Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) A kontinensek vízkészlete

2015.02.17.

Széchenyi István Egyetem

ivóvízhiány és a belőle következő közegészségügyi problémák


Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2)

Globális édesvíz-felhasználás

•

a rendelkezésre álló édesvíz több mint felét használja az emberiség

•

2025: várhatóan 70%-át fogja használni, de ha az egy főre jutó felhasználás mértéke a jelenlegi ütemben nő, akkor 90% is lehet!

A) Földünk környezeti állapota (3. rész) 2014/2015-ös tanév II. félév

•

évente 5 millió ember hal meg vízhez kapcsolódó fertőzésekben

•

gyermekhalandóság 60%-ban összefügg a vizekkel

•

a Föld 500 legnagyobb folyójának fele nagyon túlhasznált és szennyezett (Colorado, Nílus, Sárga-folyó, Gangesz, Amu-darja, Szír-darja: az év egy időszakában nem érik el a tengert ill. az Aral-tavat)

Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék



Vízhasználatok környezetvédelmi problémái • mezőgazdasági vízhasználat – szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek túlzott felhasználása

• ipari vízhasználat – mennyiségében nem, minőségében igen

• kommunális vízhasználat – fejlett és fejlődő országok közti különbségek

MDG: Millenium Development Goals 3


Vízfogyasztás az egyes régiókban


A kontinensek vízkészlete Tároló

mennyiség 1000 km 3-ben

%

litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig)

8 060

22,3

sarkvidéki és magashegységi jég

27 820

77,0

édesvizű tavak

125

0,35

sós tavak

100

0,28

légkör

12,3

0,03

vízfolyások

1,25

0,003

1,13

0,003

36 120

100

élőlények Összesen (kontinensek vize)

1

2015.02.17.



A globális vízfelhasználás szerkezete

Háztartási

Ipari

bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztás a kettő különbsége a szennyvíz mennyisége mezőgazdaság/ipar/kommunális vízhasználat: Föld egésze: 69/23/8 % Afrika: 88/5/7 % 7


vízhiányos terület: megújuló vízkészletek < 1000 m3/év/fő

vízstresszes terület: megújuló vízkészletek = 1000-1700 m3/év/fő

Forrás: 1: A világ helyzete 1993 2: ENSZ WWDP

megújuló vízkészlet (m3/fő/év) 19921 20002 20101 leginkább vízhiányos országok Kuvait 0 10 0 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Bahama-szigetek 66 Katar 40 94 30 Maldív-szigetek 103 Líbia 160 113 100 Szaúd-Arábia 140 118 70 Málta 80 129 80 Szingapúr 210 149 190 egyéb vízhiányos országok Botswana 710 420 Izrael 330 250 Jemen 240 130 Belgium* 840 870 ország

Hollandia*

660

600

Magyarország*

580

570

Európa: 33/54/13 %


A megújuló vízkészletek területi eloszlása (Forrás: Earth Trends 2006. aug.)

(International Water Management Institute)

fizikai vízhiány: <500 m3/fő/év, gazdasági vízhiány: 500-1000 m3/fő/év

*: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át


2025-ben várható vízhiányos állapotok


Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől (Forrás: A világ helyzete 1996)

ország

határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%)

Türkmenisztán

98

Szíria

79

Egyiptom

97

Szudán

77

Magyarország

95

Niger

68

Mauritánia

95

Irak

66

Botswana

94

Banglades

42

Bulgária

91

Thaiföld

39

Üzbegisztán

91

Jordánia

36

Hollandia

89

Szenegál

34

Gambia

86

Izrael

21

Kambodzsa

82

ország

határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%)

2

2015.02.17.



Az édesvízkészletet fenyegető szennyezések

• felszíni és felszín alatti vizek szennyezései: ld. Vízvédelem kurzus

• globális probléma: felszín alatti vizek magas arzéntartalma • DK-Ázsia (Banglades, Himalája előtere, É-India, Nepál) – szennyezett folyókból nyert, tömeges fertőzéseket okozó ivóvíz helyett kutak létesítése – 2,7 mg/l-t is meghaladó arzén (természetes eredetű) – Bengáliai deltavidék: kb. 36 M ember fogyasztja az arzénes vizet, további 150 M ember van kitéve a szennyezés kockázatának

• Kína, Thaiföld, Tajvan, Argentína, Chile, Mexikó, USA, Magyarország is érintett 14



15


Aral-tó

16


• táplálója: Amu-Darja és Szír-Darja • intenzív gyapot- és rizstermelés a folyók menti öntözőrendszerekkel • a tó vízutánpótlása lecsökkent • területe csökken, feldarabolódik • sótartalma nő (1% → 4,5%) • halászat megszűnt • só, vegyszerekkel szennyezett homok a parti sávban • ma 5 SZU utódállamé a környezeti hagyaték • 35 M ember függ az öntözéstől ↔ 3,5 M ember szenved a tó csökkenésének ökológiai, gazdasági, társadalmi következményeitől

3

2015.02.17.



Az Aral-tó 2003-ban (Forrás: Wikipedia)

Kazahsztán

Az Aral-tó 2009-ben

Szir-Darja

Az Aral-tó képe 2009ben, amikor a délkeleti medencéje szinte teljesen kiszáradt (NASA) (http://www.origo.hu/tudomany/vilag

Üzbegisztán

ur/20101116-muholdkep-az-araltozsugorodik-reszekre-valik-eskiszaradt-sos.html)

Amu-Darja

Türkmenisztán


(államhatár)


Az Aral-tó 2010-ben

Az Aral-tó 2013-ban és 2014-ben

Az Aral-tó képe 2010ben, amikor a Pamírban történt hóolvadás részben ismét feltöltötte a délkeleti medencét (NASA) (http://www.origo.hu/tudomany/vila gur/20101116-muholdkep-azaralto-zsugorodik-reszekre-valikes-kiszaradt-sos.html)

http://earthobservatory.nasa.gov/Features/WorldOfChange/aral_sea.php



A Kis-Aral tó megmentése

22

Csád-tó

•

Szahara déli peremén, Chari és Logone táplálja

•

év nagy része csapadékmentes, nyári monszun csapadékos

•

vándorló félnomád gazdálkodók letelepítése, öntözési program a tó DK-i partja mentén az 1960as évektől

2005

•

1960: 25 000 km², mára 95%-kal csökkent, okok: – csapadékcsökkenés a vízgyűjtőn – a tápláló folyók elöntözése

2006

http://www.origo.hu/tudomany/20080707muholdkep-megmentik-az-aralto-egyreszet.html

•

1966-1975 közti 30%-os vízfelület csökkenésből 5% az öntözés miatt

•

1983-1994 közti ¼-ére csökkenésben fele részben az öntözés az ok

•

ökológiai változások

•

vízpótlásának klimatikus háttere miatt van remény a regenerálódásra

2006

4

2015.02.17.


A Csád-tó vízszintváltozása, nedves és száraz pediódusok a Száhel-övezetben


A Csád-medence

https://climatesanity.files.wordpress.com/2007/11/lake_chad_elevation.jpg

http://commons.wikimedia.org/wiki /User:Benedikt.Seidl#mediaviewer /File:Sahel_rainfall_timeseries_de. svg

http://pangea.blog.hu/2015/01/04/ vegul_kiszarad_a_csad_to_is



25

A Csád-tó területének csökkenése (1963-2001) (Forrás: NASA Goddard Space Fight Center alapján)

A Csád-tó 1972-ban és 1987-ben

26



A Csád-tó 1963-ban és 2012-ben, esős évszakban

Mexico City

• ~20 millió lakos • vulkánokkal övezett fennsíkon terül el, felszíni vízfolyása nincs • korlátozott felszín alatti vizekre próbálta az ivóvízellátást alapozni • vízkitermelés gyorsan lesüllyesztette a vízszinteket • süllyed a város is (akár 2 cm/hó is lehet egyes részeken!) • egyre távolabbról és mélyebb területről látják el vízzel (200 km-ről, 2000 m-rel mélyebbről is!) • rendszeres vízhiány, sok helyen nincs is kiépített vízvezetékhálózat, hálózatban eltűnő vizek • hiányos szennyvízhálózat → a még hasznosítható felszín alatti vízkészletet is tönkreteszik http://www.afriport.hu/hirek/4393-toment-akcio-afrikaban.html

5

2015.02.17.



Szingapúr

A víztárolók elhelyezkedése Szingapúrban (1984) (Forrás: Tang 1984 in Gupta-Pitts 1992)

• szigeteken elterülő város, 4,5 M fő, 6000 fő/km2 • 2400 mm/év csapadék • felszín alatti vizek a tengeri eredetű sósvizek betörése miatt nem hasznosíthatóak • csak a csapadékvízre számíthatnak → fenntartható vízhasználat szükséges • víztárolók és hozzátartozó védett vízgyűjtők kialakítása • beépített területekre hullott csapadékot is hasznosítják



Vízkonfliktusok

•

csökkenő édesvízkészlet  országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás

•

Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Gáza-övezetben egyenlőtlen felszín alatti vízhasználati jogok

•

Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz  Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg  kit illett a víz: aki régebb óta használja vagy akinek a területén képződik?

•

Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna

•

India ↔ Banglades: Gangesz

•

India ↔ Pakisztán: Punjab

•

Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése)

34


Széchenyi István Egyetem •

Édesvizek - Összefoglalva

A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.) (Ázsia: minden folyó szennyezett; Európa: az 55-ből csak 5 folyónak és 14-nek a felső szakaszán jó az ökológiai állapota)

•

Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges

•

fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: kommunális szennyvíz 90%-a, ipari szennyvíz 75%a tisztítatlanul kerül bele a folyókba → városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek

•

mennyiségi problémák is: elöntözés (a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is)

•

felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem

•

sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségű víz megszerzése

35

6

2015.02.17.

Nemzetközi megállapodások az édesvízről


•


Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948)

•

a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb. •

Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.)

1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról

Ramsari Egyezmény (Irán 1971):

•

1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára

a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal

•

1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente

•

1980-as évtized: „Az ivóvíz és a csatornázás évtizede” (ENSZ)

•

1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve)

•

1992: Rioi Konferencia

világfórumok •

1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf., 2006 Mexikóváros: IV. Vf., 2009: Isztambul: V. Víz Vf., 2012: Marseilles: VI. Víz Vf., 2015: Dél-Korea: VII. Víz Vf.

célmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40 l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a

•

2002: Johannesburgi Konferencia

fejlődő országokban, vízvédelem

•

Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése



A környezeti változások hatása a világtengerekre


 1. A vízszennyezések hatásai

 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.)

•

•

folyókból bekerülő szennyeződések (tápanyagok, hordalékanyagok, mérgező anyagok)

mélytengeri halálzónák létrejötte

élőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O 2-termelésben!)

– műtrágyázás N-szennyezése eljut a tengerekbe, kb. 160 millió t/év

mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében

– algák robbanásszerű szaporodása

•

levegőből bekerülő szennyeződések

– ezek pusztulásukat követően a tengerfenékre süllyedve elbomlanak, elvonják a víz oxigén-

•

tanker-katasztrófák: olajszennyezés

•

tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok

– legnagyobbak elérhetik a 70 ezer km 2-t is

•

partvidéki területek rendezése → értékes vizes élőhelyek eltűnése (szaporodás,

– méretük időjárás- és évszak-függő

tartalmát

utódfelnevelés gátolt)




 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.): Minamata-ügy: •

1950-es évek eleje, Japán Minamata nevű faluja

•

tömeges idegrendszeri elváltozások, születési rendellenességek

•

ok: higanymérgezés

•

vegyi gyár a katalizátorként használt higanyvegyületeket rosszul oldódó HgSO 4-ként a tengerbe vezetve, az üledékbe jutatta

•

az üledék baktériumai azt elbontották  toxikus metil-higany  halak, kagylók  emberek  15 év múlva is fertőzést okozott  tengeröblöt lezárták a halak elől  40 év múlva lett újra normális a

helyrehozott

víz

Mélytengeri halálzónák a világtengerekben Hypoxia: oxigénhiányos állapot 41

7

2015.02.17.




A világtengerek hőmérsékleti anomáliái és a nagy korallpusztulások helyszínei 1997-ben (Forrás: WRI PAGE 2000)

 2. Korallzátonyok pusztulása •

az esőerdők után a 2. legfajgazdagabb ökológiai rendszer (fajok ¼-e)

•

1980-as évektől tömeges méretű pusztulás

 okok: •

túlhalászás

•

romboló halászati módszerek alkalmazása

•

korall-kitermelés építőipari célra

•

szennyezés (N és P okozta algavirágzások, olajszennyezések)

•

talajerózió okozta üledék-lerakódás (nem jutnak elegendő fényhez)

•

horgonyok és turizmus okozta sérülések

•

korall kifehéredés (huzamos 28°C felett a koralltelep pusztul (kifehéredés – a rajta élő algák eltűnnek)

•

egyéb fertőzések

•

trópusi viharok


Megfigyelt kifehéredések

A világtengerek korall-telepeinek pusztulása (%) (az UNEP 2001. évi adatai alapján)


Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfort reef, Karib-tenger)

1960

• 1998-2000 között: a Föld korall telepeinek 27%-a pusztult el • az 1998-as, eddigi legnagyobb El Niño-La Nina 9 hónapos eseményhez köthető a pusztulás 16%-a • leggyorsabb pusztulás az Indiai-óceánban


Kis házi feladat: Korall-telepek pusztulásának legfrissebb adatai

1971


1986

8

2015.02.17.


2001


50




A világ halfogásának alakulása

 3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat

•

technológia nagymértékű fejlődése → kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő → túlhalászat → halállomány nagyon megritkul → visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei

•

az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek

•

a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság határát

•

aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni

•

kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre kevesebb halat fognak

•

sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra!


52

FAO, 2014: The state of World fisheries and aquaculture

A világtengerekből kifogott hal mennyisége főbb régiónként és globálisan 1960-2003 között (a FAO 2005-ös adatai alapján)


fejlődő

hasznosított

túlhasznosított

54

9

2015.02.17.


•

• •

•

Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről

1972: London Dumping Convencion  a tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzéséről  megtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakást  számtalanszor kijátszották  többszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt 1973 (1978): Marpol egyezmény  korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését 1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS)  szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek + 200 tengeri mérföldes gazdasági zóna)  intézkedések a tengeri populációk védelméről 1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC)  1982-ben betiltják a bálnavadászatot  Japán, Oroszország, Norvégia, Izland: szeretnék feloldani a tilalmat


Termőföld (talaj) pusztulása, az élelmiszertermelés problémái


Termőföld (talaj) pusztulása, az élelmiszertermelés problémái

 a Föld művelhető területeinek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 30%: erdő  környezeti problémák • a termőterület extenzív növelésére kevés lehetőség, próbálkozások jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése  talajerózió) • intenzívebb használat (öntözés → szikesedés műtrágyázás, növényvédő szerek →….)


 Urbanizáció folyamán jelentkező termőterület csökkenés • Kína: 1987-1992: szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében • több autó → több út, garázs stb. • bányászat, növekvő hulladékmennyiség területigénye

Az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenése Az adatok a gabonatermő területekre vonatkoznak, amely az összes szántónak kb. 2/3-a


A területhasználat változása a Földön (Forrás: UNEP)


szántóföld

legelő

60

10

2015.02.17.



61


Talajpusztulás

 A talajok természetes termékenységének csökkenése, esetleg a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülése (természetes folyamatok is okozzák, emberi hatásra gyorsabb) • • • • • •

talajerózió (vízhatás) szélerózió = defláció (szélhatás) másodlagos szikesedés talajsavanyodás talajművelés okozta szerkezetrombolás (fizikai degradáció) a talajok lefedése (beépítések)


62


Talajerózió a Földön

 A Földön 1,2 milliárd ha területet veszélyeztet a talajerózió (~130 magyarországnyi terület) • Amerika: 453 millió ha • Afrika: 321 millió ha  Évente 75 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön  Etiópia, India, Brazília


A talajerózió okai

26

4

18

52

11

2015.02.17.



A Föld eltartóképessége az élelmezés szempontjából

• jelenleg kb. 7 milliárd fő • 2025-re kb. 8 milliárd fő, ami 2050-ig stabilizálódik? (10 milliárd fő?) • kb. 1 milliárd ember alultáplált, éhezik (India, É-Korea, Nigéria, Banglades, Pakisztán, Vietnam, Etiópia és számos további afrikai ország) • minőségi éhezés: fejlett országokban is! • évente 11 millió 5 év alatti gyermek hal éhen vagy hal meg az éhezéssel összefüggő betegségben (percenként 21!)

67


A Föld eltartóképessége az élelmezés szempontjából


Élelmiszerhelyzet – Jelen

A Föld megújulni képes agrárprodukciója bőségesen elegendő lehetne a jelenlegi 7 milliárd ember számára, de: • a fajlagos biológiai produktivitás és a lakosság éhezése között legtöbb esetben nincs közvetlen összefüggés

• a mezőgazdasági termelés földrajzi

• az országok nagyobb részében az éhezés okát nem a természetes biológiai

megoszlásának különbségei

produktivitás elégtelenségében kell keresnünk, hanem a társadalmi-gazdasági

• annak színvonalbeli eltérései

viszonyokban

• a természeti viszonyokhoz nem

• a környezet eltartóképességének vizsgálatakor tehát nemcsak a természeti, hanem a társadalmi környezet eltartóképességét is figyelembe kell vennünk


Alultápláltság, éhínség

in Lóczy D. 2009

alkalmazkodó államhatárok • a szállítási nehézségek • egyéb kedvezőtlen gazdasági adottságok

regionális konfliktusok a népesség szükségletei és a természeti környezet között


72

12

2015.02.17.



Élelmiszerhelyzet – Jövő

Az erdőirtás, mint globális probléma

• 2-3 ezer éve: Mediterránium: az első kiterjedt erdőirtások

• a 2050-re várható 8 milliárd fő számára meg lehet termelni a szükséges élelmiszert (kérdés: mennyi energia kell hozzá, és lesz-e?)

• 200 éve: Európa, Kína: felgyorsult a folyamat

– géntechnika – integrált növényvédelem – a talajok jelenleginél jobban szabályozható tápanyagellátása

• 100 éve: É-Amerika keleti tájain • 50 éve-napjaink: fejlődő országok

• De: – a terméshozamok és a megtermelt élelmiszer országonkénti mennyiségei egyenlőtlenül oszlanak el – jelenleg éhezők hosszú távon sem tudják lényegesen növelni a mg-i termelésüket – Nigéria: 175 M fő (2013)→ 244 M fő (vagy több?) (2050-re)  0,1 ha/fő → 0,07 ha/fő gabonaterület (2000: 123 millió fő, 0,14 ha/fő volt, 1960: 45 millió fő, 0,39 ha/fő volt!) – Pakisztán: 0,08 ha/fő → 0,03 ha/fő gabonaterület

• 8-10 ezer éve: 62,2 millió km2 (szárazföld 42%-a) • 2000-ben: 38,66 millió km2 (szárazföld 26%-a) • a FAO új erdő definíciója (erdő = min. 0,5 ha kiterjedés, lombkorona min. 10%-ot lefed) a korábbihoz képest 20%-kal növelte meg a statisztikai adatot!

• fejlett országokban már most is túltermelés, de a felesleget a fizetőképes országokba szállítják



Globális csökkenés 1990-1999 között: 9,4 millió ha-ral, ~2,4%-kal (≈ Mo. területe) csökkent a 10 év alatt (14,6 millió ha erdőirtás, 5,2 millió ha erdőtelepítés) A trópusi erdők relatív csökkenése azonban nagyobb, mint a Föld átlaga: 1% évenként!



faültetvény

77

13

2015.02.17.



Szarvasmarha tenyésztés


Szójabab termesztés

80


Jelmagyarázat: 1: mezőgazdasági területté vált, 2: az egykori erdőterületek helyén ültetett erdő lett, 3: természetes állapotú erdő maradt



83

84

14

2015.02.17.



Az erdő funkciói

Fa: nem nélkülözhető nyersanyag

Az erdőterületek jelentős részén ma már telepített erdőkkel való gazdálkodás folyik.


Miért probléma az erdőirtás?

A fajpusztulás becsült értéke a zárt trópusi erdőkben

A fakitermelésből származó fajveszteség %-ban


1. Az erdő egy összetett ökológiai rendszer • trópusi erdők: legfajgazdagabb ökoszisztémák • élőhelyek pusztulása, fajok pusztulása, ökológiai tartalékok csökkenése • mintegy 80 országban (köztük Mo.) teljesen megszűntek a természetes erdők • 10 országban pedig felszámolódás alatt (< 5%) vannak a természetes erdők (pl. Finnország!, ahol pedig 72% az erdő)

40 35 30 25 20 15 10 5 1990

2015

2040

• számos ritka vagy unikális állat- és növényfajt is kipusztulás fenyeget • a gyógyszerkészítmények negyede és az új, kísérleti rákgyógyszerek 70%-a olyan növényeken alapul, amelyek kizárólag az esőerdőben élnek



A természetes ökológiai állapotú erdő nagysága néhány országban, 1996-ban (forrás: Byant 1997) Terület (ezer km 2)

Részesedés a világban (%)

Oroszország

3448

26

Kanada

3429

25

Brazília

2284

17

Peru

540

4

Indonézia

530

4

Venezuela

391

3

Kolumbia

348

3

USA

307

2

Zaire

292

Ország

Bolívia

nem fenyegetett kipusztult

fenyegetett

89

Világ összesen

2

255

2

13501

100

15

2015.02.17.


Széchenyi István Egyetem ← egykori természetes erdőborítás

← mai természetes és ültetett erdők területe

Miért probléma az erdőirtás? (folyt.)

2. Az erdőnek nagyon fontos szerepe van a Föld CO2 forgalmában

• erdők felszámolása: csökken a CO2 megkötő képesség a Földön (→ üvegházhatás) • felszámolás: gyakran erdők égetésével (nem a fa, hanem a terület kell)  CO2-t a légkörbe (kb. 1 milliárd tonna/év) (→ üvegházhatás)

← mai természetes erdők kiterjedése


Az erdőégetések következményeként becsült széntöbblet a légkörben (milliárd t) (forrás: IPPC 1998)

• területhasználati változás: talajban lévő C is felszabadul (különösen a boreális erdők esetében jelentős!)



