AITSZME
VII. Nemzeti Kongresszusa 2011. szeptember 29. - október 1. Ramada Hotel Balaton Balatonalmádi
PROGRAMFÜZET
• •
Ramada Hotel Balaton 8220 Balatonalmádi, Bajcsy-Zsilinszky utca 14. Vasútállomás 8220 Balatonalmádi, József Attila út
Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete
TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Prof. Dr. Darvas Katalin Jakab Judit Meixner Katalin
SZERVEZŐ BIZOTTSÁG Meixner Katalin Juhászné Tálas Tímea Gubó Tünde
A KONGRESSZUS HIVATALOS SZERVEZŐJE CongressLine Kft. 1065 Budapest, Révay köz. 2. Telefon: (1) 429-0146 Fax: (1) 429-0147 E-mail:
[email protected] Weboldal: www.congressline.hu
A KONGRESSZUS KIÁLLÍTÓI ÉS TÁMOGATÓI
| Premier G. Med Kft.
| B.Braun Medical Kft.
| Linde Gáz Magyarország Zrt.
| Replant-Cardo Kft.
| Draeger Medical Mo. Kft.
| Dutchmed Kft.
| Medexpert Kft.
| Anamed Kft.
| Baxter Hungary Kft.
| Comesa Budapest Kft.
1
| CPP Budapest Kft.
| Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet
| Magyar Transzplantációs Társaság
| Speeding Kft.
| MSD Magyarország Kft.
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ
TÁRSASÁGI PROGRAMOK
A Kongresszus időpontja 2011. szeptember 29. - október 1.
Ebéd 2011. szeptember 29.-én és 30.-án a Ramada Hotel Balatonban. Ára: 3.650,- Ft/fő/alkalom. (Az előzetesen befizetett kongresszusi csomagok tartalmazzák az ebédeket.)
A Kongresszus helyszíne Ramada Hotel & Resort Lake Balaton 8220 Balatonalmádi, Bajcsy-Zsilinszky u. 14. A szoba extrákat (telefon, minibár, fürdőköpeny (2.500,- Ft/db.), garázs (2.000,Ft/nap) mminden vendégnek, távozáskor saját magának kell rendeznie a szálloda recepcióján. Regisztrációs Iroda nyitva tartása a Kongresszus ideje alatt a Ramada Hotel Balatonban 2011. szeptember 29., csütörtök 08:00 - 17:00 2011. szeptember 30., péntek 08:00 - 17:00 2011. október 1., szombat 08:00 - 12:00 Részvételi díj AITSZME tagoknak Nem AITSZME tagoknak Napijegy AITSZME tagoknak Napijegy nem AITSZME tagoknak
2
Helyszínen 22.000,- Ft/fő 25.000,- Ft/fő 9.000,- Ft/fő 12.000,- Ft/fő
A részvételi díj az ÁFA-t tartalmazza.
A részvételi díj tartalmazza a Kongresszus tudományos programján való részvételt, a Kongresszus kiadványait, a kávészüneteket és belépőt egy fő részére a nyitófogadásra. A napijegy tartalmazza az aznapi részvételt a Kongresszus tudományos programján, a programfüzetet valamint az aznapi kávészüneteket.
Nyitófogadás 2011. szeptember 29., csütörtök 20:00 óra, a szálloda saját strandján, a Balaton parton. A részvételi díj tartalmazza. Gálavacsora 2011. szeptember 30., péntek 20:00 óra, a Kongresszus helyszínén. Az est meghívott sztárvendége a Non Stop Vokál Együttes. Előadásuk után a tánczenéről és a jó hangulatról a Madarak Házibulizenekar gondoskodik. Ára: 8.900,- Ft/fő/alkalom, amely tartalmazza a svédasztalos vacsorát, bort, sört, üdítő italokat. Kredit pont A Kongresszus akkreditálása folyamatban van.
3
RÉSZLETES TUDOMÁNYOS PROGRAM
13.30-14.30
Premier G. Med Szimpózium
2011. szeptember 29., csütörtök
14.30-15.00
Kávészünet
10.00
Megnyitó
15.00-16.30
Üléselnökök: Dr. Nagy László – Gubó Tünde
10.30-12.00
Üléselnökök: Prof. Dr. Gál János – Oroszi Zsuzsanna
Az aneszteziológus szerepe a posztoperatív fájdalomcsillapításban Dr. Nagy László Honvédkórház – ÁEK, Budapest
Inhalációs anesztetikumok szervvédő hatásai Prof. Dr. Gál János SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
7. 167 perces reanimáció után is van élet Hegedűs Erzsébet, Németh Miklós Szent Imre Kórház Intenzív Terápiás Egység, Budapest
1. A Merendino műtét és anesztéziája Szedlák Márta, Dr. Bálint András, Kiss Judit Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Profil, Budapest
Újraélesztés – 2010. irányelvek Dr. Erőss Attila Szent Imre Kórház Intenzív Terápiás Egység, Budapest
2. Az intraoperatív hőmérséklet csökkenés dinamikája és megelőzése az infúzió melegítésével Köviné Drabb Judit, Galambos Zsuzsa, Prof. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
8. Koponya – agysérült betegeink utánkövetéses vizsgálata Baracskai Erzsébet, Nardai Gábor Péterfy Kórház, Baleseti Központ AIBO, Budapest
3. Nosocomiális fertőzések változása az intenzív osztályon Kollárné Túri Zsuzsanna, Dr. Szűcs Orsolya, Prof. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
9. „A tapasztalat a legjobb tanulás”: Guilliain-Barré – másképp, mint mások? Kassainé Klement Mariann, Diószegi Andrea, Ajtai Eszter SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
4. 20 hónap az intenzív osztályon Sajerli Csaba, Tatár Tímea SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
4
10. Surveillance az intenzív osztályon Erdős Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház AITO, Kistarcsa
5. PICCO monitorizált beteg ellátása az intenzív osztályon Rieth Judit SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 6. Gyógyulni akarok… Hegedűs Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa 12.00-13.30
11. A csatát megnyertük, a háború még folyik Pintérné Csehtóth Anita Pest Megyei Flór Ferenc Kórház AITO, Kistarcsa 16.30-17.00
Kávészünet
17.00-19.00
Szakmai vetélkedő 2011 Jelentkezés a Regisztrációnál.
