HABSBURG DRÁMÁK II. JÓZSEF CSÁSZÁR II. színm 4 FÖLVONÁSBAN IRTA SZOMORY DEZS PALLAS IRODALMI ÉS N OMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTEN

A

HABSBURG DRÁMÁK II.

^

II.

^

JÓZSEF CSÁSZÁR színm

4 FÖLVONÁSBAN

IRTA

SZOMORY DEZS

19 18 PALLAS IRODALMI ÉS N¥OMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

BUDAPESTEN

335*1

Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest.

SZEMÉLYEK II.

—

József

._

._

...

Kaunitz herceg

...

._.

...

„.

VI. Pius

Gróf Gróf Gróf Gróf Gróf Gróf Gróf

...

—

...

Pálfy

...

Forgács Balassa

.

.-

—

.

._,

...

Illésházy

...

Csáky Hadik

.

_.

Gróf Hatzfeld

...

...

...

.

Spielraan

._

...

„,

...

._.

._.

...

...

Günther Kolowrat

._.

-.

._. ...

...

...

...

._.

._

.

...

...

...

hercegn

hercegn .„

Kinsky Leopoldina hercegn Lichtensteín Jenny

Kaunitz grófné

Magyar

hercegn

Paulay Ede Rádai Dénes Szathmáry Lajos Csillag Teréz

...

Lichtensteín Eleonóra

Clary

Bónis Lajos

._.

...

Udvari lelkész Chanclos grófn

Lajos

Uray Tivadar

...

.-

Brambilla._

Mészáros Alajos Oláh Zoltán

Szke

_.

—

Szke Sándor Szke László

Ónodi Ákos

._.

Holstein

Futár

..

..

Zinsendorf

Lugosi Béla

Hajdú József

...

._.

Jen

Pataki József Bartos Gyula Gabányi László

Gróf Rosenberg Gróf Starhemberg

._.

Kürti József Mihályji Károly

Horváth ._

Egy nagyon öreg mágnás Öreg plébános ._

Störck

Pethes Imre Mészáros Lajos Somlai Artúr

Molnár László

._

Batthyány

Mozart

Odry Árpád Gál Gyula

..

,.. ..

Váradi Aranka Rosos Giza Mátrai Erzsi Kelemen Mária

Nagy

Teréz

kancellárok, tábornokok, kamarások, udvarhölgyek,

zenészek.

Els eladása

a Nemzeti Színházban 1918. április 5-én.

FÖLVONÁS.

1.

{A császár dolgozószobája abban a lakásrészben, melyet a bécsi

Burgban aLeopoldinischer-Tract»-nak neveznek. Jobbról

itt

van

a kabinetiroda, az államtanács s még egy egész sor udvari hivatal, hosszú termeken át. Ugyancsak jobbról, a szín mélyén, egy másik ajtó, a császári lakosztályba vezet. A háttér közepén egy nyilt és

magas

bolthajlás azt a «galériá»-nak

mutatja, melyet a családi

portrait-k

teremfolyosót

nevezett

népesítenek be elavult mo-

A baloldali falban egy sor Holland és ó-német bútorzat, mint ahol a «versailles»-i stílust nem nagyon szeretik. Egy rettenetes íróasztal, ami úgyszólván gócpontja a birodalmi szervezet egész mehanikájának,

solygással, megrepedezett színekben. ablak.

szívverése

minden adminisztrációnak,

az egész állami életnek, a

mindenféle papírok, okmányok, akták, iratcsomók, dossier-k és könyvek olyan tömegével, hogy minden elvész alatta, tintatartó, lúdtollköteg, színesceruza, papirnyomó s másféle bronz és néhány szál

—

orgona egy vázában

1.

majd Chanclos

József

a császár íróasztala

!

Egy pamlag

mentén. Jobb és bal a néztérrl.)

jobbról. És székek a falak

JELENET.

asszony,

majd

Gfinther, Kolowrat.

(Mikor felmegy a függöny, a császár az íróasztal eltt l és ír és ír és aláír, idn és téren kívül, s elmerülve a papírok tömegében. S megint egy akta s megint egy másik akta, s amint egy harmadik aktát rántana el, látszólag szüksége van valakire.

Akkor türelmetlenül kopog az József:

Hát nincs

itt

(Feláll s jobbfelé siet.)

szorka

!

.

.

.

asztalon.)

senki?! Günther! Kolowrat! boaz Chanclos ?

Maga

.

.

.

(Mert Chanclos megjelent. Ünneplésen

ki-

.

öltözve^

No

.

.

egy nagy ezüsttálcán a császár reggelijét hozza,)

tegye

a tálcát ... mit

le azt

Chancios: Sire! nézzen

itten ?

áll

meg

,

(A tálca már az

,

.

asztalon.)

Hol vannak ezek az urak?

József:

Chancios : Tudja

ruhát ?

küldte ezt a

ki

Parisból

a francia királyné! Marié Antoinette!

(Csak egy kézmozdulat.) Kora reggel óta (S a tálcának dl.) Chancios: Mint egy utolsó hivatalnok! József: Mint az els az államban! József:

itt

ülök egyedül

.

.

Óh

Chancios:

,

pokol!

mondott?

József: Mit

Chancios: Azt

majd nem

mondom, nsüljön meg,

egyedül

lesz

akkor

s

.

.

József (Hevesen és meggyzdéssel.) Hát van nekem idm, rült?! hát van egy n, aki :

—

No

Chancios:

nézd csak,

megint! a könyökén és

itt,

meg

borotválva

sincs

nézze, csupa rongy.

nem varrja meg? Ha folyton ez van

József: Mért

Chancios

nyvi

:

folyton

.

.

:

mért nincs gondja magára

egy

kicsit ?

.

!

ezt

.

.

?

mért

nem nem

Felséged

nem Csak agyondolgozza magát itten Ha nem végzem el a kötelességemet, leg-

Louis XV, de József

.

magát

soignirozza

ha

rajta ...

.

!

fölebb penzióba mehetek

s

.

egy klastromba mint V. Károly.

(S vigan falatozik.) Chancios: Inkább egy

tözzön

József

nhöz

menjen! szépen

öl-

és borotválkozzon meg.

fel :

Vén

satrapa

!

Hogyan merészel

Chancios: Parancsom van, hogy József:

A

.

.

vakmer

parancsnak megfelel.

Chancios: így szoktuk ezt reggeliközben.

legyek.

!

József

No

:

csak

..

. .

!

nem

ilyen

közel

.

.

boszorka

.

1

eretnek

Chanclos

Óh

:

(Nagyon

élénken, egy árnyalat eretnek.)

Ma

pápa látható lesz! látható lesz!

Sire tudja! a

délben az erkélyen. (A háttér felé megy,) József:

Itt

maradjon!

Chanclos : (Aki visszajön.) Azt kérdezem, mért

nem

nsül meg? József: Elég!

Chanclos

:

ns

Kétszer volt

lehetne harmadszor is?

A

felséged

.

.

.

Miért ne

gyakorlat megvan!

József: Szemtelen!

no mondja meg Hátha megírom én is egy nap,

Chanclos : Tudni szeretném kíváncsi

vagyok

Mme

mint

.

.

.

...

.

.

de Sevigné, a memoirjaimat.

Nem nsülök

József: (Belemegy.)

soha

többet,

Chanclos, mert utálom azt a sok mindenféle családi bajokat és civódást és vitákat, ami úgy egy

nvel

a há-

zaséletben van. (És a gyümölcs után nyúl)

Chanclos: József

:

No

Inkább

de gyereke lehetne

nem

.

.

.

.

.

inkább az se legyen

.

.

A

kisleányom meghalt és megszoktam az özvegységet. (És már beleharap egy körtébe.) vége!

Remek

mi? termésem?! Csak volna egy jó kiadós es a gyümölcsfáimra ... a rózsatövekre s az mi van ott még ? olasz orgonákra ... a gladiolákra Chanclos:

körte,

József: Augarteni

—

Chanclos: Gardénia! József: (Halk.) Igen.

Chanclos : Emlékszik felséged, mikor úgy járt közöttük, mint egy nagy fehér sznyegen e gardéniák között, pármai Izabella

József:

(Meghatva.)

Az els feleségem

szerettem Chanclos ... ezt szerettem

.

.

.

.

.

Ezt

.

.

Óh

Chanclos:

a császár

is

József

.

idk! A császárn még

—

élt

.

.

A

:

a szép

szüleim ...

Chanclos: Schönbrunn micsoda zajos volt! Tizenhét

fherceg

nem

volt

József

:

fhercegn, soha ennyi

és

—

a

világon

Testvéreim ...

Chanclos

Aztán

:

jött

a második felesége Sire

.

.

Ezt nagyon utálta felséged. József:

Szívbl!

Még

Chanclos : ki volt terítve

József:

A

Halál se

dik

.

sem

a holttestét

nézte meg, mikor

.

Az

életben

is

förtelmes volt

—

hát

még!

csak ahhoz, ami szép! (S egy máso-

illik

körte.)

Chanclos: Aztán jöttek sorra, második özvegysége óta az új

menyasszonyok! Mennyi

volt! mennyi voh! embernek ennyi még soh'se volt! Valóságos BarbeBleu-je vagyok a lekaszált menyasszonyoknak! Chanclos Elsnek jött a kis modenai hercegn (LiraL) Ez tizennégy éves volt ... de József olyan pokolian kifejldve, mit mondjak? mint egy

József: Elborzadok!

—

:

:

anyazsiráf.

Egy

Adieu Modena

létra kellett

hozzá. Azt

mondtam nem.

!

Chanclos: Másodszor

jött

pármai Lujza ...

sógorn szívem ... Ez rögtön

József: Tulajdon

a szivemnek be királyfi, ha tudná Adieu Párma Aztán jött egy spanyol infánsn, egy portugál hercegn, uj menyasszonyok, de ezek még gyerekek voltak, s ugy kellett cukrot adni nekik, hogy egy kicsit rám nézzenek Chanclos: (A császár hangnemében.) Adieu gye-

a fülembe súgta

idegen

!

!

:

!

.

rekek

!

10

.

.

!

:

József

bajor

:

No meg egy

szász

hercegn, aztán a

hercegn érsek

kölni

s

megint egy

Wolfenbüttel

Erzsébetet hozta. Mivel ez gyanúsan hallgatott, egyszer

mégis csak megkérdeztem elég vakmern: szeretsz? Mire azt felelte Wolfenbüttel hercegn a fogát vicsorítva Adieu jaj de jó hogy kérdezi, mert ki nem állhatom Wolfenbüttel kisasszony! Aztán ki jött? !

A

(Zeng.)

Chanclos:

(Kacagva.)

Óh

Ez olyan kövér

volt

Mária!

istenem

Mária!

Versailles-i

József:

mint egy püspök. Tudja mikor a Bourbonok kövérek

esküszöm nem fért be. Arról volt szó, lebontjuk-e a falakat, vagy kívül marad az ajtón. (Epedn.) A falak olyan gyönyörek voltak a Meytens figuráival ... hát inkább (és hirtelen más hang, nem ... hát inkább nem eltolva a tálcát) ... ezt elviheti Chanclos ... ezt most már viheti milyen az

Mikor be akartuk hozni

!

,

.

.

jobbróL) urakat

.

Mit .

jelent?

meg

a pápát?

Kolowrat

!

Nem

—

(Megjelentek

mintha nélkülözném

az

.

Kolowrat:

udvarán

nézi

Hé! Günther

József:

.

.

nem

Chanclos: Sire

.

ide,

Beláthatatlan

—

József: Mit

Chanclos:

Kolowrat:

A

tördnek

tömegek

Sire

Burg

a

az urak!

pápa látható lesz! látható lesz! szentsége

ma

délben megjelenik az

erkélyen. József : (Hangos,)

No

lám

!

Kolowrat: Egész Bécs megindult!

Egész Bécs bolond már!

József:

megy,

s

A

pápa!

hogy jönni fog ... és idemegy hogy misézik-e, vagy csak áldás lesz,

látható lesz

!

11

Hogy

és odas

hogy

.. .!

!

mikor

kel

mikor fekszik le, s hogy gondol? (Ezt Chanclostól

s

éjszaka, mit

Engem nem

Chanclos : József

t

nem

jól

Én nem tudom Magát nem boszorka ... no menjen Chanclos öreg zavart

!

zavarta!

.

.

(Elnevetve magát.)

:

ma

aludt-e

kérdezte.) .

!

.

.

.

bolond Chanclos: Kezét csókolom (és el)

2.

József, Gunther, Kolowrat,

József

A

:

pápa

JELENET. majd Kaunitz herceg, majd Hadik.

Hát nem

!

iratcsomóval Qünthernek,)

vége ennek (Egy van a budai posta, ez

lesz

Itt

!

megy Belgiumba

mehet. (Egy másik köteg papir.) Ez

Trautmansdorf nak ez

is

... ez

kancellár

—

.

.

.

(Más papirok.) Ez

haditanács

kancellár, ez kancellár, ez Pálffy

(és

. .

... ez

még az elbbi gondolat fonalán) mikor

a pápa igy megjelenik az erkélyeken, a nép térdreborul eltte,

vagy

a lábán?

áll

Nem

Kolowrat: József:

Csak ez

Günther

:

Nk

másik papir.) .

.

.

érdekel.

n,

Elvétve egy-egy

József:

magam

térdel senki.

az

szeretik

Ez

aki a

utca

Lichtenstein

.

porba

hull

kövezetét. .

.

nem

ezt

.

.

(Egy majd

(visszaveszi.)

A magyar urak keresték felségedet (Egy nagy csomó írást) A magyar megyék ... ez mind megy vissza széljegyzetek lemásolandók (s egyenként az aktákat) ez magyar korona, német nyelv, adó, nemzeti sérelmek rendi konstitúció mindez olyan szép, hogy dalolni lehetne (Egy színes cédulát kapva fel.) A legKolowrat

:

.

.

.

.

József:

.

.

.

.

.

.

—

!

szebb!

.

.

.

Hogy

el

.

.

.

ne felejtsem 12

—

.

»

(Aki jobbra

Günther:

nézett

A

volt)

kancellár

hercegsége. József

:

(Kaunitzhoz, aki belépett.) Drága kis papir,

amit az Anna-klastrom kapujára kiragasztottak tegnap. (Olvassa.) «Ezt a templomot, ahol szepltlen bárány-

kák imádkoztak,

II.

József eladta és kirabolta

Szentség-

1

tör kezével meggyalázta az Úr menyasszonyát. Eretnek szegdött. Zsarnok, vérivó,

lelkével Lutherhez

Kaunitz

—

felséged

(Tréfás.)

:

Ezt

József:

Óh

elég

mozgás az urak körében

.^

.

.

nép

s ítéljen!

azt

hihetik,

Ha elnyomjuk

hogy

(Némi

.

!

s eláraszt-

Hadd

olvassa a

.

ezt a kis szemetet,

Hat

van!

alapja

meg

.

óh hogyne

juk vele az összes könyvesboltokat.

hitetlen.

kíméljen

!

kinyomtatjuk

papirt

a

elég

!

még

kérünk

krajcárt

példányonként.

Meg fogunk gazdagodni. Ez .megy a szegényeknek

Kaunitz: József:

Kérem rögtön.

hez.)

Günther:

Ó

Kaunitz

Nem

József:

Kaunitz

:

Sire, talán

.

.

(Qünther-

.

—

sürgs nyomdába!

olyan

!

.

.

.

Rögtön a (A császárt utánozva.) Rögtön

:

!

(Günther,

Kplowrat eL) Nézze csak József Zsarnok, vérivó, hitetlen kolostor, ahol Ágoston-rendiek itt van ez a seefeldi hetekig kínoztak egy leányt, hogy kikergessenek belle százmillió ördögöt. A fördög mikor végre a leányból :

kiszállt,

.

!

még egy hosszú

beszédet

tartott

a

.

.

néphez,

—

a fkörnyék népéhez, aki odagylt, ördög Itt van a jelentés Ezért vagyok én zsarnok, (Egy másik irást kapva mert szétkergetem az ilyet föl.) Itt vannak az alpesi jezsuiták. Ezek szül asszo-

az

egész !

!

.

nyok

.

.

testére a rend szabályait teszik.

13

!

Kaunitz: Hát nincs ott bába a környéken? József

:

Hát lehet

!

?

Hát engedik

!

?

Itt

vannak

szer-

zetesrendek olyan birtokokkal, hogy Esterházynak nincs

Egész szabályzatuk az, hogy egy szót ne szóljanak! egy kukkot! Nekem néptanítók kellenek s nem némák és nem kuruzslók. Zsarnok hogyne Rendeket, melyek iskolát nem tartanak, beteget nem ápolnak, a tudományban nem tnnek ki, kiirtom a világból mind! Kaunitz: No de nem olyan hirtelen ... ki oldja különb.

!

fel

fogadalmaik

e szerzeteseket

alól?

gondolt

Erre

felséged ?

A

szziség alól nem kell feloldani ket! maguk. A szegénységi fogadalmat viszont sohsem tartották be, hiszen mind gazdagok. Most aztán betarthatják, hogy elvesszük a József:

Ezt rég elvégezték

k

javaikat.

Kaunitz : József

:

van készen

A

magyar püspöki karhoz leírt felséged ? a leiratot ... ott (Jobbfelé,) Kolowrat !

.

.

!

.

A

püspökök haragszanak. Azt mondják az, hogy a király, aki mindenkit meghallgat, még a zsidókat is, a püspökök ell elzárta Kaunitz:

szegények: szomorú

a szívét.

ságot arra,

A

kánoni jog kötelezi a fpaphogy javadalmai egy részét egyházi célokra

József: (Erélyes,)

és alamizsnára adja.

Kaunitz:

Hm!

ez diéta elé tartozik

.

.

.

Ez az emberiség dolga! Mi haszna van az államnak abból, hogy egy-egy püspök gazdagabb egynémelyik fejedelemnél? Ez a népet nem oktatja. Hány lelkész élhetne meg csak egy kis részébl e vagyonnak! Hány ember lehetne boldog! Kaunitz: Mondom diéta ... József:

14

Kolowrat: (Belépve.)

Itt

van a

leirat

.

.

.

(Az írásba pillantva,) Az egyházi javak Magyarországon az állam és a vallás birtoka. Püspökök, prelátusok, klastromok, csak haszonélvezk a reájuk rótt kötelességek fejében. Ez az igazság. S ezen nem változtathat semmiféle alkotmány, sem diéta, sem József:

semmi a

világon.

Kaunítz tot,

san,

(Kolowmthoz.) Készít belle egy kivonaAzt meg kell írni világo-

:

külön a prímásnak

hogy az elkobzott

fordítjuk

.

.

!

.

.

.

Én

Fölösleges!

József:

magam

.

szerzetesi javakat iskolai célokra

(És Kolowrat

nem tartozom

igazolni

el.)

A pápai bullák? József A pápai bullák kitépendk a rituálékból Kaunítz Nem éppen apostoli módja az elintézésKaunítz: :

.

.

.

:

nek.

ügyekben valamivel szelídebb formákat óh csak egy árnyalattal. Egyáltalán nem

Vallási

ajánlanék

—

értem ezt a sietséget József:

Nekem

.

.

idm

türelmetlen

Kissé

Kaunítz:

.

nincs

.

.

.

felséged

.

.

.

nagy terebélyes fákat növendékek helyett.

az Augartenben egész

holmi kedves kis József

:

Én nem

Hallom ültetett,

érek rá megvárni, amíg a cserjék

kinnek. Kaunítz: Holott ez a természetes. József

nám

:

Röpülni ha tudnék a céljaim

kivirulva

Kaunítz:

már amit

Ha

felé

!

Ha

lát-

elvetek.

arathatna, mieltt

itt

a nyár!

anyám ön tudja, hogy ez mi volt Már mellett, szenvedtem most itt vagyok a csúcsokon, s itt van nekem Ausztria^ Magyarország, Belgium, Lombardia ... A DnyeszterJózsef:

Tizenöt

évig

vártam

tétlenül

az

!

!

15

!

tol az

s

!

Adriáig ez mind az enyém, ez mind vár, remél,

Európa

figyel

engemet

.

.

.

Kaunítz: Európa bálványa felséged!

Egy ember. De ha

József:

valaha ember a

volt

világon s a történelem eltt szinte mámorosan, hogy

hogy

alkosson, segítsen,

esküszöm, én vagyok az

Habozás

még

nélkül. Ki

—

bennem

szól

!

bátran

jót, úgy Akarok

Kötelességeim vannak, mint

.

minden vágy, öröm, célok

.

.

bennem

gyújts világot végre

!

!

és van egy hitem és van egy

és remény, minden zeng eredj

tegyen és csakis

jót

Megyek. Dolgozom

fél?

senkinek soha

hang ami

!

a fénynek, hadd legyen

mint egy orgona: hasítsd föl e század

!

—

egy boldog nép Kaunítz És egy nagy egységes Monarchia Nagyon szép! nagyon szép! mint egy álom, olyan szép! József: Ez egy valóság! Kaunítz: Csak az eszközök Sire! József: Az id véges Kaunitz! éjjelét

itt

:

Kaunítz: József

:

!

Csak nem ilyen hirtelen! Ki tudja meddig ? És mit !

Kaunitz

Meg

:

jelent akarni ?

se hallja amit my^ndok

József: Valaki van aki közbevág.

Kaunítz: (Nyugtalan.) Valaki?

Egy vaspöröly!

József:

Kaunítz:

Micsoda?

A

József:

halál,

mint egy rszem,

Kaunítz: (Megborzadva.)

Azért

József:

Kaunitz

?

.

.

.

sietek!

Hé Kolowrat

van és

vár.

No

mi

az?

halál... a halál...

Sire

sietek!

A

itt

halál!

(Már

!

Kaunítz: (Ájáldozón,)

A

itt is

de van.)

elfelejti ...

Kolowrat: (Ijedten.) József:

Óh

Kolowrat:

A

halálról beszélt felséged. ..

csak egy szó!

Nem

szabad eltte... 16

.

Óh

József:

—

.

.

!

. . .

csakugyan... (Kaunítzhoz.) bocsássa

meg... Kaunitz

A

:

halál

nem

hát

!

hát

!

nem

József: Elfelejtettem...

Kolowrat: (Halkan a császárhoz.)

Felségedet

is

hogy

megkérte, mint az egész udvart egy névjegyen,

mindenrl, csak betegségrl, különösen himlrl és halálról

nem

nem

.

.

.

.

.

(Még mindig remegn.) Ezt nem ... nem szabad ... ezt nem birom nem birom

Kaunitz

:

.

.

.

ezt .

.

lenn van a kocsim... elmegyek... elmegyek...

No de nem... Kaunitz ... itt van egy pohárral ... magam szolgálom... vinum tokainum. József:

Kaunitz: (Panaszlón.) Elküldtem nyomtatásban.

jó .

.

mindenkinek.. József: Igen.

nagy

(egy

Kaunitz .

ki

igen.

.

.

.

bocsássa meg. .

.

.

.

csak e szó hallatára

amint felhajtja a poharat.) Ajajaj ezt az egy szót hallotta halál! még egy pohárMég egy pohárral

sóhaj\

József:

ral ..

.

Nem hiszi felséged

Kaunitz:

az

.

.

Csak :

?

.

.

.

.

az

ki

.

.

?

Kolowrat: Gróf Hadik!

Micsoda tolongás felség odaMicsoda tömegek (Az ájuldozó Kciunitz láttára lelkesen.) Milyen gyönyören jól van nagyuram Kaunitz (Hálás.) Hadik nem felejtette el Hadik: (Belépve.)

lenn

!

!

!

:

.

.

Hadik: (Józsefhez.) A pápát várja a nép! Kaunitz: (Hadikhoz.) Ön hogy van? hogy van? Hadik : (Még lelkesebben.) Mint hiv keresztény

—

nem

Tegnap megcsókoltam a pápa lehet jobban uram! ha nem sértem vele felségedet... József: Óh a világért sem... .

.

.

lábát

Kaunitz:

gére.

(Lábadozón.)

..

17

Váljék

kedves

egészsé-

.

Hadik

:

nem lobog

Óh

.!

.

kegyelmed

voltairiánus,

tudom

— ben-

Az én lelkemet e csók legmeghatóbb kenettel! Öreg fejemmel amint ráborultam a pápai papucsra, éreztem, megidvezülök Életem legszebb perce Még most is, ha a hit tüze és ég!

földíszítette a

!

!

rágondolok, valami szédület fog József:

Kövér ember...

Hadik

Mennék

:

a galériába

el.

—

ha megengedi

fel-

séged ... József:

Csak

tessék.

(Az ablak irányában.) Óh mennyi nép! mennyi nép a pápa látható lesz József: A pápa hetek óta itt ül a nyakamon, már ezt kell hogy mondjam. Antonio Braschi, aki átjön az Alpokon, hogy megvédje az egyházat, ki ellen ? ellenem Hadik:

.

!

.

