S.'enziek . is kritikdk.• más, , egyszerfibb., de okvetlentil ' lelki .processzusokb61 lehet es.. szabad magyataini. , Ha .Fenyes- Sam, a Nepszava. irOi es, egYeb tudomanytigyn.oki.ik nem tudnak eligazodni a fizioltSgia es pszicholOgia hatar= tertiletein, azon nem csoddlkozunk, elvegre is Ok' e tdrsaik sok mindertnek. a szolgalataban dllhattak, esak epen a ,tudomanynak, nem, de hogy a budapesti egyetem egyik tanszekenek. birtokosa kuszalja ossze a fiziolOgia es pszicholOgia ktitatasi teruleteit, s • -Ionfuziejatiak igazoldsara keresztenyellenes tendenciajanal egyl2bet nem tud felmutatra, a legnagyobb Sajnalattal es si.anakozassal kell konstatalnunk. ,es itt ne bizakodjek- el a kutatasi _szabadsag, urios-untalan hangortitott r frazisfival, inert igenis, van lcutatasi szabactSag, de nincs •szabadsag tudornan.y tirve alatt tett indb-=• kolatlan .6s vakinero allitasOkra. Amig azonban valaki meg a tobbe-kevesblie jogosult hiPoteziSnel sem,; tart, addig ne ajon elo nagyszerij kutatdsi ,',eredmen,yekkel" s kiiltinOsen ne:p'alyazzek ityen mOdon .hogy ismet a fiiikus•Zemplen szavaival &Wilk az „avatatlan a• mulOk- tiszteletere". Amint lathatja gi tantartar ur, allitdsainak -cdfolatara eiegendo volt a ma'i pbzitiV tudonianyos feltogasra titainunk s egy ,,pillanftra sem volt sitikseges •a • philosophia o scholastica; gazdag fegyVertardb61 argumenturnokat idezniink. Tettiik pedig ezt azert, hogy „Tnegallapitasainak" kOnnyelmiiseget; celzatOs vakmert5s6get olvas6ink elOtt annal nyilvanvalObba ..tegyak., Nein hag yhatjuk sz6 nelk.ul ama tenyt sem , ,hOgY Tangl „ . eloadasa Termeszettuclomanyi • KozIonyben jelent,meg.Ismerjuk azokat nagy erdemeket, melyekre a • Kir. Magyar 'TernieSzettitdomanyi Trsulat a •kornoly termeszettudomanyi ismeretek • nepstertisitese korur joggal . hiyatkozhatik. A Tarsulat szep és, tiszteletremelt6 . rnultja ,igazoira ama remenyi.i*et, hogy Koz16nyeben epen tudornanyos szenipontb-Them alio cikk m4/s alkalommal meg tevedesb61 sem fog .megjelenni. Mi a ter-' meszettUdotrranyokat valOban fegyelmezett gondolkodast: kivan6„.-' nagyon -kOmoly . disciplinanak' gondoljtik es sernmiesetre sem . arravaleknak,. hogy dltaluk vagy: rajtuk keresztfil tuddrnanytalan Orvtamaddsok intezte.isenek . a, kereszteny• vilagnhet ellen. S. hogy a . Tarsulat illetekes vezet6s6ge is legteljesebb mertekben. osztja velemenyiniket. B.' K.,
Konyvek. Dr k 6 A m b r O. A. vallas lellektatur. Pew 1915 Lelki vii gunk dlegvaltozatosabb bels8 -tortenesek sziritere. Ertelmi es' 6rzeki tenyek a legkiiltinbOzO,bb alakban es fokazatban hajtjak egyrnast benne s thlekedesdk meg harrnOnikus egytittmilkOdestik hatalmas.munkajabOl alakul ki -a pszicholOgiai en, dmelyet a termeszet nem bocsatott keszen az ember • ten- • delkezesere, hanem kifejlodeset rabi-4a az egyetire. 'Ha. ttidni akarod,: kivel van dolgod, neur meg kouyvtarat, "olvasmaqait s •
1.29,
130.
Szetalik és kritikdk. biztos. iteletet . tnondhatsz rola --- .hangortatta mar regen az emberek alcttapaSztalata. --,- 8 -.a Pkicholtigus 'azt a Ielektani igazsagOt - talalja a tanaes hogy .gondolat-7 yilagunk ftibb tenyei .Szabjak meg kialikulandO*.pSzicholbgiai egyenisegtink. iranyat, eZek mutatjak :meg a kialakult .„en" erteket.,.. . .; • E "tudatos vilag esemenyei kozOtt mindenesetre a legelsO helyet • foglaljak eta yallas es a YallasOs ,elet tanyei, netnesak tzirgyi meitosdguktial fogva, hanem azert .is, mivel nekik • jut a legfobb szerep egyenisegilnk kifejlOdesenel, illetoleg ennek minor •segi ertekelesena A legtobb •esetben ugyanis a yallas •fejezi• be ertelini es akarati vilagunk. szintezisenek kialakulasat, ez adja meg ehteleti es . gyalcorlati• vilagnezettinknek a .,szint és a tulajdonlcepeni- erteket. Hianyokat petol. a melyeket sem a tudomanyok, sem .,Pedig az emberi elme egyeb-alkotasai- nem 0.6tolhatnak. . Nagyon tertneszetes tenat, bogy 'a leiki .vilag eme tenyei minden ••idoberi • lekotottek a kutatO elinet," amely a'kor'anak meg— felelo tudornanYbs triOdszerek•alkalmazasayal ep tigy foglalkozott e tfinernenysorozattal es ennek .torvenyeivel, mint . pszie-hikurnunk egyeb- .adataiyal,:—NagYon .'erthete, ennelfdgva .a. XX-11c •szazad • abbeli tore:kvese is, hogy a. maga mindent elemeire bonto.- .mOdsze7 revel az ember . ttidattenyeit is ktilein-kalOn korok szerint lcutassa s •igy a . vaIlas pszichologiajanak is lctiitjn tudomanyagat • vagy •legalabb is kolort - ,fejezetet fogialion le... •Ennek a .torekVesnek jogossagahoz szO :sem fer ellenben epen•aludomany szempont-, - erns kritikdval kell elniink, mihelyt a •Ielektannak e kialalculOban levo•• Tiatal itajtasan a..vadhajtzis ttinetei inutatkoznak, • vagyis- • mihelyt • egyes pszichotognsaink meg ..nern . rnaradnak tArgykortikben', s kutatasaikbOl jogostdatlan kovetkezteteseket akarnak • I evonni. A vallAs .1elektananak tudogOnyok• organizmuSaban az a szerep jut, hogy• a Jeliettileg egy tartaloinkc rre. osszevont tudatos• vallasi• titneme`nyek. Iffektatii a]apjat, ezekneic lefolyisat es tCir-. v6nyeit- leirja.• • Ortimme1 tIdlitizoljilk CzakO AmbrO eiiranyt1 trtfivet,. nemcsak azC rt, inivel sz6leskorii Cs niondhatfuk • ••• - ilegalabb • a nwdern 'irodalinat kimeritO . irodalorn-istheretroi mnuskodik, hatiern IC,14-,5•azert, -sokkal tisztultabb • fellogAs hatia at, eddig megielent kffifoldi munkak 'logy reszet. S ha CSidi ily szilkett merjiik , annak• nein az az 11m.v a Itazai filr5zti.Eia egyik sereny 'rntnk,itsat kevesre• vagy a•tovabbi ,rniinhalkodasttil visszaakariuk:tartani. . F.pen az ellenkezt't alt t. i„ bogy szerzti awn 1;61-61,;, rC!szi.re, amelyek tticijAk s annak 6gy'szOlyan kizar6tagosan itiv,:ityak; a bet- és egyanitit riach.l.ozhetetlen numIcat nyiljt-;.)11? szeretn6lt, ha 'dr. Cialca. nein, iti:::adna meg • feititon 1],"1]14 to az cxalct kt117.;tils irdnti szeretettel Cs filozoIlai 1141M y • istni.et6t. piirosjtam'i s a fegyverzette:
Szernlik es kritikdk. nein mint .tanitvany, , hanent t ito ne fiit kartarSaival szemben, akik e tudomanyt masiranyti . kepzettsegiiknel,' fogvasokkal egyoldalabanesse elyesebben kenytelenek Ebbeli kijelentesemre pedig szer bnkitek nem egy mondata, jogosir fel, amely a rnitsvallasti to okban azt a meggvozod' t kelti fel, hogy e miiben csak egy elfogulatlansagot jatszei '„ twits” irt apolOgiat : a katolicizmits javAra. Itt tehat s oszinten mondhatorn, jogtalanul - nem szamithat szerzOnk visszliatigra. Miert; kellene .etinek igriennie a mi kortirikben is ? •Miert pazarolnd a nagytehetsegti szerzo energiajat csak felmunk4ra ? Szerzc miivet .ket • seszre osztja : altalanos es kiilOnOs reszre. Az elsOben a/valla'slelekt'an bevezeto kerdeSeit targyalja. Megallapitja helyet .tObbi tudontanYok soraban, inegbeszeli eddig .:alkalmazott mOdszerek erteket es ismerteti az tij' tudomany.* tOrtenetet.. A masodikban boncolOkes ala veszi az eddig megjelent irodalmat, vegtil pedig kifejti neZeteit a, primitiv - ember es a kifejlOdott vallas lelektanarol. . negativ resztien nagyobb meitanyossagot szeretnenk. Szerzypozitiv nezetei ugyanis arrOl .tantiskoanak, hogy spkat kOszattiet kartarsai munkalkodasanak. 'Miert nein volita szabad tehat tiibb poiitivuntot olvasninik e terjedehnes reszben Adsreszt. pedig • szeretnok megjegyezni, hogy 'biralataiban nem a legszimpatikusabb hangok csendillnek meg. E hangok kisse szokatlanok irodalmunkban, s amig oly csekely szamn munkassal Idicsekedhettink, Mint ma s amig egyaltalaban nem allunk rosszakaratt) vagy kremikusan, tdj6kozatlan es megis nagyhangt5 -ellenfelekkel szemben, nem is kivanatos, hogy meghonosuljanak. Reszemr81 csak egy esetre hivatkozont,' nein mintha a nem teljesen meltanyolt filoicifus erre reflektalna, hisz ,szerzOnk, -szavaired .talan sOhasem vesz -tudomast, han,em azert, nivel e mu egyik-masik olvasOja most hall 'rola elOszOr'es talan tit4ljarra s nee Szeretnern, ha a puritan oszintesegii ferfifirOI csak annyit jegyezne meg, 'logy „reflexiOi kittinoen ertenek ahhoz, hogyan kell valamely kedvezotlen tant meggYfiloltetni a tenyek elferdi— tesevel" (173 old.). Mauser nem a cehbeli, azaz a tudomanyuk hatarait at nem 146 pszicholOgusokat tartja szem -elott_lianem azokat, akik filozofillnak es, pedig helytelentil .filoz falnak.. Mint Szent Tamasuak nagyori is orthodox tanitvanya jai t dja, milyen szerepe van a helyesen 'ertelmezett subconsciumnak a vallasi es egyaltalaban minden pszichikai tenykedesnel. ekt 'a modern filozedia fenomenalizmusat iteli . el, amely a subcoi sciumot magaban, veve oly teremto erOnek tartja, amely nem szor a jowl rnegtertnekenyitesre s tObbe-kevesbe spo tan infikodesevel a valOsagtO1 izolalt ,s tisztan a miikodo alanyba.z t ttinemenyeket 'hoz letre.' Ha tehat a vallast kovetkezoleg nnek„ -targyat ilyen gyOkerbal novesztjtik ki, nem lesz-e Isten es mindaz, amire vallasi elmenyeinic vonatkoznak, targytalan s tisztan alanyi. vildgunkra art jelenseg? Ilyen magyarazatokkebizonyara talaikozott szerzOnk filozOfiai tanulmanyaiban s ezekr61 Mauser
131
•
SzemMk es, Icritikdk. azokra .a pszicholegusokra is, akik fgy kOvetkeztetnek A vallds és mindaz, and targyilag hozzatartozik, az emberi lelek szilksegleteinek fee meg, tehat bel8le kelp eredeztetniink valldst dgy alanyi, mint targyi ettelemben. Az . elotetelt teoiogus,' filozofus egyarant alairja, mindketto fOlerhelazonban•szavat ama kOvetkeztetes. ellen, _ainesly nem az exakt 'kutatasbol, hane.m ismereteltneleti eloiteletekbOl szurOdott le s mint ilyen a psiichologiai lcutataS targykOren kfvul esik. Amit szei76iik tovabb a tudattalanrol .megjegyez, minden hatrany,..nelktil el is maradhatort volna; vegso ktivetkezteteset pedig, hogy a tudattalant az ertelem nyelven Icell inegertetntink, nem helyeselhetjilk : az fijabb filozOfia megmutatta, hov,a visz ez az ti.t. Minek jarjunk rajta,. rnikor jart es a bozotban' el .nem . veszO utak, is nyitva vannak fogalom feladdsa nelkill. Szent Tamds• filozofiajanak fogalthazasara . gondolank elS6sorban. , A._ vallas. lenyeges • ele,-meinek es lelektani alapjainak meg, allapitasarial• a primitiv ember vallasara • hivatkozik a szerzo. Eljarasa ellen, kifogast • nem 'ernelherrink, ket dologra azonban sieretnOk felhivni figyelmet. Ei6szor .is kernOk, fogalmazza pOntjat vildgosabban. A kevesbbe joakarat6 olvaso ugyanis kOnnyen olvashatja Id szerzonk soraibol azt a logikai botlast, atnelyr61 az iment szeltunk. • FelhivjUk• .tovabbd szerzonk gyellnet, bogy erveles.e egyaltaldban nem . ismeretlen a tole „ killonben nem epen bizelgiden .jellemzett teologusok es apologe-. tikusok IcOreben s csak annyibari killonboznek tole, hogy sem • Schmidt rnunkassaga elott, :sem pedig ez utan sem allanak meg csa/c ciekezet a gozitiv adatokndl, ha a vallas igazdn. formajdral szolnak. S. most rrezzlik, melyik resz a logikusabb? • . Schmidt kutatdiainak •eredinenye gyanant kijelenthetjuk, bogy .a pnlitheizmus es minden bias vallasi 'aberrdciO hanyatlast jelent s tisztultabb valla.si felfogast letelez . .fol. De eza regOta ismeretes, most azonban . mar nagyobb tudbmanybs apparatusSal is megalapozott tetel valOsag.os csodat jelent az 6. exakt m tfidoanyos "vilagnezetre . nezve. Hogyan is erthetn6lc meg, bogy a fizikailag ellenkezO iranyban fejiOdott ember vallasi tekintetben. a tokeletesnel kezdette, s emberistheretunk alapjdn is nem kell-e azt mondanunk, bogy a moralis bizonyossag ai einlitett fejl&les eile.rt szOI ? (V. O. S. Thomas, Summa Tiled]. I, Qu. La. 1.) ,‘Iindezen . fontolgattisok azonban mitsem hasznalitak : a tetel idzsdga tortaelmileg .bebizonyitott . .teny. SzerzOnk megallott Schmidt arlatainal,. az • apologkikusolc. azonban, bogy viiagneze-• . V.'inirbett idtoltsek az emlitettem egy lep.essel tovabb mennek . rOrienelini adatokat keresnek az igaziln. „Primitiv" ember vatldsdt lie toleg ebbOl konstrualjak meg a vallas pszictiologiai ::dapjdtp43zerzOnic, mint pszicholOgus, new hivatott wallas primitiv megAllapitasara, de arra sem, hogy a nem a torter.etativiziniis ingatag talajan dolgozo tudOs - tarsaira oldalvAg,dsoitat merjen. Nelci, mint pszieholOguSnak, csak• az lehet. a fela1ata hogy alrdr a mai valldsok bsszebasonlitasabol, akar egyeb tort.nE lir: adatok Mania - leszar6dott vallasfogalornb61 allapitsa
Szemlek és kritikdk: meg, rriily sztiksegleteknek felel meg a vallas, hianyokat pOtol. Minden tovabbi lepes tdiviszi a. pszichotOgia Hatarain. Ezt annyival is inkabb hangsdlyoznunk kelt, mivel fejtegetesei azt a latszatot keltik, mintha a„primitiv" vallds milyensegenek megalla pitasandl az ismeretes _es kOzkezen forgo ti rienelmi forras ridla tekintetbe se johetne. • Egyoldaltinak tartmn szerzO felfogasat a vallas-pszichologianak a tudomanyok kOreben elfoglalt belYet illetoleg. tudornanynak mondjuk. azt, amelynek sajatos targya es sajatos medszere van. Sajatos targya van ,ugyan a vallasliszicholegidnak, de csak reszben. Valldsi elmenyeink ugyanis nem •tisztan belsO torvenyek szerint es mintegy spontan niOdon folynak le, hanem bizonyos norrnaknak, az egyes objektiv vallasi, formaknak is beleszOldsuk van az ilynemli lelki tOrtenesbe; Ha tehat a, pszichologus bur kepet akar. nytljtani tudatunk e karerol, fOltetismernie es pedig melyen kelt - ismernie a vallast objektiv ertelemben. Nem fogadhatja el ugyan .4 vele foglalkozo tudomany mOdszeret, nem is mondhat ertek-iteletet ennek eredmenyeirol, azonban tOltik fliggOeri kelt dolgoznia es megdllapitania„ bogy ennel vagy anrial a valldsi tenyitel milfrilianyok pOtolOdnak, szilksegletek elegitOdnek ki s mily pSzichikai tenyezok veendok szamba. A. vallas-pszichologia ie tekintetben tehat a vallassal foglalkoiO tobbi tudothanyoknak aldrendelt tudomany s kOztIlok killonOsen a s vallasbOlcselet csak in ordine generatiOnis filgg a pszicholOgiatel, amennyiberi bizonyoS mennYisegii tani megfigyeles sztikseges letrejottehei, de semmikepen1 sem ftigg tole in ordine perfectionis, vagyis mint kialakult, Onalld es a psziChologiaiakn6.1 magaSabbrendii elvekkei dolgozO tu, doindny. A gyakorlatban killonben szerzonk is ezt . valljaa a pozitiv reszben, ahol egyszerfien dtveszi a katholikus vallas adatait es gyakorlatait s keresi a nekik megfeleI6 psziChologiai tenyezoket. S Oszinten mondhatjuk, bogy ha a cehbeli pszicholOgusok kOzill valaki tanulhat 'tole, az azokra :a pontokra 'vonatkozilc, -ahol a szerza teologiai tuddsat is szohoz jtittatja, mint pl. a szentek lelektandban. Miert all meg tehat feldton ? Miert\ kell tole oly kevesse pontos fejtegeteseket orvasnunk hitral, s4eretetol, mikor a lelektani erdekelc .ezt nem kivanjalc? S mily kitUiii szolgdlatot •tehetne a szerzO iltjnemii alapos munkdval Aszkezistinkbol mennyit lehetne igy mint hasznavehetetlent kiselejtezni 5 a ji5t meg fobba tenni ! Mindezt term6szetesen nem azert mondjuk, hogy a pszichol6;idt teologiavd vagy Inas. tudornannya tegyillc vagy, bogy egyal:aldban ezek erdekkorehe vonju. k. Korantsem ! Maradjon meg elektatinaki dolgozzek azonban azzal 'a tuclattal,' bogy a valldsJ :eren terrnekerty. miikodest. csak a megfelelO inagasabb tudomdlyokban valO :jartassdg biztosit szanara.Ne akarjon tehat fogalnakat adni a.magasabb tudornanyoknalc, hartem fokradja el azolcat mi ntObbiaktal. Ezt kivanja a tudomanyok kozOtti szerves Osszeligges.
133
.p34
Szemilk es Itritikdk.
. . . .. . . • .. • •• s . .. . . A • inisziikarOl in :fejezet. egyike a gyongebbeknek.:Itteredeti . tanulmAnyokat .kelt szerzOnknek kezdenie, de tenneszetesen nem tigy, mint Magdeburgi• Mechtildndl 'tette: Ezek sorok nem dicserik • a szerzot.- Batran kijelentja; hogy ini .nem a• „•meglepo eredmeny.ektol" Munk,. hanem az: elegge .meg. .nem . alapozott : Allitasoktol. Az elobbieket. megSzOktuk "s keSzsdggel •fogadjuk,.az. • utob.biak. azonban nagygn bosSzantok. S szerzibik maga is belAtja, hogy az. anyag, amelyre :- bivatkozik, nein elftseges ily iteletre:!: sokkal jobbat' kellett ,,tolna .megalaPoznia allitdsalt. • . . ' • • , Ebben tannlman.yait illetdleg•a misztikitS0k. eredeti munkain• kivill ..Lf8leg 'Szent :TamaSnak a •Szentlelek• adonianyalred fyt. kerdeseire s. az ezekhez inkesobbi.. koMmengrokra hivjuk tel figyelmet. •A misztika -mibenlete más szinben fog. feltfinni. elikt.e . . .e.s pszicholOgiajat meg szebben Id& megfrni anelkilf, hogy az exakt .modSzerhez vale) Tagaszkod4sab61 halszalnyit is kellene engednie.. , -. . . •• : ••••.• . • • .. .•.. . . • . • . . • . A kegyelem lelektanat egeszen mellozi a • szerio. Pedig igen: octilttink, .mikor :eloszavat es. at els4 . oldalak: egyiket.. inasikdt (tc ieg •17. old.) .olvasiuk i fine itt a munka, amelyre egeto • szilkseg van. RemenYtinkben azonban csalatkortunk.. Nem azt . . . ..kivanorn .a .pszicholOgiatOl, hfrigy, a kegyeietrimel .megiSniertessen' benniMket. Meg csak a kerdeSt •sem; vetheti ft l. a mai nap alkal7 tnazott modszer• miatt, Vivel .. cSelekedeteinknek nemcsak a ternteszetfOlotti, hanem. termeszetes, tenyezOi is ki• vannak vonva. .tudatunk korehol.. TudOtnAsunk ..csak a tenyekrOI van, • de• nem• • . • azok tenyezoirOl. Ezert . a kegyelem problemaja..nem is lephet a • mai mOdszer alapjan . dolgozO pszieholOgns ele.: Ranezve nines* . megmagyarazhatatian Wetly :. tudja; bogy van,: de nem kerdi, bonnet • • iott s ha:az eliiio.•tudatos tenyekkel.oSszeftiggesbe nem hozhatja, • elnezi az okot • • spontaneitasnak • ..Vagy • mas, valaminek, —amivel• esetleg megjeloli a •fakturhot, magyaratatat azonban .nem .adja s• legfolebb ha ezt vairely.magasabb - todomanyri bizza..Elismerve' • .teh6t a, pszicholOgial .m.agyarazatoknak.tyakran nem epen teilskgosan melY• votiat, ket • kerdest : engedtink ;meg magunkuak. Az egyirc -nz, bogy • afikor annak a vallasnak 'a pszichologiajat irjuk • _;leg, amelynek•objektiv tartalma•szerint „senkisem mondhatja : Ur jezns,- ha cf.sak nem a Szentlelekben!` ..(1. Kor. 12, 3.), • szabacire . i. eijescn hallgainunk e prob16mdr61 s nem • tell-e .legalabh.. is • . • megjelOInbith a .pontokat, ahot a-. mi belyUnket Jugs . magyarti.'i,6knak kelt elfoglaittiok?, Nem' Icell-e feintink, bogy' vagy, memv;i!, )?jbk helyesen az emlifOttern vallilst, .vagy, • bogy •nagyon, is ithis;]4:(7,gts pszichologiiit trunk,. vaigy Oedig, litogy.. az okozatot ,.z , )!ttcal, a idritlekot a lenyeggel tev9sztiiik . Ossze? Az.: titobbi. Ini)aba est:tt a szeri(i.. Szent' Terht IltetOleg (244. old.). • Mier , , new. ii)g.:1.1hatuR el, bogy' a megnyugv.As erzelniCtt .a ineliebb itiQgF,ti-i!:i'es cretitri6ttyezte ? ltyen isineret minden reveraciti belkill. ', is leliestIgc.s.,A pszichnlOgia ennek mikentjeriAsenunit sent tudbatt Arndt' minek kefosite Lily magyaraza tot, .. antely az ell)eszelii szavainak 1)111 Mel meg .s azt a lellci aillapcitot fUgadfa 61• oknak. attu+.' Attlajilonite'pe'ii okoiat. .
a
• Szemlek 6° Aiitikdk.