20.00-22.00
Nyitófogadás
Ebédszünet
5
17. Miért rohannánk? Palla László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Központi Intenzív Osztály, Kistarcsa
2011. szeptember 30., péntek 09.00–10.30
Linde Szimpózium
10.30-11.00
Kávészünet
11.00-12.30
Üléselnökök: Dr. Smudla Anikó – Meixner Katalin
18. Kockázat megelőzés az infúziós terápiában Meixner Katalin1, Horváthné K. Gizella1, Szaniszló Mária1, Dr. Láncz László2 1SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 2Honvédkórház - ÁEK, Budapest
12. Amire van magyarázat Kiszel Attila, Dr. Molnár Anna SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged
19. Multidiszciplináris laparoszkopos nőgyógyászati műtétek anesztéziája – az aneszteziológiai szakasszisztens feladata a TEAM munkában Molnár Veronika SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
Kommunikáció a donor családjával: „Mi sírva élünk, ők boldogok…” Dr. Smudla Anikó, Dr. Fazakas János SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest
20. Nőgyógyászati laparoscopos műtétek az aneszteziológus asszisztens szemével Pappné Mongyi Katalin Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Intenzív és Aneszteziológiai Osztály, Kistarcsa
13. Donorgondozás szakápolói feladatai Kiszel Attila, Dr. Molnár Anna SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged 14. Szakmai összefogás egy akut májelégtelen gyermekért Rengeiné Kiss Tímea, Dr. Fazakas János SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 15. Élődonoros vesetranszplantáció jelentősége napjainkban Varga Tímea, Sós Erzsébet SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest
6 12.30-14.00
Ebédszünet
14.00-15.30
Üléselnökök: Prof. Dr. Darvas Katalin - Jakab Judit Perioperatív ellátás egynapos sebészet során Prof. Dr. Darvas Katalin SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 16. TRAM lebennyel való emlőpótlás anesztéziája és posztoperatív kezelése Hajdáné Németh Andrea, Dr. Kelemen Péter Szent Imre Kórház, Központi Műtő és Aneszteziológiai Szolgálat Plasztikai Sebészet, Budapest
15.30-16.00
Kávészünet
16.00-17.30
Üléselnökök: Dr. Keresztes László – Juhászné Tálas Tímea Az Abdominális kompartment szindróma (ACS) Dr. Keresztes László Honvédkórház - ÁEK, Budapest 21. „Jobbra át, balra át, hasra át…” Speciális lélegeztetés – hason fekve lélegeztetett beteg ápolása Vas Krisztina, Bíró Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest 22. Lélegeztetés hason Szebellédi Szilvia, Reinhardné Rácz Rita, Várhegyiné Balázs Tímea SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 23. Centrális vénás katéterekhez kötődő véráramfertőzések prevenciója osztályunkon Langa Jánosné Jósa András Oktatókórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Nyíregyháza
7
24. Epidemiológiai tevékenységek az intenzív osztályon Hegedűsné Ballai Judit SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Differenciált alvadás management Dr. Fazakas János SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 17.45-19.00
Vezetőségválasztó Küldött Közgyűlés
20.00
Gálavacsora
2011. október 1., szombat 09.00-11.30
Üléselnökök: Mezőcsáti Melinda – Meixner Katalin 25. Szakdolgozók helyzete: oktatás, utánpótlás, életpálya modell Mezőcsáti Melinda SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 26. Új képzési struktúra: „ két legyet egy csapással…?” Piskóti Zoltánné Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest AITSZME országos felmérésének értékelése Meixner Katalin AITSZME
8
27. Új kihívások az aneszteziológiai szakasszisztensek munkakörében Silló-Pál Enikó SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 28. Az első lépcső a műtőig – az aneszteziológiai ambulancia jelentősége Rumi Brigitta SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 11.30
Zárszó
ABSZTRAKTOK 1. A Merendino műtét és anesztéziája Szedlák Márta, Dr. Bálint András, Kiss Judit Szent Imre Kórház Általános Sebészeti Profil, Budapest Bevezetés: A nyelőcső alsó harmadát érintő adenocarcinomák (Barrett carcinoma) műtéti megoldására alkalmazott, K. A. Merendino nevéhez fűződő, műtéti technika újra elterjedésével, figyelem irányul annak anesztéziájára, valamint az aneszteziológiai ambulancia szerepére. Esetismertetés: Kórházunkban 2008. áprilisa és 2010. februárja között öt esetben végeztek Merendino műtétet. Betegeink preoperatív kivizsgálása során kiemelt fontosságúnak tekintettük az aneszteziológiai ambulancia, valamint az intézetünkben vele szorosan együttműködő dietetikus szolgálat szerepét. Különös gondot fordítottunk a PONV kockázat felmérésére és a hozzá tartozó protokoll betartására, valamint a kielégítő perioperatív fájdalomcsillapításra. Minden esetben kombinált inhalációs anesztéziát alkalmaztunk kiegészítve folyamatos epidurális fájdalomcsillapítással. Megbeszélés: Bebizonyosodott számunkra a Merendino műtéten átesett betegeink esetében is, hogy az aneszteziológiai ambulancia szerepe túlmutat eddigi feladatain. A gondos preoperatív ellátásnak és a kiváló műtéti technikának köszönhetően, betegeink zavartalan postoperatív időszakot követően, panaszmentesen távoztak otthonukba. 2. Az intraoperatív hőmérséklet csökkenés dinamikája és megelőzése az infúzió melegítésével Köviné Drabb Judit, Galambos Zsuzsa, Darvas Katalin, Csomós Ákos SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Célkitűzés: Arra kerestünk választ, hogy nyitott hasi műtétre kerülő betegek intraoperatív hőmérséklet-csökkenését hatékonyan megelőzi-e a beadott infúzió melegítése. Módszer: Nyitott hasi műtéttel operált betegek maghőmérsékletét mértük az anesztézia során minden 15. percben prospektív vizsgálat során. Rögzítettük a betegek életkorát, ASA osztályozását, az intraoperatív infúzió mennyiségét. Borítékos randomizálást
9
követően a kezelt csoport betegeinél az intraoperatív folyadékpótlást 37 ºC-on tartott infúzió melegítő használatával végeztük. A kontroll csoportban infúzió-melegítés nem történt. A műtő hőmérsékletét a vizsgálat során állandó értéken tartottuk. Az adatokat medián tartományban fejeztük ki, szignifikanciát kétmintás T-próbával számoltunk. Eredmények: Vizsgálatunkat 40 betegnél (18 melegített, 22 kontroll csoport) végeztük. A két csoport demográfiai adatai között nem találtunk különbséget: életkoruk 64,5 év vs. 57 év (p=0,901), az ASA medián értéke 3. A beadott infúzió mennyisége a kezelt és a kontroll csoportban nem különbözött szignifikánsan: 2500 ml vs. 2500 ml (p=0,398). Az intraoperatív hőmérséklet kezdeti értéke a kontroll csoportban 35,8ºC, a melegített csoportban 36,2ºC volt, különbségük nem szignifikáns (p=0,104). A hőmérséklet csökkenése a melegített infúziós csoportban szignifikánsan kisebb volt (34,9ºC vs. 35,7ºC, p=0,020). A hőmérséklet csökkenése az első órában jelentősebb, a kontroll csoportban 15 percenként átlag 0,20-0,30ºC, a melegített csoportban 0,10-0,14ºC, de a melegített csoportban szignifikánsan kisebb mértékű (p=0,020). Az anesztézia időtartama és a maghőmérséklet-csökkenés mértéke között nem találtunk összefüggést sem a kezelt, sem a kontroll csoportban. Következtetés: A hőmérséklet csökkenés mértéke már az anesztézia első órájában fokozott kockázatot jelent; a műtét alatti hőmérséklet csökkenését a beadott infúzió melegítésével megelőzhetjük.
10
3. Nosocomiális fertőzések változása az intenzív osztályon Kollárné Túri Zsuzsanna, Dr. Szűcs Orsolya, Prof. Dr. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Célkitűzés: Vizsgálatunkban elemeztük a leggyakoribb polirezisztens kórokozók érzékenységi adatait, és hatását az intenzív osztályos mortalitásra. Módszer: 2010-ben az intenzív osztályunkról mikrobiológiai vizsgálatra küldött bakteriológiai minták eredményét elemeztük. Kigyűjtöttük a pozitív hemokultúrák gyakoriságát és érzékenységi adatait a leggyakoribb nosocomiális kórokozók esetében. Eredményeinket összehasonlítottuk a 2008. évi adatokkal.
Eredmények: Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus 5 esetben igazolódott hemokultúrából (HK), mindegyik érzékeny volt vancomycinre. Pseudomonas aeruginosa HK 11 betegnél volt pozitív, 63,6%-a (n=7/11) volt érzékeny ciprofloxacinra és csak 36,3 %-a karbapenemekre, 2008-ban 81.8% ciprofloxacinra, és 72.7% karbapenemekre. ESBL termelő Escherichia coli és Klebsiella spp. pozitív hemokultúra esetek karbapenem érzékenységét 100%-nak találtuk. 2010-ben 1 betegből tenyészett ki vancomycin rezisztens Enterococcus, mely tigecyclinre érzékeny volt. Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) 57 betegből tenyészett ki, mindegyikük érzékeny volt colistinre (átlag MIC=0,68±0.21). A hemokultúrából kitenyészett MACI esetén az intenzív osztályos mortalitást 57,9%-nak találtuk (n=11/19). 2008-ban Acinetobactert csak egy esetben izoláltak HK-ból, mely nem volt multirezisztens. Az Acinetobacter terjedésének egyik oka az alacsony nővérlétszám: nemzetközi ajánlások szerint nővér : beteg arány 1:1, saját intenzív osztályunkon az arány 1:3-4. Megbeszélés: Két éves összehasonlításban a kitenyészett baktérium flóra és az antibiotikum érzékenység változást mutat osztályunkon. A multirezisztens Acinetobacter baumannii fertőzések magas mortalitásuk miatt fokozott figyelmet és az infekció kontroll megfelelő alkalmazását igénylik. A nővér létszám emelése és a higiéniás szabályok betartása csökkenti a nosocomiális infekciók számát. 4. 20 hónap az intenzív osztályon Sajerli Csaba, Tatár Tímea SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Az előadás egy 20 hónapja lélegeztetett, ALS betegségben szenvedő beteg esetbemutatása. A beteg 2009. szeptemberében került felvételre klinikánkra, ahol a mai napig is ápoljuk. A beteg kielégítő légzéséhez tartós gépi lélegeztetés szükséges. Tudata tiszta, jól kooperál, együttműködő, de betegsége következtében az önálló mozgásra képtelen. Az előadás rávilágít a több mint másfél éves lélegeztetés során adódó ápolásszakmai problémák leküzdésére, a beteg pszichés vezetésére, a tartós kórházi kezelés következtében kialakult hospitalizáció csökkentésére. Az előadás célja rámutatni a tartós lélegeztetés és a hosszantartó intenzív ellátás és ápolás nehézségeire: több hónapja lélegeztetett tiszta tudatú beteg, túlterhelt és csekély létszámú ápolószemélyzet mellett a tartós és színvonalas intenzív ellátás és ápolás kivitelezése. Reméljük, hogy az előadással sikerül felkelteni a figyelmet erre az ápolási problémára, rávilágítani a hosszú és költséges betegellátásra, az ápolószemélyzet tartós pszichés igénybevételére.
11
5. PiCCO monitorizált beteg ellátása az intenzív osztályon Rieth Judit SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
7. 167 perces reanimáció után is van élet Hegedüs Erzsébet, Németh Miklós Szent Imre Kórház, Intenzív Terápiás Egység, Budapest
Az előadás bemutatja a PiCCO monitor és monitorozás rövid történeti áttekintését. Ismerteti a PiCCO monitorral történő mérés elvét, a mérést és technikáját, a normál tartományokat, a PiCCO monitorozás lehetséges szövődményeit. Részletesen kitér az ápoló kompetenciáira, a speciális ápolási tevékenységekre: napi ápolási feladatok végzésének speciális lehetőségei, a kanül kezelése, aszepszis – antiszepszis szabályai és ezek betartása, a beteg ágyban történő mobilizálása, kényelmi eszközök alkalmazása. Az intenzív ellátás napi gyakorlatában egyre gyakrabban kerül alkalmazásra a PiCCO monitor. Ezért tartjuk szükségesnek a monitorozással kapcsolatos ismeretek bemutatását.
Bevezetés: Sikeres reanimáció után az intenzív osztályra kerülő betegek túlélési esélye és az agyi károsodások elkerülése érdekében az első huszonnégy óra meghatározó jelentőséggel bír. Cerebrális reszusztitáció (hűtés), a keringés stabilizálása és az oxigenizáció fenntartása a legfontosabb.
6. Gyógyulni akarok... Hegedűs Éva Pest megyei Flór Ferenc Kórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa
12
2011. 06. 09-én kórházunkba érkezett egy 78 éves nőbeteg erős mellkasi fájdalommal és egyre fokozodó nehézlégzéssel. Az elsődleges vizsgálatok alapján cardiális decompenzáció lehetősége merült fel. A beteget a coronária őrzőbe szállították, ahol is szív ultrahang vizsgálat történt. A vizsgálatot követően felgyorsultak az események. Betegünk mitralis billentyűje teljes egészében leszakadt, azonnali ellátást igényelt. Mivel nálunk nincs szívsebészti osztály, így a beteget át kellett szállítatni egy budapesti intézménybe. 19 nappal később a beteg visszaérkezett kórházunkba, és az osztályunkon kapott elhelyezést. Ekkor ismertük meg Őt csak igazán. A néni egy állandóan mosolygó, segítőkész, nyugodt beteg, akinek a lénye, a jelenléte is megnyugvást sugároz. Pedig volna miért szomorúnak lennie. Az áthelyezést követően igaz átesett a sikeres szívműtéten, de tachyarrytmiája, bradyarrytmiája, szénhidrát anyagcsere problémája, gyulladásos paramétereinek fokoztott emelkedése miatt nagyfokú általános állapot romlás következett be nála. Ezen felül sajnos elszenvedett egy trachea sérülést is, a tracheostoma készítése alatt. Ő mégis boldog, tornázik és mindent megtesz azért, hogy erősödjön és a hamarosan rá váró trachea rekonstrukciós műtét minél jobban sikerüljön. Megtesz mindent azért, hogy meggyógyuljon. Az Ő kitartása és hozzállása példaértékű. Szeretném bemutatni a nálunk töltött napjait, a kitartó team munkánkat, amit a beteggel együttesen értünk el, és a kongresszus kezdetére remélhetőleg a beteg teljes gyógyulásáról is be tudok számolni.
Esetismertetés: 54 éves férfi hypotermiásan, 167 perc reanimációt követően szedálva, lélegeztetve, keringéstámogatással, mellkas drénnel érkezik osztályunkra. Szedációt folytattuk, a keringéstámogatást kiegészítettük, az agresszív hűtéstől eltekintettünk a már fennálló extrém hypotermia miatt (29-30C°). Folyadék- és elektrolit háztartását, sav-bázis eltérését rendeztük. Második ápolási napon szedációt le tudtuk állítani, a beteg tudata visszatért, durva neurológiai eltérés nem volt. Keringéstámogatást felvételét követő napon el tudtuk hagyni. Kontroll mellkas RTG sorozat bordatörés mellett a PTX csökkenését mutatott. Felvételét követő 2. napon subfebrilis lett és sok trachea váladék ürült ezért empírikus antibiotikum terápiában részesítettük, ezután láztalanná vált. Oxigenizációja megfelelő volt, lélegeztetés invazivitását fokozatosan csökkenteni tudtuk. 3. ápolási napon megtartott tudat mellett extubáltuk, azonban váladékretenció és rossz légzésmechanika miatt reintubációra került sor. Az erős mellkasi fájdalom miatt epidurális fájdalomcsillapítást igényelt. 4. ápolási napon készült mellkas CT mindkét oldali sorozat bordatörést, tüdőkontúziót és jobb oldali ablakos bordatörést igazolt. Ezt követően a beteg állapota folyamatosan javult, fájdalmat nem jelzett a 7. ápolási napon extubálhatóvá vált, váladékot jól expectorálta, légzési státusza rendeződött. Kontroll MRTG vizsgálat negatív lett, mellkas drént, EDA kanüljét eltávolítottuk a 9. ápolási napon. A 10. ápolási napon jó általános állapotban, további kezelés céljából fekvőbeteg osztályra emittáltuk. Következtetés: Hypotermiás betegek reanimációja extrém ideig kitolható, szövődmény minimalizálásának lehetősége igen jó eredményekkel zárulhat. Minden elhúzódó reanimációs esetekben is kiemelten fontos a hűtés, cerebrális reanimáció, mert a reperfúzió szöveti károsodást valószínűleg így minimalizálhatjuk, mert az adatok szerint, a neuronok intoleranciája a legnagyobb szöveti hypoxiával szemben.
13
8. Koponya-agysérült betegeink utánkövetéses vizsgálata Baracskai Erzsébet, Nardai Gábor Péterfy Kórház, Baleseti Központ, AIBO A középsúlyos/súlyos koponya-agysérülés magas mortalitású, hosszú intenzív osztályos kezelést igénylő kórkép. Ebben a betegcsoportban fontos a késői kimenetel követése is, hiszen a maradandó károsodás aránya nagy, ami komoly megpróbáltatást jelent a család/társadalom számára. Az utánkövetés lehetővé teszi munkánk értékelését,és segít, hogy a hozzátartozók jogos, ám igen nehezen megválaszolható kérdését, a prognózist illetően, mind pontosabban megválaszolhassuk. Célkitűzés: Osztályunkon kezelt betegek kimenetelének felmérése és annak elemzése, hogy az intenzív osztályt elhagyó betegek közül kinél várható jó felépülés és rehabilitálhatóság. Módszer: Retrospektív adatgyűjtés a 2007 és 2008-ban felvett középsúlyos/súlyos agysérültek körében (GCS<13). A demográfiai-, sérülés-, terápiás adatok mellett rögzítettük a kórházi tartózkodás hosszát, helyét, a későbbi betegutat, az egy éves kimenetelt telefoninterjúval mértük fel a GOS és DRS pontrendszerek (rehabilitálhatóságot felmérő módszer) segítségével.
14
Eredmények: Közel 110 beteg adataiból, többségük súlyos agysérült (65%), az utánkövetés kb. 20%-ban nem volt lehetséges. Az intenzív osztályos mortalitás 40%, az egy éves közel 50% volt, az elhunytak mindvégig kórházi kezelést igényeltek.. A felépültek többsége jó funkcióval gyógyult (GOS=4-5 75%). Az intenzív osztályt elhagyó, különböző kimenetelű betegcsoportokat (felépülés vs .elhalálozás) vizsgálva, bár a kezdeti neurológiai állapot hasonló volt (GCS<9: 75% vs. 80%) a jól gyógyulók fiatalabbak (medián: 48 vs. 79 év), több időt töltöttek intenzív osztályon (2 vs. 12 nap), jobb neurológiai állapotban távoztak (GCS<13: 100% vs. 9%). Konklúzió: A korai mortalitás a hazai átlaghoz képest jónak mondható, azonban ez csak a helyi ellátási, betegáthelyezési viszonyok ismeretében értékelhető helyesen. Kiemelendő, hogy az idős illetve, tartósan kómás betegek rossz végkimenetelére a hozzátartozók felkészítése szükséges lehet.
9. „A tapasztalat a legjobb tanulás”: Guilliain-Barré – Másképp, mint mások? Kassainé Klement Mariann, Diószegi Andrea, Ajtai Eszter SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Célkitűzés: Az elmúlt két év alatt két súlyos G-B beteg ápolására nyílt lehetőségünk. Előadásunkban betegeink ápolásáról, pszichés vezetéséről és erről a team munkáról szeretnénk beszélni. A G-B szindróma bármely életkorban előforduló, petyhüdt paresissel járó, nem specifikus megbetegedéssel, általában légúti vagy gastrointestinális fertőzéssel induló kórkép. A betegség izomgyengeséggel, érzészavarral és érzéskieséssel kezdődik az alsóvégtagokban, ami aztán felterjed a felső végtagokra is. Amennyiben a specifikus terápia mellett a gyors regresszió elmarad, a beteg tartósan paretikus vagy plég, a lassú idegregeneráció miatt hónapokon át tartó szupportív kezelést igényel, aminek legjelentősebb komponense az intenzív ápolás. Célunk a két, több hónapos ápolást igénylő eset ellátása során szerzett tapasztalataink áttekintése. Ennek kapcsán figyelemfelhívás ezen ritka, az ápolás szempontjából nagy kihívásokat támasztó kórképre. Módszerek: Az ellátás kiemelt szempontjait egyenkét átgondolva, az általános szabályok tudatos alkalmazása mellett hangsúlyozzuk az egyénre szabott ápolás jelentőségét. Eredmények: A második eset ellátása során fel tudtuk használni az első eset során szerzett tapasztalatainkat, így annak ellátása gördülékenyebben zajlott. Konklúzió: Van még mit tanulnunk - saját és mások tapasztalataiból! Ez a betegség az „idegek harca”. Harcol a neuron az idegpályán, harcol a nővér az intenzív csataterén. Azért, hogy ezeket a sporadikusan előforduló, extrém hosszú intenzív ápolást, kitartó munkát igénylő betegeket eredményesen tudjuk kezelni, át kell gondolnunk és összegeznünk kell mindazt a tapasztatatot és tudást, melyet ennek a betegségnek, annak súlyos formájának a megismerése, kezelése során szereztünk. 10. Surveillance az intenzív osztályon Erdős Zsuzsanna Pest Megyei Flór Ferenc Kórház AITO, Kistarcsa A progresszív betegellátás legmagasabb szintjét jelentő intenzív betegellátó osztályokon a legnagyobb problémát az jelenti, hogy életmentő beavatkozásokat
15
követően a betegek életkilátásait a gyógykezelés során jelentkező fertőzések nagy mértékben rontják. Ezért az intenzív osztályon a higiénés körülményeknek, a betegek fertőzéseinek folyamatos felügyelete elengedhetetlen, mivel az itt szerzett fertőzéseknek és az ezzel járó következményeknek egy része bizonyíthatóan megelőzhető. Az osztályunkról gyűjtött adatokat néztem át két évre visszamenőleg, amit a kórházunk Higiéniai osztálya készített. Megfigyelésem fő célja az volt: - Betartjuk-e a beavatkozások higiénés protokolljait? - Betartatásához szükséges feltételeket megteremtettük-e? - Aktuális létszám helyzet befolyásolja-e a fertőzések előfordulását? - Az adatok elemzése és megbeszélése után ellenőriztük a bevezetett higiénés szabályok hatékonyságát. - Folyamatos kontrollal feltárunk további olyan területeket és problémákat melyeket meg kell oldanunk. - Az eljárásaink elemzésével reméljük, hogy csökkenteni tudjuk a nosocomiális fertőzéseket és ezek gyógyítására fordított költségeket, javítani tudjuk a betegellátás minőségét. 11. A csatát megnyertük, a háború még folyik Pintérné Csehtóth Anita Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Kistarcsa Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa
16
2011. március hónapban a 10 ágyas intenzív osztályunkon, ahol 2 db. 1 ágyas elkülönítő kórtermünk van, néhány nap különbséggel 1 TBC-s és 3 MACI-val fertőzött beteget gyógyítottunk. A 4 beteg teljes elszeparálásához és ellátásához gondos szervezésre, és a gyors problémamegoldó képességünkre volt szükség. Előadásomban bemutatom, hogyan sikerült hatékonyan a fertőzések tovább terjedésének megakadályozása úgy, hogy a maradék 6 ágyunkon kis létszámú csapatunk hatékony gyógyító munkája ne legyen akadályozva, és az újonnan érkező betegeket ne fertőzzük meg, ne kapjanak TBC fertőzést, nosocomiális MACI-t. Hogyan oldottuk meg mindazt a személyi feltételt és az anyagi terhet, amivel ez együtt járt? Hogyan tudta osztályunk ebben a magas költségvetésű időszakban fenntartania magát? Hogyan tettük a konzíliumokat, a gyógytorna időszakot és a látogatásokat zökkenő mentessé úgy, hogy sem betegeink, sem a hozzátartozók ne vegyék észre a mi problémáinkat? Hogyan működtünk együtt a kórház higiénikusaival? Miért nem zártunk le? Hogyan viseltük mi nővérek és az orvosaink a folyamatos öltözködés, kézmosás, fertőtlenítés megsokszorozódását és a megszorítási intézkedéseket abban a közel 1 hónapban? „A gyakorlat teszi a mestert szakbarbárrá” Murphy törvényei
12. Amire van magyarázat Kiszel Attila, Dr. Molnár Anna Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged Nagyon kevés klinikai döntés bír akkora jelentőséggel, mind a beteg, mind a hozzátartozók szempontjából, mint az agyhalál egyértelmű kimondása. A pontos diagnózis kétséget kizáró felállítása mellett igen fontos az időtényező figyelembevétele, a protokollok betartásával a szervek, szövetek megőrzése. A donorkondicionálásban résztvevő team valamennyi tagjának ismernie kell az agyhalál kimondásának kritériumait. Az agyi autoreguláció épsége biztosítja fiziológiás körülmények között az artériák és az arteriolák átmérőjének változásával, a közel azonos agyi vérátáramlást. Az agyi vérátáramlást befolyásoló tényező a cerebrális perfúziós nyomás, amely az artériás középnyomás és az intracranialis nyomás különbsége. Minden olyan tényező, amely befolyásolja az értónust (pl. hypo/hypercapnia), illetve az intracranialis nyomást (vérzés, agyduzzanat, liquorkeringési zavar stb.), a CPP változásához vezet. A primer (pl. trauma miatti), vagy secunder (pl. hypoxia hatására kialakult) agysérülés az agyi autoreguláció zavarához vezet, további ICP emelkedés alakul ki. A kritikus érték elérése után bekövetkezik a beékelődés, amelynek szintjétől függően jönnek létre a szimmetrikus, vagy az egy oldalt érintő neurológiai tünetek (pl. pupilladifferencia, fényreakció hiánya). Ezzel együtt gyakran látható vegetatív idegrendszeri instabilitás. A vérnyomáskiugrás és a bradycardia együttes fellépése jól ismert tünet. A hypothalamus-hypophysis működészavara miatt diabetes insipidus alakul ki, a beteg poikylothermiássá válik, a vércukor- és ionháztartás egyensúlya felborul. Az ICP további növekedése az agytörzsi struktúrák működészavarát idézik elő. A keringési központ érintettsége-, valamint a sympathicus idegrendszer szerepet játszik a ritmuszavarok és a neurogén tüdőödéma létrejöttében. A légzőközpont funkciózavara kóros légzéshez, majd apnoe kialakulásához vezet. A szisztémás gyulladásos válaszreakció (SIRS) a capillaris permebilitás fokozódásán keresztül további ICP emelkedést idéz elő. Ha a folyamat nem állítható meg, és az ICP meghaladja a MAP értéket, kialakul az agytörzsi reflexek teljes hiányával jellemezhető agyhalál. Kiegészítő vizsgálatok (pl. TCD) igazolják az agyi vérátáramlás hiányát. Ezen alapvető patofiziológiai folyamatok ismerete segíti az intenzív osztályos ápolók munkáját, hogy ne „fehér folt” legyen az agyhalál folyamata, mely csak kevesek számára érthető.
17
13. A donorgondozás szakápolói feladatai Kiszel Attila, Dr. Molnár Anna Szegedi Tudományegyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szeged
14. Szakmai összefogás egy akut májelégtelen gyermekért Rengeiné Kiss Tímea, Dr. Fazakas János SE ÁOK, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest
A statisztikai adatok szerint Magyarországon jelenleg is 1300 fő van transzplantációs várólistán, és ebből évente kb. 400 szervátültetés valósul meg. 1 donor jelentésével, majd megfelelő gondozásával, akár 7 várólistás beteg életét menthetjük meg, illetve életminőségének javulásához járulhatunk hozzá.
Bevezetés: Magyarországon a Semmelveiss Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika fennállása óta 479, az elmúlt 5 évben átlagosan 40 májtranszplantáció történt. 92%ban felnőtt, és csupán 8%-ban 18 év alatti betegek estek át májátültetésen. Az esetszámot tekintve csupán 39 gyermeket érint. Magyarországon ennél több lenne az igény, hiszen felfelé mutató tendencia a májbeteg- májelégtelen gyermek.
Kulcsszavak: agyhalál, adekvát megfigyelés, 1 beteg:1 nővér arány, kommunikáció Szakápolói feladataink a következő lépésekkel vázolhatóak fel: Fontos feladatunk, hogy az agyi történésen átesett betegek megfigyelése megfelelő legyen, hisz az agyhalottak 90%-a, ebből a betegcsoportból kerül ki. (33% koponyatrauma-, 57% agyi vaszkuláris történés eredetű). Ehhez elengedhetetlenül fontos az optimális 1 beteg: 1 nővér arány biztosítása. A megfelelően képzett ápoló feladata, az ellátó team tevékeny tagjaként az agyhalál jeleinek korai észlelése. Agyhalál beálltakor az agytörzs működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnését tapasztaljuk. A beteg areflexiássá válik, a fájdalomérzékelés, a légzés- és a keringés szabályozása, valamint az anyagcsere-folyamatok irányítása és szabályozása károsodik, majd végérvényesen elveszik. Az ápoló feladata az agyhalál megállapításához szükséges vizsgálatokhoz való előkészítés, asszisztálás (pl. apnoe teszt).
18
A potenciális donor paramétereit szigorú célértékek betartása mellett monitorizáljuk, s felkészülünk a lehetséges szövődmények elhárítására. (Kihűlés, haemodinamikai instabilitás, diabetes insipidus, stb.). Ebben az ápolási periódusban nem mindig elegendő 1 nővér a beteg mellett. Óriási lelki teher nehezedik a beteget ellátó nővérre. Az ellátó team tagjai fokozott figyelmi- és stresszállapottal kell, hogy megküzdjenek, emellett a családtagok reakcióinak is állandó részesei. Tisztában kell lennünk a transzplantáció jogi vonatkozásaival. Tudnunk kell, hogy Magyarországon a feltételezett beleegyezés elve működik. A családtagok a kérdéseiket a beteg mellett dolgozó nővérnek teszik fel, de a válaszokat az orvos adja meg, a beteget ellátó nővér jelenlétében. A donáció megkezdéséig kísérjük a beteget, nem megfeledkezve az alapápolási feladatokról, a szemérem védelméről és az infekciókontrollról.
Esetismertetés: Az esetismertetés egy 10 hónapos, 12 kg súlyú, ismeretlen etiológiájú, akut májelégtelen gyermek életéért folytatott küzdelméről szól, beleértve az előkészületeket, a gyermek fogadását, a májátültetést és a transzplantáció utáni speciális feladatokat, mint például a CVVH-kezelést, hemodinamikai monitorizálást, alvadási paraméterek nyomonkövetését, és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. A tárgyi feltételek, eszközök biztosítását, az idő rövidsége, illetve a speciális méretek miatt, több klinikával, intézettel összefogva tudtuk megoldani. A legkisebb májtranszplantált gyermek ellátásánál, az osztályunkon kezelt gyermekek révén és a felnőtt transzplantációk során szerzett tapasztalatainkat alkalmaztuk, együttműködve az I.sz. Gyermekklinika orvosaival, ápolóival. Következtetés: A gyermekért folytatott küzdelem mindvégig közös csapatmunka volt, amely a gyermek áthelyezése után az I.sz. Gyermekklinikán folytatódott, ahol továbbra is aktívan részt vettünk. Az 52 nap közös munka során sok új tapasztalatot szereztünk, amely a már meglévő ismereteinket tovább bővítette. Az 1 év alatti gyermekek az eltérő élettani sajátosságok miatt speciális ellátást igényelnek. Mind a tárgyi, mind a személyi feltételek tekintetében a fejlesztés és fejlődés elengedhetetlen fontosságú. 15. Élődonoros vesetranszplantáció jelentősége napjainkban Varga Tímea, Sós Erzsébet SE ÁOK, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Előadásom célja: az élődonoros vesetranszplantáció megismertetése és jelentősége, mert tapasztalataink azt mutatják hogy ez a lehetőség nem kellően ismert. Mutatják ezt a hazai adatok, melyek messze elmaradnak a külföldi országokéhoz képest, ahol élődonoros vesetranszplantáció folyik. (például: Németország,
19
Ausztria, Hollandia). Ezt az esetszámot szeretnénk növelni, és a statisztikai adatokon túl természetesen a betegek érdekében a lehető legjobb lehetőséget biztosítani. Magyarországon az első élődonoros veseátültetés 1974-ben volt Budapesten. Napjainkban is, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika végzi ezen beavatkozások túlnyomó részét. Azért célunk ezt az eljárást „népszerűsíteni”, mert messze a legelőnyösebb lehetőség, hiszen ilyenkor garantáltan jó minőségű és rövid ischémiás idejű szerv kerül beültetésre. Nagy valószínűséggel nem kell dialízis kezelés és a műtét után, azonnal beindul a graftfunkció. Ennek megfelelően az így átültetett vesék 50 %- a működik 20 évvel az élődonáció után, szemben a cadaver donáció 13 évével. Tekintettel arra, hogy a donáció legtöbbször rokonból történik, kevésbé agresszív az immunszupresszív terápia és kevesebb a rejekció is. A HLA egyezésnek a korszerűbb immunszupresszió mellett kisebb a jelentőssége de továbbra sem elhanyagolható. Élődonorok biztonságáról: a részletes kivizsgálás és a minimál invazív (laparoszkópos) sebészi technika egyaránt a donorok biztonságát szolgálják. Klinikánkon 2008 óta végzünk laparoscopos donor nephrectomiát. Ezen beavatkozásoknak nem elhanyagolható az érzelmi vonala sem, nagyon speciális kérdéseket vet fel. Összefoglalva tehát számos előnyét az élődonoros vese transzplantációnak és tekintettel a változatlanul fennálló donorhiányra, kötelességünk ennek a lehetőségnek a köztudatba emelése. 16. TRAM lebennyel való emlőpótlás anesztéziája és postoperatív kezelése Hajdáné Németh Andrea, Dr.Kelemen Péter Szent Imre Kórház, Központi Műtő és Aneszteziológiai Szolgálat, Plasztikai Sebészet
20
Kórházunkban közel 10 éve működik plasztikai sebészet. A szépészeti műtétek mellett egyre több emlőrekonstrukciós műtétet végzünk, több a tumoros beteg és az életkor az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik. Magyarországon kevés helyen végeznek TRAM (Musc.Trans.Rectus Abd.) lebeny forgatásos műtétet. Az utóbbi 5 évben közel 100 TRAM műtétet végeztünk. Előadásomban ismertetem az intézetünkben végzett emlőhelyreállító sebészeti eljárásokat, annak alapelveit. A műtétek anesztéziája során kidolgozott és alkalmazott szakmai protokollokat pl.: folyadékpótlás, fájdalomcsillapítás. Bemutatjuk az általunk kipróbált és alkalmazott narkózis bevezetés, fenntartás és ébresztés módját. Beszélünk az aneszteziológiai szakambulancia és premedikáció fontosságáról, illetve a PACU (Post Anaesthesia Care Unit) szerepéről, a beteg monitorizálásáról és az esetleges szövődmények kivédéséről. Összegzésül elmondható, hogy a legoptimálisabb feltételek, protokollok kidolgozása az anesztézia és a plasztikai sebészet összehangolt, közös munkája, melynek eredménye, hogy a beteg visszakapja az ÉLETÉT!
17. Miért rohannánk? Palla László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Központi Intenzív Osztály, Kistarcsa Az orvosi beavatkozások sokrétűsége, a laboratóriumi vizsgálatok sokfélesége miatt a betegek állandó tortúrának vannak kitéve. A POCT (point of care testing) vizsgálatok a beteg ágya mellett elvégezhetők, ezzel megkímélve a beteget a felesleges utaztatástól. A vizsgálat ott végezhető el, ahol ennek igénye felmerül. A helyszínen, a sürgősségi betegellátó helyen, ahol a beteg sorsát meghatározó gyors döntést kell hozni. Milyen előnyökkel jár e vizsgálatok ágy melletti elvégzése? A készülékek egyszerű használatok biztosítanak, kicsi a mintatérfogat, a preanalitikai hibák lehetősége minimumra csökkenthető, a vizsgálat rövid időn belül ismételhető, laboratóriumi pontosságú eredményt ad. Milyen készülékekről van szó? Kardiális markereket mérő, vércukormérő, véralvadási időt mérő készülékek. A készülékek használata mind a fekvő, mind a járó beteg intézetekben dolgozók számára egyaránt hasznos lehet a diagnózis felállításában, a beteg további kezelését illetően, valamint megkíméljük magunkat a felesleges rohangálástól. 18. Kockázat megelőzés az infúziós terápiában Meixner Katalin1, Horváthné K. Gizella1, Szaniszló Mária1, Dr. Láncz László2 1SE ÁOK, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 2Honvédkórház - ÁEK, Budapest Az infúziós terápia szakmai tevékenységünk alapvető eleme. Előadásom célja a figyelemfelkeltés és odafigyelés az infúziós terápia kockázati tényezőire. Elsősorban az infúziós szerelékek, csatlakozók, toldalékok, üvegampullák, i.v. folyadékok részecskékkel való szennyezettség és ennek okainak feltárása az elsődleges szempont. Részecskeszennyezés – a parenterális oldatba a külső környezetből mozgó, oldatlan részecskék kerülnek. Az intraluminális térben jelenlévő különböző részecsketípusok, melyeket szűrőkkel nem küszöbölnek ki, közvetlenül a szervezetbe jutnak. A részecskeszennyezés következtében kialakuló szövődmények a hospitalizáció időtartamának meghosszabbodásához és magasabb kezelési költségekhez vezethetnek. Kiemelkedő kockázatok: - mikrokeringés károsodása - vérerek elzáródása - szervkárosodások - flebitis
21
Megelőzési stratégiák: - minőségi termékek használata - beépíthető infúziós szűrők - gyógyszer inkompatibilitások prevenciója - tűmentes infúziós rendszerek - aspirációs szívószálak A közvetlen vagy közvetett szövődmények súlyosságának megfelelően, az idegen részecskék bejutásának megelőzése jelentős költségmegtakarításokat jelenthet. Az olyan szövődmények, mint a súlyos, teljes intenzív ellátást igénylő szervdiszfunkciók esetében, a költséghatékonyság jelentős lehet egyetlen beteg esetében is. 19. Multidiszciplinális laparoszkopos nőgyógyászati műtétek anesztéziája – Az aneszteziológiai szakasszisztens feladata a team-munkában Molnár Veronika SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
22
Bevezetés: Az endometriózis igen gyakori, benignus nőgyógyászati elváltozás. Jelenleg a reproduktív korban lévő nők mintegy 10%-át érinti. Ez a szám azonban rohamos emelkedést mutat. A 80-as évek végén robbanásszerűen terjedni kezdett az endoszkópos sebészeti technika. A minimálisan invazív beavatkozás előnyei – rövidebb postoperatív idő, kisebb postoperatív fájdalom, jobb légzési funkció, korai mobilizálás, minimális szöveti trauma, kevesebb sebfertőzés, kozmetikai előnyök, rövidebb kórházi tartózkodási idő- egyre több műtétet végeznek ezzel a technikával a nyitott műtétekkel szemben. Előnyei mellett azonban szövődményekkel is számolnunk kell. –pneumoperitoneum és intraoperatív Trendelenburg testhelyzet következtében létrejövő patofiziológiai változások. Illetve egy igen ritka a szakirodalomban is alig említett szövődmény a perioperatív cornea abrasio. A szövődmények kiküszöbölése a beavatkozások specialitása kihívások elé állította az anesztéziában dolgozó szakembereket. Előadásom célja, hogy röviden ismertessem az endometriózis tüneteit, előforulását, stádiumait, kezelését. A laparoszkópos műtéti technika előnyeit, szővődményeit. Mivel ezek a beavatkozások speciális anesztéziát igényelnek, az intratracheál narkozis technikáját illetve a kialakult helyi szokásokat ismertetni tudom. A szakasszisztensek feladatainak bemutatása. A beavatkozás előtt, alatt és után. Beteganyag: Az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika 2009-2011 között elvégezett laparoskopos műtéten átesett betegeket vizsgáltam. Különös tekintettel a több manuális szakmát igénylő beavatkozásokat (pl.: sebész, urológus, idegsebész). Valamint a 2 órán túli műtéti időt.
Következtetés: Az intratracheális narkozisok alatt a szakasszisztensek munkája meghatározó. A multidiszciplinális team munkában a részvételük bizonyítottan elengedhetetlen. 20. Nőgyógyászati laparoscopos műtétek az aneszteziológus asszisztens szemével Pappné Mongyi Katalin Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai Osztály, Kistarcsa Az utóbbi évtizedekben a laparoscopos műtétek a nőgyógyászat terén is fokozatosan egyre nagyobb teret nyertek. A speciális műtétek anesztéziai szempontból is különleges megfontolásokat igényelnek. Előadásunkban kitérünk a beteg fektetésének, a narkózis bevezetésének, a narkózis vezetésének, valamint a postoperatívum speciális kérdéseire. 2011.06.- 2011.11. hó között felmérést végzünk a személyes tapasztalatokról, a betegeink analgetikum igényéről, melyet vizuális analóg skála segítségével osztályozunk. 21. „Jobbra át, balra át, hasra át...” Speciális lélegeztetés – hason fekve lélegeztetett beteg ápolása Vas Krisztina, Bíró Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Intenzív Osztály A beteg forgatásának jelentősége, a hason lélegeztetés már a legtöbb kórházi osztályon ismert, de ennek ellenére lehet, hogy kevés osztályon alkalmazzák. Bizonyos tüdőbetegségek esetén kifejezetten ajánlják a hason lélegeztetést, bár a szakma véleménye igen eltérő. Ezért nemzetközi kitekintést tettünk és röviden vázolnánk a fellelhető szakirodalmak eredményeit. Bemutatnánk előadásunkban, mi hogyan végezzük osztályunkon a hason lélegeztetést, egyrészt gyógytornász (kontraktúra megelőzés, ízületi védelem, váladék mobilizálás), másrészt ápolói oldalról (váladék eltávolítás, higiénés szükségletek kielégítése, kényelmi eszközök alkalmazása, szövődmények megelőzése, orvos által előírt terápia biztosítása). Kitérünk arra, hogy mely esetekben lehet ezeket a fektetési pozíciókat alkalmazni, illetve mikor kontraindikáltak. Hangsúlyozni szeretnénk a gyógytornászok és ápolók team munkájának jelentőségét a hatékonyabb és gyorsabb betegellátás érdekében. 22. Lélegeztetés hason Szebellédi Szilvia, Reinhardné Rácz Rita, Várhegyiné Balázs Tímea SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Háttér: 1976 óta ismert, hogy a hasra fektetés javítja az oxigenizációt. Súlyos légzési elégtelenségben lélegeztetünk hason, ha invazív lélegeztetés mellett hypoxia áll
23
fenn. Sikerességének feltétele, az ápoló igényessége az ápolás és a technikai kivitelezés terén, az összhang és jó kommunikáció, együttműködés a team tagjai között. Esetismertetés: 54 éves, négy végtagra kiterjedő Heine-Medines hypertoniás férfibeteg. Magas láz mellett kialakult légzési elégtelenség miatt került felvételre. Ennek hátterében képalkotó és szerológiai vizsgálatok tüdőgyulladást ARDS-t, H1N1 influenzafertőzést és legionellózist igazoltak. ARDS miatt mély szedáció mellett invazív lélegeztetést, korai hasrafordítást alkalmaztunk. Hasrafordítás hatására lélegeztethetősége könnyebbé vált oxigenizációja javult, presszor terápiát el tudtuk hagyni. A jól szervezet team munkának köszönhetően a forgatások esemény nélkül zajlottak, hasra fordított lélegeztetés alatt szövődmény nem lépett fel. A beteg állapota fokozatosan javult. 22 nap intenzív terápia után rehabilitációt követően otthonában teljes életet él. Következtetés: Hasrafordításkor sok esetben a gépi lélegeztetés invazivításán is tartósan vissza lehet venni. Hasrafordított lélegeztetés sikerében az ápoló szerepe meghatározó. Hogy a forgatás kivitelezhető-e, megvalósul-e, szövődmény nem lép-e fel, nagyrészt az ápolótól függ. Ismernie kell a veszélyeit, mire kell figyelnie az indikációkat, kontraindikációkat, emellett higgyen a sikerességében nem szabad, hogy féljen tőle, mert így lesz biztonságos és hatékony. Itt mutatkozik meg legjobban, hogy az intenzív terápiában mennyire fontos a team munka, hiszen egy jól megszervezett, jól együtt működő csapatnál a forgatás gyorsan, precízen, szövődmény nélkül történik. 23. Centrális vénás katéterekhez kötődő véráramfertőzések prevenciója osztályunkon Langa Jánosné Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., Nyíregyháza
24
Célkitűzés: Ismertetni a centrális vénás katéter használatával kapcsolatos gyakorlatunkat és a hozzájuk kötődő véráramfertőzések megelőzésére tett intézkedéseinket. Módszer: Nozokomiális surveillance adatok vizsgálata. Eredmények: A prevenciós stratégia hatására a véráram fertőzések gyakorisága csökkent, de a multirezisztens kórokozók megjelenése újabb intézkedési terv kidolgozását teszi szükségessé. Nyíregyháza Jósa András Oktatókórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályán 2010-ben a legtöbb donációban részt vett ápoló Stérgerné Majoros Ibolya.
24. Epidemiológiai tevékenységek az intenzív osztályon Hegedűsné Ballai Judit SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Nosocomiális fertőzésről beszélünk, amikor a beteg, hozzátartozó vagy egészségügyi dolgozó az egészségügyi intézmény keretein belül fertőződik meg. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy rendkívül magas arányban fordul elő a nosocomiális fertőzés, amely megelőzhető lenne. Leggyakrabban eszközhasználattal összefüggő fertőzések alakulnak ki, és az intenzív osztályon különösen magas az előfordulási arányuk. Nosocomiális surveillance a nosocomiális fertőzéseket, azok okait, megjelenési formáit és összefüggéseit kutatja. Standardizált módszerek alapján validált adatgyűjtést, elemzést, értékelést és visszacsatolást végez az epidemiológiai szakápoló. Munkája során foglalkozik a szakdolgozók egészségvédelmével, a strukturális feltételek kialakításával, prevencióval, oktatással, tanfolyamok szervezésével, szemléletformálással. Kötelező és önkéntes jelentések, kutatások, összehasonlító elemzések és statisztikai módszerek tarkítják munkájukat. A leghatékonyabb és legfontosabb feladat a kézhigiénés protokoll ismertetése és betartásának ellenőrzése, amely a legegyszerűbb módszer a nosocomiális fertőzések megelőzésében. 25. Szakdolgozók helyzete: oktatás, utánpótlás, életpálya-modell Mezőcsáti Melinda SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Az egészségügyben napjainkban tapasztalható igen nehéz helyzetet fokozza, hogy nagyon kevés az ápolást hivatásul választók száma, így az alapképesítést jelentő OKJ ápolóképzésben résztvevők száma is igen alacsony. Ez magában hordozza, hogy az alapképesítésre épülő szakképesítések megszerzésében résztvevő hallgatók száma is igen kevés. 2006-ben a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében új, átlátható, kompetenciaalapú, moduláris rendszerű szakmastruktúra kidolgozása során változott az OKJ, s ezzel együtt változott az egészségügyi szakképzés eddig sem túl jó rendszere is. Emellett egyre többet foglalkoznak és beszélnek az ápolók életpálya-modelljéről, de igazán ennek részleteiről, lépéseiről, bevezetéséről nem sokat tudunk. Az előadás célja, hogy bemutassa - az ápoló hiányhoz vezető utat - az utánpótlás biztosítására lehetséges megoldásokat - az ápolói életpálya-modell lehetséges elemeit.
25
26. Új képzési struktúra: „két legyet egy csapással…”? Piskóti Zoltánné Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Intenzív Osztály, Budapest
28. Az első lépcső a műtőig – Az aneszteziológiai ambulancia jelentősége Rumi Brigitta SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
Az elmúlt években került sor az intenzív szakápoló és aneszteziológus szakasszisztens képzés reformjára, mely végeredménye felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló végzettség. Az új oktatási szisztéma számtalan változást hozott a képzés és a kimenet tekintetében. A gyakorlatban és az oktatásban azt tapasztalom, hogy a változtatás nem feltétlenül pozitív. Az előadásomban szeretném megmutatni a régi és az átalakított oktatási struktúra közötti különbségeket, mind az óraszámok, mind a tananyagtartalom tekintetében. Bemutatnám a képzések körülményei közötti különbségek hatását és mellékhatását. Ismertetném a hallgatók körében végzett felmérés eredményét, mely elsősorban az egyéni motivációkat, az oktatás és gyakorlatok alatt szerzett tapasztalataikat, későbbi terveiket vizsgálta. A hallgatók kifejtették véleményüket a képzés minőségével kapcsolatban is. A szerzett tapasztalatok ösztönözzenek minden felelős szakembert, hogy jobbító javaslatokat fogalmazzon meg a döntéshozók felé a képzés minőségének javítására. Mindannyiunk érdeke, hogy ezen a két nagyon fontos szakterületen: az intenzív osztályon és az aneszteziológiában minél magasabban képzett, alaposan felkészült kollégák tevékenykedjenek.
Az aneszteziológiai ambulancia elgondolás az 1950-es évekből származik, Európában az 1970-es évektől terjedt el. Jelentősége, hogy a beteg kivizsgált, optimális állapotban, a kockázatokat felmérve, a kérdéseire választ kapva, felvilágosítva kerüljön a műtőbe. Az által, hogy felmérjük a beteg egészségi állapotát és a műtéti kockázatot, egyénre szabott perioperatív ellátást, előkészítést tudunk tervezni. Így az ápolási napok száma rövidül és költséghatékonyabb lesz az ápolás. Előadásomban a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán működő Járó Beteg Egységet, Aneszteziológiai Ambulanciát szeretném bemutatni, honnan indult, hol tart most és mi lenne a jövő. Ezen belül a személyi, tárgyi felállását, a forgócsapat működését, a betegforgalmi adatokat, mindennapi tevékenységünket.
27. Új kihívások az aneszteziológiai szakasszisztensek munkakörében Silló-Pál Enikő SE ÁOK, Sebészeti, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
26
2008-ban kezdődött el a Semmelweis Egyetemen az aneszteziológiai tevékenység központosítása és megalakult az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika. Jelenleg 12 telephelyen 58 aneszteziológiai szakasszisztenssel dolgozunk. A változó telephelyeken folyó munka szakmai kihívást jelent az asszisztensek és a vezetők számára egyaránt. Az általános aneszteziológiai feladatok magukba foglalják a gyermek anesztéziától a szívsebészeti anesztéziáig a szakma széles spektrumát. Ez jelentős feladat elé állítja az aneszteziológiai szakasszisztenseket, amit klinikánk tevékenységén keresztül szeretnék bemutatni. A munkánk során célunk, hogy jól képzetté és a változatos munkára motiválttá tegyünk kollégáinkat. Továbbá fontos számunkra az asszisztensek szaktudásának és képességeinek hatékony alkalmazása, teret adni az önmegvalósításnak, pl.: továbbtanulás, szakmai továbbképzés, oktatásban való részvétel, tudományos előadások.
27
SZERZŐI INDEX
28
Ajtai Eszter Bálint András Baracskai Erzsébet Bíró Éva Csomós Ákos Darvas Katalin Diószegi Andrea Erdős Zsuzsanna Erőss Attila Fazakas János Gál János Galambos Zsuzsa Hajdáné Németh Andrea Hegedűs Erzsébet Hegedűs Éva Hegedűsné Ballai Judit Horváthné K. Gizella Kassainé Klement Mariann Kelemen Péter Keresztes László Kiss Judit Kiszel Attila Kollárné Túri Zsuzsanna Köviné Drabb Judit Láncz László Langa Jánosné Meixner Katalin Mezőcsáti Melinda Molnár Anna Molnár Veronika Nagy László Nardai Gábor Németh Miklós Palla László Pappné Mongyi Katalin Pintérné Csehtóth Anita Piskóti Zoltánné Reinhardné Rácz Rita Rengeiné Kiss Tímea Rieth Judit Rumi Brigitta
ALAPRAJZ 5, 15 4, 9 5, 14 7, 23 4, 9 4, 6, 9, 10 5, 15 5, 15 5 6, 8, 19 4 4, 9 6, 20 5, 13 4, 12 8, 25 7, 21 5, 15 6, 20 7 4, 9 6, 17, 18 4, 10 4, 9 7, 21 7, 24 7, 8, 21 8, 25 6, 17, 18 7, 22 5 5, 14 5, 13 7, 21 7, 23 5, 16 8, 26 7, 23 6, 19 4, 12 8, 27
Sajerli Csaba Silló-Pál Enikő Smudla Anikó Sós Erzsébet Szaniszló Mária Szebellédi Szilvia Szedlák Márta Szűcs Orsolya Tatár Tímea Varga Tímea Várhegyiné Balázs Tímea Vas Krisztina
4, 11 8, 26 6 6, 19 7, 21 7, 23 4, 9 4, 10 4, 11 6, 19 7, 23 7, 23