!

hát

nem

szék

Nekem nem kell a római szentnekem nem kell a papi befolyás, nekem nem

kacagtató?!

itten,

kellenek oltárok,

fölösleges

babonák,

klastromok,

kivilágított

ami tzveszélyes, pápai diszpenzációk, melyekért

minden pénz Rómába megy, nekem nem kellenek pápai melyek csak viszályt és gylölködést szítanak és én nem engedem az üldözést, mert nekem minden ember kell és minden ember egyaránt becses, még ha megálljon nem is katolikus! Viszont Ön gróf Hadik bullák,

.

Hadik

:

József:

Királyom

.

Ha még sem tudnók

Balkánon, amitl isten óvjon,

tz

.

.

volna mégis, minden óhajunk szent

.

ha itt háború a

elkerülni ...

ellenére

a

— kívánnám,

hogy ez

a

és balzsam és kenet és minden, Belgrád eltt

lobogjon, mikor az ostromra kerül a sor.

Hadik: Felség ott leszek.

Most mehet. (Hadik el. És József Kaunltzpápa úgy fog elmenni, ahogy jött ... Én nem akarom, hogy a magyar fpapság a pápának engedjen József:

hoz.)

A

.

18

.

.

!

.

.

.

.

.!

(Már magához tért.) A toleranciában nem Semmiben! József: Kaunitz Valamit kell, hogy koncedáljon felséged. József: Semmit sem engedek. Kaanitz

:

.

:

Kaunitz

Legalább

:

Én

József:

Kaunitz: Ez a József:

látszat szerint ...

megyek!

nyíltan

politika!

szállásoltam

Itt

el

mellettem, a Terézia-traktusban, lássak, ellenrizzek, Itt

hogy

—

nincs csak egy jog Kaunitz:

No

tudjak,

—

senkivel a hátam mögött

az

enyém! .

.

leplezze.

.

.

(Kaunitz szavain

József:

közvetlenül

pápát,

de ne mutassa annyira.

meg.

hallgasson

a

hogy mindent

át.)

A magyar

király

patronátusi joga! Kaunitz:

Csak meg volna koronázva

Sire

magyar

királynak

—

Ez most mellékes a korona! Kaunitz: Ez most és mindig a lényeg.

József:

József:

Kaunitz

A koronáról nem vitatkozom... Nem is vitatkozni kell, de egyszeren

:

tenni a fejére.

fel-

.

Magyarországon egy régi törvény tiltja, hogy bármily ügyben Rómához forduljanak. Mátyás király, akire oly büszkék a magyarok, kijelentette a pápának, hogy inkább változtatja át a magyar nemzet ketts keresztjét hármas keresztté, semhogy meghajoljon. Kaunitz Mátyás király meg volt koronázva József No lám most visszaadja nekem hercegséged, hogy az elbb. Kaunitz: Felséged téved... a magyar korona nem az a rém, amit felséged idézett ... ez nem, st ez a József:

:

.

:

.

.

.

.

!

trónnak az József:

élet!

Ez az én dolgom! 19

.

.

.

.. .

.

A magyar urak. Ezek majd még jobban megmondják

Koiowrat: (JobbróL) Kaunitz

:

fel-

ségednek.

Hát csak jöjjenek!

(Kolowrathoz,)

József:

lowrat eL)

—

Kaunitz: Felséged arra az álláspontra József

%

:

Csak bízza rám az álláspontomat

Kaunitz:

Ha

:

•J*

**

—

Igen

.

.

.

igen

Gondolom

.

.

is

hazamegy és lepihen

jobb, ha

Kaunitz: Isten vele felség.

végre

.

hogy megint elszólom magam...

József: Félek,

Kaunitz

.

felségednek nincs szüksége rám?

a hév elragad olykor, egy szó

József:

(Kp-

.

és sok szerencsét.

.

felséged dolga, igaz...

József

:

Kaunitz

A viszontlátásra Majd egyszer Óh mi célja? .

:

!

.

.

.

.

József: Isten vele! (Kaunitz

3.

József, Chanclos, Forgács,

Balassa, egy

.

.

.

máskor

.

el.)

JELENET.

Batthyány, gróf lllésházy, gróf Csáky,

nagyon Öreg mágnás, magyar urak, öreg plébános,

majd Koiowrat.

nem

Chanclos : (Belépve.) Sire az

jön a galériába

ablakok tömve, ott van az egész udvap.

hölgyek... Lichtenstein hercegn József: (Jobbfelé szólva,)

Chanclos: Micsoda zaj! háttér felé József

Óh

—

.

.

.

.

az öt

—

Kérem az urakat Micsoda tömegek... (A

siet.) :

Az

Chanclos

ajtót

háttérben bezárulnak, ról.)

i

.

szinte szégyellem

ruhákban az urak.

.

.

.

.

.

(Most az ajtók a

A magyar urak magamat

.

bevonulnak jobb.

.

ilyen

ragyogó

Batthyány, Forgács, Balassa.

20

.

!

Illésházy.

.

..

.

.

óh ismerem! ismerem! üljenek le... ül (Forgácshoz.) Micsoda gyönyör holmi

.

jenek le...

van a kalpagján, a kerecsenyszárny mellett nehéz búzakalász.

!

Három

Forgács: Vert aranyból. József

:

Forgács

Csakugyan

.

(Átvette a kalpagot.)

.

míg

termett a magyar föld,

Ilyet

:

.

mérték német mérnökök. József: A fölmérés nem

nem

föl

.

teremhet

rajta

mennyije

!

van,

Ez csak s

árt

még

a földnek. Ettl

hogy tudjam, kinek

arra való,

az adót kivethessem

.

.

.

Mind

ilyen

éppen most expediáltam a korona német nyelv magyar megyék feliratát konskripció, adó! mind ismerem .. tessék... (visszaadja a kalpagot) A magyar kancellárokat kérem ez,

a

sérelem

többi

.

.

.

—

—

~

.

.

.

(Pálffy és két kancellártársa belépnek.)

vagyunk

Pálffy:

Itt

József:

Az az öreg pap

pillantotta,

felség.

mit akar? (Mert megamint az urak mögött meglapul a fal

mellett)

Plébános: (Nagyon kedves és öreg Én csak felmerészkedtem ide a fnemes József

:

Nem

Plébános:

és alázatos.)

urakkal .

.

baj

Ha már Bécsben

pápai processzión,

.

vagyok, mondok, a

szegény budai plébános felség

.

József: Isten éltesse.

Nagyon

.

.

szép.

Plébános: Csak éppen mivel felséged megtiltotta,

hogy szent

István

napján,

szent

királyunk

jobbját

körülhordozzuk Budán. Ezért könyörgök, mivel hogy

már

a

jöv

József:

héten

—

Hát nézze csak

jó

öreg magyar ember.

Én nem bánom, ha kegyelmetek Istvánhoz imádkoznak,

s

lekönyörgik az

hogy nem tudom micsoda 21

.

akár mindennap szent

égbl.

De,

régi csontokat sétáltassa-

!

!.

!

.

.

nak az utcákon végig, ez higyje meg nekem, szükségtelen. Ezt lássa be öreg pap s ezt mondja meg Budán.

(Nagy beszédbe

Plébános: császár

—

kezdene,)

Felséges

(Öreg plébános József: Az Isten áldja meg.. az urakhoz.) Tehát? Ki a szónok? .

s

Mind egyszerre ha beszélhetnénk

lUésházy:

el

—

(Moraj,) Batthyány:

Mind egyszerre!

Csáky : Mind egyszerre József

Ha

:

!

igen

.

.

betanultak valami kórust

A

Kolowrat : (Jobbról.)

.

.

harangokat megengedi

fel-

séged míg a pápai áldás tart? József : Pálffy

Nem bánom, szóljanak. (Kolowrat el,) Tehát ?

:

Felség, a

magyar rendi alkotmány

Batthyány, Balassa, rendi

Illésházy,

alkotmány —

József:

Magyar

Óh hogyne

Balassa: Majd én

.

A magyar

Csáky:

Ezt hallottam már

I

rendi alkotmány

—

!

Hányszor

.

mondom

el...

Csáky : Forgács beszéljen

Öreg

Balassa,

mágnás,

Batthyány:

Beszélj

te!

Illésházy

Illésházy: Felség!

szónok végre?! körül.) Mégis Isten csapása, hogy ennek a szegény nemzetnek századokon át a maga József: Ki a

Forgács:

(Maga

igazáért így küzdenie kell

Balassa, Öreg mágnás, Batthyány: Igaz! Igaz! Illésházy:

És a

királya ellen!

Csáky: Törvényeiért!

No de uraim, hol vagyunk itt? Megyegylésen? Már amúgy is elég nagy a lárma! Hé Kolowrat húzzák be künn a függönyöket mind! József:

22

Forgács:

a magyar nemzet

Itt

áll

a trón eltt év-

százados törvényei alapján. József:

József: a

csak

Itt

A

Balassa:

Itt

fnemesek vannak.

nemzet küzd, hogy fennmaradjon. nem küzdenek csak osztályérdekek. Ez

középkor.

Ez a hagyomány!

Illésházy:

Balassa: Ez a történelmi jog. József: Nem ismerek el az állam érdekével szemben történelmi jogot. Ezt nem engedem. A kiváltságok kora lejárt. Nem hallják önök mit sodor a szél?...

nem

mi ébred? micsoda fény?! Csáky: Ördögöt, fény! látják

Illésházy: Ki

érti

Batthyány, Balassa

Óh

Mind:

:

Beszédek

!

beszédek!

Mi csak

Forgács:

ezt?

azt tudjuk,

nem értenek. József Egyenl törvény,

hogy az országban

németül

:

denkinek,

—

és

egyenl

szabadság, türelem min-

Mindenki arra boldog legyen, ne

kötelesség.

hogy éljen, viruljon, csak a fnemes. Nem is kegy született,

a népnek ad, de a nép joga!

— és az,

amit királyi szívem

Rabszolgai

megalázása

sznjön meg. Balassa:

A

Illésházy:

császár a nemesség vesztét akarja.

Ez az igaz!

Öreg mágnás: (remegn.) Igaz! igaz!

(Egy csomó papirt kapva föl az asztalról.) Anna terhes nket veret meg, mert rosszul fonnak neki itt van a jelentés. Bornemissza Károly egy asszonyra ötven botot veretett Zágrábban itt van a jelentés. Erdélyben, báró Kemény Miklósné egy József:

Okolicsányi

—

—

jószágán a kéménybe akasztják a renitens jobbágyat!

Hát

lehet

ez? szintén, Forgács! Batthány! magyar 23

.

urak,

hát

keresztények,

ez?

lehet

:!.

!

.

azt

kérdezem,

le-

het ez? Illésházy: Felség!.

.

Csáky: Királyom! József: Hát beszéljenek! Mindenki nyiltan és itt nincs többé szintén beszélhet én nem félek. (egy nagyon öreg mágnáshoz) spanyol ceremónia mi van a szivén ? mondja meg Nagyon öreg mágnás: Én csak azt mondom felségednek, ha bátran beszélhetek... inkább akarjuk

—

.

.

.

.

.

.

.

semmi másban nem bnösök csak abban, elveszteni életünket és hogy törvényeinkben bíztunk,

ártatlanul,

—

szabadságunkat, inkább a legrettenetesebb kinzást vidá-

man kiállani,

mint életünkben

siratni a

szabadságunkat.

Risum teneatis amici ! Hát amiért fölmérem a földet, hogy nemes is adót fizessen Amiért összeiratom a lakosságot, megszámoztatom a házakat, a magamét is, tessék csak megnézni odalenn a kapumat. Egy hajszálnyit nem engedek. Össze kell írni minJózsef: (kacagva.)

!

.

denkit,

vagy nem nemes, katonaság

akár nemes,

lenlétében

je-

!

Forgács : Ez

nem

lehet

!

nem szabad

ez

Balassa: Ezek eljogok és szabadságok! Illésházy:

A

nemesi föld szabad! A nemesi föld

Batthyány, Csáky: József:

Óh

uraim csak

nem

mágnás lármájától?! Mikor én monarchiát akarok Forgács :

Min

—

itt

—

meg néhány egy nagy, egységes

ijedek

monarchiának része a törvényesen

független Magyarország? Ez a nemzet küzdött!

Csáky : Ez a nemzet

életét és vérét ontotta királyáért

Ez a nemzet megmentette Ausztriát! József: Eljogok és szabadságok a világ semmiállamában nem azt jelentik, hogy a nemesség a Illésházy:

jeié

24

!

.

terhek viseléséhez ne járuljon hozzá, de st, mint például Angliában és Hollandiában, igenis példát mutasson az

Az ember

önfeláldozásban.

szabad, hogyne

!

a

mágnás

köznemes, a polgár, a paraszt, mindenki személye szerint, ez rendben van. De a földnek nincs se, nincs

a

kutyabre, nincs pergamentje, akárkié ez e föld. Forgács: A magyar alkotmány illésházy: A magyar rendi alkotmány...

—

A magyar rendi alkotmány minden jónak A magyar rendi alkotmány útjában áll min-

József:

akadálya.

den haladásnak. Illésházy: Hát lehet ez?! Csáky:

Nem

felség!

Batthyány: Ez

nem!

Mind: Ez nem! Balassa:

mesebb

A

magyar rendi alkotmány a legkényel-

a királynak!

Forgács: Hirdessen országgylést felséged!

Csáky: Országgylést! Országgylést! Illésházy: (Maga körül.) Erre feleljen ha tud... József Hogy álljak szóba az urakkal országgylésen, mikor még egy olyan üdvös rendelkezésemet is lehurrogják, mint például a vallási türelmesség! :

Illésházy:

József:

No

Hogy

lám! jöjjek a többi

reménynyel? Országgylés

terveimmel? micsoda

felesleges.

Üres viták!

frá-

zisok! (zaj.)

Csáky :

No

itt

van neked magyar

József: Ezt rég

(zaj a kancellárok

megmondtam a kancellároknak. Amíg nem értik meg

körül.)

egy más

urak,

hogy ez most egy más kor

hogy

kiváltságok, rang és születés többé

itten s

itt

nem

.

az

világ,

szá-

hogy ez nem a középkor többé, hogy csak az érdem, az egyéni kiválóság, a munka és a tehetség mítanak,

25

.

számít, csak az állam java s

mi nem leszünk

nem

osztályérdekek, addig

jó barátok!

Forgács: Felségednek hatalma a törvény, ezt dönti

meg, mindent feldönt maga

Illésházy: Felségednek támasza a

nép

Csáky:

A fundamentum

József:

Nekem nem

ha

alatt.

fnemesség.

ez!

aulikusok kellenek!

Nekem

a

kell!

Forgács : Felségedet a trónra. Felséged

is

is

csak e rendi törvény emelte

csak született!

Illésházy: Hát nem?! A kancellárok: Forgács!

József: Hagyják csak! (Forgácshoz.)

csak születtem. teszek.

De

amit e hibából

Én

Igaz!

csak

lehet,

Dolgozom. Feláldoztam nyugalmamat,

is

jóvá-

kényel-

memet, egészségemet, mindent. Egyetlen szenvedélyem az állam java, a népek boldogsága. Hívságok nem vonzanak. Nézzenek meg Hogy állok én itt, rongyosan az urak között! Forgács: Felséged ugy áll itt, mint egy ellenség

az emberszeretet,

!

közöttünk

.

.

A kancellárok:

Óh

Illésházy, Csáky:

József:

Nem

ne mondjuk ezt!

Csak mondja meg!

igaz!

Forgács : Felséged minden célja lehet jó és nemes, de az eszközök törvénytelenek! Felségedet csodálja Európa, a mvelt világ felséged olvasott minden új könyvet, minden új írást, miért hogy csak éppen a mi lelkünket nem érti meg ? Adó, földmérés, reskripció, eljogok és szabadságok, mindez diéta elé tartozik. A német nyelvrl, melyet ránk kényszerít felséged

—

nem

is

beszélek.

amíg egyetlenegy

Ebbl ugy sem magyar

királyom soha! 26

élni

lehet törvény soha,

fog,

—

ebbl nem,

!

.

!

!

József: Meglátjuk!

Forgács: (Egy nagy mozdulat s nagy keserség.) Ez a magyar nemzet halálos ítélete volna s ezt még

sem

akarhatja felséged József:

Ön nem

Forgács

:

József

Itt

:

érti azt,

Én értem új

a törvényt, és csakis ezt

törvények vannak

egy

Forgács

:

József:

En egy

Itt

amit én akarok.

régi új

magyar nemzet

nemzetet

él

—

akarok

egy egy-

séges nemzetet. Forgács

:

Illésházy:

Egy nagy német nemzetet

A

német!

—

.

.

ez volna az egység!

Csáky, Batthyány: Egy nagy német nemzetet. Öreg mágnás: Németet! József: Ez az én dolgom! Forgács: Felséged, ímhol két esztendeje, hogy a

hogy megtartja törvényeinket. mind könyörgünk felségedhez, hirdessen országgylést, mely nádort választ, és megkoronázza felségedet. Ez a magyar százados rendi alkotmány. József: Tudatosan állok szemben a magyar százatrónra lépett. Megígérte,

Mi

itt

dos rendi alkotmánnyal. Én nem hirdetek országgylést, mert a törvényhozás az én jogom. És én nem koronáztatom meg magam. Amint Csehországban, Tirolban, Belgiumban és Lombardiában nem, épúgy nem Magyarországon. A koronázás az egy ünnep, egy gálanap! A korona az egy mtárgy. Én nem esküszöm meg intézmények és hagyományok megszilárdí-

melyekrl meg vagyok gyzdve, hogy kártéÉn nem kötöm magam. Én szabad kezet akarok. A koronázás azért kell Önöknek, hogy a király is a jobbágyuk legyen. A koronát fölhozattam Bécsbe Balassa: Mi itt vagyunk érte felség! hogy visszatására,

>Ionyak.

—

vigyük!

27

! !

.

A korona itt van Bécsben, s itt is marad A korona a nemzeté és nem a királyé! Illésházy: A korona a nemzet ragyogó homloka! József: A korona itt van Bécsben, akármilyen Forgács

:

Balassa:

marad a többi koronák s klenódiumok között. Továbbá minden rendeletem érvényben marad. Csak ezt mondhatom az uraknak. Forgács: Ha felséged szembeáll a magyar százados rendi alkotmánnyal, felségedet az isten rizze meg. József Ezt bizza az istenre és rám jó Forgács uram Forgács: Azt is mondhatnám, felséged viheti a kormányt, de a királyi jogokat, amíg meg nincs koszépeket mondjanak, s

itt

is

:

ronázva

— A

Illésházy:

királyi

jogokat

—

Csáky: Ez beszéd! Batthyány: Ez a törvény!

Öreg mágnás : Királyom Elég Én meghallgattam az urakat - türelde már itt nem vitatkozom, elég! A mes voltam, magyar király koronázás nélkül is gyakorolja a felségjogokat. Ez az örökösödés. Különben hány százezer .

József

:

—

Akkor tessék jönni ellenem, a terveim Három-

katonája van? ellen,

.

!

az én közjogom és alkotmányom ellen.

ha van, ez beszéd, ez bizonyít, ez lehet érv, de nem holmi ósdi paragrafus és Werbcy(Ekkor féle mondat. Elég uraim. s Isten velük. Forgácsnak egy mozdulata van. Az urak visszatartják,) százezer katonája

—

Batthyány:

.

Óh

.

.

.

Forgács.

Hangok: Nem! Csáky: Ez reménytelen. Illésházy: Gyerünk! Forgács

:

(a végskig.)

Itt

van egy hatalom

felség,

betkben, a porban csupán, mely ez paragrafusokra s Werbcy-féle mondatokra szállt, ósdi az írásban,

a

.!

.

.

ami ersebb, mint minden katona és minden császár a világon

! .

.

József: Nevetséges.

Forgács:

.

Majd

(a környezetéhez.)

liiszen találko-

zunk mi még! Illésházy:

lesz még egy nap! még egy óra. Lesz még egy éjszaka is Illésházy uram

Majd

Csáky: Lesz Balassa:

!

Öreg mágnás: Ki tudja mi lesz?! Batthyány: Felség... (És elmennek az urak.) (Ebben a pillanatban, hírtelen József : Nevetséges megszólal egy közeli harangi zengn és lázasan. És rögtön utána a többig közel és távol és minden harang Bécs fölött.) József: Mi az?! (Mert megremegett erre az els hangra.) a harangok. elfelejtettem. (még egy pillanat s az asztalhoz jön, leül, elmélyed, elgondolkodik, maga elé meredve, A harangok érces fergetegje szól. És még egyszer.) Nevetséges nevetséges (S akkor Lichtenstein Eleonóra hercegn besiklik.) !

.

.

.

.

!

!

JELENET.

4.

József,

Lichtenstein

majd Clary

és

Eleonóra: Sire

!

Eleonóra

(Elfúlva,

be gyönyör ez

ha látná ezt

! .

más hang.)

.

.

majd Kinsky hercegn,

hercegn,

Jenny hercegnk és Kaunitz grófn.

Lichtenstein

!

(József

valami izzó áhítatban.)

Óh

gyönyör ha tudná nem mozdul. Mire meglepdve be

! .

.

.

Zavarok ? így ül itt Josephus egymagában!. egyedül. Cézár (József felpillant.) Mi itt vagyunk mind az ablakoknál a galériában Odalenn egész Bécs tolong asszonyok, gyermekek, százezrek! ez mind ujjong, mind mámoros, mind és

.

Sire

!

!

.

.

.

.

.

29

.

.

.

.

:

!

.

!

.

.

.

.!!

—

könnyeá szemmel mered az égnek a környékrl is bejöttek mind a népek... tiroli aggastyánok vannak itt, akik csak sasokat néznek, ha felemelik a fejket, a Burg erkélyérl a pápa áldását osztja.

—

.

A

Józseí: (Kábult)

pápa!

Ha látná, amint szent alakja kinyul az mintha az istenhez volna közel, mint lát-

Eleonóra:

ég

felé s

hatatlan rózsákat, az áldását

No

József:

úgy

hinti el!

ne mondja!

hogy a

Eleonóra: Olyan ez mint egy álom...

van Bécsben, nekünk, elttünk, hogy a karját kitárja százezrek fölött ... a pápa Kínsky hgn: (Belépve.) Óh Sire! micsoda nap! micsoda nap!

pápa

itt

Van bennem valami gyönyör öröm

Eleonóra :

.

.

szinte szédülök!

Clary

hgn:

Kaunítz

Jenny

hgn

József:

:

(Belépve,)

Óh

micsoda

Sire,

Csodás! pápa mint egy fehér óriás mind öt drága hölgyeim!

le

A

nem

csak

blaszfémiákat

kább cellózna nekünk egy keveset? ma nem. Kaunítz gfn: Óh nem. .

bocsássa meg. József : Nincs

áhítat!

(Belépve,)

üljenek

Itt

Eleonóra:

Óh

(Belépve,)

gfn:

.

.

Nem

!

in-

(Józsefhez.)

.

.

is

valami nagy kedvem

.

.

cellózzon De igen De igen Kaunítz gfn Minden idegem reszket Kínsky hgn Hadd maradjon meg szívünkben

Eleonóra :

.

.

! .

!

.

:

,

:

.

.

ez

az áhítat

Clary hgn : (Aki fölállott s távoladott,) Óh vége vége van a tömeg oszlik ... a pápa feljön ... azt hiszem feljön Kínsky hgn: (Nagyon izgatott,) Óh! most fel!

.

.

.

.

jön ?

!

most

.

feljön ?

!

Igaz ?

!

30

feljön ?

!.!

!

!!

!

.

gfn: Le fog pihenni

Kaunitz

hgn Óh

Kínsky

.

nyilvátt...

ha én ápolhatnám

:

! .

.

hgn: Ha megcsókolhatnám még

Jenny

: !

.

egyszer a

lábát!

hgn

Kinsky

(Magánkívül.)

:

hgn: A hgn: Egy

Kaunitz

Jenny

Óh

a szent lába

.

.

.

lába!

van

aranykereszt

kihímezve a

papucsán

hgn: (A

Clary

szeren

hölgyekhez,) Hadik rjöngött egy-

!

Kinsky

hgn:

Itt

lakik

ugy-e?

József Itt mellettem Szomszéd Csak úgy hívom szomszéd szomszéd Mind az öt hölgy: (Megbotránkozva.) Úgy hívja szomszéd Clary hgn: Szomszéd! Szomszéd! hallottad? a :

!

!

!

pápát

Eleonóra : (A hölgyekhez.) Mondtam, hogy cellóz-

zon inkább!

hgn: A harangok még

Kínsky

szólnak!

még

szólnak József:

tem

.

A

(Qenerozus.)

én

harangokat

rendel-

.

Eleonóra: József:

A

Eleonóra:

No

legalább ezt!

harangok a pápa tüzérsége!

A

harangok,

biztos,

nem

a

hitetlenek

zenéje József

:

Óh ha ez nekem szól az én hitem Nem mondtam semmit! hgn Finom fehér ruha volt rajta, és

-

!

Eleonóra: Kinsky lát

:

mente és arany kereszt a mellén Kaunitz gfn: S micsoda keze! Clary

hgn Az

Jenny

hgn: Göndör

:

.

arca oly szelíd s a fehér fürtjei!

31

skar-

.

tekintete !

.

.

.

.

.

.

József:

Szavamra féltékeny leszek..*

Kinsky

hgn: Nincs

oly ritkán jön Bécsbe .

.

miért! Nincs

még

.

.

.

.

A

miért!

soha nem

talán

pápa volt

is

Bécsben.

A hölgyek Még soha sem

volt Bécsben De volt Mióta nem volt a pápa Bécsben ?

:

Nem volt József: Óh már

úgy-e

?

.

.

.

! .

nagyon régen.

.

.

hgn: Mégis! Mióta?

Kinsky

Ne

kérdezz

éve,

hogy

Eleonóra: (Kinsky grófnhöz.) sokat

.

olyan

.

.

Több mint háromszáz

József:

egyálta-

lán átjött az Alpeseken!

Clary

hgn: (Nagyon

háromszáz éve.

hgn Óh

Kinsky

:

az?

lehet

.

.

Clary

lehet

Azt

.

több

Igen,

istenem ... az

felséged...

Tréfál

nem

hiszen

öregnek

élénken,)

mint

.

ilyen

hgn Óh :

!

hát

De

Nem

öreg

mondanám csacsi

!

nem

Háromszáz éve!

lehet

látszik

ilyen

legfölebb hatvan éves

.

.

de ez nem ugyanaz a pápa

volt!

nagyon tetszik hadd csókolom

József: (Akinek

Kinsky

!

A

kezét

.

vagyok ebben a társaságban

hgn

Kinsky

(Sértdve.)

:

.

Drága kis boldog

ez.)

Milyen

.

öt hires asszonyok.

Óh

kigúnyol

Sire,

Inkább megyek most... haragszom...

! .

kocsim

a

.

.

is

vár... (Feláll.) Clary

hgn:

Jenny

hgn

Clary

hgn:

:

így állott! így állott!

Ezt

lehet utánozni

.

.

fiatal...

Olykor

gfn: Mikor nekilendült, igen... egy tündökl szeráf

s a két

azt hittem elröpül

Kaunitz

nem

Volt benne valami .

.

karját kitárta, mint

.

.

A hölgyek: (Elragadtatva.) Mint egy tündökl szeráf, igen

I .

.

32

!

.!

!

!

..

.

hgn: Milyen gyönyör ez! hgn: Már nem lehetett tudni

Kinsky Clary

vájjon csak-

—

ugyan a pápa

Vagy egy jó olasz komédiás! A hölgyek: (Földultan,) Óh! Óh! mindég, minJózsef:

—

(Kdunitz grófn már távolodik. dég csak profanizál És hangok röpködnek utána.) Óh várj Poldika Én is megyek... Mi is megyünk... Felséged elenged József: A pápát, bevallom, unom már! .

.

.

gfn: Szavamra! megijedek!

Kaunitz

Eleonóra

Ha

.

:

Ha

a pápa felséged ellen fordult volna

?

szólott volna a néphez, felséged ellen!

József

meg

Próbálta volna

:

!

A

szavába

vágtam

volna

A hölgyek:

nem

lehet! Ezt

Óh

csak nem!

nem szabad!

A Ki

pápa szavába! Ezt merte

ezt

valaha!

Elrémülök József

:

Hölgyek

Óh sziveim, de hát Nem nem :

.

.

.

.

.

.

hadd mondjam meg. fölösleges

mondani József: a

Tudják

azt,

hogy mi az

—

!

jaj

.

mit fog

a pápa?

mi

pápa?

A pápa az hgn A pápa

egy szent!

Kinsky József:

Az apostolok

eredetileg

Eleonóra:

:

voltak egymással, hajolt

meg

—

az

majdnem az isten mind egyenlk .

ezt tanulják

Péter eltt. Alapjában

.

meg. Szent Pál nem véve a pápa sem

több, mint akármelyik püspök.

A hölgyek: (Megbotránkozva és püspök! A pápa püspök! Hát lehet Egy ilyen gyönyör szent ember! József:

Ezt

a

gyönyör

hazaküldöm 33

szent

elrémülve.) ezt

Óh

mondani!

embert holnap

.

Clary

bad.

.

.

!

hgn: Oh

.

.

nem

ezt

Sire a viszontlátásra.

.

És a többi

.

lehet...

beszél róla! Mint egy csomagot! József:

Clary

séged

.

.

.

.

Nem

hgn: Ma nagyon

sza-

Hazaküldi!

Hogy

Hazaküldöm!

nem haragszanak?

Csak

(Mulattatva.)

Csak nem haragszik

nem

ezt

.

Hazaküldi!

hölgy:

.

szabad

! .

.

rosszul viselte magát

fel-

.

És a többi hölgy: (A háttérben és az ablakoknál)

Oh

harangok! Még mindég vannak vannak! Hogy jövünk át a töme-

a harangok! a

lenn!

Még mindég

gen?

Lóri jössz te?...

Eleonóra: (Tétován.) Igen... igen... Chanclos: (Középrl megjelent) József: (Chancloshoz) Kisérje le

Clary kit

hölgyeket...

a

hgn: (Chancloshoz.) A császár rosszkedv. hogy

fogadott,

.

rosszkedv?...

ilyen

hgnk és Kaunitz gfn: A viszontHolnap A viszontlátásra A harangok A

Kinsky, Jenny látásra

!

!

!

harangok (És miközben mind távolodnak

!

eltnnek a küszöbön, már csak József és Líchtenstein Eleonóra vannak itt. A harangok meggyöngülve még szólnak.) és

Eleonóra: Sire, isten vele... József:

Egy

Eleonóra vár.

.

.

Nem

Lichtenstein

József:

nem

:

percig .. !.

—

nem...

az

uram

is

.

Mindég csak

Lichtenstein...

én soha...

érdeklem ... Eleonóra: Felséged

tem.

még

inkább

.

sérti

minden

Mig odakünn minden ragyog

pápa az istenhez van

A

.

kezem... 34

érzüle-

fényben

közel, felséged itten

József: Hallgasson.

Eleonóra:

vallásos

a

—

s

a

.

!

.

.

.

.

Ha odakünn minden ragyog a pápa az istenhez ér föl: hadd legyek én A félhomályban, csak az emberhez közel itt e Mert van egy tudja ? harangok nekem is szólanak Ki József: (Izzón.)

fényben

s a

! .

.

.

!

hit,

ami szent csakugyan ... Eleonóra:

—

Ne bántson! jó napom

Olyan

József:

nagy vitáim

voltak

is

.

Eleonóra : Elmegyek József

.

olyan rossz napom,

volt,

—

micsoda,

.

.

.

Kegyetlen

:

Eleonóra:

Nem

akarok.

.

József: Hát nézze csak!...

Eleonóra:

Nem!

(Nagyon heves

József:

nmet, gyermekemet,

elragadta

A

és gyors.)

gondviselés

anyámat,

atyámat,

—

senkim a világon... ami megzavar^ holott látom az utamat, és mégis mint egy vándor az éjjelben, aki megriad egy szó, egy hang olykor, többet mint akarnám ki tudja mit jelent a szó

olykor kétségbeesem ..

gyötrdöm

.

.

nincs

.

.

.

.

tragikus amelyik

én nem tudom

nekem

.

.

.

.

—

visszacseng .

Tiindegy

.

—

.

valami

rejtély

ma nagyon

Lóri

!

József :

A

Nem

akarom nagy vágy, ami elragad

magam számára

.

is

.

gyönge vagyok, hogy szabad-e az, hogy én

nem foghatok meg

milliók

fölébreszti a szivemet

voltam, mieltt császár lettem

—

hát

nem?

tömegek, ez mind

!

Tudja,

ember

s

vájjon

is

.

.

csak eltöprengve, lássa, amit

itt

itt

emlékezem ... s vájjon boldog legyek. nem? Amit

gylik

hogy szeretem 35

nem

országok,

lefogva a karomban,

föl

van minden kigyulladt horizont,

ragadva

felé,

—

erre

kisérhet csak a gondolat: célok, remények,

itt

van,

tetszik

.

Eleonóra : a

olykor

egy-egy perc

.

.

.

a

végtelen meg-

.

.

.

.!

nhöz

Eleonóra: Felséged egy az emberhez, amint mondta

.

!

van közel

nem

s

.

! .

József: Itt van minden ember e szemekben, és minden vágy, bánat és öröm, és minden kívánság és minden szerelem, ez egy nagy tükör egy végtelenben... És itt van velem, velünk, itt vannak mind a tömegek, óh Uram, engedd meg és segíts Eleonóra: Josephus. József Láthatatlan rózsáival csak elkábít a pápa s az ember egy vak féreg marad

—

!

.

:

.

Nem

Eleonóra: József:

A

.

hallgatom!

hatalom csúcsáról amerre

csak

nézek,

mindenütt az éjszaka van. Eleonóra: (Izzón.) Krisztus meghalt a József: (Heve$.)

Eleonóra :

Oh

A

szerencsétlen!

engedjen

Hát nem

kereszten!

.

.

.

engedjen

el

.

.

engem? Eleonóra: Nem és nem és nem és nem! József: Itt van az élet! a jöv! értse meg Eleonóra: Én félek az ilyen jövtl! Ki József:

ért

— tudja

mit jelent! József:

Nem hisz nekem? Nem hiszek...

Eleonóra:

(Heves.) Hát

menjen menjen (Egy perc és jobbfelé sietve.) A harangok sznjenek meg Már elég volt. Egy lovas menjen! Eleonóra: Már csak egy távoli kongás szól... az utolsó hang József: Hála isten. (A harang megsznt, a homály tart.) József

:

.

.

.

.

.

.

.

.

Eleonóra: (Csendes, remeg és makacs.) Én nem akarom, hogy felséged nehezteljen ... de nem tudom követni, ez egy más világ, nem tudom... és nem is

akarom követni

felségedet, én

36

nem akarom...

a leg-

|

*

!

hbb

.!

!

.

barátja vagyok, igaz, és

!

ragaszkodom és bámu-

lom, de mégis csak szegény kis Lichtenstein

Lóri és

a szivem mélyéig vallásos és bocsássa meg, ha kissé

türelmemet vesztettem Charles Quint trónja eltt József

—

(Keser,) Milyen feudális

:

Felséged feldönti

Eleonóra: (Elfúlva.)

az

oltárt,

ami szent, szabad gyakorlást enged hibás vallásoknak, egy eltte a nyáj, akár juh vagy

fölperzsel mindent

farkas

.

.

(Nagyon

József:

Eleonóra:

élénken.)

No

veszélyes

Fölszít

még mi?

és

tüzeket,

a

népet

ellenünk

Csak nem!

József:

Eleonóra: Gúnyt

z

megalázza!

pápából,

a

aki

hogy megmentse az egyházat, bennünket

eljött ide,

mind József:

Ez nem érdekel.

reszket, tudja.

.

Eleonóra: (Hangtalan.) József:

.

Az

ajkát

nézem, amelyik

.

.

(Egy

leheletben.)

Az ajkam

reszket.

Szabad?

Eleonóra : (Forró és fagyos.)

Nem

.

.

.

nem

sza-

bad ... és nem lehet és semmit sem szabad felségednek velem sem lélekben, sem testben, semmit. Ez a mi sorsunk, hogy felségedért az én ajkam fagyos .

.

.

legyen. József:

szólalna. Lóri

—

.

.

Úgy

Eleonóra: (Fagyos egyedül.

Én

József

:

mint

beszél,

(Hirtelen forrón.)

isten eltt

No

Eleonóra:

igen

! .

.

láng.) Sire, én nem vagyok megesküdtem az uramnak

—

.

Lichtenstein

Hogy amíg

József: (Heves.)

egy szfinx ha megOlyan egyedül vagyok

élek.

!

megint

.

Hát mégis miért? Hát mégis...

hát mért van itt? Mért jön? mért

37

marad? mért ragasz-

.

.

kodik

?

mért oly kedves

gyöngéden

olykor, ha

olykor

egy

visszainti melankoliáit ?

.

.

.

.

.

mért

.

üzi

el

szerelmem a

távoli

oly

sírból

.

nem akarom, hogy búsuljon, mert én nem tudom ... én nem tudom

Eleonóra: Mert

vagyok ... és

jó

.

.

hogy tetszem felségednek... és büszke is... és mégis büszke igen, hogy megtr engemet hogy itt lehetek hogy gyakran egyeés hiú vagyok.

.

.

.

.

.

.

.

.

dül felségeddel ...

Hogy

József:

mondja

használhat

—

ezt

Eleonóra: Istenem. József:

mindent

..

Hogy mindent

amit kivan az

számára,

elér,

Eleonóra : Igen

.

.

ott

.

.

ezért is

.

szinte! No

József: .

—

mindent megteszek a szerelmem urának, milyen mulatságos! Hát ezért?

— is

Lichtensteinnek,

—

az asztalon

ott

.

.

van a

Eleonóra: Igaz?!

Az els Eleonóra: Óh!

irás ott legfelül

József:

No

József:

Eleonóra:

tábornoki

rangja

amit kért ...

— '

úgy-e?

(Mámorosan a

semmi gonosz

nem

s azt

papírral.)

a vallás,

tiltja

feleség használjon az urának.

.

azt

.

Abban nincs hogy egy jó

nem

tiltja

a val-

hogy felséged úgy szeressen engem, hogy én megmaradjak tisztán

lás,

.

Óh

József:

.

jezsuiták iskolája! (És

nem! Hát nem! (És megragadta

és

hirtelen.)

az ajka

Hát

fölött)

(Egy sikolyban.) A pápa (Elfúlva.) Megyek... megyek... isten vele... isten vele... és (és kisurran.) köszönöm. és. isten vele. (A pápa mint egy árny ellebegett a háttérben.) Eleonóra

.

.

! .

:

.

.

.

38

.

.

.

.

.

.

5.

.

.

.

.

.

.

JELENET.

József, VI. Pius.

(Mozdulatlan áll egy percig, arccal a Aztán egy lépést elre. A pápa a küszöbön.) Szent atyám Pius Kedves fiam Krisztusban József: Oly meglep... Pius Mivel korán reggel elmegyek József Bevallom nem vártam Szentségedet József:

háttérnek.

.

.

.

:

.

.

:

.

.

:

Pius

:

Búcsúzom

Hogy ép

József:

Pius

:

E perc

mással szemben, József

sem

?

.

:

.

.

.

e percben ~—

oly nagy, mikor utoljára állunk egy-

—

egymással az Ur eltt.

Szentséged

a galériában

itt

.

.

hogy

.

sejt-

.

Pius:

Még

Habsburgokat

egyszer megnéztem a falakon mind a

—

József: (Intencwval.) Nincs sötét

Pius

:

A szemem még

látja

a királyokat, akik csak-

ugyan királyok voltak József: Csak sajnálhatom a .

képekhez?

.

királyokat, akik

nem

voltak csak királyok.

Pius: Ezek az utolsó perceink fiam! és

nem

lát-

juk egymást többet! József (Kesern.) Dehát ha csakugyan nem lehet úgy elbúcsúznom Szentségedtl, mint fiú az apjától, :

lehajtva a fejem...

Ha

végig csak küzdenem kell...

kitérnem az útja ell, amelyen jön felém Pius

:

(Intencióval)

Itt

.

.

megtaláltam felségedet

József: Szentséged jobban

.

.

rködött mint én! Ha

egy gyönge percemet atyám... ha odaitt benn azokat akik élnek Pius: Ez az én jogom az élk és a holtak!

meglepte

künn a

itt

holtakat nézte a falon s

39

!

.

!

ból,

hogy ledöntse rám hogy lenézzen rám holt királyok éjszakáiahonnan senki ki nem szól Senki itt össze nem köt-

heti

velem ez

József: Senkinek nincs joga,

a házamat,

!

eltépett fonalat, kinek

van hatalma a világra

élkhöz

hozni vissza ami meghalt, az

a holtak porát ?

!

A holtak virrasztanak! A sírok mind beszélmind fölzengik az idben nagyszer némaságukat. József: (Nagyon heves.) Hát nem! én nem hallom Pius:

nek,

ezt!

Én nem

mit idk

szállok le mélységek éjjelébe,

romjaihoz, patkányhulláihoz, fanatizmusokhoz, véreng-

egy dogmáért olykor, egy hitért, mely a én élni akarok! Az arcomat reménykedn fölszegzem a jövnek, a két karom amint kinyul az egyház igáját töri le a népek homlokáról Pius: (Izzó,) Uram irgalmazz e hiúságnak, nézd el e ggöiy mely az egekbe tör, holott e föld rögéhez van lekötve! zésekhez,

más

hite

volt,

József:

No

lám!

Pius: Bocsáss József

:

meg

Hát persze

Nem engedem

!

az embernek, aki gyönge!

Mivel

egy nvel

itt

talál

.

.

e célzásokat.

Pius: (Egy lépés.) Felségednek trnie

Nem tröm

kell.

mely rejtett értelmicsoda eszközök hogyan egy csapmeket sodor nekem ? itt fogna meg a szentszék egy nhöz dát ? nevetséges nem engedem Ez való érzelmeimben, bengáli tz, középkor, a régi forma, ez a Schiller Don Carlosa, hát ki vagyok én ? és elég. Itt nincs gyöngeség, nagy jelenet és frázisok és régi portrait-k a József:

!

—

e hangot,

—

itt

—

nincsenek halottak

zeng némaság nem fantóm, egy

ijedt

!

!

!

falon,

!

!

!

tudom,

s s

nincs itt

hagyomány vagy

nincs

egy császári

báb, aki térdre roskad, mert a pápa

hirtelen megjelen

Pius: (Mély és forró.)

De éppen

40

ez van!

!

.

József: Nincs.

jük le:

egyház

az

itt

Itt

.

semmi, szögel-

nincs senki és hatalma,

!

túlsúlya

és

befolyása

állam ellen. Itt van két világ, amelybl hogy legyen: az egyház az államban és nem megfordítva. És itt az van, hogy én nem félek és nem engedek s megyek rendíthetetlenül az utamon Pius: Az Úr méri föl a királyok erejét.

van a egy

világi

kell,

A pápa lesi a gyöngéiket (A végskig,) Boldog vagyok, hogy az Ég kegye méltónak talált minden lealázásra, minden szenvedésre. Boldog vagyok, hogy elcipeltem Rómából ide, Jézus keresztjét a havasokon át, elfúlt lélekkel, ritka vándor, akit megbámulnak a hegyek s a sasok megállnak fölötte kerengve, vájjon hova megy?! Boldog vagyok, hogy megsebezve. Cézár fölkoszorúzott engemet, s fölszíhattam magamba az Úr minden fájdalmát, mikor így eltiporva, vén pásztor, elmegyek. József: (A foga közt.) Frázisok... József

:

Pius

.

(Átmenet nélkül.) Felséged

Pius: vallást.

itten

kiírtja

a

.

Nem

József:

nem

igaz! Senki

ami

nyúl ahhoz,

isteni eredet.

Pius: Ezt

nem

felséged

ítéli

Az én hatalmam

meg!

—

birodalomban Pius: Felségednek nincs hatalma a Mindenható eltt. A pápa és a püspökök isteni jognál fogva pásztorai a népnek. József: Csak az én felügyeletem alatt! József:

.

e

.

A

Pius:

pápai bullák, melyeket

szélnek

szór

fel-

séged, az egész egyház csalhatatlan döntvénye.

A

zetek, melyeket

oltalom

alatt jöttek

zsinat.

A

be

elkerget ide, a

javaikat,

ház vagyona

felséged,

jogaikat

törvényes

megersítette a

trienti

melyeket elkoboz felséged, az

s isteni eredet.

41

szer-

Soha senki nem merte

egyezt

I

!

József:

!

Én merem.

Pius : (Izzó és fagyos,) Kedves fiam Krisztusban, de hát ki vagy te ?

S vájjon tudod-e, mit határozott az Ég.

Én megtöröm a végzetem! Pius: Vagy az tör össze tégedet. József: (Nagyon gyors és heves,) Tizenkét József:

gény halász

h

alapította ezt a

vallást.

sze-

Ez az én hitem

A

keresztbl senki ki nem mint a csillag. De szerzetek nélkül századokon át el tudott lenni ez a hit. A pápa fönnhatóságát is elismerem dogmatikus tekintetben, de csak az dogma az én számomra, ami is,

katolikus vagyok.

szedheti a szögeket. Ezek ragyognak

szent,

és a

—

és

többi,

bullák,

brévék,

mind

ez

nem engedem. E császári ház még

számítgatás és Pius:

konstitúciók,

emberi

eltt negyven évvel,

Rákóci Józsefet.

No

rendeletek

fejtegetés,

okoskodás,

szerette e

bullákat ez-

—

mikor szent szózatuk kiátkozta

..

nem Én nem bánom ezt. Köszönöm, de nem bánom. Én nem vagyok hálás azért, mert valakit kiátkoztak, még ha Rákócinak is hivták! A hit legyen gylölség nélkül. A hit legyen türelmes. A hit maradjon meg tisztán. Pius: {Remegn,) A jó császár az egyházban van, Szent Ambrus szavai szerint s nem az egyház fölött. József: Ezt csak bízza rám Szent Ambrus, hogy én hol vagyok. Ezt bízza rám Szentséged is. Pius (A kiátkozás hangnemében,) Valláson kívül József :

de

!

:

Egyházon kívül hogy megy,)

!

Ave Josephus (S egy nagy mozdulat, !

A

népeim élén vagyok, köztük, megtéveszttettek, megfél említtettek, elbutíttattak, s akik megértik végre, hogy szabadok József

:

(Hevesen.)

velük, mellettük, milliókkal, a kik szenvednek, akik

42

!:

Pius: Isten óvja felségedet! József:

mökkel

vagyok elepedt vágygyal, szent öröhogy megváltsak minden szolvagyok az irgalommal, egy vallással,

Itt

hajiíthatatlan,

gaságot, én a melyik

itt

hasznos, amelyik felvilágosodott!

és

tiszta

Pius: Isten óvja felségedet! József: Én itt vagyok egy új világban, egy új nap eltt, mely felragyog! Pius S a királyok homlokáról leolvasztja a koronát József : (Mámoros.) Nékem csak egy kalapom van atyám ... a trónom csak egy hivatal. Csak egy ember :

vagyok, aki

jót akar.

Ha

Pius : (A csúcsokon.)

egy

ochiai János felségednek,

felséged csak egy ember,

akkor azt mondja

múló, halandó ember,

anti-

hogy adhatod oda másnak,

ami nem a tied?! S ha azt mondod, azt adom oda, ami az Istenné, miért csak épen magadnak tartod meg Mert azt a menyei kegyet, mely a trónig fölemelt ? !

nem

lehet,

hogy felséged

mányt,

hitet

és

gyjtse

fel,

az

lehet,

jogon és kivátságokon,

vallást,

alkot-

hogy ezt mind magának hogy átgázoljon minden

hatalmat,

nem

az

letiporjon

csak a magáét ismerje

s

el,

— hogy mámorosan az idkbe kiáltsa mint egy kürtbe akarok

!

enyém

!

akarok

mikor S ha százszor is

nem engedek és minden az még van Valaki mindnyájunk fölött! és

!

itt

!

a népek üdvéért van, s

is

leborul a népei eltt, ha ittasan,

népei verejtékébe

ful,

s

ha

ki is

—

hogy

ha ezerszer jót

tegyen a

gyúl a máglyák

tete-

nincs rá mód csak egy zsarnok mégis csak Akit az földnek szánt, hogy e és eretnek marad! Ég megváltsa a tömeget, annak a magját nem a trónokon hintette el, azt a nép veti föl, a nép teremti meg, az a porból indul, hogy az egekbe jusson s vagy föl-

jén,

száll,

!

vagy visszahull, de úgy ad mindent, hogy neki 43

.

semmi

!

Vesse

jusson.

se

trónt, a birtokait, a

.

mind, és

koronáit

—

szenvedélyt,

.

felséged az országait,

el

a

min-

elosztva

dent és föláldozva mindent, és kitépve a relmet s

e

!

sze-

szívét,

akkor igen! akkor elmehet

mint Krisztus meghalni egy hegyen!

(Remegn.) Szent Atyám búcsúzom... pillanat fiam. könyörgök. József: Sajnálom, hogy szent Atyám hiába fáradt e hosszú utón, Rómából ide, s most visszamegy. Bocsássa meg, ha olykor vitáink hevében kissé türelmetlen voltam, már ez sajnos a természetem, bocsássa meg... Mindenesetre heteken át jó szomszédságban itten... fia is voltam szent Atyámnak, jó háziJózsef:

Pius:

Az utolsó

.

.

.

.

.

—

h

gazdája talán

. .

.

gyakran csodáltam

bevallom

is,

.

.

erdzúgásában mint egy óriást holt századok bárfaival, nagy színeivel, mint egy Michel-Angelo, nem tudom Pius (Egy sóhajban.) Óh követtem elbvölve olykor a

szavai

.

.

:

—

az utaink elválnak itt. SzentJózsef: Azontúl séged az egyház kenyerét eszi és küzd minden terveim és újításaim ellen értem ezt... én az állam

—

kenyerét eszem s

séged

meg

kell,

megvédem

hogy

értse ezt

eredeti .

.

.

jogait

nem

—

Szent-

tehetek máskép.

De az örvény fölött, mely elválaszt egymástól, talán mégis csak átnyújthatjuk a kezünket, átszólhatunk egy baráti szót.

.

Pius: Imádkozni fogok felségedért, térítse az

József

Úr :

—

(Remegn

és elepedve.)

hogy

Hogy

vissza-

segítsen

Pius: Igen. József: Atyám. (Meghajol.)

Pius: Isten óvja felségedet.

(És vége. És a pápa megy. És ellebeg silhouettej

mögött Józsefnek

hírtelen eszébe

44

jut valami.)

.

Néhány t fehér kaméliát ültetnék AugarTudom, a vatikáni ezekbl küldene. kertekben gyönyörek vannak (A pápának csak egy kézmozdulata volt és már József:

tenben,

ha

.

.

.

.

elment.)

József (még néz utána^ még követi eltnt alakját az ajtók mögött. És ott áll mozdulatlan. Aztán gyorsan az asztalhoz jön^ a pap irjátnak dl, s kiszól.) Hé Günther... Kolowrat! (És dolgozik tovább.) :

(Függöny.)

45

.

.

röLVONÁS.

ÍI.

Szín,

mint az els felvonásban.

fény

szrdik

be.

Az

!.!

.

Éjjel van.

Az ablakokon

asztal látszik megvilágítva és

Jóval kevesebb papír és minden,

—a

császár rég nincs itthon

JELENET.

1.

majd Rosenberg,

Líchtenstein Eleonóra,

át hold-

rendbehozva.

majd Chanclos

Hatzfeld,

asszony.

Mikor felmegy a függöny, egy pillanatig üres a szín, s aztán rögtön Líchtenstein Eleonóra beomlik ide, kissé rémüldözn és elfúlt lélegzettel amint átszaladt egy csomó termen, a sötétben. Jobbról

minden

jött és

Eleonóra: Senki.

.

.

ajtó nyitva volt eltte.

sincs senki.

itt

.

.

(De az

ajtó

Rosenberg Hatzfeld mint az árnyak vonulnak át sietve a színen, a háttér irányában. Mire megremegve,) Óh istenem Rosenberg: Valaki szólt itt? Ki az? Eleonóra: (Hangtalan,) Én vagyok Rosenberg .. Végre Hatzfeld : (Már a háttérben,) Zinsendorf Rosenberg : (Eleonórához.) Ez talán most rosszkor van asszonyom

megnyüt jobbról és

és

.

.

!

.

Eleonóra:

A

.

császár érkezik...

Zinsendorf: (Megjelenve és szár átjött a hietzingi

Rosenberg: Ez

Chanclos.

..

kapun

tíz

Chanclos!

.

Haitidhez,)

perc idáig itt

gyújtson

Rosenberg, Hats;feld, Zinsendorf.)

46

A

csá-

.

(Jobbfelé kiáltva.) föl.

(és

elsietnek

.

.

(Gyertyákkal)

Chanclos:

Óh

lantva Eleonórát)

!!

vagyok,

Itt

princesse

drága

!

megpil-

(s

de hát

!

ilyen-

kor! hogyan lehet? a várta felengedte?

Chanclos :

Óh engemet. A császár érkezik —

Eleonóra:

Egy éve már, hogy nem

Eleonóra:

.

a császár

Végre

!

!

volt itthon,

igaz ?

Chanclos: Tíz hónapja!...

Óh

Eleonóra:

mikor

istenem,

vele ... a császár és én

.

.

utoljára

ültem

itt

egyedül mi ketten

.

.

.

.

Oda-

lenn egész Bécs tolongott az ablakok alatt s egyszerre csak,

itt

elttünk a pápa, tudja!.

Chanclos

:

Óh

(Indiferens,)

.

a pápa megjelent! pápa Hol van az

.

a

!

már! Hol van?

Eleonóra: (Remegn.)

getn

st!

az éjszakában

Chanclos:

Ó

Eleonóra

Még

az

:

No

lesújtott

se ért

fenye-

itt!

itt

!

van

!

itt

van

ránk...

de nézd csak...

Eleonóra : Alig ment

még haza

Még

.

babona! itt, Chanclos

Úr haragja

Chanclos:

.

a pápa, megbántva

el

Rómába

!

lássa,

talán és alattunk megrengett

a föld, a császári seregek megindultak kigyuladt hatá-

rok ár.

felé,

Bécs

a háború

mind

richstein,

Lichtenstein

A

kitört!

Kinsky,

kihalt.

nép

javát

elsodorta az

Hadik, Schwarzenberg, Ditt-

elmentek... a császár

Zimonyban,

az uram! s csak úgy nézhe-

Dubicánál,

tek utánuk abba a borzalomba, ahol vannak

egy eszmár! Azontúl, Chanclos, mondjam-e? mondjam? Belgium forrong, tudja. A magyar provinciákban itt-ott, már-már lángra kap a tz! Mit jelent ez ? Honnan mindez ? Micsoda titkokat sodor az éj ?

—

tendeje

Ki hinti

el

a tüzeket ?

Holott a pápa

nem

Mi

volt

itt,

47

lesz

még ? Mi

csak egy árny!

vár ránk

!

!

.

.

Hacsak így örül a császár-

Chanclos: Fantáziák!

nak drága ? Eleonóra

Hogyan

:

örüljek a császárnak, mikor az

Hogy

uramért vagyok nyugtalan?

a császár jön visz-

mikor az a másik még ott vergdik az Unna mocsarában, néhány rongy várfal eltt! Én csak úgy sza,

szeretem a császárt, ahogy az én életem, a nyugalmam már be van rendezve vele, hogy van, és az uram is itt van, hogy kinyújtva a

zem, egyfell

Lichtenstein

van,

másfell

családi is

itt

két ke-

Josephus,

szegény sziveim mindaketten Chanclos:

cegn

!

Ezt

nevezem egy rendes nnek,

her-

várta megmozdult odalenn. Hangok. Tisz-

(A

telgés. Küf^szó,)

Eleonóra: (Megremegve.)

A

Chanclos:

A

császár!.

.

.

van.

itt

.

császár!

Eleonóra: (Fagyos kacérsággal.)

Egy tükör ha

volna itten? Rosenberg:

nóra nem császárt

felelj

.

.

.

e pillanat

hercegn,

Lichtenstein

(Felindultan.)

ha megbocsájtja

nem

alkalmas

.

.

.

(Eleo-

Kötelességem, hogy a

mozdulatlan.)

megóvjam ...

Eleonóra:

Nem kérdezem. A császár betegen

Rosenberg:

tér vissza tíz

hó-

napi hadjáratból ... ha kegyesen visszavonulna. (Ebben

a pillanatban a császár.) 2.

JELENET.

Eleonóra. Chanclos, Rosenberg, József.

Óh

Eleonóra: (Elrémülve.)

Chanclos

:

Kezét csókolom

Sire! .

.

Eleonóra: (Hangtalan.) Elrémülök Chanclos.

Rosenberg: (Józsefhez.) Egy csésze hársfateát?... 48

.

.

Eleonóra József

.

.

(Chancloshoz.) Micsoda színben van

:

Nem bánom

(Rosenberghez.)

:

.

.

A

Rosenberg:

.

!

.

kancellár Hatzfeldet bízta meg.

Hol van Hatzfeld? Rosenberg: (Egy lépés a háttér

József:

nek

f öl

.

.

.

Most

.

Majd késbb

(Eleonórához.)

József:

sbb

felé.)

jön-

.

kérem

.

talán

.

.

úgy

Eleonóra : (Hangtalanul,) Lichtenstein ?

ké-

Lóri,

ha akar

hajnaltájt,

.

.

.

.

.

Ez az els szava...

József:

Eleonóra

:

(Ersebb,) Lichtenstein

semmi baja...

József: Nincs

mindenki abban lönben Chanclos:

a

Nem

.

.

kicsit lázas...

mint

gyilkos klimában odalenn, de kü-

fekszik

felséged?

le

Nem.

József:

Chanclos: Jön hercegn V (EL) Eleonóra (Elfúlva.) Ha nincs több szíve hozzám :

.

.

— nincs

nem

jön futár hírem és szenvedek. (Mély és bánatos.) Hát én nem ? Eleonóra: Josephus. József: (Halk és heves.) Mondtam már hajnaltájt legyen itt (Hatzfeld^ Starhembergy Spíelman jönnek

hetek óta

József

:

.

.

.

.

középrl,)

Chanclos: (Megjelenve.)

Eleonóra

:

Megyek, igen

Hercegn... megyek ...

.

.

.

(el

Chan-

cloS'Val.)

3.

JELENET.

Rosenberg, József, Hatzfeld, Starhemberg, Spielman, majd Chanclos.

József: (Hatzfeldhoz.)

Hatzfeld:

A

A

kancellárnak

gedet.

49

kancellár?

kés

volt bevárni felsé-

!

.

A

József:

nem

cellár

szeren

.

!

..

.

duzzog égy éve már. A kanmeg, nem jött el, nem is fog egymert beteg vagyok. Ezt nem birja.

kancellár

várt

azért,

fantasztikus

.

.

.

!

.

Én csak

öreg.

(Chanclos hozza a

teát.)

a

halálra

Hideg van

itt.

emlékeztetem. .

Chanclos: Reggel óta ftünk...

Olyan furcsa csend van Chanclos: Éjfél után van Sire, egész Bécs alszik. (Egy érzés.) Bécs József Chanclos: Különben is, ha felséged nincs itthon, az egész Burgban nem mozdul semmi minden József

:

.

:

!

.

.

.

.

.

.

olyan kietlen és üres József: Én népesítem be itt egymagam e termemind... betöltöm... így soványan, mi? Hizelg! Boszorka Chanclos: No nézd csak, milyen rossz kedve van

ket

.

.

nem szidna le itt az urak eltt?... (Hangtalan,) Isten ments ...

József: Talán

Chanclos

:

József: (A teacsésze.) Ezt vigyje... (Chanclos

Tehát

Egy

?

szót

Hatzf eld ... ha Önt

beszéljen... Mégis lár?

bizta

csak kíváncsi vagyok.

A

meg

el.) .

.

kancel-

Tehát? Hatzfeld:

veleteit

A

kancellár

rosszalja

felséged

hadm-

!

József:

No A

Hatzfeld

:

József: (A

lám. kancellár

nem

ért

egyet felségeddel

—

szavába vágva.) Mit jelent? Az orosz

arra, hogy a cárn mellett megÉn egyszeren csak megtartottam a szavam. Ahhoz nem kell se trón, se jogar, se semmi a világon, hogy az ember mint egy olasz cigány, hazug és hitszeg legyen. Ez nem az én kenyerem. Ezt tudja

szövetség kötelezett

induljak.

Kaunitz és ezt tudják az urak.

50

!

!

Az orosz

Hatzfeld:

! . !

.

cserbenhagyta

szövetséges

felségedet.

Rosenberg: Ki

felel

ezért?

Starhemberg : Mi ott voltunk a határainkon!

A

Hatzfeld: József:

Ne

kancellár nevében beszélek.

védje magát Hatzfeld! Fölösleges.

Starhemberg Spielman József itt

:

:

:

Mi megindultunk Belgrád

Ki tévedt itten ?

(Mind növekvbb

vannak a tények

folyón,

hogy

kronstadti

a

flotta

!

Itt

felindulással,)

Ha Romanow

császári

sereggel

ellen

.

.

vannak a számok

Óh

uraim,

se jön a Pruth

át

ha a

egyesüljön,

meg se indul a török partok ellen, hader nemcsak, hogy nem köt le sereget sehol, nem támad egy török

ha az egész orosz

egy ellenséges csszkunyh'óra se, de egyszeren csak azt lesi, hogy mi végezzünk el helyette mindent s mi egyedül vérezzünk csak, tehetek róla? az én hibám? hogyan? Ha a cárni seregek magamra hagynak kétszázezer törökkel szemben, mikor tartanom kell egy olyan határt,

az Adriától a Dnyeszterig, tehetek róla ?

meg Ha !

mondják

olyan hadvezéreim vannak, mint egy Papilla,

egy Wartensleben, egy Brechainville, egy Aspremont, egy Lichtenstein, akiket mind hajszolni kell, akik megdermedve és pipogyán minden parancsomat félreértik s átgázolnak a terveimen, akikért már elre remegni kell még mieltt valamit próbálna az ember. akik kényszer nélkül, parancsok ellenére, otthagyják gyáván a helyeiket, tehetek róla ? óh Uram irgalmazz ^ micsoda pokol Az urak: (Megdöbbenve.) Óh Sire! Rosenberg : Hagyjuk ezt Hatzfeld Hatzfeld: (Az urakhoz boszusan.) Kaunitz jöjjön maga, igaz beszéljen .

.

,

.

.

.

.

51

.

!

. .

.

Ha megengedné

Rosenberg:

!

.

felséged,

hogy ma-

gára hagynók? József

:

(Kesern,) Hát persze

menne

csak kerülne, csak

Rosenberg:

Ha

József: Ki

hagy

gyok

Ez mind

!

!

Ez mind

!

felséged lepihenne?

magamra, mikor egyedül va-

itt

?

Rosenberg: Felséged nyugalma... József

:

Hatzfeld beszéljen

Starhemberg,

Rosenberg,

Hatzfeld

elég

!

József

:

Egy

!

sem

szót

Megtiltom

! .

.

Spíelman .

Nem Nem !

!

.

Hatzfeld

!

:

!

Beszéljen

!

Hatzfeld: Felség... József:

A

Hatzfeld:

abban nyelt

is

hibát

kancellárnak (Jegyzeteibe

még mi

baja velem?

pillantva.)

hercegsége

hogy felséged Belgiumba

lát,

kivezé-

négy hadosztályt.

József

:

igen

Hatzfeld:

.

.

Még

súlyosabb,

hogy hasonló

désekre készül Magyarország ellen

Ha Belgium

.

intézke-

.

ha a papok, ha maga a szentszék titkos aknamunkáikkal fölszítanak minden gylöletet s uszítják a népet ellenem, aki csak jót akartam a brabanti államokkal, hagyjam összetörni József

:

fellázad,

magam? Ha Magyarország nem

látja

el

a sereget

megvédi a határait, ha mindabból, amit kiróttunk rá, nem ád egy katonát, egy köteg széde st! ha ott tartunk már, nát, egy buzaszemet. hogy titkos levelezésekben a porosz királlyal tárgyal a nemesség s a magyar trónt fölajánlja! hát csak nézzem ezt, csak trjem, s ne sújtsak le, hogyan ? (Izzón.) Pálfyék itt vannak. Az urak mind ? Akiket felrendeltem ide? Még az éjszaka beszélek velk... Még egyszer, igen És végzünk most Az egész kanmely vérzik

érte

s

.

.

!

!

52

.!

cellária

én.

.

legyen... mindenki

itt

.

.

vár és virraszt, mint

Belgiumból mikor jön be a futár?.

.

.

.

Rosenberg : Talán hajnalban József: Bármikor jön, látni akarom. .

.

.

A posta itt

van

?

Rosenberg: Hozom.

Günther? Kolowrat?

József:

Rosenberg: Ezek alszanak. József: Keltsék

berg

már

4.

(Rosen-

JELENET.

majd Chanclos, majd

József, Eleonóra,

A

Önök mehetnek...

föl.

átnyújtotta a postát és el a többiekkel.)

császár egy pillanatig

áll,

ajtóhoz megy, megnyitja.

Hatzfeld.

tétován. Aztán gyorsan a jobboldali

Egy óra

üt.

József: (Forrón és elepedve.)

Hajnali

No

három óra

jöjjön ide,

van.

hogy

legyen valakim végre

Eleonóra: Sire. József

Egy

:

.

jó percem,

egy jobbik szenvedésben

Eleonóra: Beszéljen felség. József

térképem térdén,

.

Ha

:

.

Jöjjön

.

Eleonóra József:

ide...

is,

.

hallgassa

közelebb.

csak ...

itt

(A térképet

van a a

kiterítve

a pamlagra, magához vonva Eleonórát.)

leiil

beretváimat

unja

!

.

:

A

szakálla szúr felségednek

.

.

Bocsásson meg, Lúgosnál elvesztettem a a kardommal nem tudok... Hajoljon .

.

kövessen.

Eleonóra: József:

Itt

vagyok.

(Már a

ken és gyorsan.)

Itt

térképbe állott

merülve és nagyon élén-

Coburg

Galiciában.

Eleonóra: (Elfúlva.) Igen.

53

lássa,

Chotym

eltt,

.

.

.

.

.

Itt Fábris Erdélyben egész Moldváig. Itt Wartensleben a Bánságban Orsovától a Duna

József: volt

.

mint egy vasfal

.

.

.

mind csapatok.

folyását követve, ezek

ezek mind.

.

.

.

.

Eleonóra : Igen ... József:

Fehértemplom körül hét

még

lovasság

ezred

ersbíti

ezt

hadseregem Zimony magaslatain a Száva mentén,

József

Ez

.

kell,

.

és

röviden,

mert hónapokon ! .

.

.

eltt...

.

(Csak folytatva.)

kínlódni

kezdve ez már a Gradiskán át egész

Lichtenstein Dubica

Lichtenstein.

:

valami fényes, mert .

tartalék

Igen ...

:

volt a helyzet,

Nem ges

:

Bródon

Az Unnánál

Eleonóra

Az én

A

.

.

Eleonóra

vonalat.

itten...

Sabácig, s innen

Mittrowsky vonala, túl a Száván József:

a

zászlóalj és két

Le egészen Dalmáciáig. mikor Zimonyba értem.

minden bizonytalan, át

csak várni

kell,

a legrosszabb idszakban. Fölöttünk

a nap mintha tüzes ólmokat ontana s elttünk a

bzös

és Száva közt,

már-már

tolonganak

meglepett az tott

éj,

József:

olykor, csak át.

mocsarak...

letört

a

láz,

akik

még élnek Uram bocsáss

Magam

.

is

lázasan

varjak körül,

akiket

vonaglanak kihasí-

a varjak már,

Minden nyomort megosztok a

k!

Duna itt-ott

alatt!

.

rködöm, töprengek

bet szenvedek, mint

A

betegeink

elalélt

szemekkel, akik

Eleonóra :

kétsé-

mert trni

elfúlt

lélegzettel

álmatlan éjszakákon

st, töbmehetek, elönti rögtön

sereggel,

Belgrád ellen

mert nincs hidam a Dunán, az áradás

nem

ami uj cölöpöt veretek, a szávai híd nem elég, hogy födözzem magam, s mögöttem az orosz szövetség nem mozdul, hogy lefogja valahol a török hadakat. Egyik futárom megy a másik után, az adjutánsaim 54

.

.

mind, megroggyant lovakon, hiába A Pruth fell mozdul semmi, nem hangzik egy puskalövés.

nem

!

még

várunk,

fuldoklunk, hosszú

heteken

A

tömeg!

éjszakák mélyén, megátkozott

Még

halálos

át,

láz

terjed.

Egy-egy fegyver ha zuhan a csendben, tudjuk, meghalt egy ember. A szél tele van panasszal, emberi fuldoklások hangzanak, mint egy rettenetes zsivaj, ezrek elfulladt lihegése száll, mint egyetlenegy hang, mint egy förtelmes ének. Eleonóra: József:

az

len,

Óh Uram!...

(Mind

támadás váratlanul val

Viddin fell

hader a Bánságba

els vonalban

seregeim élén, az geit, s

élesebb.) Végre,

egész török

talál,

tör.

már. Papilla, akit

otthagyja az

az

állásait,

fölbomlott serege mint a fergeteg viszi

Wartenslebent, a második sereget már Eleonóra : Sire

! .

hírte-

Véd-

.

e

üte-

magá-

.

.

mondjak? Mintha megnyílna a föld, a vonalaink sorra mind leomlanak. Valami rület terEgész Mehádia és Cornia jed, elrémít zrzavar! József: Mit

völgye ég! Brechainville, Aspremont, megriadt patkányok visszasodródnak mind Az egyik hadtest ragadja magával a másikat! Erdély kigyúl! Mit mondjak? !

Kétszázezer emberrel szemben, mely a Bánságban szét-

szóródik és rabol,

itt

vagyok, egymagam, fölaprózva

a zimonyi seregemmel s

fegyvereim

ellen, a

mennem

vezéreim

Összetörve, vonszolom

magam

hova? A saját hogy megálljanak!

kell,

ellen,

táborról táborra, sereg-

tl sereg után, kinyúlva a lovam nyakán, üvöltök, mint egy kentaur, és senki meg nem hallgat ... Az ár már-már engem is sodor, elveszve pokoli tömegekben amint lihegnek vissza fölgázolt mocsarakon át, s hirtelen

egymagam

az éjben amint

paripámról elnézek a csillagok 55

elhagynak,

alatt,

dögld

hol van egy

hely.

!

ahol

.

meghaljak,

ahol

.!!

.

meghaljak,

mint egy

az

állat

iszapban Eleonóra: Óh,

Síre,

nem! nem!

nem

félek!

hall-

gatom, elég!

A

József:

kezét..

Eleonóra: Mit nyújthat

lom

fölött ?

.

.

.

elrémülök

itt

! .

egy

ni

kéz

borza-

e

.

József: Mit nyújthat? Mindent. Valamit,

enyhít.

.

.

egy egész

ami megegy mozdulatot, ami szép

szívet,

Az Úr szereti a szerencsétleneket! Óh, az Úr!

Eleonóra: József:

Eleonóra:

Még

imáinknál

forró

is

jobb

szereti

akik sírnak. József :

Micsoda vigasz

Eleonóra: (Remegn.)

Hogy

hiszek-e ? Mikor

József:

Az

Mikor

itt

Még mindig hisz istenben ? Óh kérdezi ? Rettenetes ez !

!

látom, mikor

lesújtott rám,

—

van, mikor gondolja? Asszonyi itt

micsoda ? Ez a régi isten, a bosszúálló, ez Jehova! Az arcomat bátran az égnek szeghetem. Nem kérem számon senkitl, ami az én emberi sorsom, a végzetem. Megyek tovább felgyröm itt a két karomat, mint egy mészáros küzködöm, ez az élet A császároké is ez Itt vagyok önönmagammal szemben, legyzve lássa és rendíthetetlen a lobogóim rongyaival. Most is csak becsületes voltam, minden vágyamban nagy és jó, esküszöm Csak magamban van hitem, magamban csak s éppen istenben kétkedem. Eleonóra (Kétségbeesetten.) Óh, Sire hallgasson könyörgök! Itt vagyok felségeddel az örvény mélyén és szenvedek felségedért.

fej

!

isten

büntet,

.

.

.

.

.

.

!

!

!

!

:

.

.

—

József:

Azok nem szenvednek,

akik hisznek.

Eleonóra: Jöjjön el felséged az én utamon s fogja látni, a töviseket. . • ,

56

meg

!

!

József: Ezt

nem.

!

!

.

.

!

.

Meg fogja látni, micsoda öröm Óh, ez igen Ez beszéd! Az ajkam szomjas. Ki vagyok merülve, egy ember vagyok, aki szenved. Eleonóra

:

József:

!

Eleonóra : Jöjjön

Ne

József:

Ígérje,

meg nem

amit

adhat...

Eleonóra: Mindent! József:

Vigyázzon

Itt vagyunk az Úr eltt Minden, ami érv van ellenem ... no lám, Szerencsétlen fegyvereim fölött, nem vitatkozom mint egy torony emelkedik a hit s lenéz rám zord ktömbjeivel, diadalmasan aki csak egy féreg volnék itten, eltaposva a porban, nem ? Hát legyen Elepedve

Eleonóra

József

:

:

.

.

.

!

!

megalkuszom

megalkuAgyongyötörve, összetört testemmel, odaadom az irgalomért keser kétkedésemet Élni, dolgozni Boldognak lenni, boldognak még, reménykedn Óh Uram, szánj meg engemet ... a fájdanekem ez egyszer

szom

perccel

e

itt

.

.

.

!

.

.

.

!

!

—

lom mélyén,

itt

vagyok a Te teremtésed.

Eleonóra: (Elbvölve.) Óh, Sire! József:

Hadd higyjem csakugyan, hogy van egy

könyörület, isten kegye minden odaadásban.

Eleonóra : (Remegn.) Igen

Ha

!

vonná e fölkínzott fejet... ha gyöngéden fölfogná minden szenvedésemet, mintha József:

a szivére

egy keresztrl siklanék Eleonóra:

alá

.

.

josephus,

(Elragadtatva.)

itt

vagyok

neked József:

(Mámoros,) Igaz?! Szerelmem!

Eleonóra : (Elrémülve.)

Óh

No

!

mi?... elhárítsz?! Eleonóra: Óh istenem bocsáss meg, hogy megtántorodtam a képed eltt! József: (Elfúlva.)

57

.

!

.

!

Te megtéritsz

József: (Forrón,)

A

elcsábítlak vele!

vallásunk nézd

ha szinte, oly végtelen, oly föld,

Ne

az ég !

! !

izzó hiteddel, én

oly

csak,

szép!

Itt

fordulj vissza e félúton

.

