ks0hl:f DEÁK ÉLETE IRTA FERENCZI ZOLTÁN KÖTET. II. -. ;-:r

kS0hl:f

DEÁK ÉLETE IRTA

FERENCZI ZOLTÁN II.

KÖTET.

-.•;-:r

A MAGYAR

TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA UJ FOLYAM, LVm. KÖTET. 1902—1904. CYCLUS

DEÁK ÉLETE mTA

FERENCZI ZOLTÁN n.

AZ

1904-DIK ÉVI

ILLETMÉNY HARMADIK KÖTETE

DEÁK ÉLETE IBTÁ

FERENCZI ZOLTÁN

n.

KOTE

BUDAPEST A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KLADÁSA 1904

D6

Kit.

1

Homyánszky

Viktor cs. és

kir.

udvari könyvnyomdája.

A MÁSODIK KÖTET TARTALMA. MÁSODIK KÖNYV.

(1836—1849.)

KILENCZEDIK FEJEZET.

Deák

8

az administratori rendszer és az ellenzéki nyilatkozat.

— Deák a májusi megye— Deák Pesten. — Az ellen-

Festetics administrator Zalában.

—

gylésen.

Beszéde a lakomán.

zék apadása.

—

„atyafi" párt.

—

A júliusi közgylésen Festetics beiktatása. A bizalmatlansági szavazatról. — Deák a partiumról. A zalai „legény" és Deák az augusztusi közgjrtilésen.

—

—

—

gylés.

—

Deák

— A novemberi köz-

Vörösmarty költeménye. a honti köriratról.

—

Deák Pestmegye

—

levelérl s az administratori rendszerrl.

—

Wesselényi észrevételei.

helyzete és tevékenysége.

—A ról.

kör-

beszéd hatása.

— Deák válasza. — Az — Az ellenzék kívánsága

ellenzék

Deáktól.

—

Deák távolléte miatt novemberi ellenzéki értekezlet, Deák felelete Kossuthnak magáról s a helyzet-

a hangulat.

rl.

A

—

— Válasza Batthyánynak. — Nézete az ellenzéki programm— A közvélemény álláspontja. — Deák Zalában. — Az

ellenzék kísérlete a pesti küldöttséggel pal.

—

Az Allgemeine

programmról.

Deákról

—

czikke.

—

Egyéb kérdések.

ellenzéki

és

Széchenyi kísérlete.

conservativ

—

s

alkuja a Pesti Hírlap-

Deák Pesten 1846

—

Az

körökben.

Nézetek az

elején a

értekezlet hatása.

ellenzék

—

Kovács

bukásáról.

—

és

—

— A zalai gylés 1846 márcziusá— A zalai körlevél. - Hatása — Ellenzéki értekezlet Pesten 1846 június és Kossuth 8-ikán. — Deák nem megy az augusztusi értekezletre. — Eredménytelenség, — A novemberi értekezlet. — Bezerédy a Deák hivatásáról. — Meghivó az 1847 márczius 15-iki ellenzéki

Széchenyi terve Keménynyel. ban,

—

Deák nagy beszéde. tervei.

VT

TAETALOM.

—

értekezletre.

—

nál.

Deák

—

grammja.

Június 4-ikén

—

hatása.

Az

Kossuth, Batthyány, Bezerédy Deákmárcziusi ellenzéki értekezlet pro-

Teleki,

nézete.

—

A

Deák megirja az

—

elfogadtatik.

ellenzéki

A

nyilatkozatot.

—

programm

és

conservativ

augusztusi ellenzéki értekezlet.

—

Bezerédy az 1 54

—

egyesülésrl és Deák helyzete

TIZEDIK FEJEZET. Deák

betegsége.

Deák kedélyi lehangoltsága 1845 vége

— A

homeopathia.

—

Wesselényi meghívása.

—

óta.

Betegsége.

Betegségérl barátai és ö maga.

—

Deák

—

válasza.

—

Festetics eljárása

—

A Kelemen hagyatéka s Deák megyegylésen. vita s Deák második beszéde. Az insurrectionális alap ügye. Az elnök ellenrzési joga. Deák nem Egy fontos elvi kérdés a megyében. A megy Pestre. november 9-iki közgylés. — Visszavonul a megyétl. Betega szeptemberi

beszéde.

—

—

A

—

—

—

^

—

— Tudósítások betegségérl. — Utazni — Külföldi — Attomyr követségérl. — A közvélemény ostroma. —

ségének újabb fordulata. indul.

—

Stettner tudósítása.

véleménye Deák Deák levele Wesselényinek.

útja.

—

Követválasztás Zalában.

55-70 TIZENEGYEDIK FEJEZET.

Deák a márcziusi napokban. Deák

és az országgylés.

—

Csekély befolyása.

—

Sóvár-

— — Zala közgylése márczius 16-ikán. — Horváth jelentése. — Határozatok. — A megye Deákról. — Követnek választatik. — Megbízó levele. — Igazságügyi miniszterjelölt. — Véleménye a hozott törvényekrl. — Az úrbérröl. — Az siségi törvény Deák mve. — Befejezett tények. — Törvényjavaslat a minisztériumról. — Deák Bécsben e javaslat miatt. — A törvényjavaslat tárgyalása Bécsben. — Deák nézete. — Izgalom a miatt. — Rendetlenségek. — Deák beszéde. — Deákék újra Bécsben. — Tanácskozások. — Deák nyilatkozata. — A kihirdetése. — Deák és Kossuth beszéde. — A hangulat. gás utána Pozsonyban.

Wenckheim

leirat

leirat

— A

márczius

és Tolnay Deáknál.

— A

3-iki határozatok.

követek

levele.

VII

TARTALOM.

—

—

—

Megersítést nyer. Deák a népképviseleti javaslatról. A Deák a hivatalnokok elmozdításáról. Deák hangiüata. Deák pár más kérdéshtlen tanácsosok megbüntetésérl. Deák és a közDeák és a megyei törvényjavaslat, rl. Deák Eredmények. Deák indítványai. lekedési javaslat.

—

—

—

—

—

szerepe

— általában. —

— — 98

—

....

Fogadtatás Pesten

71

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

Dedk mint

miniszter 1848 április

Minisztériumának ügyköre.

—

Bels mködése.

—

—

—június

Szervezi minisztériumát.

—

—

Rendelete a sajtóbirósági esküttszékekröl.

—

Közzéteszi minisztériuma beosztását.

és eljárása.

havában.

Intézkedései a börtönügyben

Néhány rendelete s a felsbb bíró-

—

—

—

A nehézségek. Az összkormány helyzete. Hiba a kormány megalakításában s ebben A minisztérium s a hadügy. — Három Deák önmagáról. Segély az olasz Az államadósság kérdése. fkérdés. Deák Közös költségek. — A bonyodalmak. háború ellen. ságokról.

Minisztertanácsok.

— —

— — — a helyzetrl. — Macskazene Léderernek. — Az országgylés összehívása. — A minisztérium tevékenysége. — Deák a helyzetrl június 15-ikén. — Meghasonlás a kormányban. — Kossuth túlsúlya. — A helyzet képe az országgylés meg99 — 121 nyitásakor —

TIZENHARMADIK FEJEZET.

Az

kérdés

olasz

1848-han.

—

Elleges intézkedések. — Az olasz Deák követsége. Az értekezlet. Minisztertanács. ügy a minisztertanácsban. Kossuth a kormány szónoka. A ház megalakulása ós Deák. A július 10-iki napirendi vita. Deák a július 11-iki

—

—

—

—

— —

—

Az

—

olasz

ügy elször a Házban.

Kossuth eladja térium politikáját az olasz ügyben.

július 20-ikán a minisz-

ülésen.

—

Deák beszéde.

jelentései.

Deák

—

felett

Beszéde

—

Minisztertanács.

beszédei.

szavazás

—

Házszabályok.

e

— s

—

— A

vita.

—

Kossuth

Ennek végzése a Házban

Kossuth beszéde

s

a szavazás.

—

—

ki-

és

Vita a

Deák beszéde. Deák a kormánypártról. Belsbb okok. A kormány

kérdésben.

—

—

Vni

TARTALOM.

bírálata

parlamentárismus

a

—

Kovács Lajos nézete.

—

szempontjából.

Az

olasz

ügy

Kemény

befejezése.

mény

—

ós

Ered-

122—144 TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

Deák az országgylés els

felében.

—

—

Kossuth a Házban. Deák és az Nyáry és Deák törvényjavaslata a hbéri viszonyok maradványainak eltörlésérl. Küldöttség Bécsben.

—

ostromállapotról szóló törvényjavaslat.

—

A

— A javaslatok elvei. — A javaslat — Deák beszédének hatása. — A tárgyalás meg— A Ház tárgyalásmódja augusztus eleje óta. —

javaslatok sorsa.

tárgyalása. szakítása.

—

Gorové indítványa a német szövetségrl.

Kossuth beszéde

—

Az inditványozási láz. a határozat hatása. A népoktatási törvény 13-ik pontja szól.

—

—A

részleges indítványok és Deák.

—A

Kossuth róla elzetesen.

A kormány álláspontja. —

—

egyeztet

—

—

dése.

—

Deák

A

A katonai törvény. —

— A

Okai.

—

Az

— A

Perczel felszólalása.

javaslat elfogadása.

—

új javaslat.

—

javaslat beterjesztése augusz-

kérdés és az ellenzék.

—

— — Kemény

központi bízottság javaslata.

—

Deák

—

kormány meg-

A

bizalom kér-

jelentése a Házban.

Sinkay indítványa és Deák Deák vezérségének kérdése és Deák anekdotája. Vezérségének természete. Küzdelme önmagával. A és az országgylés.

—

válasza.

—

A

javaslata.

s

Deák ellene Deák beszéde.

Zártülés augusztus elején.

Dénes elhalasztó indítványa. Ellentétek a kormányban. tus 16-ikán.

—

s

—

—

—

nemzetiségi törvény.

—

rl.

ügyi

—

Levele szeptember 22-ikén a helyzet-

Viszonya Kossuthhoz.

javaslatok.

augusztus

31-iki

szeptember Bécsben.

—

—

királyi

Kossuth vezérsége. és

rendelet

4-iki indítványai.

A

—

Batthyány

—

Deák Bécsben.

és

emlékírat.

Az országgylés

minisztérium lemondása

....

—

— Pénz— Az Kossuth

küldöttsége

145—184

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

Deák az országgylés második

—

A

Ház forradalmi

felében.

— Deák a Ház permanentiájáról, — Deák tárczát indítványa. — Deák a bécsi küldöttség

lépései.

Batthyány megbízatása kormányalakításra.

nem

vállal.

—

Kossuth

IX

TARTALOM.

— —

vezetje. telenség.

A

—

országgylés tárgfj'^alása. EredményBatthyány kormányt alakit.

bécsi

—

Fáklyás-zene.

—

—

—

Deák ellene. A szeptember 23-iki Kossuth indítványa. A szeptember 24-iki határozatok. ülés. Deák indítványa.

—

—

—

—

—

Deák a szeptember 24-iki határozatról. Megszövegezi. Deák nem fogadja el a manifesztum megszerkesztését. A Deák a Ház együttmaraszeptember 29-iki és 30-iki ülések. A királyi iratok. — Kossuth dásáról. A Ház ülései.

—

—

—

— — Honvédelmi

—

—

bizottmány. Récsey lemond. Az országgylés és Deák az októberi napokban. A Ludoviceum ügyében. Fontos ügyekben hallgat. Kossuth úrbéri kárpótlási indítványa. Indítványa a büntet törvénykönyvrl. válasza.

—

—

—

— ról.

—

Deák

a megbízást

—A

kérdés tárgyalása.

elvállalja.

—

—

Deák az úrbéri kárpótlásDeák indítványára deczember

— A deczember 31-iki ülés. — — Deák beszédei. — Deák elbeszélése a — Jelentésök a Ház eltt Debreczenben.

30-ikán leveszik a napirendrl.

A

békeküldöttség.

békeküldöttek

—

útjáról.

—

Határozatok.

Deákék második

HARMADIK KÖNYV.

jelentése

.

185—214

(1849—1865.)

EL8Ö FEJEZET.

Deák az önkényuralom Deák nem Levele

gr.

az április 14-iki

ról.

—

—

függetlenségi

—

—

eladásának

—

Az

okai.

Széchenyi megveszi Kehidát.

—

Életmódja.

—

—

A

—

—

Látogatások

Kehidán.

hogy Pestre költözzék.

Levele az eladás tárgyában.

—

—

Deák Zalában Ház határozata Deák-

Deák bujdosása, fölmentése.

óhaj,

—

Pesten marad.

márczius 4-iki alkotmány s

nyilatkozat.

Tartózkodása.

Wesselényi halála. Birtoka

— A

Sinkay elbeszélése.

Kossuth mondása.

Passivitása.

—

Debreczenbe menni.

bír

Batthyánynénak.

és Pesten.

alatt.

Pestre költözése.

Szellemi központ.

—

—

— — — —

Lakása.

Társadalmi és politikai

— Elvei. — Vörösmarty halála. — Deák és az aka— Deák és a 48-as alap. — Deák és Eötvös. — Deák — Az 57-iki emlékirat. — conservativek. — A 47-es

hatása.

démia.

a

Deák

s

alap.

— A conservativek 1859-ben. — Dessewfify birodalmi tanács és gr. Szécsen. — Dessewfify

és Széchenyi.

Emil terve.

— A

X

TARTALOM.

— Az októberi iratok és Deák. — — Deák magatartása. — Deák s az esztergomi értekezlet. — Változások Bécsben. — Schm eriing. — Deák és Eötvös Bécsben. — Deák tudósítása. — Eredmény. — Deák a megoldás nehézségeirl 215 — 254 Újabb

Az

terve és Szécsen,

októberi diploma elvei.

MÁSODIK FEJEZET.

Deák

az októberi diploma és februári pátens.

s

—

Deák fellépésének okai 1861 január óta. — A megyék. Deák a megyék ellen. — Felirati javaslata Pest közgylésén. — Deák elkészülete az országbírói értekezletre. Ghyczy Ghyczy nézete. — Deák valódi álláspontja. Deákról.

—

—

—

Elvei.

25-ikén.

Ellenkeznek a közhangulattal.

—

Deák a

kérdésekben.

—

43-iki

Deákra.

körlevele.

—

büntet codexrl.

—

Befolyása.

— A

értekezlet javaslatáról.

tása

—

A

Deák

—

—

—

Az országgylés

Nézetei

más

az országbírói

februári pátens és elvei.

—

Ha-

—

Zágrábmegye Nézete az egyesülésrl. Ez az

conservativek felelete.

—

Beszéde február

kísérlete.

—

emlékirat felelet az októberi diplomára és a februári pátensre

is.

255-273 HARMADIK FEJEZET.

Az

1861-iki országgylés elzményei.

—

A

meghívóban kijelölt czél. Értekezlet az országgylés kormány magatartásáról. Ennek eredményei. Viták az országgylés megnyitásáról. Értekezlet Nyárynál. Ertekezletek a Budára menetel ügyében Deák A megnyitás. beszéde s ennek hatása. Az els ülések.

—

irányáról s a

—

—

—

—

—

—A

— — A

trónbeszéd.

Ellentét

—

a trónbeszéd s a nemzeti kívá-

—

Ház megalakulása. — A két párt. Nézeteik. Egyesít kísérletek. Deák a pártok felett. A felirati párt. Deák izenete a feliratról. A határozatiak programmja. A kormány rendelete s a trónbeszéd Bécsben. Az adóügy. Az országgylés mködése. Palóczy halála. Deák felirati javaslatáról a határozatiak. — A feliratok vitaterve. Teleki öngyilkossága. Deák beszéde nalmak közt.

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

s az ülés elhalasztása

május 8-ikáról 13-ikára

—

.

274—294

XI

TARTALOM.

NEGYEDIK FEJEZET.

Az els Deák els

—

terve.

—A

jegyzéke.

A

vita.

— Ennek alap— Rechberg Teleki beszédei. —

javaslata május 13-ikán.

felirati

—

Tartalma.

felirati

—

Jellemzése.

felirati vita.

vita általános jelleme.

—

— A

Hatása.

Tisza és

feUrati és határozati szónokok.

— Deák válasza június 4-ikén. — A — A részletes — Vita a trónlemondás kérdésében. — Deák a Várady határozati javaslata —A megszavazása. — A rossz hatás. — A Ház mködése. — A a frendeknél és felvitele Bécsbe. — —

Révész beszéde.

június 5-iki szavazás.

ellen.

vita.

felirat

felirat

Az

—

Kihallgatások,

30-iki

leirat.

Ghyczy

—A

Értekezletek, minisztertanácsok.

jegyzései.

—

—

A

felirat

—

Országgylési

Megállapodás az eredeti feliratban.

— A

Böszörményi külön indítványa.

nyilt ülés.

— A középút. — A június

a Reichsrathban.

leirat

értekezletek a leiratról.

—

—

elfogadás megtagadása.

június

átadása június 8-ikán

és

zárt

6-iki

295—326

.

.

ÖTÖDIK FEJEZET.

Deák második

A

közeledésre nincs kilátás.

—

tervei.

Értekezlet Bécsben.

térium leirata.

—

A

—

— A

—

Deák lata.

elkészíti a

—

Ennek

második

Deák

a

és

feliratot. felirati

—

—

leirati

minisz-

Lemondanak^

és tartalma.

—

leirat okai.

elvei.

—A

leirata.

leirati terve.

leirat

— A leirat —A értekezletei. — Deák nézete. — A

tudósítása.

Zsedényi, DessewflFy

— Szécsen

Vayék újabb

hangulat Pesten.

felirata.

—

Zsedényi

A

két párt

határozatiak munkálata.

—

— A Tisza határozati javasjavaslatának

—

tulajdonságai.

—

Az értekezlet végzése. Viszonya az els felirathoz. A javaslat tarDeák augusztus 8-ikán felolvassa javaslatát.

talma.

—

—

Hatása.

Egyhangú elfogadása

Hasonló elfogadása a frendeknél.

—

—

—A

felirat

vita

nélkül

átadása

—

Bécs-

—

Hatása a bécsi kormánykörökre. Hatása a sajtóra. Forgách javaslatai Apponyiék tanácsára. A provisorium elhatározása. Deák javaslata A követek állásfoglalása. ben.

—

az óvásról.

A

— — Deák

nyilt ülésen.

—

— —

—

óvása az augusztus 21-iki zárt ülésen. Tisza óvás tartalma és Deák beszéde.

Az

—

TARTALOM.

XII

—

határozati javaslata.

augusztus

ülés

Az óvás

22-ikén.

—

A

— Az utolsó — Deák — Eloszlás.

rendelet.

— A frendiházban.

s a Ház határozata. Búcsúlakoma

beszéde

—

a frendiházban. feloszlató

327—368

HATODIK FEJEZET.

Deák a hatvanas

A

évek

els

feléhen.

—

országgylés eredményei. Ezek Deák mködéA nemzet bizalma. A Deák iránti Arczképei. tisztelet kifejezése. Két feliratának hatása. Deákról a követ-beszámolók. Trefort és Horváth Bol61-iki

sének következményei.

—

—

—

—

—

— — Deák nyaralása. —

dizsár beszámolói.

—

módja.

Deák Klára

—

szárnyaló hireket.

A

halála.

életmódja.

—

fontos levele.

Tanácsa.

Megczáfolja

a

—

—

Lónyay

—

Élet-

befolyásáról

Puszta-szentlászlói nyaralásának okai.

Puszta-szentlászlói lak.

Deák

—

Egy

—

Csak társadalmi kérdésekbe elegyedik.

és Halász tudósítása.

— —

Sétái és kalandja a farkassal s a bikával.

— Kalandja a rablókkal 1863-ban. — Lónyay a Deák társaságáról. — Halász tudósítása. — Deák jellemz tulajdonai a társaságban. — Életmódja Pakson. — Érintkezése a magyar parasztokkal. 369-395 HETEDIK FEJEZET.

A Békül passivitása.

—

Eredménye.

—A

alap

védelme.

Duna-szövetség és hatása.

Conservativ kísérletek.

—

—

Deák Apponyi emlékirata, Küldöttség Deáknál, mely a 61-iki albumot

irányzat.

—

61-iki

—

— Elégedetlenség — Eötvös 1863-iki kísérlete. — A conservativek 64-íki kísérlete. — A Deák és pártja pontja. — Tervek. — Deák nyugalma. — Lustkandl müve. — Deák válasza. — A válasz tartalma. — A Presse czikkei. — — Lustkandl második mve. 396—433 Deák átadja.

Deák

—

A

conservativek tevékenysége.

hívei közt.

—

Deák

válasza.

állás-

felelete.

.

.

KILENCZEDIK FEJEZET.

Deák

s

az administratori rendszer és az ellenzéki nyilatkozat.

— —

DEÁK A MÁJUSI ME&TEABMINISTRATOK ZALÁBAN. AZ ELLENDEÁK PESTEN. BESZÉDE A LAKOMÁN. A JÚLIUSI KÖZGYLÉSEN FESTETICS BEIKTATÁSA. ZÉK APADÁSA. A BIZALMATLANSÁGI SZAVAZATBÓL. DEÁK A PARTIÜMRÓL. A ZALAI „LEGÉNY* ÉS „ATYAFl" DEÁK AZ AUGUSZTUSI KÖZGYLÉSEN. A NOVEMBERI KÖZGYLÉS. VÖRÖSMARTY KÖLTEMÉNYE. PÁRT. DEÁK PESTMEGYE KÖRLEVELÉBL DEÁK A HONTI KÖRIRATRÓL. WESSEA BESZÉD HATÁSA. S AZ ADMINISTRATORI RENDSZERRL. AZ ELLENZÉK HELYZETE DEÁK VÁLASZA. LÉNYI ÉSZREVÉTELEI. A NOAZ ELLENZÉK KÍVÁNSÁGA DEÁKTÓL. ÉS TEVÉKENYSÉGE. DEÁK TÁVOLLÉTE MIATT A HANVEMBERI ELLENZÉKI ÉRTEKEZLET. DEÁK FELELETE KOSSUTHNAK MAGÁRÓL S A HELYZETRL. GULAT. NÉZETE AZ ELLENZÉKI PROGRAMMVÁLASZA BATTHYÁNYNAK. AZ DEÁK ZALÁBAN. A KÖZVÉLEMÉNY ÁLLÁSPONTJA. RÓL. ELLENZÉK KÍSÉRLETE A PESTI KÜLDÖTTSÉGGEL S ALKUJA A PESTI HÍRDEÁK PESTEN 1846 ELEJÉN AZ ALLGEMEINE CZIKKE. LAPPAL. AZ ÉRTEKEZLET HATÁSA. EGYÉB KÉRDÉSEK. A PROGRAMMRÓL. KOVÁCS ÉS DEÁKBÓL ELLENZÉKI ÉS CONSERVATTV KÖRÖKBEN. NÉZETEK AZ ELLENZÉK BUKÁSÁRÓL. SZÉCHENYI KÍSÉRLETE. A ZALAI GYLÉS 1S46 MÁRCZIUSÁSZÉCHENYI TERVE KEMÉNYNYEL. HATÁSA DEÁK NAGY BESZÉDE. A ZALAI KÖRLEVÉL. BAN. ELLENZÉKI ÉRTEKEZLET PESTEN 1846 JÚNIUS ÉS KOSSUTH TERVEI. ERED8-IKÁN. DEÁK NEM MEGY AZ AUGUSZTUSI ÉRTEKEZLETRE. BEZERÉDY A DEÁK MÉNYTELENSÉG. A NOVEMBERI ÉRTEKEZLET. HIVATÁSÁRÓL. meghívó AZ 1847 MÁRCZIUS 15-IKI ELLENZÉKI ÉRTEKEZLETRE. TELEKI, KOSSUTH, BATTHYÁNY, BEZERÉDY DEÁKNÁL. DEÁK NÉZETE. A MÁRCZIUSI ELLENZÉKI ÉRTEKEZLET PROGRAMMJA. DEÁK MEGttUA AZ ELLENZÉKI NYILATKOZATOT. JÚNIUS 4-IKÉN ELFOGADTATtK. - A CONSERVATTV PROGRAMM ÉS HATÁSA. BEZERÉDY AZ AUGUSZTUSI ELLENZÉKI ÉRTEKEZLET. AZ EGYESÜLÉSRL ÉS DEÁK HELYZETE. FESTETICS

GYLÉSEN.

—

— —

—

—

—

—

—

— — — —

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— — — —

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

Mig Wesselényit a közönség s az ifjúság Pesten ünnepelte és a május 28-iki fáklyás-zene alkalmából Ferenczi

:

Deák

F. élete. U.

1

KILENCZEDIK FEJEZET,

a centralisáló kormánytól

ered

veszélyekre hívta

fel

a figyelmet: Deák már május 24-ikén, többet késve, mint akarta, Zalába sietett, hol május 26-ikára fontos

közgylés volt hirdetve. E közgylést nevezetessé gr. Batthyány Imrének, a megye húsz éven át kedvelt fispánjának lemondása tette, ki mint septemvir, az új rend alatt mindkét állást

nem

tarthatta

trator, és

;

helyette gr. Festetics

Leó

errl most került felolvasásra a

meg

adminis-

lett

királyi leirat.

Az ellenzékiek már Deák megjötte eltt értekezletet tartottak Kerkápoly alispánnál a teendrl közlelkesedései elhatározták, hogy az új kinevezést nem fogadják el s ellene -kemény feliratot intéznek. Ez volt a ;

közvélemény

is.

Megj

május 26-ikán reggel Deák,

hallja a megállapodást s erre tüstént azt feleli,

nem

járulhat hozzá

;

hogy

mert Batthyány tényleg lemond-

ván, a király kinevezési joga kétségbe

nem vonható

ebben tehát törvénytelenség nincs és ha megállapodásukról le nem mondanak, nem tarthat velk. Nagy a megütdés, próbálják rábeszélni; nem enged. Erre kénytelen-kelletlen elhatározzák, hogy fejtse ki Deák a megye álláspontját s kiadják a jelszót, hogy a mit

mond,

vita nélkül el kell fogadni.

Ezzel megmentette

Deák a

szigorú törvényesség

népszersége némileg apadni kezdett s ez az egész közvéleményben érezhetvé lett, mert a vérmessé vált közhangúlat nem találta t elég merésznek. Megnyílt azonban a gylés, felolvassák a leiratot s Deák kifejti álláspontját, mire egyhangú lett a kinevezés tudomásul vétele és az, hogy Batthyánytól díszes küldöttség által vesznek búcsút Pesten, melyben elvét; de ezóta

a kiküldetést

Deák

is elvállalta.

Ezután Deák hosszabb

beszédet tartott az administratori rendszer miatt el-

deík állott helyzetrl.

nem

zése

3

az administkatobi rendszer.

s

Noha

— monda — Festetics

kineve-

kormány eljárását okot. Az ország már

törvénytelen, mégis a ki a

gyanúsitni akarja, erre találhat

eUene

felszólalt

meg keU

s

A kormány

országgylést.

várni a továbbiakkal

hogy

azt mondja,

az

czélja a

belkormányzat javítása, mit ó szívesen vesz és pártol de akkor a kinevezéseket mért nem alkalmazta ehhez

Továbbá

az elvéhez?

hogy a többi

az,

hivatalt mel-

lzve, a fispánságot nagy fizetéssel látja a többiek inkább rá volnának szorulva mit beszélnek

küldeni

is,

velk

s

ha

;

többséget s

nem

Zalában megvárja az új helyettes

fog

fel

Ámde

szereztetni.

ha törvényt és

jót tesz, pártolni fogja,

szokást sértene,

holott

hogy pártfnököket akar a megyékre

akar elre gyanúsitni eljárását

el,

azt mutatja, a

:

szólani.

Ezért most semmi

intézkedést vagy felírást szükségesnek

nem

tart.^

Utána senki sem szólt általános éljenzés fogadta ugyan a beszédet de az ellenzék éppen nem találta elég keménynek. Erre az alispán hozzátette, hogy ;

;

felelte

gylésbl

a

írnak -e

a többség. Jól van

—

hogy

gylés van

;

de

—

folytatá

mint alispán. Újra hangzott a „nem" felelte,

—

Festeticsnek?

önkény embere

nem közlekednek

;

akkor

ír

,

a többség azt

;

ám

az

k

—

Nemi

jöjjön,

ha

vele.

^ E beszéd kivonatát 1. Pesti Hirlap. 1845. 479. szám s jobban Budapesti Hiradó 1845. 192. szám. A Pesti Hirlap vi-

lágosan

Deák

nem

azt

lyeknek

is,

volt a beszéddel megelégedve.

hogy az

új

E

szerint kiemelte

fispánra annyi teher van róva, me-

meg nem felelhet s ez éppennemfogjaóhajtotttekintélyét nem a megyében lakás sem söt tapasztalat sze-

emelni, valamint

;

megyében ugyan a közlésekbl tisztán kivenni, azonban Deák kiemelvén a fispán nagy fizetését, azt is sereimül említette, hogy ezt ezentúl, mint kormány-hivatalnok, egye-

rint

eddig

lakott.

is ott volt

Nem

a legtöbb zavar, hol a fispán a

lehet

1*

4

KCLENCZEDIK FEJEZET.

Erre búskomoran állt fel újra Deák. Gyermekkorában azt tanulta: honor in honorante; tehát illendnek s nagyon jónak vélné, ha a megye írna Festeticsnek

de ha

;

vagy nem

ír

ír,

egyik részre sem

meg

hárul jogsérelem, csak az illem sértetik

ha az alispánt

bocsáthatatlan hiba volna. írjon

Ha

azonban

akkor

is,

vele hivatalból.

Voltaképen senki sem pártolta Deákot :

nem

a megye

hát az alispán s érintkezzék

kiáltás hangzott

;

az érintkezéstl, az meg-

eltiltják vele

hát írjon az alispán

csak egy

;

föl-

végz-

s ezzel

a kérdés.

dött

A gylés

után Deák tiszteletére nagyszer lakomát melyen Horváthné volt a háziasszony s 217-en vettek részt benne. Deákra számtalan köszöntt mondtak de mindvégig komor maradt végre az ebéd vége felé is poharat emelt a közönség mámorosan tódult köréje s a nagyszabású hazai körút után valami nagytartottak,

;

;

;

szer

kijelentést várt;

a védegyletet

midn A

éltette.

de

szelíd,

egyszer szókkal

A beszéd jelentsége éppen

szent-gróti

levél

elemzése javában

Jelenkor-han, világos és szembeötl volt

;

ekkor,

folyt

a

a közönség

pély folytatásaként

kiáltott éljen-t rá. Az ünnePázmán Mihály színésztársasága

estve a Yédangyal

czím

azonban némi csalódással

darabot' adta

el

s

ezután

—

nesen az állampénztárból fogja venni, a megyékre rótt 500 1500 Ez azért fontos, mert a legtöbb megye ezt különös sérelemként emelte ki. Eddig a fispán képviselte a

forint pótlékot kivéve.

—

kormányt, de képviselte a megyét sét

;

most csupán a kormány

is,

mert innen vette

fizeté-

A

másik

fizetéses szolgája lesz.

bogy a régi fispánok törvényellenesen bocsáttattak el az 1536 XXXVI. t.-cz. ellenére, mely azt mondja, bogy a fispán a megye igazságos panaszára elbocsátandó. Igaz, azt nem mondja, bogy csak erre küldbet el s másként nem s ezen alapult a kormány eljárása. sérelem, melyet kiemeltek,

:

DEÁK

S

AZ ADMINISTRATORI BBNDSZBB.

tánczvigalom következett, melyben

nk,

5

férfiak

honi

kelmében jelentek meg. így végzdött a zalai gylés. Ennek határozatából mintegy kilenczven tagú küldöttség június 18-ikára a ment Pestre s az Angol királyné-szállóban vett búcsút gr. Batthyány Imrétl. A beszédet Deák tartotta s a búcsút lakoma követte. Fontosabb azonban az, hogy Deák a küldöttséget megelzve, már június 16-ikára Pestre érkezett, az ellenzék néhány ftagja hívására s ez alkalommal történt az els megállapodás egy nagyobb ellenzéki értekezlet szükségérl, melynek idejét az 1845 karácsonja és 1846 húshagyó keddje közötti

idre

tették s pontos kitzését a pesti ellenzéki tagokra

Deák Pestrl már

bízták.

június 19-ikén haza

is

akart

menni; de egy makacs torokgyuladás miatt 25-ikéig kellett maradnia. Ekkor búsan szorított Wesselényivel bucsúkezet mert mindkett tudta, hogy ez több évre szól s mindkett érezte, hogy új idk és új megpró;

báltatások következnek. Wesselényi elborult kedélylyel látta a régi

lalását s

sorsa

még

osztályosáról

mányhivatalt

hanyatlását, a

ellenzék

mikor

kormány

térfog-

az egykor híres Balogh Jánosról, is

azt

kellé hallania,

hogy kor-

június 6-ikán egy szenvedélyes

vállalt,

levélben öntötte ki haragját és elkeseredését, melyre

azonban Balogh sohasem

Deák aggodalma, látta a

közelg

fölkelti

ki

vészt,

a

felelt.

karjaiba

s

volt

elkeseredéssel

hogy a kormány ez

a rossz szenvedélyeket

tetlenül a túlzás

Még nagyobb

legnagyobb

új

erszakja

az ellenzéket okve-

fogja kergetni.

Ezóta oly

búskomorság lepte meg, mely végigkísérte a forradalomig, st azon túl és egyik lényeges oka volt azoknak a lelki és testi szenvedéseknek, melyeken

hazafiúi

ez évek alatt átment.

;;

KILENCZEDIK FEJEZET.

E

szenvedéseket egyelre megyéjében

élte át,

hová

pár napi idzés után Balaton-Füreden, június 29-ikén érkezett meg s készült a július 14-iki közgylésre,

melyen Festeticset kellett beigtatni. Festetics négylovas minden kiséret és fogadtatás nélkül érkezett

kocsin,

meg

Zala-Egerszegre július 13-ikán, egy vasárnapon.

Kevéssel azután a két alispán, hivatalnok tisztelgett nála

s

után, d.

e.

11 órakor nyílt

feltn hidegen

teticset is

a

fjegyz

Deáknál

erre

és pár

tett láto-

kit nem talált, mert csak 14-ikén érkezett a látogatást tüstént viszonozta. Istentisztelet

gatást,

meg

;

a királyi kinevezést,

meg

az ülés, melyen Fes-

fogadták. Felolvastatta elször kardját, aztán

leoldta

,,

leg-

Deákot kérte föl, hogy az esküt eltte felolvassa. Csak akkor hangzott némi ellenzés mellett hatalmas éljenzés. Ezután egy jól kiszámított beszédet olvasott fel, melyben kijelentette, hogy czélja a rend és törvényesség. Ez hatott de még jobban hatott Csányi Lászlónak az a válasza, hogy municipalis rendszerünket új zaklatásnak látván honfitársát és barátját"

tiszteltebb

kitéve, részérl örvendeni

nem

bír.

Mély, várakozó csend támadt. fel

Ekkor Deák

hosszabb beszédben, elterelve

és

a

állott

figyelmet a

feszélyez jelenettl, a részek visszacsatolása tárgyá-

ban

és

feliratot

ványozta. tását

indít-

Ez a beszéd az 1836 XXIV. t.-cz. végrehajeladta, hogy a partiumot a múlt :

követelte

;

meg

országgylésre jelent

ennek a megyékkel közlését

meg

s

is

hívták

;

de K.-Szolnok

nem

az ellenszegül fispán kitüntetést nyert.

A királyi tábla megindította ugyan a szokásos pert, ítélet is van de végre nem hajtották, mert fegyveres er ;

gátolta

meg

s

az erdélyi lapok komédiának nevezték

az eljárást. Ezt

nem

képzelheti a király akaratának

;

DEÁK

7

AZ ADMINISTRÁTORI RENDSZER.

S

ó a törvény végrehajtását követeK. „Minket

—

törvények biztosítanak, végrehajtás

— monda várunk

által

rend nélkül nincs szabadság. Nem teljesített törvény alszik, s ha csak puszta véletlennek köszönhetné teljesülését, lankad a törvény iránti

rendet és szabadságot

és

tisztelet

;

fokonként alábbszáll ereje,

Rendfentartás

színe

szabadság színe

és

öl.

hozatik be a despotismus,

alatt

az

alatt

sújt

anarchia

ily

;

veszélyeket

hoz reánk azon hatalom, mely bennünket arról vádol,

hogy a törvényeket nem

Deák e beszéde Sokan

azt

tiszteljük".

erdélyi tapasztalatainak eredménye.

hogy a részek

hitték,

gátja lesz az uniónak

;

ez fogja leginkább elsegítni

embernek

erdélyi

magának

;

visszakapcsolása

Deák meggyzdött

azt a hitét,

holott a leg^íjabb

róla,

hogy

mert megdönti a legtöbb

;

hogy Erdély elég önbebizonyították, hogy

idk

Erdély alkotmányát és nemzetiségét csak az unió mentheti

meg

;

ezért küzdött

kesen az 1836

:

XXI.

és Kölcsey akkoriban oly lelt.-cz.-ért is.

nyilatkozata oly hatást tett az

ers

A

törvényesség e

kijelentésekre szom-

jazó zalaiakra, hogy már-már, az országgylés példájára, bizalmatlanságot akartak a

kormánynak szavazni

Deák intésére hagyták észszer s nem vezet czélra;

el,

s

csak

mint a mely

nem

ugyanezt tartotta az országgylés bizalmatlansági szavazatáról is. E beszéd hatása alatt határozta el a megye, hogy ezután ülésein gyorsírót

alkalmaz.

fogalmazott feliratot

Másnap elfogadta a Deák által s ezzel végzdött a megyegylés

a szokásos díszebéd és tánczmulatság elmaradt. Ez az ellenszenv fogadta Festeticset az augusztus 18-iki

közgylésen

egyszer

szólt

is.

Deák

újra jelen volt; de csak

ahhoz a jelentéshez, hogy a kormány

az evangélikus

gymnasiumokban

eltiltotta

az

önképz-

;

KILENCZEDIK FEJEZET,

8

kiemelvén saját tanulói emlékeibl ezek

köröket.

nevel

kicsiségekbe

ily

akkor,

midn de

goztatja; rinti

akadni bele

a magyar további

hogy furcsa

hozzá,

hatását, azt tette

eljárás

a kormánynak éppen

nemzetiség ápolását han-

eljárás

eltt a leirat

szósze-

szövegének beszerzését indítványozta. Ez

a

lett

határozat.

Deák vezetése alatt mintegy szándékosan, hosszabb ideig nem foglalkozott az egész Látható, hogy Zala,

országot izgalomban tartott administratori rendszerrel az

hogy Festetics ers jelenetekre nem Azonban éppen nem mondható, hogy az

is igaz,

alkalmat.

adott ellen-

meg lett volna ezzel elégedve mert Zala e hallgatással megsznt magáról beszéltetni s a vezetést átenzék

;

gedte Pestmegyének,

hol

ugyancsak forrongtak az

elmék. így történt, hogy a zalai ellenzék megoszlott

s

az augusztusi közgylés óta a magát „legény"-nek neve-

egy szélsbb mely kell tapintat nélkül bizonyára megosztotta volna a pártot. Ez fölriasztotta a megyét annál inkább, mert az „atyafi "-párt a november 10-iki közgylésre nagy számmal jelent meg. zett régi ellenzék mellett „atyafi" névvel

árnyalat

állott elé,

Ekkor Horváth János vállalta magára a kibékítést. Az ez idben Kehidán idz Vörösmartyt felszólította, hogy írjon egy költeményt, mely az egyesülést és egyességet hangoztassa jó ügynek baráti?" arra

biztatja

s

ekkor

írta

„Nevet kerestek

kezdet költeményét, melyben

a pártot,

hogy

jelszóul

csak egy,

az

osztatlan haza nevét válaszsza, egyesüljön egy névben,

egy elvben és minthogy Zalának büszkesége oly ritkán születik, tehát csak a jók egyessége

min

hogy minden vésznek imaszer fohász fejezi

ellent bírjunk állni.

be.

férfi,

kell,

Az egészet

DEÁK

E

S

AZ ADMINISTRATOKI RENDSZEB.

költemény négy versszaka szakaszonként volt

olvasható Zala-Egerszegen, kivilágításkor, s

melyet másnap Erre

egyesség.

Deák

november

9-ikén, este a

Horváth és Csányi László ablakaiban

ugyanakkor értekezletet

nál,

9

tartott

reggel

a két párt Horváth-

folytatva,

annál nagyobb

sikerült

szükség

befolyása nemcsak a megyében,

volt,

hanem

az

mert

az egész

országban lényegileg azon a többségen alapult, melyet

minden kérdésre nézve megyéjében bírt ez kétszeres fontosságú lett most, midn éppen az administratori kérdés került napirendre a honti levél és Pestmegye ;

körlevele következtében.

A

^

helyzet megítélésére elég tudni azt, hogy noha

régibb határozatból az alispáni negyedévi jelentés volt

els

az ülés

Horváth János indítványára a

tárgya,

gylés

honti levelet kiáltozta az egész

s

csak

midn

hogy tartsák meg a saját rendjöket, mert a honti levél nem oly sürget, hogy megyéjök

Deák

kívánta,

érdeke elé tegyék

kezdték meghallgatni a jelentést.

:

Ez után rögtön a honti levél tárgyalását kívánták. Ennek lényege abból állt, hogy Luka Sándor, honti Bezerédy november 20-iki „Kehidán tehát voltam (október közepén a Kehida szomszédságában tartott s tartatni szokott Bezerédy-szüret alkalmából) és Ferkónkat jó egészségben, színben és mennyire közdolgainkra nézve lehet, kedvben Wesselényinek,

találtam.

nem nem

hogy ez így

Azt,

^

levele

jött

volt, eldönti

hol

Elgondolod, hogj télen át

és

igérte.

is,

Gylésük is még igen

Zalában most

ezt

írja

:

sokat beszéltünk felöled.

Pestre

hogy jönne, még akkor bizonyosan volt

most, a mi tartoztatta.

jó állást

mutat,

ámbár

Ügyünk

félig rejtett,

nyüvános fondorkodás folyvást dolgozik ellene tartsa az ha valahol, éppen Zalában meg ügyünknek a többséget és azzal Ferkónknak egyenes hatályosságát". (Erdélyi Múzeum félig

;

Isten,

Wesselényi

levéltár.)

KELENCZEDIK FEJEZET.

10

administrator, az augusztus 11-iki közgylést, az ellen-

zék többsége miatt, az utolsó pillanatban elhalasztotta a közbátorság ürügye alatt s ekkor a megye rendéi

magok

elnököt választva,

három

határozatot hoztak

Luka

helyzetérl,

:

meg

tartották

a gylést

felírnak a királyhoz a

elmozdításáról

György

Majláth

és

s

megye

visszahelyezésérl; küldöttséget indítnak a nádorhoz és Majláth-hoz s végre körlevélben

a megyéket. Ez pecsét

küldetvén

nélkül

okozott és tárgyalása

országszerte

el,

nem kevéssé

ezekrl

értesítik

a körlevél természetesen

hivatalos

feltnést

okozta az új rend-

szer teljes népszertlenné tevését.

Deák most

is

a késbbi felszólalókhoz tartozott és

hosszabb beszédben Hontmegye körlevelét pártolandó-

nak mondta. Ez alapon a megye elhatározta, hogy szintén feliratot intéz, melyben a sérelem megvizsgálására királyi biztos kinevezését s

fogja kérni

a vétkesek megbüntetését

de egyszersmind elmellzte Deák indítvá-

;

nyára a többektl indítványozott nádori közbenjárást,

melynek alkotmányunk

szerint világosan csak a

nemzet

és uralkodó közti ellentét kiegyenlítésében van helye.

Ugyanez alkalommal Deák részletesebben nyilatkozott abban is, hogy tárgyalható-e a hivatalos pecsét nélkül érkezett honti hitele

levél?

Szerinte

nem vonható kétségbe

;

igen

is

tárgyalható s

mert ha a megye csak

a hivatalos személyek (f- és alispán) elnöklete alatt tarthatna gylést, akkor

kénye

ellen

magán

Bvebben

nem

volna módja

ezek

ön-

segíteni.

nyilatkozott,

midn

az elbbi kérdéssel

kapcsolatban Pestmegye augusztus 27-iki körlevelére került a sor.

midn

Ez

feliratában

királytól,

mint

is

a honti

ugyanoly

eseménybl

indul

intézkedéseket

ki

s

kér

a

minket Zala már május 26-ikán

elha-

;:

DEÁK tározott,

S

AZ ADMINISTBATORI BENDSZEB.

de feliratba

nem

foglalt;

11

egyszersmind

fel-

hogy e jól kiszámított új rendszer ellen, melynek czélja alkotmányunk egyetlen biztosítékának, a megyének megtörése s azután alkotmányunk megsemmisítése; tegyenek meg minden törvényes intézkedést, hogy ha az erszak netalán gyzne is, legalább magoknak szemrehányást ne tehessenek. Deák egyenesen kijelentette, hogy gyanúsitni, rej-

hívja a megyéket,

tett

nem

indokokat keresni

akar,

csupán a tényekre

a kormány programmjából

a megyei beligazgatás javításából. Ez a czél jó és törde az eddig történtek nem sokat ígérk vényes st még reményt sem keltk, mert csak új bonyolódásokat okoztak. Lehet, hogy ez csak a kezdet bajaiszorítkozik

s

kiindul

:

;

ból

ered

mány Maga

;

várjuk

tetteit s

meg

tehát

majd akkor

a többségszerzés

nem

lépésrl-lépésre a korítéljünk az egész fölött.

törvénytelen

st

;

alkot-

mányos czél, ha az eszközök is törvényesek. Ámde, ha a kormány jó czélzataiban nem kétkedik is az eddigi jelenségek szerint az eszközök, melyeket meg;

bízottai több helyt alkalmaztak, méltó

tk.

Nem

aggodalmat kel-

lévén adatai, elhiszi, hogy azok, kik köze-

lebbrl kormányhivatalt nyertek, de elbb az ellenzékhez tartoztak, ezt szinte meggyzdésbl tették s ez

még nem

vétek.

De újabban némely

hivatal oly fényes

anyagi jutalommal kecsegtet, hogy félni lehet ennek az erkölcsöket megveszteget hatásától még akkor is, ha a kormánynak ilyes nem volt tervében már pedig ;

„az ki

olyan

ember, ki pénzért árulja

a hivatalt

azért

hajhászsza

meggyzdését,

alacsony utakon

is,

mert annak anyagi hasznai után eseng az olyan em;

ber, kit pénzzel, anyagi érdekekkel vesztegettek

meg

gyalázatos és megvetésre méltó mindenkor, mert keble-

KILENCZEDIK FEJEZET.

12

bi

kialudt a becsületesség utolsó

portéka,

ismerete

mely a

szikrája

többet

és

lelki-

ígérnek kezébe

kerül".

Másik aggodalma, hogy ha a kormány magyar vezeti e többséget megszerzik, e hatalmat nem

k

fogják használhatni.

vonása van

:

E

törekvésnek ugyanis két

séggel a tervezett javítások kivitele,

ö

e jókat min-

denesetre szívesen fogadja; de hát eddig

is

csak az

ellenzékkel kellett a kormánypártnak küzdenie lesz-e ezután is

az els

A

s

fel-

a kormánynak többségszerzés és e több-

'?

Nem

egy közbüls harmadik hatalom, mely

második felvonás közé

áll?

mit ekkor az ellenzék szerepérl mondott, vilá-

felelet Széchenyinek A szentgróii levél elemzéséhen az ellenzékrl kifejtett nézeteire. Az ellenzék sze-

gos

repe

—

mond Deák

okvetetlen való

— a helyes

ellenállás

;

ellenrzés

s

nem

az

de másrészrl feladata a

kezdeményezés és meggyzés

is

;

tehát a haladásnak

bármely irányban való pártolása és az ellenzék tulajdonképeni feladatai közt, a vélemény-szabadság elve szempontjából, éles válaszfalat vonni

módon nem könny

ellenzékinek

nem

lehet.

Ily

lenni s elre látja,

hogy soraik meg fognak ritkulni, ha a kormány minden eszközt felhasznál; mert az ingadozók tömege oda fog átmenni. Ezért a szilárd elvbarátokat kitartásra, edzett hségre szólítja fel. Egyébként helyesebb eszköznek és a kormány részérl szintébbnek is vélné, ha a pártok felett állva, mentl több jónak eszközlésével igyekeznék hatástalanná tenni az ellenzéket.

Midn

egyetértés

két felhevült párt küzd a hazában, az

helyreállításának

módja kett

:

egyik

a

békés kiegyenlítés, másik Macchiavellí szerint az egyik párt megsemmisítése. Óhajtja és reméli, hogy az utóbbi

DEÁK

S

módhoz senki sem hogy mi szere?

—

nyúl.

mi ezek

az,

13

AZ ADMUTISTRATOEI RENDSZER.

Ha most ellen a

azt kérdezné valaki,

nemzet legjobb óvó-

a történelem alapján csak azt felelheti,

hogy a nemzetnek szilárd és becsületes jelleme. E nélkül veszve vagyunk. Tegyük félre a gyanúsításotisztán lássuk a helyzetet s mint az ellen-

kat,

hogy

zék

tagjai,

maradjunk meg szilárdan és becsületes

önzetlenséggel nézeteink mellett

;

rködjünk

és csele-

kedjünk. Végül javasolja Pestmegye levelének jegyz-

könyvbe iktatását s a májusi közgylés határozatainak megújítását. A beszéd tartalma s a végs következtetés tanúsítja, hogy Deák valami tettleges lépést ez alkalommal sem ajánlott; még nem látta elérkezettnek idejét. De éppen ezért beszéde vegyes hatást tett

úgy a jelenvoltakra, mint az egész országra. Dry Imre "Wesselényinek november 16-ikáról azt írja, hogy a beszéd remek volt s tanulságos jelenre, jövre, teendkre, gyülekezetre désében így kiált de Ferkó hazánk van,

igen

ez

kár,

föl: fiai

az

kivált

administratorokra

és az

szerére

s

elnökre,

általában.

rend-

Lelkese-

három van, az igaz; közt csak egyedül egymaga „Isten

már legalább a

szentlélek tulaj-

donaival lenne felruházva (qua talis) ha mködhetne : hajh beh sok jó dolgot hozhatna létre Az Isten hajdanában Salamonnak adta, kérése után, a nagy böl;

!

ha bölcs Salamon a zalai gylésbe jött de volna, emberségemre mondom, tanult volna tle amúgy is én már kitaláltam azt jó ideje, hogy Salamon, a bölcs, nem volt olyan bölcs, mint Ferkénk; cseséget

;

;

lám ennek egy felesége sincs". Azonban, ha ez a naiv, de lelkes nyilatkozat nem áll

is

magára,

a minthogy

nem

is

áll;

több

olyat

14

KILENCZEDIK FEJEZET.

megelégedve nem volt. Kossuth s tehát az egész Deáktól nem a helyzet passiv

ismerünk, mely e beszéddel Így

elégedetlen

pesti ellenzék

;

volt vele

mert

k

hanem a cselekvés

birálatát,

harczi

riadóját

várták,

a mi beszédében csakugyan nincsen. Már pedig a Kossuth szellemét kifejez pestmegyei levél éppen

hogy az országban nem tette a nem ok nélkül a zalai beszédnek tulajdonította s így várakozásában csalódott mert t éppen az a politikai, nyughatatlan ság jellemzi, mely erre

szánva

volt

s

várt hatást, Kossuth

;

Deákban teljesen hiányzott. Ehhez járult, hogy a Budapesti Híradó némi bíráegy magasztaló czikkben, a minthogy állandón magasztalva írt ebben az idben Deákról, elfogadta nézeteit az ellenzék szerepérl. Ezt pedig úgy malat mellett

hogy e dicséret és helybenhagyás által vagy megnyerni akarták Deákot, úgy tüntetvén fel, hogy nézeteik azonosak vagy depopularizálni, ez által gyarázták,

;

hatását csökkentve,

magokhoz közelebb

vonni,

úgy-

hogy, Wesselényi nagy bámulatára, Kossuth szüksé-

A

Híradó s ha ismerjük Deák iránti érzelmeit, melyekrl volt már szó e lapokon, akkor tudjuk, hogy neki egyik sem gesnek

tartotta

magasztaló

oly

lehetett

;

gr.

értelemben

de

a Hetilap-hsuí.

Dessewffy

czélja,

volt,

írta

mint az ellenzékiek

s tudta,

különítés, az ellenzék mérsékeltebb

vezetése

Emil

hogy megingathogy a Széchenjd értelmében vélt el-

ismerte Deákot

föltették.

hatatlan

felelni rá

czikkeit

alatti

egyesítése

elemeinek Deák

csakugyan neki

is

terve

az kétségtelen.

Sokkal jellemzbb, hogy Deák e beszédével Wesselényi sem volt mindenben megelégedve. Kivált két helyét emeli

ki,

melyek egyike

az,

mintha Deák azt

DEÁK

S

AZ ADMUaSTKATORI EENDSZER.

15

mondaná, hogy az ellenzék haladni nem akar, ellenben a kormány igen. Ezt Deáknak a Pesti Hirlapban olvasott beszéde e helyébl következteti: „Nem szigorúan elválasztó falat

lehet

dásnak

az

pártolóit

mely a hala-

húzni,

ellenzék embereitl, kik

nem

a

haladásnak, csak a törvényszegésnek vagy oly hala-

melyek a hazának több kárt

dási lépésnek ellenzi,

okozhatnának mint hasznot

Nem

válaszsza.

egymástól szorosan

:

a haladás pártolóit pedig a kormány

minden

léptei-

nek pártolására kárhoztatni". Világos e helybl, hogy Wesselényi Deákot értette

mert

;

el-

lehet az ellenzék embereit tespedésre,

nem

itt

az egész ellenzékrl,

félre-

hanem az

szól, mely az ellencsakugyan így fogta fel; de hogy Deák az ellenzék szerepét nem csak az ellenrzésben látja,

ellenzéknek csak arról a részérl zékiességet

az éppen egyik flényege a beszédnek s ebben rej-

a Széchenyinek adott

lik

A megró,

a hol az

az,

„eltávoznak változott"

azok, s

;

ellenzék

kiknek

apadásáról így

meggyzdésbl

nem

tartja

ban a kormányi ellenes

is,

jónak

s

eljárás

végczélja

is

;

külszíne

kevésbbé törvény-

nem kevésbbé

alig lett valaki

becsü-

a kormány

hasznosnak mert, ha újab-

kímélte volna az elpártolókat

úgy

lev

mondani Wesse-

érdekeit pártolja" stb. Ezt és ilyet lényi

szól:

meggyzdése

valóságos

alább „mert ha a hazában

emberek egy része

letes

felelet tartalma.

másik hely, melyet Wesselényi még jobban

;

az

kormánypárti

;

tehát

nem

meggyzdésbl

mert s

különösen

nem

annak elismerését, hogy ezek cselekedhetnek meggyzdésbl is. Végre nem elégíti ki az a szelíd

helyesli

irónia említi.

sem,

melylyel

Deák a kormány jószándékait

16

a

KILENCZEDIK FEJEZET.

Deák 1846 január 14-iki levelében felel különösen második észrevételre. Általában megjegyzi, hogy

nem

beszédét a Festi Hirlap a czenzura miatt híven

;

de az az

állítás,

többen kormánypártiak, igaz bírt

lettek

mert a kormány a múlt

;

országgylés sikertelenségeit az ellenzékre hoz

adta

meggyzdésbl

hogy

többeket a jobb fejek közül

is

tolva,

magá-

csábítni azzal,

hogy minden másképen lesz, ha a kormány többségre Erre nagy hatással volt Széchenyi csatlakozása is. Most már nem szabad s nem tanácsos ezekrl mind

jut.

haszonlesést tenni fel;

hanem kiábrándításukra

kell

törekedni; „figyelmeztetnünk kell ket, miszerint, ha

k

szándék mellett

legtisztább

csalódnak, a haza

is

majd ámulásuk kormány képes kecsegtet ígéreteit beváltani, ha kárát vallani

fogja iszonyú

és

ha

múlik, pedig múlni fog, úgy hiszem, mert a

nem

lesz

mondom, ezen

jó

és

de

becsületes,

elámított urak

ámítása múlik, akkor sokkal könnyebben térnek vissza hozzánk, kik hittük,

volna.

púi

s

ket becsületeseknek, de elámítottaknak ket is rosszlelkeknek bélyegeztük

mintha

Beszédem egész tartalma ezen a logikán alaha azt egész szövegében veszed fontolóra, úgy

hiszem, igazolni fogod állításomat".

Ez jes

a,

nem

különben a nyilvánosság eltt

azért érdekes, mert egyrészrl

vita,

világosságába helyezi

;

Deák

másfell,

folyt

nézetét tel-

mert

most

is

kerülni akarta a gyanúsításnak azt a hibáját, melyet

következetesen ehtélt. Wesselényi 1846 február 9-iki levelében újra visszatér e tárgyra gel fejtegeti,

ban való

mány hiszi

hogy

létezését, a kiket

embereivé^ mint azt

azoknak,

sem,

hogy

Deák

s

nagy részletesség-

még pedig nagy szám-

meggyzdés fölteszi,

kímélésük

nem

vissza

tett

a kor-

hiszi s

fogja

nem ket

DWAK

S

az ADMnaSTBATORI RENDSZER.

st inkább másokat

hozni;

is

17

elpártolásra fog bá-

toritni.

Deák nem felelt rá semmit; de lelkében visszamaradt annak érzése, hogy pártjának egy nagy része vele megelégedve nincs s valami olyat vár tle, mire

nem

érez hivatást. Az 1845. év második felében valóban érezni kezdi, hogy az ellenzék mohó szenvedé-

t s történt ez éppen a kor férfiainak levelei telve vannak sötét aggodalmakkal, reménytelenséggel az ellenzék

lyessége

kezdi túlszárnyalni

midn

akkor,

hanyatlása miatt, a mi csak annál inkább

maga után

vonta a megmaradt rész túlzásba rohanását és a meg-

semmisülés elleni küzdelmét a végsig fokozta. Apponyi és Jósika minden sikert igér módon folytatták a munkát.

vonatott

A

kormányzati egész háló szorosabbra

az ellenzéket a külföldtl jobban

;

elzárták,

mint valaha,

a megvásárolt Augshurger Allgemeine mely eddig Lukács Móricz és Pulszky czikkeit

Zeitv/ng,

mégis csak kiadta, most rendszeresen közleményt lényi a

végbl

zetünkrl el,

s

nem

félretett

minden

az az ellenzéki egyesület, melyet Wesseindítványozott,

hogy ez a külföldet hely-

felvilágosító czikkekkel és röpiratokkal lássa

jöhetett létre,

panaszkodni. Ezekhez

min e hónapokban nem hogy az ellenzék

járult,

latain valami végzet lebegett.

A

gyz válla-

gyáralapító társaság

kevés sikerrel mködött, a védegylet kora hanyatlás-

nak

indult

minden erfeszítés és az els nagy

lelke-

sedés daczára, a szalaggyári egyestilet 1845 tavaszán

a czukorgyár ugyanekkor csak nehezen megküzdeni az els nehézségekkel csak a kereskedelmi társaságról járták be 1845 végén egyelre nagyszer jelentések az országot.

feloszlott, bírt

;

Mindez azonban, a legenyhébben szólva Ferenczi

:

Deák

F. élete. ü.

kevés

is,

2

KILENCZEDIK FEJEZET.

18 volt s az ellenzék

apadását,

legjobban tanúsítja az

a diadalmas hang, mely ebben az

idben a haladó

conservativek lapjaiból és levelezésébl kihallszik ellenzék lehangoltságát pedig ugyancsak a

berek Ilyen

levelei,

volt az

de számos más körülmény is mutatja. 1845 novemberi védegyleti közgylés

és ünnepély^ melyre az ellenzék

számmal, mint

az

;

fbb em-

kellett volna s

nem

jelent

Bezerédy

is

meg

oly

csak annyi

mondani Wesselényinek írt novemnem volt ugyan népes, de lelkesült. Deák sem jelent meg, a mit neki az egész ellenzék felrótt, annál inkább, mert mindenki azt kívánta, st követelte tle, hogy álljon az ügyek élére, legyen az egész ellenzék vezetje, melyet éppen most

vigasztalót tud róla

ber 20-iki levelében, hogy

a centralisták, Eötvös és társai, a legrosszabb

idben

végleg megosztani látszottak.

fel

Ez a kívánság majdnem követelés alakját öltötte november 18-ikán, a védegyleti gylés alkalmá-

ból

tartott

ellenzéki

értekezleten.

Bezerédy említett levelében és

írja,

Ugyanis,

mint

gróf Batthyány Lajos

Kázmér, gróf Teleki László, gróf Ráday Gedeon,

báró

Wenckheim

Béla, Szentkirályi Mór, Csányi László,

Kossuth, Bezerédy és mások 28-an összegyltek, hogy az ellenzék jelen feladatairól értekezzenek.

lommal

—

mond Bezerédy

—

tettünk és írtunk alá, melyben

„egy

Ez

alka-

kis iratot készí-

felhozván a kormány

némely cselekvéseit, szükségesnek nyilatkoztatjuk, hogy azon cselekvések káros következéseik elhárítása végett, a mi elveink barátai is álljanak össze s az alattvalói hség, törvény és alkotmány korlátai közt, becsületes

úton-módon igyekezzenek eszközölni

mit a haza érdeke kíván. Batthyány Lajos, Szentkirályi bízattak

meg, hogy a teendk

azt,

Deák

és

felett véle-

;

DEÁK

S

19

AZ ADMINISTRATORI RENDSZEB.

menyüket adják el s hívják össze vélünk együtt hazánk isméretesb híveit, hogy véleményük felett és átalán is tanácskozzunk és valamiben, mi mködésünket egyesítse s irányozza, állapodjunk meg. Igen óhajtom és nem is kételkedhetem, hogy ezen lépés mind a te, mind Ferkó helybenhagyását megnyeri s hamar eljöjjön Pestre, hogy azon vélemény és terv minél

elbb eleibénk

miután szabadon és

kerüljön,

elfogulatlanul értekezhetünk felette".

nak, látja,

„Ha

írsz

tégy említést a dologról és igen jó

miként

hogy

te

is

kívánod és

te is

veend és a

elbb Pesten megfordul, mire ezen

mintegy kényszerít körülményen kívül tem, igen

ha

számolsz reá,

ezen véleménykészítésben részt

végett minél

Ferkó-

lesz,

ers okok volnának

;

arra

is,

t. i.,

új,

mint érin-

hogy Ferkó,

Pesten megforduljon".

November 18-ika (1845) tehát az a nap, melyen egy programm kiadásának szükségét elször mondták ki és nemcsak hogy Deák mködésétl várták sikerét hanem követeln lépett fel az az óhaj, hogy hosszasabban és gyakrabban idzzék Pesten, álljon ellenzéki

;

az ellenzék élére; mert,

írja

Bezerédy, „már minden

tekintetben valóban idején van", hogy e szerepét be-

Ekkor nyilatkozik meg elször az az egyetemes kívánság, melynek Deák csak 1854-ben engedett, hogy legalább az év egy részén Pesten lakjék. töltse.

Ámde

ezzel

az

általános

óhajjal ellentétben állt

hogy Deák már elre megmondta, még júniusban, hogy télen nem jön Pestre, noha Wesselényi is kérvekérte. Ugyanezt mondta egyébként Klauzál is s Wesseaz,

lényi erre szintén lemondott a pesti útról. Wesselényi

Bezerédynek október 13-ikán csak azt említi okul, hogy ezt Deák és Klauzál körülményei nem engedik

20

KILENCZEDIK FEJEZET.

de a valódi okot megírja maga Deák Kossuthnak 1845

november

24-iki levelében.

A

november

18-iki ellen-

alkalmából ugyanis úgy Batthyány Lajos, mint Szentkirályi Mór, gr. Ráday és Kossuth irt Deáknak; amazok csak a programmkészítésrl szólnak, zéki

értekezlet

de Kossuth a pesti hosszasabb idzés szükségességére is

E

kiterjeszkedik."

leveleket

Csányi

László

vitte

Deáknak. Deák most egyenesen megírja Kossuthnak, hogy Pesten hónapokat nem tölthet mert nincs miból és szükségét sem látja; de megígéri, hogy 1846 el

;

vízkereszt

napja után pár hétre Pestre megy.

hiszem én

azt,

sára,

—

egy mint Te

barátom

hogy

részét,

az,

:

— mondja Kossuth

ha én Pesten töltenem az évnek

következéseire

állítod.

Istenemre

Pedig bizony nem

„Nem

unszolá-

nézve

oly

mondom

I

fontos volna,

nem

hiszem.

szerénység mondatja vélem ezt;

de ismerem a körülményeket, ismerem a hont legalább annyira: hogy el tudok kerülni minden álreményeket, s a mit

eddig

személyemre nézve a vak véletnem fogom önfontossá-

lennek játéka eszközlött, azt

gomat túlbecsülve, befolyásomnak tulajdonítani soha. Hidd el, barátom, valamint els pillanatban hízelg vala reám nézve azon sóvárgás, melylyel engem körötökben látni kívántok, úgy komoly és hideg megfontolás után semmi reám nézve leverbb nem lehetett Úgy tekintem én ezt, mint csalhatatlan jelét szomorú állapotunknak. Midn azok, kikben er, tehetség s akarat egyenként is legalább annyi van, mint én bennem, együttvéve pedig oly igen sokkal több és mégis egyenként és együtt csak engem, távollévt vártok,

kívántok,

magatok

st

múlhatatlan szükségesnek tar-

hogy sem nélkülem, sem vélem nincs többé reménytek a

totok

között, akaratlanul megvallottátok:

DEÁK

jó sükerhez.

A

S

21

AZ ADMimSTRATOEI RENDSZEK.

reménytelenség egyik bizonyos jele a

távolból várni segédet olyantól, kinek ereje

sége

is

is,

tehet-

kisebb, mint magunké. Egyébaránt e remény-

telenség

keblemet már rég

én

az

zetünknek

gyáva jellemtelensége

nem-

elfoglalta

miatt;

s

a

mit

most újabban látunk, hogy alig kezdett a kormány tettleg fellépni, s a jobb fizetés hivatalokkal kecsegtetve polgártársainkat, pártját terjeszteni;

már

is

cso-

még egykori elvbarátink is a nem kérdezve a czélt, melyre használtatni fognak, nem tekintve az eszközöket, melyekkel élniök kell majd ellenünk, még inkább portonként tódulnak

kormány

zászlója

alá,

—

megersít engem hiedelmemben. Tudod te, hogy régen remény nélkül állok én véletek s közöttetek a csatatéren, de a süker reménye nélkül is kész vagyok küzdeni,

mert ezt

becsület és

Most

is

tehát

még

e

télen, vízkereszt

kötelesség parancsolják.

lemegyek, igenis, kivánságtok szerint után Pestre, egy pár hetet

ámbár bizonyosan tudom: hogy ottlétemnek haszna semmi nem leend, s ámbár ezen út és

ott töltend,

pesti múlatás, kivált most,

delmem nagyobb részétl

szk

termés jöve-

megfosztott, a

szkölködk

midn

a

szaporodott száma költségesebb segítséget igényel,

s

még nem tudom, mikép teendek szert a szükséges pénzre, nehezemre esik de lemegyek mégis, hogy remény nélkül eleget tegyek kívánságtoknak s követelésteknek". ;

Ezt a reménytelenséget és nemzetünkben való bizal-

Deák ebben az idben nem egyszer fejezi Batthyánynak november 24-ikén „a magyar gyáva

matlanságot ki,

jeUemtelenségérr*^ tesz említést a kormányi hatalom-

nak e hirtelen meghódolás alkalmából. Wesselényihez november 8-ikán írt levelében hasonlók olvashatók; Bezerédy minden optimismusa mellett sem tudott 10

KILENCZEDIK FEJEZET.

22

megyét neki összeszámitni a jöv országgyléstl semmit sem remél; aggódik szivébl és igazán, pedig nem szokott agyrémeket látni. ellenzéki

tiszta

Ily

;

hangulatában kapta a Batthyány, Szentkirályi,

gróf Ráday és Kossuth levelét november 22

— 24-ike

tájt,

hogy készítsen programmot, mely egyesítse az összes ellenzéki árnyalatokat. Kossuth azt írta volt Deáknak, hogy Batthyánynak ne fejtse ki nézeteit a programmról s

csak Pestre jövetelének idejét

már

meg

írja

;

de Kossuth

november 24-ikén kerülvén kezébe,

levele csak

midn

szintén e napról kelt levelét Battyánynak elküldte

két levélbl van módunkban megismerni Ezek a következk Ö ily egyesít programmot lehetnek nem tart. Ha ez általános lesz, azaz csak azt mondják ki, hogy a törvénytelen kormányi

volt

:

így

elveit.

:

lépéseket ellenezni, a haladás kérdéseit elmozdítni

szükség szerint indítványozni fogják emberei azt fogják

felelni,

hogy

k

:

erre a

is

s

kormány

ezt akarják s

az ellenzék szakadását az egyes esetek törvényessége

vagy czélszersége feletti nézeteltérés fogja okozni. Ezzel tehát semmit sem érnek s csak alkalmat adnak a kibúvásra. Ha pedig a programm részletes lesz, a magok nehézségek még nagyobbak. Sok kérdésben sincsenek megállapodva sem magok közt, sem önmagokban mert sok kérdést a kivihetség határoz meg. Vannak, kik a legtöbb kérdésben velk egyetértenek, néhányban nem ezeket a részletes programm elszakadásra bírná nem használna néhány fpont kiemelése sem, mert a kik kedvencz eszméjöket mellzve látnák,

k

;

;

;

szintén elválnának.

szemben sem az

ellenzék

De

a kormány jelenlegi felléptével

állítható fel részletes

eljárását

mindig az

programm

;

mert

elre nem látható

egyes esetek fogják megszabni. Egyszóval a részletes

deIk

programm a kadást

;

s

Az administratobi bbndszer.

23

várt egyesítés helyett csak növelné a sza-

mert az ellenzéket csak az elvrokonság

a részletekben való

egyezés tartja össze,

st

s

nem

ezek-

ben mindig nagy volt az eltérés. Más alkotmányos országokban az ellenzék hatalmas egyesitje a többségszerzés; ily czélt a magyar ellenzék nem tzhet ki; másutt, a hol utasítások nincsenek, az egyes alárendelheti nézeteit a többségnek; nálunk az utasítások miatt

még

csak az sem lehet, hogy egy

elvek

gyzzenek még a

idben ugyanazon

tisztán ellenzéki

megyékben

is.

Ezt felelte röviden, a Kossuth levelére utasítva ket, Szentkirályinak és Rádaynak

is

november 30-ikán.

Mindez okokat Batthyánynak november 24-ikén rövidebben, de sokkal erteljesebben, némileg indulattól remegve írja meg. így ez a levél jobb és mélyebb bepillantást ad

Deák

ekkori lelki életébe. Minél

mélyebben megyünk bele az ellenzéki ftárgyak kitmond itt, annál több okot adunk némelyekzésébe, nek az elpártolásra, azon a czímen, hogy kedvencz eszméjöket nem emeltük ki; kivált most, a kormány növeked ereje s „a magyar gyáva jellemtelensége

—

miatt"

—

inkább védelmi állás a helyes; ezt pedig a

kormány támadásának módja határozza meg; „semmit nem kételkedem, hogy a magyarnak veleszületett irigyked, fondor, büszke természeténél fogva a Pesten

készítend programm sok keserséget okozna" ürügy ;

volna az elszakadásra azoknak, kik különben támaszaink.

Deák ellen

ezt

az

álláspontját

mindvégig megtartotta.

a

részletes

Ebbl

programm hogy

világos volt,

egyelre nem is fog készülni. Deák e nézetében az 1836 óta vallott „per excerpta" javítások iránti elve nyilatkozik, melyben a büntet törvényjavaslat iménti bosszantó és váratlan bukása újra megersí-

24 tette.

KILEKCZEDIE FEJEZET.

Szerinte csak az

lásával

kivívott,

látás s

nincs

st

események kedvez felhaszná-

kierszakolt javításokra van

nyoma, hogy

a Széchenyi-féle

oly programmot,

(Stádium), a szatmári vagy a pesti

tizenkét pont, vagy mint a centralista iskola tikus elmélete, a gyakorlati

pillanatokban

ez az id, ezzel

s

politika,

ilyen

ellenkezt tanúsít

volt ;

dogma-

czélja gyanánt

politika

ebben az idben helyeselt volna. Azonban éppen a gyakorlati elhatározó

ki-

mint

t.

különösen

akkor nálunk i.

azt,

hogy a

tömegnek jelszavak, általános, de megfogható, alakba önthet eszmék kellenek, melyeket hangoztasson s melyekhez a jöv javítások eszményi reményeit kapcsolhassa, vagy ezek megvalósításába vágyai kielégítését helyezze. A ki zászlót emel, annak írnia is kell rá valamit akár szóban, akár képben. Mi tehát inkább helyeseljük ebben az idben a programm-kívá-

nók elvét s a jöv csakugyan megmutatta, hogy a közvéleménynek ez kellett és ha Deák nem csinálta, megalkotta ez önmagának, kinyomatta, felírta falakra s zászlókra egyaránt. E mellett jobb is lett volna egy ily programmal tisztába hozni, hogy ki az igazán elvben h, meggyzdésben ers és következetes mert ;

végre

is

Deák pessimismusa

daczára, ilyennek mutatta

magát utóbb a nemzet túlnyomó része azonban Deák, a ki nem szerette a nagy koczkáztatásokat s a ki annyit áldozott a lefolyt 1845-ik évben azért, hogy az ellenzék egysége fönmaradjon, nem tehetett mást és nem ;

mondhatott egyebet.

Menjünk tovább. Deák, a mint Kossuthnak írta, november 25-ikén Zala -Egers zegre utazott, hol két vagy három hétig tartott üléseket, mint a gyámi választmány elnöke majd, a mint ígérte, 1846 Vízkereszt után csak;

deíe

s

25

az admikistkatobi bendszeb.

ugyan Pestre jött. Közben azonban az részvétele nélkül az ellenzék vezeti itt pár lényeges lépést tettek. Ezek egyike a pest-megyei küldöttség volt a királyhoz. Kossuth, ki majdnem türelmetlenül várta, hogy végre

valami

ellenzék

az

tettleges

lépést

tegyen,

megint a már egyszer eredménytelen módszerhez folyamodott,

t.

i.

a feliratnak külön küldöttség

által való

átnyujtásához. Erre alkalmat az 1845 november 12-iki

közgylésen a horvát események adtak. Ugyanis az a Magyarországtól való elszakadást tzte ki czélul s ebben a kormány támogatta; mert szeptember 14-iki rendelete szerint a nemesség zöme, mely alkotmányos érzelm, a tartománjd gylésen kizáratott a szavazásból erre jogot csak a bántól megillyr-párt

;

hívottak s

a hatóságok küldöttei kaptak

oly intézkedés,

korolhat;

mint

;

ez pedig

cáak az össztörvényhozás gya-

továbbá a szeptember 21-iki

leirat

értel-

mében a túrmezei nemesség a fejenként

való szava-

zástól a rend ürügye alatt megfosztatván,

csupán egy

szavazatra szoríttatott.

Az e tárgyban készült felirat, mely az összes megyéknek megküldetett s a külön küldöttség, egyaránt Kossuth eszméje. Hasonlót határozott Pozsonymegye is

;

de

a küldöttség a Bécsbe meneteltl

Ily tilalmat küldött

a nádor

is,

eltiltatott.

Pest-megyéhez deczember 10-ikén

de ez elkésett, mert a küldöttség deczember

azonban sem a fkanczelsem a kormány egyetlen tagja sem akarta hivatalosan fogadni sem végre az uralkodóház pár tagja, kiknél a megye emlékiratát szintén letette. Ennek az eljárásnak eredménye 1846 január 24-ikén

15-ikén lár,

Bécsbe érkezett

sem a

;

király,

;

egy szigorú rosszalás dés

lett

a helytartótanácstól

a király részérl, egy feds

végre

a fherczegeknél

KTLENCZEDIK FEJEZET.

26

hagyott emlékirat példányainak visszaküldése. Ekkor Pestmegye 1846 január 31-iki, Pozsonymegye január 5-iki

közgylésébl

ezeket, mint törvénytelen cselek-

ményeket, szintén közölte a megyékkel. s

Mindezt az egész ország feszült figyelemmel kisérte feltnbb volt a kormány eljárása e két kül-

annál

szemben; mert ugyanakkor egy délszláv Bécsben nemcsak elfogadtatott, hanem Kolowrath magát egyenesen hívknek vallotta. Ezt a pestmegyei küldöttséget mindenki Kossuth cselekv döttséggel

küldöttség

felléptének

tekintette

Deák várakozó

a

politikájával

szemben; de a kudarcz után az ellenzék sem helyeselte s Kossuthot számos szemrehányás érte, kivált a

következ okból szükségtelen demonstratio volt, mert ugyan a kormány szláv rokonszenve, de a kül:

világos

döttségek

nem

el

fogadásával ennek bevallására kény-

mit tétetni

szeríttetett,

vele

nem

azért

volt helyes,

mert most esetleges visszalépése nehezebb. Azonban volt mégis benne valami jó az ellenzék erélyét fel;

ébresztette, de

egészben Deák

szempontját igazolta.

Az ellenzék másik sikeresebb lépése

volt a

a Pesti Hírlaptól.

tralisták visszaléptetése

A

cen-

lap tulaj-

donosai most

is Landerer és Heckenast s szerkesztje Csengery Antal voltak. Az ellenzék pesti választmánya

meg

egyenesen

akarta venni a lapot, minthogy újnak

megindítására reménye

legyen is

s

nem

lehetett.

A

tulajdonosok

de úgy, hogy a lap jövedelme övék a szerkesztésbe is befolyjanak. Csengery

át is adták volna

hajlandó

lett

;

volna lemondani igényeirl, ha Lan-

dererók eladják a lapot

;

de minthogy ez

nem

történt

meg, a kérdést úgy oldották meg, hogy Csengery 1846 január elsején oly programmot adott, melyet az egész ellenzék helyeselt. Megígérte

t.

i.

a centrálisa-

DEÁK

AZ ADMINISTRATORI RENDSZER.

S

27

teljes mellzését, minthogy a kormány éppen a megye megtörésével akarja terveit megvalósítni szavát adta, hogy minden sznyegre kerül fontosabb kérelbb Kossuthtal, Szentkirályival, dést megbeszél Teleki Lászlóval és más ellenzékivagy Batthyányval tio

;

a nyílt kérdésekrl közli az ellenkez néze-

ekkel s teket

is

;

szemben az ellenzék megígérte a lap

ezzel

szellemi pártolását. volt, tette,

Midn

ez a megállapodás készen

közölték Deákkal, ki szintén hozzájárult s kijelen-

hogy

ily

alakban a lap az ellenzék közlönyének

nyilvánítható.

Ez a megoldás nagy örömet okozott mert

a Hetilap^

egyetlen ellenzéki közlöny,

2jl

;

hivatalos ellenzéki lappá szer jelent

meg

s

;

nem

lehetett

ugyanis hetenként csak egy-

a legfbb tárgyakról,

mint horvát

kérdés, administratori rendszer, városi, megyei kérdés,

nem

volt

szabad

írnia.

Ezalatt azonban az ellenzék elbukott Tolnában és

Csongrádban,

a Bezerédy

és

Klauzál megyéiben

;

a

conservativek megalapították Pesten a Gyüldét, hová

báró Liptay nagy sikerrel toborzottá az ellenzéki ifjúságot és a mely ellen Petfi ismert költeményét írta

az

;

1845 deczember 15-iki bihari közgylés vérrel jegyezte be magát ez év küzdelmeinek krónikájába az Augs;

burger Allgemeine^ pedig egy nagy

feltnést keltett

Deákot és Wesselényit azzal akarta népszertlenekké tenni, hogy ket Széchenyivel együtt a régibb szellem ellenzék vezéreinek nevezte, czikkben (Zedlitz

írta)

Tényleg Pesten mondogatták, hogy lám, már az Allgemeine Deák sohasem felelt e czikkre mert az volt nézete, hogy nyilvános szereplése úgy is elég czáfolat de Wesselényinek, mert visszavonultan élt, maga tanácsolta a feleletet. Wesselényi válaszát megküldte Deáknak, ki helyeselte és aztán Lukács Móricz küldte be az Allgemeine-n2i]í a czikket, ^

is

dicsérgeti Deákot.

;

;

.

KHiENCZEDIK FEJEZET.

28

megkülönböztetve a Teleki, Kossuth, Battyány, Szentannál nagyobb

várakozást

ellenzéki

pesti

álló

hsöktl. Mindezek csak

Pilvax-kávéházi

királyi-féle

a küszöbön

ébresztettek

melyre Deákot

értekezlet iránt,

oly sóvárogva várták s a melyben való csalódás akkora

lehangoltságot okozott.

Deák, a mint Ígérte, 1846 január 31-ikére ment s ott maradt február 16-ikáig. A történteket

Pestre

részletesen megírta Bezerédy február 17-ikén Wesselé-

E szerint az ellenzékiek Deákot várva, semmiben elre meg nem állapodtak, st még értekezletet sem tartottak; annál többet tanácskoztak, érte-

nyinek.

keztek, beszéltek

törekedtünk ki,

mely

—

vele

írja

szerint

—

„és úgyszólván a nervositásig

;

valami módot, formát találni

határozottabb,

lépnünk

vezérlete alatt". Ez azonban ez alkalommal s

elevenebb

áthatóbb,

cselekvési pályára lehessen jutnunk,

nem

az

sikerült

csupán abban állapodtak meg, hogy a medárdi és

augusztusi vásárok eltt Pesten újabb értekezleteket

fognak a

f

azt

remélve, hogy

kérdésekben az egyesülés

Ez

Deák

tartani,

volt

akkorra meglelik

pontjait.

a megállapodás, vagyis röviden elfogadták

nézetét,

mely

szerint

nem

helyes

és

nem

is

kivihet, hogy az ellenzék programmot adjon ki mert ;

ha ez

általános,

szakadást

szül.

nem

felel

meg

czéljának

Ezt az eredményt

írja

;

ha

Deák

részletes, is április

9-ikén Wesselényinek. melynek megjelenését még alkalomszerbbé

tette

Széchenyinek

1846 júniusára tervezett látogatása Zsibóra. Wesselényi e czikket saját

meggyzdése

és pártállása kifejtésére használta

fel,

úgy hogy Széchenyi látogatása aztán elmaradt. E czikk hatá„örömmel fogadták azt sáról Bezerédy május elsején ezt írja barátink és várva-váriák a bihari eseményekrl Ígértet" :

;

DEÁK

De szó

fdolgon

e

és

történt

is

sajtónak nagyobb

a Pesti Sirlap

29

AZ ADMINISTRATOEI REKDSZER.

S

számos más kérdésrl volt

kívül

pár megállapodás. Elhatározták a fölhasználását

erélyesebb

röpiratok

felkarolása

Wesselényi sürgetésének eredménye volt

és kivált

a mi

által, ;^

szükséges-

nek mondták ki, hogy az ellenzék ügyének megnyerjenek egy külföldi lapot, de részleteit júniusra hagyták megígérte Deák, hogy Zalából, a tavaszi közgylésbl, a

pozsonyi és zágrábi körlevelek alapján, kör-

pesti,

levelet

fog

mely

kibocsáttatni,

kifejti

a törvényt és

sért legújabb kormányi intézkedéseket figyelmeztetés és országgylésre elkészítés végett, melytl Teleki nem kevesebbet, mint az ellenzék többalkotmányt

ségre jutását remélte.

Tudjuk továbbá azt is, hogy Deákot e napok alatt minden párt emberei sokszor felkeresték, véleményét kikérték

*

megjelenése az ellenzékre nagyon jó hatást

;

Wesselényi e tárgyban kiterjedt levelezést folytatott most is, irt Batthyány Kázmérnak is, ki február 20-ikán a

és utóbb külföldi

sajtó

legnehezebb

felhasználásáról

idk

közt érkezett

és annál nehezebb elhatározni,

azt ;

a

felelte,

teend

hogy indítványa a

legio, az

hogy az oly ers,

er

kevés

sújtó hatalom

—

eUen hová fordítsák. E javaslatot mindenki helyeselte „de írja Batthyány Deák Ferencz is éppen jelen levén, midn ;

—

leveleid

ezer

érkeztek,

meg

ezer

összeszámítottuk ezer bajainkat s össze az

teendt

—

s

nunk, hogy tekintetbe vévén

fájdalom

!

—

meg

kellett

valla-

miként csekély ereink, különösen pénzbeli kútforrásaink mindinkább fogynak, mintsem hogy szaporodjanak, itt fel nem léphetünk még, ott sem s legtöbb tárgyra nézve minduntalan s jobbadán csak szavakra s azt

is,

óvásokra kerül publico-politicai térre vissza vagyunk szorítva". Tényleg az aláírt pénzt egyébre kellett fordítani s noha ebben és a

következ évben több

röpiratot nyújtottak be az ellenzéki

választmányhoz, egy sem jelent

zsebkönyv kiadása

meg

sikerült 1847-ben.

s

csak az Ellenr czimfí

30

KILENCZEDIK FBJEZET.

cselekvésre

tett s

és kitartásra lelkesítette a pártot.

más ünnepély is határozott programm és

Bezerédy

volt.

is

oly

;

elhalasztása mégis lehangoló a maga szelíd modorában kiemeli

hogy a conservativek kizsákmányolhogy csak júniusban is tehetik-e

azt az aggályát,

ják az idt

nagyszabású kaszinói közebéd de nem lehet tagadni, hogy a

12-ikén

Volt február

s kérdés,

sikerrel

azt,

mit

szándékoznak,

mint tehették

Ö csak egy menedéket lát, azt, hogy az együttmködhetés hiányát magán polgári erénynyel volna most?

és erélylyel pótolják s így különösen, mint legfontosab-

bakat,

ajánlja

az úrbéri terheknek magánúton meg-

szüntetését s a közadózás önkéntes elvállalását.

Kétségtelen tehát, hogy a cselekvés vágyát lehangolta

az

eredménye

értekezlet

s

Kossuth sem volt

megelégedve, ki éppen ekkor nagyon

böz

vállalatai,

de

támogatásra szorulva szalta

Deák

rá volt külön-

is

legkivált a fiumei vasút miatt, a s

a ki már

megelzleg

is rosz-

passiv magatartását. Erre nézve különösen

jellemz annak a nézetnek terjedése, hogy Deák tekintélye megingott és megingatták éppen a pesti ellenzékiek, kik már-már nyíltan kifakadtak, hogy mért nem áll az új mozgalmak élére ? Mindennek tapasztalása s a pestiek elégedetlensége volt az oka Deák ekkori kedvetlenségének. Kovács Lajos 1846 márczius 15-ikén igen érdekes képét adva az akkori politikai helyzetnek, azt írja báró Wesselényinek,

hogy Deák Pestre jövetele eltt hosszasan

beszélt Kossuthtal Deákról. Örvendett jövet,

hogy Deák a

pesti

politikát követte, melyet róla megjósolt tal

sokat

kibékülni.

vitatkozott,

Bécsbl

értekezleten

ki vele

Mindebbl Kovács

;

errl Kossuth-

egyáltalán azt sejti,

vissza-

ugyanazt a

nem

tudott

hogy a Deák

"

DEÁK

Kossuth

és

nem

S

útjai,

hacsak

utóbbira

elválóban vannak

bír,

potitikája

királyi

31

AZ ADMHíISTRATOBI bendszeb.

össze

nem

békítn

a Deákéval. Ezért

fér

Bécsben kieszközöltek egy

és Széchenyi

hatni

a Kossuth és Szent-

s

új politi-

mely az ellenzéknek Deák szellemében alakot; mert régi formájában szakadásra s

kai

lapot,

adjon új megsemmisülésre vezet. Minthogy Kossuthtal többé az alku lehetetlen tehát az új lap, a melynek szerkesz;

tjéül Kemény Zsigmondot kivánja megnyerni, hivatva lesz Deák elvei és Széchenyi újabb irányzata közt meglelni a közelítés módjait s

„

e szövetségben

meg-

vetni a haza sebesebb fejldésének s a valódi alkot-

—

Ez azonmányos közéletnek maradandó alapjait. teszi hozzá még titok ban Mindezt Kovács világosan azért írta meg Wesselényinek, mert tudta, hogy is inkább Deák, mint Kossuth felé hajlik s tehát t is a középpárt emberének tarthatta másodszor általa és nála akarta Keményt megnyerni az új lap szerkesztjéül, melynek Független

—

—

!

;

(Széchenyi kedvelt elnevezése, melylyel saját helyzeFelkérte tét kívánta jellemezni) lett volna a czíme. ^

tehát,

hogy hívja Keményt Kapudról Zsibóra, hol t is meg fogja júniusban a Debreczenben

Széchenyi

tartandó Tisza-szabályozási

gylés alkalmából

látogatni

s ez alkalommal fölfedi az új pártalakúlás szüksée közvetít szerepre megnyerni. gét, mert czélja volt

t

azt is, hogy a Tisza- szamozgalma, melyet Széchenyi elssorban szintén új állásából kifolyólag kezdett,

Ugyané levélbl megtudjuk bályozás

^

nagyszabású

Késbbi

sem új politikai hanem megint csak a JeknAor-nak czimben

idöböl azt olvassuk, hogy most

lap megindításáról,

és irányzatban átalakításáról volt szó új hírlapról beszél.

Keménynek

évi

;

iíO

de Kovács határozottan ezer forintot ígértek.

KHiENCZEDXK FEJEZET.

32

nem csupán

anyagi mozgalom kíván lenni,

hanem a

conservativ politika egyik eszköze.

Mellzve egyebet, kétségtelen, hogy a Tisza-szabályozáson kívül a partium

visszacsatolásában és

még

egyebekben is nagy engedékenységre volt a kormány kész és mindezek talán be is következnek, ha Apponyinak sikerül e középpárttal az ellenzéket megbontani s Deák tekintélyét az ellenzék szélsbb árnyalata ellen latba vetve,

A

magának országgylési többséget

Budapesti Híradó már

is

szerezni.

újongott vezérczikkeiben,

hogy az ellenzék saját hibájából végvpnaglásban szenved Fáy András keseregve vezérczikkezett a Jelen;

Tcorhan

az

oppositio

bels bomlási tüneteirl; Szé-

chenyi valóságos diadalutat tett 1846 tavaszán a Tiszán,

midn

az els gzösön fényes hogyha a kormány ekkor szokíséretével. kott hibáit kerüli, a középpártot ugyan nem alkotja meg, de többségre tesz szert; azonban kísérleteit künn és benn annyi botrány kisérte, a megyei zava-

végighajózott rajta

Hihet

is,

rok erszakos és veszteget felidézése akkora bizalmatlanságot keltett Apponyi szándékai iránt, hogy

mindez a harczot csak annál hevesebbé s az ellenzék összetartásának szükségét csak annál szembeöt-

lbbé tette. Mindebbl terve rült.

következett, hogy Kovács és Széchenyi

sem Wesselényivel, sem Keménynyel nem Wesselényi közben kiadta mintha az

meine-han tiltakozását,

sike-

az augsburgi Allgeellenzéki állás-

pontja az újabb ellenzéki árnyalatok és fejlemények közt változott volna s e nyilatkozat idszer kapcso-

szembeötl volna, még ha nem írná is Wesselényi, hogy éppen e körülmények közt zsibói útját nem tartja gyöngéd eljárásnak.

lata Széchenyi látogatásával

;

DEÁX

S

Kemény 1846

AZ ADMIIíISTBATORI RENDSZEE.

33

csakugyan Zsibóra

április 15-ikére

érkezett. Itt Wesselényivel az erdélyi urbér_,ügyében

czikksorozatot tatta s

írtak,

ezenkívül

kevés megszakítással az egész évet

Kovács

egy

Gyulai Pál-j&t folyott töltötte.

csakugyan megpróbálta megnyerni t, de hiába és minthogy közben megjelent a zalai körlevél tehát Széchenyi nem ment el és Wesselényi czikke itt

;

;

Zsibóra

s

maradt.

A

utóbb lapja, mint czéltalan, szintén abban középpárt terve újra dugába dlt, de más

alakban kísérlete mindegyre megújult egészen 48-ig.

A

megyei gylés 1846 márczius 3-ikán meg. Ezen tárgyalás alá kerülvén Pest és

zalai fontos

tartatott

Pozsony megyék körlevelei a bécsi küldöttségek kudarczárói és a horvát ügyekrl, továbbá Zágrábmegye panaszos átirata az

illyr-párt legutóbbi

a kormány sérelmes rendeleteirl állott fel s tartotta

nevezetes

szolgált a zalai körlevélnek.

Deák

mve

s

mint

:

mködésérl

s

mindenekeltt Deák

beszédét, mely alapul Ez a körlevél is egészen

ilyet küldte el

maga

másolatban

Wesselényinek.

A

beszéd csak kivonatban maradt ugyan ránk

megállapítható,

hogy majdnem azonos a

;

de

körlevéllel.

Nagyobb eltérés az, midn a beszéd bevezetése arról a keser kénytelenségrl beszél, hogy a sérelmek miatt fel kell szólalniok, holott az

idk

inkább azt kívánnák,

hogy a reformokkal foglalkozzanak, mire maga a király szólította fel a nemzetet a legközelebbi országgylésen mégis midn a haladás mvén akarnának munkálni, kénytelenek az újabb sérelmeket venni el. „És mi

—

—

erben megfogyva, magunk közt véleérdekben megszakadva, mindig távolabb esünk azon sikertl, mit elérni óhajtunk, mi a nemteszi

hozzá

ményben,

zet kifejldése". Ferenczi

:

Deák

Végül azt indítványozza, hogy mivel

F. élete. H.

8

;:;

KILENCZEDIK FEJEZET.

34

a megyék

fóliratai sikertelenek

nem fogadtattak: jegyezzék tásul a

jöv

voltak, küldöttségeik

fel sérelmeiket,

adják utasí-

országgylésre választandó követeiknek

mindenekeltt való orvoslás végett és pártolásukra körösszes törvényhatóságokat

levélben szólítsák fel az

mert ha bennök az ország többsége osztozik, a király

ket

okvetetlenül orvosolni fogja.

Aközgylés jegyzkönyve szerint Deák beszédét csak egyhangú elfogadásra találván, így készült a megyékhez az ellenzéki értekezletben elre megígért körlevél, ennek az évnek nagyon rövid

vita

követte

s

egyik legfontosabb politikai eseménye.

A

kezddik „Kedves Barátink Alkotmányos állásunkban polgári köteles-

körlevél e szókkal

és Atyánkfiai

I

ségünk njdlván

:

fölszólalni a

törvények

sértett

oltal-

mára.

Nem

Isten

eltt tárvák a szivek rejtekei. Akarjuk hinni

keresünk mi titkos czélzatokat a kormány cselekvségében, nem gyanúsítunk szándékot; csak

hogy a kormány rendet akar, oltalma

legyen

az

szellemi és

törekszik.

;

nem

mely

s

akarjuk hinni, hogy a kor-

anyagi kifejldésünk eszközlésére

Akarjuk hinni mindezt, mert tudjuk, hogy

ezek legelsbb

nak

oly rendet,

alkotmányos szabadságnak, nem

pedig annak elnyomója,

mány

—

s

legszentebb kötelességei a kormány-

oly kötelességek,

melyekrl megfeledkeznie soha

szabad; melyeket, ha szándékosan mellzne, meg-

csalná

a haza

a fejedelem bizodalmát ellen.

Ersnek

ersnek nemcsak

s

árulást követne el

óhajtjuk mi

anyagilag,

is

hanem

a kormányt

s

szellemileg is

meg vagyunk gyzdve, hogy csak a szellemileg ers kormány képes a nemzetnek érdekében czél-

mert

szerüen használni

azon hatalmat,

és fejedelem bizalma kezébe tett

melyet a törvény le.

De fájdalommal

;

DEÁK

35

AZ ADMINISTKATOBI KENDSZER.

S

mondjuk ki aggodalmunkat: hogy azon ösvény, melyen a kormány némely közelebbi cselekvései által megindult, nem vezet a nemzet és a fejedelem érdekében Fájdalommal mondjuk kitzött magasabb czél felé. ki hogy a kormány ezen ösvényen nem eszközli az alkotmányos szabadságnak oltalmával' párosult rend föntartását s nem fogja elsegíteni a nemzetnek kifejldését. Tényeket hozandunk fel állitásunk mellett;

—

:

nem keresve ról

fogunk

titkos irányt, rejtett okokat,

szólani,

csak azok-

mik a kormány törvényelleni cselek-

vésébl vagy káros mulasztásából származtak". A sérelmek elseje az 1836: XXI. t.-cz. ellenére a részek visszacsatolásának nemcsak 10 év óta halogatása

;

hanem a

közelebbi országgylés közkereseti

s gúny és megvetés tárgyává tevése. A sérelmek másodika, hogy a kormány évek óta nyugodtan nézi a horvát zavargásokat, a

eljárásának eltrt kijátszása

vizsgálatok eredményeit közzé

nem

teszi; tehát mel-

országgylés és törvényhatóságok felszólalást azt a hitet is ébreszti, hogy e zavarok el-

lzi

az

sait,

idézit pártolja.

De

midn

e mellett tettlegesen megsértette

legújabban elrendelte, hogy a

tara törvényt, tományi gylésen ezentúl ne az összes nemességnek, csak a báni meghívóval megjelenteknek legyen szava-

zata

;

már pedig

ez a horvát

nemesség törvényes jogáelvevése.

Ez

sérelmes nemcsak Horvát- hanem Magyarországra

is;

nak

királyi

parancs

által törvénytelen

mert megváltoztatja a követküldés és a képviseltetés

már pedig Magyar- és Horvátország alkotmánya alkotmányos szabadsága ugyanaz; legkülönöseb-

módját,

egy

s

ben sérti pedig az 1790 XII. t.-cz.-et. Ide tartoznak a horvátországi sajtóvizsgálat egyoldalú és részrehajló :

gyakorlása, a horvát elszakadó törekvések pártolása 3*

is

KIIiENCZEDIK FEJEZET.

36

noha utóbbira nézve bizalmat fejez ki a király esküje sérelemként említi, hogy Pest- és Pozsonymegyék küldöttségeit a horvát nemesség jogának elvevése tárgyában sem a király, sem a kormány nem fogadta, st Pozsonymegye rendéi dorgáló leiratot kaptak, hogy iránt

;

az 1770-iki rendelethez tartva magokat, csak feliratokkirályhoz, ne küldöttség által. Ez nemcsak sérelmes, minthogy az 1770-iki

kal forduljanak a az eljárás rendelet

nem

törvény s a király azóta

is

fogadott el

megyei küldöttségeket hanem ész- és czélszertlen eljárás, mert megingatja a fejedelemben és kormányában a bizalmat e mellett eddig s a monarchikus forma természetébl következik is ez, nem volt s nincs ;

;

ma sem

elzárva

eltt sem

a király ajtaja

még

egyes folyamodó

hogyan lehet elzárni tehát a törvényhatóságok eltt? A kormány ezáltal sem önbizalmának, ;

sem bölcseségének

tanújelét

nem

adta s a régi elavult

hivatkozás az részérl, ki a sem tartja meg, valóban különös. További sérelem Hontmegye esete, melyben ennek és számos megyének azon feliratát, hogy a kormány tartson vizsgálatot, a kormány nemcsak félretette, hanem dorgáló leiratot intézett a megyéhez már pedig „a mesterséggel ápolt s az erszakkal föntartott tekintély szellemi gyöngeségnek jele mindenkor s ugyanazért biztos és állandó sohasem lehet". Fölsorolja a bihari legújabb eseményeket, melyeknek foka, hogy a kormány azt az elvet állította fel, hogy a fispánnak joga van a közgylés ellenére széksértési keresetet rend1770-iki

rendeletre

törvényt

;

delni el

;

ez a szabadon tanácskozó testületek szellemé-

vel teljesen ellenkezik, ellenkezik szokásainkkal és tör-

ezekhez járul, hogy noha a deczemberi gylés borzalmai óta három hónap tölt el, a vizsgálat el

vényeinkkel

s

;

DEÁK

37

AZ ADMINISTRÁTORI RENDSZEB.

S

van ugyan rendelve,

debefejezve

nincsen.

Részle-

minden áron többségszerzésre irányuló eljárására élesen megkülönbözteti a királyt és kormányt, kifejti, hogy a királynak nincs szüksége többségre, kimutatja, hogy ez a törekvés alkotmányellenes és hogy a kormánynak adminisztrátoroknak

kiterjeszkedik az

tesen

;

valódi többséget legbiztosabban eljárása korrektsége és a nemzet elhaladására irányzott törekvése szerez.

Végre fájdalmasan emeli éppen oly idben

midn

ki,

a kor leginkább sürgeti a

kulás elveinek életbeléptetését. goztatja jó törekvéseit, teljesítésének

hogy a nemzetnek

kell ily ellenrzéssel

„A

jöv

foglalkoznia, s jelen átala-

A kormány

hiába han-

törvénysértés, a törvények

elmulasztása,

a

szabadság

törvényes

önkényes korlátozása rendre nem vezethet st inkább a rendnek föntartását veszélyezteti. Törvényt sérteni ;

nem nehéz de szellemi mutat mindenkor." Ok szellemileg

annak, ki anyagi ervel

bír,

;

ernek hiányára ers kormányt akarnak, hogy a

és anyagilag

haladást

eszközölje; de ennek az útja éppen ellenkez.

Noha

e körlevél általános elveken

Deák

kívül

sem

nem ad

programmot azonban a sérelmeket oly hatásosan egyesíti, oly magas szempontból és nyugodt öntudattal, de a mellett szigorú határozottsággal bírálja a kormány tévedés ezt

seit

;

elvei után várni

ezenkívül oly bölcsen választja

király

el

lehetett

a kormánytól a

a kiben a végrehajtó hatalom

személyét,

felerészben a törvényhozói hatalom összpontosul,

s

és oly

világosan czélozza a kormány hibáitól elkülönítve az felvilágosítását

:

hogy noha, mint egyébként a régi

sérelmi politika egyik nyilatkozata, a haladást sovár-

gók vágyakozásait ki nem elégíthette mégis országosan nagy hatást, egyetemes lelkesedést okozott s ;

B.ILENCZEDIK FEJEZET.

38

a megyék

tartalmát

legtöbbje

sietett

követutasítá-

saiba foglalni.

A

körlevélnek ezt a hatását Pestmegyében Kossuth

még másképpen

kiaknázta.

is

Közbejött ugyanis a

kormány úgy haszhogy pártfogásába vette a

galicziai pórlázadás s ezt a bécsi

nálta

ki

az

urak

ellen,

jobbágyságot az úrbéri terhek leszállításában. Ebbl Kossuth logikailag azt következtette, hogy Ausztria kénytelen most már összes tartományaiban fölszabaa jobbágyságot s ebben a magyar nemességnek, hacsak veszni nem akar, meg kell elznie, ö tehát

dítni

Wesselényinek 1846 május 27-iki nevezetes levelében a jöv teendit így formulázta a zalai körlevél hatása alatt:

„Mi a sérelmek tömegét összeállító zalai kör-

levél folytában arról

tanácskozandunk Pestben

:

mit

hogy alkotmányos életünket a kormány ellenséges invasiói ellen megóvjuk. S feleletünk els szava lett Egyesülnünk kell érdekben a néppel, hogy ersebbek legyünk, mintsem kormánykény büntetlenül

kell

tenni,

:

tapodhassa törvényeinket". Ennek kárpótlás felét

az

nélküli

eltörlése

állam vállalja

közteherviselés,

el

feltételei: az úrbér

olyformán,

közadóban,

hogy ennek másodszor a

harmadszor a községi képviselet a

megyegylésen. Ily, mondhatni az egész országra kiható körülmények közt ült össze Pesten a második ellenzéki értekezlet 1846 június 8-ikán, melynek természetesen egész más képe volt, mint a februárinak s most bizonyos elvek kimondása elkerülhetetlenné vált. Jelen volt a két Batthyány, t. i. Lajos és Kázmér, Klauzál, Deák, Kossuth és mások. Mindenekeltt elhatározták a külföldi sajtó igénybe vételét mint 5000

frtot írtak alá,

s

erre a czélra több

az ügy vezetését Batthyányra,

DRÁK

AZ ADMnnSTRATOBI BENDSZEE.

S

pár pesti tagra bízták

39

kimondprogrammot ugyan most sem adnak, de megegyeztek abban, hogy a legsürgetbb feladat az úrbéri viszonyok teljes és általános megSzentkirályira

ták,

hogy

s

;

^

szószerinti

szüntetése országos intézkedés

által,

a földesurak

tel-

éppen ily sürgs a közteherviselés megfelel alkotmányos (t. i. a felelsség) biztosíték mellett; ebbl a hadi adóban való résztvételt már most elvül kimondták, mert az adók többi nemeit alkotmányos biztosíték nélkül megszavazni nem vélték tanácsosnak, de a hadi adóra nézve, mely úgyis megvan, újabb biztosítékokra nem várnak; megegyeztek a népképviseletben, mely addig is, míg országgylé-

jes kárpótlásával

;

sen elfogadtatik, létesítend a megyegyléseken

;

végre

elvben megegyeztek a városok ügyében, melynek részleteirl az augusztus 19-ikére összehívott újabb érte-

kezleten fognak határozni.

Ezek voltak a határozott eredmények, melyekben Kossuth mködését, ha levelével összevetjük, lehetetlen nem látni. Ezekhez Deák is hozzájárult. Éppen Kossuth eltérbe lépett szereplése okozta, hogy az értekezleteken

zörrenések és

„élénk összeszólalkozások,

keser kifakadások

st

voltak",

össze-

—

írja

Bezerédy június 12-ikén. ^ Kossuth e választmányban részt venni nem akart, írja Lukács M. június 15-ikéröl, midn Wesselényit s az erdélyieket is aláírásra hívja fel. Az aláírás csak egy évre szólt, a másik évi a sikertl volt függvé téve. Ezt azért csinálták meg, mert a kormány Orosz József vezetése alatt közben egész

sajtóhivatalt

Kossuthot,

állított

az

ellenzék

hogy az örökváltság

ellen.

és

Az

értekezlet felhívta

közteherviselés ügyében

írjon két röpiratot. Szentkirályi válalkozott egyre, az

Hugó Károly német

siségrl,

röpiratokra s szóba jött Kossuth szerkesz-

tésében egy idszaki folyóirat kiadása

is.

KILENCZEDIK FEJEZET.

40

Deák június 12-ikén eltávozván Pestrl, elbb Zalába sietett

Egerszegre

megyéje június

s részt vett

15-iki köz-

gylésén.^ Innen Kehidára, aztán Balaton-Füredre ment de betegsés a nyarat ott töltötte augusztus elejéig ;

gére nézve minden haszon nélkül. Ezért Kossuthnak augusztus 17-ikén

irt

levelében

mentette ki elmara-

dását az augusztus 19-iki értekezletrl, mely alkalom-

mal

Kossuth,

mint

rendezte a nemzeti

els

az

elnök,

múzeum

iparmükiállítást

helyiségeiben

s

országo-

san feltnt az elért fényes siker. Ugyanekkor az ellenzékiek

a gylések

egyleti

gylés

is,

egész

s az

sorát tartották.

véd-

de közeli hanyatlását Kossuth lemondása az igazgatóságról, mire

a vámviszonyok miatti agitatio jelentette

Volt

egyletnek új ert adhatott volna ;

egészsége, vagyoni érdekek, saját helyzete egyaránt kényszeritették. Volt végre kisdedóvó és kereskedelmi

közgylés az utóbbiban a már akkor kidenagy veszteségek miatt kellemetlen s éles kifakadások fordultak el, kivált Kossuth személye ellen. Magának az ellenzéki értekezletnek eredménye alig volt. Fleg a vámviszonyok, a partium ügye és a sajtó

társasági

;

rült

Megyéje e közgylésén Deák különösen egy kérdésben fel háromszor is, Névszerint a király rendeletet adott ki, hogy a római katholikus vallásról az evangélikus vallásra áttérés eseteire nézve az 1844:111. törvényczikk 5— 11. pontjai *

szólalt

a görög-nem-egyesültekre

is

kiterjesztessenek.

Deák

e

rende-

mert az helyes, hanem országgylésen kívül való kibocsátását sérelmesnek találta, a minthogy az is volt 8 hivatkozva az 1792 XII. törvényczikkre, ezt sérelemként letnek

nem

tartalmát,

:

kívánta följegyeztetni. kifejtése Hettyei

A

másik két beszéd ez elvnek

bvebb

felszólalására", a ki

ezekben

János két rendbeli

a király jogait védte s a kormány érdemeit emlegette, melyekkel szemben Deák a helyes alkotmányosság elveit hangoztatta a.

megye

helyeslése közt.

DEÁK

S

41

AZ ADMINISTBATORI RENDSZER.

támogatása, melyre eddig 7000

frtot írtak alá, volt

a

beszélgetések ftárgya, határozott eredmények nélkül.

A

partium ügyét különösen az 1846 szeptember 9-ikére

országgylés miatt vették elé de hogy a novemberi értekezletre Deák

erdélyi

hirdetett

remélve,

azt

megjelenhetik, a

;

dönt

lépéseket akkorra hagyták,

AzonbanDeák, Kossuth november 5-iki egyenes megnem ment el a novemberi értekezletre sem, egyrészrl az e hó 9-ikére hirdetett megyei közgylés, másfell betegsége miatt. így ennek az értepedig közben nagy kezletnek sem lett eredménye esemény rázkódtatta meg az egész ellenzéket, t. i. a kereskedelmi társaság már régebben sejtett bukása s még elbb Szabó Pál igazgatónak, Kossuth egyik bizalmasának, Amerikába szökése. Különösen e miatt mindenféle elégedetlenség, szemrehányás, meghasonlások mködtek. Kossuth sem fejthette ki szokott hívása daczára,

;

csak errl beszélt minden vagyonát ott veszszámtalan megtámadásnak volt kitéve de fkép

erélyét és s

tette,

mindenki

befolyását;

Kossuth, noha

maga

is

;

igaza volt Wesselényinek, ki

nem

a pénz,

hanem az

ellenzék tekintélyének csorbulását és Deáknak, ki azt

a kórjelt találta legsúlyosabbnak,

hogy a kormány

örvendeznek a csapáson, mert a kereskedelmi

lapjai

társaság pártolóinak politikai elvei mások,

Bezerédy november 21-iki levelébl világos, hogy e veszteség és

Deák

távolléte miatt az

érdekldés

kisebb volt, mint elbb. Csüggetegség vett ert a

fbbeken

is

;

Deák megjelenése annál

ezért

lett

a gyáralapító

meg

bírta volna

részben

az

;

szüksé-

mert a mint egyszer a védegylet-

gesebb nél és

volna

is

még

társulatnál,

úgy talán most

is

menteni a helyzetet. Bezerédy nagy

távollétének

tulajdonítja az eredmény-

KILBNCZEDIK FEJEZET.

42

telenséget. Tartottak a sajtó támogatása

értekezletet

dohányügyrl

a német vámegyebeket megint és

újabb

Bezerédy egyenesen

— „az nagy

látja;

meg

de kevesen jelentek

;

is

;

ügyében újra

rajta

értekezletre

beszéltek

halasztották.

új ellenzéki alakulás

baj,

;

de úgy ezeket ,mint szükségét

hogy Ferkénk többet Pesten nem

bízva, hogy márcziusban (1847) ott lesz, akkor számosabb összejövetelt kívánnánk teszi hozzá és olyanra számítunk". Csakugyan ez volt az értekezlet legfontosabb eredménye elhatározták, hogy

lehet

;

—

—

;

Batthyány Lajos külön knyomatú körlevéllel hívja meg a tagokat s Deák megjelenését annál inkább biztosítsák

;

mert ekkor már a conservativek els programmja

sajtó alatt volt s

november 14-ikérl keltezve deczem-

knyomatban megjelent. Most már nem volt helye a habozásnak. Batthyány 1846 deczember 26-iki kelettel a knyomatú meghívót

ber legelejére

szétküldte az

ellenzéki

fbb

tagoknak, mely szerint

„a haladó alkotmányos ellenzék, mely Magyarország ez

értelm kifejldését

korszer átalakulását szívén

és

az ezeket eszközl

hordva:

korkérdéseknek részben

kölcsönös vitatás, részben hírlapok és röpiratok útjáni fejtegetését czélul, e

(Pest)

s

ekképi megérlelését tzi ki magának

tárgyban 1847-iki márczius 15-ikén helyben

tanácskozmányt tartand".

Azonban Deák betegsége mind aggasztóbbá válván, már februárban világos lett, hogy márczius 15-ikére nem megy Pestre. Ekkor gróf Teleki László és Kossuth 1847 február 25-ikén tanácsainak kikérése végett Kehidára utaztak s még elbb Batthyány Lajos és Bezerédy jártak hasonló okból nála. 2-ikáig

tartott

Kehidán.

s

Kossuthék útja márczius

mindössze

„Deákkal

—

írja

másfél Teleki

napot

töltöttek

Wesselényinek

DEÁK

—

3-ikára

április

értekezdni;

AZ ADMCaSTRATOBI KKNDSZEB.

S

de

43

programm dolgában akartunk

a

másfél nap

azon

alatt,

melyet

ott

nem sokra meheténk. Beszélgetéseinkben nemcsak Deák szenved állapota; de unalmas látogatók is hátráltattak. Deák most is úgy látta, hogy tekintve tölténk,

a különböz elemeket,

nehéz

latkozni

is,

melyekbl

veszélyes

programmot adott

ellenfél

s

is

;

áll

az ellenzék, nyi-

de

miután már az

a részünkrli nyilatkozás

oly általánosan kívántatott, elösmerte,

nem

lehetetlen

hogy már most

nyilatkoznunk. Szerinte ezen nyilatko-

zatnak vissza kellene utasitni némely, az ellenfél ellenünk

által

támasztott vádakat, de a nélkül, hogy nyi-

a pecsovics-programm taglalatává vagy

latkozatunk

czáfolatává váljék; mert elvkijelentéseinknek kellene

úgy szerkesztve foglalják.

Abban

lenni, is

hogy a czáfolatot magukban

megegyezett, hogy ezen nyilatko-

zat kifejezze a czélt, mely felé törekszik az ellenzék:

úgymint érdekegység

—

s

a mit ez

föltételez^

föld vagy közteherviselés,

ember, szabad

nyok kárpótlás

szabad

úrbéri viszo-

melletti megszüntetése status intézkedés

útján, jogokban osztakozás a néppel^ azaz népképvise-

de úgy, hogy egyszersmind az is kifejezve legyen, miszerint ezt az ellenzék csak úgy érti, hogy minden

let ;

lépést szívesen megteszen, mely által ezen kijelentett

irányban, ha csak egy fokkal

is, de oly móddal juthatand elbbre, hogy a további haladás útja eltte nyitva maradjon. Az iránt is megegyeztünk, hogy

konferencziában még ne készítsünk hanem csak a programm alapelveit hatá-

ezen márcziusi

programmot rozzuk

;

el."

így ír Teleki s mindebben kétségtelenül benne van mindaz, a mit márczius 15-ikén az értekezlet elfogadott.

E

levélbl látható, hogy Deák a határozott

KILENCZEDIK FEJEZET.

44

elvek kimondását fkép csak az ellenzék egyetemes óhajára tartotta most is szükségesnek és helyesnek.

Maga a különben elsején,

hogy

szelíd

Bezerédy

írja

is

márczius

tekintve az erdélyi országgylésen

az

urbér tárgyalásainak antiliberalis irányát, a conserva-

programmot és az idk jeleit nekik nyilatkozniok kész engedni, megegyezni de a mit elfogadnak, azt mondják ki egyenesen és feltétel nélkül s pl. kész akár legelsnek a népképviseletet és felels kormányt is elfogadni. Ebbl kétségtelen, hogy Bezerédy, midn február els napjaiban Deákot meglátogatta, a közvélemény tiv

:

kell,

;

tolmácsolása által befolyással volt

Deák

fenti

vélemé-

nyére, legkülönösebben azzal, hogy a többség egyenesen

a programm-készítést tzte ki a márczius 15-iki értekezlet egyetlen tárgyául. Ily hatások alatt módosította

Deák

s ennek alapján Kossuth egy javaslatot, melynek bevezet két pontja ugyanaz, mint a Deáké s utóbb végleg is elfogadták.

az

régebbi nézetét

készített

Kemény

azt írja április 12-ikérl Wesselényinek,

hogy százakra ment azok száma, kik márczius 15-ikére Pestre siettek, hogy a programm-készítésben részt vegyenek s híre menvén, hogy ez még most sem készül el, nagy lett az elégedetlenség kivált a Borsod, Zemplén, Vas megyeiek zúgtak, kikhez utóbb a Szabolcs megyeiek csatlakoztak. Ennélfogva minden fbb ellenzéki tag megegyezett abban, hogy legalább is oly határozatokat kell hozni, melyek teljesen pótolják a programmot s ez már valamivel több volt, mint a mit Deák javasolt. Kossuth és hívei tehát külön kis értekezleteken megállapodtak a fbb elvekben; melyek utóbb bele is kerültek a határozatokba; de ezekben a parlamentarismus és felels kormány elve csak ;

DEÁK

S

AZ ADMINISTRATOKI RENDSZER.

ebben az általános tételben nyert

45

hogy „az fognak törekedni, " mit éppen úgy lehetett pl. a megye-rendszer további kifejtésére érteni. Ugyanekkor Eötvösék is papirra tették központositó elveiket, melyekben az ellenzék ftörekvésének a parlamentáris kormányt nyilvánították. Ezt még mind össze lehetett egyeztetni eddigi garantiák mellé ujaknak

kifejezést,

is

kivivására

a Deák-Kossuth-féle szöveggel. Azonban megérkezett

Szemere Bertalan és

is

hozott magával egy, ezektl

teljesen eltér programm-tervet,

megkapta

lat

azt,

melyben minden árnya-

a mit óhajtott

a parlamenti kormányt

;

;

t.

i.

a centralisták

a horvát mozgalmaktól félk

a magyar nyelv és nemzetiség kifejtésének sürgetését,

is

óvatos kímélésével

félk az adó a

;

hogy az

ellenzés

nem

kimondása helyett

az Apponyit pártolók

személyek,

hanem elvek

tények ellen fog intéztetni és jövre ellenzékieknek;

elíté-

a gyökeres reformtól

és örökváltság egyenes

részletekben való ellépést;

azt,

st

de a többi nemzetiségek igényeinek,

leteinek

és

magokat nem

hanem független reformereknek fogják

nevezni,

A Szemere szövege oly megelz napon,

a gylést

nossá

Ekkor

lett,

majdnem

Klauzálnál

„reformer" nevet

tetszets

márczius

biztos

közös

hogy

midn

14-ikén, nyilvá-

többségre

értekezletet

nem fogadták

felszólalása ellenére,

volt,

számíthatott. tartottak

s

a

egyébben Kossuth különösen Batthyány pártolására, el,

elhatározták a Kossuth és Szemereféle szöveg összeöntését, s így születtek a márczius 15-iki pontok.

A gylés

megállapodások után szépen, méltóságosan

s általá-

e

nos összhangban végzdött. Beszéltek Kossuth, Eötvös, Kubinyi, Szemere, Teleki, Klauzál

s kivált

Bezerédy

igen hatásosan az egyesség szükségérl. Végre Batthyány

EILEKCZEDIE FEJEZET.

46

összegezte az eredményt, mely tehát valamivel többet és határozottabban, de egészben

Deák

szellemét fejezte

ki s ez a tudat lényegesen hozzájárult, hogy az ellenAz zék minden töredéke kielégítve érezte magát. 1847 márczius 15-én tartott ellenzéki tanácskozmány '

két

határozatai

Deák tagjai,

javasolt:

els pontja tehát éppen t.

nyilatkoznak,

i.

az,

mint

a mit párt

oly

mely már több év eltt nyilvánosan bevallott és iránynyal föllépett az alkotmányosság

czimmel

mezején; de most csak az alapelveket állapítják meg, a nyilatkozat elkészítését egy választmányra bízzák. Az alapelvek

a következk

elnevezést és feladatát, tott

Megtartják

:

t.

i.

az

„ellenzék"

az alkotmány által nyúj-

eszközökkel való ellenrzést, de ezt mindig tények-

hez

s

nem személyekhez

kötik

;

ez alapon kijelentik,

hogy a kormány eljárását a múlt országgylés óta sokban törvénytelennek s veszélyesnek találják, ezért a kormányi felelsség és más biztosítékok kivívására fognak törekedni,

mink

a közéleti nyilvánosság és

minthogy valódi parlamentáris kormányunk nincs, az ellenzék szerepe nemcsak az ellenrzés, hanem a reformok megvalósítása s a kezdeményezés is, mert a jelenlegi kormányi és conservativ törekvések a reformok kezdeményezésére nem adnak szabad egyesületi jog

biztosítékot

;

de

;

e meUett a

kormány minden

ilyen

Ez annál nagyobb örömet okozott, mert Deák elmaratartott, mit gr. Ráday Gedeon márczius 9-ikéröl e szókkal irt meg Wesselényinek „E napokban, jelesen 15. Mart. az ellenzéknek összejövetele lesz Deák ^

dása miatt mindenki kudarcától

:

;

F.,

egészsége

nem az

—

—

fájdalom

—

napról-napra

gyengülve, feljöni

fog. Tudom, ember elég lesz, de lesz-e resultatum ? nagy kérdés, mi igen szeretjük a halogatást". Wesselényi

levéltár.

Erdélyi Múzeum.

DEÁK

S

AZ ADMUnSTRATOW RENDSZER.

irányú törekvését pártolni fogják

mint

a békés haladás

;

a sajtószabadságot,

feltételét,

iparkodnak vissza-

szerezni; czéljuk levén a honpolgárok

lyainak

a

tehát

egyesítése,

47

összes osztá-

nemzetiség

és

vallás

érdekeinek kímélésével küzdeni fognak az unióért, közteherviselésért, a közterhek

országgylésen való tárgyanem-

lásáért és a róluk való számadásért, továbbá a

nemesek

s

els sorban a kir. városok

és szabadkerületek

törvényhozási és helyhatósági képviseltetési jogáért, a

törvény eltti egyenlségért, az úrbéri viszonyok kár-

siség eltörléséért. Kijelentik, hogy ezekben minden ellépést, mely azonban a jöv kifejldést nem köti meg, elfogadnak ez irányban fognak hatni a jöv országgylésen, pártolni fognak minden anyagi és szellemi elpótlás melletti teljes megszüntetéséért, az

;

haladásra törekvést

s

így

kivált a köznevelés ügyét.

Szemök eltt fogják tartam mindebben a pragmatica sanctioból folyó kötelességeket és viszonyokat az 1790

X.

szoros figyelembevételével

t.-cz.

;

:

de az örökös tarto-

mányokkal való érdekek méltányos kiegyenlítéséhez hozzájárulnak.

közös

Ily

értekezleteket

az ellenzék

egységének megóvására jövre is tartani fognak de a törvényhatóságok szabad mozgását nem kívánják ;

akadályozni; s

mint

végül a kormánynak

ilyennek,

irányuló

párttá alakulását

a megyei rendszer

törekvését

és

oly

csak egy pártnak kedvez,

felforgatására

többség szerzését, alkotmányellenesnek

mely nyil-

vánítják.

Ez elvek alapján, melyekben, mint az augsburgi is elismeréssel emelte ki, a nép felsza-

Allgemeine badítása szava,

s

az egyenlség,

volt a felv,

kesztése

mint a párt eredeti

jel-

a végleges njólatkozat megszer-

végett Kossuthot, Deákot, Eötvöst, Pulszky

KILBNCZEDIK FEJEZET.

48

Ferenczet, Teleki Lászlót és Szemére Bertalant küldték ki.

Kossuth erre

meg is

hivta Deákot, ki április 10-ikén

megígérte, hogy a hó végén Pozsonyba

5

—

10-ike tájt

Pestre jön

;

onnan május

s

de kérte, hogy a szerkesztést

fképen ne várjanak rá, kinek dolúgy sem szabad s nem is bír még ily kis levél is

ne halászszák gozni

s

;

kifárasztja.

De Kossuthék megvárták Deákot, a ki május

elsején Paksra, onnan Pestre utazván,

fogalmazta

meg

míg május

végleges

a

15-ikéig

itt

nyilatkozatot,^

idzött.

Ez

azalatt,

volt az a politikával való kis

május elsején

bajoskodás, melyrl Wesselényinek

Ha

ír.

a nyilatkozatot a márczius 15-iki megállapodásokkal összevetjük, els tekintetre a következk ötlenek szemünkbe Ez a programm mindazt magában ezt

:

de némely részében kevésbbé némely fdologban elsimítva és határozatlanabbul; bvebb különösen azzal, hogy nemcsak a teendk, hanem a sérelmek is el vannak, még pedig els helyen sorolva végre a mi ott pragmatikusan van megmondva; az ebben körül van írva s részletezn foglalja,

mit amazok;

élesen,

;

kifejtve.

Vegyünk ez utóbbira

pl.

csak egy pontot.

A

márczius 15-iki megállapodások 2-ik pontja így szól „mi ellenzésünket úgy, valamint pártolásunkat, nem .

.

.

személyekhez, ^

hanem tárgyakhoz

és tényekhez köt-

Ezt egyenesen megmondja a június

7-iki

körirat^

mely

mellett az ellenzéki nyilatkozatot, „az ellenzék központi bizott-

mánya"

szétküldte,

midn

Deák Ferencz, mint „Ellenzéki

ezt irja

:

„Közbizodalma elvbarátunk,

a fölkért bizottmány tagja,

nyilatkozat" -ot

szerkezetbe foglalni

szerkesztett Nyilatkozat megbízott társai által

tegnapi napon a barátságos értekezésre ellenzéki elvbarátok s

is

újólag

volt szives az

... Az

általa

helyeseltetve,

egybesereglett

gyülekezetének bírálata alá terjesztetett

közegyetértéssel elfogadtatván, annak az ellenzéki párt tagjai-

val közlésére megbizatánk".

DEÁK

S

49

AZ ADMINISTRATOKI REKDSZER.

így írja körtQ: „De mi az nem személyekhez, hanem pártolást vagy ellenzést tárgyakhoz és tényekhez kötjük s a kormánynak csak

jük/ Ezt a Nyilatkozat

lépéseit

oly

fogjuk

helyteleníteni,

st

tehetségünk

melyek formájokban vagy lényegekben törvényelleniek, vagy következményeikben a haza közérdekeire s az alkotmányos élet föntartására és szerint ellenezni,

kifejldésére károsak.

— Hazánk jelen viszonyai között

a magyar kormány tényleg

nem

tisztán parlamentáris,

mely eredetére nézve a többségben njdlatkozó nemzeti akarat kifolyása volna s lételét a többség párfeltételezettnek

tolásától

elismerné.

A magyar

kor-

mány alkotmányos törvényeink ellenére idegenszer s nem nemzeti befolyás alatt áll; oly befolyás alatt, mely a monarchiának egyéb tartományait absolut hatalommal igazgatván, alkotmányos formáinkat, öszszes közigazgatási rendszerére nézve is, alkalmatlankodóknak szereti tekinteni s az alkotmányos életnek

nem éppen

barátja.

pedig pártolást vagy

Ily

ellenzést

között

viszonyok

kötni

személyekhez

nem

szabad." így megy végig az új szerkezet a régi pontok mindenikén, kidolgozva és fölfejtve ket; de mindenütt határozott és higgadt modorban. A sérelmek közül a

régebbi és orvosolatlanúl maradtakat csak általában emeli ki, mint a bizalmatlanság fokainak egyikét az ;

újabbak közül névszerint megnevezi a partium, a nemzetiség, (katonai véghelyeken a magyar nyelv tudását az 1840 :VL t.-cz. szerint, a magyar nyelvnek közoktatási

nyelvvé tételét az 1844

:

II.

t.-cz. szerint),

Horvát-

országban a tartományi gylés a megyék szervezetének megbontása kérdését;

törvénytelen újjáalakí-

tása,

alább részletesebben Ferenczi

:

Deák

F. élete.

fejti ki II.

a conservativ állásponttal *

KILBNCZEDIK FEJEZET.

50

szemben az ellenzéknek indítványozási viszonyaink közt egyenes kötelességét

jogát, ;

st

a mi

továbbá és ez

benne teljesen új, fejtegeti az örökös tartományoknak adandó alkotmányosság szükségének okait s mindennek a hazánkkal való viszonyokra kedvez hatását és egyszersmind az egész birodalom szükségképeni ersödését.

Ebben az alakban

került a

minden pathost kerül,

higgadt nyilatkozat a június 4-iki ellenzéki értekez-

mely szószerint elfogadta s ugyanez egyszersmind kimondta, hogy az örökös tartományokban mutatkozó alkotmányos mozgalmakat felkarolja, velk szoli-

let elé,

daritást vállal

st

;

monarchiái alapon

voltak, a kik, mint Bezerédy, holmi

álló status-szövetség alakját tartot-

és Magyarországra

ták volna Ausztriára

helyesebbnek.

De ezek

nézve leg-

a lehetetlen gondolatok csak

éppen szóba kerültek s csak magánlevelek említik ket. Ezekbl tudjuk azt iS; hogy az értekezlet ugyan nem oly népes, mint a márcziusi, de békés és határozott volt fleg a közadózás elvében és hogy a nyilatkozat kéziratban s kevés számú knyomatban^ csak-

hamar az országTíöztulajdonává válván, nem kevéssé hatott az ellenzéki szellem ersödésére, az ingadozók

visszahódítására. ^

gatta

A

könyomtatót

a kormány,

t.

i,

200 példány kinyomatása után befolezárták, vallatóra fogták s csak

sajtóját

hosszabb huzavona után engedték szabadon holott a conservativ programm knyomatban jelent meg 1846 november 14-ikén és 1847 június 14-ikén. Lukács Móricz október 25-ikéröl azt írja Wesselényinek, hogy a köveket elkobozták, a nyomtatót privi;

légiumától

és

kenyerétl megfosztották. A „nyilatkozat" fonitt hivatkozni az Augshurger Allgemeine

tosságáról legyen elég

szeptember ll-iM számának fiir

Oesterreich mit

ién Parthei in

ily

czím

czikkére

:

Guter Rath

Bezugnahme auf das Programm der

Ungarn.

liberó-

DEÁK

E

S

AZ ABMUnSTBATORI KENDSZEB.

51

nevezetes iratra gyors válasz kívánt lenni a con-

servativek újabb programmja június 14-ikérl, mely a

tárnokmester elnöklete alatt

nye

s

tartott értekezlet

eredmé-

melyre az ellenzéki nyilatkozat hatása kétségtelen. t. i. az 1846 novemberi programm után

A conservativek

1847 márcziusában újabb értekezletet tartottak, melyen a tárnok elnöklete alatt, az azóta támadt

szintén

félreértéseket,

ellenvetéseket

oszlatták

részletes és határozott czélokat jelölve

a megvalósítás sorrendjét.

A

országgylés két háza megállapodott és nokra, melyekben

a

is

meg, kitzték

kérdéseket három cso-

portra osztották: olyanokra, melyekre

terjesztve, csak a királyi

k

és

el

nézve már az

vannak

fel is

megersítés hiányzik

;

olya-

megvan a megállapodás, csak még

fölterjesztés hiányzik s végre,

melyekben az ország-

gylés megegyezni nem bírt, vagy melyek még eddig szóba nem kerültek. Az els két csoporthoz sorozták a katonai élelmezés, a büntettörvény és börtönjavía vámviszonyok s a bányatörvény ügyét, melyek befejezését els feladatúi tzték ki. A harmadik csotás,

portba sorozták az országgylési szabad tanácskozást és ennek törvények általi biztosítását, tekintet nélkül az úrbéri viszonyokból való kibona sajtókérdésre takozást, de csupán a megváltás módjának elsegítése által (siség eltörlése, úrbéri és tagosító perek ;

siettetése, megváltási

eszközök teremtése)

;

a királyi

városok és kerületek szavazási jogát és bels rendezését, végre a közteherviselést. Ámde mindez óhajokat és

megállapodásokat annyi megkötéssel állapították s annyi feltételhez, körülményhez kötötték, hogy e

meg

programmból akár az is kiolvasható, hogy ezeket nem a teljes szabadelvség szerint, hanem csupán az idk nyomása alatti módosítással kívánják megoldani, melyek 4*

KüiENCZEDIK FEJEZET,

55

így a középkori viszonyokból való kibontakozást éppen

nem

volna.

eszközlötték

mint az elbbit

is,

gr.

E programm

tehát, melyet,

Dessevrffy Emil fogalmazott,

az ellenzékivel összevetve, az általános elvek legtöbb-

de lényegében nem megkerülése vagy elburkolása, a

jében hasonlón hangzik ugyan egyéb,

ezek

mint

;

körmönfont kifejezések ködébe

merítése

éppen

és

ezért nagyon alkalmas volt az addig elvakult szemek felnyitására.

Az ellenzék

ezt a hibáját ki is aknázta. Alig jelent

meg knyomatban hogy

e

június 14-ikén, valósággal szétszed-

belle a lényeget

ték, kihéjazták

világossá tették,

;

programm sem sajtószabadságot, sem az

úrbéri

viszonyok megszüntetését, sem az siség valódi lését volt,

eltör-

szintén nem akarja; és mindennek hatása akkora

hogy már

július 23-ikán

Bezerédy kedvez

jele-

ket látott a közeled országgylésre.

így érkezett

el az augusztusi

s

általában

vásári újabb ellen-

Deák megint nem

zéki értekezlet, melyen

vett részt

idben

a vásár elhalasztása és az ez

is

nagyszámú megyegylés miatt kevésbbé volt népes, mint a júniusi. Egyben az ellenzéknek nagy esett

csalódás közt kellett számot vetnie a körülményekkel. Ugyanis az örökös tartományokból valami mozgalom

neszét

várta

feleletül arra,

hogy az ottani alkotmá-

nyos mozgalmak pártolását határozta

nem

történt.

Az

nyekkel végzdött. kör

szép új

;

de semmi ilyes

értekezlet egyébként fontos eredmé-

A

nyilvános ülésen, az ellenzéki

helyiségében, Kossuth hosszú és nagy-

hatású beszéde a programmról volt a ftárgy

;

utána

újra felolvasták s elfogadták a júniusi nyilatkozatot, és megbízták a választmányt, hogy teljes

kodjék megvalósítására.

A

bizalmas

ervel ipar-

értekezleteken

DEiS gr.

53

AZ ADMINISTRATOBI BENDSZEB.

S

Batthyánynál különösen a legközelebbi országgyválasztások

ési

és okvetetlen többségszerzés volt a

18—19 megyére számeg fog oszlani;

Számbavették, hogy

fkérdés.

míthatnak, a kormány 13-ra, a többi

de éppen ezek megnyerése végett elhatározták a központi ellenzéki választmány állandó mködését s erre új

aláírást

férfiakhoz,

nyitottak.

Felszólítást

adtak ki

hogy a kétes megyékben

bizalmi

oly szabadabb-

elv, jóhír mágnások választását eszközöljék, a kik rossz ntasítás mellett

óvni

hetni, ki

még

meg

bírják

11 megyét vélt megnyer-

nagyon rózsaszínben

látta az ellenzék

jöv-

Elhatározták, hogy a választmány az országgylés

jét.

alatt

Pozsonyban tartózkodjék

következ szkebb kihirdetése

után

;

s

a nagy ;

meg a

ott tartsák

a királyi javaslatok

értekezletet

tavaszra halasztották tól

függetlenségüket

is

ezekkel Kossuth

s

értekezletet a

következ

de utóbb mindkett a megoszlás-

való aggodalom miatt elmaradt. Védegyleti népes

közgylést is tartottak, melyen Batthyány Kázmér elnöki beszédén kívül, kivált Kossuthnak az örökös tartományokra nézve kidolgozott vámterve keltett nagy lelkesedést, elhatározták kinyomatását s az országgyléshez beadását.

„És így

...

—

írja

Wesselényinek Bezerédy augusz-

tus 27-ikén, miután kiemeli minden oldalon a jó és bármi ügygyel-bajjal sikerült simulékony hangulatot

—

mégis hogy az oppositio, mint összeszerkezdött testü:

let fellépett, organisálta

dött

is,

habár

nem

is

magát

taliter-qualiter

talán várakozás szerint

;

;

mköelveire,

teendire nézve közösen nyilatkozott és a mi f, nem veszett össze, nem bomlott szét st kétségen kívül ;

sokkal inkább egyesülten mint fellépésünk

eltt

áll

állott;

küls- és belsképpen, ez bevégzett tény az

KILBNCZEBIK FEJEZET.

54

országgylést

elzött

epochára

nézve

s

bátorít

a

jövre."^

most nem említi Bezerédy, a mi pedig hogy ez az egyesülés Deák érdeme megingathatatlan és vezérségre még sem vágyó

Ámde

azt

els sorban s

az

igaz,

jellemének kifolyása,

tekintélyének varázsa,

ö

volt

az egyetlen, a ki ebben az idben új pártalakulást bírt volna létesíteni s kétségtelen, ha ezt teszi, a közel

jöv

alakulásai

lettek volna

akkor

is,

mások lettek volna. De mások ha t betegsége ebben az id-

ben a politikai szerepléstl el nem zárja s így mintegy a sors könyvében volt megírva, hogy a vezérség Kossuthé legyen, kire nézve már ez az augusztusi értekezlet kimondta, lennie,

st

választásra

hogy Pestmegyében követté

Szentkirályival

nagyszabású

együtt

ki

elkészület

is

volt

kell

jelölte.

a

E

megye

augusztusi követutasító közgylése, melyen a reform-

eszmékben gazdag utasítást zajtalanul tárgyalták le, okosan kikerülve a részleteket s így példát adva az általános, majd egészen eltörlend utasításadásra. '

Lásd Lukács M.

Lászlóét szeptember

Bezerédyét levéltár.

augusztus

levelét 1847 szeptember 11., Ferenczi

9.,

Somogyi Antalét augusztus

29-röl

Erdélyi Múzeum.

B.

Wesselényihez.

23.

és

Wesselényi

TIZEDIK FEJEZET.

Deákbetegsége.

—

—

BETEGSÉGE. DEÁK KEDÉLTI LEHANGOLTSÁGA 1846 VÉGE ÓTA. A WESSELÉNYI HOMEOPATHIA. BETEGSÉGÉRL BARÁTAI ÉS ö MAGA. FESTETICS ELJÁRÁSA A SZEPMEGHÍVÁSA. DEÁK VÁLASZA. TEMBERI MEGYEGYLÉSEN, A KELEMEN HAGYATÉKA S DBÁK AZ INSURRECTIOBESZÉDE. A VITA S DEÁK MÁSODIK BESZÉDE. NÁLIS ALAP ÜGYE. DEÁK NEM AZ ELNÖK ELLENRZÉSI JOGA. MEGY PESTRE. EGY PONTOS ELVI KÉRDÉS A MEGYÉBEN. A BENOVEMBER 9-IKI KÖZGYLÉS. VISSZAVONUL A MEGYÉTL. TUDÓSÍTÁSOK BETEGSÉGÉRL. TEGSÉGÉNEK ÚJABB FORDULATA.

—

—

—

—

—

UTAZNI INDUL.

—

—

—

—

—

—

STETTNER TUDÓSÍTÁSA.

—

ATTOMYR VÉLEMÉNYE DEÁK KÖVETSÉGÉRL. OSTROMA. DEÁK LEVELE WESSELÉNYINEK.

—

—

—

— —

KÜLFÖLDI ÚTJA.

— —

— A KÖZVÉLEMÉNY — KÖVETVÁLASZTÁS

ZALÁBAN.

Ha Deák 1845

utáni

politikai

mködését meg-

némi elkedvetlenedést rajta. Mind ersebbé vált benne a visszavonulás vágya s a temek mások, különösen Kossuth részére átengedése. Úgy most, mint késbbi pályája világosan mutatja, hogy mindig csak a legnagyobb rábeszéléseknek, figyeljük,

tapasztalunk

mondhatni erszakolásnak engedett; csak akkor állt a mozgalom élére, ha a közszükség és közvélemény hangosan kivánta, st követelte. De most ezenkívül is

valami szellemi bágyadság, lehangoltság uralkodott

rajta, s

melyet barátai valódi aggodalommal szemléltek

mely kivált 1845 vége óta, mind jobban ert vett Mennyire volt ennek okozója a körülmények

rajta.

TIZEDIK FEJEZET.

56

alakulása, a

mködésével de

való elégedetlenség

foka

azt az

:

mindenesetre betegsége

elbbiekben Errl 1846 január 14-ikén ezt írja Wesselényinek „Egy pár hónap óta az én egészségem is nagyon megbomlott, májbajok és vértódulás, miket orvosom láttuk

;

volt.

:

vak aranyérnek beteg, de

tulajdonit, sokat kínoznak,

fol3rv^ást

Ebben az idben korát

s

az

élte

a homeopathia a

maga

virág-

minden tekintélyét Legelbbkelink külön homeopa-

allopathia

elveszteni látszott.

nem fekv

beteges vagyok". egyszerre

thákat tartottak házaiknál, mint Wesselényi, Károlyi

György, Batthyány Lajos Pozsonyban egy híres homeo;

patha lakott, Attomyr, kihez az egész országból mens gyógyulást keresni. Ebbl magyahogy Wesselényi valósággal megdöbbenve írta neki, hogy csak az istenért allopathák kezébe ne adja magát pedig úgy volt mert Zalában nem volt homeopatha, noha amazok orvosszereit] nem szívesen szedte. Ezért örömmel ragadta meg tanácsaikat, hogy 1846 nyarán töltsön Füreden vagy hat hetet mert közben írja, hanem több folyvást betegebb lett. így nemcsak

tek tanácsot kérni rázható,

;

;

;

oldalról tudjuk,

hogy mialatt 1846 január 3 1-ikétl feb-

ruár 17-ikéig Pesten volt, folyvást betegeskedett

s

mert

Bakody homeopatha éppen azeltt kevéssel meghalt, ott is

csak allopathák tanácsait kérhette

ki.

Vörös-

marty 1846 márczius 6-ikán azt írja róla: „Deák itt volt egy pár hétig. Egészsége és talán kedve is nem oly jó és vidám, mint lenni szokott. Aranyér bántja,"

Utóbb egy ideig jobb híreket olvasunk. Bezerédy, mint 1846 május

1-én

írja

Wesselényinek,

€ltt sógornjével együtt meglátogatta Deákot

hogy „Ferkónkat egészben

helyreállott

húsvét s örült,

egészségben,

jó színben és vidám elevenségben" találta.

Hasonló-

DEÁK BETEGSÉGE.

képen

találta

t

Bezerédy,

57

midn Deák június

június 12-ikéig Pesten idzött

június 10-ikén azt írja Wesselényinek itt

van,

de nem egészséges"

rl „Deák :

7-ikétl

de már Jósika Miklós

;

és

„Deák Ferkó

:

szeptember 12-iké-

folytonosan sinlik, bár a mint hallom, most

Kehidán mulat."

kissé jobban van;

De legjobban

magának Deáknak leveleibl. Augusztus 17-ikén, tehát midn újra értesülünk állapotáról

Pestre kellett volna mennie, ezt írja Wesselényinek:

„Füred nékem semmit nem használt,

st

nösen két hét óta teszi a kocsizást,

derékfájás

még

kínoz

s

még

azóta

inkább háborgat az aranyér ezerféle alakban,

külö-

lehetetlenné

csak a gazdaság körül

is.

Ha

járok vagy nyugalmasan ülök, fájdalmaim csekélyebbek, de kocsin kiállhatatlanok. szokatlan

ingerültség

E

mellett levert kedély,

rendkívüli

tehetetlenség a munkára, szokott kíséri bajomnak. Elhatározám megs

kísérlem Strahl Mórícznak, a berlini orvosnak gyógymódját, mely öcsémnek, Deák Józsinak és Császár

Ferencznek oly igen használt; mert ha e baj nem múlik vagy legalább nem enyhül, a nyavalyának lelket nyomó terhe alatt alkalmatlan leendek minden komolyabb

dologra.

Legközelebbi kedvetlen következése

megroncsolt egészségi állásomnak

mehetek, pedig is

múlhatatlanul

az,

magam dolgában is kellene mennem ;

hogy Pestre nem és rokoniméban s

ezenfelül

oly

igen számoltam sok jó emberrel szívesen találkozhatni.

Azonban

Mondd

el,

ezúttal a lehetetlenség rontja el számításomat.

kérlek, barátinknak

is,

hogy egyedül beteg-

Még tegnapeltt egy távolabb es föl-

ség gátolt szándéklott leutazásomban. is

megpróbáltam,

a határban

demre kocsin kimentem, de gyalog kellett visszajönnöm, mert kocsin nem maradhattam." Hasonlót ír

TIZEDIK FEJEZET.

58

szeptember 12-én

:

„Pestre csakugyan egészségemnek

bomlott állapota miatt alkalmatlan,

nem mehettem. Az aranyérnek

nyomasztó

gátolták utamat.

Bajom

néha fájdalmas

s

tünetei között legnehezebben viselem azt,

lyem

általában

rohamai

sokféle változásai s ezer alakú

munkára

levert,

rest

hogy kedé-

s

tehetetlen

néha ok nélkül is ingerült. Ha ezen lelki állapot nálam tartós leend, a politikai tér elttem el lesz zárva, mert haszonvehetetlen leszek s a nagyobb tömeg között, zárt levegben nem tudom kiállani csak egy óráig is a hséget". vagyok, részvétlen, örömtelen

Midn

e

levelét

irta,

s

már két hét

óta

használta

Strahl allopatha gyógyszereit. Csupán, mint a kor gon-

dolkozására jellemz adatot említjük meg; hogy közhit szerint

a kormány mérgeztette meg; e képtelen hír

barátai leveleiben többször olvasható. Wesselényi ezalatt azt hallván,

egy téves

hír következtében,

hogy Deák

Heidelbergbe készül magát gyógyíttatni,

1846 szeptembere óta több levélben sürgette t, hogy ne forduljon allopathákhoz s szeptember 3-ikán Bezerédynek is írta, hogy beszélje le róla és kérte Deákot, hogy menjen Zsibóra, mert neki igen ügyes és szerencsés kez homeopatha orvosa van, Stapf és Dézsen is

nev

van egy Szcs

meg

vagy legalább írja hogy mondhasson Stapf

jeles orvos

részletesen betegségét,

;

róla véleményt végre, ha nem jöhet hozzá, forduljon Attomyr híres homeopathához Pozsonyban, ki már egyszer 1835-ben az allopathák sikertelen kísérletei ;

után meggyógyította

volt.

Deák azonban szeptember

12-ikén azt felelte, hogy

gazdasága miatt, bármint óhajtaná, hozzá hosszabb

idre nem mehet. Betegsége még súlyossá nem

vált;

DEÁK BETEGSÉaB.

59

de úgy látszik, vértoMásai miatt gutaütéstl tartott, noha eddig ezek még nem voltak oly tartósak és nagyok, hogy szédülést, fiilzúgást s a szemek káprázását okozták volna.

Mindezek daczára részt vett ez alkalommal is megyéje szeptember 14 15-iki közgylésén, annál inkább mert már gr. Festetics Leó is éppen úgy kísérletet tett a tömegekkel való zsamokoskodásra, mint annyi más administrator. E gylésre Forintos György

—

;

nagyszámú nemest csdített be, különösen három ügyben, melyek t közelebbrl érdekelték. Ezek elseje a Kelemen Imre, tárnoki nemes és híres

vezetése

alatt

jogtudós

hagyatéki

ügye,

ki,

mint tanár, körülbelül

80,000 forintot hagyott a megye kezelése kamatait szegény rokonai kapják. A megye el a

tke

kezelését s kinevezte gondnokául

alá, is

hogy

fogadta

Hertelendy

Károlyt, ki utóbb azt jelentette, hogy 20,000 forint elvész

mert az adósok vagyonából nem telt ki s oka késn tábláztatta be vagyonukra elmuennek, hogy lasztotta pedig azért, mert a vagyon uzsorából gylt s perli. panaszkodott, hogy most a megye e miatt mégis a

tkébl

;

;

t

hogy a megye mondjon le e piszkos vagyon kezelésérl s t e nagyobbszámú megyegylés által a per alól mentse fel. Deák ekkor hosszabb beszédben védte

Kéri,

a megyei végzést és a leghatározottabban kimutatta, hogy Hertelendy a betáblázásnak bármi okból való elhanyagolásával mulasztást követett veszett

összegért

a mint Hertelendy

el,

tehát az

el-

felels és e felelsséget, vagy ha, hiszi,

bírói ítélet állapíthatja

eljárása

meg

;

helyességét,

csak

ezt követelni Hertelendy-

nek is érdeke, a megyének pedig kötelessége. Továbbá a megye most, midn felügyelete alatt 20,000 forint a tkébl elveszett, kezelésérl le nem mondhat

TIZEDIK FEJEZET.

60

mert ez

nem

fér

meg

a megye méltóságával

ebbl megye végezve, hogy a megye s

az alkalomból részletesebben kiterjeszkedett a hitelének

kérdésére,

azzal

határozatának fentartására szavaz.

Ebbl lendy újra

fia,

szenvedélyes vita támadt, melyben HerteKálmán, Csányi László, Saáry Gergely, majd

Hertelendy Károly szólalt

fel,

ki szenvedélytl

elvakítva, ezt az eljárást személye iránti gyülölségnek s azt mondta, hogy nem ismer oly törvényt, mely a betáblázás elhanyagolása miatt kárpótlást állapitna meg. Deák most másodszor az erkölcsi érzés

nevezte

és felelsség súlyának szigorú hangoztatásával kemé-

nyen, mondhatni, kimélet nélkül szólalt

a perbe fogó

fel

megyei határozat védelmére s szinte kiérezzük a töredékben ránk maradt beszédben a férfias indulat nemes,

nem ismer

de félreértést ellenvéleményt

erejét,

mely elsöpörte az

a megyei végzést a tömeg ellen^

s

melynek begyjtésében Hertelendynek

része volt,

is

fényesen és ellentmondás nélkül megvédte, mit a ispáni helyettes most

már

sietett is

f-

kimondani.

A

második ügy az insurrectionalis alap kérdése Ez eredetileg 60,000 s most 209,000 forintból állt, melybl mintegy 8000 forint volt kölcsönképen elhelyezend. Forintos kifejtette, hogy fleg azért gyltek be ily nagy számmal, mert nekik is van joguk beleszólni ennek kezelésébe és kívánják, hogy volt.

k

k

is

aránylagos kölcsönt kaphassanak.

Deák

e kér-

désben, Horváth János hosszabb beszéde után, külö-

nösen az alap jogi természetérl szólva pontosságát fejtve

kis-nemesség hasson, akár

is

ki,

s

a kezelés

elfogadta azt az elvet, hogy a

kell biztosíték mellett pénzt kap-

még mieltt

az erre vonatkozó szabályok

elkészülnek, akár a szabályok megállapítása után.

A

DEÁK BETEGSÉGE.

megye elbb a szabályok így ez a felleg

is

61

elkészítését határozta el s

elvonult.

A

harmadik ügy arról szólt elvi szempontból, hogy van-e joga a fispáni helyettesnek elnöki állásából a közgylés által kiküldött választmányok elnökeihez sürget leveleket intézni ? Deák ekkor a fispáni helyettessel szemben különösen azt fejtette ki, hogy bizalmas emlékeztetésnek az

ilyet

elfogadja

;

de hiva-

nem ellenrz joga csak a hivatalnokokra, de nem terjed ki egyszersmind a rendekre monda is. „Mondjuk ki tehát jegyzkönyvileg, hogy a rendek maguknak tartják fönn a jogot, a kikültalos

intésnek

;

—

—

döttektl számot kérni

meg sem

s

azokat megróni." így kelet-

jegyzkönyvi óvás, melyet Festetics emberei

kezett egy

kísérlettek meggátolni.

Természetes, hogy a politikai szereplés a megyé-

mely nem kisebb

ben,

izgalmakkal

mint

járt,

az

Deák megzavart idegrendéppen nem járult. Ezért nem

országgylési követség, szere helyreállításához

ment, mint láttuk, a novemberi ellenzéki értekezletre sem. De volt ennek még más, megyei oka is. Kossuthnak ugyanis 1846 november 7-ikén azt írta, hogy egészsége most sem jó, de nem rosszabb, mint volt

azonban át, st tán valamivel jobb holnapután hogy „Pestre nem mehet, mert azt közgylésük leend, most pedig a közgylést elhagynia vétek volna, mert nem tudhatják, min ármány és cselszövénykoholtatnak minden órában ellenök." Említi, hogy a múlt gylés után Forintos széltiben beszélte, hogy Festetics csdítette be ket s mégis cserben az egész is

éven

;

írja,

hagyta.

Az a

fontos kérdés,

régebbi megyei végzés

melyrl Deák most volt,

mely

szerint a

szólt,

egy

megye a

TIZEDIK FEJEZET.

62

t(5rvényszéki bírákat szabadon választhatja és

a fispán vagy helyettese közül.

E

által kinevezett

végzést egy királyi leirat

nemcsak

táblabírák

megsemmisítette,

mint a törvényes gyakorlattal ellenkezt, de a megye

most egy leirat elrendelte az engedelmeghagyta továbbá, hogy a megye törvényszékeihez az 1835-iki megyei szabál3Tendelet ellenére újabban alkalmazott tiszteletbeli jegyzk, ügyé-

fentartotta;

mességet

s

szek, esküdtek napidíjait azonnal szüntessék be.

E leirat felett november 9-ikén heves vita támadt, melyben Csányi indulatosan kelt ki a kormány ellen, míg Plander Ferencz és Gyarmathy János védelmére keltek. Deák kétszer szólalt fel, elször azok ellen, kik Gyarmathyt beszédtartása jogában meg akarták gátolni s ennek beszéde után a kérdés elvi részérl nyilatkozott. E szerint a megyének szabad választójoga azl613:XXrV. és az 1681 X. törvényczikken alapszik s noha gya:

korlatba

törvény

nem vették, mert szükség nem volt rá, e el nem enyészett. Ebbl kifolyólag javasolja,

hogy ne tegyék ványozta,

országgylésre eltörlését ezt

félre a leiratot,

hanem jegyezzék ;

illeti,

fel

mint Csányi indítsérelem gyanánt az

a mi pedig a póttisztviselk napidíja ezt

elfogadandónak

véli,

mert

k

ugyan az ügyek menete gyorsítása végett hatá-

rozták; de talán lesznek, kik

ingyen

is

elvégzik.

A

közgylés mindkettt elfogadta. Ezek voltak Deák ezidbeli megyei szereplésének úgynevezett belsbb adatai, melyeknek betegsége daczára megfelelt; de általok helyzetét csak rosszabbította s ezután a megyegylésekre sem mehetett el.

Egy egész

évnél több telt el, míg vele újra találkozunk Zala gylésén 1847 november 17-ikén. Ezalatt betegsége folyton fejldött. Wesselényinek

DEÁK BETEGSÉGE. ez

idben

azt

hogy Havas

írta,

63 pesti

tanár

szerint

baja „sünt moUimina haemorrhoidalia", berlini orvosa szerint

„plethora

abdominalis

sanguinis". így telt az

nem

lett;

de berlini

és

hypercarbonisatio

id, sem rosszabbul, sem jobban orvosa tanácsait az év végéig

követte s csak 1847 január 10-ike tájt fordult Attomyr-

—

„Az én egészségem írja január 26-ikán Wesselényinek most is csak olyan, mint volt; a berlini orvost elhagytam s már egy pár hét óta Attomyrnak orvoslása alatt vagyok, ki a mellett, hogy ers testi mozgást ajánlott, megtiltott minden fejbeli munkát, minden írást, s még a komolyabb olvasást is. Most tehát csak parasztember vagyok s nagyapáink módjára, könyv és toll nélkül élem le napjaimat. Tavaszra hoz.

—

utazást ajánlott Attomyr".

Azonban mások

hogy sokkal roszszabbul van, mint maga hiszi. „Minek is örüljön az ember írja 1846 november 4-ikérl Csapody Pál

—

Wesselényinek

—

azt

talán

találták,

Szgyény

cancellárrá kineve-

zésének vagy Szabó Pál megszökésének vagy kedves

Ferkónk rossz-brbenlétének? Ezen két els a világ kerekiben annyit, a mennyit ment föl, menend le is de Ferkónk kipótolhatatlan és azért sir a lélek bennem, ha róla gondolkodom, vagy hallok rossz híreket s mivel Zsivora épp tegnap ment el tlem, ki Zalából jve erre Kiss Emmátúl, ez szomoríta meg azon hírrel, hogy Ferkó ebül vagyon". Most Wesselényi sietett Attomyrnak 1846 deczember ;

3-ikán

maga

is írni

s felhívta figyelmét

Deák

beteg-

egyelre mind veszélyesebb alakot öltött, mint azt 1847 elejérl több egykorú nyilatkozatból ségére, mely

ismerjük. így Bezerédy, a ki február

els napjaiban

látogatta meg, márczius 1-sei levele szerint „gyengült

TIZEDIK FEJEZET,

64

állapotban és az aranyérféle

soknem

baj által körül-

véve találta". Teleki László márczius végén

Wesselényinek hoz utaztunk

t?

— kívánod

;

ezt írja

„Kossuth és én múlt hó 25-ikén Deák-

:

bíz e tekintetben

tudni, mily állapotban találtuk

nem sok megnyugtatót mond-

—

hisz ez

Máj és aranyér bántják. Megsoványodva még nem volna nagy baj de igen szen-

vedn

s

hatok.

;

fájdalom!

elgyengülve,

—

lehangolva találtuk

t, komoly tárgyakkal nem foglalatoskodhatik s ha habár csak egy félóráig is beszélget ilyesekrl tüstént növekednek szenvedései. Attomyr legfbb tanácsa abból áll führen Sie ein geistiges Schlaraffenleben. Én kehidai életrendszerét czélszernek nem

—

—

:

mert neki mulatságra, kellemes társalgásra

tartom;

Kehidán pedig többnyíre egyedül vagy legalább mulattató társak híjával van. Én is azt hiszem, hogy az utazás neki igen használhatna. Szándékozik is Olaszhonba vagy Schweiczba egy kis utat volna

szüksége

tenni,

április

;

végére várjuk

t

ide

(t.

Pestre); de

i.

csak néhány napra. Azonban reméljük, hogy a június 4-ikén tartandó ellenzéki conferentiában részt veend

mert akkorra bizonyosan visszaérkezik."

Csapody Pál tudósítása, a

vigasztaló

meglátogatta (térek)

és

hogy t, nésig

s

15-ikén ezt írja

róla

:

Még kevésbbé

ki márczius elején

„Most Ferkóra megyek

nem kevés aggódással

azt írhatom,

kivált leborotválatlan állapotban,

rosszul

kinézni

találtam,

elsovánkodva

másnap jó kedélyénél fogva, meg megbékülten annyira-mennyire

megdöbbe-

is

etc.

borotválkozva,

állásával.

Zalabérbl

azonban visszatértemkor máj-, lépfájásrúl panaszkodva, már is melancholice leltem s én igen kész vagyok hinni, st természetesnek tartom, hogy ha a szárnyaló hírek fülébe mentek, mit de facto én részemrl,

hogy

tör-

r^lK BETE6SÉGK.

nem

téntek,

hallhatta

!

t

hogy azok

:

s hiszi, reá

cziáz

de igen verisimile,

tudok,

Már mindenesetre

nem

de nékie

65

hogy meg-

positiv hipokondrussá teszik.

Tégedet szívesen tisztel ha rösten corresponden-

állása búsitó.

neheztelsz,

különösen jelen körülményeiben,

írni,

Reggel mindennap izzadtig járkál,

alig

szabad.

ben

rosszul eszik,

estve csokoládéz

;

dél-

ez utóbbit sze-

E szerint Csapody egyehogy az ellenzék panaszai az 6 cuncta-

retném, ha abban hagyná."

nesen

írja,

toroskodó politikájáról tényleg növelték szenvedéseit és hypochondriáját.

Wesselényi e hírekre újra sürgette Deákot, hogy s ott folytassa Attomyr utasításait; de

menjen hozzá

Deák már nem

e levelekre

mások

is válaszolt,

hanem csak

hogy Attomyr tanácsára hosz-

által izentette,

szabb külföldi útra indul Pest és Pozsony érintésével.

Attomyr

Áprilisban,

valamivel.

meg,

látogatta

utasításait

Stuller, ki április

ezt

írja:

követve, jobban

24-ike eltt pár

„E napokban Somogy és

Zala vármegyékben utazván. Deákot

jókedvnek ségéhez

lett

nappal

is

meglátogatám

találám ugyan; de mi ez egykori derült-

Orvosa megtiltván neki a komoly tárgyakkal!

!

úgy tapasztalam, hogy napi eseményeink sem bírtak eltte oly érdekkel, mint valaha külsleg is pedig észrevehetk rajta a szenvedés jelei, mit az arczán látható barázdák tanúsítanak." Attomyr tanácsa következtében, Deák május 2-ikán foglalkozást,

;

kezdte jött.

meg

utazását.

Elbb

rokonaihoz, aztán Pestre

Ez alkalommal Attomyrnak

kedvezbben

írva

betegségérl, így folytatja: „Kedélyem sokkal jobb, oly vidám ugyan nem, mint betegségem eltt de nem ;

is oly

nyomott, mint a homeopathikus

Néha érzékeny vagyok, de nem Ferenczi

:

Deák F.

élete. II.

gyógymód

eltt.

oly kedvevesztett,

$

st

TIZEDIK FEJEZET.

66

néha vidám". Ezt Attomyr oly kedvezn ítélte meg, hogy

küls behatások

elkerülése esetén,

Deák

teljes

gyógyu-

lását jósolta. Pesten, mint láttuk, egy hétig értekezett az ellenzék fbb tagjaival, megírta az ellenzéki nyilat-

kozatot

s

május 16-ikán Pozsonyba ment Attomyrhoz. Stettner György fölkereste t s

Ez alkalommal május 27-ikén

ezt írja

Wesselényinek

:

„Kedves Bará-

mondom

ki, a mi Ferink komolyan ugyan még semmit sem veszített elbbi hatalmából; de az a vidor kedély most többnyire borongó s az a munkabíró és munkagyz test egy-két sor írás mechanismusa által is alterálódik Attomyr azt mondja, hogy az idegrendszer van megzavarva mködésében. Ezzel nem ellenkez az én két napi folytonos vélelétem alatti tapasztalásom is. Reggeli 10 óra tájban bizonyos nehézség és levertség foglalja el, elkezd ásítozni, 50 60-at egyfolytában,

tom

!

fájó szívvel

A

beteg!

szellem

I

—

fejében

égést

sokkal

arcza

s

kábulást

érez,

a nélkül,

hogy vagy

gyúladtabb vagy feje tapasztalhatólag

már jobban els felében meglehets, reggel felé éj már nyughatatlan. S ez önvallomása szerint így megyén

forróbb volna. Estve 5 vagy 6 óra tájban

van

;

álma az

egyik nap, mint másik nap." Ily

körülmények közt indult Deák nyugot-európai 1847 május 25-ikén reggel 8 órakor

útjára Bécsen át

Attomyr, Attomyrné és

dr.

Wurda

társaságában, kikkel

négy hétig bolygott Steierországban és Salzkammergutban, mialatt néhány rövidebb kedélyi lehangoltságot kivéve, jól érezte magát. Ischlben elválva Atto-

myréktl, meglehetsen lehangolta az, hogy egyedül maradt de Ghyczy Kálmánnal találkozván, Ghyczy elkísérte Salzburgba s onnan Münchenbe, Ekkori terve szerint már négy hét múlva megint Pozsonyban akart ;

DEÁK BETE6SÉOE. lenni

;

maradt külföldön.

de sokkal tovább

szeptember

8-iki

67

levelébl olvassuk,

A

Münchenbl

mint

Bajor-

országban utazgatva, Lindauba, a Boden-tón át Konstáncznak Schaffliausenbe, Zürichbe, a zürichi

tavakon át Arth nachot

a

s

felé

a zugi

s

a Rigire ment, megnézte Küst-

a Teli által nevezetessé vált helyeket, majd

Vierwaldstatti tón át Luczernbe, Argauba, Bernbe,

a thuni tavon Interlackenbe, Lautenbrunnba, a Jungfrau megtekintésére ment, onnan Bernbe tért vissza s jelen volt két

napon

át

a Tagsatzung kevéssé érdekes ülésein.

Bernbl aztán Freyburgba, Veveybe, a

genfi tavon át

Oenfbe, onnan egy kis kirándulásra Ferneybe ment, Voltaire régi fészkébe majd újra Genfbe, Savoyába, Chamounixba utazott a Montblanc megtekintésére innen megint Genfbe térve, majd Lausanneba, Yverdunba, a neuburgi tavon át Neuburgba, Bielbe, Solothurnba, Baselbe, Strassburgba, a Rajnán hajón Kölnbe, Wormsba, ;

;

Speierbe,Mainzba,Koblenzberándult,majdvisszaKölnbe, Mainzba, Frankfurtba, Heydelbergbe, hol Welckert és Mittermaiert látogatta meg, kik a büntettörvénykönyv

szerkesztése idejébl jól ismert hires férfiút kiváló el-

zékenységgel

fogadták.

Heydelbergbl Würzburgon,

Nürnbergen, Regensburgon, Linzen, Bécsen át augusztus 13-ikára Pozsonyba ért s egy napi idzés után át

három

és

fél

havi

távollét

—

után

Gyrön

16-ikán Kehi-

—

„Útamban irja maga semmi szerencsétlenségem, semmi kalandom nem volt s ha a mostani divat szerint leírnám utazásomat, az volna a legunalmasabb olvasmány a hazai literaturában. dára érkezett.

A

mint Attomyx július 29-ikén

irta,

ettl az uta-

minden jót remélt de már akkor kifejezte, hogy még pár év kell, míg Deák teljesen meggyógyul

zástól

s akkor

;

is

sokkal ingerlékenyebb

lesz,

mint betegsége

TIZEDIK FEJEZET.

Még határozottabban írja augusztus 14-ikérl, hogy Deák e három hó alatt hasonlíthatatlanul jobban maga is érzi és oly jó, virágzó színben ezt lett van, hogy minden oldalról ostromolják a jöv országeltt volt.

;

gylésre,

a

„Errl azonban még akkor sem, ha

követség elvállalására.

most szó egyáltalán nem lehet, egészen közönséges képvisel volna, ki naponként pár órát ül s utasítása szerint igent és nemet mond. Nem

nem

dolgozhatik és

szabad szellemileg foglalkoznia,

is

ha csak két hét alatt újra hol félév eltt volt is

s

nem akar

visszaesni oda,

az, az Isten tudja

túrhetetlen állapot volt

.

.

.

Még pár

csak

nagyon

!

évi ilyes élet-

még pár, noha kisebb utazásra van hogy a régi kerékvágásba visszatérjen s akkor is óvatosnak kell lennie, hogy benne megmaradjon." így ír Attomyr s hozzáteszi, hogy nagy baj, hogy Deák nem lehet követ; de még nagyobb baj módra

s

talán

szüksége,

volna most lennie követnek

s

aztán soha többé.

Attomyr tehát határozottan megígértette Deákkal az otthon maradást. Ez világos Deák szeptember 8-iki levelébl is, melyben körülbelül ugyanazt írja, mit Attomyr. De nemcsak , minden orvos nyugalmat és szellemi is

munkától tartózkodást ajánlott

annyira érezte, hogy mint

ban

még

írja,

s otthon újra régi rosszulléte fogta el,

rosszabb

munka

napjai

felizgatja,

még

is

voltak és

a levélírás

zéki közvélemény ezt elhinni

nem

ezt

s

Deák

utazása végnapjai-

is.

st

párszor

minden szellemi

Ámde

az ellen-

akarva, ostromolta

—

írja Deák errl West. „Exaltatio nélkül mondom hogy elmennék, ha bizonyosan tudnám is, selényinek hogy az ország gylésének végével egészségem tel-

—

s helyrehozhatatlanul oda leszek,, hogy minden helyzetnek vannak köte-

jesen tönkre lesz téve

mert tudom,

69

DElK BETEGSÉGE. lességei s veszélyei, melyek tartóztatnak oda

érzem magam

nem egy

is,

becsületes

embert

nem

hová rendeltetése hívja; de orvosaim is bizonyossá tesznek, hogy

állani,

pár hónap,

hanem egy pár

st

hét

is

teljesen

már közel két sem elkezdeni csak magamat, még érzem év óta annjd nehézségei melynek volnék képes ezen pályát, elméleti megfeszítést kívánnak. Fájdalmasan hat reám

tehetetlenné teend,

s

hogy sokan betegeskedésemet csak s azt hiszik, hogy menni nem betegeskedéssel mentem magamat; pedig

azon gondolat

ürügynek akarok

amint jelenleg

is,

tekintik,

s

Isten tudja,

hogy mennék, ha lehetne

s

ily

alakos-

^

kodás nem volt sajátom soha." Ekkor Wesselényi figyelmeztette barátait, fleg az ellenzék vezérférfiait, hogy hagyják Deákot nyugton s így utóbb kevesebbet zaklatták, csak a közvélemény ítélte

^

mely kíméletet nem igen szokott ismerni.

el,

György pápai tanár

Mindezt megersíti Stettner

Wesselényihez 1847 augusztus 19-ikéröl

:

,

levele

Ferink megérkezett

A múlt vasárnap, ból

jve

;

s

azaz folyó hónap 15-ikén volt nálam, Pozsonymásnap ment haza, mert igen aggódott testvére,

Klári miatt, kit betegen hagyott el s ki azóta a gleichenbergi

fürdket fogta használni. Istennek hála Ferink jobban van, mint mikor tle Pozsonyban elváltam legalább azon 10 óra alatt, miket házamnál ébren töltött, a tolvajláznak legkisebb jelenségét sem vettem észre. Feje, az igaz, még gyakran kábult s vértolulások által ostromoltatik de hiszem, hogy ha magát !

;

;

a munkától megtartóztatja, még teljesen ki fog épülni. Ellenkez esetben pedig a legborzasztóbbtól kell rettegnünk!!!

Az

Istenre kérlek: bírd rá ügyfeleinket,

iránti

kegyeletbl,

mind

hagyják ki öt egy ideig állapotba jöhet

makba.

A

—

recidiva

Erdélyi Múzeum.

a

hogy mind a személy

ügy jövendje tekintetébl is, mig magát kipihenheti s normális

az

—

játékból

borzasztó

s

ne sodorják politikai izgalWesselényi levéltár.

lehetne".

TIZEDIK FEJEZET.

70 Ily

A

elzmények után természetes az, a mi következett.

király

1847 szeptember 17-ikén kiadván a meghívót

az országgylésre, Zala október 4-ikén választotta

meg

A nemesek oly nagy számmal jelentek meg, hogy a gylést újra a megyeház eltti téren tartották. követeit.

Miután felolvasták a királyi meghívó-levelet, „az összesereglett

karok és rendek

3615. pontja melylyel

—

—

mond a jegyzkönyv

azon határtalan bizodalomnál fogva,

Deák Ferencz

táblabíró úr iránt viseltetnek,

országgyléseken, mint a megyének követe, a haza java elmozdításában oly sokat fáradozott, ki minden elforduló esetekben a

ki az 1836-ik és 1840-ik évi

megye rendéi bizalmának tökéletesebb

és

várakozásának a leg-

mértékben megfelelt,

kiben

az

egész

magyar honnak bizodalma összpontosul, kit a hazának minden egyes tagja, de az egész külföld is a törvényhozásra legalkalmatosabbnak

nyilván

vall,

közakarattal s minden ellenszó nélkül a

jöv

átalános

ország

gylésére követjüknek sznni nem akaró éljen kiáltások közt elválasztották". Azonban erre az els alispán felolvasta Deáknak október 3-iki levelét, hogy

nem fogadhatja el a követséget nemcsak, mert ez t tönkretenné, hanem mert a munkához kezdeni sem bírna amaz még nem tartaná vissza de e második körülmény miatt kéri maga helyett más orvosai tanácsa miatt

;

A

rendek lever érzéssel fogadták e kijelentést és noha Deákot senki sem pótolhatja, a törvénynek engedelmeskedve, Tolnay Károlyt és ifjabb Csúzy Pált választották meg követeknek; a fispáni követ küldését.

helyettes elnöklete alatt pedig egy 19 tagú bizottságot

küldtek Kehidára, hogy Deáknak fejezze ki töket, bizalmukat,

fájdalmukat

hogy minél elbb újra

részt

s

tisztele-

végre óhajtásukat,

vehessen a közpályán.

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

Deák a márcziusi napokban.

— — — —

— — — —

CSEKÉLY BEFOLYÁSA. SÓVÁRGÁS DEÁK ÉS AZ ORSZÁGGYLÉS. WENCKA MÁKCZroS 3-IKI HATÁROZATOK. UTÁNA POZSONYBAN. TTBiTM ÉS TOLNAY DEÁKNÁL. A KÖVETEK LEVELE. ZALA KÖZHORVÁTH JELENTÉSE. HATÁROZAGYLÉSE MÁRCZrüS 16-IKÁN. KÖVETNEK VÁLASZTATIK. MEGA MEGYE DEÁKRÓL. TOK. VÉLEMÉNYE A IGAZSÁGÜGYI MINISZTERJELÖLT. BÍZÓ LEVELE. AZ URBÉRRÖL. AZ SISÉGI TÖRVÉNY HOZOTT TÖRVÉNYEKRL. TÖRVÉNYJAVASLAT A MIBEFEJEZETT TÉNYEK. DEÁK MÜVE. A TÖRDEÁK BÉCSBEN E JAVASLAT MIATT. NISZTÉRIUMRÓL. IZGALOM VÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA BÉCSBEN. — DEÁK NÉZETE. DEÁKÉK RENDETLENSÉGEK. DEÁK BESZÉDE. A LEÍRAT MIATT. DEÁK NYILATKOZATA. — A ÚJBA BÉCSBEN. — TANÁCSKOZÁSOK. A HANGULAT. DEÁK ÉS KOSSUTH BESZÉDE. LEIRAT KIHIRDETÉSE. MEGERSÍTÉST NYER. DEÁK A NÉPKÉPVISELETI JAVASLATRÓL. DEÁK A HIVATALNOKOK ELMOZDÍTÁSÁRÓL. DEÁK HANGULATA. DEÁK PÁR MÁS A HTLEN TANÁCSOSOK MEGBÜNTETÉSÉRL. DEÁK ÉS DEÁK ÉS A MEGYEI TÖRATÉNYJA VASLAT. KÉRDÉSRL. DEÁK INDÍTVÁNYAI. EREDMÉNYEK. A KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT. FOGADTATÁS PESTEN. DEÁK SZEREPE ÁLTALÁBAN.

—

—

— — — —

—

—

—

—

—

befolyása

míg csak követ nem

—

az

lett s

1847/48-iki

—

—

országgylésre,

márczius 20-ikára Pozsonyba

ment, jóformán csak a megyegylésre szorítko-

nem zott

—

—

—

—

— — —

—

—

Deák

—

—

— —

— —

—

;

de ez

is

csak november 17-ikére,

midn

a köve-

tek a királyi elterjesztéseket leküldve, utasítást kér-

tek; tes

mert Zala utasítás

is

követte Pest-megyét, hogy részle-

helyett

csak az irányelveket

meg. Ezt a nézetet most Deák bvebben

„A

követ

— monda —

határozta

is kifejtette.

nemcsak megyéjét, hanem az

TIZENBOTEDIK FEJEZET.

72

egész országot képviseli.

Még a boldogult nádortól haliám

hogy a követ nemcsak megyéjének képviselje. Nagy részében azoknak, melyek az eladásokban (királyi elterjesztések) említtetnek, el vannak

mondani,

látva

de

a követek utasítással.

Nincs részletes utasítás,

monda beszéde végén, elsorolva a királyi javaslatokat, kifejtette róluk

a felv adva van." Ez,

midn

megyéje álláspontját, elég

is.

Nem

nélkül helyesnek

tek ismerete

is

tartja a részle-

elre határozni; de

ha a követek kezét a megye nem kötné meg s legflebb a legfontosabb tárgyakra nézve kívánná a végpont megjelölését, melyen túl utasítás nélkül ne menjenek. Midn a megye ezt egyhangúlag elfogadta, egyszersmind megritkította az alkalmakat, hogy Deák részletesebben szólhasson az országgylés tárgyaihoz. Csak azt tudjuk róla, hogy általában helyeselte a szeretné

is,

Kossuth

által vezetett ellenzék eljárását s taktikáját

de a belsbb, rejtettebb viszonyokról, alkudozásokról, tárgyalásokról,

megegyezésekrl, melyeket az

idk

hatalma felforgatott és gyorsan más, nagyobb elveket ha részletes tudomása volt is, beléjuttatott diadalra :

jök

nem

elegyedett;

Az azonban

igaz,

dón annál nagyobb

még

leveleket

sem

hogy az egész volt

id

írt.

alatt állan-

utána a vágyakozás, minél

bonyolultabb ügyek fordultak

el

s

minél inkább hal-

1848 elején, hogy egészsége helyre állt. Megjelenését bármely pillanatban lehetvé tette a követválasztó közgylésen úgy Tolnay Károly, mint ifjú Csúzy Pál kijelentése, hogy büszkék lesznek, ha lották

követi széküket bármikor, ha egészsége engedi, neki átadhatják. levelet

is írt

Csúzy Pál deczember 13-ikán külön Horváth Jánosnak, mellékelve lemondó

Ifjú

DEÁK A

^3

MJLrCZIüSI NAPOKBAN.

nyilatkozatát, újra felajánlva helyét

Deáknak

s

kérve,

deczember 17-iki közgylésen hivatalosan be. Horváth el is ment Deákhoz de tagadó választ kapván, a lemondó levelet visszaküldte

hogy is

ezt a

jelentse

;

Csúzynak. így következett el márczius 3-ika, melynek eredményeit másnap, a márczius 4-iki nevezetes ülés után,

Zala követei gyorspostán azonnal megküldötték a megyének. Ismeretes, hogy a korszakot alkotó határozatok

miként keletkeztek. Márczius 3-ikán a bécsi bank állásá-

bankjegyek fedezésének ügyében Balogh Kor-

nak

és a

nél,

Gyrmegye

követe, feliratot indítványozott.

Ennek

is feliratot javasolt, kapcsán Kossuth szólalt fel s körülmények színvonala szerintit, melyde az id és

ben kérjék a népképviseleti kormányt, a honvédelem újjászervezését, a felels minisztériumot, a bevételek és

kiadások tekintetében a felelsséget a felels minisztérium

által,

mint olyanokat, a melyek minden átalakulás

továbbá az örökös tartományoknak alkotmányt

alapjai,

és végre az átalakulás e nagy kérdéseiben oly gyors

mely a szokott országgylési alkudozások mel-

eljárást,

lzésével, minél

elbb

szentesített törvények által biz-

tosítsa e nemzeti óhajtásokat.

A

bécsi

4-ikén irat,

bank helyzetének kimutatása

s

márczius

a kerületi ülésen egyhangúlag elfogadott

fel-

voltak tehát azok a kérdések, melyek tárgyalása

végett márczius 16-ikán Zalamegye közgylése összeült.

már volt

De

az is eldlt, hogy Deáknak most mennie Pozsonyba föl minden áron. Ez az országgylési közvélemény általános óhajtása. ezalatt

föl kell

Midn

;

tehát megtörtént a márczius

13-iki bécsi for-

radalom és Metternich, Apponyi leköszöntek szár

Ausztriában

is

szabadsajtót,

s

alkotmányt

a csáés

a

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

74

megadta midn Pozsonyban ez események hatása alatt a frendek is márczius 14-ikén egyhangúlag elfogadták a márczius 4-iki rendi föliragróf Batthyány Lajos még e napon báró Wencktot heim Bélát és Tolnay Károlyt külön is leküldötte Deákhoz, hogy rábírják a követség elvállalására, a kik, számos frendi és követi tag által aláírva, a következ polgári rsereget

;

:

levelet vitték el neki:

„Kedves Barátunk gárok vére

folyt.

!

Bécsben az alkotmányért

pol-

Metternich absolutistikus irányú kor-

mánya megbukott. Apponyi

leköszönt. Ily roppant fon-

tosságú körülmények közt alkotmányunkat és a trónt a nép fölkarolása által szilárdítani elhatározott komoly

szándékunk. Szükségünk van azért rád, s bizton várjuk minél elbbi jelenlétedet." Ez a levél és a közvélemény, melyet a sajtó e napok-

ban

kifejezett

:

már eldöndötték Deák

elhatározását,

midn

a márczius 16-iki közgylés összeült, melynek els napján Deák nem volt jelen. Ezen mindenekeltt Horváth János eladta, hogy az egyik követ,

Tolnay Károly, hivatalosan értesítvén t a bécsi eseményekrl, a márczius 14-iki országgylési határozatokról s a nádor vezetése alatt

ségrl

;

egyszersmind arról

Bécsbe ment küldöttt, „hogy az

is tudósította

összegylt rendek pártszínezet nélkül, a mágnások

maga az ország Deák Ferencz úrnak ott

s

fenséges nádora,

közakarattal

az országgylésen

leend meg-

jelenését óhajtják, a körülmények szüksége pedig ezt parancsolja." Ezt a követi jelentés felolvasása követte

a nagy eseményekrl,

melyek Zalamegye sok éven örömmel fogadták

át sürgetett elveinek felelvén meg,

ket és ezek törvénybe iktatására nemcsak fölhatalmazták követeiket; hanem az unió hátráltatóinak, a

DEÁK A

75

MÁECZItISI KAPÓKBAN.

horvát zavargások és az administratori rendszer elidézinek megbüntetését is kivánták elhatározták azt is, ;

hogy

e törvényjavaslatok

terjesztessenek

egj^enesen

a frendek vetoja

a

fel

esetén

Ez

királyhoz.

az

alkotmányunkkal ellenkez határozat eléggé mutatja,

hogy Deák nem felesleges

jegyek sét,

teljes

Deák

zkben

volt jelen s a 14-ikén történtek után

is volt.

Ezután még elrendelvén a bank-

értékben való elfogadásának kihirdeté-

iránti

bizalmának a közgylés a követke-

adott kifejezést

„Hogy azok, mik legújabban Európában

s

maguk-

ban az örökös tartományokban történtek és a naprólnapra kifejld események a jelen országgylésre bizonyos befolyással leendnek, igen érzik a megye rendéi és ezért teljesen meg vannak gyzdve hogy :

a magyar nemzetnek

a jelen átalakulási korszakban

boldogsága vagy boldogtalansága a és bölcs fölhasználásától vagyon okszer körülmények felfüggesztve, és a mi jelen idben vagy felhasználatlanul elhanyagoltatik vagy czélt tévesztve alkalmaztatik, a jövend helyrehozni s kipótolni sohasem fogja: legszentebb kötelesség tehát minden ert s minden módot arra alkalmazni, hogy a nemzet jövend bol-

jövendjének

dogsága

törvényes

s

tosíttassék.

alkotmányossága

független

Ezen eszközök legfbbike az

:

biz-

hogy az

országgylése czélszer irányban folytattassék, s mivel érzik a rendek, hogy a magyar hazának fiai közt

Deák Ferencz ki

belátása, teni

jelleme,

a múltat, jelent

képes ítél tehetsége

bet eszközölhet

rendéi

s

legfbb egyik egyén, hazafiúsága, mély és jövendt összefüggesz-

táblabíró úr azon

rendithetetlen

:

polgári

tiszta

által

bnt

a haza javára legtöb-

követnének

hazájok és a nemzet

iránti

el

a

megye

kötelességökrl

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

76

felejtkeznének meg, ha

nevében

nemzet

t

nem

fel

ismét a haza és az egász hívnák,

hogy

a jelen

országgylésen, mint a megye képviselje megjelenve, azt, mit

hazájára nézve jónak és üdvösnek Elhatározták tehát

eszközölje.

:

ítélend,

hogy holnap tüstént

annyi számban minden rang és sors különbsége nélkül,

másodalispán úrnak elnök-

a mennyiben lehet,

Kehidán Deák Ferencz úrnál megjelenvén, t az országgylési követségnek elvállalására már a követválasztási gyléskor a megye rendéi általános közakaratával történt elválasztása után újabban ismét lete alatt

megkérjék."

E

határozattal a küldöttség jelentéséig felfüggesz-

tették

az

ülést;

indult volna. zett.

A

de mieltt a küldöttség Kehidára

Deák még

küldöttek tehát

az nap Zala-Egerszegre érke-

ott

keresték

fel s

a mint másnap

a másodalispán jelentette, azt felelte, hogy bárha roncsolt egészsége miatt nincs reménye az országgylés végéig érezvén

Pozsonyban a követség

maradhatni;

de kötelességének

elvállalását,

ha szabályszeren

megválasztják, elfogadja.

A

riadó éljenzés után Hor-

váth János eladván, hogy a megye mindkét követe

már a választáskor

kijelentette,

hogy helyét Deáknak

átadni kész és Csúzy Pál ezt deczember 13-ikán, Tol-

nay pedig most írásban is ismételte a rendek köszönettel tudomásul vették s a Csúzy Pál korábban beadott lemondását fogadván el, márczius 22-ikére követválasztó gylést határoztak. A márczius 22-iki népes gylés a megyeház eltti :

Deákot követnek kiáltván ki, megbízóúgy adták ki, hogy „mint a megye teljes

téren folyt levelét

le.

hatalmú megbízottja, a tanácskozásokban és törvények alkotásában

minden

utasítás

nélkül,

önbelátását

s

77

DEÁK A MÁBCZIDSI NAPOKBAN.

meggyzdését követve szavazzon"

;

s

ha

kénytelen

volna visszatérni, helyetteséül Csúzyt már most

meg-

választották.

Deák egy

már Pozsonyban volt. MárWenckheimmal útra kelvén, 20-ikán tájban érkezett oda, a Zöld-fa vendéglbe e

választáskor

19-ikén,

czius

óra

még

nap értekezvén Batthyányval, ki minisztériuma megalakítását éppen miatta halasztotta

szállt

s

az

hosszas rábeszélésre elvállalta az igazságügyi

eddig,

tárczát és Batthyány

már mint

ilyent jelentette

be a

márczius 23-iki kerületi ülés legnagyobb örömére.

els napok. Deák maga megírta márczius 28-ikán Tarán}'i Józsefnek. Ekkor már az átalakulás legnevezetesebb kérdései hirtelen

Hogyan

folytak

le

az

alkotott törvények által el voltak döntve

a közteherviselés és az úrbéri

mind a két táblán

s

;

el volt

döntve

terhek megszüntetése

csak megersítésre vártak

sok

;

meg is küldte ket a megyéknek, ki is hirdetket s így már befejezett ténynyel kellett szá-

követ ték

molnia,

hogy

midn

a nádor

s

több frendi tag fölhívta,

kivált a hevenyészett úrbéri törvényen javítson.

Deák csak

azt felelhette,

hogy noha

helyesnek, sem szükségesnek

nem

hiszi

sem

e sietést ;

de a kihir-

detés után a változtatást sem helyeselheti, mert eredménye rettent parasztháború volna. E nyilatkozata

megmentette a törvényt minden szándékolt változtast midn elször megjelent a kertileti ülésen,

tástól

;

ismételte ezeket és helyeselte a rendek gyors és nagy-

lelk

határozatát.

Valójában pedig nézetét utóbbi nyilatkozataiból e az a következkben állapíthatjuk meg

kérdésben

állam mindig

:

rendelkezett

rendelkezhetett most

is

az úrbéri javakról; tehát

és kimondhatta,

hogy e

szol-

TIZENEGTEDIK FEJEZET.

78

gálatok ellenkeznek az állam

az állami kárpótlást

vagy csak részben is,

czélszerü is

;

;

is

st

becs

czéljával,

kimondhatta

alapján teljes értékben

az úrbér megszüntetése helyes

de a népnek e feltételek nélküli oda-

ajándékozás már

nem

volt

az;

mert minden birtok-

és jogfogalmat a nép naiv felfogásában annál inkább összezavart, mert a nép ilyesmire

el

is voltíkészitve, s

e

mellett a tulajdon felli fogalomnak ez a megtévesz-

tése szükségképen oly és annyi követelést támasztott,

melyeket sem

kielégítni,

sem

lecsillapítni

nem

lehet;

ezért helyesebb lett volna az úrbéri szolgálatok azon-

nal való

megszüntetése mellett, a

kármentesítést

a

jobbágy adózásával pl akár 20 év alatt eszközölni; emígy könnyen megeshetik, hogy a felbecsült szolgálatok s

azt

az államot több száz kifizetni

nem

bírja,

millióval terhelik

legfölebb

bizonyos

meg per-

czentjét.

De hát minderrl a történtek

után beszélni

kés

volt.

Deák márczius 23-ikára megkapván követi megbízólevelét, este félhétkor már elment a kerületi ülésre, a hol nagy lelkesedéssel fogadták, mire

röviden

hogy e drága perczekben czifra szóknak helye nincs s ezért röviden ajánlja magát követtársainak. Itt tárgyalás alatt éppen Somsich Pálnak már déleltt megkezdett törvényjavaslata állott az siség eltörléfelelte,

sérl. Javaslata szerint az eltörlés az „uti possidetis",

azaz a jelenlegi birtoklás alapján történt volna,

úgy hogy még a zálogban lev birtokokat se lehessen kiváltani, ha a zálogid lejárta után eddig nem indíttatott, vagy ha a lejárat után egy év alatt nem indíttatnék per miatta. Deák nemcsak e veszélyes elv, hanem az egész hiányos javaslat ellen felszólalt; mert ez a határozat megingatná a múlt idk törvényeibe vetett

DEÁK A MÁBCZIUSI NAPOKBAN. hitet,

de ezenkívül egyébként

Mivel

itt

hiányos és ingadozó.

a sietést semmi sem indokolja, mint az úrbéri

meg a

ségnél, tehát bízza elvi

is

79

kimondása

mellett, a

siség eltöriésének kinevezend felels kormányt ház, az

egy rendszeres polgári törvénykönyv kidolgozásával. Ezt a ház egyhangúlag fogadta

el s

ebben az izgatott

semmi sem jellemezheti jobban Deák befolyását, mint ez az egyhangú határozat, mely végre is megkötötte a gyors haladás nagyon is rohanó kerekét, pillanatban

így jött létre Deáknak csupán két pontból álló törvénye, (1848 XV.), mely csak elvben mondja ki az :

siség

eltörlését.

De ugyanez egyszersmind eléggé mutatja, hogy Deák az események közepébe jutott bele. Batthyánynak senkiben sem

nagyobb bizalma, mint benne nem tanácskozott. Örök kár, hogy csaknem mindenben már bevégzett tényekkel állt szemben, melyek talán az befolyásával más volt

e napokban senkivel többet

alakot öltöttek volna.

A

legfontosabb kérdés azonban,

mely most mindenkit leginkább

ls

minisztérium

eddigelé a

iránti

következk

3-iki kerületi indítványát

foglalkoztatott, a fele-

törvényjavaslat történtek:

volt.

Ebben

Kossuth márczius

márczius 4-Lkén az országos

egyhangúlag elfogadta; de István nádor e napon Bécsbe menvén és e nagy súlyú feliratot saját ülés

is

elnöklete alatt kívánván tárgyaltatni, frendi ülés elé

egyenlre nem

kerülhetett.

Ezalatt Bécsben gróf Ap-

ponyi az országgylés feloszlatásának tervével foglalkozott és a teendkrl Szgyény tanácsára márczius 8-ikán

a nádor elnöklete

Keglevich tárnok, Széchenyi, Apponyi, letet

tartottak,

Szécsen

alatt

Majláth

Miklós

országbíró,

kincstári

elnök,

Szgyény, Zsedényi egy értekez-

melyen Apponyi indítványára a

fel-

80

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

oszlatás helyett egy leiratot határoztak az

országgy-

mely elrendelvén a törvényes útra

visszatérést,

feloszlatással fenyegette volna a rendeket.

Ugyanekkor

léshez,

hogy t teljhatalmú királyi biztosként de ezt senki sem helyeselte. Erre a nádor márczius 10-ikén visszatért ugyan Pozsonyba de a várva várt frendi ülést még sem tartotta meg, noha márczius 9-ikén a rendek sürget ajánlta Széchenyi,

küldjék az országgylésre

;

;

izenetet is küldtek át. Várta ugyanis e leiratot

márczius

;

de a

bécsi forradalom elsöpörte

13-iki

úgy azt, mint márczius 14-ikén Metternichet és Apponyit. Ekkor a rendek Kossuth vezetése alatt küldöttségileg kérték meg a nádort, hogy tartsa meg az óhajtott gylést. Erre délután három órakor a frendek a feliratot egyhangúlag elfogadták

s

márczius 15-ikén, a pesti ifjúsági moz-

galom napján, a két ház külön küldöttsége a nádor elnöklete kötötte.

vette

alatt,

vitte

Bécsbe,

a ki elfogadásához állását

Bécsben most egyik értekezlet a másikat kö-

Lajos fherczeg elnöklete alatt; de senki sem

ajánlhatván az ellenállást, a királylyal márczius 16-ikán elfogadtatták.

E

szerint István

teljhatalmú helytartója

lett,

nádor Magyarország

mire gróf Batthyány Lajost

miniszterelnökké márczius 17-ikén e felhatalmazás alap-

ján kinevezte. így készült el a minisztériumról szóló törvényjavas(1848 in. t.-cz.), melyet legalább is Deák egyenes befolyása nélkül, márczius 22-ikén a rendek és 23-ikán lat

:

déleltt a frendek 24-ikén

elfogadtak és Batthyány márczius

is

Deákkal Bécsbe ment megersítését

kiesz-

közölni s csak 28-ikán délre térhettek vissza. „Sokat futkostunk,

kértünk,

fherczegeknél sikere

;

—

okoskodtunk, fenyegetztünk a

írja

fáradozásainknak

márczius 28-ikáról

nem

volt

ugyan

Deák

—

tökéletes,

DEÁK A MÁECZIÜSI NAPOKBAN.

de mégis reményt nyújt,

81

a holnap érkezend válasz-

s

ból lehet, úgy hiszem, valami jót csinálni".

Deák nem mond lária

a történteket.

emlékira-

A

cancel-

országgylési bizottmánya azonnal tárgyalván a

javaslatot,

még

Bartal

is azt vélte,

és honvédelmi minisztériumok rajta

Szgyény

de

;

megírja

részletesen

taiban

többet

a magyar

s

hogy a pénzügyi

miatt

változtatni kell

fentartandó.

cancellária

így szólt

Szgyény maga semmit sem

a cancellária javaslata. fogadott

volna

el

a márczius

határain

túl

az

országgylést, ellenállása

s

16-iki királyi kézirat

esetén,

eloszlattatván, teljhatalmú királyi biztost és hadat kül-

nem

lehetne tenni,

;

Batthyányval és Deákkal. ral,

ki márczius 24-ikén

lehetség

szerint

:

a)

Ily

meg

értelemben szólt a nádor-

legjobb

mód

;

c)

Magyarországot, a hadsereg kivo-

le kell

;

Batthyányval és

h)

alkudni a lehett

ben hasonló tartalmú

meg

Szgyény

is

alatt,

a maga, rész-

Márczius 25-ikén

fölterjesztését

Lajos fherczeg eloöklete

Majláth György ország-

tartották errl az értekezletet

de kiviláglott, hogy sem katona, sem pénz nincs királyi biztosról szó

latra került

most a

s ez

hadsereget és királyi biztost kell kül-

deni az oszágba. Ehhez csatolta

bíró jelenlétében,

három

javaslatát

is tette

násával, sorsának kell átengedni

Deákkal tárgyalva,

—

—

ha pedig tévé hozzá ezt akkor nincs más, mint alkudozni

dött volna az országba

nem

;

tehát

Most a törvényjavas-

lehet.

a sor és több módosítással egészben a

cancellária javaslatát fogadták

el.

De Szgyény sem beszél el mindent. A dolog márczius 25-ikén nem fejeztetett be hiszen akkor Deákék nem ültek volna 28-ikán reggelig Bécsben, a mi ;

Pozsonyban és Pesten könnyen érthet izgalmat okomert Batthyány zott. Az alkudozások tovább folytak ;

Ferenczi

:

Deák

F. élete. U.

6

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

elre megmondta s ezt a nádor is írja elterjesztésében, hogy e törvényjavaslat el nem fogadása esetén a miniszterelnökségrl lemond s éppen Szgyény eladásából világos, hogy márczius 27-ikén a miniszteri és úrbéri törvényrl, a király beleegyezésével, a leirato-

kat a nádor megmutatta Batthyánynak és Deáknak, a kik kivált az elsre négy észrevételt tettek. Közülök

kett csak inkább a szövegezésre vonatkozott de a másik kett a lényegbe vágott és hogy éppen a hon;

védelmi és pénzügyminiszteri tárczákra vonatkozott,

megersíti

azt

Szgyényhez,

ki

a

nádornak

még

márczius

az nap estve

28-iki

levele

is bizonyos változta-

tásokat kívánt, azzal a megjegyzéssel, hogy ebben az

esetben a rendek nemcsak rekrutákat, nyilatkozatot

is

hanem

loyalis

fognak megszavazni.

Minthogy pedig Batthyány ék márczius 28-ikán délben, tehát mikor Bécsben a végs alkudozások folytak a

már Pozsonyban voltak, pontosan nem tudmit kívánmi lesz benne, csak azt, hogy tak s minek elfogadtatására ajánlkoztak. Deák Pozsonyban, Lónyay Menyhért szerint, a bécsi tárgyalásokról azt mondta, hogy az els kívánság az államadósságok egy részének elvállalása volt; ezt a leiratba is be akarták venni; de a nádor és Deákék rábeszélésére ráállottak, hogy az udvartartásra és közös költsévagy gekre az elbbi jövedelmeket követeljék leiratról,

k

hatták,

—

még

kevesebbet

;

a hadügyminisztert egészen ki akar-

ták hagyni, de ebben

is

engedtek; egyébaránt, ha a

nádor nem tudna most mindent kieszközli.

Ebbl

ban Deák jobb

kivinni,

egy

felirat

az látszik, hogy e pár lényeges pont-

leiratot remélt.

Márczius 29-ikén gel s azonnal ismert

megérkezett a nádor kora reg-

ln

a

leirat,

mely fenn kívánja

DEÁK A MÁKCZIUSI NAPOKBAIT.

83

tartani az udvari cancelláriát, megszorítja az ország-

gylés

s a minisztérium befolyását a pénz- és hadügyre nézve. Azonnal elkezdték izgatni az ifjúságot,

mely nagy tömegben lepte gos ülés termét

el tizenkét

órakor az orszá-

a belép minisztereket kitör zajjal

s

üdvözölte. Mire délután egy órakor a nádor az elegyes ülést megnyitotta, az izgalom a el;

legnagyobb fokot érte csak gróf Teleki László mentette meg a helyze-

tet,

azt

mondván hogy a nádor mindennek kieszköz-

lését

megígérte.

tette,

hogy ha a nádor a

nem

eszközli,

adta,

Valóban,

midn leirat

és társai tárczát

Batthyány kijelenmegváltoztatását ki

nem

hogy vagy módosíttatja a

vállalnak

:

szavát

vagy

leiratot

is

leköszön.

a

Azonban így is rendetlenségek történtek. Estve egy példányát elégették, Zsedényit, kinek

leirat

ellenjegyzése mellett érkezett, halálra keresték.

30-ikán heves kerületi jelenet származott

chenyi

utána

s

Deák

e

;

rendetlenségeket

Ebbl

mert Széelítélték.

Deák, a mint beszéde is mutatja, nagyon fel volt indulva a rend fentartását a haza els kötelességének ;

jelentve

ki,

hozzátette

:

„Isten látja lelkemet, gyer-

mekkoromtól fogva epedtem a dolgok átalakulása után, de ha ez anarchiával jár, elfordulnék tle*. Madarász László (Somogy), ki márczius 29-ikén Zsedényi perbevonatását indítványozta vetetlen oka volt,

a dolgot

Deák a

;

nem

a

bántó szókkal

s

e kihágás köz-

ház elé tartozónak mondta is illette

a felszólalókat, mire

nevében felindulva utasította vissza a támadást a ház helyeslése közt s Széchenyi aztán elsimította a vihart.

De

saját képviseli joga

a leirat miatt a harag végig zúgott Pesten át az

egész országon. Valóságos polgárháború

állt

küszöbön, 6*

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

84

midn

30-ikán délután

kettkor Bécsbl külön

fél

sür-

gönynyel hívták fel Batthyányt, Széchenyit, Eötvöst, Deákot, ki, mint Lónyay Menyhért írja, a legsötétebb

nem

sejtelmek közt

várt kevesebbet az országgylés

eloszlatásánál.

Megérkezvén a felhívottak Bécsbe, még az nap Ferencz Károly fherczeg megtartotta velk az érte-

Szgyény

kezletet

ellenz javaslatát Szgyény

lária

—

—

mond Szgyény

chenyi,

tette

hosszas

de teljes

cancel-

adta el.^

»Erre,

Batthyány szárazon és daczo-

san sürgette az országgylési

Ugyanezt

A

és Bartal jelenlétében.

modorában Szé-

a királyi

tisztelettel

Legmérsékeltebben

kívánatok teljesítését.

és geniális

család

iránt.

Eötvös, ki nyíltan kijelenté

szólt

hogy a dolgok idáig jutottak; is lehetetlennek tarde az ellenállást most már totta. Ingerültebb volt Deák, bár lényegileg Eötvöshöz sajnálkozását a

felett,

hasonlóan nyilatkozott". Bartal s

a tanácskozás

is ily

eredmény nélkül

értelemben szólt

oszlott

el.

Ezután

gróf Hartiggal és báró Jósikával folyt a tárgyalás. Az

eredmény az is

el volt

lett,

hogy nem engednek

határozva

Széchenyi eljárták

;

s erre

az udvar

de másnap a nádor, Eötvös és

a fherczegeket

s

a megtagadás

következményeit oly veszélyeseknek ecsetelték, annyi loyalitást ígértek,

a márczius 31-iki rát és

hogy végre engedtek. így született leirat, mely elejti a királyi kama-

udvari cancelláriát

;

a királyi háztartásról és

egyéb közös kiadásokról a határozatot a

gylésnek intézkedést

'

tartja

fenn, de

kíván;

Szgyény

az

jöv ország-

ezekrl ideiglenes egy részének

addig

államadósság

Em,lékiratai-ha.n

(36.

április 2-ikára teszi, világos tévedéssel.

1.)

ezt

az

értekezletet

DEÁK A elvállalását

85

MÁRCZItrSI NAPOKBAN.

mellzi; a hadügyre nézve békében

el-

országgylés és a kormány teljes hatáskörét; azonban a katonaságnak az országon kívüli alkalmazását s a katonai kinevezések jogát a pragaz

ismeri

matica sanctio értelmében a király magának tartja fenn, de mindenben a személye körüli magyar miniszter ellenjegyzése mellett.

Ez a nevezetes

vonatkozó része.^

ide

leirat

E

tárgyalások alatt márczius 31-ikén déleltt történt, hogy találkozván, kérte t,

Szgyény Deákkal a nádornál hogy nagy befolyását használja

fel

az országgylésen

a kivánatok mérséklésére, mire a következ nevezetes nyilatkozatot tette: „Hát ki gondolja, hogy az eddigiek is meggyzdésem és óhajtásom szerint történtek

de részeg emberrel

;

nem

lehet okosan beszélni,

pedig az országgylés most részeg." Ez a nyilatkozat fontos következtetésekre jogosít,

már említett nyilatkozataival az els leirattal szemhogy egybevetjük. Kétségtelen, ben sem foglalt volna el oly erszakos állást s olyannak

kivált,

ha Deáknak

tartotta,

többi,

lehet valamit csinálni. Mindenesetre

melybl

a még meg sem alakult minisztériumban már itt jelentkeznek az els ellentétek atomjai. E leirattal a nádor márczius 31-ikén déltájban

'

Nem

beszéli el

ily részletesen,

Deák

is

de a födologban

Lunstkandl

elleni

hséggel így

teljes

mvében

(10

— 11.

1.)

e tör-

vények keletkezését. Említi a király els tárgyalásait a kanczellárral, továbbá rokonával, a nádorral s hazánk fö hivatalnokaival;

említi

az

miniszterjelöltek

els

el

nem

második bécsi

fogadott útját,

leiratot,

a nádor

s a

az értekezletet Ferencz

alatt, a benne résztvett tagokat s a dolgok hitelére nézve hivatkozik Deákra, Eötvösre, Szgyényre

Károly föherczeg elnöklete és Bartal Györgyre.

86

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

Pozsonyba;

érkezett

onnan még ugyanazon hajóval

Eötvös a fváros megnyugtatása végett Pestre hozta. Pozsonyban hat órakor volt az elegyes ülés, melyen a leiratot a nádor kihirdette. Midn Deák és Kossuth beléptek a terembe, falrenget riadalom köszöntötte

ket; a nádor

Még

iránti

lelkesedés

ismert határt.

alig

az nap kerületi és országos ülés a leirat szerint

átalakította

Ekkor a

a miniszteri törvényjavaslatot.

kedélyek megnyugtatására felszólalt Deák

s azt

mondta,

minden meg van adva, a mit papíron adni lehet a többi a nemzet gondja* a nemzet gondja az is, hogy a felelsséget átvigye az életbe. Hangsúlyozta, hogy a leirat polgárháborútól mentette

hogy

e

, leirattal ;

meg a

hazát.

;

Erre

a minisztérium megbízásából a

leirat

következményeire térve, a királyi udvar

sára

egyelre egy általános

ellátá-

megszavazását

összeg

indítványozta. Ezt általános helyeslés követte. Utána

Madarász László, gróf Batthyány és végre Kossuth szóltak. Kossuth beszéde kivált a körül fogott, hogy mért fogadja el ezt a leiratot, noha nincs meg benne mind, a mit kívántak? Elfogadja Kubinyi Ferencz,

legkivált; mert tudja, kelll"

—

kielégít.

hogy ha

Tlünk

azt

miatta

polgárvér folyna

mondaná: „nem

és

mert végre

függ kivívni a többit ezután

;

is

mert

hazánk önállása most pénz- és hadügy tekintetében van.

is biztosítva

A még

pozsonyi és pesti radikálisok ugyan ezzel

sem megelégedve

;

nem

voltak

de a többség öröme

A

rendek a közös kiadásokra három millió forintot szavaztak meg, április elsején a nádor tiszteletére ünnepet tartottak, Kossuth intézett hozzá elnyomta zajukat.

beszédet,

melyre a

április 2-ikán

felelet

éppen oly lelkes

maga a nádor

táviratozta

volt és

Szgyénynek

DEÁK A MÁRCZIUai NAPOKBAN.

Bóesbe, hogy

87

hangulat a lehet legjobb, a lelke-

a

sedés általános. így álltak a dolgok, midn ennek a legnehezebb kérdésnek megoldásával mindenki azt tartotta, hogy az országgylés befejezte mködését s csak pár leg-

szükségesebb törvényjavaslat van

még hátra. Különösen

az országgylés higgadtabb része kívánta volna végét

mert

tartott

a sok tekintetben hevenyészett törvények-

tl, melyek közül éppen a legfontosabbak voltak hiányo-

sak; tartottak továbbá véletlenektl, meglepetésektl,

de

le kellett

még

múlhatatlanul tárgyalni pár javasla-

Ezek közül a népképviseletrl szólót (1848 V.), ennek mind az 57 pontjával együtt, a kerületben márczius 30-ikán egy napon tartott két ülésen egészen befetot.

:

jezték; csak egy fontos módosítást tettek rajta Kubicza

Pál (Trencsénmegye) indítványára, hogy fél-telek helyett az egynegyednyi jobbágy-telket vették a qualificatio alapjául.

Kossuth hozzájárult

s

nagy többség sza-

vazta meg, noha Andrássy Gyula a választói jog e kiterjesztését,

A

fleg nemzetiségi okokból, nem

helyeselte.

javaslatot a márczius 31-iki országos ülés

nem dek

felkiáltással fogadta is

el, s

április elsején

és

400

forint lakbére

Deák márczius

majd-

a fren-

csupán a föntebbi pont, a képviselk 5

napidíja

forint

ellen tettek kifogást.

30-ikán délután két órakor Bécsbe

hivatván, e javaslat tárgyalásán

csak

is

nem

vett részt s így

a kerületi ülésben volt módja e két ponthoz szólani. Az elsre nézve különösen azt április 4-ikén,

fejtette

ki,

hogy a negyedtelkes szavazók legfölebb

százezerrel fognák növelni a választók számát s

aggodalomra ok nincsen

így

az

másrészrl a választói jog általános szavazati jognak legjobb

ellenszere s így

éppen a stabilismus barátainak kel-

kiterjesztése

;

88

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

lene óhajtaniok. Kifejtvén továbbá a képviselk napi-

különösen abból a szempontból,

dijának szükségét,

hogy máskülönben szegény ember képvisel nemlehetne s e mellett nagyon is ki volnának a követek téve a megvesztegetés

kísértéseinek:

elfogadta az elbbi

frendek

5-ikén a

törvényjavaslattal

az

szerkezetet.

még

elfogadván,

is

együtt

ülés

egyhangúlag

Ugyanezeket

április

az nap öt

felterjesztették.^

más

Szgyény

Emlékiratai részletesen felsorolják azokat a nehézségeket, melyekbe ennek a javaslatnak megersítése

is

ütközött, kivált a határrvidékekre vonatkozó pont miatt (55.)

ugyan

;

szerepét

elmondja benne Batthyány és Kossuth

míg végre a

megersítette egy hogy a határrvidékek katonai szervezete nem fog megváltozni, míg az beleegyezésével új törvény nem alkottatik. E küzdelmekben Deák most nem vett részt s nem is járt az országgylés végéig Bécsben. Az eseményeket kiváló kedvetlenséggel s némileg végzetes megnyugvással kisérve, feltn ritkán hallatta szavát, úgy hogy az április 9-ikéig tartott csaknem állandó üléseken alig szólott néhányszor, mialatt mások minél rendkívülibb indítványokkal álliak el, a lázas napok hatása alatt keresvén a feltnés alkalmait. Pár felszólalásából majdnem kiérezni az iróniát, melylyel a rendeket pár túlzásban meggá;

király ezt

is

oly leirat kíséretében,

Említsünk

tolta.

Az ^

A

lása, a

fel

csak két esetet.

április 2-iki kerületi ülésen

többi öt javaslat

megszüntetett

;

Bónis Sámuel

tör-

a megyei hatóság ideiglenes gyakor-

magán úrijavadalmak államadóssággá

vál-

toztatásáról szóló javaslatnak egy 9-ik §-tal való kiegészítése, a földesúri felirat,

hatóság megszüntetésérl érkezett

a községi választásról s végre

javaslat.

királyi

válaszra

Fiúméról és Buccariról

DEÁK A

JIÁKCZIUSI NAPOKBAN.

89

vényjavaslatot nyújtott be, hogy a miniszteri felels-

ség gyakorlati életbeléptethetése végett minden közhivatalnok elmozdithatását mondják ki, a bírák kivételével,

A

megindult vitában Madarász László, Somogy

követe, az örökös fispánságok megszüntetését indít-

ványozta

;

mert kevés logikát látna abban, ha ezek

nem

elmozdíthatók

volnának.

Deák

erre felelve, azt

monda, hogy „e táblánál a logika az események miatt cassálva van, s a törvényjavaslatok azért annyira elté-

rk"

egyébiránt választás által alakított

;

s

elmoz-

díthatatlan megyei bíróságot és felels minisztériumot

összeférhetetlen eszmének

törvénynyé

lett

(1848

:

tart.

XIX

Bónis javaslata mégis

t.-cz.)

;

Deák

többet

nem

szólt a kérdéshez.

A

másik eset

Ez alkalom-

április 5-ikén történt.

mal Balogh Kornélra megyéje (Gyr) nehéz feladatot rótt

;

mert utasításából

fel kellett

olvasnia egy törvény-

htlen tanácsosok s köztök Metternich, gróf Apponyi György és Zsedényi Eduárd,

javaslatot,

az

mely

szerint a

Ulászló törvénye

büntettessenek

(VI.

decret.

7.

ez.)

értelmében

meg; Madarász meg éppen

a

ház

sorompói elé akarta idézni ket. Beöthy Ödön, Bihar tüzes követe, e napon jelent meg elször a házban,

nagy éljenzések közt foglalván dásával megürült helyet selényi, ki csak

;

el

a Reviczky lemon-

a karzatra pedig báró Wes-

egy nappal azeltt érkezett Pestre,

be hasonló lelkesedéstl üdvözölve. Az ülés, mely a görög-katholikusok és görög-keletiek vallásos ügyeit tárgyalta, a Balogh indítványáig közönbös hangúlatban folyt. Most egyszerre nagy élénkség keletlépett

kezek, „a habok kezdtek hullámzani, lippíkák áradoztak

midn Deák

fkép Madarász

s

kemény

phi-

és Beöthy ajkairól,

Ferencz, mint Neptun, egyetlen szavával

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

90

a hullámokat, figyelmeztetvén a házat,

lecsillapította

hogy valamikép következetlenségbe ne jöjjön azon felírásával, melyben minden politikai bnös számára amnestiát kér.

—

Ln

— Külö-

csend és nyugalom.*

nösen Beöthy, ki hosszas beszédben áradozott a helyzetrl, Deáknak e rendkívüli várakozás közt és nagy

nyugalommal elmondott pár szavára teljesen lefzve, röviden tette hozzá, hogy ezt az elzményt nem ismonda magát mentegetve merte; egyébiránt ez a beszélgetés errl a tárgyról nem ártott, még ha

—

—

élesebb

De

volna

lett

is.

magára áll. Deák a legtöbbször noha nemcsak az ország minden részébl

ez a pár eset

hallgatott;

érkeztek az országgyléshez a forradalmi láznak gyak-

hanem a házban is Deák ezek ellen is csak

ran furcsa és naiv nyilatkozatai

nem egy

ilyen

született

párszor nyilatkozott.

Borsodmegye

s

Akkor

is

;

hallgatott,

midn

márczius 27-ikén azt indítványozta,

Metternich; ki

magyar indigena

sék meg. Madarász László

s

is

volt,

pl.

hogy

bélyegeztes-

a szélsk rögtön készek

voltak mindenre s csak Szentkirályi lelkes felszólalá-

sára mondtak le arról, hogy legalább tustól

foszszák meg.

is

Deák ekkor nem

az indigena-

csak a

szólt,

Zsedényit üldözk rendetlenkedései alkalmával

tett

pár

megjegyzést erre a vitára és nem minden czélzás nélkül. Madarászra czélozva azt mondta, hogy „Ulászló törvényeit, az elavult Corpus Jurist, melyet a változó

körülmények fordulata egészen félretett, éppen nem tartaná alkalmas fegyvernek a nemzet új átalakulásában.** Az új rendszer emberéhez ezek az avult fegyverek s ily nagy dolgok közt egyes emberekkel való veszdés kicsinyeskedés volna.

Hevesen pattant

Madarász, hogy

önkényt nem tr

miniszteri

fel s

erre

hogy a

DEÁK A MÁKCZIUSI NAPOKBAN.

91

Corpus Juris és Ulászló törvénye eltemetve nincs erre

Deák másodszor

rendkivüli felindulással utasí-

Madarász vádjait. Ö nem, mint miniszter, hanem, mint Zala képviselje szólt szólt a szabadság és rend érdekében s ezt tenni fogja, míg össze nem totta vissza

;

roskad.

Hasonló indítványnak kell tekintenünk a Beöthy Ödönét április 8-ikán, ki Martinovicsok hamvainak felásatását s a nemzeti hála kifejezése melletti eltakarítását indítványozta

a kerületi ülésen, minek végre-

hajtását a minisztériumra bízta volna s ezt általános

majd április 10-ikén Szentiványi hogy a régi cancellária tagjai közül Zsedényi Eduárdot, ha a róla szóló hírek igazak, ne helyeslés fogadta; tette

szóvá,

alkalmazzák a status-tanácsban iránt a miniszterektl. Erre

;

felvilágosítást kér ez

elbb Kossuth

vette vé-

majd Deák, ki különös melegfáradozásait már els alkalommal is abban, hogy a miniszteri törvény megersíttessék s midn ez másodízben fölküldetett, a nemzeti követelések kivívásában senki nagyobb érdemet nem szerzett. Deák tehát ritkán szólt, de mindig mérséklleg s néha az iróniának halvány árnyalata jelentkezett beszédén. Ezeken kívül különösen két kérdésben vett részt: ezek egyike a miniszteriális kormányzatnak megegyeztetése a megyével s a másik Széchenyi törvényjavaslata a közlekedési minisztérium teendirl. Az els kérdést Bónis már említett törvényjavaslata delmébe Zsedényit, séggel

emelte

ki

Zsedényi

vetette föl a hivatalnokok elmozdíthatásáról

az alkalomból láttuk szólalt

fel,

ki arra

Deák

s

ebbl

véleményét. Utána Kossuth

a kérdésre, hogy a megyei szer-

kezet a miniszteri felelséggel összeilleszthet-e?

—

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

azt felelte,

hogy

ha

össze,

ezt helyesen s

úgy

értel-

mezzük, mint a minisztériumról szóló törvény mondja, t,

hogy a minisztérium törvénytelent nem

i.

mit a törvény rendel, végrehajtja

tesz

s

a

errl szük-

Ezért

E

ségesnek tartja egy rövid törvény alkotását,

beszédet

fleg azért tartotta, mert elször jelezni akarta, hogy egy ily tartalmú törvény kell s ez már készen is állott asztalán, mely éppen úgy, mint a népképviseleti törvény, az saját munkája volt mert másodszor senki sem érezhette inkább azt a kötelességet, mint , hogy a két elvet egymás mellett megmentse, mint ki a megye legnagyobb barátja s most mégis a felels kormány kivívója, st egyik tagja lett az események csodás összejátszása következtében. Kossuth

;

Azt mindenki tudta

s

a lapok

is,

kivált a Pesti

Hirlap, éveken keresztül hirdették, hogy az „akkori"

megye az

új állapotokkal összeférhetetlen

természetesen Kossuth

a

jöv országgylés

pontból leti

állt,

is.

ezt érezte

részletes intézkedéséig csak pár

a megyei közgylést szintén népképvise-

alapra kívánta fektetni s a nélkül,

gylés jogkörét különösebben vények végrehajtására

s

hogy a köz-

körülirta volna, a tör-

a minisztériummal való

kezésre a régi alakban tartotta volna meg.

a fenti vitával egy napon,

s

érint-

E javaslatát

április 2-ikán d. u. öt

bemutatta a kerületi ülésen lett

;

Törvényjavaslata tehát, mely

órakor

rendkívül heves vitának

tárgya különösen az, hogy e javaslat a nemesség

fejenként

való

megjelenését megszüntette.

Ez

oly

melyben a leend minisztérium tagjai sem értettek egyet. Széchenyi ki is mondta több más követtel, hogy ebben a régi és annyi áldozatot hozott

pont

volt,

nemesség jogainak csorbítását látja Pázmándy Dénes a megyét a pedig egyenesen kijelentette, hogy ;

93

DEÁK A MÁBCZIUSI NAPOKBAN. centralisatióval

összeegyeztethetnek

jöv országgylés

nem

intézkedéséig

részletes

a megye-

tartja s

a

gyléseket felfüggesztené. Erre Kossuth hosszú és fényes beszédben ajánlta javaslatát, hozzátéve, hogy inkább kiköltözik a hazából, mintsem csak centralisatio

legyen

s

inkább a ministerialis törvénynek

megbuktatására törekednék.

is

Látván azonban, hogy

javaslatát ebben az alakban el

nem

fogadják,

maga

hogy aludjanak egyet rája. Azonban másnap a vita megújult s minthogy Széchenyi e napon kifejtette álláspontját, maga Batthyány indítványozta, hogy mivel egyik jelöltnek, ha bárindítványozta,

melyik elv gyz, vissza kell a miniszterségtl lépni; tehát utasítsák a kérdést conferentia elé. Ezt a zárt értekezletet április

S-íkán este tartották meg.

Errl

csak annyit tudunk, hogy Deák ékesszólása és bölcsesége játszotta rajta a fszerepet, melylyel kiegyenlítette az ellentéteket s így jött létre az a közvetít, mindössze két pontból és két alpontból álló javaslat, mely

a megyegyúlést a régi

sgylés

alakjában föntartotta,

csak kiegészítette a községek képviselivel és azzal,

hogy a következ országgylés intézkedéséig a törvények végrehajtására s a megyei belkormányzatra ez a közgylés egy állandó választmányt küld ki. E kérdésben tehát Kossuth kénytelen volt éppen azt fogadni el, mi ellen két azeltti kerületi ülésben vitatkozott.

Széchenyi törvényjavaslata „a közlekedési minisztérium jelöltek

kezdték

teendirl"

áprüis

5-ikén került a miniszter-

megállapodása után kerületi ülésre tárgyalni.

Lényege az

volt,

miniszterium az elforduló szükséghez képest forint alapot

s

6-ikán

hogy az össztíz millió

alkothasson a közlekedés ügyeire, melyet

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

94

az ország biztosítson

ebbl vasutakra

s

nyolcz milliót,

vizszabályozásra két milliót lehessen fordítani. Az egész

id

márczius eleje óta, bármi hihetetlenül han-

alatt,

gozzék, ez keltette a legnagyobb vitát, átnyúlt április 7-ikére

nem

is

;

Széchenyi ismételve

ezeket tekintették

felszólalt.

A

legtöbben

elsrend kérdéseknek, mások

az általános javaslat helyett részleteket kívántak volna,

még mások a

budget-tárgyalásra halasztották volna.

Kossuth ez alkalommal Bécsben volt s a minisztérium álláspontját Széchenyin kívül Deák védte. Beszédében különösen azt hangsúlyozta, hogy a ministerialis kor-

mányzat pénzt igényel; maga a közvélemény eredményeket fog kívánni, ehhez pénz kell elre a szerzdéseket a vasutakról stb. bemutatni nem lehet s ;

magok

az

eljárások

is

pénzt igényelnek; e mellett

kormányzat nélkül sem oszlott volna el az országgylés országos pénztár felállítása nélkül. To-

felels

vábbá ha az új átalakulás okozta lázak elmúlnak, mit nyert a haza ? A mindenki azt fogja kérdezni kormánynak tehát legalább a jöv haszon reményeit kell elmutatnia; mert egyelre minden társadalmi osztály veszített ezeket meg kell nyugtatni s a munkára vágyóknak munkát adni. Minderre a jöv országgy:

;

lésig s a felhalmozott

munkák

befejeztéig várni

nem

alkotmányos

de furcsa kezdése is volna kormányzatnak, hogy az országgylés a minisztériumnak a hitelt megtagadja. Madarásznak felelve meg az

lehet;

azt mondta,

hogy

e mellett

magától

értetdik, hogy

novemberig, a míg a közteherviselés életbe

nem

lép,

bármily szépen szónokoljunk, a közmunkáknak a megyékben meg kell maradniok s a minisztérium intézkedése alá adatniok; ez éppen úgy a helyes megfontolás, mint a bizalom kérdése. Ez az , mint Zala

DEÁK A MÁKCZIUSI NAPOKBAN.

képviseljének véleménye

még nem

nem mint

s

95

miniszteré

;

mert

így a törvényjavaslatot hosszú némi módosítással megszavazták

miniszter.

huza-vona

után

azonban 8-ikán elbukott a frendeknél. Széchenyi szomorú arczczal hagyta el az ülést de mint elre megmondta, tárczakérdést belle nem csinált. Midn ;

azonban a rendi tábla másodszor a frendek

javaslatot,

is

megsürgette a

is

elfogadták s

ebbl

1848 XXX. t.-cz. Míg ezek történtek, a király április 7-ikén a miniszterek kinevezését, melyet a nádor

lett

az

:

10-ikén

két

délután

órakor vegyes ülésben

aláírta április

a leg-

nagyobb lelkesedés között hirdetett ki. E pár nap alatt Pozsonyban állandó lázas izgalom uralkodott.

A

kerületi

országos

és

ülések kora reggeltl

éjig tartottak, oly teremben,

nem

dezve

lévén, a

mely

7-én estve hat órakor.

április

jegyzkbl egy a végre,

tett

:

ily kerületi

ülésen,

Deák a rend érdekében

küldjön ki a ház a kerületi

bizottságot a törvények szövegezésére

hogy

április

9-ikére

tábla tegye ülését állandóvá

helytartóvá

királyi

kés

beren-

követek faggyúgyertya mellett

végezték az ország dolgait. Egy

három indítványt

világításra

;

minden elkészüljön, a

végre a nádor teljhatalmú

neveztetvén

s

így személye

sért-

hetetlen lévén, a pestmegyei fispánságot s a jász-kún

kapitányi hivatalt ruházza másokra. Mindezeket, mint

Deák

összes ez

idbl

való indítványait, általános he-

lyeslés fogadta.

Ekkor t. i. még azt hitték, hogy a király már lej de csak 10-ikén esti hat órakor érkezett meg s így az országgylés bezárása 11-ikére, kedd napra esett. Ezen a napon ersítette meg a király az elkészült 31 törvényczikkelyt, melyek fontosságukat

9-ikére

;

TIZENEGYEDIK FBJEZET.

96

hogy már akkor ezredéves történetünk új határköveiül tekintette ket a közvélemény s a következ napot, mint új millenium hajnalát üdvöfképen, mert a múlt nemesen halt meg, erzölte szak nélkül múlt ki a nyugati eszmék els hatalmas lehelletére, egyelre vért nem sóvárogva. A márczius tekintve, olyanok voltak,

;

3-ikától

vagy még inkább márczius 14-ikétl

április

11-ikéig terjed pár hét éppen oly átalakulást idézett

el, mint mint a pusztaszeri sgylés, mely a hódító nemzetbl szabad, alkotmányos nemzetet alkotva, egy ezredévig tartott fejldés alapját letette és biztosította most pedig az új törvények letették az új alkotmányosság alapjait, mely szerint a király csak uralkodik, de ;

nem kormányoz

;

a hbéri rendszert átadták a múltnak,

a régi politikai társaságok és körök helyett az egységes

nemzet

De

állott fel

ezt

megifjodva és lánczait lerázva.

csak éppen megemlítjük.

Deák

életrajza

más, sajátos szempont kiemelés érekötelez, arra, hogy ez a néhány nap eldöntötte

Kossuth uralmának kér-

dését. Mikor Deák fölment,

vele,

versenyezni

nem

bírt;

Részvétele

engedte. csillapító,

az

közvetít volt

de

nem

is

ha akart volna akart

s

a tért

is,

át-

ügyekben inkább mérsékl, ha Kossuth szólt, mindig

s

hallgatott; szavát a tanácskozásokban érvényesítette,

melyeknek részleteit nem ismerjük eléggé. Egyszer állt fel csak Kossuth eltt, midn márczius 31-én, a miniszterialis

törvény jóváhagyásánál,

még mindig

látta

követek és hallgatóság arczain az elégedetlenség Sietett kijelenteni,

hogy a leiratban minden meg van

adva, a mit csak papiroson adni lehet figyelmet másra terelni;

után Kossuth

megnyugvást

a

jeleit.

s

igyekezett a

azonban pár más

még Batthyány

után

felszólaló

is felszólalt s

jelentett ki, de egyszersmind oly

noha

mélyen

DEÁK A MÁBCZIUSI NAPOKBAN.

nyomta

97

hogy csak annál jobban hogy mit nem kaptunk meg teljesen s a megnyugvás bölcsesége helyett a lemondás és áldozat nagyságának és a hsies önmegtagadásnak érzetével ujját a sajgó sebbe,

éreztette,

töltötte el az

beszédet

t éljenz hallgatókat.

nem

Deák

azóta nagyobb

a vezetést átengedte

csak hosszabban a minisztérium megállapodásának védelmére április 6-ikán, a Széchenyi javaslatánál, midn Kossuth Batthyányval Bécsben volt a is tartott,

;

egyszer szólt

népképviseleti törvény érdekében. Máskor mindig Kossuth beszélt, vezetett, informált, felvilágosított és döntött

;

a legfontosabb törvényjavaslatok

szellemét fejezik igy most

ki,

vitte azt

hanem

is

is

nemcsak az

szövegezte

ket

s

a szerepet, melyet 1839/40-ben

Deák: azaz nemcsak az országgylésnek, hanem a sziveknek és hangulatoknak

is

vezére

volt.

Mindezt a csalódás némi természetes érzelmével szemlélték azok, kik

Deák

nem

voltak Kossuth hívei. Ezért

lelkes fogadtatása után a lehangoltság és csa-

lódás érzete vett

ert

rajtok s megadással várták az

k

események folyamát, mint azt tette Deák is, kitl több erélyt s a vezetésnek Kossuth kezébl való kiragadását várták. Ezt Deák meg sem próbálta nem volt természetében s bölcsesége úgy is megsúgta, hogy hiábavaló volna. így midn az országgylés vége felé közeledett, a Deák éljenei mind kevesbedtek, míg Kossuth alig bírta a nemzeti lelkesedés tanuj eleit elfogadni és megköszönni s olykor betegséggel men;

tette

ki

magát,

a

mi valóban nem csoda. Maga a

követi kar mintegy a múlt végett elhatározta

lényinek fáklyás-zenét ad tött;

de egy nagy

Ferenczi

:

Deák

hagyományok

fölelevenítése

ugyan, hogy Deáknak és Wesse-

falusi

F. élete. ü.

s e

végre 300 forintot gyj-

égés

hírét

haUván, ezt a 7

TIZENEGYEDIK FEJEZET.

98

leégetteknek

adták egy más

összeggel

együtt

s

a

min Deáknál senki kevésbbé nem

tisztelgés elmaradt,

búsult.

így érkezett terek s így

vények

el

Deák

az országgylés vége is,

kinyomatását.

;

de a minisz-

megvárták Pozsonyban a Április

14-ikén

indultak

törle

hajón Pestre, hol nagyszer fogadtatásban részesültek.

Minden minisztert koszorúval fogadtak, de a kivilágítást az es elmosta. Másnap, 15-ikén a pesti nemzet-

rség

adott az összes minisztereknek „addig

még nem

nagyszer" fáklyás-zenét, melyen Kossuthot kivéve, mind ott voltak az Európa-szálloda erkélyén.

látott

Kacskovics

Lajos,

pest -városi

fjegyz

Deák a

Batthyány és Deák

feleltek.

fentartását

a polgároknak

ajánlta

s

beszédére

kül- és belbéke

ezzel

társaival

együtt belépett a nagy feladatok tömkelegébe.

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

Deák mint miniszter 1848 április—JTÍnins havában.

— SZEBVEZI MINISZTÉRIUMÁT. — BELS — RENDELETE A SAJTÓBIRÓSlGI ESKÜTTSZÉKEKRÖL. — KÖZZÉTESZI MINISZTÉRIUMA BEOSZTÁSÁT. — NÉHÁNY RENDELETE ÉS A FELSBB BÍRÓSÁELJÁRÁSA. — INTÉZKEDÉSEI A BÖRTÖNÜGYBEN GOKRÓL. — AZ ÖSSZKORMÁNY HELYZETE. — A NEHÉZSÉGEK. — MINISZTERTANÁCSOK. — HIBA A KORMÁNY MEGALAKÍTÁSÁBAN EBBEN DEÁK ÖNMAGÁRÓL. — A MINISZTÉRIUM A HADÜGY. — HÁROM FKÉRDÉS. — AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÉRDÉSE. — SEGÉLY AZ OLASZ HÁBORÚ ELLEN. — KÖZÖS KÖLTSÉGEK. — A BONYODALMAK. — DEÁK A HELYZETRL. — MACSKAZENE LÉDERERNEK. — AZ ORSZÁGGYLÉS ÖSSZEHÍVÁSA. — A MENISZTÉRIÜM TEVÉKENYSÉGE. — DEÁK A HELYZETRL JÚNIUS 15-IKÉN. — MEGHASONLÁS A KORMÁNYBAN. — KOSSUTH TÚLSÚLYA, — A HELYZET KÉPE AZ ORSZÁGGYLÉS MEGNYITÁSAKOR. MINISZTÉIIIÜMÁNAK ÜGYKÖRE.

MKÖDÉSE.

S

S

S

A tali

fényes napok elmúltával

állását,

vénykezés,

elfoglalta hivatör-

esküdtbíróság, börtönügy, úrbéri törvény-

kezésbl ered szentszéki,

Deák

melynek körébe tartoztak a büntet panaszok,

polgári

törvénykezés

bányászati és váltóbíróságokkal,

a

a felü-

gyelet a hiteles helyekre, közvádlókra, ügyvédi karra

a korengedély,

a protestánsok házassági

viszonyai,

az udvari cancellária

által gyakorlott politikai

kodási ügyek,

az

tehát

eddig általa

kiadott

bírásbírói

parancsok, a bírói delegácziók, birói zár, rövid visszahelyezési,

fólebbviteli bírósági,

hibák kérdései;

törvénykezési forma-

a büntet és polgári ítélszékek el-/

fii'

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

100

rendezése, a törvénykezési eljárás

s

végre a büntet,

és bánya-törvénykönyv kidolgozása.

polgári

szokatlanul

kivétettek

a

kegyelmezési

Egészen ügyek s a

király melletti miniszterre bízattak azért, mert a kegyel-

mez

jogot az 1848:

magának

király

E

t.-cz.

24 §-ja

szerint

a

tartotta fenn.

munka

rengeteg

III:

elvégzésére,

melyek egyszer-

smind, az Ausztriával való viszonyunk megoldását kivéve, a legbonyolúltabbak voltak, csak nyugodt lehetett volna számítani.

idkben

Oly munkáról volt ezekben

szó, melyen 1792 óta a nemzet hiában fáradozott, a mely részét megalkotta is, az 1848-iki törvények alapostól felforgatták.

