324 A magyar nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresszusa Eger, 1994. augusztus 23-26. A magyar nyelvtudomány 1966 óta immár a hatodik nemzetközi seregszemléjét tartotta Egerben. Az eddigi kongresszusok a magyar nyelvtudomány meghatározott kérdésköreit vitatták meg, így például az I. kongresszuson (Debrecen, 1966 augusztus) a magyar nyelv története és rendszere került terítékre; a Il-on (Szeged, 1972 augusztus) a jelentéstan és a stilisztika kérdéseiről vitatkoztak a résztvevők; a III. tudományos tanácskozáson (Nyír egyháza, 1977 augusztus) a magyar grammatika volt a fő téma; a IV-en (Szombathely, 1983 augusztus) a magyar nyelv rétegződése került előtérbe; az V. kongresszuson (Budapest, 1988 augusztus) a magyar szövegtan alapvető és időszerű kérdéseiről szóltak az előadások. Végül a Vl-nak a lexikológia és a lexikográfia elmélete és módszertana volt a szervezőbizottság által kijelölt témája. Ha egy röpke pillantást vetünk erre a felsorolásra, nyomban szembetűnik a magyar nyelvtudomány művelőinek az az eléggé nem méltányolható törekvése, hogy a kutatás tematikájában lépést tartsanak az egyetemes nyelvtudományban észlelhető mozgásokkal. így a nyelvészeti gondolkodás történetében a hatvanas évek eleje óta bekövetkezett vál tozások nyomon követhetők nyelvtudományunk nemzetközi kongresszusainak a temati kájában is, azaz az I. kongresszus inkább implicit, mint explicit módon az állapot és a történet, a hagyomány és az újítás egységét volt hivatva bizonyítani. A hatvanas évek eleje óta vált a jelentés és valamivel később a stilisztika a nyelvészeti kutatások központi kérdésévé (II. kongresszus), nem is beszélve a grammatikai vizsgálódásokról, melyek már jóval előbb is az érdeklődés középpontjában álltak s a generatív nyelvelmélet tér hódításával addig nem tapasztalt méreteket öltöttek (III. kongresszus). A generatív grammatika csak a kognitív szférával számolt, az elmélet nem tudott mit kezdeni a nyelv társadalmi meghatározottságával, ennek a vizsgálatát vállalta a szociolingvisztika, mely nek alapvető kérdéseit a magyar nyelv rétegződése címen a IV. kongresszus vitatta meg. A saussure-i fordulat és a generatív nyelvészet kialakulása óta a leglényegesebb szemlé letbeli változást az egyetemes nyelvtudomány történetében - minden kétséget kizáróan a szövegnyelvészet és a vele járó szemléletmód térhódítása jelenti, melynek magyar vonatkozásait az V. kongresszus vitatta meg. Viszont az sem kétséges, hogy ebből a változatos kérdéskörből nem maradhat ki a lexikológia és a lexikográfia elmélete és módszertana sem. Vajon mennyiben és miért időszerű manapság a lexikológia és a lexikográfia kérdései vel foglalkozni és egy nemzetközi nyelvészkonferencia napirendjére tűzni? Az a korszak, mely a magyar nyelvészek első és hatodik nemzetközi tanácskozása között eltelt, volta képpen a generatív nyelvészet térhódításának és differenciálódásának, valamint több határtudomány (szociolingvisztika, szövegnyelvészet, pszicho-neurolingvisztika stb.) kibontakozásának a korszaka. Ha a tudományos szemléletmódok változásait vesszük szemügyre, akkor itt alapjában véve két paradigma találkozik: a generatív nyelvészet és az ezzel járó szemléletmód térhódítása (ezt a Saussure-rel kezdődő és a nyelvtudomány viszonylagos önállóságát jelentő strukturális nyelvészeti stratégiától - paradigmától elhatárolandó, a 20. századi nyelvtudomány „generatív" paradigmájának nevezném), valamint egyes humán tudományok „integrálódási paradigmája". Nos, ezekben a para digmákban, tudományos kutatási programokban, stratégiákban van óriási szerepe a lexi kológiának és a lexikográfiának.
325
Mint ismeretes, a lexikológia nemcsak a nyelvek szókincsének általános elméleti kér déseit vizsgálja, ám ha szűkebb értelemben használják a fogalmat, akkor egy-egy nyelv szókincsének a sajátosságai kerülnek előtérbe. Magának a lexikológiának a differenciá lódása, azaz, ha tágabban értelmezzük ennek a nyelvészeti diszciplínának a fogalmát, akkor még inkább választ kapunk arra, hogy miért oly jelentős manapság a lexikológia kérdéseinek a vizsgálata. Annak a „holdudvarnak" a vizsgálata nélkül, amely körülveszi a lexikológiát - és ennek csak a leglényegesebb területeit említve: a szűkebben értelme zett lexikológia, az etimológia, a szóképzés, a frazeológia, a szemasziológia és az onomasziológia a maga különböző területeivel - ma már elképzelhetetlen eredményes jelen téstani kutatás csakúgy, mint az ehhez szorosan kapcsolódó stilisztikai stúdium. Vagy utalhatnék a grammatikai kutatásokra, és ami még ennél is fontosabb, az eredményes szövegtani vizsgálódásokra. A jelentéstani, stilisztikai, grammatikai és a lendületesen fejlődő szövegtani stúdiumokat erőteljesen segítik a lexikológia különböző területén elért eredmények. A lexikográfia, a szótártan és főleg a különböző típusú szótárak jelentőségére - úgy vélem - nem kell sok szót vesztegetnünk. Csupán annyit kívánunk az elmondottakhoz hozzátenni, hogy a lexikológia elméleti kérdéseinek elmélyült vizsgálata előfeltétele a jól használható egy- és többnyelvű gyakorlati szótáraknak. A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusát az MTA Nyelvtudományi Intéze te, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főisko la rendezte. A hagyományoknak megfelelően a kongresszus munkálatai együttes- és szekcióüléseken folytak. A megnyitó ülésen Kiefer Ferenc akadémikus, az MTA Nyelv tudományi Intézetének igazgatója üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a kongreszszust. Németh G. Béla akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztá lyának nevében köszöntötte a résztvevőket, majd Palcsóné Zám Éva, a főiskola igazgató ja házigazdaként kívánt eredményes munkát az összesereglett kutatóknak. A protokollá ris üdvözlések után következett két előadás. Benkő Loránd Az etimológiai szótárak minősítési problémái című dolgozatában az etimológiai kutatások legnehezebb és legvita tottabb kérdéseiről, az egyes etimológiák minősítéseiről beszélt. Mint ismeretes, több szavunk eredete ismeretlen vagy jobbik esetben is vitatott. Benkő az újabb adatok fényé ben egyetértően vagy bírálóan - érvekkel alátámasztva - próbált állást foglalni. Kiss Lajos Nyelvtörténeti szótáraink típusairól szóló előadásában átfogó történeti képet vázolt fel a 19. század elejétől, derekától a napjainkig megjelent különböző nyelvtörténeti szó tárakról. Részletesen elemezte a közszavak történeti, a helynévszótárak, a személynévtá rak, az etimológiai szótárak elméleti és gyakorlati kérdéseit, természetesen nem feledkezve meg arról sem, hogy ezekből az elemzésekből a készülő akadémiai Nagyszó tár részére levonja a megfelelő következtetéseket, mindig utalva az ilyenfajta szótárak készítésének nehézségeire. A kongresszus záróelőadását Pusztai Ferenc tartotta. Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai című előadásában elsősorban az értelmező szótárak problémáit vette szemügyre, de részletesen tárgyalta és értékelte a különböző szótártípusokat is, olyanokat, mint az írói szótárak, a szinonimaszótár, szóvégmutató szótár, ragozási szótár stb. Sőt, az értelmező szótártípusokon túllépve foglalkozott néhány lexikonnak az értel mező szótárak tematikáját érintő kérdésével is. Az értelmező szótárak szerkesztésének legnehezebb feladatát a címszóanyag kiválasztásában jelölte meg, de legalább ennyi gonddal jár a szavak nyelvi rétegződésében elfoglalt helyének a kijelölése és a stílusérték megállapítása is.
