I. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény felhatalmazás alapján a
40. § (2) bekezdésében kapott
Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium 9023 Győr, Szigethy Attila út 65-67. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
1. Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.
2.Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók a) Név: Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium b) Székhely: 9023 Győr, Szigethy Attila út 65-67. c) Alapító okirat jóváhagyásának száma: 281/2009. (IX. 17.) Kgy. határozat d) Alapító okirat kelte: 2009. IX. 17. e) OM azonosító: 040702 f) KSH azonosító: 16718108-5590-322-08 g) PIR azonosító: 466037275 h) Bélyegző lenyomat:
1
2. Az intézmény tevékenységei 2.1. Az intézmény alaptevékenységei (2010. január 01-jétől) 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 562917 Munkahelyi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841403 Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások 855917 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelésű koll. tan. externátusi nevelése 869042 Ifjúság-egészségügyi gondozás 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
2.2. Az intézmény kiegészítő tevékenysége 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 562920 Egyéb vendéglátás 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
2.3.Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.
III. Szervezeti felépítés 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése
igazgató igazgató
igazgatóigazgatóhelyettes helyettes
nevelőnevelőtestület testület
adminisztadminisztrátor rátor
gazdasági gazdasági ügyintéző ügyintéző
könyvelő könyvelő
élelmezésélelmezésvezető vezető
konyhai konyhai dolgozók dolgozók
2
dolgozó technikai karbantartó dolgozók hivatalsegéd kerti portások dolgozó takarítók házfelügyel mosodai ődolgozó karbantartó kerti dolgozó házfelügyelő
1.1.Vezetők, vezetőség Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények alapján határoztuk meg. - Az intézmény igazgatóját Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázat útján határozott időre bízza meg. A közoktatási intézmény vezetője – a közoktatási törvény 54. és 55. §-ban foglaltak szerint látja el feladatát. - A 2003. évi XXIV. Törvénnyel módosított Államháztartási Törvény 11. §-a alapján a munkahelyi vezetőnek és a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatot kell készítenie. - Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki vezetői tevékenységét egy pedagógiai igazgatóhelyettes, és egy gazdasági ügyintéző közreműködésével látja el. - Az igazgató jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgató felelős az intézménynek az alapító okiratban foglaltak szerinti működtetéséért, a törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. 1.2. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: - a nevelőtestület vezetése - a nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - a szülőkkel és a diákönkormányzattal való együttműködés - a nemzeti és kollégiumi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése - a törvényi kötelezettségekből adódó szabályzatok elkészítése - a közbeszerzési eljárások szervezése - a belső ellenőrzés megszervezése - a személyzeti és gazdasági ügyek vitele, az adminisztráció szervezése - rendelkezik a költségvetési előirányzatokról, a béralapról - a pedagógiai munka fejlesztése - az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetése - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezése - a gyermekbalesetek megelőzéséért, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése (tanuló és munkavállaló) - az igazgató rendkívüli esemény miatt rendkívüli szünetet rendelhet el
3
1.3. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik: Az intézmény összes közalkalmazottja feletti munkáltatói jogkörből: - a munkaviszony létrehozása és megszüntetése - bérmegállapítás, jutalmazás, céljutalom megállapítás - a fegyelmi jogkör - a megbízási szerződések megkötése - a kiadmányozási jog - a kötelezettségvállalás - az utalványozás - az intézmény képviselete - valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok. Az igazgató munkaköri leírását a felette munkáltatói jogokat gyakorló Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata adja ki. 1.4. A vezetők közötti feladatmegosztás Az igazgató a vezetői munkáját a vezetőség működtetésén túl külön-külön - a pedagógiai igazgatóhelyettesre - a gazdasági ügyintézőre - a nevelőtestületre támaszkodva, - a diákönkormányzattal, a közalkalmazotti tanáccsal együttműködve végzi. 1.5. A helyettesítő közalkalmazottak felelőssége és intézkedési jogköre Az igazgató a munkáltatói jogok közül a hatásköréből - a szervezeti felépítés szerint - az alábbiakat adja át az igazgatóhelyettesre és a gazdasági ügyintézőre: _ a munkaköri feladatok meghatározása (munkaköri leírás) _ a munkaidő felhasználása _ a túlmunka elrendelése és a teljesítés igazolása _ a szabadság nyilvántartása _ a munkavégzés ellenőrzése, értékelése Az igazgató a felelősségi körből a következő feladatok végrehajtását az alábbiak szerint láttatja el: _ a munkavédelmi, balesetvédelmi és a tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását egy csoportvezető tanárra és a gondnokra bízza, melyhez munka- baleset- és tűzvédelmi szakember szerződéses alkalmazását biztosítja (Atlantisz Kft.), s a feladat elvégzéshez a vezető beosztású dolgozók is segítséget nyújtanak, _ az intézményi minőségirányítási politikával összefüggő feladatok szervezésével a pedagógiai igazgatóhelyettest bízza meg, aki egyben a Minőségirányítási Csoport vezetői feladatait is ellátja _ a gyermekbalesetek kivizsgálásával, a jelentési kötelezettség teljesítésével, a nyilvántartások vezetésével és a kapcsolódó adminisztrációval az igazgatóhelyettest bízza meg
4
1.6. A helyettesítés rendje Vezetői helyettesítési rend a kollégiumban: 1. sz. helyettes - igazgatóhelyettes 2. sz. helyettes - ügyeletes csoportvezető tanár (pedagógiai ügyekben), - gazdasági ügyintéző (gazdasági ügyekben) 3. sz. helyettes - gondnok
2. Gazdasági szervezet felépítése és feladata 2.1. A gazdasági ügyintéző Szakirányú képesítéssel rendelkező személy. Beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed: _ a költségvetés és a mérlegek elkészítésére _ az ügyvitel jogszabályokban lefektetettek irányítására és végzésére _ kapcsolattartás a fenntartói illetékes ügyosztályokkal _ együttműködés az ellenőrzést végző szervekkel (GPSZK, ÁSZ, APEH, TB, stb.) _ a gazdasági apparátus irányítására _ a technikai apparátus foglalkoztatási rendjének meghatározására és ellenőrzésére _ cégszerű aláírást az igazgatóval együtt gyakorol _ pénzügyi, gazdasági elemzések végzésére, előterjesztésére 2.2. Vagyonnyilatkozat-tétel A vagyonnyilatkozatról szóló törvény alapján az intézmény vezetője elrendeli az igazgatóhelyettes és gazdasági ügyintéző, valamint a velük közös háztartásban élő családtagokra vonatkozóan a vagyonnyilatkozat készítését.
3. Pedagógusok közösségei 3.1. A kollégium nevelőtestülete A nevelőtestület, a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő közalkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A közoktatási törvény 57. §-a részletesen ismerteti a nevelőtestület döntési és egyéb jogköreit. 3.2.A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik - a pedagógiai program elfogadása és módosítása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a jóváhagyást megtagadó döntés elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása - az éves munkaterv jóváhagyása 5
- a nevelési, oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - az IMIP éves beszámolója és annak elfogadása - szakmai munkaközösségek létrehozása, megszüntetése - a házirend elfogadása - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása - jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület a döntéseit az értekezleteken – a külön szabályozott eseteket kivéve, mint az igazgatói pályázattal összefüggő döntés – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Döntésképes a nevelőtestület, ha tagjainak 50%-a+1 fő jelen van. 3.3.A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogköre kiterjed az alábbiakra: - a pedagógusi munkarend, munkabeosztás - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása - szakkörök meghatározása - pedagógusok továbbképzése - a kollégium költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok tervezése, felhasználása - az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapítása - külön jogszabályokban meghatározott ügyek
4. Szakmai munkaközösségek A kollégium pedagógusai az alacsony létszámra való tekintettel szakmai munkaközösséget nem hoztak létre.
5. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik az oktató-nevelő munkát: • Gazdasági ügyintéző • Gondnok • Könyvelő • Adminisztrátor • Élelmezésvezető • Portások • Konyhai dolgozók • Takarítók • Mosónő • Karbantartó, • Udvari munkás
6
A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban a gazdasági ügyintéző állapítja meg biztosítva az intézmény zavartalan működését. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével javaslatot tesz a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
6. Tanulók közösségei 6.1. Diákönkormányzat _ A kollégium vezetősége, nevelőtestülete pedagógiai szempontból is fontosnak tartja a diákönkormányzat működését. Minden pedagógus munkaköri kötelezettségként is segíti a DT munkáját, biztosítja a demokratizmus gyakorlását, a tárgyalási, kommunikációs technikák elsajátítását. A nevelőtestület tagjai segítik a diákönkormányzatot patronáló tanár munkáját a feladatok megvalósításában. _ A DT vezetőségét tanévenként februárban újra kell választani. DT-funkciókat a DT választási szabályzata, SZMSZ-e tartalmazza. A csoportok titkárai automatikusan tagjai a DT-nek, ezen túlmenően minden csoport 1-1 főt delegálhat a DT-be. _ A tisztségviselők évente legalább egy alkalommal a választóik előtt kötelesek munkájukról beszámolni. _ A kollégium minden diákjától és tanárától elvárja az önkormányzati hagyományok ápolását, építését. 6.2. A diákönkormányzat és működési rendje - A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. - A kollégiumban a diákönkormányzat minden tekintetben gyakorolhatja a Ktv-ben megfogalmazott jogait, kötelességeit. - Ha a diák önkormányzati munkát segítő megbízást pedagógus kapja, tevékenységért pótlék jár. 6.3. Csoportközösségek _ A kollégiumban a tanulói csoportok általában heterogén életkori összetételben, iskolánk szerint szerveződnek, a tantestület tanévenként megfogalmazott és elfogadott elvei alapján. _ A kollégiumi nevelés országos alapprogramjában meghatározott foglakozásokon évfolyami bontásban vesznek részt.
7. A csoportvezető feladatai és hatásköre: •
A nevelőtanár feladata, hogy megfelelő pedagógiai felkészültséggel és önállósággal céltudatosan válassza ki és használja fel a kollégiumi élet által biztosított nevelő hatásokat és lehetőségeket a fiatalok személyiségének sokoldalú kibontakoztatása érdekében.
•
Közreműködik a kollégium közösségének kialakításában, továbbfejlesztésében. 7
•
Felelős a kollégium tanulóinak erkölcsi fejlődéséért, tanulmányi munkájáért, művelődéséért, kulturált és egészséges életmódjáért.
•
Gondoskodik számukra a szükséges tanulmányi segítségről, az életpályára felkészítésről.
•
A csoportjába tartozó tanulók esetében felelős az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, tájékoztatási kötelezettséggel együttműködve a kollégiumi ifjúságvédelmi felelőssel és az igazgatóval
•
Támogatja a tanulók sporttevékenységét.
•
Hivatásából eredő kötelessége pedagógiai, pszichológiai, szaktárgyi és általános műveltségét fejleszteni. Köteles az előírt továbbképzési feltételeknek eleget tenni.
•
Megismerkedik a tanulók családi körülményeivel, tartja a kapcsolatot a szülőkkel (gondviselőkkel).
•
Segíti és támogatja az általa irányított csoport önkormányzati szerveit, azok tervező, szervező, irányító, ellenőrző munkáját, az öntevékenység kibontakoztatását, az érdekvédelmi feladatok végrehajtását.
•
Törekedik az őszinte, nyílt tanár-diák kapcsolat kialakítására és megerősítésére, továbbá arra, hogy tanítványai igényeljék tanácsait, segítségét.
•
A nevelőtanár a kollégium szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, munkaterve, egyéb szabályzatok, útmutatók és állásfoglalások, valamint az igazgató által megadott szempontok alapján – az általa választott formában (munkaterv, ütemterv, foglalkozási tervek, stb.) – felkészül a tanév tervszerű nevelőmunkájára.
•
Az előírt kötelező óraszámban végzi a tanulók számára felkészítő-, ismeretnyújtó foglalkozásokat, megtartja a csoportfoglalkozásokat, kötelező foglalkozásokat, az egyéni megbízatásként kapott kollégiumi szintű szabadon választható foglalkozásokat, az egyéni és szabadidős foglalkozásokat.
•
A minőségirányítási rendszer résztvevőjeként törekszik a kollégiumi munka jobbá tételére.
•
Az igazgatóval (igazgatóhelyettessel) egyeztetett előzetes terv szerint rendszeres kapcsolatot tart a tanulók iskolai osztályfőnökével, szaktanárokkal, szakoktatókkal. Tapasztalatairól tájékoztatást ad a testület tagjainak.
•
A tanulók személyiségének fejlődését folyamatosan figyelemmel kíséri. Észrevételeit az általa választott formában úgy rögzíti, hogy azt bármikor használni tudja, s annak alapján differenciált jellemzést tudjon adni a tanulóról. Megfigyeléseit, tapasztalatait egyezteti az osztályfőnökökkel.
•
Munkáját az igazgató által meghatározott munkabeosztás szerint végzi. A foglalkozásokra felkészül és elvégzi a munkájához tartozó adminisztrációt.
8
•
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kitüntetésére, segélyezésére, büntetésére.
•
Rendszeresen ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát, egészségük megóvását, balesetmentes életkörülményeiket, a diákok ápoltságát, a személyi tulajdonukat képező tárgyak rendben tartását.
•
Figyelemmel kíséri a befizetéseket és a tanulók hiányzásait, a szülőkkel történő kapcsolattartásra építve.
•
Valamely beosztás szerinti foglalkozás elhagyására, elcserélésére legalább egy nappal előbb bejelentési kötelezettséggel tartozik. Ha munkáját, valamely oknál fogva a meghatározott időben nem tudja elkezdeni, haladéktalanul köteles azt jelenteni.
•
A nevelőtanár a Munkatörvénykönyve, a Közalkalmazotti törvény és végrehajtási rendelete, a Közoktatási törvény szerint anyagi felelősséggel tartozik a gondozására bízott eszközök, gépek, szerszámok, egyéb felszerelések épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért.
•
A pedagógus a munka kezdete előtt 10 perccel felkészülten köteles megjelenni a kollégiumban.
•
Az intézményi szintű rendezvényeken a nevelőtestület tagjainak jelenléte kötelező.
•
A nevelőtestület tagjai a kollégium tanulóit magántanítványként nem taníthatja.
8. Szülői szervezetek (közösségek) Szervezett szülői közösség a kollégiumban nem működik.
9. Kollégiumi szék Kollégiumi szék jelenleg nem működik. A szülők kezdeményezhetik a Ktv.-ben foglaltak figyelembevételével a kollégiumi szék megalakítását. Az igény szerint megalakuló kollégiumi szék maga dönt működési rendjéről és munka programjáról, valamint a közösséget képviselő személyekről.
10. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 10.1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A vezetők rendszeres kapcsolatot tartanak az alkalmazotti közösség tagjaival. A kapcsolattartás fórumai, módszerei: · tanévnyitó értekezlet, tűzvédelmi oktatás · karácsonyi összdolgozói értékelés, ünnepség · tanévzáró összdolgozói és tantestületi értekezlet
9
A kollégium valamennyi dolgozója a kollégium hagyományos rendezvényeinek állandó meghívottja. 10.2. A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje
.
•
A diákönkormányzat és az intézményvezető között napi munkakapcsolat van. Az igazgató alkalmanként, a DÖK munkáját segítő felnőtt rendszeresen részt vesz a diák önkormányzati üléseken, fórumokon.
•
A kollégium a diákönkormányzat működési feltételeit (helyiség, számítógép, fénymásolás, telefon) biztosítja.
10.3. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje • • • •
A kollégiumban sportkör nem működik. A kollégiumban a mindennapi testedzés lehetősége biztosított. Rendelkezésre áll az udvar, kert, sportpálya és a kondi terem. Az éves munkaterv alapján szervezzük a házibajnokságokat és a sportprogramokat.
10.4. Kapcsolat a szülők és a kollégium között Tájékoztatjuk gyermekük - kollégiumi életéről - munkájáról - tanulmányáról - viselkedéséről - emberi kapcsolatairól Tájékoztatási formák: - Szülői értekezletek - Személyes látogatások, mikor a szülő felkeresi a kollégiumot - Levelezések - Kérdőívek, felmérések a szülők elvárásairól, véleménynyilvánítási lehetőségek - Telefonos kapcsolattartás - Szülői értekezletek, fogadóórák az iskolai alkalmakkor a kollégiumban - Tanévnyitó szülői értekezlet az új kollégisták szüleinek - Az intézmény dokumentumainak nyilvánossá tétele a kollégiumi honlapon 10.5. Kapcsolatok intézményekkel 10.5.1. Kapcsolat az iskolákkal · A kollégium igazgatója és nevelőtestülete figyelemmel kíséri a kapcsolatos iskolák munkáját, a kollégiumi foglalkozások által több területen segíti és ki is egészíti az oktatónevelő tevékenységet. 10
· A tanulókról kialakult véleményeiket a csoportvezetők és az osztályfőnökök kölcsönösen egyeztetik. · A kollégium ellenőrzi és segíti az iskolai felzárkóztatáson, szakkörökön, egyéb iskolai szervezésű foglalkozásokon a tanulói részvételt. A folyamatos, rendszeres elfoglaltságokról, illetve az iskolai tanórán kívüli elfoglaltságokról írásbeli igazolást kér. · A kollégium a rendezvényeit, ünnepségeit az iskolákhoz igazodva, az általuk megküldött feladatok ütemtervét figyelembe véve – az időponti ütközést elkerülve-, bonyolítja le. · Szükséges esetekben az iskolák vezetőit, osztályfőnökeit az igazgató meghívja a kollégiumba (fegyelmi ügyek, rendezvények, stb.) · Ifjúságvédelmi felelős a kapcsolatos iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel tart kapcsolatot az érintett tanulók problémáinak megoldásához. 10.5.2. Kapcsolattartás más kollégiumokkal – a városban: · Kollégiumok munkaközösségi foglalkozásai – továbbképzési, szervezési feladatok, létszámelosztás, stb. · Kollégiumok hagyományos rendezvényein részvétel, pl.: vetélkedők, szavalóversenyek, sportversenyek, vetélkedők, közös ballagás, kulturális rendezvények, stb. · Fiúkollégiumokkal testvérkapcsolatok, pl.: Jedlik Ányos Fiúkollégiummal, 10.5.3. Kapcsolattartás más kollégiumokkal – a megyében: · Kollégiumvezetői értekezletek, továbbképzések, tapasztalatcserei látogatások kapcsolattartás más megyék kollégiumaival, · Országos kollégiumi továbbképzéseken részvétel a megyei intézmények képviseletében · Megyei szavalóversenyeken, sportversenyeken részvétel.
és
10.5.4. Kapcsolattartás művelődési, kulturális intézményekkel: · Győri Nemzeti Színház ifjúsági bérleti előadások rendszeres látogatása · Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár rendezvényein ott vagyunk- kiállítások megnyitóin, vetélkedőkön, előadásokon, stb. 10.5.5. Egyéb kapcsolatok Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart a következő szervezetekkel, intézményekkel: • • • • •
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási és Kulturális Osztály Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Osztály Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség Gazdasági Pénzügyi Szolgáltató Központ Győr-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet
Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. Az igazgató e feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak eseti vagy állandó megbízás alapján.
11
11. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 11.1. Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei 11. 1.1. A pedagógusok közössége: a nevelőtestület. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, tanévzáró - félévi és év végi értékelő - őszi és tavaszi nevelési értekezlet - beszámoló és feladat-meghatározó időszakos munkaértekezletek A nevelőtestület értekezletein az elhangzottakról emlékeztető feljegyzés készül. 11.2. A tanuló közösség fórumai: -
csoportfoglalkozások, (heti 1 alkalom) közgyűlések (évi 3 alkalom)
A kollégium közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az éves munkaterv tartalmazza. 11.2.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A kollégiumi közösséget, vagy egyes tanulók tanulmányi, közösségi munkájában, magatartásában, egyéb tevékenységében elért eredményeket jutalmazzuk. A dicséretet, jutalmat a közösség előtt kell átadni. Legmegfelelőbb alkalom a közgyűlés. A jutalmazás fokozatait és formáit a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület állapítja meg. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkáért a közösségeket csoportos jutalomban lehet részesíteni pl.: hosszabbított kimenő a tisztasági győztes szobának, közös mozi, jutalomkirándulás stb. A jelentősebb kitüntetések (Kiváló kollégista, Közösségért díjak) odaítélésekor a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A diákönkormányzat is kezdeményezhet, illetve adományozhat dicséretet, jutalmat. A diákönkormányzat kidolgozta a tisztasági verseny értékeléséhez a jutalmazási rendszert, mely kimenő meghosszabbításával jár. Tárgyjutalommal elismerhető kollégiumi tevékenységek: · Diákpályázatokon való részvétel, eredményes szereplés · Vetélkedőkön való részvétel, eredményes szereplés · Sportversenyeken való részvétel, eredményes szereplés A jutalmazások formái: Tárgyjutalmak: könyv, írószerek, kabalák, édesség stb. Egyéb jutalmak: Kiváló kollégista és a Közösségért címmel jár: emlékplakett, könyvjutalom, egyéni időbeosztás 12
11.2.2. A fegyelmező intézkedések és alkalmazásának elvei A kollégista tanuló fegyelmi felelőssége Az a tanuló, aki a kollégium rendjét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, fegyelmező intézkedés alá esik. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó. Testi fenyítést alkalmazni tilos! A fegyelmi büntetéseket és a fegyelmi eljárás lebonyolításának formáit a közoktatási törvény határozza meg 76. § 5-11. Az enyhébb súlyú vétségekért kiszabandó fegyelmező intézkedések fokozatai: - nevelőtanári és csoportvezetői szóbeli figyelmeztetés - nevelőtanári és csoportvezetői írásbeli figyelmeztetés - nevelőtanári és csoportvezetői írásbeli intés - megbízatás visszavonása A diákönkormányzati-megbízatás visszavonása igazgatói hatáskörbe tartozik. 11.2.3.Véleménynyilvánítás: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje: - A kollégium legmagasabb fóruma a közgyűlés, ahol mindenki közvetlenül alkothat véleményt és kérhet felvilágosítást. - A diák-önkormányzati választott képviselőkön keresztül bárki, bármikor nyilváníthat véleményt és kérhet tájékoztatást.
12. Gyermekjóléti és iskolaegészség-ügyi kapcsolat: 12.1. A tanulók orvosi, egészségügyi ellátása Valamennyi tanuló a kollégiumban tartózkodás ideje alatt igénybe veheti a kollégiumi orvosi ellátást. A kollégiumi orvossal évente szerződést kötünk. A rendelés helye: Győr, Tihanyi Árpád u. 51. Telefon: 96/524-332 06-20-235-0145 Ügyeleti ellátás: Győr, Liezen-Mayer u. 57. Telefon: 96/412-221 Fogorvosi ellátás: Győr, Liezen-Mayer u. 57. Telefon: 96/525-511
13
12.2. Ügyeletesi feladatok, teendők Az ügyeletes tanár és az éjszakai ügyeletet teljesítők biztosítják diákok ellátását. Hatáskörük a tanulók biztonságának megóvásával kapcsolatos azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki: - baleset esetén azonnali ellátás, szükség szerint mentő hívása - az eset kollégiumi naplóba történő bejegyzése - betegség esetén ügyeletes orvos hívása - tűz esetén a kiürítés végrehajtása, a helyi szabályzatban foglaltak szerint a hivatalos szervek és az igazgató vagy helyettesei azonnali értesítése. Amennyiben az ügyeletet ellátók hatáskörüket meghaladó intézkedés válik szükségessé, akkor: - értesítik az igazgatót - a kollégiumi naplóban az eseményt, az utasítást és a végrehajtott intézkedés eredményét értelemszerűen rögzíteni kell 12.3. A tanulók hiányzásaival kapcsolatos teendők · Tanítási időben az iskolai hiányzással párhuzamosan a szülő a kollégiumból is írásban, vagy telefonon kikéri a gyermekét. · Váratlan helyzetekben a hiányzásról és annak várható idejéről előző nap értesíteni kell a kollégiumot. · A kollégiumi tagság szüneteltetéséhez a szülőnek a kollégium igazgatójának engedélyét kell kérnie. · Hét közben a kollégiumot és a várost, előzetes engedély nélkül a tanuló nem hagyhatja el. · Tanév elején a szülő nyilatkozik a gyermeke kollégiumba visszaérkezésének idejéről, hogy az a tanév folyamán vasárnap estig, vagy hétfő reggel történik. Ettől eltérő esetekben a kollégiumot értesíteni kell. Hétfő reggeli visszaérkezéskor, ha a délelőtti tanításon nem jelent meg a tanuló, köteles a kollégiumba beérkezésekor ezt is jelenteni.
IV. Működés rendje 1. Az intézmény működési rendje 1.1. A tanulók fogadásának rendje: 1. A tanulók az iskolai tanév első tanítási napját megelőző napon költöznek be a kollégiumba. 1. A tanulók az iskolai szervezésű elfoglaltságon kívüli időt a kollégiumban töltik, és tanulásra, művelődésre, sportra, szórakozásra, szervezett kollégiumi foglalkozásokra, rendezvényekre, személyes dolgaik és környezetük tisztántartására, valamint pihenésre fordítják. 1.2. Kollégiumi elhelyezés A kollégiumba felvételt nyerhetnek azok a lánytanulók, akik a partner intézmények valamely évfolyamára beiratkoztak, évente kérik felvételüket (szülő vagy gondviselő által), és körülményeik kollégiumi elhelyezésüket indokolttá teszik.
14
A kollégium a sikeres tanulmányok folytatására felvételt nyert tanulóknak · férőhelyet biztosít · lehetőséget nyújt az önképzésre, önmegvalósításra · a tehetség kibontakoztatására · elősegíti művelődésüket · testedzésüket · a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését · segíti az életpályára felkészülést 1.3. A felvétel A 9. évfolyamos tanulók iskolai felvételi jelentkezési lapján jelzett kollégiumi kérelmet a szülő az iskolának nyújtja be. Az önkormányzati középiskolákba kollégiumi felvételi igényt bejelentett tanulók elhelyezésének koordinálását az Önkormányzat végzi. A kollégiumi férőhelyek elosztásának főbb szempontjai: · a napi bejárás megoldhatatlansága az állandó lakóhely távolsága miatt · szociális gondok, családi körülmények, esetleg hátrányos és veszélyeztetett helyzet A kollégium értesíti egy tájékoztatóban a leendő 9. évfolyamos tanuló családját a felvételről és az iskolai beiratkozással párhuzamosan a kollégiumi beiratkozás szükségességéről. A felvétel egy tanévre szól, ebből adódóan a kollégiumi elhelyezési kérelmeket évente meg kell újítani (május közepe határidővel). A megújított kérelem elbírálása az igazgató joga és feladata. A kollégiumi tagság megújítását a nevelőtestület mérlegeli. KT. 68.§ 4. pontja alapján - csak az értesítés késleltetett kiküldésével lehet fegyelmezési eszköz a kollégiumi felvétel. 1.4. A kollégium nyitvatartási rendje: A pihenőnapokon, illetve a tanítást megelőző napon a tanulók otthonukból visszaérkeznek: 16 órától – 21 óráig. hétköznapokon: 6 órától – 21 óráig. Amikor tanuló tartózkodik az épületben tanári jelenlét szükséges. Pedagógus beosztás hétköznapokon reggel 6 órától este 22 óráig a nappali munkarenddel történik, vasárnapokon ill. pihenőnapokon egy ügyeletes tanár látja el a feladatokat 16 órától 22 óráig. Este 22 órától 2 fő éjszakás nevelőtanár végzi a teendőket. 1.5. Az intézmény tanulóinak munkarendje A kollégiumi házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a kollégium belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és az intézmény dolgozói ügyelnek. 15
A házirendet az igazgató készít el, és a nevelőtestület egyetértésével felterjeszti a fenntartó önkormányzatnak elfogadásra. A házirend a fenntartó önkormányzat elfogadó határozata alapján lép hatályba. A házirendet minden belépő új tanulóval és szüleivel meg kell ismertetni. A szülők a felvételről tájékoztató levélben, írásban, a beköltözés napján tartott szülői értekezleten szóban kapnak tájékoztatást a tanulói és szülői jogokról és kötelességekről. Ezen kívül az intézmény honlapján is megtekinthetik, elolvashatják házirendünket, valamint a folyosón elhelyezett példányt is tanulmányozhatják.
2. A tanév rendje A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon a tanév rendjéről szóló Oktatási Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint alakul. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák (érettségi, szakmai vizsgák) követik. A kollégium tanévi rendjét a partner iskolák programja szerint alakítja. A tanév rendjét, programjait a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten határozza meg, és rögzíti a munkatervben. A tanévnyitó értekezleten döntenek: - a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, tevékenységi körök indítása, stb.) - kollégiumi szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról - a tanórán kívüli foglalkozások formáiról - az éves munkaterv jóváhagyásáról
3. A kollégiumi foglalkozások szervezeti formái - szilencium - egyéni foglalkozás - korrepetálás, tanulást segítő tevékenység - felzárkóztató és továbbtanulást segítő tevékenység - tehetséggondozás - sport, kulturális rendezvények és a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló belső-külső programok - nevelőtanári csoportfoglalkozások - évfolyam-foglalkozások (hagyományápolás és az alapprogramhoz kapcsolódó témák) - igény szerint szakkörök, önképzőkörök - versenyekre és pályázatokon való részvételt segítő felkészítés
4. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A kollégiumi szinten megtartandó ünnepélyek, megemlékezések rendje a tanév munkatervi feladatai között szerepelnek nevesítve. Azaz minden rendezvény egy-egy csoport és a csoportvezető tanár megbízatásaként kerül be a munkaterv feladatainak ütemezésébe. A megbízatások elosztásában, valamint egyes rendezvények megszervezésében a diákönkormányzat is részt vesz. 16
A tanulócsoportok által évről évre váltással megszervezésre, lebonyolításra kerülő kollégiumi szintű ünnepi megemlékezések és szórakoztató rendezvények: · Október 6-i megemlékezés · 9. évfolyam bemutatkozása, avatása · Szeretet ünnepe · Február 19. névadóról megemlékezés és koszorúzás · Farsang · A végzősök csoporton belüli elbúcsúztatása · Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja · Holocaust áldozatainak emléknapja · Ballagási ünnepély DÖK által szervezendő hagyományos rendezvények: · Március 15-i rendezvények, házi szavalóverseny · DÖK Napok programjai · Kapcsolattartás fiúkollégiumokkal, közös programok Vezetőség által megszervezett rendezvények: · Karácsonyi ajándékozás · Kollégisták Kossuth Zsuzsanna Városi Szavalóversenye · Baráti Kör Találkozó · Végzősök búcsúztatása városi és kollégiumi ünnepélyen
5. A könyvtár működése A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A kollégium könyvtárát nyitvatartási időben (heti 22 órában) a tanulók és a dolgozók használhatják. Használati rendjéről a könyvtári szervezeti és működési szabályzat intézkedik. A kollégiumi tanulói jogviszony egyben könyvtári tagságot is jelent. A kollégium könyvtára szabadpolcos. A szabadpolcon kerültek elhelyezésre a lexikonok, kézikönyvek, szótárak, kötelező olvasmányok, verseskötetek, alapművek. Ezeket az igénybe vevők korlátozás nélkül használhatják. A kivett könyvet a nyilvántartó füzetbe be kell vezetni. Az állomány gondozását, bővítését, rendben tartását a könyvtáros a munkaköri leírásában rögzített időkeretben végzi. A könyvtárhasználattal és a kölcsönzéssel, a gyűjtőkörrel, az állománygyarapítással kapcsolatos kérdéseket a Könyvtár SZMSZ, a Gyűjtőköri Szabályzat tartalmazza.
17
6. Kollégiumi térítési díj 1. A vonatkozó rendelkezések értelmében a tanulók étkezési ellátásukért havonta térítési díjat fizetnek. A térítési díj befizetése a kollégiumban, készpénzben, vagy csoportos megbízás keretében folyószámláról történhet. 2. A térítési díj mértékét a mindenkor érvényben lévő, rendeletekben, jogszabályokban rögzített normáknak megfelelően kell meghatározni. 3. Térítési díjat az adott hónapban, a megjelölt befizetési napokon kell fizetni. Távolmaradás idejének és okának bejelentésével, a bejelentést követő naptól az igénybevétel lemondása figyelembe vehető. A lemondott étkezési napok térítési díja a tárgyhót követő 2. hónapban visszaszámolásra kerül.. 4. A kollégiumi tagsági viszony megszűntetésekor a térítési díj pontos elszámolása szükséges a szülő általi nyilatkozatban szereplő időpont figyelembe vételével.
7. A kollégiumi kapusügyelet rendje: A portai ügyeletet (felnőtt) hétköznapokon 6 órától 21 óráig Vasárnapokon ill. pihenőnapokon 16 órától 21 óráig biztosítunk Hétfőtől csütörtökig 15 és 21 óra között a portán 2fő ügyeletes diák is segíti a feladatellátást. A beérkezők és távozó kollégistáknak 16 és 21 óra között az ügyeletes tanárnál kell jelentkezniük.
8. A vezetők kollégiumban tartózkodásának rendje: Az igazgató vagy helyettesei közül 8-16 óra között egy személynek az intézményben kell tartózkodni. Az igazgató a kötelező óraszámát a szilencium idején látja el. Az igazgatóhelyettes egy nap részt vesz a reggeli teendőkben. A többi napon munkaideje döntő része a tanulók kollégiumban tartózkodásának idejére esik. Kötelező óraszámát a szabadidős foglalkozások szervezése és a szilencium ideje alatt teljesíti.
9. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal Tanévnyitó napján engedélyezett, hogy a kollégista tanulók hozzátartozói megtekintsék az emeleti helyiségeket is, tanulóink tartózkodási helyeit. A tanév folyamán látogatók csak engedéllyel juthatnak fel az emeletre. Délelőtt és 16 óra után az épületbe belépők a portán közlik, hogy melyik irodába készülnek, kit keresnek. (beszállítók, szerviz dolgozók, idegen cégek alkalmazottai, postás stb.), csak kísérettel jöhetnek be és tartózkodhatnak a kollégium területén és az épületben. A külső személy(ek) bármi okból való itt tartózkodását jelenteni kell a kollégiumban tartózkodó vezetőnek.. Kollégiumi rendezvények, foglalkozások látogatására hivatalos szervek képviselőinek kísérettel történő megtekintésére van lehetőség.
18
V. Belső ellenőrzés 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése kiterjed a kollégiumi nevelésoktatás, valamennyi eseményére, foglalkozására. Többek között: · Szakkörök, érdeklődési körök · Tanulószoba rendje · Könyvtári órák · Számítógéptermi munka · Szobák, emeletek rendje · Étkezések rendje · Napirendi teendők · Kondi terem működése · Diák-önkormányzati munka · Szabadidős tevékenységek · Ifjúságvédelmi feladatok · Munkatervi feladatok, minőségbiztosítási feladatok ütemezése stb. területre. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv részeként tanévre készül. A nevelő – oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, aki az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti, közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját, melynek leggyakoribb módja a beszámoltatás - a pedagógiai igazgatóhelyettes az ellenőrzési tevékenységét a munkaköri kötelességek, és a szakmai feladatok teljesülése szempontjából végzi - az ellenőrzés, értékelés mérési módszerei, ütemezése az IMIP-ben kerültek meghatározásra Az ellenőrzés módszerei általában: Foglalkozás órák, foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás (szóbeli, írásbeli), külső résztvevők kérdőíves megkérdezése. Az ellenőrzések tapasztalatait az érintettekkel egyénileg kell megbeszélni. Általánosítható tapasztalatokat a feladat meghatározás érdekében a nevelőtestületi értekezleten kell összegezni. 1.1. Munkaidő elszámolás A tanárok számára a napi munkaidő rögzítésére a Tanári ügyeleti napló és munkaidő nyilvántartás dokumentum szolgál. A munkaidő teljesítését napi bejegyzéssel rögzíti a pedagógus, amit a pedagógiai igazgatóhelyettes rendszeresen ellenőriz. Az egyéb közalkalmazottak, technikai dolgozók a munkaidő nyilvántartását az e célra rendszeresített Jelenléti íven végzik, amit a gazdasági ügyintéző ellenőriz. 19
2. Gazdasági folyamatok belső ellenőrzésének rendje A kollégiumban a belső ellenőrzést a FEUVE szerint végezzük. Az intézménytől független belső ellenőrzést a GPSZK végzi.
VI. Intézményi védő-óvó előírások 1. A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme 1.1. Egészségvédelem A közalkalmazottak számára - létszámuknak és a vonatkozó előírásoknak megfelelően munkaterületenként gondoskodni kell tisztálkodási és öltözőhelyiségekről. A beteg tanulók számára külön betegszoba biztosított. A mindenkori betegekre az ügyeletes tanár, vagy délután a csoportvezető tanár felügyel. Az éjszakai ügyeletes tanár is figyelemmel kíséri ügyelete idején a betegeket, s ha szükséges, intézkedik. Fertőző betegség, vagy járvány esetén külön óvintézkedések megtétele igazgatói feladat. A kollégiumi orvossal megbízási szerződést kötünk a tanulók szakszerű egészségügyi ellátására. Az ő javaslatára engedélyezzük a beteg tanuló állandó lakhelyére utazását. Minden tanévben szervezünk tanulóinknak orvosi, egészségügyi felvilágosító előadásokat. A kollégium épületében tilos az állattartás. Pszichológus szakszerű segítségét vesszük igénybe a rászoruló tanulók számára. A tanulók egyoldalú terhelését enyhítő sportolási lehetőségeket biztosítjuk az adottságainknak megfelelően. 1.2. Munkavédelem A kollégium munkavédelmi feltételeinek biztosításáért, a feltételek tervszerű javításáért a munkavédelmi felkészültség rendszeres ellenőrzéséért, valamint a dolgozók egészségét és testi épségét fenyegető veszélyek elhárításához szükséges megelőző intézkedések megtételéért az igazgató egy személyben felelős. Az igazgató jogkörét az illetékes igazgatóhelyettesekre, munkavédelmi megbízottra csak az l. bekezdésben meghatározott felelősségének érintetlenül hagyásával ruházhatja át. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat külön szabályzat tartalmazza. 1.3.Vagyonvédelem A kollégium nyitására, és zárására felhatalmazott munkatársak az igazgató által átadott személyes kóddal zárják és nyitják a riasztórendszert. A munkatársak az épület bezárásánál
20
(ablakok, ajtók zárása, elektromos készülékek áramtalanítása) a legnagyobb gondossággal járnak el. A kollégium nyitására és zárására feljogosított munkatársak a nyitáshoz és a záráshoz átveszik a bejárati kulcsokat, amit a kulcsnyilvántartási naplóban aláírásukkal igazolnak. A fokozott vagyonvédelem érdekében a kollégium leltári szabályzatában megfogalmazottak szerint kell eljárni az eszközök nyilvántartásba vételénél és a szükségessé vált selejtezésnél. 1.4. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A kollégiumba telefonon vagy más módon bejelentett bombariadó esetén az információt kapott dolgozó azonnal köteles a városi rendőrkapitányságon bejelentést tenni. Gondoskodni kell az épület azonnali kiürítéséről, és a főkapcsoló kikapcsolásával az áramtalanításról. Az ügyeletes tanár a kollégium diákjait és dolgozóit átkíséri a Vásárcsarnok előtti térre. Minden rendkívüli eseményt jelenteni kell a fenntartónak, és az eseményről minden részletre kiterjedő jegyzőkönyvet kell felvenni. 1.5. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az igazgató gondoskodik a tűzvédelmi előírások végrehajtásáról. Elkészítteti, és hatályba lépteti a Tűzvédelmi Szabályzatot, annak részeként a Tűzriadó tervet. A Tűzriadó tervben foglaltak szerint elrendeli az évenkénti épület-kiürítés gyakoroltatását. Az eseményről jegyzőkönyvet készíttet. Katasztrófa, tűz, polgárvédelmi tevékenység elrendelése esetén kidolgoztatja az intézmény veszélyeztetettségének megfelelő veszély elhárítási terveket, és ezt egyezteti a katasztrófavédelem területi szerveivel. Együttműködik a felkészítés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel. Elősegíti az intézmény oktatóinak, dolgozóinak, tanulóinak, valamint megalakítása esetén a munkahelyi polgári védelmi szervezetnek a felkészítését, kiképzését.
VII. A szabálytalanságok kezelésének szabályozása 1. A szabálytalanság fogalma Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 145/A § (5) bekezdésének megfelelően alakítottuk ki intézményünkben a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A szabálytalanságok körébe tartoznak: korrigálható mulasztások, hiányosságok, valamint a fegyelmi, büntető, szabálysértési, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.), való eltérést jelent az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás 21
bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben.
2.A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja: · hogy hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegéseknek, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához (megelőzés), · hogy keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön: a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen
3. A szabálytalanságok szabályozásának tartalma: A szabálytalanságok alapesetei: · a szándékosan okozott szabálytalanságok ( félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) · a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanság.)
4. Intézményvezetői felelősség A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény vezetőjének felelőssége, hogy: · a jogszabálynak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet, · a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel · szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak mértékének megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) az intézmény vezetőjének feladata, azonban ezt a feladatot munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámolási rendnek megfelelően a helyettesekre átruházhatja.
5. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézmény vezetőjének felelőssége. Felelőssége kiterjed feladatai ellátásához az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az Alapító Okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért. A gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért.
22
A tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. Intézményünk munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, közalkalmazotti jogviszonyából származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük.
6. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. · Ha az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot: köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét. Amennyiben a szervezeti egység vezetője érintett az adott ügyben, akkor a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesíteni. · Ha az előző pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről köteles értesíteni az intézmény vezetőjét. Ha az intézmény vezetője észleli a szabálytalanságot, feladat-, hatáskör- és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hoznia a szabálytalanság korrigálására, illetve megszüntetésére. · Ha az intézmény belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot, akkor a 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet rendelkezési szerint kell eljárni. · Ha külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot, annak megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el.
7. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az intézmény vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Egyes esetekben (pl. büntető vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az intézmény vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállások tisztázására. Erre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet.
8. Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos nyomon követése során: · nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve megindított eljárások helyzetét, 23
· figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását.
9. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyilvántartása: · gondoskodni kell a szabálytalansággal kapcsolatos iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről, · a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket nyilván kell tartani, · a szabálytalansággal kapcsolatos ügyiratokat (jegyzőkönyveket) minden esetben iktatni kell. Intézkedések szabálytalanság észlelése után: Pénztári hiány vagy adminisztrációs hiba esetén azonnali hatállyal írásban kell jelenteni a feltárt hiányosságot a gazdasági ügyintéző felé (szükség esetén az igazgatónak), aki elrendeli és segítséget nyújt az eltérés rendezésében. Adminisztrációs hibát korrekcióval, pénz visszapótlással kell rendezni. Főkönyvi könyvelésben tapasztalt szabálytalanságot annak kivizsgálása után „vegyes” bizonylaton továbbítjuk a GPSZK felé, aki a módosítást a számviteli szabályoknak megfelelően rögzíti. Bérek nyilvántartásában feltárt szabálytalanságot, hiányosságot az IMI programban korrigálva a MÁK-hoz megküldjük. Tárgyi eszközöknél a leltárral kapcsolatos szabálytalanság tisztázását szükség esetén újbóli részleges leltárfelvétellel kell ellenőrizni, majd átvezetni az ORGAN-P programon az eltérést. Étkezéssel kapcsolatos szabálytalanságokat, eltéréseket az analitikus nyilvántartásban kell módosítani. Amennyiben a feltárt szabálytalanságnak anyagi vonzata is van, (pl. étkezés térítés téves számfejtése, stb.), azt a pénztárra vonatkozó szabályok szerint kell rendezni.
VIII. Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alábbi dokumentumai nyilvánosak: - a Helyi Pedagógiai Program, - az Intézményi Minőségirányítási Program, - a Házirend - Szervezeti és Működési Szabályzat. A dokumentumokat megtekinthetők: - az intézmény könyvtárában a könyvtáros segítségével - az igazgatói szobában - a web-oldalon PDF formátumban.
24
A dokumentumokról tájékoztatást kaphatnak a szülők: - évenként egy alkalommal a szülői értekezleten - a tanév során a pedagógusok előre egyeztetett időpontban egyénileg szóbeli tájékoztatást adnak a szülő (gondviselő) kérésére
IX. Záró rendelkezések 1. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ ……...év………hó….napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2005. március 16-án, fenntartó által jóváhagyott (előző) SZMSZ.
2. Az SZMSZ módosítása Az SZMSZ módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. PH. ……………………… Pappné Kaszás Zsuzsanna igazgató A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2009. október 13. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. ……………………………… Fürst Györgyné diákönkormányzat vezetője
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2009. október 19. napján elfogadta.
25
TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS....................................................................................................1 1. Az SZMSZ célja, tartalma.....................................................................................................................................1 2.Az SZMSZ hatálya..................................................................................................................................................1
II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK..................................................................1 1. Intézményi azonosítók...........................................................................................................................................1 2. Az intézmény tevékenységei...................................................................................................................................2
III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS........................................................................2 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése...............................................................................2 2. Gazdasági szervezet felépítése és feladata...........................................................................................................5 3. Pedagógusok közösségei.......................................................................................................................................5 4. Szakmai munkaközösségek....................................................................................................................................6 5. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak:...................................................................................................6 6. Tanulók közösségei...............................................................................................................................................7 7. A csoportvezető feladatai és hatásköre:...............................................................................................................7 8. Szülői szervezetek (közösségek)............................................................................................................................9 9. Kollégiumi szék.....................................................................................................................................................9 10. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája.......................................................9 11. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje........................................................................................12 12. Gyermekjóléti és iskolaegészség-ügyi kapcsolat:.............................................................................................13
IV. MŰKÖDÉS RENDJE.................................................................................14 1. Az intézmény működési rendje............................................................................................................................14 2. A tanév rendje.....................................................................................................................................................16 3. A kollégiumi foglalkozások szervezeti formái..................................................................................................16 4. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok...........................................................................................................................................................16 5. A könyvtár működése..........................................................................................................................................17 6. Kollégiumi térítési díj.........................................................................................................................................18 7. A kollégiumi kapusügyelet rendje:......................................................................................................................18 8. A vezetők kollégiumban tartózkodásának rendje:...............................................................................................18 9. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a kollégiummal.............18
V. BELSŐ ELLENŐRZÉS...............................................................................19 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje..............................................................................................19 2. Gazdasági folyamatok belső ellenőrzésének rendje..........................................................................................20
VI. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK............................................20 1. A kollégium tanulóinak és alkalmazottainak védelme........................................................................................20
VII. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA. 21 1. A szabálytalanság fogalma.................................................................................................................................21 2.A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja:.....................................................................22 3. A szabálytalanságok szabályozásának tartalma:................................................................................................22 4. Intézményvezetői felelősség................................................................................................................................22 5. A szabálytalanságok megelőzése........................................................................................................................22 6. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben ......................................................................................23 7. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása.........................................23 8. Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos nyomon követése során:....................................................................................................................................................23 9. A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás nyilvántartása:.................................................................................24
VIII. INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA...............24
26
IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK......................................................................25 1. Az SZMSZ hatálybalépése...................................................................................................................................25 2. Az SZMSZ módosítása.........................................................................................................................................25
l. számú melléklet Meglévő szabályzatok, dokumentumok Szakmai alapdokumentumok: 1. Alapító okirat 2. SZMSZ 3. Házirend 4. Pedagógiai Program 5. IMIP (Intézményi Minőségirányítási Program) 6. Közalkalmazotti szabályzat 7. Tantestületi jegyzőkönyvek 8. Vezetői program 9. Tanévi munkaterv 10. Tanár továbbképzési és beiskolázási terv 11. Esélyegyenlőségi terv 12. Drogstratégia Egyéb szabályzatok, dokumentumok: 1. Tűzvédelmi Szabályzat 2. Közalkalmazotti Szabályzat 3. Munkaköri leírások 4. Élelmezési szabályzat 5. Szálláshely Értékesítési Szabályzat 6. Közbeszerzési Szabályzat 7. Bizonylati Szabályzat 8. Iratkezelési Szabályzat 9. Munkavédelmi Szabályzat 10. Munkahelyi kockázatértékelés 11. Katasztrófavédelmi Szabályzat 12. Ügyrend 13. Leltározási Szabályzat 14. Selejtezési Szabályzat 15. Eszközök és források 27
16. Pénzkezelési Szabályzat 17. Számlarend és számviteli-politika 18. Belső Ellenőrzési Szabályzat 19. Revizori jegyzőkönyvek, vizsgálati anyagok 20. Étkezés megrendelés, lerendelés, befizetés Tanügyigazgatási dokumentumok: 1. Törzskönyv 2. Kollégiumi ügyeleti napló 3. Csoportok tanulmányi eredménye, csoportnapló 4. Kimenő füzetek 5. Étkezési változási tömb, létszámnyilvántartás 6. Karbantartó füzet 7. Krónika képekben 8. Web-lap 9. Pályázati sémák, címlap 10. Napos füzet 11. Oklevélminták, levélminták 12. Tanulói felvételi kérelmek 13. Gépidő napló
28
2. számú melléklet Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a jogszabály száma 1993. évi LXXIX. 11/1994. (VI. 8)
a jogszabályi szint neve Törvény MKM rendelet
217/1998. (XII. 30.)
Korm. rendelet
138/1992. (X. 8.)
Korm. rendelet
14/1994. (VI. 24.)
MKM rendelet
37/2001. (X. 12.)
OM rendelet
2007. évi CLII.
Törvény
a jogszabály címe A közoktatásról A nevelési oktatási intézmények működéséről Az államháztartási törvény végrehajtásáról Közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról A képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatokról A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: a jogszabály száma Évenként változó 1992. évi XXXVIII. 1997. évi XXXI.
a jogszabályi szint neve Törvény Törvény Törvény
1993. évi LXXVII.
Törvény
1993. évi XCIII.
Törvény
30/1999. (II. 14.) 130/1995. (X. 26.) 20/1997.(II. 13.)
Korm. rendelet Korm. rendelet Korm. rendelet
46/2001. (XII. 22.)
OM rendelet
17/2004. (V. 20.)
OM rendelet
37/2003. (XII. 27.) 26/1997. (IX. 3.) 33/1998. (VI. 24.)
OM rendelet NM rendelet NM rendelet
1992. évi XXXIII. 2001. évi XXXXVII.
Törvény Törvény
29
a jogszabály címe A Magyar Köztársaság költségvetéséről Az államháztartásról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól A munkavédelemről egységes szerkezetben az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel A diákigazolványokról A nemzeti Alaptanterv kiadásáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az Országos Képzési Jegyzékről Az iskola-egészségügyi ellátásáról A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről A közalkalmazottak jogállásáról A felnőttképzésről
1998. évi LXXXIV. 1992. évi XXII. 2003. évi CXXV.
Törvény Törvény Törvény
20/1997. (II. 13.)
Korm. rendelet
277/1997. (XII. 22.) 105/1999. (VII. 6.) Évenként kiadott 16/2004. (V. 18.) 9/2002. (V. 8.)
Korm. rendelet Korm. rendelet OM rendelet OM-GyISM rendelet OM rendelet
3/2002. (II. 15.)
OM rendelet
47/2001. (XII. 29.)
OM rendelet
42/1999. (X. 3.)
OM rendelet
41/1999. (X 13.)
OM rendelet
24/1999. (VI. 25.)
OM rendelet
15/1999. (III. 24.)
OM rendelet
10/1994. (VI. 13.)
MKM rendelet
27/1998. (VI. 10.)
MKM rendelet
2/2005. (III. 1.)
OM rendelet
9/1989. (IV. 30.)
MM rendelet
Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendeletei és határozatai Polgármesteri intézkedések, hivatali intézkedések
30
A családok támogatásáról A munka törvénykönyvéről Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A pedagógus-továbbképzésről Az OKÉV-ről A tanév rendjéről Az iskolai sporttevékenységről A közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki követelményeiről A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról Az Országos Szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről és a szakértői tevékenységről A pedagógus szakvizsga képesítési követelményiről Az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekről A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről A pedagógiai 14/2001. (VII. 5.) szakmai szolgálatot ellátók intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről Az alapfokú művészetoktatás követelményei és a tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról
