Komplex pszichoszociális terv a Pécsett és kistérségében élő pszichiátriai betegek szociális szolgáltatásainak fejlesztéséért

Komplex pszichoszociális terv a Pécsett és kistérségében élő pszichiátriai betegek szociális szolgáltatásainak fejlesztéséért

Készítette:

Szociális Szolgáltatásokért Egyesület a Pszichoszociális Munkacsoport aktív közreműködésével

Pécs, 2010.

Tartalom 1. Bevezető........................................................................................................................ 4 2. Helyzetelemzés és helyzetértékelés .............................................................................. 4 2. 1. Módszertani bevezető és a célcsoport bemutatása................................................ 4 2. 2. Jogszabályi háttér................................................................................................. 6 2. 3. Adatgyűjtés és adatelemzés ................................................................................. 7 2. 3. 1. Pécs és statisztikai kistérségében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások pszichiátriai betegek számára............................................................ 7 2. 3. 2. Pécsett és statisztikai kistérségében igénybe vehető szociális szolgáltatások pszichiátriai betegek számára ................................................................................. 10 2. 3. 3. Értékelő kutatás pszichiátriai betegséggel élők körében ........................... 10 2. 3. 5. Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátásának másodelemzése ....................................................................................................... 18 2. 3. 6. Határterületi interjúk................................................................................... 20 2. 4. Szakmapolitikai környezet bemutatása............................................................... 23 2. 4. 1. Az Európai Unió dokumentumai, ajánlásai ................................................ 23 2. 4. 2. Hazai ajánlások: A Lelki Egészség Országos Programja- LEGOP ............ 28 2. 5. Jó gyakorlatok..................................................................................................... 30 2. 5. 1. Hazai jó gyakorlatok................................................................................... 30 2. 5. 2. Európai jó gyakorlat: Az Erfurti Pszichoszociális Centrum ....................... 34 3. SWOT- analízis........................................................................................................... 36 4. A komplex pszichoszociális terv koncepciója, stratégiai programok......................... 45 4. 1. Szakmapolitikai koncepció ................................................................................. 45 4. 2. Stratégiai célok ................................................................................................... 47 4. 3. Stratégiai programok........................................................................................... 48 4. 3. 1. Megelőzés, közösségi beavatkozások, a helyi társadalom "érzékenyítése" Pécsett és kistérségében .......................................................................................... 48 4. 3. 2. A humán ellátások (kezelések, szolgáltatások) fejlesztése, összehangolása és együttműködése Pécsett és kistérségében, a „Miénk itt a tér”- Pszichoszociális Közösségi Centrum kialakítása és működtetése Pécsett, szakmai partnerségben c. intézkedés részletesebb kifejtésével........................................................................ 50 4. 3. 2. 1. Intézkedés: „Miénk itt a tér”- A Pszichoszociális Közösségi Centrum kialakítása és működtetése Pécsett (városi és kistérségi hatókörrel) ...................... 53

Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület

2

4. 3. 3. Pszichoszociális Munkacsoport működtetése és működése Pécsett (Pécs városi és pécsi kistérségi területi hatókörrel).......................................................... 56 Felhasznált szakirodalom................................................................................................ 60 Mellékletek ..................................................................................................................... 64


3

1. Bevezető A Szociális Szolgáltatásokért Egyesület 2006-ban jött létre német és magyar alapító tagokkal, valamint konzorciumi partnerként szerződött a Trägerwerk Soziale Dienste in Sachsen- Anhalt e. V. (Halle)- vel. Az Egyesület által létrehozott és a német Aktion Mensch által finanszírozott és támogatott Kompetencia és Tanácsadó Központ hosszú távú célja a nyugati minták adaptálása, a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelően a szociális háló kialakítása, és egy új típusú szociális infrastruktúra kiépítése Pécs városában és a Pécsi Kistérségben, azon emberek számára, akik pszichés megbetegedésben szenvednek. A Kompetencia és Tanácsadó Központ jelenlegi feladatai:

