Ökonómiai és agrárfoglalkoztatási tényezôk szerepe a parlagfû elleni védekezésben

TECHNOLÓGIA Ökonómiai és agrárfoglalkoztatási tényezôk szerepe a parlagfû elleni védekezésben KARÁCSONY PÉTER – PINKE GYULA – REISINGER PÉTER Nyugat-magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár

Összefoglalás A parlagfû utóbbi évtizedekben tapasztalt rohamos térnyerésében jelentôs szerepet játszott, hogy a privatizált földek egy részén a kárpótoltak helytelen mezôgazdasági termelést folytattak. Így a gazdálkodók hozzáállása és szakértelme nagymértékben befolyásolja a parlagfû elleni védekezés hatékonyságát. A saját vizsgálatainkat 2009. júliusában és augusztusában végeztük. A kérdôíves felméréshez a gazdálkodókat véletlenszerûen választottuk ki Magyarország területérôl. A gazdálkodók kiválasztása során igyekeztünk a lehetôségekhez mérten lefedni az ország területét, valamint figyelembe vettük az üzemméretet is a reprezentativitás érdekében. A szelektálás után megmaradt kérdôívek közül 73 darab kérdôívet vontunk be az értékelésbe. A saját vizsgálatok eredményeinek értékelése során levont fôbb megállapításaink a következôk: – a megkérdezett gazdálkodók 63 százaléka mondta, azt, hogy különösebben nem foglalkoztatja ôt, hogy parlagfûrôl van szó, mert ugyanolyan gyomnak tartja, mint a többi gyomfélét, a gazdák 37 százaléka pedig jobban odafigyel a parlagfûre az allergiás hatásai miatt, – a gazdálkodók parlagfû elleni védekezésében a gyakorta hangoztatott büntetéseknek nincs olyan nagy elrettentô szerepe, mint azt, ahogy egyes médiumokban hallani lehet, – a kérdéseinkre adott válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezett gazdálkodók 93 százaléka túlzásnak tartja a parlagfû vétség után kiszabható maximális 5 millió forintos pénzügyi büntetést, – a megkérdezett gazdálkodók 96 százaléka erôsen túlzásnak tartja a parlagfû elleni védekezés médiakampányát, és csak 4 százaléknyi azon gazdálkodóknak az aránya, akik szerint elfogadható a parlagfû médiában való szerepeltetésének a mértéke, – a választ adók 32 százaléka a védekezésre adott támogatásokat jelölte meg, mint a parlagfû elleni hatékony védekezés egyik lehetséges eszközét, míg 28 százalékuk a szélesebb körû társadalmi összefogásban látja a megoldást, – a megkérdezettek 27 százaléka szerint nem okoz különösebb problémát a szántóföldeken a parlagfû elleni védekezés, ugyanis megfelelô agrotechnikával és hatékony növényvédelemmel jó eredményeket lehet elérni a parlagfû elleni védekezésben. Kulcsszavak: parlagfû, agrárfoglalkoztatottság, gazdálkodók, ökonómia, kérdôíves felmérés

Magyar Gyomkutatás és Technológia 2010. XI. évf. 1. sz.

48

Role of the economical and agriculture employment factors in the protection against common ragweed PETER KARÁCSONY – GYULA PINKE – PETER REISINGER University of West-Hungary Faculty of Agricultural and Food Sciences Mosonmagyaróvár

Summary The incorrect agricultural production by the compensated people in some parts of the privatized lands played a significant role in the quick expansion of the ragweed which was experienced in the last decades. Thus the attitude and proficiency of the farmers has influenced the efficiency of the protection against ragweed. Our own research was implemented in July and August 2009. The Hungarian farmers were selected randomly for the questionnaire based survey. During the farmer selection process we intended to cover the whole country, we took into consideration for the representation. After the selection among remained questionnaires 73 questionnaires were chosen into the evaluation. After the evaluation of our own research the most relevant statements are the following: – the 63% of involved famers said that they really don’t deal with ragweed due to the fact that they consider ragweed like the other types of weeds, the 37% of the farmers pay more attention to the ragweed because of its allergenic impact, – in the farmer’s weed control against ragweed the often mentioned penalty hasn’t got as deterrent role as it was heard from the media, – according to the given answers of our questions it can be a result that 93% of the involved farmers consider as exaggeration that the maximum 5 million HUF fine can be given because of ragweed existence in the field, – the 96% of the involved farmers regard the media campaign against ragweed as huge exaggeration and only 4% of them deem as acceptable, – the 32% of the answer given farmers indicated the support as one of the possible tools of an efficient protection against ragweed, meanwhile 28% of them see the widespread society intervention as solution, – according to the 27% of the involved farmers the protection against ragweed don’t cause remarkable problem as good results can be achieved by applying suitable agrotechnical and efficient plant protection. Keywords: common ragweed, agriculture employment, economics, farmers, questionnaire

Karácsony Péter és mtsai: Ökonómiai és agrárfoglalkoztatási tényezôk szerepe ...

49

Bevezetés és tudományos elôzmények A kutatásunk célja a hazai gazdálkodók parlagfû elleni védekezésben betöltött szerepének vizsgálata volt. Megítélésünk szerint a parlagfû utóbbi évtizedekben tapasztalt rohamos térnyerésében jelentôs szerepet játszott a termôföldek privatizációja, egészen pontosan az a tény, hogy a privatizált földek egy részén a kárpótoltak helytelen mezôgazdasági termelést folytattak. Így a gazdálkodók hozzáállása és szakértelme nagymértékben befolyásolja a parlagfû elleni védekezés hatékonyságát. A parlagfû veszélyessége, jelentôsége és károkozása a gyomnövényekre általánosan jellemzô kártételeken (területfoglalás, víz- és tápanyag felhasználás, stb.) túlmenôen humánegészségügyi vonatkozásban is jelentôs (Kômíves és mtsai., 2006). Az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) Észak-Amerikában ôshonos, ahonnét Európába történô behozatala az elsô világháború idejére tehetô. Hazánkba nagy valószínûség szerint az Osztrák-Magyar Monarchiába érkezô fertôzött gabonaszállítmányokkal jutott be. Robbanásszerû terjedése a második világháború után indult meg. Kárpát-medence a legerôsebben fertôzött régiók közé tartozik (Béres, 2003; Kazinczi és mtsai, 2008, 2009; Novák és mtsai, 2009). A 80-as évek végéig a régi nagyüzemi gazdaságok még kézben tudták tartani a parlagfû kérdést, mivel a jó gazda gondosságával mûvelték. A tulajdonváltás, a termôföldek magánosítása azonban teljesen új helyzetet teremtett a mezôgazdaságban. Létrejött egy mai napig kezelhetetlen, szétaprózott birtokméret. Az ebben a rendszerben megjelent új földtulajdonosok jelentôs részének egyáltalán nem volt semmilyen képesítése és szakmai tapasztalata arra vonatkozóan, hogyan használja megfelelôen a visszakapott földtulajdont. Mára a szakmailag sokszor elfogadhatatlanul rossz gazdálkodásnak köszönhetôen a termôföldjeink olyan nagy mennyiségben fertôzôdtek parlagfûmaggal, hogy ez hosszú évtizedekig garantálni fogja a parlagfû megjelenését. Mindezekbôl kifolyólag nem a parlagfüvet kell tûzzel-vassal irtani, hanem meg kell szüntetni azokat az okokat, amitôl ez az állapot kialakult. Birtokviszonyok alapvetô rendezése mellett a mezôgazdasági szereplôk számára az eddiginél sokkal több naprakész, gyakorlatias szakmai információt kell adni, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a megelôzésre (Pálmai, 2009). Reisinger (2009) véleménye megegyezik az elôzôekben leírtakkal, vagyis a parlagfû elleni védekezés csak akkor lehet sikeres, ha azt a témában képzett és jártas szakemberek végzik összefogva a civil társadalommal. A leírtakat figyelembe véve a választott téma aktualitása és jelentôsége nem igényel különösebb magyarázatot. Az utóbbi 20 évben a parlagfû elleni védekezés társadalmi méretûvé szervezôdött, melyben kiemelt helyet kell, hogy kapjanak a gazdálkodók, akinek a parlagfû elleni védekezésben tanúsított hozzáállásán és szakértelmén nagyon sok múlhat.

Anyag és módszer A kutatás a humán oldal szemszögébôl nézve megvilágította a parlagfû elleni védekezés helyzetét és megítélését. Az adatfelvétel 2009. júliusa és augusztusa között zajlott le. A kutatásunk során a mintába választott gazdálkodókat véletlenszerûen választottuk ki a hazai gazdálkodói körbôl. A biztosabb válaszadási arány elérése érdekében szükséges volt a

50


személyes felkeresés elôtt telefonos megkeresésére is, ahol pontosításra került az interjú idôpontja és helyszíne. Az elemzésbe vont kérdôíveket, szám szerint 73 darabot személyesen töltöttük ki a válaszadás pontosságának és a kérdések megfelelô értelmezésének érdekében. A kérdôív kitöltése mellett a személyes megkeresés arra is lehetôséget biztosított, hogy a gazdálkodókkal mélyinterjút készítsünk, ezáltal hozzájuthatunk a gazdálkodók témával kapcsolatos elmélyültebb észrevételeire, véleményeire is. A kutatás a következô témaköröket ölelte fel: – a gazdaság/üzem általános ismérvei (pl. szervezeti forma, eredményessége az elmúlt évben stb.) – növénytermesztési jellemzôk vizsgálata (pl. szántóterület nagysága, Agrár Környezetgazdálkodási program stb.) – gyomszabályozás jellegzetességei (pl. gyomszabályozás szükségessége, korlátozó tényezôi, költségei stb.) – parlagfû elleni védekezésrôl alkotott vélemények elemzése (pl. védekezés fontossága, bírság és a média kampány megítélése, hatékonyabb védekezés lehetôségei stb.) A fent ismertetett kutatási témakörök mellett elemeztük a gazdálkodók agrárfoglalkoztatási jellemzôit is. E kérdéskörben olyan kérdések hangzottak el, hogy mikor született, mióta végez mezôgazdasági tevékenységet, a gazdaságban/üzemben betöltött munkahelyi státusza, iskolai végzettsége, szakmai tapasztalatai, képességei stb. A kutatási minta összetételében igyekeztünk a lehetôségekhez mérten a legjobban közelíteni a reprezentativitás elvét. A kutatás megkezdése elôtt kvadrátos módszer alapján felosztásra került hazánk területe. A felosztás során 56 kvadrátot kaptunk, melyben volt teljes és rész kvadrát (a határ menti részeken) is. A kvadrátokban 1-tôl 3-ig terjedt a megkérdezett gazdálkodók száma, attól függôen, hogy a szervezés során hány gazdát sikerült találni, valamint, hogy a megkereséskor hányan álltak a rendelkezésre. A kérdôív felépítését tekintve a kérdések típusa eltérô, a kérdôívben megtalálható kérdés típusok: zárt, nyitott, eldöntendô, Likert-skála. Az adatok feldolgozása egyszerû, leíró statisztikai módszerekkel, a kérdésekre adott válaszok közti összefüggések elemzésével történt. Az adatok feldolgozásában és elemzésében a Microsoft cég Excel programja nyújtott segítséget.

Eredmények A saját vizsgálatok során megkérdezett gazdálkodók 10 százaléka (7 fô) SzabolcsSzatmár-Bereg megyében, 8 százaléka (6 fô) Bács-Kiskun és Gyôr-Moson-Sopron megyékben, 7 százaléka (5 fô) Baranya, Veszprém, Zala és Csongrád megyékben, 5 százaléka (4 fô) Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében, 4 százaléka (3 fô) fejér megyében, 3 százaléka (2 fô) Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Vas, Komárom-Esztergom, Tolna és Nógrád megyében, míg alig 1 százaléka (1 fô) Heves megyében gazdálkodik. A területi eloszlás mellett figyelmet fordítottunk az üzemméret reprezentativitására is. A minta kiválasztása során arra törekedtünk, hogy a hazai szakirodalomban elôforduló arányoknak megfelelôen legyenek kiválasztva az üzemméretek. Az üzemméret kiválasztásánál a szántóterület nagyságát vettük alapul. Az 1. ábra ismerteti a gazdálkodók szántóterület nagy-


51

sága szerinti megoszlását. Az ábra adatai szerint a 100 hektár alatti gazdák adták a minta 19 százalékát, 101–250 hektár közöttiek a 16 százalékát, 251–500 hektáron gazdálkodók a 8 százalékát, 501–1000 hektáros gazdák a 11 százalékát, 1001–2000 hektár közöttiek a 27 százalékát és a 2001 hektár felettiek pedig adták a minta 19 százalékát. A megkérdezett gazdák szántóterületének nagysága 40 és 18 600 hektár között alakult.

1. ábra. A megkérdezett gazdálkodók üzemméret szerinti megoszlása, százalékban Figure 1: Distribution of the involved farmers according to the cultivated field size percentage

A 2. ábra ismerteti a megkérdezett gazdálkodók társasági forma szerinti összetételét. A mintában szereplô gazdálkodók 36 százaléka Korlátolt Felelôsségû Társaság, 23 százaléka Egyéni vállalkozó, 14 százaléka Részvénytársaság (2 kivételtôl eltekintve Nyílt Részvénytársaság), 14 százaléka ôstermelô, 10 százaléka átalakult Szövetkezet és 3 százaléka pedig Betéti Társasági formában végezte tevékenységét.

2. ábra. A megkérdezett gazdálkodók társasági forma szerinti összetétele, százalékban Figure 2: Composition of the involved farmers according to company form, percentage

A felmérésbe vont gazdálkodók 96 százaléka férfi, míg 4 százaléka nô volt. A férfidominanciának valószínûleg az lehet az oka, hogy a nôk inkább a kevésbé fizikai jellegû munkákat (adminisztráció, könyvelés stb.) végzik a mezôgazdaságban, míg a férfiak közvetlenül vesznek részt a termelésben. A megkérdezés során a növénytermesztésben leginkább illetékes személyeket választottuk ki, így alakulhatott ki, hogy csak 4 növénytermesztô hölggyel készítettünk interjút, akik a feltett kérdésekre a férfiakkal szinte azonos válaszokat adták. A születési évet tekintve a legfiatalabb választ adó 1987-ben, míg a legidôsebb 1942-ben születtet, az átlagélet kor 37 év volt. Az életkorból következik, hogy a szakmai tapasztalat 1-tôl 44 évig terjedt.


52

A megkérdezett gazdálkodóból 42 fô volt a tulajdonos, míg 31 fô volt az alkalmazott, ebbôl 7 fô felsôvezetô, 24 fô pedig középvezetôi beosztásban volt foglalkoztatva a megkérdezés idején Az iskolai végzettséget tekintve az agrár szakirányú felsôfokú (fôiskola, egyetem) végzettségûek adták a legnagyobb arányt, 81 százalékot. A megkérdezettek 4 százaléka mezôgazdasági szakközépiskolai végzettségû volt, míg a többiek (15 százalék) nem rendelkeztek szakirányú végzettséggel. A nem szakirányú végzettséggel rendelkezôk általában tulajdonosként mûködtek közre a felmérésben, míg a felsô- és középvezetôi beosztásokban lévôknél foglalkoztatási követelmény volt a szakirányú végzettség. A felsôfokú végzettségûek közül 47 fô rendelkezett növényvédelmi szakmérnöki képesítéssel. A 3. ábra szemlélteti a megkérdezett gazdálkodók azon képességeit, melyeket leginkább fontosnak tartanak a mezôgazdasági munkavállalásban való helytállás során. A felmérésbe vont gazdálkodók a gyakorlati tapasztalatot tartják a legfontosabb képességnek a mindennapi munkájuk maradéktalan elvégzése érdekében. A tapasztalatok után a mezôgazdasági szakismeretek és az elméleti tudás következnek. A gazdák véleménye szerint az elméleti tudás csak kiegészítôje a gyakorlati tapasztalatoknak, melyek nélkül a mai hektikusan változó mezôgazdaságban nehéz sikeresen helytállni. Az Európai Uniós ismereteket (támogatáspolitika, pályázatok) a gazdálkodók a kérdésekre adott válaszaikban közepesre értékelték, míg a számítógépes ismerteket és az idegen nyelvtudást az utolsó helyeken jelölték meg. Arra a kérdésre, hogy folytat-e precíziós – GPS-re alapozott – gazdálkodást a választ adók közül 10-en válaszoltak igennel. A GPS-re alapozott precíziós gazdálkodást a közepes- és

mezôgazdasági szakismeretek

EU ismeretek (támogatáspolitika)

gyakorlati tapasztalat

elméleti tudás

számítógépes ismeretek

idegen nyelv

0

1

2

3

4

3. ábra: A mezôgazdasági munkavállaláshoz szükséges képességek (1-egyáltalán nem fontos, 5- leginkább fontos) Figure 3: The skills required for agricultural employment (1-not important, 5-important)

5


53

nagyüzemmérettel rendelkezô gazdák veszik igénybe. A gazdálkodók a precíziós gazdálkodástól elsôsorban költségmegtakarítást várnak, a kedvezôbb inputanyagok felhasználásának eredményeképpen. A megkérdezett gazdálkodók jelentôs része vesz rész Agrár Környezetgazdálkodási programban. A program elônyeként a gazdálkodók a kapott támogatást említették meg, ugyanakkor vannak a programnak nehezen teljesíthetô elôírásai is (vetésváltás betartása, területpihentetés stb.). A megkérdezett gazdálkodók 60 százaléka vesz részt Agrár Környezetgazdálkodási programban, ebbôl 37 százalék integrált programban, míg 23 százalék alap programban van nyilvántartva. Az Agrár Környezetgazdálkodásban jelenleg még nem szereplô gazdálkodók közel fele kíván a közeljövôben belépni valamelyik programba. „Folytat a növénytermesztésen kívül más tevékenységet is?” kérdésre a gazdák a következô válaszokat adták: 25 gazdálkodó csak növénytermesztést végez, 22 gazdálkodó a növénytermesztés mellett állattenyésztést is folytat, 22 gazdálkodó szolgáltatást is nyújt kiegészítô tevékenységként (mezôgazdasági bérmunka, szárítás, bértárolás), 4-en jelölték meg az egyéb tevékenység (kereskedelem, gyümölcs feldolgozás) kategóriát (4. ábra).

4. ábra. A gazdálkodók tevékenységének megoszlása, fôben Figure 4: Distribution of the farmers’ activity, person

A felmérésbe vont gazdák 80 százaléka (59 fô) volt nyereséges, elsôsorban a hosszútávon kötött szerzôdéseiknek, valamint a kimagasló és jó minôségû termésátlagainak köszönhetôen. 10 százaléka (7 fô) volt nullaszaldós, és ugyanennyi volt veszteséges. A veszteségesek kivétel nélkül állattenyésztést is folytatnak, így gyakorta a növénytermesztésbôl származó jövedelemnek költségpótló szerepe (pl. a szarvasmarhatartást folytató gazdálkodók súlyos anyagi gondokkal küszködtek az ottjártamkor, az alacsony (50–55 Ft/liter) tej felvásárlási árak miatt) is van. Az 5. ábra szemléleti a „Kérem 1-tôl 5-ig terjedô skálán pontozza a gyomszabályozás szükségességének szempontjait!” kérdésre kapott válaszokat. A megkérdezett gazdálkodók úgy ítélik meg, hogy a gyomszabályozás elvégzésének elsôdleges szempontja, hogy a megfelelô idôben és módon elvégzett gyomszabályozás nagyban befolyásolhatja a várható termésátlagokat. A gyomszabályozási szempontok között második helyen szerepelt a termesztéstechnológia gond. A gazdák egyöntetû véleménye, hogy az elhanyagolt vagy nem megfelelôen elvégzett gyomszabályozás betakarítási gondokat okozhat a termesztett kultúrákban. A szempontok harmadik helyén a minôség volt, utána következett a gyomos parcella nyújtotta kedvezôtlen kép, legvégül pedig a kórokozók/kártevôk terjedése szerepelt.


54

termesztéstechnológiai gond

kedvezôtlen képet mutat

kártevô/kórokozó terjedését

minôséget

várható termésátlagot

0

1

2

3

4

5

6

5. ábra. Gyomszabályozás szükségességének szempontjai (1-egyáltalán nem fontos, 5-leginkább fontos) Figure 5: Aspects of the weed management necessity (1-not important, 5-important)

A saját vizsgálatainkban kiemelt szerepet szántunk, azon kérdésnek, hogy a megkérdezett gazdálkodók esetében mely tényezôk állnak a hatékony növényvédelem megvalósításának útjában. A megkérdezett gazdálkodók hatékony növényvédelmi tevékenységében – így a

technológiai problémák

környezeti tényezôk

szakmai felkészültség

gyomirtás költségei

0

1

2

3

4

5

6. ábra: A gyomszabályozás hatékony megvalósításának korlátozó tényezôi (1-leginkább korlátozza, 5-nem korlátozza) Figure 6: Restrictive factors of efficient realization of the weed management (1-most restrictive, 5-not restrictive)

6


55

parlagfû elleni védekezésében is – gyakorta a korlátozó tényezôt nem a gazdálkodók szakképzettsége és hozzáállása, hanem a gyomirtás magas költségei és a technológiai gondok jelentik (6. ábra). A vizsgált gazdaságokban a gyomszabályozásra fordított idô 1 és 8 óra között alakult hektáronként, attól függôen, hogy mely kultúrákról volt szó, valamint hogy végeztek-e a gépi gyomirtáson kívül kézi (kapálás) gyomirtást is. A gyomszabályozás költségei a felhasznált gyomirtó szerek árától és a növénykultúrától függôen 5 és 30 ezer forint között alakultak hektáronként. Alacsonyabb költségek a kalászos gabonaféléknél, míg a magasabbak a napraforgó és kukorica kultúráknál fordult elô. Arra a kérdésre, hogy „Mi a véleménye a parlagfûrôl?” a következô válaszokat adták a gazdálkodók. A kutatás során megkeresett és megkérdezett gazdálkodók 63 százaléka mondta, azt, hogy különösebben nem foglalkoztatja ôt, hogy parlagfûrôl van szó, mert ugyanolyan gyomnövénynek tartja, mint a többi gyomnövényt. A gazdák 37 százaléka pedig jobban odafigyel a parlagfûre az allergiás hatásai miatt. A parlagfû elleni védekezés szempontjainak fontosságát szemlélteti a 7. ábra.

technológiai problémák

környezeti tényezôk

szakmai felkészültség

gyomirtás költségei

0

1

2

3

4

5

6

7. ábra. A parlagfû elleni védekezés fontosságának megítélése (1-nem fontos, 5-leginkább fontos) Figure 7: Opinion of the relevance of protection against ragweed (1-not important, 5-important)

A saját vizsgálataink során arra a megállapításra jutottunk, hogy a gazdálkodók parlagfû elleni védekezésében a gyakorta hangoztatott büntetéseknek nincs olyan nagy elrettentô szerepe, mint azt, ahogy egyes médiumokban hallani lehet. A megkérdezett gazdálkodók a parlagfû elleni védekezés szempontjai közül a legfontosabbnak azt tartják, hogy a parlagfû is gyomnövény, mely ellen akárcsak más gyomfélék ellen védekezni kell. A választ adók közül többen említették, hogy rendkívül agresszív gyomnak tartják a parlagfüvet, amely szereti, ha bolygatják a talajt, így nehéz ellene hatékonyan védekezni. A büntetés, mint védekezési szempont csak ezután jön a sorrendben. Az allergiásokkal való szolidaritás került a harmadik helyre, talán nem meglepô, hogy összefüggés van

56


a személyes érintettség és e szempont megjelölése között, ugyanis azon gazdálkodók tartják fontos szempontnak az allergiás tünetek enyhítését, akik a családjuk vagy önmaguk révén is érintettek a parlagfû allergiában. A következô két kérdésben arra kerestük a választ, hogy vajon a gazdálkodók, hogy ítélik meg a parlagfû után kiszabható pénzügyi bírság maximális mértékét, valamint hogy mi a véleményük a napjainkban tapasztalt erôteljes parlagfû médiakampányról. A kérdésekre adott válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezett gazdálkodók 93 százaléka túlzásnak tartja a parlagfû vétség után kiszabható maximális 5 millió forintos pénzügyi büntetést, volt több olyan gazda is (a kis- és közép üzemi méret kategóriába tartozó), akik az interjú során azt említették, hogy egy ilyen nagyarányú büntetés a tevékenységük a végét jelentené. A gazdák 4 százaléka megfelelônek tartja a maximális bírság összegét, míg a megkérdezettek 3 százaléka nem foglalkozik a pénzügyi bírság összegével különösebben. A megkérdezett gazdálkodók 96 százaléka erôsen túlzásnak tartja a parlagfû elleni védekezés médiakampányát, és csak 4 százaléknyi azon gazdálkodóknak az aránya, akik szerint elfogadható a parlagfû médiában való szerepeltetésének mértéke. Azon kérdésre, hogy „Ön jelentene a hivatalos szerveknek az idegen parcellán talált parlagfûrôl?” a választ adók egyöntetûen nemmel válaszoltak. A parlagfû elleni hatékony védekezési lehetôségekre kérdez rá a kérdôív utolsó kérdése (8. ábra).

8. ábra. A parlagfû elleni hatékony védekezés lehetôségei, választ adók százalékában Figure 8: The opportunities of the efficient protection against ragweed in the respondent’s percentage

A 8. ábra adatai szerint a választ adók 32 százaléka a védekezésre adott támogatásokat jelölte meg, mint a parlagfû elleni hatékony védekezés egyik lehetséges eszközét. A választ adók 28 százaléka a szélesebb körû társadalmi összefogást jelölte meg. Az interjúk során több alkalommal találkoztunk azzal a kijelentéssel, hogy a parlagfû elleni hatékonyabb védekezésben, nem csak a gazdáknak kellene szerepelt vállalniuk, hanem a társadalom szélesebb (országunk minden egyes állampolgárnak) és magasabb szinten lévô (kormányzati) köreinek is. A megkérdezettek 27 százaléka szerint nem okoz különösebb problémát a szántóföldeken a parlagfû elleni védekezés, ugyanis megfelelô agrotechnikával és hatékony növényvédelemmel jó eredményeket lehet elérni a parlagfû elleni védekezésben. A választ adók 4 százaléka szerint a parlagfû elleni védekezésben segítségünkre lehet az ellenôrzések szigorítása, míg a megkérdezett gazdálkodók 3 százaléka szerint a büntetések emelése is javíthat a parlagfû elleni védekezés hatékonyságának fokozásában.


57

Az egyéb kategóriát a felmérésbe vont gazdák 6 százaléka jelölte meg, mint lehetséges formát, itt visszatérô megoldásként szerepelt a jogi szabályozás, a hazánkban élôk mentalitásának megváltoztatása és a gazdák kedvezôbb kormányzati támogatása is.

Következtetések A parlagfû a világháborúk idején még botanikai ritkaságnak számított, mára pedig a leggyakoribb gyomnövények egyike lett hazánkban. A parlagfû azonban nem egyszerûen csak egy a mezôgazdaságnak kárt okozó gyomnövények közül, hanem hatalmas tömegben termelt virágpora miatt sokaknak okoz súlyos allergiás tüneteket is. Így napjainkra nemcsak a gazdálkodók, hanem az allergiások szemében is az elsô számú közellenséggé vált. A kérdôíves felmérés során a parlagfûvel kapcsolatos kutatások egy kevésbé kutatott szegmensével foglalkoztunk, mégpedig azzal, hogy a gazdálkodók humán és ökonómiai oldaláról közelítsük meg a parlagfû elleni védekezés eredményességét. A saját vizsgálatok eredményeinek értékelése során levont fôbb következtetéseinket az alábbiakban foglaltuk össze: 1. A telefonos megkeresés során a gazdálkodók mintegy 20–25 százaléka elzárkózott a személyes megkeresés lehetôségétôl, mondván, hogy tekintettel a téma „kényességére” nem szeretnének a parlagfûvel kapcsolatos kutatásokban részt venni. 2. Az iskolai végzettséget tekintve az agrár szakirányú felsôfokú (fôiskola, egyetem) végzettségûek adták a megkérdezettek 81 százalékát. A felsôfokú végzettségûek közül 47 fô rendelkezett növényvédelmi szakmérnöki képesítéssel. 3. A munkaerô-piaci ismérvek fontosságára kapott válaszokat összehasonlítva, a megkérdezett gazdák szerint az elméleti tudás csak kiegészítôje a gyakorlati tapasztalatoknak, melyek nélkül a mai hektikusan változó mezôgazdaságban nehéz sikeresen helytállni. 4. Az Agrár Környezetgazdálkodási programot, mint lehetôséget a megkérdezett gazdálkodók 60 százaléka veszi igénybe, ebbôl 37 százalék integrált programban, míg 23 százalék alap programban van nyilvántartva. Az Agrár Környezetgazdálkodási program elônyét a gazdák kivétel nélkül a magasabb támogatásokban jelölték meg. 5. A megkérdezett gazdálkodók kétharmada folytat a növénytermesztésen kívül egyéb tevékenységet is, hogy biztosítva legyen a megfelelô életszínvonalhoz szükséges jövedelme. A felmérésbe vont gazdák közül 22 a növénytermesztés mellett állattenyésztést is folytat, 22 gazdálkodó szolgáltatást nyújt kiegészítô tevékenységként (mezôgazdasági bérmunka, szárítás, bértárolás), 4-en pedig egyéb tevékenységet (kereskedelem, gyümölcs feldolgozás) végeznek. 6. A veszteséges gazdálkodók kivétel nélkül állattenyésztést is folytatnak, így gyakorta van a növénytermesztésbôl származó jövedelemnek költségpótló szerepe. A megkérdezett gazdálkodók egy része fontolgatta a tevékenységének abbahagyását, ha nem történik gyökeres változás a hazai agrárpiacokon. 7. A gazdálkodók úgy ítélik meg, hogy a megfelelô idôben és módon elvégzett gyomszabályozás nagyban befolyásolhatja a várható termésátlagokat. A termesztéstechnológiai gond, a minôség és a kedvezôtlen kép, mint gyomszabályozási fontossági szempont csak a várható termésátlagok után következnek a rangsorban.


58

8. A megkérdezett gazdálkodók hatékony növényvédelmi tevékenységében – így a parlagfû elleni védekezésében is – gyakorta a korlátozó tényezôt a gyomirtás magas költségei és a technológiai gondok jelentik. 9. A megkérdezett gazdálkodók 63 százaléka mondta azt, hogy különösebben nem foglalkoztatja ôt, hogy parlagfûrôl van szó, mert ugyanolyan gyomnövénynek tartja, mint a többi gyomnövényt. A gazdák 37 százaléka pedig jobban odafigyel a parlagfûre az allergiás hatásai miatt. 10. A gazdálkodók parlagfû elleni védekezésében a gyakorta hangoztatott büntetéseknek nincs olyan nagy elrettentô szerepe, mint ahogyan arról egyes médiumokban hallani lehet. A büntetésnek elsôsorban a kis- és közepes méretû gazdaságoknál van a parlagfû elleni védekezésben befolyásoló szerepe, ugyanis ott akár egy viszonylagosan kisebb büntetési összeg is veszteségessé teheti a gazdálkodó tevékenységét. 11. A feltett kérdésekre adott válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezett gazdálkodók 93 százaléka túlzásnak tartja a parlagfû vétség után kiszabható maximális 5 millió forintos pénzügyi büntetést. 12. A megkérdezett gazdálkodók 96 százaléka erôsen túlzásnak tartja a parlagfû elleni védekezés médiakampányát, és csak 4 százaléknyi azon gazdálkodóknak az aránya, akik szerint elfogadható a parlagfû médiában való szerepeltetésének a mértéke. A média kampány ellenzôi szerint „a média túlságosan felfújja a parlagfû ügyet”, mert a parlagfû csak egyike az allergiát kiváltó növényeinknek, mellette ott vannak az úgyszintén erôs allergiás tüneteket okozó fekete üröm, a libatopfélék vagy a pázsitfûfélék is. 13. A választ adók 32 százaléka a védekezésre adott támogatásokat jelölte meg, mint a parlagfû elleni hatékony védekezés egyik lehetséges eszközét, míg 28 százalékuk a szélesebb körû társadalmi összefogásban látja a megoldást. 14. A kis- és közepes üzemmérettel rendelkezô gazdáknál, ahol „pengeélen” táncolnak az inputanyagok (mûtrágya, növényvédôszer) költségei, nagy segítséget jelenthetne a parlagfû elleni védekezésre adott külön támogatás. Az interjú során volt olyan kisgazda, aki elérzékenyülve mondta, hogyha támogatnák a parlagfû elleni védekezést, Ô is hatékonyabban tudna a parlagfû ellen fellépni, és nem kellene akkor „rettegnie” a feljelentésektôl és az esetleges büntetésektôl. 15. A megkérdezettek 27 százaléka szerint nem okoz különösebb problémát a szántóföldeken a parlagfû elleni védekezés, ugyanis megfelelô agrotechnikával és hatékony növényvédelemmel jó eredményeket lehet elérni a parlagfû elleni védekezésben.

Köszönetnyílvánítás Ezúton szeretnénk hálás köszönetet kifejezni Dr. Kômíves Tamás kutató professzor, akadémikus úrnak, hogy lehetôvé tette a számunkra, hogy részt vegyünk a „Parlagfû elleni hatékony védekezés” címû K+F programban. Továbbá köszönettel tartozunk a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézetének, hogy a támogatásukkal segítették a kutatómunka elvégzését, melyet a továbbiakban a lehetôségeinkhez mérten folytatni szeretnénk. Köszönetünket fejezzük ki az FVM 12.932/1/2009 kutatási pályázat keretében nyújtott támogatásért is.


59

Irodalom Béres I. (2003): Az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, jelentôsége és biológiája. Növényvédelem, 39. 293–302. Kazinczi G. – Béres I. – Novák R. – Bíró K. – Pathy Zs. (2008): Common ragweed (Ambrosia artemisiifolia): a review with special regards to the results in Hungary. I: Taxonomy, origin, distribution, morphology life cycle and reproduction strategy. Herbologia 9 (1). 54–91. Kazinczi G. – Béres I. – Novák R. – Karamán J. (2009): Újra fókuszban az ürömlevelû parlagfû (Ambrosia artemisiifolia L.) Növényvédelem 45 (8). 389–403. Kômíves T. – Béres I. – Reisinger P. – Lehoczky É. – Berke J. – Tamás J. – Páldy A. – Csornai G. – Nádor G. – Kardeván P. – Mikulás J. – Gólya G. – Molnár J. (2006): A parlagfû elleni integrált védekezés új stratégiai programja. Magyar Gyomkutatás és Technológia. (Hungarian Weed Research and Technology) 7. (1) 5–51. Novák R. – Dancza I. – Szentey L. – Karamán J. (2009): Magyarország szántóföldjeinek gyomnövényzete. Ötödik országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007–2008). FVM, Budapest, 94pp. Pálmai O. (2009): A parlagfû elleni védekezés hazai ellentmondásai. Növényvédelem (45) 8. 385–388. Reisinger P. (2009): A parlagfû jelenség – ahogy én látom. Agrofórum (20) 7. 48–51.

A szerzôk levélcíme – Address of the authors Karácsony Péter – Pinke Gyula – Reisinger Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2.

Ökonómiai és agrárfoglalkoztatási tényezôk szerepe a parlagfû elleni védekezésben

Recommend Documents