326 E három együttes ülésen elhangzott előadáson kívül a kongresszus három napon át 250-260 résztvevővel, hét szekcióban folytatta munkáját, ezekben 190 előadás hangzott el, melyeket az esetek többségében vita követett. A különböző szekciókban elhangzott előadások mind szemléletmódjukat (leíró és tör téneti), mind tematikájukat, „műfajukat" tekintve meglehetősen változatosak voltak. Számarányukat tekintve az előadások túlnyomó része azonban a szinkrón szemléletmód talaján mozgott. Ennek ellenére több előadás foglalkozott történeti és összehasonlítótörténeti kérdésekkel (Gulya János: Szókincsünk ősi háttere; Futaky István: A kései ős magyar altáji nyelvi kapcsolatai; B. Székely Gábor: Néhány határozószavunk l-jének finnugor háttere; Nagy Imre Csaba: Testrésznevek a magyar és az obi-ugor nyelvekben; A. Jászó Anna: A magyar igenevek ősi, komplex funkciója; Zelliger Erzsébet: A korai ómagyar kor szóösszetétele; Juhász Dezső: A magyar onomatopoezis története). A felso rolást még folytathatnám más, hasonló történeti vagy összehasonlító-történeti témájú előadások említésével, utalhatok például Décsy Gyula, Kakuk Zsuzsa, Tatár Mária Mag dolna, Horváth Mária, Gerstner Károly és Szabó T. Ádám előadásaira, ám ízelítőnek talán ennyi is elég. Természetesen a 190 előadás a lexikológia és a lexikográfia legkülönbözőbb kérdéseit és területeit vizsgálta. Sok dolgozat hangzott el a nyelvjárástan, a regionális köznyelvek és a szociolingvisztika lexikológiai vonatkozású kérdéseiről, a különböző típusú szótá rakról, a frazeológiai párhuzamokról, szófaji kérdésekről. Igen érdekes és tanulságos vojt Elekfi Lászlónak A magyar ragozási szótár című munkája alapján a magyar szókincs szófaji megoszlásáról tartott előadása. Több tanulmány foglalkozott a neves magyar lexikológus és lexikográfus, Országh László tudománytörténeti jelentőségével (Péter Sherwood, Kontra Miklós, Vadon Lehel). Bakró-Nagy Marianne a történeti lexikográfia szemszögéből vizsgálta a jelentés, foga lom és definíció lényegét és viszonyát. Ruzsiczky Éva a Magyar Szinonimaszótár tükré ben a nyelvújítás kérdéseit vizsgálta. Természetesen a lexikológia valamilyen fomában „húzóágazata" a grammatikának is. Éder Zoltán Gyarmathi Sámuel Nyelvmesterének fő forrásait mutatta be. Sok előadás hangzott el a tanácskozáson lendületesen fejlődő névtanunk köréből is. Csupán néhány névre hivatkozhatunk az eredmények bemutatása helyett: Fehértói Kata lin, Mizser Lajos, Andric Edit, Janitsek Jenő, Debreceni Anikó-Balogh Lajos, Borbély Anna, Hajdú Mihály, Mező András. Noha a stilisztika és vele összefüggésben a műelemzés az elmúlt évtizedekben az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület, melynek erőteljes serkentője a korszerű szövegtan, mégis viszonylag kis teret kapott a kongresszus tematikájában. Szabó Zoltán, Dobóné Berencsi Margit, Heltainé Nagy Erzsébet, Nagy L. János és Minya Károly, va lamint Raisz Rózsa, H. Varga Gyula, T. Somogyi Magda és Czetter Ibolya képviselte a területet. Csak sajnálhatjuk, hogy nem került sor a kongresszuson a lexikológiának a szövegtani elemzésben betöltött szerepe vizsgálatára. Úgy vélem, a jelentéstan köréből elhangzott, szekcióbéli előadások sem maradhatnak ki ebből a hevenyészett felsorolásból: Kiefer Ferenc, Szende Tamás, Bibok Károly, Pléh Csaba és K. Gallasy Magdolna előadásaira hivatkozhatunk, de közvetve több előadó is foglalkozott szemantikai kérdések vizsgálatával. A szókincs és a szótárkészítés számítógépes feldolgozásáról és vizsgálatáról Papp Ferenc-Temesi Viola, Kiss Gábor, Kis Ádám és Pajzs Júlia értekezett. A kongresszus plenáris ülésén elhangzott három előadás (Benkő Lorándé, Kiss Lajosé és Pusztai Ferencé) már megjelent a Magyar Nyelv 1994/4. számában, ami annak lehet a
327
jele, hogy a szervezőbizottság ilyen módon is csökkenteni szeretné a megjelentetésre váró anyagot. Ám a hírek szerint aligha számíhatunk arra, hogy mind a 190 előadás kö tetben is napvilágot lát, feltéve, ha valamely alapítvány jóvoltából legalább egy válogatás nyomdába nem kerül majd. A kimaradó előadások közül többet a szakfolyóiratokban kellene publikálni. Máté Jakab
PÁTRIA N Y O M D A R T .
gjF
pÁTTm-Nbt?MQi-
EGY ÉVSZÁZAD NYOMDAI TAPASZTALATA ÁLL MÖGÖTTÜNK! Több mint 40 éve gyártjuk és forgalmazzuk a tanügyi nyomtatványokat. Ez idő alatt sok minden megváltozott, egy azonban változatlan: N Á L U N K EGY HELYEN MINDENT BESZEREZHET.
Kínálatunkból: DB- tanügyi nyomtatványok teljes választéka fpl. bizonyítványok, órarendek, osztálynaplók, törzslapok stb.J w- szabványosított nyomtatványok (ügyviteli, adó-, vám-, pénzügyi, egészségügyi nyomtatványok) DE- nyomott és nyomatlan leporellók, etikett címkék EK- telefax és fénymásoló papírok DB- író- és irodaszerek, 3 M termékek (post-it, Scotch nyomtató) DE- számítástechnikai kiegészítők és kellékek Megrendelhetők: A Pátria-Nyomel! áruforgalmi osztályán Budapest, Szent István tér 4. H 1374 Bp., Pf: 564 Telefon: 117-3133, 117-3293 • Fax: 118-9868 Bolthálózatunkról további információkat a fenti telefonszámokon kérjen!
PÁTRIA-NYOMEL M I N D E N , A M I EGY G A Z D Á L K O D Ó N A K KEL NYOMTATVÁNYT, LEPORELLÓT, ETIKETT CÍMKÉT, BORÍTÉKOT, FÉNYMÁSOLÓ ÉS TELEFAX PAPÍROKAT, ÍRÓ- ÉS DKODASZEKEÜET A LEGWAGYOBB V Á L A S Z T É K B A N SZAKÜZLETEBWK KÍNÁLJÁK! ADÓ-, VÁM-, ÜGYVITELI ÉS VÁLLALKOZÓI NYOMTATVÁNYOK MEGRENDELHETŐK AZ ÁRUFORGALMI OSZTÁLYON Budapest V., Szent István tér 4. Telefon: 117-3133, 117-3293 • Fax: 118-9868 Viszonteladóknak k ü l ö n kedvezmény, házhozszállítás a z o n n a l !
QJ_ SZAKÜZLETEK: Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 25. Telefon: 120-0405 Budapest XIII., Radnóti A/I. u. 20. Telefon: 112-7025 Budapest VI., Nagymező u. 37. Telefon: 132-3128 Budapest XIII., Csanády u. 5. Telefon: 129-8089 Budapest VIII., Népszínház u. 46. Telefon: 133-2508 Budapest III., Csillaghegyi út 43. Telefon: 250-5023 Budapest V, Szent István tér 4. Telefon: 117-2175 Dombóvár, Hunyadi tér 38. Telefon: 74/466-127 Győr, Szabolcska M. u. 22. Telefon: 96/317-439 Miskolc, Meggyesalja u. 2. Telefon: 46/359-066 Kecskemét, Batthyány u. 24. Telefon: 76/328-568 Debrecen, Gyergyó u. 10. Telefon: 52/415-683 Kaposvár, Berzsenyi Dániel u. 2. Telefon: 82/424-752 Szekszárd, Pollack M. u. 24. Telefon: 74/319-231
PATRIA-NYOMELL M I N D E N , A M I EGY G A Z D Á L K O D Ó N A K KELL!
ISSN 0209-4800 A kiadásért felel: Monok István