az

egészségügyi

és

a szociális

intézmények

munkatársai

közötti

kapcsolattartás elősegítése, tanácsadás a szakmai munkacsoport működtetése által, továbbá workshopok és konferenciák szervezése. Egyesületünk 2009 márciusa óta egy komplex pszichoszociális terv elkészítésén dolgozik, melynek célja, hogy átfogó és részletes helyzetelemzés készüljön Pécs város és a Pécsi Kistérség pszichiátriai ellátásairól, feltérképezze a hiányterületeket az egészségügyi és a szociális ellátásoknál egyaránt, valamint az elkészült tervet a közigazgatás, a városvezetés, a politika és a szociális szervezeteknél is képviselje (elősegítve a stratégia megvalósulását).

2. Helyzetelemzés és helyzetértékelés 2. 1. Módszertani bevezető és a célcsoport bemutatása A komplex pszichoszociális tervet az Egyesület munkatársai az általuk működtetett− havi rendszerességgel ülésező− szakmai munkacsoport tagjai segítségével és a felkért szakértőkkel készítette el. A komplex pszichoszociális terv megírásához használt módszertani elemek, eszközök: •

Statisztikai adatok gyűjtése Pécs és kistérségében működő egészségügyi szolgáltatásoktól (humánerőforrás, ellátottak adatai, nyújtott szolgáltatások).

•

Kérdőíves felmérés pszichiátriai betegekkel foglalkozó szociális és egészségügy területén dolgozó szakemberek körében (Pécs és kistérségében működő pszichiátriai betegekkel foglalkozó szakemberek körében interjú készítése).


4

•

Félig strukturált interjúk készítése pszichiátriai betegséggel élők körében.

•

Határterületi interjúk.

•

INSZI

Közösségi

Pszichiátriai

Ellátásban

gondozottak

adatainak

másodelemzése.

A szakmai munkacsoport tagjai a következő egészségügyi és szociális intézmények képviselői: •

Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete

•

Pécsi

Tudományegyetem

Bölcsészettudományi

Kar

Pszichiátriai

és

Szociálismunka

és

Pszichoterápiás Klinika •

Pécsi

Tudományegyetem

Bölcsészettudományi

Kar

Szociálpolitika Tanszék •

Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátás

•

Szigetvári Városi Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály

•

Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet

•

Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. Pszichiátria

•

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft.

•

Dél- Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

•

Kaukusz Bt.

•

Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

•

Életminőség Fejlesztő Szolgáltatások Intézménye.

Célcsoport Az Egyesület által működtetett szakmai munkacsoport határozta meg pszichiáter szakorvosok ajánlásával azt a célcsoportot, amellyel foglalkozni kívánt a továbbiakban.

Elsődleges célcsoport: A pszichotikus betegséggel élők, BNO10 diagnosztikai kritériumok szerint: /a populáció közel 2%- át képezik / - szkizofréniák, szkizofreniform zavar, akut polimorf pszichotikus zavar szkizofrénia tüneteivel, paranoid-deluzív zavarok, szkizoaffektív zavarok /F2000-F2900/


5

- bipoláris affektív zavarok /F3000-F3190/ - súlyos depressziós epizód pszichotikus tünetekkel /F3330/. Az elsődleges célcsoportot azok a pszichotikus betegséggel élő kliensek alkotják, akik remisszióban, vagy a betegségük az aktív szakaszának lezajlását követő állapotban vannak, elsősorban a 18 és 60 év közötti korosztály, különös tekintettel a 18-30 közöttiekre, akik indokolatlanul nagy létszámmal élnek elmeszociális otthonokban, vagy otthon méltatlan körülmények között izolációban, foglalkoztatás nélkül. A szolgáltatást önkéntesen kívánják igénybe venni, megfelelőnek ítélt compliance mellett (gondozáson részt vesznek, a gondozóorvos által előírt kezeléssel együttműködnek), a kizáró kritériumok, illetve az egyedi mérlegelés figyelembevételével.1