Minisztériumát

Deák azonnal

szervezte

május 3-ikára már majdnem minden állást betöltött. Államtitkára lett Ghyczy Kálmán, kit erre még Pozsonyban, az országgylés végén felszólított, osztályigazgatók lettek a büntet és úrbéri osztályban Bónis s

Sámuel,

a polgáriban Nagy Károly,

Dubraviczky László és

;

Simon,

a"'

osztálytanácsosok

Irányi

politikaiban

Szalay

Beöthy Lajos, Kis Lajos, Farkas

titkárok Tóth Lrincz,

Hadschics János,

Ágoston,

a

kodificationálisban

Dániel,

Kendelényi

Ferencz,

Pap

Antal; mind kiváló férfiak, kiknek egy része a múlt-

másik része a jövben ismertté tette nevét. Azonban még mieltt csak el is kezdhette volna egyik vagy másik kodificatiót, Szalayt május 21-ikén a frankfurti német szövetségi országgylésre, Pázmándy Dénessel együtt, követnek küldték ki. Ezért Deák, bármily bajnak tartotta is, már elre lemondott róla, mint Szalaynak június 3-ikán írta, hogy az országban,

gylésre a büntet

törvénykönyvet

készítse s így lettünk

szegényebbek.

és

eljárást

el-

egy második nagy munkával

DEÁK KIST MINISZTER.

A

101

bels mködésérl Ghyczy visszaírja, hogy a törvényhozási dolgokat maga Deák végezte Szalayval, a míg t. i. ez Frankfurtba nem ment, a kinevezéseket sziatén magának tartotta s Tóth Lrinczczel intézte el de a többi teendket mind Ghyczyre bízta, ki vezette a három osztályt s minden rendeletet letisztázva küldött Deákminisztérium

emlékezéseiben azt

;

nak. Ghyczy az osztályfnököket, a forradalmi ügyekbe

merült Bónist kivéve, nagyon dicséri. polgári és politikai osztályban

a magyar

A

fleg a

dolog,

nagyon sok

volt

;

királyi udvari canczellária feloszlatása

sommás

mert után

ügyek s fleg ez utóbbiak, mint bíráskodási kérdések, nagyon sok munkát adtak. A törvényalkotás teréu Deák els mve a sajtóa bírói parancsolatok,

vétségek delete

esküttszékekrl szóló ideiglenes ren-

iránti

volt.

visszahelyeztetési

Ugyanis az 1848: XVIII.

t.-cz.

felhatal-

mazta a kormányt, hogy az 1843-iki büntettörvénykönyvi javaslat elvei s így

adta ki

Deák

szerint intézkedjék április

e tárgyban

29-ikérl ezt a rendeletet

a minisztertanács jóváhagyása után 108 pontban. Ezt még Szalayval együtt készítették s az alakba öntés Szalay ségek

mve.

felett

alatt és

Megjelent

Miniszteri rendelet sajtóvét-

Ítélend esTcüdtszélcék felállítása iránt czím

pár esetben ítélkeztek

is

e szerint sajtóvétsé-

gekben, a mi els eset volt hazánkban.^

^

Egy alkalommal Deák

a saitóvétségekröl

szóló

is

XV.

czim

kénytelen volt sajtóperbe fogni t.-cz.

10-ik

§-a

értelmében

a

május 20-iki minisztertanács végzésébl, midn 56-ík számában azt irta, hogy ,a minisztérium István nádor fherczegségét provisorius királynak kiáltotta ki". Olyanok voltak az idk, hogy ily veszélyes Márczius tizenötödike

képtelenség

is hitelre talált.

lapot a

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

102

A

nyugalom némi helyreálltával berendezte miniszBudán a régi országházban s május 5-ikén

tériumát

országos körlevélben tartozó tárgyakat

részletesen

kijelentette,

;

közzétette a hozzá-

hogy a minisztériumá-

codexek és eljárások elkészítésére külön szakértket fog felszólitni s tehát, ha bárki ezek egé-

hoz

utalt

szére vagy részleteire jól kidolgozott javaslatot készít,

szívesen fogadja.

ványára ságáról

István s

Továbbá minthogy éppen az

megsznt

a nádori törvényszék és személyes

bíráskodás, ezek helyett

tanács

indít-

nádor lemondott a jász-kúnok grófelterjesztésére a miniszter-

a következ intézkedéseket adta ki:

ezután

a jász-kúnok fölebbviteli bírósága a rendes perekre ugyanoda utaltatnak a a hétszemélyes tábla lesz ;

nádori törvényszék

összes

ügyei; ezekre az ügyekre

egy szavazat nélküli eladó neveztetik ki

;

a nádor-

hoz személyes bíráskodásra felterjesztett ügyek egy

háromtagú legfels bíróságra bízatnak, mely egyszersmind a fölkelési és majorkodási pénztári számadásokat

is

megvizsgálja

perújítási

;

a törvénykezési

alaki hibák és

engedély megadása ezután az igazságügy-

miniszter hatáskörébe tartozik. terjesztésére a minisztertanács

Ugyancsak az április

el-

26-ikán a bel-

ügy- és igazságügyi minisztériumban egy horvátosztály felállítását határozta el

;

május elsején elrendelte, hogy

Horvátországgal a levelezés ezután

is latinul folyjon,

oda magyar és latin nyelven küldessenek meg, de a horvát fordítás mellékeltessék. Május 30-ikán a minisztertanács elrendelvén Mészárosnak a

a törvények

határrvidék pereiben a haditörvényszék felállítását, Deák elterjesztésére a polgári perekre, a magánviszonyok rendezésére, ítélszékeik és fölebbviteli bíróságaikra nézve elhatározta a határrvidék

megkérd-

DEÁK MINT

lOá

MIiaSZTEB.

k

zését s azt a felhívást, hogy készítsenek

ezekrl Ezek végleges kidolgozására az igazságügyi minisztériumban két tanácsost állított be 2500 forint fizetéssel. Közzétette továbbá, hogy az István fherczeg-

maguk

javaslatokat.

szállóban naponként

9

— 11-ig

bárkit fogad;

bármily

magánfolyamodvány beadható ugyanott a 27-ik szám alatt Tóth Lrinczhez vagy Budán a minisztériumban Ghyczy déleltt bárkit fogad s magánügyekben az iktatóhivatal felvilágosításokat ad.

Deák

tehát a gondolható

legnagyobb nyilvánossággal rendezte be hivatalát. Az ország minden

részébl felcsdült jobbágyok csakminden hozzáfordulót készséggel világosított fel. Megmagyarázta a

ugyan

bven

igénybevették idejét s

jobbágyoknak az

új törvényeket és helyes értelmöket,

jobbágy telkeik valódi hogy a jogegyenlség alapján szabadon élvezhetik munkájok gyümölcseit és megvagyonosodhatnak vigasztalta, bátorította, lelket.

i.

a robot

birtoklását

alóli

fölmentést,

fölvilágosította,

;

;

sítette

ket

az igazság és

hazaszeretet

érzelmeivel.

Mind ez annál szükségesebb volt, mert a gyors átmesok helyt keveselte, netet a nép seholsem értette meg ;

a mit kapott

s

az urakét

is

kívánta volna

;

még

több

helyen bánkódott a jobbágy- viszony megszntén, els

nem

zavarában

tudva, mihez kapjon, megfosztatván a

századok óta megszokott gyámkodástól.

Mindezek az intézkedések oly természetek voltak, hogy noha sem , sem minisztériuma különös népszerségnek nem örvendett, de meg nem támadták értök. Valami csöndes megnyugvás fogadta mindazt, a mit te tt

;

ezért alig

lehet

olvasni róla

valamit az

egykorú lapokban, a mi forradalmi idben a legked-

vezbb

bírálat.

104

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

Látván Deák, hogy sem új büntet- sem polgári törvénykönyv egyelre országyúlésileg nem készülhet; erre nyugalmat a világesemények aggasztó rohama s

honunk fenyegetett helyzete nem fog adni: elkészítette ugyan az országgylésre a büntettörvénykönyvet, mint egy július 10-ikén tartott beszédében kiemeli; de tudnem tárgyalható, elssorban is május 25-ikén két nevezetes intézkedést tett, melyek azt

ván, hogy egyelre le

egyikét Pest városához intézte, másikat a királyi kúriáAmazt a város börtöneinek szégyenletes állapota

hoz.

miatt

Bónis Sámuel jelentésére adta

addig

is

elrendelvén

ki,

Pest börtöneinek javítását,

a míg az egész országban czélszerü intézkedéseket tehetne. Kiváltképen elrendelte,

tessenek,

hogy egészséges börtönhelyiségeket sok

bnöst

össze ne

bérel-

a rabokat

zárjanak,

naponként szabad levegre vigyék, a rendri kihágásért befogottakat a bntevkkel együvé ne zárják s a befogottak mihamarább bíráik elé állíttassanak.

A

királyi

kúriához intézett rendelete az igazság gyorsabb kiszolgáltatására vonatkozott (váltóügyi,

bnügyi

;

ezért a kúriát

és polgári)

hogy a váltó-tanács naponként

három tanácsra

osztotta s elrendelte, ülést tartson.

táblán külön úrbéri osztál}^ rendezett be

;

A

királyi

intézkedett,

hogy a perekhez képest szintén két-három tanácsra oszolva munkálkodjék s a váltótörvényszéket két tanácsra osztotta.

A

kúriát továbbá 33 tagra növelte,

elnökévé az országbíráját tette és királyi

;

a táblát az elnökön

személynökön kívül szintén 33 taggal, a

váltó törvény széket az elnökön és alelnökön

taggal szervezte

;

kívül 11

intézkedett a kúriánál felszaporodott

perek sorrendjérl és egy egységes per-irattár berendezésérl. Mindkét rendeletét is

nagy lelkesedéssel fogadták

maguk a radikal-lapok s nem egy czikk olvas-

DEÁK MINT

105

MINISZTER.

ható róluk az egykorú lapokban, melyek

t akkori igaz-

ságszolgáltatásunknak különben elég szembeötl szá-

mos hiányaira

figyelmeztették

;

de e mellett teljes hitet

fejeztek ki benne.

Ezek Deák

mködésének els fontosabb nem ezek okozták [a f nehézsége-

miniszteri

de

intézkedései;

hanem azok a

ket,

összminisztérium

mködésének már

helyezkedtek

óta útjába

s

mert állandón

bénították;

melyek az

rendkívüli akadályok,

az

els

pillanat

a szakmunkálkodást mega bel- és külpolitika

s

a

megoldatlan közjogi kérdések miatti aggodalmakkal foglalták el az egész kormányzatot.

Ugyanis

az 1848-iki átalakulás

népképviselet,

alapelvei,

t.

i.

a

kormányi felelsség, megyei szervezet

ideiglenes rendezése, a hivatalnokok elmozdíthatósága által korlátozott

önkormányzat, általános adózás,

tör-

vény eltti egyenlség, az úrbéri terhek és papitized eltörlése és ezen elvek közt azok is, melyeknek hazánk-

ban azonnal való alkalmazhatásán sokan, még Deák is elbb kételkedett; de viszont kiváltképen a magyar kormány lehet legnagyobb önállása: mind olyanoknak látszottak,

melyek a békés továbbfejlés

tékai s mindenesetre azok

rossá

lett

is

teljes biztosí-

lettek volna;

ha a mámo-

nemzet az állandó mozgásnak indult kivánato-

kat mérsékelni, a megoldatlanul hagyott fontos közjogi

kérdések rendezését nyugodtan bírta volna nézni s ha mindezek békés kiegyenlítésére az uralkodó környezetében

meg

lett

volna a változott viszonyok mellett

is

a

szinteség és jóakarat. Azonban mindezek összekuszáltatván s az elsimítható kérdések az események

teljes

rohama által élükre 1

állíttatván

L. pl. Reform. Nyilt

levél.

:

a gondolkozók szemében

1848. H. 27, 42.

1.

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

106

a nehézségek már a kiindulásnál legyzhetetleneknek aggódó tekintetök a jöv meglebbenteti fátyola megett elre megpillantotta a közelg rettent látszottak, s

eseményeket, melyek ellen er, bölcseség, hazafiasság

hiábanvalónak bizonyult.

Ezek közé az aggódok közé

tartozott

Deák a legels

pillanatok óta, a mint ezt levelei s az összes egykorú

adatok tanúsítják.

Midn a minisztérium

az április 15-iki

minisztertanácsból egy nyilatkozattal, mely a szabad-

ság feltételének, a rendnek fentartását minden lehet eszközzel igéri, az ország kormányzását megkezdte,

mindjárt

két nagy

pénze és katonája

nehézségbe

nem

ütközött:

volt

de volt egy forradalmi hangulatú

;

fvárosa, melyet kormányozni

nem

példájára vidéki városokban

anarchiára hajló irány

is

bírt

melynek

s

jelentkezett, több helyt véres kitörésekkel és üldözé-

sékkel a zsidók foglalásra

ellen s a

adta magát.

nép nem egy helyt

Mindehhez

ott voltak

föld-

délen,

északon, keleten és délkeleten különböz felizgatott s

a nyert jogoknál többet követel, elszakadásra tör

nemzetiségek

;

holott egyetlenegy régi politikai és köz-

igazgatási állapot

nem maradt

is

nem

s

is

az új törvények értelmében

maradhatott

egyetlen közjogi kérdés

Az

a lázas

izgalom,

Batthyány, 19

is

nem

volt.

melylyel a kormány

a bei-

már a gyakori

minisz-

igazgatás rendezéséhez fogott,

ter-tanácsokban

;

tisztázva

meg

holott Ausztriával

jelentkezett.

— 20-ikán

Április

15

— 17-ikén

a nádor melyeken a jegyzk felváltva az államtitkárok voltak; ezekbl mindegyre az össz-

tattak

elnöklete alatt tart-

tanácskozások;

miniszterek

által

aláirt

hirdetmények,

nádor külön proclamatiói adattak volt

a kormányban az egyetértés

ki. ;

majd István

Kezdetben nagy

az eljárás mindig

BEÁK IHNT együttes

107

MINISZTBB.

a míg Kossuthot betegsége pár hétre

volt,

visszavonulásra

nem

kényszerítette s Madarász László

útján a széls elemekkel május elején összeköttetésbe

nem

lépett.

Általában már a kormány alakításában oly hibák

melyek az alkotmányos kormányzat s mégis kikerülhetetlenek voltak. Ezek elseje, hogy több tag kedvetlenül s csak a kényszernek engedve lépett be, mint Deák, ki maga írja április 30-ikán, hogy csak kötelességbl és becsületbl engedett Batthyánynak, a ki azt mondta, hogy nélküle minisztériumot nem alakit ha pedig Batthyány visszalép, aligha akadt volna erre más követtettek

el,

fogalmával ellenkeznek

;

így t vádolták volna, hogy lehetetels minisztériumot. Kénytelenségbl vállalkozott tehát néhány hétre, míg egészsége engedi. „Örömest menekülnék most is, teszi hozzá, de

alkalmas

lenné

férfi

s

tette az

—

—

dolgaink mindinkább bonyolódnak, az ország állapota s

jövendje mindennap bizonytalanabb,

s

így távoz-

nom, legalább még egy ideig, lehetetlen." Ily erkölcsi kényszernek engedett Széchenyi és Mészáros is, ki

még hozzá

saját

alkalmatlanságát és kinevezetetése

miatti ijedségét leplezetlenül megírja EmléMratai-ban.

Mészáros egyébként az els küzdelmek

alatt

Pesten hivatalát csak május 23-ikán foglalta ;

el.

nem

volt

Herczeg

Eszterházyt végre csak Széchenyi beszélte rá a miniszterségre

s

utóbb

az

udvar kívánata hatott rá; de

hogy mihelyt a minisztériumnak törvényvagy veszedelmes irányát tapasztalná, tüstént lemond. így hát áUandón néhány lemondani vágyó miniszter volt a kormányban. A másik, még nagyobb kijelentette,

telen,

baj volt az, hogy a kormánytagok

meggyzdése, iránya

és czélja nemcsak különböz, sok tekintetben ellentétes

TIZE^KETTEDIK FEJEZET.

108

A

is volt.

nemzet mámorban

úszott,

midn

Kossuthot

Deákot együtt

Széchenyit és

Szemerét,

és

látta

minisztériumban, holott ez végzetes találkozás

nemcsak személyi, hanem elvi ellentétek ben s Deák ezt már Pozsonyban mélyen mint bárki,

nem

még

járhatott

mint Széchenyi

másként,

el

is

;

a

volt. Itt

álltak

szem-

érezte,

elbb

Batthyány pedig

mert világos

volt,

hogy

minisztérium Kossuth nélkül lehetetlen és két körül-

ményben

úgy , mint a nádor és az általok Egyik az, hogy ha, a mint

csalódott

k

vezetett bécsi körök.

mondták, Kossuth belép a minisztériumban, mint a kor-

mány

tagja,

módja

lesz

eltte

nem

anyaga

kevésbbé lesz ártalmas, mert kevésbbé holott éppen ezáltal, mivel titok

izgatni; volt,

a legjobban kezébe került az izgatás

a másik

;

tériumot,

az,

hogy a legártalmatlanabb minisz-

a pénzügyit adván neki, ezzel, mint István

nádor levelébl világos, ták

ámde utóbb

;

erejét paralyzáltnak gondol-

hogy éppen a legnagyobb

kiderült,

ert kapta kezébe

s

befolyása csak annál végzetesebbé

annál inkább, mert a másik hatalmi eszköz, a

vált;

belügy, egy vele

,

rokonszenvez, st utóbb vele szö-

vetkez kézbe, a Szemeréébe

került.

Ily személyzeti

viszonyok közt egységes elvek, közértelm szilárd határozás, egyöntet vezetés lehetetlen volt

azon fordult

meg

a kérdés, hogy melyik

;

el-

rendesen

fél

ersebb

ennek elve gyzött. Ezért a miniszter-tanácsi ülések már kezdet óta a lehet legzajosabbak s legzavarosabbak voltak. „Én kétszer voltam István nádor s

elnöklete alatt tartott minisztertanácsban ily

ben

(t.

i.

mint jegyz)

hatom, hogy

—

oly ziláltan

írja

folyt

Ghiczy

—

minségde mond-

a tanácskozás,

hogy

voltam jegyz és gyakorlott a határoértelmének fölfogásában, ismételve kénytelen

én, ki sokáig

zatok

;

DEÁK imfT MINISZTER.

109

voltam kérdezni, hogy miben történt a megállapodás.

A

tette, hogy nem ha igen sok okos, de külön alapnézetü ember van együtt egy minisztériumban.* Mindennek daczára azonban, noha többen érezték az összeférhetetlenséget, kilépni nem mertek, mert általános volt a hit, hogy

tanácskozás reám azt a benyomást

jó,

még egy többé

nem fog, nem lesz. Maradtak elemek; st a kilépéssel

teljes minisztérium

megersíttetni

pénz- és hadügyminiszter

az egymást kizáró fenyegetdzés Kossuthék egyik politikai fogásává lett, s vele sok határozatot kierszakoltak a tanácsban a tehát

ellen, mely aggódva engedett. Ezek voltak mindjárt kezdetben a minisztérium bels viszonyai. A kormány a hader kérdésében azáltal akart magán segíteni, hogy egyrészrl szaporította a

többség

nemzetrséget, melyet azonban fölfegyverezni nem

bírt

belle rendes katonaságot alakítni úgyis a lehetetlenséggel volt határos; másrészrl pedig egyelre nem sürgette a külföldön lev magyar katonaság haza s

küldését, tekintve Ausztria kényes helyzetét, de

midn

a vasmegyei, pozsonyi zsidó üldözések, szatmármegyei, békési,

rendetlenségek,

közép-szolnoki földfelosztási

selmeczi tót mozgalmak

elállottak

április 16-ikán,

:

20-ikán, 24-ikén ismételve küldött Eszterházynak sür-

hogy katonáink hazaküldését Olaszországból, 1848 ül. t.-cz. 8. §-a értelmében s egyszersmind kijelenti, hogy ha ez a kívánata most sem teljesíttetnék, oly lépések getést,

Galicziából, Morvából eszközölje ki az

megtételét

látja elkerülhetlennek,

gének érzete

kényszeríti.

minisztertanács egy tízezer

Addig

:

minkre is

emberbl

felelssé-

az április álló

26-iki

rsereg

ki-

állításának elmunkálataira Batthyánynak és Kossuth-

nak megbízást

adott.

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

110

Ez a

hivatalos közlemény a lapokban a sajtónak

már kezdet óta ócsákormány erélytelenségét, s ennek lapokban, népgyléseken, klubokban szabad kifejezést adva, népszerségét s benne a hitet aláásni nemcsak iparkodtak, hanem ez korán sikerült is; úgy hogy még Kossuthban is megingott a hit s hívei csak azzal tarttották fenn, hogy bizony cselekednék, de a miniszés közvéleménynek szólt, melyek

rolták a

terség kezeit megköti.

Katona az egész országban

nem magyar

tisztán a

alig

18,000 volt; de

kormány rendelkezése

pénz az állampénztárban alig volt 400,000 forint. tenni nem bírásnak ily körülményei közt szakadt

alatt

A

nem

és

;

a minisztériumra, a bels bajokon kívül, három nagy az államadósságokban az arányos rész-

közös kérdés

:

háborúra adandó

az olasz

vétel,

költségekben az

arányos

segély

osztozás.

és a közös

Ezek egyesültek

abban a fkérdésben, melyet röviden az egyesített birodalom nagyhatalmi állásának nevezhetni.

Közlök idrendben els

az államadósságok ügye mely a márcziusi alkudozásokban már szóba került; de egyelre a miniszterjelöltek kitérhettek elle azonban áprüis 7-ikén, a népképviseleti törvényvolt,

;

nyel kapcsolatban, a király egy külön leiratot küldött

a nádorhoz; de az akkori izgatottság közepett annál kevésbbé mondta úgy a nádor, mint a kormány közzétehetnek, mert a rendi országgylés nem is hivatott róla dönteni.

—

mint

házban

Deák

—

is

a törvények szentesítése után azonnal

adósság, illetve ;

st

alig

fel-

200 miUió forint ennek évi tíz millió kamatja elvállaoszlott el az utolsó rendi országgy-

hívta a kormányt

lására

így egyelre titokban tartatott; de mondta 1867 deczember 14-ikén a felsége mintegy

111

DEÁK MINT MINISZTER.

a bécsi kormány kiadta a Wiener Zeitung április 16-iki számában, melyben az adósság elvállalására nézve hivatkozás történik a

lés,

föntebbi

a

leiratot

nemzet nagylelkségére, a bizalom megersödésére, az osztrák tartományok sürgetésére és a pragmatica mely

sanctiora,

utóbbiban

az

tehát

elvállalás

jogi

kötelezettsége volt kifejezve.

Kétségtelen

s

hazánkfiai

bölcsebb

ezt

akkor

ia

1849 január 13-ikán Kossuth maga is, hogy ezeknek az adósságoknak egy részét már akkor el kellett volna vállalni és utóbb el is vállalt a nemzet elismerték, el

1867-ben körülbelül háromannyit; érezték sokan azt is, hogy ezzel azonnal ki lehetett volna csavarni a

kezébl a legersebb

reactio

szabbkor

s

kevesebb

fegyvert.

politikával ki

nem

De soha

rosz-

adhatták volna

még

pedig méltányosság helyett jogi kötelezettség gyanánt midn a kormány pénz s hadsereg nélkül hányódott az anarchia és lázadás veszélyei ezt a követelést,

;

midn

közt;

az

önfentartás

egyenesen követelte a

pénz összetartását. Valami oly fékevesztett felháborodás fogta el tehát a kedélyeket, mint a márcziusi napok végén s nem volt egyetlen hang, mely mellette mert volna emelkedni. Hogyan? örök idkre évi tíz milliót elvállalni az egyenes adókra, melyek eddig

ennek

felét

sem érték

el s

mindezt egyszerre az úrbéri

kárpótlással, holott azokból az adósságokból Magyar-

ország semmit sem vett

fel,

meg sem

talan törvény idézhet ellene és

zánkra

nem

fordítottak

;

fizetni

kérdezték, szám-

bellök semmit ha-

akkor,

midn

az ország

összes jövedelmeit évi 28 millió forintra számították ?

Ezek voltak versben és prózában a felháborodás kérdései

még

a rajok adott

a miniszterialis Pesti Hirlap-ban

kemény válaszok

fejezték

ki

is,

és

a taga-

112

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

dás határozottságát. Merhetett-e most már a kormány, Batthyány a minisztertanácsban elhozta, mást,

midn

mint tagadó választ adni a jogi kötelezettségre nézve ? Még Széchenyi és Deák is ellene szóltak s Deák

magánkörben adott

nyilatkozata,

hogy jogilag az

el-

nem kötelez és különben is ezt az adósságot elfogadni nem lehetne a tönkremenés világos szándéka nélkül, mert a kamatokat nem birnók fizetni vállalás minket

nyilvánosságra került

Deák

gették.

s általános

helyeslés közt ismétel-

hozzátette 1867 deczember 14-ikén,

hogy

a bécsi kormánytól hiba volt a jogi kötelezettség emlegetése de a magyar kormány is hibázott, hogy hala;

dék nélkül ki nem jelentette azt, a mit 1861 óta a nemzet mindig tett, hogy méltányossági és politikai okokból kész az adósság egy részének elvállalásáról alkudozni. „Mennyi baj, mennyi viszály, vér és áldozat lett volna ezáltal valószínleg elkerülve

!"

így

tör-

hogy egész 1848-ban a kormány az országgylés eltt ezt a kérdést el sem hozta. A második kérdés az olasz háborúra adandó segély ügye volt. Errl márczius végén már a házban is volt szó; akkor Batthyány, a ki a miniszterialis törvény elfogadása alkalmából úgy a maga, mint a minisztérium nevében megígérte az olaszok elleni segélyt, melyet a bécsi kormánykörök 40,000 katonában kívántak megadatni: kijelentette Madarász interpellatiójára, hogy tént,

e segély kötelezettsége a pragmatica sanctíóból egye-

nesen következik. Ezt akkor az egész országgylés helyeselte.

hangosan

Ámde már

pár nap múlva a közvélemény

kiáltozni kezdte,

hogy midn egy önérzetében

megalázott nemzet küzd szabadságáért és hazájáért,

éppen mi, magyarok, segélyt ellene nem adhatunk s nincs kormány, a mely erre áldozatot vagy csak hajla-

DEÁK MDrr MCnSZTEB.

mot

is

bírna kierszakolni.

közt április 10-ikén

meg

is

Ezt Kubinyi közhelyeslés

mondta egy

nem

az országgylés után Batthyány ebbeli

;

Ámde

ülésen.

egyszer ismételte

Bécsben, valahányszor valami iratot

igéretét

kieszközölt

113

st midn

Batthyány, Eötvös és Széchenyi

a májusi események után Innsbruckba mentek a királyt az országba hívni, az uralkodó a Budára jövetelt ettl tette függvé. Ez ezt a kérdést nemcsak eltérbe

hanem ebben

áUitotta,

fejezdött ki a pragmatica

sanctióból folyó kapcsolat követelménye,

melyben az

egész kormány lett

is kezdetben egyetértett s csak utóbb benne különvéleménye Kossuthnak és Szemerének. A harmadik kérdés általában a két országot ület

közös ügyek volt,

s

melyekre

elssorban a közös költségek kérdése

Deák

2-Lkán

április

indítványára az

országgylés a jövben beszámítandó három miUió forintot ellentmondás nélkül szavazott meg.

Deáknak mind s határozott

volt

e s

kérdésekben álláspontja

az

nyílt

államadóságokat leszámítva,

hogy jövnk ezen dl el, engedékenységet minden alkalommal. Számtalanszor mondta a minisztertanácsokban, hogy sem pénzünk, sem fegyverünk, sem megbízható katonáink, sem alkalmas

tudván,

javasolt

hadvezéreink nincsenek, csak erély és belátás menthet meg.

Ámde

ban

kinek az események látszottak szövetsége-

élt s

seivé szegdni, Írja

Kossuthot, ki áUandó szellemi láz-

meggyzni nem

bírta.

Mészáros

is

azt

Deákról, hogy „a külviszonyokra nézve legenge-

dékenyebb volt s mindent feláldozott volna, csakhogy honának jövjét biztosíthassa s azért felette csodálkoztam, midn hallottam, hogy az országgylésen az ;

államadósság egy részének átvételét

ausztriai

Azonban

ellenezte. Ferenczi

:

Deák F.

élete.

azóta, n.

is

mióta a körülmények vál8

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

114 toztak,

máskép kezdett gondolkozni,

is

s

ha Horvát-

—

országot illet ajánlatai elfogadtattak volna

nem jutunk

vala

volt,

reket ismerte.

Logikai

mények kodónak

higgadt,

a hazai körülményeket s az embe*

a körül-

ész, világos öntudat,

világos felfogása és

késn jvén

Deák

hol vagyunk.

oda,

jószív kedély

talán

eladása

tnt

által

ki s

az 1848-iki országgylésre, azt elhamar-

látta,

s

ezen elhamarkodás káros következ-

ményeit szerette volna megelzni. Végül békés

túlengedékeny jelleme daczára

s

talán

mondani

el lehet róla

bár ilyes emberek lennének a kormányok élén, akkor

még

tán

törvényekre sem lenne szükség

a törvény, lévén.

k

határozatnak

volt,

csak

k

maguk

korszakuk fénye, igazsága és erénye

Reám meggy zleg

hatott.

nyét elmondotta, elhallgatott, teri

;

nem

nem

állott

forradalmi

vezérszerepre hívták

Mihelyest vélemé-

nem vitatta ellent

ember,

;

azt

;

röviden s

a minisz:

minden

bár tulajdonai

— békeszeretetével kivonta magát.

Alapjában ez a három kérdés mind közösügy ugyan de akkoriban a mindkét oldalon uralkodó tájékozat-

események nyomása alatt alkalomszerleg dobattak a zavarok közé azonban a két els már április folyamán a Lajtha mindkét felén lanság miatt külön

s

az

;

foglalkoztatta az izgatott közvéleményt, növelve a politikai

rázkódások körét

gondolkodó elméket.

E

s

baljóslatokkal töltve

el

a

jelenetek egyike volt az, hogy

midn

Pestrl április havában vagy 200 huszárt és a magyar katonaságot Olaszországba akarták vinni, a pesti ifjúság meggátolta másfell proclamatióval akart lázadást szítani az itt lev olasz katonaságban, hogy ;

menjen hazája

segítségére

ebbl izgalom támadt; már

engedély április

nélkül.

Mind-

második felében

a minisztériumot egyik vád a másik után

érte,

hogy

dkAk iont

akar

nem

is

cselekedni,

kielégít, hogy

miniszter.

115

nem is, hogy erélye és merészsége nem áll az események színvonalán,

hogy nem hívja össze a nemzetgylést, mely kijavítsa az elbbi országgylés hibáit, mely tovább ült együtt, több ideiglenes törvényt hozott, mint kellett volna s

bennök nem mindig radikális elvekbl indult ki. így a minisztérium elbbi általános népszersége java-

már elvesztette. Másrészrl ugyanekkor a magyar lapok útján a hangulatról értesült s a

részét április végére

kormány

bécsi

hányást pénzt,

által

sugalmazott bécsi lapok szemre-

szemrehányásra

halmoztak, hogy mi sem sem katonát adni nem akarunk az Olaszország;

ban lev magyarokat is visszaköveteljük, st visszacsábítjuk a hazánkban lev olasz katonákat pedig ;

lázadásra s hazatérésre buzdítjuk, a monarchiát kettészakítottuk, s

a kormány hatalmát

megzsibbasztottuk

ha a had- és pénzügyben eddigi irányunkban meg gátoltatunk, a monarchia összeomlik. Ez volt

nem

ott kétségtelenül

7— 8-ika

a hivatalos álláspont

is

már május

körül.

így történt, hogy míg emígy bajaink sokasodtak, a bécsi kormánykörök mephistói gyönyörrel szemlélték

ket

és segítés helyett

örömmel ragadták meg azokat

az eszközöket, melyek alkalmasak voltak

bonyodalmait a végskig fokozni

s

bels ügyeink

tehetetlenségünk

érzetét az elkeseredésig csigázni, látni kellvén,

hogy

miként uszítják ránk minden képzelhet ellenségeinket.

Deák

április 30-ikáról,

erlködéseit,

miután elsorolta a minisztérium

a horvát terveket,

a bánáti és bácsi

hogy mindez sem katona, sem fegyver, sem pénz nincs, így

lázadást, a tótok mozgolódásait és azt, ellen

folytatja a helyzet rajzát

:

„Bécs örül e bajoknak, mert

haragusznak reánk, hogy a status-adósságokból egy

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

116

nem akarunk, ezt pedig képesek nem volnánk a

pár száz milliót elvállalni

nem

mert

tehetjük,

kamatokat, örülnek,

st

fizetni

megbukott pártnak néhányai

a

titkon

táplálják

talán

is

szintén

a már kitör

mozgalmakat."

Mindez csak kezdete volt

még

a bajoknak, melyek

különben csak abban változtak, hogy naponként fokozódtak; legkivált azonban az járult fokozásukhoz, hogy

május 10 és 11-ike közti éjjel a pesti ifjúság tömérdek nép kíséretében tíz óra tájban Budára ment, hogy Lederer Ignácz katonai parancsnoknak macskazenét adjon. ^ Lederer ezt elre megtudván, lakását a Szent-

György-téren katonákkal rakatta

meg

s

a macska-zene

kezdetén trombita-jeladásra ezek a fegyvertelen népre rohanván, szétoszlásra

fel

lások közt kaszabolta

s

sem

szólítva,

szétverte.

német károm-

Ebbl

oly izgalom

támadt, hogy a nádor és kormány alig bírta lecsillapítani.

Másnap a minisztertanács

vizsgálatot, de

elrendelte

ugyan a

Lederer Bécsbe futása csak növelte az

izgalmat és Petfi az azon nap tartott népgylésen oly

hevesen fakadt ki a minisztérium erélytelensége miatt országgylés, vagy mint

s oly erélylyel követelte az

nevezte, a „nemzeti convent" összehívását, hogy az elsért

ugyan sok szemrehányás

^

E macskazene

okai

:

érte s

népszerségét nagyon

Lederer Ignácz, magyarországi kamagyar kormánynak az enge-

tonai parancsnok, megtagadta a

delmességet a május a nemzetörségnek

7-iki királyi rendelet s a

törvény ellenére

csak néhány száz fegyvert adott

ki,

holott

hogy a fegyvertárban 14,000 fegyver van s ö becsületszavára állította, hogy nincs. A közvélemény tehát fel

utóbb

kisült,

háborodva s minthogy a hadi parancsnokságot a vette vagy nem vehette el tle, ezért a fiatalság egy része elhatározta, hogy ellenszenvének így ad kifejezést.

volt

ellene

kormány nem

BEÁK HINT is

117

MIKISZTEB.

st

leapasztotta; de az utóbbi közóhajtássá,

teléssé emelkedvén,

a

köve-

végzésébl a

minisztertanács

nádor, mint helytartó, május 20-ikán az országgylést

a király nevében összehívta július 2-ikára.

Mindez oly idben

történt,

mikor a minisztérium

valóban nagyobb erélylyel kezdett

fellépni.

Batthyány

a nádorral május 2-ikán Bécsbe menvén, május 6-ikán több kéziratot Jellasich ellen és a Horvát-

kieszközölt

országba küldend

királyi

hazarendelésére, a magyar katona-

7-ikén Mészáros

ság és a végvidékek

feletti

rendelkezési jogra nézve

intézkedett május 16-ikán az tanácsi

végzés

továbbá május

biztosra,

értelmében

április 26-Lki miniszter-

10,000 honvéd

rsereg) toborzásáról, 20-ikán két millió

(nemzet-

forint erejéig

utalványok és 12,500.000 forint mennyi-

közpénztári

ségig egy- és kétforintos bankjegyek kibocsátásáról és

ezek érczalapjának nemzeti adakozásból való össze-

gyjtésérl

;

közben Mészáros május 24-ikén elfoglalja

hivatalát, június elsején

fölesketi

Budán a vérmezn

a katonaságot az alkotmányra, megtörténik Erdélylyel az unió május 30-ikán királyi kézirat érkezik

sichot engedelmességre

országi

biztosnak

;

több

június elején Pestre,

inti,

szigorú

kedvez

melyek egyike

Jella-

másika Hrabovszky horváteljárást parancsol, a har-

madik minden polgári és katonai hatóságot, a negyedik Puchner erdélyi hadiparancsnokot a minisztérium alá rendeli

s

június

10-ikén ezeket két más követte

Jellasich és a határrvidékek

15-ikén

ellen.

E

mellett

május

ell az udvar

a második bécsi forradalom

Innsbruckba menekülvén, mihelyt ezt a minisztérium megtudta, május 19-ikén egy hirdetményt

tett

közzé

a rend és a király iránti húségrl; mert elhatározta,

hogy a

királyt

Magyarországba fogja

hívni.

Ezóta

118

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

a király behívása az országba, mint összes súlyos bajaink gyógyszere szerepelt a miniszterialis politiká-

ban

ezért a

;

zatából

május 20-iki minisztertanács-ülés határoa nádor is Innsbruckba ment, hogy ezt

maga

kieszközölje

s

az

olaszok

elleni

segély megigérése

kedvez

után, június elején, érkezett is erre nézve egy királyi válasz.

Mindezek azonban egyrészrl nem nyugtatták meg s fleg a pesti közvéleményt, mely kezdte

a magyar

hogy ilyeseknek ne higyjen, mert hiszen tartalmukkal naponként egészen ellenkez történik s nekik éppen azok nem engedelmeskednek, kiknek szólanak másfell csak növelték a bizalmatlanságot abban a minisztériumban, mely cselekvés helyett iratokat eszközöl ki s mindinkább meggyökerezett a hit, hogy a király környezete ketts eljárást követ: egyrészrl megadja a minisztérium kívánatait, másfell

megszokni;

;

felfegyverzi elleneinket.

Teljesen ugyanezt

Deák

írja

is

sógorának június

fenyeget veszélyeket a ráczok, st a budapesti tömeg részérl, a miniszteriura

15-ikén. Elsorolja a Jellasich,

tehetetlenségét, mert nincs fegyver és kapni,

sem

lehet

;

st

venni

megemlítvén továbbá a pénzhiányt, a

hitel

lehetetlenségét, a közjövedelmek csökkenését, így folytatja:

„De legsúlyosabb az hogy valószínleg :

vesz körül minden oldalról

;

a király aláír mindent

annak folytán rendelkezünk, de

á császár ellenünk".

:

minden

mi

el

találunk

a királyt s

akaratján kívül izgatnak

„Mi teszünk, a mit tehetünk, de fegyver

nélkül, pénz nélkül mire mehetünk, s is

nem

hogy mi ztük

nevével, de az

;

segítségre, bizalomra,

engedelmességre, kivált a katonai karnál

mindenütt azt hirdetik

perfidia

még

oldalról szórt szemrehányások,

ezenfelül

keserségek,

119

DEÁK HINT MnnSZTEB.

vádak, kárhoztatások, hogy miért nem tetttink többet s nem teremtettünk fegyvert, pénzt és ert r sem anyagi,

sem

szellemi

ernket nem növelik

;

st

bizalmatlan-

ságot gerjesztve irántunk és a polgárok egyes osztályai között

is,

még inkább

lehetetlenné tesznek minden

Örömest engednénk helyünket, legalább mi néhányan, másoknak, ügyesebbeknek, ersebbeknek; de minden megbomlásunk még inkább sietteti a közelg hatást.

anarchiát

nem vehetjük; pedig talán mondom: hogy magunk között

lelkünkre

s ezt

nem

hibázok, ha van egymás iránt, legalább egy iránt, bizodalmatlanság. Mindez barátom, pokol e földön, látni a haza közelget veszélyét, ott áUni a dolgok élén hatalom azt

is

s tekintély nélkül,

ben

s

érezzük

azt,

nem

bizhatni

senkiben és semmi-

hogy életünk, becsületünk hihetleg

siker nélkül lesz koczkáztatva és

ezen helyrl a haza miatt

s

még sem

léphetni le

a legszentebb kötelesség

miatt: ez kínos, iszonyúan kínos érzés.

Ily

érzelmek

között keU a közigazgatás mindennapi száraz dolgait is

végeznünk

s

ha oly komoly dolog nem volna, nevet-

ségesnek mondhatnám, tervekkel

s

midn

igazságügyi ügyekkel,

törvényjavaslatokkal foglalkozom, de lelkem

a hazát fenyeget veszélyek elhárításának gondjain csügg szakadatlanul." így ír Deák pár héttel az országgylés eltt s e levélbl is világos, hogy ekkor már teljes volt a minisztériumban „egy miatt" a szakadás, melyrl egyébként

minden egykorú adat tanúskodik. Ez az „egy" szó, mely természetesen Kossuthra vonatkozik, ismételten elfordul a 48-ról szóló fóljegyzésekben és levelekben.

Másrészrl világos

az,

hogy ekkor már a bécsi körök

bizalma teljesen elfordult hazánktól ezt csak valami

s

nagy bizalmi ténynyel

a kormánytól; lehetett volna

TIZENKBTTEDIK FEJBZET.

120

visszavívni a dynastiai érdekek és a közösügyi bizto-

sítékok kérdéseiben.

Az

összes hatalmi eszközök két-

ségbeejt szegénysége mellett csakugyan ez lett volna az egyetlen menteszköz; de ilyesre a minisztérium akkori bels viszonyai közt gondolni sem lehetett, noha a többség akarta volna. E bels viszonyokról többek, de kivált Mészáros feljegyzéseibl azt tudjuk,

hogy Klauzál mindig Deákkal tartott Eötvös, ha jelen volt, szintén, utóbb azonban ritkán jelent meg s közjogi kérdésekben még tovább ment volna, mint Deák; Mészáros, Széchenyi, mindig Deákkal szavazott Batthyány ;

;

politikailag bármily határozott

volt,

Kossuthtal azért

igyekezett mindig megegyezni, mert tudta, hogy nél-

más kormány is lehetetMindebbl világos, hogy Kossuth volt kisebbségben; eszméi gyztek; mégis az elbbi okból, mindig az

küle minisztériuma s bármely len.

mert

„alig volt

két tanácskozás közül

egy, hol le-

mondással ne fenyegetzött volna. A többi miniszter, az országgylés eltt lemondani, engedett. Gondolták holott állását kiki gylölte

—

nem akarván

—

hogy a fellengs ember némely inpraktikus kívánalmaiban s a pénzügyben magamagát fogja megbuktatni, vagy pedig a bölcs országgylés fogja kelletén felüli sebes és veszélyes mozgását rosszalni. Hanem e számítás hibás volt, a mint azt a követés remélték,

kezmény

De

is

megmutatta."

még más körülmények is járultak. Madarász László útján, a pesti forradalmi

ezekhez

Kossuth,

klubokra támaszkodott;

hogy

ezek elterjesztették a

hitet,

bírna tenni elhatározót és nagyot, ha minisz-

tertársai

nem gátolnák

és

a május-júniusi pénzügyi

mveletek annál jobban ersítették tüntették fel

ket, mint egy

ily,

e hitet, mert

önálló,

úgy

a korlátoktól

CElK MINT

magát így

121

HINISZTEB.

Kossuth els önálló tevékenységét, s mintegy önálló

felszabadított

a haza egyedüli reménye

lett

politikája

megindította július

kiemelésére

elsején

a

Kossuth Hirlap-^éX, minél a helyzetet alig jellemezheti valami jobban. megersítette,

E

mellett azt,

hogy

április

hogy önállón cselekszik, végén betegsége miatt

Budára egy villába költözött, a minisztertanácsokban egy ideig nem vett részt s fontos nyilatkozatok jelentek meg aláírása nélkül. Midn Batthyány ennek káros hatását kissé késn észrevette, rábírta t, hogy újra Pestre költözzék st a kormányértekezleteket nála tartotta; de mindez nem történhetett a nélkül, hogy tekintélye rohamosan ne szálljon és Kossuthé ne az ;

emelkedjék.

körülmények közt

Ily

mely hivatva

ült

az

össze

országgylés,

Magyarország és Ausztria közti kapcsolat, azaz a kölcsönös védelem, a közös költségek s ezeken kívül az államadósság kérdéseit

;

lett

elintézni a

volna

midn már

el volt terjedve,

st mélyen meg-

gyökerezve annak a perfidiának tudata, hogy az éppen ezeket követel hatalom támadtat és pusztíttat orvul

minket saját hazánkban; hazaárulás vádja nélkül

midn

az

ellenkez

minisztériumban

ült,

midn

tehát ezekrl

majdnem

szólni

lehetetlen volt; és

áramlatok pártfogója éppen a mint ennek legnépszerbb tagja,

a ki ugyan nem készítette el s nem is hívta ki az ellenzk támadásait, de midn ellenök tenni nem akart,

st érdekökben mindent daritást bontotta

elkövetett éppen azt a szolimeg, mely nélkül alkotmányos kor-

mányt elgondolni nem

lehet.

:

TIZENHARMADIK FEJEZET.

Az olaszkérdés

—

1848-ban.

ELLEGES INTÉZKEDÉSEK.

—

AZ OLASZ ÜGY A AZ ÉRTEKEZLET. MINISZTERTANÁCS. A HÁZ MEGALAKULÁSA ÉS DEÁK. KOSSUTH A KORMÁNY SZÓNOKA. DEÁK A JÚLIUS 11-IKI ÜLÉA JÚLIUS 10-IKI NAPIRENDI VITA. AZ OLASZ ÜGY ELSZÖR A HÁZBAN. HÁZSZABÁLYOK. SEN. KOSSUTH ELADJA JÚLIUS 20-IKÁN A MINISZTÉDEÁK BESZÉDE. KOSSUTH KIA VITA. RIUM POLITIKÁJÁT AZ OLASZ ÜGYBEN. ENNEK VÉGZÉSE A HÁZBAN ÉS MISZTERTANÁCS. JELENTÉSEI. VITA A KOSSUTH BESZÉDE S A SZAVAZÁS. DEÁK BESZÉDEI. DEÁK A KORMÁNYPÁRTRÓL. SZAVAZÁS FELETT S DEÁK BESZÉDE. A KORMÁNY BÍRÁBELSBB OKOK. BESZÉDE E KÉRDÉSBEN. KEMÉNY ÉS KOVÁCS LATA A PARLAMENTÁBISMUS SZEMPONTJÁBÓL. EREDMÉNY. LAJOS NÉZETE AZ OLASZ ÜGY BEFEJEZÉSE.

DEÁK KÖVETSÉGE.

MINISZTERTANÁCSBAN.

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

Deákot a

júliusi

—

—

—

—

—

—

—

országgylésre két helyrl, ú m.

június 14-ikén Debreczen Ill-ik kerületébl (a piacz és hatvanutczai 915 választó) s 15-ikén a szent-gróti

meg felkiáltással nem minden ellenszenv mint Oszterhueber június 9-ikén irta. Deák

(Zalamegye) kerületbl választották

követnek; nélkül,

de utóbbi

helyt

június 15-ikén azt felelte, hogy

követséget

nem

vállalni,

összeférhetetlennek

véli;

leginkább szeretne

mert a miniszteri de

a

állást ezzel

minisztertanácsban,

Az aztán mindegy, hogy az ellenszenvvel sem tördik „mi

hol ezt eladta, leszavazták.

honnan itt

—

lesz követ,

mond

—

;

annyi gúnynak, rágalomnak, sértések-

nek vagyunk kitéve, hogy már elfásultunk a bizalomnak vagy bizalmatlanságnak nyilatkozatai iránt". A

123

AZ OLASZKÉRDÉS 1848-BAN.

minisztertanácsi határozat alapján pár akkori radikal-

lap

is

foglalkozott ezzel az

összeférhetetlenségi kér-

Deák nézetét helyeselte ldést nem keltett. így Deák a déssel, s

fogadta

el s

ban

köszön

levelet kül-

Komlósy Imrét választották meg.

történtek, Esterházy Pál június 15-ikén

futár útján közölte Innsbruckból,

Pestre

de nagyobb érdek-

szent-gróti választást

a debreczenieknek

dött, kik helyette

Míg ezek

;

nem jöhet

hogy a

és intézkedéseket kér

öcscsét, Ferencz Károly

;

király beteg,

mert Ausztriá-

fherczeget

tette helyet-

tesévé. Erre a minisztertanács június 18-ikáról elküldte

a nádort, Széchenyit és Eötvöst Innsbruckba, hogy ha a király jobban lenne, hívják meg az országgylés megnyitására; ha ez nem volna lehet, tegye ideiglenesen helyettessévé az összes királyi jogokra nézve (törvényszentesítés, kinevezések, rendelkezés) a nádort

országgylés megnyitását, Horvátországra való tekintettel, bízza Ferencz Károly fherczegre. Ugyans az

ekkor a miniszterek a király

által

kibocsátandó, összes

iratok (a király helyettesítése, Ferencz Károly fher-

czeg megbízása, trónbeszéd) szövegét ték.

A

is

magukkal

vit-

frendi tábla elnökéül ajánlták Majláth Györ-

gyöt, alelnökéül báró Perényi Zsigmondot.

Minthogy azonban Ferencz Károly betegsége miatt Ausztriában a király helyettesítése János fherczegre az

bízatott,

országgylés megnyitására a

nádort hatalmazta iratokat,

meg

király

a

s kiadta az összes szükséges

melyekkel a nádor

s

Eötvösék 26-ikán érkeztek

Ezek következtében június 28-ikán minisztertanács tartatott, melynek legfbb tárgya az volt, hogy az olasz kérdés mi módon említtessék meg a trón-

Pestre.

beszédben, a mit a király és környezete egyenesen kívánt.

A

közhangúlatot

és Kossuth álláspontját

is-

TIZENHABHADIK FBJSZET.

124

hogy Batthyányék az innsbrucki út alkalmával a segély megadását újra megígérték s

merjük

láttuk,

;

Deák is a pragmatica sanctioból folyó kötelezettségnek ismerte el. A minisztertanácsban azonban heves összetzés történt e pont felett s Kossuth újra lemondással fenyegetzött ez e napokban közbeszéd tárgya ezt

;

míg lapjának els száma (július elsején) de oly módon, hogy a történteket mindenki kitalálta, s mindezek a közönség figyelmét volt Pesten,

meg nem

czáfólta

;

sokkal inkább az olasz kérdésre irányozták, mint kellett volna.

Kossuth különösen

a közvéleményre

kitörhet zavarokra hivatkozva azt

vitatta,

meg sem

olasz kérdést a trónbeszédben

s

a

hogy az

kell említeni;

mert a képviselk többsége minden segélyt

meg

fog

de a minisztérium többsége annál szükségesebbnek tartotta egyenes megemlítését, mert az tagadni;

nevökben Batthyányék megelvébl foly, mert a miniszterelnök ily kijelentést tett már a megolaszok

elleni

segélyt

ígérték, mert a kapcsolat és viszonosság

elz tice

országgylésen, mert végül a segély diploma-

nem

is

az olaszok

elnyomására adatnék, hiszen

mióta Carlo Alberto szard király

is

beleavatkozott az

olasz kérdésbe, ez teljesen külháború jellegét öltötte fel.

A

minisztertanács, mely most

is Kossuth lakásán abban állapodott meg, hogy az országgylés megnyitása eltti napon tartson Kossuth egy követi értekezletet és a többségtl tegyék függvé az ügy megemlítésének módját. Ezt az értekezletet Kossuth meg is tartotta és föltette a kérdést, hogy megemlítse-e a trónbeszéd a szard királylyal folyó háborút mert ha bármin alakben megemlítik, akkor ennek okvetetlenül a segély megadása lenne következménye? Mondják a jelen-

tartatott,

;

125

AZ OLASZKÉBDÉS 1848-BAK.

voltak, hogy Kossuth bizonyos burkoltsággal tette föl a kérdést, mi végre is mindegy de hogy óriás többség szólt a megemlítés mellett, úgy hogy Eötvöstl ;

maga

támogatva,

is

küzdött az aránylag

is

kicsiny

ellenzék ellen; azonban ezek s fleg Nyáry ömlengései a szabadság elnyomásáról, annyira kiforgatták, hogy az értekezlet végén azt mondta, hogy a kormány teljes egyértelmséget remélt s ebben csalódván, meg fogja kérni a nádort, hogy az olasz háborúra vonatkozó részt a

trónbeszédbl hagyja

ki.

Mondják többen, hogy a miniszterek elbámultak az eredmény ily levonásán s az értekezlet utáni minisztertanácsban nagy vita keletkezett miatta. Végre kimondták, hogy a megemlítésnek meg kell történnie, hiszen a többség erre nézve is

engedett

;

biztos

;

ebben Kossuth

de viszont megegyeztek, hogy a köz-

vélemény miatt és Kossuth helyzetének megmentése végett kössék a segélyt feltételekhez. így jött létre egy compromissum, egy középút, melynek körmönfont tartalma Kossuthtól ered. Ezt július 5-ikén, az ország-

gylés megnyitását megelzleg, a nádor elnöklete alatt jegyzkönyvre vették s lényege az, hogy nem lévén tanácsos semmi olyannak megemlítése, a mi a szenvedélyeket felizgatná s a véder lelkesült kiállítását az országgylésen gátolná ne mondjon a trónbeszéd semmi olyat az olasz háborúról, mi a közvéleményt felizgatná, csak éppen említse meg; de a kormány „ezt korántsem kívánja oly értelemben :

vétetni,

mintha a pragmatica sanctioból, melynek alap-

ján a birodalom kapcsolatának épségben tartását az

1848 in. :

t.-cz.

háruló azon

2-ik §-ja is kikötötte,

kötelezettséget,

külmegtámadás

Magyarországra

miszerint

a fejedelmet

ellen védeni tartozik, kétségbe vonni

TIZENHABMASIK FBOSZBT

126

St

akarná".

inkább, mihelyt hazánk területi épsége,

hazánk törvényes önállása az osztrák kormánytól szintén elismerve, „szóval hazánknak és királyunk koronájának materialis és morális belbékéje

biztosítva,

integritása teljes biztosságba helyezve lesz", a minisz-

térium állását köti hozzá,

hogy a hazai rendes had-

sereg nélkülözhet része a király segítségére adassék, ellen. Minthogy pedig a nádor fherczegnek meghívására a horvát bonyodalmakban személyes alkura Bécsbe mennek, hogy a minisztériumnak július 4-iki határozatai értelmében a külügyminisztert támogassák a minisztertanács megbízza Batthyányi, hogy a fenti kijelentést a szükséghez képest megtehesse de figyelmeztesse a föherczeget és az ausztriai minisztériumot, hogy ez Ígéret valósítása most már csak attól függ, ha az

de csak kültámadás és Batthyány János

:

;

osztrák minisztérium, a császári hatalom s a dynastia tagjai

mind közremunkálnak, hogy hazánkban a

tör-

vényes rend helyreálljon, hazánk törvényes önállását, beleértve a pénz- és hadügyet s mindezek teljes füg-

megóvják mert a a nemzet ezek megvédésére el van

getlenségét,

nyiltan elismerik

minisztérium

s

és

;

szánva a szentesitett törvények értelmében. Világosan

megjegyzik azonban, hogy a minisztérium ezt az Ígéretet nem érti a lombárd-velenczei olasz nemzet elnyo-

mására

;

csak oly béke és egyesség megkötésére, mely

a trón méltóságának, másrészt az olasz nemzet jogainak, szabadságának megfelel".

s

méltányos kívánatainak egyiránt

Maga Kossuth Iratai-ban (II. 352. 1.)

elismeri,

hogy ennek a középútnak czélja csakugyan az olaszok elleni segély megadásának kikerülése volt; de úgy,

hogy a pragmatica sanctioból elvileg legalább,

meg ne

folyó kötelezettség mégis,

tagadtassék.

127

AZ OLASZKÉRDÉS 1848-BAN.

Ugyanekkor Batthyány, tekintettel azokra a hírekre, melyek a minisztériumban lev szakadásról voltak elterjedve, a kormány szónokául s így képviseletével e fkérdésekben Kossuthot bízta meg, a mi logikailag Kossuth még nagyobb hatalmára vezetett, a mint ezt már csak az olasz ügy, illetve a válaszfelirati vita is megmutatta. Ekkép történt, hogy a július 5-iki megnyitáson felolvasott trónbeszéd mindazt

akkor mondhatott egy szó

sem

talános

fog-

kitétel:

de a közösügyekrl nincs benne

;

s az olasz

háborúról

hatalmasságoknak

támadták meg

nem

csak ez az

is

ál-

lombard- velenczei királyságban,

„a

hol a sardiniai királynak

gezni

magában

a mit az uralkodó nyíltan hazánk elleneinek

lalja,

s

némely más olaszországi

ellenséges

seregei

harczczal

is

felségének seregeit, a háborút bevé-

lehetett"

;

semmi határozott

tehát

kijelentés

benne nincs. Miután tehát az országgylés a válaszfeliratot letárgyalta, Batthyány július 24-ikén Bécsbe ment s ott eladta a minisztérium

július

5-iki

határozatát, a mint

meg egymást röpirat tévesen írja 1875-ben, nem Lajos, hanem János fherczegnek, ennek kérdésére hozzátéve, hogy a nemzet a minisztériumot támogatni fogja. Ekkor a fherczeg arra hivatkozva, hogy az Értsük

ezt családi tanács elé terjeszti, pár napi várakozásra

kérte

;

de soha többé

Ugyanis közben az

nem

történt,

tárgyalt róla Batthyányval.

hogy Pesten Deáknál egy

reggel nyolcz órakor mintegy 35 éves, középtermet,

élénk

kékszem egyén jelent meg,

ki francziául

magát

diplomacziai küldöttként mutatta be, mint ki Lamartine,

a franczia köztársaság elnöke nevében véd- és daczszövetséget

ajánl

a magyaroknak

elmondta indokait és

feltételeit.

Ausztria

Deák

ellen

s

erre azt felelte,

TIZBNHABMABIK FEJEZBT.

128

hogy Ausztria császára egyszersmind törvényes magyar király s vannak ugyan a két ország közt kényes kérdések, de ezek a törvényes útra tartoznak s a magyar kormányról és hségérl ismert magyar nemzetrl nem hiszi, hogy Uy ajánlatot elfogadjon; de várja meg Batthyány leérkeztét. Ezzel az illet távozott. Még ez nap délután két óratájt Kossuth lépett be Deákhoz, hozva,

térkép-tekercset

szókkal

e

Megkötöttem a

:

véd- és daczszövetséget a francza köztársasággal.

Deák

ekkor figyelmeztette Kossuthot a vészes örvényre de Kossuth merészen felelte, hogy talán sikerül terve

a nemzettel, ha senki útját nem szegi. Deák ekkor aggódva írt Pulszkynak Bécsbe s tudakozódott a diplomata személye iránt, kitl részletesebb leírás után azt az értesítést kapta, hogy a nevezett egyén bécsi

kém

udvari olasz

volt.

Ezért

nem

Bécsben az

tárgyaltak

st

segélyrl többet Batthyányval,

azt hitték,

hogy a magyar kormány csak cselvetésre használta az ajánlatot, minek elhivésére a képviselház tárgyalásai is

alkalmasok

voltak.

Deák

Nincs módunkban ezt a

de elhallgathatónak sem véltük

részletet ellenrizni;

szerepe miatt.

Visszatérve

országgylésre,

az

képviselk bevárása, az igazolások kidolgozása végett

a ház az erdélyi

a házszabályok

s

elnapolta üléseit július

10-ikéig.

Nyáry interpellatio alakjában tevén fel a kérdést, hogy veszély nélkül történhetik- e ez az elnapolás a kormány nevében Deák azt felelte, hogy az országgylés katona és pénz megszavazása végett hivatván össze, ennek megítélését a házra bízza, mely már :

meg

is

akartak

szavazta

az

sorshúzás

kidolgozására

;

elnapolást.

útján

Erre

kiküldeni

a

kilencz

tagot

házszabályok

de Deák figyelmeztetvén a házat, hogy

129

AZ OLASZKÉKDÉS 1848-BAK.

szakerk

szakbizottságba

zással választották

meg

s

kellenek, a tagokat szava-

köztök Deákot a legkevesebb

szavazattal, kilenczvenkettvel.

Az

igazolási viták alatt

mányt, összesen hatszor

ben

akkor nagy

az

így

is.

Deák képviselvén a

szólt s

kor-

párszor elvi kérdés-

zajt okozott Petfi-féle

szabadszállási választás ügyében figyelmeztette a házat,

hogy a választások megvizsgálását adja ki kezébl kérdéssé

ne

Ugyanekkor a vizsgálatot csak bizatni, nehogy hasonló kér-

válhatik.

is

s az igazolást

mert ez bizonyos esetekben kabinet-

;

egy képviselre kívánta

dés miatt sok követ küldessék ellenére

követ

két

nem

minisztérium

el

az ülésekrl. Viszont

hogy Krasznamegye a törvény helyett hármat választott s a

abból az alkalomból,

intézkedett az új, helyes választás

ügyében. Madarász László vádjaira, mintha a kormány

nem

volna kötelességét a törvény végre-

teljesítette

hajtásában

részletesebben

újra

:

fejtette

ki,

hogy a

választás megsemmisítése a ház joga és kötelessége.

hatalmát, — tévé — hozzá mert egykor nyakunkra fordulhat". A minisz-

,Ne

terjeszszük a minisztérium

térium tehát jól volt

szabad

;

tette,

hogy bele nem elegyedett, nem

is

de helyesnek látja hasonló esetek meg-

elzésére akár külön törvény alkotását, akár határozat A ház erre Deák véleménye szerint megsem-

hozását.

misítette a választást; a többire nézve

midn Deák

nem

határozott;

hogy nem egy vármegye ellenkezett a minisztériummal, az egész ülésen nagyon de

is

eladta,

törvényhatóság-ellenes hangúlat nyilatkozott. Július 10-ikén megalakult a ház-, elnöke lett Páz-

mándy Dénes,

A

délutáni

alelnökei Pálfy János és

ülésen

másnap a katona Ferenczi

:

Deák

heves vita támadt a

Almásy felett,

Pál.

hogy

és hitel vagy a válaszfelirat ügyét

F. élete. U.

9

TIZENHABMADIK FEJEZET.

130

tárgyalják-e? Az elst a július 8-iki minisztertanácsi határozatából

ülés

ellenzék s

kivált

Kossuth

Nyáry

;

ezt

Madarász László

Midn

forint

hitelt

föl is említette

kérdés és ebben a minisztérium volt.

az

hogy a kormány kétszáz-

ezer katonát és negyvenkét millió

kérni

de

Pál, az elvek terére vitte a

Nyílt titok volt ugyanis,

vitát.

indítványozta;

helyzete

;

akar

az olasz

ismert

is

tehát Nyáryék azt vitatták, hogy elször

a válaszfelirat, mint a szabad magyar nemzet els, Európához szóló nyilatkozata, tárgyaltassék s tehát nem a trónbeszédnek csak egy kikapott része a haza veszélyérl ez, a mit mindenki értett, de egyelre ki :

nem

mondott,

más

szóval azt tette, hogy

elbb a

válasz-

tnnie a katonaság és hitel felhasználása módjának. Ezt kivált Madarász József utóbb a vita folyamán minden hímezés nélkül ki is mondta s utána mások is. Madarász nem elég világosan így fejezte ki magát „Nem ajánlom meg semmi áron (a katonát és pénzt), ha mint bizonyosan tudjuk az ármány kezeli e hazának a múlt országgylés óta néhol rábízott képviseletét; nem ajánlom meg, ha tudjuk, hogy a kétszázezer katona csak arra lesz megadva, hogy szünid köttessék lázzadókkal azoknak további megersítésére". E beszédre Nyáry Pál felelt, majd Kossuth, a ki csak imént lépett be s hallotta másoktól Madarász vádjait, indulatosan hívta fel Madarászt vádja felirati vitából ki kell

:

—

—

bebizonyítására, melyet csak a minisztériumra lehetett érteni.

Utána Madarász

hogy nem Deák azonban még sem

kijelentette ugyan,

a kormányra értette szavait

;

hagyta szó nélkül, mert mint ezen az ülésen a kormány képviselje,

tartozott

is

rá

felelni.

különösen azért jellemz, mert ebben szokásos vádakat

is

Deák

e válasza

érinti

az akkori

a minisztérium ellen,

mink

:

nincs

AZ OLASZKÉBDÉS

iránta közbizodalom, kifolyása

taktikátlanságnak,

volna

válaszolt

;

de

—

azonban

;

az ügyetlenségnek, a

maradványa a régi

szerencsétlen

táblabírói politikának

131

1848-BAlí.

mond

—

Madarász

ezekre vádjai

nem

sokkal

mélyebbre, a becsületbe vágók. Végül a fegyverszünetre vonatkozva,

azt jegyezte

meg, hogy

pellatio alakjában kívánta volna hallani,

térium felelhessen

ezt inter-

hogy a minisz-

rá.

Madarász újra igazolván magát, a jelenet elsimult de ha Deák nagy felháborodást éreztet szavait olvassuk, látható, hogy ez a jelenet

is

befolyással volt

egész országgylési késbbi magatartására. Eyenekben

keresend foka, hogy mért kerülte utóbb egy szoros kormánypárt alakítására és biztos többség szerzésére az alkalmat; , kitl ezt leginkább várták, a minek kimondhatatlan hátránya utóbb nemcsak nyilvánvalóvá

hanem oka volt, hogy az országgylés vezetése egy túlzó kisebbség kezébe került.

lett,

Errl a maga helyén lesz szó most elég az, hogy a nagy többség, alig néhány képvisel ellenzése mel;

lett,

július

11-ikére

Kossuth indítványát tzvén ki

tárgyalásra, a történelmi

jelentség fényes beszédre,

az egész ház nevében, ünnepélyesen lotta

meg

katonát,

a rövid „megadja"

melybl

maga Nyáry

szóval

aján-

a kétszázezer

negjrv^enezer azonnal hadilábra

állí-

tandó és e kétszázezer katona ellátására a negyvenkét

Most eltávozván Kossuth, a ki még mindig gyengélkedett. Deák, az egy órai szünet után

millió forint hitelt.

kormány képviselje vett is kifejtette annak szükségét Palóczyval szemben, hogy a ház a nagyszer

újra megnyílt ülésen, mint a részt a tanácskozásban.

Els

sorban

jelenet hatása alatt folytassa a tanácskozást, intézked-

jék egy bizottság kiküldésérl, mely a trónbeszédre a 9*

TIZENHARMADIK FEJEZET.

132

közben a ház állapítsa meg hogy határozzon Nyáry indítszabályait ványa szerint abban, hogy a honvédelem, pénzügy s a válaszfelirat után letárgyalja a hbéri maradványok eltörlésérl szóló javaslatot. Továbbá az erdélyi képviselk interpellatiójára, kik a két hazarész közt a jogok kiegyenlítését sürgették, azt felelte, hogy az erdélyi magánjog és törvénykezés a magyarországiba válaszfeliratot elkészítse s ;

indítványozta,

be nem illeszthet magyarországit

is

s

;

ez

nem

;

minthogy azonban

új codexeket ez az országgylési szak hetni,

mert a

szükséges,

is

át kell alakítni

nem

fog készít-

a részleges intézkedéseket kivéve, egyelre leg-

megmaradnak a

jobb, ha

jelenlegi

állapotok.

Végül

vezetése alatt osztattak be betsorban az újon-

az

nan érkezett képviselk a kilencz osztályba s megválasztotta mindenik osztály a maga két tagját a felirati bizottságba, Irinyi indítványa szerint, melyhez

Deák

A

is

csatlakozott.

ház július 13-ikán fogott a házszabályok meg-

melyek elkészítésében Deáknak nagy

állapításába,

része volt. s

id

ez

E

szabályok tárgyalása

alatt

rendszerint

tartott

18-ikáig

a minisztérium más-más

tagja volt jelen. Bizottsági és törvényjavaslati ügyekkel

lévén

elfoglalva,

valósággal ki-

és

bejártak az

ülésekre s csak fontos alkalomkor volt jelen éppen

így tett Deák is, ki az mint egész vitában alig vett részt pár felszólalása az,

a

kit

meglátjuk

a kérdés

—

illetett.

—

;

egyébre vonatkozott.

Az Olaszországba küldend

katonaság

kérdése

legelször július 15-ikén került szóba a házban, azzal a hírrel kapcsolatban, hogy másnap katonák fognak az olasz sereghez küldetni s ezért egész Pest ifjúsága talpon volt, úgy hogy

másnap zavargásoktól

is

lehetett

AZ OLA8ZKÉKDÉ3

138

1848-BAIÍ.

Ekkor Mészáros megjelent a házban és Patay ügyben választ elégedetlenül feleié, hogy Patay adván, távozott. Erre az olaszországi ügyrl kívánt valamit hallani s minthogy elre szóba hozta a holnap történhet zava-

tartani.

József interpellatiójára néhány más

Mészárost

rokat,

visszahívták,

röviden ennyit felelt

:

ki

erre

vonatkozva,

„Egyébiránt annyit mondhatok,

hogy semmiféle ember Olaszországba nem megy, a oda nem tartozik". Ez látszólag annál megnyugtatóbb volt, mert a lapok ezt az „a ki oda nem tar-

M

tozik" kifejezést többnyire kihagyták.

Ebbl Deák

irányban

két

fejlett

azt a kérdést tisztázta,

természeténél

fogva,

ha az

megelégedve nincs, tehet ternek jogában

fel

ki

vita:

hogy az

egy részrl

interpelláló

jog

interpelláló a válaszszal

újabb kérdést

s

a minisz-

azonnal felelni vagy a választ

áll

hogy magára az olasz kérdésre nézve pedig kijelentette, hogy a minisztérium a maga politikáját el fogja adni a válaszfelirati vitában s a háznak módja lesz helyeselni vagy kárhoztatni. Ezzel most

késbbre

halasztani vagy egyenesen kijelenteni,

nem

felelhet;

meg

is

lehetett volna elégedni

téntek volna, láló

;

de a kérdést annyira

hogy már-már heveskedések

élére kezdték állítni,

midn Deák

tör-

újra kifejtvén az interpel-

jog természetét, a kérdés eldöntését arra az idre

kívánta halasztatni,

hoz érnek

;

midn

a házszabályokban e pont-

továbbá Patay felszólalásának valódi

ját kifejtvén, a

házat megnyugtatta,

mely

czél-

e beszéd

el. Deák kivált azt hangsúlyozta, bármin most Pesten, midn a királyt zavar hogy

hatása alatt oszlott

magunkhoz várjuk oly fontos,

magában.

min

s

midn

káros volna

a király Pestre jövetele s

min

veszélyeket rejt

TIZENHARMADIK FEJEZET.

134

A

elször

kérdés

tehát

a

házszabály-vita

alatt

került szóba, mellékesen ugyan, de elre vetve a zavarok árnyait. Bevégeztetvén 18-ikán a házszabályok,

19-ikén a válaszfelirat mohón várt ügyére került volna a sor; de Nyáry indítványára a kényes kérdést elbb zárt tanácskozmányba vitték. Ezek az értekezletek a

szöveg felett már pár nap éppen az olasz kérdés miatt nem bírtak megállapodni. Végre július 20-ikán Kossuth eladta a házban a minisztérium politikáját és meg-

kinyomatott

válaszfelirati

óta folytak

de

;

És noha a minisztertanácsi ismert végzés már eléggé kifejezi, hogy a segély megadása a kikötött feltételek mellett nagyon is bizony-

kezddött a

felirati

vita.

a válaszfelirat pedig még határozatlanabbúl csupán e kifejezésre korlátozta, „és a mily szinte azon hódolat, melylyel hü Magyarország fölséged iránt

talan;

viseltetik: szintúgy

óhajtja,

hogy

e kérdés

(t.

i.

az

olasz háború) a trón méltóságához és a viszonyos jogos

igényekhez képest oldassék meg"

hogy

fölötte

még ebben a

vita támadhatott

;

:

— valóban meglep,

szövegezésben

is

oly

nagy

Kossuth ugyanis

pedig az támadt.

egy hosszú beszédben részletezte a kormány politikáját a horvát kérdésben és általában a kapcsolt részek ügyében,

felolvasta

a

minisztériumnak

július 4-ikén kelt

b

János fherczeg

számára készített;

e

tárgyban

emlékiratát a nádorhoz, melyet erre

a

szünet

eladta az olasz kérdésben körülbell mindazt, történt, míg ez a compromissum-szöveg létrejött, a mi mindenesetre fölösleges és éppen nem politikus eljárás volt azután a miniszután

a mi a kormány kebelében

;

tertanácsi

különösen

határozatnak

elkezdte oly irányban magyarázni, a lett

nemcsak

az,

hogy

e

végs

feltételeit

melybl

fogalmazvány az

világos

müve;

AZ OLASZEÉBDÉS

hanem

az

is,

hogy

szerinte

a meddig

és hogy ez az a vonal,

mány

ebben az ügyben csakis

óhajtott a minisztérium gyakoroln

hatást"

„morális

135

1848-BAir.

egyetért a kor-

politikájával.

A

kérdés

ily

eladása világossá

fleg az

irati vita

ban úgy

A

lett.

tette,

hogy a

fel-

olasz kérdésre fog szorítkozni. Valójúlius

20-iki

beszédek közt kivált

Eötvös nyílt felszólalása nagy feltnést

keltett,

a ki

helyesen hivatkozván Batthyánynak a múlt országgy-

végén tett kijelentésére, szabatosan kifejtette, hogy Ausztriát e védelmi háborújában tartozunk segítni mert az olasz háború mai állapotában nem szabadlés

hanem a szard királynak

ságharcz,

foglalásra czélzó

külháborúja.

Azonban az ellenzék különösen azt akarta tudni, hogy ha minden feltétel után, melyeket a minisztertanácsi jegyzkönyv felsorol, netalán az eddiginél nagyobb segély adatik Ausztriának, miképen biztosítja magát a kormány, hogy ez nem fog az olasz nemzet elnyomására, az

érdekében fordíttatni?

absolutismus

Erre Kossuth újra

magyarázni kezdte a jegyzkönyv

hogy a ház felmásnapra meghívta ezek alakbaöntésére, a mit ígért de Batthyány indíttatva érezte kimondani, hogy e formulázáshoz és határozathozatalhoz ugyan kész hozzájárulni, de tiltakozik ellene, hogy a feliratba

végszavait

s

oly kijelentéseket

tett,

;

bevegyék. Eloszolván az ülés, batos kifejezése

még

végett

az nap a

mondottak sza-

minisztertanácsot

melyben Kossuthot újra szemrehányás kérdést

hogy a

oly irányba terelte s oly kijelentéseket tett,

minket nem hogy

tartottak,

érte,

kellett

volna.

Erre

azzal

csak a saját nevében beszélt

;

védekezett,

ezt

másnap a

TIZENHARMADIK FEJEZET.

136

Most pedig a minisztertanács formulázta a segítségadás módozatait, a mi éppen nem volt könny. Elször is megkísérti a békét a monarchiái szabad intézmények biztosítása alapján

házban

is

kijelentette.

ha az olaszok

erre

sem békélnének, akkor megpró-

bálja egy

katonai vonal meghatározását Ausztria ré-

szére úgy,

hogy mi ezen

jon és

innen

s az

es

ha az olaszok

meg

túl esik, Ausztriától elszakad-

rész kapjon szabad intézményeket

sem fogadnák

ezt

el,

akkor adja

a segélyt.

így

állott ez

a sajnálatos olasz kérdés és noha ez

kisebb jelentség

sokkal

mint a horvát ügy,

volt,

mégis nemcsak eltérbe tolatott, hanem a vita a legkényesebb pontokra tereltetett. Most már az ellenzék ez újabb szöveg kinyomatását követelte s mint való-

ságos prédára rontott lítni

rá.

Deák,

ki

nem akarván bonyo-

a kérdést, politikai nyilatkozatoktól tartózkodott

vissza akarta a vitát ismételve is természetes

A

terelni.

nem

vita

—

tárgya

meg

Vitassuk

azután pontonként

s

tehát

július

medrébe

20-ikán

egy kis része a

ez csak

az olasz politika,

iratnak.

monda a

feliratot

mikor a vége

—

fel-

általában,

felé az olasz pont-

vagy nem de Madarász László az újabb miniszteri értelmezés kinyomahoz jutunk, tárgyaljuk

menjünk

fogadjuk

el,

logikai rendben.

Midn

el

;

július 21-ikén

tását indítványozta.

Deák

kezetlensége

ellen

hiszen,

memorandum

fontosabb esetében a kinyomatást,

az els

most

minisztertanácsi

újra felszólalt a ház követ-

ha nem kívánta a horvát

végzését sem,

nem

mért kívánná

részlet-kérdés kinyomatását?

ily

Ámde nyerni,

;

a kisebbség

törekvése világos volt:

idt

a kormányt további nyilatkozatok által minél

jobban sarokba

szorítni s a

közvélemény nyomásával

AZ OLASZKÉRDÉS

137

1848 -BAN.

a házat a beavatkozás teljes megtagadására

bírni.

Deák beszédére válaszolva, világosan kifejezte. 0, monda, mindennem segélyellen van de szólásáról nem mond le s tehát követeli a kinyomatást. Erre Deák feleié a minisztérium Ezt az álláspontot Perczel,

;

:

s megmondja, ennek egyik pontját a ház határozottabban akarja kifejeztetni most ez is megvan. Ha tehát tegnap a kormány els nyilatkoza-

akar segélyt adni

politikája világos,

hogy mily körülmények közt

;

;

nem

tát

sem

kívánta

senki kinyomatni,

nincs

ma

helye

legkönnyebben éppen Perczel nélkülözheti, a ki úgysem akar segélyt adni semmi módozattal sem. „Az eljárásnak ezen modora ellenkezik a politis

ezt

kai egyenességgel", tévé hozzá szó szerint.

Deák

tehát

nem mondta

ki nyíltan, csak érintette

a különben csekély számú ellenzék valódi czélját

;

utána Kossuth, mint mindig, tovább ment. Elször

de is

kijelentette, hogy tegnap többet mondott, mint helyes volt; neki nem kellett volna ennek a politikának mikéntjét feszegetni, hanem a bizalom kérdésének tekinteni; „szintén megvallja, úgy látszik, sem diplomatának, sem miniszternek nem való" mert igen nyilt és egyenes most azonban a kelleténél úgy is több mondatván, egj'enesen fölveti a bizalom kérdését. Erre a ház igen nagy többsége, az ellenzék zajongása közt, bizalmat szavazott Kossuth pedig hevétl elragadtatva, dobta oda az alig 30 ülve maradt ellenzékinek ^törpüljön el az olyan minoritás, mely így violen;

;

;

:

tálni

akarja a dolgokat".

Ebben, a Kossuth egyenes felhívására történt sza-

vazásban mindenesetre bizalom volt.

kérdésének

Nyáry azonban

volt

fölvetése

szabálytalanság; kétségtelenül

a helyén de

kivált a szabálytalanság szem-

TIZEKHABMAPIK FEJEZET.

138

pontját fejtegette, s kijentette az elbbi és a mostani

hogy a minisztérium úgy, a mint

eljárásra nézve, látja,

már két ízben sértette meg a ház méltóságát. Deák annál inkább válaszoltak mert

Erre Kossuth és

;

k

mind a két esetben voltak az ügy részesei. Kossuth nevezte volt rágalomnak Madarász vádját, hogy a minisztériumban ármány vezeti az ügyeket s volt a mai jelenet elidézje is de mindkétszer némileg ;

Deák felszólalása volt a kiindulás. Deák válasza Nyárynak kivált méltó

sem az látta;

Elször

figyelemre.

elz

továbbá,

szólalt

más fegyverek

is

csak a logika

—

—

hibásan forgatom, de használom, ;

védelmébe veszi Kossuth

különösen kiemelte, a mi Kossuthnak

tetszett,

mint képvisel,

ma

tart;

mert bizalmam van hozzá" itt

hogy

nem

sértve

mond „vannak de én azokhoz nem értek; meg-

is,

lehet ezen egyet

éppen nem

sem ebben,

melyet tanácskozásokban a leg-

fel,

hatalmasabb fegyvernek

eljárását és

szempontból

két

mert

esetben a ház méltóságát

indokolja

nevében

azért,

hogy a

hanem mint

megelz

miniszter

nem

napon

adta

meg

fel-

kik különben ezt

s azok logikáját (a Kossuth helyzete mentésére hozták el) nem érti, kik ezzel ellenkezt mondanak végre megvédi Kossuthot

világosítását

;

„a.

törpe

nem sért

minoritás" s

nem

is

kifejezése

használatáért,

mely

akart az lenni.

Mindezekben tehát a helyzethez szólt. Fontosabb azonban a beszéd másik része, mely a minisztérium és a többség közti viszonyt fejtegeti s a melynek szükségét messzebb fekv körülmények indokolták. Ugyanis midn Deák 1848 márcziusában követ, majd miniszter lett, a békés kibontakozás hívei reményöket beléje vetették; legkivált pedig azt hitték, hogy a minisz-

AZ OLASZKÉRDÉS 1848-BAN.

139

magához fogja ragadni melyben t követni önkénytelenül megszokták és most még inkább szerették volna. Széchenyi általában is óhajtotta volna, ha nálunk

teriumban

s

az országgylésen

azt a vezérszerepet,

azonnal oly club-szellem nyilvánul, mint Angliában s

egy összetartó kormánypárt számára az Ullmann-házban fényes és kényelmes párthelyiséget rendezett be, hová valósággal csalogatta az embereket. Azonban a miniszterek nem jártak oda s a párt is csakhamar kerülte e helyiséget

vezér

és

a kiválóbb kormánypártiak

is

nélkül

maradt

;

noha

ösztönözték a minisz-

Ezek azt felelaz kormány általános bizalomra támaszték, hogy a kodik s nem „különösen" egy pártra. Ezt mondta terek egy részét a párt összetartására.

különösen Deák.

Kovács Lajos és Kemény szólnak legrészletesebben e, szerintök megfoghatatlan közönyrl s általában annak tulajdonítják, hogy noha a minisztériumban

a centralista párt fejei közül Eötvös és

ott volt

még sem

egészben

Szemere,

ismerték a parlamen-

kormányzat valódi lényegét. Batthyány minden

táris

egyéni és szellemi kiválósága mellett, zárkózott ter-

nem

mészete miatt

mas

Deák,

;

lenni,

volna.

ki

volt parlamenti vezérkedésre alkal-

sohasem

tolta

magát

fel,

nem

akart

mert okvetetlenül Kossuth versenytársává az a végzetes

így

helyzet

állt

elé,

lett

hogy a

nem alakítván összetartó pártot, a ház csakhamar Kossuth kezébe került; a több-

minisztérium vezetése

ség

teljes

bizalommal

nem

a minisztérium

iránt

önálló

sem folytatni, sem képviselni. Megvolt ugyan a kormány és pártja, de nem bírtak szoros kapcsokkal st a kormánynak még politikáját képvisel lapja sem volt az önkénytesen válpolitikát

kívánt

;

TIZENHARMADIK FEJEZET.

140

lalkozó Pesti Hirlap-on kívül;

kormányzati

míg Kossuthnak, minden

szabály ellenére,

július elseje óta

külön

lapja volt, a Kossuth Hírlapja.

Deák rosan

f

volt tehát

képviselje annak, hogy szo-

kormánypártra

összetartott

szükség

nincsen

kormánynak e nehéz idkben mint szemben a nemzettel csak önkényúgy fölfelé, tes bizalom adhatja meg létjogát; másodszor, mert a kormány úgy is csak a legjobbat akarja végül mert elször

is,

mert

ez Kossuth

neve

a

;

végzetes

ez

pártmegoszlásra vezetne s

alatt új

-wlna.

Most, július 11-ikén,

a felvetett

bizalom kérdése alkalmából minderrl így szólt »Higyel az urak, nyugodtabban senki sem várja el :

jék

ritásunk lesz, iránt".

nem

nem azért, mert hiszszük, hogy majohanem mert bizalommal vagyunk a ház

mint mi

ítéletét,

;

Ez a minisztérium,

a választásokba

teszi hozzá,

elegyedett s a hol a minisztériumra hivatkozás-

sal

választottak

tént

;

is,

ez minden

a minisztérium senkit ki

semmit nem

megbízás

nem

jelölt,

nélkül törsenkit

nem

hogy többsége legyen. „Felhívom a tisztelt házat, folytatja Deák, — nem az volt-e a panasz a minisztérium ellen, hogy nem gyüjté össze az erket nem az volt-e a panasz, hogy

ajánlott

;

tett,

—

;

nem akar értekezni és ket valamely ösvénybe bevezetni, nem volt-e az a panasz, hogy szétengedi azon többséget,

mely neki bizonyos

a minisztérium?

—

Azért,

volt,

s

miért tévé ezt

mert nekünk nem csinált

nem szerzett többség fejld bizalom kellett. Ez

bizalom,

kellett,

tól

volt

nekünk magá-

próbaköve annak,

hogy állásunk lehet-e vagy sem? Ezt nyugodtan és ha bizalmatlanság nyilatkozik, szinte oly nyugodtan fogjuk trni." Ez volt Deák nézete most, ez volt utóbb 61-ben és

vártuk

141

AZ OLASZKÉRDÉS 1848-BAN.

65-ben

Ennek nevében nem

is.

tanácsot

pártfegyelmi

térium

is.

Azonban

válaszában mondott

meg egészen maradt,

mellé

áll,

kitl :

miniszteri

ták,

is,

a minisz-

mint a mit

csak ennek ismerete magyarázza

mely

48-ban,

ugyanaz

volt a 40-es években. Ugyanis,

most,

lényeges oka

s

más oka

semmi

el

t

ebben követte

erre volt

magatartását

min

Deák

dául

s

fogadott

ekkor

eltávozni

ha pél-

nem Kossuth

perczben

fontos

e

még úgy sem

ez pártmegoszlást és mint akkor

volt

mond-

Akarhatta-e az

krizist okozott volna.

akkori közvéleménynyel szemben, kivált ez utóbbit és

éppen

, midn még

hogy

nem ugyan

Nyáry

nyílt

is július

11-ikén eladta,

helyen, de soknak hallatára

így szólt: „ki e pillanatban miniszteri

krizist

akarna

elidézni Magyarországon, az bolond* és ezt kimondja

most a házban is. A vád tehát, hogy a kormány a valódi parlamentárizimushoz nem ért, igaz volt oly alakban, hogy nem is

akart érteni.

Az bizony gyakori

eset volt,

hogy az

egyes miniszterek törvényjavaslatokat adtak be, miket az összkormány nem ismervén, a kormányi felelsség egyéni felelsséggé változott;

kormányzat egyik

holott a parlamentáris

f alapelve az az összfelelsség, mely-

ben az egyes tárczák vezetése összhangzó a kormányzat egységes irányzatával. Másik alapelve az állandó kapcsolat a többséggel, melybl kiemelkedett, mely benne nem egyéni rokonszenvért, hanem a kormányzati alapelvekért bízik le.

De 48-ban

;

vagy szavazza hogy a minisz-

ezért támogatja

gyakori volt az eset,

térium javaslatai készületlenül találták

kölcsönhatás hiánya miatt

bedobott törvényjavaslatra

;

a pártot,

a

minden kidolgozott vagy

más-más

támadt; minden képvisel jogosultnak

pártmegosztás hitte

magát

TIZENHARMADIK FEJEZET.

142

módosításokat

pótlásokat,

javaslatokat,

kormány tudta nélkül

a gyakran meglepetésére; úgy

s

adni be,

hogy a javaslatoknak nem volt szere-száma s alig csak háromszor is egymás után következetesen a kormánynyal szavazott volna. Szóval, volt képvisel, a ki

rendszer

a parlamentáris

ez

nem

igen

volt

egyéb,

mint némi módosítással folytatása a 40-es évek ország-

gylési tárgyalásainak és megalkuvásainak

Kemény

a kormány

kapcsolat

volt életszervi ezt

mindig a legnagyobb

stromába sorozta utóbb

is

és

nem

mert

közt.

tévedések

laj-

nem mérlegelve eléggé

és végzetes körülményeket,

a sajátos

;

és pártja

élesen bírálva

hogy a többség szétzllését a kormány megfoghatatlan közönye okozta; „beletakarva ártatlanságának palástjába, samaritanusi alázattal minden rágalmat úgy trt, hogy sem megczáfolni, sem meg-

jegyzi meg,

gátlani

nem

látszók eléggé tökéltnek".

Még

szigorúbb

Kovács Lajos, ki Deák fenti nyilatkozatát naivságnak mondván, hozzáteszi „Ebbl ítélhetjük meg, mennyire :

voltunk elkészítve a parlamentáris rendszer befoga-

még

dására

ez idben*.

mind Deákot nélkül tennie

De

illetik,

Deák

mert mindezt

;

is

Ezek a vádak tehát közvetve valódi okainak méltánylása

csak

szerintük

tehetvén,

kellett volna.

térjünk

vissza

az olasz

kérdésre.

Batthyány

ez alkalommal megint kijelentette, hogy azt, a mit a minisztérium nevében Kossuth felolvasott, csak ház-

határozatként fogadhatja 22-ikére

is

kiviláglott,

átnyúlt

vita,

hogy a Nyáry

el.

Erre

újra

melynek

megindult a

folyamán

bvön

által vezetett ellenzék

csak

azért kívánta a minisztérium nyilatkozata kinyomatását,

hogy Kossuth

hivatalosan

s

a kormány

megállapíthassa;

nézetének eltérését

de a ház Deák felszó-

AZ OLASZKÉRDÉS

lalása után leszavazta

öt.

143

1848-BAlT.

nem

Július 22-ikén Kossuth

a kormányt Deák képviselte s a végvolt a házban eredményre nézve, mondhatjuk, szerencsére. Midn Nyáry nagy beszéde elhangzott, melyre Deák feszülten figyelt, s közben éppen a pragmatica sanctióból akarva kimagyarázni, hogy hazánk Ausztria háború;

nem

jába avatkozni

tartozik,

felolvasta egyik részét,

akarván hallgatni a végét, közbeszólt: „olvassa végül pedig azt is mondván a töbcsak tovább I" bek közt, hogy a minisztérium politikája a reactioé el

—

Deák nemcsak

azért állott

föl,

hogy

ezt megczáfolja,

hanem, hogy a pragmatica sanctiót megvilágítsa, mely szerint, ha Olaszországból most katonáinkat visszahívnék, szal

;

vény.

az annyit jelentene,

mint szövetkezni az olasz-

már pedig

nem értelmezhet ez a törhogy Deák egy pár meg-

így csak

Csak érintvén

azt,

jegyzéssel, a ház általános kaczaja között, ad

absurdum

Nyáry phrasisait, csupán csak azt emeljük még ki, hogy a délutáni ülésen Szálé Antal képvisel a miniszvitte

teri

nyilatkozat

még bvebb magyarázatát

kívánta

keményen felelte „A volna. magyarázsem nem minisztérium sem nem alkuszik, gat, hanem ahhoz ragaszkodik, a mit jegyzkönyvileg eladott. Kit ez meg nem nyugtat, szavazzon meg-

Deák

gyzdése

határozottan

szerint".

megszavazta a legalább

az

és

:

Végre 233 képvisel 36 ellen melyben a ház az olasz segélyt,

feliratot,

említett

feltételekhez

helyezte. Kossuth a szavazáson

nem

kilátásba

kötve,

volt jelen.

így végzdött a szerencsétlen olasz kérdés, mely-

nek végs jeleneteiben ugyan elég határozottságot de annál tanúsított a Deák által képviselt kormány ;

kevesebbel lépett

föl

az elején, tartva az utczai köz-

vélemény és Kossuth ellenállása

miatt, oly ellenségtl,.

144

TIZENHAEMADIK FEJEZET. létezett. E miatt a kérdés most már így a minisztériumnak Innsbruckban járt tagjai meg-

mely nem állt

:

mely ára

az olasz segélyt,

igérték

a király Magyarországba jöjjön

nyomja

súlylyal

törekvéseket; részletes

segélyt

és

el

s

hogy

volt annak,

e

a belzavarokat

tekintélylyel és

és

elszakadási

ámde a minisztérium csak nagyon nagyon

szavaztatott

is

körülirt

feltételekhez

is

kötött

meg, holott meg lehetett volna

szavaztatnia egy feltétlent is; úgy hogy a határozott

megtagadást az

ily

majd semmi sem hibája

is

feltételekhez kötött megajánlástól

választja el

megvan, hogy nem

s

e

mellett

még

látszik szintének.

az a

Ebben

tehát az uralkodó környezete nemcsak nem nyugodott meg, hanem a magyarok elszakadási törekvésének feltétlen bizonyosságát kovácsolta belle és ez történt oly idben, midn pár nap múlva a július 25-iki custozzai gyzelem egyelre szükségtelenné tevén a segélyt,

az

egész

kérdés

csak mint a visszatorlás

politikájának egyik indító oka használtatott

fel.

Ezen

a kérdésen tehát már lényegileg eldlt a jöv s így a forradalom ügye is és valóban ezóta már a bécsi kormánynak hazánk ellen szegzett törekvéseiben nincs kétség, nincs ingadozás.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

Deák

—

.

els

az országgylés

felében.

—

KÜLDÖTTSÉG BÉCSBEN. KOSSUTH A HÁZBAN. DEÁK ÉS AZ OSTROMÁLLAPOTBÓL SZÖLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT. NYÁRT ÉS DEÁK TÖRVÉNYJAVASLATA A HBÉRI VISZONYOK MARADVÁNYAINAK ELTÖRLÉSÉRL. A JAVASLATOK SORSA. A JAVASLAT ÉS ELVEI. A JAVASLAT TÁRGYALÁSA. DEÁK BESZÉDÉNEK HATÁSA. A TÁRGYALÁS MEGSZAKÍTÁSA. A HÁZ TÁRGYALÁSMÓDJA AUGUSZTUS ELEJE ÓTA. GOROVÉ INDÍTVÁNYA A NÉMETSZÖVETSÉGRÖL. — KOSSUTH BESZÉDE S A HATÁROZAT HATÁSA. — AZ INDITVÁNYOZÁSI LÁZ. DEÁK ELLENE SZÓL. A NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNY 13-IK PONTJA S DEÁK BESZÉDE. A RÉSZLEGES INDÍTVÁNYOK ÉS DEÁK. A KATONAI TÖRVÉNY. KOSSUTH RÓLA ELZETESEN. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG JAVASLATA. A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJA. ZÍRTÜLÉS AUGUSZTUS ELSEJÉN. KEMÉNY DÉNES ELHALASZTÓ INDÍTVÁNYA. OKAI. AZ ÚJ JAVASA JAVASLAT BETERJESZTÉSE LAT. ELLENTÉTEK A KORMÁNYBAN. AUGUSZTUS 16-IKÁN. A KÉRDÉS ÉS AZ ELLENZÉK. A KORMÁNY PERCZEL FELSZÓLALÁSA. MEGEGYEZTETÖ JAVASLATA. A BIZALOM KÉRDÉSE. DEÁK JELENTÉSE A A JAVASLAT ELFOGADÁSA. HÁZBAN. SINKAY INDÍTVÁNYA ÉS DEÁK ÉS AZ ORSZÁGGYLÉS. DEÁK VÁLASZA. DEÁK VEZÉR8ÉGÉNEK KÉRDÉSE ÉS DEÁK ANEKDOTÁJA. KÜZDELME ÖNMAGÁVAL. VEZÉB8ÉGÉNEK TERMÉSZETE. A NEMZETISÉGI TÖRVÉNY. LEVELE SZEPTEMBER 22-IKÉN A HELYZETRL, VISZONYA KOSSUTHHOZ. K088DTH VEZÉRSÉGE. BATTHYÁNY ÉS DEÁK BÉCSBEN. PÉNZÜGYI JAVASLATOK. AZ AUGUSZTUS 31-lKI KIRÁLYI RENDELET ÉS EMLÉKIRAT. KOSSUTH SZEPTEMBER 4-IKI INDÍTVÁNYAI. AZ ORSZÁGGYLÉS KÜLDÖTTSÉGE BÉCSBEN. A MINISZTÉRIUM LEMONDÁSA.

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

— —

—

Az

—

—

—

—

—

—

olasz kérdés ily elintézésében kivált az ellen-

zéknek az a megoldást lehet az

meggyzdése

idközben Bécsbe

országba Ferenczi

hívni :

Deák

érdekes, hogy oly

kedvez

a melynek alapján most már bátran

talált,

s

július

F. élete.

II.

visszatért uralkodót

24-ikén

az

Magyar-

ellenzék 10

egyik

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

146

vezére,

indítványozta egy titkos

gróf Teleki László

ülésen, a legloyalisabb nyilatkozatok közt, egy bizottság

Bécsbe küldését, mely a királyt Budára természetesen kitér

volt,

A

hívja.

válasz

augusztus 8-ikán a királylyal

hogy az országgylést személyesen fogja úgysem volt egyelre szó. Ezalatt a ház vezetése mindinkább Kossuth kezébe

azt feleltették,

bezárni, mert hiszen errl

került. Indítványozott, válaszolt, felvilágosított, a tisztán

politikai

kérdésekben

tett

interpellatiókra

felelt

kormány nevében. Olykor majdnem az egész töltve,

a

ülést ki-

háromszor négyszer felszólalt a szószék ilyenkor ;

egész tanszékké változott, melyrl oktatásokat tartott

a helyzetrl, leleplezéseket

tett

a legrejtettebb politikai

melyeknek és eredménye mind ugyanaz volt, t. i. az országgylés vezetésének éppen oly arányban kezébe vevése, mint a márcziusi napokban. Deák mindinkább csak szakszer felvilágosításokra de ezek szorítkozott vagy szakkérdésben nyilatkozott miatt számmal voltak. Ilyen a körülmények kevés szakkérdés volt július 24-ikén Hadzsics Lázár torontáli czélja

eljárásokról,

;

követ indítványa,

megyében a

a ki Temes-,

Torontál-

és Bács-

polgári törvénykezés felfüggesztését, hadi

törvényszékek

felállítását és az ostromállapot kihirdeté-

sét indítványozta és haladéktalan tárgyalását sürgette.

Ebben a kérdésben Deák két esetben

kifejtette,

maga hatalmával

kétszer

is felszólalt s

az alsó vidékeken megtehetett kor-

mánybiztosok és rögtönítél bíróságok tette

;

óvatosságot ajánl az

ily

elbb

ezt

által, azt

meg-

törvény alkotásában,

mert szükségtelen rémületet gerjeszt. vélte volna

mind-

hogy a minisztérium, a mit a

Helyesebbnek

a javaslatot a bel- és hadügyminisz-

terekkel megbeszélni; hiszen meglehet, hogy

hatalmazást egy általános törvényben

maga

ily

fel-

a kormány

DEÁK AZ ORSZiGGYÜLÉS is

kért volna; de ha

mégis jobbnak

már a

ELS

147

FELÉBEN.

javaslat beadatott, most

véli letárgyaltatni,

mint félretétetni, a

mit többen indítványoztak. Ugyanez alkalommal Nyáry

Pál röviden azt indítványozta, hogy a minisztériumot hívja fel a ház az ostromállapotról egy általános tör-

vényjavaslat

beadására.

Erre

Deák másodszor

is

a

hogy a törvényjavaslatot egyelre az említett három megyére korlátozva nyomassa ki a ház s tárgyalja le de beszédébl újra kiviláglott, hogy ebben az odavetett alakban nem helyesli és röviden

mellett szólalt

fel,

;

kifejtette az ostromállapoti törvény valódi természetét.

Ugyanis a törvény meghatározza a bntettek fogalmait ebbl következik, hogy a mit a törvény bntettnek

nem

jelent ki, azt polgárilag cselekedni szabad

;

ezzel

szemben az ostromállapoti törvény annak kifejezése, hogy mert az eddigi formák nem elégségesek a rend fentartására, ezeket a törvényhozás

kitágítja s hatá-

rukat megszabja egy különös törvény alkotása

Hadzsics javaslatát az osztályok

ság

is

noha

nem

letárgyalván,

ily

törvény

ez

utóbbi

szükséges,

s

azt

által,

a központi bizotthatározta,

hogy

de ezen az ülésszakon

kívánja a minisztériumtól általános javaslat be-

közül négy egy ily már most sürgette; öt a déli három megyére

nyújtását; ugyanis az osztályok általános

javaslat

beadását

pedig ellenezte. így került vonatkozó javaslat július 29-ikén a ház

elé, mely alkaSzemere Bertalan képviselte a kormányt, a ki a felvilágosításokat megadván, a központi bizottság véleménye elfogadását ajánlta,

lommal Deák nem

annál

inkább

hozza, a

;

bnök

volt jelen.

mert ha a sürgs szükség magával és az eljárás pontos megállapításával

a kormány úgy is azonnal fog javaslatot beadni, A többség azonban hosszú vita után a törvényjavaslat 10*

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

148

beterjesztését megszavazta

s

az igazságügyminisztert

megbízta minél elbb való benyújtásával. Deák kedvetlenül fogadta ezt a határozatot

már július 31-ikére beadta javaslatát

azért

de

;

rövid beszéd

kíséretében, a mint monda, nehéz szívvel, mert ez a

kormánynak diktátori hatalmat ad s ezt veszedelmesnek e mellett azt hiszi, hogy nincs is meg ennek

tartja

;

tárgyalására a szükséges

higgadtság;

különben a

sem köti magát s azt tudja, kormány fogja kezelni a hatalmat, a míg ez a hogy ház nem fogja megbánni e tettét „adja Isten, hogy a nemzetnek soha azt megbánni oka ne legyen".

javaslat egy pontjához

;

A törvényjavaslat kinyomattatott augusztus 17-ikére de

idk

most már az

izgatottsága

miatt tárgyalása

örökre elmaradt.

A

tárczáját illet

hogy a

másik kérdés volt a Nyáry Pál

indítványa, a ki július 11-ikén

említett

válaszfelirat

után javaslatot

viszonyok maradványainak törvényhozás

megszüntetésére

ház

s

helyeselvén,

Nyáry a had-

és

bejelentette,

ad be a hbéri útján

való

kérte ennek napirendre tzését.

a vita

A

csak a körül forgott, hogy

pénzügyi javaslatok letárgyalása

eltt óhajtja-e indítványa tárgyalását vagy csak az-

hogy amazokat válhatatlan

után? Nyáry

kijelentette,

kapcsolatban

látván a felirattal,

természetesen csak

utánok akarná a hbéri viszonyokat elvétetni. Deák

nem is értette erre helyeslleg válaszolta, hogy másképen; st az 1848-iki törvények alapján úgy értelmezte Nyáry javaslatát, hogy mert az országgylés nem oszlatható fel költségvetés és ujonczok megszavazása nélkül, de akkor eloszlatható volna: Nyáry ez indítványával azt akarja, hogy a ház tovább

maradjon

s

ezt

is

együtt

helyesli és szükségesnek is tartja.

DEÁK AZ OHSZAGGYLÉS ELSÖ FELÉBEN.

A

ház ezeket helyeselvén, Deák ki

149 is

dolgozta

noha elbb ily törvény alkotását nem tervezte. Július 25-ikén Nyáry említette egy beszédében, hogy Deák már jórészben elkészült vele és hogy a pénzügyi javaslatok kapcsán szeretné tárgyaltatni. Ezóta aztán folyvást sürgette Deákot, hogy javaslatát maga is készített egyet, mely majd módoadja be sítványként szerepelhet. Deák eközben megmutatván javaslata alapelveit, Nyáry látta, hogy ezek az övéivel

javaslatát,

;

megegyezk; javaslatát

ezért,

letette a

kijelentette,

miután augusztus 3-ikán saját ház asztalára,

augusztus

hogy indokolását szükségtelennek

mert alapelveiben egyezik Deák javaslatával,

5-ikén tartja

A

ház

Kossuth indítványára elhatározta, hogy kinyomatja és hogy Deáknak a napokban szintén beadandó erre

munkálatával együtt teszi át az osztályokhoz. Ezekhez Madarász László augusztus 5-ikén Pótlék czím alatt

egy kiegészít javaslatot adott, melyet szintén az osztályokhoz utasítottak, hogy a többivel együtt vegyék figyelembe ezt

is.

Ennek a javaslatnak fontosságot az a körülmény adott, hogy e terhek eltörlésével a népet kívánták Nyáryék teljesen megnyugtatni és szorosabban kapmert csolni a magyar ügyhöz az idegen ajkúakat is ;

midn

felkelésre

izgatták

Jellasich a horvátokat és

utóbb

délen a szerbeket,

már-már betört hazánkba

ügyének pártfogói, megbízottjai mindenütt azt hirdették, hogy többet fog adni, mint a magyar törvények mert minden dézmát elenged, st a földeket felosztja a nép között; híre is járt, hogy a föld népe több helyt el;

hitte s

26-ikán

ragaszkodást árult

Hegeds

el iránta.

Imre képvisel

Ezért augusztus

újra

megsürgette

egyebek közt e javaslat letárgyalását, minthogy az osz-

1 TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

150

tályok

már

úgyis végeztek vele

nem engedték

de a mozgalmas

;

így múlt az id, míg a minisztérium

s

szeptember 11-ikén lemondott. Ekkor Kossuth

nap

esti

idk

még

az

hat órakor jelentette, hogy 12-ikén úgy az

kárpótlás, mint a fenti úrbéri maradványok ügyében javaslatot ad be de most is el kellett maradnia. Szeptember 13-ikán a zavaros viszonyokra hivatkozva, Perczel Mór újra indítványozta elvételét és hivatkozott Jellasich veszedelmes Ígéreteire. Ekkor javaslatát vegyék elé, Nyáry azt kívánta, hogy az melynek 10. §-ában Deák elvét fogadta el s az egészet Kossuth is helyesli. Kossuth csakugyan felszólalt s már másnapra kívánta kitzését mert úgy Nyáry, mint

úrbéri

;

;

Deák javaslatait tárgyalást el

is

vényjavaslatát

az osztályok

az

úrbéri

kárpótlásról

jelentette,

a központi bizottmány

fogadták

s

a ház a

határozta. Kossuth 15-ikén beadta tör-

Nagy Soma eladó mint

már bevégezték

el s erre

s

ugyanekkor

hogy úgy az osztályok,

Deák

törvényjavaslatát

a ház rögtön tárgyalni akarta. Fel

is

olvasták a központi bizottság jelentését, mely azonban

kinyomva nem lévén, tárgyalása ellenkezett a szabályokkal. Ekkor Pázmándy az elnöki székbl azt indítványozta, hogy legalább elvben mondassék ki a szldézma eltörlése. Ezt egyhangúlag elhatározták s még az nap esti ülésen megersítették úgy, hogy az állami megváltás csak a szorosan vett népre korlátoztassék, és 16-ikán ennek azonnal kihirdetését, éppen a Dunántúlra tekintettel,

már-már kimondták. Nyáry azonban ezzel

megelégedve nem

volt

;

a törvényt világosnak és hatá-

rozottnak óhajtván, ennek letárgyalását s addig a ház

permamentiáját kívánta, mit általános helyeslés fogadott. Letárgyalván latát az úrbéri

még

az nap Kossuth

törvényjavas-

kármentesítésrl általában

s

17-ikén,

DEÁK AZ OBSZÁGGYLÉS ELS FELÉBEN.

18-ikán részleteiben

törvény

is

is

151

elfogadtatván 19-ikén az erdélyi

;

most Deák törvényjavaslatára került a

:

melynek czime a következ:

sor,

„Törvényczikkely

1848-dik évi 9-dik törvényczikk

folytán

az

szükséges

intézkedésekrl." Összesen 77 §-ban szól a szlbeli

adózások megváltásáról

(XI— XIV.

váltásáról

(I

—X,

a zsellérek meg-

§.),

az irtványokról, maradvány-

§.),

földekrl, puszta-telkekrl és egyéb, az úrbéri tabel-

lákba

nem

foglalt

kertészségrl

(XV— XXV.

— XXXII. (XXXIII — LXI.

haszonvételekrl hajtásáról (LXII.

zésérl

földekrl

(XXVI

§.),

a dohány-

a kisebb

§.),

királyi

a tartozások be-

§.),

a legelnek és erdnek elkülön-

§.),

(LXni— LVI.

a nádlásról (LXVII.

§.),

§.),

a

(LXVin. §.), a községek elöljáróinak választásáról (LXIX. §.), azon haszonbéri szerzdésekrl, melyek mellett valaki másnak

telek kibecsülésének eltörlésérl

oly jószágát vette ki haszonbérbe, mihez úrbéri jöve-

delmek

tartoznak.

is

(LXX— LXXVII.

§.)

Látható az elbbiekbl, hogy ez a javaslat egész terjedelmében kimeríti a kérdést és a községi rendezés, iUetve

A

kormányzat alapelveit

központi bizottmány

elfogadta

is

úgy

csupán egyes

s

váltás csak

általános

megenged

foglalja.

mint kidolgozását

pontokra

melyek közt azonban csak pár törvényjavaslat

magában

is

elveit,

tett észrevételt,

jelentség. A hogy a megtovábbá, hogy a

elvi

alapelve

(permissiv)

az, ;

mennyiben ezek az úrbéri tartozások és haszonvételek

nem

sorolhatók az általános úrbér és tized körébe

ilyen a vállalja

szldézma

is

:

megváltásukat ne

magára, hanem kiki váltsa

az

s

állam

meg magát

;

a

megváltás idejét, a megváltási tkeösszeg megállapítása után.

Deák

általában 20 évre szabta s ezt a köz-

ponti bizottmány 10-re kívánta leszállítani.

Ez az ön-

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

152

megváltási elv tehát a javaslat alapja és oka ennek az volt, hogy e terhet megint az államra róni sem Deák, sem a minisztérium nem merte, mely az úrbéri

terhek megváltásával el.

E

az

itt

már

is

óriási

feladatot vállalt

hogy a szldézma és említettek annyira nemesi javak, hogy a tized és

mellett a kiindulás az volt,

robot általános fogalma alá

önmegváltásról

Azonban

s

nem

nem

sorozhatok

;

tehát csak

állami kárpótlásról lehet szó.

szemben

a másik elv. Az 1848-iki országgylés nem tett kivételt eltörölte a robotot és dézmát tehát el a szldézmát és egyéb ilyes, e törvényben foglalt tartozásokat is. így ez a törvény visszaezzel

állt

:

;

lépés volna s a mi

van,

ha

nem

bárminem

az államra

úrbéri

tartozás

még

akkor a népet éppen e nehéz pillanatokban elidegenítjük és ha a megváltást az állam viseli is, adóban úgy is hozzá fog ezt

járulni az

is,

rójjuk,

a kit alóla a ház felszabadit

;

e

módnak

ezenkívül óriási lesz az erkölcsi haszna az úgy is bizalmatlan nép eltt. Ez a törvény úgy, a mint Deák szerkesztette, jó volt volna 1830-ban, de

A

nem

1848-ban.

másik fkérdése a szldézmánál az volt, hogy Deák javaslata a szlbirtok hét évi átlagból kiszámított jövedelmét vette volna a becslés alapjául, a központi választmány pedig, minthogy a szlt nem vita

a birtokos ruházta be, csak a földet vette alapul.

E a

két kérdés volt a vita elvi tárgya:

becs

mi legyen a magáEhhez közben egy harmadik

alapja és ki adja a kármentesítést

nosok-e vagy az állam ?

:

indítvány járult, hogy az állam csak az olyanok

szl-

dézmáját váltsa meg, kik szliket maguk mívelik. Deák, ki éppen ebben az idben volt a képviselháznak a bécsi országgyléshez küldött bizottságával Bécsben, a tárgyalásokon nem vett részt. Nyáry Pál

DEÁK AZ OBSZÁGGYÜLÉS ELS FELÉBEN.

153

törvényjavaslata éppen ezzel ellentétes vagyis az állami

megváltás

elvét fejezte ki;

tehát a kérdés

az

volt,

hogy a Deák vagy Nyáry javaslata fogadtatik-e el? A vita heves volt de, kivált az akkor uralkodó hangulat hatása alatt, a többség elször leszavazta a másodszor kimondta megváltás megenged alakját harmadszor Kossuth 20-ikán az áUami megváltást felszólalása után elfogadta, hogy a becslés alapja ne ;

;

;

a jövedelem,

hanem a

föld legyen^ a jövedelem csak

akkor, ha a föld értékénél kevesebb volna

;

végül az

állami kármentesítést csak azokra szorította, kik egy

vagy ennél kevesebbet bh-nak; a többiekre nézve a 10 évi megváltási idt fogadta el. így negyed

telket

tárgyalta le a ház

a javaslatot 21-ikén

a 10. §-ig;

a 22-iki ülésen már Deák is jelen volt. Ekkor a szldézma ügye azonban be volt fejezve s ezt a ház 22-ikén újra megszavazván, azonnal intézkedett, hogy a frendekhez küldetve, kihirdettessék. Ekkor került a sor Deák javaslatának a

rekrl szóló részére. (11—14. zselléreknél

házat bíró

§.)

zsellé-

Ebben a részben a

Deák különbséget

tett

azok

közt, kik úrbéri vagy a kik majorsági, tehát urbérhez

nem

tartozó urasági

nézve az 1848

:

földön laknak

s

míg amazokra

IX. törvény czikk értelmében az állami

megváltást elismerte, az utóbbiakra nézve, mivelhogy az urasági földön lakásuk teljesen magánszerzdésen, tehát bérleten solta;

ezzel

gadva az

alapelvet;

tágította

zseUéri lakások meghatározását

vitában sokan az állami

különbség

megváltást java-

alapul, a személyes

ellentétben a központi

nélkül

ki

az ;

bizottmány

úrbéri

elfo-

természet

másfell a

kifejlett

megváltást a zsellérekre

akarták terjeszteni,

újra a rendkívüli viszonyokra tekintettel.

is

különösen

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

154

Most Deák egyfell elfogadván a központi bizottindokolását mány módosítását, másfell hosszú és

b

már meg nem szldézma-váltság ügyére. Ugyanis sze-

alapelvének

adta

változtatható

kiterjeszkedett a

s

mindkét esetben a ház magántulajdont

rinte

ajándé-

már pedig míg egyfell a népet az ajándékozás boldoggá nem teszi, hanem csak kozott és ajándékozna el;

a munka és a szorgalom teheti azzá

;

másfell ez

megingatja a tulajdon szentségét és bizonyos commi-

meg

nisticus elvet honosít

;

folytatja a ház,

határa

nincs

úrbéri, váltsa

meg

s

egyéb,

melynek, ha így államra megold-

az

Tehát elve

hatatlan feladatot ró.

nem

végül mindez

mint mások zsebére való adakozás,

az,

hogy mi nem

a kinek birtokában van.

az,

Deák beszéde mély benyomást

tett

a házra

idk daczára, nagy noha még utána is voltak a

;

fej-

tegetéseit a zavaros

figyelemmel

hallgatták s

zsellérviszo-

nyoknak válogatás

ldés

nélküli

t pártolók

viszont az

is

ki volt merítve s

hatásától s a

a ház a 11. §-ot ugyan vál-

de a

elfogadta;

tozatlanul

megváltására felszólalók,

többen beszéltek. Az érdek12.

§-nál, félve az

idk

szl-dézmára már kimondott határozat

következményeitl, az állami megváltást kimondta névszerinti szavazással,

zsellérekre

nézve

152 szóval 105

elször indítványozta a

már

ellen,

Ekkor Deák újra

is.

11. §. kihagyását;

az összes

felszólalt s

mert most

úrbéri és majorsági zsellér megkülönböztetésének,

megváltás elvének kimondása után, nincs

az állami

értelme

másodszor,

;

ha már az elv ki van mondva,

az a helyesebb, ha minden

a megváltást fokozatot

;

s

zsellérért az állam fizeti

a szldézmánál sem csinált volna

mert csak ingerültségre

határozat most az

lett,

ad alkalmat.

A

hogy kivétetik az állami meg-

D£ÁK AZ OBSZÁGGTÜLÉS ELSO FELÉBEN. váltás alól az,

155

ha majorsági földre maga az uraság mert ez tulajdona marad s meg-

a házat,

építtette

váltás alá

nem

esik.

Eddig haladtak a tárgyalásban, midn felolvastatott szeptember 23-ikán a király szeptember 19-iki levele a nádorhoz s a nádor szeptember 22-iki levele Batthyányhoz. Ekkor az elnök azt mondván, hogy „az országnak jelen helyzetében irtványokról, dézmákról tanácskozni

nem

szükségesnek",

tartja

az

ülést el-

oszlatva bizottsági tanácskozássá alakította át délután

egy órakor, melynek eredményei más helyre tartoznak. Alig lettek a kedélyek csak némikép is nyugod-

már szeptember 25-ikén folykívánta a javaslatot; de senki sem pártolta.

tabbak, Bezerédy István tattatni

Deák

is

az elhalasztás mellett nyilatkozott

képvisel eltávozott

s

az

;

mert sok

idt elég nyugodtnak

ily

fontos anyagi kérdések eldöntésére, az elhangzott fenye-

getések között

nem

Mindössze ennyi tetlenül érdekelte.

tartotta.

a mi

volt,

Nem

Deák

tárczáját közve-

lehet e lapoknak feladata az

országgylés kimerít története, csak azt jegyezzük meg, hogy már augusztus eleje óta a háznak a rendszeres tárgyalásokról, az

elre

sorrendrl

kijelölt

le

mondania. Majdnem minden ülésen új és meglep indítványok dobattak be, melyeket lehetetlen volt mellzni s lehetetlen elfogadni; de a melyek alkal-

kellett

masok voltak meglepetések okozására, fényes szónoklatokra és a legkevésbbé

politikus

nyilatkozatokban

De továbbá akkoriban még nem meggyökerezve, st legtöbbször meg sem kisértve az a

volt való kifakadásokra.

parlamenti eljárás, hogy a minisztérium

engedjék

meg más

s

a többség ne

javaslat tárgyalását, mint a miben

a kormány és király, mint a törvényhozás egyik

té-

156

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

pedig utóbb, midn a király nyezje, megegyeztek a had- és pénzügyi törvényeket megersitni nem akarta, szeptember 11-ikén Kossuth a házban is hivatkozott rá, ;

hogy a mit a kormány akar, azt a király akarja de itt kérdezhet kinyerte-e a kormány rajok a király elleges megegyezését? Párteljárásról mind kevésbbé ;

:

lehetett szó s így augusztustól

kezdve az országgylés

folyama az ötletszerség benyomását

fbb

csak egy pár

pont az,

rozottan vezetett, mint

midn

teszi,

melyben

a kormány hatá-

a honvédelmi javaslat el-

pl.

vétele kérdésében.

Ennek

ötletszerségnek

az

egyik legérdekesebb

fleg

jelenete augusztus 3-ikán történt, melyet

emelünk phát.

ki,

mert nem kevéssé

E napon

siettette

Batthyány, Deák, Klauzál

azért

a catastro-

nem

voltak

a házban, Széchenyi, Eötvös és Mészáros képviselték a kormányt.

Soron az elemi iskolai törvényjavaslat

de a napirend eltt

föláll Gorove István és hivatkozva a frankfurti német nemzeti gylés rokonszen-

volt

;

vére a magyarok iránt

s helyeselvén a kormány polihogy Szalayt oda követül küldötte ki: indítványozta, hogy hazánk és Németország, mint teljesen

tikáját,

önálló

két

kötend

ország

között,

szövetségre

a közös érdekek alapján

nézve adjon

ünnepélyes nyilatkozatot

s

az

országgylés

jelentse ki rokonszenvét

a német nemzet egyesülése iránt.

Mindezt a ház a legnagyobb lelkesedéssel fogadván, gróf Teleki László és Perczel

ták

meg a

Mór hevesen támad-

bécsi kormányt, mely Ausztria német tar-

tományainak a szövetségbe lépését meg akarta

gátolni.

Egyhangú

a ki ez

szózat

mondja

ki tehát,

hogy

áruló,

egyesülésnek ellensége és a rokonszenv nyilatkozatai hangzottak el az aula iránt, mely erre az egyesülésre

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS ELS FELÉBEN.

157

Végül Kossuth is hosszú beszédben kifejtvén a reactio ármányait, új leleplezéseket tett a kormány politikájáról, megköszönvén a rokonszenvet és törekszik.

örvendvén, hogy az egész házban felfogás

Erre

nyilatkozott.

hozzátétetni

az

ily tiszta politikai

Nyáry

azt

még

kívánta

eddigiekhez, hogy Ausztria soha, de

soha se számítson Magyarország segítségére, ha kor-

mánya, a monarchia és a dynastia érdekét feledve, a német szövetséggel háborúba keverednék. Természetesen, mindez különösen naivnak látsza-

ha nem tudnók, hogy mért fogadták a Gorove a többi szónok javaslatát akkora rokonszenvvel? Azért t. i., mert a német egység és Ausztriának ebbe beolvadása lett volna hazánk önállásának, minthogy

nék, s

mi a német szövetségbe nem léphettünk volna, a

leg-

jobb biztosítéka. Ezt mindenik szónok kifejezte félreértés nélkül. Ámde ezt az adott viszonyok közt hivatalosan kimondani s a pragmatica sanctio ellenére ily

határozatot

hozni,

st

kormány szónokától héttel

az

azeltt

olaszok

találta,

:

hallani

és indokolását a

akkor,

midn

pár

alig

pragmatica sanctióból folyó segély

a

ellen

megtagadtatott

helyeslését

Ausztriának burkoltan ugyan,

de

Mészáros annyira természetellenesnek

hogy Széchenyihez fordulva, kérte a Nyáry

indítványa elleni tiltakozásra; mert ez Ausztria ellen hivatalos ellenséges nyilatkozat volna.

De mieltt

Szé-

chenyi valamit tehetett vagy akart volna tenni, Páz-

mándy, az elnök, ki ekkor már a radikalok kezébe került, kimondta az egyértelm határozatot, melyet az osztrák kormány az els hiteles adatnak tekintett, hogy hazánkban tényleg elszakadási törekvések vannak s erre utóbb az októberi császári nyilatkozvány hivatkozott

is.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

158

Meg

Mészáros

jegyezte

is

hogy

Széchenyinek,

most nagy hibát követtek el s különösen , a régi tapasztalt országgylési vitatkozó de még jobban csodálkozott rajta, hogy Batthyány örült azon is, hogjnem volt jelen, de azon is, a mi történt; Kossuth ;

Deák és Klauzál fejket meg örömben úszott s úgy tekin-

mosolyogva kezeit dörzsölte csóválták tette,

;

a város

;

mint kárpótlást az olasz ügyben szenvedett

elvi

veszteségért.

Ez az inditványozási láz különösen augusztus eleje óta, mindenben uralkodni kezdett. Az indítványok egész árja szakadt a házra

;

a legtöbb követ beállott

törvényhozónak, codificatornak vagy legalább

egy hiányt fedezett

fel

is

a 48-as törvényekben

egys

ha

többet nem, egy-egy javítást vagy pótlást javasolt az

egyenlség vagy szabadság nevében. Ezt Nyáry is megaugusztus 7-ikén indítványt tett, hogy az ily részleges javítások helyett a jogegyenlség alapsokalta és

ján

álló

egységes alkotmányterv kidolgozására választ-

mányt küldjenek

mely tervét a

ki,

mára még ez ülésszak

Deák különösen

jöv

ülésszak szá-

alatt elkészítse.

két ízben szólalt

fel

az indítvá-

nyozás e láza és elméleteken lovagoló ellenzéki buzgalom ellen. Az els alkalmat erre a július 3 10-ikéig

—

tárgyalt népoktatási törvény adta,

ben Deák nem

volt a házban.

mely

id alatt

külön-

Ennek a javaslatnak

13. §-ja eredetileg azt rendelte el, hogy a községekben minden hitfelekezetnek állítandó külön iskola, ha a tanulók száma felekezetenként az 50-et meghaladja.

Ezt az elvet is ki

központi bizottság a nemzetségekre ;

a ház ellenben mindkét javas-

nagy és elkeseredett vita után, augusz8-ikán a közös iskola elvét mondta ki, melyhez

lat elvetésével,

tus

a

akarta terjeszteni

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS ELS FELÉBEN.

Pázmándy,

159

augusztus 9-ikén azt a kiegé-

az elnök,

hogy a hitelfelekezeteknek enged' meg, ha a többség kívánja, megannyi külön

szítést indítványozta,

tessék

iskola állítása s ezek eddigi alapítványaikat e czélra

tarthassák meg.

Ezt augusztus 9-ikén az ellenzék

s kivált

Madarász

megsem-

László, abból a kiindulásból ostromolta, hogy

elbbi napon kimondott közös iskola elvét és engedélyezett volna újra magán-, noha nem felekezeti iskolát, mely különben szintén separatismusra vezet. Javaslatát egy külön pontba foglalva, be is nyújtotta. Eötvös sem ezen, sem a következ napon nem szólt a kérdéshez. A kormány álláspontját Deák kifejtette ki egy hoszszabb beszédben, melyben elször is kijelentette, hogy az állam által felállítandó közös iskolára vonatkozó határozatot téves lépésnek tartja másodszor kifejtette, hogy a hitfelekezetek elébe vetett gát okvetetlenül éppen nem az elméletben oly szépen hangzó összeolvadást, hanem egy ugyanolyan felekezeti gymisíti az

;

lölséget fogna elidézni,

mint

a

nemzetiségi kérdés

helytelen tárgyalása a nemzetiségek ügyében létrehozott s

mint

létrehozott Horvátországgal

pár elhibázott határozat.

már

is

szemben

A magánalapítványokat pedig,

melyek egyes iskoláké voltak a múltban s melyeket a katholikus javakkal, mint melyek állami természetek, sehogy összezavarni nem szabad az államnak a közös iskolák javára lefoglalni joga nincsen s minden, a felekezeteket ebben megköt határozat, okve:

tetlenül a reactiónak fog csak szolgálatot tenni.

Deáknak

még

ez a nevezetes beszéde

a kérdést

noha már

is

;

st

a

késbbi

a vita

nem

más napra

döntötte el

is

kiterjedt,

felszólalók egyike volt és

utána többen czáfolták nézeteit különböz szempon-

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

160

Csak röviden jegyezzük meg, hogy augusztus 213 szó fogadta el 84 ellen a Pázmándy javaslatát. Fontosabb ennél itt az, hogy a felekezetek e kímélésének elvét éppen az ellenzékhez vonzódó Pázmándy javaslata mentette meg. Ez az idközben felülkerült jobb megfontolás eredménye volt viszont, midn a kormányi javaslat az állam által felállítandó felekezeti iskola elvét mondta ki, világos volt, hogy ki akart venni a reactio kezébl e nagy nemzeti veszedelem közt egy veszedelmes fegyvert, a nép tokból.

10-ikén

;

vallásos érzelmeire való hivatkozhatás fegyverét.

megdöbbent a különösen

meg

tisztán

akkor,

közös iskola

midn

s

Deák

elhatározásán s

az egész bölcsebb

közvélemény a felzaklatott országba a vallásos fanatizmus üszkét is ezáltal bedobva látta. Hiszen a 48-iki törvények legfbb baja éppen az, hogy nagyszer elméletekbl indultak ki

;

de alkalmat adtak arra, hogy

a délvidékiek fellázithatók legyenek azzal, hogy a magya-

rok vallásukat és nyelvöket

el

akarják venni; azóta

pedig az ország más részeibl mindegyre kérelmek és

kérelmezk jelentek meg a kormánynál

vallást,

tanítást és nemzetiséget követelve. Ezért akarta a kor-

mány

az

oktatás kérdését a népoktatási törvényben

hogy ha már így is fellázadt pár száz ezer polgár, legalább ne lehessen fellázítani újabb pár milliót a szerencsétlen haza ellen. Ez az óvatosság és bölcseség szól hozzánk Deák beszédébl is.

úgy

intézni

Az

ilyen

el,

gombamódra

felszaporodott

indítványok

végre elvétettek augusztus 10-ikén a népnevelésügyi törvényjavaslat befejezése után. Ez alkalommal Deák a kormány képviseletében újra felszólalt s mivel általálában azt volt a nézet, hogy a háznak a katonai, pénzügyi, az

unió

és az úrbéri

maradványok

eltörlésére

DEÁK AZ ORSZÁGOTIiÉS BLSÖ FELÉBEN.

161

nem Deák különösen azt fejtegette, hogy a tárgyalásokat nem a sok beszéd, hanem a kölcsönös

yonatkozó törvényeken kívül egyebet tárgyalni kellene:

keseríti el ezért kijelenti, hogy bármely tárgyalásban és sorrendben megnyugszik; de egyszersmind kifejti, hogy a beadott indítványok legnagyobb része éppen olyan, melyek ajenti négy kérdés egyikéhez-másikához tartoznak s ezeket kapcsola-

szemrehányás

;

E

tosan kívánná tárgyaltatni. lét

szempontból rövid szem-

ket

tartva a javaslatokon, jellemezte is

s végtll

azoknak, kik a kormányt a katonai törvény elhalasz-

hogy vegyék elé a pénzügyi javaslatot; mert éppen oly sürgs, mint a katonai javaslat és mindegy, hogy melyiken kezdik. A ház azt határozván, hogy a beadott javaslatoktása miatt

vádolták, azt

ról egyenként

többször

határoz.

szólott

jelentette

felelte,

Deák augusztus 10

röviden

az

egyes

hogy tárgyalásuk hová

ki,

— 11-ikén

kérdésekhez

s

vagy

tartozik

mit vél az osztályokhoz utasítandónak. így indítványozta

a közlegelk, a nemes hadnagyi székek

eltörlésének

a legelelkülönzést az úrbéri törvénynyel,

kérdését,

a nádori díjnak a pénzügyi, a székely katonaság ügyének az unio-törvénynyel együtt tárgyalását. Ezek közül

bvebben csak a

Táncsics Mihály legelelkülönítési

javaslatához

melyben

szólt,

az 1848

:

X.

t.-cz.

els

pontjának megváltoztatását kívánja, mely a már megtörtént legelelkülönzések felbonthatatlanságát tartal-

mazza. Deák beleegyezett abba, hogy az úrbéri törvénynyel kapcsolatban a felbontást kívánó kérelmeket

megviszgálják kérdést belle

;

mert a 48-iki törvény szempontja e hatá-

;

rozattal az volt,

óvja, mire Ferenczi

:

is

de kérte, hogy ne csináljanak önáUó

hogy az országot

új felforgatástól

meg-

pedig a mostani földfelosztó hangúlatban Deák

F. élete. U.

11

;

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

162

hajlam

volt

másodszor a törvény abból indult

;

ha még van

hogy

legelelkülönitésben,

ki,

sok helyt igazságtalanság a

is

tekintetbe

veend,

hogy az a

felosztáskor szolgálmányok fejében adatott, most pedig

a nép ingyen tulajdona

A

Deák

ház

lett s

így megelégedhetik vele.

javaslata

st

szerint

melyet

döntött,

Ez a pár napi tárgyalás tehát, melyen Deák, mint a kormány képviselje vett részt, minden adatnál jobban mutatja, hogy mennyire hallgattak rá s fogadták el minden javaslatát. Lehet-e sajnálatosabb valami, hogy csak Nyáry

a

is pártolt,

végs

is

elfogadott.

szükség érzete szólaltatta

sem

miniszter

az ülésekrl

A

Táncsics

meg?

beszélt kevesebbet, mint

is

s

Egyetlen

ha

tehette,

elmaradt.

közelebbi napok jobb és békülékenyebb irányát

azonban a házban újra teljesen felforgatta a katonai törvény kérdése, mely véglegesen eltérbe állította Kossuthot

;

Deák

pedig, szokása szerint, az egész

id

alatt hallgatott.

Ezt a javaslatot ugyanis Mészáros július 20-iki kelettel 21-ikén adta

két pontból

be a háznak; mindössze

tizen-

állt s

azonnal kinyomattatott. Ez a javas-

nem

tartalmazott egyebet, mint a 200,000

lat lényegileg

40,000 újonczczal nem említi a nyelv, ruha és oktatás kérdését, mert Mészáros és a kormány többsége czélszerüségi okokújoncz

fokozatos

ból

meg

dek

kereteit.

kiállítását havi

akarta tartani az akkori német

Mészáros azt

írja

nyelv

ezre-

EmléUratai-han, hogy

„okadatoltabb" javaslatot készített; de

Deák nem

helyeselte s kivonatban minél általánosabb kifejezé-

sekkel foglalta pontokba,

hogy

adjon.

A kormány

többsége tehát

sereg

szervezetét

megbolygatni,

vitára

nem

alkalmat ne

akarta a had-

mert

a

hadsereg

DBÁK AZ ORSZÁGGYLÉS ELS FKLÉBEK.

magyar része a hadügyminiszter önállósága úgy

is

biztosítva volt

hogy a törvényt az uralkodó gyorsabban megersíti

;

így,

163

alatt állván,

meg

volt

ennek

gyzdve,

a mi lényeges

volt,

a nyelv, szervezet és vezény-

;

kérdését pedig békésebb idkre kívánta hagyni. Ebben a képviselház nagyobb része is megnyugodott; mert hiszen a hadsereg magyar nyelvre állításának jogát úgy sem vonta senki kétségbe, ez az önálló hadsereg eszméjébl önként következett. Ámde

let

a közvélemény, az utcza,

a radikálisok azonnal és

magyar hadserget követeltek. Csakhamar nyílt lett, hogy a kormányban is Kossuth és Szemere

teljesen titok

e mellett küzdöttek s 20-ikáig

Nem

a javaslat beadását.

is

csak ez késleltette

sokkal ezután Kossuth egy

napon, egészen más napirend alkalmából szólván

s

róla,

magyar vezényszót akar az akkor hegypártnak gúnyolt szélsk harsány

elkiáltotta

éljenzésbe

a házban, hogy törvén

ki,

el volt

vetve a viszály

magva

Kossuth elégette maga megett a hidat. Most hát elkezddtek, a helyett, hogy a törvényt nyomban, mint kellett volna, megszavaznák, az alkudos

zások.

Ma

hihetetlennek látszik, pedig úgy van, hogy

a központi bizottság csak augusztus elsején adta be jelentését,

mely

szerint egészen új,

21

pontból álló

javaslatot dolgozott ki és ennek 3-ik és 4-ik pontjában

czélszerüségi okokból belenyugodott ugyan,

az országban aljait

lev

kiegészítsék

s ;

harczoló ezredek

hogy elbb

3-ik

zászló-

de a többi újonczból új ezredek

alakítandók magyar ügyvezetési,

magyar vezényleti

magyar zászlókkal, ruhával és jelvényekkel. kormány s fleg Batthyány nem kevéssé ütdött meg e javaslaton mert abban nálunk senki sem kételkedett, hogy az 1848 III. t.-cz. szerint egy tel-

nyelvvel,

A

;

:

11*

;

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

164

jesen önálló,

a magyar hadügyminiszter alá rendelt

hadsereghez van jogunk

csak a personal

s Ausztriával

unióból következ szövetségi viszony kapcsol egybe és ezt nyíltan kimondták a házban Bezerédy István,

Kemény Zsigmond, st kissé általánosabb kifejezésben Deák is de most czélszerüségi okokból ennyit kimondatni a törvényben nem találták helyesnek. Világos ;

továbbá, hogy ez

is

már megegyezés

folytán elállott

melyben engedés történt a Kossuth-féle irány a radikalok ezzel sem voltak megelégedve s elre jelezték, hogy meg fogják támadni, miben ket Kossuth és Szemere bátorították. Ekkor Batthyány

javaslat, felé; de

augusztus elsején elébb zárt ülést

s

ezen a vélemé-

nyek egyeztetését indítványozta elre tartott tle, hogy ebbl egy másik olasz ügy lesz. Ennek a zárt ülésnek eredménye az lett, hogy báró Kemény Dénes közmegállapodásból délután a nyílt ;

ülésen a javaslat pár napra való ványozta.

Nyílt

okául azt adta, hogy az egész egy,

a hadkötelezettségrl lalandó

s

meg

elterjesztését.

elhalasztását indít-

szóló általános javaslat alá fog-

kell hallgatni

A

akarta az elhalasztást,

elbb Kossuth pénzügyi

ok több volt Kossuth azért hogy a kérdés alakulását meg-

titkos

figyelhesse az ellenzéki

:

mozgalmakban

;

a

kormány

többségrl és hogy elbb meghallja az országgylési küldöttségnek Innsbruckban adandó királyi választ, mely, mint láttuk, kitér lett az azért,

hogy

biztos legyen a

;

egész ház pedig várta a dolgok fejldését. Ugyanis a frankfurti

gylés a porosz

és osztrák színek helyett a

hadseregben a német színek használatát rendelte el s ha már ezek engedelmeskednek, akkor szó sem lehet másról, mint teljesen önálló

magyar hadseregrl, nem

tartozván hazánk a német szövetséghez

;

ámde az

erre

;;

BSÁK AZ OBSZÁGOTOIíÉS EL8Ö FELÉBEN. alapított számítás

kiviláglott

165

már augusztus 8-ikára meghiúsult

hogy Ausztria osztrák és Poroszország

t. i.,

külön porosz hadserget akar.

Augusztus 7-ikére a javaslat e második alakjában is

készen volt

meg

levén

;

de a kormány kebelében ekkor sem

az egyesség, most Mészáros indítványozta

az elhalasztását azzal az ürügygyei, hogy a délvidéki tábor megszemlélésére indul. Mind ez id alatt, míg augusztus 3 12-ikéig a népnevelési javaslaton vitáz-

tak és 13

ügyi

— — 16-ikáig

elterjesztéssel

meg a

az osztályok foglalkoztak a pénz:

a kormányban többször pró-

egyesítését. Hiában vitatták Deákék, hogy egy önálló hadsereg megersíttetni nem fog, pedig bármely alakban is, de hadsereg kell s már is több, mint egy hónap veszett el, hogy már 40,000 begyakorlott újonczunk lehetne fölszerelve készen és végül, hogy ez a kérdés, így erltetve, a nemzetet akarva, nem akarva forradalmi lépésre kényszeríti; mert ha törvényesen katonánk nem lehet, törvényen

bálták

nézetek

Kossuth még sem engedett, mert már szavát adva, nyilatkozott. Ekkor ismét megújultak a kilépésével való fenyegetdzések, a melyektl tudta, kívül kell toborzani

:

hogy mindenki meghátrál;

mert

miniszter, ki tárczájától, Kossuthnál

hiszen

még

alig

volt

inkább, szaba-

dulni ne óhajtott volna.

így állt megoldatlanul a kérdés, midn Mészáros augusztus 16-ikán beterjesztette az eredeti javaslatot

ki

,

sem senki a kormány valódi álláspontját nem fejtette. Érintette ugyan Mészáros az össz-

de sem

birodalommal való kapcsolatot, az eljárásban a szükséges politikát, melyre alatt

nem mindig

tekint a ház,

mi

most a német szövetségre vonatkozó határozatot

értette

;

majd Batthyány

szintén ismételve kifejezte,

;

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

l'gg

oly törvény hozását

hogy az észszerség

javasolja,

melyet az uralkodó megersít, különben katonánk lesz

s

oda

a nép

áll,

nem

hová a király hívja; ámde

Nyáry politikátlan, st majdnem forradalmi beszéde mámorossá tette a házat s hatását lerontani senki, Deák sem állott fel. ö csupán annyit jelentett ki pár szóban, hogy magyar hadserget óhajt, de a mikénthez

nem

értvén,

határozza

el

csak két elv kimondását kívánná:

a ház a magyar hadserget

hajtást bízza a hadügyminiszterre.

—

monda

jövünk; értünk s

—

keveredünk

bajba

a végre-

s

„Ha többet s

teszünk,

ellenmondásba

mert oly dologhoz szólunk, melyhez nem nem vezet czélra s nem egyez meg a felels

minisztérium fogalmával".

Deák megoldása is

tetszets volt s talán a ház

meg

nyugodott volna benne, ha Mészáros már a köz-

ponti

bizottságban

katonás egyenességgel

meg nem

mondta volna, hogy a régi ezredek kiegészítése alatt érti az| Olaszországban harczoló magyar ezredek kiegészítését

is,

így azonban az ellenzék elhatározta,

hogy legalább is a végsig kihasználja a helyzetet ezért minden lépten-nyomon újra belekeverte az olasz ügyet

Perczel augusztus

s

pellálta

18-ikán egyenesen inter-

a kormányt, hogy mit

tett

a válaszfelirat

szerint Lombardia szabadsága biztosítására, holRadeczky

gyzelmei megváltoztatták

a helyzetet és erre Kossuth

augusztus 19-ikére választ igért, mit

kormány utasításának

meg

is

adott a

felolvasásával, melyet hg. Ester-

házy miniszternek küldött.

E közben javaslata

világos levén, hogy Mészáros eredeti megbuknék, a figyelem a központi bizott-

ságnak, különben félrendszabályt kifejez javaslata felé fordult s ebben sikerült a kormány minden tagjának

167

DEÁK AZ OBSZÁGGYÜLÉS BLSÖ PELÉBBN.

megegyezni; elfogadta Kossuth, hozzájárult Mészáros is, noha érezte, hogy lemondania jobb volna. Kossuth, 17-ikén nem jelent meg a házban s ki augusztus 16

—

18-ikán ott volt ugyan, de hallgatott, augusztus 19-ikén

végre nagy várakozások közt eladta a kormány álláspontját. Erre Mészáros kijelentette, hogy a ház több-

ségének enged

nek

de be kell vallania, hogy a hadsereg

;

nem

tett igéretét

zet megváltoztatásába

váltotta be,

hogy

nem megy

bele.

t. i.

a szerve-

Most már a vita ellankadt, a feliratkozott 130 képvisel túlnyomó része elállott a szótól, az általános vitát augusztus 19-ikén, a részletest 21-ikén fejez-

még

ték be. Ezt

a

végs

pillanatban

Perczel

is

Mór

hogy a napirend eltt felszólalt és azt mondta, hogy az aldunai hadügy vezetésében árulás követtetett el. Éppen ekkor lépett a házba Szentkirályi Mór, aldunai kormánybiztos és ezt kereken megczáfolta. Most Mészáros kijelentette, hogy azzal akarta

meggátolni,

ha a ház nem

„árulás" szó

fejezi ki rosszalását az

lemond.

A

Kossuth kétszer

is

miatt,

kormány ekkor sem felszólalt

értett egyet.

s Perczeit

úgy akarta

megmenteni, hogy parlamenti bizottságot akart kiküldetni,

nem

melynek adja el

ellenezte

adatait.

Batthyány ezt ugyan

de azonosította magát Mészárossal és

;

határozottan felvetette a bizalom kérdését. Erre óriási

kavarodás

lett:

beszéltek

de minthogy Batthyányi

;

ingatni, a ház

Batthyány,

nem

megszavazta a bizalmat

könyvi rosszalást

is.

Kossuth újra

Mészáros,

megjegyz-

lehetett

is

és a

Most a Kossuth parlamenti bizottsor, a kit e

ságra vonatkozó indítványára került a

napon jelentékeny vereség folyamán két ágra szakadt

:

ért.

Ez a kérdés a

vita

némelyek bizottságot akar-

tak kiküldeni, mások a Perczel adatai meghallgatását

168 s

TIZBKKEGYESIK FEJBZBT.

a vizsgálatot a kormányra kívánták

Deák,

maga

ki

is kijelentette,

bízni. Ekkor hogy ritkán szokott

kifejtette, hogy mindkét eljárás czélravezet de ily esetben a parlamenti külön bizottságnak csak kivételes esetben, a kormány elleni bizal-

felszólalni, ;

matlanság esetében volna helye. Erre a ház, Nyáry szemben, Deák nézete szerint döntött

felszólalásával s

adatainak

Perczel

meghallgatásával

a

kormányt

bízta meg.

Most a hadügyminiszter lemondván saját eredeti javaslatáról, augusztus 21-ikén, 22-ikén, mindig estve

8 órakor is

s

végre

letárgyalták

ellen

s

23-ikán, a javaslatot részleteiben

a kényes

pontot

elfogadták. Természetesen, a

226 szóval 117 magyar hadsereg

kérdését az ellenzék a maga helyén újra elhozta s némely tagjai egyenesen szemrehányást tettek Kossuthnak; mert ha közbe nem lép, a kormányi eredeti s a központi bizottsági javaslat is megbukik, a mi különben az utóbbiról nem áll. Deák és Batthyány a kormány részérl állandón jelen voltak, Kossuth a szavazástól tartózkodott. Különben Deák nem szólt, csupán egyszer, a 12. pontnál, hogy vájjon 4 vagy 6

év legyen a szolgálati

id?

Mészáros katonai szem-

pontból a hat évet pártolta;

mert gyakorlatilag úgy fogadtatván

el,

is

Deák

szintén felszólalt,

a fokozatos katonaállítás

senki hat évet szolgálni

nem

fogna

;;

ekkor azonban Pázmándy oly gyorsan és oly határo-

hogy a többség, st maga félreértésbl a négy évre szavazott s így

zatlanul tette fel a kérdést,

Deák

is,

ez lett a határozat.

Augusztus 23-íkán bevégeztetvén a törvényjavas-

Nyáry kiindulva abból, hogy ettl a szentesítés úgy sem tagadható meg indítványozta az elleges

lat,

:

;

DEÁK AZ OBSZÁGeYÜLÉS

Erre

Deák

azt

169

VBL&BEN.

megkezdését

munkálatok haladéktalan szervezésére.

ELS

a

hadsereg

hogy

felelte,

külön

ily

mert a kormány úgy is mellzi a régi országgylési gyakorlatot, hogy a törvények intézkedés felesleges

;

hanem

az ülésszak végén egyszerre szentesíttessenek,

minden törvényt azonnal szentesítés alá bekben pedig ktilönben is kötelessége Szavait

általános

helyeslés

terjeszt

egye-

;

szerint jár el.

fogadta,

majd

mint

mindig, mikor nagy ritkán beszélt s ezt, mint miniszter,

még

csak egyszer

augusztus 26-Lkán,

tette,

midn

az augusztus 21-ikén elhatározott elterjesztést a kor-

mány nevében megtette Szentkirályi adatai alapján. Ennek lényege az volt, hogy délen a sánczokra egy nem sikerült támadást intéztek a további szük;

ségesekrl a kormány intézkedett újra leutazott hoffer

s

az

;

a hadügyminiszter

öregsége miatt lemondott Woln-

tábornok helyét Bakonyi ezredes foglalta

a többit taktikai okokból nem közölheti. Ezt

is

el

helyes-

lés fogadta.

Látható, hogy noha a kormány megengedte vagy elnézte,

hogy a ház, st közvélemény vezetését Kossuth

ragadja magához, részint az

által,

mert az

idk

kívá-

nalmainak megfelelbb hangon tudott szólni, részint némileg ketts politikája által, melynek egyike a kormányra, másik az utczai és ellenzéki közvéleményre

hogy mint a kormány nézeteinek képviselje lépett föl mégis igaz, hogy Deák mindig nagy hatást tett, noha ezekben az idkben támaszkodott,

részint

kormány szónoka

végül

azáltal,

és képviselje, mint a :

még inkább kerülte a szónoklat hatásos eszközeit; st pragmaticus rövidséggel, mondhatni ridegségge^ beszélt.

az

Mintegy szembeötl, mennyire leste a többség

alkalmat,

hogy bizalmát benne

kifejezze;

nem

;

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

170

a harsogó tetszészajjal vagy tapssal ugyan, mely Kossuth beszédeinek állandó kísérje volt; hanem azzal a megnyugvással, melylyel megszokta t régibb azzal

idben

követni.

nem egy adatunk van rá, hogy az országgylésnek, ha ekkor tán nem is nagyobb, de tekintélyes Ezért

része visszakívánta az

vezérséget

mert inkább bízott

;

úgy tapintatában, mint higgadtságában s e mellett minden ambitio inkább megtalálta mellette a maga jogos

vagy annak

hitt

terét.

Feléje fordultak tehát

kik aggódtak a nagy koczkázatok miatt de kivált azok, kik régibb országgyléseken vezérsé-

mindazok,

megszokták. Voltak olyanok

get

fellépésre Kossuth

ösztönözték a

is,

a kik nemcsak

ellen;

hanem

tett-

leges lépést vagy mondhatni kétségbeesett kísérletet

akartak tenni az

vezérsége érdekében.

Sinkay János, egyik ekkori követtársa

hogy az újoncztörvény után,

halálakor,

már Buda

felé közeledett és hadsereg,

nai törvény halogatása miatt, reste

meg volt

sehol

írta

midn

Deák

Jellasich

éppen a kato-

sem

volt

:

felke-

Deákot lakásán és egy beszédvázlatot mutatott Ennek lényege egy határozati javaslat Kossuth vád alá helyezésérl; mert az újonczneki.

törvény

halogatása miatt

nem

állhatván ki

havon-

ként a megannyi 40,000 katona, a mely esetben Jella-

sem mert volna

sich be

Kossuth e késleltetéssel nyakunkra hozta a pártütJellasich visszazetnék is, nem törni

:

elvesztette a hazát, mert

ket;

és

ha

szinte

kevésbbé világos Kossuth hazaárúlási bne, ki kézzelfoghatón hiúsította meg a haza megvédését, st gyalázatot hozott nemzetünkre.

Jellasich

gyz,

„Kossuth ennélfogva, ha

elvesztette a hazát becsületével együtt,

ha pedig legyzetik,

elvesztette a

haza

becsületét.''

DBÁK AZ 0KSZÁGGYÜLÉ3 ELS FELÉBEN.

Azt

mutatta Szalmásy Fereneznek, ki azt

felelte,

elmondja vagy elmondatja valakivel,

Deák

azt megöli.

hogy vagy Szalmásy vagy más megölné az

elolvasta a beszédet

az valószín

meghogy ha

Sinkay, hogy e beszédet

hozzátette

is

171

;

s azt felelte rá,

illett.

Tehát Deáknak kellene elmondania a maga módja folytatá Sinkay t senki sem bántaná s mindenki belátná, hogy a ki mindezt okozta, nem

szerint

érdemli

—

—

;

meg

az

t

környez nimbust.

Senki sem mondhatná felelsség nélkül, bál ad portás

;

—

el ezt

Deák

feleié

értem ezalatt a Jellasich

osztrák hadserget

ma nagy midn Hannimegett leskd

a beszédet

— ma,

a nimbuszra is szükség van, mert most a kormány helyett Kossuthnak kell a gesztenyét kikaparnia. A vádra nézve pedig, Kossuthot megis;

róhatja a történelem; de

a

késleltetést

nem

magáévá

nem

tette

;

az országgylés, mely

így inaugurálni ily vádat

volna más, mint a franczia convent politikája a

forradalom idejében.

E

ténynek

s e

válasznak lényegéhez kétség

férhet; ez valóban így történt: tudjuk

más

nem

forrásból

Ugyanis Deák maga beszélte utóbb, hogy úgy kormány tagja volt, mint utóbb, számos követtársa kérve-kérte, hogy alakítson Kossuth ellen pártot s ragadja kezébe a ház vezetését, mert a többség okvetetlenül követni fogja. Erre Deák az akko-

is.

addig, míg a

riban

híressé

vált

anekdotával

egy barátjával kocsizott elragadta

;

most

segíteni

hogy egyszer négy paripája akarván, szintén megragadta felelt,

és ezt tüzes

a

gyeplket. Erre barátja így szólt: „Ha rám bízod egyedül a vezetést, talán megmenekszünk; de ha te is

a gyeplhöz kapsz és rángatni kezded,

bizonyo-

TIZENNEGYEDIK KEJEZET.

172

san elveszünk". Éppen így járnának egész bizonynyal most, ha jobbra-balra kezdené rángatni ó is a.

gyeplket. a mit tle

mindent megtett,

Ezért

nem

megosztására

a ház vagy

de az ügyek vezetésére

Kossuth kívánt;

vállalkozott.

az elmék

s

Ezt az anekdotát

ö-

67-ben nem egyszer mondva el, hozzátette „Bezzeg, Kossuth most nem úgy tesz hanem ugyancsak rángatja a gyeplszárakat s mindenáron növelni akarja a zavart s bonyodalmakat." :

;

Deák vezérkedésének okból

is

Ö

eredt.

t.

i.

visszakívánása azonban más-

a mily nagy ész és tekintély

éppen oly szerény maradt. Terveivel, nézeteivel sohasem titkolódzott; tisztán és határozottan formu-

volt,

lázta

egész

önzetlenségú

föltétlen

álláspontját;

hívei,

aa

megszokták ezt azonnal elfogadni;

ellenzék,

nézeteiket hozzá alkalmazták s gyakran egyik-másik

kedvencz eszméjöket kedvéért átengedte nekik akár az

elejtették.

indítványozás,

Ekkor Deák els csata-

els fényes összecsapás, akár a legragyogóbb érvek sziporkáztatásának sikerét és megengedte mindenkinek, hogy legersebb oldalát kitüntesse. Személyes hiúság vagy féltékenység sohasem bántotta, Ekkép irigységet nem támasztott a rosszakarat meghátrált vagy elfödte arczát s szigorú erkölcsössége lefegyverezte a gáncsolókat. ö majd mindig csak a vita késbbi állapotában szólt; midn a ffonalat

kiáltás, az

;

midn

eltévesztették,

egész új eszme dobatott be a

tárgyalásba, mely megzavarta menetét

alkalmat

adhatott

a gyakorlat

elvi

nyes szokásra

;

;

midn

alapjára,

midn

tisztán

;

midn

a kér-

s új

támadásra

kellett

rámutatni

dés valamely része homályban maradt

a törvényre vagy törvé-

a helyzet kétes volta, vagy

17S

DSÁK AZ OBSZÁGOTÚLÉS BLSÖ FELÉBEN.

súlyossága igényelt;

egy ers, ingathatatlan férfias kijelentést midn keserséget, félreértéseket kellett

elsimitania.

Mindezekbl folyt, hogy noha sohasem követelte az elsséget, sem nem gyakorolt különös pártfegyelmet,

nem

tartott taktikai értekezleteket,

mint meglátjuk,

még 1861-ben

többsége mégis követte

az ellenzék

uralkodás látszata nélkül,

st

és 1865-ben s

is

ezeket, kerülte;

uralkodott az

melyet 1848-ban minden

vonakodás nélkül engedett át Kossuthnak. De még ekkor is, még ha egyenesen népszer eszme vagy divatos, is,

még

de

veszélybe

pedig néha

sodró szigorú

érzelem

ellen

szólott

feddzéssel; ha

még

a szenvedelmek mérséklésére akart is hatni mindig bíztak benne, ha eljárása közelebbi okairól nem :

szólt

is.

De egyébként

tudjuk, hogy 48-nak különösen második felében nagy változáson ment át úgy politikai szereplésére, mint Kossuthhoz való viszonyára nézve. Miután megszavazta a ház az országylés ele-

jén a kért 200,000 újonczot, Deák úgy a halogatásban, mint Kossuth politikájában látta a ránk rohanó veszemindendelmet, látta a kikerülhetetlen forradalmat ;

állhatna a veszefell mondták neki, hogy csak delem útjába. Nagy harczokat vívott magával. Kerülve

mindenkit,

kivel

órák hosszat

De

úton.

hivatalos dolga

fel és alá sétált,

nem

volt,

lakásán

töprengve a kivezet

meggyzdésre állania nem lehet,

mindannyiszor csak arra a

hogy Kossuthnak útjába mert az osztrák kormány megkezdett politikája miatt nem volt más mód, mint vagy ellentállani vagy a 48-iki törvények által kivívott jogokat eldobni. Az a gondolat és az a bú emésztette, hogy

jutott,

nem

szabad;

;

TIZENKEGTEDIK FEJEZET.

174

bármelyik úton lehetetlen; komorrá és

a kigázolás

szótlanná tette a honfiúi aggodalom. az 1848-iki országgylérégi Deák ok magyarázza, hogy felhiva, st felkényszeritve sem fogadta el a cselekv szerepet rendesen csak akkor adott tanácsot, ha egyenesen

nem a

Ezért

sen, s a fenti

Sinkay

hozzáfordultak.

írja

azt

is,

hogy

július

15-ikén indítványt adott be a nemzetiségek megnyugczélzó

tatását

ülésen,

törvényre

elvitte

nézve

;

megmutatta

s

Deák nem Deák

neki.

volt az

végig-

hogy a kormány e javaslatot olvasta magáévá nem teheti. Ezek az engedmények a szerbek és oláhok megnyugtatását czélozzák; de inkább fel vannak bujtva ártanának a magyar ügynek mert ellenünk s engedményeinket nem fogadnák el, mivel s azt

felelte,

k

;

nem

önállóan határoznak,

mazva

s

st

adhatnak

tehát szóba

erre

felbujtóik által sugal-

ezek többet helyeztek nekik kilátásba, mint

e javaslat,

ezzel

hanem

magyarok valaha megsem állnának velünk, mi pedig elismernk, hogy panaszra joguk van. Sinkay ;

többet, mint a

visszavette

megnyerni,

de

indítványát is

és

sokallotta;

Wesselényit

akarta

Wesselényi utóbb a

frendiházban más javaslatot adott be, mibl szintén nem lett törvény. A következmények Deáknak adtak

midn

1849 július 21-ikén az országgylés Kossuth és Szemere indítványára csakugyan megszavazott egy nemzetiségi törvényjavaslatot, az oláhok és szerbek gúnynyal utasították vissza s ugyanazt mondták, mit Deák elre megjósolt. Mind e sötét aggodalmainak és helyzetének maga rajzát Oszterhueber Józsefnek adja néhány sorban szeptember 22-ikérl írt levelében. Elmondja okát,

igazat; mert

h

miért

nem

felelt

több levelére.

17&

DEÁK AZ OBSZÁGGYIjÉS ELSÖ PELÉBEN.

—

^Hónapok óta kínos aggodalomban élek itt, mert hónapok óta láttam, miként dolÍrja Deák,

—

nyilván

titkon és

gozik

egyik rész az

alkotmányos

szabadság és nemzetiség megdöntésén, s miként segítik

kik for-

ezeket törekvéseikben akaratlanul azok,

radalmi térre lépni, forradalmi lépéseket elkészitgetni

óhajtanak idétlen könnyelmséggel,

most

sejtik,

s

kik talán csak s

a nép

álltam

én e

hogy számításaik a nemzet erejére

rokonszenvére alaptalanok

voltak.

így

ketts ernek vészes mködései között; fokról-fokra közelíteni láttam a veszélyt. Szóltam, figyelmeztettem,

de sikertelenül, míg végre bekövetkezett, mitl minden pillanatban rettegtem. Ilyen

lelki állapotban

nem

mertem, nem akartam neked írni. Kebledbe öntsem-e azon keser aggodalmakat, miket én tápláltam ? Nehezítettem

volna minden órádat, megtörtem volna köz-

léseimmel; oly

aggodalmaimmal erdet, melyre neked

igen szükséged

volt;

s

is

mindazt haszon nélkül

magadra és a közügyre, mert az eseményeket, miket mások idéztek vagy segítettek el, mi megállítani vagy bármi részben változtatni, nem valánk képesek. Sokkal inkább

éreztem,

mennyire kínos, fájdalmas

azon állapot, melyben az ember naponként, óránként közelíteni látja a veszélyt,

mely a haza függetlensé-

gét elsodorja, minthogy ne tartózkodtam volna mindazt,

mit láttam

dalmat

s

tapasztaltam s mi nálam

majdnem bizonyosságra

emelte,

az aggo-

veletek

is

közölni s kebletekben az aggódó sejtelmeket annyira

kínos bizonyossággá emelni."

Röviden vázolva kilépését a kormányból és vonakodásának okát, hogy újra tárczát vállaljon, újra említve a környez veszélyt, a lázadásokat, az ország bomlását, hozzáteszi: ez az, mit

hónapok óta megjövendölt, de

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

176

pessimistának, feketén látónak nevezték. „Szavaim is

itt

elhangzottak némelyek örömmárorában, mások, külö-

nösen egy, forradalmi számítgatásai közben nem akart hallgatni reám s most együtt iszszuk meg a levét e menthetetlen bajnak." Itt az egy szónak kiemelésében újra megtaláljuk azt a véleményt, melyet ebben az idben Deák

Kossuthról és törekvéseirl

ben ennek nemcsak nélkül

is

De

táplált.

bizalmas kör-

ily röviden,

hanem tartózkodás

Midn

Kossuth visszatért

kifejezést adott.

a schwechati táborból és jelentésében eladta a történteket s csalódását a nemzetrökben, egyszersmind beismerve, hogy a katonát nemcsak a lelkesedés, hanem fkép a fegyelem teszi Deák másnap talál;

kozván Sinkayval,

mondta

azt

róla:

midn

a szó erre a beszédre került,

„ez az

ember a nemzet sorsával is, hogy Kossuth

csak játékot z". Beszéli Sinkay azt

modorát Deák szinésziesnek

tartotta

különösen szeptember 24-ikén,

de e mellett

;

midn

Kossuth meg-

hogy megy

jelent kardosán a házban s bejelentette,

az Alföldre katonákat toborzani:

Deák

oly nyilatko-

melybl világos, hogy Kossuthtal nemcsak a politikában, hanem a magánéletben is szakított. De zatot tett,

—

és ez a

rint, köreit

f

— meglátjuk,

nemcsak nem

hogy elhatározása

zavarta,

hanem

czéljai

sze-

támo-

gatását és személye szükségszer védelmét feladatá-

nak

tartotta;

reactionak ezért

mert más megoldást, mint az udvari

elleneszegülést, most

ezen a napon

is

a bécsi

sem látott s már kormány augusztus

31-iki emlékiratának tárgyalásában leghatározottabban

e reactio ellen nyilatkozott.

De

ez

késbbi

a forradalom

nem

dolog. Annyi bizonyos, volt

az

eleme,

hogy noha

elfogadta,

mint

;

dkAk az országgtüIíÉs els felében.

„malum necessariumot", kötelessége elöl sem hátrált; és noha

többen, egy lépést

gátolhatta volna a forradalmat, legalább

volna

állni,

nem

tette

;

is

177

soha,

mint

talán

meg-

útjába bírt

mert érte cserében az ország

Deáknak ez az elhatánemes gondolkozása, mely féltékenységet nem, csak a haza nagy czéljait ismerte nemcsak befolyt, hanem valóságos feltétele volt Kossuth úgy elbbi,

jogait kellett volna adni. így rozása,

;

mint utóbbi sikereinek.

Ez Deák felfogása és ez helyzetének magyarázata napokban s ezért kész volt és odaadta sajnálkozás nélkül óriási népszerségét, melybl, talán éppen e

ezért,

a közbecsülés és közbizalom

nem

kisebb arány-

ban maradt meg. Ezzel egészen ellenkez volt

Kossuth vezérsége.

a parlamenti szereplést különösen

kettre alapí-

a népszer eszmékre, melyekkel a karzatot és továbbá a utczát tapsra, éljenzésre lehetett bírni szónoki hatásra, melynek eszközeivel oly bámulatosan

totta

:

;

rendelkezett s melynek feláldozta gyakran a szüksé-

ges mérsékletet és politikai tapintatot. Ezért mindig a túlságos, a leplezetlen szinteséggel kaczérkodott ezért nem bírta elnézni sem azt, hogy valaki népszerbb, sem hogy szabadabbelvü, sem hogy merészebb legyen; ekképen mindig a mérsékletbl indulva ki, els volt, ki a legfeltnbb szélsségekre ragadtatott s magával ragadta magát az országgylést is. Ezért

kénytelen volt ketts szerepet játszani:

mint minisz-

ter,

kormánypárti, a kormány nézeteiben osztozótárs,

st

ezek eladója volt; másrészrl mindig kimutatta a

fontos elvi kérdésekben, hogy ez politikájának s hely-

zetének kényszersége ugyan, de

Úgy hogy Ferenczi

nem meggyzdése.

körülbelül olyanforma szerepet játszott Deák F.

élete.

H.

12

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

iLÍS

a kormány és ellenzék közt, mint a bécsi kormány a magyarokkal és a szláv, kivált horvát felkelkkel szemben. Ez nyíltan, hivatalosan helyeselte a magyar

kormány

eljárását

;

titokban pedig a felkelket

gyá-

elmondhatta volna az

ellen-

molította és bíztatta.

zéknek

is

mondta, a mit János fherczeg

s talán el is

mondott a horvát küldöttségnek Ezt az ellenzék tudta

velk

s

:

szívem nálatok van.

annál nagyobb baj

volt,

hogy

Különösen Nyáry Pál

titokban érintkezett.

szereplése volt rá nézve valóságos vörös posztó.

Ha

Nyáry, mint az ellenzék legtekintélyesebb tagja,

fel-

állt

s szónoklati

babérokat aratott széls radikalis-

musával: Kossuth rögtön népszerségén aggódva, szevolna

retett

még

tovább

mélyebben kavarni csak káros,

menni,

a két

fel s

hanem végzetes

is volt

folyamán; a míg,

de mikor már

meg nem

s

fordult

nem

még

versenye nemaz országgylés

kés

volt,

szerepök

Nyáry nem ébredt a mérséklet

A

szükségének tudatára. szokat

a kebleket

férfiú

többit,

Perczeit, a Madará-

egyszer lekorholta, vagy

le mennydörögte

;

de Nyáryval szemben mindig a régi ellentét és személyi féltékenység miatt nemcsak elvesztette önuralmát,

hanem

t

elhomályosítni vagy árnyékba helyezni

törekedett. Ezért mindig, mindegyre beszélt, néha ülésen-

ként négyszer-ötször

nem

is,

ritkán valamely képvisel

után tüstént felpattant; alig beszélt egy másik, már újra a szószéken látjuk

:

rázott, kijelentéseket tett, tet,

magyaképviselt kormányt, nemze-

informált, fejtegetett,

jobbpártot, ellenzéket, közvéleményt és politikai

egymás után és egymás mellett hogy övé legyen egyszerre a politikai

illemet

rése

s

az

ellenzéki

rajongás

;

babérja,

azt kívánta,

illem elisme-

a kormány

helyeslése és a karzat falrenget tapsa, a parlamen-

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS EL8Ö FELÉBEN. taris

bölcseség koronája

s

a

szines

179

eszmék

csillogó

szivárványa.

az ellenTermészetesen következik ebbl, hogy mint igénybe, Deák. zéket egészen másképen vette

Ö nemcsak

hanem zsarnoka is volt a legjobb magának tartotta és kivánta; éppen ezt rendesen a kérdés tette utóbb a kormányban is. követelte magávállalta magára, st kifejtését els vezére,

;

szerepeket

nak;

midn

a csillogó eszmék ragyogványa, a virágos

szólamok tarka vetélytárs

rétje

meg nem

gazdagon kínálkozott; mellette

maradhatott

;

e mellett a taktika

mesterfogásait bámulatosan értette és mesteri számí-

mi majdnem úgy segítette, mint bámulatos ékesszólása s egész lényének a tömeget magával ragadó bubája.

tással alkalmazta, a

Az letek

ily

természet odaadhatja a bizalmas értekez-

rendezés fáradságos munkáját másoknak heti a kiegyenlítés, szövegezés

nos gondolkozónak

;

;

átenged-

lámpa-mvét a magá-

de a nyilvános

világra hozás, a közönség lelkesült

els

és eszme-

eszmekifejt szerepét, a kigondolás

kifejtés,

a nap-

keblébe kiöntés

szerepét nem. Nincs egyetlen fontos kérdés

sem

az 1848-iki országgylés tárgyalásaiban, melyben ne lett volna els szerepl szeptember 11-ikéig, a kormány lemondásáig azontúl pedig éppen nem is


;

lehetett volna más.

A

mily

hosszan és végzetesen hosszan tartott az

ujoncztörvény tárgyalása,

most a

fölriadt

éppen oly gyorsan végzett

ház a pár legszükségesebb

törvény-

hogy ket a legnagyobb veszély eltt megHiú remény, melynek hullámain láthassa. ersítve ringatózott. Gyorsan elvette mégis augusztus 24-ikén a Kossuth pénzügyi javaslatait s az nap elvileg kijavaslattal,

12*

;

180

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

mondta, hogy a bankjegyek kibocsátására nézve határozatilag, hanem egy azonnal megalkotandó

nem tör-

vény által hatalmazza fel a kormányt ezt a felhatalmazást aztán hat millió forint kamatnélküli pénzjegy ;

kibocsátására adta

meg 1848 második

felére és egész

addig a határig, a meddig a szükségletet

1849-re,

a közjövedelmek; nem fedeznék. Ezeket a ház már augusztus

26-ikára letárgyalta

s

29-ikén a felsház

is elfogadta.

Míg a ház augusztus 28-ikán elvette az 1848. második

félévi s

az 1849-iki költségvetéseket;

min-

denki érezvén, hogy Radeczky augusztusi sikerei miatt e két törvény megersítése és pár

függ

kérdés becsü-

megoldása halaszthatatlan, mert hiszen még a

letes

horvát ügy sem a horvátokkal, hanem csak Bécsben meg ezek nyomása alatt az augusztus 28-iki

oldható

:

minisztertanács Batthyányt és Deákot Bécsbe küldte,

a mint Kossuth

nyugalmának

s

szeptember 2-ikán mondta: „a haza békéjének helyreállítása és az ország

törvényes önállásának biztosítása tekintetébl, valamint

a katonaállítási

s

pénzügyi törvénynek

leend sanctionálásának biek fleg a következk hez,

felsége által

kieszközlése végett".

voltak

:

Az elb-

parancs a hadsereg-

hogy Magyarország területén a hadügyminisz-

ternek engedelmeskedjék

;

a horvátoknak a betörés

megtiltása s végre kieszközlése a király Budára jövetelének.

Ugyanakkor emlékiratot határozott az

országgyléshez, hogy szintén hatalmazza túli

ausztriai

a lajthán-

kormányt az egyezkedésre.

Deákék s

fel

ezzel élni

tehát is

nagyon tágkör megbízást kaptak

akartak és kivált Batthyány az állam-

adósságokban és hadügyben engedményekre

volt kész

de az uralkodótól kihallgatást nem nyerhettek. Ekkor

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS BLSÖ FELÉBEK.

már kibocsátásra készen

állt

181

az augusztus 31-iki neve-

zetes emlékirat, melyet lényegében báró Pipitz fogal-

még augusztus

mazott és Dobblhoff belügyminiszter

8-ikán elre jelzett; kibocsátására pedig csak alkal-

mas idpontra vártak tusi

fegyverszünet

s ilyenül

ajánlkozott az augusz-

Olaszországban

magyar

a két

s

Deákék

törvény megersítésének sürgetése.

tehát

hiá-

ban fáradoztak a törvények megersítésében. Ferencz Károly fherczeg Batthyányt Latour hadügyminiszterhez utasította, a

akaratát

fogja

közleni

a

vele

Latour Batthyány levelére azt

de

;

ki

király felelte,

hogy ha a bécsi kabinettel dolga van, forduljon WesBatthyány hasonló

senberg miniszterelnökhöz, mire

hangon

felelte,

hogy a kabinettel dolga

uralkodó rendeletébl fordult hozzá

nem

kér.

s

nincs,

tanácsot tle

Deák utóbb 1866 deczember 20-ikán alkalmából azt

tal való beszélgetése

is

az

Beust-

mondta, hogy

midn

ez

tették

azt

a képtelen helyzetet, hogy a rendes sor-

katonaság

egy része délen a lázadók soraiban harfelelte töröljék el a 48-iki

czol,

alkalommal Latourral tárgyaltak és

Latour gúnynyal azt

kifej-

:

Wessenhogy Bécsben két kormány van, egy nyilvános és egy titkos ó csak a nyilvánosnak tagja s a mik Magyarországon történnek, a titkos kormány intézi. Közben kibocsáttatott az emlékirat s a királynak errl szóló levele a nádorhoz, mindkett ellenjegyzés törvényeket

s

azonnal rendet fognak csinálni

berg pedig ugyané panaszokra azt

;

felelte,

;

nélkül; szeptember

Bunyevácz,

elsején

elfoglalta

hihetetlenül bonyolult

pedig Jellasich biztosa,

Fiumét. lett.

A

A

helyzet

ezek

által

király levele hangsúlyoz-

ván, hogy az emlékirat kifejti a márcziusi törvények óta elállt zavarok okait, két minisztert Bécsbe rendel

TIZENNEOTEDIK FBJEZBT.

182

a magyar-horvát viszály kiegyenlítése végett, melybe Jellasich s a kapcsolt részek bizto-

meghívandók sai

is

addig az ellenségeskedések szüne-

elrendeli

;

telését,

a bán és metropolita elleni intézkedések visz-

szavonását s a határrvidéknek ideiglenesen a bécsi

hadügyminiszter

alá

Még

rendelését.

fontosabb,

st

melynek elvein alapult nagyrészt a bécsi kormánynak Magyarország elleni politikája 1867-ig. Ez fejezi ki elször hivatalos alakban, hogy az április 11-ikén megersített törvények érvénytelenek fölállítja újra az egy monarchia elvét, a legfbb kormányzat, összes pénz-, fontosságúvá

elhatározó

az

lett

emlékirat,

;

had-, kereskedelem- és külügy egységét, mint a prag-

matica sanctio szükséges folyományát, a mit szerinte másfélszázados gyakorlat igazol tériumait illeti

;

a fenti ügyek minisz-

Magyarországon a megadott hatáskör nem

már csak

mert a bécsi minisztérium

azért sem,

korábban neveztetvén

ez ezekre az ügyekre közös

ki,

hatáskört nyert s a magyar kormány ezeket nemcsak

jogkörén

túlterjeszkedve,

irányban

kezelte

hanem

számos

igen

éppen

ellenséges

esetben.

Mindebbl

következik, hogy az 1848-iki törvények a nádori hatáskörrel (1848

ellenkeznek

:

III.

a külön had- és pénzügygyei,

2. §),

a pragmatica

dalomra károsak és

ket

sanctióval;

az

összbiro-

az osztrák tartományok meg-

kérdezése nélkül a király megersitni feljogosítva volt, kivált

ben

összes

„e perez

nem a

tartományainak

óta a

nem

márczius 15-iki pátens után, mely-

alkotmányt igért; mert

törvényhozó hatalom

nem

volt,

mint

régen, kizárólag az uralkodó kezében", ezekrl a kér-

désekrl tehát Magyarország lag

nem

intézkedhetett

;

s

az uralkodó egyoldalú-

ezek miatt a márcziusi törvé-

nyek megváltoztatása szükséges.

;

DEÁK AZ ORSZÁGeYÜLÉS EL8Ö FELÉBEN.

183

Ezeket az iratokat a Pesten maradt miniszterek egy vasárnap kapták meg. Deákéknak Klauzál küldte fel Bécsbe, a kik annál nagyobb megütdéssel olvasták mert 4-ikén a király JeUasiszeptember 3-ikán,

;

chot báni és összes katonai méltóságaiba visszahelyezte.

Erre

Deák

kijelentette,

hogy ha sikert elérni nem E közben az iratok hatása

bírnak, le kell köszönniök.

már szeptember 3-ikán tanácskozott minisztertársaival és híveivel. Ezek egyenesen diktátornak akarták t másnap kikiáltani; de az id nem látszott alkalmasnak. Azonban a szeptember 4-iki alatt

Kossuth

baljóslatú ülésen,

nem várva be Batthyányékat, Kossuth

a házban nagy beszédet hatása tettel

idk

az

tartott,

melyben az emlékirat

de egyébként megemlítése nélkül, tekin-

alatt,

követelésére, öt indítványt fogadtatott

el: a lemondott Beehtold helyébe a hadügyminiszter

nevezzen ki egy, a magyar ügyhöz

h,

jeles katonát;

ügyünk igazsága s jogaink megmutaEurópához egy részletes manifestumot

intézzen a ház, tása

végett,

küldjön ki bizottságot a horvát kérdés tárgyalására

ruházza

Beöthy Ödön aldunai kormánybiztost

fel

telj-

hatalommal küldjön egyenesen a királyhoz egy nagyobb ;

küldöttséget utolsó kísérletül, mely azon

függ

kérdé-

sekben, melyekért a két miniszter most Bécsben van, határozott választ hozzon.

A

Kossuth

által indítványozott,

majdnem 150 tagú

„Nádor" gzhajón szeptember 6-ikán Bécsbe s Batthyány és Deák kieszközölték, hogy a király 8-ikán 12 órakor fogadja Schönbrunnban de elbb a hozzá intézend beszéd német küldöttség, a este érkezett

;

fordítását 8-ikán bekívánta. Erre 8-ikán reggel a király

nevében azt a választ kapták, hogy a beszéd néhány sért kifejezése miatt a fogadás elmarad. A küldött-

TIZENNBGYeDIK FEJEZET.

184

ség a czélt

nem akarván

koczkáztatni, Batthyány és

Wessenberg útján megtudakolta a kifogás alá es kifejezéseket, még az nap estve módosította ket s így 9-ikén 12 órakor Schönbrunnban a fogadtatás megtörtént. A király kitér és semmitmondó válasza ismeretes, mely különben szintén Deákék tudta nélkül készült. Erre kijelentették, hogy ezzel s az egész eljárással nem azonosítják magokat; a fogadtatásra is Schönbrunnba, de már csak elmentek ugyan

k

mint magánszemélyek.

Ekkor a küldöttséggel szeptember 10-ikén délután Batthyányék

is

visszatértek Pestre s

még azon

napon,

Szemerét kivéve, mindnyájan lemondtak, ezt a nádor

egy Pázmándyhoz küldött ellenjegyzés nélküli levélben a házzal közölve, kijelentette, hogy a kormányt maga vette kezébe. Ezt Pázmándy szepelfogadta

s

tember 11-ikén jelentette

be,

esti hat órakor ugyanazon az ülésen melyen bécsi küldetésök sikertelensé-

gével beszámolt s felolvastatott zártülésben az emlékirat és

a többi ellenünk intézett királyi kézirat.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

Deák

az országgylés második felében.

— DEÁK A HÁZ PERMANENTIÁJÁRÓL. — BATTHYÁNY MEGBÍZATÁSA KOBMÁNYALAKÍTÁSRA. — DEÁK TÁRCZÁT KEH VÁLLAL. — KOSSUTH DÍDlTVÁNTA. — DEÁK A BÉCSI KÜLDÖTTSÉG VEZETJE. — A BÉCSI OESZÁGGYtÍLÉS TÁRGYALÁSA. — BREDHÉNTTELENSÉG. — FÁKLYÁS-ZENE. — BATTHYÁNY KORMÁNYT ALAKfT. — KOSSUTH INDÍTVÁNYA. — DEÁK ELLENE. — A SZEPTEMBER ÜLÉS. — A SZEPTEMBER HATÁROZATOK. — DEÁK INDÍTVÁNYA. — DEÁK A SZEPTEMBER HATÁROZATRÓL. — MEGSZÖVEGEZI. — DEÁK NEM FOGADJA EL A MANIFESZTUM MEGSZERKESZTÉSÉT. — A SZEPTEMBER ÉS ÜLÉSEK. — DEÁK A HÁZ EGYÜTTMARADÁSÁRÓL. — A HÁZ ÜLÉSEI. — A KIRÁLYI IRATOK. — KOSSUTH VÁLASZA. — HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY. — RÉCSEY LEMOND. — AZ ORSZÁGGYLÉS ÉS DEÁK AZ OKTÓBERI NAPOKBAN. — A LUDOVICBUM ÜGYÉBEN. — PONTOS ÜGYEKBEN HALLGAT. — KOSSUTH ÚRBÉRI KÁRPÓTLÁSI INDÍTVÁNYA. — INDÍTVÁNYA A BÜNTET TÖRVÉNYKÖNYVRL. — DEÁK A MEGBÍZÁST ELVÁLLALJA. — DEÁK AZ ÚRBÉRI KÁRPÓTLÁSBÓL. — A KÉRDÉS TÁRGYALÁSA — DEÁK INDÍTVÁNYÁRA DECZBMBBR SO-IKÁN LEVESZIK A NAPIRENDRL. — A DECZEMBER ÜLÉS. — A BÉKEKÜLDÖTTSÉG. — DEÁK BESZÉDEI. — DEÁK ELBESZÉLÉSE A BÉKEKÜLDÖTTEK ÚTJÁRÓL. — JELENTÉSÖK A HÁZ ELTT DBBRECZBHBEN. — HATÁROZATOK. — DEÁKÉK MÁSODIK JELENTÉSE.

A HÁZ FOBRADALHI

IíÉPÉSEI.

23-IKI

24-IKI

24-IKI

29-IKI

30-IKI

31-IKI

A

minisztérium

zavarok követték.

lemondását majdnem leírhatatlan

A

szeptember 11-iki

hat órai

esti

hogy Szemere nem mondott le, másrészt, mivel a kormány tagjai még az új minisztérium megalakulásáig sem akartak mködni az utcza és a ház lelkesedése közt azt határozta, hogy addig Kossutli és Szemere vezessék az ügyeket s ezt követség útján tudassák a nádorral. Míg ez odajárt, a ház ülés egyrészt helyeselte,

:

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

186

két határozatot hozott: helyben

hagyta Kossuth

el-

járását az öt forintos bankjegyek kibocsátására nézve s

hader

a szükséges

toborzást

kiállítására

Ezek már forradalmi határozatok voltak

s

rendelt.

természe-

tesen a nádor Kossuthnak és Szemerének megbízatását

nem

fogadta

el.

Másnap Kossuth

fenti két javaslatát

ház felállással elfogadta. Ugyanekkor a számtalan

a

indít-

vány közt Zsemberi Imre azt indítványozta, hogy a ház nyilvánítsa magát permanensnak, míg a honról a veszély elhárítva nincs.

Ez

újra a törvényesség terérl

egymásután

lelépés lett volna s Klauzál és Batthyány

kérték a házat, hogy mellzze ezt a javaslatot. Hoszszas vita után az

elnök felteszi a kérdést

zajban, a mint látszott, a ház többsége ezalatt

egy

Ekkor

lépett a

ív adatott be, névszerinti

terembe Deák, a

visel rögtön körülvett szót kért.

A

felállott;

de

számos kép-

velk

értekezvén,

már kimondta hangozván a kiáltás, hogy csak annyit mondott, hogy

vita befejezését az elnök

ugyan de minden oldalról Deákot hallani kívánják, ;

ez a határozat szükségtelen

törvényczikk

a nagy

szavazás végett.

kit

s rövid ideig

s

6.

;

mert a házat az 1848 IV. :

§-ja értelmében az

elz

évi zárszám-

adás megvizsgálásáig és az 1849. évi költségvetés megszavazásáig törvényesen úgy sem lehet eloszlatni. Ebben mindenki megnyugodott, Zsemberi visszavonta indítványát, viszont a ház a költségvetésnek

kezdett tárgyalását, mint

nem

már elbb meg^

sürgst, félbeszakította.

E

közben Kossuth és Szemere maguk is jártak a nádornál az ideiglenes kormányzat ügyében, mi annál szükségesebb

volt,

mert szeptember 11-ikén Jellasich még aznap

tényleg átlépte a Drávát. Ekkor a nádor estve

meg

8 órakor tudatta a házzal, hogy Batthyányi új kormány megalakításával, ki ezt

az

bízta el

is:

187'

DKÁK AZ OBSZÁaGTÜLÉS KÁSODIK FELÉBEN.

fogadta két

feltétel alatt,

hogyha a

király megersíti

a pénzügyi és katonai törvényt s Jellasichot megállásra kötelezi.

Ezek kieszközlésére báró Wenckheim Bélát

azonnal Bécsbe küldte. Ez volt bevezetése a második,

egy Kossuth nélküli minisztériumnak, a mi az zéket nagyon

bosszantotta és

mondani, hogy

azt

eljátszott

nem

sem volt. Batthyány Deáknak az

ellen-

mulasztotta el

a kormány lemondása

cselszövény volt Kossuth

mirl pedig

is

csak jól

kibuktatására, a

szó

belügyi tárczát szánta; de

engedett sem most,

új kormányban a kényes semmi rábeszélésnek nem

sem utóbb szeptember 16-ika

után.

Bizonyos kétségbeesett, de elszánt resignatióval részt

a ház

ülésein;

csendes szemléldéssel indítványozott,

—

a dolgok menetére

nem kezdeményezett semmit

;

;

nem

ha a

ha megbízatást nyert, egyet 1848 szeptember 16-ika közt az ismert elszántság és lever kétség

szükség kívánta^ kivéve, vissza

11

figyelt

vett-

padjában

a középrész utolsó

felszólalt,

nem

utasította. Mialatt

napjai folytak, szeptember 15-ikén Kossuth indítványára

a ház egy újabb

küldöttséget választott, hogy

»az

az ausztriai birodalmi alkotmányozó országgyléssel

a

nemzet nevében közvetetlen érintkezésbe tegye magát és nyilatkoztassa ki, hogy a magyar nemzet meg van gyzdve, hogy kölcsönös szabadságunk és önállásunk csak úgy lesz biztosítva, ha egyetértés, barátság és jelentse ki a háznak a magyar nemzet azon kívánságát, hogy valamint Magyar-

rokonszenv alapján nyugszik ország Ausztria

;

alkotmányosságát,

úgy Ausztria

Magyarországét kölcsönösen garantirozza ki,

;

s

is

jelentse

hogy mindazon érdektalálkozásokat, mik Magyar-

ország és az ausztriai birodalom fenforognak, az alkotmánynak,

tartományai között

igazságnak és méltá-

TIZENÖTÖDIK FEJEZBT.

188

nyosságnak alapján Magyarország igen szívesen kész kiegyenlíteni".

Kossuthnak ezzel az indítványnyal számítása gos volt

:

vilá-

az ausztriai tartományokkal kiegyezni alkot-

mányos alapon,

ezzel az uralkodóra hatni és az ú. n.

camarilla ármányait megtörni

;

de

nem

Deák

sikerült.

legelsnek választatván be a bizottságba, mely kívüle báró Eötvös József, Balogh János, Pulszky Ferencz, Szemere Bertalan, Kállay Ödön, Szirmay Pál, Irányi Dániel, Gorové István, gróf Teleki Domokos, Reiszig

Alajos és Bezerédy István s négy frendi, úgymint báró

Wesselényi Miklós, báró Jósika Miklós, gróf Andrássy

Manó, báró Perényi Zsigmond tagokból állt, azonnal elfogadta a kényes kiküldetést s mint a bizottság vezetje

szerepelt.

így ment 16-ikán reggel újra Bécsbe, hol, mint rendesen, a küldöttség a Frankfurt városához czímzett

vendéglbe

szállt.

maga adta el

Eljárásuk eredménytelenségét

a szeptember 22-iki ülésen.

E

Deák

szerint

Bécsbe érkezvén, megbízó levelöket átadták Strobach elnöknek, hasábosán magyar és német szöveggel, ki Deáknak azonnal kijelentette, hogy a házszabályok értelmében küldöttségek sem a ház, sem osztályai és bizottságai elé

nem

bocsáthatók

;

de azért elterjeszti.

Ez az elterjesztés szeptember 19-ikén megtörtént s 6 azt indítványozta, hogy egyszeren utasítsák vissza a házszabályokra hivatkozással. Erre rendkívül heves támadt a kétszer is megszakított ülés déleltt

vita

;

féltíztl esti hét utánig tartott. Sokan, mint Sierakowski,

Borrosch, Fedorowitz, Brestel, Löhner, Schuselka, ismételten rendkívüli

melegséggel szóltak a mellett, hogy

a ház tegyen ebben az esetben kivételt; kivált Löhner elragadó hévvel mondta e nevezetes szavakat,

DEÁK AZ OBSZÁGGTÜLÉS MÁSODIK FELÉBEN.

189

hogy „ebben a pillanatban a jöv várakozik ennek elutasitják-e a háznak küszöbén és várja, hogy vagy nem", s végül figyelmeztette a házat, hogy Magyarország bukása a közszabadság bukását fogja

k

jelenteni Ausztriában

is.

De a

cseh képviselk, Rieger,

Palacky, Trojan, Klaudy, Doüak,

heves és

hogy

rokat,

kivált Rieger, oly

gúnyos kifakadásokkal

a magya-

illették

brutális megjegyzéseiket a ház ellenzéki

része kénytelen volt visszautasítani

;

st maga

a bécsi

mely ellepte a teret, fenyeget állást foglalt el ellenök. Végre br. Helfert adott be elleninditványt, hogy a ház nem látja még ebben az esetben sem helyét nép

a is

is,

szabályoktól

eltérésnek, melyet

való

Ezt

támogatott.

186 szóval 108

rendkívül

zajos

ellen elfogadták

;

Wessenberg

jelenetek

után

de hogy ne tnjék

nagy többség fogadta el Lasser közvetít indítványát, hogy az elnök hívja fel a magyar küldöttséget, közleményének az elnöki iroda útján való fel teljes elutasításnak,

Az elnök e határozat szerint szeptember Deáknak, mire a küldöttség azt felelte, hogy megbízatásuk egyenesen az ausztriai országgyléshez szól felhatalmazásuk az elnökkel írásban benyújtására.

20-ikán

írt

;

értekezni nincs

;

tehát

levelét bemutatják

nem

is

küldiknek.

Zsigmond, mint legidsb,

teszik,

E

írta alá

hanem

az elnök

választ br. Perényi

els helyen

is

s

adta át Strobachnak.

Deák természetesen nem

írja jelentésében,

a legtöbbet fleg az az aggodalom

tartott

magyar küldöttség bebocsátásában, mért kívül

kedvez benyomástól. Nem

félt

írja azt

hogy a

vissza

a rend-

sem, hogy

a parlamenti jelenet folytatása a Frankfurt- szálló eltt történt.

Ugyanis Tausenau Károly, Bécsnek akkor leg-

kedveltebb népszónoka, összehívta a város összes demo-

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

190

kratikus egyleteit s

velk a magyaroknak nagyszer

A

fáklyás-zenét adatott.

a

tömeg

ellepte a Mehlmarktot,

Seiler- és Kupferschmied-Grasset

Tausenau elbb

;

az utczáról, majd a szálló egyik ablakából szónokolt;

országgylés

kifakadt a bécsi ,,nyomorult"

jelképesen, egy papírlapot tartva kezében,

ellen

s

széttépte

a pragmatica sanctiót. Ezalatt egy tréfás jelenet is történt; t. i. hamis lárma kelt, hogy „jön a katonaság!* Erre óriás zrzavar támadt

s

csak nehezen csillapult

az izgalom. Leginkább Deákot ünnepelték

mindenki

látni;

de

a

és

le

t kívánta

nevében nem

küldöttség

hanem a vak Wesselényi

;

utána Irányi

,

tartott

csillapító beszédeket.

Míg Deákék Bécsben leérkezett

Wenckheim

voltak,

az

szeptember 16-ikán

német levelével ugyan

uralkodó

a nádorhoz, mely szerint Batthyány

nem a

fogadja

el,

de

meg sem

feltételeit

tagadja

kormány névsorától függeszti

fel

;

s

elhatározását

megrójja az

országgylést a szeptember 11-iki „törvénytelen" határozatokért. Batthyány ekkor nem akarta a kormányde minthogy tényleg megbízatása oly ervel követelte országgylés mégis megvolt: az tle az áldozatot, hogy engedett és 17-ikén bemutatta az új névsort. Ugyanekkor a ház Kossuth indítványára a kormány mellé egy bizottságot rendelt, melynek alakítást elvállalni

;

tagjai lettek Kossuth,

Zsembery Imre, Madarász László,

Patay József, Nyáry és Pálfy János. A minisztérium névsora szeptember 18-ikán a nádor kezében volt s Batthyány még az nap Pulszkynak is felküldte Bécsbe, hogy mint külügyi államtitkár, a megersítést szorgalmazza. Ez az új névsor kevesebb nagy elmét mutatott fel; de egységesebb volt

s

a közvélemény

megnyugvással vette volna megersítését, mely most

DRÁK ÁZ 0B8ZÁG6YLÉS MÁSODIK FELÉBBN.

már a

191

kormány lemondását örömmel fogadta. megersítés Azonban a szeptember 22-ikére sem érkezvén meg, Kossuth felvilágosítást kivánt s egyszersmind indítványozta, hogy a jelöltek foglalják régi

el addig

is

helyeiket, mert

miniszterelnök

a

egye-

sem végezhet annyi munkát és szeretné, ha nyilatkoznék, hogy nem klván-e maga mellé egy

dül úgy

bizottságot ?

Erre Deák,

ugyan megbízatás nélkül, de azt hogy leghelyesebb, ha az államtitkárok, kik ismerik az ügyeket, helyettesítik egyelre a minisztereket; de Madarász és Kossuth ezt elégnek nem tartották felelte,

és az ideiglenes kormányt, tekintettel a föntebb választott

hat tagra, megint ajánlották

s

kívánták ez iránt a

miniszterelnök megkérdezését. Most újra

Deák

felelte

hogy ezt a megkérdezést helyesli; de semmiképen sem a bizottság kiküldését mert ez az elnöknek csak megbénítná erejét, míg így összpontosítva viheti az ügyeket s tapasztalta, hogy mit jelent nyolcz ember együttmködése, a kik nem értenek egyet. A ház azonban Kossuth indítványát lényegében helyeselvén, nem kívánta ugyan a miniszterelnök megjelenését a ház eltt; hanem kiküldte a hat tagú hadügyi bizottságot, hogy felvilágosítást kérjen s hogy megazt,

;

kérdezze

:

nem

kívánja-e a ház

rendkívüli

segélyét

maga mellé? Míg ezeken a napokon, mint más szó,

ezt

helyt volt róla

a ház a Deák pót-urbéri törvényjavaslatát tárgyalta, egyszerre megszakította

23-ikán a királynak

nádorhoz intézett szeptember 19-iki levele

s

a

a nádornak

szeptember 22-iki levele Batthyányhoz, mely mellett ezt neki megküldi. Ezeket e napon a ház eltt felolvasták. ;A király levelének tartalma az

volt,

hogy már

eltelvén

192

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

a 14 nap, mely szerint a magyar kormány

felhívatott,

hogy az augusztus 31-iki emlékirat alapján közös tárgyapragmatica sanctioból folyó

a

láson

összeköttetést

megoldja: most az uralkodó felhívja a nádort, hogy ezeket a tárgyalásokat gátló akadályokat hárítsa

Ez a

levél és kézirat egyszerre megváltoztatta

helyzetet.

A

s

a

ház délután egy órakor bizottsággá alakult

át a végre,

adjon

el.

hogy

erre

a királyi levélre

mi választ

most már mindenki a végs elhatározás esz-

közeihez nyúlt. elfogadta

az

Kossuth másnap Batthyány

események nyomása

alatt

a

által,

ki

hadügyi

bizottság segélyét, kiküldetvén Czeglédre és az Alföldre,

hogy mint kormánybiztos népfelkelést szervezzen, 24-ikén bejelentette

a háznak;

példája

ezt

követésére

képviselket és indítványozván a ház néhány napi elnapolását, nyomban körútjára indult. A ház Kossuth eltávozta után, attól tartván, hogy sok képfelhívta a

visel

csak azért

kiküldeti magát,

is

hogy

eltávoz-

hassék, egyelre az együttmaradást határozta el s a biztosok gyanánt kiküldend képviselk kijelölését a

miniszterelnökre bízta.

Most a megszakított tanácskozás felvétetvén, arról hogy mi történjék az augusztus 31-iki emlékirattal és a királyi újabb kézirattal; mert erre a miniszterelnök maga is határozatot kívánt. Madarász László egészben helyes szempontból azt felelte, hogy a ház Yolt szó,

sem

dk

sem alakjánál fogva nem tárgyalsem mindkett magánirat s visszakülden-

tartalmánál,

hatja egyiket

;

azon az úton, melyen érkeztek.

Nem

hiányoztak

azonban a gyanúsítások, hogy volnának olyanok, kik elfogadnák ket. Deák azonnal Madarász után állt fel s els sorban visszautasította azt a vádat, hogy volna bárki

is,

ki

ezt az

emlékiratot

el

akarná fogadni;

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS MÁSODIK FELÉBEN.

193

minthogy továbbá a nádor ismételt sürgetésére nyujtatik ez be a házhoz s a miniszterelnök határozatot

annak kimondását, hogy a koralkudozzék az ausztriai kormányuyal a

kíván, indítványozza

mány

igen

is

kiegyenlítend kérdésekben; de az 1848 ül. t.-czikktl az emlékel ne távozzék egyetlen hajszálnyira sem :

;

pedig a ház ne

iratra

azon mód

feleljen

sem

tartalma,

sem

miatt, a mint a ház elé került.

A ház egészben elfogadta Madarász indítványát; de kiegészítette a Deákéval, mely tehát nem rekesztette

1848

az

ki

t.-cz.

lII.

:

szoros korlátai közt az

Megjegyzend, hogy

alkudozást.

Irányi Dániel,

mint

jegyz, az emlékiratra a határozatot Kossuth javaslata szerint tette papírra, melyet a szeptember 23-iki zárt fejezett ki s akkor a ház elfogadta. Mikor azonban felolvasta. Deák nem helyeselte mert Kossuth kifejtvén azt, hogy nemzetünk a pragmatica

értekezleten

;

sanctiohoz ragaszkodik és hogy ezt miként értelmezi: ezáltal

tettleg

válaszol;

már pedig nem akar

vála-

ha válaszolna, akkor az emlékírat minden pontmond nem felelhet jára felelnie kellene. De a ház rá, csakis a minisztérium nem kell hát semmit mondani, hanem az 1848: III. t.-cz. korlátai közt a kormányt szolni s

—

—

;

bízni

meg

az alkuval legfólebb azt lehetne hozzátenni, ;

hogy míg hazánk területén kényszerít hatalom van addig sem a kormány, sem a ház nem (Jellasich) alkuszik. Ekkor vita alá kerülvén az, hogy mit mondott Kossuth, másrészrl az, hogy a nádori levél egyenesen a ház határozatát kívánja: Deák megjegyezte, hogy Kossuth egyik feszméje így is ki van hagyva a :

szövegbl

;

mert

a pragmatica sanctio helyes forazt is, hogy a

mulázásán kívül kijelenteni kívánta

mai minisztérium nem egyéb, mint az 1723-iki alapon Ferenczi

:

Deák F.

élete.

II.

13

194

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

az akkori

idkben

idk

alkotott consiliumnak az

szel-

mindebbe nem menne két eszmét fejezné ki: míg hazánkban

lemében való átalakítása; de bele

s

csak e

er

fegyveres

áll

nem alkuszunk

benn,

csakis

és

alkotmányunk szellemében egyezkedünk. Most a ház Deákot bízván meg e határozat szövegezésével, ezt a szöveget délután öt órakor szószerint elfogadta,

melyben csakugyan nincs egyéb a fentebbi s benne már most

két eszme szabatos kijelentésénél kifejezte

késbbi

álláspontját a 48-iki törvényekrl,

hogy hozzájok „e képviselház mindenkor és mindenben ragaszkodik".

De

hát

ez

egészen természetes.

Fontosabb az,

hogy e határozat meghozatala után Kazinczy Gábor tovább ment volna és ennek az iratnak megczáfolását kívánta egész Európa eltt a ház nevében. Erre nem választmányt, csak egy férfiú kiküldését javasolta, „ki felett elsséget bizonyosan nem követelhet e házban, senki sem", erre ismételte,

—

hogy az

t.

Deák

i.

irat

Ferenczet.

Deák

a minisztériumhoz kül-

detvén, annak kell rá felelni; veszi az

ha aztán ez igénybe közremködését, nem fog vonakodni de ;

az adatok a minisztériumnál levén,

Ez

vitát keltett s így

más nem

is felelhet.

napirendre került az,

válasz ne a bécsi minisztériumhoz intéztessék,

legyen egy Európához szóló manifesztum.

hogy e

hanem

E czélra

volt

már kiküldve Kossuth elbbi indítványából egy öttagú bizottság, magának az elnöknek vezetése alatt; de

is

ez nem készült el vele. Most az elnök s az egész ház ostromolták Deákot, hogy írja meg egyedül, noha megkészítésével közben Kossuthot is meg-

bízták

nem

volt.

Deák azonban

csinálhatja

meg.

azt felelte,

Ekkor arra

hogy egy ember

szólította

fel

aa

;

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS MÁSODIK FELÉBEN. elnök,

195

hogy vegyen a bizottságban részt, mint elnöke minthogy nem akart Kossuthtal mintegy

azonban,

versenyezni, ezt

is

elhárítván magáról, Palóczy László

és Szemere Bertalan lettek a bizottság tagjai.

Az események

A

rohamosan követték egymást. éjjel titokban Bécsbe

újra

nádor szeptember 22-ikén

ment 26-ikán ;

lemondván, birtokára távozott

állásáról

25-ikén keltek a király nevében kiadott törvénytelen gr. Vay Miklósnak miniszterelnökké, Lambergnek teljhatalmú katonai fparancsnokká kinevezése. Ez utolsó tényleg megsemmisítette a magyar

manifesztumok és gr.

hadügyminisztériumot.

Midn

ezek nyilvánossá lettek

27-ikén

délben

mind-

Kossuth estvére visszatérve,

s

a néphez lelkesít beszédet tartott: a kedélyeket oly izgalom szállta meg, hogy a tömeg 28-ikán délután egy és két óra közt Lamberget a hajóhídon megyilkolta.

A

képviselház szeptember 29-ikén rosszalását fejezte egyszersmind kiegészítette a ki a véres jelenet felett ;

honvédelmi bizottmányt az államtitkárokkal vette

azt

s

30-ikán

a jelentést, hogy Jellasichot 29-ikén sere-

geink visszaverték és a fváros biztosítására Martonvásárnál foglaltak megersített

elnök tartat,

hogy

kijelentette,

több

állást.

napon

Ugyanekkor az át

nem

ülést

a képviselket a táborba menetelre biztatta,

hogy maradjanak Pesten, hogy ne oszoljék. Több jelentés meghallgatása után ebben az értelemben szólt Deák is de megtoldotta azzal, hogy ha nem tart is a ház üléseket,

a többieket

a ház végleg

intette, el

;

csak maradjon

Bécsben idzése ruházott

együtt, alatt

támogassa a miniszterelnök a végrehajtó hatalommal

bizottságot s meghatározott

fel-

idben, déleltt

és délután, üljön össze akár tanácskozás, akár jelen-

tések meghallgatása végett. így határozták

el,

13*

hogy

;

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

196

naponként

d.

tíz

e.

és

u.

d.

öt órakor

értekezletre

megjelennek.

Tényleg a ház naponként hol egy, hol két ülésen a táborból jött jelentésekkel. Kossuth

foglalkozott

nem

Pesten

volt

Deák egyszer sem

;

a királynak

felolvasták

Nem

szólott.

október 7-iki ülésen sem, melyen

a nevezetes

szólt

br.

Récsey

Ádám

miniszter-

elnök által ellenjegyzett, október 3-ikán kelt manifesz-

mely a Jellasichtól

tumát,

a ház

került

gylést

E

elé.

biztosává

levelekkel

együtt

szerint az uralkodó az ország-

hazánk

eloszlatja,

teljhatalmú

elvett

br.

a rend helyreállításáig

fhadiparancsnokává

és

Jellasichot teszi, hazánkat

haditörvények

alá

rendeli

meghagyja, hogy Lamberg gyilkosai megbüntessenek s a két minisztérium a polgári törvények szerint intézkedjék tovább. *

A

ház hajlandó volt ezeket az iratokat kohol-

taknak tartani; de mindenkép szükségesnek tartotta a feleletet, melynek fogalmazásával a délutáni ülésre Kossuthot bízta meg. Délután öt órakor azonban az elnök már megkapta br. Récsey átiratát és miniszter-

elnökké kineveztetését, megkapta a déleltt felolvasott leiratot is

Kossuth

;

hitelökhöz tehát kétség

nem

férhetett.

felöl v^asta határozati javaslatát,

felállásai fogadott

el.

melyet a ház

Ez lényegében az országgylési

eloszlató rendelet törvénytelenségét

ugyanazon törvény-

bl következteti, mint Deák szeptember 10-iki A továbbiak szerint Récsey elnöksége szintén telen,

mert

fogatni az

nem Budán 1848

:

Erre

székel

III. t.-cz.

;

beszéde. törvény-

ugyant perbe kívánja

32. §-a értelmében

;

az egész

leirat

pedig alakjánál és tartalmánál fogva törvény-

telen.

Minthogy pedig az országnak kormánya most volt, az október 8-iki ülés Kossuth indít-

már nem

DEÁK Az ORSZÁGGYLÉS MÁSODIK FELÉBEN.

ványára a két ház

által kiküldött

mányt egyhangú határozattal fel

honvédelmi

teljes hatáskörrel

elnökévé Kossuthot választotta

;

hogy

az

mint

a

197

meg

s

bizott-

ruházta

kimondta,

nem

camarillával

absolutistikus

akképen testvérkezet nyújt Ausztria alkotmányos népeinek végi kijelentette, hogy minden alkotmányos kormányt a király mellzvén, egyetlen állami hatalom maradt törvényes minségében, t. i. az országgylés, melynek tehát mindenki engedelmeskedni tartozik. Ez volt a forradalmi kormány tulajdonképeni megalkuszik,

;

alakulása,

a mit nyomon követett

október

10-ikén

annak bejelentése, hogy Récsey október 6-ikán már lemondott s ugyanekkor kérte a királyt az október 3-iki törvénytelen rendeletek visszavonására.

dást a király október 8-ikán elfogadván,

E

még

lemonalaki-

lag sem volt magyar minisztérium.

A Kossuth vezetése alatt álló ház most újra a legnagyobb gyorsasággal hozta a határozatokat, melyekhez Deák majdnem sohasem szólt a gyeplket nem ;

Csupán egy felvilágosítást adott a Szegeden fogva tartott olasz katonák ügyében és az engedély nél-

rángatta.

kül eltávozott képviselkre nézve indítványozta a határozat

elhalasztását;

hattak

el,

azt hivén,

mert sokan jóhiszemleg távozhogy a honvédelmi kormány szer-

vezése után több napig volt

is

lembe az

nem

lesz ülés

október 8-ikán. Ezt a ház vette.

;

ily

határozat

csakugyan

figye-

Különben mindenben együtt szavazott

egész házzal

s

mivel

nem

volt forradalmi ember,

kormánybiztosságot a sergeknél seholsem

vállalt

;

ha-

nem, mint központja a leapadt nemzetgylésnek. Pesten maradt s ezáltal növelte súlyát és tekintélyét, mialatt a nemzet megindította élet-halálküzdelmét, mely-

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

198

ben az októberi napok sikerei lázas gyönyört és túláradó reményeket ébresztettek. Még ha beszélt is, az majdnem egyszer sem vonatkozott nagyfontosságú kérdésre. Október 20-ikán egy pár szót

szólt,

midn

a Valero-gyár segély-kérését a

honvédelmi bizottmányhoz kívánta utasíttatni 22-ikén

;

október

a Roth és Philippovich elfogott tábornokok

törvényszék elé állíttatása ügyében Barthos Ede azon indítványa korlátai

mellett

emelt

hogy ez

szót,

közt vagy a rendkívüli

idk

is

a törvény

miatt bármily

hatáskörrel, bizassék a honvédelmi bizottmányra. Álta-

lában

nem

helyesnek a végrehajtó hatalom

tartotta

bevárandónak tartotta, míg a mert ilyen dologban a bosszú vagy ilyesmi volna a legrosszabb eljárás. Hasonló

részleteibe avatkozni s

bizottmány

elnöke

visszatér

;

okból indítványozta október 24-ikén,

midn

br.

Puch-

fhadiparancsnok október 18-iki proclas Nyáry az erre adandó ellenproclamatio elkészítésére t ajánlotta, hogy ezt is bízzák a honvédelmi bizottmányra, ne rá s általában a ház ebbe ne avatkozzék. Hozzátette ezt a lényeges nyilatkozatot: „Ehhez járul még az is, hogy a proclamatióknak egy oly saját stylusa van, melyhez én

ner

erdélyi

matióját

absolute

akarnak

felolvasták

nem

értek.

készíttetni,

Ha

az

urak törvényjavaslatot

meg fogom sem most, sem más-

parancsoljanak velem,

tenni; de proclamatiók írásába

nem fogok bocsátkozni". így aztán a ház Kemény Zsigmondot bízta meg vele, ki a 28-iki ülésre be is adta s közlelkesedés fogadta. Deáknak ez a kijelenkor

tése volt oka,

E

hogy többet ilyesmivel nem

is

zaklatták.

ritka felszólalásai közt október 28-ikán egyszer

Madarász László nézetét udvari kamara volt

is

pártolta.

Ugyanis a bécsi

magyar hivatalnokai, kik utóbb

;

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS MÁSODIK FELÉBEN.

199

Ugyanott a pénzügyminisztériumban leltek alkalmazást,

egy aláírás nélküli folyamodványban azt kérték a háztól, hogy tovább is Bécsben maradhassanak. Madarász azt javasolta, hogy a ház e folyamodványt, minthogy

midn

aláírva nincs, ne fogadja el s

többen a pénz-

ügyminisztériumhoz kívánták utasítni, Deák pártolta

Madarász nézetét, mely határozattá híven

Ezután,

ritkán tartott

is

szerepéhez,

is

lett.

minthogy a ház, ha

más

üléseket, többnyire csak hadi s

november 23-ikáig nem beszélt egyszer sem. E napon azonban a ház újra megkezdvén tárgyalásait, Mészáros azt kérte, hogy az 1849 január 7-ikén megnyitandó Ludoviceumban emel-

jelentéseket

olvastatott

fel,

jék az eddig 50-re számított helyeket 200-ra alapítványokból ki

A

legtöbb

kívánt

;

nem tel ebben

felszólaló

Deák pedig

is

felszólalt

kik a sürgsséget indokolva

rendes

az

s

összeget pótolja az állam.

azonnal

intézkedést

azok nézete mellett,

nem

tárgyalás menetét akarták

látták s valahára a

újra

alkalmazni;

ebben az esetben annál inkább, mert a ház eltt e tárgyban volt Mészárosnak egy régebbi elterjesztése is,

melyet szintén tekintetbe kell venni.

így került a javaslat deczember 9-ikén a ház elé, miután deczember 5-ikén a központi bizottság letárgyalta.

Deák ennek nem levén

ványi

tkék

tagja, a rendes tárgyalá-

elször akkor, midn az alapítkamatainak meghatározását kívánta, mire

son párszor hozzászólt

;

a ház kimondta, hogy hat százalékkal számítja

s

így

egy alapítványi hely tkéjét 6666 forintban fogadja el másodszor Simonyi Ede azon indítványánál, hogy a a megnyitandó „magyar katonai ftanodá'^-ba bejáró tanulókat

házat

is

vegyenek

a katonai

fel

oktatás

;

ekkor figyelmeztette

gyakorlati

a

czéljaira s így

K 'Xv

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

200

hogy a bejárók száma az eredményt koczkázház az indítványt elejtette. Közben a ház november 27-ike s kivált 30-ika

arra,

tatná. Erre a

fontos javaslatokat

rendkívül

óta

tárgyalt

le,

ú.

m.

az 1849-re szóló adó és közmunka-javaslatot, az Euró-

Magyarország népeihez intézend kiáltvádeczember 7-ikén Ferencz József fherczeg javára az V. Ferdinánd és Ferencz Károly lemondását (Olmücz^ deczember 2.) a trónról és a pához

és

nyokat,

trónhoz való igényeikrl, továbbá Ferencz József kiált-

mely

ványát, lépett

mint Ausztria császára, trónra

szerint,

és e tényben

Magyarország

Deák mindezekben nem

vett részt s

is

benfoglaltatik.

csupán a közmun-

kákra nézve fizetend adónál mondott pár szót Lónyay Menyhért azon indítványa mellett, hogy ennek minden adóforint után fizetend maximuma megszabassék, mire az elvet egyhangúlag szavazták meg.

E

tárgyak befejezte

után került újra a ház elé

az úrbéri kármentesítésrl szóló törvényjavaslat, melyet

a felsház néhány fontos észrevétellel kisérve, vissza-

A

frendi választ deczember 13-ikán jelenmár elbb tudva volt, hogy ez a javaslat nem nyugtatja meg éppen azokat a nagyobb földbirtokosokat, kiket pedig Kossuth általa küldött.

tették be a házban; de

meg

akart

nyerni; ezért

bizottmánynyal álló

javaslatot

adni. Ezt

egy,

az

már elbb a honvédelmi eddigiektl

akart kidolgoztatni s

eltér rövid

alapon

idn

be-

azonban deczember 14-ikén megjelent Kossuth a házban s eladta, hogy a jelen körülmények közt új javaslat beadására

mert

id

az

elnök jelentette

nincsen

;

is

;

de mivel a sebek begyógyítandók,

minden osztály

és

párt

egyesítend

a

haza

védelmére, tehát indítványozza annak az elvnek kimon-

DKÁK AZ ORSZlGOTÜLÉS MÁSODIK FELÉBEN. dását, osztja,

201

hogy a ház az országot ú. n. becsosztályokra minden osztályra megszabja a kárpótlás össze-

gét s utasítsa a minisztériumot, hogy felét fizesse ki

negyedét félév és negyedét egy év múlva.

azonnal,

Erre nézve egy választmány kiküldését javasolta, mely

még

a kormánynyal egyetértve, a javaslatokat

1848-

ban adja be s a törvényhozás is intézkedjék e kérdésben még 1848-ban; mert hozzá a nemzet a maga becsületét

kötötte.

így

küldöttek ki e választmányt

olyformán, hogy a ház minden osztályát egy-egy tag

kiküldésére utasították.

A másik, a mit Kossuth ugyanekkor eladott, az, hogy mivel a nemzet éveken keresztül, a siker reménye nélkül küzdött a szabad intézményekért és most elv-

ben bírja ket, csak létrehozásukról és biztosításukról van szó „óhajtaná a perczeket megragadni s nem várni be a nem remélt sejtelmeket", azért, hogy e sok küzdelmek vívmányai megóva legyenek tehát igéri, hogy ezek érdekében a kormány is mindent el fog követni de vannak köztök olyanok, melyek rendszeres munkálatok s a kormány rajok nem ér, mert :

;

;

hadseregeket kell

kiállítnia.

Intézkedjék

hát rólok

másként a ház. Ilyen pl. az esküttszéki intézmény behozatala, melyet azonban meg kell elznie a büntetötörvénykönyv

nem

átalakításának.

tudja a ház

véleményét,

de a haza mostani viszonyai közt azt hogy „ki kell keresni azon egyes polgárokat, kik egy vagy más dologra nézve méltán megérdemlik a nemzet bizalmát s azt kell neki mondani: íme, ennek elkészítése tereád bízatik majd meglátjuk, hogy készíted el; ha rosszul felakasztunk, ha jól, hiszi,

;

akkor az isten sítetted.

áldjon

meg

érte,

kötelességed

telje-

Csak azt kérem, hogy most ne systemizál-

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

202

gassunk, az aprólékos kérdéseket majd kiegyenlítjük".

Minthogy pedig Szemere Bertalan, az igazságügy vezetje, mint kormánybiztos, eltávozik, sunkat, csinálja

„

pl. Deák Ferenczet kérnk meg a codexet, összekötve

tutio behozatalával".

egyik képviseltár-

s

bíznók meg, hogy

az esküttszéki insti-

Kossuthnak, mint beszéde további

részébl kitnik, czélja

volt,

hogy hosszas tárgyalások

nélkül az esküttszéket léptessék életbe, mihelyt kész lesz

;

mert ezzel az intézménynyel

még

az absolutismus

elnyomva a szabadság. Természetesen

alatt sincs

ezt

általános helyeslés fogadta s a határozatban az elnök

egyenesen kimondta, hogy gozását

érti,

a 43-iki javaslat átdol-

id

a ki-

úrbéri kármentesítésben a választmánjd

mun-

a megbízást dolgozást

Az

itt

mi nagy munkát nem fog okozni. Deák szó

nélkül

elfogadta

de

;

az

nem engedte meg.

kálat deczember 20-ikára elkészülvén,

lyokban tárgyalták intézkedés,

hanem

le

s

elbb

nem törvény

,, országos

az osztá-

és végleges

határozat"

alakjában

nyújtották be a házhoz deczember 23-ikán, mely azon-

nal

tárgyalás

pótlást

700,

alá

Az

vette.

a legmagasabb

a legutolsó

eredeti javaslat a kár-

sorolandó telektl

osztályba

(9-dik)

osztályba sorolandóért 300

forintban állapította meg. Ezt elvben a központi bizott-

ság

is

helyeselte

;

de

addig

is,

míg ez megtörtén-

hetnék, javasolta, hogy minden egész telek után 300 forint s

minden házas

zsellér után

fizettessék ki ellegképen.

60

forint

Megkezddvén

azonnal

a tárgyalás

els felszólaló, a népszer Palóczy László azt javasolta, hogy a kilencz osztály mellzésével, egy jobbágytelek kárpótlását 400 forintban állapítsák meg. Ez mindenesetre a legegyszerbb s a legkevesebb munkával járó mód lett volna; de több általánosságban, az

;

DEÁK AZ OKSZÁGGYLÉS MÁSODIK FELÉBEN.

szónok után Deák szellemének

ez

kifejtette,

az

hogy a márcziusi törvény

földesúr

tehát pontos számítások alapján s ezért

is kell

nem

intézkedés

Az ugyanis kimondta a

203

az osztályokat

t

fog megfelelni.

teljes kárpótlását

teljesen kárpótolni

sem fogadhatja

el.

Már

most, ha az állam a teljes megbecsülés után azt fogja

hogy az egész kárpótlást megadni nem bírja, helyesli, hogy csak részben adja meg de ez is

látni,

;

történjék aránylagosan

;

addig

is

az ellegezés

mert ebben semmi veszélyt

helyesli,

nem

elvét

lát.

Befejeztetvén deczember 24-ikén az általános vita, ugyané a napon a részletes vitában az 1. §-nál Palóczy eladta javaslatát s czáfolta Deák véleményét. Beszédének különösen az a két pontja figyelemre méltó, mely szerint a 400 forint általános összeg a megváltandó telkek legnagyobb részére igazságos s a másik, hogy Kossuth e javaslat által a megváltást biztosítni akarta minden eshetséggel szemben. Újra többen szóltak

a

kérdéshez

s

végre

Deák

is,

különösen a

kérdés föltevése szempontjából kifejtve, hogy ha az eredeti és központi bizottmányi javaslat

els pontját

elfogadják, akkor Palóczy indítványa elesik s röviden ismételte

elveit.

meg

szavazás

rendkívüli

ingerültség

;

általános többség, tént

A

ekkor és utóbb többen úgy hiúsították a döntést, hogy eltávoztak az ülésrl s nem levén

közt folyt le

:

nem

szavazhattak. Most

is

így tör-

a névszerinti szavazásban a központi bizottmány

indítványának 1. §-a 107 szóval 83 ellen kisebbségben maradt; azonban az általános többséghez 201 szavazat kellvén, az elnök a határozatot nem mondhatta ki. Most deczember 27-ikére újra kitzték a kérdést s ekkor 117 szóval 89 ellen elvetették másodszor és végleg a központi bizottmány javaslatát. Az

;

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

204

idközben beadott számos módositvány közül Palóczy© állván els helyen, erre is szavaztak 102- en melde ekkor már újra nem levén lette, 91-en ellene;

meg

az általános többség, határozatot

nem

hozhattak,

így került deczember 28-ikán harmadszor szavazásra

Palóczy indítványa

105-ön

ellene.

ekkor 107-en szavaztak mellette^

s

meg

Most

volna

lett

a

többség

még

de a szavazatok e kis eltérése miatt többen,

az

elnöki kijelentés eltt, névszerinti szavazást sürgettek,

mert

ezt

a

szabályok

Éppen akkor

megengedték.

Kossuth, ki a kérdéshez

lépett

a terembe

szólt s

a Palóczy indítványa

is

hozzá

ellen, az osztályok szerinti

megváltást helyeselte a kormány nevében, kijelentvén,

hogy ha

nagy felháborodást, a kérKossuth e felszólalása használt az ügynek mert megbuktatta dést

sejtette volna ezt a

nem

jelentette volna ki sürgetnek. ;

Palóczy lehetetlen indítványát;

a

29-iki névszerinti

szavazáson 105 szó volt mellette, 129 ellene. Ekkor a módosítások különböz

nem

nemeire került a sor; de

sokára kitnvén, hogy a ház újra

nem

határozat-

képes, megint másnapra kellett halasztani a kérdést,

így

érkezett

el

már mindenki meg elve

egyedül helyes

gyzdve, hogy Deák

s arra kell állani

midn alap-

vagy inkább

ennek nyugodt tárgyalása lehetetlen Dedinszky József a tárgyalás eltt így a haza védelmére tekintettel elhalasztó indítványt

visszatérni;

tett.

de

állt fel

volt. s

a deczember 30-iki ülés, volt

De

csak megelzte Deákot, ki ugyanily

ványnyal kívánt fellépni; hatás idejére kívánta

mind a kérdés

is

indít-

a higgadt tanácskoz-

hagyni. Fájdalmasan hatott rá

mind a tárgyalás modora s nem nyúlt volna hozzá, míg a nyugalom helyre nem áll. A kormány azonban szükségesnek vélte fölvétele,

;

DEÁK AZ OKSZÁGGYÜLÉS MÁSODIK FELÉBEN.

205

hogy egy n&gy osztályt megnyugtasson egy másiknak véginségben segélyt adjon tehát is; de ekkor gyors letárgyamegnyugodott benne ezért is az elleget s javasolta lását kivánta volna eldöntését,

és

;

mert igazságos becslés és összeírás most lehetetlen.

—

De

mond elleg elve megbukott „és megtörtént a mitl rettegtem, hogy nem igen szép lapot írunk hogy mikor az országot veszedelem a históriába fenyegeti, akkor a magyar képviseli testület a fölött pedig nem minden ingerültség nélkül, vitatkozik, s talán nem sértek senkit, nem minden egoismus az

;

—

;

—

-

—

nélkül, hogy mennyit adjon az állam pénztárából, melynek fennállásáért még küzdeni kell, mely akkor fog fennállani; ha ezen országot Isten megmenti. Pirulnunk kell a jöv eltt, ha az idt most ilyenekkel töltjük". Minden óra fáj neki, melyet erre fordítnak s kérdezzék meg önmagokat, vájjon mindig az ország java állott-e elttük ? Vájjon maga az általános többségnek megapadása a házban, alig egy óranegyed alatt, erre mutat-e? Vannak más kérdések, vegyék azokat el bántó az, ha a képviselk zsebökrl tanácskoznak mert hiszen nagyobb a száma a házban azoknak, Mk kárpótlást fognak kapni, mint a kik nem. Ezt általános helyeslés fogadván, a kérdést napirendrl levették. Másnap, deczember 31-ikén, a ház megelz napi határozatából, a honvédelmi bizottság nevében, Kossuth ;

;

eladta, hogy az ellenség Windischgratz vezérlete

alatt,

ki október 16-ika óta az összes Olaszországon kívüli

hadak fparancsnokává neveztetett

ki,

a fvároshoz

annyira közeledett, hogy az országgylés és kormánya

Debreczenbe teend határozta,

hogy

e

át.

Ugyanezen az ülésen a ház

dönt

perczben

még

el-

egyszer békés

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

206

meg a nemzet

próbál

kiegyenlítést

becsülete, törvé-

nyes szabadsága, jóléte alapján és biztosításával. Ezért megbízta Majláth György országbírót, gróf Majláth Antalt, Lonovics József érseket, gróf

hogy törekedjenek Windischgrátztól fegyés békét eszközölni ha kell, Ferencz

és Deákot,

ver-nyugvást

;

József uralkodóval is értekezzenek

gylésnek

Batthyány Lajost

Deák

jelentést.

kétszer

s

tegyenek az ország-

is felszólalt

erre az

hogy

megpróbál mindent, noha remény nélkül, mert ez a hatalom a

indítványra. Kijelentette készségét,

után törvényesnek elismerni

házat a történtek fogja; de

fképen

azt kívánta volna,

tás határozottabb legyen,

mond

is

ki

hogy az

habár csak általános elvet

kivált megjelölt pár esetet,

;

nem

utasí-

melyekben

az eljárást körül kívánta volna íratni és a megválasztottaktól megkérdeni,

hogy mindenki elvállalja-e a megfolyt, Kossuth nem volt a

bízást? Mialatt a tárgyalás

házban

;

azonban Deák

érte küldetett.

Kossuth

is

pár-

tolván a végzést, a ház a megbízó levelet csak a föntebb

eladott alakban és tartalommal elkészítvén,

az

többi küldött

is

elnök

állította ki s

Deáknak adta

át.

nyomban

Minthogy a

kész volt a megbízás elvállalására,

az indulást másnapra, január elsejére tzték ki s így míg az éjjel eloszlott ház keletre, Debreczenbe menekült,

k

készültek nyugat

A magyar

felé.

országgylés két háza békeküldötteinek

útját többen leírták

;

de legérdekesebb és legmegbíz-

is. Deák elbeszélése, a 1866 február 11-ikén fölBezerédy Istvánnénál egy ebéd után

hatóbb, a mint természetes

mint azt Csengery Antal jegyezte,

midn

Deáktól

hallotta.

Deák, a ki kezébe kapta az országgylési végzést, 1849 január elsején reggel Majláth György országbíró-

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS MÁSODIK FELÉBEN,

207

hoz ment tárgyalni az útról és a megfelel kíséretrl. Innen Kossuthhoz ment, hogy útleveleket és kíséretet de Kossuth már elutazott volt. „Nagyon kapjanak sietett. " Elment már Madarász László, a rendrfnök is, a kinek hivatalában Deák néhány kitöltetlen, de aláirt útlevelet vett magához. Ezután a honvédelmi bizott;

mány még

egyetlen Pesten

lev

tagját,

Nyáryt kereste

fel, ki Képássy tábornok útján gondoskodott, hogy Görgei kíséretet adjon de úgy az odajárt tiszt, mint gróf Schmidegg kapitány megjegyezték, hogy a had;

sereg neheztel e megkérdeztetése nélkül kezdett alkuért.

Csányi László fkormánybiztos nyersen szólt

hadsereg ne politizáljon!" Csányi is adván nekik délután

kemény hidegben

montorra,

január

útlevelet,

:

„A

elsején

elindultak egyenesen Pro-

Görgei fhadiszállására, a hol Pusztelnik

ket

alezredes nagyon kedvetlenül fogadta

általában

s

igaznak találták az ellenük nyilvánult rossz hangula-

minek oka, a mit Deák nem említ, az volt, hogy lesznek féltek, hogy az egyezségnek áldozatai. Itt hallották, hogy jó fogadtatást remélhetnek de forrását az alezredes elhallgatta. Két huszártiszt adatván vezetül, ezek ket Hamzsabégre kísértot,

k

a tisztek

;

ték, hol az utócsapatot Pöltenberg tábornok vezérelte,

ki mint

Deáknak

régi ismerse, szívesen fogadta

ket

s

hosszasan beszélgetve, elre megmondta saját életérl

utóbb teljesedett szomorú sejtelmét. Pöltenberg Géczy hadnagyot, egy káplárt és 12 huszárt adott kíséretül, kikkel értek.

estvére

a

csikorgó

hidegben

Martonvásárra

Egy ftetlen szobában háltak meg. Reggel korán

ket, hogy itt az ellenség; fehérkends katonákat küldenek az elrsök felé de kisül, hogy csak vaklárma volt.

felriasztják

;

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

208

Újra útnak

eredtek keresni az ellenséget

;

mert

jellemz, hogy Pöltenberg, az utócsapat vezetje sem tudta hollétét, mire azzal mentette magát, hogy nincs

pénz kémek tartására. Annyit tudtak, hogy nyugatnak mert hallották, hogy vagy északnak kell tartaniok Windischgratzet Csákváron vagy Bicskén fogják találni. Vál felé indultak s ott megtudták, hogy az elbbi éjjelre Verébre érkezett vagy ötezer német katona. Ekkor ;

Deák tanácsára Verébre mentek

;

onnan már a

de

sereg Baracska felé nyomult elre. Ekkor

Végh János-

hoz szálltak, ki szívesen fogadta ket. Innen elküldték a

Baracskára a végett, hogy ha a tábor bár-

tisztet

mely részét találja, a

jelentse

be

ket

szólítsa

s

hogy a szokott módon

parancsnokot,

fel

kisértesse

Windischgrátzhez.

hadnagy estvére visszaérkezett Verébre. hogy Baracskán báró Jellasich hadtestére talált elrsök nélkül. Jellasich elé vitetvén, megkérdezte a küldöttek neveit s azt mondta rá németül: Géczy

Jelentette,

„tiszteletre

méltó

férfiak".

Egy

kis

levélkét

adott

Géczynek, mely szerint szabadon mehet a fhadiszállásig s egyszersmind tudatta vele,

Windischgratz Bicskén Bicske felé mentek

lesz.

hogy másnap délben

Január 3-ikán tehát Deákék

Fel-Csúton áthaladva, mely már

s

közel fekszik Bicskéhez, egy ház eltt német katonát látnak,

a

mint

tiszti

ruhát

tisztogat.

Megkérdezték

A

katona elrémülve mondta egy

német rnagy nevét,

ki betegen feküdt, gyomorgörcs-

tle,

ben.

ki

van ott?

Bemennek

hozzá, kit

nem kevéssé

lepett

meg

a

magyar huszárok ottléte. Tle határozottan megtudták, hogy Windischgratz már Bicskére tette fhadiszállását.

Déltájban

szegeztek nekik

s

Bicskéhez

értek,

hol

ágyúkat

csak a vezérl törzstiszt óvatossá-

DEÁK AZ ORSZÁGGYLÉS MÁSODIK FELÉBEN.

209

gának köszönhették, hogy nem golyók fogadták. fogadóhoz érve, Géczy, a mint találta, jelentkezett nála,

A

irják, Heller ezredest

a ki rátámadt, hogy elrsi

még dühösebb lett, midn ez azt válaszolta, hogy elrsöket nem látott. Átadta JeUasich levélkéjét s ez még nagyobb bámulatba ejtette, kiséret nélkül jön s

hogy egy tábornok, parlamenti küldötteket katonai kísérettel,

„Und

elrsi

kiséret nélkül a fhadiszállásig bocsát.

dieser Feldherr

—

tévé hozzá gúnyosan

der saubere Banus Jellasichl"

—

—

mire általános

a körülálló tisztek elszörnylködése

is.

ist lett

Most Windisch-

gratzhez sietett jelentést tenni a parlamenti küldöttek

érkezésérl; vele

ment gróf Majláth Antal

is,

mint

a herczeg személyes ismerse. Nemsokára egy segédtiszt,

majd Majláth

jött s

mindketten hírül hozták, hogy

a herczeg kész fogadni ket, Batthyányt kivéve

s azt

jegyezte meg, hallván, hogy kik, hogy „ehrenwerthe

Namen !" De hozzá tette, hogy mint országos küldötteket nem fogadja. Ezt hallván, maguk is rögtön belátták,

hogy Batthyány

ség, érdemileg

nem

nélkül, mint országos küldött-

tárgyalhatnak ugyan

;

de nehogy

a czél elérésére elmulaszszanak valamit és remélve, hogy küldetésükrl értesülvén, hajlandó lesz az egész küldöttséget fogadni;

A

tehát négyen

elmentek hozzá.

György volt, ki azon kezdte, hogy „mint a magyar országgylés küldöttsége jöttek". "Windischgratz indulatosan szólt közbe, hogy felsége a magyar országgylést el nem ismeri mert azt már felsége feloszlatta. Majláth nem jött zavarba, hanem „megbízóik" nevében folytatta beszédét. Elmondta, hogy szónok Majláth

;

czéljok fegyverszünet s a békés kiegyenlítés eszközlése a törvényes szabadság azt feleié, Ferenczi

:

alapján.

Erre a herczeg

hogy a történtek után sem fegyvemyugvásDeák

F. élete. H.

14

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

210

sem bármi egyéb egyezkedésrl szó sem lehet, hanem csak föltétlen megadásról (unbedingte Unterról,

werfung)

az összes várak átadásáról.

s

az országbíró azzal folytatta beszédét,

detésöknek

nem volna eredménye,

itt

egyenesen

E

válasz után

hogy ha kül-

utasításuk tovább,

menni a nemzet kérelmével.

felségéhez

Windischgratz erre hosszabban, hol kitör hevességgel,

t

hol udvarias hangon azt felelte, hogy

teljhatalommal ruházta fel;

az uralkodó

az országot fegyverrel

katonai kormányzást szervez

fogja elfoglalni,

csak

s

ha ez megtörtént, fogja az uralkodó a teendket meg-

nem nem is

addig a küldöttséget

szabni;

szabad fogadnia

:

tehát

nem

fogadhatja s ereszti

Olmüczbe.

Tanácsa az, hogy a nemzet föltétlen megadással igyekezzék kegyelmet nyerni a katonaság azonnal tegye ;

le

a fegyvert

;

esküdjék hséget

elfoglalt várakat haladéktalanul

ben

is

tudta nyomni

el

felségének s az

adják

által.

Ö

Bécs-

a lázadást, hol százezrével

szemben a fegyveresek s hátulról a magyar lázadók fenyegették; azonképen el fogja tudni itt is álltak vele

és érvényt fog szerezni a törvényes hatalomnak.

Megjegyzi Deák, hogy Windischgratz, valahányszenvedélyesebb

szor

Lonovicsra

hangon

függesztette

figyelmeztette

t

szemét

szólt,

de

;

mindannyiszor valósággal

is

azokra a kötelességekre, melyeket

a szenvedélytl és félrevezetéstl izgatott idben állása reá szab

s

e miatt Lonovics

nagyon kényelmetlenül

kezdte érezni magát. Bevégezvén emígy az értekezést,

Deák

kérte,

Windischgratz

térni.

adott;

nem mert

hogy engedje ket küldikhez

majd

erre

kiigazította

elször

magát

s

kedvez

vissza-

választ

azt felelte,

hogy

kételkedik ugyan szándékuk becsületességében,

errl

biztosítja

elbbi

állásuk

és

eléletök;

;

ORSZÁGÖYtílJlS MÁSODIK FELÉBEN.

DEÁK AZ

211

minthogy a hadi mveletek már Buda körül is megkezddtek, katonai tekintetekbl pár napig vámiok de

tegyék

kell;

kényelembe

addig

tehát

magokat a

kastélyban.

A

hivatalos

ügy befejezte után Majláth Antaltól

a küldöttség egyes tagjairól kérdezsködött. Bemutattatván

Deák

is,

így szólitá

meg:

„úgj^-e,

rég lekö-

— „Mikor többi társaim, mikor Deák. — „De — vága közbe a

szönt a miniszterségrl?"

Batthyány

maradt jegyzé

meg

is", feleié

—

herczeg s

Batthyány

még

azután

meg

helyreigazitólag Deák,

új minisztérium alakításával,

vén,

is

miniszterelnök

is

rendezte a fegyveres támadást."

t

—

„Azaz,

felsége bízta

a mi

nem

sikerül-

leköszönt."

A

herczeg visszavonulása után a törzstisztek vették

körül

ket. Deák Rousseau tábornokban ismersre Ez elkezdte szemrehányásokkal illetni nemze-

talált.

tünket, mire Deák, a hely s a

körülmények tekintetbe

vételére hivatkozva, kérte, hogy ne folytassa ezt a tárgyat

adva neki, más, közömbös tárgyakra tért. Majd Mertens rnagy szállásukra vezette ket. Egyelre egyetlen szobát kaptak, azzal az Ígérettel, hogy holnap több üres szoba lesz. Lonovics a helybeli erre igazat

kath. paphoz, Barsihoz küldte titkárát szállás végett

mikor ez visszatérve jelenté, hogy a papot tegnap verték vasra s hurczolták el, Lonovics elhalványult, s

a mi a helyzet komolysága daczára is mulattata Deákot s egy pár tréfás megjegyzésre adott neki alkalmat. magok Ebédre a herczeg hívta meg ket de ;

k

közt óhajtottak maradni. Ez alkalommal az egyik étel fogoly rult

volt.

„Malum ómen",

Lonovicsnak.

közlök kártyáztak

— ;

— monda Deák az elkomo-

Éjjel soká fenmaradtak, páran

nyugtalanságuk oka az

volt,

11*

hogy

;

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

212

rizve hitték magokat dés.

csak reggel sült ki a

;

téve-

Másnap aztán három szobát adtak rendelkezéhad egy része elre ment. Deák Batthyá-

sökre, mert a

a két Majláth

nyval lakott,

külön jutott egy szoba. tötte el

be

;

Deák egy

Nagy Károly

A

együtt

Lonovicsnak

s

napot olvasás és séta

töl-

Tacitust és egy Horatiust hozott

bicskei könyvtárából

s egyiket

Maj-

Györgynek adta. Egyik tréfája a véletlennek az volt, hogy a két Majláth szobájuk ablakából állandó ágyúzást hallott, míg Deák meg nem mutatta, hogy

láth

egy

nyitott pinczeajtót

csapkod be a

szél.

Harmadnap reggel fölébredvén Deák, Batthyányi, a ki különben

késn

szokott kelni, szintén ébren találta.

—

—

monda Batthyány. „Már rég nem tudok aludni hogy élefolytatá némi szünet után, Gondolod-e !

—

tem veszélyben foroghat?"

—

—

viszonzá Deák „E kérdésre csak úgy felelhetek, ha szintén megmondod négy szem közt, tettél-e olyasmit, mirl nekem nincs tudomásom? különösen volt-e részed az olasz mozgalom és a bécsi forradalom

—

elmozdításában ?" Batthyány becsületszavával állítván, hogy semmi de utóbb ilyesben nincs része, Deák megnyugtatta ;

hozzátette,

hogy

ily

lázas

idkben

senki

sem tudhat-

ván elre a történendket, ha Windischgratz bánásmódja miatt tart valamitl, legjobb, ha megszökik meggyzdött róla, hogy senki sem rzi ket. mert kiálta Egyszersmind felajánlotta pénztárczáját. „Ah, egy pár hitvány év fel rá Batthyány határozottan, miatt csak nem leszek szökevény." Azt hitte t. i., hogy

—

—

legfölebb pár évi fogság vár reá.

E napon

déleltt a herczeg egy segédtisztje által

megengedte nekik nemcsak a

levélírást,

hanem hogy

213

DEÁK AZ OKSZÁGGTÜLÉS MÁSODIK FELÉBEN.

az országgylést kötötte ki,

is

tudósítsák eljárásukról; csak azt

hogy a jelentést

is

elolvassa. Ezt

Deák még

jónak tartotta, legalább utóbb nem mondhatják, hogy nem úgy történt. Ekkor kelt Bicskén, 1849 január 4-ikén az országos választmány jelentése „Magyarország gylémelyet Deák fogalmazott és Csányi László kormánybiztosnak czimezve, átadták Windischgratznek elküldés végett. Ö ezt egy osztrák tisztnek adta át, ez

sének",

egy honvédtisztre dozás után 5-ikén,

ért

bízta,

csak

a ki

Debreczenbe.

vele

a küldöttséggel érkezett

hosszú

kalan-

Közben, január

tiszt,

a 12 huszár-

a fenyegetések és csábítások hatása alatt, ugyanezt tette utóbb a tizedes átállt az osztrákokhoz 8-ikán, midn Windischgratz január Deákék pedig is

ral együtt,

;

;

Budára

tette át fhadiszállását,

mintegy 20

—24 dsidás

kíséretében szintén Budára indultak. Estve felé megérkezvén, a kisér

tiszt

bejelentette

ket

a berezegnek,

hogy lakásukra távozhatnak. Mindnyájan kiséret nélkül Pestre jöttek. Deák elbbi lakásán, az István fherczeg vendéglben, Batthyány, a ki még most sem gondolt menekülésre, a Károlyi-palotában szállt meg, a hol még az nap éjjel (január 8-ikán)

ki azt izente,

11 óra tájban Windischgratz elfogatta.

A

mi a jelentés további sorsát

illeti,

a honvédtiszt

csak 1849 január 12-ikén adhatta át a ház elnökségének Debreczenben s Palóczy László, mint korelnök, 13-íkán mutatta be a háznak. Utána azon keletkezett vita, hogy mi történjék tovább? Voltak békülékenyebb hangok Nyáry és Hunfalvy oly határozatot indítványoztak, hogy noha erszak kényszerítette Magyarországot az önvédelemre, mindamellett a nemzet tör;

vényes jogai

és

függetlensége

alapján

készek

az

alkura; de Kossuth minden ilyest meggátolt s azt a

TIZENÖTÖDIK FEJEZET.

214

határozatot hozatta, lételét,

utolsó

hogy a nemzet a maga országos

függetlenségét,

emberig,

utolsó

alkotmányát és nemzetiségét csepp vérig tovább

is

védel-

mezni fogja. Ezt kinyomatták és szétosztották. Ugyancsak Kossuth indítványára kimondták a ház együttmaradását, míg a haza mentve nem lesz s pár határozatot hoztak a gyáván megfutamodókról, a nép kímélésérl és a népnek a hadsereg számára

tett

szolgálmányai megtérítésérl.

Pesten azonban Deákék azt hallották, hogy a jelen-

még

sem

Debreczenben s hallották éppen azon a napon, midn Debreczenben a házban felolvasták. Ekkor a tagok megbízásából Deák egy második jelentést készített, mely mellé tés

január

10-ikén

másolatban az els jelentést

volt

is

mellékelték. Ezt gróf

Majláth Antal másnap átvitte Windischgratzhez, hogy rendeltetése helyére

juttassa

jelentésben

csak

röviden

azt

Debreczenbe. Ebben a

mondják

el,

történt velük január 4-ikén túl és megemlítik

elfogatását

is.

hogy mi Batthyány

HARMADIK KÓNYV. 1849—1865.

ELS Deák

FEJEZET.

az önkényaralom alatt.

— PESTEN MARAD. — LEVELE ALKOTMÁNY AZ ÁPRILIS FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT. — DEÁK ZALÁBAN ÉS PESTEN. — SINKAY ELBESZÉLÉSE. — A HÁZ HATÁROZATA DEÁKRÓL. — KOSSUTH MONDÁSA. — DEÁK BUJDOSÁSA, FÖLMENTÉSE. — PASSIVITÁSA. — TARTÓZKODÁSA. — LÁTOGATÁSOK KEHIDÁN. — WESSELÉNYI HALÁLA. — AZ ÓHAJ, HOGY PESTRE KÖLTÖZZÉK. — BIRTOKA ELADÁSÁNAK OKAI. — LEVELE AZ ELADÁS TÁRGYÁBAN, — SZÉCHENYI MEGVESZI KEHIDÁT. — PESTRE KÖLTÖZÉSE. — LAKÁSA. — ÉLETMÓDJA. — SZELLEMI KÖZPONT. — TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HATÁSA. — ELVEI. — VÖRÖSMARTY HALÁLA. — DEÁK ÉS AZ AKADÉMIA. — DEÁK ÉS—A A CONSERVATIVEK. 48-AS ALAP. — DEÁK ÉS EÖTVÖS. — DEÁK EMLÉKIRAT. — DEÁK ÉS SZÉCHENYI. — A 47-ES ALAP. — AZ A CONSERVATIVEK 1859-BEN. — DESSEWFFY EMIL TERVE, — A BIRODALMI TANÁCS ÉS GR. SZÉCSEN. — DESSEWFFY ÚJABB TERVE ÉS 8ZÉCSEN. — AZ OKTÓBERI IRATOK ÉS DEÁK. — AZ OKTÓBERI DIPLOMA AZ ESZTERGOMI ÉRTEELVEI, — DEÁK MAGATARTÁSA. — DEÁK KEZLET. — VÁLTOZÁSOK BÉCSBEN. — SCHMERLING. — DEÁK ÉS BÖTVÖ8 BÉCSBEN. — DEÁK TUDÓSÍTÁSA. — EREDl^ÉNY. — DEÁK A

DEÁK NEM BlK DEBKECZENBE MENNI. A MÁRCZIüS GR. BATTHYÁNYNÉNAK.

—

4-IKI

S

14-IKI

S

57-IKI

S

MEGOLDÁS NEHÉZSÉGEIRL,

A

békeküldöttség jelentésével végzdik

Deák

m-

ködése a szabadságharczban, a mi egyébként nem rajta múlt, hanem a körülményeken. Kötelességének tartotta t. i. elmenni Debreczenbe, teljesitni képviseli hivatását s élszóval

ség eljárásáról

;

is

jelentést tenni a békeküldött-

de Windischgrátz útlevelet adni csak

akkor volt hajlandó, ha becsületszavát adja, hogy Kossuthot s az országgylést feltétlen megadásra bírja. Erre természetesen

nem

vállalkozhatott. „Volt eszem,

ELS

218

—

FEJEZET.

—

monda utóbb humorral

jek reá, hogy akasztassa

fel

hogy senkit

se beszél-

magát".

Egyelre tehát Pesten maradt, mely mégis a

leg-

biztosabb hely volt ezekben a hónapokban. Innen

irt

február 24-ikén gr. Batthyány Lajosnénak, a ki Ikervárról elfogott férje miatti dult.

A

német

aggodalmában hozzá

levélre szintén németül azt felelte,

a Batthyány fogsága csakugyan soká

tart,

de

for-

hogy ezt jó

jelnek hiszi mert alig gondolható, hogy valami terhelt ;

tudjanak rábizonyítani; tehát trést és Istenben való bizalmat ajánl, ki az ártatlant védni fogja. Vagyonát

nem

sequestrálhatják

;

ez

nem

valószinü,

st

jogilag

lehetetlen is ha Ikervárt lefoglalnák is az osztrákok, ha nevében bárki föllép, ezt az igényt tisztelni fog;

ják,

legalább azt reméli; hívja Pestre, mert férjét

fogságában csak

meg

látogathatja

gyermekeit bár olykor

is láthatja,

s

ha nejét és

ez vigaszt és

dert

ad neki; maga is férje közelében a bánat terhét könnyebben bírja el, mint távol ezer álhírtl aggasztva. Pesten érte mányt, mely

meg hát a márczius 4-iki

dr. Ettél

birodalmi alkot-

udvari tanácsosnak különböz

tanokból merített saviszonyok ismerete nélkül készült elméleti gyári elvei alapján.

munkája az augusztus 31-iki emlékirat Ez egy csapásra megsemmisítette füg-

getlen történelmi alkotmányunkat

tzenberg

herczeg

;

még

pedig Schwar-

manifestuma szerint

szükségessé vált a birodalom összes

azért,

mert

tartományait és

néptörzseit egy nagy, egységes birodalommá egyesítni.

Ez

volt az „új Ausztria" eszméje, a régi törekvés új

kiadásban; folytatása a deczember 2-iki trónlemondásnak;

midn már is hazánkat csak tartománynak az országgyléssel

semmi alakban sem

tekintvén, ezt

közölték. Azon-

ban ez az alkotmány és manifestum most még nem

;

:

DEÁK AZ ÖNKÉNTURALOM ALATT.

219

a prágai, bécsi, pesti és milanói forradalmak leverésébl származónak vélt jogot, hanem a birodalom érdekét, a „salus reipublicae"-t

mint „lex supprema"-t

még nem

;

választotta jelszóul,

a jogvesztés elméletét tehát

alkalmazta;

de

különben Magyarország

beolvasztásának és Bécsben egy birodalmi parlament-

nek szüksége egyik jelszava volt az 1848-iki osztrák alkotmányozó országgylésnek is. Ez az alkotmány végleg elvágta a kiegyezhetés fonalát s akkoriban minden magyar úgy tekintette az április 14-iki függetlenségi nyilatkozatot,

márczius 4-ikére. Ez volt fogás,

midn az

késbb

is

mint feleletet

az egyetemes

fel-

osztrák jogászok az április 14-ikét tették

a jogvesztés elméleti alapjává.

Deák ban

innen

e

néhány hónap

részint

is,

is

alatt

több ideig volt Zalá-

Kehidán, részint Oszterhueberéknél

többször próbált Debreczenbe menni

osztrák katonaság mindannyiszor

nehéz

idk

közelgésével,

Buda

;

de az

megakadályozta. bevétele

után,

A

újra

Pestre tért vissza; de az áprilisi függetlenségi nyilat-

kozat után többé semmibe sem akart elegyedni. Sinkay

János

írja,

hogy Kossuth bevonulásakor, tehát június

4-ikén találkozott vele az Úri-utczában s kezet szorítván.

—

Deák

így szólt

Tehát megérkeztetek Debreczenbl? én is elmentem volna oda veletek, ha akkor itthon (t. i. nem a békeküldöttséggel) lettem volna.

—

Láttad-e

mely engem

a bevonulást ?

Rienzi

—

kérdé

Sinkay

—

vagy Leydeni János pünkösdi

királyságára emlékeztet?

—

Nem, nem

láttam.

Erre Sinkay elbeszélte a debreczeni eseményeket, a békepárt kísérleteit, az április 14-iki függetlenségi

:

ELS

220

FEJEZET.

kimondásának a debreczeni templomban

nyilatkozat

történt szabálytalan lefolyását.

Deák körülbell

ezeket

felelte

—

itteni

erre,

Ez

ernknek; az

túlbecsülése jogainknak és

némely körökben tudni akarják, hogy Kossuthot csakhogy az orosz interventio indokolható legyen,

beszélték rá, a mi persze aligha úgy van; a békepártnak az október 3-iki manifestum, a bicskei „non possumus" és a debreczeni független-

bécsi emissariusok

ségi nyilatkozat után nincs értelme szok,

—

ne is legyen. Tehát jönnek az oroszok

s

de

;

jvén

az oro-

velk Jeruzsálem

pusztulása.

—

Igenis, Jeruzsálem pusztulása csakhogy azért mi nem költözünk szerteszét a világba, mint a zsidók, hanem itthon maradunk és helyt állunk aztán kommt ;

;

kommt

Zeit,

Rath. Ezzel

Deák a

resignatio nyugodt-

ságával adván kezet, elváltak.

E

beszélgetés tartalmának valódiságához,

t. i,

hogy

a Kossuth terveinek gátlását most sem helyeselte, két-

nem

ség

férhet

valamint kétségtelen az

;

is,

hogy a

rágalmaknak sem hitt s bizonyosan ítélte el ket, mint Sinkay írja. Neki csak egy véleménye volt: meg kell menteni a Kossuth

még

elleni

határozottabban

hazát

;

e czélnak pedig ellensége az, a ki a viszonyok

között visszavonást akar elidézni.

E közben

hogy a képviselház 1849 február 28-ikán mégDebreczenben elhatározta az igazolás nélkül történt,

meg nem

távollev és márczius elsejéig a felhívásra

jelen képviselk mandátumának megsemmisítését. Az igazoló

bizottság

elnöke.

Irányi

Dániel

s

jegyzje,

Horváth Boldizsár, márczius 19-ikén adták be jelentésöket,

mely

szerint

úgy

gr.

Batthyány Lajost, mint Deákot

;

DEÁK AZ ÖNKÉNYUBALOM ALATT.

221

képviselknek tekintették távollétük daczára is. Február elejérl pedig azt írja Jókai, hogy dolga lévén Kossuthnál, ez alkalommal Kossuth ezt mondta „Ha gyz a nemzet, én visszavonulok. Akkor neki szükség lesz egy higgadt államférfiúra, min Deák. Rám, a nép szószólójára, többé semmi!" Deák a Kossuth bevonulása után eltávozott Pestrl

igazolt

:

Kehidára.

Ott érte

meg

az azután következett

a világosi fegyverletételt s

eseményeket. Minthogy azon-

sem érezhette magát, mint egy

ban

sem, biztosságban, egy ideig

is

volt miniszter

bujdokolt. így kisérte

Vas Gereben F.-Nyékre, Komáromy István pap házához, a hol 1849 szén néhány hétig tartózkodott, de nem igen rejtzködött. Ellenkezleg nagy sétákat el

Tót-Keszi

tett

felé,

Somsich

zett is

a plébánia

Pállal, a ki

szljébe

;

st

levele-

Ireghen lakott és Viczay

Héderváry grófnvel. Azonban a deczember

4-iki had-

parancsnoksági rendelet alapján megidéztetvén, feljelentették s

meg

t

is

keUett jelennie a pécsi hadbíróság

Az errl felvett jegyzkönyv ma már nincs meg de megvan a vizsgálat megszüntetésérl szóló jelentés

eltt.

1850 május 17-ikérl. E

nem

jelent

lásaiban

meg

nem

s

szerint,

minthogy Debreczenben

„a rebellisek conventjének" tárgya-

vett részt, tehát

nem tartozván a deczember

4-iki rendelet hatálya alá, ellene tettetik.

Errl

hivatalos

a vizsgálat megszün-

bizonyítványt

kapott május

18-ikán s ezzel végzdött vizsgálati ügye.

Ezek az

iratok

Pesten keltek, tehát ebben az idben

Pesten

volt.

is

Ettl az idtl fogva újra Kehidán vonult meg, gazdálkodással

s

kedvelt idtöltésével, a faragással

foglalkozva; lehetleg

elkerülte,

ki is mozduljon az akkori

hogy egyelre csak

„kínoS;

fájdalmas körül-

;

ELS

222

menyek

között".

FEJEZET.

Egyáltalán

politikai tervezgetésben

;

nem

vett

részt

bármely oldalról

hívást egyenesen visszautasított

;

semmi

jöv

fel-

annál kevésbbé ele-

gyedett a jellemével egyenes ellentétben álló bármily titkos szövetkezetbe

rség meg látta,

is

vagy tervbe. Els idkben a rend-

figyelte; utóbb

hogy úgy

az

sincs reá oka.

is

elmaradt,

Néma

midn

hallgatással, az

igazság érzetében remetei passivitással várta a jövendt. Ez a passivitás az, a melyet, noha tudta, hogy

minden fejldést kiöl, már ekkor ajánlott s tle az egész nemzet elfogadott annál inkább, mert Ausztriában az 50-es évek elején oly elmélet vert gyökeret,

hogy a 48

— 49-iki

események a magyar alkotmányt

megsemmisítették, a hódítás jogán tabula rasa támadt, a márczius 4-iki alkotmány a magyarokét megszüntette

s

április

14-ike

a régi

szerzdést széttépvén,

más, mint a fegyverre hivatkozás,

Ebben az idben az új kenységet

fejtett ki

nem

maradt.

osztrák kormányzat lázas tevé-

a tabula rasán létesített új Ausztria

szervezésében. Ezek köztSchmerling, igazságügyminiszter, Bécsben értekezletet akart tartani a magyar

magánjog némely kérdéseirl, melybl Deák nem hiányozhatott; azonban 1850 április 25-ikén ezt a meghívást, mint az 50-es években minden mást is, visszautasította; azt felelte, hogy „a. legközelebbi múlt szomorú eseményei

még most is uralkodnak, lehetetlen nyilvános ügyekben tettleg közreután, azon viszonyok közt, melyek

mködnie." Ezóta nem háborgatták errl az de a haza

fiai

annyira megszokták

oldalról

kikérni tanácsait

s tekintélye annyira sértetlen maradt,

st

növekedett,

hogy mindenki, bármely fontos lépésben hozzáfordult, helyeslését, eljárása helyességének biztosítékául vette.

Ennek szép

bizonyítékai

Szgyény-Marich Lászlóhoz

223

DEÁK AZ ÖNKÉNTURALOM ALATT.

1851 május l-én és 1854 deczember 14-ikén. Az elst akkor írta, midn Szgyény arra nézve kérte

irt

levelei

hogy 1849 márczius

tanácsát,

vájjon 4-iki

elfogadja-e

a kinevezést

alkotmány értelmében

birodalmi tanácsba; a másodikat

akkor,

az

felállított

midn Sz-

gyény okait adta el, hogy noha reményeiben csalóhazánk helyzetének jobbithatására nézve,

dott

állását

mégis megtartotta. Lassanként azonban Kehidát újra látogatni kezdt tekintette az egyetlennek, kinek ték. Mindenki kortársai közül

még

szerep fog jutni a jövben,

a ki a

jöv

apadt.

Ezért mindegyre

férfia

;

híre s a

benne

felkereste

vetett

st

remény nem

egy-két jóbarát,

hogy hírt hozzon a kehidai magány felé tekint nemzeti reménykedés számára. Szavai, itt-ott ejtett bírálata vagy jóslata valóságos körutat tettek, az országban mint nevezetes irányelvek gyakran a harmadik faluban is felkeresték azt, a ki tle vagy róla tudott valamit, hogy megismerjék meg nem izenhetett és ;

meg nem írhatott nézeteit. Min képet lehetne adni minderrl, ha Wesselényi 1850 április 21-ikén Pesten hirtelen

meg nem

hal, ki följegyeztette s

megrizte volna ket,

mint a ki egy nagy hazafiúi levelezés központja Mit

nem adnánk, ha csak megérte

volt.

volna legalább azt

a nevezetes találkozást Deákkal, melyre halálsejtelmei közepette akkora gyönyörrel gondolt s kinek halála Deákot annyira lesújtotta, hogy mint május 4-ikén

Wesselényinének írta, Antal bátyja halálát kivéve, semmi személyét érdekl oly megrázóan és kínosan nem

De nemcsak

hanem a Deák levelei legnagyobb részét is az 50-es évekbl nélkülöznünk melynek czélja sem lett kell politikai levelezést, hatott rája.

ezeket,

;

volna,

nem

is folytatott.

Azonban ekkor újra páran-

ELS

224

hangzott

csolóan

Pestre

legyen

s

központja

;

fel

FEJEZET.

hogy költözzék

az a közóhaj,

a nemzeti reménység

és

kitartás

legyen, a minek mindig nézték, a hazának

bölcse és tanácsadója, s végre vegye kezébe a nemzet

úgy is nagy kár volt, hogy szerénységbl valaha kezébl kiadott de most, midn a cenvezetését, melyet

;

Magyarországot az összpontosítás, a németeés önkényuralom számára rendezte be, újra még

tralisatio sítés

szükségesebbé

vált,

mint valaha.

Kétségtelen, hogy

végre hatott, annál

úgy sem

mény

volt

volt is

váljék, az

másik

is.

Deákra ez az egyetemes óhaj

inkább, mert az

eredményes

gazdálkodása

és ha ez az utóbbi körülels oka annak, hogy birtokaitól meg-

idk

;

folyamán éppen oly lényeges ok

lett

a

Birtokai eladásának s a fvárosba költözésnek

gondolatával már 1850-ben megbarátkozott kivált ;

nvé-

rének, Kissnének terhes családja miatt csakhamar mind

szükségesebb

lett

Midn

a közös birtok eladása.

1842

június 20-ikán bátyja hirtelen meghalt, a

közös vagyonának kezelje

maradt

három testvér de nagyon meg-

;

változott viszonyok közt. Ugyanis a 44-iki

országgylés önként elvállalta a megyei közterheket jobbágyaival már bátyja halála után közpélda adása végett

után

is

;

külön szerzdésre lépett leszállott.

Nem

is volt

;

ezért

a birtokok jövedelme

szenvedélyes gazda a közdolgok,

majd betegsége, utóbb a forradalom

;

teljesen igénybe

vették s ezért Söjtört egy ideig unokaöcscse, Kiss

kezelésébe adta, de jött

Ede

nem sok eredménynyel. Mindehhez

1848-ban a tized és robot elvesztése a közadó, a ter;

hek szaporodtak, adóssága újra növekedett. Ekkor elhatározta maga és két testvére közt az osztozást. Minthogy Söjtör Puszta-Szent-László mellett fekszik, tehát ezt a birtokot átadta Klára nénjének, Oszterhueber (Tarányi)

;

DEÁK AZ ÖNKBKYÜRALOM ALATT.

Józsefnének; Kehidán pedig

és

Józéfa

225

nvérének

(Nemeskéri Kiss Józsefné) népes családja osztoztak; megváltani nem tudta, tehát nem maradt az de eladáson kívül más mód. rokonaival

s

Ezt már 1850-ben közölte

noha Klára nénje

váltig ellenezte,

nem

más megoldás.

volt

Az eladás tárgyában 1852 november elsejérl ismerjük egy részletes levelét, valószínleg Glavína Lajoshoz, az Inkeyek jószágigazgatójálioz, kinek Kehidát felajánlotta 128,000 forintért, esetleg pár ezer frttal olcsób-

ban is, oly feltétellel, hogy felét legfölebb egy év alatt megkapja, mert ez a rész a nvéréé, másikért elég, ha 67o-ot fizetnek. Ebbl a vásárból nem lett semmi de Széchenyi egyik ftisztje, Perlaky, értesülvén az írt Döblingbe Széchenyinek, ajánlva a birtok megvételét már csak azért is, mert az ár kedvez. ajánlatról,

Széchenyi kedvencz

utilisaló elvét

követve, rögtön s

annál inkább elhatározta magát, mert úgy is mindig gondolata volt, hogy Deáknak, mint

leginkább az politikai

E

központnak, Pesten kell laknia.

Deák 1854-ben

Bécsben is, Szokása szerint a Hotel Frankfurt-ba szállott, hol e pár nap alatt kivált sok magyar látogatta. Párszor egy távoli rokona, Csapóné kedvéért, elment ebédelni a Wandlféle vendéglbe s ott figyelmeztette a vendégls, hogy egy titkos rendr minden lépését állandóan megfigyeli. Deákot azonban, mert nem volt semmi titkolnia valója, nyugalmában ez nem zavarta. Ez alkalommal beszélte vásár ügyében

járt

hogy Széchenyivel személyesen értekezzék.

meg

Széchenyivel

utóbb Czenken

a

ki

E

Kehidát

a

gr.

fia,

birtokeladás

részleteit,

melyre

Széchenyinével kötött szerzdést,

Ödön számára vette meg. elbb megosztozott a

tárgyalások értelmében

Ferenczi

:

Deák F.

élete.

ü.

15

ELS

226

nvére, Józéfa, val

(Kissiié) gyermekeivel, Vinczével, Niná-

a

kik

Katalinnal,

és

FEJEZET.

épületek

egy részét,

korcsma

felét

az

kapták.

birtok

istállókat

Azért,

a gazdasági

felét, s

malom

a

és

hogy Deák a reáes

korcsma és malom felét az 1854 szerzdések szerint három rokonától megvette a következkben egy 280 felerészt eladhassa, a

május 8

—9-ikén

és 20-ikán kötött

:

"öl bels telket, a rajtalev (Molnár Ferenczné), a részét Kiss

Vinczétl

renczné), a korcsma

birkaakollal Kiss Ninától

malom második Katalintól

és

és

harmadik Via

(Szeniczey

Fe-

részét Kiss Katalintól. Eze-

Vm

ket a birtok felével egy napon, július 28-ikán, Nagj""-

Czenken, a Nemzeti Múzeumban lev eredeti szerzdés szerint, eladta gr.

nek 5000

peng

Széchenyiné útján, Széchenyi Ödön-

forintért olyformán,

átveszi erre az összegre

hogy Széchenyiné

terjed adósságát a július

else-

jétl fizetend kamatokkal. Ezek az adósságok Deák Antalnak 1842 márczius havában Szentgyörgyi Horvát Imrétl felvett 2000 forint tartozásából még 1000 forint :

és

Deák Ferencznek 1853

június 7-ikén Gáspár József

kanizsai lakostól felvett tartozása,

Az ugyané napon

kelt

szerzdés

fels-kustányi birtoknak Deákra

4000

forint.

szerint,

a kehidai és

es felerésze, a holdakat

1200 n-öllel számítva, az 1854 május 9-ikén osztálylevél adatai szerint a

következkbl

állt

kállított :

bels-

115 n-öl, szántóföld 18678 hold, 47 8V3 rét D-öl, 86V8 hold, 46 [J-öl, berek 8078 hold, 117 G-öl, erd egy tagban 285 hold, legel 1678 hold, majorsági szl 8V8 hold, 52 D-öl Összesen 672 hold,

telek

hold,

127 D-öl. Ehhez

13878 hold hegyváraos szl, SlOVs pozsonyi tett 75 malom jövedelme

járult

holdjától egy akó vámmal. Ezzel a birtokterülete hold,

127 D-öl volt.

mér

tiszta búzát,

A

23272

mér

rozsot (összesen

30772

227

DEÁK AZ ÖNKÉNYURALOM ALATT.

mér), a korcsma jövedelme 116 forint 24 krajczárt peng pénzben. Az épületek a következk voltak egy nagy s egy kisebb lakóház, egy nagyobb cséplpajta, melynek két szárnya magtár, egy kisebb cséplpajta, egy kovácsmhely és egy kisebb épület tzoltószereknek. E birtokrészek adója tett 148 forint 42 krajczárt p. p.-ben. :

Mindezeket tehát gr. Széchenyiné megvette

fia,

Ödön

peng forinton olyformán, hogy átvette peng forintnyi adósságát a július elseje kamatokkal a fenmaradt 40,000 peng

számára 50,000

Deák 10,000 óta fizetend

;

forint életjáradékká alakíttatott

évenként január elsején

és július elsején két részletben Pesten,

Deáknak haláláig

fizetend 600 darab császári aranyban.

vev

A

birtokot a

átveszi július elsején, a lakházat és kertet csak

Szent-Mihály napján

a fundus instructus, egyszóval

;

az összes ingóságok, a lekaszált széna, az egész évi termés, az összes úrbéri kárpótlás

két szerzdés megersíttetett

Deáké marad. Mind-

Zala-Egerszegen július

31-én a törvényszék eltt. Az átvett adósságok a követ-

kez kölcsönök voltak Kéry János :

veszprémi kanonok-

1844 augusztus 5-ikén fölvett 2000 és 1847 október 17-ikén 2500 forint, a zalavári conventtl 1842 augusztus 14-ikén 2000 forint, 1853 július 7-ikén Gáspár József kanizsai lakostól 1850 forint, a zalamegyei nemesi

tól

május 9-ikén 700 forint, az Inkeymegyei alapítványból 1854 április 9-ikén 500 forint,

pénztárból 1854 féle

a zalamegyei Kelemen-alapból 1854 április 9-én 400 forint,

összesen 9950 forint

50

s

forintot kapott

még

készpénzben. Ugyanekkor egy második szerzdéssel a kehidai birtok eladták

s

másik

Széchenyi Ödöné

E

felét

a Kiss-örökösök

szintén

így az egész, összesen 1621 hold terület a

szerzdés

lett.

szerint

Deák

Szent-Mihály napjáig 15*

;

ELS

228

Kehidán maradt

Az

s

az ingóságok eladásával foglalkozott.

utolsó napon, melyet

bocsátotta el és tanítót

FEJEZET.

Kehidán

tisztjét, cselédjeit,

töltött,

ajándékokkal

molnárát, a plébánost

a jobbágyok búcsúra akartak hozzá menni,

;

de kikerülte. Minthogy pedig már kocsiját

eladta,

is

Nedeczky István kocsiján ment át Puszta-SzentLászlóra, magával vivén a birtokfelszerelésbl bevett összeget, hogy nénjének megadja körülbell 12 ezer forintnyi tartozását. Ekkor igen szép jelenet történt. öcscse,

Ugyanis,

midn Deák

elkérte az adósleveleket, Klára

mindenestl a kandallóba dobta ket. Deák szótlanul ölelte és csókolta

férje örült a

meg nénjét s a

n hasonló gondolkozású

nemes megoldásnak. Más adat

a jelenet a birtok

eladása

eltt történt

szerint ez

s

éppen ez

tette lehetvé az eladást. Elég az, hogy kétség hozzá

nem

fér.

Ez az összeg

volt

Deák

pénze,

midn

Pestre

mondják, hogy a 40,000 forint vételárnak életjáradékká átváltoztatása Széchenyi eszméje volt, hogy így Deáknak állandó jövedelmet biztosítson

költözött. Azt is

nem lehetetlen, de Deák fejében is

ilyesmi

;

szive miatt

közben

fél

már az eladás kezdetén járt magát s tudta, hogy jó

tkéje gyorsan leapadhatna.

Deák maga írja November 11-ikén, fejérvárt,

ismerte

le pesti útját és elhelyezkedését.

Szt.-Márton

napjára ért

fel; út-

napra meglátogatta Vörösmartyt Székes-

Pázmándy Dénest

Szt.-Ivánon. Pesten Szent-

iványi Károly tanácsára, az Európába szállt de gr. Mikes ;

János és br.Kemény rábeszélésére már november 16-ikán átköltözött az Angol-királyné szállodába, hol két csöndes

szoba ürült meg, a

E

gr.

Bethlen József elbbi lakása.

két szobáért havonként 50 forintot

'

A

szálló déli homlokzatán,

a

II.

fizetett.^

Egyik

—72.

számú

emeleti

71

229

DEÁK AZ ÖNKÉNYÜKALOM ALATT.

volt hálószobája, másik nappalija s ezóta Pesten állandóan itt lakott, híressé tevén a vendéglt, mely utóbb némikép a kiegyezés szülháza lett. Körülbell havi 50 60 25 forint borravalót oszforintba került étkezése s 20 togatott ki. Ekképen jövedelme neki elég volt mert

—

—

;

a nyarat P. -Szent-Lászlón

hacsak nem ment

vagy Marienbadba, mint 1856 hóban néhány hétre.

B. -Füredre július

töltötte,

—augusztus

— 1859-ig

szoba volt Deáké, melyeket nyáron a hvösebb északi 54

—55.

számú szobákkal cserélt fel. A hálószoba berendezése volt az ablaknál egy vaságy, egy mozaik dísz éjjeliszekrény, tükör, eltte kis asztal, az ajtóval szemben börpamlag és eltte asztal, egy kényelmes karosszék, melyben lefekvés eltt üldögélt és elmélkedett, egy ruhaszekrény, könyvespolcz, mosdó, ruhaállvány. Hálószobáját az utóbbi években nem ftíttette, mert egyszer éjjel 11 órakor tz támadt benne s t gr. Mikes Jánoshoz kellett átköltöztetni másik szobáját is ezóta csak kívülrl volt :

;

szabad fteni. Nappalijában sok bútor és karosszék állott

;

egy nagy támlásaz asztalon egy nagy bronz s egy más

kisebb

cseng

késbb

kiegészítette a Zala

díszkarosszék

;

volt

tanácskozások hölgyei

lyekbl gyakran 15 ;

s

alkalmára által

;

a

bútorzatot

ajándékozott nagy

az ablak eltt kis íróasztala egy nádszékkel, a

kályha mellett egy kis szekrény kából

m. az ablakok

volt, ú.

közt egy asztal körül vörös ripsz bútorzat

— 20 doboz

az ajtó megett

volt

is

me-

állott cabanosszivarjaival,

volt tartalékban barátai ajándé-

elhelyezve

gyalupadja

s

egy kis

asztalka mintegy 50 darab szerszámmal, a falakon több kis szek-

rény és könyvállvány függött

;

az

ablak mellett egy kis asz-

talon üvegtartóban aranyhalak, a falakon néhány kép volt.

idben volt még egy kanárija és egy rigója, melyeknek káit maga faragta. Gyufa és légycsapó több helyt volt

Egy

kalit-

állan-

dóan mind a két szobában, éppen úgy, mint régen Kehidán tapló, kova és aczél. A szálloda személyzete szolgálta ki egy Holl János nev szolga volt szolgálatára rendelve ez némileg meg;

;

bízottja is volt jótékonyságaiban

;

általa osztatta szét az

ország

minden részébl számára érkezett vadat, bort s más hasonlókat és hségére jellemz, hogy nem akarta elhagyni akkor sem, midn

;;

ELS

230

Ez id

nem

óta

FEJEZET.

lehet valami

Deák

tosabbat gondolni, mint

egyszerbbet és pon-

élete.

Az évet két

részre

minden év áprilisában elment Pestrl faluzni, meglátogatta rokonait Fejérben, Tolnában (Paks), Zalában aztán P.-Szent-Lászlóra ment Klára nénjéhez s november 4-ikére visszatért az Angol királynbe. Ezt osztotta

;

;

tudta mindenki

egyéniségének varázsa köréje von-

s

minden kiválóbb egyéniséget szerény nappalija egyaránt befogadott frangút és táblabírót, kiválót és zott

;

középszert, papot, volt központja

—

írót, politikust

írja

Salamon

és

nem politikust. „0

— ahonmaradt magyar

emigratiónak." „Csak két elem kerülte ezt a helyet: az absolutismus emberei

tása

is.

a forradalom ágensei."

s

Ennek az életmódnak

felelt

meg napjának

Reggel korán kelt és olvasott

egyetlen id, mikor ezt tehette. Jó

;

beosz-

ez volt az

idben a

szálloda

udvarának terraszszán, rossz idben szobájában reggelizett kávét vagy teát s ekkor olvasta el a lapokat. Reggeli után mindig nyitva

állt

nappalijának ajtaja

ekkor fogadta vendégeit kilencz órától félegyig, vagy ha

országgylés

az ülés kezdetéig

volt,

hacsak beteg nem desen

volt,

ritkán

;

mert az

mulasztotta

egyfogatú bérkocsin ment a házba

el.

s

ülést,

Renonnan

megtérve, megebédelt a szálloda éttermében, balfell a legfels, az

ú.

n.

Deák-asztalnál.

Az étkezésben, a

túlságos hízástól és e miatti szívbajtól féltében, 1847-iki

nagy betegsége

óta,

talán

egyszer evett napjában,

Attomyr tanácsára, csak de ekkor nagy ét-

délben

;

vágygyal és sokat, mert hatalmas testének sokra volt szüksége. Szerette a jó magyar ételeket, a sok húst utóbb nyugdíjas

állást akart neki

szerezni.

Fehérnemjét Deák

Katalin rokonával kezeltette, aki elszegényedése után páh olynyitó volt a

Nemzeti Színházban

s

Deák

ezzel kívánta öt segélyezni.

DEÁK AZ ÖNKÉNYDEALOM ALATT. tésztát a fönti okból keveset evett.

lzött minden különösebb

sohasem

járt

jeit kivéve^

;

Az evésben mel-

teketóriát.

Vendégségekre

meghívásokat, az özv. Bezerédyné ebéd-

majdnem sohasem

fogadott el

rendkívüli okok nélkül életrendjét

Az ebéd soká

231

tartott,

meg nem

s

általában

zavartatta.

mert utána kedélyes beszélgetés

következett, mely gyakran politikai irányú volt. Estefelé

rendesen a Király-utczán végig a városligetbe ment az akkori kényelmetlen, fedetlen omnibuszokon, melyek használatát

tette divatossá; ott

nagyobb

sétát tett,

szintén a túlságos hízás és szervi szívbaj ellen,

mely

utóbb így is végzetessé fejldött. Az ötvenes években gyakran mondta is, hogy mint eldei, sem éri meg a hatvan évet. Sétáiban

egyedül lenni

szeretett

ligetben a köröndön megvolt saját

s

a

törzshelye, a hol

csakhamar újra társaság vette körül, hölgyek, gyermekek, kik a szállodában nem kereshették fel. Az estvét újra politikai

loda éttermében, rált,

késbb a

a társaságért

körében

barátai

részt,

csak

De

az

igazi

nappalija maradt

A

nem

vált, szakította

egyet híres adomáiból

és

politikai

is.

központ az

s

ülve,

cabanos-szivarral, rendesen ülve,

nyájas

vita fejldött,

hevessé

ebben a 9 óra utáni déleltti id, egyik lábát a másiknak térdén fektetve, balkezében a kimaradhatatlan

pamlagon

keresztbe

Ha

humoros megjegyzéssel;

el- elmondott

szellemi

kik otthon étkezvén,

is,

midn

félbe egy-egy anekdotával,

ilyenkor gyakran

sohasem vacso-

klubban.

csak miatta jöttek vendéglbe.

benne

a szál-

csak az étteremben. Ekkor

ült

sokan jelentek meg olyanok vett

töltötte

kézintéssel

otthonosan érezték

fogadta itt

kézszorítással

vendégeit,

vagy

kik csak oly

magokat, mint a kehidai híres ült, a hol éppen hely volt.

kandalló körül. Kiki oda

ELS

232

A

FEJEZET,

modor, nyájas egyszerség, a

szívélyes, családias

kedves der itt is ugyanaz maradt, mint Kehidán, ha egyébként hiányzottak a falusi vendégszeretet egyéb s

több ilyen.

Ennek az egyszer

nappalinak jelentsége

évrl-évre

növekedett.

járulékai, a

lakomák

Ha a

vidékrl bármely kiválóbb közéleti ember Pestre kikkel

Deák

többnyire régibb politikai életébl

jött,

amúgy

ismers volt, mindig felkereste t tanács vagy vigasz végett. És Deák nemcsak nagy beszél és adomázó, hanem nagy figyelmez is volt. Ezektl kitanulta, hogy mi történik az országban, min a hangúlat, a remény, is

emelleg, csillapítóan vagy buzdítólag hatott rajok; a körülmények szerint. így, a míg benne, a kilátás

és

mint egy központban

vezet

fonalai,

dolatok, elvek szálltak

hazafiak

összefutottak

a nemzeti

élet

másfell látogatói útján eszmék, gonszét az országba, irányítva a

gondolkozását vagy

elhatározását.

—

„Deák

ezt elég volt tudni, hogy mindenki elfomondta", gadja, mint egy oraculum intését elég volt, hogy a ;

kicsinyes hiúság meglapuljon, az ábrándozás fellegvárai szétfolyjanak, a bátortalanság és kishitség felöltse

a

nagy elhatározás pánczélát.

Ez a rendkívüli

hatás, melyet az emberekkel való

érintkezés által gyakorolt, továbbá egészséges eszének értelmi ereje által a meggyzésnek és megnyugtató érzésnek e csodálatos képessége, mely neki már az ötvenes években „a haza bölcse", mindennél

józan, tiszta

szebb nevet szerzé meg; a melylyel nagyot és

szer

kicsit,

egy-

és bonyolult egyéniséget egyaránt el bírt tölteni

a legszükségesebb

hittel és

meggyzdéssel; a bizalom-

adománya, melyrl elég volt tudni, hogy él, egészséges és rködik a haza sorsa felett: mindez együtt az, a mit Deák társadalmi hatásának gerjesztés e csodálatos

;

233

DEÁK AZ ÖNKÉKTÜRALOM ALATT.

nem

nevezhetnénk, ha ez

tékben

s

lett

volna éppen

a legnemesebb értelemben

mindenesetre

ez volt

is.

De

1850-tl, de

a melylyel

az,

oly mér-

vett politikai

1854-tl 1867-ig, eladdig páratlanul vezérévé az összes magyar gondolkodásnak s ez az idszak

kivált lett

éppen azért pályájának legmagasabb és legfontosabb része. Mert tudni kell, hogy az 50-es években a legtöbb ember azt hitte, hogy hazánkra új kikelet és feltámadás nincsen az összbirodalom minden idkre ;

magába

olvasztotta,

az

vakabb reactióval, végre

er

fenn a nemzeti

nem nem

társulva a leg-

Ausztria,

új

sikerült

;

Deák

csak

tartotta

bizalmát és reményét. Mert

ezt

soha egy napig sem, vagy inkább soha be vallotta, ha a csüggedés vagy éppen kétségbe-

hitte

esés sötét órái meglepték

zebb években

is

is.

Mindig

talált

a legnehe-

egy fölemel érzelmet, egy ment volt, ha a vidéki

reményt; úgy hogy gyakran elég látogatók otthon elbeszélhették,

ségbe

nem

esett,

st

hogy Deák

olykor-olykor

derült

él,

is,

két-

hogy

mindenki bizzék a jövben, melynek érdekében állandóan azt sürgette szóval és tettel, hogy kettt mentsünk meg abból, a mi a viharból megmaradt, ú. m. elször nemzetségünket a társadalmi

tér,

mert elttünk

s ezt tehetjük,

hová a hatalom be nem hatolhat

másodszor az alkotmányos szabadságért való érzéket és

lelkesedést;

„mert

—

a mint

utóbbiról

az

Fáiknak, a Pesti Napló irányáról szólva

kedvez tani a

irta

— akkor egy

pillanatban egy tollvonással lehet helyreállí-

magyar alkotmányt

és

huszonnégy óra

alatt

államunk holott, ha a legmagasabb javak iránt, sem a sors kedvezése, sem az uralkodó kegyelme nem adhatja nekünk vissza az igazi alkotmányos szabad-

lehet

népbl

szabad,

alkotmányos

kihalt az érzék ezen

;

::

ELS

234

FEJEZET.

ságot".Ekképen az reménye a nemzet reménye, szelaz leme és bölcsesége a nemzet közkincse lett bátorságából merítette bátorságát, nyugalmából nyu;

tanágalmát és vigaszát; ezért elfogadta szintén az csából az 50-es években az egyetlen lehet politikát

a lemondás nélküli hallgatást

ségesebb erényt

:

s

a kitartást.

az egyetlen legszük-

Az a nemzet, mely a

legsúlyosabb viszonyok közt összetart, kitartásra kész

egy magasabb sors felé, mint a legragyogóbb nemzet, mely magát elhagyja. íme. Deák elve s a nemzetnek kijelölt erforrás. Kétségtelen, hogy a nemzetek, valamint az egyesek biztosabban

halad

nem élnek csak a valóságból, hanem élnek kedvencz eszmékbl és ert meritnek a képzeldésbl. Ezt az

is,

irrealitást képviselte

küls

nálunk

segély és hazánkba

is

sok ezer álmadozó, a

szabadságot hozó betörés

sok ábrándozója. Deák sem élt tulajdonképen a valóságban de bölcs vezérlése éppen abban áll, hogy a ;

természetes kibontakozás felé irányozván a figyelmet,

sok esetleges szükségtelen vérontást elhárított. Nem csoda, ha ily vezetés mellett hazánk e nehéz években a politikai érzék oly kiváló bizonyítékait adta; az tanácsai alatt okosak lettünk, mert sokat szenvedtünk

hogy a korszak együtt élt, együtt gondolkozott és együtt remélt e nagy fiával. s

mindennél jobb

Deák

volt,

e nevezetes befolyása mutatkozik mindazon,

szólt, vagy a mi ritkábban fel. Midn Vörösmarty lépett cselekvleg miben esett, a 1855 november 18-án hirtelen meghalt, halálos betegségében Deákot kérte fel családja gyámjául. Ismeretes Gyulai leírásából, hogy Pest min temetést rendezett november 21-ikén a nagy költnek, a mely nemcsak tüntetésszámba ment, hanem a nemzet els határozott tilta-

mihez az 50-es években hozzá

;

235

DEÁK AZ ÖNKÉNYUEALOM ALATT.

ellen. Ez a tiltakozás éppen nagy költ, mint az legjobb barátja, az él nagy magyar hazafi hatása alatt. Most Deák elhatározta, hogy a költ ravatala melll felhívást intéz a

kozása

volt az

önkényuralom

úg)' történt a meghalt

nemzethez az özvegy és az árvák sorsa biztosítására.

A kormány a nyílt felhívást úgy a Deák, mint az akadémia elnökeinek folyamodására megtiltotta s

csak magán-

úton gyjtést engedélyezett. Ekkor elég volt

Deáknak

pár száz, körülbell egyenl tartalmú levelet leíratni és szétküldeni megbízott férfiakhoz,

hogy ezek

mas körben gyjtést rendezzenek

s

elég

bizal-

volt

egy

hogy kerülve a koldulás látgyöngéd szatát, mint a nemzet háláját eszközöljék ezt a költ emléke iránt és körülbell százezer forint gylt össze néhány hónap alatt.^ Deák e mködése éppen oly szép volt eredményeiben, mint a hogy hatott a nemzetiség ébresztésére és nemzeti összetartásra. Ez vezette t, hogy részt vegyen Pestre költözése óta az akadémia ülésein is," melynek tiszteleti tagja volt 1839 november 23-ika óta de noha érdekldött iránta, csak most nyílt alkalma mködésében résztvenni. Els alkalommal Toldynak gr. Teleky József, az akadémia els elnöke felett tartott emlékbeszéde alkalmával jelent meg az akadémia ülésén, figyelmeztetés,

1855 február 16-ikán

Szgyény

;

erre április

17-ikén Eötvössel,

Lászlóval és gr. Teleki Domokossal együtt

az akadémia igazgató-tagjává választatott kilencz szavazattal; ezt

egyelre a

fölterjesztett

Rendszabályok

^ Ujabban több került elö e levelekbl de eljárása módját leginkább a gr. Mikó Imréhez írt hosszabb, sajátkez levelébl lehet ;

megismerni, a Ily levelet *

kit az erdélyi

gyjtésre kért fel

s ki ezt el is vállalta.

1856 január 20-ika tájáig mintegy 800-at küldött szét.

L. kivált Szily

Kálmán

és

Angyal Dávid

értekezéseit.

;

BliSÖ FEJEZET.

236

leérkeztéig a cs. kir. katonai és polgári kormányszék

megersítette sajúnius25-iki ülés nagy örömmel fogadta.

E Rendszabályok története röviden abban áll, hogy noha az akadémiát az 1827: XI. t. -ez. biztosította, mégis az egy-

letekrl szóló 1852 november 26-iki nyílt parancs értel-

mében bekövetelték az akadémiának

e nyílt parancshoz

meger-

alkalmazott új rendszabályait, német nyelven, sítés végett.

Ezeket az 1854 márczius 18-iki igazgató-

sági ülésbl felterjesztették, de csak 1858 február 27-ikén

ersítették

meg

s

a rajtok

tett

lényeges módosítások

miatt a május 29-iki igazgatósági ülés újra tárgyalás alá vette

ket, Palló Sándor országfejedelmi biztos

tiltakozása daczára.

Ugyanis a kormány

négy lényeges változLeglényegesebb volt az 1. §. második szakaszában az, hogy a „tudományok magyar nyelven mívelése" helyett csak „a tudományok kivált

tatást tett az eredeti javaslaton.

mívelését" tzte ki az akadémia

czéljáúl

ezenkívül

;

megszorítva a választást, a két elnök állását hármas kijelölés alapján való kinevezéstl, a tiszteleti,

rendes és

levelez tagok választását fkormányzói nem ersítéstl, hanem egyenesen kinevezéstl teszi

továbbá a

fizetési

is

meg-

függvé

megszabását és bennök fkormányzóra ruházza; eze-

osztályok

az elléptetést szintén a

ken kívül az országfejedelmi biztos utasítást kapott, hogy nemcsak az alapszabályokkal, hanem a kormány czéljával ellenkez minden határozat ellen tiltakozzék, a mi ennek jogkörét, éppen határozatlansága miatt, nagyon kitágította. Ekkor az igazgatóság egy kérelmet határozott egyenesen az uralkodóhoz s ennek fogalmazásával Deákot, Eötvöst, Prónay Albertet és Toldy Ferenczet bízta meg.

A

kérelem Deák

mve

s

a bizottság csak

:

DEÁK AZ ÖIÍKÉNYURALOM ALATT.

kisebb változtatásokat

bl

az

els

irat

Ez

tett rajta.

237

kezé-

volt az

a forradalom után az uralkodóhoz.

A

folyamodvány a lehet legegyszerbb, de határozott és erélyes fképen a tények elsorolásából áll ;

legbvebben az els szakaszon tett módosítással foglalkozik. Eladja röviden az akadémia megalapítását az országgyülésileg kidolgozott tervet, az els alapítók leveleit és feltételeit, a késbbi alapítók hasonló alas

pítóleveleit s az alapszabályokat; mellékelve

a királyi

megersítést, kimutatja, hogy mindezek az akadémia

kitzött czéljáúl rendelik, elismerik a tudományok és

szépmvészetek magj^ar

nyelven

ápolását

s

a nem-

zeti nyelv kimvelését. Mindezzel teljesen megegyezik

az

is,

a mint az új szabályterv

meghatározta látják az

1.

s

czélját

§-ban a „magyar nyelven" („in ungarischer

Sprache") szók kihag}'ását

A

helyezését.

akadémia

az

most annál mélyebb aggodalommal kérik tehát ezek vissza-

;

választások megszorítására nézve a jog-

folytonosságra hivatkozik

;

a

kiemeli

választás ter-

hogy mivel az akadémia soha mással, mint tudománynyal nem foglalkozott, ily megszorításra okot, hogy még az egyleteknél is kemészetes

oldalait

és

azt,

vésbbé legyen szabad választói joga, soha nem adott.

A

tagok fizetésére nézve kéri, mint legméltányosabb-

nak, az idsebbség jogának meghagyását

den

említi

meg

„a kormány

czéljai"

;

végre rövi-

kifejezés hatá-

rozatlan, kétes értelmét.

A

folyamodványt a május 31-iki igazgatósági ülés

egyhangúlag elfogadta, noha többen

keménynek

elnök vezetése

János és

s

így Eötvös

is,

és száraznak tartották. Eötvös, mint másod-

gr.

fherczegnek

Andrássy György, gr. Cziráky Károlyi György nyújtották be Albrecht

;

alatt, gr.

július elsején fogadta

ket

az uralkodó.

ELS

238

FEJEZET.

Az alapszabályok módosítását nem nyerték ugyan meg, de biztosítást kaptak arra nézve, hogy a kormány a magyarnyelv használatát megszorítni nem akarja. Ebben 1858 november 20-ikán, a körülmények jegyzkönyvbe igtatásával, az igazgató-tanács

az összesülés

is

november 29 ikén

és

megnyugodott.

Széchenyi azonban

magányában megtudván az eredményt s mégis Bach dicsekvését az akadémia reformjáról: november 6-ikán megírta híres döblingi

olvasnia kellvén a líüchhlick-beii

levelét az akadémiához, melyet felolvasásra szánt

igazgató-tanács egyhangúlag

;

de az

nyilatkozván, ez

ellene

el, miben azonban a Blick-hen megnyugodott annál hevesebb gúnynyal és satirával szórta nyilait az álszentesked irányzat miatt Bachra és kormány-

elmaradt

s

csak számtalan kéziratban terjedt

Széchenyi

is

;

zatára.

Kiemelend még Deák

ez idbeli akadémiai

kásságából, hogy az 1858-iki nagygylés az

felszólalására ítélte oda az osztályok javaslatával

szemben, az 1842 osztály

— 47-iki idkörbl a törvénytudományi

nagy jutalmát Szalay László

szónoTcok

s

az

1848— 53-ik

:

Statusférfiak és

idkörbl Eötvös:

évi

A

XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az dalomra (I.) müvének. A jelentés errl szintén

mve, melyben Frank Ignácz (1845

mun-

egyenesen

A

a Marczibányi-féle közigazság

mellékjutalmakat

törvénye

—47) és Pauler Tivadar Jog-

és

álla-

az

Magyarhonban

államtudományok

encyklopaediája (1851) müveinek kívánja kiadatni. De ezeken kívül utóbb is az igazgató-tanács te\rékeny tagja maradt. Mint ilyen, vett részt 1859-ben az aka-

démia követeléseinek átvizsgálásában, a Kazinczyünnep rendezésében, mely alkalomból az október 27-iki díszlakomán a pohárköszöntk sorát e híres pár szóval

DEÁK AZ ÖNKÉNYÜKALOM ALATT.

239

„Lakoma után imádkozni kell. Az én imádságom rövid, csak három szóból áll: éljen a haza".

zárta be

:

Részt vett a Kazinczy-alap gyjtbizottságában (1859

október 28-ika

óta),

majd 1860

Széchenyi temetésére

április 10-ikén,

egyik

kiküldött

ment. Utóbb 1862 február 26-ikán inditványt

az akadémia egy könyvnyomdát

könyvkiadóhivatalt állítson is,

;

s

ebbl

az elst a nyomdai viszonyok

mint a

Bécsbe

tag,

tett,

hogy

vele kapcsolatban

a második létesült

emelkedése

gyors

feleslegessé tette.

Noha azonban Deák üy mködései, melyekkel magánlevelekben a társadalmi ságára hatott, fontosak

hatásnak az adott, hogy

Ez a

magyar-

mégis valódi jelentséget e

;

szabatosan meghatározta

bátorításai, élet

a nemzeti küzdelem czélját

s e körül

a nemzetet egyesíteni

ebben kifejezett jog ennek pedig legels feltétele a 48 iki törvények elismerése. Ez más szóval annyi, mint ki-

bírta.

czél a törvény s az

visszavívása,

vívni a jogot a jog erejével s ezzel kapcsolatban útját

minden oly törekvésnek, mely küls betörés vagy bels forradalom által kíván czélt érni. Bizonyítni azt, hogy Deák mindig a 48-as alapon állani

állt,

voltaképen felesleges

gondolható és mert

ezt

;

az április 11-iki törvények

támadta

meg

volt

az

nem

is

érvényességét

legelször

hivatalosan az augusztus 31-iki emlékirat.

Ekkor egyébként

mény

mert ez másként

már 48-ban kimondta, midn

is

e

egész

törvényekrl

még

országgylésen

módosította többé soha

s

;

csak egy véle-

Deák

ezt

nem

az ötvenes években gyakran

mondta, hogy a nemzet és király közti kiegyezés alapfeltétele

zárja ki,

a 48-iki törvények

elismerése

;

de

ez

nem

hogy az elismerés után abban, a mi bennök

hevenyészett, az össztörvényhozás által módosíttassék.

ELS

240

FEJEZET.

E meggyzdésnek

terjesztése, a nemzet vérébe átviönkényuralom alatt Deák társadalmi hatáez az a zászló, mely sának legnagyobb eredménye egyesítette a nemzetet. Ezért körül minden más kísérletet és opportunitási megalkuvást rosszalt, de tekintele volt az

;

télyével meggátolni

meg

az volt az

még sem

alapelve,

törekedett

;

mert ebben

hogy a nemzet

sorsa

oly

jövje oly bizonytalan és magunkon kívül is annyi küleseménytl függ, hogy egyes embernek megakadályozni azt, ha valakinek vezetése alatt a nemzet más kigázolást próbál meg, más jelszó

kétségbeejt,

alatt egyesül

sincs joga

:

nem

szabad, és

magára

venni.

ily

felelsséget senkinek

Csak egytl óvta

velej nemzetét, melyet az emigratio

forró agy-

biztatásai, a közel-

múlt kedvencz vezéreszméi, az államcsíny brutalitásai

egy esetleges új forradalomtól, mert ebben semmit sem bízott, de a nemzet végveszélyét bizonyosnak hitte. Meg volt gyzdve arról is, hogy, noha a provisoriumot ideiglenesnek tartotta, mert folyvást ingereltek

akkora

nem

hogy soká fönn még sem bírná törvények elismerését kivívni mert ezekrl

politikai

állhat

a 48-iki

:

:

tévedésen

alapult,

a nemzet magára hagyva

;

nemcsak hallani nem akart az uralkodó és környezete, nemcsak azonosította a forradalommal, hanem nem is tartotta

ket szabályszeren

hozottaknak

s

így éppen

nem

kötelezknek. Azonban Deák számításba vette a nyugateurópai helyzet esélyeit, Ausztria elszigeteltségét, gyen-

gesége mellett kormányférfi ai ságát, a

bels meghasonlás

s

a katonai párt elbízott-

miatti ertlenséget,

melyek

mind szövetségeseink lehetnek egy kedvez pillanatban. Ebbl az elvbl helytelenítette tehát, hogy mindjárt a forradalom után akadtak nálunk

is

a kényuralom

helyett a márcziusi alkotmány módosított formájának

DEÁK AZ ÖNKÉNYURALOM ALATT.

241

Eötvös még 1859-ben is, az olasz háború eltt kiadott Die Garantien der Macht baxátai, a kikhez tartozott

und Einheit

Oesterreichs

czim röpiratában

s

a kik tehát

hazánknak egy tartományi belkormányzati önállásával is megelégedtek volna. Andrássy Gyula, ki 1858 augusztusában tért haza az emigratióból, megütdve olvasta szemrehányást

e röpiratot

s

azt felelte,

hogy

küldte

Deáknak

mve

tett

megjegyzés nélkül kapván

s

ezt beleegyezésre magyarázta. Erre

hogy az

Eötvösnek, ki

érte

e részét kefelevonatban

nézete teljesen

Deák

ellenkezik

azt

ezzel;

meg-

vissza,

monda, de vál-

nem érez jogot rá, hogy más véleménynek nyilvánítását meggátolja. Nem helyeselte továbbá a 48 eltti haladó conservativek mozgalmait, ságos helyzetünkben

kik közül elsnek április

havában

gr.

Dessewffy Emil lépett

fel

1850

felségének benyújtott emlékiratával,

mely az akkori bécsi lapokban is megjelent. Utána pár hóval késbb Somsich Pál szólalt meg Das legitimé Becht Ungarns und seines Königs czim röpiratában. Ez, noha sehol sem szól a 48-iki törvények ellen, de összes bizonyítékait a különben fontos közjogi tanulmányban kizárólag a 48 eltti törvényekbl vonván ki s a 48-iki törvényeket, mint jogforrásokat, mellzvén, leplezetlenül kifejezte, hogy a 47-iki megszakadt fonal felvevését tartaná helyesnek.

Ez

volt

tulajdonképen

az

összes

conservativek

álláspontja, kik a márcziusi

alkotmánynak szintén határozott hadat izentek. Ezt akkor és azután 47-es alapnak

Ok

nevezték.

a 48-iki törvények

bírtak felhozni, azt,

egy új érvet hogy ezeket az utasításaikat félreellen

így már nem törvényes követek hozták, erre pedig nem volt joguk. Ezért az egész katonai uralom tett s

alatt

különösen

Ferenczi

:

Deák

gr.

Dessewfíy

F. élete n.

EmU

élénk szellemének 16

;;

ELS

242

FEJEZET.

hatása következtében arra mködtek,

hogy a

47-iki,

szerintök egyetlen megingathatatlan alapra kell visszatérni.

Ámde

ez ellen

Deák magánbeszélgetésekben

és

magának Dessewffynek is, a következket mondta: ez nem egyéb, mint önámítás mert a nemzet utólag a 48-iki ;

törvényekethelyeselte, szentesitésök ellentmondás nélkül történt

meg, a nemzet zöme soha tlök nem

eltti alkotmányt

maga az

absolutismus

is

a 48 megtagadta tágított,

tehát csak 48 lehet a törvényes alap s a conservativek

csak azért ragaszkodnak a 47-hez, mert az uralkodó környezetében 48 iránt legyzhetetlen a gylölet de ez opportunitás és a már szentesitett törvényekkel ;

szemben minden ilyes elv veszedelmes. De volt még az, hogy soha e zászló ellene egy más dönt ok is ;

körül az egész nemzetet egyesíteni

amin

az

id

nem

lehetett volna

egyszer átlépett, arra vissza

nem

tér.

Ezért rosszalta a conservativek 1857 május 9-iki ismert emlékiratát

is,

melyet szintén gr. Dessewffy Emil

fogalmazott, mely az uralkodónak és nejének magyar-

országi körútját akarta felhasználni arra, hogy 48 és 49 egyenes megtagadásával, nagyon óvatos és diplomatikus körülírással meggyzze magát az uralkodót a 47-iki alkotmány helyreállításának szükségérl és a szoros centralisatio veszélyeirl. Sikere semmi sem lett.

Lényegileg Széchenyi

is

ezen

az

alapon

állott.

Ebben az évben marienbadi útjában Deák Bécsbl július elején meglátogatta

t. Negyedfél óráig beszél-

noha Deák egy szót sem ír e beszélgetés tartalmából, tudjuk, hogy kicserélték e tárgyban is nézeteiket. Széchenyinek nagyon fájt ugyan, hogy Deák vele nem ért egyet, még sem tágított és Rechberg felhívására, az olasz háború után, midn Magyarország megnyugtatásának kérdése eltérbe lépett, gettek

s

DBÁK AZ ÖNKÉNYURALOM ALATT.

midn

belátták,

hogy változásnak

egészben a 47-es alapon

kell történnie

de

álló,

243

az

azóta

egy,

:

történt

fejldés mozzanatait felölel alkotmány visszaállítását javasolta, melyet Hollán

Ern

kézhez

által juttatott

s

utóbb ki is nyomatott. Deáknak említett álláspontja magyarázza meg, hogy pl. Kemény Zsigmond s az egész

magyar

sajtó

nem

szólt

vativ emlékiratról, st,

A

kedvezn ha

az 1857-iki conser-

tehette,

megtámadta.

conservativek tehát igen jól tudták, hogy Deákot

terveiknek

nem

nyerhetik

meg;

magok

ezért csak a

kezére dolgoztak. Midn 1859 június 24-ikén megtörtént

a solferinói csatavesztés és már május 14-ike óta gróf

Rechberg

volt a kiilügyminister

k

:

Deák

nélkül és

annál inkább megpróbálták elveik érvényre juttatását,

Rechberg egyenesen megmondta, hogy az

mert, mint Széchenyi esetében erre

ket

felhívta, ki

absolutismus, mint mindenütt,

is

itt

is

történt,

forradalomra fog

vezetni; tehát a birodalom belkormányzatán gyökeresen változtatni

A

kell.

conservativek

mindenike,

a

kit

Rechberg megkérdezett, körülbell ugyanazt tanácsolta: visszatérést

az

alkotmányhoz,

az új

idk

vívmányai

némelyikének felhasználásával, de a 47-es alapon. Ezt tanácsolta neki br. Jósika

Samu 1859 június

a villafrancai béke eltt és

28-ikán,

Dessewffy Emil, több barátjától támogatott részletes javaslatban, a béke gr.

megkötése és az uralkodó július 18-iki manifestuma után. Augusztus 14-ikén egy hosszú levelet írt Rechberg-

nek e

javaslatról,

mely annál mélyebb benyomást

tett,

mert nyíltan megmondta, hogy Magyarország minden pillanatban kész bárhonnan származó felhívásra akár újra fegyverhez nyúlni, akár valamely hódító karjába vetni magát. E levél következtében augusztus 15-énRech-

bergnek, utóbb

br.

Hübnernek

felolvasta aphoristikus 16*

ELS

244

FEJEZET.

munkálatát, mely szerint az uralkodó útján az egész

birodalomban diktátori módon egy kivánt volna rövid tehát nálunk

idn

alkotmánytervet

életbe léptetni históriai alapon,

egészben a 47-es elvek

szerint,

de az

úrbér eltörlésével, a nemesség megadóztatásával s az általános hadkötelezettséggel, továbbá a közös ügyekre

(budget, adó, vám, bank- és pénzügy, újonczozás) központi birodalmi tanácscsal.

Ezóta a conservativek Bécsben.

Nem

mindegyre

sokkal ezután

megfordultak

Szécsen Antalt, báró Jósika Samut, Dessewfifyt és Majláth Györgyöt, majd

ket

együtt

is

felhívták,

gr.

de sikert nem értek

;

ezt az

1859 október elején tartott bécsi értekezletek végleg eldöntötték. Erre br.Hübner Sándor leköszönt, Dessewífy

pedig 1860 februárjában az alkotmány visszaállításának az ellenünk czélzatosan terjesztett hamis

szükségérl

s

állításokról,

egy ezer aláírással

akart közzétenni, azonban

ellátott nyilatkozatot

Deák tanácsára abbahagyta.

Ezeket a sikertelenségeket követte az 1849-iki márcziusi alkotmány 96-ik pontja értelmében létesített birodalmi tanács megersítése 1860 márczius 5-ikén, melybe azonban csak egy pár conservativ magyar fúr és püspök fogadta el a kinevezést, köztük gróf

Szécsen Antal, kinek sikerült a tanácsban többséget szerezni

annak a nézetnek, hogy a birodalom egyes

részeinek történeti és közjogi hagyományai összeegyez-

tetendk a monarchia nagyhatalmi állásának szükségszer feltételeivel. Ezt elvben az uralkodó

is

közbejöttével és nagyrészben

elfogadván, gr. Szécsen

egyenesen az

fogal-

mazásában, de a Dessewffy munkálatainak felhasználásával, készültek el az októberi diploma s a vele együtt kiadott iratok.

Közben Dessewfíy

is

kidolgozta az 59-iki

DEÁK AZ ÖNKÉNYXJBALOM ALATT.

245

ebben

aphorismák alapján a saját részletes tervét;

meghatározta az általa államcsínynek nevezett eljárás összes módozatait és körülírta az egyes országok dele-

120 tagból alakítandó birodalmi

gáltjaiból, összesen

parlament eszméjét. látta,

de eszméit

Szécsen

Gr.

nem

megelzleg

kivihetknek

tartotta

ezt is

azonban

;

az uralkodó megbízásából felhívta t, br. Sennyey Pált, gr.

VayMiklóst, Majláth Györgyöt, gr. Apponyit,

kóczy Jánost,

gr.

Andrássy Györgyöt Bécsbe

gr.

Bar-

október

s ott

14-ike óta tanácskoztak a kibocsátandó iratok részleteirl,

melyek azonban a fdolgokban már szilárdan meg

voltak állapítva és csak némi módosításokat lehetett rajtok eszközölniök.

óta

már

srbb

Dessewffy

tehát,

összeköttetésben

állt

ki

1860

eleje

Deákkal,

az

kisér összes iratokat, melyek október 21-ikéii reggelié a. Wiener Zeitung-han megjelentek, rögtön magával hozta Pestre azonnal elment Deákhoz és Kemény Zsigmond s Eötvös jelenlétében felolvasván neki, Deák habozás nélkül kimutatta hibáikat s Magyarországra nézve elfogadhatatlaoktóberi

diplomát

s

az

ezt

;

noknak jelentette ki. Az októberi diploma alapelvei a következk HeljTeállíttatik a különböz országok és tartományok történelmijogigénye de minthogy az újabb idkben az egész :

;

birodalomban, hazánkat

mindig beleértve, megsza-

is

porodtak a közös államintézraények

és mindenütt az

állami hatalmi eszközök összpontosítása, mint szükség-

szer fejldés mutatkozik

;

tehát a pragmatica sanctio

alapján elrendeli az uralkodó

„vissza

nem vonható

állami alaptörvényül" ezt az új alkotmányt, melynek

alapgondolata

az,

hogy az absolutismust megszünteti

és a törvényhozást az egyes országgylésekre, illetve

a birodalmi tanácsra ruházza

;

még pedig a

birodalmi

ELS

246

FEJEZET.

tanácsra az összes közösügyekben, melyek száma nagyon

megnövekedett ;^ minden egyéb tárgyakra nézve Magyarországon az elbbi alkotmány, a többi országokban az újonnan kidolgozandó alkotmány értelmében

is

összehívandó ország-,

illetve

tartományi gylésekre

némely közösügyek a Lajthán

szkebb

vül is a triai

túl

még

de

birodalmi tanácsra, azaz csak az ausz-

tartományokra

fognak ruháztatni.

es birodalmi tanácsosok testületére A birodalmi tanács száz tagból áll^

melybe a tagokat az uralkodó nevezi

ki az országok

A magyar

terjedelme, népessége és adója szerint.

udvari

erdélyi

;

az elbbieken kí-

királyi

cancellária,

tanács, vármegyék, a

curia,

és

helytartó-

fispánoknak egészben az admi-

nistratori rendszer szerinti hatalmi körével, helyreállít-

tatnak

;

a birodalom többi részére államminiszterium

szerveztetik egy államminiszter

értelmében államminiszter cancellár br.

Vay

lett gr.

Ezek Goluchowski, magyar

elnöklete alatt.

Miklós, miniszter gr. Szécsen Antal.

Megrendelte továbbá az uralkodó a magyar országgylés összehívását, hogy ezt az alkotmányt beczikkelyezze, s

ezután

magát

királyi ;

de

kiadva,

hitlevelét

kijelenti,

megkoronáztassa

hogy az országgylés hatáskörét elvei szerint, az 1848 VIII.,

megszorítja a diploma

:

IX., X. és XIII. t.-cz.-et

megersíti

átvizsgálását és megszüntetését

gylést az 1608 ^ Közösügyek jegybank posta, ;

illetékek, só ára

összes kérdései

;

;

:

:

VIII.

t.-cz.

kívánja

;

;

a többinek ország-

az

szerint hívja össze,

érez-, pénz-, hitelügy

távíró, vasút

újra,"^

;

de

vám, kereskedelem,

az összes katonaügy

;

adók és

államkölcsön, államadósság, állami ingatlanok állami költségvetés,

állami

számvizsgálat és

pénzügyi kezelés. ^

Közös

teherviselés, úrbér eltörlése,

tízed eltörlése.

legel elkülönités, papi-

247

DEÁK AZ ÖNKÉNYURALOM ALATT. beleegyezik, hogy a választások

egy ideiglenes sza-

bály szerint történjenek s ezek kidolgozására a prímás elnöklete alatt egy nagyobb értekezlet tartandó.

Ezekben

áll

október

az

20-iki

diploma

s

a vele

melyek tehát titokban s Deák egyenes tudta, annál inkább a nemzet megkérdezése nélkül készültek, a mi annál csodálatosabb, mert

kapcsolt iratok elvi tartalma,

Deákot meg szerették volna az országbírói állásra nyerni s meg is kínálták vele. Ez tehát újra egy központi, octroyalt alkotmány volt, mely a magyar közjoggal s kivált a 48-iki alkotmány szellemével annyira ellenkezik, hogy bírálata felesleges. Fölény ege ránk nézve a 47-es alap, de a 47 eltti dualismus mellzésével s

a nagyon megszaporított közösügyek központosítá-

sával a birodalmi

tanácsban.

Mind e

mellett voltak

számos elnyei, mint a megyerendszer a megyéknek 1847 teljesen

mellzött

eltti,

visszaállítása,

tehát a 48-as

hatáskörével,

az

átalakulást

absolutismussal

szakítás s a szerb és temesi vajdaság eltörlése

;

azon-

ban, mert éppen azt az alapot mellzte, melyre, mint egyetlen elfogadhatóra,

közvéleménye

ráállott,

akkor már az egész nemzet senkit nálunk ki

nem

elégített.

Ez mindjárt abban nyilatkozott, hogy midn Pest városa határozatából október 23-ikán, a mit Deák elre rosszalt, némelyek kivilágítottak, ablakbetötrések, kihágások, a katonaság és a polgárság összetzése következett be. Mint láttuk, Deák az októberi diplomát, mint elvei-

magára nézve nem fogadta hogy a hallgatás politikáját tovább

vel ellenkezt,

el; elha-

tározta,

folytatja,

de nem s pár nehézséget elhárítni is segített nem hibáztatta, a kik kormányi h vatalt vállalnak, st egyenesen helyeslé, hogy kárhoztatta a conservativek sikereit ;

kivált nemzetiségi

megyékben, magyarok vállaljanak

248

ELS

•

föispánságot

ebben maga is mködött hogy a megyék a megnyílt alkotmányos tért s mindenki

s

foglalják el

fogadja

el

FEJEZET.

;

a választás

tehát a diploma ellen Pesti Napló-nak

is.

útján

nem

nyert hivatalt.

Azt tartotta csak helyesnek, hogy

a nemzeti közvélemény magától a 48-as

csak

alapot

Izgatni

akart s ezt tanácsolta a

alakuljon

egységes nemzeti

hatja ki; végül mert azt

is

ki

mert

;

akarat vív-

hogy ha Bécsben

hitte,

a kibékülés szándéka valóban szinte, ezen az alapon lehetne tenni

valamit.

Ezt mondta

Keménynek

is,

a

azonban október 25-ike óta megszegte a hallgatást kitzte nyíltan is a 48-as alapot. Egyébként is Deák e

ki s

hallgatását 1859 óta pártja selte,

már egyáltalán nem

helye-

mely a conservativek példájára, szintén mozogni

három bizalmas tájékozást és nagy titokterjedt kéziratban el. Az els Mindhárom csak ban. a sajtó viszonyok miatt Tájékozás 1790-bl (latinból fordítva) czim alatt jelent meg Lónyay Menyhért fogalmazásában közvetetlenl az olasz háború eltt, melynek kezdett s e két év alatt bocsátott ki egészen

czélja

volt

a

tíz

évi

szkebb körbl

sikertelen

ményei után reménynyel

bíztatni,

absolutismus

ered-

óvni a hazafiakat

úgy a forradalomtól, mint a csüggedéstl, valamint a engedmények elfogadásától; megjelöli a követelések minimumát, a készséget a personal unió alapján

kis

a kiegyezésre

s

addig

is

a vis inertiae okos felhaszná-

felv elfogadásában. A második tájékoztató már az 1860 április 19-iki pátens és a protestánsok jogait visszaadó május 15-iki rendelet után készült s az elsre hivatkozva, a nagy európai események okos felhasználását ajánlja; minthogy minden azt mutatja, hogy Ausztriában nagy változások

lására tanácsokat ad és egyességre int a

állanak küszöbön

s kitartás és

egyetértés okvetetlenül

;

DEÁK AZ ÖNKÉNYÜKALOM ALATT.

alkotmányunk

249

fognak vezetni,

visszanyerésére

mert

hazánk megnyugtatását sürgeti Bécsben. Az április 19-iki és május 15-iki rendeletek már jelzik a jövt, mindenki vegyen példát a proaz angol diplomatia

is

testánsok kitartásából követelésében.

folyvást

egyesüljön a48-iki törvények

s

A harmadik tájékoztató, mely

diploma után adatott

ki, szintén

meg

az

egészen azokat a tanácsokat

egyesülés alapjaként, adja, melyeket, mint

az októberi

48-at jelölvén

Deák

elveit,

föntebb

láttunk s

óvja a nemzetet minden elhamarkodástól.^

Ezeket a tájékoztatókat Deák és befolyása nélkül adták

lemi vezér, bármennyire

vonúltságában.

A

hívei,

de az

tudta

Ezekben volt a szelakart megmaradni vissza-

ki.

is

neve,

zászló az

elvei

voltak

;

a

közvélemény sürgette, hogy legyen a nemzet vezére. midn minden oldalról hallotta,

Valósággal megdöbbent,

hogy kezében a haza sorsa, mialatt önkinzó töprenbels harczba merülve, ennek vezetésére minden egyesnek erejét keveselte, különösen, mikor látta a

gésbe,

diploma

Maga

által felidézett izgatottságot és ingerültséget.

bevallja,

hogy „e zavarában a bajoknak, remé-

nyeknek, vágyaknak és számításoknak tán" csolt

;

;

nem

lát tisz-

ezért mindig óvatosságot és higgadtságot taná-

dolgaink

nem mérhetk

a régi

mértékkel

gondos vigyázattal párosult szilárdság szükségesebb, kifejezi azonban, hogy ha a nemzet a diplomát jogalapúi nem fogadja is el, „de a tért el kell foglalni, a hol lehet írja sógorának 1860 deczember 30-ikán s ezen elfoglalt pontokról tovább

mint valaha. Ismételve

—

—

haladva, visszanyerni igyekezni az egészet.

*

Az els

részben,

Manó úr szíves közlésébl Deák Beszédei-ben.

két Tájékozás-t Kónyi

ismertetem, a harmadikat kiadta

E

ELS

250

Úgy

az ország

hiszi,

a megyék gyorsan

FEJEZET.

helyesen

cselekedett". Érti ezt

mködésére. Deák álláspontjából önként foly, hogy a deczember kifejtett

17-ikére kitzött esztergomi értekezletre el.

Ez

zását

már október 23-ikán

iránt

sem Benedek, a

nem

mehetett

nyilatkozott s elhatáro-.

helytartó,

sem november 2-ikán

az Eötvös vezetése alatt hozzáment nagyobb küldöttség

nem

Ez utóbbi alkalommal Pesten melyen részt vett Tisza Kálmán, Almásy Pál, Lónyay Menyhért, gr. Andrássy Gyula, br. Huszár, gr. Csáky László, gr. Teleki Gyula, gr. Bethlen József, gr. Károlyi Sándor, gr. Szapáry Gyula, Beniczky bírta megingatni.

egy értekezlet

volt,

Komáromy György. Az értekezlet általában kimond ván Deák szellemében a 48-as alapot s az alkotmány Ferencz,

engedélyezett területének megyében és országgylésen elfoglalását

:

másnap elment Deákhoz is, mint vezéréhez,

kérve, hogy mint a múltban, vezesse

gomi tanácskozmány okban maradt elhatározása mellett

is. ;

ket

az eszter-

Mint említettük, meg-

azonban helyeselte, hogy

a szabadelvek ott megjelenjenek.

Az esztergomi értekezlet tehát deczember 17-ikén Deák nélkül folyt le. Az októberi diploma férfiainak általában az levén álláspontjuk, hogy aprólékos akadékos-

kodásokkal ne

zavarják a kifejldést,

hanem, hogy

okvetetlenül országgylés üljön össze s ennek békü-

lékeny hangulatára engedékenységgel készítsék

el a

kedélyeket ezért Bécsben már deczember 13-ikán bele:

nyugodtak, hogy az új országgylési választások az

1848 :V.

t.-cz.

szerint

történjenek és az értekezleten

Wenckheim Béla

indítványozza, mely után Apponyi György egy hosszabb beszédben járuljon hozzá. Minden így folyt le, azzal a különbséggel, hogy a beszédet a betegsége miatt meggátolt Apponyi ezt báró

gr.

251

DEÁK AZ ÖSKÉNTTTRALOM ALATT. helyett Dessewffy Emil

azonnal kiadta azt

mondta

a jelszót

helye az 1848:17.

gylés

el s rá

1.

t.-cz.

a Pesti Napló

hogy

is,

ország-

az

szerint csak

§-ja

Pest lehet.

EközbenBécsben nagy változás történt. Goluchowski államminiszter helyébe 1860deczember 13-ikán Schmerling lovag neveztetett ki

;

a ki deczember 23-iki prog-

rammjában két elvet mondott ki

:

az egyes országokban

a rendi képviseleti országgylések helyett az érdekképviseleti rendszert és

a megnövelt birodalmi tanácsba a tag-

küldést kinevezés helyett közvetetlen választásra bízta.

Ez a diplomának lényeges módosítása dalmi tanács helyett

méjét

s

a

volt

;

mert a biro-

országgylés

birodalmi

esz-

az egyes országok küldötteiben az érdekkép-

nemzetiségeknek való kedvezést által a magában. Ez tehát nem könnyítette, hanem

viseltetés

foglalta

szószerint lehetetlenné tette a kibontakozást.

körülmények közt hivatta az uralkodó kihallgatásra Deákot és Eötvöst, a kik mindketten deczember Ily

26-ikán este, egy szerdai napon érkeztek hajón Bécsbe és a Hotel Frankfurtba szálltak.

Az uralkodó csütörtök

délután félkettkor Deákot, két órakor Eötvöst fogadta. Ez a meghívás Pesten könnyen érthet izgalmat oko-

k

most biztosan lehozzák

zott; azt beszélték,

hogy

a 48-iki törvények

elismerését s a felels

riumot. Természetesen,

semmi

ilyes

nem

miniszté-

történt.

Deák

maga részletesen megírta 1861 január 9-ikén sógorának, hogy mindössze egy rövid

nem lehetett uralkodó nem is arról

félóra

fejtegetésekbe bocsátkoznia

;

az

alatt

hogy mit szándéka tenni, csak tudni akarta, hogy a hazában némely dolgokra nézve mi a véleaz országmény. Mindössze négy dologról volt szó gylésrl, melyre nézve az uralkodó azt kérdezte. beszélt,

:

;

ELS

252

hogy a választások

FEJEZET.

fognak-e kiütni?

jól

visszakapcsolásáról

vajdaság

hogy a szerbek kivánatait

ajánlta,

tárgyalja

méltányosan

;

—

a szerb

véleményét

óvatosságot

az és

kérdez ve> országgylés méltánylást

vár a közösügyek megoldásában, melyek közül a hadés pénzügy kérdése a legnehezebb végül azt mondta, hogy nem érti, miért nem akarnak a magyarok a közösügyekre birodalmi tanácsot vagy birodalmi országgylést? A beszélgetés tehát nagyon szk körben mozgott de volt két valódi eredménye. Egyik az, hogy Deák kifejtette, miért kell a magyaroknak minden közös birodalmi tanácstól vagy országgyléstl tartózkodniok a másik az, hogy a legnehezebbnek mondott pénz- és hadügyben megjelölte a concessiók határát s felsége erre azt felelte, hogy ezeknek kedvez megoldása esetén gondolható volna a 48-iki törvények elismerése.^ De mindez, noha a kiegyezést nem mutatta éppen lehetetlennek, távolról sem volt olyas, hogy Deák megnyugtatva és reményekkel jött volna haza. A leg;

;

;

fbb lbe ^

volt az a

meggyzdése, mint Vaynak a vendég-

visszatérte után

tüstént

mondta, hogy az ural-

Eötvös utóbb maga elbeszélte Fáiknak, hogy mit beszélt Lásd Falk Kor- és jellemrajzok 225. lap. Azt

a felséggel.

bogy a német kérdésben vegye ö felsége kezébe a hozzon létre központi német parlamentet alkotmányos formákkal, vegyenek részt benne az osztrák tartományok is ezzel szemben mellztessék az októberi alkotmány centralisatiója, állítsa helyre a magyar alkotmányt s az országgylésen a ajánlta,

vezetést,

közösügyek szabályoztatni fognak. Ezt ö megelzleg Rechbergnek is ajánlta de egy pár nagy nehézség gátolta meg, t. i. a centralisatióról lemondás, midn sikerrel biztatott, a magyar alkotmány helyreállítása a revisio eltt, holott utóbb is az elleges revisio volt a helyreállítás feltétele és nehézsége. ;

f

DEÁK AZ ÖNKÉNYURALOM ALATT.

kodónak „van esze alaposan ismeri az

és

szíve

ügyeket

meglepte, hogy mily

;

s

253

mily

lelkiismeretesen

tárgyalja ket". Viszont az uralkodó így szólt

Vaynak

Deákról: „Ez aztán a tettl talpig becsületes, ers

meggyzdés

És milyen a logikája Csakhogy sokat tart kivihetnek, a mi alig leküzdhet akadályokba ütközik". És vájjon nem nagy eredmény-e ez? Nem feküdt-e a jöv biztositéka ezekben?

Nem

ember.

találjuk-e

meg magyarázatát

szóban annak a

mindig fogadta

!

bizalomnak,

e pár

odavetett

az

uralkodó

melylyel

Deák véleményét s annak a renditutóbb Deák mindig egye-

hetetlen hitnek, melylyel

nesen

uralkodótól

az

visszaállítását s a

várta

a

magyar

alkotmány

függ kérdések megoldásának

kez-

deményezését? azonban nemcsak azért nagy hogy mit beszélt az uralkodóval; hanem, mert itt elször nyilatkozik a megoldás nehézségeirl. Kivált négy fontos kérdés czélszer

Deák

idézett levele

súlyú, mert elmondja,

megoldását tartja az akkori viszonyok közt majdnem lehetetlenséggel határosnak érti az akkori viszonyok ;

alatt fent az

absolutistikus,

lent a forradalmi

túlfe-

reményeket, a Velenczét fenyeget háborút s Ausztria zilált helyzetét. E négy kérdés, melyek mindszített

annyiszor fölvetik magokat a következ

évek

alatt:

mely talán a legnehezebb, mert Deák attól tart, hogy mivel az államadósságokban osztozni akár együttes, akár aránylagosan megosztott kell, kezeléssel, el nem bírjuk; második a hadügy, mert a pénzügy,

sem a hadsereg a harmadik a magyar nemzetiségek ügye, melyeknek nemzeti ön-

sem

államférfiai,

kétfelé szakításba bele

nem fognak

sem

az uralkodó,

egyezni

;

állósági vágyait legfölebb egy szövetséges államforma

ELS

254

FEJEZET.

elégítné ki; negyedik a közösügyek intézésének módja.

Ö

majdnem csak a gondviselés csodás beavatko-

itt

zásától remél sikert;

Ö

egyes

ember

határozott megoldási tervet

nem

ereje

tud

nem

s ezért

elég.

marad

még

negativ téren, a törvény alapján. Ily helyzetben

sohasem

volt

;

mindig tudta, hogy mit akar, mi a

ha a feje, elszorul melle szembe néz a lehetségek azon chaosával, mi elttünk áll s mibl egy elhibázott lépés végveszélybe viszi a hazát. Engedni a kiegyenlítés kedvéért éppen oly

helyes

;

„de most kábul

:

kárhozatos lehet, mint szoros juttatni a dolgot". „Azt írod

ragaszkodással törésre

— teszi hozzá — az ország

reám néz, tlem vár. Szerencsétlenség az országra is, reám is, ha ez így van mert a baj súlyosabb, semhogy én vagy más abból megmenthetné a hazát és én magam is szívesen mennék azon ember után, ki erre némi valószínséggel kecsegtet utat tudna mutatni. De nem írok e tárgyról bvebben, mélyebben ;

nem ereszkedem

bele.

Köteteket lehetne

összeírni s

csak annak hogy én nem tudok tanácsolni, segíteni. Ezekbl is, úgy hiszem, érteni fogod, ha nem az egész helyzet mibenlétét is, de legalább annyit hogy vulkán felett ábrándozunk s mulatjuk magunkat rózsa-álmok az egésznek vége mégis

volna

bizonyítgatása

:

:

viruló képeivel."

MÁSODIK FEJEZET.

Deák

s

az októljeri diploma és februári pátens.

—

—

A MEGYÉK. DEÁK DEÁK FELLÉPÉSÉNEK OKAI 1861 JANUÁR ÓTA. FELIRATI JAVASLATA PEST KÖZGYLÉSÉN. A MEGYÉK ELLEN. DEÁK ELKÉSZÜLETE AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLETRE. GHTCZT DEÁK VALÓDI ÁLLÁSPONTJA, DEÁKRÓL. GHYCZY NÉZETE.

—

—

— —

— — — ELLENKEZNEK A KÖZHANGULATTAL. — BESZÉDE FEBRUÁR — DEÁK A BÜNTET CODEXRL. — NÉZETEI MÁS KÉRDÉSEKBEN. — BEFOLYÁSA, — AZ ORSZÁGGYLÉS AZ ORSZÁGBÍRÓI ÉRTEKEZLET JAVASLATÁRÓL. — A FEBRUÁRI PÁTENS ÉS ELVEI. — HATÁSA DEÁKRA. — A CONSERVATTVEK KÍSÉRLETE. — ZÁGRÁBMEGYE KÖRLEVELE. — DEÁK FELELETE. — NÉZETE AZ EGYESÜLÉSRL, — ELVEI. 25-IKÉN.

43-IKI

EZ AZ EMLÉKIRAT FELELET AZ OKTÓBERI DIPLOMÁRA ÉS A FEBRUÁRI

PÁTENSRE

Az a ben

18.

félórai kihallgatás az uralkodónál,

a levelé-

Deák maganagy befolyással volt. Az

kifejezett túlsötét hangúlat daczára,

1861 januárja óta a reménye támadt, hogy valamit mégis csak lehetne tenni a megadott alapon a kiegyezés érdekében. Kedvezbb pillantatott vetett az eseményekre. Meggyzdött egyszersmind, meg keUett róla gyzdnie, hogy a tartására,

nemzet csakugyan tle várja a kibontakozás vezéreszméit s hogy éppen befolyása nagyságánál fogva kötelessége

is

határozott

elvek

köré

csoportositni a

túlcsapongó kedélyeket, a mit csak egyedül

tehetett.

Deák eljárásában gyzdés, melyet

az uralkodó jóakaratáról nyert, for-

dulópontot alkot.

Ezóta visszanyeri erélyét s egyenesen

tehát ez a kihallgatás s az a

meg-

MÁSODIK FEJEZET.

256

közepébe áll, fölveszi a küzdelmet föl és ebben két idszak különböztethet meg. Egyik a február 26-iki pátens eltti, melyben fképen a nemzetre igyekszik csillapitólag hatni, hogy ne kocza dolgok

lefelé, s

káztassa a netalán kivívható eredményt, melynek éppen

úgy árthatott a nemzet diadalmas érzetébl származó forradalmi mámor, mint az absolutismus, melynek min-

den zavar kezére játszott; másik a február 26-iki pátens utáni, midn belátva, hogy fáradozásai, törekvései az újonnan tért foglalt absolutismussal szemben hiábavalók, a kiegyezés meghiúsult s ekkor csalódott elhatározással csak annál jobban kiemeli azokat a törhetet-

melyekbl lényegileg többé nem engedett. Az els idszakban csillapító mködése a szabad mozgást visszanyert megyék korlátozására irányult, melyek magokat teljesen a 47 eltti megyei szervezet és befolyás örököseinek tartván s tehát mellzvén a len elveket,

48-iki

törvények

kormányzat

alkotmányos

az

által

következtében reájok

korlátokat:

rótt

nem

bírták a

szükséges mérsékletet és önuralmat megrizni, holott

már jelezte az absolutismus újabb eltérbe lépését. A megyék térfoglalása tudniillik nemcsak a poli-

fent Schmerling kinevezése

tizálás túlságaiban nyilatkozott, a

hanem a ügyekben, be sem várva

lett

volna

baj

;

polgári

mely végre peres

azt a megígért

és

is

nem

bnvádi

megoldást,

hogy zökkenés nélkül állíttassék vissza a magyar magán- és büntetjog, vagyis az ígért országbírói tanácskozmány megtörténjék választott bíróságaikkal azonnal több helyt visszatértek a magyar régibb törvényekre, érvényteleneknek mondták ki az 1850 óta :

behozott telekkönyveket létrejött

jogviszonyokat

;

st

az osztrák törvények alatt

és

pereket

is

a régibb tör-

DEÁK

S

AZ OKTÓBEEI DIPLOMA ÉS FEBRUÁEI PÁTENS.

vények

szerint akarták elítéltetni.

eljárás

nem

volt

egj'^séges

257

Természetesen, az

a megyék hol több, hol

;

kevesebb korlátot, kivételt rendeltek egyszóval a ;

vényhozás teendibe avatkoztak

s

tör-

így megtörténhetett

hogy vármegyék szerint lettek volna különböz bíróságok, különböz törvények és különböz eljárási módok. Deákot megdöbbentette a helyzet képe. Meggyvolna,

zdése

szerint a

megyék

helytelenül cselekedtek,

midn

jogkörüket, az igazságszolgáltatásban külön

túllépve

határozataik által oly rettent zavart okoztak s ezért

a legels alkalmat megragadta, hogy az egész ország eltt nyilatkozzék

errl a megtévedésrl. Értjük itt 3861 január 17-iki nagysúlyú beszédét Pest városa közgylésén. Szilágyi Virgil azon indítványa ellen,

hogy a város a törvénykezés átalakításában kövesse a többi törvényhatóságokat. Deák elismerte, hogy a városnak az igazságszolgáltatást átvenni joga van de ;

a kérdés bonyolult

s

hogy a nemzet a

törvénykezés

lését minél

nyait

elbb átvegye

meg ne

osztrák

összeegyeztetend ez a kett,

zavarja.

törvénykönyv

;

alkotmányos keze-

de a magánosok jogviszo-

Ámde

a lefolyt

behozatala

új

tíz

év alatt az

jogviszonyokat

úgy a polgároknak egymásközti, mint külfölddel szemben való viszonyaiban a mellett, hogy ezek csak azon törvény szerint ítélhetk el, melyek alatt létrejöttek, a régi magyar magánjogi törvényeket nem is lehetne mind visszaállítani mert például az siség megszüntetése törvényben és gyakorlatban rendkívüli rést ütött rajtuk, melyeken csak a törvényhozás teremtett

;

;

Rajzolva tehát a fenti zavarokat, azt indít-

segíthet.

hogy Pest ne kövesse a vármegyéket a hanem várja be az országbírói érte-

ványozta,

zavarok útján, Ferenczi

:

Deák

F. élete.

II.

17

MÁSODIK FEJEZET.

258

kezlet eredményeit, melynek czélja éppen az,

törvényhozás intézkedhetéséig séges elvek szerint minél

állítsa

is

elbb

hogy a

helyre egy-

a törvénykezésben a

nemzet alkotmányos jogait. A helyzetrl e nevezetes szavakat mondta „Egyik fokát botlásainknak a hely:

zet hibás fölfogásában találom. ért

abban, hogy

egyedül az

Minden magyar egyet1848-ik

szolgálhatnak nekünk jogalapul, teljesen érvényesek s

s

évi

törvények

hogy azok jogilag

mi azokhoz ragaszkodunk. De,

fájdalom, ezen jogilag tettleg fönnálló törvények tettleg

még

egész terjedelmökben nincsenek életben, s az a

hatalom, melynek

kezében van az anyagi er, az némely részeinek tettleges fönnállását tagadja. És mi mégis úgy akarunk eljárni tettleg, st talán erszakkal is, mintha semmi akadály nem léteznék, s azon tettleg fennáUó hatalmat és ert teljesen ignorálnék". Különösen mély benyomást tett beszédének befejezése, hogy az anarchia és zavar emiitett törvények

éppen oly ellenségei a nemzet szabadságának, mint az absolutismus, és a zavarok

s

anarchia átka a legrövi-

debb út az absolut hatalom újra megalapítására.

Ennek a nézetnek

A megyék zottan és

általános igazsága kétségtelen.

megdöbbentek,

keményen

midn Deákot

fellépni látták s

ily

határo-

nem hiában mondták

sokan, hogy ha ez csak novemberben történik, jó hatása

nem maradt

Ez valóban gyakorlatilag anymár januárban egy minisztertanácson azt mondta, hogy békés megoldás többé nem gondolható, mások hozzátették, hogy Magyarország már is fólkelben van s ellenségnek ki

volna.

nyira igaz volt, hogy Schmerling

tekintend és megindította a harczot a bécsi lapokban a conservativ politika ellen. Deák ezóta csakugyan felhasználta az alkalmat, hogy nyilatkozzék a helyzetrl

s

;

DEÁK

S

AZ OKTÓBERI DIPLOMA ÉS FEBRÜÁBI PATKNS.

irányt

ezáltal

Tette

adjon.

legközelebbrl Pest

ezt

városa február elsejei közgylésén egy latában. Ugyanis a

megyék

259

javas-

felirati

eddigi határozatainak kor-

látozására 1861 január 16-ikán egy királyi leirat adatott ki,

mely megsemmisíti az emigratio tagjaira

választásokat, megtUt az egyenes

esett

adók

közvetett

és

beszedése ellen bármely gátló intézkedést és minden változtatást a törvénykezésen

az

országbírói tanács-

kozás ideiglenes javaslatainak megersítéséig, végre

minden

kísérletet a 48-iki

törvények bármelyikének

életbeléptetésére az országgylés intézkedéséig. Erre

nem

Pest városa, noha semmi ilyes lépést kívánt

s

Szilágyi Virgil

leirat ellen.

egy

ers

készült

tett, felelni

philippikára a

Deák maga nem ment el az ülésre, hanem a fjegyznek, melyet Lukács

feliratot adott át

Mór indítványára

felolvastak. Ezt az

kozniányon elvben Szilágyi

nem mondott

elmondásáról ülésre,

hogy ha

Eötvös szólalt

kell,

is le.

elleges tanács-

elfogadta,

de beszéde

Többen elmentek az

megvédjék a javaslatot de csak ;

fel Szilágyi czáfolatára,

mire a feliratot

megszavazták.

A

felirat

súlypontja a 48-iki törvények jogi érvé-

nyességének kiemelésében

áll.

„Az 1848-iki törvények s nincsenek e mai

alkotmányszerleg lnek alkotva

napig alkotmányszerleg eltörölve

—

mi tehát úgy

törvényhatóság,

is,

;

—

felirat

mint egyes polgárok, úgy is, mint vagyunk azokat tisztelni,

kötelesek

teljesen jogérvényeseknek tekinteni

a nemzet

mond a

ós a koronás

azokban változást nem

fejedelem

rövidebben fejezi

míg

akarata

tesz". Említi alább e törvények

esetleges átvizsgálásának szükségét országgyülésileg,

mindaddig, egyesült

is;

de mindig csak

úgy mint Deák ismeretes elve szól ki az amnestia szükségét, a közadó 17*

MÁSODIK FEJEZET.

260

hogy a város be kívánja várni az országbírói tanácskozmány eredtörvénytelensége miatti

óvást

és

azt,

ményeit. Ily elhatározással

midn

vett részt

Deák

az országbírói

1861 január 23-ikától márczius 4-ikéig, már az országgylés április másodikára össze

értekezleten

volt híva.

is,

Ez az

értekezlet szintén egy október 20-iki

mely szerint az uralkodó megApponyi György országbírót, hogy terjeszsze el a curia kinevezend tagjait s ezekkel és más kiváló férfiakkal együtt készítsen javaslatot a magyar igazságkirályi iraton alapul,

bízta gr.

míg az országgylés intézkedhetnék. Az értekezletbe Deák is meghívatván, nemcsak készült rá; hanem Ghyczy Kálmánnak is írt, hogy okvetetlen vegyen részt, mert a mint Ghyczy írja, Deák vele és Szalayval egyönteten kívánt volna eljárni. Azonban csakhamar kitnt, hogy köztök elvi ellentét van mert Deák az absolutismus magánjogi szolgáltatás szervezésérl

addig

is,

;

rendeleteit és törvénykezését lényegökben megtartani s

csak némely részletekben akarta a magyar jogrend-

szerhez alkalmazva módosítni és erre az országbírói érte-

Ghyczy eltt azonban az 1790-iki lebegvén, egyszerre egészen a magyar régi

kezlet jogát elismerte; eljárás

törvényekhez visszatérést, a törvények anyagi részé-

nek módosításában pedig csak az országgylést totta illetékesnek, s

ezért a folyamatban

tar-

lev pereket

volna az országgylés határozatáig, minden oly esetben, melyben a magyar és osztrák törvény összeütközik. Ezen elvi ellentét miatt nem tanácskoztak többé együtt s Ghyczy az országbírói értekezz felfüggesztette

léten jelezvén álláspontját, eltávozott

;

saját nézetét alkotmányos szempontból tartotta,

s

az volt

a véleménye,

de utóbb

is

a

helyesebbnek

hogy ez a

teljes

;

DBÁK

S

261

AZ OKTÓBERI DIPLOMA ÉS FEBRUÁRI PÁTENS.

magyar törvénykezésre kevésbbé okozta volna a magán jogviszonyok oly megzavarását, mint tle visszatérés a

tartottak

;

mert hiszen a visszatérést

ily

kiterjedésben

az akkori kormány úgy sem fogadta volna el

maradt volna a régi törvénykezési országgylés valami megoldást nem

Ha Ghyczynek nézzük,

lényege

ezt az,

eljárás, talált

tehát

;

míg az

volna.

az eladását egész higgadtsággal ugyan az azonnal való hogy

magyar törvénykezést követelte volna az egész kormány ügy sem fogadta volna az osztrák vagyis ez szó szerint azt jelenti, hogy

teljes

vonalon, minthogy a el

;

törvénykezés teljes fentartását kívánta. Tehát az akkori

legszabadabb felfogást vallotta

de csak azért, hogy

;

semmit se érjen el. Ezt Deák csakugyan úgy tudta meg, hogy Ghyczy nem akart, még pedig els sorban egy örökösödési kérdés miatt, zésen

változtatni,

vezbb totta

volt s ezt

meri

ez

az osztrák törvényke-

így

rá személyileg ked-

Ghyczynek többé soha nem bocsá-

meg.

De

Deák álláspontjáról más sem egészen h. Deák ugyanis kifejtette álláspontját Pest városa közgylésén s ezt már láttuk ugyanezt nem egyszer eladta az országbírói értekezleten is. Elve tudniillik az volt, hogy a régi magyar törvénykezés mindenestl vissza nem állítható mert 1848 egész magánjogunkba demokratikus szellemet hozott, de a részleteket ki nem dolgozhatta már most a régi magyar törvénykezés visszaállítása módosítás a Ghyczy eladása

tekintetben

;

;

nélkül, fölforgatná elveit,

min

a 48-iki törvények

lése s több ilyes, a

eltör-

mi kárhozatos visszalépés volna

a törvényhatóságoknak átalakítását

demokratikus

a törvény eltti egyenlség, siség

állapítni

meg a

törvénykezés

joguk nincs, ez az országgylést

illeti;

;

MÁSODIK FEJEZET.

262

különben ez ötvenkét megyében ötvenkét törvénykezési eljárásra,

st

vezetni, mert

vissza

nem

ötvenkét büntet és polgári törvényre fog

ha a régi magyar törvény mindenben a megoldásra minden megye más

állítható,

módot fog alkalmazni már pedig törvénykezésben az egész országban egyformaság s az ítélszékek fokai közt összhangzás kell. Továbbá az 1790-iki eset most nem alkalmazható. A II. József tíz éves absolutismusa meg;

változtatta

anyagi jog

ugyan a törvényszékek szerkezetét, de az

nem

változott,

idegen codexet

nem

hozott

1790-ben megsznt az absolutismus s helyreállt a magyar bírósági szervezet, ez azonnal folytathatta mködését ott, hol átvette a másiktól de

be. Mihelyt tehát

;

a 48-iki törvényhozás átalakította magánjogi elveinket

a nélkül, hogy a részleteket kidolgozta volna

;

utána a

tizenkét évi absolutismus az egész anyagi jogot megváltoztatta polgári és

bnügyükben

egyaránt.

A

harmadik

hogy addig, míg az országmaradjon az osztrák törvénykezés annál is inkább, mert ez már csak rövid id kérdése és az értekezlet munkálata szolgáljon alapul a törvénykezésben addig, míg az országgylés végle-

elve e kérdésben az volt,

bírói értekezlet megtartatik_,

gesen intézkedik. Csak így lehet e téren visszaállítni a nemzet alkotmányos jogait minél elbb, a nélkül, hogy a magánosok jogviszonyai megzavartassanak

már pedig Deák diploma

által

elve

volt

az

is,

hogy az októberi tért a nemzet

megengedett alkotmányos

okvetetlenül foglalja el haladék nélkül.

Erre az utóbbi nézetre az akkori népszer álláspont azt felelte,

azért

nem

hogy az országbírói értekezlet javaslata lesz elfogadható, mert

így alkotmányellenes. octroy lesz némiképen

Igaz, ;

—

octroyálás volna s

felelte

Deák

—

ez

de minthogy a régi törvények

DEÁK

AZ OKTÓBERI DIPLOMA ÉS PEBBUÁRI PÁTENS.

S

263

mindenben helyre nem állíthatók, octroy lesz az is, megyék fognának határozni, csakhogy ötvenkétféle octroy; másfell a curia javaslata mellett szól az, hogy ennek döntései ott, a hol a törvény hiányos, mindig törvényerejeknek tekintettek s így legkevesebb bajt az okoz s a legtöbb elnynyel az jár, ha ennek mit a

javaslatát fogadjuk

el.

Ezekben Deák

álláspontja tehát sok tekintetben

volt az akkori nemzeti hangúlattal ellentétes, mely a régi törvények iránti kegyelet és az osztrák törvénykezés elleni

gylölet hatása

állott

alatt

örökösödési törvények tárgyalása

Ezért

midn

az

alkalmából február

25-ikén az országbírói értekezleten újra hangoztatták

megint részle-

a magyar törvények visszaállítását, tesen nyilatkozott e kérdésrl

mert úgy találta minden lépten-nyomon, hogy maga az értekezlet is a közhangúlat nyomása alatt áll. Újra kifejtette, hogy az alapeszme, régi törvényeinkbl mindent visszaállítni,

a mit lehet

;

;

uralkodó

az

ezt czélozta

bírói értekezlettel

;

k

is

az ország-

de ennek az fszabály az, hogy a

akarják

ezt

is

;

alapeszmének valósításában magánjogviszonyokat meg ne zavarják s az 1848-iki demokratikus intézményeket föl ne forgassák. Kimondja tehát,

bármin legyen

a közvélemény, melynek fon-

is

tosságát elismeri, de éppen

nem

helyesli,

jogviszonyok az izgatottság nyomása

alatt

ha magándöntetnek

hogy e kérdésekben csak lelkiismeretére hallgat. Minden kérdésben nem azt kérdi tehát, hogy több vagy kevesebb tartatik-e meg az osztrák törvénykönyvbl, mert t gylölet nem vezetheti hanem tárel,

;

gyilagosan jár

gylölet

el

és

nem

által vezettetve,

így azon demokratikus

tartaná helyesnek tisztán a

polgártársainak okozni kárt.

elvek

közül,

melyek a nem-

MÁSODIK FEJEZET.

264

zetet a mívelt európai

nem

akarja

nemzetek színvonalára emelték,

feláldozni

megfontolatlan eldobása

az

törvénykezésnek

osztrák

a törvény eltti egyen-

által,

lséget, az siség és a feudaüsmus más maradványai

csak azért, mert a 48-ban kimondott elvet

eltörlését,

nem magyar, hanem

az osztrák

kormány

az osztrák polgári törvénykönyv

közhangulatnak hozni

Ezek azok az

nem

hajtotta végre

áldozatot a

által. Ily

szabad.

elvek, melyeket

Deák

az országbírói

értekezleten hangoztatott elvbarátaival együtt, s ez tel-

jesen más és egyéb, mint a mit Ghyczy mond, más úgy kiindulásában, mint czélzatában st Ghyczynek azt az ;

hogy kormány kezéséhez kívánt volna ragaszkodni, s hogy alkotmányosságról fogalma sem volt. Ha volna. Deák egy napig sem maradt volna állítását is

óvatosan kell

itt

fogadni,

kezlet legnagyobb része az absolut

az érte-

törvény-

a valódi így

lett

az érte-

kezlet tárgyalásain.

Az

országbírói

értekezlet

Deák

alapelveit a tör-

vénykezés átalakítására elfogadta és kimondta, hogy

csupán felfüggesztés

nem

vagy moratórium még mindig

elég régi törvényeink visszaállítására

a szükséges nagyobb változtatásokra

;

ennélfogva

albizottságokat

melyek közül Deák a büntetjogiban vett részt. Az albizottságban Deák kifejtette, hogy régi büntet törvényeink és eljárásunk a törvény eltti egyenlség elve, régibb törvényeink határozatlansága, küldött

ki,

zavarossága,

az eljárás

a

kortól

elmaradottsága

s

végre a miatt, hogy majdnem megyénként másképen de nem haszalkalmaztattak, vissza nem állíthatók ;

nálhatók

e

törvények azért

sem,

mert

a

politikai

bntettek benne határozatlanok, mint a Balogh s Wesselényi notaperei mutatják, s megvan bennök a

DEÁK

AZ OKTÓBERI DIPLOMA ÉS PEBRÜÁBl PÁTENS.

S

notaperekban az 1795 után behozott

265

s 48-ig fennállott

Minthogy azonban az osztrák büntet-

titkos eljárás.

törvény ellenkezik alkotmányunkkal, ez sem tartható tehát indítványozza a 43/44-iki országgylésen

meg,

átdolgozott

és

megszavazott büntet

elfogadását.

ideiglenes

codex, eljárás

börtönrendszer és a 48-iki sajtótörvény

(esküttszék),

Ezt

az

2-ikán egyhangúlag kimondta

február

albizottság

indokolását, a mely a

;

Deák mve, február 16-ikán olvasták fel de az értekezlet a régi magyar büntetjog és eljárás megfelelen módosított visszaállítását fogadván el, Deákék az al;

A

bizottsági munkálkodásról lemondtak.

bl

43-iki codex-

csak a sajtóé sküttszéki eljárást fogadták

18-ikán

oly

deletileg

el

február

módon, a mint azt 1848-ban Deák ren-

életbeléptette.

Egyebekben, mellzve a részleteket, Deák minden-

ben kimondott alapelvéhez ragaszkodott és valahányszor

ettl az

országbírói

értekezlet

el

akart térni,

így tett a kszénbányákra vonatkozva, melyekrl a régibb magyar törvény nem

mindig figyelmeztetleg intézkedik

s

így

szólt.

azt helyeselte,

1854-iki rendelet fogadtassék korlátozza,

el,

hanem a törvényhozás

újabb halasztás adassék; táblázásoknál

azt

az

hogy ne az osztrák mely a magánjogot intézkedéséig öt évi

továbbá a telekkönyvi be-

elvet

védte,

hogy az ingatlan

tartozékai a betáblázásba ne értessenek bele, mert a

magyar törvények szelleme elvet érvényesítette az

ezt kívánja.

Ugyanezt az

örökösödésrl szóló alválaszt-

mányi munkálatban. Az siség eltörlése miatt a régi magyar törvények visszaállítását lehetnek nem tarellene szavazott tehát úgy ennek, mint a Hortotta váth Boldizsárok által beadott különvéleménynek de ;

;

nem

fogadta

el azt

sem, a mit

az

albizottság indít-

MÁSODIK FEJEZET.

266

hogy

ványozott,

az

mely az siségét

1852 november 29-iki

eltörölte

gyakorlatban

pátens,

valamint

is,

ebben az örökösödés minden nemei elfogadtassanak, a míg az országgylés máskép intézkednék hanem kimutatván, hogy az osztrák polgári törvénykönyv

s

;

például a

nvel szemben a magyar

örökösödési régi

jog méltányosabb, indítványozta, hogy az osztrák polgári

törvénykönyv már most a magyar törvények alapján átdolgozandó. Ezt

egy albizottság végre

is

hajtotta.

Végeredményében tehát éppen Deák bölcsessége volt az, mely keresztülvitte, hogy az országbírói értekezlet, mely egyedül magyarázza meg létjogát, mint a vármegyék helyett egy hivatottabb testület, megtalálta

a helyes középutat azokban az elvekben, melyeket

Deák

abban a gyakorlatban, hogy lényeaz, mely szerint magyar bíróságok fognak ítélkezni, mint a régi magyar törvények okvetetlen visszaállítása a lehetség ellenére; mert abban kifejtett s

gesebb eredmény

inkább

lel

kifejezést az alkotmányos

mint emebben.

Ezt az országgylés

Deáknak éppen

méltányolta s

az volt alapgondolata, hogy mire az

országbírói értekezlet végzdik, úgy

is

körülbell ország-

mely majd törvényesíti az ideiglenes javasValóban az országgylés is egészben így döntött.

gylés latot.

tér elfoglalása, is

lesz,

Még javában

folyt az országbírói értekezlet,

midn

Schmerling programmja alapján 1861 február 26-ikán az uralkodó kibocsátotta a februári pátenst,

mint az

októberi diploma kiegészítését, valójában pedig módo-

melyben a birodalmi tanácsot követek és urak

sítását,

házával birodalmi országgyléssé változtatja a márcziusi

alkotmány

szerint.

Ez az utóbbi

állt

volna 343

tagból ezekbl Magyarországra 85, Horvátországra 9, Erdélyre 26 jutott volna; ennek, valamint a szkebb ;

:;

DEÁK

S

AZ OKTÓBERI DIPLOMA ÉS FEBRUÁRI PÁTENS.

267

ugyanaz

az

hatásköre

képviseletnek

októberi diplomában

;

a tagok

követeibl, de közvetetlen területekre

választás

es képviselkbl

mint

maradt,

az illet országgylés az

útján,

ület

lévén küldendk, ez volt

az az érdekköri képviseltetés, melyrl Schmerling pro-

grammja

Ugyané napon az uralkodó a

szólt.

„biro-

dalmi tanács" nevet megtartott birodalmi országgylést, a sürgs ügyek elintézése végett, április 29-ikére összehívta, nem levén két séges, hogy a

addig a rajok

A

es

tagokat

magyar korona országai

meg

fogják választani.

birodalmi tanácsnak ez a megoldása a magyar

conservativek, tehát az október 20-iki férfiak ellenére,

st

tudtán kivül és azért történt, hogy a birodalom és hazánk érdekképviseltetése elnyomja a magyarságnak összes befolyását az igy összealkotott birodalmi országgyíílésen.

Ez tehát az októberi diplomát teljesen használ-

hatatlanná tette hazánkra nézve, annál

is

inkább, mert a

februári pátens hatodik pontja az uralkodó részérl most

már minden visszavonulást

kizárt.

Deák, a ki a bécsi

kihallgatás óta elfogadta azt a lehetséget, hogy a pénz-

es hadügyben való engedés esetén az uralkodó elfo-

gadja akiindulás alapjául a 48-iki törvényeket tér,

melyen becsülettel

kívül elkomorodott,

led

s

ez oly

lehet egyezni: most rend-

éppen mint 48-ban,

veszélyt látta s

szerre vége lett

ki

még sem

midn

a köze-

gátolhatta meg.

minden reménynek

Egy-

és számitásnak

a bizalom a bécsiek szinteségében elpárolgott s

Deák

igy fejezte ki véleményét márczius 4-ikén Lónyainak az elbbi viszonyok közt az anyagi felvirágzás, hazánk

egysége

az alkotmány visszaállítása

megérdemelte sokan gondolkoztak itthon, az engedést az államadósságokban, a pénz- és hadügyben de most mindezek megvonatván, áldozni annál kevésbbé érdés

volna, a mint

;

MÁSODIK FEJBZET.

268

mes, mert a mennyit így elérünk, elérnénk akkor is, ha egy európai háború Ausztriát részekre bontaná.

nem

Deák boszús volt Szémeg nem gátolva, az országot felültették, a mi azonban nem rajtok fordult meg ezt nem akarták s nem is tudtak róla. Dessewffy Emil, midn Áldozni tehát

csenékre

is,

érdemes.

kik ezt

;

tervezetnek csak hírét

ilyféle

k

február 18-ikán

is hallotta,

elre megírta Vaynak, hogy ez ket lehetetlenekké teszi s Vay mellett csak az szólt az országban, hogy neve

nem

a pátens

állt

hogy nem

volt,

alatt,

mint magyar

tetett,

is

hanem

ez csak hozzá intéz-

cancellárhoz

írhatja alá.

de a felfogás az

;

Azonban, noha a con-

hogy még megmenthetik a helyzetet s ezért kivált gr. Apponyi György tanácsára egy kísérletet tettek, hogy a kiegyeservativek ezt jól érezték,

zést kívánó

saját nézetök

badelvek legnagyobb

azt gondolták,

mellett

részét,

egyesítsék a sza-

elvonva Deáktól, a ki

legfölebb egy párttöredék élén maradna, mint ellenzéki.

E

kísérlet

adással

várták

azonban hajótörést szenvedvén, megországgylést, melyrl mindenki

az

hogy az októberi diplomának benne nem lesz egyetlen barátja sem, s Deák elre jelezte, hogy el fogja mondani azt, a mi e helyzetben véleménye elre

tudta,

és újra visszavonul, mert a kiegyezés február 26-ika

óta

már

lehetetlen. Ezért e naptól

kezdve az ország-

bírói értekezletrl is kimaradt.

körülmények között nyerte ismert nagy jelentségét Deák nevezetes emlékirata, a mely Zágrábmegye Jcörlevele és az egyesülés czím alatt a Pesti Napló márczius 24-iki számában s onnan különnyomatokban Ily

elterjedt.

Erre

a dolgozatra

alkalmat

közgylésébl magyar megyékhez küldött körlevél február

24-iki

a

Zágrábmegye

horvát,

sziavon

adott,

és

melyben

;;

DEÁK kifejezi

S

AZ OKTÓBERI DIPLOMA ÉS FEBRVÁBI PÁTENS.

269

ugyan óhaját a három egyesült királyságnak

Magyarországgal

kötend újabb

államjogi kapcsola-

egyszersmind temérdek keserséget,

tára nézve; de

és sért gúnyt szór hazánkra. Márhavában Inkey Ferdinánd, a ki elfogadta Verczemegye alispánságát abban a hitben, hogy hazánk s a kapcsolt részek kibéklésére hathat, látván a kör-

méltatlan vádat czius

levél miatti hangúlatot, levélben

hogy világosítsa tehet,

inkább

de az

idk

fel

kérte

meg Deákot,

a horvát ügyrl; mert ha semmit sem

lemond.

Deák

el is

kezdte a választ

hatása és kivált a februári pátens miatt,

a tervezett levélnél hosszabb, részletesebb, egy valóságos emlékirat lett belle, s barátai tanácsára, mint választ adta közre a zágrábi körlevélre.

Deák sorban

is,

e válaszában a szokott

módon

jár

el.

Els

mint mindig, rendkívül higgadt, másodszor

a körlevél minden részére a következ

:

A három

Ennek alapokoskodása

felel.

egyesült

királyság

(Horvát-,

Sziavon- és Dalmátország) hajdan tökéletesen önálló volt s

Magyarországgal csak personal unióban

állt

;

de

„Magyarország vétke miatt" ez az önállás elenyészett, Horvátország államjogai összeolvadtak a magyar állam-

most azonban visszaköveteli tökéletes autonóKálmán király korában s utóbb bírta egyszersmind követeli vissza Fiumét és a Muraközt, mint

joggal

;

miáját, úgy, mint

jogos tulajdonát. Ezek mind olyan vádak, melyek utóbb

a horvát országgylésnek a magyar országgyléshez küldött 1865-iki átiratában

is

elfordulnak, melyeknek

— mint meglátjuk — czáfolata szintén Deáktól

ered.

De

míg 1865-ben Deák a történelmi fejtegetéseket elhagyva, csak a legújabb vádakról

amazokra

is

szól,

az 1861-iki válaszban

kiterjeszkedik és noha csak áttekintleg,

megczáfolja a következket

:

Horvátországot, illetve

MÁSODIK FEJEZET.

270

a három egyesült királyságot soha Magyarországtól önáls a koronázott királyhoz hasonló jogokkal rendel-

lóan

kez

bán nem kormányozta

mindig ugyanazon törvény

;

Magyar- és Horvátország

alatt állott, e törvényeket

a

horvátok egyenes befolyásával a magyar országgylésen hozták; voltak ugyan Horvátországnak külön statútumai és országgylése, de a

mikrl ezek

intéz-

kedtek, a köz- és magánjogi törvények kisebb részét tették

;

ez így volt

hanem elbb

nemcsak a Habsburgok

ideje óta,

a vegyesházi királyok idejében

is,

a külön országgylés

;

ha

kérdésben határozott,

közjogi

késbb, mint a pragmatica sanctio esetében, a magyar országgylés határozata korlátozta utóbb, a Habsburgok alatt, igaz, hogy Horvátország autonómiája megkevesbedett, de ez nem Magyarország vétke, hanem ezt

;

k

óhajtották 1790-ben a horvátok egyenes óhaja volt a horvátországi adónak a magyar országgylésen tárkívántak a magyar gyalását s közigazgatásilag ;

k

helytartótanács alá helyeztetni

;

J'iume régebben sem

volt Horvátországé s több mint

óhajából

hazánkhoz

1848 :V.

t.-cz.,

mely

kapcsolva

száz ;

a

éve van vádul

saját

felhozott

szerint a törvényhozás

nyelve

csak magyar, a horvát követek beleegyezésével hozatott; általában a horvátok gyakran megtámadták a

különben mindig beleegyezésökkel hozott összes 48-iki törvényeket, kivált a felels minisztériumot, holott ez

csak a régi helytartótanácsot helyettesíti; a népképviseleti törvény s

ebben az alsó-szlavoniai vármegyék

és Horvátország külön felemlítése ellen Horvátország

sohasem szólalt fel; végül midn 1848-ban e törvények miatt harczra került a dolog, a horvát bán sohasem Horvátország, hanem a dynastia megsértett jogait hozta fel a fegyverhez nyúlás okaiul.

;

DEÁK

Mind

AZ OKTÓBKKI DIPLOMA ÉS FEBEUÁKI PÁTENS.

S

vádak csak azt

e

271

hogy Horvátország „De ha ez st még akkor is, ha a

jelentik,

mást, egyebet akar a múlt kapcsolatainál. így van,

—

mond Deák

állana,

nem

—

mindaz, a mi

múltra nézve

lett

nem

állíttatik,

volna-e férfiasabb

teljesen

talán nemesebb,

s

vádak nélkül, mik ellenünk szóratnak s mik indokolva nincsenek?" Azt, hogy a horvátok ily teljes önáUást és függetlenséget kívánnak, csak most elször, a zágrábi körlevélbl lehet Magyarországnak megtudnia. A sok vád közt jellemz, hogy Muraközt is követeli Horvátország, a követeléssel föllépni azon méltatlan

mely az absolutismus tizenkét évét leszámítva, soha s most is ugyanaz a hatalom csa-

oda nem tartozott

mely a hódítás

Zalához,

tolta vissza

het jogán tlünk

nem

dául Magyarország

nem

el

elszakíthatónak vélte

;

ismer-

holott

pél-

kíván jogot formálni Vercze,

Pozsega és Szerem megyékre, pedig azok jogilag csakugyan hazánk kiegészít részei s mindig külön voltak képviselve országgyléseinken.

Még különösebb a mi a horvátokat rajákhoz

igyekszünk

czáfolatára ott

melyek

s

a

az a vádja, hogy

körlevélnek többi

nemzetiségeket

lealacsonyítni"

;

„török

ámde ennek

vannak összes legújabb törvényeink, jogokra nézve magyar és

politikai és polgári

nem magyar

közt különbséget

nem

tesznek; jövre

készek leszünk a nemzetiségeknek megadni mindazt, a mi hazánk politikai szétdarabolása nélkül meg-

is

adható. Végre Tacitus nevezetes mondását idézi, kissé enyhítettebb

ben

igazol,

alakban, a

melyet

hogy gylölni szoktuk

e

körlevél

egészé-

a

megsér-

azt,

kit

tettünk.

Ezután elmondja nézetét a három királyság és hazánk egyesülésérl, mely fkép Horvátországtól függ

:;

MÁSODIK FEJEZET.

272

mert mi részünkrl szívesen fogadjuk. Ha nemzetisége vagy önkormányzata érdekében kikötéseket akar tenni, tágitni akarja, ha más módon magyar országgylésen részt venni ezeket nem fogjuk ellenezni nem tekintjük a három királyságot meghódított országoknak, hanem a jog, mél-

országgylése hatáskörét

és arányban kíván a

;

tányosság és közös szabadság alapján kapcsolt részeknek, oly társainknak, „kik önként, sorsukat a mi sorsunkkal

szabad akaratból

már századok eltt

kötötték és századok óta jóban,

rosszban

össze-

osztoztak

Ha pedig Horvátország hazánktól végleg

velünk".

akarna szakadni, ebbe bele nem egyezhetnénk de erszakhoz

s

el

óvást

még akkor sem

nyúlnánk, ha ha ezt az elszakadást Horvátország arra használná, hogy belépne a

tennénk

;

ez hatalmunkban állana. Azonban,

birodalmi tanácsba, elfogadná az összes

potok követelményeit tetlen,

mert tárgya

:

újabb

álla-

akkor az egyesülés velünk lehe-

nem

volna.

És most felel Deák s ez adja meg az országgylés küszöbén e czikk nagy súlyát, úgy az októberi diplomára, mint a februári pátensre, tatja

dalmi

midn

így foly-

„Magyarország valószínleg nem fog a

:

tanácsba lépni;

fönnállását föl

nem

biro-

mi Magyarország törvényes a sanctio pragma-

áldozhatjuk

;

mely ezen önállást biztosítja, hatjuk azon szent és sérthetetlen

tikát,

;

föl

nem

forgat-

alapszerzdést,

melyet seink az uralkodóházzal kötöttek,

s

mely a

nemzet és fejedelem jogainak egyformán alapul szol-

meg nem

semmisíthetjük az adó és katonaajánlás mely századok óta a nemzetet illette, idegen kezekbe nem adhatjuk a törvényhozás jogát a magyar

gál,

;

jogát,

;

királyon kívül senkivel mással

meg nem

oszthatjuk

egyszóval, Magyarországot törvényes önállásától, füg-

DBlK

AZ OKTÓBEm DIPLOMA ÉS FEBRUÁRI PATEKS.

S

getlenségétl

alapszerzdésekben

és

megfosztva,

alkotmányától

osztrák provinciává

Ez

és az, a mit

nem fogadható

már

ír,

si

alkotmányú

nem tehetjük". még a hódítás elméletérl, mint

jogalapról

februárra; most

biztosított

oetroyrozott

273

el

volt a felelet októberre és

világos volt,

hogy Horvátország

sem fogja az

új alkotmányt elfogadni, a mire pedig számítását Schmerling ellenünk oly merészen alapította; is, hogy ez minden lehet egyesség elre proclamálta mert a februári

de világos volt az sikertelenségét

;

pátensrl, világtörténelmi tanúiságok nélkül, oly gyors

lemondás nem

volt gondolható,

Hy körülmények

közt szólították fel Deákot Pest

város polgárai 1861 január els

napjaiban, hogy a

követséget a belvárosban váUalja

el.

szeretett volna követ

meg

ból választatni

;

elfogadta

felszólítást,

sem

lenni,

Noha legjobban

vagy inkább Zalá-

minthogy Zalából nem kapott ezt

a felhívást, mert

esetleg

személyes veszélylyel járván a képviselség, kivonni

belle magát nem vélte volna illnek. így választották meg 1861 márczius 11-ikén egyhangúlag a belváros képviseljének

s

a tisztelkedknek röviden felelve, csak

ismételte elveit, hozzátéve,

közérzelem

nemzeté

;

nem

egyeseké,

hogy ez nem programm, ez

nem

párté,

hanem

az egész

mely pillanatban e szent érzelem általános közérzelem lenni megsznnék, ott állana nem„s a

;

zetünk az öngyilkosság küszöbén,

elfordulna

tlünk

az igazságos Isten oltalmazó kegyelme".

Ferenczi

:

Deák

F. élete. E.

18

HARMADIK FEJEZET.

Az

1861-iki országgylés elzményei.

—

ÉRTEKEZLET AZ ORSZÁGGYLÉS A MEGHÍVÓBAN KIJELÖLT CZÉL. ENNEK EREDMÉNYEI. IRÁNYÁRÓL S A KORMÁNY MAGATARTÁSÁRÓL. ÉRTEKEZLET NYÁRYVITÁK AZ ORSZÁGGYLÉS MEGNYITÁSÁRÓL. ÉRTEKEZLETEK A BUDÁRA MENETEL ÜGYÉBEN. DEÁK NÁL. A MEGNYITÁS. AZ ELS ÜLÉSEK. BESZÉDE S ENNEK HATÁSA. ELLENTÉT A TRÓNBESZÉD S A NEMZETI KÍVÁA TRÓNBESZÉD. A HÁZ MEGALAKULÁSA. A KÉT PÁRT. NÉZENALMAK KÖZT. DEÁK A PÁRTOK FELETT. EGYESÍT KÍSÉRLETEK. A TEIK. DEÁK IZENETE A FELIRATRÓL. A HATÁROZAFELÍRATI PÁRT. A KORMÁNY RENDELETE S A TRÓNBESZÉD TIAK PROGRAMMJA. AZ ORSZÁGGYLÉS MKÖDÉSE. AZ ADÓÜGY. BÉCSBEN. DEÁK FELIRATI JAVASLATÁRÓL A HATÁROZATIAK. PALÓCZY HALÁLA. TELEKI ÖNGYILKOSSÁGA. DEÁK A FELIRATOK VITATERVE. BESZÉDE S AZ ÜLÉS ELHALASZTÁSA MÁJUS 8-IKÁRÓL 13-IKÁRA.

—

—

•

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

— —

—

Az uralkodó 1861 február

14-ikéii április 2-ikára

hívta össze az országgylést s a czélt a

ben

jelölte

meg: a

király

zása az 1860 október királyi hitlevél

nádorválasztás és

új

következk-

fölavatása és megkoroná-

20-iki

kiadása,

—

az

diploma értelmében, a

1608

:

III,

t.-cz.

törvények alkotása.

A

szerinti

követ-

1848 V. t.-czikk szerint rendelte el. E meghívó következtében márczius 7-ikén a király felhívta b. Vay Miklós cancellárt, hogy gr. Szécsen

választást az

Antal miniszterrel,

:

Szgyény

László másodcancellárral,

Apponyi György országbíróval, ifj. Majláth György tárnokmesterrel, br. Sennyey Pál helytartótanácsossal, gr.

;

AZ

1861-IKI

OKSZÁGGYÜLÉS ELZMÉNYEI.

275

Andrássy György és gr. Barkóczy János zászlóss esetleg másokkal tanácsot tartva, állapítsa meg az országgylésre a kormány magatartását úgy gr.

urakkal

a fönforgó fontos

politikai kérdésekre,

E

vetkezhet eshetségekre nézve. mazott a márczius teljesen

18-ikáról való

októberi

az

mint a bekö-

megbízásból szárfölterjesztés,

diplomának

alapján

mel}'^

áll.

A

nehézségek között, minthogy április 29-ikére a halaszthatatlan pénzügyi kérdések miatt a birodalmi tanács össze van híva, e fölterjesztés

már

azt is nye-

reségnek tartaná, ha a magyar országgylés

egyál-

talán küldöttséget választana, mely a monarchia szük-

ségeinek fedezetérl a birodalmi tanácscsal tárgyaljon

már elre

tehát

hogy a közös ügyeknek az

kifejezte;

október 20-iki diploma szerinti tárgyalásába

s így a birodalmi tanácsba az országgylés semmiesetre bele-

menni nem

fog.

Egyebekre nézve

király személyesen

meg

nyissa

az

hogy a

ajánlja,

országgylést, a

koronázó hitlevél eltt a 48-iki törvények alkalmaztassa-

nak az októberi diploma ber

másodiki

király az

országgylés

az 1848 deczemokmányait terjeszsze a

elveihez,

trónváltozás elé,

a nádorválasztásról csak

az összes elbbi ügyek után legyen szó, az ország-

gylés

nyittassék

meg Budán, de megengedend, hogy

Pesten tartassék, mindazok a kérdések,

mink

a 48-iki

törvények elismerése, független felels kormány, Erdély és a részek meghívása, általános amnestia, az ország-

gylési rendes tárgyalásokra utasítandók de ha az országgylés ezek eldöntésétl tenné függvé a tár;

er min els

gyalások megkezdését, az anyagi

eltt alkotmányos

eszközök alkalmazandók,

sorban az ország-

gylés

eloszlatása és újnak összehívása.

minisztériumot

semmiesetre

sem

Külön magyar

ajánl;

de

helyesli 18*

HARMADIK FEJEZET.

276

nem közös ügyeknek magyar

Erdély unióját, kívánja a

tanácsosokra bízását. Kijelentik végre tagjai,

hogy ha mind

az

értekezlet

e részletek befolyásukkal

tör-

ténnek, keresztlvitelökre vállalkoznak.

E

programmra, mert Vayék

tekinteni;

az uralkodó válasza

is

annak

újra hangsúlyozván tántoríthatatlan

kívánták

6-ikán

áprüis

kelt s

ragaszkodását a

diplomához és a külön magyar minisztérium feltétlen meggátlását: a többiben egyetért a felterjesztéssel, mert

Magyarországnak az októberi alapon mennyiben ez az alap megengedi, a lehet legnagyobb engedményekre s az eszközök megadására. feltétlenül óhajtja

való kibékítését

Ez

f

volt az

;

ezért kész, a

elkészület az országgylésre, mely tehát

alapelvei által teljes ellentétben állott

közvéleményének legels követeléseivel,

az

ország

és így akár

elre meg lehetett volna sikertelenségét jósolni. De mindent elkövettek, hogy legalább az elsá lépések ell az akadályokat elhárítsák s ez mindenesetre, a legnagyobb önuralommal, sikerült is azonban a megnyitásra az uralkodó lejövetelét vagy egy fher-

Vayék

;

czeg leküldését, a bécsi kormánynak a is

sikerült

meggátolni

uralkodó királyi

s

ezért

helyettesül

végs

perczben

nevezte ki aztán az

áprüis

elsei kéziratával

Apponyi György országbírót. Azonban, noha emígy az országgylés helyéül Pest városa elre ki volt jelölve, mégis a kormány felszereltette a budai országházat; Pest városa pedig gr.

berendeztette a nemzeti

ház

s

múzeum

termét a képvisel-

a Lloyd termét a frendek számára. Vayék

t. i.

engedménynek akarták fentartani. A képviselk már márczius végén nagy számban jelenvén meg Pesten, április elsején a Tigris-szállodában egy ezt is különös

AZ

ORSZÁGGYLÉS ELÖZMÉKYEI.

1861-IKI

277

egyhangúlag elhatározták az 1848: IV. t.-cz, szerint, hogy csak Pesten tiléseznek s megbízták Palóczy Lászlót, hogy ezt adja Apponyinak tudértekezleten

Palóczy április másodikán azt jelentette, hogy Apponyi megígérte a Bécsbe táviratozási s kérdezte, hogy nem lehetne-e oly megoldást találni, mely sze-

tára.

rint történjék

tartassék

a megnyitás Budán

Pesten

s

de Palóczy azt

;

az országgylés felelte,

hogy ily sem

nyilatkozatra nincs felhatalmazása. így tehát szó

hogy az országgylést

lehetett,

2-ikán

április

meg

lehessen nyitni.

Már ekkor

volt, hogy az országgylésen mely kész bármin végletre, akár az országgylés meghiúsítására is. Ez már április

látható

egy elszánt

lesz

párt,

Ugyanis e napon, a curia megnyitása Pestmegye alispánja, Nyáry Pál lakásán nagy

3-ikán kitnt. után,^

zárt értekezlet volt,

ki

melyen Nyáry a

V. Ferdinánd lemondásáról

:

nem

gr.

Teleki László

vezetése alatt álló párt elveit ezekben fejtette

és az

is

fogadják

el

Ferencz Károlyra matica

sanctio

;

nem

lévén tudomásuk,

utána a trón jogszerleg öcscsére,

száll s

kötelezi

csak azután fiára ha a prag;

Magyarországot,

kötelezi az

már pedig a királynak több szüksége van a megkoronáztatásra, mint nekünk Erdély uralkodóházat

is

;

;

meg nem

s a

nem

jelent

képviselk nélkül tanácskozni

lehet.

Mindezt nagy lelkesedés fogadta

s e párt

többsége

már ekkor annál természetesebb ln, mert a másik, a felirati,

^

nem

szervezkedett.

Deák egyetlen

értekezleten

Scitovszky prímás tartott misét a Ferenczrendiek templo-

mában, utána a curia épületében gr. Apponyi mondott megnyitóbeszédet, melyre Lonovics püspök felelt s Melczer személynök üdvözölte

gr.

Apponyit.

HARMADIK FEJEZET.

278

sem

vett részt,

keztében, hogy

sem jelszót, ismert elhatározása követnagy fordulópontokon magától kell

kialakulnia a nemzeti közvéleménynek,

így a Teleki

nem

adott

ki.

— Nyáry-párt mindent az egész képvisel-

ház nevében intézett

s

tehát az országgylés

áttételének kérésérl szó

sem

lehetett,

Pestre

csupán követelé-

sérl. Sokan beszélték ebben az idben, hogy Deák,

ha az értekezleten

részt vesz s a tapogatódzókat

magá-

hoz vonja, azonnal megkapta volna a többséget; de

nem

sem vezérnek feltolakodni, sem nyomást gyakorolni, sem erejét vesztegetni de tán azért is e napokban meglep stoicismusa, mert már ismételve akart

;

kifejtvén

úgy

elveit,

sikertelenségét

is

elre

látta

tördni, kevesebbet kívánó úgysem

Midn

esélyeivel

volt.

tehát az április 3-iki értekezleten Hunfalvy

országgylés

kifejtette az

különbséget

s

megnyitása és helye közti

azt mondta,

hogy Budán, a megnyi-

nem támasztana nehézséget

táson megjelenésben

abban hogy nem határoztak semmit eltér

országgylés

az

mire tehát a pártalakúlás

;

csak

nézeteket

lehetett s

így

:

az

kiegyeztetni,

követhette min-

denki szabad elhatározását. Ebbe a fogantyúba fogódz-

ván Apponyi, még az nap estve Palóczynak tudtára adta az uralkodó beleegyezését, külön felhatalmazás

hogy a megnyitás után az ülések Pesten

nélkül,

tassanak, fejezni,

s

a megnyitó beszédben

ezt

is

ki

tar-

fogja

csak másnap tartsanak

de arra kérte, hogy

róla értekezletet.

Ezen az

értekezleten, a

április 4-ikén

Palóczy eladta bölcs

megyeház nagytermében,

déleltt 10 órakor gr.

mérséklettel

Apponyi is,

is

megjelent.

izenetét és ekkor

kijelentette,

bizonyosan másoknak

Deák hogy

erre

Nyáry

neki

s

sok észrevételök volna, de

AZ

1861-IKI

ORSZÁGGYLÉS ELZMÉNYEI.

279

most hallgat velk indítványozza, hogy vegyék tudomásul s ne tanácskozzanak róla. Ez lett volna leg;

jobb

;

de Kubinyi Ferencz hazafias fájdalmában

gadtatva s

föl

kijelenti,

elra-

kezdi sorolni a kormány törvénytelenségeit a megnyitásra Budára

hogy

nem megy. Deák

Erre többen nyilatkoztak hasonló módon. Most

a következ kijelentést tette

:

Nem

arról lévén szó,

hogy az országgylést hol nyissák meg hanem hogy megnyissák-e vagy ne s alkalom adassék- e életbevágó a maga részérl kérdésekrl nyilatkozniok vagy ne ;

:

hazafiúi kötelességének ismeri az országgylést lehe-

tvé tenni; tehát elmegy a megnyitásra egyedül is. Ha arról volna szó, hogy az országgylés Pesten vagy

—

Budán tartassék-e? Pestre szavaz s így

;

akkor

a törvény szerint

de most az országgylés Pesten lesz

a törvény megtartatik.

A

megnyitás máskor

is

gyakran más törvényhatóság területén történt, például a pozsonyi várban s eldeink mégis megnyugodtak benne tehát e miatt nem kell törésre vinni a kérdést. Ha hazánk integritásának, a pragmatica sanctioban ;

jogok visszakövetelésének, a nemzetiségek megnyugtatásának megtagadása miatt eloszlattatnék

foglalt

Európa érteni fogja elhatározásunBudára menetel megtagadását nem. Ö e

az országgylés kat; de a miatt

tehát

eleink

:

nem

koczkáztatja

országgylést.

az

Ha

minden törvénytelenséget szakításra akartak

volna felhasználni,

ma

alkalmasint

nem ülnénk

itt

együtt. 1

Több ellenz

felszólalás után, végre

sem határoztak

Hunfalvy Naplójegyzetei. Új magyar Szemle. 1902, 136. 1. 20. Hunfalvy Nyilathozat. Deák e beszéde többféle kivonatban maradt ránk. *

Pesti Napló, 1861 április

:

;

HARMADIK FEJEZET.

280

mást, mint az

elz

napon

s

megbízták Palóczyt, hogy

a megnyitás idejét megtudván, hívjon össze az els rendes ülés meghatározása végett újabb értekezletet.

A

hogy

hangúlatot jellemzi,

április

5-ikén

délután

falragaszok voltak olvashatók, melyeken néhányan a belvárosi

a

választókat

piaristák

épületébe

hívták

Deák magatartása feletti tanácskozás végett. Ez megdöbbentette Deák híveit, mint Hunfalvy írja s , Székács és mások, megjelentek Deák védelmére. De nem került sor rá a nép kedvetlenül gyülekezett össze a

;

s

Thaisz pedig betiltotta a gylést; mert egy 48-iki

sem czélja, sem helye, elre bejelentve nem volt. Ekkor Józsa ügyvéd jelentkezett, mint összehívó, kit Thaisz

miniszteri rendelet értelmében

sem

nev

ideje

felelssé

tévén, a tömeget

eloszlásra

szólította

fel,

mire „éljen Deák!" felkiáltással eltávoztak.

Palóczy már április 4-ikén meghozta a hírt a Tigrisbe, hogy 6-ikán déleltt tizenegy órakor „veni sancte" lesz s utána tizenkét órakor a megnyitás végbemegy. Erre a képviselk április 6-ikán reggel nyolcz órakor els ülésüket délután négy órára tzték ki. Maga a megnyitás zavar, de egyszersmind dísz és öröm nélkül folyt le. A várba vezet utczákon kíváncsi tömeg állt Deák ;

egyfogatú bérkocsin hajtatott föl s rajta kívül csak mint-

egy 40

— 50

képvisel, kik fleg azért mentek

tüntetés híre volt

elterjedve

A megnyitáson

történt.

;

de

semmi

el,

ilyes

mert

nem

elébb Majláth György tárnok-

mester a királyi biztos kinevezésérl szóló kéziratot,

Apponyi a trónbeszédet olvasta fel, melyrl azt beszélték, hogy tartalmát pontozatokban Bécsben állapították ugyan meg, de fogalmazása Pesten törerre gr.

tént

a megnyitás

hatást

tett,

eltti

napon.

Általában

kedvez

mert nagyon óvatosan volt szerkesztve

AZ

ORSZlíJGYÜLÉS ELZMÉNYEI.

1861-IKI

de jóformán mindenki leverten fogadta

281

úgy hogy az melynek megélését néhány évvel azeltt még a legmerészebb álmodók sem remélték, most örömet majd senkinek sem okozott. Midn néhány hóval azeltt Pestmegye els közgylését tartotta, a város este fényben úszott és díszt öltött most senki sem látszott tördni vele, hogy Magyarországnak országgylése van. Apponyi még aznap Bécsbe az uralkodóhoz ment, elkészülve a lemondásra, hogy a királyi meghagyástól eltért de az uralkodó szóba sem hozva, az

;

országgylés,

;

;

gratulált a megnyitás sikeréhez.

A frendek négykor

aznap délután egy órakor, a képviselház

tartotta

els

elbb

olvastattak

hogy

ezt

ülését s igy a királyi iratok amott

fel. Bárha a frendek kijelentették, minden következtetés nélkül tették, Nyáry óvást tett eUene az ülésen. Az országgylés összehívása az októberi diploma s az abban tett ígéretek következménye levén, ezt emelte ki a trónbeszéd is, melynek hangja engesztel, békülékeny. Az országgylés czélját az ország alkotmányos állapotainak visszaállításában, biztosításában,

a viszonyok igényeihez idomításában

jelöli

meg

;

közli

az uralkodó az V. Ferdinánd és Ferencz Károly

herczeg lemondó okmányait

;

kívánja a koronázó

levél megállapítását és a koronázást

ország alkotmányának módosítását,

részvételét

az

;

októberi

fhit-

óhajtja Magyar-

diploma szerinti

azon ügyekre és érdekekre

nézve, melyek a birodalom minden országaival közösek s így képviseltetését az

alkotmányos

Nagyon pátenst egy szóval sem

feltnt,

temes ülésén.

említette

hogy ;

országok egye-

a

februáriusi

de ezen kívül

is

már

a legels nemzeti kívánalmak és a trónbeszédben a sima szavakban kifejezett elvek közt, valamint az

HAKMADIK FEJEZET.

282

októberi diploma czélzataira való hivatkozásban áthi-

dalhatatlan volt az ellentét.

Mindezzel szemben ugyanis a nemzeti követelések

melyben már a vármegyék kimondták az jelszót, az 1848-iki törvényeknek, a nemzeti szabadság és egyenlség ez aranypecsétes levelének elismerése, ez alapon hazánk önállásának és legelseje,

egyértelm

függetlenségének helyreállítása és biztosítása

volt, oly

közjogi alapokon, melyeket a pragmatica sanctio óta

sem tagadott. Ebbl az alapelvbl következnek az 1848 III. t.-cz. értelmében a független magyar felels senki

:

:

területi épsége s az országmely teljesnek csak az ország integritását alkotó minden terület képviselinek meghívása által tekinthet a sanctio pragmatikának mint

minisztérium, az ország

gylés

kiegészítése,

;

kétoldalú szerzdésnek kiinduló pontúi elfogadása

;

a

pénz- és hadügynek a nemzet kezébe adása, az idegen

katonaság

kivitele s

a magyar hadsereg fölesketése

az 1848-iki alkotmányra

;

a megyei helyhatósági rend-

szernek az 1848-iki alkotmány szerinti átalakítása és szervezése.

Mindez

elfeltételek

mellett a nemzet

kész volt az országgylés asztalára

többsége

letett trónváltozás

és lemondás okmányait tárgyalni és törvénybe igtatni,

a koronázási hitlevelet

kiállítani,

de oly módon, hogy

az alkotmányos élet folytonossága

mint

az

azeltti

sarkalatos

úgy a múltra, mint jövre

az 1848-iki; vala-

törvények beigtatásával biztosíttassék.

hez egy belügyi intézkedés járult volna,

Mindezek-

tudniillik

egy

alaptörvény alkotása a hazánkban lakó idegen nemzetiségek jogos igényeirl.

A az

is,

benne van hogy a nemzetnek az a része, mely a jelen

nemzeti

követelések e mérlegében

AZ

1861-lXI

ORSZÁGGYLÉS ELZMÉNYEI.

mely a kínálkozó

viszonyokból utat keres a jövre,

alkalmat

akarja e czélra használni:

fel

sem

hatta

sem

1847-et,

283

továbbá

1849-et,

nem nem

akar-

akart

szakadást minden áron de nem akarhatta a nemzetben megrontani azt az egj^etértést, mely a letölt tizenkét évi szenvedés oly nagyszer gyümölcse volt; végi nem akarhatta azt sem, hogy okot adjon a folyvást ;

lesben álló reactionak a szenvedés évei megtoldására

a szenvedélyek felizgatása, vagy eltérbe állítása által

a bosszúérzet

nem

;

ingerlése

akarhatta tehát az

országgylésnek legalább addig is azon erkölcsi eredmény nélküli eloszlatását, míg a nemzet nyomatékosan

nem

nyilatkozik a legfontosabb alkotmányi kérdésekre

nézve.

Ha

szemben a kormányi mérleg másik felében a birodalmi tanács állott; ha oda volt dobva a ezzel

cancellária és a helytartótanács,

visszaállított udvari

mint az 1848

:

III.

t.-cz.

tagadása

véve mutatja már a nézetek

nyok közt

mindenesetre

kezdetén eloszlatható

lett

mindez magában

:

teljes ellentétét. Ily viszo-

az

országgylés

volna; fleg

akár

a

ha tekintetbe

veszszük, hogy a követelések e legkevesebbjével szem-

ben

állottak a sokkal

népszerbb még többet köve-

telk, kik a mellett sokkal jobban kedve, a mint

késbbi

A

ezt az

is

ünnepély

április 6-iki ülés

(április 8.)

s

után a Széchenyi-gyász-

az igazolványok beadása miatt

csak 9-ikén tartotta második ülését,

'

s

hetei eléggé bizonyították,

ház az

a ni-ik

voltak szervez-

országgylés legels napjai

osztályba

Az országgylés

bízólevelet.

Nem

sorozták ki.^ állt

296 tagból, vártak

jelentek meg, mert

melyen Deákot

Ezután az alakulás

nem

s a kapcsolt részek és Horvát-, Sziavon-,

még be

16 meg-

voltak meghíva, Erdély

Dalmátország követei.

HABMADIK FEJEZET.

284 vette az

idt igénybe

tartották.

a

A

tisztikart

ezért a következ ülést 16-ikáii 261 igazolt képviselvel megalakult ház április

;

17-ikén

választotta

meg.

Elnök

Ghyczy Kálmán, I. alelnök Tisza Kálmán, Il-ik alelnök Podmaniczky Frigyes lettek, mind a határozati pártból, mit Hunfalvy saját pártjuk szervezetlenségé-

nek

tulajdonit.

A

felirati

párt

ugyan elkezdett Gorove

Istvánnál április 7-ikén értekezleteket tartani, melyeken

Kubinyi Rudolf, Lónyay mások meg is jelentek; de Deák nem vévén rajtok részt, három találkozás

Eötvös, Szentiványi Károly,

Hunfalvy Pál

Menyhért,

s

után elmaradtak.

Kezdetben a nézetek nagyon mereven álltak szemben egymással. Teleki és Nyáry vezetése alatt a szemmellátható többségbl álló rész azt hangoztatta, hogy egyszeren manifestummal kell felelni a trónbeszédre és eloszlani. Utóbb nézetök oda módosult április 17-ike után, hogy hozzon az országgylés „határozatot" s napolja el üléseit. Ugyanekkor a másik párt, mely Deákot vallotta vezéréül, „feliratot" s az országgylés együttmaradását kívánta. Eleinte április

11

— IS-ikán, majd 15 — 16-ikán a két

párt fejei

s a megyeház termében közös tanácskozásokban mérték össze fegyvereiket. Amazt azonnal vakmer, mindent koczkára tev, emezt számító és józan politikának kezdték nevezni de mihamar hozzátették ahhoz a bátor, ehhez a gyáva vagy legalább is a túlságosan óvatos jelzt; majd tovább mentek s bizonyos körökben a határozatiak hazaárúlóknak

Nyárynál

;

mondták a

feliratiakat

;

ezek amazokat oktalanoknak.

mondák ezekrl; De hát, édes Istenem, volnánk-e igazi magyarok, ha nem gyanúsítanánk? „El akarják adni a hazát Ausztriának", „Garibaldit várják",

mondák

azokról.

AZ

A azt

ORSZÁGGYLÉS ELÖZMÉNTEI.

1861-IKI

285

nézetek kivált így álltak szemközt. A feliratiak a czél nyilatkozni, hogy az országgylés

mondták

:

kiegészítend, az 1848-iki törvények visszaáUítandók s

ezek alapján felels

nem a

kivált

nevezend

minisztérium

mert addig az országgylés trónbeszéd

nem

által

ki;

tanácskozhatik s

kitzött legfontosabb

két tárgy, a koronázási hitlevél és koronázás, továbbá

Magyarország

s az

érdekek

;

fölött

örökös tartományok közti viszonyos

de nem tárgyalhat a nemzetiségek kibé-

kítésérl és megnyugtatásáról, a vallásegyenlségrl és

más életbevágó kérdésekrl sem. Mindezt legjobb egyenesen az uralkodóhoz intézett feliratba foglalni

tle várunk

ezekre

biztosítást a

;

is

;

is

orvoslást,

mert

valamint

ez biztosítja az országgylés

a kibontakozás reményét a nélkül,

együttmaradását,

hogy bármit

feleletet és

jövre csak

;

áldozna. Ezt kívánják

magok a tények

mert az uralkodó kezdeményezte az önkényuralom

helyett

az

alkotmányra visszatérést

az országgylést

;

nyitotta

egyenesen intézni a

szót,

meg biztosa volt

Erre els lépés a válaszfelirat

gylés csonkasága, a

hívta fel

;

hatóságokat szervezkedésre, választásra

a

hívta össze

;

által és

hozzá

mindig a gyakorlat. és

ebben az ország-

nem

király koronázatlan állapota

noha trónfoglalása a magyar alkotmánynyal ellenkez, nem jogszer tény de hát éppen maga akarja jogszervé tenni s az országgylés els érintkezése úgy is minden trónváltozásnál csak a

lehet

akadály

;

mert

;

még meg nem

koronázott királylyal

történelmünk ismer

nyeket

ú. n.

st

történhetik;

koronázás eltt hozott törvé-

is.

Ezzel szemben a határozati párt azt mondta, hogy az elsoroltak csakugyan az országgylés feladatai

ebben az esetben csak határozatról lehet

szó,

de mely ;

HARMADIK FEJEZET.

286

egyenesen senkihez, de egyébként mindenkihez szól. Ezt kivánják a következ okok a felirat lényegében :

elismerése volna,

hogy az uralkodó jogszer öröklés

útján ült a trónra s így elismerése a tizenkét éves tör-

vénytelen állapotnak, már pedig azt senki sem akarhatja; feliratot

nem

küldhetünk, mert nincs kihez, a

nemzetnek nincs tudomása V. Ferdinánd lemondásáról nem közöltetett 48-ban az országs a trónváltozásról gyléssel, noha ez törvényesen ült együtt, mert elosz;

latása törvényellenes volt; csak

határozat

alakjában

szólhatunk férfias bátorsággal és egyenességgel Európa népeihez, csak igy adhatjuk tudtára bajainkat és szen-

vedéseinket s nyerhetjük

meg

rokonszenvét

továbbá

;

a határozattal ráijesztünk az uralkodóra és kormányára,

melyek igy kétségtelenül engedni fognak végül mindenekfelett ez a nemzet közvéleményének óhajtása. Mindezt Tisza Kálmán alelnöki beköszöntjében a következkép öntötte alakba: „nekünk most bátraknak ;

nemcsak személyesen, de politikánkban óvakodnunk kell a vakmerségtl nekünk

kell lennünk, is

és mégis

;

okosaknak és elrelátóknak kell lennünk de fölöttébb vigyázni egyszersmind, nehogy ezen két, magában megbecsülhetetlen tulajdon túlzása által gyáva poli;

tikát kövessünk, óvatosságból

mit veszélyeztetni

nem

magunk adjuk

fel azt,

Mind e nézeteket és

akartunk".

okokat

bven

megvitatták

mindkét részrl. Több napi tanácskozás után mindkét oldalról többen sikerült,

mert

megpróbálták az egyesítést

nem

sikerülhetett.

Deák

;

de

nem

ismert elvénél

fogva semmibenem avatkozottmost sem, összejövetelekre

nem járt. Ö azt várta, hogy a nemzet közvéleménye döntsön st kényszerítleg lépjen fel, mintegy azt mond;

ván: az én

meggyzdésem

a

haza

sorsára

nézve

:;

AZ

1861-IKI

ORSZÁGGYLÉS ELZMÉNYEI.

Ugyanaz, mint a tiéd

mondd

tehát

;

Ezért Deák,

vezérelj.

a

illetve

287 írd

ki,

meg és elbb

hivei,

felirat

meg országgylési

Bartal Györgygyei próbálták

majd

pro-

grammot

dolgoztatni

kísérlettek

meg holmi egyesítést nem ment. Amaz nem emezt nem akarták vezérökül. 22-ikén találkoztak Deák hívei elször érte-

ki,

Kazinczy

Gábornál

;

bírta a párt bizalmát,

Április

kezlet alakjában az Európa-szálloda nagytermében, a

míg az ellenpárt tagjainak száma 160 170 volt.^ Szervezkedés azonban Eötvös, Lónyay Menyhért és Andrássy Gyula határozott ellenhol 130-an jelentek meg,

—

zésére

nem

történt, kik ezt

Deák kívánságára

jelen-

k

nem párt s Egyikök azt mondta, hogy éppen szemásik meg nem is akarnak párt lenni a rencsétlenségnek nyilvánította, ha párt volnának végre a harmadik szerint pártalakításnak nincs még ideje, várják meg a vitát. Mégis annyit határoztak, hogy Eötvöst, Szentiványi Károlyt és Szalayt elküldték Deákhoz megkérték, hogy felirati javaslattal lépjen fel és közölje, hogy mit szándékszik indítványozni? tették ki.

;

;

A

kiküldöttek április 24-ikére ígérték a választ.

E napon újra összegyltek s Eötvös eladta Deák E szerint indítványa három részbl fog állni

izenetét.

elször fejtegetni fogja alkotmányunk

meg

a pragmatica sanctioban,

vannak

elveit, :

III.

melyek

t.-cz.-ben

kifejezve, s kívánni fogja a 48-iki törvények

tényleges életbeléptetését

készítend

irat alakjáról

iratot kihez intézzék.

alkalmat

^

az 1790

;

hol

Lónyay a

többre teszi.

egyik,

;

másodszor szólani fog a

;

harmadszor,

Ez az hol

feliratiakat

hogy

ezt

az

izenet élénk vitára adott

másik része eUen tettek

136-ra,

a

határozatiakat

150-nél

;

HARMADIK FEJEZET.

288

kifogást. Volt, ki, mint Kazinczy Gábor, állandó bizott-

ságot javasolt a felirat megkészítésére, mely szükség össze a pártot

szerint hívja

mert bármely

;

eshet-

séggel szemben az ország legalább tudni fogja, hogy ez a gyanúba fogott párt mit akart. Azonban a több-

ség ezt sem fogadta írja

a

feliratot. Április

el,

mert tudta, hogy Deák már

25-ikén

hogy Andrássy Gyala,

rozták,

tehát csak azt hatá-

is

s

a már kiküldött három

tag érintkezzék Deákkal és hívják össze a pártot,

szükségesnek

ha

látják.

Idközben a határozatiak is megállapították programmjukat, a melyet gr. Teleki László, Tisza, Nyáry, báró Podmaniczky Frigyes és Madarász József szerkesztettek.

Lényege az

szítése eltt

vényes

volt,

hogy az országgylés kiegé-

nem tanácskozhatnak; pedig mind mind a

függetlenségünk,

48-iki

tör-

szabadelv

mind anyagi érdekeink szempontjából fontos érdekek állanak elttünk. Hazánk törvényes függet-

politika,

lensége kívánja a trónról való e függetlenség

kifejtését

és

lemondás

elintézését,

a

elismerését,

törvények életbeléptetését, a teljes amnestiát

48-iki ;

a sza-

badelv politika követeli viszonyunk rendezését Horvátországgal, a

jogegyenlség

kiterjesztését

a nemzeti-

ségekre, a vallási, politikai és polgári egyenlséget, a

velünk személyes unióban

élt ausztriai

államok jólétének

elmozdítását, belügyeinkben az úrbéri maradványok megszüntetését, az ipar és kereskedelem szabadságát az anyagi érdekekre nézve a hitelintézet

felállítását,

vasutainak Budapestrl kiépítését

s

a

Fiume végül a megyék-

közlekedés rendezését, Horvátország, Erdély

s

nek népképviselet alapján rendezését. Mindezt azonban, mert nincs kinek elmondani, csak egy határozatba lehet foglalniok.

AZ

18G1-IKI

ORSZÁGGYLÉS ELZMÉNYEI.

289

Mondják, a kik ismerik az akkori események titkos rugóit, hogy mindezeknek még elbb egy manifestumban kimondását kivált Madarász József és totta.

gr.

Teleki óhaj-

Teleki azért, mert ismert drezdai elfogatása s

ezutáni megkegyelmeztetése

miatt e túlzással akarta

mintha politikai tartózkodást vagy

a gyanút elhárítni, éppen lemondást igért volna de máskülönben

nem-

;

csak ennek, hanem

még

mét sem óhajtotta

tulajdonképen akarata ellen kény-

s

a határozati pártnak gyzel-

melynek helyességérl nem volt meggyzdve. Beöthy Ákos ehhez még többet tesz s azt mondja, hogj' itthon Telekit mindenki

szerült vezérkedni oly ügyben,

m.

Napóleon meghittjének tartotta, kirl az volt

elter-

jedve, hogy szakítás esetén kész beleavatkozni Magyar-

Deák is hallotta, ki rendkívül sötéten látta a helyzetet s magához kéretve Telekit, így szólt neki: „Mint becsületes ember, mondd meg nekem,

országjavára. Ezt

hogy ha köztünk és az uralkodóház közt szakításra kerül a sor, bizonyos vagy-e benne, hogy Napóleon segítségünkre fog sietni?" Teleki azt felelte, hogy neki erre semmi biztosítéka nincs. Csak ekkor határozta

el

Deák a

fölirat

megírását,

melyet

Telekinek, ki azt elolvasva, visszavitte

Deák

elküldött

megköszönte

figyelmét és szótlanul távozott.^

Mindez kétségtelenül ersítette pártot,

;

volna

ha a kormány abban az idben nem

a

felirati

látta

volna

jónak a hangúlat czélzatos elkeserítését. Ugyanis idközben kiadta szigorú rendeletét április 24-ikén az adóbehajtásra nézve, mely szerint erre szükség esetén továbbá az enyhe fegyveres er is igénybe veend ;

*

Kónyi Deák Beszédei, ül. és Máriássy Béla. tört. IX. 27. 1. s több más helyen is.

A magyar

törvényhozás Ferenczi

:

Deák

F. étete. H.

19

HARMADIK FEJEZET.

290

simulékony magyar trónbeszédre feleletül íratta az uralkodó május elsei, a birodalmi

és

Schmerling

tanácsot megnyitó lépést jelentett a

beszédet, mely valóságos visszamagyar trónbeszéddel szemben s

ezt czélzatosan leszállítani iparkodott.

Az adónak

e szigorú behajtására vonatkozó rendelet,

mint ismeretes, a megyék azon határozatából

eredt,

hogy a törvénytelen adó beszedésében közre nem mködnek ugyanekkor a megyék természetesen házi;

s most az a közvélemény támadt, hogy ez törvényes, emezt megfizetik, amaz törvénytelen, tehát nem fizetik. Ez az adórendelet oly hatással volt a felíratlak közül is többekre, hogy ezek azt mondták íme, a császár egyezni nem akar, többé nem lehet szó feliratról, st ez gyávaság volna. Nyáry

adót vetettek ki

:

a határozatiak részérl azonnal zárt ülésben volna tárgyalni e kérdést,

s

akarta

erélyes határozatot

oly

kívánt hozatni, mely tiltakozás legyen az adóbehajtás ellen

;

de úgy, hogy a népet ellentállásra ne lázítsák meggyzzék, hogy a bécsi kormány

és a külföldet

nem

viseltetik jóakarattal irántunk.

A

a tanácskozás a megyeházán. az

volt,

hogy a külföld

Errl

szintén folyt

felíratlak

véleménye

nem

fog tördni

e határozattal

mert az adófizetésben úgy is megvan már a megyei ellenállás, nem lehet a határozatnak oly alakja, mely s

ezt

még nagyobbá ne

tegye

s

ne

növelje

egy kül-

segélyben vagy esetleges forradalomban a reményt és vágyat.

Errl május 3-ikán a felíratlak is tanácskoztak, kik vélték ugyan Nyáry javaslatát elvetendnek a körülmények miatt de élét kívánták venni azzal, hogy a felirat és határozat közti nagy vitára akarták halasz-

nem

;

tatni.

Ezt Deák

vitte keresztül.

Neki személyesen az

AZ

1861-IKI

OR&ZÁGGYÖLÉS ELÖZMÉNTEI.

291

adóügyi rendelet kiadása után véleménye kezdetben az

hogy mert minden úgy is hiában való, lépjen a két Vay egy távirata mondatta le e tervérl, mint Apponyi írja május 2-ikán Vaynak. Ekkor döntötte el magában, hogy a felirat mellett marad s még a május elsei trónbeszéd sem ingatta meg, noha tudta, hogy most már a határozatiak gyzelme biztos s ezt meg is mondta azonnal Apponyinak, ki szintén elre irta, hogy az országgylést el kell majd oszlatni, mert a korvolt,

párt fusióra s csak

mány egy kézre

dolgozik az emigratioval,

kibékülés küszöbén

beszédet

tartat.

ily

midn

a

rendeletet adat ki s ily trón-

Ezt csak úgy értelmezhették, hogy a

bécsi bürokráczia a conservativek s a kiegyezés bukását akarja.

nem

Deák nézetváltozásának magyarázata

akart a bécsiek kezére dolgozni

;

az,

hogy

de ezzel egy-

szersmind biztosította a jövt a kiegj^ezés számára.

E

közben az országgylés, az

április 17-iki

meg-

alakulás óta, egész április hóban a követi igazolással foglalkozott,

egy pár bizottságot választott meg, melyek Deákot csak a negyedik helyre

közül a kérvényibe

be 89 szavazattal, míg Teleki, Nyáry, Sámuel eltte 98-at kaptak de az is igaz, hogy Deák egyetlen ülésen sem volt jelen, sem véleményt nem mondott, sem tanácsot nem adott. Ezalatt tör-

választották

Bónis

;

tént április 27-ikén éjfél után fél egykor Palóczy László

halála, mire a ház elhatározta, seit elnapolja, hatheti

hogy három napra ülé

gyászt visel és temetési költ-

ségeit a ház viseli. így a követi igazolások s egyebek benyúltak május elejéig. Végre május 8-ikára, egy szerdai napra tzték ki Deák indítványát, miközben

7-ikén az osztályokat újra alakítván, Deákot a IX-ikbe sorsolták

Ez a késedelmezés

volt az oka, hogj május elsején a bécsi trónbeszéd megelzhette a fel~ ki.

19*

;

:

HARMADIK FEJEZET.

292

mire még a Pesti Napló is azt írta, hogy megelztetni részünkrl nagy hiba volt. Deák javaslatát azonban május els napjaiban már több híve ismerte; ismerték többen a határozatiak közül is, nemcsak Teleki László st úgy tudjuk, hogy Teleki és Nyáry küldöttekként is jártak nála a párt megbízásából. Deák közölte velk magát a javaslatot s kérdezte tlök Van-e elvenni vagy hozzáadni valótok? irati javaslatot,

;

— —

Nincs;

—

felelték

—

határozat

elfogadjuk

alakjában.^ Nyáry csak azt jegyezte meg, hogy az „ese-

tenként való érintkezés" minket a Reichsrathba visz

de utóbb a vita alatt hallgatott

Ebbl

is

kitnt

róla.

hogy

az,

a pillanat nagy kérdésére,

azaz

a

két

párt

közt

Magyarország és a

birodalom közjogi viszonya elintézésének lényegére nézve, elvi eltérés nincs

országgylés

alatt,

st

s

így maradt

ez

így 1866-ig

;

az egész

mert ebben mind-

kett ugyanazt, a nemzet közmeggyzdését fejezte ki. Az eltérés tehát csak alaki volt. St Deák is mondja, noha a fölirat törvényességét feltétlenül védi, hogy a feliratot a határozattal szemben kivált politikai és észszerségi érvek támogatják

s

nyesség helyett fleg

szemponttal indokolta.

politikai

így a szigorú törvé-

Annyi bizonyos, hogy mivel éppen ezért nagyfontosságú volt a felirat tartalmának egyhangú elfogadása s ezáltal annak bebizonyítása, hogy az alapelvekre nézve az egész ország egyetért:

gr.

Károlyi

Ede

azt

javasolta pártja értekezletén, hogy ellenindítványt ne ^ Midn utóbb május 7-ikéii éjjel Teleki megltte magát, sokan azt beszélték, hogy Teleki elolvasván Deák fölirati javaslatát, belátta, hogy olyat írni nem bír, hiúság és kétségbeesés

adta kezébe a fegyvert. Ez természetesen csak mende-monda.

;

AZ ;

kivéve a külpolitikára vonatkozókat, miket is

293

OBSZÁGGYÜLÉS BLÖZMÉNTEI.

mert a Deák javaslata úgy is magában fogalapjogainkat úgy, mint a saját programmjuk,

tegyenek lalja

1861-IKI

bizonyosan elfogadna

;

Deák úgy

a mi pedig a belszervezetre

vonatkozó nyolcz külön programmpontjukat ületi, foglalják egy második határozatba ezeket a ház úgy is egy;

hangúlag magáévá teszi s Így amabban csak a formára fognak eltérni, emebben pedig mindkét tekintetben egységes vélemény

áll

el. Ez párthatározat

Természetesen Teleki

nem

lett.

térhetett ki elle,

hogy

adja el mindezt a házban Deák beszéde után ne a szavazás eredménye pedig, nagy többségükre tekintettel,

kétséges

nem

Hallván ezt a

k

volt.

felíratlak,

május 4-ikén az Európában hogy szólásra lehet

is összegyltek sokan iratkoznak fel fejtegetni fogják a felirati javaslat más-más oldalát s nyilatkoznak a formáról is, hogy

s azt végezték, ;

így a vita nyújtásával irányítsák a közvéleményt, lehetleg hódítsanak meg többeket a másik pártból, has-

sanak az örökös tartományok képviselire és Európára, mely még mindig nem ismeri viszonyunkat Ausztriával. A terv részleteire s a szerepek kiosztására május 8-ikán délutánra új értekezletet határoztak, mert ezt

már a

ja-

vaslat hatása alatt akarták tartami, melytl sokat reméltek.

Azonban váratlan

eset történik.

Május 8-ikán 10

órakor megnyitja Ghyczy az ülést és így szól: „Szerencsétlen az én elnöki állásom, mert nagy veszteségeket és

fájdalmakat vagyok

e

helyrl hirdetni gyakran

kénytelen". Erre bejelenti, hogy gr. Teleki László a

május 7-ike és 8-ika közti éjen

E

^meghalálozott".

szóval jelentette tudniillik azt, a mi villámgyorsan

már mindenki tudott hogy Teleki megltte magát. Kérdezte aztán az

terjedt szét a városban s a mit is,

—

HABMADIK FEJEZET.

ÖÖ4

általános meghatottság

Ekkor Deák

hatása alatt

kori, régi

h

feletti

szólalt fel,

a házban s röviden teség

megdöbbenés

és

megkezdjék-e a napirend

a kinek ez volt els szava

kijelentvén,

,

hogy

közt,

tanácskozást?

hogy

e

nagy vesz-

a ki egyszersmind egy

barátot

veszített az

fiatal-

nem

elhunytban,

bírna oly fontos tárgyról tanácskozni, mely több kedély-

nyugalmat kíván, tehát legalább

hétfig

(e

napon

szerda volt) a tárgyalás elhalasztását kéri.

A ház

ezt

közmegindúlás és helyeslés közt elhatá-

rozta és ekkép történt,

elbb

jelent

meg

hogy Deák

felirati

javaslata

német, franczia és angol lapokban,

mint a hogy eladta a házban és magyar lapok közölhették volna.

Jegyezzük meg végül,

mint az

idk

fanatismusát jellemz vonást,

hogy egyelre Teleki öngyilkosságát senki sem akarta elhinni; mindenki

orgyilkosságról beszélt, mindenki getett s voltak, a kik,

vértanúságot emle-

midn Deák

rámutattak, mint Teleki gyilkosára történt,

az ülésbl távozott, s ezért is

igen jól

hogy ravatalánál a búcsúbeszédet Eötvös, a

legkétségtelenebb feliratiak egyike tartotta.

NEGYEDIK FEJEZET.

Az els

felirati vita.

— KNNEK ALAPTERVE. JAVASLATA MÁJUS — JELLEMZÉSE. — HATÁSA. — RECHBEEG JEGYZÉKE. A FELIRATI VITA. — TISZA ÉS TELEKI BESZÉDEI. — A VITA ÁLTALÁNOS JELLEME. — A FELIRATI ÉS HATÁROZATI SZÓNOKOK. — RÉVÉSZ BESZÉDE. — DEÁK VÁLASZA JÚNIUS 4-IKÉN. — A JÚNIUS SZAVAZÁS. — A RÉSZLETES VITA. — VITA A TRÓNLEMONDÁS KÉRDÉSÉBEN. — DEÁK A VÁRADY HATÁROZATI JAVASLATA ELLEN. — A FELIRAT MEGSZAVAZÁSA. — A ROSSZ HATÁS. — A HÁZ MKÖDÉSE. — A FELÍRAT A FRENDEKNÉL ÉS FELVITELE BÉCSBE. — AZ ELFOGADÁS MEGTAGADÁSA. — ÉRTEKEZLETEK, MINISZTERTANÁCSOK. — KIHALLGATÁSOK, GHYCZY JEGYZÉSEI. — A KÖZÉPÚT. — A JÚNIUS LEIRAT. — A LEIRAT A REICHSRATHBAN. — ORSZÁGGYLÉSI ÉRTEKEZLETEK A LEIRATRÓL. — MEGÁLLAPODÁS AZ EREDETI FELmATBAN. — BÖSZÖRMÉNYI KÜLÖN INDÍTVÁNYA. — A JÚNIUS ZÁRT É3 NYÍLT ÜLÉS. — A FELIRAT ÁTADÁSA JÚNIUS 8-IKÁN. DEÁK

— —

EliSÖ PBtiTRATI

13-IKÁN.

TARTALMA.

5-IKI

30-IKI

6-IKI

Május 13-ikán, hétfn, az rendelet

tási

meg Deák

Ma

április 24-iki

panaszlevél

taps között felállva,

tek

el fölöttünk.

De

az

:

Végenyészet szélén

szenvedéssel sájtott, lünkben, hogy forgó

hazát

a mint

el

még

éljenzés

a és

majd néma csendben, mély hang„Nehéz idk, vészteljes idk men-

gondviselés,

isteni

tette

számosan élnek még, a kik

is

karzaton szorongva hallgatták,

ján szólni kezdett

adóbehaj-

után,

történelmi jelentséget nyert el-

örökre

terjesztését.

csomó

miatti

ne

midn

állott

nemzetünk.

egyrészrl

annyi

másrészrl ert ébresztett kebcsüggedjünk és a veszélyben

foróbban

szeressük.

Adja

Isten,

;

NEGYEDEK FEJEZET,

296

hogy tanultunk légyen a kisértet nehéz napjaiban, s egyek voltunk szenvedésben, egyek legyünk

kik

mködéseinkben is." E nyugodt, egyszer hang, ers

és

velkig ható

mely súlyos mondataival olyanszer, mint

tartalom,

az aranyveret éremre, vagy gránitba vésett monda-

tok sorozata javaslatot.

dóan a

:

jellemzi

mint utóbb

itt,

mint

els felében

;

min

annál

felirati

is állan-

még takarékosabb

kérdéseiben,

kiegyezés

a szónoki fogásokkal, pályája

egész beszédet és

az

Deák szándékosan

mindenesetre volt

a fontosságnál

fogva,

mely szerint itt csakis a meztelen, de fényl igazságnak kell ragyognia és önbecset igazolnia, nem öltöztette a tartalmat semminem díszbe. És ez volt a helyes. E nagy pillanatban, midn a haza sorsa forgott szóban, semmiesetre sem volt szabad a szenvedélyek felizgatásához, az ítél

er

elvakításához folya-

Ekkép melyet Hunfalvy már

modni és Deáknak ez tervszer szándéka

volt.

egy valódi remekm jött létre, akkor „sziklára épített világítótorony "-nak nevezett. A beszéd teljesen azon alapterv szerint készült,

melyet

egy rövid

Deák elre pártjának

bevezetésbl,

megjelölt.

mely visszatekint

szenvedéseire, óhajtást fejez

ki

a

Áll

múlt

a jövre és kiemeli

hogy most „nem a törvények értelme, hanem alkotmányunk lényege s alaptörvényeink érvénye vonatik kétségbe" áll magából a felirati javaslatból, melyet felolvasott; azután annak bebizonyításából, hogy ez a felirat az uralkodóhoz intézend azt a helyzetet,

;

hogy ez a politika nem gyáva és t a közvélemény ellenkez nyilatkozataival szemben megnyugtatja önmeggyzdése. A beszéd tehát e három kérdésen fordul meg, hogy miután az

végül abból a befejezésbl,

;

ELS

AZ

országgylés

ebben az els ünnepémondjunk? kinek mondjuk

„megalakult",

lyes felszólalásban el azt,

„mit

:

mondanunk kell?

mit

297

FELIRATI VITA.

min

s

alakba öntsük

megállapodásunk eredményeit ?"

Maga a

vázolja

felirat

röviden az absolutismus

tizenkét esztendejét. Most az uralkodó felhagyott a kény-

uralommal; de bárha

k

is fátyolt vetnek a múltra, föl kell mert az októberi diploma megtámadja az

szólalniok,

ország törvényes önállását és függetlenségét. Elveszi

si alkotmányos litás

jogunkat, mert a közadó és katonaál-

összes kérdéseit, a pénz-,

hitel-,

hadügy, vám és

kereskedelem leglényegesebb részeit a birodalmi tanács alá

st hazánkat

rendeli,

közigazgatásilag

is

attól

függvé, úgy hogy csak névre volna „Magyarország, tettleg pedig osztrák provinczia". Mindez ellenkezik nemcsak törvényeinkkel, hanem az 1723-iki alaptörvényt, a pragmatica sanctiót, egyenesen megtámadja, mely hazánk önállását kétoldalú szerzdés

teszi

alakjában biztosítja az 1741 I.

:

;

ezt megersítette

Vm., H. Leopold az 1790

Ferencz az

1827

:

Ül.

t.-cz.-ben,

Mária Terézia X.

:

V.

és XH.,

Ferdinánd

királyi hitlevelében és az 1848-iki törvényekben, e mel-

a pragmatica sanctio egyoldalúlag föl sem bontható.

lett

Ugyané törvényekbl

világos,

Ausztria közt personal unió van

unionak

nyoma törvényeinkben

unió bizonyítékai, hogy

Magyarország

más

III.

;

hogy

hazánk és

„a valóságos realnincs".

A

personal

a pragmatica sanctio nélkül

Károly után

nem Mária

választhatott

Teréziát; a

volna

ni

ág kihalása esetére a királyválasztás joga visszaszáll a nemkirályt

is,

zetre s újra választhat

más

uralkodót, mint Ausztria

Magyarországban a kiskorú király gyámja a nádor, Ausztriában

legközelebbi

atyai

rokona;

az

örökös

;;

NEGYEDIK FEJEZET.

298

a német

tartományok politikailag 1723-ban

lomhoz

tartoztak,

hazánk sohasem

e

;

biroda-

viszonyon

ma meg

Ferencz sem változtatott 1804-ben;

I.

az örö-

kös tartományok tagjai a német szövetségnek, hazánk

nem

s így,

ha belépnénk a birodalmi tanácsba, ez hanem a német szövet-

minket nemcsak az osztrák, ség érdekeinek

is

alávetne.

„Felhozzák ellenünk, hogy a birodalom érdeke a tekintet." Lehet igaz, de hazánk nem az

legfbb

hanem

az

uralkodóval szer-

nem mondhat

le,

de nem

örökös tartományokkal,

zdött

jogairól

;

is

kell

Svéd- és Norvégország példája eléggé mutatja, hogy két ország a personal unióval megállhat egymás mellett.

csak

Mi a birodalom fönnállását veszélyeztetni nem-

nem

mellett,

hanem

akarjuk,

önállásunk

tekintetekbl"

„politikai

biztosítása

vagyunk

készek

súlyos terheiben osztozni; azonban csak mint önálló, független, szabad ország egyezkedhetünk a birodalom részeivel, mint önálló, független szabad országokkal

alkotmányos ségünket

föl

önállóságunkat

nem

áldozhatjuk

semmi érdekeknek.

Nem

s

törvényes

független-

semmi tekinteteknek,

egyezhetünk

meg a közadó

és katonaállitás, a törvényhozás, kormányzat és köz-

igazgatás

bárminem

nem lépünk be

közösségében,

sem a birodalmi tanácsba, sem semmi birodalmi közös népképviseletbe.

Másik lényeges tárgy az országgylés kiegészítése. Sem Erdély, sem Horvát- és Szlavonország, sem a határrvidék, Fiume

s

a

tengermellék meghíva nin-

csenek pedig a pragmatica sanctio ;

biztosítja

hazánk-

nak éppen úgy területi, mint politikai integritását. Az országgylés egyik czélja a nemzetiségek megnyugtatása a lehetség határai közt ezt az ország;

ELS

AZ

gylés

nem

nélkül

kiegészítése

299

FELIRATI VITA.

Erdély

tehetjük.

meghívása az unio-törvény értelmébl következik s meg nem hívása ellenkezik a pragmatica sanctioval. Horvátországgal a közös viszonyok sem egyenlíthe-

tk

míg meghíva

ki,

meg nem

Míg tehát ezek mind

nincs.

jelennek, törvények alkotásába s koronázási

egyezkedésekbe nem bocsátkozhatunk.

A

48-iki törvények

hatályon kívül

nincs felels minisztériumunk,

a

ságunk,

közadót

helyeztettek;

esküdtszéki

sajtóbíró-

hatalommal rójják

absolut

ki,

törvényeinkben ismeretlen indirect adók hozattak be;

st

keser gúnyja-

az absolut rendszerrel fólhagyás

képen, legújabban elrendelték a közadónak fegyveres

ervel

felhajtását

tosítják,

is.

Törvényeink mind e jogokat

biz-

melyeket egyoldalúlag felfüggeszteni nem sza-

bad, ez egyenesen

Óhajtja

a pragmatica sanctioba ütközik.

az országgylés

az

ország belviszonyait

a teljes jogegyenlség alapján rendezni, az ezt korlátozó törvényeket

míg

de

módosítni,

felfüggesztett

törvényeink tettleg visszaállítva nincsenek, kozhatik sem új törvények

egyezkedésekbe

s

visszaállítását, az

így

mind

ezek ellen

nem

e törvények

tett

bocsát-

értekezésekbe,

feletti

sem

tettleges

összes intézkedések

azonnal való megszüntetését sürgeti.

Midn

továbbá

2-ikán

a

külön

nem

törvényes

trónról

;

keztetések

V.

Ferdinánd

lemondott,

értesítette s így e

ezért tiltakozván az ellen,

deczember

Magyarországot

lemondás formája nem ebbl vonható követ-

lemondásról

e

1848

errl

szóló

okleveleket

beczikkelyezés végett utólag közöltetni kéri.

Kívánja a számzöttek részére az amnestiát s az elítéltek ítéleteinek

megszüntetését; mert ezek

sen összeegyeztethetlenek

az

telje-

alkotmányosság útjára

í^'

NEGYEDIK FEJEZET.

300 téréssel,

a

hit és

bizalom visszaállításával,

uralkodó csakugyan szakított az

és

ha az

absolut rendszerrel,

mind e kívánságokat méltányolni fogja. Az uralkodó csak a koronázás által lesz törvényes magyar azonban az elsoroltak mind oly elleges felkirály és tételek, miknek teljesítése nélkül tanácskozás ;

egyezkedés lehetetlenek.

Ez a

felirat tartalma.

A

második kérdésre, hogy kinek mondja el ezeaz uralkodónak, ki ket az országgylés ? a felelet az országgylést összehívta, mely magától össze nem ülhet; így intézkedik errl nemcsak régibb pár törvényünk, hanem az 1848 IV. t.-cz. is. Maga a nemzet is az országgylés „összehívását" kívánta s most :

:

ez történt meg, és

midn

a

függ

fontos kérdésekben

nyilatkozni akar, ezt csak ahhoz intézheti, a ki egye-

dül teljesítheti az alkotmányosság követelményeit.

Vannak, a kik ezzel ellenkezleg azt mondják, hogy V. Ferdinánd formailag a magyar trónról nem

mondván

le,

még nem

a mostani uralkodó

érintkezni

trónörökös és vele tehát fölirat által is lehet.

Ebben

pontból fogni tatni

nem

jogilag van

fel,

is

igaz

;

valóságos

de ezt

ily

nem

szem-

tényt megváltoz-

nincs értelme; a

lehet, szükségtelen összeütközésekre vezetne

észszerbb a formahiány pótlása, „hogy az érintkezés a fönnálló hatalommal lehetetlenné ne tétessék". Mások viszont azt mondják, hogy a még meg nem koronázott királylyal a nemzet nem érintkezhetik felirat által. Ennek azonban a magyar közjog s

így

folytonos gyakorlata ellentmond

nélkül

maga

Végi

a

;

de

st

ily

érintkezés

a királyi hitlevél sem volna kiadható.

harmadik

feliratot indítványoz;

kérdésre,

az

alakra

nézve,

mert határozatnak hasonló jog-

"

AZ

ELS

301

FELIRATI VITA.

sem

alapon megosztott hatalommal szemben

ereje,

sem czélja nincsen s ilyenre példát nem ismer a magyar országgylési gyakorlat. Némelyek azért akarnának inkább határozatot, mert ez a nemzet komoly akaratának nyilatkozata, a ez

nem

De

pedig kérelem.

egyenl törvényhozó hatalom a nemzet és közt s hangja ugyan kér szokott lenni de

a két

:

király

;

teljesen

egyéb okból, tudniUik az alkotmányos király

A

tiszteletbl.

iránti

nyilatkozik s

A

áll.

felirat

a szabad egyezkedés formája

felirat

;

manifestumról

bvebben nem

mert ez rendesen fegyverre támaszkodik

helyzetünkben semmi értelme.

A

befejezésben óvja

a házat

a szakitás kezde-

ményezésétl s igy a nemzetiségek bizalmatlanságának felébresztésétl. Nem mondja, hogy az általa de ne a ajánlott mód okvetetlenül sikerre vezet ;

ház idézze ket Európa

el a

Csak ez igazolja nemzetünEzek nézetei. Lesznek, kik e

törést.

eltt

is.

st félénknek a koczkáznem fogják tartani. „Igenis, ezen politika tató merészség politikája, hanem az óvatosságé nem félénk, hanem ernkhöz s helyzetünkhöz van mérve. Itt amannak nem is volna helye. „Félénk, st gyáva politikát

nem

fogják elég merésznek,

;

önszemélyét

az, ki

kérdésben;

de

ki

félti,

midn

maga nem

hazájának sorsa forog fél,

hanem

félti

a

hazát óvatos nem azért, hogy magát baj ne érje, hanem, hogy a haza ne szenvedjen, az, uraim, nem félénk, nem gyáva". „Koczkáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát koczkáztatnunk nem szabad." ;

Ennek az óvatosságnak ajánlásában nem zavarja

meg a

múlt

szenvedések

t

kesersége, melyet érez

is, de érzi keblében azt az ert is, hogy jobban tudja szeretni e hazát, mint gylölni eUensé-

:

NEGYEDIK FEJEZET.

302

geinket

nem

;

zavarja

t

mert ezzel szemben van önlelkiismerete

a közvélemény hangja sem,

egy fontosabb bíró eltte

ennek parancsára

s

midn

hajlott,

meggyzdését kijelentette. Deák e felirati javaslata részletes

most

beszédre

;

de csakis

leglényegesebb

arra.

Éppen

válasz a trón-

egy pár,

ezért csak

közjogi tény kifejtésére szorítkozik

mondani, hanem egyszeren és a tényeket; mert ez nemcsak és a királynak szólt,

hanem

s

újat,

meglept

világosan

állítja fel

ezekben sem kíván semmi különöst,

a bécsi kormánynak

szólt,

miként egy diplo-

Európának. Ezért kerül benne irat, egész minden belügyi kérdést, mindent, a mi bonyolódott matiai

viszonyaink között a külföld eltt homályosnak, zavart-

nak tetszhetnék. s

A f

benne a pragmatica sanctión

utóbbi törvényeinken alapuló

viszonyunk kifejtése

Ausztriához, illetve az uralkodó házhoz, melyet tiszta

Deák

personalunionnak nevez; de mivel az egyezkedés

útját elzárni

nem,

st

inkább egyengetni akarja, míg

egyfell mellzi azokat az összes elméleteket, melyeket Bécsben a hódítás jogára alapítottak, másfell kifejezi

úgy az államadósságokban résztvevés, mint a

közös ügyekben alkudozás, „esetenként érintkezés" hajlandóságát, a melyek a 48-iki törvények alapján az akkor

homályban maradt kérdések tisztázására fognának vezetni, s e törvények ellenkez értelmezése miatt az ismert félreértéseknek és a forradalomnak okaivá váltak.

A

tiszta personal unió kifejtése szólt

csak a külföldnek, hanem itthon nek,

kik

a 47-es

dualismus

voltak lemondani úgy

a 48-iki

is

továbbá nem-

a conservativek-

alapján

állva,

készek

törvényekrl, mint a

bellök folyó parlamentáris kormányzatról. De velk szemben a jogfolytonosság valódi lényegét fejtette ki

;

AZ s

ELS

303

FELIRATI VITA.

egyszerre a törvénytudós, de egyszersmind

Kechberg mondta

— a mint

— az államférfiú tekintélyével lép

— 49-ben

fel

ezért

nem

nem

ereszkedik különös recriminatiókba a tizenkét

említi

sem

azt,

a mi 48

történt,

sem

miatt. Ezeknek czélja úgy sem volna, amazok nem tartoznak a lényegre. A lényeg az, hogy a jogban 1848 április 11-ike az alap, erre kell állani; a kiindulás nem lehet sem 1847, sem 1860; amazt meghaladta 1848, emez ránk nézve semmis. Ezt különösen azokkal szemben kellett hangsúlyozni, a kik azt mondták, hogy az 1848 eltti állapotokat nem a különben is magyarázható törvényszövegekbl, hanem az akkori tényekbl kell megítélni, a melyek pedig nem personal unióra, hanem a közös ügyek központi kezelésére mutatnak Deák álláspontja pedig az, hogy 1848-ban nem új jogokat vívtunk ki, hanem a régi jogoknak adtuk helyes magyarázatát s öntöttük az idk

évi

kényuralom

;

kívánalmai szerinti formákba.

Végre

szólt ez

a

felirat

a május elsei bécsi trón-

beszédnek. Ez a beszéd, melylyel a birodalmi tanácsot az uralkodó megnyitotta, világos hadizenet volt a magyar

országgylésnek s az októberi magyar kormányférfiak nak és teljesen elmosta annak a békülékeny iránynak reményét, melyet a magyar trónbeszéd ébresztett. Ugyan-

míg a magyar trónbeszéd a február 26-iki pátenst nem említette, emez rá ismételve hivatkozik Magyar-, is,

;

Horvátországot,

Szlavóniát és

Erdélyt,

mint a biro-

dalmi tanácscsal szemben mellérendelt tartományokat sorolja fel

;

az októberi diploma és februári pátens által

kifejezett és kifejtett összalkotmányt oly

oda, mely ellen az uralkodó

alapnak

állítja

mindennem föllépést nyoma-

tékosan vissza fog utasítni, mint az összmonarchia fönnállása, az összes

országok és népek elleni támadást.

NEGYEDIK FEJEZET.

304

E

határozott

szó

csak oly határozott szó

ellen

lehetett sikeres, mint a

Deáké

hette újra az egész nemzetet

rozatiak

is

tartalmát

és csak ilyen egyesít-

mert a legtúlzóbb hatá-

;

csak a formában,

elfogadták,

mintegy az els lépésre nézve

tértek

mint

el,

záróbeszédében közhelyeslés között kifejezte.

Deák

E

pilla-

natban arra volt szükség, hogy a mit az országgylés mond, az ne egy, bár nagyobb párt, hanem az egész

nemzet tántoríthatatlan nyilatkozata, egyhangú credója legyen. És hogy ezt ily hatalmas módon, éppen Magyarországon, a széthúzás e hagyományos nemzete körében

Deák, ez ennek a feliratnak egyik legnagyobb dicssége talán még nagyobb, mint az az er, az a

érte el

;

világosság és czáfolhatatlanság, melylyel közjogunk pár

legfontosabb tényét az egész

mvelt

Deák

és a mivel

kifejti,

világ méltó elismerését,

büszke öntudattal töltvén

minden

el

kivívta

ugyanakkor

hazafi

keblét.

Mondják, hogy beszédének vége, noha polemikus talmú,

nem

erély

politikáját

felett

;

tett

kisebb hatást, jellemezte

és kivált megnyert

midn

a merészség

minden

pártot

merése,

hogy a

nem

ellentétben a törvényességgel;

„határozat"

a

tar-

az óvatosság és politikája

annak

elis-

trónralépésre nézve

végre midÖn tett a engedményt politikai szempontokra hivatkozva, kiegyenlítés eszméjének, megmutatta, hogy nem rideg jurista, minek aLajthán-túliak hirdetni szerették, hanem államférfiú. „Minél tovább szólt, írja Kecskeméthy áll

—

—

magasztosabb hangúlatra emelkedett a közönség, s midn szólni megsznt s a lelkesedés kitörései elhangzottak, azon mély megindulás annál ihlettebb

s

fogta el a szíveket, melynek szülje azon tudat, hogy

egy nevezetes

A

felirati

történeti tény tanúi valának."

javaslat hatása külföldön és itthon egyéb-

ELS

AZ

ként

ma már

FELIRATI VITA.

305

egy nap

A magyar

jóformán elgondolhatatlan.

kiadás több mint százezer példányban kelt

el,

huszonnégyezer példányt adtak

alatt

Bécsben belle

el

;

a herczegprimás külön látogatásban fejezte ki Deáknak a legnagyobb

tiszteletét és háláját, az összes világlapok

elismerés hangján szóltak róla, s Apponyi, ki a május

Györgygyei maga

13-iki ülésen Majláth

is

jelen volt,

Vaynak, hogy most már csak 1848 lehet a kiindulás s ha ebben az uralkodó engedne, 16-ikán azt

irta

lehetne kUátás az alkudozásokra. így fogta

berg

is,

Kech-

fel gr.

ki e tárgyban gr. Szécsen Antal segítségével

haladék nélkül jegyzéket intézett a monarchia külügyi képviselihez, megjelölvén

a szempontot,

melybl

javaslatot tekintetni kívánja, mely az alakban

e

nagyon

mérsékelt, de eszméiben éppen oly túlzó. így a per-

sonal unióban kiindulása teljesen hamis és

mint

megtagadása

európai

az

osztrák

egységes

ebbl

államtestet

nem

tagadni

állapított

meg.

nem hagyható, hogy a Magyarország hadjárat

folytatott

leverése

Annak, hogy

mint

pragraatica

Ez

tény,

mit

figyelmen kívül ellen 1848/49-ben

egy külháború jellegét mutatja;

mint

annyi,

egyéb,

folyó gyakorlat a múltban

De másrészrl

lehet.

a

ellenkezleg,

államtestnek;

santio szelleme s az

nem

monarchiának,

ezt csak

hódítás a vele járó jogokkal.

a törvényes állapot helyreállí-

tására irányúit háborúnak tekintse az uralkodó, okvetetlen és

ismerje

el

egyedüli

megdönteni Deák is

feltétele

állítását;

nagy számmal, melyek

matica sanctio (1723:11. t.-cz.,

az,

az összmonarchiát.

hogy Magyarország

Ez maga

is

elég volna

de vannak oly törvények

ellene szólnak, mint a pragt.-cz.) 7.

§-ja, az

1715:

VIII.

mely kizárja a magyar nemzeti hadsereg eszXI. t.-cz. 4. §-ja, mely egy általános

méjét, az 1741

:

Ferenczi: Deák F.

élete. D.

20

NEGYEDIK FEJEZET,

306

állammmiszteriumról szól; ezzel szemben az 1790 :X. csak bels kormányzatról intézkedik s az 1848 .111.

t.-cz.

t.-cz. is

elismeri Ausztriával a törvényes viszonyt. Említi

továbbá czáfolatáúl a történelmi tényeket és tekintve Ausztriának nagyhatalmi állását, a német szövetséggel való viszonyát, az

európai

egyensúlyt, hangsúlyozza

egy önáUó Magyarország lehetetlenségét de kijelenti, hogy a magyarországi hamis eszméket éppen oly kevéssé ;

akarja anyagi ervel elnyomni, mint

E

jegyzék tehát,

midn

fogás közti kiegyenlíthetetlen

gylésnek

május 16-ikán megkezddött a felirat akkor már Bécsben ennek és az ország-

is

sorsa el volt döntve.

De ne elzzük meg vitát

az eseményeket.

eladása után Nyáry azonnal egy kis támasztott azzal a megjegyzéssel, hogy Deák, javaslat

midn elre

fel-

ellentétet élére állítja.

tehát

feletti vita,

A

engedni.

egyszersmind a magyar és osztrák

támaszkodik,

Mikor

nekik

az összes divatos elméletekre

a felirat alakja ellen felhozható ellenvetéseket czáfolgatta, megsértette a parlamenti formákat.

Deák a ház

tapsai közt utasította vissza a vádat, mely most általános bosszankodást, más kevésbbé ünne-

pélyes perczben nevetést ébresztett volna s csak azt

mondták az

rá,

hogy Nyáry

érveit forgatta

ki.

elárulta

így

hogy Deák magyar parla-

ezzel,

zárult a

ment egyik legfontosabb ülése. Az általános vita kezdetét május 16-ikára tzték ki. A felirati vita, melynek folyamát benn és künn a legnagyobb érdekldés kísérte, május 16-ikától június 4-ikéig tartott. A míg ki nem fogytak belle, oly formán folytatták, hogy felváltva egyik szónok határozati, a másik felirati párti volt. Tisza Kálmán nyitotta meg a vitát a határozatiak részérl és három szem-

AZ

ELS

307

FELIRATI VITA.

mi törvényes állásunk, állított fel: els a második annak kimutatása, hogy törvényes függetlenségünk európai érdek, harmadik, hogy hazánk nemzetiségeinek ügyeit a demokratia és jogegyenlség pontot

igényei

szerint

kívánjuk rendezni.

E három

vonat-

kozik a felirat tartalmára. Az els szempontot a irati

javaslat

pedig

teljesen

törvényes

kifejti,

függetlenségünk

érdekében

fel-

nem;

de a másodikat

áll

az

osztrák tartományoknak, a német szövetségnek, Euró-

A harmadik szempontra melyekrl láttuk, hogy a határozatiak programmjukba bevették. Áttérve a „határozat" indokolására, ezt különösen arra alapítja^ hogy különbséget tesz az országgylés összejöhetési joga és az összejöhetés lehetségének megadása között. Itt az uralkodó részérl csak az utolsóról van szó. Múlt pának

s

a czivilizácziónak.

nézve felsorolja mindazt,

példákra hivatkozni

nem

lehet

;

mert azok az ural-

kodók, kikkel a nemzet koronázás eltt érintkezett, ezért most törvényes téren állottak, a mostani nem ;

minden felirat kérelem alakot öltene. Végül, mint a következmények igazolták, helyesen azt jegyezte meg, hogy „az országgylés megkezdését nem. azáltal nehezítik, ha határozatot hoznak felírás helyett; mert magának az osztrák kormánynak félhivatalos nyilatkozatai megmondják, hogy e tekintetben minden attól függ, raga^zkodnak-e az 1848-iki törvényekhez?"

—

hogy Rechberg jegyzékének lényege, melyet Tisza nem ismerhetett, csakugyan ez volt.

Valóban

Ha

láttuk,

Tisza e beszédét összevetjük Telekinek hosszú,

de befejezetlen szónoklatával,

mely halála után a

meg, tartalma e kettnek, mert mindkett teljesen a programmra támaszkodik, egyez de a hang egészen más. Teleki méltó csoPesti

Napló-han jelent

;

20*

;;

308

NEGYEDIK FEJEZET.

dálattal fogadja el

Deák

fölirati

javaslata tartalmát;

de szenvedélyes haraggal, pathosszal szól a múltról világosan látszik, hogy s a közelmúlt szenvedéseirl ö ki akarta mutatni minden fejedelmi kegygyei szem;

ben függetlenségét, önállóságát, beszéde szól az emigratiónak is, mely azt hitte és hirdette, hogy benne csalódott; s annyiban mindenesetre csalódott, hogy Teleki idehaza lemondott a magyar fölkelésnek s ebben Napóleontól, meg az olaszoktól jöhet segítség csalálmairól mert hiszen meggyzdhetett, hogy itthon van az alapelvekben tántoríthatatlan meggyzdés de már nincs forradalmi hajlam vagy éppen készség, mire balul számítottak az adó miatti ingerültséget túlzón megítél emigránsok. Magától értetdik; hogy a tüzesebb és elszántabb szónokok a határozatiak voltak s Rechberg már a vita elején helyesen ítélt, hogy nem Deák követelé;

hanem

seinek megszorítása,

Az

kitágítása lesz az irányzat.

általános vita 15 ülésén beszélt 39 felirati és 51

határozati szótól 29,

együtt 90 szónok elállt a mindenki megunta ugyanannak

tehát

párti,

midn már

újra és újra ismétlését. óhajtotta

felíratlak

E

hogy a

utóbb,

miben engedtek

;

is.

rosszul

Hunfalvy azt

választották

csak az

hamar nem

mondanivalójuk;

tartalmát vették

árnyalataiban

k

alakra

kiindulásul s

voltak

az

hallgassanak

el,

mondja, hogy a helyezik tehát

Tartván a

súlyt,

a javaslat

csak az élesség

így

szelídebbek

jobban kiszínezték

is

taktikájukat.

ugyanis, hogy ha lesz

Deák egyenesen

mellett felíratlak

a határozatiaktól

európai

viszonyokat,

az

osztrákok méltatlanságait és mondjuk, pénz- és had-

ügyi kudarczait, a határozatiak jobban szidták Ausztriát s

hevesebb kifakadásokat intéztek az uralkodó

:

AZ

ELS

309

FELIRATI VITA.

amazok nem mutatták ki Deák feliratának szükségességét, ezek meg nagyon is bebizonyították általában minden felirat czélszertlenségét. „Sok, rémít sok szavalás, ellenben kevés politika folyt tehát." Mondják, hogy egy, a recriminatiokban nagyon jeles felirati szónok beszédére Deák így szólt „Köszönöm az ily támogatást, ha ti túltesztek a határozatiakon, ez nem módja elmozdítni a kiegyezést". Mindebben, ha Hunfalvy szokott modora szerint túlságba megy is, egészben helyesen ítél. így például Lónyay Menyhért; a feliratiak részérl a legjobb személye ellen

így

;

beszédek egyikében, Ausztria pénzügyi viszonyainak tarthatatlanságát, a kényuralomnak adósságot adósságra halmozó

könnyelm

politikáját

oly

alaposan

meg, hogy belle mathematikailag csak Magyarország minden áron való kibékítése következbírálta

Klauzál Ausztria kereskedelmi politikáját bon-

hetett.

fel, tudniillik, hogy a kereskedelem minden ágának tönkretételével a teljes elszegényedést soha

czolta

nem

látott

küszöbére

nagy

mértékre növelvén, a birodalmat az inség juttatta.

szószólója,

Somsich Pál, a legalitás egyik hogy ez a hatalom tart-

kimutatta,

hatatlan úgy részeseinek rosszlelkúsége, mint tehetetlen-

sége miatt. Eötvös tapsok közt egy egész logikai kész-

hogy az októberi diplomában tervezett birodalmi egység a német kérdés miatt politikai lehetetlenség. Andrássy Gyula, Gorove s még lettel bizonyította

sokan,

az

egységesnek

tikai viszonyairól

szövetségre

be,

nincs

tervelt

kimutatták,

mit

birodalom

külpoli-

hogy külgyámolításra,

számítania;

tehát ez a biro-

dalom mer lehetetlenség, mely gyengesége miatt magától megsemmisülne; ez óhajtandó is, mert csak ennek romjain épülhet fel az osztrák államok valódi

;

NEGYEDIK FEJEZET.

310

alkotmánya éppen úgy, mint hazánké. Egyben pedig mind megegyeztek, hogy a tér, melyre a hatalom 1860-ban lépett, éppen oly törvénytelen, mint volt a hódítás elméletére alapított katonai kényuralom.

A

határozatiak közül,

Deák záróbeszéde

fontosabbá vált Révész Imrének,

miatt, leg-

Debreczen

egyik

képviseljének szónoklata, ki különösen ajavaslat két tétele ellen beszélt: ezek egyike az, hogy Deák szerint az országgylés megalakult, holott maga ellentmond önmagának, midn utóbb az országgylés kiegészítését s

addig törvények hozására alkalmatlan voltát bizo-

nyítja; a beszéd másik és jóval

bvebb része

arról az

ismert tényrl szól, hogy helytelenül említi a pragmatica sanctiót, mert csak az 1713 április 19-iki házi tör-

vény nevezi így; de a magyar 1722/23-iki törvény sehol sem és a 48-iki törvényekbe is csak tévedésbl csúszott be ez az elnevezés.

Midn Deák a vita 4-ikén

felelt.

eredményeit összefoglalva, június

Révész már

lemondott június 3-ikán.

A

nem

háznak:

volt tagja a

feleletet

Deák mégis

kivált

nagy noha a késbbi felszólalók egyike volt. Az els kérdésre nézve nem elégedett meg annak fölemlítésével, hogy hiszen maga a ház jelentette ki magáról, hogy „megalakult" hanem kimutatta a ház azért tartotta szükségesnek, mert Révész beszéde

benyomást

tett,

;

megalakulása és integritása közti közjogi különbséget.

A

ház, igenis,

ez az oka, a

meg van alakulva, de nincs kiegészítve miért nem bocsátkozhatik törvényalko-

tásba vagy törvénymódosításba.

A pragmatica

nézve pedig elméleti szempontból igazat ad letesen kifejtvén,

st kimerít

sanctióra ;

de rész-

történelmi tanulmányt

adván el e törvény keletkezésérl, szerepérl Auszta magyar közjogban, újra ismétli, hogy

riában és

AZ

egyezkedés

által létrejött

311

VITA.

FF.T.TRATI

nem egyszer

ez

igenis,

ELS

hanem kölcsönös

törvény,

alapszerzdés, mely mint ilyen,

annak a personalis uniónak, mely a magyar de a törvény e nevétl nem kell tartani, st éppen ezzel lehet legjobban megmagyarázni a külföldi hatalmaknak a két pragmatica sanctio közti különbséget. Végre kiemeli még Révész beszédébl azt, hogy ha a mostani uralkodóhoz, sem mint törvényes királyhoz vagy trónörököshöz nem írhatunk, akkor a felirat csak olyan lesz, mint a meghódíforrása

közjog lényege;

tottak folyamodása

közt jegyezte lehet szó s

ne

erre

maradjon,

nem

egyszer

a hódítóhoz

meg, hogy

itt

csak azért

;

ámde közhelyeslés nem

a hódítás jogáról felel,

hogy szó nélkül

mert a hódítás jogát emlegették.

Felelvén

védinek, kik azt

Ausztriában

még

röviden

is

a

hogy a határozat nem törvényellenes: megjegyezte, hogy igaz, nem , határozat"

törvényellenes

hogy a el

;

felirat

ezért a

f

s ezt

már

vitatták,

is említette

;

de azt a vádat,

ellenkeznék a törvénynyel,

nem

lényegben egyetértésre hívja

fel

fogadja

a házat,

ha az alakban, az els lépésre nézve nézeteik eltérnek így érkezett

midn

el

„A háznak els legyen-e vagy nem?" Mondhatni,

e kérdést kellett eldönteni:

felszólalása felírás

a legutolsó perczig kétségtelennek határozatiak gyznek. Mondják, hogy

pátens

is.

a szavazás napja, június 5-ike,

s

ban nem

látszott,

hogy a

Deák a

februári

a május elsei trónbeszéd miatti bosszúságáis

bánta volna;

de

errl

írott

adat

nem

nemcsak nem óhajtotta, de nem is hitte, hogy gyzzenek, valósággal megijedt a többségtl; mert míg els sorban a maga igazolásául állott e párt élére, most belátta, hogy

maradt. Teleki azonban, ki kezdetben

k

veszélyes politikába bonyolódott. Ezt több bizalmasa

NEGYEDIK FEJEZET.

312

nemcsak határozottan írja, hanem azt is hozzáteszi, hogy Teleki öngyilkosságának logikai következménye csak a

felirati

párt

még merevebb

gyzelme

lehetett.

Ámde

Teleki halála

ellentétbe állította a két elvet, feszül-

tebbé tette a helyzetet. Ily körülmények között voltak

azonban magában a határozati pártban

is, a kik belátták a helyzet veszélyes következményeit tartottak az okve;

tetlenül

kitörend közfelháborodástól és elhatározták,

hogy mivel úgy is a felirat elment addig a határig, melyen túl csak a szakítás van, tehát a dönt pillanatban lemondanak gyzelmükrl mert a Lajthán-túl ;

úgy

ket mer

is

forradalmazóknak, az emigratióval

elszakadóknak rajzolják. Ezért

összeköttetésben álló

például Kálóczy Lajos, a határozatiak azt

is

elkövetett e ;

hogy a

egyike,

még

gyzelmére mindent czélra állandóan érintkezett Almásy Pállal,

bevallja,

feliratiak

noha legszorosabban ellenzéki s Teleki barátja volt, mégis a feliratiak gyzelmét óhajtotta, továbbá Eötvössel, ki nagy izgalmak közt leste az eredményt. Kálóczy azt is írja, hogy az utolsó napokban 17-re számította a határozatiak lemondása vagy elmaradási Ígérete ki,

miatt a felirati többséget

;

de ez

nak. Végre eljött a szavazás.

sorban szólították felirat

fel

és

A

nem

bizonyult való-

képviselket bet-

valónak bizonyult, hogy a

csak azáltal gyzhetett, hogy több

betegség vagy más

határozati

ürügy miatt távol maradt vagy

pedig az elcsarnokban várva az eredményt, a szavazásról

nemmel

lemondott. 152,

csak utólag,

nem

Szavaztak

307-en,

szavazott 14 követ s

midn már

igennel

155,

kett a 152-bl

a feliratiak gyzelme úgy

is

biztosítva volt.

Ekkor a kérdés többi része magától ment. Azt, hogy éppen a Deák javaslata legyen a részletes vita

AZ

ELS

313

FELIRATI VITA.

tárgya, egyhangúlag fogadták el s Tisza indítványozta még, hogy a határozatiaknak a feliratban nem foglalt

programmpontjait a

felirat letárgyalása

külön határozatba. Ebbe

Deák

bele a részletes tárgyalásba

is

is

beleegyezett, viszont

st

;

után foglalják

hozzátette,

hogy

a pragmatica sanctio azon fejtegetéséhez, mely a

maga

iratban van, pótlékul tését annak,

indítványozza

is

fel-

kifej-

hogy a magyar törvény örökösödési rendje

szkebb

korlátokat szab, mint az osztrák pragmatica

sanctio

ez lényeges

;

különbség úgy

mint a

elvileg,

két ország viszonyára nézve.

így kezddött meg a részletes vita június 7-ikén, melynek folyama alatt a határozatiak ugyancsak megmutatták erejöket. Az elvi gyzelmet átengedték

tev

ugyan,

de a

dolatot

gyakran legfontosabb

gatták,

st

fölirat

lényegét

politikai alapgon-

részeiben úgy

kifor-

megsemmisítették, eltorzították, hogy

Deák

utóbb az így létrejött feliratot nem ismerte el magáénak. Több ülésen részt sem vett s ezalatt nem a június 10-iki ülést értjük,

midn

betegsége

pragmatica sanctióról szóló részhez Eötvös el

az Ígért

pótlást

;

hanem a

miatt a

által küldte

trónváltozásról

szóló

a június 12-iki ülés utániakat. Mindabban,

vita, tehát

a hogy a határozatiak eljártak, volt valami kicsinyes kötözködés, javító erlködés.

a

czímét:

fölirat

„Fölséges

így június 7-ikén már Császár és Király!"

—

Ivánka Imre indítványára „Fölséges Úr!" czimre toztatták

hogy

rozatilag,

értik;

st Nyáry

;

még

vita után,

ezalatt

vál-

kimondták hatá-

csakis a tényleges

hozzá mindezt mennyi szó,

hatalmat

min

hosszú

mert már a czímben közjogi vonatkozást

semmi elszóláson rajtakapatni nem Ugyanekkor kinyomatták Nyárynak egy, a

mutattak ki és akartak.

indítványára

314

NEGYEDIK FEJEZET.

javaslat tekintélyes részére vonatkozó módositványát,

melyben arról szól, hogy meddig nem mehet az országgylés új törvények alkotásába és addig az országgylés egyetlen alkotmányos joga, a törvényeknek épségben és érvényben tartásán kivl, a múlt országgylés óta ejtett sérelmek orvoslásának sürgetése. teljes

A

tárgyalás természetérl fogalmat adhat az, hogy

minden

ezt a

felszólaló által bámulatosnak,

mondott, a müveit világ által csodált

remeknek

mvet

tépték,

vagy rövidítették, javíúgy hogy az els nap csak

zúzták, kritizálták, bvítették tották

vagy

javítni hitték

;

a 4-ik kikezdésig haladtak. nyolczadik kikezdésben a szókat

Midn

olvasták, a nemzetiségi

zetiségi vitára

június

8-ikán a

„nem magyar szempontból" követek egész nem-

készüldtek, hogy

„nem hazai szem-

pontból" kifejezés tétessék helyébe és csak Eötvös fel-

hogy nagy kérdésben ötletszer vitát, itt határozott intézkedésre van szükség s közelebbrl szólalása vetette végét a vitának, ki azt mondta,

ne kezdjenek

ily

javaslatot fog a nemzetiségi kérdés megoldására beadni.

Majd a sok módosítás megkezdte bontani a szerkezet logikáját,

melyhez valamit adni vagy belle elvenni

majdnem lehetetlen volt s már 8-ikán egy háromtagú szövegez bizottságot kellett kiküldeni, mely Szalay Lászlóból, Eötvösbl és Tiszából állott. Deák maga betegsége miatt ezeken az üléseken nem vett részt s 10-ikén is a pragmatica

bvebb Ugyan ségi

kifejtést,

e

sanctióra vonatkozó

mint módosítványt, Eötvös adta el.

napon a nemzetiségi képviselk újra nemzetikeltettek azzal a megjegyzéssel, hogy e

vitát

,

fontos kérdést csak érinti a javaslat, holott szabatos

alapot

már

itt

kell letenni.

Hiában nyújtotta be Eötvös

a megígért indítványt, a 31-ik kikezdés

feletti

vita

ELS FELmATI

AZ

kinyúlt az ülés végéig,

midn

315

VITA.

mégis eredeti alakjában

szavazták meg.

—

De

a legnagyobb vita a 42 44-ik kikezdés felett melyekben Deák a trónváltozásról szól s ez a vita egyszersmind dönt csapást mért egyelre minden kiegyenlítési törekvésre. E pontokban Deák gondolatmenete az, hogy a 48-iki trónlemondás alakjára nézve hiányos, mert külön Magyarország trónjáról V. Ferfolyt,

dinánd

nem mondván

le,

ez azt a véleményt keltheti,

hogy hazánk osztrák provincia. Tiltakozik tehát úgy e felfogás, valamint a nemzet tudta nélkül történt lemondás ellen de mivel a lemondás befejezett tény, ;

az ország jogainak

jövend

biztosítása végett két oly

okirat utólagos kiállítását kívánja V. Ferdinándtól és

Ferencz Károly fherczegtl, melyekben

Magyarországot

értesítsék,

hogy

k

egyenesen lemondásuk 1848

deczember 2-ikán megtörtént és ezeket az ország-

gylés utólag törvénybe fogja

A ers

határozati párt e pontok

harczot kezdett,

igtatni.

ellen

június

12-ikén

melyet Várady

Gábor

indított

meg. Ekkor már Deák újra jelen volt. Szerinte így elfogadni ket csak akkor lehetne, ha az országgylés ki volna egészítve ha minden kétségen kívül törvényes ;

és törvényesen uralkodó trónörökös volna. Ezért aggódik,

hogy

e

pontok alapján a bécsi kormány könnyen

kimozdíthatná az országgylést törvényes állásából és törvénytelen alkudozások terére vonhatná. Ezért oly határozati

javaslatot

ezen okiratok közlését:

1848

:

nem

törvényes

a míg az

III. t.-cz. szerinti

alakban és úton való országgylés kiegészítve s az

parlamentáris kormányzat helj^e-

áUítva nincs, addig megbírálásukba

kérdéseibe

nem

hogy mellzve

indítványozott,

bocsátkozhatnak.

s

a trónváltozás

NEGYEDIK FEJEZET.

316

Várady határozati javaslata tehát lényegileg annyit hogy az országgylés a trónbeszéd által kijelölt legfontosabb kérdésben tagadó állást foglal el; azaz elzárja minden további tárgyalás útját éppen úgy, mintha a „határozat" gyzött volna. Ez az indítvány elre ismert volt s a feliratiakat egy értekezleten Kazinczy Gábor elre figyelmeztette is de mint Hunfalvy mondja ezek fbbjei elmondván nagy beszédeiket, nem tördtek a javaslat további sorsával. tett,

Deák megjelent

—

;

—

az ülésen;

az indítványt látható

egy ersebb kitételénél türelmetlenül csapott a padra. Rögtön felállt s a szoharaggal hallgatta végig

s

kottnál hangosabban és erélyesebben védte javaslatát.

Beszéde a logika egyik gyönyör alkotása benne az érvek, mint gyöngyszemek sorakoznak egymás mellé. ;

Kifejtette,

hogy ezek a pontok egymás közt

felirat logikai

menetére,

valamint

s

az egész

az ország jogaira

nézve lényeges lánczszemek, és mihelyt a ház határozat helyett feliratot fogadott

nem

is

el,

mást, mint ezeket

mondhatja. V. Ferdinánd lemondása a módra

és alakra nézve hiányos és jogainkat tekintve sérel-

mes

de azért mégis

;

csak megtörtént.

Tehát vagy

arra kellene törekedniök, hogy újra elfoglalja a trónt,

vagy hogy a hatalom jelenlegi birtokosa legyen

tör-

vényes, koronázott királylyá, végre vagy, a mire senki

sem gondolhat, hogy a jelenlegi helyzet megmaradjon. az els elérhetetlen; marad tehát a második

Ámde

módozat, mely a

felírás

fogalmából egyenesen követ-

kezik; mert a czél a sérelem

orvoslásával

csak az,

hogy ez a jogtalanság a jövben se tnhessék fel egyébnek, mint a mi volt, tudniillik jogtalanságnak. Az pedig, hogy a lemondás elttök lev okmányai

nem

hivatalosan feküsznek a ház

asztalán, igaz; de

AZ

ebbl nem kozzanak

ELS

817

FELIRATI VITA.

következik, hogy mert sérelem, ne foglal-

vele,

st

a sérelemmel foglalkozniuk kellene

és kell, bárhogyan jut

is tudomásukra. Végül, ha két szemben e vitában egymással: a határozaté és a feliraté, mindkettnek eszmelánczolata lehetett magában helyes de egyikbl kilökni egy

nézet áUott

;

részt s a másikból toldani bele, fonák eljárás volna. Itt

pedig a Várady-féle határozat ezt czélozza

politikai lat

méltányosságból

is

s

ezért

ajánlja a határozati javas-

mellzését.

Hosszasan folyt még tovább is a vita, hogy vájjon deczember 2-ikán a magyar trónról lemondott-e vagy nem V. Ferdinánd? Pár hívének maga Deák intett, hogy ne szóljon a kérdéshez végre névszerinti szava;

zásra került a dolog, melyben csak 254 képvisel vett részt s 134 szavazat 120 ellen e pontokat megbuktatta. Most a Várady-féle módosításra került a sor de feláll ;

Deák

ha csak felállással és ülvemaradással szavaznak, egy harmadik osztálya elmarad a szavazóknak, tudniillik, a kik nem akarnak e kérdésben szavazni. Azokra mi áll? kimenjenek? Az elnök magyarázni kezdi a szavazás természetét s hozzáteszi, hogy csak felállással vagy ülvemaradással s

azt mondja,

lehetvén

más megoldást ezekre nézve a nem lát. akartam tudni monda Deák. „Deák

szavazni,

kimenésnél csakugyan

— Éppen ezt

Ferencz teszi

s

—

utána igen számos képvisel eltávozik",

hozzá a Napló. Igen, de hiba volt

az összes feliratiaknak

matlanná

tenni.

s

nem

—

távozni

így a házat határozatra alkal-

Most a többség elfogadta a Várady A többin aztán gyorsan mentek

határozati javaslatát. át,

csak

még a végs

szavakat

:

„Magyarországnak

országgyülésileg egybegyúlt képviseli", változtatták

NEGYEDIK FEJEZET.

318

meg Ny áry indítványára így „Magyarországnak

ország-

:

gylésileg együttlev képviseli"

a

mert, mint

számos módosítás miatt újra

feliratot s ezt

zókkal egészítse ki magát.

a ház az

kellett szerkeszteni

meg

a kiküldött bizottságnak

delték azzal, hogy Deákkal

s

az

Deák

is

ren-

egyes indítványo-

hogy

erre azt felelte,

javaslatát lényegesen megváltoztatván,

heti",

véleménye

nincs.

A

szerint

„

nem

tekint-

tehát e bizottságban

helye

ezt többé mostani alakjában indítványának

s

mondák,

számmal nincsenek egybehíva.

teljes

A

;

bizottság nélküle állapította

meg

a szöveget

a június 14-iki ülésre beadta. Ezen az ülésen elbb

a Deák és társai eltávozásának jegyzkönyvi szövege feletti vita folyt, mely alkalommal Deák megmagya-

hogy eltávozásának oka az volt, mert óhajtotta, hogy az javaslatának bukása után valamelyik szer-

rázta,

kezet többséget nyerjen zati javaslatból

;

majd a Várady-féle határo-

kívántak egy pár szót kihagyni, melyet

pedig akkor felolvasva szószerint fogadott ség

;

el

a több-

valóban Deák figyelmeztetésére, hogy a határozat

megváltoztatása compromittálná a házat, a szöveg szószerint

megmaradt.

kijelentvén,

a

feliratot

hogy

A

így,

végleges szavazásnál

ebben az alakban,

nem fogadnák

befejeztetett s a

el

:

végre a

frendiházhoz küldték

Deák

újra

és társai felirat

ügye

át.

Említésre méltó, hogy a határozatiak örvendtek ugyan június 12-iki gyzelmüknek és Nyáry a gylésbl távoztakor egyik társának azt mondta: „csúffá tettük ket", miért Hunfal vy czikket akart kiadni a Sürgönybe, mely nem fogadta el de a Várady indítványának gyzelme megdöbbentette ket is és inkább szerették volna, ha gr. Teleki Gyulának a Deák pont;

jaiból összevont szövegét fogadták volna

el.

Azt azon-

ELS

AZ

ban mindenki

hogy ez a határozat eldöntötte

érezte,

mert egyrészrl Deák egész logikáját

a

felirat sorsát

s

így javaslatát képtelenséggé tette

elejtette azt

meg

:

;

319

FELIBATI VITA.

a fonalat, melyet

az országgylés

;

másrészrl pedig

Deák ebben

egyezkedni kész

állapított

a tényleges

hatalommal a 48-iki törvények és alkotmány alapján s ez elfeltétel után kész a koronázásra, hogy tör-

De másrészrl

vényes király legyen.

világos volt, a

mi már nem egyszer történt nálunk, hogy a túlzók az osztrák centralista párt és az egyezkedést meggátlani vágyó nemzetiségek malmára hajtották a vizet. Ezt

meg

a következmények

is

mutatták.

Sejtelmek uralkodtak tehát a kedélyeken. így némi megadással foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy id-

közben a ház mit is tegyen mert ott volt a határozati párt programmjának a feliratba be nem vett része, ;

ott az ideiglenes

törvénykezési szabályokról szóló,

elkészült bizottsági javaslat,

viselk lemondásáról, Eötvösé a nemzetiségekrl, az adóbeszedés ügye stb. stb.

teendk

sorát így állapították

már

továbbá Bónisé a kép-

Hosszabb

ott

vita után

a

meg: els tárgy a hatá-

második a törvénykezési, harmadik a nemzetiségi, negyedik az adóügyi kérdés. A ház június 15-ikén kiküldött tehát egy kilencz

rozati javaslat pontjai,

minden osztályból egy tagot, hogy a határozati programm pontjait állítsa sorrendbe, st

tagú bizottságot,

Deák is,

figyelmeztetése szerint

adjon véleményt

arról

hogy melyek tárgyalhatók a felels kormány kine-

vezése nélkül

is

és

tegyen ideiglenesen

például a törvénykezésre is

javaslatot,

nézve

hogy miként kellene

életbe léptetni?

Mindezt a ház hogy,

mint Vajai

abban a meggyzdésben „Az Isten

Károly mondta

:

tette,

tudja.

320

NEGYEDIK FEJEZET.

hogy véleményadása tárgyalás alá mikor fog jönni; de mi legalább annyit megtettünk, a mennyit megtehettünk". Választották

ságokat

egyre-másra a

tehát

bizott-

június 17-ikén az emiitett 9 tagú programm-

:

ügyi, 21-ikén a 21 tagú adóügyi, 25-ikén

nemzetiségügyi

bizottságot;

a 27 tagú

közben június 20-ikán

tárgyalás alá vették a törvénykezés ideiglenes rende-

zése ügyében május 24-ikén kiküldött bizottság jelentését és június 21-ikén névszerinti szavazással elfogad-

ták

a javaslatát,

azt

hogy

törvényeket visszaállítják, eltörlése) által módosított

magyar magánjogi de az 1848: XV. t.-cz. (siség a

viszonyokra nézve, kisegítül

elvben elfogadják az országbírói értekezlet munkálatát.

Deák sem e bizottságokban, sem a tárgyalásokban részt nem vett csak éppen szavazott június 21-ikén a bizott;

sági jelentés elfogadására.

Míg a ház ekkép, de egyébiránt dolgozott,

fejezvén

június

ki,

20-ikán

kilátás

a felsház

nélkül

sajnálkozását

hogy az eredeti javaslaton változás

tént, szó szerint

elfogadta

a

feliratot,

A

tör-

ház június

22-ikén az uralkodónak átnyujtásával megbízta saját

Ghyczy Kálmánt,

elnökét,

ki mellé a

frendek június

24-ikén szintén elnöküket, gr. Apponyi Györgyöt küldték

Ugyanekkor nyílt ülésen aláírták így: „Magyarországnak országgylésileg együttlev frendéi és kép-

ki.

viseli*

a

;

de óvást jelentettek

felirat e

ki,

hogy ebbl, valamint

módú felküldésébl jövre

az ország alkot-

mányára és a parlamentáris kormányra bármely következtetést vonni lehessen.

Apponyi Bécsbe, véletlenül velk ment Kemény Zsigmond is. Apponyi kivált azért, mert a felirati párt gyzött s mert ez utat nyitott a további alkudozásokra, a legJúnius 24-ikén este indult Ghyczy és

gr.

AZ

jobb reményeket állított össze.

ELS

FELIRATI VITA.

még

ápolta;

321

miniszteri névsort is

Ghyczy sokkal kétkedbb

volt s

fképen

arra kérte Apponyit, hogy együttesen járjanak

még

el s

mert például az országgylés a cancelláriát törvényesnek nem ismeri a bejelentésben

Apponyi

el.

ügyeljenek

is

;

hogy a bejelentést egyenesen az

Ígérte,

uralkodóhoz fogja tenni.

Azonban már június 25-ikén Apponyinak hosszas tárgyalásokra kellett készen e

állnia.

A

minisztertanács

napon kimondta, hogy a küldötteket az uralkodó

nem

fogadhatja

festumot

;

st

az országgylést eloszlató mani-

melyet az uralkodónak

elkészítette,

is

bemutattak, a ki közben Laxenburgba ment. Báró tehát oda táviratozta érkeztét

a magyar küldöttség meg-

Apponyi pedig másnapra (június

;

kihallgatást kért.

meggyzni feliratot

meg

Úgy

látszik,

az uralkodót

elfogadja;

is

Vay

26.)

magán-

ezen a módon akarta

annak szükségérl, hogy a

mert

már 25-ikén megtudta a

minisztertanács megállapodását a felirat visszautasításáról s az

Ez a

országgylés haladéktalan

eloszlatásáról.

kihallgatás június 26-ikán megtörtént; az ural-

kodó csakugyan megtagadta a felirat elfogadását s Majláthotés Sennyeyt is felhívatta kihallgatásra; ezért az nap estére tanácskozásra kérték magokhoz Apponyit. Közben Ghyczy is tett látogatást báró Vaynál, Szgyénynél, Zsedényinél, Balogh Kornélnál. Tlök így hallotta a bécsi felfogás körvonalozását a 48-iki törvények a birodalom egységével ellenkeznek Magyarország s

k

:

;

a birodalom részei közti viszony több, mint personal tehát a 48-iki törvények megegyeztetendk a birodalom egységével; az országgyléstl azt várják,

unió

;

hogy ez az

iránt terjeszszen fel javaslatot,

októberi Ferenczi

:

Deák

diplomáról, F. élete.

II.

egyezkedjék

nyilatkozzék

a

birodalmi 21

NEGYEDIK FEJEZET.

322

tanácscsal s ezt az egyességet mindkét részrl igtassák

törvénybe. Erre következni fog az országgylés kiegészítése a következ feltételekkel egyezzék ki az országgylés Horvátországgal, mint nemzet nemzettel, :

tárgyaljon Erdélylyel újra az unióról, határozza

meg

a nemzetiségek jogkörét, vegye figyelembe a szerbek történelmi jogait; az uralkodó a felels

belkormány-

zatba belenyugszik, de a hadsereg és pénzügy közös-

ségében nem enged.

Ghyczy mindezt naplójegyzeteiben írja, melyekben egyébiránt semmi sincs, a mit mindenki ne tudott volna. Lényegesebb az, hogy Vay, Majláth, Sennyey június 26-ikán elhatározták, hogy a felirat el nem fogadása esetén lemondanak s ezt azon a napon a délutáni kihallgatáson be

hatni az ügy

kedvez

is

jelentették;

ezzel kívántak

fejleményére.

A magyarok meghívása csakugyan azt jelentette, hogy az uralkodó véglegesen nem határozott, s így ezek 27-ikén még némi reménynyel mentek a közös tanácskozásra, melyre egyébként Schmerling a június 26-iki

minisztertanácsból azt az elhatározást köti a felirat el

nem

sításában

t

A

visszautasítására

a

vitte,

hogy áUását

fogadásához, melynek visszauta-

diplomatia

is

hathatósan

támogatta.

fleg a következ okok szolgáltak a czímzés sért alakja, a Várady módosítása, mert megtagadja az örökösödési jogot, a Nyáryféle óvás, hogy tudniillik ez a czím csak a „tényleges" hatalomnak szól, melyen még a diplomatia s a német aristokratia is megütközött, végül a szónokok féktelen felirat

:

kifakadása az uralkodó személye

A tött

;

27-iki közös tanácskozás

ellen.

még mindig nem

az uralkodó, mint Ghyczy hallomásból

kadt magyar tanácsosai

ellen.

Ezek

el is

dön-

írja, kifa-

voltak készülve

AZ

a lemondásra

ELS

323

FELIRATI VITA.

de egyelre megoldást kerestek, hogy

;

a szakítás ne legyen végleges s Ghyczy már e napon megtudta, hogy némi remény nyílt egy középútra. Ezt június 28-ikán két értekezlet Kechbergnél és Rajner

fherczegnél megoldotta olyformán, hogy az uralkodó alaki okokból visszautasítja ezt a feliratot, de elfogad olyat,

mely ezeket az 1790-iki mód

szerint kiigazítja.

Ez gr. Szécsen és Zsedényi tanácsa volt s 28-ikán a magyar cancelláriában megfogalmazták. így a provisorium egyelre elmaradt, mirl pedig a 27-iki értekezlet

Ghyczy

mint

eltt, azt

írja

is

befejezett

ismételve,

(Zsedényi, Szécsen, Babarczy)

a

s

tényrl

beszéltek

s

hogy új cancellárt új embereket kerestek

föhivatalokra,

így j ött

a j únius 30-iki

létre

leirat,

melyet az uralkodó

Apponyinak e nap délutánján, egy német levél s esetleg igénybe veend feloszlató rendelet meUett küldött át, megbízva t, hogy a leiratot Ghyczynek, a képviselház-

ban „saját felelsségére" haladéktalan kihirdetés végett, által s a frendiházban is azonnal hirdettesse ki. E

adja

leirat szerint az

uralkodó

ezt a feliratot

azon

„tév-

nézetek" miatt, melyek nemcsak egyes szónokok beszédében, hanem „a feliratnak mind alakjában, mind

szövegezésében" határozott kifejezésre jutottak s mely ^nem Magyarország örökös királyához" intéztetett, visszautasítja de mivel nagyfontosságú kérdéseire élén;

ken óhajt nyilatkozni,

felszólítja az

országgylést, hogy

a korona méltóságának és az uralkodó öröklött jogainak

megfelel alakban, az 1790-iki módon terjeszsze fel újra. E leiratról július 2-ikán gr. Rechberg a szkebb birodalmi tanács fels házában jelentést tevén, ez azt határozta,

hogy a ház az uralkodó méltóságá-

nak és jogainak bárminem megsértését az összbiro21*

NEGYEDIK FEJEZET.

324

támadásnak tekinti s ennek visszautasínemcsak ez a tanács, hanem összes népei támogatják. Ezt küldöttségileg is eladták július 3-ikán,

dalom

elleni

t

tásában

midn

válaszában a császár újra változhatatlan ragasz-

kodását jelentette ki a trónbeszéd elveihez. e határozatát július

2-ikán

az

alsóház

A

felsház

elfogadta

is

ugyan, de a kisebbség július 4-ikén tiltakozást adott

be a magyar ügyekbe való illetéktelen beavatkozás

ellen.

mely annyi küzdésnekvolt „compromissumszer" eredménye, Ghyczy Pesten július elsején tizenegy Aleiratot,

elbb zárt ülésben hirdette Közben az a hír volt

órakor kel

együtt.

ki

a történtek-

elterjedve,

hogy

Coronini kineveztetése Lichtenstein helyett csakugyan

a közelg provisoriumra mutat és Besznák, Schmerling

már kérkedett is a Magyarországon nemsokára elnyerend magas állással. A ház elbb bizottságilag akarván a leiratról tanácskozni, határozatlan idre elsógora,

napolta üléseit.

Noha

a leirat mélyen bántotta a házat, volt annak

két jó oldala, tudniillik az egészben békülékeny és némi közeledés.

Ez jó benyomást

ményre

az Apponyi

s erre

és

tett

hang

a közvéle-

zsebében volt rende-

támaszkodva, minthogy köztudomású volt az

letre

az.

egyetemes jó hatás, melyet Deák felirata az egész vezeeurópai közvéleményre tett: Andrássy és az azt a tése alatt a felirati párt fbbjei már másnap jelszót

tzték ki, hogy fogadják

el vita nélkül,

egyhangú

határozattal. Deák eredeti szövegét, melynek tartalmával

mind egyetértettek ezt az uralkodó nem utaha mégis, akkor nem a ház lesz a szakítás okozója s az indítványt tegye Hunkár Antal, Palóczy halála óta a ház legidsebb tagja.

úgy

is

;

síthatja vissza

E

;

tárgyban július 2

— 3-ikán

Andrássynál

folyt az.

AZ

ELS

325

FELIRATI VITA.

fbb tagjaival s noha többen hogy ez a hatalom parancsszavának enge-

értekezlet mindkét párt kifejezték,

delmeskedés,

lam

mégis

elfogadására

mert az országgylés

;

megvolt

a

haj-

haladtával a határozati

mind gyengült, a közvélemény mindinkább Deák

párt

nézetéhez közeledett. Július 3-ikán a délutáni

több

merült

indítvány

indítványában

s

a határozatiak

és

is

fel,

szerint egyetlen uralkodói jogot is tagadni

ván, sajnálják

felirati

noha megegyeztek Andrássy egy jegyzkönyvi határozatban, mely

értekezletre megjelentek

a félreértést,

felterjesztik

nem az

akar-

eredeti

megegyeztek abban is, hogy Hunkár tegye A kérdésnek ebben az állapotában majdnem mindent elrontott a szkebb birodalmi tanács

javaslatot

az

;

indítványt.

július 2-iki végzése

;

de ezt

is sikerült elsimítni,

azzal az aggodalommal, hogy az

elidegenítik magoktól s így a júKus is

békésen

akart

folyt

le,

csak

kivált

európai diplomatiát 4-iki

értekezlet

Böszörményi László nem

egy határozati javaslatáról lemondani. Ezt a

július 5-ikén déleltt tíz órakor tartott zárt ülésen is

adta,

mely

el

szerint hivatkozva a történtekre, jelentse

hogy nyugodtan nem tanácskozhatik, míg erszakos adóz^arolás foly s az alkotmánynyal ellenkez hivatalnokok és rendrök az országban

ki a ház,

az

vannak.

Az ülésen Deák Hunkár nem

indult.

is

jelen volt; de a dolog nehezen

állt fel

tüstént a

jegyz

hívására,

közben mély csend támadt, melyet Máriássy szakított meg hogy bárcsak meg bírnának egyezni. Szól egyik is, másik is végre Hunkár eladja a Tisza által papírra vetett határozati javaslatot, melynek lényege az, hogy a ház fájdalommal értesült a félreértésrl s nem

azzal,

;

akarván

útját állani annak,

hogy

felsége a felirat

NEGYEDIK FEJEZET.

326

lényegérl nyilatkozzék, tehát alakjában, a

felterjeszti azt eredeti

Deák módosításaival

kiegészítve.

Csak

határozatiak szóltak hozzá, mint Tisza, ki következet-

lenségét igazolta, Nyáry, ki egy jegyzkönyvi javaslatot

hatás nélkül,

tett

s

az egészet „contre coup" gyanánt

fogta fel; Böszörményi fölhívták,

meg

hogy

tovább

a dolgot s erre két óra

A

kardoskodott, mire

is

este hat óráig, a nyílt ülésig gondolja

nyílt ülés hat

órakor alig

tájt eloszoltak. ^/^

órát tartott

indítványát egyhangúlag fogadták

el

;

Hunkár

csak Lónyay

;

László akart valamit kivetni belle az országgylés

csonkasága miatt, de elhallgattatták.

frendiház távirati

is

írat

czímzésben

Szécsen,

Az uralkodó Ghyczyt

Szgyény

és

;

8-ikán

Boulier

elbb Apponyi

a félreértésrl, utána rövidebben Ghyczy a

csupán törvényes kívánatairól

szóban magyarul

felelt s átvette

tle a

mindkettjöket külön kihallgatáson

nek ekkor zását a

is

kifejezte

fügyek

;

meg nem

is

a

és Apponyit

Crenneville

gr.

este

július 7-ikén

úton kihallgatást eszközölt ki július

Ferencz hadsegéd körében fogadta szólt

már

hozzájárult s Apponyi

délután két órára. gr,

A

Még aznap

az 1790-iki eljárást alkalmazták.

föl-

az uralkodó pár feliratot

Ezután

fogadta. Ghyczy-

ingatható

elhatáro-

összpontosítására (pénz-, had-, külügy,

a kereskedelmi ügyek

egy része) és a 48-iki törvények szükséges módosítására nézve hozzá tette, hogy tiszta helyzetet akar, két minisztériummal az egyesség lehetetlen s nézete szerint a 48-iki törvényekhez ragaszkodás csak néhány fej mesterséges agitatiójának eredménye, Ghyczy szerint az uralkodónak ezekkel czélja az volt, hogy nézetét hiteles alakban ismerhesse meg az országgylés. ;

OTODIK FEJEZET.

Deák második A KÖZELEDÉSRE NINCS KILÁTÁS.

felirata.

—

ZSEDÉNYI, DESSEWFFT LEIKATI ÉRTEKEZLET BÉCSBEN. SZÉCSEN LEIRATA. A MINISZTÉRIUM LEIRATA. VAYÉK ÚJABB LEIRATI TERVE. LEMONDANAK. A HANGULAT PESTEN. A LEIRAT ÉS TARTALMA. ZSEDÉNYI TUDÓSÍTÁSA. A LEIRAT ELVEI. A LEIRAT OKAI. A KÉT PÁRT ÉRTEKEZLETEI. DEÁK NÉZETE. A HATÁROZATIAK MUNKÁLATA. DEÁK ELKÉSZÍTI A MÁSODIK FELIRATOT. A TISZA HATÁROZATI JAVASLATA. ENNEK ÉS A DEÁK FELIRATI JAVASLATÁNAK TULAJDONSÁGAI. VISZONYA AZ ELS FELIRATHOZ. AZ ÉRTEKEZLET VÉGZÉSE. DEÁK AUGUSZTUS 8-IKÁN FELOLVASSA JAVASLATÁT. A JAVASLAT TARTALMA. HATÁSA. EGYHANGÚ ELFOGADÁSA VITA NÉLKÜL. HASONLÓ ELFOGADÁSA A FRENDEKNÉL. A FELIRAT HATÁSA A BÉCSI KORÁTADÁSA BÉCSBEN. HATÁSA A SAJTÓRA. MÁNYKÖRÖKRE. FORGÁCH JAVASLATAI APPONYIÉK TANÁCSÁRA. A KÖVETEK ÁLLÁSFOGLALÁSA. A PROVISORIUM ELHATÁROZÁSA. DEÁK ÓVÁSA AZ AUGUSZTUS 21-IKI DEÁK JAVASLATA AZ ÓVÁSRÓL. ZÁRT ÜLÉSEN. AZ ÓVÁS TARTALMA ÉS DEÁK A NYÍLT ÜLÉSEN. AZ ÓVÁS A FRENDIBESZÉDE. TISZA HATÁROZATI JAVASLATA. HÁZBAN. AZ UTOLSÓ ÜLÉS AUGUSZTUS 22-IKÉN. A FELOSZLATÓ RENDELET. DEÁK BESZÉDE S A HÁZ HATÁROZATA. A FRENDIHÁZBAN. ELOSZLÁS. BÚCSÚLAKOMA. TBBVEI.

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

— — —

— — —

— —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

—

—

—

—

—

Ghyczy közléseibl meg kellett Pesten mindengyzdni róla, hogy semmi közeledésre remény nincs, mihez pedig meglehets kilátások fzdtek, midn a két elnök a drága áron megnyert feliratot felvitte s kedvezn fogadtatott. Meg kell azonban vallani azt is, hogy e felirat ellen a legersebb fegyvereket a magyar tanácsosok szolgáltatták, éppen úgy, mint gr. Kechbergnek az említett jegyzékhez, a mi kinek

;

328

ÖTÖDIK FEJEZET.

jellemz ugyan, de rendes dolog a nemzetek történetében.^

Ugyanis a magyar kormányférfiak azonnal, részben együtt, részben

külön,

ségének a feliratban

leiratokat

szövegeztek

foglalt „nagyfontosságú

fel-

kérdések

^ Ebbe az országok közt folyt vitába még elbb, pünkösd hetében (május 19—25.) megjelent röpiratában Schuselka Franz An Franz Deák (Wien, 1861. 48. 1.) szólt bele. Ö a május

13-iki felirati javaslatból indul ki s ezt a birodalomra s ezáltal

Európára

is

uralkodónak

fordulópontot jelznek

Kiinduló pontja, s ezért

mondja, mely nemcsak az hanem manifestum Ausztria összes népeihez. hogy ö az alig megnyert „szabadságot" félti

szól,

Deákot egyesülésre hivja

mazottját. Tételei

meg nem

:

fel,

mint nemzete meghatal-

A 48-iki törvények és

támadhatók, de az

idk

következményei jogilag

követelményeihez kell alkal-

mazkodni ezek pedig ellenkezt, mást javasolnak. A történelmi alkotmány jobb, mint az octroyált de ez is jobb, mint semmi ;

;

és javítások által történelmivé válhat. satiót

nem

helyesli,

A franczia-orosz

mert ellenkezik a birodalom

centrali-

fejldésével

nyugalmat csak a történelmi és természetes föderalismus adhat Ausztria tartományainak és Magyarországnak, melyek közös érdekeit és feladatait, de csakis ezeket, csak közös alkotmány oldhatja meg. Tehát a februári alkotmány alapnak]jó, csak tovább fejlesztend s erre hivja fel Deákot és Magyarországot. A röpirat zömét a feliratnak a personal uniót bizonyító részének czáfolása tölti be,

alkotmányunk már Albert

a törvényekbl kiolvasható

is

alatt realuniot

mutat és ha

a tiszta personal unió, a valóság-

ban sohasem volt meg ellenben igaz az, hogy a magyar törvények számos jelét mutatják a realuniónak, amaz különben is ellentmond a jól felállított monarchikus elvnek, Ausztria nagyhatalmának. Hiszi tehát, hogy ez nem lehet Magyarország utolsó szava. Bizonyítékai a reálunióra a már ismertek. Tökéletes realunióra nem gondol senki most és jövre sem. Ezért Ausztria német szövetsége nem akadály az egyességben. Kiemeli a magyarok túlzó visszautasító modorát s egyességre hívja fel hazánkat, mert nemcsak a haza (birodalom), hanem a szabadság ;

is

veszélyben van.

DEÁK MÁSODIK FELIBATA.

329

szinte nyilatkozatai" gyanánt. Az els leirati terv Zsedényi Ede mve. E szerint az uralkodó elisiránti

meri ugyan, hogy az októberi diploma a közadóra és katonaállításra

nézve

meg

elintézést állapit

ország

az

nem

de

;

törvényeitl

st

ellenkezt,

eltér egye-

nesen következt a pragmatica sanctio 1. és 2. §-jából. Tagadja a personal unió elvét, mert ezt megczáfolja Magyarországnak törvényeibl és történelmébl tény-

A

legesen kifejtett közjogi állása.

sem külön

törvényileg, s

melyek nagyon

nem által is

had-, pénz- és külügy

sem gyakorlatban nem

is volt ily

vezettetett

törekvés a 48-iki törvényekig,

azonban a personal unió veszélyessége

nyilvánossá

E

lett.

törvények formaszerinti

törvényességét sohasem tagadta ugyan meg, de közülök az októberi diplomával ellenkezket királyi hitlevelével

meg nem

ersítheti s így ezek megfelel módosításának a királyi hitlevelet meg kell elznie. Felhívja továbbá az országgylést a birodalmi tanácsba követküldésre, megígéri a kiegészítést, ha az elbbi felté-

teleknek megfelel; kívánja

Tót- és Horvátországgal,

Erdélylyel az új tárgyalást, a nemzetiségek

a szerbek megnyugtatását

;

s

köztük

míg ezeket nem oldják

meg, koronázásról, amnestiáról, a lemondási okiratok nehézségeinek elhárításáról nem lehet szó. Ezt a tervet az a magyar értekezlet, melynek tagjai

Vay

Miklós, Szgyény László, gr. Szécsen Antal, Apponyi György, Majláth György, gr. Andrássy György, gr. Barkóczy János, gr. Zichy Ferencz és Zsedénjd voltak, nem fogadta el. Ekkor elvették a gr. Dessewffy Emil tervét, melyet Vay, Szgyény, br.

gr.

gr.

Apponyi, Majláth György és

dolgoztak

át.

Ezen

is

br.

Sennyey Pál együtt

több módosítást tettek, hogy elfo-

gadhatóvá váljék, de inkább rontottak

rajta.

Ekkor

;

ÖTÖDIK FEJEZET.

330

németre rosszul lefordítva, gr. Szécsen bemutatta az uralkodónak, ki „ködösnek, határozatlannak, erélytelennek" találta

Ez úgy

nicht".

pythiai

régi

a július 14-iki tanácskozáson ismé-

;

mondta:

azt

telve

is

verstehe

„Ich volt.

Machwerk

dieses

Dessewffy eredeti javaslata, a

leiratok módjára,

valódi

remekmve

a

bbeszéd kevesetmondásnak mézes szerszavassággal megkerül minden kérdést, óvatos simasággal körülhajóz minden nehézséget. Egyetlen czélja nem mondani ;

:

semmi

mi elvágja az értekezhetés, mert reménye volt, hogy a alkudozhatás fonalát nemzeti ellenállás, mely már is három hó alatt nagy átalakuláson ment át, lassanként engedékenyebb lesz. oly határozottat, ;

így a personal uniót is tagadja ugyan, de világosan iránti tekintetbl, vitába nem bocsátkozik. Pár

Deák

kérdésben, mint belkormányzat, országgylés kiegészítése,

arra

Az egész a feliratnak van alapítva, hogy a rendek

engedékenységet

a kijelentésére

„készek

azt,

ajánl.

a mit tenniök szabad

és alkotmányos jogaink

sérelme

s

önállásunk

mit

nélkül

tehetnek, a

törvényszabta szigorú kötelesség mértékén túl

is,

mél-

tányosság alapján, politikai tekintetbl megtenni", hogy Ausztria és hazánk a súlyos

roskadjon.

csak

Ámde

azt,

a

az államadósságokra

közös kérdésekre

;

sehol világosan

itt

ért,

alatt

össze

ne

a felirat világosan

kiterjeszti

az

összes

a 48-iki törvényeket csakis egy

belkormányzat

független

terhek

mit

meg nem

iránti írja,

igényre

korlátozza

hogy az uralkodó az

októberi diplomában meghatározott közös ügyek központosításától és ezek tárgyalásának módjától

nem

fog; és a

diplomát

nem

is

említi.

tágítni

Röviden, a

mi határozott kijelentés benne, mind az értekezlet tette bele ez mondta ki, hogy fleg az 1741 IV. ;

:

;

331

DEÁK MÁSODIK FELIRATA. t.-cz.

világos

realunióra

mutat

és

hogy a megoldás Ez tehát hatá-

alapja csak az októberi diploma lehet. rozottabb, de azért

nem

változtat a

lényegen annyit,

hogy veszélyeztesse jogi elméletek s fölösleges viták által a gyakorlati megoldásra vezethet tárgyalásokat mondták elterjesztésökben, ez a vagyis a mint semmi biztosítékot nem nyújt a sikerre, leirati terv de minden lehetséget nyitva hagy, a nélkül, hogy

k

az uralkodó jogait,

elveit

feladná;

a

kérdéseket a

gyakorlati discussio terére viszi s az uralkodónak és

kormányának a legkedvezbb helyzetet mutatja esetleges erszakos szakítás alkalmazására.

E egyet

Ez

nem

fogadtatván

Szécsen

is

készített

bemutatta az uralkodónak, a kinek

tetszett.

leirat s

el,

jóval rövidebb és határozottabb. Világosan

jelöli

ki az

a diplomát, mint a tárgyalás alapját

az ez alapon létesítend megoldást

is

;

meg-

de magát

országgylési

egyezkedés tárgyának mondja, egyebekben czáfolja a pragmatica sanctioból következtetett personal uniót; elismeri a 48-iki

törvények

alaki

érvényességét, de

bennök a közjogi tárgyúakat módosíttatni kívánja a közös ügyek szükséges központosításának szellemében; az 1790 X. t.-cz.-et egy önálló belkormányzat jogára :

korlátozza, Erdély unióját s Horvát- és Szlavonország

ügyeit új országgylési tárgyalásokra utasítja, helyesli

a nemzetiségek megnyugtatására irányuló szinte szándékot, végre az adóbehajtás erszakos megszüntetését

a hozandó törvényektl, az amnestiát a koronázástól

függvé. Ez a szöveg majdnem egy pontban sem engedékeny de legalább hangjában rábeszél, békülékeny, diplomatikus simaságú; azonban a július 17-iki minisztertanácsban Rechberg és Schmerling még ezt is ellenezte. Ekkor teszi

;

;

332

ÖTÖDIK FEJEZET,

Schmerling húzott ki zsebébl egy leiratot, melyet azonban Vay és Szécsen nemcsak nem fogadtak el, hanem tüstént el is távoztak s

még

az nap Apponyival együtt

oly elterjesztést tettek az uralkodónak, le

a

ezt

leiratot,

nem

jelöli

jait,

más

mert

meg a magyar

kérdés megoldásának mód-

eszközt, mint a hatalom

alkalmazását,

nem

a

nyújt,

legkedveztlenebb

kiegyenlítésre

kozó módok közül egyet sem használ alapformáihoz merev ragaszkodással

a lényeget; s

nem

hogy ne küldje

nem magyar tanácsosok müve,

fel,

ajánl-

a diploma

áldozatul dobja

egyéb, mint a szakítás formulázása

a hódítás, a teljhatalom minden alkotmányossággal

ellenkez ily elmélete okvetetlenül fölidézi a fölkelés jogának elméletét. Lehet, hogy az általok ajánlt mód sem fog megoldásra vezetni, de ne engedje az uralkodó ennek éppen ily alakban meghiúsítását, mely hosszú idre lehetetlenné tenne minden

közremködést, milyenre Rechberg és Schmerling

k s

Azonban a

általában a centralisták

befolyása

meghiúsította e kétségtelen

törekvését

s

totta.

„oly irányú

törekedtek*.

h

tanácsosok

az uralkodó a minisztérium leiratát válasz-

Ebben kimondott elvéhez következetesen kívánt mert ha már minisztériuma van, reá hallgatott

eljárni,

azonban ezzel Magyarország érdekeit többé nem az összbirodalom érdekeinek rendelte alá,

hanem egye-

nesen az osztrák bürokrácziának szolgáltatta

Vayék ekkor már

el voltak

is

ki.

készülve a lemondásra.

Elbb azonban még egy

kísérletet tettek a Zsedényi-

féle leirat átdolgozásával,

melyet utóbb a Pesti HirnöJc

(246. szám) magasztalva tett közzé s az

^

akkori lapokban

Utóbb Vay a

Pestig

programm gyanánt

élénk vitára

adott

Napló 1861 november

alkalmat.^

elsei

számában

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

Ez az

új szöveg inkább

mond

333

kevesebbet, mint többet

a Zsedényiénél. Kihagyja a leányág kihalása után a királyválasztás jogának visszaszállását a nemzetre s a

német szövetséggel kapcsolatra vonatkozó közös ügyekre

és

pár új törvényczikkel

reálunióra

többet idéz és kimerítbb

;

részt; a

betold egy pontot az adó

katonai behajtásának szükségérl, a

megyék

álláspontjáról, mert határozataikkal a

megoldásra Hézve

új kételyeket ébresztettek s ezekre

nézve az ország-

gylés intézkedését

helyt

Több

elvárja.

helytelen

azonban a

Zsedényi szövegénél engedékenyebb, még pedig nemcsak hangban, hanem tartalomban is. így a közösügyek között pénzügy helyett csak „közpénzügyet" említ; a 48-iki törvényeknél mellzi azt, hogy a personal uniót elször ezek hozták be s e helyett csak a kölcsönös érdekeket említi, melyeket ezek tisztába nem hoztak a ;

48-iki törvények általános módosítása helyett csak „több

czikk" módosításáról szól; némi közeledést próbál, midn

a feliratnak az esetenként való érintkezést igér fontos

nemcsak enyhébbé teszi a Zsedényi hanem betold két új pontot, melyek elsejében azt mondja, hogy itt nincs szó sem Magyarország alárendelésérl, sem si alkotmányát megszüntet egybeolvadásról, hanem a „közös" mködés meg-

pontjára

utal.

Itt

rideg szövegét,

erre

nézve a következ felvilágosítást

eredeti, talált,

Dessewfify-féle

módosított

tétette

javaslat

közzé

Midn az nem

akkor került ez a javaslat sznyegre, de nem volt Vay

végleges megállapodása;

st fentartotta

az értekezést a

tanácsosokkal, kik akkor érkeztek fel Budapestrl

harmadik,

st

negyedik javaslat

is

ban tárgyalni sem akarták^ hanem el

:

elfogadásra

készült; a

s

f magyar ekkor egy

dönt körök

azon-

a leküldött szöveget fogadták

Schmerling és Perthaler módosításaival, a mi Vayék lemon-

dását okozta.

;

ÖTÖDIK FEJEZET.

334

hogy az októberi diploma alapján egyelre átmeneti intézkedésekrl van szó, de reméli az uralkodó, hogy az országgylés bebizonyítja, „mikép ama jóhiedelem és szinte szándék állapításáról

a másodikban

;

kifejti,

nem egyedül a korona sajátja"; végül szlavonországi

szerb

és

az erdélyi, horvát-

kérdésben megígéri hazánk

területegységének örök idkre biztosítását.

A leirat ily szövegezésének

czélja most is

ugyanaz

nem zárni el a további tárgyalások lehetségét s utóbb Deák is elismerte, hogy csakugyan nem zárta volna volt

el.

:

Ezért

már hangjában a korona régibb

alkalmazza; és noha egy féle leirattal,

trl

leiratai

modorát

fakadt a Schmerling-

benne „parancs", „komoly

intés", a „ren-

deletek pontos teljesítésének elvárása", a teljhatalom,

tonosságot.

a jogfoly-

említve nincsenek, s elismeri

jogeljátszás

Azonban a Deák-párt

fogadhatta volna

el,

ezt

éppen oly kevéssé

mint a tényleg leérkezett leiratot

mert a 48-iki törvények csupán alaki elismerése végre

sem más, mint udvariasabb megtagadásuk. Ezek

át-

alakítása és az a határozott kívánat, hogy alkotmányunk

a koronázás

eltt

módosíttassék,

nemcsak

e törvé-

nyek tagadását, hanem a koronázási tény közjogi jelentségének megváltoztatását jelentette mert ez ;

minden koronázáskor nem a hozott és hozandó törvényekre teend esküt, hanem az alkotmány mindannyiszor

való

közjogunkba.

revisiójának

Nem

szól

elvét

ültette

volna be

továbbá ez sem a törvények

megváltoztatása eltt a felels kormány mellzhetetlen életbeléptetésérl, mely a kezdeményezést alkotmányos

úton a korona nevében tegye

meg

és kifejezetten

magán

hordja annak az alkalmazkodásnak bélyegét, melylyel

k

a bécsi állásponthoz simulni kényszerültek.

Azt azonban az akkori szabadelvüpárt

nem

igaz-

DEÁK MÁSODXK FELIRATA.

335

ságosan vetette Vayék szemére, hogy

k szolgáltatták

Schmerlingéknek a personal unió ellen azokat az érveket, melyeket Deák második felirata oly fényesen megczáfolt, mert ezeket gr. Szécsen és Zsedényi adták; de akkor

nem

hogy ennek és

tudta a közvélemény,

a leküldött leiratnak ugyanegy, a Zsedényi szövege szolgált alapul,

melybl

az utóbbit dr. Perthaler János,

a Botschafter egyik munkatársa,

Schmerling

bizal-

masa fogalmazta. Az eredményt tudjuk. Az uralkodó ezt a szöveget sem fogadta el s Vayt és Szécsent, kik a magyar

st

tanácsosokkal egy módosított harmadik,

de tárgyalásra sem méltatott javaslatot július 18-ikán fölmentette.

Antal, gr,

Fcancellár

elbb prágai kormányzó,

Esterházy Móricz, a ki

is

lett gr.

késbb

dicsekedett

vele,

19-ikén,

némi

július

lemondott, 20-ikán

is,

a ki egyébiránt Vayhoz július 30-ikán

azt

mondja Zsedényirl, hogy az október

létrejött cancellária dolgát

lingékkel

kezet

fogva,

Forgách

tárczanélküli miniszter

hogy nem tud magyarul. Ekkor marasztás után Zsedényi

negyedik,

készítettek,

is

rontotta el

hát mögött

írt

Szgyény levelében

20-iki alapon

mert Schmer-

;

a magyar taná-

csosok politikáját népszertlenné tette

s

az erszakos

beavatkozás javallásával ezt egyenesen elkészítette.

De

ez

bvebben nem

tartozik ide.

A leirat

kiadatott

Beké Kálmán (udvari tanácsos) aláírásával; másolatban már aznap este Pesten Apponyi György kezében volt, azonnal közölte

július

21-ikén gr. Forgách Antal

és

Deákokkal, kik egyébként július 10-ike óta

el

voltak

készülve a lehet legrosszabb leiratra. Bizonyítja ezt

egyebek közt az, hogy egy új országház építésérl az országgylés bizottságának jelentését, többeknek és

Deáknak

is

felszólalására, a

ház

félretette

;

mert, mint

ÖTÖDIK FEJEZET,

336

Bónis Sámuel monda: meglehet, hogy az elre ígért oly szinte leend, hogy országházra

válasz „igenis

nem

Lónyay László pedig szükségesnek tartotta az idk és körülmények szerint, hogy el ne késsenek vele, az erszakos adóbeszedésrl azt a határozati javaslatot adni be, hogy a ház addig, míg a törvénytelen adónak „a mvelt Európa történetében hallatlan, csak tatárrabláshoz hasonlítható módon, katonai karhatalommal erszakos behajtása meg nem sznik, sem a várvavárt királyi leirat, sem semmiféle szükség

lesz"

;

egyéb országos dolgoknak tárgyalásához nem fog." ezt a kiküldött bizottság munkálatának

És indokolta

természetszer késésével, de egyszersmind a mindenkit felháborító hallatlan erszakkal. Igaz,

nem

rozatijavaslatot

hogy

tárgyalták, de azért

ezt a hatá-

nem kevésbbé

emléke e napok szomorú történetének. Július 19-én

már ismeretes volt a Vayék felmentése az ;

tek róla; Nyáry

leirat

megközelít tartalma

e napi rövid ülésen

nem gyzött

a „határozat" igazolását

már

s

beszél-

örvendeni rajta, mert benne

látta.

Augusztus 22-ikén csak jóval 12 óra után nyitotta

meg

Grhyczy a ház ülését

kísérlettel

mint

br.

;

Apponyi

t. i.

egyenesen az uralkodóhoz

Orczy Béla

néhány bosszantó

írja,

még egy

utolsó

táviratozott, mert,

annyira megütdött a leirat

tételén s

még

egyszer kérte a leirat

visszavonását, de hiában. Felolvasás után üléseit a ház

bizonytalan

idre

elnapolta,

magánértekezleten tzi

ki,

azt

határozván,

hogy

a vélemények egyesítése

után, a legközelebbi ülés napját.

De nézzük teljes

tn

végre a centralisták és Schmerling e

gyzelmét

tanúsító leiratot.

Els

sorban

is fel-

kemény, st hang másodmegtorlást kifejezni kívánó ellenszenves az

az

egészen átvonuló

szigorú,

;

DEÁK MÁSODIK PELnUTA. szor,

a mit akkor

nem egy

is

hangulat,

mindenki

tudott,

nem egy szándék

337

hogy nem egy kéz, mve hanem egy ;

melynek jogi részérl az Oesterreichische Zeitung már akkor megírta, hogy magyar kéztl ered tulajdonképen a magyar cancellária elé s frésze került els, Zsedényi-féle javaslatból van véve. Ezt annál inkább megtudták Pesten, mert Zsedényi maga megírta Ghyczynek július 20-ikán, hogy a leirat eleje egy „mixtum compositum" kezdete a Dessewffy-féle javaslatból, a personal unió ellen a magyar törvényekbl merített okoskodásai, miut nagyon is lényeges rész, az övébl van véve végre a többit a minisztérium maga tette hozzá, így azt, hogy az októberi diplomát az uralkodó saját teljhatalmából adta ki, mely az ott elsorolt feltételek szerint az ország alkotmányát visszaadja, de összetákolás,

;

;

a 48-iki törvényeknek ezekhez alkalmazását rendeli;

továbbá

azt, hogy

a birodalmi tanácsba a követküldésnek

a februári pátens szerint keU történnie hogy a lemondó ;

országgylés beleszólását nem engedi meg, mert V. Ferdinánd, midn a császári trónról lemondott, a többi királyságokat s így Magyarországot is

levélre nézve az

beleértette.

Mindebben Zsedényinek igaza van de ha a leiratból s a Zsedényi szövegébl azt látjuk, hogy a leiratnak mintegy kétharmada van kiírva belle, sokhelyt elhagyva, ;

máshelyt megtoldva egy-egy határozott, katonás, ellent-

mondást kizáró

kitétellel, hogy Erdélyre, Horvátországra,

a nemzetiségekre vonatkozó részekben is

s

a befejezésben

ki-kiszed egyes részeket belle s mindez jellemz arra

a befolyásra, melyet Zsedényi szelleme gyakorolt kevéssé meglep, hogy a bécsi centralisták gatott Schmerling

még Zsedényinél is tovább

hogy nem tehetett mást, mint hogy Ferenczi

:

Deák

által

F. élete. H.

is

:

nem

támo-

ment, úgy, lemondjon. 22

ÖTÖDIK FEJEZET.

338

A

leirat

évszázados törvényeinkbl

a feliratban

kifejtett jogainkból egyet sem enged meg; a

egyetlen jogi szempontját

nem

el

felirat

merben

fogadja,

áUásra helyezkedik nemcsak a f, hanem

ellentétes

a részletkérdésekben

Elismeri

is.

hogy az

ugyan,

októberi diplomában a pénz- és hadügy, Magyarország régi alkotmányos

törvényeitl

eltérleg, a birodalmi

tanács hatáskörébe soroltatott, de

önállóságának

nyos

ebbl nem alkotmáhanem inkább

veszélyeztetése,

megszilárdulása következik. A magyar országgylés joga

régen csak az adó kis részére terjedt; az 1723-ikiI t.-cz.-ben elfogadott

küls

és

bels sikeresebb védelmére, hanem a

dalmiegység szilárdabb megalapítása végett is

mibl

tehát

a

—

11.

pragmatica santio nemcsak hazánk

felirat az

örökösödés rendjét

personal uniót magyarázta

ki,

realunióra vont következtetést.

abból a

E

biro-

köttetett; s

a tiszta

leirat

a tiszta

szerint

megmondja

ugyan, hogy a Szent István koronájához tartozó országok beolvasztását az uralkodó

nem

tervezi, tehát az

1790 :X.

t.-cz.

értelmében egy világosan kifejezett belkormány-

zatot

meg

kell adni

belle személyes

;

unió.

de semmiesetre

A

nem következik

pragmatica sanctiónak a trón

egysége, a hadsereg és pénzügy központi vezetése természetszer eredménye; külügyi képviselete Magyarországnak külön sohasem volt, a birodalom szükségleteiben részt venni^ terheinek egy részét elvállalni tartozik.

Ezek után

rátér a realunio

tüzetes bizonyítására,

mely az 1723:1. és II. t.-cz. „minden szavában ki van jelentve és következményeiben félreismerhetlenül igazolva". Erre idézi az 1723:

CXIV.

XXL, XCVIII.

3.,

ClV. és

melyek központi kormányra

t.-czikkeket,

utal-

nak, továbbá az 1741 IV. t.-cz.-et Mária Terézia férjének :

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

uralkodótársul

s

339

a kiskorú trónörökös esetében gyámul

elfogadása tárgyában, mely tehát az 1485

:

11.

a nádor gyámságára vonatkozó intézkedését

A

t.-cz.-nek eltörölte.

personalis uniót megpróbálták létesitni a 48-iki tör-

vények, de ez

rázkódásokra vezetett. Az

veszélyes

októberi diploma által az uralkodó „királyi teljhatal-

mából" az ország alkotmányát visszaállította a megs ennek az összbirodalom érdekeivel

felel korlátok közt

összeegyeztetése végett hívta össze az országgylést,

mely helytelen alapra helyezkedve, a 48-iki törvények visszaállítását elfltételül sürgeti.

Ámde

e törvények-

nek az egyenlséget, a birtok- és hivatalképességet, az urbért, tizedet s más jobbágytartozásokat eltörl, a közteherviselést, katonakötelezettséget, választási jogot biztosító

e diplomával

s

a február

általában eddig soha el elismerni

—

;

uralkodó

az

törvényeit

diplomában megersítette

az

októberi

azokat, melyek ellenkeznek 26-iki

nem

pátenssel,

ismerte,

„a mint

úgy jövre

mire magát személyesen kötelezve

tartja

— nem fogja". Ezeknek hozzáidomítása az

beri

diplomához

a koronázó

hitlevél

is

nem októ-

elfeltétele

s

hogy e módosításokat a ház mielbb felküldje. Tehát ebben egy forradalmi alapelv van kifejezve, mely szerint a törvények csak azokat kötelezik, elvárja,

kik közvetetlenül beleegyeztek.

Az októberi diploma

mond tovább

a leirat

és februári pátens szerint

— a birodalmi tanácsba a követ-

küldés módjai tárgyalandók tása hosszabb

—

idt kíván

s

;

de mert ezek megállapí-

augusztusban a birodalmi

tanácsban fontos ügyek tárgyalandók, meghagyja, hogy addig az országgylés ideiglenesen intézkedjék. Ezek megtörténte után, az országgylés kiegészítése önként

megoldatik a következ módon: Erdély 48-iki uniója 22*

a

340

ÖTÖDIK FEJEZET.

törvénytelen s a nemzetiségek csolat biztosításáig

nem

a birodalmi kap-

és

lehet

róla

szó

;

a viszony-

Horvát- és Szlavonországgal a zágrábi országgyléssel

el külön nemzetiségi si szabadalmaik értelmében a intézkedést az uralkodó magának tartja

közös értekezlet útján készítend törvény alkotandó

szerbekrl az

;

;

de

Mindezek végleges elintézése eltt a koronázó

fenn.

hitlevélre nézve tárgyalásokba

nem

bocsátkozik.

Ferdinánd lemondására nézve az országgylés-

V.

nek a leküldött okiratok

alaki hiányára vonatkozó megjegyzését visszautasítja; új okiratok kiállítására szükség nincs midn V. Ferdinánd az oklevél szerint ;

„az ausztriai

császárság

minden

és

alatta

egyesült

királyságok" trónjáról lemondott, ebben Magyarország is

kétségtelenül bele van

értve.

Az amnestia

elterjesztést a koronázáskor fogja

iránti

tekintetbe venni.

Midn

ekképen az országot beUgazgatási önállásáról megnyugtatja, elvárja az uralkodó, hogy az országgylés az elsoroltakban várakozásának megfelel egyszersmind kijelenti, hogy kiadott törvényes rendeletein s fleg az adó beszedésén, míg rólok alkotmányos, ;

intézkedés

nem

történik, változtatni

nem

fog.

Ez a leirat lényege, mely annyira felharagította Deákot is, hogy egy ellenzéki képviselhöz a felolvasás után így szólt: „No, barátom, most már mind határozatisták vagyunk".

annak csoló,

fejtegetése,

kemény

Nem

hogy mi

tartozik

bvebben

ide

oka ennek a paranhangnak; csak röviden

volt az

és kíméletlen

említjük meg, hogy a centralista párt eltérbe jutásán kívül

fleg az akkori és megelz megyei mozgalmak s

az országgylés adóelleni munkálatai tekinthetk egyik

f okúi; másik f ok az uralkodó bosszúsága azok ellen, kik t az októberi diplomára, éppen azzal beszélték rá.

DEÁK MÁSODIK PELHUTA.

341

hogy Magyarország részérl ennek elfogadása

biztos.

Ezért léptek a februári pátens emberei eltérbe októberi férfiak közül

Vay július

;

az

22-ikén birtokára ment

Oolopra és augusztus 21-ikén, mint már a borsodmegyei

mezcsáti kerület

igazolt

képviselje, vett részt az

országgylésen.

A

felirati

már

párt

július 22-ikén délután

4 órakor

értekezletet tartott az Európa-szállodában s kiküldött

nyolcz

(Deák,

képviselt

Eötvös,

br.

gr.

Andrássy

Lónyay Menyhért, Klauzál Gábor, Gorove István, Kazinczy Gábor), hogy a teendkrl értekezzék a határozati párt nyolcz kiküldend tagGyula,

Szalay,

jával és megállapodásaikat zárt ülésre adják be, mely

egyszer szavazással döntsön. A két párt (Tisza, Nyáry, Podmaniczky Frigyes, Bónis Sámuel, Kállay Ödön, Komáromy György, Várady Gábor, Terényi Lajos) br.

megbízottai július 23-ikán

értekeztek

elsnek

szólalt fel, kijelentette,

hatatlan

;

hogy a

elször.

Deák

leirat elfogad-

de minden része megczáfolandó egy második

feliratban s végül ki kell mondani,

fonalát a leirat eltépte.

Ennek

ily

hogy az egyezkedés határozott kimondása

Nyáry kívánsága volt. Midn többen mindezt határozatban akarták kifejeztetni. Deák azt felelte, hogy ennek megírására nem vállalkoznék. Fölirat jobb benne több mondható el szól a fejedelemnek, az egész világnak, a ;

;

határozat csak az országnak. látja

sem

hasznát,

A forradalmi lépésnek nem

sem szükségét

E

;

maradjunk a szoros

végkövetkezménye mindkettnek egy: a határozaté az országgylésnek önmaga által való elnapolása a feüraté, hogy az egyez-

törvényesség terén.

mellett

;

kedés fonalát elszakítva

látják.

Most még azt kérdezte, hogy ha az összehívandó zárt ülésben a felíratlak

többségben lesznek, készek-e

;

342

ÖTÖDIK FEJEZET.

a határozatiak Kállay azt

nem

ülésben lemondani a vitáról ? Erre

nem

:

Ebbl

gyzelme

vita

támadt

;

—

—

monda Deák maga részérl a hatá-

Akkor

!

lehet szó egyességrl

rozatiak

a

nyílt

felelte

ö a

esetén lemondott volna a föliratról. ;

végül

Deák maga fejezte ki, hogy meg kell írni. Erre a föl-

föliratot és határozatot is

íratlak

magok részérl Deákot kérték

fel;

a hatá-

rozatiak hosszas vita után Tiszát, Várady Gábort és

Terényi Lajost küldték ki a szövegezésre. Az utóbbiak

elvévén a

leiratot,

folat tételeit s

javaslatot.

A

minden pontra összeírták a czá-

ekkor mind a hárman készítettek egy Tiszáét találván

legjobbnak,

a másik

kettbl némi kiegészítéssel ezt fogadták el. Deák szintén részletes tanulmányozás után

nekiült

a válasz megírásának, noha környezete ijesztette, hogy

hiában dolgozik, a határozatiak

le

fogják

szavazni

de Ghyczynek, ki ismerte a másik javaslatot a kett közt a különbséget, sikerült

Dessewffy Emil július 30-ikáról

Deák már három nap hat ívet

kaszához

s

;

írta

Vaynak, hogy

óta be van zárkózva; összeírt

a czáfolatban ért

s látta

t megnyugtatni.

még

csak a

leirat 15-ik sza-

tehát ahhoz a ponthoz, mely az 1848-iki

törvényeknek csak részben való elismerését tárgj^azza. Hozzáteszi Dessewffy, hogy Zsedényi „legistikus okoskodásait, úgy látszik, pulverizálni akarja".

Deák még az értekezletek eltt nekimunkának s késbb is több napon át még

Mindenesetre fogott a

mindig dolgozott rajta

;

csak augusztus 5

— 6-ikán

lett

vele kész. Addig is a leirat ú. n. törvényes okoskodásai

b

anyagot adtak a lapoknak a czáfolgatásra, a mi annál természetesebb volt, mert a leirat juridicus része több helyt oly törvényekre hivatkozik, mintha nem annak a bebizonyítására idéztetnének, melyekre alkalmazták

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

ket. Kemény

négy egymásutáni vezér-

ezt

sietett

343

czikkben kimutatni és csak Deák felhívására hagyta abba, hogy ne vágjon az események s a ház meg-

gyzdése elé. Midn úgy

a Tiszáék határozati, mint a Deák

fel-

iratijavaslataaugusztus 7-ikén a két párt bizottsága eltt felolvastatott

:

valami érdekes lehetett e két munká-

latnak egymás után hallása. Lényegében a kett ugyan-

egy alapon áll, ugyanazon törvényekre hivatkozik, ugyanazon állításokat czáfolja s ugyanabból a ténybl indul ki, tudniillik,

hogy a

leirat

hazánk történelmi

jogait,

valamint szentesített törvényeit leglényegesebb részek-

ben megtagadja vagy félremagyarázza. Mindkett megczáfolja a realunióra vonatkozó bizonyítékokat

;

kiemeli

az ország integritásának, a 48-iki törvényeknek megtagadását, az Erdélyhez, Tót- és Horvátországhoz való

közjogi

viszonyunk

félremagyarázását,

mire

nézve

Tiszáék a törvényeket eredeti latin szövegükben is idézik,

továbbá a megyék ostromállapotát; ugyanegy következtetésre is jutnak, hogy a leirat az önállás, a törvények és jogok sérelmes és végleges tagadása. Hasonló tartalmú a tiltakozások természete és összege is, noha ezekben a határozati javaslat bevesz oly részeket, melyek Deák javaslatában hiányzanak. Ilyenek az ez :

idszerinti államadósságok egy részének méltányossági (tehát

nem

jogi)

okokból

tiltakozás az

elvállalása,

úrbéri törvény újabb megersítése és a nemzetiségek

érdekében ellen,

szükségtelenül

sürgetett

hazaárúlóknak jelenti

ki,

törvényalkotás

a kik

a birodalmi

tanácsban hazánkból részt vennének. Ezenkívül hozzá-' csatol

mindezekhez még

laszthatatlan

feladatról

s

indítványokat

kimondja a

néhány ház

ha-

további

tanácskozásának szükségét a közigazgatás megszüár-

;

ÖTÖDIK FEJEZET.

344 dításáról, a

jogegyenlség

teljes kiépítésérl, törvény-

dolgoztatna ki a népnevelésrl,

javaslatot

maradványok

az úrbéri

eltörlésérl, az ipar, kereskedelem, köz-

lekedés rendezésérl, hitelintézetek

felállításáról.

Végül

szerintük mindezt azért mondhatnák ki határozatban, mert az uralkodó megtagadja az 1790 III. t.-cz. ellenére a koronázást s annak elfeltételeit. De e hasonlatok mellett minden egyébben mily nagy a különbség, és Deák javaslata érdemeit éppen ez az összemérés emelné ki, ha ugyan semmi más :

A

szempontunk rá nem volna

is.

rideg jogi fejtegetés,

megszínelve

egy

nemzet

beszél.

E

itt-ott

fölemelkedett

és

határozati javaslat

nem

mellett a határozati javaslat

függ, nem megy a

felirat szoros

Deák

vezetében ecclecticus.

;

a Deákéból

fölháborodott

lelke

elég össze-

sorrendjében,

ter-

sorról-sorra veszi és zúzza

össze a leirat minden mondatát, minden nyílt és rejtett czélzatát

;

lépésrl-lépésre kíséri egész rabulistikáját

érvre érvvel,

tényekkel

st egyre

felel

;

míg

tízzel, ír,

bizonyítékai, czáfolatai

;

okoskodásra dönthetetlen

megsokasodnak eszméi,

érvei,

türelme a részletekben, akarat-

ereje a kivitelben egy pillanatra

sem lankad;

olyan,

mintha egy leültében, egy az igazság, tántoríthatatlan hazaszeretet, törvény és alkotmány által felajzott hangulatból írta volna. Amaz inkább ügyvédi okmány, derék jogi munkálat; emez rendkívüli önmérséklettel irt, magas álláspontú államirat, melyben egyszerre lel kifejezést a nemzet törhetetlen joga de egyszersmind ;

öntudata, biztossága, haragja, fölháborodása, államjogi és politikai helyzetének, az elre szabatosan kimért

törvényesség terének erélyes védelmez készsége, alkot-

mányos államjogi biztosságának önérzete. Természetes, hogy ez a helyzete magyarázza meg

DEÁK MÁSODIK az

els

345

FJiLIBATA.

felirathoz való viszonyát és

ahhoz mérve különb-

Amaz Magyarországnak a múlton

ségeit.

alapuló állam-

jogi követeléseit, szemben az octroyált októberi diplo-

mával és esetleges következményeivel, öntötte nyugodt, méltóságos eladásban a megfelel alakba

egyéb

lenni,

mint szabatos,

;

nem

akart

körvonalakban meg-

tiszta

határozása annak, a mit a magyar, mint történelmileg

meg nem ségi

czáfolható, alapos jogát, mint törvényes örök-

osztályrészét

világos

követeli

;

éppen ezért ez örökre

szövegezése marad egy bizonyos korból és

az adott viszonyok között- nemzetünk jogainak,

midn

veleszületett és fejldött történelmi alkotmányát vég-

veszély fenyegette.

E második javaslat

az

els

felirat

megvédelmezése,

melyet a kormányzati pillanatnyi igények nevében,

hamis hivatkozással az

élet el

nem

hárítható igényeire,

a törvényszövegek és világos törvényfejezetek

mének szándékos

elfacsarásával

értel-

és a császári

telj-

hatalomra való hivatkozással, az erszak nevében, egy

kormánynak emberei az uralkodó mögé állva, s a melynek védje most sem erejét nem zabolázza, sem nemes felháboroelvakult

durván és esetlenül megtámadtak,

dását

nem

leplezi

;

de azért a védelmi

ságodt egy pillanatra

sem hagyja

tért és

higgadt-

el és ezért

benne

a jogfentartás következetessége teljesen ugyanaz.

Midn Deák

a bizalmas értekezleten a határozati

javaslat után fölolvasta a

maga

feliratát,

Tisza rögtön

hogy ezzel tartalmilag egyetért s mivel benne ki van fejezve az, hogy a leirat a kölcsönös értekezés fonalát eltépte, tehát lemond a határozati javaslatról azonban többen mégis ragaszkodtak hozzá. Ekkor Deák kijelentette, hogy az elre megállapított zárt ülés felesleges de a többség azt határozta, hogy azt felelte,

;

;

;

ÖTÖDIK FEJEZET.

346

tartsák meg,

olvassák

mindkét javaslatot

fel újra

s

azután nyújtsák be a rendes úton a házhoz.

Augusztus 8-ikán reggel a zárt ülést a eltt csakugyan megtartották pártközi egyesség

nem jött

s

nyílt ülés

Ghyczy eladván, hogy

létre, így felkészülve tértek

a nyílt ülésre, melyen az elnök,

át déleltt 11 órakor

mellzvén a szokásos bejelentéseket, egyenesen a ftárgyat tzte

ki.

Keglevich jegyz Deák Ferencz nevét

szólítván, röviden elmondta,

talmát

,

ségesnek

nem

mint képvisel,

királyi leirat tar-

fogadhatja

el s

hogy a ház a nemzet akaratát

látja,

alakjában jelentse

ki.

E

Szalay váltotta

szükfelirat

pár sor bevezetés után

olvasta javaslatát, melyben

Az els

hogy a

fel-

terjedelme miatt párszor

fel.

feliratra való

hivatkozáson kezdi, melyben

ház az állami alapszerzdés értelmében a koronázás feltételeit, s azt akarta, hogy a törvényesség és alkotmányosság ne félig, hanem egészen és csonkítás

kifejtette volt a

nélkül lépjen az absolut hatalom helyébe arról

gyzte meg a

házat,

;

de a

leirat

hogy az uralkodó nem a

sanctio pragmatica teljes értelmében kíván uralkodni. Ismétli

röviden

az

alaptörvény

I.

és

II.

czikkének

mely szerint a magát megtartozik hóval király trónralépte után hat koronáztatni. Ámde mind e helyett a leirat alkotintézkedéseit,

az

mányunknak csak

1790:111.

t.-cz.-et,

töredékeit igéri vissza a leglénye-

gesebb jogok nélkül; az uralkodó alaptörvényeinket önhatalmával eltörli s helyökbe császári diplomát és pátenst tesz, miket alaptörvényekl kíván tekintetni

ezek nevében követeli a nemzettl a birodalmi tanácsba lépést, törvényhozási leglényegesebb jogairól lemondást; szentesített törvényeink el

nem

leglényegesebb részét

ismeri s így az alkotmányosság alapfeltételét,

;

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

hogy

tudniillik,

szentesitett

törvényt

347

csak az egész

törvényhozás módosíthat vagy törölhet

s vele az

el,

ország törvényhozó hatalmát megsemmisíti

;

kiegészi-

országgylés által akar a legfontosabb jogokról határoztatni s csak ezek után akarja az országgylést

tetlen

„Mindezek oly alkotmányellenes lépések, melyek a sanctio pragmaticát lényegében támadják meg, mellzve mindazt, mi abban, mint alapszerzkiegészíteni.

désben a nemzet biztosítására föltételképen határozottan

hagyva meg egyebet, mint az uralkodóháznak örökösödési jogát." Ez a kiindulás, mely után a tételek czáfolatába fog. Els sorban szól az adó és katonaállítás jogának kiköttetett s alig

a birodalmi tanácsra ruházásáról kimutatja, hogy az 1715 :Vm., 1790: XIX. és 1827: IV. t.-cz.-ek és még más törvények szerint a nemzet maga határozott vérérl ;

és vagyonáról s így

lyása a múltban terjedt ki

áll

az sem, hogy hazánk befo-

csak csekély részére

mert az egyenes adó mindig országgylési

;

tárgy volt

nem

a közadózás

s

a mennyiben voltak nem-egyenes

az országgylés ezekre

is

adók,

befolyást gyakorolt. Azután

a personal unió ismert magyarázata következik; kimutatja,

hogy a leiratban

idézett törvények

különállását tanúsítják

nemhogy a

hazánk közjogi és kormányzati

realuniót, ellenkezleg, ;

a külügyi képviseletet pedig

a magyar alkotmány fejedelmi jogként ruházta az ural-

kodóra

s erre

nézve igaz ugyan, hogy e jogot nálunk

és Ausztriában a fejedelem

gyakorolja

;

de

ebbl

személye

realunio

miatt ugyanaz

még nem

következik

nem következik az 1741 XI. t.-cz. 4. §-ából, mely az államminiszteriumban magyarok alkalmazását éppen a külügy s nem a kormányzat közössége miatt valamint

követeli.

:

A

magyar hadsereg pedig közösen

harczolt

;

ÖTÖDIK FEJEZKT,

048

Ugyan az örökös tartományokéval, de mindig lényeges amaz közt a különbség törvényhozásunk

volt ez és

önálló intézkedései miatt és az 1848

III.

:

t.-cz.-nek a

hadseregre vonatkozó része csak már régebbi törvé-

nyeink értelmét fejezi

De

sehol

ki.

sem lehetne több törvényt

hazánk

felhozni

önállására nézve, mint éppen a pénzügynél

;

ezért az

osztrák államadósságok jogilag Magyarországot terhelhetik

;

de azért ismétli az

els

nem

méltá-

felirat

nyossági szempontját. Azonban csak, mint önálló, független ország alkudozhatunk az osztrák tartományok képviseletével szó

nem

lehet

lezettséget,

tartozásról pedig, mint a leirat említi,

;

s

a felsorolt törvények

hanem veszély

idején

nem

jogi köte-

nemzeti áldozat-

nem

érdemli a nemhogy most e törvényei félremagyaráztassanak. A közös kormány bizonyítására felhozott 1723 XXI., XCVIIL, CIV., CXIV. t.-cz.-ek sincsenek szerencsésebben idézve, melyek részben nem is kormányzati dolgokról intézkednek az 1741 IV. t.-cz. pedig, mely

készséget fejeznek

ki,

melyekért

zet,

:

;

:

Lotharingiai Ferencz társkirályságáról szól,

maga

elég

volna hazánk önállásának bizonyítására a pragmatica

benne a rendek kimondták, hogy ebbl jövre semmi következtetést vonni ne lehessen, a nádori hatalom sértetlen maradjon, a sanctio nélkül

is

;

mert

társuralkodó a koronázott királyt illet legfbb jogo-

kat ne gyakorolhassa, és végül a többi tartományokkal való közös kormányzásnak minden gondolatát e tör-

vény egyenesen

kizárja.

Az ország jogai tehát nem 1847/8-ban keletkeztek. Ezek csak az újabb idk igényeihez alkalmazták a történelmi jogokat, de új jogokat nem teremtettek és ha netán teremtettek volna is, azok teljes érvé-

;

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

349

nyúek és követeljük összes tartalmukkal ket; mert a nemzetet és királyt egyaránt, míg az összes törvényhozás nem módosítja vagy törli el, az

kötelezik

a kifejezés pedig, melyre

a

mint e törvények

leirat,

hogy hazánknak vannak az összbirodalom iránt, nincs a rázkódásokat sem e törvények okozták,

bevezetésében foglaltra hivatkozik, „kötelezettségei"

benne

;

hanem

e

melyek

akadályok, Ily

meg nem

törvényeknek

tartása s azok az

végrehajtásukat gátolták.

teljes

rázkódások voltak az egész birodalomban, hová

pedig e törvények Beszél a

nem

hatottak.

hogy az uralkodó

leirat arról,

még

teljhatalmával" helyreáUitotta,

sen" a magyar alkotmányt

s

„királyi

pedig „feltétele-

ennek az októberi

diplo-

mához és februári pátenshez idomítását elrendeli. Ez nem a magyar alkotmány visszaállítása; ez nem egyéb, mint a tizenkét éves absolutizmusnak új alakban folytatása ezt el

nem

fogadhatják, mert htlenek lennének tör-

vényhez, hazához, ily történeti

az

önlelkiismeretükhöz.

octroyrozott

s

hogy ez miként

nem

összbirodalom jogait, alapján

származnak

is

méltányolta

E

mellett az

alkotmány, mint a mienk, jobb

az 1848

:

III.

érthet.

„közös

A

k

els fóüratukban, hogy mint független

mint

meg

az

personal unió

viszonyok"

t.-cz. is,

is,

sértette

is

;

ezeket

kimondták

ország, készek

„esetenként szabadon és nyílt szinteséggel érintkezni".

Nem

nem a felels magyar miniszvannak fkép a leirat ellenvetései

a 48-iki törvények,

térium, mely ellen

irányozva,

hanem a

létesíteni

szándékolt

alkotmány

fogja veszélyeztetni a birodalmat, valamint veszélyeztette

a tizenkét évi önkényuralom. Kifejtvén

itt

a javaslat

a valódi történelmi alkotmány alapelemeit és hatását; ezt a következtetést vonja ki

belle

:

„Kényszerített

ÖTÖDIK FEJEZET,

350

egység nem

teszi erssé a birodalmat a közponegységnek eszméje a kiindulás ebben az tosítni akaró újabb tervben is, mely minden más tekintetet feláldoz s mert a mi alkotmányunk ezzel össze nem fér, innen az '^

ellenünk intézett csapás

A

;

;

de mindez czélra nem vezethet.

48-iki törvények egy részére kimondja az ural-

hogy nem ismeri

nem

is fogja. Ehhez ha a törvényhozás egyik tényezje nem is ismeri el ket, ez jogilag érvény ket nem gyöngíti; ezekre újabb megersítés nem is kell; vannak köztök olyanok, melyeken is változtatni akarnának s tenni is fogják, de csak elismertetésök után s a független magyar felels minisztérium elterjesztésére. Még meglepbb, hogy az uralkodó a 48-iki törvényekkel szemben tanúsított elismerését

kodó,

alkotmányos joga nincs

el

s

s

k

és el

nem

jeszteni

1848-iki

de

látszik;

is

kiter-

legmegdöbbentbb, hogy „az magát személyesen

törvények elismerésére

kötelezettnek

nem

tartja^^

Az országgylés jogi

korábbi törvényeinkre

ismerését

törvényeknek

kiegészítését a leirat csak a köz-

kívánt

átalakítása

után

helyezi

kilátásba; de az országgylés a kiegészítés eltt álta-

lában

nem

bocsátkozhatik törvényalkotásba,

lyel az unió szentesített

Erdély-

törvényen alapszik, e törvény

minden ez ellen intézett okoskodása félremagyarázás a birodalomnak Erdélyhez igényei nem lehetnek, az hazánk integráns része. Kiegészít része hazánknak továbbá Fiume és a

végre

is hajtatott

;

a leirat

;

határrvidékek; Horvátországnak pedig azt a törekvését, hogy az osztrák tartományok közé akar bealkotmányosnak nem tarthatják, .,nem gátolhatnák ugyan meg", de bele nem egyezhetnek; nincs

lépni,

joguk Szent István birodalmát szétdarabolni.

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

351

Felhívja a leirat az országgylést, hogy zetiségek jogait

biztosítsa

s

a nem-

ezt mindenesetre tenni

fogja és akarja, a mennyiben a haza közérdeke meg-

de tiltakoznak az ellen, mintha a 48-iki törvények ket elnyomták volna, hogy helyzetük roszkívánja

szabb

;

lett

mint volt a kényuralom alatt vagy

volna,

A

Ausztriában.

a milyen

való

trónról

lemondás, a

számzött vagy elzárt honfiakra nézve fentartják az els feliratban mondottakat. Ezek azok, melyeket a királyi leiratra eladni

politikai elitéltek s a

kötelességöknek

tartották.

Most röviden újra ismétli

a javaslat Magyarország közjogának törvényes alapelveit.

Ezek a következk:

a

pragmatica

sanctio

állami alapszerzdés, mely szabatosan viszonos kötelezettségeket foglal magában; de más kapcsolatot, mint

a személyit

s az erre alapított feloszthatatlan és elvál-

meg nem

hatatlan birtoklást,

1790:111.

t.-cz.

állapit; az

1741: IV. és

értelmében a legfbb királyi jogokat

csak törvényesen megkoronázott király gyakorolhatja;

ugyané törvényczikk

szerint a trónüresedés után hat

magát megkoronáztatni; az 1790 :X. t.-cz. szerint hazánk teljes önállása biztosítva van egy personaUs unió elvei szerint; az 1790:

hóval

Xn.

a király

t.-cz.

tartozik

szerint

a törvényalkotási, magyarázás! és

jog közös a király és országgylés között;

eltörlési

az 1715 VIII. és 1827 IV, :

:

t.-cz.

szerint a

közadó és

bármi egyéb segélyezés és az ujonczmegajánlás kizárólag az országgylést iUeti. A királyi leirat mind-

ezekbl a nemzetet országgylés

megtagadja. Ezek

illet jogokat

rövid felsorolása után

kijelenti

a pragmatica

a

sanctio

felirat,

valódi

hogy az értelmé-

hez és betöltéséhez ragaszkodik; az örökös tartomá-

nyokkal más kapcsolatot, mint ebben ki van fejezve,

ÖTÖDIK FEJEZET.

352

el nem ismer; az októberi diplomát és pátenst el nem fogadja; a birodalmi tanácsba követeket nem

minden ebbe történend országgylésen kívüli választást törvénytelennek nyilvánít; ennek minden intézkedéseit elre alkotmányellenesnek és törvénytelennek jelenti ki az adó- és hadügyet soha a biroküld,

;

dalmi tanácsra

nem

ruházza; ragaszkodik a törvény-

alkotás, módosítás vagy eltörlés jogához, mint a mely

a „teljes" törvényhozást 48-iki

törvényekhez

;

illeti

eltt törvények alkotásába legi

s

ragaszkodik tehát a

országgylés

az

nem

fog

kormányzatát törvényellenesnek

súlya

alá

esnek, a törvénytelenül

kiegészítése

az ország jelen-

;

s

a törvények

kivetett egyenes

és közvetett adókat s ezek fegyveres ervel behajtását alkotmányellenesnek nyilvánítja.

—

„Fájdalommal látjuk, mond a felirat ezek után hogy Felséged a legmagasabb királyi leirat által minden kölcsönös értekezletet lehetetlenné tett s azoknak fonalát végkép megszakasztotta. A legmagasabb királyi leirat nem áll a magyar alkotmány alapján,

—

hanem

az absolut hatalommal kiadott

s

alkotmányunk

lényegével ellenkez császári diplomát és pátenst

f-

törvényl tzte ki, minket pedig a hon iránti kötelesség és képviseli állásunk s önmeggyzdésünk szorosan a magyar alkotmányhoz kötnek, mi csak annak alapján tanácskozhatunk.

E

vezethet.

Nekünk

st nem

két egymástól eltér,

egymással ellenkez irány óhajtott egyesülésre

az irányt legszentebb kötelességünk

tzte ki s azt elhagynunk nem szabad. Mély sajnálattal mondjuk ki tehát, hogy a legmagasabb királyi leirat folytán kénytelenek vagyunk mi is az országgylési értekezletek fonalát megszakasztottnak tekinteni."

:

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

353

A nemzet tehát mkább túrni fog, ha kell; de lemondani nem. „Trni fog csüggedés nélkül, mint sei trtek és szenvedtek, hogy megvédhessék az ország jogait; mert a mit er és hatalom elvesz, azt id

kedvez

és

mirl a nemzet, dott,

félve a szenvedésektl,

önmaga lemon-

annak visszaszerzése mindig nehéz

Trni

séges. s

visszahozhatják; de

szerencse ismét

s

mindig két-

fog a nemzet, remélve a szebb jövendt

bízva ügyének igazságában."

Ha

Deákot,

midn

a

jegyz

felállott s beszélni kezdett,

felszólítására

helyérl

az egész ház és a hallga-

tóság kitör éljenekkel üdvözölte

;

ha a felolvasás

alatt

a javaslatnak csaknem minden pontját viharos helyeslés követte

a végén azonban mindezt felülmúlta a

:

kesült hazafias öröm,

nokot

s

fellel-

min még alig üdvözölt valaha

szó-

melyet a ház Napló-^a ekként kíván visszaadni

„Óriási zajban kitör

taps és sznni

Az elnök

—

ülést; de

közhelyeslés,

nem akaró erre

néhány perezre felfüggesztette az

—

a Napló

írja

hangzottak:

közfelkiáltások"

Határozzunk mindjárt

!"

A

„fölállások és lelkestilt

„Elfogadjuk a

felírást!

zajban Ghyczy tájékozni

kívánta magát a ház hangulatáról, alatt odasietett

léget rázkódtató

viharos általános éljenzés".

Eötvös pedig ez-

a nagy melegben kifáradt Deákhoz, ki

az elnöktl jobbra, a harmadik padsor els székén kérdezte, hogy

nem

ült s

ütközik-e akadályba a felirat azonnal

—

I

—

;

de Lónyay rögtön vissza-

—

Nem felelte Deák ha a ház akarja. Nyáry ugyan bizonyítgatta Ghyczynek, hogy a zárt ülés nem fogadta el a vita nélküli hatávaló elfogadása ?

rozást és szabályellenes

is

midn éppen Nyáry indítványára fogadták el vita nélkül a 200,000 katonát és 42 millió forint hitelt.

vágott az 1848 július

Ferenczi

:

Deák

F. élete. n.

11-iki példával,

23

ÖTÖDIK FEJEZET.

354

—

—

Jól van, jól!

mond Nyáry

—

de Bécsben

lesz ellenvetésök rája.

—

Hát Mária Terézia idejében nem így mondták-e felelt újra Lónyay. percznyi folytonos zaj után Öt Bernáth Zsigmond,

—

ki a „Vitám et sangvinem^-et?

a határozati párt öreg, patriarcha-arczú tagja állt fel, s megindulástól reszket hangon tette meg az indítványt, hogy „ezen alatt

angyali

a feliratot fogadja

el

tollal írt szavak" hatása a ház „általános helyben-

hagyással, minden további tárgyalás nélkül

gúlag"

egyhanmert hazánk szomorú állapota úgy van benne

;

rajzolva, is

meg

hogy nemcsak ket, hanem mindazok

szívét

fogja hatni, kiket a földön a népek boldog-

sága érdekel

;

az alkotmányosság elvei benne oly töké-

vannak kifejezve, hogy a világ összes jogtudósai sem bírnának valami ersebbet és érvényesebbet letesen

hozzáadni

;

bárha terjedelme miatt mindenki igényel-

hetné ugyan részletesebb megfontolását, de e szavak

mind olyanok

voltak,

hogy

kitörölhetetlenül

nyomódtak

az emlékezetbe. Erre a többség legnagyobb része 411va kiáltotta:

„Elfogadjuk",

Ezután Bernáth

fel^

még

reményét fejezvén ki a nemzet életerejében, st azt remélvén, hogy a felirat alapigazságainak megfontolása alkotmányunk békés úton visszaállítását eredis

ményezheti

tanulságul

s

kormánynak a indítványozta, hogy ez

szolgálhat a

jog és alkotmány tiszteletére „a dics irat" minél számosabb példányba kinyomatva, :

ingyen terjesztessék. Most Tisza szólt még, hogy bár „határozat "-ként inkább szerette volna ezeknek az elveknek kimondását, de a nagy többség határozatában

megnyugszik legszentebb

;

„mert a föliratban

elveit,

ers meggyzdését,

egészen lelke titkos sejtelméig kife-

jezve találja". így történt, hogy noha, mint láttuk, a

355

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

egy része azzal az elhatározással hogy javaslatukat, melyrl maga Tisza lemondott, minden áron eladják, ezt a tervét föladta, s bárha néhányan kerestek aláírót, a ki beadja, sem Sárközy József, sem br. Simonyi Lajos, kik leginkább kardoskodtak elbb mellette, most már nem

határozati

ment az

párt

ülésre,

vállalkoztak benyújtására.

Ekkép a nagy többség óhaja pár perczczel utóbb teljesen egyhangú határozattá lett

;

mert az egész ház, mint

egy ember állott fel a javaslat mellett s úgy küldték át a frendiházhoz. Ezen s a következ napon pedig 1600 távirat vitte szét a beszéd leglényegesebb részét az egész

föld

különböz

helyeire.

Apponyi György

augusztus 9-ikén visszaérkezvén, 10-ikén tizenegy órára hívta össze a frendeket, kik szokatlan számmaljelentek

meg

;

a hallgatóság megtöltötte az összes karzatokat.

Almásy Dénes olvasták fölváltva a javaslatot, melyet mindegyre megszakítottak a tetszés, helyeslés, éljenzés hangjai a végén itt is újra perczekig pedig a frendek tartott a helyeslés és kardcsörtetés már nemcsak ismerték a 9-ikére készen lett nyomtatott példányokból, hanem számosan értekezletet is tartottak róla s így benne nem az újság meglepetése hatott, hanem a remekmvek ismert ellenállhatatlan bels ereje, melyeknek az a csodás tulajdonuk van, hogy minél többször és minél mélyebben merülünk beléjök, annál nagyobb gyönyört okoznak s annál inkább vonzanak. Br. Orczy Béla és gr.

;

;

A

rendkívüli hatásra s a felirat ismeretére hivatkozva,

az elnök javasolta, hogy azonnal vegyék tanácskozás alá.

Erre

gr.

Szapáry Antal kiemelvén a javaslat jogi,

törvényes és történelmi teljességét, rajzolván azt,

hogy

az egyesség most a nemzet legnagyobb kincse, jöven-

-dnk legmúlhataílanabb

feltétele

:

indítványozta, 23*

hogy

ÖTÖDIK FEJEZET.

356

kövessék a képviselház egyhangú határozatát s fogadják el „úgy, a mint szerkesztve van, mind formájára, mind tartalmára." Ekkor az egész ház felállott; harsogott újra az éljen és a kardcsörtetés s az országgylés

ekképen, egy nagy nemzeti akaratban való egyesüléssel,

nemes

jövbe is

összetartásával,

varázshatalmat

gyakorolt

diadalmasan megküzdeni kész elhatározásra.

Augusztus 12-ikén a délután

öt órai

ülésen írták

alá a véglegesen megállapított feliratot s ezt

és

a

vetett csüggedetlen hitre s a lehetetlenséggel

Apponyi vitték

fel

is

Ghyczy

Bécsbe. Apponyi ezt táviratilag-

bejelentvén, az uralkodó augusztus 14-ikén délután két

ket

Forgách Antal, gr. Esterházy Mór és gr. Crenneville Boulier Ferencz (hadsegéd) környezetében. Apponyi beszélt elször, érintve a felirat tartalmát és az országgylés kötelességeit; Ghyczy csak néhány szót mondott s átnyújtotta az uralkodóórakor fogadta

gr.

hogy rövid id múlva válaszát „kell megfontolás közölni fogja", A felirat átadása után mind a két nak a

feliratot,

ki

szintén

pár szóban

felelte,

után,

elnököt újra magánkihallgatáson

A

is

fogadta.

ház augusztus 12-én elnapolván

a bizottságok munkálkodtak

üléseit,

mert különben

;

is

csak min-

den érdekldést a felirat sorsa foglalt le. A bécsi centralista lapok elre ujjongtak, hogy az országgyügyvédi feleselgetésnek,

lést eloszlatják s a feliratot

kopott,

rohadt törvényekre

hivatkozásnak, jogtudori

makacsság és rabulista ész szüleményének nevezték, melyet

hanem jurista, vagyis nem gyümölcsöz eszmék, hanem korlátolt formák

nem

nagy és embere írt,

államférfiú,

ki a törvény holt

betibe rögzdött. Külö-

nösen elvesztették mérsékletöket a miatt, hogy a horvát országgylés is megtagadta a birodalmi tanácsba lépést..

357

DEÁK HÁSODIE FELIRATA.

Azt mondták, hogy kár

volt mindezt bevárni

provisoriumot kellett volna alkalmazni

nem

kell késlekedni,

;

;

mindjárt

de most éppen

hogy az átmeneti állapoton minél

hamarább áthatoljanak. Más lapok természetesen másként ítéltek, annál is inkább, mert világos volt, hogy a birodalmi tanács Magyar-, Horvátország és Erdély nélkül fog maradni s így a birodalom jó fele az egészet törvénytelennek

vagy fogja kimondani. A külföldi lapok hogy most kiegyenlítésrl szó nem lehet. Az els leirat oly határozott volt s rá a felelet oly kemény, hogy csak szakítás lehetett ered-

mondta

ki

általában

elismerték,

ménye s különösen afeliratnak az a kijelentése foglalkozket, hogy Magyarország elre kimondta a minden államadósságokban való részvétel megtagadását, mi egy kötend kölcsön esetén Ausztriát zavarokba

tatta

jöv

fogja sodorni. ki,

Más

lap viszont rokonszenvvel emelte

hogy az országgylés most

els

is

nyitva

hagyta az

feliratban hangsúlyozott kiegyezés ajtaját

;

mér-

legelte a melegséget és szinteséget, melylyel kifejti

az örökös tartományokkal a kapcsolat lehetségét és szükséges voltát felsorolja a módokat a terhek megosz;

tására s a közösségre

egymás jogának és érdekének

megsértése nélkül; kijelenti készségét a48-iki törvények revisiójára nézve a teljes alkotmányos eljárás alapján, és

sajnálja ebben az alapkérdésben az ellentétet.

Még más

lap a lehetségek eszméit s a lehetetlenséget fejtegeti

az absolutismusra való visszatérés szándékára nézve.

Annyi bizonyos, hogy a vetetlen környezetében

felirat

az uralkodó köz-

rendkívüli hatást

Deák felolvasta munkáját,

tett.

Midn

állandóan táviratozták Bécsbe

a szöveget és a felolvasás után kevéssel az egész For-

gách fcancellár eltt

állt,

ki

már három órakor az

:

ÖTÖDIK F3UEZET.

358

uralkodónak szószerinti szövegben elterjeszthette. Az is

bizonyos, hogy 13-ikán, tehát Ghyczyék bécsi útja

eltt,

már minisztertanács

állítólagos leirat

is

volt e tárgyban,

véleményeltérés volt

kérdésében

;

de úgy

a feloszlatás

melyen és új

a többség tüstént

látszik,

a feloszlatásra szavazott. Ghyczy és Apponyi augusztus 14-ikén déleltt, megérkezésük után azonnal, tanácskozást tartottak Majláthtal és Forgáchcsal állapodtak meg, melynek

Ignácz feladata

lett

megszerkesztése

volna.

Ha

írták volna oly határozottan,

lítésrl szó

sem

;

leiratban

Rohonczy

az európai lapok

hogy

itt

lehet és legalább

nem

egyelre kiegyen-

is

ezzel az ország-

nem tárgyalhat, hogy poliels feliratra adott kemény leirattal

gyléssel az uralkodó tovább tikai hiba volt az

egy pártba mintegy belekényszerítni az egész alsó és felsházat, melyekben elején különböz pártok voltak

nem

hogy talán Bécsben csakugyan egy újabb leirat elve nyert volna többséget, miben a magyar közvetítk eléggé fáradoztak. így azonban már a két elnök kihallgatása eltt egy pontban az országgylés azonnal feloszlatásában meg volt az egyetértés s a tanácskozásokban, melyek az uralkodó elnöklete alatt az összes minisztérium, a Bécsben tartózkodó fherczegek s a hatóságok vezeti jelenlétében tartattak, inkább csak arról folyt a vita, hogy mi legyen azután, min módon kormányoztassék Magyarország, melyben zavarok kitörésétl is lehetett tartani. A félelem ugyan felesleges volt de annyi bizonyos, hogy Coronini tábornok Pestrl Bécsbe hivatott és titkos utasításokat lehetetlen,

:

;

kapott; Morvaországból

Magyarország

pedig csapatokat indítottak

felé és hg. Lichtenstein a porosz udvar-

hoz külön megbízatást nyert.

Azoknak a tárgyalásoknak, melyeket Apponyi,

DEÁK MÁSODIK FELIBATA.

359

MajláthésForgách folytattak, volt az eredménye Forgách következ javaslata: Az országgylést nem keU feloszlatni,

hanem nevezzen

ki az uralkodó minisztereket

a 48-iki törvény értelmében, kivéve a közösügyi

tár-

gyak tárczáit, a kik jelentsék ki az országgylésnek, hogy a kormány ugyan nem teljes még, de megbízást kaptak, hogy a 48-iki törvények közjogi részérl terjeszszenek be megfelel javaslatokat, melyek letárgyalása után a kormány kiegészíttetik. Ezt azonban a minisztertanács nem fogadta el. Második javaslata ez volt Az országgylést nem feloszlatni, csak elnapolni kell s e közben a kormány magyar bizalmi:

férfiakból hívjon össze egy bizottságot

vények

részének

közjogi

megfelel

a 48-iki

tör-

formulázására,

melyben, ha az illetékes tényezk mind megegyeztek,

akkor elbb az országgylési pártok vezérférfiaival tárgyalják le s ha aztán ezek

is

elfogadták,

48-iki alapot fogadja el az uralkodó

;

akkora

mert a revisiora

a többség ekkor úgy is biztosítva van. Azonban ez a terv sem tetszett s a Rajner fherczegnél

tartott

értekezletek

mellett döntöttek.

végre

is

a

feloszlatás

Már augusztus 17-íkén délután meg-

állapodtak a rövid leirat szövegében

is

;

tehát a mani-

festumot elejtették, mint akkor mondták, kívánatára, mely nagyon

ers

gr.

Forgách

kitételeket tartalmazott

hazánk

ellen s a nemzetiségi izgatásokat elsegítette

volna

egyszersmind elhatározták az erdélyi ország-

;

gylés dett a

összehívását, mert legalább ebben reménykekormány, hogy az októberi és februári alkot-

mányt elfogadja. Mind e sikertelen kísérletek után, mondhatni a végs pillanatban, Apponyiék még egy végs javaslatot tettek, hogy oszlattassék hát el ez az országgylés de egy újat a 48-iki törvények sze;

ÖTÖDIK FEJEZET.

360

azonnal hívni, mely bizonyosan enge-

rint össze kell

dékenyebb

lesz

tlük,

nem

ilyet

;

midn

de

errl

biztosítást kívántak

adhatván, a kérdést ebben az alak-

így augusztus 18-ikán már végleges a megállapodás a provisoriumban, s a magyar taná-

ban

is

lett

elejtették.

csosok sugalmazására Forgách csak annyit

hogy a leiratban általában országgylés összehívásának

bírt kivinni,

határoztassék

meg

az

ideje; továbbá ejtsék el

a birodalmi tanácshoz az uralkodó nevében

küldend

újabb állásfoglalást a februári pátens mellett,

minek

hogy az uralkodó személyes állásfogmellzve, ne zárják el a tle kiindulható megoldás útját. Mondják, hogy Apponyi és Majláth még az utolsó, augusztus 18-iki minisztertanács eltt, mely

czélja az volt, lalását

még egyszer beszélni akartak Schmerlinggel de nem fogadta ket, noha Plener pénz-

véglegesen

döntött, ;

ügyminiszterrel mentek hozzá, és az utolsó pár tanácskozásba, Forgáchot kivéve, egy magyart,

Ferencz erdélyi cancellárt

Ekkor Ghyczy, a sítést kapott,

még br. Kemény

sem hívták meg.

ki Apponyitól errl hiteles érte-

augusztus 19-ikére minden pártból össze-

sen 30 képviselt

hitt

meg a megyeházba annak

megbeszélésére, hogy mit tegyenek az eloszlatás ügyében. Deák egy jegyzkönyvi óvást tartott szükséges-

elmondván tartalmát, mind helyeselték. Megállapodtak, hogy mihelyt Ghyczy a tényleges eloszlatásról értesül, hívja össze a házat, tegyen jelentést a felirat átadásáról, ott valaki indítványozza az elleges intézkedés szükségét a ház eloszlatása esetére s ekkor

nek

s

Deák adja el intézzék

javaslatát, de mindezt

elbb

zárt ülésen

el.

Augusztus 21-ikére Ghyczy újra összehívta ezt a midn már tudva volt, hogy az eloszlató képviselt, 30

DEÁK MÁSODIK FELIRATA. rendelet vagy

leirat

még

Ezen Deák felolvasta az

361

az nap estére megérkezik.

óvást, melyet általános helyeslés

melyen eladta óvását s itt is nagy tetszéssel és férfias megnyugvással fogadták; azonban Tisza feláll s megújítja határozati javaslatát, a mi hosszabb vitára adott alkalmat. Némelyek helyeselték, mint az óvás fogadott. Ezután tizenkét órakor zárt ülés volt,

Deák

újra

kiegészítését,

mások, mint a

felirat

után szükségtelent

azonban Deák helyesl felszólalására elfogadták azt is. Ezen br. Vay Miklós, és feleslegest, ellenezték

már mint képvisel

;

vett

részt

s

a délután tartott

rendes ülés megválasztatását igazolta.

A nyílt ülést délután négy több bejelentés után

a második

óra után tartották, melyen

Ghyczy jelentését olvasták

fel

Ezután közmegállapodás

felirat átadásáról.

szerintBónis Sámuel szólt s röviden jegyzkönyvi köszönetet indítványozván az elnöknek, intézkedésre hívta fel

a házat a már köztudomású feloszlató rendelettel szem-

ben

;

mert a törvény

vazása fel

s

nem

godt

a ház az adó megsza-

szerint

a múlt évi számadások megvizsgálása eltt

Ekkor Deák

oszlatható.

méltósággal

hallgatta

állt fel.

végig az

A

ház nyu-

egyszer, de

éppen e miatt nemes és emelkedett eladást. Rendes körülmények közt tudni lehet, hogy a ház monda mikor oszlatható fel de mivel most a legfbb hatalom

—

—

;

még

alakjában sem viszi törvényesen a kormányt, míg

kezökben az eszköz, addig fejezzék ki óvásukat „az iránt, a mi eddig és ezentúl törvénytelenül történt és történendik" tehát tegyék ma, mert a holnap már a sors kezében van. Az Óvás tartalma magától értetd volt e viszonyok közt. Kifejezi, hogy az országgylés czélja a magyar alkotmánynak, mint mködése alapjának vissza;

állítása

volt;

ez

nem

sikerült s kiegészítetlen alak-

ÖTÖDIK FEJEZET.

362

jában csak az ország jogainak védelmére

A

szorítkozott.

kölcsönös értekezések fonalát tettleg a királyi leirat

meg, mely meggyzte az országgylést, hogy nem a pragmatica sanctio értelmében akar uralkodni s ezt a meggyzdést meg fogja ersíteni az országszakította

a király

gylés

feloszlatása az 1848

ezt a költségvetés

:

IV. t.-cz. ellenére

elkészítésétl s a múlt

;

mely

évi szám-

adások átvizsgálásától

teszi függvé, a mi pedig az alkotmány tényleges visszaállítása eltt nem történhetik meg. A törvény továbbá három hó alatt új ország-

gylés összehívását

rendeli

a törvény újra sértve

;

ha ez nem történik meg, minden ily eljá-

Tehát

lesz.

rást a tizenkét évi absolutismus

tenek

a hatalomnak ellent

k

folytatásának tekin-

nem

állnak, de mindezek hogy minden jogilag fennálló törvényeinkhez és így az 1848-ik évben szen;

ellen óvást tesznek és

tesített s

kijelentik,

országgylésileg

vényekhez

minden

^^

is

meg nem

változtatott tör-

ragaszkodva, a hatalomnak mi azokkal ellenkezik, alkotmány-

szorosan

oly lépését,

ellenesnek fogják tekinteni".

Hangsúlyozta továbbá az óvás befejezése után Deák, hogy nekik egyetlen fegyverök a törvény és ügyünk igazsága, mely a történelem tanúsága szerint végre gyzni fog. A törvényesség tere az egyetlen, melyen

er

fegyveres

er

Ezt

eddig a ház, tegye ezt ezután

tette

nélkül fegyveres

ellen megállhatunk. is

;

tegye a

hazában mindenki, tegyék ugyanezt az egyes törvényhatóságok. ,,A törvény oly nyugalmat ad a léleknek, hogy a legsúlyosb eseményeket is, ahhoz ragaszkodva, be lehet várni, és éppen ez fogja elidézni azt, mi a trésnél legfbb, hogy méltósággal trjünk^ a méltóságot pedig a törvényesség adja meg; semmi

—

más."

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

Deák eladása

elbb

valamint

(alatt,

363

utána,

és

valami egész csodálatos nyugalom uralkodott a kedé-

Nem volt semmi semmi gyász inkább der volt, ha lehet szóval jelölni, minden arczon csak fönn a leve-

lyeken, határozottság a szivekben. levertség, azt e

;

;

gben

zúgott a vihar, mintha jóslattal

terhesen ele-

gyedett volna a magasztos jelenetbe.

Most Tisza

tett indítványt egy határozati javasmelyben a nemzet sorolja fel azokat az elsrend tárgyakat, melyekre nézve intézkedni óhajtott volna s melyeket egy, a törvényesség alapján összehívandó országgylés legels teendinek tart. Ilyen pedig három van a nemzetiségek igényeinek kielégítése az ország latról,

:

területi és politikai integritásának veszélyeztetése nél-

egyenlsége

kül; a vallásfelekezetek

az izraelitákra;

jesztése

az

viszonyok megszüntetése kárpótlás, alapján. Ezt

mint

be,

s

gadta

gr.

Pály

vita nélkül a

illetve

megváltás

szerint,

egy-

ezután a ház minden teendit úgy az

ez

szokás. Ezt az óvást

kiter-

rokon birtok-

a zárt ülés megállapodása

is,

hangúlag elfogadták végezte

ennek

s

urbérrel

utolsó

még aznap

érdemleges

József indítványára

frendiház

is,

ülésen

este hét órakor elfo-

egyhangúlag és

mely után

gr.

Majláth

György és gr. Teleki Domokos vázolták még hoszszabb beszédekben a történteket.

A

feloszlatással megbízott királyi biztos, gr. Haller

Ferencz, táborszernagy, augusztus 22-ikén reggel érkezett Pestre.

Még Bécsbl

táviratilag

rendelte

magá-

hoz déleltt kilencz órára az országgylés két elnökét a királyi leiratok átadása végett, kik e végett Budán, a

királyi

várlakban

átadása után, melyek

másika

a

feloszlatást

meg

is

jelentek.

A

leiratok

egyike a Haller megbízatását, tartalmazta,

a

képviselház

ÖTÖDIK FEJEZBT.

364

elnöke tizenkét órára hirdetett ülést. Ezen felolvasták a két rendeletet, melyek több helyt kaczajt és zúgást

Egyébiránt

okoztak.

szivreható

—

—

látvány volt

írja

az utolsó ülés. A múzeum tere kocsikkal Hunfalvy zsúfolva voltak az elcsarés emberekkel volt tele ;

a képviselk azonban egészs vetett bizalommal fogadták nyugodtan a jövbe ben az esetet. Ghyczy diszmagyarban, kardosán jelent meg az ülésen s úgy t, mint kivált Deákot, kitör lelkenokok, a karzatok tömve

;

sedés fogadta. Felolvastatván az els, a Hallerre vonatkozó ren-

elnök kijelentette, hogy Hallernek utasítása

delet, az

van katonai ert

ha a képviselház felEz méltó boszankodást keltett. A feloszlató rendelet alig néhány sorból állt. Megemlítvén, hogy sikert ettl az országgyléstl, mely hivatását annyira félreismerte, hogy lehetetlen követelései oszlani

nem

használni,

is

akarna.

miatt az értekezés fonalát megszakasztotta,

hatván, kijelenti oszlatja

s

egy

az

uralkodó,

újnak összehívását

képest", hat hó alatt

Zsigmond

mely

állt fel s

magának

nem

vár-

ezt fel-

szerint

„a lehetséghez

fentartja. Erre

Bernáth

néhány szóban rajzolva a helyzet

fájdalmas benyomásait, indítványozta az eloszlást

s

a

tegnapi óvás megújítását. Ekkor hosszas taps és éljenzés közt

Deák

szólt

pár

szót

még, az elnök azon

kijelentéséhez kapcsolva ket, hogy a házat ellenállás

ervel is eloszlatják. Ez kizár minden tanácskozást, monda Deák. „Én tehát részemrl egyszeren azt nyilvánítom, hogy az erhatalomnak tettleg ellene nem szegülhetünk, s ragaszkodom tovább is esetére fegyveres

azon óváshoz, a melyet e ház tegnap elhatározott és a felsház is elfogadott". Mikor Deák kiejtette azt a szót,

hogy az ernek

tettleg

nem szegülhetnek

ellene

:

:;

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

365

viharos éljenzés közt felállott az egész ház és harsányan kiáltotta

:

Úgy van

egész ház újra

Elfogadjuk

I

fölállott,

közt lelkesedve,

!

Eladása végén az

viharos és hosszantartó éljenek

közakarattal kiáltotta

:

Elfogadjuk

!

Éljen Deákl Éljen a haza!

így végzdött történelmünk egyik legjelentékenyebb jövre legkihatóbb jelenete e végzetes órában.

és a

Az országgylés a

jogfentartás terén kifejtett küzdel-

mét befejezte teljesen tisztába hozott elveit az egész nemzet kezébe tette le, vagy még igazabban szólva, a nemzet meggyzött, felvilágosított öntudatába. ;

Most

még

csak Ghyczy, az elnök búcsúszavai követ-

Míg beszéde tartott, a jegyz, Csengery Imre, elkészül a jegyzkönyvvel, meghitelesitik s aztán az

keztek.

egész ház éljenzés

és

közbúcsúzás között

feláll

és

„Éljen a haza!" felkiáltással negyed két órakor elhagyja

a termet. Ekkor már a tömeg még nagyobb lett, de csak néma megdöbbenéssel szemlélte az elvonulást „az egész jelenet szinte könnyeket csalt ki a sze-

mekbl". Egészen hasonlóan folyt le a frendek ülése ugyanebben az idben, midn az alsóház eloszlott és izenetét átküldte. A bevezet eladások után gr. Károlyi Alajos szólt röviden és három indítványt tett igtassák jegyzkönyvbe az elnöknek az erszakos eloszlatásról szóló kijelentését; újítsák meg egyhangúlag a tegnapi óvást engedjenek az erszaknak és kiáltsák „Éljen a haza!" Végül Apponyi búcsúzott el. Sem :

;

itt,

sem az alsóházban egyetlen

szó

sem

esett az

uralkodóról.

Ülés után a képviselk tisztelegtek s azután

Ghyczynél

;

majd a

elbb Deáknál

városliget melletti lövöl-

ÖTÖDIK FEJEZET.

366

dében búcsúlakomát Deákra ürítették.

Még

tartottak,

melyen az els poharat

csak kevés tartozik az országgylés történe-

téhez. Schmerling augusztus 26-ikán,

megye

tiltakozásával

eloszlatása

és

egy császári

miatt,

egy napon Pest-

köriratával az országgylés iratot

olvasott fel a

a birodalmi tanács mindkét házában a magyar ország-

gylés

Az eldönt rendszabályok okai

eloszlatásáról.

1860 óta uralkodó rendetlenségek, el nem viselhet, sem bellök

ez irat szerint az

melyeket hazánk sem

nem

saját erején ki

jogeljátszás

gázolhat.

és hódítás

Az októberi diplomát, a

tenyéré

alapított

elméletbl

kegyelemnek s a hozzákapcsolt feltételeket teljesítendknek mondja mert hazánk alkotmánya „a forradalmi hatalom által nemcsak megtökifolyóan, ingyen

;

retett s

meg

is

ekként jogilag megsemmisíttetett, hanem tényleg

sznt"

:

hazánkat tehát mostani eljárásáért

hálátlansággal vádolja. Kijelenti az uralkodó, hogy az októberi és februári alkotmányokat fentartja, a 48-iki

törvényekbl az ezekkel ellenkezket Ígéri országai

jogainak fentartását

s

ha

visszautasítja. lehet,

Magyar-

országon egy új országgylés összehívását. Erre a két ház szeptember 8-ikán egy hódoló felirat átnyujtásával válaszolt.

Ez az

mely lényegileg azonos a tervezett manidr. Perthaler Jánosnak, Schmeremlített bizalmasának mve s jellemz

irat,

festummal, szintén ling

már

ellentétben áll az októberi diplomával, mely elismeri

a pragmatica sanctio alapján a jogfolytonosságot, a koronázás közjogi fontosságát

módosításának követelésével jogilag létezésöket tabula rasa alapján

is

;

s

a 48-iki törvények

egyszersmind elismerte

de ez a „közlemény" a teljes

áll.

E

mellett

Schmerling alkot-

DEÁK MÁSODIK FELIRATA.

mányellenesen

fedeztette

jogtalanság volt a

szkebb

belügyeibe elegyltni

magának

eljárását

;

367

az

uralkodóval;

birodalmi tanácsot hazánk

de Schmerling bizalmat akart

szavaztatni, melyet a birodalom népei többsé-

génél hiában keresett. Ezek az elvi és gyakorlati inga-

csak ersítették a magyar álláspontot. A kormány bécsi a diplomától fokozatosan távolodva, az

dozások

absolutismus lejtjére, a jogfolytonosság helyett

az

majd a hódítás elméproclamálásához jutott. Ezt az utóbbit már

octroy jogosságának hirdetéséhez,

letének nyilt

a két

leirat,

de kivált ez a birodalmi tanácshoz intézett

„közlemény" az egész eljárás alapjává oldalról utalás.

teszi, minek más következménye a forradalomra Schmerling hihetleg már ekkor igen jól látta,

természetes

hogy az annyi ellenséges indulatot ébresztett februári alkotmány, mely a belbékét nem bírta helyreállítani,

már

is

ingadozik

s

logikailag

el

fog állni feláldozásá-

nak kényszere egyelre azonban úgy tett, mint Cortez, elégette hajóit, hogy vissza ne térhessen. így változott folyvást Bécsben az az elméleti alap, meljrre Magyarországgal szemben támaszkodtak. Ezek egyike a magyar conservativek érveivel bizonyított ;

és föntebb ismertetett elmélet volt a realunionak tör-

vényeinkbl való következése; a másik, melyet Schmerling most újra eltérbe tolt, a jogeljátszásé, melynek publicistája Perthaler volt, a ki belátta, hogy a realunio törvényeinkbl be nem bizonyítható s hogy a magyarok a februári pátens gyönyöreitl elragadtatva, annyi esküvel biztosított közjogi törvényeik felét dobni

nem

régi avas

fogják. Tehát

magyar törvényekhez semmi köze

két fólirata fölkotyvalt juridico-rabulistikus

habarék.

Ebbl azonban

tzbe

szerinte az új irányzatnak a

világos volt,

s

a

Deák

phrasis-

hogy a kormány

ÖTÖDIK FEJEZET.

368 ellenállhatatlanul

provisoriumig felfrisített

;

sodortatott a reactio

úgy hogy elre ki

felé

egész a

lehetett számítni a

Bach-rendszer visszatértét, a mi az október

27-iki minisztertanács határozatából kiadott

novemberi

Mór helytartóvá kinevezésével be is következett. Ezzel szemben Deák újra a kitartás és passivitás politikáját proklamálta, hogy ha már mindenütt romok maradnak is, legalább tr5-iki kézirattal és gr. Pálffy

jünk nemesen, emelt fvel, szolgaság, de egyszersmind anarchia nélkül mert ha a kényuralom megalázta is érzését, de minden forradalmi mozgalom még inkább ;

bántotta

eszét s

szemei elébe.

a végpusztulás

képeit hozta lelki

HATODIK FEJEZET.

Deák a hatvanas évek els

felében.

— —

EZEK DEÁK MKÖDÉSÉNEK A 61-IKI OESZÁGGTÜLÉS EREDMÉNYEI. KÖVETKEZMÉNYEI. A NEMZET BIZALMA. A DEÁK lEÁNTI TISZTELET AECZKÉPEI. KÉT FELIRATÁNAK HATÁSA. KIFEJEZÉSE. DEÁKRÓL TEEFORT ÉS HORVÁTH BOLDIZSÁR BESZÁA KÖVET-BESZÁMOLÓK. DEÁK NYARALÁSA. MOLÓI. EGY FONTOS LEVELE. CSAK TÁRSADALMI KÉRDÉSEKBE ELEGYEDIK. TANÁCSA. ÉLETMÓDJA. MEGCZÁFOLJA A BEFOLYÁSÁRÓL SZÁRDEÁK KLÁRA HALÁLA. PUSZTA-SZENTLÁSZLÓI NYARALÁSÁNAK OKAI. NYALÓ HÍREKET. LÓNYAY ÉS HALÁSZ TUDÓSÍTÁSA. A PUSZTA- SZENTLÁSZLÓI LAK. DEÁK ÉLETMÓDJA. SÉTÁI ÉS KALANDJA A FARKASSAL. KALANDJA A BIKÁVAL. DEÁK SZEMEI S SZÁSZ KÁEOLY LEÍRÁSA. KALANDJA A RABLÓKKAL 1863-BAN. LÓNYAY A DEÁK TÁRSASÁGÁRÓL. HALÁSZ TUDÓSÍTÁSA. DEÁK JELLEMZ TULAJDONAI A TÁRSASÁGBAN. ÉLETMÓDJA PAKSON. ÉRINTKEZÉSE A MAGYAR PARASZTOKKAL.

—

—

—

—

—

—

—

— —

—

—

—

—

— —

— —

Ha ennek a

—

—

—

ményeit

—

— —

—

—

a pár hónapi országgylésnek ered-

törvényhozás

szempontjából tekintjük, a

számos kezdeményezés daczára is, ez egyenesen semmi s más nem is lehetett. Annál nagyobbak azonban a nemzetre kiható erkölcsi eredményei. Midn az országgylés összeült, még az egységes elvi megállapodás-

ban minden bizonytalan

volt,

az egyesít elvek hatá-

rozatlan mennyiségben és szabatosság nélkül lebegtek

a nemzet szeme eltt. Innen a manifestum, határozat és felirat körüli ingadozás. Ezekkel szemben állt a frendi táblán az a szélsnek nevezhet jelentékeny 47-es tábor, mely ugyan nem helyeselte a februári Ferenczi

:

Deák

F. élete. ü.

24

HATODIK FEJEZET.

370 pátenst,

de a törvényhozás asztalára

októberi

tett

diplomát kiindulásul elfogadta.

Mindé

még más vélemény árnyalatok is fennálltak felirati vita alatt^ s ezt nem az általános hanem a részletek feletti vita mutatja. De s

az egész els szavazás,

az

els

felirat visszavetése

mintegy varázsütésre minden A nemzet újra meg-

véleményeltérést megszüntetett. mutatta, hogy

midn jogai

biztosítva vannak, feloszol-

hat száz pártra, ezek harczolhatnak a legvégs elkeseredéssel, a keleti vér egész hevével tiprás egyetlen kurucz-táborrá

mindenkit az vonalaiba

állít.

de bármily jog-

;

alakítja a nemzetet s

alkotmány és jogfentartás els csataMost is az országgylés mindkét háza

megértette az egyetértés szükségét és az összes

fel-

iratokat, óvást, határozati javaslatot vita nélkül fogadta

szabadelv és conservativ s még Kossuth is, a ki egyébként egész más következtetéseket von le belle, el

augusztus 15-ikén ezt

írta

Jósikának

:

„Deák, mint a

törvényesség embere, a nemzet jogait törvényes téren férfiasan megvédette".

Érdeme,

teszi hozzá,

közvélemény eltt az osztrák házat felelssé.

Természetesen örvendett, hogy

békül jobbja nem

fogadtatott

engedés lehetetlensége

el s

elé állította

hogy a

a szakításért

tette

a nemzet

hogy Deák az

a nemzetet, minek,

atrés politikájának kijelentése mellett, csak két értelme míg fegyverfogásra alkalom akad, vagy trni, míg az uralkodó kényszerségbl enged. Ha az els az eset, akkor az emigrationak a nemzet segélyélehet: trni,

vel szerepe van, az utóbbi esetben nincs

a nemzet jelentse is

ki.

;

de ezt aztán

Felesleges mondani, hogy Kossuth

a hazából csak oly értesítéseket kaphatott, melyek az elsnek hívesére jogosították kedett,

s ily

t

értelemben csele-

míg végzetes csalódásai meg nem gyzték.

371

DEÁK A HATVANAS ÉVEK EL8Ö FELÉBEN.

Fontosabb azért ennél a nemzet egy táborban egyesülése a határozott elvek mellett.

A

július 19-iki leirat

tudniillik több fokkal conservativebb álláspontot jelöl-

vén meg az októberi diplománál, lemondatta az összes magyar októberi államférfiakat, kiknek nem volt más

menedékök, mint Deák és pártja; de a hatalom oly férfiakra szállott, kiknek az uralomszomjon és elméleti abstractión alapuló központosításával szemben az alkotmány kivívása biztosabb és könnyebb lett tehát ;

a nemzet eddigi tagadó álláspontja positiv követeléssé vált s a mint

most csak egy párt

úgy egy programm

ország,

A másik,

ennél alig

volt

volt:

:

egész Magyar-

Deák

két felirata.

kisebb erkölcsi eredmény hely:

zetünk megváltozása a külfölddel szemben. Az októberi

még némaságra

diploma idejében sajtónk hoztatva

;

volt kár-

azóta a sajtó és közélet fölszabadult. Addig

a külföldi sajtót bérelt tollak tájékoztatták hazánkról

most különösen Deák

feliratai fölnyitották

ennek, mint a diplomatiának

s

szemeit úgy

a népek szabadsága iránt

érdekldknek, kik mind bepillanthattak a tizenkét évig úgynevezett civilisatori munka összes sötét rej-

tartott

megismerték közjogi helyzetünket, si alkotmányunkat, megismerkedtek a nemzet méltóságával,

telmeibe

;

nemes türelmével, a mint a törvényes téren

állva, kife-

jezte óvását az országgylés törvénytelen eloszlatása-

kor és megmutatta, hogy nincs ígéret, csáb, mely a törvényes tér elhagyására bírhatná.

Ha

tehát

az

országgylésen

volna több és egyéb, mint

Deák

semmi sem

történt

két feliratának meg-

szavazása, melyeket a magyar, mint „az alkotmányos

szabadság evangéliumát"

tekintett, ez is elég

volna;

mert a bennök kifejezett törvényesség elve éppen oly

mértékben járult hozzá, mint a magyar ügy igaza 24*

s

HATODIK FEJEZET.

372

hogy ügyünk megnyerte minden ember és nemzet rokonszenvét; jobb minden hogy a közvélemény Európaszerte erélyesen nyilataz országgylés magatartása,

ebben fejezte ki „Ausztria Magyarország megelégedésével egyenes arányban áll", a mi nem volt más, mint a 48-ban szállóigévé vált mondás, melyet egyik bécsi kozott mellettünk s ezt

nagyhatalmi

:

állása

miniszternek tulajdonítanak, hogy „a magyar kérdés Ausztria életkérdése*.

Végre e hónapoknak lényeges eredménye, miben a magyar nemzet magatartásának nagy része van, hogy világ derült arra, mely szerint a bécsi központosítás, mely egyértelm ezzel, hogy németesítés, nemcsak a magyaroknak nem kell, nem akarja Horvát- és Szlavónország sem, st közeledett a magyar álláspont felé kitnt, hogy nem fog kelleni Erdélynek sem állás;

pontunk meggyöngítette a centralisatio gyelek, csehek, déli szlávok

erejét a len-

meggyzdésében, kik a

bécsi kísérleteket ezóta vagy ellenezték vagy közönynyel nézték.

Valóban, noha az országgylés eloszlatása leveretés volt,

noha gyászt okozott, úgy hogy

gossal hasonlították össze: mégis

hanem a remény, várakozás, jegyében

történt, s

nem a

bizalom,

voltak, kik Vilá-

reménytelenség,

st

bizonyosság

mindenki azzal a lelkinyugalommal

ment haza, hogy ügyünk diadalmaskodni fog. Ez az eredmény a legnagyobb részben Deák mködésének, higgadt bölcseségének és következetességének eredménye. Ö állította fel most is, mint egy másik, noha távolról

sem

ily

elhatározó

idpontban,

1836-ban, a

nemzeti követelés mérlegét; és a mint akkor, mondhatni egyetlen táborban egyesítette a nemzetet: ugyanez lett

sokkal nehezebb viszonyok közt mködésének hatása

DEÁK A HATVANAS ÉVEK ELS FELÉBEN.

most

373

is de st az idk bonyolultsága miatt még sokkal E nehéz napokban, e sötét borúban, mely hazánkra ;

több.

újra leszállni készült

:

több ert semmi sem adhatott

volna, mint az a határozott, körülírt tér, melyet szá-

mára Deák kijelölt és biztosabb tájékozást, mint óvása^ melyben az utat megjelölte s nemzetét a törvény táblái körül egyesitette.

Mindennek nem lehet szebb bizonyítéka, mint egyrészrl az egész nemzet ajkáról az az elismerés és bizalom, melyeknek az ország minden részébl a feliratok nagy száma kifejezést ad az országgylés és Deák iránt másrészrl a tiszteletnek és szeretetnek annjd jele, melyekkel Deákot az országgylés utolsó ;

felében és feloszlatása után elhalmozták. is

Els

sorban

egy díszalbumot akartak neki átadni az országgylés

mindkét háza tagjainak fényképével és névaláírásával,

mely Simonyi fényképésznél készült; de az ország-

gylés

eloszlatása miatt csak 1863 márczius 28-ikán

vezetése alatt az országgylés mindkét házából egy fényes küldöttség, mely akkor nevezetes politikai tüntetéssé vált. Ezt kiemelte s még jelentsebbé tette, hogy ugyanez idtájt, 1863 január nyújthatta át Eötvös

havában az erdélyi

nk egy Pannoniát ábrázoló

csoportozattal ajándékozták meg, miért

ben

felelt

levél-

nekik január 13-ikán.^

Ezeknél még fontosabb tása.

szobor-

gyönyör

Táblabírónak már

nem

volt a

megyék magatar-

választhatták, tehát Vas-

megyével élükön, siettek az els felirat után úgy neki, mint a nemzet megmentjének, valamint az országgjrlésnek bizalmat és hálát szavazni

ban vagy

'

átiratban,

néha

külön

Pesti Napló. 1863 február 11.

s

ezt

küldöttség

felirat-

útján

HATODIK FEJEZET,

374 átadni.^

Követték a megyéket a városok. Azok, a

melyeknek még nem volt díszpolgára, siettek megválasztani, mint Gyöngyös, Igló, Eperjes, Kunhegyes, Komárom, Máramaros- Sziget mások bizalmat szavaz;

Komárom, Léva, Esztergom,

tak, mint Torda, Pest,

Kassa, Kecskemét, M.-Ovár, Arad,

Makó, N.-Bánya, Trencsén, Szombat, N.Miskolcz. Ezek közül külön is kiemelend Pest városa. Ugyanis az els felirat után, augusztus 9-ikén, a közgylés Horváth Károly fbíró vezetése alatt egy küldöttség

útján fejezte ki iránta

Deák, mint hasonló körülmények közt mindig, szerényen és az t jellemz egyszerséggel válaszolta, hogy javaslatában szigorúan a törvényekhez ragaszkodva, ezek fegyverével és szellemével védte a

tiszteletét és bizalmát.

nemzet kérdésbe hozott jogát és védte meggyzdése, annál jobban örvend, hogy kife-

lelkiismerete szerint

;

jezte választóinak is

meggyzdését.

Számos megye és város sietett továbbá arczképét megfestetni közgylési terme számára, miben Pest városa adta a példát. ^

E megyék

:

Vas, Torontál, Ung, F.-Fehér,

föl-

Borsod, Liptó,

Doboka, Nyitra, Turócz, Bihar, Gyergyó- és Kászon-szék, Trencsén, Csanád, Aranyos-

Zemplén, Maros-szék, Csik-,

Ugyanis a város ismételt

Sáros,

szék, Hont, Szabolcs, Bars, Tolna, Bács-Bodrog,

Fehér, Arad,

Szepes, Csanád, Krassó, Temes, Abauj, Békés, Jászkunság és

Komárom megyék. E

bizalmi nyilatkozatok tartalma körülbelül

ugyanegy. Például Ungmegyéé igy szól augusztus 4-ikéröI „Deák Ferencznek pedig szepltlen tiszta jelleme, törhetlen polgárerénye s fkép hazánk jelen válságos korszakában tanúsított s

Európaszerte elismert alapos törvénytudománya, mély

politikai bölcsesége iránt,

a jutalom legfenségesebb

mely tulajdonok hazánk e nagy nemére, polgártársai

fiát

elismerésének

tölgykoszorújára, olyannyira érdemesítik, teljes hazafiúi bizalom szavaztatott".

deAk a hatvanas évek els felében.

375

minthogy különben 1842 óta nem készült

kérésére,

10-ikén

arczképe, július

irt

levelében beleegyezett,

knyomatban hogy vagy fényképben sokszoroztassa és áruitassa örök idkre kizárólag a pestvárosi árvaház javára. így jöttek létre az 1861-iki arczképek, úgymint krajzban arczképét a

festményben,

város

az életnagyságú

fej- és

alakú fényképek

s

kisebb térdkép, a látogatójegy-

az életnagyságú olajfestmények köz-

gylési és dísztermek számára. Pest díszterme részére Györgyi Alajos festette meg arczképét. Mindezekbl, minthogy a kereskedk kárpótlás nélkül árusították, szeptember 9-ikéig 5318

forint

55 krajczár

folyt be.

De még ünnepeltebbé tette Deák nevét az, midn elbb els, majd második felirata nemcsak a lapokban, hanem számos különkiadásban, több mint 100 100 ezer példányban terjedt el az országban a nép között, mindenütt hitet, megnyugvást, meg nem ingatható nemzeti

önérzetet

teremtve.

st

zordon, visszautasító,

gúnyja még nagyobb hatást

hogy a

ez s ilyen kellett,

A

második

felirat

nemes haragja, a kedélyekre s éppen

visszatorló tett

leirat

miatt fölháborodott

nemzetet egyesítse és megnyugtassa. Mindenütt egy

meggyzdés, hogy az országgylés szellemi munkáját Deák végezte el, még pedig méltón az egész nemzet büszkeségére, melynek hatása az egész mívelt

volt a

emberiségre kiterjedt.

Deák iránti elismerésöket és tiszteltöket a megyéknek módjukban volt jegyzkönyveikben megújítani a követi beszámolók vagy az országgylés feloszlatása miatt jegyzkönyveikbe igtatott tiltakozásaik alkalmából.

bizalom

múak,

E

tiltakozások,

kifejezése tudniillik

a

a

Deák

politikájába

mellett, többnyire

azonos

kormányt törvényesnek

vetett tartal-

el

nem

HATODIK FEJEZET.

376

ismerik, törvénytelen parancsait végre

de

nem ellenezhetik egyébként ;

geiket teljesitik,

nem

hajthatják,

helyhatósági kötelessé-

trnek a jöv nemzedék boldogságáért,

nyugodtan, higgadtan trnek önmegtagadással, önfel;

áldozással, de a szenvedés méltóságával s polgári köte-

lességük tudatával és a hatalomra támaszkodó kormánynyal szemben a jogra támaszkodnak. Ötvenkét magyarországi és több erdélyi

megye hozott hasonló határozatot

önként vagy a követi beszámolók alapján, melyek mind

Deák második

feliratának kivonatai vagy visszhangjai.

sem

Senki

azonban

lehetett

Deák hatásának,

mint

azok,

jobb

a

rajzolója

kik tanúi voltak

az

országgylés elején a széthúzásnak és bizonytalanságnak; majd annak az általános egyetértésnek, melyet

mindenki a nemzet legszükségesebb erejének tartott. A korán beállott provisorium miatt azonban nem minden

megyében

még kevésbbé minden

s

beszámolókat tartani;

kerületben lehetett

de az ismert jelentések

min-

denike szeretettel és csodálattal beszél a haza nagy fiáról.

Mi

csak

itt

Trefort Ágoston lésén az

els

kettbl kívánunk pár

Békésmegye október

feliratról

idézni.

sort

21-iki

közgy-

a többek közt így szólt: „Az

országgylés els és legnevezetesebb momentuma az országgylés els felszólalása, mely felirati alakban, :

hosszú vita után, Ismerik önök ezen. státusférfia

és

legfelsbb

Deák

helyre

felterjesztetett.

Ferencz, Magyarország els

legnagyobb

politikai

tekintélye

által

szerkesztett jeles iratot. Ezt az iratot jellemzi szigorú

ragaszkodás az ország törvényeihez és jogaihoz gadtság a lefolyt idszak eseményei iránt

s

s hig-

az egész

megelzte, ugyanazon jellemet viselé magán. Senki sem hagyta el a történeti alapot, senki sem akart a pragmatica sanctio vita,

mely e

felirat felküldését

DEÁK A HATVANAS ÉVEK

ELS

FELÉBEN.

377

kötelékeitl megmenekedni, senki sem vonta kétségbe kötelezettségeinket a fejedelem s a birodalom iránt s

ez a felirat formaságok miatt küldetett

vissza;

—

de az országgylés erkölcsi ereje öntudatában az ön-

megtagadásnak fényes tanúságát adta, midn a kívánt változtatásokat megtéve s a feliratot másodízben felküldé". Jellemezvén ezután azokat az államfelforgató

melyekbl Schmerling kiindulva, az els leiratot hogy az országgylés most sem a szenvedélyesség által vezettette magát, hanem líjra elfogadta a Deák második feliratát, „e remekmvet,

tanokat,

leküldte, hozzáteszi,

melyben éppen annyi méltósággal, mint logikával az ország jogai mathematikai evidentiába vannak állítva", Horváth Boldizsár Szombathelyen (Vasmegye) 1861 szeptember 23-ikán számolt be és ez alkalommal kiemelvén a példátlan egyetértést a nemzet jogai védelmében, hozzátette, hogy ebben Vasmegyének kiváló érdeme van, mert els volt a haza törvényhatóságai közt, mely

már most nemcsak a nemzetnek; hanem az egész mívelt világnak büszkesége lett. Az ország csakhamar követé önök nemes példáját s a hazai törvényhatóságok azon egyhangú bizalmi njdlatkozata után, melylyel a nemzet bizalmat szavazott „azon nagy férfiúnak, a ki

Deák Ferencznek

bölcsének, tak,

nem

volt többé

politikájához csatlakoz-

nehéz nekünk, a haza képviseli-

nek

felismerni az ország közvéleményét és eltér véleményeinket ahhoz képest egyesítni. E véleményárnyalatok úgy is csak az alakra nézve léteztek de habár ;

a lényegre nézve

is

különböztünk volna, tudtuk, hogy

nemzetnek képviseli, a nemzet akaratát s akkor is meghajoltunk volna az ország közvéleménye eltt, meg lévén gyzdve arról, hogy alkotmányos országban a legjobb politika, st mi, mint a

tartozunk kifejezni

HATODIK FEJEZET.

378

az egyedül jó politika

az,

mely a nemzet akaratát

tükrözi vissza".

Nem

folytatjuk tovább s csak azt csatoljuk hozzá,

hogy a nemzeti érzésnek és nyugodt méltóságnak ez a

Deák

által képviselt diadala

sem csak a külsségekre

sokkal fontosabb, hogy-

Ezen

szorítkozott volna.

óriási

talán a nemzet a forradalmi

súly és befolyás nélkül

talán Kossuth s az

felhívásra újra hallgatott volna;

emigratio befolyása új végzet útjaira hajtotta az elkeseredett nemzetet. Erre Bécsben s Fiáth írja

Életem

és

élményeim-hen,

is

volna

gondoltak

hogy Marien-

badban egy urat a 61-iki második felirat után váratlanul Bécsbe hívtak s azt kérdezték, hogy ha az országgylés eloszlatása miatt ismét kiütne a forradalom, számíthatnának-e erre azt felelte,

oláh nemzetre?

az

hogy 14 nap

alatt

csatába vezetni a magyarok, ellen

;

nem

is

kell pénz,

—

s

25,000 oláhot bírna

de csakis a magyarok

csak fegyver. íme, a jelent-

sége annak a passiv tiltakozásnak, melyet

Deák

párat-

népszersége az egész országgal elfogadtatott s fontossága annak a bizalomnak, mely t visszavonúltságába kísérte. Deák egyelre pár hétig még Pesten maradt. írták ugyan a lapok, hogy Eötvös és Szalay társaságában lan

Svájczba, Olasz-, Franczia- és Angolországba készül,

de ez legfölebb csak terv maradt. Szeptember 9-ikén Balaton-Füredre, N.-Kanizsára

s

onnan rokonai

láto-

gatására ment. Ez alkalommal Muraközben a kraloveczi

vasútállomáson az összegylt néptömeg lelkes ovatiókkal fogadta. Innen Puszta-Szentlászlóra

végén újra Pestre

tért vissza,

s

szeptember

hogy fogadja Nyitra-

megye küldöttségét, melyet a fispán maga vezetett, hogy neki bizalmát kifejezze. Visszatérben Szabad-

DEÁK A HATVílNAS ÉVEK ELS FELÉBEN.

hegyi Sándornét látogatta

meg Edericsen,

Puszta-Szentlászlón idzött és

télire,

379

azután megint

szokása szerint,

november 5-ikére tért vissza Pestre, éppen azon a napon, melyen hazánkban az új provisoriumot elrendelték.

Puszta- Szentlászlóról október 19-ikétl egy levelét

Kemény Zsigmondhoz,

ismerjük

mint a Festi Napló

szerkesztjéhez, melynek Írására az

Anyák

(Vachot Sándorné, Csapó Mária lapja)

s

hetilapja

Eötvösnek a

Pesti Napló-han megjelent felszólítása adott alkalmat

de ezt felhasználta arra

is,

hogy általában szóljon az

irodalom és tudományok mvelésének nemzeti fontosságáról. Levelének jelentséget az adott,

már akkor

is

hogy nálunk

gyakori volt a panasz politikusaink egy-

oldalúsága miatt, kik

nem méltányolják

az irodalomban

rejl erkölcsi ert és nemzeti fontosságot. Deák tehát,

midn

egyfell ajánlja a Vachotné lapját, mint hézagmásfell általános szempontból nyilatkozik arról, hogy irodalmunkban egy év óta megint a politika

pótlót,

Ez nem csoda, de baj azért, mert a nemzetnek sok a szellemi szüksége s a poKtika is csak úgy alapos, ha tudománjTa támaszkodik. „A leglépett eltérbe.

súlyosabb körülmények között sem kétkedem

—

— mond

honunk szebb jövendjén. De hogy reményeink nem elég akarni. Tanulnunk kell s mvelnünk a tudományok minden szakát, mvelnünk a népnek minden osztályát, mert korunkban csak azon nemzetnek van biztos politikai jövendje, mely komolyan törekszik az általános mveltség színvonalára emeleg}-kor valósuljanak,

kedni

s

azon elrehaladni".

E

szempontból ajánlja a

Budapesti Szemlé-i^ Arany Figyel-jét és hetilapját

gesse

;

felhívja egyszersmind a Naplót,

az

Anyák

hogy

sür-

a politika mellett a tudomány és mveltség

HATODIK FEJEZET.

380

fontosságát; mert ismerve a

magyar fogékony termé-

a felhívásnak lesz sikere.

szetét,

Egyelre

csakis ilyen társadalmi kérdésekhez szó-

a hol lehetett,

lott s

mindenütt

biztatott,

bátorított,

azonban mindig a csendes trést és várakozást ajánlva. Erre annál nagyobb szükség volt, mert ugyan bölcsebbjeink

tudták,

hogy sem a külföldtl,

emigratio által álmodott forradalomtól

sem

az'

nem várhatunk

még mindig ábrándokba magát az emigratio mködése iránt s az az álvélemény uralkodott, hogy a kibékülés csak az uralkodóház s nem egyszersmind hazánk érdeke. Ki kellett tehát ábrándúlni III. Napóleonból és Olaszsemmit; de a nemzet zöme szerette ringatni

országból

s

ez csak 61 után történhetett,

elterjedt a sok csalódás után az a

midn

végre

meggyzdés, hogy

az olaszoknak és francziáknak egy magyar forradalom

csak eszköz volna Velencze

s

a hírhedt várnégyszög

olcsóbb megszerzésére.

Ez a társadalmi mködés nyilatkozott abban is, hogy mint az akadémia egyik kiküldöttje, résztvett a Széchenyi-szobor vegyes bizottságában. Ez 1862 november 24-ikére egy 74,572 forintnyi összeget gyjtött és

ekkor értekezletet

tartott

a szoborral kapcso-

mely alkalommal különböz

latos kérdésekrl,

mények támadtak, különösen a szobor

véle-

alakjáról s a

gyors kivitelrl. Gr Waldstein János, kiindulva Széchenyi.

nek a nagyszert, pompást kedvel egyéniségébl, egy ennek megfelel szobrot kívánt emeltetni, Andrássy az egyszer mellett szavazott s a kivitel elhalasztása ellen.

Deák

felszólalása döntött, ki szintén az elhalasztás ellen

gyjtés eredménye is ezt javasolja hogy a felvek megállapítása után egy szkebb végrehajtó bizottságot küldjenek ki; a szobor

nyilatkozott, mert a

indítványozta,

DEÁK A HATVAUAS ÉVEK ELS FELÉBEN. alakjára nézve az egyszer,

szabású mellett szavaz ez felel

meg

s

;

381

nagymérv

de

és nagy-

mert Széchenyi szellemének

nem ajánlja,

a nagyon költségest azért

mert a nemzet ugyan összeadná a pénzt, de sok köz-

hasznú érdek rovására. Az értekezlet ebben az értelemben döntött, a tizenegy tagú szkebb bizottságba t is

beválasztotta s utasításul adta, a mit

Deák is

helyeselt,

hogy els sorban magyar szobrászoknak nyisson

Egyéb

ily

mködése

mellett, a várakozásra, a

némaságra maga adta a legjobb tervezgetést

tikai

télen a is,

kerülve,

Minden

példát.

folytatta

régi

fvárosban az Angol-királynéban

tért.

nagy poli-

szokásait

lakott tovább

a nyarat Puszta-Szentlászlón Oszterhueber özvegyi

lakában

honnan Klára nénjét 1859 deczember ki a kis temetbe. Egyszer sírk emlékét, hová férje 1869 január 19-én követte. töltötte,

27-ikén kisérték

rzi

E

ott

csendes életmódból

Deák

ki

nem

ugyanazt a tanácsot adta, a hallgatást

den oly

lépve, folyvást

megczáfolt min-

s

hogy a politikában részt venne, vagy a mi történik, az tanácsának eredménye volna. így czáfolta meg 1862 november 4-ikén a bécsi Pressének azt az áUítását, mintha a Pesti Napló czikkeibe egyenesen befolyna vagy valamely klub az elnöklete alatt minden fontos czikkét elre megbírálná vagy jóváhagyná. Ez a megjegyzés világosan az pesti nappalijának értekezleteire vonatkozik. De különben is mindföltevést,

azok, a kik 1854 vége óta Deák közelében éltek, megersítik ugyan, hogy a Napló ezekben az években 1867-ig, tehát tizenkét

de ez

egyenes

alatt

évig a befolyást

Deák közlönye csak

pár elhatározó pillanatban kell érteni

sugalmazta met.

Elbb

s

még kevésbbé

Szalay,

gyakorolt

;

a

volt;

legritkább,

czikkeit

bármin

nem

fegyel-

majd Csengery, a mig állandó

HATODIK FEJEZET.

382

munkatárs

fleg br. Kemény volt a kapocs, a ki Angol Jcirályné-ban lakott. Inkább utó-

volt s

szintén

az

lagosan

tett

észrevételeket, mikre

Kemény különösen

hallgatott s így a iVapZo csak hallgatag egyetértéssel,

Deák eszméinek

általános figyelemben tartásával volt

szellemében szerkesztve.

az

Nyári puszta-szentlászlói remetéskedése az 50-es és 60-as években (1855

— 1869-ig) Deák

vonásainak egyike, melynél

meg

legjellemzbb

kell kissé állapod-

nunk. Ennek magyarázatát több körülmény adja. Ezek közül els az, hogy

itt

,

lakott Klára nénje, a kit

a

vonzalommal szeretett és itt lakott legmelegebb bátyjának s neki is legjobb barátja, Klára férje, Osztertestvéri

hueber(Tarányi) József. Ez az utóbbi szeretet és barátság

magyarázza meg, hogy Puszta-Szentlászlórament nyáron 1859 után is, miután nénje meghalt és sógora háztartását

nvére, Manczi,

magában a vonzotta. ott

özv. Hertelendyné vezette.

puszta-szentlászlói lakban

Midn

a mainál

volt,

is

De

a mi

t

Klára nénje 1821-ben férjhez ment,

még egyszerbb ház

1833-ban éppen akkor kezdték

volt s ezt a lakot

építeni,

midn Deák

akarta az építést míg ez nem történt, Azonban Pozsonyból is folyvást érdekldött az építés iránt, mint Eötvös Károly írja majd minden levelében szól róla tréfásan vagy komolyan s 1833 június 6-ikán négy képet is küldött nénjének, köztük követté

lett

;

ellenrizni.

;

„egy hazája elvesztén kétségbeesett lengyelét", mert nénjét nagyon érdekelte a lengyelek sorsa s ez befolyt

Deák

akkori híres

beszédének tartalmára

is;

majd

bútorokat vásárol, egy kanapét, hat széket és két karszéket 180, egy ovális új ízlés asztalt 60, egy divánt

70 váltó forinton, melyeknek pár darabja ma is megvan még a szentlászlói lakban. Röviden tehát nemcsak

DBlK A HATVANAS ÉVEK ELS FELÉBEN. a lakók,

hanem maga a ház egész

életéhez hozzá

Az

múltjával kedélyi

volt csatolva.

nyaralásai azonban történelmi helylyé tették

a falut

s

történelmi emlékké az

egyszer

a visszavonúltságban, magános állapodott

alatt

383

meg azokban

Ebben

házat.

sétái s elmélkedései

az elvekben,

nagy mvet agyában azok a gondolatok, melyek

melyek

szrdtek

szerint végrehajtotta a 67-iki

s

le

államférfiúi

pályája e legnehezebb idejében

vezették.

tehát

Ott

bizonyos alakban hazánk sorsa szövdött és történelme készült

el

az eszmék kialakulásában

De

kérdéseket kisér számos kapcsolatos ügyet tak

a bonyolult is ott

oldot-

meg a kormány vezetférfiai, kik vagy magok

mélyesen vagy küldöttjeik

által

általában fontosabb politikai lépést csát ki ne kérte volna

;

sze-

fölkeresték és senki

nem

így például

tett,

br.

hogy taná-

Fiáth Ferencz

hogy elment hozzá, midn Forgách felszólította a fej érmegyei fispánság elvállalására. A földszintes egyszer úrilak lényegében ma is ugyanolyan, mint mikor Deák ott lakott, kivéve, hogy az épület utczafelli része kis toronyszer díszítéseket kapott s közepén egy emeleti szobácska épült. Az épület

is Írja,

hét ablakkal néz

ablak van,

még

ma is

ma

ajtó volt.

az utczára, akkoriban a

A

középs

ház közepén egy nagy szoba

azzal a tekeasztallal, melyen

Deák

is

játszani

szokott, ez volt a társalgó, pipázószoba is egyszersmind, itt

ült

kodást

Deák legtöbbet, ha az id a szabadban tartóznem engedte meg. Az utcza fell jobbra es

sarokszobácska volt a hálószobája, a hová visszavonult,

ha fontos dolga akadt. Mert különben nappal rendszerint nem maradt a szobában. A ház jobb oldalán, a kapubejárattól jobbra van ugyanis négy óriás gesztenyefa, melyek ma is éppen úgy állanak a fidre

HATODIK FEJEZET.

384

sátorszeren boruló ágaikkal, mint akkor.

vagy ezek s

és társasága két

alatt ült

ház eltt

tölgyfapadon

hasonló székeken, melyeket állítólag

padok

A

faragott.

A

egy szék, mint Deák-emlékek, a Tarányiak

s

a lak közelében, az út túlsó felén építtetett kápol-

által

nában állanak. E gesztenyefák nyire

faragványait

valamivel

s

alatt készítette több-

Mert egész

is.

nap foglalkozott

ebben némileg változtatta

is

szokásait.

Egyik évben kiváló elszeretettel botokat

faragott,

fogantyúján egy-egy víziszörnynyel, zsidóval, gyíkkal s ilyesmivel,

lakban

maga majd

;

min

ma

pár

más évben képeket

készítette

a szentlászlói

látható

is

be a rámákba, melyeket elajándékozgatott ragasztott

s illesztett

körtéket, almákat, szelenczefödeleket, legyezket,

kulcstartókat, papirvágókat, levélnyomtatókat, cser- és

tölgyfamakkot, falakatot, kulcsot, vadgesztenyét faragott s adott kedvenczeinek ajándékba.

A

más részletrl

lakóházról, környezetérl és pár

1867-bl két

tudósítást ismerünk.

Egyik némi

cinis-

mussal színezve, a Lónyayé, a ki Vöslauból szeptember elsején délután két órára érkezett

Oszterhueber

háza,

kit

Bessenyei

Deák

látogatására.

négyezer

holdas

—

írja egyszer kis úrilak, Lónyay. „Számtalan hasonló van vidékünkön, de nem

földesúrnak mondott,

négyezer holdas birtokosé. Semmi díszkert, csak gyümölcsös és konyhakert tágas udvar, a háztól jobbra ;

az udvaron négy öreg vadgesztenyefa egymásba bocsátott

ágakkal és korláttal összefoglalva

az öreg úrnak, a hol faragcsál.

A

;

ez a

mhelye

háznál van a házi-

úrnak testvére, özvegy Hertelendyné, ki a bels gazdaságot viszi. Kis költséggel ki lehetne meszeltetni a kopott festés egyszerekkel

falakat, a kopott bútordarabokat pedig kicseréltetni s a

ház igen lakható lenne.

DEÁK A HATVANAS ÉVEK ELS FELÉBEN.

Virágágynak sehol semmi nyoma

;

nem

is

385

lehetne meg-

kísérlem a sok baromfi miatt". Az a pár vonás, melyet

Lónyay még hozzátesz,

kiegészíti a képet. Kégi magyar elttünk ódon szokásaival együtt, a hol nagy ebédek vannak, de a kényelemmel keveset

nemesi ház jó,

f

tördnek,

áll

csak a jólét és tisztaság. Lónyaynak tehát

feltnt a nappaliban

a

szekrény,

rajta

sok régi

a

újsággal, az ablakpárkány alatt szétszórt könyvek, az

ebédl a XVni. századi

rossz festményekkel, a park

mind azt is mutatja, hogy változtatni nem kívánó agg özvegyember lakásán vagyunk, a ki már leszámolt az élet hiúságaival de a Deák Klára életében ott is sok minden másként volt. és virágok hiánya

;

ez azonban

;

A

másik tudósítás a Halász Imréé, ki szeptember 12-ikén, tehát csak néhány nappal késbb járt ugyanott a Lónyay megbízásából. Említi a ház eltti kissé rozzant léczkerítést, ugyanoly kapuval, mely

tel-

jesen ki volt tárva és a melyhez korlátnélküli kis híd vezetett

említi a lakház udvarfelli

;

tomáczot.

oszlopos

Ezután jellemz pár vonásban

áUítja elénk Oszterhuebert, a ki , valódi

részén végigfutó

német neve daczára

mintaképe az egyszer, tsgyökeres, a közügyek

érdekld középbirtoka falusi magyar embernek nemes a régi jó táblabírák fajából; húga középtermet, kissé gyengéd, hajlott alak, jellemzetes arcz, ily korban szokatlan élénkség kifejezéssel a mozdulatokban s beszédben". Igen okos, jó asszony,

iránt

élénken

a ki vendégszeretetével azonnal otthonossá tette reá

nézve a kedves házikört.

Ebben a környezetben

bl

töltötte

Deák a

nyarat, mely-

csak Klára nénje hiányzott néhány év óta de helyét ;

egy hasonló kedvesség napjait

majdnem

Ferenczi

:

Deák

n

foglalta

azzal a pontos

F. élete. U.

el,

a sógorn.

beosztással élte 25

Itt le,

HATODIK FEJEZET.

386

mint Pesten. Reggel, minthogy rendesen

itt is

marien-

badi gyógymódot követett, nagy sétát tett sógora szlj ébe

vagy a falu melletti bükkösbe, néha még messzebb, a szomszéd falu erdejébe is mert általában a környék vidéke csinos, barátságos, a dombokon fiatal erdkkel, alatta szlkkel s a nem széles völgyben termékeny ;

A kevés reggeli csak a séta után követmely eperbl vagy Íróból állt. Legkedvesebb sétakezett, helye a mintegy másfél kilométerre fekv árnyas, bükkös erd volt ott gyakran leült egy nagy tuskóra s sziszántóföldekkel.

;

varra gyújtva, faragással töltötte az idt, miért

is

zsebét

rendesen faragóeszközökkel rakta meg, vagy ha

nem

dolgozott, a természetnek egy-egy elejébe akadt kisebb

jelenségét figyelte meg,

melyekbl

ers kép-

eleven,

zelete regéket költött, mint bátyja, Antal,

vagy erkölcsi

meséket, tanulságokat vont ki, mert benne

is volt

valami

Egy másik kedvelt sétája volt a szomszéd falu völgyében az erdben egy kút, nem messze a szlktl, a hol hosszabb pihenket tartott, miért a a költbl.

kutat Deák-kútjának nevezték. Egyszer,

ment az erdbe

midn bennebb

egy nagy fatörzsre pihenni ült, valami zörrenést hall, oda néz s egy nagy anyafarkast lát lihegve közeledni. Egy pillanatra megdöbben, mert

kampós

s

nem

sétabotjánál egyéb

mern a

farkasra szegezi.

—

—

volt nála

;

marad s Eszembe jutott,

visszanyeri teljes önuralmát,

ülve

de hamar tekintetét

— monda

hogy az állatszeliditk mennyire hatnak ers nézésökkel a legvadabb állatokra is. Hátha én is tudnék hatni egy farkasra.

másnap

Mern tekintve

;

nézte ez

meg

módra hátulsó szintén

tehát a

farkast,

négy-öt lépésre

lábaira

ült,

nyelvét

mindig

szemeibe

közeledve, kutyakiöltve lihegett s

szembe nézett Deákkal, ki mozdulatlanul füg-

DEÁK A HATVANAS ÉVEK ELS FELÉBEN.

387

gesztette átható tekintetét a vadra, várva,

hogy mely

pillanatban rohanja meg.

perczig farkasszemet.

A

így néztek

egymással pár

vadállat aztán, akár, mert a

nem

mozdulatlan szürke öltözet embert talán

él

is

lénynek gondolta, akár, mert a Deák szemeibl kiáradó

ert nem bírta kitartani elég az, hogy néhány perez múlva lassan távozni kezdett. Húsz-harmincz

tüzet és

:

lépésrl újra megfordult, egy darabig

fülelt,

de mint-

hogy Deák mozdulatlanul kisérte szemeivel, elkotródott. Ehhez teljesen hasonló esetet beszélnek el az ötvenes évek elejérl, vagy mások szerint a negyvenes évekbl, mikor még Kehidán lakott és noha még életében közölték a lapok, sohasem czáfolta meg. Edericsen volt látogatóban Nedeczkyéknél,

Egy

kikkel közel rokon-

Nedeczky ment kívül a falun, a messzire terjed síkságon, melyen sem bokor, sem fa ságban

állt.

nyári nap estéjén a

forró

fiukkal és neveljükkel sétálni

nem úton,

A midn

volt.

falu

csordája

felé

bikája s egyenesen Deákoknak

medve

álltak

vezetett

sétájuk

kiugrott belle a falu veszedelmes,

meg, mert úgy

kik megderhogy menekü-

tartott,

látszott,

lésrl szó sem lehet, mialatt a

az

bsz

bsz

állat

vérben forgó

szemekkel közeledett. Deák ekkor hátra engedte a

gyermekeket állat

s

maga elre

lépett,

hogy

t

találja az

els rohama, melyet már csak a szekérút

alacsony földhányás

és

választott el tlök. Mikor

át akarta vetni magát,

kis

útszéli,

melletti

vízzel telt árok

azonban már a bika ezen

is

szeme véletlenül a Deák merev,

szúró tekintetével találkozott, mely mint valami meg-

magyarázhatatlan csodás er, lekötötte a

bsz

állatot,

így tartott pár perczig s ekkor halkan szólt a nevelnek, hogy vezesse a gyermekeket a falu felé. Midn

már azok messze

jártak, óvatosan

is

hátrálni kez25*

HATODIK FEJEZET.

388 dett.

Az

nem mozdult s a hátrálás folyton így Deák állandóan mern nézett az állat még akkor is, midn a növekv távolság

állat

tartott, mialatt

szemeibe,

Eközben a bika remegni kezmajd megrázva magát, megfordult s a nyáj felé rohant vissza. Mindnyájan mentve voltak, siettek haza;

miatt alig bírta látni. dett,

Deák azonban

a kimerültség miatt

alig

bírt

lábán

állani, le kellett feküdnie.

Akárhogyan történtek ez esetek részletei, a fdolog bennök igaz. Deák is beszélte, hogy álmában is látta e jelenetet, a mint az Alföldön bolygva, elébe áll a szemeivel megfékezi; majd gulyából nekiinduló bika s hozzája ér s birokra kél vele, látja,

hogy az

állat

midn

tulajdonkép

sörényébe kapva,

hímoroszlán

;

ekkor

megriadva fölébred. Az álom igaz, mondták rá tréfásan, csakhogy nem oroszlánnal, hanem „tigrisekkel", czélozva a 61 65-ben így leteperi

a földre és

—

nevezett ellenzékieket.

Azt

kortársa beszéli, hogy

sr

pedig minden

szemöldökei

egykorú

alatt

kissé

mélyen fekv, nem nagy, de átható, fényl szemei, melyek rendes idben a szellemi és lelki jóság tükrei voltak,

felinduláskor

csodálatos

ert, tüzet

szórtak,

szikráztak vagy vészjósló fény csillogott bennük. Szász

Károly írja: „Deák arczaa legigazabban mutató baromet-

Ha sr szemöldökét összevonja s éles, átható tekinnem kedve szerint ment valami. Ha nyájas ajkán pajkos mosoly dévajkodik s szép szemében der mosolyog, ha homlokán elsimulnak a redk s egyenlen szívja, nem

rum.

tetébl villámok lövellenék, tudjuk, hogy

rágcsálva szivarját, mindnyájunk arcza fölvidul, nem-

t vidáman látni jól esik szivünknek, hanem, mert tudjuk, hogy mindez jó jele az idnek. Sokszor mondták politikai ellenfeleink, hogy mi rabszolgái csak, mert

DEÁK A HATVANAS ÉVEK ELS FELÉBEN.

389

vagyunk Deák szemeinek, hogy gondolkozni sem tuközöttünk a szemdunk vagy merünk ellene, hogy hunyorító Zeusz, cuncta supercilio movens".

De

ezek az esetek tanúskodtak egyszersmind cso-

dálatos önuralmáról és nyugodtságáról, mely azonban

nem volt meg alaptermészetében, hanem ers akaratának hogy míg lelkében a legnagyobb felindulások háborogtak, külsleg meg bírta rizni imponáló

bizonyítéka,

hidegvérét.

Ennek

az utóbbinak a szentlászlói rabló-

támadás a legjobb tanújele. Ez a rablókaland, melyet az egykori lapok bven leírtak, 1863 május 23-ikán történt s leghitelesebb tudósításunk róla

Deáknak Kemény

Zsigmondhoz május 24-ikén írt levele. E szerint este kilencz óra tájban négy fegyveres rabló támadta meg a lakot, összegyjtötték a cselédeket a cselédszobába, ott kett rizte ket, a másik kett Deák szobájába nyomult s lelövéssel fenyegetve, nevét kérdezte. Midn

megmondta s a szobalány is ugyanezt felelte, azt mondták „No, az úr ne féljen semmitl, Deák Ferenczet :

mi nem bántjuk". Ezalatt egy távolabbi tanyájáról szekerén hazaért sógora is s a rablók bekísérvén t

Deák szobájába, pénzt kértek. Eladta, a mi volt, 800 forintot; de a rablók többet követelve, egy vasbélyegzvel ütni kezdték. Deák ismételve szólította ket, hogy ne bántsák az öreget, ha több pénze volna, oda adná; fölajánlja szintén, a mennyije van. Erre a frabló szobájába kisérte s átadott 240 forintot, de újra figyelmeztette, hogy ne bántsák sógorát, mert több pénze

adta

nem

is

lehet

;

borát, gyapjúját

még nem

gabonájának ára gazdaságra, adóra ment. Erre a rabló megmondta, hogy t Hajnal Sándornak el,

hívják

s azt tette

hozzá

:

„no, az úr derék ember, ked-

véért megteszek, a mit lehet*. Többet aztán

nem bán-

HATODIK FEJEZET.

390

Oszterhuebert

tották

azonban

;

még

elvitték

összes

Deáknak szintén elvették óráját, aranynoha elbb visszalökték volt s néhány ruha-

ezüstjét, óráját, tollát,

midn

monda, hogy mint ha pénze volna, a rablóvezér kivette tarisznyájából s ezt mondta „No uram, nekem úgy is van aranyórám, a pajtádarabját

;

emléket,

de

órájáról

azt

visszaváltaná,

szívesen

somnak is van, itt van, vegye vissza a magáét. Jegyezze meg, így bánik a magyar betyár." Erre megparancsolva, hogy negyedóráig ne hagyják el a szobát, az Oszterhueber kocsiján mindnyájan elmentek s fél óra múlva a kocsit visszaküldték. Az egész jelenet mintegy másfél órát tartott. Deák hozzátette, hogy nagy ermegfeszítésébe került nyugodtságának megrzése, melynek egyedül köszönheti, hogy némi hatást tettek szavai s

öreg sógorát tovább nem kínozták.^

Deák

puszta-szentlászlói élete a reggeli

után ebédig olvasással vagy faragással

nagy séta

telt el

;

ebéd-

után majdnem minden nap vendégek érkeztek, kikkel hol a szalonban, hol a ház eltt vagy a gesztenyefák alatt

helyet.

foglalt

Ilyen

összejövetelt

két társas

Lónyay

és

Halász Imre

ebédtl,

írja

Lónyay, két kocsi vendég érkezett a szom-

széd faluból,

m.

ú.

gr.

is

leír.

Alig keltek

Festetics, Viktor

nev

föl

az

fiával és

késbbi udvarhölgygyei, a szke Máriákit Deák eleven társalgó modoráért és rendval, a kívül megnyer egyéniségeért nagyon kedvelt, most is leányával, a

azonnal melléje

ült s vele enyelgett; ott volt

bárókisasszony,

Béla

^

s

Az

gr.

mások. „Ez volt

esetet részletesen

Fvárosi Lapok.

egy Boxberg

Bécsbl, Vörösmarty a társaság, mely délutántól

Stadionné

Deák után

1880. 98. szám.

leírta

Seper Lászlóné.

DEÁK A HATVANAS ÉVEK ELS FELÉBEN.

naplementig a ház eltt

ült és converszált

;

391

az öreg szórta

az adomákat", majd gazdag ozsonnát hoztak

s

a vendé-

gek csak azután távoztak. Készletesebben szól Halász. mond Nemsokára ebéd után több vendég érkezett, fiatal férfiak, asszonyok a környékrl s az egyszer dolgozószoba szalonná lett. Deák csakhamar megjelent, a kényelmes brkanapéra ült s központja lett volt a legderltebb s a víg társaságnak, melyben

—

—

mulattatta az egész kis kört szellemes mondásaival,

adomáival. Majd egyik-másik dett ingerkedni s

ha

fiatal

asszonynyal kez-

„urambátyám" valamely meg-

jegyzésére duzzogást tettettek, azonnal a tárgyhoz ill

adomával

állott

el, mely megnevettette mindnyájokat.

Az adomákat úgy mondta

„Nem

el,

mint saját

élményeit.

hogy e rendkívüli szellemben egy neme lakozott a kimeríthetetlen költi ernek, s hogy az adomák egyrésze, nemcsak a formára, hanem a tartalomra nézve is, saját bámulatos humorának teremtménye volt, mely gazdag forrásként ömledezve, félig öntudatlanul ad hoc alkotott új meg új az képeket, a melyeknek kétszeres actualitásuk egyik, hogy a fenforgó esetre illenek, a másik, hogy Deák saját élményeibl látszottak merítve lenni lehetetlen azonban,

—

—

fokozott ingert kölcsönzött".

Ez mind nagyon helyes megjegyzés. Már említettük, hogy Deák élettapasztalataiból, ers megfigyelések nyomán származó természet- és életszemléleteibl magának gazdag szellemi anyagot halmozott fel, mely mesékké, allegóriákká, parabolákká változott; ezeket csodálatos teremt ereje, bölcsessége, vidám-

sága és kedélye átgyúrta lános

becs

erkölcsi

s

az élet alkalmazott, álta-

igazságaivá

rendkívüli érzéke mind az iránt,

tette.

E

mellett

mi humoros, mi

ferde.

HATODIK FEJEZET.

392

mi nevetséges

éles tekintete az emberi gyarlóságok,

;

hibák, félszegségek iránt, melyek benne kedélyes, ember-

szeret, de alkalom szerint szigorú bírálóra akadtak:

benne nemcsak az emberbarátot, bölcset, hanem is. Mind ez annál jobban jellemzi t, mert e képességeit teljesen jelezték

a teremt és alakító képzeldés emberét

a

számára' tartotta

társasélet

komoly esetet

politikai

kivéve,

fenn;

vitatkozásaiban, alig

nincs

beszédeiben,

pár ifjabbkori

nyoma, hogy használta volna

ket; ezek számára lelkének más

tartalmát alkal-

mazta, a logikát, az államférfiúi következetességet, a politika állandó

nem ismer

jelentség maximáit, a semmi

szigorú

komolyság

érveit,

tréfát

a soha

nem

lankadó lelkiismeret és önbírálat sugalmait.

De

a társaság Deákja teljesen

kedély, melegség és nyájas

der

más ember

volt

:

a

játszódtak ilyenkor

ajkai körül, pajkosság és kedvesség laktak lelkében és szemeiben. Különös

adománya

társaságot egy eszme- és érzelmi síteni,

volt,

hogy az egész

körbe tudta egye-

mely valósággal csüngött szavain, tekintetén.

Errl a képességérl Puszta-Szentlászlóról éppen oly adomakör termett, mint pesti nappalijának társaskörérl, mely csaknem kimeríthetetlen gazdagságú. Errl elég gazdag adataink vannak, melyek igazolják afenti jellemzést. A nyájasság és kedélyének ez a derje magyarázza meg, hogy a gyermekek is annyira szerették, valamint

is

szerette

ket

s

egyik szép tanítása a

szülkhöz, hogy engedjék vigadni a gyermekeket, mert a gyermek kedélye megkívánja az öröm táplálékát. Szentlászlón éppen úgy, mint a városligetben, gyakran

nevet gyermekraj enyelgett, játszott velk

egész

retete

vette körül,

meg

tréfált,

mély kedélye s emberszeminden korhoz és álláshoz le bírt ereszkedni. ;

DEÁK A HATVANAS ÉVEK ELS FELÉBEN.

393

vagy alkalmazkodni. De legjobban felntt leányok társaságában érezte magát, kedélyének gazdasága ezek közt

nyilvánult leginkább

;

nem

volt

vége-hossza a

pajzánságnak, kedves dévajságnak, komolyságnak vagy tréfának és valóságos kedvteléssel gondoskodott mulattatásukról.

Már Pestrl

tört, játékot. Egyszer

is vitt

pl.

rendesen valami új

gummilapdákat

vitt s

fej-

sze-

hogyan játszanak, st maga is beleelegyedett; máskor maga faragott kis darabokból álló koczkákat s mulattatta, ha senki összerakni nem bírta. rette

nézni,

Ilyet e sorok írója is látott

Deák

Mihálynál.

Majdnem

hogy az a fenséges komolysága férfiú, ki egy ország jövjét tartotta kezében, mily ifjúvá tudott válni ezek környezetében s mint bírt például napokon hihetetlen,

át piros tojásokat díszíteni egy-egy húsvétkor, elaján-

dékozás végett, melyekre kinek-kinek valami jellemz képet karczolt. Ehhez

hogy minden csekélység ha kellett, taláérdekelte, ha kedvenczeirl volt szó nyokat fejtett, tanácsokat adott, intett, buzdított. Egyik legjellemzbb vonása, hogy mindig intette ket a niesség ápolására, óvta a túlságos ábrándozástól, a túlfeszlt eszméktl, a vallásos rajongástól s ha nézete szerint hibáztak vagy hibás nézetet nyilvánítottak eltte, járult,

;

nem egyszer ersebben is megrótta. Egészséges és józan, e mellett az élet nemes és fképen a magyar anya

de

igazi jól felfogott kötelességérzése, a rend és gondos-

ság a családban, voltak azok, miket komolyabb per-

ezekben tanácsolt

szer

s hozzátette,

hogy mind ez az egy-

kötelességteljesítésbl állván, ezt vidáman, jó-

kedvvel kell végezni. Kedvenczei voltak kivált tetics

Mari,

Dry Fanni (Dry Imre

leánya

gr. s

Fes-

utóbb

Oszterhueber László neje), Sümeghy Mariska (Sümeghy

Ferencz leánya), Bertha Amália, Okolicsányi Amália,

HATODIK FEJEZET.

394

Fábián

Mili,

Sélyey

Mili,

Nagy Mari

és

nvére (Seper Deák

Lászlóné), ki oly érdekes adatokat hagyott ránk

jellemz történeteirl. Egészen ezen a módon élt, ha néhány hétre Paksra ment nvéréhez s ennek vejéhez, Szeniczey Ödönhöz, kihez eljárt nvérének halála után is. Rendesen húsvétra

szentlászlói életérl és

s szszel ment oda pár hétre, átrándulva olykor SzentAndrásra Kiss Zsigmondhoz, Faddra Bartal Györgyhöz s Hidjára Bezerédyékhez. Itt is a délelttöt sétával töltötte. A gyerekekkel kiment Szeniczey szljébe,

a diófák árnyékába s megtréfálta a gyermekeket

leült

hogy a fbe czukorkákat dugott el vagy narancsokat aggatott a fákra. Ilyen nagy séták után délazzal,

ben

szeretett jól ebédelni; délutánjait pedig ott is a

virágos udvar nagy szederfája tott boltíves

alatt,

ha

a nyi-

esett,

folyosón töltötte, enyelgve a vendégekkel,

legtöbbet Czeczil nev húgával és keresztleányával vagy

a kártyázók mellé ülve, nekik tanácsokat adott ha a gyermekek ostáblát vagy malmot játsztak, mutogatta ;

nekik a mozgásokat, míg valamelyik a kezét fogta.

Szerette

azt

is,

ha

a

fiatal

le

leányok

nem zon-

egy gyermekbálra is elment, midn,jobbhiján, aBeniczky Ferencz viselt keztyüjét húzta fel. Egyszer a kiegyezés után goránál tánczra kerekedtek;

egyszer

József fherczeg éppen akkor ment Paksra a honvé-

deket vizsgálni, mikor hívta katonaebédre s

Deák ott volt azonnal megmaga ment kocsiján érte. ;

Mindvégig megtartotta azt a szokását szívesen érintkezett a józan s

általában egészen

esz magyar

is,

hogy

paraszttal

egyszer emberekkel, a kik pedig

elssorban azért szerették, mert jó és nyájas volt hozzájuk. Mindig tartott magánál egy kis házi patikát és jól esett, ha hozzája fordultak. Egyszer egy Dani Ádám

DElK A HATVANAS ÉYKK ELSÖ FELÉBEN.

nev

395

bolondgomba-mérgezés ellen gyógyított meg Szentlászlón s mikor hazament, azt mondta sógorának Tudod, mi történt ? Deák Ferencz bolondgombát parasztot

—

evett s én gyógyítottam ki. T.

i.

cselked parasztot a nép ^paraszt nevezte,

a min

Deák nagyon

ezt az

örökké böl-

Deák Ferencz "-nek

mulatott, druszájának

hívta s gyakran el-elhallgatta körmönfont vagy naiv

okoskodásait, mert az észt észt

nagyra tartotta

;

s

fkép

az egyszer józan

az ostobát, kivált, a ki tanulha-

úgy maradt tudatlan, éppen úgy nem a jellemtelent, a hazugot vagy hízelgt. Az együgyt szánta de emezeket utálta.

tott

volna

s

trhette, mint

;

HETEDIK FEJEZET.

A 61-iki alap védelme. BÉKÜL IRÁNYZAT. — A DUNA-SZÖVETSÉG ÉS HATISA. — DEÁK PASSIVITÁSA. — CONSERVATIV KÍSÉRLETEK. — APPONYI EMLÉKIRATA. — EREDMÉNYE. — KÜLDÖTTSÉÖ DEÁKNÁL, MELY A ALBUMOT ÁTADJA. — A CONSERVATIVEK TEVÉKENYSÉGE. — ELÉGEDETLENSÉG DEÁK HTVEI KÖZT. — DEÁK VÁLASZA. — EÖTVÖS KÍSÉRLETE. — A CONSERVATIVEK KÍSÉRLETE. — A DEÁK ÉS PÁRTJA ÁLLÁSPONTJA. — TERVEK. — DEÁK NYUGALMA. — LU8TKANDL MVE. — DEÁK VÁLASZA. — A VÁLASZ TARTALMA. — A PRESSE CZIKKEI. — DEÁK FELELETE. — LU8TKANDL MÁSODIK MÜVE. 61-IKI

I863-IKI

64-IKI

Noha a nemzet 1861 után

is

elfogadta

Deák kezé-

bl

a türelem és várakozás politikáját, de nem oly higgadtan, mint elbb a békülés hajlama nagy volt ;

s talán

nagyobb körben

is

nyilatkozott volna a

Deák

egyetlen, óriási befolyása nélkül, melynek hatása alatt a Napló és Kemény is elhallgatott, noha azt hitte, hogy Deák 61-ben igen is merev volt. A conservativek egyenesen haragudtak már 1862-ben, hogy sem-

mit

sem

tesz,

mert igy valósággal útjokban

állt.

Haj-

nik Pál 1862 május 28-ikán azt írja Kiss Miklósnak

„Annyit mondhatok, hogy Deák bálványa az országn ak. Soha oly magasan nem állott senki újabb idkben az egész nemzet eltt, mint , a páratlan. S ha látnád, hogy a határozati pártbeliek hogyan csúsznakmásznak eltte. S ne higyje senki, hogy Deák tágítani fog. Ott fönn Bécsben, kivált a magyar cancel-

A láriánál,

61-IKI

ALAP VÉDELME.

397

,

a ki most dicta-

hogy

haragusznak reá,

tori szerepet

játszhatna az országban, sem

sem nem mozdul, sem nem

tesz

nem

szól,

semmi avanceot a

kiegyenlítésre. Öt e miatt valóság-os

calamitásnak

is

nevezik. Csak sok ily calamitás lenne a világon".

Hajnik levele a Kossuth Duna-szövetségi tervével kelt. Ez a szövetség, mint els sorban hazánk nemzetiségi ügyeinek bels megoldása, 1850 óta folyton kisértett s els alakja a Ghyca János és Balcescu Miklós tervezete, melyet Kossuth ismert s

kapcsolatban

már 1851-ben, Kis-Azsiában, dolgozott ki egy

alapon

foederativ

is

alkotmánytervet a magyar nemzeti-

ségi kérdés végleges megoldására, melyet módosítva

utóbb

is

Most csalódván abbeli reményéNapóleon Olaszországgal együtt 1861

fentartott.

ben, hogy

III.

tavaszán új

háborút kezd, melynek következménye

lett volna: mintegy újabb próbát, vagy inkább kétségbeesett kísérletet dobta bele a Dunaszövetség tervét az események folyamába de most már

Ausztria felbomlása

;

szélesebb alapon, belevonta a

ban

álló

Duna völgyével kapcsolat-

Magyarországot, Erdélyt, Romániát, Szerbiát,

Horvátországot.

E

confoederatio tervét, olasz és fran-

czia befolyás hatása alatt,

Marc Antonio Canini

eladta 1862

április

végén

olasz publicistának Turinban, a

ki Szerbiába küldetett, izgatni Olaszország érdekében.

Ezt a tervet Kossuth e fejtegetése nyomán Canini a Pulszky segítségével papírra vetvén, Kossuth május elsején aláírta és másolata nála maradván, Helfy Ignácz

némi

félreértés következtében

közreadta saját lapjá-

noha utóbb néhány nappal visszavonták, a Franczia Pays május 21-iki számából ban, az

itthon

is

Alleanzaban

s

elterjedvén, rendkívül rossz

egész országban. Erre volt

is

hatást

ok, mert ez

tett

az

a terv az

HETEDIK FEJEZET.

398

Összes Duna-völgyi

balkáni államokra kiterjesztve, a

következ közös ügyeket állapítja védelme, külpolitika és

meg a :

közös terület

külképviselet, kereskedelem

és

kereskedelmi törvényhozás,

f

vám,

közlekedési

vonalak, pénz, súlyok és mértékek, szárazföldi és tengeri

hader, várak, hadi kikötk, az egész vámügy

továbbá

;

a hatalmat a szövetségi tanács gyakorolná, a hivatalos nyelv fölött a közös törvényhozás döntene, a szövetségi

hatóság székhelye felváltva Pest, Bukarest, Zágráb és

Belgrád volna ezeken kívül a belkormányzat és a megyei, ;

községi

ügyvezetés

is

a legkiterjedtebb

nemzetiségi

alapon szerveztetnék, mint akár a régibb ausztriai

ter-

vekben vagy a februári pátensben. A hazában tett elkeserít hatását leginkább mutatja az, hogy a határozatiak 1862 június elsejei értekezletökbl megizenték Kossuthnak, hogy készebbek nemcsak a 61-iki feliratok, hanem rosszabb alapon külni. Ezt s

több hazai levélbl már

elbb

is

is

kibé-

megtudta

május 25-ikén hosszú nyilatkozatot adott az Alléegészben innen

anyában, de a hatást alig gyengítette

;

hazánk teljes elidegenedését az emigratio törekvéseitl, mert tehetetlenségét semmi sem leplezhette volna le jobban a kétségbeesés e kísérleténél. Ez id óta még azok is megbarátkoztak a lehet

számítni

kiegyezés

gondolatával,

kik

azeltt valami forrada-

lomban vagy küls segítségben reménykedve; ábrándos terveket szttek, bíztak az emigratio nagyszer befolyásában s megeresztették képzeldésök szárnyait egy olasz és franczia beavatkozás

rendelkezni bíró sike-

Most elkövetkezett a kiábrándulás s belátták, a mit a bölcsebbek úgy is mindig tudtak, hogy csak magunkra támaszkodhatunk. Deák környezete látván, hogy min a hangúlat, váltig

rérl.

A

6X-IKI

399

ALAP VÉDELME.

t, hogy tegye meg már most az els közelít noha senkit le nem beszélt, hogy meggyzdését kövesse, visszavonult a régi védmvek mögé, a biztatta

lépést

;

de,

kedvez alkalomra

várva. Tudta

, bizonyítja

ezt

január 9-iki levele, hogy ha kiegyezésre kerül a

1861 sor,

61-iki feliratok tiszta personal uniójából engednikell

tudta azt

is,

mit tenni lehetett, az

üterén lenn

jóakaratot, bizalmat.

a

de

hogy most még többet kellene a szük-

nem szabad arra pedig, idt elérkezettnek nem látta, ,

ségesnél engedni, a mit tenni

ki a kor

;

;

tartotta kezét.

a

Nem

látta

komoly elszánást

s

fönn a kell a kölcsönös

Senki sem tudhatta jobban, hogy az ural-

kodó az októberi és februári alapról tett annyi ünnepélyes kijelentését nagy okok nélkül meg nem változtatja, s csakugyan Zsedényi 1862 február 17-ikén azt írja, hogy felsége a külön minisztérium eszméjét soha, de soha élnem fogadja. Errl Deák késbb 1868 márczius 4-ikén egyszer így szólt a politikában „mindent :

a

maga

idején kell tenni,

csak érett korában

kell, s

s

a

gyümölcsöt leszakítni

míg hátra

lépni soha

egy

sem szabad, az elrelépés csak akkor engedhet meg, ha tudjuk, hogy a körülmények által vissza nem

lépést

löketünk". Mit tehetett volna pedig éppen most,

midn

1862július27-ikénegy császári kézirat elrendelte hazánk

számára a nem magyar nemzetiségek jogait biztosító törvényjavaslat kidolgozását, melynek czélja, mint Erdélyben, a magyarság megkerülése

volt.

A

conser-

vativek azonban a közhangúlatot megint alkalmasnak

vélvén az alku megkisértésére, Schmerlinggel kezdtek újra tárgyalni készítettek

;

de

a duaUsmus alapján mivel

módosítását tzték ki

kedés nem

történt.

A

mind a

s

többféle tervet

februári

alkotmány

elfeltételül, közelebbi

egyez-

birodalmi tanács október 16-iki

HETEDIK FEJEZBT.

400

nem Ülésén Schmerling egyenesen kimondta, hogy csak a februári alapon kiegyezéstl, de a vonakodik már el van készítve a tartományi ülés sikert igér összehívására. Ez gróf NádasdyFerencz, 1861 november 7-ike óta'erdélyi cancellár, müve volt, Erdélyben a

s

ekkor

ki

talaj

még be

Reichsrathba

mert

;

akarta

—

a magyarokat is a mondta ez az egyet-

vinni

mint

—

len mód, hogy a magyarok a jogeljátszás elméletével szemben s a Lajthán túli érdekek figyelembevételével kivívhassák az ket megillet jogokat. Zsedényi 1862 február 17-iki levele szerint éppen Erdély megnyerése lett

volna Magyarországon a Reichsrathba a közvetet-

Az a conservativek különös érdeme, hogy utóbb Nádasdyt álláspontjuknak meg-

len választások bevezetje.

nyerve,

kivitték

gróf Eszterházy Móricz segélyével,

hogy sem ez a kísérlet, sem újabb octroyrozás utóbb sem történt. Most azonban október 30-ikán Schmerling külön is kifejezte reményét, hogy egykor a Reichsrath padjait mind a 343 tag elfoglalja a hivatalos DonauZeitung pedig november 15-ikén azt írta, hogy mindennem kiegyezési tárgyalás megszakadt s kimondta ;

Schmerling jelszavát, a várakozást vagy megpuhítást, a „wir können warten" elvét. Alig pár hétre rá azonban az uralkodó felhívatta gróf Apponyi Györgyöt irat

kidolgozásával, a

s

megbízta egy újabb emlék-

ki vállalkozott is rá, de csak

gróf Forgách Antal tudtával és csak, ha tanácskozhatik róla

Györgygyei,

Majláth

báró

Sennyey

Pállal

és

Ürményi Józseffel. Ezeknek a tárgyalásoknak lett eredménye Forgách közeledése az Apponyi álláspontjához

s

az a munkálat, melyet 63 elején átnyújthattak

felségének

mus

;

de mivel ennek

és a februári

is

elfeltétele a dualis-

alkotmány módosítása

volt,

rövid

A

idn

61-IKI

ALAP VÉDELME.

401

a választ kapták, hogy eszméik kivihetet-

azt

Apponyi másolatban Deákkal is közölte ezt melynek sorsa még inkább meggyzte, hogy tervet, a minden kezdemény korai volna.

lenek.

A 47

eltti

diplomatikai

stylban készült emlék-

a pragmatica sanctióból, a monarchiái kapcsolat

irat

megersítésébl, a nagyhatalmi állásból s hazánk szükségszer kielégítésébl, vagyis „történet-politikai jogállása "-ból indul ki, mely összeegyeztetend az összmonarchia valódi szükségeivel. Ennek formája az az

„egyenjogú dualismus"

fennállt a)

lehet

csak,

mely 47-ig

de a változott viszonyok szerint szükséges

;

a közösügyekre és ezek kezelésére határozott királyi

javaslatok kidolgozása; b) a 48-iki törvények ponto-

san körülírt módosítása kítása.

A

;

c)

a februári alkotmány átala-

közösügyek kezelésére az egyenjogú dele-

gatiót ajánlja, melyeket a két választ.

országgylés szabadon

Megbízatásának idtartama egyelre nem lénye-

ges de annál inkább az a teljes paritás, mert a delegatio ;

elfogadása hazánk részérl jogfeladás.

A

delegatio

közösen tanácskoznék s törvényerej határozatokat hozna a megszabott keretben, azaz a külügy, véder, összbirodalmi pénz és kereskedelem ügyében.

Ezek közül a külügy, mint felségjog, maradna is az de mivel a hadügyben az ország jogai

tovább

:

megszoríttatnának,

a szükséges

egység biztosításán

kívül az országgylés összes egyéb joga fentartandó,

tehát az újonczmegajánlás kiegyezés.

az

A pénzügyi

is,

mert csak így remélhet a

kérdés szintén nehéz

;

de mivel

államadósságban részesedés, közös kiadások és

közvetett adók egyenlsítése ügyében

meggyzdés

megvan

Magj^ar-

is megnyerhet az országgylés megegyezése, ha a birodalom

országon a szükséges

Ferenczi

:

Deák

F. élete. n.

:

ezekben

26

HETEDIK FEJEZET.

402

pénzügyei

elkülöníttetnek

az országos pénzügyektl.

Ugyanez a szempont alkalmazandó a közös és külön országos kereskedelmi ügyekre. Az összes közösügyekben alapelv tehát a birodalmi érdekek elkülönítése az országos érdekektl; amazok vezetésére öt közös (birodalmi) miniszter

nevezend

gatiónak volnának felelsek

;

ki,

a kik csak a dele-

ezekben

s

a

paritás

alapján adelegatiókközös megegyezésében jutna kifejezésre

a legfbb állami érdekek egysége.

Mindebbl

következik a 48-iki törvényekbl a nádori kivételes

hatalomnak, mely a felségjogba ütközik,

a korona

kinevezési joga korlátozásának, az országgylést felosz-

megszorításának és a nemzetrségi törvény-

lató jog

nek

eltörlése.

Ha mindezek

alakjába öntetnek

s

koronázás eltti törvények

a februári alkotmány megfelelen

módosittatik, a viszály oka örökre

E megoldásnak történni

megsznik.

nem fokonként

egyszerre és

kell

mert ha a korona követelései a monarchia

;

hogy ezek csak Magyarország engedményeivel valósíthatók meg ezeket pedig csak a kielégített jogérzet és újra fölébredt bizalom adhatja meg. Erre egyetlen mód a legitim jog eliséletkérdései, az is igaz,

elvi

;

merése, a mi Magyarországban a jogfolytonosságban, tehát az ország és a felels s így

területi

épségének visszaállításában

kormány kinevezésében

áll;

csak ebben

a 48-iki törvényeken alapuló alaki jogfolytonos-

ság elismerésében lehet biztosíték arra, hogy az ország-

gylés többsége ezeket az szavazza

;

mert az

elvi

engedményeket meg-

egyenjogú dualismus, a jogfoly-

tonosság, önálló felels kormány, területi épség Magyars nélkülök szinte megoldásnak vannak nem gondolható. A nehézségei, mink a külön honvédelmi miniszter és

országon politikai credóvá lettek

kiegyezés

A

ALAP VÉDELME.

61-IKI

a területi épség de ezek nem ;

403

lehetetlenek.

Egyfell az

állami czélok egysége és ezek közös intézése a prag-

matica sanctio alapján

másfell ugyanennek alapján

;

a jogfolytonosság és egyenjogú dualismus egyszerre

meg

és együtt oldandók

ezért a felels minisztérium elleges intézkedéseknek meg addig a az országgylés összehívását elznie

kinevezésének kell

s

;

az

;

provisorium fentartása az egyetlen lehetség. Látható, hogy jelöli

emlékirat

az

ez

körülbell meg-

a késbbi alapot és csak a közös ügyek meny-

nyiségére,

nézve tér

tartalmára el

és

lényegében

attól,

utóbb csakugyan megtörtént,

hatáskörére

delegatiók

a

A

a

mint a kiegyezés

másik nevezetes benne

hogy ebben már Deák szelleme mködik és noha telve van is homálylyal s bizonytalansággal, minek világos czélja, hogy esetleg többet, esetleg kevesebbet lehessen belemagyarázni, hogy az alkudozásnak tágabb teret adjon de szabatosabb, mint bármi, a mi ezekben az években a conservativek kezébl kikerült. Végi, a mi a legfontosabb, ez szakit a 47-es alappal, elfogadja kiindulásul 48-at, a mi szintén a 61-iki országgylés és az akkor kivívott nemzeti egység az,

a szöveg

;

érzelmének eredménye.

nem tn-

Ezzel az emlékirattal azonban Apponyi hetett fel másként, mint

conservativ maradt

Deák

oly hívének,

a ki ugyan

de álláspontjában nagy közele-

;

dést árult el s ezt utóbb

is

conservativ és

nem

conser-

Ez annál fontosabb, mert a többi conservativek állhatatosak maradtak a 47-es alaphoz; Zsedényi meg is jövendölte, hogy az lehet és lesz pár év múlva a megoldás és bizonyára az is lett volna Deák nélkül. Apponyi ilyes irányát Bécsben vativ egyaránt mondta.

jnár

elbb ismerték

s

állandóan készen

állt

a lemon26*

HETEDIK FEJEZET.

404

dásra állását eddig is csak azért tartotta, mert az ország;

bírói

képviselte hazánkban az egyet-

munkálat alapján

minden támadást visszautasított. Emlékirata után azonban a kormánykörök még inkább mködtek ellene, míg aztán 1863 márczius 28-án megjelenése abban a küldöttségben, mely len törvényes

tért,

Eötvös vezetése

alatt

ellen

Deáknak átadta a

61-iki ország-

díszalbumát, véglegessé tette bukását. Ezt meg-

gylés írta

mely

Deáknak, a

lettel válaszolt,

ki rendkívüli melegséggel és tiszte-

helyeselvén egész eljárását.

Az albumnak az Eötvös által e

czélra felszólított con-

magas állású

servativek és szabadelvek nagyszámú és

tagjainak jelenlétében ez az ünnepélyes átadása való-

sággal

felvillanyozta

a nemzetet

a

elsrend tüntetéssé tonosság mellett a Deák válasza önkény

ellen s

Schmerling-féle vált

a

miatt,

jogfoly-

melylyel

országgylés eljárását újra helyeselve, a nemzet magatartásának irányát megszabja. Jelentségét növelte az, hogy mind az öt magyar lapnak azt a 61-iki

a számát, melyek az Eötvös és

elkobozták

s

Deák beszédét közölték,

a magyar közönség csak bécsi lapokból is-

merhette meg ket. „Az ügy, mely mellett együtt küzdöta haza szent ügye a tér, melyen monda Deák tünk

—

—

állunk

:

;

a törvényesség".

Ennek a törvényességnek meg-

határozása, eltérbe állítása, a beszéd világos czélja, s így az tervszeren szólt az akkori elméletek és vádak ellen egyaránt. A törvényesség elve az egyetlen erkölcsi

kapocs,

teljesen forradalomellenes és

nem

ellentétes

az uralkodó iránti hséggel, „mert én a fejedelmet

mond

— legmagasabb

testesülésének

—

állásában a törvényesség meg-

óhajtom tekinteni".^

E

térnek

meg-

^ E mondat eredeti alakja ez volt; ,mert úgy vagyok meggyzdve, hogy a fejedelemnek legmagasabb állásában a tör~

A

61-IKI

ALAP VÉDELME.

405

tartását hangsúlyozza, mint szent kötelességet, s remé-

hogy hazánk nem vesztheti el alkotmányát éppen akkor, midn 48-ban oly nagyszeren rótta le tartozását a nép iránt s el fog jönni az id, midn be fogják látni, a kiknek keU, hogy egyik nemzet szabadsága nem lehet a másik nemzet szabadságának ellensége ha pedig még egyszer szava lesz a nemzetnek a közügyekben, igazságos lesz minden vallás és nemzetiség iránt, mint tudott lenni a nyét fejezi

ki,

;

néppel szemben.

A

beszédek, de kivált Deáké, számos magyarázat

tárgyai lettek

;

olyanokat olvastak ki belle

ráztak bele, mire

s

magya-

Deák bizonyára nem gondolt. Ö

donképen csak ismételte röviden,

tulaj-

pár, a korviszonyokra

vényesség megtestesülésének kell lenni". Deák este hétkor

irt

—

Keménynek, hogy javíttassa ki a fenti idézet szerint mert irta tréfásan az Angol királynét nem szeretné a Károly-kaszárnyával fölcserélni. Ez szombatnap volt s másnap a lapokat ;

—

lefoglalták.

A Napló-ba Reviczky

a beszédnek megjelennie

;

Szever czikkében kellett volna de elkoboztatván, a lap száma hétfn

meg a beszéd nélkül. Ekkor Kemény megbízta Reviczkyt, hogy knyomatban sokszorosítsa s levélalakban küldje szét a beszédet a Napló szerkesztségében megjelent vidékiek útján.

jelent

A

járt. Reviczky külön könyomtató egy Ozoray Árpád nev knyomtatóval készíttetett el a két beszédbl vagy 4000 példányt elébb a Sándor-utczában, Szabó Richárd lakásán, aztán a Haladás szerkesztségében, a Zöldfa- és Szerb-utcza szögletén, majd a Kétnyulutczában egy asztalosmühelyben, végre a Zöldfa- és Bástya-

kinyomatás sok bajjal

gépet vett e czélra

s

utcza szegletén egy külön bérelt földszinti az ablakon

át

úgy hogy nem

nyújtották is

tudták,

ki

szobában, honnan

éjjelenként az értök

kik viszik

el.

Késbb

a

jövknek, rendrség

a kiadót s Vidacs János ellen fordulván a gyanú, Reviczky maga jelentkezett, de a rendrség kihágás czímén csak 50 frt birságra ítélte.

kutatta

HETEDIK FEJEZET.

406

vonatkozó megjegyzéssel, a 61-iki programmot, s mindenesetre azok olvasták helyesen, kik benne kifejezve

hogy a

látták,

48-iki törvényekre nézve

47-es alap javára semmi egyezkedésbe,

názás eltti törvényekés több

ilyes,

és pártja, a

mink a

koro-

bocsátkozni nem fog.

Azonban a megjelent conservativek ez által azonosítni látszottak magukat a Deák és pártja elveivel; nem gondolhatták, hogy ily jelentékeny politikai nyilatkosiettek tehát az ünnep után kijelenzat tanúi lesznek nem mint politikai, hanem mint háziteni, hogy ünnepen vettek részt, hogy az ott elhangzott politikai ;

k

megelzleg nem ismerték velk egyet nem is értenek st

nyilatkozatokat ismerhették,

;

és

nem

kevéssel

utóbb a 47-es Pesti HirnöJc valóságos harczi riadóban hívta fel a conservativ pártot, mint a „valódi" törvé-

nyesség

hogy

az

s történeti

jog egyetlen szinte képviseljét,

„egyetértés"

békóit

ledobva,

lépjen

fel

önerején.

E beszédnek lett,

tehát nagyon fontos eredménye az hogy a conservativek újra eltérbe léptek s újra

nekiálltak a kiegyezés szellemük szerinti megvalósí-

míg Deák a szokott módon május elején is a hallgatást ajánlva. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy a birodalmi tanácsban való részvétel ügyében összehívatván július elsejére az erdélyi tartománygylés, Ghyczy a nemzetiségekrl írt czikkel akart az ellen mködni, hogy az oláhok a birodalmi tanácsban megjelenjenek de sem Kemény, sem Deák tásának;

falura ment, ezzel

;

nem

helyeselték a beavatkozást, mert sikere úgy

sem

Ghyczy czikke elmaradt. Az év legfontosabb belügyi eseménye az volt, hogy a magyarok és székelyek egy fölterjesztésben kifejtvén okaikat, a szebeni gylésen nem jelentek meg, a többiek azonban kimondták lenne. Erre

A

61-IKI

407

ALAP VÉDELME.

augusztus 21-ikén az unió törvénytelenségét, szeptember 30-ikán törvénybe iktatták az októberi s

diplomát

a februári pátenst, október 9-ikén követeket küldtek

a Reichsrathba, mely ezáltal tágnak és teljesnek nyilatkoztatta magát.

Schmerling oly büszke volt erre

hogy ennek vagy ennyinek elérését tzte ki czéljáúl Magyarországon is a tervelt nemzetiségi törvénynyel, s akkor a februári alkotmányt végrehajtottnak mondta volna. Ezzel szemben a conservativek álláspontja az volt, hogy az uralkodó mindenesetre hajlandó volna a kiegyezésre, ha nem tartana attól, hogy a diploma esete ismétldnék s bona fide tett lépése magyar részrl visszautasíttatnék. Nekik tehát, mint Sennyey 1864 az

eredményre,

február 14-ikén

Somsichnak, mihelyt az akkori

irta

diplomatikai alkudozások bevégzdnek, közvetít sze-

repeket folytatniok

s

egyengetniök kell akiegyezést,

els sorban Deák és pártja hajlandóvá tevése által. Míg Deák ezekkel szemben azt mondta, hogy a 61-iki

országgylésen az egész Európa eltt kimon-

dott elvek sértetlen fentartása most

mint volt

közvetetlenül

még

szükségesebb,

az októberi diploma után, s

minden külön sugalmazástól távol maradt és a míg 22-ikén gróf Forgách Antal helyett 1864 április gr. Zichy Hermann kinevezése csak arról gyzte meg, hogy a kiegyezés lehetsége egyelre távolabb áll, ;

mint valaha

:

addig

Kemény

folyvást azon töprengett,

hogy a nemzet a kiegyezésre az alkalmas idt lasztottá és

csüggedve engedett Deák tervének

elsza;

mert

ha már most meg lehetne a kiegyezést csinálni, a nemzeti ernek minden óra nyereség volna s szükséges lenne errl valami eszmét vetni kivált

azt tartották helytelennek

Deák

fel.

Eötvösék

taktikájában,

HETEDIK FEJEZET.

408

hogy átengedi a tért a conservativeknek, holott, mig t a nemzet követné, ezeknek nincs semmi valódi nemzeti talajuk. Eötvös és Trefort 1863 szén egyenesen szemrehányást is tettek neki e miatt, annál kevésbbé helyeselvén a conservativeknek átadott területet, mert ezek úgy is egyenesen felmondták a Gl-iki egyességet.

Erre

Deák

így felelt: „Ausztriában min-

den a körülményektl függ. Mihelyt a körülmények úgy kívánják, ha nem kérünk, ha nem közeledünk ha a körülméis, adni fognak vagy legalább Ígérni ;

nyek, bár csak látszólag

is,

rajok nézve jóra fordul-

még kevesebbet

nak, akkor, ha kérünk,

adnak,

ille-

tleg semmit. Majd a conservativeket is lehordják, ha az adás vagy igérés ideje és szüksége nincs jelen ha pedig jelen van, akkor felkeresnek bennünket is. Most Rechberg bölcs, Ausztria hatalmas, szövetsége keresett,

a franczia lapok dicsérik szabadelvüségét,

most tehát a bécsi kormány engedhet hajlamainak és folytathatja a hagyományos politikát. Most keressek én valakit, kivel szóba állhassak ? Most tegyek offerteket, midn Nádasdy cancellár és persona grata?" Általában Deák meggyzdése az volt, hogy Schmerlinggel alkotmányos alapon megoldást keresni

nem

Kng nem

Nem

magyar közvélemény is. Schmerakarta megismerni a magyar viszonyokat.

lehet s ez lett a is

egyszer tanácsolták neki

a 60-as évek elején,

hogy jöjjön pár hétre Pestre, ismerkedjék meg a viszonyokkal, keressen érintkezést, de

nem menjen Deák hozzá

kodottsága

engedte

;

utóbb

meg

ggje

s elbiza-

azt kívánta,

hogy

Bécsbe, mirl természetesen szó sem lehetett. Mennyire igaza volt fenti véleményében, az események igazolták úgy 63-ban, mint 64-ben s igazolta

els sorban Eötvös

1863-iki kísérlete. Ugyanis a frank-

A furti

61-IKI

409

ALAP VÉDELME,

Fürstentag befejezte után (szeptember elsején), a

magyarországi rendkívüli szárazság miatti inség alkalmából, bízva a helyzet kényszerségében, Eötvös

föl-

egy emlékiratban a következ eljárást ajánlta: hívassék össze az országgylés Pesten az inségügy leple alatt, nyissa meg az uralkodó, a nemzet a válaszfeliratban közeledést mutatna s a továbbiak

ment Bécsbe

s

majd magoktól mennének. Schmerlingnek át is adta nem is lett volna Falk Miksa közvetítésével az iratot ;

ellene,

de Forgách befolyását féltvén, tagadólag vála-

szolt s ez egész elmaradt.

sem

eléggé

bizonyult

Nemsokára azonban Forgách

használható

eszköznek;

mert

mint az Apponjá álláspontjához közeled politikus,

nem

a 64-iki új „organisatio" tervét aláírni, azt mondván, hogy errl csak országgylés határozhat.

akarta

Ekkor 1864

április

22-ikén

gr.

Zichy Hermann els sorban a

lépett helyére, kinek több octroyálást s

„justiz-organisatiót"

keresztülvinnie,

s

kellett

ezt

volna országgylés eltt

elre jelezte

az,

hogy május

6-ikán, a bécsi polgármester bankettjén, egész várat-

lanul kijelentette, hogy a

magyaroknak be

niök a Reichsrathba. Ismeretes, hogy Zichy kísérletté a rá rótt feladatot s egész

Ez

kell lép-

meg

is

64-ben dolgozott

hogy a conservativeknek ez év szeptember havában adott els programmja, melyet gr. Andrássy György országbíró vezetése alatt állítottak fel, megbukott, mi szeptember 19-én Andrássy lemondását okozta és Schmerling 64 65-ben, midn állása

rajta.

volt

oka annak,

—

már meg elvét

volt

ingatva,

hangoztatta

még mindig a

„várhatunk"

a Reichsrathban. Az új octroyról

1865 január elsején jelentek meg az els hírek s Deák csak annyit látott most is jónak ellene, hogy mivel a bécsi lapok Budapestrl íratták, hogy ez

HETEDIK FEJEZET.

410

kedvezn

fog fogadtatni

:

a Napló-h&n január 8-ikán

czikket íratott oly értelemben, hogy a jogfolytonosságnál fogva törvényt csak országgylés új octroy

alkothat

s

az

csak nehezítné a kiegyenlítést, mire Schmer-

már január 11-ikén visszavonulót egyelre még mind a hallgatást

ling a Botschafterhen fúvatott.

Mindez

igazolta.

Természetesen, mindenki, a ki ebben az tikával foglalkozott,

idben

poli-

mind azon töprengett, hogy miként

lehetne a két állam közti kérdést megoldani. servativek alapelve a 47-iki

A

con-

dualismusra visszatérés

k

minden foederationalis terv elvetése levén, anynyira lefoglalták a „dualismus" szót, hogy ezt ezekben az években a Napló, mint Deák nézeteinek közlönye, a legnagyobb gonddal kerülte, nehogy a conservativekkel azonosíttassanak. Ezt Kemény egyszer Fáiknak írta is, ki e szót a Napló álláspontjából akarta használni egy czikkben. Az mindenesetre igaz, hogy Deák, éppen a personal unió elve miatt, más alapon, mint dualismuson nem állhatott s nem egész pártja sem de e szót kerülniök egyelre nemcsak a conservativek miatt kellett, hanem azért is, mert Deák akkor még és

az alkotmány visszaállításának és

a_

pragmatica sanc-

tióból folyó jogfolytonosság összes kérdéseinek megol-

dását nem hazánk és Ausztria,

hanem a német kérdés

miatt kizárólag hazánk és az uralkodó

közti kérdés-

nek kívánta tekintetni. Mindazoknak a tervezgetéseknek, melyek ekkor a Deák pártja kebelében az embereket foglalkoztatták s melyeknek különböz alakban kifejezést adtak, alapja az 1848-iki törvények bevezetésének e szavai voltak: „a pragmatica sanctio által vele (az országgal) válhatatlan kapcsolatban álló tartományok iránti tör-

A

vényes viszonyai"

61-IKI

;

ALAP VÉDELME.

ezek a

viszonyok elvi kifejezését

411

közös ügyek vagy közös

magokba

foglalván,

meg-

kezelésökrl annál szükségesebb volt gondoskodni, minél világosabb volt, hogy ezek voltak a oldásukról

s

48-iki forradalom okai s minél

inkább vették alapúi

k e törvényeket. Magánbeszélgetésben Deák

éppen

mindig kifejezte, hogy közösügyek vannak

rl 1861 január

9-iki levelét.

E

s láttuk

is

ezek-

kérdésekben 1861-ben

és 62 elején egész czíkk- és röpiratözön támadt. Mint

elhatározó

politikai viszályokban szokott,

tudók vagy

jobbat

csalhatatlanoknak

elálltak a

akarók vágyaikkal, tanácsaikkal,

gyógy szereikkel, mely éknek legnagyobb hibájuk az volt, hogy a létez történelmi alkotmány helyett többnyire egy-egy csinált alkotmány hitt

Kemény Zsigmondhoz 1862 október 20-ikán intézett nevezetes levél {Pesti Napló október 24.) névtelen irója mondja, hozzátévén, keretében mozogtak, a mint ezt a

hogy az egyezkedés

csak az

elejtett szálát

uralkodó

veheti fel s a megoldás, de csakis országgylésen, a király és

nemzet közös

feladata.^ íme, a húsvéti czikk

alapelve, de hatástalanul, mert

mondva lyozta

Deák

is

ki.

nem

Ezt az idszerútlenséget

válaszában, ki most

és

a maga idejében Kemény hangsú-

utóbb,

elfogadván

taktikáját, a korai fellépéseket általában

támadta, vagy legalább

is

nem

meg-

helyeselte, mint Danielik

1862-iki programmját, Zichy Antal röpiratát és Kovács

Lajos

s

Zichy Antal együttes czikkét a Pesti HimöJc-

ben, melyeket némi

keser

elszántsággal bírált. Ezek az megoldások az alkotmánygyártásban hasonlítottak egymáshoz. Általában kiindulásuk az volt, hogy elméleti

^

Kemény Zsigmond öt czikkben felelt

október hóban.

rá a Pesti Napló-h&n

HETEDIK FEJEZET.

412

Deák

felirataiban le

sának alapja körében,

;

van téve a közösügyek megoldá-

de eltértek a közösügyek számában és

még inkább kezelésük módjában, mely

össze

legyen egyeztethet hazánk szükségszer alkotmányos függetlenségével.

Abban tehát egyetértett mindenki, hogy ennek megmegegyeztek abban is, hogy a birodalom csak úgy szervezhet, ha két országgylése lesz, egyik Bécsben, másik Pesten vagy másutt, mint 47 eltt. Ez elvek szószólója Bécsben gr. Eszterházy Mór miniszter volt, a ki éppen azért meggátolta, hogy Magyarországon a Reichsrathba való oldása csak országgylésen eszközölhet

;

közvetetlen választásokat az erdéljd 63-iki siker után elrendeljék.

Minden egyébben nagy

conservativek 47-es dualismusa és

volt az eltérés.

korlátolt

A

jogkör

beláthatatlan messzeségben állott a szabadelvek 48-iki pesti országgylésétl és alkotmányos felels kormányzatától. Viszont a közös ügyek most is körülbelül elfoszámában és kiterjedésében

országgylése

k

gadtak volna oly megoldást, mint az októberi diplomáé, kezelésmódjukra valami Reichsrathot vagy Staatsrathot

vagy talán éppen ezeknek a király számára fentartott (absolut) eldöntését, egy felels, de nem alkotmányos kormányzást, s végi, hogy a nemzetet éppen megnyugtassák, a 48-iki törvények alaki érvényességének elismerését. Ez a dualistikus nézet terjedt el Ausztriában is a Reichsrath szabadelv köreiben s ezek oly reményeket ébresztettek, hogy Eötvösék egyenesen érintkezésbe léptek velük; ez kitnik Eötvös ^és Trefort leveleibl. Trefort formulázta is 1865 április 2-ikán a saját elvét, mely ebben állt: „dualismus tökéletes

autonómiával

a belügyekre, közös tárgyalással és közösügyekre nézve; két ország-

közigazgatással a

A

61-IKI

413

ALAP VÉDELME.

gylés, két országos minisztérium, két országos budget,

egy birodalmi minisztérium, egy birodalmi törvényhozással, mely az országgylések kifolyása volna". Szerinte ez a helyes megoldás itt kell minél több vívmányt nyernünk. Kovács Lajos, ki elbb Zichy Antallal a Pesti HimöJcben lépett fel, azt mondta, hogy a mi kötelességünk ;

szabatosan körülírni a közösügyeket és kezelésök módját,

melyre akkoriban

Kemény részletesen

a

felelt

Deák

szellemében. Kovács utóbb, 1864 elején. Kísérlet a rendezési kérdések részletezett megoldására elitélve

úgy a 48-as

czim röpiratában

alapot, mint a passivitást, a paritásos

dualismus mellett tör lándzsát

s

a pragmatica sanctio

alapján a kiegyezést e három elvre alapítja: hazánk ismerje s

el

a birodalmi érdekek közösségét, integritását

nagyhatalmi állása megóvásának szükségét

;

legyen

kész ennek terheit arányosan hordozni, de ragaszkod-

jék a közös jogokban az egyezkedés útjához a többi tartományokkal; a közösügyek kezelése módjában pedig egy delegáltakból és kinevezettekbl

szkebb Közösügyekül, nem elég

parlamenti rendszer nek.

álló,

de

nem

tanácsot vélne helyesszabatosan, a kül-, had-

és pénzügyet jelöli meg. és hasonló tervekkel akkor telve volt a mindenki beszélt, javasolt, tanácsolt és izgaleveg tott volt a legnagyobb fokban. Mondhatni, mindenkit Ilyes ;

elhagyott türelme, Deákot kivéve, a ki meghallgatott minden tanácsot, minden érvet és türelmébl csak akkor fogyott ki, ha valaki megtámadta a 61-ben a nemzet együttes lelkesedésével elfogadott program-

mot, a pragmatica sanctión alapuló personal uniót és

a 48-iki törvények érvényességét

s

nem tördött

ha a legközelebb álló conservativek nevezték. Az eszmék e zavarában, a

is

vele,

ügyvédnek

politikai elvek

HETEDIK FEJEZET.

414

ingadozásai

ez

közt,

meglep

valami

rend nyugalom, mely éppen

ezáltal

e magasabb megrizte az

egyetlen romolhatatlan alapot.

Ezt az alapot Schmerling környezetébl 1862 november végén a tudomány minden látszólagos fegyvereivel felszerelt támadás fenyegette. A könyvet dr. Lustkandl Wenzel irta, ki elbb nevel volt Schmerlingnél s czélja volt tudományos eszközökkel, a magyar törvények összes tömegével bebizonyítani, hogy hazánk és Ausztria közt nem volt soha más,

mint reálunio

a

így

s

elvetve

tényleges

reálunio

a fellegvárat, melyet

azt

nevezett; mert szerinte a

kérdés oldható

a

„verwirkt"

bizonjdtékaival

Deák

elméletet,

dönteni

meg

jogfolytonosságnak

magyar-osztrák alkotmány-

csak a jog útján és az igazság értelmében

meg

Ezért írta Das ungarischczím mvét, mely érthet és

kielégíten.

österreichische Staatsrecht

rendkívüli feltnése által kihívta Deákot elvei védel-

nem gondolt feleletre de erre nemcsak Lustkandlnak, hanem a magyar közvéleménynek mére. Egyelre

is

;

szüksége volt és így, nehogy a conservativek teráltal megingjon az akkora gonddal épített

jeszkedése

minthogy végre is oly nézetek czáfolásáról volt melyekhez legnagyobbrészt magyarok adták

alap,

szó, a

az adatokat: Csengerynek ismert írta

1864-ben

czím

alatt,

feleletét

segítségével

meg-

Adalék a magyar hözjoghoz

mely eredetileg a Budapesti Szemle 1865. I. is megjelent ^ s mindmáig leg-

füzetében, onnan külön

^

Teljes czime

Lustkandl

:

Adalék a magyar közjoghoz. Észrevételek

munkájára: Das ungarisch-österreichische magyar közjog történelmének szempontjából. írta

Venczel

Staatsrecht a

Deák Ferencz.

A

Kiadja

Ferdinánd.

Pfeififer

„Budapesti

Szemle" 1865.

I.

— 1865 január 27-ikén

füzetébl. Pest. br.

Kemény

azt

A

Gl-IKI

415

ALAP VÉDELME.

közjogi müveink egyike. Értékét legszebben méltányolta az akadémia; t. i. midn 1867-ben ügyrendje miatt nem adhatta neki a nagy jutalmat, mivel elször nem önállóan jelent meg, e fájdalmas kénytelenség következtében az ügyrend e pontját a

fontosabb

jövre

tekintettel megváltoztatta.

Beksics azt

írja,

hogy a kész müvet Deák

beknek, köztük Eötvösnek és Gorovénak Mindketten ellenezték kiadását

is

töb-

megmu-

Eötvös rémülve mondva, hogy Bécsben éppen most hajlanak a concessiókra és megalkuvásra ez az irat mindent elront, merev jogi álláspontja lehetetlenné tesz minden közeledést. Deák nem bírvánEötvöst az ellenkezrl meggyzni, elhatározta, hogy kiadását Kemény Zsigmond ítéletétl teszi függvé, a ki szintén aggotatta.

ment hozzá,

;

azt

;

dalmaskodó, de a jogi alaphoz éppen oly szigorúan ragaszkodik.

Kemény

el volt

ragadtatva

a

mtl

s

hogy rossz vért okozhat, de helyemásként ítélte meg; t. i. a bírálat és a védelem mellett látta benne a valódi czélt, annak a tisztázását, hogy összes régi törvényeink alapján mihez és mennyiben van a nemzetnek joga. „Gyakorlati haszna az, írja Fáiknak 1865 január 27-ikén mi egy regestnimé, midn a felek alkudoznak bizonyos javadalmak és terük átvételérl. elismerte ugyan,

selte kiadását,

mert

—

—

írja Fáiknak, hogy a magyar kiadást Deák Csengerynek adta, de a német kiadásból szeretne valami hasznot s Bécsben vagy Lipcsében akarná kiadni, hogy külföldön és Ausztriában inkább olvassák; ezért ír Kemény Fáiknak, hogy ajánljon kiadót, utóbb írja, hogy Ráth 1000 forintot ajánlt a német fordításért, melyet Csengery megbízásából Budenz végez, holott Deák Fáikra kívánta bízni Deák okvetetlen német kiadót keres, nem az ;

összeg,

hanem

fenti czélja miatt.

HETEDIK FEJEZET.

416

E

ország

mily

kitetszik:

regestrumból

Mily jog közös

azért,

hírt

az

(Például a külügy.)

tehát az eo ipso közös.

s

nem

jogot

mert a jog külön gyakorlásá-

nak értelme az intézménynyel szemben megsznt (közbenes vámsorompó nem lévén, közös a vámügy). közös

Mily jog

beltermészeténél

(Közös

érthetleg.

olyan, a melyet

áldozni

bonum

a

nemzet

vagy

hajlandó

S

vasutak.)

fogva

is,

önként

mely

végre

valósággal bírt; de

kényszerítve

pacis. Ilyen leltárra a

lehet,

jog fel-

propter

legnagyobb békehajlam

mellett is, végtére szüksége van mind a nemzetnek, mind az osztrák kormánynak. Minden eladásnál, cserénél, átruházásnál elfordul. Én ugyan Deákot nem ösztönzöm, de miután barátai, Gorovén kívül, nógat-

ták a kiadásra,

magam

is

azon declaratiót tettem

hogy az osztrák sajtótörvények

szerint

munka megjelenése pör tárgya. Mi tehát szedés alatt van ..."

m

E

tehát

bírálat;

zésnek

Deák

sem is.

lehet a

A munka

lépéssel tovább megy, mint

már egy

a61-iki feliratok.

igaz

czélja

itt

több, mint csupán

elkészítje kívánt lenni némileg a kiegyeés szólt Bécsnek arról: mit nem adhatunk

is

a nemzetnek arról mit nem követelhetünk, ha önként nem adják, törvényeink tartalma s a múlt s

fel,

:

gyakorlata szerint.

Deák a válaszban abból czíme daczára, nem

mve,

csak a magyar

és

indul ki,

hogy Lustkandl

rendszeres

közjogi

osztrák közjog néhány

m;

pontjának

czélzatos fejtegetése s így terjedelme mellett is csak röpirat, mely mindent, mi nézetével ellenkezik, el

akar lítja

vitatni, ;

nemzeti jogainkat tagadja vagy leszál-

idézeteiben,

ha

kell,

pár szót megváltoztat, vagy szüksége van.

belegondol olyakat, mikre állításában

A

Nem

61-IKI

ALAP VÉDELME.

szándéka pontról-pontra

teendirl Lustkandl

vitázni úr,

;

417

czáfolni,

sem a jelen

csak azokra szorítkozik, a miket

„

a történelemre és törvényekre hivat-

kozva, a közjog terén, mint megtörténteket vagy jogilag fennállókat hoz

sabbakra

teend

fel, s

ezek közül

megjegyzéseket,

is

csak a fonto-

azokra

tudniillik,

melyek egész elméletének alapul szolgálnak". Els sorban is tehát Lustkandl következ alaptételét bírálja: „a február 26-iki osztrák alkotmány többet adott Magyarországnak s kevesebbet az összes birodalomnak, mint a mit az összes birodalom Magyarországtól, a magyar törvények szerint is, joggal követelhetne". ennek bebizonyítására törvényeinket s a történelmet idézi és megtámadja az 1848-iki törvények érvényességét.

A felelet els

feladata tehát a 48-iki tör-

vények jogérvényességének megvédése. E végbl eladja a 48-iki törvények elállása módját addig, míg április 11-ikén a király megersítette kimutatja, hogy illetékes testület és jogszer módon alkotta ket ;

terrorizmusnak nincs

nyoma sem

alkotásuknál,

szentesítésöknél. Legkivált pedig arra nézve,

javaslatok elveit a

fogadták

el,

nem

frendek

sem

hogy a

vita nélkül, felkiáltással

czélzatosság

nélkül

hivatkozik a

pragmatica sanctióra, melyet éppen így fogadott el az országgylés, de ez érvényét nem gyöngíti. Nem áll,

hogy a javaslatokhoz mások, mint követek szólottak volna, hogy a követek nagyobb része távol volt vagy hogy ezek többsége utasítása ellen szavazott volna, mi egyébaránt a magyar közjog szerint a törvény érvényét éppen oly kevéssé változtatná meg, mint nem változtatta meg 1687-ben a trónörökösödési törvény hitelét, hogy 14 megye követe, nyíltan kijelentve, utasítása ellen szavazott rá. Nem áll továbbá az, mintha Ferenczi

:

Deák

F. élete.

II.

27

HETEDIK FEJEZET.

418

a király e törvényeket tévedésbl, kedve

ellen, tar-

nem szabadakaratból ersítette volna meg, vagy hogy csak a maga nevében szentesitvén, ezek utódait nem köteleznék, mert ket nem kérdezte meg, a mi mindkett ismeretlen köz-

talmukat

nem

ismerve,

jogi felfogás.

e

így megy tovább a következ tételeken át: hogy törvények sértik a hazánkkal egyesült országok

hogy megersitésök alkalmával az alkotmányos Ausztria meg nem kérdeztetett. Ez utóbbira nézve a

jogait,

felelet

önként foly a pragmatica sanctióból,

melyet

nemzetünk magával a királylyal kötött, s így a törvények szentesítését is csak a királytól kellett kérnie. Végül megczáfolja azt a megszüntette

nyeket

tételt,

volna

hogy a 48-iki törvé1849 április 14-ike

hiszen e végzést megelzte a márczius 4-iki hatalom-

mely hazánk alkotmányát eltörölte de e mellett, ha az országgylés Lustkandl szerint illetéktelen volt a törvények hozatalára, hogy lehetett illetékes eltörlésökre, mely egyébiránt nem is ugyanaz az országszó,

;

gylés teljes

A

volt s ez az utóbbi

már valóban nem

országgylés? második fejezet látszólag könny

is

volt

feladattal foglal-

midn

részletesen, még pedig a Lustkandl által törvényekbl és adatokból, megczáfolja a következ állítást „a Habsburg-házat a magyar trónörökösödés joga és pedig els-szülöttségi sorral, st

kozik,

felhozott

:

1723. évi sanctio pragmaticánál fogva,

nem az hanem I. Fer-

dinánd idejétl, 1527-tl kezdve

s illette

a leányágra

denkor

s

is

kiterjesztve,

ezen joga

még

nem 1687 illeti

óta,

Ezzel szemben kifejteni a magyar királyválasztás mészetét,

azt,

hogy

min-

az Árpádháztól szállott reá".

meghatározott

ter-

els-szülöttségi

A

Gl-IKI

ALAP VÉDELME.

419

nági örökösödés sem

elvben, sem gyakorlatban nem sem az Árpádházi, sem a Vegyesházi uralkodók

volt

st nem

alatt,

volt elsszülöttségi

választás rovására

sem,

midn

a királyság jogát a Habsburg-ház

t.-cz.

de

még akkor

jog a szabad király-

nem

kizáróan az elsszülöttre

szülöttségi örökösödést csak az

ekkor

csak a fiúágra

az 1547 V. :

férfiutódaira,

ruházta

1687

:

s

az els-

II. t.-cz.

mondja

mindez, mondjuk, egyhogy Deák müvében ennek mégis oly nagy helyet szánt, oka az, mert Lustkandl mvének ebbl folyó alaptétele, hogy midn a magyar nemzet a nági örökösödést 1723-ban elfogadta, jog ki és

is

szer feladatnak

:

látszik s

nem is köthette hozzá az ismert föltételeket, nági örökösödés azeltt is és mindig megvolt. Mindebbl Lustkandl még egy más fontos következ-

szerint

hiszen a

hogy 1723 eltt Magyarország és Ausztria közt valóságos confoederatio állt fenn, mely nemcsak tetést von, azt,

personal,

hanem

tiszta realuniót alkotott,

a bécsi béke néhány

mire nézve

Magyarország

pontját,

s

Alsó-

és Fels-Ausztria rendéi közt az 1608-iki frigykötést s

az 1606-iki zsitvatoroki békekötést hozza fel

mindezt bebizonyitottnak matica sanctióra

s

;

úgy megy

véli,

és miután

át

a prag-

arra a szorosabb reáluniora, melyet

az 1723-iki törvény kimondott.

Deák ehhez képest elször kimutatja, hogy a confoederationak kierszakolt magyarázata a nevezett pontokból,

ezeknek egyenes félreértése vagy elfacsarása másodszor egyenesen a pragmatica sanctio kifejtésére tér s ezért ;

mve mellékletében szószerint is idézi ezt az alaptörvényt, az 1723-iki összes 129

t.-cz. czímével és III. Károly decretumával együtt. Lustkandl azt állítja ugyanis, hogy a

pragmatica sanctio az 1713-iki által,

április 19-iki kihirdetés

minthogy ekkor Magyarország és Erdély fméltó27*

HETEDIK FEJEZET.

420

ságai

is

jelen voltak, hazánk mindkét felében

nyessé vált

is

érvé-

az 1723-iki eljárás csak puszta beczikke-

;

kett közt nincs is különbség. Deák kimutatja, hogy e családi intézkedés ezzel még

lyezés s ezért a tehát

nem

vált

Magyarországon törvénynyé

Károly sem ismétli a

hitte,

nág

az 1715

:

III.

;

maga

ezt

III.

világosan

t.-cz.

nemzet szabad királyválasztó jogát a férfiág ezzel szemben az 1723-iki határozat

kihalása után

a

st

;

örökösödésének és föltételeinek ünnepélyes

és viszonos szerzdés általi megállapítása

kimutatja

;

végi, hogy az 1713-iki és 1723-iki családi és magyar törvény egymástól lényegesen különböznek. Ugyanis különböznek eredetre nézve, mert amaz házi intézkedés,

emez alkotmányos úton hozott törvény

;

abban az

elvál-

hatatlanságon és feloszthatatlanságon kívül más intéz-

kedés nincs, a magyarban több feltétel van kikötve, tudniillik a koronázási eskü és hitlevél kiadása s tehát

hazánk alkotmányos kormányzásának kötelezettsége

meg van benne szabva a nági örökösödés és sora,

a házitörvényben

nincs

;

a

tározott örököseinek kihalása esetére

vény

terjedelme

nág

megha-

a magyar

tör-

szerint a szabad királyválasztási jog visszaszáll

a nemzetre, a házi törvényben

egész Habsburg-ház kedés. Mindezt

kihaltának

pedig

errl

esetére

még

az

sincs intéz-

Lustkandl némileg maga

is

érezte.

elbbi fejtegetéseire, hozzáteszi, hogy a magyaroknak úgy sem lévén soha, míg csak Habsburg férfi- vagy nörökös él, szabad királyválasztó joga tehát ezzel ellenkezt a pragmatica sanctio sem mond.

Ezért, utalva

—

Ha

—

akkor a nemzet, ez így volna, feleli rá Deák valamint az uralkodók állandón üres játékot ztek volna,

midn

annyi és annyi alkalommal és törvény-

ben a nemzet a szabadválasztást hangsúlyozta és

biz-

A tosította, az

61-lKI

421

ALAP VÉDELME.

uralkodók pedig elismerték és megersí-

tették.

Ezután Lustkandl rátér az 1723-iki törvényekbl melyek a reálunióra még fontosabbak az 1713-iki házitörvénynél, „Az 1713. évi folyó reálunio kifejtésére,

még lehetne talán — mond — personal unió értelmében magya226. lapján

pragmatica sanctiót

mve rázni

de az 1723. évi törvényekben annyira eltérbe

;

vannak

állítva

a reálviszonyok, hogy azokat ignorálni

lehet". E bizonyítékait els sorban vagy az 1715 XXIV. és LIX. t.-cz. téves és elfacsart értelmezésére alapítja, melyekben az országgylés bizottelvitatni

nem

:

ságokat küld ki a hazai törvénykezési,

politikai,

katonai

kidolgozására.

Ö ezekben

közös ügyeket, a bizottságnak a „király"

által kine-

és közgazdasági

vezend

rendszer

tagjaiban „császári" biztosokat keres és lát;

a politikai szervezet kidolgozásában ervel

nem

hanem

külügyek

külpolitikai kérdéseket talál, holott a

vezetését a

magyar országgylés mindig

felség számára fentartott jognak, és

bel-,

elismerte a

így

minden, a

közös ügyekre nézve ezekbl vont következtetés téves

vagy erszakolt, és Deák különösen fényesen az 1723 zását,

:

XXU.

t.-cz.

3.

§-jának

erre

veri vissza

való alkalma-

melyben Lustkandl azzal a fogással

él,

hogy a

törvény egy részének idézését czélzatosan elhagyja s ezáltal értelmét elferdíti.

Hasonló

eljárást, tudniillik

elhallgatását

követi,

midn

a szöveg egy részének

a reáluniót az 1723-iki

törvény bevezetésébl akarja bizonyítni, melyben

az

uralkodó az 1715-iki törvényekben már említett rendszeres munkálatokról, mint megtörtént intézkedésekrl szól,

de

nem

az összes birodalomra,

hanem csupán

Magyarországra vonatkozva. Lustkandl szerint most

HETEDIK FEJEZET.

422

már

világos,

hogy az 1723-iki országgylés össze-

hívásának czélja a realunio megszilárdítása volt az 1715-iki alapon; holott e törvények e kérdésre éppen ellenkezt válaszolnak. Ugyanis a rendek kimondták a feloszthatatlan birtoklást; de a következ pontok-

ban nemcsak nem mondták ki a közös kormányzást st éppen ellenkezleg, önálló és különvált kormányzást akartak és kívántak hazánknak biztosítani. (II. t.-cz.

9.

§•)

Ezért az 1723-iki törvényekben az örökös

tartományokkal való kapcsolatról, az uralkodás közösségét leszámítva,

szó nincsen. így tehát hamis és a

magyar országgylési tárgyalások menetével retlenségre

mutat

az

a felfogás,

isme-

mintha az erre az

országgylésre kinevezett királyi meghatalmazottak Stahrembergi Gundacker Tamás és

(gr.

Kinsky Ferencz Ferdinánd) közösügyi biztosok lettek volna mert ezek csak a távollev király személyét s nem az örökös gr.

;

tartományokat képviselték, a tárgyalások bel-

közösügyekrl kezddött,

folytak,

midn

a

mködésök

tiszta

s

nem

pedig csak akkor

personal uniót

megállapító

örökösödési törvény már megalkotva és elfogadva

volt.

Mellzve Lustkandlnak pár helytelen idézésen és még mindezekkel sem be hanem a közigazgatás majd minden ágára

elferdítésén alapuló állítását, éri

;

kiterjeszkedve, a fentebbi

módon számtalan

törvényt

kénye-kedve szerint értelmezi ket, terjedelmes okoskodásokat fz hozzájuk s bellök mind a reál-

idéz,

akarja kimagyarázni. Közben felállít az alkotmányosság fogalmával teljesen ellenkez tételt, tudniillik azt, hogy hazánkban a királyi vagy nagy részben királyi jogok mind lényegökre, mind alakjokra nézve változhatatlanok. Ezzel szemben mve IV. fejezetében Deák rámutat, hogy éppen a leglényegesebb királyi uniót

A

jogok

61-IKI

ALAP VÉDELME.

423

idnként változtak vagy módosultak

is

mint egész alkotmányunk

is,

;

vala-

„mely történelmi alkot-

mány, nem egyszerre készült, hanem a nemzet

éle-

tébl

kor

fejlett ki,

igényeihez

a nemzet szükségeihez és a

s

képest,

mind a nemzet

királyi jogokat illetleg,

mind a lényegben és formában idnjogait,

ként változásokon ment keresztül". így felhozza lega parlamentáris kormány 1848-iki alakját s

kivált

fkép a kormányi kimond az 1507

:

felelsség eszméjét, melyet ugyan VII.

t.-cz.,

de

természetesen

nem

az 1848-iki alakban és terjedelemben. Egyetlen nem-

vagy fejedelmi jog sem változhatatlan, ha

zeti

vál-

toztatására a közös megegyezés a törvényhozás ténye-

ziben megvan. Ezekután a IV. czáfolatát

nek

még néhány fbb állítás Ezek közt Lustkandl közös-

fejezet

tartalmazza.

függnek állítja a bányamiközben a szlhegyvámot báuyavámnak értel-

s teljesen

jogot,

a királytól

mezi s a magyar és német bányaregálék közösségét magyarázza ki belle. E közben állandó felfogása,

hogy a bányaügyben a szabad és független törvényhozási, kezelési és

bíráskodási hatalom

királyé

ezt

volt

és

a jogát

át

is

kizárólag

ruháztatta

ruházta a birodalmi tanácsra, a mi sohasem

Deák rámutat elször

arra,

melyeket Lustkandl idéz, ide

hogy

a és

történt.

számos törvény,

nem vonatkozik másod;

szor, hogy e jogot a király sohasem ruházta át és hogy az országgylés ebben a kérdésben is számos alkalommal gyakorolta törvényhozási jogát. Keáluniót talál

továbbá Lustkandl a pénzverési ügyre nézve is, I. Ferdinánd alatt megengedte az ország-

csak mert

gylés a német-osztrák pénz behozatalát, holott megengedte idnként más államaiét is, a nélkül, hogy

HETEDIK FEJEZET.

424

reálunióban

velük

állt

volna.

A magyar

és osztrák

pénzverési ügy közösségét oly törvényekbl következde teti, melyek éppen az ellenkezt bizonyítják ;

úgy szokta ket magyarázni, hogy a mi nincs bennök, belegondolja, a mi bennök van, elferdíti s a mit a király szentesít, mint törvényt, azt királyi adománynak magyarázza. Elismeri Lustkandl a vámközösségnek magyarázott vámügy fejtegetésénél, hogy Magyarország és Ausztria közt külön vámvonal volt; de hogy a közös vámterület elméletét

vonalnak tünteti

fel,

megvédje, rögtön csak belvámholott az 1848-ig fennállott külön

vámvonalak egyikérl Magyarország, másikáról Ausztria rendelkezett s néha közös tárgyalásokat folytattak országgylési megbízottak által, melyekben Lustkandl azonnal közös országgylést,

valóságos Reichsrathot

Hasonló következtetést von

lát.

le

azokból a hadi

segélyekbl, melyekkel az örökös tartományok Magyarország t.

s

fleg

ebbl nem

i.

végvidékek oltalmához járultak;

a

segélyt,

hanem a közös adózás

elvét

következteti és bizonyítja.

De mindezeknél 1790

fontosabb az, a mit Lustkandl az

— 91-iki törvényekbl

abból,

magyaráz

ki.

Els

sorban

is

hogy IL József törvénytelen uralkodása daczára,

a magyarok

nem tartották ekkor a pragmatica sanctiót nem a magyarok törvény- és szerzdéshanem a nevezett törvény felbontathatlan-

felbontottnak, tiszteletét,

ságát magyarázza az újabb

;

ez igaz

is,

veti

utána Deák, de akkor

idkben e törvény éppen oly kötelez az 1849-iki

események daczára

is.

Ugyancsak az 1790

— 91-iki

király a

szokott

V. pontjából, hol a

királyi

hitlevél

módon

e törvények megtartását fogadja, e törvények

alatt ki,

a közösügyi törvényeket értvén, azt magyarázza

hogy minden

oly utóbbi királyi megersítés, mely ezzel

A

61-IKI

ellenkezik, az utódot

ALAP VÉDELME.

nem

kötelezi

;

425 s

így

Ferencz

1.

,,lia meg akarná is királyi hitlevél által erMagyarországnak 1848. évi törvényjavaslatait,

József, síteni

arra a többi örökös tartományok képviselinek hozzájárulása nélkül jogosítva

egyenes

javaslatok

sem

lehetne, mert e törvény-

ellentétben

az országok

állanak

azon kapcsolatával, mely a sanctió pragmaticában van megállapítva",

E tétel

f

tulajdonképen

összes fejtegetéseinek;

szab a magyar király és

gylés teljes

által

a

midn

emígy korlátokat

magyar nemzet országs ennek

gyakorolt törvényhozó jogának

gyakorolhatását

egyezésétl

következtetése Lustkandl

mert

teszi

az

örökös

tartományok bele-

függvé tulajdonképen éppen :

ezt

a

következtetést akarta kivonni mindabból, a mit Magyarily erszakos eljáMost tehát még csak arra volt szüksége, hogy az 1790 91-iki nevezetes alap-

ország s Ausztria közti reálunióról

rással be akart bizonyítni.

—

törvényeket

s

az akkori királyi hitlevelet

rázatokhoz idomítsa.

E

magya-

e

tekintetben e törvényekkel

is

csak úgy bánik el, mint a pragmatica sanctióval s így különösen a hazánk különállását biztosító X. t.-cz. erejét

az

által

„ezen törvény

akarja meggyengítni,

által

hogy

szerinte

csak a régi törvények ersíttettek

meg, de a reálunio eltörlésének abban nyoma sincs" ez természetes, mert el nem törölhette azt, a mi sohasem volt. Ugyanitt a hazánk önálló kormányzatát biz;

XIX. t.-cz.-rl azt magyar és nem a közös nemcsak azt olvassa ki, állapítanak meg, hanem tosító

mondja, hogy ez

a

ügyekre vonatkozik

tisztán s

így

hogy e közös ügyek reáluniót hogy Ausztriának joga van

Magyarország törvényhozásába avatkozni holott összes törvényeink 1723 óta világosan azt állapítják meg, ;

HETEDIK FEJEZET.

426

hogy „mi

is,

k

is,

törvény szerint függünk ugyanazon

örökös fejedelemtl, ki Magyarországot

s a többi örökös tartományokat elválaszthatatlanul bírja; de egymástól teljesen függetlenek vagyunk". Ugyanígy okos-

kodik a Xll.

t.-cz.-rl,

mely a törvényhozó és végremondva, hogy „mutua cointelligentiá"-ra és

hajtó hatalom gyakorlásáról szól, azt ez

a

a

reálunióra,

„unio"-ra nézve éppen

nem

veszélyes

és

;

itt

ezeknek

a pragmatica sanctióból kikapott szavaknak helytelen értelmezését erszakolva ki, bellök a

magyar nemzet

törvényhozói jogának a királyi jogokkal szemben való

megszorítását magyarázza

;

holott e pontra vonatkozó,

már legrégibb összes törvényeink szelleme a törvényhozásnak a király és nemzet közötti közösségét fejezi éppen azok, melyekre hivatkozik

ki s így legkivált

és melyeket fejteget.

Szerinte

a nemzet törvényhozási joga

szorítva a regaliákra,

tudniillik

meg

volt

a bányaügyre, pénz-

verésre, sóra, salétromra és postára nézve s jogköre

ezekben csupán a kérelmezésre volt szorítva. Ezzel szemben Deák részletesen hivatkozik mindazon törvényekre,

melyekbl a nemzet törvényhozási befolyása

tárgyakra kitnik.

joga nem

is

Meg

st

e

törvényhozási

Lustkandl szerint másodsorban a

volt

katonaságra nézve

volt szorítva,

;

már

— mondja — Szent István

ügy mindig a királyt illette s még a fölsem bírt az ország szabad elhatározási joggal, hanem a király felszólítására tartoztak a nemesek személyesen fölkelni. Ezzel szemben Deák azt mutatja ki, hogy ellenkezleg, mint mindenütt, úgy nálunk is, a katonaügy mindinkább tárgya ln a törvényhozásóta ez az

kelésre nézve

nek, a mint a védelmi rendszer

fejlett

és változott.

Nemzetünk az állandó hadseregek behozatala eltt

is

A

427

ALAP VÉDELME.

61-lKI

számos törvényben intézkedett katonai ügyekrl, és midn 1715-ben a rendek aVIU. t.-cz.-et alkották az állandó hadseregrl, úgy ezt, tehát az ujonczlétszámot,

mint a fentartására rendelt adót és subsidiumot ország-

gylési tárgyaknak jelentették ki s csak sürgs esetre engedvén egy nagyobb tanácskozó

tettek kivételt,

Ezt

intézkedésre.

az

jogot

testületnek

a

határo-

XIX. t.-cz., világosan zatot kifejezve az országgyléstl a következ országgylésig

való

dések

is s

1790/91

az

megújítja

:

az azutáni intézke-

ilyenek

intézkedést;

országgylés

legkivált az 1825/27-ik

bizto-

sító törvénye.

Lustkandl

azt

hogy hazánk törvényhozó

állítja,

joga soha sem terjedt ki a kereskedelemre tehát a bel-

Deák

;

idézi

külkereskedelmet tartalmazó törvé-

és

nyeinket, a beviteli és kiviteli harminczad okról szóló

végül az 1840-iki

intézkedéseket és kiemeli

gylés külön kereskedelmi

A közadóra nézve megelz idkbl

törvényeit.

Lustkandl csak az 1715-iki évet tagadja az országgylés jogát, tetlen tagadnia s így

nézve Itt

fejti ki

ország-

Deák

mert

1715 óta lehe-

csak a régibb idkre

is

a magyar közadó

természetét.

valódi

diadalmasan kérdi Lustkandl, hogy volt-e valaha

költségvetés (budget) a jesztve ?

sem

Nem

s így

volt

—

nálunk sem

ségét látták

magyar országgylés

feleli ;

rendeink,

Deák

de éppen azért, határozták

elé ter-

— régebben sehol ezt

el

mert szük1848-ban,

megszavazásának elzményei és alakja lettek újak, de a jog nem ez az alkotmányosság alapelvébl, különösebben pedig a magyar alkotmány miáltal csak az adó

;

alaptörvényeibl származó. Hasonlót

a külügyekrl

s

ebben

Magyarországon a királyt

van illeti

is ;

de

ír

végre Lustkandl

igaza.

nem

Ezek joga

illeti

az intéz-

HETEDIK FEJEZET.

428

kedés ezeknek eszközeire

a katona- és adó-

s kivált

ügyre nézve.

Mindezekbl foly, hogy hazánk törvényhozó joga mind az 1790/91 XII. t.-cz., mind a gyakorlat

tehát,

:

a Lustkandl

szerint, is

kiterjedt s

által felsorolt közjogi

nem csupán a

tárgyakra

mint

törvénykezésiekre,

megengedni hajlandó. Mindezek után Lustkandl azt a következtetést vonja ki, hogy a reálunio teljes keresztülvitelére, a katonai

politikai,

sére

és közgazdasági

rendszer kifejté-

ugyan nem mellzend a magyar rendek „némi"

befolyása;

de azért e viszonyokra

volt világos törvényhozó

joguk

s

soha nem

nézve

annál kevésbbé lehet

most, mióta a reálunio a fentebbiek értelmében elhatároztatott.

E

nézete, a mint

szerint az

okoskodásokból következteti, a reálunióról cointelligentiáról"

hogy a

az,

Deák s

hazánkat

az

ál-

„a mutua

leginkább

érdekl tárgyakról kizárólag Ausztria határozna s nekünk rajok csak valamilyes befolyást engednének; holott

éppen az 1715

:

LIX.

t.-cz.,

melyre

alapítja a császári biztosok kinevezése

leginkább

miatt a reál-

megmondja, hogy a katonai, politikai és gazdasági ügyekben az országgylés és a király

uniót, világosan

által kiküldött biztosok

országgylésnek

s

munkálataikat a legközelebbi

a királynak megvizsgálás és elha-

tározás végett tartoznak benyújtani s így éppen abból

következik hazánk különállása, mire elméletét alapítja,

hogy ezt tagadhassa. St noha a külügyek vezetése a magyar közjog szerint a királyra ruházott jog, mivel pedig ezek az államminiszteriumban tárgyaltattak,

ezekben lyását, s

is

az országgylés biztosította a

midn

az

államminiszteriumban

az 1790/91. XVII.

t.-cz.

az

maga

még befo-

1741 XI. :

értelmében magyaroknak

is

A

61-IKI

ALAP VÉDELME.

alkalmazását követeli; de

nem

ágainak

közössége,

429

ebbl a kormányzat egyéb hanem inkább különállása

következik.

Mindezekre az elmagyarázott elzményekre, a szán-

dékos vagy elfogult következtetések egész sorát

min

ez:

építi,

„az osztrák tartományok legalább a prag-

matica sanctio óta, egységes összmonarchiát alkottak,

melynek Magyarország csak

(307.

1.)

s erre

specziális része volt"

nézve az azóta alkotott oly magyar

törvények szavait

idézi;

melyekbl ugyan az uralkodó

személyének azonossága, az örökösödés megállapított szabálya

világosan kitnik, a

de nemcsak az

nem tnik

ki,

mit senki

sem tagad

hogy Magyarország az

összmonarchia specziális alkatrésze, hanem mindig az

van hangsúlyozva, hogy külön ország s

, közjogi

tekintetben

önálló

is

melyhez a fejedelem külön

volt,

szólott,

mely a törvényhozási tárgyakban királyával együtt,

az osztrák népektl független

s

külön határozott".

így hozza fel tétele bizonyítására még az 1804 augusztus 11-én kiadott királyi pátenst is, mely szerint

I.

Ferencz az ausztriai császári czímet fölvette

hogy az 1805-iki Ez igaz is de szó nélkül elfogadta azért, mert éppen ez a pátens is hangsúlyozza hazánknak az 1790 91 XII. t.-cz. s

teszi

ezt

abból következtetve,

országgylés szó nélkíQ fogadta

el.

—

;

:

szerinti önállóságát smidnmegszabja az osztrák császári

koronázás módját, a negyedik pontban hangsúlyozza,

hogy a magyar királyi koronázás jövben is az eddigi módon fog történni már pedig hazánkban a koronázás ;

nemcsak ünnepélyes

szertartás,

hanem, „mint a

teljes

királyi

hatalom alkotmányos alapja, közjogilag lénye-

ges;"

tehát

ez

a

önállás bizonyítéka.

pátens

is

csak a kétségbevont

HETEDIK FEJEZET.

430

még Deák

Ezekután kiemeli

Ebben

következtetését.

1848. évi törvények jogilag

az októberi diploma

szabályok 1715,

s

teljesítése,

nem érvényesek

miután

;

melyeket a magyar törvények felségére, a

felállítottak:

nem szükséges

nézve,

hogy „miután az

a februári alkotmány csak azon

1723 és 1729 óta

császárra

Lustkandl vég-

a

azt mondja,

Igen, de ha mindez így volna

is,

új királyi hitlevél".

alkotmányunk azon

alaptörvényei, melyek a király megkoronázását s ezt

megelzleg a 48-ból valók Itt

Deák

s

királyi hitlevél kiadását kívánják,

így a48-iki törvények nélkül

is

nem

kötelezk.

fokozatos történelmi levezetésben mutatja ki

a királyi hitlevél kiadásának, esküvel megersítésének kötelezettségét,

alkotmányszer

;

mely nélkül a koronázás nem is volna tehát kibocsátása nemcsak a nemszükséges.

A

mi

pedig az októberi diplomát és februári pátenst

s

az

zetre,

hanem a

királyra

alkotmány felfüggesztését Lustkandl, hogy reáluniót

nézve

illeti,

is

azt

mondhatná ugyan

ez a monarchia érdeke

sem lehetne úgy

értelmezni,

de

;

még

a

hogy a magyar

alkotmány e megszüntetése a nemzet hozzájárulása nélkül alkotmányszerú és törvényeinkbl következik,

Magyarországban is azt hitte minis, hogy az 1861 február 26-iki alkotmány új alkotmány de íme Lustkandl úr fölfedezte, hogy az tulajdonképen nem új, hanem csak a magyar törvé„Ausztriában

denki,

;

nyekben

felállított

szabályok teljesítése",

—

„Ha Lustkandl úr azok közé tartoznék, így kik Magyarország ellenében fejezi be müvét Deák

—

az

alkotmány-vesztés

elméletét

állítják

fel

nem

s

tagadják ugyan, hogy Magyarországnak volt alkot-

mányos

önállása, voltak törvényes jogai,

hanem

mondják, hogy a nemzet azokat elvesztette

s

azt

többé

A

nem

vissza jára,

61-IKI

követelheti

:

ALAP VÉDELME.

nem

431

feleltünk volna

fegyverre hivatkozik, mint jogalapra, lehet.

munká-

mert azzal, a ki a törvényes jog ellenében a

De Lustkandl

úr

nem

Azonban

azon végczélhoz akar

is

nem mun-

alkotmány-vesztés elmé-

kája kezdetén tiltakozik az lete ellen.

vitatkozni

osztja e nézetet s

jutni,

melyhez az alkotmány- vesztés elmélete vezet: Magyarország alkotmányos önállásának és jogainak megtagadásához

;

czélt az által véli

s e

ket forgat

elérhetnek, ha ténye-

a törvényeket kénye szerint magyarázza,

el,

az idézett törvények szövegében olvassa a sorok közt,

a mi

ott nincs,

a mi pedig a sorokban van, azt saját

elmélete szerint értelmezi

alkalmazza az

;

szóval:

hanem

adatokhoz,

Hy módon

mítja nézeteihez.

nem

s kiforgatni.

adatokat

az

ido-

igyekszik a magyar köz-

jogból mindazt, a minek létezését tatni

saját nézeteit

nem

szereti,

elvi-

Az alkotmány-vesztés elmélete a

magyar közjognak múltját érintetlenül hagyja, csak a jelent támadja meg, hogy a jövnek tabula rasát csináljon.

Lustkandl

semmisíteni,

jövt

nak, kik a is

hogy ez

a

úr által

multat

is

meg

akarja

jogalapot készítsen azok-

saját elméletök szerint akarják így

Egyik szemközt állva nyíltan, a másik támad: de czéluk ugyanaz". nevezetes mre a Neue Freie Presse felelt már-

alakítani.

oldalt kerülve

E

cziusban több czikkben, melyekben tikai irányát is

kemény

kivált abból indul ki,

modorban, sértleg nyeink

erszakos

czélzatos

bírálat tárgyává teszi

hogy Deák Lustkandlt

és

érdemetlenül

magyarázatával,

idézetekkel.

kandltól valók.

Deák egész

E

Ezekre

a Pester Lloyd azonnal

a ;

névtelen

vádolja

poli-

s legilletlen

törvé-

elferdítésével

czikkek

s

Lust-

vádakra válaszolt ugyan

azonban Deák

is

három

HETEDIK FEJEZET.

432

nagy

tanulmányban

valóságos

czikkben,

Pesti Napló márczius 29., április

ban, magáról és szólva

nem

E

irálya,

mindig harmadik személyben

hanem Eötvös egyik

f

czikkek

czélja

még

állításai

egyszer

felett és

levele

szemlét

is

hogy

kimutatni,

tar-

tanú-

Deák

E

végre az els

tart a

munka fbb

alaptalanul vádolta Lustkandlot.

czikkben

a

számá-

de hogy tle valók, nemcsak a czikkek

;

talma és sítja.

mvérl

felelt

és 8-iki

2.

ezek közül párra a Presse meg-

A másohogy a Presse pártiratnak nevezi Deák feleletét s hogy Deák czélja a német tudósokat elszoktatni a magyar közjogi kutatástól. Erre ismétli állítását, hogy Lustkandl müve nem rend-

jegyzése miatt részletesebben kiterjeszkedik. dik czikkben abból indul

ki,

szeres és az egyes közjogi

kérdések a napi politika

elveihez vannak benne idomítva

;

ez ellen írta könyvét.

Ha csak napi politikáról és nem történelmi fejtegetésekrl volna benne szó, nem felelt volna mert politikai programmokat bírálni nem kíván s nem a német kutatás ellen intézte mvét, nem is pártiraíként, csak ;

a meghamisított vagy czélzatosan alkalmazott törvé-

nyek helyes magyarázata végett. Erre nézve a már mvében is kifejtett pár pontnak még bvebb kifejtése teszi

a két czikk tartalmát, a personalis

bizonyításával, s legkivált válaszol arra, szerint

Deák

csolat

figyelmen kívül

unió újabb

hogy a Presse

taktikájának czélja a dynasztikus kap-

hagyása.

Erre

Deák joggal

hogy hite szerint éppen ez a personaKs melynek tartóssága nemcsak a fejedelem személyéhez és életéhez van kötve, hanem maradékaira

felelhette,

unió,

is

kiterjed, azonos

a

dynasztikus

sohasem gondolhatta, hogy kettt ellentétesnek tartja.

összefüggéssel

és

találkozik publicista, ki e

A

61-IKI AliAP

433

VÉDELME.

meg Deák még egyszer a megtámadott védmveket, még pedig oly idben, midn mások így védte

már régóta programmokat gyártottak, midn már világos volt, hogy nemsokára országgylés lesz, midn már a conservativek elkészítették a talajt egy új irányzat számára de most már sem a merev tagadás, hanem egy új kiindulás alapjait tette le s a megkez;

nemsokára tovább haladt. Ezért nem válasem , sem Magyarországon senki a Lustkandl Abhandlungen aus dem österreichischen Staatsrecht^ mvére, mely 1866-iki évszámmal úgyis elkésve jelent dett úton

szolt

meg, de egyébként egy terjedelmes anyaghalmazzal ellátott felelet

feliratokra.

kivánt lenni

Deák mvére

s

az 1861-iki

Mellzzük tehát ez alkalommal mi

is.

Abhandlungen aus dem österreichischen Staatsrecht tiber vom 20. September 1865. über die beiden Adressen des ungarischen Landtages von 1861. und über die Unbedingtheit, Einheitlichkeit und Realitát der pragmatischen Sanction mit Anschluss ihrer Documente. Von dr. Wenzel Lustkandl. Wien, 1866. Wilh. Bramnüller. 6, LXXII. '

das kaiserliche Manifest und Patent

892. lap.

Ferenczi

:

Deák

F. élete. U.

28

lö

Ferenczi, holtan Deák elete

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY