1CYAN 1MAGENTA 1YELLOW 1BLACK
NEMZETI NEVELÉSI MINISZTÉRIUM
OCTAVIAN MÂNDRU}
Az Európán kívüli kontinensek
tankönyv a VII. osztály számára
ORINT
C
2CYAN 2MAGENTA 2YELLOW 2BLACK
Borítólap: Walter Riess
A tankönyvben használt jelek Természetföldrajzi jelek Hegyek
Szerkesztô: Daniel Penescu Nicolae Borcea Nagy Sándor (magyar nyelvû kiadás)
Fennsíkok, magasföldek, dombvidékek
Síkságok Hegycsúcsok
Számítógépes mûszaki szerkesztés: Andreea Apostol Gabriela Tache Lili Gaib\r
Vulkánok Tavak Városok 10 milliónál több lakos 5-10 millió lakos 1 milliónál több lakos 500 000–1 millió lakos 100 000-500 000 lakos egyéb városok
Tudományos referensek: Prof. univ. dr. Gheorghe M\h\ra Prof. gr. I Ioan Mintici Prof. gr. I Nicolae Paltin Fordította: Szabó Erzsébet A magyar nyelvû tankönyv szaklektora: Baka József, Ilniczky Andrea, Székely Dorottya Descrierea CIP a Bibliotecii Na]ionale a României MÂNDRU}, OCTAVIAN Az Európán kívüli kontinensek földrajza: tankönyv a VII osztály számára / Octavian Mândru]. - Bucure[ti: Corint, 2008 ISBN 978-973-135-318-0 913(4)(075.33) Editura CORINT Calea Plevnei nr. 145, sector 6, cod po[tal 060012, Bucure[ti Tel.: 021.319.88.22, 021.319.88.33, 021.319.88.77; Fax: 021.319.88.66 E-mail:
[email protected] Magazin virtual: www.grupulcorint.ro ISBN: 978-973-135-318-0 Jelen kiadvány minden jogát fenntartja a CORINT Könyvkiadó.
Gazdasági tevékenységek
H A T
kôolajfinomító kohászat ipari központok vízerômû atomerômû hôerômû repülôgépgyártás hajógyártás
Ásványkincsek Vasérc Kôolaj Földgáz
Cu Réz Pb Ólom
Zn Cink Jó minôségû szenek Hg Higany Gyenge minôségû S Kén szenek Mn Mangán
Márvány Cr Egyéb építôanyagok Ni Nikkel U Sn Au Arany Al Ag Ezüst F K Kálium Gy Na Nátrium
Króm Urán Ón Alumínium Foszfátok Gyémánt
3CYAN 3MAGENTA 3YELLOW 3BLACK
1.
FEJEZET
ÁZSIA Ázsia Földünk legnagyobb és legnépesebb kontinense. Változatos felszínû és ásványkincsekben gazdag földrész, melyen az ôsi kultúrák és civilizációk mellett nagyon eltérô fejlettségû országok találhatók. Ázsia a szélsôségek és az ellentétek kontinense.
