PROGRAMFÜZET A MAGYAR FÜL-, ORR-, GÉGEORVOSOK EGYESÜLETE 37. NEMZETI KONGRESSZUSA OKTÓBER 2 5. SIÓFOK, HOTEL EZÜSTPART

PROGRAMFÜZET

A M AGYAR F ÜL -, O RR -, G ÉGEORVOSOK E GYESÜLETE 37. N EMZETI K ONGRESSZUSA 37 N ATIONAL C ONGRESS OF H UNGARIAN O TO - R HINO - L ARYNGOLOGICAL S OCIETY TH

+

2002.

OKTÓBER

2–5.

♦

lók a l g efo z s ös

S IÓFOK , H OTEL E ZÜSTPART

1

A M AGYAR F ÜL -, O RR -, G ÉGEORVOSOK E GYESÜLETE 37. N EMZETI K ONGRESSZUSA

ELNÖKI KÖSZÖNTÔ Tisztelt Kolléganôk, Tisztelt Kollégák!


A KONGRESSZUS HÁZIGAZDÁJA Prof. Dr. Pytel József A PTE ÁOK Fül-, Orr-, Gégeklinika igazgatója a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesülete elnöke

A 37. Magyar Nemzeti Fül-, Orr-, Gége Kongresszus megrendezésével letelik 2 éves elnöki megbízatásom. Elôdeim szorgos, kitartó törvényalkotó munkájának köszönhetôen az egyesületi élet szabályos mederbe került, ennek egyik logikus következménye, hogy a mindenkori elnök rendezi a kétévente soron következô Nemzeti Kongresszust. Jómagam azért kerültem dilemma elé, mert a közelmúltban rendeztük a 35. Nemzeti Kongresszust is Pécsett, majd késôbb a kongresszussal szinte azonos nagyságrendû Audiológus Vándorgyûlést ugyancsak Pécsett. Most 1 év után talán unalmas lett volna a résztvevôknek újból, az egyébként igen kedves, mediterrán jellegû városunkba látogatni, ezért úgy döntöttünk, hogy „semleges” pályára visszük a Nemzeti Kongresszust és hazánk egyik büszkeségének, a Balatonnak egyik fôvárosába, Siófokra invitálom a kedves résztvevôket. Biztos vagyok benne, hogy a helyszín kiválasztása már felerészben záloga a sikeres lebonyolításnak. A siker másik záloga a szakmai program, aminek a keretét a jól kiválasztott fô témák adják meg. Egyesületünk vezetôsége hosszas vita után titkos szavazáson döntött úgy, hogy a lehetséges tíz téma közül, a nyelészavarok, az orr- és melléküreg sebészet határterület kérdései, a fül-orr-gégészeti anaesthesiologia, valamint a cholesteatoma sebészet fô témákat választottuk. Elismert szaktekintélyeket kértünk fel a témák koordinálásával. Ismerve a témavezetôk eddigi munkáját, biztos vagyok abban, hogy nagy szakmai sikerre számíthatunk, amit tovább fokoz a meghívott külföldi elôadók részvétele. Mint leköszönô elnök ezúton is szeretném megköszönni egyesületünk tisztségviselôinek dr. Hirschberg Andor fôtitkár úrnak, dr. Halmos Péter jegyzô úrnak, dr. Nagy Elemér pénztáros úrnak áldozatos munkáját, amivel segítettek ebben a kétéves periódusban. Külön köszönöm volt elnökünk dr. Czigner Jenô professzor úr segítségét, mivel tapasztalatával sokat segített a törvényeink útvesztôiben a helyes út megadásával. Végül köszönöm dr. Sarkady László fôorvos úrnak az ellenôrzô bizottság elnökének, hogy árgus tekintetét mindvégig rajtunk tartotta, és kritikus észrevételeivel segítette munkánkat. Kedves Kolléganôk, Kedves Kollégák! Remélem, hogy minden szempontból emlékezetes lesz a 37. Nemzeti Fül-, Orr-, Gége Kongresszus, értékes tudományos programot és vidámsággal teli, családias társasági programot kívánok. Pécs, 2002. 10. 02.

MAGYAR FÜL-, ORR-, GÉGEORVOSOK EGYESÜLETE Elnök: Prof. Dr. Pytel József Fôtitkár: Doc. Dr. Hirschberg Andor Jegyzô: Dr. Halmos Péter Pénztáros: Dr. Nagy Elemér Volt elnök: Prof. Dr. Czigner Jenô

HELYI SZERVEZÔBIZOTTSÁG Elnök: Dr. Pytel József Tagok: Antalovicsné Boros Rita Dr. Nagy Györgyi Dr. Bauer Miklós Dr. Pupp Lajos Dr. Bocskai Tímea Dr. Ráth Gábor Dr. Hajas Tamás Dr. Saárossy Katalin Dr. Járai Tamás Dr. Senemar Reza Dr. Kárász Tamás Dr. Szanyi István Kellényi György Dr. Szilágyi Tivadar Dr. Kett Antónia Dr. Vóna Ida Dr. Móricz Péter Dr. Vincze Olga

TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG: Dr. Pytel József Dr. Czigner Jenô Dr. Hirschberg Andor Dr. Halmos Péter Dr. Nagy Elemér

Dr. Becske Miklós Dr. Bauer Miklós Dr. Csokonai V. Lajos Dr. Répássy Gábor Dr. Sziklai István Dr. Z. Szabó László

Dr. Pytel József MFOE elnöke

2

3


TUDOMÁNYOS KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG: Elnök: Doc. Dr. Hirschberg Andor Tagok: Dr. Bauer Miklós Dr. Tóth Krisztina Dr. Csokonai Vitéz Lajos Dr. Z. Szabó László Dr. Mészáros Krisztina


KONGRESSZUSI IRODA PTE ÁOK Fül-, Orr-, Gégeklinika 7621 Pécs, Munkácsy M. u. 2. Tel.: 06 72/507-300, 06 72/507-312 Tel./fax: 06 72/312-151 E-mail: [email protected] http://ent.pote.hu/Siofok/kong37.htm

A KONGRESSZUS FÔ TÁMOGATÓI AstraZeneca Kft. Aventis Pharma Kft. Bayer Hungaria Kft. UCB Magyarország Kft. Schering Plough CEAG Mo.-i Képviselet GlaxoSmithKline Kft.

KIÁLLÍTÓK: Abbott Laboratories Kft. Alcon Hungária Kft. ASI Budapest Kft. Biogal Teva Pharma Rt. Boehringer Ingelheim Pharma Carl Zeiss Technika Kft. CSC Pharmaceuticals Fresenius Kabi Hungary Kft. HÖR-KA Kft. Hungimpex Kft. Introliz Kft. Karl Storz Medicor Kézimûszer Rt. Medico Uno Rt. Mediroll Kft.

Merck Kft. Nasipur Novotrading Medical Kft. Pharmacia Kft. Ready Medizintechnik Kft. Richter Gedeon Rt. Servier Hungária Kft SOLO-MED Kft. Solvay Pharma Kft. Starkey Laboratórium Kft. Ultra Marketing Kft. Victofon Kft. Viton Kft. Yamanouchi Europe. ZÉ-MED Kft.

A Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesülete fô támogatója az AstraZeneca Kft.

4

A KONGRESSZUS TECHNIKAI LEBONYOLÍTÓJA Postakocsi - Postatours - LENAU Reisen Kft. Kongresszusi Csoport H-7621 Pécs, Teréz u. 17. Tel.: 36/72/513-993 Fax: 36/72/332-940 E-mail: [email protected] http://www.lenaureisen.hu

KONGRESSZUS HELYSZÍNE

Hotel Ezüstpart 8609 Siófok – Széplak Liszt Ferenc sétány 2–4. +36/84/350-622

REGISZTRÁCIÓ 2002. október 2-án 11.00 órától – 17.30 óráig a kongresszus helyszínén. 2002. október 3-án 07.30 órától – 19.00 óráig. 2002. október 4-én 07.30 órától – 19.00 óráig. 2002. október 5-én 07.30 órától – 14.00 óráig.

5


ELÔADÁSOK – Az elôadások idôtartama 10 perc – Az elôadásokhoz biztosítunk: írásvetítô, diavetítô, komputer vetítés – Komputeres vetítés esetében kérjük, CD-n vagy floppy lemezen hozza elôadását, és azt az elôadás napján reggel a diatárazóba leadni szíveskedjen. – A komputeres vetítés Power Point 2000-es program segítségével történik. - Diák leadása az elôadást megelôzô szünetben történik. AVENTIS filmen

POSZTERKIÁLLÍTÁS – A posztereket október 3-án 9 óráig lehet kihelyezni az emeleti elôadóterem elôtti folyosón. – A poszterek mérete: magassága 90 cm, szélessége 200 cm. – A poszterek kihelyezéséhez eszközt biztosítunk.

KIÁLLÍTÁS – A kongresszus ideje alatt a földszinti folyosón és elôterekben illetve az emeleti hallban tekinthetô meg a szakmai kiállítás, melyre a belépés a kongresszusi kitûzôvel lehetséges. – Standépítés: október 2-án 9 órától – A standokhoz éjszakai ôrzést biztosítunk.

6

7



RÉSZVÉTELI DÍJAK Társasági tag Nem tag Kísérô Napijegy

10.000 Ft 15.000 Ft 8.000 Ft 2.500 Ft

A tagdíj rendezésére a helyszínen is lesz lehetôség az Egyesület adminisztrátoránál.

A részvételi díj tartalmazza: • Tudományos programokon való részvétel • A kiállítás megtekintése • Kongresszusi táska, kitûzô, programfüzet, összefoglaló • Fogadás a szállodában (október 2.) • Koktélparti a hajón (október 3.) • Kávészünetek

A kísérôk díja tartalmazza: • Fogadás a szállodában (október 2.) • Koktélparti a hajón (október 3.)

Napijeggyel az adott napon zajló tudományos programok látogathatóak, a kávészüneteket tartalmazzák és a kiállítás tekinthetô meg.

8

9



2002. október 2. szerda 13.30 - 14.00 14.00 - 15.30

„A” terem -

15.30 - 16.00

„B” terem Megnyitó Tematikus kerekasztal konferencia: Fül-Orr-Gégészeti Aneszteziológia aktuális kérdései

„B” terem

„A” terem szünet

15.30 - 16.00 16.00 - 16.45

Bayer symposium

16.45 - 17.15 17.15 - 18.45

szünet

Szabad elôadások: Audiológia

Szabad elôadások: Onkológia

szünet

16.00 - 17.30

-

Kerekasztal-konferencia: A cholesteatoma fülészeti szempontból

19.45

Buszok indulása a kikötôbe

20.30

Hajókirándulás, koktélparti

2002. október 4. péntek 20.00 21.00

Zenés gálamûsor Állófogadás

8.00 - 9.30 9.30 - 11.00

2002. október 3. csütörtök 08.00 - 09.30

09.30 - 11.00

11.00 - 11.30 11.30 - 13.00 13.00 - 14.00 14.00 - 15.30

10

Szabad elôadások: Rhinológia

Szabad elôadások: Aneszteziológia és Rhinológia

Tematikus kerekasztalkonferencia: Az orr- és melléküregsebészet határterületi kérdései. Plenáris ülés

11.00 - 11.30 11.30 - 12.30

Plenáris ülés: Az Egyesület új tiszteletbeli tagjainak elôadása

12.30 - 13.00

Invited Lectures

14.00 - 15.30

AstraZeneca symposium

-

ebédszünet Szabad elôadások: Rhinológia

Aventis symposium

szünet

Gyermek Fül-OrrGégészeti Szekció Ülése

17.30 - 17.45 17.45 - 19.00

-

ebédszünet

15.30 - 16.00 16.00 - 17.30

Szabad elôadások: Gégészet -

szünet

13.00 - 14.00

szünet

Fej-nyaksebészeti szekció ülése: Fej-nyaki daganat mint egészségügyi és társadalmi probléma

Szabad elôadások: Középfül Plenáris ülés: Az Egyesület új tiszteletbeli tagjainak elôadása

-

szünet Közgyûlés

-

20.00

Indulás a buszokkal

20.30

Bankett

11


T UDOMÁNYOS P ROGRAM –

2002. október 5. szombat

SZERDA

„B terem”

Szabad elôadások: Dysphagia

9.30 - 9.45 9.45 - 11.15

2.

TUDOMÁNYOS PROGRAM „A terem”

8.00 - 9.30

OKTÓBER

Szabad elôadások: Varia szünet

Tematikus kerekasztalkonfrencia: Dysphagia, nyelészavarok - plenáris ülés

11.15 - 11.45

-

Szabad elôadások: GORB, egyebek

14.00

A kongresszus zárása

B-terem 13.30-14.00 Megnyitó 14.00-15.30 Tematikus kerekasztal-konferencia: Fül-OrrGégészeti Aneszteziológia aktuális kérdései Elnökség: Bodor Géza, Brzózka Marek Moderátor: Tóth Krisztina Résztvevôk:

szünet

11.45 - 14.00

OKTÓBER 2. SZERDA

Posztervita

-

E1. A fül-orr-gégészeti anesztézia sajátosságai, technikai, személyi feltételei és fejlôdése az utóbbi években Tóth Krisztina (Budapest, SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika) E2. Speciális intubálási nehézségek a fül-orr-gégészetben Bodor Géza (Budapest) E3. A gyermekek anesztéziája a fül-orr-gégészetben, különös tekintettel a tonsillectomiák és a papillomák kezelésére Micskei Csaba, Késmárki Katalin, Czurkó M., Sziklai István (Debrecen, DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) E4. JET-narkózis alkalmazása a fül-orr-gégészeti anesztéziában Brzózka Marek (Szeged, SZTE ÁOK Anaesthesiai és Intenzív Therápiás Intézet) E5. Perioperatív teendôk a nagy fej-nyaksebészeti mûtétek kapcsán Saárossy Katalin (Pécs, PTE ÁOK Fül-Orr-Gégeklinika) E6. Sevoflurane alkalmazása tracheotomia során Bocskai Tímea (Pécs, PTE ÁOK Fül-Orr-Gégeklinika) E7. A kombinált anesztézia (helyi és általános érzéstelenítés) alkalmazása és elônyei fül-, orr-, és melléküreg-mûtétek esetében Tóth Krisztina (Budapest, SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika)

12

13

T UDOMÁNYOS P ROGRAM – 2002.

15.30-16.00

OKTÓBER

2.

SZERDA

–

OKTÓBER

3.

Szünet

16.00-17.30 Kerekasztal-konferencia: A cholesteatoma fülészeti szempontból Elnökség: Csokonai Vitéz Lajos, Gerlinger Imre Moderátorok: Bauer Miklós, Z. Szabó László Résztvevôk: Czigner Jenô (Szeged) Dúll Gábor (Nagykanizsa) Gáti István (Veszprém) Jókay István (Debrecen) Jóri József (Szeged) Liktor Bálint (Budapest) Martinovits János (Eger) Szócska János (Nyíregyháza) 20.00


CSÜTÖRTÖK

Zenés gálamûsor (A terem) A Pécsi Nemzeti Színház mûvészeinek elôadásában Állófogadás a szálloda éttermében

OKTÓBER

3.

CSÜTÖRTÖK

E10. Invazív, destruktív tumor képét mutató arcüregi cholesterin granuloma Torkos Attila , Bella Zsolt, Iván László (Szeged, SZTE Fül-OrrGégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) E11.

Ozaena talaján kialakult multiplex melléküregi mucocele Tompos Tamás, Tamás László, Zemplén Béla (Gyôr, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály)

E12. Melléküreg tumorok intraarterialis cytostaticus kezelése Fain András, Lehôcz Irma, Maródi Márta (Tatabánya, Szent Borbála Kórház, Fül-Orr-Gégeosztály) E13. Craniofacialis behatolásból operált orrüregi intestinalis tipusú adenocarcinoma esete Gerlinger Imre, Dóczi Tamás1, Bánhegyi Gyürgy, Pytel József PTE ÁOK Fül-,orr-,gége Klinika, PTE ÁOK Idegsebészeti Klinika1 E14. Maxillo-ethmoidalis tumorok kezelésével elért eredményeink Kótai Zsuzsa, Bártfai Réka, Balatoni Zsuzsa (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórház, Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Osztály)

Október 3. csütörtök

B-Terem A-Terem 8.00-9.30 Szabad elôadások: Rhinológia Elnökség: Kadocsa Edit, Vóna Ida Résztvevôk: E8. Csillószôrôk: Barátunk a Flixonase! GlaxoSmithKline által szponzorált elôadás (16 perces) Tóta Julianna (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-OrrGégeosztály) E9. A juvenilis angiofibromák sebészi kezelésével szerzett tapasztalataink Z. Szabó László (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégeosztály)

14

8.00-9.30 Szabad elôadások: Aneszteziológia és Rhinológia Elnökség: Martinovits János, Huszka János Résztvevôk: E15. A JET ventillatióval szerzett tapasztalatainkról Gimesi Mihály, Kiss István (Kaposvár, Kaposi Mór Megyei Kórház, Fül-Orr-gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Központi Intensiv és Anaesthesiológiai Osztály) E16. A TIVA (totál intravénás anaesthesia) szerepe a fül-, orr-, gégészetben Tóth Krisztina (Budapest, SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika)

15



OKTÓBER

3.

CSÜTÖRTÖK

E17. Új utak a gyermekkori adenotomiák anaesthesiájában Velkey György, Liszkay Gábor (Budapest, MRE Bethesda Gyermekkórház) E18. Narkózisban végzett tonsillectomiák során szerzett tapasztalataink. Alkalmasak-e narkózis technikáink az egy napos sebészethez? Vágó Árpád1, Szentkereszty Zoltán1, Boda Márta, Nagy Tibor (Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház KAITO1, Fül-Orr-Gégeosztály) E19. A laryngeális maszk használata a gyermek fül-orr-gégészeti anesztéziában Gellért Szilvia, Debrôdi Mária, Maharig Ghaleb, Papp Istvánné, Neményiné Percz Katalin (Budapest, Budai Gyermekkórház) E20. Homloküregi stent alkalmazásának aktuális kérdései Csákó László, Horváth Barnabás (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégeosztály) E21. Maxillofacialis traumatológia: az orbitakeret-törések ellátásának gyakorlata osztályunkon Gilincsek Lajos, Baumann Mária, Csók Imre, Gimesi Mihály (Kaposvár, Kaposi Mór Megyei Kórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály) E22. Súlyos arckoponyasérültek ellátási gyakorlata a Szt. János Kórházban Katona József, Szabó Iván, Kenderfi Gábor (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Szent János Kórház, Fül-Orr-Gégészeti Osztály)

16

17


OKTÓBER

3.


CSÜTÖRTÖK

A-Terem 9.30-11.00

Tematikus kerekasztal-konferencia: Az orr- és melléküreg-sebészet határterületi kérdései. Plenáris ülés Elnökség: Polony István, Tóta Júlianna Moderátor: Csokonai Vitéz Lajos Résztvevôk:

E25. Krónikus sinusitis: nehézségek és kudarcok az endoszkópos melléküregsebészetben Hirschberg Andor (Budapest, SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika) E26. Allergológiai szempontok a mûtéti elôkészítésben és a posztoperatív gondozásban Kadocsa Edit (Szeged, SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika) E27. Funkcionális endoszkópos melléküregsebészet gyermekkorban Katona Gábor (Budapest, Heim Pál Gyermekkórház, Fül-OrrGége és Bronchológiai Osztály) E28. A hagyományos melléküregsebészet helye és szerepe a krónikus melléküreggyulladás és szövôdményeik ellátásában Z. Szabó László (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégeosztály)

11.00-11.30 Szünet

18

3.

CSÜTÖRTÖK

A- Terem 11.30-13.00 AstraZeneca symposium Elnök: Z. Szabó László, Liktor Bálint

13.00-14.00

E23. A FESS határterületi mûtétei Csokonai Vitéz Lajos (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégészeti Osztály) E24. LASER az orr- és melléküregsebészetben Gerlinger Imre (Pécs, PTE ÁOK Fül-Orr-Gégeklinika)

OKTÓBER

Ebédszünet

A- Terem 14.00-15.30 Fej-nyaksebészeti Szekció ülése: A szekció elnöke: Bánhidy Ferenc A szekció titkára: Balatoni Zsuzsa Kerekasztal: Fej-nyaki daganat mint egészségügyi és társadalmi probléma Moderátor: Bánhidy Ferenc Résztvevôk: Balatoni Zsuzsa Kótai Zsuzsa Boér András Oberna Ferenc Deutsch Ottó Pytel József Füle Erzsébet Remenár Éva Iván László Répássy Gábor

B-Terem 14.00-15.30 Szabad elôadások: Rhinológia Elnökség: Hirschberg Andor, Zemplén Béla Résztvevôk: E29. Az orrdugulás érzete és az orr geometriája rhinitis allergicában Kadocsa Edit, Tóth Ferenc, Kiss József Géza (Szeged, SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika)

19


OKTÓBER

3.

CSÜTÖRTÖK

E30. Hypophysitis abscedens transnasalis endoscopos megoldása Polony István, Gács Gyula1 (Budapest, Péterfy S. u.-i Kórház FülOrr-Torok-Gége Osztály, Ideggyógyászati Osztály1) E31. A FESS mûtétek határterületi szakaszain miniatûr shaver-system mûszerrel végzett minimál invasive surgery /MIS/ technika Zemplén Béla, Mester Beáta1 (Gyôr, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Gróf Esterházy Kórház-Szakambulancia Fül-Orr-Gége Osztály1, Pápa) AFAMIA filmen

E32. Kétoldali orrelzáródás megoldása Liktor Bálint, Helfferich Frigyes1, Csokonai Vitéz Lajos1, Szalmay Gábor (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Bajcsy-Zsilinszky Kórház Fül-Orr-Gége Osztály, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégeosztály1) E33. „Szegény ember vízzel fôz” - endonasalis DCR Huszka János (Budapest,Fôvárosi Szent István Kórház) E34. A környezeti tényezôk és azok változásának a hatása a rhinitis allergica prevalenciájára Koppány Judit1, Augusztinovicz Mónika2, Balogh Katalin3, Pintér Judit4 (Budapest, Észak-Pesti Kórház, Fül-Orr-GégeAudiológia-Allergológia Szakrendelés1, Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Kórház, Fül-Orr-Torok-Gégeosztály2, II. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat Allergia Rendelés3, Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb Fül-Orr-Gége és Allergológia Ambulancia4) E35. Légúti allergiás betegségek prevalenciája Budapesten és Pest megyében 2002-ben Balogh Katalin1, Augusztinovicz Mónika2, Koppány Judit3, Pintér Judit4 (Budapest, II.Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat1, Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Kórház, Fül-OrrTorok-Gégeosztály2, Észak-Pesti Kórház Fül-Orr-Gége és Allergológia Ambulancia3, Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb Fül-Orr-Gége és Allergológia Ambulancia4) E36. Urgensen végzett FESS-indicatio, eredmények Müller Zoltán, Varga Edit, Élô János (Budapest, Uzsoki u.-i Kórház, Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály)

20

21


15.30-16.00

OKTÓBER

3.

CSÜTÖRTÖK

Szünet

A-Terem 16.00-16.45 BAYER SYMPOSIUM Elnökség: Répássy Gábor, Jókay István A Streptococcus pneumoniae mint a felsô légúti infekciók leggyakoribb problémakórokozója Szalka András (Szent László Kórház)

BAYER filmen

Új antibiotikum terápiás lehetôség az akut bakteriális sinusitis kezelésében Almay Krisztina (Budapest, SE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika) 16.45-17.15

Szünet

A-Terem 17.15-18.45 Szabad elôadások: Audiológia Elnökség: Sziklai István, Kiss József Géza Résztvevôk: E37. Tapasztalataink „steady-state” kiváltott válaszok mérésével Büki Béla, Jünger H. (Krems, Kremszi Kórház, Fül-Orr-Gégészeti Osztály, Ausztria) E38. Újszülöttek TEOAE mérésével szerzett kezdeti tapasztalataink Deák Attila, Nagy Tibor, Neuwirth Tamás (Debrecen, Hajdu-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet Fül-Orr-Gégeosztály) E39. Agytörzsi implantáción átesett betegek PET vizsgálata Tóth Ágnes1, Emri Miklós2, Kisely Mihály3, Sziklai István1 (Debrecen, DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika1, DEOEC PET Centrum2, Vas Megye és Szombathely MJV Markusovszky Kórháza, Fül-Orr-Gégeosztály3)

22

23


OKTÓBER

3.


CSÜTÖRTÖK

E40. A cochlearis implantátum mûködésének elektrofiziológiai kontrollja Kiss József Géza, Tóth Ferenc, Nagy L. Attila, Szamosközi Alice, Jóri József, Torkos Attila, Czigner Jenô (Szeged, SZTE ÁOK Fül-OrrGégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) E41. Érdekességek a középfül mikrosebészetében Vaszkun László (Dunaújváros, Szent Pantaleon Kórház, Fül-OrrGégészeti Osztály) E42. Cochleáris implantáció - integráció a hallók társadalmába Szamosközi Alice, Jóri József, Kiss József Géza, Tóth Ferenc, Torkos Attila, Czigner Jenô (Szeged, SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) E43. Agytörzsi kiváltott válaszok vizsgálata diabéteszes neuropathiában Tóth Ferenc, Várkonyi Tamás1, Kiss József Géza, Rovó László, Lengyel Csaba1, Jóri József (Szeged, SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, I.sz. Belgyógyászati Klinika1) E44. A hallásdepriváció elôfordulása és gyakorlati jelentôsége Vizkelety Tibor, Bodó Gabriella (Budapest, Fôvárosi Szent István Kórház)

OKTÓBER

3.

CSÜTÖRTÖK

B-Terem 17.15-18.45 Szabad elôadások: Onkológia Elnökség: Czigner Jenô, Tamás László Résztvevôk: E45. Az endo- és periorbitalis tumorok rekonstruktív sebészete Kenyeres Miklós, Kubatov Miklós, Lendvai László, Hegedüs Edit, Vajda Gábor (Pécs, M. H. Pécsi Honvédkórház) E46. Garat- és gégedaganatok pre-, intra- és posztoperatív ALA-fluoreszcenciás vizsgálata (PDD) Csanády Miklós, Kiss József Géza, Iván László, Jóri József, Czigner Jenô (Szeged, SZTE Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika) E47. Buccalis transzpoziciós lebeny alkalmazása hátsó szájüregi és elülsô szájfenéki szövetpótlásra Oberna Ferenc, Iványi Emôke, Takácsi Nagy Zoltán1, Pólus Károly, Kásler Miklós (Budapest, Országos Onkológiai Intézet Fej-NyakÁllcsont és Rekonstrukciós Sebészeti Osztály, Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály1) E48. Fej-nyaki daganatok vizsgálata CGH-val Juhász Attila Zoltán, Balázs Margit1, Ádány Róza1, Sziklai István (Debrecen, DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, DEOEC Megelôzô Orvostani Intézet1) E49. A Histamin hatása fej nyaki planocellularis daganatok metastatizáló képességére az ETS-1 és az MMP+ expresszió szabályozásán keresztül Horváth Barnabás, Hegyesi Hargita, Csokonai Vitéz Lajos, Falus András, Schaff Zsuzsa (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ Fül-Orr-Gégeosztály, SE Genetikai Sejt- és Immunbiológiai Intézet, SE II. sz. Pathológiai Intézet) E50. Az epipharynxrák lokális kiújulásának ismételt sugárkezelése Lengyel Erzsébet, Baricza Károly, Somogyi András, Gôdény Mária, Németh György, Ésik Olga (Budapest, Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Részleg)

24

25


OKTÓBER

3.

CSÜTÖRTÖK

E51. Human papillomavirus DNS vizsgálata laryngealis és pharyngealis daganatokban Major Tamás, Szarka Krisztina1, Sziklai István, Gergely Lajos1, Czeglédy Judit1 (Debrecen, DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika, DEOEC Orvosi Mikrobiológiai Intézet1)

SERVIER FILMEN

E52. Humán papilloma vírusok elôfordulása fej-nyaki daganatokban Szentkúti Gabriella, Tamás László, Pataki Zsolt, Házman István, Szentirmay Zoltán1 (Budapest, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Gégészet, Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Pathológiai Osztály1) E53. CO2-Lézer hatásának histopatológiai vizsgálata humán tracheán Bella Zsolt, Rovó László, Brzózka Marek, Tiszlavicz László, Czigner Jenô (Szeged, SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika)

19.45

Buszok indulása a kikötôbe

20.30

Hajókirándulás, koktélparti

26

27


OKTÓBER

4.

PÉNTEK


OKTÓBER

4.

PÉNTEK

OKTÓBER 4. PÉNTEK A-Terem 8.00-9.30 Elnökség:

Szabad elôadások: Középfül Bauer Miklós, Jóri József

Résztvevôk: E54. Cholesteatomás betegeink utánkövetése. Recidivakézség, halláseredmények. Baranyai László, Lendvai László (Balassagyarmat, Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelôintézet, Fül-Orr-Gégeosztály) E55. Sinus tympani cholesteatoma sebészi kezelése Tompos Tamás, Zemplén Béla (Gyôr, Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály) E56. Szövôdményeket okozó cholesteatomás eseteink Nagy Tibor, Takács István, Toldi László (Debrecen, Hajdu-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet, Fül-Orr-Gégeosztály) E57. A tensor tympani inának jelentôsége és reconstructioja Bauer Miklós (Pécs, PTE ÁOK Fül-Orr-Gégeklinika) E58. Szerzett hallójárati atresia és mûtéti kezelése Jóri József (Szeged, SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) E59. Idült középfülgennyedés miatt végzett mûtétek hosszútávú követésének eredményei Rejtô Kálmán, Zádory Krisztina, Z. Szabó László (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégeosztály)

28

földszint 10-es

29


OKTÓBER

4.

PÉNTEK

E60. Mometazon furoat orrspray hatékonyságának vizsgálata Farkas Henriette dr.1, Pintér Judit dr.1, Kalabay László dr.2, Jakab László dr.2 Visy Beáta1 és Fekete Béla dr.2 (Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb, Fül-orrgégészeti-, Allergológiai- és Angiooedema Szakrendelés1 Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika2) Schering-Plough által szponzorált elôadás

SCHERING-PLOUGH filmen

B-Terem 8.00-9.30 Elnökség:

Szabad elôadások: Gégészet Lichtenberger György, Takáts János

Résztvevôk: E61. Jelölô módszerünk a trachea harántrezekcióhoz és „end to end” anastomózishoz Lichtenberger György (Budapest, Szent Rókus Kórház és Intézményei Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály) E62. Az insufflációs teszt szerepe a hangprotézis implantáció eredményeinek elôrejelzésében Boronkai Gusztáv, Lichtenberger György, Süveges Kinga, Mészáros Béla (Budapest, Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-OrrGége és Fej-Nyaksebészeti Osztály) E63. A beszédhang minôségének változása LASER chordectomia után Tamás László, Fürszt Ágnes, Bajnócziné Szucsák Klára, Vogel Renáta, Szentkúti Gabriella (Budapest, Jahn F, Dél-pesti Kórház Gégészet) E64. Spazmódikus dysphonia és hangrészárási elégtelenség kombinációja okozta panaszok kezelése botox injektálással és lipoaugmentációval Kaszás Zsolt, Lichtenberger György, Mészáros Krisztina1, Falvai Judit (Budapest, Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Országos Gyógyintézeti Központ1) E65. A hangprotézis körüli váladékszivárgás megszüntetése bioplastique- és lipoaugmentációval Lôrincz Balázs Bendegúz, Lichtenberger György, Bihari Adél, Falvai Judit (Budapest, Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály) 30

31


OKTÓBER

4.


PÉNTEK

E66. A sebészi és kémiai myotomia szerepe a hangprotézis implantáció eredményének javításában Reményi Ákos, Lichtenberger György, Mészáros Béla, Süveges Kinga (Budapest, Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály) E67. Gége reinnerváció állatkísérletes modellen Tóth Andrea1, Szûcs Attila1, Harasztosi Csaba2, Matesz Klára3, Furka István4, Mikó Irén4, Sziklai István1 (Debrecen, DEOEC FülOrr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Klinika1, Étettani Intézet2, Anatómiai Intézet3, Sebészeti Mûtéttani Intézet4) E68. Krónikus laryngitis képében megbúvó tuberkulózis Halász Gyöngyi1, Prugberger Emil2, Csanaky György3, Kisely Mihály1 (Szombathely, Vas Megye és Szombathely MJV Markusovszky Kórháza Fül-Orr-Gégeosztály1, Patológiai Osztály3, Tüdôgondozó Intézet2, Sárvár)

OKTÓBER

4.

PÉNTEK

A-Terem 9.30-11.00

Plenáris ülés: Az Egyesület új tiszteletbeli tagjainak elôadása Elnökség: Pytel József, Rejtô Kálmán, Iván László 9.30-10.0 E69. Cochlear Implants – meeting the challenge of auditory deprivation Gerard M O’Donoghue (Nottingham, UK) 10.00-10.30 E70. Removable Silicone Sheets in Tympanoplasty Miloslav Hrobonˇ (Prague, Czeh Republic) 10.30-11.00 E71. Autonomic Nervous System Dysfunction in Vasomotor Rhinitis with Possible Relationship to Gastroesophageal Reflux Robert J Toohill (Milwaukee, USA) 11.00-11.30 Szünet

32

33


OKTÓBER

4.

PÉNTEK

Plenáris ülés: Az Egyesület új tiszteletbeli tagjainak elôadása

AVENTIS TELFAST FILMEN

11.30-12.00 E72. Treatment of Choice or the Choice of Treatments in Advanced Pharyngeal Carcinoma Miha Zˇargi (Ljubljana, Slovenia) 12.00-12.30 E73. Sound Processing in the Normal and Diseased Ear Hans-Peter Zenner (Tübingen, Germany) 12.30-13.00

Invited Lectures

12.30-12.45 E74. Long-Term Tube-Free, Specch-Ready Tracheostomy Isaac Eliachar (Cleveland, USA) 12.45-12.55 E75. Clinical Relevance of Moleculargenetic Research Ulricke Bockmühl (Fulda, Germany) 13.00-14.00

Ebédszünet

14.00-15.30 AVENTIS SYMPOSIUM Elnökség: Füle Erzsébet, Deutsch Ottó Kérdések a felnôttkori akut sinusitis kezelése kapcsán Dr. Kovács Gábor: Az infektológus szempontjából Dr. Rásonyi-Kovács Péter: A fül-, orr-, gégész szempontjából Miért Telfast? Dr. Juhász Erzsébet: A hatásosság és biztonságosság szerepe az antihisztamin kezelés megválasztásában 15.30-16.00

34

Szünet

35


OKTÓBER

4.

A-Terem 16.00-17.30 Elnökség:

Gyermek-Fül-Orr-Gégészeti Szekció ülése Lellei István, Katona Gábor

Résztvevôk: E76. Lokális antibiotikus kezelés helye és szerepe gyermekkori felsô légúti infekciók kezelésében Katona Gábor (Budapest, Heim Pál Gyermekkórház, Fül-OrrGége és Bronchológiai Osztály) E77. A digitális jelfeldolgozás (DSP) jelentôsége a nagyothalló csecsemôk sírásának vizsgálatában Farkas Zsolt1, Katona Gábor1, Csákányi Zsuzsa1, Majoros Tatjána1, Benedek Pálma1, Patkó Tamás3, ifj. Várallyay György2, Benyó Zoltán2, Illényi András2 (Budapest, Heim Pál Gyermekkórház1, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem2, Szent János Kórház3) E78. A gyermekkori sinusitisek kezelése a nemzetközi szakirodalom tükrében Schifter Péter (Pécs, PTE ÁOK Gyermekklinika) E79. Légúti panaszok és dysphagia okai: oesophagus atresia és tracheo-oesophagealis fistula miatt operált kisded esete Péterffy Erzsébet, Bánfi Andrea, Baktai György (Budapest, Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet Bronchológia) E80. Újabb lehetôség az újszülöttek és csecsemôk hallásszûrésében: beraphone Fekete Szabó Gabriella, Berényi Imre, Endreffy Attiláné (Szeged, Gyermekkórház, Fül-Orr-Gége és Audiológia) E81. Subglottikus szûkület megoldása 3 éves gyermeken (kazuisztika) Zaránd Rajmund, Garay Zsolt, Kónya Katalin, Lellei István (Budapest, Budai Gyermekkórház, Fül-Orr-Gégészeti és Bronchológiai Osztály)

36


PÉNTEK

OKTÓBER

4.

PÉNTEK – OKTÓBER

5.

SZOMBAT

E82. Légcsôkanül eltávolításának problémái gyermekkorban Garay Zsolt, Kónya Katalin, Zaránd Rajmund, Lellei István (Budapest, Budai Gyermekkórház, Fül-Orr-Gégészeti és Bronchológiai Osztály) E83. Gyermekkori retropharyngealis abscessus esetei osztályunkon Kövér Balázs, Varga Edit, Imrei László, Réti Csaba (Budapest, MRE Bethesda Gyermekkórháza, Fül-Orr-Gégészeti Osztály) 17.30-17.45

Szünet

17.45-19.00 Közgyûlés

20.00

Indulás a buszokkal

20.30

Bankett Balatonföldváron a Kukorica Csárdában

OKTÓBER 5. SZOMBAT

A-Terem 8.00-9.30 Szabad elôadások: Dysphagia Elnökség: Hirschberg Jenô, Horváth Emília Résztvevôk: E84. Zenker-diverticulumok mûtétei során szerzett tapasztalataink Vityi Tamás, Balatoni Zsuzsa, Élô János (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, Fül-Orr-Gége és FejNyaksebészeti Osztály)

37


OKTÓBER

5.

E85. Nonendoscopos percutan gastrostomia - alternatív módszer a garati-nyelôcsô obstructioban szenvedô fej-nyak tumoros betegek mesterséges táplálására Müller Zoltán, Bánsághi Zoltán1, Élô János, Balatoni Zsuzsa (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, FülOrr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Péterfy S. u.-i KórházRendelôintézet, Radiologiai Osztály1) E86. Nyelési zavarok rheumatológiai kórképekben Gyeney László, Szlávik Marietta (Budapest, Budai Irgalmasrendi Kórház, Fül-Orr-Gégészeti osztály) E87. Dysphagia supraglotticus gégeresectio után Czigner Jenô, Rovó László, Iván László, Bella Zsolt (Szeged, SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) E88. Szervmegtartó mûtétek (gége és hypopharynx daganat) utáni nyelési funkció elemzése a megváltozott anatómiai viszonyok mellett Balatoni Zsuzsa1, Bohák Ágnes2, Gôdény Mária3 (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, Fül-Orr-Gége és FejNyaksebészeti Osztály1, Flór Ferenc Kórház2, Országos Onkológiai Intézet3) E89. Lokális tumorrecidiva okozta késôi dysphagiás panaszok radikális mûtét és garati rekonstrukció után Iván László, Rovó László, Brzózka Marek, Czigner Jenô (Szeged, SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) E90. Nyelési panaszok hátterében rejlô Morgagni tasak kiindulású tumorok (egy rendkívül ritka eset kapcsán) Rovó László1, Tiszlavicz László2, Mórocz Mónika3, Iván László1 (Szeged, SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika1, SZTE Pathológiai Intézet2, Szegedi Biológiai Kutató Központ3) E91. A nyelési funkció változása totál glossectomia és lebenyrekonstrukció után Horváth Emília, Kótai Zsuzsa, Bártfai Réka (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Osztály)

38


SZOMBAT

OKTÓBER

5.

SZOMBAT


Szabad elôadások: Varia Ribári Ottó, Tóth Ágnes

Résztvevôk: E92. Ceruminoma - két eset kapcsán Muraközy Györgyi, Pogány Péter (Budapest, Szent Imre Kórház, Gégészet-Patológia) E93. Eosinophil gombás rhinosinusitis terápiája localis antimycoticummal Molnár G. Etelka, Dósa Erika, Túri Magdolna (Szeged, MJV Önk. Szakorvosi Ellátás Fül-Orr-Gégészeti Osztály, SZTE Mikrobiológiai Intézet, SZTE Központi Gyógyszertár) E94. Hallásváltozás mikrogravitációt modellezô antiortosztatikus helyzetben Nagy Elemér, Bencze Gábor, Bognár László, Csengery Attila1, Almási András1 (Budapest, MH Központi Honvédkórház, MH Kecskeméti Repülôkórház, Kecskemét1) E95. NK1 és CGRP-függô szenzoros cochleáris vasodilatáció és neurogén gyulladás kísérletes diabetesben egéren Szilvássy Judit, Farkas Zsolt, Horváth Péter, Rácz Tamás, Sziklai István (Debrecen, DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és FejNyaksebészeti Klinika) E96. Intracelluláris kalciumion koncentráció mérése hemicochlea preparátumon Halmos György1,2, Zelles Tibor2, Lendvai Balázs2, Csokonai Vitéz Lajos1, Vizi E. Szilveszter2 (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégeosztály1, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet2) E97. Az audiogén stressz hatása a központi idegrendszer monoaminerg sejtjeire patkányban Helfferich Frigyes, Palkovits Miklós1, Rejtô Kálmán, Csokonai Vitéz Lajos (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégészeti Osztály, MTA Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Laboratórium1)

39



Több funkció egy készülékben, moduláris felépítés, magyar nyelvû lelet! • BERA (automatikus kiértékelés) • TOAE (+, ++, +++ kereszttel minôsit) • SOAE • DOAE • ELEKTRONYSTAGMOGRÁFIA

• Mobil kit • Lézer kit • Analízis kit • Archív kit • Statisztika kit

Kedvezô fizetési feltételek, teljeskörû hazai szerviz, karbantartás, hitelesítés, oktatás, support. Mobil kivitelben is rendelhetô. Kérje részletes ismertetônket! Gyártja és forgalmazza: Computer-Technika Kft. 7624 Pécs, Szigeti út 89. Tel.: 72/512-630, Fax: 72/512-632, Honlap: www.computertechnika.hu

40

41


OKTÓBER

5.


SZOMBAT

OKTÓBER

E98. Ellenoldali hallásjavulás cochleáris implantáció után: anatómiai alapok Horváth Miklós, Ribári Ottó, Répássy Gábor, Küstel Marianna, Palkovits Miklós1 (Budapest, Semmelweis Egyetem Fül-OrrGégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Semmelweis Egyetem Neuromorfológiai Laboratórium1)

E105. Dysphagia gyermekkorban Hirschberg Jenô (Budapest, Madarász utcai Gyermekkórház)

9.30-9.45 Szünet

11.15-11.45 Szünet

Tematikus kerekasztal-konferencia: Dysphagia, nyelészavarok Plenáris ülés. Elnökség: Móricz István, Pólus Károly, Mészáros Krisztina Moderátor: Dr. Hacki Tamás Résztvevôk: E99. A dysphagiás beteg Hacki Tamás (Regensburg Foniátriai és Pedaudiológiai Klinika) E100. Dysphagia a neurológus szemszögébôl Nagy Zoltán (Budapest) E101. Nyelési nehezítettség partialis gégeresectiók után Répássy Gábor (Budapest, Semmelweis Egyetem ÁOK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika) E102. A dysphagia fül-orr-gégészeti vonatkozásai Tóta Júlianna (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ) E103. Dysphagia-nyelôcsô sebészet Kiss János (Budapest) E104. Gastroenterologiai endoscopos szerepe a különbözô eredetû oesophago-cardialis dysphagiák kezelésében Solt Jenô (Pécs, Baranya Megyei Kórház, Gastroenterologiai Osztály)

42

SZOMBAT

E106. Oropharyngealis dysphagia kezelése Mészáros Krisztina (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-orr-gégészeti Osztály)

A-Terem 9.45-11.15

5.

A-Terem 11.45-14.00 Elnökség:

Szabad elôadások: GORB, egyebek Élô János, Becske Miklós

Résztvevôk: E107. A gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB) fül-orrgégészeti vonatkozásai Becske Miklós (Kistarcsa, Pest megyei Flór Ferenc Kórház) E108. Laryngopharyngealis reflux (LPR) és krónikus sinusitis: lehet összefüggés? Polony István, Takács Árpád, Bene László1 (Budapest, Fôvárosi Péterfy S. u.-i Kórház, Fül-Orr-TorokGégeosztály, Gastroenterologiai Osztály1) E109. LPR vizsgálata 24 órás pH monitorizálással Takács Árpád, Bene László1, Polony István (Budapest, Fôvárosi Péterfy S. u.-i Kórház Fül-Orr-TorokGégeosztály, Gastroenterológiai Osztály1) E110. A GER gégészeti vonatkozásai Nagy Szilárd, Szathmáry György, Nagy Tibor, Adorján Tibor1 (Kisvárda, Felsô-Szabolcsi Kórház Fül-Orr-Gégeosztály, II. Belgyógyászati Osztály1) E111. Parotis daganatok diagnosztikája és kezelése kórházunkban Martinovits János, Papp Rozália, Sashalmi Sándor, Szabó Zsuzsanna, Vadnay István1 (Eger, Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelôintézet Fül-Orr-Gégeosztály, Pathológiai Osztály1)

43


OKTÓBER

5.

E112. Thrombocyta phagocytosis kimutatása bronchoalveolaris mosófolyadékban Imrei László (Budapest, Bethesda Gyermekkórház Fül-Orr-Gége és Bronchológiai Osztály) E113. Specifikus COX-2 gátló vegyületek hatása a monocyták migrációjára és adhéziójára Szabó Diána, Czigner Jenô, Csanády Miklós, Gires Olivier, Lang Stephan, Kastenbauer Ernst (Szeged, SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, LMU München) E114. Laphámrák kialakulása medialis nyaki cystában Smehák György, Rovó László (Szeged, SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika) E115. Cochlea elzáródásának osztályozása cochleáris implantáció elôtt Dezsô Attila (Pécs, PTE ÁOK Fül-,Orr-,Gégeklinika) E116. Lágyrésztumorokról 31 esetünk kapcsán Brajnovits Tamás, Balatoni Zsuzsa, Élô János (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, FülOrr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály) E117. Ismeretlen primer tumorok nyaki metasztasisai Bártfai Réka, Élô János, Horváth Emília (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház, FülOrr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály) E118. Tízezer magyarországi újszülött hallásvizsgálata - egy egyéves multicentrikus vizsgálat Beke Zsolt1, Getachew K.2, Hauk I.3, Horváth É.4, Kerepesi L.5, Nagy T.6, Subicz I.7, Vincze O.8 Baja1, Nagykanizsa2, Kiskunfélegyháza3, Gyôr4, Cegléd5, Kisvárda6, Szolnok7, Pécs8

44


SZOMBAT

OKTÓBER

5.

SZOMBAT


Posztervita (három perces prezentációk és vita) Dúll Gábor, Gáti István

Résztvevôk: P1.

Sevoflurannal szerzett tapasztalataink ambuláns fül-orrgégészeti beavatkozások narcosisa során Berényi Imre, Scholz Erzsébet, Zákány Zita (Szeged, MJV Önkormányzat Gyermekkórháza, Fül-Orr-Gégeosztály)

P2.

Általános érzéstelenítésben végzett tonsillektomiákkal szerzett tapasztalataink Papp Tamás, Görgey Csaba, Hoffmann Csaba (Vác, Jávorszky Ödön Városi Kórház)

P3.

Tapasztalataink a herediter hemorragiás telangiectasiában (Osler- Rendu- Weber) szenvedô orrvérzô betegekkel Dang Phoung Lan, Csokonai Vitéz Lajos, Horváth Barnabás (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-OrrGégeosztály)

P4.

Allergiás betegek orrváladékának vizsgálata Ilonczai Larissza, Tóta Julianna, Gergely Péter1 (Budapest, Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégeosztály, Semmelweis Egyetem Központi Immunológiai Diagnosztikai Labor1)

P5.

A rhinitis allergica és az otitis media catarrhalis acuta serosa kóroki kapcsolata Majoros Tatjána, Katona Gábor, Csákányi Zsuzsanna (Budapest, Heim Pál Gyermekkórház, Fül-Orr-Gége és Bronchológiai Osztály)

P6.

Acusticus rhinometer használatával szerzett tapasztalataink Kovács Zsolt, Nagy Tibor, Tóth Tibor (Debrecen, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet, Fül-Orr-Gégeosztály)

P7.

Enyhe dysphagiat okozó nyelvgyöki pajzsmirigy Körmendy László, Kocsis Julianna, Sebestyén Julianna, Pusztay Györgyi (Kiskunhalas, Semmelweis Kórház)

45


OKTÓBER

5.


SZOMBAT

OKTÓBER

5.

SZOMBAT

P8.

2 éves tapasztalataink összegzése az infravörös-kamerás video elektronystagmograph rendszerünkkel Maródi Márta, Fain András (Tatabánya, Szent Borbála Kórház, Fül-Orr-gégeosztály)

P16. Subcutan dirofilariasis buccában Orbán Tamás Gábor, Bátai István, Laczó Andrea1 (Mohács, Városi Kórház, Pathodiagnosticai Kft. Pathológiai és Cytológiai Laboratórium Pécs1)

P9.

Botulinum toxin alkalmazási lehetôségei a fül-orr-gégészet, fej-nyak sebészetben Móri István, Szentkúti Gabriella, Tóth Annamária, Tamás László (Budapest, Jahn F, Dél-pesti Kórház Gégészet)

P17. Epipharynxból kiinduló igen ritka orsósejtes carcinoma esete (esetismertetés) Keszthelyi Beáta, Szántó Ágnes (Makó, Dr. Diósszilágyi S. Kórház és Rendelôintézet, Fül-Orr-Gégeosztály)

P10. Beszédrehabilitáció „provox” voice prothesis segítségével Nagy Tibor, Bujdosó István, Tóth Zoltán (Debrecen, Hajdu-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kôrház-Rendelôintézet, Fül-Orr-Gégeosztály) P11. A tinnitus, mint interdisciplináris jelenség Nagy György András, Zsilinszky Zsuzsanna, Pál András, Tüske Tamás1, Tamás László (Budapest, Jahn F. Dél-pesti Kórház Gégészet, Pszichiátria1) P12. Vestibularis neuropathiás eseteink Nedró Zoltán, Vizi Marianna, Fekete Dóra, Nagy Szilveszter (Debrecen, Hajdu-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet, Fül-Orr-Gégeosztály) P13. A tengerimalac külsô szôrsejt purinerg beidegzése Szûcs Attila, Farkas Zsolt, Csernoch László1, Szappanos Henrietta1, Tóth Andrea, Sziklai István (Debrecen, DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, DEOEC Élettani Intézet1) P14. Humán foetalis belsôfül morfológiai vizsgálata immunhisztokémiai módszerrel Papp Zoltán, Soós Györgyike1, Dezsô Balázs1, Jókay István (Debrecen, DEOEC Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Klinika, DEOEC Pathológiai Intézet1) P15. Tantum verde használatával szerzett tapasztalataink Dancsó Géza, Szilágyi Imre, Berta Izabella, Papp Andrea (Szentes, Területi Kórház Fül-Orr-Gégeosztály)

P18. A stomatoonkológiai szûrôvizsgálatok jelentôsége a szájüregi daganatos betegségek visszaszorításában Fedor Bence, Elekes György, Horváth Ágnes, Halász Attila (Budapest, Fôvárosi Önkormányzat Szent János Kórház, FülOrr-Gégészeti és Szájsebészeti Osztály) P19. Gégedaganathoz társuló Bazex syndroma Csarkó Péter, Károlyi Zsuzsanna1, Erôs Nóra1, Kozma Laura1 (Miskolc, Semmelweis Kórház Fül-Orr-Gégeosztály, Bôrgyógyászati Osztály1) P20. Fej-nyaki daganatok radikális mûtéte után alkalmazott szabadlebenyes rekonstrukciós megoldások Fülöp Miklós, Remenár Éva, Boér András, Oberna Ferenc, Iványi Emôke, Pólus Károly, Kásler Miklós (Budapest, Országos Onkológiai Intézet Fej-nyak, Állatcsont és Rekonstrukciós Sebészeti Osztály) P21. Serosus otitisben végzett allergológiai és immunológiai vizsgálatok klinikánkon (1998. 01. 01 – 2001. 12. 31.) Késmárky Katalin, Rezes Szilárd, Sipka Sándor, Sziklay István (DEOEC Fül-Orr-Gégeklinika, Debrecen) P22. Nyert: pneumococcus! - Az AOM kórokozói Magyarországon napjainkban Votisky Péter1, Csáti Anna2, Balogh László3, Bán Éva3, Konkoly Thege Marianne3 (Fôvárosi Önkormányzat Madarász utcai Gyermkkórháza1, Fôvárosi Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézete2, Fôvárosi Önkormányzat Szt. László Kórháza3)

14.00

46

A kongresszus zárása

47



TÁRSASÁGI PROGRAMOK Október 2. szerda: 13.30 Megnyitó 20.00 Zenés gálamûsor a Pécsi Nemzeti Színház mûvészeinek elôadásában (A terem) 21.00 Állófogadás a szálloda éttermében Október 3. csütörtök: 19.45 Indulás transzferbusszal a hajókikötôbe. 20.30 Hajókirándulás, Koktélparti. Október 4. péntek: 20.00 Indulás a bankettre Balatonföldvárra a Kukorica Csárdába, transzfert biztosítunk. Fakultatív program! A program ára: 6 000 Ft/fô Fakultatív ebédek: október 2-án, 3-án, 4-én, 5-én. Ára: 2 300 Ft/alkalom – ital nélkül.

SZÁLLÁS HOTEL EZÜSTPART*** 8609 Siófok – Széplak Liszt Ferenc sétány 2-4. Tel.: 84/350-622 Térítésmentes szolgáltatások: uszoda, szauna. Szolgáltatások térítés ellenében: Telefon, telefax, fénymásolás, gépelés, számítógép, Internet elérhetôség, hitelkártya elfogadás, pénzváltás, Zománcmûvészeti Galéria, szépségszalon, fodrász, kozmetika, manikûr, pedikûr, animáció, könyvtár, e-mail, rex, játékterem, bowling, játékkölcsönzés, újságárusítás, ajándékbolt, csomagmegôrzés, széf, babysitter, autómosó, autókölcsönzô. Sport: 25 m-es fedett uszoda (vízhôfok: 27°C. Fürdôsapka használata kötelezô, a helyszínen bérelhetô) gyermekmedencével (térítésmentes), szauna (térítésmentes), szolárium, kondicionáló terem, strand, rex, asztalitenisz, játékterem, tollas-, röp-, kézilabda és futball pályák, strandröplabdapálya, tenisz, biliárd, bowling, sportszerkölcsönzés, horgászat, a szabadstrandon vízisportszer (pl: szörf) kölcsönzés. Közelben lovaglási lehetôség.

FAKULTATÍV PROGRAMOK KÍSÉRÔKNEK Október 3. Veszprém – Herend Elôzetes jelentkezés alapján! 9.00 Indulás a szállodától. 10.45 A Herendi Porcelángyár megtekintése 13.00 Ebéd a bándi „Udvarház”-ban. Városnézés Veszprémben Kb. 17.00 Érkezés vissza a szállodába. A fenti program ára: 5 500 Ft/fô. + belépôjegy a helyszínen fizetendô, ára: 1 000 Ft/fô.) Október 4. Lovasprogram ebéddel 9.00 Indulás Szántódpusztára. Pusztaprogram étkezéssel: lovasbemutató, kocsikázás, múzeumlátogatás, ebéd. 15.00 Érkezés a szállodába Részvételi díj: 6 600 Ft/fô.

48

PARK HOTEL*** 8600 Siófok Batthyány u. 7. Tel./fax: (36) 84 / 310-539 A Park Hotel Étterem Siófok csendes, nyugodt környezetében, a Balatontól és a központtól 150 méterre található. Vendégeink számára zárt parkolóhely, szauna, fittnes-terem, valamint 4 salakos teniszpálya (télen fedett) áll rendelkezésre. A közelben a szabadidô kellemes eltöltéséhez hajóállomás, strand, múzeum, mozi, színház és egyéb szórakozási lehetôségek találhatók. A hotelhez hangulatos étterem tartozik, mely kiváló magyaros ételekkel, az étterem specialitásaival és élôzenével várja vendégeit.

49



A KONGRESSZUS MEGKÖZELÍTÉSE Személygépkocsival: Budapest felôl a 7-es fôútról „Siófok centrum” felé kell lekanyarodni, az Aral-kút és a McDonalds étteremnél levô keresztezôdésnél balra fordulva a Balatonszéplak felsô vasútállomásnál levô átjárón áthaladva érhetik el a közvetlenül a Balaton partján álló szállodát. Vonattal érkezôk: Budapest Déli Pályaudvarról közvetlen vonatok indulnak Balatonszéplak-Felsôre az alábbi idôpontokban: 08.25, 14.25, 16.25, 18.20. Menetidô kb. 2 óra. A menetrend változhat! Budapestrôl (Keleti ill. Déli Pu.) a délutáni órákban óránként indulnak vonatok Siófokra. Siófok vasútállomásról az 1-es jelzésû helyi busszal lehet eljutni a szállodához. A menetrend változhat! Távolsági busszal érkezôk: Siófok Autóbuszpályaudvarról az 1-es jelzésû helyi busszal lehet eljutni a szállodához. Parkolás: a szálloda zárt parkolója a konferencia idôtartama alatt ingyenesen vehetô igénybe.

50

51

GAXO filmen

52

ELÔADÁS Ö S S Z E F O G L AL Ó K


Balatoni Zsuzsa . . . . . . . . . .E87 Balogh Katalin . . . . . . . . . . .E35 Baranyai László . . . . . . . . . .E54 Bártfai Réka . . . . . . . . . . . .E117 Bauer Miklós . . . . . . . . . . . .E57 Becske Miklós . . . . . . . . . .E107 Beke Zsolt . . . . . . . . . . . . . .E118 Bella Zsolt . . . . . . . . . . . . . .E53 Berényi Imre . . . . . . . . . . . . .P1 Bockmühl, Ulricke . . . . . . . .E75 Bocskai Tímea . . . . . . . . . . . .E6 Bodor Géza . . . . . . . . . . . . . .E2 Boronkai Gusztáv . . . . . . . .E62 Brajnovits Tamás . . . . . . . .E116 Brzózka Marek . . . . . . . . . . . .E4 Büki Béla . . . . . . . . . . . . . . .E37 Csákó László . . . . . . . . . . . .E20 Csanády Miklós . . . . . . . . . .E46 Csarkó Péter . . . . . . . . . . . . .P19 Csokonai Vitéz Lajos . . . . . .E23 Czigner Jenõ . . . . . . . . . . . . .E87 Dancsó Géza . . . . . . . . . . . .P15 Dang Phoung Lan . . . . . . . . .P3 Deák Attila . . . . . . . . . . . . . .E38 Dezsõ Attila . . . . . . . . . . . .E115 Eliachar, Isaac . . . . . . . . . . .E74 Fain András . . . . . . . . . . . . .E12 Farkas Henriette . . . . . . . . .E60 Farkas Zsolt . . . . . . . . . . . . .E77 Fedor Bence . . . . . . . . . . . . .P18 Fekete-Szabó Gabriella . . . .E80 Fülöp Miklós . . . . . . . . . . . .P20 Garay Zsolt . . . . . . . . . . . . .E82 Gellért Szilvia . . . . . . . . . . . .E19 Gerlinger Imre . . . . . .E13, E24 Gilincsek Lajos . . . . . . . . . . .E21 Gimesi Mihály . . . . . . . . . . .E15 Gyeney László . . . . . . . . . . .E86

54

Hacki Tamás . . . . . . . . . . . . .E99 Halász Gyöngyi . . . . . . . . . .E68 Halmos György . . . . . . . . . .E96 Helfferich Frigyes . . . . . . . .E97 Hirschberg Andor . . . . . . . .E25 Hirschberg Jenõ . . . . . . . . .E105 Horváth Barnabás . . . . . . . .E49 Horváth Emília . . . . . . . . . .E91 Horváth Miklós . . . . . . . . . .E98 Hrobonˇ, Miloslav . . . . . . . . .E70 Huszka János . . . . . . . . . . . .E33 Ilonczai Larissza . . . . . . . . . .P4 Imrei László . . . . . . . . . . . .E112 Iván László . . . . . . . . . . . . . .E89 Jóri József . . . . . . . . . . . . . . .E58 Juhász Attila . . . . . . . . . . . . .E48 Kadocsa Edit . . . . . . . .E26, E29 Kaszás Zsolt . . . . . . . . . . . . .E64 Katona Gábor . . . . . . . .E27, E76 Katona József . . . . . . . . . . . .E22 Kenyeres Miklós . . . . . . . . .E45 Keszthelyi Beáta . . . . . . . . .P17 Késmárki Katalin . . . . . . . . .P21 Kiss János . . . . . . . . . . . . . .E103 Kiss József Géza . . . . . . . . . .E40 Koppány Judit . . . . . . . . . . .E34 Kótai Zsuzsa . . . . . . . . . . . .E14 Kovács Zsolt . . . . . . . . . . . . .P6 Körmendy László . . . . . . . . .P7 Kövér Balázs . . . . . . . . . . . .E83 Lengyel Erzsébet . . . . . . . . .E50 Lichtenberger György . . . . .E61 Liktor Bálint . . . . . . . . . . . .E32 Lõrincz Balázs Bendegúz . .E65 Majoros Tatjána . . . . . . . . . . .P5 Major Tamás . . . . . . . . . . . . .E51 Maródi Márta . . . . . . . . . . . . .P8 Martinovits János . . . . . . . .E111


Mészáros Krisztina . . . . . .E106 Micskei Csaba . . . . . . . . . . . .E3 Molnár G. Etelka . . . . . . . . .E93 Móri István . . . . . . . . . . . . . . .P9 Muraközy Györgyi . . . . . . .E92 Müller Zoltán . . . . . . . .E36, E85 Nagy Elemér . . . . . . . . . . . .E94 Nagy György András . . . . .P11 Nagy Szilárd . . . . . . . . . . . .E110 Nagy Tibor . . . . . . . . . .E56, P10 Nagy Zoltán . . . . . . . . . . . .E100 Nedró Zoltán . . . . . . . . . . . .P12 Oberna Ferenc . . . . . . . . . . .E47 O'Donoghue, Gerard M . . .E69 Orbán Tamás . . . . . . . . . . . .P16 Papp Tamás . . . . . . . . . . . . . .P2 Papp Zoltán . . . . . . . . . . . . .P14 Péterffy Erzsébet . . . . . . . . .E79 Polony István . . . . . . .E30, E108 Rejtõ Kálmán . . . . . . . . . . . .E59 Reményi Ákos . . . . . . . . . . .E66 Répássy Gábor . . . . . . . . . .E101 Rovó László . . . . . . . . . . . . .E90 Saárossy Katalin . . . . . . . . . .E5 Schifter Péter . . . . . . . . . . . .E78 Smehák György . . . . . . . . .E114 Solt Jenõ . . . . . . . . . . . . . . .E104 Szabó Diána . . . . . . . . . . . .E113 Szamosközi Alice . . . . . . . . .E42 Szentkúti Gabriella . . . . . . .E52 Szilvássy Judit . . . . . . . . . . .E95 Szûcs Attila . . . . . . . . . . . . .P13 Takács Árpád . . . . . . . . . . .E109 Tamás László . . . . . . . . . . . .E63 Tompos Tamás . . . . . . .E11, E55 Toohill, Robert J. . . . . . . . . .E71 Torkos Attila . . . . . . . . . . . .E10 Tóta Júlianna . . . . . . . .E8, E102

Tóth Ágnes . . . . . . . . . . . . . .E39 Tóth Andrea . . . . . . . . . . . . .E67 Tóth Ferenc . . . . . . . . . . . . .E43 Tóth Krisztina . . . . . .E1,E7,E16 Vágó Árpád . . . . . . . . . . . . .E18 Vaszkun László . . . . . . . . . .E41 Velkey György . . . . . . . . . . .E17 Vity Tamás . . . . . . . . . . . . . .E84 Vizkelety Tibor . . . . . . . . . . .E44 Votisky Péter . . . . . . . . . . . .P22 Z. Szabó László . . . . . . .E9, E28 Zaránd Rajmund . . . . . . . . .E81 Zˇargi, Miha . . . . . . . . . . . . .E72 Zemplén Béla . . . . . . . . . . . .E31 Zenner, Hans-Peter . . . . . . .E73

55


E1 A fül-orr-gégészeti anaesthesia sajátosságai, technikai, személyi feltételei és fejlôdése az utóbbi években Dr. Tóth Krisztina SE Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Az anaesthesiologiai szakmában is egészen speciális helyet foglal el a fül- orr- gégészeti anaesthesia. Ennek oka részben a fejen, nyakon való mûtétek miatt az anaesthesiologus „helyhiánya”, és így a beteg megfigyelés korlátozottsága is. Másrészt a mûtendô terület gazdag ér, és idegellátottsága miatt, a terülten végzett mûtétek vérzékenysége, és a mûtétek fájdalmassága okoz nehézségeket. A kóros reflexek helyének gazdagsága is okoz némi fejfájást altatóorvosainknak. Nem utolsó sorban gyakran állunk a nehéz intubálás kérdése elôtt a száj, garat, gégében lévô kóros elváltozások miatt. E problémák miatt nagyon lényeges anaesthesiánk technikai felszereltsége, mivel ez a narcosis biztonságát jelenti. A narcosis során adódó problémák objektív rögzítése sem elhanyagolható az utólagos rekonstrukciók miatt. A klinikánkon alkalmazott betegmegfigyelô rendszert ismertetnénk. A személyi feltételek is fontosak, mivel ezek még nagyon sok helyen nem adottak, és ez okozza a fejlôdésünk legnagyobb korlátját. Vita tárgya lehet: mi a jobb szakmánkban, a központi anasethesia forgó jellegû ellátása a gégészeteken, vagy a helyileg pótlólag kiképzett gégészanaesthesiologusok? Végül klinikánk 17 éves fejlôdését is vázolnánk.

56


E2 Speciális intubálási nehézségek a fül-orr-gégészetben Bodor Géza dr. Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest A nehéz intubáció megoldási lehetôségei Az aneszteziológia egyik alapmûvelete az intratracheális tubus behelyezése. Ez az eljárás ideális mûtôi körülmények, mély narkózisban, teljesen relaxált beteg esetén is támaszthat különleges követelményeket az altatóorvos elé. Arckoponya traumák, fejlôdési rendellenességek, daganatok, gyulladásos folyamatok képezhetnek nehézséget, leginkább a gégészeti mûtétek során. A szájüreg nyitási rendellenességei, izületi, bôs és szisztémás betegségek kísérô betegségként minden más mûtétet megnehezíthetnek. Ezekben az esetekben is az aneszteziológus technikai felszereltsége és jártassága együtt hozza meg a kívánt eredményt. Az egyik legkorszerûbb eljárás a fiberoszkópos laryngoszkópia alkalmazása, amely gyakorlott kézben szinte tökéletes megoldás. Alkalmazása azonban eszközigényes, és a technikában folyamatos gyakorlást igényel a kezelô részérôl. A megoldási lehetôségek az intubáció algoritmusának alapelemekre való felbontása, és az egyenként külön gyakorlást nem igénylô elemek moduláris összeillesztése. A megfelelô feltáráshoz különleges szögben hajlított, módosított McIntosh lapocú laryngoszkóp, A látótér biztosítása után a szükségeszközként merevítôvel ellátott gyomorszonda Seldinger szerinti technikával való alkalmazása a mûtôi körülmények között azonnal biztosítható eszközöket használja. Nagyon ritkán szükségessé válhat a ligamentum conicum kanülálásával retrográd módon felvezetett Fogarty katéter alkalmazásával való intubálás, mely invazivitás szempontjából elmarad a conicotomia mögött, kivitele viszont gyorsabb, veszélytelenebb. Kiegészítô lehetôség speciális esetben a jet narkózis alkalmazása. Az indikációk az algoritmus részét képezik.

57


E3 A gyermekek anesztéziája a fül-orr-gégészetben, különös tekintettel a tonsillectomiák és a papillomák kezelésére Micskei Csaba, Késmárki Katalin, Czurkó M., Sziklai István DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Debrecen A szerzôk felhivják a figyelmet arra, hogy a fül-orr-gégészeti, narkózisban végzett mûtétek (a szakmai kollégiumok irányelvei alapján) 70–80%-a gyermeknarkózis. Ezek túlnyomó többsége tonsillo-adenotomia, kisebb hányada ambuláns narkózis (pl. BERA vizsgálatok), és a többi speciális beavatkozás (gyermekkori gégepapillomatosis, polyp, fülmûtét, stb.). A tonsillo-adenotomiáknál a legfontosabb elvárás az anaesthesiológussal szemben, hogy a rövid ideig tartó mûtétek során megfelelô anaesthesiát követôen biztonságos ébredést kell biztositania a potenciális vérzés illetve aspiráció veszély mellett. A szerzôk áttekintik a gyermeknarkózisok során eddig használt iv. illetve gáz narkoticumokat, és az ezekkel szerzett tapasztalatokat. A gyermekkori papillomatosis narkózisát Bronchotron-1 H respirátorral végezik, mely megfelelô feltárást, és biztonságos narkózisvezetést tesz lehetôvé, ennek használatát illetve elônyeit kívánják ismertetni.


E5 Perioperatív teendôk a nagy fej-nyak-sebészeti mûtétek kapcsán Dr. Saárossy Katalin PTE ÁOK Fül- Orr-Gége Klinika A szerzô a bevezetésben fontosnak tartja annak hangsúlyozását, hogy a fül- orr-gégészeti nagymûtétre kerülô betegnél fokozottan érvényes, hogy nemcsak egy egyszerû „eset”-rôl van szó, hanem komplett személyrôl, aki komoly csonkoló mûtét elôtt áll, amely további életminôségét alapvetôen megváltoztatja. Foglalkozik a gége vagy garatdaganatos betegek mûtétre való felkészítésének kérdésével, különös tekintettel a tápláltsági állapotra, annak mûtét elôtti javítására, valamint a pulmonális státusz optimalizálására. Ezen tényezôk komoly kihatással lehetnek a gyógyulási folyamatra és a mortalitásra. Az elôadó beszámol arról a gyakorlatról, amely a pécsi Fül- Orr- Gége Klinikán a nagymûtétek anesztéziájával, az infekció profilaxissal, illetve a betegek homeosztázisának fenntartásával kapcsolatos. Az elôadás érinti a betegek posztoperatív táplálását valamint a légzés és hangrehabilitáció kérdéseit

E6 Sevoflurane alkalmazása tracheotomia során E4 JET lélegeztetés a fül-orr-gégészeti anaesthesiában Dr. Brzózka Marek SZTE ÁOK Anaesthesiai és Intenzív Therápiás Intézet Szerzô a SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán a JET lélegeztetéssel szerzett 10 éves tapasztalata alapján az elmúlt 5 év beteganyagát elemzi. JET lélegeztetés bevezetése a klinikán javította a felsô légúti sebészeti beavatkozások eredményességét. A módszer legnagyobb elônyét a felsô léguti szûkületek kezelésében tapasztalták. A szerzô elôadásában beszámol a JET technika lényegérôl, annak az anaesthesiológiai vonatkozásairól elôforduló szövôdményekrôl és végül a módszer alkalmazásáról különbözô gégészeti kórképek során.

58

Dr. Bocskai Tímea Pécsi Tudományegyetem ÁOK Fül-Orr-Gége Klinika A szerzô összefoglalja tapasztalatait sevoflurane alkalmazásáról sürgôsségi tracheotomiák során. Akut fül-orr-gégészeti esetben, tracheotomia során (biztos intubálási nehézség vagy intubálhatatlanság – szájüregi-, gégetumorok; nyak anatómiájának változása esetén) a sebész igényt tarthat aneszteziológiai jelenlétre vagy beavatkozásra. A sevoflurane ilyen esetekben nagy segítséget nyújthat. Jó fiziko-kémiai tulajdonságai, tolerálhatósága és a többi inhalációs narkotikumhoz képest minimális kedvezôtlen hatásai egyaránt szerepet játszanak ebben. Spontán légzés megtartásával, a narkózis bevezetéséhez és fenntartásához is sevoflurane-t használva, iv. analgetikum (Nubain) és aspirációvédelem (Cerucal, Quamatel) kiegészítéssel, kedvezô feltételek teremthetôek a mûtéthez.

59


E7 A kombinált anaesthesia (általános + lokál érzéstelenítés) alkalmazása és elônyei a fül-, orr-, és melléküreg mûtétek esetében.


E9 A juvenilis angiofibromák sebészi kezelésével szerzett tapasztalataink

Dr. Tóth Krisztina SE Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Dr. Z. Szabó László Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-orr-gégeosztály

A fül-, orr-, és melléküreg mûtétek a testfelület igen kis százalékát érintik, de ezek a területek gazdagok fájdalomérzô idegvégzôdésekben, gazdag érellátásúak , és több helyen is kóros reflexeket válthatunk ki. Ezek miatt a beteg zavartalan mûtétéhez vagy nagyon mély narcosisra lenne szükség, vagy az általános érzéstelenítést lokál érzéstelenítéssel kell kombinálnunk, melyhez adalékként tonogént is alkalmazunk. A módszer elônyös a sebésznek, az altató orvosnak, de elsôsorban a beteg jár vele jól. Részletesen megbeszéljük, mely mûtéteknél javasoljuk, és milyen esetekben nem ajánlott. A módszer jó technikai felszereltség, és biztonságos betegmegfigyelési rendszer mellett egyszerû és biztonságos.

A juvenilis angiofibroma szerencsére ritkán elôforduló megbetegedés. Kóroka és pathomechanizmusa – számos teória ellenére – ismeretlennek tekinthetô. Növekedési tendenciája és recidivakészsége egyénileg változó. Hasonlóan szöveti szerkezete, az angiosus és fibrosus szövetarány is betegenként változó. Nagyon variabilis a fô táplálóerek eredése és tágassága. Az elôadás mindezen kérdésekkel foglalkozik, és részletezi a diagnosztikai feladatokat, a mûtéti elôkészítés fontosságát és magát a mûtéti megoldási lehetôségeket. Mindezen tapasztalatok összegzésére intézetünk 10 éves gyakorlatában diagnosztizált, és mûtétileg gyógykezelt 19 beteg követése adott lehetôséget.

E8 Csillószôrök: Barátunk a Flixonase! Tóta Júlianna (Budapest) GlaxoSmithKline által szponzorált elôadás

60

61


E10 Invazív, destruktív tumor képét mutató arcüregi cholesterin granuloma Dr. Torkos A., Dr. Bella Zs., Dr. Iván L. SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Bevezetés: A cholesterin granuloma (CG) nem specifikus patológiai vagy klinikai entitás, de jól használható a cholesterin kristályokat magában foglaló szövetek leírására. Szövettanilag granulomatosus, granulocyta infiltracióval körülvett, hasadt cholesterin kristályokkal és idegentest reakcióval identifikálható. Emellett fokalis vérzés és fibrindepositio látható.


E11 Ozaena talaján kialakult multiplex melléküregi mucocele Dr. Tompos Tamás, dr. Tamás László, dr. Zemplén Béla Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Szerzôk ismertetik egy esetüket, ahol a sok éve fennálló ozaena a melléküregek szájadékának lezáródásához, és többszörös mucocele kialakulásához vezetett. Ezek közül a homloküregi folyamat a dúrát, az ékcsonti öböl betegsége pedig a carotis siphont is szabaddá tette. Szerzôk tárgyalják az ozaena jellegzetességeit, a diagnozis illetve a differenciál diagnostica szempontjait, valamint bemutatják a konkrét esetben alkalmazott mûtéti megoldást.

Esetismertetés: A 63 éves nôbeteg panaszai egy hónappal klinikánkon való jelentkezése elôtt kezdôdtek arcüregi fájdalom, garatra csorgó gennyes váladékozás formájában. Fizikális vizsgálattal a jobb orrfôüreget teljes egészében obturáló, ép nyálkahártyával fedett terime volt látható, mely a septum alatt a bal orrfôüregbe is átterjedt. A preoperatív röntgenen a jobb arc- és orrüreg homogénen fedett volt, a koponya CT pedig alsó etage tumorra emlékeztetô képet mutatott a lateralis orrfalat teljesen destruáló, és submucosusan valamint subseptalisan az ellenoldali orrüreg bázisára terjedô terime képében. Szájpitvari feltárásból szövettani mintavétel történt, melynek eredménye CG volt. Második ülésben klasszikus Luc-Caldwell mûtétet végeztünk. A többrekeszes recessus zygomaticusból cystosus szövetet távolítottunk el. A recessus alveolarist és a subseptalisan az ellenoldalra terjedô üreget nekrotikus szövet töltötte ki, melyet eltávolítottunk. A szövettani vizsálat cholesterin granulomát és cystosusan degenerált nyálkahártyát állapított meg, a malignitást kizárta. A gyógyulás zavartalan volt, a beteg azóta panaszmentes. Konklúzió: Benignus szövettani szerkezetû elváltozások is okozhatnak (nyomási atrophia révén) malignus folyamatokra jellemzô lágyrészelváltozásokat és csontdestrukciót. A mûtét megtervezéséhez nélkülözhetetlen a fizikális vizsgálat, a röntgen és CT lelet mellett a pontos szövettani diagnózis is. Ennek hiányában, csupán a klinikai kép alapján hibás terápiás stratégiát választhatunk.

62

63


E12 Melléküreg tumorok intraarterialis cytostaticus kezelése Fain András, Lehôcz Irma, Maródi Márta Szent Borbála Kórház Fül-orr-gége osztály, Tatabánya Az elmúlt 1 éves idôszakban 2 esetben került osztályunkra felvételre elôrehaladott stadiumu melléküregtumoros beteg (1 arcüregi és 1 sinus frontalis). A fej-nyaktumoros betegeknél 324 esetben alkalmazott intraarterialis cytostaticus kezelés tapasztalatai alapján mindkét betegnél az OnkoTeammel egyetértésben (mivel a kezelési lehetôségek igen szûkösek) a palliativ célú intraarterialis Cisplatin kezelést választottuk az elsô lépésben. A beavatkozást a szájgarati tumoroknál megszokott módon végeztük el. Végeredményként a tumor regressioja volt észlelehetô, ami lényegesen javítja a további kezelések hatékonyságát.

64


E13 Craniofacialis behatolásból operált orrüregi in intestinalis típusú adenocarcinoma esete Dr. Gerlinger Imre*, Dr. Dóczi Tamás**, Dr. Bánhegyi Gyürgy*, Dr. Pytel József * *PTE ÁOK Fül-,orr-,gége Klinika, **PTE ÁOK Idegsebészeti Klinika Szerzôk elôadásukban egy a bal orrfél felsô harmadában észlelt intestinalis tipusú adenocarcinoma sikeresen operált esetét ismertetik. A beküldô intézet által orrpolypnak diagnosztizált majd eltávolított elváltozás malignus természetét a szövettani vizsgálat igazolta. Szerzôk elsô lépésben endoszkópos módszerrel próbálták eltávolítani a bal középsô orrkagyló mediális részét, a lamina cribrosat és a septum nasi felsô részét érintô tumort. Hat hónappal az endoszkópos mûtétet követôen a nyilvánvaló tumorrecidiva bizonyítását követôen az idegsebészekkel karöltve craniofacialis behatolásból távolították el a tumort a septum felsô részével valamint a bal oldali rostasejtrendszerrel és a lamina cribrosa érintett szakaszával együtt. Három évvel a mûtétet követôen a beteg tumor- és panaszmentes. Az elôadásban a szerzôk részletezik a craniofacialis behatolásból végzett mûtétek indikációját és szerepét az orrmelléküregek malignus tumorainak terápiájában. Részletesen ismertetik a mûtét egyes lépéseit, valamint beszámolnak más intézeteknek a malignus melléküreg tumorok sebészetével kapcsolatban craniofacialis behatolás alkalmazásával szerzett tapasztalatairól.

65


E14 Maxillo-ethmoidalis tumorok kezelésével elért eredményeink


E15 A JET ventillatióval szerzett tapasztalatainkról

Kótai Zs., Bártfai R., Balatoni Zs. Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház Fül-orr-gégészeti és FejNyaksebészeti Osztály Budapest

Dr Gimesi Mihály, Dr Kiss István Kaposi Mór Megyei Kórház Fül-Orr-gégészeti és fejnyaksebészeti Osztály Központi Intensiv és Anaesthesiológiai Osztály

A maxillo-ethmoidalis tumorok a rosszindulatú daganatoknak mindössze kb. 1%-át teszik ki. Mivel viszonylag tünetszegényen alakulnak ki, gyakran elôrehaladott stádiumban kerülnek diagnózisra. A diagnosztika a modern képalkotókra támaszkodik, de a diagnózis felállítása idején azt esetek több mint felében már csont-destrukció mutatható ki. Leggyakrabban a sinus maxillaris a kiindulás, de gyakori az ethmoidalis eredet is. Ellentétben a fej-nyaki daganatok többségét kitevô planocellularis laphámrákkal, a maxillo-ethmoidalis tumorok jelentôs része adenocarcinoma, de más, ritkábban elôforduló szöveti szerkezetû daganat is elôfordul. Az esetek egy részében a histológiai diagnózis felállítása is nehézségbe ütközik a daganat rejtett elhelyezkedése miatt. A terápia kombinált kezelésen alapul, de minden szakirodalom elsô lépésként a radikális mûtét szükségességét jelöli meg. A postoperatív sugárkezelés, valamint a szöveti szerkezettôl függô chemoterápia csak kiegészítôként, vagy palliativ kezelésként jön szóba. A kezelés eredményességét döntôen befolyásolja a nyaki metastasisok jelenléte ill. kezelése is. Tekintettel a tumor elhelyezkedésére és kezelés következményeire, döntô szerepe van a funkcionális és kozmetikai rehabilitációnak a beteg életminôsége szempontjából.

Összefoglalás: A szerzôk beszámolnak a Jet ventillatiós narcosissal szerzett tapasztalataikról.

66

E16 A TIVA (totál intravénás anaesthesia) szerepe a fül-, orr-, gégészetben. Dr. Tóth Krisztina SE Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Szakmánk altatásos mûtétei 95%-ban ITN-ban kell hogy történjenek. Ennek oka, hogy a mûtétek nagy része a felsô légút területén zajlik, ahonnan a beteg mûtéti termékeket és vért aspirálhat. A légút védelme feltétlenül intubálást igényel. Mégis akad néhány olyan beavatkozás, mely során a TIVA az alkalmazandó módszer. A kötözôben elvégzendô fájdalmas beavatkozások közül a paracentálás és a tampon húzások tartoznak ide. A mûtôben, monitorizálás mellett, fülmûtéteknél is használható. A JET lélegeztetést TIVA mellett is lehet végezni, vagy kombináltan azt intubációs narcosissal. A módszerhez használt gyógyszerek kombinációját részletesen tárgyaljuk.

67


E17 Új utak a gyermekkori adenotomiák anaesthesiájában Velkey György, Liszkay Gábor MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Gyermekkorban leggyakrabban adenotomiához alkalmazunk általános érzéstelenítést. Egységesen elfogadott gyakor-lattá vált hazánkban is ebben a betegkörben az intratrachealis anaesthesia, a postoperativ fájdalomcsillapítást széles körben per os vagy per reectum adott, nem steroid gyulladás-gátlókkal végzik. Osztályunkban irodalmi adatok alapján változtattunk a megszokott gyakorlaton: adenotomiához laryngealis maszkot használunk légútbiztosításra és intravénás ketoprofent fájdalomcsillapításra. Prospektív összehasonlító vizsgálatokat végeztünk mindkét eljárás tudományos alátámasztására. 30 gyermek (intratrachealis tubussal összehasonlított) vizsgálata alapján a laryngealis maszkot jó gégészeti feltárhatóságot és kellô aspiratio védelmet biztosít. Tapasztalatunk alapján a beteg mûtôben töltött ideje lerövidül, a postoperativ légúti szövôdmények gyakorisága csökken. 129 gyermek (dicclofenacos csoporttal összehasonlítva) fájdalomscore pontjai szerint a peroperative elkezdett, intra- majd postoperative folyamatos infusióban adott 0,5 mg/kg dózisú ketoprofen közvetlenül a mûtét után és 3 óra múlva is szignifikánsan jobb fájdalomcsillapító hatású volt a diclofenacos kontrollnál (1 mg/kg per os vagy per rectum).

68


E18 Narkózisban végzett tonsillectomiák során szerzett tapasztalataink. Alkalmasak-e narkózis technikáink az egy napos sebészethez? Dr. Vágó Árpád1, Dr. Szentkereszty Zoltán1, Dr. Boda Márta, Dr. Nagy Tibor Hajdu-Bihar megyei Önkormányzat Kenézy Gyula KórházRendelôintézet KAITO1, Fül-orr-gége osztály Szerzôk kórházuk Fül-orr-gége osztályán az elmúlt 3 év során végzett tonsillectomiákat tekintették át. Elemezték az elvégzett mûtétek számát a narcosisban végzett mûtétek arányát, a betegek kor és ASA szerinti megoszlását, az alkalmazott narkózis technikákat, a sebészeti és aneszteziológiai szövôdményeket, a posztoperativ monitorizálás és fájdalom csillapítás kérdését. Napjainkban terjed a gyermektonsillectomia egynapos sebészeti beavatkozásban történô végzése, aminek bevezetése hazánkban is várható. Vizsgálták, hogy az általuk alkalmazott narkózistechnikák mennyiben felelnének meg az egynapos sebészet kívánalmainak.

69


E19 A laryngeális maszk használata a gyermek fül-orr-gégészeti anesztéziában dr Gellért Szilvia, dr Debrôdi Mária, Maharig Ghaleb, dr Papp Istvánné, Neményiné Percz Katalin Budai Gyermekkórház Bevezetés: A MAITT és a Magyar Fül-orr-gégészeti Szakmai kollégium 1996-os közös ajánlásában a laryngealis maszkos narkózis, mint lehetôség, még nem szerepelt. Ezért tartjuk érdemesnek saját tapasztalataink bemutatását. Anyag és módszer: 1999. január 1. és 2001. december 31. között összesen 223 fôként fülészeti beavatkozás történt laryngealis maszkos narkózisban. A kor szerinti megoszlásban 60 esetben egy év alatti, 27 esetben egy és három év közötti gyermeknél végeztük az érzéstelenítést. Az anesztézia alatt minden esetben EKG, pulzoximetria, kapnometria és az inhalációs narkotikumok mérése történt. A beavatkozásokat feldolgoztuk a mûtétek típusa, idôtartama és a szövôdmények szempontjából. Eredmények: Vizsgálatunk szerint az intratrachealis narkózist ilyen módon kiváltva elkerültük a – különösen a csecsemô és kisded korra jellemzô – laryngospasmust, illetve gégeoedemát. A három év során szaporodó tapasztalataink alapján kialakult ezen anesztézia forma használatának jelenlegi indikációs köre, amely a további gyakorlat során várhatóan bôvülni fog. Összefoglalás: Eredményeink alapján javasoljuk a kontraindikációk szabta korlátok között a laryngealis maszkos narkózis választását a gyermek fül-orr-gégészeti anesztéziában.

70


E20 Homloküregi stent alkalmazásának aktuális kérdései Csákó László, Horváth Barnabás Országos Gyógyintézeti Központ Fül-orr-gége Osztály A homloküreg sebészet több mint száz éves múltra tekint vissza. A mûtéti technikák folyamatos változása mellett azonban az alapkérdés változatlan maradt: tartósan tág, mûködôképes frontalis átmenet kialakítása. Ennek egyik eszköze a különbözô drének és stentek alkalmazása. A szerzôk által is használt Rains-féle stent bemutatása során ismertetik azokat az elvárásokat, melyeket az alkalmazott eszközökkel szemben támasztunk. Röviden ismertetik a stent felhelyezésének technikáját. A nemzetközi irodalom az indikáció kérdésében megosztott. Az irodalmi adatok, továbbá saját tapasztalataik alapján megfogalmazzák az alkalmazás általuk követett indikációját.

E21 Maxillofacialis traumatológia: az orbitakeret-törések ellátásának gyakorlata osztályunkon Dr. Gilincsek Lajos, Dr. Baumann Mária, Dr. Csók Imre, Dr. Gimesi Mihály Kaposi Mór Megyei Kórház Kaposvár Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Osztály Szerzôk ismertetik a maxillofacialis sérülések korszerû klasszifikációját, a terápiás lehetôségeket. Külön kiemelik az orbitakeret töréseit, osztályuk anyagából az 1997-2001 között elôfor- duló eseteiket dolgozzák fel. Ismertetik osztályuk gyakorlatát, az infraorbitalis behatolásból végzett törtésrepositiot, melynek során a lehetô legjobb funkcionális és esztétikai eredmények elérését célozzák. Az orbitaalapot érintô törések ellátása során a fô célnak a késôbbi hegesedések okozta szemmozgászavarok, valamint a n.infraorbitalis kompressziójából eredô panaszok megelôzését tekintik.

71


E22 Súlyos arckoponyasérültek ellátási gyakorlata a Szt. János Kórházban Dr. Katona József - dr .Szabó Iván - dr. Kenderfi Gábor Szt. János Kórház Szájsebészeti Részleg A motorizáció fejlôdése következtében nemcsak a balesetek száma növekszik, hanem azok súlyossága is. A Szt. János Kórházban is észleljük ezt a tendenciát, a Szájsebészeti Részleg forgalmának csaknem 40%-át traumatológiai estek teszik ki. A határterületi idegsebészeti, FOG-i, szemészeti sérülések ellátása team-munkában történik. A primer ellátás dacára sokszor a maradandó deformitások csak késôi rekontrukciós mûtétekkel korrigálhatóak. Jelen elôadásunkban modern csontsebészeti technikával sikeresen operált esetünket mutatjuk be.

E23 A FESS határterületi mûtétei Csokonai Vitéz Lajos Országos Gógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégészeti Osztály A szerzô áttekinti az irodalomban közölt és a saját gyakorlatukban végzett FESS határterületi mûtéteket. Ismerteti a n. opticus decompressiot, a rhinobasis traumás eredetû durasérülései következtében létretrejövô és spontán kialakuló liquor csorgás ellátásának indikációit, technikai kivitelezését. Tárgyalja az orbita decompressio javallatait, mûtéttanát. Ismerteti az endonasalis, endoscopos laseres dacryocystorhinostomiat (DCR).

72


E24 LASER az orr- és melléküregsebészetben Gerlinger Imre PTE ÁOK Fül-, Orr-, Gégeklinika, Pécs A melléküreg-sebészeti mûtéti technika asszisztálására kiválasztott lasernek ideális esetben a következô tulajdonságokkak kell rendelkeznie: a) b) c) d) e)

megfelelô haemostasist lehessen vele elérni megfelelô teljesítmény elérésére illetve hatásos csont- és nyálka hártya ablációra legyen képes koagulálja a 0.5 mm-nél nagyobb átmérôjû ereket is korlátozott legyen a szöveti penetranciája száloptikán keresztül is elvezethetô legyen

Ezen kívánalmaknak a napjainkban elérhetô laserek közül ugyan egyik sem felel meg tökéletes mértékben, ennek ellenére a KTP laser, a dióda laser, a holmium:YAG és a neodymium:YAG laserek eredményesen alkalmazhatók a melléküreg-sebészetben. Az alkalmazott, külöbözô fizikai paraméterekkel jellemezhetô laserek közül az operatôr céljának megfelôen (vágás, vaporizáció, koaguláció) kell választani. Szerzô elôadásában áttekintést nyújt a különféle laserek alkalmazásának lehetôségeirôl. Hangsúlyozza a jelenleg beszerezhetô, különbözô fizikai paraméterekkel rendelkezô laserek indikálásának alapelveit. Bemutatja a lasertechnika során alkalmazott speciális eszközöket, s videofelvételekkel demonstrálja a technika részleteit.

73


E25 Krónikus sinusitis: nehézségek és kudarcok az endoszkópos melléküregsebészetben Hirschberg Andor Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gége és Fejnyaksebészeti Klinika A krónikus sinusitis miatt szakszerûen végzett FESS mûtétek, valamint az ahhoz kapcsolt konzervatív módszerek (antibiotikus és szteroid kezelés) ellenére nem ritka a „terápia rezisztens” eset. Szerzô az alapfogalmak tisztázását követôen a kudarc „lehetséges” okait vizsgálja: perzisztáló bakterilás infekció; immunológiai mechanizmusok, ezen belül eosinophil, illetve neutrophil granulocytás és polymorphonucleáris sejtes infiltrációval járó formák; mycosis; számtalan rizikófaktor és egyéb tényezôk. Szerzô hét év alatt 13 komplikált sinusitises esetet követett, amelyekben a leggyakoribb patogén a Staphylococcus aur. volt, nyolc betegben összesen 16 rizikófaktort talált, négyben kettô, egy betegben három rizikófaktor együttes elôfordulása volt megfigyelhetô. Az infektológiai szempontok szerint eradikált kórokozók gyakran ismét megjelennek, amely azok másodlagos szerepét valószínûsítik. A „terápiarezisztens” esetek hátterében immunológiai folyamatok, illetve trigger-mechanizmusokkal kiváltott, és a mediátorok segítségével odavonzott sejtek által prolongált gyulladás állnak. Az összegyûlt tapasztalatok és az állásfoglalások alapján betegségkezelési algoritmus javasolható.

E26 Allergológiai szempontok a mûtéti elôkészítésben és a posztoperatív gondozásban Kadocsa Edit (Szeged)

74


E27 Funkcionális endoscopos sinus sebészet gyermekkorban Katona Gábor Heim Pál Gyermekkórház, Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály, Budapest A szerzô irodalmi adatok, és saját, több mint 200 gyermeken végzett melléküreg-endoscopos mûtét tapasztalata alapján foglalja össze a kérdéssel kapcsolatos véleményét. Tárgyalja a diagnosztikus problémákat, külön kitérve a képalkotó eljárásokra. A gyermekkori sinusitis maxillaris és szövôdménymentes ethmoiditis kezelésében a konzervatív megoldást tartja elsôdlegesnek. A rendszerbetegségekhez, mint pl. a cystás fibrózishoz társuló kiterjedt polipozitás, az ethmoiditis orbitális szövôdményei, a konzervatyv kezeléssel dacoló melléküreg-folyamatok életkortól függetlenül sebészi, endoscopos megoldást igényelnek. A gyermekkorral összefüggô mûtéti problémák (miniatûr viszonyok, narcosis) részletesen tárgyalásra kerülnek. A szerzô kitér a cystás fibrosisban szenvedôk életminôség vizsgálataira a FESS függvényében, a nemzetközi ajánlásokra, és az utókezelésre. Kihangsúlyozza a minimálisan invazív sebészet fontosságát ebben a betegcsoportban.

E28 A hagyományos melléküregsebészet helye és szerepe a krónikus melléküreg-gyulladás és szövôdményeik ellátásában Dr. Z. Szabó László Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-gégeosztály A hagyományos melléküreg mûtétek szerepe az endoszkópos orr- és melléküreg sebészet térhódításának idôszakában fokozatosan megváltozott. Nagy beteglétszám statisztikai feldolgozásával érzékeltetni lehet, hogyan tolódott el a mûtéti szám évrôl-évre az endoszkópos beavatkozások javára. Intézetünk beteganyagában 2001-ben a melléküreg mûtéteknek már csupán2 %-a volt hagyományos sebészeti beavatkozás. Az elôadás felveti a kérdést, van-e egyáltalában létjogosultsága ezeknek a mûtéteknek, vagy teljes mértékben nélkülözhetôk. Amennyiben szükségesek, milyen esetekben, mikor és a széles választékból melyeket alkalmazzuk. A kérdéseket intézetünk gyakorlata alapján válaszoljuk meg.

75


E29 Az orrdugulás érzete és az orr geometriája rhinitis allergicában Kadocsa E. dr, Tóth F., Kiss J. G. dr. SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika A szabad orrlégzés egyedi, komplex érzet, kialakulásában több, eddig még teljesen nem tisztázott tényezô vesz részt. Nem tisztázott, hogy strukturális elváltozás nélküli orrnyálkahártya oedemában az orr geometriáját jellemzô melyik akusztikus rhinometriás (ARM) paraméter változása függ össze leginkább az orrdugulás érzetének változásával. Betegek és módszer. 37 orrdugulásos, aktív rhinitis allergicás betegen és 71 panaszmentes felnôttön végeztünk ARM méréseket SRE 2100 (RhinoMetrics, Denmark) készülékkel az orrnyálkahártya maximális lohasztása elôtt és után. Vizsgáltuk az orr legszûkebb keresztmetszetét (MCA), az orr elülsô harmadának (V1), középsô harmadának (V2), és az egész orrüregnek a térfogatát (V0-7). Elemeztük adatainkat az orrdugulás súlyossága szerint kialakított csoportokban is. Eredmények. Az orrnyálkahártya lohasztása elôtt csak a V2 és a V0-7 volt szignifikánsan kisebb a rhinitises betegekben (p<0,01). Súlyos orrdugulásban az MCA is szignifikánsan kisebb volt (p<0,01), míg enyhe orrdugulásban csak a V2 (p<0,001). Lohasztás után a két csoport ARM paramétereiben szignifikáns különbséget nem találtunk. Következtetés. Strukturális elváltozás nélküli orrnyálkahártya oedemában, így rhinitis allergicában, az orrdugulás szubjektív érzetének kialakításában elsôsorban az orrüreg középsô harmadának térfogat csökkenése játszik szerepet.

E30 Hypophysitis abscedens transnasalis endoscopos megoldása


E31 A FESS mûtétek határterületi szakaszain miniatûr shaver-system mûszerrel végzett minimál invasive surgery (MIS) technika Zemplén Béla dr. Mester Beáta dr.1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház. Gyôr. Fül-orr-gégészeti és Fej-nyak sebészeti Osztálya. Gróf Esterházy Kórház-Szakambulancia. Pápa. Fül-orr-gége Osztály1 Az orr és melléküregek szomszédosak, közös csont határuk van a koponyaûrrel, szemüreggel illetve a nervus opticussal és az a. ethmoidalis anteriorral. E területek krónikus gyulladása, polypozitása meggyengítheti, esetenként részben elpusztítja ezeket a határokat. Az endoscopos melléküreg mûtétek végzése során mindenképen indokolt e területeken a minimál invasive surgery (MIS) technika. Ennek végzése során nagy segítséget nyújt a Storz miniatûr shaver-system mûszere, mely kifejezetten gátolja az anatómiai határok átlépését. Osztályunkon 1999-ben szereztük be a mûszert és az eltelt idôben szerzett kedvezô tapasztalatainkról számolunk be.

E32 Kétoldali orrelzáródás megoldása Liktor Bálint (Budapest), Helfferich Frigyes, Csokonai Vitéz Lajos, Szalmay Gábor A szerzôk kétoldali, kombinált etiológiájú, teljes orrelzáródás CO2 laserrel asszisztált , endoszkópos megoldását mutatják be, videodemonstrációval. A jobb orrfél mûtéti megoldását mutatják, és felhívják a figyelmet a postoperatív hegesedés megelôzésének fontosságára. A hegek kialakulását tartós silicon implantációval és lokális steroid tartalmú orrcsepp alkalmazásával elôzték meg.

Polony István, Gács Gyula1 Péterfy S. u.-i Kh., Fül-orr-torok-gége osztály, Ideggyógyászati osztály1 Kétoldali orbitacsúcs syndromát okozó akut hypophisis folyamat verifikálását, feltárását, drenálását ismertetik a szerzôk, mely után az ophtalmoplegia és a kísérô tünetek napok alatt oldódtak. A hypophisis ictus után tartós hormonális substitutiot igényel a beteg.

76

77


E33 „Szegény ember vízzel fôz” - endonasalis DCR Huszka János Fôvárosi Szent István Kórház Az orr- és melléküreg-sebészet határterületén a fül-orr-gégész számára is adott a lehetôség a könnytömlô mûtétek elvégzésére. A szerzô a saját maga és munkatársai által, részben eltérô mûtéti technikával végzett endonasalis DCR mûtétekrôl és hosszabb távú követési eredményeikrôl számol be. (14 betegen 15 mûtétet végeztek) Az általuk alkalmazott mûtéti technika ismertetése kapcsán sorra veszi a sikeres mûtétet gábló tényezôket is. Rövid videodemonstrációval illusztrálja, hogy viszonylag szegényes technkai feltételek mellett, a mindennapos fül-orr-gégészeti gyakorlatban használt orrendoszkóp segítségével kiváló eredmény érhetô el. Az endoscopos intranasalis DCR ma már biztonságos és jó alternatív lehetôség a hagyományos külsô behatolásól végzett szemészeti mûtéttel szemben.

78


E34 A környezeti tényezôk és azok változásának a hatása a rhinitis allergica prevalenciájára dr Koppány Judit Észak-Pesti Kórház Fül-Orr-Gége –Audiológia-Allergológia Szakrendelés dr Augusztinovicz Mónika Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Kórház Fül-Orr-Torok-Gégeosztály dr Balogh Katalin II. Kerületi Önkormányzat Egészségügyi Szolgálat Allergia Rendelés dr Pintér Judit Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb Fül-Orr-Gége és Allergológia Ambulancia Szerzôk a Központi Statisztikai Hivatal által kiválasztott 1600 fôs minta és a közülük kiszûrt személyek fül-orr-gégészeti és allergologiai kivizsgálása alapján tanulmányozták az allergiás légúti betegségek prevalenciáját 8 budapesti kerületben és 10 Pest megyei településen 2002. január-március hónapban. Ennek során az igazoltan allergiás betegek allergén spectrumát hasonlitották össze 1993-as, ill. 1997-es, hasonló módszerekkel gyûjtött magyarországi adatokkal, keresve a környezeti tényezôk szerepét a rhinitis allergica kialakulásában és ezeknek a változását az utóbbi 10 év alatt.Tanulmányozták a környezetszennyezô anyagok és irritánsok elôfordulási arányát, az „outdoor” és „indoor” allergének jelenlétét, a lakóhely közelében légszennyezést okozó gyár vagy autópálya szerepét, és nem utolsó sorban a lakáskörülmények, és ezzel együtt a szociális körülmények hatását a légúti allergiás betegségek kialakulására.A kérdôíves felméréssel kiszûrt allergiás betegek fizikális vizsgálata rhinoscopia anteriorral ill. sz.e. orr-endoscopiával történt.Nem allergiás jellegû, egyéb kóros elváltozást találtak néhány betegnél.Szerzôk felhivják a figyelmet a fül-orr-gégészeti fizikális vizsgálat fontosságára, és a környezeti tényezôk hatására a felsôlégúti allergiás betegségek kialakulásában.

79


E35 Légúti allergiás betegségek prevalenciája Budapesten és Pest megyében 2002-ben Balogh Katalin1, Augusztinovicz Mónika2, Koppány Judit3, Pintér Judit4 Budapest II. ker. Önkormányzat1 Egészségügyi Szolgálat Fôvárosi Önkormányzat Péterfy Kórház Fül-Orr-Torok- Gége O. 2 Észak-Pesti Kórház Fül-Orr-Gége Audiologia-Allergologia Ambulancia3 Semmelweiss Egyetem KKT Fül-Orr-Gége és Allergologia Ambulancia4 A szerzôk Budapest nyolc kerületében és Pest megye tíz településén vizsgálták a célbetegségek elôfordulását életkor, nem és lakóhely szerinti településszerkezeti szempontból reprezentatív mintán. 1609 öt és hetven év közötti lakost kérdeztek ki a lakóhelyén, elôre összeállított kérdôív segítségével, felhasználva a hazai és nemzetközi irodalomban fellelhetô hasonló vizsgálatok tapaszatlatait.A pozitív választ adókon allergiavizsgálatot végeztek, a korábban kivizsgáltak leleteit dokumentálták. Vizsgálták a célbetegségek életkori, területi megoszlását, a környezeti tényezôk hatását a betegségek kialakulására. Felmérték az atopia hordozást, a pozitív családi anamnézist, különbözô allergiás betegségek együttes elôfordulását. Értékelték , hogy a szubjektív betegségtudat mennyiben tükrözi az objektív vizsgálati eredményeket, milyen életminôség-romlást eredményez a betegeknél. Összehasonlították a terápiás protokoll ajánlását és a gyakorlatban megvalósuló kezelést.


E36 Urgensen végzett FESS-indicacio, eredmények Müller Zoltán, Varga Edit, Élô János Uzsoki u. Kórház, Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály Budapest Cél. A FESS a chronicus rhinosinusitis hazánkban is rendkívül elterjedt mûtéti megoldásává vált. A beavatkozásnak azonban megfelelô indicatioban helye van az acut rhinosinusitisek gyógyításában is. Jelen elôadásunkban az urgensen végzett FESS-mûtétek indicatioját és eredményeit tárgyaljuk. Beteganyag. 2001-ben osztályunkon 8 urgens FESS-mûtétet végeztünk, 4 férfinél és 4 nônél. A legfiatalabb 20, míg a legidôsebb 70 éves volt. Minden betegnél jellemzô tünet volt az erôs, szinte csillapíthatatlan fejfájás. Arc-, szemhéjduzzanat 5 esetben, purulens orrváladékozás 2 esetben jelentkezett. Láz 2 betegnél volt. Mindegyik betegnél elôzetes CT-vizsgálatot követôen antibioticumos kezelés mellett urgens FESS mûtétet végeztünk. 2 betegnél minden orrmelléküregre kiterjedô mûtétet, 3-nál az elülsô és hátsó rostasejtekre és iköbölre terjedô mûtétet, 2 esetben infundibulotomiát és arcüregszájadék tágítást, míg 1 betegnél infundibulotomiát és homloküregszájadék tágítást végeztünk. Eredmények. Minden betegünknél a kívánt gyógyhatás szinte azonnal bekövetkezett és tartós is maradt. A kóros folyamatot elôsegítô tényezôként 2 betegnél septumdeviatiot, míg 1 betegnél concha bullosát találtunk. 1 esetben észleltünk kísérô betegségként köszvényt, míg 1 esetben hypertoniát. Következtetés A FESS-mûtétet alkalmasnak tartjuk antibioticum kezelés mellett, megfelelô indicatioval, a mûtétet igénylô, szövôdményekkel fenyegetô acut rhinosinusitisek megoldására.

80

81



E37 Tapasztalataink „steady-state” kiváltott válaszok mérésével Büki Béla, Jünger H. Kremszi Kh Fül-orr-gégészeti osztály, Ausztria Az objektív, frekvenciaspecifikus hallásküszöbmeghatározás napjainkban is még kihívást jelent az audiológusok számára. Az utóbbi idôben a „steady state válasz” került az érdeklôdés homlokterébe, mint olyan módszer, mely megoldást hozhat ezen a téren. Ezek olyan periódusos kiváltott válaszok, melyek egy maagas frekvenciájú vivôfrekvencia alacsony frekvenciájú frekvencia- vagy amplitúdómodulációjának hatására jönnek létre. Vizsgálataink célja volt, hogy a „40 Hz-es válasz” illetve a 80 hz-es amplitúdómodláció által létrehozott „steady-state” kiváltott válaszok klinikai alkalmazhatóságát vizsgáljuk. Tapasztalataink szerint a „40 Hz-es válasz” könnyen mérhetô és értékelhetô, hátránya, hogy az alvás illetve a szedálás befolyásolja. A magasabb frekvenciájú modulációval kiváltott „steady state válaszok” hátránya számunkra a bonyolult kiértékelés volt, tekintettel arra, hogy mérôberendezésünkön fázisanalízis-szoftver jelenleg még nem állt rendelkezésre.

E38 Újszülöttek teoae mérésével szerzett kezdeti tapasztalataink Dr. Deák Attila, Dr. Nagy Tibor, Dr. Neuwirth Tamás Hajdu-Bihar megyei Önkormányzat Kenézy Gyula KórházRendelôintézet Fül-orr-gége osztály

E39 Agytörzsi implantáción átesett betegek PET vizsgálata Tóth Ágnes dr1, Emri Miklós dr2, Kisely Mihály dr3, Sziklai István dr1 DEOEC Fül-,Orr-,Gégészeti és Fej-,Nyaksebészeti Klinika, 2 DEOEC PET Centrum 3 Vas megye és Szombathely MJV Markusovszky Kórháza Fül-Orr-Gégeosztály

1

A pozitron emissziós tomographia (PET) segítségével lehetôség nyílik az agy funkcionálisan aktív területeinek leképezésére. A véráramba juttatott pozitront kibocsátó izotóp az agynak olyan területein koncentrálódik, amely metabolikus aktivitása magas. Hanginger alkalmazása esetén a hallókéreg aktiválódik, ennek pontos lokalizációját végezhetjük el. Az egészséges egyének vizsgálatán túl felhasználhatjuk ezt a módszert siket betegeknél cochlearis vagy agytörzsi implantáció után az akusztikus információ feldolgozásának bizonyítására, de magyarázatot kapunk az auditoros asszociációs area funkcionális differenciálódására, a hallott beszéd feldolgozásának mikéntjére is. Jelen elôadásunkban két agytörzsi implantáción átesett nôbeteg vizsgálati eredményeirôl számolunk be, összehasonlítva az egészséges kontroll csoport eredményeivel. Mindkét betegnél észleltünk regionális cerebralis vérátáramlás fokozódást a primer és secunder hallókéreg területén, de az implantált betegek auditoros kérgi aktivációja különbözik az egészségesektôl, mégis a látott kép az implantatum használhatóságát bizonyítja.

Szerzôk kórházuk szülészeti és gyermekgyógyászati osztályán 2002 áprilisától teljeskörû újszülöttkori objektív hallásszûrést vezettek be. A két-három napos újszülötteknél a hallásvizsgálatot Echocheck otoacusticus emissio mérôvel végzik. A hallásszûrésen kiemelt gyermekeket gondozásba veszik. Elôadásukban beszámolnak a szûrés kezdeti tapasztalatairól, nehézségeirôl.

82

83


E40 A cochlearis implantátum mûködédésének elektrofiziológiai kontrollja Dr. Kiss József Géza, Tóth Ferenc, Nagy L Attila, Szamosközi Alice, Dr. Torkos Attila, Dr. Jóri József, Dr. Czigner Jenô SZTE, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged A modern cochlearis implantátumok kétirányú információ áramlást biztosítanak, ezáltal lehetôvé teszik a különbözô telemetriás mérési módszerek alkalmazását. Az impedancia és compliance telemetria segítségével felmérhetjük az egyes elektródák mûködôképességét, a kiváltható hangosságérzet nagyságát, valamint az elektromos hallás- és komfortküszöbök várható mozgását. Az idegi válasz telemetria (Neural Response Telemetry, NRT) információval szolgál a perifériás auditoros rendszer állapotáról, a még mûködôképes hallóideg végzôdések cochleán belüli elhelyezkedésérôl, a regisztrált potenciálok paramétereibôl pedig következtethetünk a szubjektív hallás- és komfortküszöb értékekre. Az auditoros kiváltott válaszok kiválthatók cochleáris implantátumon keresztüli elektromos inger hatására is. Az elektromosan kiváltott agytörzsi potenciálok vizsgálata lehetôséget nyújt arra, hogy objektíven megbecsüljük az egyes intracochlearis elektródákon az elektromos hallásküszöböt és információval szolgál a hallópálya agytörzsi szakaszának állapotáról. Az akusztikusan kiváltott eseményfüggô potenciálok vizsgálata az auditoros és kognitív rendszer együttes vizsgálatára alkalmas metodika. Ezen potenciálok kognitív komponensei (MMN, N2b, P300) imformációt szolgáltatnak arról, hogy a cochlearis implantáció segítségével mennyire javítható a percepció, milyen a készüléken keresztüli hallásteljesítmény. A stapedius reflex cochlearis implantált betegeknél elektromos inger hatására a populáció nagy többségében kiváltható. Az intraoperatív stapedius-reflex vizsgálat már a mûtôasztalon információt szolgáltat az implantátum mûködésérôl, a hallásélmény meglétérôl, valamint jó becslést ad a mûtétet követô elsô beállításkor várható komfortküszöb nagyságára. Az implantátumon keresztüli elektromos hallás-és komfortküszöb a mûtétet követô elsô idôszakban lényegesen változhat, ezért indokolt az elektromosan kiváltott reflex-küszöb vizsgálata a posztoperatív idôszakban is.

84


E41 Érdekességek a középfül mikrosebészetében Dr. Vaszkun László Szent Pantaleon Kórház Fül- Orr- Gégészeti Osztály Dunaújváros A szerzô 2001. évben osztályán 63 beteget operált meg krónikus középfülgyulladás miatt. A 63 betegnél 9 esetben cholesteatoma igazolódott a panaszok hátterében. A mûtétek lényegesebb mozzanatait mind a 63 esetben videofelvételen rögzítette, melynek érdekesebb eseményeit elôadásában bemutatja.

E42 Cochleáris implantáció - integráció a hallók társadalmába Szamosközi Alice, Dr. Jóri J, Dr. Kiss J. G., Tóth F, Dr. Torkos A, Dr. Czigner J. SZTE, ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged A Szegedi Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikán 1995 óta végzünk cochleáris implantációt kétoldali siketség, vagy siketséggel határos halláskárosodás esetén. A prelingualis siket gyermekek habilitációja sok szakember és a szülôk összehangolt munkáját igényli, melynek végsô célja a hallók közösségébe való teljes integráció. 51 cochlearisan implantált magyar gyermekbôl 32 jelenleg már integrált oktatásban részesül; 11 gyermek halló óvodába jár, 10 halló óvodából halló iskolában folytatja tanulmányait, míg 11 gyermek a siketek óvodájából illetve iskolájából került át az általános iskolába. További 9 gyermek – akik már az ideálisnak tartott 6 éves kor után kaptak cochlearis implantátumot – a nagyothallók általános iskolájába vagy a siket iskolákban létrehozott nagyothalló osztály(ok)ba jár. Megfigyeléseink szerint – átlagosnál gyengébb képességû gyermekek esetében is - minél fiatalabb korban (2-3 éves kor között) történik az implantáció, annál símább és eredményesebb a gyermek útja a teljes integrációig. Ez fordítva is igaz: idôsebb (7-8 éves kor feletti), akár az átlagosnál lényegesen jobb képességû gyermekek teljes integrációjára kevesebb a remény, fôleg, ha a gyermek dysphasiás.

85


E43 Agytörzsi Kiváltott Válaszok vizsgálata diabéteszes neuropathiában Tóth Ferenc, Dr. Várkonyi Tamás1, Dr. Kiss József Géza, Dr. Rovó László, Dr .Lengyel Csaba1, Dr .Jóri József SZTE, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, 1I. sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged 15 cukorbeteget vizsgáltunk, akiknek anamnézisében hosszú ideje fennálló inzulin-dependens cukorbetegség (IDDM) szerepelt (életkor: 42,8±4,3 év, IDDM tartam: 23±2,6 év; átlag±SE). Az autonóm neuropathia megállapítására az öt standard (Ewing által leírt) cardiovascularis reflextesztet alkalmaztuk. A vegetatív idegkárosodás összesített mértékét 0–10-ig terjedô score megadásával jellemeztük. A perifériás sensoros funkciót Neurometer diagnosztikus készülék (Neutron Inc., Baltimore) felhasználásával vizsgáltuk, melynek során áramérzetküszöböt mértünk. A fenn leírt, IDDM-ben szenvedô betegcsoport audiológiai vizsgálatát végeztük el (tisztahang audiometria, tympanometria, stapedius-reflex, DPOAE, BERA). Célunk volt a cukorbetegek hallásának feltérképezése és az ép hallású betegek BERA eredményeinek kontrol csoporttal történô összevetése. Ezen túl összefüggést kerestünk a BERA hullámok, valamint a cardiovascularis reflexteszt és az áramérzet-küszöb értékek között. A vizsgált 15 cukorbeteg közül 5 betegnél diagnosztizálható sensorineurális halláskárosodás, melynek mértéke változó. A fennmaradó 10 beteg normál hallású. Ezen csoport normál ingergyakoriságon mért BERA eredményeit (16 Hz) összehasonlítva az egészséges személyeken regisztrált eredményekkel – a III-as és a IV/V-ös hullámok esetén – szignifikáns latencia növekedést és amplitúdó csökkenést találtunk. A változás nagy ingergyakoriság (64 Hz) alkalmazásával még kifejezettebb. A cukorbetegeken mért BERA-hullámok paraméterei korrelációt mutatnak az egyes Ewing reflexteszt és áramérzet küszöb értékekkel. Ez alapján úgy látjuk, összefüggés van a vegetatív idegrendszeri károsodás mértéke és az agytörzsi kiváltott potenciálok paraméterei között, a diabéteszes neuropathia agytörzsi funkciózavarral párosul.

86


E44 A hallásdepriváció elôfordulása és gyakorlati jelentôsége Dr. Vizkelety Tibor, Dr. Bodó Gabriella Fôvárosi Szent István Kórház A hallásdepriváció már húsz éve ismert és vizsgált jelenség, de elôfordulásáról és gyakorlati jelentôségérôl ellentmondásosak a szakirodalmi adatok. Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a hallásdepriváció prevalenciáját a magyar populáció egy csoportjában és ennek következményeit gyakorlati munkánk során. Módszer: Olyan betegek diszkriminációs veszteségét vizsgáltuk, akiknek a beszédfrekvenciák átlagán 50 dB-t meghaladó szimmetrikus halláscsökkenésük volt, és csak az egyik oldalon viseltek tartósan hallásjavító készüléket. Felmértük, hogy ezekben az esetekben sikeres volt-e késôbb a másik oldal készülékkel történô ellátása, illetve ez mennyi idôt vett igénybe. Eredmények: Vizsgálatunk szerint a hallásdepriváció kisebb-nagyobb mértékben a betegek jelentôs részénél kialakul, komolyabb gyakorlati következményeket mintegy 30%-nál okoz.

87


E45 Az endo- és periorbitalis tumorok rekonstruktív sebészete Kenyeres Miklós, Kubatov Miklós, Lendvai László, Hegedüs Edit, Vajda Gábor M.H. Pécsi Honvédkórház A szerzôk ismertetik a következô helyzetekben alkalmazott módszereket: 1. A beteg már gyógyult, exenterált orbitával érkezik. Ilyen esetben az üreget bélelô bôr kettôzôdésével szemhéjakat képezünk, melyeket a fülkagylóból nyert porccal merevítünk. Az üreget a brachioradialis izomból képezett szabadlebennyel töltjük ki. Az izom érnyelét a halántéki erekkel anastomizáljuk. Az izomra félvastag bôrt ültetünk. 2. Az alsó szemhéj daganata a szemüregbe tört és az elülsô rostasejteket beszûrte. A szem vak. Exenteratio és a rostasejtek kitakarításával együtt eltávolítjuk az alsó szemhéjat is. Az üregbe a temporalis izmot fektetjük az orbita lateralis falának kismértékû resectiójával. A bôrhiányt ívlebennyel zárjuk és az u. n. „behunyt szemet” képezünk. 3. Az arc recidiv tumora az orbitába tört. A szem mozdulatlan. Az orca lágyrészeinek eltávolításával együtt végzett exenteratioval a daganatot kiirtjuk. A keletkezett hiányt homloklebeny és ívlebeny kombinációval zárjuk, az üreg halántékizommal való kitöltése után. A homlokra félvastag bôrt teszünk. 4. A betegnek a homlokon és az alsó szemhéjon kiterjedt tumora volt, az utóbbi az orbitába tört. A szem mozdulatlan és vak. Széles resectio és exenteratio után a rehabilitáció „kéthegyû” szabadlebennyel történt, melynek alsó része a brachioradiali izmot is tartalmazza az orbita kitöltésére. 5. Két esettel szeretnénk bemutatni azt a helyzetet, amikor a daganatot kiterjedése miatt orbitectomiát kell végezni a koponyaalap és a maxilla resectiojával, az egyiknél a frontobasalis dura pótlásával. A hatalmas üregeket latissimus dorsi myocutan lebenyekkel töltöttük.

88


E46 Garat- és gégedaganatok pre-, intra- és posztoperatív ALA-fluoreszcenciás vizsgálata (PDD) Dr. Csanády Miklós, Dr. Kiss József Géza, Dr. Iván László, Dr. Jóri József, Dr. Czigner Jenô Szegedi Tudományegyetem, Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika 2 évvel ezelôtt számoltunk be az 5-aminolevulinsav (ALA) által indukált protoporhyrin IX fluoreszcencia endoszkópos módszerével szerzett kezdeti tapasztalatainkról garat- és gégetumorokban. Jelen elôadásunkban 31 betegen végzett fluoreszcens endoszkópiáinkat, ezek között is a hangszalagtumorok laser-chordectomia elôtti és utáni ALA-fluoreszcenciás vizsgálatainkat mutatjuk be. A száj-garatbanban végzett öblögetéssel, a gége vizsgálatánál az 1 %-os ALA oldat inhalálás során jut el a gégenyálkahártyára (tumorra). Ezután 1.5 órával alakul ki a legmagasabb protoporphyrin IX koncentráció a tumorban. Az inkubációs idô után helyi vagy általános érzéstelenítésben endoszkópiát és/vagy laryngomicroscopiát (LMC) végzünk diagnosztikai célból és szövettani mintavétel céljából. Az ALA vizsgálathoz speciális fényszûrôvel ellátott merev endoscopot, valamint az ehhez csatlakozó fényforrást (D-Light, Storz,) és PDD kamerát (Telecam SL) használunk, mely alkalmas az 5-aminolevulinsav által indukált protoporphyrin IX fluoreszcenciájának vizualizálására (635-700 nm-en). A monitoron a tumoros, dysplasiás szövetekben akkumulálódó (kb. 12szeres) protoporphyrin fokozott fluoreszcenciát idéz elô, így ez vörös színben, míg a környezô, egészséges szövetek zöldes színben láthatók. Garat- és gégekarcinomáknál minden esetben észleltünk vörös fluoreszcenciát, több esetben csak ezzel a módszerrel volt megítélhetô a daganat pontos kiterjedése: mesopharynx és hangszalagtumorok (laser-chordectomia). A módszerrel szabad szemmel nem látható elváltozások is láthatóvá váltak. Az ALA-fluoreszcenciás kiegészítô endoszkópos módszer, alkalmas a tumorszövet kiterjedésének és a resectio (laser-chordectomia) határainak pontosabb megítélésére.

89


E47 Buccalis transzpoziciós lebeny alkalmazása hátsó szájüregi és elülsô szájfenéki szövetpótlásra 1

1

2

1

Oberna Ferenc , Iványi Emôke , Takácsi Nagy zoltán , Pólus Károly , Kásler Miklós 1 1 Országos Onkológiai Intézet Fej- Nyak-, Állcsont és Rekonstrukciós Sebészeti Osztály 2 Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Osztály Cél: A hátsó szájüreg-szájgarat határterülete, valamint az elülsô szájfenék kisebb és közepes méretû daganatainak eltávolítását követô egyszerû és megbízható funkcionális helyreállító sebészeti módszer bevezetése. Módszer: 4 esetben tonsillolingualis egy esetben lágyszájpadi carcinoma eltávolítását követôen felül nyelezett, 2 esetben, elülsô szájfenéki carcinoma, mandibula peremreszekcióval járó tunelmûtétje után, kettôs, alul nyelezett random vérkeringésû buccalebennyel végeztünk szövetpótlást. A donorhelyet primeren illetve részlegesen zártuk. Eredmények: A lebeny beépülése minden esetben zavartalan keringési viszonyok mellett következett be. Lebennyel összefüggésbe hozható szövôdmények közül az egyik sugárkezelt betegünknél, spontán záródó orocutan fistula alakult ki. Ez esetben, részleges szájnyitási korlátozottság alakult ki a donorhely húzó hege következtében, amelyet multiplex Z plasticaval oldottunk. Következtetések: Megfelelô indikációval és technikával alkalmazva, a hazai gyakorlatban kevéssé ismert eljárás minimalis szövôdményrátával alkalmazható a hátsó szájüregi és elülsô szájfenék területén. Megfelelô technikával a random lebeny a sugármezôben lévô területrôl is vehetô, primer esetben 130 fokos transpositioval is kiváló keringésû.

90


E48 Fej-nyaki daganatok vizsgálata CGH-val Juhász Attila Zoltán1, Balázs Margit2, Ádány Róza2, Sziklai István1 Deoec fül-,orr-,gégészeti és fej-nyaksebészeti klinika 2 Deoec megelôzô orvostani intézet

1

BEVEZETÉS: A fej-nyaki laphám rákokat gyakori recidíva és másodlagos malignus tumor kialakulás jellemzi. Míg a gége rákok kezelését követôen relatíve kedvezôek a betegek túlélési adatai, addig a hypopharynx daganatos elváltozásai során ezek szignifikánsan roszabbak. A daganatok viselkedését alapvetôen meghatározzák a klonális expanzió során bekövetkezô genomiális változások, melyek vizsgálatára alkalmas a komparativ genomiális hybridizáció (CGH). MÓDSZER: Munkánk során gége és hypopharynx daganatok genomiális sajátosságait vizsgáltuk CGH segitségével. ANYAGOK: 14 gége és 9 hypopharyngeális daganatot vizsgáltunk. EREDMÉNYEK: Összehasonlítottuk a két tumor típus esetén észlelt kromoszomális eltéréseket A leggyakoribb eltérés a 3-as kromoszóma hosszú karjának DNS többlete volt, melyet a gégetumorok 57%-ában, illetve a hypopharynx daganatok 77%-ában tudtunk detektálni. A 11-es kromoszóma hosszú karját érintô amplifikáció a gége daganatok felében, illetve a hypopharynx rákok harmadában volt kimutatható. Csak gégetumorokban tapasztaltuk a 8p kar vesztését (21%). Ezzel ellentétesen csak hypopharynx rákokban fordult elô az 1-es kromoszóma rövid karjának deléciója, míg gyakrabban észlelt alteráció volt ebben a daganat típusban a 7p és 12p karok DNS többlete, valamint a 2q, 4p, 7q és 14q karok DNS-hiánya. A leglényegesebb különbség a 8-as kromoszóma hosszú karjának amplifikációja volt: az általunk gége tumorokban 57%-os gyakorisággal észlelt 8q DNS többletet egyetlen általunk vizsgált hypopharynx daganatban sem sikerült kimutatnunk.

91


E49 A histamin hatása fej nyaki planocellularis daganatok metastatizáló képességére az Ets-1 és az MMP3 expresszió szabályozásán keresztül Dr. Horváth Barnabás, Dr. Hegyesi Hargita, Dr. Csokonai Vitéz Lajos, Dr. Falus András, Dr. Schaff Zsuzsa Országos Gyógyintézeti Központ Fül-orr-gége Osztály, SE Genetikai, Sejt- és Immonbiológiai Intézet, SE II.Sz. Pathológiai Intézet. Ismert tény, hogy egyes rosszindulatú dagantok, köztük carcinomák, histamin szintézisre képesek, valamint adatok bizonyítják, hogy számos carcinoma szöveti histamin koncentrációja magasabb, mint a környezô ép szöveteké. A túlélési adatokkal a legszorosabb korrelációban a nyaki metastasisok jelenléte vagy hiánya áll. Az Ets-1 transzkripciós faktor regulálja a tumorhoz asszociált fibroblastok MMP3 transzkripcióját, amely nélkülözhetetlen a tumorsejtek migrációját biztosító peritumoralis matrix bontásához, így a metastasis képzôdéshez. Célunk felmérni, hogy a fent részletezett mechanizmusokon keresztül a histamin esetleges fokozott jelenléte a fej nyaki planocellularis carcinomákban befolyásolhatja-e az érintett tumorok metastatizáló képességét, ezzel szoros összefüggésben a betegek túlélését és életkilátásait. Munkánkban egyrészt planocellularis carcinoma sejtvonal histamin termelését, valamint a tumor által termelt histamin, és bFGF hatását vizsgáltuk, kísérletesen elôállított primer fibroblast tenyészeten az Ets-1 és MMP3 expresszió változására. Az RNS expresszió változásait RT PCR-rel, a fehérje mennyiségi válatozásokat FACS analízissel követtük. Eredményeink szerint, intraoperativ nyert planocellularis carcinoma sejttenyészet képes histamin szintézisre továbbá az intratumorális histamin növeli a fibroblastok Ets-1 és következményes MMP3 expresszióját.

92


E50 Az epipharynxrák lokális kiújulásának ismételt sugárkezelése Lengyel Erzsébet dr., Baricza Károly, Somogyi András dr., Gôdény Mária dr., Németh György dr., Ésik Olga dr. Betegek és módszer. Húsz epipharnyxtumoros beteget kezeltünk (12 férfi és 8 nô) a lokális recidíva reirradiációjával 1993 és 2000 között. A kiújulás és az elsôdleges ellátás között eltelt medián idô 30 hónap volt. A terápia során leggyakrabban brachyterápiát alkalmaztunk, 10 esetben önállóan, 8 esetben pedig külsô sugárterápiával kombinálva. A kizárólag külsô sugárkezeléssel ellátott betegek száma 2 volt. A külsô besugárzást minden esetben CT/MRI-alapú besugárzástervezés elôzte meg, a brachyterápiát high dose rate after-loading technikával végeztük. A reirradiáció során alkalmazott kumulatív dózis 20-60 Gy közé esett. Eredmények. A 37 hónapos medián követési idô végén a tényleges túlélés 60% (12/20) és a lokális kontroll pedig 58 % (7/12) volt. A 12 élô beteg közül 7 tumormentes, 5 pedig tumorával él. Az elsôdleges ellátást követôen, törvényszerû mellékhatásként kifejezett xerostomia jelentkezett minden betegnél. Az ismételt besugárzásokkal összefüggô, súlyos (a Common Toxicity Criteria version 2.0 alapján grade 3 vagy annál nagyobbnak minôsülô) késôi mellékhatást eddig csak 2 esetben (10%) észleltünk. Onkológiai eredményeink a nemzetközi irodalmi adatok középsô tartományában esnek, ugyanakkor betegcsoportunkban alacsony a radiogén mellékhatások elôfordulása. Következtetések. Az epipharynxtumorok lokális recidívájának ismételt besugárzása hatékony kezelési modalitás, melyet külsô besugárzás és brachyterápia megfelelô kombinálásával célszerû elvégezni, lehetôség szerint 50-60 Gy körüli kumulatív dózissal. Ilyen dózisok alkalmazása mellett mintegy 40%-os 5-éves túlélés érhetô el még elfogadható (kb. 30%-os) kockázatok árán.

93


E51 Human papillomavírus DNS vizsgálata laryngealis és pharyngealis daganatokban 1

2

1

E52 Humán papilloma vírusok elôfordulása fej-nyaki daganatokban 2

Major Tamás , Szarka Krisztina , Sziklai István , Gergely Lajos , Czeglédy Judit2 DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika1 DEOEC Orvosi Mikrobiológiai Intézet2 Bevezetés. A human papillomavirusok (HPV) cirkuláris kettôsszálú DNS genommal rendelkezô vírusok. Az alacsony malignitású HPV 6 és 11 a laryngealis papillomák fô etiológiai faktora, ilyenkor a vírusgenom általában episzomális formában van jelen, és produktív vírusinfekció zajlik. A nagy malignitású HPV 16 és 18 vírusgenom az esetek egy részében az E1E2 régióban felhasad és a gazdasejt genomba integrálódik. Polimeráz láncreakcióval (PCR) a fej-nyaki carcinomák 10-30 %-a HPV DNS pozitív. Betegek és módszerek. 9 papillomás beteg (8 férfi és 1 nô; átlagéletkor: 26.7 év) és 13 carcinomás beteg (12 férfi és 1 nô; átlagéletkor: 53.9 év) friss gyorsfagyasztott primer tumorát dolgoztuk fel a következô módszerekkel: 1. a DNS integritásának vizsgálata ?-globin specifikus PCR technikával; 2. HPV DNS detektálás MY09/MY11 konszenzus PCR technikával és HPV tipizálás restrikciós enzimhasítással; 3. HPV 6, 11, 16 és 18 DNS detektálás típusspecifikus PCR technikával; 4. a HPV 11 vírusgenom fizikai állapotának meghatározása E1E2 specifikus PCR technika és Southern-blot hibridizáció együttes alkalmazásával. Eredmények. Valamennyi szövetmintában amplifikálható celluláris DNS volt jelen. 6/9 papillomás szövet lett HPV DNS pozitív: 4 esetben a 11-es, 2 esetben a 6-os típus DNS-ét detektáltuk. A HPV 11 pozitív papillomás esetekben a vírusgenom 3 esetben episzomális, 1 esetben integrált formában volt jelen. 1/13 carcinoma bizonyult HPV 16 DNS pozitívnak. Megbeszélés. Eredményeink megerôsítik a 6-os és a 11-es típus papillomák etiológiájában betöltött szerepét. A vírus tipizálásnak és a fizikai állapot meghatározásának prognosztikai jelenôsége lehet. A human papillomavirusoknak a garat- és gégerákok etiológiájában betöltött szerepe erôsen kétséges.

94


Szentkúti G1, Tamás L1, Pataki Zs1, Házman I1, Szentirmay Z2, 1 Jahn F. Dél-pesti Kórház Gégészet, 2 Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Pathológiai Osztály Célkitûzés: Fej-nyaki daganatos betegek szövetmintáiban vizsgáltuk a HPV elôfordulását, az egyes típusok gyakoriságát, valamint összefüggését a kórlefolyással. Beteganyag: 41 beteg (9 nô, 32 férfi), Lokalizáció szerint: 16 gége, 25 szájgarat. Szövettanilag: in situ carcinoma (2), laphámrák. (31), basaloid laphámrák (5), verrucosus carcinoma (3). Módszer: Mûtét vagy próbaexcisio során eltávolított friss szövetmintát vizsgáltunk, valamint formalinos fixálás, paraffinba ágyazás után metszeteket is készítettünk. A mintákból DNS-t izoláltunk, és a HPV DNS jelenlétét polimeráz láncreakcióval (PCR) mutattuk ki, konszenzusmajd típus-specifikus primerekkel. Eredmények: Beteganyagunkban közel 50%-os pozitivitást találtunk. A leggyakoribb típus a HPV73 volt 4 esettel, HPV16 3x, HPV68 2x, valamint 1-1 alkalommal HPV35, 45, 51, 54 és 70 pozitivitás igazolódott. Két esetben találtak eddig azonosíthatatlan típust. Betegeink kórlefolyása a kis esetszám miatt nem függött össze szignifikánsan a prognózissal, azonban megfigyelhetô, hogy a 4 HPV73 pozitív betegünk közül 3 igen kedvezôtlen kórlefolyást mutatott. Konklúzió: Beteganyagunkban igen nagy arányú (~50%) HPV pozitivitást találtunk, a leggyakoribb típus a HPV73 volt, mely rosszabb prognózissal látszik összefüggeni. További vizsgálatok és nagyobb esetszám szükségesek a statisztikai értékelhetôséghez.

95


E53 CO2-lézer hatásának histopatológiai vizsgálata humán tracheán Dr. Bella Zsolt, Dr. Rovó László, Dr. Brzózka Marek, Dr. Tiszlavicz László, Dr. Czigner Jenô SZTE ÁOK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Bevezetés: Napjainkban a cricotrachealis szûkületek sebészi kezelésének egyik fô irányzatát képezik a szûkület lézeres vaporizációján alapuló endoszkópos technikák. Ennek ellenére a CO2-lézer vaporizáció tracheára gyakorolt hatását mindeddig csak kis számú állatkísérletes modellen vizsgálták. Anyag, módszer: Klinikánkon 12 esetben (l0 férfi, 2 nô) körkörös trachea, cricotracheális heges szûkület miatt, a tracheotomia elkerülése, vagy megszûntetése céljából, laryngomikroszkópia során, CO2-lézerrel hegvaporizációt végeztünk 1-4 alkalommal. Tizenegy esetben postintubációs károsodás, egy esetben magas tracheotomia okozta a szûkületet. A klinikánkon bevezetett terápiás protokol szerint az utolsó lézer kezelést követôen hat héten belül, végleges megoldásként a szûkült szakaszt harántrezekció során eltávolítottuk, melyeket szövettanilag feldolgoztunk. Kontroll csoportként három, lézer kezelésben nem részesült trachearezekátum szolgált. Eredmény: A lézerrel operált csoportban az epiteliális és szubepiteliális szövetekben nagyfokú nekrózist, gyulladást és fibrózist észleltünk, ami a porchártyát, valamint a porcszövetet is érintette. A kontroll csoportban a degeneratív elváltozások enyhébb fokát észleltük, a vizsgált azonos rétegekben.


E54 Cholesteatomás betegeink utánkövetése. Recidivakézség, halláseredmények dr. Baranyai László, dr. Lendvai László dr. Kenessey Albert Kh. és Rendelôintézet Balassagyarmat A szerzôk a balassagyarmati kórházban több mint húsz éve mikrosebészeti fülmûtétek késôi utánkövetésérôl, az észlelt recidivákról és a hallás alakulásáról számolnak be. Feldolgozuásukban a négy évnél régebben operált – és követéssel elérhetô – betegek eredményeit elemzik.

E55 Sinus tympani cholesteatoma sebészi kezelése Dr. Tompos Tamás, dr. Zemplén Béla Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyôr, Vasvári P. u. 2-4. Szerzôk ismertetik a sinus tympaniba terjedô cholesteatoma definícióját, megbeszélik a választható taktikákat, illetve a szóba jövô terápiás megoldásokat. Bemutatják az általuk végzett mûtétet, ismertetik a három betegük esetében elért eredményeket.

Következtetés: Az emberi trachea szöveti elemein, a heges szûkület elvaporizálásához szükséges CO2-lézer mellékhatásaként kialakult lézió eredete, egyértelmûen nem különíthetô el a szûkületet eredetileg létrehozó tényezôk hatásától. Vizsgálataink alapján valószínûsíthetô, hogy a lézer kezelés hôhatásának következtében a trachea szöveti rétegeiben a degeneratív elváltozások súlyosbodnak. A porcszövet károsodása, különösen a lézer többszöri alkalmazása esetén, a szûkület fokának további progresszióját eredményezheti. Ez hozzájárul a szûkült tracheaszakasz minden szöveti rétegre kiterjedô “homokóra-szerûvé” válásához, ami a szûkületek során minden esetben észlelhetô volt.

96

97


E56 Szövôdményeket okozó cholesteatomás eseteink Dr. Nagy Tibor, Dr. Takács István, Dr. Toldi László Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet Fül-orr-gége osztály Szerzôk osztályuk utóbbi 10 évében elôforduló komplikációkat okozó cholesteatomás eseteit elemzik. Megállapítják, hogy a chronicus otitisek elôfordulása, így a mûtétek száma is csökkenô tendenciát mutat. A régebben gyakrabban elôforduló komplikációk napjainkban ritkaságnak számítanak. A csökkenés okai közül lényegesnek tartják a szervezett fülészeti gondozást, az idejében végzett adenotomiát, grommet implantációt, a rendszeres, idôszakos hallásvizsgálatot és ellenôrzések rendszerének kiépítését.

98


E57 A tensor tympani inának jelentôsége és reconstructioja Bauer Miklós PTE ÁOK Fül-Orr-Gégeklinika, Pécs Tympanoplastica során a musculus tensor tympani inát gyakran vágjuk át a cholestatoma matrixának eltávolítása érdekében. Rendszerint egyidejûleg a kalapács fejét is el kell távolítani, míg a dobhártyába szôtt kalapácsnyél megtartható. Ezen ténykedések után az atticus áttekinthetôvé és a dobhártyamaradvány mobilissá válik, ami a dobhártya reconstructióját underlaid technicával megkönnyíti, de a különösen, ha a stapes superstructurája is elpusztult. Ilyen helyzetben ugyanis a helyreállított dobhártya a fülkürtômûködés zavara esetén in toto eléri a medialis falat, míg Valsalva után extrem mértékben elôdomborodhat. A dobhártya helyzetének ilyen nagymértékû változása a hosszú typusu columella megfelelô méretezését illuzorikussá teszi. Szerzô egy ilyen esetet ismertet, amikor is a hallás javítása – több sikertelen próbálkozás után – a tensor tympani inának reconstructiója után vált eredményessé. A reconstructio ionomer cement és egy sebészi varróanyag-darabka felhasználásával történt. A tensor tympani ina a kalapács nyelével együtt fontos structura a dobhártya helyzetének stabilizálásában. Szerzô szerint érdemes erôfeszítéseket tenni annak megôrzésére, mivel valószínûleg több esetben vágjuk át, mint az valóban szükséges és elkerülhetetlen lenne.

99


E58 Szerzett hallójárati atresia és mûtéti kezelése Dr. Jóri József SZTE, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged A szerzô 4 felnôtt betegrôl számol be, akiken a külsô hallójárat csontos szakaszán teljes kötôszövetes atresia alakult ki. Az elváltozás minden esetben hallójárati gyulladásra ill. a gyulladás feltehetôen túl aktív kezelésére volt visszavezethetô. A szerzô ismereti az elzáródás megoldására alkalmazott mûtéti módszert, melynek lényeges pontjait a hegtömeg dobhártya rostos rétegéig terjedô eltávolítása, a hallójárat lehetôség szerinti kitágítása, a dobhártya és a hallójárat denudált területeinek hámmal való fedése képezi. Kiemeli az elülsô szöglet kitelôdésének ill. a „blunting“ megakadályozásának jelentôségét; a megelôzésre az ismertetett betegek esetében bevált technikát ajánlja.

E59 Idült középfülgennyedés miatt végzett mûtétek hosszútávú követésének eredményei Rejtô Kálmán, Zádory Krisztina, Z. Szabó László Munkahely: Országos Gyógyintézeti Központ Fül-orr-gége Osztály 1135 Budapest Szabolcs u. 35. 10 éves (1991-2000) anyag tanulmányozását tûzték ki célul a szerzôk. A betegek diagnózis, mûtétet megelôzô hallásállapot, kor, nem, mûtéti típusok, illetôleg a mûtét utáni fülsebészeti eredmények, recidivák és a hallásban beállt változások különbözô intervallumokban történô ellenôrzésével szerzett tapasztalataikat ismertetik, párhuzamba állítva az irodalmi adatokkal.


E60 Mometazon furoat orrspray hatékonyságának vizsgálata. Farkas Henriette dr.1, Pintér Judit dr.1, Kalabay László dr.2, Jakab László dr.2 Visy Beáta1 és Fekete Béla dr.2 Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb, Fül-orr-gégészeti-, Allergológiai- és Angiooedema Szakrendelés (igazgató: Romics László dr.)1 Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika (igazgató: Dr. Karádi István dr.)2 Bevezetés: A szerzôk a mometason furoat klinikai hatékonyságát vizsgálták szezonális allergiás rhinitisben és rhinoconjuctivitisben szenvedô betegeken. Betegek és módszerek: 89 beteg két hetes, nyílt vizsgálatát végezték el 2001. július 1. és szeptember 15. között. Az elsô vizsgálat során rögzítették a betegek fül-orr-gégészeti és tüneti (nazális és nem nazális) státuszát, tüneti pontrendszert, „score”-t alkalmazva. Ezt követôen mometason furoat orrspray kezelést vezettek be napi 100-100 mg dózisban mindkét orrfélbe, illetve a tünetek lokalizációjától és súlyosságától függôen a betegek szemcseppet és szisztémás antihisztamint is kaptak. Két hetes kezelést követôen kontroll fizikális vizsgálat történt a tünetei score-ok ismételt rögzítése mellett, valamint regisztrálták az esetleges melléhatásokat is. Eredmények: A kezelés gyorsan és hatékonyan csökkentette mind a négy orrtünetet (orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés). A kezelés elôtti összes tünet átlagos pontértéke a vizsgálat végére 93%-kal csökkent. Mellékhatás miatt a kezelést egy esetben sem kellett abbahagyni. Következtetés: Az eredmények alapján a mometason furoat orrspray biztonságos, hatékony intranazális szteroidnak bizonyult a szezonális allergiás rhinitis és rhinoconjunctivitis kezelésében. Schering-Plough által szponzorált elôadás

100

101


E61 Jelölô módszerünk a trachea harántrezekcióhoz és „end to end” anastomózihoz Lichtenberger György Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-orr-gége és Fej-nyaksebészeti Osztály, Budapest A súlyos tracheaszûkületek kezelésében a normális légút helyreállításának legreálisabb esélyét a trachea harántrezekciója, a beszûkült heges terület rezekciója és az ép végek sebészi egyesítése jelentheti. Amennyiben nem akarunk átmenetileg sem légcsômetszést alkalmazni, úgy ezek a beavatkozások jet-altatásban többnyire elvégezhetôk. Problémát jelenthet, hogy a szûkület miatt a jet narkozis során szükséges kilégzési pálya elégtelensége miatt hosszabb mûtét nem végezhetô. Ennek áthidalását segíti elô Czigner és munkatársainak módszere, akik elsô lépésben a szûkült területet laserrel feltágítják, majd a légút ilyen átmeneti feltágítása után végzik a definitív mûtétet. További problémát jelenthet a beavatkozás elôtt a rezekció helyének pontos meghatározása. Lemérhetô ugyan, hogy a szûkület a hangszalagok szintjétôl milyen távolságra helyezkedik el, ez azonban a mûtét során a trachea megnyitásakor nem orientál pontosan. Legutóbbi esetünkben, a nagyfokú szûkület mellett a biztonságos jet altatáshoz szükséges kilégzési pálya csak a szûkült területnek az intubáló tubussal rövid apnoe fázisban végzett feltágítása után vált megfelelôvé. Ezt követôen jet-narkózisban endo-extratrachealis átöltéssel megjelöltük a szûkült terület proximális szélét. A trachea külsô mûtéti feltárása során a jelölô fonal egyértelmûen megmutatta hol kell a tracheát megnyitni ahhoz, hogy a rezekciót az ép tracheaszakaszban vezessük. Ezt követôen végeztük el a beszûkült tracheaszakasz rezekcióját, majd az ép tracheavégek egyesítését.

102


E62 Az insufflációs teszt szerepe a hangprotézis implantáció eredményeinek elôrejelzésében Boronkai Gusztáv, Lichtenberger György, Süveges Kinga, Mészáros Béla Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-orr-gége és Fej-nyaksebészeti Osztály, Budapest A szerzôk a teljes gégeeltávolítással kezelt 53 beteg hangprotézis implantáció elôtt végzett insufflációs tesztjével szerzett tapasztalataikról és eredményeikrôl számolnak be. A tesztet azzal a szándékkal végezték, hogy egyrészt felmérjék, milyen esélye van a betegeknek a folyamatos beszédre az implantáció után, másrészt, hogy kiszûrjék azokat, akiken myotomiát kell végezni a musculus constrictor pharyngis inferior, illetve a musculus cricopharyngeus spasmusa miatt. Az insufflációs vizsgálatok eredményeit összevetették a hangprotézis implantációt követô beszédérthetôséggel. Lidocain tesztet is alkalmaztak azokban az esetekben, amikor az insufflációs teszt valamint a hangprotézis beültetését követôen a beszéd negatív eredményt adott. A Lidocain teszt pozitivitása, azaz a lidocain infiltrálás utáni pozitív insufflációs teszt indokolta a myotomia elvégzését. A vizsgálatokból arra a következtetésre jutottak, hogy bár az insufflációs teszt eredményei nem teljesen fedték a hangprotézis beültetését követô eredményeket, mégis a teszt jól orientál a mûtét után várható beszédminôségrôl, illetve arról, hogy a myotomia szükséges-e vagy nem.

103


E63 A beszédhang minôségének változása LASER chordectomia után Tamás László, Fürszt Ágnes, Bajnócziné Szucsák Klára, Vogel Renáta, Szentkúti Gabriella Jahn F. Dél-pesti Kórház Gégészet Célkitûzés: Vizsgálatunk célja volt meghatározni, hogyan alakul a betegek hangminôsége LASER chordectomia után. Beteganyag: 10 beteget vizsgáltunk meg 41-87 éves korig, átlagéletkor 61,65 év. Stádium szerint: Tis, T1, T2. Módszer: Videofelvétel alapján vizsgáltuk a synechia, a hangszalag egyenetlenség jelenlétét, valamint a hangrészáródás fokát. Betegeink beszédhangját objektív és szubjektív módszerekkel értékeltük. Objektív módszerrel vizsgáltuk a hangterjedelmet és a hangtartást. Szubjektív értékelés során a betegeknek kérdôívet kellett kitölteniük arról, hogy idegenek, telefonon, ill. háttérzajban megértik-e a beszédüket, mennyire fáradékony a hangjuk, képesek-e hangerô fokozására, valamint hogy milyennek ítélik meg saját hangjukat (1-tôl 5-ig). Eredmények: Beszédrehabilitációban részesült betegeink hangtartása 10-tôl 42 sec-ig terjedt, hangterjedelmük 50-300 Hz között mozgott. Egy esetben találtunk synechiát, több esetben egyenetlenséget a hangszalag vagy a heg felszínén, mely a hangszalag és a heg záródását akadályozta. Betegeink hangját idegenek, ill. telefonon minden esetben megértették, két betegünket háttérzajban nem értették meg. Legtöbb esetben hangjuk nem volt fáradékony, enyhe fáradékonyságról 2 beteg számolt be. Hangerô fokozására mindegyik beteg képes volt. Saját hangjukat közepesnek (3), ill. jónak (4) értékelték.


E64 Spazmódikus dysphonia és hangrészárási elégtelenség kombinációja okozta panaszok kezelése botox és lipoaugmentációval Kaszás Zsolt, Lichtenberger György, Mészáros Krisztina1 Falvai Judit Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-orr-gége és Fej-nyaksebészeti Osztály, Budapest Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest1 A szerzôk olyan beteg kezelésének történetét ismertetik, akinek a hangképzési zavara kettôs okra volt visszavezethetô. A beteg beszéde a spazmódikus dysphoniára jellemzôen töredezett, szaggatott volt és néha teljesen elcsuklott a görcsös szorítás alatt. Ugyanakkor a spazmodikus dysphoniára nem jellemzôen hangja halk és erôtlen is volt. Ez annak volt betudható, hogy a spazmódikus dysphoniára jellemzô hyperkinezis mellett, a hangszalagok atrofiája miatt azok középsô harmadában fonációs zárási elegtelenség lépett fel. A beteg panaszainak megszüntetése érdekében elsô lépésben a bal oldali hangszalagba elektomyográphiás kontroll mellett 25 egység botulinum toxint injektáltunk transzkután behatolásból. A botox injektálás hatására a beteg hangképzése folyamatossá vált, töredezettsége megszûnt, hangja azonban még kissé rekedtes színezetû és erôtlen, gyenge maradt. A fonációs glottiszárási elégtelenség megszüntetésére a bal oldali hangszalag lipoaugmentációját végeztük általános nagyfrekvenciás jet narkózisban. A kettôs beavatkozás hatására a beteg hangja folyamatossá és jól érthetôvé vált. A jó hangképzés a toxin szervezetbôl való teljes kiürüléséig, azaz öt hónapon át tartott. Ekkor a jó eredmény fenntartásához a botox injektálást meg kellett ismételni.

Konklúzió: Annak ellenére, hogy a laryngoscopos kép minden esetben záródási elégtelenséget mutatott, betegeink saját hangjukat kielégítônek minôsítették. Betegeink hangrehabilitációja igen sikeres volt, a betegek képessé váltak nehéz helyzetekben való kommunikációra is. Saját hangjukkal közepes-jó fokban meg voltak elégedve.

104

105



E65 A hangprotézis körüli váladékszivárgás megszüntetése bioplastique- és lipoaugmentációval

E66 A sebészi és kémiai myotomia szerepe a hangprotézis implantáció eredményének javításában

Lôrincz Balázs Bendegúz, Lichtenberger György, Bihari Adél, Falvai Judit Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-orr-gége és Fej-nyaksebészeti Osztály, Budapest

Reményi Ákos, Lichtenberger György, Mészáros Béla, Süveges Kinga Szent Rókus Kórház és Intézményei, Fül-orr-gége és Fej-nyaksebészeti Osztály, Budapest

A Mosolewski által 1972-ben konstruált és alkalmazott, majd BlomSinger által kifejlesztett és 1980-tól nemzetközileg is elérhetô elsô hangprotézisek kialakítása és azok implantálása óta kiderült, hogy a meggyôzô eredmények mellet problémák is felmerülnek. Ilyen probléma a hangprotézis körül az implantációt követôen esetlegesen fellépô folyadékszivárgás. Remacle ennek megoldására kollagén injektálását javasolta a protézis körüli szövetek felduzzasztására. Osztályunkon erre a célra olyan anyagot kerestünk, amely nem szívódik fel és nem vándorol el a környezô szövetekbe. Mivel a kollagén resorbeálódik, ezért új, fel nem szívódó, ugyanakkor szövetbarát anyagot kellett találnunk. Kiváló eredményeket adott gyakorlatunkban a Bioplastique infiltrálása a hangprotézist körülvevô szövetekbe. Bár a Bioplastique teljes mértékben megfelelô anyagnak bizonyult, azonban magas ára miatt a saját zsír augmentációs célú felhasználását is bevezettük ezen a területen. Az elmúlt kétéves periódusban hét betegen végeztünk Bioplastique-, valamint három betegen lipoaugmentációt a protézis környéki szivárgás megszüntetésére. Beavatkozásaink során valamennyi esetben sikerült a szivárgást megszüntetni, illetve minimálisra csökkenteni. A Bioplastique esetében már bebizonyosodott, hogy nem szívódik fel. Eddigi tapasztalataink a saját zsír alkalmazásával kapcsolatosan is bíztatóak.

A kiterjedt gége-, algarati rák miatt teljes gégeeltávolítással kezelt betegek hang-, illetve beszédrehabilitációjában döntô elôrelépést jelentett a hangprotézis implantáció bevezetése. A módszer alkalmazása és elterjedése során nyilvánvalóvá vált, hogy a technikailag jól kivitelezett hangprotézis implantáció után is elôfordulnak esetek, mikor a betegek mégsem válnak alkalmassá a folyamatos és erôlködés nélküli hangképzésre. Ennek egyik legdöntôbb oka a musculus constrictor pharyngis inferior izom spazmusa. Az elmúlt 7 éves periódusban a Blom-Singer punkció helyett az osztályunkon kialakított ET-punctióval és hangprotézis implantációval hangrehabilitált 91 betegünk közül 9 beteg esetében kellett - pozitív Lidocain tesztet követôen – sebészi myotomiát végeznünk a garatfûzô izmok spazmusának megszüntetésére. Két esetben a sebészi myotomia után a csökkent mértékû, de továbbra is fennálló spazmus miatt második lépésben, az ismételt mûtétet elkerülendô, a spastikus izomrostokat Botulinum-A toxinnal infiltrálva kémiai myotomiát is végeztünk. Egy további esetben a beteg kardiális statusa miatt a sebészi myotomia helyett Botulinum-A toxinnal, csak kémiai myotomiát végeztünk. A beavatkozások eredményeként a betegek hangképzése tökéletessé vált, illetve lényeges elôrelépést hozott a myotomia. Az elért eredmények alapján kijelenthetô, hogy mind a sebészi, mind a kémiai myotomia alkalmazásával növelhetô a sikeresen hangrehabilitált betegek száma.

106

107



E67 Gége reinnerváció állatkísérletes modellen

E68 Krónikus laryngitis képében megbúvó tuberkulózis

Tóth Andrea1, Szûcs Attila1, Harasztosi Csaba2, Matesz Klára3, Furka István4, Mikó Irén4, Sziklai István1 DE-OEC Fül-, Orr-, Gége- és Fej-Nyaksebészeti Klinika1, Élettani Intézet2, Anatómiai Intézet3, Sebészeti Mûtéttani Intézet4

Halász Gyöngyi dr1., Prugberger Emil dr2., Csanaky György dr3., Kisely Mihály dr1. Vas Megye és Szombathely Megyei Jogú Város Markusovszky Kórháza, Fül-orr-gége osztály1, Patológiai osztály3, Tüdôgondozó Intézet, Sárvár2

Bevezetés: A gége reinnerváció klinikai gyakorlatban való sikeres alkalmazásával lehetôség nyílna a féloldali gégebénulások esetén megfelelô hangminôség biztosítására, valamint kiküszöbölhetôvé válna kétoldali gégebénulás esetén alkalmazott arytenoidectomia ill. a tartós tracheostoma. A gége reinnervációnak mûtéti technika szempontjából több típusa létezik, mint a direkt ideg anasztomózis, ideg graft alkalmazása és az ideg-izom lebeny alkalmazása.

A szerzôk beszámolnak egy 42 éves nôbetegrôl, aki dysphagia, dyspnoe és köhögés miatt állt kivizsgálás alatt. Chronicus laryngitisnek megfelelô gégekép miatt laryngomicroscopiát végeztek. A szövettani lelet necrosis nélküli epithel-sejtes granulómákat mutatott, mely sarcoidosis gyanúját vetette fel. Ezt megerôsíteni látszott az emelkedett SeAce szint (31,2 U/l), valamint a negatív Mantoux reakció. A pulmonológiai kivizsgálás alkalmával készült mellkas felvételen a tüdô jobb felsô lebenyében nôi tenyérnyi friss exsudatív infiltráció ábrázolódott hiláris nyirokcsomók megléte nélkül, mely elsôsorban tbcre utal. Ezt támasztotta alá a köpet Koch tenyésztésének pozitivitása. A betegség az alkalmazott négyes kombinációjú (INH, rifampicin, PZA, Streptomycin) antituberkulotikus kezelés hatására gyors klinikai és radiológiai regressziót mutatott. A gégészeti tünetek megszûntek. A szerzôk felhívják a figyelmet a napjainkban szinte elfeledett kórképre, jelen betegüknél laryngitis köntösébe bújva. Esetükben a gégészeti eltérés irányította a figyelmet a tüdô addig fel nem fedezett elváltozására.

Módszerek: Nyolc keverék kutyát (12–23 kg) operáltunk meg. Hosszanti nyaki metszést követôen a nyaki izmokat oldalra húzva az ansa cervicalis ideget és a m. sternohyoideus-t (m.SH) identifi-káltuk. A bal oldali n. laryngeus recurrens átvágásával bénítottuk a bal oldali gégefelet. Ansa cervicalis-m. sternohyoideus ideg-izom lebenyt alakítottunk ki, s azt öltéssel a bal m. cricoarytenoideus posterior-hoz (m.CAP) varrtuk. Átlagosan egy év múlva került sor a második mûtétre, mely során videolaryngoscopia-s felvétel, elektromyográfiás (EMG) vizsgálat történt, végül szövettani vizsgálat céljából az ideg-graft és az általa ellátott izom eltávolításra került. Eredmények: Az ideg-izom lebeny alkalmazásával a korábban denervált m. CAP mozgásának visszatérése videolaryngoscopos felvétellel demonstrálható. Az EMG adatok a m.CAP-ról elvezethetô polyphasisos potenciálokkal szintén alátámasztja a reinnerváció sikerességét. Immunhisztokémiai vizsgálattal mind az ép, mind az operált oldalon meglévô neurofilamentumok és motoros véglemezek kimutathatóak voltak. Konklúzió: Az ansa cerviacalis- m.sternohyoideus lebeny alkalmazásával a CAP izom szelektív reinnervációja érhetô el, melyet a videolaryngoscopos, EMG és szövettani vizsgálatok egyaránt alátámasztanak.

108

109


E69 Cochlear Implants - meeting the challenge of auditory deprivation G M O’ Donoghue (Nottingham, UK) Professor of Otology & Neurotology, Queen’s Medical Centre, Nottingham, UK. A csökkent hallásnak a nyelv elsajátítására gyakorolt hátrányos hatása már az ókorban foglalkoztatta az embereket. Századokon át több figyelemreméltó esetet is feljegyeztek arról, hogyan befolyásolja a halláskárosodás a normális beszédfejlôdést. Talán a legszemléletesebb az „averyoni Vad Fiú” esete Dél-Franciaországból. A vadonban farkasok által felnevelt gyermeket az 1800-as évek elején találták meg. Minden erôfeszítés ellenére sem sikerült a fiúval a nyelv használatát elsajátíttatni, aminek bizonyosan az volt az oka, hogy életének korai szakaszában elmaradt a verbális kommunikáció nyújtotta hallásélmény. Az agy hallásban szerepet kapó struktúráinak optimális fejlôdésük során a megfelelô idôben kellô genetikai illetve környezeti hatásra van szükségük ahhoz, hogy a beszédfejlôdés és a beszélt nyelv elsajátítása zavartalan legyen. A nagyfokú halláscsökkenés hátterében gyakran a cochleában levô szôrsejtek részleges vagy teljes hiánya áll. Specifikus auditív ingerek hiányában a hallópálya magasabb központjai minôségi és mennyiségi elváltozásokat mutatatva visszafejlôdnek. Felmerül a kérdés, hogy a mesterséges ingerlés képes-e befolyásolni ezen hallópályák konfigurációját; hogy mennyire reverzibilisek az elváltozások; és hogy az elektromos stimuláció ténylegesen vezet-e a hallópálya magasabb központjaiban változásokhoz? Kísérleti eredmények igazolják, hogy a cochleáris implantáció valóban képes megváltoztatni a süketségnek a hallópálya magasabb központjaira kifejtett több (de nem minden) neurobiológiai hatását. A „Nottingham Paediatric Cochlear Implant Programme” (NPCIP) keretében eddig közel 400 gyermeknél végeztünk cochleáris implantációt. Elôadásomban bemutatom a program felépítését és a programba kerülô gyermekek kezelésének folyamatát. Kiemelem a gyermekkori cochleáris implantáció jelenlegi audiológiai kritériumait, valamint az újszülöttkori hallásszûrés (universal neonatal hearing screening) kapcsán felmerülô kihívásokat. A diagnosztikus képalkotó eljárásoknak, különösen a nagyfelbontású MRI technikának a perifériás és centrális hallórendszer megítélésében való alkalmazása jelentôsen segíti a betegkiválasztást. A betegkiválasztás idôigényes, többlépcsôs folyamat, mely-

110


nek magában kell foglalnia a gyermek és családja kommunikációs szükségleteinek elemzését is. Óvodás és iskoláskorú gyermekek esetén az implantációs központ szakemberei és a gyermekkel a lakhelyén foglalkozó tanárok között szoros együttmûködést kell kialakítani a hosszú távú siker érdekében. Programunk kutatásainak középpontjában az implantátum alkalmazása során elért funkcionális eredmények vizsgálata áll, így bemutatom, hogyan fejt ki kedvezô hatást az implantátum hosszú távú használata a gyermek beszédértésére és beszédkészségére. A cochleáris implantáció számos teljesen süket gyermek életét változtatta meg. A siker azonban nem automatikus. Csak akkor érhetô el, ha az implantációs team különbözô tagjai szorosan és hosszú távon együttmûködnek egymással és azokkal a helyi szakemberekkel, akik a gyermekkel naponta foglalkoznak. Mindezen felül a szülôknek és a szakembereknek is éveken át partnerként kell együttmûködniük, a végsô cél, az értelmes verbális kommunikáció elérése érdekében.

E70 Removable Silicone Sheets in Tympanoplasty Miloslav Hrobonˇ (Prague, Czeh Republic)

E71 Autonomic Nervous System Dysfunction in Vasomotor Rhinitis with Possible Relationship to gastroesophageal Reflux Robert J. Toohill (Milwaukee, USA):

E72 Treatment of choice or the choice of treatments in advanced pharyngeal carcinoma Miha Zˇargi (Ljubljana, Slovenia)

111


E73 Sound processing in the normal and diseased ear Hans-Peter Zenner (Tübingen, Germany)

E74 Long-Term Tube-Free, Specch-Ready Tracheostomy Isaac Eliachar (Cleveland, USA)

E75 Clinical Relevance of Moleculargenetic Research Molecular diagnosis of head and neck cancer Ulricke Bockmühl Dept. of Otorhinolaryngology, Humboldt-Univ., Berlin, Germany Introduction: In head and neck squamous cell carcinomas (HNSCC) the prognostic factors that are routinely considered when deciding therapeutic strategies are still stage and site of the primary tumour, and the presence of nodal or distant metastases. However, it is recognized that these clinical predictors are limited since they do not satisfactorily reflect the biological behaviour of the individual tumour. With the evolving understanding of the genetic and molecular basis of human malignancies, there are an increasing number of factors being claimed to provide prognostic information even in HNSCC. Material & Methods: We review the work on potential molecular cytogenetic biomarkers relevant to HNSCC and the current status of these molecular markers since carcinogenesis is the result of chromosomal alterations driving to molecular genetic changes. We also present our results searching for genetic alterations related to metastasis and clinical outcome in HNSCC, e.g. using special molecular cytogenetic analysis we evaluated 113 primary HNSCC and 38 lymph node metastases (LNM). The analysis enabled the assessment of the clonal relationship between primary tumor and LNM, the identification of genetic lesions that determine the metastastic phenotype of HNSCC and those that are responsible for the patient’s survival.

112


Results: In particular, the deletions of chromosomes 10q, 11q and 14q were of statistical significance for the development of LNM. KaplanMeier analysis and multivariate Cox proportional hazards regression models consistently identified the gains of chromosomes 3q21-29, 11q13 and the loss of chromosomes 8p21-22 as independent prognostic markers. In addition, these 3 markers allowed a molecular dissection of the patients with low clinical risk (pN0 and pT2 tumors). Conculsions: Thus, the genomic data enabled a stratification of the patients into subgroups with different clinical course highlighting the necessity of a genetically based tumor classification for refining diagnosis and treatment of HNSCC patients.

E76 Lokális antibiotikus kezelés helye és szerepe a gyermekkori felsô légúti infekciók kezelésében Katona Gábor dr. Heim Pál Gyermekkórház, Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály A szerzô áttekinti a gyermekkori felsô légúti fertôzések kezelésének módjait. Az általánosan alkalmazott antibiotikus-antiflogisztikus terápia mellett ismerteti az egyéb kezelési lehetôségeket. Ezek között részletesen tárgyalja a lokálisan alkalmazható antibiotikus kezelés kórélettani vonatkozásait. Ismerteti azon kórképeket, illetve a különbözô betegségek azon formáit, stádiumait, amelyekben helye lehet a helyi kezelés alkalmazásának. Saját tapasztalatok és az irodalmi adatok alapján elemzi a terápiás várakozásokat, elônyöket, hátrányokat, tárgyalja az esetleges mellékhatásokat is. Megállapítja, hogy a gyermekkori felsô légúti betegségek enyhébb formáiban kezelésként és a súlyosabb formák kialakulásának megelôzéseként hasznos adjuváns módszer a lokális antibiotikus terápia.

113


E77 A digitális jelfeldolgozás (DSP) jelentôsége a nagyothalló csecsemôk sírásának vizsgálatában Farkas Zsolt1, Katona Gábor1, Csákányi Zsuzsa1, Majoros Tatjána1, Benedek Pálma1, Patkó Tamás3 ifj. Várallyay György2, Benyó Zoltán2, Illényi András 2 1 Heim Pál Gyermekkórház, 2 Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 3 Szt. János Kórház Alapgondolat: A siket és az ép halló ember beszéde között lényeges különbség áll fenn. Ennek alapján csecsemôknél is a sírási hang valószínûleg különbözô a két csoportban. Beteganyag és Módszer: 16 csecsemôt (8 fiú és 8 lány) vizsgáltunk, 4 siket volt, 3 nagyothalló, kontroll csoportként 9 ép hallású csecsemô szolgált. A sírást minidiskre rögzítettük. A DSP-t egy jel-elôkészítési folyamat elôzte meg. Statisztikai módszert alkalmazva kaptuk meg az alapfrekvenvciát és a felharmonikusokat.


E78 A gyermekkori sinusitisek kezelése a nemzetközi szakirodalom tükrében Schifter Péter dr. PTE ÁOK Gyermekklinika A gyermekkori sinusitisek kezelése az utóbbi évtizedekben sokat változott. A nyugati medicina gyakorlata szerint elsôsorban az antibiotikus kezelés, nyákoldókkal és egyéb segítô alkalmazásokkal kiegészítve jelenti a terápia fôvonalát. Jelentôsen háttérbe szorultak az invazív eljárások, de ezeket sem lehet teljesen nélkülözni. Az elôadás a diagnosztikai lehetôségek hasznosságát taglalja az Amer. Acad. of Pediatrics 2001-es összefoglaló tanulmányát alapul véve, majd a kezelési lehetôségeket részletezi. Érinti a világ más részein hatékonynak tartott egyéb gyógyeljárásokat is.

Eredmények: Egészségeseknél a harmadik, nagyothallóknál a második felharmonikus volt a domináns. Konklúzió: Úgy tûnik a módszer alkalmas az ép halló és nagyothalló csecsemôk sírásának elkülönítésére. A vizsgálatok jelenleg is tartanak, az eddigi eredmények elôzetesek.

114

115


E79 LÉGÚTI PANASZOK És dysphagiA OKAI : OEsophagus ATRESIA ÉS tracheo-oesophagealis FISTULA miatt operált kisded ESETE


E80 Újabb lehetôség az újszülöttek és csecsemôk hallásszûrésében: BERAPHONE

Péterffy Erzsébet, Bánfi Andrea, Baktai György Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet, Budapest

Fekete-Szabó Gabriella dr., Berényi Imre dr., Endreffy Attiláné Szeged Gyermekkórház Fül-orr-gége és Audiológia

Irodalmi adatok szerint az oesophagus atresia és tracheo-oesophagealis fistula gyakorisága 1:3000-5000, a megfelelô magyarországi érték 0,37‰. Saját, krónikus légúti betegség miatt bronchoscopizált betegeink között 20 év anyaga alapján ezeknek a kórképeknek az elôfordulása közel tízszeres: 0,28%. Elôadásunkban 2 és fél éves kisded kórtörténetét ismertetjük, akinél oesophagus atresia és tracheo-oesophagealis fistula miatt végeztek mûtétet az elsô életnapon. A születésétôl stridoros gyermeknél a pépes és darabos ételek adását követôen dysphagiás panaszok, aspiratio, cyanosis kezdôdtek. Emiatt egy éves korban cardia fundoplicatio történt, panaszai fennmaradtak. Aktuális vizsgálatára hónapok óta fokozódó dysphagia, eszméletvesztéses rosszullét miatt került sor. A kontrasztpépes nyeletéses vizsgálat a nyelôcsô mûtétnek megfelelô területen és a cardiánál szûkületet mutatott és passzázsakadályt okozó nyelôcsô idegentest gyanúját vetette fel. A bronchoscopia a zárt tracheo-oesphagealis fistulának megfelelô magasságban nagyfokú trachea stenosist igazolt, oesophagoscopia során nyelôcsô idegentestet távolítottunk el. Az eset bemutatásával hangsúlyozzuk a nyelôcsô és légcsô anatómiai és funkcionális vizsgálatának fontosságát a tracheo-oesophagealis malformatiok esetén.

Az idejekorán fel nem ismert és kezeletlen csecsemôkori halláscsökkenés a beszédfejlôdés zavarához, akár szellemi, érzelmi és psychosomatikus hátrányokhoz vezethet. Magyarországon sajnos még nem kötelezô az univerzalis újszülöttkori hallásszûrés, ezért az újszülöttosztályok nem rendelkeznek megfelelô objektív hallásszûrômûszerekkel (pl. otoakusztikus emissio). Audiológusok számos felméréssel bizonyították a korai audiológiai vizsgálatok létjogosultságát. Szerzôk beszámolnak egy újabb újszülött-és csecsemôkorban alkalmazható hallásszûrésrôl, melyet BERAphon készülékkel végeztek. A cél a tapasztalatszerzés volt. Kezdeti lépésként 150 1500–4200 g súlyú (koraszülött és érett újszülött), 1 napos–2 hónapos életkorú csecsemôt vizsgáltak. 3 esetben találtak kétoldali halláscsökkenést, melyet a késôbbi vizsgálatok is igazoltak. A BERAphon a klinikai ABR-rendszerre épül. Az egyedi STS (lépcsôzetes stimulálás) rendszert használja, mely automatikusan és szimultán ellenôrzi a Jewett-féle V. hullám meglétét hat intenzitás szinten, 10 dB-ként. A vizsgálat eredményességének kritériuma a 40 dB-en észlelt V. hullám. A tesztidô nagyon rövid: 40 ms: Az OAE a külsô szôrsejt intaktságáról, míg a BERAphon a belsôfülrôl, hallópályáról ad felvilágosítást. E mûszerrel kiszûrt csecsemôket tovább tesztelhetik ugyanazon készüléken elvégezhetô BERA-val.

116

117


E81 Subglottikus szûkület megoldása 3 éves gyermeken (kazuisztika) Zaránd Rajmund, Garay Zsolt, Kónya Katalin, Lellei István Budai Gyermekkórház, Fül-orr-gégészeti és bronchológiai osztály A kis súllyal, ikerterhességbôl, terminus elôtt 10 héttel született gyermek kongenitális subglottikus gégeszûkületét a perinatális és az 1 hónapos korban végzett intubáció súlyosbította. 1 éves korától kanülviselô, ekkor a lumen 3 mm volt. Osztályunkon 16 hónapos kora óta gondozzuk, jelen ideig 8-szor került felvételre. A gégetágító mûtétet 3 éves korában végeztük kemény tágító behelyezésével. Sikeres dekanülálást követôen a stoma helyén lévô fistulát zárni próbáltuk, de ez olyan fokú kompressziót okozott, hogy ismét vissza kellett helyeznünk a kanüljét. Ismételt dekanülálása sikeres volt, jelenleg (4 éves) kanült nem visel, jól légzik.


E83 Gyermekkori retropharyngealis abscessus esetei osztályunkon dr. Kövér Balázs, dr. Varga Edit, dr. Imrei László, dr. Réti Csaba MRE Bethesda Gyermekkórháza Fül-, Orr-, Gégészeti Osztály Budapest Összefoglaló: A szerzôk áttekintik a retropharyngealis tályog irodalmát és ezzel kapcsolatban osztályuk beteganyagában az utóbbi öt évben elôfordult retropharyngealis abscessus miatt kezelt betegeik kórtörténetét. Tájékoztatnak a bakteriológiai és egyéb laboratóriumi leletekrôl, az alkalmazott antibiotikus és mûtéti therapiáról, a kezelési eredményekrôl. Felhívják a figyelmet az életveszélyes szövôdmények lehetôségére.

E82 Légcsôkanül eltávolításának problémái gyermekkorban Garay Zsolt, Kónya Katalin, Zaránd Rajmund, Lellei István Budai Gyermekkórház, Fül-orr-gégészeti és bronchológiai osztály A tartósan kanülviselô gyermekek közösségbe való beilleszkedése rendkívûl nehéz, igy jogos igény a szülôk részérôl, hogy gyermekük minél elôbb dekanülálható legyen. Az alapbetegség gyógyítása, valamint gyógyulása után, endoszkópos áttekintés során gyôzôdünk meg a felsôlégútak biztonságos átjárhatóságáról. Ezt követôen a gyermeket fokozatosan visszaszoktatjuk a fiziológiás úton történô légzésre, majd korának megfelelô pszichés elôkészítés után a kanült eltávolítjuk. A dekanülálás igen gondos és szoros felügyeletet, figyelmet igényel. A sztoma néhány óra alatt gyakorlatilag teljesen bezáródik. 1992–2001 között a szerzôk 16 sikeres dekanülálás során szerzett tapasztalatuk tükrében elemzik a lehetséges veszélyforrásokat.

118

119


E84 Zenker-diverticulumok mûtétei során szerzett tapasztalataink Vityi Tamás, Balatoni Zsuzsanna, Élô János Uzsoki utcai Kórház, Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Osztály Budapest Cél. A Zenker-féle pulziós diverticulum aránylag ritka kórkép, fôleg az idôsebb korosztály betegsége, a férfiaknál gyakrabban fordul elô. Valójában a hypopharynx nyálkahártyakitüremkedése a m. constrictor pharyngis inferior ferde és a m. cricopharyngeus haránt irányú rostjai között, ahol a nyálkahártyát dorsalisan nem támasztja alá izomréteg. A betegek panaszaikkal nagy részt a fül-orr-gégészeti szakrendeléseken jelentkeznek, amelyek pl. gyakran dysphagia, regurgitatio, halitosis, hangos nyelés, recidiváló köhögés, idônként aspiratio lehetnek. Beteganyag. Az elmúlt 20 évben osztályunkon 12 betegnél (8 férfi és 4 nôbetegnél) végeztünk mûtétet Zenker-diverticulum miatt. A legfiatalabb beteg 47, míg a legidôsebb 83 éves volt, az átlag életkor 61 év. A diverticulumok méretét tekintve a legkisebb 5 cm a legnagyobb 7 cm átmérôjû volt. Az összes mûtét külsô, nyaki feltárásból intraoperatív oesophagoscopiás kontroll mellett történt. Az alkalmazott diverticulectomiát (11 esetben) ill. diverticulopexiát (1 esetben) a m. cricopharyngeus myotomiájával kombináltuk. Eredmények. Mûtéti szövôdményt (pl. pharyngocutan fistula, garat-, nyelôcsôstenosis, n. laryngeus recurrens paresis stb. ) nem észleltünk, betegeink panaszmentessé váltak, egyik betegünknél egy év elteltével panaszt nem okozó, de radiológiailag kimutatható kb. 1 cm átmérôjû recidivát észleltünk. Következtetés Az elmúlt években világszerte az endoszkópos LASERdiverticulotomia került elôtérbe. Az ezzel kapcsolatos kezdeti hazai tapasztalatokat ismerve a diverticulumok minimálisan invazív sebészeti megoldására való törekvést indokoltnak tartjuk, azonban úgy gondoljuk, hogy a nagyobb méretû Zenker-diverticulumok terápiájában ma is létjogosultsága van a nyaki, külsô feltárásból végzett mûtéti megoldásoknak.

120


E85 Nonendoscopos percutan gastrotomia – alternatív módszer a garati-nyelôcsô obstructioban szenvedô fej-nyak tumoros betegek mesterséges táplálására Müller Zoltán, Bánsághi Zoltán1, Élô János, Balatoni Zsuzsa, Uzsoki u. Kh., Fül-Orr-Gége Fej-Nyaksebészeti osztály Péterfy S. u. Kh-Rendelôint., Radiologiai osztály1, Budapest Bevezetés Az elôrehaladott fej-nyak tumoros betegek jellegzetes problémája a nyelési nehezítettség. Az enteralis táplálásra a nasogastricus szonda mellett osztályunkon a percutan endoscopos gastrostomiát alkalmazzuk. A PEG kivihetetlensége esetén a sebészi gastrostomia alternativ mószere lehet a hazánkban eddig még nem elterjedt nonendoscopos percutan gastrostomia. Jelen elôadásunk célja ezen módszer ismertetése. Beteganyag. 1999–2002-ig 11 betegnél végeztük el a beavatkozást. 10 betegnél definitiv, míg 1 betegnél curativ szándékkal. 7 betegnél hypopharynxtumor, 2 esetben garatra terjedô stomarecidiva, míg 1 betegnél fistulát okozó nyelvgyöki tumor miatt. 1 alkalommal a mûveletet supraglotticus gégeresectiot követô sebszétválás okozta pharyngocutan fistula miatt átmeneti céllal végeztük. Eredmény. A beavatkozást 10 esetben sikeresen elvégeztük. 1 esetben technikai okból sebészi gastrostomára kényszerültünk. 1 betegnél a fistula záródását eredményezô reconstructios mûtét után a katétert eltávolítottuk, azóta per os táplálkozik. 6 esetben a katéter jól mûködik. 1 betegnél a katéter a gyomorból a hasüregbe kicsúszott, emiatt sebészi gastrostomiára kényszerültünk. Egy másik betegnél a katétervég körüli invaginatio miatti ileus miatt a szondát ki kellett venni és sebészi gastrostomiát készíteni. 1 esetben a beteg lelki okok miatt a sebészi gastrostomiát kérte, ezért a gyomorszondát arra cseréltük. Következtetés. A szerzôk a nonendoscopos percutan gastrostomiát jó és biztonságos módszernek tartják a mesterséges enteralis táplálás biztosítására, a sebészi gastrostomia alternativájaként elsôsorban, akkor, ha a tápcsatorna felsô szakaszának szûkülete miatt PEG nem készíthetô.

121


E86 Nyelési zavarok rheumatológiai kórképekben


E87 Dysphagia supraglotticus gégeresectio után

Gyeney László, Szlávik Marietta Budai Irgalmasrendi Kórház Fül-orr-gégészeti Osztály, Budapest

Dr. Czigner Jenô, Dr. Rovó László Dr. Iván László, Dr. Bella Zsolt SZTE, ÁOK Fül-Orr-Gégégszeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

Számos rheumatológiai kórkép tünetei között nyelési panaszok is szerepelnek. A nyelési zavar okozója egyes autoimmun kórképekben a nyálkahártyák szárazsága, a nyáltermelés jelentôs csökkenése. Sjögren syndromában vezetô tünetként szerepel a nyálmirigyek hypofunkciója, de rheumatoid arthritisben is gyakori ez a panasz. Mechanikus akadályt jelenthetnek a nyelôcsô bemenet magasságában megjelenô destructiv gerincelváltozások, hyperostosisok. Nyelési nehézséggel járhat a crico-arythenoidealis izületek gyulladása is. A szerzôk korábbi nagy számú betegen végzett vizsgálataik alapján taglalják a panaszokat. Progresszív systemás sclerosisban, kevert kötôszöveti betegségben jelentkezô nyelési zavarok autoimmun hátterét, gyógykezelésük lehetôségeit elemzik.

A tartós/krónikus dysphagiás betegek száma jelentôsen emelkedett, mivel eredményesebbek lettek a therápiás módszerek mind a neurológiai, mind a fej-nyaki daganatos megbetegedésekben. Mindkét betegcsoportban jelentôsen meghosszabbodott a túlélés. A fej-nyaki daganatos betegek között a mai érdeklôdés középpontjában a maradandó dysphagia áll, ami a rákgyógyítás gégefunkció megtartó sebészi módozatainak gyakori velejárója. Az általánosságban négy fokozatba sorolt „oropharyngealis dysphagia”, mögött mind a klinikumban, mind kísérletesen a laryngealis incompetencia ill. a protektív gégereflex tanulmányozása áll. Legújabban a laryngealis adductor reflex/válasz (LAR) vizsgálata lépett elôtérbe részben nyomásméréssel, részben fiberoscoppal értékelt nyelés-érzékenységi teszttel (FEESST). Szerzôk az utóbbi 15 évben végzett 198 suprglotticus gégeresectió - ami 26%-ban nyelvgyökresectióval egészült ki – utáni nyelési funkciót és dysphagiát elemezték klinikailag. A mûtétek után átmenetileg minden betegnek volt nyelési panasza, ami azonban hetek alatt rendezôdött részben vagy teljesen. Cricopharyngealis myotomiára igen ritkán kényszerültek. Negyedik fokozatú, életveszélyes aspiratiókkal és hypoxiával járó dysphagia miatt 7 betegen teljes gégeeltávolítással kellett a korábbi mûtéti helyzetet komplettálni. Kutyákon végzett kísérleteken mutatták ki a LAR mûködését és anatómiai összeköttetéseit annak alátámasztására, hogy az emberi supraglotticus gégeresectiók során mit kell megtartani lehetôség szerint a protektív gégereflex ívét képezô nervus laryngeus superiorból a nyelési funkció érdekében. Megállapításaik: 1. Mai megítélésünk szerint legtöbb esetben a nyelési zavarok nem életveszélyesek többé; 2. Supraglotticus gégeresectió után a gégebemeneti struktúrák hiánya a nyelés bizonyos mérvû zavaráért már önmagában felelôs; 3. A protektív gégereflex ívet képezô idegrész a mûtétek többségében megkímélhetô; 4. A nyelvgyökre kiterjesztett supraglotticus resectiók során az érzô idegrészek könnyebben megtarthatók, a mûtét utáni dysphagia mégis kifejezettebb, amit a resecált nyelvgyök „volumen” hiányával magyaráznak.

122

123


E88 Szervmegtartó mûtétek (gége és hypopharynx daganat) utáni nyelési funkció elemzése a megváltozott anatomiai viszonyok mellett Balatoni Zsuzsa1, Bohák Ágnes2, Gôdény Mária3 Fôv. Önkorm. Uzsoki u. Kórháza1, Flór Ferenc Kórház2, Országos Onkológiai Intézet3 A gége és hypopharynx tumorok szervmegtartó, funkciómegörzô sebészi terápiája eredményeként a nyelési funkció pharyngealis fázisa szenvedi a legtöbb károsodást. Szerzôk betegeiken a garatot és a gégét különbözô mértékben csonkító mütétet végeztek, s az egyes esetek endoscopos és video-nyelési röntgen vizsgálatával kívánják demonstrálni a nyelési funkciót ill. annak változását. Nagy beteganyagon szerzett tapasztalataik alapján megállapítják hogy a mûtét során: törekedni kell az érzô és mozgató beidegzés megörzésére fontos a megmaradt anatomiai strukturák feszülés mentes mobilitásának biztosítása, ha a rekonstrukcióhoz lebeny plasztika alkalmazása szükséges, a nyelési funkció nehezebben áll helyre az érzô beidegzés hiánya miatt. A felvételek demonstrálják, hogy a betegek milyen mértékben tudnak alkalmazkodni a megváltozott anatomiai viszonyokhoz, új nyelési mechanizmust kialakítani a korábbi élettani reflexmechanizmus megbontása mellett. Tapasztalatuk szerint nagyok az egyéni különbségek azonos mütéti tipus esetén is.

124


E89 Lokális tumorrecidíva okozta késôi dysphagiás panaszok radikális mûtét és garati rekonstrukció után Dr. Iván László, Dr. Rovó László, Dr. Brzózka Marek, Dr. Czigner Jenô SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged A dysphagia a hypopharynx tumoros betegek kezdeti panasza, de a gyógykezelés dacára kialakult tumorrecidíva jele is. Szerzôk, hypopharynx tumor miatt elvégzett laryngectomia, parciális pharynx rezekció és myocutan lebennyel végzett garatpótlás után kialakult késôi tumorrecidíva okozta dysphagiáról számolnak be A Szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán 1986–2001ig 1191 fej-nyaksebészeti mûtét történt, közülük 288 esetben hypopharynx tumor miatt. A hypopharynx tumor eltávolításakor kialakult garat-nyelôcsôbemeneti defektusok pótlására szerzôk 1986 óta alkalmaznak myocutan lebenyeket. 43 betegen kényszerültek a daganat eltávolítását követôen létrejött pharyngo-oesophagealis defektus plasztikai pótlására. E kiterjedt szövethiányokat a legtöbb esetben pectoralis major /PM/ myocutan lebennyel pótolták. Operált beteganyagukon keresztül a szerzôk azt kívánják bemutatni, hogy a primer mûtét után , évek múltán (6 év) kialakult dysphagias panaszokat az egyébként vitális lebeny környezetében kialakult, a lebenyt is infiltráló késôi tumorrecidíva, avagy második primer tumor okozhatja. Elôadók arra hívják fel a figyelmet, hogy az 5 éves túlélést megérô amúgy is csekély számú hypopharynx tumoros betegeken jelentkezô dysphagiás panaszok hátterében gondolni kell ún. késôi lokális tumor megjelenésére.

125


E90 Nyelési panaszok hátterében rejlô Morgagni tasak kiindulású tumorok (egy rendkívül ritka eset kapcsán) Dr. Rovó László1, Dr. Tiszlavicz László2, Mórocz Mónika3, Dr. Iván László1 SZTE Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Klinika Szeged1 SZTE Pathológiai Intézet2, Szegedi Biológiai Kutató Központ3 Laryngokele és a gégekarcinóma együttes diagnosztizálása ritka, annak ellenére, hogy a laphámkarcinómák miatt eltávolított gégék gondos vizsgálata alapján 5–29%-ban laryngokele szerû, megnagyobbodott Morgagni tasakot észleltek a tumor mellett. A laryngokele legtöbbször hosszú ideig panaszmentes, azonban okozhat rekedtséget, köhögést, nehezen körülírható diszkomfortérzést, a n. laryngeus superior által a n. vaguson át vezetett, felfelé sugárzó torokfájdalmat, nyelési panaszokat is. Ez utóbbiakat a tumor okozta panaszok mellett leginkább a laryngokele Morgagni tasaki szájadékának lezáródásakor kialakuló, állandó térszûkítô folyamatot jelentô laryngomucokele okozhatja. A szerzôk 75 éves férfiban kialakult laryngomucokelével szövôdô jobb oldali transglotticus carcinosarcoma rendkívül ritka esetérôl számolnak be. A beteg 1 éve fennálló rekedtsége ellenére a kb. 3 hónapja fokozódó nyelési panaszai miatt fordult orvoshoz. A próbaexcizió osteosarcoma lehetôségét vetette fel. A tumor direkt lokalizációjával nem magyarázható, a jobb pharyngo-epiglotticus redôt, az aryepiglotticus redôt kiszélesítô, a sinus piriformist szûkítô terime hátterében lévô laryngomucokele diagnózisát CT vizsgálat támasztotta alá. A teljes gége eltávolítást követôen a Morgagni tasakot obstruáló tumor histopathológiai, és immunhistokémiai vizsgálata (CK AE1/AE3, vimentin and S-100 protein) egy irodalmi ritkaságnak számító laphámkarcinoma és osteosarcoma komponensbôl álló „valódi” carcinosarcomát igazolt. Az önmagában is ritka histogenesist a két tumor genetikai állományának összehasonlítása (arbitrary primed polymerase chain reaction) során észlelt molekuláris különbségek is alátámasztották. A beteg a mûtét utáni elsô év végén, a képalkotó eljárásokkal kiegészített vizsgálatok alapján tumormentes. A bemutatott esetben a tumor okozta kezdetben szelepszerû, késôbb teljes obstrukció vezethetett a laryngomucokele kialakulásához. Irodalmi ritkasága mellett azt is példázza, hogy a viszonylag gyorsan kialakuló, nyelési panaszokat okozó laryngokele esetén, feltétlenül szükséges a Morgagni tasak gondos, lehetôleg endoszkóppal végzett vizsgálata az esetleges malignus folyamat mielôbbi kizárásának érdekében.

126


E91 A nyelési funkció változása totál glossectomia és lebenyrekonstrukció után Horváth Emília, Kótai Zsuzsa, Bártfai Réka Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház Fül-orr-gégészeti és FejNyaksebészeti Osztály Budapest A nyelvtest, szájfenék és nyelvgyök teljes eltávolítása során a nyelési folyamatban fontos anatómiai struktúrák kerülnek eltávolításra. Elsôsorban a nyelés akaratlagos, orális fázisa sérül, a szájüreg rekonstrukciójához használt szövetek nem képesek pótolni a nyelv aktív mozgását. Fenti mûtétek után a nyelési folyamat részleges, esetenként súlyos megváltozásával kell számolni. A jó posztoperatív nyelési funkció feltétele a szájüreg tökéletes lezárása, a hiányzó szövetvolumen pótlása és a rekonstrukcióhoz használt szövetek mobilitásának biztosítása. Ha a fenti mûtéthez kiterjedt nyelvgyökreszekció, illetve szupraglottikus gégeeltávolítás is társul, a nyelés garati fázisa is sérül, gyakori az aspiráció. Az elmúlt 4 évben 6 esetben végeztünk totál glossectomiát és szájfenék reszekciót. Két betegünknél parciális nyelvgyökreszekció, egy esetben supraglotticus reszekció és egy esetben laryngectomia totális is történt. 3 betegünknél a primer lebenyrekonstrukció után szövôdmény, vagy a funkció javítása érdekében szekunder lebenyes rekonstrukció is szükséges volt. A posztoperatív táplálást minden esetben perkután endoszkópos gasztrosztomán át biztosítottuk. Két betegünknél a nem kielégítô per os táplálkozás, gyakori aspiráció miatt a gyomorszondát nem tudtuk megszûntetni, a többi betegünk 3-4 hónapos nyelés gyakorlás után nem szorult tovább szondatáplálásra. Tapasztalataink szerint betegeink elsôsorban nem a beszédfunkció, hanem a megváltozott étkezési szokások és lehetôségek miatt érzik hátrányos helyzetûeknek magukat.

127


E92 Ceruminoma – két eset kapcsán Muraközy Györgyi, Pogány Péter Szt. Imre Kórház, Budapest, Gégészet - Patológia Bevezetés: a hallójárat dagnatai igen ritkák. A fül daganatainak mindössze 10%-át teszik ki. Ezen belül a fülzsírt termelô mirigyek tumorai a ceruminomák alig fordulnak elô. (Legnagyobb közlés: Mayo Klinika 66 év alatt 37 eset). Magyarországon 20 éve nem közöltek. Kórházunk saját anyagában rövid idô alatt 2 ceruminomát észleltünk, eseteink kapcsán foglalkozunk e daganatok klinikai megjelenésével, kezelésével, nomenklaturájával, patológiai jellegzetességeivel. Megbeszélés: A hallójárati tumorok felosztása (táblázat) Ceruminoma szövettani jellegzetessége Hallójárati tumorok kilinkuma Hallójárati tumorok kezelése Esetismertetés

128


E93 Eosinophil gombás rhinosinusitis terápiája localis antimycoticummal Molnár-G. Etelka, Dósa Erika, Turi Magdolna Szegedi Szakorvosi Ellátás, Fül-orr-gégészeti Osztály, SZTE Mikrobiológiai Intézet, SZTE Központi Gyógyszertár Az orrpolyposys multifactorialis eredete és nagyfokú recidivára való hajlama miatt a hatékony terápia kiválasztása egyelôre nyitott kérdés. Az elmúlt évek során megjelent kutatási eredményeknek megfelelôen, melyek igazolni látszanak azt a feltételezést, hogy gombás organizmusok triggerelik a krónikus rhinosinusitis (CRS)- így az orrpolyposis nagy részét is, lokalis antimycoticum alkalmazása esetén figyeltük az orrpolyposis változását. 80 CRS miatt kezelt, pozitív endonasalis gombatenyésztési eredménnyel rendelkezô betegünk közül választottunk ki 11 orrpolyposisban szenvedô, Aspergillus csoport gombatenyésztési eredménnyel rendelkezô beteget. Ezen csoport esetében 8 héten keresztül lokalis antimycotikumot alkalmaztunk. A terápiás adagokat az izolált gombatelepekre ható minimal inhibitor concentracio (MIC) meghatározása után állítottuk be. A terápia megkezdését a státus dokumentálása, vérkép vizsgálat és belgyógyászati kivizsgálás elôzte meg. A betegek státuszát, a vérképet az elsô hét letelte után, majd minden két hétben ellenôriztük. A lokalis antifungal terápia befejezése utáni egy évben rendszeres ellenôrzést folytattunk. A tenyésztési eredményeknek megfelelôen a MIC meghatározása után beállított endonasalis localis antifungal terápia az esetek 66%-ban javította a beteg státusát, szubjektív panaszait csökkentette, de a rövid terápiás idô miatt az orrpolyposist nem szüntette meg. Az orrpolyposis kezelésében leghatékonyabb a kombinált terápia, de a kísérletünkben megfigyelt kedvezô hatások miatt az orrpolyposis bizonyos eseteiben felmerülhet a lokális antifungal gyógyszerek alkalmazásának lehetôsége is. Ennek bizonyítása nagyobb betegszámmal és hosszabb terápiás idôvel további vizsgálatokat igényel.

129


E94 Hallásváltozás mikrogravitációt modellezô antiortosztatikus helyzetben Nagy Elemér1, Bencze Gábor1, Bognár László1, Csengery Attila2, Almási András2 1 MH Központi Honvédkórház, Budapest 2 MH Kecskeméti Repülôkórház, Kecskemét A testfolyadékok (vér, liquor, nyirok) mikrogravitációban jelentkezô fej irányú áthelyezôdését a Földön modellezhetjük az emberi test fej irányú, -300-os döntésével (antiortosztatikus helyzet, AH). Szerzôk önként jelentkezô 13 egészséges fiatalt terheltek AH-ben 3 órán át, közben rögzítették a komplex vizsgálat paramétereit, így a tisztahang küszöbnek és a beszédaudiometria értékeinek változását is. Az elsô napon camera silentában mindkét fülön szeparáltan meghatározták a tisztahang küszöböt, majd beszédaudiometriát végeztek, egy erre a célra kialakított rövidített szám- és szókészlet felhasználásával. Az audiometriás vizsgálatokat megismételték ülô helyzetben (egyidejû binauralis mérés) abban a helyiségben, ahol az antiortosztatikus terhelést létrehozták, egyúttal rögzítették a helyiségben mért háttérzaj értékét is. A második napon a vizsgált egyént dönthetô asztalra hanyatt fektették, majd -300-os fej irányú döntéssel terhelték 165 percig, majd elvégezték a tisztahangküszöb és beszédaudiometriás vizsgálatokat. Az AH-ben és az audiometriás vizsgálatok alatt is folyamatosan rögzítettük a cardiopulmonalis paramétereket. A 181. percben az asztalt +700-os ortosztatikus helyzetbe (OH) hozták, és azonnal megismételték az audiometriás vizsgálatokat. Szerzôk emelkedett küszöbértékeket találtak AH-ben mind a tisztahang- mind a beszédaudiometria során.

130


E95 NK1 és CGRP-függô szenzoros cochleáris vasodilatáció és neurogén gyulladás kísérletes diabetesben egéren Szilvássy Judit, Farkas Zsolt, Horváth Péter, Rácz Tamás, Sziklai István DEOEC Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika Bevezetés: Ismert, hogy a trigeminus ganglion (ggl) capsaicinre érzékeny szenzoros projekciói a belsôfül ereinek neurogén értónusában meghatározó jelentôségûek (1). A közelmúltban igazoltuk, hogy a diabetesben a szenzoros-effektor mechanizmusok módosulásának hátterében szenzoros neuropeptid felszabadulás csökkenés áll (2). Célkitûzések: kísérleteinkkel arra kerestünk választ, hogy trigeminus ggl eredetû szenzoros rostok milyen neurotransmitter hatások révén befolyásolják a cochleáris, valamint a külsôfül erek tónusát, ill. hogy ezek a hatások miként módosulnak experimentális diabetesben. Módszerek: Az érzôrostok ingerlésére lokális capsaicin kezelést (2-200 mg/20 ml) ill. alacsony frekvenciájú (5 Hz) elektromos ingerlést alkalmaztunk a trigeminus ggl-on, és a fül bôrén, altatott CD1, valamint Sv129+c57BL/6 vad típusú (+/+) ill. NK1 receptor knockout (-/-) egéren. A szöveti véráramlást lézer Doppler áramlásmérôvel, a plazma extravasatio-t 125I albumin akkumulációval mértük. Diabetest streptozotocin (STZ) egyszeri (250 mg/kg i.p.) injekciójával idéztünk elô. Eredmények: Mind elektromos ingerlés, mind capsaicin hatására jelentôs plasma extravasatio ill. véráramlás fokozódás jött létre az a basilaris ellátási területén ill. lokális capsaicin kezelés hatására a fül bôrén. A plasma extravasatio teljesen elmaradt NK1 -/- állatokon, ill. szelektív NK1 receptor antagonista SR 140333 (500 nmol/kg) hatására az NK1 +/+ állatokon. A capsaicin-indukált véráramlás fokozódás azonban az NK1 -/- állatokon a vad típusú (NK1 +/+) állatokban tapasztalt válasz 353±39%-a volt. CGRP receptor antagonista (CGRP8-37, 400 nmol/kg) mind a véráramlásra, mind a plasma extravasatiora hatástalan volt az NK1 +/+ állatokban, azonban mindkét választ felfüggesztette az NK1 /- állatokban, ill. az NK1 +/+ állatokban SR 140333 kezelés után. STZ diabeteses NK1 +/+, valamint -/- állatokban jelentôsen csökkent mind az elektromos ingerlés, mind a capsaicin kezeléssel kiváltott plasma extravasatio ill. szöveti véráramlás fokozódás.

131


Kövekteztetés: A capsaicin, valamint elektromos ingerlés hatására bekövetkezô neurogén gyulladás és véráramlás fokozódás egérben az NK1, valamint CGRP-receptorokon létrejött hatások interakciójának eredménye. Experimentális diabetesben mindkét hemodinamikai szenzoros-effektor válasz jelentôsen gyengül. Hivatkozások 1. Vass Z. és mtsai. Neuoscience 2001;103;189-201. 2. Szilvássy J és mtsai. Am. J. Physiol. 2002?282?L1023-1030.

E96 Intracelluláris kalciumion koncentráció mérése hemicochlea preparátumon Halmos György1,2, Zelles Tibor2, Lendvai Balázs2, Csokonai Vitéz Lajos1, Vizi E. Szilveszter2 1 Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-orr-gégeosztály, Budapest 2 MTA, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Budapest A szerzôk korábbi elôadásukban már beszámoltak eredményeikrôl, melyet szôrsejtek intracelluláris Ca2+-koncentrációjának vizsgálata során nyertek intakt tengerimalac Corti szervpreparátumot alkalmazva. A korábbi metodika továbbfejlesztése, illetve kombinálása a hemicochlea preparátummal lehetôvé teszi a Corti szerv valamennyi sejtjének, így a belsô- és külsô szôrsejteknek, és pillérsejteknek, a Deiters sejteknek és a többi támasztósejteknek a vizsgálatát is. A hemicochlea preparátumot idáig kizárólag morfológiai és makromechanikai tanulmányokhoz használták, a szerzôk elôször alkalmazzák ezt a metodikát az [Ca2+]i monitorozására. A kísérletek során 3-4 hetes egerek cochleáit izolálták, majd vibratom segítségével azokat lemetszették. A preparátumot Fura-2/AM kalcium érzékeny festékkel töltötték fel, majd mikroszkóp alatt, kettôs gerjesztést követôen hûtött CCD kamerával, egysejt szinten detektálták a festék által emittált, [Ca2+]i-t jelzô fényt. Az egyedi sejtek elektromos stimuláció és neuromodulátor drogok hatására bekövetkezô [Ca2+]i változását figyelték.

132


E97 Az audiogén stressz hatása a központi idegrendszer monoaminerg sejtjeire patkányban Helfferich Frigyes1, Palkovits Miklós2, Rejtô Kálmán1, Csokonai Vitéz Lajos1 1 Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-Orr-Gégészeti Osztály 1138 Budapest, Szabolcs utca 33-35. 2 MTA-Semmelweis Egyetem, Neuromorfológiai Laboratórium 1094 Budapest, Tûzoltó utca 58. Akut zajbehatás során az ingerület a centrális hallópályákon keresztül az agykéregbe jut, de emellett más központi idegrendszeri területek aktiválódását is kiváltja. Megfelelô küszöb feletti ingerlés esetén stresszreakció is kialakul: a monoaminerg rendszer a szimpatikus idegrendszeren, illetve a mellékvesevelô direkt stimulációján keresztül aktiválódik, de a hypothalamucus nucleus paraventricularis (PVN) innervációjában is részt vesz. A hypothalamus-hypophysis-mellékvesekéreg tengely (HPA) aktivációja a szérum kortikoszteron-szintjének emelkedését vonja maga után. A PVN legfontosabb noradrenerg innervációját a nyúltvelô A1 sejtcsoportja felôl kapja. A nucleus raphe mediana területén a szerotonin-szint is emelkedik akusztikus stressz hatására. A mediális elôagyi köteg (amely noradrenerg innervációt visz a PVN felé) léziója, vagy NA depléciója szintén csökkenti az akusztikus ingerlés által kiváltott stressz-választ. Kísérletünkben akut zaj-stressz során vizsgáltuk patkányok központi idegrendszerében a biogén aminerg idegsejt-csoportok aktiválódását. A neuronok aktiválódását a c-fos proto-onkogén expresszálódásával, biogén amin-tartalmukat a tirozinhidroxiláz enzim együttes immune-hisztokémiai kimutatásával bizonyítottuk. Kettôsen jelölt neuronokat találtunk az A1-es noradrenerg sejtcsoportban, a nucleus tractus solitarii medialis részén, a locus coeruleusban, illetve annak közvetlen szomszédságában.

133


E98 Ellenoldali hallásjavulás cochleáris implantáció után: anatómiai alapok Horváth Miklós, Ribári Ottó, Répássy Gábor, Küstel Marianna Palkovits Miklós1 Semmelweis Egyetem, Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika; 1 Semmelweis Egyetem, Neuromorfológiai Laboratórium Cochleáris implantációt követôen a betegek kb. 25 %-ánál ellenoldali hallásjavulást figyeltünk meg, a nem operált oldalon hallókészülék használata is lehetségessé vált. Ennek a rendkívül érdekes jelenségnek a kialakulásában az afferens hallópálya aktiválása és az idegrendszer plaszticitása játszhatnak szerepet. Nem zárható ki, hogy ehhez az ellenoldali belsôfül szôrsejtjeit befolyásoló efferens, olivocochleáris pálya aktiválása is hozzájárul. Ismert, hogy az agytörzsben az oliva superior magcsoportban helyezkednek el a külsô szôrsejteket beidegzô mediális és a belsô szôrsejtek afferensein szinapszist alkotó laterális olivocochleáris sejtek. Állatkísérleteink során az idegsejtekben retrográd majd trans-szinaptikusan terjedô, neurotrop pseudorabies vírus intracochleáris beadásával jelöltük az olivocochleáris sejteket és az olivocochleáris sejtekkel szinaptikus kapcsolatban levô agyterületeket. Rövid túlélési idôket követôen a tengerimalacok belsôfülébe adott vírust az olivocochleáris sejtekben lehetett kimutatni. Hosszabb túlélési idôket követôen a vírus a transszinaptikus terjedés révén-megjelent és kimutathatóvá vált az afferens hallópálya magvaiban mindkét oldalon és több monoaminerg agyterületen (locus coeruleus, raphe dorsalis). Eredményeink arra utalnak, hogy az olivocochleáris sejteken – egyéb agyi régiók mellett – mindkét oldali afferens hallópálya magvainak sejtjei (cochleáris magok, colliculus inferior, corpus geniculatum mediale, hallókéreg) is szinapszist alkotnak. E kapcsolatok révén a cochleáris implantáció hatására az ellenoldali belsôfül szôrsejtjeit befolyásolni képes olivocochleáris sejtek is aktiválódhatnak.

134


E99 A dysphagiás beteg Prof. dr. dr. h.c. Hacki Tamás Foniátriai és Pedaudiológiai Klinika 93053, Regensburg, Franz Josef Strauss Alle 11. A dysphagia -az aerodigestiv tractus funkciózavara- a beteg számára vitális fenyegetettséget és súlyos szociális gátoltságot jelent. Aetiológiájának széles skáláját jellemzi az a tény, hogy dysphagiát találunk csecsemôkortól az aggkorig, az intenzív, az akut osztályokon épp úgy mint rehabilitációs intézményekben, geriátriai egységekben. Kóroki szempontból két fô csoportba lehet a dysphagiákat besorolni: neurogén és strukturális-organikus nyelési zavarokra. Hasznos ismerni a neurogén és strukturális-organikus dysphagiák ellátásának sajátosságait illetve különbségeit a beteganyagra vonatkozóan általában és a kórképeknek megfelelôen specifikusan is. Fontos feladat a táplálék felvétel modalitásának meghatározása (orális, szonda, vegyes) aktuálisan és prognosztikailag. Elmondható, hogy a dysphágiás beteg helyes ellátása különleges ismereteket igényel diagnosztikai szempontból, a gyógyszeres és mûtéti therápia szempontjából, a speciális ápolási, a dietetikai és nyelési therápia vonatkozásában. Ez a komplex feladat szervezési, továbbképzési kihívást jelent a szakma számára, melyben a foniáternek fontos szerep jut.

E100 Dysphagia a neurológus szemszögébôl Nagy Zoltán (Budapest)

135


E101 Nyelési nehézségek partialis gégeresectiók után Répássy Gábor Semmelweis Egyetem ÁOK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Budapest A gégerák sebészi terápiában a gége funkcióját megôrzô mûtéti típust végzünk, ha a daganat kiterjedése és a pathoanatómiai viszonyok lehetôvé teszik. A fonáció mellett a nyelés funkciójában is fontos szerepe van a gégének. Az elôadás áttekintést ad arról, hogy a partialis gégeresectiók után létrejött új anatómiai viszonyok milyen fokú nyelési nehezítettséget okoznak. Megállapítható, hogy sokszor igen nehéz feladat a nyelés újra megtanulása. A nyelési funkció legnehezebben a horizontális mûtétek (supraglotticus supracricoid) után áll helyre.

E102 A dysphagia fül-orr-gégészeti vonatkozásai dr. Tóta Julianna Országos Gyógyintézeti Központ, Budapest A nyelés fázisainak - orális, pharyngealis és oesophagealis - megfelelôen a tápcsatorna mentén található elváltozások egyaránt okozhatnak dysphagiát. Az orális és pharyngealis terület vizsgálata és az itt elôforduló betegségek kezelése vitathatatlanul a fül-orr-gégészekre tartoznak. Eredetileg a nyelôcsô diagnosztikája és az endoscopos beavatkozások szintén a gégészek feladata volt. A gastroenterologia megjelenésével változás történt, a nyelôcsô endoscopos vizsgálata és az endoscopos beavatkozások nagyrészt átkerültek a gastroenterológusokhoz. A cervicális nyelôcsôszakasz diagnosztikája és alkalmanként terápiája, valamint a merev oesophagoscoppal lehetséges beavatkozások továbbra is a gégészeké maradt. Az elôadásban a nyelészavarok gégészeti vizsgálatával és a gégészeti tennivalókkal kapcsolatos tudnivalókat foglalom össze, példákkal illusztrálva.

136


E103 Dysphagia-nyelôcsô sebészet Kiss János (Budapest)

E104 Gastroenterologiai endoscopos szerepe a különbözô eredetû oesophago-cardialis dysphagiák kezelésében Solt Jenô (Pécs) Baranya Megyei Kórház, Gastroenterologiai Osztály, Pécs

E105 Dysphagia gyermekkorban Hirschberg Jenô dr. Madarász utcai Gyermekkórház, Budapest A dysphagia gyermekkorban relatíve gyakori, és több szempontból különbözik a felnôttekétôl. A csecsemô nem tud panaszkodni, etetés közben kell ôt megfigyelni. A tünetek közt a súlygyarapodás zavara dominál, a szopás gyenge, a táplálás elhúzódik, gyakori a szájüregi, garatbeli váladékpangás, az orron át történô regurgitáció. Köhögés, aspiráció, következményes pneumonia, esetleg cyanosis léphet fel. A gyermekkori oropharyngealis dysphagiát neuromyogen okok (a központi idegrendszer bármilyen károsodása, a perifériás agyidegek sérülései, myogen betegségek) vagy a száj és a garat strukturáinak elváltozásai idézhetik elô. Leggyakoribb a perinatalis sérülés okozta dysphagia, de nyelési zavar gastrooesophagealis reflux tünete is lehet. Szerzô 43 éves hasadéksebészeti tapasztalata alapján a fejlôdési anomáliák következtében fellépô oropharyngealis dysphagiákat tárgyalja. Az ajakhasadék az oralis elôkészítô fázisban a szopást nehezíti, de ilyen esetekben a szopási reflex mindig érintetlen. A zavartalan nyelés szempontjából ez utóbbi sokkal lényegesebb, mint a csecsemô negatív szájüregi nyomást létrehozó képessége, ezért a kóros viszonyokhoz jól alkalmazkodó anyamellrôl való táplálást ismételten meg kell kísérelni. A szájpadhasadék a transport fázis mechanikus zavarát okozza, étel az orrba juthat, de ez csak köhögést idéz elô, ép sensomotoros funkció

137


esetén fulladást sohasem. Ezt több ezer archasadékos gyermek megfigyelése igazolja. A születéstôl fogva fennálló szájpad-elégtelenség, a nyelés garati szakaszának zavara folytán, súlyosabb következményekkel járhat: ismétlôdô félrenyelést okoz, ilyenkor szondatáplálás nem mellôzhetô. A nyelési zavar többnyire spontán rendezôdik és csak a fonáció zavara, a késôbb jelentkezô nyílt orrhangzós beszéd utal az újszülöttkori asphyxiás rohamok eredetére. A gyermekkori oropharyngealis dysphagia diagnosztikájában videofluoroszkópia, orrendoszkópia, EMG és színes bólusok nyelési vizsgálata van segítségünkre. A terápiában, nagyobb gyermeknél, a rutineljárások mellett garatplasztika is szóba jön a nasalis reflux megszüntetésére.

138


E106 Oropharyngealis dysphagia kezelése dr. Mészáros Krisztina Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-orr-gégészeti Osztály, A dysphagia fogalma alatt a táplálék oralis elôkészítésének, illetve oralis, pharyngealis és oesophagealis transzportjának zavarát értjük. A laesio helye szerint megkülönböztetünk oropharyngealis és oesophagealis dysphagiát. A nyelészavarnak súlyos, akár letális következményei lehetnek: aspiratios pneumonia, dehyratio, malnutritio és szociális izoláció. A nyelészavar gyakran társul beszéd és hangképzési problémákkal. Tekintettel erre, a kezelés azoknak a feladata, akik járatosak ennek a régiónak a funkcionális rehabilitációjában, azaz a foniátereké és logopédusoké. Természetesen interdiszciplinális együttmûködést kíván mind a diagnózis felállítása, mind a kezelés beállítása adott esetben neurológus, radiológus, gastroenterologus, psychologus, szájsebész részérôl. A konzervativ foniátriai kezelés az oropharyngealis szakasz funkciójának javítását célozza. Ezt a tevékenységet a légzés, hangképzés és nyelés anatómiai és funkcionális egységére alapozzuk. A kezelés elemei: – kauzális terápia – kompenzatorikus eljárások (tartásváltoztatások és nyeléstechnikák) – diétás tanácsadás. A kezelés célja az aspiratiomentes orális táplálkozás elérése. A terápia hosszú hónapokon át tarthat és kitartást kíván mind a pacienstôl, a kezelôtôl, és nem utolsó sorban a beteg környezetétôl is.

139


E107 A gastro-oesophagealis reflux betegség (GORB) fül-orr-gégészeti vonatkozásai Dr. Becske Miklós Pest megyei Flór Ferenc Kórház. Kistarcsa A GORB népbetegség, mely rendkívül kellemetlen felsôlégúti panaszokat okoz, így a betegek gyakran elôször a fül-orr-gégészt keresik fel, az elsô diagnózist mi állítjuk fel, amennyiben gondolunk rá. Szerzô a szakambulanciájukon 5 év alatt kezelt csaknem 400 beteg adatait dolgozza fel retrospektív módon. Ismerteti a betegség tünettanát (globus érzés, fájdalom, bakterialis superinfectio,reggeli rohamszerû ingerköhögés, rekedtség, alvászavar, psyches zavarok, carcinophobia, stb.), a kivizsgálási protokollt (felsôlégúti gyulladásos és tumoros betegségek kizárása, nyelési röntgen vizsgálat, oesophago-gastroscopia, stb.), valamint a konzervatív kezelés lehetôségeit. Részletesen ismerteti a gyógyítás eredményeit, s megállapítja, hogy a felismert betegség ha nem is gyógyítható, de megfelelô gyógyszeres kezeléssel (protonpumpa gátlószerek) hosszú távon tünetmentessé tehetô, a somaticus és psyches zavarok megszûntethetôk.

140


E108 Laryngopharyngealis reflux (LPR) és krónikus sinusitis: lehet összefüggés? Polony István, Takács Árpád, Bene László1 Munkahely: Péterfy S. u.-i Kh., Fül-orr-torok-gége osztály, 1 Gastroenterologiai osztály Röviden ismertetve a gastrooesophagealis betegség (GORB ill. GERD) mára már multidisciplináris jelentôségét, a szerzôk kiemelik egyik, a gégészek számára legfontosabb változatát: a laryngopharyngealis refluxot (LPR). Szólnak a kétcsatornás, 24 órás pH monitorozás meghatározó szerepérôl a diagnózis felállításában. Beszámolnak azon sinusitises betegeikrôl, ahol a gyógyulást belgyógyászati kezelés eredményezte.

141


E109 LPR vizsgálata 24 órás pH monitorizálással Takács Árpád1, Bene László2, Polony István1 Fôvárosi Péterfy Kórház Fül-orr-torok-gége Osztály1 Gastroenterológiai Osztály2 Az elmúlt évtizedben egyre több kórkép etiológiai faktoraként vetôdik fel, mint multidiszciplináris probléma, a „gastro-oesophagealis reflux betegség” (GORB) A fül-orr-gégészet területén megjelenô panaszok és tünetek azonban, egy a világirodalomban különálló kórképként definiált diagnózist jelölnek meg a háttérben: a Laryngo-Pharyngealis Refluxot (LPR). E két - jellegében és patophysiológiájában különálló, de eredetében azonos - kórkép differenciáldiagnosisához pontos meghatározásokra, megfelelô vizsgálati metodikákra, és standardizált normatív adatbázisra van szükség. A gégészet látóterébe kerülô „új” kórkép számos eddig megoldatlan problémának feloldásával, therápiás lehetôségeivel kecsegtet. Recidiv gége-granulomák, subglotticus stenosisok, post nasal drip, globus pharyngis, therápiára resistens chronicus laryngitisek, makacs köhögések, sinusitisek mögött, a fej nyaki daganatok genesisében, illetve a hirtelen csecsemôhalál okaként kutatják a garat és gégebemenet drasztikus pH változásait. A kutatások szerteágazóak, a hypothesisek bizonyításra várnak. A szerzôk a Péterfy Kórház Fül-orr-torok-gége és Gastroenterolóiai osztályán chronicus laryngitisben szenvedô betegeiknél végzett kétcsatornás, 24 órás pH méréssel szerzett kezdeti tapasztalataikról számolnak be elôadásukban.

142


E110 A GER gégészeti vonatkozásai Nagy Szilárd, Szathmáry György, Nagy Tibor, Adorján Tibor1 Felsô-Szabolcsi Kórház Kisvárda, Fül-orrgége O., 1II. Belgyógyászat O. A szerzôk prospektiv tanulmányt készítettek 1998-ban egy év alatt intézetünkben diagnosztizált 102 refluxos betegen. A vizsgálatot a belgyógyászati-, gastroenterológiai- és fül-orr-gége rendelôk elôre eltervezett együttmûködésével végezték. Minden beteget kérdôíves módszerrel dokumentáltak. Alapos fül-orr-gége vizsgálat és bakteriológiai tenyésztés mellett felsô panendoszkópia is történt. A betegek kezelését a belgyógyász kollegák iránytották. 1 hónappal késôbb végzett controll vizsgálat és kérdôíves kiértékelés a betegek 80%-os javulását mutatta. A szerzôk megállapításai: – Leggyakoribb panasz: gombóc érzés, rekedtség. – Leggyakoribb eltérés: chr. Laryngitis, chr. Pharyngitis. – A tünetek és a vizsgálati lelet között discrepancia áll fenn. – Fontos a szoros együttmûködés a gastroenterológussal. – A differencial diagnosztikai lehetôségek kizárása célszerû. Végül néhány szubjektiv gondolatot és tapasztalatot tolmácsolnak.

143


E111 Parotis daganatok diagnosztikája és kezelése kórházunkban Martinovits János, Papp Rozália, Sashalmi Sándor, Szabó Zsuzsanna és Vadnay István1 Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház – RI Fül-OrrGége Osztály és Pathológiai Osztály1 A szerzôk az osztályukon az elmúlt 21 évben operált parotis daganatos beteganyagukról számolnak be röviden, leszûrve néhány, a betegek adatainak feldolgozása során szerzett, általános érdeklôdésre számot tartó tapasztalatot, egy érdekesebb esetük hystológiai leletét is ismertetve. Osztályukon ezen idô alatt 127 parotis daganatos beteget operáltak, közülük 66 volt férfi, 61 pedig nô. A legfiatalabb parotis daganatos betegük 21 éves, a legidôsebb 85 éves volt, az operált betegek átlag életkora 57 év. A mûtéteket minden esetben ITN-ban végezték el. A parotis daganatok diagnózisának felállításában nagy segítségükre volt a parotis UH-vizsgálat (Kórházukban 1980-tól), a CT-vizsgálat (1992-tôl) és az UH által vezérelt aspirációs cytológiai vizsgálat. Az aspirációs cytológiai lelet birtokában, természetesen figyelembe véve az egyéb diagnosztikus adatokat is, az operáló orvos megtervezheti a mûtét menetét és a beteget is ennek tudatában már elôre fel tudja világosítani! 98 esetben végeztek subtotális, 29 esetben pedig totális parotidectomiát. Három esetben a parotis tájéki exulcerált bôrtumor kiirtásával egy ülésben végezték el a parotis mûtétet is. A parotis daganat kiirtásával együtt 3 esetben végeztek radikális nyaki block-dissectiot, 5 esetben pedig funkcionális (supraomohyoidális selektiv) nyaki block-dissectiot. Ismertetik a kivett tumorok hystológiai megoszlását, végül bemutatják egy neurilemmomás parotis tumoros betegük hystológiai leletét.

144


E112 Thrombocyta phagocytosis kimutatása bronchoalveolaris mosófolyadékban Imrei László dr. Bethesda Gyermekkórház Fül-Orr-Gége-Bronchológia O. Bronchoalvaolaris mosófolyadék (BAL) morphologiai sejt vizsgálatait végeztük el csecsemôkori hirtelen halál szindroma (SIDS) gyulladásos okainak kutatására a pathophiziológiai folyamatok jobb megértése és az elôfordulási gyakoriság csökkenthetôsége céljából. Anyag és Módszerek: Az elmúlt 10 évben 82 SIDS-ban meghalt cscsemô pathológiai elemzése során 10 csecsemônél végeztünk bronchoalveolaris mosást broncho fiberoscoppal. A mosófolyadékban lévô sejtek elektronmikroszkópos (EM) vizsgálata során gyulladásos folyamatokra utaló sejtelváltozásokat, morphológiai jellegzetességeket kerestünk és találtunk. A vizsgált csecsemôk mosófolyadékai közül 6-ban találtunk gyulladásra utaló morphológiai sejtelváltozásokat, amelyek közül bemutatjuk a phagocytózisban részt vevô, vagy phagocytáló thrombocytákat. Következtetések: Vizsgálati eredményeink közül, amelyek a csecsemôkori hirtelen halál szindróma (SIDS) pathophyziológiai folyamataiban a gyulladásra utaló sejtelváltozásokat bizonyítják, illetve támasztják alá, egyet emelnék ki: a thrombocyta phagocytotikus aktivitását. Ez túlmutat eredeti célkitûzésünkön és többek között szeptikus sokk syndroma állapotszintjeinek esetleges meghatározásában, therápiás befolyásolásában is segítséget nyújthat.

145


E113 Specifikus COX-2 gátló vegyületek hatása a monocyták migrációjára és adhéziójára Dr. Szabó Diána, Prof. Czigner Jenô, Dr. Csanády Miklós, Olivier Gires, Dr. Stephan Lang, Prof. Ernst Kastenbauer Szegedi Tudományegyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, LMU München A cyclooxygenase (COX)-1 és COX-2 enzim a prosztaglandin szintézis kulcsenzimei. Míg a COX-1 széleskörben expresszálódik, addig a COX2 egy korai gén, mely malignus transzformációban, tumorindukcióban és promocióban játszik fontos szerepet. A non-szteroid gyulladásgátló (NSAIDs) vegyületek hatása ezen enzimek blokkolásán keresztül jön létre. In vitro kísérleteinkben specifikus COX-2 gátló (celecoxib, rofecoxib) vegyületek hatását vizsgáltuk, a fej-nyak táji tumorok karcinogenezisére. A vizsgált sejtvonalak (FaDu, PCI-1, PCI-13, stb.) tumorsejtjei prosztaglandint termelnek, mely gátolja a monocyták migracióját a kemotaktikus stimulus felé és az endothel sejtekhez való adhézióját. Ezen funkciógátlás a CCR5 chemokine receptor down-regulációján és a béta2-integrin Mac-1 csökkent expresszióján keresztül valósul meg. In vitro kísérleteinkben a monocyták ezen funkciógátlását specifikus COX-2 gátló vegyületekkel állítottuk helyre, ami felveti a NSAIDs vegyületek gátlóhatását a tumorsejtek progressziójában.

146


E114 Laphámrák kialakulása medialis nyaki cystában Smehák György dr., Rovó László dr. SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika A középsô nyaki cystából, a fejlôdéstani eredetnek megfelelôen leggyakrabban pajzsmirigyszövetbôl származó malignus folyamatok indulhatnak ki. A szerzôk egy rendkívül ritka, középsô nyaki cystából kiinduló laphámcarcinomáról számolnak be. A 73 éves nôbeteg több mint 20 éve észlelt, és középsô nyaki cystának diagnosztizált, a nyak középvonalában lévô teriméje, felvételét megelôzôen három hónappal hirtelen növekedésnek indult. A kivizsgálás során végzett aspirációs cytológiai vizsgálat, nyaki UH, nyaki CT elsôsorban a cystában kialakult krónikussá vált gyulladás mellett szólt, de felvetette esetleges malignus folyamat lehetôségét is. A terime feletti bôr lobmentessége, a nyomásérzékenység hiánya is erre utalt. A pajzsmirigy scintigráfia kizárta pajzsmirigyszövet jelenlétét a cystában. A leletek birtokában a terime radikális, a környezô lágyrészeket, a lokalizációnak megfelelôen a nyelvcsont testét és jobb szarvát is magába foglaló sebészi eltávolítása mellett döntöttünk. A preparátum szövettani vizsgálata a cysta falait áttörô, a lágyrészeket infiltráló laphámcarcinoma fennállását igazolta. A tumor mikroszkópikus területen a rezekciós vonalat elérte, ezért a beteg 60 Gy posztoperatív radioterápiában részesült. Az 5. postoperatív hónapban diagnosztizált recidíva miatt reoperáció vált szükségessé. A diagnózist követô 9. hónapban más intézetben fokozódó nyelési panaszok és súlyos fogyást követôen (tumor recidíva?, távoli áttét?) nem teljesen tisztázott okok következtében a beteg meghalt. Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy középsô nyaki cystában is kialakulhat malignus folyamat, ami miatt különösen a régóta fennálló hirtelen növekedésnek induló cysták mielôbbi sebészi eltávolítása javasolt.

147


E115 A csiga elzáródásának radiológiai beosztása a manchesteri cochlearis impantációs program tükrében Dr Dezsô Attila, Dr Paul Hans, Mr Shakeel Saeed, Dr James Gillespie, Mr Philip Flannagan, Prof. Richard T Ramsden, Mr David Strachan, Mr David Loke Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Fül Orr Gégeklinika, Manchester Royal Infirmary UK, Bradford Royal Infirmary UK A csontos csiga részleges vagy teljes elzáródása általános mûtéti lelet cochleáris implantáció során. Az implantált készülék tipusa, alakja, a mûtéti technika függ az elzáródás helyétôl, mértékétôl. A radiológus által leirt lelet ás a két dimenziós CT illetve MRI film nem minden esetben ad elég információt a mûtét megtervezéséhez. Három dimenziós CT/MRI rekonstrukciós programok segitségével egy olyan beosztást dolgoztunk ki amely standardizálja a leletezést, megkönnyiti a preoperative tervezést. A B C D E

A bazális kanyarulat elsô része ? 50 % Teljes bazális kanyarulat Bazális és középsô kanyarulat Elzáródás bárhol a bazális kanyarulatot kivéve Teljes elzáródás

Magas felbontású MRI rekonstrukció estén további beosztás lehetséges. T scala tympani V scala vestibule T scala tympani és vestibuli együtt Az ajánlott beosztás széleskörû bevezetése nagyban megkönyitheti a különbözô implantációs központok együttmûködését.

148


E116 Lágyrésztumorokról 31 esetünk kapcsán Brajnovits T., Balatoni Zs., Élô J. Uzsoki Utcai Kh. Fül-orr-gége, Fej-nyaksebészeti Osztály A „lágyrésztumor” olyan neoplasticus folyamat, mely a subcután szövetekben, valamint a végtagok, törzs, retroperitoneum, fej-nyak régió mély szöveti régióiban keletkezik. Túlnyomó többségük clonális daganat, és repetitív citogenetikai eltéréssel rendelkezik. Az esetek döntô többségében a sejt eredet egy el nem kötelezett stromális-mesenchymális sejtnek felel meg, mely a legkülönbözôbb irányba differenciálódhat. A lágyrészdaganatok felismerésében, pontos lokalizációjában a tumor méretének meghatározásában a fizikalis vizsgálaton kívül fontos szereppel bírnak a különbözô képalkotó eljárások (UH, angiographia, CT, MR, PET vizsgálatok), és a tûbiopsia. Ha ez nem megbízható, megengedett az incisionalis biopsia. A rosszindulatú lágyrészdaganatok kevesebb mint 1%-a fordul elô a fej- nyak regioban. Jellemzô a helyi recidiva, és a távoli áttétképzés. Osztályunkon 1989-2002 között 31 beteget kezeltünk mesenchymalis daganattal, 16 esetben benignus, 15 esetben malignus elváltozással. A férfi/nô arány közelítôleg 2/1. A kor szerinti megoszlásban a csúcs a 21-40 éves kor közé tehetô. Szövettani típus szerint a benignus esetek az 1 histiocytosis X-et leszámítva schwannomának bizonyultak, a malignusak között rhabdomyosarcoma, synovialis sarcoma, neuroblastoma, fibrosarcoma, chondro-, és leiomyosarcoma szerepeltek. A therapia elsô lépésben mûtét, 8 beteg részesült postoperatív irradiatioban, 5 chemotherapiában, illetôleg 4 mindkettôben. Local recidiva 5 esetben, távoli áttét 4 esetben volt. Az elvesztett 7 beteg közül 4 távoli áttét, 1 local recidiva + távoli áttét, 2 egyéb ok következtében halt meg. A therapiás lehetôségek: neoadjuvans chemotherapia, mûtét, és a szövettani eredménytôl függôen postoperatív irradiatio+adjuvans chemotherapia. Az eredmények így is szegényesek.