!,5
, A masikkerdestink pedig az, }logy mirel a vallas-psiicholOgia teren ilyen problemik legalablf is. esziinkbe jutnak, nem aze . a pszichblogiae lesz-e elobb-utObb a babel-, amely a mai nAdszert akak az , el'Omunkalatok vegzesere alkalmazza s cselekedeteink .organizrnusaba es ezek tenyezoibe kiSse. inelyebb, niondjuk: filozofiai bepillantast , is enged? MeggyozeideStirik szerint igen, s, Or a • mai vezeto pszicholOgusok ez allasporttof 'hest meg nem valljak a magukenak i mégis nem lenne-e jo, ha szerzonk „onallei koncepcieit talán ezen a teren • is foglalkortatna ? Azt • •hiszem-, minden oldalral osztatlan elismeYes kiserne e munkalit,. ha tigy metOdikailag, mint targyi feldolgozas szemporitjabOl . jobban entancipalna magat elodeitol. A mai pszicholOgia elhagyta a regen jart titakat. Sok jo ., kovetkezmenYe volt • e lepesenek, de arnial tObb volt a rossz. Lelkesedhettink erte az els6 szempont— b61 anelktil, hogy kavetnunk kellene mindenhova. S ha vataki hivatott arra, fogy a ballepesekre rainutasson es a gyakorlatban alas tIton jarjon, akkor azt eloszor is olyah keinettsegii emberekrOl kell „elmondanhnk, mint szerzank, • A magam reSzerol eloadtarn elvi nehersegeirn magvat, s azthiszem,:hogy soraimat nem tulajdonitja a koszivii skolasztikusnak, hanem annak, aki a modern. pszicholOgia erdem,eit teljesen ineltairYolja, de . masreszt nem szemet gyengei - felett sent. Nem' teolOgiai. vagy apologetikai 6rdekek Szolgalataba akarom terelni szerionk rminkassagat, hanem csak azt szeretnem elerni, bogy megadna ezeknek. is azt, amit, a. pszicholOgiai - erdekek kara nelkiil megadhat, Ez , psticholOgianak csak javdra, szerzOnknek pedig diososegere fog szolgaini, mert igy senki sem vetheti maid szemere az egyik Orton azt, bogy az el6sZoban foglalt igerete elleriete burkolt apolOgiat ir, a ..Masik Parton pedi ogy bizony tObbet. is nyiljthatott
Flow, tlz Sdnaor 0.P,
Domonkos lstycin. Szentfoldi zarandotr-ft Gyilr, 191-5. . last zarandok-htnak rnagasan szrnyalO leirasa. A hit f(iiyes.segevel ldto szem az egi remenyseg erejere taruaszkodo lelek, az Or, jezus szeretetetol langq.lO sziv -irta e konyyet. . Magdval ragadja az elvasOt lelkeSedesettek 6szintesge, a lelekben ego buzgalmanak heVe itgy, fogy e. konyvet.• olvasva Szent lievflet hatja at 'annak is a lgiket, ki a SzentfOldOn meg nem jart es vagyOdas kel foil benne eljutni oda, hol a l'elek benne elliet az fisteni esemenyek csodalatos folyarnatabalri; hoi • minden. lopes az isteni ildvazit6 nyoindokain jar ; ,hol minden . hely, minden kO, minden porszem folemeli a lelket a ken till az orokkevaletk fele.! Nagyon e.lveztem e konyvet ; . minden szava behatolt lelkembe .es a leirilsok nyoman tijra elveztent .az egyszer • mar fatott szent helyek boldogitO vatOSagat. E ket utOhhi szat szandekosan irOm. Mert ott a Szentffildon az Orokkevalosag inesgyejen magat a fOldnek • szegeny zarandoka-. Mindentitt Krisztus alakja jelenik meg.; mindentitt az OrOk igeret szava hangzik ; buzditO, hivO, negbocsatO szozata. mely az OrOkke-val6sag fele hit.
