BARO EÖTVÖS JÓZSEF IRTA FERENCZI ZOLTÁN BUDAPEST A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KLVDÁSA

r

r

BARO

EÖTVÖS JÓZSEF 1813—1871

IRTA

FERENCZI ZOLTÁN

BUDAPEST A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KLVDÁSA 1903

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/bretvsjOOfere

>«-i

!

>

BARO

EÖTVÖS JÓZSEF 1813-1871.

IRTA

f

FERENCZl ZOLTA

'

•^•^')y /^-i-v..

"i^

/

-

2.

ERCSI LATKIil'E.

ELS

KÖNYV.' I.

ÁRó EÖTVÖS JÓZSEF

Apja

volt

születctt 1813

Szeptember 3-án Budán.

báró Eötvös Ignácz, e néven iQabb, anyja

báró Lilién Anna.

Eötvös családja, mint a «Vásáros-Naményi» elönév

Bereg megyébl eredt; volt honos.

itt

14-ig alispán volt.

1696-ban

alispán

meg

ki. ;

;

Ennek

fia,

szolgabiró,

költ

1699-ben

adó-

1738

Józseí,

fbiztos és 46-ig szintén

de unokája, e néven második Miklós, már a harcztéren

Szatmár megyében 1716-ban

született és

20 éves korában a huszárokhoz lépett

Minden külön elszó helyett röviden Eötvös kimerít Jegyzem meg, hogy e sem életrajza nem és nem is lehetett azért, mert ekkora könyvben ez meg nem irható sem azért, mert életadatai teltárva mind még nincsenek. De e könyvben czél-

m

;

;

a

kerületi

alatt

be,

az osztrák örökösödési és a hétéves háborút, I

mutatja.

szomszéd Szatmár megyében

majd a Rákóczy-forradalom

kirovó,

tnt

a

Ez utóbbi megyében Eötvös Miklós, kitl

egyenes ágon származik,

1710—

és

is

jánál

kitüntette magát,

még a hozzáférhet adatok meg mert a keretbe nem

fogva

sincsenek mind illettek bele s

kifejtését is

1782-ben halt

végig harczolta

;

némely részletkérdés

úgy éreztem, hogj' nincs még

ols sorban

bvebb

szándékosan mellztem az iró

ideje.

mködésének

;

mert

Czélom

és

mvei-

FERENCZI ZOLTÁN

már mint

ezredes, 1756-ban Guntersdorfnál, 1757-ben Hirschfeld

megrohanásánál, majd Prágánál,

Ez érdemei miatt tábornok

1762-ben Kirchheim mellett.

egyenes

1768 február 2-ikán nyert."

Neje

b.

rangot

a kitl született Kassán 1763

volt,

január 6-ikán e néven els Ignácz (Alajos), a költ nagyatyja, harcztér hel3'ett békésebb foglalkozásokra adta magát és

tudományos hajlamaival elkészítje

pályájának.

Nevezetes szerepe volt

országgylésen tnt

ki

;

és

lett

örököseivel együtt bárói

Anna

Splényi

Haliénál, Maxennél,

1758-ban

lett

ki a írói

így

híressé vált unokája

József

II.

s

alatt,

utóbb pár

ezért udvari kamarai tanácsos, 1803-ban

kamarás, 1807-ben fpohárnok, majd bels titkos tanácsos, udvari

kamarai alelnök,

koronar, 1810— 1822-ig Gömör- és

1812-ben

Kis-Hont meg3^e fispáni fispánja

lett.

megye

Abauj

1820-ban

hel3/'tartója,

Részt vett az 1825-tl 1836-ig tartott országgylé-

seken mint frendi

tag,

nevezetes szerepe volt a rendszeres munká-

latok kidolgozásában, mint az úrbéri alosztály elnökének. Meghalt

midn

Budán, 1838 június T2-ikén,

Több

rend középkeresztjét kapta.

országgylési tárgyalások

kevéssel

elbb

mve

latin

tartalmára, a

a Sz.

István-

maradt, melyek az

magyar corpus

jurisra

vonatkoznak, továbbá ránk maradt három beigtató beszéde

Gyz

Morvay igazg. urnák, ki egy kimerít Eötvös-életrajzon dolgozván, eddig

ebben magának nek ismertetése volt Eötvösnek tanácsát követem, ki igy szól "írókat józanul csak munkáikból Ítélhetünk meg, s ha azokban csak a szép és jóért való lelkesedést találjuk, legyünk meggyzdve, hogy szerzjük rossz vagy aljas ember nem volt. A költ az eszményképnek, melyet felállít, soha nem felel meg maga» és müvei többet érnek, mint ;

:

.

mvei

Ezért

munka nagy

ismertetése részét,

úgy

foglalja

a

el

.

gyjtött

eszméivel és irányával kapcsolatban

'

atyja),

idealismus

els és

itjúságom

eszmék

évei

V.

álla-

az

tiszteletének

fel.

ébresztésében és kifejtésében reám gj-akorolt.

Végül köszönetemet

lejezcm

ki dr.

A

család

Iván Magyarország

e

alatt

Francziska-Anna, Katalin-Zsófia, Te-

réz és Anna.

.

A

olvasása

adni

szerkesztjének,

hogy ez életrajz megírására alkalmat adott, Gyermekei voltak: Gábor-Ignácz, Károly-Antal, Ignácz-Alajos (a költ nagy-

másik czélom pedig az volt, hogy összes mvei ez ujabb, noha még most sem teljes kiadása alkalmából, lerójjam e nagy szellem iránt azt a hálámat, melyet mveinek nak.

rendelkezésemre

adatait

szíves volt és e vállalat

a kor

mint

is.

ö.

Pótkötet 222.

czimerét

családai

ív.

1.

Nagy

51.

lap.

Ennek a Miklósnak

1.

volt-e fia s talán

épen Károly-Antal, az az

Eötvös Károly,

ki

szintén

katona

lett,

1750-ben hol

született

s

hsiességeért

a

Mária Terézia-rend lovagja és Oberstlieutenant

"

lett?

bárha valószín,

nem

bizo-

Ez Neuhofnál kapott sebében 1797 július 2;-íkén halt meg. Eletét 1. Hirtenféld: Der M.-Teresien-Orden 423. és 1739. s ennek nyomán Wurzbachnál. nyos.

1.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

De

a száraz életrajzi adatoknál,

5

melyeket kimeritni épen nem

kívánunk, jellemzbb róla az az odaadás, mel3'lyel Ferencz kor-

mányát alkotmányellenes törekvéseiben nevét valósággal gylöltté

tette.

szolgálta s mint ilyen,

is

Ugyanis 1822-ben egyike volt

adóbeszedéssel megbízott «ambulans»-oknak, mint akkor

az

biztosokat

királyi

hívták,

ment a leghevesebben

mint ilyen

s

a

hogy

tiltakozó Nyitra megyébe, hol oly kíméletlenül fogadták,

boszúságában Uzovics János alispánt és Ocskay Ignácz szolgabírót,

mint az ellenzék vezéreit,

midn

czoltatta. Ezért

gylésen íogadta

;

ölik,

is

megjelent,

veretve börtönbe hur-

lánczra

az adó-rendelet kihirdetése miatt a megyea

st egy ers

nemesség

felingerült

legény már mellen

is

meg nem

ha a vele volt tisztek

halál-kiáltásokkal

mentik."

E

dicstelen

szereplés után Borsod megyébe, sályi jószágára vonult

ezután foglalkozott

írói

munkássággal.

E

meg

ragadta. Talán

férfiú tehát,

fleg

s

leszámítva

a természetes öröklést, minden kiválósága mellett legfölebb nemleges hatást gyakorolhatott unokájára.

ban nagyanyjának, hölgy)

tes

b.

befolyása,

Annál nag3'obb

Szepessy Máriának (1825 óta csillagkeresz-

késbb

kirl Eötvös

beszélni. Valódi régi

magyar

németet csak törte

s

gylölte

Ferencz

császárt

sem véve

fabatkát

és az

is

;

azt szokta

egyetlen

ki,

öreg Lilién báró,

a

lásos tott

volt

eg3^

;

ferenczrendi

mondott

házi

;

ezért

teendk sora

úri

rá

ki

Dedek

:

,

íiáról is

ez

áll

:

apósa

még

ér

eg3'

az

volt,

katonás nagy-

erél3^es,

tetszése

a

szerint

házasí-

vagy minorita szerzetest

tar-

a házi kápolnában

kiterjedt.

Magyarország vármegyéi és városai. Cr. Lajos Nyilra vm. története. 168. 1. Ezért az egész országban hazaárulój, -L -HU nak mondtak s egy pasquilliisban meg a í

IV.

német sem

;

val-

ellátása volt, is

is

de igazságos és nagyon

férjhez. Szigorú,

állandóan udvari papként,

misét és

n

mindig szeretett

mondani, hog3'

fiának

ki

asszon3', uralkodott egész cselédségén;

ket

is

nag3'^asszon3^ volt, tudott latinul

egyetlen tisztességes német ember. Mint

totta s adta

volt azon-

naponként

de a szigorú fegyelem Egyiket

egyszer

saját-

'A haza nem várhat semrai jót fiadtól, Mert nem messze esik az alma fájától. ^ belle sem lesz egyéb mint gazember, líív jár '

•

'

az a haza, melvet Isten inesrver '

•

•

FERENCZI ZOLTÁN

kezleg

felpofozta,

nem kevés

miért

baja

volt az

egri

érseki

káptalannal.

A

költ

volt mint

apja, ifjabb

Eötvös Ignácz, épen oly tanult ember

az idösebbik; több nyelvet folyékonyan beszélt, széles

3.

kör,

általános ismeretei

25-ikén, is

tett,

ID.

BÁRÓ EÖTVÖS IGNÁCZ.

voltak.

Sályon született

1786 február

egyetemet végzett Pesten, bölcseleti és jogi doktoratust

mely

utóbbi

alkalommal

ünnepélyesen

Fokonként udvari tanácsosi méltóságra osztályban Bécsben;

avatták

emelkedett a

fel.

magyar

1825— 1842-ig Sáros megye fispáni

hely-

BARO EÖTVÖS JÓZSEF tartója,

és

bels

majd titkos

fispánja,

másod

1830-ban

tanácsos, ismételten

udvari

királyi

PálíTy Fidél után (1836 július 7-ikén) királyi

de megromlott anyagi

viszonyai

4. ID.

Iáiról

biztos,

alkanczellár

végre gróf

ftárnokmester

miatt 1841-ben

összes

lett

hivata-

BÁRÓ EÖTVÖS IGNÁCZNÉ.

lemondott, Velenczére vonult vissza, meghalt 1851 augusztus

2i-ikén s ugyanott van eltemetve.

névtelenül

megjelent német

E

visszavonultsága alatt pár

munkácskát

írt;

számos beszédét

ismerjük, mert az országgylési tárgyalásokon a

frendiházban

élénk részt vett, hol a legszigorúbb ó-conservativekhez tartozott.

FERENCZI ZOLTÁN

majdnem

Szaktudása

is

kedvel ember

a dialektikát

volt,

ki

belebeszélte valamely sophistikus állításába.

néha látogatóját egy óráig

midn

az egyszer

tréfás

kedély,

már

el

embernek ismerjük

s

ha

költ nemcsak

búcsúzott

hivatalára

s

azt

Mondják,

hog}-

beszéddel,

egyébként vidám,

volt;

nemes

jó,

szív

olvassuk róla, hogy külsleg

is

rögtön világos lesz elttünk, hogy

volt,

hanem bels

külsejét,

olykor önmagát

tartotta

nagyon

egyszer,

még

termet

ajtóban

az

is

is

szerfölött

szikár, alacsony

a

magyar jogra

a

nagy emlékez tehetség, beszélni sokat tudó és

szorítkozott;

szeret,

kizárólag

tulajdonaiból

néhányat

is

apjától örökölt.

A

költ

anyja, b. Lilién

Anna

(1817 óta csillagkeresztes hölgy),

b. Lilién József leánya volt, ki Westfaliából

O

maga, mint osztrák lovaskapitány,

Szapáry Juliannát,

kivel

nyervén, ott telepedett

már

meg

a

xix.

jószágot

ercsii

s az 1805

katonás

:

vii.

s

nül

szeszgyárral,

gróf

a hozzátartozókat

t.-cz.

férfiú

vette

szerint honosbirtokát,

ki

volt,

mintagazdasággá

század elején

olajmalommal,

szerelte

az

Szilárd jellem,

ságot nyert. Ercsit,

tette,

sörfzvel,

fel-

juhászattal,

svájczi tehenészettel, melyek azonban nem igen jövedelmeztek

ember

másrészrl a leghatározottabb conservativ a

vonását

lemmel tette.

vallásban,

mások

politikában

bírta egyesitni s

Született 1753-ban, meghalt

nagy

1828-ban

s

hogy belevéste kedélyébe

nemes embernek senki

föltétlen

jobban nem

szeptember 28-ikán született ki

utóbb

Kitn

b.

enyhí-

vele a honosságot

József, a költ, egész

gyermek- és

becsületesnek

f

elvét,

Lilién

követhetett

s úg}-

Károly neje

nevelésben részesültek,

,

lett,

de

volna.

mely

kell lennie s

legyen mindig nemes szív kisérje a nemes névnek. Oly

Eötvösnél

türe-

iránti

részét Ercsiben töltötte s nagyatyjának különösen

azzal volt befolyása rá, szerint a

nézetei

;

de ezt

volt,

merevségét szeretetreméltósága

nyert család férfiága kihalt. ifjúkora

;

német birodalmi báróságot 1756 deczember 24-ikén

családja a nyerte.

származott be hozzánk

elv,

melyet

Anyja 1786

mint idsb nvére, Antónia, apjuk természetét örökölték.

sem Antónia, sem

a

költ

IFJ.

BÁRÓ EÖTVÖS IGNÁCZ.

BARO EOTVOS JÓZSEF

nem

anyja

meg magyarul

tanultak

s

9

mind a kett mveltségé-

német nö maradt. Azonban ha a költ

ben, gondolkozásában

anyjának e tulajdona a mi magyar érzésünk eltt talán

hátrá-

mindvégig

nyára szolgál, másrészrl az a nö

volt,

mintaszer házaséletet

a szó valóságos értelmében

élt,

bálványozott s míveltsége,

leme

által

hozzá

írt

a kit

fia

nemes niessége, emberszeret

akkora befolyást gyakorolt

ajánlta ezt, legszebb

jeligéjét

melynek szíved ellentmond)),

mveinek

jel-

Egy «Ne

mint senki más.

rá,

Gondolatok

levelébl vette Eötvös a

higyj oly gondolatban,

férjével

ki

:

s talán ezért

egyikét, anyja emlékének. Meghalt

Pesten 1858. július 15-ikén s a kerepesi temetben pihen.

Ez f vonásaiban az

a szellemi kör,

melyben Eötvös, továbbá id-

sebb nvére, Júlia és nég}^ évvel iQabb Dénes tehát egyrészrl teljes

német mveltség és gondolkozás, továbbá

a legtúlzóbb conservativ irányzat,

véseknek

t

vette

is

hódolt

körül.

;

ból

;

mely még a kényuralmi törek-

de más oldalról tagadhatatlan magyarosság

Ez a magyarosság

apai nagyanyját jellemezte,

végre

fivére, nevelkedett;'

hanem

—

tegyük hozzá nag3'apját

nemcsak mert

és apját is;

még a leglabanczabb magyarban is van valami a kuruczígy még az sem volna csoda, ha ebbl a környezetbl

minden más befolyás nélkül került volna

min

zéki szellem,

Eötvösé

volt.

Nem

ki

kell

oly hazafias és ellene

ponton feledni azt

sem, hogy gyermekkorában anyja körének befolyása volt rá na-

gyobb

;

mert kizárólag anyja körében, atyai nagyatyjánál Ercsiben

nevelkedett; apját a hivatal, az államügyek foglalták

majd többnyire Bécsben 8-ikáról által,

Toldynak

Lilién

:

lakott.

«Nem

Eötvös

neveltettem

is

írja

1870

soha más

el,

Budán,

deczember

mint

anyám

nagyatyám házában, de nagyszülim minden

befo-

lyása nélkül.))

E minden befolyásnélküliség azonban köztudomás nem zárja ki az egyenes hatást már csak a környezet 1

gr.

Nvére

szül.

1812 szeptember 21-ikén,

kamarás és 1832 szeptember

Vieregg Károly bajor

lovasezredes 23-án,

neje

lett

kir.

meghalt mint csillagkeresztes hölgy

Mag-yar Tört. Életr. 1903.

Münchenben

1880

május

2-án.

szerint

követ(Férje

sz.

1798 július 13-án, mh. 1864 október i8-án.) Fivére, Dénes, szül. 181 halt

7

május

7-én,

meg-

1878 augusztus 23-án Budapesten.

2

FERENCZI ZOLTÁN

lO

Nem

keztében sem.

sem

zárta ki nála

nem fleg

;

sem,

azért

mert ha valaha tehetségesek vagyunk és érzékünk van a környez akkor gyermekkorunkban van

élet iránt,

De menjünk

10—12

s

A

tovább.

éves korában

gyermek így

ebben az

német környezetben fejldött;

nem

lángész

s a

idben magyarul épen

késbbi

hanem magyar

;

törekvései,

megfeszített

stylusán,

st

sógorától

még

két

—

ki

mint

írja

azt mondja,

vette,

nagynénje volt

vált mind-

nyelvén

is,

bájakban

nem

neje,

—

Treforttól, Eötvös

adatait

hogy emez els gyermekévekben

reá

befolyással,

t.

i.

anyjának már

is

gyakran voltak Ercsiben

kik

Lilién

fordult

iránt s

ezekrl

meg nála, olyanok

is,

E

mellett

számos

idegen

felkeltésére.

kikkel gazdászati és ipari vállalatokba

ugyan anyagilag inkább károsak voltak

s

épen

növelték vagyonát; de mindezek alkalmasak voltak egy, a

nálunk akkoriban szokottnál

nagyobb

gyermek Eötvösnek alkalmat adtak dulni

testi

mind alkalmasak

összeköttetéseit;

külföldi

fentartotta

elegyedett, melyek

nem

ha

s

érdekldésük az európai

való beszélgetéseik

voltak az iQú tudásvágy érdekldésének b.

késbb

bvelkedtek, de nagy müveltségök, a német,

íranczia irodalomban való jártasságuk,

események

mely

bírt válni.

említett ntestvére, a másik egy született Szapáry grófné,

egy Teleki gróf

gyer-

nagyszabású munkássága

írói

daczára minden ízében magyarossá sohasem

Falk Miksa,

E

csak töredezve beszélt.

is

és

fképen

tehát

mekkori német környezet hatása nemcsak szellemén végig érezhetvé

azért

is

gyermekkorában még nagyobb lángész

az férfikorában, mert

lángszív volt.

;

meg, kik világot

szakban

kitn

látkör

oly

nyújtására

emberek körében

láttak, róla beszéltek és

s

a

for-

kiknek egy-egy

ismereteik valának.

Ezek általánosságok ugyan, melyeket még késbbi kutatásoknak

ha ugyan

kell kiegészíteni,

lesz rajok

igen szeretett saját életérl beszélni

;

mód, mert Eötvös nem

de épen ezért annál nagyobb

fontosságúak, midn a gyermekben a késbbi férfiút keressük. "Leg-

jobban szeretném

—

írja e

Toldynak mveire és

tárgyban Eötvös iSyodeczemberS-ikán

életére vonatkozó adatokat

kér

levelére

—

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

II

meg

ha a közönség és én sohasem ismerkedtünk volna

De

mással.

miután ez megtörtént

csaknem 20

kötettel a nyilvánosság

nyomattam jutottam

már

min

ki,

gyakorolhatja

;

intimebb

vagy rosszakaratú

a jó-

meggyzdéseimhez,

elmésségét

mvek

s

miként

nincs köze, és ha

a publicumnak

vázlatos életrajz kivántatik, az adatok, melyek a Conversa-

ha több

tions-Lexiconban vagy,

kok könyvében

foglaltatnak,

tasiája fogja pótolni,

azt egészen

melyek Csengery Szóno-

kell,

bven elegendk;

a többit

önphan-

akár világosabb, akár sötétebb modorban,

mvészetére bízom.

fogadom arczképemet, még ha

mesteri

Ily

kissé

kéztl köszönettel

Rembrandt modorában

tar-

»' több árny- mint fénypont lesz benne.

tatik is és

Mentl kevesebbet tudunk beszélnek

hogy a szeret

elmondják,

s

emberi szenvedések iránt

meggyzdésével

érdekld

gyermekkoráról,

Eötvös

tehát

néma

annál fontosabbak az ismert adatok, melyek

élet

Eleget

legyen.

kritika

ahhoz, miként támadtak az egyes

nem

legalább

elébe lépni,

még

akarom, hogy ezen ismeretség

egy-

voltam,

vigyázatlan

elég

s

minden,

és

szívet,

ékesszólással

fleg

az

mely egy egész

azt,

hogy századunk legszebb vonása

hirdette,

az emberszeretet, de továbbá a munkaszeretetet és nyájasságot

anyja és környezete révén nyerte

;

a szónoklás képességét, élénk,

sanguinikus vérmérsékletét, a hazaszeretetet apjától kapta örökül.

De

általában

gyermekkorát

oly

is

leélte,

érdekes

volt

hogy pályája végén

Goetheéhez hasonló Walirlieit und foglalni,

egész

az

mi azonban, már

kör,

melyben

benyomásait egy a

e

Diclifi(iig-íé\e életrajzba

akarta

csak fentebb említett nézetei miatt

csak terv maradt. Ezek mellett természetes, ha azt olvassuk

hogy feltnen koraérett gyermek Schiller

mveit

olvasta s

boldog

mehetett, a mely nagy drámák töltötte

í

így

Errl

a

el.

nem

De

a

korafejlettség

akarta levelei közlését sem.

Gondolatok-han

és

is

szól

s

általa-

volt, ki

volt,

már

is,

róla,

hét éves korában

ha a budai színházba

költemények írásának terveivel mellett igen csinos,

ban s

«

elitéli

a

ép,

egész-

bizodalmas levelek közlését

korunk gyalázatos szokásá»-nak nevezi.

FERENCZI ZOLTÁN

12

séges

volt,

fiú

csintalansággal, elevenséggel, távol «minden

tele

koravén beteges

lélekállapottól».'

Ilyen volt s ily hatások közt

ezek elre jelzik a késbbi

kitn

gyermek Eötvös. Mind-

a

osztályokat tikai és

I

—

egész a mai

is

még

syntaktikai

II.

nasiumba adták osztályt (v

— VI.

íi

—

ii.

gramma-

1824 — 25. és 1825 — 26-ban a két humaniora

be, hol

gymnasium) végezte, mindkét évben mint összes

noha a

lyaiban,

els gymnasialis

ekkor a budai királyi gym-

osztály) s

«eminens primus». Tehát nagyon

közt

társai

az

középosztályig

iv-ik

leend

tanulót és jellemzik a

Otthon, magánúton tanulta Eötvös

férfit.

iárt,

élt

volt

legfiatalabb,

együtt tanult Korizmics István

is

népes osztá-

Míg

legjobb tanuló.

a

nev

tanulótársával,

atyja

ispánjának, Korizmics Mátyásnak fiával, kinek neveltetésérl

gondoskodtak

lev

téren

s vele

10.

együtt

is

lakott

számú házában. E

itt

k

Eötvöséknek a Sz. -György-

két év

alatt az

els

(poétika)

osztályban közös neveljök Hlatk}^ István, végzett jogász volt s

csak a második, rhetorikai osztályban életére oly lis)),

nagy befolyást

neveljök az Eötvös

lett

g3^akorlott wPruzsinszk}^ Josephus nobi-

mint az iskolai anyakönyv mondja.

Mieltt azonban Pruzsinszky befolyására térnénk, nem mellzhetjük

el

egy

anekdota-szer

adat fölemlítését,

történt, midn az hihetbben akkor, midn

némelyek szerint akkor 1826 szén, de a

budai gymnasiumba lépett; tehát

ugyan, de valósága kétségbe

nem

mint Falk, utóbbi mint Eötvöstl

csak

E

és mint

szerint ugyanis,

elkel

fiút,

az

midn

L.

említi

ellenrizhet

úgy Pulszky

hallott esetet;

a

baj

szinteségével

ültették, a

kivéve.

fiút

el

azt felelték,

Eötvös e koráról fleg

gymnasiumba beadták

a budai

megkérdezte, hogy miért hagyták

i

vonható,

els padba

eltávoztak mellle, egy zsidó

szokott

eléggé

hogy Pruzsinszky nevelségével nehezen egyeztethet

az,

össze.

vele

1824 szeptemberében

nem

sokszor

mely

egyetemre ment, tehát

a

gyermekek mind

Midn

padot,

aztán Eötvös

ezek a gyermek

hogy hazaáruló unokájával

Falk M. Kor- és jellemrajzok. B. Eötvös

J.

életébl.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

padban nem ülnek.

egy

Eötvös

kesersége

Pruzsinszkynak

kedves nagypapa hazaáruló

apád

az s te

is

gyermek

kérdezte,

s

«Az bizony,

?

annak készülsz

is

A

becsületesen.))

ment haza,

sírva

okát

;

Az

valója van.

maradtak

s

hogy apja

—

ki

ö,

hiszen magyarul

sem beszélsz

megdöbbent

és

elpirult

nem

Akár Pruzsinszky

Úgy

istenre,

igenis a császárt

hogy csak hazájának

ki

az osztályból a folyósóra, hol a okát,

mindenesetre való,

történt ez

ébresztette

1794-ben,

t

vád

is

midn

hogy

gyermekben

a

fel

nem a

is

kir.

ítélte

I

;

s

az

lehetett,

tábla

két,

Ez

fokozni.

a

férfiú

juratus

történt,

fogságát Brünnben töltötte

és Falk

id.

ki,

terjesztésében

nem

s

hétszemélyes

1.

éppen

haza-

úgy ezért,

szeretettel és hálával

tragédiája

katekizmus

de tudott róluk

Babérlombok xv — xvr.

is

tábla

jelentette

három

évi

volt

melyben

mert noha tettleges részvétét a

ismert

a

a

benne a hazafi érzelmeket a szen-

Marti no vicsék

alá helyezték;

társaságban

kiváló

haláláig

ki

bírta

a

akár utóbb,

az eset,

ragaszkodni kezdett ép

érzelmeit;

gondolt Pruzsinszkyra,

odaadásig

feljelentette

osztályt Eötvössel együtt bezárták.'

magyarságához mint tanulótársaihoz. De ha nem

vedélyes

alig

Eötvösre állandó mély benyomást gya-

s

ez

látszik,

els öntudatos

fiasság

—

Erre tanulótársai éljenezve emelték

idejében

lényegében tehát való korolt.

él

Ez megtudván a lárma

másnap az egész

s

hanem

hazaárulók,

elfelejtetni.

pedellussal találkoztak.

ket

mert valami mondani-

után,

felmászva oda, szilárd hangon elmondta,

ujongva vitték

s

a kivel csak lehetett,

;

nevének népszertlenségét majd hazafiságával

és

és hségével fogja vállaikra

kemény

nevetve beszélte gyakran

de ö esküszik az

lesz szolgája

a

pár hónappal utóbb megkérte tanuló-

s

mint

és nagyapja ;

a

óra végén a tanulók csakugyan kíváncsian benn

látszott ki a katedrából,

szolgálják

hogy

igaz-e,

Pruzsinszky,

hogy maradjanak benn óra

társait,

elbeszélte

felelte

szavakra. Neki feküdt a magyar" nyelvnek

csupán magyarul beszélt

I3

titkos

kimutatni fel.

Ezért

börtönre

melynek kesersége örökre

h. 215.

lap.

FERENCZI ZOLTÁN

14

nyomot hagyott egyenes,

s

meglehets

rideg, zárkózott,

;

szókimondó

Rousseau

Voltaire,

eltelve

általában

s

a xviii.

mindannak, a mit Eötvös addig csodáltatni

meg

jegyzi

prózai, de

képzettség ember

alapos

s

volt,

század eszméi-

épen ezért ellensége volt a német kultúrának, Goethének

ki

vel,

lelkén

merev,

Falk,

hogy Eötvös anyjának

sem bizonyíthatná jobban, mint hetetlen embert évekig

minden alkalommal

hogy

az,

mellett

fia

kitüntette,

Helyesen

hallott.

felvilágosultságát ezt a

st

tartotta,

semmi

különben élvezmegbecsülte

s

noha nézeteik majd mindenben

ellentétesek voltak.

Pulszky,

a

egyébként

ki

zsinszkyról, azt

hogy apja

említi,

is

nagyon

érdekes

A

gyermek rövid id

alatt

hallgatta

hazáról

beszédét és

fleg

Anyja ugyanis

komor, mogorva vén sas megszerették egymást. elfogadta

lassanként

s

mely

társaságról,

a

Ez ebben az

alak-

de ha így van, akkor a hatás tökéle-

el;

tesen ellenkez volt.

ad Pru-

a szabadelvüséget kívánván

fiával megutáltatni, azért vette öt neveljéül.

ban aligha fogadható

képet

hogy

s a fiatal, lelkes

Ez odaadással

összes

szülinél

legyen

nézeteit

a

megfordult.

az

estélyeken,

melyeken az akkori arisztokráczia és bürokráczia

legkiválóbb

megkívánta,

tagjai vettek részt.

sohasem

Ezeken Pruzsinszky, bárha meg

meg;

jelent

ott

híva,

volt

szobájában várta tanítványa visszatértét s

midn ez álmosan megérkezett,

kikérdezte a történtekrl, miközben

csips megjegyzéseket

jelenvoltakra

tett a

vagy ostorozta a

tár-

saság felületességét és ürességét. Egyszer a többek közt elbe-

hogy mennyire sajnálkozott mindenki egy magas

szélte Eötvös,

állású

magyar

jegyzé

meg

államférfi halálán.

«Pedig nagy gazember volt!»

Pruzsinszky.

szárazon

Néhány

hét

múlva

újra

megkérdezte növendékét, hogy beszélnek-e még arról a magas állású férfiúról s

róla

:

«No lám

befolyásos

sem

!

midn

—

azt felelte,

szólt

gazember

Pruzsinszky

—

pedig igen ravasz és

Te sohasem léssz sem oly mint látod, még ezt az embert

volt.

oly befolyásos és, a

néhány

hogy már senki sem beszél

héttel halála után teljesen elfeledték.))

ravasz, is

már

BARO EOTVOS JÓZSEF

Egy

még jellemzbb

másik,

növendékével arra

Szeretett

gezték. Általában

ma

metszi öt

is

;

fogják

fel

hol

eljön

id,

az

ki

de ez az emlék

A

is lesz.))

a goromba, zord emberre,

nem

;

egy

afféle

Ha nem

zsinszkyval.

állított

akasztófa

is

lesz,

embereket, milyen tekintett

fel

értve a szavak jelentségét írja,

valljuk

meg,

valaki

Pru-

versenyezhetett volna

alig

«Itt

keresztet tapostak

és ha mindez csakugyan így igaz, a mint Falk

hogy kiméletlenségben

szólt:

sem

senki

is

gyermek félénken

is

de egy-

;

mikor ezek az emberek

majd akasztani az

egykor majd tebelled

történt.

két gyalogút keresztben

a

végeztek

hazafit

emléket fognak kapni;

melyre

beszélt az összeesküvésrl

de a nép lábai akaratlanul

mezn. Majd

a

Vérmezn

hol Martinovicsékat kivé-

legmélyebb fájdalommal így

s a

magyar

esemén}^ a

sétálni,

helyen,

a

egymást

becsületes

nekik emléket itt

azon

megállott

szer

sohasem

I5

ismernök utóbb szeretetét

tanítványára

s

mély hatását, ellenszenvvel kellene tle elfordulnunk. De

tett

ezek fölébresztették a gyermek szunnyadó lelkiismeretét haza-

népszeretetet

és

mindennem, akár

ültettek

lelkébe

;

mköd

akár alólról

felülrl,

valódi

;

meggyülöltettek

vele

zsarnokságot,

minden szolgaságot és megalkuvást. Ezen kívül örökre hatást Eötvösre Pruzsinszky

tett

rázta

;

a

philologia

eladásával

miközben

Tacitus

s

saját

azzal, a

mint a classicusokat magya-

nemes

ügyeskedései helyett Livius

ag^^as

«fenséges

gylöletével))

korukra vonatkozó czélzásokkal

foglalkoztatta, kísérte

magya-

rázatait.

Ennek a is.

Abban

férfiúnak vezetése alatt tanult Eötvös az

az

idben

a mai

vii

— viii.

gymnáziumi

egyetemen

osztály, mint a

philosophiai tanfolyam i-ii-ik éve, az egyetemhez levén kapcsolva,

Eötvös már 1826 szén a szeti

hogy

pesti

egyetemre ment

s ott a két bölcsé-

tanfolyamon kívül három évi jogot végzett. alig töltve

majdnem

be 13-ik évét, már a mai

csodálattal

tölt

azonban akkoriban nem idsebb.

el

volt

Az egyetemi évek

a

alatt

is

elgondoljuk,

vii-dik osztályba lépett,

gyermek kora

páraUan

Ha

érettsége,

például Szalay

s

a

sem

a

mi volt

legjobb tanulók egyike

FERENCZI ZOLTÁN

l6 volt; de

nem kevéssé

hogy az els

lep meg,

második

és

bölcseleti

évben minden tárgyból «eminens primus», de a magyar nyelv-

bl

«eminens

és irodalomból

«eminens

st

io-us»,

csak a második évben

31-us)) és

második félévben

a

«eminens 6-us»,

lett

egyébiránt mindig nagyszámú (318, 295, 252) tanuló közt. Egyéb részletekre nézve a mellékelt táblázatokra utalva, jegyezzük meg,

hogy úgy a mával tnt hatását

mint a jogi tanfolyamon rendkívüli szorgal-

bölcseleti, ki

maga

s

kiemeli Szalayról

kevés és hiányos vala ténelem

hogy

a

és

mit ezen

az,

egy

maga

de

tanultunk;

átlépve,

gyakorolt

fejldé-

fkép

melyet egyes tanáraink,

ha a hatást tekintjük,

az.

futó tekintetet vet-

befolyást

nag}'

«Igen

az úton a philosophia, tör-

természettudományokból

hettünk gazdag kincseikre, s

emlékbeszédében.

tartott

tudományok^ küszöbén

sünkre;

év általános ismereteinek jó

két

a bölcseleti

Horvát István, az egész fiatalságra gyakorolt, senki ezen rendszernek e

De

nagy elnyeit nem vonhatja

tekintetben

ezeken kívül

kiemeli

is

még fleg

különösen Veszerle eladásai tettek

midn

dalomról;

emlékezést

— mond

szentelt

a

hatást,

1828-ban

a

íranczia

—

dics

ha

tanítói

tetteirl

néptl származottnak

egyszer hallá

«Ki

neki.

fegyvereivel azoknak

s

melyet

azt

forra-

pedig Horvát István meghalt, g^yönyör meg-

Eötvös

a hét vezér

kétségbe.))

székén

szólt,

állítását,

Árpád

szavával

a

magyart

szegény

a

hiszik, leveré s fajunkat az

vizsgálataiban,

férfiút

és

vagy roppant tudományának

kik

finn

erényes scytha

egybeköté; vagy tovább

a legyzhetetlen párth nemzetekkel

haladva nyelvtani

férfias

tudós

e

etymologia

az

tekervényes

ösvényein mindig messzebb és messzebbre nyomult, míg mindent,

mi nagy és dics volt e világon, fajunkhoz

magyarok állításain,

által

elkövetettnek

de azon

elragadta,

óriási

elragadta

állíta

:

az

kétkedhetett

honszerelem hatalma,

tanítványait

is

s

sohasem

hálálhatja

meg

a-

mestere

mely a tudóst

elvonatkozva

tudományos érdemeitl, ha munkásságának ezen is,

tartozónak,

egészen

oldalát tekintjük

haza Horvát érdemeit.

Nem

volt

tanítóink közt, kitl annyin tanulták volna a hazát szeretni.))

A

Magyar

Tört. Életr. 1903.

l-KhTl Ll.M-.lEM

A

.\1.\

.'-/.AiiAll

Ll.Sii

1

LLLUL.N.

FERENCZI ZOLTÁN

l8

Egyébként, noha egész általánosságban, Eötvös maga egye-

bekben

mindennél jobban

is

múlva

körülbelül 40 év

rajzolja

egyetemi életöket a Szalayról

emlékbeszédében és különösen

tartott

érdekes a kép, melyet a csendben forrongó és hatásáról

mond. «Az

hiányosan

ismerve,

mint az egyetem

ifjú

sehol

tisztább lelkesedést.))

az

st

volt,

a

nemzetet

És noha,

nem

eszközölhette

nem

tehát

érzése,

inkább hazafiúi szégyen volt

s a szel-

ébresztett

hangsúlyozza

is

kett

e

egyetlen

út,

s

ezért kijelelt politikai pártok

kivált

más

fleg az ország-

magunk annyira

az,

nagy

tekintetben,

vag}'

unk

ennek

s

;

az egyedüli törekvés

lett

;

mértékben nem

tünk, i^ak között,

mindazt

melyen

feltaláltuk,

ményben terveztek,

De

a

a

mi

megmen-

minthogy pedig erre

legfontosabb,

után

ifjú

talán

egyedüli

fel-

ha köz-

munkához

fogva,

vágyódnak

kedélyek és

lehetetlen

küls hatáson

naponként három

drámákon

is

;

kisérlették

kívül ug3'anekkor, az

:

lyrai

óriási

meg

költe-

eposzokat

ifjú

erejöket.

országgylés után,

mind nagyobb körben kezdett

melynek els jelenségeit Eötvös már 1828-ban feltnni reformtörekvések határozatlanul,

tért,

Ezért,

dicsséget.))

rótták le a haza iránti tartozásukat

vagy

st

tekintetett, s természetes,

nemes érzéseket

a demokráczia szelleme

a

mint

ébresztette a kor-

egy egész sereg tolongott a pályára, melyen

áldozhatunk,

teszi hozzá,

fáj-

az irodalom ajánlkozott, ezért mutatkozott az 1825.

az irodalom emelése a hazafiság ily

és

hogy nem-

remény,

hazafiúi

mi munkára

áll,

országgylés hatása külsleg csak az irodalmon. «Soha

adatának

—

conservativ

tisztán

Kötelességérzetre ébresztés és nemzetiségünk

szakot.

évi

mint Eötvös

a korszak hatása,

:

után, mégis,

zetünk sülyedésének okai mi

:

—

ö

seholsem

Ez fkép annak beismerésében

elhatározó volt.

tése

visszhangot,

demokrata eszmékben az 1790 — 91-iki országgyléshez

gylés bezárása

dalmas

— mond

áthatotta,

—

képest inkább visszalépést jelent, alakulását

erösebb

találtak

évig tartott országgylés

két

1825-iki

sem

polgársága között

mely az egész

lem,

eszmék

fel-feltörö

országgylés szónoklatai bármi

1825-iki

tapogatózva,

hatni,

látta; s

korlátolt

kör-

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

még mieltt

ben, de megindultak,

I9

a júliusi forradalom hatása alatt

az öntudatra ébredt egész nemzet sóvárgása kisérte volna ket.

A

nagyobb siker

rövid, de annál

egyetemen

még az egy idben jelent meg forradalom

júliusi

érte Eötvöst, melylyel egészen

Széchenyi Hitel-e

mindkett

s

is

átalakító hatású volt a hazai köz-

Természetesen az ifjúságra sokkal jobban hatott a

véleményre.

st

forradalom sikere;

Széchenyitl,

tagadta multunk nag\--

ki

jövre irányozza a figyelmet, némi hidegséggel fordult el. Azonban mégis mindkett hatására ez idtl kezdve az ábrándos hazaszeretetet egy cselekedni sóvárgó és tért keres ságát,

hogy

a

hazaszeretet váltja

s

fel

egész

így

határozottsággal

válik

demokratikus átalakulásra törekv szabadelv és a réginek

eszmék

a

evangehumát

hazánk fölemelése

s

elbb ábrándnak gondolánk, most lehetnek feldobogtak

szíveink

a

melybe az

tespedésbl,

Európa legels népeinek sorába

azt

sülyedett, odaállítani

mit

új

«Kiemelni hazánkat a

czél.

franczia

Különösen az ifjúság rajongva

viszi harczba.

fogadta a franczia eszmék ez volt

a

fen-

emezt a régi alkotmány sánczai meg-

lelkesítik,

védésének szüksége

Amazt

conservativ irán3^zat.

csoportosult

tartására politikai

a

el

gondolatra,

hogy

mi

látszott

ez,

!

s

ifjú

kinyújthatjuk

is

kezeinket a valódi dicsség után.»

De ha

az

egész

ifjúságra

hatott a forradalom híre és

így

dicssége, senkire sem lehetett hatása nagyobb, mint Eötvösre és legjobb barátjára, Szalayra. Szalay éppen

vössel s igy i83G-ban

szén

jogra 1828

s

szintén 17

csakhamar

éves.

egykorú

volt Eöt-

Egy idben mentek

a

a sírig tartó barátságot kötöttek,

melyet megersített nemcsak a tanulmányok és érzelmek, hanem a

czél

és

rajongtak

felfogások közössége s

jöv

együtt sztték

a szépirodalomban és irodalmi

hogy csakhamar hivatása tudományi

vett iskolai

igazi

tanulmányokra

forradalom ersítette

meg

;

is.

Mindketten

irodalmi

kritikában terére,

lépjen,

a

miben

terveiket. tette

s

feleletekben

els

politikai

Szala\'

is,

is

kísérleteit,

és

törvény-

különösen a

és ha többen voltak

tanulmányokban

irodalomért

az

30-iki

kik a szorosan

megelzték

Szalayt,

;

20 ki

FERENCZI ZOLTÁN

Ágost testvérével együtt, mint szegény

sem múlta

senki

fiú,

alumnus

de

volt,

alaposságban, elmélyedésben és komoly

felül

Maga Eötvös is elismeri Szalay befolyását, s habár dicssége késbben meghaladta is a Szalayét, e hatást ma sincs lelkesedésben.

okunk kétségbe vonni.

Falk

kor-

jellemrajzaiban

és

év Í1830) augusztusában Szala}^ egy nap

Eötvöshez

forradalom. fölkiáltott

melyekben részletesen

Mohón

olvasták végig ket.

((Barátom

:

s a két

ifjú

órákig

Közben

beszélgetve.

egy csomó

volt írva

le

Ekkor Szalay lelkesen

este

egy üveg pezsgt

a hold feljött s

lett,

vett

el

az

palaczkba

üres

dobta. ((így

—

!

téve,

szólt utána

—

nézve

valaki

kifogja

ezen

igy legalább

és

s

nevöket

Dunába

a

ezek messze, messze úsz-

nak, egész a Fekete tengerig és tudja az ég,

mégis

tás-

ekkor Szalay két

bedugaszolta

jól

a

a nagy eseményrl

egyedül,

ült ott

lapot tépvén ki tárczájából, mindaketten felírták rajok

aztán

a júliusi

ürítsünk egy poharat a nemzetek szabad-

!

ságára!)) Ezzel poharakat és

kából

Ez

útitáskával rohant

telt

útitáskájából

el,

vett

júliusi el.

Margitszigetre hívta. Átcsolnakázván, Szalay egy

s a

rejtekhel3^et kutatott ki s letelepedvén,

újságot

a

mond

forradalom hatásáról Szala3Ta érdekes eseményt

még hová; a módon

elvégre

leszünk

nevezetes emberekké.))

így

telt

Eötvös a

s ilyen szellemi

el

pesti

egyetemen

nem komolyság lete mellett

közt, a

st

Természetes, hogy túlnyomóan

mi éppen az ö ekkori vidám vérmérsék-

könnyen elgondolható, de az ezoldalú pár ismert

adat kevéssé jellemz.' ismerték,

hatások közt az az öt év, melyet

töltött.

Általában kiemelik azok, kik ez idben

hogy túlcsapongó

könn3xlmüséggel

;

mikben némileg vezetje

kedv

lovagolt, b.

iQú volt,

vívott,

tele

tánczolt,

Palocsay Tivadar

volt.

dévajsággal,

pezsgzött,

Ekkor még

senki sem' sejthette volna benne azt a kora érett melancholiát, mely

pedig jellemének alapvonása Falk az

id.

helyen

b.

volt.

Palocsay Tivadar

barátjával elkövetett néhán3' vidám csínjét Írja le.

Pulszky

is

említi

ket Eötvös

élet-

Épen

azért

jellemzbb

itt

annak

rajzában Pesti N. 1871 228., 229. sz. V. u.

o.

Fáiktól

utasítjuk.

283. sz.

Az

ö.

érdeklódót oda

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

2E

megemlítése, hogy nemcsak komolyan készült az

már

bl

hatása

drámával próbálkozott meg és Szalayval együtt keresték továbbá Szemere Pált

1828 tavaszán Kazinczy Ferenczet,'

s

hanem

melyek-

írt,

Hugó

maradt; az akkor népszervé vált

is

Virág Benedeket budai magányában,

öt,

pályára,

ez éveiben foglalkozott a költészettel. Verseket

pár fenn

alatt a fel

írói

hanem elre dicsséget

magyarázható

nemcsak buzdította

1830 deczember 30-ikán,

hog}'

az,

ki

Mindez elkészületekbl

jósolt neki.

midn már

utolsó évét töltötte az egyetemen,

megint Kazincz3'hoz fordul

az irodalom iránt lelkesül

következ

Uram

((Tekintetes

a

ifjú

levelet

írta

s

neki

Közelget az id, melyen mindenki szíve

!

érzelmeit az eltt,

kihez vonzanak, szabadon kitárja, lég3^en hát

szabad nékem

mély

is

már régen érzek

s

Mennyit köszönhet hazám a Tekintetes

magyar mélyen

úrnak, én és minden igaz

er

minden nemzetben, de

hazámba Kazintzi úr

melybl

kilép

ernket

felébreszti

a

egy nemzet által

tette

nemes

életre

ragadja.

több emberkor múlva

elvitte

melyen örvendve szemléljük most,

lépcsre,

végtére

fel,

most még szunyadó nemzeti

ki

s míveltségét

a jót eléri

alszik nag}'

temploma els kövét,

míveltségünk

csúf n^^ugalomból

s

mert

érzi,

csak a míveltség ébreszti

alszik,

majd a géniusz,

((Hazám nyelvét volna arra

ur eránt

hódolatomat, melylyel mint magyar tartozom,

kimondanom.

nyilván

tiszteletemet, mel3^et Kazintzi

—

mindég, nagy emberek csak az

válnak nagygyá, hogy a közönség lassú lépését sebesítik,

honunkban Kazintzi úr

tette ezt.

keblem, de szók azt

nem mondhatják.

séget,

ki

Mit kívánok

nyugalmat és szerencsét, nag}^

szív szerezz

hazámnak pedig több

nem lesz. még Kazintzi

ily

il\'

férfiúnak, érzi

Eltet

kívánok és egész-

tettek

emléke és nemes

embert, akkor boldogabb

nála a föld színén

((Emlékezzen tekintek

hazám tündökl

szárnyaim csak viaszok '

Kazinczy

ekkor

mint

bizottság tagja járt Pesten.

az

úr rólam

is,

csillagira s bátran

s a forró akadémiai

Hiheten

ta-

ki

vágyódó szemmel

repülök feléjök, ha

nap sugaraitól olvadnak, márlálkozott Eötvössel

akkor

is,

midón més:

kétszer, 1830. és 1831-ben megfordult Pesten.

FERENCZI ZOLTÁN

22

már merülvén halok

s

a feledékenység tengerébe, azt gondolom, hazámért

vígan merülök

Alázatos szolgája B. Eötvös Joseph m.

el.

Kazintzy úr engedelmével többször

s

többeket írok.'w

Mit válaszolt Kazinczy e lelkes levélre, e perczben

könny,

határozhatjuk, de elgondolni

kivált

meg nem

ha ismerjük azt az

1831-böl származó

halmi 6V/'«-ban

EÖTVÖS JÓZSEFNEK

kolaéveinek

ii

vánmk. Es

kit

liová

ifjú

majd

lia

,

felhájfsz

hog;y csak

a' tiszta

is-

utolsójá-

((Nevekedjél,

kedves

i^u, s légy a kit

És ha majd

felhágsz a hová érde-

a'

meid

ragadozni

fog-

nak, emlékezzél bará-

De emlékezzél,

barátodra.

«Bár6

ban.))

várunk.

lég:3

's

érdemeid ragadozni fognak, em-

lékezzél

6.

kedves

:

Eötvös Józsefnek

ISKOLA£VEI\EK UTOLSÓJ.^BAA'.

,

lel-

kes ajánlást a pannon-

BÁRÓ

Nevekedjél

k.

ragyog.

todra.

De

hogy

csak

emlékezzél, a

tiszta

ragyog.))

KAZINCZY AJÁNLÓ-SORAI PANNONHALMI ÚTLEÍRÁSA ÉLÉN.

Ennek

az

ifjúkori

lelkesedésnek hatása érezhet abban az emlékbeszédben, mel3'et

Eötvös

1859 október

27-ikén

a

Kazinczy születése

évfordulóján tartott akadémiai ünnepen mondott

századik

el.

II.

így lépett Eötvös az ságához.

Els

ifjú

korba

fellépte

1831-re esik,

gató, Bajzának Kazincz^'t

apotheosisa I

Jakab E.

-

czim

Egj'

kezdett

kis

pár adat

b.

volt,

mely kéziratban maradt.

midn még

támadó

Eötvös. és

kritikus

Mindössze 73 iambus-sor. Másodszor foly. 1833. i. 147—150. 1.

4 lev.

apotheosisa.

A

Pesten. Trattner és Károlyi typogr. 1831.

Muzarion. Uj

1878. 499. sz.

kritikus

írta

hall-

drámai müvét.

lenr

A

mint egyetemi

bírálata ellen

Széchen3'i iíjabb koruk ismertetéséhez. El-

-

irodalmi munkás-

jelentékenyebb munkája 17 éves korában Goethe

Götz von Berlichingen-]^ fordítása Nyilvános

s

Irta B. E. J.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF támadására, mint ismeretes,

Bajza,

Kazinczy

német epikai müvét

ez.

Toldy

s

szerk. Bajza) szigorú bírálatot fordít

magyar fpapnak az

Ányos

írt

müvét

zetünk

számára

nevezi.

Ezekre

Tudományos 125.

II.

(I.

183

KRITIKUS

A*

úgy

s

for-

Kazinczy részérl nem-

dítását

Lapok-han

hogy verset prózában

(egri érsek),

mint Majláth regéinek

(1831.

ellene,

hogy

szent hajdan gyöngyei

a Kritikai

írt

adott,

és Virág tanítványá-

nak, németül ezt,

A

az

még inkább azért, hogy lefordította egy magyar születés,

de

;

alkalmat

prózában Pyrker

lefordította

23

APOTHEOSISA.

koldulásnak

Kazinczy

a

Gyüjteményherí 1.)

felelt,

melyben

igaztalanságnak és tiszteletlen-

ségnek mondja a

birálatot.

E.

B.

J.

A

vitába beleszólt ekkor Bajza a

Kritikai Lapok-han

Rumy

a Spiegel-hen (1831.33.

Toldy

felelt

sz.),

füzet),

ín.

hébben

is,

már

eny-

de az bizonyos, hogy

;

mindketten

megbántottak

sírja szélén álló

öreget és

PESTEN.

a

TIIATTNER ÉS KÁROLYI TYPüGRAPIII AJ AB \N.

vall-

meg, hogy a Kazinczy,

juk

Fenyéry, Toldy, Bajza

bl

már Kazinczy

sítások és Bajzának

támadás felesleges

nem pártolta Bajzát még ha lényegében durva megsértését. Habar, a «

Egyet.

V.

ö.

A "KRITIKUS APdTHEOSISA" CZIMLAPJA.

7.

adatok és felvilágo-

vett

Ítélve, a

levelei-

kritikus, Ruik

phil. közi.

s

helyes volt írta

L. Bajza J. krit. I.

czikke után

is,

támadásban,

mint a kegyelet meglehets

müvét.

Ebben

a

fszemély

ki a színre lépvén, hírt és

mködése.

49.

is

akkoriban éppen

látott eg3'ebet e

idézett

Bajza maga,

írt

A közvélemény

volt.'

Eötvös sem

Így

1893 672.

halála után

1.

Szathmáry

J.

nevet

Kazinczy és Toldy.

FERENCZI ZOLTÁN

24 keres

mint a meteor vagy akár a pontusi

olyan kíván lenni

;

mocsár, melytl mindenki

templomát

meg

pillantja

fél

a távolban

de nincs,

;

s

mindenik

szív és erény

'

hogy oda

igéri,

Elfogadja

féríia.

kritikus alak-

elbb oda

vezeti s

segítségöket

Hir

oda vezesse. Jön

ki

egymásután az Irigység, a Hálátlanság, a Durvaság, jában

A

mindegy, csak örök legyen.

:

midn

de

;

jut mint a

a Hir

templomába be akar rohanni, a templom összedl, a Hir géniusza

id

visszataszítja s

Habar

csak a

lélek,

az erény és

szülte s

annak keblén fog elhervadni

meg egy sz

embert,

szerény öreg

lyrát,

barátság;

az

róla

allegória

fel

a

húrjain szerelem és

lant

midn

dalolni fogják énekeit,

is

is,

minden tavasz

s

világos

czélja

a

«Emeld

:

szólít

mint a viruló rózsa eszébe juttatja

mindenkinek az ápoló kertészt

Az

mondván

Id

csupán az

Most a Hir géniusza

is.

keljen

dalolj,

még századok múlva

megemlékeznek majd

t

érzemény örök, de

ki lantot tart föl,

!

hogy

karjaiba rogy, ki azt mondja,

Kazinczyt,

:

a

újra dicsíti.))

költt,

lyrát

a

felemel szt, dicsítni a hírre nem nemes eszközökkel törekv kritikusával

vagy

kritikusaival szemben. Érdekes,

vet két helyt említi,

Eötvösében

pör,

t. i.

pedig,

miatt Írottnak mondja.

már

helyesen,

Csak ez utóbbi

m-

a

fent

idézett

bírálat

lehet a hel3^es; hiszen a

másik pörben Kazinczy Bajzáék pártján az

hogy Toldy e

Bajza életrajzában a Conversations-Lexiconi

állt.

Egyébként ebbl

allegóriából Toldy épen úgy kivehette akkor

részét,

mint

ma is. Ugyané tárgyra vonatkozik 1831-bl a Kritikusok czím vígjátéka is, melyet Szemere Pálnak adott át. Ez ma még ismeretlen.

kivehetnék Kazinczy

Hugó

Viktor

s

a

désnek

tulajdonítható,

írással

és

A

idkbeli

újabb

dráma

iránt

hogy

drámafordítással

házasulók-3X.,

1834-ben

a

a

támadói

fölébredt

általános

következ pár évben

foglalkozott.

Bossü-i és

így

irta

1835-ben

érdekl-

dráma1833-ban

lefordította

Hugó

Angelo-]éi\.

téssel,

melyek miatt az akadémia 1835 szeptember 14-ikén

lez taggá '

E

egy más helyt tárgyalandó érdekes beveze-

választotta az igért

jöv

leve-

reményében. Ezek, valamint

szót a Kölcseytl használt (irény» alakban

írja

is.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

25

pár kisebb közlemény alkotják Eötvösnek az életére oly elhatározó befolyást

tett külföldi

Ebbl

kásságát.

utazása

eltti

ismert irodalmi mun-

két eredeti darabjára annál inkább kell egy-egy

rövid tekintetet vetnünk, mert Eötvös irodalmi pályájának rajza

föczélunk

el

:

csaknem semmi sem

ket

pedig ettl össze

mi igen jellemz ebben az

és mert, a

;

mben

e pár

három év

A

árulja el

írói

fejldésben,

karthausi íróját;

mind-

választja

amazok oly feltnen emez oly

fiatalosak,

tnen

fel-

m'

mély kedély és

magában

gon-

elmerült

dolkozás eredménye.

A

magán

házasulók"^

hordja a fiatalos

den lényeges

mü min(RTA

fogyatko-

még pedig majdnem inkább, mint várnók.

zását,

Buvárdynak

Gróf

E.

B.

J.

van

egy mostoha fia (gr. Házy József)

öcscse

(br.

unoka-

Cserháty Jógyámja,

kiknek

zsef),

s

egy

és

HAKILtBKN K0NK4D ÍOOLK'

jövedelmk egy hatoda

az övé levén,

hogy

nem

megnsüljenek. fia

8.

A 'HÁZASULOK!

leányának; ekkor

í

A

úgy

házasulok.

írla

B. E.

J.

119.

I.

A

kiadó

Magyar Tört.

a

következ

Eletr. 1903.

Pesten. 1833.

hirde-

Tziné Rózsa nev hogy

nösülésöket,

melyben Cserhátytól

jelenik s így

Hartleben Konrád Ádoh' tulajdona.

özv.

meghiusítni

akarja

levelét fiának adatja át, is

CZÍin-APJA.

ud-

varol Kedvesi Ilka özvegynek, öcscse

Házy ezen meg

JOO>A.

akarja,

Azonban mostoha

Rózsa

Tttl./*

1833.

találkát kér.

Buvárdy Rózsát htlenség téssel

adta ki:

Minden dicséret helyett

egyedül arra figyelmeztetjük kat, hog}-

a jelen

gj-a-

itt

olvasóin-

miv szerzjét dicsült

4

FERENCZI ZOLTÁN

26

nujába keveri Cserháty eltt udvaroljon.

arra biztatja,

akarja venni. Ekkor, öt hónap múlva,

el

mostoha fiának a

adatja

tudtára

hogy Ilkának

a mire számított, a szerelme-

de Házy közben némileg Rózsába szeret-

sek meghasonlanak; vén,

meg

ezt

;

Csakugyan megtörténik,

cselt,

meggyzdésre

ellenére éppen arra a

Buvárdy az

inassal

ebbl Buvárdy

ki jut,

hogy apja

terve

helyesli,

st óhajtja házasságát Rózsával s mert Rózsát gazdagnak hiszi, meg is kéri, miközben Buvárdy a hiú, üres fej Horgost bíztatja hogy Rózsát vegye nül, Cserháty pedig Ilkát kéri meg, ki függben tartja, mert valójában Házy neje óhajtna lenni. Ilka fel,

levelet ír tehát Ilka

Házynak,

Horgosnak

levelét

ki

ki

fürdn

felvonás akarja,

hívja.

Cserhátynak,

a cserélt párok kéri

ki

Következik egy párbaj-jelenet,

gúnyt z. Ekközben Rózsa

(!),

fürd parkjában

nagy hársnál

a

Házy

történik) s Ignácz,

mind

a hársnál

találkoznak,

Házy Rózsát

meg,

veszi

el

(t.

is i.

találkát a

ii

ki szintén

inasa,

hogy ura megnsüljön, Horgosnak adja

Tüzinét

ezért

nagyon gyávának mutatkozik, kikkel Házy,

fél

mindkett segéde

kér Házytól a

megmutatja

ez

adja,

Horgost haragjában párbajra

melyben mindkét

már megkérte Rózsát; Házy

—

iii.

nem

a levelet. Este

Horgos tévedésbl és

szükségbl

Ilka

elfogadja Cserháty kezét.

Toldy annak idejében a Kritikai 1.)

kimerít

bírálatot

irt

semmiben sem túlozza neki

s

arra

szükség

lekményt ennél

róla,

hibáit.

Mi

ily

nagy

Gyöngébb

sincs.

ív,

56— 96.

mely valóban szigorúsága daczára

s

készülettel

nesen az észszerség ellen való.

nem fogunk

következetlenebb cse-

volna kigondolni;

lehetett

alig

Lapok-hdcsx {1834.

Együgybb

gyakran egyeterveket kifzni,

mint Buvárdyéi, hogy gyámfiai házasságát megakadályozza, talán

nem

is

lehetne s e mellett ezek sikerével

komolyan nem, de sehogysem,

Kazinczynk, végmiinkája ajánlólapján,

még

1831-ben, annak jósolta, ki a nemzetiség

a Hteratúra pályáján tisztán f'og haladni.))

Látható,

hogy

is, itt

fényesen

"s

is

Kazinczyval

s

a

a mint

sem gondol, nemcsak ekképen nincs benne

kiadó olyat mondat, a mi az

ajánlása

ban nincS; bárha végeredményében ennek ily magyarázata teljesen illik Eötvös pályájához.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF csomó, nincs valódi megoldás sem,

Épen

sehogysem jellemek, csak

egytl egyig nemcsak

igazi figurák, kik

ellenszenvesek, a

csak valamilyes befejezés.

esetlenek az alakok, melyek

ily

st megvetésre E

nevetség tárgyává tenni.

sem birna

férjet

házasság ellenzit,

hogy

st gylölit

könnyebb,

;

midn

de

ily

emberekkel semmi

ily szív nélküli

éppen érzései gazdag-

ki

müvében minden

érzés nélküli, léha,

gyáva, e mellett oly embereket léptet elénk,

sem rosszak nem birnak

kik az érzést s

lenni,

idegen

Szükségtelen franczia kifejezések,

vonzat,

igekötk elhagyása,

hemzseg benne. így

m

a

ki

sem

jók,

önmagokat mind-

egyre kiparódiázzák. Éppen oly gyönge benne is.

az oly

Buvárdy tervének sikere? Fleg

mint

ságával tnik ki mindig, e

mint a

férfit,

mennek be

miért

n

móddal egy

ügyetlen

rajzolja,

minden

elfeledkezett

czélja,

jellemz e vígjátékban, hogy Eötvös,

frivol,

akarja

ebben csupán a

Másrészrl ha mindhárom

ügyetlenül vetett hálóba, hiszen

sem volna

a

volt

s arról,

fogni.

nket

tekintetben valóban Rózsa, Kedvesiné,

hajhászása

következetességrl

hogy Eötvös

látszik,

nélkül férjfogdosó

Tüziné mind egy húron pendülnek nevetségesség

hanem

élvezhetetlenek,

Ügy

méltók.

minden áron, tehát szerelem

27

a

magyar nyelv

szók,

rossz

szó-

a szók helytelen használata csak

úgy

annak, mi Cicerótól vett jeligéje:

—

esse, ut effictos nostros

«Etenim haec conficta arbitror a poétis

móres, expressamque imagincm vitae nostrae quotidianae videre-

^

mus»,

A

épen nem

felelt

következ évben

majdnem épen Lejla

(I.)

Török,

s

ily

török

szereti

meg.

kiadott

mértékben

rabnt Bedor,

Boszu

fiatalos

czím

'

m.

szomorujátéka

szereti ura, a keresztyénné lett

egy

török

is

Tartalma következ

rab

is;

azonban

ids Lejla

szive Alié, kit örökre elveszettnek gondol. Begler, valódi nevén

Harum, Török

szolgája, rábirja urát,

a keresztyény hitre s

hogy kényszerítse

már másnap vegye nül

;

mert terve, hogy

urán Zulima elcsábításáért és aztán htlen elhagyásáért, '

Boszú. Szomorújáték.

József.

Irta

báró Eötvös

Pesten, Trattner-Károlyi betivel.

1834.

104

április 21.

1.

a lányt

ki neki

Eladták Debreczenben 1836

;

FERENCZI ZOLTÁN

28 jegyese

de jön az Ali, ki

boszút

volt,

álljon.

(II.)

esküvre Török

Lejla csakugyan

barátja,

meglátván az elveszettnek

gyúl és Bedor,

ki

hogy boldogokká

Török

neje lesz

Gyöztös és ennek

szolgája,

szerelme újra

hitt Lejlát,

fel-

benne legjobb barátjára ismer, elhatározza, teszi

ket.

(III.)

Begler kihallgatja e beszél-

getést, közli Törökkel, felkelti féltékenységét s ez boszút fogad,

miközben Gyöztös

IB

(D

ígéri,

hogy

tatja

Lejlát,

hessen,

hogy Alié

Ali

hogy

rábeszéli

neki

éjfélre

adjon

találkozást

(IV.).

Bedor

A

meg-

találkozás csakugyan történik,

le-

mint

szeret,

kit

Lej lát,

SZOMORÚJÁTÉK.

éjfélkor elrabol-

mire

hívét,

meg-

is

álarczos

törökökkel jön, hogy Lej lát

IRTA

elrabolja Ali számára, azon-

ban Ali megöli az álorczás Bedort, öt magát pedig egy

török

vágja

miközben

le,

Gyöztös és Török szétverik a rablókat

már világosan látja, hogy meg van csalva. (V.) Begler

PESTEN, TRATTNER KÁROLYI' BETIVEL-

tüzeli

18 34. s g.

Törököt Lejla

Török csakugyan

lányt.

A «BOSZU» CZIMLAPJA.

mérget

elmondja Töröknek, hogy Lejlában a

meg

és sovány.

vesz;

de

saját,

és megismerteti magát, mint Harumot. Ekkor

a különben elég bonyolult darab meséje

nem mutat

czélját

Zulimától született

Török, mint saját leányának gyilkosa, önmagát

Ez

ellen

átdöfi a

Ekkor Begler

elérve

leányát ölte

Török most

s

a cselekmény gazdagságára

Ebben ö már

a

Hugó

;

st

;

is

átdöfi.

de e bonyolultság

ez inkább szegényes

hatása alatt

áll

s

világosan

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

29

Beglert azon Hugo-féle felfogás szerint kívánta rajzolni, hogy a

gonoszban lev

nemest tüntesse

jót,

föl.

A

darabban ép úgy csak

nem igazi emberek vannak, mint elbbi vígjátékában de lényeges elnye nemcsak a költi külalak, hanem a költibb tartalom is. Itt már érdeket kíván gerjeszteni, már nem hallgatalakok

s

tatja el szívét,

st

fkép meglep

a nyelvkezelésben való haladása, mire nézve

érzelmeinkre, fleg részvétünkre hivatkozik

elbbi szigorú megrovásának alighanem

Mind

mvek,

e

Toldy

volt hatása.

hogy Eötvös még nem

Ezt els sorban

által érte el.

de

melyeknél hosszabban nincs miért megállanunk,

csak azt mutatják, tudatára.

;

Midn

Hugó

a

jutott saját lángesze

szellemével való érintkezés

Angelo Parisban néhány eladás

1835-ben

Hugó Cromwe/Zje (1827) alapján egy érdekes elszót írt, mely most már világosan kifejezte nemcsak az irodalmi nézeteit, hanem egyszersmind írói vezéreszméit is de errl a maga helyén lesz szó. diadalát érte

sietett lefordítani s

el,

hozzá a

;

Míg ezek történtek tekintetben

is

az

döntkké

irodalom

terén, a lefolyt

évek más

váltak Eötvös életére. Alig tért ugyanis

haza 183 1 augusztusában az egyetemrl, Fejérmegyében

nek nevezték

Midn

ki s

mint

ilyen, a

megyei életbe nyert

pedig 1832 deczemberében megnyílt a nevezetes pozsonyi

országgylés,

apja

magával

hogy ismerkedjék

vitte,

országgylés tárgyalásával és tegyen ügyvédi csey, mint Nap/ójáhan

Mérey elszobájában lelkes

gyermek

—

írja,

már deczember

találkozott

viszontlátása tévé,

vele;

as

meg

az

vizsgálatot. Köl-

i6-án a személynök, a

szeretetre

hogy vidám

lélekkel

méltó,

mentem

nádor elszobájában a várás nagy mesterségét gyakor-

újólag, a lani»,

aljeg3'zö-

bepillantást.

teszi

hozzá Kölcsey.

Ezen az országgylésen egyetlen

ifjú

sabban a tárgyalásokat, mint Eötvös, a korszakot jelöl hazánk életében. vizsgát; de használni,

mind világosabb

sem bürokrata nem

más czélok lebegtek szeme

lett

eltt.

ki

Letette

eltte,

lesz.

sem

kísérte szorgalma-

belátta,

1833-ban

hogy

ez új

az ügyvédi

hogy oklevelét nem

Más hatások mködtek

fogja

lelkére,

Különösen Kölcsey és Deák

FERENCZI ZOLTÁN

30

szónoklatain lelkesedett. Kölcsey barátjává fogadta az öt

midn

mesterének választá,

hallgatá férfias szavait))

Kölcsey

«mint

gyermek, elragadva

félig

melegebben szerette volna

lehet, ki öt

ez

maga nemes egyszerséggel mondja

emlékbeszédében pár évvel utóbb

felett tartott

sem

senki

ö

s

;

s

ifjút

«e körben

:

senki, ki neki

;

több hálával tartoznék)).

Valóban, e megható beszédben sok van,

midn

mit Eötvös,

önmagáról mond

Kölcseyt kívánja jellemezni,

el

s

a

szeretett

mester egyéniségét saját érzelmei rajzával jellemzi, mint a kivel Ezt Eötvös

lélekben volt rokon.

midn

tévé,

Szalayról

festi;

midn

és

történelem

még

megható

csak egyszer

az, hol

Kölcseyre

tanulmányozásának hatását

mondja, hogy a történelembl megtanulta Kölcse3%

azt

hogy Hellas

Mi szép

szólt.

a római írók s a római

alakban

ily

és

Róma

lehet

minden

hely, hol az

emberek haza-

jókat szeretik s érte halni tudnak. «Sejté, érezte ezt s a

gyermek

nem gondola többé árvának magát e világon. Szeretni kezdé hazáját, nem azon hideg, önös szeretettel, mely önjavához ragaszkodva kiváltságokban vagy czímerekben keresi denie

kell,

— nem

azon számító okossággal, mely vagyon vagy

dicsség után fáradozva nemes síti

kinek keblét

azt,

áldozik,

ha

nem nemeazon

mely nem számít, nem gondol magára,

vérét

kell,

tettekre buzdíthat, de

de szeretni kezdé hazáját

eltölté;

szent, véghetetlen szeretettel,

hanem

miért küz-

azt,

ontva egy pillanatban, ha

kell,

évekig nehéz járomban szolgálva hazáját; szeretni kezdé múltjában, szép, de oly

szomorú emlékeivel

iránt szívét több remén}' s

íme, e

gyönyör

szól hozzánk,

hazaszeretetérl. volt,

ki

tölte el

mint saját jövjeért.))

sorokban, melyekbl az érzelem oly melegen

egyszersmind nyitott könyvet

De

alább

utóbb

is,

midn

« annyi

kiemeli,

midn tart

Eötvös

elénk saját

hogy Kölcsey az

munkatelt év leforgása

;

a

nem gyermek

alatt

midn elmondja róla, hogy «mi a ersen dobogtatá, mi az ifjú képzetében fenségesen kedék, mirl élete küszöbén álmodozott, azért lángolt, változott, csak ntt))

szívét

mely

szeretni jövjében,

mint egy szinte szerelmi dalból,

Kölcseyt jellemzi,

gyermek

aggodalom

;

emelazért

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF remélt, azért küzdött a

ményt

végperczéig»

élete

férfi

3I

nem

:

azt az esz-

melyet mint a férfiúság próbakövét

rajzolja-e,

tekintett,

melyet a legnemesebb hazaszeretet czéljáúl kitzött

melyet

s

utóbb, mint ifjúkori szent fogadalmat megvalósított az élet

ben

nem mondta-e

és

;

el,

mintegy érzelmi elrelátásként, ezekben

azt a legjellemzbbet, a mit

ben

De

el kellé

Ha

sok.

az

—

kérdi Alfréd

gondolat, megvalósítva az élet teljében.)) Ez

ifjú

valaki felét megvalósítja

elég egy

is

egykor a róla tartandó emlékbeszéd-

majd mondani? «Mi a nagy élet?»

Vigny. «Egy

teljé-

nagy

életre.

De

egy

De

mit

más szavakkal Eötvös Kölcseyrl

ifjúkori

nagy gondolatnak,

Vigny, ugyanazt mondja

s ez talál

ö

magára

rá,

is,

a

nagy mesternek lélekben oly rokon nag}^ tanítványára.

De távozzunk

e

vonzó eszmék

rajzától

cseynek mint írónak és költnek hatását

;

sietnünk

Köl-

nyomozni Eötvös

lehet

is

kell.

mvein. Benne Eötvös rokonlelket látott, kinek a költészet szintén nem csupán hideg mvészet volt hanem a kiben ez mint rej;

télyes

er mködött

gyermeki keblében támadt,

és a mint

mely a keblet soká kínokkal gyújtott szövétnekként

míg végre

tölti,

magának

E

szellemi,

is

érezhet, melyekben mindkét

fényt,

kitör s «a

mvek

sének, némely medret

mélyebbé

mvei

folytatója

kiszélesítve,

más

alig

lehet

két

észbelinek véli s aligha

azt hangoztatta,

1847-ben,

barátsága

ország iji^-ben Ily

különbözbb embert

hogy utóbb együtt haladnak

mindig

által

írói

kisért

Úgy-

mködé-

helyt újakat ásva

vagy

téve.

hatást egészen

nyos,

fajaiban

oly gazdagok.

Kölcsey

Sokkal határozatlanabb a Deák akkori befolyása leg

meg-

Értjük a lyrát,

férfiú kiváló volt.

szónoklatot, akadémiai beszédeket s a szív érzelmei

hogy Eötvös nem egy részben

volt,

látkörének világot ád».

vagy inkább érzelmi rokonság azon

gondolatokat, melyekkel mindkét író

tz

hatásokban és

mert

jellemi-

gondolni.

Toldy

ezt a

nincs úgy.

Annyi

bizo-

pályán s Eötvös

a politikai

hogy ketten ugyanazt akarják

jeléül,

czím

;

és utóbb,

mvét, Magyar-

egyik legnagyobb

regényét neki ajánlta.

írói

munkásságban

tölt

el

Pozsonyban

és

;

FERENCZI ZOLTÁN

32

Ercsiben e pár év. Ezalatt kötötte soha

meg nem

ságát Trefort Ágostonnal, ki 1836-ban

végezte

zavart barát-

az egyetemet

de már mint egyetemi hallgató állandó látogatója

vendége

az

volt

Dénes neveljével zágrábi jogtanár

kastélynak Pauler

ercsii

egészen

együtt,

lett.

Közben végre,

heteken át

s

míg utóbbi 1838-ban

addig,

atyja kívánságára, ki

magyar udvari

fényes hivatali pályát tervezett, a

Eötvös

Tivadarral,

számára

cancelláriához

ment, hol 1836-ban tiszteletbeli fogalmazónak léptették el. Apja

mutatta volt be Reviczky beszélt hozzá, Eötvös

sok ideig

tle,

Falk szerint

szolgált.

ott a hivatalt.

volt,

Nem

sokára erre

mely fleg

Ferencz halála után

meg

apja

midn

kamara

hatom

írta,

ott

élessé vált.

elnöke,

rája

lehet

egy

— Hogyne

1

az államszolgálatot. feleletet s

Taafe dühös

hagyván

egy

Reviczkyvel, az újdonsült gróffal

magyar

át a

goromba

cancel-

volt,

Eötvös,

feleié

— No

hiszen

hát akkor

de

sem

volt

meg-

választ;

sem pár más tanácsosnak fogalmazásával nem

egy goromba

állása

Reviczky boszúsan meghagyta az illet tanácsos-

írjon

lenni ?

adott.

számos

Reviczky

elégedve. Végre Eötvöst hívatta s kérdezte tle pista

Nem

ám hagyja

alkalmat

nem egyszer

udvari

az

gróf,

akkor

s

cancellária közt

csíps jegyzéket küldött

szerette éreztetni,

ennek,

de szintén

csak annyit kívánt

is

véletlen jó

idben,

ez

döl3^fös aristokrata, ki dölyfét

láriához, mire

a

a császári

s

volt ingatva,

Egy alkalommal Taafe

hogy

tegezve

ez

szólította,

hogy legalább fogalmazóságig vigye

súrlódás

midn

s

ugyan «bátyám»-nak

Ugyanis a magyar udvari

nak,

grófnak

mi nem igen emelte Reviczky kegyeiben.

visszategezte, is

Ádám

írj

:

akar-e konczi-

akkor elhag\-erre a jegyzékre

megteszlek konczipistának. Eötvös meg-

Reviczky kinevezte fogalmazónak. Erre

a szolgálatot,

hazament Ercsibe.

Otthon csak az év széig maradt. Ekkor szüli beleegyezésével Trefort Ágostonnal, ki épen akkor végezte az eg3^etemet, utazni ment. Ebbe, belejátszott az az

egy nem mindenben ellenrizhet adat

érdekldése

is,

Rédliné Rudics Antónia, Betty

szerint,

melylyel az ercsii postamesterné,

nev

csodaszép leánya (utóbb

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

33

Antonovitsné, majd Somsichné), egy magas, barna, junói szép-

ség iránt

A

karthausi-h2s\

Utazása 1837 végéig

fölleljük.

a hazának

Német-

Isten hozzád-ot, bejárta

Németalföldet,

Svájczot,

Francziaországot és Angliát

emberismeretet hozott haza.

világ- és

s

A

alakját

Búcsii czímü, megható hazaszeretetrl tanúskodó költe-

ményében mondván országot,

állítólagos

meg Bettyben

Júliában s nevét terjedt.

kinek

viseltetett,

Ma még

e külföldi

száma miatt

az adatok csekély

Az

szorítkoznunk.'

utazás részleteirl szólni

bizonyos,

nem

igen lehet

így csak általánosságokra kell

s

hogy Anglia nagyszer elhaladása

rendezett politikai élete tette rá a legmél3'ebb ben3^omást s a

s

franczia

hette és töltötte

ügye a

el,

hogy ennek az országnak

tölt-

és társadalomnak

forradalom utáni állapotokkal csak elnapolva, de

júliusi

megoldva

fkép

meggyzdéssel

viszonyok szemlélete csak azon

melyrl különben

nincs,

Balzac, szintén

az egykorú

regényírók, mint

nem sok jót tudnak mondani. Ebben

magyarázatát, hogy híres kivált Parist választotta,

mve

találjuk

színhelyéül Francziaországot s

melynek legfelsbb köreiben

is

Hugó

megfigyeléseket tenni. Ugyanitt megismerkedett

volt

módja

Victorral s

a romantikusokkal, megismerkedett Lamartine-nal, Guizot-val és

Lenormand jósnt, kitl hogy szülei tönkrejutnak,

Chateaubriand-nal, felkereste a világhír azt a

megdöbbent

jóslatot

hallotta,

belle híres ember, miniszter

Egy

életét.^

I

Egy

pár,

különben

lemz

részletet

1871.,

228 — 229.

1.

nem nagyon

jel-

Pulszkynál, Pesti Napló,

sz.,

ságából. U. o. 283.

hogy Claude Pierre

és Falk: Eötvös sz.

ifjú-

Kiemelend még,

rajza

után arczképe

ránk maradt 23 éves korából, tehát utazásából. Kiadta Berecz Károly a oMagyarország és a Nagy világ »-ban (1872., 6. sz.). •

Elmondja, hogy Eötvös külföldrl visszatérve,

de vérpadon fogja végezni

lesz,

alkalommal angolszeretete párbajba bonyolította.

Borsodban hol Sálj'in, hol Tarjánban meg3-egylésekcn, mint

lakott; részt vett a

s

a közbirtokosok

felmerült birtoktagjait

oly

finom

képet adott emlékül.

Ezt a jóslatot említi Pulszky

^

«A

faJu

jegyzjén angol fordításának elszavában mint tényt.

is 1851.,

1871. 16.

Pesten

küldöttség ment ki hozzá Tarjánba a közte

épen

Tört. Eletr. 1903.

közt

küldöttség

egyszerséggel fogadta, hogy egészen elragadta ókét. Miután békésen elintézték az ügyet, áldomást csaptak s ennek végén a küldöttség minden tagjának egy ily arcz-

szónok már is figyelmet gerjesztett s áltaIában Pepi bárónak hivták. Egy alkalommal

Magyar

A

ügyben.

el.

T.

száma Eötvös,

i.

eg3'

elkel

Parisból

A

nVasárnapi Ujság»

más változatban mint

ifjú,

beszéli

sokat járt

házhoz, melynek leányai

tértek meg,

midn 5

oda

FERENC2I ZOLTÁN

34

Doverbl

t.

i.

hajón visszatérben Calais

szoba elegyedvén

felé,

az utasokkal, meleg szavakkal magasztalta Anglia nagyszerségét.

«A nagyszertl

rá fitymálva egy franczia. «Igen, ha

vágott

Eötvös,

vissza

ki

csattanó feleletet adott.'

egy lépés vanw

csak

a nevetségesig

utóbb

Dovertl

Az eredmény

feleié

—

nem egy hasonló

életében

is

—

Calaisig lépünk !»

természetesen párbaj

lett.

Mindezeknél fontosabb, hogy ez utazása tapasztalataiból származott

A

karthausi, melynek elállására némi világot vet Molnár

Aladár elbeszélése % a mint azt Eötvöstl hallotta 1870 szeptember

midn

4-én,

Karlsbadból együtt mentek Regensburgba a Wal-

megnézésére.

halla

Parisban való hosszabb

beszélte Eötvös, Dél-Francziaországban tenni

;

azonban

indult

néhány állomás

után

el

de

;

akart hosszabb

nem kapván

a királyi kocsin

kocsiján

vállalat

tartózkodása után.

helyet,

ez rászedvén

elfogadhatatlan

az

körutat

egy magán-

utasokat,

rozoga kocsira

t.

i.

akarván

ket, Eötvös maga és kísérje számára állomásonként

ültetni

változtatandó

két

nyergeslovat

bérelt

s

így

lóháton járta

be

Dél-Francziaország nagy részét, mi nagy élvezetet adott a fáradság mellett,

mert bejárhatta a legregényesebb tájakat

is.

félrees Grandé Chartreuse-höz, hol egy félórát akart

ban a zárda kapujához érve két

nt

talált

sem könnyeikkel

ezek

készült

s

szivére

kötötték,

elfeledte s

a

midn

hölgyeknek

dolta ki a tut.

ki

nem

Lenormand-nal,

eltelve

hogy felkeresse; de

ö

visszatért, restelvén ezt

megmondani, ö maga gon-

három képtelennek látszó kett beteljesedvén,

jósla-

Az els

1848

közepén az egyik grófleány figyelmeztet levelet irt neki. E jóslat akkor szájról-szájra

csakhogy a köztudat asszonynak tulajdonította.

járt,

I

Kaik 1863-ból beszél

el

egy czigányhasonló esetet

Schmerlinggel. Eötvös az inség tárgyában volt

nála

kérdezte,

s

végül

hogy ö és

ják a jelenlegi

Schmerhng gúnynyal elvtársai

mikor

fog-

minisztériumot felváltani ?

tölteni

el

a

azon-

;

heves vitában a kapu-

rrel, kik szintén lovon érkeztek két szolgával és gükkel,

így jutott

sem hevessé-

eszközölhették a bebocsátást.

Ha a szabadelvek váltaEötvös feleié nák fel a jelenlegit, az nem volna önökre elbb az ó-conservativek elég boszantó fognak jöni s csak aztán k. Erre SchmerMajd meglátjuk kedves ling dölyffel feleié :

;

:

monda

Eötvös. Eötvös erre felháborodva Igenis

meglátjuk,

kedves Schmerling.

Schmerling érezve, hogy átlépte

:

-

a határt,

egyszerre excellentiásnak szólitá Eötvöst, Köszönöm — monda Eötvös — én ép oly

kevéssé vagyok excellentiás, mint

önnek

kedves Eötvöse. ^ Pesti Napló, 187 1. 295. sz. Molnár Aladár: Eötvös Karthausijának eredete.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

A nk

egyike s

zott

és

fiatal

olajbarna arczán szenvedély

látszott,

nagy fekete szemeibl fájdalom

tükrözdött ;

elkelnek

35

szép

töredezve beszélte

a francziát csak

volt,

n

spanyol

mint utóbb kitnt,

harag sugár-

és

Eötvös, kinek e jelenet

volt.

föl-

izgatta költi képzelödését, felajánlotta közbenjárását, mire a elbeszélte,

hogy

sürgsen

és

rokona van a zárdában,

fiatal

beszélnie kell

mert

áll

fel

nem

de most minden kiderült

;

hogy boldogságának nem

akarja világosítani arról,

útjában semmi, ezért

fölkereste

az

Egy

ifjút.

iQút

fájdalmas szemein nagy

bels küzdés

talált czellájában

koztak s bár nyugalom ömlött

hanem

látogatásával csak azt birta elérni,

de beleegyezett, akar.

A

n

hogy

írja

monda,

id

bonyolult cselszövény, arra neki

meg

a közellev házban szállt

n

a

s

halván}^ arczán,

;

nyomai mutat-

hogy ez nem

látszott,

\í}ú ki

nem ment ugyan,

levélben

mit tudatni

azt,

hogy az hosszú kell.

négy

Eötvös

resignatiója.

lélek

hogy az

meg

tördelve

kezeit

de

rajta,

el

enge-

nyúlánk, meg-

és szenvedés

a kifáradt

fnök

a

s

éves,

alig 23

lepen kellemes arczú

a szív elégültsége,

még

akarják bebocsátani. Eötvös

jobban kezdvén érdekldni, bement a zárdába délyével

kivel okvetetlen

mert e rokonát egy gyalázatos cselszö-

;

vény következtében becsalták a zárdába s

n

történet s

Ekkor Eötvös tanácsára

teljes

napig mind

írt.

így

P2ötvös hat napot töltött együttvéve a zárdában, melyekre mindig

Olvasta

sok bánattal gondolt.

sz.

karthausiak istentiszteletén, nézte,

Bruno müveit, fig3'elte

részt

életmódjukat

s

vett a

mind-

ezek kifejtették benne azokat a melancholikus érzelmeket, melyeket

azeltt az életvidor

iljún

nem

voltak benne. Mindehhez véletlenül irattal,

szerepl

zási

járult az a misztikus történet,

A

negyedik nap a

Eötvös bevitte az iQúnak,

hagyására olvasta

marad

lett.

el

;

azonban

ki.

Így

változtatta

meg okait

;

n elkészülvén a hosszú

kijelenté erre

;

melyben

csak a zárdafnök egyenes meg-

telt el

távozni akarván, válaszát kérte

nem

ki

A fnök

és leteszi a fogadalmat.

idt szabott még

de tén^'leg meg-

vett senki észre,

még

két

de újra azt

karthausi

is,

hogy

a zárdában

legalább 24 órai gondolko-

lesz.

nap

;

felelte,

Midn

ekkor Eötvös

hogy ez az ezt

irat

elmondta a

FERENCZI ZOLTÁN

36

nnek,

rendkívüli fájdalom vett rajta ert, úgy hog}' Eötvös

egy napig társaságában maradt, mialatt heves kitörései cselszövöket,

közt hol franczia,

hol spanyol nyelven szidta a

sem a

de hog}^ a spanyol aristokratia tagja

Parisban

gr.

Appon3'inál

(követ)

E ben3'omásokból írta elhatározta, hog}^ ket egy költi

jegyeiket.

esetre

így

leírt

legalább

;

nevét

volt,

nben is

s ott

tudta

meg

;

megtudta abból, hogy tudakozódtak róla

hagyták köszön név-

regén^'ét; mert, mint mondta,

mbe

szövi be, «mel3^et vajha

elbeszélése végén.

Júlia s az

sejthet;

cselekményére az elbeszélés

iQúban Gusztáv alakja minden

de magára a regén^^ eszméire és

még sem

n3'újt

hez a kulcsot csak Eötvös tapasztalatai,

magyarázatot

;

ezek-

életviszonyai, érzelmei,

i^ukori szenvedései adják meg.

lO.

nem

mert az kedél^^emben nekem igen sok

— monda

szenvedést okozott,))

Az

n

elkel spanyolok számosan

soha ne írtam volna

még

indulat

Eötvös hasztalan próbálta megnyugtatni.

s

Eötvös sem a történetet,

távolléte alatt az

és

papokat, kik gazdag örökségért minden

árulókat,

gonoszságra készek

a fájdalom

AZ EÖTVÖS CSAI.Án BÁUÓ! CZÍMERE.

A SZENT-GYÖRGY-TÉR BUDÁN.

II.

MÁSODIK KÖNYV. I.

AZ UTAZÁS

z

be Eötvös életének els szakát, vagy

fejezi

tán inkább, a mi különben lényegileg egyre

meg

nyitja

élete

ddik legtermékenyebb lomig

Úgy

tart.

második idszakát; mert ezután kez-

írói

mködésének

midn

hogy,

látszik,

Az

akart.

tervekkel

Ercsiben

13-ikán részt

kálataiban, mi iránt a

1837 38

vett

telét és

töltötte;

miatt

el;

így

történt,

Pestmegye

nehéz napokban

tett

t

is

mely a forradament,

még

csak

de Bécsbe visszatérni

tavaszát tehát

örökké nevezetes

az

ideje,

külföldre

mint szabadságolt hivatalnok távozott

nem

megy, ez

különböz

irodalmi

hogy 1838 márczius

pesti

árvíz

mentmun-

azok közé sorozta, a kik

szolgálataikért halával tartozik.

Ezután pár hó múlva, miután június 12-ikén nagyapja meghalt.

Borsodmegyébe, Sályra itt

tette

els

költözött, hol a

megyei életbe elegyedett,

megyei birtokain mezgazdasággal foglalkozott és irodalmi veinek

élt.

s

nyilvános szónoki gyakorlatait; e mellett apja borsod-

Majdnem állandóan Borsodban

országgylés

idejéig,

melynek

Budára, majd Pestre költözött.

lakott

közeledtére

Míg ezek

az

1840-iki

véglegesen

történtek,

ter-

apja

elbb nem

KERENCZI ZOLTÁN

38

akarván, hogy szakítson jól elkészített és nagy jövvel kecseg-

tet

pályájával,

hivatali

még

kineveztette

inneni kerületi tábla számfeletti bírájának

1838-ban

Tiszán

a

de noha neve 1842-ig

;

szerepel a hivatalos czímtárban, ülésein alig párszor jelent meg.

E

majdnem

helyett

kelt irodalmi munkásságot

csodálatot

srn

kezdett kifejteni. Egyrészrl

kezdett

az egykorú, külön-

írni

ben kevés számú hazai folyóiratba,' másfell irodalmi vállalatokat kezdeményezett. Ez utóbbiak közül els a Budapesti Arvizkönyw

melyre a nyomtatott felhívást

— mond

« Egyike azoknak,

leginkább

által

kiadó

a Heckenast

is

majdnem minden

óta

tehetnek

s

O

valamit.

mü

új

egyetlen

kiadója

oly

volt

fejld

alig

most például véve

nem egyszer

nélküli; ö tehát készséggel vállalkozott

csaknem

literatúránk

midn

idben,

czímlapján

örvendhetnek,

csak

íróink

így

érte

minthogy Heckenast

tettek,

vízáradás

kik a pesti

mit franczia és angol írók érdemes kiadókért

azt, a

ki.

Heckenast Gusztáv könyváros és

neve olvasható

k

hogy most

—

a felhívás

szenvedtek,

Néhány év

úr.»

1838 áprilisében bocsátotta

nem

ez

mü

egy oly

E

melyet az írók neki baráti ajándékul adnak.

volt veszély

szerkesztésére,,

felhívást

Eötvös

egyenesen az írókhoz küldvén, az így kapott ingyen munkálatokból jött létre a párisi «Livre de cent et unw mintájára a

pesti Arvizkönyv

A

Regélben

1

dás.)

479.

1.,

1.,

1.

A

takarja

1.,

kötete

(Jeles

és

mon-

szerelem.

Id. Távulság.

742.

Emlékmondás

1.,

1837.

hegyfoh'am. 1842. (Maholnap ez.

költ.)

Gondolattöredékek.

1838— 41-ben

pedig három

Barátság

1835. 48.

440., 480.

— v.

Boldogság.

1-.

Boldog. 630.

Végzet.

sir

:

1834. 439-

i

még

karthausi,

—

Tivadar

Emlényben: (B. Eötvös

—

részre

sereg».

16., 39. sz.

gyermek

ság.

I.,

halálára.

ezt

írja

A

1842.

Az elst

kivéve,

Társalkodó (1836. 290. L) gondolatairól: «ezek tükrei az ifjú

az

i.,

és

iii.

Hajnal-ban

név

a.)

—

:

Dalnok és

király-.

Társalkodóban: Me-

thodista-temetés (Uti naplómból). i839május

1.

költeménj-ek.

— A

1837. (Tivadar

568.

1837.

meg

ebben jelent

s

osztva,

Írónak, melj-ekkel minden olvasót, mint legkedvesebb ajándékkal örvendeztet. Ugy van! munkás észben terem a gondolat

Remete. 1838. — sz, Holdvilág, Szörnyen szép. Molnárleány, A tokaji hegyhez. 1839. — Elvirához, Szerencse s nyugalom. 1841. — Egy újszülött

JózseO

Buda-

Remi>lj.

(Máriához.) 46. sz.

Athenaeumban: Búcsú

A

vár és kunyhó. 199.

drámakölt. 545.

A

—

1.

—

(1836.) 1837. 1.

Hugó

204.

1.

—

—

103.

1.

Viktor mint

Élet iája.

Kliegl-könyvben.

11.

1841.

1838.

i.,

Boldog-

Szemere Aurorá-jában

megfagyott gyermek. 1845.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF kötetben;

V.

1839 január

tehát

22,

39

november

és

1841.

Tlieniis

czímü

19.,

július 26-ikán.

Még

ez

folyóirata is

11.

kiadott,

müve

meg sem

és 1839-ben,

a

talán a

oly

megszakadt

Revue des

tudományos

Vélemény a fogházjavitás ügyében czímü

midn

Pestre

által.

Theniis

Szalayval egyesült,

helyett a Quarterly

Retvie-a'

vagy

mondes mintájára indítsanak meg egy

deiíx

folyóiratot,

így indult

költözött,

EÖTVÖS JÓZSEF ARCZKÉPE.

mely

kivált a politikai és törvény-

el szakszer tudományos értekezések meg a Budapesti Szemle, melynek két

nozási kérdéseket készítse (essayk)

közben Szalay

füzete gyanánt, melyet Heckenast külön czímlappal

megjelent

12.

hogy

midn

indult,

FERENCZI ZOLIAN

40

elsben adta Szegénység Irlandban,

kötete jelent meg, az

A

dikban (megjelent 1841 február 8-ikán)

czím

melyek közül az

becses dolgozatait,

zsidók

a máso-

emancipatiója

meg-

utóbbit, könn3'en

magyarázható érdekbl, zsidó honfitársaink siettek németre (Klein

Hermann)

és olaszra (1842)

is

lefordítani;

amaz 1840— 1841-böl

két

kiadásban ismert s mag3'arúl

H U DA P ES T

Á R V

K ÖN Y

Z

I

I

Y.

önállón

megjelent

is

újra

1892-ben.

Ezekért

s kivált a

tudomány

és szépirodalom te-

rén

HECKENAST GUSZTÁV

együttes

tett

munkásságáért KIADÓKüNYVÁROS UBNAK BARAtI AjAíJütKlL.

1839 november 23I'

HAJZA, HAI.OOH CR.

DtStHFFV

•

»

••

«

BKZRRKnV AM4LIA, tSATÓ, CSÁSZÁR, CZUCZnn,

P.,

OR.

*.,

VRUÉI.TI, FÁRIÁN O.,

fvrH CYR., HOKVÁTH

DESEWhH

trOBRENTKI

°

,

FARKAS, FÁV, OAAL

,

riII.SZKY,

SÁROSSV, SCHEDEL

k'OVÁCS

SZOSTaCH, CR. TELEKY

,

J.

,

,

P-

,

(DNOSS

SZÁLAT

CR.

VAJUA, VÁLLAS, VURÚSKIARTT

L.

TELKKY ,

B.

,

L.

B.

,

EÍÍTVrts

<].,

,

LUKÁCS

,

TÚTH

M., ,

f~,

páCZIil.T

SZEMfRK VACHOIT

akadémia tagjává

választotta s a Köl-

,

P.,

cseyrl tartandó

».,

WFSSELKHYI, ZSIVCRA Cl.

emlékbeszédre 1839 elején

SZERKESSTI B.

az

tiszteletbeli

KISFALUOT C, Ki9

SZÍKÍCS

ikán

J.,

GARAT, OUZMICS, HOR

JÓ6IK«, KAZISCZT

L.,'

1; KIS K.

KOI.CSFY,

J.

lasztván

EÖTVÖS JÓZSEF.

még

öt vá-

meg,

a

következ

napon,

november

24-ikén,

mintToldy,

ki

BLSO KÖTET.

PESTEN,

tanú

KIADJA HKCKENASr GUSZTÁV.

szem-

írja,

akadémia

MDcccxxxrx.

13.

volt,

«az

ünnepé-

lyes közülésében, a

A "BUDAPESTI ÁRVlZKÖNYVí CZÍMLAPJA.

fvárosi színe

közönség

eltt,

ennek

általános meghatottsága s lelkesedett acclamatiói közt els, s legott elhíresült

emlékbeszédét mondotta Kölcsey Ferencz

egykorú tudósításban meg megrendíte

s

ugyan

azt írta,

felett ».

hogy «minden

Egy

szivet

könnyeket facsart minden szembl. » (Athenaeiim.)

Ugyanekkor Szemere

Pállal és Szalayval egyesülve egyike volt

BARO EÖTVÖS JÓZSEF Kölcsey müvei sajtó alá rendezinek

nagy

s a

ez az emlékbeszéd, mely az író és szellemi

melegségét

és

író váratlan halála,

tanítvány szeretetét

egyaránt hozzájárultak

érezteti,

országos érdekldést

kiadás

41

keltett.

hogy

ahhoz,

Szatmármegye

e

a felhívást

körlevélben közölte a

megyékkel

és vá-

KÖLCSEY FERENCZ'

rosokkal s ezek köz-

gyléseiken kozva

foglal-

MINDE^i MUr^KÁI,

részint

vele,

elfizettek,

részint HATODIK KÖTET

külön

segélyt

is

ajánltak a kiadásra,

mely

1841-ben

meg

dult

;

in-

ORSZÁGGYLÉSI

de csak

1848-ban fejezdött

MEGYEI BESZÉDEK.

be a hatodik köteta

tel,

szabadsajtó

kivívása után.

Míg ezek tek,

történ-

B

már 1839 június

EÖTVÖS JÓZSEF,

SZALAY LÁSZLÓ ÉS SZEMERE

PAI

2-ika óta folyt a ne-

vezetes

1839/40-iki

országgylés. vös

1839

Eöt-

SZABAD SAJTÓ UTJÁN.

végétl,

megosztva,

idejét

Pozsonyban és Pesten,

fleg Po-

de

zsonyban a

K

lakott, hol

frendiház

ülé-

1

A

DJ

14.

PEST, 1848. EN AST GUSZTÁV

A IIK( K

KÖLCSEY MUNKÁINAK CZÍMLAPJA.

sein vett részt s a

Batthyány Lajos vezetése

alatt kialakult

mely minden kérdésben szorosan az nézeteit pártolta.

A

haza Magyar

Ennek

legjobbjai Tört. Életr.

190-^.

ellenzékhez csatlakozott,

alsó

tábla

s

igy

a pártnak mintegy iíjabb vezére

kisérték

figyelemmel

fölléptét

s

Deák

a

lett

ö.

mintegy 6

;

FERENCZI ZOLTÁN

42

maga

önkénytelenül visszhangzott róla az a kérdés, melyet ö

Kölcsey

feltesz

feletti

Kölcseyben eddig de vájjon e

emlékbeszédében

is felel

rá

országgylésig) csak az

(az 1836-iki

midn

férfiú,

meg

s

«

:

A

is

haza

ismeré

írót

nem

öt a törvényhozási pályán láttuk,

multa-e felül legszebb várakozásainkat ? Kik egykor csak a költ-

midn

nek virágait ismerték, nem bámultak-e, e

mely eddig csak

fa,

nyájas dalainak örültek, lesz,

hogy

várták-e,

ha majd egy nemzethez

észrevevék, hogy

mennyire ntt?

virágzott, azalatt

e szelid

hang

s kik

ers

ily

szól?))

Ez országgylés idejébl Falk úgy rajzolja Eötvöst, mint «gyönge alkotású, alig 26 éves ifjút, finom, halvány arczczal, melynek két

setét,

lelkes

szeme ábrándosan

míg az ajkon bánatos mosoly

pillantott ki a világra,

melyen csak néha-néha

lebegett,

gúny átröppenését

vehette észre valami figyelmes szemlél a

Magától érthet

volt,

hogy

ily

mélyen gondolkozó f,

magasztos- és nemesért lelkesül költ sehol máshol hatott, csak a

.

.

.

minden

ily

nem

áll-

jog és szabadság elharczosai oldalán».

Ennél sokkal figyelemreméltóbb, mert személyes tapasztalaton alapul,

Miss Pardoe jellemzése,

elször

és így

legkiválóbb tulajdon dását.

ír

:

«B. Eötvös

egy vegyes ülésen

Néhány évvel ezeltt is

használni

; '

nem

mint szive; de szerencsére Ítélképessége lelkesedése; s mert lassanként megtanulta, tekintse

egyenlségrl,

O még í

L.

világot

nézeteiben

mindig szabadelv

erról a Gondola tok-at

is

:

«

ol}-

vonakodott

még

és lehetetlen álmokat ápolt az

egyetemes szabadságról és boldogságról. Keze ép oly

lansággal

t

politikus elhala-

ultraliberális volt s

fényl

két

külseje,

gyakran gátolják a

mel3^ek

látta

egyike Magyarországban e kor

embereinek, ifjúsága és kellemes

daczára,

bárói czímét

J.

ki

tárt volt

volt kisebb mint

hogy némi bizalmat-

átölel tervét

az

emancipatioról és

mérsékeltebb

és

gyakorlatibb

s n3'iltan

Nekem

és bátran

szén vet

nem

rossz néven veszik sokan, hogy az arisz; tokratákat nem tisztelem eléggé ; és ámbár

a

körükben születtem, hozzájuk semmi rokon-

a többinél

folyó

lett.

védelmezi alap-

érzek. Furcsa vád.

—

Vájjon

vizének azon részét, mely a nap

sugaraiban csillog, mily józan ember tartja

különbnek ?»

dré^d^l^^i. Lt\

II

j

iL

uU^y-^.,-'^

í

"1

<--f

i-,x^ ^,.;^

j:^

'^P

'-^^^

^

-^

"1

—

n^-M^

»--».-^-— <1

^^^iJ^

:<

^;*Víí'

ri

jf

/^^^

-2!^^

^

.^.^ ,„:-y>

^C^-Ci^

^i^^^-u.^

^^^L

KÉT LAP EÖTVÖS »GONDOLATAl
t~.ú^

^^^

[U^.^

fj^ -^.^AL^ /,ur

.

.^y^

.

-

^

'~^^

V .^

^./^^-

'^

-^-,/^^-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

magas

a

elveit

elfoglal.

Nagy

melyet apja a kormányzatban

daczára,

állás

43

gazdagon

nyereség pártjára nézve, mert épen oly

épen oly tehetséges, mint

mint lélekben,

megáldott kedélyben, határozott.))

Valóban, egyike a legérdekesebb tüneményeknek, az

országgylésen apát és

is,

mint az ellenkez párt szónokait

fiút

ezen

vagy legalább

fölszólalni,

módon szavazatukat

röviden nyilatkozni és e

látni

együtt s néha ugyanegy ülésen

kijelenteni,

mint

pl.

30-ikán, 31-ikén a vallásügyben, 1840 január ii-ikén a

deczember

szólásszabad.sági 13-ik, február 20-ikán a 14-ik izenet tárgyalásakor,

vagy február 26-ikán conservativ

legkijeleltebb

fogva

is;

a

kevéssel

ült,

kormánypárti már csak állásánál

és

rendesen Majláth György judex curiae mellett

alább

gyakran

szeretett

;

néha nagyon hosszasan beszélt s az ellenzék nézeteivel

hogy

érdektelen, felé is

hajolni,

látjuk

midn

magyarázatában is

hogy lehetnek

a

;

de egyébként sohasem hevesen

szemben nem

t

folyékonyan,

felszólalni,

volt türelmetlen.

St nem

egyszer a rendi álláspont

legalább

1839 szeptember 9-ikén, az 1791

:

xiii. t.-cz.

Apponyi György

kijelentéséhez csatlakozva,

1807-iki és 1825-iki

országgylések példájára,

gr.

az

elismerte

a

leghatározottabban ellenzéki és szabadelv.

a

fiu

Az idsb Eötvös

Az apa

ügyében.

reversalisok

a

melyek elbb

hazának oly súlyos sérelmei,

tárgyalandók, mint a királyi elterjesztések. Ez akkoriban ugyan

nagy súlyú

kérdés volt; de

elvi

aztán

Ezt egyébiránt végre az egész frendiház mit

Deák

Az

is

nem

az

ez is

eset

tettleg elismerte, a

országgylésen

fkérdésben való álláspontja határozza meg. Ezek: s

A

a szólásszabadság.

30-ikán került tárgyalás alá, melynek

reversalisoknak

áll.

csekély vívmánynak nevez.

i^ú Eötvös szerepét ezen az

emancipatiója

magára

múltra

áttérkre nézve a hat

jövre

és heti

vallásegyenlség alapján.

E

nagyobb beszédét, különösen

oktatás

vallás

kivált

a vallás, a zsidók

ügye deczember

els pontjaiban

való

három

eltörlését,

a rendek a

továbbá az

megszüntetését kívánták a

mellett tartotta azt fejtvén

ki,

Eötvös els ismert

hogy

a reversalisok 6'

FERENCZI ZOLTÁN

44

nem

tartoznak a katholikus

egyház lényegéhez, nincs

szüksége és szokott hévvel kívánta

a

is

rajok

vallásegyenlöséget,

mely

hivatva van a néhány év óta dúló ellenségeskedést megszüntetni.

Az eredmény, jövre való

melyet

apja

eltörlése lett

;

a reversalisoknak csak a

pártolt,

is

nézve csak azok lettek volna

a múltra

eltörlendök, melyek csalárdság és erszak

vagy még foganatba nem hatást

tett.

csikartattak

által

Beszéde

vétettek.

azonban

ki

akkora

hogy Lonovics, akkor csanádi püspök, másnap külön

czáfolta azt a részét, mintha a katholikus vallásnak világi segít-

nem volna

ségre

szüksége.

Erre Eötvös

rövid beszédben újra

vallásegyenlöség szükségességét hangoztatta

a

megfelel módosításával. Ennél fogva most

t.-cz.

nem

gyermekek apjok

is

4-ikén

midn

vallását kövessék;

A

ellene szavazott. is,

xxvi.

a rendeknek

is

de a többség

rendek nézete mellett

az a pont

tárgyaltatott,

járhassanak protestáns intézetekbe

hogy katholikus

és katholikus

is

Ezután hosszabb ideig

nem

beszélt. iV

január

vitában a szólásszabadsági 13-ik izenet alkalmával, szólította fel a

s

így

szólalt fel január

hassanak protestáns nevelket, a mit a többség

«nevök becsületére»

:

hogy vegyes házasságok esetén mindkét

azt a nézetét pártolta,

apja

az 1791

ifjak

szülk fogadel

is

ii-iki

fogadott.

nevezetes

midn Batthyány

frendeket, hogy «ne specu-

láljananak a törvényhozás azon részének végre

bekövetkezhet

mely már két országgylésen

e tekintetben a

elbágyadtságára,

nemzet diplomaticai meggyilkolását, a mostani ivadék gúnyját a

jöv

kornak átkát

izenet mellett.

visszatartóztatta))

Nem tnik

20-ikán e tárgyban

ki

:

csupán szavazott a rendi

eléggé a tudósításokból, de február

fel is szólalt

a rendek

véleménye

báró Majthényi azt a lehetetlen indítványt tábla nézetét terjeszszék

Február 25-ikén, épen napirendre, kezdték tését. s a

el

fel

s a

midn

ki is

adta

tette,

mellett,

midn

hogy mind

a két

döntést bizzák a királyra.

újra a reversálisok kérdése került

hazánkban elször

Ezóta Eötvös felszólalásai

fontosabbakat

s

teljes

a

frendi napló veze-

szövegükben ránk maradtak

maga Összes müvetben.

A

reversali-

soknak a múltra való eltörlése mellett szavazott természetesen

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

ekkor

hogy

is

;

egyszersmind beszédet

45

tartott a rendi álláspont mellett,

ered gyermekek mind apjok vallását most kivívni sikerült is. Az országgylésen leg-

a vegyes házasságból

kövessék, a mit

azonban márczius 6-ikán

beszédét

fontosabbik

tartotta a nagy-

váradi (Lajcsák) és egykori rozsnyói (Lonovics József) püspökök által

elkövetett

«sérelem»

hogy vegyes házasságok

nem nem nak

nem

megáldani a római katholikus pap-

frendi egyik véleményt, mely szerint e

benne

sérelem

nincs,

mellzzék, a primás

okot

lát

s

eltt,

azt

fejezte

fejtette ki,

hogy

a

Deák véleményével,

ki

hogy

többség ezt

Eötvös ez alkalommal

t

nemcsak katholikus

lehet megoldási mód vezette

az egyetlen

törvényt

mindvégig a sérelem álláspontján

ebben

ellenkezt javasolt;

A

törvénynyel.

vallásügyi

Világos az eladottból,

gátolná;

vlegény papja

a vegyes házasságot a felek kössék a

megegyezleg el.

nem is jövre 0I3'

mint ilyennek felterjesztését

de mert a legteljesebb vallásszabadság híve,

fogadta

rever-

fél

püspökök eljárásában sérelmet ö sem, legfölebb aggo-

a

dalomra

javasol,

katholikus

szemben Eötvös hosszabb beszédben

ezzel

hog}'

A

szabad.

kérdés, mert ;

esetén, ha a

ad, a házasságot

sálist

ki

ügyében, a kik ugyanis elrendelték,

volta,

utóbb

s

a

volt,

hanem kérdést

csakugyan ezen az alapon oldották meg 1843 44-ben. Ez alkalommal apja is vele szavazott s a törvény ily értelm szövegét elfogadták

a

rendek

módja e kérdésben

is.

10

Április

felszólalni

kétszer volt

de mert a frendek e sérelemnek

;

aggodalom alakjában való

n^ég

még

ii-ikén

felterjesztését

is

ellenezték,

a

kérdés most megoldatlan maradt.

A lett

zsidók polgárosítása érdekében átküldött rendi izenet mel-

márczius 31-én

szólalt

fel.

Ez alkalommal

tartott

beszéde

azon fontos értekezése rövid kivonatának tekinthet, mely kevéssel az

országgylés után a Budapesti Szemle

meg. Mindkettben a zsidók polgárosítása

következ három érvet czáfolja

:

ellen

a zsidó romlott

lag és nemzetileg el lévén különözve,

kötetében jelent

11.

rendesen felhozott

faj

;

a zsidók vallási-

meghonosodni nem fognák

a zsidók polgárosítása a keresztyén népességet veszélybe dönti.

FEKENCZI ZOLTÁN

46

hogy Eötvös

Felesleges hozzátenni,

a tudás, mint az érzelem fegyvereivel s

nem érdemek indul

hogy

ki,

hanem egy

jutalmazásáról,

van

talanság orvoslásáról

Isten az

úgy küzd különösen kiemeli, hogy

e tételek ellen épen

Eötvös

szó.

t.

i.

égbekiáltó

igazság-

abból az alapelvbl

embert szabadságra teremte

így ehhez

s

mindenkinek joga van. Tudjuk, hogy a frendek meglehetsen megnyirbálták a javaslatot;'

pedig már

elbb

kormány

a

kedvezményt. Eötvös azt

is

hozzáteszi,

is

adott a zsidóknak némi

hogy keser gúny

és

rágalom tárgyai voltak a javaslat pártolói úgy az országgylés alatt,

mint utána. Különösen ebben fekszik oka, hogy utóbb nagy

értekezését, mint

elbbi

gozta és kiadta,

mely épen ezért legjellemzbb

felszólalása részletes paraphrasisát, kidol-

Utóbb, mint már Eötvösrl i88i-ben

írt

kis

mvei

munkámban

egyike.

kimutattam,

beledolgozta ez értekezésének egész keser, ember-, egyenlség- és

szabadságszeret érzelmeit

A falu jegyzjében

erkölcsi romlottsága rajzába, és

ennek okai

az üveges zsidó

egy jellemz helyet kívánunk idézni ez értekezésbl

— mond

els éveitl dobogott

;

Eötvös

—

:

«Ifjuságom

szivem minden elnyomás

ellen fel-

gylöltem a zsarnokságot, inkább bels ösztönömet

követve, mint azért, mert a szabadság áldásairól

gyözének,

Csupán

fölfejtésébe.

s

még okok meg-

innen van, hogy a zsidók polgárosításának kérdése,

még minekeltte

az

hazánkban

sznyegre

került,

már egész

figyelmemet magára vonta».

Végre nagy beszédét, a legnagyobbat ezen az országgylésen tartott beszédei közt, április 22-ikén

királyi leirat után.

Ugyanis a

király,

mondta

el,

a márczius 24-iki

minthogy a rendek a

szólás-

szabadsági sérelem orvoslása eltt egyetlen javaslatot sem akartak felterjeszteni, az által akarta a rendek

mint már

nem

egyszer,

Megmaradt a javaslatból

hogy

ellenzését

megtörni,

e leirattal közbelépve biztosította

a türelmi

ságokba belépése megengedtetett. Idegen

adó és nemesi birtok bérlésétl való eltiltás meg^szüntetése; a zsidóknak minden vidéken és városban lakhatás, polgári és jobbágyi

zsidók köteleztettek, hogj^ vagyont, ipari

birtok vétele, czéhekbe, kereskedelmi társa-

gj'lésre halasztották.

1

:

vagy mvészi foglalkozást mutassanak letelepedés eltt.

A

többit a

jöv

ki

ország-

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

47

A

ket, hogy a szabadszólást korlátozni nem kívánja.

Deák

ez a leirata tetett

a

;

álláspontja ellenére

rendek fentartották

elkülönítve a

frendek

pontból fogta

hogy mi

akadályozásának eredménye ? Felelet

dogabb idkre hagyása; folytatják izgató

meghasonlásra

a

a

már

a

lesz

O

frendek további

a kérdés

:

abból a szem-

levétele s bol-

kormány és törvényszékek pedig tovább Ez

eljárásukat.

s

veze-

is

de felterjesztették a

ekkor beszélt Eötvös.

elé s

a kérdést,

föl

csakugyan sikerre

a sérelmet,

szólásszabadsági sérelem most

a

így került

javaslatokat.

királynak

—

mond Eötvös

—

okvetetlen

kormány tekintélyének gyengítésére vezet

pedig a frendek a kormányt épen ersíteni akarják. Beszéde akkora

benyomást

tett,

gyengíteni.

A

hogy maga a nádor

frendek megmaradtak véleményök

eredmén}^ csakugyan a kérdés levétele

végzdött

így

melynek további állapítva mint

rá felelni s hatását

sietett

nem

tartoznak

ide.

szónoknak és költnek egyaránt

rl egyhangúlag

Azonban míg ezek t.

i.

Már

s a

országg3'ülés,

Híre

meg

frendek

volt

részé-

választották be a legnevezetesebb bizottságba,

melyet a büntettörvénykönyv kidolgozása

érte,

az

;

volt.

nézve e nevezetes

Eötvösre részletei

mellett

végett

küldtek

ki.

nemes családot nagy csapás

történtek, a

az anyagi bukás.

említettük,

hogy az

ercsii birtok neje

révén

szállt

Eötvös

Ignáczra a hozzátartozó fehérmegyei birtokrészekkel együtt. ercsii,

mint legjobban

család

kedvelt

felszerelt,

tartózkodó

nyarat, a tavasz és

sz

mintagazdaság,

valódi

helye;

a

telet

Az

volt

a

Budán, a várban, a

szép részét a kedves Ercsin

töltötte,

hol

az apa, mint passionatus gazda, szintén a legjobban érezte magát.

Eötvösék fényes és

A

nyilt házat vittek.

nagyobbik kastélyban,

egy különben egyszer épületben, bolthajtásos üveges folyosóval s

a kertre

néz

vendégeknek

terrászszal, laktak

volt fentartva. Trefort

barátja, Pauler Tivadar, mint

legelbbkel

k

bel- és külföldi

úri életet kiegészítette az,

s

egy másik, kisebb lak a

Ágoston, mint a

fiatal

Eötvös

nevel, a családhoz tartoztak

s

a

vendégek látogatták ket. E nagy-

hogy különösen Eötvösné kívánságára

;

FERENCZI ZOLTÁN

48

a birtok tisztjeinek leányai naponként bejártak az udvarba fzni

és finom kézi

munkákat

a tisztek és nejeik

kölönös öröme

tanulni, mel3'ekben

gyakran ebédre voltak hivatalosak

s az

telt;

egész

családban nyájasság, szívélyesség uralkodott. Mindehhez járultak a

kastélyhoz

tartozó

gyermekek számára

rendezett játékok, húsvéti ünnepek tanyája volt Ercsi, tartott.

egyszóval öröm és boldogság

;

De

Eötvösék laktak.

ott

nem sokáig

ez

Ugyanis a tárnok már 1828-ban, apósa halálakor, sem

át teher

vette

míg

nélkül Ercsit

ehhez járult költséges életmódja

;

gyakran három háztartása, a míg

t.

Ezeken kívül nem egy elemi csapás

i.

érte

tz, jégverés,

:

hívott be, a berendezéshez kölcsönöket vett elméleti

érti szedték gyárát,

gazda

fel

;

egy czukor-, késbb egy

után Pesten,

hog3'

úg3'

tégla vételével lehetett

Mindezeknek

maga

néha szak-

így említenek egy rosszul sikerült parfüm-

rá.

likr-,

majd egy

mel3Te be nem váltható megrendeléseket fogadott árvíz

és ujabb

de mivel

vállalatai rosszul ütöttek ki,

volt,

árviz,

szakértket

vállalatok által ig3'ekezett segíteni, mel3'ekhez külföldi

fleg

s

hivatala Bécsben tartotta.

Mindé bajokon az apa nagyobb haszonbérletek

aszály.

parkban

angol

az

kötelezettségeknek

a

az 1838-ki

kész

csak

megfelelni.

bvebb

lunkhoz szorosabban

téglag3'árat,

el

részleteit

nem

mellzzük, mint kitzött czé-

tartozókat.' Elég az, hog3' a tárnok

már

1841-ben indíttatva érezte magát, hog3^ fén3'es állásairól lemondjon s

egészen

anyagi üg3^einek

Már

vonta.

ezt

szentelve

megelzleg,

az

magát,

országg3'ülés

Pulszky, a tárnok a bécsi pénzválság

írja

bankház bukása miatt örökké jószágokat

vett,

nag3Tészt hitelben

jogczímmel

pénzpiacz

szorultságával

bírt,

fenn magát. Eötvös fiaival fol3'tatja

»

L.

adomát

is

Pulszky

—

a s

az

meg hitel

akarta

s

összeután,

kivált a Geymüller-

fleg

végleg

megszkült

s

O

ugyanis

Ercsit, mel3'et tartani,

nem

de

a

tarthatta

az öreg Ullmannal közölte zavarát üg3'es

ezekrl Berecz K. Magyarország elmond.

s

befejezte

jutott kikerülhetetlen zavarokba.

ideiglenes

—

kiadásait

s

bankár természetesen azt

a Nagyvilág 1872.

6. sz.

U. ott egy jellemz

BÁRÓ EÖTVÖS IGNÁCZNÉ

SZ. LILIÉN

ANNA BÁRÓNÓ.

BARO EOTVOS JÓZSEF

49

hogy a törvény engedte minden furfang

tanácsolta,

felhasználá-

sával s a birtokviszonyok összezavarásával oly állapot állíttassék

idt engedjen az adósnak; mert ismervén a báró vagyonát, meg volt gyzdve, hogy nemcsak minden hitelezt ki fog elégíteni, hanem a családnak is megment némi szerényebb el,

mely

vagyont. Eötvös felháborodott e szólt

:

«Az

i^ú báró pirul

bárónak nem

lesz

!

az

terven

Ullmann ekkor így

s

báró szégyenli magát

ifjú

az

;

ifjú

soha pénze!)) Erre Eötvös csakugyan lemond-

ván minden várható örökségrl, mintsem részt vegyen a szerinte furfangos tervben, elvitte könyveit

karosszékét

és

apja házát, Treforthoz költözött s szerényen nála

odahagyva

;

élt

másfél évig,

házasságáig. így gondolkozott Eötvös s a bankárnak igaza volt

Eötvös nem

lett

esetet említ,

ha ugyan nem ez

egy

ugyanis 1841-ben,

t.

soha gazdag ember. Falk ehhez egészen hasonló

teljesen i.,

is

amarra vonatkozik.

pénzmveletet

tisztességes

hogy mint

vegyen

alapító

B.

Wodianer

ajánlt fel neki

részt a lánczhíd-rész-

vénytársaságban. Eötvös pillanatig sem habozva visszautasította,

Wodianer

s

mondta neki mint Ullmann.'

körülbelül ugyanazt

Az eredmény,

mint tudjuk, az

lett,

hogy a tárnok nem

megmenteni Ercsit; Ullmann kért rá csdöt Eötvös adta

el

Eötvös házassága,

szeptember

mely kárpótolta

13-ikán

vette

t

még be

nehéz idkre

veszteségeiért;

nül Rosty

Ágnest,

Albert békésmegyei alispán és Eckstein alig töltötte

E

a birtokot báró Sinának.

17-ik évét. Született

Anna t.

i.

birta

1844-ben az

s

t.

barkóczi

iljú

esik

1842

i.

Rosty

leányát, ki akkor

1825 szept. 20-ikán.

11.

Miként a legszebb

tájra

nézve,

az ilyenre

s

egy nézpont, honnan legjobban áttekinthet részek szépségei

legszembeötlbbek

Mindezek azonban nem mutatják azt, hogy Eötvös e veszteséget ne mélyen I

Magyar

Tört. Eletr. 1903.

és

honnan az egyes

s

mintegy kitárják bels

érezte

s

volna.

Elég erre

.

fképen, van

a

elnyeit kicsinyelte nézve a Gondolatokbzn

vagj'on

n

FERENXZI ZOLTÁN

50

lényegöket a szemnek

mködésnek van egy

és írói

kiemelked vonása, melynek

ol}'

ismeretével nemcsak legjobban igazodunk

el tettei

mveinek bármely tömkelegében, hanem

csakis ennek

vagy irodalmi mködés, vagy a kett

csak

része

amannak,

úgy

van ellenmondásokkal;

a

tudó

a

tekintettel

még

hog}-

tekintetre,

alapvonást

szükséges

tele

:

az

ellentétek

illeszkednek, a következetlenség is

csak úgy vag3'unk, mint a

terjedtebben fogva

séggel, a nag3' világgal, mel3'ben végre világ,

hiszen emez

;

logikai eg3-másutánná válik. Ezzel

természettel, vagy,

eg3-ütt,

nem illenek együvé, követkenyomon de leljük csak meg mélyre

egymáshoz

elsimulnak, a részek

ismere-

részek

zetlenség jelentkezik minden hatni

els

látszik

vag}' irodalmi

gyakran valamely emberi

tével fogjuk helyesen megérteni. Igen élet

emberi életnek

a legjelentéken3'^ebb

íg}^

:

is

mint Goethe és ann3'ian mondják.

fel,

az

az egész minden-

ember egy kisebb

Nem

látszott-e

maga

anyagi világ chaotikusnak, míg Kepler három törvényének fedezése

meg nem

szabál3'osságok

mutatta,

emberi lélek

örök is

egész a rendek rendje, a

utait

:

elvekhez

nem

ha megszabott rendszer

természetes,

alkalmazkodik;

akár öntudatlanul hódol a mindenségbe elvének a

Még

maga

lelki irán3^a

hog3'

hog3' ültetett

a

elvei

gondolkodó

akár öntudattal,

törvényszerség

szerint ?

pedig fig3"elemre méltó, hog3' miként a természet alaptör-

vényei közelfekvk és eg3^szerek, a legrendkívülibb lélek ez elvei is fejti

ki,

föl-

mathematikai szabályossága ? És ha az egész

an3'agi világ törvén3^eknek hódol,

szerint végzi

az

hog3'

az

éppen ilyenek. Aran3' János hog3' bármil3'

eg3^

élet-

alkalommal g3'ön3'ören

bonyolultnak lássék az emberiség

élete,

mégis néhán3' alapvonásra vihet vissza; a többi csak id, körül-

mények

és eg3'ének szerinti módosulás. Ig3^ az egyes bonyolult

vag3^

annak

igen

egyszer

utalni e helyekre:

látszó,

még

alapelv

«Nem

hiszi

0I3'

sokoldalú

teszi

senki sem,

mennyi erélyre van szükségünk, hogy vagyonúnk elvesztését férfiasan elvisel-

mködésének

kiindulását és

eg3'-egy

Ha

pl.,

«Ne mondja senki, hogy azon földi melyekrl fiatal korunkban megvetésszólunk, nem birnak semmi becsesei."

jük.a

javak, sel

is

lén3'egét.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

csaknem számtalan irányú mködést

valaki nagyszabású és sok-, fejtett ki

nemzeti

;

ha volt

élet

Széchenyi vita,

mi

mintegy száz kani Briareus, a

valaki, a ki,

ugyanannyi irányait karolta

Nem

volt.

mely máig

vájjon

5I

volt

folyt-e

már

fel,

akkor az nálunk

pályája derekán

a

legélesebb

mindannyiszor megújul, ha szóba kerül, hogy

is

mi mködésében a firány? Egyik az

czélja,

anyagiakban kereste, másik a szellemiekben vélte

harmadik a személyes dicsvágyban, söt hiúságban

megtalálni, lelte e

moz-

gató ert. Akármelyiket vegyük, az eligazodásban legyzhetetlen

nehézségekre akadunk

de válaszszuk csak

;

azt,

A

melyet ö

kelet

népé-hen s utóbb annyiszor szívével kezében ajánl nekünk, hogy életének czélja a

magyar nemzetiség

t. i.

és anyagi

politikai, szellemi

mködését ennek az örökés Széchenyi életében nem találunk ellentAzonban ez s az ilyesmi alapigazságnak

kifejlesztése volt; vizsgáljuk csak egész

ég

fáklyának világánál

mondást, sem homályt.

sok ember,

a

talán

legtöbb szemében,

igen

egyszer

valami

;

sphynxszerbbet, bonyolultabbat, észtörbbet, körmönfontabbat keresne

s

méltányolna

kinek a természet biztos érzéket,

borítottak

inkább.

nem

adott

Mert nehéz elgondolni annak,

költészet

vagy a melyekre nézve

szemére,

hogy

csak

és

életigazságok

az lehet

igazán

miben megvan az egyszerség világossága és

nem

ezért nevezi-e a

világosnak

mély bölcseséggel

szép

és igaz,

Vagy

tisztasága.

nyelvünkben rejl bölcseség az igazságot mert a természettl nyert öntudatlan

tisztának,

és

iránti

mivelödés áltanai fátyolt

a

érezte,

hogy ezek annak leglényegesebb

tulaj-

donai ?

Eötvös

mködése nem

élete és írói

bonyolultak közé

;

ember

és

író

mag3^arázatául

szolgál.

maga, mint ezt mindig és minden világos,

t

hogy

ifjú

korában

franczia romanticzismus,

idtájban vált

;

sem

a

mely benne és legfontosabb mveiben

azt a határozott irányt,

az

tartozik általában

de azért éppen oly szükséges megállapítnunk

Ezt

kezünkbe adja

igazi író tette. Vallomásaiból

teljes

erejével

ragadta

meg

a

melynek fejévé Hugó Viktor épen ez

és ez Eötvöst

természetszeren úgy a

régi,

mint

FERENCZI ZOLTÁN

utóbb a Voltaireban

Ez más szóval

nemzeti és korszellem

a

tette

hideg és hazátlan classicismus

kihalt, szerinte

kicsinylésére vezette.

kölcsönhatását kivánta

teljes

Hugó

költészet ffeladatává, a mit

a

azeltt kiáltotta

el,

hogy az

Csak az a

maga

költészet,

élet,

azt

és

kevéssel

ki

ki kell elégítenie az

Ez még a mvészeti

igazság utáni sóvárgást. s ez az, a mit elért a

Viktor,

irodalomnak

új

hogy ö az

azt teszi,

czél fölött

áll,

is

idejében a görög eposz, l3Ta és dráma.

mely korát megérti

mely

s rá visszahat,

a kor gondolatáért hevül, mely a mindig új érzelem számára új

szókat és formákat alkot

meggyözödésben ség a poesis szat

vagy

kiáltása az (hang),

csak az verhet

:

—

festés

vagy

architectura,

A

A

népnek nem

ki

megértette korát,

volt,

mint érzeményét

s

világot alkotott, de

komoly vonásokkal

kellett

új

ösvényt

s

mert nem

;

melybl

ha korából

neki

er

az

használni

a poesis, mint-

melyet

eszköz vala,

erény.

Igazság

az

Hasonlóan nyilatkozik,

Athenaeum-ban Jules

U. ezt kiadta a Társalkodó

is 1836.

mit

az,

legnagyobb tanúja korának.))

a 22 éves Eötvös Aiigelo fordítása elszavában (Ercsiben).

elkí-

festett képet,

hanem

tetszeni,

nagy vala neki

tartaná, s

középkor; egy poétikus

tele keservvel,

erre törekedett

tette,

hogy népét ersítse

november 24-ikérl

volt.

Hugó Viktor támadott, nem vévén más vezett

s ez a

keresett, mit feltalált és azért fog élni,

•

költészete

és

tört,

mely a mienk,

sem hogy játékként czélnak

évvel utóbb

jaj-

az igazságot. Ezért Hugó, ha múltat énekelt,

volt czélja. ((Felette szent, felette

mve

egy

dissonánczczá válik,

s

akadémia

költ

de

vánkozunk egy jobba

ír

szobrá-

éppen ezért mindig idegen

az

ez

;

nemzete múltjából vette tárgyát,

így

o.

poesis szükség,

a

classicismus

Francziaországban

használt,

p.

a poesisnek van hazája, van százada, s csak ott

;

érteni öt egészen.))

maradt

mint

mely jobb után vágyódik, egy ton

emberi nemnek,

találja

—

mondja Eötvös 1835-ben

mely accordját még csak keresi

ha nem

ers gyökeret a köz«Nemcsak mvész-

és ezt tette a romanticismus.

Janin,

február 4-ikén,

magyarul Eötvöstl csak imént jelent meg.

16.

sz.

'

1835

midn

két

Chaudes-Aigues és midn

írta,

hogy Hugó

e

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

mások támadásai

A

Hugót védelmébe

ellen

mondja

poesis szükség,

érdeme, hogy szava

tetté vált.

egyszersmind

válhatott.

szervé

Id

vált

esti

kifejti,

hogy

mulatság volt»

és

hatóvá

nem

minden neme nép-

hsköltemény mint regény,

a

:

Megint

élvé

folytán a költészet

veszi.'

Hugó legnagyobb

újra és

a franczia classicus dráma csak

népszervé,

53

a lyra

mint a kor örömeinek és bánatának zengöje; csak

még

Hugó

adta

vissza azt a jelentségét, azt a népszerségét,

min

dráma

a

veszteglett

a görög tragédiáé volt a

pedig az

séget

által

és

maga

érte

el,

ennek

idejében.

E

jelent-

hogy a mi minden

drámaköltnél a legszükségesebb, neki megvolt

maga

meggyzdése

morális

az igazság terjesztését, a a mulattatás

tását,

a

lett

mel-

tanítást vette

vatásául

hi-

eszközéül pe-

;

mely nélkül czélhoz

dig,

nem

juthatott

volna,

a

minden áron való hatni akarást választotta.

azonban, úgy a ban, mint

drámá-

minden valódi

írói

mben

tani

gondolat

«az

erkölcs-

ez az, mi

;

vagy

köszönetteszi

Af

átokra

érdemessé a költt,

ez az, mi sok hibát men-

íme, mit

Hugó-

legjobban

csodál.

teget)),

ban

Drámáit >

Hugó

költ. 1837.

talán

elhordja

Viktor

mint

35.

szám.

II.

drámai

a

s a költés határain túl

népnek oktatását és jobbí-

;

FERENCZI ZOLTÁN

54

nem más, jelesebb

az id, de ezekért irigyli öt és

mert a mit ezekben Mint látható

nem

de

elismeri,

az

«egy nemes,

tett,

férfiúi

tett valaw.

elbbiekbl, Eötvös nem ismeri íróban

tartja az

els kötelességnek

dicssége, kik tisztább légbe emelkedve, az alant lenéznek, ugyan dicsség, de hideg dicsség

zete s az emberiség szempontjából,

mindig a tenger

viharban sikoltozva.

hanem

önczéllal,

a

álló

emberiségre

szerinte csak az hat-

;

idben némán,

csendes

:

Ez természetszeren az irányköltészet pár-

nem

még

kötelessége

Hugóról; holott éppen ez

az,

—

míg

összeköttetésben marad,

életébe befoly,

a

mint

költészettel

más,

Janin

Jules

mit Eötvös

mint eszköz, az eg3^etlen, mely

a

valami

még

valami

mondta

gúnyosan

érdemei közé számít.

népszerség szüksége, mely

másik, a mit Eötvös kiemel, a

den poézis a népbl ered,

meg

elégszik

nemesb után törekednie, mint

bels

mondhatnók, mint a

ki,

röpdes

fölött

tolásához vezet, a mely

ködtetve

mvészet-

a

korát megérti. Csak annak érdemei igaziak saját nem-

hat, a ki

A

vagyis

el,

elvét. Neki az aerostatához hasonló lángeszek

nek mint önczélnak

sirály,

mveiért

lyrai

költt czéljához

így szól

—

rá hat

oktatva

addig

s

s

csak

meddig vele

vagy gyönyör-

meg magas

felel

((Min-

segíti.

hivatásá-

nak, addig érdemli azon fenséges állást, melyet elfoglal.))

nemcsak

teheti,

hanem

kell is

kedvéért akár hódoljon

is

a nép ízlésének

els

feladata

;

valaki,

Hugó

ezért helyesli

ezért hangsúlyozza,

magát kora eltt érthetvé

Mondhatná

;

hogy a hatás

inkább kétségbeesett küzdését» az

szüntelen törekvését, ((vagy

érdek fölgerjesztése végett

tennie a költnek,

Ezért

hogy végre

is

hogy

a

költnek

tenni.

ezek ifjúkori

nézetek

;

egy

rendkívüli szellem tüneményes megjelenése által meghatott szív

nem

lelkesedésébl folyó, de

Eötvös

nem nagyszámú

ily

a kiforrott férfiú elvei. nyilatkozatai közül

Petfi Sándor összes költeményei

ez.

majdnem ugyanezen szavakkal emeli zástól való

czikkét

ki az

Ámde, ha

megtekintjük

ebben

1847-bl,

irodalomnak az után-

megmenekülése szükségét; a népszerség els

teléül a nemzetiest, ez

esetben a magyarost, épen

oly

felté-

nyoma-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF tékosan hangsúlyozza mint emeli

9—10

évvel azeltt

bármily magasra emelkedésében

ki,

55

az,

mi

--

a szó legszorosabb értelmében

valamint

legfbbikét képezi. »

De ekképen ha

«

Petfi

magyar költ

s ez

úgy egyszersmind irodalmi érdemeinek

:

'

e nézetével

t, a másik felfogásához, mely

is

az érett férfikorba kisérhetjük

a költi hivatás alaptermészetét,

valódi érzelmi megindulással,

illeti,

követheti.

is

nagy hatásnak, melyet müvei gyakoroltak,

a

magyarázatául szolgál

lényegét

módon

és hasonló

Petfinek azt a kiváló

is,

érdemét, hogy röptét az egyszerbb olvasó

— mond

;

st

meggy-

heves

zdéssel ragaszkodott. «Minden mvészetnek feladata kimondani

—

a valót szép formában»,

—

mondja ugyanott

hogy

azt hiszem,

tudjuk,

nem

veszít

E

épített.

legnagyobb

dicsérettel,

A

hogy

lantja hangjaival

városokat

példa intésül szolgál, miként a mvészet, mint minden

ben valamely nagyszer léptetésére eszközül

De

csodálattal

mennyi-

vagy nemes eszme

kivált

mint szép, nemes

eljárását,

A

életbe

falu jegyzöjé-htn újra

Hugó

emeli

ki

tettet,

hog}^ a

páratlanul

bnös iránt bnt szépnek

nem az által, hogy a hanem hogy a bnöst embernek mutatva be, benne a mindig meglev legalább is egy erén^^t, mely föl-

szánalmat

kiemelte

czél elérésére

szolgál.))-

st

meleg érzelemmel,

rajzolta,

én

régiek Orpheusról éppen

e világon, csak annyiban érdemli dicséretünket, a

nemes

;

semmit szépségébl, ha felle

hogy gyümölcsözvé válandik.

azt említik

egyéb

a költi míveket a virágokhoz hasonlítják

a virág

—

mondja a Gondolatokh^LU. «Sokan

bírt ébreszteni

;

emeli és megnemesíti t, mint Tisbét a szerelem, Borgia Lukrecziát az anyai érzelem.

~

teszi

—

hozzá

«Van az írónak egy magasabb

mint hogy bizonyos mennyiség fehér papírt

fekete karczolással töltsön be s ki ezt érzi, azt

«

Pesti Hirlap 1847. 315.

Életképek 1847. itt

A

i.

678.

Gondolatok-h&n

kifejtett

elvé/e.

A

1.

május 14-én

;

nem egy vonatkozik szónoklattól

Irodalom

más

1.

is

azt

hogy «nemcsak szép beszéd, hanem hogy szép tett legyen». L. kivált kívánja,

feladása,

tudomány-

és

helyt

egy pár kedvez

is

ez.

sorozatot

ember legfbb

az

tését a használni tudásban találja. L.

és

világ-ban

Jfgivsóje.

tii.

több 165.

1.

helyt.

V.

ö.

.s

rendelte-

Ember

A

falu

FERENCZI ZOLTÁN

vagy azon mvészi

bírálat,

nem

ki

talál,

költészet

alkotásában

kedves játékká

nem

az érzelmek nemesítése

után

hogy

nyert tehetségeket a helyett,

fárad.

S

stúdiumok tárgyát

szellrl énekel

gyelhetjük

:

tisztelet-

;

s

látja,

nem vajúdások

emberi

De

ki

nemes emberi

mert

inkább

találhatott,

érzé,

hog}' e

az

érdemli,

,

éles ekével

legdrágább, tagadhatjuk,

mélyében

ki keble

szántotta

fel

s

a

hogy

kifogásokat tehetne,

könyvben nem szép

a

elttünk

;

mit mondjunk

czél s indok nélkül e

kel s

melybl származtak,

mvek

szívesen megbocsátjuk

megfeledkezünk gyengeségeirl, mert érezzük, hogy mi kritikus

a

azt

niü,

az

hanem

mázolókról,

mveket

embernek bámulni szép emberi kik

tett

ellen kell,

fekszik

minden magasabb

utánozzák, kik romlott képzetük-

gyönyörködve mindenen, mi szörny vagy undok, a ganajat mely között amazok

rothadást,

vágják,

nem

ságokban

a virágért,

is

rintök

lámpájával

virágot jól

találtak,

föl-

ocsmány-

esik az

nem a nemesebb mindig fenmaradó töredékeit, hanem az erény-

mindig csak azon

minden

illatos

hanem mert nekik

körülkapargatni

emberi természet

ben

föld-

munkával öndicsségére kevesebbet, de

embertársainak hasznára többet tehet, ha az így támadott hibáit az érzelemért,

iri-

czél után fáradva,

a mi a

ha bámuljuk az önmegtagadást, melylyel

gyémántokat

egész

az

s

áll

mvésznek tiszteletünket meg nem

azt,

feláldozá,

is

vérben

föld

hogy embertársai szenvedéseit meg-

ha a költtl,

szépségét

új

a

életnek indul, virágok- s a langy

szeretetünket azonban csak

hogy ersebben hathasson,

mve

helikonokról,

bámulhatjuk hideg magasságában,

azt

kinek isten szívet adott, érthesse.

míg

között

s

elássa, csak-

kora szenvedéseiben csak mvészi

képzelve magát,

félistennek

az istentl

ki

mvészi forma mélyébe ne szenvedjen; ki magas

hogy valamikép csorbát

jét,

ha

vele embertársai legszentebb

érdekei mellett küzdene, a

esti

aljasul,

nagy érdekeitl különválva, nem a létez hibák orvos-

a kor lása,

A

elégítheti.

mvei

melyet

élvezet,

;

kik a

aljas

vétekben

indulatokat

keresik,

melyek

tetteink egyedüli alapját teszik; kik, mint

embert,

úgy

új

szörnyeteget

keresnek

sze-

Diogenes

képzelmök

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

mélyében nak egy

s

inkább örülnek, ha

57

mintha embertársaik-

feltalálták,

Oh, ha valaha

vigasztaló gondolatot nyújthatnának.

új

ez oly regényesnek festett zsiványéletet közelebbrl látnák, azon

mocskot

éhséget,

s

kalandok játszatnak, e sága sokszor

más

mindennem nyomort, melyek között a hsöknek egész aljasságát, kiknek bátor-

nem más, mint

az akasztófátóli félelem

volna, mint melyet adnak.

Látható,

ervel

hogy

fejezi

ki

helyen

e

t

már szenvedélyes Ezt

alapelvét.

tulajdonítanunk, melyek

hévvel,

hogy az

alföldi

nyos

dicsfénybe

nyítja

En

is

érinti

kép

e

szónoki

azoknak a támadásoknak

A falu

éppen

jegyzje miatt

mint ennek egyes füzetei a közönség kezébe kerültek,

megjegyzés világosan

—

:

»'

nálunk

azt a

haramiák

életét

vonva

rajzolni.

is

kell

érték, a

végs

s a

divattá vált szokást,

pár regényírónk szerette bizo-

még

Mindezt

szeretném kezdet költeménye,

jobban

bizo-

mely 1846 évszám-

mal jelenvén meg, ezzel a mvével és körülményeivel való kapcsolata

világos.

megénekelni

O

szeretné

is

dalokban

nyájas

Tokaj borát vagy kimért,

De engem

zeng

— mond a

szép

e

költeményében

természetet,

kedvesét,

sorokban dalolni a hazáról.

fölver nyájas képzetimböl

Komoly valónak súlyos érczkara •

Fajom keserve hangzik énekimböl, Dalom nehéz koromnak jajszava. Mit ezrek Eltölti

némán trve érezének.

ég

kínnal lelkemet:

Mért bámulod, ha nem vidám az ének

S öröm

helyett csak bút ébreszthetett ?

Mig gyáva kor borul hazám fölébe, Én szebb emlékivel nem gúnyolom Mig ég könny ragyog ezrek szemébe', Szelíd örömrl nem mesél dalom. Miként az Aeol-hárfa viharokban, Feljajdul a I

II.

128.

Magyar

1.

magas tetk

felett

1845-iki kiadás.

Tört. Eletr. 1903.

—

8

::

FERENCZI ZOLTÁN a dalnok bús dalt bús napokban,

Úgy zeng

Ki várna tle nyájas éneket

Ha

éji

vész borítja látkörünket,

Villámokért sóhajt a

Ha

téved

;

régi bánat kínozá szivünket,

Nem S

?

könnyeket kér-é a szenved

dalom

ilyen legyen

:

?

egy villám fénye,

Egy könny, kimondva ezrek kínjait Kit nem hevít korának érzeménye,

;

Szakítsa ketté lantja húrjait.

ers meggyzdés,

Mily hév és mily

ság

mélyrl

és

nagyon

is

érzékeny támadásoknak

meg Ezek Eötvösnek, s

elv,

munkáiban egész

A

határozott-

melyeket

elztek

s

engednek

valóban egy lyrikus sem tárhatná jobban

elttünk. Ez az

vezetése

megelzni

kellett

az írónak, szíve fenekére

!

tanunk

komor

van e sorokban,

pathos

felfakadó

mily

alatt

meggyzdés,

életében, de kivált a

írta

A

karthausi,

ez az írói

forradalom

pillan-

lelkét

fel

t

irodalmi

ennek els felében

ennek

s

három nagy müvét

eltti

is

Magyarország

lyi^-ben

hogy Eötvös elmélete a

költészet

jegyzje

falu

vezette

is

és

czímü regényeit.

Els

tekintetre

czéljáról

Hugó

látható,

Viktor több ez

idbeli nyilatkozatain,

elszaván

Cromwell-]éne\i 1827-iki kiadása eltti

ben

Hugó hadat

illbb mfajt

dott,

meg. Ez az elszó a romanticismus költi

azt,

s

kortársak annak

a

els

tekintetre

30-as

tév-eszmén

is

alakja

az felel

antikot

meg:

az

és az

óda

újat (lyra),

évek elején elvágják- fonalát

kényszerítenek.

Hugó továbbá

s

ezeknek

a

is

elfoga-

alapuló élt

meg

költészet

az eposz és a dráma.

lefújták s

Ebben

vették.

harminczas évek elején nálunk

Ennek nevében mintegy rendszeresen a

is

hogy az emberiség három nagy korszakot

primitívet,

három

a

már

egyébiránt

elméletet,

a

Hugó

alapszik, mely-

mint a korhoz leg-

izén a múltnak, a drámát,

jelöli

mvészetének elmélete állítja fel

de kivált

nálunk az eposzt,

mindenkit a drámára

hadat izén a franczia klasszikái

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

59

drámának, a hármas egységnek, mint a költ korlátainak; jogot

hogy

követel,

hanem

hesse,

fenségest.

A

a

dráma ne csak

az

a rútat és groteszket éppen

Az ember

úgy mint

ketts, mint végzete,

t.

más-más szög

nézésére

alatti

ebbl

és

mvészi

a mi a természetben van,

lángész

lemekben

is»,

ellentétek

mesterséges

általa sürgetett históriai

és természeti

az

a szépet és

állat

és értelem.

ered

dráma, mely

a

komolyt és komikust. «Mindaz,

Egyszersmind

teszi hozzá.

azonban stylben és

proklamálja;

korlátlanságát

i.

fest-

megtanítják a dolgok

melancholia és a vizsgálódás szelleme

egyesíti a rettentt és groteszket, a

a

egyhangú szépséget

éppen

halmozásával igazságtól

jel-

az

meg

fosztotta

drámáit.

De

ez

bvebben nem

tartozik ide,

csupán érinteni kívántuk

Eötvös elméletének általános irodalmi hátterét és kapcsolatát,

mely tehát különösen e kettben domborodik

st

hivatása a szépen kívül, keivel való kapcsolat tészet által tatni az

által

;

fölötte

is

ki

a

költészet

a hasznosság, a kor érde-

másodszor hivatása

eddig mellzött emberi jellemeket

emberi nemes természetnek

:

felölelni a köl-

s

bennök kimu-

mindig megmaradó,

leg-

alább egyetlen vonását.

Könny

belátni

mvészetrl

a

általánosan

szóló

elfogadott

elméletek szempontjából e nézetek hiányait, melyek közül a máso-

már mvészi

dik különben is,

hogy

morális

mint hiába

a világirodalmi

hatást

kevés

nagy

nagyobbat gyakoroltak az

többnyire az

kivétellel

vetette

hogy

is

Könny volna bebizonyítani azt mvek közül a nem iránymvek még

feladat.

utóbb

a

iránymvek. mvészeti

kezleg, Eötvös mindig kiemeli,

De hogy Eötvösnek

áldozat.

csak a költészetben,

Azt az egyet azonban

Szépirodalmi Szemle Eötvös

a hasznossági czélt a

hanem

a

szemére,

czél fölé emelte.

hogy amaz

ez mennyire

a

is,

Ellen-

költ részérl

alapelve

tudományban

nek már utolsó éveiben, 1865-ben, legjobb tartott

életre,

volt,

nem-

bizon3^ítja életé-

barátja, Szalay fölött

emlékbeszéde, hol a tudósról szólván, épen úgy kiemeli,

mint Hugónál, a költnél, a nemzetének

való

szolgálat polgári

»

FERENCZI ZOLTÁN

6o kötelességét

és

hogy Szalay

azt,

minden képességeink, csak arra

tudomány, mint

«a

szerint

adatott,

hogy emberi

meg

hogy

tunknak eleget tegyünk». Jól értsük

tehát,

felada-

«min-

is

itt

den» emberi képességeinkrl van szó.

«Nem

adja

az

gyzdésbl

tudomány

a

—

kifolyólag

—

értékét,

teszi

hozzá e meg-

hogy sok elitéleten túlemel

s

való

becse szerint méltányolva mindent, valóban szabaddá tesz

s oly

élvezeteket szerez,

nos tudós, lehet,

de

ki

melyekrl

a

önösségében

nem

tiszteletet

arany zsákjait rzi.

megvet

mindent

:

A

sincs.

magá-

irigység tárgya

érdemel, úgy nem, mint a gazdag, ki tudomány becse azon hatásban rejlik,

A

melyet az életre gyakorol; való dicsség, abban

tömegnek fogalma

a

tudósnak dicssége, mint minden

hogy embertársainak

áll,

jólétén s neme-

hogy tudományát szövétnekül

sítésén dolgozik, abban,

melylyel kortársainak homályos

utait

felvilágosítja,

használja,

fegyvernek,

melylyel legszentebb érdekeikért küzd, kincsnek, melyet javukra

A

osztogat.

nagy ész csak akkor érdemli

kedélylyel párosul. Szalay így fogta

Ne

folytassuk tovább.

E

röl

jellemzi

is

akkor

is is,

ki-kimondva

korának

ha meghalt». Vagy

volt

keblében meljT^nek

a

szó

a szó hatalmát,

míg

dísze

él,

olvassuk minden

tüzet.

érdeme szavakban,

t; nem

mkö-

midn «Nem

saját

irói

Kölcseyrl mint költ-

azt

legszorosabb értelmében,

hordva a szent

tévé költnek

hogy

legyen,

s

további magya-

mondja

nem

róla,

ajkán,

hogy

hanem

azon hideg mvészet,

szépsége ragyogó

képekben

áll,

azon szívtelen mesterség, mely a világtól

visszavonulva színlelt fájdalmakat s

Egyszersmind

midn

érzeményeit,

rázat nélkül ugyanott e sorokat,

költ

adja.

hogy neki «az ég megadta

mondja,

emléke,

feladatát.

fel

helyen Eötvös önmagának és

désének rajzát és jellemzését

mködését

ha nag}'

tiszteletünket,

s

nem

érzett

gyönyört énekel

egy perczig csodálva, eltnik mint a meteor, fényesen, de

haszontalanul futva át a pályán, melyen soha meleget jeszte

:

de költvé tévé

lelket eltölté,

t

a

szent

szeretet,

nem

ter-

mely a gyermeki

azon lelkesülés, mely keblét nagy tettek emlékinéi

..^^jg;^

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF IFJÚKORI ARCZKÉPE.

i

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

mely a szívbl eredve a szívhez

áthatotta; a költészet,

a rejtélyes eröw

Ne mint

.

.

—

Ha úgy

e pontnál.

halljuk öt szólni,

a minek értelme már kissé egyéb, akkor bizonyos, hogy

itt,

mi sem fognánk költészetnek nevezni

szívtelen költészetet

már

értjük öt s tudjuk

Forduljunk

hogy melyek voltak

eléggé,

melyekkel a

érzelmei, indult.

szól

.

meg tovább

álljunk

6l

politikai

nézetei

és

költ ketts pályájára

és

író

de

;

ide.

III.

Eötvösnek az a közhasznú tevékenysége, melyet az irodalom müvelése

említett kétoldalú

érdekében

sohasem

kifejtett

morúbb

s így

az

1841

— 43-iki

ezek teljesen

javaslat eltt

i.

börtöneink

megyékre hagyva,

a

t.

legszo-

és legkirívóbb ellentétben álltak czéljaikkal és a külföld

sbbeli haladásával.

sorban

börtönügy

a

ki,

munkásságával kezddik. Törvényeink

intézkedtek

berendezésérl

tzött

czélul

által

nem

Ma már

emberiességi,

hogy

köztudat,

hanem

börtönüg}'

a

els

köz- és büntetpolitikai kérdés

de akkor éppen az említett okokból az emberbaráti oldal került

Tudtunkkal

eltérbe.

nálunk

(Schedel) volt az els,

dását 1830-ban, a

mont

röviden

ki

és Tocqueille híres

mve

a

kérdésre irányozta

mint Eötvös

érdekldést, ismételve

a

müve zin

über

alapján a

mint

Tudomány Tarban

figyelmet.

burg).

Azonban

utóbb a börtönügyrl

nálunk

102—109.

Beau-

ismertetvén, az

addig

ez.

müvével

bárki, Beaumont

általános

müveiben

írt

Utazás

föl

(x.

fejezet), ki

Amerika

ismerteti

Tocqueville, Amerika's

'•

Július:

Gefangnisskunde

(1828)

Besserungs-System und dessen Anwendung

B. Friedrich-lele

Maga-

auf Európa. Übers. von K. H. Július. Ben-

J.

íür die philos.,

Seelenkunde 1829

midn

Bölöni Farkas Sándor ébresztette

említi,

xiv-ik évfolyam

Vorlesiing

s

hala-

az amerikai börtönökrl németül

Észak-Amerikában (Kolozsvár, 1834) részletesebben,

'

Ferencz

ebbeli

említi a külföld

Tudományos Gyüjtemény-hen

1833-ban megjelent,^ Toldy ezt a újra

irodalomban Toldy

az

rí.

medic, und gerichtliche 1

— 2.

füzetébl. (Würz-

^

lin.

1833.

rendszer IV.

105—

u.

Toldy ismertetése az egyesült 119, lap.

:

A

büntetö-

országokban.

1834.

»

:

FERENCZI ZOLTÁN

62

emberszeret

erkölcsök szemétházai, hová

((Nálunk a fogházak a megromlott

egyidre kihányatik

társasági

a

hogy ezen házban, mint

rész,

megveszteget

életet

nultassék a gonoszság a státus

meg

tér

Börtöneink e rajza visszhangra

követték

elkeseredéssel

új

irodalomban,

lelt

közéletben

Amott elször Kölcsey Vadászlak elbeszélésében

róluk rövid, de s

az

növelte

tet meg-

az

s

ket üldözket.

az életbe, visszaboszulni az

egyaránt.

megdöbbent kérdés

a

így

rajzot (Emlény, 1837)

napirendre

;

t számosan

Az érdekldést

került.'

hogy az 1790 — 91-iki országgylés

is,

adott

által készít-

rendszeres munkálatok közt volt egy büntettörvénykönyv

tetett

mköd

mely 1827 óta szintén újra dolgoztatván, az ebben

is,

beta-

költségén, hol a fogoly a boto-

keblébl kirekesztett emberiséget,

és

henye

még rendszeresebben

zások közt, megutálva a boszúálló törvényeket alázott

rothadt

a gonoszság iskolájában, a

unalmai közt egymást tanítva,

élet

helyzetünkrl így szól

újításait s ezzel ellentétben

bizottság börtöneink régi állapotát tarthatatlannak találván, nég}'

országgylésen

évi

azonban az 1832 — 36.

Midn

kerületi börtön építését javasolta.

ebbl

a többi rendszeres munkálattal együtt

Deák

sem

lett

ták,

hogy, mint sok egyébben, saját hatáskörükben fognak bör-

törvény, a megyék,

töneikrl

E

is

bölcs javaslatára, elhatároz-

intézkedni.

munkálatok,

Arad

közvélemény,

a

megyének

életbe léptetett példája, de különösen Bölöni

'

L. Zsoldos Ignácz

müvében

litcndó

Bertalan

Ó7 — 69.

:

1.

jelentés.

—

Néhány szó

—

miatt

telesével a North-American

mán

11.

— Eötvösés Lukács: — 105—112., 192. 1.

felébredt érdek-

eléggé jelentékeny és sehol

kimeríten nem méltányolt büntetjogi és börtönüg3'i irodalom jött létre 1833— 1844-ig, mely még az 1841— 43-iki büntettörvénykönyvi javaslat bukásával sem sznt meg. Elkezdte

Szalay

a

Theraisben

müvének (A system

Livingstone Ed.

(1.

1837.)

ot'

penal law for the state of Louisiana) ismer-

1840.

1839— 40.69.1.

Megjegyzend, hogy az így

munkájának hatása

Szemere

Deák és Hertelendy: Követ-

Fogház-javítás. 1842.

lödés

1.

külföldön,

a

a honi

Eötvös alább em-

5—13.

1838.

Utazás

:

—

közbátorságról. 1838.

1821-ben

s folytatta

mindenik

folyóirat

Review nyo-

mveken

kívül

(Lukács Móricz:

Bün-

az önálló

tetójogi theoriák. Budapesti Szemle. 1840. 11.)

itt

s

utóbb

föl

nem

mindenik

nyolja ókét Pulszky

börtönügy. s

de

lap;

politikai

sorolhatók. Legjobban méltá-

1867.

és

czimü

Tauffer Emil

m

legteljesebben Faycr László

57. :

s

Az

:

köv.

tanulmány.

I.

1843-iki

büntet javaslatok an^-aggyüjteménye.

Bevezet

A

I-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF alatt,

melyet az akadémia nagy

díjjal

63

tüntetett

ki,

Komá-

Abauj,

rom, Vas, Nógrád, Gömör, Pest megyék gondoskodtak különösen ú.

n.

dolgozóházakról; Borsod megye pedig választmányt kül-

egy jó börtönterv elkészítése

dött ki

végett,

melynek az akkor

Sályon lakó Eötvös, továbbá Szemere Bertalan

Ez

fkép

volt

oka,

e

választmányához

munkálatot adtak be.

és

64

1.)

fképen

elvei szerint.^

gyakorlati

szettel tárgyalja a kérdést s

stone,

Szemere Bertalan

külön-külön

alapon,

Egy

Kassa, 1836. valódi

mvé-

írói

továbbá pár európai tudós (Crawford, Július a

rab

elvei

stb.)

elkülönzésével és

teljes

csupán a magánrendszert

dolgoztatásával tartván elérhetnek,

mert a hallgató-rendszer csak korbácscsal

helyesli annál inkább,

tartható fenn s

javító-

különösen Vaux Róbert és Living-

alapján az erkölcsi javítást csak

s

is

iránt

Borsod

foglalkoztatta.

át

Szemere müve (Terve egy építend

fogháznak a magány-rendszer tervrajzzal.

tagjai voltak.

hogy Eötvös a börtönrendszer kérdése

érdekldni kezdett, mely több éven

megye

is

fképpen

ez

okból keltek

ki

ellene Livingstone

több mások,

Eötvös els iigyében ns. jelent

lappal

mve

e

Vélemény a fogházjavítás

kérdésben

Borsod vármegye

ebbeli

meg, mint a Szalay Themis-ének is

(Pesten, 1838.

II.

1.

és 5 tervrajz),

akkor

világos. Eötvös, mint

minden állami intézményt, a büntetjogot

is

a

társaságok

mészetébl származtatja. De ugyanez nem ad rá jogot a ságnak, hogy a öli

meg

és

hogy

bnöst

oly börtönbe csukja, hol a rossz

a kisebb-nagyobb

keket, tanúkat a legnagyobb

börtönöket

a

a

testi

ter-

társa-

leveg

bnösöket, gyakran gyerme-

gonosztevkkel zárja együvé

s így

és erkölcsi romlás tanyáivá tegye.- Pedig

ilyenek a mi börtöneink mind a két szempontból

;

amazt elidézi

az egészségtelen berendezés, emezt a vegyes elzárás

Kibvítve 1. Utazás a külföldön, ii. 67—101. 1. a tervrajzzal egjütt. 2 Eötvös maga említi, hogy ö is tanúja '

alatt

füzete és külön czím-

Heckenast Gusztáv. 61

melynek rendeltetése már czíméböl

czím

küldöttségéhez

volt

;

holott az

egy börtön-typhus-járvanj nak 1836-ban

Szabolcs

megyén

átutaztában.

7.

1.

FERENCZI ZOLTÁN

64 új

börtönrendszer czélja e két hiba

kikerülése,

rabot testileg nagyobb szenvedések, mint szabott és ha erkölcsileg

Amerika a

tette e téren az

és

i82T-ben

s

minket

rá a törvény

javul, pedig ez volna a czél,

is

els lépéseket 1786-ban Philadelphiában i8i6-ban

meg New-

nyilt

az auburni, Pensilvániában 1817-ben a pittsburgi

a

megvédni a bnöst

A' hol társaság létez, találunk, a' mivelodés'

vény büntetést határa mindig

melyek

börtön,

cherry-hilli

elzárás által kivánták

els

magában,'

fog^lal

társai

befolyá-

rossz

büutet torvényeket

olt

fokától, hol

szkebb körökbe

magános

teljesen

még minden

is

tör-

legmagasabblkig, hol

a'

szorul.

—

A'

theecra-

democratiáig mindeuOU tettleg elösmerve talál-

tiátóí a'

büntetés* jogát.

a'

jvfk

ne érjék a

i.

utóbb Bentham törekvései után

börtönnel; de csak

walnut-streeti

York államban

már nem

Howard

legalább ne romoljék.

t.

De

a'

milly régi

orlája, 'sálig múlt

alapjairól

dekig

i8

a'

dolog maga^ olly

egy század, hogy

a'

új

annak the-

büntet

jog' való

egyesek gondolkozui kezdenek, ha bár ezre-" gyakorolta azt az emberi nem, mintegy

ter"

a'

mcszettül oktatva, melly mint az allatoknak, ugy' néki is

létekre szükfiéges ösztönöket mcgadá, hogy tu-

a'

dattanai Institutiókat alkofhassou

ság

nem

fel l5.

sától.

állhat,

—

Ninc.«> f^evami új

a'

nap

alatt,

igy

A "VÉLEMÉNY A FOGHÁZJAVÍTÁS ÜGYÉBEN* KEZDSORAI.

Azonban Auburnban 1824

más államban

raellyek nélkül társa-

,

óta s ennek példájára

az ú. n. hallgató-rendszert, azaz

mellett a nappali közös, de

hallgató

éjjeli

még

hét

külön elzárás

munkáltatással járó módot

alkalmazták. Philadelphiában ellenben az 1827-ben megnyilt nagy-

hír börtönben, továbbá Pensilvániában mint több helyt Európában elzárást fogadták el

is,

a

és New-Jerseyben, vala-

munkával összekötött magános

végs javításképen.

Innen a hallgató-rendszert

abban az idben auburninak, emezt philadelphiainak Eötvös e

mvében

vélné helyesnek, mert

is

nevezték.

tulajdonképen a két rendszer egyesítését a

gyanúsokra és a rövidebb elzárásra

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF Ítéltekre az auburni rendszert

hatónak, csakis a

magános

igazságosan

elzárást

sítésével az építési költségek

is

tesz javaslatot s közöl tervet a

;

65

nem

vélné alkalmaz-

e mellett e két rendszer egye-

csekélyebbek lennének.

Borsod megye

által

alapon

Ily

építend

fog-

ház számára Aubanel (1837) müvébl, melyet Vaucher-Crémieux építész tervezett.

a

munkát

hogy

Magában

a javítás czélzatában legfontosabbnak

rendszer szerint

tartja s e mellett a baltimorei

dolga elvégzése után,

a rab,

maga hasznára

dolgozzék.

Végül hangsúlyozza, hogy valódi jobbulásra csak az

másodsorban

vezet és

az,

ajánlja,

igazi

hit

ha e jobbulás elsegítésében közre-

munkál az egész társadalom. Ez röviden a Borsod megyének benyújtott két javaslat; közülök a meg^'-e,

úgy mint utóbb egész

törvényhozásunk, a magán-rendszert fogadta

Az

elsoroltak voltak okai annak,

itt

el.

hogy

— 40-iki

az 1839

országgylésen, 1839 szeptember 22-ikén, az excerpták közt Lónyay

Menyhért Zemplén megye utasításából egy büntet törvénykön\'v kidolgozását javasolván s

Deák

felszólalására

mindenekeltt a

börtönrendszer megállapításának szükségességét határozván az v.

t.-cz.

értelmében egy bizottságot küldtek

ki,

országgylésre munkálatát mindkét irányban adja

mely a

országos

be, az

E

választmány 1827-iki javaslatának átdolgozása alapján. ságnak,

még

melynél nevezetesebb

talán

soha sem

el

jöv

bizott-

össze

ült

E

hazánkban, a frendek részérl Eötvös

is

tagja

nálunk, mint az

is

bizonyítja,

a

indult ki s

nem meg-

idézett

v.

t.-cz,

i.

§-a

törvény kidolgozása a börtönrendszerbl

lett.

szerint

büntet

fordítva.

Ez a bizottság 1841 deczember bíró elnöklete alatt sen,

deczember

megkezdvén

13-ikán,

elsején Majláth

üléseit,

már

akár legalább elromlásának kikerülése czéljából,

ben

kifejezi a

E végzés s

ez

alapjául,

bnös a

volt oka,

hogy Eötvös

Magj'ar Tört. Kletr. 1903.

és

javítása,

magánrend-

mint a mely lényegé-

büntetést és a szigort az emberiességgel

részletes kidolgozás végett az

ország-

az v-ik összes ülé-

kimondta, hogy akár a

szert választja a börtönrendszer

György

eg3'esíti.

alválasztmányhoz került

Lukács Móricz egy második 9

;

FERENCZI ZOLTÁN

66

müvet adtak ajánlva, czélja

Fogházjavitás

nem

de

mutatja, ez részletes és

m,

E

mben

nag3^obb

alatt

Deáknak

elfogadtatása

és Klauzálnak

m,

meg. így e

tárgyalásokra

e

volt,

készült.

lényegében mindaz benne van ugyan,

következkben

röpirattól különösen a

is

valóban a kérdésrl nálunk mindeddig"

mely az egész irodalom felhasználásával

Eötvös elbbi mvében-; mindazonáltal különbözik az

mert ebben az idben általában

is

mi

1838-iki:

ebben Eötvösék már nem

:

büntet jogát

a társaságok természetébl következtetik az állam

kicsinyleni kezdték a Rous-

szerzdési elméletet; hanem ezt önmagából, a létezés

seau-féle

tényébl

ha

országgylésre nézve. Mint terjedelme

az

legalaposabb

czím

'

26-ikára jelent

július

hallgatórendszer

a

elkésett,

ki

mely 1842

és

szükségébl magyarázzák

kiterjeszkednek a büntetés

s

czéljának és lényegének egész elméleti tárgyalására. Másodszor

összes

az

ismertetik

részletesen

börtönrendszereket,

börtönöket, valamint a bennök és általok

ezek alapján

az

elért

börtönberendezésre

összes

Végre

részletes javaslatot adnak.

itt

az

egyes

eredmén3'eket

minden

s

irányban

Eötvösék teljesen az auburni,

tehát kényszermunkával egyesített hallgató-rendszer mellett foglalnak állást

;

mert ez alsó néposztályainkra a legvisszaijesztbb,

rabok egészségére kedvezbb, a

a

meg,

a

lelki

életet

kevésbbé rontja

rabmunka felhasználása miatt jóval olcsóbb,

jobbulására nézve legalább

is

nem kedveztlenebb

tönök egész berendezése kevesebbe

;

a

rabok

végre e bör-

viszonyainkhoz

kerülvén,

illbb és megvalósíthatóbb.

A

hallgató-rendszer teljes mellzése volt az oka,

hogy Eötvös

1842 január 3-ikán a magánrendszer részletes kidolgozására kiküldött alválasztmányban

nem

nem azon

vett részt s

összülésekben

sem, melyeken ennek jelentését tárg\'alták. így került e javaslat az

egész

Európában feltnést

és eljárással együtt,

'

Pest, 1842.

az 1843

Heckenast G.

viir,

-

L.

fóleg

352

— 44-iki 1.

•

és 3 tervrajz. az elszót,

ezt a

keltett

második

büntettörvényjavaslattal

országgylés

müvet a

loi.

connecticuti

összevetését

laptól

fogház 1.

elé,

kezdve

melynek s

végre a

szabályait. Részletes

Összes müvei. XII.

270.

-1.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF tárgyalását a királyi javaslatok

6"]

els helyre tzték

is

A

ki.

bör-

tönügy ekkor már minden oldalról áttanulmányozva, pompás és alapos szónoklatokra nyújtott

már ismert tábla

okait

hallgató-rendszer

a

magánrendszert fogadta

a

Eötvös

alkalmat;

itt

is

de mind

mellett,

Azonban utóbb

el.

úgy ebben, mint a javaslat egészében a két

teknél

ellentétek állottak

áthidalhatatlan elvi

el

;

megegyezni,

bün-

a a

felállí-

mindezek-

s

gyökeres javítás elmaradt

és

els magyar büntetötörvénykönyv csak 1878-ban

az

közt

országgylés végéig sem tudván

13-ikáig, az

az egész javaslat

két

részle-

tábla

intézmény, emitt

tettörvényjavaslatnál az esküdtszéki

a

a

nevezetesen

tandó minta-börtönök száma, költségei, helye miatt

ben 1844 november

elmondta

(v.

s

t.-cz.i

jött létre.

IV.

Még mikor már

A

Eötvös e tárgyban els müvét

karthausi

dalom,

m

e

csenek

meg

jelentékeny részében

Fáj-

megírása körülményeirl közelebbi adataink

nin-

volt

csupán a Júlia és Betty nevek látszanak való alapra

s

ez a

már

említett postamesterné

leányának neve, de csak név, mert ennek alakja

A

eszünkbe. szintén

hogy

e

telen az

nem

m is,

másik adat, ad

is,

is

közelebbi

magyarázatot.

kiadása

s a

is

van oly

uti

;

kétségtelen, és kétség-

;

A

írni

;

ezt akkoriban

karthausi utolsó fejezetének,

bvebb

naplói fejezetnek, pár szép leíró részlettel

hozzá

emliti 1.):

Világos

utalás, mel}' 1836-ra mutat.

erre mutat

tett

«Uti naplómból» kifejezés

hogy utazásáról naplót Pulszky is korom. i. 138.

Ann3Ú

említettünk,

hogy utazásából részben megírva hozta haza. Magá-

említették

éppen mint

I

melyet utazása idejébl

hogy Eötvös utazásáról könyvet akart

a lapok

Júliát juttatja

Eötvös utazásának? nag3^szer eredménye

ban a regényben az

akkor

volt,

írva.

is

amaz Eötvös nvérének,

utalni,

írta

«

1837-rl

írt.'

De

(Eletem és

Ekkor Eötvös Pepi

jött Eperjesre, apja kineveztette

t

tiszte-

kétséges ez letbeli

ülnöknek

is

azt bizon3'ítja,

azért a

sem

kir. táblánál,

ülésein sokszor elunta

magát

s

lünk töltötte idejét; svájczi útját

lehet,

melynek

inkább veirta

éppen;

FERENCZI ZOLTÁN

68

majdnem

mert akkoriban

minden

nem

napi benyomásairól, azok

is,

részrl épen

körülményessége

utazás

az

hogy akkoriban

A

Eötvösnek

mvei

divat

volt

egyszersmind

ben,

Avignon

A karthmisi is tekinthet mink

oldalú

leírása

nemcsak az nyébe.

De

Ezek

stb.

rajza, a

írt

tekint-

is

Grandé Chartreusetársadalom

hogy

bizonyítják,

azt

okozta,

Valóban

némely részeiben egy

párisi

hanem több más

említett,

részeinek

tapasztalatai a

környékének

és

közre.

naplója kidolgozott

úti

napló szakaszainak,

ritkasága

börtönrendszerrl

a

s

s

adni

írt

más-

íróknak;

készültek

útleírásokat

szegénység Irlandban

hetk. De maga úti

kik

ember naplót

kiválóbb

részt

naplójából

úti

belesztt regé-

is

továbbá igen valószín, hogy mivel

sok-

körülbelül

is

úgy

Gusztáv naplójához, mint Constant Benjámin az Adolph-éhoz

jut

s

mindketten az ismert regényírói módon csak mint kiadók szerepelnek

:

csak az

ez

itt

nem csupán

él emlékek

költi életet; vette,

hogy

irói

fogás és e regény alapja való

a század betegségének,

mely

nagyobb

lépett

idealismussal

melyek

nagyobb

és

egyszer

az

t

annál jobban az

életbe

jobban

annál

ször érintkezik. ki

lelket

Nem

volt

mindig

ket

s szívet

tép

de ezalatt megkezdé a Karthaumelybl egyet-mást fölolvasott nekem,

alatt

271.

sit,

adat

azonban visszament Budára, hol apja mint tárnok székelt.* Dessewffy Emil pedig

télire

írja

:

sB.

E.

J.

a

minél

világgal el-

világfájdalmat,

a Carthausit, én

az Alföldi levelebet gyakran

egy

fedél

Sz. -Mihályon

Szabolcsban

lett volna,

1839-böl

meg,

kifejezést adjon

lélek,

világ-

csalódást mindabban, a mit mint gyermek.

c%\ szomorújáték-cziklussal is el volt foglalva, melynek hse a történelmi Attila

meg

sokoldalú

valóban nagy költi

ne érzett volna életének iQú szakában

megvetést

:

midn

eltölti,

még soha

végre

s

minél

mint nézpontból, mely a

abból a meghasonlott lélekállapotból,

érz

il}'

keretül

meglepte,

rohanták

költibb lélekkel fogadta be

valóban kiváló

történetet

érzelmeinek, gondolatainak s

saját lélekállapotának,

tapasztalatainak,

eszméknek

és tapasztalatok adhatnak az

Eötvös aztán

s

mert

;

sz.

s

Széchen\-ihez. :

birtokán)

Budap. Híradó. 1846. ugyanott egy érdekes életr.

1841-bl.

Viszota

(Dessewfty

irtuk».

V.

ö.

Eötvös

1841. márczius

levelével i-röl.

Lásd

A Kelet népe történetéhez. Budap.

Szemle. CXVl.

169.

1.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF túláradó

lelkesedéssel

kénytelen vagyok

tartott

vele

nem emlékezik, ha gyermekéveire visszatekint, hogy

keblét

mint ez egykorú vallomás.

töltötték

el,

melyek a

De

sülyedünk követ

után, év évet

szomorúan sülyedünk

!

minden nap

s

gyermek

feltételeibl

önmagába

mi marad egyéb a

visszatekintve,

látja,

;

Nap

!

fájdalmánál,

férfi

hogy sok

miután

s

többé;

tunyasága

látta,

változott,

teit teljesíté s

E

hogy

e

tapasztalataiból

több

ily fajta

az,

ki

mint

férfi

a

gyermek

A

mben fol^'t

karthausi tartalmát

tehát

mben hanem ;

nem

fejezik ki s így

esemény szomorú

egyetlen

egy virágzó

rajzolva, a mint

elbb

virágaitól,

Tehát

e

m

majd gyümölcseitl

az élet

képe

s

ha

s

végeredménynyel szerencsére kevés

ben,

az

iQúi

idealismussal

kiálthat fel

rom

!

Oh

válságában,

a

férfi

korba,

a

végre kora

nem minden

ily

élet

lassanként

fa

st éppen letarolt

Ígére-

az emberi élet g3'ermek- és ifiúkora

kivész.

i.

de

elmélkedések vannak csupán, mint a leg-

megfosztatik

t.

:

is.»

abban a folyamatban

ifjan

elnyom

mást

el,

visszatekintve gyermekéveire, ne volna kénytelen

sorok összesrítve

látható,

hideg

hogy életének ezen édenében nemcsak boldogabb

:

hanem jobb

volt,

de semmi

s szíve

egy örömök közé sülyed, más félénken lemond

;

annyi ezerek közül hol van

megvallani

mely-

;

ragadnak

szenvedélyei

egyet

s

más ismerni tanulta hogy vágyait nem teljesítheti, nem

nyugalommal elzárkózik minden szerelemtl világot

nap

és többnyire a lelkes

úgy, mint önmaga. Egyet megcsaltak barátai

küzd

er

folyt

egyes örömünket

elveszi

minden év elhozza szomorú tapasztalását

a

nagygyá tehették

férfit

melyeknek akkor a legdicsöbb cselekvésre csak

s

hiányzott.

lyel

A

nem magyarázhatja

s e

lélek-

egykor érzemények

nem

költ vallomása

a

karthausi

állapotát,

volna

mert az egész

;

soroknál semmi jobban

«Ki

Már többször idéztem e lapokon emlékbeszédéböl, de még egyszer

ölelt.

Eötvösnek Kölcseyrl

69

életé,

ha

múlt

életemre

egy-

mint körülbelül átmegy

minden

életé.

Vagy nem

végeredményben minden érz szív Gusztávval s

életé,

visszanézek

:

mennyi

:

«Mennyi szerelem

:

,

FERENCZI ZOLTÁN

egykor, mennyi

—

remények

mily barátság, mennyi

hit,

most

s

;

mennyi rom».

A

karthausi' egy

nevét sehol azaz

nem

nev

Gusztáv

grófnak

franczia

nagy részben önéletrajza

említi)

600 lapból körülbelül 500

(i

—

iii.

részben

kisebb

lap),

ímásik rész,

naplója,

Bevezetés.. „E^y gni

oelohpii nap'

komor reggele

Vnnrel) lielységeliey, ertem,

leUe masaimiak, \'

fákai

a'

fiigtre

szi szel, minilia minden iMis vala

az

hagyott.

—

hol

.s

mai iingfnszta lomlmktol 's nev.igy vörösen ,

ágaikon

iiiiiiilja

.

szaliadiila-

a'

a'

köriilölleni,

komor,

ö.szileg

hideg eUen gyalog,

a'

a

fal

nicgeti

la-lól clUiilönöii. .

hér-

között ösvényem kigyóza, hegyekrl jégliidegen zuga közelg télre intené a' völgy'

's

úgy nevezeti nagy puszta

[uM

ii.sz\eit

Grauile Cliadreuse felé"

's el-

Köpönyegeinlie hurkolva haladék lováhh, hol

öszvéremen,

Most

vilá-

uielly

di:s fiivet,

lakóit;

ködös

.saisán.

,

liófejeren kiite el a' dér, le

lioriiá el

éltérve az (i-szágíiirnl.

,

csak kalauzt, s

37. (jsz nai;yre.s7iiii

csepiiekkel terliehe

sal \arna;

s

toválili iiienek a.

s nii met; rajtuk iiiaiaddll lie/.

en

luidoii

Daii|)hiné felett,

a'

i^,ll)()llla

,

igy érteui az

s

—

bus vidéket

nicUy e

malnrii all

e;;y

az egyszeiii

.

kaiiujalioz.

.

luellclle

mellylieii

a'

egy

az,

lölihi vi-

kis ga/da-

itta'

mono-

szamára sáfárkodó cariliansi, misejel mondja; egyehliegj nyilason zogva iránt minden elhagyoU, a keskeny a' merre csak látsz, al a hegypaiak, a' hecczeket. stor

.

rohan

fenyves IiniT

17.

erd

lakatja

komor zöldjével,

"s

mihelyest a ka-

vadonhan iroldolhatnüd ma-adat, ha a

ailialatllal.

kis

BEVEZKT SOROK A KARTHAUSI ELS KIADÁSÁBÓL.

melyeket egy orvos barátja kérésére

ír.

A

bevezetés

szerint

Eötvös egy októberi napon a Grandé Chartreuse látogatására

megy, a hová ugyané napon érkezett meg barátjával Gusztáv i

I.

Megj. elször a Budape.sti Árvizkönyv

III.

V. köt.-ében.

A

Eötvös József munkái, thausi. 2 köt.

2-ik

második kiadás i

— ii.

kiad. 6,

köt.

A

:

B.

kar-

293 4, 319. \. Pest. 1841. Hartleben Konr. Ad. Németül ;

:

Dei-

Kartháuser.

Aus

d.

Ung.

des

Jos.

Frhrn. v. Eötvös. Deutsch v. Herm. Klein. I.

4,

356,

1.,

Heckenast.

ír.

4,

410.

1.

Pest, 1842. Giist.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF is,

amannak minden rábeszélése

ki

zárdában marad kell,

mely

megsemmisülést

csak

Eötvös

nem

hallja

A mü

férfi

küldte

ez

velk

el

bánatát mit

a

ez,

s

ifjút

a szív ilyenkor

;

remél.

feltalálni

egy

többé

részét, s

Parisban

bús szavait.

és

a ki saját életébe

is

melyeket most közread.

iratait,

más

tartalma egy szív titkos története,

melyrl mindenki,

is

a

apathia

az

utóbb hazatérve levelezett

kísérjével,

Gusztáv

csak

ott

beszélgetésének

halvány

a

találkozott

véletlenül vele, s

két

e

elfeledni

bírja

óhajt,

hogy

ellenére elhatározza,

mert neki csak nyugalom,

;

érzeményeit, de

elöli

7I

tekint,

szóval egy bánat,

belátja,

hogy nem-

csak költi képzelet müve.

Az gróf

önéletirat szerint

fia

Gusztáv egy elkel, dúsgazdag franczia

Avignon vidékérl,

tölti életét,

mialatt

épen oly rideg nevelje közt

nemcsak a legszerencsétlenebbnek

hanem egyszer egy szegény nevelje az

már nyolcz éves korában

anyját

ki

elvesztette, s otthon rideg atyja és

érzi

magát,

koldusfiúval találkozván, ki mellett

kérései daczára hidegen

megy

ez gondolkozá-

el,

feledjen, s talán

hogy

utóbb pályát törjön maga számára, beadja a jezsuiták freiburgi

kollé-

sának

is

új irányt ad. Apja ekkor,

hogy

fia

giumába. Azonban a rideg iskolai nevelésben éppen azt nélkülözi, mire legnagyobb

szüksége volná

anyja

elvesztését csak

felélednek,

egész életére kihat;

mert nem

annál

kell hinni,

mivel felejteni tud, fájdalmai s örömei lelkén.

majd

E

világában

hogy

nyom

érzi,

s

mindez

a gyermeknek,

nélkül

élt,

s

tanúlótársai

gúny tárgya ln. Csupán egy Armánd

ragaszkodott egész szívvel,

gazdag bankár nevelték. is

inkább

mennek

át

mellett elhagyatottnak érezte magát, elébb fájdalmainak,

képzelet-alkotta

különcz,

Fájdalmai újra

a szeretetet.

:

fiát;

kit

még Avignonból

de apja megbukván,

Armándot annyira

eltt,

nev

mint

társához

ismert, mint

egy

most államköltségen

megszerette, hogy

még

anyja emléke

elhalványult szívében.

E

baráti érzelemmel eltelve hagyta el hat év

múlva Armánddal

Freiburgot. Körutat tesznek, fölmennek a Montblancra

megmenti

életét s

is,

Armánd

örök szeretetet fogadnak egymásnak. Ugyan-

FERENCZI ZOLTÁN

72

Armánd gyámja

ekkor apja hálából

ket

együtt küldi

kételyeket

hogy

elhatározza,

s

a toulousei egyetemre. Mialatt

apja vallásos

volt,

lesz

azonban otthon

küls formáihoz

ültet a vallás

ragaszkodó szívébe; így mint kétked

ment az egyetemre

bár kétségbeesve vívott kételyei

egyetemi évei után

a kételked,

tagadóvá,

Azonban

boldoggá

újra

lelkesedtek.

Gazdagság

és tudás

melyért

támogatták e fényes álmokat.

érdekldését

egész

délyesen

a mint

leköti,

másnap, mint egy

beszél, s

találkozik, kit mint Júliát,

szeret, s így a rideg

egy

férfival

szenve-

hiszi,

ugyané

pillanatig

gyermekkor

apja egy

kit

erltetett nül, s most fiatal özvegy.

ids grófhoz

Gusztáv végzetesen

bele-

kárpótlást

neki

helyett

igér

az ifjúság a szerelemben és barátságban, s szeretve hivén és Armandtól,

Júliától

kitör

el,

részt vesz.

a

Gusztáv

ki azért

alig

lepi

meg,

egyenlk közt gondolható.

midn

egyenl

A

lehet,

egyelre

érzelem, de

szorította

;

önz

lelkesedését,

már pedig

szeretet csak

megismeri

barátságról sztt regényes álma szét-

gyermekszívének els ábrándja az iQú els csalódása

a szerelem

Egy

tettleg

ismer rá benne az elbbi komor i^úra

boldog, mert vele

foszlik, s

több

melyben Armánd

forradalom,

magát

Ekközben pár hó

boldog.

határtalanul

júliusi

azonban szomorún

De

egy-

rokonát, mutat be nénje. Júlia

egy büszke, rideg marquis leánya,

telik

s

nagy templom egyik mellékkápolnájában megpillant egy

ki

nvel

hogy

egyaránt

apja és

Ekközben folyton látogatta Avignonban nagynénje házát szer a

nt,

,

korában.

teszi ifjúságának tudata s az,

gyzhetetlen a nagy páh^án,

ereje

s

egykor boldog gyermek örömtelen

az

alig tizenkilencz éves

ifjúvá lett

ellen,

is

kárpótolja,

szenvedél}^

—

lesz.

hiszen a szívben megfér

csak egy

s Júlia

úgyis háttérbe

Armándot.

augusztusi este látta Avignonban utoljára

meggyzdni

vélt,

Parisba utazott,

s

hogy

viszontszerettetik.

a dicsvágy odavonja

egyenesen Júliához

siet.

Nem

leli

Júliát,

midn

Erre Júlia után

Armándot

otthon, s a mint

bolyong, egy mellékutczában egy házból Júliát

is.

is

Gusztáv

czéltalanul

látja kilépni

ugyan-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF azzal a férfival,

gyorsan kocsiba ülve

nem

az nap

avignoni

az

kivel

templomban

látta

Megdöbbenve megy

elhajtattak.

szólhat vele;

73

.

másnap ebédre

volt,

és

Júliához, de

hívják, s végre egyedül

marad

Júliával,

nyult.

Kedvese magyarázatai azonban nemcsak megnyugtatják,

hanem maga

kinek idközben egy levelet hoztak, melyre elhalvá-

ajánlkozik,

Dufeyt

sorsát. Júlia tudniillik

forradalom után

szereti, a júliusi

aristokráczia egyik tagját, mely a réginek

felkapott

volt,

rokonának,

Júlia

a levelet, mely tudtán kivl megpecsétli Júlia s az ö

elviszi azt

tanulta

hogy Valmontnénak,

nem

de erényeit

el,

szerelme annál

e

s

;

csak hibáit

végzetesebb

mert Dufey a Júlia nagyatyja egykori komornyikjának uno-

kája lévén, szó

lehetett róla,

hogy apja beleegyezését meg-

így Júlia a legkétségbeejtöbb helyzetbe került. Egyfell

nyerjék,

Dufey

sem

ostromolta

melyrl lemondani nem

szerelméért,

bírt

másfell Gusztávot és apját volt kénytelen ámítni. Ekközben

Armánd

végzetesen foly be e szerelmi történetbe; mert belátván,

hogy más mint

nem

proletarius

lehet,

gdik,

miközben az ers szenvedély,

bnbe

sodorja.

könnyebben latára,

E

bírja

Júlia

apjának

hogy

Gusztáv

szolgálatot

teljesíteni

Dufey szolgálatába felküzdje

Armánd

ellen

sze-

magát, annál

mert közben, épen Gusztáv aján-

;

titkára

lesz,

a

ki

emlékiratait

diktálja

neki.

így múlt birtokukra halálos

el

a

költöztek

Valmontné

Gusztávtól

már

k

Tavaszszal Júlia és apja egy Paris melletti ki.

ágyán megesketi

nap múlva jobban Júlia,

tél.

a

véletlenül

küldi

lesz,

érte a marquist

Júliát,

hogy Gusztáv

az

els

szélütés s

neje lesz.

Néhány

miközben a Dufeyrl már-már lemondott

utján, el

Itt

újra

végzetes

összeköttetésbe jut levelét

Dufey

vele,

számára,

s

újra

mialatt

menyegzre készültek. Ekközben tudja meg Gusztáv Armánd elaljasodását ekközben történik, hogy Júlia, ;

nem bírva Dufeynek eilentállni, a szenvedély egy pillanatában bnössé válik, s elhatározza, hogy mivel apja beleegyezését ki nem nyerheti, Dufeyvel, ki egy távoli követségre küldetett, megszökik. Dufey levelét Armánd viszi el Júliának, s a Júliáét Magyar

Tört. Eletr. 1903.

lO

»

;;

FERENCZI ZOLTÁN

74

Gusztáv

Valmontnénak,

viszi el

megmutatja Júliának Dufeytöl visszakért

elárulja neki a valót, s

Gusztáv elkeseredve

leveleit.

együtt

Dufeyvel;

leli

választásra

hívja

Ekkor

választja.

törvényes

s

boszút

lihegve

leányát közte és Dufey

fel

a gróf

jegyzt

hivat,

megy

ellen

a grófot, a ki

Dufeyt

közt. Júlia

hogy

fölfedi,

hanem egy kedvesétl

nejétl,

Júliához

siet

komorna behívja

az ijedt

hogy akarata

most,

végre Gusztáv esdeklésére

ki

leánya;

született

50.000 frankon

férjhez,

midn Dufey

Júlia,

után

tapasztaltak

be Armánd,

róla s egyedül

mellett

atyja

melyben

kapja,

levelét

lemond

Még

meghal.

éri s

térdel

hog}^

tudatja,

utazik

Ekkor

el.

Gusztáv szemrehányásaira párbajra hívással

Gusztáv veszélyes sebet kap, eltnik

mellett, aztán

s

Júlia

három

Gusztáv hiában

a

lép

felel.

ágya

éjét virraszt

keresi,

s

kívül

minden vagyonából kitagadja és megátkozza. Uj szélütés mieltt átkát visszavonná,

nem

Júlia

hogy visszaadja

vagyonát, melyet Júlia apja az 50.000 frankon kívül Gusztávra,

mint rokonára hagyott. vesztette

így

csalódott

tant

«Mint

:

rossz

hírekre

embereket, hogy a lélek egyszerre alatt

kezdetén

iíjusága

barátságban és szerelemben.

a

szörn3'ü

Gusztáv

el

le

a

hitet;

meg

tanulta

így

lassanként

így

szoktatjuk

ne sülyedjen nehéz terhe

így bánik velünk a végzet, lassanként tanít emberismeretre,

:

hogy

tanuljuk

bírni

csal, s a seb,

héjagával

a

szörny tudományt;

bármily nehéz, kigyógyul,

késbb többeken

;

s

elébb

egy ember

szívedet megkeményíté

tanulsz kételkedni, kedvencz eszméid

mert már kevésbbé

egyenként eltnnek eltted,

s elbírod,

utóbb barátid elhagynak,

csak végre látod, hogy kedvesed

csalfa volt és senkiben talás

!

De

vonulni

az

tanított,

s

Ezzel

a

sem

kincseket

Szörny

elrabolt,

állsz,

bíztál is

tapasz-

magadba

eltröd;

mert

váltál.

tapasztalással

a nimesi

bízhatol a világon.

annyi

ha végre elhag3^atva

távollét után. Bejárja a

egy nap

s

mely

id,

már önössé (önzvé)

s

e

az

tér

vissza

atyjához

szerelme miatt oly édes

majd

emlék

egy

évi

helyeket

arénában Árthurral, egy gazdag keresked

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF fiával találkozik,

nagyratör nevelni, ifjú

kit

mint

félig

müvészlélek

75

gyermeket ismert

lakik.

de ö fest óhajt lenni

;

Árthurban

volt.

Apja

kereskedt

tehát

boldogtalan.

akar

belle

Gusztáv az

sorsát némileg hasonlónak találván a magáéhoz, elhatározza,

hogy magával

Rómába. Közben meghal Árthur

viszi

most már semmi sem

áll

Árthur Rómában marad

vágyai útjában.

apja, s

Együtt utaznak

Gusztáv bejárja Európát,

el.

s

mintegy

másfél év múlva tapasztalatai enyhítni kezdték bánatát.

Ha nem

;

boldogan, legalább vigasztalódva tért meg.

is

Újra Parisba megy, hol a fels körökben

romlottaknak rajzolja

magát; mert ha a

el is

E

s az önérzet.

barátság, lép

szerelem

csalódottá

reményeket

özvegy Valmontné,

hogy Gusztáv nül

ápol,

veszi.

miatt ezer tüszúrást kell trnie, s minthogy Valmontnét

magáról ket, hogy

szereti, azzal hárítja el

gúnyolok közé

a

is

nem

Valmontné apró mesterkedésekkel megakarja ugyan Gusz-

áll.

még sem

távot nyerni, de éppen tle gúnyt

érdemel. Most boszú-

jában elhíreszteh Gusztávról, hogy álutakon fosztotta örökségétl,

csak

s

pénzéért

kivánta

ezt megtudja, elkeseredve látja, is

tették

eltérbe benne a dicsség vágya

pályára leginkább rokona,

bátorítja, ki titokban

E

hit,

csak annál ersebben

:

ezeknek, bármii}'

él s

befolyása alatt politikai pályára szánja

is,

hogy

elvenni.

a

meg

Midn

Júliát

Gusztáv

közvélemény önérzetétl

megfosztotta. Tüstént lemond állásáról, egy követségi helyrl

keleten,

melyre már

az egyetlen

ki

is

volt nevezve, s így elzárja

melyen önzetlenül mködhetett volna

tért,

szersmind apjától

is

Megundorodva

ki

elválásuk óta

mvészi törekvésében lommal

is

úgynevezett finomabb

csak ügyes

két ;

nagy csalódáson ment

szenvedi;

Csalódott

hasonlója

s

csalódott a szerelemben,

volna e kétségbeesésben

hogy

kereste

mert Rómában a legodaadóbb szorga-

egyedül

látja,

át.

mesteremberré képezhette magát,

kínjait

bírta

ez egy-

magába

köröktl,

E hangulatában Árthur

tehetetlensége

döbbenve

;

örökre elválasztotta.

az

vonult s olvasmányaiba merült. fel,

maga ell

áll

most mely

megmenteni. Gusztáv

eltte,

és

midn

Árthur

;

FERENCZI ZOLTÁN

76

hogy borban, játékban

elmondja,

nkben

s

gyönyörségét,

leli

elfogadja meghívását és vele megy. az

is

élvezetet

boldogságot

óhajtott

lelkének

sem

itt

de

feltalálni,

bels

noha

s

lárma

zaj,

szózatát,

egy

az kell

új szen-

felrázza, s ezt megtalálja.

társaságban Árthuron kívül kivált kettvel érintkezett, Wer-

nerrel,

egy gazdag német

szer lénynyel

midn

bírta

menni.

így

Ö

sétáltak.

el

szót

ad

mindez

,

Gusztáv

hogy fogadását veszni

st egy idre

boldog

is

;

midn kedvese az

Betty gróf, uj,

s

azt hiteti

el,

egy véletlen

fényes

fölteszi

lányka

hogy most

saját

a

képzelt

miatt

csakugyan

megtudja,

hogy Wernernek nem

melybe Bettyt

fölemeli,

örömnyilatkozataival

megersíteni

Werner

szívtelen

hibát hibára fedez

fel

A

kihlt szerelem

most benne, a

ki

hogy

a

véglakomára

Bettyt

Utóbb,

hogy

volt igaza

csakugyan

okoskodásait. szívtelen

Mindez

elemzésével

meg tetszeni akarván, még most is el van nem viszi el, Árthur

tényleg hibát hibára halmoz s noha Gusztáv szánva,

fölveri

megváltoztatja

ártatlan

elidegeníti a leánytól.

személyes

boldogságnak.

helyzetöket, és Betty látszik

magában, áldozatát

hogy Betty ismeri Gusztáv társadalmi

belátja,

kör,

valóban

magát,

ki

a

gaztettre

is

Werner hideg gúnyja azonban

fogva vége

Gusztáv

szerint

adva

elfogadja

érezvén,

is,

lakomára.

teszi s elviszi a

miután ezerszer

engedi,

tulajdonai miatt szeretik.

helyzetét, s ettl

fog sokra

Gusztávot,

felizgatja

felfogása

erkölcsi

saját

megnyeri Betty szerelmét,

ez álmából

annyira

Szegény joghallgatónak

vállalkozik.

eszébe,

jutott

egy nagy lakomában fogad, hogy Bettyt

s

pénz nélkül, kedvesévé

alatt,

Júlia

éppen oly erényes varró-

s

bizonyára más sem

elcsábítni e lánykát,

Szó

éppen

neki

Egyszer az

Lafard dicsekedve monda, hogy ha

elttük.

hogy 20.000 frankban hat hó

kereskedvel, egy Mephistopheles-

egy híres szépség

Betty,

leányka ment

sem

volt

és Lafarddal, egy öreg kéjenczczel.

parkban

elyséei

de

bírja

mámorából

vedélyt kíván, mely lelkét

E

menedékül,

tehát

akarja hallgattatni keble

el

;

választja

véletlen látogatása s Betty esdeklései megingatják.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF így mennek

nagy

a

el

Gusztáv ugyan

orgiára.

hogy Bettynek senki sem

magát,

77

árulja

körülmények tervét meghiúsítják. Ugyanis Amalfi megjelén

az

t

részt venni, s erre

tetpontján

rányitja

szomszédos.

E

n

még

Most

tatása

történetét,

ezek folynak,

Árthur

melyben

a

tevék, életnek.

nnek

ily

Majd tetpontra

kifecsegi

kétségbeesve tör

ki

ki

Betty elcsábít-

Gusztáv

ellen.

Míg

szomszéd szobában meglövi magát, bezárkózik. Gusztáv

hogy Bettyt nül

elhatározza,

rajta

de ez egyszersmind felébreszti Betty

Betty a zavarban haza menekülve siet,

is

termeivel

gyermekét megmentse az

melyben a részeg Lafard

ér az orgia,

mulatók

bírnak megnyugtatni.

alig

kit

nem akar

a herczeg kedvesévé

megveti a társaságot,

ennyire kellett sülyednie; féltékenységét,

herczeg

Gusztáv megdöbbenve

Juha.

t

melyek

született

inkább

mely a

szobaajtót,

nem más mint

csakhogy Dufeytl

de a

Amalfi azzal kényszeríti, hogy a mulatság a

körülményeket,

hallja a

kényes kedvese

kinek

estélyen,

biztosítja

a fogadást,

el

veszi és

is

s

haza

másnap mindent

kimagyaráz; de Betty egy szerelmet lehell levélben elbúcsúzván,

még

hajnal eltt elhagyja a házat. Gusztáv heteken át keresteti

végre egy már

feloszlott holttestet

jelek szerint Bettyé.

akar

Júlia

mitl

lenni,

elhatározza,

ki

a Szajnából, mely a

Ekkor gyilkosnak érezvén magát, öngyilkos

Júlia

hogy az

fognak

vissza,

tartja

életet elviseli

és

bnének

súlya alatt

Midn

mint büntetést.

aztán

Skócziába utazik, a hol egy methodista falúban telepszik

abba a karthausi kolostorba megy, mely Betty szülfölde

le,

közelében van.

Gusztáv a kolostorban

tölti

a

telet.

Kezdetben a múlt emlékei

annyira megrohanják, hogy keservében újra öngyilkos akar lenni

«De profundisw

de a szerzetesek

mint Faustét az angyalok élete

vezet.

leírását,

Ekkor

s

tudja

meg

e

szeretet

apja

meggyengíti

Majd csöndesebb

nehéz betegség után

perczeiben érte tesz, arról

de

dala.

éneke

április

lesz,

6-ika

halálát s mindabból,

gyzdik

meg, hog}' atyja

kiérdemlése végett semmit sem

óta

karját,

befejezi

naplót

mit utolsó

t tett.

szerette

Arra a

FERENCZI ZOLTÁN

78

meggyzdésre jut, hogy els kötelességünk a szeretet,

minthogy

s

a nyert jótéteményekért az egész világnak tartozunk, tehát ezt rójuk

azon

le le

kör

kis

melyben élünk, mert csak így

iránt,

ezt elmulasztotta

;

boldogok. Érzi, hogy az

ebbl

tüdbaj miatt soká nem

bánja;

de a Betty

enged.

Közben mind erösebb fleg

lesz

midn

érzi ezt,

még

magát

család

magáét.

kis

életét

hogy meg

is,

az élet

ki

álmairól,

megleli a

föl

bírná

különböz

mint

egy

kis

Boldog az

békét.

körben lehet a szeretet és azon

hogy másoknak hasznos

által,

Érzi azt

lemondva nagyravágyó

egyszer földmível

feje s

ember csak

meggyzdése, hogy

így találkozik Armánddal,

után

csapásai

nyugtot

ha valakiért igaz szeretetben

gyógyulni,

áldozni.

nem is nem

élhet; ezt

bün tudata

s

Justusnak, az orvosnak elbeszéli

élete történetét és ez viszont a

bírna

lesznek

mert önmagáról megfeledkezni sohasem

azért,

Különösen

bírt.

elkövetett

ellen

nem

szeretnek,

melyet párbajában kapott

felújult sebe,

keletkezett

elhibázta,

nem

pedig a kik

;

fizethetjük

önfeláldozás

szenvedéseink legfbb forrása,

;

ha errl elfeledkezünk. így

hibázta

küzdésnél

:

el

életét

keresi

nem

szív,

mely nem

is,

boldogságért, s

hogy

azért,

magányban

a

itt

önz

kezdetben

mondania, küzdelem

ö

egyéb

errl

feledve vigaszt leljen.

Nem

is?

volt

midn

volt

eszme,

melyet boldogítni akart volna;

hosszú le kellett

Nem

ezt

mel3^ért küzdött,

önzésében

mindent

mert soha magáról megfeledkezni nem akart, nem

eltaszított, s

szabadulhatott

meg

bánatától sem. Összes

önzése az oka.' Használni szeretne tehát

boldogtalanságának

ezért a Szent-Bernárd

;

hegyi kolostorban akarja leróni az emberiséggel szemben köte-

megnyugodva boldog

lességét, így

Betty emléke

Azonban de

nem emelkednék Bettyt

nyarat és a második

V.

ö.

a

lehetne e helyzetében, ha

sötéten lelke eltt.

Justus, az orvos segítségével

megtalálja

•

is

Go 11(^0 la tokban

is,

telet

ki

ide,

már haldokolva ugyan,

apjához

menekült

s

a

telet,

sorvadozva töltvén, most haldoklik.

az önzésrl szólókat.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

Végs

hogy nincs

mert

vonult kolostorba.

meg

így hal

azt

szerelmében élet

mert meggyzdött, hogy Gusztáv

újra boldog,

s miatta

megbocsátania,

mit

is

hogy ennyi boldogság elég egy

oly boldog volt,

most

nemcsak megbocsát Gusztávnak, de st

perczében

mondja,

79

Betty; most

számára; is

szereti

Gusztáv

nyugodt, érezve, hogy nemsokára követni fogja.

XXXVfl loíel elinuK

nak

'8

,

a'

az egén lat

,

világot lerjes/.l láthatáromon

fagyott altlakoiu' rezgése

's

Minden

véghetlen csendéi.

—

—

hallgat

szakítják

Leikéin szomorú.

—

csak be-

melly néha

az éjszaki szél,

jajgatásként felszólal,

hosszú

fellegek szágulda-

siéifoselott

hold néha felmerülve sötét fátyolál)6l, halvány

a' nagy, Szomorú mint

félhe

mellynek el/onyadt vlrágozását a' tél eltakarta hóborongós ég, mellynek ködébl csak itt

a' léf;

leplével, mint a

merülnek

ott

szet

.

egyes csillagok

ki

mellynek romjai közön

,

mint e nagy

rokonnak

szív

e'

termé-

téli

érzi

magát

Szegény elfagyott föld, mi szép valál tavjjszi naptaiként emelkedék minden kebtj bájló csudául elölt! A' magas hegy ezeredes nagyságát eltakarva uj

jaidban!

viragozással,

mas fejldés

nyájas völgy s tiszta folyója,

a' a'

magas tölgytl

a'

a' hatal-

legkisebb fUszélig

,

's a'

merre csak fordulánk mindenütt zöld és virágoiás, minöröm' zajgó hangjai hadenütt egy boldog teremtmény ,

táridon, csirta'

és most

—

Hová tntek

csattogó gyönyörenéke

sugarai?

—

Eltntek

—

,

el

hol

virágaid, hol tiszta

eged

's

a'

pa-

meleg

eltnt miJideD, mi szép, mi b^ló télileg elhagyatva állsz,

kopáran,

vala határidon,

's

tneltó tanyája a'

szegény emberi szJvneh. hogy szenvedé-

te

3«

18

Ez a egész

végs

ez

találkozás,

lelki

örömmel

A KARTHAUSI UTOLSÓ RÉSZÉNEK KEZDLAPJA.

életét.

A

a

bocsánat

egyszerre

halhatatlanság kiolthatatlan

megváltoztatja hite

hal meg, mert tapasztalásai kevés évek alatt

izenete barátjának és barátja gyermekeinek,

példáján. Végtanácsa,

az csak a szív,

még

hogy szeressenek)

pedig

nem azon

tölti

aggá

el

tették;

hogy okuljanak

a mi valóban boldogít,

szeretet által, melyet nyert,

FERENXZI ZOLTÁN

8o

hanem melyet legyen

hanem

;

De

adott.

hogy

emberiségé,

az egész

ne

szerelem

a

ez

egyeseké

csak

e rokonérzet

által

emberiség öröme és bánata közös legyen. Ebben az

az egész

egészért való szeretetben és küzdelemben kell keresni a boldog-

ságot;

mert az emberiség

gyzni

fog.

fogja

el

((Reméljetek, iíjak

napok jönének, hol

szívetek,

mennyivel tovább

kedvesek

fájdalmát

ellan-

száll,

meg

fognak múlni; a világ

el

kedveseitek

ölelései,

tapasztalás

éltemnek emléke rizze

s

bús napjaitok

önösségtöl lelketeket;

messzebbre

annyival

jártatok,

annyi kínzó

netalán

nehéz pályán, melynek czélja

e.

kadott: akkor gondoljatok reám,

a jó

czélját,

S ha

végül.

szól

elfáradva

ha ertök

után, kétkedni kezd;

magas

érni

—

!

világ

a

sértéseit

ki

fogják pótolni, csak az önösnek nincs vigasztalás e földön.y)

Ez a regény tartalma, melyet kissé bvebben azért beszéltünk el,

meg azt a lényegét, melyrl Ez magyarázza meg egyszersmind legjobban,

mert ez legjobban magyarázza

föntebb szóltunk.

hogy tani

mnek

e

hasznos vagy nemesít czélja abban az

van

gondolatban^

ment

tetrl, mint

gondolatról, az önzésrl, mint a boldogtalan-

ság legfbb forrásáról, hitrl.

a

f

És

keresztyén czivilizáczió jövjében vetett

ki kell emelni,

mint olyat, mire a költ

súlyt helyezi. Ez egyszersmind a tartalmában különben vigasz-

talás nélküli

mvet

hanem

lesújtani, is

s a

különösen

ezt

kibékítvé,

st

optimistikussá teszi

fölemelni czélja; és ez

nemcsak

van benne, ha mint egészet tekintjük.

mistikus

közt

m

nem

súlyozom ban

((erkölcs-

kifejezve, melylyel befejezdik, a szere-

mert

;

hallott

olvasták,

volna

jól

A

befejezésrl

megjegyzésre,

midn

fiú

e

nagybátyámnál,

hallottunk, kinek holtteste mellett,

beszéltek

czélja,

De ha

ez

tisztán

meg

pessi-

különösen is

azért

hang-

egy gyermekkorom-

mvet még

általánosan

nemcsak az irodalomtörténetírók. Berkeszen voltam,

mint öt-hat éves

találták.

ezt

máig

emlékszem

mert nem

Optimista lángészt a költk

baj volna-e ?

is,

ismerek.

;

A

társaságban

el s

többen

megrótták a

m

midn

egy öngyilkos

künn a mezn, akadtak,

kik

A

ifjúról

karthausi-l

hasonló

esetet

veszedelmes hatását. Elénk emlé-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

kezetemben maradt ez az

8l

midn

csak

s ezért

eset,

mentem, mertem a nagy szünidn elször elolvasni veszedelmes müvet.

hittem,

másnem

bizonyára a legtöbb olvasóra

hogy rám

mondani,

Felesleges

egyetemre ezt a, mint s

hatással volt és maradt

lélekemel befejezésével, melyet Eötvös több utóbbi müvében

nagy államtudományi

ismétel, így

E

müveiben.

kapcsolatban

nézete

kérdésrl

nemzetiségi

s a

mveldés

keresztyén

a

áll

írt

már most elkezdte meg; utóbb nevezetes

történetérl tervezett nagy müvével, melyhez

gyjteni az anyagot; de soha nem államtudományi

A m, (Els

;

azaz

1839

lesz és

1841-ben tekintve,

hogy nem

volt az oka,

mindig méltó

végén és

mohóságát

elején,

olvasók

az

s

Ez

ebben az idben a kedélyek

téssel és kételylyel a

hogy

adott legjobb hangot. Való,

nem ezt

ismerte a

lélekállapotot.

Ígéretekkel

kiábrándulás

a

s

De

A

kimerülés.

a xix. század

európaivá

által

szenvedésekkel töltötték

ismeretlenek voltak

;

mind

melyeknek ez a

els 15 éve még

nem

ismerhette

eljött

is.

szerint,

tett

Eötvös alkotta

az uj nemzedéket,

el

ez természetesen

egy

részletekben

jellemz,

is

bírálták;

miként folytassa, sentimentalis

minek

iskola

Magj'ar Tört. Életr.

1903.

hogy az kell

a

író

részletekben itt-ott

s

kételyre vezettek,

uj

Tehát a kor természetes magyarázója az

De különösen

meg

a nyugalom, a

;

ezek oly

melyek addig

irodalmat szült,

mely a lelkiismeret vizsgálását vette tárgyául, mint

mve

is

mü

nyugalom a gondolkodásra

melynek magyar szavát, Pulszky lelki

iránt,

izgalmu idkre

töprengésre, ezek a Byron

egy-

nagy cselekvésekre ösztönz, nagy

a

lázas

biztató,

bírta

voltak koruk iránti megve-

cselekvés mohóságában

a

s

melyre

mint Pulszky es Szontagh

tele

jöv

belle folyó

meglehetsen

nem

bírálat

nagy

tehát

;

tette azt a hatást,

hogy az egykorú

séges nézpontról tekinteni; pedig, írják,

i.

(Második rész) és V. (Harmadik, negyedik rész)

III.

idközökben elnyújtva.

írta

belle.

lett

mint ismeretes, az Árvíz könyv-ben jelent meg, az

rész),

kötetben

mve

ily

Eötvös e

müveknek.

megjelent müvet

tanácsokat kapott, hogy

belle kitnnie. Mások a német

eredményét

látták

benne, mi világos téve11

ZOLTÁN

FERF.NCZI

82

dés

;

mert noha van benne

és elkeseredés

is

ifjúkori sentimentalismus, világfájdalom

de igazában több benne a vallási és politikai

;

ered magas

emberszeretetböl

skepsis, pessimistikus bírálat és

E részletek bírálói közül az els közlemény után Szontagh nem talált benne mást, mint férfias trés helyett elcsügvilágnézlet. '

gedést, elégedetlenséget s csodálata daczára kivánta szerzjének

a gyógyulást abból a skepsisbl, mely pedig Eötvösnek alapjában

sem betegsége. Mások, mint Szemere Pál mondja, különösen azt vetették ellene, hogy ol}' jellem,

sohasem

sem

volt

életnézete,

nem érdemes úgy hogy Szemere mind e nézetek czáfolása végett szólalt fel. Még jobban összevonták némelyek szemöldöküket s még szigorúbban mint Gusztáv, nincs

midn

bírálták,

egyenesen

s

ha van

a Júliáról szóló

kórházi

«a

is,

feldolgozásra

II.

rész megjelent.

sorolta;

literaturához»

Széchenyi és Wesselényi sem szerették elpuhítja; kivált Széchen}^ az

idben

s

utóbb

mélyen

Társalkodó

-

Pulszk}'^ .szerint

mert a nemzet szellemét

politikai törekvéseit is ez

hol nyíltan, hol a sorok közt a misericordianus

is

sértette.

De hagyjuk sem

Eötvös

;

A

kapkodásaihoz és elérzékenyüléséhez sorolta, mi

írater-politika

t

;

e,

valamint a befejezett

mrl

megjelent, különben

jelentéken}' bírálatokat.' Térjünk át a regén3Te.

Nézetünk szerint többen, a kik Eötvössel foglalkoztak legutóbb

az

éles

elméj Péterfy Jen,

s

köztük

abban tévedtek, hogy

Eötvös regényeit egyenes szemlélet eredményeiként bírálták meg.

Ezen az úton nem lehet eligazodni. Ha bennök egyenes, meghatározott élményeket, az

benyomásokat keresünk;

életbl üdén

ha oly

él

és

ellesett

és

valóban

feldolgozott

személyileg,

egyénileg jellemzetes lényeket keresünk nála, kik ol3'anok, mintha ismert arczképeket néznénk, vagy ismerseink volnának,

társaságban

találkoztunk,

kiket

daczára hátulról vagy távolról mozdulatról '

-

:

akkor nemcsak nem

Fig3'elmezö. 1839. 113. cs 1840. 225.

1.

is

156.

hasáb.

utczán

az

még

kikkel

rövidlátásunk

megismerünk valamely jellemz találjuk

5

156.

L. 1.

meg ket, de

még Századunk

1839.

Athonaeiim. 1841.

11.

hajlandók 10.

.sz.,

1841.

BARO EOTVOS lOZSEF

83

leszünk kevesebbre tartani Eötvösnek a jellemzésben való erejét

Nem

a helyesnél és igazságos mértéknél.

volna megfigyel. Ellenkezleg tabb

szemmel az életben

;

;

sem

senki

senki

mélyebben a kor viszonyait

módja

szerint

lett

járhatott volna n\'itot-

sem tanulmányozhatta volna

vagy a történelmi

gató eszmék és szenvedél3x^k hatásait saját

mintha Eötvös nem

hátteret, a

moz-

de ö e tanulmányokat a

;

tette

ezek benne érzelmi cmotió[

gondo-

kat és philosophiai latokat

vagy

kedéseket

eredményeztek.

A

megfigyelt ese-

látott és

ményben egyszerre kölcsi

talom az egyetemes csihez

KOTVÜS JOZSE?.

tar-

erköl-

viszonyában

való

meg

B.

az er-

vagy erkölcstelen

jelent

KAMTHAUSI

A'

átérzett elmél-

( ;

KÖTET.

megfigyelt

a

egyes ember, mint osztályának,

st

nemzetének,

emberiségnek

az

Mind-

tagja.

két esetben tehát megfigye-t

lésrl van szó, de a

módja

szerint.

nézett,

látott,

szersmind fogása

annyi

volt

O

nemcsak

EláOJi G^RTLEBEN KORD. iOOLF.

hanem egy-

bámulatos ;

és

184

2.

fel-

tapasztalatai

érzelmi

*^5* •

maga

19.

A KARTHAUSI MÁSODIK KIADÁSÁNAK CZIMLAPJA.

értelmi

emotiókat ébresztettek,

mint

Rousseaut vagy George Sandot

kivéve alig valakiben.

Ebbl

hogy az ö regényei épp oly igazak, mint azok, melyek adatszeren közlik az élet egy részét de másvilágosan következik,

;

képen, hogy úgy szóljunk, általában, bölcselmileg igazak. Emberei általános lélektani szerüleg, mint a

szempontból valódi emberek,

hogy az egyénít

s

utóbb a

nem

arczkép-

realistikus

iskola

FERENCZI ZOLTÁN'

84

már abban

kívánta, a mint Balzac

kor adatszer,

s a

tává

tette.

Ne

kívül

meg

kell

is,

mondhiatni

a korban átalakította a regényt

feledjük továbbá,

mely Eötvösre leginkább

kor regényirodalmát általában

hacott,

az

ez fleg

s

akkori

a

franczia

volt.

regényirodalom

fbb

mveit. Világosan ismerte a Rousseau Confessions és a Nouvelle Hélo'ise-\..

ban

bírála-

hogy Eötvös egyéni hajlamain

tekintenünk azon

Eötvös minden esetre olvasta

megfigyelt

tárgyilagosan

önéletiratát

Ez utóbbi teremtette meg Francziaország-

a psychologiai regényt,

mely a

lelki

életnek subjectiv elem-

zésén alapszik és bevitte az én-t az irodalomba. Ezt míg Goethe

Byron mködésével együtt úgy lehet felfogni, mint ellenhatást a XVIII. század második felében uralkodó frivol elbeszé-

és

szemben, másrészrl,

léssel

s

ez a lén3^egesebb, ez a xix.

zadi l3TÍsmus és így a h'rai regény megalapítója

Ez

a

személyisége lép eltérbe egész alanyiságával; bet szenved, ki legtöbbet cselekszik

majdnem én

írja

le

a

különben ez

mint

legtöb-

állandó

ez az

melancholiával

a forradalom

lett

fleg

typusszerleg,

st S3^mbolumszeren. Természetesen

elvontan,

eltelve,

ki

író

meg, saját szenve-

figyeli

idealizálva,

végletekig érzéken}'' és érzelmes;

a

van

lelkesedését

álmait,

az,

Az

a központ s az író

;

a saját érzelmeit, saját szíve veréseit déseit,

is.

regény egyszerre személyi és elemz.

lyrai

szá-

után ural-

kodó lélekhangulat a

múlt század els harmadában, melytl az

emberiség

xix.

Ezekhez

az

járul

egész az

században sem

érzelmesség uralma

az

bírt

megszabadulni.

ész,

a lyrismusé és

iróniáé a satyra, az ékesszólásé és leírásé a jellemzés, a kételyé

a

a pessimismusé és határozatlan

hit,

felett;

hozzájárul a szerelem teljesen

szomorúságé a vidámság új

felfogása miatti beteges

vagy álmodozó önkínzás, a természet és az érzelmek összhangjának, a természetnek, mint absolut jónak rajzolása a társadalommal

szemben a

s

végül némileg betegesen vallásos ábrándozás. Mindez

gondolkodás túltengésére vezet, a mely nemcsak boldoggá

nem

tett senkit

;

de

st

valahányszor magunkat és helyzetünket

elemezzük, mindig szerencsétleneknek

fogjuk

érezni

magunkat.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

Már pedig ennek

az irodalomnak

gondolkodás emberei

85

nem

alakjai

magukban hordják

s így

a

hanem

tett,

a

a boldogtalanság-

csiráját.

Ez az

új

irány néhány valódi

a lyrai költészetnek adott neki

remekmvet teremtett. Nem csupán fejldést,

új

hanem

Mme

köszönhet Goethe Werfher-e,

regényben

a

de Stael

is

Corimiá-ja.,

Chateaubriand Atala, René, Les Natchez regényei. Ide tartoznak az «én»

lehet legkimerítöbb elemzinek, Sénancourtnak Ober-

mami]3.

(1804),

Benjámin

Constant

Adolph-]?,

Nodier

(1816),

Charles Le peintre de Salzbourg-\2i (Journal des éniotions d'un coeur souffrant)

Természetesen az

(1803).

másokra semmi alak nem

illik

levélé, a naplóé, az emlékiraté találni,

a

gyakran a cselekvény

;

ily

aprólékos

vallo-

jobban mint az önéletrajzé, a

tehát ezeket fogjuk e regényekben

teljes háttérbeszorításával.

így Atala

Chactas elbeszélése saját életérl, René szintén a Renéé az

önmagáéról, Obermann levélsorozat, Adolph önéletrajz, melynek

A

tervezetében van valami hasonlat

hs

valamelyik oldala s a a betegség csiráit

choliájának

állapotának elemzése

jesen átalakul

;

lélek gyógyíthatatlan

tle megszabadulni nem

mind betegebb

által

hogy

meg,

Figyeljük

a

Mind

e regé-

tárgy, a morális szenvedés

ennek a betegségnek és egy már

magában hordó

áldozata, ki

karthausitv2\.

f

nyekben «a század betegsége » a

tud,

melan-

st

saját

lesz.

következ pár

évtized regénye

a képzeldést benne a megfigyelés foglalja

f

tel-

el

De míg

és

a jelenkori társadalmi élet rajza

lesz

fell Stendhalnál és

megfigyelés eredménye

realis-

másfell a század elején feltnt regény

ideális

tikus rajzzá válik

;

Balzacnál e

feladata.

iránya a föntebb érintett okok miatt újra fölébred s addig dolhatott népszerségre jut közt,

írói

mködése els

George Sandnál, szakában,

ki

el

sem gon-

éppen 1830 — 40

különös elszeretettel

képzeletbl merített regényeit, melyekben vag}' az emberi ismeretet teszi elemzése tárgyává,

véleményét

fejezi

erkölcsi bajáról

ki

az

vagy

emberiség,

eg}--

írta

lelki-

lyrikus hévvel általános

a

társadalom

valamely

vagy különös véleményét a társadalom egyik-

FERKNCZI ZOLTÁN

86

másik

kérdésérl

(Indiana

Valentin

1831,

Jacques 1834, Spiridion, Sept cordes de

nevek

tött

alatt

annyira a század e betegségét, Alfréd

Vigny, kinek

de

enfanf

siécle

czímü regénye

Eötvösnek egészen keze ügyébe annyira

életénél fogva

hajlott.'

pár sora

is,

ki

La

benne

confession

meg

1836-ban jelentek

esett ez az irán}^

d'iin s

így

melyre kedély-

Eötvös regényének az általános

európai eszmeirányzatba e beletartozását ismert

is

Saint-Beuve, kinek

1832-ben,

1834-ben s végre Musset, kinek

heve,

érezte

annál inkább szenvedett

Slello-ja.

Volupté-]2i dii

kikelései,

De ha George Sand nem

ékesszólása szólalnak meg.

1833,

la lyre 1839), s a köl-

szenvedései,

érzelmei,

saját

Lélia

1832,

fejezte

finom szemmel

Pap Endre

ki

meg, hogy e

látta

mQ

szintén a század e betegségének rajza.

Bánatnak könyve,

De

Ez századunknak

A

kár,

életirása,

társadalom jajkiáltása,

Nagy míveltségünk Itt

hogy nem regény;

nincsen benne egy szó költemény.

kétségbeesése,

van korunknak egész szenvedése.

Melynek számára nincsen boldogság, Mert fáj nekünk a fennálló világ.

Ha s

ezzel világosan körülírtuk,

hogy

regény hová tartozik

e

meghatároztuk a családot, melybl Gusztáv eredt, ezzel ismer-

jük

betegségét

is,

azt

a

rejtett

fájdalmat,

Istentl vagy an^^jától nyert örökül.

szabatosan

meg

mondatja, hogy ki folyvást

dik,

is

határozta oly

ifjú.

kiben

magával hordja

melyeknek oka önmaga.

séget, bajának

hogy

e

De st Chateaubriand már

betegséget,

er

legnagyobb része

sem

midn

Renével

azt

és erény egyaránt hián3zik,

kínjait s oly

O

melyet, mint René,

keservekrl panaszko-

ismeri

saját

a valódi köteles-

fel

képzeldése

;

pedig tudja,

ert nyer, ez nem önmagáé, hanem felebarátaié és nem érheti önmagával. Ez a Gusztáv jellemének alap-

a ki

senki be

' Musset e müve II. fejezetében ezt az egész Iclekirányt és a maladie dii siécie-t

részletesen

t'ölfejti

;

jobban,

kiknél róla olvastam.

mint bárki, a

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

vonása

vallomását

ki

is,

87

éppen azzal a tartalék nélküli

leirja

szinteséggel, mint René, Werther vagy bármelyik ezek közül

vagy mint Rousseau,

még

a mit

teszi,

senki

egész valóságában,

bemutat oly

be akar mutatni egy embert természeti

mint

a

önmagát

ismeri

ki

s

világot és

a

mint

vagy

Saint-Preux általában

olyat,

a

ki

magában hordja

a

század

ismerte-

betegségét,

ki

azt

egészben

embert,

tett

:

hogy

a Con/ess/oiis-han azt mondja,

ki

Báron Joseph

Eotvöíi,

a

mieltt

érzett,

gondolkozott

s

gon-

dolkozása tárgyila-

gosságát meggátolták

érzései,

mi

a

egyébiránt

eléggé

közös sorsa az emberiségnek.

Gusztáv

Ilyen is.

Neki

is,

mint

mindenkinek, a gyabölcseség

korlati

százszor fülébe kiálthatja

:

légy

zott,

élet

lenni

;

tudja,

menteni, de áldozata, tek

;

az

1S42

^

í'iifu-jv lílvi'KpnuJt.

20.

nem

ELS

A KARTHAUSl

NEMET KIADÁSÁNAK CZIMLAPJA.

az

hogy csak

melyek

benne

.^ XíM-larf von

ügyes,

ers mint és nem bir

légy

PEST

légy határo-

bir

a cselekvésben

cselekedni

saját és

;

elmerülés

tudná meg-

önzésének és érzékenységének

mások boldogtalanná tevésére

eg3^esül-

ingadozik gyengeség és erény, elernyedés és lelke-

sedés, engedékenység és erély

közt

;

elmerül

saját

egyénisége

FERENCZI ZOLTÁN

88

elemzésébe; elveszti a tisztesség és önérzet biztosságát és elvei törhetetlenségét a

lelkét

;

ellentmondása

szivét

hit,

szerelem,

a

bölcseség egyaránt odahagyják

csak

hit

mellett keresik

sírja

De

vásra.

s

érzékeit

gyönyör,

a

eszét

a

a mély belátás és visszanyert

kés

fel

oktatásra

és

megnyug-

egyszerre mindent meglel,

öt legalább fölkeresik és

a mit elveszettnek gondolt s és

önönmagának, miközben

lesz

minek elvesztése

fölött

annyi kétely

lemondás közt panaszkodott, könnyezett, jajgatott hol ódái

emelkedéssel, hol elégiái lemondás kíséretében.

De épen

az

elbbiekbl

ségének más typusát

Gusztáv a század e beteg-

láthatón,

meg, mint a

állapítja

müvek. Wer-

jelzett

ther a körülmények ellen küzd szerelméért s legyzetve öngyilkos lesz;

René nagyszer képességek érzésével

és tudatával akarni

nem tud, hogy ket átvigye az életbe Faust az értelmi túlteng ambiczió betege; Childe-Harold a kicsapongásban való ;

st undor

jóllakottság,

Obermann

mély melancholiáé,

a

sóvárog

gét,

is

er

keresi az

betege; Manfréd ugyanazé, mint Faust;

akarni,

de

látja

vezeti,

míg az

hogy

tévedett,

be,

tehetsége

nincs

;

is,

tettek szüksé-

Lara

fenségét s kétségbe esve csalódik

tud akarni, volna tehetsége

désekre

nagy

érzi a

ki

;

a

de vak önzése balutakra

küszöbén megtörve,

élet

midn már kés

s

bnben

Gusztáv pedig s téve-

tehetetlenül

tévedésének

csak

belátása vigasztalja.

Gusztáv

amazoké; de

teljesen más.

mintha erre czélozna, így

midn

noha

természet,

mint

Eötvös a Gondolatokban egy

helyt,

betegsége tehát,

ír

:

«A

morális

legveszélyesebb társaság

kizárólag önmagunkkal társalkodunk.

semmi sem választjuk

fejti

ki

az

azért,

mert

önösséget inkább, mintha önmagunkat

gondolkodásunk

denki önmagának, ha

Elször

az,

nem

f is

tárgyául.

Másodszor,

mert min-

legnagyobb, de legügyesebb

hízel-

gje. Végre mert elménk magára hagyatva mindig azon irány-

ban mködik, melyet kedélyünk dás,

a

helyett,

azokat csak

kijelel s

hogy hajlamainknak

még ersebbekké

teszi ».

E

mert így a gondolko-

ellensúlyul

szolgálhatna,

helyen pontosan van kör-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

89

vonalozva e betegség természete, mely egyébként, mint amazok,

társadalomban jöhet

a lelken.

Az önzés

melyek azeltt ismeretlen sebeket ütnek

keser

életének

kivonul

tehát Eötvösnél

e feldolgozása

pár

betegségével

tett

év

egész

alatt

nemcsak a társaságot, hanem önmagát akarván

ságra zetét

is,

törekedni,

hogy

az

eltévesz-

szintén

legtöbbje,

kénytelen megvetni

s is,

önz

hogy

boldog-

ennek mindent, mégönér

feláldozott

menedékhez,

egyetlen

Gusztáv

uj.

leélve,

életét

mint amazok

tudatával,

emberek közül a magányba

az

keres

utakat

uj

mely elhaladtában mind több és több

létre,

betegséget termel,

ily

e

önmagával tépeld,

csak elhaladt,

szintén

a

hithez

forduljon,

mint eddig minden más meghasonlott kedély, mel^^et a költészet feldolgozott.

És nemcsak Gusztáv zolja

A

ilyen.

regény számos alakjában

Eötvös a reménykedés, vágyakozás és de egyszersmind egy nagy

csalódását; vigaszát

s

ebben való megnyugvást.

az

megnyugvás

melege,

a

hit

Juha, ki családot, vagyont, fényt,

vagy

a

így

érzelem

sötét rajzot a

fénye enyhíti.

vigasz

és

kiábrándulás

teljes

eszme

is

kiábrándul, de vigaszt

az anyai érzelemben. Ott van Armánd, a nép feltörekv

bn

remél,

és

jellemtelenség

útjára

szintén

megtisztítja

szerelmének

tudatában

rideg és hitetlen

meggyzdésre nek volt egy életének

boldogan

apjának

Bettyt, ki

hal

tanulságaival

is

érzése

legalább

meg

lakott.

s lel

ki

de és

feláldoz,

Gusztáv

s

látszólag

kénytelen

az arisztokrata,

melyben iránta szeretet

;

munkában

mindent

meg. Gusztáv,

végintézkedéseibl,

hogy ennek

jutni,

rejteke,

talál.

szerelem gyermeteg

a

fia,

sodortatik

megtisztulva nagyravágyó ábrándjaiból, a szerény

csöndes családi életben vigaszt

van

Ott

szerelmet eldobott magától

végre kedvesének becsületérzésébl

mindent

raj-

arra a

számító szív-

Még Arthur

tud nyugtatni a

költ;

mert noha sorsa megdöbbenten tragikus, a mint a legfölleng-

zbb mvészi

álmodozásból

korhelységbe,

játékba

és

érzéki

gyönyörökbe sülyed; de halálának elhatározottsága, melylyel a

bnbl

menekül,

mutatja,

Magj-ar Tört. Eletr. 1903.

hogy

a

jobb emberiséghez

tartozik. 12

FEREXCZI ZOLTÁN

90

így míg a költ a a régi és

térrel,

zsiság

gg,

emitt

dalom bemutatásával, az

bn

leírásával a

sugárzó keresztyéni

szívéét,

a

szeretet

az emberiség

meggyzdés

magáét

önfeláldozás,

és

jövjébe

csak érezte, hogy a mit

egy

eg37szerre

;

kevésbbé

lát

mély

meg,

körrel,

a valóság és

méltán

foglal

conceptiójuak, alakja

helyet

mint s

a

nem nehéz

nem mindig azt,

doljuk

elvigye

rá,

megnemesített

hogy egyenesen regényt

való és igaz,

ír,

elemezni. Ezért

bir

reális

és költi

melyet a szem

a

költi

világ

mvek

azon

min

e

m

tervezetének

eszme mélységével, a

beletett

Faust,

e

közt,

felölelt

lát-

kibékít rajzánál fogva

melyek hasonló nag}-

melyre két dolog benne,

barátok «De profundis»

a mire

a

énekének hatása

nem kívánunk most különös

meglátni a

következetes. Júliáról

rászedésnek azt a módját,

sem

által

is.

Ezekkel szemben, helyezni,

fölött

de a szív annál mél3^ebben érez át s a gon-

nagyszerségében, a

Werner

müvébl

temet

a

fel-

bizalom és törhetetlen

vetett

szomorú tragoedia,

és

dolkodás annál jobban

emlékeztet

másfell

:

Mintha a költ, jnidn kora társadalmának

együttes képe.

;

fel

erejével.

rajzába kezdett volna, nem gondolt volna írjon

szenvedélyek

megvigasztal a

;

Valóban, e könyv az igazi és a költészet élet

sötét festésével,

önz

és boldogtalanság képét tárja

elttünk egy nag}^

hit,

majdnem egészen

minden emberi törekvések hiábavalóságának

belevegyítésével, a

lebeg

élet

melancholia uralmával, a hiú és

a lehangoló

tár

Dufeyban az önz, számító kap-

egészében mindig közönyös és üres társa-

az

rajzával,

mint hát-

arisztokratia szembeállításával, amott az elö-

új

és szívtelen

itélet

forradalommal,

franczia

júliusi

m

hiányait.

nem

igen

A

súlyt

jellemek rajza

hiszszük

el

sem

a

melyet Gusztávval szemben használ,

hogy Amalíi szeretjévé legyen; Gusztávot sem gon-

annyira az

vagy

sül3'edettnek

estélyre.

Magában

gyöngének,

az egésznek

van egyenetlenség és egyenltlenség; a elnyújtott a többihez képest

s

iii.

hogy

Bett3't

compositiójában

is

rész bizonyára igen

Eötvös eredetileg aligha akarta

BARO EÖTVÖS JÓZSEF regényét

hosszúnak

ily

némely ponton

meríteni,

s

is

megvan

nem

így

cselekvény

ellankasztja, olykor elernyeszti.'

De

keltett; a nyelvkezelés hibái

ban sok helyt

az,

min

min, addig irodalmunkban

min

mü

hogy Zalán futása óta ugyanazon hatást Hélo'ise

meggyzvé. Mindezek

ily

hatást

nem

érte

mint a franczia irodalomban a Noiivelle

el,

nemcsak

egyéniségének leghbb ifjúkori

Figyelmet

legkiválóbb

E

tükre,

is

melybl regényének elmélkedései ezek legjobb bizonyítékai, hogy azok, a korában, mint dúsgazdag

ifjú

ugyanez életmódot

volt

Eötvös a mi

iíjú,

a ki lovagolt, tánczolt, udvarolt,

mindenesetre

azt;

mü

;

hanem

minden

Írónak

ugyanannak a lélekállapotnak

kozása,

I

e

rendesen

mint

Eötvös-

mellett

alkotása

érdeml körülmény, hogy Eötvös ez idbeli költi A karthaiisi és hangulata nem magában áll.

Egész ez idbeli lyrája

cszrevéteU,

eszmék hatá-

müvei.

mködésében

Eötvös

nálunk körülbelöl

és megnyitotta költészetünket az európai

mindvégig

okozták,

regényirodal-

tett,

s

sának, valamint a legszabadabb lyrismusnak.

nem

nem

dús forrása, a költ-

munkat egyszerre európai színvonalra emelte

belöl

szintén

önkénytelen megnyilatkozása teszik e müvet mélylyé

és ragyogóvá, megindítóvá és

volt,

világ s addig

új

mely oly méltó feltnést melyen késbbi kiadásai-

daczára,

nemessége, a hasonlatok és színek

lélek mily

nek

mint inkább

gazdagon költi és ragyogó próza, az eszmék, érzelmek

ismert,

min

javított,

teszi a lelket,

aztán

irodalmunkban nem ismert tartalom

akar

ki

gondolkozásra sarkalja,

felüdíti,

eszmék önkénytelen termföldévé

új

s

nélkül. Kétség-

hogy mindent

az a hibája,

annyira

halad

lassan

nem minden hatásvadászat

talán

telenül a stylnak

A

írni.

9I

s

csalódnak. a

egy tinóm Elmondani mindgondolatunk a lehetségig Gondolatok-han

által

:

i

azt

leple

hogy

írják,

könnyelm

a dolog lén^'egében

:

alatt,

sem többet

t"ötitka.»

felületes

bármily kora

világos legyen, de val

És épen

pezsgzött és hogy körül-

sem könnyelm, sem

vidám dévajság

mond errl

kik

dévaj, kissé

folytatta Parisban

O

fakadtak.

nyilat-

:

soha ifjúsá-

nem mondani egy

ez a tökéletes

szó-

stílusnak

FERENCZI ZOLTÁN

92

gára

tekintsünk

megtaláljuk

vissza,

mély

a

azt

melancholiát,

Ki gon-

mel3'et mint szellemének alaptulajdonát kell fölfognunk.

dolná

idbl

azon kis

valók

románcz Eötvös

bl

A

hogy

pl.,

megfagyott gyermek ugyan-

pedig úgy van,

;

jellemzi Eötvöst,

nem

tegyük hozzá, hogy ez a

s

a vígjáték dévajsága.

épen nem gazdag, mindössze 31

lyrája

még egy páron

az egész,

áll

A

házasulok és

melyeket gyjteményébl

kívül,

kihagyott és

máig ismeretlen egész i^úkori

Költeményééi

idrendben

melyek

A

három

jegyzje

i^ 14-ben müvei köré csoportosulnak.'

meg, mikor

a

különbözn.

Ifjú

Magyarország

s a

Lyrai ere

A

is

akkor

nyilt

karthausi-ha.n található hangulat a

késbbiekben egy-egy hazafias

tartalom, a

azokra,

:

más irányban hódolt; de egészen

költészetnek

korában

kivéve.

kisérleteit

oszthatók

csoportra

A falu

karthaiisi, mel3'^ek

költemény-

vag}'

tettrebuzdítás

saját életelveinek hirdetése.

költeményei részint románczok,

Ifjúkori

fleg Kölcsey hatása mutat-

relmi tartalmúak. Mindkét irányban

kozik

rajta,

a nélkül

költeményeiben

A

hogy

ez

a

halál

mistikus szemlélete («Keserv az

reménye», «te árva szív

.

.

vag3'ok

hol szeretni kell»,

relem bánatos

iíjú

«éltembl

rajza,

után

sóvárgás,

ember

az

mit és

minden

életo), «elveszett

nem

g3^anít

elhagyatva

maradt

e

te is

zajgó

a

a fájdalom»

stb.),

a szefölötti

eg3'

A megfagyott gyermek nyugalom, Holdvilág (1834), A

csoport:

I.

A

sajka,

Dalnok és

Búcsú

(1836),

A

kisértet,

Remélj

!

A

Az

A

király,

Bedgellert (1835)

:

E

hogysem

tokaji hegj',

tulához (1838), Álom,

A

nap ii.

sir takarja (1841),

csoport:

Szörnyen szép kunyhó (1837)

ném

A

befagyott Visz

lennék felhó

nap mikor

rencse és nj'ugalom, Elvirához,

.

.

.,

Sze

sz {1839)

az

köl-

élettel

Új szülött gyermek halálára (1840), Mahol-

a

élet fája,

vár és

nép-

melybe beleveg3'ül egy meghalt kedves

temén3'ek sokkal elvontabbaknak tetszenek, '

nem

világon,

nag3'

bánat, vag3' eg3^ szenvedél3'esebb fellobbanás sóvárgása.

(1833),

pessi-

élet

majd egykor megpihensz

.

ismert partokon», «szenvedtem,

«magam

eredetiségébl levonna. Utóbbi

karthausi hangulatára mutatnak a természet

n3'ugalmának szeretete,

tömeg)),

sze-

kivált

részint

Tanács

—

(1846).

(1846),

III.

.

.,

múlt

A

:

A

is

szeret-

Klári

dala

tóhoz. Oh,

végrendelet

(1847).

Ezután 1863-ból ismert még csak egy teménve A vén zászlótartó. :

—

(1842).

En

csoport

Mohács,

Panaszok, .

A

(1845),

—

köl-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

93

való kapcsolatuk kimutatható volna; de kétségtelen bizonyítékai,

hogy életének megvolt

maga bánata

a

lemondás, elkeseredés, mely egyébiránt

mély fájdalom,

s

az

A

karthaiisi-bdin sokkal

hívebben és meghatóbban szól hozzánk,

a

mint lyrai verseiben,

nem elképzelt, hanem átélt és átszenvedett érzelem. Egy másik érzelem, mely költeményeibl hozzánk szól, a hazafiúi s ez is Kölcseyre emlékeztet a maga meleg és odaadó érzelmességével. Ezek közül a Búcsú méltán híres és Eötvösnek

máig legismertebb utazni

Benne,

ment.

melyet

költeménye,

T836-ban

egy pár nehézkesebb

bágyadtabb sort leszámítva, oly egyszeren szólal

meg

a

hazafi

korában, Kölcseyt dala, melylyel a

a

szeretete,

kivéve,

fordulatot

odaadás,

hangnem némi rokonságban

írt

mint

Olyan ez mint a Zrínyi áll

s

korában már

annyira elhíresedett, hogy Szemere Pál külön ismertetést

Ugyané hangnemben

pár

s

mégis fönségesen

s

szenvedélyes

senkiben.

midn

írt,

néhány románczot

s

írt róla.

egy ballada-

szer elbeszél költeményt, A vár és a kunyhót. Amazok közül A megfagyott gyermek annyira kifejezje a romantikus ábrándozásnak és érzelmességnek, mint irodalmurikban tán egy

temény sem ennyire.

Ebben

Pedig hyperromanticismus

áll

az, a

nagy

köl-

népszerségének oka.

mi benne uralkodik

s

lényegében

éppen azért nem elég jellemzetes. Az érzelem túlfinoman van rajzolva, falusi

aligha

az

árva

fiú

beszédét aligha mondhatta volna

gyermek; valószínség lehetne

is

gyermek ennyire elhagyatva

hang a koré, az érzelem

sajátja s

;

de

mindkett oly

mi a maga nemében mintaszervé

A

teszi.'

és

tudós

hírnevét

fénynél s a politikai dicsségnél.

Itt

magasabbra

mindegy,

a

kifejezésre jut,

dalnok és király

különösen Eötvös nézetei szempontjából jellemz. tében a költ

eg}-

el

kevés van a történetben, falun

O

egész

tartotta

a

éle-

küls

azt az alapgondolatot fejezi

ki,

hogy a viharzó tengeren elmerült csolnakban együtt ült a királ}' s a dalnok amannak koronája a tenger mélyébe sülyed, emennek ;

I

Némi módosítással

gyermek

ez. a.

kis

elbeszélés alakjában képpel

I.

Ssiinórák. 1862. 57.

1.

Árva

FERENCZI ZOLTÁN

94

koszorúja fönn

Utóbb

úszik a vizén.

években

hatvanas

a

is,

mondta egyszer, hogy legnagyobb politikusunk nevét ismeri a külföld

de egy tudós professor neve ismert az egész

;

müveit világon. Tagadhatatlan e költeménynek

Az

szersége.

A

is

már némi

irány-

irány és czélzatosság azonban teljesen uralkodik

vár és a kunyhóbcín, mely az egyenlséget hangsúlyozza egy képben.

tragikus

A

küls

természet'

érzelem, a szerelem, mindent

úr

séget

és

í§t"-

egyenlen

szennyez,

a keserv,

nem

természet

tesz különb-

ég egyenlen áld urat és sze-

juttatása

színség is

ellen

mindkett szivében eg3'formák az

emberméltóság

büntetés ugyanegy

a

a jogokban

zésre

ség

van szembe-

*

az érzelmek

gényt;

lség

ereje

AZ íÁRVA GYERMEK" ZÁRÓKÉPE EÖTVÖS KÖLTEMÉNYEINEK 1869-IKI DÍSZKIADASÁBÓL.

21.

dat,

az

jobbág}^ közt;

A

emberi legvalóbb

az

s

egyenlvé tev

állítva az elítélet elvakultságával.

a

is ?

Ez

m

a

költemény

vét.

a

s

miért

;

múlt

a miért

V.

s

ennek

kifeje-

pár helyt a való-

Van benne mindenesetre

melynek érdeke körül 48-ig összes

ö.

öntu-

iránti

túlzó

politikai

érzelmes-

küzdelmeink

emberbaráti törekvéseink csoportosultak, hogy méltán '

mocsok

a

nincs tehát egj^en-

alapgondolata

czélja,

;

de szintén ann3nra kifejezte nálunk a kor legfbb esz-

;

méjét, s

alig

is

pl.

Magyarország

iji^-bcíi.

I.

kiad. 248.

1.

tett

mély

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

95

hatást és méltán ez egyik legismertebb költeménye

ez az irányeszme

De

ebben

e mellett

hogy

ható,

már kevésbbé

A

is

karthaiisi hangulata uralkodik. Lát-

Különösen a nemes emberszeretet,

st

ez

által:

kiválóan

mit

st más

Emelkedettebb világnézletet menthetett volna

ben

megvált ifjúsága

meg

s

mint

müve nagyrészt

remény-

önzetlenség

és

alapeszmének és

ö,

midn

mködésén

átvonul.

e nevezetes regényé-

Eletének

tapasztalataitól.

derítni,

hogy

ki,

hogy

mindvégig

e

bens

önéletrajza, saját

szenvedéseibl úgy gyógyult

életének

ket. De

leírta

tapasztalatai hitét

fölemelték; a kétely csak lelke felületét

tette; a mit átélt,

csak megersítette

ennek útjára

vezette.

így

mint

kormányzás

parlamenti

férfiú

és

megvalósításáért.

iQúságot.

munkálni,

a

!

Élni,

A

élni,

haza ezt akarta

Az

múltnak.

új

hajnal

s

állandón

lépett a politikai :

a

érin-

küzdmagyar

ennek sajátos viszonyainkkal való

összeegyeztetésének

kedni

idealismusában

egész lelkét és életét szentelve eg}^ eszméért

térre,

érze-

fenköltebb hitet valóban senki

fogják

fel

mely

mi Eötvös összes akkori

az,

keser

borús,

napfényre kerül adatai

rajza s

szeretet

vegyületben élete egész

nem

legnevezetesebb

a

«karthausi»

lemnek szeretnénk nevezni és ez müvein,

az emberiség emelése,

bizonyosságával bíztat

az,

összes e korbeh müvein.

mveldés gyzelmének

végeredményében a keresztyén ségével,

midn

is,

hat.

átvonul Eötvös

e szellem

ma

Maga mögött hagyta

küzdeni, szenvedni,

az

fölfelé töre-

csak rá hallgatott. Hátat fordított

s új

nagy elhatározásokat

és

Szeme eltt a jöv Magyarország képe tnt fel gyal és ers elhatározással terjesztette ki feléje

s

kivánt.

forró vág}'-

karjait.

V.

Az ment külés

1839

át

'40-diki

országgylés után egyszerre nagy változáson

hazánk közélete. Eg^'részrl a kormányn3'al való kibé-

azt

a

reményt

ébresztette,

reformok ügyét kezébe venni

;

hogy ö

másrészrl

fogja

maga

most már a az

ellenzék

FERENCZI ZOLTÁN

96 része

tekintél37es

azon az állásponton

is

A

szüksége ideig-óráig megsznt.

hogy

volt,

kormányba

haladni

n.

ismerte

akaró

gróf Dessewffy Aurélt. Széchenyi,

el

határozott

elvek

írta körül,

hogy nemzetiség tekintetében

védelmi, az

Azonban

szerint rendezni be, a

békét,

Pesti Hirlaphdin,

Széchenyi rosszalt volt.

A

tennivalóját

abban

biztosítva lévén,

ebben

állást kell elfoglalni.

meg, melyet

azt az agitatiót kezdte

melyre nézve Deáktól

s

nyilatkozatot vett

is

magyar conservativ körök más, Széchenyi

okból, egyaránt

megdöbbentek

s

mindent

megbontotta Kossuth a

mint ismeretes,

éppen

ki

Széchenyi rövid, nagy

Deák nagyszabású

tollhoz nyúlván, megírta

A

mások

levele (márcz 20.) daczára

népe s a Pesti Hirlap

czím tehát

12— 13-ik számánál

a Pesti Hirlap

harcz

lelki

már 1841 február közepén,

kelet

nevezetes röpiratát, melyhez

más

újra

után Batthyány, Wesselényi, Eötvös, Bezerédy, Klauzál s lebeszélése és kivált

új,

vezéréül

ki szeretett

jöv

alkotmány kifejtésében haladó a

kialakult

mely már-már

conservativpárt,

remé-

helyezett

nyeknek igen nagy súlyt adott az országgylésen ú.

az izgatás

hozzáfogott

kiadta

s

1841

június 25-ikére.

Széchenyi e csodálatos közt

írt

röpiratában különösen két

Kossuthnak másik,

hévvel

lyrai

nem

elveit,

hanem

s

nagy lélekharczok

tételt állít fel

hogy ezen az úton forradalomra

hogy

egyik,

:

taktikáját

kivált

rosszalja

viszi a nemzetet.

;

a

Maga

ez az egész kérdés, a Széchenyi és Kossuth közti ellentét, any-

nyiszor volt szükség.

már

Annyi

magas érzelmi

és

tulajdonítani azt a

létrehozott

és

a

m

hogy

és

terjedt

bvebben

volt

valami

;

s

sejteti

ennek

nem kell

azoknak a

élkre

1840 után elállottak,

meggyzdéseket :

szólni róla

velkre ható e

nagyon becses irodalmat, melyet

mely egész bonyolultságát

állítván

mint érzelmeket.

L. e szerzjétl is Széchenyi és Kossuth írói harcza 1841— 43-ban. Új magyár Szemle. 1900. 11. Ujabban Viszota '

itt

megnyilatkozásban

erkölcsi

körülményeknek, melyek ép úgy a

hogy

kifejtve,'

bizonyos,

Gyula

:

A

Kelet népe történetéhez. Budap.

Szemle. CXVI.

161.

1.

(1903.)

-'^y

^^-//

^^

Ji^r^,^

^

^---Z

-^^

e^'-cU^^ ^e/^J -f^^ ^^'

^^^U^ -j-Uy ^'^**/

^^y^^ ^^^^U^.

'-^*^

/^

BARÓ EÖTVÖS JÓZSEF LEVELE GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁNHOZ. (Sály,

iGLii.

marczíus

lóéról.)

/^

,^ ,>^^^^^^

^.'t^^^ a-v^r^^^éy

^ív^

^^y^ g^^ ía2.

'Jr^r~7

^

fnt-in^<

-^»>t^*-í^ix^4--/

jyeA^^^ -^l-.-**^

jtíí^e^e'i/cy^r i7

^^y

^Cáf^^^

-^

^

^^^/

*

5*^,*/

/^

^>**-»i^

,j^2^i^

'^^'^ -^í^^^

-fl,,^^ í'*'^

J^

f

**^«^ -7*^^^

Je^<í^e^-^ ^c^^,^

.^íÍIVÍ^a/

-^

'íe^t^

^A^-í^

^^^ ^ .J^i^./^^^<^^ ,«4^

í^t^

'tori.^y

a^^j>*^

-í^ii&/-^<-^-^

:^-2^WÍy ^.í^^ .riiíí^ /ZaA^^'^^^

^ «.í-^%

^Z"*^!-*/

o-'C^ /ií-tí^tW í>f-*^ yí/íi^ ^^t^y' ^,,^-c^>..íyy

í-x^í^.^^^

^

'á'^*^v:^í/í--«»*^

.

f<^^ ^

^^^

^^^

'4-

.iTTf-^t^í^'

/^^^^''^^^"^

A-'2/

/Teí'áyt^K^^t^f-/

.X*-^^^'--^ <:»«»»-/

t/ ^;/:J

;^^^

«:^^4^^ ^X^<-^^

.^ri-^

-i^^^^^f

^

ííjfc^^**

2í^.e--7

^^.

a-t^t*/'

^,

^^í^/^

.5»^^^«<^ e,^.fyi^

^

^í^rt-íí"^-

-=»»»<-^

aí^,

^,^,,,u^

.^^^^

^

.

,?.^^*-/^^^'

^.

^^^^^"

^t^'^,

.4:;...;;ír

v^s,^

í^í^yt^éí-t^^íAt^ e.^/(^

M

'

^'l^

-^~-^.

/^.C/^Uíí/

^f^^^fiJ

a-^^^

^^t^e-c/

^/L^

-'^u/-^íy^'

.^^e^-,

xS^-

BARO EÖTVÖS JÓZSEF Ki

hogy Eötvös nem Kossuth

kell emelni,

azon látszó igaztalanság

st még

hanem

mellett,

ellen fogott fegyvert s a miatt elegyedett

a vitába, melyet a saját és a a Pesti Hirlap,

97

közmeggyözdés

szerint Széchenyi

inkább a haladás emberei ellen elköve-

Föllépni annál inkább kötelességének érezte, mert Széchenyi

tett.

elmondván

felhivta,

hogy

Borsodba

és

menvén,

Szabolcsba

meg

figyelje

aggodalmait,

neki

hangulatot.

a

köz-

Ezt

1841

kkií:t xépe

Eötvös

februárjában

megtévén, márcz. i-én megirta

semmi

olyan

mitl ö

tart,

ES

hogy

neki,

hatást,

nem

ta-

PESTI hírlap.

pasztalt s ez alkalom-

ból minden rábeszélését felhasználta,

hogy

Széchenyit a Kossuth elleni fellépésrl lebe-

IRTA

Röpirata tehát

szélje.

körülbelül ismétli azo-

kat

a

lyeket

e

KÖTVÖS .JÓZSEF

B

me-

föelveket, levele

és

Szalayhoz a Pesti Hirirányáról

lap

másik levele Alaptétele

egy

irt

kifejez.'

az,

22.

A "KELET NEPE» CZIMLAPJA.

hogy

Széchenyi kétségtelenül felléphetett a Pesti Hirlap

hogy

lelépne a haladás útjáról

;

ellen a nélkül,

a kérdés csak az, vájjon a Pesti

Hirlap adott-e okot e fellépésre? a

pillanat, mel3'ben élünk, szük-

mód

megegyeztetö-e a haladással,

ségessé tette-e? s vájjon ez a

a jogos szabadsággal és szabad véleményadással ?

I

Széchenyihez

irt

levelét

Majryar Tört. Klctr. 1903.

1.

hasonmásban

o

m

mellett

és Viszota

id.

czikkében.

I3

;

FERENCZI ZOLTÁN

98

Alig van valaki,

szerbb,

a

tudományos

ki

egyszersmind

de

volna mint Eötvös. Ez abban bizonyítandó a tételt

felállítja

ugyan a formális logikába

mas

az

így

már

de

;

áttekintésre

s

büntet

emeli

f

rendszer

három

:

;

pl.:

az

fel

két okot hoznak

vissza;

munkájában ismé-

vagy

a

röpirataiban.

a két

Vegyük

hogy

s ezzel

pl.

Éppen

nyugalmával,

kapcsolatos

rideg

közti egye-

az utóbbi esetet.

ket

eg3'en-

módja végig vonul

eszmétben

ers

ReforDis

késbbi

felosztás e tisztasága

logikája teszi Eötvös s

egyszersmind

tár-

mveiben csaknem tetszeleg hideg tárgyilagosságával, elemz higgadtságával ezért ily

mintegy

meg

tudóssal,

amaz nem hátrány

akarta

közvetetlensége

tábla

ép úgy megleljük mint a

tudományos természet müvei alaplényegét gyilagosságát.

kétféle

t.-cz.-bl

a rendi álláspont a helyes.

A xix. század uralkodó A részelés e világossága, a

és áttekinthetsége

erre

három fokra vihet

a bizonyításnak ez a

beszédeiben

;

stb.

kimutatása,

Elég a példákból; iratain

xxvi.

felsorolja az okokat, megczáfolja

el:

kint s következik

:

nyomban

mindaz, mit a zsidók polgá-

;

hogy

arra,

netlenségnek a rendek az okai

Eötvös igy jár

lelünk

szoktak hozni,

fel

elrendezésben,

az ok, melyek a tömlöczök

1791

kötelesség hárult a haza polgáraira rosítása ellen általában

az

alkal-

háromfelé oszthatni az amerikai

Hasonlót

hasznait.

rendkívül

miatt

tételei

világosságot

a

kútfejei

1839 — 40-iki beszédeiben,

ban

mód, melynek eredete

Véleiuény a fogházjavítás ügyéhen

okozott romlás

Eötvös

vagy a dilemmatikus

;

tartozik s általában a szónoklat alap-

szabatos

telve találjuk ezt ily alakban által

magát

a lerontandó ftételt, részekre

fölemeli a helyes állítást. Ol}^

beosztására mutat

osztja a

velk szemben mintegy diadalma-

osztja s mindeniket ledöntve, fölépíti,

egy-

követett

vagy részekre

megdönthetetlennek mutatja be

is

módot

és a részeket egyenként bebizonyítva,

tételt

okoskodás módszere szerint

san

hog}^

áll,

mveiben

irányú

azonos

annyira

hogy

mutatni,

nem akadálya

itt,

s a

a

költ megfér benne

a

költ heve, érzelmessége,

a tudós elemzés

és következetességének. És ebben lehet,

st

szakszerségének

Eötvöst ismerve,

kell

BARO EÖTVÖS JOZbEF czélzatosságot

is

keresni

99

mert éppen ö egyike volt azoknak,

;

ábrándos költö-

kiket kortársai s azok, kik legjobban ismerték,

politikusnak neveztek,

a

miben ö méltán kicsinylést

egyetlen dolog volt, a melylyel

De

lehetett izgatni.'

föl

könyvébl

térjünk vissza a röpirathoz.- Eötvös Széchenyi

kihéjazza a vádat nak. Jó

:

kettrl

szem eltt

rendre. Széchenyi szerint most a jó

hogy

:

az alkotmány legyen nemzeti

haladó; hogy teendink sorát

Az els

rozzuk meg.

nyokat téve,

csekély

javaslataival

oly

lehetetlenségre

vitel

ernket

Ezek közül az elst

napra ;

magyart,

még

melyek

második

vétett; a

napról

:

indítvá-

új

külföldet

utánzó

melyeken

tönkre

pedig az els vádat a

meg

másodikat

a

sorolja e vészthozó javaslatokat,

saság.

a

meg,

czáfolja

löczeink javítása, kisdedóvók,

nem

Hirlap

szétforgácsolja

vezeti

által,

önszükségeink szerint hatá-

módon

két

utakra

Most ezeket

mehet.

ellen a Pesti

következ

ellen vétett a

modorá-

elitélése a Pesti Hírlap taktikájának és

tehát szól e

;

taktika kettt tart

és

látott s az

:

hogy

úgy,

Mátyás szobra, töm-

hasznos ismereteket terjeszt a P.

fel-

tár-

Hirlap nem sürgette, a másik

hármat nem a lap kezdeményezte, hanem mások, sürgette Eötvös

maga sem

is;

nyugodt, hogy ezekkel a hazának semmi esetre

de

ártott.

Most a modorra

tér át.

Ebben Széchényi vádja négy

:

a P. Hir-

lap szegényeket a gazdagok, a birtoktalanokat a birtokosok ellen ingerli

;

minden felsbbséget gyanúba hoz

kiváltságos

és

frendeket meggylölteti

piumokat népszertlenekké legszigorúbb

a

hogy Széchenyi

teszi.

s

miközben mintegy

nít és

I

Nagyon jellemz e tekintetben

vitája

azt sejteti,

Dessewffy

1845-ki

Emillel, kinek talán túlzó

hevességgel válaszolt.

—

mondja errl

—

0I3'

a

meg most mondani,

hogy nem

Kossuthnak

ebben minden esetre kevésbbé volt a röpirat

kint mint Széchenyi. «Azon haza

azt

;

municzi-

a

czáfolja

kénytelen

helyesli azt a fontosságot, melyet általában

is

gylöltté tesz néppel,

a

E vádakat

lelkiismeretességgel csalódott,

s

tulajdo-

messzete-

mel3'et egyet-

2 Kelet népe és Pesti Hirlap. Irta báró Eötvös József. Pest, 1841. Nyom. Landerer és Heckenast. 2. 120. 1.

13'

;

FERKNCZI ZOLTÁN

lOO

lenegy hírlapnak elhibázott

nem

nem

elvei,

vétkes iránya,

hanem egyedül

modorja sírba dönthet, azon nemzet, melynek vékony

függ már nem él;

létét

alapokon

Hozzáteszi,

fonalon

áll.))

s

egy journalistának keze kettészakaszthatja,

magyar hazánk, legyünk nyugodtan, erösebb hogy

Széchenyi «minden

hite szerint

szabad discussió», «minden szabadabb idszaki sajtó

müvét; ez

írta

ellen))

volt

mi

az,

t leginkább felszólalásra birta.

FELELET

íme a

mely

röpirat,

1841 augusztus 31-ikére, GROF

tehát n3^olcz nappal

meg

jelent

SZÉCHENYI ISTVÁNNAK

elbb

mint Kossuth

híres Felelet-^. Széchenyi

aggodalmak közt olvasta növelte kételyeit, noha

s

KOSSLTU LAJOSTOL.

szerfölött prókátorosnak,

de e nemben mesterm-

nek nevezi

—

pedig alig

naplójában

PEST. (.•>

élni.

Mfl>1»TTA lANOKUJB ÍS HUTiKNASr.

—

ellenében

lehet

veszélyesebb

MtlITA

hozzá

teszi

fegyverrel

Ebben kétségtelenül

van valami

Eötvös

igaz.

««1.

könyve mintája a 23.

lanságnak és finom

KOSSUTH LAJOS FELELETÉNEK CZIMLAPJA.

ily

hogy

e

zolta;

hideg elemzést látnoki

de kevés

és

nem

ki

vádakat csak

és

tart.

prófétai

másodrend

Ma

megdöbbent, tudva,

keserveket tényre

oldalról,

hogy

haza visszhangzott a szabad sajtó

midn

isteni

id

az

látszik

kodni; a számító logika könnyen lerontja érveit.

támadható volt arról az

dia-

Széchenyi

lektikának.

mve

pártat-

iga-

támasz-

Fképen meg-

az egész

magyar

a

rendek

áldásától s

táblája csak imént külön tiltakozásba foglalta mint

soha

el

nem

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF idegenített nemzeti jogot ellen

látszott

lOI

akkor Széchenyi könyve világosan ez

:

mint egy gigászi kézbl

intézve,

gyökerére czélzó fejszecsapás

pedig csak imént engedtetett kissé

;

szabadabb mozgás éppen a Pesti Hírlap utóbb csakugyan, hogy

Kossuth

melynek végakkordjai csak

más

alak-

e szempontból a

jöv

1844 közepén, Kossuth leléptével hangzottak

ban újra kezddjenek, más és mélyebb által igazolt

Erezte-e Eötvös

által.

Széchenyi fellépésének s további egész

hadjáratának,

elleni hirlapi

szabadsajtó

a

okai voltak

bizonyítani

:

s

nem

hog}^

el,

tudjuk,

de valószín

mert többé sem közvetve, sem közvetetlenül bele nem avatkozott.

Míg így e röpiratán valódi kevés idvel elbb fejezhette be Árvizkönyv

lázas izgalommal dolgozott, csak

A

közelebbi feladata volt

müvének külön

e

mely B. Eötvös József Munkái « újólag

karthausit

melynek vége az

is,

v. kötetében 1841 július 26-íkára jelent

—

meg. Most

rendezése,

alá

sajtó

leg-

kötet czímmel

megjelent

átnézve és javítva)) 1842 augusztus 25-ikére.

Ebben az

i

11.

idben, 1842 második felétl az országgylés megnyíltáig, Eötvös

mködésében

irodalmi

egyébiránt némi szünetelést tapasztalunk.

Pulszky ezt némileg e nagy kedvetlenségnek tulajdonítja.

néhány fontos kérdésében nem

mve

Annyi bizonyos, hogy vett részt

vegyes házasságok, sem a nemzetiségi haladási kérdések

felvetett

lanyha fogadtatása miatti

nem

úgylátszík,

;

sem

vita,

érdekelték.

pályájának volt kiindulása

politikai

hazánk

legkiválóbb

egyikévé

politikusai

életében

a

hogy sem

a

nagy számmal

Csupán a büntet-

törvénykönyvi választmányban vett állandóan csak az

a

pár év

e

részt, ;

mely nem-

hanem akkoriban legfbb

kérdések

mint olyan, melyet évek óta a tudomány, a köl-

vált,

tészet, a röpirat- és hírlapirodalom

nemcsak

elkészített,

hanem

számára az egész közvéleményt meghódította. Jobban elkészítni reformot már

nem

Deczember láttuk,

i-én (1842)

Eötvös az

sében vett részt

többség

is

lehetett volna.

s

az ülések. Mint fönnebb

kérdéseket megállapító albizottság

elvi

ebben

elfogadott

kezddtek meg

;

is

mködé-

a halálbüntetés ellen szavazott, melyet a

ugyancsak védte az esküdtszéki intézményt

;

FERENCZI ZOLTÁN

I02 is,

mely megbukott

lett,

;

részletesen felszólalt a hallgatórendszer mel-

de a bizottság 44 szóval egy, az Eötvös szavazata

magánrendszert fogadta

nemével összefér. Ez alapelvek megállapítása után három

tetés

külön albizottság dolgozta

bnvádi

az anyagi részt, a

ki

Az elbbi

és a börtönügyet.

nem

a

ellen,

bizonyos mérsékléssel, hol a bün-

el,

határozat volt

a börtönügyiben kivánt lenni,

hanem

eljárást

hogy Eötvös

oka,

Deák elnöklete mködött, melynek

dolgozó anyagi büntetjogi bizottságban

a

alatt

rajta

kívül Bezerédj István, Klauzál Gábor, Pulszky Ferencz (jegyz),

Fábry a

Haader

István,

bnvádi

eljárási

Wenkheim

Pál,

bizottságnak

lett

az egész javaslatnak ez a része

Béla voltak tagjai

segédjegyzje

fleg az

Pulszky azt

írja,

hogy

a tárgyalás

azután megvitatták.

mindeniköket készült

felszólította,

Deák

mint Pulszky

volt,

külföldi

,

hogy

mint

codexek intézke-

összefoglalta a véleményeket s

hogy szövegezze az eredményt. Bezerédj

ekkor minden szöveget megbíráltak melyet

eredményt, szorgalmas,

maiernek

egyszersmind

rendesen legelbb, azután Eötvös, Klauzál és Pulszky

el

javaslat,

s

mve,

menete az

jegyz, minden pontnál eladta az összes ;

Szalay

Fayer mondják.

és utána

déseit

;

szintén

s

munka után

szakadatlan

büntettörvénykönyvi

a

melyben minden szó a Deáké» is

Deák diktálta le az «Oly módon készült

végül

megvitattak.

—

és azt írja 1842 január 8-ikáról

:

írja

Pulszky Mitter-

«Ezen kisebb

bizott-

ságban természetesen csak kevesen dolgoznak, így pl. a codexen Deák, Klauzál, Bezerédj és Eötvös, a jegyzkönyvet én vezetem. Tanácskozásaink inkább barátságos eszmecserék, mert a rokon-

már régen összeköt

érzés

bennünket.))

tartották (Uri-utcza, Horváth-ház)

így készült

el

a

nevezetes

m

9— i

Az

üléseket

Deák lakásán

óráig s gyakran este

1842 január

3-ikától

is.

augusztus

végéig; ekkor az egész a másik két részszel együtt kinyomatván,

1842 november

ii-tl 1843 márczius 19-ikéig a nagy bizottság

45 ülésen tárgyalta

országgylés jelent

;

elé.

viszont

le s

ebben az alakban került az 1843— 44-ki

Szalay fordításában 1843-ban németül fordította

magyarra

Mittermaiernek

is

meg-

róla

írt

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSKF

elismer tanulmán3^át, mely

(névtelenül) megjelent szintén 1843-ban.

Látjuk tehát, hogy ha a javaslat a

Deák müve, benne hathatós

maga végs

Láttuk ugyanis, hogy a második

Eötvös

gesebbet

is

mond

;

mit a Refonnh?Ln

egészen ugyanazt,

Szalayra mint az egésznek kezdjére alkalmazva is

Szalayt

megersíti.

maradva gunk dül

meggyzte,

eltt

1840

s ezt az a

szerint a

áll

korolt

s

;

t.

már

i.

jogi

itt

Csengery

s ezt

hogy jogviszonyainkban

vag3'unk

el

káros elítélet okozta, hogy nemzeti hiúsá-

magyar jog olyas

valami, a mi

Európában

eg3'e-

ha hazánk a jogi eszmék fejldésére hatást nem gya-

arról

is.

g3'z meg,

törvényhozásunk ép úgy, mint alkotmán3'^os kifejldé-

sünk, a múltban mindig párhuzamosan haladt

megsznt

az

kölcsönhatás azonban a késbbi

mokéval. Ez a miatt

de

;

de ezektl függetlenül fejldött és fejldhetik ezután

is,

is

mködése még

gyakorlati jogi

Ez tévedés, mert alapos ismeret ellenkezleg

hogy

Szalay

müve s másokon kívül De Eötvös többet s lénye-

különösen kiemeli érdemeit.

is

végleges megala-

albizottságban

eredmény fkép az

az

elvei

De

is.'

mködése.

kulására volt elhatározó ez a

st

alakjában kiválóan

és lelkes részt vett Eötvös

kivált politikai nézetei és alkotmányjogi

részt vett,

I03

s innen az,

európai

álla-

török uralom

hogy a mit jogviszonyainkban

«Mert valamint a

hátramaradás,

detiségnek vélünk, csak káros

ere-

míveldésnek közös foka szükségkép egy bizonyos közösséget idéz

el

népek

a

politikai

viszonyaiban

társadalmi

és

is

:

úgy

oly nép, mely társadalmi viszonyaiban és politikai institutióiban

másoktól

eltér,

sohasem

sem.» Innen Szalay azon a

vehet részt az

meggyzdése, hogy noha

békés és fokozatos haladás híve

nézve

csak gyökeres

általános

átalakítás

vélte

elérhetnek.

magyarázható a Tliemts megindítása 1837-ben a

Budapesti L. az

zatait

s

korára:

egészrl Faj'er

kivált

Az

Szemle alapítása

1843-iki

kitünö

dolgo-

anyaggj-jteménye.

e

—

U. ö

büntetjogi javaslatok

11.

49 — 61.

büntetjogi

irodalmunk

A

Innen

s több barátjával

melyeknek

1840-ben,

eg3'ébként

ezt jogviszon3'ainkra

volt,

által

haladásban

I.

éppen

a

Bevezet tanulmány,

magyar büntetjog kézikönyve, 1.

FERENCZI ZOLTÁN

I04

törvényhozás

jogi

eszmék elleges

terén

gyökeres

a

reform

elkészítése,

megszüntetése volt a

érlelése, anarchiájuk

az

czélja.

Kétségtelen tehát Eötvös szavaiból, hogy hazánkban Szalay-

nem annyira

nak

mködése

egy jogi

kik

barátaiból,

terveket, természetesen tisztán az ereje s a törvényhozás

hog}^ erre elkészület és

törekvés és

élet

mint Eötvösnél

nem

S most

fonalát

Eötvös szépirodalmi mveiben

De ne az,

térjünk

hogy

kellkép

:

A másik

el.

meg

találjuk-e

is

állott

alkottak

meggyzés

a

már 1840 eltti, tehát legels fellépésökben a tudomány kölcsönös hatására, «viszonos kérdjük

kör

kis

mködése által; de a mely meggyzés kell. Ez tehát már

sére)).

ben

egy

forradalomról

eszmék küzdése,

Innen úgy Szalaynál,

megtörtént.

körben való

baráti

és felvilágosító útbaigazítása által

fképen

el,

mint inkább

vezetése,

tudta,

jól

1840 eltt

az

állandó

a gyakorlati kiegyenlíté-

gondolat vezet

e

?

mködés-

iránytadó gondolat e közös

a gyakorlati életet csak az elméleti viták készíthetik

el.

Eötvös már

jában hangsúlyozza,

Vélemény a fogházjavitás munká-

mint kora érdemét, hogy theoriákat alkot,

a gyakorlatot felmenti a vakesettl s nekik éppen annyi köszön-

het

lata a

TJieniis

megindításában

pesti Szemlében,

s ez

volt

ut nihil veniat

mondása in

:

vezérgon-

volt Szalay

övé és társaié a Buda-

melynek tehát nem véletlenül

választva Bacon e est,

Ez

mint a kor emberszeretetének.

volt jelszavául

«Legitimae inquisitionis vera norma

practicum,

cuius

non

fit

etiam

doctrina

aliqua et theoria.))

Mieltt megnyílt volna a büntetjogi választmány mködése, Szalay egy második európai utazást

tett

landiába, Angliába s az intézmények

új

melynek csak egyik eredménye

A

a

kell idben megjelent

sítása

szerint

volt

mve. Ne

Németországba, Holismeretével

büntet eljárásról még

sem

daritásban

saját

tudó-

hogy

elkülönítve áll

hogy

Lerminier már 1839-ben fig3^elmeztette t,

feledjük,

bármely lényeges kérdésben sem dönthet állam

haza,

tért

az

;

egész

az

ma már egy

európai

eszmék, intézmények fejldése

világon

s

ebben hazánknak

is

soli-

helyet

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

Tehát elv gyanánt fejében készen volt

kell foglalnia.

detésére éppen e választmányban való

Meggyzdött, hogy viszonyoknak a egész

politikai

els,

iskola

politikai

fel

rendszeres

meggyzdése gatója, utóbb

így jött

szk

egy

így

Ez

nem

tettleg föl

s

lett

— 44-iki

kör-

baráti

centralisationális

a

ugyan

lépett

de

;

44-iki

melynek

ennek az elvnek hívebb támo-

küzdje Eötvösnél nem az 1843

elbb csak

tekinthet

hozott

megalakulásának, mely az 1843

elhatározottá

el

hir-

adott ösztönt.

iskolát

politikai

körben, mely

eszméit.

országgylés eltt

minek

intézményekkel való kapcsolata miatt,

állapotunkra.

karolta

mködése

az,

gyökeres reform kiterjesztend, a jog-

a

egészen

létre, szintén

ként

I05

és

volt

nem

lehetett.

országgylés, melyen Szalay, mint

követe, az alsó-, Eötvös pedig a felsházban vett részt,

Korpona

mint az ellenzéknek Batthyány mellett most már elismert vezére.

országg3^lésen

Eötvös szereplése ezen az

telm

országgylés egész történetével

az

fontosabb kérdés, melyhez ne

Azonban mindennek rajz kereteit.

ismerjük.

már

részletezése

melyben

nagyon

is

alig

volt

oly

részt ne vett volna.

meghaladná ez

élet-

Összesen mintegy 270 kisebb-nagyobb felszólalását

Ezek közül a börtönrendszer érdekében

említettük.

40-bl,

szólt,

;

némileg egyér-

mert

Láttuk

továbbá

a

vallásügyrl

is

tartottakat

nézeteit

még

melyek szerint e kérdést a vallásegyenlöség, tökéletes

kölcsönösség és szabadság alapján kívánta megoldatni és hogy nézete

a

vegyesházasságokból

nézve diadalt

aratott.

kiemelkednek

jöv

A

többi

született

beszédei

aktiv politikai

mel^^eket a túrmezei

gyermekek

vallására

közül pedig különösen,

mködése

szempontjából azok,

nemesség panasza ügyében

(két beszéd) s

a szabad királyi városokról alkotott törvényjavaslat tárgyalásai

alkalmával mondott

el

1844 márcziusában (12 beszéd); mert külö-

nösen ez az utóbbi kérdés egész figyelmét lekötötte annál a sok-

szer

kapcsolatnál fogva, melyekkel egész alkotmányunkkal össze-

függött. Ebbeli nyilatkozatai szorosan

a ki

megegyeznek

ugyané kérdésben 1843 szeptember 27-ikén

zetes beszédét. Magyar

A

a Szalayéival, tartotta

neve-

szabad királyi városok valódi képviseltetésé-

Tórt. Életr. 1903.

T4

FERENCZI ZOLTÁN

I06

ben ugyanis Szalay jezett;

t.

i.

egy

látta

ez által a teljes

is

többet

új

mint a mit a javaslat

látott,

kife-

elemnek az alkotmányba behozatalát

s

jogegyenlség elkészítését, vagyis az egész nem-

zet parlamentaris képviseltetése

gyzelmét

tehát egy népképvise-

;

országgylés és parlamentaris felels kormány bontakozott

leti

messze

néz

nem

tekintete eltt. «Mert

ben látom a nagyg3^á

—

hazát,

lett

municipalis ország képé-

teszi

— nem hiszem,

hozzá

hogy municipalis foederalismus lehessen

a végezel. »

Elismeri,

hogy fenmaradásunk megyei szerkezetünk következménye statussá fejldésünket

nem

neki fogjuk köszönni.

megyék jogai megszorítását most még

ki

Ezért,

;

de

noha a

a haza érdekei ellen valók-

nak tartaná; mégis már most megjelölt volna a javaslatban oly kiváló pontokat, melyek a centralisatio kapcsaiul szolgálhassanak.

Többször

teljesen így,

és

de már részletesebben nyilatkozik

Eötvös. Elször akkor szólt ehhez az ügyhöz, 30-ikán és február i-én kifejtette a frendi

midn

1844 január

kormánypárti

állás-

ponttal szemben, hogy a túrmezei nemesség ügye országgylési

tárgy

maga ták.

s

a nádor

Szivébl

február tette

a verificatiót országgylési jognak

i-én

—

mert

—

a municipalis szervezetet, tudja,

végrehajtó

tartja

hogy létünket az 52 megye men-

jövre

is

;

de

nem

hatalom tekintetében

gos és veszélyes

;

hogy

kivált

megyék hatalma

túlsá-

hallgathatja

a

míg kormányi felelsség

el,

nem

nincs,

eg3^eztethet össze.

míg

a törvényhozás

Azonban újjáalakítá-

sában szabadságunknak nagyobb biztosítékait nem kapjuk

megyék

f

mert ez sem a renddel, sem a törvények gyors

végrehajtásának feltételével

a

Eötvös

felelte

meg, mint megannyi bástya. Ezt alkotmányunk egyik

talpkövének a

tiszteli

s

rendszerbe ütköznek mond-

ezt a municipalis

is

mondván, többen

eddigi teljes jogai megtartandók.

Utóbb

a

;

addig

városok ren-

dezésérl szóló törvényjavaslatnál a municipalis szervezettel, mint Szalay, egészen hasonló viszonyba

hozza a városok rendezésé-

nek ügyét, mint szintén municipalis szervezetét

;

de élesen meg-

különböztetné egyrészrl a közszabadság eszméjének szempontjából a politikai szabadságot,

-mel^^et ez fentart,

az egyéni sza-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF badságtól, melyet veszélyeztet

107

másfelöl alkotmányt fentartó sze-

;

nem bír összeegyeztetni egy ers kormány szükségképi feltételeivel. Ugyané viták alatt fejrepét,

melyet azonban e szervezetében

tette ki nézeteit a

és

szabadválasztás szükségérl s a kötelez követi

fleg a pódó utasítások káros

24.

tartotta

hozási tióra

BAKÓ EÖTVÖS JÓZSEF.

szükségesnek május

évenkénti tartását

;

9-iki

beszédében az országgylés

mert egyedül ez biztosíthatja hazánk törvén}'-

és végrehajtási

van szüksége,

Hasonló okokból

hatásáról.

egységét.

— monda

((Magyarországnak centralisa-

ez alkalommal

tiónak felfogásom szerint egyeden módja az,

— se

hogy

a

centralisa-

törvényhozó 14'

FERENCZI ZOLTÁN

Io8

testnek befolyása és ereje a municipiumok irányában ersíttessék.))

De

ez csak a felelsségbl merítheti eredetét és okait.

E már

helyekkel kissé részletesebben foglalkoztunk ott

van alapelveiben mindaz, a min

semmit

jóformán

utóbb

kifejtett.

De

ugyanitt

ki

elkülönzött javításokkal

A

hajtani.

Ha

sem van

nem

a centralistikus

módosított, fejtve

az a

mert bennök

;

iskola

csak részletesebben

késbbi

elv

hogy

is,

lehet eg^^etemes átalakulást végre-

reform csak rendszeres politikai tanok eredménye

a törvényhozás a

maga egész

nem

akaratát ki

lehet.

fejtheti,

csak

panaceákat teremthet, melyek jó hatása éppen azért kétes marad az összes irányában.

A

másik, a mit Eötvös politikai állása ebben az

idben

mutat,

az eg3^enlség elvének hangoztatása. Némileg politikai heh'zetünk-

bl

következik,

hogy

a

szabadság és egyenlség eszméi közül,

melyek csak elméletben férnek meg oly békésen, de az állami gyakorlatban egymással valójában fordított aránj^ban állanak, tehát az egyik túltengése a másik rovására esik

években az egyenlség,

még

:

s

nálunk a 40-es

pedig a törvén}^ eltti, éppen úgy

mint az alkotmánybeli, némileg absorbeálta a szabadság eszméjét; vagyis,

midn

népfelszabadítást és összeolvadást említettek,

mint a szabadságok legfbbjét, voltaképen az egyenlséget értet-

ugyan az egyéni szabadságot éppen úgy, bárha hangsúlyozza mégsem tzte ki ekkor még oly

ték alatta. Eötvös

nem

ann3^iszor

súlylyal

az

;

újabb törekvések legels czéljául

s

íeladatok legfbbjéül, mint utóbbi röpirataiban és

A XIX.

század uralkodó eszméirl

;

st midn a

az újabb állami

nagy müvében

centralisatio állami

és nemzetfentartó szükségét hangsúlyozza, szintén az

egyenlség

érdekében tör lándsát, minek oka nem az állam és határai

s

az

önkormányzati jog köre helyes felfogásának hiányában, hanem egyenesen abban keresend, hog}' nálunk nem egy ers centralasitio

határainak megvonása volt kérdésben, ellenkezlég, a túlsá-

gos municipalitás korlátozása

s

összeegyeztetése. Ezt azért kell

ennek

a hel3'es államisággal való

már most

kiemelni,

Eötvösnek nem egyszer vetették szemére, hogy

mert utóbb

késbb

hangozta-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF önkormányzati

tott

állított

IO9

egyéni szabadság biztosításáról

'elvei s az

korlátozásáról s ez által az egyéni szabadság biztosításáról

De,

elveivel.

tott

mint

fel-

években a municipiumok

tanai ellentétben állanak a 40-es

látjuk, ez az ellentét

felállí-

csak látszólagos s

így bátran tovább mehetünk.

VI.

meggyzdésében, mégmidn, tehát az ország-

így álltak e fontos kérdések az elmék

pedig már 1844 elején teljesen megérve,

gylés derekán,

társainak beleegyezésével Szalay hirlap

díthatása végett folyamodott.

Ekkor

a bécsi kormánytól felbíztatva,

st

történt,

megin-

hogy Landerer

Lajos,

tán megvesztegetve, oda terelte

a Pesti Hirlap kiadása kérdését, hogy Kossuth a szerkesztésrl lemondott, új

abban a reményben ringattak, hogy ö

kit

hirlap megindítására engedélyt,

háló volt,

tett

hogy

érdeke az

kap egy

a mi azonban csak jól kive-

könnyebben hagyja

a Pesti HirlapoX. annál

hogy Kossuth engedélyt kapni nem fog

oda. Landerer, ki tudta, s kinek

is

hogy

volt,

két ellenzéki lap ne legyen, sietett

a szerkesztést Szalaynak felajánlani,

meg

ki

elfogadta,

abban

a

hiszemben, hogy úgyis az ellenzéki többi árnyalat lapot fog kapni a Kossuthéban. zéki hirlap

Röviden

lesz s így

Szalayék azt

:

végre szóhoz juthassanak. kilátása

E második

hirlap

azt

hogy Deák

is,

hogy

két ellen-

megindíthatásának

benne van Kossuth utolsó vezérczikkeiben

állásának körülírása végett hangsúlyozni kell

hitték,

örömmel ragadták meg alkalmát, hogy

a

kell,

is.

Ezt Szalayék

viszont hangsúlyozni

Szalay vállalkozását a Pesti Hirlap

átvételében helyeselte.

A

másik kiemelend körülmény

eszméi éppen eltt sem.

nem

voltak titkok,

már

az, hog}'

Szalayék tervei és

jóval a Pesti Hirlap átvétele

Erre világosan czéloz Kossuth,

midn

utolsóeltti

vezérczikkében ültetményeirl beszél, melyek «most mind idegen

kezekre mennek ségtelenül,

át,

jótakarókra, becsületes s ttidós kezekre két-

de melyek mégis idegen kezek,

miket eldjök

ültet-

FERENCZI ZOLTÁN

IIO

vényihez

nem

csatol

semmi emlékezet». Ezeket

de lehet a megyére

közvetve ugyan,

is

az ültetményeket

vonatkoztatni

annyi

;

azonban bizonyos, hogy a sok tekintetben más irányelvek hangoztatásának

van

De nem

fejezve.

nem

eltérbe állításának elre tudása

és

szabad elhallgatni azt

ebben

is

hogy ebben

sem,

a múlt irányelveivel való ellentétet akarja hangsúlyozni

Kossuth,

ki

st

;

mintha a közös végezel azonosságát akarná kiemelni,

ugyanitt azt alapítva, a

írja

«A megyei

:

institutio,

ha képviseleti rendszerre

népszabadsággal összhangzásba hozatik,

nak gyakorlatában a kor igényeihez idomíttatik

s hivatásai-

valamint a sza-

:

badság individuális élvezetének leghatályosabb orgánuma, úgy nemzetünknek semmi európai intézvényért, semmi szobatudós

nem

papirosgondolatáért cserébe

adható, becses, drága kincse,))

hogy túlkapásaikkal

megyéket,

s fölhívja a

lyeztessék. Utolsó vezérczikkében

zék

különbség nélkül

élvezete, azon organicus

lékeihez idomítása

által,

—

Buda még.

nem

ellen-

minden magyarnak; közös teher-

;

az

alkotmányos szabadság közös

formák

kifejtése s a népképviselet kel-

;

s

melyeknek köszönhetjük, hogy

Vagyis egy szóval

magyar

Kétséget

hogy az

mely a szabadság gyökerérl hajtson

jóllét,

viselés

bott valódi

azt mondja,

((Szabadság s alkotmányos jog

czélja,

nemzeti

áll

is

ne veszé-

e kincset

:

magyar,

él

magyar formákhoz

magába

népképviselet: e szó mindent

sza-

foglal.))

szenved, hogy ezekben körülbell ki van fejezve

a Szalayék alapelve. Ezt

k

sem tagadták sohasem.

St

általá-

ban azt mondhatni, hogy ez az egész ellenzék programmjában

nemcsak benne

volt,

hanem

eltérés csak a megvalósítás

nyosan módjában volt és den árnyalata nézetét

idés

és

czélszerségi

részletei

nélkül azok

nemcsak is

ez ennek

lett

volna,

kifejtette volna.

okokból nyilt

legfbb pontját

s

így

ha

t.

i.

De nem az

;

;

az

bizo-

éppen

fejtette ki

alkalmazás módszere

kérdések voltak

;

hanem Eötvösék

maradtak volna. Ugyanis sohasem

mert a korteskedés, az

s

az ellenzék min-

látszott

az id, a 44-dik év utáninál, kevésbbé alkalmasnak a fellépésre

tette

lehetségében, sorrendjében

ers kormányi

nálunk

megye

elleni

beavatkozás meg-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF gátlása

úgyis

a

megye népszerségét

III

szabadelvek és

és létét

kormány eltt egyaránt megingatták. Különösen a zalai 1843-iki események az ellenzékre oly hatással voltak, hogy maga Wesselényi is

czikksorozatot

adott ki a

25.

megyei túlkapások

ellen

1843-ban

A

korteske-

SZALAY LÁSZLÓ.

(Nemzeti kórállapot) és Kemény, részben még elébb, dés és ellenszerei (i— említsünk.

Ügy

11.)

müvét

látszott,

írta ellenök,

hogy

polgári szabadsága jövjét dúlja

a

megyei

fel,

hogy

itt

egyebeket ne

elcsábított

alkotmányunk

nemesség

léterét vágja

FERENCZI ZOLTÁN

112 ketté

fertz, öngyilkos

dést megbuktatott,

sabb volt

nem

És

kézzel.

hogy számos haladási

az,

eredmény

a legszomorúbb

is

volt;

kér-

gyászo-

hogy törvényhatósági szervezetünk nagy súlyú

az,

szabadelveknek némán

elleneinek adott fegyvert kezébe s a lett

türniök a vádat, hogy a

megyék

tás,

törvények végrehajtása,

szólás-,

a jogok békés birtoka

st

kel-

közigazga-

miatt haladás,

személyes szabadság,

mind lehetetlenek a nyers

er

ily

uralma

mellett,

melyben egyesek zsarnokságát a tömegek zsarnoksága

váltotta

fel,

badság

ellen

mely végzetesebb

megdöbbenése hasonló

mint

volt ahhoz,

gyakorolt kormányi önkény okozott

bl

Valóban

önkényénél.

elkövetett

kormánynak

a

volt

a szólássza-

a szabadelvek

az 1836—39. években

úgy hogy Wesselényi

;

mvében

hazánk romlását, Kemény idézett

ezek-

a forradalmat és

sokan alkotmányunk feldúlását jósolták; utóbbiak annál inkább, mert a megyei kicsapongásokról magának az 1843 — 4-iki ország-

gylésnek sem sikerit egyike

intézkedni,

noha a

királyi

javaslatok

volt.

Mindenki

belátta,

a gyógyszer

hogy

a

megyei visszaélések

a központosítás és a

:

kormány

ellen csak

erejének,

befolyá-

sának növelése. Ezt a kormány és a conservativek úgy mezték, hogy a most létez és

Bécsbl

mköd

ersítni s ez volt az i843/'44-iki országgylés politika

értel-

kormányt

kell

után a kormányi

Eötvösék s általában a szabadelvek

ffeladata.

egy

úgy

hogy mivel a megye a szabadságnak nem ad elég

értelmezték,

biztosítékot, mivel a

haladásnak sem eléggé eszköze, tehát közpon-

ugyan, de a részletekben kidolgozandó népképviseleti

tosítás kell

országgylés

és parlamenti felelsség szabatos megállapításával.

E gyökeres

átalakításig

A

minden úgy hagyandó, a mint van. különbség tehát abban állt amazok ers kormán}' t akartak :

feltételek nélkül lekkel.

E

ségeit,

ezeket

;

szerint

ezek

amazok

s

is

a szükségképeni

ismervén a jelen rendszer

feltéte-

g3'^enge-

megbélyegezve és ostorozva, a hatalomnak

akartak foglalni minden vonulhatott

ers kormányt

tért,

hol

még

le

a politikai szabadság meg-

az alkotmány biztos alapot

lelt

;

emezek szintén nem

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

magát

palástolgatván a hiányokat,

védelmezték, míg jobbal súlyt helyezni, mert

nem

föl

midn

II3

a rendszert

cserélhetik.

E

lelkiismeretesen

pontra azért

emígy Eötvösék megegyezni

tak a conservativekkel és a kormányi

törekvésekkel

rendszer hiányai feltárásában, a mint ezt elleneik

szemökre vetni

tották el

teljesen eltértek tölök

:

átalakulásunk

mint nemzeti

st

annyira

grammjok majdnem

teljesen

de

ellenszerei

1842 — 43-ban

látszot-

a

megye-

is

mulasz-

a czélban,

úgy

De más

összes részletkérdéseiben.

megegyeztek az egész

részrl ugyanezekben nemcsak teljesen ellenzékkel,

nem

kell

nem mondtak újat, hogy pl. probenne van Kemény Korteskedés és melyre utóbb

megjelent munkájában,

nemcsak hivatkoztak, hanem némely kérdésben elég

volt idézni

belle a megfelel részeket; holott megjelenésekor a szabadelv

eszmék

e

méltatta

;

valódi

raktárát

a

szabadelv

figyelemre

sajtó

sem

ellenben a Világ, noha conservativ nézpontból, több

czikken keresztül dicsérettel és magasztalással ismertette.

Mégis a valóságban a centralisták programmja, ha a végczél-

ban nem ben

:

Ok

is,

de különbözött az egész ellenzékétl a következk-

az alkotmányos

kívánták volna bevinni

ban és

;

ki

eszméket tüstént a gyakorlati életbe akarták mutatni határaikat önmagok-

más intézményeinkkel való viszonyukban, más

haladásunkat, az eddigi iránytól eltérleg,

más irányba

terelni

;

fnek

s

revisió

alá

így egészben

kiindulást

;

az alkotmány összes

kívánták venni és szabatosan

tisztázni a követi utasítás,

formulázni

kérvényezési, ellentállási, verificationa-

választási, felelsségi stb. jog összes részletkérdéseit,

lis,

mint Szalay

monda

alakuljanak)). így zott.

—

«elvont

tételekbl

kezökben az egész

concret

átalakításba vetett hit uralkodott a

elmék e

meg

kodott a két következ országgylésen Magj-ar Tört. KIctr.

1903.

—

a

megválto-

gyökeres

meggyzdéseken. Deák meg-

hitét s azt hirdette, hog}^

«per excerpta)) javítások felelnek

hogy

valóságokká

politikai irányelv

Nálunk 1832 — 6-ig a rendszeres munkálatokba,

változtatta az

véve,

legközelebbinek mutatni be, a mit az

egész ellenzék csak távoli czélnak gondolt pontjait

s

csak részleges,

viszonyainknak. ;

Ez

ural-

de Deák távolléte miatt 15

;

FERENCZI ZOLTÁN

114

1843 /44-ben

megdöbbenten

tagadhatatlanul

így

hanem

csekély sikerrel. Most újra a gyöke-

eszméje foglalta

res átalakítás

nem mondjuk,

hog\'

oly elveket állítottak

s

;

csak

nemcsak Deákkal,

helyezkedtek

ellentétbe

az egész ellenzékkel

Szalayék megg3'özödését

a

le

forradalom,

melyek közt

viszonyaink

de

bizonyára csak és csakis

rendkívüli körülmények

kivívhatok. Ezért nevezték

el

ket

fel,

közt

voltak

centralistáknak, elméleti poli-

tikusoknak, szobatudósoknak, doctrinaireknek és mert heten vol-

Magyarország hét bölcsének.

tak,

meg

így indult

1844 július 4-ikétöl

az az elméleti harcz a Pesti Hirlap-hdin,

4-ikétöl

1845 július

kesztése

A

alatt.

végéig

Szalay

i-jéig,

tagok, úgy

magok

szerint felosztották

mék

1845

zetgazdasági, választotta,

bizonyos megszabott terv

látszik,

Eötvös az elvek és

tért.

Szalay fleg a codificationalis

noha

mint szerkeszt,

általán,

részletkérdéseket

keveset

írhatott

meg állásától, késbb a törzstagok egyike

1845 közepén fleg azért vált

hozzájok, a többi tagok

csatlakozott

és

hogy ideje legyen

nézetei kifejtésére. Csengery, ki kissé utóbb

esz-

Trefort Ágoston a nem-

merült,

definitióiba és bírálatába

1844 július

azután Csengery Antal szer-

s

közt a

elébb,

tartott,

mely

Lukács Móricz, Szontagh Pál voltak

;

Irinyi József,

de az utóbbiak

'

lett,

is

már

kevesebbet dolgoztak.

Nem megírni,

ható

s

akarván

itt

ennek az egész eszmeharcznak történetét

mely fbb vonásaiban úgyis nagyon sok helyt olvas-

Beksics egy, noha

nem kimerít müvet

Eötvös mködésére kívánunk szorítkozni. tartóbb és legszenvedélyesebb vitatója és Agricola

levele

folytatott kivált

I

I.

czím

;

de én

nem

volt,

írt

róla,

csak

volt a kérdés legki-

írt,

9,

1845-ben 31

keser harczot

DessewíTy Emillel a Budapesti Hiradó,- de aztán

Mások, mint Pulszkj- Életem és korom Irin^'i helj-ett Madách Imrét em1.

a Pesti Hírlapba.

Ö

1844-ben

8 más czikket

alatt

228.

litik

:

is

találom,

Pulszky,

korainak mondta

ellenök a Jelenkorban

hogy írt volna noha barátjuk

a fellépést s

irt

is

^

a 210. s következ, toszámokat Dessewfty Emilés Eötvöstl a Jöjjünk tisztába czikk-

V.

vábbá töl

ö. kivált

242., 275.

sorozatot P. H. 233. s köv.

sz.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF Erdélyi Hiradó

a Jelenkor,

többek közt magán

része,

Széchenyi

15

végre maga az ellenzék másik

s

Pestmegye közgylésén Kossuth

és

Egyike volna a legérdekesebb jelenségeknek

ellen.

végig kisérni az egyes kérdések

egymásra

nézetek

1

hatását,

a

mondhatni a

harczokat,

feletti

félreértések

és

helyreigazítások,

meg kimagyarázások és szemrehányások tömkelegein de ez maga egy kis monográfiát igényelne s meg kell elégednünk ;

Eötvös czikkei felsorolásával."

Valami érdekes látvány ezeket,

valamint a lap többi czikkeit olvasni. Bennök Kossuthnak a napi

események

eltérbe

által

tolt

kérdések

és exigentiákról táplált elvei szerint

pár hétig elhúzódó

mokban következ

s

is

kérdésekrl

gyújtó vezérczikkeit néha

írt

egymás után megjelen

az

tudós fejtegetések

értekezések,

következ

fleg a

nem

excerptákról

az

feletti,

központosítás

:

szá-

váltották

fel

municipalis

és

rendszer,

kérvényez, szavazati jog és választóképesség, követ-

igazolás,

közigazgatás

népképviselet és kormányi felelsség, követi utasítás, nemzetiség és a

zés,

foederalismus

állása, a

I

I

— IV.

eclecticismussal

368, 369, 372. sz.

—

— Egység

és

Középponti vasút. 376. 382.

—

sz.

sz.

— A

sz.

B. P. Hiradónak

Városi

üg3\

384.

—

Tájékozás 406. sz. — Centralisatio s valóságos municipalis rendszer. 1845. 420. sz. — Utasítások. 424. sz.

— Agricola levelei. 1.423.

sz. II. 427. sz. III. 435. sz. IV. 459. sz. v. 490.

Adóügy. 430. 436. sz.

—

regulám

nem

mentcssége

sz.

II.

—

?

462. sz.

—

Felelet a Jelenkornak.

való

is.

—

irr.

Mi

mány

442.

11.

445.

iii.

III.

463. sz.

446. i.

—

461.

— Szabadság az ó

és

i.

teszi

leg-

Jöjjünk tisztába. 533. sz.

megyerendszerünket az

biztositékává?

sz.

535.

vagy megyerendszerünket? v. Verificatio

537.

sz.

—

kérdése vi.

A

adási jognak hatása,

—

—

alkot-

Mit

ív.

536.

verificatio

lehet-e

s utasítás-

megyei szerkezetünk sz.

után kell törekednünk? 542. sz.

nálunk

543, 544. sz.

—

sz.

s utasításadási jog.

szempontjából tekintve. 541. Valljon

és annak akadályai,

f

szükség ersítenünk, törvényhozásunkat-e

mány?

t.

de

túlsága,

Mindez más

szakítást jelentette s

—

517. sz.

Per quam

sz.

kor fogalma szerint. 480, 481, 482. sz. — Ügyünkben. 495 — 498. — Agricola levele. uj

magyar nyelv diplomatikai

jog a magyar nemesség adó-

Aliásunk. 441.

•Népképviselet sz.

községrende-

veszélye s a decentralisatio

Központosítás és helyhatósági 1844. 366,

birodalom. 380. válasz.

városi üg}^

alkotmányos központosításnak szükségével lehet

czélját az

rendszer.

országgylés,

számos más kérdéseirl

e mellett a codificatio

szóval a politikai

évenkénti

egységesítése,

— vii. Mi— vni— ix.

parlamenti

— Némely

kor-

észrevéte-

— — Jöjjünk sz. — 11— iir.

lek a B. P. Hiradó 242. számára. 547. sz.

Agricola ki a

levele.

561,

579. sz.

személj'ességekböl. 571.

További észrevételek a B.

P.

Hiradó

nyában. 373, 574, 575.

15'

irá-

;

FERENCZI ZOLTÁN

Il6

jobban kifejeznünk vagy szavakkal

körül

írta

egy levelezje e

Pesti Hírlap

mint a

nemzeti egység, jogegység, törvénykezési

:

és közigazgatási egység és az országnak az eszmezavartól való

megmentése. Ez volt a kodott

minden

mel}^

föelv,

részlet

mely tehát az egész lapnak megadta

s

Mind

valamint

e törekvések,

fképen

ural-

felett

alapszínét.

alkotmányos köz-

az

pontosítás eszméjének alkalmazása a közigazgatásra, törvénykezésre,

nemzetgazdaságra

s

a fönnebb elsorolt fkérdésekre, külö-

nösen az országgylésnek október 15-ikén való bezárása után lett

volna a

lap

ftörekvése

de egyelre a

;

nem

szükségképi magyarázata miatt untig ismételte

Deák

felvek

került rá sor.

1835. jun. i6-iki

A

közvélemény

nagyhír szavait

A

sem kivánt

conservativek az egész eszme-

menetet gyerekjátéknak, doctrinairségnek politika legközelebbi feladataival

megyérl,

a

melyeket pedig 1845-ben már úgy és oly kihatással volna értetni többé, mint idézi.

fol3^tonos

nevezték,

semmi köze

melynek

miket unokáink

Hírlap olyak fejtegetésében gyön3"örködik,

maradékaink harmad-negyedíziglen egykor talán mondani nak;

Széchen3-i

1845

is

egész

az

1845-ben

írt

czikkeiben

közvélemény

ellenzéki

nem

idben

lutismus

fog

tálaltattak

örvendeni

fog-

vag}' legalább

inkább

;

gúnyt szór ellene abban,

megegj^ezett

akarta

volna

legrosz-

a

most csak

mel3'eknek

fel,

s így

a

Eötvössel szemben

eg}-

pedig

hogy ezek az elvek veszedelmesek, szabb

és

tavaszán Pestmegye közgylésén

centralisatiót «rántott csibének» keresztelte s általában

a

s szerintök a Pesti

az a

abso-

megj'ék

hiányait orvosolni, mint utópiák után kapkodni. Eg3'szóval ellen-

zék és conservativ párt egyaránt

ban

s

így

k

az antipathiát.

A

finomabb elemzk azt

kel egészen tisztában.

más kettvel, úgy

f

is

Eötvös nem egyezik

hog3^ legalább

is

alakot

" költ, a

t.

i.,

hog3'

meg

nézeteik-

Irin3ável s ezek

három árnyalat van

nézve a vád

öltött,

vitatták, hog3' Szalay,

küzdk, magok sincsenek

teikben. Ezenkívül Eötvösre is

ez alak-

bírták a politikában elérhet eg3'etlen egyetértést,

Eötvös, Irinyi és Trefort, a

a

hel3''telenítette elveiket

ki

még

néze-

egészen különös

fleg regényeket

ír,

BARO EÖTVÖS JÓZSEF tehát ideái

költészetbe valók. Ezt Széchenyi után ismételte a

is

Budapesti Híradó

bven

minden más

s

ket majdnem

Eötvöséknek tehát

ellenfele.'

akadt alkalma nézeteik ismétlésére

dések vették

II7

de épen ezért a fkér-

;

egészen igénybe

;

hiszen

még mieltt

a P. Hírlap kezökbe került volna, Kossuth az azóta számtalanszor ismételt kérdést intézte ugyanott hozzájok

tok franczia vagy orosz értelemben ?»

nem

Ily

körülmények közt vette

cellária vezetését

mködése

1845

súlyát a

tratorokat nevezett

gróf Majláth Antaltól a can-

át

gróf Apponyi György, a

április 5-ikén

megyékre vetvén, sok fispán ki,

el

a

II.

Velk végeredményében

József korára való visszaemléke-

kormány

a

körülbelöl ugyanazt

Eötvösék más módon akartak

czélozta, mit

megszorítását

s

a

kormány

Erdélyi Hiradóh^-n

így

ki

helyett adminis-

Pestmegye tavaszi közgylésén «Kreis-

kiket

hauptmannw-oknak neveztek zéssel.

még egy más

mintha

volna gondolható.

lett

is

«centralisatiót akar-

:

--

ersítését,

fejezett ki:

«

elérni

:

t.

i.

a

megyék

Kovács Lajos az

a mit

merben

ellenkez czélok

töreked erk az eszközök megválasztásában bámulatosan

felé

egy pontra jutnakw.

Azonban

egyelre nem engedett

a Pesti Hírlap

május 6-ikán

szilárdulni érezvén, Szalay 1845

maga

is

küzdök sorába akarván

a

nek fogja átadni a szerkesztést,

programmot is

adott,

de

mondhattak volna

a legjobb

nem le,

lépni,

ki

;

st elveit meg-

kijelentette,

július

i-jén Csenger}--

ugyan valamivel szabadabb

az elvek vitatására nézve.

midn

czikkek jelentek

De hogyan

az Erdélyi Hiradóba.n,

meg

hogy

a Pesti Hírlap

által

melyben felvetett

eszmékrl. Kovács Lajos maga elismerte, hogy báró Eötvös centralisatiója ellen

nem

kifogás

lehet;

mert a statutarius jog

túl-

terjeszkedésének meggátlását, az adókivetés, közlekedés, verificapótló

tio,

utasítások

érdekében óhajtani

eltörlését

E

kell.

magának

mellett a legújabb

éppen e létkérdésekre terelték a figyelmet I

./

/(i/it

L.

errl Budapesti Hiradó

Ji-gysö/e

Tii.

kötetében

is.

21

1

megyerendszernek

a

s

honti

események

Pestmegye ezek

és Pesti Hirlap 533. sz. s tesz rá

Eötvös

czélzást

FERENCZI ZOLTÁN

Il8

kormány

tárgyalása kapcsán augusztus 27-ikén elfogadta, hogy a fellépésére

tettleges

hogy reformot

lépéssel

tettleges

sürget,

még

felelni

eszméje benne van Ulászló törvényében s ö a

kormány most

augusztus 28-ikán,

van mondva

de

;

valódiságában

Pestmegye

hel^'et.

alkotmányos

az

ismeri

el,

hogy

Eötvös

rá

felelte

ki

felelsség

valódisága a

élet

jegyzkönyvi pontban

így ez külön

kor-

a felelsség

törvénykönyvünkben

a felelsség eszméje

áll.«

nem

ne volna felels. «Igaz,

is

felels

hogy

azt felelte,

kimondta,

s

pedig az alkotmányos

Kossuth erre másnap

mányzatot.

kell

foglalt

megelzte az összes megyé-

e határozatával

ket s elkészítette az 1847-iki követi utasítások szellemét. Valóban

Pestmegye készít

e pontról

gondoskodást már most az utasítást

való

választmányhoz

tette

közölte

s

át

hazai

összes

az

megyékkel, mel3"ek tehát szintén foglalkoztak a kérdéssel.

Azonban midn

a

kormány

hivatalok jobb fizetése és a kormánypárt ersítése

tzte

azt a czélt javítni

:

mint

is,

hogy

ki,

majdnem mindig

nyek egyikének megrontását szemelte

Az

megyéket egyaránt

ellenzéket, a

stikus törekvés.

egyes

által n3'iltan

megyei beligazgatást akarja meg-

a

valóságban az ellenzéket akarta megsemmisítni a hatalom

az

administratorok,

az

intézmé-

a fennálló

teszi,

ki a közjó

ebben

s

;

megdöntésére.

felriasztotta e macchiavelli-

Pestmegye végzése, rá Zala határozata

s ez alka-

lommal Deák hatalmas beszéde a novemberi közgylésen a napi kérdések köré csoportosulást szükségessé.

mondta

ki

Eregyesítés

s

lett

a védelemre

a jelszó

Az

ellenzék csak ezzel

állhat ellent a

mely szinten az alkotmány, nemzetiség, hangoztatja;

csak így

közérzületet fejezte

ki.

Az

a távolból azt hitte,

és ál reform.

közti különbségre.

Szemere a

ellenzéket a conservativ párt

megsemmisítettnek, felbomlottnak jelentette is

kormánynak,

reform népszer jelsza-

mutathat rá a valódi

eszme

az igazi és ál alkotmányos

levelek,

Szemere Bertalan

ezt

;

tették

elször Pesten a szeptember 25-ikén kapott fáklyás-zene

alkalmával.

vait

tömörülést

hogy

melyekbl számosat

ki

;

maga Wesselényi

a régi ellenzék kora lejárt. volt

módunk

már-már

olvasni,

A

tele

magánvannak

BARO EÖTVÖS JÓZSEF a széthúzás és meghasonlás

hogy

mes

a Pesti Hírlap

iránti

119

panaszszal.

Ez

volt

már 1845 szeptember havától

ellenzéki elvekhez kezdett simulni és

az oka,

az egyete-

Eötvös utolsó czikk-

sorozata után csak a Budapesti Hiradó elleni (275. szám) véde-

lemre szorítkozott föelveire nézve.

a6.

Ez azonban nem totta

az

ellenzékrl

volt

DEÁK FERENCZ.

elég.

általában

Zalában

mely minden körben méltó feltnést

már 1845 júniusában

Deák szükségesnek

Ezért

nagy beszédet

keltett

az ellenzék fbbjei

;

tar-

tartani,

másrészt Pesten

megegyeztek egy

érte-

;

FERENCZI ZOLTÁN

I20 kezletben,

melyet karácson

november

i8-ikán

táján

E végbl 1845

tartanának.

Batthyány Lajos elnöklete

Pesten

28

ellenzéki vezérférfiú ült össze tanácskozásra s az értekezlet

el-

melyen Batthyányt, Deákot és Szentkirályit meg-

készítésére,

egy njálatkozat

bízták

készítésével,

Ez az

az ellenzék egyesítése.

meg

állapodott

volt,

alatt

melynek hivatása

melyen Eötvös

értekezlet,

volna

lett is

jelen

követend irányra nézve

a Pesti Hírlap által

Errl Teleki utóbb 1846 február 19-ikén azt nek, hogy az ellenzék meg akarta venni a lapot

is.

írta

Wesselényi-

de Landererék

;

csak a régi szerzdés szerint akarták átadni, mely szerint a lap

jövedelme az övék

s a

szerkesztésbe

lemondott volna igényeirl,

nem

ellenrzés alá vetni magát

hogy 1846 január programmot

ad,

becsületszavukat

de ez

alól az

is

beleszólhatnak. Csengery

ha Landererék akarta

is

lemondanak

de

csak abba egyezett bele,

;

i-jén az összes ellenzék

megfelel

czéljainak

ha szellemileg pártolják; Eötvös és Trefort pedig adták,

hogy

többé

a

nem

Htrlap-hdi

1846 februári ellenzéki értekezlet feloldta

az értelemben,

;

írnak

ket abban

hogy a programmnak megfelelen írhatnak

;

tehát

meghatá-

csak a centralisatióról nem. Ugyancsak novemberben

rozták a programmot, melyet január i-jén a Pesti Hirlap kiadott,

mely

szerint

felhagy a centralisatio

fejtegetésével s azt

nak sem engedi meg; egyszersmind Csengery szavát

mások-

adta,

hogy

minden sznyegre kerül kérdést megbeszél Kossuthtal, Batthyán}"val

és

gróf Teleki

Lászlóval.

egész ellenzék orgánuma

Deák

s

így

lett

a Pesti Hirlap újra az

így vonult vissza Eötvös.

a fennálló kérdések miatti sürgetésre 1846 január 31-ikétöl

február i6-ikáig csakugyan Pesten idzött s ez alatt értekezletet értekezletre tartottak.

grammot letes,

;

O nem

helyeselte az annyit sürgetett pro-

mert ha ez általános, akkor minden emberé

ha rész-

szakadást szül; de megigérte, hogy Zalából oly körlevelet

fog kibocsáttatni, melyben újabb sérelmeink

elkészítés és

egyesülés végett;

el

lesznek sorolva

végre megállapodtak, hogy a

medárdi vásárkor Pesten újra találkozni fognak. levél

;

A

1846 márczius 2-ikáról csakugyan szétküldetett

zalai körs

az egész

BARO EÖTVÖS JÓZSEF országban nagy lelkesedéssel fogadták fölemlítve a haladás

mei

részét

nem

hatása

alatt a közteherviselést és állami

térbe;

a centralisták

tént,

elégítette

hogy

Kossuth

ki.

meg

közben

ott voltak

tehát

;

Deák

már

állította feltételül.

Ugyanekkor augusztus

beri

sok mindenrl,

tztek

15-ikére

nem

értekezleten

de ki

az

részt. s

tztek

sem

ezen,

végre

ki

újabb

novem-

a

márczius

1847

megjelent a conservativek

elején

kénytelen volt kiadni

volt az egész ellenzék

kívánsága. Ily körülmények közt tartották

népes értekezletöket megint Deák

meg

Most már Deák

is

de február.

nélkül,

programm

a

márczius

1847

25-ikén Kossuth és Teleki László meglátogatták volt s

zott;

az adó

Beszéltek mindkettn

s így az ellenzék is

magáét a leghatározottabb alakban. Ez

ték véleményét.

s

ki

újabb értekezletet.

Ekközben 1846 deczember

15-ikén

városok rende-

19-ikére

Deák sem

vett

eredmény nélkül

knyomatu programmja a

a

alkotmányszerü garantiákat

kapcsolatban

értekezletet, de betegsége miatt

noha

részt vett,

is

programmot mondott

positiv

így tör-

legsürgsebbeket,

mint

elfogadta,

közt,

örökváltságot tolta el-

megszavazásával

ujabb

sérel-

lázadás

a galicziai

terveit és el a népképviselet s a királyi

zése ügyét

voltak

idk

összes tanaikkal.

a júniusi értekezlet, melyen

keser kifakadások Kossuth

nem

de ebben

;

legközelebbi

a

reformok után sóvárgó ellenzék cselekvésre vágyó

s ezért a

;

csak

kérdései,

121

elrek

ikér-

mellett nyilatko-

de egyelre csak az alapelveket kivánta kimondatni, a kész pro-

grammot késbbre kivánta

halasztani, a követválasztások idejére,

így jött létre márczius 15-ikén az a programmterv, mely végre az egész

Ennek negyedik pontjában

ellenzéket kielégítette.

azt

olvassuk a kormány törvénytelen és veszélyes eljárásairól szólva,

hogy vaz ellenzéknek törekednie valósíttassék

nyosságunkat

s

s

oly

garantiák

országos és

tesebben biztosítsák)).

E

alkotmány szükségszer

kell

:

hogy

vívassanak

nemzeti

mellett

a kormány-felelsség ki,

alkotmá-

mel3^ek

érdekeinket

több más pont

minél is

fejlesztését a népképviselet

tökéle-

kifejezi az

és

egyenl-

ség alapján. Magj'ar Tört. Eletr. 1903.

lO

FERENCZI ZOLTÁN

122

E pontok fleg Deák írta

meg

a történelmünkben e név

megállapodásokkal

töltött

ismert

alatt

csak az örökös tartományokhoz való

;

viszony van benne jobban kiemelve a centralisták elve,

ki

beteg-

programmot, mely különben jó részt azonos a már-

ellenzéki cziusi

midn

május közepén egy hetet

sége miatt külföldre készült, Pesten. Ez alatt

Utóbb,

elveit fejezik ki.

általánosabban fejezve

s kissé

mi Eötvösnek nem kevéssé

esett rosszul.

Visszatérve Eötvösre, ö 1845 végén a mondott okokból visszavonult

hirlapírástól

a

s

pár

alig

czikket

Megint nagyobb irodalmi müvekbe fogott

Jegyzje

A

1847 elejére

kibvítése azoknak

részekkel

új

1844 45-iki czikksorozataiban bevette

rint

ismertetett

A falu

és szükség-

foglalása

melyeket

az elveknek,

Ezeket több helyt szósze-

kifejtett.

Az

müvébe.'

e

mben

egész

általában

dilemmatikus okoskodást használja.

reform szükségének

mások

így készültel

Reform és Magyarország iji^-hen czím regényét.

nem más, mint rendszerbe

Refor)ii

képeni

1846-ban.

utáni hosszabb pihenés után május i-jére a

meg

írta

;

egész

írt

de

érzése általános,

A f

már

a

elv ez

az egész alkotmányos szerkezet átalakítása által képzelik

k

mert

;

hazánk különösen a nemzet különböz osztályokra oszlása, vényhozás és közigazgatás tekintetében

mányos

országaitól;

még

Itt

elég biztosítéka lehetett s volt és foederalistikus

színezete

által

törvényhozás

nem

nem

felelhet

biztosítja az

Összevetését Összes müvei XI. Reform. Lipcse, 1846. Köhler Kár. Ferencznél. 6, 298 1. — Németül: Dú I

L. 1.

Reform

tér

in

Uttgarn,

Aus

d.

Ungarischefi

alkot-

ezen csak

s

el

alkotmányunknak

ma nem

;

az

megakadályozza hazánk egy-

pedig nagy, egységes államok alakulása van az

a renddel és

332.

Európa más

tör-

megyére, mely eg3^kor

tér át a is

lemében. Megyerendszerünk ellenkezik lette a

tér el

pedig hátrányára

gyökeres reform segíthet.

;

a

némelyek excerpták,

csak keresztülvihetnek. Ez utóbbiak közé tartoznak

ségét

:

meg

a haladással

feladatának

;

;

idk

mert

nem

:

szel-

mel-

fér össze

egyéni szabadságot. Ezt elismerik

iibersetzt

von

dr.

H.

(dr.

Henszlman Imre)

Leipzig. 1846. K. Fr. Köhier. 274

1.

Lipcsé-

ben a czenzurai viszonyok miatt nyomatta, azt akarván, hogj^ törlés nélkül jelenjék meg.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF sokan

123

mégis buzgó védi a megyének,

s

egyetlen

biztosítékának.

Ez

igaz.

mint alkotmányunk

Míg jobb

biztosítékot

nyer, lemondani ö

sem akar

mely egyszersmind

a fenti elvekkel

is

helyzetünkön

egyes javítások

el.

A

kik mostani

segítni,

mány

nem

róla; de ha jobb biztosítékot nyer,

megegyezik, akkor ezt fogadja

akarnak azok a népképviselet és közös teherviselés, végre a kor-

a fispáni hivatal

szervezése

új

által

által

akarják ezt elérni;

de az els kett a megye

mai szervezete mellett

sem vihet mert

ki

;

emez pedig,

alatta

kényuralmi

1

REFORM.

törekvések rejlenek, rend helyett csak zavarok for-

rása leend.

A

a haladás

reform,

módon

csak egyetlen

het «A kormányzó

ha-

:

talom

le-

központosítása

U.

s

KólvoN

Ju/,sof.

vele kapcsolatban a kor-

mányi felelsség léptetése val,

által))

;

életbe-

más

szó-

ha részt veszünk az

európai egyetemes irányzatban, mely

l.i|icí>c.

a centrali-

satio felé törekszik

a haladás csak

;

KmIiIc

h inilj Kifiiicílirl. l8'iC

mert

úgy gon27.

A 'REFORMn CZÍMLAPJA.

dolható, ha jogi és alkot-

mányos viszonyainkban Szalay már ismertetett

mvében nem annyira hanem egyszersmind kívánja megmutatni,

bizalmon alapulónak

ség

a többi államokkal lépést tartunk. Ez a tétele.

Látható,

hogy Eötvös

a fsúlyt e

a centralisatio tanai bizonyítására helyezi és

hogy kell

fkép a

az akkori kormányhatalomnak kormánynak alkotmán3'osnak, a köz-

lenni,

minek forrása csak

a

felels-

lehet. i6'

:

FERENCZI ZOLTÁN

124

E mü azonban, mikor ellenzék nem foglalkozott mellett, tévé

«a

eszme állásának

szenvednek mondja,

rögeszmében

javíthatatlannak

állítja

melyek

—

s így végzi:

ex concessis

mányos szabadságunk rei,

«

—

oszlopi

Mindebbl csak

az látszik,

mü midn

tartalmát,

a

megyét

a

Conserváljuk megyei

insti-

rendezzük ildomosán (= eszé-

;

hogy jövre

maradjanak és ne akarjunk bizonytalanra

is

azok

centralisálni.»

hogy kormánypárt,

egyelre eltemetettnek gondolták

pontosítást

de e

nyolcz századig voltak alkot-

oda szerkezetöket,

irányozzuk

lyesen),

;

stádiumában egy

jelen

Elmondván kivonatban

csepp szükség sincs ».

tutiónkat,

sorát megczáfolták

hozzá a Budapesti Híradó (1847. 538—39. szám),

centralizálási

Eötvöst

mert úgyis ismerte, a conserva-

vele,

hogy úgyis minden

tiv^ek azt hitték,

erre

mondhatni elhangzott. Az

megjelent,

ellenzék a köz-

s ez általános hitre

nézve Eötvösék aligha ringathatták magokat illusiókban.

VII.

hogy a

Láttuk,

ményben

az

magyar szabadelv

40-es években a

egyenlség

elve volt a f, mint a néppel

fen-

évszázados igazságtalanság orvoslására irányult törekvés.

tartott

Ennek tulajdonítandó Eötvös mveiben kérdéssel

e

közvéle-

szemben

beszédeinek

foglalkozik.

számos

Erre

hel3'ei,

a fontosság, melylyel

is

czéloznak

nemcsak

értekezései,

elszórt

gondolatai,'

regényeiben

melyekben a szabadság elve nála

is

els sorban az egyenlség-

ben nyilatkozik; hanem három nevezetes müvét Éljen az egyenlség ! vígjátékát s a

írta e

fkérdésrl

^ falu jegyzje és

Magyar-

ország iji^-ben regényeit. >

L.

a

pl.

hogy urak, leginkább

következt: Megengedem, most a szabadság elveit

súl^-a vonja,

nem komolj-ak

közelgenek,

kik

hangoztatják,

szándékukban de váljon a szó, melyet kimondanak, nem gyöz-e meg ezreket mind a mellett ? s ha a akaratunk nélkül, st ellene indult is meg, nem fog-e azért mégis oda gördülni, hova azt természetes ;

.

.

.

k

ellentállni

elragadva

akarna ? s

én

!

.

.

.

látni

mindent, mi neki Igen, szebb napok

reménylem az idt,

hol jelen állapotunk, egj- nehéz álomként

elvonulva, dik,

majdnem hihetetlennek

még azok

benne

tölték,

eltt

is,

látszan-

kik egész éltöket

BARO EÖTVÖS JÓZSEF Éljen

az egyenlség ! vígjátéka

(4

125

elször

felvonásban)

a

Császár Ferencz Aradi vészlapok Í1844 október 17-ikén) albumá-

ban

Tartalma

meg.

jelent

:

Gróf Ábrányinak birtokpere van

Hegyfalvy alispánnal, melyet veszni látván, de Hegyfalvy nem enged; mert

nev

Ilka

ki

akarna békélni

fiának, Vilmosnak, az

mirl

leányát szánta nejéül,

akarják Irma leányukat az és

sem

akar.

ggbl

nem

a gróf hallani

Ekkor a boszús Ábrányi, tudván, hogy Hegyfalvyék

Ábrányi

ügyvédje, Perlegi, különben derék

vagyonos fiának. Gyumert nagy-

lának adni,

apja varga volt, rábeszéli

Gyulát, hogy vegye kedvesét titkon nül, a mi-

ben

segítségét

hogy

által,

AZEGYENLOStr.!

ÉIJ^.^

az

Ígéri

a falu papját

VIGJATEK

4

r.ELVONASBAN.

ráveszi az esketés végrehajtására.

E

beszélgetést liARO

Vilmos és

kihallgatja

határozza, csellel Ilkát,

hogy

fogja

ugyané

nül

venni

a gróf ellenére. Erre

Vilmos veszi át a továbbszövését nyeri

s

csel

meg-

mind Irma, mind beleegyezését,

Ilka

rá28.

veszi

EUTVOS JUZSEF.

el-

apját

is,

AZ "ÉLJEN AZ EGYENLSÉG" CZIMLAPJA.

hogy az

ö összekelése tárgyában szóljon a pappal, kinek Hegyfalvy és

Ábrányi egyaránt szólván, ez

el

van készülve, hogy két párt

megesketnie. Vilmos ügyesen elhárít most minden gróf,

esküdni, annyira

A

akadályt s a

noha Hegyfalvyék elbocsátott ügyvéde, Gáborszky,

neki Ilka egy elfogott levele alapján,

nem

hiszi,

hogy

hogy nem

is

Ilka

tesz

is

kell

kifecsegi

titkon akar

meg-

semmit meggátlására.

szerelmesek ugyanegy éjen adnak találkozót Hegyfalvy kertjé-

ben

;

de míg mindenki a barlangnál

lesi

ket, Vilmos a hárs-

FERENCZI ZOLTÁN

126

fához tzi

ki a találkozót,

együtt a templomba

hogy

kijátszsza a leskelödöket

már mint házasok térnek

sietnek s

a várakozókhoz, kik a barlangnál elbújva várják

Elbb Gyula

;

a

onnan vissza

kimenetelt.

és Irma jelennek meg, mire Hegyfalvyék alig türtz-

tethetik haragjukat s kivált alig Hegyfalvyné, az alispán nagyralátó

második neje

azután

;

Vilmos és

Ábrányin van a megütközés sora

ségrl

s a

szükségbl erényt

Ezt teszik

csinálni.

is.

Eötvös e müve a 40-es

de ö annyit beszélt az egyenl-

;

nem ellenezné leányának nemessel való hogy most nem tehet mást, mint az egyenlség

nevében megadni magát Hegyfalv^^ék

érkeznek meg, mire

hogy

s arról,

összekelését,

Ilka

közé tartozik, milyet a

politikai vígjátékok

évekbl irodalmunk nem

ismer

eg3'et

Nagy

Ignácztól,

Vahot

másoktól.

A

kor irányának

természetébl következik, hogy ezek az írók

is,

valahányszor a

Imrétl, Obernyiktl,

Dobsától

s

szabadság elvét a társadalomban rajzolták, mindig a válaszfalak lerontását, a felszabadítást,

más

szóval az egyenlséget értették

Eötvös e vígjátéka, mint az elbbiekbl

alatta.

alapgondolatát következetesen viszi át a

hogy

felfelé

akar róla

s a

mindenki egyenlséget

abból

áll,

áll,

sem

hirdet; de lefelé hallani

hogy mindenkit

darabnak nincs valódi hse, vagyis

saját hálójában

fognak meg.

tulajdonképeni

hse maga ez az

alapeszme.

mint irányregényében, több a satira és és

mvön, mely

kudarcz vagy komikum abban

A

fölvett

látható,

E mvében

irónia,

is

azonban,

mint a komikum

humor; de különösen nagy haladást mutat els vígjátékához

Képest,

hogy benne már rokonszenves alakokat

az

párok, kikkel a szerelem, az érzés egyenlsít, rangkór-

ifjú

ságot

nem ismer hatalmát

hirdetteti, s

léptet fel

;

ennek gyzelmét

il3'enek

rajzolja

az álliberalismuson, melyet érdekesen rajzol a többi szereplben.

A

gróf lenézi

lenézik Perlegit, mert

nemes

s

alispán

noha

híres és

nagyapja varga volt

Gáborszky,

a

noha snemesek

Hegyfalv3^ékat,

kis

huszárja

vidéki

;

;

Hegyfalvyék

vagyonos ügyvéd, csak köz-

Perlegi sértve érzi magát,

fiscalis,

dühös a gróf

t

libériás

kollegának inasára,

hogy

szólítja;

hogy

öt

az

nem

BARO EÖTVÖS JÓZSEF becsüli

meg

meg

szobaleány

Biri

;

nem

mint külvárosi kalmár,

alakja, ki

gátolhatná leánya

nem

apja,

hogy egy szabólegényhez

engedi,

tárgyalva

s

zavaros csak

hogy meg-

elég következetes abban,

esküvjét

titkos

hogy

arról panaszkodik,

menjen. Mindez sok vidámsággal van

gróf Ábrányi

I27

még sem

s

teszi

bizalma

;

ennek lehetetlenségében nincs eléggé indokolva, noha a költ ggjéért

önhittségéért s elítéletes

világosan

egész nagyúri könnyüvérüséggel

készít.

1844

csak pár helyt találta

a közönség kissé hosszadalmasnak, mint az

meg

midn

E müvét elször

október 26-ikán adták nagy tetszés közt,

ják s 1892-ig tizenkilenczszer fordult

lakoltatja,

Hegy fal vyéknak

ugyanazon kelepczében fogatja meg, melyet

egykorú lapok mond-

a nemzeti színházban,'

legutoljára 1868 május 17-ikén.

E mvét

Még szembeötlbb

rokonság.

ismertetett

A

falu jegyzjének egész is

azt tanúsítja,

készen

az egész

volt,

közzétette

czikkeit

elmélete,

nagyobb

a

ellentéte miatt

elállása,

Íratásának

még mieltt

volna.

s

tehát

így 1844 deczember 22-ike

ugyanily

Világos,

ideje,

fejében,

st már

a centralisatióra

vonatkozó

hogy

átalakulás

a

szükséges reformok rendszere

egyszerre

a

jut.

hogy Eötvösnek, legalább

központosított képben, költi

vezete

falu jegyz-

alapeszme azonossága, ha a

az

összeütközés tragikus megoldásra

tartalma

yl

vár és a kunyhó költeménye alapeszméjével

vetjük össze, hol a viszonyok

A

elbb, mint

írta

egyenlség alapeszméje kiemelésében nagy köztök

jét és az

már

Eötvös csak kevéssel

politikai s

mindezeknek egy

alakban való feltüntetésének

nem amazok után, tájt már jó részben

ter-

meg

benne,

mint kész

mrl

érett

szólnak róla a lapok, tehát alig pár héttel az országgylés után.

Csakis így magyarázható meg, hogy az akkori lassan munkáló

idben már 1845 márczius elejére els füzete megjelenhetett. A teljes mvet a költ Pulszky Ferencznek ajánlotta, ki, mint látszik,

I

a

Bérezik

magyar

centralista-ellenes Árpád

:

párthoz tartozott, s ez alkalomból

A negyvenes évek

politikai és iiányvigjátckaiiól. Hilda-

pesti

Szemle,

lxix.,

13.

1.

L. róla

Pestír

Lloyd. 1868. 119. Pesti Napló. 166. sz. stb.

FERENCZI ZOLTÁN

128

Bécsbl egy érdekes

nem

a cenzúra miatt

meg

jelenhetett

de utóbb kiadta az Eletem

;

Ez azonban, noha nagyon helyesen bizonyítgatta

és koroni-han.

gyakorlati kérdések

az általános kérdések helyett a nyilt,

getésének szükségét,

tl a másik októberig)

visszavonulása.

A falu jegyzje

át a regényre.

ölel fel

belül

honnan a

mellé, a

Szabolcsmegye

ben foly

le,

tájára.

körülményekkel

második mába,

egy

neje,

ki férje és

Réty Sámuel

fbb

regény

Az

megalkuvó

körül-

férfinak

mostoha gyermekei

Ván-

Éppen

van

rajzolva,

kit

leán}^, kerített hatal-

akarja nagyravágyó

által

czímeket kíván szerezni,

rangot,

férjének

alispán,

alakjai.

Réty, gyönge, a

alispán,

báró Andorházy

született

ezért

elérni;

czéljait

a

eltt vagyunk.

mindig

tehát

látható,

is

Legnagyobb része Tiszarét helység-

hol Tengelyi Jónás jegyz,

tisztújítás

a

gondolnunk szorosan

kell

hegy

tokaji

dory Boldizsár református pap

megyei

egy évet (október-

'

Taksony megye életébl. Ezt

fogalmi megyét valahova a Tiszántúlra a Tisza

fejte-

mert ekkor már rég

post festa érkezett;

eldöntött tény volt az Eötvösék

Térjünk

Eötvöshöz, mely akkor

nyilt levelet intézett

Megtudja, hogy

Ákossal és Etelkával fényes házasságot

köttetni.

Vándory, a pap, férjének testvére,

apjának második házas-

sága külföldre kényszerített

s ki

kit

utóbb, mint

egyszer

továbbá, hogy

Ákos

a Tengelyi leányát, Vilmát

Macskaházy ügyvéd segélyével üveges zsidó irományait,

ellopatja

által

melyekbl

Eötvös József munkái, iir — v. kötet. jeg\'zöje. Regény, irta B. E. J., Pesten. Hartleben Konrád Adolf tulajdona, falu

I.,

6, 312.

Németül neuesten

:

1.

n.,

4,

376.

1.

iir.,

4,

316.

1.

Belletristisches Lesecabinet der u.

bestén

összes azon

biztosítni

véli

családja

befolyását és

emez

számára

Ákos

ter-

Tagadhatatlanul kissé erszakolt terv; mert ha

B.

I

A

hogy egy

ki,

és Tengelyi

si vagyont, megsemmisíti Tengelyi

velt házasságát.

Ekkor

az a Réty-birtokokhoz való igényeit,

nemességét igazolhatná és így az

tudja

;

szereti.

azt a tervet eszeli

Vándory

nemes

pap,

optimismusában öcscse javára lemond apai örökségérl

Romane

aller Nationen,

etc.

Hrsg. von Herm. Mej'nert.

od.

1— iii.

Frhrn

v.

Bd. Der Dorfnotair.

Eötvös.

d.

Ung.

— 12. Von v.

Th. 307., 353., 298. 1846. Hartleben.

Joh. Mailáth. zig.

Aus

1

3.

Lief-

Joset

Grafen 1.

Leip.

MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL KIADJA

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT

SZERKESZTI

SCHÖNHERR GYULA

BUDAPEST AZ ATHENAEUM R.-TARSULAT KÖNYVNYOMDÁJA 1903

,

<3^Ví ,x

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

Vándory a maga

teljes

sem követelné

optimista, ezután

is

be tudná

E

bizonyítani,

rablás,

ha

módon

valami

elvesztené

csakugyan

daczára,

kisérlet

megelz

éjjel

;

is.

azonban Viola

mert beteg feleségét cs

véletlenül kihallgatván az alispánné

Macskaházy beszélgetését

kell pillanatban Tengelyi

hir-

szükség esetén más módon

ezt

rabló, ki Tengelyi iránt hálát érez,

gyermekeit házába fogadta, és

Tengelyi pedig, noha nem

iratait

a tisztújítást

követelte

helyzetében teljesen boldog-

s

egy elbbi sikertelen

megtörténik éppen

nev

;

megyén nemességét,

dettette ki a

eddig sem

elégedettségében

mint gyermektelen

családi jogait,

I29

házánál

maga

s

megjelenik a

rablásról,

a tervelt

veszi

üveges zsidótól a már elrablott iratokat oly

a

el

felbérelt

hogy ket

czéllal,

Tengelyinek visszaadja. Minthogy azonban a megye székhelyén, Pórváron, a beavatottak másnap megtudják, hogy Tengelyi

t

ellopattak,

gúnyosan kizárják a

Tengelyi sértetten

meg

a

daczára Ákost

is

sebesült es most

Az

volt

rámaradt végez,

elfogadta

már leánya

a

háznál,

is

Fels-Magyarországon

hol

ott

hogy távollétében

regény fszemélyei

ki

a

elkeseredve tudja tilalma

az

neje

zrzavarban

meg-

némileg hírbe hozatott. végett ismerni kell Tengelyi és

Tengelyi apja református

életét. ;

apja

vagyont önmvelésre

kis

választói jog gyakorlatából.

haza irataiért; de

s azt,

egész regény megértése

Viola, mint a

pap

siet

történteket

iratai

halála

fordítja,

után

Tengelyi a

külföldi

egyetemet

Rétyvel köt barátságot; majd fenkölt idealismussal

akar Taksony-megye székhelyén, Porváron, ügyvédeskedni, utóbb

ugyanott szolgabíró, vag}' esküdt lenni eltartsa,

lesz

;

bukása után, hogy nejét

akar lenni professor,

kántor,

gazdatiszt, végre falusi

nevelsködik,

jegyz Tiszaréten, hová Réthy

hívta

lesz

most,

;

az alispán második házassága óta, egymással ellenséges viszony-

ban élnek, a választásnál az alispánságban Bántornyai támogatja, ki azonban vele együtt bukik.

reményeirl, misticus

st

beteges

szemmel néz

jobbrafordultán

s

keser

Majryar Tört. Elctr. 1903.

ingerültséggel

Mindez lemondatja minden

dolgot

majdnem gyönyörködik, hogyha kétségeit fejezheti

Lajost

t

pessi-

a dolgok

ki.

17

FERENCZI ZOLTÁN

130

A

maga módja

csakhogy még inkább

legyözöttje,

midn

volt Tiszaréten,

Nyúzó Pál fbíró arra

tait

szerint hasonló Viola sorsa

már

lerótta.

s lovait elküldte kocsisával

rendelte

st

el s

az. Becsületes,

egyszer, felesége

;

ö

is

az élet egyik

vagyonos paraszt

szülési

fájdalmai

alatt,

fuvarszolgálatra kényszeritette, noha szolgála-

évre

az

is

midn

ellentállása miatt

Ö

de a fbírói önkény az

;

menni nem

meg

ugyan engedett a parancsnak

is

akart,

akarta

jelenlétét

ervel hurczoltatta oda,

botoztatni.

kínzói ellen, az alispán udvarán a véletlenül keze

Ekkor feltámad ügyében fekv

felragadva egy embert megsebesít, egyet megöl, elmene-

fejszét

kül s rablóvá lenni kényszerül.

Ez

midn

volt a helyzet,

fkérdés Macskaházyra

az írásokat elrabolták. Most

Czifrának, Viola

egyik rablótársának árulása következtében megtudják Viola két s

már másnap

Nyúzó

sége, Zsuzsi, Peti sietnek.

kett

A

nev

míg másfell Viola

;

ki

azalatt a rablók közül

elkábultan az írások-

Macskaházy kikap kezébl. Violát statárium

mely halálra fia,

fele-

Réty gulyása megmentésére

Violára rág3^ujtják a kunyhót s

kal kirohan, melyeket

elnökének

s a

;

Tisza áradása miatt elkésnek

elesik.

elé állítják,

és pandúrjaik

czigány

rejte-

erdbe elfogatására indulnak

este a szent- vilmosi

Macskaházy

Pál,

a

alispánnéra nézve ezek megszerzése

s az

még mieltt Viola Tengelyinek visszaadhatná.

volt,

már

itéli

;

azonban Kislaky Kálmán, a bíróság

szerelmes Réty leányába, Etelkába, fleg Etelká-

nak biztató levele következtében kiszabadítja Violát az elfogatási

követ

éjen.

Macskaházyt,

Ekkor Viola ki

meglepi egy estve Réty házában

már 50.000

alispánnénak, elveszi tle

forinton árulta az irományokat az

ket s a dulakodásban

az éjen, melyen Macskaházyt az alispánné

zsidónak kellene megölnie

s

az

írásokat

megkerítnie,

ezért a kályhalyukból az egész jelenet tanuja.

Viola

elköltözik

nejével

és

két

megöli, éppen azon

által felbérelt

E

üveges ki

épen

gyilkosság után

gyermekével a harmadik vár-

megyébe, a hol egy más ember igazolván^^aival tanyai szolgálatot vállalva,

nyugodtan élhetne. Azonban Macskaház}^ haldo-

kolva Tengelyit nevezi gyilkosának

;

Tengelyi börtönbe kerül s

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

I3I

összejátszása

csakugyan ers

gyanúba

Ekközben Ákos összetz apjával

és mostohájával s

Vándory-

körülmények

véletlen

keveri.

míg Vilmát nül

hoz költözik, levelet

ír

Vándory szemrehányó

veheti.

öcscsének és testvéri lemondására hivatkozva követeli

tle Tengelyi sorsa enyhítését. Ezalatt typhus

üt

Vándory

zata lesz, ki halálos ágyán

és két tanú eltt vallomást

noha Vándory meg akarja menteni,

Az most már nem

be.

mely világosan

föltárja

Viola tanúskodására és

egy szabadon

is

áldo-

is

mely az alispánné szerepét az egész ármányban

tesz,

megye

a

ki

undok börtöneiben Porváron, melynek az üveges zsidó

elkésik, a

n

fölfedi s

mérget vesz

egészen érthet, hogy e vallomás után,

Tengelyi ártatlanságát,

szükség? elég

van

még

hogy Ákos huszárja

az,

rab fölkeresik

eresztett

miért

t

tanyáján,

felhívják

Tengelyi megmentésére. Viola az iratokkal együtt csakugyan Tiszarétre siet; de a pandúrok megismerik

menekülhetvén, éppen az utóbb pandúrrá

s fáradt

lett

lován

Czifra sebzi

nem meg

halálosan.

A

többi aztán önként következik. Tengelyi kiszabadul, Ván-

dory továbbra

is

pap marad

vagyonból; Ákos Vilmával, lesz;

Zsuzsi,

után hal költözik a jók

;

ki

Nyúzó

;

nem

két

gyermekét

hivataláról,

is

eltemette, s

miatt elveszti hivatalát.

visszaélései

a

Rét}--

férje

Porvárra így tehát

mind boldogulnak, a rosszak mind elnyerik büntetésöket

hogy Eötvös

Látható,

cselekvény dolgában tése ellen méltán

f

jogait

egyéb vágyairól

a Viola tragicus sorsa pedig legalább

a

követeli

Kislaky Kálmánnal boldog

Etelka

idközben

Réty lemond

s

is

is

megnyugtató.

müve, eltéren

e

A

karthausiióX,

nagyon gazdag. Azonban

nem egy ers

küls

logikai fejlesz-

kifogás emelhet, mel3'ek pár helyen

lényegre vonatkoznak. Ezek közül az alispánné beavatkozásá-

nak kevéssé igazolható módját

nem egészen leteiben kellett

is

s a

világos indokolását

Viola vesztét okozó visszahívás

már

említettük.

van, a mi önkén3^telenül e kérdést

éppen így történnie

;

De más

vetteti föl

:

rész-

miért

pár fontos helyen a fordulat egészen 17'

KERENCZI ZOLTÁN

132

Ötletszer s

mint az foly

nem

mvészet annyiszor

és

élet

magoknak

;

felbérelje

hogy Vándory

Macskaházy

megölésére

sem.

Például

és Tengelyi

E

ott lakik a

házy gyávasága

mellett,

az

írásait

nagy

ez

gyáva-

nem könnyebb

mellett

asztalát s

egyszeren

volna elvenni

házban? Továbbá érthetö-e Macska-

hogy

nyitott

fekszik

ajtónál

le

meg-

vagy hogy Viola elfogásakor épen ö rohan oda

öletése éjjelén,

veszi el az írásokat, és

és szerelem

hogy

és

Macskaházy szekrényeit,

tle ket; hiszen

s

nem

de olykor

;

de nehezen találjuk indokoltnak, hogy az üveges zsidót

sága mellett rá vállalkozzék. feltöretni

tanúsítja

személyeknek jellemébl

a

alispánné kifzheti a tervet, ellopják

egymásból,

foly azzal a vaskövetkezetességgel

hogy végre egy,

Schiller Arniá)iy

a

drámájának hasonló helyzetére emlékeztet módon

elmenjen a történtek után megkérni Tengelyinétöl Vilma kezét, a mi elkészítve

sehogy sem volt képzelheti-e ;

Vilmát odaadják,

még

ifju

Ilyen

csak e

legény

a

egykor Tengelyinét sem kapta meg, mint

ki

mondom, nem egyszer

aggályok,

hanem más helyeken

felsorolt,

De nem

költ irányregényt

szempontjából

s

nem

írt.

tekintve ezt,

Váljon, ha

mellett

része ?

E

nem

is

meg nem-

lepnek

ugy Tengelyi, mint

még

magának

fontosabb a

az,

hog}^

fcselekvénynek

a mellékrajzokból és fejtegetésekbl Ítélünk,

megyei rendszer hibái nélkül

czió

hogy neki most

?

Viola sorsában. a

,

történhetnék

s a legtökéletesebb

czentralizá-

meg

legnagyobb

az elbeszéltek

ha intézményeink gyarlóságai, a kormányzat

mellett,

összes fokain a felelsség hiánya, ha választási rendszerünk hibái,

ha a közigazgatási

és

bírói

hatalom összeelegyítése, ha rendi

alkotmányunkból folyó rendi visszaéléseink alkalmasak oly választásra, oly statáriális eljárásra, oly börtönrendszerre, oly jellemek

alakítására, illetve a jellemek rajzolja

erkölcsi

:

akkor

az

oly elaljasodására,

intézmények

és

emberek

rend miért bír mégis gyzedelmeskedni

volna-e a logica

a

egész vonalon

Az

?

gonoszok állapotok

által

képviselt

elv

mint e regény által

?

elferdített

Nem

kívánta

gyzelmét

tarthatatlanságának ez

lett

az

volna

BARO EÖTVÖS

lOZSEF

133

legfontosabb bizonyítéka s az irányregény czélzatossága így

volna diadalt; így érte volna legjobban

Ez

kétségtelen

E

latai is kiemelik.

Ö

kivételt.

lebeg

ezt

a mit akart.

ránk maradt g3'ér bírá-

a kortársak

tekintetben a

azt,

költ csak épen Violával

gyilkolt, feltámadt a társadalmi rend,

st

tett

eg}^ e fölött

erkölcsi vi:

neki

bnhdnie

kell.

lágrend ellen hát

s

el

ült

Sorsa

i

tragikus és

megható

;

FALD' JEIITZJE.

de benne

teljesen eléri a költ,

a mit czélzott

;

REGÉNY

mert

ha egy jóra hivatott

embert, mint

maga

, B.

rendszer,

a

melynek a

jót

EÜTVÖS JÓZSEF.

kel»•!»?•«

lene gyzelemre jut-

kerget

tatnia,

bnbe

a

melybl

,

I.

KÖTET.

hasztalan vergdik,

többé

szabadulása

nincsen: ezzel min-

-•••^í-

dennél jobban meg-

gyz

hogy ez

róla,

HARTLEBER KOHL ADOLF TDLAJDORA.

a rendszer valóban

1843^

gyökeresen

átalakí-

tandó, mely

ily dol29

got,

még

tetlenül

tleg

mvelhet. Miért nem

visszariadt tle,

csétleneknek rajzoljon.

nem

"A

FALU JEGYZOJEn

ELS

KIADÁSÁNAK CZIMLAPJA.

pedig bün-

hogy

tette ezt

Tengelyiek esetében

teljesen ártatlan

Nem, mintha

el;

Hihe-

embereket szeren-

az élet ezt

is

igen gyakran

igazolná s a viszonyok számtalan jobbra érdemest

nának

?

nem

tipor-

de Eötvösnek oly magas hite volt a jóban, hogy a rossz

állandó diadalát

nem

birta

sem

elhinni,

sem

rajzolni.

A jónak annyi

FERENCZI ZOLTÁN

134

magva van a virág a

fagyon

téli

mismus sugárzik

még sem

hogy

elhintve a földön,

ki,

át.

belle számtalan, mint

kikél

így e regénybl

A

mint akár

éppen annyi

is

karthausihöi

st

;

kétségbeesnünk annak a társadalomnak

kell

több

hiszen

:

jöv

opti-

sorsán,

melyben annyi a jó ember, kik a roszszal szemben az ártatlanok védelmére kelnek.

E megoldáshoz

hozzájárult a költi igazságszol-

elméletnek mélyen gyöke-

gáltatásról akkor divatos aesthetikai rezett

uralma

is,

takozott volna

;

mely egy

a

disharmonia ellen alapelvében

ily

ha az újabb irodalmi irányzatok, más elveknek

s

hódolva, gyakran ettl eltávoznak

meggyzdésében soha teken

A

kívül

az emberi szív a

maga mély

lemondani nem fog és kivételes ese-

róla

elégedetlenül

is,

teszi

félre

az

mellz

ezt

kön3'^vet.

megdöbbent tragikum épen megdöbbenésével megnyugtat

kibékít

rossz

;

de a jóság, erény következetes büntetését és bukását

állandó

til-

gyzelmét

elfogadni

a

mvészetben nem

és s a

birjuk.

Ekképen az irányzatosság Eötvös regényében nem magában a föcselekvényben,

nem annak

legalább

igen jelentékeny részé-

ben jelentkezik; hanem kiválta regénybe és leírásokban,

foglalt fejtegetésekben

melyekben azokat a viszonyokat

ben és közéletünkben,

társadalmi

és

politikai

rajzolja a

megyé-

viszonyainkban,

melyek egy részrl önmagukban rosszak és erkölcstelenek, másrészrl számtalan erkölcsi veszély okai és éppen ezért egész közéletünk s politikai rendszerünk gyökeres átalakítását teszik szükségessé.

És különösen

ezt

gyökeres átalakítást kivan

nek egyetlen

biztosítéka.

;

hangsúlyozni

kell

:

Eötvös

teljes és

ez a haladásnak és megmentetésünk-

Természetesen szembe

állítja

egymással

az elnyomó nemesi és elnyomott paraszt osztályt s regén3^ének,

mint

nak

iránymnek természetébl rajzolja,

következik,

hogy amazt rosszabb-

mint emezt, hogy emezzel mintegy elszeretettel fog-

lalkozva, áldozatnak mutatja be.

Ez az egyik, a mit müve megjele-

nése alatt szemére vetettek, úgy hogy regénye füzeteiben

egy-egy

észrevételeket tesz.' '

L.

els

kiad.

iii.,

ily bírálati

De épen

126.,

165., 163.,

késbb

megjegyzésre maga

megjelent

is

czélzatából következik az 312.

].

satyrikus is,

hogy

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

nem

a legtöbb esetben

I35

embereket

szív szerint rossz

hanem

rajzol,

fleg olyanokat, a kik intézményeink következtében eljárásukat mint természetes állapotot fogják

kik tehát

fel;

koznak, hogy valaki más véleményben lehet

k

és rendén, a mint

cselekesznek,

hogy

csodál-

az nincs jól

sem

a törvényesség,

az

Ezek az emberek többnyire csak

emberiesség szempontjából.

semmi sem

szájukkal rosszak és Eötvöstl labb,

sem

s

rémítn

állhatott volna távo-

mint hogy pessimistikus kételyt vagy épen tagadást hintsen

szivünkbe az emberi természet veleszületett gonoszságáról. Ellen-

jónak

kezleg,

szabb szívnek

St, mint

tartja az embert.

éppen ugy, mint Hugó

szerinte,

is

leggono-

láttuk, a

szerint,

van

legalább egyetlen szöglete, mely jó és szeret.

O

els sorban intézményeink

tehát

helyzetet

rajzolja,

dezésünkkel

s

hazánk,

ez

századokon

az

meggyzdésekkel, modern eszmék

ellen fordulva, azt a ferde

melyben által

elítéletekkel

és

alakított

át

embereinkkel,

eltöltött

más országokban már

által sürgetett s

beren-

középkori

összes

fonák áll

a

létesített

haladás közepett. Minthogy pedig Eötvös a haladás legfbb gátjá-

nak sajátos megyei rendszerünket Hirlap

vezérczikkeiben

második

1844

minden kételyt kizáró módon ben egy választást

u.

n.

megelz

és

kifejtette

typikus

fogalmi,

követ

;

mint

a

tartja,

és

1845

tehát

megyét

a Pesti

els

felében

Taksony-megyé-

rajzol

hónapjaiban,

azt

a

hároméves

melyben lehetleg

összpontosítva mutatja be mindazt a gyarlóságot, a mit megyei

rendszerünk együttvéve mutat elvei szerint jár el

összpontosítás, által

ebben

is,

utóbb Taine

;

így kedvelt összpontosításának

által

annyira kiemelt, a

egyébként mindig követett elvének.

akkor a legfájdalmasabban

nem

fel

mely különben megfelel a mvészeti

állandó

az irónia;

esett,

mind e viszonyok rajzában majd-

Azonban mindenütt világosan

gonoszság

nélkül,

meggyzés, hanem

érezzük,

szív iróniája és sat3Tája s ha torzít, a mint azt

Ehhez képest, a mi

számos helyt a satyra és keser gúny

hangját használja; mert czélja nemcsak a fellazítás.

mvészet

mint erkölcsbíró

hogy ez

hogy több teszi.

a

a

nemes

helyt teszi,

De mert

czélja

;

;

KERENCZI ZOLTÁN

136

az érzelemkeltés

is,

több helyt, mint a börtöntyphus, a zsidó, Viola

parasztok

esete, a garacsi

nép közönyérl szól a jellemét festi iránti

:

kötetben indító

s

halad, annál

kivált a

;

harmadik

hosszú elmélkedéseket, satyrikus, ironikus vagy meg-

sz

be.

Rendes

szomorú

eljárása

hogy ha bármely

az,

tüstént részleteibe bocsátkozik

elég költ, mondja magáról,

hogy még akkor

valót elfelejthetné«,

mint regényírónak, fhibája

s

noha

nem

;

midn müvét

is,

hogy ez

tudja,

egy helyt tréfásan javulást

neki,

igér

is

pedig épen a valóság rajzáról szólva mondja, hogy

helyt

nincs

czélra elbeszélése menetét

mentl elbb

boszantására

bírálói

közkérdés elkerül, ennek

más

E

jellemz, hog}'

mintegy

rajzokat

alkotja, wa

bnös

a szenvedélyes megindulás, a meghatottság, a

gyakran megszakítja teszi,

magyar

a

szemben, vagy a magyar komor

halállal

szánakozás húrjait használja,

inkább

midn

továbbá

rajzában,

más

minthogy

czélja,

regénye minél elbb

e

valószínt-

lenné váljék. Ezért alig van érdekesebb irodalmi esemény, mint figyelem-

mel kisérni Eötvös e márcziusa

elején

mve

Elkezdte

haladását.

elre meg

'

kiadni

hogy

határozva,

volt

1845

nyolcz,

egyenként 8 — 8 íves füzetben fog minden hó elején megjelenni így november 9-ikére jelent

s

észre

úgy hogy egyik

bírálója,

A

teljesen.

hogy mind több

venni,

lehet

meg

mint elre haladt,

több kérdést

és

Kelmenfy László,

ölel

kötetbl

n3^olcz

fel,

álló

vezérczikknek nevezte a mostani Pesti Hirlap modorában, mely

míg szomorú helyzetünket tanítványokat.

A

a

rajzolja,

bírálók és a közvélemény,

a mi nyomtatva maradt ránk, csak igen

az,

újabb

füzetet

meleg

részvéttel,

melynek végre kis része,"

ben nem

egyszer megjegyzésekkel

kisér.

vételei a

ftárgytól

eltéréseirl

I

3200 *

folytonos

Hartleben id. Szinnj'ei J. adata szerint frtot, azaz füzetéért 400 frtot fizetett.

jas

Az egészrl

192.

latát.

Irodalmi

1.

r.

lleg Henszlmanii 1846.

i.

sz.

birá-

is

minden

megjegyzésekkel, dicsítésekkel

és gáncsolásokkal fogadott, meh'eket Eötvös a

való

szerez

czentralisacziónak

?

Eltértem

olvasó 1.

;

késbbi

fleg

Ilyenek

!

füzetekészre-

vagy mintha

;

'

Ne vedd rossz néven szokásom

tudod, régi

Ismét eltértem.

.

.

Regényemnek egy nagy

se baj.

11.,

hibája az,

.

nya.

.

rí.,

114.

1.

hogy

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ö martyri

glóriában

azon

eljárását,

írók

midn

kik is

szerint

igenis helyesli

szánakozást igyekeznek gerjeszteni a

szunnyadó nemes érzelem

vagy

mvészet

a

kitér

iránt

vagy

;

azonos,

t.

midn

vagy

a regén}'- és tör-

hogy egyben

mondja,

fölkutatásában

a való

i.

azt

valamely nemes czél

ha

lealacsonyíttatik,

összehasonlítva,

ténelemírót

hogy bírálóinak némelyike

arra,

kivívására eszközül használtatik;

czéljok

ebben a regényirónak,

s

ki

emberi természetre hivatkozik, nincs miért pirulnia a tudós

az

eltt, ki a tények mindenikét e

de

;

a porvári börtönök rajzában a túlzó philantropismus vádja tiltakozik;

ellen

bnt

akarná festeni a

gonosztev szivében

I37

tíz

vagy mintha

oklevéllel igazolja;

regényében a parasztszenvedések apotheosisát írná meg, mint

mondja az

ellene emelt

romlottságának rajza

vádak egyike

lett

volna

mintha a felsbb körök

s

czélja.

a Budapesti Híradó névtelen bírálata formulázta

Különösen

fvádat

ezt a

1845 június 8-ikán

a

három els füzetrl, mely

tagadhatatlanul a közvélemény egy tekintélyes részét fejezte

E szerint a parasztosztályt Eötvös V^iola,

vesztleg» eszményítette.

«földet

a neje és Liptákné lehetetlen jellemek a

azok Macskaházy köttetése

kissé

s az alispánné

ers

föltevés.

szerznk, a költt

és értelmes

is,

ki.

magok körében

;

kiknek rablókkal való össze-

«Sajnálni kell tehát,

hog}' lelkes

pártembernek alávetve,

politikai

a férdeket a társaság alsó rétegeinek juttatja, martyri koronával

tüntetve

fel s

a

tr

másfell a kiválóbb ság, rosszaság,

állás

emberei a nevetségesnek, minden

st bnnek

g3'arlo-

képviselivé tétetnek.

Eötvös erre maga nyilatkozott június

12-ikén s méltán rótta

sokat okoskoJom m., 190. I. liemmi sem világosabb tehát, hogy a

Herecz,

i'ek'ttc stl).

midn

erény glóriájában minden aljasságot,

.

.

.

regény nem mint teljesen kész míi került nyomtatás alá, hanem részben a nj'omtatás folyama írják,

hogy

készült

Herecz tollÍKi

alatt

cl

K.

készült.

1845

vele is,

is

szeptember 2i-dikc tájt teljesen. Ezt megersíti

a kinek,

mondta. Már

Magyar

Egykorú lapok

mint

öltözés,

Tört. F.lctr. 1903.

titkárjának.

mosdás

alatt

diktált,

irja

még

inkább

pilienö

idejében, mig az ablakpárkányon ülve varozott.

Ha egy-egy mély

reflexió

szi-

vagy

költi hasonlat került ajkaira, hangja ünnepivé vált s mig

emelé, Így

ír

szemei Berecz,

Violában

szép ki

Czilra

Magyarország

tejét

lelkesedéstl

s a

azt

Jancsi

is

büszkén

mondja, alakját

Nagyvilág,

föl-

ragyogtak,

hogy

rajzolta.

1872. 6. sz.

18

FERENCZI ZOLTÁN

138

meg

az

»aljas«

melyet

szót,

Híradó,

a

hibás

talán

nyelv-

használattal, világosan a népre alkalmazott. Elveit ismerve pedig

nem csodálkozunk, ha büszkén

vallja

magát

pártembernek, hozzátévén, hogy munkáját

meggyzdés szerint bven megjutalmazva

«ha általa azon szám.os visszaéléseknek, melyek honfitársai

látja,

legnagyobb

részét

megszüntetéséhez

terhelik,

mvészi dicsség, melyért

nincsen

járult,

az ez iránt nyert

hog}'

s

meggyz-

dést becserélné)). Ugyanitt a rejtett czélzatokra vonatkozó bírálói

megjeg3^zésre a

következ fontos nyilatkozatot

teszi

«Honi

:

álla-

potainknak képét akartam adni, figyelmessé akartam tenni közön-

ségünket azon számos erkölcsi alatt

hogy czélomat

választék, mert azt hivém,

érhetem

nagy

Feladatom szükségessé

el.

mondjak

részint oly tényeket

más törvényhatóságában

valami

hogy

sem

müvem nem lerontására

Ha

1

A

emlékeztethetne,

szándékomban,

volt

s hog}-

vÍ3szaélések

s

így elttünk állanak a kor nézeteinek fbbjei," mi

Híradó nem hagyta magát 5.

s juliiis

füzet alkalmából

:

nek és jóságnak példánya volna.

L.

még

217. sz. u. ott, stb. vita

1847-ben a Szépirodalmi alkalmából.

E

e

mü

körül

Szemle elkésett

bírálat

els

közle-

hogy a Hitel

az,

menyét, meh- a mü Iáról szól, Pulszky a

mü

vöst.

irta.

A

E

politikai cs

költi olda-

a másodikat, mely

nagyon bántotta Eöt1. Pulszky Nemzeti Mu-

által írt részt

132.

1.

a

zeumban. Szépirodalmi Szemle.

828.

fleg

óta helyzetün-

F.,

bírálat

Pulszky

kézirati naplója xi.,

sz.

is

n3^elvéröl szól, Erdélyi János, a szcr-

kesztö

röl.

Utóbb megújult a

bírálata

él egyedekre

leírásában

Íratott ».'

Eötvösrl és társairól ezt írja maga DessewfTy Emil A gazdagot és magasb állásút a bnök mlnden nemeiben fetrengönek festik; ellenben a szegényt és alsóbb rendt úgy állítják oda, mintha egj'töl egyig mind az erény-

2

mint önmagam, de

egyes emberek, hanem egyes eszmék

kettt kívánunk kiemelni. Egyik

8-ikán az

ismeri,

valóságát olva-

egyes megJiatározott személyeket

ezáltal

sem megróni nem

dicsíteni,

melyek hazánk egy vagy

el,

egyes körülmén3^ek

az

mi talán egyes

találtatik,

kinyilatkoztatom,

hogy regényemben

történtek s melyeknek

akár

költi formát

s

módon könnyebben

ily

tévé,

sóimnak nagy része talán szintúgy ha akár személyeim,

melyek

anyagi szenvedésekre,

s

hazánknak szegényebb osztályai görnyednek,

1847. 3

— 4.

L. u. o. Mit tartunk az irányköltészet-

A

válaszokat

sz.

1.

(január)

Életképek 1847.

i.,

P. Hírlap

és

812.,

814.,

Bélteky Kázmértól

741.

1.

BARO EÖTVÖS JOZSEK ket is

ily

sötéten

mü nem

feltáró

hajtani kivánnók, fel;

ö

az

is

Eötvös

is

mint

pártjára

tartottak

fölfedte

u. n.

a

régi

állapotok

elnyomott

az

befogadása az alkotmányba mel}'

állította azt az ellentétet,

szabadelv szavai

hogy soha azok a

azt,

0I3'

század közepén már sürge-

új

és tettei közt volt;

meggyzdésbl buzognak

mellett

fentartása

nem

eltt

saját lelkiismeretök

fogják igazolhatni magokat, kik akármily

önzésbl

lépett

akart hatni az átalakulás azon

is

hogy az

színezetbe

abban a korban számos

közül

osztályok

elénk a nem-nemesek

és satyrikus

bemutatta

e hasonlatot túl-

eszmék kezdeményezje

új

küzd

a

;

regényalakban

állva,

lépett

hogy

nélkül,

czélzatában

keresztül helyesnek hittek és változ-

halaszthatatlan szükségére,

tleg

s azzal

eszmék forradalmába elegyedett; megtámadott

valamit, a mit századokon

hatatlannak

meg

jelent

A

számos rokonvonást mutat.

I39

vagy ezek

s

következményeivel számot nem vetve elöhaladásunkat gátolják be akarta bizonyítani, hogy azok, a kiket túlzó philantropia vádjával illetnek,

mert például a büntetések módjában a modern

intéz-

ményeknek hódolnak, nemcsak emberszeretk, hanem messzebb látó politikusok és bölcsebb hazafiak is is

akarta, mit

Széchenyi, hogy

detett politikai és

olyan körökben

meggyzdést

A

is,

hová csakis

e formája által a hir-

ily

alakban

s elterjedjenek

tudnak behatni és

e

egyébként ebbl következik, regény,

folyó visszaélések rajza

sadalmi korkérdéseket

közelebb

müvének

emberszeret eszmék bejussanak

másik, a mi

czélját,

végre kétségtelenül azt

ébreszteni.

iránym, több

el

;

hogy, vitte az

s

;

mint

mert

csupán

felöleli

a

az,

hogy mint

megyei szervezetbl

az összes politikai és tár-

mint éppen irányregény, fleg abban érte

már mint

a kortársak

megjegyezték,

irodalmat az élethez és az

új

ez

eszméket a

által

leg-

tágabb értelemben vett közönség kezeügyébe adta. Valóban a

regény hatása nemcsak teljesen megfelelt a költ várakozásának,

hanem meg

is

haladta. Valami egészen

olyszer

volt ez, mint a

hogy nagyobb

Hitele,

noha Henszlmann 1846-ban

kellett

volna tennie és Jósikát inkább olvassák, mert irodalmunk

azt

írja,

hatást

18*

;

KERENCZl ZOLTÁN

140

franczia hatás alatt

sebb hölgytl,

Még

áll.

koromban hallottam egy id-

fiatal

éppen a regény megjelenése idején volt fölserdült

ki

hajadon, hogy miként jártak a

mü egyes füzetei

kézrl-kézre egy-egy

faluban, hol a középnemesi családok akkor sokkal

ma

mint

és

elfogyott

olvasták,

éjjel

midn

hogy egy alkalommal, a

srbben

laktak

eg^ik füzetét nvérével

Ekkor

gyertyájok.

magukon, hogy egyikök folyton rakta

segítettek

úgy

tzre

a pozdorját a

s

a

másik ennek lobogó fényénél fenhangon olvasta, míg elvégezték.

De Eötvös

idézett nyilatkozatából

egyenesen a megye

nem

ez

is

a század

s

már

Ezt

tnik

is

ellen s a czentralisaczio

ki a

regén3^bl sem.

részletesen

Ö

volt

kifejtettem

munkámban, melyet azóta általánosan

írta

mvét

érdekében e

s

általában a visszaélések

elmaradt intézmények

szellemétl

nem

világos, hog3^

ellen

Eötvösrl

írt

elfogadtak.

szólalt

egy

Ig}^

tel.

ifjúkori

hogy csak

néhányat említsünk: a zsidók emancipatiójának szükségét különösen az üveges zsidó rajzában

magyarázza,

helyzetébl

hogyan benne

a jónak

ébredjen

rajz,

tudatára

fel,

kinek gonoszságát

érzéketlenségbl;

mert

társadalomban,

mel^'

oly

a börtönrendszerrl

;

írt

nyomor

leírásának

megható visszhangja

mint Garacs községének földnépérl szól

(ii.-

90—95), meU'

boldognak csak a temetben érezheti magát; a költészet szóló elveit

nemcsak belesztte

benne külön a

kis

czéljáról

a regény egész menetébe,

értekezést szentel neki;

megyékben a szabadságok

hanem

az egyéni szabadság,

e legfbbjének elnyomását, a tömeg-

zsarnokság

s a

a

egyenlség szükségérl

politikai

mveivel

melyet Taksony-megye börtöneirl ad a

kötetben; az irlandi

az, a

gonosz

i.

emberi érzést

kioltja az

függ össze az a III.

t.

tünteti

választási visszaélések bemutatásával tünteti föl

szóló

elvei

pedig annyira

benne vannak a regényben, hogy tulajdonképen az egész cselekVén}'^

ennek szükségérl tanúskodik

s

mintegy ezért van alkotva

ebben az irán3'ban, mert mindkét fcselekvénybe, és

Tengelyiébe ezt

teszi

felvl

rendszerünknek pedig legfbb szerint

ki

vele megalkuszik,

;

i.

magának egész akkori

bírálata

már

t.

az,

Violáéba politikai

hogy Eötvös

rajza

romlott vagy legalább a rom-

1

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF lottság elnézöje, eszköze s a

nem

ki

dent elmondani

meg,

alkuszik

nem Noha semmi sem lehet kevésbbé

a fennálló, éppen

I4I

szükségkép

erkölcsös világrend áldozata lesz.

akarni,

mi gondolatunk

a

mrl

czélunk, mint e

mert

akadt,

róla

min-

Eötvös épen oly gazdag gondolatokban, mint a mennyit ébreszteni bir,

A

hogy

azonban két észrevételt még tennünk karthaiisi olvasói annyit

emlegették

annyit

és

Egyik

kell.

a

valami,

nyében épen a törekedett

hogy Eötvös ebben

cselekvény

s

st már ebben

;

a kettsségét, mely ezt ép

úgy

regé-

nagy gazdagságára

cselekvénynek némileg azt

a

látjuk

következ

és

történtek

a

cse-

mben

lekvény szegénységét, annyit és annyit mondták, hogy a alig történik

az,

mint következ regé-

jellemzi,

nyét' Mert noha Tengelyi a regény hse, mondhatnók passiv

hse, Viola

nagyobb helyet

talán

költileg lényegesebbet

s

a

költi szerkezet abban

e két cselekvényt össze-vissza keresztezi latba hozza, a mit

mindenesetre

foglal el benne,

sokszoros kapcso-

és

nemcsak a legnagyobb gonddal

épen ezért Viola tragikus

okát

halálának

a mint

áll,

is

hanem

tesz,

Tengelyi sorsából

következteti.

A

másik megjegyzésünk

az,

A

hogy míg

magánbeszéde, addig e regénye fordulatot

jelez

karthausi a

k(")lt

A

költ

ebben

egyik regényében sem engedi többé a monológ e

is.

túltengését.

Viszont ha a hosszas természetleírásoknak soha sem volt barátja az érzelmek

s az elmélkedést,

1

A

cselek\^ény

helyt

építve,

ers

e

gazdagsága, mely

van

drámaisággal

hatást

löl-

sen

Szigeti Józsefet, hogy népszinm dalokkal 5 íelv. Falu jegyzje ez. regénye

sz.)

csábította

Viola ilCred.

a

mely a Walter Scottistáknál akkora túltengésre

descriptiónál,

t(>bli

mindig többre tartotta

rajzát

és

ir

tett

s

többször

adták.

Részlete-

róla a Pesti Napló. (1851.352 — 353.

Utóbb 1872.

átdolgozta

teljesen

Szigeti

február

2-ikán

mint

új

m

után irta Szigeti, zentjet szerzetté

most már nagy hatással, szinre. De ezenkivl Farkas Lajos nev jeles

Ignáoz.) ez.

iljú

lyet

\iola czimmel, darabot

H. F.ötvös j.

Bognár népszínmvét irja belle, meelször 1851. április 12-ikcn adtak

PeVteh ítí^'hosszadálmassága miatt kevés ;

hatással. líártha

SKúnto-s

Csiipáa Szentpéteri (Nyúzó) és (Peti)

mentették

növiílitcs

után

meg

az

estét.

azíjnban

nagy

került,

színész

Kolozsvárt 1851-ben, szintén

adták október

25.

Nyomtatásban nera

írt a regénybi s november 13-ikán. jelent meg s ma már

és

kéziratban sincs meg. Ferenczi vári- színésziét

és szính.

-tört.

:

A

410.

kclozsI.-

FERENCZI ZOLTÁN

I42

gyakran fölösleges laptöltelékké

vezetett s

nagyobb kedvvel Bizonyos

felé.

fordult a párbeszédek s

elszeretettel

ebben a vitatkozások

szembe

állít

Eötvös annál

fajult;

ellentétes

felfogású

személyeket, a kik homlokegyenest ellenkez nézpontból tekinte-

nek embert, világot

velk

s a

Ebben

és rajtok lezajló eseményeket.

Eötvös nem annyira ellentétes jellemeket, mint ellentétes nézletek

typusait

vitatkoznak

E

elítélettel.

inkább

a

állítja

a

s

legszenvedélyesebb

nem annyira

a

Vándorival,

nézetét

;

pessimista, mint

a

valódi

vagy

sem

czélja

egyik

egyszeren

adja, mint tényt,

ha nála bizonyos általánosságokba merülés miatt az egyéninek

és a mozdulatokig színezett jellemzetességnek hiánya is

vallásos

elfogadtatni,

legtávolabbról

helyeselni

helyességébl magyarázni a másikét s

meggyzdésükbl

saját

Tengelyit szembeállítja

optimista

egyik vagy másik

kik

logikával

midn

mellett,

elkeseredett

világnézletbl

szembe,

legmerevebb

világ-

de

;

min

határozott e

meggyzdések

bekövetkez eseményekre, mi mélyen hatnak Egészben Eötvös

hanem annak van az,

észszel felállított elkábítja

boszút

legmélyebben érez

másik, a mi különösen

hogy sophismák, rendszere

nem

a szív jobb

s

következ regényei-

az okoskodások bármily éles

meg

nyugtatja

a

szivet s

ha

pillanatokra a lelkiismeretet, a belle folyó hazugság

is

áll

A

meg-

a legokosabbnak, a legjózanabbnak,

igaza, a ki

kalauz, mint az ész. ki,

mi történik.

arra,

e vitatkozóinak ellentétes nézeteibl arra a

gyzdésre jutunk, hogy nem

ben tnik

szembeötl

befolyásának rajza a

az ész hideg okoskodásán.

az életet, ki szivével

visszhangot

s teszik

megy

bele

szózatossá

;

Csak az

bírja

meghódítni

csak az érzelem kiáltásai adnak a

földet

:

a

puszta

többi

szó,

hamis hang, semmi.

VIII.

Midn

Eötvös 1846 januárjával a megváltozott

nyok miatt visszavonult a

sem

hitte,

hogy az oly

journalistikától,

tartós lesz

;

hírlapi viszo-

bizonyára ö

pedig úgy

volt.

Az

maga 1846-ik

I

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

évben mindössze nyolcz Agricola

a magtárakról, a

ról,

levelet

hanem

kérdéseirl,

napi politika

I43 s

írt

'

ezekben sem a

a württembergi

bevándorlók-

Budapesti Híradóról, Horvát Istvánról, a

megyei utakról és adómentességrl, a honoratiorokról, iparmkiállításról,

nem

részét

Múzeumról értekezik

a Nemzeti

hanem

Pesten,

is

neje

Ebben

élve.

Ilona,

1846 május 21-ikén,

nev

leánya

1848

jul.

id

Ez

leánya,

alatt foglalkozott

új részletekkel.

született

a

egyik

els gyermeke,

a

össze

legzajosabb

Svábhegyen

Ern

1886 óta Plener

Antallal együtt állítottak

toldva

fia

és 1851 szept. lO-én

melyet

Reformvadi],

Csenger}-

Eötvös czikksorozataiból, meg-

E müvének elszava 1846 május

1846 november elején

napján,

neje.

i-én kelt

de noha befejezését már 1846 márczius 19-ikén jelezték csak

töltötte

1847 július 14-ikén követett Jolán

utóbb a forradalom

;

27-én szül. Loránd

nev

Mária

évben

az kit

békésmegyei birtokán

agricoláskodva, a legboldogabb

mezei gazdasággal foglalkozva, családi életet

év nagyobb

az

s

volt

Pesten

kapható

a lapok,

azonban a

;

közvéleményben nem okozott oly visszhangot, mint Eötvös várta volna.

Ámde

Eötvöst egész életében

ragaszkodás jellemezte tével újra tollat

fogott

súlyával résztvett

eszméihez való szívós

az

országgylés közeled-

s így 1847-ben, az

elvei

terjesztésére

és

mködése

Pestmeg3'e ülésein s a kidolgozandó

egész követi

utasításokban.

E visszavonulása alatt tette nagyszabású ország iji4-beii czímü regényéhez márcziusában olvasni

lehetett, hog}^

tanulmányait Magyar-

A

is.

lapokban már 1846

mihelyt a Reformot befejezi,

hozzáfog e «nagyobbszer» regén3^éhez; tehát elkészültét, alább

is

nagy részében, szintén

1846-ra

már kapható

meg

jelent

midn I

volt

(2 kötet) s a

önállón

656.,

belle az els

680.,

is

iii.

megjelent.

füzet,

Úgy

tehetjük.

hogy 1847 februárjában már kevés kivétellel készen párhuzamosan jelent meg a Kemény Gyit/ai Páljával az

;

július 25-ikén

év végéig hat füzet

Deák Ferencznek 797. sz.

látszik,

volt; némileg

kötet 1848 január 2-ikára

684., 695., 703., 713., 738.,

leg-

lett teljes,

ajánlva.

FERKNCZI ZOLTÁN

144

Eötvös e regénye

ebben különbözik a legtöbb féle

pórlázadást

hanem

értelemben

történeti, szoros

veszi

ú. n.

történeti regénytl.

még

tárgyul,

fö cselekvényül,

véve az

O

pedig nemcsak

;

és

a Dózsa-

hátteri,

melybe egy másik, már egészen

saját

MAGYARORSZÁG REGÉNY IRTA

B.

EÖTVÖS JÓZSEF.

ELS

KftTET.

PEST. HARTLEBEN

K.

ADOLF TULAJDONA. 1947.

30. A.

maga

által

"MAGYARORSZÁG I5I4-nEN»

kigondolt

cselekvényt

nemessé avatásával kezddik a vesz Ulászló és udvara, a

Bornemisza,

a

király

EI.SO

fbb

fiának

KIADÁSÁNAK CZIMLAPJA.

sz

regén}',

bele.

Dózsa ünnepélyes

miközben Eötvös alkalmat

szereplök. Bakács, Perényi nádor,

nevelje,

Telegdi

kincstartó

stb.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF bemutatására, Buda

Ambrussal

Száleresi

Dózsával,

eltt az

és

elkel

polgárság rajzára

a

és leányával, Klárival,

magában

kit

I45

Budára jön

Ide

éppen ekkor Ártándi Tamás, kiváló bihari nemes, s történik,

hogy a Rákoson áthaladtokban Pál

menti a keresztesektl Száleresit és leányát

de hiú

szerelemre gyúl a szép,

délyes

s

fel

fiával, Pállal,

meg-

véletlenül

utóbbi szenve-

dicsvágyó

s

id

a kinek szintén hizeleg e kaland s ez

magával

kivált

nemessé avattatása

a királyi palotában

durván megsértenek.

iíjak

megismerkedünk

;

meg

iránt,

ifjú

óta többször fölkeresi

Klárit.

Tamás Telegdihez

Ártándi

kinek

száll,

az apák Pálnak szánták. Pál Fruzinának

hogy megnyugtassa

és

kivan tle egyebet, szerelmét.

tanácsban,

Klárit,

idnkint

is

t

meg

udvarol, is

is

kéri,

fölkeresi, ki

nem

hogy neje úgy sem

tudván,

Fruzinát,

leányát,

csupán

lehet,

E közben végbemegy Bakács gyzelme a királyi hogy Dózsa kapja meg a kihirdetett keresztes had-

menet fvezérséget, melyet Telegdi Ártándi Tamásnak szánt Ártándi Pál pedig egy alkalommal Klárival töltvén az estvét,

módja akadt

f

had

véletlenül kihallgatni a keresztes

vezetinek

tanácskozását, melyben elhatározzák a török helyett a nemesség

megtámadását.

a

E

Bornemiszához, vele a nádorhoz megy,

hírrel

fontos levelekkel Biharba küldi s ez által a sors kezébe adja

ki

dicsség

Ekkor ö levélben megírja Fruzinának, hogy

kulcsát.

kerti lakjokból a

fenyeget veszély miatt költözzenek a várba;

egyszersmind egy másik levélben örökre búcsút vesz Kláritól, kinek megnyugtatására azt

érdekbl Fruzinát

A

kell

hogy csak

öt szereti

életét, ifjú

házába

fia,

fogadott,

azonban mélyen

helyzetébl, de

kit

nevelt

Telegdivel,

lyes szerelemre gyúl Fruzina iránt

Magj'ar Tört. Életr. 1903.

s

papi

érzi helyzete súlyát

ez Ártándi Pál jegyese lett;

de családi

így

s

a

még Orbán,

mert apja érte áldozta

Telegdi,

úrnak

nem egyenl

;

vennie.

regény eddigi fszemélyei közé sorakozik

Telegdi jobbágyának

Az

írja,

nül

;

pályára

szánt.

kiragadtatott pór

nem nemes. Szenvedé-

kétségbeesve tisztelet,

a

látja,

hála,

hogy

a tartóz19

FERENCZI ZOLTÁN

146

kodás és szerelmi szenvedély hallgatni kényszerített kínja dúlja fel

O

életét.

egyenlség martyrja. Lrincz

az

tesek szellemi vezére, egy másik fszemély,

szabadító rajongónak rajzol,

t;

felkeresi

barát, a keresz-

költ

a

kit

de hiába

népfel-

hogy

hívja,

csatlakozzék üg3^ökhöz. hü marad urához és családjához. Ennek

csakhamar nagy szüksége feltörvén

Fruzinához át

levelét

írt

Fruzinának

szenvedélyes Klári ugyanis

Artándinak

elolvasván

és

A

lesz rá.

nemcsak

hozzá,

hanem

nem

adhatja

elcsukja Pál szolgáját s ez

is,

a rábízott levelet. Klári

ezalatt

megtámadtatja a

keresztesekkel Telegdi nyári lakát, hogy Fruzinát Pálról lemon-

dásra bírja; de ezek feldühödve, többre ragadtatnak, mint Klári számította

:

a lakot kirabolják s Fruzinát és nénjét,

egy kitnen haláltól;

rajzolt

fecseg vén

pedig apja

Klárit

Bebek

Katalint,

Orbán menti meg

leányt,

a

megátkozza és elzi. Klári ekkor maradván, nem

Andrással, Száleresi hü legényével

vissza

tér

megtudván Pál huszárjától

és

öreg

cselédétl Klári tettének valódi okait, leán3^ának szívében

meg-

apjához

bocsát

s

pedig

Száleresi

;

most már, mitl eddig vonakodott, végelszánással

keresztesek közé

áll,

mint a pesti had vezére

a

s tüzön-vizen követi

Dózsát.

Másnap rendeletet. tet,

és

a kereszteseknek kihirdetik a hadat feloszlató királyi

A

mel}^ az

szerz nagyszer képben egész

Lrincz beszédei

ingadozása hol

a

tömeg megoszlása hez

s az

rajzolja

A

regényben legszebb. valódi

királ3'i

remekmüvek

szó,

hol

Lrincz

dominikánus prior a

s

a jelene-

ezt

tömeg

fol3'tonos

intései felé,

végre a

a prior felhívására a kétfelé felállított kereszt-

elpártolok

keresztjének

Vilrbáld

egymásután háromszori arczra bukása, ez

csele

által

következtében

Lrincz gyzelme,

az egyházi átok kihirdetése, ennek lesújtó hatása a keresztesekre,

végül Lrincz bátorító

beszéde

:

s

a

bels

ellenség, az urak ellen lázító

mindez a legnagyobbszer jelenetek

regényben vagy történelmi ha nem történt

is

így.

mben

egészen

eg^-ike,

melyek

olvashatók. Erre a jelenetre,

talál

az ismert

költészet néha igazabb, mint a történelem.

mondás, hogy a

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

Míg ezek s

a Telegdi feldúlt lakában

Klári

történtek,

I47

Fruzinát lemondásra

kényszerítse.

maradt

vált,

hogy

Orbán megjelenése a

kerti

Pál szerelmébe vetett hitében valódi rögeszméjévé

lakban, ki egy titkos fülkébl néhány emléket vitt

a hölgyek

el,

rejtekére vezeti. Tanuja ezek és Orbán tovább menekülésének,

elhatározza,

hogy követi ket

gár czigányvajdához kerülnek

onnan Csanád

s

megadja magát menedéklevél

;

de serge

ket

s ez

onnan

táborral pusz-

alá vonul, Száleresi Pest mellett

után fogságba kerül

szétverése

meg

csak Bornemisza menti

daczára,

de az uta-

;

a Csepel szigetére,

Dózsa a keresztes

Ezalatt

vezeti.

felé

Szeged

títva

Földvárnál utóiéri

Bakács szabójával találkoznak, Pol-

zók, kik közben OUósival,

Csanád

s

s

a

halálra

a

itéltetéstöl.

Fruzina és társai

meg Csanádra

követ napon érkeznek város lángjai mellett mennek át a

csanádi csatát

a

s a felgyújtott

Maroson. Most Erdély

igyekeznének

felé

meg Temesvár közeléKlári meg nyomuk-

sége miatt egy vadászházban vonulnak

ben

s

ott töltik az ezt

követ

de Fruzina kimerült-

;

két hónapot

;

ban haladva, Dózsa táborába ér Temesvár

alá.

végre megérkezett seregével Zápolya

de a

garcha Báthori István

mely

a vár fölmentésére sietne.

Drágfi János

Perényi,

szerint

nak bárkit

is.

csak oly

Báthori

és

magasabb

fordítva,

hivatalra

Minthogy ennek

volna

Zápolya ténik,

átadja

Klári

éle

nak

hiszi,

Az

elhatározza,

veszedelmes küldetést

ifjú

1511-iki

szerzdése, juttat-

ellen volt

ezt pedig csak

;

úgy

ha valaki az ostromló seregen

András,

s

válaszát

elhozza.

át

Tör-

Zápolya kezébe kerül

s

ettl megtudja Klári

most, minthogy Fruzinát úg3'is holt-

hogy s a

vesz-

Báthorin most segíteni,

kijelenti

Báthorinak

kísérje,

ol}^-

E gylölet oka

Zápolya nádorsága

Artándi Pál, kivel most újra találkozunk, szerencsétlenséget.

hatalmas

közmegegyezéssel

alatt akart

feltétel

kieszközölni,

levelét

hogy

István

csak

ha e szerzdés felbontását írásban lehetett

;

gylöletbl Temesvár közelében

iránti

hogy

tegel, a nélkül,

is

Ennek közelébe

fölkeresi

Klárit

;

magára

vállalja a

szabadon bocsátott Andrással Kláriig'

FERENCZI ZOLTÁN

148

hoz vezetteti magát,

maga

ittasságában

mi

szát,

közé emeli,

viszi el a levelet

önz

által

hiú

és

azonban

ki

mint Pál elre kiszámította, szerelmi

a

ki,

Báthorihoz s hozza

ket

tartja

míg egy heves pillanatában

nyomán

Lrincz minden

áll

történik,

mi

által

így következik elesik,

el

a

a keresz-

s

az

esküv meg

nagy csata és Dózsáék legyzetése. Orbán által,

hogy utolsó perczében

Orbán pedig megnyeri

élete díját,

hogy

Bornemisza levélben hívja

Száleresit

le.

fel

Temes-

Pált megmentésére.

Pál ingadozik; de megjelen Klári, ki végre belátja kedvese

rajta

azonban Pál az apja megmentése árában

s Száleresi

kegyelmet kap, de számzetésbe

a szereplk mind Budára sietnek

ezt visszakeríti kell

tle

mennie. Most

fnemesség meghozza

a

fel;

önz

ugyan

ürességét. Egykori levelével kezében boszút állhatna ;

foly-

volt.

Most az események gyorsan peregnek

lelki

Pált

Tragikuma a társadalmi egyenltlenség-

ben fogant nagy szerelme

;

is

ö

Fruzina becsülését teljesen elveszti.

tatásától fölmentetett.

várra viszik

Katalint

ajánlkozik

férjéül

de megmenti Fruzinát az

figyelmezteti rá;

Az

daczára.

egy vad jelenetben Orbán Fruzinát csak

s

úgy mentheti meg, hogy is

t és

két-

megfosztva önér-

s

lebeszélése

Klári fölfedezi Fruzina rejtekét,

tes táborba viszik

csak ezért

majd Fruzina figyelmeztetésére

ségbeesve távozik, a keresztesek kezébe jut zetétl, közéjök

s

kisza-

Fruzina vigasztalni akarván a megsértett

rejtekben.

ez bevallja szerelmét;

ifjút,

Bebek Katalin addig

lett.

hogy Orbán szerelmes Fruzinába

lasztja száján,

daliái

megcsalja.

is

Ezalatt Fruzináék helyzete válságos

zúgolódott, vádolta Orbánt,

ország legels

kedvesét az

másodszor

öt

el vála-

a jobbágyokra rettent törvényeit; Pál eljegyzi Fruzinát; Klári apjával

számzetésbe megy

szakával, melyet az

meg ki

Pál örömét.

az

isteni

A

és csak

egy

ünnepl ház ablaka

alatt

énekel

el,

zavarja

bujdosók Lrinczczel találkoznak útjokban,

igazságban

vetett

magas

maga tetteirl és czéljairól prófétai ö nem járt ugyan a helyes úton, mert

saját

dal utolsó búcsú-vers-

hittel

vigasztalva

tudattal jelenti

ki,

az igazság diadalát

ket.

hogy

nem

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

vad erszak fogja

s

de azért a magas czél

;

ha századok múlva

is,

a nép el

mására teremte az embert mely

ember

fölött az

maradjon.))

nép szabad nem

kivívni s a

sötétség veszi körül

.

.

fog jutni

t.

hozzá.

«Isten kép-

sem t, sem

végszavai;

férfiú

jobbágyok

a

i.

sem

hazában.

látta a

felszabadítása, a politikai és tör-

vény eltti egyenlség, melyek érdekében Eötvös e

regényét

annyira köztudomású és világos, hogy ezt említhetjük egész

írta,

röviden

Pontosabb

is.

iránymünek

látszik

;

sehol, talán Lörincz

az,

hogy müve e korára

saját

jobbágyok helyzetét

sem

mellett legkevésbbé

egyenes czélzás nincs benne

néhány megjegyzését Orbánnal való máso-

dik párbeszédében s utolsó

szavait

Dózsa

kivéve.

lázadás

rajzolja a

az okokat, melyek

teti

lelki

miként legyen, hogy a világból,

.,

Ezek a rendkívüli

a czél,

míg

lehet,

nem reménytelen

uralkodik, az isteni igazság örökre kizárva

Száleresit és leányát többé senki

Az

I4Q

De

'

idejében,

és társai e

mint a

a

az,

mint feltün-

a

borzalmas lépését ha

nem mentik is, de megmagyarázzák; ha olvassuk az anyagi nyomor leírását, mely az erkölcsi nyomornak s elaljasodásnak mindig legfbb oka volt; ha azokat az izgatásra szánt elbeszémelyekkel az öreg pór Telegdi laka

léseket megfigyeljük,

dúlásánál s a vén parasztasszon}^

boszúra

tüzeli

vagy olvassuk

;

a

fel-

Fruzina elfogatásakor társait pórlázadás

mindennél szomo-

rúbb következményeit, az évszázados gylölet mélyen a kebelben

szunnyadó parazsát a

föld

dennél világosabb, hogy

hazánkat hatni

s

a

múlt

a jelenre.

O

népében az urak

egy

Eötvös

nagyszer világosan

és

a

az országgylés

történethez.

küszöbén,

A

:

akkor minféltette

gyászos tanulságaival akart

jobbágyosztály

érdeket és részvétet, hanem félelmet lordul e véres

új

ellen

pórlázadástól

is

iránt

akart gerjeszteni

reform embere szólal

melynek az imént

nemcsak ;

s azért

meg

történt

itt

is

galicziai

lázadás hatása alatt a jobbágyviszonyok rendezése volt az ellen-

zék

által

'

]..

kitzött legels feladata.

kíilönüscn c lu-lyit

:

A/ idk inegváilo/tak"

stb.

ui.

1:27.

1.

1847-iki kiadásiján.

FERENCZI ZOLTÁN

150

meggyzdéssel Midn mvét írta, még

fbb

nála

Ily

fordult, régi

történetben

a

ö

pórlázadást;

a

s

regénynél.

a

kevéssé találhatta

igen

pontosan feldolgozva Dózsát

adatokhoz

történelem

a

krónikásokhoz, leírásokhoz

tehát eredeti

kor egész

s a

nem módosított, hanem hü rajzát kívánta adni; mert czélja a meggyzés lévén, nem akarhatta, hogy a valótlanságok fölsorolásával gyengíttessék müve hatása. Ezért elszavában a mvészi és erkölcsi hatáson kívül a történelmi szellemének

nem

képzeleti,

regény különös kötelességévé mi okvetetlenül szükségessé

kútfkbl tüntetését.

melyet, s

nem

teszi a történelem

népszersítését,

kor alapos, ha

teszi a

lehet,

egykorú

való tanulmányozását s ez által a történeti igazság

«A

— mond

történetek ismerete szövétnek,

Eötvös

hogy biztosan haladjon, minden nemzetnek követni lehet a

költnek

feladata eltakarni

világot,

—

kell,

melyet ez

vagy közzé vegyített idegen

jelen viszonyainkra terjeszthetne,

anyagokkal meghamisítani a

a

fel-

mel^^bl talán keser, de

forrást,

mindig üdvös tanulságot meríthetünk.

A

hír,

melyet történeti

személyiségek maguknak kivíttak, a tulajdon legszentebb nemét képezi; s a dicsség vagy gyalázat,

mely a hajdankorból ránk

maradt egyes neveket környez, egy nemzet jutalma vagy büntetése

ha a költ az utókor

;

elsegíteni annak kiigazítását

megbocsáthatlan

dítnie,

E

Ítéletét

hibásnak

hogy ez a

nyes történeti összeelegyített

történelmiek,

bírálata,

mindenféle képzeleti a

hsök

csak hozzá

s

és

találmányokkal,

cselekvény,

vannak

állítva.

Eötvös egészen

korszak lényegébe

;

regényének minden színtér

magát

fbb

közepébe helyezi

;

a

és-

n.

regé-

akasztva

s

melyben

majdnem sohasem valamely

korhoz,

díszletei

közé

belemarkol a történelembe,

kort

alakja

ú.

mely száraz leírásokat

melynek a személyek csak külsségeit hordják és

vannak

elfer-

majdnem szemmel

Walter Scottismus, az

Jósika-féle

modor egyenes

a mi regény, tehát

törekedjék

vétek)).

sorokból világosak Eötvös nézetei

látható,

tartja,

de az igazságot öntudattal

;

kívánja

történelmi,

felébreszteni.

a

Ezért

ket egyenesen

a

az események színezésében, a kor

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF szellemének és irányának rajzában, jellemének

tekben való tok

hség,

teljes

rt

hagyott

által

egyes személyek bels

az

a mi elérhetetlen,

épen a képzeletnek

képest a rémest csi és filozófiai

rint vele,

az életet,

színt,

drámai

a

el,

is

;

nem

de

a

egyesítése.

teszi a

beleviszi

is

képzelödést, a rajz plaszti-

st

mozgalmasságot,

elevenséget,

hanem

mint a romantiku-

Ezekkel egyben megegyezik ugyan, hogy ö

a történelembe a káját,

az ada-

kell kitöltenie;

Eötvös tehát lényegében megfordítva járt tették.

a részle-

st bennök

mvészeti igazság

az egészen elömlö történelmi és

sok

nem

rugóinak fölfejtésében czélja

s tetteik

I5I

.

czéljához

történelmet önkényes erköl-

eszmék hordozójává

s

hogy jobban hozzáidomítsa

nem

bánik

tetszése sze-

a fölvett eszméhez

a morált és eszmét magából a történetbl

hanem

ennek magas

ki,

fejti

;

szempontból való felfogása és tiszteletben tartása mellett; úgy,

hogy

magasabb fontosságra

a történelem e felfogásban

tségre

jutva, az erkölcsi

és észrevehet,

eszme tükrévé

hogy Eötvös

és jelen-

Ez mind igaz

válik.

a történelmi tanulságok és esz-

itt

mék népszersítésére éppen úgy

használja a regényformát, mint

a korszer reform és emberies eszmék terjesztésénél a regényalakot használta

A

falit

jegyzjében, a melylyel ez a

m

épen

úgy párhuzamba állítható, mint a késbb írt A nvérek, A karthaiisiva]. Egy komoly értekezés, mélyreható történeti búvárlat eredményét volt,

hogy

talán a

közönség nem olvasta volna

regényt elolvassa.

a

népszersítésének gondolatát érteni és

hogy

nem el,

Természetesen

ekképen

úgy, a mint a szavak

azt a czélt

ban érné

is

az világos

;

de

még

mvészeti

lenni.

melyeken okvetetlen

Ezt tette

gyakorlata jobb,

legfbb

Eötvös maga

is

mint elmélete.

történelmi

írt

e

a

történelem

szempontból

kell

történelem sokkal job-

világosabb,

midn

hogy

Eötvös

és erkölcsi feladatokat sürget,

amazzal összeférhetetlen gondolatot látokat rak,

s

de bizonyos

;

egyenesen ajánlják; mert

népszer modorban

a történelmi regénytl

el

fejez ki s a

át kell törnie, s ezért

költre oly korha

mvész

akar

mondjuk, hogy mvészi

Hiszen vegyük

alak jellemzését, a Dózsáét

pl.

csak a két

és

Lrinczét

;

FERENCZI ZOLTÁN

152

amannak

meg

emennek csak futólagos

részletesebb,

kutatásaiban s az adatokban

rajzát

lelhette

mégis mily mvészi ervel s

;

a képzelödés mily alakításával tette amazt a kor anyagi, emezt

szellemi képviseljévé, emelve

mindkettt

majdnem

pontjáig s az utóbbit

mvészi eszme szem-

a

nagy gondolatai és nagy

saját

eszménye szimbólumává magasítva. megjelenésével egyidben

Érdekes, hogy e regény

Hírlap

egy

ellen,

i.,

t.

kevés

hogy

de divatos

valló,

A

történeti

regényrl

ez. a.

Pestr

magyarázata

költnek nincs tanultságra szüksége:

a

Szemle

irodalnii

ismeretre

a

a Sz*^p-

külön értekezést

írt,

melyben nemcsak hangsúlyozza a történelem lényeges részeihez való ragaszkodást;

nem

meg

fosztja

is

nemcsak nem

hanem

hogy ez

kiemeli,

költt szabadságától.

a

gátolja,

st

segíti

a

a

költ híven idegen kor szellemét ?

s

csak kisebb-nagyobb fok

nem

dásaiban áll s

mveit

mve

Itt

lg}'

festheti-e

a tökéletesség lehetetlen

De

ez okosko-

kísérjük tovább a Szemlét, minthog}^ tárgyunktól

hogy

Els sorban e

költt szabadságában.

csak azt jegyezzük meg, hogy Jósika és Walter Scott

regényeknek

megígéri,

történelmi kutatás

elérésérl lehet szó.

sem

saját szempontjából

ténelmi

A

és tisztelet

Eötvös elszavát. Más kérdés, hogy

teljesen helyesli

távol

hség

a

oly

ír;

;

Eötvös és

tartja s

nem

Kemény

is

tarthatja tör-

újabb törekvéseirl

de az elmaradt.

mindenesetre

a kort kell

okolnunk, hog}^ Eötvös

kevés irodalmi visszhangot

keltett.

A

megnyílt

országgylés, az európai mozgalmak más irányban foglalkoztatták az elméket. Aztán, ha a politikai események érdekesek voltak, a

magyar nem sokat tördött akkoriban is

panaszkodva

említi

Kemény

a Gyulai

kiválóan

képzett

így a kritika

a költészettel. Wesselényi

egyik levelében,

midn

Pálon dolgozott, hogy nem s

nem

jeles

ügyelt

nem

is.

Sehol és soha

építette

kár-e, hog}^

egy

ily

fej ember regénj^t kénytelen írni? azokra a jelességekre sem, melyek

Eötvös e regényét oly kiválóvá teszik az sében

Zsibón 1846-ban

nem takarékosabb

nagyobb gonddal

a

irodalmi

mködé-

az elmélkedésekkel

cselekvényt;

nem

merült

el

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

mélyebben tanulmányaiba Bakácsot

mester tollára

A

történelemkutató a müvészszel.

semmit nem festése

is

történelem

Dózsa

pl.

és

megegyezik a történelmi kutatás akkori

teljesen

eredményeivel

képzelem megelevenít ereje

hogy az irodalomtörténet

életének

lelki

megfigyelje és

alig

hogyan a történelmet a mvészet számára meghódí-

totta

egy idben, egymástól függetlenül két nagy irónk

ban.

Kemény

és

az Írókra nézve, kik

nem

medd

hatással

:

Eötvös

a vele egyszerre megjelent Gyulai Pál-

E párhuzam, noha magokra

semmi

talál-

összehasonlításra,

azt,

mvében

álla-

És vegyük hozzá mindehhez,

által.

mint

e

és

de mindenütt életteljessé téve a

;

hatna becsesebb anyagot az elmélkedésre a

Bakács

azóta

változtatott

igen adott hozzá. így a többi történelmi jellemek

is

végs

potának

hol kezet fog a

vall,

véve semmit sem

lényegében

jellemén

mint Dózsát, Lörinczet, Ulászlót,

s az, a

valódi

jellemzi,

I53

lehettek,

teljesen

;

de

egymásra

nem

az

a

lélekbúvárra nézve. Eötvös a történelemben egy nagy eszmét es

tanulságot

keres

és

talál

meg; Keményt csak képzelme

s

az emberi indulatok és szenvedélyek lélektana ingerli és köti le

Eötvös elemez, bonczol

magyaráz, fejteget;

Kemény

indokol és

Eötvöst a történelmi kor természete és festése érdekli

;

Keményt a

tanít,

egy pár ember, kiket apró tévedések,

a történelemben

körülmények összejátszása, a végzet kérlelhetetlensége az égbl

De ha mindennek részletes egy vonzó kísérlet csábjaival nem állhatunk

a pokol útjára ragadnak. elterelne

alább

;

annak a rendkívüli tünemény megemlítése

hogy a nemzeti forrongás idszakában miként

áll

és

elé

két

ismertetett

politikai elveit,

ellen leg-

élvezetének,

irodalmunk e minden irán3ai fényes e két

magok nemében tökéletesebbet utóbbi kor sem bírt teremteni.

E

kifejtése

nevezetes

és

rendkívüli

m,

mélyebbet

regényében

melyeknél a

nálunk

fejezte

ki

semmi Eötvös

melyekkel a korra hatni kivánt, sbennök valóban a

költészetet az élet

nagy tanulságává

ban az a pár költemény

is

tette. Elveit

megvilágítja,

ebben az irány-

melyek akkori hangu-

latából fakadtak, s mint ilyenek, kapcsolatban állanak e müveivel. Magyar

Tört. Életr. 1903.

20

FERENCZI ZOLTÁN

154

Közülök a már részletesen ismertetett En tehát

1846-ból,

idbl

azon

A falu jegyzje

midn

való,

szeretném kezdet,

is

már

megjelent és a Dózsa-íéle pórlázadás sötét borzalmainak kutatása

közben egy

sejtett

minek hatása

rémes

Midn

képei bontakoztak

ki

szemei eltt,

szükségét érezte, hog^' a költés czéljáról

alatt lelki

ervel

alkotott elvének teljes zést.

jöv

és lyrai

nyájas

tehát fölverte

meggyzdéssel

adjon

kifeje-

«komoly valónak

világából a

súlyos érczkara», s nehéz korának jajszavát, fajának keservét, a mit ezrek

némán trve szenvedtek,

lelkét, azt a régi bánatot,

juk

—

mi

ég

kínnal töltötte

midn —

mely könnyeket kér;

ez uralkodott egész

lelki életén

melynek szenvedélyes soraiban

akkor

:

nem

lehetetlen rá

Ugyanily gondolatot

fejez ki

Tanács

tzött

czélt

kozva;

és

hangsúlyozza, talán éppen

benne

költeménye

ez.

gyöngéd

Mohács

lyrai kép.

Oh, lettnek

felh

s a

vonat-

a tölgy

így

E

hazafias

a

Panasz

Végrendelet

1847-bl

költeményét

ez.

elé

bíztatja a hazafiakat,

nagyobb árnyat vet, úgy lehet pályájok hasznosabb. jellemzi

maga

által

hogy emelkedjenek minél magasabbra, mert mint hang

írása alatt

A falit jegyzjére

tölgyrl vett képpel

a

mond-

ismerni azokra

mve

1845-bl, melyben röviden szintén a költészet

el

költeményt,

írta e

Magyarország iji^-ben

az érzésekre, melyek eltöltötték.

a

azt,

míg

is,

megint mélyebben pillantatnak be Eötvösnek ekkori, szokatlan izgalmaktól

keser

zaklatott

politikai

lelki

szenvedélyes kitörés található,

mindkettt

Kétségtelenül

életébe.

küzdelmeinek hatása

alatt

írta.

Amabban

ol}'^

mely

mint nála sehol többször,

Vörösmarty vagy Petfi hasonló költeményeire emlékeztet. Lenne inkább felh, vész, tölgy, féreg vagy bármi, volna.

Ez a költemény alapgondolata,

egyik költeményét juttatja politikai

életben

kapott

Eötvös legjellemzbb

csak ember ne

alkotásában Petfi

hogy a

eszünkbe; de kétségtelen,

sebeinek

lyrai

mel}^

—

nyilatkozása.

A

költeményeinek egyike

Végrendelet s

különösen

egyik versszakát:

Márványszobor helyébe,

Ha

fenmarad nevem,

Eszméim gyzedelme Legyen emlékjelem .

.

.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF mint törekvései méltán

idézi.

tisztasága

és

De

a

férfias

ben jellemzn emeli s a szeretni

tudó

összegének kifejezését minden róla író

élete

s

költemény kiváló egyszersége,

melegsége

érz

egészében

által

önmagában

ki

magyar

felett, ki

De jellemz

szeretett.

az

érzés

is jeles,

mely-

a hazafit, a barátot, a költt

embert. Sírján

ejtsenek egy könnyet a barát

könnyet, mert

I55

dalt énekeljenek,

dalt érdemelt,

mert költ,

e költemény azért

is,

mert

eszméi gyzelmét csakugyan megérte. így kapcsolódnak össze

költeményei azokkal az eszmékkel, melyek pályája

más

politikai és irodalmi

kölcsönösen magya-

utjain foglalkoztatták s így ezek

rázzák és felvilágosítják egymást.

IX.

Eötvös a Magyarország iji4-ben megírása után és megjelenése

alatt,

egyrészrl

1847-ben, megint a cselekv politikába elegyedett s ezt azáltal tette,

hogy

mel egy 19 közleménybl

A

részt vett Pest- és

álló

czikksorozatot

november

Hirlaph2Ln május 13-ikától

hogy

újra megszólalt és

25-ikéig;

müve

közzé

tett

Pesti

a

másodszor az

által,

Békésmegye közgylésein.

Teendink czikksorozat Széchenyi

töredékek czímü

Teendink czím-

e

helyébl indul

programm-

Politikai ki,

«hogy hazánkban

minden kidl sarkaiból, ha az ellenzék most többségre vergdhetnék, mi mostani körülményeink között egyenesen hazagyilko-

lásnak tekinthet.)) Minthogy pedig neki és társainak ellenkez a

meggyzdésük,

elmondja, hogy az ellenzék mit akar

sorozat egyszersmind e

mü

s

így e czikk-

ellentmondásainak bírálata

is.

Ebbl

az elvbl kiindulva, fejtegeti alkotmányos országban az ellenzék valódi állását; a tását,

kormány

jelenlegi czélzatait s az ellenzék hiva-

melynek bizodalmatlansága eloszlatására még semmi sem,

az ellenkezre igen

sok történt

;

részletesen

szól

az

ellenzéki

politikának 1825 óta történt változásairól és mai feladatáról, mel^'ek e

háromban állanak

:

az alkotmány terén ne tegyünk hátralépést

törekedjünk a jobbra s végre

alkotmányunknak

szilárd

alapot

FERENCZI ZOLTÁN

156

rakjunk

le

az

;

els

tekintetében az ellenzék tehát konzervatív, a

másodikra nézve progresszív, a harmadikra

törekv.

Kifejti újra,

nézve biztosságra

hogy egyes haladási módokkal

mert alkotmányunk rendezése kapcsolatban

czélt

érünk

;

nel s

bármely egyes tárgyra nézve akarunk haladni,

hozási

E gyökeres reform

maradhat.

hazánk zését,

szerkezetünk

közigazgatási

és

mindentörvén}'^-

állapotban

a jelen

mellett

áll

nem

nem

mint Széchenyi,

óhajtja,

örökös tartományok közti viszony szabatos rende-

s az

mi csak alkotmányos alapon lehetséges, továbbá a törvén}-

eltti egyenlséget, birtokviszonyaink rendezését

E szempontokból

dását az alkotmányba.

s a

nép befoga-

részletesebben szól

els

sorban büntettörvényeinkrl, miközben szabatosan körülírja az

egyenlség fogalmát

és

utóbb nagy

politikai

müvében,

ben

hogy a jogegyenlségre els legfontosabb

kifejti,

egyenlségre viszonyaink

összeegyeztetvén a szabadsággal, mint

A

század íiralkodó eszméi-

xix.

büntet törvény;

alapított

szól

lépés

továbbá birtok-

melyben els lépés az siség meg-

rendezésérl,

szüntetése, második az adó kérdésének igazságos eldöntése;

kapcsolatban négy

ezekkel

czikkben sával

megoldhatónak

vél

népképviseletrl

(2

czikk),

megoldásával érhet

meg

el.

fog

felelni

az

szól

s

síségrl, külön

csak az állam

beavatkozá-

továbbá a közteherviselésrl és a

;

mel}^

Egy

utóbbi

utolsó

eredményeket, bizalmát

az

lalva

czikkben

örökváltságról, melyet

az

az

annak, mi az

id

Azonban nem csak Eötvösnek

csak a

közteherviselés

czikkben végül összefog-

fejezi ki

nemességben, meh'

a

követelése. e

nagy czikksorozata mutatja,

hogy a Pesti Hírlap 1847-ben újra síkra lépett elbbi elvei mel-

hanem

lett;

kedés

L

és

Béla

sülési

a

Kemény Zsigmondtól (Eszmetöredékek

ellenszerei

körül,

király, Idjelek),

Ismételgessünk,

a kortes-

Montesquieu

és

Szalay Lászlótól (Tájékozás az egye-

jog mezején, Evenkinti országgyiÜés

s utasítási rendszer,

Tájékozás a választási jog mezején, Ismételgessük a mondottakat,

rl

Követi verificatio) írt

s

végre másoktól az eg3^es részletkérdések-

nagyszámú czikkek tan-uskodnak

róla,

hogy a

czentralisták-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

ban

új

remény ébredt

s

sabban és részletesebben Eötvös ez idközben aZ;

midn

az alkalmazás kérdéseit sokkal világofejtették

es

mint 1844/45-ben tehették.

ki,

pestmegyei szereplésébl kiemelend

Pestmegyében június 9-ikén az

hogy az administrator

15"

ne lehessen

a

ellen szólalt fel

törvényszék elnöke

is,

s

az

.-ö?.

31.

ezt

megenged

E

felszólalásában

KKMENY

királyi leiratra

jellemz,

ZSIGMílNl)

egy újabb

hogy

felirat mellett szavazott.

ug3^anitt

szintén

kifejezte

hogy az 52 vármegyét mindaddig az alkotmány védpajzsának tekinti, míg újabb biztosítékot nem nyerhetünk.

abbeli nézetét,

Részt vett továbbá a megyei

mányban, melynek jelentése

utasításokat

kidolgozó

választ-

szeptember 2-ikán került a rendes

;

FERENCZI ZOLTÁN

158

közgylés

E munkálat els

elé.

pontja a nádorválasztásról szólt

de nyomban ezután következtek azok a pontok, melyek Eötvös szellemét fejezték

ki,

t.

emeltessék, melyben

jövjét

az alkotmányosság azon állásra

nemzet mindenre nézve,

a többség akarata szerint

illeti,

gylés

hogy

i.,

a

a kormányt

felelsségre

mi jelenét és

dönthessen;

az ország-

vonhassa, cselekvését irányoz-

hassa Ausztriával, a külhatalmakkal való viszonyokban és összes

A

belügyeinkben.

mindezek

munkálat

visszatekintést tesz a múltra s

kifejti,

tekintetében

mányosság lényegére nézve megtartva nem voltak jesebb

kivan

biztosítékot

szerint.

Egyebekben

a

az

is

részletes

hogy törvényeink az s

jövre

modern alkotmányosság

tel-

alapelvei

mindazt magában

utasítás

alkot-

foglalja,

czikksorozata teendknek nevez s a két

mit Eötvös fentemlített

munkálat közt a hasonlatot és az utasításon Eötvös kezének nyomát

nem

lehetetlen

tésében ell

nyok

áll

nép

viselés, a

E

látni.

egységes büntet törvénykönyv, közteher-

az

jogokkal való felruházása,

politikai

megszüntetése,

eltörlésével,

nép és nemesség érdekegyesí-

szerint a

a

úrbéri viszo-

rendezése

birtokviszonyok

az

siség

továbbá évenkinti országgylés három évre szóló

választással.

így elvei Pestmegye utasításába belekerülvén, szolgált a többi

bevette utasításába az

alkotmányosság

Pestrl Eötvös Békésbe

sietett és

mint e megye küldötte, országi

készít választmányban

úgy,

st

fogadta

;

is,

el

pár részletben

törvények szelleme

s

Eötvös nézetét

hivatkozik és

is

nem nemes

rá.

Ez

a

a

vett

békési

hol október 4-ikén a

a munkálat

még

14-ikén Aradon,

fherczeget magyar-

István

részt

alapelveit.

utasításokat

közgylés egész Ezekben éppen

világosabban benne van az 1848-iki

kivált a

városok rendezésével kapcsolat-

ban a választási jog oly kiterjedésben teljesen

mintául

sürgetését.

feltételeinek

már szeptember

üdvözölte

krútjában. Azután

lelkesedéssel

ez

megyének, melyek tekintélyes része hasonlóan

fejezte ki s

következ

:

foglal

utóbb

Ne

fenti

benne

helyet,

mi

czikksorozatában

legyen különbség nemes

közt a közös teherviselés és a

büntet igazságszol-

BARO EÖTVÖS JÓZSEF gáltatás

terén,

mely utóbbi

a

kor

159

igényeihez

alkalmazandó.

«Kinek a nem nemesek közül fekv nemesi, vagy örökösen tott úrbéri birtoka van,

gekkel, mik az illet

es

vagy egyébként

is

bír

kivál-

azon képessé-

megye kebelében, vagy ahhoz legközelebb megállapítva lesznek, valamint

királyi városbeli választókra

azon képességek szerint a

kir.

városban gyakorolhat választói

és tanácskozói jogot, úgy azt az illet megyei körben

is

gyako-

rolhassa.))

32.

Könnyen

belátható,

PESTVÁRMEGYE SZÉKHAZA.

hogy

a választói jog e fokozatos kiterjesz-

tése a népképviselet elvét foglalja

magában

ebben a némileg különösnek látszó alakban

;

és azért fejezték ki

mert akkor a városi

kérdés megoldásával kapcsolatban remélték a választói és tanácskozói jog kiterjesztését

a

megyékben leginkább

Tudjuk, hogy a népképviselet elvét Szalay a városok kérdése alkalmával vetette

is

föl s

melyet a városi ügynek az egész ellenzék,

elérhetnek.

1844-ben, legelször

innen

de

a

kivált

fontosság,

Eötvösék

FERENCZI ZOLTÁN

l6o tulajdonítottak írt

;

hogy 1847 végén kérdésrl a Pesti Hirlaphdi.

innen

pár czikket e

E

az,

küzd

szerint 1847-ben újra az elveiért

és

1848

Eötvös

elején is

elttünk.

áll

Természetes óhajtása volt tehát a közeled országgylésre az alsóházba

jutni.

Elébb Békésre gondolt, de a conservativ

ben bukását elre látván, került a neve, de ott

sem

föl

sem

lépett.

Pestmegyében

st Kossuth

lépett fel;

tását Batthyányval együtt szükségesnek tartván,

i'neg3'éis

szóba

megválaszta-

minden ervel

Mór megválasztatásán mködött,

a Kossuth és Szentkirályi

október i8-ikán fényes eredménynyel sikerült

is.

a

mi

Ez alkalommal

a meg3''eház erkélyén a pesti követválasztás fontosságát emelvén szólt a jelöltekhez s

ki,

választókhoz, bizalmukba ajánlván

a

k

Kossuthot és Szentkirályit, a melyre

szer

E

választás után visszavonulva

egész kis

meg az

A

köre,

elnökül,

Tehát nem

t

1847-ben

Kisfaludy-társaság

mint

választván

1848 február 6-ikán

s

választották

volt közvetetlen tanuja annak,

29-iki válaszfelirat a királyi elterjesztésekre

mányos kormányzat eszméjén

alapult,

alapján fejtett ki s elfogadott

Széchenyi

már

mel3^et is

hogy

a

november

a felels, alkot-

Kossuth utasítása

ebben az alakban.

Tehát az «inpracticus ábrándozók» eszméjének

keresztülvite-

épen azok vállalkoztak, kik a czentralistáknak 1844-ben

lére

a nevet adták. Egyelre ug^'an felirattal

együtt

lekerült

nem

tartozik

ide;

vonája, a taktika

a

számára.

régi

kérdés ;

de megmaradt

Az

idk nem

különböz

ismertek is

;

ezért

a részle-

országg^'lés története

fogásai éppen

most

úgy uralkodtak ezen Kossuthban a kormán}' és

pártja oly páratlan taktikusra és ellenfélre akadt,

Hírlap maga

ezt

deczember 20-ikán a

országgylések hagyományos huza-

elbbieken; de

mint az

a

napirendrl

tes törvényjavaslatkészítés

is,

ö,

meg Aranyt rendes tagnak, országgylési harczok t nem találták Pozson}'-

alatt

így az 1847/48-iki

maradt úgy

Pesten

ennek munkálatait vezette

elnöklete

ban.

egymásután programm-

választ adtak.

az

Kossuthellenessé

ellenzék vált.

mint

egy része

így jöttek

el

s

az újabb a

Pcsfi

a márcziusi

BARO EOTVOS JÓZSEF

midn

napok,

i6i

Kossuth a februári forradalom hatása

alatt

egy-

szerre megvalósította híres márczius 3-iki beszéde által a reform :

és

egyenlség barátainak legmerészebb álmait

33.

Ennek

A POZSONYT ORSZÁGHÁZ.

hírére márczius 5-ikére

Széchenjáékkel

Eötvös

is

Pozsonyba megy,

tanácskozik s ennek naplójából világos, hogy a

Széchenyi teljhatalmú királyi Magyar

is.

Tört. Eletr. 1903.

biztosságának

eszméjét

is

21

elfo-

l62

FEREN'CZI

ZOLTÁN

gadta és Kovács Lajossal együtt Bécsbe kisérv^én

Apponyival

ban vannak.

Itt

még

az nap

fherczeggel tanácskoztak a teendk-

s 7-ikén István

semmi sem

rl. Mindebbl, tudjuk,

öt,

azonban a Kossuth

mények mind meghiúsítják Eötvös

lo-ikén

lett s

tárgyalásokat az ese-

elleni

15-ikén

újra Pozson}^-

;

már mint Kossuthtal

együtt egyik miniszterjelölt az országgylés küldöttségével újra

Bécsbe ment kieszközölni a mindkét ház gadott törvények megersítését s volt azoknak, kiket

a

üdvözölt.

lelkesedéssel

rséget szervez

1

7-ikén

Zöldfa-fogadó

visszatérvén,

erkélyén

elfo-

egyike

tömeg kitör

a

Pestmegye márczius 21-ikén a nemzet-

választmán}^

tagjává

Batthyány a kerületi ülésben bejelentette terjelöltet.

eg3^hangulag

által

választotta

t

is,

s

23-ikán

mint eg3ak minisz-

Állandó részt vett továbbá amárcziusi mozgalmakban,

melyek abból keletkeztek, hog}^ a király a had- és pénzüg}'miniszterium önálló szervezésébe beleegyezni

nem

akart.

Ennek

kieszközlése végett 30-ikán Deákkal és Széchenyivel újra Bécsbe

ments onnan 31-ikén délben visszatérvén

Pozson3'^ba, innen pedig

a forradalmi hangulatú Pestre

Mór hozták le a kedvez

s

megnyugtató befejezésrl a

fáklyavilágnál

rl.

és Perczel hírt

márczius 31-ikén

éjfélre,

melyet

még akkor ki is hirdettek a Nemzeti Múzeum lépcsjé-

Ugyanekkor mondta

el

magánbeszélgetésben a nehézségeket,

melyekkel e két tárczát kivívták az ellenz fherczegekkel szemben.

Pesti

idzése harmadik napján, vasárnap,

elment az egyetemre, hol az

mint az

ifjúság,

új

április

2-ikán,

rendszer egyik

meghallgatva panaszaikat, megígérte a

megváltóját fogadta s

tanszabadság törvénybe igtatását, docensek alkalmazását és végre

nyugalmat ajánlva a pestieknek, másnap visszatért Pozsonyba. Ott

már márczius

5-ike óta részt vett a

munkálataiban

is

'

frendeknél az országgylés

kezdeményezésére alkották a rendek a

és az

márczius 23-iki kerületi ülésben az eg3'^etemrl s a tanszabadságról szóló XIX.

I

Márczius

t.-czikket.

22 — 25-ikén

Végre

felszólalt

sajtótörvény tárgyalásakor kétszer, a

városok ügj'ében

lo-szer, a

a

sz. k.

nemzeti rse-

április

7-ikén a királ}' kinevezte

reg ügj'ében 19-szer, a turopolyai ügyben i-szer, az egj-eteraében 5-ször.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

megersítette az összes törvényeket;

a minisztériumot, ii-ikén

ekkor az országgylés

163

i4-ikén a miniszterek,

eloszlott s április

köztük Eötvös, mint vallás- és közoktatásügyi miniszter, érkeztek

fényesen

a

kivilágított

lelkesedéstl

és

meg-

visszhangzó

Budapestre.

Pulszky az Eletem és koromban, mint maga érdekesen rajzolja azokat a tisztán ket,

hivatali, kezelési

nehézsége-

melyekbe az els miniszterek, kik soha hivatalnoki gyakor-

nem

latot

végeztek, minden lépten-nyomon beleütköztek. Ezekbe

beleütközött Eötvös

;

legels

'

temi oktatás rendezését az

királyi

1847/48

:

soha bürokrata lenni nem

ki

is,

minisztériumát

vezte

azt

államtitkár,

is

xix.

feladatául

tanszabadság

a

t.-czikk

meg

s

írta

1848

három külön szakosztályt

állított fel

Lónyayt kérte lett.

a

készítette

is

^ ;

végrehajtására

ki

fel,

Különös ;

ezt

súlyt

el

is

kivánt

végbl

e

a súrlódások

el

akarta különíteni

tehát a katholikusok, protes-

tánsok és görög-nem-egyesültek számára

mára

el

mint

a

szerint,

április 20-ikáról,

kikerülése végett, minden vallásfelekezet ügyeit

t.-cz.

egyt-

akarta nyugtatni a vallásfelekezeteket s e czélból,

mint Lónyay Gábornak

élére

az

jóváhagyást soha sem nyert egyetemi alapszabál3'okat

továbbá

fispán

Szer-

tekintette

elvei

megszabta

bírt.

protestáns osztály

s a

de utóbb ungi

fogadta,

helyezni

az

1847 48

:

xx.

hirdette ki a nem-egyesültek szá-

a karloviczi kongresszust május 27-ikére Csernovics Péter

királybiztossága mellett;'^

ugyané törvény

pontja értelmében

3.

gondoskodni kivánt a bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségleteirl s május 6-ikán körlevélben hítta beszolgáltatására felállítása,

1

Államtitkár

;

fel

ket

egyik legels terve volt tanítóképz-intézetek

május 8-ikán tehát pályázati hirdetést lett

április

24-ikcn Szász

3

Ezt utóbb június

adott

27-re

Károly, hires n.-enycdi tanár, osztályl'önö-

lázadás miatt elhalasztani és

kök:

tenni (május 15.); de

Athanaczkovics Plató, Korizmics Antal, Lónyay Gábor, Nyéki Mihály tanácsnokok Fábriczj^ Sámuel, Pap Endre, Szönyi Pál. ;

:

2

V.

ö.

az adatok

Vécsey T. Az 1848

és a karok ez. beszédét e

:

t.-cz.

xix.

t.-cz.

hatásáról.

loviczi

törvénytelen

karloviczi érsek

az

ki

12

kellett a déli

Temesvárra

újvidéki és kar-

gylések, melyek a

vezetésével

tartattak, a

tervet meghiúsították s ugyanitt a szerbek kikiáltották

a függetlenséget.

beszédét a július

6-iki

L.

Eötvös

képviselházi ülésen.

FERENCZI ZOLTÁN

164

végzett íQúnak a porosz képezdék tanulmányozására való kikül-

dése végett

;

egész tanügyünkre

terv^eket akart kidolgoztatni

kedéseket

tett; a

már szeptember havára

gazdasági iskolák

;

középiskolákban

szaktanítást rendelte

felállítására intéz-

osztályrendszer hel3'ett a

az

végül elkészíttette az els mag3'ar nép-

;

el

reform-

'

oktatási törvén3'javaslatot s ezzel kapcsolatban Guizot példájára,

1833-ban

mint franczia közoktatási miniszter,

ki

számára lapot adott

ki

Közlönyhen

tott ki a

:

ö

is

1848. jul. 25-ikéröl felhívást bocsá-

egy Nevelési Szemle

26)

(jul.

a néptanítók

meg-

lap

ez.

indítása üg3^ében. Ily

tevékenj^sége közben n3ált

meg

gylés, mel3'nek mindjárt kezdetén kitntek azok az

ellentétek,

melyek a Batthyány-minisztériumban természetszeren az egymással össze

ellenlábasok

nem fér elemek

voltak

Batth3'ány Kossuth összes ügyeinket,

nézeteik

széls párttól

szító

aggodalmait,

Deák

vezetése

alatt,

politikai

tanaik alapelveiben,

bízott hitte,

tartott,

egy

Eötvös

féltette

Széchenyit kivéve,

tartani volna

hog3'

követi értekezleteken.

miniszteriális középpárt alakítását sür-

azonban az üg3^ek bon3'olódtak,

kitört

megg3'z-

egész

május 15-ikén a második bécsi forradalom

Innsbruckba menekült. Ekkor részt vett Eötvös czeg vezetése királ3't

alatt

Budára hívta

látogatta

t

mihel3't az

í

Elször

abban lakni.

a

Pulszky

;

mert a

királ3^

is

írja,

hogy s

István fhermel3'

a

visszajövet meg-

nagyon meg

volt

megígérte, hog3' Budára költözik,

országg3'lés 40.000 katonát szavaz

a piaristák által vezetett budai

Ekköz-

s a királ3'

küldöttségben,

miniszteri

Széchenyivel együtt Penzingben

Eötvös elégedve

a

okuk és Eötvös a Kemén3'

déssel a Batthyány-féle mérsékelt irán3^hoz csatlakozott.

ben

tle

tapintatában és mérsékleté-

rémlátásnak nevezte.

gette, eg3'enesen

Midn

Széchenyi és Kossuth

az Ullman-házban tartott

ki

álltak elé

miatt.

népszerségétl

Deák nem

ben; de eg3-elre eg3ák sem

hozzá

és

ország-

az

július 2-ikán

Vass József dolgozták

szakerk

és pesti intézetekben rendelte el 1848 49-re;

jesztését

a tantervet dr. Liitter Nándor, Perlaky és

meggátolták.

meg

az

olasz

de

továbbter-

hiánj'a s a

forradalom

ki

;

T65

BÁRÓ liÖTVÖS JÓZSEF

k

háborúra, viszont

fondorkodásait s

Jellasich

június 20-ika

tájt,

midn

másodszor

Eötvös

hogy az udvar szüntesse meg erre is Ígéretet kaptak. Ez ügyben

kikötötték,

is

Jellasich Innsbruckból

Bécsben

megfordult

Bécsbe

tért vissza,

;

de min-

ellen

adandó

János föherczeggel, mint királyi helytartóval értekeztek

den

hol

Batthyányval,

siker, nélkül.

A

megnyílt országgylésen, kivált

segély,

késbb

olaszok

az

az ujonczozási törvény némely elvei teljessé

tet-

ték a minisztérium kebelében a meghasonlást, melyben Kossuth és

Szemere kerültek

néhányszor

szólalt

mérsékeltebb elemek

a

fel.

elterjesztés,

Eötvös

alig

Saját törvényjavaslata tárgyalásáig csak

ötször beszélt; egyszer a szóló

fölé.

felirati

javaslat eltt, a

a házban

másodszor

honvédelemrl

alakítandó bizottságok

ügyében, harmadszor az olasz kérdésben a kormány álláspontja mellett, a

negyedik és ötödik alkalommal interpellácziókra

melyek els esetben

második

a nem-egyesültek kongresszusára,

esetben a zágrábi püspök

izgatásaira és a

Muraköznek

felelt,

a zágrábi

érsekségtl már régóta sürgetett elszakítására vonatkoztak. Törvényjavaslata az elemi oktatásról sok tekintetben ez ország-

gylés nevezetes eseményévé

vált.

Elég ennek jellemzésére meg-

hogy a lehet legalkalmatlanabb

jegyezni

azt,

Ugyanis

július

idben

vették el.

ii-ikén tartotta Kossuth híres beszédét a 200 ezer

ujoncz megajánlásáról, a mit egyhangúlag megszavaztak. Mészá-

rosnak e határozat értelmében készült törvényjavaslata július 20-ikáról

kelt;

augusztus i-jén a központi

választmány beadta

róla jelentését s mégis csak augusztus i6-ikán került a ház elé,

és éppen e

közbenes

halasztás

mintegy ülés-tölteléknek vették lomból Petfi ingerülten ((Elhagyhatnátok most lesz-e kit nevelni,

el Eötvös

augusztus

írta

azt

miatti ingerültség

a

javaslatát,

lo-iki hírlapi

nevelést,

vagy sem?» S

idszakában,

mikor

valljuk

meg,

azt

mely

alka-

czikkében

sem

tudjuk,

hogy mai

belá-

tással is csak a közérzület e szempontját fogadhatjuk el hel3'es-

nek

;

ennek az izgatottságnak igaza

volt.

Eötvös javaslatáról a központi választmány a hadügyi javaslattal

FERENCZI ZOLTÁN

l66

Keser

együtt szintén augusztus i-sején adta be jelentését.

elzték meg a hadügyi javaslat elhalasztását vényjavaslatnak az augusztus a tárgyalás

menete

s a

napirendre tzését

3-iki

viták

népoktatási tör;

ámde maga

csak növelte az általános izgatottságot.

is

Eötvös a javaslat gyors letárgyalását azzal akarta

hogy

siettetni,

elterjeszt beszédében a központi választmány minden módosítását elfogadta.

Az

napon elég simán Mészáros azon kivánt

a részletes

Csak

jelentése,

hogy

Végre a

mely

arról

szól,

részletes

hogy

den hitfelekezetnek

teni

;

ezt a

ekkor a

mely az els pár

meg

nem kívánja tárgyaltatni, hová már hosszabb id óta

de

tér,

állítni,

különböz nyelv lakosságra

— 8-ikán

A központi választki

akarta

alakban

s ezt

terjesz-

Eötvös

lefolyt viharos ülés a

elhagyván az elnöki

elnök,

megelz

közös

Ekkor augusztus

iskola mellett nyilatkozott 181 szóval 86 ellen.

az

napi végzésbl kifolyóan

a közös iskolákra, és a hitfelekezetek iskolaáüító jogára nézve

azonban újra oly vihart oszlatni

az ülést

231 szóval 84

szavazáson

és javaslatát ez

ellen;

s az

hogy

keltett,

a

§.,

ha egy-egy felekezet

is

megenged

maga Pázmándy Dénes,

13.

községben az állam min-

tartozik iskolát

de mindkét esetben csak

azonban a

átestek;

is

ugyanazon

széket, külön javaslatot tett a

augusztus

az ujonczozási törvényjavaslat

vitán

elfogadta; de az augusztus 7

9-ikén

s

augusztus 7-ikén szakította

tanköteleseinek száma 50, óriási vihart keltett.

mány

el

csak

így

tárgyalás,

elkészült;

míg az alvidékrl vissza nem készül.

fogadta

halogatására.

folyt.

kiegészítésével

való tekintettel, elha-

hogy a többség csak ürügyül használja

ujonczozási javaslat

kezddött meg

4-ikén

nem

de a többség

radikálisok azt mondták, ezt az

idkre

ellenzék, a súlyos

lasztó indítványt tett;

u.

d.

'

.i4-kor

el

;

ez

kellett

ház csak másnap fogadta

el

alkalommal Eötvös nem volt jelen a

augusztus

9-iki

vitában

sem

szólalt

fel.

A

sza-

vazás után, augusztus lo-én, a többi ponttal, melyek közé egy, a kisdedóvókról szóló indítványt

de a végén a záró letárgyalt javaslatot

bevettek, röviden végeztek;

is

szavazás eltt is

gr.

Teleki

elhalasztatni kívánta

László a

már

«boldogabb idkre».

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF a

midn módjában

miniszternek egységes

lesz a

munka. Eötvös ellene nyilatkozott többség fogadta

elvek szerint

mely mostani alakjában összeférczelt

átdolgozni,

javaslatát újra

167

augusztus

s

nagy

12-ikén

az összesen 20 pontból álló javaslatot, mel}'

el

soha királyi megersítést nem nyert.

A

javaslatnak

fbb

s

máig

alá

tás ingyenes, az iskola az tatik fenn,

elemi

az

helyeztetnek,

(leánygyermekek

i2-ik évéig

men

5'^/0-ig

felekezeti jog,

a

iskoláztatás

lo-ik évéig)

magyar nyelv kötelez

a

következk:

a

elvei

kötelessége, a magánintézetek állami

az elemi oktatás az állam felügyelet

helyes

is

pótadóból

községi

tárgy,

minden községben közös

gyermek

kötelez, az elemi okta-

a

vallás

tar-

oktatása

iskola áUítandó, a tanító-

képzés állami feladat. Mint látható, ezek a mai népoktatási helyes politika alapelvei

1847/8

miniszter

így némileg érthetetlenek a vádak, meh'ek-

E vádak

kel illették.

az

s

XX.

:

nem

következk

a

t.-cz.

hallgatta

pontja

3.

nemzetiségek

adni.

és

e törvény

szerint

nem

ki,

polgároknak kedvezményt nyújt a

:

a

nem

elég kimerít, a

hitfelekezeteket

elég határozott,

a

gazdagabb

a

szegényebbeket elnyomja,

vallásfelekezetek

súrlódására fog alkalmat

s

Mindezeket Eötvös és a kormánypárt más szónokai eléggé

megczáfolták

hogy végül

;

legyen

itt

elég

a zárószavazás

vádak megemlítése. Mondják,

e

beszédében Eötvös tárczáját

eltti

kötötte a javaslat elfogadásához

ez

;

beszédébl nem tnik

ki

de igen természetes, hogy a leszavazásból levonta volna a következtetést.

Ezután az országgylésen Eötvös

fel,

csupán a

költségvetés tárgyalásában tartott pár kisebb, inkább

felvilágo-

sító

alig

szólalt

beszédet; egy másik fontosabb beszédét szeptember 3-ikáról

ismerjük,

midn

az 1847/8

egyházfelekezetek egyházi felvett

egy

millió forintot.

:

xx.

t.-cz.

értelmében

megvédte az

és iskolai szükségleteire ideiglenesen

Úgy

látszik,

hogy ekkor már

el

volt

hogy családjával eg3'ütt külföldre megy. Pulszk}' abból idbl, midn Batthyány és Deák augusztus 28-ikától szep-

készülve,

az

tember 9-ikcig Bécsben idztek

a

hozott had- és pénzügyi tör

:

FERENCZI ZOLTÁN

i68

vények király és

megersítése végett, de már nem

midn

is

fogadta

ket

a

a bécsi minisztérium emlékirata közhírré jutott

egyszer csak azt hallotta, hogy Eötvös

34 AZ 1848-IKI

MAGYAR MINISZTEREK

is

Bécsben van

ALÁÍRÁSAI.

s

álnév

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS CSALÁDJA.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

midn

sietni,

E

Leopoldstadt egyik szállójában lakik.

alatt a

s

I69

belép Eötvös, arczán

hírre hozzá akart

izgalmak nyomával

a kiállott

Lantosy névre útlevelet kért Svájczba. Pulszky kérdé, lemonEötvös tagadólag felelt. Akkor,

dott-e ?

nem

—

el

;

egy miniszter szökésében. Kérdezvén, hogy miért

segíthet

hagyta

nem adhat útlevelet

feleié,

Pestet, feleié

Anarchia

rablóbanda,

állt be,

Ivánka Imre bejött honvédjeivel, igazi

elfoglalta

s

ervel

az

Buda

Újépületet,

s

Pest

hatalmukban van, kirabolják, felgyújtják a várost, Kossuth hozatta

ket, Szemere velk

Csak nehezen

tart;

Széchenyi megbolondult.

megnyugodni

birt

s visszatért

kal Pestre; de útlevelét mégis kivette.

6— 9-én

összeesik

Szeptember benne van a

már

a király

képviselház

a

ii-ikén

bécsi útja szeptember

küldöttsége

loo-as

minisztériummal

is

ersítette

A

meg.

útjával.

neve

lemondott;

második miniszteri névsorban

17-iki

nem

a

E

ugyan Deák-

is

de ezt

;

következ napon

a kép-

viselház küldöttségével, mely egyenesen a birodalmi gyléssel kivánt értekezni,

újra

is

Szeptember 25-ikén

retes.

midn

az

szólalt

fel.

Bécsbe ment; a sikertelenség isme-

törvény

úrbéri

a

tartotta

házban utolsó beszédét,

tárgyalásának

elhalasztása

mellett

Szeptember 28-ikán Lamberg meggyilkoltatása után

család-

érkeztek

meg

maradt

6-áig

ott is utczai

még

Bécsbe

együtt

jával

az nap

családja

sietett;

Batthyány val találkozván

a Frankfurt városához czímzett ott,

habozva, hogy mit tegyen

együtt

vendéglbe. Október ;

de

midn

napon

e

harcz támadt a nép és katonaság közt, családjával

München

beszélte

felé utazott.

rá a

Akkoriban

távozásra, féltvén

t

azt

mondták, hogy

Lenormand

jóslata

utolsó részének beteljesedésétl.

Helyesebben Ítélünk azonban eltávozása okáról, ha suk

el,

mit

annak, a ki

maga engem

írt

Csengerynek

s lelkületemet

:

«Miért

távoztam

ismeri, könn3'ü,

—

el,

másnak

tetlen

megmagyarázni.)) Valóban így van,

gery.

Eötvös a reform embere volt egész életén

Mag:yar Tört. Életr. 1903.

azt olvas-

teszi

azt lehe-

hozzá Csenáltal.

22

Most

FEREXCZl ZOLTÁN

I70

azonban kezdé

átlátni,

hogy

a

mködés

A

minden fáradozása hasztalan.

ezen mezeje lehetetlen,

forradalom

szenvedélyes harczai közt az ö szerepe közt,

—

magamat.

Engem

Bármi nagy

rl

s

midn

egyesek szenvedései-

az

eltt,

meggyzdésem

forradalom

melyen az emberi nem elre «ha elment,

hasztalannak érzem

tökéletesen

magam

nem tudok

minden

melyre

viszonyok

«Ily

lejárt.

ég forradalmi embernek nem teremtett.

az

czélt lássak

megfeledkezni

er,

—

idézi újra Eötvöst

ellenforradalom

és

szerint az an3^agi

nem azon

támaszkodik,

Azt

haladhat.))

is

a dolgok rosszul állottak,

hozzá

nem

tette,

út,

hogy

tartá férfihoz

illnek visszajni, mikor egy kissé múlni látszott a fergeteg.))

Mindez éppen

ol}^

természetes, mint igaz.

den ember forradalmárnak. Eötvös a

Nem

születhetik min-

vallás, sajtó, oktatás és

fleg

az egyéni szabadság híve és küzdje, demokrata és szabadelv volt,

de

nem

volt

az ellenzéki lapok nag}volt legtermészetesebb

Idegei félést

s

nem illeti,

birták

hanem

forradalmi,

zajt ütöttek

magyarázatuk.

volna

el

a

Akkoriban

távozása miatt

s a félelem

De

miért

forradalmat;

személ3'es bátorságának

mintha elre tudta volna

evolutionista.

félt

de a mi éppen a

nem egyszer

a jövt,

A

volna Eötvös ?

adta tanújelét

falu jegyzjében egy

helyt kifejtette a személyes bátorság valódi lén3^egét.

35.

MAGYARORSZÁG CZIMERE.

36.

A RÉGI KULTUSZMINISZTÉRIUM.

HARMADIK KÖNYV. I.

IDÖN Eötvös 1848 szeptember 29-ikén családjával együtt

is

lakott.

elbb Bécsbe, majd külföldre távozott, egyenesen Münchenbe ment, a hol nvére gróf Vieregg Károl3'né Az 1848 '49-iki telet Münchenben töltötte, a nyarat Salz-

burg mellett Aigenben egy

kis nyári lakban s

Münchenben, 1850 nyarán pedig Tutzingban tó partján,

Münchentl északra

Mindez

id

alatt,

események miatt

hanem élénk folyton

írt.

szellemi

sem

lakott a starnbergi

körülbelül egy órajárásra vasúton.

bármekkora

sújtotta,

1849 50 telén újra

volt

pihenni,

is

a bánat,

tevékenységgel

rengeteget

Erre igen jó alkalmat adott

a

miatt

is

a hazai

kivettek s Eötvös,

kit

bírt

olvasott

müncheni

könyvtár. Treforttal, ki családjával együtt szintén szerre 40 kötetet

mely

sem elzárkózni nem

királyi

ott volt,

a hazai

és

egy-

viszonyok

most leginkább a forradalom és ennek tanulságai érde-

keltek, a franczia forradalom írni s ezért

oknyomozó

történetét akarta

meg-

kezdetben fleg ennek tanulmányozásába merült. Újra

FERENXZI ZOLTÁN

172

elolvasta Thiers

fleg

terve

s

mvét,

eszmék

azon

forradalmat

1789-iki

a nagy forradalomról szóló emlékiratokat kifejtése

ennek tényeit

s

mel3'ek

volna,

lett

az

miközben

magyarázzák,

a hazai viszonyokat tartotta volna szeme eltt.

galom hiánya

jövnek

st

nem

továbbá a kell

pár más gyöngéd ok

s talán

reményeivé

—

mben

valamely

tovább nem folytatta

már 1837

német ez

mvében

irányban

használta

tanulságaivá,

müvébl

elején

—

A

tanulmányainak eredménye mert kétség fogta

el,

is

Ezen kivül Eötvös

fel.

mveldés

évek folytán rendkívül sok

anyagot gyjtött össze

nag}^

jelent,

is

tanulmányait

tett

mint láttuk, tervezte volt a keresztény

tett,

pár

mint Trefort

meg

fordításban

történetének megírását s ehhez az

tanulmányt

jöv

njí'u-

inkább a

e mellett

;

után

rész halála

hanem

;

nagy államtudomán}^ óta,

Tehát noha 1850

tenni.

melybl egy

megírt,

de oka alighanem

tudjuk;

az e miatti bánat,

akart szolgálni, a múlt szenvedéseit a

fejezetet sejteti

m,

abban e

Miért maradt

forradalmunk bukása,

e

s

két irányú

század íiralkodói eszméi;

xix.

hogy egészsége

és

egyéb viszonyai meg-

munka befejezését? látogatta meg Szalayt Zürichben.

engedik-e egy amolj^an nagyterjedelmü

E küzdelmek

E

és tervek közt

maga éppen

találkozásról

rajzol Szalay felett tartott is

oly egyszer, mint

megható képet

emlékbeszédében, hol a saját fajdalmának

hangot ad s hol egyszersmind általános kifejezésekben megmondja

véleményét Kossuthról

is

de keser érzéssel tettek mindketten

;

szemrehányást önmagoknak, hogy akadályozni a történteket

nem

vigaszt,

vigaszról, keblet,

e

midn

a

lélekemel

felismeri

és

kelegébl a bennök rejl

meg-

vigasz-

fogott azzal a czéllal,

hiába

keresett

:

a

meg-

kétkedni nincs okunk.

megható szavak

arról

midn

nemzetünk múltjában csakugyan

melyet jelenében

gyzdést, hogy jövnkön Vajon

hibáztak,

Végre Szalaynak

bírták.

hog}^ megtudja, mi vár ránk; és a

is

hogy hazánk történetébe

talást nyújtott az,

meglelte

k

ki

a

munkában

található

meggyzdésrl, bírja

vonni az

láthatatlan,

mely

egyetlen eltölti

a

események töm-

de megdöbbent követ-

37-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF.

FERENCZI ZOLTÁN

174

kezetességgel

eszmét

irányító

Eötvös megint egyszersmind

mást

melyekben

adja,

kozott-e ö

is

magáról

saját

melyekben

azok-e éppen,

a legszebb

is

meg? Nem

vallo-

bocsát-

eszmék vizsgálatába, az eseményekben rejl

St

meggyzdése

hite és

nem

saját szive nyilatkozik

ságok földerítése végett? az

:

mindenbl

melegítette

hogy éppen

az látszik,

Szalay

fel

tanul-

lelkes

munka-

kedvét,

kirl azt mondja az els találkozás alkalmából, hog}'

«elijedt

a változáson,

röpirata, volt,

nagy államtudományi

midn

kilátásait, a

elhírnöke, már készen

másik müvéhez már hozzá

beszélhetett vele a részletekrl; elmondhatta tervét,

kibonyolódás lehetségeit. így, mint ezeltt

az elhatározó pillanatokban,

úgy most

is

mindig

a két barát egym^ásban

is

nemes elhatározás ösztönét;

a fölemel, a

találta

bennew. Eötvös els

tett

mvének

Szalayval találkozott,

már

fogott;

melyet egy év

és ha az élet

küszöbén Eötvös volt adósa Szalaynak a buzdításért,

ezt

most

kamatostól adta vissza.

Eötvös említett röpirata a nemzetiségi kérdésrl szól és mert

els sorban nem hazánkat

németül

érdekelte,

és adta ki

írta

Gleichberechtigung der Nationalitáten in OesterreicJi

Über

die

czím

alatt.

E röpirat

és

i.

ii.

fejezete,

'

melyekben a nemzetiségi törek-

vések közös kiindulásáról, ez eljárói és arról ellentétben állanak a szabadsággal

ír,

hogy ezek egyenes

egyenlséggel, majdnem

és

szószerint azonosak

nagy államtudományi müve

viszont a

mely a nemzetiségi törekvéseket csak a mai

iii.

fejezet,

államok felbomlásával V. fejezettel

;

véli

iii.

fejezetével;

megvalósíthatónak, részben azonos az

a többi Ausztria különleges viszonyaira vonatkozik

az 1849 márczius 4-iki alkotmány tekintetbe vételével.

Az s

általános rész szerint

ma

a nemzetiség alapja csak a nyelv

hogy mégis korunk egyik uralkodó eszméjévé

«a múlt század

(xviii)

végén az állami

Pest. 1850. C. A. Hartleben's Verlag.

Manz.

Bécsben nyomatott Leop. Sommernél (Hofbuchdrucker). Második kiad. Wien. 1851. Jasper, Hügel et

jelent

I

Von

N. N.

146, 2.

I.

lét

2,

ennek oka

középkori alapjai

146.

meg

vált,

I.

s

Az els a

elleni

kiadás névtelenül

censura

részérói

nem

nehézségek nélkül; a második kiadásnak csak czimlapja

és

tartalommiitatója

más.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

I75

hogy ez

az elv mi hatással lesz

visszahatás)). Czélja megmutatni,

a

jöv

alakulásokra

törekvés

egy

egy

alapja

legkivált

s

magasabb tehetség önérzete

a

:

az uralkodás. Mint ilyen, ellentétben

:

egyenlséggel

Most Ausztriára

egyenjogúság általánosan vett

nemzeti

valósítható sehol zetiségi teljes

sem

úgy a márczius

«Nem

:

térve,

hogy

kifejti,

értelmében

követeltetvén, ez teljesen összeegyeztet-

mint bármely más alkotmánynyal,

4-iki,

egységes kormányzattal. Ugyanis szó szerint ezt

meg

elégszenek

nemzetiségek) azzal, hogy minden

(a

teljesebb szabadság adassék,

sem vonható

minden sulni: is

és mivel a

;

politikai életnek

itt

a

meg nem

nemzetiségnek a községben, iskolában és magánéletben a

el

is

egyenjogúság nevében nem egyenl szabadság,

st bárminem írja

czélja

;

a szabadsággal és

de kivált Ausztriában a támasztott nem-

;

hanem egyenl uralkodás hetetlen

áll

csak a jelenkori államok felbomlásával

s e czélja

volna megvalósítható.

Minden nemzeti

Ausztriára ?

kell a

érvényesülését

biztosítsa)).

Ha

az állam központjában

kell

szerint

összponto-

Ennél fogva az egyenjogúság nem

keresnie. (s

hogy minden nyelv a

mi alkotmányos állam polgáraitól

kormány központosító iránya

nemzetiségi eszmének, az egyenjogúság elvének

érthet másként,

tekintetben

leg-

a nemzetiségek tényleg így

egyenl

a birodalomban

kisebbséget így van,

a

többség

mond

ellen

is

értik)

mint-

állást n3'erjen s e

állami

alaptörvény

akkor a

Eötvös, pedig így van,

központosított hatalom elve csak absolutismus, tehát a márczius

alkotmány legfontosabb

4-iki

het

;

de

még

ezzel

sem

elveinek

teljesen,

tartományi beosztást, a központi képviseltetést

okvetetlen

követel

(vii.

nyugtalanságot okozna

tehát a nemzetiségi elv

oszlására vezetne

Ámde

fej.)

(ix.

eldobásával

volna elér-

mert a nemzetiségi elv

új

kormányban egyenl

arán3'ú

bárminem

eltérés

s

ebben (viii.

fej.).

Végeredmén^-ében

gyzelme Ausztriában

a birodalom

fel-

fej.).

azon a helyen, a hol Ausztria fekszik, egy nagy biro-

dalom fennállása európai szükség; tehát a nemzetiségi törekvéseknek e szükség szerint

kell

módosulniok

s e szerint

azoknak,

FERENCZI ZOLTÁN

176

kik Ausztria fennállását óhajtják, feladata zetiségi jogos

szükséges

«kiegyenlítni a

:

Minthogy

föltételeivel.))

pedig

birodalomban

a

nemzetiség fogalma ép úgy történelmi eredmény,

különbségben gyökerez így az összbirodalom

egységes állam

mindkett

tehát

;

által

megoldandó

veend

tekintetbe

hármas

feladat

egyes

a

mint nyelv-

:

s

ers,

a birodalom egyes részeiben a történeti jogon

;

alapuló igényeknek összeegyeztetése az egység feltételeivel

az

nem-

kivánság fogalmait az egységes állam fönnállásának

nemzetiségek

nyelvkülönbségen

összeegyeztetése a történeti jog

alapuló

az

elvével

;

végre

igényeinek

egyes részekben s

az egység feltételeivel az összbirodalomban.

Az egységrl

márczius

a

4-iki

alkotmány

kodik; a másodikra nézve azt mondja, joga az egység feltételeivel

csak addig

eléggé gondos-

hogy a részek

történeti

nem egyeztethet meg,

míg

a birodalom egységén dolgozók ez egységnél többet s azok,,

kik

a történelmi jogok

akarnak

harczolnak,

mellett

Minthogy azonban a nemzetiségi igén3^ek a

elérni.

mányi rendszer

nem békíthetk

által

E

gondoskodni.

;

szerint

az egész

tarto-

errl szabad községi

lehet legteljesebb egyéni szabadság

a

többet

mert a birodalomnak

ki,

nyelvhatárok szerinti beosztása lehetetlen rendszer és

e jogoknál

útján kell

birodalomra tartozó ügyekre

nézve elfogadja,

mint szükséget,

az ennek felels

kormányt; a tartományokra nézve, beleértve

Magyarországot

is,

a központi

«Reichstag»-ot és

külön tartományi beligazgatást, ezek ország-

gyléseinek felels kormányhatóságokat kivan a szabadközségi rendszer és minden lehet egyéni szabadság mellett.

Végre az egészet és

egyenlség

egy «zárszó», mely

befejezi

jelenlegi

az

nagy államtudományi müve els

felében,

is

Könnyen

szabadság

uralkodó téves felfogásáról,

Francziaországból, ugyanazokat

kivonatául

a

elveket

fejezi

ki,

kiindulva

melyeket

úgy hogy az emennek

tekinthet. belátható,

nalis terve ellen

hogy Eötvös

van intézve, melyet a

nagy lelkesedéssel fogadtak

s

müve Palacky foederatioszláv lapok a maga idejében e

melyben a tartományok

történeti

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

éppen a nyelv

múltja ellenére,

nem

szerinti kikerekítés

megannyi külön országgylésekkel

gondolat,

Eötvös ez

terekkel.

I77

A

említi.

ellen szól kivált a x. fejezetben,

másik figyelemre méltó

st

összbirodalom eszméjét, a márczius

alkotmányt

4-iki

az,

szükségesnek is

és csak

tartaná szükségesnek a fenti elvek szerint

mód megoldani

Ausztriában,

noha Palackyt

hogy

tartja

elfogadja az

s

így helyesli

részleges

módosítását

mert ez az egyetlen

;

hol szerencsétlenségre

központosítás elvei vétettek

irányadóul,

uralkodó

az

felels minisz-

s

a

franczia

a nemzetiségi

kérdést,

mely más részrl sehol sem oly fenyeget, mint

Ebben

itt.

a

megoldásban Eötvös tehát hazánkra nézve éppen nem követelné a történelmi jogokat mind,

fleg nem a

st

törvényeket;

48-iki

noha nem egyenesen, hogy a márczius eltti alapon

ki is jelenti,

vagy hogy nem követelne többet; mert az összbirodalom

áll

érdeke a f, mely adva van a márczius 4-diki alkotmányban.

A

a mit Eötvös

másik,

alkotmányos akar így

errl

szól

tekintetbe

november

alkotmányos

vett,

hogy Ausztria

az,

27-iki miniszteri

monarchiát

programm

akarjuk,

mely

minden nemzetiség akadálytalan fejldési egyenjogú-

alapuljon ságán.))

«Az

:

A

lenni.

A

birodalmi alkotmán}^

«Minden nép-

szerint:

§-ja

5.

törzsnek sérthetetlen joga van nemzetisége és nyelve megrzésére és

föntartására)).

A

központi

hatalom

ségek szabadsága összeegyeztetését 4-diki császári

oldása az

manifestum

czélja s

is.

a részek

és

nemzeti-

hangsúlyozza

a

márczius

s

E megegyeztetés

elsegítése, meg-

hogy ebben hazánk szükséges

vette figyelembe, az különös, de elég természetes

önállását

nem

következmény

a fenti kiindulást tekintve.

Mindezek okozták, hogy megjelenésekor a névtelen mü, mely 1850 márczius 12-ikén

már kapható

megbeszélés tárgya volt Íratása

okát

:

t.

i.

;

volt,

hazai lapjainkban terjedt

mert mindenki tudta szerzjét

Palacky

s tudta

provincialismusa

elszigetelt

ellen

Ausztria fényes jövjét kívánta megmenteni vagy legalább ennek módjait megmutatni. czélzott, Magyar

—

Azonban éppen

azzal, hog}^

most már megmondhatjuk,

Tört. Kletr. 1903.

-

kitl jött és mit

hazánk közjogi hely23

;

FERENCZÍ ZOLTÁN

178

nem

zetének éppen

nem oda

logikája

Késbb

sákból

elemezzük tovább kiinduló

látható,

hogy

logikai,

e röpirat

és

;

hogy oly mesterileg

hova ö

vezetett, a

eléggé megmutatta.

Nem

használt

maga

ö

e,

azt a történelem

tervezte,

lemondott

is

felállított

róla.

különben inkább elméleti praemis-

mint szorosan

müvet; de

államférfiúi

ugyanazon tanulmányok eredménye, mint

A

század uralkodó

XIX.

eszméinek

az

befolyása

I

A XIX. SZAZAD

megjelent,

e röpirat

URALKODÓ ESZMÉINEK

nek els kötetét jó

BHFOLTiSA

AZ

részben

is

en-

már

elkészítette

mert márczius 29-ikéröl olvasni lehet az eg3'^korú

ÁLLADALOMRA

lapokban,

müve

már

hog}^

második

e

részén

mely évek óta

dolgozik, 6.

St, midn

álladalomra.

EdTVOS JÓlStF.

gyjtött adatok g3mmölcse

Még

lesz.

eltt

visszatérte

deczember

nyomva I8SI.

els

ki volt

olvassuk,

s azt

így jelent

lenik,

az 37. "A XIX.

4-ikén) az

hogy nemsokára megje-

MANZ SAJÁTJA

É.S

(1850

nagy része

kötet

JA8PICR, HOr.EL

Pestre

SZAZAD URALKODÓ ESZMEINEK BEFOLYÁSA AZ ÁLLADALOMRA" CZIMLAPJA.

els

rész

lappal,

ez

1851 július

Bécsben

i-jére

meg

czím-

0I3'

mely nem mutatja,

hogy egy második kötetnek kellene következnie.' E müvét éppen

meg

úgy, mint elbbi röpiratát németül írta dította

I

A

magyarra. Errl utóbb, eszméinek beB. Eötvös Hügel és Manz

XIX. század uralkodó

folyása

az

álladalomra.

József, Bécsben.

Jaspcr,

Irta

midn

;

Szalay László

sajátja.

185 1. ív. 472,

2.

I.

Keck és Pierer Sándornál. ezen

for-

második kiadást rendezett

ez.

a.

jelent

meg.

Nyomatott

A

ír.

kötet

Második

ör. u.

kötet.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

meg, azt mondván, hogy

belle, különös dicsérettel emlékezett

Szalay értette öt

semmit sem

Midn e

I79

nem

fordítása ezért tökéletes s

;

kell rajta

majd

javítnia.

1850 deczember 4-ikére Pestre visszaérkezett,

tehát

müvét mondhatni beköszöntnek, melylyel nemzetét megajánEz

dékozta.

f-

politikai

még nagyobb

sem

európai viszonyokból indul

viszonyok, az elnyomott, de

de világos,

;

és végre azok a

nagyszámú

nem

ki

hanem az hogy els

Ausztriából,

ki

sorban a franczia császári központosítás, az állott

hatása

külföldön, mint itthon.

lett

Eötvös benne nem hazánkból, általános

mve, melynek

és legérettebb

új államcsín}' által

el-

aludt forradalmi szellem

elméleti vitatások,

melyek a 48-iki

forra-

dalmakat fleg Francziaországban követték, voltak azok, melyek

éppen egy

ily

m

írására bírták.

borúsnak

Nehéznek,

a rend és

leljen

st

;

a

kiindulás bizonyos publiczisz-

mnek.

különben szorosan tudományos irányú

tikai jelleget ad, a

jövre;

E

látja

lezajlott

még borúsabb

a jelent,

mveltség

nincs miben

barátja

a

még aggasztóbbá

forradalmak

kilátás a

megnyugvást tették a

helyzetet;

mert ezek nem voltak a népek közmegegyezésének

kifolyásai,

st

Közelebbrl

utóbb

megegyezésöket

rajok

kellett

tekintve, világos,

hogy

okok

az aggasztó

kin^^erni.

a

jövre

nézve általánosak egész Európában, és hogy az eddig alkalmazott

eszközök elhárításukra

abban

találja,

hogy

nem

elégségesek.

áthidalhatatlan

eszméi és ezek alkalmazása közt.

(els részének) Pest, 6, 587.

1854. 1.

A

Emich Gusztáv nyomdája. német kiadás, melynek meg-

közelit jelezték, megjelent

herrschenden Ideen des a. (8r

xiv. 448.

Der

19. 1.

Einflusz der

Jahrh. aufden

Wien. 185 1.

Jas-

Hügel és Manz) és 1854-ben újra: Der der herrschenden Ideen des 19. Jahrhunderts auf den Staat. Von Báron Joseph Eötvös. Vom Verfasser selbst aus dem Ungarischen übersetzt. Leipzig: F. A. per,

Einflusz

a közös bajok forrását

ellentét

Ez

van a kor uralkodó

ellentét

felderítése e

m

czélja.

jelenését a lapok a magyarral együtt, mint

Staat ez.

Ö

Brockhaiis.

1854.

Vaters widmet

Dank

11.

scines Liebe,

Verehrung der Verlasser. (A ma-

gj'ar kiadáson i.

Dem Andcnken Werk mit

dieses

Theil. 6, 448.

ez az 1.

ajánlás nincs meg.)

n. Theil. xii, 550,

2.

1.

Két különböz nyomás. Az i. k.-en t. i. ez áll: Druck von Keck & Pierer in Wien. A. Brockhaus 11. k.-en ez áll: Druck v. F. in Leipzig. T. i. az i. k. ekkor csak új czimlappal jelent meg. 23*

;

FERENCZI ZOLTÁN

l8o

E nem

végre abból a nézetbl indul

hanem

transcendentalis,

Bacon

bog}'

ki,

gyakorlati

a természettudomán3^okra

által

kell alkalmazni

itt

Ezt fogja tenni

is.

ajánlt

se

az államtudomán}'

tudomány

tehát

;

módszert

inductiv

módon

a

megkisérleni

a jelen viszonyoknak megfelel államforma szervezésének elveit

megadni.

st

Ebbl

fonalként

kifolyólag elveti az államról szóló elvont tanokat

az államtudományok

szerinte

szolgáljanak

mely leginkább

zésére,

az

épen

czélja

hogy vezet

az,

államok oly legczélszerbb

felel

meg

berende-

emberek bizonyos korbeli

az

melyek megvalósítását az államtól

szükségeinek és eszméinek,

tudomány

kívánják. íme, uralkodó írói elvének ismétlése a

g^^a-

korlati hasznáról.

E

kiindulásból

szerinte

:

vizsgálja

a

kor uralkodó

eszméit,

szabadság egyenlség és nemzetiség

a

s adja

,

melyek ezeknek

mai divatos értelmezését. Ezek szerint a szabadság divatos meghatározása ez: «ne létezzék oly hatalom az államban, mel}^ a nép nevében s

—

legalább közvetve

tatik)).

Az egyenlségé

értetik

s

módon

járul

ez

:

«a

nép neve

hogy mindenki ugyanazon a

— nem

közös népakarat

általa

nem

gyakorol-

minden ember

alatt

mértékben

alkotásához)).

s

ugyanazon

A

nemzetiség

fogalma határozatlan, törekvéseiben szemlélve jelent nyelv- és fajközösséget és ennek nevében a nemzetiségek majd a különvált

néprészek egygyé olvasztását, egyenjogúságot, majd

meg éppen

uralkodást követelnek.

Eötvös müvének els részében, e meghatározások után, szokott dilemmatikus okoskodása módszerével azt mutatja meg, hog}' ezek az eszmék, a mi különben eléggé szembeötl, e divatos értelmezé-

sekben egymásnak nemcsak

teljesen

ellentmondók

;

hanem

külön-

külön megvalósításuk csak a jelen államok felbontásával volna

elérhet vását.

s

mégsem eszközölnék

Ugyanis

vagy pedig

a teljes

a nemzetek

egyenlség vagy

óhajtott

megnyug-

a régi caesarismushoz,

a communismushoz, a socialismushoz s ez esetben a

nép nevében, de ennek részvétele nélkül gyakorolt kényuralomhoz vezetne, a mi kizárja a szabadságot

;

a nemzetiségi

eszme a maga

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

löl

uralomra tör czélzatával szintén nemcsak ellentmond a szabad-

ságnak és egyenlségnek, hanem az annak és emezeknek megvalósítására irányított törekvések

arányban állanak

visszás

megbontaná az összes mai történelmi állami alapot

mellett

egyenlség

a szabadság és

végre

;

nemcsak egy-

divatos értelmezésökben

másnak ellentmondók, hanem amaz csak a kormányhatalom lerontásával,

emez csak

s e

teljes

absolutismussal volna megvaló-

teljes

sítható.

Ez a

részletezett ellentmondás az említett

Ámde

vágyakozása közt valóban megvan.

és a nép

polgáriasodás

szabadságon

egyéni

az

eszmék értelmezése a keresztyén

tulajdonképen

alapszik,

ennek megvalósítására törekszik mindhárom eszme

által

;

az állam

ellenben az ókori caesarismus megvalósítását tzte ki czélul, a mi

Francziaországban az államcsíny sikerült.

Innen az áthidalhatatlan

által s

ellentét,

az új imperialismusban

mely mindazóta

mióta

tart,

a franczia forradalom ezt az eredetileg kereszt3'én-germán eszmét

E

újra fölelevenítette.

bajon csak két úton lehet segíteni kell

megsemmi-

másként berendezni. Ez az

alternatíva.

a keresztyén társadalmi rendnek ezt az alapelvét síteni

vagy az államot

kell

Azok, a kik az alapelvet akarják és

communisták

hogy nem

zelmét,

elméleteik

korukat,

nem

is

igen foglalkozik

is

st

már,

teljesen felforgatni, a socialisták

de Eötvös annyira távolinak

;

velk

látja

elveik

s törekvésöket,

épen a 30 — 40-es években érték

tartja

vagy

:

gynoha

virág-

el

korunk uralkodó áramlatai egyikének sem.

Azok, kik csak némi változtatással megelégednének, mint Guizot,

vagy

azt állítják,

csúsztak be sürgetik,

hogy

hibák,

a

vagy

demokrata-alkotmány alkalmazásába a

választási jog helyes alkalmazását

vagy mint Lamartine,

a népfelség

nevében köztársa-

ságot kivannak.

Eötvös most ezek mindenikének a kitzött czélra való telenségét mutatja

a

jöv

fejldés,

t.

ki, i.

a mi valóban

állami mindenhatóság,

nagy forradalom eltt az állami

szembeötl

Isten,

még

is.

Ebbl

elég-

világos

pedig, a mint a

úgy most a nép nevében. Ez az

mindenhatóság tehát az absolutismushoz, a caesarismushoz

FERENCZI ZOLTÁN

l82

más

fog vezetni;

E

sítéséhez.

szóval,

szerint az állami

munismus más

mindenhatóság ez irányú

com-

s a

irányú, de lényegben ugyanolyan törekvése közt

az útban van különbség,

csak

megsemmi-

az egyéni szabadság teljes

de a végczélban

egyenlk,

st

azonosak.

Ez az els rész tartalma, melyet három év múlva követett

mvének

második

Szerinte ugyanis

nem

mely a kibontakozás

része,

nem

elveit tartalmazza.

a keresztyén polgáriasodás alapelvét, tehát

hogy

az egyéni szabadságot kell megsemmisíteni,

tismusra törekv állammal összhangba hozassék;

ez az absolu-

hanem

az államot

úgy berendezni, hogy az egyéni szabadsággal meg lehessen A szabadság, egyenlség és nemzetiség valóban

kell

egyeztetni.

uralkodó eszméink, csakugyan a keresztyén polgáriasodás körébe tartozók és

mást nek

magokban véve jogosak, helyesek

ért alattok,

s a

de az emberiség

;

mint a hogy a jelen állami életben értelmeztet-

mint megvalósításukra az állami mindenhatóság nevében

törekszenek. Ugyanis az emberiség törekvései szerint a szabadság

ember

oly állapot, melyben az

a természetnek

ezek engedik,

saját tehetségeinek s a

korlátlan ura

is

csak eszköz e szabadság élvezetére

;

;

az

mennyire

egyenlség

a nemzetiség végre az egyéni

szabadság elvének alkalmazása egész népfajokra. Tehát a divatos értelmezésben az egyenlségbe olvadt be a másik

eszme;

két

f

az emberiség törekvése szerint pedig az egyéni szabadság a s e felfogásban

ezek az eszmék nemcsak

nem

ellentétesek,

hanem

kiegészítik egymást.

A

fkérdés tehát az

törekvést kielégítse

?

:

berendezhet-e az állam úgy, hogy e

Eötvös szerint be. Ugyanis szerinte az állam

a társaságokból keletkezett s mint ilyen,

a polgáriasodás

ered-

ménye. Hibás ugyan a Rousseau-féle államszerzdés deductiv eszméje; de más alapot az állam elállására a szabad akaratnál gondolni

nem

lehetvén, tehát az állam jogalapja

szabadakarat irányzó elvénél

s ez az elv az

sem

lehet

észszerség.

más

Ebbl

a

az

észszerségbl pedig világosan következik, hogy az egyén szempontjából az állam

nem

czél,

hanem csupán eszköz

és «az államnak

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF czélja tehát

a

javak azok,

melyek

Már

kornak.

Minthogy pedig koronként más-más

biztosság)).

koroknak lehet

:

az államtól kivánja;

nem pedig minden

adni,

ha korunk legfbb uralkodó eszméje az

pedig,

egyéni szabadság

az egyén

biztosítását

tehát alkotmányt csak

183

akkor

szabadság biztosítása

s

ebbl

és berendezésének módja

állam

a jelenkori

az

czélja

egyéni

világos az állam mai szervezetének

is.

Ebbl erélylyel

látható, hogy Eötvös az éppen akkori idben íöltün mködött iskolának híve, mely kiindulva fleg Tocqueville

müvébl,

az egyéni szabadságot tartotta felvének s az államot a

túlságos czentralisaczió veszélyétl féltve, az önkormán^^zatban és

szabad egyesületi jogban kereste a biztosítékokat. Eötvös azonban

más részrl úgy gondolkozik, a mint ennek világos és szabatos elvi körvonalait már a Reformban, de még inkább késbbi czikkeiben

kivált

Teendink czímü

egyéni szabadságot

az

meg-

czikksorozatában

hogy az államnak egységesnek, ersnek

leljük,

ezt

és

szersmind ugyané szabadságot korlátozza

kell lennie, hog}'

bárha ez

biztosíthassa, is

;

eg}^-

által

e mellett a közpon-

ma annál szükségesebb, mert minden állam érdeke korunkban az ers államhatalom de mindemellett ennek mégsem szabad korlátlanná válnia. így központosítás nem nélkülözhet a törvénytosítás

;

hozásban, kormányzásban,

népképviseleti

országgylésben

szemben szükségesek az egyéni szabadságot

ezzel

kedések. Ezek a következk

:

;

de

biztosító intéz-

megfelel bels

az államhatalom

szervezése, a felelsség és az államhatalom korlátozása.

Minthogy az elsre nézve legnagyobb biztosítékot az

mányos egyeduralom

ad,

ez

a

legczélszerübb

;

a

második a

szabadságot a választási és felelsségre vonási jog sítja

;

de a mai államhatalommal szemben ezek már

ersek t.

i.

így valódi biztosítékot csak

s

az

államhatalom

korlátozása.

E

alkot-

által

bizto-

nem

elég-

a harmadik eszköz nyújt, mellett

merev közpon-

a

tosítás csak növeli az államra rótt lehetetlen feladatokat s csak

az

szaporítja

hatalmat

s

elégületlenséget.

erre a legjobb,

st

Korlátozni egyetlen

tehát

kell

mód

az

az állam-

önkormán\'zat

FERENCZI ZOLTÁN

184

elvének alkalmazása, mely a korlátlanságra törekv államhatalom egyetlen sikeres gátja

tevékenységre

telve s önálló

nem

az egyén általa

;

ers

zatnak pedig alapja és szintere az

községi

hol a politikai jogok és kötelességek gyakorlatát

kisebb körökben megszokta

önkényuralom vele

ban, az,

E

a

nélkül.

Ers

szilárd

és

alapon

rend

álló

központosítás a szükséges dolgok-

szemben ers községi

mit

Csak a

élet.

minden polgár

csak ott lehet nagyobb államban

:

szabadság rendetlenség

politikai

elszige-

ennek az önkormány-

nyer;

tért

magát

érzi

önkormányzati alapon

élet

Eötvös a leghelyesebb

biztosítékokhoz sorolja továbbá

berendezésnek

állami

még

:

ez

tart.

a szabad egyesületi jogot,

melyet megkülönböztet a politikai cluboktól.

Mindezek azonban még mind elégtelenek az tékok nélkül. Ezek elseje a jog

fenn. Ezért sítését,

épen a fennálló

iránti tisztelet s

tart

Eötvös helyesnek tartaná egy oly ftörvén3^szék

léte-

mel}'^

letett

az állami

tisztelete,

bels hatalmi körök összeütközéseiben

továbbá a vallás és ezzel kapcsolatban az eg3^ház,

Ítélne.

Ilyen

illetve

az egyházak

mond Eötvös

—

sítéka az állam

önállósága

legfbb,

st

;

«az egyház

(11.,

551.

—

évek óta annyit írtak és beszéltek vörös fonálként húzódik végig, meríthet;

s

melyet

saját

az,

mirl nálunk

a 30-as

mi Deák beszédein állandó

már pedig

ha az állam az egyesek jogait

egyetem anyagi

Végre semmi intézmény nem

1.).

adhat az államnak oly szilárdságot, mint

meggyzdésébl

szabadsága

eg3^edüli, rendíthetetlen erkölcsi bizto-

eg3'es részei önállóságának, az

hatalma ellenében»

ismeri

biztosí-

melyet a bírói intézmény

törvényekben

jog

erkölcsi

t.

i.

az egyes polgárok

ezt csak

úg3'^

érheti

el,

hatalma erkölcsi korlátainak

el.

Mindez elvek kivihetsége

attól függ,

hogy megeg3'eznek-e a

haladás törvényével? Eötvös szerint ezek megfelelnek a haladás

mind a három ftörvényének kezésének,

a

:

a

különböz egyének szabad

érint-

kor uralkodó eszméinek és a kor szükségeinek.

Végre csupán az önkormányzat

fogja a nemzetiségi igényeket

nem ugyan

veszél3^telenekké tenni.

kielégíteni,

hanem

is,

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF Eötvös mindezek alapján

nézve

az aggasztó jelenség

sokan

és

hogy az emberiség

hiszi,

követett utat az államra

el

185

fogja hagyni

vannak,

az eddig

mert noha sok

;

hogy

kik azt hiszik,

a

keresztyén polgáriasodás betöltötte czélját s elenyésztéhez közéig

de ö azt

hiszi,

hogy ellenkezleg:

czélja az egyéni

megvalósítása lévén, ezt csak ezután fogja lesznek,

de az eredmény

a

«A

kétséges.

tudomány

mit az emberiség-

bne

tévedései, az egyesek

—

rossz szenvedélyei,

de örökre

meg nem

s

a mi elttünk

egész korszakok

semmisíthetik.))

hanem

a keresztyén polgáriasodásnak nemTianyatlása, az,

Nagy harczok

fejldésének folyama hoz magával, azt késleltethetik

természeti

ugyan

nem

elérni.

;

szabadság

Tehát

teljesedése

áll.

Valami bámulatos van e nagyszer erkölcsi eszmében, mely,

noha némi érezhet ugrással és nem elég természetes átmenettel van a

m elbbi

fejtegetéseihez csatolva, a

romok

az életet,

felett

a megújulást, a boldogulást hirdeti s bizonyára ez az, melyért e

mvét írta mveldés

és ha részleteiben Eötvös

;

e

történetét,

mve

végkövetkeztetéseiben

nem

apotheosisa és valódi

czélja

hangba hozni a keresztyén

nem

meg a keresztyén

írta is

lényegében, eszmemenetében

más, az

mint a keresztyén állam

mveldés

mveldés

szervezését

újabb

alapelvével.

E

és

össz-

mve A

más elzményekbl

kiindulva, újra s hatásosan fejezi ki

haiisi alapeszméjét,

melyet tehát Eötvös

tehát kart-

alapmeggyzdésének

tekinthetünk.

Az els részrl a legbehatóbb magyar bírálatot Brassai Sámuel Szilágyi Ferencz Magyar Hirlap']éih^w, (1851. 522 — 28. sz.>

irta a

ki

midn

a politikai

nyomtatás

eltti, utáni

els sorban elégítette ki s

zása

nem

korban

s

végre a

m

xviii

elég találó

— xix.

;

maga Bacon sem mondható

természettudomány ismerte azeltt

mint gyakorlati

században,

Tört. Klctr. 1903.

e is

módszer és a poli-

tudomány, nem hasonlítható össze

mészettudományokkal módszer tekintetében Manyar

a könyv-

említi

kiemeli, hogy a a nagy várakozást nem hogy benne a Bacon-féle inductiv módszer alkalma-

is

fetalálójának, a tika,

eszmék végzetes hatását

;

a

ter-

mert ebben a

tör-

24

FERENCZI ZOLTÁN

l86

vény minden, a tudomány maga

tudománynak. De továbbá a szerz csak

csak vétójoga van a beszél az inductioról

okoskodása

de müvében nincs inductio

;

elvekbl indul

felállított

mely gyakran bámulatos,

E

czél; a politikában pedig inkább

ki s

teljesen

hanem egész

;

okoskodása,

dialectiája,

dilemmatikus.

syllogisticus,

bevezetés után veszi bírálat alá szerz alapelvét, mint rosszul dilemmát,

felállított

nem

csak a szerz

azonban

melyet

a

vagy éppen nem vagy

alig fejteget.

A

tényekkel

tapasztalati

xix-ik

századnak éppen

három uralkodó eszméje van

által felvett

hogy csak enn}^ van, ezek analysise nem vezet

felvéve,

mint magán mulatságra

s a

eg3?^ébre,

szabadság értelmezése éppen nem

oly általános ebben az alakban, mint

szerz

nyomán

a francziak

egészen más az angoloknál elméletben és g3'akor-

állítja;

így

latban.

Hasonlóan bánik

vel

mely utóbbinak fejtegetésében egyenes ellenkezésbe

is,

pl.

önmagával eszme

el

egyenlség

az

és nemzetiség eszméi-

végkövetkezmén37eiben tünteti

s oly

iránt

igen

és

állított

merészen

elvekkel telinek mondja; de kiemeli számos a kereszt3'énség s

fel,

kitn

egy

bven

résznek

új

meg

láttuk,

Már hatást talált.

idéz

is

is

is jelzi,

hog3'

ez

általánosított részét,

mint

E helyekbl

magával hozza

megírását az igért alkalmazásról,

mely,

mint

jelent pár évvel utóbb.

említettük e

tett,

mrl,

mint itthon

Itthon utóbb

vonta a kritikát; iránya,

Végre

is.

jut

e szent

az állam viszonyát vagy az állam fen-

tartásban a kis adózók szerepét és érdekét rajzolja. elég

mely

Egészben a kön3'vet nagyon

mutat.

elfogultságot

tartalmasnak, bár élére

midn

de

;

s

egyébként külföldön nagyobb

hog3'

több tekintetben nag3'obb méltán3dásra

fleg némely részletkérdés

íg3'

els sorban

a

szemben az Eötvös 1844 óta

mnek s

is

Ferencz, a szerkeszt,

mi magára

a központosítás elleni

fleg a Reformban

centralisticus álláspontjával. Ezt különösen a

kor az irodalom terén

volt az, a

is

II.

kifejtett

kötet megjelenése-

kiemelte a Budapesti Hir/apban Szilág3'i

mel3dyel szemben Csengery Antal vette

ugyanott védelmébe,' kimutatván, hogy nincs ellentmondás a két í

1855., 659. és

669.

sz.

és Csengery

:

Összegyjtött munkái,

v.,

303.

1.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF álláspont közt politikai

;

187

mert a mint akkor a központosítás volt az egyetlen

gyógyszer hazánkban, most csak az önkormányzat lehet

menedék

az általános európai központosítás ellen az egyetlen

Eötvös és

akkor sem a megye, mint municipium, hanem

társai

mint államszervezet ellen léptek a

s

fel.

Azonban

közvéleményben csak megmaradt

e czáfolat daczára

hogy Eötvös

az,

nézetet

változtatott az államszervezet alaptervezetére nézve.

Mellzve

a továbbiakban

kinek ismertetése csak

Csengeryt,

inkább bemutatásszámba megy, a legbehatóbb bírálatot e müröl

báró

Kemény Gábor

m

egyenesen e

A nemzetek fejldésérl czímü müvét

adta, ki

hatása alatt és nagy részben

mely azonban nagyon szigorú a

talált

Pesti Naplóba.n

letesen ismertetvén a

tagadásnak

nevezi

;

a

ii.

i.

írta,'

bírálatra s igen kevés elismerésre

Magyar

és

mü

czáfolatára

kötet

Kemény

Sajtóban.

végeredményében

kötetét, ezt

nagyobb elismerésre

talál

részóriási

nála

amazt a szerz nézeteire nézve ingadozónak, aggodalmasnak, emezt sokkal határozottabbnak, bátrabbnak mondja a megoldás terén.

De

különösen a nemzetiségi eszme

mely nálunk a figyelmet

részletkérdés,

melyet Eötvösnél tévesen, határozottnak hozzáteszi,

talál a

jóindulat

látta

ékes

O

s

ez a második

leginkább

tanában a az

ész,

a

«

eg37ütt s

megsemmi-

tudomány

támogatva irányunkban

Hibásnak

tartja az

még másnak más

nevez,

érvényre

államok létezését.

O

úgy alapjában, mint

és sokkal lényegesebb szerepet tulaj-

állam czéljáról szóló meghatározását

továbbá Eötvös elvének keresztülvitele ezekkel

lehetetlenné

tenné

mi az államokat alkotja és

1856.

Steiii

János,

viir.,

143.

az a

tartja

fentartja, az az érdek-

egység. Kolozsvár,

is

szemben az állam biztosságát

közvélemény nyel megegyez folytonos változtathatásban

í

és

a nemzetiségi eszmének, melyet Eötvös hol eszmé-

az állami életben teljesen

s szerinte, a

—

kihívta

ellentmondóan meg-

is

szóló

szavakkal,

minden kellékeivel

emelkedni.))

—

belle levont következtetésekkel

nek, hol érzelemnek s hol

donít.

önmagában

hogy Eötvösnek errl

elméletét

sülés

az,

I.

24*

FERENCZI ZOLTÁN

l88

Eötvös e müre soha sem emlékbeszédében, hatását,

de 1859-ben, Kazinczy

;

feletti

rajzolván a nemzetiség és nemzeti érzés

újra

Kemény

felelt

azt vélte kiolvasni belle,

hogy Eötvös

változ-

tatott nézetén és sietett 1859 november 4-ikéröl hozzá egy nyilt

de

levelet intézni;

sem

Napló,

Pesti

a

fleg úgy

ezt,

Magyar

a

Sajtó

matta újra

ki,

megvitatandónak

válaszolt,

s

röpiratban nyo-

alatt

ebben a nemzetiségi kérdést

Ráth M. 42

1860.

(Pest,

mely fképen müve

mutatja meg, hog}" Kemén^^

'

t félreértette.

b

Az, a mi

Kemény

röpiratában

1.)

kötetébl vett

11.

sem

akarván.

Erre Eötvös Felelet báró

jelölte ki.

Gábor néhány szavára

;

nem

kiadni

Néhány szó báró Eötvös Józsefhez czím természetesen kibvítve

okokból,

látszik politikai

idézetekkel e röpirat-

új

ban, a vége, különösen azért érdekes, mert benne Eötvös éppen a hazai

önkormányzat történetébl

sen kiterjedt

fejti

municipalismus óvta

ki,

meg

hog}' nálunk a széle-

hazánkat a múltban a

nemzetiségi torzsalkodásoktól s csak ez lehet a

Kemény

is.

1860.

PfeiíTer,

fejtegeti,

Még

e válaszra

32

melyben

1.),

hog}- Eötvös nevezi

«magyarázatában»

de

egynehány szó czím kivált

ugyan

jából nag3^on

megoldása

els müvére hivatkozva

« eszmének"

a nemzetiséget,

ingadozás és meghatározásában, követ-

keztetéseiben káros tévedés van, és fejleszt hatása

jöv

alatt felelt (Pest,

mert ez eszmének államalkotó

más; Eötvös megoldása az elmélet szempontszempontjából kivihetetlen,

általános, a gyakorlat

noha egyébként egyik legjobb és legg3^akorlatibb elvének

tartja,

hogy

vezet.

a nemzetiség eszméje szükségképen

Kemény nem

nézetei czáfolásában. 1858.

ö

Ráth M. 204

müve

eg^-edül

állt

Mocsáry Lajos Nemzetiség czímmel 1.)

egész

Eötvössel

lehangolónak >

írt

;

míg a gyakorlati részben

találja

fejtegetését

Pesten. 1860. Pfeiffer. 38.

1.

szól.

A

úgy

eszméjére

nézve

a hangban,

a

másik két

egyenlség) fejtegetésében

nemzetiség

a

(Pest,

csupán errl, melyet

más nemzetiségi mozgalmakról

uralkodó eszme (szabadság, egyetért

könyvet

elméleti részének nevezett,

hazai szláv és

önkormányzatra

Eötvösnek a nemzetiségrl szóló

teljesen

azonban

mint okosko-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF dásaiban. Eötvös

— mond —

éppen úgy bánik

mint egykor a megyével.

eszmével,

189

f

vizsgálat alá Eötvösnek e két

ezzel az veszi

hog}^ «valamennyi nem-

tételét,

törekvés alapja a magasabb hivatás érzete

zeti

most

el

eszmemenetböl

Ily

czélja

;

az ural-

:

Az elsvel szemben azt a tételt állítja fel, hogy a nemérzelem szereteten s nem elbizottságon alapul a másodikkal

kodása). zeti

;

szemben, hogy a nemzeti törekvések czélja az önfentartás. Hibáztatja

nak

hogy «valamennyi» nemzeti törekvést egyformá-

továbbá,

holott annyira

tekint,

nem

a nemzetiséget

is

mint Eötvös

venni,

de úgy errl, mint

más

más minden nemzetnél, hogy

és

uralkodó eszmének

lehet oly értelemben

teszi.

A mü

többi része

Kemény mveirl

el kell

nem

tartozik ide

hogy mélyre-

ismerni,

ható pillantást vetettek a kérdés lényegébe s több oldalról birták

Eötvös után

megvilágítni s homályát eloszlatni.

is

Ezután nálunk hosszasabban

nem

foglalkoztak e müvei. Tan-

könyvben legelször Pauler Tivadar említi,' bvebben Kautz Gyula

A politikai

tudomány kézikönyve czímü

mvében

;

utánok legbe-

hatóbban, a tudós szeretetével, mélyen beható elméjével Concha

Gyz,

a ki Politika']^.

I.

kötetében

rnindenütt

(1895)

kedik Eötvös nézeteire a fkérdésekröl s így foglalkozik

jegyzést

vele.

mányban

is,

Elszavában

hog}^ e

teszi,

czélzata

m

kiterjesz-

müve számos helyén

azt az érdekes és

jellemz meg-

«bármily nagy számot tegyen a tudo-

szerint

:

megjelölni

a 48-iki

forradalmak

után az európai államok újjáalakulásának irányait, publiczisztikai

mw.

Valódi élvezet volna e kiváló

elemzéseivel

mvét

itt

ismertetni, annál inkább, mert

bár, pótolni

mnek

Eötvösre vonatkozó

részletesebben foglalkozni és ezek fonalán Eötvös

—

mond Concha

«késn

törekszem mulasztásunkat nagy állambölcselnkkel,

Eötvössel szemben s tanainak tüzetes feldolgozására,

különös

—

súlyt

fektetek.))

De

ezen

kívül

is

bírálatára

Concha egyetemi

eladásaiban, a mint az eladásairól tanítványai

által

Kolozsvárt,

majd Budapesten knyomatban és nyomtatásban kiadott jegyzetek

I

Jog- cs

államtiulományi ciicvklopaccliája. 235.

§.

—

Kszjogi clötan

(

1873) 226. §.

FERENCZI ZOLTÁN

jgO

tanúskodnak

róla,

mindig nagy figyelmet szentelt Eötvös e müvé-

'

nek, nagyobbat, behatóbbat bárkinél; azonban mindezeknek részletezése csak

egy egész külön tanulmány tárgya

Idközben

e sorok

írója

Eötvösrl

is

lehet.

müvében

életrajzi

írt

i88o-ban (megjelent 1882-ben), ennek keretéhez mérve, megfelel

bséggel méltatta Eötvös

mvét

e

össze

s

vetette pár mással.

is

Kissé utóbb, 1883-ban, Trefort tartott róla felolvasást az akadémiá-

mü

ban, mely a czélja a

mre

a figyelem felhívása lévén, általánosságokon kívül

nem

elemzésébe

kötet s

bocsátkozik.

számos

Külföldön II.

érdekes adatot; de

elállásáról tartalmaz pár

beható

tárgya volt kivált a

ismertetés

els sorban Németországon, de ma már ezek nem

mind ismertek. Mondják, hogy nevezetes tudósoktól Eötvös egész

csomó

mi nem

leket

melyekben müve érdemeit kiemelik.

levelet kapott,

lások száma

is

E

leve-

de a nyomtatott

ismertetések és méltány-

elég nagy. Ezek közül

Schmidt Julián a Greuz-

láttuk,

bofenben, Fallmerayer, Cherbuliez szakfolyóiratokban szóltak

Az

Bluntschli pedig

általános államjog s politika

mvében, mely magyar

fordításban

is

róla,.

története

(11.)

megjelent. Bluntschli kap-

csolatban szól róla a Tocqueville (La démocratie en Amerique,,

iSjj) mvével, mely Francziaországban kiindulása volt az állam-

hatalom korlátozására

irán3^ult

elméleti

és

gyakorlati

politikai

mozgalomnak, mint olyan, mely a népfelség eszméjébl indult továbbá Mill Stuart (On

ki,

dalmi s eg3^éni ból,

szintén

kiindulva,

müvek

I

a

népfelségnek,

a

pálmát

A

közt.

füzetében

b

s

18j^) mvével,'' mely a társaszabadmozgás feltételeit fejti ki angol szempont-

róla

megvitatása után Politikai

rövid

1901.

—

gyanánt,

r

— ír.

jegyzetek.

U. az. Jegyezte

Budapest. 1893.

i

— 11

r.

rész.

társasági

deiix

nyújtva

ismertetést.

Ki-

2

jelöli

A

Gábor

Kolozsvár.

Kállay

fordította :

A

48-iki

újat írni,

Tocqueville

Jen.

Semsey Kálmán.

alapnak,

elvébl helyét

ki

mondes 1854 október

nehéz volna valami

adták Nyerges Zsigmond és Harmath Kézirat

mint

Eötvösnek

Revue des

adott

Concha Gy.

liberty

e

15-iki

forradalom

— mond —

müvét magyarra Fábián 1841

— 43.,

Mill Stuart-ét

szabadságról. 1867.

BARO EÖTV'ÖS JÓZSEF

de Eötvös

birt eredeti

müvét, vár,

a keresztyénységtöl

s

cserben

«Homályos

végkövetkeztetéseket levonja.

nem

tudni,

midn

hagyja,

eszmékkel

min

fejezi

bels

Lényegében

alakulni.))

dicséri

müve nemes

mnek

nagy rokonszenvvel

ismertette

Eötvös barátja, a Reime nationale beri két

et

Az

melyeken

megjelölni,

nem

túl

Edouard,

is

többször megjelent

azokat a határokat akarja

terjeszkedhetik az államhatalom a

hogy az egyéni szabadságot ne

nélkül,

Laboulaye

s

állam és határai (1869) czímmel magyarra

E müvében Laboulaye

lefordította.'

Részletesebben

étrangéreh^n (1860 novem-

T863-ban értekezései közt s azóta önállóan és Molnár Antal

újjá fog

czímü értekezésében, mel}'

L'état et ses limites

füzet)

a

be

érzelmeit s mint utóbb

tartja.

mvet

e

új

átalakítást

minek következtében a megingott társadalmi rend

Concha, szintén publiczisztikai

is

gyakran

világosságát,

de mindez

szabatosságát;

nézeteit,

Dicséri

lenni.

I9I

hatalom e szükségképi korlátozását teljesen

mében

s

hanem

az alkotmányos országokban

Az Eötvös müve

veszélyeztesse.

államszelle-

úgy hogy e rész ebbl majdnem kivonatnak tekinthet. E korlátozást nemcsak az absolut, ben

tartja

abból

kiindulva

szükségesnek;

népfelség

látlan

s

tárgyalja,

is

teljesen

Eötvös szellemé-

mert az egyenlség annyi, mint kor-

végeredményében a többség

ez

absolutis-

musa. Laboulaye egyébként négy

mvel

Eötvös nézeteit;

Humboldt Vilmos posthumus

müve

ezek közül csak

(Ideen zu etnem Versucli

der Staaten zu bestimmen,

hatással volt Eötvösre

Simon

Julesé

általában az

(La

ily

a

liberté,

1851) jelent

:

elébb,

mely az

lényege kifejtésében világos

másik kett, a Millé (On

liberty,

1859),

1859) utóbb jelentek meg, a minthogy

mve

kiindulásul

némikép korszakalkotónak tekinthet.

szóló részt 1. Lukács Laboulaye b. Eötvös Józsefrl. Budapesti Szemle. 1860. xi., 377. 1. Ugyanitt pár lapon nagyon helyesen fejtegeti í

Móricztól

s

meg

kérdések fejtegetésében Eötvös

szolgált s mint ilyen,

Az Eötvösrl

;

Granzen der Wirksanikeit

die

egyéni szabadság meghatározásában

kapcsolatban tárgyalja

Eöts'ös politikai eszméit s kiterjeszkedik a

következetlenség vádjára helyes szempontból,

is,

mind nagyon

FERENCZI ZOLTÁN

192

Mindezekbl

kiviláglik

mvének

Eötvös

jelentsége, melynek

alapterve Montesquieu L' esprit des lois s rokonsága Tocqueville

nagy müvével félreismerhetetlen abból a Francziaországban

tett

hogy eredetét

viszont világos,

;

tapasztalatból vette,

ságos centralisatio okvetetlen forradalmakra vezet az elmúlt

félszázad

tapasztalatai

alapján, a

III.

hogy a

túl-

ugyanott,

s az

Napóleon

alatt

uralomra jutott közmeggyözdésbl, hogy a szabadság nagyobb kincs, mint

az

egyenlség

pedig Ausztria

tésére

;

a nemzetiség

'

hazánk

és

eszméjének

viszonyai

adtak

fejtege-

ösztönt

és

tapasztalatokat az elmélet számára. Innen az a különös részvét,

melylyel

müvének

szabadságról

a

egyenlségrl

s

része

szóló

külföldön, a nemzetiségrl szóló itthon találkozott.

II.

Alig fejezte be Eötvös nagy államtudományi müvének

II.

részét

1853 végén vagy 1854 január els felében, már különböz szépirodalmi tervek foglalkoztatták. Január második felében hozzá fogott

egy

régi tervéhez,

mintájára oly

hogy

szelid

hatással

t.

i.

Auerbach Dorfgeschichten czímü

magyar népi

vagy komor

nemesítsék

elbeszélések Írásához, melyek a mellett,

idylli

nép

a

mvei

képek a nép életébl, mély erkölcsi

Ö

lelkét.

már 1845 márcziusában,

mint a «Népkönyvkiadó Egyesület)) alelnöke indítványozta Auer-

bach e

mvei

átdolgozását s báró Jósika

helyesebb, fordítás helyett eredetieket

Egy

tót leány

és 1855 elején írta,

téli

melyet Arany,

Hat

ö

iró

az

els

vásár.

Mindezeket

eg}^

1854-ben

(október hói

album számára

Csengery, Gyulai, Kemény, Vörösmarty és

könyve czím

Ez elmaradt

is

így készült

írt.

A molnárleány

az alföldön (Beszély),

A

ajánlkozott

de akkor abban maradt; most Eötvös, a mi

füzet lefordítására,

alatt

s helyette jelent

akartak kiadni 1854 márcziusában.

meg

A

magyar

nép könyve, mely-

ben ez elbeszéléseit, mint valóban a legjobb helyen, kiadta.'

Tisztán e kérdésrl jelents irodalom

támadt 2

1850—60 közt Francziaországban.

Megjelent:

Egy tót leány

az alföldOn.

i.,

(1854) 248.

—

I.

— A

Téli vásár.

külön

is.

ír.

molnárleány, (1855),

117.

I.

i.,

315.

J.

E három

Elbeszélések. Pest, 1859. Hecke-

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

I93

Ezek az elbeszélések közelebbrl annak eredményei, hogy Eötvös ez

idben mezgazdasággal

is

hozománya

tornyai birtokán, mely neje

Vegyük közülök

foglalkozván, alkalma nyílt szent-

a sorrendben

pl.

A

Jeány az alföldön czímüt.

czélja

és csendélet rajza, mely a szomorúból

optimismust terjeszt

;

jó rendszerint megleli

tagi ezzel fejezi be

hanem

Egy

:

nemcsak a bájos

tót

idyll

fejldik és boldog

vígra

az az erkölcsi tanulság

hogy

is,

a

jutalmát s erre vonatkozva az öreg Aposelbeszélést

az

Ha

vagyunk, mint a vetéssel.

meg

megjelentet

legelöl

költ

érintkezni a néppel.

volt,

« Jótéteményeinkkel

:

mag

vetünk, sok

úgy

is

a földben rothad

nem hoz kalászokat. Ha elre tudná az ember, melyik mag nem kel ki, nem lenne senki olyan bolond, hogy elvesse. De mivel ezt senki sem mondhatja meg elre az okos ember azért csak kissé srbben hinti vetését; mert annyi bizonyos, hogy a ki nem vetett, nem is arat. S ládd, Zsuzsi, én vén gazda vagyok, tudok el,

sok kifagy,

kiszárad, s a

magnak egy

része

:

de

terméseket,

rossz

legalább

a

A

tanulságot

emlékszem olyanra, hol egyremásra

alig

magot ne kaptuk volna meg.» Éppen emígy nyújt molnárleányhan a parasztgögrl

s e

Sajóvidékrl

Vett elbeszélés világosan mutatja az alakok életteljes rajza

hogy

esemény

alapja valódi

metlen

volt.

melyért

szokásával,

A

molnár, Ekesy a

nem egy

legújabb idkig bennünket, a kántor,

külföldi utazó

egy jelleme

maga kellerótt meg a

és sorsa által

Tengelyire emlékeztet alak, világosan az életbl vettek. í^«5rtrban,

mely éppen

0I3'

kedves

idyll,

mint az els, az

viselésben való hitet s a szeretet boldogító

által,

A

isteni

téli

gond-

hatalmát tünteti

fel

egy nyájas képben. Mind e népies elbeszélésekben van valami megfinomított népies, olyakat és úgy,

szó

minket

a

sincs

róla;

az

emberek mondanak

magyar paraszt nem mond

nagy részben bellök, a mit ts-gyökeresnek

nemkülönben nast G. 202,

2.

I.

hogy

igaz,

Németül

:

Tört.

Kleli-.

T903,

belle-

546—49.

Ungarische üortiícschichtcn. Von H.

Magyar

hiányzik

de

a paraszt gondolkozása azért egészben

Neuestes

tristisches Lese-Cabinet etc.

s

neveznénk;

Lief.

Eötvös. Deutsch Aiitorisierte

v. Ad. Diix. 2 Thcilc. Ausgabc. 273. 1.

Jojjct

25

;

FERENCZI ZOLTÁN

194

ez

bennök

híven van

jól és

kép hü és igaz

rajzolva, a

munkássága közt választotta meg az akadémia 1855-ben

Ily

alelnökének, melynek utóbb 1866-ban elnöke

lommal az akkori idk képes

új

ii-ikéröl

nem

elé

Heidelberg

haza,

midn

tárgyban,

utóbb

s

értesült róla,

Ugyanekkor

akadályt. írt

hogy a társaság

Hammernek,

írta,

újjá-

hog}'

Fallmerayernek

Schosserrel személyesen fog találkozni

Kreutzerrel,

szeptember elején

is

gördítnek

tér

felé

Bunsennel,

most az 50-es

s

Ostendéböl Toldynak, hogy Bécsben

írta

biztatták s azóta levélben

alakítása

E

1856-ban.

életre

mindkét alka-

Ostendébe ment, Bécsben megállapodott

1856 nyarán augusztus

lett s

arczképét és életrajzát adták.

lapjai

1847 óta volt elnöke

Kisfaludy-társaságnak

években ö támasztotta

s

is

f.

a

A

végre

s

tér haza.

Valóban Heidelberg

felé

vette útját

s ott

Welckernek, a híres Staatslexicon egyik írójának vendége

volt,

kinek

visszaadta

Ugyanis Welcker két évvel

látogatását.

azeltt a német Juristentag alkalmából csak azért utazott

hogy a

XIX.

század uralkodó eszméirl szóló

mü

viszonzásul

most

tiszteletére

sz

magasztalta. Erre

s

meg-

tudóst,

Heidelberg tudósait hívta meg-

ebédre. Ez alkalommal Eötvös számos téveszmét

hazánk helyzetérl

Pestre,

íróját

látogassa. Eötvös svábhegyi nyaralójában fogadta az ki

le

oszlatott

el

egyszersmind Heidelberg csodaszép vidékét

Welcker pohárköszöntben

felelt,

ragyogó kép-

ben rajzolva Eötvös svábhegyi nyárilakának fekvését

s

onnan a

tündéri kilátást a fvárosra, a Dunára, a hegyekre és az alföldre.'

E

nyárilakban

részét s e nyílik

mrl

Duna

a

írta

szólva vidékére,

írja

Bluntschli

A

'

pohárköszönt egész terjedelmében Itt

1864. 25. sz. U. o. a nyárilak

a névtelen iró világosan az 50-es

években történtnek mondja a tet

;

de

második

«Innen széles látókör a

pusztákra,

a

iratain.))^

ötvenes évek emez els felében többnyire falun tartózkodott,

Vas. Újság képe.

:

Budapest fvárosra,

hegyekre. Erezni lehet valamit belle

Az

mve

Eötvös nagy állambölcseleti

meg

kell

leirt jelene-

jegyeznünk,

hogy

o

Juristentag » csak i86o-tól van s Bécsben

1862 augusztusban tartatott az els. Miféle

más

((Juristentagn-ról szól,

meg. Alább errl lesz még ^

Az

ált.

államjog s

nem tudhattam szó.

polit. tört.

ír.,

340.

1.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF hol Szent-Tornyán, hol Velenczén s említett

müvei német fordításával vagy mellett

1856-ban

irta

utolsó

regényét, mely 1857 július

új

195

müvein kívül egyéb

kiadásával foglalkozott

nagyobb müvét,

A

; '

ezek

nvérek czímü

3-ikára megjelenvén, annál

nagyobb

feltnést okozott, mert úgy látszott, mintha Eötvös már-már meg-

volna

szüntette

a

regény-

írást.''

A

A

regény hátteréül és

bevezetjéül

az

cholerát s az

akkori fels-

1831-iki

magyarországi lázadást választotta.

Július

végén va-

gyunk. Gróf Ormosyéknak, kik a legboldogabb családi

leányuk van

életet élik, két s

ell gyorsan

lázadás

a

menekülni kellvén, az anya tiltakozása

ellenére

még csecsem

bik,

dajkájára

kat

kiseb-

leányu-

bízzák,

ki

egyszersmind hü vadászuknak,

Miskának

magok

a

felesége

s

nagyobbik leány-

kával lóháton

menekülnek 39.

a

parasztok

Azonban

az

dühe

"A

NVÉREK* ELSÓ KIADÁSÁNAK

CZÍMLAPJA.

ell.

Ormosyék erdésze

elpusztul a parasztokkal folytatott

;

KERENCZI ZOLTÁN

196

küzdelemben,

menekülésében cholera ragadja

nejét

csecsem idegen kézre

azonban annyira nyoma

kinek

kerül,

egy különben nem elég

a szülök,

vész, hog}'-

így a

s

el

hiteles halálhíren

kívül, róla

semmit megtudni nem birnak. E csapás megtöri

töket

ebbl fakadó

az

;

feleket

a

el

után

halála

szivén soha

a férj

;

így pusztul

visszatér

;

nem

ki

hová

külföldön, a

egykor tábori lelkész

s

a helység

egyszersmind

néha

plébánosa

szentelik a grófné és

folytatnak

grófn inkább

f,

derék

idsb

leánya.

E

Farkas Máté összes gondjaikat

egyik

idealista,

vagy másik

elv

nem egy

s

helyességérl

mert

;

a

Farkas Máté inkább empirista; de mint elveit

s

Margit egyetlen játszótársa Galambosnénak, a kul-

kifejti.

csárnénak unokája, Mariska, Margit

nag}'

nevelésnek

Eötvösnek majd minden embere, mindenik philosoph

bven

is,

a vitán, hog}' állításait vissza-

nevelkedik Margit, a grófné

Itt

ug3'anoda

ha lehetne.

vitatná,

vitát

volt,

gyz

Ormoslakot

honnan magával hozta katonás

bátor lélekjelenlétét;

vitatkozó, ki annyira

grófné férje

költözik. Áttéteti

magát Farkas Máté, a család barátja ki

A

hagyja a gyászemlékü

ott

rágódik

féreg

pusztítható

feledni mentek.

Dunántúlra vérthalmi jószágára

szokásait,

szeret házas-

elidegeníti a

félreértés

éle-

ki a

szenvedélyes, ábrándozó hajlamú

teljes jellembeli ellentéte.

A

leányok

megnnek

s

Farkas

észrevevén Margiton az ábrándozó hajlamot, rábeszéli az anyát,

hogy vezesse be az

erdben egy

Adorján jául

Káldory

azt

meg,

kit

Margit végzetszeren

hiszi.

A

költ

t.

nagy gonddal

i.

jellemét, kiben sajátos vegyülete

érez,

ki

tájt

ideál-

maga

is

el

birja

rajzolja

meg

van az szinteségnek és hitetni

magával,

hogy

noha csak inkább belebeszéli magát. Épen ez idmagyarischen

Aus

d.

Literatur in sorgföltiger Übers. 19 — 28 Lief.

663.

I.

tristisches Lese-Cabinet der

Die Schwestern.

de éppen e

Káldory meg szintén beleszeret Margitba vag}^

szinésziességnek,

szintén

;

zivatar alkalmából a két eltévedt leány Káldory

gróffal ismerkedik

választ s

legalább

a nagyvilág tapasztalatai közé

Román

v.

Josef Eötvös.

Ung.

von Adolf Dux. 2 Bde.

1858. Pest, G. Emich.

vi.,

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

egy viszonytól kivan menekülni

tájt

I97

ugyanis puszta unalomból

;

meghódította Dárdaynét, egy öreg gróf szép, szenvedélyes szerelmet vonult falura

hogy

is,

ez

talál s

már

terhére kezd válni

ids nagynénje

is

elhatározza,

ösztökél,

Margitot és Dárdaynénak

kéri

határt

Vámosyval. Ekkor Káldory,

testvérével,

is

ezért

;

feledjen s feledtessék.

Dárdayné szerelme azonban nem ismer falun

kinél

ifjú nejét,

hogy

felkeresi

;

meg-

szakít vele,

egy szerelmet színl

mintha csak a kényszer vinné bele a nösülésbe

levelet

ír,

épen

teszi ezt

;

t

erre egy

kit

azon a napon, melyen Margitot megkéri és a végzet úgy akarja,

hogy Dárday

éppen

is

Dárdayné közt

közte és

már most boszút

késbbre

Adorjánon,

akadály

az

így

kezében

levéllel

de boszúját visszatartja

összekelnek

megjelen

is

s

Dárda3'né e

Margit

és

Dárdayné

meg

hal

leomlik,

állhatna

Káldory

;

gyászruhában

ekkor

egy

esküvön

az

s

a

pillanatra

falusi

templomban.

Az

ifjú

megy Margit

pár utazni

nem

rokonszenvét

birja

Káldory megnyerni, mint olyan,

sem dicsség nem érdekelnek

hír,

lelkesednek. Valóban, Káldory

sem

;

látja

meg

külföldön húzza

boldog. Csak Farkas

nem

s lenézi

év,

midn

a véletlen

oka

után,

hog}^

Margittal barátságot köt,

tudja

vagy legalább

még

s

nincs

inkább és inkább egyetlen

még inkább

azt

kissé

kaczérkodik elutasíttatik

hitte,

st megmost újra

Midn

semmi rossz szándéka

;

de

meghittje lesz, beleelegyedik Vámos}'', Margitba

törekszik a házasfelek elválasztására. Ekköz-

ben Margit, férjének hlni gondolt szerelmét

lesz,

telik el

Káldory levele

felébred boszúvágya.

legtitkosabb érzelmeibe s minthogy testvére, szeret,

így

érdemetlent szeretett s noha a közönyig,

szenvedélyre gyúl Káldory iránt

a mint

lesz.

összehozza Margitot az

fürdben Dárdaynéval. E n, noha érzelmeiben

sem

magát, a míg neje eltt, ki eszményét

emsi

vetésig jutott

kit

miért mások

azt,

elegyedik bele a forradalomba

talány és kiábrándulásának

benne,

majdnem három

Máté

is

s ez

Vámosyval, a mit ez

még

tüzelni kívánván,

félreért,

inkább boszúra

tüzeli

tolakodóvá

Dárdaynét.

;

FERENCZI ZOLTÁN

198

A

n

két

e viszonya végzetesen bonyolódik,

Dárdayné még könnyebben fonhatja

Pestre, hol

Vámosyt egyébként a ki házassági

;

melybl

A

a

szen-

öt,

kinek

szerelme végzetessé válik,

iránti

kérés napján

ebbl

könny

hanem egész

n

a szegény

Odahag3'va

Margitnak nemcsak

múltja legszebb óráit

megy Vérthalomra,

anyjához

férjét,

a

levél,

s

Margit elfogadja

felbontja

ki

;

e hel3'ett

Dárdaynénak

írt

deni, távozik; de

hogy párbaj

lesz,

melynek oka

lyozni a megjelenésben

Vámosyt lesz.

halálra

Margit,

férjéhez

olvassa

siet, el,

;

sebzi

kinek csak levelét

de tüdvészben pusztul

s el.

hogy

t.

i.

ellen küz-

Most Vikta megtudván, akarja Vámos3^t akadáalatt elsült pisztol3'

keservében

öngyilkos

Nag3^

maga

is

lelki

ül,

felindulásban

sokban és lén3'ege-

most múltja romjain boldog lehetne,

A

grófn

de ezalatt Farkas Máté a sokáig kideríti,

bnös-

megtudja a párbajt, lóra

találja.

kén3'telen belátni, hog3'

sen tévedett, megbocsát

hívja.

utóbb

szintén

\'iktától

ki

Káldoryt a neje

bir a látszat

, meg

Vikta

halálos

hevében megmutatja neki

azonban a küzködés és

s

de Vikta kezébe kerül a

;

Káldory nem

Vámos3^t párbajra

Kál-

akarja venni, búcsútalál-

nem gondolhat komolyan

neje a szenvedély levelét.

hogy

megtámadta.

is

kedvese árulását sejtvén,

és

találkozóra viszi. Káldor3'

ségére

nül

valóban

ki Viktát

kozást kér tle

mert mind-

;

volt.

bánatnak adja magát, mely már elbb szervezetét

Ekkor Vámos3%

is

azt a tudatot kén^^telen meríteni,

dory minden ömledezése hazugság

meg-

a Káldorytól éppen a

levelet, s ezzel tönkreteszi

írt

jövjét,

a feladata.

egy szenvedélyes jelenet

s

Dárdayné megmutatja Margitnak

jelenét,

fele-

utóbb, látva a lány szenvedélyét, menekülni

mind jobban elválnak

házasfelek

alatt

Viktát,

elcsábítja

körülmények közt Dárdaynénak

Ily

bir.

Vérthalmon

rajzolja,

most Viktával megújított viszonyában csak

s tulajdonképen

dést keres,

hálóját.

de egyszersmind úgy mutatja be Margit

üres, eln3'ütt szivében

visszatérnek

költ könnyelm nhódítónak

a

Ígérettel

vedél3'es molnárleányt

nem

midn

íg3'

sejtett,

elveszti

gyermekét

de rejtve maradt

Mariska, a boldog parasztn,

titkot

nem más, mint

az

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

egykor elveszett kisebbik anya

titkot s az

hogy Margitot

látva,

leggondosabb nevelés nem

Mariskának soha

föl

Közli

leány.

I99 az

anyával

a fényes

birta boldogítani,

nem

világi

állás,

a

hogy

elhatározza,

születése titkát

fedi

boldog

a

hanem hagyja,

;

hogy maradjon boldog eddigi helyzetében, mint egy derék

föld-

míves neje és két gyermek anyja.

E

mnek

nevezetes

bels szerkezetét közelebbrl

nem

lehetetlen több részletében

ben czímü

regény meséjére,

A

hasonlóságot. féle

kiindulás

gondolni a Magyarország 1^14-

nem egy pontban mutat ugyanaz. Amott a Dózsa-

mel34yel

körülbelül

pórhad hullámzása a Rákoson, emitt a

cholera miatti dühöngése

vizsgálva,

Amott Telegdi

a háttér.

népnek

felvidéki

családja, emitt

Ormosyék, majdnem ugyanoly körülmények közt menekülnek a pórnép ell

mindkét esetben csak egy hajszál híján a pórok

s

kezébe kerülnek; amott a pórok Telegdi nyári

lakát,

emitt a

lázadó cscselék a vadászlakot ostromolják meg, melyeknek körül-

ményeiben

nem egy

is

a hasonló vonás.

a helyzetnek hasonlósága Pált

Mindkett

is,

két

nt

levele,

egyforma

;

nem egy rokonvonás van. sem igazán mindkett körül-

szeret s egyiket

;

egyiket

le

a Káldory és

s

amazé Dárdaynéhoz, emezé Klárihoz, szellemben

valamint

nem egy pontban

emlékeztet

amannak

vedélyes, beteges szerelme s e miatti boszúszomja

noha egészen más viszonyok közt van a

rajzolva.

költ némi módosítással mintegy harmadszor

Vámosy

t.

i.

elhagyására.

St

Klári

és

indokolatlan bosszúszomja közt

is

szen-

is

a Kláriéhoz,

St

Vámosyban

ismétli ugyanazt.

Margitot szereti és Viktával köt viszonyt.

vedélyes lányt elhagyni épen úgy nincs ereje, Klári

annak

is

bell ugyanolyan hazugsággal rázza Artándi

mellett felötl

melybe a költ Káldoryt és Artándi

kiknek jellemében

helyezi,

E

A

szen-

mint Ártándinak

Vikta jelleme,

féltékenysége,

párhuzam vonható

;

így a mint

Margit levelét Vikta felbontja s a mint Klári felbontja az Ártándiét, valamint a végzetesség,

melyet mindkettnek ez a cselekedete

az eseményekre gyakorol,

A

másik szembeötl

csaknem azonosak.

az,

hogy az

a

lélektani

indok,

mely

FERENCZI ZOLTÁN

200 elválasztja

Ormosyt

és nejét, Káldoryt és Margitot, szintén sok-

ban azonos. Mindkét esetben, némely jellemárnyalat leszámításá-

n

egy túlságos érzékenység

val,

józan

kik

férfival,

birják,

hanem

nemcsak nem

a kimagyarázás

szemben egy túlságos

áll

értik

meg egymást

elszánásáig

el

holott ha eljutnának, talán

boldogok lehetnének.

potuk folytonos elemzése

által,

Ámde

A

szerz e két

magoknak valóságos mesterkélt

még el-

helyezi eltérbe

Ormosyné

Józanabb

baj éri.

nem

A

az volt

élességgel

menti magát,

azzal

következteti

itt

találja a

meg

rójja

els

ment

gyerekes-

hog}- ily dolgokban a

ebbl

az eltér

már említettünk, hogy mélyebben érznek van igaza.

is,

a mit

hanem a keser csepp,

okosabbnak, az

Midn

hog}^ ezt valami

birnak oly józanok lenni s Eötvös épen

világnézletbl

Ez

érzi,

épen az elválásban

ki

férje,

életében az anyaszeretetet

elre

el kell válnia,

Az asszony

ségeért.

lelki

az élettársak elidegenedése.

türelmetlenül és némi

eszközt,

nem

ebbl fakad

gyermekétl

kisebbik

nk

;

indokainak bels kifejtésére

élet lélektani

helyezi a regény súlyát.

is

így, álla-

poklot alkotnak, a mit vagyonosságuk és tétlen életök mozdít.

nem

s

sem tudnak jutni;

mely

házasságukba

vegyült.

következményeket tudjuk; a gyermek nyomtalanul eltnik,

Miskát a vadászlakban

ölik

meg, felesége az úton hal meg, még

mieltt Kerékhegyre, nénjéhez jutna.

Az els keserséget sora követi.

Maga

egész

n g3'ermekét

keresi

eltávolítják férjétl, ki

ebben

az a kitartás, melyl3^el a

s e miatti vigasztalhatatlansága

mind

szemrehán3^ást és fogalmai szerint

állandó lát,

közt a keserségek

a házasfelek

mint óhajtaná és érdemelné.

boldogságát tette el s

tette czéljául

másfell éreznie

Megpróbálja tehát

;

a

kell,

A

kevesebb szerelmet

elhibázta életét, mert neje

férj

n boldogtalan, mert gyermekét veszhogy férje boldogtalanságának oka

eltitkolni bánatát,

de

még

.

szerencsétlenebbekké

válnak; mindketten elszánják magukat egy nagy kimag3'arázásra,

de sohasem birják végrehajtani sak

s a

bizalom szavait

még sem

egy helyt Eötvös e regényében

mindketten erezik, hogy hibá-

;

birják meglelni

—

cca

;

pedig

— mond

bizodalom a talizmán, mel3'

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF nélkül

nagygyá vagy boldoggá senki sem

midn Ormosy temette

nem

20I

hét

év múlva meghalt,

hogy bárha mindennél jobban

el,

a világon »; és

lett

neje

azzal

szerette,

tudattal

a

boldoggá tenni

birta.

Szemmel

látható

férhetetlenség,

melylyel a költ az össze-

elszeretet,

az

vagy még inkább boldogtalanság

gyakran

okait

éppen a jó tulajdonokból magyarázza. Azonban egészben ez csak bevezetés a regény

ebbl

a két leány s az

tárgyára, a Margit és Mariska,

tulaj donképeni fol3^ó

tanulság történetére.

Eötvös a

Itt

Margit neveltetése eredményeit nemcsak az öröklés természetes

hanem anyja befolyása

tulajdonai,

alapján magyarázza, ki az élet

sajátos körülményei miatt természetes

érzékenységén kívül egy

bizonyos bels érzelmi elrejtzést szokott meg, hová bepillantást senkinek sem enged. lyesebbé

vált,

E

tulajdon kifejlése Margitnál annál veszé-

mert szivében

ers szenvedélyek

rejtzköd-

csirái

követelvé

tek s mert érzelmeiben és kivánataiban anyja nevelése tette s elkényeztette.

Azok

nevelési

a

Mátét Margit növekedése alakjában

vitatkozás

jelenése idejében s

melyek

gondolatok,

tár

grófnt és Farkas

a

melyeket a költ

alatt foglalkoztatják,

oly

elénk,

késbb

hogy

terjedelmek,

sokan Eötvös e müvét

is

meg-

nevelési

regénynek mondták. Ez tévedés; mert noha Margitnak a világ valódi

képérl való tapasztalatlanságát

déseit,

melyek késbbi szerencsétlenségének

részben neveltetésébl

hanem egy bels nevelési,

hanem

szemlél-

ábrándos

és

a

forrásai,

költ

magyarázza; fczélja még sem ez

volt,

O

nem

leki

történet

lélektani regényt

Margit mint neveltetik;

és

részletes

hanem

írt.

Nem

érzelmi

hü

rajza.

az a lényeges,

világa,

hogy

érzékenysége,

szenvedélyessége, továbbá világismeretének hiánya miatt tisztán képzeleti idealismusa, s

az a hite,

nemes szive

hogy anyja

viszony köztük kifejldni

érintett

nem

mellett

Magyar

hogy magára

Tört. Kletr. 1903.

áll,

magábamerülése

elzárkozottsága

bir; s

ezért

éppen abban, a mi a legbensbb, magára tapasztalja,

önz

áll,

mint asszony.

miatt meghitt

mélyen

mint leán}^

E

szerint,

érzi,

s

hogy

késbb

ha a költ 26

»

;;

FERENCZI ZOLTÁN

202

nagy gonddal

rajzolja

Káldory

de semmi esetre sem gonosz, ez

jó,

mely sem nem valóban

jellemét, is

fkép csak Margit

lelki

sorsának illusztrálására szolgál.

A el

Káldory és Margit házasságának három els éve

boldog egyetértésben

omlik össze

;

de már kiábrándulásban, mert csalódva látva az

férje iránti idealismusa,

ket

s

noha Margit szerette

még sem

most még inkább, mint mikor

elvette,

gok;

— mond

tapasztalás szerint,

moruabb nincs hogy

nélkül,

E

férje

a világon,

s

volt, a ki

férjét s ez

t

lehettek boldo-

—

Eötvös

ember igen

két

t

érti

magát neje szemében. Gyermekök nem

közelebb hozta volna

(crégi

nagyszer id-

új,

szakban részvétlenségét. Vegyük ehhez, hogy lealjasítva érzi

telik

melynél szo-

szeretheti eg^^mást a

azért boldog legyen.

A

hangulatban mennek Emsbe.

küls körülményeket,

a

mesterségesen gyártott poklot, melybe Margit beleképzeli magát,

Egyszerre

ismerjük.

látja

hogy

be,

közönséges ember; de annál jobban féltenie

kell s

Ezek

a

képzelt

szenvedések

bántsanak

((Bármint

életét.

mondja magyarázatul Eötvös képzelgés

mert azt

okoz,

valakit

—

neje

meg

is

ássák

tárgyak

alá

Margit

és

emberek

st minden Ily

:

—

azon kínok, miket néha puszta

nagyobbak. » így önmaga nyújtja

Mindez

módot

id

alatt

át

bizalmas

s ez a fel-

választják,

Káldory és neje kölcsönösen a

hogy egymáshoz

közeledjenek

ket; egyszóval

lépés érzelmeikben eltávolítja

((rend-

események nélkül szép csendesen válnak szerencsétlenekké.))

körülmények közt Dárdayné azzal

meg

lelki

egy perczében, sokáig küzdve jobb érzelmeivel, végre teszi.

legrosszabb

kívüli

hog}'

gyanúját meg-

óráiban azt a trt, melylyel Dárdayné szivén találhatja indulás

nézett,

véli,

Káldory abbeli törekvéseiben, hogy Dárdaynét

és nejét távol tartsa a bizalmaskodásoktól, ersíti.

ideálnak

kit

férje,

szereti,

magát,

relmét,

hogy

legjobb, ha

látva

Káldoryék boldogtalanságát és testvére

a mit tesz és

a sophismával nyugtatta sze-

Vilmosért, voltaképen Margitért teszi

Káldory elválnak

s kiki

így Dárdayné megn3'ervén .mindkét

fél

boldog lesz más úton.

bizalmát,

okos móddal

BARO EOTVOS JÓZSEF

203

növeli köztük az ürt s így adja Margitnak a tanácsot,

Káldoryt szerelemféltövé. Margit túlozta

hogy

szerepét,

férje

meg a

átlátta

még lelkiismeretét is könnyelm játékot zött.

észre-

megterhelte,

hogy

okok

a jelzett

és

bizalmat.

boldog

miatt, anyjánál

leli

meg

érti

egyszer ni

már

s Margit,

a szükséges részvétet

Szenvedéseinek csak Mariska tanuja,

meg sem

s

sem

s

haza

hirtelen

ártatlan

midn

kaczérkodása végzetes volt Vámosyval szemben

így utaznak Káldoryék Emsböl

de annyira

ellenben

cselt;

vette az okozott bajt,

egy ember szivével

hogy tegye

próbálta,

is

ki

Andrissal

és családanyai érzésében

ered kérdéseit, a ki szomorúan fejezi ki a regény fontos tanulságát « Az ég csak nyugodt folyóban tükrözik, s vannak emberek, kik soha szerencsések nem lehetnek. De ha van szerencse a világon, az csak a tiedhez hasonló helyMargit bonyolult érzelmi életébl

:

zetben találtatik

fel.»

hangulatban

Ily

megy

vissza Vérthalomról Pestre, hol végre

egy szenvedélyes jelenetben

meggyzdni

pedig a magyarázatot elhalasztja.

reti; ez

hogy

vél,

E

Margit Dárdaynéhoz, hol Vámosyval találkozik

s

A

levelét.

többit ismerjük. Látható,

történetet

mégsem pl.

hogy miként

de ebben bármily sokoldalú

az a vaskövetkezetesség,

lélekrajzait oly

így

;

megdöbbentkké

mely

is

pl.

Káldory

neki

építi fel a

költ e

az indokolás, nincs

Kemény Zsigmond

és oly sötétekké, zordakká teszi,

Margitról alig fogja valaki elhinni, hogy kaczérkodás

fogja visszaszerezni akarni férje szerelmét s

tárgyul

nem szemegy

egy másik szen-

vedélyes jelenetben Dárdayné végre megmutatja

bels

férje

hangulatában

Vámosyt

választja;

még

által

kevésbbé, hogy

ép oly kevéssé valószín, hogy

tit-

kosan magánál falun elfogadja, mi titokban úgy is nehezen történhetnék; pedig e körülmények lényegesek, mert mindkettn a regény fordulópontra jut; az utóbbi éppen

a

katasztrófa

oko-

zója lesz.

Azonban, noha a regénynek

madát

foglalja

el,

ezután következik.

e lélekrajz több

tulajdonképeni

ftárgya,

az

mint két harerkölcsi

eszme

Farkas Máté buzgólkodása folytán a grófné 26"

FERENCZl ZOLTÁN

204 elveszettnek

feltalálja

földész,

Andris neje

anyát öröm helyett

gyermekét Mariskában,

hitt

két

s

gyermek

aggodalmakkal

új

mint egy

ki,

boldogan

anyja,

tölti el

:

Ez az

él.

vajon felfedezze-e

leányának származását, bevigye-e a magas körbe, melyben Margit

— mond —

betegségében

szerelmét, és mégis

szerencsétlen

oly boldogtalan volt? «Szerette férjét;

viszonozta

láttuk, hog}'' férje volt,

t

csak azért, mert a körben, hova

nek érezte magát, mert a szívtelen

nemesebb lelkének vágyaival

ez.

mveltség nem ad boldogságot Es noha

nyaival.

melyben

világ,

A

s az

nagy

idegen-

élni

kellé,

állt.»

születés, fényes kör.

egyszer kör józan meg-

mveldés

egyénre nézve a

világos,

állítá,

reményeivel ellentétben

s

Ez a föeszme, kétségtelenül elégedése fölér az

születése

vívmá-

összes

hogy Margit hihetleg nem

lett

volna

a Mariska körében sem boldog; másfelöl Farkas Máté helyesen

mondja, hogy Mariska a Margit helyzetében, más módon, de ép volna

oly szerencsés

meg nem ragadja

ki

az anya

:

adhatja már,

épen

elhatározza,

második leányát,

st

föl

azért,

mert e más módot

hogy szerény körébl nem

sem

fedi

eltte származását.

Ez az eredmény Eötvös bölcseimi fölfogásának és talatainak eredménye, melyre

kozás található. Míg politikai

a

élettapasz-

Gondolaíokhan számos vonat-

mveiben

a haladás

hirdette

által

az emberiség emelkedését; az érzelmek rajzában kételyt hirdet,

hogy

ez a boldogságot

annak

találjuk kulcsát

növelné vagy biztosítaná. Ebben meg-

is,

hogy államszervezetét

ennek boldogulására kivánta emberiségben,

költ

nem

álláspontja.

kíséri az

egyén

A

az

nvérekben

A

tehát ugyanoly

;

által

s

küzd az

az egyénért

mveltség

karfhaustban

az egyénre

emberiségben

emberiségért az

életét a bonyolult

finomságok közt, mint

O

alapítani.

is

s

ez

a

aggodalommal

elállott érzelmi

mert ha a tudás növeli

az ismeretek összegét s a haladás egyetemes szinvonalat

arányban majdnem betegesen érzékenynyé

is

:

épp oly

teszi a lelket s fogé-

kon3'abbá az érzelem betegségi tünetei és így a boldogtalanság iránt.

e szót

Ebben is

áll

Eötvös «kétely»-e; így csak természetes, hogy

alkotta,

melynek érzését annyira szivében hordta.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

205

III.

De

forduljunk

el

már

szelleme egy

melyben

e nevezetes regénytl,

érett férfiú tapasztaltságán

A karthausi

átszrdve

jelenik

meg; a élet felett. Vegyük most figyelembe Eötvös más irányú mködését az 50-es ki

elmondja kételyeit és mély szemléldéseit az

évek végérl

Els akadémia alelnökét. Az

sorban

a 60-as éves elejérl.

s

mködni, mint

az

ott látjuk öt

alelnöksége

alatt

kezddött 1856-ban az a mozgalom, hogy a magyar történelmi emlékek három sorozata kiadassék egyelre három évi idtartamra évi 10 az

frt

elfizetési

Üj nemzeti múzeum

klasszikusok palotája

új és

vállalatnak,

tartott,

t. i.

feihívója és szerkesztje

melynek

Tevékeny

olcsó kiadása.

épít munkálataiban

emlékbeszédet

Egyik

díjjal.

s

e

a nemzeti

részt vett az

mellett

Vörösmarty Mihály

20-ikán és Kazinczy Ferencz születésének

múzeum nagy termében

tartott

czélja volt a

magyar

akadémia

az akadémiában két felett

1858 deczember

1 00-dik

évfordulóján,

ünnepen, 1859 október

27-ikén.

Ez utóbbi ünnep vált,

leírását,

mert ezen lélekzett

fel

melynek jelentsége annál nagyobbá az olasz háború hatása alatt elször

a nemzet a 10 éves önkényuralom után, az akkori lapok

adják; viszont

b

ismertetéseit találjuk

annak az általános

bven lelke-

sedésnek, melylyel a Kazinczy-ünnepeket az egész országban tartották s

megannyi

tiltakozó és nemzeti

ünnepekké

tették

;

de mi

csupán pár sort idézünk Eötvös beszédérl a Pesti Naplóból ((Leírhatatlan a hatás, melyet alelnök báró

elidézett.

eszmék

A

hazafias és

által fölkeltett

ért és a taps

november

Múzeum í

nemes érzelmek, az emelkedett

23-ikán,

és

nemes

lelkesedés a beszéd végszavain tetpontot

sznni nem

a Kazinczy-szoborra

Eötvös József beszéde

akart,

midn

egyszersmind a koszorú

E nagyszer ünnep után kevéssel, Kolozsvárt jelent meg Eötvös s az Erdélyi tétetett.))'

megalapítása ünnepén tartott beszédet az akadémia nevé-

346. sz. V. ü. Vas. Ujs.

1859.

KERENCZI ZOLTÁN

206 ben.

Majd 1860 június ii-ikén Balaton-Füredre ment szintén az

Akadémia nevében Kemény Zsigmonddal, Tóth Lörinczczel Hollán Ernvel, a Kisfaludy Sándor

és

onnan

szobra leleplezésére,

Nikiára Berzsenyi síremléke felavatására, hol mindenütt az eszméket

ünnepl beszédeket

Széchen3á István

Ugyanez

tartott.'

év,

1860 október 13-ikán,

emlékbeszédet az akadémia nagy-

felett tartott

gylése alkalmából. E Széchenyi

beszéd jelentségét mind-

feletti

azok a nagyszer körülmények, melyek közt Széchenyi meghalt

melyek

s

Kazincz}^

beszédet

tartott

felett

alkalommal jelent

meg

mint a

egyaránt épúgy kiemelték,

követték,

halálát

s

így

Eötvös két nevezetes

két egymásutáni évben, mint nemzetének

szónoka.

Ezek

hogy

újra felébredt halottaiból s megjelenhetett újra nyilvánosan

Az 1848 február 6-iki közgylés óta 1853-ban adott meg akarta ersíttetni alapszabályait de csak

a haza eltt. életjelt,

új

egyenesen neki köszönheti,

mellett a Kisfaludy-társaság

t.

i.

;

hogy

1858-ban kapott választ,

alapszabályokat

új

küldjön

Csupán Eötvös szorgalmazására ersítették meg ket 1860

Ekkor Eötvös els teendje

6-ikán.

egyesítni

-

s július

i5-ikén tagválasztó ülést tartván, ez kiegészí-

10 év óta támadt hézagokat;

felvette

fonalát,

st

fleg a

lete alatt

tágabb körre terjesztette

mvek

eltt,

kiadása

meg

melyeken

ki,

melynek

által,

az 1860 augusztus

így jelenhetett

április

volt a szétszórt tagokat újra

tette a

szétosztott jó

fel.

pártolói tagságban

alapelveit az

tartott ülés

i-jén

munkássága

régi

elnök-

meg.

állapította

ünnepi üléseivel a társaság újra a közönség

1862

óta

A

költészet

hivatásáról

Irodalmunk nemzeti irányáról, Meghalt írókról

beszéd),

(2

tartott

elnöki

megnyitókat.

Éppen

ilyen nevezetes e pár év Eötvösre, mint politikai íróra.

Kiemelend körülmény, hogy elbbi zett elveihez '

vári 1.

híven vagy talán mert többet megnyerni

Visszatérte alalmából a székesfejér-

ünnepi

politikai röpirataiban kifeje-

fogadtatásról június

Pesti Napló 1860. 159. sz.

15-ikén

határozták

szobra

Ugyanekkor

2

u.

el

az

felállítását

ebéd

alatt

remélt,

Vörösmartj^

Székes-Fejérvárt.

Maga 200 aranynyal

ekkor.

nem

lett alapító

tag

FERENCZI ZOLTÁN

2o8

1857-ben, az uralkodó második

hogy

zetes kérelmet,

a

körútja alkalmával,

királ}'

mányt, a 129 kérelmez közt bátorságból

ket

bl

mert hazánkat vagy

szokjuk az absolutismust

európai mozgalmakat

még

s

Az

hogy

aláírta

Lehet,

aláírta.

nem

s ezt

hogy egy

féltette,

bírná

el

;

fel

aláirta elvúj

forra-

vagy hog}^ meg-

nemzet ereje ellankad.'

melyekben az

röpiratai,

ezek

hatásait

1859-

Ausztriára

és

60-iki

hazánkra

pedig oly mély belátással, hogy minden kör

és nemzetiség figyelmét

jelent

attól

s a

Nevezetesebbek ennél

rajzolta,

alkot-

perre gondolt; de mindenesetre

dalomban keres menedéket

nézve

is

az 1847-iki

mert Bach forradalmi szellemeknek tüntette

is;

s felségsértési is,

vissza

állítsa

azt a neve-

magára vonta

és bizalmát megnj'erte.^

olasz háború kitörése eltt kevéssel, 1859 április elsejére

meg

Eötvös

névtelenül

egy

újabb fontos

Die

röpirata

Garantien der MacJit und Einheit Oesterreichs (Leipzig, F. A.

Brockhaus, 4,218.

mel}^ az olasz háborút megjósolja s nag}'

1.),

föltnést keltett künn és benn egyaránt, úgy hogy pár hét

alatt

második, kevéssel utóbb harmadik és negyedik kiadásban jelent

meg. Általában azt mondták, hogy olvasásra legméltóbb mind-

már pedig Eötvös abból indul ki, hogy

azok közt, mik évek óta Ausztriáról megjelentek

meg

özönnel jelentek

a röpiratok.

Ausztriának ersnek és hatalmasnak

viszonyok

1859-iki

közt

csak

Angliára számíthat, a kérdés

id

alatt

kell lenni

egyetlen

az,

;

minthogy az

s

érdekszövetségesre,

miként lehetne a legrövidebb

idn

Ausztria eg^^ségét és erejét növelni, minthogy rövid

nagy erfeszítéseket

kell tennie és ez az

ernövelés Európa köz-

érdeke? Tehát ez nem külön a dynastia, nem zetiségek,

hanem

oldásában

nem

a szabadság és haladás

a múltból,

hanem

az egyes nem-

is

Ennek meg-

kérdése.

a jelenbl kell kiindulni.

Erre

nézve tény, hogy Ausztria a maga mai európai elszigeteltségében csak

t

önmagára számíthat

L. Kivált Falk

Kor és

és 2

:

Széchenyi és kora.

jellemrajzok. 325.

L. az erdély

elszigeteltségének

és

—

.

szászok 50 aláírással,

látott levelét

deczember

I.

el-

oka

Eötvöshöz

25. Pesti

a

keleti

Segesvár.

Napló.

1860

i86i. 3. sz.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

E bels

kérdés. és a

209

csak kett növelheti

erejét

erösszpontosítás

:

bels egyenetlenség okainak megszüntetése. Az elst csak

központosítás

által érheti el,

a

második meg azt

a monarchia egyik része se kapjon a másiknál

st

követeli,

hogy

elnyösebb

állást;

mindeniknek viszonya az egészhez «egészen)) azonos legyen.

Ez az egyenl

uralmon alapulhat autonómiájában

ennek

és

kell állania,

hanem

felosztása,

csak politikai szabadságon

állás

administrationak

az egyes

még

történelmi

nem

kell

A

elvben

van.

második,

ponti hatalom

nem ezek nemzetiségi szerint. E belkormányzati

határai

még

megegyez

képviselve,

forradalomellenes és így

meggyzdés

E

által,

köz-

mely

felfogást elsegíti az

nemzetiségek történeti

öntudata

Ausztria egyes államaiban sokkal jobban Ausztria jövjét

a

hogy kifejldésöket csak egy

hatalmas központi állam biztosíthatja.

tekinti tehát

a történelmi

emígy a bels önkormányzattal

szerint az egyes nemzetiségek érzik,

lommal

csak

fontosabb biztosítéka a nemzetiségi

ersödésére vezet azon

hogy az egyes

lenni,

Ez Ausztria jövjének els

Ugyanis ez Ausztriában

által

administrativ

szükségképen azonosnak

alappal; tehát a nemzetiségi elv

egész népek

államok

kény-

pedig

az összállamhoz való viszonyaiban. biztosítéka.

nem

s

;

él

mint bárhol.

mert mihelyt

is,

önérzete

és

belátja,

Biza-

hogy

egyes nemzetiségek természetes kifejldését támogatnia és

az

ersítnie kell s mihelyt e nemzetiségek belátják, hogy fejldésöket

csak egy hatalmas egészszé egyesített

monarchia biztosíthatja

Ausztria egysége és hatalma biztosítva van

többnek és többnek kezd

Az

itt

Eötvös t.

i.

;

ma meggyzdése

már pedig

éppen azokat az elveket

fejti

az önkényuralommal szemben, mint

kell

tennünk.

más viszonyok

ki

mind

lenni.

elmondottakra csupán egypár megjegyzést

itt

ez

1850-ben

a

közt,

márcziusi

alkotmányon alapult berendezéssel szemben. Akkor annak az

alkotmánynak alapelveit elfogadva, részleges változtatások, most

meg

az

önkényuralom megszüntetése és megfelel alkotmányos

berendezés de a

által

kívánta volna megmenteni Ausztriát a zavaroktól

végs mód mindkét

Magyar

Tört. Eletr. igoj.

esetben ugyanaz

:

alkotmányos alapon 27

FERENCZI ZOLTÁN

2IO

egy

központosítása

tériummal

egy

központban,

(Eötvös

kül-,

had-,

a

mindannak,

reichsrathban

mi

közös

minisz-

összmonarchiára

az

tartozik

pénzügyet és kereskedelmet nevezi meg)

és belkormányzati önkormányzat történelmi alapon minden egyes

O

államban.

nem

tehát

hogy ma van

Ausztriát Magyarországgal, mint a

már 1848 eltt

politikusai egyaránt kívánták

eltte hazánk

csak az összmonarchia

is

1848 eltti állása a

kényuralmi

és

a mint hazánk

utána mindig;

melynek

egyik állama,

négy ügyre nézve csaknem épen oly

mint a többi provincziáé

volt,

s

(als

die übrigen Provin-

Eötvös tehát 1850-iki elveitl e tekintetben nemcsak nem

zen).

st ebben

tágított;

hogy

külön fejezetet szentel annak,

a röpiratban

nem

a monarchia ily berendezése

nelmi múltjával

és kifejtett önálló is

említi

;

st

de visszatérést írván

:

ellenkezik hazánk törté-

monarchia összkormányzatához való 1848 eltti

s a

az 1848 április

így tehát

állásával.

nem

fenti

kívánná szervezni

alapon

dualistikus

i i-iki

magyar alkotmány

mve utolsó az

ajánl

törvények

alapelveit

által biztosított

mellzi

s

jóformán

fejezetében módosításokkal ug3'an,

1849 márczius

4-iki

alkotmányra, azt

((Bármekkorák ez alkotmány egyes fogyatkozásai, minden

elfogulatlannak

el kell

minden lényeges

hogy az alkotmányos szabadság

ismernie,

elvét kifejezi,

hogy megvan benne minden,

s

minek az állam végleges szervezésében alapunk gyanánt szolgálnia)). ily

Mindebbl

azt a következtetést vonja

alkotmány, a hibák elkerülésével, 1859-ben

oly ellenszenvvel, mint a márczius

4-iki

hogy egy

le,

nem

kell

fogadtatnék

1849-ben, az akkori

idk

izgatottsága miatt, fogadtatott.

Kónyi Manó Deák Ferencz beszédei 404.

e

1.)

mrl

a

kötetében

(2.

kiad.

következ érdekes adatot mondja

el,

mint

gróf Andrássy Gyulától tért

hallottat,

ki

csak

haza az emigratióból. Alig olvasta

szemrehányást

sietett

és

összes

nemzeti igényeinkkel

erre azt

feleié,

hogy

küldte Deáknak,

ki

mve

tett

neki és

11.

el

1858 augusztusában

Eötvös e mvét, hozzá

mve

irányáért,

mint mely

multunkkal ellenkezik.

Eötvös

utolsó fejezetének kefelevonatát

minden megjegyzés nélkül küldvén

meg-

vissza,

J

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

hogy kiadása

ezzel kifejezte,

Deákhoz

ki

sietett,

meg

ellen nincs kifogása.

azt felelte,

egyenest ellenkezik Eötvösével

nem

tében

211

hogy

Erre Andrássy

az ö politikája homlok-

de a haza mai válságos helyze-

;

hogy az övétl eltér vélemény

érez jogot rá,

nyilvá-

nítását megakadályozza.

Ennek

e nyilatkozata fordulópontot alkot

Ez id

mködésében. különben

is

óta

Eötvös

szakít

eddigi

pedig

az,

féltette a ki

9-iki

Mindennek magyarázata azonban csak

aláírta.

hogy ezen

ból és

melyekben

elveivel,

hogy az 1857 május

hasonlítjuk ez elveit s azt az eljárását,

még

politikai és publicistikai

némi ingadozás vehet észre, különösen ha össze-

memorandumot egy,

hogy Deák

adatnak fontossága kiviláglik abból,

az

hogy kimenekülést

keresett az önkényuralom-

úgy hazánkat, mint vele együtt Ausztriát nem kerülhet küls bonyodalmaktól, st mindkettt kívül

a végleges bukástól.

Mindjárt

következ

vom Standpwikte der olasz

háború

EmJieit Deiitschlands,^

1860

s az

Die Soiuierstellung Unganis

röpiratát,

április

19-iki

királyi

már

az

kézirat

1859-iki

után

mely a kényuralmi központosítás elvérl való lemondást Eötvös

tette ki.

itt

egysége

ország

kérdését.

Ha

abból indul

ki,

osztrák

az olasz háború, Olasz-

eltérbe

okvetetlenül

az

hogy

irta,

jelen-

tolta

a

egység

német

monarchia kérdése általános európai ha Ausztria mai

kérdés, az a német egységé

is

teltsége ugyanaz, mint volt

egy év eltt, helyzete nehezebb és

más megoldást

igényel.

és így,

;

Ugyanis a német egység csak szövet-

séges állam alakjában, közös népképviselettel oldható

dönt

nézve

Ausztria sorsára

szövetséghez tartozik.

E

elszige-

is

szerint

oldható meg, ha vagy belép

;

mert

meg

s

ez

harmadrésze a német

Ausztria szervezése csak úgy

egész területével a német szövet-

ségbe, vagy kilép belle egészen, vagy végre ha a szövetséghez tartozó

részei

oda tartoznak ezután

I.eipzig. 1860. F. A. Brockhaus. V. 98. 1. Magyarul: Magyarország különállása Nemetország egységének szempontjából. Egj' I

is

s

a többi tartomán3'ai

magj'ar államfcrfiútól. Pest. 1861. Emich G. 122,2.1.

lehets

Megjelent 1861 április3o-ikára. Megzavaros

Ibrciitás

Toldy

Istvántól.

27'

:

FERENCZI ZOLTÁN

212

külön foglal

A

kormányoztatnak.

magában

s

két

els megoldás

lehetetlenséget

marad a harmadik. Ebbl azonban

így

vilá-

gosan következik, hogy a német egység, mint szövetséges állam,

merev

s Ausztria egysége, az eddigi

és mindenre kiterjeszkedni

akaró központosítással, egymással ellentétben állanak. Eötvös azt

hogy Ausztria egysége

igyekszik bebizonyítni,

merev központosítás nélkül

európai szükség, elérhet e

Magyarországra nézve csak

a

mód

s

törvényes

nalis unió) a

meg

és ereje, mi szintén

törvényhozási

is

st

;

különállás (perso-

csak ez a különállás egyeztethet

a német egység kérdésével. Kifejti,

hogy hazánk

és Ausztria

közt a múltban csak personal-unio volt, s noha idvel e kapocs

szorosabbá vált

;

de sohasem

mivé lo év

lett azzá,

e

mvében

gyakorlati változott

kiemeli az összmonarchia

is

elnyeit,

Ö

idk

lehetnek

;

hatása

noha nem

és

egy összmonarchiai

had-,

kétli,

de

most a

tartja

csupán

;

duahsmust

hogy hazánk országgylése

szerkezetet,

egy összbirodalmi

által

képvisel-

közös ügyekkel (ezeket most csak háromra

testülettel és kül-,

az 1848 eltti

alatt,

ug3^an

eszméjének ugyanazon

elbbi két röpiratában

mint

magyar

óta, a

törvényhozás nélkül, önkényuralom útján tenni akarják.

teszi

pénzügy) a köz- és európai érdekviszonyok, viszont

a hazai állapotok bölcs mérlegelésével a múlt évek alatt a 47-es

alapra visszatérve

gylésen

lehetett volna oldani

történhetett volna és csakis

nem

központosításra

egyensúly miatt, téve,

;

de ez csakis ország-

Magyarország törvényhozási

mindazokban, melyek a közös ügyekre

különállásával

gvé

meg

tartoznak.

De

most,

s így

a módosult

európai

mely a német egység elérhetésétl van füg-

mindez megváltozott

s

hozzáteszi,

hog}^

az

monarchia

megvalósítása Ausztria erejének növeléséhez

szükséges.

Kimutatja

addig volt egységes,

történelmi

ers

míg kapcsolata hazánkkal

alapon,

és kiállotta a

hogy

össz-

nem

Ausztria

lett

Magyarország

belsleg

züllés,

ellenállása az

külsleg eddigi

is

csak

legnag3^obb viharokat,

a personal unión alapult

;

a monarchia

egységét és erejét a beolvasztási kisérletek ingatták meg.

eredmény

a

Az

Ausztria elszigeteltsége.

kísérletekkel

szemben nem

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

213

más, mint a történelmi múlt, vagyis a jogfolytonosság elvének harcza a bécsi központosítás

ellen.

Látható, hogy ez nem más, mint Eötvös elveinek gyökeres

mi hazánkat

megváltoztatása arra nézve,

idk

az

eszméjére a 48 eltti alapon,

•clualismus

s visszatérés a

illeti

szükségeinek

megfelel változtatásokkal. Mindazok, kik eddigi fejtegetéseinket megfigyelték, láthatják, ki t.

hogy Eötvös még mindig nem mondta

Magyarországra nézve az egyetlen helyes végkövetkeztetést

hogy

i.

kiindulásul csak az 1848. évi törvények szolgálhatnak

de a personal-unió ezt legalább

Ez

id

is

hangsúlyozása lényegileg most már

e világos

maga

után vonta.

óta Eötvös politikai

hogy Ausztria

abban

állt,

élére;

hozzon

létre

német parlamentet, tartományai

is

;

közvetetlen

választás

megoldandók alkotmányos egyezkedés ily

határozott alakban

lényege. Falk

írja,

ugyan

hogy még

s

irt,

német

ügyek azután

dualismus alapján.

de ez említett röpiratának

;

e röpirat megjelente eltt, ily

is

majdnem

tartalmú emlékiratot

melyet herczeg Esterházy közvetítésével gróf Rechberg

külügyminiszternek adott róla,

Ausztria

a közös

útján, a

közvetetlenül a villafrancai béke után egy is

egy központi

Ausztria központosítása megszüntetend, Magyar-

ország törvényes állása visszaadandó

Nem

útján

vennének

részt

fképen

s

német egységi mozgalom

a

álljon

melyben

ugyanaz maradt

elve

át.

Rechberg több napig nem szólván

Esterházy kérdést intézett hozzá, mire Rechberg így szólt

«Kedves herczeg, a mit báró Eötvös

ír,

errl majd harmincz esztend múlva

Ugyan

írja,

az

mind igen

hogy 1860 deczemberében,

magyar viszonyokra

hogy a császár szívesen

hallgatja, a

az uralkodó nézetekkel együtt.

A

hanem

beszéljünk)).

tehát az erdélyi út

után, egyszer kihallgatáson volt az uralkodónál.

után, óvatosan a

szép,

A

tárgy befejezte

terelvén a beszédet s látván,

magyar viszonyokat

feltárta

császár nyugodtan végig

hall-

gatván, azt kérdezte, hogy mi volna határozott terve a

magyar

viszonyok rendezésére ? Eötvös ekkor az uralkodónak

eladta

a memorandum lényeges

tartalmát,

kifejtvén,

hogy

is

a

német

;

FERENCZI ZOLTÁN

214

egység feltartóztathatatlan

s

nem

ha

áll

ö az élére, akkor ismét

eláll a 48-diki helyzet, hog3' Ausztriának egy forradalmi parla-

A

mentbe kellene követeket küldenie.

mind izgatottabb

lett s

azt

mondta

rá

:

népképviselket küldjek Frankfurtba?

Ugyanazon nap Haynald

Soha, soha,

ingott

;

de az költ, idealista

hogy képviselket küldjek

maga

Ezt pár nappal utóbb Haynald röpirat

nálam. Ennek az

volt

:

képzelje csak, azt akarja,

Frankfurtba)).

beszélte Fáiknak.'

minden irányban mély benyomást

önkényuralom

de soha!»

kihallgatáson volt az uralkodónál, ki

is

Eötvösrl így szólt neki «Imént Eötvös embernek személye nagyon tetszett nekem

E

ezek hallatára

császár

«Micsoda, én képviselket,

fentartására,

a

tett s

mányzatban, háborúban egyaránt vereséget szenvedett,

sem gondolt; ám Bécsben elfogadására történik.

a

Valóban

a

törvények

48-iki

sem gondoltak még

de már tudva

;

volt, hog}^

Ausztria népeinek

nyos közremködése mentheti meg. így adta

Erdélyben

körülmények

alatt

E végbl

1848-iki

törvényekben kimondott

onnan

jével együtt, gróf

Mikó meghívására, az erdélyiek

és elkészítésére s egyszersmind

múzeum megnyitó ülésén ment

hogy

kifejtett

s ez

Augusztus 13-ikán Dézsen

1

s

Eötvös 1860 augusztus els napjaiban

(augusztus 9-ikén),

Erdélybe

a

hazánkban a fdolog volt

Szent-Torn3^ára

újra

által választott

fpontokban úgy Magyarországon, mint

els sorban az

s így

unió kérdésében.

alkotmá-

meg.

álló reichstagot illeti

az egyetértés bizonyos

fel,

az uralkodó az

ki

törvényhozás joga csak a tartományi gylések

megelz

valami

melynek alapelve, hogy ezentúl

diplomát (20-ikán),

Mindé

a dualismus

Goluchowski Agenor váltották

kik belátták, hog}^ az államot csak

egy kamarából

s

senki

külügyekben Buol-Schauensteint Rechberg,

Bachot augusztusban {1860)

októberi

meg-

mely a diplomatiában, belkor-

az át

fiával,

ennek nevel-

felvilágosítására

az azeltti évben az erdélyi

elveinek mélyebb alapot adjon,

útja

valóságos

diadalúttá

vált.

Beszterczére érkezett a szász hon-

Falk, Kor- és jellemrajzok. 224 — 226.

1.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

nagygylésére, hol 15-ikéig idzött; részt

ismertet társulat

évi

vett

ünnepen

testvéries

e

215

este

15-ikén

s

a

búcslakomán

tudományban való egyesülésére ö

erdélyi nemzetiségeknek a

az is

beszédet mondott Budaker felköszöntöje után. Beszterczéröl gróf

Domokos meghívására Gernyeszegre, onnan augusztus

Teleki

i8-ikára M.-Vásárhelyre ért, éppen a király születése napján.

mint egész útjában, ovatiók tárgya

Itt is,

Innen Szt-Benedekre ment

volt.

gróf Toldalaghy Mihályhoz, Bonyhára gróf Bethlen F'arkashoz, augusztus 19-ikén Medgyesre,

Erzsébetfalvára, estére Keresdre,

20-ikán Almakerekre, majd Segesvárra, onnan augusztus 21-ikén Sz. -Udvarhelyre

hol azonban

ért,

már

kapott. Ezért tervezett útját félbe

nem ment

helyre

hanem

el,

Kirándult Élpatakra

is

a kimerít utazás miatt lázt

hagyva Csikbe

és Kézdivásár-

a Rikán keresztül Brassóba sietett.

de már Sepsiszentgyörgyre

;

nem ment

;

hanem másnap Fogarasra, onnan Nagyszebenbe, majd Gyulafejérvárra ment;

de

napra lekötvén,

betegsége több

itt

vezett találkozás Mikóval a Detonáta csúcsán, hol

búcsukezet akart szorítani, elmaradt

mentek rendezni.

el

oda,

hol

az

s

csak Eötvös

a fia

két és

a terférfiú

nevelje

oláhok nagyszer fogadtatást akartak

Mikó Gyulafejérvárt búcsúzott

el

Eötvöstl augusztus

végén, Eötvös pedig szeptember 8-ikán ért vissza Pestre.

Eötvös ez útjának

hogy zására

ez ;

alkalmat újra

adott

népszervé

tulaj donképeni

gondolatlan

politikai

a

jelentségét különösen az emeli

érzelmek

nemzetiségi

tette az

unió

megnyilatko-

mely éppen

eszméjét,

ki,

a

magyarországiak közül akkoriban némelyek megmiatt

nyilatkozatai

Erdélyben nem csekély vissza-

hatást ébresztett; elkészítette az elméket mindarra, mi az 1860

deczember hatása

i8-iki

alatt, kivált

nagy esztergomi értekezleten Haynald

s

utóbb ennek

föllépése által, Erdélyben 1861 február

ii-én a gyulafej érvári konferencziában történt, mel3^ben

Erdély ügyeire nézve az egyedül

gylésre való meghívást

illetékes

Haynald

magyarországi ország-

jelentette ki törvényesnek.

Visszatérve az események fonalára, látható, hogy az októberi

diploma

más alakban

újra Ausztria

foederalistikus

szervezését

;

FERENCZI ZOLTÁN

2l6

czélozta s hazánk éppen oly kevéssé fogadhatta

nem

márcziusi alkotmányt. Ugyanis

magyar alkotmányt, sem

el,

mint az 1849-ikí

nyerte volna vissza a teljes

az uniót Erdélj'tyel

és

;

noha

el

sem

az 1848-iki törvényeket,

sem

diploma

a

nem

szakított a jogeljátszás az eltt divatos elméletével,

ismerte

a jogfolytonosságot. Magyar-

ország álláspontja erre mondhatni nyomban kifejezésre jutott az

1860 deczember

i8-iki

esztergomi értekezleten, melyen 45 meghívott

különböz pártárnyalatokból

vett részt

vissza a meghívást. Eötvös és

általános

Andrássy

vélemény abban fejezdött

nem

ki,

Deák

csak

s

utasította

megjelentek

is

ott s

az

hog}' hazánk állása csak

országgylésen,

még

az 1848:

alapján összehívott országgylésen tárgyalható.

v. t.-cz.

Ezt fogadták szóltak

a

Andrássy

el

még

pedig

a conservativek

kérdéshez Wenkheim, is,

1608

az

s

is

hanem

viii.,

:

csakis

ebben az értelemben Eötvös

Dessewffy Emil,

és

kik épen az 1848-iki törvények legalitásának hang-

súlyozása végett mentek

el.

De nemcsak hazánknak nem tetszhetett nem tetszett az ausztriai németeknek sem,

az októberi diploma kik világosan elvesz-

tették volna a

hegemóniát úgy az egyes tartományi gyléseken,

mint a

valamint

teljes,

a

szkebb

mely utóbbi

reichsrathban,

csak az ausztriai tartományok ügyeire terjeszkedett volna e mellett

országban

fenyegette is.

ez

az alkotmány

Ausztria

Goluchowski erre nemsokára

Schmerling Antal

foglalta

el,

februári pátenst bocsáttatta

megint módosította.

E

háza és képviselk háza)

ki

ki.

szerint állt

a

volna.

helyét

visszalépett,

a központosított

reichsrath

két

A képviselház

s

Német-

állását

1861 február 26-ikán

Ez

ki

az

u. n.

alkotmányt

házból

(urak

abban külön-

bözött volna az 1849 márczius 4-iki alkotmányétól, hogy tagjait a tartományi

gylések

választották

volna;

állt

volna 343 kép-

viselbl, kik közül Magyar-, Horvát- és Erdélyország 120-at küldött volna, s

a 17

ausztriai

tartomány 203-at, Velencze 20-at

ebben a német elem túlnyomósága biztosítva

egyébként a szkebb illet

ügyekre

volt.

Ez

a pátens

reichsrath eszméjét, a Magyarországot

nézv^e, szintén megtartotta.

Ez

a reichsrath

nem

elször

BARO EOTVOS JÓZSEF 1861 május l-jén

ült

tagokkal

felküldendö

21

hogy

össze oly czélzattal, tétessék,

teljessé

mi,

a

hazánk

által

mint

tudjuk,

nem

meg.

történt

Mindezek következtében az 1860 év végét a több mint

túláradó pohtikai hangulat,

A

reményteljes izgatottság jellemzi.

megyék

poknak engedett szabadabb mozgás,

61

és

elejét

a

év óta nem ismert

tiz

a hírla-

feliratai,

e feliratoknak a hírlapok-

ban megjelenhetése mind egy pontra, a nemzet nagy érdekére összpontosították

figyelmet.

a

körülmények

Ily

közt

tartatott

Pesten az ismert, nevezetes országbírói értekezlet közvetetlenül

országgylés eltt 1861 február— márczius havában, mely-

az

nek mködésében Deákkal együtt Eötvös fontosabb

a

az

gylésre

várakozás,

mely

készült,

melylyel

hivatva

a az

volt

nézve elmondani a nemzet

véleményét,

megyék

tisztába

Budavár

Antallal együtt viseljéül, ^

ván

s

17-ikén

meg

hogy gj^ermekkori

nyílt,

figyelmébe.

hoztak.

E

s

diplomára

egyébként

Eötvöst

a

Balássy

lelkesedéssel kép-

osztályba sorsoltat-

neki

barátját

ennél

ország-

az

októberi

ennek elnökévé választatott.

a Lipótváros választotta

alkalma

nemzet

meg nagy

választotta

De

részt vett.

melyet

az országgylésen a második

június

ki,

Pesten

már elre

feliratai

is

Szalayt

márczius

ii-ikén

a választók

ajánlja

nevezetes beszéd azonban Eötvösnél egyszersmind

programmbeszéddé

vált,

melyben határozottan körvonalozza az

országgylés teendjét a következ szavakban ((Törvényhozásunk föladása kat,

melyet

év óta

ezer

melyet sarkalatos törvényeink, királyi

:

föntartani nemzeti

annyi veszélyeken

eskü és hitlevél biztosított

fosztathatunk, de

sanctio

a

át

megriztünk,

pragmatica

melytl erszak

;

önállásnn-

s

annyi

meg-

által

melyrl önként lemondani nem fogunk soha.»

((Törvényhozásunk második föladása uiegörizni, kifejtem,

bizto-

sítani czélszerü szabályozás által az 1848. év vivniányait.yy

Az I

A

1861

április

tiszteletökre

Napló 1861.

72.

Magyar Tört.

1861

6-ikán megnyílt márczius

27-ikcn

országgylés történetének

rendezett

diszlakoma leírását

sz. Életr. 1903.

28

1.

Pesti

FERENCZI ZOLTÁN

2l8

nem

részletei

említjük meg,

szóval

sem

máról

szólt,

tartozhatnak ez életrajz keretébe

hogy

csupán röviden

;

az országg3'ülést megnyitó trónbeszéd egyetlen

csak az októberi diplo-

említette a februári pátenst,

a mi akkor

nagy feltnést okozott

de az újonnan

;

tervezett alkotmán}^ viszonya a

magyar közvéleménynyel

gyzdéssel szemben ugyanaz

maradt. Eötvös ekkor már,

azonos állásponton

teljesen

láttuk,

41.

röpirat

1860-iki 48-iki

mint Deák,

állt

szerették kifejezni

:

után

az

ausztriai

lapok

dualismus alapján elkezdeni, mel3'nek

nevezni,

A

1848

április

szentesített

vag}'

el

nem

alapelvét

azt

mint

s ezért

az

új

a pártot, mel}' a

idk

ii-iki törvén3'ek

ebben

lehet

törli

érvén}'esek mindaddig,

országgylési határozat ;

kiengesztel

Deák-Eötvös pártnak

nemzet világos és szabatos álláspontja

által

meg-

díszmenet Eötvös kéiviselövé választásakor.

törvények elismerésével akarta az

politikáját a

és

legjobban

hogy

az,

míg

ket nem

az

a király

módosítja

ezeknek elismerése az alkotmányosnak

ter-

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

els

vezett új rendszer

els

és törvény

219

és természetes következménye, ez a jog

kérdése.

Ámde

általa

úgynevezett «jogtámasz))-t

1849

április

Ausztria kormánya épen

nem

által

hoz való igényöket

magyarok

a

az

hogy

akarta kiadni kezébl,

14-ike eltörölte e törvényeket;

fegyveres leverése

azt,

forradalom

tehát a

alkotmányuk-

elvesztették

alkotmány számukra ingyen

s így bármel}'

kegyelem.

Az

országgylés els hónapja kevés

i86i-iki

vezkedésé

Magoknak

volt.

a

teendknek tárgyalására csak május

midn Deák els

13-ikán került a sor,

feliratát letette a

ben két nevezetes haláleset zavarta volt Palóczy Lászlóé az április

meg

a ház tárgyalásait. Egyik

26 — 27-ike közti

után,

éjfél

három napra elnapolta. Ez alkalommal

miatt a ház üléseit

Eötvös

ülésen

ház aszta-

országgylésnek. Idköz-

lára s ezzel határozott irányt adott az

27-iki

kivétellel a szer-

az április

magasztaló szavakkal szólt az

is

érdemeirl, kivel Borsod meg^^ében több éven

át

mely

elhunyt

együtt munkált.

E

felszólalásának

ki

közfelháborodás között a ház üléseinek elnapolása ellen nyi-

A

latkozott.

Teleki

oka egyébaránt Hunfalvy Pál beszéde

másik,

László gróf

az

egész

megdöbbent

országot

öngyilkossága

május

volt

7

javaslatát

e

napon akarta elterjeszteni,

üléseit

eset,

— 8-ika

másnap, szerdán, éppen Deák felszólalására,

éjjelen s

volt,

ki

a

közti felirati

a ház hétfig

(május 13-ikáig) elnapolta.' Teleki temetésén, május lo-ikén, a ház

nevében Eötvös

tartott felette búcsúbeszédet,

szavakkal végzett által.

:

«Sorainkban nagy hézag támad távozásod

s a czél,

De

ha Isten becsületes törekvéseinket megsegíti,

mely után fáradunk,

visszanyerheti jogos állását,

az lesz,

a

gyzelem

mivé

azt véred

Ez az elnapolás hogy sem eladta.

a

volt oka,

el

leszen érve, ha e nemzet ismét

és sok fáradság,

hullatásával

pillanatában részt

szobrodra fogja tzni I

melyek

Sajnosán fogunk nélkülözni a küzdelmek között,

reánk várnak.

a

melyet e megható

fogsz

koszorút, hogy Deák

is

venni

sok áldozat után

tenni akartad volna

Te

is,

s

nemzet

a

mely nemcsak azokat

javaslatát a külföldi lapok

elbb

illeti,

közölték,

28*

;

FERENCZI ZOLTÁN

220

hanem

kik a diadalban részt vesznek,

Hétfn, május ülés)

május

i6-ikán

ki

ülés),

(xxiii.

felirati

programmját

párt

melynél fontosabbat

A

mondott.

fejtette

beterjesztette

el.»

javaslatát

Tisza

Kálmán

melyre nyomban Szalay

Eötvös a maga nagy beszédét május 17-ikén

felelt,

meg,

totta

;

Deák

13-ikán,

határozati

a

(xxi-ik

László

minden bajnokot,

megillet

mely gyzelemmel végzdött, vérez vala

ki a csatában,

tartalmára

beszéd,

azonos 1860-iki

nézve, teljesen

hogy

röpiratával. Kijelenti ebben,

a szoros

tar-

sem

pályáján

egész politikai

törvényesség híve

híve annak az irányzatnak, mel}' «az ország alkotmányos önállásá-

nak

függetlenségének

s

teljes biztosítékát

hogy Deáknak «mind

jául;» kijelenti,

tzi

elveit,

törekvése czél-

ki

mind azon következ-

melyeket azokból vont, egész kiterjedésökben

tetéseket,

elfogadja.))

Eötvös e beszéde más oldalról és más szempontból veszi vizsgálat szóban forgó kérdéseket,

alá a

már pedig

;

szól a törvény holt

e

i.

szempontból nem

betje

befolyást fog gya-

elég,

hogyha mellettünk

áll,

nem

diadalra

s

óhajainak

s

lemondana

az októberi diploma és februári pátens

is

ezredéves

kítását

a pátens által

a

német egység, melynek lényeges

esik.

átala-

fogná okozni az októberi diploma elfogadása, melynek

megszüntetése

;

holott

ennek

a

közti 1848 eltti dualismus

dualismusnak helyreáUítása a per-

unió alapján, a kérdések megoldásának egyetlen lehet-

s tehát a

végén

:

nem fognak; mert útjában állanak

világos czélja a hazánk és Ausztria

sonalis

önállásáról

melyek eldöntése Ausztria körén kívül

Ez a dönt körülmény

áll,

is

tervezett viszonyok létre jönni

oly körülmények,

az

számíthat.

bevezetés után tér át a kérdés lényegére, mely abban

hog3^ha hazánk engedne

sége

is

mert ha az a népek érdekeivel

;

európai közvéleménynyel ellentétben

E

abból, hog}^ ezek megoldása

st Európa jövjére

az «egész)) birodalom, korolni

t.

—

megoldás nem is lesz más. «Ügyünk

nem

olyan,

—

monda beszéde

mely egy pár napnak jobb vagy rosszabb melyet a kegyelem adhat, vagy

kedvétl függ ügyünk nem

olj^an,

a hatalom megsemmisíthet

ügyünk a legszorosabb összeköttetés-

;

ben

áll

;

az osztrák birodalom.

minden népének érdekeivel, üg3'ünk

BARO EÖTVÖS JÓZSEF összeköttetésben

221

mindazon nemzetiségek ügyével, kik részint

áll

Ug3^ünk

e hazában, részint e haza környékein laknak.

az Olaszország egységének

Ügyünk

egyik

;

feltétele a

a legszorosabb összeköttetésben

melyért Európa népei

három század

áll

feltétele

német egységnek.

azon nag}^ ügygyei,

óta vérzenek

:

a szabad-

az

l,S(il.

ÉV APKIL

2.

PESTEN EGYBECYÜLT

ORSZÁGGYLÉS KÉPVISELÖHÁZÁiXAK

%

U

OBSZAMYCLÉSI GIVRSIBÓKAR KÖZKEIliliOnESCvei,

sr UMdmnm Ej&sj@il¥. EXjSCÍ^

üöteit.

HITELES KIADÁS

-^í^^eí^H^s*-^^^ l.A2SrpEKER ÉS

42.

AZ l86t-IKI

PE8T. HECKinMAST XUI,AJX>ONA.

ORSZÁGGYLÉS NAPLÓJÁNAK

CZÍMLAPJA.

egy oly ügy, mely ily érdekekre támaszkodhatik, mely ugyanaz ezen ügyekkel olyan ügy nem veszhet el. (Zajos helyeslés.) Csak egy veszély fenyegethetné mégis jövnket, és Sággal;

és

:

e veszély az volna, ha mi

mondanánk

le

magukról, ha elijedve

azon nehézségektl, melyekkel találkozni fogunk, materiális létünkért

a

jól-

nemzet függetlenségét árúba akarnánk bocsátani

;

FERENCZI ZOLTÁN

322

vagy

szenvedélyek

elragadtatva

vagy ha egyes kérdésekre

lelépnénk,

törvényesség

a

által,

terérl

nézve véleménykülönb-

ségben lévén, mi kisebb kérdéseknél kikerülhetetlen, megfeled-

keznénk a nagy

az egyetértést teszi

A

mely elttünk

czélról,

els

sznni nem akaró

lásra adott alkalmat

mely valamennyinknek

áll,

kötelességül.))

éljenzéssel fogadott beszéd élénk tárgya-

úgy

következ szónokok

a

osztrák lapok nyilatkozatai következtében

s

beszédei, mint az

Deák és Szalay

beszé-

dein kívül a legfontosabbnak tartották a feliratot pártolók között.

Megtörténvén június 5-ikén az emlékezetes szavazás, melyen a ház

három szótöbbséggel

(155

152

:

vitában közt,

állandón részt vett június 5

is

a

módosítások

melybe

öt

is

:

fel-

Eötvös a részletes

— 14-ikéig;

ö volt a többek

megszerkesztése és

irál3'i

egy bizottság kiküldését java-

végett június 8-ikán

beillesztése solta,

beadott

a

ki

Deák

ellen) elfogadta

irati javaslatát a részletes tárgyalás alapjául

tagul választották Szalayval és Tisza

Kálmán-

nal s így nyújtották be június 14-ikén a végleges szöveget, mel^'et a ház elfogadott.

Ez országgylésen az ö másik legfontosabb tiségi

kérdésben beadott javaslata. Ugyanis június 8-ikán a

nem magyar érdekek

pontból,

megnyugtatására

nem

pontból,

hazai

Károlyi Ede

érdekek

kifejezésben a

szerint))

szerint))

felirati

«nem magyar szem-

javaslat 8-ik czikke tárgy altatván, ebben a

ségek

nemze-

tette volt a

«nem

gróf

kifejezést

nemzeti-

hazai

szem-

indítványozott,

melyet a nemzetiségi képviselk helyesléssel fogadván, egy nemzetiségi

helyes irányba,

szerleg ezért

fejldött

vita t.

i.

hogy

ki.

ily

Ekkor Eötvös

határozott

kérdést

fontos ügyet ne tárgyaljanak ötlet-

intézkedéseket javasol

bejelentette indítván3^át, kijelentvén,

jogúság híve, mint azt kimondta a

Midn

a

mert a nemzetiségi kérdés a legfontosabb kérdés

;

kifejezést

terelte

kis

s

hogy

e

végre már most

a teljes polgári egyen-

48-iki törvény. Ezzel az eredeti

megszavazták. június lo-ikén

fordult el,

a

31-ik

czikknél

e kérdés

másodszor

Popovics Zsigmond tényleges módosítást kivánt a

BARO EÖTVÖS JÓZSEF felirat e

tiségi

223

helyén oly szellemben, mely alapul szolgáljon a nemze-

A

igényeknek.

pontból fejtvén

a

ki

folyamán Faúr János általános szem-

vita

kérdést,

közértelmü

helyeslésre

talált

s

ehhez kapcsolta Eötvös második beszédét, ismét hangsúlyozván,

hogy e kérdésben külön törvény s az

elbbi ülésen

által

kivan intézkedést tétetni

tett kijelentése szerint

benyújtotta

következ

"indítványát bizottmánynak kiküldésére a nemzetiségi kérdésben»

«Azon kérdések

között,

feladatához tartozik,

:

melyeknek megoldása a jelen törvényhozás

különböz nemzetiségek méltányos igényeinek

a

kielégítésénél fontosabb alig létezik.

E ház akar,

kijelelte

midn els

az elveket, melyeket e kérdés megoldásánál követni

hogy minden nemzetiségnek

felszólalásában kifejezte,

'^^^Mh ') Ji

./

%

^1

xyí^v

43.

AZ 1861-IKI

ORSZÁGGYLÉS EMLÉKÉRME.

kész megadni mindazt, mi az ország területi és politikai szétdarabolása és törvényes önállásának

keczkáztatása

nélkül

azonban ezen elveknek czélszerü alkalmazása

megadható.

Minthogy

attól feltételeztetik,

hogy

egyrészrl a hazában létez különböz nemzetiségek igényei és kivánatai, a másikról azon nagy fontosságú országos érdekek kell figyelembe vétessenek, melyekkel a nemzetiségi kérdés végleges elrendezése összeköttetésben

áll

:

eg)>

ványozom, mely addig miatt

27 tagból

is,

választmányniak kiküldései indítelháríttatnak,

az országgylés a jelen pillanatban törvények

kesnek nem

tartja

polgárainak

megoldassék.»

melyek

alkotására

illeté-

magát, mindazon elmunkálatokat megtegye, melyek

elkerülhetetlenül szükségesek arra,

ajkú

álló

míg azon akadályok

megelégedésére

hogy s

e fontos kérdés e

a haza

közjavára

hon külön

törvény

által

:

FERENCZI ZOLTÁN

224

Ezt az indítványt a ház június 25-ikén egyhangúlag elfogadta

elnöke

kiküldte.

lett,

mely

a háznak,

szeme eltt

állt

hogy minden

Ez munkálatát augusztus

választott

s

benyújtotta

i-jén

egy jelentésbl azon felvekröl, melyeket

s az

tartott

Mindkett annyira ki,

melynek Eötvös tagja

27 tagú választmányt,

s a

ezek szerint készült törvényjavaslatból.

Eötvös

kifejezi

annyira ezeket

elveit s

túlzás nélkül a frészt

fejezi

bennök az övének mond-

hatjuk. Elvetvén ezek szerint a tótok, erdélyi oláhok és szerbek

külön kívánalmait, a)

különösen két elvet

a jelentés

hogy ((Magyarországnak minden ajkú polgárai

tetben csakis egy nemzetet, a

magyar állam

állított

fel

politikai tekin-

históriai

fogalmának

megfelel egységes és oszthatlan magyar nemzetet képezik

;

és

— névszerint: a magyar, stb. — egyenjogú nemzeti-

^^hogy az országban lakó minden népek, szláv,

román, német, szerb,

orosz

ségeknek tekintendk, melyek külön nemzetiségi igényeiket az ország politikai egységének korlátain belül, az egyéni és egyesülési

szabadság alapján, minden

további

megszorítás nélkül

szabadon érvényesíthetik.))

Ez tehát más szóval zása volt

a

részletekre

az 1848-iki s

dolgozták

ez alapon

24. §-ból álló javaslatot, mel}'^

törvény elvének alkalmaki az

összesen

különben csak ideiglenes jelleg

volna addig, míg a kiegészített országgylés véglegesen tárgyalta

volna.

Mellzve

a

megjegyezzük,

részleteket,

lett

nem

le

hogy

Vlád Lajos Krassó és Popovics Zsigmond Arad megyei képviselk ugyanekkor egy ennél

bvebb

s a

nemzetiségek politikai

érvényesülését sokkal jobban kidomborító törvényjavaslatot adtak

mely utóbb a nemzetiségi kérdés

be,

zetiségi

követelések

minimuma

hogy sem a szerbek, sem az bizalommal Eötvös

lett.

I

A

Telegraful

Román

Pesti Napló, 1861. 149. sz.

'

harczokban a nem-

így könnyen elgondolható,

erdélyi oláhok

e javaslatát

nemcsak nem fogadták

s a bizottsági

munkálatot,

st

a 60-as

évek els

már most egyenesen

felhívta a

ez a nemzetiségi harczoknak egyik felében.

feletti

oka

lett

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

románok figyelmét

meg

e javaslat ellen,

225

melynek törvénynyé válását

akarta gátolni és ez magyarázza

meg Eötvös

utóbbi

mkö-

dését a nemzetiségi kérdésben.

Azonban nemcsak ebben, i86i-iki

hanem egyébben

Eötvös az

is,

országgylés egyik legkimagaslóbb és legtevékenyebb

Minden fontosabb bizottságban

tagja volt.

25-ikén kiküldött 9 tagú bizottságban

hogy

melynek feladata

volt

munkálata alapul vételével indítványt

az országbírói értekezlet tenni arról,

is,

május

részt vett; így a

a rendszeres codificatio eltt

a törvénykezést ideiglenesen elrendelni?

miként lehetne

is

Ennek

jelentése június

20-ikán került napirendre s a ház ennek alapján e munkálatot, az

1848 XV. :

az újabb változott jogviszonyok szerinti

s

t.-cz.

módo-

sításokkal, ideiglenesen elfogadta.

Mellzve más részletkérdésekben

mködése, csak Deák hogy is

mind

híres felirati beszéde, nézeteit

volt s mint ilyen szólalt

Deák fel.

Eötvös e

szerepét,

azt mutatják,

de épen a

vallotta;

a párszor távollev

való

felirati

hogy nem-

vitából világos,

elveinek s óhajainak megbízottja

Az országgylés

augusztus 22-ikén,

mint ismeretes, feloszlatással végzdött.

IV.

Az országgylés hazai

vezet elemek,

hogy

történjék,

következett

el

Eötvös éppen úgy, mint az összes

egyelre visszavonult

a politikától a-

a «kurta

ling-féle rendszert s

mit

után

felség

és

kormánya jónak

olasz

az

így

akkoriban a magyar közönség gúnyosan nevezte

élénkség azonban,

is

tanuja volt.

mely közéletünkben az

háború után megindult, nem maradt abban.

munkakedv

tespedtséget élénk

váltotta

közömbös maradni. E tevékenyek közé is

hagyta,

alkotmány» korszaka, a mint a Schmer-

melynek, mint gyermek, már e sorok írója

Az

s

látnak.

fel,

A

mely nem

1859-iki

tizenkétévi bírt

többé

tartozott

Eötvös annál

inkább, mert természetébl teljesen hiányzott a

magyar ember

végzetszerségben Magyar

vetett hite és

Tört. Eletr. ig03.

megnyugvása. Ellenkezleg, az 29

1

FERENXZI ZOLTÁN

220

ö nyughatatlan és mozgékon}-, eszmét eszmére, megoldást megoldásra kigondoló szelleme folyton a kilábolás lehetségét kereste

innen

valójában

s

Alig oszlott

iratait jellemzi.

pénz gyjtött. Eötvös gr.

is

Sándor

Károlyi

részt

vett

és

1861

volt

mködését. Az akadémia szintén

nem engedte

állt,

sem a

csak imént, 1861

magyar

más

és

mi a nemzeti

kap-

élettel

áldozat-

tapasztalt

meg Eötvös mködésével

186

melynek alakuló

ezen tartott beszédében többek közt a

s

meghalt Vachott Sándor családja

április 9-ikén,

lett

elnöke és mint ilyen,

nag3^

e

megkezdte

múzeum-eg3detét,

írók segély egylete,'

tésének szükségét.

s

erdél3'i

sem azután nem

azeltt,

sorsára hivatkozva, emeli ki egy

növelésében

Ennek pénztárnoka

kezébl; a nemzet pedig ez

ki

ülésén Eötvös elnökölt

kül-

és Kisfaludy-társaság a felvett fonalat

készséggel támogatta. így indult

november 24-ikén

a

országban

egész

az

novemberében

nemzeti szinházét, röviden mindazét, csolatban

egy bizottság

magyar ügynek

benne.

mködését, így az

társulatok, intézetek

években

50-es

országg3^lés,

az

ébrentartására

sajtóban való állandó

földi

el

az

mel}'

mel}^ Kossuthék példájára a

össze,

állt

ingadozás,

az

az

az

eg3'let

pénzalap

egj^let és

alelnöke

munkásságot

s

fejtett

szeptemberében

1862

czélra

il}'

a ki

létesí-

választmán3' a pénzalap

egy

évenként

megjelen album kiadása tárgyában. Volt alkalmunk az album érdekében az írókhoz Pál, mint titkár,

ból

közölt

államtól kieszközölt

sorsjáték, az alaptöke

hangversenyek rendezése

A

következ

1862-ik

készületei és állandón

L.

pl.

Vas. Újs. i86i. 48.

idben Eötvös betegségérl

évben az

nénak nov.

3-ikáról

írt

levelét.

állandó

U.

elnöklete

és orvosok

részt vett

sz.

kiegészíti

Könyve

gondolatai-

továbbá az g3'arapítása,

stb.

magyar természetvizsgálók

I

m.ködését

és G3'ulai

a Részvét

mel3'ben Eötvös

1863-ban,-

Ebbeli

néhányat.

meg

így jelent

aláírásával.

Gyulai szerkesztésében

olvasni az

felhívást

intézett

ez

lásd Vachott-

(Nemz. Múz.)

az

ix,

alatt fol3'tak a

nag3'g3'lésének el-

összes

irodalmi

és

társa-

^ A közönséghez szóló felhívást Napló 268. sz. 1862 novembar 4-röl.

1.

F.

BARO EÖTVÖS JOZSEK dalmi mozgalmakban. Tagja

nyának

és

múzeum

a nemzeti

lett

választmá-

Fejérmegye hölgyei az ö buzdítására szerezték meg

múzeumnak Székely

a

227

Részt vett továbbá 5000 alapításában

tökével

frt

engedélyt kért

;

Dobozy

Bertalan

b.

magyar

a

Wenkheim

czímü képét.

neje

és

földhitelintézet

Ágos-

Béla, Trefort

ton és gr. Károlyi Sándor társaságában egy vasút elmunkála-

mely Meztúr vagy

taira,

Gyoma — Szarvas — Orosházán

át

a

Tiszáig, illettöleg Szegedig vezetett volna.

Mindezek részletezése nagyon

is

eltérítne kitzött czélunktól.

Visszatérve az íróhoz, az országgylés után kiadott els

Gyöngysorok. Báró Eötvös József összes szépirodalmi

mve

mveibl

fzte Vachott Sándorné. (Pest, 1861. Heckenast Gusztáv. 414 Wigand K. F. könyvnyomdája Pozsonyban.) Megjelent 1861

1.

szeptember 20-ikára. Ebben Vachottné, összegyjtötte

(isten,

haza,

ábránd, szerelem, a

élet,

egyenlség czímek

alatt)

n

természet,

mint czíme

az Eötvös

mutatja,

árny és felh, lélektan,

hivatása, nevelés,

kat és elmélkedéseket. Mint ilyen, e

is

mveiben

szabadság,

nép,

elszórt gondolato-

késbben 1894-ben kiadott Arany

gyjtemény

társa a

kiadott Gondolatok-ndik s

még

kalászok-n2k.' Vachottné

gyjteményének eredete igen érdekes

inkább az

világot vet Eötvösre s ezért méltó megemlítésre;

mert az

zett bele kiadásába,

1861

április

t.

9-ikén

i.

azért egye-

elhalt

családján akart vele segíteni.^ Igen valószín másrészt, 1

Arany kalászok

kaiból. Budapest. 8,

272.

Ember

1.

világ,

- Ezóta állandón segített Vachottnén és gyermekein. Bizonyítják ezt több mint 100,

Hit és vallás,

többn3áre kelet nélküli levélkéje Vachott-

Kiadja

Ennek szakaszai

és

:

Irodalom és tudomány,

Tanítás és nevelés,

Haza és nemzet. Ez

gyjteményt Pethes János állította s hogy a Vachottnééval sokban azonos, csak természetes. Megjegyzend, hogy a Gyöngysorokkal is elbb Vachottné utóbbi

össze

meg; de mint Eötvös egy levelébl tudjuk, nem vállalta el, hanem fordítást Ígért Vachottnénak. «Nehéz az Ráthot kínálta

élet,

s

a

—

írja itt

Etvös

gondviselés

türelemre

—

nem

ö legjobban tudja élvezésre,

állított a földre s

a legszükségesebb erény.»

hogy ez

mimRáth Mór.

B. Eötvös József

1894.

költ

hanem

ez a legfbb,

néhoz (Nemz. Múz.), felhivása az Anyák szeptember 26. P. Napló, 1861. 237., 256. sz.) érdekében s neki adott müvei, meh^eket Vachottné a Magyar gazdasszonyok hetilapjában, An3-ák hetilapjában és Almanachjában adott kis 1871-ben Bahetilapja (186:

bérlombok b. Eötvös József mveibl (Pest, 1871. Heckenast G. XL, 502. 1.) ez. a. gyüjtötte össze, 187 1. márczius 19-ikén kelt elszóval. A kötet áll egy érdekes életrajzból Pulszkj' Ferencztl, ezt követik Eötvös múvei: Gondolatgyöngyök, Novella, Egy gazdasszony levelei (Regénk-töredék), Különféle

29"

FERENCZI ZOLTÁN

228

adta az ötletet arra, hogy saját

mveiben

fel

gondolatait, meh-eket tapasz-

ol}^

benyomások hatása

talatai és irodalmi

nem

használt,

külön följegyzett, de

alatt

összegyjtve

kiadja.

Kora

ifjúságától

fogva szokása volt ugyanis apró kis zsebkön3'vekbe beírni gon-

minden évben

közben. Il3en zsebkönyvet ez

Goethérl olvasható

sem

senki

kozott

;

midn

nak abból az alkalomból,

—

Gyulai rendezésében kötetet

adhatna

is

beszédeiben

fel

már

alá

:

—

A

ember és

viléig,

még

beszél-

1874-ben

hanem három-nég}müveiben

mel3^eket

Gondolatok

de

meg

jelent

egy,

emlékének ajánlva ;

egyszóval

második kiadásáról

gondolataiból,

használt.

an3'ja

nem

hogy

0I3'

említett jelige alatt

és vallás,

Ilit

ki

nem

mal jelentek meg, vett és

m

e

mindig gondol-

is

Egyszer mutatta Ráth-

azonban csak Eötvös halála után

mel\'

séta-

párt, mint

tudomány,

politika,

reflexiói és érzelmei tárg3^a volt.

minden,

tek,

Eötvös

jobban.

emberiség,

világ,

egy

tele írt

mert a szép és emelkedett gondolatokat

tisztelhette volna

hit,

:

munka- vag}'

alkalmilag eszébe jutottak

mint

a

dolatait,

s

'

1864-iki

az an3'ja leveleibl

1863-ban rendezte sajtó

irodalom és tudomány, állam

ket.

és politika, észrevételek és szabályok fejezetek alá foglalván

Magától értetdik, hog3' mint minden L3'rai

ÍI3'

mü, ez

kevésbbé sikerültek állanak s a szabatos

eg3'enetlen.

ol3^kor ötletek vag3'

rövidséggel

aphorisma mellett néha széles mederben fordulatos

mellett

körülírás

az

is

hévbl, gazdag képzeletbl, szemléletes hasonlatból ered

mél3^ lélek- és erkölcstani gondolat mellett

volt a

és

évszám-

áll.

hideg

logikai

Ez Eötvösrl különösen

elmélkedés,

fol3'ó

fejtegetés igaz, a

kifejezett

a

vagy pongyolább kiben sokkal több

gondolkodás termékenysége és az érzelem bsége, mint

alakbaöntés

alkalmi iratok

(6

mvészete, a

kifejezés

kisebb czikk és egy levél(

'

talpraesett

Gondolatok.

Irta b.

tömörsége

Eötvös József". Pest

1864.

Ráth Mór bizománya.

1863.

Nyom. Emich G. akad. nyomdásznál.)

végre újra kiadta a Gj'öng^'sorok-at is benne. Az Egy gazdasszony leveleit Dux Adolf németre átdolgozta és kiegészítette Für den Glanz des Hauses ez. a. (Wien,

hátrahagyott kéziratokból bvített második

Pest, Leipzig,

kiadás. Budapest, 1874.

s

nem sikerrel. nyok. 265.

1.

1873. Hartleben. 155

L. róla

1.),

de

Végh Arthur Tanulmá-

(Eötvös bevégzetlen regén3-e.)

— A

U.

12,

második kiadás ugyané

ebbl emlékkiadás

is

336

I.

(Pest,

ez. alatt.

Ráth Mór. 404 jelent meg.

A 1.

BARO EÖTVÖS JÓZSEFNÉ

SZ.

KOSTY ÁGNES.

BARO EÖTVÖS

JÓZSEF.

229

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF és a

stíl

mint olyanban,

választékos rövidsége,

széles keretet

változatos

választott arra, mit

is

melyet nyerünk!

összbenyomás,

az

amott finom irónia vagy epigrammi csipösség;

megindulással

többnyire

De min lyrai

Itt itt

hév,

philosophiai

itt

nemes természetszemlélet,

kapcsolatos reflexió,

mint megannyi emlékei a

elmélyedés, amott elégiái borongás ott

a ki

akart mondani.

el

;

tanulmányoknak, élettapasztalatoknak, sóvárgásnak és csalódásnak,

örömnek

nak,

reménynek

és fájdalom-

és lemon-

^

Uf

r\ t

aT^í^TT"

w ^ ^ \J XJ j\ i r-\

1.

\J J\,

dásnak. Épen azért némileg

pályájának

tükre

m,

e

nem idrendben

mint egy

ÍRT*

elhelyezett lyrai költeményfüzet;

számos közülök

vagy

zott idejére utal, politikai és

pályájáról.

a

B.

EÖTVÖS JÓZSEF.

meghatáro-

tének egy-egy

lomás

éle-

val-

irodalmi

Eötvösben

így

bels emberre

és

íróra

egyaránt jellemz adalékok

mert azon gondolatok közt,

melyek bennünk emberismeret

közben

világ-

és

PEST, BÁTH MÓR BlZOMÁBY*.

megszerzése

felébrednek

s

a

lyrai

érzelmek és eszmék

közt

megvan

a

18 64.

44 A "GONDOLATOK" ELS ÖNÁLLÓ KIADÁSÁNAK CZÍMLAPJA.

rokonság

abban az egyéni alkalomszerségben, közvetetlenségben és meg-

gyzdésben, mely mindkettnek nemcsak jellemz vonása, hanem az irántuk való érdekldésünknek is egyik magyarázata. Ezt

az alkalomszerséget az általános szellemi irányzat,

szeretet,

emberiesség mellett

s

egy nem

felekezetnélküli,

t.

i.

hit,

de esz-

ményi irányú keresztyénség érzelmi és eszmei befolyása

alatt,

Eötvös gondolataiban könn^- felismerni. Mindezekért Eötvös e müvét már megjelenésekor Told}' és

FERENCZI ZOLTÁN

230

Salamon a Pascal Pensée-ihez hasonlították

s

mindenesetre inkább

ezekre emlékeztetnek a modorban, mint Rochefoucauld maximái-

De míg

hoz, melyekhez szintén hasonlították már.

Pascal tulajdon-

képen gondolatai összegében a vallás apológiáját akarta megírni,

Eötvösnek

egységes terve nem

ily

gondolatképen azt

mus

És ha mégis vezet

volt.

bennök, hogy általában a materializ-

találjuk

továbbá az

másfelöl a lélek és érzelem szabadsága,

ellen,

erkölcsiségben a szigor mellett szólal

mívelödés érdekében

a keresztyén

;

a

fel

szeretet nevében s

ha általában az érzelmet

biztosabb kalauznak tartja az életben az észnél s az eszmékben való hitet tanítja, mint a lelki élet legels feladatát

ha a morál

;

alkalmazását a politikában s az államban mellzhetetlen köteles-

ségnek hirdeti

;

ha az egyéni szabadságon alapuló állami és

társadalmi rend jövjében s a keresztyén eszmék

mindezek mintegy müve alapszínezetét alkotják; ha

és

hisz,

gyzelmében

tudományban

a kétely, a politikában és közéletben az

a

ers meg-

gyzdés

szükségét hangsúlyozza; ha kiemeli ismételve azt az

ellentétet,

mely az állambölcselet tudósai és elmélkedi

lati

politika

nem

míveli közt

fennáll,

t.

i.

hogy

mert amazok Eötvös

nézetek saját életén és

Éppen

lelki

:

mindez onnan

tett tapasztalatait

e szempontból teszi egyik gondolatában az

dését jellemz vallomást

:

életének tartalmát,

mködésén

gyakor-

a tanok kiváló bölcseli

bizonyultak kiváló gyakorlati államférfiaknak

van,

s a

utóbbi

az

fejezik

mkö-

egész

«Két dologra megelégedéssel

tlem még

elleneim

ki.

tekint-

sem tagadhatják meg.

hetek vissza

s ezt

Az

hogy bármennyiszer csalódtam, bármennyiszer kétel-

egyik

az,

kedtem egyes nézeteimben és egyes az,

s

:

érzelmeimben sohasem ingadoztam,

eszmékhez sohasem vesztettem

hogy egész életem az eszmék

el

bizalmamat.

létesítésének

volt

A

másik

szentelve

mint magamat, úgy minden tehetségemet csak az eszmék esz-

közének

E

tekintettem.))

mve

tehát kiegészíti

egyéb müveiben

vagy más szempontból magyarázza

kifejezett nézeteit

tetésérl, a keresztyén

az ember

mveldés gyzelmérl,

magasabb

rendel-

az egyéni szabad-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

23I

Ságról és végül saját érzelmeirl, melyek sugallata alatt az emberi

küzdelmeket rokonszenvvel és egy bölcs elnézésével olyan bölcs, a

ki

eldobva a világfájdalmat, csüggedést és kételyt,

épségben rizte meg

eszmék szószólója

Még

a

29-ikére

A

mint

kíséri,

hitét

lenni

a

s

szabadelvüség és demokratikus

soha sem sznt meg.'

Gondolatok megjelenése eltt adta

A

karthansi-t 5-ik és

1862 május

ki

növérek-ei 2-ik kiadásban, eg}^-

egy kötetben Heckenastnál, aczélmetszetü

Ugyan-

czímképpel.^

akkor kivált a nemzetiségi kérdés foglalkoztatta, mint az i86i-iki

országgylés határozata miatt újra fölszinre került kérdés. E tárgyban ebbl az

idbl fleg

Pesthy Frigyesnek

írta

meg

inkább a szigort, mint az engedékenységet

»helyzetünkben nemcsak engedmények,

követhetünk

politikátlanságot

magunkat, rizkednünk ségeket sérthetné.))

O

Eötvös

de túlzó szigor

hogy

s

el

ajánlta.

bármire

feleié által is

határozzuk

mindentl, mi a nem magyar nemzeti-

kell is

Egyiket

érdekes.

nyilatkozata

két

1861 október 17-ikén, ki e kérdésben

»hogy a szabadság eszméje

azt hiszi,

hazánkban a mag3^arság eszméjével van összekötve, mert tudom,

— mond —

hogy

fajunk, valamint

s elmebeli tehetségei által

vagyon

míveltség,

s

másoknál magasabban

vagyok gyzdve, hogy minden tekintetben

meg vagyok gyzdve

hely, azért

arról

t

áll,

illeti

úgy

erély

mert

meg

meg

hogy csak szabad-

is,

ságra van szüksége, hogy e természetes helyét elfoglalja az ok, melyért én a nemzetiségi

kérdés

I

A

Gondolatokat,

november

mint

15-iki,

Eötvösnek

Hartlebenhez

írt

levelébl olvassuk, Falk Miksa ford. németre s mint eredeti jelent meg. Hart-

m

lében ajánlatát elfogadta a kiadásra nézve, noha az árt keveselte de 1250 pld.-on fe-

Gedanken. leben's

U.

a további kiadás jogát. így

teljes

Úgy

2

1.

Pest. Hart-

tudjuk,

hogy e müve Német-

27-iki

meg

azt

tett s gj-akran idéz-

hogy 1863 n-

is,

levelében beleegyezését adja

meg a Gondolatok németül 1863 deczemberben 1864 évszámmal; de Hartleben maga fizette meg az írói díjon felül a

ditását Lesebibliothek-jába fölvegye,

fordítás díját Fáiknak. L. Hartleben levelét

200

1863 deczember

E

jelentek

11.

(Nemz. Múz.) Czíme

:

így

szabadságban

1864. 8r. xx, 175

Említsük

vember

s

Verlag. Második czíml. kiad. 1867.

országon nagy hatást nek belle.

;

iül fentartotta

o.

;

nemcsak békés, de a

magyarra nézve legkedvezbb megoldását a

1863

els

az

Hartlebennek, hogy

Emich joga rég frtot kívánt

fordítás

Dux

A nvérek német for-

lejárt.

A

egyszer

mert

fordítás jogáért s

mindenkorra.

Adolftól való.

FERENCZI ZOLTÁN

232 s

egyenjogúságban találom, mely

erösebbnek használ

;

ez az ok, melyért

csak az

mint mindenben,

itt,

úgy vagyok meggyzdve,

hogy valamint a szerbeknek vagy más nemzetnek privilegiális érintkülönállást engednünk nem szabad, mert az által a szabad kezés s vele assimiláló

befolyásunk

le-

hetetlenné tétetnék,

NVÉREK.

nem

úgy

szabad állást

privilegiált

követelnünk

saját

nemzetiségünk szá-

mára az K.

s a- É 3sr 'S"

mert

sem,

reakcziót

csak

idézne

el

s

íg}^

szinte akadályozná

B.

a dolgok természe-

EÖTVÖS JÓZSEF.

tes kifejldését.))

Világos

hogy Eötvös

KÖTETBE

e he-

lyen teljesen a 48-

MÁSODIK KIADÁS

EQ'V

ebbl,

iki

törvények

állás-

ÍM.

pontjáról

szól

;

te-

hát az alkotmányos

jogok egyenl

bad gyakorlata által

PEST.

véli az

egyenlség

KIADJA HECKENAST GUSZTÁV. elérését s MDCCCLXn.

45.

"A

CZIMLAPJA.

oly

jogokat

melyek

lUyasevics is,

György

hol szintén

írja,

nem akar

a nemzetiségeknek

NVÉREK" MÁSODIK KIADÁSÁNAK

egységet veszélyeztetnék. Ezt

sza-

kifejezi

1862

az

adni,

állami

április 29-ikén közzétett,

taraczközi alespereshez intézett nyilt levelében

hogy a nemzetiségek szabad kífejldhetésük

biztosítékát csak a 48-iki töryényekben letett alkotmányos jogok

BARO EÖTVÖS JÓZSEF gyakorlatában találhatják

ha

áll,

minthogy az alkotmány

s

anyagi

nemzetiségek

a

és

benne

nemzetiségük kifejtésére

233

valamint

szellemi javaik, találnak

biztosítékot

abban

ereje

világos,

:

hogy sem a nemzetiségeknek nem szabad túlzó követeléseikkel annyira,

hogy

az állami egység

sem

veszélyeztetniök az államot,

a nemzetiségeket veszélyeztesse

alkotmányos állása

s a

;

nem

terjedhet

«e szerint hazánk

különböz nemzetiségek szabad

kifejlöd-

hetése oly érdekek, melyek egymással nemcsak nem állanak

st melyek

tétben,

Azonban

nemzetiségi

nemzetiségek saját tartották.

között a legszorosabb összeköttetés létezik».

els

a 6o-as évek

élénk

kívül

Ez

ellen-

felében a hazánkban

vitában

az

iSói-iki

folyt rend-

elveit a

javaslat

önállásukra nézve elég megnyugtatóknak nem

volt az oka,

hogy

midn

az 1865-iki országgylés

összehívásáról volt szó, Eötvös különösen abból a szempontból,

hogy

e kérdés múlhatatlanul tárgya lesz az országgylésnek,

ez a nemzetiségek megnyugtatását teni

:

1865 május i-én kelt elszóval kiadta

(Pest,

Ráth M.

1865.

6-iki feliratnak e

e

mve

fenti két

x,

158

tárgyban

A

nemzetiségi kérdés

mely az 1861

ez. röpiratát,'

1.)

kifejezett elvét veszi jeligéül.

elszavában ugyanazt a gondolatmenetet nyilatkozatában

;

továbbá nem

A

végre azon elveket

sében

s

fejti

ki

új,

mint

német röp-

írt

mvében

bvebben, melyeket

törvényjavaslatában az i86i-iki bizottság

hogy ezeket akkoriban utóbb

Eötvös

fejezi ki,

XlX-ik század uralkodó eszméirl

letett;

július

hanem ugyanazon

nézetei alapján fejtegeti a kérdést, melyeket 1850-iki

iratában és

s

egyik feladatának fogja tekin-

jelenté-

felállított,

mint-

a nemzetiségek szóvivi bizalmat-

lansággal fogadták.

E

szerint e

m

elvei a

következk

:

Hazánkban a nemzetiség

fogalmát a különböz nemzetiségek másképen értelmezik

ben tehát ellentétes követelésekkel állnak el tétek daczára a nemzetiségek érdeke s

tehát

a

teljes

jogegyenlség

alapján

;

;

nevé-

de e látszó ellen-

hazánk érdeke ugyanaz

;

megoldandó nemzetiségi

I Németül Die Nationalitaten-Frage. Von Josel" Freiherrn von Eötvös. Aus dem Ungar. Manuscripte übers. von cir. Max Falk, nagy 8r. XI, 192 1. Pest. 1865. Ráth. :

Magyar

Tört. Elctr. 1003.

3*^

FERENCZI ZOLTÁN

234

kérdés hazánk alkotmán3'os szabadságától függ. Ennél fogva

minden nemzetiségre külön

hazánkban lehetetlen

Ausztria feloszlásához, tehát egy

tetlenségéhez

Ebbl

vezetne.

épen

s

törvén3't alkotni

mert ez az egyéni és polgári szabadság

;

legnagyobb megszorítását vonná maga után s

állami egN'ségétöl

és

ers

mert továbbá hazánk

jövjének

nemzetiségek

e

;

állam alakulásának lehe-

következik, hog}" a nemzetiségi

úgy oldható meg, mint hazánkban csak az

romlásához

kérdés

is

« megoldása

a lelkiismeretszabadságé, azaz

szabadságnak kiterjesztése

eg3'éni

mán3'os önállásunknak fentartása

által

csak

eszközölhet,

alkot-

s

hog3' a

s

nemzetiségi egyenjogúság praktikus kivitelére, mel3'tl e kérdés

hazánkban csak az

végleges megoldása függ, végrehajtása

becsületes

az

s

1848-iki törvények

hog3'

kívántatik,

közigazgatási

szervezetünkben az önkormányzás elvéhez ragaszkodjunk)).'

E

nézete mellett különösen

nem más, mint

lén\'egében

kiemelend, hogy ha

is

s nag3'

mében

:

karthausi-h3.n és államtudományi

benne hazánk hivatásában egyetlen

müvében

nem

jében

lát

van.

O

sához vezet, mint vezetett

nem azon

csakhog3'

bizalmat

0I3'

elveihez híven

mint eszközt,

mást,

már régóta

vallott

másrészt a keresztyén míveldés g3^zel-

való hitének törhetetlen kifejezése

A

mint

letett

müve

tovább, illetve részletesebb s hazánkra

alkalmazott kifejtése azon elveinek, melyeket

müvében

e

e

müvében

mvében fejez

a

;

ki,

ug3'anaz,

ezek mellett mint

talán

nemzetiség eszméhaladá-

mel3' a czivilizáczió

vezet a szabadság és egyenlség;

s

ál-tanok

mel3'eket annak nevében épen

által,

úgy hirdetnek, mint hirdettek egykor emezek czége alatt hanem azon nagy szellemi mozgalom elmozdítása által, mel3' az embert ;

E

az egyenjogúság által viszi elre. hog3'^

sem

a

nemzetek

teljes

szerint világosan

egyenjogúsítása,

sem

megmondja,

a panslavismus

nem fog; mert nem valósulhatnak meg. E röpiratát szerb n3'elvre is lefordították s a hazai meg voltak vele elégedve Popovics Milos pedig A

megvalósulni

is

;

ségi kérdés szerb szempontból (1865) 1

V.

ö.

levelét

Bánóhoz

1865. máj- 5.

-

ez.

a.-

választ

szerbek nemzeti-

írt rá,

mel3'-

Magj-arra tbrd. Sárcsevics Ambrus.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

235

ben ugyan önálló Magyarországot, de önálló Szerbiát

E

különben

röpirat eredményeit

szerb Vidovdau

a

elfogadta s a horvátokat Magyarországgal

jövnek

kötésére biztatja, mint a mely a

a

óhajt.

is

lap

ez.

is

meg-

reáluniónak

egyetlen biztosítéka.

V.

Rátérve röviden a

politikai életnek

még

1861 után Eötvös részt vett,

elre

egyike,

még sok

is

meg, a nemzetnek

a kiegyezés

E

melyet Deák kezébl

nem

is

is,

a

el

is

hogy vannak, léteznek közös ügyek megoldásuk

találni, ez igaz ;

(68.

Eötvösrl

erre

is.

Ezzel

és az volt az elve,

kezdeményeznie. 1.)

nézve

és Trefort, mint

is

is

elismerte,

és tiszta personal-unio mellett

új

kiindulást

Kemény

szeretett

Deák véleménye

a

tettek

hogy a kibékülést

volna

teljesen ellen-

az uralkodónak

Falk Kor- és jelleinrajzok

következ

mások

is,

fontos

ez.

adat olvasható

müvében :

Eötvös

szintén tartottak tle 1863-ban,

a passivitás politikájának most

hányást

Deák

ö az októberi diploma eltti passiv politikát helyeselte

még mindig kell

drága évei vesz-

élet

kell s azt

forradalom

lehetetlen. Ezért, a mint Beksics kimutatja

Zsigmondról, hogy a kieg3^ezésre

tétes volt

kedvez

volt. Félni lehet

a várakozást és

de minden esetben a nemzeti

már pedig kiegyezni úgy

;

hogy

tiszta personal-unio s a 48-iki összes

most már, hogy a nemzet megunja

nek

hitte,

az országgylés a

törvények elismerésének követelése túlságosan sok

felé hajtatik;

valami tény-

mint Kemény, azt

müvének megalkotására

alkalmat elszalasztottá;

Ö

helyeselte.

jófor-

nemcsak jobban, de igazában

ez

mellett

s

cselekv elhatározást kivánt

leges programmot, valami irányban

csak ez tetszett volna.

nem

ez 'részleteiben

vezérszerep Deáké maradt

politikát,

az egész nemzet elfogadott,

és valljuk

hogy

A

lesz megírható.

de Eötvös azt a várakozó

mán

pedig mint a legels szereplk

ki kell jelentenünk,

nem

ideig

azon történetére, melyben

már nem

lesz

hogy

sikere és szemre-

Deáknak, hogy átengedi a kezdeményezést az

1847-es alapon álló konzervativeknek,

vagy épen Forgáchnak 30*

;

:

FERENCZI ZOLTÁN

236

sem akar

ö semmit

vatívak iránt kezdett

a

minden

körülményektl

a

szerint

felelt

így

Mihelyt

függ.

Ígérni

;

ha

a

itt

fognak,

adni

is,

lehordják, ha

is

szükségessége nincs

igérés ideje és

van, akkor felkeresnek bennünket

itt

ha pedig

;

Most Rechberg

is.

is,

még kevesebbet

ha kérünk,

adnak, illetleg semmit. Majd a konzervativeket

vagy

«Ausztriában

:

körülmények, bár csak látszólag

rájuk nézve jóra fordulnak, akkor,

az adás,

Deák

lenni.

körülmények úgy

a

kívánják, ha nem kérünk, ha nem közeledünk

vagy legalább

míg a konzer-

állni,

hangulat csakugyan jobb

egy fültanú följegyzése

erre

szóba

tenni, senkivel

bölcs,

Ausztria hatalmas, szövetsége keresett, a franczia lapok dicsérik szabadelvüségét, most tehát

mainak

és folytathatja a

a

kormány engedhet

bécsi

hagyományos

politikát.

hajla-

Most keressek

midn

én valakit, kivel szóba állhatok? Most teg3^ek offerteket,

Nádasdy kanczellár

Az

és persona grata?»'

esemén3'ek Deáknak adtak igazat

egyelre Eötvösék

is

megnyugodtak.

s

Eötvös ebben az idben fentartotta

azt a

magyar ügy szoros kapcsolatban

a

a

Ez

Ausztria szerepével.

idbl

áll

ezen a nyilatkozaton

Egyébiránt tudjuk, hog}'

meggyzdését,

német kérdéssel

ismerjük

e

«deutscher

megbeszélés

sokoldalú nehán}'

Juristentag»

alkalmából,

tárgya

köztük

barátjával,

volt,

a

hol

1862

Jheringgel,

O

ugyanis

német kérdés

a

augusztus

Pestre

jött,

30-ikán

felkereste

német kérdésre terelve a

Eötvöst svábhegyi villájában

s a

kívánván véleményét

Eötvös következleg

hallani,

ebben

tekintetben kétség-

telenül hiteles nyilatkozatát Bluntschli följegyzéseibl, a

s

hog}-

szót,

felelt

Jelenleg Európa közepén, a hol Németországnak kellene lenni,

egy nag3^ h'uk van. jönne.

A

Ha

lenne egy német hatalom, Európa rendbe

mag\^ar kérdés a német kérdéstl függ, a

keleti

kérdés

mindaketttl. Az osztrák-németekkel nem beszélhetünk, a német kérdés ell kitértek;

a

hetetlen bajoktól tartva.

'

L.

még

Beksics

:

csehekhez

Ha

nem közeledtünk

a

kikerül-

Ausztriában egy német párt

Kemény Zsigmond,

a forradalom s a kiegj-ezés, 275.

áll elé,

1.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF mire van

jel,

könnyen megértjük egymást. Mentl egységesebb

A

Németország, annál jobb nekünk.

és erösebb

mveldésünket

s

sem gylöli

senki

itt

kormányt.

osztrák

237

A

magyar

viseletet

németektl vettük

németeket,

a

csak

is

detlenség

Ha

nag3'ságát.

az

hoztuk

azért

hogy megmutassuk gondolkozásunk egységét

divatba,

csak

az elége-

s

belépnénk a reichstagba,

eg3'elre

mindent megnyernénk, a vezetés miénk volna; de nem nyeljük a

le

csalétket

;

mert különben

megtartására, a németek

gyengék volnánk helyzetünk

is

juk

;

mányt nem akarjuk s

a szlávok miatt sem,

Magyarországon gylöltté

letével

egységes alkot-

mert ez szláv uralomra

osztrák

uralom

alatt javult

«Ha

A

majd megtartjuk belle. német reformpárt

a

kormányt

bécsi

azaz

térjen,

a

is

kell,

A

bécsi mag\'ar

Az

oktatásüg}'

küldte sok rossz

s ezért ez is

gylölt; hanem

végkövetkeztetése ez

volt

magyarok összetartanak, akkor

s a

kényszeríteni fogjuk,

hogy

erre

az

útra

német hatalomra Európában, a personal-unióra

Magyarországon.

nunk

a német-

ki

jogvesztési elmé-

befolyása.

de hozzánk

;

tanerjét, elnyomta a protestánsokat a jót

maga

magát.

tette

semmi

arisztokrácziának az országban

a

Az

osztrák

mi nem akar-

abszolutizmusra vezetne. Kár, hogy Schmerling,

ségért Ausztriában sokat tehetett volna, a

az

s ezt

német egységet.

ezért várunk, várjuk a

Az

szlávok elnyomnának.

és

egységes állam háborút jelent a németekkel

Csak

fogunk

Németországban

ha

más

szövetségest

keresni,

teljesen

csalód-

mieltt

elpusz-

tulunk.))

E

nyilatkozatban a várakozó Eötvös

hogy a

jogeljátszás elméletével

áll

elttünk,

nyugodt meggyzdését és kitartását

állítani.

is

került felszínre,

t.

belátta,

Ausztriában azonban

ezekben az években a jogeljátszás elméletén kívül irányzat

ki

szemben egyelre elég a nemzet

i.

az,

eg}-

másik

mely a Magyarország és

Ausztria közti reál-uniót történelmi alapon, a magyar közjogból akarta

bebizonyítani.

terjedelmes

(Wien, 1863.

mve ^'í'i-

:

Erre

Das 498

l.>,

volt

czélozva

Lustkandl

migarisch-oesterreichiscíie

melyre Deák

felelt

Wenzel

Staatsrecht

meg Adalék

a

FERENCZI ZOLTÁN

238

magyar közjoghoz

hog}'

a

mint

müvében sem. De hogyan

e

midn

mirl,

is

Zichy Hermann, a

gr.

nem,

1864-ig

1865 els negyedében sem lépett az alku terére

nyoma

Mindez

müvében.'

örökre híres közjogi

ez.

megersítette Deákot abban,

úgy

s ilyesnek nincs

lehetett volna szó ilyes-

Forgách Antal helyett

gr.

1864 áprilisában kinevezett kanczellár, hazánkat

még mindig be

akarta vinni a birodalmi tanácsba?

Eötvös türelmetlenségének magyarázata, hogy amint 1860-ban

Rechberg akkori külügyminiszterhez beadott emlékiratában Felsége a német mozgalom élére

hogy

ajánlta,

sürgette 1863-ban

midn

is,

«Fürstentag»

a frankfurti

rá.

Ekkor már Bécsben

hogy

jegyzé,

hogy Ausztria vezetése

azt remélte,

sabbá válván, ez akarva,

mindig

is

volt,

mire Eötvös meg-

midn már kés. Azonban

kongresszusban mégis úgy

frankfurti

s

hajlandóság Eötvös

eszméitl elbb vonakodnak,

rendesen így jár:

majd utóbb elfogadják, csakhogy

volt

kés

1860-iki nézetének elfogadására, de

azt

összeült.

Ez politikájának mindvégig sarkalatos alapelve maradt büszke volt

azt

ugy

álljon,

a

mint Kemén}^ bízott s

ö,

német eg3^ség szoro-

alatt a

nem akarva hazánk

önállására fog

vezetni.

hangulatában

Ily

évig a megjelenéstl

Falk a királynénak

irta

eltiltott is

1863-ban

felolvasott.

Vörösmarty modorában.

A

A

czim, pár

zászlótartó

költeményét, melyett utóbb 1866-ban

Ez balladaszerü költemény a

mohácsi vész után

elmenekülve a csatából, mint remete

Mátrában

a

él

t.

;

hs

egy

i.

de

halálát

nem

érezvén, elveszi az elrejtett zászlót, melynek lobogtatására

egy ember, hanem az egész nép száz kéz lebeg.

Ö

ragadja látja s

jövnknek '

kajára

:

—

a zászlót s

:

megnyugodva csukódik bé szeme. Hisz

Adalék

a

magyar

köz-

Észrevételek Lustkandl V. miin-

"Das

ungarisch-oesterr.

A magyar

Staats-

közjog történelmének szempontjából. Pest, 1865. 8r. 188 1. Megj.

recht)).

«S a melyet elbocsát,

most közöttük a nép

jó kézben tette le!» Mint

Teljes czime

joghoz.

meg

vállalkozik.

látható, ez

is

és

jogtört.

munkájára

a

szempontjából,

1865.

észrevételek

magj'.

zálogát

irányszerü s

elrször Biidap. Sz. Uj foly. jogi

felett

közj.

1.

Köz-

Lustkandl

történelmének

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

nem

a nemességgel szemben, mel}^

egész népet

állítja

239

bírta a hazát megtartani, az

Az

mint a hon biztosítóját.

fel,

benne

irány

világos; de a jelenkor eszméje van a múltba áttéve. Mint költe-

mény egyébként nem

Eötvös

versenyezhet

korábbi

c

nem

mveivel.'

A ment

frankfurti kongresszus hatása alatt ott a

s

kormánynál a magyar országgylés összehívását

javaslatba

hozta

monda

—

nyitná

meg

Eötvös 1863-ban Bécsbe

a

tárgyalása

kiegyezés

—

Ürügyül

végett.

nagy inség szolgálna; ö Felsége maga

az T863-iki

az országgylést, a válaszfeliratban a nemzet a többi magától

bizo-

menne. Ajánlta,

nyos elzékenységet mutatna

s

hogy Schmerling

mintha az inség-üg3^ben a reichs-

is

jöjjön

le,

bizonyos tárgyalások volnának szükségesek,

ratht-tal

ezzel

t.

i.

azt akarta elérni, hogy az államminiszter bizalmatlanságát eloszlassa.

És most az az érdekes eset történt

—

cs jellemrajzok-\i-AX\

már akkor is

nagy

is

midn

bizalmi állást foglalt

egyik el

hozzátette,

régi barátját,

a ki

Schmerlingnél és

hogy ö

beszélt

is

%x.

a

;

dologról;

király kibékülése esetén az

így hiúsult

ez

azonban

is

mennyi

volt

még

az akadály.

hogy

s azt,

Azonban

meghiúsulása után

következtében

már Bécsben

Magyarország

kibékítésének

els

félt,

meg a terv, mely azonban akkor még

a frankfurti «Fürstentag))

talán az

kijelentette,

is

nemzet

s

a

s a

és

azt

aligha vezetett

hogy 1865-ben tény,

hogy

s

kivált

poroszok fölénye

meggyzdéssé

szüksége

kezdett

válni

olvassuk,

hog}-

már most megtették volna, ha hazánk részérl nem tartanak. Eötvös már 1864 szén annyira

lépést

visszautasítástól

a

hogy ö

szerepének vége.

sikerre, ismerve a körülményeket

azután

még ma

hogy ezeket kéz

nem idegenkednék Eötvös tervétl de Forgách Antal akkori magyar kanczel-

minden erejével ellenezni fogja; nyilván

I

Kor-

Schmerlinggel, ez másnap azt a választ hozta, hogy

az államminiszter épen

\'olna

a

Falk

írja

hivatalt visel Ausztriában, arra kérte,

alatt közölje

lárral

hogy

—

L. eltiltásáról Falk

:

Kor- /s Ji-llnurajcok. 409. lap.

FERENCZI ZOLTÁN

240

megértnek sarkalta

látta

a

hogy Deákot

hel3^zetet,

folyvást

fellépésre

de Deák megmaradt várakozó helyzetében. Ezt Eötvös

;

utóbb úgy magyarázta, hogy Deák az ö nézeteit fogadta

midn

1865-ben

levelébl

írt

—

fellépett.

Ez világos 1865 október

—

«Mi jelen helyzetemet

:

azaz

el,

Fáikhoz

6-iki,

helyze-

politikai

úgy jellemezhet, hogy D. (Deák) most is egy bizonyos féltékenységet árul el irányomban (tudja Isten

temet

illeti,

az

de egyébiránt minden

miért),

pontban józanul

nekem, mint

egyes és

ugyanazokat mondja

nézve

éppen a legfontosabb kérdésekre

szól,

melyeket múlt szszel én beszéltem

saját nézeteit,

nem

neki és melyek akkor ínyére

voltak.

Utóbb

»

1865 június

is

lo-iki levelében a kiegyezés tervérl adott német nyilatkozatából

Falk

azt a következtetést vonja

is

megkötött

Egészben áll,

azt tartotta Eötvös,

hogy lényeges

látott

meg

Eötvös

kiegyezést

és

formulázta

mindenkinél,

Eg3ák fkelleme abban s mellettök

elveim gyztek, de

késbb mások

áll,

éveken

kivívták

ket

Fáiknak

írja

át

küzdöttem erélyesen, végre

:

Ezt Eötvös számos alkalommal mondta. irja

fiának:

«Én a politikában valóságos Zukunft

va-

gyok, ki egész életemen át oly dallamokat énekeltem, melyeket 20 évvel

a városi kér-

Tagadhatlan,

mindig.

német kérdés megoldásának közeledését

1867 deczember 24-ikén

1866 június

kormánynyal, a nemzetiségek egyenjogú-

ságának kérdésével, egyszóval

pl.

hirdetett,

hogy miután egyes kérdéseket

mások dicsségére.^ így jártam

déssel, a parlamentáris

'

midn

melyeket

—

ismeri politikai pályámat,

én inicziáltam

így

abból

dicsségökre.

«Ön 17-én.

politikai pályája

el.

politikai fejlemén3'eket elébb

senkisem vagy kevesen helyeseltek, saját

fogadták

azt

és

hogy egész

szükségszer

és hirdetett

utóbb

hog}' a két évvel

le,

késbb

min-

den susztergyerek fütyül, de melyeket akkor senki érteni nem akart. Mennyire áll ez, ezt egy könyvbl fogod látni (Reform 2-ik kiad.), melyet e napokban küldeni fogok s melyet czáfolatul adtam ki azok ellen, kik egyik ülésben következetességemet

s

azon

meg. Miután ebben a részben benned

somra

szolgál,

a

összeköttetést,

támadták

szetemböl, azért

hogy

telek,

hogy épen

sok van termévalóságos megnyugtatáis

hogy más

pálj-án látlak.

—

Haladj bátran elre és ne sajnáld fáradságodat.

A

tudomány körében a legnagyobb

eléri jutalmát; mert ezt nem embertl várja, hanem magában a tudómányban találjau. V. ö. Falk Kor- és

erfeszítés az

:

jellemrajzok 331.

1.

stb.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

melyben az a mag^^ar kérdéssel

áll,

24I

nem

senki

említette nálamnál

elébb és többször és határozottabban. Tulajdonkép ez volt i86o-tól

kezdve egész politikám sarkköve

azon pont, melybl kiindulva

s

a dualizmusnak szükségét hirdetem. Miután Ausztria harczának

oka nem más/ minthogy s

Németországban ne veszítse

állását

el

miután ennélfogva szükségkép a dualizmus eszméjéhez kell

áttérnie, igen

óhajtanám, ha

kenységbe ne menne.

Nem

mit e kérdésben tettem, feledé-

az,

hiúságból óhajtom

de azért, mert

ezt,

ha a közönség figyelmeztetik, hogy e kérdésben senki nálamnál

nem látott, ez ersíti állásomat s én, ha lehetne, most kívánnék ers állást, hogy azt saját eszméim elmozdítáhelyesebben

sára használjam

Frage aus

rische

Ha nincs, ha ezen teszi,

fel.

Nem

megvan-e iratom Die

tudom,

Standpunkte der Einheit Deutschlands

deni

elküldöm e napokban keresztkötés iratról

hogy

iinga-

alatt.

?

Igen szeretném,

most a bécsi lapokban szólnának.)) Alább hozzá-

a ki a birodalom dualisztikus

alakítása

küzd

ellen

tulajdonképen Bismarck politikáját segíti el.

Ez Eötvös 1865 — 67-iki leveleiben ismételve elforduló kozat, mely, mint

könnyen érthet,

Eötvösrl, volt

Eötvös

részint

az

politikai

ö

azokban a

kifejezésre jutott

nyomán

czikkekben, melyeket e levelek

befolyására

részint

írtak

s

n3'ilat-

maga

Falk

melyeknek

írt

czélja

szerepének a külföld és hazánk eltt nem-

csak a kell világításba helyezése

;

hanem hatásának

elismerése és

kiemelése a politikai viszon3^ok fejldésére vagy legalább igazolása az

események késbbi alakulása

által.

Különösen, mint

láttuk, a

német egység kérdésének kapcsolata, Ausztriának

kieg3^ezés és a

viszonya Németország egységéhez, melylyel a mag3'ar üg3'nek

párhuzamosan s

kell

az események

haladnia

által igazolt

:

volt az, a mit politikája

sarkkövének

alapvéleményének nevezett

1866 után iróniával mondta, hogy a német kérdésrl iratait

egy csomóba kötötte

s

ráírta

:

'

Az

kis

úg3írt

hog3'

a

zsebkönyvekbe nemcsak, mint

emlí-

akktír folyt porosz háborúra czcioz.

Ma
hogy

összes

erledigt durch Bismarck.

Azok, a kik Eötvös kéziratait ismerik, mondják, mindig magánál hordott

;

3^

FERENXZI ZOLTÁN

242

gondolatait

tettük,

bejegyzésekben

hanem

be;

jegyezte

gyakran

egész szinteséggel beirta

nem

helyzetrl. Ezeket mi

naplószerü

emberekrl,

Ítéletét

olvastuk s minden esetre ismeretökre

volna szükség, hogy nézeteit s a korral szemben állását teljesen

de a Falk czikkei és Fáiknak

megértsük; levelei

nem hagynak kétségben

irt

véleményt ápolt

magunknak

azt,

hogy

életrajzában a kiegyezés történetéhez érünk,

meg-

kérdés nagy

midn Deák

Andráss3'nak

s

min

szerepérl a kiegyezésben.

saját helyzetérl és

E

arról, hog}'

kísértsük ennek fölemlítésével s

is

és

súl3'u

fentartjuk

tisztázását;

most megelégszünk a

itt

tén}'

annak megjegyzésével, hogy bizonyos idkben

bizonyos koreszmék megszületése annyira természetszer, hog}^ bárki

jogát

is ;

aligha követelheti

ilyenek.

A

jegyezni

a kieg3^ezésnek

másik, a mit

az,

szükségszer

nem

a kigondolásban az elsség

legfölebb ha a közlésben elzhet

hogy

látni,

magának

hog}'

még

meg

Meg fogjuk

másokat.

részletkérdései

is

majd mind

egész általánosságban kívánunk meg-

ha a dualizmus mint Eötvös politikájában a

fejlemén}^

eredménye

jelen

meg

mégis

1860 óta;

a nemzet volt az, mely az általa hirdetett dualizmus eszmé-

hanem volt az, ki még az ó-konzervativek által is soha kétségbe nem vont dualizmus elvéhez, az 50-es évek alatt vallott

jére tért

;

s ismételve kifejezett politikai nézeteirl

Végre

bármii}'

ers meggj'zdése

mék kezdeményezésére

lemondva, csatlakozott.

volt saját belátásáról az esz-

nézve, sohasem

hitte, hog}''

azok kivitelére

alkalmas. Ezt fájdalmas érzéssel ismeri be a Gondolatok számos

helyében.

Az eszmék

((Tisztábban

látom

emberei nem a g^^akorlati

másoknál,

mit

kellene

kevesebbet viszek ki:» e mondatban

önmaga

a gyakorlati politikában.

és lemondást érzünk

;

E

kivitel

tenni,

fejezte

ki

férfiai.

de másoknál saját

helyzetét

vallomásban mély melancholiát

mert Eötvös vezet szerepre vágyott

békés átalakulásnak, a reformeszméknek nemcsak tudósa, csak bajnoka,

hanem megvalósítója

is

trés-tagadás,

csak

szív

E

mellett,

ez

elégíti

ki

a

kívánt

lenni

;

;

a

nem-

mert mi

dicsségre vágyását.

ha eszméi megvalósulásában öröme

telt

is,

kétség-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF mindannyiszor be

telenül

kiszinezte, s olykor

maga

mert hiszen

akarta-e;

az

kellett

másképen valósultak

kérdései

243

hogy azoknak

látnia,

meg, mint a hogy

kételkedhetett,

is

hogy

az elmélet

ez-e az és így

volna inkább

ki tudhatta

,

mint

eszmék érése nem egy éjszakai eszés eredménye

alatt

mi minden esély

játszik

részlet-

hogy érésök

s

kénye szerint velk.'

De

mindezeknél semmi sem írhatja körül szabatosabban a

helyet,

mely az övé, és ez az eszmék felismerése, logikai ered-

ményeik szabatos körülírása, a végkövetkezmények elméleti

E

mulázása.

bírhatná inkább azt az erényt,

gyzve

mindannyiszor

s

t.

:

az eszmékben

i.

való

és lelkesedéssel töltötték

mérl,

haladásról,

a

mveldés

zászlóját

el.

szabadsága,

szabad érvényesülésében,

az egyenlség, a nemzetiségek kibékülése,

a

míveldés

zelme, nemzetünk fölemelkedése a

küzdelemre

új

Az ember

hitet.

az egyén boldogulása egyéniségének

a lehangoltságon,

mindig

annyira s annyiszor tapasztalt,

melyet lelkesít

sem

tekintetben senki

mely valóban felemel

for-

czivilizáczió

gy-

mindig

hittel

által

:

Mikor a keresztyén míveldés gyzel-

nemzetünkrl

a

szól,

mint

hordozza Európa e részében

a

nyugati

szinte halljuk

:

hangja rezgését, szíve verését, szinte látjuk keze remegését, a mint a

szavakat

Mert ha általában a 48 eltti gondolkozók, a

leírja.

századbeliek

XVIII.

az eszméknek

túlságos

példájára,

ha azt

;

hitték,

hogy

befolyást

nemzetük, hanem az emberiség sorsára korolnak önhitt

;

ha,

illúzió

nagyobb

is

vezet

nemcsak

hatást

gya-

mondjuk, általában hittek e nemes, de követel és csillogásában

senki

:

Eötvösnél

nem

táplálhatott

eszmék erejében, következetes érvényesülésében.

hitet az

Ez reményének

forrása,

sem

számos embere, e bájoló

tulajdonítottak

zászlóikra írva ket,

optimismusának

elégedett

dolgok álmodásával

:

meg

alapja.

De,

e csodaszép

mint kora

jöv

rajzával,

ezek megvalósítója, politikusa,

államférfia kívánt lenni s bízott erejében és hivatásában

egy békés

és fenkölt, de e mellett teljesen gyakorlati átalakulás

folyamán.

1

lásról.

L.

pl.

Egy

Kemény szó a

kiváló fejtegetését a czentralisták

tbrr.

után, 78. s köv.

nézetérl és a

48-iki

1.

31'

átalaku-

FERENCZI ZOLTÁN

244

De egyszermind s az

és jobban lát

nem egyszer

mint kivált bizalmas leveleiben,

nem

is

;

:

azt a

röviden

;

meggyz-

fejez ki a Gondolatokh^iU,

hogy

kicsinyelje a g3^akorlati

követelményein

államférfiakat, kik hite szerint a jelen tani

némi divináló

fejldés iránt ébreszteni

hogy ö másoknál többet

dést ébresztette benne, mit

úgy

eszmékre tud emelkedni

ilyeket kivonni, mel^^ek

jöv

sejtelmet bírtak benne a az a tudat,

hogy

az a tudat,

események fejldésébl

túlpillan-

még Deákról

bírnak. Ily kicsinylés olvasható leveleiben

de annál inkább számos más kortársáról, kik utóbb minisz-

vezet szerepet

terekké lettek s

,

Pedig másrészrl

meg

volt, ki

jöv

fejldés

birta

könnyen

lenni

rejl hatalom értékét; társáról,

hogy

talán

hiszen

«A

csap

tehessék.))

hogy

közéletében.

s

nem

jósa, de

a

cselekvés

,

és

ellenséggel;

az

Csak

távolról

hogy

de rést l,

De ugyanebbl egyszersmind

a gyakorlat emberei

kifejteni

bírt

a

vezetje

embereiben

a GondolatokhdiU e

írta le

politikában a tudomán}^ körülbelül azt

össze

embere

a cselekvés

lap elméletet írni az államról,

mint a várvívásnál a tüzérség.

viszi,

nem

:

nem

mondta utóbb egy miniszter-

nem tudna pár

mégis jobb miniszter mint sorokat

jöv

ismerte

értette,

:

s

kor szellemét

érteni a

ki tudott a

szálait,

vagy eszköze

játszottak hazánk

eszmék

a ki az

a szerepet

mködik

s

mások

ezt

szorosan következett,

majdnem mindig inkább

láttak

benne

finom elmélkedt vag}^ naiv költt, mint mélyen látó államférfiut, a mi viszont az

midn

érzékenységét mél3'en

elméleti következetlenségeit említették

hogy nem minden részvételével s

Visszatérve

1865

április

politikai

i6-iki húsvéti czikke volt

a

megkezdje. Eötvös ekkor Szent-Tornyán

vétele nélkül történt

;

s

mind ebbl

folj't,

ismeretes,

a

itt

els

noha az

közvetetlen

hogy Deák

n3álvános tevéken3'ség volt, hol a

kérdésrl szóló röpiratán dolgozott és csak

zésre irányult elhatározó

;

fájdalmait kellett átszenvednie.

kiegyezés idszakára,

vissza Pestre. Tehát, s ez

mint

nagy terv készült az

nem egy mellzés a

ép úgy,

sértette,

nemzetiségi

április 20-ikán tért

megjeg3^zendk egyike, a

lépés Eötvös is

igaz,

kieg3^e-

minden egyenes

rész-

hogy megelzleg eléggé

r

-^^^A ^^'^^ /

I

,^

'f'/^ix.'

-r-'W^.-r'^í-

_^^

A^r^^ <^^^^^

^'U-^^Ph^^

,-;í-;^^-Cí.

C

'^e.

46.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF LEVELE BÁNÓ JÓZSEFHEZ.

»

FERENCZI ZOLTÁN

246 türelmetlenkedett

Fáikhoz

2i-iki,

írt

még nem

jöttem,

mert mint a

miatt,

a

hogy semmi sem

levelében ezt olvassuk

történik.

«Deákkal, mióta vissza-

:

szóltam. Czikke egészben véve jó hatást tesz,

mannájánál,

biblia

mindenki azon íznek

mely neki legkedvesebb. Egy rész a birodalom

mindenek

fölé emeltetnek,

más

az

harmadik Schmerlingre irányzott

si

érdekeit,

s találó

sunkban egy kissé

elektrizált.

kussziót folytatná, e lépésnek

Nem

Ha

a

csapást

Napló

találja,

melyek

megtartását,

álláspont

lát

benne,

megkezdett

a

a

de

hogy marazmu-

az egésznek azon jó hatása minden esetre volt,

de ehhez nincs

Április

disz-

nagy következményei lehetnének,

kilátás.

vett részt

Eötvös Deák azon véleményének formulázá-

sában sem, a mint az a Debatte három czikkében megjelent.

Errl május

hogy «nemcsak

a határozati pártnál,

a legtisztább

ban bizonyosan nem. lan.))

írja,

vér feliratiaknái is rossz hatást szült. Deák meggyzdésem szerint ártott magának, az ügynek azon-

hanem teljes

24-ikén azt

A

A

programm ezen formában

elfogadhatat-

továbbiakban hibáztatja, hogy hiányzik belle a szaba-

tosság a közös ügyeket tárgyaló általában

helyesli,

testület

hogy Deák megnyitotta

lehetségét. Eötvös különösen ebben eltérését a

szerepére nézve

Deák nézetétl

:

«Deák mindent

de

véleménycsere

a

fejtette

;

ki

álláspontját

s

a fejedelemtl vár,

én több bizodalmat helyezek azoknak belátásába, kik Ausztriában a szabadságot akarják. » is

ír,

elv

hogy Eötvös

Ez lényegében

azt teszi, mit Bluntschli

a kiegyezés lehetségét a reichsrath szabad-

elemei, az u. n. «autonomisták» segél3^ével akarta keresztül-

vinni,

kiknek vezetivel (Kaiserfeld és Rechbauer) mind Eötvös,

mind Trefort gyakran leveleztek; Deák ellenben a kezdeményt a királytól várta s ez az, mi megtörtént utóbb.

Ha ez elzmények és meg Eötvös 1865 június melyrl Falk azt el

:

ebben

írja,

ellent kell

körülmén3'^ek lo-iki

ismeretével

formulázását

a

hogy két évvel utóbb tényleg

els

kiegyezésrl, ezt fogadták

a kiindulás,

hogy az

lépés, elébb volt a

nemzeté

mondanunk. Benne az

1848-iki törvények elismerése az

vizsgáljuk

BARO EOTVOS JÓZSEF

247

mint Eötvösé; ellenben a mindjárt hozzákapcsolt válhatatlan

sem

fel-

február 26-iki alkotmány elismerését, nemzetünk soha-

a

tételt,

fogadta

A

el.

többi lényegében az 1848-iki törvények meg-

felel módosítására, a közös ügyek tárgyalására vonatkozik; de a nélkül, hogy utóbbira nézve a delegácziónak utóbb elfogadott alakja pontosan ki volna fejezve,

a mi pedig

a

formára nézve

lényeges.

Nem ben

mond

sem, hogy Eötvös 1865 június

találjuk azt

jóslata beteljesedett volna.

írt

—

most

is

azt hiszem,

császárnál

a

e

részben

popularizálta

a nemzet a kiegyenlítés után.)) Igaz,

hogy

meg

az

;

nem

de

befolyással

maga

teljesedtek be ehhez

a nemzet látszólagos

becsülettel újra hivatalt vállalhasson.

hogy más egy

lehet.

mennyire vágyódik

is

küzdött a conserva-

kapcsolt jóslatai sem,

országgylés többsége nagyon engedékeny

fog elégedni

hogy

lesz,

gyzelmével, csakhogy

Mindebbl csak

az látszik,

következtetés körülírása és ismét

általános

—

mert mindenesetre

s

nevezetes manifesztáczió, mely arra mutat,

tivek ellen

illeti,

hogy az az ó-konzervatíveké leend

császárnak pesti tartózkodása

s a

Mert a pártot

17-iki levelé-

«Mi a közelebbi jövt

más

a részletek csodálatos elresejtése vagy éppen látása.

Mindezt

azzal

végzi Eötvös,

jegyzi

t

jutott,

tenni fogja, akár ismét

nézetével kell fellépnie s letes

hogy «oda

egész

hol

néhány becsü-

maga maradna, ámbár, mint Falk helyesen meg, ettl nem kell tartania.)) Ezek az elzmén3^ek tették

emberrel

i865;66-ban hírlapíróvá. Pár czikket a P. Lloydba

nem mindenben

volt a Pesti

is írt s

mert

Naplóv?^ egy véleményben, a párt-

fegyelemnek sem akarta teljesen alávetni magát, a konzervativek ellen is

küzdeni

eg}^ politikai

kivánt

:

így

határozta

el,

hogy maga ad

ki

és nemzetgazdasági hetilapot, mely ne leg3'en a

Pesti Napló versenytársa vagy éppen ellenfele;

de a mel^'ben

kimondhassa véleményét legalább

nézve.

Trefort azzal

az

engedély

folyamodott

engedélyért,

indokolással,

nem

adható,

hogy

a

részletekre

de kétszer

egyszerre

két

is il}'

Elbb

ijelutasíttatván

irányú

Eötvös maga folyamodott csak

lapra

politikai

:

FERENCZI ZOLTÁN

248 hetilapért

meg

már nem

most

s

lehetett

megtagadni.'

czímmel 1865

Eötvös lapja Politikai Hetilap

indult

így

július

3-ikán,

melynek felels szerkesztje Keleti Károly, tulajdonosa Eötvös, Lónyay, Bartal, Falk, Trefort, kívül rajtok dolgozótársai

Salamon

Gyulai,

De

bár lapja

jól indult,

már 1866

megjelent minden

s

hétfn.

soha még 3000 elfizetre sem

így bár szándéka az

fölvinni.

kiadja,

Thaly voltak

és

hogy legalább 1866 végéig

volt,

végén beszüntette, mint maga

június

bírta

a

írta,

POLITIKAI HETILAP. nUífél— két n*R7

j j j !

I

SBerkenUfléí

^iefjelcDib helíno rfir^J

•i

I

Csikkek, leToJ&aéeek

.veo,

,Citiaa

ElÖtiMtéíi dija, «kár Bndaposten h&zhoz bor^vs, ak&r Tídókre postAn küld'c. égést *vrf R. ÍÜ k-m 4. o»**" ^"* -'^ *" ^^"^•^^•' ^i >»fT^"! ^"^ 2 hasibos petJliorírt 6 k'.Tlílyeg 'kiilSn 30 kr.

qaam

enim emerget v

^ ^W

1.

nem

történt semmi,

eredetét. . Bár mik legyenek panaszaink azon férfiú ellen, ki Magyarország irányában a jogvesztés theoriáját felállitá s most a kormányról lelép, mi tiszteljük az erélyts szivósságot.melyés természetesnek fogjuk lyel saját nézeteihez ragaszkodik találni, ha azon férfiú, kinek kormánya alatt az alkotmányos megkezdetett, a kegyebirodalom lajtántúli a részében élet let tárgya marad, s neve, m^Iy négy éven át az alkotmánynyal ugyanazonosittatott azon népek között, kik benne szabadságuk egyik megalapítóját látják, ezentúl is tiszteletben ,

tartatik.

Nem

a személyeknek, hanem a rendszemek változása aa, mit évek óta obajtánk s ha Schiiitrtnij lovagnak leléhazánkban pése megelégedéssel fogadtatott, ennek oka csak ,

47.

következ okokból

:

A "POLITIKAI

nem

—

év

1700

alatt

A

írja

kez három I

Falk

331—35- és

:

kUd6-hiT«talhos (Baritok-tere intéseoddk^

7.

^

|

atás).

f

\

jóllét, a financzialis kifejldés, st a tudomány s mfívészet körében találnak, ennek tulajdonítják, holott éh,'s bizonyosan sokan úgy vagyunk meggyzdve, hogy miutá)i

nemzetünk annyi századon át, mig a török járom alatt gör-' nyedett és Európa nagy részében absolutismus uralkodott, alkotmányával emberi méltóságának érzetét tartotta fel mi alkotmányunknak sokat köszönnénk még akkor is, ha aé anyagi érdekeinknek csakugyan- ártott volna.

nem

— De ez egy-

vitatkozunk errl. Azon vádak taglalásába sem ereszkedünk, melyek at oszti'ák birodalom ellen emeltetnek. Tudjuk, a birodalompak is vannak sok s mindenféle ellenségei, kik annak alakulásában csak az anyagi erszak s véletlen szerencse eredményét látják s fenállását a szabadság s baladás egyik Kakadályának tekintik mig niáíok azt hiszik, hogysc birodalom alakulása a civilisatiónak Európa ezen részobeu nagy szolgálatokat tett, s hogy hatalmának fentartása.-ha az czélszeríí alapokra állittatik, Európa e' részében a szabadaágnak De mellzzQk ezen kérdést is. legjobl) garantiája lehet. Esryet azonban, mind alkotmányunkról, mind az osztrák birodalomról , úgy hiszem mindenki el fog ismerni hogy mindkett régen áll már fen, s hogy mirdkett a történetnek s pedig égy hosszú történetnek erednioive. szer

.

;

—

,

ELS

HETILAP')

SZAMA.

hogy

jól vezesse,

17-ikén) s

július

nem

volt

végre mert egy

fdologban megegyezett az akkori

Eötvös

ezt a lap

pontban foglalta össze 1.

X rtatét

frtot fizetett rá.

elveivel s

Kor223.

Ufedó-UTaUl.

elfizeti p4tuek, rekl^matiik

(«a jelen pillanatban hetilapnak nincs

Fáiknak 1866

lap politikai iránya a

közvélemény

hirdetA«ek

sz.),

Pesten, Jalins 3^

volt ideje,

akkora hatása mint remélte hatása»

^

20

anyagi

Pest, 1865. július 2.

óta

(AldQoAacrr.

szám.

mi e hazában oly általános megelégedéssel fogadtatott volna, mint azon miniszteri válság, készletei az utolsó hétben tudomásunkra juegyes melynek tottak, és mi lapunkra nézve kedvez eljelnek tekintjük azt, hogv az elszOr oly pillanatban jelenhetik meg, midó'n az egé.
Evek

és

Aulában s Up uellemi

{

.

:

Elsö^vfolyam. 1865.

b

I

« confoBioiie.*

és

jellemrajzok-ban

:

ismételve

programmjában a követ-

Hazánk szabad szól

róla

némi

és független

eltéréssel.

V.

ö.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF s

249

csak saját kormánya és saját törvényei

hazánk

egyenlsége

és Ausztria viszonya csak a két rész

meg;

alárendeltsége alapján oldható

szilárdabbá

teend,

de

befolyás és viszonosság

meg

illeti

hogy Eötvös

feledni,

kell

maradt

0I3'

árnyalat,

és e közösségnek

E

mellett

azonban

mindig meg-

politikai felfogásában

folyt,

elvét,

minden más érdek

alkatrésze,

Ez abból az elvébl

helyezte.

biztosítéka

mely szerint ö az összbirodalom

melynek hazánk válhatatlan

st

hazánkat eg3'enl

csak Ausztria alkotmányos szabadsága lehet.

nem

nem

s

e viszony fentartandó,

közös ügyekben

a

kormányozható;

által

hogy

fölé

Ausztria-Mag\'ar-

itt,

ország helyén, egy nagy és hatalmas birodalom fennállását az európai egyensúly szükségképeni feltételének

E

nézete

átvonul a bekövetkezett

ebben talán volt némi része annak

idkben

kifejtett

hogy

is,

egyszer-

tartotta,

smind a míveldés és szabadság biztosítéka gyanánt

tekintette.

szerepén s

szempont állandó

e

hangsúlyozása mellett könnyebbnek vélte a kiegyezés keresztültekintve az uralkodónak megnyerését.

vitelét,

Ez

a felfogás jellemzi 1865-iki képviseli

melyben

programmbeszédét

ezt elég világosan kifejezi s a birodalmat

eszmének fogva

egy egységes

mely «a magyar nemzetnek birodalma

fel,

jöv országgylés

feladatát

abban

körül

írja

«hog3^

:

is,

a

is»,

a

közös

birodalom azon eszközöktl ne fosztassék meg, melyektl hatalmi állása függ;

vedjen

;

s

hogy a birodalom népeinek

jólléte csorbát

hogy Mag3^arország önállásának

ne szen-

biztosítása ne keres-

tessék oly eszközökben, melyek által a birodalom másik felének

alkotmányos szabadsága természetes, tett,

s

hogy

általában

e

veszél^'eztetnék.))

beszéde a Lajtán

politikai

elvei

túl

a jelzett

nagyobb elismerésben részesültek mint

Az

1865

Mondják, a mi elég

nagyon kedvez hatást okokból

ott

csaknem

itthon.

deczember 14-ikén megnyílt országg^'lésen mint

Pest városa részérl választott képvisel vett részt

s

mint a

vi-ik

osztály tagja, a legtevékenyebb, valamint múlt állásánál és európai hírénél

fogva

már

követigazolásoknál

a

a

legkiválóbb

Mag3'ar Tört. Kletr. ign^.

követek egyike ismételve

volt.

felszólalt.

Mint

il\-en,

Ezek azonban 3^

;

FERENCZI ZOLTÁN

250

jelentéktelen dolgokra vonatkoznak.'

min

országgylés föteendöiben

volt állása az

országgylésnek alapelvét ezekben maradt az

kiindulás

érdekében mindent,

mit

becsület megenged«.

Ennek

felirat

els

értelmében az

:

Deák

a e

kiegyenlítés

a

ország függetlensége

az

a fontos

kifejezni

elfogadták

s

«megtenni

:

meg, hog}-

Ennek

?

legjobban

lehet

két

i86i-iki

programm gyanánt

nyilatkozatát

azt tekintjük

Itt

s

felirati

nemzeti

a

bizottságot

30 tagból 1866 január 27-ikén választották meg, melyben 19 Deákpárti,

9 baloldali és 2 jobboldali

E

(gr.

Apponyi György

és Bartal

Deák állította össze s változatlanul szavazták meg; ebben Eötvös Deák után (173) a legtöbb (171) szavazatot kapta. De már ekkor, az 1865 deczember

György)

felolvasott

14-ikén

Deák kívül

foglaltak helyet.

névsort

megnyitóbeszédre,

királyi

rég készen volt;

asztalfiókjában

Ghyczy Kálmánnak, Tiszának

ezt

a

felirati

javaslat

bizalmas

ö

hívein

Nyáry Pálnak

s

meg-

is

mutatta, kik mind elfogadták. Ezt Deák, mint ismeretes, Csengery Antallal együtt

szokása

készítette

volt, tollba

lett

interpretátora

mondták, eladója,

ban a bizottság javaslatot,

írják,

is

olvasta

mert nem

nem

jelét.

még

hogy maga az

az volt,

vitában

a

Falk azt

hallgasson írja,

helyeselte ezt a hallgatást,

kis korlátot vetett a szónoklási

nappal utóbb,

kezddött meg.

vita február 15-én

hogy Deák óhajtása

adja a legteljesebb összhang tekintélyes része

akkor

mint

február 8-ikán a ház-

fel

különben majdnem változatlanul elfogadott

nagy többség Deákpárt

úgyis

eszméknek»,

Deák-féle

a

maga

ki

által

e bizottság elnöke és Csenger3^ «e leg-

melyre az általános

Általában azt

mint ekkoriban

részét,

mondta.

Andráss}' Gyula jelesebb

legnagyobb

;

az általános vita

hogy

s

a

ezzel

párt

mi valószín

kedvnek. Egyébként pár

alatt,

Deák

is elállt

e kíván-

ságától. De így írja meg

volt

legyen

egész tevéken3^ségemre és erélyemre volt szükségem,

I

január

L.

s így

más oka

február 19-ikén

ket Képviselházi

20. (xiir.),

is

január 24. (xvi.

:

Napló ülés).

a beszélni

akarásnak

«Deák nem

akarta,

18Ó5 deczember

16

(ír.),

s ezt

Eötvös

hogy diszkusszió

1866 január

19.

(xii.),

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

hogy

st

elidézzem. Legjobb barátaim elhagytak,

azt

mert magamat a szólástól

tek,

251

nemcsak

nem engedem. De

lebeszéltetni

végre keresztülvittem szándékomat

nagy

s

neheztel-

elre

tettem

lépést

mert praktice megmutattam, hogy végre én

azért,

is

keresztülvihetem akaratomat, de mert nagy elny, hogy a hatalmi állás,

melynek megemlítése az adresseben

szólni

de

mot d'ordre

most

által tilos volt,

gyzdik meg

saját jólétünk

—

azonnal

nemcsak általam

diszkussziónak egyik frészét képezi.

a

magyar törvényhozás a ságáról

kerültetett,

siiie

konstituczionális érdekek

emeltetett

Ha

qua non-ja, a kiegyenlítés

de biztosan sikerülni fog

egyszer a

ugyanazonos-

s ezt

Egy beszéd

— nem mondom

meg

gyzdve

volt

:

legalább a képvisel-

által?

Bármi kérkeden

hangzik, mégis úgy van s pedig azért, mert a ház többsége,

mieltt szóltam, errl

ki,

hogy Ausztriának hatahni állása

5 átlátja,

ház többségénél elértem.

st melyrl

és csak az kellett,

mar

hogy

valaki a bátorsággal bírjon és kimondja (mindezt természetesen

csak ad amicas aures irom ön rien tacziój ára).)) Elmondja azután,

hogy beszéde nem rögtönzött

hogy

járt és

volt,

nagyon veszélyes

a bécsi lapok mint az Alté és

talajon

Neue Presse,

Ost-

deutsche Post és bizonyára a IVanderer, nagyon jól viselkedtek

beszédével szemben; végül felhívja Falkot, hogy írjon a Politikai

hogy

legyen,

Hetilapnak Qgy bécsi bécsi

a

eszme

centralisztikus

hangulat

levelet,

szintén

elejtése és a

e

hangulatról

melynek alapja az

meg van gyzdve

a

hazánkkal való alkotmányos

egység szükségérl.'

Mindebbl

világos Eötvös

beszédének alapelve,

keltett

programmbeszédében mondott

február

i6-iki,

nem

kis

feltnést

mely tehát ugyanaz, mint s

mely inkább

szólt

a

mit

Bécsnek mint

minekünk. Lényege, hogy a fennálló kérdések nem újak, csak a helyzet

új

és

nem

keztében

kiegyeznünk

I

Falk

(•

;

hogy az Ausztria népének adott alkotmán}^ követa királylyal,

de ez

levelét

1.

hanem

a képviseleti Ausztriával kell

nem nehézség, st Ausztria alkotmányossága

Politikai Hetilap.

1866. 9. sz.

32-

FERENCZI ZOLTÁN

252

csakugyan

a miénknek biztosítéka, s ha a birodalom fennállása

meg

európai szükség, akkor az erre vezet eszközöket

fogjuk

is

találni.

Eötvös egyébként Madarász után szólalt

ma

róla: «Eötvös

Igénytelen

Egy egykorú

fel.

szélsbal

a

József,

naplóíró (Szász Károl}^)

maga

ismét remekelt. Megint

eladásával,

vezérférfia

mely

így szól

volt egészen.

csaknem

helyen-helyen

meg-

a

akadással fenyeget, de azért sohasem akad meg, a majd könnyen odavetett,

majd nehezen elvont részletek mozaik darabjaiból

ismét azon beszédek egyikét rakta össze szemünk láttára, melyek

örökre tartó becsök mellett a

Kedvencz

bírnak.

pillanati jó

benyomás elnyével

ma

nagy-német kérdést,

a

tárgyát,

is

pihenni

hagyta, vagy csak alig érintette; de annál melegebben szólott a

mi bels német kérdésünkrl, a tairól.

Beszéde

nekik,

hogy nekünk oly nagyon

mely irántuk

ott szintoly jó hatást tett

nyilatkozott,

egy

házé, kit azon

meggyzdés szavát.

föl

A

mint

felvillanyozott.

vallja,

az egész

hse már

az alkot-

sokszor,

de soha

melybl

a

Búcsú

kiforrott,

a

haza

A

lélek,

iránti

mely

vár és a Kunyhó bús történetének hangot adott, demokratikus

irányát sohasem tagadta meg. Tévedései ségi

kérdésben,

is,

e

;

nak, de

intenczióira

'

nagy igazságtalanságot

is

követnek

el.

O

csupa ;

z, hogy

hogy mindn

sebeit nyalja fájdalmában, akaratlanul

Eötvös volt

a./.,

politikus.

vonnak balkövetkeztetést, nemcsak

a megsebzett

Nem

nemzeti-

nagyobb

reá viszik vissza

ez hibája és erénye egyszersmind. Egyszer futott

1

:

szabadelvbb mint

Kik a reichsrath eszméjének els kimondását

ebbl

a

jelesen

nemes irány túlzásaiból erednek

benne az ember mint a patrióta

s

nem emelte

áthatottsága és a szív melege nélkül

szív,

fog

hanem

szerelem mély elégiáját minden tettével zengette.

A

s tetszeni

;

a rokonszenv,

volt,

Eötvös régi is

itt

hogy

tetszett,

nem egy szónoké

mányos küzdelemnek. Tévedt, maga a

alkotmányos állapo-

lajtántúliak

a ki

szív,

s

de csak mint

a rengetegben vérezzék el s

elször kimondta.

csalód-

nem is

tudva,

meggyó-

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

Ma

gyítja azokat.

ismét nagy elégtételt adott azoknak, kik benne

nemcsak soha nem kételkedtek, de Mikor

védelmezték.

mindig

ellen

253

megtámadások

igaztalan

öt

beszédét

a

feltétlen

felirat

elfogadásának egyszer nyilatkozatával kezdette, önkénytelen tört ki a taps,

pedig csak keresetlenül mondta, mit a nagy többség

s

széls

erezett s a két

akart

megelz

oldal

mindenki

csatározásaira

tudott volna mondani. Utána Zsedényi szólt» stb.

úgy Ez Eötvös beszédének egykori Deákpárti kommentálása s

eredmény megmutatta, mi helyes

idben

február

22-ikén

járt szájról szájra s

ö neve

volt a

benne

szólt

;

az

mert ugyanez

egy Apponyi-Majláth-Esterházy minisz-

térium névsora is

hogy

volt,

s

ennek egyik változatában az

Lónyayéval együtt,

a

mi csak pártállásának

félremagyarázásából eredhetett.

Az

általános és részletes vita február 23-ikán befejeztetett,

26-ikán, a februári pátens évfordulóján, aláírták s 27-ikén a fren-

deknek külön

készített föliratával együtt átnyújtották a királynak

márczius 3-ikán

ki válaszát

adta

Ekközben Deák Ferencz

ki.

február 28-ikán beadott indítványára a ház kiküldte 52 magyarországi

és

utóbb választandó erdélyi képviselbl a közös-

15,

ügyi bizottságot, melybe Eötvöst márczius 3-ikán a 9-ik választották be

bizottságba

is,

'

s

hasonlóan beválasztották abba a kilencz tagú

melyet

megszerkesztésére feladatot

az

újabb

küldtek

királyi

E

ki.

válaszadás

mert ez

rótt a bizottságra,

A

bizottságnak különben e

a

leirat

fölirattal

mert Deák Csengeryvel elre, így márczius 14-ikén már a ház

de csak

átnyújtott

felében

A

feliratra

sem

ló-ikára

április

adandó válasz

annál

nehezebb

sokkal

tagadóbb

a

király

az

kevés dolga

nap

asztalán

azonban

;

is

alig két

egyetlen ülésen letárgyalta és elfogadta

I

leiratra

mint a trónbeszéd.

volt,

is,

helyre

akadt

alatt elkészítette s

feküdt,

mely

19-ikén

elfogadták a frendek

;

erre

az

április

24-ikén

országgylési szak egész els

válaszolt.

névsorban elre benne volt

a

Iclirati

12 Deákpártit és 6 baloldalit választottak.

biz.

volt

30 tagja, kikhez

1

jobboldalit,

FERENCZI ZOLTÁN

254

Ekközben

a folyton

mköd országgylés Eötvöst beválasztotta

a horvátországügyi nyolcztagú, a nemzetiségügyi 40 tagú,

országos

i2-ikén a vallás- és közoktatásügyi s az

bizottságokba

emelése végett kiküldött bizottság által a közös

május

közintézetek

részt vett a közösüg^'i

;

ügyeknek általános és eg3'enkénti részletes

meghatározása végett május 3-ikán kiküldött 15 tagú alválaszt-

mányban de bár mindezek erélyesen

dolgoztak, a június 24-ikén

;

kelt leirattal elnapolt

nem

ház

a

került

országgylés miatt mködésük eredménye

elé.

A

közösügyi

bizottság

munkálata éppen a házfeloszlatásának napjára

hogy késbb

november

a

még

rá,

tett

tárgyalta volna. Eötvösnek

lett

azt

a

tehát

van,

nézetét

a

király

magok részérl háború,

melynek

kérend

midn

meg

újra elkerültek

alatt

alatt

Deákot

az uralkodó a

folyt

kormányzat

intézkedésekre^

és

porosz-osztrák

a

le

nem egyszer Andrássyt. De ug3^anez

folyama

szerencsétlen

hallgatta

szükséges

a

fel

abszolút

Deák-

országgylés közremködését.

szünet

id

mert

hog3^,

felajánlván az

országgylési

Ez

királ3'i

országgylés els szakából még

az

pártolta,

úgy

mieltt az országg3'lés

csak eg3^ beszédét ismerjük az Ínségesek üg3'ében,

nak

készen,

országgylést összehívó

19-iki

már megjegyzéseket

leirat

alválasztmányi

alatt

konzervativek,

is

kik

szeptemberben

készek lettek volna a Deák-párttal egyesült minisztériumra mel3'ben

el s

más részrl Andráss3,. de ezek a tervet nem fogad-

Sennyey, Ürményi, Majláth,

Lónyay, Eötvös nevei szerepeltek; ták

alapul a 15-ös alválasztmány munkálatát vették.

Beust kinevezése a külügyek élére véget vetett

A

november

beszédet, mely lényegében abban az alkotmányos

addig

is

Tisza

indítván3'-a,

a

Végre

próbálkozásoknak.

19-ikén újra megnyílt ülésszakban Eötvös 1866

deczember i-én Deák indítványa mellett

míg

is^

állt,

hogy

tartott

mködés

a nemzet óhajtását a királ3^ fejti ki,

hogy

válasz

adassék s

mködését. Ezzel szemben

a 67-es bizottság fol3^tassa

ben különösen azt

hosszabb

a királyi leiratra eg3-,

kormány kinevezését sürget mely a további

újra

nem

állt

megszakítását javasolta,

teljesíti.

a sikerben

Eötvös e kérdés-

nem

kételkedik

;

de

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

ha eljárásuknak sikere nem volna

ne mondja Ez

házban utolsó

Beszédei közt

midn

nem

hogy

ok,

a

nemzet

véleményét.

ki

volt a

ez

is,

255

még

is

felszólalása,

mint egyszer képviselé.

csak egy van ilyen, 1867 január 29-ikérl,

a 67-es bizottság a 15-ös albizottság munkálatát tárgyal-

ván, Bónis Sámuel az

mely az Ausztriának adandó

§-nak,

5.

alkotmány figyelembe vevésérl

mint feleslegesnek, kihagyá-

szól,

sát indítványozván, Eötvös a bizottságban

ellene

meg-

szólt és

védte e pontot.

Kineveztetvén Andrássy 1867 február 17-ikén miniszterelnöknek, Eötvös

mint a közoktatási

miniszter

be az

lépett

mányba és ezzel politikai mködésének egészen

új fejezete

kor-

új

kezddik.

VI.

Mindenki, a

szersmind azt

míveldésben

Eötvös

ki

hogy

is,

nagyobb

elveit ismeri, elismeri egy-

és

életét

a

míveldés szintébb barátjára

helyez

hitet

volna a

magyar közoktatás vezetése; de

€rre

állásra

az

hivatottsága

három felv

az,

szemben az

1848-iki

t

mely

mely azonban nem

érzetében

állásában

bizathatott

a kirl tudjuk,

vág3^ott

vezette

is.

Különösen

nemzetiségekkel

a

:

hogy

törvényben kimondott egyenjogúság állhat abban,

szabadságnak

a viszonosságnak,

nem

férfira

és a

a

elve,

miben az már ellensége

s a

lesz

birodalom egységének; a

vallásfelekezetekkel szemben a viszonosság, egyenjogúság

s az

országban létez összes vallásfelekezetek autonómiája, mint meh^ ép úgy a

felekezeti élet, mint a

szabad állam els

feltétele

;

s a

népneveléssel szemben az, hogy népünk értelmi emelésében fekszik e haza

valóban

jövje

;

mert Európa e helyén más nemzetnek, mint

czivilizáltnak,

helye

nincs

és

hogy valamint hazánk

alkotmányának alapja demokratikus, úgy összes közoktatásunk alapját a népnevelésben kell keresnünk." I

Eötvös

mi^i^^zteri

müködisérül

I.

ki\ált

Molnár Aladár

ügyi minisztersége. 1867 — 70. (Havi .Szemle. 1879.

ír

— iii.)

ez.

:

B.

Eötvös

közoktatás-

becses czikkeit.

'

FERENCZI ZOLTÁN

256

Azonban éppen után

tapasztalatai

mveldésünk

nal

elvébl

fenti

noha

kifolyóan,

népnevelés vált legfbb

a

összes

ágait

ketts irányát Íg3'mnasium és

középoktatás

a

egyetemi

reáliskola), az

azon-

gondjává,

tehát

felölelte;

elsa

kivált

oktatást,

melyet különösen kedvelt, a szakoktatás különböz nemeit, képz-

mvészeteket, múzeumot, képtárt seket

mink a

is,

nemzetiségek és a vallások egyenlsége. Mindent hol 48-ban elhagyta;

ott kellett kezdenie,

viszonyaink

egységes totta,

tervet,

ann3Üra

másrészt bels6

megalkotása

politikai

követend rendszeres elhaladást. Senki jobban nem óhaj-

hogy hazánk

legalább

midn

ország

az

rendezetlensége, lehetetlenné

eg3'enesen

azon kényes kérdé-

s mellettök

a

tették

minden

politikai szervezete

haladjon,

hesse idejét és senki

sem

irányban

közjogban, közigazgatásban

hogy ö

szakjának szentel-

teljesen

mint

tudhatta inkább

ö,

a mint

nem

egvszer mondta, hog}' kénytelen a viszonyoknak engedve ecclec-

módon

tikus

járni el

hog}'

s

mit

a

tesz,

csak foltozgatás

és

elkészület.

Els sorban is meg akarta nyerni,

népoktatás ügyének

a

mint társadalmat, teremteni,

mán\^zati tevéken^'séget

s

hogv

a

meg. így bocsátotta

bír

ki tüstént

is,

minden hatóságnak

azzal a czéllal, hog3^ az

új

önkor-

tevékenység már

1867 július 3-ikán a nép-

nevelési egyletek alakítására felhívását, tervezettel eg3'ütt

nemzetet

bizon\os

kormány csak any-

nyiba avatkozzék, a mennyit ez a társadalmi

nem

egész

az

íg3'

megküldve

és

a hozzá csatolt

számos egyes embernek

társadalmi tevékenység mellett a köz-

vélemén3't elkészítse a népoktatási törvényre s megtudja,

mennyi bízható erre az öntevéken3^ségre. mint

1848-ban, e téren

gekkel, felekezetekkel s

lesz

Elre

legersebb küzdelme

más különleges

erdekekkel.

hog3\

tudta,

a

hogy

nemzetisé-

Azonban

.

az önkormán3'zat és nemzeti tevékenység híve, nag3'ot csalódott.

Egyrészrl a nemzetnek, beavatkozásra várt,

I

V.

ö.

Falk

:

nem

mel3volt

Kor és jellemrajzok.

éppen a közoktatásban

kedve az öntevéken3'ségre

232. és 235. lapon

Eötvös

leveleit.

állami ;

más-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

egyházak mellékúton való támadást

az

felöl

az ország behálózása helyett csak alig

melyek csak arra voltak

létre,

talanságát s másrészrl

mert egyébként

ezek

benne; így

láttak

teng 20 — 24

hogy belássa

jók,

hogy

arra,

mködése, legalább

ez irányú

met;

257

egylet jött

e kísérlet czél-

ezek, valamint Eötvös egész

erre az ügyre terelték a közfigyel-

egyletek

az

pár

is

fennállás

évi

majdnem mind megszntek.'

után

Erre

mintegy ebben

czélzott,

Lapjának 1868

a Néptanítók

való megindítása

is,

február 6-án

általa

viselk támadásai

1

— 1^2

íven;

(Miletics Szvetozár,,

volt s ilyenis.

Ezt min-

már

kivánt nyelven s

meg Környei

példányban jelent

hetenként

kesztésében,

az

nyelven

hazai

juryje

világkiállítás

meg

den tanító ingyen kapta 14.600

hét

mely a maga nemében unicum

nek mondta 1873-ban a bécsi

kezdetben

1848-iki eszméjét,

folytatva

is

de

a

János szer-

nemzetiségi

Babes Vincze)

kép-

s az ellenzék

hasonló észrevételei miatt 1870 óta csak magyar nyelven adatta

E

havonként csak kétszer.

ki s

míveltség emelése

tanítói

lappal

volt;

a

ezt

nép-

czélja az általános

néptanítói

képzés

elhanyagolt állapota tette szükségessé; hét nyelven való

teljes

kiadá-

sával pedig egyfell a nemzetiségek érzékenységét akarta kímélni,

másfell

közös tartalom

a

st

közös ismereteket,

által

hogy a kormány

érzelmeket terjeszteni, a mellett

terveit

közös

meg-

magy áraztathatta.

A

helyzetének javítása volt másik

néptanítók

hogy ne legyenek kénytelenek kívüli

keresetre

fordítani.

idejök

így

nagyobb

1868-ban

a

ftörekvése,

részét az iskolán

népnevelésre meg-

szavazott összegbl 107 1 tanítónak, kik közül a legtöbbnek alig

ment

fizetése

100

frtra,

60,

80,

100 frtjával 86.316, 1869-ben

1069 tanítónak 73.390, 1870-ben 923 tanítónak 56.860 adott.

Mindezzel egyszersmind a

ügyének X

is

L. kivált

egyesületek

a

segélyt

magyarság

használni kivánt.

Makai Béla

czim

dr.

Népnevelési

érdekes és felolvasásában. Budapest, 1903.

Magyar

fenti czélon kívül

frt

Tört. Életr. 1903.

jellemz

—

V.

Eötvös röl.

feleletét

Filónak az

Budap. Közi. 1867.

172,

idöelöttiség173. sz.

ö.

33

:

FEREXCZI ZOLTÁN

258

Eközben már 1867 szére javaslata

is

nem minden nehézség

Simonyi Lajos egy

sajtóban

is,

örömmel fogadták. Azonban közben felébredtek mind-

Nem

mint 1848-ban.

szkkebl

kaptak.

adták

azzal

hogy

Igv történt,

már-már

ülésen

a nemzetiségek,

ellenezték

;

elvetették s végre

a kor-

az eg}'-

letárg3^altat-

szeptember 28-ikán egy zárt

hogy egy 25 tagú bizottságnak

meg,

mentetett

osztályokban

az

mely a hitfelekezetek megbízottai

ki,

st

balközép,

mindezek más államban lehetetlen engedménye-

holott

;

partikularistikus érdekek,

egész

az

helyeselte

mánypárt egy része sem

ván,

június

s

interpellatiójára adott felelet kapcsán,

azok a féltékenységek és

ket

átment

nélkül

ház asztalára, a hol akkor, valamint a bel- és külföldi

letette a

házak

törvény-

és 1868 tavaszán új szövegezés alá kerülvén, a minisz-

tertanácsban 3-ikán,

népnevelési

elkészült új

más

s

szakférfiak

meghallgatásával, Tisza elhalasztó indítványával szemben,

ben egy

új

szöveget készített

8-ikára (lxviii.

t.-cz.)

törvényn3'é

vált.

nagyszabású alkotás, fkép a következ támadások érték

titokban tartotta a ház elé

elnyös

tása

volna;

lett

pedig sokoldalú megvita-

beadásig, a

kik

elbbi nézeteit ismerték,

mondták, hogy más elveken alapul e javaslat, tásba helyezte végre,

hogy

nyokhoz

a

nem

elveit

állt;

elveit,

javaslat

eléggé igaz,

melyek az akkori

meg különösen keser vitában,

javaslatára,

nagy

lelki

és

vallás

küzdelmen ment

megingathatatlanul is

érdekei

a parlamenti

át,

a

kilá-

;

szemben

1848-iki alapon

a 48-iki törvény

meg

felekezeti,

továbbá azt az

elvét,

végczélban ugyanazok

míg

javaslatát beadta;

ragaszkodott alapelveihez

vitában megmentenie.

azon

mint a nemzet óhajai,

a községi és

állami iskolákra nézve elfogadtattak

állam

Ezzel

átvétele.

hogy Eötvös egészben az s

elbb

törvényeknek a hazai viszo-

hozzáillesztett

megtartotta

Pázmándy Dénes

külföldi

mint

azt

felekezetek érdekeivel;

kivált ellentétben áll a

s

azonban az az

az

rész-

némi módosítással deczember

mely e némileg foldozott alakjában

Eötvöst e javaslatáért, is

s ez

így

pl.

s

ezeket

az

hogy

;

és ha

de

aztán

sikerült

az 1848-iki tör-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

vénybl

vette

át azt

fentartóknak

iskolát

kitörend

hogy az

kell

annak

felekezeti

Eötvös, elre látva a

a javaslatnak

elfogadását,

meg

tett

a házban,

felekezeti iskolák fentartói, iskolájukhoz járulásuk erejéig, alól felmentetnek. (19. §.)

E

végrehajtásával

törvény

törvény

E

els

kapcsolatban

ezzel

statisztikát s

Els

sietett.

hogy

adni,

más részrl elbb

rendezzék;

szerint

azonban nem

idt akart

hitfelekezeteknek

a

is

teni.

s

Csengery

alakban aztán

ezen adó

ban

iskolaadót a

5'^,0-os

fizetniök

is

vihart, elkészítette

melyet ebben az

hogy a

is,

259

a

sor-

iskoláikat

a

népoktatási

akarta elkészí-

jelentését

végre a községeknek táblázatokat és utasításokat kül-

májusában

1869

detett

szét

Keleti

Károly,

a

;

kereskedelmi

adatok

bejött

minisztériumi

mint a statisztikai osztály fejére

bízta.

feldolgozását

osztálytanácsosra,

De noha semmi sem

lett

volna ez adatoknál sürgetbb, a felekezetek féltékenysége miatt

ket begyjteni

csak másfél év alatt lehetett jelentésének

teri

a

els

melynek

háznak,

s

így

els

minisz-

részét csak 187 1 január 6-ikán adhatta be a

részletes

feldolgozást

magában

foglaló

nem monda Eötvös: «E munkának mindazon megvannak, melyek nálunk nem tetszenek de

második részét már csak ívekben ismerhette, befejezését érte

meg.'

E

tulajdonságai

mrl

;

nem bánom, ne ámítsuk lelkiismeretünk

szermt

a

nemzetet

az

általunk

szépelgésekkel ismert

legjobb

;

valóság

képét

mutassuk el, akár boszankodjanak miatta, akár kárhoztassa-

E mben Eötvös mve, a mit

nak

érte.))

volt a népnevelés

((Törekedtem,

nyairól,

I

Czime

stylusáról

—

mondja által

a

:

A

vallás-

cs

közokt. m.

itt

ív.

fejezet

felismerni s

—

hogy

törvényhozás

Buda.

1870—71.

Két

k.

terjcsz-

Jelentése a népiskolai közoktatás

potáról.

könny

ez.

egészen

végszava

létez

a

állapotok

népnevelésünk

melyeket fkép ö orvosolhat, bár szomorító, de

miniszternek az országgylés elé tett

Következtetések

ügyében nemzetéhez.

eladása

leplezetlen

a

rész.

álla-

4r.

hiáteljes

96 és xxiv. 400 1. Egyet. konyvn\-omda. E halogatás miatt számtalan támadás érte

még

halála után is mert az i868-iki törvény évenként beadandó jelentést kivan. ;

33*

FERENCZI ZOLTAX

26o

tudomást nyerjen,

s ismerje

azon akadályokat, melyek e téren

haladásunknak útjában állnak és melyeket megfontolva arra a

meggyzdésre álló

még nem

Hangsúlyozza,

A

hogy azok a

jutunk,

eszközökkel

nagy

hog}''

czélokat ezekben

háríthatók

körül

irja

:

rendelkezésünkre

jelenleg el.»

áldozatokra

legyen a népoktatás minél tökéletesebb és

minél gya-

korlatibb,

mert

ez

gyzi meg

ségérl

tan snK13IEHJÍ55

sunk

JELENT ESE

összes

kérdés

Állapotáról

;

álljon

s

helyen

pünk jövje

NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS

b e

oktatá-

alapja

els

az

-

szül-

a

legyen a nép-

;

iskola

AZ ORSZÁGGYLÉS ELÉ TERJESZTETT

8 ~ O

csak

ket az áldozatok szük-

VALLÁS- ÉS ItdZOKTATÁSOOTI

1

szükségünk.

lesz

;

né-

kultúrai

hozzunk össz-

hangzást

népneveié-

n.

sünkés alkotmányunk szelleme közt ^LSÖ LSO Kesz.

;

természetessé

^

teg3'ük

az

menetet az oktatás -€íb>SJ*r;

leg-

legfels foka

alsó és

BUDÁN.

át-

közt; válaszszuk a nép-

ÜIR eOVETEMl KöírrTHTOMl'AÖAfl

18

oktatásban

7 0.

példányul

Amerikát, a fels oktatásban NémetorszáB.

EÖTVÖS JELENTÉSE A NÉPISKOLAI KÖZOKTATÁS ÁLLAPOTÁRÓL.

got

de

;

haladjunk

fokozatosan, mihez

relem és kitartás

tü-

Kiemeli az i868-iki népoktatási törvény

kell.

elnyeit, mely a közoktatásban az állam és társadalom közremun-

kálásán

s

nem

a rideg

központosításon

alapul

;

ezért hibásnak

tartja azt a

vélemén}!, hogy e törvény ellentétben

felekezetek

érdekeivel,

a

fakadál}'

volt.

A

a

áll

a vallás-

mi e törvény végrehajtásában eddig

fteendök most

a

következk

:

iskolaépü-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

elegend

emelése,

letek

tanítók jobb díjazása,

ni

dék,

számú

tanítói

nyerése,

tanítóerö

utóbbi

a

bennlakásos tanítóképez-

nyugdíj,

szervezése

tanítóképezdék

201

által

végre

;

az

5*^

o-os

iskolaadó szabályozása.

Mindezek

kivánatok

a

Magyarországban a tanköteleseknek körülbelül 50

nyen, hogy

Erdélyben

és

oktatásban

azon a szomorú eredmé-

alapulnak

csak

nem

40

"

jár iskolába;

^-a

E

részesül.

tehát

majdnem

mellett a Királyhágón

fele

innen 1367,

Erdélyben 349 községben nincs iskola s a többi népesebb községben sincs elég. Még rosszabb a helyzet, ha a tanerket vesszük tekintetbe

még

azonnal

úgy hogy szükség volna

;

teremre és nyomban több mint 790

E

182.647

frt

1870-ben elhatározta,

1868 — 70-ig

hogy

176 iskola-

de éppen fontossága miatt

adott;

segélyt

séges terv szerint osztja

a beérkezett jelentések alapján egya segélyt.

ki

Szándéka

volt továbbá a

legszegényebb helyeken mintegy 250 mintanépiskolát

jobban

díjazott állami tanítókkal

honosítani,

még

;

meg

is

hozzá

hogy Gorove a

tanfolyammal, hogy így a

ebbl

Ebbl

Eötvös 25

keretében

volt

országgylés

az

e czélra

ifjat

küldött

külföldre;

a

többibl Gyergyó-

Csik-Szeredán, Sepsi-Szentgyörgyön, Dics-SzentAlvinczen,

Szegeden,

*

Ezek mellett

a

taneszközök

és

tanszerek

állítani

Gönczy-féle

lervek, népiskolák építésére országos

tanítónk képzése, az

iskolai

Szabadkán,

Kecskeméten,

ken akart 20 gazdasági fels népiskolát

és

100.000

25.000 frtot szaktanítók képzésére szavazott meg.

Czegléden, Hódmez-Vásárhelyen, Balaton-Füreden

kapcsolatban.

eredménye,

közremködésével, 1870-ben

földmívelési miniszter

pótköltségvetés

mártonban,

akarta a fels népiskolát

nagyobb kedvet kapjon. Ennek

frtot s

Szt-Miklóson,

létesíteni,

pedig Molnár Aladár terve szerint a vidékek

foglalkozásának megfelel g3^akorlati

nép

mellé

iskolára.

új

továbbá, hogy

mutatja

jelentése

épületre

meglevk

a

13.783 tanítóra és tanítónre, mintegy 14.157 tan-

elállítása,

más

ipari

helye-

képzéssel

népiskolai

kölcsön

adóról

s

felvétele,

normaltanítók

szóló törvényjavaslat,

tanítóképezdék,

tovább-

FEREXCZI ZOLTÁN

202

tanfolyamok a tanítók számára, a Gönczy elnöklete

képz

1868 óta

mköd

tanügyi

ezek

alapján

elkészítésére,

készült e

nyelven

hirdetése

meg-

vag}-

úgy hogy 1870-ig kilencz kézi- és vezérkönyv módon, melyek magyar nyelven kívül még hat más hazai

is

fbb

megjelentek

:

mkö-

ezek voltak e népoktatási tanügyi

mozzanatai, melyek ugyan részben csak tervek maradtak,

meg

de részben tízféle

tankönyvek terveinek

a

pályázatok

adása,

bízások

dés

bizottság

alatt

taneszközt

;

ket. így

valósította

is

állíttatott ki

tervezte olcsó ásvány- és

összeállítását a nemzeti

múzeum

közetgyjtemények 1000 — 2000 —

1868-ban

által;

20.000 példányban taneszközöket osztatott ki

körülbelül

az 1869-iki állam-

;

sorsjáték jövedelmét népoktatási czélokra megnyervén, frton taneszközöket

vett

osztatott

és

ki

200.000

országban

az

feleke-

különbség nélkül.

zeti

A

legfbb gondját azonban

tanító- és

hogy kell tanerk

tása tette, tudva,

hiú törekvés marad. Képezdei

tanítónképezdék

felállí-

nélkül a népoktatás emelése

tanerk nyerése végett 1868— 70-ig

51 tanárjelöltet küldött külföldre s közülök 1870-ig 15-öt tanárul alkalmazott;

már 1869 szén

nég}' tanítóképzt

Csurgó,

(Buda,

S. -Patak, Losoncz), 1870-ben nyolczat (Déva, Székely-Keresztur,

M.-Sziget,

Zilah, é\^

alatt két

Léva,

Znió-Váralja, Modor, Baja), ugyané két

ntanító-képzt (Buda, Kolozsvár)

elkészületet megtett, hogy 187 1

képz

szén

a

minden

20 tanító- és lontanító-

a törvény értelmében megnyílhasson,

még

pedig,

mint

azonban az országgylés egyelre

tervezte, benlakással, a mit

mellzött.

állított s

Ugyané megnyílt képezdékkel kapcsolatban, hogy

a

tanítószükségen gyorsan segítsen, megfelel biztosítékok mellett

1870

szén egy

éves tanítói tanfolyamokat nyitott

a régibb tanítók

színvonala

1869-ben külföldre küldött

meg

;

e mellett

emelése végett számos néptanítót

ki,

1869,70-ben

tanfolyamokat s szünidei tanfolyamokat

vándor paedagógiai

tartatott,

melyeken

ezer-

nél több tanító vett részt.

Az

óvódákról

gondoskodni

;

is

már

a népiskolai törvényjavaslatban kívánt

de ezek, mint

nem

tanintézetek,

onnan kihagyatván.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF 1870-ben e rész átdolgozásával

melyben ezeket

tanító jelleg

263 adott be a házhoz,

új javaslatot

ápoló

nélkül,

gondozó

és

intéze-

tekül kívánta felállítani.'

Ha is,

Eötvös legfbb gondját ezek szerint a népoktatás

majdnem éppen

St

oktatás

feletti

—

két

zattal,

és

egy hat

szeptember 20-ikán egyenesen a közép-

szerint a középiskola

terv

m.

jogi,

ki s így

melybl

az

évi

:

lyceumi

vezettel rendezte be

;

a

—

tago-

orvos-természettudomán}^ tervet

egy

alapján

szer-

kiadta az alsó hat

els négy osztályé

s

E

volna.

oszlott

1868-ban

4 és 6 osztályúra osztotta

évbl,

kilencz

életbe

egyszersmind a gymnasiumi hat osztályt

tagozatra

amazt

lépett.

is

szintén

két

reáliskolai szer-

görög nyelvet a hat osztályból kihagyta

lyceumi osztályokra szorította. Azt mondja Molnár

s teljesen a

Aladár, hogy e tervben szintén Guizot

hatása nyilvánult, kivel

Eötvös 1836— 37-ben Parisban sokat érintkezett, oktatási

így jött létre

s

volna

ennek véleménye

értekezlet,

keszt bizottság dolgozta

E

u.

elkészít szakra

hittan-philologiai

osztály tantervét,

állt

gymnaziumi és egy három

évi

mely utóbbi, három,

egy szkebb

meg

tanácskozásokkal nyitotta

az a terv, mely

felsbb ágaival.

annyit gondolt az oktatás

1867

reformjait

tette

miniszter

volt

midn

azonban még inkább látható

;

ez közrajta

a

reformátusok pár évvel elbb kidolgozott tantervének hatása

de világos

az,

hogy

a

gymnasiumi kilencz évben fleg az akkori

német tanügyi mozgalmak, Bunsen, Roscher nézetei

s az

eg3^e-

temi oktatás emelésére irányult törekvések érvényesültek;

más

részrl a gymnasium négy alsó osztályának reáliskolai szervezetével

nemcsak a

akarta könnyíteni; teni,

középiskolában a kölcsönös

hanem

a

reális

pályákra terelést

is

átlépést

elsegí-

mi nemzetünk ez irányú kevés hajlama miatt nagyon

mészetes törekvés

Ez elvek

Czéljairól és

ter-

volt.

szerint

házhoz benyújtott

»

kétfajta

készült

el

középiskolai

nehézscgeirl

1.

1869 szén, az 1870 nyarán a törvényjavaslat,

1870—71. évi

Je/e/i/rs 24.

s

de már három

kö%'.

1.

;;

FERENCZI ZOLTÁN

264 fontos módosítással

t.

:

a lyceumi szakon a trifurcatio kevésbbé

i.

benne merev; a nyolczosztályú gymnasiumot meghagyta,

volt

menkre

de a fels oktatásra

nézve elkészít osztályt rendelt

végre a felekezeti középiskoláktól az alkalmazkodást nem követelte. érettségit s helyébe a

Ezeken kívül megszüntette benne az vizsgálatot

oktatásnál felvételi

egyenl

színvonalt s állami ellenrzést az egész

továbbá mindkét

sítani;

meg,

szabott

fajta

szakiskolák

más a

tanulóknak

iskoláknak

könnyebb

pályákra

e

megfelel biztosítékok

a

részint

végett,

társadalmi összeszokás,

végül

és

terelése;

ipari,

részint

adott,

berendezhetése

mink

szempontokból,

gyakorlati

az

vonalon bizto-

középiskolához alsóbb fokon

felsbb fokon kereskedelmi szaktanfolyamokat hiányzó

fels

ezzel akarván

a

nem

állami

melletti segélyezését tervezte,

hogy feladatuknak megfelelhessenek.

E

tervekkel

kapcsolatban a középiskolák számára

tartási és fegyelmi

tését

lényegesen

törekedett

államivá

még

több,

emelte,

ellátni,

tett,

dolgoztatott

szabályokat a

meglev

intézeteket

új

pedig els

sorban

számos alg3'^mnasium és

folyamokat

s

vagy

némel3^eket

átalakított

alreáliskola

tervezett,

részint

véve

kiegé-

felállítását

kezde-

Kolozsvárt és Brassóban kereskedelmi iskolát akart több

középiskola épületét kibvítette, rajziskolai tan-

létesített,

felállítását; a

be

elkészítette a középiskolai rajztanárképz

budapesti két egyetem mellett tanárképzt rendezett

végre tervet dolgoztatott

ki az

a kath. tanítószerzetek tanárainak

egyetemmel kapcsolatban

szakszer képzésérl.

Hasonló gondossággal vette kezébe a jogakadémiák így már 1867 nyarán

ezek igazgatóival

meg, rendezte a tanárok pesti

fize-

taneszközökkel

kezelésbe

állami

és

szített;

;

alapított

freáliskolát,

alapított,

felállítani;

iskolákat

a tanárok

másokat kiegészített hat vagy nyolcz osztály úakká

részint

ményezte

ki,

rend-

új

egyetemen,

f

fizetését

Addig

tanszékek felszerelésérl;

tantervet

kinevezését.

gyökeres

gondja e tárgyán,

tervezett a törvényhozás útján.

demonstráló

és

új

De

ügyét,

állapított

kivált

gondoskodás történt

is

a

reformokat

nyilvánossakká

tette

a a

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF tanszékeket

szigorlatokat,

magántanári ügyet,

265

vagy

állított

vegytani laboratóriumot

új

rendezte

betöltött,

a

el-

építtetett,

készítette az egyetemi intézetek építése ügyét, az egyetem okleve-

egyenlkké

a király engedélyével

leit

az ausztriaiakkal,

tétette

ösztöndíjakat létesített s a tanárjelöltek számára külföldi ösztöndíjakat

rendelt,

szervezte

a jog-

egyszersmind

bizottságokat,

államtudományi

és

részletes

vizsgáló

be

kért

javaslatot

az

egyetem tanári karától az egész újraszervezés kérdésében.

E az

els

tekintetben

midn

egyetemtl; de

tett,

1869

st

tervét megváltoztatta,

számára még

a theologiai kar elválasztása

terve

a

papi

a protestánsok és görög-keletiek

képzést

Módunkban van 1870

április 29-ikén

fiához

jobbnak

O

ki ezt

nem

feleié,

hogy

;

kényszersége

állása

mert

minden,

tárgya a tudománynak és

melyeknek

nem

mivel

le

;

de azért

emberi

az

azok a nagy

nem bánná

mint

diktálta,

helye-

tartja,

theohiszi.

fia

mint bár-

ész

foglalkozik,

szellemi

küzdelmek,

civilisatiónk jelen állását köszönjük,

körében folytak

levelébl e

három

e javaslatát a

ugyan a theologiát éppen oly tudománynak

mely mást

írt

államivá

tartotta volna a theologiát elválasztani az egye-

temtl. Eötvös erre azt logiai karról

egyetemen

az egész vonalon

kérdésrl nézetét egész kiterjedésében ismerni, selte s

körutat

újra

két új theologiai fakultást akart a pesti

létesíteni s ez által

tenni.

szén Erdélyben

volt

mind

a theologia

az elkülönítést.

A

három

theologiai fakultásra okai mások. Ugyanis, ha kizárná a theologiát az

egyetemrl, nem gátolhatná meg sem a püspöki

mináriumok kath.

egyetem

létesítését

körülbelül 800.000 latára

sem

felállítását,

adatnék,

frtot,

s

így

;

a

még

egyetem

mintájára

e mellett elvesztene az egyetemi alap

mi mind az ultramontanismus szolgáitt

is

az történnék, mint

lweni egyetem megalapításával nézve nálunk

louvaini

sze-

veszélyesebb

1830 volna

óta,

mint

Belgiumban

a

mi a szabadságra amott

lett

ben Németo^zágon a theologiai karok az egyetemeken

;

ellen-

s kivált

Bonnban, a hol két theologiai [fakultás van, éppen ellenkez ered-

ményekre vezettek Magryar Tört. Élctr. 1903.

s a

szabadabb egyházi mozgalmak az egye34

FERENCZI ZOLTÁN

266

temekrl indultak

Ehhez

ki.

hogy

járul,

a protestánsok, a görög-keletiek

is

a theologia

kizárásával

hasonló intézeteket állítnának;

a protestánsoknál verseny fog elállni Sopron, Debreczen, S. -Patak

mi káros

közt, a

lesz

;

de

még károsabb

lesz az,

ha elgondoljuk,

és szerb papokat nemzetellenes irányban

hogy a román

nevelni Balázsfalván és Karloviczon

mindez megsznik

holott

;

fogják

majd, mihelyt az egyetem lesz a theologiai oktatás színtere.

Ehhez

elvéhez,

az

melyet

hogy

annyira ragaszkodott,

gadott,

nyújtani;

nagy

zására nézve

ellenzéssel találkozott,

Ígéretet is n3'ert

akarta

az

úg3^

eg3'es

a javaslatnak

egy külön ház adománN'o-

teljes

intézet

számára.

tanszabadság elvén n3^ug-

mint a

tanszékek,

ez

noha Eötvös a görög-keleti

egy benlakásos

Egyetemi törvén3Javaslata a s

elfo-

államosí-

szén be

1869

Azonban

papjelöltek részére b. Sina Simontól

szik

is

de utóbb együtt adta be az eg3'etemi törvényjavas-

latba foglalva 1870 április havában. a része

fia

képzés

papi

a

már

törvényjavaslatát

külön

tásáról

után

kifejtés

ily

szabad-

fakultások

sága teljesen biztosítva van benne, talán a szükségesnél jobban is.

elvek

Ily

vezették

kolozsvári

a

melyet két okból sürgetett

:

minden

elfeltétel

felállításánál

is,

mert Kolozsvárt a jogakadémiában

és orvos-sebészeti intézetben, a

Múzeum-eg3^1et nag3^szer

egyetem

Karolina-kórházban, az Erdél3'i

gyjtemén3'eiben és füvészkertjében

megvolt az eg3^etem létesítéséhez; másfell e

nagy alkotáshoz akarta miniszteri mködését kapcsolni de mindez, ;

noha elkészítette, csak halála után

más egyetemet

és

felekezeti

A

József-megyetem.et szintén

által,

E

mellett

még

két

egyetemek létesülésének elsegí-

tését állami felüg3^elet alatt legalább

az

létesült.

is

távolabbi czélul tzte

teljesen újra szervezte,

hogy már 1867 szén az akkor Budán

volt

ki.

fleg

intézetet

bérhelyiséggel kibvíttette, szigorúbb szakrendszert létesített az oktatásban,

könyvtárát használhatóvá

tette,

tanszékeket

állított,

növelte a taneszközök segélyösszegét, szabál3'ozta a vizsgálatok,

oklevelek kérdését,

1868 szeptemberében

behozta a versen3'vizsgálatokat, 1869-ben

a

tanárok

királ3-i

fizetését,

beleeg3'ezéssel

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF rangra emelte

az intézetet egyetemi

szabadság elvei alapján,

s

267

1870-ben, szintén a

törvényjavaslatot

be

terjesztett

tanróla.

Ezeken kívül a közoktatás egész ügyét országos érdekké kívánván

egy nagy

tenni,

középiskolai

néptanítók,

Ebbl

érintkezésbe.

méje domborodott

Az ügyek

és

utóbb

egyetemi

tanárok

közoktatási

állandó

az

kerültek

volna

tanács esz-

szervezésében csak halála gátolta meg.

s

ki,

melyben

testület tervén gondolkozott,

jobb vezetésére

ország szükségei megismerésére

s az

czéloztak továbbá utazásai,

érintkezései

emberekkel,

az

ismeretszerzése a viszonyok tanulmányozása

kor kimeríthetetlen volt kérdezösködésben,

által.

Ily

hel}^

alkalmak-

felvilágosításban és

pohárköszöntkben vagy más hasonló alkalmakon a míveldés szükségének hangoztatásában. «Hetekig hallottam

—

Aladár

mvész

termékeny

meket új

bír

Molnár

írja

naponként néha hét-nyolczízben szólani e tárgyról,

hogy gondolatforrását

a nélkül

—

elidézni

mindig is

:

kimerítette volna. Mint az

hangokat

új

s

azokkal

igazi érzel-

új

az egész lényét eltöltött eszmét mindig

fénynyel tudta az emberek lelkébe sugároztatni. Bárhol jelent

meg,

legkülönbözbb

a

párthoz

politikai

egyiránt felvillanyozta

s fellelkesítette

Ilyen utazásokat

Aradra,

tett

embereket

tartozott

mveldési

eszméi mellett.

többször Szegedre, Temesvárra,

Kecskemétre, Czeglédre, Csurgóra, Hódmez-Vásárhelyre,

szén Erdélybe várra, Tordára,

(Gy.-Fehérvárra, Enyedre, Balázsfalvára, Kolozs-

M.-Vásárhelyre,

székbe, Brassóba, vált.

hogy

bírja eléggé járt,

attól

a

Udvarhely-,

hol utazása

a

embert

szerzett

róla,

és

nagyszer

vezette

t

felkarolt,

pártolt

Három-

diadalúttá

miként a fényes fogadtatás miatt

fél,

dolgokat való színükben megismerni.

mveldés ügye

jóslata szól,

Csik-

útközben mégis többször panasz-

nyomában többnyire egy-egy

Maga hitt

Szebenbe),

Szerette a szívességet,

kodott,

1869

A

nem

merre

iskola keletkezett.))

iránti

lelkesedés,

mel3TÖl annyi

abban, hogy minden jelentékenyebbnek

minden s

kezd

tehetséget, ha

minden helyesnek

talált

tudomást

nézetet

vagy

eszmét elfogadott ellenfeleitl vag}' bármily társadalmi állásban 34*

;

FERENCZI ZOLTÁN

268

embertl.

álló

támadta

s

Elfogadta

A

sajtótól

mely

is,

amiyiszor

melynek támadásai oly mélyen sebezték; de a meljTe

nyomást vagy befolyást sohasem kívánt

azért hivatalos korolni,

a

tehát

még akkor

g3'a-

sem, ha tehette.

haladásának

nemzet általános

fokozása

czéljából

kiter-

jesztette figyelmét a

képzmvészetekre, a nemzeti múzeumra

a könyvtárügyre

Az elsre nézve nagyszabású

is.

terve

volt

továbbá

ösztöndijak s

más eszközök,

által

müncheni

szerint.

is

(akadémiai,

múzeumi

sége miatt utóbb talán

gondolt arra,

mind mit

egy nem-

kön3'v-

három nagy könyvtár ;

de kivihetetlen-

róla.

mködésénél

e

a

A

Egy nagy nemzeti

és egyetemi) egyesítésével

letett

ix. t.-cz.)

könyvtárát rendeztette a

foglalkoztatta a budapesti

tár eszméje

De

adott,

könyvtár mintája

:

legkivált

emelni a mvészetet.

képzmvészeti tanács alakítása zeti múzeumnak új szervezetet kir.

volt az

tette

Esterházy-képtár megvásárlása 1870 decz. 26-ikán (187 1

s

nagyobb

megelégedéssel

eg3^enlsége érdekében

vallások

tett s itt

különösen a zsidók emanczipáczióját értjük, a mit 1839 óta egész

meggyzdéssel lata

a

sürgetett.

frendeknél

négyen szavaztak

is

átment,

ellene;

és hallgathatott, mert az

mások

helyette

;

Midn

1867 deczember 23-ikán javas-

örömmel emeli

úgy hogy egyenlségrl

ez alkalommal hallgatott

szóló elveket elmondták

noha meg van g^^zödve,

csak a közvélemény hatalma szólaltatott

1868 deczember 13-ikán kezdve az totta

meg

ú.

n.

a

görög-keleti

katholikus

eg3^házak

— még

Utóbb

zsidó-congressust tar-

E

mellett

lo-ikén befejezett

kívül

alkot-

törvén3'^t

egyház újjászervezésérl, a protestáns és teljes

jogegyenlségérl, a

mellett

hogy

— «Jó törvények magokban véve nem elégítik ki a népek

népnevelésügyi törvénye

hozzá

legtöbbet

mellette.

a zsidók vallási belügyeinek rendezése végett.

ülésszak alatt a zsidók emanczipáczióján

teszi

hogy

meg

1868-ban büszkén írhatta, hogy a deczember

tatott a

hogy csak

ki,

is

ez

évbl

való.

szükségeit, s bármi helyesek azon elvek, mel3'^ek népnevelési és interconfessionális törvényeimben foglaltattak, sok

idre

s

mun-

269

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

kára lesz szükség, míg e törvények gyümölcseiket megteremhetik.

De

raktam

alapjait

egy szebb jöv

annyi bizonyos, hogy törvényeimben le s

evvel beérheti egy ember, íöleg koromban.

Nincs ezen fontos kérdések között egy, melyen harmincz év óta

nem dolgoztam; sok id ez és sok keser emléket hagyott maga után; de hogy mindamellett e kérdések megoldását elértem, st hogy azok minden általam felállított elvek szerént,

st

meg, ez oly

elég hálát.

Egészben véve azonban tanúi

nem

gondviselésnek

szerencse, mel3^ért az isteni

ritka

nem mondhatok

törvényekben oldattak

keresztülvitt

általam javasoltatott és

mi, kik e miniszteri

mködés

közelebbi

voltunk s az adatokon kivül a kortársak Ítéletét olvassuk,

azt találjuk,

hogy

ez éppen a tevékenység és kitartás kérdésében

nem mindenben kedvez Eötvös mködésére. Azt mondják, hogy hiányzott a gyakorlati

még jelents is

kell erélye;

államférfiút jellemezni

befolyásoknak, st benyomásoknak

könnyen engedett

is

elvi intézkedésein is változtatott és jó szíve

engedékenynyé

így ellentmondásokba

tette.

s

néha

nagyon

keveredett s

is

ingadozása miatt késett oly dolgok megvalósításával, mel3^eket

könny

lett

zdést kereste kodása ezért,

jellemzi,

mint

tanulmányt tanulmányra

s

Pedig másrészrl

-

t

fbb

is

hez ragaszkodott,

eszméihez való törhetetlen

ragasz-

megvallja,

a

melyek

nem

szerette,

nemcsak az

vetett

hogy

áll,

nyílt,

hangoztatta

az

mind-

ket; hanem

is,

men

kitar-

határozottsággal. a kortársak

gyakorlati

lembe venni az nyokról,

s

melyeket mint

miniszter kezdeményezett, ragaszkodott a végletekig

De ha

oly eszméi-

végig kisérték egész életén

hányszor alkalma

adott s

hit

ha következetlen-

ragaszkodott magában megállapított terveihez

tással és

meggytétetett.

tett

melynek ert az eszmékben

maga

a

vag}'

séggel vádolták. Erre nézve

annyiszor,

még mindig

míg

volna végrehajtani,

e

nem éppen kedvez

mködése eredményeirl,

méltó

ítéletét

hasonló n3álatkozatait kortársairól

mel^-ekkel

küzdött.

Elttünk

van

olvassuk

és kell is fig3'e-

eg}'

a

viszo-

halom

levél,

s

ZOLTÁN

FEREN'CZI

270

melyeket fiához

Heidelbergbe

írt

mély bepillantást engednek akkori

válasza, mel3'ek együtt

életébe/ mondjuk,

mint

ben érzett

—

mond

tengerbajba

esett

Indiába férjéhez

minden

Londonban

így

mindig

ezen

végs

lesz

egyletek s is

részérl

katholikusok

a

gymnásiumok

a

száz más: a

keserítette

évben

két

lépett,

egyszer

nevelt gyermekeihez.

asszonyság,

Ha lady

napjaimig.»

autonómia,

az

Mindjárt

a másik után érte,

minisztersége kezdetén egyik támadás

sorban

mikor a hajóra

ki

Eletem nagy része az undor érzete között

valószínleg

s

le

utazott

gondolok,

Erskis jut eszembe. folyt

—

innen

s

pályámra

politikai

21-ikén

így

s

«lsmertem egy angol asszonyt,

volna.

kellett

lelki

melyeket talán mélyeb-

szenvedéseibe,

lelki

október

1867

egy csomó

fiának szintén

s

els-

a népnevelési

tervezett reformja miatt; de utóbb pesti

egyetemi i^úság duhajkodása,

1868 január 22-ikén a lipótvárosi

a naponkénti rendetlenségek,

bazilika kupolájának beomlása, a közoktatási miniszter eszközeinek

szegén3'essége,

hazában a míveltség

a

kevés érdekldés

iránti

és vágyakozás, e mellett mégis nag}^ elbizottság és a

egyetlen érdekldése, a politizálás, («a

január 23-ikán is

más,

s

úgy

—

kitünleg politikus a

látszik,

más í«ölöm magamat

hadakozás továbbá

képességgel)))

bír

június 30-ikán

tatlannak

—

litás

volna

I

s

keseríti,

B. Eötvös

mányos

írja

cselekszik, mintha

czége

négy vezér

is

Loránd ugyanis a tudóépen a physikát az

továbbá Königsbergben

1868 halha-

érdemelné,

alatt

a

pénz és bruta-

szerint

megosztva szemléli;

hogy Buoncompagni Olaszországból

választván fö szakjául, 1867 október

ott,

—

lassúság,

újonnan megalakult ház és képe,

pályát, s utóbb

jén Heidelbergbe ment

való

egy elveszett év nem

szerepét látja; utóbb az baloldalt

nem nem is

de fájdalom,

az 1869-ik év elején az általános válasz-

a szabadság

melyekben

majd az

;

mindenben

a

minden ember úgy

született

melyben a

állat

— mond 1868

s politizáláson kívül

nem mozdul semmi helyébl;

s

hogy emhtsük))); majd tások,

magyar ember

magyarnak

ele-

egj'etemre

(egy

s

semes-

tért

1869

nyarán)

összesen

figyel-

három évet

közben több utat is téve Svájczba, Németország több vároTirolba s a szünid egy részét sába, mindig a Svábhegyen, szüleinél töltve.

töltött

1870 széig,

BARO EÖTVÖS JÓZSEF Bolyai Jánosnak

mezteti

27I

parallelákról

a

nagyszer

szóló

fedezésre, a legnagyobbra a xix. században,

mirl

sem tud

honvédek

feletti vita,

és

még

nek.

1870 márcziusában

majd

;

48-as

a

nem kevesbed-

annyi sok egyéb. Ezért panaszai, reflexiói

Ugyancsak 1867 deczember

következ jellemz

a

2-ikáról

«A nyugalom egymaga még nem

:

boldogít. Leheverni kényelmesen pamlagon, szobájában,

még nem nagy

kellemetlenség nélkül,

ha elfáradtunk a

s

most én

magas tetn, honnan

határtalan

hajó fedélzetén, mely

semmi idegen

zaj

ilyent

Jól

elégíthet

vagy pihenni

;

s

a

míg

míg minden zavaró érintkezéstl

bánt,

tért

látni

:

csak

A

tudományos foglalatosság adhat.

a

ezért örülök,

hogy

mely

az,

s

szabad

ezt választád

magadnak

s

tam volna

el.

Mi

Istennek, a

Mi

alatt

itt

a

dk. Küzdeni naponkint azoknak szabadságát

lehetleg

nem családom, az

;

azon pályán

0I3'

töltögetése

pillanatok,

s

:

nem

magam

melynek felemelésére sem

vegyem

az

felé-

foglalatosság, mel3-nél

sokkal

kellemetlenebb

013^

érzés

eltt, mel3^et

erm

saját

sem másnak segítségére nem számíthatok egy, honnan

második

század

melyekben néha

mintha egy nagy követ látnék

emelnem

tulaj-

azzal vesztegetni idejét, hog}' oly dol-

ben senkinek nem kellene kételkedni

Vannak

hála

;

arra ész és kedél}^

kik

xix.

lehetett.

nem hagy-

élünk

kellemetlenül

jársz,

de politikai barátaim érten-

gokat magyarázgat meg, melyeken a

Danaidák hordójának

És

értelmetlenség ellen, fáradni, hog\'

biztosítsuk,

donaik miatt képtelenek

legszebb, a

legméltóbb.

férfihoz

melyet én, ha hajlamaimat körülszabtam volna, soha

is

is,

magunk alatt, egy dics fogni fel egy tekintettel, vagy míg magunk nem moz— ez már a legfbb gyön3^ör s érezni, hogy haladunk

legháládatosabb

a

az

esik

még koromban De pihenni tgy

ki.

n3alik

kilátás

minden

bágyadt vitorlákkal tovább halad

nem

mentek vagyunk, végetlen

dulunk,

élvezet.

vag3^ok; de

fáradt

is

nyugalom maga sokára nem

látkört

ellátása

melyet szerinte az ellenzék botorul kivan kiaknázni

nyilatkozatot olvassuk fiához

is

fel-

senki

itthon

;

nem

mert ha

fel

fog

el,

kellene

elégséges, itt-ott

akad

embereket, kiknek segedelmével az

;

FERENCZI ZOLTÁN

272

egész ország közoktatási rendszerét megváltoztatnám. is

benn vagyunk

s

vagy legalább

ki

gázolnunk s

kell

kifelé

De végre

abban keresni vigasztalásunkat, hogyha nem tettünk

is

semmit,

legalább megtettünk mindent, mi helyzetünkben lehetséges volt.

Vannak

hel^^zetek,

melyekben fáradságunk jutalma nem a

hanem csak azon meggyzdés, hogy kötelességünket habár a sikernek reménye nélkül

tettük,

Hasonló

bennök a nagy

valamint szintén

nem

k

teljesí-

is.»

nem egyet tartalmaznak

nyilatkozatot

újra olvassuk

siker,

fölemelésérl

is

a

e levelek,

hasonlatot;

egyet arról a megnyugtató érzésrl, hogy

nem

a tudomán3^os pályát választotta. Ezzel kezdetben külve, politikai szerepet szánt neki

;

de

fia

fia

volt kibé-

1868 szén, a szünid

alkalmából, határozottan a tudomán3^os pályát választván, ebbe

most nemcsak belenyugodott, hanem valódi rajta,

mely az évekkel mind nagyobb szaporodnak

panaszai

valóban használni írja

bir.

s

Különösen 1870-ben

lett.

mindinkább

gyönyört érzett

lelki

veszni

érzi

hitét,

hogy

«Nincs más örömöm, mint bennetek

1870 márczius ii-ikén fiának

—

és csakugyan

—

van örömökre

szükségem, mert jelen helyzetem több mint kellemetlen. Napjaim

küzdelmek között

folynak s rosszakarat s értelmetlenség elkö-

vetnek mindent, hogy helyzetemet elkeserítsék. és küzdeni fogok, habár legszebb

mert egyrl

meg vagyok gyzdve

nem

elveszve

lesznek

küzdeni

kell

hog3^ha fáradozá-

és ez az,

saim a magyar nemzet speczialis érdekeit legalább

De

reményeim naponta fogynak

nem

általában

mozdítják

véve

a

is elé,

civilisatio

érdekében.))

Ezekbl

láthatók,

mint miniszter,

kerülve

mélyen

érezte

helyzete

csakugyan gyérek voltak, mint az

öröm

volt,

midn

1870

április

nehézségeit s örömei

eg3"koruak

havában

nyolcz törvényjavaslatát s e mellett

sabban

hasonló idézetet, hogy

többi

a

is

a budapesti

megyetemet,

új

Ily

most már valamivel gyor-

öt freáliskolát építhetett és rendezhetett

vezhette a

mondják.

letehette a ház asztalára

be,

újra szer-

egyetemi szabályzatot készíttethetett

egyetem számára, szakiskolákat,

tanító és tanítón-

BARO EOTVOS JÓZSEF képezdéket

egyetem

végre

állíthatott s

273

Kolozsvárt

elkészítette

az

új

felállítását.

Ezeken kivül jó szívérl, hivatalának felfogásáról egész csomó

jellemz adatot olvasunk Fáiknál és másoknál. Mily érdekesek azok a levelek, melyeket akkor

midn

ír,

fváros

a királynét a

rajongó szeretetétl kísérve egyik intézetbl a másikba vezette mily jellemz egyszersége, melylyel megakadályozta miniszteri

berendezését

szobája

midn

vagy

;

az aktacsomókhoz egy-egy

mikor kedveltebb

gondolatot mellékelt külön papiron,

nokaihoz átküldötte

ket, vagy

hozzájok

a

csúsztatta

darabka papirra leírva

néha

vagy mikor egy tollvonással egy

ványi írnok özvegye nyugdíját i8 forintról tette

ki

midn

vagy

;

alkalmával

gondolatot egy-eg}'

szülemlett

hirtelen ;

tanácskozás

szegény

ez évek alatt

majdnem több

politika

tanítókat kihallgatott, szegén}^

Bécsbe

hányszor

volt megbizottja,

nemcsak szakminiszter

idejét

igénybe

vette

rendesen

ment,

alapít-

i8o forintra egészí-

egyetemi hallgatókat elhelyezett, tehetséges árva fiukat

De Eötvös

hivatal-

Eötvös

s

felkarolt.

volt

a köz-

;

Andráss}^

helyettesítette és

Eötvös Andrássyt eltér tulajdonai daczára

rendkívül szerette s csodálta, hogy mennyit bír kivinni, a

sokat

az

«Ennek

az

fölöttem

is,

elmélet

neki minden sikerül.))

2-ikáig),

min

nem

— monda — bvös

tekintette.

s logikája

mibl van

hatalma is

iránt

nagy és

hogy

természetes,

így

is

heheselt.

De másfell Andrássy

Eötvös tudománya

kormánya államférfiának vitákban,

szempontjából

logika

és

Andrássynak

viseltetett

tisztelettel

vala-

öt

oly

ügy (1867 október 30-ikátóI november az államadóssági törvény (1867 deczember 7-ikén és

ii-ikén), a

a hevesi

honvédkérdés

(1868),

a

véder

törvényjavaslat (1868

augusztus 5-ikén), a nemzetiségi törvény (1868 november 25-ikén), a

törvényhatóságok

felirat

ügye

(1869

rendezése

május

(1870

26-ikán),

július

a

bírói

19-ikén),

hatalomról szóló

javaslat (1869 január 24-ikén), a dalmát fölkelés (1869

8-ikán és 29-ikén) s továbbá a közjog

számos kérdésében

térium egyik legnevezetesebb szónoka Magryar Tört. Kletr.

190-.

volt.

E

a válasz-

mellett

november a minisz-

mködése, 35

FERENCZI ZOLTÁN

274

háború idszakában, nagy fontosságú

porosz-franczia

a

kivált

volt az egész

monarchiára mint olyannak,

Andrássyval

a beavatkozást

a francziák javára

ki

leginkább

együtt

és

ellenezte

a

határozott semlegesség kimondását helyeselte, a mi, mint tudjuk, sikerült

Ebben

is.

az

ezért a

legnagyobb örömmel mert fontosnak

Andrássy helyettesítésére;

itthon

vállalkozott

idben éppen

hazánkra és Ausztriára, hogy Andrássy állandóan Bécs-

tartotta

ben legyen. Ez évbl Budapestrl és Karlsbadból több levele ismert Andrássyhoz,

melyekben állandóan a poroszokkal való

békés viszony szükségét hangsúlyozza, mint a mely már csak a szláv kérdés miatt

is

egyedül helyes hazánkra nézve/

németek méltán nevezték

a

A

egyik legjobb barátjuknak.

miniszter és politikus mellett természetesen háttérbe szorult

ez évek alatt az mellett

s e

áll

t halálakor

S valóban

író.

Ez az

mködés kivált számos szónoklatában pár mvét adta ki újabb kiadásban,

írói

mindössze

köztök a Reformot, Emlékbeszédeit (1868), továbbá Költeményeit Bertalan és Keleti

(Székely

A

G.

rajzaival, 4.

XIX. század uralkodó eszméinek

melynek s

is

ez

kivált lett

II.

73

r.

1.

1868), s

befolyása az államra

mvét,

kötetén nagy gonddal javított betegsége alatt

volna kezdete összes

mvei

Egyéb mveinek

két kötettel megszakadt.-

kiadásának;

új

de

e

1871-ik évi kiadása

(A karthausi. 1871. 6-ik kiadás, Emlékbeszédei. 1871. 2-ik kiadás), már halála utánra esik. Elete vége felé nagy lelkesedéssel Montalembert

készült

felett

tartandó

kivel ismeretségben és levelezésben

levelezést folytatott

csolatban

nómiára

1

és

y.

ö.

— s a

beszédére,

tárgyban kiterjedt

s e

Doupanloup-pal, Dollingerrel, melylyel kap-

mint Molnár Aladár

írja

—

katholikus

a

vallásszabadságra vonatkozó eszméit

különösen Kónyi

Andrássy

állt,

akadémiai

Manó

:

Beust

1870- és 1871-ben. Budapesti

Szemle, lxii. i. és 200 1. 2 Czím: Eötvös József B. Összes munkái. Pest. Ráth Mór. i — 11. köt. A xix. sz. uralkodó eszméinek befolyása az államra. Második kiadás. 1870— 71. viir. 540. és vr,

744.

1.

nValóságos

lelki

is

ki

örömömre

auto-

akarta

szolgál,

Ráthnak — liogy 20 év rázkódásai és keserséggel telt tapasztalatai után is minden sort aláirhatok, melyet akkor közzétettemn. Re-

— monda

a

javítások

form. 1871. 36-ik

sz.

alatt

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF fejteni.

Utolsó

275

meggátolta;

miként gondolkozott e kérdésekrl, beszédei

O

mutatják.

az

ebben a

nek és

p^ ^ '^^^yA

államban a

vallások

s

..-^^

^yT-

^:^

volt

is

azonban hogy

más

iratai

eléggé

egyenlségé-

valóságos

viszonosság elvének

teljes

^/Z^^

már kész

tartózkodása alatt

karlsbadi

tervével, de betegsége a befejezést

híve

volt

s

ezt

J,

\

V

\

49.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF BACON-RÖL IRT JELLEMRAJZÁNAK EREDETI KÉZIRATA.

általános,

határozott

«a szabad az

törvénynyel kivánta

egyház a szabad államban»

autonómiában

látta

nak legjobb biztosítékát ha «a haza

doknak

az s

polgárai saját

egyesek

biztosítani

volt

elve

vallásukhoz

az állam legjobb támaszát

s

másfelöl

;

e

szerint

ragaszkodásá;

tehát abban,

egyházaik körében éppen oly szaba-

érzik magokat, mint az államban és e két

szabadságban 35*

ZOLTÁN

FEREN'CZI

276

nem

egymással

az

való

hanem

ellentétet,

közös szabadság

a

biztosítását látják)).'

végs évekbl

Talán ezekbl a lája,

a

müvei

Magyar és a

is

élet és ^i

Bacon-rl

Összes mvei-nék

kiadása

melyek azonban, ránk legalább,

A

valók

színleg

csak

ezt

felvilágosítni.

A

benyomást

xii,),

mintha

teszik,

olvasása

leveleinek

való-

fogja

pusztalak egy kedves láyWx

A XIX. század bárói az

nem különös becs.

és

(vii.

követ vagy megelz évekbl

növérek-Qi

De

volnának.

azt a

közzé

tesz

novel-

befejezetlen

elször a költ

jellemrajza,- melyeket

legújabb

valamivel korábbi,

czím

XIX. század bárói

irt

czím

valók Pusztalak

rajz,

de

1840-iki váltótörvény

hatása alatt keletkezett pénzarisztokracziát akarta volna szembea születési arisztokracziával

állítni

melybl

Ítélve az egészet

A

kell

Hevesmegyénél

összeférhetetlenségét

határozat

e

A

Reform

Kossuth többek közt a váczi

volt.

városa neki bizalmat szavazott.

kiadásáról s az

megemlékeznünk.

választókhoz nyílt levelet intézett, melyben a

függetlenségének

irta volna.

Reform újabb

a

röviden

kiadásának oka a következ

de csak a kezdet maradt ránk,

nvérek modorában

E mködésbl különösen Einlékbeszédek-YÖ\

;

Ekkor

és

királ}'

Eger

s ezért

fejtegette

a kormán}^

megsemmisítését;

hazánk

megrendelte de

a

meg3'e

védelmébe vette a várost, mire a kormány ennek végrehajtására királyi biztost

küldött

a

megyére

a belügyminiszter bejelentette

1867

s ezt

a háznak.

október 20-ikán

Ekkor Almásy Sándoi

október 31-ikén a kormány vád alá helyezését, pedig

az

eljárás

beszédben

hosszabb

mányzás neki

I

elve

fejtette

s

június 24-iki beszédében, hol

elvét

ismétli

s

utóbb 1870 feb-

ruár 17-ikén és 23-ikán tartott beszédeiben s

végre 1867. júliusában Simorhoz intézett mely akkor kath. körök-

nyilt levelében,

Tisza Kálmán

Erre

ad,

ben méltó

Eötvös

parlamentáris

a

magyarázatával,

0I3'

most az ellenzék

egészenAxix. század uralkodó eszméiben kifejtett

hog}^

ki,

megyei hatóság

a

Hevesmegye L. 1868

indítványozta.

helytelenítését

nem

kor-

mint

fér össze s \gy

feltnést keltett. L. reá Simor

szeptember 8-ikán. Mindez is megjelent 1867-ben. 46. 1. ^ Dixon Will. Hepworth «Personal History of Lord Baconn czimü mvének isválaszát 1867.

külön füzetben

mertetése.

BARO EÖTVÖS JÓZSEF

nem

meg

egyezik

mény

szükségét

az

s

megszorítására vezet

Midn

magában.

rejti

Az

önkormányzat lényegét már ismert

elvei

e tárgy felett

túlkapás

e

2-ikán azt felelte,

hogy noha nézetet

e kérdésre nézve azt meri

állítani,

és a

törvényhozáshoz

illeti,

nézetei azon percztl,

nem

elveit

azoknak, kik haerezisnek

költségén

második kiadása,

mely

november

nem bün, «ép megyék állását

való

correlatiójukat

s

1867

hogy «

az

1843-ban

véghetetlen több-

1868 januárjában

deczember

mind-

szolgál vele

most az ország

meg

politikai

Reform czímü

hog}^

róla,

szólott,

24-ikén

változatlanul e kelt elszóval,

kiadás történetérl számol be.

e

államférfiak

—

Ráth Mór. 333.

B. 1.)

Eötvös czím

magok helyén már

november 24-ikén

melyek

most

október

8-ikán), gr.

írók és

(Pest,

1866

meg egy díszes kötetben, Az elst Kölese}' felett 1839

alatt jelentek

volt

mondta

szó. el,

tanítvány a mester felett;

mint

Csoma Sándor

Dessewffy József (1844 deczember

Vörösmarty Mihály (1858 deczember október

Magyar

József emlékbeszédei

azután idrendben következtek a Körösi

(1859

erre

Röviden ismételte

kinyomatja

Emlékbeszédei néhányáról,

a

a mi a

kijelentette,

újra

sége elismeri ». így jelent

mü

hogy

változtak».

elveit

;

változtatni

meg akarnak gyzdni tekintett

van

ellentét

és

eg^'kori

melyben e kérdésrl elször

egyszersmind

;

saját

Mór

hogy Eötvös

kormányhoz

és a

kormány

a

ellen

vitában Perczel

folyt

állították,

mai nézetei közt

müvét

legnagyobb intéz-

czentralistikus és

fbb

ez

megyei

Bónis Sámuel a többek közt azt

azaz 1843 óta, éppen

a

s

tehát egyrészrl a

szerint hangoztatta, egyszersmind eljárását védte.

st

az 1848-iki alkotmán}^ lényegével sem,

az országgylés jogának veszélyt

277

27-ikén),

gr.

20-ikán),

Széchenyi

(1843

26-ikán),

Kazinczy Ferencz

István

(1860

október

Reguly Antal (1863 július 13-ikán), Szála}- László (1865 deczember ii-ikén), gr. Dessewffy Emil (1876 január 28-ikán) 13-ikán),

felettiek.

Ezek

teszik a kötet

f

Mindez alkalmakkor Eötvös és

politikai

szereplirl

tartalmát. a kor legjelentékenyebb irodalmi

szólván,

az

akadémiai

szószékrl a

:

FERENCZI ZOLTÁN

278

nemzethez beszélt

s szónoklatai

vagy

reményeinek

érzelmeinek,

visszhangjai

fogalmat

nyerjünk,

A

mai

melylyel a nemzet

pusztán

olvasó

nem

beszédeket tehát egy részrl úgy

hangulatának,

melyekben más módon ad számot

Csak

az

akkori

hogy

arról a hatásról

beszédek

e

fog és

nem

legtöbbjét

is

semmi

más

szerezhet.

mint Eötvös

kell felfogni,

érzelmeinek

gondolatainak,

nemzet

emlékbeszédekböl

az

ilyesrl határozott tudatot szerezni

E

a

bánatának.

lapokat, fenmaradt adatokat kell olvasnunk,

fogadta.

voltak

oldalú

tükreit,

hitérl, reményeirl, az eszmék-

meggyzdésérl másrészrl mint kora hangulatának kifejezit. Ha úgy tekintjük ket, mint a hogy az emlékmint az író életének, mködébeszédeket ma fogjuk fel,

ben

vetett

;

t.

sének

összesürített

i.

ségeket, mint az arczképfest teszi, de a helyett

annál

jobban

akkor e beszédeket hibás.

a

fvonásokra

kiindulásunk

s

érzelmi képek.

és

mely a veszteséget

emléket valóban

halottnak

fiépítette

eszmének kiemelése sikereket ért

el.

által,

mi

Ítélete nyilatkozik

fölépítette

midn

fájdalma

hogy

a

bírálat szól,

nem

s

eszméjének

a szónoklati stylban ;

mert e

a történelem szigorú

ellen leljük

állítja

a

de megleljük a

merül

fel,

mint

i^úkori

utóbb a

Körösirl,

él

Kazinczyról tartott

meg

mvészetté

midn

Kölcseyrl, vagy

rajzolásába

a nemzetiség eszméjét

törekedett

gyakran ;

beszédek értéke éppen e miatt

szól

lelkesedéssel

1849— 59-iki erszak dében. Egyikben sem is

annak az

könnyen megmagyarázható

különböz. Leglelkesebb és érzelmeinkre leghatóbb,

hazaszeretet

siratta s az

meg.

természetes,

megindulással s

Eötvös a

melyben az illet munkált, szenvedett,

itt

beszédekben a veszteség

is

;

Belle a kegyelet és nem a

túlzás nélkül,

Az

a

kidolgozása

irányozva a figyelmet olvassuk

helyesen

aligha

Ezek els sorban hangulati

részletek

kor szempontjára helyezkedett,

nem

megalko-

rajzát s jellemének arczképszerü

miként tehát mindezek összegét, elsimítva ugyan az érdes-

tását,

vagy

tiltakozást az

emlékbeszé-

az író pontos jellemzését, mely

válik, a

minthogy erre talán nem

kort mozgató s az író által kép-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF viselt

eszme meleg

és

lélekemel kidomborítását. Szorosabban

véve jellemrajzot csak Reguly beszédeiben ad

50.

s

fkép

279

és

ez az utóbbi

kivált

Szalay

emlék-

nemcsak legkiválóbb emlék-

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKSÉGE ÉS IGAZGATÓ-TANÁCSA l865-BEN.

beszéde,

hanem egyszersmind

gyönyör

képe, az emlékezet élénkségével és

festve,

feletti

melybl

az

1848

eltti

eszmeharczok

meghatottságával

plasztikailag emelkedik ki Szalay alakja és

mk-

:

28o

FERENCZI ZOLTÁN

dése, s az egész beszéd

még

barát elvesztése miatti fájdalmát,

márczius

1865

ki

minden sorában

érezteti

a mit röviden így fejezett

azt,

Vécsey Tamásnak

14-ikén

a szeretett

levelében

írt

'

Nem

«mióta Szalay meghalt, elhagyottabbnak érzem magamat».^

sem

elhallgatni,

egyenl

kedvvel.

lehet azt tartotta

sem Széchenyi nem

hogy nem mindenik emlékbeszédét

Szemmel

birták

látható,

egész lelkesedését; Vörösmartyról

kevésbbé sikerült beszédet mondott

is

mély emberét,

az érzés és reflexió

érzelmeivel meghat és

E

kötet tartalma

hogy sem Dessewífy,

de mindenikben

;

nemes meggyzdésével

még

ott leljük

gondolataival meghódít,

ki

fölemel.

Kisfaludy Sándor díszünnepén T844-ben,

a Kisfaludy-társaság és az akadémiai elnöki székeibl, az erdél3'i

múzeum megnyitásán, a

s

magyar

melyek

segély-egylete

írók

mintegy

magyar orvosok

a

díszülésein

beszédei,

tartott

annak a fáradhatatlan tevékenységnek,

tanúi

melylyel ez intézmények juttatta

természetvizsgálók

és

életében

részt

vett s

ket

virágzásra

vagy emelte.

VII.

Ha

Eötvösnek

kivált

befolyását

nemzeti

életünkre

mint a

sokkal jelentékenyebb, és ismerni akarja.

ekkép

A

talan terén az övé, az

politikai

mködését

minnek ma

a köztudat

elért

ismeri

kezdeményes alapeszméje a közélet számeszmék valódi kovásza

és

volt

ritkán szemlélhet bevégzettséget mutat egész pál3^ája

életben

egész

fontossága

ezek

megtekintjük,

és

boldogság képét nem mutatja.

St

;

belsleg de a köz-

ha ez utóbbit

tekintjük, nagy sikerei és kétszeri, elhatározó fontosságú korszak-

I

elöbb

Vécsej'

Mária

Tamás

egyet, tanár ugyanis

leányának

tanítója,

azután

nevelje volt 1859— 64-ig s mint ilyet Eötvös kiválóan szerette és becsülte. Énnek legszebb tanúi hozzá irt levelei.

fia

i<

Azon barátság, melylyel Ön iránt viseltetnem változott — irja 1866 április

tem,

3-ikán

—

telezve

s

most, mint mindig, mélj'en lekö-

érzem magamat Ön

iránt,

kinek

fiamra oly jótékony hatása volt». ^

V.

ö.

Bánó Józsefmelyben éppen elha-

Szalayról levelét

hez, (1864. okt.

12.)

g3'0ttságáról szól.

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

281

ban való minisztersége daczára nem csodálkozunk

hogy

rajta,

alkalommal ezt az általánosan ismert nyilatkozatot

több

«Nöm

gyermekeim körén

és

meg ne

melyet nekem

mindaz,

mit

a

csak

lélését

ritkán

oly

megható

iránti szeretete

tette

életviszony,

Átmentem mindazon

életérl

családi

bels boldog-

s

összhang és kölcsönös szeretet

nemes

nyújtja

oly

kifejeztem.))

ságáról tudunk, a legteljesebb bizonyítéka s valami

van

alig

volna.

keserítettek

munkáimban

fájdalmon, melyet

Valóban

kívül

minnek

és bensséges,

az

Leveleiben

élet.

családja

is

maga

nyilatkozatait találjuk s

szem-

elég

ez

volna életének példányképül választására, a mint ezt választotta is

Lónyay Menyhért,

a

válaszában

hogy

Bécsbl 1870 szeptember

ezt

olvassuk,

Eötvösnek szeptember

27-ikén

írt

levelére,

melyben neki ezüst-lakodalmára

Lónyay,

nagyobb

nincs

24-iki

gratulált. Igaza van, írja

boldogság a családi

életnél s

k

ezt

mindketten élvezik. Emlékezteti, hogy öt 1843 44-ben Pozsonyban nejével boldognak látva, ez ébresztett benne a nsülésre vágyat

t

s ezért hítta

dogságot

hozott s ezért

lakodalmán

élvektl

dánya a derék,

belevonván s

t

is

ságában

családi

önbizalmát növelte.

örömmel emlékszem tett sétákra,

életébe,

megmentette

«Kedves nd,

kedves, rendes, gondos

bájos háziasszonynak, szerettette

most

tanúskodása rá bol-

ha jelen van ezüst-

volna,

amúgy is sokkal adós neki azért, midn mint már dicsséggel koszorúzott ifjú, pártfogolta

Pozsonyban

a léha

E

tanúnak.

szerette

mert

;

1843 — 45-ben, és

ehhez

utóbb

s

méltán

meg velem

ezen pél-

hozzáteszem,

a házasságot.

Még

a veletek, Serén}^ és Trefort társa-

a kenyér, vaj és retekbl álló ozsonnákra,

a mulatságos és tréfás tarokpartiekra». Ifjúkora óta Eötvös pél-

dányképe.

Még most

emlékszik,

is

hogy Eötvös apja egyszer

sugárzó arczczal ment be Lónyayékhoz, hol mind eg3'ütt voltak s felolvasta

egy remek

Lónyayné így mert

azt akarta,

boldog Eötvösné, hogy

midn ily

fia

hogy anyja boldog legyen, mintaképéül

totta s így hatott rá, Magyar

párizsi levelét (1836 37) s

szólt: «mi

Tört. Életr. 1903.

mieltt ismerte

elment,

van és válasz-

volna)).

36

FERENCZI ZOLTÁN

282

De

küls adaton

e

mely oly kedves képet

kívül,

nyújt, csak

midn

olvasni kell Eötvös leveleiben boldogságát s ennek rajzát,

legidsb

gyermekét,

Návay Lajos megkérte

Ilonát,

meg

2-ikán,

megtörtént

—

mond mintha

erre utóbb

s

augusztus

ezért

visszatér;

boldognak

noha

miatt,

vigasztalódni nejével együtt

4-ikén

helyét

eléggé uralkodni magamon,

szivemet Ilona emlékénél

bír

még

is

—

«mert

fiát;

kedélj^ét,

tudok

alig

bánatot legyzzem,

a

de

;

alig

jobban

fel

Magam

hogy

villában

tudja,

haza

hívja

pótolnád.

te

április

leveleiben mindegyre

is

anyádnak semmi nem deríthetné Ilona

eg}^-

ez év nyarán, augusztus

csöndben a svábhegyi

egész

eltávozása

leán3'ának

esküv még

a hírt s az

írja

Fiának 1868

örökre üres marad.

háztól, melyben helye

25-ikén

nemsokára

gyermekét

szersmind bánatát, hogy egy

és

elviszik a

mel}?^

... Ha svábhegyi házunkban

eltölti

körüljárok, mindig hiányzik valami, mintha idegen helyen járnék,

találom

alig

mik lehetnek anyád

meg

Ha

magamat.

fel

érzései, ki

elválás

az

reám annyira

hat,

nem

vált

mint húsz

több

évig

leányától s kinek e kedves g3'^ermekének távolléte

perczben eszébe

Anyád, mint mindig, ert vesz magán

jut.

elnyomja érzelmeit; de ismerem alig lehet valami,

Erre utóbb

is

mi

t

minden

szivéhez, kinek

t

s

tudom, hogy szenved,

vigasztalhatná, mintha levele

leírhatlan

meg

az

és

téged

örömmel

mindegyre visszatér leveleiben

gyakori látogatása,

családja

e

galommal

átmegy,

fájdalmán

1870 július 17-ikén viselte

nül

el,

midn

vette Inkey István;

mert ekkor

szoríthat

A

és

család-szét-

leányát,

Jolánt,

de már több nyu-

a doktoratust

fia

s

fogadtatik».

idzése leányánál

második

és

csak leányának

s

utóbb unokájának születése bírják megn3^ugtatni. oszlás

minden

letéve haza

készült.

E

fiához

tetnek és

írt

levelek

büszkeségnek

azonban fképen annak az apai szeretanúi,

melyekkel

Világos bellük, hogy az ekkoriban fia

közt

a

viszony

jóbarát bánik

fiával.

valóban

Nem

fia

fejldését

már 54 éves apa

baráti

ig3^ekszik

volt s az

kísérte.

és 19 éves

apa mint idsb

soha csak az apai

tekin-

36*

FERENCZI ZOLTÁN

284 télylyel hatni rá

st

e

hanem

;

a bölcs barát

hozzánk

rozott tisztelet az, mi leveleibl

hogy az apa

század kétes érték

nem vagyok

én

de

;

kitn

bizalom oly fokát, mely egy

Igen jól tudom,

szól.

elmélete a xix.

nevelés

a

vívmányának nevez

hatá-

iránti

mentori viszony olyas-

és fiú között ez a baráti,

mit

valami, a

rábeszélése, a szeretet,

de jelentékenynek felismert eg3''éniség

fiatal,

véleményben

e

s

a

nevelés és helyes szoktatás

eredményeképen, egy kiváló egyéniséggé nevelt i^úban az apa

gondolom a az apát és

tekintély

fiút

egész életén

volt

ez

jegyzem meg. Ezért nekem, volt

szén

1867

látta,

épen

fogva

«Jól tudod,

elveinél

—

írja

ott

s

nem

pályára

tudós

st

pályán,

hel3^eselt;

st

terve

fia

igazat

de utóbb adott neki.

1869 február 2-ikán fiának arra a levelére, hog}'

boldogságotokra

—

boldogságodat

hogy jövtök meghatározásánál

gondolok

zdve, hogy nem foglak soha melyen

hogy

az,

elébb öt a politikai

beleegyezett,

szakjául a physikát választotta

csak saját

röviden

ezt

gyönyört okoztak éppen

menni

kezdetben

hog}-

és a nélkül,

is,

kalandoznám,

tovább

Heidelbergbe

már államtitkárnak fenti

felfogása

noha

más

ellenben minden

;

gondolkozom. Elég

készülni, a mit Eötvös,

csakis ezt

okvetetlenül elidegenedésre vezet.

e levelek kétszeres

hasonlóan

ki

át összeköti

Eötvös

mezején

elmélet

az

bírja feléb-

hogy

annak a kapocsnak, mel}-

helyett

súl3^a

fejld önállásával

fiú

Világosan

most

baráti érzelmét

ébren tartani, oly helyesnek tartom,

reszteni s

viszony a

idsb

ennek

iránti tisztelet mellett

s

így

meg

visszatartóztatni

feltalálni

reményled,

lehetsz

gy-

azon pályától,

fkép midn

azt

hiszem, hogy jól választottál s legalább azon eszméket, mel^^ek e pályára vezetnek,

egész kiterjedésökben osztom.

riség boldogításáért

tle

Én

úgy vagyok megg3^zdve, hogy az eg3^énnek kötelessége az embe-

hog3^

midn

zünk

—

kitelhetleg

egy bizonyos körben

mködni, mel3'et

én

is

hiszem,

hazánknak neve-

embertársaink anyagi és szellemi kifejldésén dolgozunk,

nem haladásának munkásai vagyunk osztom nézetedet abban is, hogy nem ann3'ira hazánk

tulajdonkép az egész emberi és ép

—

is

úg3'^

(í

L

/;t^^y

—

<

K

A^ _<

CÍT^C'

/

/^

71 /Ti '^.^

V

.^^^X^f. 7'

/f ^^^lu^

/^^^.^L^.^

-^^^

TL

,..

—^^..^^

,/C.

^^

Zkx^^^

.^r-í^u^-^'

^^"^^ •^ -4

'-j^

^2^;>:^.^ y^-t.

i^ ^yy-^^^

/i^

/^

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF LEVELE FIÁHOZ.

^77^-^

/

ÍS^ V -/-^

.//.-

*^

„^^

^^i .-^

^^

'fJ'^J'^'

,^^

,^^>^-r^

''^'—yyr

í^^t.-.^

o-y^^^^ C^-x^

.^^/^'f^'t—'XZí

a / '-;z?

^^

-r-

A .w^^

^^.--4

c?'

?^w

W'<

/1

•^

í^--^

A^^.

-

.^-^ ':7

£-^^

'<"

^.z;^.

^'3/-^ -^-f.

7'

c/

^c7

./^_/ .-í-;-

^^

/v»«--2<

m^^^rOK-^

^ ——-í

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

285

anyagi, mint nemzetünk szellemi mívelése

választanunk

ugyanakkor,

beszél

A

karthausi

a

kinek

ember, a haza hasznos és

[ró]3.

tisztelt

most már a tudomány

terén,

bek, gyümölcsei legédesebbek

tudomány

foglalkozott vele,

hivatásának

De

tart.

:

meg; de

az apa

hogy

látni

még

;

maradt

volt és

hogy

kész,

s

az, a

fia

mi magasra helyezi a pálmát kitzésétl,

zásától, lehetetlen czélok

a

úgy mint ö tudomány által is,

mit mint miniszter,

kitn

mint

;

félti

Königsbergben csalódva

vagy hogy

talán rá

is

való

lelkesedéstl

a

ezt a félév

hogy

st

ember,

több

öt ereje elapró-

vagy kedve elvesztésétl,

erejében s a tudományban

ábrándozástól,

ságtól,

kis

pedig akart

az esetleges dilettantismustól, kitartása ingadozásától dásoktól,

kitn

már

melynek eredmén3'ei a legszeb-

hiszen a politika

;

fia

aztán éppen e vágya miatt, a mellett

minden anyagi áldozatra legyen

szólal

polgára leg3'en, kiben

eszmék gyakorlati alkalmazása

felállított

melyet

vágya,

forró

korában egy leend nagy embert akart látni

feladat,

kell.))

íme, e sorokban újra is

azon

kételytl,

és

lehangolt-

midn

lankadástój,

és

vége eltt

csaló-

ott akarja hagyni,

fog hatni az újabb német irányzat a ph3^siká-

ban, mely ezt a metaphysika körébe akarja átvinni, továbbá költi

hajlamai túltengésétl, a társaságok kerülésétl, mi némileg családi

hiba

;

s

mi boldog,

napi Újságban. bántja

fiát,

június

8-iki

midn

De

1869 végén els czikkét olvassa a Vasár-

bármit

mindig úgy levelében ki

Szóltunk. Czélja volt

ír

ír

és bármikor, bármilyen erkölcsi krizis

neki,

is fejti

mint idsebb barátja;

azt a nevelési elvét,

st

1869

melyrl fentebb

t a szabadság által önuralomra, mint kiválóbb

egyéniséget, ez úton valódi férfivá nevelni; ezért engedte, hog}-

jövje

felett is

önmaga döntsön

mérve másoknál egyes esetekben lát,

férfiasabb. ;

mindig

bánta meg, mert korához

Ezért bár

megmondja véleményét

fiára bízza,

kivéve egyszer, 1869 végén,

útnak indult Reguly

mond egy

nem

is

s

példájára

hogy

midn

a

tegye, a mit jobbnak

nem

hivatkozva

tervezett északsarki utazásnak, mi

elég elkészülettel

határozottan

meglehets

ellene

erkölcsi

visszahatást ébresztett fiában, éppen e nevelés következtében.

»

FERENCZI ZOLTÁN

286

E

küzdelmeit,

embere

bizalmasabb

mellett nincs

a

életrl,

hasznairól

tudomány

érzelmeinek

;

eltte titka;

majd müvének

;

míg

élni,

megelégedetten

és öröme.

be 20-ik évedet.

nap, melyen

Anyád

volt.

Benn

forgott.

A

betegágyánál

feleségem

számoltam

érütéseit,

órákban,

míg

hajnal

van

veszélyen kívül látszik,

s

és

kétségbeesés

töltöd

s

míg

között

tornyokról a vészharang

üzenet jött a másik után, mely többet, mint ez

megcsókolva a városba akarja

hogy anyád siettem.

Ügy

akkori szenve-

egyenlíteni

déseimet s úgy rendelé, hogy éppen általad,

akkor öntudat-

ki

legfbb örömeit élvezzem. Tartson

hogy önma-

az ég sokáig, tartson testi-lelki egészségben s úgy,

gáddal megelégedve erezzed magadat.

mert

«Ma

lázzongott

t

lanul kínjaimat okoztad, éltem

:

életveszélyben

nép

Balassa tudtomra adá,

ki

van

következtében

felé

a kegyes végzet

benne

ezt írja

Soha nem szenvedtem

hitt.

tagjává

egyik legkíno-

Pest s budai

a

benne

éltem

remény

hangjai tölték be az éjét s egy

minisztertanácshoz

midn

a felséges

ülve

látja

állandóan

s

születtél,

a szülés

városban

a

folytatóját

Mi megható sorokban üdvözli

20-ik születése napján, július 27-ikén,

sabb napja

nincs

;

törvényjavaslat

t az emberiség hasznos

láthatná

élni

legnagyobb reménysége

egyetemi

mint az

vele,

csak addig kivánna

lenni,

vagy

kárairól

irányzatairól,

lelkének osztályosává teszi

és

ügyében, mirl volt szó s

sikereit,

megírja reflexióit

megküldi törvényjavaslatait, tanácsot kér tle és

bocsátkozik

vitába

egyes

terveit,

meg

írja

nehézségeit, neki g3^ér örömeit,

keserveit,

melyekre büszke; vele közli közoktatási az

Neki

fiánál.

Többet nem kívánok,

meg vagyok gyzdve, hogy magad

iránt

sokkal köve-

telbb vagy, mint én valaha lehetnék. így érkezett megírhatta,

el

hogy

végre a

1870 július

doktorátust

aztán haza jött a Svábhegyre,

nvére Inkey

Istvánnak.

8-ika,

a

mely napról

«summa cum

hol 17-én esküdt

E ketts

fia

laude» letette s

hséget

ifjabb

boldogsággal szívében ment

Eötvös augusztus elején Karlsbadba sógora, Rosty Pál kíséretében,

míg

fia

otthon maradt s egy szaktudományi

dolgozaton

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

287

munkált, mit Eötvös a távolból, betegsége daczára

lemmel és tegyük hozzá, büszkeséggel egészen különböz

Én

módon

élünk,

—

meg

«A

fig3'e-

mint

látod,

neki augusztus 17-ikéröl.

írja

tulajdonkép henyélek, te férfiasan a

lóan próbálkozol

kísért.

élénk

tudományoddal.

munkához

látsz s

Irigyelhetném

mert nincs nagyobb boldogság, mint tetterönknek érzete élveztem e boldogságot

áldom

s

Ha van gyönyör

juttatta.

csak

szeretet adja;

a világon, azt

a kinek

hogy

Istenedet,

esze

azonban

;

neked

azt

is

csak a tudomány és

szíve

és

önál-

sorsodat,

egy tág kört

birt

körülfogni, ki e

nagy világ vagy a történet bámulatos rendjét

megérteni

meleg

s

a

érzést, melylyel

hogy a világon boldogok

közeledik, viszonozni tudja, az érzi, lehetünk.))

ömlik

ki

Valóban

a

ez

szeretet oly

szivébl minden alkalommal,

forrásból,

melyrl épen

oly

bven

egy kedves lény hozzá is

állandó s oly gazdagon

örökkévaló

mint valami

lehetne s talán kellene

írni.

is

Betegsége vagy inkább betegeskedése, mely kora sírba

vitte,

több évvel azeltt kezddött. Elttünk fekv leveleiben mindegyre

gyomrát,

említi romlott

melyek miatt

fáradságát,

idegességét,

pihenést óhajtana; de hivatala az év tizenegy hónapját legalább

igénybe veszi.

ban

töltötte,

A

fenmaradt,hónapot évenként többnyire Karlsbad-

hová Balassa tanár küldte; de a budget-vita miatt

1868-ban csak augusztus közepén, 1869-ben augusztus szintén csak augusztus elején mehetett

el.

—

zajt

írja

ért,

volt oly

volt gutaütés, csak

koczogtatott

s

súlyos,

—

mely minap

minvé

a

azt a lapok

A

emlékeztetés reá.

reménylem, még nem

1870-ben

mibl

ütöttek; de kevéssel utána megint jobban

márczius ii-én fiának

nem

i-én,

Eközben egy alkalommal,

1870 márczius 5-ikén, a képviselházban elszédült,

nagy

is

halál

lett.

a lapok

«A

baj,

képviselházban festették.

csak

Nem

csendesen

azonnal fog beköszönteni

azonban szükség, hogy a lehetségrl komolyan gondolkozzunk s

pedig

leszek, te

nemcsak

én,

hanem

te is

vagy családodnak nemcsak

Azonban

úgy

látszik,

családja

;

mert feje,

eltt

végre,

hanem

ha én nem

föltartója is.w

rosszullétét

titkolta.

Fia hazajövetele után nemsokára Karlsbadba ment pihenni, a hol

;

FERENCZI ZOLTÁN

288 5—6

augusztus

«Bajom,

haza.

küldött

híreket

—

ii-ikéröl

szükségem

mennyire

érzem,

írja

különösebb

folyik és egészségi állapotom

még nagyon

csakhogy

javult,

—

nincs,

minden

habár

is,

mulatság nélkül, elég kellemesen is

Istennek

hála

id

az

Onnan csakugyan jobb

maradni.

szeretett volna

hetet

vagyok.

fáradt

Ha

volt a pihenésre.

még

Csakis

azonban 5

vagy 6 hetet henyélhetek, reménylem, helyrejövök.)) Ugyancsak ez

idbl

hogy Darwint olvassa

írja,

Roscherrel

Csermák

és

fleg Rosty

s idejét

physiologussal

szeptember 3-ikáig akart Karlsbadban maradni

Rosty

hetet utazni

Matreibe

és

id

s

alkalommal

még vagy

neki találkozót.

adott

zelme az éppen ekkor folyó német-franczia háborúban.

—

fiának augusztus 8-ikán

írja

okozott,

leírhatatlan.

mindenki

meg

A

volt lepve.

melyet a poroszok

azt,

Most

el

nyilvánításától

koczka

fordul, s a

kedvezni

;

készülve

Az emberek

örömüket.

képzelheted

nézetüket

helyesen cselekedtem, mikor pathiák

voltak

ha majd, mint 1813 eltt, többször

megváltoztatták

kissé

kételkedtem,

németek nem kevésbbé másoknál

gyenük, hogy elébb annyira aggódtak. is

sohasem

ezen

ki

de

a

elveszett s talán

be

k

a

szinte

csak

szé-

látni,

hogy

való

sym-

hogy

francziáknak

lesznek

több

jól elpáhol-

Meglehet,

zászlóikat

magok sem

is,

minisztertársaim

fogják

a francziák iránt

ütközetek

mely

prestige,

még

ket

Talán

s

visszatartóztatám.

várható

gy-

«A hatás, gyzelme

ha sok közülök a véggyzelemben bizott

s

akkor várta tatott.

Kivülem,

—

emberek reménységökben

a becsületes

vereségre

útról,

nagy megelégedést okozott neki a németek

alatt

két

Windisch

társaságában, ki közben

fia

ment; de aztán lemondván e fárasztóbb

(Tirol)

szeptember 5-ikére Salcburgban

Ez

Ez

tölti.

Pállal,

a

fognak

már is jövben annyira

környezé.

meggyzve gyzhetetlenségökrl. Annyira meg vagyok gyzdve arról,

és

hogy

erkölcs

esetben

a

fszerep mindig azon

tekintetében

sem kételkedném

vereség a másikat

érné.

nemzeté,

legmagasabban a

áll,

mel}^

hogy

németek gyzelmén,

Soha nem hiszem,

mveltség

még

azon

ha most egy

hogy

azon

nép,

BARO EÖTVÖS JÓZSEF melynél a cancan

tánczczá

nemzeti

vált,

289 a

világ

legvitézebb

nemzete maradhasson.)) Ily

hangulatban határozta

el,

hogy Regensburgba

a német Walhalla meglátogatására, hová

éppen születése napján indultak

látogat

el

1870 szeptember 3-án,

Karlsbadból Eötvös, Rosty

el

Pál és Molnár Aladár. Egerig kocsin mentek, onnan vonaton s

52.

este

Regensburgba

volt s

Molnár

azon gyönyör, mit tem. Társalgását napja, s

mely éppen a sedani gyzelem miatt

Másnap mentek

volt kivilágítva.

szi nap

értek,

ROSTY PAL.

e

írja

:

ki

a Walhallához.

«Örökre

két napon

is

felejthetetlen

Verfényes lesz

elttem

Eötvös társaságában élvez-

különösen érdekessé

tette

egyrészt

születés-

másrészt Sedán világtörténelmi eseménye. Hallani, hogy

impressionabilis kedélyével, magasztos erkölcsi gondolkodásával Magyar

Tört. Kletr. 1903.

37

FERF.NCZI

290

ZOLTÁN

és sokszor prófétai ihletségü szellemével miként

szeptember

hogy ép

tanuja lenni,

gondolatokkal

ez

látogatta

hseinek

min

alkalommal

meg

nagyság kifejezésére

értelmi

els behatása

császárbukása hírének

2-iki

német

a

nyilatkozott alatt,

érzelmekkel

német népben

a polgárisultság azon sokoldalú erit, azon érzelmeket

gyzelmeit

melyekkel jelen

és

pantheonban a szellem azon

állított

szobrait, kik tulajdonképen kifejtették a

eszméket,

és

min

s

egység

nemzeti

a

arathatta

azon

és

egységét

s

létesíthette.))

Innen

a

onnan

szerint Salzburgba,

megbeszélt terv

fiával

együtt Tirolba mentek, majd Jolán leányához és szeptember 15-ikén ért haza.

melyhez

magát, járultak, s e

Felüdültnek látszott a

már deczember

néhány

hó végén

politika

külföldi

baja

régi

de újra fárasztó munkának adván

;

mert a

láz

s

még ekkor minden lapokat,

a

iránt

bizottságok

Január

melyek egy közelg tüdbaj feküdnie

;

De

hiánya teljesen kimerítették.

étvág}^

is

visszatért

töltenie.

kellett

aggodalmakat keltettek családjában

jelenségei miatt kellett,

viszonyai

megint

elején

ágyban

napot

lázas tünetek jelentkeztek,

elején

nyomasztó

érdekldött;

mködését.

naponkint elolvasta a

Ekközben

hog}-

történt,

egyik lapban valami tudósítást olvasván betegségérl, ez nagyon meghatotta, de

pota

meg

fel

a

költ

izgatta;

mert maga

állapotáról.

;

láz újra jelentkezett, melylyel a által

s

reményt

de e javulás csak pár napig

január 29-ikén

kínos

tanár Bécsbl,

ki

tüdbaja

De

nem

volt megersítni,

e látogatás

láza

javult,

tartott, a

bírtak.

csuklás járult, mely 30-ikán

kénytelen

engedett

lehetett táplálni

csak 31-én birták enyhíteni. Ekkor jött

van.

nem

álla-

fel-

sorvasztó

Wagner, Korányi, Kovács Endre

többször tartott orvosi tanácskozások

ért el s

hogy

sejtette,

Január közepetájt állapota

köhögése megsznt

gyógyulásához

is

Ezóta a család semmi közlést

veszélyes.

el-elmaradt,

is

le

nyozva beszélt a nagy haladásról,

Korányival,

fokot

hozzá Skoda

hogy

mégis jó hatást

csak rövid ideig s háziorvosával.

Mindehhez

magas

tett

veszélyes rá,

egészen

melyet Skoda idézett

bárha

felvilla-

el

az

37

FERENCZI ZOLTÁN

292

E napokban

orvostudományban. álmatlanság,

már

láz,

gyorsan

ereje

hogy február

csuklás kimentették úgy,

A

alig lehetett szavát érteni,

valamit

en3'hítették állapotát,

csuklása

is,

2-ikán

újra

sznt; de

csakhamar kitnt, hogy ennek oka a légzszervek hdése s

most már lélekzeni

alkalomból

ez

fiával,

végre

Öntudata

ugyan e

szókat

id

mindez

órák

a

pályáról,

politikai

mel}'

maradt.

zavartalan

alatt

így jött

szender lepte meg,

a hazai politikai esemén3''ekröl,

el

éjjeli

^

Ekkor

gii óra.

mint egy csendesen

szenderbl nem

meghidegedni

Beszédét

de egyes szavai, arcza mutatták, hog}'

;

is

ébredt

;

eg3'es

család-

levest

de mire behozták, újra visszahanyatlott párnáira s

a csendes

volt

sokat beszélt

bírta,

áldásos élete jelenetei foglalkoztatják

alatt

ejtett ifjúkoráról,

járól, fiáról.

;

míg csak

lebeszélte

is

alig lehetett érteni

végs

a

kora halálának fokául tekinthet.

az

is

is alig bírt

;

orvosszerek délfelé

nyújtott

evett

hanyatlott

kívánt;

nj^ugodt

0I3'

pihen emberé. Ebbl többé;

fel

kezdtek

tagjai

s

11 órakor

minden látható halálküzdelem vag}'

vonaglás nélkül

megsznt

élni.

rosban

idz

tagjai,

háziorvosa, Korányi egyetemi tanár és régi

Márkusovszky

barátja,

álltak.

A

bonczolás megállapította, hogy

mája, lépé, tüdeje elgümsödött s éjjeleivel és a

testét és

A

sok

családjának a fvá-

Körülötte

éji

munkával

hogy

szerezte.

e betegségeket álmatlan

Ezután bebalzsamozták

márványkoporsóba helyezték.

nemzet méltó gyászszal kísérte

halálát.

A

képviselházban

február 3-ikán Somsich Pál elnök jelentette be

mely a érte.

a

gyászesetet,

házat, a kormányt, a tudományt, a költészetet s a hazát

Deák Ferencz

jegyzkönyvre indítványozta,

emelkedett

azután

szólásra

igtatásán, valamint a gyászlobogó

hogy

s

a

gyász

kitzésén kívül

a ház testületileg vegj^en részt a temetésen,

mel3Tl úgy tudja, hogy a megboldogult óhaja szerint a lehet legegyszerbb lesz és hogy Ercsiben, apja mellé kívánt temettetni.

Végül Simonyi

Ern

indítványára a ház

jeztéig elnapolta üléseit s így mivel

meg, a ház rendes ülést nem

a

temetés befe-

Eötvös csütörtökön estve halt

tartott

kedden reggelig.

A

frendi-

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ház hasonló intézkedéseket nyert, csolja.

tett s

293

mindkét ház elnöke megbízást

hogy özvegye eltt a két törvényhozás részvétét tolmáA királyné Meránból táviratilag, a király sajátkezüleg írt

levélben fejezték ki részvétüket és József föherczeg személyesen

megjelent a temetésen, melyen a királyt gr. Bellegarde képviselte.

Február lakásán tással

5-én,

vasárnap délután 2 órakor, Eötvös

(Erzsébet-tér lo-ik

Simon

sz.)

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF

gyászkocsin Ercsibe szállították ercsii

lehet legegyszerbb

lipótvárosi plebáríus beszentelvén,

54.

az

a

kápolna

sírboltjába

gyermekkora legszebb óhaja

szerint

nyira

a

Duna

évei

egyenesen

egy

fölött

folyó árjai s azontúl

a

a

;

testét pesti

VÉGS

szertar-

másnap hajnalban

NYUGVÓHELYE.

mert Eötvös azt kívánta, hog}^ temessék,

teltek

Ercsin

el.

kápolnába,

dombon

Csepel-szigete

melynek mely

fekszik,

nem

körn3'ékén vitték

mintegy

honnan a

látszanak;

öt

félórá-

nagy

hanem elbb

az ercsii templomban Pauer János sz.-fejérvári püspöki helyettes a család s a küldöttségek jelenlétében s

csak azután vitték a sivatag

téli

nagy gyászmisét

tartott

fekv kápolna

sírbolt-

tájon

294

FERENCZI ZOLTÁN

jába, hol Radnics, fejérvári kanonok, egykori a

költ gyermekkorában

szabadszellemü pap,

a család

tartotta az

hü

barátja,

ercsii

plébános s

egykor erteljes,

Eötvös óhaja szerint

utolsó imát, mely után a koporsóra s a külön

felette az

hamvvederbe

zárt szív

fölött bezárult a sírbolt ajtaja.

55.

AZ ERCSII KÁPOLNA

i

FÜGGELÉK. I.

EÖTVÖS KERESZTLEVELE.

Kivonat a koronázó (Mátyás) templom plébániájának anyakönyveibl. IV.

Annus

1813.

Nomen

Paientes

Infantis

Ignatius L. B.

September

3-a

Josephus Carolus Borromaeus Bartholomeus Adalbertus

ÖtvösS. C.etR. A. Majestatis Camerarius ad Exc. Cameram concipista. Uxor Baronissa

Anna

IL

A

Baptizans

Patrini

Josephus

l-

L. B.

Lilién ct Julianna

nata Szapáry.

Horum

vicessup-

Parochus

plente Bartholomeo

Faj de

Eadem

EÖTVÖS ANYAKÖNYVI ADATAI A BUDAI GYMNÁZIUMBAN.

budai

gymnazium Conscriptio Juventutis Scholastica An. 1824/5 ez. anyakönyv adatai

R. A. Gymnasio Budensi frequentantis Conscriptio Hwnanistarutn

2 V B 3

Lilién

köt. ss--

Anni

:

I-i

A. R. Budensis pro

Anno

1824' 2S.

é„

1825/6 in

FÜGGELÉK

296

III.

EÖTVÖS ÉRDEMJEGYEI A BUDAI GYMNAZIUMBAN. 1824 2j és 182J 26-ban.

hiformatio Unii'crsa Juventutis in R. A. Gymnasio Budensis frcqucntantis de Il-do Scmesf. 1824 j.

FÜGGELÉK

IV.

297

EÖTVÖS ÉRDEMJEGYEI AZ EGYETEMEN A BÖLCSELETI SZAKON. 1826121 és

Classíjicatto generális Pritni

Anni

182-/ I2S

Pliilosophiae

ban.

Auditorum

in

Regia scientiarum Universiíate

Hungarica. Pestini Anno scholastico 182611

FÜGGELÉK

298

V.

EÖTVÖS ÉRDEMJEGYEI AZ EGYETEM JOGI SZAKÁN 182812^, 1829IJO és i8jojji-be>i.

Generális classificatio totius jnve>itutis scholasticae penes Pestinél! sem

operám navantis pro anno

jfuribus

scholastico

Regiam Scientiarum Untversitatem i828J2^, 182^!jo, i8jo ji. Pro Incitta

Facultate 'Jtiridica.

Annum Auditorum

Generális classificatio Juris I-um in

Pest. totó

a.

in

R. Scient. Universitate

sehol. 1828/9.

Clasiss Studiorum cd

Cognomen, Nomen, Aetas,

3

Páter, vei

0)

Ex

Jure Naturae, Publico

Tutor aut 'E-S

Curator,

RU

Gentium

et Publ. part.

Conditio et

Religio

33-

L. B.

Hunga-

Páter Ignatius suppre-

Eminens

rus,

mus Comes

Classis

Eötvös Josephus

Cottus Sarossiensis et Referendarius ad Exc. Cancellariam

primae.

3-us.

Annorum 15 Romano-

Cottus

catholicus

ensis

Pilisi-

Statis-

tica et

Jure

Metallico

Regni Hungáriáé

Habitatio

Buda

Ex

Universali,

eiusque

Eminens 7-us

(sub clausula)

Non August Popol

Micliael

Winkler

Szibenliszt

Martinus

Viennae

Generális classificatio Juris Il-um in

Annum

1829/30.

Clasiss Studiorum

U. az

U. az

U. az

U. az

U. az

E Scientiis Politicis et Jure

Civih Ro-

Ex Jure Criminali ,Hung.> et

Cambio-

manó

Feudali

Eminens

Ex „.

jure

...

„

Mercantile

13-

L. B.

Páter L. B.

Classis

Eminens

Eminens

Eötvös

junior Igna-

primae.

4-us.

3-us.

3-us

Michael

Michael

Szibenliszt

Szibenliszt

Josephus Annor. 17. Rno-Cath.

U. az

tius

Eötvös

Non Francis- Joann. Nep. cus Sza' Ujfalusy

Referenda-

Viennae

rius

niszló

Generális Classificatio Juris Ill-um in

Annum

1830/31.

Classis Studiorum

U. az

U. az

U. az

U. az

U. az

Ex

Jure

Ecclesiastico, Publico ct Privato

L. B.

Páter junior

Classis

Eminens

Eötvös

Ignatius

primae.

4-us

Frank.

Franciscus

Vízkelety.

Vizkelety

Josephus Annor. 18. Rno-Cath.

U. az

Hallgatók száma

Eötvös L. B, Referendarius

I.

Viennae

évben

Ex

Jure Privato et Stylo

Hungarico

Curiali

Eminen.s

9-11=

Non

183, Il-ban 88, Ill-ban 73.

Frank

TARTALOM. ELS

KÖNYV.

Vásárosnaményi Eötvös család. Id Eötvös Ignácz, a királyi biztos A költ apja, anyja, gyermekkori környe zete. Pruzsinszky József befolyása a gyér

munka

A

báró

mek

Eötvösre.

forradalom

Eötvös

hatása.

A

évek.

Iskolai

júliusi

Szalay

és

«A

;

A

zasulok)).

A

vel.

utazás.

pálya

Karthausi

vége.

Külföldi

keletkezése

s

esemény, a mely történetének alapul gál.

(3-36.

há-

«Boszú)>. Barátsága Kölcsey-

hivatalos

A

«A

kritikus apotheosisa)).

az

szol-

l.)

Az els

László. Érintkezés Kazinczyval.

MÁSODIK KÖNYV. Els

lépések

A

terén.

szereplés

nyilvános

a

A

((Budapesti Arvizkönyv».

fog-

házügy javítását czélzó törekvések s Eötvös «Vélemén3'))-e. Eötvös az 1839— 40-iki országgj'lésen. Beszédei és felszólamlásai.

A

zsidók

emanczipácziója.

anyagi

Eötvös-család

Az

Eötvös

romlása.

helye kora romantikusai között. Példány-

eszméi a költészetrl. Költészetének jellemvonásai. Munkái a börtönügy-

képei

röl.

;

Foglalata;

((A Karthausi».

hatása; a

vélemények. Helye a irodalomban. Eötvös költeményei. szóló

róla

kai

Vita

szereplés.

népe és a Pesti

mellett.

A

ellenzéki az

;

szerepe

;

Az

((Éljen

Tar

((Magyar

A történeti regény iro dalmunkban. Eötvös regén3'ének hatása Hirlapirói munkásság. A ((Teendink)) A márcziusi napok. Eötvös Bécsben. Val ország 1514-ben)).

lás-

és

közoktatásügyi

az elemi oktatásról.

felelete.

«Reform».

fogadtatása.

Politi-

Kossuth

((Pesti

László

((A falu jegj-zje».

!)>

czélzata

A

Hivatali tevékenysége.

((Kelet

A

Szalay

czentralisztikus törekvések.

programm.

egyenlség

talma

évi országgylés.

Eötvös

Hirlapa.

világ-

Kossuthtal.

Hirlap)>.

Az 1843— 44-ik

miniszter

lesz

Törvényjavaslata

Szerepe az ország gylésen. Menekülése. (3-j — i-jo. l.)

HARMADIK KÖNYV. Eötvös külföldön. Irodalmi kássága. ((A XIX. méi)).

század

Tartalma. Hazai és

tetései.

elbeszélések.

((A

külföldi

munkásság.

Szépirodalmi

Mun-

tervei.

uralkodó

nüvérek».

esz-

ismer-

Népies

Tuglaalta.

Eötvös mint az Akadémia alelnöke.

A

Ka-

zinczy-ünnep 1859-ben. Politikai röpiratok.

Hatásuk itthon és odakünt. Az októberi Az i86i-iki országgylés. Eötvös szerepe. Az országg\'lés feloszlatása.

diploma.

»

TARTALOM

300 Eötvös visszavonulása a cselekv kától.

A

Röpirat a nemzetiségi kérdésrl.

szerepe

Eötvös és alapítása.

kiegj'ezés

a

Deák.

Az

A

i865-iki

Eötvös másodszor ügyi

politi-

((Gyöngysorok)) és ((Gondolatok».

miniszter

elökészitésébeii.

((Politikai

Hetilap

országgj'lés.

vallás-

lesz.

Eötvös

és

1867.

közoktatás-

Törekvései

s

kálkodása

A

a

közoktatás

mun-

s

Az egye-

tem újjászervezése. A zsidó emanczipáczió. Sokoldalú tevékenység. A oReformn Emlékbeszédek. új kiadásának története. Eötvös családi élete. Viszonya fiához. Betegsége. Halála. Temetése, (i"] 1 — 2941.)

FÜGGELÉK. Eötvös keresztlevele

reformálásán.

népnevelési törvényjavaslat.

anyakönyvi

adatai. (2gs

— 2g8.

\.)

KEPÉK. ÖNÁLLÓ MELLÉKLETEK Lap 1.

2.

3. 4.

5.

6.

Báró Eötvös József. (Czímkép). Ifj. báró Eötvös Ignácz

7.

8

Az egykori Eötvös-kastély Ercsiben

37

8.

Két lap Eötvös »Gondolatai«-ból... Báró Eötvös Ignáczné szül. Lilién

42

9.

Anna bárón

48

10.

Báró Eötvös József képe

Lap Báró Eötvös József levele gróf Széchenyi Istvánhoz 96 Báró Eötvös József és családja... 169 Báró Eötvös Józsefné sz. Rosty

Ágnes

ifjúkori arcz-

11.

60

SZÖVEGBE NYOMOTT KEPÉK Czimkép

I

Ercsi látképe

3

Id.

báró Eötvös Ignácz

6

Id.

báró Eötvös Ignáczné

7

A

pesti

els

egyetem

a

XIX. század

felében

17

Kazinczy ajánló-sorai pannonhalmi 22

útleírása élén

A

"Kritikus

apotheosisa»

czim-

lapja

A A

i<

23

Házasulok)) czímlapja

28

wBoszú)) czimlapja

Az

Eötvös-család

bárói

czimere.

A 13.

Szent-György-tér Budán Báró Eötvös József arczképe A »)Budapesti árvizkönyv» czimlapja

Kölesei munkáinak czimlapja

«Angelo»

fordítása

elszavának

zárósorai 16.

A

«

Vélemény

a fogházjavítás ügj'é-

ben» kezdösorai 17

Bevezet sorok kiadásából

64 a Karthausi

els 70

19.

228

229 Báró Eötvös József Báró Eötvös József levele fiához 284

KEPÉK

302

Lap 33.

A

34.

Az

pozsonyi országház magj^ar

1848-iki

Zárókép.

36.

A

37. 38.

A magyar

44.

168

45.

miniszterek

aláírásai 35.

161

Lap «Gondolatok» els önálló kiadásának czímlapja 229 A « Nvérek)) második kiadásának

A

czimer

170

kultuszminisztérium

171

46.

Báró Eötvös József 173 «A XIX. század uralkodó eszmeinek befolyása az álladalomrau

47.

A

48.

Eötvös jelentései a népiskolai köz-

49.

Báró Eötvös József Bacon-rl

írt

jellemrajzának eredeti kézirata

...

régi

czímlapja

«A nvérek)) els kiadásának

40.

Az

41.

ünnep a Magyar Nemzeti Múzeumban 207 Díszmenet Eötvös képviselvé

42.

Az

43.

Az

czím-

lapja

195

1859. október

s-j-iki

Kazinczy-

választásakor

országgylés

érme

országgylés

221

emlék-

Hetilap))

(iPolitikai

A

Magj'ar

elnöksége

244

els száma 248 260 275

Tudományos Akadémia igazgató-tanácsa

és

1865-ben

279

Eötvös

51.

Báró

52.

54.

Rosty Pál 289 Báró Eötvös József temetése ... 291 Báró Eötvös József végs nyugvó-

55.

Az

218

nak czímlapja i86i-iki

50.

naplójá-

232

Bánó

oktatás állapotáról

178

39.

i86i-iki

czímlapja

Báró Eötvös József levele Józsefhez

József

nyaralója

53.

233

helye

223

ercsii

svábhegyi

293

kápolna

294

MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRL: ÖNÁLLÓ KÉPEK Báró Eötvös József arczképét, melyet a munka élén közlünk, az özvegye tulajdolev fénykép után rézbe metszette Turmann Ödön. Ezt a fényképet tartják ez szolgált Benczúr Gyulának is mintául legsikerültebbnek Eötvös arczképei között az Els Magyar Általános Biztosító-Társaság megalapítását ábrázoló nagy képéhez. Ujabb báró Eötvös Ignácz arczképét (8. 1.) Ehrenreich egykorú rézmetszetérl elször nában

;

Magyar Nemzet Története

a Szilágyi Sándor-féle

közölte. Nejének,

Anna

Lilién

báró-

Eötvös Loránd tulajdonában lev vízfestmény után, a báró Eötvös Józsefet és nejét két éves fiacskájukkal együtt ábrázoló képet (169. 1.), ugyancsak az ö tulajdonában lev fénykép után közöljük. B. Eötvös Józsefnek és nejének késbbi képei (228. és 229. 1.) a 60-as évekbl származó fényképek után készültek, melyeket Vécsey Tamás udv. tanácsos, egyetemi tanár bocsátotta rendelkezésünkre. Ezek a Mayer Gy. pesti mtermébl való fényképek kis, u. n. visite-alakúak másolataink ersen nagyítva vannak, de ennek daczára sem vesztettek élességükbl. Eötvös iQúkori képét (60. 1.), a 30-as évek végérl való knyomat után mutatjuk

nnek

be

;

képét

(48.

báró

a

1.)

az eredeti az Országos Képtárban riztetik.

A

gróf Széchenyi Istvánhoz

levél (96.

írott

1.),

a

Magyar Tudományos Akadémia

birtokában van.

Eötvösnek fiához

írott levelét (284.

1.)

báró Eötvös Loránd engedte át sokszorosítás

czéljára.

A

eredeti

((Gondolatok))

könyvtárában riztetik; az

Az

ercsii kastélyt (37.

itt 1.)

gyjteménye

kéziratainak

a

Magyar Nemzeti Múzeum

közlött lapok hasonmásai innen vétettek.

Richter Aurél rajza után közöljük.

SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK A

czímlapot

(i.

1.)

Nagy Zsigmond,

a budai Szent-György-tér

és a régi

Eötvös-család bárói czímerét kápolnát (294.

A

házának után

1.)

régi pesti (159.

készült

1.)

(36.

1.),

az

és

I.

II.

könyvek

kultuszminisztérium az Eötvös-család

:

fejléczeit

képeit

sírboltját

(3.,

(298.

:

Ercsi község,

37. és 1.)

171.

és

1.)

az

az ercsii

ábrázoló képeket Richter Aurél rajzolta.

egyetemnek

(17.

1.)

Dörre Tivadar

képét

a

Szilágj'i

Sándor

Az knyomat hasonmása (207. elször a ban jelent meg. Az Eötvös képviselvé Története IX. kötetébl vettük 1.)

ábrázoló képek (218. és 291.

1.)

át.

által

rajzolt,

Pestvármegye

szék-

országházának (161. I.) fénykép szerkesztésében megjelent Magyar Nemzet

régi metszet után adott, a

pozsonyi

i859-iki

budapesti

Kazinczy-ünnepet

Beöthy-féle képes Irodalomtörténet

2.

ábrázoló kiadásá-

választásakor tartott diszmenetet s a temetését

a Vasárnapi

Újság egykorú számaiból valók.

MEGJEGYZÉSEK A KEPÉKRL

304

Báró Eötvös József nagyszüleinek arczképei

lev

birtokában a

olajfestmények után készültek

;

Magyar Nemzet Történetében megjelent, míg

és

(6.

7.

a

lát

Eötvös Loránd

báró

Szepessy Mária bárónt

nejét,

ábrázoló kép a tulajdonos szívességébl most elször

1.)

báró Eötvös Ignáczé, már

egyik,

az

nap^nlágot.

Báró Eötvös Józsefnek a szövegben közölt arczképei közül a legkorábbit (29. 1.) A kép eredeti levonatait nem ismerjük, képünk csupán azon fametszet hasonmása, a mely egy eredeti példányról a Magyarország és a Nagyvilág 1872-iki folyamában jelent meg. Egy másik, 1842-bl való arczképe (107. 1.) Eybel rajza után knyomatban készült, ennek hasonmása az Országos Képtár példányáról van véve. Az emigráns korából származó kép (173. 1.) egy Albert által Münchenben készített fénykép másolata az eredeti báró Eötvös Loránd tulajdonában van. Szalay László és báró Kemény Zsigmond arczképét (iii. és 157. 1.) Barabás Miklós i847-iki rajzai után készült knyomatokban az Országos Képtár rzi hasonmásaikat a Magyar Nemzet Története IX. kötetébl vettük át. Ugyanabban jelent meg elször Deák Ferencz arczképe (119. 1.), a melynek eredetijét 1844-ben Svoboda festette. Parisban jártakor Claude Pierre rajzolta kre.

;

;

Rosty Pál képét (289. 1.) a Vécsey Tamás tulajdonát képez Mayer-féle fényképrl nagyítva adjuk. A Magyar Tudományos Akadémia i865-ik évi elnökségét és igazgatóságát ábrázoló csoportképet (279. 1.) az Akadémia ezen évben megjelent albumának a Magyar Nemzeti Múzeumban rzött példányából reprodukáljuk. Az i86i-iki országgylés emlékérmének (223. 1.) képünkhöz használt eredetije a

nagybányai városi múzeum birtokában van.

Az

«Angelo)) fordítása

Az

(53.

1.)

Bacon-röl

s a

irt

életrajzi tanulmánj'

(275.

1.)

eredeti

báró Eötvös Loránd rzi.

kéziratait

magyar miniszterek

1848-iki

4-ikén

1848 július

aláírásai

vannak.

kelt felterjesztésen

(168.

1.)

Az

egy István nádorhoz

irat

intézett,

Magyar Nemzeti

eredetije a

Múzeum

levéltárának törzsgyüjteményében riztetik. Eötvösnek Bánó Józsefhez írott 1865 május 5-ikén

birtokában

A

képét

(283.

ama svábhegyi

1.)

s

a

czimzett

látképeket ábrázoló vizfest-

melyek báró Eötvös Loránd tulajdonában vannak. s a nyomtatványokból közlött hasonmások

czímlapok

64., 70., 79., 87., 94., 97., I.)

1.)

sorozatából adjuk, melyeket Keletje Gusztáv az i86o-as években festett Eötvös

számára,

248.

kelt levelét (244.

eredetirl közöljük.

svábhegyi nyaraló

mények

A

lev

loc, 123.,

a Magyar Nemzeti

példányairól

vétettek,

a melyet Szüry

125.,

Múzeum

kivéve

a

és

133.,

a

m.

144., kir.

178.,

(22.,

195.,

25., 28., 40.,

229.,

41.,

232., 244.,

Tudomány-Egyetem könyvtárának

második kiadásának példánya után közlünk.

Karthausi

Dénes min. tanácsos

23.,

218.,

\^'

czimlapját

(83.

i

1.)

Ferenc zi, Zoltán 3aro Eotvos József

9/0.

E6FU

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY