RTÉNETE II.. ABÁDKOMUVES. BiTA IRODALMI-RT-mAi)..ÚA -BUDAPEST- IRTA: D BALASSA J MINDENT TUDOK KÖNYVTÁR

MINDENT T UDOK KÖNYVTÁR -

1

-

"ti kiad6 ugy vélte, hogy ezt az irást el kell és el lehet JuliUIni

a tömegekhez és ugy szabia meg a könyv árál, hog!'

nyek

is

,',

megvehessék. A törekvés nagyon illenék ehhez

""'� n'

�

"

>epé­

aihoz.

mert minden belüm arról beszél, hogy Ady Endre a nép barátja volt. és gondolhatom-e

szebbnek a könyv

II .. ABÁDKOMUVES

RTÉNETE

IRTA:

D� BALASSA·J

sorsdt, minihogy kezébe kerül

az emberek ezreinek, akikröl, akik�rt a köllö sokat irt?

• • .

Meghat6 lesz, ha az ,embersürü' laldlleozni (ag Vele."

(Révész Béla eWszaváb61.)

BÉTA Irodalmi Részvénytársaság kiadása Budapest, VII., Erzsébet-körút 43 (Royal-épület)

Kapható minden könyvesboltban. dohdnyWzsdében és ujságdrusil6ndl

Hungária Hirlapllyomda R.-T, Budapest

BiTA IRODALMI-RT-mAi)..ÚA -BUDAPEST-

.iLi;f5'�A

����

MINDENT TUDOK K(JNYVTAR

MINDENT TUDOK KÖNYVTÁR _

-3-

6 -

\;

91

... �j!.�

A SZABADKŐMUVESSÉG

TÖRTÉNETE IRTA

DR.

BALASSA JÓZSEF

1 1 1 111111111111111 11111111 1111 1 1111 D5380053158 Ady Endre V4rosi Konyvt4r Baja

"K:OZO:nseO részére

készűlt ez a

könyv,

amelynek célja,

a Z okat a kérdéseket, amelyek a bölcselet leg­

"-t! � coztatt C!

k,

�esca:rle,.,

A nagy

g ondolk odók:

Leibniz, Hume,

Plat on

Kant és Hege

Arist o-

í eszméin

abba a forr ongó áradatba, amelynek bölcselö, mint megannyi világitó­ fényüknél meglátja,

h ogy

nem

hanem a történet egységes, foly-

kiadása (Royal-épület) és ujsdgdrusitóndl

BÉTA IRODALMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KIADÁSA BUDAPEST. VII •• ERZS�BET-KÖRÚT 4.3. SZÁM (ROYAL �ptlLET)

ACHÁTZ IMII

KONYVTÁ&Á�

ELŐSZÓ. A BÉTA IRODALMI

A szabadkőmüvesséanek. noha munkássá/:!át min­

R.-T.

k iadvá nyait az

dig csendben az első sorok hangos lármáját kerülve

AZ UJSAG

folytatta, m indenesetre

figyelemreméltó

szerepe volt

előfizetői kedvezményes áron kapják.

az elmult két évszázad szellemi életének történetében.

Az

lenségei. Ez a könyv arra törekszik, hogy az igazság­

Mindig voltak fanatikus hivei s még fanatikusabb el­

AZ UJSAG

a legkedveltebb és legelterJedtebb _ polItIkat napilap.

_

l

_ _

_

hoz hiven, a történeti adatok yilágánál rajzolja meg II

szabadkőmüvesség kétszázéves történeté t azok szá­

mára, akik tudni akarják az igazat. Ez a könyv nem akar sem p ropaganda,

sem védőirat lenni, egyedüli

célja fáklyát gyújtani az éjszakában .

./

Hunlllll'la HIrlapnyomda R.-T. Budapest

BEVEZETÉS, 2n nekem a kőmüvess�g oly tá1'­ saság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű embe1'ekből, mely­ ben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világ­ ban van, amelyben az ember a ki1'ályt és a legalacsonyabb rendű em­ bert testvérének nézi, amelyben el­ felejtleezik a világ esztelenségei felől s azt látván, hogy minden ta.qban egy lélek, t. i. a jónak szeretete dol­ gozik, örömTcönnyeket sír, amelyben sokkal biztosabb barátot lel, mint a külső világban, amelyben kiki igyek­ szik embertársainak nyomoruságát aszerint, amint tehetsége engedi könnyUeni, amelyben kiki olvasni, tanulni, szerzetes atyafiait munkái, írásai, példái által tanítani tartozik. Kazinczy Ferenc. (Levél Aranka Oyörgyhöz 1790 mArc. 25-én.)

Bármely intézmény igazi lényegét, jelentöségét és fontosságát csakis történeti fejlődésének ismerete alapján érthetjük meg. Csakis akkor nézhetjük meg­ értő szemmel, elfogulatlan megítéléssel az emberi in­ tézmények i gazi értéké t, ha látjuk, milyen erők hoz­ ták létre s m ilyen viszontagságokon mentek keresztül a történelem év századainak folyamán. A szabadkő­ miivesség a középkort követő századok homályából a XVIII. század elején lép Angliában a nyilvános élet világossága elé s onnan terjed el igen rövid idő ala It az egész művelt világon. Mi biztosította ezt a gyors elterjedést s mi irányította feléje az akár jóakaratú, akár ellenséges figyelmet é s érdeklődést? A szabadkőmüvesség igazi lényege, alapvető gondolata a z e g é s z e m b e r i n e ID t e s t v é r i ö s s z e t a r t o z á s a. Azt vallja és hirdeti, hogy a nemzeti, faji , nyelvi, vallási különbségek szerint szétta­ golt emberiséget egy családban kell egyesíteni és test­ vérnek kell tekinteni mindenkit, akit i sten embernek teremtett. Az a hit vezeti, hogy a természetesen ala­ kult nemzeti és faji csoportok s a mesterségesen fej­ lesztett társadalmi ellentétek fölölt kell lenni egy minden ellentétet kiegyenlítő e g y s é g e s e ro b e r i g o n d o l a t n a k, m elynek alapja és egyúttal végső célja az egész emberiség testvéri egysége. A szabad­ kőmüvesség minden egyes nemzet körében önállóan, a nemzeti sajátságokhoz simul va szervezkedett, tehát l é n y e g e n e m n e m z e t k ö z i, h a n e m e g y e­ t e m e s e m b e r i. E z egyetemes emberi gondolat felé törekszik a szabadkömiivesség s eszközei is ez egy cél sz olgálatában állanak. Első feladata: törek­ vés az egyén erkölcsi tökéletesedése felé. További célja:

-

��

egy magasabb, önzetlenebb s embertársaink javút tekintő erkölcsi érzésre nevelni az emberiséget. Ezért tekintette a szabadkőmüvesség minden időben é5 minden országban elsőrangú feladatának a jótékony­ ság gyakorlását, a szegények és a gyengék, az elha­ gyottak és a szükséget szenvedők gyámoIítását. Ezért törekedett mindig olyan intézmények létesítésére és fenntartására, melyek megelőzik a bajt, megmentik vagy felemelik az elhagyottat s megszabadflják attól, hogy a társadalomnak terhére legyen. A jótékony és közhasznú intézmények egész sora tanuskodik er­ ről a törekvésről minden országban, ahol a szabad­ kőmüvesség él és működik . A kitüzölt cél elérésére szolgáló másik eszköz az önművelés és a tudás, a felvilágosodás terjesztése a nemzet minden rétegében. A XVIII. század felvilágo­ sító szelleme, az emberi méltóság öntudatra ébredése erős hímogatásra talált az ép akkor erősbödő, min­ denütt terjeszkedő szabadkőmüves páholyokban. S II szabadkőmüvesség a zóta is mindenütt arra törekszik, hogy a tudás egyetemessé tételével lerombolja a tár­ sadalom egyes rétegeit elválasztó falakat, kiegyenlítse a társadalmi ellentéteket . Ép ezért mindig ellensége volt a szabadkőmüvesség mindenféle társadalmi vagy osztályellentétnek, még inkább minden társadalmi vagy osztályharcnak. Ez tette lehetségessé, hogy a szövetségben núndig együtt lehettek, s ma is együtt vannak a legkülönbözőbb társadalmi rétegek lagjai. uralkodók és munk ások, az államélet legföbb vezetöi és a tisztviselői kar legszerényebb tagjai, továbbá tu­ dósok, költők, művészek, kereskedők, iparosok stb. E történelmi vázlat feladata megmutatni, milyen utakon, milyen viszontagságok között akarta elérni s mennyire tudta megközelíteni a szabadkőmii.vesség ezt a kitűzött célt.

�

.

--- ------�

L

A

hom.ályból az angol nagypáholy megalakulasáig.

l(H7 június 24-én, Keresztelő Szent János nap­ ján ünnepelte az angol nagypáholy megalapításának I,étszázéves fordulóját. Ez a nap egyúttal a szabad­ kőmüvesség mai szervezetének születése napja is s ha a világháború nem dúlt volna szét minden kap­ csolatot az ellenségként egymással szembenálló nem­ zelek közt, ez a nap az egész világ szabadkőmüves­ ségének egységes nagy ünnepe lett volna. Az angol nagypáholy megalakulása az első fon­ t os esemény a szabadkőmüvesség életében, melyet a történelem tiszta világosságánál látunk. Mindaz, ami ezt megelőzte, vagy a monda kődébe burkolódzik, vagy nem egészen megbizható hagyományra támaszkodik. A szabadkőmüvesség eredetéről a legkülönbö­ zőbb vélemények voltak és vannak forgalomban. Az intézmény hívei azon voltak, hogy a szabadkőmüvessé­ get kapcsolatba hozzák a történelem elmult korszakai­ J� ak, az ó- és középkornak, mindenféle titkos vagy titokzatos, rejtelmes intézményével, hogy tiszteletet követelő régiségét minél jobban kiemeljék . Az ókori misztériumokhan, a zsidó esszénusok te stvéri szövet­ ségében, a római Collegium-ok intézményében, a kelta papok, az Ú. n. culdee-k, szervezetében keres­ ték a szabadkőmüvesség eredetét s próbálták iga­ . wIm évszázadok hosszú sorára visszamenő multját. A legtöhb lmtató a k özépkor kőfaragó céheiben ke

-

II

8

reste a szabadkőműves páholyok eredetét, mások pe­ dig a templomos lovagok rendjének hanyatlásával é!> szétesésével hozzák kapcsolatba a szabadkőmüves­ ség keletkezését. E kiilönböző kapcsolatok keresésének alapja az, hogy a régibb korok mindenféle titkos vagy ti­ tokzatos intézményeinek és kisebb, zárt társaságo­ kat magukba foglaló egyesüléseknek szokásaiban, külsőségeiben hasonlóságot kerestek és találtak a szabadkőmü vesség szertartásaival és egyéb jellemző vonásaival. Különösen a ruházatot (kötény, kesztyií) , az ismertető jeleket, szavakat, továbbá a felvétel ün­ nepies módját, a tagoknak három fokozatba osztását (inas, legény, mester) és a titoktartás kötelezettségét tekintették olyanoknak, amelyekben hasonlóságot, vagy tovább menve, közös eredetet lehe l találni. Ez a hasonlóság azonban legtöbbször csak külsőség vagy véletlen találkozás. Hisz minden zárt vagy til­ kos társaságnak megvannak a maga ismertető jelei, a felvétel bizonyos formaságokhoz van kötve s ter­ mészetes az is, hogy minden zárt társaság a felvett tagoktól titoktartást követel. Tehát ilyen, a dolog természetéből következő véletlen hasonlóságok alap­ ján sem közös eredetre, sem közvetlen leszármazásra következtetni nem lehet. li szabadkőmü vesség keletkezése, eredete vagy előzményei szempontj ából csakis három felfogás ér­ demel részletesebb megemlítést.

A

templomos lovagok rendje.

Az egyik felfogás szerint a szabadkőmüvesség a t e m p l o m o s l o v a g o k r e n d j é b ő l szárma­ zik. A XII. század elején alakult templomos rend el-

len, igy szól a legenda, l3lt-ben mindenféle vádat emeltek: hogy i stentagadók, áttértek a mohamedán vallásra stb. A rend tagjait börtönbe vetették, kínoz­ ták s hosszú ideig tartó vizsgálat folyt ellenük. Pá­ rizsban néhányan k iszabadultak a börtönből s kő­ miiveseknek Öltözve előbb h'országba, onnan pe­ dig, mivel itt nem érezlék magukat biztonság­ ban, Skólországba menekültek, ahol l 3 1 3 -ban meg­ alakították a templomosok káptalanját, s felvet­ ték a kőmüvesség nevét. A nagymester megengedte a lovagoknak, hogy megnősiilhetnek. Kezdetben csakis e lovagok fiait avatták be a rend titkaiba s több mint 250 év mulva kezdtek csak másokat is fel­ venni s a titokba beavatni. így keletkezett volna a skót l'itusú szabadkőmüvesség. A történeti kutatás nem igazolta ezt a felfogást, azonban a XVI I I . szá­ zadban e legendára támaszkodva - mint látni fog­ juk - a szabadkőmüvességnek többféle iránya, el­ fajulása keletkezett és fejlődött.

A

rÓzsllkeresztesek.

Egy másik felfogás a középkori r ó z s a k e r e s z­ t e s e k k e l (Rosenkreuzer, Rosicrucians) hozza kap­ csolatba a szabadkőmüvesség eredetét. A rózsakeresz­ tesek neve többféle misztikus filozófiai és alchimista törekvést egyesit. A gondolat- és lelkiismeretszabad­ ságot elnyomó középkori szellem mindenütt felkel­ tette a gondolkodó emberekben az ellenhtást s min­ denféle titkos csoportosulásban, akadémiákban, pá­ holyokban igyekeztek szabad elmélkedésre és kuta­ tásra irányuló törekvésüknek teret szerezni. Olasz­ országban, Franciaországban, Németországban és Angliában egyaránt voltak az egyház dogmáival

10

szembeszáll? kutatók s ezeknek egy jelentékeny ré­ szét egyesítI a rózsakeresztes név. Ezek noha a kü­ lön�. öző orsz �go�ban különbözőkép mÚk ödtek, min­ denutt a mlsztIkus tudományok, az alchimia' az asztrológia munkásai és a hermelilms filozófia kö­ vetői volLak.* A németek egy CHRISTIAN ROSENKREUZ �evü mondai hós nevével hozzák kapcsolatba az ál­ htólag a XVI ! . században alakult titkos társaságot, . amelynek tagjaI voltak a Rosenkreuzer-ek. Később. a XVIII. században, ezekre támaszkodva keletkezik a szabadkőmüvességnek rózsakeresztes-rend (Orden des Rosen-Creutzes) néven ismert eltévelyedése Angliában is ismeretesek voltak a középk �rban , a rozsakeresztesek. Azonban itt nevü.ket úgy magya­ r�z� ák, � o�y a keresztes lovagok ruháján viselt sötét . vO ros SZInU keresztről nevezték el őkel . A kereszt , , SZIne a veré vagy a vörös rózsáé. Valószínű, hogy Angliában nem is volt rózsakeresztes rend ha ­ nem élte.k és mííködtek a XVI. és XVII. száz � dban cgye� kl� áló és hírneves rózsakeresztes tudósok (Ros[crucwn�) J akik müveikben alkalmazták a rózsa­ keresztes sZlmbolikát. Ebben az időben müködtek egyes y ! kos társaságok , páholyok s a rózsakereszle­ . .. s�k k?zul tobben valószínüleg tagjai is voltak ilyen t�rsasagokn .�k, dc �em volt sem egységes szerveze­ . luk, sem kozponh, Irányító szervűk, Az angol és skót rózsakeresztesek tulajdonkép . k�res�tcllY teoszofiszlák voltak, akik nlindenféle IDlszhkus �� nem miszlikus tudománnyal, filozófiá­ , val , teologlaval , zenével, kémiával és alchimiával , cSIllagászattal és asztrológiával foglalkoztak s e kOl: • He! melika ' !,ak (hermelic arI) nevezik IIER�iES TRISMEGISTOS . ulán a htkos, mlszhkus tudományokat, nz aranycsinálást, csiUagjóslást.

11

igen sok kiváló gondolkodója tartozott közéjük, Cél­ juk a filozófiai gondolkodás mélyitése és az emberi­ ség jólétének, boldogságának előmozdítása volt. Szim­ bolumaik nagy részét az építészet, különösen a templomépítés köréből vették s miiködésüket királyi művészetnek (Royal A.rt) nevezték. ny módon kap­ csolatba jutottak az épíiőmesterek, a kőfaragók test­ véri társaságaival és sokan közülük m indkét tána­ súgnak tagjai voltak.

Az

építő kőművesek társasága.

A szabadkömüvesség igazi eredetét a kőmüvesek és köfaragók templomépítö céheiben (gi/d) kell ke­ resnünk. Minden országban, ahol a templomépítés magas fokra emelkedett, megalakultak a kőmüvesek céhei, zárt s bizonyos tekintetben titkos társaságai . Angliában is már a XIV. század óta ismerjük ezeket a társaságokat (Company of Masons, néha Fret! M([sons vagy Freeml'n M([sons ), melyeknek megvol­ tak, szoros szabályai, felvéleli szertartásai, különös ismertf'tö jelei. Az a nagy tisztelet és megbecsülés, mellyel a középkor hatalmas székesegyházainak építőit az egész kereszténység körülvette, érthetővé te5zi a templomépítő s kőfaragó mesterek és művé­ szek titokzatossággal ővezett társasúgainak megalaku­ lását és virágzását. Később, különösen a XVII. szá­ zadban, mások is, akik nem voltak hivatásuk szerint kőmüvesek, felvételt kerestek ezekbe a társaságokba . Ezek a flloz6fia, a természettudományok és a miivé­ szetek iránt érdeklődő egyének voltak, részben II ró/.�akeresztesek köréből, s belőlük alakult a d o l­ g o 7. Ó k ő m ü v e s e k (operativ e masons) mellett a f e l v e t t k ő m li ye s e k társasága (Society :vagy

18

12 Ezeket a dol­ gozó kőmüvesekkel szemben elmélkedő, filozofáló kőműveseknek (Speculative Masonry) is nevezték. E társaságoknak neve Society (társaság), vagy Bro­ therhood (testvériség). Néha Lodge (páholy) néven is említik őket s szertartásaik, jeleik teljesen meg­ egyeztek az építő kőmüvesek szertartásaival és jelei­ vel. Ezek a szimbolikus kőműves testvéri társaságok voltak a legrégibb szabadkőmüves páholyok csfrái

BrfJfherhood ol Accepted Masons).

s ezen a nyomon kell tovább keresnünk a mai sza­ badkőműves szövetség eredetét. Nem ismerjük elég pontosan a viszonyt a dol­ gozó és az elmélkedő kőművesek társasága között. Annyi azonban bizonyos, hogy a dolgozó kőmüvesek társaságába (Company) csakis a hivatásos kőmüvese­ ket vették fel. Egyesek közülűk felvétethettek a nem hivatásos kőmüvesek társaságába (Society) is, amely­ nek tagjai legnagyobbrészt a kőmüves mesterséggel nem foglalkozó, de a tudomány, különösen a filozófia iránt érdeklődő s az emberiség javáért, boldogulá­ s:.'tért dolgozni akaró s a testvéri szeretetet ápoló egyé­ nek voltak. E társaságok szervezetét, a tagok köte­ lességeit sz� l1ályok � foglalták s több ilyen szabály­ ' . zat vagy torvenykonyv (Charges, Regulations) ma­ radt reánk. E szabályzatok alapjául az építő kőmű­ vesek régi törvénykönyvei szolgáltak, s ezért lelt a szabadkőmüvesség egész szimbolikájának, minden külsőségének alapja a geomélria és az épftőmíívészet.

�

A

londoni nagypáholy megalakulása.

Ebből a két forrásból, az angol rózsakeresztesek és a templomépítő kőmüvesek társaságából alakult ki az angol szabadkőmüvesség. A régibb századok

eseményeit, viszontagságait borító köd 1717 -ben osz­ lik szét, midőn négy londoni páholy arra a nevezetes lépésre határozza el magát, hogy közös szervezetet teremt s nagypáhollyá alakul egy nagymester veze­ tése alatt. Az előleges megbeszélések után a négy páholy küldöttei s még néhány öregebb testvér gyű­ lést tartollak 1717 február havában az Alma fához címzett kocsmában (Apple Tree Tavern), s a legöre­ gebb testvér elnöklése mellett kimondták, hogy nagy­ páhollyá alakulnak. Az így megalakult első nagypá­ holy felavatása 1717 június 24-én, Keresztelő Szent János napján történt a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett kocsmában (Goose and GridiroIt Ale-house) tartott első évi ünnepi összejövetelen. Nagymesternek meg­ választották a maguk köréből ANTONY SAY ER-t "addig is, amíg egy előkelő nemes testvért (a Noble Brother) nem állíthatnak a nagypáholy élére". E megalakulás nagy fontossága abban van, hogy a z eddigelé szabadon, minden korlátozás és felelős­ ség nélkűl a la kult páholyok között e záltal rendet te­ remtettt'k. A szabadkőművesség minden dolgában a nagypá holy lett a z egyedül elismert tekintély s min­ den olyan alakulatot, amely nem a nagypáholy ve­ zetése alatt dolgozott, szabálytalannak tekintettek s e zek lassanként elsorvadtak, megszűntek. A következő évben GEORGE PAYNE, Esquire lett a nagymester. Ekkor lépett be a szövetségbe az angol szabadkőmü vességnek egyik legkiválóbb és II fejlődés első éveiben legnagyobb hatású egyénisége JOHN THEOPHIL US DESAGULIERS, s már a kö­ vetkező évben, 1719 június 24-én őt választották meg nagymesternek. DESAGULIERS egy francia hugenotta lelkész­ nek a fia volt (szül. 1683-ban). Két éves volt, midőn

lii

14

atyja a hugenották üldözése elől Londonba mene · kült, minl sok más lársa, s olt menedéket és foglal­ kozást talált. A tchetséges fiú Oxfordban tanult, ahol magára vonta a nagy NEWTON figyeimét. Az egyc lcmi fokozatokat elnyerte s az experimentális filo­ zófia körében végzett tudományos munkásságának elismeréseül a Royal Society, ez a nagytekintélyű tu­ dományos testület, 1 7 14-ben tagjává választotta. Ugyanakkor D U KE OF CHANDON káplánja lett s ezáltal a legelőkelőbb körökkel jutott érintkezésbe s maga I. György király is szive sen hallgatta előadá­ sait. Meghalt 1744-ben. DESAGULlERS tudományos tekintélye és elő­ kelő társadalmi összeköttetése nagy hatással volt a z
k

e fontos feladat teljesítéséhez. A munka befejezése után tizennégy tanult testvérböl álló testületre bíz­ ták a kézirat megbírálását s miután ezek némi pát­ lással és igazítással jóváhagy ták a munkálatot. 1 7 23-ban kinyomatták és kiadták a szabadkőműves­ �égnek még ma is elismert alapvető törvénykönyvét.