3. Az erdők szerepet játszanak a levegő szennyezéseinek csökkentésében

Év

Erdőégetéses erdőirtásból

Tűzifa használat miatt

Összesen

1990

0,83

0,11

0,94

• gázcseréjük során a CO2 mellett más gázokat is felvesznek • ezek egy része károsítja a fát, de a légkör tisztább lesz • a portól nagyon hatékonyan tisztítják meg a levegőt

1995

1,41

0,12

1,53

4. Elégetéskor a fákban feldúsult nehézfémek a légkörbe kerülnek

2000

1,04

0,12

1,16

2005

1,58

0,13

1,71

5. Az erdők fontos szerepet töltenek be a víz globális körforgásában • hatalmas mennyiségű vizet képesek átmenetileg raktározni

2010

1,81

0,14

1,93

• légterükben több a vízpára  csapadék

2015

2,16

0,15

2,31



6. Az elpusztított erdők helyén mg-i művelés, de: talajerózió! trópusi területeken 5-10 év alatt erodálódik a talaj; ártereket, víztározókat, tavakat tölt fel az elszállított talaj; lefolyási tényező nő  árvízveszély nő


Megoldás?

• az erdőgazdálkodás a Föld erdeinek túlnyomó részén nem fenntartható módon zajlik • minél több erdőt természetvédelmi területté kell nyilvánítani (illegális

7. Föld sugárzási egyenlegét negatív irányba módosítja az erdőirtás ←trópusi erdők: a sugárzás 15-20%-át verik csak vissza, erőteljes elnyelésük van (üvegházhatás ellen hat) 8. Lakóterületek közelében: kedvező klimatikus hatások •

kiegyenlítettebb hőmérséklet

•

kedvező páratartalom

•

csökkent légmozgás

fakitermelés, korrupció veszélye fennáll így is!) • a Föld meglévő erdőtípusainak mindegyikéből legyenek védetté nyilvánított területek, kellő kiterjedésben

16

2015.02.17.



Gazdasági érdekek szorításában

Gazdasági érdekek szorításában

•

trópusi esőerdők többsége a szegényebb országokban

 fejlett országok:

•

fontos és sürgős a fakitermelésből származó haszon

•

erdők területe: nem változik v. gyarapodik v. csak kismértékben csökken

•

sokszor a kitermelt fa valódi értékével sem törődnek (pl. mahagóni, szantálfa, éden), alacsonyan

•

gond: fiatalodik az állomány

•

faértékesítésből származó jövedelem elenyésző része a GDP-nek

tartják a faárakat a kitermelés ösztönzésére •

pl. Suriname, Guyana: ázsiai fakitermelő társaságoknak teljes erdőket adott el olcsón

•

Indonézia: államadósságának csökkentése miatt erdőterületének 41%-át már eladta külföldi

 fejlődő országok:

társaságoknak •

Brazília: Amazóniába vezető utak, ott szarvasmarha-farmok létrehozásához adómentesség, negatív kamatlábú hitel → több millió ha marhalegelő (kitermelés 80%-a illegális!)

•

Oroszország: helyi önkormányzatok erdőterületekkel fizetik ki a hitelezőiket

•

gazdag országokban is jellemző az értéken aluli kiárusítás (pl. USA, Kanada, Norvégia)

•

csökken az erdők területe

•

faértékesítésből származó jövedelem meghatározó része a GDP-nek (a gazdasági haszonból azonban csak néhányan részesülnek!)

•

a faexport jelentős tétel a fejlődő országok külkereskedelmében, nem mondhatnak le róla + az újabb mg-i területekre is szükségük van; de több ország faexportja visszaesett

fejlődő országok ellenük irányuló támadásként értékelik: azok az országok gyakorolnak nyomást rájuk, akik a saját erdeiket már nagyrészt kiirtották!



gerincesek

mg fakitermelés lakóhely és kereskedelem térigényének növekedése invazív idegen fajok

Biodiverzitás csökkenése

szennyezés vadászat/csapdázás klímaváltozás, rossz időjárás változások a tűz… gátak, vízgazdálkodás energiatermelés, bányászat halászat emberi zavarás szállítás (útvonalak, mint ökológiai gátak bennszülött fajok

99


100

Széchenyi István Egyetem gerincesek

101

102

17

2015.02.17.



madarak

gerincesek

kétéltűek

Least concern: legkevésbé veszélyeztetett Extinct: kipusztult

103

104


105

18

Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (3. rész) A kontinensek vízkészlete

Recommend Documents