.

emberi,

van benne a add nekem .

nézd csak, ezt a reggelt, ami ébred, mondd!... Még akkor is van szenvednünk elég, mikor azt mondhatnánk, hogy boldogok vagyunk

Eleonóra:

gatok

.

.

.

Én nem mondok semmit... én

József: Mit jelent?

Eleonóra:

A

Az enyém vagy?

szívem

vérzik

de szánhatom, csak sírhatok. Miért? Nem?! Ki József: .

jövök

A kezem

!

Undorodol

hogy

téboly szállna

kell,

fojtsak

meg

is!

csol, szerelmet, azt

nak

lenni,

nedves a

csak

felségedért...

nem

lehet szeretnem.

Utálsz?

tiltja? Itt

láztól.

így

vagyok. Cézár

A

mellem

zihál

?

Eleonóra: El kell,

.

eléd, az utak sarával rajtam ?

piszkosan

el

hall-

.

hogy menjek a szíve mellett, minden szerelmet, még ha a Amit a vallás nyújt és paran-

tiltja

is,

s

csak ott szabad boldog-

ahol az Úr kegye megengedi!

József: (MagánkíviiL) Mit

Eleonóra: József:

A

Eleonóra: József:

vagyok szabad!

régi dal!

Óh

Tépje

el

hát a kötelékeit!

isten!

Rabmadár!

Eleonóra : József:

Nem

enged hát nekem?!

A

láncaimat

Ostoba! Bigott! Röghöz kötött!

Eleonóra: Családhoz! József: Kinek

enyém soha? Eleonóra: József:

H

van családja?! Hát nem

vagyok!

Soha?

Eleonóra: Soha! 5S

leszel

az

.

.

.

.

József: Gyalázatos!

Eleonóra : (Felsikoltva.)

Óh

!

lázas vagyok, bocsássa meg. Menjen. felejtsük ingerült... beteg vagyok... már virrad vagyok aki legyek megint, hadd pillanatot... el e

József:

|| *

.

.

.

.

—

—

magához

egy magányos ember, elhagyatott... térve vissza.) Óh, de hát mi ? mit jelent ? mit akarok ? bolond Kolowrat (Már itt is van,) (és

!

!

Kolowrat: Felség. József

vagyok.

.

No

:

.

mit bámul ?

Nem

egy fantóm

én

...

itthon vagyok.

.

Kolowrat: Tudom, Felség. József: Pálfyék?

Kolowrat: Hatzfeld gróf elküldött saikra

.

József

:

Már

ezek felöltöznek, kal,

értök a szállá-

.

rég

itt

amúgy

buzakalásszal,

Mehet. (Kolowrat

Reggel van amíg díszbe, nagy, görbe kardok-

lehetnének

!

!

—

kócsagtollakkal

magyarok

! .

.

el.)

Eleonóra: (Halk és felindult.) Még csak azt kérdezném, Sire, ha megengedné.. Lichtenstein még ott van az Unna partján? József: Már nem. Eleonóra: Miért? József: Mert a török elkergette onnan! Eleonóra: Megsérüh?

Mondtam, hogy nincs semmi baja! Ezt nem éri utói golyó! Ez úgy szalad Eleonóra Csak sértse, Sire, ha úgy tetszik felségednek... utánam t is, sértse csak! Ezzel még jobban egyesülök vele József:

—

:

—

József

:

(A foga közt) Kigyó

! .

.

Eleonóra: (Elszántan.) Kellett az, stein is

elmenjen abba a nyomorba? 50

hogy Lichten-

!

József

Vezényl tábornok

:

.

.

.

.

.

miért ?

A

!

szép

két

szeméért...?

Az én

Eleonóra: (Vakmer.) ért...

No

József:

Eleonóra:

szemem-

—

nézd csak

még

Vannak

két szép

tábornokok,

a

vonal

mögött ... Ez istennek tetsz dolog. József:

Nekem nem!

Eleonóra: nélkül

is

.

.

A

Mit

.

Óh!

háború

el

lehetett volna Lichtenstein

ahhoz, szegény szivem

ért

?

Dubiegy egész hadtesttel asszonyom! Hogy a fsereget támogassa bánáti mveleteiben, Dubicát elfoglalja s jöjjön elre Bosznián, ez volt a feladata. Két horvát zászlóalj, három zászlóalj német gyalogság, három divizió chévaux légérs, két divizió huszár és még ersítést is kapott. Ez mind nem volt elég neki. Aki nem látta azt, amint a török meglepte, amint Lichtenstein rohant vissza az Unnán s meg volt verve még mieltt egy ütegét megszólaltatta volna (Dühösen.) Ez egy tökfilkó, ez a Lichtenstein egy tökfilkó Eleonóra: (Izzón,) Minél jobban megalázza itt nekem, csak annál jobban szeretem József: Menjen Lóri!... menjen... menjen... József:

itt

aztán igaza van. Ott állott

cánál Lichtenstein

—

!

.

Eleonóra:

Megyek...

.

megyek...

jó

éjt...

jó

éjt...

József:

Asszonyok!

Chanclos: (Megjelenve.) Reggel van Síre! József

:

Rosszul vagyok Chanclos

.

.

.

rosszul

va-

gyok. (Megtántorodik.)

Chanclos

Egy csésze

:

Borzasztó

teát

az,

még?

József: Szédülök!

60

hogy

le

sem

feküdt

.

!

.

Chanclos:

Kolowrat : József

:

.

.

.

Óh felség! A magyar urak Egy percig még

(Elfúlva.)

Chanclos:

.

Hozom

a

teát...

.

.

(Hatzfeld

(Elsiet.)

/óbbról.)

József: (Megpillantva.) Hatzfeld!

Hatzfeld: Mieltt

magyar urakkal beszélne

a

sürgsen felségedhez József:

Nem

rendel

engemet

.

.

érdekel.

~

Hatzfeld: Felségednek választása van. József:

Ugyan?!

Hatzfeld

:

(Olvas.)

Vagy most rögtön békét köt

törökkel felséged és visszavonja

mehet tetszik,

s

fel-

hercegsége

séged, e súlyos percekben a kancellár

a

seregeit

s

a

akkor

Magyarország ellen, akár tzzel vassal, ahogy vagy folytatni kívánja a háborút a tavaszszal

éget

akkor

szükség,

béküljön a magyarokkal József:

hogy felséged engedjen .

s ki-

.

Én nem engedek!

Hatzfeld

:

A

belgiumi zavargások ügyében, melyet

a papok s a pápai befolyás

szítának

s

melyek

a

hercegsége értesülései szerint mind veszélyesebb mérveket öltenek,

éget

szükség,

hogy felséged a pápá-

hoz közeledjék s írjon neki. József: Micsoda?! Én írjak a pápának? Könyörögjek ? Én soha Én nem hajlok meg Hatzfeld: Ez volt a parancsom Sire. (Megpillantva Chanclos-t és küzJózsef: Mehet. !

!

!

.

.

.

.

.

ködve) Chanclos.

Chanclos: (Egy csésze teát hoz és egy kabátot a

Mindég csak felizgatják felségedet... S most ezek odabenn ... ott vannak mind (mert balfelé pillantott, ahonnan a nyilt ajtókon át, mozgás és zaj karján.)

—

hallatszik.)

61

.

.

..

Nem

Micsoda forgatagban vagyok! megfulladok Chanclos

József:

rom

.

.

.

.

Chanclos: Ezt

.

! .

.

bí-

.

meg gyorsan...

igya

.!

.

Hogy ne

lássák így felségedet.

Nem!

József: (Kiegyenesedve.)

Chanclos : Egy másik kabátot József:

nem!

Igaz!

hoztam

is

.

.

Van még egy másik?

Chanclos:

Hogy ne

álljon

itt

szegényesen!

ilyen

Támasszon mögém, hogy össze ne roggyak (A legnagyobb erfeszítéssel.) Ördög fia! Csak megJózsef

meg.

.

.

állok a

nyomorúságosan,

Ilyen

:

igen

!

ezt a széket

lábamon

!

Menjen

.

.

.

menjen

.

.

Kolowrat: Pálfy! Balassa! Forgács! József

:

Óh tudom

(Türelmetlen,)

!

ismerem

.

.

elég!

5.

JELENET.

József, Pálfy, Balassa, Torgács, lllésházy, Csáky és

magyar urak,

majd Kolowrat (A magyar urak bevonulnak. Többen is vannak mint az els vonásban.)

Forgács: Felség. József:

Pálfy

:

József

:

föl-

.

Majd én... majd én beszélek... Ha kegyesen meghallgatná az urakat elbb. Majdnem egy éve, hogy utoljára volt sze-

rencsém... Pálfy

:

József!

haza...

önök

Ha megengedné

felséged

.

Semmit sem engedek. Az

még

le

se

feküdtem...

.

éjjel

fáradt

érkeztem vagyok...

vannak aludva mind ... én is aludni akarok. Nem magyarázok sokat és nem beszélek. Önök tudják, az orosz szövetség döntött e háborúba engem. A hibákkal leszámoltam, ami hátra van, ez önökre jól ki

62

tartozik

—

kettnkre

kitakarodnak a

tél

itten.

Ha nem

.

A

Bánságból

már-már

ell, az ellenséges csapatok, az er-

délyi részek is szabadok,

—

tértünk odalenn,

.

.!!

!

!

magunk

is

téli

én itthon vagyok.

szállásainkra

Ez a

voltunk szerencsésebbek, ez részben

helyzet.

onnan

hogy önök Magyarországon, nem tették meg a (mozgás moraj) hogy közönynyel nézték, hogy védjük meg mi a határaikat, hogy éhezünk és vérzünk ottan ... A megyék nem szállítottak

is

van,

kötelességeiket,

be semmit, a készleteiket elrejtették, aki adott valami kis rongy gabonát, nedves szénát, kicsirázott zabot, csak azért tette, hogy meggazdagodjon! Az újoncok elbujkáltak az erdkben, a megyei hatóságok még csak segédkeztek nekik, összejátsztak velk, alispánok és szolgabirák hazafiasán! egy úgynevezett ellenzéki szellem ébredt, arról nem is beszélve, hogy önök, hogy mondjam, tömörültek, hogy amíg én vért

—

izzadtam odalenn a harctereken,

önök

köttetésbe léptek Poroszországgal,

titkos

össze-

Hanoverával,

Bel-

giummal, mért nem mindjárt Mirabeauval? önök elmentek egész az árulásig! (Nagy mozgás moraj,) ki igen Itt foghatnám le önöket, rögtön egy jelemre Önök szervezkednek otthon, egyenruhákba bújnak, lovakat rekvirálnak, fegyvereket ellenem! no lám! de még mindég nem tudom, holott hányszor kérdeztem már, hány százezer katonájuk van ?

árulásig

!

!

.

.

Forgács :

.

.

Nekünk nincs

szál katonánk,

.

!

esküszünk

A magyar nem megy

felséged ellen, egyetlenegy

No

!

igaz ?

királya eüen, ha

nekünk nincs ez csakugyan

királya neki!

József

még

:

Ne

Forgács:

A

egyszer

itt

József

:

Ön

felejtse ki

.

.

.

Unom

nemesség nem vagyunk! a szónok látom 63

fordult

el

felségedtl,

!

!

Forgács:

De

szenvedünk, felséges

esünk! Le vagyunk tiporva, fölhajtjuk a fejünk.

József:

—

Én hallgassam

úr,

kétségbe-

még

ha ez egyszer

s

ezt...

Ez egyszer még

Illésházy:

!

hogy menjünk

el kell,

végig!... József

:

Ezt nem engedik meg bennünket felséged! Ez egyszer még

Az összes sérelmeken

!

el

Csáky: Hallgasson Balassa

:

Batthyány: Ez egyszer

még! Könyörgünk!

József: Mondtam már fáradt vagyok! Forgács: Hallgasson meg felséged! Illésházy: (Forgács felé.) Beszélj! Bátran!

Csáky

:

Utoljára van

Balassa, Batthyány

Vissza

Forgács:

:

1

Ez egyszer még

kell

térnünk

a

!

dolgok

gyö-

keréig ... József:

Ez messze van! Ez a középkor!

Forgács : Ez csak ott van, hogy eddig, századokon

minden királyunk megesküdött megesküdtünk neki

nekünk

át,

s

mi

is

József: Szavak!

Ha

felséged

nem

talált

onnan Még nem!

van,

hogy

Forgács:

a háborúban, csak József:

Illésházy: {egy mozdulat.)

Balassa:

Nem

is

No

meg bennünket lesújtott

ránk!

lám!

a nemzet háborúja ez!

Egy

ha-

talmas vetélytárs támogatása. József: Ez nem az ön dolga Balassa! Megtiltom. És igenis a nemzet háborúja! A magyar koronának joga van Belgrádra, Boszniára, Dalmáciára, ha épen

tudni akarja! Illésházy: Itt

(maga

körül.)

vagyunk! 64

A magyar koronának!

.

!

Csáky: (maga körül) Csak ide jutunk

ki, uram! magyar ko-

Balassa: Micsoda joga van annak a

ronának, melyet Bécsben

Ahol a

József:

(maga

Illésházy:

tart

király, ott

köriiL)

felséged!? a korona!

No

és

törvény,

a

az

hol van?

Nemcsak

Balassa :

Budán

a koronának, de a királynak

is

kell lennie!

(Nekilendülve.)

Forgács:

Ha

felséged

elhozatta

Bécsbe a koronát, hol legyünk mi körülötte, ha szüksége van ránk? Ha felséged megtagadta Magyarország szabad államiságát, hogyan akar számítani rá ? !

Ha

felséged áthozta ránk

kormányrendszerét,

osztrák

hogyan mozduljunk alatta, hogyan lelkesedhetünk?! Ha német nyelv rendeletével elfojtja bennünk az életünket, hogyan kívánja, hogy legyünk, hogy felséged mögött a harci fergetegben, mint a tz kigyúljon minden fegyverünk (Mozgás zaj,) József: No lám, hogy felbuzdulnak most! A magyar nyelv Eddig nem beszélték (Zaj mozgás.) És !

!

!

nem errl van hségükrl, van szó! got,

e

szó!

kötelességeikrl

szembeszállnak

akik

A

A

háborúról van szó!

nemesség

nem

tesz

a

beszéljenek, a

királylyal!

Én védem

semmit!

A

az

Errl orszá-

nemesség

hazafias

Pálfy:

A

nemesség

felajánlotta

az insurrekciót, a

a rendi segélyt. József: telen

.

A

segély

rendi

üres

pompa

s

érték-

.

A fpapok

önkényes adományokat... Micsoda ? A fpapok Önkényes adományok?! Abból, amit mi adtunk nekik, kegyesen ajándékoznak valamit ? Ez kacagnivaló, ha nem dühbe jönne az ember A fpapok csak haszonélvezi az Pálfy:

József :

!

!

k

!

!

65

!

állami vagyonnak. Ezt

közjogi helyzetüket

.

már százszor megmondtam. S szilárdítom meg azzal, hogy

nem

bármit elfogadjak! Forgács: Mint magyar

nemzethez országgylésen. követelhet

király .

.

s

szóljon

felséged a

minden áldozatot meg-

!

Batthyány: Emlékezzék

Csáky:

Úgy

dics

anyjára felséged!

van! Országgylést!

Ez az igaz! Hangok: Országgylést! József: Ki gondolhat országgylésre mostan?! Forgács Versaillesban nemzetgylés van József: (Remegn.) Ez az Önök példája? Hát nem! Elég volt! Elég nekem! Itt van királyi szavam, Illésházy:

:

—

az utolsó

idefigyeljenek!

Én nem beszélek többé

magyar közjogról, de st eltiltom e közjog El kell tanítását, amíg egy új könyvet nem iratok. vetni minden elítéletet, kiirtani az olyan együgy

koronáról,

népvéleményt, mint amilyen a korona állítólagos szent-

sége

is.

.

.

Minden jog az államot

got akarok. És én

nem

én világossábeszélek többé kormányrendilleti,

ez mind meg van s lesz módom rá, hogy végrehajtsam. Én most már csak arról beszélek, hogy a háborút folytatnom kell tavaszszal s e perctl fogva megragadok minden eszközt, megtörök minden ellentállást, hogy úgy ne járjak, mint tavaly. Nekem nem kell országgylés, nem insurrekció, nekem nem kell ajándék, mikor ez kötelesség, mikor csak úgy lehet háborút viselni, hogy az állam számíthat minden közremködésre, az utolsó paraszttól a legels mágnásig mindenkire, hogy mindenki odaadja, amije van, s nemcsak a hasznát lesi A hadsereget el kell látni. Minthogy a megyék nem szállítanak kamatozó papírpénz fejében semmit, mint-

szerekrl, német

nyelvi rendeletekrl,

! .

66

.

!

!

hogy önök nem

nem

meg

váltják

ben megtagadnak és általán

!

pénzzel, amit terményeik-

elrejtenek,

minthogy önök egy-

fizetnek adót, én az összes

gabonaneme-

ket és mindent, amire a seregnek szüksége van, egy-

szeren behajtom exekucióval Még ebben az órában egy !

meg

egész hadtest

fog indulni Magyarországba.

Még

ebben az órában teljhatalmú német funkcionáriusokat nevezek

Magyarországra, akik

ki

nekem

gozni fognak katonaság jelenlétében. Aki

legyen az, úristen

s

még

dol-

enge-

mozdulni mer, rögbilincsbe verve hozzák Bécsbe, akárki ha mágnás is, ha maga az atya-

delmeskedik, aki

tön elfogják

ottan

nem

ellenkezik,

aki

!

Forgács: (A végskig.) Hát József:

nem

felség!

Micsoda?

lUésházy

:

Hát nem

Csáky: Hát

Most mi mondjuk

!

ezt

nem!

Balassa: Legyen vége! Batthyány: Legyen vége! lllésházy: Szakadjunk el!

No nézd csak, megyegylés! Hangok: Gyarmat-e Magyarország? Ausztria alapította ? A külföld invesztált hazánkban ? Prokonzulokat, mint a római provinciákban? Szabadok vagyunk vagy nem ? Legyen vége Szakadjunk el Inkább meghalni ha kell! József:

!

!

Forgács: Felség! József: Ki

merészel

itten?!

Kicsodák

az

urak

végre ?

magyarok vagyunk! maradunk vagy meghalunk itt

Forgács: (Izzón.) Felség mi

Felség mi szabadok

mind! Felség, az örvény szélén gednek engedni kell József: (Elképedve.)

Óh! (n

itt

vagyunk!

Felsé-

.

!

.

.

.

Forgács: Felséged adja vissza nekünk a mi nyel-

alkotmányunkat, országgylésünket, felséged

vünket,

adja vissza a mi koronánkat!

A koronánkat! A koronánkat! A koronát adja vissza! József: No nézd az rjöngket! Én nem Ulésházy:

Mind:

meg! Én nem engedek! Forgács: Az ország akkor

A

elveszett!

ijedek

sorsunk

eldlt József:

(Remegn.) Fenyegetés?!

Forgács: tet,

fel itt,

meg

Ha

nem

felséged

menti

meg

nemze-

a

hogy mentse önmagát! Ha nem oldja a bilincseit, le kell hogy törje azokat Mi ellenünk már nincsen fegyver és nincs er ezen a világon. kell,

!

.

felséged szembeszállana, az ellen

amivel

talom

nincsen ha-

!

József: (Kiáltva.) Kolowrat!

dült és gyorsan

irt

egy

sort.)

(Az asztalhoz

szé-

parancs .

egy

a

Itt

.

.

lovas menjen ... a X-ik hadtest indul Magyarországra

rögtön

!

(Kolowrat átvette a parancsot és el.) Mi is ott leszünk! Mint Belgium!

Forgács:

—

niésházy: Mint a franciák. József: Elég!

Forgács: Esküszünk! József

:

És

(A végskig.)

én

is

esküszöm ... a hogy nem

becsületemre, királyi fönségemre esküszöm,

mondok

le

tervemrl,

intézkedésemrl, egyetlenegy

egyetlenegy értik?!

nem

nem! hogy

nem alázkodom meg, hogy nem (a

hangja

elfúl)

Ulésházy:

Csáky :

No

menjenek

Az

! .

nézd csak

.

.

.

A

meg.

.

.

ajka véres...

Balassa: Elönti a vér.

Batthyány:

engedek, hogy

hajlok

vér.

.

.

a vér.

68

.

.

no nézd.

.

.

hogy

.-

.

Forgács :

Nem

Krisztus vére .

Illésházy: (megremegve.)

magával a

.

Ki

tudja!

(És

elvonja

többieket.)

Józseí:

Menjenek!

Menjenek!

Én nem

hajlok

meg Én nem hajlok meg én nem ... én nem nem hajlok meg... én nem.. Y^^ összetörve, fuldokén nem óh én nem ... (és én én lón) én ezek már artlkulátlan hangok s valami elfúlt hörgés .

!

!

.

.

.

féle s lerogy

.

.

.

.

.

!

.

az asztalhoz az írásai Függöny.

69

!

fölé,)

.

!

.

FÖLVONÁS.

III.

Egy kisebb terem a pamlag

lyék, székek,

kis asztal

áll

XVI., ami

hogy

itt

hálószoba szomszédságában. Zsö-

császári

mentén sorakoznak, összetolva, s két középen üresen. Felemás bútorzat, fleg Louis el van raktározva, berendezetlenül. Az impresszió

e termet

a falak

nem

igen használják.

Balról a háttérben egy mely egy mélyített küszöbre nyílik, egy kisebb ajtószárnynyal. Ez a hálószobába vezet. És még egy ajtó jobbról az eltérben. A háttérben selyemfüggönyös ablaksor. Jobbról a háttérben egy clavecin, kótapolcok, egy gordonka a sarokba támasztva. A baloldali falban egy díszes márványkandalló. A kandalló mellett egy kis asztalon karácsonyfa. És a karácsonyfa köri mindenféle dobozokban és kazettákban az,

Hasonló

díszes ajtó.

jobbról,

ajtó

ajándékok.

1.

Chanclos, Rosenberg,

JELENET.

majd Hatzfeld, majd Starhemberg, Spíelman, majd Gnther.

Mikor felmegy a függöny, Chanclos a karácsonyfa utolsó kis föl. A kandallóban is lobog a tz. És Rosenberg

gyertyáit gyújtja

megjelen.

Rosenberg: Chanclos asszony! Chanclos:

Itt

vagyok!

Rosenberg: Menjen be gyorsan kérem... Chanclos: (A fa eltt gyönyörködve.) Drága kis fám ... a császárnak Rosenberg Hagyja ezt most kérem ... Chanclos: Mi baj van? felsége?. megyek. :

.

megyek

.

.

.

(Balfelé

siet.)

70

.

.

!

.

.

.

.

!

.

.

Rosenberg: Störck és Brambilla tanácskoznak a itt menjen a galérián kék teremben ... ezt kerülje el, Minden rendelkezésüket át s várja meg az urakat

—

.

jegyezze

föl.

.

.

.

Ghanclos

Óh

:

megtartom a fejemben

ezt

.

.

Rosenberg: Amit rendelnek, rögtön hozassa el...

Egy

apácáért

is

küldjön

.

.

Azt nem tr meg maga Orvosságot se akar szedni többet... Rosenberg: Menjen... menjen... (Chanclos el, jobbról. Hatzfeld megjelent) Hatzfeld! Végre!

Óh

Ghanclos:

persze!

mellett.

Ö

Hatzfeld: (Nyugtalan.)

Rosenberg

:

felsége?

—

Nincs jobban, sajnos mit mond? (Starhemberg .

.

Störck

Hatzfeld:

és

Spíelman.)

Rosenberg: lanat

Súlyos

Starhemberg! Spielman!

pil-

!

Spielman: Brambilla

is

van hallom...

itt

Kínos légzési zavarok... állandó ápolót láz... gyöngeség... orvosságot nem szed orvosra nem hallgat Az egész ember nem enged Rosenberg:

.

.

—

!

.

egy váz!

Ép mostan! Mikor

ránksza-

onnan hozta magával,

a Száva

Hatzfeld: Pokoli ez!

kad az ég! Rosenberg:

Ezt

melll, ezt a halált!

Az urak

:

Óh Csak nem !

!

?

Starhemberg: Mi a jelentés Belgiumból? Hatzfeld

:

nem

Ezt

Rosenberg : Az Hatzfeld

:

Spielman:

Az

A

tudja csak a kancellár

futárja beérkezett ? .

este,

igen

német

.

provinciák

nekünk ez van Hatzfeld: Magyarországból 71

.

.

lázonganak

bejött a futár?

—

!

!

.

.

itt van?. Kolowrat mulat valahol

Spíelman: Kolowrat

Rosenberg

.

. .

.

:

.

.

.

.

.

karácsony

.

van ... Spíelman öünther.)

Gnther

Átmegyek

:

A

.

.

(Ebben a pillanatban

.

posta?

Még nem

:

érkezett

Hatzfeld:

Belgium?

Günther :

A

.

.

futárnak késése van

.

.

Rosenberg: Mennyi?

Már nem

Günther :

tudom, ha jön

is

! .

.

Nem tudja?! Mit jelent?! Rosenberg: A kancellár futárja beérkezett! Günther: A kancellár szerencsésebb!

Az urak:

Hatzfeld

A

:

határok

brabanti

vannak zárva

el

hallom

Az urak: Az Hatzfeld:

nem

Budán

lehet!

is

föllángolt

Ön

Rosenberg : Halkan ... itt

minden!

átnézi Spielman,

ami

jelentésünk van!..

Günther: Nincs sok. Hatzfeld: Mióta a császár

a kancellárhoz.

Rosenberg:

beteg,

minden átmegy

.

Ha

Starhemberg :

felsége bekérné a jelentéseket.

Mi

.

vagyunk a kabinetirodában.

itt

(Starhembergy Spielman, Günther elmennek,)

Rosenberg :

Én

is

jövök, egy pillanat

Hatzfeldhez,) Kaunitznak jönnie kell

!

—

Ön

(és hirtelen

tudja e perc

mit jelent Hatzfeld! Jönnie kell! Hatzfeld: Kizárva,

hogy

jöjjön!

Rosenberg: Azt mondjuk a császár már

nem

beteg,

hazudunk Hatzfeld:

dul és

megy.

Ha ágyban .

72

találja,

rögtön sarkon for-

.

.

.

Rosenberg: Pokoli öreg!

mód

egy

—

pillanatban

vk

és

Megálljon

(Pár lépést a bal oldal

Kaunitz grófn megjelentek.)

JELENET.

Rosenberg, Hatzfeld, a hölgyek, majd Störck Lichtensteín Eleonóra,

feld

Hogy van ?

.

Hogy van

Jó estét!

estét!

majd

Hatzfeld.

a csá-

.

Rosenberg

:

Óh

A hölgyek

:

Szomorú karácsony

hölgyeim, egy pillanat

Mit hallott Trautmansdorfról

!

és Brambilla,

majd Mozart, majd Chanclos, majd

A hölgyek: Jó

misére Rosenberg

éjféli

ha van

Ebben a

Lichtensteín Jenny^ Kinsky^ Clary herceg-

:

2.

szár ?

csak, felé.

!

Milyen

.

.

Drága HatzMi lemegyünk az

! .

?

.

.

gyönyör

fa

!

(A kará-

Mennyi ajándék! Ezt ki küldte? Ezt Ez az enyém No ne bántsd. ezt hagyd itten ... ez egy jobb hely itten jobban szembeötlik... Óh ez nem mozdul innen!... Nem engedem ... Itt van az enyém Az enyém (és Störk láttáray aki megjelent.) Hogy van a császár?

csonyfa körül.)

én

!

Ezt én

!

!

.

.

.

.

.

!

!

Hatzfeld: (Rosenberghez.)

Beszéljen gróf, vele...

Nem mondhatok semmit... A hölgyeket nyugtassa meg...

Störck:

Hatzfeld:

A hölgyek szár!

Egy

(Ijedten.)

szót...

.

Ó

istenem

(Brambilla

(Rosenberghez.)

Störck:

Rosenberg

:

.

(s

.

már

!

Mi van ? A

A

legnagyobb

.

—

.

.

.

csak

.

Brambilla: Chanclos

delkezésemet

kimélet

siet el.)

Rosenberg : (A másik orvoshoz.) Brambilla

egy szót uram

csá-

megjelen.)

asszony tudja minden ren-

73

!

.

!

.

!

.

Rosenberg : (Kétségbeesetten.) szár.

.

egy órára csak

.

Az nem

Brambílla: Störck

Nem

:

!

(Hatzfeldhez és

.

sem

világért

(Távolodnak.)

.

.

nagyon

energikus.)

Kaunitz jöjjön

!

Eleonóra: (Jobbról.)

Óh

Ö

mi van? mi van?

fel-

.

Rosenberg szer

felkelne a csá-

A

ezt.)

st Önök rködjenek

mozdul,

sége?.

Ha

lehet.

(Aki meghallotta

Rosenberg:

Mindegy

—

.!!

A hölgyek

Ha

(Csak folytatva Hatzfeldhez.)

:

van, a többi a mi dolgunk.

itt

(Eleonóra

:

egy-

.

láttára.)

Lóri

.

.

Milyen

.

gyönyör

Óh

Eleonóra:

Störck... Brambilla..

.

(De ezek

csak köszöntik Eleonórát és elsietnek.)

(Csak tovább Hatzfeldhez.) Rá kell, Az egész posta itt lesz egy óra múlva... Budáról is ránkszakad minden! Megcsalherhatjuk a császárt? Hogyan? Ha megkötözve cegségét, de hozza el! Rosenberg:

hogy

birja!...

Hatzfeld: (Távolodva.) Megyek.

A

Rosenberg: lova ? (Hatzfeld

Eleonóra

gyek

felé.)

szíveim

tenstein is beteg.

.

éjféli

!

(és

!

höl-

ismét Rosenberghez

Lich-

Csak egy percre misére megyek. (Harang.) .

.

.

jöttem, mieltt

,

.

hgn: A

Clary

:)

mióta hazajött Zágrábból, lázas.

.

gyakran eszméletlen az

Két hires gyors

Micsoda karácsony, Rosenberg (A

:

Óh

lenn van?

fogata

el,)

.

A

harang!

Már mehe-

hgn: Nekem egy gyönyör

csokrot kül-

harang!

tünk! Mehetünk! Kínsky

felsége.

dött

.

A többi hölgy

Nekem

:

Nekem

gladiólákat

74

is

virágot

.

.

.

Nekem

is

!

!

.

Jenny hgn : (Eleonórához.) Neked Lóri Eleonóra : Nekem fehér kaméliákat.

?

.

.! !!

!

.

a háttérben.) No gyerünk Polamint az ajtót megnyitja.) A maestro van itt! (A küszöbön Mozart.) Kinsky hgn: (Aki követte Clary hgnt.) Mozart drága! Zenészek, Rosenberg! Kaunitz gfn : (Ki távolodik.) De hisz akkor nincs Clary

dika

.

.

semmi

hgn: (Már

Lóri

.

Lóri

!

(és hirtelen

!

baj

Eleonóra: (Áfánál Jenny hgnhöz.) neki ...

ezt

(Egy

az arany szívet.

Én

kis

ezt

hoztam

ékszerdobozt

vett el.)

A másik három hölgy Mutasd

Óh Mutasd

(Odasietnek.)

:

!

Eleonóra: Két nyíl van benne...

A hölgyek: Óh! Két Mozart:

még

nyíl!

(Rosenberghez.)

Mutasd

!

Elmenjek kérem, vagy

várjak?

Rosenberg: Igazán nem tudom Mozart... A hölgyek (Eleonóra körül.) Gyönyör Gyönyör Micsoda gyönyör A vércseppek rubintok mind Micsoda gyönyör :

!

.

!

.

.

.

.

(Csak tovább Rosenberghez.) Karácsony van odahaza a feleségem, a kis fiam (Ebben a pillanatban Chanclos Jobbról.) Rosenberg : Chanclos ? Mi van ? Mi van ? Mozart:

.

.

.

.

zött!

nem

akar

A

Rosenberg:

—

császár fölkelt! felöltö-

(Leplezett örvendezéssel

Teríttessen a zenész uraknak

Chanclos : Tessék csak

.

.

.

!

!

Chanclos: (Feldúltan.)

.

.

.

.

.

és gyorsan.)

valami jófajta

tiroli

tessék csak

.

.

.

bort

(És

el

Mozarttal.)

A hölgyek: Gyerünk!

A

harang!

75

A

harang!

Elkésünk!

!

.

Hatzfeld:

.

.

. .

.

gyorsan

és

(Jobbról

..

.

Rosenberghez.)

A

kancellár eljön.

A

Rosenberg:

császár talpon van.

Hogyan?!

Hatzfeld: (Meglepdve.)

A hölgyek

Karácsony

:

Karácsony

!

!

(Távolodnak.)

Rosenberg: Nehéz volt? Hatzfeld

:

Akart jönni

.

.

Rosenberg: (Nugtalan.) Mit jelent? Hatzfeld

:

Ne kérdezze Ha megmozdul Nem is merem .

.

Rosenberg: Hatzfeld

:

.

Rosenberg: szár.

.

.

A

Csend!

A

csá-

(József

meg-

.

.

A

császár.

.

Eleonóra : (Aki figyelt.) jelent.

—

(Balfelé pillantva.)

hallom.

Hatzfeld:

hercegsége

A

császár

.

.

.

harang megsznt.)

3.

JELENET.

Rosenberg, Hatzfeld, a hölgyek, József.

József: Jó estét.

.

Óh

A hölgyek:

a

A

császár!

császár!

Drága

felség itt vannak mind. no lám. örülök... Mi hir van Rosenberg? Rosenberg Megsürgetem a postát, ha ugyan megérkezett ... (Magával vonja Hatzfeldet.)

József: Jó estét.

.

.

.

.

.

:

Hatzfeld: Rémületes,..

(El Rosenberggel)

igen Lóri is, kedves ragyogó Poldika... rég láttam... milyen kedves. karácsonyfa... a sok ajándék... milyen jól tettem, József

:

Milyen

.

.

.

.

.

hogy

felkeltem

! .

.

Eleonóra: Felséged

könnyelm... 76

.

.

.

.

.

A hölgyek: Nincs színben van József:

kreáltam

.

.

Kicsit

.

.

!

..

!

semmi baja... Egész megfogyott ... Ez most divat is

Én mindig követtem

jó .

.

igaz...

a divatot...

.

! .

Az orvosok meg-

Eleonóra: Dehát jobban van? tiltották

.

—

Csak

József: Egészen jól vagyok... hatnám A hölgyek: Nem szabad

—

József:

A

sok

az ágy összetör.

.

fekvés

az

fáraszt

nincs türelmem.

.

ki .

.

dolgoz-

engemet... most jobban

lesz egészen jól vagyok kicsit köhögök és borzongok ugyan, de különben egészen jól vagyok milyen nagy az ég ilyenkor. (Mert megállt az ablaknál.) .

.

.

.

.

.

—

Clary hgn Köszönöm A többi hölgy: Óh, én szönöm! Én is köszönöm! :

Eleonóra: József

:

köszönöm! Én

fehér kaméliákat.

szikrázik

Eleonóra: Felséged, mint a régi Eleonóra:

gokat.

kö-

tele

Ez mind

!

forog! Ezt mind mozgatja

és

egy örök gondolat!

A hölgyek:

is

.

Milyen nagy és csillagokkal

mind

fénylik,

A

a virágokat is

mágusok

A három

királyok, igen

—

Karácsony

éjszakáján

nézi

a

— csilla-

.

Kínsky

hgn:

Jézus megszü-

Jézus megszületett!

letett!

Kaunitz

gfn: Meg

József:

Drága

fogja nézni az ajándékokat?

kis Kaunitz...

hgn Az

persze...

enyémet külön az enyémet megmondjam micsoda mutassam ? Kínsky

:

.

.

rény ...

.

De mégis

.

.

.

nem. hgn: Az enyém egyszer, kedves

József: Inkább

Clary

.

.

.

olyan ritka dolog

77

.

.

és sze-

..

hgn: Egy

Clary

Kinsky

..

!

.

szavába vágva,) Az enyém Louis XVI!

jenny íign : (A

finom.

.

.

hgn Az enyém

pici

:

.

de olyan

pici ...

.

.

.

.

.

József:

Gondolom, Poldika.

Engem nem

Eleonóra:

is

.

l<érdez.

.

Óh, dehogy nem, szerelmem. A hölgyek: Óh, a Lórié...

József:

Eleonóra:

Nem

szabad

.

.

megmondom

majd én

.

.

.

(Ismét a harang.)

A hölgyek bocsátja

:

Óh, istenem, elkésünk

Én még maradnék egy percig...

Eleonóra: József:

Az

miséjök, angyalok!

éjféli

A hölgyek: Lemegyünk József

éjben

.

Felséged meg-

!

!

:

A

a kápolnába...

mint egy magányos hang az

kis harang,

.

A hölgyek: (Hízelkeden,) Magányos hang! Milyen kedves!

Eleonóra : Volt egy id, mikor mind szólott a ha-

rang! Mikor

mint egy

gyönyör csengésök minden rázengett

ércfergeteg,

eget! Mikor a harangok felségedért József

:

.

.

igaz! volt!

szóltak.

is

ezek emlékek

.

Óh! Tavasz

József: !

igen

A hölgyek: Óh, áldása!

tott

No

.

.

.

mikor a pápa Emlékszik?

Mikor a pápa

toronyból,

Bécsre, bezengte az ..

emlékek itt

.

.

Az

volt!

mindenkit megbolondí-

itt

Hogy még mindig nem felejtették el A hölgyek Eíüt nem soha Hát lehet ezt Micsoda .

.

.

:

!

!

!

impresszió! Micsoda hangulat! József: No, menjenek.

Eleonóra: (A

megvárnátok künn

.

.

menjenek.

hölgyekhez, .

.

.

egy

akik

pillanat

78

.

.

. .

elkésnek.

távolodnak.)

.

Ha

.

.

. .

!

A hölgyek: A viszontlátásra! Boldog ünnepeket! És gyógyuljon meg hamar Az újévben majd !

Az újévben, igen! A hölgyek: A viszontlátásra! A viszontlátásr (És eltntek és a hangjuk még hallatszik kívülrl,) József:

JELENET.

4.

Eleonóra, József,

!

majd Chanclos, majd Rosenberg.

Mi célja? Az én ajándékom egy

József: No, de mért?

Eleonóra:

sebzett szív

—

aranyból. József:

Már megijedtem, hogy

Eleonóra József:

:

Két nyíl hasítja

Kett?...

Eleonóra:

Az

gem

az

Unna

Eleonóra : József:

A

tudom ..

Hazug! Most

is,

itt

Ez megsebzett en-

.

.

.

érzem, csak érte van

itt,

maradt... Karácsony van,

mikor az irgalomra

hajlik az

megbocsát, igaz?

Itt

ember, minden keresztény

fénylik át kis ravasz számítga-

ni

homlokon, mintha ki volna pingálva asszonyom, igaz? Eleonóra: Lichtenstein nagy beteg, csak ezt mond-

tása, e világos

rá!

.

felséged

Sire,

csak Lichtensteinért, ha

húsból.

.

mikor otthagyta az ütegeit.

partján,

másik

.

—

egyik

József: Lichtenstein, is,

át

Az

újévi kitüntetések,

hatom. József:

gyítom

Esküszöm,

nem én

leszek, aki

meggyó-

!

Eleonóra: Szenvedek, Sire!... József: Szenvedjen!

Eleonóra: Lichtenstein József:

Ép

az a baj

!

fnemes. Nagyon

79

.

.

el

és született.

.

van foglalva a

.

! !

.

.

Másnak ez eszébe

születésivel

!

egyformán

születik.

se

holott mindenki

jut,

Eleonóra: Felséged kötelessége... József: azért,

No, nem!

Lichtensteint

Kitüntetni

csak

fnemes!

mert

Eleonóra: Régi katonacsalád

még

József: Attól

.

.

egy generális fia.

.

.

—

amint-

Már nem

szeret

rossz katona

lehet

hogy az! Eleonóra:

(Sírva

Josephus... Már József

:

csábítón.)

és

nem

engemet?! No, nézd csak ...

szeret

(Gyöngülve.)

kezemen ... a könnyei Eleonóra:

itten

Kóstolja

.

csak

sír

Itt

a

.

meg,

milyen

keserek

mind No, de mindent

József: elvesztett

.

.

érti .

ezt? Lichtenstein Dubicánál

Papilla és Lichtenstein, ezek ket-

—

tönkretettek! Ha minden tervemet beteg, részük van lázas, idáig jutottam, ha itt vagyok, benne Eleonóra: Mindegy! Felejtse el! Legyen nagy! olyan könny József: Utálom ezt törpék között az! Egy vezényl tábornok, aki Eleonóra: Épen mert hibás volt József Tehát mit tegyek vele ? minek nevezzem ki ? földúlták

ten,

— —

—

:

Eleonóra: Marsallnak. József

gyen

—

:

.

(Feldiihödt gúnnyal.)

Ez a

tradició

!

Le-

Eleonóra: Boldog vagyok! József: No, de nézze csak...

Én elhiszem magá-

évek múltán, hogy itt epedtem maga körül, hogy elvágyódtam a szívéhez, micsoda nyomorból olykor, - én elhiszem, hogy csakugyan lekötötték nak.

Lóri,

családi

így

tekintetek,

hogy si

erénye,

engedte hozzám... én elhiszem, 80

—

mit tudom,

még

nem

azt is elhi-

. .!

.

Ha nem

szem, hogy szeretett!

amúgy

adta

magát nekem

át

önfeledten egyszer, valami bolond lendületben,

nk

ahogy a

szokták, csakugyan

itt

volt a vallás, a

hsége, elhiszem De talán még lesz egy perc, ki tudja?! Az nem kegyelmez az a láz, amelyben Lichtenstein gyötrdik mostan. Legyen marsall, nem bánom. S ha nem lesz semmi többé, ha vége az isten,

hit,

lesz

a

! .

.

.

—

Eleonóra :

De

hát mért ?

Nem

.

.

.

mért

.

.

—

és mért

.

Mert én birom én szíén József vós vagyok, én tudom a módját, hogy megmaradjak, hogy éljek még, Cézár! hogy itt legyek. S akkor :

?

ugy-e ?

!

!

.

Eleonóra : (egy pillanat).

zen

.

.

.

Akkor igen

(Hangtalan.)

Elbb

gyógyuljon

meg

—

.

.

és

.

igen

.

.

.

ne tervez-

(Indul.)

(Komoran

József:

és halkan.) Igaz...

Eleonóra: Imádkozni fogok felségedért! József

Óh, csak

:

nem

ezt

!

magam

Ezt elvégzem

A

Chanclos: (Megjelenve jobbról.)

hercegnt

vár-

ják...

Eleonóra Megyek (Egy hosszú, néma pillantás a császárra, miközben az ajtó felé szédül. S amint :

megnyitja,

.

.

.

lihegve eltnik.)

marsallné...

(Ni

Marsall

.

.

Chanclos

hangok.

.

marsallné

balfelé

.

ment

.

és

Rosenberg megjelent.) József:

Én csak várok

Rosenberg:

tának késése van József:

itten,

Rosenberg!

Mind dolgoznak benn, .

Napok

Sire.

.

.

A

pos-

.

óta! Ezt

tudom

—

Rosenberg: A rossz utak így télvíz idején... József: Két futárom hiányzik... Az a két másik lovas, aki elébük

ment?...

Rosenberg: Ezek beérkeznek

81

ma

éjjel.

.

.

No

József:

Rosenberg:

még?

és

A

—

.

.

hercegsége

kancellár

feljön

ma

este felségedhez.

József: Kaunitz?!

Hozzám? Mer?

Rosenberg: Csak épen hogy felséged legyen

Még

József:

élek,

zenével! Mozart

nem? st! vidáman

Felséged

Rosenberg:

leszek

ilt,

van?

itt

(A

parancsára.

háttér felé

megy,) József

A

:

kancellárt várja

meg... (Rosenberg

el.

meg odalenn megjelen. Egy .

.

.

Chanclos

várja

orvos-

ságos üveget hoz.) Chanclos: Ezt a kis kinai bort...

Nem.

József:

.

semmit többé.

.

Sire.

ettl vagyok be-

.

.

teg...

Chanclos: No, legyen jó gyermek... József

Vigye innen

:

.

.

.

háromszáz

vosságot szedtem másfél hónap

Hagyni gyítson

az organizmust...

kell .

.

menjen

.

.

alatt.

A

forint ára or-

Semmit többé.

természet, az gyó-

.

Chanclos: (Távolodik,

A

császár elgondolkodva ül

a kandalló tüzébe meredve. Egy óra

éjfélt

üt)

József: Karácsony! Isten!

(Az ajtó küszöbén.) Hát csak így akar magában, egy ilyen szent estén -- egy ilyen

Chanclos itt

ülni

családi

ünnep

József

kim.

:

Hogy

! .

.

Nekem

:

üljek?

Frederiknek.

nincs családom.

Még

egy kutyám

Nekem

nincs sen-

sincs,

mint nagy

.

Chanclos: Hát én mi vagyok! József

:

Maga egy öreg sepr A kis fámat, Sire, nem .

Chanclos: József

:

Nagyon kedves ... 82

.

is

dicséri

meg?

.

.

!

.

.

.

Chaiiclos: Ezt a jó tüzet a kandallóban, amit gyúj-

tottam

.

.

József

:

Maga

ez egyetlen

.

.

Chanclos: (Térdre roskadva.) Óh!... József:

Öreg gazdasszony.

.

.

remeg

(A frizuráján

kézzel.)

Chanclos :

menni az

sam

.

.

is

még

akarnék

le

.

.

ne

No, menjen...

(Bonhómiával.)

lás-

Boszorka

.

Chanclos:

künn.

misére

éjféli

József:

én

fejem ...

a

Jaj

(Már az

ajtóban.)

A

maestro vár

itt

.

József:

Óh, csakugyan! Jöjjön gyorsan!...

Menjen

Chanclos:

többiek

Mozart...

be,

(Józsefhez.)

Sire?

is,

József:

Hogyne!

Chanclos (A zenészekhez.) Maguk is de szemetet ne csináljanak. sok papírjukat. mindjárt itt leszek hez.) Kezét csókolom .

:

.

.

.

csókolom

A

.

.

.

vigyék a

.

.

(József-

.

.

.

Kezét

.

(el).

5.

József, Mozart, zenészek

JELENET. (a háttérben),

majd Rosenberg.

(Mozart bejött, három zenész követte kótatömegekkel meghajolnak.)

némán

s

!Aoiarí:(E£y kézirattal.) Felség... s nem József: Olyan magamba vagyok, Mozart. Gonbevallhatom. magának tudja. jól egészen is hogy keveset, egy este ma nekem doltam, muzsikál quarAz kéziratra.) (A új olyan fényesek a csillagok. (Átveszi s lapoz benne.) okos elhozta ? tettje .

.

.

.

.

.

Mennyi kóta

!

.

.

.

.

.

.

.

mennyi kóta

! .

J3

.

.

.

.

!

Mozári: Épen Csak annyi, amennyi József: Lehet...

ban

mint én

tudja,

lehet az

ember egy

Egy

is?...

viszi

maga

lehet...

.

.

végre

.

ezt biztosan job-

mit tud az ember, mi

is

mvész

ilyen

kell!

még ha sokra Az könny, csá-

mellett,

császár legföljebb!

szárnak születni!

Oly kevésnek

Mozart:

sikerül,

felség,

engedje

meg... József:

sikerül, nem kell, hogy megerlNagy császárnak lenni, ha már az

Akiknek

tessék magukat.

ember

császár, ez a nehéz.

repülni, ki tudja azt

—a

A

sas

csúcsokról !

még

feljebb

Aki csak egy ember, az

lezuhan. Kit szeret jobban?

A

Mozart:

sast.

(Visszaadta a kézitt van, tessék .. Mozartnak, aki most zenészeihez megy, összesúg velük s már maga is elhelyezkedik a zongoránál, József feléje fordul.) Tudja, mikor én évekkel ezeltt Parisban voltam, azt a Jean Jacques Rousseaut is felkerestem, ismeri?... hogyne! Ott üh egy padlásszoJózsef: No,

.

iratot

bában, egy

csomó

kóta fölé hajolva és másolta ezt és

csak másolt és csak

.

.

.

No, de hogy egy

ilyen

nagy

neki, egy ilyen kiváló szellem, mondom, munkával töltse az idejét ? Hát nézze csak, uram, felelte ez a francia, én írtam sok vaskos könyveket s módot adtam az embereknek arra, hogy gondolkodjanak. Az emberek nem gondolkodtak. Mire zenét írok nekik... és mit tesz isten!... az emberek énekelnek! Hát rendben van, - (elmerengve) Rousíró,

mondom

efajta silány

seau

! .

.

Mozart : Andante József

:

Igen

lyedve figyel.

A

.

.

.

hallgatom

quartett.

És 84

.

.

.

követi.)

igen ...

(és

elmé-

Óh... óh... na-

.

.

.

.

.

gyón finom... nagyon finom .. hogy indul!... Óh, milyen mély és csakugyan megfogja az embert .

.

.

zeng.

.

kicsit a

.

.

Varázsfuvolára emlékeztet.

.

A Don

.

Jüanra!? no mért mosolyog? nem így van?

Nem

Mozart : (Játékközben,)

Az

József:

nemes ... cellóztam

hegedszólam milyen

a

.

az ember

.

érzelmes

milyen

a cello !.

egészen

nem

—

hinné,

is

.

.

milyen

tiszta,

nem

én mióta

mennyi kótából

van ez és mégis milyen gördülékeny, milyen sima, hihetetlen ... az egész olyan, mint valami bús ni figura

.

.

.

télyes és

egy üde

test .

.

.

.

.

.

valami sötét fátylak

igen, igen ...

emberek énekelnek.

.

.

rej-

.

.

Nincs szerencsénk...

József: (Mozarthoz,)

(Még

.

Isten ? az

.

Rosenberg : (Jobbról) Felség

Mozart :

alatt

És mit tesz

játékközbetiy a ritmusokba olvasztva

a szavait, mint ahogy zenészek szokták,) Vége van, egész Sire Ez az egész andante ... így gondoltam (Ez az utolsó szó. S az csak egy sóhaj rövid .

!

—

.

.

.

.

.

utolsó hang.) József:

beszéd.

Ami

többet mond, mint sok hosszú, hosszú

.

Mozart : (Egy pillanatig ült még s amint eljön a zongora melll, zenésztársaihoz.) Mehetünk haza. (A zenészek

el,)

Köszönöm,

József:

Mozart... és bizony

lem... maga megtehette, gyait,

mint a piramisokat!

Mozart: Óh, felség,

küzködöm

.

József: zart!

irigy-

amit akart, fölépítette a vá-

Maga

engedje

meg, én

is

gyakran

.

Az nem

lehet...

Magának könny, Mo-

csak énekelt... Isten vele...

Mozart: Felség! (és

el.)

85

.

.

.

. ..

.

majd Kaunitz, majd Zinsendorf, majd majd Holstein, majd futár.

A

Rosenberg:

kancellár jön

Hatzfeld,

a lépcsn.

fel

Egy másik muzsika most!.

József:

...

.

JELENET.

6.

József, Rosenberg,

.

.

.

Hadd

készü-

lök el...

Rosenberg : Egy szót

megzavarná. József

Bizza rám

:

,

.

.

Majd

jól

Itt

:

vagyok

:

Kaunitz

Jó :

Itt

van

! .

.

.

.

.

estét Kaunitz ...

Jól

van felséged Csak nézzen rám .

.

—

József: Virulok!

vagyok

.

.

.

hercegsége

Rosenberg : József

.

magam

viselem

Rosenberg : (Lesve az ajtónál,) József

könyörgök, ami

felség,

se,

.

milyen szép

.

(Nem meri megnézni) Elhiszem elhinagyon jó szem nagyon jó (Rosenberghez.) Hagyjon magunkra gróf Rosenberg. de legyenek Kaunitz .

.

:

.

.

.

.

.

.

.

.

itt

.

.

.

.

mind, közel... Hatzfeld, Spielman, Starhemberg.

mind ... a

titkárok

József:

Nem

is

.

.

.

akik írnak

értem. Valami

uraknak, hogy így felgyjti Kaunitz : Dolgunk lesz

—

ajándékot

hozott

.

az

ket? .

.

József: Mire készül?

Kaunitz

:

Ha

feljöttem felségedhez, van rá

okom

.

.

Rég volt szerencsém Az egész kabinetiroda Rosenberg! Az embereim künn vannak? József

:

.

.

Kaunitz:

Rosenberg : Igen ... Kaunitz

:

Hatzfeld

József: Szabad

itt

legyen

tudnom 86

?.

.

.

.

.

(Rosenberg eL)

.

!.

!

.

Még mindég

Kaunítz:

a

.

.

.

türelmetlen

régi

felsé-

ged.... József:

Én nem

változtam.

Kaunitz: Fájdalom! József

:

Mit jelent

?

!

Kaunitz: (Heves.) Beszélni akarok!

(Meglepdve.) E hang! hangommal... öreg Kaunitz: Ne tördjék a vagyok József : (Engedékeny.) Rendben van Kaunitz: Én dolgoztam Ausztriáért, a császári mikor felséged még csak házért, és eredménnyel, József:

.

.

.

—

álmodott József: Ezt hagyja Kaunitz a történelemre!

Kaunitz

Én nem félek Ugy látom rosszkedv ma

:

József: Ki fél?

Kaunitz: (Dobogva József

botjával.)

Nem Maradjon Elbb

:

Kaunitz

a

!

!

Nekem

:

nem

felséged

este!

Hé Rosenberg! mi ketten

—

tartozik felelsség-

—

az úristennel odafönn. Egy Ez kettjük dolga, éve már, hogy nem avatkozom az ügyeibe itten. Ha

gel.

beszélek most József:

No

—

hangomban,

de csakugyan

Kaunítz: Ausztria szól a

egy öreg munkás vagyok

itt,

volt az épületben végig, aki

meg. nem több, de aki benne

még

értse

egyszer

.

odatartom

-

a vállamat,

József: Fölösleges.

.

(Mint az elbb.) Hé Rosenberg Hatzfeld József: Ördögfia, ki van a trónon, én?! Kaunitz

:

!

Már nem tudom Álmodok?! De hát mit jelent? Itt nekem Kaunitz is, mindenki? Hogyan?! Én vagyok-e?

Kaunítz

:

.

József: ront,

én?.

.

87

.

.

Kaunitz

Hatzf eld

(Kidltva.)

:

.

A

(Megjelent.)

!

!

futár

Belgiumból érkezett ...

jöjjön, aki

József: (Meglepetve.)

Az enyém

Kaunitz:

van? Az enyém! Felségedé

Itt

csak!

már aligha jön be többet! József: (Nyugtalan.)

Zinsendorf

:

—

Hogyan?

(Aki megjelent.) Sire

.

Zinsendorf! .

Kaunitz: Beszéljen!

Belgiumba elment két

József: Beszéljen!

—

hadtestem

teljes

Zinsendorf: Belgium felség... József

Két

:

hadtest a lázongók ellen

teljes

Zinsendorf: Felséged seregei

—

.

.

Kaunitz: Ezek nincsenek többet!

(Nagyon heves

József:

és

No

nyugtalan.)

de

mi?!... Kaunitz: Belgium felség elveszett!

Micsoda?!

József:

Löwen, Antwerpen, Namur, mind lángokban áll. A polgárság felfegyverkezett Nemesség, papság, mind egyesült a forradalmi lobogó Zinsendorf: Mecheln,

szerzetesek harcolnak mint a bestiák!

alatt,

tömegek megrohanták ezrek

átpártoltak

.

.

.

a

császári

Ami megmaradt,

mind menekült, a határokon

át.

berg bibornok a köztársaságot független

amelybl

fejetlen

had,

Brüsselben, Franken-

Brabant

proklamálta:

Brabant elszakadt Ausztriától

!

Fanatizált

sereget,

!

A

császár

trónvesztett Belgiumban...

Óh! hogyan hallgassam

József:

Trautmansdorf ?.

tartó?...

legyen

—

Kaunitz: József

nok.

..

:

A

A

helytartó

.

.

Aki

A

hely-

kellett,

hogy

ezt!

ott

gyönge voU!

hadtestparancsnokom

..

.

Alton

tábor-

...

. .

.

Ne

Kaunitz:

Zínsendorf József

:

.

.

kérdezze!

Ha

:

.

szabad

Beszéljen

.

mondanom

.

.

.

A tábornok agyonltte magát!... menjen Zínsen(Remegn.) Menjen

Zínsendorf: Kaunitz

:

.

.

.

(Csetigety Rosenberg és Hatzfeld megjelennek.) dorf (Zínsendorf el.) A másik jöjjön .

.

.

.

.

.

Hatzfeld: (Kiszólva.) Holstein!

Holstein: Sire!.

.

Kaunitz: Beszéljen!

A

német provinciákban, Tiroltól kezdve végig Ausztrián a nép forrong s fegyverkezik... Kaunitz: Menjen, a többit tudjuk... (A magyarázat:) Egyházi reformok, hadiadó... A harmadik -— József: Még van? Holstein:

Kaunitz: Aki a Lajtán jött át!

De

József: Magyarország?!...

hát hol

van?!

Futár: (Megjelent.) Sire... József

Beszéljen

:

.

.

Futár: Magyarország nyilt lázadásban van szári

kormány József

Futár József

:

ellen

.

Ellenem

! .

.

A megyék

:

:

Kaunitz

fegyverben

.

.

Egy hadseregem van odalenn :

a csá-

.

Mint Belgiumban

.

.

.

.

.

(A futárhoz.) Men-

jen! a többit tudjuk. József:

Belgiumba rögtön megindul.

—

(Az asz-

talhoz ment.) Kaunitz: Belgiumba

veszve

.

nem

József:

Ez

el

van

Még nem!

Kaunitz:

Brabant

függetlenségét

Hollandia, Anglia garantálják.

sem

indul semmi.

.

tehet ...

89

Itt

Poroszország,

már felséged semmit

.

!!

József: (Meginog.)

Semmit?!

még megment-

Kaunítz: Azt mentsük meg, a mi

het.

.

A

József:

magyar megyék

Kaunítz: Hát kal ellenük

!

jó tüzérség!

Ez nem használt Belgiumban ...

?

Ha

József:

egy

ellen,

volnánk, a népek megváltói, ágyuk-

itt

nincs

Van! A magyar

más mód!

Kaunítz: József:

A

Kaunítz: e

dönt

kancellária föltételeket szab?...

kancellária

azt kéri

felségedtl,

hogy

percekben sürgsen visszavonja...

(Megrendülve.) Visszavonjam József hogyan ? hogyan képzelik ezt? Visszavonjam! Ezt nem... ezt nem soha megesküdtem Akkor inkább, egymagam itten a seregeim élén megindulok... :

.

.

.

.

.

.

.

.

.

!

Hova? Magyarország mögött

is ott van van Belgium, mögötte Hannover, a porosz fegyverek, a pápa Amit akar Felséged le van

Kaunítz:

a külföld,

—

ott

!

!

kötve a határain ... a háborút

még nem gyzött,

A

seregben

mióta a Száva

nem

hibás

!

—

vajha gyzött volna biznia

Sire,

emberek! sereg

Ha nem

ez a sereg, aki

meg-

szenvedtek

az

hadjáratban,

e

fejezte be,

nem nagyon

jó lesz

partján

felséged

is

— ezer pokol

már

is

még nem

á

nézi csak a fejet!

József: Hát megnézett

engem

osztottam vele minden veszélyt, járványt, betegség Kaunítz: (Megborzongva.)

Ha

felséged

nem enged

a

—

Nem

vagyok kíváncsi! kancelláriának, ha nem

vonja vissza minden rendeletét az egész vonalon, ha arra gondol,

ország

is

József

hogy mint Belgiumban

megMagyar-

fegyverrel

az lesz a sorsa ami Belgiumban

induljon,

:

elveszett! :

Belgium

!

Magyarország 90

!

Óh

hálátlanok!

!

!

Még

Hát nem! Hát nem!

.

.

itt

vagyok!

!

vagyok! Egy

itt

Habsburg Kaunitz :

Engednie

Itt

van az egész világ e Habsburg

ellen

kell!

Én nem hajlok meg! Én nem alázkodom meg! Én nem bírom ezt! Ez nem lehet. Kaunitz: Mindent vissza kell, hogy vonjon! Az József:

egész vonalon, mindent! József : De hát mi volt ez, mit gondol, valami otromba játék

minden rendeletem, hogy álmodok?!

hát csakugyan

Kaunitz: Sire

:

De

mer elttem ... de és Magyar-

gondoljon Belgiumra

országot ne veszítse József

itt

—

el!

hát mi volt ez, mit gondol, egész ural-

kodásom, holmi fantomkapkodás?! Kaunitz Mindent vissza kell, hogy vonjon :

József : Hallgasson

De

és

munka,

nem Mi ez,

.

!

hát mi volt ez

és

De

hiszen

él agyamat

tépjem a szívem, az életemet!

.

.

.

kellene

ki

.

hogy

a fejembl, az egész

minden

vágy és küzködés, mi volt mindez, ha

cél

itt,

a legtisztább szándék, a legjobb!

terv és

a

világosság!

hosszú éjszakákon át, de hát mi volt téboly? vagy a kötelességérzetem?! Kaunitz Most ugyanez a kötelesség mindent sem-

volt ez

itt

:

misítsen

meg!

József:

gam

Mindent

megfojtsam maKinek van ehhez ereje ? Felségednek romboljak le?!

a két kezemmel Kaunitz

:

Nem

!

nem, ... ezt nem Kaunitz: Sire gondoljon Belgiumra s Magyarországot ne veszítse el Az lesz a legnagyobb alkotása, ha önmagát gyzte le! József

:

! .

.

ezt

.

.

József:

.

.

.

hát nem! De hát nem bírom! nem! (Remegn.) Meg kell, hogy mentse ezt

De

Kaunitz:

.

91

!!

a monarchiát s e császári házat ami

összetartja Sire!

hogy adja minden tervét, hogy leromboljon mindent, hogy visszavonjon, visszavonjon mindent, Föl

kell,

ami csak van

itt,

ami csak

amit csak akart, min-

volt,

dent, végig, az

els perctl

tól az utolsóig,

minden intézkedést, minden bett, minSire, hogy Ausztria megma-

den

els dekrétumá-

mindent

hangot,

radjon

fogva, az

!

És én elpusztuljak.

József:

Kaunitz elvesztette!

Hogyan akar itt küzdeni még ? a háborút Hogyan akar legyzve itt, még letiporni

:

egy nemzetet, mikor minden, sors

id

!

Nem

József:

Kaunitz

:

Ah

balvégzete

!

minden fegyver ami megindul felségedet

tiporja le!

igaz! igen,

nekem

egységes német birodalom

is

kedves

magam

lett

volna egy

küzdöttem ami itt megs csak mehettem volna állott még, az én mvem még tovább, jó letaposott utakon, ahol századok gurultak át Meghallgatta a tanácsaim ? Engedett magához, öreg szolga, aki vagyok? csak ment! csak ment! s úgy tette meg az els lépést, hogy mindjárt a másoSire megálljon dikra ment Hányszor könyörögtem olvasót, le, mint egy hitvány a föld tenmorzsolja Ki idket mint egy gelyérl e világot?! Ki gyjti fel az érte,

—

.

.

mámorosan

évekig,

.

!

.

.

Ami

is

volt,

itt

.

!

:

!

szénakazlat, ki

geteg

eltt

.

magunk?! A

.

meg ?

itt vagyunk e fervagy hagyjuk elsöpreni német egység más munkája lesz

állítja .

!

Most

kitérünk?!

.

—

.

.

mi majd egyszer, ki tudja, diadalmas fegyverek, hagyjuk ezt, mi tönkrementünk! József: Óh uram irgalmazz! Kaunitz: Mindent vissza kell, hogy vonjon és helyreállítson és visszahozzon amint a császárn korában volt ? Az egész centralizáció mvét, fel kell, hogy !

92

!

—

mindent! Magyarországot nem olvaszthatja be egy egységes német birodalomba, — ez már csalc egy tündérmese! Itt van egy külön élet, egy l<ülön adja

—

alkotmány,

mindegy

meg! csak

csak így élhet

ben

Ez most a

!

József:

legyen

!

politika.

Óh uram

ismerje

!

el

!

Ausztria

maradhat meg egész(És dörzsöli a kezét) ezzel

irgalmazz!

mi ketten Sire, mi volt az hatalom e világban, két feje van e sasnak úgy-e? hogy beláthassa ezt a végtelent — Cézár állhatott mint a Himalaya Aki megdöngette ott pusztult Kaunitz

Mi tudjuk

:

azt,

—

Ausztria! micsoda massziv Madrid Bécs Brüsszel !

!

!

—

!

el

a sziklák

látta,

alatt,

még

gyöngülve már

már meg

s

meg se érezte, meg se De ha itt vagyunk meg-

csak

a férget lenn, a hegy

!

nem azok többé

akik voltunk uram,

hogy érezzük hacsak kopogtatnak rajmeg kell, hogy lássunk minden férget a romok alatt, s megtartsunk minden népet ami még megmaradt! Sire gondoljon kell,

tunk, s szépen lehajtva a fejünk,

mindent visszavonni mindent visszaadni, két kézzel mindent és mindent helyreállítani amit eltörölt felséged! És gyorsan és rögtön amíg nem kés, amíg Magyarország még itt van! ... Ez az élet József Óh az én életem Elrémülök az én életem Ki nézte végig valaha, mint Charles Quint megtéboBelgiumra

!

Visszavonni,

.

.

.

.

.

.

.

.

.

:

.

.

.

!

:

hogy élve még meghasad a föld s el-

lyodottan, ki nézte végig józan észszel, eltemetik! Ki látta még, amint nyeli

ban ban

minden gyermekét ? Ki felsötétlik

minden

még királyi még fényes

látta

s a történelem eltt, amint

bíboroknappalá-

éjszaka, s neve, híre, becsülete,

egész császári fönsége mint egy hazug nap leáldozik, leszakad az égrl, mint egy rongy! De hát ki vagyok

én? Micsoda

leprás,

micsoda bnös, 93

micsoda Kain,

.

micsoda Ödipus

hogy

király,

bnhdnöm

így kell

önmagam

porban, megvakulnom,

a

eltt!

Kaunitz: {Elirtózva.) Elég! Elég! József: Mit

De

nem

hát

én

tettem

értem

.

.

Mi volt ez?! Magyarország, a

Kaunitz!?

Belgium,

.

német provinciák, hogy minden felüvölt ellenem, hogy minden megmozdul, hogy minden összeomlik, hogy mindenünnen zeng, megrjít végzetem ? Itt vagyok mint egy gyermek ... de hát mi volt ez ? nem értem ? !

mit tettem én?! Kaunitz: Felséged tévedett! József:

álma,

A

legjobbat akartam, mindent, ami a népek

nem? szabadság egyenl törvények,

—

szabad gondolat, Kaunitz: József

:

Kaunitz

séged

—

szabad

boldogság mindenkinek! Csakugyan ezt akarta?

Óh No !

:

kérdezi ?

.

igen

mert

.

.

.

.

is

el

vtii jogokat

József : Egy nagy összesség érdekében én láttam az az emberiség!

Kaunitz: Hol van az József:

vallás,

A

.

Amit

.

még!

nem

franciák

.

fel-

kiirtják

nemességö-

az

ket?! Kaunitz

:

De

el is

fogják a királyukat

(És könyö-

!

semmi egy formalizmus más ... és micsoda eszközök Itt voltak merev eszmék és doktrínák papirokon, itt volt egy nagy ad-

rületlen.)

Itt

volt

Sire

.

.

.

!

minisztráció,

itt

voltak irodák, s

minden fenn

levegben, az asztalokon, a tintákban melyek csöpögtek a jó szándéktól,

—

a földben volt a

mag! Az nem

személyben az abszolutizmus az

nem

és lenn,

és

hogy

toUakban,

nem valaki

lenn

egy

a forradalom legyen,

hogy egyszerre két helyen legyen, fönn az nem! ... hát nem látja Sire, hogy csak

lehet,

—

s

lehet,

s a

volt a

94

!. .

Mi volt felséged Belgiumban ? mi a magyarnak ? csak egy zsarnok, nem ? a kereszténynek hitetlen s mivel a franciákat is említette, hát tudja meg: a népnek csak olyan apostol kell, amilyen Mindent eltörölni, mindent becstelen maga,

félreértik ?

.

.

.

—

—

visszavonni Hatzfeld is

.

!

.

.

.

.

visszavonni

1

Rosenberg

.

.

visszavonni

!

.

.

Mind

(És kiáltva)

!

jöjjenek ... a titkárok

akik Írnak. József

:

tem végig

.

rok

.

.

Még nem Még nem !

.

nem akarok

.

még nem küzdöt— él nem aka-

!

még lázong bennem,

.

.

.

!

.

A monarchia sorsa e pillanat! No és én ? Az én sorsom? az nincs ?

Kaunitz: József:

Kaunitz

—

nem mondta ?

Felséged csak egy ember

:

az

Egy nyomorult!

József:

Kaunitz

eszme ami

A

:

itt

monarchiának

még

élni kell

Ez az egyetlen

!

van! Az egyetlen gondolat!

Én már nem vagyok?!

József:

Kaunitz: Mit tördik felséged magával, itt van egy állam, ami megmarad Felséged legyen nagy És áldozza föl magát! És engedje meg, hogy meg!

csodáljam

!

Óh ... de hát nem bírom ... de hát nem kivégezzem magam ? szégyellem magam (És hirtelen) óh atyám a mennyekben miért

József :

bírom de hát

. . .

hagytál

.

.

!

.

. .

.

.

.

engemet!

el

Kaunitz

gyok egy

Felséged higyjen nekem ...

:

én

rebellis,

magyar, én

nem vagyok egy

Én nem

va-

belga,

egy

vagyok egy öreg cseléd egy régi higyjen nekem itt mindennek vége van engednie kell ... (és kiszólva,) Hatzfeld Rosenberg ...

tapasztalt

.

Kaunitz-Rietberg

.

h

.

.

.

József

:

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

(Küzködve.) Majd én

95

.

.

.

majd én

.

.

.

(és

.

.

a

hirtelen,

Óh Óh

lelke legmélyén.)

hát jöjjenek

.

.

nem bánom

.

(És Kdunitz

A

megjelentek.

.

.

.

(egy pillanat)

!

!

.

igen

.

—

.

egy jelére Rosenberg

Hatzfeld

és

többiek követik ket).

7.

JELENET.

József, Kaunitz, Rosenberg, Hatzfeld, Starhemberg, Spielman,

Qfinther, Kolowrat,

Kaunitz

(Az urakhoz.) felsége összes

:

egész uralkodása Hatzfeld

majd végül Chanclos.

Itt

:

alatt

.

.

rendeleteit

.

vannak összegyjtve mind

.

.

Kaunitz: Összes pátensek, dekrétumok, az

—

az utolsóig

Mind

elstl

(Az egész nagy iratcsomót átnyújtja a kancellárnak, aki viszont a császárnak adja Hatzfed:

.

.

.

tovább.) József

Egész munkás életem egy másik értelemben

:

lemásoljam

.

.

.

Mindezt most

.

.

.

fáradt

kicsit

vagyok ... Kaunitz

:

Diktáljon felséged (Az urakhoz.) Üljenek

(Az urak elhelyezkednek. Ez egy hosszú sor hivatalnok^ rang szerint és fölkésziilten, a kis asztalok, a zongora és a kottapolcok körül, egy improvizált irodában.) József (Remeg kézzel az írásokban lapozgatva.) A tolerancia ... ez a ... vallásfelekezetek viszályai Hát ez sem mafölött, az állami hatalom eszméje radhat ? ez sem lehet ? ez Kaunitz Ez marad ... a tolerancia hogyne le.

:

.

.

.

.

.

.

.

.

! .

:

.

.

igen... József:

Óh

istenem...

bágyi pátens ... ez azt

(egy másik

jelenti,

szolgák többé ...

96

a

job-

hogy nincsenek

rab-

irat)

.

,

Kaunítz: Ez is marad. No de kérem a többit... ha megengedi... felséged csak aláírni fog... (Az urak felé) : No kezdjük kés van siessünk egy .

kicsit.

a

.

.

a

kozásukban,

.

.

.

.

.

Önök bemondják

keltezéseket ...

ban

.

.

.

a dekrétumokat, a számokat,

tartalmakat

teljes

vonat-

tárgyi

Günther és Kolowrat egy-egy példány-

egyszeren csak megfordítva az egész

kiállítják,

szöveget s úgy fogalmazva, hogy e két szóval végzdjék: Eltörlöm és visszavonom. felsége csak alá-

Ö

írni fog.

Hatzfeld, Rosenberg,

másközt a papírokkal) konskripció.

Német

.

hozatala.

Leirat a

.

nyelvi

:

rendelet ...

Starhemberg, Spielman

(e^y-

van a földmérés ... ez a megyékhez... Exekució... A magyar korona Bécsbe

Itt

.

A magyar koronáról egy külön pátens megy. Spielman megfogalmazza, a legtisztább közjogi értelemben. A korona szent. (Spielman jegyez) Kaunítz:

felsége

a magyar

koronát mint a magyar államiság,

függetlenség és szabadság, minden

—

szimbólumát

jogok

s

hatalom

Spielman: (írva) szimbólumát... Kaunítz: ...megvan? ...ez ereklyét megillet minden fénnyel és pompával visszaküldi Budára s ott

megkoronáztatja magát. József:

Óh

Hatzfeld

:

az én

(Már

koronám! az új leiratot kegyesen aláírja. törölgetve s a leiratba me-

átvette Spielmantól

s József elé terjesztve) Felséged József: (A

redve s olvasva)

verejtékét .

.

«mint a magyar államiság, függet-

lenség és szabadság, az összes felségjogok és királyi

hatalom szimbólumát,

— fénynyel — és pompával vissza-

küldöm...))) (aláírja)

a

már

H. József.

(Kéz kézbl adja át

elkészült revokációkat Szorgos munka.)

97

.

.. .. .

.

(Nagyon meg van

Kaunitz:

elégedve.) Siessünk.

.

mehetne gyorsabban egy kicsit. (Kolowra mögött, meghúzva a fiilét.) Egy jó üveg vöslóit csak siessünk.

.

.

ma

megivott

este

mi? karácsony! valami szép

leány-

huncut!

nyal,

Starhemberg : (József eltt.) Felséged kegyesen írja

.

.

József: (Olvasva)..

vonatkozó...

erre

nom

.

alá-

(egy csomó írás.)

.

.

(aláírja)

.

.

((földmérést beszüntetem.

számú... lí.

.

és visszavo-

eltörlöm

(És rögtön egy másik

József)).