Az első törvénykönyv. A regl kötelességek" (Old Charges) néven is­ meretes a z a munka, amely magában foglalja a sza­ hadkőmüvességnek akkori felfogás szerint ismert lörténetét, szervezetét és a szövetség erkölcsi alap­ elveit megállapító törvénykönyvet. Két század mult el AND ER SON munkájának megjelenése óta; a sza­ hadkőmüvesség ez idő alatt nemzetenkint külön­ külön önállóan szervezkedve, az egész világon elter­ jedl és noha sok viszontagságon ment keresztül, alap­ elveiben s az erkölcsi alapgondolat tekintetében ma is ANDERSON alkotmányának alapján áll. Az 1 7 23-ban megjelent könyv címe : "A szabad· őm�vesek alkotmánya. Tartalmazza e nagyon régi es tlszte� etremélt6 testvéri szövetség történetét, kö­ telességeIt, szabályait stb. A páholyok használatára". "

�

(The ConstitutioIlS of the Free-Masolls. Contailling the TJistory, Charges, Regulations, &c. ol that most A.ncienl and Right Worshipful Fraternity. For the Use of the Lodges.) A k önyv legfontosabb része a sza­

badkőmiivesek kötelességeiről szól. Ezt a részt AN­ DERSON a kőműves-társaságok régi szabályzatai, okiratai alapján dolgozta ki. E rész címe: "A sza­ ba �kő�nüv �s kötelességei, összeállítva a páholyok régI IrataIból, tengerentúlról, valamint Angliából, . Skóclából és Irországból a londoni páholyok hasz-

11

16 nálalára: felolvasandó új testvérek felvétele alkal­ mával és ha a mester elrendeli." (The Charges of a

Free-Mason, exlracled from The ancient Records of Lodges beyond Sea, and ol those in England, Scot­ land, and Ireland, for the Use of the Lodges in Lon­ don: to be read At the mairing of New Blethren or when the Master shall order it.)

A kötelességükröl szóló rész tartalma: L I stenről és a vallásról. I I . A polgári hatóságokról. III. A páholyokról. IV. A mesterekröl, felügyelőkről, legények ről és inasokról. V. A munka vezetéséről. VI. A testvérek magatartásáról a páholyban és u páholyon kívül. Az egész szabadkőmüves szövetség erkölcsi alap­ elveit, működésének közös irányát a két első pont szabja meg. A szabadkőmüves viszonyát istenhez é s a vallás· hoz igy állapítja meg a törvénykönyv: "A szabadkőmüves kötelessége, hivatásánál fogva, engedelmeskedni az erkölcsi törvénynek ; és ha helyesen érti a Művészetet, sohasem lehet sem os­ toba ateista, sem vallástalan libertinus. D e noha a régebbi időkben a szabadkőmüvesek kötelesek vol­ tak minden országban az illető ország vagy nemzet vallását követni, akármilyen volt az, most mégis cél ­ szerűhbnek tartju k, őket arra a vallásra kötelezni, amelyben minden ember megegyezik ; vagyis, hogy jó és hű emberek legyenek, a tisztesség és becsület emberei, bármilyen felekezet vagy meggyőződés sze­ rint kiilönböznek is egymástól ; ezáltal a szabadká­ müvesség az egyesülés középpontja és az igaz barát-

ság létrehozásának eszkoze lesz olyan egyének kö­ zött, akik különben mindig távol maradtak volna esymástól".* Ebben a pontban az első nagypáholy alapítói össze tudták egyeztetni koruk é s az angol nép vallá­ sos érzését az egyén lelkiismereti szabadságával. A törvénykönyv második szakasza megszabja a szabadkőmüves kötelességét hazájával és a hatóságok­ kal szemben: "A szabadkőmüves békés alattvalója a polgári hatóságoknak, bárhol él és dolgozik, s nem szabad résztvennie a béke vagy a nép jóléte ellen in­ tézett felkelésekben és összeesküvésekben s ne le­ gyen engedetlen az alsóbb hatóságok kal szemben." A páholy - e törvénykönyv szerint - az a hely, ahol a szabadkőmüvesek összejönnek és dolgoznak: minden testvérnek valamely páholyhoz kell tartoznia s alá kell vetnie magát a páholy külön törvényeinek és általános szabályainak. Azok az egyének, akik a páholy tagjai akarnak lenni, jó és hű férfiak legye­ nek, akik szabadon születtek, érett és értelmes ko­ rúak, nem lehetnek jobbágyok, sem nők, sem er­ kölcstelen vagy rosszhfrű férfiak, hanem jóhlrűek. A szabadkőmüvesek közt a kiválóság csakis az igazi értéken é s az egyén saját érdemén alapszik. Tehát a fömestert vagy felügyelőt nem életkora, hanem ér­ deme szerint választják. A törvénykönyv további részeiben a páholyok belső életét szabályozza és többek közt ezeket a fon­ tos rendelkezéseket tartalmazza : "Nem szabad be­ hozni a páholy ajtaján semmiféle személyes civódást

• IgyekeztQnk a lehelő legp ontosabban fordltanl oz eredet! szO­ vegnek kissé régies angol nyelvét. Az els6 mondat az eredetiben Igy hangzik: A Mason is obliged, by his Tenure, to obey the moral Law; and if he rightly understands the Ar/, h, will nl/JIT b, a stupid A/heist, nor a irreligioul Libertlnl�,

Dr, Balu•• : A sJab.dk6mdnss'lIi története

18

�

vagy veszekedést, még kevésbé vitatkozáso at a val­ lásról, a népekről vagy az állam k ormanyzásáról .

(quarrels aboul Religion, or Na.tions, o� State PolIcy),

mert mi mint kömüvesek, csakIs az elobb emlitett ál­ talános valláshoz tartozunk; mi mindenféle néphez. rokonsághoz és nyelvhez tartozunk és határozottan ellene vagyunk mindenféle politikának, mert ez még sohasem szolgált a páholy jólétének előmozdítására és sohasem is fog szolgálni".

II.

A szabadkömüvesség elterjedése XVIII. században.

a

Nagy-Britanniában. A londoni nagypáholy megalakulása nem szün­ tette meg mindjárt a London városában s a szige l­ ország más részein régebben alakult páholyok mű­ ködését. Sőt egyes páholyok az "ősrégiség" jogán (immemorial right) ragaszkodtak önállóságukhoz, új tagokat vetlek fel, sőt új páholyokat is alapítottak. l\Iivel azonban a megalakult nagypáholy ezeket nem ismerte el s nem fogadta a testvéri szövetségbe, ezek :.IZ önálló páholyok lassanként elsorvadtak. A nagypáholy alkotmányának és szabályzatának megjelenése és elfogadása volt a legfontosabb lépés, hogy az új nagypáholy határozott szervezetével, :J kor szellemének megfelelő alapelveivel tekintélyhez jusson s kivánatossá tegye a nagypáholy kötelékébe tartozást. "Ekkor virágzott a szabadkőmüvesség egyetértés, hírnév és szám tekintetében - olvassuk egy 1 7 23-iki feljegyzésben -; sok nemes és igen előkelő férfi (Noblemen and Gent/emen of the first Rank) kívánt felvétetni a szövetségbe, továbbá tu­ dós férfiak, kereskedők, lelkészek, akik a páholyt biztos és kellemes üdülésnek tartották a fáradságos tanulmány s :lZ üzlet izgalmai után, politika és pár.

21

toskodás nélkűl. Tehát a nagymester kénytelen volt több új páholyt alapítani." 1 7 2 1 -ben 1 6, 1724-ben 45 és 1 730-ban 106 páholy működött Londonban, 45 a vidéken. A Londonban alakult első nagypáholy (The Grand Lodge of England) kezdetben csakis London és Westminster városokra és a legközelebbi kör­ nyékre terjesztette ki hatáskörét és semmi kifogása sem volt az ellen, hogy a York városában működő régi szabadkőműves páholy 1 725-ben szintén nagy­ páhollyá alakuljon "Grand Lodge of All England" néven. Ez az úgynevezett "yorki szabadkőművesség" is el fogadta az első nagypáholy alkotmányát és né­ mileg eltérő szertartással folytatta önálló életét csak­ nem egy évszázadon keresztűl. Irországban 1 725 óta próbállwztak nagypáholy alakításával, előbb Munsterben, majd Corkban, mfg végre 1 730-ban megalakult Dublinban Irország Nagy­ páholya (The Grand Lodge of Ireland) s hatásköre kiterjedt Irország egész területére. Az első nagymes­ ter JAMES K I N G, LORD V ISCOUNT K I N GSTON volt. Skótország az építő kőművesek műhelyeivel kapcsolatos páholyoknak egyik legrégibb otthona volt s a kis Kilwinning faluban (Ayr gr6fságban) , melynek alig van több mint 4000 lakosa, a hagyo­ mány szerint már a XIII. században működött egy szabadkőmüves páholy. A skót szabadkőművesség nagyon virágzott a XVII. sz. folyamán s igen előkelő emberek tartoztak a páholyokhoz. Midőn a londoni nagypáholynak vezető embere lelt DESAGULIERS, az II befolyása alaU és buzd1tására összejöttek 1736-ban Edinburgban az akkor működő 32 skót páholy kiküldöttei s megalakították Skótonzág

Nngypáholyát (The Grand Lodge of Seotland). Ez az alakulás azonban nem ment minden zökkenő nélkül. A kilwinningi páholy maga számára követelte kor szerint az elsőséget s mivel ezt a jogát nem ismerték el, nem csatlakozott a nagypáholyhoz, hanem meg­ őrizte önállóságát 1807 -ig, amidőn végre megadták neki az őt megillető első helyet. A brit szigeteken így megalakult négy nagy­ páholy mindegyike elfogadta az ANDERSON-féle alkotmányt, kölcsönösen elismerte egymás páholyait 1\ tiszteletben tartotta mindegyik nagypáholy teriileLi jogait. Néhány évtizeddel a londoni nagypáholy meg­ alakul:ísa után, 1 75 1 körül Londonban néhány sza­ badkőműves mozgalmat indított avval a céllal, hogy tl már elismert s általános tekintélynek örvend() nagypáhollyal szemben új nagypáholyt alapitsanak . Ez elszakadó törekvés lelke, fő mozgatója LAU­ RENCE DERMOTT volt, nagy képzettségű, kiváló akaraterejű szabadkőműves. Azzal a jelsz6val, hogy bk az igazi régi (ancient) kőmiivesek, mig a másik az új (modern) kőmüvesség, megalakították London­ ban az ő külön nagypáholyukat: Grand Lodge of England a ccording to the Ancient Institutions (A11golország Nagypáholya a régi szertartások szerint) . E rivális nagypáholy főtitkára, később helyettes nagymestere DERMOTT volt, aki erős polémiáyal, agitáci6jával igen nagy sikert tudott elérni. Az an­ denf és m odern elnevezés rajtaragadt a két nagy­ páholyon s ez a jelző is elősegitette a "régiek" nép­ szerííségét s gyors elterjedését. A két nagypáholy egymás mellett működött 1 8 13-ig, amidőn végre si­ került egy nagypáholyban egyesíteni az Angolország terűletén múködő szabadkőműves páholyokat s meg-

22

alakult

Angolország

Egyesült

Nagypáholya

(Tlle

United Grand Lodge of England)j első nagymestere

D UKE OF S USSEX (FRIGYES ÁGOST, Sussex her­ cege) lett. Ez évszázad folyamán alakult ki az angol sza­ badkömiivesség szervezete és szelleme. Irányát és alapelveit a már ismertetett ANDERSON-féle alkot­ mány szabta meg. Ez felvilágosult szellemével, tii­ relmességével kellemes otthont akart szerezni az an­ gol művelt középosztálynak, a. szellemi és születési arisztokráciának . Ezek szívesen keresték fel a páho­ lyokat, melyekből minden politikai és vallásos vitat­ kozás ki volt zán'a. A cél a testvériség ápolása, a lélek kiművelése és a jótékonyság gyakorlása volt. Meg­ szűnt a régi páholyok tilol,zatossága s a titoktartás csakis a páholyok belső életére, a szertartásra és az i smertető jelekre vonatkozott. Az angol páholyokban kezdettől fogva megvolt a törekvés, hogy az előkelő nemességet megnyerjék az intézmény számára s ez sikerült is. A királyi családhoz is közel jutottak. FRIGYES, Walesi herceg, lll. György atyja, 1 73 7-ben felvétetett a szövetségbe, 1787-ben pedig az akkori Walesi herceg, később IV. GYÖRGY király, vétetett fel s 1 79 0-1813-ig nagymester volt. I l l . GYÖ R GY király másik k é t fia, KENT hercege és S USSEX hercege szintén belépett a szövetségbe s mindkettő viselte egy ideig a nagymesteri mélLóságol. A páholyoknak ez II törekvése magyarázza meg az angol szabadkőmiivesség konzervatívságát és zárkó­ zottságát. Észak.Amerikában. Angliából a szabadkőmiivesség igen rövid idő alatt eljutott Észak-Amerikába is. S ez természetes, JIlerl hisz Észak-Amerika ekkor angol gyarmat volt s az

auyaorsz ágból folytonosan vándorolt be a lakosság. A. bevándorlók között voltak szabadkőmiivesek is; ezek "a régi jogon" mükődő kőmiivesek páholyok at szer· veztek, új tagokat vettek fel. A legrégibb, kétségtele­ nül szabályos páholy Amerikában a Szent János pá­ holy volt (St. John's Lodge) Philadelphiában. Ez már 1 730 köriil miíködött s ennek a tagja lett BEN­ .IAMIN FRANKLlN 1 73 1-ben; nagymesterré válasz­ tották 1 7 34-ben. A londoni anyapáholy rendet akart teremteni az amerikai szabadkőmüvességben is s II nagymester, a Norfolk i herceg, tartományi nagy­ mesterré nevezte ki D ANIEL COXE-ot New-York, New-Jersey és Pennsylvania területére, HENRY PRICE pedig New England területén lett tartományi nagymester. Ok ketten voltak az ekkor még csak alakuló amerikai szabadkőmüvesség legkiválóbb szer­ vezői. A XVIII. század első felében 33 új páholy ala­ kulásáról van tudomásunk. Természetes, hogy az amerikai szabadkőmü­ vesség szervezetében és szellemében teljesen meg­ egyezett az anyaország akkori szabadkömüvességé­ vel. Itt is arra törekedtek, hogy a közélet kiváló egyénei tagjai legyenek a páholyoknak. S az Ameriká­ ban tartózkodó angol hadsereg szabadkőmüves tagjai katonai páholyokat (IIJilitary Lodges) is állítottak fel változó székhellyel. Ezek a néha csak rövid ideig élő páholyok esírái lettek az illető helyeken alakuló új. állandó páholyoknak . Az északamerikai szabadságharc k itörésével meg­ változott a helyzet. Az Angolországtól függő tarto­ mányi nagypáholy élete véget ért s csak azok a pá­ holyok maradtak meg, amelyekben a z amerikai ha­ zafiak tömörültek, akik hazájuk szabadságáért és függetlenségéért küzdöttek. Ekkor alakult k i az ame-

26

rikai páholyokban az Északamerikai Egyesült Álla· mok felvilágosodott, szabadságszerető és minden· kinek meggyőződését tisztelő szelleme. Az Egyesült Államok függetlenségének megalkotói a páholyokban nyerték erkölcsi nevelésüket, s az ő világfelfogásuk, tudásuk és erkölcsi meggyőződésük tükröződik az Egyesült Államok alkotmányában. Az amerikai sza· badkőmüvesség alapelvei, melyekhez ma is szilárdan ragaszkodnak : hit az isten atyaságában és minden ember testvériségében (Belief in the Fatherhood ol God and the Brotherhood of ali men); minden test­ vér kötelessége egymás javát előmozdítani, tisztelet­ ben tartani m inden ember vallásos meggyözödését s testvéreivel együtt dolgozni az emberiség közös ja­ váért. A legelső, szabályos észak amerikai nagypáholy Massachusettsben alakult 1 7 7 7 ·ben, ezt követték a gyors egymásutánban alakuló nagypáholyok Észak­ Carolinában ( 1 7 7 7 ) , Virginiában ( 1 7 78) , New York­ ban ( 1 7R l l , Pennsylvaniában ( 1 786) stb. A függetlenségi nyilatkozat elismerése után 1 784-ben a New York államban alakult nagypáholy nagymestere a kiváló államférfiú, ROBERT R. LI­ VIN GSTON lett, aki 17 évig viselte ezt a méltóságot. LIVIN GSTON egyike volt az újjá alakult Egyesült Államok legkiválóbb államférfiainak. Része volt a z új állam megalak!tásában, 1 7 7 7-1801-ig N e w York állam kancellárja s egy ideig küliigyminisztere is; 1801 -ben az Egyesült Államok franciaországi követe lett s ekkor mondott le a nagymesteri állásról. ürökké emlékezetes eseménye volt az Egyesült . Allamok és az amerikai szabadkőmüvesség történeté­ nek, midőn GEORGE WASHIN GTON-nak, az első elnöknek hivatalos esküjét LIV I NGSTON Qagymes-

ter, mint az állam kancellárja, vette át. WASHING­ TON már 1 752 óta tagja volt a Fredricksberg pá­ holynak Virginiában. Az eskütételnek ezt a nevezetes jelenetét így beszéli el Newyork állam nagypáholyá­ nak történetírója, OSSI A N LAN G : Midőn LIV I N GSTON kancellár hozzá akart fogni az eskiitételhez, észre vette, hogy nem gondoskodtak bibliáról . MORTON tábornok elsietett a St. John páholy közeli helyiségébe s elhozta a páholy asztalán vörösbársony vánkoson fekvő bibliát. WASHING­ TON a felnyitott bibliában a Genesis 49. szaka­ szának 13. versére tette kezét; LIVINGSTON hangos szóval olva sta az eskü szövegét s az elnök felelte : "Eskü szöm." Azután lehajolt, megcsókolta a bibliá­ nak azt a helyét, amelyen keze nyugodott, s így szólt: "Isten engem úgy segéljen!" Mély csönd állott be s a kancellár örvendő felkiáltással hirdette: "Megtör­ téntl Éljen GEORGE WASHINGTON, az Egyesült Államok elnöke ! " A biblia ma is a páholy birtoká­ bUll van s átlátszó selyem borítja azt a lapot, amelyen az első elnök keze és ajka nyugodott .• Az európai országokban.

Az angol szabadkőmüvesség megalakulása után egy-két évtizeddel már gyorsan elterjedt ez az új in­ tézmény egész Európában. A fel viruló és gazdagodó Anglia emelkedő hatalmával magára vonta az euró­ pai országok figyeimét és érdeklődését s a London­ ban megforduló idegenek érthető kiváncsisággal és érdeklődéssel figyelték a mind nagyobb tekintélyhez jutó szabadkőmüvesség működését. Látták, hogy elő· • HARDING elnök 1921 március 4-én történt eskQtétele ugyanezt a bibliát hozatta el, s erre t.tte le az eskOl.

alkalmából

26

kelő férfiak keresték ezt a társaságot, mely külsősé­ geiben nem zárkózott el a nyilvános szerepléstől sem. Az angol szabadkőmüvesek maguk is, különö­ sen DESAGULlERS, arra törekedtek, hogy más or­ szágokban is terjesszék a szabadkőmüvességet s bi­ zonyos, hogy a Londont látogató idegenek közül töb­ ben felvétettek a szövetségbe, akik azután otthon új tagokat vontak be s ha elegen voltak, megalkották a páholyt. Ily módon Angliából kiindulva terjed cl a sza­ badkőmüvesség Európa egyes országaiban. Már 1 7 25-ben megalakul az első páholy Párizsban, 1 728-ban Madridban, 1 73 1 -ben a Nápolyi k irály­ ságban, 1 733-ban Flórencben, 1 734-ben Lengyel­ országban és Hollandiában, 1 735-ben Stockholmban; 1 736-ban alakul Hamburgban az első német és 1 742-ben a z első bécsi páholy, melynek már magyal' tagjai is voltak . Ezt a gyors elterjedést érthetővé teszi a XV I I I . századnak miszticizmushoz, nlÍnden újhoz és titok za­ toshoz hajló szelleme. A gondolkodás és a lelkiisme­ ret szabadsága, a felvilágosodás és a vallási türe­ lem felé törekvők a páholyokban keresték a rokon gondolkozású segítőtársakat és igyekeztek szorosabh baráti társaságokban egyesülni. Azonban nem min­ denütt haladt a szabadkőművesség az angol nagy­ páholy által megszabott úton s nem is egyforma sors jutott nekik osztályrészül. Amint az egyes országok­ ban elszakadt a közvetlen kapcsolat Angliával, a sza­ badkőmüvesség is új irányokat vett s néhol - amint látni fogjuk - eltért eredeti céljától s egy ideig saj­ nálatraméltó eltévelyedések homályosították el a szövetség eredeti útjait.

27 ,

Franciaországban. Az első páholy t Párizsban angol szabadkőmü­ vesek alapftották 1 725-ben s az alkotmányt az angol nagvpáholytól kapták. Egyik legbuzgóbb szervezője LOÚD DERWENTWATER volt s ő lett 1 7 36-ban a z első nagymester. A francia szabadkőmüvesség akkor kezd önállóan kibontakozni, midőn 1 7 38-han egy francia főnemes, D'ANTIN herceg lesz a nagymester. Franciaországban egészen más volt a szabadkőmü­ vesség helyzete, mint Angliában. I tt általános tiszte­ let és megbecsülés velte körül a szövetséget és tag­ jait, míg az abszolutisztikus Franciaországban, ahol a z egyháznak is nagy volt a hatalma, a hatóságok és az e gyház ellene fordult s X I I . Kelemen pápa már 1 7 38-ban kiadta hulláját (ln eminenti) a szabad­ kőmüvesek ellen. A hatóságok is üldözték a páholyo­ kat s nyilvánosan is gúnyollák tagjaikat.

D 'ANTIN herceg halála után a királyi család egy tagja, gróf CLERMONT, LOUIS DE BOURBON lett a Grande Loge de France nagymestere s ma­ radt haláláig, I 77 1 -ig. A francia szabadkőmüvesség ez egész idö alatt nagy megrázkódtatásokon ment ke­ resztül. A könnyelműség, mellyel a felvételeket vé­ gezték, a tagok vágyakozása m indenféle különös szertarhís, furcsaság é s fellünö megjelenés után tel· jesen rlléritelte a szabadkömüvességet eredeti útjá­ hól. Franciaországból indult ki az eredetileg egy­ szerű, csupán az inaso, legény- és mesterfokra ter­ jedő szabadkőműves szervezet többféle elfajulása, a lovagrendek, káptalanok és magas fokok rendszerei . Itt született meg a z Ú. n. skót ritusú szabadkőmüves­ ség, melynek azonban semmi köze Skótország páho­ lyaihoz s szabadkőműves szervezetéhez. Ez az új-

28 faj la kőmü vesség a francia hiúság szülötte. Egyes komolyabb szabadkömüvesek arra törekedtek, hogy a teljesen meglazult páholyéletbe azáltal hozzanak rendet és fegyelmet, hogy megszervezték a rendes mesterek fölött a "skót mesterek" fokozatát s arra törekedtek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat s � szabadkőmüvességet visszavezessék a maga eredeti tisztaságához. Azonban a fejlődés más irányba tere­ lődött s egyesek minduntalan más meg más felsőfokú rendszert, lovagrendel, káptalant találtak ld, úgy­ hogy a francia szabadkőmüvességben teljes zavar ál­ lott be s egymással versenyző nagypáholyok kelet­ keztek. 1 762-ben kibékültek a szembenálló pártok, az üldözések ellenére is erős fejlődésnek indult II francia szabadkőmüvesség s Párizsban és a vidéken is szaporodlak a páholyok. CLERMONT gróf halála után 1 7 7 1 -ben CHARTRES hercege (később: LOUlS PHILIPPE D'ORLÉANS) lelt a nagymester s ő egye­ sítette a nagypáholy hatalma alatt a különböző k áp­ talanokat, nagy tanácsokat és skót ritusú páholyokat s ekkor vette fel a nagypáholy a Grand Orient de France nevet.. Azonban az ,új vezetés nem tudta meg­ szüntetni a különböző magasfokú, filozófikus rend­ szereket, s a Nagyoriens arra törekedett, hogy leg­ alább ezeket mind vezetése alatt tartsa. Ily módon kialakult egy külön francia rendszer (rife frall{:ais ou rife moderne), mely a három szimbolikus fok (inas, legény, mester) fölött még négy magas fokot is­ mert el. Ez idö alatt a páholyok élénk élelet folytattak � a kor előkelő politikusai, írói, tudósai és művészei igyekeztek a páholyokba felvétetni, ahol a felvilágo­ sodás és a szabadság eszméi felé törekvés igazi olt­ pont talált, Maga VOLTAIRE is 83 éves korában Yé-

teHe fel magát egy párizsi páholyban. Azonban a francia forradalom megszakitotta a szabadkőmüves­ ség fejlődését; 1 7 9 1 -ben a legtöbb páholy meg szünt dolgozni s a Nagyoriens is megszüntette működését. A nagymester, LOUIS PHILIPPE, Orleans-i herceg, aki ekkor felvette a PHILIPPE ÉGALITÉ nevet, 1 793-ban megszakította az összekötLetést a szabad­ kőmüvességgel s a következő évben a p áholyok élete teljesen megszünt, mert a terror nem tűrte meg a szabadkőmüvesek működését. Csak 1 796-ban kezd újra éledni a francia szabadkőmüvesség.

Hollandiában, Belgiumban és Svájcban.

-

Az első pábolyösszejövetelnek Hollandiában igen nevezetes feladata volt. Ugyanis 1 7 3 1 -ben Hágában angol szabadkőmüvesek munkát tartottak, DESA· G VLlERS volt a főmesler s felavatta szabadkőmü· vessé LOTHARI NGlAl FEREN C-et, aki később MÁ­ RIA TERÉZIA férje s L FERENC néven német csá­ szár lett. Hollandi kőmüvesek is voltak már ekkor, s néhány év mulva, 1 7 35-ben, Hágában dolgozott egy páholy; azután más városokban i s alakultak páho­ lyok angol főhatóság alatt. Kezdetben a hatóság és az egyház részéről üldözésnek voltak kitéve a sza­ badkömüvesek, a kormány azonban 1 740-töl kezdve védelmébe vette őket s 1 756-ban a Hollandiában mű· ködő 1 4 páholy megalakította Németalföld Nagy­ s első nagymesterré báró A. N. von páholyát AERSSEN-BEYEREN VAN HOOGERHEIDEN alez­ redest választották meg. A hadsereg é s a közélet elő. kelő emberei nagy számban keresték fel a páholyo­ kat, s KARL V AN BOETSELAER bárónak 25 évig tartó nagymestersége alatt a holland szabadkőmü,::cs .

.31

fég megerősödött az országon belül s megszerezte a kiilföldi nagypáholyok elismerését. A 70-es években Hollandiában is elterjedt a templomos lovagrend é s II Strikte Observanz rendszere s 1 780-ban megalapi­ tották "Hollandia Nemzeti Káptalan"-ját, melynek protektora FRI GYES Hesszen-Kasszel hercege lett. A hollandi szabadkőmüvesség igen hatásos társadalmi és emberbaráti munkát végzett, tőbbek kőzött nagy­ szerű intézetet létesített a vakok részére Amsterdam­ ban. A páholyok zavartalanul élték át a francia for­ radalom viharos éveit. B e l g i u m b a n is az angol nagypáholy ala­ pította az első páholyokat ( 1 7 2 1 -ben Monsban, 1 730-ban Gentben) , kezdetben azonban csak igen las­ san fejlődhetett a szabadkőmüvesség, mert a papság rábírta VI. KÁROLY császárt, hogy tiltsa be a páho­ lyokat. Midőn LOTHARIN GlAl KÁROLY lett hely­ tartó, aki maga is szabadkőmüves volt, szabadabban működtek az angol fönhatóság alatt dolgozó páho­ lyok s 1 7 69-ben tartományi nagypáhollyá alakultak s BEAUFORT herceg lett a tartományi nagymester. Midőn az ausztriai nagypáholy a Habsburg-ház or­ szágaiban tartományi nagypáholyokat alapított. Bel­ gium nem csatlakozott hozzá. A páholyok nagyon virágzottak ez időben, a legelőkelőbb emberek vol­ tak tagjai, sőt a papok közül is sokan léptek be, maga Liege érseke is szabadkőmüves volt. II. JÚ­ ZS E F uralkodása alatt a páholyoliat legnagyobb részt megszüntették s csak a nagy városokban levő páholyok dolgozhattak. Új élet csak akkor kezdődött, midőn a francia forradaiam után a Habsburg-ház ' uralma Belgiumban megszünt s az ország Francia­ ország uralma alá került. A XVI IT. században S v á j c apró tartományok-

ból állott, melyeknek

sorsa a szomszédos országok politiltai eseményeiWI függött, természetes tehát, hogy ilyen körülmények k öz ö l t a szabadkőmüves­ ségnek sem lehetett egységes fejlődése. Az első páho­ lyokat Svájc területén angol szabadkőmüvesek ala­ pították, 1 736-ban Genfben, 1 739-ben Lausanne-ban. A század egész folyamán sűrün keletkeztek páholyok az egyes városokban majd a francia, majd a német nagypáholyok védelme alatt, de állandó, tartós éle­ tük nem igen volt, mert az egyes kantonokban majd üldöi:ték, majd megengedték a páholyok működését s az európai szabadkőmüves áramlatok mindegyike u lat talált a svájci páholyokba.

Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban. Európa déli részének latin eredetű országaiban szintén csakhamar életre kelt a szabadkőmüvesség s csaknem mindenütt angolok alapftották az első páho­ lyokat vagy az angol nagypáholy védelme alatt kez­ dettek dolgozni. Ezekben az országokban a szabad­ kömüvesség történele nagyon változatos, tagjai sok iildözésen, szenvedésen mentek keresztül. Ezekben a katolikus és abszolitisztikus szellemű országokban, külőnösen a Habsburg-ház országaiban nem jó szem­ mel nézték ezt, a protestáns Angliából eredő szabad szellemit intézményt, mely az emberek egyenlőségét és testvériségét, a lelkiismeret és gondolat szabadsá­ got hirdeti és igyekszik megvalósitani. A katolikus egyház minden erejével, a z egyházi átok és az inkvi­ zició kegyetlen fegyvereivel i s üldözte a fejlődni kezdő szabadkőmüvességet s ez az oka, hogy ezekben az országokban sokkal később alakult ki a páholyok f'gységes szervezete, mint m :ísn l l .

83

89 o l a s t o t s z á g a XVIII. században nem volt egységes ország, tehát a szabadkőmüves ség hel��et� is az egyes tartományokban az ott uralkodó politIkaI iránytól s az államfő és tanácsadói gondolkodásmód ­ jától függött. Rómában, az egyházi állam fővárosá­ ban, 1 735-ben alakult egy angol nyelvű páholy, de az inkvizició közbelépésére már 1 7 37-ben feloszlat­ tatott s ekkor adta ki XII. RELEMEN pápa bulláját (ln eminenti), melyben halálbüntetés terhe alatt el­ tiltja a szabadkőmüvességet, s XIV. BENEDEK pápa később 1 7 5 1 -ben kiadott bullájában (Providas) meg­ ismétli a tilalmat. Flórencben 1 733 körül szintén ala­ kult angol páholy, de az inkvizíció ü ldözése miatt e z i s elsorvadt s még LOTHARINGlAl FERENC nagy­ hercegsége alatt sem virágzott a páholy, noha ő maga is szabadkőmüves volt. A század közepe felé a Nápolyi királyság területén is alakultak páholyok angol, fran­ cia, majd hollandi föhatóság alatt. Később elterjedt Olaszország kiilönböző tartományaiban a szabadkő­ müvességnek Slrikte Observanz néven ismert elfaju­ láaa. Lombardiában I I . JOZSEF uralkodása alatt a z osztrák nagypáholynak egy tartományi nagypáholya alakult, de rövid idő mulva az osztrák kőmüvesség feloszlatása következtében ez i s megszünt s Olaszor­ országban a szabadkőmüvesség csak a francia ura­ lommal, a XIX. század elején kezd új életre kelni. p o r t u g á l i á b a n érte a szabadkőmüveseket a legtöbb üldözés és szenvedés. ÁIHtólag már 1 72 7-ben alapítottak francia szabadkőmüvesek páholyokat Portugália területén; 1 7 35·ben az angol nagypáholy alapította az első páholyt Lisszabonban. Azonban az inkvizició a legnagyobb szigorúsággal és kegyetlen­ séggel lépett fel a szabadkőmü vesek ellen. Elhitette a királlyal, V. JÁNOS-sal, hogy a szabadkömüvesek

eretnekek és összeesküvők, s kieszkőzőlték ellenük halálos ítéletet. Akit elfogtak, a legkegyetlenebb kín­ z ással és börtönnel sújtották. I. JOZSEF uralma alatt ( 1 750-1 7 7 7 ) enyhült ez az üldözés, az inkvizíció nem tudta a királyt ilyen kegyetlen bánásmódra bírni, halála után azonban újra megindult a legke­ gyetlenebb hajsza. Portugália legkiválóbb emberei, tudósok és költők tartoztak a páholyok kötelékébe 11 ezek kénytelenek voltak külföldre menekülni az ink­ vizi<Jió elől. A jeles költő, FR. M. DO NASCIMENTO Franciaországba menekült, s LAMARTlNE néhány gyönyörű költeményével ünnepelte őt ( Glorie d'un poete exilé). A fracia forradalom kitörése még sú· Iyosabb helyzetbe hozta a p ortugál szabadkőmüvese­ ket, mert elhiresztelték, hogy ők csinálták a ' forra ­ dalmat. Ez a legjobb iirügy volt üldözésükre s aki nem tudott menekülni, az inkvizíció kezébe került. Egynéhányan Amerikába menekültek, s a New Yorkba befu tó hajón fehér zászló lengett evvel a fel· írással : Asylum Quaerimu.� (menedéket keresünk ) . Azonban mind e z a z üldözés sem volt képes elretten­ teni a portugál szabadkőmüveseket. Titokban össze­ jöttek s a kikötőkben horgonyzó idegen hajókon tar· tottak munkákat s vettek fel új tagokat. S p a n y o l o r s z á g b a n az egyház és az ink­ vizició époly kegyetlenül üldözte a szabadkőmüvese­ ket, mint Portugáliában. 1 7 28·ban alapította az angol nagypáholy az első páholy t Gibraltárban, ezt csak­ hamar több más páholy követte, úgyhogy már há­ rom év mulva JAMES COMMERFORD kapitányt az angol nagypáholy tartományi nagymesternek nevezte ki Andalúzia számára. Azontúl is, a következő évti­ zedek folyamán több új angol páholy t alapítottak. Az első páholy t Madridban szintén 1 7 28-ban alapia

Dr. Balassa :

A szabadk6müves.ség törtenete

8

35

34 tolta DUIm OF WHARTON, ezt is az angol nagy­ páholy védelme alaH. De a már említett pápai bulla megjelenése után V . FüLÖP száműzte a szabadkö­ miiveseket, többeket köziilök bebörlönöztetett é s gályarabságra küldött. Mindez az üldözés nem aka­ dályozta meg új páholyok keletkezését. S midőn. l ll . KÁROLY uralkodása alatt ( 1 759-1788 ) némi enyhülés á llott be, megalakult 1 767 -ben a spanyol Nagypáholy, mely 1 780-ban a Spanyolország Nagy­ oriense nevet vette fel. I I I. KÁROLY halála után az üldözés újra kezdödött, s csak a XIX. század elején, fi franciák bevonulása után szűnt meg a szabadkő­ müvességre nehezedő lidércnyomás.

A skandináv országokban. Svédországban az első páholyokat a XVI I I . szá­ zad harmincas éveiben Franciaországban és Angol­ országban felvett szabadkőmüvesek alapították. Egy k irályi rendelet 1 738-ben halálbüntetéssel fenyegetve, eltiltotta a szabadkőmüvességet, ezt a rendeletet azonban még ugyanabban az évben visszavonták . .'\. negyvenes években újabb meg újabb páholyok ke­ letkeztek s az előkelő körök szívesen keresték fel II páholyokat, . melyek demokratikus szellemükkel és jótékonyságukkal nagy népszerűségre tettek szert. ( 1 753-ban egy még ma is fennálló nagy árvaházat alapítottak.) Nagy tekintélyhez jutott a szabadkőmű­ vesség azáltal, hogy ADOLF FRED ERIK király 1 753-ban belépett az őróla elnevezett páholyba s azóta Svédországban a királyi család állandó kap­ csolatban maradt a szabadkőmüvességgel. 1 759-ben megalakult Svédország Nagypáholya. ADOLF FREDERIK halála után III. GUSZTÁV lett

"

király, s alatta öccse KÁROLY, Södermanland her­ cege volt a nagymester. Ekkor alakult ki a svéd sza­ badkőmüvesség számára egy egész külön szervezet és rituálé, a svéd ritus, amely a három szimbolikus fok fölött még kilenc magas fokot ismer. A svéd nagy­ páholy alapított hasonló ritusú páholyokat Norvégiá­ ban és Finnországban. D á n i á b a n az első páholy t 1 743-ban alapítot­ ták, majd a következő évben egy másik páholy i s alakult; mind a kettő az angol nagypáholytól kapta alapítólevelét. A berlini Mutterloge zu den drei Welt­ kugeln még újabb páholyok at is alapított. A dán pá­ holyok később elfogadták a Strikte Observanz rend­ szerét s ennek alapján alakult meg 1 765-ben Dánia Nagypáholya. 1 786-ban KÁROLY, Hesszeni tartomány­ gróf lett a tartományi nagymester s ő bizonyos vál­ toztatásokat tett az elfogadott szervezeten. Halála után 1 792-ben V I I . CHHISTIAN király KÁROLY tar­ tománygrófot nevezte ki nagymesternek s azóta a szabadkőmüvesség Dániában állami elismerésben és védelemben részesült. II

Németországban. Az angol udvar több tagja házasság útján rokon­ ságba került egyes német fejedelmi családokkal, s ez a rokoni viszony állandó érintkezést hozott létre .\ngl ia és a német udvarok között. Természetes, hogy a gyorsan virágzásnak induló angol szabadkőmüves­ ség felkeltette a Londonban tartózkodó előkelő né­ met személyiségek figyeimét. A német uralkodó csa­ ládok tagjai közül ALBRECHT WOLFGANG gróf, Schaumburg-Lippe trónörököse, volt az első, aki be­ lépett egy angol p áholyba s neki része volt abban,

36

hogy LOTHARINGlAI FERENC szintén felvétetett I 73 1 -ben Hágában az angol szabadkőmüvesek közé. Az angol szabadkőművesség gyorsan átterjedt Németországba, ahol a talaj egy ilyen felvilágosult, a türelem és testvériség eszméinek terjesztésére tö­ rekvő intézmény számúra elő volt készítve azokban az irodalmi társaságokban, melyek Deutsche Sozietat néven ismeretesek. Másrészt tudjuk, hogy Németor­ szágban is voltak az építő kőmüveseknek a z angolo­ kéhoz hasonló társaságaik. Az első német páholy t Hamburgban alapílolták 1 73 7-ben az angol nagypá­ holy védelme alatt s LüTTMAN N lett az első tarto­ mányi nagymester. Hamburgból elterjedt a szabad­ kőmüvesség Németország más városaiba : 1 744-ben Braunschweighan, 1 7 46-ban Hannoverban alakult páholy. A Majna-Frankfurtban 1 742-ben keletkezett páholy a z angol nagypáholytól kapta alapító levelét. míg a drezdai páholy valószínűleg francia eredetű. A század első felében a francia szabadkőmiivesség, épúgy mint a francia irodalom és tudomány, nagy hatással volt a német szabadkőmüvességre s a pá­ holyok nagyrésze francia nyelven dolgozott. Döntő hatással volt a német szabadkőművesség fejlődésére és szellemi irányára FRIGYES porosz trónörökös, a későbbi NAGY F R I GYES felvétele a szövetségbe. Midőn egy alkalommal 1 738-ben atyjá . val, I . FRI GYES VILMOS porosz királlyal együtt meglátogatták ALBRECHT WOLFGANGot, aki ak­ kor már Schaumhurg-Lippe uralkodó hercege volt, szóba került a mindenfelé figyelmet k eltő új társaság, a szabadkőmüvesség, mely ellen a pápa ép akkor adta k i bulláját. A herceg a királlyal szemben védel­ mébe vette a szövetséget s kijelentette, hogy ö is szabadkőmiives. Ebéd után FRIGYES liözölte a her-

37

ceggel azt az óhajtását, hogy ő is szabadkőmüves akar lenni. Ez az óhajtása még abban az évben tel­ jesült s a hamburgi páholynak egy kirendeltsége vette föl Braunschweigban 1 738 aug. 1 4-én. Midön FRIGYES 1 740-ben trónra lépett, nyiltan védelmébe vette a szabadkőmüvességet. Ö maga pá­ holyt alapított, s ebből leU a z A ux trois globes címü páholy, majd később a legrégibb német nagypáholy, a

Grosse Nafional-Mutterloge zu den drei Weltkugeln,

melynek a király volt a nagymestere. Testvérei ÁGOST VILMOS és FERDINAND szintén szabad­ kőmii vesek voltale Az a szellem, melyet N A GY FRIGYES uralko­ dása Németországban megindított, volt egyúttal a gyorsan nagy virágzásnak induló német szabadkőmii­ vesség szelleme is. Az abszolitisztikus törekvésekkel s a lelkiismereti kényszerrel szemben N A GY FRIGYES a humanizmus, a vallási tü relem és a lelkiismeret­ szabadság eszméit igyekezett uralkodóvá tenni, s . az igazságos, észszeríí jogszolgáItatás volt e �Ylk . főtörekvése. Mindjárt u ralkodása elsö napjaIban eltörölte a kínpadot s kihirdette a vallási türel­ met. Kiváló emberekkel, államférfiakkal, tudósok­ kal és költőkkel vette magát körül, akiknek leg­ nagyobb része szabadkőmüves volt. Ezeknek egyike volt JAKOB FRIEDRICH B IELFELD, akivel a király felvétele alkalmával ismerkedett meg. BIEI: ­ FELDnek igen sokoldalú munkaköre volt a kl­ rúly körül ; mint író, színész és rendező nagy mun­ kásságot fejtett ki s még nagyobb hatásköre lett. midőn a király az egyetemek és gimnáziumok kurá­ torává nevezte ki. S FRI GYESnek abban a törekvé­ sében, hogy felvilágosodott szellemben nevelje a né­ met népet egységes nemzetté, nagy segítségére voltak

3S

e korszak nagy költői, kik közül szabadkőmüve­ sek voltak töhbek kőzt LESSIN G, KLOPSTOCK, EWALD v. KLEIST, később HERDER és GOETHE. Ilyen hatalmas támogatással, mint amelyet FRI­ GYES nyujtott a szövetségnek, gyorsan terjedt a sza­ badkőmüvesség Németország egész területén. FRI­ GYES, Brandenburgi őrgróf páholyt alapított Bay­ reuthban (Zur Sanne) s ez később nagypáhoIl yá ala­ kult át. Lipcsében 1 74 1 -ben alakult páholy (Minerva zu den drei Palmen). Berlinben is új páholyok és nagypáholyok keletkeztek; 1 760-ban francia szabad­ kőmüvesek alapftotLák az Aux trais calombes c. páholyt s ebből leH a Royal York de ['ami/ié (ma : Zur Freundschafl) nevű nagypáholy Berlinben; 1 770-ben alakult ugyanott a Grasse Landes-Lage der

Freimaurer

Vall

Delltschlcmd.

A XVI I I . század második felében a német sza­ badkőmiivesség nagy megrázkódtatásokon ment ke­ resztül. A Franciaországban keletkezett templomos. rend, a magas fokok és káptalanok rendszere, s az onnan terjedni kezdő, ú. n. skót ritusú szabadkőmü­ vesség nagyon felzavarta a német páholyok életét. Még nagyobb és hosszabb ideig tartó bajt okozott "a szigorú fegyelem", az ú. n. Strikte Observall� rendszere, mely rövid idő alatt hatalmába kerítelte nemcsak Németország szabadkőmüvességének egy nagy részét, hanem elterjedt más országokban i s : Ausztriában és Magyarországon, Lengyel- és Orosz­ országban. Alább bővebben szólunk a szabadkőmü­ vességnek ezekről az elfajulásairól, melyeknek tisz­ tultabb nyoma egyes, ma i s fennálló magasfokú rend­ szerekben maradt fenn. Az elmélyülő fiIozófikus né­ met gondolkozás nem elégedett meg az eredeti egy­ �zeru" angol rendszerrel s egy újabb rendszer keresése

vezelte Z I N NENDORF-ot ( 1 7 3 1 -1 782) a svéd sza ­ badkőmüvesség felé, amelynek alapján k idolgozta a fiIozófikus kőmüvességnek és a magas fokoknak azt a rendszerét, amelyet az 1 7 7 0-ben alapított porosz nagypáholy, a már említett Grosse Landes-Loge der Freimallrer von Delltschland rendszerében és taní­ tásmódjában valósított meg. Ez a nagypáholy ma is ezt a rendszert követi. Ez elfajulásokkal szemben Majna-Frankfurtban i s azon igyekeztek, hogy megtisztítsák a szabadkő­ müvességet minden felesleges és káros tarkaságtól s kiválasztva mindegyik rendszerből, amit jónak talál­ tak, megalkották az eklektikus szövetséget (Eklek­ fischer Bund) s az ebből alakult tartományi nagypá­ holy ismét az angol nagypáholy védelme alá helyez­ kedeLt. Csak jóval később, 1823-ban lett önálló nagy­ páhoIIyá. A már emlitett eltévelyédeseken kívül e század hatvanas éveiben s még azontúl is, többféle kalan­ dos célú titkos társaság hatalmába kerített sok fan­ taszta és fegyelmezetlen gondolkodású egyént, akik néha még csalók és szélhámosok karmai közé is ke­ rüHek s a szabadkőmüvesség eredeti céljától és irá­ nyától eltérve, képtelen és nevetséges törekvések szolgálatába szegődtek. A legtöbb bajt az "új rózsa­ keresztesek" s az ú. n. "lIluminatusok" titkos társa­ sága okozott. A szabadkőmüvességnek ezekről az el­ fajulásairól és eltévelyedéseiről is külön fogunk szó­ lani.

Orosz- és Lengyelországban. O r o s z o r s z á g b a is Angliából jutott el a szabadkőmüyesség, valószínűleg 1 7 3 1 -ben, s az angol nagypáholy 1 738-ban PHJLLIPPS kapitányt ne\ eztc

40

ki tartományi nagymesterré, utóda 1 7 4 1 -ben JAMES K EITH tábornok lett, az al
4J

den t.itkos egyesületet betiltott. Noha a rendelet nem említette névszerint a szabadkömüvességet, a páho­ lyok mégis jobbnak látták munkájukat szünetel­ tetni. L e n g y e l o r s z á g b a n a XVI I I . század negy­ venes éveiben alakultak egyes p áholyok, majd ismét megszűntek, mert sokat szenvedtek az ország poli­ tikai zavarai miaU. A szabadkőmüvesség csak ak­ kor kezdett igazán élni, midőn MOSZYNSKI gróf 1 766-ban felújította a "Három testvér" páholyt Varsó­ ban; ezután új páholyokat is alapítottak nemcsak ollhon, hanem más országokban, többek közt Ma­ gyarországon (Eperjesen) is. MOSZYNSKI megnyerte az angol nagypáholy elismerését, s a lengyel pá­ holyok az angol nagypáholy Tartományi Nagy­ páholyává alakultak, melynek MOSZYNSKI lett a tartományi nagymestere. Ugyanez időben a lengyel szabadkőmüvességnek egy másik vezető embere, BRüHL gróf, a Strikte Observanz hoz csatlakozott s megszervezte ezt a rendszert Lengyelországban é s Volhiniában. Lengyelország első felosztása 1 7 7 2-ben egyidőre megakasztotta a szabadkőmüvesség műkö­ dését s a páholyok bezárultak. Már a következő évben újra megnyiltak egyes páholyok, de mivel mindenféle rendszer utat talált Lengyelországba, nagy zavar és viszálykodás uralkodott a páholyok között. Különböző külföldi nagypáholyok alapítottak páholyokat, míg végre POTOCKI I GNAC grófnak si­ került 1 78 1 -ben egy nagypáholyban egyesíteni a len­ gyel páholyokat s ez a nagypáholy 1 784-ben átalakult Lengyelország Nagy Oriensévé. A Nagy Oriens élénk mííködést fejtett POTOCKI gróf, majd SAPIEHA herceg vezetése alatt, a zonban Lengyelország máso­ dik felosztása 1 794-ben véget vetett az önálló Nagy -

42

43

Oriens életének s azontúl csak egyes pt\holyok rnt1ködtek. leginkább német nagypáholyo k védelme alaLt, a, régi Lengyelország teriiletén.

Ausztriában és Magyarországon. A Habsburg-ház országaiban sok viszontagságon ment át a szabadkőmüvesség. Nehezen indult meg é s sok nehézséggel kellett a páholyoknnk megküzde­ niök. noha MÁRIA TERÉZIA férje, LOTHARIN GlAl FERENC maga is szabadkőmüves volt. A szabadkő­ müvesség sorsa ezekben az országokban nlÍndig attól függött, hogy a kat. egyház milyen befolyást tudolt gyakorolni a z uralkodóra és környezetére s hogy a reakció és abszolutizmus milyen erős volt. Az osztrák tartomány okba Németors zág és Len­ gyelorszá g felől kezdett átterjedni a szabadkő müves­ ség. Egyesek felvétettek különböző külföldi páho­ lyokba, de otthon nehezen folytatha tták munkáju ­ kat, mert MÁRIA TEREzIA nem jó szemmel nézte a szabadkő müvesség et. Azonban férjének befolyása megakad ályozott minden üldözést , sőt időnként a páholyok szabadab ban is működh eUek. Prágában egy előkelő és gazdag arisztokrata. gróf SPORK. múr 1 723-ban megalap ította az első p áholy t (Zu den drei Sternen) . Bécsben a z ott élő szabadkő müve sek, aki­ ket legnagyo bbrészt angol, francia vagy hollandi pá­ holyokb an vettek fel, 1 742-ben alapították az első páholyt (Aux frois Canol1s), gróf HODITZ főmester lakásán. 1 75 4-ben egy második páholy is alakult (Zu den drei Herzen), de ezek csak rövid életiíek voltak. 1 772-ben ismét egy új páholy alakult (Zu den dre! Schwertern). A tagok legnagyobb része az udvarho z közel álló s a haladó eszmék iránt fogékony arisz-

tokrácia tisztviselői k a r é s a hadsereg tisztikarának tagjaibó! került k i . A páholyok életének legfonto­ sabb hatása az volt, hogy egyesítette a ro� on gon­ . dolIwzásúakat s belőlük megértő, baráh ta�saságot alapított, s ezáltal jótékonyan hatoU�k a felvIlá?oso­ . , A ko.zok � dott gondolkodás terjedésére Ausztnaban � tatásügy akkori vezetője, V A N SWIETEN, a � IDek annvi érdeme van a középiskolai és az egyetemi o� ­ . tatás fejlesztésében. élénk részt vett a páholy muko­

�

désében. Az első felvettek között volt g róf BET I­ . . LEN GÁBOR is, a késő�bi erdélYI udvan kancellar, továbbá gróf ESTERHAZY FERENC, magyar udv. kancellár, REVI CZKY JAN OS tábor�ok, báró , BRUCKENTHAL SÁMUEL. később erdélYI hely tarto, BÁROCZY SÁNDOR testőrkapitány és még so�an a Bécsben tartózkodó aris�tokraták és katonalisztek közül. . A hatvanas években a Slrikte Observanz rend­ szere is kezdett páholyokat alapítani a � osztr? k ta � : tományokban, továbbá Z I NNENDORF IS alapitott UJ páholyokat Bécsben. I. FERENC 1 765-ben meghalt s II. .JOZSEF követte a német császári trónon. O, noha nem volt szabadkőmiives, könnyített a páh? ­ lyok helyzetén s uralma alatt, a század hetvenes es nyolcvanas éveiben gyorsan szapor.odtak a páholyok . Magyarországba több oldalról Jutott be a szabad­ . kőmüvessécr. A Bécsben tartózkodó, felvIlágosodott gondolkod sú és a haladás felé törekvő magya�ok közül sokan felvétettek a páholyokba. Ezek ! lenk részt vettek a bécsi p áholyok életében és buzgo ter­ jesztői lettek a szabadkőmüvességnek Magyarorszá­ gon. Az első önálló p áholyok Erdélyben alakultak. Brassóban 1 750-ben alakult a z első páholy (Zu den drei Saulen), a berlini skót ritusú nagypáholy ala-

á

4b

pítása ; s ezt követte 1 767 -ben egy másik páholy Nagyszebenben. A tulajdonképpeni Magyarország te­ riiletére Lengyelország felöl talált utat a szabadkő­ miivesség, s az első páholyt lengyel emigráns ok ala­ pítotLák Eperjesen I 7 70-ben (Zum iugendhaften Reisenden), s ez a páholy a felsőma gyaroszá"i ma­ gyar intelligenciának gócpontja lett. Tagjai bkőZŐll volt gróf TÖRÖK LAJOS i s, később tanulmányi fő­ igazgató a kassai kerületben s KAZINCZY FERENC apósa. Ez a páholy új páholyokat i s alapított Sel­ mecbányán, Bala ssagyarmaton, Besztercebányán és i\Iiskolcon. A Bécsben felvett szabadkőm iivesek 1 7 74-ben Pozsonyban alapítottak páholyt (A Hallgatagsághoz). Horvátor szág teriiletén ez időben egészen ön­ állóan indultak virágzásn ak a páholyok a következI) helyeken : Glina ( 1 769) , Zágráb ( 1 770) , Varasd ( 1 7 7 2) , Eszék ( 1 773 ) , Károlyváro s ( 1 779) . Ezekben a páho­ lyokban egy külön magyar szabadkő müves rendszer alakult k i, az Ú . n. DRASKO VICH-ren dszer. E páho­ . . lyok tagJamak legnagyo bbrésze katona volt vezető­ ' jük és i rányítóju k gróf N ICZKY ISTVÁN és gróf DRASKO VICH JÁNOS. Ok ketten dolgozták ki ez uJ szabadkő müves rendszer alapszab ályait és szerve­ zetét, részben a templom osok. részben az ekletiku ­ sok szabálya i alapján. A szövetsé g célja volt "oly állhatato s gondolko dású férfiakat , kik köztiszteletben állanak és nemes szívvel bírnak, a magyar k irály­ ságban egyesíten i é s arra k épesíteni, hogy legkelle­ mesebb' kötelessé giikké tegyék mindazt amit a z em­ ' beriség jóvolta követel. a legbensőbb buzgalom mal előmozdí tani." Az e rendszer hez tartozó páholyok 1 7 76-ban tartomán yi nagypáh ollyá alakultak s DRAS­ KOVICH ot választották meg tartomá nyi nagyme s-

ternek. Midőn DRASKOVICH 1 78 1-ben lemondott, ,� páholyok i s megszüntették önálIóságuka t s a bél'SI páholyokhoz csatlakoztak. Egy ideig még megta�tot­ ták külön rendszerüket, sőt több magyarországi és erdélyi páholy i s eszerint dolgozott (Pest, Pozsony, Temesvár Kolozsvár, Kézdivásárhely) . Eddi a páholyok nagy része egyes külföldi nagypáholyok védelme alatt miíködött, midőn azon­ ban JÓZSEF császár megtiltotta, hogy bármely egy­ házi vagy világi rend valamely külföldi felsőb ható: ságtól függjön, az osztrák tartományok p �holyal is külön-külön tartományi púholyokká egyesultek s ezek alko tták meg 1 784-ben az osztrák országos nagypáholy t (Landesloge von O sterreich) s nagymes­ terré gróf DIETRICHSTEIN-t választották. A nagy: páholyhoz csatlakozott a következő hat tartományI nagypáholy: Ausztria 1 7 , Csehország 7, l\1agyarorszag 12, Erdély 3, Galicia 4, Lombardia 2 páhollyal. A ma­ gyarországi tartományi nagymester gróf PÁLFFY KÁROLY (egyúttal hely. országos nagymester) , a z erdélyi pedig gróf BÁKFFY GYÖRGY lett (egyúttal első főfelügyelő ) . A bécsi p áholyok tagjai között most is ott találjuk a Bécsben élő magyar a risztokrácia és tisztviselői kar legelőkelőbb tagjait. Ez időben élénk élel folyt a magyarországi pá­ holyokban. Az eddigieken kívül új páholyok alakul­ tak Pozsonyban, Pesten é s Budán, továbbá Sátoralja­ uj helyen, Monyorókeré ken s rővid életű páh?lyok másult is. A páholyok tagjai között azok a felvIlágo­ sodott gondolkozású magyar hazafiak foglaltak he­ lyet, akik Magyarorszá g haladása, a magyar nyel� és irodalom felvirágzása érdekében akarlak dolgOZnI. KAZI N CZY FEREN C 1 784 január 1 6-án vétetett fel miskolci "Az erényes világpolgárh oz" cJmű páa

g

�

47

holyba, miután egy társaságban, ahol szabadkőmü­ vesek is jelen voltak, kijelentet te : "Én pedig nem ismerek nagyobb szerencsét, mint azt, ha valaki kő­ müvessé lehetett . . . Nem elég-e az a biztatás, hogy oll minden vallás tiszteletben van s mindenki azt kö­ vetheti e részben, amit lelkiismerete javall? Nem elég, hogy az uralkodás ellen munkájokban semmi sincs? És hogy ők új tisztet és kötelességet senkire nem tesznek, de azt, amire mindenki köteles, még szentebbül kívánják ? " Ez a felvilágosodott gondol­ kodás vezette KAZINCZY egész élete munkásságát. A páholyok nyelve ez időben legnagyobbrészt latin vagy német volt s íróink kezdték meg a páholyok megmagyarosítását. Időközben erősen terjeszkedett Ausztriában és Magyarországon is a rózsakeresztesek és az illumi­ nátusok társasága, sőt a z Ázsiai testvéreknek neve­ zett titkos társaság is. Az aranycsinálás, alchimia hóbortja s egyéb titkos tudományok a legkülönbö­ zőbb magas fokokkal és új rendszerekkel kapcsolat­ ban befészkelödtek a magyar páholyokba is s egy­ részt naív, hiszékeny embereket térítettek el a helyes útról, másrészt csalóknak és szélhámosoknak adtak alkalmat veszedelmes munkájuk végzésére. S midőn gróf D I ETRICHSTEIN országos nagymester ezek ellen védekezni akart, a császár egy 1 785 dec. l l-én kiadotl rendeletlel erősen korlátozta a szabadkőmii­ vesség működését. E rendelet a páholyokat az állam oltalma és védelme alá fogadja, gyiilekezéseiket meg­ engedi. Azonban elrendeli, hogy csak a fővál'osban, ahol kormányszék van, állhat fenn egy-egy páholy. Ha egy páholy nem fogadhatja be az összes testvére­ ket, legfeljebb még egy második vagy harmadik en­ gedhető meg. Minden páholy főmestere köteles a ta-

gok jegyzékét a kormán yszék főnökénél benyujt ani alól fel lesznek s akkor minden további vizsgála t mentve. E rendelet követke ztében az osztrák páholyo k vezetői közül többen visszavo nultak, mások a mind­ inkább elharapódzó új rendszerek és lovagren dek hatalmába kerültek . A páholyo k nagy része felosz­ lolt s Magyaro rszág teriiletén csak a következő helye­ ken maradtak m�g a páholyok : Pest, Buda, Kassa, Eperjes, Báttaszé k (katonai páholy) , Zágráb, Károly­ város és Erdélyben Nagyszebenben. I I . LIPOT uralma ( 1 790-1 792) egy kissé sza­ badabb mozgást biztosítot t a páholyok nak s egyes helyeken igen élénk élet indult meg, k? lönösen a magyars ág és a magyar nyelv érdekeben. Gróf SZECHEN YI FERENC házánál 1 790 okt. 3-án ta­ nácskozá s volt egy magyar tudós társaság feláll!tásá­ ról s ezen csupa szabadkő müves vett részt. Tobbek közt br. ORCZY, br. PODMAN ICZKY, gr. ESTER­ HÁZY KÁROLY KAZIN CZY FERENC , MÁRIÁSS Y KÁROLY ' HORV ÁTH ÁDÁM NAGYVÁ THY JÁNOS. A kassai páholyb an különö en élénk irodalmi élet folyt. Ott indítja meg KAZINCZ Y 1 79 � -ben Orphe�s nevét �a­ c . folyóiratá t s címül saját szabadkóm uves lasztva. (Akkor ugyanis a z volt a szokás, hogy mm­ den szabadkő müves felvételko r egy nevet választ ma­ gának.) Munkatá rsai közül szabadkő müvesek voltak : gr. RÁDAY GEDEON , BACSÁN YI JÁNOS, ARANK � GYöRGY ' DARVAS FERENC . KAZINCZ Y írótársai közül a szövetsé ghez tartoztak még HORVÁTH ÁDÁM aki az ö buzdítá sára lépett be, PÉCZE LY .JOZS F DAYKA GÁBOR. A kolozsvá ri páholy is újjáéled! ekkor s lelke ARANKA GYöRGY volt, tagjai l,özt találjuk GYöNGY öSI JÁNOS tordai ref. lelkészt

�

E

és

kőltöt

s

a

testörlr6t,

NALÁCZY

JÓZSEFet.

A magyar nyelv és műveltség érdekében megvalósf­

tan dó több tervvel foglalkoztak s ők vetették fel egy erdélyi történelmi társulat és egy nyelvművelö tár­ sulat felállításának tervét és mindkét társulatot meg is alakították. Álmosdon is felélesztettek egy páholyt s ehhez csatlakozott KAZIN CZY FERENC és KÖL­ CSEY FERENC. A magyar szabadköművességnek ez a virág­ zása csak rövid életű volt. Midőn I. FERENC jutott tr6nra, a francia forradalom véres eseményei erőre juttatták a reakció t, mely elfojtott minden szaba­ dabb mozgást s egy császári rendelet 1 794-ben fel­ oszlatta a páholyokat a birodalom egész terűletén s ezzel lezárult a szabadkőművesség első korszaka Ausztriában és Magyarországon. Ezentúl a testvérek csak személyes, baráti érintkezést tarthaltak fenn egymás közt, amiről KAZINCZY FERENC levelezése gyakran tanuskodik.

nt .

A szabadkömüvesség elfajulásai a XVIII. században. jedés e az euró ­ A szab adkő műv esség gyors elter és kedveltsége sége zerií néps nagy pai orszá gokb an s nagy érdek ­ a vezet ő társadalmi körökben igen I I . száza d XVI A . iránt mény intéz új ez lődés t kelte tt s a p po külső � � iránt nagy fogékonysága mind en , ttJ � ró kivá n: egyu val dasá hala yok mán tudo . term észet , hatá r �m t� men� csisá g és érde klőd és az emb eri és � tOl'ek ésere smer ,:? isme retle n világ ok s az ezek megi dött a szabadko­ titko s tudo mány ok iránt , befészkelö ő et a � angol müv ességbe is és sok hely en , eltérítelte . . ol Mig ..egy'­ lvelt alave es ától rány i ti erede páho lyok sz d száza . I I XVI a �badkomll­ részt azt látju k, hogy tefJesztés nek s tudá a és odás lágos felvi a ge yessé s hogy a paho ­ ('gyik erős és hath atós eszkö ze volt, r szab� sá­ embe az lyokb an egye sülte k azok , akik a tur� ­ oltak harc gért nlősé egye az és ért gáér t, jogai , dl maso d száza � a g addi , ellen metl ensé g és a babo na embe Az . elénk �l tárul is kép orú szom egy en feléb doz6knak és leHn­ h iszékenység utat nyit naiv álmo k egy nagy része bmeretlen csaló knak s a p áholyokna eltévelyedésnek éle sokf sztül kere eden néhá ny évtiz lesz. á és elfaj ulásnak áldoz atáv szágban k.ez­ A letér és az egye nes ú tról Franciaor - a SZIm­ ettük említ már mint dődö lt azza l, hogy mest erek" "skót a bolik us háro m fok fölé állították

�

�

� ?

Dr. Balas5a : A

uabadk6müvesség tr>rténete

�

4:

50

magasabb fokát, azután különböző magasfokok, káp­ talanok rendszerét dolgozták ki (a Clcrmont-kápta­ lan, a Kelet lovagjai, a Kelet és Nyugat fejedelmei stb.) , melyek csak rövid ideig és lds körben marad­ tak fenn. De igen nagy hatással volt e század máso­ dik felében az európai szabadkömüvességre a lovag­ rend felújítása, s az Ú . n. Slrikte Observanz, továbbá az új rózsakeresztesek, az illuminátusok és az Ázsiai testvérek társasága. Egyes veszedelmes kalandorok is hatalmukba kerítették egy időben a hiszékeny szabadkőmüvese­ ket, mindenféle titkok megismerését és titkos tudo­ mányokban való jártasságot ígérgetve. A legnagyobb sikert a hírhedt CAGLIOSTRO (igazi neve GIUSEPPE BALSAMO) érte el. Világotjáró csalásaiba bekap­ csolta a szabadkőmiivességet is, megalapítva egy új rendszert, az Ú . n. egyiptomi szabadkőmiivességet. Egy ideig sikerült is neki híveket szerezni és páholyokat alapítani, de csalásai csakhamar kideriiltek s egyéb bűnei miatt is börtönben végezte életét.

A templomos lovagrend felújitása. A szabadkőmüvesség minden elfajulása közül a templomos ok rendjének felújítása forgatta fel leg­ jobban a páholyok életét. E z i s Franciaország­ ból indult ki, dc Németországban nőtt naggyá s onnan kerítette hatalmába az egész kontinens sza­ badkőmiivességét. Az első húsz évben csak lassan ter­ jedt, azután hirtelen virágzásnak indult, gyors hala­ dással elterjedt egész Európában, Anglia kivételével. Ez a virágzás azonban csak két évtizedre terjedt, hogy még gyorsabb hanyatlás után egy félszázaddal megszületése után teljesen :véget érjen.

i

I

j

E rcndszer felépítésének alapja az a monda, melyet fentebb már clbeszéltün k , hogy a szabaclkö­ mü vesség tulajdonkép a középkori templomos lo­ vagrend folytatása s néhány Skótországba menekült tcmplomos lovag utódai tartották fenn titokban fi rendet. Ezt a regényes mondát, egyesek merész fan · táziája s fi XVI I I . század vonzalma a titokzatoshoz még kiszínez te. Azt mondollák, hogy a nagymester személye n1Índig Litokban maradt, amíg élt, csak leg­ bizalmasabb környezete ismerte; inncn ered neve "Az ismeretlen legfőbb" (der Unbekannle Obere, tlle Unknown SuperiorJ, s a Nagymesterek egymást k ö · vető névsorát csak a beavatottak ismerlék. I g y rej­ tőzött tilokban a templomosokból lett szabadkőmü ­ vesség a XVI I I . századig, amikor a hívek hite sze­ rint elérkezett az ideje annak, hogy a templomosok ősi rendjét, szervezetét és jogait újra életre keltsék. A három szimbolikus fok fölé még három fokot állí­ tottak ; a legfelső fok a templomos lovagrend. Fran­ ciaországban lassan terjedt ez a rendszer, nagyobb lendülelet csak N émetországban vett, midőn VON RUND báró kezdte szabadkőmüves körökben ter­ jeszteni. RUND báró (egész neve KARL GOTTRELF, BA· RON VON nUND UND ALTEN -GROTKAU, szül. 1 722-ben) Párizsban ismerkedett meg a templomosok rendjével. Naív, hiszékeny, de jóindulatú ember volt, aki fiatalon, húsz éves korában vétetett fel egy frank­ furti páholyba; onnan Párizsba ment, ahol élénk részt vett a páholyok életében s érintkezésbe jutott azokkal a szabadkömüves körökkel is, amelyeket a Stuartok politikai törekvéseik érvényesítésére fel akartak használni. Ebben a körben ismerkedett meg a templomosok rendjét felújító törekvésekkel s nagy

r

52

lelkesedéssel, naiv hiszékenységének egész buzgalmá­ val vállalta a z új rendszer szervezését Németország­ ban. A terv az volt, hogy egész Európát kilenc pro­ vinciára osztjál., élén egy-egy tartományi nagymes­ terrel (a VII. provincia Németország) , a provinciák részei a priorátusok, ezek prefektóriumokra oszla­ nak, melyeknek tagjai a páholyok. Az egész rendszer élén az Ismeretlen Nagymester áll. A felavatott új tag esküt tesz a feltétlen engedelmességre, innen nyerte ez a rendszer a "szigorú fegyelem" (Slrikte Observanz, Observantia Stricta) nevet, szemben a sza­ badkőmüvességnek hozzájuk nem csatlakozó részé­ vel, melyet ők "laza fegyelem"-nek (Laxe Obser­ vanz) neveztek. HUND, hazatérve németországi birtokára (Un­ würde ), olt páholyt alapított s megkezdte az új rend­ szer terjesztését. A hatvanas években bámulatos gyorsasággal terjedt el. Külőnősen gyors virágzásnak indult, midőn igen előkelő emberek s a német feje­ delmek közül többen csatlakoztak hozzá: FERDI­ NAND Braunschweig hercege, KÁROLY Mecklen­ burg-Strelitz nagyhercege, KÁROLY .l{urland hercege s még többen. Elfogadták a szigorú fegyelem rend­ szerét a hamburgi nagypáholy, a berlini páholyok nagy része, Dánia s átterjedt más országokba is. E gyors terjedésnek egyik oka, hogy sok embernek tet­ szett a fényes ruházat, díszes szertartás, a z ismeret­ len legföbbnek személyét körülvevő misztikum; hiú­ ságuknak h ízelgett a lovagi eim. Azonban csalóktól é s szélhámosoktól sem maradt menten ez az új sza­ badkömüvesség, mivel magát H U ND-ot is könnyen el lehetett ámftani. Ot mindig a z a vágy lelkesítette, hogy megismerje az "ismeretlen legfőbb"-et. S mi­ dőn 1 7 63·ban egy JOHNSON nevű egyén jelent meg

53

Jénábau azzal, hogy ő az ismeretlen nagymester kül­ dötte, RUND egy ideig lépre ment, de később átláttn a csalást, leleplezte JOHNSON-t, aki megszőkött, de elfogták s börtönben végezte életét. Egy másik ilyen szélhámos, aki reformálni akarta a rendszert, GU­ G UMOS volt. Egy ideig őt is sokan !,ővették, mert igérte, hogy felfedi hívei előtt a szabadkőmüvesség igazi titkait s bevezeti őket a z okkult tudományokba. Azonban az ő csalásait is csakhamar leleplezték. Midőn HUND báró 1 776·ban meghalt, a szigorú fegyelem rendszere csaknem egész Európában szer· vezve volt, de már magában rejtette a bomlás csíráit. Már előbb, 1 7 67-ben VON STARCK és néhány híve kitalálta és szervezte a világi lovagok mellett az e,gy­ búzi lovagok rendjét (Clerici Ordinis Templariorum) s azt áll Hották, hogy ők vannak a rend igazi titkai­ nak birtokában . Már ez is sok viszályra adott okot a vezetőség kebelében s az egyenetlenség llőtt, midőn JH'KD halála után a tartományi nagymester állását kellett betölteni. A svéd szabadkőmüvességgel meg­ egyezve S UDERMANLAND hercegét választották meg. Csakhogy ekkor már gyorsan következett a ha­ nyatlás. Akik eddig lelkes hívei voltak, kezdték be­ látni, hogy sohasem jutnak a várt "nagy tilkok" birto­ kába, kételkedni kezdtek a Láthatatlan Nagymester létezésében s belátták az egész rendszer értéktelen­ ségét. 1 782-ben még egy konventet tartottak Wi!­ helmsbudban s az eddigi rendszert teljesen fel for­ gatva, újra akarLák szervezni a rendet. De már ekkor meg voltak számlálva az egész intézmény napjai, a legtöbb páholy visszatért az angol rendszerhez, a porosz nagypáholyok is visszaállították önállóságu­ kat, II fi templomosok rendje csak Dániában élt még tovább egy ideig, amfg itt is át nem vették a svéd rendazert.

56 A:z

új rózsakeresztesek.

Emlftettük már, hogy sokan a középkor rózsa­ keresztes lovagjaival akarták kapcsolatba hozni a sza­ badkőmüvesség eredetét. A XVI I I . sz. elején újjáéled ez az arany- és rózsakeresztes rend (Orden des Gold- und Rosen-Creutzes), mint a titkos tudo­ mányokat, az aranycsinálást, alchimiát művelök társasága. A mozgalom Dél-Németországban kelet­ kezett s ezek a szélhámosok 1 750 körül közel fér­ kőztek egyes hiszékeny szabadkőmüvesek hez s tit­ kos szertartásokat, új magasfokokat tal áltak ki . Elhitették velük, hogy a szabadkőmüvességet a régi rózsakeresztes vitézek alapították s hogy a hívő adeptus a legfelső fokokban megismeri a szimbolu­ mok igazi jelentőségét, megtanul életelixir! és ara­ nyat csinálni, u �alkodni tud a szellemeken s teljesen egybeolvad az Istenséggel . :\Iinden új testvér csak lassan hala �hat előre a titkos tudományokban, csu­ pán csak kozvetlen feljebbvalóját ismeri s általa jut . hat csak e lőre. �ózsakereszles társaság célja volt . egyrészt klhasznalm és a maga javára fordítani a. testvérek hiszékenységét, másrészt az emberi butasá­ got é s a babonába � való hitet növelni. Ebben a je­ . , .. IS támogattak a rózsakereszteseket. Ha a fel­ zSUltak vett új testvér gyanakvó és b izalmatlan volt levettél" róla kezüket s nem haladhatolt tovább a tit k os tudo­ mányokban. Ha ellenben alkalmas segítőtársnak mutatkozott, beavatlák az igazi titkokba, t. i. a csa ­ lá � titkaib� . Egyik főa � ostol. volt SCHREPFER Lip­ . cseben, akI szellemIdézessel I S foglalkozott. A 70-es és 80-as években nagyon virágzott a pá­ holyok körében a rózsakeresztes hóbort és sokakat el­ vont a templomos rend hívei közül. Dél-Németor­ szágból elterjedt a porosz páholyokba, Ausztriába és

�

Magyarországba is. Csakhogy a csalások lassanként az egész alchimista hóbort hanyatlásnak mdult s a század :vége felé a rózsakeresztes rend i s kimúlt.

� iderüllek,

Az Illuminátusok.

Az Illuminátusok titkos társaságát WEIS­ HAUPT ÁDÁM, a kánonjog egyetemi tanára Inaol­ stadtb� n, alapította 1 7 7 6-ban. Ö maga a jezsu ák neveltje � olt, de midőn az egyetemi tanszékre jutott, élete céljául tűzte k i az emberiség javáért dolgozni, a rosszat megdönteni s a jót uralomra segíteni. Ezért fiatal emberekből titkos társaságot alapított, melynek szervezete ugyanolyan volt, mint a jezsuitáké. A fel­ vett növendék csak közvetlen feljebbvalóját ismerte s vele közölte megfigyeléseit, tapasztalatait ; ez azután továbbadta fölfelé, míg végre minden szál WEIS­ HAUPT kezébe futott össze. Ily módon a kémkedés­ nek egy rendszeres szerve alakult ki, amely éppen nem alkalmas a kitűzött nemes célok megvalósí­ tására. Ennek a titkos társaságnak kezdetben semmi köze sem volt a szabadkőmüvességhez. WEISHAUPT csak sokkal később, 1777 -ben vétetett fel Münchenben egy, a Strikte Ob s e rvan z hoz tartozó p áholyban. Egyik híve, FRANZ XAVER VON ZWACKH, beszélte rá, ho�y vonja be törek� és� ibe s használja fel a társaság . . . céljaIra a szabadkomuvességet. Az Illuminátusok rendje ilyen módon terjedni kezdett a szabadkőmii­ vesek I{özött, különösen Dél-Németországban. Na­ gyobb elterjedésnek akkor indult, midőn báró K N I GGE, az ismert Író is WEISHAUPT mellé csatla­ l{Qzott s lelkes terjesztője lett az új rendszernek. I gen sokan csatlakoztak, akik a Strikte Observanz páho-

it

-

..

56

•

lyaiban nem nyerték el vágyaik kielégítését s azt remél­ ték, hogy itt megismerik az óhajtott titkokat. Ok ket­ ten ki is dolgozták az egész rendszert, amely három fokozatból állott, mindegyiken belűl több fok : I. Az előkészítő fokok ( 1-5 ) , Il. A szimbolikus szabadkő­ müvesség ( 1 . inas, 2. legény, 3. mester, 4. illuminá. tus\ , l ll. A misztériumok fokozatai. Ekkor már több oldalról erős támadás érte a z Illuminátusok társaságát; egyrészt a jezsuilák támad­ ták, más oldalról pedig a rózsakeresztesek léptek fel ellene. S mivel a francia forradalom vihara különben is ártott minden szabadelvű, felvilágosító törekvés­ nek, Bajorországban 1 784-ben betiltották nemcsak u szabadkőmüvességet, hanem az Illuminátusok társa­ ságát is és tagjait kegyetlenül üldözték, Maga WEIS­ HAUPT i s csak meneküléssel menthette me" életét. Ausztriában é s Magyarországon 178 1-b n kez­ dett terjedni az Illuminátusok társasága, még pedig kedvező körülmények között, mert II. JOZSEF érdek­ lődött minden felvilágosult és liberális törekvés iránt s �zt is fel akarta használni saját politikai céljaira Bajorország ellen. ALXINGER udv. ágens volt a fő mozgatója s igen sok előkelő szabadkőmüves csatla­ leozolt a társasághoz, így többek közt BLUMAUER a költő, gr. KOLOWRAT eseh és gr. PÁLFFY magya ; kancellár, gr. BÁNFFY kormányzó és erdélyi tarto­ mányi nagymester, gr. COBENZL a hely. kancellár, sőt maga a közoktatásügy legfőbb vezetője, br. VAN SWIETEN is. Midőn azonban Bajorországban betiltották az I l�m nátusok társaságát, a császár belátta, hogy po­ htIkaI célok elérésére nem alkalmas; ekkor Ausztriá­ ban is gyors hanyatlásnak indult s nehány év mulva teljesen megszünt.

�

!

?

57 Az Ázsiat testvérek.

A magas fokoknak ezt a különös elfajulásá.t H . VON ECRER találta k i 1 782-hen s magasrangú hi­ veivel el tudta hitetni, milyen régi és nagyszerű ez az intézmény, amelynek teljes címe volt: Ritter und

Brüder Johannis des Evange/isten aus Asien in EI/ropa. Öt fokozatot állapított meg: a két előkészítő

fok fölött volt a három felső fok, Szent János lovag­ jai, a bölcs mesterek és a királyi papok vagy igazi ré>zsakeresztesek. Főprotektora KÁROLY, hesszeni tartományfőnök volt. Midön Bécsben meg tudta. nyerni a maga számára gróf SINZENDORF és LIECHTENSTEIN herceg támogatását, gyorsan terjedt a páholyokban s nagyon sokan követték öt. Egy-két év alatt már nemcsak Bécsben és a z osztrák tartomá­ nyokban terjedt el, hanem Németországban is. D I ETRICHSTEIN gróf nagymester látva, mily vesze­ delemmel jár ez az igazi szabadkőmüvességre, rá­ bírta JOZSEF császárt 1 785-iki korlátozó rendeleté­ nek kiadására. Ennek az lelt a következménye, hogy nemcsak az Ázsiai testvérek terjeszkedését nehezí­ telle meg, hanem a szabadkőmiivesség működését i s erősen akadályozta. Az Ázsiai testvérek társasága még mindig sok hivőt vonzott, külőnösen Csehor­ szágban, ahol nagyon terjedt. Magyarországon AIG­ N ER X. FERENC kapitány terjesz.tette. S az emlí­ tett rendelet kibocsátása után is titokban működtek Bécsben. ECKER a támadások kal szemben Braun­ schweigban talált védelmet Ferdinánd hercegnél s tovább buzgólkodott rendszere terjesztésén N émetor­ szágban. Meghalt 1 790-ben s ezután ez a rendszer i s lassanként elaludt é s feledésbe ment.

59

IV.

A mai szabadkőmüvesség kialakulása a XIX. század ban. A szabadkőmüvesség a XVII I . század folyamán kicsiny kezdetből nagy s csaknem az egész művelt világon elterjedt erős intézménnyé lett. Most vázolt története sok tekintetben tanulságos. Azt láttuk, hogy fejlödése nem volt egységes iránYÍI. Mig Európa északi, protestáns országaiban csakhamar tekinté­ lyes, kedvelt intézmény lett, melyhez a nemzet leg­ jobbjai , a szellemi és szülelési arisztokrácia tagjai s1.Ívesen csatlakoztak s a z uralkodó család is védel­ mébe, pártfogásába fogadta, addig a déli, inkább ka­ tolikus országokban, s a Habsburg-ház tartományai­ ban, ahol a klérusnak, különösen a jezsuitáknak nagy befolyása mellett a kormányzás szelleme abszo­ litisztikus és reakciós volt, a szabadkőmüvesség gya­ kori üldözésnek, elnyomásnak volt kitéve. Tagjai társadalmi különbség nélkül liberális, felvilágoso­ dolt gondolkodású polgárok és arisztokraták, kato­ tonák, irók és tudósok voltak, akik a z emberiség ha­ ladásának és boldogulásának biztosítását a testvéri összetartás és a tudás, a felvilágosodás terjesztésében látták. Az egyes nemzetek szabadkőmüvességének különböző iránya már ebben a században kezdett ki­ alakulni s a következő század folyamán mindenü II sajátságos nemzeti szabadkőmüvesség alakult ki,

még külső formák és szertartások tekintetében is, s csakis a közös erkölcsi alapelvek és eszmék, a közös eredet s a szertartások legfontosabb alapvonásainak közössége tartja össze a szövetségei. A XIX. század folyamán is azt látjuk, hogy az északi országokban, Nagy-Britanniában és a skandináv államokban, a sza­ badkömüvesség mint az uralkodó ház védelme alatt álló erős intézmény él és fejlődik tovább. A többi európai országban a szabadkőmüvesség sorsa min­ dig a z uralkodó politikai irányoklól függ. Ez a füg. gés a kor szellemétől irányította mindig a szabad­ kőmüvesség bel ső életét is . Minél szabadabban mű­ ködhetett, annál nagyobb tér jutott a tisztán ember­ baráti munkára, a szeretet és jótékonyság gyakorlá­ sára. Ahol azonban küzdeni kellett a külső politikai tényezök elfogultsága, támadásai és igazságtalansá­ gai ellen, ott kényszerítve voltak a páholyok a napi kérdéseket, különösen az emberi haladás kérdéseit nagyobb mértékben bebocsátani a páholyok falai közé.

Nagy· Britanniában. Anglia Egyesült Nagypáholyának megalakulása t S H-ben véget vetett a nagypáholyok közötti viszály­ kodásnak s azontúl az angol szabadkőmiivesség egye­ nes irányban halad tovább a megkezdett úton. Az első nagymester 1 8 1 3-1843-ig S USSEX hercege volt, őt követte 1844-lől 1870-ig gróf ZETLAND; 1 875-ben EDWARD Walesi herceg lett a nagymester, ma a D UKE OF CONNAUGHT viseli ezt a méltóságot, s a mostani Walesi herceg 1 922-ben lett a nagypáholy első föfeliigyelöjc. Az angol szabályok szerint ez a z állás előzi meg a nugymesterré választást.

.�_

.

-

- - -. ---

.-

�

-

-

-

.

I

-,

.,.."...

,--, -------. � � --

60

Az angol nagypáholy müködése II század folva· mán főleg két irányú volt. Egyrészt ki kellett dol­ gozni az egyesült nagypáholy szabályait és teljes szer­ vezetét, s igen nagy gondot fordítottak a tagok sza ­ badkömiivesi nevelésére, a szabadkőmüvesség mult­ jának megismerésére. Ebből a célból oktató páholyo­ kat állítottak fel, melyeknek feladata volt a tagokat szabadkőmüvesség történetéről, a szertartásokról II kioktatni s az újonnan felvett tagok nevelésével fog­ lalkozni. A legfontosabb e páholyok közül az lS84-ben alakult Qualuor Coronati Lodge, amelynek feladata a szabadkőművesség történetével tudomá­ nyosan foglalkozni. Kiadványainak sorozata a szabad­ kőmüvesség történetének leggazdagabb anyaggyüj­ teménye. Az angol szabadkőmüvesség működésének má­ sik irá�ya II test �ér� ség ápolása és a jótékonyság . szertartásos munkák. Jó­ gyakorIa �a. Munkál hsztan tékony mtézményei közül legjelentékenyebb II két szabadkőmüves nevelő intézet (Royal lIIa sonic /nsti­ tuti on; leányok számára alapították 1 788-ben, fiúk számára 1 798-ban) ; 1842-ben elaggott szabadkőmü­ vesek és özvegyeik részére alapítottak egy intézetet . (Royal Masomc Benevolent /nstitrztion) s ez intézmé­ nyekre naf{Y összegeket áldoznak. Eze ken kívül nagy alapítványuk van általános jótékony célokra (Board of General Purposes) S itt megemlfthetjük azt is. hogy :. nem zárkózik el a nyil­ az angol szabadkőmuvesség vánosság elől, hanem nyilvános ünnepélyek en, alap­ kőletételek vagy fel �va � ások alkalmával, a nagymes­ ter, a nagypáholy tIszhkara szabadkőmüves szertar­ t � ssal, zászlókkal és ruházattal vonul fel, evvel is kimutatva szoros kapcsolatát az angol közélettel. I r o r s z á I b a n hasonló szellemben dolgozott

fH

nagypáholy, a század elején azonban belső viszály miatt solt páholy megszünt, később ismét fejlődésnek indult. Jótékony intézményei közül legfontosabb egy szabadkőmüves árvaház leányok számára (alapítot­ ták 1 7 92-l.Jen) s egy másik fiúk számára (alapftották 1867-ben) . A világháborút követő írországi zavarok ­ ban és küzdelmekben a felkelők ellenségkép fordul­ tak a protestáns szabadkőmüvesek ellen, a páholy­ házakat több helyen feldúlták s a munkát egy időre meg kellett szüntetni. S k ó t o r s z á g nagypáholya állandó kapcsolat­ ban van az angol nagypáhollyal s a Walesi herceg . rendesen a skót szabadkömiívesség protektora. Szel­ leme és működése teljesen egyezik az angol nagy­ páholyéval . a

A skandináv országokban.

S v é d o r s z á g b a n a szabadkőmüvesség a ki­ rályi család pártfogása és védelme alatt működött s miután elmultak a XVIII. század zavaros mozgalmai, a különböző kalandos rendek és szervezetek törek­ vései, végleg kialakult a svéd szabadkőmüves rend­ szer, melyet mind a három ország páholyai elfogad­ tak. Svédországban már a század eleje óta a király volt a nagymester, s XIII. KÁROLY rendelettel sza­ bályozta, hogy a király mindig egyúttal nagymester s a királyi hercegek tagjai a magasabb fokoknak. Ez az intézkedés bizonyos merevséget és zárkózottságot adott a svéd szabadkőmüvességnek s csak nehezen és lassan vette fel az érintkezést más nemzetek sza­ badkőmüvességével. N o r v é g i á b a n hosszú ideig !l svéd nagypá­ holy védelme alatt dolgoztak a páholyok. Azonban

8t

S3

1882 óta a Bayreuth-i Zur SOIllle nagypúholy is ala­ pított páholyokat előszőr Trondhjemben, azu tán másutt is. 1891-ben a norvég páholyok önálló nagy­ páhoIlyá alakultak (Norske Store Landsloge). Azon­ ban a bayreuthi nagypáholyhoz tartozó páholyok nem csatlakoztak hozzá, hanem előbb kiilön tarto­ mányi nagypáhollyá, majd 1920-ban önálló nagy­ páhollyá alakultak át "A sarkcsillag" címmel, Trond­ hjem székhellyel (Den Norske Storloge Polarstjer­ nen ).

.

D á n i á b a n legtovább maradt meg a Strikte 1855-ben fogadta el né­ hány páholy a svéd ritust, majd egy királyi rendelet kötelezővé tette minden dán páholyra nézve. Itt is a király a n1Índenkori nagymester s a királyi herce­ gek tagjai a szövetségnek. Obserz1anz rendszere, csak

Franciaországban.

A forradalom viharai egy időre megszakftották ugyan a francia szabadkőmüvesség működését, azon­ ban 1 7 95-ben már megkezdte a néhány fennmaradt páholy a munkát s a Nagy Oriens is dolgozni kezdett ROETTIERS DE MONTALEAU nagymester vezetése alatt. A ritusok miatti viszálykodás nem szűnt meg; alakult ismét egy új nagypáholy, de csak rövid életű volt. A Nagy Oriens új nagymestere JOSEPH NAPO­ LEON herceg lett, mellé 1805-ben helyettes nagy­ mesterré NAPOLEON császár CAMBAC:ÉRES, Pár­ mai herceget és birodalmi kancellárt tette, aki a fran­ cia szabadkőmüvesség müködését 1 8 1 4-ig irányította . Ez idő alatt a páholyok nagyon megszaporodtak s a francia szabadkőmüvesség külsőleg hatalmas virág­ zásnak indult, a belső életet azonban még mindig n

..

1

�zertartások és a kiilönbözö ma gasfokü rendszere l, fölölti vita töltötte be. A Bourbonok restaurációja új megrázkódtatás­ sal járt a francia szabadkőmüvességre nézve. A fran­ cia páholyok mindig utat engedtek a külső p olitikai élet hatásának s NAPOLEON uralma alalt a páho­ lyoknak egy nagy része az ő személyes híveiböl ál­ lott, úgyhogy ezek a páholyok kénytelenek voltak megszüntetni működésüket. XVIII. LAJOS nem volt híve a szövetségnek s nem engedte meg, hogy egy Idrályi herceg álljon a Nagy Oriens élére. A nagy­ mesteri állást nem is töltötték be, s a folytonos el­ lenőrzés és zaklatás miatt a páholyok élete igen szűk körre szorult, úgyhogy rövid idő alaLt 450 páholy hagyta abba a munkát. A francia szabadkőmüvesség annyira a politikai élet hatása alatt állott, hogy mi­ dőn NAPOLEON 1815 -ben Cannes-ban partra száll, a Nagy-Oriens mindjárt imperialista politikát követ s JOSEPH NAPOLEON herceget s CAMBACÉRES-t visszahelyezi hivatalába. E rövid életű epizód után a Nagy-Oriens tovább folytatja küzdelemes életét, melyet belső viszályok is nehezítenek. A skót ritusú páholyok megalakítják a magasfokok tanácsát (Su­ preme Conseil du Rite Écossais Ancien et AcceptéJ,

s a két főhatóság egymás mellett él és működik. Belső alakulatában is különbség volt a két szervezet kö­ zött. A skót ritusú Nagytanács tagjai a nemesség és katonaság köréből kerültek ki, míg a Nagy-Oriens páholyaiban a liberális és felvilágosodott gondolko­ dású, demokratikus érzésű polgárság és az intelligens I{özéposztály foglalt helyet. Egy időben meg volt n törekvés arra, hogy a két ritust egyesítsék, e z azon­ ban nem sikerült. Az 1848-iki forradalmat örömmel üdvözölte a

65

Nagy-Oriens, mert a szabadság, egyenlőség és test. vériség eszméj ének megvalósftását várta tőle. Azon· ban a következő évek politikai eseményei ismét za­ vart okoztak a szabadkőmüve sségben. Klerikális ol­ dalról erős támadásnak és zaklatásnak voltak kitéve, mivel működésükben köztársasági és szocialista irányt láttak. A feloszlatás veszedelme elől úgy mene­ kültek, hogy 1852-ben L UCIEN M U RAT herceget vá­ lasztották meg nagymesternek, s ehhez a választás­ hoz I I I . NAPOLEON, akkor még köztársasági elnök, hozzájárult. Kezdetben nagy erővel és kedvvel fo­ gott M URAT herceg a szabadkőmüvesség ügyeinek rendezéséhez, de belső egyenetlenség és gyakori anyagi zavarok miatt a herceg lemondott a nagyme'i­ teri állásról s NAPOLEON császár 1862-ben MAG­ N A N marsall t nevezte k i utódjául. S midőn a Nagy­ Oriens 1864-ben visszanyerte a szabad választás jo­ gát, ismét őt választották meg, de nem sokat tehetett már, mert 1 865-ben meghalt. E z időben mind erősebb radikális szellem honosodott meg a páholyokban, 1869-ben a Nagy Oriens határozatot hozott a négerek felvétele mellett s e határozat miatt a legtöbb ameri­ kai nagypáholy megszakitotta vele az érintkezést . Még nagyobb fontosságú a Nagy Oriensnek 1877 szept. 1 0-én hozott határozata, mellyel az alkotmány­ ból törli az isten létezésében és a lélek halhatatlan­ ságában való hit kötelező voltát. E határozat miatt a z angolo, skót- és írországi, valamint több amerikai nagypáholy megszakította vele az érintkezésl. . . A Supreme Conseil 1895-ben megalakított egy új nagypáholyt Grande Loge de France címen a vé­ delme alatt első három fokban dolgozó páholyok szá. mára, míg ö maga. csak a felső fokokban dolgozik . 19 13·OOn még egy nagypáholy alakult azokból a sza-

badkőmüvesel,ből, aldk a francia szabadk őmüvessé­ get közelebb akarják h ozni a külföldi I,őmüvesség­ hez Grande Logc Indépendante et régaliere de

France et des C% nles.

A francia páholyok ma is erős kapcsolatot tarta­ nak fenn a nyilvános társadalmi és politikai élettel II nem zárkóznak el ilyen természetű kérdések meg­ vitatásától sem. Alapelvül a testvéri összetart(l st, s a XVI I I . század nagy hagyományainak megfelelöen a demokratiku s haladást tekintik az egyenlőség és sza­ badság eszméinek megvalósítása felé.

�

Hollandiában és Belgiumban.

�

két ors,�á g sza adkőmüvességének sorsa nagy­ ", ban osszeluggolt maganak az illető országoknak sor­ sával. Mdőn Hol� andiát 1 8 1 o-ben Franciaors7.ág hoz . . csat �llak, a franCia Nagy Onens a hollandi páholyo­ k � � I S a maga � r lm a alá a karta vonni s meg akarta ,� . szuntetm a kulon nagypáholy t. Mivel e tervet a h ol la ndi a k v i �szautasítult ák, a I 'agy Oriens francia páholyokat állított fel külőnböző városokban ezek azonb:m a francia uralom megszüntével feloszi ottak. Midő� 1 8 1 1i-ben . Hollandia és Belgium egy országgá . egyesl.IIt, a r �� tore edtek, hogy mindkét terület pá­ , b olYaI egy l ohatósag vezetese alá lnrtuzzanak. Nagy­ mesterré FRI GYES, németalföldi herceget választut­ tá k. A tanácsk ozások hosszú ideig tartottak, míg , vegre 1 8 1 7 -ben megtörtént az egyesülés, de valódi egységgé sohasem lett s a déli és északi provinciák páholyai külön vezetés alá tartoztak. Midőn 1 830-ban Be � gillm visszanyerte önállóságát, Hollandia Nagy Onense (�r?o�-?osten der Nede:/anden) ismét meg­ . kezdte mukodeset a maga orszaga területén s e lső

�

Dr. Balassa : A szabadkőművesség története

G6

sorban a felsőfokok rendszerében igyekezett rendet teremteni. FRIGYES herceg iS8i-ben bekövetkezetl haláláig, tehát 65 éven át viselte a nagymesleri mél­ tóságot s ez idő alalt alakult l d a hollandi szabad­ kömüvességnek emberbaráti, jótékony és a testvéri összetartozást ápoló mííködése_ Legfontosabb alkotá­ suk a Lujza-árvaház (Lollisa-Sticllting) . szabadkő­ müvesek gyermekei részére felekezeti különbség nél­ kül. A világháború alatt és után fontos szerepe volt és van ma i s a hollandi Nagy Qriensnek abban a munkában, mely az ellenséges államok szabadkőmü­ vessége közötti kibékülésre törekszik_ B e l g i II m b a n a szabadkőmüvesség külön élete csak akkor kezdődött ismét, midőn a z ország 1830-ban önálló királysággá lett. Ekkor szervezték II Nagy Orienst( Grand Orient de Belgique) s mellettc külön mííködik a magasfokok számára a Nagytanács (Supreme COllseil Eelge). Belgiumban a reakciós klé­ rus részéről a szabadkőmüvesség folytonos üldözés­ nek volt kitéve s ez a nyomás azt eredményezte, hogy a jótékonyság gyakorlása és a testvériség ápolása mellett közelebb férkőztek a külső társadalmi élethez s 1854-ben VERHAEGEN hely.nagymester egy be­ szédben kifejtette, hogy a p áholyok foglalkozhatnak politikai és társadalmi kérdések megvitatásával is. Az indítványt elfogadták s e z által a belga púholyok iránya még erősebben radikális és anLiklerikális lett. Emiatt a német nagypáholyok egy része megszakí­ toUa vele az érintkezést s csak 1874-ben, miután a Nagy Oriens enyhítette határozatát, állott helyre újra a jó viszony az illető nagypáholyokkal. A világháború ezt az érintkezést ismét megszakítoHa.

87 Svájcban és Luxemburgban. A s v á j c i páholyok a XIX. század első felében

,f

még különböző alakulatokhoz tarloztak s különböző ritusokat követtek, míg végre Dr_ lJOTTI N GER ta­ nárnak Zürichben sikerült lSH-ben a különböző anyanyelv ü páholyokat egyesíteni s megalapítani a svájci nagypúholyt (Grande Loye Sllisse Alpina), mnely azóla felvilágosodott és emberbaráti szellem­ ben vezeti a svájci szabadkőmüvességet. Ennek II nagypáholYllak igen nagy érdeme, hogy a háború folyamán különösen a Franciaországban maradt in­ lernúltak és hadifoglyok érdekében sokat és ered­ ménnyel dolgozott, helyzetükön javftoll és könnyf­ tett . A háború utún pedig az előbb ellenséges vi­ szonyban volt országolt nagypáholyai között a kibé­ külést és a l,ölcsönös érintkezés fejvételét igyekszik lehető\'é tenni. Midőn L u x e III b u r g 1830-ban önálló nagyher­ segséggS lett, a területén működ ő egyetlen páholy ön­ álló főhatósággá alakult át mint Sllprcme Conseil. Olaszország.

A XIX. század elején, a francia uralom alatt, rö­ vid ideig virágzásnak indult Olaszországban a szabad­ kőmüvesség; de annál erősebb üldözés köveLte ezt a néhány éveL s a szigorú tilalom elfojtotta a páholyok műl, ödését. Csalds a század ötvenes éveiben kezde­ nek egyes északi városokban ( Genua, Livorno, Tu ­ rin) s azután a déli részekben is páholyok alakulni, nagyobbrészt mint a francia Nagy Oriens alapításai. Az olasz szabadkőmüvesség új korszaka csak az olasz egység megaJapftásával párhuzamosan indul meg, de

89

68

nagy belső viszontagságokkal kellett folyton küzdenie. Az olasz szabadkőmüvességnek eredendő baja, hogy sokféle kezdetből kelt életre s ezek között mindig nagy k ülönbség volt a szervezet, ritus és dolgozás­ mód tekintetében. AlakulLak szimboli k u s páholyok, skót ritusú s másféle magasfokokban dolgozó pá­ holyok. 1859-ben kezdődött Turinban a mozgalom a csupán három als6fokban dolgozó páholyok egye­ sítésére, 1 862-ben mondották ki a z olasz Nagy Oriens ( Grande Orienie d' Italia) megalakulását. nagymester N IG H A lovag, párizsi nagykövet, tiszteletbeli nagy­ mester pedig GARIBALDI lett. Csakhogy egységes szervezetet és egységes vezetést nem tudtak elérni, s a magas fokok nagytanácsa N ápolyban és a Nagy Oriens Palermóban tovább működött s mindegyik alapított páholyokat. Ilyen belső zavarok erősen be­ folyásolták ugyan a páholyok munkáját, mindamel­ lett a szabadkőművesek buzgón közremüködtek az egységes, szabadelvű é s demok ratilws Olaszország megteremtésében. A páholyok k ü lönböző szervezke­ dése ismét ú j alak niatokat teremtett s 1 867 -ben négy főhatóság működött: a Nagy Oriens, székhelye ekkor Flórenc ( 1 8 7 0 óla Róma ) , két k ü lön Nagy Tanács Palermóban és egy Milánóban. Most GARIBALDI vette kezébe a k ülönböző föhatóságok egyesítésének ügyét s ez lassanként haladt is előre s a Nagy Oriens magába olvasz totta a kiilönböző szervezeteket any­ nyira, hogy 1 8 7 2 óta a Nagy Oriens lett az olasz sza· badkőmüvesség vezető főhatósága. Ez a z egység sem tartott azonban soká, mert a k ilencvenes években egy új nagypáholy alakult, Gran Loggia Nazionale Jta­ liana címen, székhelye előbb Milánó voll, most Róma. � l ső v iszályok miatt ebből az utóbbi években egy . UJ, eddIg sem az olasz , sem k ü l földi nagypá holyok

�

részéről el nem ismert nagypáholy szakadt k i : GraIl LO(J(Jia d' lfalia di Rito Scozzese néven, s a z olasz sznbadkőmüvesség sajnálatos belső egyenetlen. sége még mindig folytatódik. Az olasz szabadkömüvesség a z olasz jellemnek és temperamentumnak megfelelően mindig élénk részt vett a z ország politikai életében. Ezt érthetővé teszi a z a százados elnyomás és zaklalás, amely egyaránt sújtotta a z olasz hazafias törekvéseket és a páholyok szabadclvíí irányát. A z olasz egység megteremtőinek legnattvobb része tagja volt a szabadkőmüvességnek i s, és feladatuknak tekintették a jótékonyság gya kor­ l á sa s a felebaráti szeretet ápolása mellett a türelmes­ ség, felvilágosodás terjesztését, iskolák alapítását s a nép művelését.

Portugáliában és Spanyolországban. A szabadkömüvesség üldözése P o r t II g á l i á­ h a n a XIX. század elején i s folytatódott s csak rö­ vid időkö zökben enyhült, midőn a franciák vagy a z angolok vonultak b e az országba. E zavaros idők­ ben minaen ü ldözés dacára fennmaradt a szabad­ kőmii vesség, s magában Li sszabonban 13 páholy dol­ gozott; ta g jai között sok elöl{elő polgár és számos katonatiszt foglalt helyet s az sem i jesztetle el őket, hogy I S 1 0-ben 30 tek intélyes szabadkőmüvest elfog­ Lak s az Azori-szigetekre hurcolta k . A szabadkőmü­ vesség további életét mindig az ország politikai iránya szabta meg. A z abszolutisztikus és reakciós szellemű VI. JÁNOS király 1 8 1 8-ban rendeletet adott ki, melyben halálbüntetéssel fenyegette a titkos társaságok és a szabadkőmiives páholyok tagjait. Az alkotmányos monarchia rövid uralma idején ( 1 820-1823) szaba-

70

dabban mozgolt a kömüvesség, de midőn V I . JÁNOS jutott ismét a trónra, az üldözés újra megkezdődött, a szabadkőművesek nagy része külföldre menekült s csak egy-két páholy maradt meg. Midőn a negyve­ nes években a páholyok újra megkezdhették műkö­ désüket, belső viszályok, egyenetlenségek zavarták meg a munkát . A l;: ü lönböző ritusú szabadkőmüves­ ség széltagolta a páholyokat, úgyhogy 1 8 4 1 -ben négy különböző Nagy Oriens miíködölt a Ids Portugália területén. Az egyesii Iést 1 869-ben mondotlák k i s ek­ Iwr alakult meg Portugália Nagy Oriense ( Grande Orienfe Lusitano Unido). A szabadkőmüvesség sorsa Portugáliában azóta is az ország politikai irányá­ tól függ s a virágzás é s üldözés néha gyors egy­ másutánban követi egymást. S p a n y o l o r s z á g b a n a XIX. század elején, . a franCIa uralom alaLt szahadon mííködhetett a sza­ badkőmüvessé·g, s a meglevő spanyol nagypáholy mellett francia védelem alatt is felállítottak egy Na"y Orienst. Azonban VI. FERDI�AND visszatérLé el 1 8 1 -1-ben ismét megkezdődött a szabadkőmüvesek ü l ­ dözése. Az inkvi z k i ó t visszaállftotla, s a szabadká­ müvesek közül sokat börtönbe vetettek és kínoztak. Ez az üldözés nem szüntette meg a páholyok életét, hanem ellenkezőleg erősebb ellenállásra birta őket s a páholyok b:m egyesült minden haladó törekvés. 1 823-ban FRAN CESCO DE PAULA DE BOR BON in­ fans lelt a nagymester. Új l� S még kegyetlenebb üldö­ zésnek voltak kitéve a szabadkőmüve&ek FERDI­ NAND zsarnok uralma alatt. A z á halála után Spa­ nyolország folytonos belső zavarokon é s forradalma­ kon ment keresztül s ez idő alatt a szabadkőművesség nem tudott erőhöz ju tni 1868-ig. Midőn SZAVOJAI AMADÉ lett király, aki maga is szabadkómüves volt,

:

hirtelen virágzásnak indultak a páholyok s megal­ kották Spanyolország Nemzeti Nagypáholyát. Azon­ ban ekkor Spanyolországban is ugyanaz a baj és belső zavar kezdődött, mint Olasz országban és Portu­ gáliában: egymás mellett keletkeztek versengő főha­ tóságok, melyek különböző ritusokat követtek Az el ­ ismert nagypáholy a Grande Loge Espagnole B� rce­ IOllában; azonkivül Madridban volt egy Nagy Oflens, ez a zonban 1 !)22-ben hét önálló nagypáhollyá bom­ lott szét, úgyhogy · Spanyolorsz ágban még ma is a leg­ zavarosabb a szabadkőmüvesség helyzete.

Németországban. azok XIX. század bekös zöntével megsz iintek meg­ ztül keres deken évtize a belső bajok , amely ek ég fejlöd ését s el­ zavar ták a néme t szaba dkóm üvess t szelle m a z el­ néme A tól. irány ti térite tték a z erede s szabad kőmüv es­ mélye dő gondolkodás felé hajlik : halad ás az embe r sége is inkáb b filozofikus. Célja jellem ének fejles z­ egyén az belső tökéle tesed ése felé, Ezek et a célo ( Ut kü­ a. orlás gyak g onysá jóték a s tése szere kkel akarj ák eJ­ lönhö ző szaba dkőm üves rend kialak ultak azok :1 érni. A XVI I I . száza d végén már orosz nagy páho ly p három a el yekk amel , rends zerek . edett a cél elérése felé törek elején is zavar ­ Poros zol'szá gban a XIX. száza d dése, míg má? műkö ég üvess dkőm talan volt a szaba ás alaH, a száz� első néme t országokban franc ia nyom t. 1 8 10 után UJ len­ vihar os éveiben sziinetelnie kellet s Néme torszá g te : ég üvess dület et velt a szaba dkőm alaku I tak : A hamb urgl ok áhol nagyp új n . riileté � . ml ? dlg, mmt tarto­ nagyp áholy , mely addIg még tartoz ott, oz uholyh mányi IU\gyp áholy, az angol nagyp A

�

�

72

I 8 I I -ben elszakadt tőle s önálló nagypáhollyá a la ­ kult át (Grosse Loge von Ham burg). Ugyanez évben alakult meg Szászország nagypáholya Drezdában

( Grosse Landes-Loge VOll Sachsen ) és Bajororszár,­ ban a Gross/oge zur Sonne Bayreuthban. Az elek ti­ I m s szabadkőmlivesség 1823-ban alapftolla meg a frank furti nagypáholy t (Grosse Mutter/oge des Ek­

lektischen

Freimaurer-Bundes zu

s ebből vált ki

Frankfurl

1 8 4 6-ban a darm stadti

a.

ilf.)

nagypáholy ( Grosse Freimaurer[oge zur Eintracht). E nyolc nagypáholy mellett őt páholy független maradt, nem csatlakozott egyik főhatósághoz sem, hanem 1883-ban szabad egyesülés sé alakult át egy elnök vezetése alatt

(Freie Vereinigung Deutsch/ands ).

der

fün!

unabhiingigen

Logen

Németországna k e sok féle szabaakömii ves alaku­ lata között felfogás é s gondolk odásmód tek intetében na�y kiil önbségek vannak. A három porosz nagypá­ holy keresztény alapo n áll s a k onzervatív gondolko­ dást képviseli, míg a többiek liberális és humanitá­ rius gondolkodá súak s a felvételnél nem tesznek kü­ lönbséget felekezeti tekintetb:m . Ezek az e szmék élénk viták ra adtak okot é s alkalmat a nagypáholy ok kö­ zött, m indamellett az egyes nagypáholy ok vezetői arra törekerltek, hogy nagypáholy aikat k ö z elebb hoz­ zák egymásho z s a fel fogások közti ellentétet ameny­ nyire lehet, k i e gyenlítsék. A három óporosz nagypáholy m i ndegyilt e s z i go­ rúan ragaszkodik a maga szervezetéhez és szabad­ kömiiv s felfogá sához , de közös feladataik egységes megoldasa szempontjából I 839-ben megalkották a nagymesterek szövetségét ( Grossmeisterverein). A p o ­ rosz páholyok és az egész német szabadk őmüvesség élete nagyobb virágzásnak indult a sz ázad második

�

felében. Ezt elősegitette az is, hogy VILMOS porosz herceg, a későbbi I. V I LMOS császár, belépett a szövet­ ségbe, amelynek I I . F R I GYES óta minden porosz ki­ rály tagja volt (I V. FRIGYES V I LMOS kivételével). Példáját fia, l l l . F R I GY ES császár is követte . A po­ rosz nagypáholyoknak vagy maga a z urallwdó, vagy egy porosz királyi herceg volt a protektoruk. Leg­ utóbb, I I . V I LMOS uralkodása alatt, aki nem volt 5zabadkőmüves, F R I GY ES LI POT porosz herceg 1 9 1 8 -ig, amidőn lemondott a protektori méltóságról. M i dőn az 1866-i k i háború után m i nd erősebb lett a törekvés a német egység felé, a nagypáholyok il. azon voltak, hogy ha már nem lehet egyesíteni a nagypáholyokat, legalább egy olyan egység�s .� zer ­ vezetet lélesítsenek, amely a német szabadkőmuve s­

ség közös ügyeivel foglalk oz i k . I gy jött létre az összes német nagypáholyok szövetsége, a Deutscher Gross­ logenbund. Azonban a gondolkodás és felfogás egysé­ gét a nrmet szabadkőmüve sségben ez sem hozta étre s megmaradt az eltérés a három óporosz konzervatlv és felekezeti szempontból exkluzív keresztény és a többi nagypáholy humanitári us és türelmes iránya k zöt . , A két irány különbsége a nemkerp�zteny ek felvetele­ nek k érdésében élesedett ki legjobban. A porosz pá­

�

� �

elzárkóztak a nemkeresztények holvok mé" " mindig fel ;élelétől, de azért barátságos érintkezést ta tottak fenn a többi nagypáhollyal. Nagy és fontos lépes volt, midőn HE RMANN SETTEGAST, a berlini gazdasági fői skola tanára 1889-ben, mint a R o yal York porosz nagypáholy nagymestere, szaldtoU az eddigi felfogás­ sal s azt akarta, hogy nagypáholya yúltoztassa meg az alkotmánynak erre vonatkozó intézkedését s tö­ rölje ezt a tilalmat. Ez az indltvány nagy vitát kel­ tett a német szabadkőmüv es sajtóban. Mivel indítvá -

�

16

lilyát nem fogadták cl, lemondott II nagymesteri állás­ ról s hiveivel 1 892-ben új nagypáholy t alapított Grosse Freimaurerloge von Preussen, genannt Kaiser Friedrich zur Bundestreue néven. Ez a nagypáholy

kés�b ? 1900-ban átalakult a hamburgi nagypáholy . berhm tartománYI nagypáholyává. Már a háború fo­ lyamán s különösen a háborút követő időben mind­ johban kiélesedett a z ellentét a konzervatív sőt bizo­ nyos tekintetben reakciós három óporosz é s a többi humanitárius nagypáholy között. A p oli tikai élet iz­ galmai s Németország szerencsétlen helyzete kiéles[­ tette a z ellentéteket s ennek következménye lett, hogy az óporosz nagypáholyok 1 922-ben kiléptek a Gross­ loge n,bund-ból s [gy a német szabadkömiivesség két­ féle Iránya e szakitásban külsőleg is megnyilvánult. A német szabadkömüvességben még egy zavaró .. korulmény állott be azáltal, hogy Nürnbergben még fi háború elölt egy új nagypáholy alakult Zur auf­ �� henden Sonne néven, mely nem törvényes módon j0tt létre s egyetlen német nagypáholy sem ismeri �l szabályos é s törvényes szabadkömüves alakulásnak. Ez a � új, szabálytalan nagypáholy a területi jog megsertésével Magyarországon i s alapított páholyo­ kat, ezeket azonban a Magyarországi Szimbolikus N � gypáholy nem ismerte el törvényes é s szabadkö­ . muves p � hol'yoknak. A nürnbergi nagypáholy hely­ zete ma IS tisztázatlan. _

Auszlriáb:tn és Csehországban.

Az abszolutisztikus uralom a XIX. század folya­ mán lehetetlenné tette, hogy Ausztriában a szabad­ kőmüvesség új életre keljen. 1809-ben, amig a fran­ ciák Bécsben voltak, két páholy alakult, de a kövel-

kew évben ezek is megszunlek. Az 1 848-iki esemé­ nyek hatása alalt LEWIS LAJOS, akinek k ésőbb fon­ tos szerepe volt a lnagyar szabadkömu vesség újjá­ alkotásában, feléleszletle a Szenl Józsefről elnevezett bécsi páholy t, s másult is próbáltak életre ébredni egyes páholyok, de az abszoluti zmus diadalra jutása rövid idő mulva ismét leheletlenné telt minden sza­ badabb mozgást. Midőn 1867-ben az alkotmányos élet i smét meg­ indull, s Magyarországon megkezdődött a szabadkö­ miivesség új életre keltése, LEWIS LAJOS Bécsben újra megpróbálla a Szent József páholy felélesztését. Azonban az alsóausztriai helytartóság nem adott erre engedélyt. Akik szabadkőmiivesek akarlak lenni, II pozsonyi és soproni páholyba lép lek be s Bécs­ ben olyan társadalmi egyesii leteket (nichtpolitische Vereine ) alakítottak, melyeknek tagjai csak szabad­ kömüvesek lehettek. Az első ilyen egyesület Humani­ tas néven alakult 1869-ben; a hetvenes és nyolcvanas évek folyamán több hasonló egyesület jött lélre. Ezeknek, mint páholyoknak, részben Pozsonyban, Magyarországi Jánosrendü Szimbolikus Nagypá­ a holy védelme alatt, - részben Lajtaujfalun, - a Magyarországi Nagy-Oriens védelme alatt, - voltak műhelyeik, melyekben szertartásos munkáikat vé­ gezlék. A két magyar főhatóság egyesiilése után II hécsi szabadkőmüvesek Pozsonyban a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy védelme alalt alapftottak páholyokat. Egyesületeik Bécsben minden politikai kérdés kizárásával pusztán társadalmi kérdésekkel és a jótékonyság gyakorlásával foglalkoztak ; a szt>r­ tartásos munkákat és felvételekt>t Pozsonyban tartot­ ták . 1 9 18-ban 16 ilyen bécsi páholy működött.

16 77

Ü gyanigy alakult egy páholy Prágáb an s egy Cser­ novitzba n. Midőn a világhá ború befejez ése után Ausztri a k öztársa sággá alakult át, a bécsi páholyo k ldvállak ri magyar országi nagypá holy k öteléké ből s H 1 19-ben Gross/oge von Wien néven önálló nagypá hollyá ala­ k ultak s így folytatj ák műkőd ésüket. A háború után a C s c h - s z l o v á li k ö z t á T­ S a s á g terület én az azelőtt részbe n a magya rország i, részben a bayreu thi nagypá holy vezetés e alatt miÍ­ k ödő németnyelvű páholy ok szintén önálló kká lettek s k ülőn nagyp áholy t alakíto ttak 1 920-ban Gross/ oge "Lessi ng zu den drei Ringen " néven. Ehhez csatla­ k o ztak az Észa k-Magyarors zág elszak ított teri. i letén műkőd ő magya r páholy ok (Pozsony, Kassa , LOSOh C, B esztercebánya ) . Cseh nyelvü páholy okat i s alapíto t­ tak a franci a Nagy Oriens védelm e alatt s e zei, 1923-ban kűlőn nemze ti l1agyp áholly á alakul tak Ná­ rodni Veliká Loze Cesko s/oven ská néven Prága szék­ hellyel.

�agyarországon. Az osztrá k abszo lutizm us k orsza ka lehete tlenné tett a XIX. száza d első felébe n a magy arság , a felvilá gosod ás és az embe ri szaba dság és egyen lőség érdek ét szolgá ló minde n mozga lmat, minde n törek ­ vést. De valah ánysz or deren geni kezde tt Magy aror­ szág egén, mindi g megfi gyelh ettűk a nemz eti önálló ­ s:� gra törek vés melle tt a szaba dkőm űves munk ásság megk ezdés ére irány uló k í sérlet et. Az 1 848-ik i esemé ­ nyek hatása alatt THO MA, pesti köny v- é s zenemÍÍ­ keres kedő néhán y, Néme torszá gban felvett szaba d­ kőmü ve s részv ételév el páho lyt alapí tott "A dicső fény

•

hajnalához" címen. (Cimébe er� detileg KOSSUT1 � LAJOS nevét is fel akarták venm.) Az év vége fele 32 tagja volt a páholynak, k ? ztük 1 4 magyar; azo� . , ban a bekövetkezell szomorll esemenyek hamar vcget vetettek a páholy életének. . A szabadságharcot követő abszolutizmus korá­ ban itthon szó sem lehetett páholyok alapításáról, azonban a külföldre bújdosotl haz� fiak meg� r�é >t _� és támogatást keresve Magyarorszag ugye l � a nt, , a kűlföldnek az emberi jogok és szabadság Irant fogékony köreiben több helyen felvételtek a pá­ holyokba: KOSS UTH LAJOS, gr. BETHLEN GE H­ GELY és HAJN I K pAL Cinc,innatiban, Er. ANDR ASSY . G Y U LA Párizsban, HORVATH M IHALY Svájcban � KLAPKA GYÖRGY Turinban, továbbá P U LSZK\ RÓNAY JACINT, gr. TELEKI LAsZLO, FERENC HENSZE L MANN IMRE és még többen be � éptek It szövetségbe. Midőn 1861 -ben úgy látszott, mmtha al· kotmányos uralom venné ke zdetét, néhány hazatért emigráns azon dolgozott, hogy Pesten páholy t �la­ pitson. Gr. CSAKY TIV ADAR buzgólkodott legJob­ ban s megalakiLották II Szent István páholy t. Fömes­ ter lett gr. KAROLYI E D E, a tagok közt volt még gr. CSAKY KALMAN és TIVADAR, ALMASy , pAL, gr. TELEKI SANDOR, gr. ESTERHAZY ISTV AN, � UM­ . k. Az ehsm ­ NICZER SANDOR egyet. tanár és maso � , rést és alkotmányt Hamburgból akartak meg� apm, de az abszolutizmus újjáéledésével ez a paholy­ alapitás abbamaradt. I d ől,özbe � LEWIS LAJ�S an­ , . gol és francia nyelvtanar, késobb a b� dapestI egye­ temen magántanár, aki már Bécsben l.� � o� gozott a . szabadkőmüvesség érdel,ében, Pestre koltozott s ne­ hány német testvér részvételé� eI 1 � 63-ba �1 páh�l � t _ meguJI_ al,art alapítani, s ezt a szándckát tobbszor

78

totta, de hiába, mert egyszer sem tudta megkapni a k o rmány jóváhagyását. Ez időben a Szent István pá­ holy tagjai közül néhányan Genfbe kerültek s ott más cmigránsok részvételével Ister néven m a gyar páholyt alapította k . A tagok között voltak KLAPKA GYöRGY, gr. CSA KY TIVADAR, HORVÁTH M I · H Á L Y , gr. KARACSAY S ÁN D OR , THAISZ ELEK. A páholy 1866-ig mííködött. Midőn a z alkotmányos élet helyreállt, LEWIS ismét erős agitációt kezdell, hogy Budapesten páholy t alapítson. 1868 jún. 26-án megalapítják az "Egyes­ sé � a hazában" nev ű páholy t, s miután a belügy. 11l1Dlszter ugyanazon év októberében jóváhagyja a z alapszabályokat, a páholy megkezdi működését. A szabályos elismerést és al1wtmányt 1 869 május ha­ vában Anglia nagypáholyálól kapta. A páholy élénk müködést kezd s a tagok száma egy év mulva már 57. Köztük van PULSZKY FERENC, aki k ésőbb oly fontos hivatást tölt be a magyar szabadkőmüvesség történetében. Egyidej űleg hozzálátnak újabb páho­ lyok alap ításához II fővárosban és a vidéken s egy­ más után nyilnak meg a páholyok Teme!>várott, Sop­ ronban, Pozsonyban, Aradon, Baján s Budapesten újjáéled a "Szent István" páholy. Az igy megalkult hét páholy 1870 január 30-án Magyarországi Jál1OJ­ rendű Szimbolilms Nagypúholy eimen önálló na'!y­ páhollyá alakult s első nagymesterré P U LSZKY FE­ R E N C-et választották meg. Az új nagypáholy, mely csak az első három fokban dolgozott, a bayreuthi Zur Sonne nagypáholy túl kapta a l k otmányát. E nagypáholy alakul ásával párhuznmosan TűRn ISTVÁN vezetésével é s nagyrészt hazatért emigránsok részvételével megalapították 1869-ben a "Corvin Má­ tyás az igazságoshoz" nevii, skót ritusú, tchát ;maga s-

79

fokokban is dolgozó páholy t. Alapszabályait a bel­ iigyminiszter 1870 febr. havában megerösltet e. Sza­ badk őmiives clismerést és alkotmányt a franCia Nagy Orienstöl kapolt. Tagjai között volta k : KLAPKA GYönGY, BESZE .JÁNOS, gr. CSÁ K Y TIVADAR, gr. TELEKI SÁNDOR, THAISZ ELEK, JOANNOVICS GYÖRGY ' SIMONYI ERNö stb. Ez a páholy alapi­ totta Bu dapesten a Humboldt páholyt, továbbá új páholyokat Aradon, Ka ssan és TemesváI't. 1871 má­ ju s 29-én ezek a páholyok is önálló nagypáhollyá alakultak 1I1agyarországi Nagy Oriens néven, nagy­ mester lett JOANNOVICS GYöRGY közokt. minisz­ teri államtitkúr. Ily módon két irányban indult � e ? a s�.a ad­ kőmüvesség munkája, azonban e két uany kulonb­ sége csakis a belső életre, a ritusra és dolgozásmódra vonatkozott. Míg a Nagy Oricns elismerte a magas fokokat is, addig a Jánosrendű Nagypáholy csup án , az inas- ' legény- és mesterfokot fogadta el. Egyeb­ ként m indkét szabadkőmüvcs . testület összetétele, iránya cgyforma volt. A tagok legnagyobb része a művelt középosztályból került ki, le� inkább köztiszt­ viselők, irók, művészek, tanárok, u gyvédek és or­ vosok, kereskedők és iparosok keresték fel a páho­ lyokat. A köztisztviselők között sok olyat találunk, nki később jelentékeny szerepet játszott Magyaror­ szág politikai, tudományos é� iro � lmi. .le ében. . . arisztokrácia egyes szabadelvll tagJai, kulonosen akIk az emigrációban is részt vettek, kezdetben ott voltak a páholyokban; számuk azonban nem szaporodott s idővel egészen visszavonultak . Ennek főokát abban találj uk, hogy az uralkodó .áz �indig ellenséges in­ dulattal nézte a szabadkömuvesseget s nem szívesen látták, ha a magasabb állású, különösen közjogi

�

�

�

�

� !

�z

81

10 mélt6ságot viselő tisztviselők, az udvarhoz közel Al· lók a szabadkőmüves szövetséghez tartoznak. Egyesekben már kezdetben megvolt a tö: e� v� s . . a két szabadkőmüves szervezet egyesltésere, kulono· az lartó�m i k dolgozolt ADAR TIV CSAKY gr. sen egyesülés érdekében. De mind a két csopo rt me· . rev ragaszkodása a saját ritusához, hosszú Időn á t megakadályozta a z egyesülést. V égre 1 6 év mulva, 1 886 március 2 1 -én mindkét testület kimondta a� egyesülést s együttesen megalak ították a Magyaror­ szági Szimbolikus Nagypáholy-t. Nagymester lelt P ULSZKY FEH�NC, helyette� nagymesterek RA· KOVSZKY ISTVAN és SZONTAGH ÁBRAIlAM. Ek­ kor 25 jánosrendü és 1 2 skót ritusú páholy működött Magyarországon. Az egyesülés után nagy fellendülés kezdődött .a magyar szabadkőmüvesség élettben. Kiilönöscn, mI­ dőn 1888-ban P U LSZKY lemondása u tán RA­ I{OVSZKY ISTVAN lett a nagymester. Az ő bölcs é s körültekintő vezetése mellett élénk élet indult meg a páholyokban. Midőn 1893-ban lemondott, mivel a számvevőszék elnökévé neveztetett ki, utóda IV ANKA IMBE lett, aki haláláig, 1 896-ig vezette a nagypáholy ügyeit . Halála u tán egy évig BERECZ ANTAL állott a nagypáholy élén, 1 89 7-ben JOAN­ N OV ICS GYÖBGY nyug. államtitkár választatott meg, aki haláláig, 190\J-ig töltötte be a szabadkőmli· vesség vezető állását. Utána dr. B()KAY AHPÁD egyetemi tanár volt nagymester I909-től 19 I5-ig s le· mondása után l !n 9-ben RAU GOTTLOB leU utóda. A magyar szabadkőmüvesség az újjáébredése óta eltelt félszázad alatt arra törekedett, hogy hasznos, jótékony hatással legyen a kiegyezés után meginduló magyar közéletre. Nem elégedett meg a tisztán kon·

templatfv, fiIoz6fikus szabadkl.ímüvességgel, hanem élénk érdeklődést tanusított mindig a közéleti, társa· dalmi kérdések iránt. A munkák on tartolt előadások felölelUk mindazokat a kérdéseI,et, melyek a köz­ élettel kapcsolatban voilai. . A cél elsősorban a tagok oktatlsa, felv:Iágosítása s egészséges, felvilágosodott és szabadelvű szellem megteremtése volt. így már a z első években szóba került a párbaj kérd�se s egy párbajellenes liga alak ítása. Élénk érdeklődést kel­ tettek a páholyokban azok a társadalmi mozgalmak. melyeknek eredménye lelt a polgári házasság és az állami anyakönyvvezetés életbeléptetése és a feleke­ zeti kérd':sek megoldása. Később behatóan foglal­ koztatta a páholyokat az emberi jogok kiterjesz­ tése s a z általános választójog kérdése. Azonban a vezetőség mindig távol tartotta a páholyokat a pártpolitikai kérdésektől és a napi politika har­ caitóL Legelső sorhan a népnevelés, a tud.í ster­ jesztés és a szegények, elhagyatottak sorsának j a . vítása kötötte le a páholyok munkásságát. So­ kat foglallwzott mindjárt megalakulása u tán a Corvin Mátyás páholy a népneveléssel s 1 870-ben megalápítolta a Népoktatási Kör-t, majd I 875-ben ll. Háziipar egy let et ; s 1870-ben ugyanez a páholy ala­ pftotla a Szeretet, hülyéket gondozó inté zet · et . Töhb páholy foglalkozott az elhagyott gyermekek sorsával, s megalakították a Gyermekbarát Egyesület-et (Hum­ holdt páholy) , az Országos Gyermekvédó Egyesület-et (Könyves Kálmán és Demokrácia páholy) , a Szünidei Gyermekte/ep-et ( Haladás páholy) , a Nyomorék Gyermekek Otthoná-t (Deák Ferenc páholy) s az lnglJente j Egy esület -et ( Minerva páholy ) . Az :Iha­ gyottak és a társadalom támogatás:'tra szorul6k erde­ h ében alapították meg mindjárt kezdetben a Buda· -

Dr. Balassa : A szabadkőmúvesség történele

6

88

pesti Ra bsegélyző Egyesület-et, későbh a HajléldaIn· nok menhely-ét és a z Ingyenkenyér Egyesület-et

(Régi hivek páholya) . A páholyok munkájából in­ dul k i a z Onkéntes Mentő Egyesület gondolata, a Teleia Egyesület, az Országos Anya- és Csecsemőuédö Egyesület s még sok más jótékony intézmény esz­ méje. Az általános müveltség emelése és a tu dás ter­ jesztése érdekében alapította meg/ a Könyves Kálmán páholy a S:::a bad Lyce u m- ot az Erzsébet páholy a z Erzsébet Népakadémiáf s a Kazinczy páholy a z Isme­

mellye! a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholyt és az összes páholyokat feloszlatta. Ezóta szü netel a. szabadkőmüvesség Magyarországon. 1 9 1 8-ban Magyarország terülelén 86 páholy (ezek közül Budapesten 30) és 1 1 kör müködött. A vidéki páholyok közül Magyarország elszakított terűletén működött 34, Csonka-Magyarország teriile­ Ién 22 páholy.

,

retterjesztő Társaság-ot.

A világháborll kitörése megakasztotta a szabad­ kőművesség munkáját. A N a gypáholy épületét s a vidéki páholyházakat i s kórházakká alakftották ál nagy része a h arctérre ment, hogy s a tagoknak kivegye részét a haza védelmében. A háborúbnn megszakadt az érintkezés az ellenséges országok nagypáholyaiva l ; azonban a magyar nagypáholy a semleges országok nagypáholyai útján kétszer is fel­ szólalt az emberségesebb bánásmód érdekében az in­ ternáltakkal és hadifoglyokkal szemben. A háború szerencséLlen befejezése után a magyar nagypáholy körlevéllel fordult az ellenséges országok nagypáho­ lyaihoz a z igazságos béke és Magyarország integri­ tása érdekében . A proletárdiktatúra kitörése után ( 19 1 9 március 2 1 ) a tanácskormány lefoglalta a nagpáholy vagyonát s épületét átadta egyes szakszer­ vezetei részére. A proletárdiktatúra bukását k övető zavaros időkben a páholyok nem kezdhelték meg működésüket. A román megszállás után a nagy­ páholy hozzáfogott a szabadkőművesség újjá szerve­ zéséhez, ezt a munkát azonban megakasztotta a pá­ holyház elfoglalása 1 920 május 14-én. Ezt követte a belügymini szternek május 1 8-án kiadotL rendelete,

Oroszországban és utódállamaiban. A XIX. század elején, midőn I . SÁNDOR lépett a trónra, nagy virágzásnak indult az orosz szabadkő­ müvesség. A cár 1803-ban visszavonta a titkos tár­ saságok ellen kiadott rendeletet, sőt állí tólag maga i s belépett a szövetségbe. A páholyok gyorsan szapo­ rodtak különbözö főhatóságok irányitása mellett. Sok páholy t alapított a birodalom külünböző városaiban egyrészt a svéd ritusú Wladimir DireJ.:toriális Nagy­ páholy, amely 1 9 1 6-ban Tartományi Nagypáhollyá alakult át, másrészt az 1 9 15-ben alakult Asfraea Nagy­ páholy. A páholyokban igen élénk élet folyt, az orosz társadalom előkelö egyénei, az udvarhoz közel álló főurak és katonák, költők, mÍÍvészek vettek benne részt s működésük nagy hatással volt az emberszere­ tet és felvilágosodás terjesztésére Oroszországban. Az európai általános reakció hatása alatt 1 822-ben bir­ telen megváltozott a kormányzat felfogása a páho­ lyokkal szemben, egy cári rendelet betiltotta a pá­ holyokat s véget vetett a szabadkőművességnek Oroszországban. Az abszolutisztikus cári u ralom alatt gondolni sem lehetett a szabadkőmüvesség visszaállf­ tására. A világháború után Oroszország részekre bom-

85

loU. Szovjet-Országban a bolsevik uralom éppúgy el­ fojtotta a szabad gondolkodást, mint a cári abszolu­ tizmus ; itt gondolni sem lehet a szabadkömüvesség működésére. U k r á n i á b a n, miután önálló országgá lett, felújftottál< a régi, csaknem száz év óta alvó páholyo­ kat s 1 9 19-ben megalakították Ukránia Nagypáho­ lyát. L e n g y e l o r s z á g b a n is alakulóban van egy nagypáholy. F i n n o r s z á g b a n New Y ork ál­ lam nagypáholya alapított 1 922-ben néhány páholy t s ezek most még a z ő védelme alatt dolgoznak.

A Balk:in-álIamokban. A Balkán félsziget országaiba kivülről kerűlt be a szabadkőmüvesség s idegen országok nagypáholYR i kezdettek páholyokat alapítani. Csak a legújabb időkben alapítottak külön nemzeti nagypáholyokat. G ö r ö g o r s z á g b a n 1837 körül alakult néhány rövid életíí páholy Corfuban. Később az olasz N agy Oriens állított fel néhány páholy t s ezek 1867-ben Tartományi Nagypáhollyá alakultak. Görögország Nagy Oriense és Nagytanácsa 1898-ban alakult meg mint önálló főhatóság . T ö r ö k o r s z á g terliletén, Konstantinápolyban s más városokban a legkülönbözőbb országok nagy­ páholyai állítottak fel páholyokat, részben saját hon­ fitársaik számára, részben azért, hogy kapcsolatot ta­ láljanak a z ottani lakossággal. Már a XV I I I . század­ ban is tudunk egyes angol és olasz páholyokr61 ; a XIX. század közepén azután az angol, ír és skót, valamint a francia és olasz nagypáholyok is alapítot­ tak páholyokat, amelyekbe sok török előkelőségei vettek fel s 1869-hen megalakult Törökország szá-

mára a maga sfokok N a gytanácsa. A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy is alapított egy magyar nyelven dolgozó páholy t Szmirnában. A török szabadkőmüveseknek az a törekvése, hogy önálló főhatósággá alakuljanak, 1 906-ban va: lósult meg; ekkor alapftották meg Törökország Nagy Oriensét, meJyben főleg az ifjú török államférfiak és hatonák foglaltak helyet. A török szabadkőmiives páholyok, nem annyira politikai, mint főleg társa­ dalmi tekintetben nagy befolyással voltak Török­ ország modern átalakulására. S z e r b i á b a n elöszőr Hirök tisztek alapítottak egy rövid életJl páholyt 1848-ban, majd 187 7-ben az olasz Nagy Oriens védelme alatt keletkezett egy páholy s ez 1885-ig működött. A szerb szabadkőmüvesség tu­ lajdonkép akkor kezdődött, midőn a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy alapított páholyokat Belg­ rárlban és Nisben s ezek az ő védelme alatt dolgoztak 1 9 1 2-ig, amidőn kiváltak s önálló nagytanáccsá ala­ kultak át (Supreme Conseil de Serbie). A világháború után a horvátországi páholyokkal megnagyobbodva, megalakították Jugoszlávia Nagypáholyát (Grande

Loge des Serbes, Croates, Slovenes, Jougoslavie).

A Ma gyarországtól elszakftott területen levő magyar páholyok nem csatlakoztak a nagypáholyhoz és nem miíködnek. II u l g á r i á b a n egy páholy dolgozott a francia Nagypáholy védelme alatt. Ez a háború alatt 1 9 1 7-ben önálló nagypáhoIlyá alakult át ( G rande Loge de BuT­ garie) s még négy új páholy t alapított. Il o m á n i á b a n a világháború előtt csak két páholy működött, az egyik francia, a másik német védelem alatt. A háború után New York állam nagy­ páholya vette kezébe a román szabadkömiivesség

.-

-

-

------ - -- . -

-

�-

-

:--

---;- - "

""" ��-� 87

86 szervezését, s 1922-ben húrom új páholy t alapított Bu­ karestben. Ezenk ivül néhány szabálytalan és el nem ismert román páholy i s alakult. A Magyarország el­ szakított területén levő magyar páholyol. közül né­ hány (Brassó, Kolozsvár, Arad, Temesvár) 1 922-ben megkezdte a munkát, egységes szervezetté azonpan ezek a páholyok még nem alakultak.

Az Európán kívtUi országokban. ;\. szabadl{őmiivesség Európából terjedt el a gyarmatosftá ssa l és a civilizációval p ár uzamosan a . többi v i lágrészben. c s z a k - A m e r l k a b a n, amUlt láHuk, már a XV I I I . század folyamán erös lendület­ nek indult a szabadkőmüvesség s a z Egyesült-Álla­ mol, megalakulásával lép ést tartva, nőtt é s terjedt � fontos és erős intézménye lett az ameril{ai közéle t ­ nek. A X I X . század folyamán mind jobban gyarapod­ tak a páholyok, s minden egyes államban külön nagy­ páhollyá alakultak s ezek mellett megalakultak a magasfokok Nagy tanácsai i s . Jelenleg 49 nagypáholy és 2 nagytanács műl{ödik a z Egyesült-Államokban, 9 nagypáholy é s 1 nagytanács Canadában é s a gyar­ ma tokban. A z amerikai szabadkömüvességben az alapítók szelleme él tovább s páholyaik a k ö zélet l i ­ berális, türelmes szellemű irányítását s a jótékony intézmények alapítását tekintik fő feladatulmak . Számban é s befolyásban erős az Egyesült-Államok szabadkőmüvessége, aminek legjobb bizonyítéka, hogy a z eddigi 29 elnök közül 16 volt szabadkőmü­ ves, köztü k : WAS H I N GTON, JEFFERSON, MON­ ROE, L I N COLN , GARFIELD, MAC K I N LEY, ROO­ :FVELT é s IIAR D I N G . T< ö z é p- é s D é l - A m e r i k á b a n szintén II

�

gyarmllto�ítással párhuzamosan alakultak az illető anyaország segítségével a páholyok. Legnagyobbré­ szük csak a XIX. század folyamán alakult nagypá­ hollyá. A legrégibb főhatóság Kö �ép-Ameriká �n Haiti Nagy Oriense ( 1 824 ) , Dél-Amen kában Brazlha Nagy Oriense ( 1 822) ; Közép-Amerikában jelenleg 9, Dél-Amerikában 13 nagypáholy működik. Ezeken k ívül egész Amerika területén dolgoznak angol, fran­ cia, német, spanyol és holland nyelvű páholyok a z illető országok föhatóságainak védelme alaH. Az angol szabadkőmüvesség utat nyitott magá­ nak A tI S z t r á I i á b a is, s Nagy-B riLánniának mind­ három nagypáholya alapított az ausztráliai gyarma­ tokon a XIX. század eleje óta páholyokat, melyek az anyaország védelme alatt s annak szellemében mű­ ködlek. Nagypáhollyá csak a mtllt század 80-as évei­ ben kezdtek alakulni; jelenleg 7 önálló nagypáholy működik. Azonkívül igen sok angol páholy dolgozik a z angol, skót vagy írországi nagypáholy védelme a lall, továbbá egy francia é s két portugál nyelvű pá­ holy az illető országok főhatóságának védelme alatt. A z s i a teriiIetén Indiába jutott el legelőször az angol szabadkőmüvesség, s 1 7 28-b61 van tudomásunk arról, hogy Bengalban páholy alakult s ott az egész XVI I I . század alatt virágzott a szabadkömüvesség. Bombayban 1 7 58-ból ismerjük az első páholy t; Cey­ lonban a hollandi nagypáholy alapított páholyokat kezdve. Kínában 1 7 6 7 -ben egy angol, 1 7 7 1-től 1 788-ban egy svéd páholy alakult, Japánban csak a XIX. század hatvanas éveiben alakultak angol pá­ holyok. Indiában ma i s csak Nagy-Britannia három nagypáholyállak védelme alatt dolgoznak a páholyok ; � :\zsia egyéb államaiban i s csak angol, olasz, spanyol é, porlugúl nyelvií páholyok miíködnek. Kelet-Indiá-

�

r; -�

- ------ - ---y� .- :---

.---- -- ,

�--- .

88

ban a hollandi Nagy Oriens Tartományi Nagypáholy a . az Illetékes szabadkőm űves főhatósáa• Az egyetlen önálló föhatóság, a Philippini -szigetek" Nagypáhol yu, nemr�g alulwlt. A f r i k a területén elöször Egyiptomba jutott el a francia, azután az angol szabadkő müvesség s a XIX. század elején alakultak páholyok . A hat � anas és hetvenes években nagyon szaporodtak a páholYllk az egyiptom i vezető emberek részvételével. 1 867-ben HALIM pasa � e�eeg, MEHEM ET ALI fia volt a nagy­ me"ter . Egy IdeIg a különböz ő ritusok zavart okoz­ tali ; 1876-ban újra szervezté k a nagypáh oly t ( Grand Lodge of Egypt) és a főtanác sot. Ezenkív ül még ön· álló Iőhatósá g Liberia Nagypáh olya. Egyébként an­ gol fr.lUcia német, hollandi , olasz, s�anyol és por­ : tug�� l nyehu. páholyo k dolgozn ak Afril,a gyarmatosí­ tott területein . A szabadkömü,rcsség mai szervezete.

•

Vég� ghaladva a szabadkőmüvesség két százados .. torténeten, láttuk, hogyan alakult ki egy kis körből az 1 7 � 7 -ben megal�p! tott angol nagypáholyból egy: .. az egt' �z muvelt vIlagot átölelő szervezet. Láttuk hogy mIUtán a szabadkőmüvesség a XVIII. század fo : lyamán átm� nt többféle gyermekbetegségen, II XIX. századnak tIsztább gondolkodása határozottabb ko­ molyabb és e �ye� esebb irányt szabott a fejlődés;lCk s így alakult kl mmden ország számára az illető nem­ � et mű � eltségének. gondolkodásmódjának és népi sa­ játságamak megfelelő szabadkőmüvesség. Ma min­ den nagypáholy önálló smbadkőmüves főhatóság � mely határozatokat csak saját magára nézve hozhat: lUtézkedése�et csak a maga hatáskörében tehet. Tisz-

t�letben tartják egymás területi határait s mindegyik nagypáholy csakis saját országának teriiletén alapít­ hat páholyokat, kivéve ott, ahoi törvényes és sza· bályos főhatóság még nincs. Szabúlyos páholynak és nagypáholynak csak az olyan alakulatokat ismeri el, amelyet egy szabályos és törvényes nagypáholy ala­ pított, avatott fel és látolt el alkotmánnyal. Tehát teljesen távol áll a szabadkőmüvessrglől minden olyan intézmény, bármilyen célból alakult és mü­ ködik, amely ezeknek a feltételeknek nem tett eleget. Tehát semmi kapcsolatuk sincs a szabadkömüvess�g­ gel az úgynevezett Bné Brith páholyolmak , a Good­ Templar páholyoknak s bármely más páholyoknak nevezett intézménynek. Az egyes nemzetek szabadkőmüvessége alkotja meg együttesen eszmei egyesűlésként a s z a. b a d­ k ő m ü v e s v i l á g s z Ö v e t s é g e t, melynek ősz­ szetart6 kapcsa csakis a szabadkőmüvesség közös eredetének tudata, szertartásainak, ismertető jeleinek é� erkölcsi alapelveinek közössége. Ez a világszövet­ ség sohasem akart hatalom lenni más hatalmak fölött vagy mellett s nem egyéb, mint az egész emberiség testvéri összetartozásának gondolatát megvalósítalli törekvő emberek közössége. Az egyes nagypáholyok között a kapcsolat abball mutatkozik, hogy egymás mellé képviselőket, a ba­ rátságos érintkezést közvetítő testvéreket neveznek ki s egymás munkáit szabadon látogathatják, egy­ mással leveleznel... S csaki � a legutóbbi évtizedek fo­ lyamán merült fel a törekvés abban a z irányban, hof.(y a különböző nagypáholyok közölt szorosabb érintkezés jöjjön létre. Ez előbb szabadkőmüves kongresszusok rende7ésében nyilvánult meg. Az el:só ilyen kongresszus Párizsban volt 1889-ben, azután

\'

90

Milánóban ( 1895) , lIágábun ( 1 896) , i smét Párizsban ( 1900) . Ezeken a kongresszusokon alakult ki egy nem­ zetközi szabadkőmüvesi iroda gondolata ; s ez meg­ valósult 1902 szept. 6-án, s vezetését a svájci Alpina nagypáholy vette át, (Bureau international de rela­ fiom ma�onniques), az intézmény lelke és vezetője ED. QUARTl ER-LA-TENTE. Ez az iroda a háború folyamán nagyon sokat tett az internáltak és hadi­ foglyok sorsának enyhítése érdekében. A világhábo­ ború után, midőn a szabadkőmüves nagypáholyok között ismét megkezdődött az érintkezés s a megsza­ kadt kapcsolatok felú.iítását meg kellett kezdeni, is­ mét a svájci szabadkőművesek köréből indult ki a gondolat, hogy az iroda helyébe egy erősebb és tartó­ sabb intézmény lépjen. A Genfben 1 9 2 1 október ha­ vában tartott nemzetközi szabadkőműves kongresszus megalkotta az eddigi iroda helyébe a Nemzetközi Szabadkőműves Egyesületet (Association Ma�ollnique Internationale). Elnöke J. REVERCIION, a svájci nagypáholy nagymestere, kancellárja QUARTIER­ LA-TENTE. Az egyesület feladata lesz az egyes nem­ zelek szabadkömiives főhatóságait egy szervezetben egyesíteni s a közös célok érdekében egységes mun­ kásságra bírni.

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó

. .

. .

• .

. .

Bevezetés . . . .

. .

.

. .

. ,

. .

.

.

.

.

. .

. .

. .

.. .. .. .. .. .. .. . . .. .. .

1. A homályból az lásáig

.

. .

.

.

. ,

Oldal :.I 5

.

angol nagypáholy megalaku• .

. .

. .

. .

. •

"

. .

. •

• .

. •

ll. A szabadkömüvesség elterjedése a X VIII. században

. •

. .

. .

. .

III. A szabadkőmüvesség zadban I V. A

. .

. .

. .

. .

. .

.

.

mai szabadkőmüvesség században

..

.

.

. .

. .

. .

. .

. .

.

.

. .

. .

clfaj ulásai a XVIU. szá-

. .

. .

. .

. .

. .

.

.

. .

. .

7

19 49

kialakulása a XIX. . .

. .

ACHÁTl IMRE

.

KÖNYYTÁ[(.ÁSÓL

.

. .

.

.

.

.

. .

58

�-·----------I A MA YERLINGI

TRAGÉDIA

UTOLSÓ HABSBU RG OK AZ

OItMÁNYOIt,

É EMLÉKEZÉS E K S FEWt;GYZÉSEK

LBVlI:LEIt

ÉS JE�YZÓXÖNYVEIt RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS SZERELMI REGÉNYÉRÓL

ts HALÁLÁRÓL

lRTA LEOPOLD WÖLFLING LJPÓT F�nD IN.4No "UtÁLTl HI:RCEG TOSK.4N. OnOKOi lUQJBERC&OE

BÉTA

I

:J

�

1110DALMI RtIZV*�TT.u�SA.SÁ." KUD1JA I. BOD.lrl:lT

�

Lipót Salvator főherceg, ak! az osztrák-magyar monarchia fény­

/ci a legérdekesebb és h áz jelentús tagjair61.

kO ában leköszönt rangjáról, meglrta és most adta

lefTIzgalmasabb k(Jnyvet a volt császáli és királyi Éles /cél!ek ezek és megdöbbenW hüséggel nmtatják be azokat, a/eikre GO millt6 ember sorsa volt bízva. Ferenc József, Ferenc Ferdinánd udol '. tr6n�r�lcös, �rth János, Albrecht rÖhe/·ceg, Károly, Zita stb: / mben alakjalt állitJa elénic összes gy a rlóságai lckal .

BUDAPEST. 1914

BtTA IRO DALM:

R

-T KIADÁSA

Egész irodalom támadt a tr6n6rök(Js haláldról trott legendákbó/, történelekből és emlé/ciralokbó/, és csodá/atosképpl'1l egyetleneg/l

és

tpljesen igaz leirás se jelent meg

mindeziddg.

hii

Az lU közöU okmri­

minden idökre véget vessen a. leuendaköUészetnek egysze rü igazságot Rudolf trónörökös haldlaróL

nl/ok célJa, hogy

és

elmondja az

�

I

I

I

BÉTA Irodalmi Részvény társaság kiadása . Budapest, VlI., Erzsébet-körút 43 (Royal-épület) Kapható minden könyvesbollban, dohánytözsdében �s ujsáoárusil6nál

BÉTA

Irodalmi Részvénytársaság

kiadása

Budapest, V11., Erzsébet- körút 43 (Royal-épület! Kapható minden k6nyvesboltban, doMTllItőzsrMben ts ujsagár-u.slMnál

- -�_. _ ----

I !

MIND EN T T UD O K K Ö N Y V TÁ R - 8 -

II

I

--------c..,-

FIG URETTE N (J IR UHA - VÁ ZLA TOK RAJZOL TA

SZÉCHY-HA CKER JOZSEF OKL. TER VEZO IPARjJftJ VÉSZ Nem

divatlap

ez ;

annál

sokkal

használhatóbb

segédeszköz a legujabb divat szerint öltözködni sze­ rető hölgyek és női ruhaszab6k számára. A füzetben 50 lapon különféle ruhavázlatok van­ nak, amelyek minden rajztudás nélkül néhány ceruza­ ..Xavier fagl!. azt a l1�héz feladatot kapta fönöke/Wl, hogy a francif! t.f!1"uleteken tdo.zo koronus fök élelbiztonsága fölölt örködj�k. É anl11'i Uf!lI.cs�égg�1, 1Imú �zerencsév�l oldolla meg feladallit és kétSégkiv rend. kivult t.apmtaltal �, mer.t mmden uralkod6 intim barátságával ti.'zleltr meg. Finom érzesemelc bizonlflléka ez a könyve is, amelyet most, nyuga. lomba vonuldsfÍval kiadott. Egyetlen dU1"Va iruliszkréeiót el nem kövd, de sok mulatsqpos adomát, érdekes esetet, jellemzö történetlcét jegy"' fel róluk• .ti. k01lyP k�ttös szolgála.t0t tesz az olvasónak : 1'endkivii l. mulattató az, amtt letr, és mert aUala megtudja, tiszllÍn megldtja, hC?gyan élnek, gondolkoznak, mulatoznak és szenvednek azok miii. dIg k?vál!sqgos, de vajmi ri!kdn szerencsés és boldog egyének a , akikr i' annyl 1Iulltó ember sorsa b!ZVa van, szóval - (j Felségeik.

ilí

BÉTA

Irodalmi Részvénytársaság kiadása

Budapest, VII., Erzsébet-körút 43 (Royal-épület)

Kaphat6 minden könyvesboUban, dOhdnytözsdében és ujsdgdrusU6ndl

vonással ugy alakithatók, hogy bármely látott modell azonnal megrögzithető. Két füzet jelent meg. Az egyikben ruhák, a másik­ ban kabátok, kosztümök vannak. Van belőle egy kis­ alaku - ridikülben hordható - kiadás és egy nagyobb alaku, amely négyszerte nagyobb a másiknál. Roppant mérsékelt ára mindenki számára hozzá­ férhetővé teszi.

BÉTA

b'odalmi Részvénytársaság kiadása

Budapest, VII., Erzsébet-körút 43 (Royal-épület)

Kaphat6 minden könyvesboltban, dohányt,(Jzsdében és ujsdgdrusU6ndl

�I

1- -.:ü (fjustJfI szdm4ra

I

MIND ENT T UDOK KÖNY V T ÁR -

4

-

..7..-s

:;.

�/�'

Á tiszavári hires gimnázium V. osz/ályu tanl//6i titokzatos terve­ ket szőltek. Az osztály legjobb tanu16jának, Tarajosinak vezetést!· vel lel akarják mnqukat szabadtlani az iskola .. elviselhe/etlen" fe­ gyelme al6l, hogy öná1l6, szabad életel éljenek. Nagy körültekintéssel meg/ervezik Diákország alkolmányát s készülődnek a v.áros!rát érm!? foly6n lakatlanul álló sziget birtokbavételére. Meg l/yenk szove/séllPsul osztálytársuk, gr6f Simándy Ferenc támogatását is, a kinek novérB vonz% mmal viseltetik larajosi iránt. A kislány segiteni akar6 .t ul­ buzgalma bájos jelenetekel id�z elő. A terv sikerül, bevonulna k Diák­ országba, ahonl/an a sors és jobb belátás visszatériti őket az 1skolct padjaiba. A könyv egyike a legnagyszerübb ifjusdgt iratolmak és ef/észen b7zonyos, IlUf/Y hamarosan a legismertebb, teykedvesebb ífjusági tratok közÖlt is elsó helyre kerül.

BÉTA Irodalmi Részvénytársasá.q kiadása Budapest, VII., Erzsébl't-körút 43 (Royal-épület)

Kapható

/

mind-n

könyve,boUban.

l dohánytiJzsdében és ujsdgárusit6ná

A háboru szenvedései és a kiállolt lelki kínok fOlytán az emberiSég lemondáshoz szokolt és ráeszmélt a lelkére. Az ember szeme befelé for­ dult és ott kereselt vigasztalást a szenvedésben. A tulvilág kérdése kezdte foglalkoztatni és a hit felbugyogolt a lélekbőt, mint egy ujra születő forrás. Ennek kell tulajdonítani, hogy az emberelc ma val6sággal szen. vedéllyel velik magukat a tulvilág p7'oblémáira és a lanokra. amely ezekkel foglalkozik. Ez indOkolja meg ennek a könyvecskének a megjelenését, amely csupán fetvilágosi16 irás. és nem alear sem a spiritizmus mellett, sem ellene állást roglalni.

BÉTA Irodalmi Részvénytá1'saság kiadása Budapest, VII., Erzsébet-körút 43 (Royal-épület)

Kaphat6 minden könyvesboltban. dohdnytözsdében és ujságárusü6nál