AITSZME
VI. Nemzeti Kongresszusa 1
2009. október 1-3. Sopron
2 3
PROGRAMFÜZET
1 Hotel Sopron, 9400 Sopron, Fövényverem u. 7. 2 Palatinus Szálló, 9400 Sopron, Új u. 23. 3 Best Western Pannónia Med Hotel, 9400 Sopron, Várkerület 75. Aneszteziológus és Intenzív Terápiás Szakápolók Magyarországi Egyesülete
TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG Prof. Dr. Darvas Katalin Jakab Judit Meixner Katalin
A KONGRESSZUS KIÁLLÍTÓI ÉS TÁMOGATÓI B.Braun Medical Kft. Diagnosticum Zrt. Dispomedic Kft.
SZERVEZO˝ BIZOTTSÁG Meixner Katalin Katona Jánosné Gubó Tünde
Dutchmed Kft. C.P.P. Budapest Kft. Green Sound Kft. Medial Kft.
A KONGRESSZUS HIVATALOS SZERVEZO˝JE CongressLine Kft. 1065 Budapest, Révay köz. 2. Telefon: (1) 429-0146 Fax: (1) 429-0147 E-mail:
[email protected] Weboldal: www.congressline.hu
Planmed Kft. Replant-Cardo Kft. Speeding Kft. Sutura Kft. Trimus Kft.
1
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ
RÉSZLETES TUDOMÁNYOS PROGRAM
A Kongresszus helyszíne Hotel Sopron**** 9400 Sopron, Fövényverem u. 7.
2009. október 1., csütörtök
A Kongresszus ido˝pontja 2009. október 1-3.
10.00
Megnyitó
10.30 - 12.30
Üléselnök: Prof. Darvas Katalin – Mezo˝csáti Melinda
Regisztrációs Iroda nyitva tartása a kongresszus ideje alatt a Hotel Sopronban 2009. október 1., csütörtök 08.00-17.00 2009. október 2., péntek 09.00-17.00 2009. október 3., szombat 09.00-12.00 Részvételi díj
Helyszínen
AITSZME tagoknak
20.000,-Ft
Nem AITSZME tagoknak
23.000,-Ft
Napijegy AITSZME tagoknak Napijegy nem AITSZME tagoknak
Acut pancreatitis – az elso˝ 24 óra Prof. Dr. Darvas Katalin SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest 1. A laparoscopos és nyitott vastagbélmu˝tétek posztoperatív fájdalomcsillapításának összehasonlító vizsgálata Köviné Drabb Judit, Peto˝ Péterné, Dr. Szu˝cs Orsolya, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest
8.000,-Ft
2. Az ápolók epidurális fájdalomcsillapítással kapcsolatos ismereteinek vizsgálata Szebellédi Szilvia, Tóth Csilla SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
10.000,-Ft
A részvételi díj az ÁFA-t tartalmazza.
A részvételi díj tartalmazza a kongresszus tudományos programján való részvételt, a kongresszus kiadványait, a kávészüneteket és belépo˝t 1 fo˝ részére a nyitófogadásra.
3. Térdprotézis utáni posztoperatív fájdalomcsillapítás összehasonlítás epidurális illetve nervus femoralis kanülbe adagolt ropivacain segítségével Ringné Zanathy Anna, Dr. Rugonfalvi Kiss Szabolcs HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest
A napijegy tartalmazza az aznapi részvételt a kongresszus tudományos programján, a programfüzetet valamint az aznapi kávészünetet.
4. 8 kg kontra 80 kg-os beteg (esetismertetés) 10 kg alatti gyermek ellátásának sajátosságai Rengeiné Kiss Tímea, Kleinesel Tamás SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika, ITO, Budapest
TÁRSASÁGI PROGRAMOK Ebéd 2009. október 1-jén és 2-án a Hotel Sopronban. Ára: 3.300,- /fo˝ /alkalom. (Az elo˝zetesen befizetett kongresszusi csomag ár tartalmazza.)
5. Fájdalom ambulanciák mu˝ködése a gyakorlatban Miklósi Anikó Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Fájdalom Terápia, Budapest
Nyitófogadás 2009. október 1., csütörtök 20 óra, a szállodától sétatávolságra található Vinosseum Borházban. A részvételi díj tartalmazza. Gálavacsora 2009. október 2., péntek 20 óra, a Kongresszus helyszínén. Az est meghívott sztárvendége Mészáros Árpád Zsolt a Budapesti Operett Színház tagja. Elo˝adása után a soproni Juice Tánc- és Nosztalgiazenekar gondoskodik a jó hangulatról. Ára: 8.900,- Ft/fo˝, amely tartalmazza a svédasztalos vacsorát, bort, sört, üdíto˝ italokat.
2
12.30 - 14.00
Ebédszünet
14.00 - 15.30
Üléselnök: Dr. Fazakas János – Meixner Katalin Hepaticus encephalopathia újabb szempontjai, a kezelés újabb leheto˝ségei: MARS Dr. Fazakas János SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest
3
16. Szemléletváltás szeptikus betegeink intenzív ellátásában Pintérné Csehtóth Anita, Horváth Péterné, Hegedu˝s Éva, Palla László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa
6. Az elso˝ magyarországi „mu˝szív” beültetésének tapasztalatai aneszteziológiai szakasszisztensi szemmel Silló-Pál Eniko˝ 1, Dr. Gálfy Ildikó1, Dr. Hartyánszky István2, Dr. Szabolcs Zoltán2, Dr. Gál János1 1 SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 2 SE ÁOK Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest 7. Az IABP-val kezelt beteg szakápolói feladatai Berki Zoltán, Nowosielski Júlia SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 8. Az élet megy tovább… Hajdúné Vajkó Emese Réthy Pál Kórház, KAIBO, Békéscsaba
17. Az ápolók tájékozottsága az MRSA ferto˝zésro˝l kórházunkban Fábiánné Patai Erika, Bercziné Pallag Anna Réthy Pál Kórház, Békéscsaba 17.30
Most válaszold meg!!! Játékos szakmai vetélkedo˝
20.00
Nyitófogadás
2009. október 2., péntek 9. Szívtranszplantált betegek posztoperatív ápolási specifikumai Deák Ágnes, Papp Ferencné SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest
10.00 - 12.00
„Hasra magyar!” Dr. Keresztes László HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest
10. Dialízis az intenzív osztályon ápolói szemmel Gyimesi Jánosné Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Kórház, ITO, Budapest
18. Lélegeztetett beteg ápolása – endotrachealis intubatio kontra dilatatios tracheostoma Palla László, Pintérné Csehtóth Anita, Horváth Éva, Hegedu˝s Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa
11. Májtranszplantáció… egy kicsit másképp! Kovács Lilla, Meixner Katalin, Bodnár Judit, Friedsam Gabriella, Horváth Tímea, Horváthné K. Gizella, Szaniszló Mária, Varga Tímea SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest 15.30 - 16.00
Kávészünet
16.00 - 17.30
Üléselnök: Prof. Gondos Tibor – Szabó Hajnalka
19. Késo˝i bal tüdo˝fél atelectasia sikeres kezelése (esetismertetés) Kollárné Túri Zsuzsanna, Csuka Rolandné, Gellérfi Ilona, Dr. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest
A szepszis jelento˝sége napjainkban Prof. Gondos Tibor Jávorszky Ödön Városi Kórház, Vác
20. LT. vs LMA használata a kis sebészeti mu˝tétek anesztéziájához Ladányi Mónika, Juhász Tálas Tímea, Dr. Rugonfalvi Kiss Szabolcs HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest
12. Túlélni a szepszist Dr. Rákosi Klára HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest
21. Gyógytornászok az Intenzív Osztályon az ápolókkal együttmu˝ködve Bíró Éva Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest
13. Súlyos szepszist okozó uroinfekciók Hegedu˝s Éva, Pintérné Csehtóth Anita Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa
22. A „valódi” intenzíves ágy elo˝nyei Gubó Tünde Fo˝városi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Sürgo˝sségi Betegellátási Centrum, Intenzív Terápiás Egység, Budapest
14. Enterális táplálás szepszisben Béres Krisztina, Hegedu˝s Erzsébet, Juhász Rita, Németh Miklós Fo˝városi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Intenzív Terápiás Egység, Budapest 15. Infekciókontroll a mu˝to˝ben, ahogy az aneszteziológus végzi Sinkoviczné Tóth Ildikó, Dr. Tomola Elza Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Budapest 4
Üléselnök: Dr. Keresztes László – Jakab Judit
23. Találkozás a MUMUSSAL??? Tóth Éva, Sinkoviczné Tóth Ildikó, Dr. Jurás Erzsébet Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Budapest 12.00 - 13.30
Ebédszünet 5
13.30 - 15.00
31. Quo Vadis Intenzív osztály? Kiss Ildikó, Bezzeg Éva Toldy Ferenc Kórház, Központi Intenzív Osztály, Cegléd
Üléselnök: Dr. Nagy László – Oroszi Zsuzsanna „ A betegelleno˝rzés buktatói” Dr. Nagy László HM Állami Egészségügyi Központ, Budapest
32. A betegek elégedettségének felmérése kórházunk szívsebészeti osztályán Nagyné Császár Margit HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest
24. A Botallo-ligatúra mu˝tét asszisztensi feladatai To˝smagi Katalin, Dr. Lázárné Wittner Piroska, Silinger Zsuzsa, Dr. Szentirmai Csaba SE ÁOK, AITK I.sz Gyermekklinika, Budapest
33. „Altatás, vagy…?” A modern anesztézia leheto˝ségei betegeink félelmének csökkentése és biztonsága érdekében Fenyvesi Csilla, Mihályné Puskás Zsuzsanna Réthy Pál Kórház, KAIBO, Békéscsaba
25. Dihydropiridine Ca- csatorna blokkolók és a mu˝tét körüli halálozás összefüggése aorta aneurysma mu˝téten átesett betegeknél Dr. Kertai Miklós¹,², C. M. Westerhout³, Dr. Sesztakovné Varga Krisztina¹, Dr. Acsády György¹, Dr. Gál János¹,4 1 SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 2 Harefield Hospital Department of Cardiothoracic Anaesthesia, UK 3 University of Alberta, Edmonton, Alberta, Canada 4 John Radcliffe Hospital, Nuffield Department of Anaesthetics, Oxford, UK 26. A haemodinamikai monitorizálás ápolói feladatai Hajdúné Herczeg Anikó Kenézy Gyula Kórház, KAITO, Debrecen 27. Az Érintenzív osztályon elo˝forduló betegek és speciális ápolásuk Sajerli Csaba SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 28. Vasofix Safetly intravénás katéter elfedo˝ tu˝heggyel Dr. Horváthné K. Gizella, Meixner Katalin, Szaniszló Mária, Bodnár Judit, Friedsam Gabriella, Kovács Lilla, Varga Tímea SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest
34. Kommunikáció az intenzív osztályon Piskóti Zoltánné Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest 35. Szimuláció az egészségügyi szakképzésben Erdélyi Gábor, Barczi Erika Egészségügyi Szakképzo˝ és Továbbképzo˝ Intézet, Budapest 17.00 - 17.30
A VAP (Ventilator Associated Pneumonia) megelo˝zésének új leheto˝ségei Szimpózium
20.00
Gálavacsora
2009. október 3., szombat 10.00 - 12.00
29. Segítség – 7777 Ganglné Puskás Brigitta Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest 15.00 - 15.30
Kávészünet
15.30 - 17.00
Üléselnök: Prof. Gál János – Péter Zsuzsanna
Jövo˝kép az aneszteziológus szakasszisztensek és az intenzív szakápolók hivatásában Kerekasztal megbeszélés Moderátor:
Jakab Judit
Meghívott vendégek:
Dr. Székely Tamás Prof. Gál János Prof. Gondos Tibor Prof. Darvas Katalin Dr. Balogh Zoltán Meixner Katalin Mezo˝csáti Melinda Piskóti Zoltánné
Az aneszteziológia centralizációja az egyetemeken – A válság a mi esélyünk! Prof. Gál János SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék, Budapest 12.30
Zárszó
30. Kultúrák, vallások találkozása, kommunikáció kollégákkal, betegekkel Afganisztánban Dakó Klára HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest
6
7
ABSZTRAKTOK A laparoscopos és nyitott vastagbélmu˝tétek posztoperatív fájdalomcsillapításának összehasonlító vizsgálata Köviné Drabb Judit, Peto˝ Péterné, Dr. Szu˝cs Orsolya, Dr. Csomós Ákos, Dr. Darvas Katalin SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: A minimál invazív sebészi eljárások terjedésével elo˝ térbe került a laparoscopos vastagbél rezekciós mu˝tétek alkalmazása. Vizsgálatunkban elemeztük a laparoscopos és laparotómiával végzett, nyitott vastagbél rezekciós mu˝tétek perioperatív adatait. Módszer: Retrospektív elemzésünkbe a 2007. június 1. és 2008. május 31. között altatott 37 laparoscopos vastagbél rezekcióra kerülo˝ beteget vontuk be; kontroll csoportként 37 nyitott módszerrel operált beteg adatait használtuk fel. A kórlapok alapján kigyu˝jtöttük a betegek demográfiai adatait, az anesztézia vezetésének részleteit, a posztoperatív fájdalomcsillapítás mértékét az elso˝ 3 napon és a betegkimenetelt. Eredmények: A laparoscopos mu˝ tétre kerülo˝ 37 betegbo˝l 19 no˝ és 18 férfi volt, a betegek életkora 59 év (IQR 52-69), testsúlya 78 kg (IQR 63-87). A nyitott mu˝tétre került 37 betegbo˝l 23 no˝ volt, a betegek életkora 66 év (IQR 58-77), testsúlya 71 kg (60-81). Az anesztézia ido˝ szignifikánsan különbözött a két csoport között: a laparoscopos csoportban 183,7 perc vs. a nyitott csoportban 117,1 perc (p<0,0001). A passage beindulásának idejében nem volt szignifikáns eltérés: 3,1 vs. 3,5 nap (p=0,2249). A kórházi ápolási ido˝ 9,2 vs. 10,13 különbsége szintén nem volt szignifikáns (p=0,0803). Transzfúzióra a laparoscopos csoportban 11 beteg szorult, a nyitott csoportban 15 beteg. Sebészi szövo˝ dmény mindkét csoportban 5 betegnél fordult elo˝. A posztoperatív fájdalomcsillapításra adott gyógyszermennyiségek között csak a 0. és 1. napon találtunk különbséget a két csoport között, a diclofenac használatban (150 mg vs. 262,5 mg). Megbeszélés: A laparoscopos vastagbél mu˝tétek esetében a passage beindulásának ideje gyorsabb és a kórházi ápolás ido˝tartama rövidebb, mint a nyitott mu˝tétek esetében – bár ez statisztikailag nem volt szignifikáns. A laparoscopos úton végzett mu˝tét további elo˝nye lehet az alacsonyabb transzfúziós igény. Adataink alapján a fájdalomcsillapítók mennyisége nem különbözött a két csoportban, de a vizuális analóg skála használata nélkül ezen eredmény csak korlátozottan értékelheto˝.
Az ápolók epidurális fájdalomcsillapítással kapcsolatos ismereteinek vizsgálata Szebellédi Szilvia, Tóth Csilla SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Összefoglaló: Napjainkban az epidurális fájdalomcsillapítás /EDA/ az egyik leghatékonyabb fájdalomcsillapítási módszer, melynek lényege, hogy a peridurális térbe vezetett vékony katéteren keresztül lokál anesztetikumokat és opiátokat juttatunk.
8
A laikus és szakmai körökben általában, ha EDA-ról beszélünk, a legtöbb ember a szülészeti fájdalomcsillapításhoz köti, annak ellenére, hogy e módszer egyre nagyobb teret hódít az orvostudomány különbözo˝ szakágaiban (pl.: sebészet, urológia, belgyógyászat). A klinikai gyakorlatban való elterjedés következményeként az ápoló személyzetnek határozottan szüksége van e fájdalomcsillapítási módszer ismereteinek, a kompetenciaszintjének megfelelo˝ elsajátítására. Cél: Epidurális fájdalomcsillapítási módszer bemutatása az ápolók szemszögébo˝ l, ismereteik felmérése az eljárással kapcsolatban. Ajánlás ápolási protokollra a témának megfelelo˝en. Módszer: Kérdo˝ív kiosztása, leírómódszer. Eredmények: Különbözo˝ kórházakban az epidurális érzéstelenítés használata eltéro˝. Vannak osztályok, ahol rutinszeru˝en alkalmazzák ezt az eljárást, van, ahol csak ritkán kerül sor az alkalmazásra. Ennek következtében a felmérésben részt vett ápolók ismerete is igen változatos. A megkérdezettek egy része keveset, vagy nem használják ezt a fájdalomcsillapítási módszert, ezért nem szeretik. Más vélemények szerint a vénás fájdalomcsillapítás hatékonyabb, kevésbé ido˝igényes a no˝véri munkában. A vizsgált alanyok másik csoportja szereti alkalmazni munkája során e fájdalomcsillapítási módszert. A felmérés elkészítése nem csak egy kis csoport ismereteit, hanem több ember véleményét, az eljárással kapcsolatos tudásszintjét mutatja.
Térdprotézis utáni posztoperatív fájdalomcsillapítás összehasonlítás epidurális illetve nervus femoralis kanülbe adagolt ropivacain segítségével Ringné Zanathy Anna, Dr. Rugonfalvi Kiss Szabolcs HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest Célunk, hogy megtudjuk, hogy az epiduralis illetve a nervus femoralis kanülbe adagolt ropivacain egyformán jó mino˝ségu˝ fájdalomcsillapítást eredményez-e a térdprotézis mu˝tétet követo˝ 48 órán keresztül; valamint van-e különbség az ápolási terhek illetve az észlelt szövo˝ dmények tekintetében. A vizsgálatot követéses módszerrel végezzük. Az adatokat a betegekto˝l és az ápolóktól kérdo˝ívbo˝l, ápolói dokumentációból, aneszteziológiai jegyzo˝könyvekbo˝l szerezzük. A betegek fájdalmának mérésére VAS-t alkalmazunk. Az igényelt kiegészíto˝ analgetikumot a minden betegnek összeállított PCA pumpa alkalmazásával követjük nyomon. Az egyéb gyógyszereket az ápolói dokumentáció alapján rögzítjük. Végso˝ eredményekro˝ l és a konklúzióról a kongresszuson tájékoztatjuk a résztvevo˝ket, hiszen vizsgálatunk még folyamatban van.
8 kg kontra 80 kg-os beteg (esetismertetés) 10 kg alatti gyermek ellátásának sajátosságai Rengeiné Kiss Tímea, Kleinesel Tamás SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika, ITO, Budapest Klinikánkon az év 365 napján lehetséges máj-, vesetranszplantáció, gyakorlatilag szinte bármilyen testméretekkel rendelkezo˝ betegnél. Mégis raritásnak tekintheto˝ 10 kg alatti gyermek ellátása.
9
Elo˝adásunkban egy 8 kg súlyú, májrezekción átesett gyermek intenzív ápolási ellátási sajátosságait mutatjuk be, ill. a témában szerzett tapasztalatainkat osztjuk meg. Osztályunkon gyermekek (különösen csecsemo˝korúak) elo˝fordulása ritka, így ellátásuk során a felno˝ttek ellátásában szerzett jelento˝s tapasztalatainkat próbáljuk gyermek intenzív ápolók segítségével kis betegeinkre adaptálni. A mindennapi ápolási rutin során új ápolási standardokat vezettünk be. A gyermek kazusok jelento˝s szakmai kihívást jelentenek mind felszereltségben, mind ápolásszakmai szempontok tekintetében. Osztályunkon sikert jelentett az ellátott kissúlyú gyermekeknél a gyógyulási eredmény, az ápolási sajátosságaikból eredendo˝ kihívások teljesítése, amely a rugalmas, kreatív csapatmunka eredménye. Osztályunkon egyre több gyermek ellátására kerül sor, így tapasztalataink folyamatosan bo˝vülnek, melyek egy következo˝ gyermek ellátásakor útmutatásul szolgálhatnak.
Fájdalom ambulanciák mu˝ ködése a gyakorlatban Miklósi Anikó Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Fájdalom Terápia, Budapest A krónikus fájdalomcsillapítás tudománya igen fiatal ágazat az orvostudomány történetében. Magyarországon sajnos csak nagyon kevés helyen mu˝ködik Fájdalom Ambulancia, így számtalan krónikus fájdalommal élo˝ beteg nem kap megfelelo˝ ellátást. Kórházunkban 2004-to˝l mu˝ködik ambulanciánk. Ellátási területünk nagy, nem csak Budapest 3 déli kerülete, de a környezo˝ települések is nagy számban tartoznak hozzánk, de az ország bármely részéro˝ l is fogadunk betegeket. Kórházunkban mu˝ ködo˝ ambulancia inklomplett, sokszakágú-fájdalom-központ. Az elo˝adás célja, a fájdalomcsillapítás tudomány kialakulásának felvázolása, a munkánk, az alkalmazott beavatkozások és terápiák bemutatása.
Az elso˝ Magyarországi „mu˝szív” beültetésének tapasztalatai aneszteziológiai szakasszisztensi szemmel Silló-Pál Eniko˝ 1, Dr. Gálfy Ildikó1, Dr. Hartyánszky István2, Dr. Szabolcs Zoltán2, Dr. Gál János1 1 SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 2 SE ÁOK Ér- és Szívsebészeti Klinika, Budapest 2008 februárjában megtörtént Magyarországon az elso˝ „mu˝szív” beültetése. A beteg idiopátiás kardiomiopátia következményeként kialakult, végstádiumú szívelégtelenségben szenvedett. Állapota fokozatosan romlott, majd instabillá vált. Adott ido˝ben nem állt rendelkezésre megfelelo˝ donor szív, hogy az akut transzplantációt elvégezhessük. A beteg életének megmentése és az esetlegesen rendelkezésre álló donor szív megérkezéséig akut életmento˝ „mu˝szív” beültetést végeztünk. Az elo˝adás az elso˝ magyarországi beavatkozás elo˝készítésének szakmai menetét és a perioperatív aneszteziológiai ellátás folyamatát ismerteti asszisztensi nézo˝pontból. A „mu˝szív” beültetés új kihívást jelentett számunkra. Az elo˝ adás általános összefoglaló tájékoztatást ad az aneszteziológiai szakasszisztens feladatairól – mu˝to˝i környezet, mu˝szerek, berendezések, gyógyszerek elo˝készítése, mu˝tét alatti teendo˝k ismertetése, fokozott infekciókontroll betartása.
10
Az IABP-val kezelt beteg szakápolói feladatai Berki Zoltán, Nowosielski Júlia SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Intraaortikus ballonpumpa (IABP) alkalmazása terjedo˝ ben van az intenzív osztályokon alkalmazott speciális keringés támogatási kezelések között. Az IABP alkalmazása azonban speciális ismereteket kíván mind az orvosoktól mind a szakápolóktól. Az elo˝adás ezekre a speciális tevékenységekre fókuszál. A ballonpumpa tulajdonképpen egy almányi ballon, melyet egy perifériás üto˝ér (legtöbbször a combüto˝ér) megszúrásával juttatunk a leszálló fo˝vero˝érbe. Gyakorlott kézben felhelyezése néhány percet vesz igénybe. A ballon minden szívösszehúzódásnál leenged, és minden elernyedési fázisnál felfúvódik, így olyan, mintha átmenetileg egy kis, második szívet ültetnénk a beteg mellkasába katéteres technika segítségével, mely egyformán segíti a szív összehúzódását és elernyedését is. A készülék átmenetileg stabilizálja a beteg keringését, elfogadható mértéku˝ vérnyomást biztosítva a perifériás erekben. A ballonpumpa a szív munkájának kb. 20%-át képes biztosítani. A ballonpumpát súlyos állapotú betegek ellátásában alkalmazzák: szív mu˝ködésének támogatása súlyos szívizominfarktusban, szív eredetu˝ sokkos állapotban koszorúér mu˝ tét elo˝ tt közvetlenül és utána, szívkatéteres beavatkozások után, acut mitralis regurgitació, szívtranszplantáció elo˝tt, súlyos szívelégtelenségben. A szakápolói feladatok kiterjednek a beteg monitorozására, az eszköz kezelésére, az elleno˝rzésekre, a beteg mozgatására, a dokumentációra és nem utolsó sorban a veszélyek felismerésére. Külön kiemelendo˝ a beteg pszichés támogatása is.
Az élet megy tovább… Hajdúné Vajkó Emese Réthy Pál Kórház, KAIBO, Békéscsaba Célkitu˝zés 1995 óta dolgozom donorjelento˝ kórház intenzív osztályán, ahol évente több alkalommal találkozom potenciális donorral. Ápolóno˝ ként látom, mekkora teher nehezedik az érintett családra, milyen félelmek, félreértések okozhatnak problémát számukra bármely irányú döntés meghozatalában. Elo˝adásom célja bebizonyítani, hogy érdemes ezt a sokszor nehéz küzdelmet véghezvinni mind a beteg, mind az ápoló személyzet részéro˝l. Módszer Kutatásom kapcsán a peritoneális dialízis, a haemodialízis programban résztvevo˝ és a vese transzplantáción átesett célcsoport életmino˝séget vizsgálom kérdo˝ívek segítségével. Eredmények Eredményeimmel azt a hipotézisemet kívánom bizonyítani,hogy a vese transzplantáción átesett emberek életmino˝sége jelento˝sen javult a dialízis kezelésben résztvevo˝kéhez képest, önállóbb életet élhetnek, ezáltal no˝ az önbecsülésük, könnyebben rehabilitálhatók. Konklúzió „Nem arról van szó, hogy meg kell halnia egy embernek, hogy egy másik vagy mások élhessenek, hanem ha már meg kell halnia, lehet-e nem élni a transzplantáció leheto˝ségével”
11
Szívtranszplantált betegek posztoperatív ápolási specifikumai Deák Ágnes, Papp Ferencné SE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Történelmi áttekintés: A XX. század második felében a biológiai ismeretek és a gyógyszerészeti valamint technikai leheto˝ségek megteremtették a szervátültetés, mint gyógyító beavatkozás elterjedését, a mu˝téti javallat körének bo˝vülését. Napjainkban: A szervátültetés számos betegség végstádiumában nyújt reális terápiás leheto˝séget. Az igény a szervátültetések iránt és a szervátültetések száma rohamosan növekszik. A túlélési mutatók fokozatosan javulnak, a korhatár egyre magasabb életkor felé tolódik el. Egyre korszeru˝bbek a szervtárolási módszerek, amelyek leheto˝vé teszik a donorszerv távolabbi helyro˝l történo˝ beszerzését. Javul a szervek elo˝készítése és fejlo˝dnek a sebészi eljárások. Az immunmechanizmusok megismerése pontosabb szövettipizálást eredményez. Egyre modernebb immunszupresszív szerek állnak rendelkezésre, a szövo˝dményként kialakult ferto˝zések korai felismerése pedig hatékonyabb kezelést biztosít. Ápolói szemszögbo˝l: A postoperatív szak rövid ismertetésén túl, célunk az immunszupresszív terápia mellékhatásaként fellépo˝ aspergillus, és CMV okozta pneumonia, valamint a hyperakut, és akut rejectio ápolási vonatkozásainak ismertetése, valamint a transzplantációt követo˝ izoláció pszichés következményeinek feltárása, mely jelento˝sen befolyásolja a postoperatív ido˝t. Klinikánkon évente 20-25 szívtranszplantációt végeznek. A kutatás, 100 beteg körében elvégzett vizsgálat, mely kb. 4-5 évet ölel fel, ennek eredményeit mutatja be.
Dialízis az intenzív osztályon ápolói szemmel Gyimesi Jánosné Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Kórház, ITO, Budapest
Májtranszplantáció… egy kicsit másképp! Kovács Lilla, Meixner Katalin, Bodnár Judit, Friedsam Gabriella, Horváth Tímea, Horváthné K. Gizella, Szaniszló Mária, Varga Tímea, SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Elo˝adásunkban egy kisfilm keretein belül a májtranszplantáció történéseit és az ezzel kapcsolatos körülményeket szeretnénk bemutatni az aneszteziológus szakasszisztensek szemszögébo˝l. Magyarországon a májátültetésekben mindössze hét szakasszisztens tevékenykedik. Ez a tény magas színvonalú szakmai felkészültséget igényel. Bemutatjuk, hogyan befolyásolja a pillanatnyi fizikai, szellemi és lelki állapot a májátültetések során a team munkájában való részvételt és a szakasszisztensi feladatok ellátását. Munkakörünk 24 órás készenléttel jár, ami maga után vonja a mindennapi bizonytalanság okozta lelki megterhelést. Filmünk célja ismertetni azt, ami mások számára kevésbé érzékelheto˝, ahogyan az aneszteziológus szakasszisztensek megélik a riadó tényét, az elo˝készületeket, a májátültetés kivitelezését és az utána következo˝ tennivalókat.
Túlélni a szepszist Dr. Rákosi Klára HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest A súlyos szepszis – a modern terápiás eszközök birtokában is – magas mortalitású kórkép, melynek elo˝ fordulási gyakorisága várhatóan tovább fog növekedni. A mortalitás ugrásszeru˝ csökkenése önmagában a technikai és farmakológiai fejlesztésekto˝l nem várható. Eredményt a betegellátásban résztvevo˝ szakemberek ébersége, szoros együttmu˝ ködése, valamint a meglévo˝ diagnosztikus és terápiás eszközök optimális kihasználása hozhat. Jelen elo˝adás célja a súlyos szeptikus és szeptikus sokkos betegek sürgo˝sségi szemléletu˝ ellátásának ismertetése, a protokolláris ellátás fontosságának kiemelése, valamint a szakdolgozók szerepének kihangsúlyozása a szeptikus betegek mielo˝bbi felismerésében és ellátásában.
Egyre gyakoribb feladat az intenzív osztályon a haemodialízis. A no˝vér feladatai e tevékenység kapcsán rendkívül szélesköru˝ ek.. Az osztályunkon alkalmazott dialízáló módszer, egyesíti a dialízis és a filtráció elo˝nyeit.
Súlyos szepszist okozó uroinfekciók Hegedu˝s Éva, Pintérné Csehtóth Anita Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa
Esetismertetés: 85 éves no˝beteg dyspnoe-val került kórházba, ahol pneumónia igazolódott. Osztályunkra veseelégtelenség, hyperkalaemia, bradycardia miatt került. Cardioprotekció mellett kanül bevezetés történt. Tudata romlott, gépi lélegeztetésre szorult. IHD kezelést kezdtünk. A kezelés alatt bradycardia mellett haemodinamikailag stabil maradt. 12h elteltével tudata feltisztult, acidózisa jelento˝sen mérséklo˝dött, extubálhatóvá vált. Anuria miatt jelenleg is további IHD kezelésekre szorul. Ápolói szempontból az ilyen típusú beteg fokozott odafigyelést igényel. Kiemelten fontos a haemodinamikai paraméterek, sav-bázis egyensúly megfigyelése és rögzítése mellett, a respirátor terápiához kapcsolódó ápolói feladatok ellátásán túl a dializáló gép elleno˝ rzése, problémák megoldása. A dializált beteg megfigyelése összetett feladat, mely egész embert követel.
Osztályunkon évente 30-40 beteget kezelünk, ápolunk súlyos szepszis miatt. Szepszisforrás-ként leggyakrabban hasi- és lágyrészferto˝ zések, pneumóniák szerepelnek, a húgyúti ferto˝zések ritkák. Ennek ellenére az elmúlt évben 1 hónap alatt 2 súlyos szepszis okozó uroinfekciót kezeltünk. Poszterünkön a két beteg kórtörténetét mutatjuk be. Az elso˝ , 21 éves , diabeteses no˝ beteget ketoacidotikus kómával vettük fel. A ketoacidosis szokásos intenziv kezelése ellenére állapota romlott, szepszis képe bontakozott ki. A szepszis hátterében pyelonephritis igazolódott. A második, 31 éves, kíséro˝betegséggel nem rendelkezo˝ no˝beteget vesekövesség miatt urológiai osztályon kezelték, majd a szövo˝dményként kialakult súlyos szepszis miatt került osztályunkra. Mindkét beteg komplex intenziv kezelést igényelt: 6, illetve 4 napos gyógyszeres keringés támogatást, 5 napos gépi lélegezetést, széles spektrumú antibiotikus kezelést, szoros vércukor kontroll mellett mesterséges táplálást a teljesköru˝ monitorozás és ápolási tevékenység mellett. A konzervatív kezelés eredménytelensége miatt mindkét esetben mu˝téti beavatkozásra került
12
13
sor. A mu˝tét után a fiatal betegek állapota rohamosan javult, a felvételt követo˝ 14. illetve 9. napon elhagyták az intenzív osztályt, majd rövidesen a kórházat is. Munkánkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a súlyos szepszis okát keresve a húgyúti ferto˝zés leheto˝ségével is számolni kell.
Enterális táplálás szepszisben Béres Krisztina, Hegedu˝s Erzsébet, Juhász Rita, Németh Miklós Fo˝városi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Intenzív Terápiás Egység, Budapest Elkészült munkánk témája az intenzív osztályon fekvo˝ septicus betegek táplálásának mielo˝bbi felépítése. Elso˝sorban tápláltsági szint felméréssel és laboratóriumi vizsgálatok segítségével. Amennyiben nem elegendo˝ az enterális táplálás, kiegészítheto˝ parenterálissal is, amely az enterális felépítése után elhagyható. Osztályunkon eleinte a parenterális táplálás mellett csak minimális ún. bélboholy táplálás történik. Majd a parenterális táplálás leépítése mellett az enterális felépítésére törekszünk. Mindehhez különbözo˝ összetételu˝ és osmolaritású enterális tápszer áll rendelkezésünkre. A folyamatos táplálás mellett - különösen septicus betegnél - fontos a gyakori vércukor elleno˝rzés. Legtöbbször csak folyamatos inzulinterápiával tartható normál tartományban a vércukorszint. Kutatásunk során folyamatos tápláltsági felméréseket végeztünk adott betegcsoportnál, mely pozitív eredményekkel zárult. A fent leírtak alapján elmondható, hogy az enterális táplálásnak köszönheto˝ a fiziológiás tápanyagbevitel eredményessége a parenterálissal szemben. Az enterális táplálás költséghatékonyabb, kevesebb invazívitással jár, nem terheli meg a beteg immunrendszerét és csökkentheto˝ az ápolási napok száma.
Infekciókontroll a mu˝to˝ben, ahogy az aneszteziológus végzi Sinkoviczné Tóth Ildikó, Dr. Tomola Elza Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Budapest Kevés figyelmet kap a mu˝to˝i tevékenység során szükséges infekciókontroll. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a bekövetkezett infekciók nem kötheto˝k egyértelmu˝en a mu˝to˝i tevékenységhez. A mu˝to˝kben egyre kiterjesztettebb beavatkozások történnek, egyre sérülékenyebb állapotú betegeken. Az eszközhasználati gyakoriság növekedésével a lehetséges ferto˝zési kapuk száma is növekszik, ezért nem eléggé hangsúlyozható az asepsis és antisepsis fontossága. Az invazív beavatkozások (centrális véna, perifériás véna, intubáció) mind olyan tevékenységek, amik forrásai lehetnek a nosocomiális infekcióknak. Az aneszteziológus feladata többek között - a közvetlen mu˝to˝i feladatain kívül - , hogy ezekto˝l a lehetséges ferto˝zésekto˝l megóvja betegét, valamint önmagát és környezetét is. A ferto˝ zések átvitelében a két legfontosabb tényezo˝ a kéz, valamint az élettelen környezet közvetíto˝ szerepe. Értelemszeru˝en a kézhygiene, valamint a többször használatos eszközök (monitor, laryngoscóp, maszk, légzo˝ kör, munkaasztal…) hatékony ferto˝tlenítése a megelo˝zés legfontosabb eszközei. Az elo˝adásomban a mindennapi gyakorlatunkat szeretném bemutatni, mely a nosocomiális ferto˝zések megelo˝zésére irányul.
Szemléletváltás szeptikus betegeink intenzív ellátásában Pintérné Csehtóth Anita, Horváth Péterné, Hegedu˝s Éva, Palla László Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa Célkitu˝zés: Elo˝adásunkban a súlyos szepszis miatt kezelt betegek ápolásának osztályunkon alkalmazott elveit mutatjuk be. Módszer: 2007. január 1. és 2009. május 31. között 76 szeptikus beteget ápoltunk. A szepszis oka 7 esetben lágyrész, 26 esetben intraabdominális, 2 esetben központi idegrendszeri, 8 esetben nosocomiális, 10 esetben egyéb ferto˝zés és 14 esetben pneumonia volt. A szeptikus betegek teljesköru˝, sok ido˝t és energiát igénylo˝ ápolásra szorulnak. Az ápolási feladatokat a szokásos teendo˝kön túl az intenzív terápiás eljárások határozzák meg. 57 betegnek volt centrális véna katétere, 30 betegnél alkalmaztunk artériás nyomásmérést, és 5-nél PICCO monitorozást is. Keringéstámogatásra 66 betegnek volt szüksége. 72 beteget lélegeztettünk, 18 esetben dilatációs tracheostomán keresztül. Tartós fájdalomcsillapításra szorult 46 beteg. 37 betegnek mu˝tétre volt szüksége. Betegeinket leheto˝ség szerint enterálisan tápláltuk, teljes parenterális táplálásban mindössze 17 beteg részesült. 58 betegnél 6 óránként, 18-nál ennél gyakrabban mértünk vércukorszintet. Vérgáz analízist 62 esetben 6 óránként, 14 betegnél gyakrabban végeztünk. Ápolási célkitu˝zéseink: - Átfogó ápolási anamnézis felvétele, kockázatfelmérés, ápolási terv készítése, pontos dokumentáció - Életmu˝ködések monitorozása, invazív hemodinamikai monitorozás - Vénás és artériás katéterek, kanülök, tubusok, természetes és mesterséges testnyílások kezelése az aszepszis és antiszepszis szabályainak teljes köru˝ betartásával, ferto˝zés veszélyének csökkentése - Hatékony decubitus profilaxis minden elérheto˝ módon, segédeszközökkel - Gyógyszeres és mechanikus trombózis profilaxis - Szoros folyadék és energetikai egyenleg, óradiurézis mérés - A beteg testi és lelki szükségleteinek kielégítése - Szeptikus beteg távozását követo˝ kórtermi ferto˝tlenítés - Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés Konklúzió: Munkánk talán arra nem elég, hogy a súlyos szepszis magas mortalitást csökkentsük, de az a 35 beteg, aki meggyógyult, segít nekünk abban, hogy legyen ero˝nk fizikailag és lelkileg újra kezdeni, és kamatoztatni megszerzett tapasztalatainkat.
Az ápolók tájékozottsága az MRSA ferto˝zésro˝l kórházunkban Fábiánné Patai Erika, Bercziné Pallag Anna Réthy Pál Kórház, Békéscsaba Célkitu˝zés: A ferto˝zések megelo˝zése a mino˝ségi betegápolás része, ezért fontos, hogy a szakdolgozók megfelelo˝ ismeretekkel rendelkezzenek. Célunk volt felmérni, hogy a kórházunkban az ápolók rendelkeznek-e az MRSA-ferto˝zött beteg ápolásához szükséges ismeretekkel, és tájékozottságuk mutat-e összefüggést szakmai végzettségükkel, és azzal, hogy milyen szakterületen dolgoznak.
14
15
Módszerek: Kutatásunkat kérdo˝ íves módszerrel végeztük, a feldolgozásban táblázatkezelo˝ program, statisztikai módszer, volt segítségünkre. Eredmények: A válaszok értékelése során azt tapasztaltuk, hogy az ápolók elméleti ismeretei hiányosak a ferto˝zéssel kapcsolatban, de az Epinfo Módszertani levelében elo˝írt védo˝eszközöket a válaszadók nagy többsége viseli ferto˝zött beteg ápolása kapcsán. Konklúzió: A szakápolók ismereteit folyamatosan bo˝víteni kell. A dolgozók szívesen vesznek részt továbbképzésen, elo˝adásokon. Javasoljuk a kórházon belüli oktatást, amit az epidemiológiai szakdolgozók osztályértekezlet keretein belül az adott osztály profiljához igazodva tartanának.
Lélegeztetett beteg ápolása – endotrachealis intubatio kontra dilatatios tracheostoma Palla László, Pintérné Csehtóth Anita, Horváth Éva, Hegedu˝s Éva Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Kistarcsa Célkitu˝zés: A gépi lélegeztetés az intenzív terápia egyik alapveto˝ módszere. A lélegeztetést orálisan vagy nazálisan bevezetett intratrachealis tubuson vagy tracheostomán át végezzük. Osztályunkon 2006 óta a tartós lélegeztetéshez dilatációs tracheostomiát készítünk. Módszer: Bemutatjuk a dilatációs tracheostomia általunk alkalmazott módszerét. A kétféle lélegeztetési mód eltéro˝ ápolási folyamatokat igényel. Összehasonlítjuk az endotrachealis tubuson lélegeztetett beteg és a percutan tracheostomizált lélegeztetett beteg ápolási folyamatait. Elemezzük a betegek ápolás, forgatás, higiénés szükségletek kielégítése, a beteg szájon át való itatása, etetése, a lélegeztetésro˝l való leszoktatás folyamatában a két módszer között tapasztalt eltéréseket. Vizsgáljuk betegeink lelki állapotát, kiegyensúlyozottságát, önállóságát. Eredmények: 2007 január 1. és 2009 június 30. között 713 beteget lélegeztettünk, 133 esetben végeztünk. percutan tracheostomiat, 6-8 napon túl lélegeztetett betegnél, a legtöbb esetben elvégeztük. Konklúzió: Az új technika alkalmazása kényelmesebb, mind az ápolást végzo˝ személyzet, mind pedig a beteg szempontjából egyaránt, kisebb a komplikációk aránya, megóvjuk a beteget a felesleges transzportálástól. A beteg lelkileg kiegyensúlyozottabbá válik, mivel a lélegeztetés mellett is képes kommunikációra, önálló helyváltoztatásra, táplálkozásra, általában önellátásra.
16
Késo˝i bal tüdo˝fél atelectasia sikeres kezelése (esetismertetés) Kollárné Túri Zsuzsanna, Csuka Rolandné, Gellérfi Ilona, Dr. Darvas Katalin, Dr. Csomós Ákos SE I. sz. Sebészeti Klinika, Budapest Bevezetés: Az intenzív osztályos ápolás ritka késo˝i szövo˝dménye a pulmonalis atelectasia. Esetünkben a teljes bal tüdo˝ félre terjedo˝ atelectasia a 24. posztoperatív napon alakult ki, melyet intubálás nélkül, non-invazív lélegeztetés, bronchoscopos leszívás és légzo˝ torna segítségével kezeltünk. Esetismertetés: 44 éves férfi felvételére DeBakey III. típusú aorta dissectio urgens mu˝tétjét követo˝en került sor. A posztoperatív szakban keringéstámogatásra (noradrenalin 6 napig) és hemodialízis kezelésre (17 napig) szorult. Sikertelen extubációt követo˝en a 14. napon tracheostomia készült, a lélegeztetésro˝ l a 19. napon szoktattuk le. A 24. posztoperatív napon az addig rendezett légzési paraméterei hirtelen romlást mutattak, nehézlégzése jelentkezett, oxigenizációja csökkent. Fizikális vizsgálattal a bal mellkasfél kitérése jelento˝sen elmaradt az ellenkezo˝ oldalhoz képest, a bal tüdo˝fél felett légzési hangot nem hallottunk. Az elvégzett mellkas rtg vizsgálat a bal oldalon teljes homogén fedettséget írt le, melyet a mellkasi CT alapján a teljes bal tüdo˝fél atelectasiája okozott. Brochoscopos leszivás során su˝ru˝, nem purulens váladékot távolítottunk el. A tüdo˝ expandálását non-invazív „Helmet maszk” lélegeztetéssel végeztük, 5-8 vízcm PEEP és 10-15 vízcm nyomástámogatással. A non-invazív lélegeztetést meleg párásítással és maszkon át adott oxigén-kezeléssel egészítettük ki, a testhelyzet pozícionálás és légzo˝torna mellett. 48 óra elteltével a mellkas rtg vizsgálat már csak a bal tüdo˝ bázisán mutatott tenyérnyi atelectasiát. A javuló légzési paraméterek mellett elo˝ször a non-invazív lélegeztetés, majd az oxigén-kezelés is fokozatosan elhagyhatóvá vált. A légzo˝tornát tovább folytattuk, emellett a beteget egyre nagyobb mértékben mobilizáltuk, majd rehabilitációs intézetbe adtuk át. Három hónap elteltével a beteg otthonából, saját lábán sétált be osztályunkra köszönetet mondani. Következtetés: A hosszú intenzív ápolás után javuló betegek esetében késo˝i légzési szövo˝dmények kialakulása valószínu˝ . Esetünkben erre hajlamosító tényezo˝ volt a végtag amputáció miatti csökkent mobilitás.
LT. vs LMA használata a kis sebészeti mu˝tétek anesztéziájához Ladányi Mónika, Juhász Tálas Tímea, Dr. Rugonfalvi Kiss Szabolcs HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest A légútbiztosítást évtizedeken keresztül endotrachealis tubussal valósítottuk meg. A kilencvenes évek elejéto˝l, mondhatni forradalmi megújulás tanúi lehettünk, ugyanis megjelentek alternatív légútbiztosító eszközök, a laryngealis maszkok különféle változatai. A laryngealis tubusok már tíz éve (1999.) elérheto˝ek. Míg a világ több pontján több éve alkalmazzák, addig az intézményünkben 2007-to˝l használjuk. Jelento˝sége és szerepe elso˝sorban az intubációs nehézségek és a kis sebészeti mu˝tétek esetében merül fel. Amíg laryngealis maszkok alkalmazása a legtöbb kórházban mindennapos és rutinszeru˝, addig a laryngealis tubusok használata valamiért a látókörön kívül maradt.
17
A vizsgálatunkkal szeretnénk felmérni a két eszköz közötti különbséget, a behelyezés idejét, gyorsaságát, az esetleges nehézségeket, mint légút biztosító és légút fenntartó eszköz az alábbi mu˝téteknél. Mu˝tét típusa: végtagon végzett bármilyen mu˝tét, lágyéksérv illetve köldök sérv, és mellkasfali mu˝tétek. Az általános érzéstelenítés mindkét esetben a következo˝ szempontok alapján történik. Betegcsoport: ASA I.-II. Nemre tekintet nélkül, meghatározott indukció alapján. A vizsgálat kezdete: 2009. 06. 01-2009. 08. 31. A vizsgálat eredménye a kongresszusi elo˝adáson lesz hallható.
Gyógytornászok az Intenzív Osztályon az ápolókkal együttmu˝ködve Bíró Éva Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest A gyógytornász jelenléte az intenzív osztályon napjainkban már általánossá vált. Ennek ellenére saját tapasztalataim alapján úgy érzem, nem ismertek az intenzív team számára, hogy mit kell tudnia egy fizioterapeutának, valamint hol vannak azok a közös pontok, ahol segíteni tudnak egymásnak. Célom bemutatni a gyógytornász feladatait, ezek közül bo˝vebben azokra kitérni, ahol segítséget tudunk nyújtani egymásnak az ápoló személyzettel a megfelelo˝ betegellátás érdekében. A fizioterápia, mint tudományág az intenzív osztályon még gyerek cipo˝ben jár. Fejlesztése és a hatékonyabb együttmu˝ködés érdekében egy kérdo˝íves kutatást végeztem az ápolók körében, o˝k hogyan vélekednek a munkánkról: Ennek eredményét is ismertetném az elo˝adás során.
A „valódi” intenzíves ágy elo˝nyei Gubó Tünde Fo˝városi Önkormányzat Szent Imre Kórház, Sürgo˝sségi Betegellátási Centrum, Intenzív Terápiás Egység, Budapest Az intenzív ellátás 3 alap pillére az intenzív megfigyelés, az intenzív gyógyszerelés és az intenzív ápolás. Az ápoló személyzet számának csökkenése, terhelésének fokozódása az ápolástól vonja el az ido˝t. Ez – sajnos – oda vezet, hogy az ápolásra szánható ido˝ rövidülése miatt a teljes kórházi ápolási ido˝ megnyúlik, mert gyakoribbak a szövo˝ dmények, amelyek komoly költségnövekedéssel járnak! Az ápolást segíto˝, könnyíto˝ leheto˝ségek egyik módja a modern intenzíves ágy alkalmazása, amely részben csökkenti a személyzeti igényt, részben a lehetséges szövo˝dmények leheto˝ségét csökkenti. Elo˝adásomban kizárólag ápolási szükségletek és ápolási diagnózisok figyelembe vételével – két eset ismertetésén keresztül – egy olyan korszeru˝, a mai kihívásoknak megfelelo˝ intenzíves ágy használatát mutatom be, mely alkalmas immobil, tüdo˝szövo˝dmények leheto˝ségét magában hordozó beteg szakszeru˝ fektetésére, mozgatására.
18
Alkalmazása mind az ápoló, mind a gyógytornász munkáját nagyban megkönnyíti, bizonyos feladataikat maradéktalanul és rendszeresen a nap 24 órájában ellátja. A szövo˝dmények megelo˝zése az ápolási ido˝ rövidülését eredményezi, csökkenti a nosocomialis ferto˝zések kialakulásának esélyét, ezzel csökkenti a kórházi összköltségeket.
Találkozás a MUMUSSAL??? Tóth Éva, Sinkoviczné Tóth Ildikó, Dr. Jurás Erzsébet Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, AIBO, Budapest A malignus hyperthermia az anaesthesia mumusa. De ez olyan, mint a Loch Ness-i szörny: mindenki hallott már róla, de nem sokan ismerik valójában-szerencsére. A tankönyv és az élet tud különbségeket produkálni, így meg tudja nehezíteni a felismerését. Szeretném bemutatni hogy hogyan altattunk egy beteget elektív mu˝tétnél, akinél ismert volt a malignus hypertermia. De ez teljesen más, mint amikor váratlanul jelentkeznek a tünetek. Egy eset kapcsán szeretném bemutatni, hogy mi az, ami elgondolkodtatott bennünket amikor találkoztunk egy gyanús esettel. És mennyire más ellátni…
A Botallo-ligatúra mu˝tét asszisztensi feladatai To˝smagi Katalin, Dr. Lázárné Wittner Piroska, Silinger Zsuzsa, Dr. Szentirmai Csaba SE ÁOK, AITK I.sz Gyermekklinika, Budapest A beteg, kissúlyú kora- és újszülöttek száma sajnos évro˝l-évre no˝. Elo˝adásomban ezen korosztály, kiemelten a Botallo-ligatúra anesztéziájához tartozó asszisztensi feladatokról szeretnék beszélni, statisztikai adatokkal egybekötve. Az újszülött és csecsemo˝ anesztézia egyedi és összetett. Fontos a precizitás és a speciális felszereltség, mivel mások az anatómiai és élettani sajátosságaik, a volumen és elektrolitháztartásuk, a ho˝szabályozásuk és az anyagcseréjük. Részletesen szeretnék beszélni a mu˝to˝ elo˝készítéséro˝l, az anesztézia alatti feladatokról, valamint a pre- és postoperatív transzportálásról.
Dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók és a mu˝tét körüli halálozás összefüggése aorta aneurysma mu˝téten átesett betegeknél Dr. Kertai Miklós¹,², C. M. Westerhout³, Dr. Sesztakovné Varga Krisztina¹, Dr. Acsády György¹, Dr. Gál János¹,4 1 SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest 2 Harefield Hospital Department of Cardiothoracic Anaesthesia, UK 3 University of Alberta, Edmonton, Alberta, Canada 4 John Radcliffe Hospital, Nuffield Department of Anaesthetics, Oxford, UK Célkitu˝zés: A dihydropiridine Ca-csatorna blokkolókat, mint alternativ gyógyszeres kezelést a bétablokkolók helyett gyakran alkalmazzák hypertonia kezelésére mellkasi és hasi aorta aneurysma mu˝tétre váró betegeknél. Vizsgálatunkban a dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók használata valamint a megnövekedett mu˝tét körüli halálozás közötti összefüggést tanulmányoztuk mellkasi és hasi aorta aneurysma mu˝tétre kerülo˝ betegeknél.
19
Módszerek: Ezer, 1999. január és 2007. áprilisa között a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján sürgo˝s vagy tervezett mellkasi vagy hasi aorta aneurysma mu˝téten átesett beteget vizsgáltunk. A betegek átlagéletkora 69 év (22-95 év) volt és közülük 810 férfi. Minden betegro˝ l meghatározott kritériumok alapján adatokat gyu˝ jtöttünk klinikai kockázati tényezo˝kro˝l, krónikus gyógyszerhasználatról és a sebészeti jellemzo˝kro˝l. Többváltozós logisztikai regresszió analízist végeztünk, hogy tanulmányozzuk az összefüggést a dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók használata és a mu˝téti beavatkozást követo˝en 30 napon belül elo˝forduló halálozás között. Eredmények: A 30 napon belüli halálozás 8.5%-os volt. A dihydropiridine Ca-csatorna blokkolókat szedo˝ betegeknél a perioperativ halálozás jelento˝sen magasabb arányú volt összehasonlitva a dihydropiridine Ca-csatorna blokkoló kezelésben nem részesülo˝kkel (14.0% versus 6.0%: kockázati együttható (OR) 2.6, 95% konfidencia intervallum (CI): 1.6-4.0, P<0.0001). Többváltozós regresszió analízist követo˝en a dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók továbbra is szignifikáns összefüggést mutattak a perioperativ halálozással (OR (95% CI) 2.5(1.3-4.6), P=0.003). Konklúziók: A jelen tanulmányban a dihydropiridine Ca-csatorna blokkolók használata akut vagy tervezett mellkasi és hasi aorta aneurysma mu˝téten átesett betegeknél összefüggést mutatott a megnövekedett perioperativ halálozással. A vizsgálatról szóló cikket a British Journal of Anaesthesia (BJA) 2008. június 12-én publikálta. 101 (4): 458-65 (2008)
A haemodinamikai monitorizálás ápolói feladatai Hajdúné Herczeg Anikó Kenézy Gyula Kórház, KAITO, Debrecen Elo˝adásom célja a szeptikus betegek ápolása, kezelése, múltjának és jelenének bemutatása osztályunkon, figyelembe véve osztályunk profilját, a szeptikus betegek számának alakulását. Módszerem a távozott betegek dokumentációjának áttekintése volt, 5 évre visszameno˝ leg, különös tekintettel a haemodinamikai paraméterek monitorozásának gyakoriságára és az azzal összefüggo˝ ápolói feladatainkra. Továbbá szeretnék rámutatni az elo˝bb említett monitorizálás fontosságára, a kezelés tervezheto˝ségére, objektív kezelési elvekre. Következtetés: a szeptikus betegek ellátása során elengedhetetlen a haemodinamikai monitorizálás és a jól képzett ápolók.
Az Érintenzív osztályon elo˝forduló betegek és speciális ápolásuk Sajerli Csaba SE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Budapest Az elo˝adás célja az érsebészeti ellátásban dolgozó szakápolók speciális feladatainak bemutatása. Az érintenzív osztályra a betegek az esetek jelento˝s többségében a mu˝to˝bo˝l (elektív betegek) érkeznek posztoperatív ellátásra, ápolásra. Vannak azonban akut esetek, amikor a beteget a mento˝ CT-vel igazolt diganosztikával hozza az osztályra és innen az elso˝ ellátás után kerül akut mu˝tétre a beteg. Ilyen esetek pl: rupturált hasi illetve mellkasi aneurizmák, disecálodótt
20
aneurizmák és kis esetben poszttraumás érmu˝tétre szoruló betegek. A pré- és posztoperatív szakápolói feladatok a betegápolás során bizonyos mértékben hasonlóak, de különböznek is az elváltozások és a mu˝téti megoldások függvényében. Az elo˝adás bemutatja a hasi mu˝ téten átesett érbetegek posztoperatív ellátását és ápolását, kiemelve az azonos és a különbözo˝ szakápolási tevékenységek rendszerét. A következo˝ mu˝tét típusok kerülnek ismertetésre: hasi aneurizma, bifemorális bypass, aorta-femorális bypass hasi feltárásból. A szakápolás során az egyik a legfontosabb teendo˝ a betegmegfigyelésen belül a végtagok vérellátásának folyamatos monitorozása, az esetleges zavarok ido˝ben történo˝ észlelése. Ezek a következo˝k lehetnek: az operált ér elzáródásából, thrombózis illetve graft elzáródásából. A szövo˝dménymentes esetekben a beteg átlag 2 napot tölt az intenzív osztályon. Ennek az ido˝szaknak a szakápolói tevékenységeire fókuszál az elo˝adás.
Vasofix Safetly intravénás katéter elfedo˝ tu˝heggyel Dr. Horváthné K. Gizella, Meixner Katalin, Szaniszló Mária, Bodnár Judit, Friedsam Gabriella, Kovács Lilla, Varga Tímea SE ÁOK Transzplantációs és Sebészeti Klinika, Budapest Az egészségügyi munka során a vezeto˝ kockázati források közül az egyik a tu˝ szúrás okozta sérülések és azok következményei. A munkánk során az egyik legnagyobb veszély a tu˝, amellyel dolgozunk. Egy szúrás és az egész életünk egy pillanat alatt megváltozhat. Miért? Mert talán éppen egy AIDS- es beteget szúrtunk meg elo˝tte. Milyen leheto˝ségeink vannak? - védelem - szabályok betartása - figyelem - jelenlét - megfelelo˝ eszközök használata Nos, az egyik ilyen eszköz a Vasofix Safety. Vasofix Safety bemutatása. Klinikánkon kipróbálás céljából dolgozhatunk 18 G branüllel. A saját és kollegáim tapasztalatát szeretném tolmácsolni.
Segítség – 7777 Ganglné Puskás Brigitta Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest Intézményünkben az Intenzív Osztály orvosai és szakdolgozói adnak reanimációs szolgálatot. A szolgálat minden osztály számára elérheto˝, külön telefonvonalon hívható. A reanimációs team pontos szakmai kritériumok szerint, korszeru˝ ismeretek birtokában látja el feladatát. Tudásunk frissítése érdekében rendszeresen részt veszünk képzéseken, szituációs gyakorlatokat tartunk. Tevékenységünk gyakorlása közben azonban számtalan olyan szakmai hiányossággal találkozunk a fekvo˝beteg osztályokon, mely jelento˝sen rontja a reanimált beteg életkilátásait. Az ápolók egy része nem vagy alig rendelkezik korszeru˝ ismeretekkel, a reanimációval kapcsolatban. Képzésük és továbbképzésük nem megoldott. Ezért az intenzív osztály dolgozóival közösen szeretnénk továbbképzések, szituációs feladatok formájában, naprakész ismeretekkel segíteni az osztályok munkáját. A képzéseket folyamatos szinten tartó továbbképzésekkel mélyítenénk tovább. Az oktatási program beépítve az intézmény mino˝ségbiztosítási rendszerébe biztosítaná a biztonságos, szakszeru˝ újraéleszto˝ tevékenységet a kórház területén. 21
Kultúrák, vallások találkozása, kommunikáció kollégákkal, betegekkel Afganisztánban Dakó Klára HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest Fél év Afganisztánban, egy német kórház intenzív osztályán leheto˝séget teremtett arra, hogy betekintést nyerjek mind a német, mind az afgán betegellátásba. A különbségek természetesen egyrészt a kulturális különbségekbo˝ l, másrészt a két ország különbözo˝ gazdasági helyzetébo˝l is adódnak. Milyen egy kórház Afganisztánban? Hogyan kerül be a beteg a kórházba, ha afgánok hozzák és hogyan, ha a német MEDEVAC? Hogyan történik a betegellátás, a betegek elhelyezése egy afganisztáni nagyváros kórházában és mindez hogyan történik egy német katonai táborban lévo˝, németek által felszerelt kis konténerkórházban? Európai Unió, nyitott határok, shengeni övezet, a világ egyre nyitottabbá válik, az egészségügyi dolgozók is elindulnak szerencsét próbálni a világ különbözo˝ pontjaira. Vannak, akik nyugati országok felé, vannak, akik keletre indulnak el, de ne feledkezzünk el az északra ill. délre tartókról sem. Más országok, eltéro˝ kultúrák, de hogyan boldogulunk egy idegen országban, idegen nyelven, más kultúrával rendelkezo˝ betegekkel és kollegákkal? Miképpen használjuk a különbözo˝ kommunikációs technikákat? Katonaként Afganisztánban jártam, egy német kórházban dolgoztam fél évet, elo˝adásomban saját tapasztalataimat szeretném elmondani. Az ellátott betegek elso˝sorban afgánok, németek voltak, de akadt a betegek között horvát, norvég, svéd, olasz, amerikai, de még maláriás szudáni is. Milyen nehézségeink akadtak egymással, a betegekkel, hogyan hidaltuk át a nyelvi akadályokat? Mind ezeket egy képes beszámoló keretében szeretném ismertetni.
Quo vadis Intenzív osztály? Kiss Ildikó, Bezzeg Éva Toldy Ferenc Kórház, Központi Intenzív Osztály, Cegléd
minden olyan tényezo˝ro˝l, mely hatással van a munkánkra. Gondolok itt az I.C.U. szindrómára, mely mind a betegre, mind az ellátó személyzetre hatással van, a szempontokat összevetjük. Rövid összefoglalásban felvázoljuk, hogy az Intenzív Osztályon mely betegeket, betegségeket látjuk el. A tényleges adatokat összehasonlítva beigazolódni látszik égeto˝ szükség van a no˝vérállomány pótlására, a munkánk elismerésére, megbecsülésére. Végezetül néhány mondatban le kell vonni a következtetéseket. Saját észrevételt, véleményt közölni a hallgatósággal, azokat leheto˝ség szerint megbeszélni. A no˝véri, ápolói munka „szépségeit” elismerni és ezen tények elhalványulását nem engedni!
A betegek elégedettségének felmérése kórházunk szívsebészeti osztályán Nagyné Császár Margit HM Állami Egészségügyi Központ, KAITO, Budapest Napjainkban a mino˝ség iránti igény, a mino˝ségbiztosítási rendszerek bevezetése tanúsítása és mu˝ködtetése az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekben egyre fontosabb kérdéssé vált. A betegelégedettségi vizsgálat végzése kötelezo˝ azon kórházak számára, amelyek valamelyik mino˝ségbiztosítási rendszer tanúsításával rendelkeznek. Ezért a betegelégedettség mérése az egyik legnépszeru˝bb mino˝ségbiztosítási tevékenység. A szív- és érrendszeri betegségek még ma is vezeto˝ helyen állnak morbiditási és mortalitási szempontból. A szívmu˝téten átesett egyének életmód változtatása nagy kihívást jelent mind az egyén, mind pedig az egészségügyi szakemberek számára. Felmérésemben a HM-ÁEK szívsebészeti osztályán mu˝téten átesett betegeket kérdeztem. A megkérdezés célja annak felmérése volt, hogy betegeink mennyire elégedettek, a mu˝téttel kapcsolatos felvilágosítással. Vizsgálatom során arra kerestem a választ, hogy van-e ismeretük a betegtájékoztatásra vonatkozó jogokról, a betegjogi képviselo˝ létezéséro˝l, illetve kielégíto˝ információt kaptak-e a mu˝téttel kapcsolatosan. A felvetett kérdések, problémák tárgyalása nem csak a betegekre, hanem az o˝ket ellátó egészségügyi szakszemélyzetre is vonatkozik, nagy feladatot ró valamennyi egészségügyi dolgozóra, akik érintettek ezen betegcsoport kezelésében.
Kórházunk rövid története, osztályunk részletes bemutatása, melyet képekkel illusztrálunk. Grafikával egybekötött statisztikát végeztünk a 2006-os évig visszameno˝leg.
„Altatás, vagy…?” A modern anesztézia leheto˝ségei betegeink félelmének csökkentése és biztonsága érdekében Fenyvesi Csilla, Mihályné Puskás Zsuzsanna Réthy Pál Kórház, KAIBO, Békéscsaba
Ezen összevetünk különbözo˝ adatokat, melyek: - felvett betegszám, - másosztályra vagy intézménybe áthelyezett betegszám, - átlagos betegszám, - finanszírozott súlyszám. Ezen grafikonok értékelése, elemzése.
Célkitu˝zés: Felmérni azt, hogy a mu˝tét elo˝tt álló betegek mito˝l félnek jobban: a mu˝tétto˝l, az altatástól, vagy a vezetéses érzéstelenítésto˝l ill. kutatjuk a gerincközeli érzéstelenítés ismertségét a mu˝téten átesett betegek körében.
Következo˝ körben szeretnénk beszélni osztályunk helyzetéro˝ l: személyzet-, orvos létszám, géppark. Szintén grafikonon mutatjuk be, hogy az elo˝ bbiekben említett számokhoz milyen számban adott az ápoló személyzet. Megemlítjük röviden, hogy mennyi lenne a minimális létszám. Mindezeken belül beszélni kell
22
Módszer: Kérdo˝íves felmérés. A kérdo˝íveket kórházunkban operált betegek azon csoportjának osztottuk ki, akiknél a mu˝téti fájdalomcsillapításra /az altatás helyett/ a gerincközeli érzéstelenítés, mint korszeru˝ és biztonságos módszer lehetséges volt.
23
Eredmények: Bebizonyosodott, hogy a betegek többsége az altatástól félt jobban és nem az érzéstelenítésto˝l. Kutatásaink azt is bebizonyították, hogy a mu˝tét elo˝tt álló betegek 46%-a félt a postoperatív fájdalomtól, ezért jobban oda kell figyelnünk a betegek mu˝tét utáni fájdalomcsillapítására. Konklúzió: A regionális anesztézia alkalmazása a betegekre és az ápoló személyzetre nézve is egyaránt elo˝nyösebb, általa a betegek mu˝tétto˝l való félelme is csökkentheto˝. A mu˝téti félelem és a mu˝téti fájdalomcsillapítás módja között szoros, szignifikáns összefüggés van.
Kommunikáció az intenzív osztályon Piskóti Zoltánné Fo˝városi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Budapest A betegellátás során a legfontosabb ápolói tevékenységek közé tartozik a betegekkel történo˝ kommunikáció. Az intenzív osztályon ez a feladat sokkal összetettebb, mert a betegek gyakran nehezen vagy egyáltalán nem képesek kommunikálni. Az intenzív osztályon fekvo˝ kritikus állapotú beteg sok mindenben különbözik többi, más osztályon fekvo˝ stabil állapotban lévo˝ betegtársától. A súlyos állapot, a gyógyulás, és a jövo˝ bizonytalansága, a tájékozódás és információhoz jutás korlátozottsága megnehezíti helyes helyzetértékelését. A különleges környezet, a sok mu˝szer, berendezés, a szokatlan hangok, a gépek jelzései, a hangos riasztások számára különleges ingerek. A beteg ebben a kritikus az állapotban máshogy érzékeli, környezetét. Az ápolás során nem csak a hagyományos kommunikációra kell törekednie egy ápolónak. Az elo˝ adásban szeretném bemutatni, hogyan érzékelik a betegek a külvilág ingereit, milyen kommunikációs hibákat követünk el. A megfelelo˝ en alkalmazott kommunikáció nem csak a betegellátás színvonalát emeli, hanem az ápolószemélyzet részére is pozitív élményt nyújt.
Szimuláció az egészségügyi szakképzésben Erdélyi Gábor, Barczi Erika Egészségügyi Szakképzo˝ és Továbbképzo˝ Intézet, Budapest Az Egészségügyi Szakképzo˝ és Továbbképzo˝ Intézet folyamatosan törekszik arra, hogy oktatás módszertani szempontból minél korszeru˝bb eszközökkel képezze tanulóit. 2005 óta sürgo˝ sségi beteg szimulátor (METI ECS) segíti a gyakorlati oktatást és vizsgáztatást. Elo˝adásunkban bemutatjuk a szimulátor alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, és egy rövid video formájában ízelíto˝t nyújtunk egy gyakorlatból, és a módszertanból. Az érdeklo˝do˝k a helyszínen a gyakorlatban is kipróbálhatják a szimulátort. Egy rövid kitekintés formájában bemutatjuk e-learning támogató rendszerünket is, mint oktatási eszköztárunk kiemelt részét.
24
˝ I INDEX SZERZO Acsády György Balogh Zoltán Barczi Erika Bercziné Pallag Anna Berki Zoltán Bezzeg Éva Béres Krisztina Bíró Éva Bodnár Judit C.M. Westerhout Csomós Ákos Csuka Rolandné Dakó Klára Darvas Katalin Deák Ágnes Erdélyi Gábor Fazakas János Fábiánné Patai Erika Fenyvesi Csilla Friedsam Gabriella Ganglné Puskás Brigitta Gál János Gálfy Ildikó Gellérfi Ilona Gondos Tibor Gubó Tünde Gyimesi Jánosné Hajdúné Herczeg Anikó Hajdúné Vajkó Emese Hartyánszky István Hegedu˝s Erzsébet Hegedu˝s Éva Horváth Éva Horváth Péterné Horváth Tímea Horváthné K. Gizella Juhász Rita Juhász Tálas Tímea Jurás Erzsébet Keresztes László Kertai Miklós
6, 19 7 7, 24 5, 15 4, 11 7, 22 4, 14 5, 18 4, 6, 13, 21 6, 19 3, 5, 8, 17 5, 17 6, 22 3, 5, 7, 8, 17 4, 12 7, 24 3 5, 15 7, 23 4, 6, 13, 21 6, 21 4, 6, 7, 10, 19 4, 10 5, 17 4, 7 5, 18 4, 12 6, 20 4, 11 4, 10 4, 14 4, 5, 13, 15, 16 5, 16 5, 15 4, 13 4, 6, 13, 21 4, 14 5, 17 5, 19 5 6, 19
Kiss Ildikó 7, 22 Kleinesel Tamás 3, 9 Kollárné Túri Zsuzsanna 5, 17 Kovács Lilla 4, 6, 13, 21 Köviné Drabb Judit 3, 8 Ladányi Mónika 5, 17 Lázárné Wittner Piroska 6, 19 Meixner Katalin 4, 6, 7, 13, 21 Mezo˝csáti Melinda 7 Mihályné Puskás Zsuzsanna 7, 23 Miklósi Anikó 3, 10 Nagy László 6 Nagyné Császár Margit 7, 23 Németh Miklós 4, 14 Nowosielski Júlia 4, 11 Palla László 5, 15, 16 Papp Ferencné 4, 12 Peto˝ Péterné 3, 8 Pintérné Csehtóth Anita 4, 5, 13, 15, 16 Piskóti Zoltánné 7, 24 Rákosi Klára 4, 13 Rengeiné Kiss Tímea 3, 9 Ringné Zanathy Anna 3, 9 Rugonfalvi Kiss Szabolcs 3, 5, 9, 17 Sajerli Csaba 6, 20 Sesztakovné Varga Krisztina 6, 19 Silinger Zsuzsa 6, 19 Silló-Pál Eniko˝ 4, 10 Sinkoviczné Tóth Ildikó 4, 5, 14, 19 Szabolcs Zoltán 4, 10 Szaniszló Mária 4, 6, 13, 21 Szebellédi Szilvia 3, 8 Szentirmai Csaba 6, 19 Székely Tamás 7 Szu˝cs Orsolya 3, 8 Tomola Elza 4, 14 Tóth Csilla 3, 8 Tóth Éva 5, 19 To˝smagi Katalin 6, 19 Varga Tímea 4, 6, 13, 21
