KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
Kutatási szolgáltatás fejlesztés: Szervezetfejlesztési szakember tevékenység (tanulmány) Kodolányi János Főiskola Orosházi Intézete IINNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA
2015
TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
Kutatási szolgáltatás fejlesztés: Szervezetfejlesztési szakember tevékenység (tanulmány) Kodolányi János Főiskola Orosházi Intézete IINNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA
Készítette: Humanitas Socialis Kft. …..………………. Boncsér Zoltán ügyvezető igazgató
A Dél-Békési Régió egyik legjelentősebb tudásbázisa a Kodolányi János Főiskola Orosházi Intézete. Az orosházi és mezőkovácsházi járások 335 főt számláló hallgatói létszámával a szellemi élet központja is egyben. Kutatási-fejlesztési stratégiának elsősorban a nagy pályázatok tervezésekor, az aktuális pályázati stratégia kialakításával van szükség arra, hogy a főiskolánk és benne az intézet és a régió erősségeit, valamint a Kutatás-fejlesztési Innovációs (K+F+I) piacok folyamatait figyelembe véve, hosszú távú prioritásokat határozzunk meg, s ezek mentén következetesen építkezve valósítsuk meg fejlesztéseinket A K+F tevékenységek mellett egyre komolyabb szerepet kap az innováció intézetünkben, mely megítélésünket illetően ma már kimagasló jelentőséggel bír. A stratégiakészítés célja a kutatási projektek, pályázati stratégiák irányának kijelölésén túl a hatékony kutatásmenedzsment, kutatáshasznosítás és az innovációt segítő környezet kialakítása.
A K+F+I stratégia készítés konkrét céljai: 1. Egy adott K+F pályázati felhívás kapcsán az Intézet pályázati stratégiájának meghatározásához hivatkozási alap legyen. 2. A KJF Központ által készített hasznosítási tervekhez hivatkozási alap legyen 3. A stratégia-készítés folyamata segítse az információáramlást, partnerség kialakulását, valamint járuljon hozzá az Intézet munkatársainak és az innovációt támogató szervezetek munkatársainak tudatformálásához , elkötelezettségük megerősítéséhez. A K+F+I Stratégia kereteiben kitérünk a külső-belső környezet elemzésére, SWOT analízisére, K+F+I szempontú küldetés és jövőkép, majd stratégiai célrendszer meghatározására. A stratégia készítés során tudjuk, hogy munkánkat át kell, hogy szője a regionális, nemzeti tervdokumentumokhoz, politikához történő illeszkedés. Figyelembe vettük továbbá KJF. kiemelt, stratégiailag fontos futó K+F pályázati projektjeinek prioritásait.
A külső környezet és a KJF Orosházi Intézete jelenlegi helyzetének elemzése során: 1. értékelésre kerülnek intézetünk jövőjére, ebből adódóan stratégiájára is hatással bíró külső környezeti tényezők. Ez majd arra ad választ, hogy melyek azok a külső tendenciák, amelyek kiemelten hatnak a K+F+I tevékenységére, továbbá az egyes tendenciák milyen kimenetet jelenthetnek a jövő szempontjából. 2. jelenlegi helyzetünk elemzése, az erősségek és gyengeségek értékelése arra ad választ, hogy melyek azok a kulcspozíciók, amelyekre bátran lehet támaszkodni a jövő tervezése során 3. a stratégiakészítés során munkatársaim megállapításokat tettek
a KJF egészére
vonatkozóan és együttesen készítettünk el a K+F+I tevékenysége szempontjából mindazon tényezők felsorolását, amelyek
lehetőségként vagy veszélyként
értelmezhetőek. A lehetőségek kihasználása, valamint a veszélyek negatív hatásának kiküszöbölése meghatározó szempont a stratégia kialakítása során.
A külső befolyásoló tényezők: Környezeti tényezők
Lehetőségek
Veszélyek
1. Startégiai környezet
Európa 2020 – az intelligens fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
Hézagos regionális és városfejlesztési stratégia (anyagi nehézségek)
2. K+F+I tevékenység támogatásifinanszírozási rendszere
K+F+I hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek
Bürokratikus pályázati rendszer K+F+I finanszírozás bizonytalanságai az új felsőoktatási törvényben Infláció következtében csökkenő reálértékű K+F+I támogatási források
3. Kutatási környezet
Innovációs kutatási hálózat működése
4. Közvetlen környezet
gazdasági
A régió közlekedési stratégiájának javulásából származó előnyök Dél-Békés és a KJF Orosházi Intézete a kutatások természetes piaca Jelenlét és kapcsolatrendszer Békés megyében
Kutatási tevékenység és a kutatók alacsony motiváltsága A felsőoktatás tömegoktatássá való válása
A régió relatív elszigeteltsége Potenciális befektetők hiánya a régióban
5. Általános piaci környezet
Piaci igény a K+F+I szolgáltatásokra Szponzorációs rendszerek működése, infrastruktúra és kapcsolatrendszer innovációs hatása
A válság hatásait viselő gazdasági környezet, csök-kenő hajlandóság a K+F+I finanszírozására Erősebb főiskolai lobbyk
Külső környezeti tényezők összefoglaló értékelése: A táblázatban rögzített külső környezeti tényezők – mint lehetőségek vagy veszélyek – alapján a következő összegzés fogalmazható meg:
Valamennyi környezeti tényező csoportot figyelembe véve túlsúlyban vannak azok a tényezők, amelyek inkább veszélyt hordoznak magukban a stratégiai időtáv kutatási és kutatás-támogatási programjának meghatározása szempontjából.
Esélyt jelent az Intézet tevékenységének szempontjából a régió közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése (47-es főút Szeged-Békéscsaba)
Problémaként kell kezelni, hogy csökken a kutatás társadalmi elismertsége, ezzel összefüggésben gyengül a kutatási motiváltság
Kiemelt veszélyt jelent a szabályozás rendszere a hallgatók állami finanszírozásának hiánya miatt
A KJF Orosházi Intézetének tevékenységére, jelenlegi állapotára vonatkozó összegzés: KJF Orosházi Intézetének gyenge szegmense a finanszírozás. Az intézet nem stabil pénzügyigazdasági helyzete rányomja a bélyegét a K+F+I tevékenység színvonalára, illetve ugyancsak nehézséget jelent a nyertes pályázatok részének finanszírozása a folyamatosan fennálló likviditási problémák miatt. A K+F+I sikere szempontjából fontos a külső kapcsolati rendszerben látható gyengeségek is inkább hátráltató tényezők, a siker érdekében nagyobb lobby erőre, valamint külső kommunikáció szintű erősítésre és egységesítésére volna szükség. A főiskola működési gyengeségéből következően nagy az esélye annak, hogy a környezeti veszélyeket (Kiemelten az általános piaci és gazdasági helyzetet) nem lesz képes kezelni.