4CYAN 4MAGENTA 4YELLOW 4BLACK
1. FEJEZET
ÁZSIA – ÁLTALÁNOS FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS ör 20ºrkk a ki s Észa
Beringtenger
16 0º
A A
Jeges-tenger
EURÓPA
60º
º 40
Ohotszkitenger
OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ
Kasz tengepir
EL
RA IZ
SZ N
TÁ N
TÁDZSIKISZTÁN N
8 7
RI
AF
Arab-tenger
Ciprus Libanon Grúzia Örményország Azerbajdzsán Bahreín Banglades Bhután Brunei az Oroszországi Föderáció európai és ázsiai része közötti határ
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
TAJVAN
Dakka Vientiane
MIANMAR
FÜLÖPDélHanoi kínai- SZIGETEK tenger Manila
M NÁ SZ ET O VI LA
INDIA KA
Keletkínaitenger Tajpej
KÍNA
RangunTHAIFÖLD Bengál-öböl
KAMBODZSA
Bangkok Phnom-Penh
MALDÍVSZIGETEK
SRI LANKA Colombo Male
9 Kuala Lumpur
India i-óce án 0
1000
Csendes-óceán
OM
DÉLKOREA
Peking
ZTÁ
NIS GAKabul Iszlámábád KATAR N TÁ O Egyesült m ISZ NEPÁL AK Arab ániP öb New Delhi EmírségekMaszkat öl Katmandu ÁN
ÉSZAKKOREA
Szöul Tokió
AF
6
Phenjan
KIRGIZISZTÁN
TÁ
SZ
JEMEN
NI
Szanaa
IRÁN KUVAIT
Japántenger
MONGÓLIA Ulánbátor
Astana
GI
SZAÚDARÁBIA
BE
Rijád
r
Vörös-tenge
rít ô
Teherán
ME
Bagdad
RK
RD
JO
ÜZ
2SZÍRIA 4 5 Damaszkusz
IA ÁN IRAK
JAPÁN
KAZAHSZTÁN TÜ
ger
Földközi-ten
FeketeTÖ Ankaratenger RÖ KO RS 3 ZÁ 1 G
Rá kté
100º
ô
enlít
MALAJZIA
Egy
Szingapúr INDONÉZIA Jakarta
2000 km
Ászia országai
AUSZTRÁLIA
Ázsia a Föld legnagyobb kontinense. Területe 44 407 000 km2. Észak-Ázsiában a világ legnagyobb államának (17 millió km2), az Oroszországi Föderációnak ázsiai része (12,8 millió km2) helyezkedik el. Ázsiában 47 ország található. Nem soroltuk ide az Oroszországi Föderációt, mert errôl mint európai államról már szó volt, viszont ide soroltuk Tajvant és Ciprust. 1997-ben Hongkong, a volt brit koronagyarmat ismét Kína részévé vált, de továbbra is széles körû önállóságot élvez.
4
5CYAN 5MAGENTA 5YELLOW 5BLACK
Jeges-tenger
kk ar
rá l-h eg ys ég U
rilKu etek g szi
Dél-szibériai-fennsík Am
ur
L. Baikal
Japán-
lyó
fo
a-
rg
Sá
r nge
sz
ig
et
-te
ek
l-kí et
zig
éls
j-f
Sri Lanka (Ceylon)
alá
Maldívszigetek
p-
Dé
M
lítô
lö
nai
to
-G ti
Mekongsíkság
Ke
yen
Fü
Indokínai-félsziget
le
tok
ti-Ghá
Eg
Bengálöböl
ng
var i Hindusztánifélsziget
k
da
Meko
Arab-tenger
há
l
sz
bö
C s e n d e s - ó c e á n
i-ö
k
an
án
Nyuga
AFRIKA
K tenger fé ore G 3776 lsz a s n a e i n T ig i- Fuji ír et 7439 m ence Pa SárgaTarim-med 7495 Nan-san tenger K s Kínaiu ar K2 7723 k 6346 Keletak Kunlun alföld du n o kínairu8610 Hi ík m ns tenger Tibeti-fen s gee in u 7590 a a d I ín k In Him Brahmoputra l-k idé alája IndusDé gyv 8872 alföldje Csomolungma he Hszijang DekkánHindusztánifennsík alföld Go
ete
ld
lfö
fe
iób
º 40
zig
Kasz pitenge r
tenger
G
Om
Középszibériaifennsík
n-s
KazahAral-tó hátság TurániBalhas-tó 4506 Altáj alföld
5604 Elburz Iránifelföld Zagroszhegység
Arabfélsziget 3760
Nyugatszibériaifennsík
Kljucsevszkaja 4750 Szopka Északkelet-szibériaiK hegyvidék fé amc lsz s ig atk e aLéna Ohotszki- t
ge
isa mia rz öl otá ság zop Pe öb nti sík MeTigris z e tes bölm frá ld a-ö Eualfö Perzs k Arab-fennsí
r
Vörös-tenge
ô
Ob
tyev Lap ger ten
á Jap
FeketeVo tenger Anatóliaimagasföld Kaukázus Toros5642 hegység 5197 Ararát
R ák té rít
zej Jenyis
ger
Földközi-ten
lga
ger
n
a-te
Kar
ör
EURÓPA
100º
Beringtenger
Ma n me dzsu den ce
s ki za És
60º
80o északi szélesség
16 0º
º 20
Ázsia természetföldrajzi térképe
0
1000
I n d i a i - ó c e á n
2000 km
Domborzati egységek
3805 Indonéz-szigetek
AUSZTRÁLIA
0-200 m ( alföldek) 200-1000 m (dombok és alacsony fennsíkok) 1000-3000 m (hegyek és fennsíkok) peste 3000 m (hegyek és magasföldek) csúcsok
vulkánok
A térképen, mely Ázsia felszínét ábrázolja nagy vonalakban, a kontinens domborzati egységei láthatók. Megfigyelhetôk a nagykiterjedésû fennsíkok, a magasföldek, az égbe nyúló hegységek (3000 m felett) és a tágas alföldek (Nyugat-szibériai-alföld, Mezopotámia stb.), lépcsôzetes domborzati egységek formájában.
5
6CYAN 6MAGENTA 6YELLOW 6BLACK
ÁZSIA FÖLDRAJZI HELYZETE. A KONTINENS MEGISMERÉSE ÁZSIA SZÉLSÔ PONTJAI: északon a Cseljuszkin-fok eléri a 79°14’ északi szélességet, viszont a Jeges-tengerben elhelyezkedô szigetek egy része meghaladja a 80° északi szélességet; délen, az Egyenlítôn túl Roti-sziget a 11° déli szélességet érinti; nyugaton, Kis-Ázsia-félszigetén levô Baba-fok meghaladja a 25° keleti hosszúságot; keleten a Gyezsnyev-fok átnyúlik a 180° hosszúsági körön, megközelítve a 170° nyugati hosszúságot. Ázsia szélso ´´ pontjai és partvonalai (tengerek, félszigetek, szigetek) 80o északi szélesség º 20
Ka
60º
100ºCseljuszkin-fok Laptyevr e g n e tenger ra-t
Beringtenger
K
Ohot szk i-te ng
10.000 km
ÁZSIA 8.000 km
ö
b öl
K fé ore lsz aiSá iget rg aten g
Arab-tenger
Hindusztánifélsziget
Bengálöböl
Indokínaifélsziget Dél-kínaitenger
Indiai-óceán
l et bö -ö szig él j-f
Comorin-fok Ceylon
á al
M
ítô
ai
enl
F sz ülö ige pte k
Th
Egy
er Keletkínaitenger Filipp í med nóence
l bö i-ö
án
Ád eni öböl
Om
Arabfélsziget
km 9.000
aPerzs
A F R I K A
Vörös-teng er
kt é rítô
km 00 10.0
Sínaifélsziget
Ja pá nszig etek
Kaszpi -teng er
ge r
Japán-tenger
11.000 km
Ka
us áz uk
er ng -te
s- i- t Ki zsia ige Á ls z fé
ten Földközi-
Baba-fokFeke te
Rá
er
Ur
º 40
ál
Ó PA
Csendes-óceán
sz ige t
E
UR
Új-szibériaiszigetek l -fé tka csa am
ör rkk sa aki Ész
Jeges-tenger
16 0º
Gyezsnyev-fok
Indonéz-szigetek Jáva-tenger Roti-fok
0
6
1000
2000 km
AUSZTRÁLIA
7CYAN 7MAGENTA 7YELLOW 7BLACK
HATÁRAI ÉS PARTVONALAI. Ázsiát északon a Jeges-tenger, keleten a Csendes-óceán, délen az Indiai-óceán, nyugaton Afrika és Európa határolja. Délkeleten Ázsia és Ausztrália között az Indonéz- és a Fülöp-szigetek helyezkednek el. Legnagyobb félszigetei az Indiai-óceánba nyúlnak. Tanulmányozzátok az elôzô oldalon levô térképet! Olvassátok le Ázsia szélsô pontjai közötti távolságokat! Hasonlítsátok össze Ázsia fekvését és területét Európa fekvésével és nagyságával! Nevezzétek meg a legnagyobb félszigeteket, szigetcsoportokat és tengereket!
VÁLASZTHATÓ ÁZSIA MEGISMERÉSE Ismereteink szerint a mai ember elôdeinek kiindulási helye Közép-Afrika volt. Az elôemberek fokozatosan népesítették be Európát és Ázsiát, majd Ázsián keresztül Ausztráliát, Óceániát és Amerikát. Dél-Európát, ÉszakAfrikát és Ásziát az ókorban egységes földrésznek tekintették.
40.000 Kr. e.
60.000 Kr. e. 1.400.000 Kr. e. 2.500.000 Kr. e. 40.000 Kr. e.
0
5000 km
A Föld benépesülése
Tharlé
Istros
Kelták
Eufrat
Ibérek Róma Athén Mare Internum
Karthagó Alexandria Babylon
Libya
Etiópiaiak
Meroe
Etióp-óceán
Szkíták földje Oxo s Tauros
Gang
ÁZSIA
Eritreaitenger
es
Palebotthia
Ind os
Albion
Neilos
Eratoszthenész görög polihisztor (csillagász, matematikus, geográfus, filozófus Kr.e. a III. században) világtérképe szerint az ókorban DélEurópa, Észak-Afrika, Nyugat- és Dél-Ázsia egységes szárazulatot alkotott. Eratoszthenész számításokat végzett a Föld méreteire vonatkozóan is. Az egyenlítô általa kiszámított hossza megközelíti a valós méretet. A mellékelt térkép az egységes szárazulat fôbb részeit (Ázsia, Afrika, Európa), a szigeteket (Albion– Brettanike és Taprobané– Ceylon), a folyókat (Istros–Duna, Neilos–Nílus, Eufrátesz, Indos–Indus, Ganges– Gangesz), a hegyeket, a városokat és a népeket tünteti fel.
Indiai népcsoportok
Taprobané-sziget
7
8CYAN 8MAGENTA 8YELLOW 8BLACK
º 20
za És
ki
60º 100º
sa
2000 km
16 0º
Kr. e. 2000 idôszámításunk kezdete kereskedelmi utak 0 a kínai fal
Négyzezer éves ázsiai civilizációk Ázsia az emberi mûveltség ôsi központja. Kr. e. 3000–4000 között terjed el a földmûvelés és az öntözéses földmûvelés (neolitikus forradalom) a Közel–Keleten, Mezopotámiában és Kínában. A neolitikumra jellemzô változások a mediterrán térségben is végbemennek. Európából Ázsia felé az elsô jelentôsebb felfedezést Nagy Sándor hadjáratai jelentették. A terjeszkedô görög, római, majd az oszmán birodalom szorosan összekapcsolták Dél-Európa, Észak-Afrika és Ázsia térségét. Számos kereskedelmi út kötöttte össze Európát és Ázsiát. A középkorban a hatalmas mongol birodalom magába foglalta Közép-, Keletés Dél-Ázsiát (Kína, India), valamint Kelet-Európát.
rkk ör
º 40
Utazások a nagy földrajzi felfedezések idején
Rá kté rítô
Egy
enl
0
ítô
1000 2000 km
portugálok; franciák ;
oroszok; spanyolok; Nicolae Milescu útvonala
angolok;
A nagy földrajzi felfedezések korában megnövekedett az európaiak érdeklôdése Ázsia iránt. A hatalmas kontinens távoli vidékei (Észak-Ázsia, Távol-Kelet) azonban még évszázadokon át ismeretlenek maradtak az európaiak számára. Marco Polo volt az elsô európai, aki beutazta Kelet-Ázsia távoli tájait. Vasco da Gamma portugál hajós elsôként jutott tengeri úton – Afrika megkerülésével – Indiába. Magellán nagy nehézségek árán jutott el a Fülöpszigetekre. Az orosz felfedezôk beutazták Szibériát. A román Nicolae Milescu utazásai során eljutott Kínába.
ÖSSZEFOGLALÁS Ázsia a legnagyobb kontinens. Ázsiát tengerek és óceánok övezik, partvonala tagolt. Ázsia, Dél-Európa és Észak-Afrika az emberi mûveltség ôsi központja.
FELADATOK ÉS GYAKORLATOK
1. Hasonlítsátok össze Ázsia és Európa partjának tagoltságát! Jelöljétek meg az Ázsia és Európa közötti határvonalat! 2. Hasonlítsátok össze Dél-Európa és Dél-Ázsia legnagyobb félszigeteit! 3. Határozzátok meg Dél-Európa, Észak-Afrika és Ázsia népei, kultúrái és országai közötti hasonlóságokat! 4. Jelöljétek ki a legjelentôsebb expedíciók útvonalát!
8
9CYAN 9MAGENTA 9YELLOW 9BLACK
ÁZSIA FELSZÍNE Ázsia felszínének tanulmányozása elôtt idézzétek fel az elôzô osztályokban tanultakat. Mit értettek az alábbi fogalmakon: felszín, felszíni vagy domborzati forma, domborzat, magasság, erózió, fennsík, síkság, hegy, hegylánc, medence? FELSZÍNI FORMÁK. Ázsiában találjuk a Föld legnagyobb kiterjedésû és legmagasabb hegységeit. Gyakoriak a 3000 m magasságot meghaladó felszíni formák. Ilyenek a nagyon magas hegyek (Himalája, Pamír, Karakorum, Kunlun stb.), és a világ legkiterjedtebb magasföldje (Tibet, átlagos magassága 5000 m). A Föld legmagasabb pontja a 8848 m magas Csomolungma a Himalája hegységben. A különbözô térképeken egymástól eltérô adatokkal szerepel a Csomolungma magassága (8872 m – Dierke Weltatlas). A Csogori vagy K2 csúcs (8610 m) a Karahorum hegységben a világ második legmagasabb csúcsa. Közép-Ázsiában kialakultak a száraz éghajlatú magas medencék is. Tanulmányozzátok az 5. oldalon levô térképet! Soroljátok fel a legfontosabb felszíni formákat! Figyeljétek meg a felszíni formák elhelyezkedését! Mondjátok el észrevételeiteket!
za És
ki
A Himalája
º 20
3000 m magasságot meghaladó térségek
16 0º
3000 m feletti térségek Ázsiában 60º
sa
100º
rkk ör
4750 Kljucsevszkaja Szopka
40 º
5197 Ararát
Elbrusz 5642
5604 Elburs Rá kt
érít ô 3760
Egy
7439 4506 Pamír 7495 7723 K2 6346 8610
3776 Fudzsi 7590
Csomolungma 8872
enl
0
ítô
2000 km
3805
ÁZSIA KÉREGSZERKEZETE. A kontinens magvai, legôsibb kéregdarabjai az ôsmasszívumok. Az ázsiai kontinens magját az északi ôskontinens – Laurázia – ôsfölddarabjai (Angara- és Kínai-ôsmasszívum) képezik. A déli ôskontinensrôl – Gondvánáról – az Indiai- és az Arab-ôsmasszívum tapadt Ázsiához. A kontinens fiatal hegységrendszerét, az Eurázsiai-hegységrendszert a hét szárazföldi lemez összeütközése hozta létre. Az utolsó eljegesedés idején Ázsia magas hegyeit és északi részét jégtakaró borította.
9
10CYAN 10MAGENTA 10YELLOW 10BLACK
DOMBORZATI TÍPUSOK. A földfelszín formálásában belsô (kôzetlemezek ütközése, vulkánosság, a földkéreg függôleges mozgásai) és külsô (folyók, gleccserek, szél, hômérséklet-ingadozás stb.) erôk vesznek részt. A természeti erôcsoportok tevékenysége következtében kialakult fô domborzati típusok a következôk: tektonikus, vulkanikus, folyami, tengeri, glaciális, eolikus felszín.
Jégár és glaciális felszín a Himalájában ÁZSIA NAGY FELSZÍNI FORMÁI
º 20
s ki za És r
erh heg oja y
he Urá gy lsé g
Altáj
Turánialföld
an
-s Tien
-s Nan a Kunlun Tibetifennsík
Hi
m
ru
ko
ra
alája Hindusztáni-alf
m
Indusalföldje
n
Pamír-fennsík
nsz kiség
s
Iránifennsík
Középszibériaifennsík
Nyugatszibériaialföld
Ka
Arabtábla
iai-
ám opot Mez alföld
Ka uká zu
100º
V
º 40
Tanulmányozzátok a mellékelt térképet! Mutassátok meg a térképen Ázsia jelentôsebb felszíni formáit: Tibeti-magasföld, Nyugat–szibériaialföld, Himalája, Közép–szibériaialföld, Hindusztánialföld, Pamír, Dekkán-fennsík, Arab-tábla, Dél–kínaihegyvidék, Kínai-alföld.
60 º
Mand zs mede unce
k ar
kö
16 0º
80o északi szélesség
Ázsia jelentosebb felszíni formái ´´
öld
Kínaialföld ai-kín Dél yvidék heg
rítô kté á R
Dekkánfennsík Eg
yen
lítô
Hegyek Fennsíkok Síkságok
0
1000
2000 km
ÖSSZEFOGLALÁS Földünk legmagasabb tájai, legnagyobb fennsíkjai itt vannak. A kontinens legôsibb kéregdarabjai az ôsmasszívumok. A fiatal, eurázsiai hegységrendszer kialakulása egybeforrasztotta az északi és a déli ôsmasszívumokat. Felszíne szélsôségesen változatos. Nagy felszíni formái sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek.
10
11CYAN 11MAGENTA 11YELLOW 11BLACK
ÁZSIA ÉGHAJLATA º 20
Ázsiában – óriási kiterjedése és földrajzi helyzete következtében – minden éghajlati övezet megtalálható. º 60 A legfontosabb éghajlat-alakító 60º 100º 1 Éghajlattényezôk: alakító Ész ak i sar 1. a földrajzi helyzet és kiterjedés; kkör ´´ tényezok 2. a Jeges-tenger hatása: alacsony 40º hômérséklet, jégtáblák keletkezése; 3. a sarkvidéki hideg szelek: fagyott talaj és altalaj; Rá kté rítô 4. a hegyvonulatok elhelyezkedése és ts a magas Közép-Ázsia; zá ss Pa 5. a szárazföld és az óceánok eltérô felmelegedése és lehûlése az év E é gye z nlítô s folyamán (légnyomás-különbségek): n M on szu monszunszél; 0 1000 2000 km 6. passzátszél; állandó jégtáblák 7. Csendes-óceáni tengeráramlások. idôleges jégtáblák l
zé l
Oja-S
hio
Shio Kuro-
Januári átlaghomérsékletek ´´ -30° -20°
állandóan fagyott talaj és altalaj a tenger felôli páradús légtömegektôl elzárt belsô-ázsiai területek hegyvidék meleg tengeráramlások hideg tengeráramlások
-30° -40° -20°
-10°
-10°
Júliusi átlaghomérsékletek ´´
10°
0° 0°
10°
10°
20°
20° 10°
20°
20°
0
2000 km
30°
-40°C alatt
0°C és 10°C között
-40°C és -30°C között
10°C és 20°C között
-30°C és -20°C között
20°C felett
-20°C és -10°C között
-10ºCizotermák
-10°C és 0°C között
30°
10°C alatt 10°C és 20°C között 20°C és 30°C között
30°C felett
0
2000 km
Tanulmányozzátok a fenti térképeket! Állapítsátok meg az éghajlat-alakító tényezôket! Azonosítsátok a júliusi legmelegebb és a januári leghidegebb területeket! Magyarázzátok meg a jégtáblák és az állandóan fagyott altalaj hatását az éghajlatra!
11