írás amit

Rosenbergtl vett át. .) ((Németnyelvi renszámú... eltörlöm és visszavonom... (Aláírja. S amit Spielmantól vesz át) eltörlöm és visszavonom ...» (Aláírja.) Kaunitz : (Aki közeledett) Igen ... így nagyon jó .

deletem...

.

.

nagyon

csak így tovább József: (Megint egy új leirat eltt.) .

.

.

.

.

Eltörlöm és

visszavonom. (Aláírja.)

Ami készen van

Kaunitz :

tön .. új

még

.

Zinsendorf

rendelettel

lovas .

.

.

.

egy lovas vigye rög-

az éjszaka Budára ... indul,

A

koronáról szóló

ez

leggyorsabb

a

.

József: (Egyre

a munkában) Eltörlöm és vissza-

Kaunitz vonom (sfelpillantva.) Ha Belgiumért is Ha lehetne ... ha már itt vagyok ebben az örvénya pápának egy levelet ben ... Ha írnék a pápának. Kaunitz: Ez kés! . .

. . .

.

József:

Ön

.

.

.

.

.

.

ajánlotta...

Kaunitz: Mikor?!

megJózsef (Majdnem sírva.) Megalázkodnám alázkodnám. (s már egy új dekrétum) II. József. (és egy másik) eltörlöm és visszavonom (És hirtelen az ereje legvégén) de hát nem elég nem birom micsoda förtelmes sors, micsoda kegyetlen isten, :

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

!

.

próbálja

De

ki

itt

minden

rajtam egy emberi lélek

még ? De

hát mit

meddig még ?

hát

.

.

.. ..

.

erejét?.

remeg

(és

.

.

kézzel a papírjain^ mint letört fehér szárnyakon, valami

nagy

és siralmas

életem

célját,

szállok elég.

.

így,

.

halok.

.

elég. .

fölött.) Óh ez mind hogy magam szaggatom szét az kezemmel magam hogy le-

haszontalanság

ez mind...

itten...

a saját

.

.

.

.

.

nem

I

!

még, a sírba nem bírom nem bírom. beteg vagyok. meg-

élve

! .

nem bírom.

.

.

.

.

.

.

.

.

jóéjszakát.

.

.

elég.

.

.

Kaunítz: ^yVí^/^/?^/.^ Jóéjszakát Sire.

.

.

(És a karácsonyi harangok újra megszólalnak most.)

Menjenek Rosenberg Hatzfeld. mind. maguk is. majd holnap. holnap. hagyják ezt itt mind nekem. menjenek. mulassaJózsef:

menjenek.

.

. .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

menjenek... menjenek... a falakmentén vonszolja magát.) A harang! A harang! A harangok nekem is szólnak. Mindenfell a lélekharang Ave Josephus Chanclos : (A háttérben megdermedve és hangtalan.) de hát. hova megy?. Óh Sire. de hát. nak.

.

.

karácsony van...

(Feláll és fuldoklón

!

.

.

.

.

.

.

.

Megyek! Mit kérdez engem?! Mit állít meg?! Megyek! Akarok menni! Megyek! Megyek! József:

Függöny.

99

.

FÖLVONÁS.

IV.

A kis

.

Egy

császár hálószobája. Balról az ágy, szar vasbr garnitúrával. asztal

könyvekkel,

írásokkal, virággal. Jobbról egy ajtó.

melyek a harmadik fölvonásbeli teremre nak, selyemfüggönyök ablaksorával. Kora délután van.

ajtók a háttérben,

JELENET.

1.

József, Rosenberg,

Kaunitz

grófn

és

Clary,

És

nyíl-

Lichtenstein

még mások, fúri

Jenny,

hgnk

Kinsky

és

hölgyek, tábornokok, kama-

rások stb.

Mikor fölmegy a függöny, József jobbról arccal a néztérnek. Mögötte, a háttérben,

ül

egy karosszékben,

balról Rosenberg

és

kamarások és fúri hölgyek kis csoportja. Egy külön gruppban, jobbról a háttérben Clary, Jenny, Kinsky hgnk és Kaunitz gfn. És ez mind együtt ragyog, aranyban, selyemben, ékszerekben és rendjelekben, nagy csendben és tartózkodón s egy csöppet meghatva is a

tábornokok.

Kissé

távolabb

a

.

József:

(Halk

és

.

.

Rosenberg... Rosen-

fáradt)

berg... Rosenberg: József

Bámulnak

:

(Sietve.)

Kik vannak

itt

Itt

itt

?.

vagyok, Sire... .

.

Egész nagy társaság.

engemet, mint egy

leterített

.

sast ...

Rosenberg: (Nagyon gyöngéd és finom.) Felséged

háza

—

József: (Morog.) Az én házam komornyik, két lovász. .

100

Chanclos... egy

..

.

Rosenberg: Az egész udvar.

.

József : Sose láttam senkit

.

A

Rosenberg:

! .

felséged suiteje.

.

szárnysegédek vannak

nokok ... a kamarások mind

.. .

.

.

a tábor-

itt,

Schwarzenberg, DittBraganza ... Ha nem fárasztaná felségedet, egy kegyes szót talán József: (Alig egy mozdulattal hátrafelé.) JónaMilyen a farsang az idén, urak ? Én már nem pot richstein,

! .

.

.

.

—

.

táncolok kell

.

,

,

.

(S ismét Rosenberghez.)

kriptát

ki

jól

Rosenberg! ha ezek mind jönnek fulladjanak soha ott ki nem

szellztetni,

utánam, hogy

A

meg ne

.

.

.

abban a pincében, az ablakokat Rosenberg: A hölgyekhez is ha szólana felséged József: Hölgyek? Kicsodák? Rosenberg : Taroucca grófn, Harrach Zsófia, Blu-

nyitják

megen

.

.

.

—

.

József

:

És szimpátiák

(Feléjük fordul.

nélkül.) Aki

Mária Teréziának valamit üzenni akar, mondja meg. Esetleg egy levelet

is

elviszek

(Nevet.) Meg vannak félhanggal kedvesebben.)

ijedve

látásra

! .

A

.

.

— jó

ember vagyok (A hölgyekhez már egy .

A

viszontlátásra!

.

viszont-

.

A hölgyek:

A

.

f ilozóf

!

(Halk hangok.) Óh, a voUairiánus. el De hát nincs egy pap

így múlik

! .

.

.

Bécsben? Nem akar! Nem igaz! Az már itt vár lenn, régen Igaz ? .

József

:

.

Itt

lelkész

.

(Ismét Rosenberghez.)

Rosenberg :

udvari

vannak, felség.

.

.

Az én hölgyeim ? Azok is igen. .

.

.

.

Azokkal szeretnék egyedül ... a többi men(És az ujjánál fogva jen ... a suite nem érdekel távolodott) A kriptát, Rosenberg, Rosenbergety aki már Az én helyemnél söpörjenek egy ki ne felejtse el (Az egész társaság nécsit ... az anyám mellett József

:

!

.

.

.

távolodik

.

.

.

mán

.

és

.

.

hajlongva,

101

A küls

teremben

még

.

.

.

.

!

látszanak eltünedez csoportok^ egy-egy sühouette. Aztán

az ajtók bezárulnak,) József : (Az elvonulók felé.) Isten velk Isten velk (Mind elmennek, csak a négy hdlgy maradt itt, együtt !

egy sarokban.)

hgn:

Clary felségedért

!

(Mozdulatlan.) Egész Bécs könyörög

.

.

(Meglepdve, amint feléjök fordul.) Lóri magukkal?... nem jött Lóri? Clary hgn : Lóri gyászban van ... de hiszen tudja

József:

nincs

itt

felséged ...

Mind a

Tudom n^y hölgy:

József

Óh, hogyne

József

:

:

gondoltam.

.

Nem

.

Lichtenstein meghalt...

A

!

hgn: hgn: Késbb.

Clary

Jenny

grófn

Kaunitz

Kínsky

hgn

marsall

Igen

!

!

Éppen

ezért

fog jönni Lóri? Óh, dehogy nem, Síre? is

:

:

.

Biztosan

.

.

most

Talán épen

.

.

.

(A közép fele

megy.)

Maguktól is elbúcsúzom mostan... megyek haza a nagy úton majd megírom. A hölgyek: Óh! József: Siessen!

.

József:

fivérem

.

.

maguknak az Most már

lesz

Itt

Leopold

.

.

.

.

.

.

új

császár...

hozzá

a

legyenek

olyan kedvesek, mint hozzám... jó pajtások... ez a gyönyör örökség. öt hölgyek, Lórit is hozzá.

számítva öt és

!

.

.

.

és

.

mit

nám

ez

ér

mind az öt szerettek ? no igen

együttvéve

! .

.

.

!

és

külön mindegyik,

Óh

istenem,

ha tud-

úgy platonikusan . már ahogy engemet... rájöttem... arra is... nem az az .

.

.

.

ember vagyok, akinek ilyen

szke

— valami

fiatalokat

.

.

jó dolga

.

van

nk

.

körül, aki az

elbvöli mint a csörgkígyókat,

nagy érzelmeket ébreszt 102

— szenvedélyt

.

!

.!

.

holott én úgy szerettem a nket velk. És köszönöm. És viseljék jól magukat, és imádkozzanak sokat, és ne felejtsék el a böjés a barátjukat se fetöket és az rnapokat, és nem ders no de sírni ki látta ezt lejtsék el, Isten vele Clary. Szabad? kis arcokat akarok!

óh

!

.

No

*

(és elepedve)

,

isten

.

.

.

—

!

!

.

(Homlokon Clary

csókolja.)

hgn:

Isten vele felség.

József: Isten vele kis Kaunitz.

Kaunitz József

:

gfn: Jenny

hgn:

Jenny

—

.

Szabad?

(az elbbi játék.)

Isten vele felség.

Magát is?...

hgn

miután Kinsky

hgn:

Kinsky

.

Isten vele felség.

József: Poldika... hajliky

.

(A homlokához

letérdelt elébe.)

Óh,

(Térden.)

Sire,

én odaadom az

ajkamat József

Nem no

:

Óh

isten

velk.

dehát mért nem szólt elbb ? meg mindennap egy ni csókért... menjenek. még sok dolgom van.

bolond

halhatok .

.

!

.

.

.

És ha látják Lórit, mondják meg, nagyon sajnálom, hogy tle nem búcsúzhattam, és hogy nem haragszom, hogy megbocsátom adieu! adieu! isten velk! (És a hölgyek elmentek.) (Rosenberg megjelent.)

—

—

2.

JELENET.

József, Rosenberg.

József: Azt az utolsó írásomat

Rosenberg a hadseregtl

(Már az

:

?

.

.

József: Még egy Rosenberg: Nem

József

:

Rosenberg...

asztalnál.) Felséged búcsúja

írja

pár sort szeretnék.

.

fáradt felséged?

csak

! .

.

.

katonák, minden seregeim, a

103

(Diktál.) sír

.

szélérl

.

.

«

Bajtársaim,

még

egyszer,

..

hálásan el

köszöntelek mind, isten veletek!

a multak szenvedését

harcolnotok

szenvedtem veletek! S ha jövben, rizzétek meg a

zászló becsületét,

a

kell

vitézségtek

a

hírét

világban ...

gyznétek kell

trón, a haza számít reátok,

Felejtsétek

gondoljatok rám olykor a

s

tábori tüzeknél, aki együtt újra

...

.

!»

a

No igen.

.

meg van ... ez legyen ... és most még csak a szövegbe ...be kell ékelni valahol: «a hségtek most

ez

már a fivéremé legyen, Leopold fhercegé,

—

a trónon s holnap Bécsbe érkezik!))

Rosenberg: Reméljük, Sire.

.

aki

utódom

Vájjon?

A fherceg már

.

Ti-

rolban van... ez most már csak egy napi út ide... József:

No még

Kaunitznak.

.

Rosenberg: Felséged kifárad József: írja csak! (Diktál.)

.

egészen röviden

—

.

.

...« Kedves öreg ba-

Megkímélem attól, hogy személyesen búcsúzzam el, gondolom jobb is szereti így, igaza van Köszönöm minden barátságát irántam, és szívbl sajnálom, hogy bölcs tanácsaival többé nem élhetek. Ha rátom!

!

olykor kissé türelmetlen voltam, bocsássa meg, amint én is megbocsátottam mindenkinek. Kibékülve a sorssal, dolgokkal és emberekkel, itt vagyok csendesen az

átküldm önnek

a

búcsuírásomat, kérem olvassa

el

örökkévalóság eltt.

hadsereghez

Mellékelten

intézett

mert már

nem

merem, hogy egy önálló gondolatom legyen, valami véleményem már nem is merek mondani valamit. Továbbá átküldm önnek a végrendeletemet Rosenberg: Ezt a szót nem, Sire. « Végrendelet)) ezt nem hercegségének hát mit mondjunk, még törni József Ah igaz kell a fejemet ... mit mondjak végrendelet helyett ? mondjuk: «békekötésemet az élettel.)) s esetleg javítsa

ki,

is

—

.

.

.

.

:

!

.

.

.

.

Rosenberg : Ezt igen

.

.

m

.

.

.

!

József

ványt. itt

.

:

egy millió

... «és

aki itten.

.

özvegy és árva

.

.

.

.

.

.

forintról

utolsó hadjáratunk

.

Ausztriában

.

. .

szóló

után.

utal.

.

aki

Magyarorszá-

és

gon ... Ha a fivéremet már nem láthatnám Kaunitz, kérem emlékeztesse arra a kívánságomra, hogy minden katona tizennégy napon át dupla zsoldot kap-

~

jon ... a temetésem napjától számítva

Rosenberg: «temetésem napjaw. felség

.

.

.

ez

nem megy.

.

.

József: «e világból való elköltözésem...

berg a

fejét rázza.)

a

rázza.)

fejét

«elvándorlásom?.

—

egyszeren

«

.

(Rosen-

(Rosenberg

.

elutazásom

napjától

számítva.))

Rosenberg : Elutazásom ... ez igen

.

.

És gondjaiba ajánlom

József: öisten vele Kaunitz.

a monarchiát ezekben a nehéz percekben

!»

Rosenberg: Felséged aláírja?... József: Óh hogyne! igen!... No és még mi van?... Azt hiszem mindent... Most jöhet be a házam Chanclos jöjjön .

.

.

.

JELENET.

3.

József,

.

Rosenberg, Chanclos asszony, majd Lichtenstein

Eleonóra

hercegn.

Rosenberg az ajtóhoz József

:

Isten vele.

.

beirtam a végrendeletbe.

Chanclos: József: És

Óh

hát

siet.

Chanclos megjelent.

ders

.

arcot akarok látni!.

.

.

bánom én!...

köszönöm, Chanclos. Néha elég

jól

mulattunk úgy reggeli közben! «Egy nhöz menjen!)) mondta, öreg kerítn... ezt mondta!... Tudja

—

hova megyek ? 1P5

!

.

Chanclos József

:

:

Óh

Mért

.

.

.!

.

!

maga

jött

is

Chanclos: Most

Ausztriába, Chanclos ?

mikor

icérdezi ezt Sire,

itt

hatvan

éves lettem! József: Versailles

XV!

ez

!

lett

magának! Egy

volna

micsoda szerencsét csinálhatott volna! van olyan, mint a Pompadour! Szavamra! No

Louis

ki tudja

isten vele. (Visszahanyatlík.)

Chanclos: Sire!

Rosenberg : Felség József: Szédülök.

! .

.

.

A

pap jöjjön felség?... József : Meg fogok gyónni és megáldozom, igen. (Ebben a pillanatban Líchtensteín Eleonóra a középrL Gyászruhában van.) Chanclos : (Amint kifelé siet és megpillantja.) Óh princesse, késn van Chanclos:

.

Eleonóra :

Nem

!

Rosenberg: Lichtenstein hercegn... József: Ki

az?

Chanclos: Jöjjön Rosenberg. Jöjjön. Eleonóra: Menjenek. (Chanclos, Rosenberg .

4.

.

.

el.)

JELENET.

József, Eleonóra.

József: Ki az?

Eleonóra:

Én vagyok

Sire...

József: Lóri!...

Én vagyok Josephus Már azt hittem nem jön

Eleonóra : József

:

késett, tudja

.

!

.

Eleonóra:

Itt

vagyok.

106

.

.

.

majdnem

el-

.

.

.

József:

Olyan messze.

Eleonóra József is.

:

Csak

:

.

.

.. ..

..

intenie kell és jövök közelebb

Könyörögjek

minden

?

lépésért

.

.

.

.

most

.

.

Már nem...

Eleonóra:

közel felségedhez. József

még

:

No

lám

világos van,

egészen

vagyok...

itt

.

csakugyan

!

még

.

és

élek!

.

milyen furcsa

.

—

Óh Sire, hogy éppen említette Még kérne érte valamit ?

Eleonóra: József

:

.

üchten-

megértem!

Vége!

stein!

.

Eleonóra: Kérek. József

:

Halóporában, mit tehetek

?

!

mit lehet már

ki ?

istentl kérje

nekem már nincs hatalmam

.

.

.

.

.

arkangyalnak

.

?

.

.

Ezt már a jó

minek nevezzem

!

—

Eleonóra: (Gépies meghatottsággal.) Lichtenstein ideiglenesen nyugszik Bécsben ...

Ha megengedné

fel-

séged, hogy krumaui kastélyomban egy családi sírbol-

építhessek... s odatemethessem...

tot

József

mindég

:

Óh megengedem

.

.

.

hogy eltemesse,

Eleonóra : (Intencióval.) Ott fogok lenni én József:

Én odalenn

a kapucinusoknál

mind bemondjuk a helyeinket. Eleonórával,)

Eleonóra : József:

No és még van Még igen .

—

.

.

.

.

köUiesen,

.

.

.

is

.

.

ha már

Látom

valami

—

.

Ha

itt

vagyok...

volna olyan szíves hoz-

olyan

írni

.

.

.

olykor olyan

gyönyör

gondolatai

.

József:

Van egy fleg. Ha írna nekem .

Eleonóra :

egy

—

(Egy perc. És kéz kézben

felséged olyan szépen tud

.

olyan

vannak

.

Csak tessék... míg

Eleonóra: (Angyali.)

zám

azt

és akárhová ...

sírfeliratot — valami nagyon

107

Lichtenstein

számára

szépet és meghatót

—

.

.

József:

Még

. !.

.

..

.

én

azt is

Eleonóra : Olyan büszke volnék, hogy felséged olyan boldog. József fáradt

:

tudok

Lóri

írni,

.

.

.

nem megy

Vegyen

.

.

.

egy

ott papirt

Eleonóra: Igen.

.

.

igen.

nagyon szépet és meghatót ... Eleonóra : Igen

.

.

valami

.

—

lelke mélyén.)

«Brüderlein

muss geschieden Eleonóra: (Feláll) Óh... einmal

József

:

Eleonóra József:

mikor gyötör.

No

(Keser,) :

Kegyetlen

igen

végs

a

sein

.

Brüderlein

fein,

!»

.

ezt... ha most is még, percemig Lichtensteinnel

.

Eleonóra : Igaz. Bocsássa meg.

Ne

—

.

.

Maga mondja

elmegyek

Valami

—

József: Hát írja csak Eleonóra: (Lázasan várakozó.) írom József: (Diktál:),.,

—

tollat

.

József: (Elgondolkodva s a

beszéljünk

Nem

gyötröm töb-

többet... igaz...

róla

Az én

olyan szomorú. vel.

.

vagyok ...

József:

bet.

.

.

Nem

Eleonóra : Diktáljon

fein,

.

Az

élet

csillagzatom alászáll felségedé-

vagyok elhagyva a világban. Itt vagyok özvegy. József: (Egy leheletben.) Szabad.

Itt

Eleonóra: Igen, szabad. József: Emlékszik mit igért?...

Eleonóra: Emlékszem. József

:

(A

végs

láng,)

No

mi

?

Eleonóra (Hideg diadalmassággal.) Felséged tehet :

velem amit akar. József érti,

:

szfinx,

(Lázasan.)

Óh

a szavadat?

J08

igaz ?

!

nem

?

!

igaz ?

!

Ki

!

.

!

!

könny

Eleonóra: Oly

.

megérteni.

Hol töröm be itt a homlokodat? Eleonóra: No de mért? József: Hol látom meg e márvány mögött ami József:

hazug, perfid, ami isteni

mondd ?

!

vagyok... József: Azért vagy itt, mert tudod, hogy kés... vagy csakugyan. Eleonóra Josephus József: Nem! nem kérdezem, nem! nem kutatom a rejtélyeidet nem merem jobb nem jobb csak hadd légy te itt. hadd tartsalak meg. nem. hadd vigyem el ezt az utosó fényt, szerettél! és csak én késtem el! Hadd legyen egy illúzióm még ahol már nincsen senkinek, hadd nézzem a sirom fölött ébredni a napot Eleonóra Josephus itt vagyok térden József: Éjszakám! Ragyogj! Eleonóra:

Itt

.

:

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

:

Eleonóra: Szeretlek József:

és soká

.

.

.

!

Hinni akarok

Hallgass!

amíg e perc még

tart

!..

És gyorsan és oda

.

szívem ...

—

megmarad és zeng, már meghaltam-e, mondd?! Szenvedni fogsz, ha nem leszek többé hova ? a rézjöjj el néha,

átsodródik velem, ahol örökké vájjon

.

ládámhoz, odalenn lyok között.

.

.

fvel fekszem Quint! És csak .

.

.

meg

len

zörög.

.

.

.

.

keress

fogsz

ott,

a többi kirá-

könnyen

— én födet-

mint egy ember, mint Charles

ha zúg az éjjel és a sírokon végig úgy erjed minden, úgy érik jöjj

és

a vetés mint a földben

egyszer reggel,

még

ne

egyszer,

félj,

dolgozik a

lesz egyszer

ha ez ébred századokban, hallanád

engem

fel

találni

hogy

—

109

.

.

nap

!

—

még

.

valami

lesz

Gondolj reám,

oly fiatal vagy,

valaki

nagyot, valami bolondot akar

mag

újat,

—

azt

valami

Gondolj rám és szánj

.. .

meg, és elé,

és vesd oda a szívedet kalandos árnyam

sírj

hogy

újra össze

Eleonóra

Óh

:

ne törjem magamat!

Josephus, be fájdalmas ez

és mi-

!

lyen szép vagy Cézár! aki meghalsz!

Te voltál minden váJózsef Milyen rettenetes gyaim összesége, minden célom, álmom, kedvem, százféle tervem gyönyör egysége Te voltál, micsoda ? elborzadok milliók sorsa, országaim, tömegek, az egész világom lefogva a két tenyerem között ... Te voltál egymagad, mint egy hegycsúcs a völgyek fölött, te voltál az álmaimon túl, hideg csillagzatom, mely De hát hol van, hol van a fény, a mágrködött lyáim tüze, mely csak engem hamvaszt el, kigyuladt horizont, melyen csak egy folt vagyok, egész ragyogó világom, hogy gurult el, hogy nyomot se hagy, éltem minek ? még az árnyékom sem marad a falon. Csak akartam csak akartam de hát hol van az ember leláncolva mint az eb, hol vagyok én, kiszögelve, mondd! Csak akartam! csak akartam! itt vagyok eltaposva, mint egy szörnyeteg. megváltó tébolyom:

!

! .

.

—

.

!

!

.

.

.

—

—

!

.

!

!

.

mal eltemetve, behavazva,

.

mint utolsó napján a

föld,

széttépett papírjaim alatt Óh hadd legyen vége nagyon szenvedek Eleonóra, hadd legyen vége hadd legyen (s a karjával fáradton az ajtószárnyhoz ér. ! .

.

.

.

Az

.

.

.

.

.

.

udvari lelkész megjelent) Eleonóra

:

(Hangtalan, a lelkész láttára.)

József: (Eleonórához.)

most menjen.

A

menetben,

még

Óh

egyszer

a lelkészhez.) Igen. tessék... tessék csak... hadd ünnepelem meg földi nagyságom semmiségét! (Eleonóra elment.) A lelkész: Isten a mennyekben, a te nevedet dicsérjük! Eltted József: (A szavába vágva.) Óh Uram te egyedül ismerted a szívemet! Te légy a tanúm! Legyen meg majd.

.

.

.

.

(és

—

110

.

!

a te akaratod. (Az ajtók megnyíltak a háttérben. csöndes és áhítatos társaság vonul asszony, az öt hölgy, Rosenberg, Itt-ott

egy-egy fehér

ni

kézben

el,

Egy

köztük Chanclos

Hatzfeld és mások. egy gyertya

ég és

És a Miserere hangzik kivülrL És már este van. És Lichtenstein Eleonóra hercegn is visz egy gyertyát a menet szélén, csendesen. És kiválva a menetellebeg.

bl

s megállva egy pillanatra:)

Eleonóra:

(Már mint egy

nul a térben,) Josephus ... József :

Óh

!

Életem

Eleonóra: Isten vele! József: Isten veled!

Függöny.

111

túlsó partról, hangtala-

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UNIVERSITY

PH 3351 S96M3

DO NOT REMOVE FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

Szomory, Dezs6' II. ^i,e. l-Iásodik

császár

J6zsef