Pozíciójellemző Piaci pozíció, presztízs
Erősségek Gyengeségek Pályázati projektekben A KJF alulértékelt állami történő aktivitás. Aktív finanszírozás részvétel nemzetközi és tekintetében hazai szinten Egyes területeken az oktatás és felnőttképzés kiterjesztése
Tudományos teljesítmény
Kutatáshasznosítás innovációs teljesítmény
,
Felsőoktatás minőségi díj arany fokozata Gazdag publikáció a hazai és külföldi szakfolyóíratkoban Saját kiadvány
Kutatási színvonal egyenetlensége Szakterületek eltérő fejlettsége
Biztosítottak a kutatás- hasznosítás szervezeti és működési keretei Az oktatást támogató eszközök és módszerek rendelkezésre állása
Kutatáshasznosítási tapasztalat szerényebb volta
Kutatási menedzsment
Egységes pályázati és innovációs szervezet, a pályázati ügyek támogatása a kiemelt projektek kezelése érdekében Jól működő pályázatok pénzügyi lebonyolításáért felelős szervezet
Működési és folyamatszabályozások hiánya (pénzügyi) Nem egységesen kialakított és alkalmazott szabályrendszer (pl. elvonások szabályai)
Nemzetközi konzorciumban a kutatási és fejlesztési tevékenység relatíve alacsony szintű
Kutatást ösztönző belső pályázatok
Nem stabil a pénzügyi helyzet és finanszírozási lehetőség a főiskolán A pályázati önrész, valamint a fenntartási kötelezettségek módszeres tervezésének hiánya
Nemzetközi jelenlét
Pénzügyi pozíció, pénzügyi menedzsment
Sikeres nemzetközi konferenciák szervezése Külföldi oktatási és gyakorlatszervezési kapcsolatok Részvétel nemzetközi folyóiratok, tanulmányok megjelenítésében
Humán pozíció
KJF intézményi környezet
Minősített oktatók magas száma a tudomány- területeken
Tehetséggondozás jó színvonala (Kiterjedt TDK rendszer, szakkollégiumok)
Rektori vezetés támogatása
Oktatók túlzott oktatási leterhelése
Nehézkes, bürokrácia
átláthatatlan
Belső kapcsolati rendszer
Jelentős elkötelezettség a K+F+I iránt Az előkészítésben és lebonyolításban résztvevők jó munkakapcsolata
Külső kapcsolati rendszer
Főiskolai szinten a szakok együttműködése
Széles gazdasági szellemi kapcsolatrendszer
és
Nem koncentráltan rendelkezésre álló kutatási infrastruktúra
A KJF Orosházi Intézetének küldetése a K+F+I területén A KJF Orosházi Intézete küldetésként azt tekinti, hogy: 1. a felmerülő társadalmi, gazdasági valamint az élet különböző területein átívelő összetett kihívásokra, továbbá a társadalmat élénken foglalkoztató problémákra a gyakorlatban hasznosítható, tudományosan megalapozott, komplex válaszokat adjon, amelynek eredményeként folyamatosan növeli társadalmi szerepvállalását, továbbá a jövőbeni kihívásokra történő felkészülés sikerességét 2. A K+F+I tevékenységével Orosházán és vonzáskörzetében, a Dél-Békési régióban, valamint a határokon átívelő térségekben a területfejlesztést és a gazdasági fellendülést támogassa, továbbá a régió földrajzi, természeti és gazdasági adottságaira építve az ezen a területen működő vállalkozások versenyképességének növeléséhez, továbbá a lakosság életminőségének javulásához hozzájáruljon. A K+F+I tevékenység általános jövőképe, hogy a következő 5 évben: a KJF vezetése folyamatosan képes legyen biztosítani a tevékenységet jellemző kreatív szellemi és anyagi környezetet. az Intézet kutatási-fejlesztési- és innovációs aktivitásával a régióban elismert, versenyképes tényezőként jelenik meg, míg a nemzetközi kutatási projektekben néhány területen jelentős tudományos hozzáadott értéket biztosító partner. az Orosházi Intézet néhány területen elért eredményeivel figyelemre méltó, ebből adódóan megkülönböztethető a hazai felsőoktatási rendszerben.
Alapvető irányok kijelölése a jövőkép alapján: K+F+I rendszere a Kodolányi János Főiskola Orosházi Intézete alaptevékenységének egyik pillére, szoros együttműködésben, integrációban valósul meg. Az intézet akkor lehet sikeres, ha az oktatás és kutatás – kívánatos arányok szerint – egységes egészet alkot, a szinergiák érvényesülnek a gyakorlatban. A K+F+I alapértékként kezelése a KJF Orosházi Intézetében azt jelenti, hogy: a) A K+F+I tevékenység stratégiája által vezérelt b) az intézetben egy kutatás – intenzív és innováció – orientált működési gyakorlatot alakít ki. c) a vezetés folyamatosan javítja pénzügyi forrásait, a különböző infrastruktúra elemeket és a belső szolgáltatásokat d) a kutatási eredmények folyamatosan bemutatásra kerülnek. Célunk, hogy az Intézet a régió meghatározó tudásbázisa legyen, elismert innovációs központ.