AITSZME
V. Nemzeti Kongresszusa
2007. november 23-24. Danubius Hotel Flamenco Budapest
PROGRAM ÉS ABSZTRAKT FÜZET
Danubius Hotel Flamenco / Kongresszus Helyszíne Hotel Griff Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete
Szerzôi index
Szervezô Bizottság Dr. Konczné Réti Rózsa Meixner Katalin Oroszi Zsuzsanna Tudományos Bizottság Prof. Dr. Méray Judit Bakos András Gyulai Magdolna Meixner Katalin
Babonits Tamásné Bajzik Tímea Bakos András Dr. Barna Béla Békefi Rita Bodnár Judit Borbély Zsófia Dr. Csomós Ákos Csonka Ildikó Dakó Klára Dr. Darvas Katalin Dr. Deák Pál Ákos Dr. Fazakas János Fejes Katalin Fekete Éva Fenyvesi Csilla Galambos Zsuzsanna Dr. Gondos Tibor Gyulai Magdolna Herczeg Ildikó Dr. Hídvégi Márta Hopják Gabriella Dr. Horovitz Péter Horváthné Komjátszegi Gizella K. Szilágyi Adrienn Dr. Keresztes László Kerner Zsófia Kherné Balogh Mariann Kiss Edit Kiszel Attila Kollárné Turi Zsuzsanna
5,12 6,17 5,12 4 6,15,17 4,9 6,17 5,6,10,12,13,16 5,6,11,15 4,9 5,6,10,12,13,16 6,15 6,17 6,15 6,15 5,13 5,13 7 5,14 5,14 4,9 7,18 6,17 4,9 6,16 6 7,18 7,19 7,20 5,14 5,6,12,16
Konczné Réti Rózsa Kovács Viktória Köviné Drabb Judit Lénárd Dávid Dr. Marjanek Zsuzsa Mihályné Puskás Zsuzsanna Molnár Krisztina Dr. Nagy Edina Dr. Nagy László Dr. Nagy Péter Nagyné Fucskó Enikő Dr. Orbán Ede Oroszi Zsuzsanna Dr. Pataki Tibor Pápai Tibor Péter Zsuzsanna Dr. Pintér Enikő Piskóti Zoltánné Siklódi Annamária Simon Zsuzsanna Szántayné L. Éva Szebellédi Szilvia Szmekál Éva Tauzinné Antal Andrea Dr. Tóth Szabolcs Ujfalvy Andrásné Vanyova Kitti Varga Orsolya Dr. Varga Péter Vass Erika Dr. Végh György
5,10 6,16 5,13 5,12 6,17 5,13 6,17 5,10 4 6,15 5,12 5,10 4,5,6,8,10,11,17 5 7,19,20 4,8 6,17 6,16 5,12 5,11 7,18,19 7,18 6,15 5,11 6,15 4,9 6,16 6,14 6,15 5,10 5,6,11,15
A KONGRESSZUS KIÁLLÍTÓI ÉS TÁMOGATÓI
A KONGRESSZUS FÔBB TÉMÁI
Abbott Laboratories Kft.
• Változások az aneszteziológus szakasszisztensek tevékenységeiben
Dräger Medical Mo. Kft.
• Sürgősségi betegellátás tapasztalatai
Lilly Critical Care Europe
• A nem-invazív légzéstámogatás gyakorlata az intenzív osztályon
Diagnosticum Zrt.
• A fájdalomcsillapítás lehetőségei a postoperatív betegellátásban
B. Braun Medical Kft. C.P.P. Budapest Kft. Dispomedic Kft.
• A gyakorlati oktatás eredményeinek mérési lehetőségei • Polimorbiditás, mint az évszázad társadalmi kihívásai • Egyebek
Dutchmed Kft. Elektro-Oxigén Kft. Replant-Cardo Kft. Green Sound Kft. Speeding Kft. Medial Kft.
1
2
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ
TUDOMÁNYOS PROGRAM
Kongresszus helyszíne Danubius Hotel Flamenco**** 1113 Budapest, Tas vezér u. 3-7.
2007. NOVEMBER 23. PÉNTEK 10:00 – 10:30
Megnyitó
Ravel terem
A Kongresszus Hivatalos Szervezôje Blaguss Kft. Kongresszusi Iroda 1364 Budapest 4, Pf. 42. Telefon: (1) 374-7030 Fax: (1) 312-1582 E-mail:
[email protected] Weboldal: www.blaguss-congress.hu
10:30 – 12:00
Plenáris ülés Üléselnökök: Dr. Barna Béla - Oroszi Zsuzsanna
Ravel terem
Nôvér-narkózisok engedélyezése Dr. Barna Béla Állami Egészségügyi Központ, Budapest
Regisztrációs Iroda nyitva tartása a kongresszus ideje alatt a Danubius Hotel Flamencoban 2007. november 23. 08:00-16:30 2007. november 24. 08:00-12:00 Regisztráció Részvételi díj
Helyszínen
AITSZME tagoknak
16.000 Ft
Nem AITSZME tagoknak
16.000 Ft
Napijegy AITSZME tagoknak
6.000 Ft
Napijegy nem AITSZME tagoknak
8.000 Ft
A részvételi díj 20% áfa-t tartalmaz. A részvételi díj a részvételt, a kongresszus kiadványait, a kongresszusi táskát, valamint a kávészüneteket foglalja magában. A napijegy ára tartalmazza az aznapi részvételt a tudományos programon, programfüzetet valamint az aznapi kávészünetet. Kredit pont A kongresszus akkreditálása megtörtént, a résztvevő szakdolgozók 10 kreditpontot kapnak. HOTELEK Danubius Hotel Flamenco**** 1113 Budapest, Tas vezér u. 3-7. Megközelíthetôség tömegközlekedéssel: 61-es villamossal a Moszkva tértôl, Déli pályaudvartól vagy a Móricz Zsigmond körtértôl, a Tas vezér utcai megállónál kell leszállni. Hunguest Hotel Griff*** 1119 Budapest, Bartók Béla út 152. Távolság a kongresszus helyszínétől: 49-es villamossal 4 megálló, kb. 20 perc TÁRSASÁGI PROGRAM Ebéd 2007. november 23., 12:00-13:30 Ár: 3.800 Ft/fô, amely tartalmaz egy háromfogásos menüt, üdítôt és kávét.
20 perc
1 Az aneszteziológus nôvérek munkájának változásai, szerepük a jövôben Oroszi Zsuzsanna Jávorszky Ödön Városi Kórház, KAITO, Vác
10 perc
2 Érték-e az aneszteziológiai és az intenzív szakdolgozó? Részletek a MESZK Aneszteziológia-Intenzív Ápolás Országos Tagozat felmérésébôl Péter Zsuzsanna MESZK Aneszteziológia-Intenzív Ápolás Országos Tagozat
10 perc
3 Az aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképzés aktuális kérdései. A moduláris képzés Ujfalvy Andrásné Egészségügyi Szakképzô és Továbbképzô Intézet, Budapest
10 perc
4 Stressz szerepe az aneszteziológiában. A stressz hatása az aneszteziológiában dolgozókra Horváthné Komjátszegi Gizella, Dr. Hídvégi Márta, Bodnár Judit Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Aneszteziológia, Budapest
10 perc
5 Combat Medic lettem az USA-ban. Különbségek a civil és katonai sürgôsségi ellátásban Dakó Klára AEK. KAIBO / HEK ROLE 2
10 perc
Kérdések az elôadókhoz 12:00 – 13:30
Ebéd / kávészünet
13:30 – 14:50
Plenáris ülés Üléselnökök: Dr. Nagy László - Pápai Tibor
Fájdalomcsillapítás lehetôségei a posztoperatív betegellátásban Dr. Nagy László Állami Egészségügyi Központ, Budapest 6 Az aneszteziológus szakasszisztensek szerepe a posztoperatív fájdalomkezelésben Oroszi Zsuzsanna Jávorszky Ödön Városi Kórház, Vác
Ravel terem 20 perc
10 perc
Fogadás 2007. november 23., 20:00-01:00 Fogadás a kongresszus helyszínén (Ravel terem) Ár: 8.900 Ft/fô, amely tartalmazza a svédasztalos vacsorát, bort, sört, üdítô italokat és élô tánczenét. 3
4
7 Az intenzív osztályos nôvérek ismerete a centrális vénás kanülök okozta fertôzések megelôzésérôl Dr. Orbán Ede1, Dr. Nagy Edina1, Konczné Réti Rózsa2, Vass Erika2, Dr. Darvas Katalin1, Dr. Csomós Ákos1 1 Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 2 Állami Egészségügyi Központ, Budapest
10 perc
8 Az ápolás feladatai a hemodinamikai metodikák során Simon Zsuzsanna, Oroszi Zsuzsanna Jávorszky Ödön Városi Kórház, KAITO, Vác
2007. NOVEMBER 24. SZOMBAT 09:00 – 10:30
Plenáris ülés Üléselnökök: Dr. Keresztes László - Jakab Judit
Ravel terem 20 perc
10 perc
A nem-invazív légzéstámogatás gyakorlata az intenzív osztályon Dr. Keresztes László Állami Egészségügyi Központ, Budapest
10 perc
9 Alterált tudatállapotok az intenzív osztályon Tauzinné Antal Andrea, Csonka Ildikó, Dr. Végh György Fôvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelôintézet, Központi Intenzív Terápiás Osztály, Budapest
10 perc
15 Így csináljuk mi! Varga Orsolya Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Osztály, Budapest
10 perc
10 Humán erôforrás humánus szemmel Bakos András, Babonits Tamásné, Nagyné Fucskó Enikô Fôv. Önk. Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelôintézet, Budapest
10 perc
16 A bordastabilizációs mûtét anaesthesiája Fekete Éva, Dr. Nagy Péter, Dr. Varga Péter Fôvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelôintézet, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Budapest 17 A mellkas-stabilizált betegek non-invazív lélegeztetése, ápolása – esetbemutatás Fejes Katalin, Csonka Ildikó, Dr. Végh György Fôvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelôintézet, Központi Intenzív Terápiás Osztály, Budapest
10 perc
18 Hasra fordítás (prone position) alkalmazása ARDS kezelésében – esetbemutatás Békefi Rita, Szmekál Éva, Dr. Deák Pál Ákos, Dr. Tóth Szabolcs Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest
10 perc
19 Az intenzív osztályos monitorozás költségvonzatai Kollárné Turi Zsuzsanna, Kovács Viktória, Vanyova Kitti, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest
10 perc
20 „Táncolni kell…” – avagy intenzív osztályon sem könnyû ápolónak lenni Piskóti Zoltánné, K. Szilágyi Adrienn Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Intenzív Osztály, Budapest
10 perc
Kérdések az elôadókhoz 14:50 – 15:15
Kávészünet
15:15 – 16:30
Plenáris ülés Üléselnökök: Dr. Pataki Tibor – Meixner Katalin
Régi szokások – hol van a helyük? Dr. Pataki Tibor Állami Egészségügyi Központ, Budapest
Ravel terem 20 perc
11 Befolyásolja-e az idôs kor az intenzív osztályos kimenetelt? Lénárd Dávid, Kollárné Turi Zsuzsanna, Siklódi Annamária, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest
10 perc
12 Hazabocsátási feltételek szedálásban végzett colonoscopia után Köviné Drabb Judit, Galambos Zsuzsanna, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin Semmelweis Egyetem, I. Sebészeti Klinika, Budapest
10 perc
13 „Nem fáj!” Stomato-onkológiai szûrôvizsgálatok jelentôsége a szájüregi daganatok megelôzésében a szájhigiénia és a rizikótényezôk tükrében Mihályné Puskás Zsuzsanna, Fenyvesi Csilla Réthy Pál Kórház, Anaestesiologia, Békéscsaba
10 perc
14 Egészségügyi dolgozóként egészségesen élünk? Kiszel Attila, Gyulai Magdolna, Herczeg Ildikó SZTE ÁOK AITI - II., Szeged
10 perc
Kérdések az elôadókhoz 10:30 – 11:00
Kérdések az elôadókhoz 16:45 – 18:45
AITSZME közgyûlés
20:00 – 01:00
Fogadás
5
Cordoba terem -1 szint Ravel terem
Posztermegbeszélés Üléselnökök: Gyulai Magdolna – Péter Zsuzsanna
P21 Májtranszplantáltak fizioterápiája a korai posztoperatív légzésfunkciós paraméterek változásainak tükrében Békefi Rita, Molnár Krisztina, Dr. Horovitz Péter, Dr. Fazakas János Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest P22 Axilláris kanül alkalmazása a perioperatív idôszakban csukló instabilitás miatt végzett mûtéteknél Oroszi Zsuzsanna, Dr. Pintér Enikô, Borbély Zsófia, Dr. Marjanek Zsuzsa Jávorszky Ödön Városi Kórház, Vác P23 Egy lehetôség… – Intratekális morfin posztoperatív fájdalomcsillapító hatása Bajzik Tímea Zala Megyei Kórház, KAIBO, Zalaegerszeg 6
P24 Epidurális fájdalomcsillapítás nôvéri szemmel Szebellédi Szilvia Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelôintézet, Budapest
ABSZTRAKTOK 1 Az aneszteziológus nôvérek munkájának változásai, szerepük a jövôben Oroszi Zsuzsanna Jávorszky Ödön Városi Kórház, KAITO, Vác
Kérdések az elôadókhoz 11:00 – 11:30
Kávészünet
11:30 – 13:00
Plenáris ülés Üléselnökök: Dr. Gondos Tibor - Szabó Hajnalka
Acut betegellátás – oktatási lehetôségek Dr. Gondos Tibor Jávorszky Ödön Városi Korház, Vác
Ravel terem 20 perc
25 Sürgôsségi betegellátás tapasztalatai. Tápláltsági állapotfelmérés az SBO-ra érkezett betegek körében Hopják Gabriella, Kerner Zsófia, Szántayné L. Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Sürgôsségi Betegellátó Osztály, Budapest
10 perc
26 A triage funkció jelentôsége az intézeti ellátásban Pápai Tibor Állami Egészségügyi Központ, Budapest
10 perc
27 Sürgôsségi betegellátás tapasztalatai. Vesekólika, mint az egyik leggyakoribb urológiai kórkép elôfordulása sürgôsségi osztályunkon Kherné Balogh Mariann, Szántayné L. Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Sürgôsségi Betegellátó Osztály, Budapest
10 perc
28 A kórházi ágyszámcsökkentések hatása a sürgôsségi osztályok mûködésére (Megváltozott szakmai elvárások?) Szántayné L. Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Sürgôsségi Betegellátó Osztály, Budapest
10 perc
29 Újraélesztési ismeretek 2007-ben? Amit minden szakdolgozónak tudni kellene! Pápai Tibor, Kiss Edit Állami Egészségügyi Központ, Budapest
10 perc
Az aneszteziológus asszisztensek (nôvérek) szerepe, kompetenciájuk köre nagymértékben változott az elmúlt évek során. A megszerzett tapasztalatuk, tudásuk nincs kihasználva, hiszen az érzéstelenítések kivitelezése egyértelmûen orvosi feladattá vált. Az asszisztensek munkaköri feladata gyakorlatilag csak az elôkészítésre, befejezô munkákra korlátozódik. Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Szakmai Kollégium állásfoglalása szerint a képzésüket, feladataikat újra kell gondolni. Képzésük továbbra is kívánatos, de a képzés fokozata évtizedek óta kérdéses. A szakképzésük színvonala jó, de a hozzá delegált kompetencia minimális. Az egészségügy átalakulása kapcsán számtalan olyan feladat elvégzése lehetségessé válna számukra amelyekre ugyan nagyrészt kiképezték, de még nem általánosan elfogadott aneszteziológus nôvér jelenléte ezeken a területeken. Többek között aneszteziológia ambulanciákon, ébredô szobákban, sürgôs betegellátás területén, bármely akut ellátás folyamán. A kompetencia körük bôvülhetne, képzésük magasabb szintet érhetne el, önállóságukat, tudásukat kihasználtabbá lehetne tenni a képzés átalakulásával. 2 Érték-e az aneszteziológiai és az intenzív szakdolgozó? Részletek a MESZK Aneszteziológia-Intenzív Ápolás Országos Tagozat felmérésébôl Péter Zsuzsanna MESZK Aneszteziológia-Intenzív Ápolás Országos Tagozat „Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Embernek lenni mindég, minden körülményben.” /Arany János/ Az értékek sokfélesége, ütközése, egyetemes vagy viszonylagos természete, korábbi értékek, értékrendszerek elhalása, újabbak térhódítása napjaink idôszerû témája. A közvélemény, a világon szinte mindenütt, az érték elbizonytalanodása nyomán elôállott bajok orvoslása után kiállt. A MESZK Aneszteziológia-Intenzív Ápolás Országos Tagozat egyik fô céljának tekintette, hogy országos szinten, egy átfogó képet kapjon a szakdolgozók aktuális helyzetérôl, munkakörülményeirôl és megbecsültségérôl. Felmérésünket az egészségügyben végbemenô átalakítások elôtt végeztük, azóta a problémák még hangsúlyosabbá váltak. Kérdôíves felmérésre 2006-ban került sor, 86 aneszteziológiai és 76 intenzív osztály közremûködésével. Kérdôív a következô témaköröket öleli fel:
Kérdések az elôadókhoz I. 13:00
Zárszó
Munkakörülmények és megbecsültség • Kompetencia körök betartása • Védôfelszerelések • Sugárártalom, kettôs veszélyeztetés miatt kapnak-e pótszabadságot? • Asszisztensi/ápolói munka nehézségének megítélése II. Demográfiai jellemzôk az aneszteziológiai és az intenzív osztályon III. Foglalkoztatási helyzet az aneszteziológiai és az intenzív osztályon • Munkaszervezés formája 2006 és 2007-ben Napjainkban a biztonságos betegellátás kivitelezése megoldhatatlanná válik a finanszírozás és a dolgozók pszichés, szociális és szomatikus állapot romlása miatt. Szakmánkat nehezíti még, a munkánk jellegébôl adódó stressz, mûszakbeosztás, ügyeleti rendszer megváltozása, létbizonytalanság, nagyfokú felelôsség és adaptációs készség, környezeti-, biológiai-, kémiai-, sugár ártalmak emellett az állandó fizikai és pszichés szempontból megerôltetô munka.
7
8
3 Az aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképzés aktuális kérdései. A moduláris képzés Ujfalvy Andrásné Egészségügyi Szakképzô és Továbbképzô Intézet, Budapest Összefoglaló A szakképzés fejlesztése, átalakítása nem hagyja érintetlenül az egészségügyi szakképzést sem. Az új OKJ megjelenése szükségessé tette az egészségügyi szakképzés átstrukturálását, ezzel egyidôben megkezdôdött az új szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása. A fejlesztés következô feladata a központi oktatási programok elkészítése lesz. Az elôadás célja a jelen helyzet bemutatása mellett, azzal összehasonlítva a fejlesztés eredményeként kialakuló új struktúra, új követelmények, új tananyagtartalom megismertetése a résztvevôkkel. Az eddigi gyûjtôfogalmak helyett megjelenik az alap szakképesítés, a rész-szakképesítés, az elágazás és a ráépülô szakképesítés fogalma. Az aneszteziológiai szakasszisztens és az intenzív betegellátó szakápoló képzésekben eddig nem érvényesült a moduláris szerkezet, bár az egészségügyi szakképzésben nem teljesen ismeretlen ez a képzési forma. Ez a két – eddig teljesen különálló – szakképesítés a jövôben egy szakképesítésként jelenik meg. A felnôtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló képzés az ápoló képzés ráépülô képzése lesz, a gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló képzés pedig a csecsemô- és gyermekápoló képzés ráépülô képzése lesz. Új fogalomként megjelenik a kompetencia, mint a képzés és követelmény alapja. A szakmai vizsgák, és általában a vizsgák rendszere is változik. Megjelenik a modulzáró vizsga a vizsgabizottság elôtti szakmai vizsgán kívül. Új formája a vizsgáknak a licence vizsga. 4 Stressz szerepe az aneszteziológiában. A stressz hatása az aneszteziológiában dolgozókra. Horváthné Komjátszegi Gizella, Dr. Hídvégi Márta, Bodnár Judit Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Aneszteziológia, Budapest Célkitûzés: - Hogyan befolyásolja az aneszteziológiai szakasszisztensek személyiségét, életminôségét a stressz? - Hogyan befolyásolja a munkateljesítményt, emberi-kollegális kapcsolatokat a stressz? Módszer: - megfigyelés - önbeszámolás Eredmény: A szerzôk a több éves megfigyelés és tapasztalat során, terápiás következtetéseket vonnak le. Konklúzió: Az aneszteziológiai munka során fellépô stressz nagyban hozzájárul különbözô pszichoszomatikus betegségek, Burn-out syndróma kialakulásához, szuicid veszélyhelyzet megjelenéséhez. 5 Combat Medic lettem az USA-ban. Különbségek a civil és katonai sürgôsségi ellátásban Dakó Klára AEK. KAIBO / HEK ROLE 2 „Medic!”, „Doc!” gyakran felhangzó kiáltások ezek sajnos nemcsak az amerikai filmekben, de a világ háborús területein úgyszintén. Mit takarnak ezek a fogalmak pontosan, hogyan lesz 4 hónap alatt akár egy 18 éves laikusból, akár egy képzett amerikai paramedicbôl, akár egy magyar aneszteziológus szakasszisztensbôl
9
vagy egy magyar, egyetemet végzett ápolóból is háborús körülmények között, akár tûz alatt sérülteket ellátó, életeket mentô combat medic? Milyen különbségek vannak a civil és a katonai sürgôsségi ellátásban? Hogyan tágulnak ki a kompetencia határok háborús körülmények között? Elôadásomban, élménybeszámolómban többek között ezekre a kérdésekre próbálok választ adni személyes tapasztalatok alapján, ugyanis szerzôdéses katonaként lehetôségem volt 4 hónapot az USA-ban, a legnagyobb combat medic „gyárban” egy tanfolyamon részt venni. 6 Az aneszteziológus szakasszisztensek szerepe a postoperatív fájdalomkezelésben Oroszi Zsuzsanna Jávorszky Ödön Városi Kórház, Vác A fájdalom kellemetlen, gyötrelmes érzés, mindenki ismeri. Meghatározására számtalan fogalom született. A korai és hatásos fájdalomcsillapítás alapvetô orvosi kötelesség. A fájdalomnak kiterjedt élettani hatásai vannak – fontos annak ismerete, hogy ezek a mellékhatások akkor is kialakulnak, ha a beteg nem éli meg a fájdalmat tudatosan, de az a központi idegrendszerbe bejut. Az aneszteziológus nôvérek kompetenciái a mûtôi munkában beszûkültek, viszont egyéb területeken pedig kiszélesedtek (aneszteziológiai ambulancia stb). A perioperatív fájdalomterápia szempontjából fontos az aneszteziológiai ambulancián való munka és a fájdalomterápiában való részvétel. A posztoperatív fájdalomcsillapítás a felmérések szerint világszerte 70-90%-ban inadekvát, a beteg legnagyobb problémája tehát a fájdalom marad. Lehetôségek: • Probléma megértetése minden résztvevôvel • Folyamatos képzések szervezése • Protokollok kidolgozása és karbantartása • Fájdalomcsillapítással kapcsolatos rendszeres vizitek tartása • Komplikált esetek megbeszélése, szakmai tanácsadás • Egyéni fájdalomcsillapító kezelése, elsôsorban a speciális feladatot jelentô módszerek vénás betegvezérelt fájdalomcsillapítása: indikálása, elindítása, követése, szükség szerinti módosítása, kezelés eredményességének megítélése, esetleges szövôdmények elhárítása, mindenkori szakmai tanácsadás, segítségnyújtás, felszerelés, eszközök szakmai felügyelete, ellenôrzése. 7 Az intenzív osztályos nôvérek ismerete a centrális vénás kanülök okozta fertôzések megelôzésérôl Dr. Orbán Ede1, Dr. Nagy Edina1, Konczné Réti Rózsa2, Vass Erika2, Dr. Darvas Katalin1, Dr. Csomós Ákos1 1 Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 2 Állami Egészségügyi Központ, Budapest Bevezetés: Az intenzív osztályos betegellátásban is nagyon fontos a bizonyítékon alapuló gyógyítás szerepe. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek az intenzív terápiás osztályon (ITO) dolgozó nôvérek a centrális vénás kanülök (CVC) okozta fertôzések megelôzésérôl? Anyag és módszer: Kérdôíves felmérés, melyben 10 db egyszeres választás kérdést tettünk fel a CVC-k ápolásával kapcsolatban. A kérdések foglalkoztak a kanül-csere gyakoriságával, az antibiotikummal impregnált kanülök használatával, a fedôkötés módjával, a bôrfertôtlenítéssel és az infúziós szerelék cseréjével. Csak olyan kérdések szerepeltek a kérdôívben, melyekre az irodalomban megtalálható, bizonyítékon alapuló válaszok adhatók. Vizsgáltuk azt is, hogy a nôvérek intenzív osztályon eltöltött gyakorlata befolyásolja-e a válaszokat? Eredmények: Összesen 200 darab kérdôívet küldtünk szét random szelekcióval magyarországi intenzív osztályoknak. A kitöltött és visszaküldött kérdôívek aránya 89% volt. A válaszadók 65%-a rendelkezett intenzív szakápolói vagy fôiskolai képesítéssel.
10
A CVC-k rutinszerû cseréjét a válaszadók 71%-a javasolta, ezen belül a vezetôdróton át történô cserét az 1 évnél kevesebb ITO gyakorlattal rendelkezô nôvérek 42%-a megfelelônek tartja. A kanülök fedôkötésének naponta történô cseréjét a válaszadók 75% -a tartja szükségesnek, a poliuretán alapú kötszerek (pl. op-site) használata a nagyobb gyakorlattal nô (több mint 10 éves ITO gyakorlat 69%, 1 évnél kevesebb ITO gyakorlat 25%). A bôrfertôtlenítésre a nôvérek 56%-a használna jódos oldatot és csak 20%-uk az alkoholos chlorhexidine oldatot. A vizsgálatban részt vevôk 32%-a úgy gondolja, hogy a CVC-k bemeneténél alkalmazott antibiotikumos kenôcs csökkenti a fertôzés gyakoriságát. Az infúziós szerelék naponta történô cseréjét a válaszadók többsége (85%) szükségesnek tartja, az ITO gyakorlattól függôen (97% vs. 67%). Megbeszélés: Eredményeink alapján a magyarországi intenzív osztályokon dolgozó nôvérek ismerete a CVC okozta fertôzések megelôzésérôl megfelelô. Az impregnált CVC kanülök és az antibiotikumos kenôcsök használatában felvilágosítás szükséges. Az oktatásban kiemelt szerepet kell kapniuk az 1 évnél kevesebb ITO gyakorlattal rendelkezô nôvéreknek. 8 Az ápolás feladatai a hemodinamikai metodikák során Simon Zsuzsanna, Oroszi Zsuzsanna Jávorszky Ödön Városi Kórház, KAITO, Vác A keringési rendszer mûködésének objektiv becslése a kritikus állapotú betegek diagnosztikus lépéseiben döntô jelentôségû. Folyamatos perctérfogat monitorozást és volumetriás méréseket tesz lehetôvé a PiCCo metodika. A mérések alatt az ápoló feladata a szorongás oldása, a beteg speciális szükségeleteinek kielégitése, a decubitus megelôzése. El kell érnünk a beteg/hozzátartozó együttmûködését a diagnosztikus folyamatban, gondoskodnunk kell a beteg biztonságáról – kanülök szétcsúszása, infekció megelôzése, a nyugtalanság, a láz és a fájdalom csillapitása, higiéne – a mérések idôzitésérôl, pontosságáról és a hiánytalan dokumentációról. A mérési hibák blokkolhatják a diagnosztikus munkát, ezek ismerete, észlelése, korrekciója a nôvérek feladata. Munkánk a beteggel való együttmûködés, a betegrôl való gondoskodás mellett kiterjed a tárgyi feltételek – CVP mérôrendszer, PiCCO katéterek, a dokumentáció eszközei – biztositására, mûködésük kontrolljára is. A diagnosztikus és terápiás lehetôségek bôvülése, a magasfokú mûszerezettség speciális, magas képzettséget igénylô ápolói munkát feltételez. Feladataink pontosan rögzitett kompetenciahatárokon belül kibôvültek, szakszerû ápolással a betegség kimenetele javul. 9 Alterált tudatállapotok az intenzív osztályon Tauzinné Antal Andrea, Csonka Ildikó, Dr. Végh György Fôvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelôintézet, Központi Intenzív Terápiás Osztály, Budapest Az intenzív kezelésben részesülô betegek leggyakrabban átélt negatív élményei közt a kommunikációs nehézség, félelem, szorongás, zajok, fények, váratlanul érkezô ingerek, alvásmegvonás, a kontrollérzés elvesztése szerepelnek. Az ITO-n kezelt betegek mintegy 2/3-a panaszkodik utólag rossz alvásminôségre. Az ápolási tevékenység, fény- és zajhatás az alvászavarok kb. 30 %-ért felelôs. Az alvás megvonás (a REM fázisok csökkenése) agitáltsághoz, delíriumhoz, beteg mentális státuszának akut változásához vezet, melyhez figyelemzavar, dezorganizált gondolkodás, alterált tudat társul. Osztályunk traumatológiai és központi intenzív osztály, ahol ezek a problémák nap, mint nap jelen vannak. A teljes alvási idô kb. fele a nappali idôszakra esik. Milyen okokra vezethetô ez vissza, és mit tehetünk mi egészségügyi dolgozók ellene? Hogyan biztosíthatjuk az intenzíven a betegek számára a nyugodt alvást, pihenést? Munkánk során megpróbáltunk ezekre választ keresni, és nagyobb figyelmet fordítani, csökkentve ezzel a rizikó faktorokat illetve szövôdményeket. Elôadásunkban ezen lehetôségeket szeretnénk bemutatni.
11
10 Humán erôforrás humánus szemmel Bakos András, Babonits Tamásné, Nagyné Fucskó Enikô Fôv. Önk. Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelôintézet, Budapest A szerzôk elôadásukban ismertetik a Humán-erôforrásgazdálkodás lehetôségeit a Fôv. Önk. Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelôintézetben 2002-tôl napjainkig. Többek között kérdôíves felmérés alapján keresik és találják meg a választ a „Péterfy-s identitás” „Péterfy-s tudat” miértjeire. A kutatás értékelése alapján igazolást nyert: - Az ápolásvezetô munkatársak szuverenitásának megtartása, az individuális mozgástér lehetôsége elôhívja azokat a belsô erôket, amelyek a konfliktusokat konstruktívan kezelik és biztosítják a vezetô szociális kompetenciáját. - Az emberi erôforrás fejlesztésének egyik eszközeként a képzések és továbbképzések biztosítják a dolgozók szakismeret-bôvítésének és új szakmák elsajátításának feltételeit. - A kellemes munkahelyi légkör azzal a jóérzéssel tölti el a munkatársakat, hogy hasznosak, helyük és státuszuk van a kórházi közösségben. - Munkahelyük fontos tükör is, melyben láthatják magukat és lemérhetik teljesítményeiket, sikereiket és kudarcaikat. - A rendszeresen megrendezésre kerülô szakmai és kulturális rendezvények, tanulmányutak, közös utazások erôsítik a munkatársak kórházhoz történô kötôdését, életben tartják az értékrendet és a hagyományokat. Intézményünk közismert jó hírneve védjegy, mely minket is kötelez, továbbá minôsít és presztízsünket is emeli. 11 Befolyásolja-e az idôs kor az intenzív osztályos kimenetelt? Lénárd Dávid, Kollárné Turi Zsuzsanna, Siklódi Annamária, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: Szakmai ajánlásokban általánosan a 65 éves életkort határozzák meg, mint az idôs kor határát. A férfi populáció várható élettartama Magyarországon azonban csak 62 év; ez feltételezi azt, hogy az életkori határ az idôs beteg meghatározásában hazánkban alacsonyabb. Anyag és módszer: 12 ágyas sebészeti intenzív osztályunkon egy éves idôszakban vizsgáltuk az életkor, a betegsúlyosság (SAPS II = Simplified Acute Physiology Score) és a betegkimenetel adatait. Az adatokat 4 csoportra osztva elemeztük: 55 év alatt (1. csoport), 55-65 év között (2. csoport), 65-75 év között (3. csoport), 75 év felett (4. csoport). Eredmények: A vizsgált idôszakban (2006. január 1.- 2006. december 31.) 873 felnôtt beteget vettünk fel osztályunkra, a medián életkor 65 év volt. A betegek 52,1 %-a volt 65 év feletti és 21,9 %-a volt 75 év feletti. Az összesített kórházi mortalitás 13 %, az átlag intenzív osztályos ápolási napok száma 3,7 nap (SD 4,2) volt. Az életkori átlag értékek csoportok szerint: 1. csoport 45,7 (±8,8), 2. csoport 60,9 (±2,7), 3. csoport 69,7 (±5,4), 4. csoport 81,6 (±4,6). A SAPS II pontok értéke nem mutatott statisztikai különbséget az egyes csoportok között. Az intenzív osztályos ápolási napok száma az 1-2-3. csoportban nem különbözött, de rövidebb volt a 4. csoportban (p=0,036). Az intenzív osztályos mortalitásban sem volt különbség az 1-2-3. csoportok között (17,9 %, 13,2 %, 15,2 %), de a 4. csoportban alacsonyabb volt (9,2 %, p= 0,021). Az 55 év feletti életkort független rizikófaktornak találtuk az intenzív osztályos mortalitásra (Odds arány 2,05). Megbeszélés: Az intenzív osztályos felvételkor számított betegsúlyosság értékében és az egyes életkori csoportok mortalitásában nem találtunk különbséget - a kórházi halálozás rizikója azonban 55 év felett már magasabb. Tekintettel arra, hogy 2050-re a magyarországi populáció 29 %-a lesz 65 év feletti (szemben a mostani 16 %-al), ez fokozott nyomást jelent majd az intenzív osztályokon.
12
12 Hazabocsátási feltételek szedálásban végzett colonoscopia után Köviné Drabb Judit, Galambos Zsuzsanna, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest
14 Egészségügyi dolgozóként egészségesen élünk? Kiszel Attila, Gyulai Magdolna, Herczeg Ildikó SZTE ÁOK, AITI – II., Szeged
Bevezetés: Az egynapos sebészetben végzett mûtéteket követô távozás feltételei a módosított Postanaesthetic Discharge Scoring System (PDSS) alapján: a minimum 60 perce fennálló stabil vitális funkció (2-1-0 pont), szövôdmény nélküli beavatkozás (2-1-0), ne legyen hányinger, hányás és a fájdalom orális analgetikummal uralható legyen (2-1-0), a beteg spontán vizelet ürítésre képes, térben idôben tájékozott és önállóan járóképes (2-1-0), folyadékot képes fogyasztani (2-1-0), otthonába szállítása kísérôvel megoldott.
Egy, az USA –ban végzett felmérés az életmód és a várható élettartam összefüggéseit taglalta számadatokkal alátámasztva. A cikk olvasása kapcsán merült fel bennem a gondolat, hogy a környezetemben dolgozókat megkérdezem, hogy mi mindent tettünk, és mi mindent tennénk meg egészségünk érdekében. Kutatásom alapjául a szociológiai, zárt kérdôíves vizsgáló módszer szolgált, mely önkéntes, anoním módon zajlott.
Anyag és módszer: Ambuláns narkózisban végzett colonoscopiát követôen vizsgáltuk a hazabocsáthatóság feltételeit; a feltétel a PDSS 9 pont elérése volt. A betegek megfigyelését az ébredô szobában monitorozva, asszisztensi felügyelettel végeztük. Eredmények. Az elmúlt 4 év alatt 45 colonoscopia során vizsgáltuk a fenti pontrendszert: 32 nô, 13 férfi, átlagéletkor 56,2 év. A beavatkozások során 11 alkalommal végeztek polipektomiát. Az alkalmazott intravénás anesztézia 23 esetben propofol (1,5 mg/ttkg), 22 esetben midazolam (0,1 mg/ttkg) volt. A vizsgálat átlagos ideje 15,8 perc. Az ébredési idô propofol esetében 8,9 perc, midazolam esetében 10,2 perc volt. A keringési paraméterek stabilizálódása a propofol csoportban 42 perc alatt, a midazolam csoportban 45 perc alatt történt. A folyadékfogyasztási képességet mindkét csoportban 60 perc alatt érték el a betegek. Fájdalomról mindkét csoportban két beteg panaszkodott, akiknél a beavatkozás során polipektomia történt. A beavatkozásnak endoszkópos illetve aneszteziológiai szövôdménye nem volt. A PDSS score >9 értékét mindkét csoportban 120 percen belül elérte valamennyi beteg, így 180 perc után a vizsgált betegeket kísérôvel, tanáccsal ellátva hazabocsátható volt.
Megállapításaim: - mintegy 30 %-os az egyedülállók aránya, pedig életünkbôl a legtöbb napot a magány veheti el. - a megkérdezettek 78 %-a érzi magát egészségesnek. - a dohányzással kapcsolatban a magyar átlagnak megfelelô adatokat kaptam, 36,2 % dohányzik. - szûrôvizsgálatokon nagy számban veszünk részt (88 %), de az alapvetô vizsgálatok eredményeit nem ismerjük. A dolgozók 56 %-a nem ismeri a vérzsírszint mérés eredményét, s 2,20 % nem tudja, hogy mennyi a vérnyomása. - a kérdôívet kitöltôk 44 %-a túlsúlyosnak érzi magát, bár a Body Mass Index szerint az elhízottak aránya 56,5 %. Az elôzô adatok nem véletlenek, hiszen a megkérdezettek 80 %-a a hagyományos magyar konyhát kedvelôi közül kerülnek ki. - a kérdôiv adataik szerint 23,32 %-a eleget mozog a munkahelyén. Mindössze 24,3 %-a mozog heti 1-3 alkalommal vagy annál többször, ami a fittség és az állóképesség eléréséhez valamint a szinten tartásához szükséges. A felmérés rámutat, hogy tisztában vagyunk egészségi állapotunkkal, és az egészséget befolyásoló szokásainkkal. Tudjuk, hogy tennünk kellene a jobb egészségi állapot elérése érdekében, bár ezt különbözô külsô feltételek nem minden esetben teszik lehetôvé.
Következtetés: A PDSS alkalmas a szedálásban végzett colonoscopiát követô hazabocsátás feltételeinek meghatározására. A propofol és a midazolam PDSS értékei között nem találtunk szignifikáns különbséget. A fenti módszer alkalmas ambuláns colonoscopia és colonoscopos beavatkozások végzésére. 13 „Nem fáj!” Stomato-onkológiai szûrôvizsgálatok jelentôsége a szájüregi daganatok megelôzésében a szájhigiénia és a rizikótényezôk tükrében Mihályné Puskás Zsuzsanna, Fenyvesi Csilla Réthy Pál Kórház, Anaestesiologia, Békéscsaba Hazánkban a tumoros mortalitás az elmúlt 20 évben háromszorosára, ezen belül a szájüregi daganatok okozta halálozás ijesztô mértékben csaknem hatszorosára növekedett. Kutatási célom: A békéscsabai Réthy Pál Kórház Szájsebészeti és Fül-Orr-Gégészeti Szakrendelésén megjelenô betegek körében a szájüregi malignomák, és a kialakulásukban szerepet játszó rizikótényezôk, szájhigiénes szokások, fogászati szûrôvizsgálatokon való megjelenés gyakoriságának vizsgálata. Módszereim: 2003 jan. és 2006 jun. között megjelenô betegek körében vizsgáltam a szájüregi daganatos betegségek elôfordulását BNO kódok alapján. Kérdôíves felmérést végeztem 2005. szeptemberében: kérdéseim kiterjedtek az életkorra, végzettségre, az aktuálisan fennálló szájüregi panaszokra és a fogorvoshoz fordulás gyakoriságára is. Eredmények, konklúziók: A szájüregi daganatos betegségek száma egyre emelkedô tendenciát mutat, az esetek többségében a 31-50 év közötti férfiakat érinti leginkább. A magasabb végzettségûek gyakrabban mosnak fogat és használnak egyéb fogászati eszközöket is, tehát a magasabb kvalifikáció szélesebb kör szájápolási ismeretekrôl tanúskodik. Mindkét nem esetében jelen van egy-egy fontos rizikótényezô (alkohol, dohányzás). A megkérdezettek fele csak fogfájás esetén, 5%-uk soha nem keresi fel a fogorvost, tehát a fogászati egészségtudat igen alacsony szintû: ez magyarázza a szájüregi daganatok rendkívül magas hazai halandóságát.
13
15 Így csináljuk mi! Varga Orsolya Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Osztály, Budapest Elôadásomban szeretném bemutatni az osztályunkon alkalmazott noninvazív lélegeztetés gyakorlatát. Az intézményünk az elmúlt idôben myasthenia központ volt. Ennek kapcsán különösen nagy jelentôsége van ennek a lélegeztetési formának. A noninvazív lélegeztetés legfontosabb része a megfelelô eszközpark. Kiemelt jelentôsége van annak a képességnek, mellyel a beteg kooperábilitását felmérjük, hiszen ezen múlik ennek a speciális lélegeztetésnek a hatékonysága. Lényegesen növelhetô a NPPV hatása, ha más fizioterápiás módszerekkel együtt alkalmazzuk. Ha lehetôség van, célszerû a betegágy mellett dolgozó kollégákat is bevonni ezen terápia alkalmazásába, annál inkább, mert ez is a team munkát erôsíti. Esetbemutatással szeretném érzékeltetni e lélegeztetés lényegét.
14
16 A bordastabilizációs mûtét anaesthesiája Fekete Éva, Dr. Nagy Péter, Dr. Varga Péter Fôvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelôintézet, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Budapest Traumatológia centrumunk beteganyagának mintegy 15%-át teszik ki különbözô fokban bordasérült betegek. A bordastabilizációs mûtét a sorozat- és ablakos bordatörésbôl eredô mellkasi instabilitás kezelésének új és hatékony formája. Az elôadás célja a beteg anaesthesiai menedzsmentjének összefoglalása az elôkészítéstôl a korai posztoperatív fázisig. A bordastabilizálásra szoruló beteg mûtét elôtt egy stabilizációs és diagnosztikus fázison esik át, mely lehetôséget ad a sérülések pontos felmérésére és a lélegeztethetôség megítélésére. Amennyiben lehetséges, ebben a fázisban célszerû thoracalis epidural kanül behelyezése. A mûtét általában féloldalt fekvô helyzetben történik, amennyiben thoracotomia is tervezett, oldalszétválasztott lélegeztetés válhat szükségessé. Az anaesthesia általában balanszírozott narkózisban történik, stabil keringés esetén folyamatos epiduralis analgesiával potenciálva. Mûtét során különös figyelmet kell fordítani a lélegeztetési paraméterek beállítására, az anaesthetikumok kardiorespiratórikus hatásaira és mellékhatásaira, a gondos monitorozásra és a szövôdmények észlelésére és elhárítására. A mûtét utáni transzport során a beteg megfelelô lélegeztetése és monitorozása, a drainek felügyelete jelenti a leggyakoribb megoldandó feladatot a beteg intenzív osztályos átadásáig. Elôadásunkat esettanulmányok egészítik ki. 17 A mellkas-stabilizált betegek non-invazív lélegeztetése, ápolása – esetbemutatás Fejes Katalin, Csonka Ildikó, Dr. Végh György Fôvárosi Önkormányzat Károlyi Sándor Kórház és Rendelôintézet, Központi Intenzív Terápiás Osztály, Budapest Osztályunk traumatológiai jellegû beteganyagának jelentôs hányadát, mintegy 15%-át teszik ki az egy vagy két oldali, ablakos vagy nem ablakos bordatörést szenvedett esetek. E beteganyag az önálló légzést kizáró mellkasi instabilitás miatt, régebben hosszabb idôt volt kénytelen lélegeztetô gépen tölteni, és a mortalitást is emelték. A két éve bevezetett bordastabilizációs technikának köszönhetôen, a normál mellkasi mechanika hamar visszaállítható, így a betegek rövid idôn belül ismét alkalmassá válnak önálló légzésre, elkerülve így a gépi lélegeztetés nehézségeit. Osztályunkon /Traumatológiai Osztály, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály) igyekszünk a stabilizációs mûtétet minél elôbb, leginkább akutan elvégezni. Bár relatíve csekély esetszámunk statisztikai jellegû következtetések levonására egyelôre nem alkalmas, de figyelemre méltó, hogy ilyen kategóriába tartozó beteget, a módszer bevezetése óta nem veszítettünk el. Elôadásunk célja a szakápolói feladatok ismertetése a mellkas-stabilizált betegek ápolása során az intenzív osztályon. Esetbemutatás. 18 Hasra fordítás (prone position) alkalmazása ARDS kezelésében - esetbemutatás Békefi Rita, Szmekál Éva, Dr. Deák Pál Ákos, Dr. Tóth Szabolcs Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Célkitûzés: a hasra fordítás alkalmazásának bemutatása ARDS kezelésében, egy, az Intenzív Terápiás osztályunkon kezelt beteg kapcsán. Ismertetjük a pozíció gázcserére, hemodinamikára gyakorolt hatását, illetve az ápolási és fizioterápiás teendôket. Módszer: egy interstitialis pneumoniában szenvedô, 28 éves vesetranszplantált beteg, akinek kísérôbetegségei között NYHA II stádiumú dilatatív cardiomyopathia is szerepel. Kezelése során HR CT-vel követtük nyomon a terápia alatt bekövetkezett radiológiai változásokat. A hemodinamika változásait PiCCO monitor segítségével elemeztük, figyeltük a PaO2 /FiO2 arány, a PaCO2, a perctérfogat, a CVP és az artériás vérnyomás változásait a hasra fordítás alatt és után. Az ápolási és fizioterápiás teendôket a pozíciónak megfelelôen láttuk el. Eredmények: Hasra fordított állapotban az addig lezárt tüdôterületek megnyílásával javult a beteg gázcseréje, keringése ezzel párhuzamosan stabilabbá vált. 10 napos lélegeztetést és rendszeres pozícióváltást követôen folyamatosan javuló gázcsere mellett extubálni lehetett.
15
Kezelése során többször elvégzett BAL alapján kóroki tényezôként sarjadzó gomba szerepelt, melyre célzott kezelést kapott. Konklúzió: A hasra fordítás hatékonyan alkalmazható az ARDS-es betegek kezelésében, javítja a beteg túlélési esélyeit. Az ápolási és fizioterápiás teendôk ellátását nem akadályozza. 19 Az intenzív osztályos monitorozás költségvonzatai Kollárné Turi Zsuzsanna, Kovács Viktória ,Vanyova Kitti, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin Semmelweis Egyetem, I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: Az intenzív osztályok többségében korszerû betegellenôrzô monitorok beszerzésére és kiépítésére került sor az elmúlt években. A monitorok beszerzési ára mellett azonban jelentôs fenntartási költségekkel is kell számolnunk, amelynek biztosítása a mai gazdasági helyzetben egyáltalán nem könnyû. Anyag és módszer: 12 ágyas sebészeti intenzív osztályunkon egy közel 9 éve telepített monitorrendszer mellé a múlt évben 5 monitorból álló modern készülékeket szereltek fel. A két monitorrendszer egymással nem kompatibilis, ezáltal a tartozékok beszerzése és biztosítása külön feladatot jelent. Vizsgálatunkban azt elemezzük, hogy mennyire tartósak a monitorokhoz használt tartozékok és ennek milyen költségvonzata van? Eredmények: Régebbi telepítésû monitorjaink csak alap funkciókat biztosítanak: elektrokardiográf (EKG), oxigén szaturáció (SaO2) és nem-invazív vérnyomásmérés (NIBP). Az új monitorok emellett két csatornás invazív nyomásmérésre is használhatóak. A vizsgálati idôszak 2006. július 1 és 2007. június 30 között volt, mely alatt 1115 beteget kezeltünk az intenzív osztályunkon, ezen belül 147 betegnél (13,1 %) monitoroztunk az invazív nyomásmérést. A tartozékok fogyásában jelentôs különbség mutatkozott a régebbi és az új monitorok között: EKG kábel 5 db vs. 8 db, SaO2 kábel 4 db vs. 4 db, NIBP mandzsetta 4 db vs. 7 db. A tartozékok fogyásának különbözôsége jelentôs anyagi terhet jelent: 359 455 Ft vs. 652 823 Ft. Az új monitorok elônyét adó invazív nyomásmérésnek tartozékokban többletköltsége nem jelentkezett. Megbeszélés: A betegellenôrzô monitorok használata az intenzív osztályon nélkülözhetetlen. Eredményeink alapján tervezzük egy belsô audit végzését, melyben arra keressük a választ, hogy mi okozza az új monitorok tartozékainak többletköltségét? 20 „Táncolni kell…..” – avagy intenzív osztályon sem könnyû ápolónak lenni Piskóti Zoltánné, K. Szilágyi Adrienn Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Intenzív Osztály, Budapest A 2006-ban kórházunk intenzív osztályán dolgozó ápolók körében végzett kutatásunk eredménye rámutatott arra, hogy dolgozóink fáradtak, alig motiváltak, kiégés tüneteit mutatják. Szerettük volna megtudni, milyen külsô és belsô tényezôk, feltételek befolyásolják mentális állapotukat, rendelkezésre áll-e eszköz, mellyel fenti állapotuk megelôzhetô, milyen lehetôség van mentálhigiénéjük karbantartására. Kutatási módszerként a kérdôíves megkeresést választottuk. 12 vidéki és 5 budapesti kórházba juttatunk el összesen 1000 darab kérdôívet intenzív, belgyógyászat és szülészeti osztályra. Elsôdleges célunk az intenzív osztályon dolgozó ápolók állapotának felmérése. A másik két terület vizsgálatára azért volt szükség, hogy mint kontrollcsoport alátámasszák, hitelesítsék eredményeinket. Az általános demográfiai adatokon kívül felmértük az ápolók stresszfeldogozó képességét, motivációs tényezôit, szomatikus panaszait, kiégési stádiumát, a problémákkal való megküzdés rendelkezésre álló eszközeit. Lehetôségük volt javaslatot tenni a körülményeik megjavítása érdekében. A vizsgálat eredményei rámutattak, hogy a felmérésben részt vevô intenzív osztályon dolgozó ápolók mentálhigiénés állapota nagyon rossz. Összehasonlítva a más osztályon dolgozó ápolókkal, szülésznôkkel ôk a legsérülékenyebbek, magas kiégettséget mutatnak, nehezen tudják feldolgozni a problémájukat.
16
Alig, vagy egyáltalán nincs lehetôségük szakember segítségét igénybe venni. Általában kilátástalannak ítélik meg saját hivatásukat. Mind a belsô, mind a külsô körülmények negatívan befolyásolják mindennapi munkájukat. Nem áll rendelkezésükre olyan eszköz, mellyel pozitívan befolyásolhatnák mentális állapotukat. A felmérés eredményeinek tükrében egységes stratégiai terv kidolgozását tartjuk szükségesnek. Elsô lépésben problémamegoldó, esetmegbeszélô csoportfoglalkozásokat szerveznénk. P21 Májtranszplantáltak fizioterápiája a korai posztoperatív légzésfunkciós paraméterek változásainak tükrében Békefi Rita, Molnár Krisztina, Dr. Horovitz Péter, Dr. Fazakas János Semmelweis Egyetem, Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Célkitûzés: A tüdô légtartalmának csökkenése törvényszerû a magas rekeszállás, a sebészi beavatkozás következményeként. Jelen vizsgálatunkban májtranszplantált betegek légzésfunkciós paramétereinek változását tanulmányoztuk a posztoperatív idôszakban. Módszer: Vizsgáltuk a légzésfunkciós paraméterek mûtét utáni változását 17 májtranszplantáció kapcsán. A méréseket a perioperatív 12 napon végeztük. Tanulmányoztuk a mûtéti eseményeket, az oxigén igényt, a pulmonális szövôdmények elôfordulását; vizsgáltuk az összefüggéseket a fizioterápia függvényében. A statisztikai analízishez Wilcoxon tesztet használtunk. Eredmények: A vizsgált paraméterek várható 60% körüli csökkenése után a 2-3. posztoperatív napon mért átlagértékek változása nem szignifikáns, az egyéni eredmények alapján a betegek 3 csoportba sorolhatók: „A” (folyamatos korai javulás); „B” (átmeneti változatlan állapot utáni javulás), „C” (átmeneti romlás utáni javulás). Az FVC, VC, FEV1.0 szignifikáns javulása az oxigénigény megszûnésével volt párhuzamos. A korai posztoperatív fizioterápia egyénre szabottan valósult meg, az aktuális állapotnak megfelelôen. Konklúzió: A gyógytornász szerepe elengedhetetlen az elsô 4 posztoperatív napon. A fizioterápiás kezelési tervnek alkalmazkodnia kell a várható légzésfunkciós változásokhoz. P22 Axilláris kanül alkalmazása a perioperatív idôszakban csukló instabilitás miatt végzett mûtéteknél Oroszi Zsuzsanna, Dr. Pintér Enikô, Borbély Zsófia, Dr. Marjanek Zsuzsa Jávorszky Ödön Városi Kórház, Vác Csukló instabilitás miatt végzett mûtéteknél mind a mûtét alatt, mind pedig a posztoperatív idôszakban axilláris kanül segítségével történik a fájdalomcsillapítás. Tekintettel arra, hogy a mûtéti beavatkozás hosszú idôt vesz igénybe, a mûtéti anesztézia kombinált (regionális és általános anesztézia). A posztoperatív idôszakban az adequat fájdalomcsillapítás elengedhetetlen, hiszen így az operált végtag aktív mozgását lehetôvé tesszük. Ehhez elengedhetetlen a megfelelô fájdalomcsillapítás. P23 Egy lehetôség...– Intratekális morfin posztoperatív fájdalomcsillapító hatása Bajzik Tímea Zala Megyei Kórház, KAIBO, Zalaegerszeg Összefoglaló: Célunk a mûtétnél egyszerûen, gyorsan alkalmazható olyan módszer vizsgálata, mely hatékony, mérhetô fájdalomcsillapító hatással bír az elsô 24 órában. Módszer: 50 csípô TEP mûtét elôtt az inratekális helyi érzéstelenítôvel (hiperbarikus bupivacain 13-17 mg) együtt adunk 0,1 mg morfint. A mûtét után VAS segítségével mértük fel a posztoperatív fájdalomcsillapítás hatékonyságát, a posztop. 5, 12, 24. órában. Az eredményeket csípô TEP mûtétek csak helyi érzéstelenítôvel elvégzett intratekális érzéstelenítés posztop. 5, 12, 24 órában mért VAS értékkel vetettük össze. Ebben a csoportban is intratekális érzéstelenítést alkalmaztunk morfin nélkül hiperbárikus bupivacain hasonló dózisának felhasználásával. Eredmények: a két csoport között szignifikáns különbség van.
17
Konklúzió: az intratekális ópioidok biztonságos, hatékony, egyszerûen alkalmazható, könnyen elérhetô módszere a posztoperatív fájdalomcsillapításnak. Elônyük továbbá a hosszú hatástartam és a hemodinamikai stabilitás. A betegek és a fájdalomcsillapításban résztvevô személyzet szubjektív véleménye alapján mindenképpen elôrelépést jelent a korábbi gyakorlathoz képest. P24 Epidurális fájdalomcsillapítás nôvéri szemmel Szebellédi Szilvia Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelôintézet, Budapest Összefoglaló: Cél: Epidurális fájdalom csillapítási módszer bemutatása a nôvérek szemszögébôl, nôvérek ismereteinek felmérése az eljárással kapcsolatban. Módszer: Kérdôív kiosztása, leírómódszer. Eredmények: Különbözô kórházakban az epidurális érzéstelenítés használata eltérô. Ennek következtében a felmérésben részt vett nôvérek ismerete is igen eltérô. Nôvérek véleménye az eljárás hatékonyságáról széles skálán mozog. Vannak nôvérek, akik keveset, vagy nem használják ezt a fájdalomcsillapítási lehetôséget, ezért nem szeretik félnek tôle, vannak vélemények mely szerint a vénás fájdalomcsillapítás hatékonyabb, kevésbé idôigényes a nôvéri munkában. A vizsgált alanyok másik csoportja szereti alkalmazni, munkája során e fájdalomcsillapítás módszert. Vannak intenzív osztályok, ahol rutinszerûen alkalmazzák ezt az eljárást, van, ahol csak ritkán kerül sor az alkalmazásra, illetve olyan intenzív osztályok ahol nem lehet alkalmazható. (pl. neurótrauma) A felmérés elkészítése nem csak egy kis csoport ismereteit, hanem több ember véleményét mutatja. 25 Sürgôsségi betegellátás tapasztalatai. Tápláltsági állapot felmérés az SBO-ra érkezett betegek körében Hopják Gabriella, Kerner Zsófia, Szántayné L. Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Sürgôsségi Betegellátó Osztály, Budapest Osztályunk három éves statisztikai adatai alapján a sürgôsségi betegellátást igénybevevôk csak 45%-a az akik tényleges akut ellátásra szorul. A fennmaradó 55%-ot a krónikus, illetve nem azonnali ellátásra szorulók alkotják. Több témában vizsgáltuk, hogy az SBO-ok milyen mértékben tudnák segíteni a kórházak egyéb osztályait, hogyan tudnánk egy-egy beteg esetében „figyelemfelhívó” jelzéseket tenni társosztályaink felé. Ebben volt segítségünkre 2005-ben a Fresenius cég, akik több intézményben tápláltsági állapot felmérést végeztek betegek körében. Lehetôségünk volt a beteg kórházba érkezését követôen elsôként megvizsgálni, hogy milyen BMI értékkel kerülnek osztályos felvételre betegek. Munkánkat megelôzôen nemzetközi és hazai ajánlások alapján tanulmányoztuk az alultápláltság kockázatával járó állapotok fôbb – a sürgôsségi ellátásban leggyakoribb – csoportjait . Elôadásunkban ismertetjük a kutatás céljait, hipotéziseinket, módszereinket, a vizsgálatok eredményeit. Bemutatjuk a vizsgált betegcsoport kor és nemenkénti megoszlását, beszámolunk tapasztalatainkról. Felmérésünk bizonyíték arra, hogy az SBO-k nem csak külön álló osztályként, hanem egy nagy kórházi team tagjaként is mûködhetnek.
18
26 A triage funkció jelentôsége az intézeti ellátásban Pápai Tibor Állami Egészségügyi Központ, Budapest Napjainkban a kórházi sürgôsségi ellátás rendszerében jelentôs átalakulások mennek végbe. A sürgôsségi betegellátó rendszer elôre nem jelzett, nem osztályozott és megjósolhatatlan számú betegek fogadására kényszerül. Csak a betegek osztályozása (triage) során derül ki, hogy valóban fenn áll-e a sürgôsség ténye. A korszerû rendszerekben a triage funkciót sürgôsségi ellátásban jártas diplomás ápoló, mentôtiszt, ápoló látja el. Feladatuk a rövid, de teljes anamnézis felvétele, fizikális vizsgálat az állapot meghatározása az objektivitást segítô score-ok és protokollok alkalmazásával. A sürgôsségi betegellátó rendszer jól mûködô triage funkcióval a betegek számára mélyen demokratikus rendszer, az intézet számára gazdaságosabb ellátást tesz lehetôvé. 27 Sürgôsségi betegellátás tapasztalatai. Vesekólika, mint az egyik leggyakoribb urológiai kórkép elôfordulása sürgôsségi osztályunkon Kherné Balogh Mariann, Szántayné L. Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Sürgôsségi Betegellátó Osztály, Budapest Osztályunk két éves statisztikai adatai alapján a sürgôsségi betegellátást igénybevevôk igen nagy hányadát az akut vesekólikás rohamokkal jelentkezôk alkotják. Az elmúlt évhez képest jelentôs esetszám emelkedést tapasztaltunk, fôleg a fiatalabb korosztály körében. Az ok-okozati összefüggések vizsgálatakor hipotéziseket fogalmaztunk meg, majd megnéztük számszerû adatainkat a betegforgalom tekintetében.
A sürgôsségi osztályok szakmai feladatai közé tartozik a beteg diszpozíciójának meghatározása. Ma már az a feltett kérdés, hogy: igényel -e a beteg kórházi felvételt? - ez a döntés egyre súlyosabbá vált a drasztikus ágyszámcsökkentések miatt. Nehézségekbe ütközünk a betegelhelyezéseket illetôen, kapacitásunkat erôsen igénybe veszi a 30%-os betegforgalom emelkedés. Az ágyszámcsökkentések hatására a sürgôsségi betegellátás feladatává vált egy ún. „ szûrôfunkció” is a nem akut betegek ellátását illetôen?! Keressük a választ és a megoldást....... 29 Újraélesztési ismeretek 2007-ben? Amit minden szakdolgozónak tudni kellene! Pápai Tibor, Kiss Edit Állami Egészségügyi Központ, Budapest A betegellátásban a klinikai halál a legnagyobb idôfaktorú állapot, ezért a resustitatio összehangolt szervezést, team-munkát igénylô tevékenység. Az egészségügyi intézményekben a végzettség és a lehetôségek függvényében az újraélesztés fokozatai „túlélési lánc-ként” gyorsan és igen jól egymásra építhetôk. Ezért minden egészségügyi dolgozó részére a BLS (eszköznélküli alapszintû újraélesztés) ismerete alapvetô követelmény kellene, hogy legyen”! Tapasztalataink szerint az egészségügyi dolgozók ismeretei hiányosak, vagy bizonytalanok azokban. Kutatásunk során különbözô dependencia szintû osztályon 200 egészségügyi szakdolgozó ismereteit vizsgáltuk kérdôíves módszerrel. A lehangoló eredmény legfôbb oka a rendszertelen képzések miatt kialakuló ismerethiányra vezethetô vissza. A korszerû betegellátás, a minôség biztosítása érdekében elengedhetetlen a jól felkészült team, mely követi a változásokat, és nyitott ismereteinek bôvítésére, ezért speciális oktatási tematika kialakítására és továbbképzésekre van szükség.
Összehasonlítottuk az elôzô év esetszámait a 2007-es év júliusáig bezáróan. Vizsgáltuk a vesekólikás esetek életkori megoszlását, nemenkénti osztottságát. Megnéztük a vesekô kialakulását elôsegítô rizikótényezôket, vizsgáltuk azon betegek csoportját, akik ismétlôdô panaszokkal fordulnak hozzánk. Meglepôen tapasztaltuk, hogy betegeink nagy része szinte semmit nem tud betegségérôl, annak megelôzési és kezelési lehetôségeirôl. Tájékozatlanok az újabb kôképzôdés megelôzésének lehetôségeiben, nincsenek tisztában a vesekövesség szövôdményeivel. Elôadásunkban beszámolunk kutatásunk eredményeirôl, megosztjuk tapasztalatainkat mindazokkal, akik a sürgôsségi ellátáson belül fontosnak tartják a szakdolgozók szerepét nem csak az akut ellátásban, hanem a prevenciót illetôen is. 28 A kórházi ágyszámcsökkentések hatása a sürgôsségi osztályok mûködésére (Megváltozott szakmai elvárások?) Szántayné L. Éva Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Sürgôsségi Betegellátó Osztály, Budapest Osztályunk 2004 októbere óta mûködik SO2 minôsítésû OEP befogadással. Elôadásomban az elmúlt három év betegforgalmi statisztikáján kívül bemutatom az évrôl - évre elvárt új feladatok eredményeit, esetenként eredménytelenségeit. A sürgôsségi betegellátó osztályok kialakítására számtalan szakmai magyarázat volt, de napjainkban valami plusz elvárás is kézzel fogható lett. Ez pedig nem más mint a kórházba érkezô (nem csak akut) betegek „kiszûrése”. Az intézmények szempontjából fontossá vált, hogy a beérkezô betegeknek csak egy kis hányada kerüljön osztályos elhelyezésre és csak indokolt esetben. Így sokkal több – nem sürgôsségi munka hárult az SBO-ra, de vajon hol a határa a sürgôsségi ellátásnak és a betegfelvételi osztálynak? Fontos megvizsgálni a kérdés intézményi és SBO szinten is, hiszen a mai egészségügyi helyzetben a szakmaiság és az intézményi érdek szükséges, hogy összetalálkozzon.
19
20
