Kontinensek tájai II/b Ázsia
I. Ázsia fekvése, helyzete: Területe: 44,4 millió km2 - a legnagyobb kontinens (az összes szárazföldi terület 1/3-a)
Határai: Ny-on: Novaja-Zemlja, Urál-hg., Urál-folyó, Kaszpi-tenger, Manics mélyedés, Fekete-tenger, Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák, Égei-tenger, Földközi-tenger, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Bab-elMandeb tengerszoros D-en: Indiai-óceán, Timor- és Arafura-tenger K-en: Csendes-óceán, Bering-szoros (80 km széles) É-on: Jeges-tenger Problémák, vitatott területek: - Európától mesterséges határ választja el (Eurázsia?) - Szuezi-csatorna mesterséges - Arab-félsziget: szerkezetét, éghajlatát, növény- és állatvilágát tekintve - inkább Afrikához tartozik
Kiterjedése: É-D-i → 11 000 km K-Nyi-i → 9000 km
Legészakibb pont: Cseljuszkin-fok (Tajmir-fsz.) ill. Arktyicseszkij-fok (Szevernaja Zemlja) Legdélebbi pont: Tanjong Piai-fok (Maláj-fsz.) ill. Kis-Szunda-sz. Legnyugatibb pont: Baba-fok (Kis-Ázsia) Legkeletibb pont: Gyezsnyev-fok (Csukcs-fsz.)
Tagoltsága: - Partvonalának hossza kb. 71 000 km - Vízszintes tagoltsága: 24 % esik szigetekre, félszigetekre
(Novaja Zemlja, Szevernaja Zemlja, Új-szibériai-szigetek, Kurilszigetek, Szahalin, Japán-szigetek, Tajvan, Hajnan, Nagy- és KisSzunda-szigetek, Maluku-szigetek, Fülöp-szigetek, Ceylon) - Függőleges tagoltság: 960 m átlagos tszf.-i magasság – nagy kontrasztok
Ázsia a legek kontinense Földünk legmagasabb hegyvidéke: Himalája (Csomolungma: 8848 m) m Legmélyebb szf.-i depresszió: -405 m Holt-tenger Legmélyebb tó: Bajkál-tó 1620 m Legtávolabb (2500 km-re) re a világtengerektől Dzsungária terül el É-i félteke hidegpólusa: K-Szibéria (Ojmjakon) -78 oC és ugyanitt a legnagyobb abszolút hőingadozás: 112,8 oC Legcsapadékosabb hely: Khasi-hg, évi átlag: 11 000 mm eső, de mértek már 26 461 mm-t is! Legvastagabb állandóan fagyott földterület: KözépSzibéria (Jakutföld) 1450 m mélységig jég van A Föld lakóinak 60%-a Ázsiában él (3,6 mrd fő)
II. Ázsia felfedezése i.e.-i századok: főníciaiak,később a görögök jóvoltából a Mediterráneum ázsiai vidéke már jól ismert terület volt i.e.-i 2 század: a kínai Csang Csien – Amu-darja K-Ny irányú Selyemút – Ázsia középső elzárt, belső területei Nagy Sándor (i.e. 356 - i.e. 323): Perzsia, India Nearkhosz: Nearkhosz Indus torkolattól a Satt-el-Arab folyóig hajózott
Nagy Sándor hadjáratainak útvonalai
Fa-Hszien, kínai szerzetes: szerzetes (399-415) Kasgarból – Karakorum – Indus és a Gangesz alföldje – Ceylon – Java szigete Arabok: Arabok „Fűszer-szigetek”-ig eljutottak Ibn Battuta: Battuta (14. század) 30 évig utazott → 120 ezer km: Jenyiszej folyó, Peking, India, Jáva sziget
Marco Polo, Polo velencei kalmár (1254 – 1324): 17 évet tölt Kínában (többek között Kubiláj kán udvarában) - könyvei 15. századi nagy földrajzi felfedezések kezdetéig forrásmunkának számítottak
15. sz. második fele: földrajzi felfedezések kezdete → arany, drága fűszerek felkutatása, portugál hódítások Vasco da Gama: Gama 1497. Portugália → India, Malabar-part (bors, gyömbér, fahéj) Portugál expedíciók indulnak → kiszorítják az arab kereskedőket az indiai és malájföldi kikötőkből Serrao kapitány: ny 1514 – Fűszer-szigetek meghódítása Perez d’Andrea: Andrea 1516 – a portugál hajós jutott elsőként Kínába tengeri úton Macau lett Portugália 1. kínai gyarmata; Tajvan (Formosa) felfedezése, (Japánba is portugál hajó érkezett elsőként Európából)
Vasco da Gama útja
Magellán elsőként kerülte meg a Földet (Victoria nevű hajójával). A Fülöp-szigeteknél fegyveres konfliktus Æ 1521: Cebu szigetén megölik - 1522-ben 239 tengerészből 17 érkezik vissza Sevillába.
16. század végétől hollandok, angolok kiszorítják a portugálokat 1600: Kelet-indiai Társaság megalapítása (London) Jean Baptiste Tavernier: 17. sz. közepe – India belső területei, Pakisztán, Afganisztán 17. sz. eleje: Indonéziai szigetvilág a hollandoké lesz – innen kereskedtek Kínával és Japánnal
Jean Baptiste Tavernier utazásai
Terjeszkedés Oroszországban
Anthony Jenkinson: 1557-1564 – Volga, Kaszpi-tenger, Turáni alföld Szibériai előrenyomulások hajtóereje Æ drága prém Jermak Tyimofejevics: 1581 – elfoglalta a tatár kánok fővárosát: Szibírt Fél évszázad alatt az oroszok ill. a kozákok meghódították Szibéria nagy részét, eljutottak az Ohoztszki-tengerig Gyezsnyev: 1648-ban lehajózott a Kolima-folyón, elsőként kelt át az É-Amerikát és a Csukcs-félszigetet elválasztó tengerszoroson, eljutott az Anadir-folyó torkolatához Bering: 1728-ban tett felfedezőutat Atlaszov: 1697 – Kamcsatka-fsz. partvidéke 18. sz. vége: orosz hajósok, szőrmekereskedők – Alaszka partvidékét is meghódították ideiglenesen, Ob, Jenyiszej, Léna torkolati szakasza mentén megismerték a kontinens Jeges-tengeri partvidékét
Cseljuszkin: először hajózta végig a Tajmir-fsz. partvidékét 18. sz. közepe - 1. tudományos expedíciók Szibériába: - Gmelin: felhívta a figyelmet a rendkívüli téli hidegre Kelet Szibériában - Pallas: Ural, Altaj, Kelet – Szibéria La Pérouse: 1785-1788 – Kuril- szigetek, Szahalin, Hokkaido partvidék
Alexander Humboldt: expedíciós utazások: Szibéria, Ural-hg, Altáj, Kaszpi-tó Orosz Földrajzi Társaság: 1840-es években expedíciók, Minnendorf elsőként foglalkozott az örök fagy problémájával Fedcsenko: Pamír Przsevalszkij: 1870-1880-as évek – 5 expedíció Belső-Ázsiai területekre – 1. európaiként látta meg a Lopór tavat Sven Hedin: Transzhimalája bejárása és leírása, Tibet, Tarimmedence, Dasht-e-Kevir
Ferdinand Richthofen: 1860-1870-es évek – Kína - első hiteles, tudományos beszámoló a kínai lösztartományokról A britek a 18. sz.-ban fokozatosan meghódították Indiát - Bengálázsiai Társaság és az Indiai Topográfiai Társaság - Tibet fővárosába, Lhászába csak 1904-ben sikerült eljutniuk Godwin Austen: Karakorum-hg. feltárása (K2 csúcs: 8611 m) m
Indokínai-félsziget megismerése
Gyaramati politikai felosztás szerint: - franciák: Vietnam, Laosz, Kambodzsa - angolok: Malájföld, Burma Henri Mouhot: 1860 – Angkor Vat templomváros Junghuhn – jávai, szumátrai kutatóutak Wallace – Szunda-szigetek
Wallace - vonal
Jeges tenger partvidékének felfedezése Északkeleti átjáró keresése: 1872-1874. – osztrák-magyar expedíció – Novaja Zemljánál a hajójuk befagyott – Ferenc József-föld felfedezése Nordenskjöld: 1878-1879. – Atlani-óceán – Jeges-tenger – Beringtenger Fridtjof Nansen: 1893-1896 – Fram nevű hajójával 3 évig „hajózik” a Jeges-tengeren – északi szélesség 83. fokáig sodródik, a 86. fokig sítalpakon jut el Peary: 1908-ban eljut az Északi-sarkra
Fram
20. század Fehér foltok összezsugorodnak Ázsia térképén Felfedezések helyett inkább tudományos eredmények, kiemelkedő sportteljesítmények Visser: 1920-as évek – Siachen (75 km), Baltoro (68 km) Karakorum gleccserek Bertram Thomas: 1930 – 1931 –Rub-al-Khali sivatagon átkel Edmund Hillary, Tenzing Norgay: 1953 – elsőként hódították meg a Mount Everestet
Köszönöm a figyelmet!