149


E117 Ismeretlen primer tumorok nyaki metasztasisai Bártfai R., Élô J., Horváth E., Fôvárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház Fül-orr-gégészeti és FejNyaksebészeti Osztály, Budapest A nyaki nyirokcsomó metastasisok hátterében az esetek 3-5 %-ban az alapos kivizsgálás során sem tudjuk meghatározni a primer tumor kiindulási helyét. A diagnózis felállitása több lépcsôs diagnosztikai folyamat eredménye. A klinikai vizsgálatot követô aspiratiós cytológia szövettani eredménye valamint a metastasis elhelyezkedése alapján nagy valószinüséggel következtetni lehet a daganat lokalizációjára. Az anesztéziában végzett panendoscopia során „vakbiopszia” végezhetô a nasopharynx, a nyelvgyök, a hypopharynx területérôl, számos szerzô az azonos oldali tonsilla eltávolitását is javasolja. A korszerû képalkotó diagnosztikai lehetôségek (CT. MRI) tovább segíthetik a diagnózis felállítását. A PET vizsgálattal az esetleges távoli primer tumorra is fény derülhet. Osztályunkon 1995 és 2000 között 537 esetben végeztünk nyaki blockdissectiót. 19 esetben a primer tumorra az elsôdleges vizsgálat során nem derült fény, ez anyagunkban 3, 58 %-nak felel meg. A szövettani lelet 15 esetben cc. planocellulare, 2 esetben cc. anaplastica, 2 esetben adenocarcinoma áttéte volt. A késôbbiekben 2 betegnél hypopharynx, 1 betegnél nyelvgyök tumort diagnosztizáltunk. A terápia vitatott, de a legjobb prognózis a komplex kezeléstôl várható. Ebbe beletartozik a nyaki metastasisok eltávolitása block-dissectióval, valamint a fej-nyaki régióra – az epipharynxtól a clavicula szintjéigkiterjesztett sugárkezelés is.

150


E118 Tízezer magyarországi újszülött hallásvizsgálata - egy egyéves multicentrikus vizsgálat Beke Zsolt1, Getachew K.2, Hauk I.3, Horváth É.4, Kerepesi L.5, Nagy T.6, Subicz I.7, Vincze O.8 Kórházak: Baja1, Nagykanizsa2, Kiskunfélegyháza3, Gyôr4, Cegléd5, Kisvárda6, Szolnok7, Pécs8 Ma már közismertek a gyermekkori halláscsökkenés korai diagnosztizálásának és az idôben megkezdett intervenciónak elônyei. A fejlett ipari államokban mintegy 10 éve indult és azóta sok helyen standarddá vált objektív módszerekkel végzett univerzális neonatális hallásszûrés (UNHS) a korai ellátással mára a gyakorlatban is bizonyíthatóan jobb eredményeket hoz a hallássérült gyermekek beszédfejlôdésében. Magyarországon 1997-ben, Pytel professzor szakmai irányításával 2 intézet vezette be az UNHS-t. Az azóta évente megrendezésre kerülô Seregélyesi Objektív Audiometriás Hétvégén – a mindig újdonságokkal jelentkezô elméleti és gyakorlati elôadások között – számos kórház jelezte már az UNHS beindítását. Ezen adatok összesített, széleskörû feldolgozására és publikációjára ezidáig nem került sor. Célunk volt egyrészt figyelemfelkeltésként, másrészt dokumentációs szándékkal az ezen intézetek által, az utóbbi 1 éves idôintervallumban végzett, szûrési tevékenységét a mûködésük specifikumainak és a nyert adatok tükrében bemutatni. A vizsgálatban résztvevôk, egymástól függetlenül, hasonlóan kétlépcsôs OAE (5 TE, 3 DP) szûrést végeznek a hazabocsátás elôtt, majd a végleges diagnózist BERA segítségével állítják fel, és bár a véletlennek köszönhetôen, de igen széles spektrumát adják a hazai kórházaknak, mint méretüket, mint regionális elhelyezkedésüket tekintve. Reprezentálta magát az ország majd minden régiója, közöttük megyei kórház 2500fô/év és kisvárosi kórház 500fô/év születési rátával. A szûrés a neonatológiákon történik, két intézetben perinatális intenzív centrumban is. Az összesített adatokból a minôségre utaló 2 legfontosabb érték a teljeskörûség 85,7%-os (10250-bôl 8783 fô megszûrt a hazabocsátásig) és a visszarendelési ráta 7,8%-os (a 8783 fôbôl 689 fô visszarendelt kontrollra) volt. Reméljük, hogy az égetôen szükséges OEP finanszírozás bevezetésének küszöbén a fejlett országok példáján túl további érvként hatnak majd a döntésnél a szûrés hazai szakmai megvalósíthatóságát jelzô adatok is.

151

JEGYZETEK:

POSZTEREK

152

153


P1 Sevoflurannal szerzett tapasztalataink ambuláns fül-orr-gégészeti beavatkozások narcosisa során


P2 Általános érzéstelenítésben végzett tonsillektomiákkal szerzett tapasztalataink

Scholz Erszébet dr., Zákány Zita dr., Berényi Imre dr Szeged MJV Önkormányzat Gyermekkórháza Fül-Orr-Gégeosztály

Papp Tamás dr, Görgey Csaba dr, Hoffmann Csaba dr Jávorszky Ödön Városi Kórház Vác

Szeged M. J. V. Önkorm. Gyermekkórház 20 ágyas Fül-orr-gégészeti osztályán 1999. júniusától 2001.dec.31-ig 604 ASA I.-II. állapotú gyermeket altattunk Sevoflurannal. Az elvégzett beavatkozások 94%-ban elektív Gromet-tubus beültetések, illetve kivételek, 6%-ban egyéb, részben elektív, részben akut ambuláns fül-orr-gégészeti esetek voltak. Praemedicatiót nem kaptak a betegeink. Az anesztézia bevezetéséhez kezdetben a „step by step” módszert alkalmaztuk, de gyakran ellenkeztek a kis betegek, késôbb áttértünk a „ringle breth” módszerre. Rövidebb volt az elalvási idô, jobban tolerálták a gyerekek. Negatív tapasztalataink jelentéktelenek voltak a sok-sok pozitívum mellett. Komolyabb szövôdményünk nem volt, iv. gyógyszert nem kellett adnunk, intubálásra nem került sor. Kedvezô tapasztalataink alapján ajánljuk a Sevofluran használatát minden operatív osztályon, ahol általános érzéstelenítésben végeznek rövid, de fájdalmas beavatkozásokat.

Szerzôk beszámolnak az elmúlt három év alatt szerzett tapasztalataikról a narkózisban végzett tonsillektomiákkal kapcsolatosan. Elemzik a különbözô technikák elônyeit, hátrányait. Kivonatos statisztikát közölnek a három év alatti változásokról, melynek során jelenleg a gyermekkorú (1–14 év) betegek 100%-a, a felnôttek mintegy fele általános érzéstelenítésben esik át a mûtéten. Röviden kitérnek a szervezési feladatokra, az elôkészítéssel kapcsolatos feladatokra, valamint a várható szövôdmények alakulására. A betegek egyre nagyobb hányada él az általános anesztézia adta lehetôséggel.

P3 Tapasztalataink a herediter hemorragiás telangiectasiában (Osler- Rendu- Weber) szenvedô orrvérzô betegekkel Dang Phuong Lan, Horváth Barnabás, Csokonai Vitéz Lajos Országos Gyógyintézeti Központ, Fül-orr-gége osztály, Budapest A morbus Osler egy viszonylag ritka, öröklôdô arteriovenosus malformatio. Fül -orr -gégészeti vonatkozása figyelemre méltó, mert az orrnyálkahártyán lévô ércsomókból származó vérzés az egyik legerôsebb és legnehezebben uralható orrvérzés típus, mely akár fatális kimenetelû is lehet. A szerzôk az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján összefoglalják a betegség kezelését: sebészeti érlekötés, laseres coagulálás, elektromos kauterizálás, ér embolizálás, systhemás hormonkezelés illetve lokális antifibrinolítikus szer alkalmazása.

154

155


P4 Allergiás betegek orrváladékának vizsgálata Ilonczai Larisza, Tóta Julianna, Gergely Péter1 Oszágos Gyógyintézeti Központ, 1 Semmelweis Egyetem, Központi Immunologiai Diagnosztikai Labor Az allergiás náthás betegek orrváladékában található, a gyulladásban szerepet játszó sejtek (eozinofil granulociták, hízósejtek), illetve a belôlük felszabaduló mediátorok (hisztamin, eozinofil kationos protein, kemotaktikus faktorok, citokinek, kemokinek) jellemzik a gyulladás intenzitását. A sejtekbôl felszabaduló mediátorok és mennyiségük a lokális kezelés hatására megváltozik. Az eozinofil sejtek migrációját és degranulációját az allergiás folyamat során specifikus, eozinofil kemotaktikus aktivitással bíró kemokin (eotaxin) szabályozza. A nemzetközi irodalomban szignifikáns összefüggést írtak le a lokális szteroid kezelés és az eozinofil sejtek migrációja, illetve degranulációjának mértéke között: a lokális szteroid kezelés csökkenti mindkettôt. Ezáltal monitorozható a kezelés hatásossága. Az orrnyálkahártya felszínérôl vett váladékban illetve az orrmosó folyadékban viszonylag könnyen vizsgálhatók a sejtes elemek, és mediátorok. Lokális szteroid kezelés elôtt és után vizsgáljuk az allergiás náthás betegek orrváladékát ELISA és immunhisztokémiai módszerekkel, az eredményeket poszteren mutatjuk be.

156


P5 A rhinitis allergica és az otitis media catarrhalis acuta serosa kóroki kapcsolata Majoros Tatjána dr., Katona Gábor dr., Csákányi Zsuzsanna dr. Heim Pál Gyermekkórház, Fül-orr-gége és Bronchológiai Osztály, Budapest Vizsgálatainkat annak tanulmányozása érdekében folytattuk, hogy tisztázzuk, milyen szerepe van a rhinitis allergicának a heveny savós középfülhurut létrejöttében. 63 gyermeket vizsgáltunk, akiknél korábban adenotomia történt, majd hónapokkal, évekkel késôbb heveny, savós középfülhurut okozta vezetéses típusú hallásromlás panaszával jelentkeztek. Valamennyi gyermeknél kizártuk az epipharyngealis okot és a sinusitist. A fülfolyamat adekvát ellátását követôen minden betegnél, akár volt allergiás rhinitisre utaló panasz és tünet, akár nem, Pricktesztet végeztünk. A betegek 18%-ánál volt pozitív eredmény. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a lakosság kb. 16%-a szenved allergiás rhinitisben, arra a következtetésre jutottunk, hogy a heveny, savós középfülhurut létrejöttében az allergiás rhinitisnek érdemi kóroki szerepe nincs, hiszen ellenkezô esetben sokkal magasabb arányban kellett volna betegeink között allergiás rhinitisben megbetegedett gyermekeket találnunk.

157


P6 Acusticus rhinometer használatával szerzett tapasztalataink


P7 Enyhe dysphagiat okozó nyelvgyöki pajzsmirigy

Dr. Kovács Zsolt, Dr. Nagy Tibor, Dr. Tóth Tibor Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet, Fül-orr-gége osztály

Dr. Körmendy László, prof. Dr. Kocsis Julianna Phd., Sc.D., Dr. Sebestyén Julianna, Dr. Pusztay Györgyi Semmelweis Kórház Kiskunhalas

A fül-orr-gégészeti diagnosztika egyik fontos és új vizsgálati módszere az acusticus rhinometria. Szerzôk SRE 2100 (RhinoMetrics) típusú acusticus rhinometerrel végzett vizsgálatokról számolnak be. Tapasztalatokat szereztek az allergiás rhinitisben, orrpolypositasban, septum deviatióban, rhinitis medicamentosaban, persistaló adenoid vegetatioban szenvedô betegeknél. A módszert fontosnak tartják a diagnosztikában, a therápia beállításában, a betegek nyomon követésében. Megállapítják, hogy a módszer önmagában diagnózis felállítására nem alkalmas, de a többi vizsgálat hasznos kiegészítôje.

A nyelvgyökben elhelyezkedô pajzsmirigy ritka embriológiai migratios hiba következtében alakul ki. Ilyenkor a pajzsmirigy helyén normál esetben nem található pajzsmirigyszövet. Elhelyezkedési eltérések igen változatosak lehetnek. Ductus thyreoglossus vonala mentén bárhol kifejlôdhet. 1992-2000-ig terjedô idôszak angol nyelvû irodalmában mintegy 22 esetet találtak, ezek között 7 volt nyelvgyökben elhelyezkedô pajzsmirigy. A szerzôk egy 57 éves nôbeteg esetét ismertetik, aki arcduzzanata miatt sürgôsséggel került hospitalizációra. Anamnezisébôl kiemelendô az évtizedek óta meglévô enyhe dysphagia. Már az indirect gégevizsgálat során a nyelvgyökben egy simafelszínû mirigyes tapintatú simmetrikus resistentia volt megállapítható. Képalkotó eljárásokkal és laborvizsgálatokkal megállapítható volt, hogy normofunctiós pajzsmirigyrôl van szó. A szerzôk ezúton hívják fel a figyelmet ezen ritka elváltozásra, mely differenciált diagnosztikai nehézséget okozhat. Diagnostikájában a modern képalkotó eljárások alkalmazása mellett fontosnak tartják az oldalirányú summatios röntgen felvételt is.

158

159


P8 2 éves tapasztalataink összegzése az infravörös-kamerás video elektronystagmograph rendszerünkkel dr. Maródi Márta, dr. Fain András Szent Borbála Kórház, Fül-orr-gége Osztály, Tatabánya 1998 óta az Otoneurologiai Szekrendelésünkön egy igen modern infravörös-kamerás video rendszerû elektronystagmographot használunk. Az azóta elvégzett kb. 300 vizsgálat tapasztalatait közöljük. Végkövetkeztetésként a diagnosis felállítása, viszont nagy elôny a pontos dokumentáció lehetôsége, ami a betegség lefolyásában, követésében nagy segítség.


P10 Beszédrehabilitáció „PROVOX” Voice prothesis segítségével Dr. Nagy Tibor, Dr. Bujdosó István, Dr. Tóth Zoltán Hajdu-Bihar megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet Fül-orr-gége osztály Szerzôk az utóbbi öt esztendôben implantált Voice prothesis eseteiket tekintik át. Az utóbbi években a total laryngectomiával egyidôben történô primer prothesis implantaciót részesítik elônyben a secunder beültetéssel szemben. Részletesen ismertetik a komplikációkat. Eljárásukat kimondottan propagálják, mert az azonnali jó postoperatív beszéd lehetôsége miatt több beteg vállalja a jobb eredményeket adó mûtétet a kétségesebb kimenetelû Telecobalt irradiatioval szemben.

P9 Botulinum toxin alkalmazási lehetôségei a fül-orr-gégészet, fej-nyak sebészetben Móri István, Szentkúti Gabriella, Tóth Annamária, Tamás László Jahn F. Dél-pesti Kórház Gégészet A botulinum toxin therapiás szerepe az utóbbi idôben a fül-orr-gégészetben is elôtérbe került. A botulinum toxin egy proteáz, mely az idegvégkészülékekbôl az acetilkolin kibocsátást blokkolja. Hatása átmeneti, nem destruktív és gyakorlatilag a beadás helyére lokalizált. Hatáserôssége az adaggal egyenesen arányos, ezzel lehetôvé téve a betegek és betegségek egyedi kezelését. Elôször a túlzott és nem megfelelô izomösszehúzódások kezelésére alkalmazták. Fül-orr-gégészetbôl ide tartozik a spasmodicus dysphonia, az oromandibularis dystonia, a blepharospasmus, a vocalis tic-ek, a dadogás, a hemifacialis spasmus, a temporomandibularis izület betegségei és számos kozmetikai eltérés. Kutatási eredmények alapján hasznos lehet autonoóm dysfunctiók, nyál és orrfolyás kezelésében. Amióta emberen is alkalmazzák, a botulinum toxin sok olyan begtegen hozott megkönnyebbülést, akiken más kezeléssel nem tudtak segíteni. Osztályunkon egyelôre spazmodicus dysphoniák kezelésére alkalmazzuk a botulinum toxint, percutan, a hangszalagokba injectálva, EMG kontroll mellett. Eddig osztályunkon 5 betegnél 11 alkalommal használtuk a BOTOX-ot, mely során átlagosan 4 hónapig tartó beszédjavulást értünk el. Célunk, hogy a spazmodicus dysphoniák kezelése mellett egyéb betegségeknél is felvegyük a therapiás palettára ezt a módszert.

160

161



P11 A tinnitus, mint interdisciplináris jelenség

P12 Vestibularis neuropathiás eseteink

Nagy György András1, Zsilinszky Zsuzsanna1, Pál András1, Tüske Tamás2, Tamás László1 Jahn F. Dél-pesti Kórház 1Gégészet, 2Pszichiátria

Nedró Zoltán, Vizi Marianna, Fekete Dóra, Nagy Szilárd Hajdú-Bihar Megyei Kenézy Gyula Kórház-RI., Fül-orr-gége osztály, Debrecen

Bevezetés: Osztályunkon 2001-2002-ben 169 tinnitusos beteget részesítettünk keringésjavító infuziós kezelésben.

Szerzôk ismertetik az osztályukon 1999 áprilisa óta elôfordult vestibularis neuropathiás eseteket. Részletesen kitérnek a betegség tüneteinek, valamint az alkalmazott differenciáldiagnosztikai és terápiás módszerek tárgyalására. A vestibularis neuropathia ismeretlen aetiológiájú betegség, melyre a féloldali akut vestibuláris kiesés tünetei jellegzetesek ép kétoldali hallás mellett. A differenciáldiagnózis során számos egyéb szédüléssel járó kórképtôl való elkülönítését segíti az osztályukon alkalmazott vizsgálati protokoll. A terápia során a kezdeti tüneti kezelés mellett nagy hangsúlyt helyeznek a beteg psychés támogatására, valamint a kompenzációt elôsegítô vestibularis trainingre.

Beteganyag és módszer: Minden esetben végzünk fül-orr-gégészeti, szemfenék, otoneurologiai, neurologiai, nyaki RTG, koponya MR, pszichiátriai, indokolt esetekben BERA, carotis Doppler vizsgálatot. Osztályozási szempontok: életkor, nemek szerinti megoszlás, a tünetek fennállásának ideje, organikus eltérések jelenléte, kezelés hatékonysága. A betegeket utánkövetjük, a tünetek változását regisztráljuk. Eredmények: Megállapítható, hogy az akut esetek többségnél keringésjavító terápiával sikerült javulást elérni, míg a krónikus esetekben a hasonló kezelés önmagában nem hozott ilyen sikert. A kiegészítô (psziho-, fiziko-, manual-) terápia, illetve egyes pácienseknél zajgenerátor alkalmazásával biztatóbbak lettek az eredményeink. Következtetés: A tinnitusos betegek kivizsgálásának, kezelésének, utókövetésének kézbentartása a fül-orr-gégész feladata, és mivel interdisciplináris jelenségrôl van szó, a társszakmák közremûködése elengedhetetlen. Felejtsük el a „tanuljon meg vele élni” szlogent!

162

163


P13 A tengerimalac külsô szôrsejt purinerg beidegzése Szûcs Attila1, Farkas Zsolt1, Csernoch László2, Szappanos Henrietta2, Tóth Andrea1, Sziklai István1 DE OEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika1 DE OEC Élettani Intézet2 Bevezetés: Az ATP purin típusú ingerületátvivô anyag, mely purinerg receptorokon keresztül fejti ki hatását a sejtekre. A külsô szôrsejteken eddig kétféle, P2x és P2y purinerg receptort lehetett kimutatni. Ashmore és Ohmori (J. Physiol.. Lond. 428: 109-131, 1990) megfigyelése szerint az ATP növeli az intracellularis calcium tartalmat. Ezen hatását kétféle mechanizmus útján éri el. Az extracellularis térbôl beáramló calcium felelôs a gyors komponensért, míg az intracellularis raktárakból történô calcium felszabadulás áll a lassú komponens hátterében. Mammano és mtsai (J. of Neurosci. 19(16): 6918-6929, 1999) a gyors ionszint emelkedést a sejt apicalis területén, a lassú emelkedést a sejt basalis pólusán figyelte meg. Chu Chen és mtsai (Hear. Res. 86: 25-33, 1995) különbséget találtak az ATP hatásában tengerimalac és patkány esetén, és eltérô hatást figyeltek meg tengerimalac külsô szôrsejteken különbözô membránpotenciálokon. Módszerek: Kísérleteinket tengerimalac cochlea harmadik és negyedik csavarulatán elhelyezkedô külsô szôrsejteken végeztük. Preparálás és enzimatikus emésztés után a sejteket Hank extracellularis oldatba helyeztük. Az intracellularis calcium szint mérést Fura-2-vel végzett fluoreszcens technikával mértük, a purinerg receptorok tipizálását monokonális antitestekkel végeztük el.


P14 Humán foetalis belsôfül morfológiai vizsgálata immunhisztokémiai módszerrel Papp Zoltán*, Soós Györgyike**, Dezsô Balázs**, Jókay István* *DEOEC Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Klinika **DEOEC Pathológiai Intézet Szerzôk humán foetalis belsôfül morfológiai vizsgálatát végezték 6-12 hetes foetalis belsôfülökön. Immunhisztokémiai módszerrel monitorozták a belsôfül maturatios folyamataival párhuzamosan zajló proliferaciós és apoptotikus folyamatokat. A módszer jó alapot teremt a humán foetalis belsôfület érô exogén noxák potenciális károsító hatásának vizsgálatára.

P15 Tantum verde használatával szerzett tapasztalataink Dr. Dancsó Géza, Dr. Szilágyi Imre, Dr. Berta Izabella, Dr. Papp Andrea Területi Kórház Szentes Fül-orr-gége osztály A szerzôk egy nemrégóta forgalomban lévô, garatfertôtlenítô és fájdalomcsillapító hatású gyógyszer alkalmazása során szerzett tapasztalataikról számolnak be. Különbözô gyulladásos folyamatokban és postoperatív állapotokban használták az említett készítményt. Elemzik az egyes betegségcsoportokban észlelt gyógyhatásokat, ismertetik az elôfordult mellékhatásokat.

Eredmények: Fluoreszcens technikával sikerült kimutatni az intracellularis calcium szint emelkedést, mely az apicalis területen volt kifejezett. A purinerg receptorok tipizálása és localizálása az ATP hatásmechanizmus hátterének megértéséhez nyújt segítséget.

164

165


P16 Subcutan dirofilariasis buccában Dr Orbán Tamás Gábor1, Dr Bátai István1 Dr Laczó Andrea2 Mohács Város Kórháza, 2Pathodiagnosticai Kft., Pathológiai és Cytológiai Laboratórium Pécs


P17 Epipharynxból kiinduló igen ritka orsósejtes carcinoma esete (esetismertetés)

1

Keszthelyi Beáta dr.*, Szántó Ágnes dr. Dr. Diósszilágyi S. Kórház és RI. Fül-Orr-Gége Osztály.

A dirofilariasist a Nematodákhoz tartozó Dirofilaria család kórokozói okozzák. Humán dirofilariasist többnyire két korokozó okoz: 1. Dirofilaria repens mely subcután, 2. Dirofilaria immitis pulmonális megbetegedést okoz. A Dirofilaria repens elsôdleges reservoárjai a kutyák. A fertôzés vektorai a szúnyogok.A subcutan dirofilariasis klinikailag 1-3 cm-es csomók formájában jelentkezik. A Dirofilariasis elôfordulási helye Dél Európa. Magyarországon az elsô dirofilariás fertôzést 1998-ban ismertették állatgyógyászati szaklapban. Szerzôk ismertetik esetüket. 39 éves férfi buccájában észlelt terimét távolitottak el, mely kezdetben bôrgyógyászati jellegû, majd n.V/2 neuritisre utaló arctáji panaszokat okozott, késôbb körülírt duzzanat alakult ki az arc lágyrészeiben. A diagnosis az eltávolítás után a szövettani vizsgálat során derült ki.

A szerzôk N.E. 74 éves nôbeteg epipharynxból kiinduló többszörös nyaki és távoli metastasist adó orsósejtes carcinoma esetét ismertetik. A beteg spontán térdtörés miatt elôször a rheumatológiai szakrendelésen jelentkezett, majd a sebészeti szakrendelésre került és itt regionális és távoli metastasist adó mamma tumort diagnosztizáltak. A mamma mûtét elôtti kivizsgálás során figyeltek fel gátolt orrlégzésére. A fül-orrgégészeti vizsgálat epipharynxnól kiinduló tumort véleményezett. Szövettani vizsgálatok bebizonyították, hogy az epipharynxból indul ki a folyamat, és többszörös nyaki valamint távoli metastasisokat okoz. Az immunhisztokémiai vizsgálat az epipharynx- ban igen ritka orsósejtes carcinomát véleményezte. A diagnózis felállítása után a betegnél mamma exstirpatiot végeztek és több alkalommal cytostaticus kezelésben részesült, de a folyamat igen progressivnak bizonyult. A szerzôkhöz a beteg tehát már más szakterületekrôl jutott el és bizonyos fokig a véletlennek volt köszönhetô a primér tumor megállapítása, mivel a nôgyógyászati regionális és távoli csontáttétet adó mamma tumort véleményezték primér tumornak. A kezelés során a mamma tumor eltávolítása meg is történt, de a metastasist fixált volta miatt már nem sikerült eltávolítani. A szerzôk a primér tumorkutatás fontosságát és a részletes szövettani vizsgálat lényegességét szeretnék kiemelni, mivel a cytostaticus kezelésben megválasztásánál igen lényeges a tumor részletes szövettani vizsgálata. A kezelés során kezdetben a tumor jól reagált a gyógyszeres kezelésre, de a kiterjedt áttétek miatt a beteg a diagnózis felállításához viszonyítva 7 hónap múlva exitalt.

166

167


P18 A stomatoonkológiai szûrôvizsgálatok jelentôsége a szájüregi daganatos betegségek visszaszorításában Dr. Fedor Bence, dr. Elekes György, dr. Horváth Ágnes, dr. Halász Attila Szt. János Kórház Szájsebészeti Részleg

P19 Gégedaganathoz társuló bazex syndroma Csarkó Péter dr., Károlyi Zsuzsánna dr.*, Erôs Nóra dr.*,Kozma Laura dr.*, Semmelweis Kórház Miskolc, Fül-Orr-Gége Osztály, Bôrgyógyászati Osztály* A Bazex syndroma – acrokeratosis paraneoplastica – az obligát paraneoplasias syndromák ritka formája, mely csaknem kizárólag férfiakon fordul elô a felsô légutak-emésztôtractus carcinomájához társulóan. A szerzôk egy 52 éves férfi esetét ismertetik, akinél 11 hónap leforgása alatt a kéz és lábujjakon extrém fokú psoriasiform hyperkeratosis, onychodystrophia, a fülkagylókon és az orrcsúcson kékes-vörös hámló erythema alakult ki. A célzott tumorkutatás során a larynx planocellularis carcinomájára derült fény. A tumor exstirpatióját követôen a bôrtünetek teljesen visszafejlôdtek, az onychodystropiha változatlan maradt. Hét hónappal a mûtét után a larynx tumor a nyelôcsôbe és a gyomorba metasztatizált, a Bazex syndromára jellegzetes acralis bôrtünetek azonban nem recidiváltak.

168


P20 Fej-nyaki daganatok radikális mûtéte után alkalmazott szabadlebenyes rekonstrukciós megoldások Fülöp Miklós, Remenár Éva, Boér András, Oberna Ferenc, Iványi Emôke, Pólus Károly, Kásler Miklós Országos Onkológiai Intézet, Fej-nyak, Állcsont és Rekonstrukciós Sebészet Budapest Cél: nagy szövethiánnyal járó radikális mûtétek után jó funkcionális és esztétikai eredmények elérése a betegek életminôsége érdekében. Módszer: Intézetünkben 1993. december - 2002. május között 123 betegnél alkalmaztunk fej-nyaki daganatok eltávolítása után a rekonstrukcióhoz értengelyû szabadlebenyt. 96 esetben fasciocutan alkarlebennyel, 18 esetben osteoseptocutan fibula lebennyel, 3 esetben musculocutan latissimus dorsi lebennyel, 3 esetben musculocutan rectus abdominis lebennyel, 1 esetben osteocutan csípôlapát lebennyel és 2 esetben osteofasciocutan radiuslebennyel végeztük a pótlást. Eredmények: az esetek több mint 85%-ában a lebeny beépülése szövôdménymentes volt. A funkció szempontjából 17 esetben gyakorlatilag tökéletes eredményt értünk el, 94-ben minimális, a betegeket gyakorlatilag nem zavaró panaszok maradtak vissza, 13 betegnél alakultak ki tartós, a normális élettel nehezen összeegyeztethetô problémák. Pre-és postoperatív fotókkal, rövid esetismertetéssel illusztráljuk eredményeinket. Következtetések: a fej-nyaki régióban nagy szövethiányok pótlására arra alkalmas betegeken a szabadlebenyekkel végzett rekonstrukció jó funkcionális és kielégítô esztétikai eredményekkel jár.

169


P21 “Serosus ottitis” miatt klinikánkon kezelt gyermekek allergológiai és immunológiai vizsgálataival szerzett tapasztalataink Késmárky Katalin dr., Rezes Szilárd dr., Sipka Sándor dr*., Sziklay István dr. DEOEC Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Debrecen *DEOEC III. Belgyógyászati Klinika Immunológiai Laboratórium, Debrecen


P22 Nyert: pneumococcus! - Az AOM kórokozói Magyarországon napjainkban Votisky Péter1, Csáti Anna2, Balogh László3, Bán Éva3, Konkoly Thege Marianne3 (Fôvárosi Önkormányzat Madarász utcai Gyermkkórháza1, Fôvárosi Önkormányzat Kispesti Egészségügyi Intézete2, Fôvárosi Önkormányzat Szt. László Kórháza3)

Az otitis media catarrhalis chronica serosa (OMCCS), röviden serosus otitis lényege a zárt dobüregben felszaporodó kóros váladék acut gyulladásos jelek nélkül. A betegség fôként a fiatal gyermekkorban fordul elô. Vezetô tünete az akár 30 dB-t is elérô vezetéses tipusú halláscsökkenés, ami legtöbbször csak szûrôvizsgálatok során derül ki. Az etiológia máig is vitatott, de minden bizonnyal multifunkcionális. Ezek közül a lokális és általános immunológiai folyamatoknak döntô szerepük van mind a váladék kialakulásában, mind annak besûrüsödésében. A folyamat veszélye, hogy megfelelô kezelés nélkül maradandó halláscsökkenés kialakulásához vezethet. Klinikánkon 1998. január 01 és 2001. december 31 között elôzetesen audiológiai vizsgálattal igazolt tisztán vezetéses halláscsökkenés hátterében álló tympanometriával bizonyitott dobüregi folyadékgyülem miatt mûtétre (adenotomia + paracentesis és váladékleszivás, vagy readenotomia illetve Grommet beültetés) került 3-14 éves korú gyermekeket vizsgáltunk. Ötvenhét gyermek 98 steril körülmények között folyadékcsapdába gyüjtött fülváladékából végeztünk speciális immunológiai vizsgálatokat. Összefüggést kerestünk a váladékban mérhetô immunglobulinok (IgA, IgG, IgM), albumin, citokinek (Il-4, Il-10, INF-g, TNF-a) és complementek (C3, C4) mennyisége között. A gyermekeket allergológiai vizsgálatoknak is alávetettük (Prick teszt, serum total IgE és nutritiv illetve inhalativ allergénekre specifikus IgE meghatározás). Megállapitottuk, hogy serosus otitisben a Prick teszt pozitivitás az átlag, egészséges, hasonló korú gyermekhez képest magasabb volt, de nem minden esetben járt IgE emelkedéssel. Negativ Prick teszt mellett is találtunk IgE emelkedést néhány esetben. Leggyakrabban a pozitiv Prick teszt és az IgE emelkedés fordult elô. A citokinekkel és immonglobulinokkal összehasonlitva az allergológiai vizsgálatok eredményeit értékelhetô összefüggést nem találtunk. Megállapitottuk, hogy a serosus ottishez gyakran társul atópia illetve allergia. Jelen vizsgálatunkban kimondottan immunhiányos (IgA, IgG) gyermek nem volt. A recidívákat is figyelembe véve kiemelendô a poliszenzibilizáltság az allergiás populációban.

170

171


UCB filmen

172

PROGRAMFÜZET A MAGYAR FÜL-, ORR-, GÉGEORVOSOK EGYESÜLETE 37. NEMZETI KONGRESSZUSA OKTÓBER 2 5. SIÓFOK, HOTEL EZÜSTPART

Recommend Documents