Másodlagos célcsoport: Nem jellemzőek az elsődleges célcsoportban meghatározott jellemzők (pl: duál diagnózissal rendelkezők, halmozottan hátrányos helyzetűek, nem tartoznak a megjelölt korcsoportba)

2. 2. Jogszabályi háttér A pszichiátriai betegek/ kliensek ellátására, kezelésére, vonatkozó, Egyesületünk által is felhasznált törvények és rendeletek a következők: • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, • 1997 évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, • 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

1

A Pszichoszociális Munkacsoport tagjai által megfogalmazott és elfogadott definíció.


6

2. 3. Adatgyűjtés és adatelemzés 2. 3. 1. Pécs és statisztikai kistérségében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások pszichiátriai betegek számára Az alábbiakban jól látható módon, táblázatban foglaltuk össze a Pécsett és kistérségében igénybe vehető egészségügyi járó-, és fekvőbeteg szakellátás által kínált foglalkozásokat

és

általuk

rendelkezésre

álló

humánerőforrást

(2009-ben

rendelkezésünkre álló adatokkal).

I. Járóbeteg szakellátás: Intézmény neve:


Gondozási terület: Megyei hatókör

Humán erőforrás:

→5 pszichiáter szakorvos →3 pszichológus →3 szociális munkás →4 asszisztens.

Terápiák és foglalkozások:

→pszichoterápia (Pécsi Műhely által kidolgozott dream terápia) →családterápia →depressziós csoport →szülők csoportja (pszichotikus betegek szülei részére) →skizofrén csoport →mozgásterápiás csoport →rákos betegek csoportja →rajzterápiás csoport →pszichotikus betegek részére →kreatív csoport →életmód csoport

PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Szakambulanciája

→1 fő pszichiáter szakorvos

Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság Pszichiátria

→4 pszichiáter →2 pszichológus →8szakasszisztens és szakgondozó

→életmódtréning →pszichoterápia.

→1 fő pszichiáter szakorvos főállásban →2 fő pszichiáter szakorvos heti 2-szer 2 órában →3 gondozónő

→pszichoterápia →életmódcsoport →skizofréncsoport

Pécs és statisztikai kistérsége.


7

II. Fekvőbeteg ellátás Intézmény neve:

Gondozási terület:

Humán erőforrás:

PTE – ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Pécs és statisztikai kistérsége

→7 pszichiáter szakorvos →9 pszichiáter rezidens →2 szociális munkás →2 pszichológus

Baranya Megyei Kórház Gerontopszichiátriai Osztály

Megyei hatókör

→1 fő pszichiáter szakorvos

Terápiák és foglalkozások:

Ágyak:

→gyógyszeres →egyéni- és csoportos pszichoterápia →szocioterápiák →zene- és képzőművészet terápia →mozgáscsoport →önsegítő csoport - Lélek Tükre Egyesület (klubjelleg).

→67 aktív fekvőbeteg ágy, →3 osztály

15 ágy

A pszichiátriai betegek egészségügyi ellátásában hiányzó terület a rehabilitációs osztály és a nappali kórház; a legközelebb Szigetváron működnek (több mint 30 km). Az ambuláns ellátásban kifejezetten alacsony a pszichiáter szakorvosok száma (LEGI).

Pécs és kistérségében jelenleg működő egészségügyi szolgáltatások Ambuláns pszichiátriai ellátás (PTE- ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, BMK MHI) Pszichiátriai gondozó (EEI LEGI) Pszichiátriai szakrendelés (BMK MHI, Vasútegészségügyi Kht.) Fekvőbeteg szakellátás (PTE-ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)


8

Pszichiátriai egészségügyi ellátást igénybevevők főbb jellemzői

Pécs és kistérségében pszichiátriai betegekkel foglalkozó egészségügyi intézményektől kértünk adatokat, az elmúlt három évre visszamenőleg (betegforgalom a célcsoport bemutatásánál már felsorolt betegségtípusaira lebontva, nem és életkori jellemzők szerint), de nem minden intézménytől érkezett értékelhető adat, ezáltal messzemenő következtetést nem tudunk levonni. Kiemelkedően magas minden intézményben a pszichotikus betegséggel élő nők aránya, és ennek az arányszámnak az emelkedése.

Pécs és kistérségében járóbeteg ellátásban nyilvántartottak

Pécs és kistérségében fekvőbetegellátásban nyilvántartott betegek

2000

450

1800

400

1600

350

1400

300

1200 1000 800

Férfi

250

Férfi

Nő

200

Nő

150

600 400

100

200

50

0

0 2006

2007

2008


2006

2007

9

2. 3. 2. Pécsett és statisztikai kistérségében igénybe vehető szociális szolgáltatások pszichiátriai betegek számára Pécsett és kistérségében jelenleg

Törvényileg indokolt, de Pécsett jelenleg

működő szociális szolgáltatások

hiányzó szociális szolgáltatások

Pszichiátriai közösségi ellátás (INSZI)

Pszichiátriai

betegek

nappali

ellátása

10.000 fő felett kötelező Pszichiátriai betegek átmeneti ellátása 30.000 fő felett kötelező

Pécsett és statisztikai kistérségében jelenleg hiányzó, de az 1993. évi III. törvényben előírt, kötelező ellátások: -

10000 fő felett a pszichiátriai betegek nappali ellátása, valamint

-

30000 fő felett a pszichiátriai betegek átmeneti ellátása.

Jelenleg Pécs városában −a 2009- es adatok szerint− több, mint 156.000 fő él, tehát törvényileg indokolt mindkét ellátás biztosítása.

2. 3. 3. Értékelő kutatás pszichiátriai betegséggel élők körében Fontosnak tartottuk a komplex pszichoszociális terv elkészítésénél, hogy megszólítsuk a Pszichoszociális Munkacsoport által megjelölt célcsoport tagjait, teret biztosítsunk számukra, és el tudják mondani igényeiket, szükségleteiket. A Pécsett és statisztikai kistérségében működő Közösségi Pszichiátriai Ellátás gondozottjai közül előzetes vizsgálatokat követően 13 klienst választottunk ki, akikkel félig struktúrált interjút készítettünk, melyek kutatásunk második pillérét képezték. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékének egy oktatója elemezte az interjúkat és nyújtott segítséget a kutatás elvégzése során. Hogard és Ellis által kidolgozott, szociális és egészségügyi projektekben alkalmazott Trident-módszer alkalmazásával készült el a kutatás.2

2

Ellis, R., Hogard, E. (2006) The Trident: A Three- Pronged Method for Evaluating Clinical, Social and Educational Innovations, Evaluation. 12 (372- 383.)


10

A pszichiátriai betegséggel élő kliensek örültek a megkeresésnek, és a lehetőségnek, hogy elmondhatták véleményüket az igényelt szolgáltatásokról. Az interjúk átlagosan 30-60 percet vettek igénybe személyiségtől és betegségtípustól függően. Lényegesnek tartottuk megvizsgálni a segítő kapcsolat minőségét a kliens nézőpontjából, valamint a több kutatásban egyértelműen azonosított,3 a lelki egészség szempontjából döntő protektív faktorok (különösen a közösségi elköteleződés) meglétét. Emellett azokra a kritikus eseményekre fókuszáltunk, melyek a pszichiátriai beteg életében pozitív vagy negatív előjellel, de mindenképpen meghatározóak. A kérdések hat témakörhöz kapcsolódtak: a segítő kapcsolatba kerülésre vonatkozó

emlékek,

a

kapcsolat

jelentése,

jelentősége,

a

kliens

közösségi

kapcsolatainak alakulása, az élete során tapasztalt bármilyen döntőnek megélt pozitív változás, a jövőkép, és a sorstársi viszonyulás. A témakörök meghatározásában egyrészt az értékelő kutatások bevett gyakorlatát, másrészt a protektív faktorokra irányuló segítői tevékenység témaköreit vettük alapul.4 A tartalomelemzés két módszerének kombinációját alkalmaztuk: a tematikus elemzést és a kontextuselemzést. Előbbi főképpen hagyományos, manuális munkát, utóbbi teljesen vagy részben automatizált keresést, majd a kapott, ún. származtatott szövegek további elemzését jelentette. A felhasználásra kerülő szoftver az ATLAS.ti 4.25, amely egy konceptuális hálózat-építő program. A szoftver a Grounded Theory, a megalapozott elmélet logikáját követi, s különösen alkalmas korábban fel nem tárt összefüggések explorálására. A kliensek legfájóbbnak kapcsolati veszteségeiket, valamint a munkahely elvesztését és az ezzel járó egzisztenciális bizonytalanságot tartják. Kezelésbe kerülésük a segítő intézményrendszer nézőpontjából szokásos, rendszeres esemény, a páciensek többnyire azonban nehezen birkóznak meg a státusz- és szerepvesztéssel, a betegszerep új vonatkozásaival. Míg a kapcsolati veszteségek terén segítséget kapnak – akár úgy, hogy maga a közösségi ellátás jelenti legfontosabb kapcsolataikat, akár úgy, hogy az itt kapott

3 4

Saleebey, D. (2007): The Strength Perspectve in Social Work Practice. Boston: Allyn & Bacon. Saleebey, D. (2007): The Strength Perspectve in Social Work Practice. Boston: Allyn & Bacon.

5

Muhr, T. (1997): ATLAS.ti. The knowledge Workbench. Visual Qualitative Data Analysis, Management, Model Building. Short User’s Manual, Version. 4. 1. Scientific Software Development, Berlin. (szoftver)


11

segítség facilitálja a természetes támogató rendszer jobb működését – a foglalkoztatás gondja megoldatlan, s néhányan visszásságokról, visszaélésekről számoltak be. Az alkotó, mások számára is hasznos tevékenység végzése mindannyiuk mélyről fakadó igénye, amely önértékelésükhöz, de a működő támogató kapcsolati rendszer kialakításához is nélkülözhetetlen. A pszichiátriai kezelést többségében pozitív fejleményként tartják számon, problémát jelent azonban a betegséggel együtt járó stigma, és a klinikai/külső környezetben megtapasztalt bántások. A kezelőintézményekben gyakran kevés az idő a pszichoterápiás megközelítések alkalmazására, vagy arra, hogy a teljes környezetet átformálják, s mindez a gyógyulást szolgálhassa (betegtársak, portás stb. viselkedése). A felmerülő hiányokra adekvát válasz a közösségi ellátás, amellyel kapcsolatban pozitív vélekedéseket fogalmaztak meg, azonban fontos tudni, hogy mivel az interjúkat a közösségi ellátás munkatársai vették fel, az interjú készítőjének vélt elvárásaihoz való alkalmazkodás is szerepet játszhatott a pozitív vélemény megformálásában. A gyógyszerekkel kapcsolatosan jellemző az ambivalencia: hasznos segítség, akár a stigmától is megszabadíthatja a klienst, ám nem helyettesíti a segítő, támogató kapcsolatot. Emellett sokan szenvednek a mellékhatásoktól is, amelyek – hasonlóan magához a betegséghez – jelentősen korlátozzák az életlehetőségeiket. A gyógyszer fajtája, mennyisége a beteg számára pontosan jelzi, milyen állapotban van. A pszichiátriai betegek sokat szenvednek a diszkriminációtól, meglévő vagy fejleszthető képességeiket nem ismerik el, kapcsolataikat az előítéletek is korlátozzák: A munkába állás kérdése a legtöbb interjúalany számára több szempontból is kritikus (támogató kapcsolatok, önértékelés, generativitás megélésének esélye, egzisztenciális tényezők). A mai viszonyok közepette azonban nem reménykedhetnek kedvező változásokban, a gazdasági válság a beilleszkedés szűkös lehetőségeit tovább rontotta. A meglévő (bár csekély számú) támogatott foglalkoztatási programok megítélése kérdéses, ellentmondásos. A stabilitást adó, reintegrációt elősegítő gyenge kapcsolatok nem jellemzőek – érthető módon, hiszen ez a terület, készség érintett a betegség miatt. Életükben a kölcsönösség szokásos mintázatai nem tudnak érvényesülni. Ezeknek a kapcsolatoknak, valamint a konfliktusos családi kapcsolatoknak a helyére lép be általában a terápiás kapcsolat és a közösségi ellátás kínálta szolgáltatások.


12

A közösségi ellátásról határozottan pozitív kép alakult ki, ez azonban – ahogyan korábban jeleztük – nem független az interjúzás körülményeitől. A sok változást,

reformot

megélt

betegek

reménykednek

az

intézményi

rendszer

stabilitásában. Itt több szinten kaphatnak segítséget, pl. napi ügyek, problémák megoldásában. A legfontosabb a stabil, biztonságos, elfogadó és bátorító kapcsolat. A szociális munkás viszonylag új szereplője a klinikai környezetnek. Tevékenységét pozitívan ítélik meg, elérhetőségét kevésbé, de az orvosokhoz képest több időt tudnak a kliensekre szánni. Javaslataik többnyire az intenzívebb kapcsolattartásra, közösségi programok szervezésére vonatkoznak. Megjelenik emellett az értelmes elfoglaltság igénye. A tematikus elemzés és a kontextuselemzés nyomán megállapítható, hogy a közösségi pszichiátriai ellátás a betegek kapcsolati szükségleteire adekvát válasznak tekinthető. A betegség megváltoztatja a beteg és a családja életét, elementáris hatással van élete minden területére, korábbi kapcsolataira. A közösségi ellátás nem csupán kapcsolatokat pótol, de elősegítheti a beteg jobb boldogulását a számára adott elsődleges, természetes kapcsolati hálóban. Az ellátás fejlesztése során érdemes volna figyelemmel lenni arra a kifejezett igényre, hogy a betegek lehetőség szerint értelmes, alkotó munkát végezhessenek. Eredményeink alapján érdemes volna több figyelmet fordítani az ún. „védett munkahelyek” működésére és a közösségi szolgáltatások, programok bővítésére. A kliensek nézőpontjából további szempont a támogató kapcsolat jobb elérhetőségének biztosítása (kliens és segítője megfelelő gyakorisággal találkozzanak).

2. 3. 4. A kérdőívezés eredményei A komplex pszichoszociális terv harmadik módszertani pillérét a kérdezőbiztosos kérdőív felvétel adta. Azért döntöttünk e módszer mellett, mert a többségében nyitott kérdésekkel lehetőségünk volt a szakemberek véleményét feljegyezni a pszichiátriai betegeket ellátó intézményrendszerről, a kliensekről, a területet érintő jelenlegi problémákról, a hiányokról és a jövőbeni fejlesztési elképzeléseikről, irányokról. Fontosnak éreztük, hogy kérdezőbiztosok- jelen esetben mi, az Egyesület munkatársaikérdezzük meg az orvosként, szociális munkásként dolgozó szakembereket, mivel így lehetőségünk volt arra, hogy bizonyos kérdésekről akár bővebben is begyűjtsük az


13

információkat, illetve bepillantást nyerhessünk abba a környezetbe, amelyben naponta a pszichiátriai betegekkel foglalkoznak. Véleményünk szerint e beszélgetések is segítik a közös, jövőbeni együttműködéseket. A kérdőívet a Pécs és kistérségében működő pszichiátriai betegekkel foglalkozó egészségügyi és szociális intézményekben dolgozó szakemberek válaszai alapján töltöttük ki, összesen harminchármat. (1. sz. ábra). A felkeresett intézmények a következők: - egészségügyi intézmények: •

Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete- 9 fő,

•

PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika- 9 fő,

•

Szigetvári Városi Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály 5 fő,

•

Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet- 4 fő,

•

Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság Pszichiátria- 1 fő,

- szociális intézmény: •

Integrált Nappali Szociális Intézmény (továbbiakban: INSZI) Közösségi Pszichiátriai Ellátás- 5 fő.

Az

általunk

megkérdezett

szakemberek

pozitívan

fogadták

az

Egyesület

kezdeményezését és segítették a munkánkat. A kérdőívek kitöltése átlagosan 30-40 percet

vett

igénybe.

A

válaszok

feldolgozását

a

Pécsi

Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszékének oktatója végezte el, akivel szintén folyamatosan egyeztettünk a munka során. Az első kérdés arra vonatkozott, hány klienssel/beteggel vannak kapcsolatban a szakemberek. Az intézmények munkatársai havonta átlagban 65 pszichiátriai beteggel/ klienssel találkoznak munkájuk során, átlagosan 22 klienssel az INSZI munkatársai, az egészségügyi intézményeknél ez az arány magasabb, 72-től 150 főig terjed, ami egyértelműen túlterheltségre utal (1. sz. táblázat). Az általunk megvizsgált egészségügyi intézményi ellátások leggyakoribb formája az ambuláns pszichiátriai ellátás, mely négy intézményben; továbbá pszichiátriai gondozás, fekvőbeteg ellátás, pszichiátriai rehabilitáció, nappali kórház és életmód csoport egy- egy intézményben működik. Jelenleg az INSZI keretein belül a közösségi pszichiátriai ellátás az egyetlen szociális szolgáltatás, mely Pécsett és


14

kistérségét lefedi. Az intézményi ellátások lebontását a következő, 2. számú táblázat szemlélteti:

Baranya Megyei

Pécs Megyei Jogú

PTE ÁOK

Szigetvári Városi

Vasútegészség-ügyi

Integrált Nappali

Kórház

Város Egyesített

Pszichiátriai és

Kórház és

Szolgáltató

Szociális

Mentálhigiénés

Egészségügyi

Pszichoterápiás

Rendelőintézet

Közhasznú

Intézmény

Intézete

Intézmények

Klinika

Pszichiátriai

Társaság

(továbbiakban:

Lelki

Rehabilitációs

Pszichiátria

INSZI)

Egészségvédő és

Osztály

Közösségi

Gondozó Intézet

Pszichiátriai Ellátás

•

Ambuláns

•

pszichiátriai

•

gondozás •

ellátás

Pszichiátriai

(csoportterápia,

Életmód csoport

Fekvőbeteg

•

ellátás •

Ambuláns

•

ellátás

terápia,

•

Ambuláns

•

Közösségi

rehabilitáció

pszichiátriai

pszichiátriai

Nappali

ellátás

ellátás

kórház •

szupportív

Pszichiátriai

Ambuláns ellátás

dinamikus

rövid

terápia, pszichodiagnosztika)

2. számú táblázat

Kíváncsiak voltunk, válaszadóink milyen szükséges ellátását hiányolnak a jelenlegi rendszerből. A válaszok több mint 70 százalékából egyértelműen kirajzolódnak a leginkább hiányolt szolgáltatások: a nappali és a bentlakásos ellátás szükségessége, illetve bővítésre, fejlesztésre szorulnak a már meglévő ambuláns ellátások is a szakemberek válaszainak 76 százaléka alapján. (2. sz. ábra) A későbbi fejezetben ismertetett határterületi interjúk elemzéseinek bemutatásánál látható lesz, hogy a határterületeken dolgozó vezető szakemberek is a nappali ellátást, mint szociális szolgáltatást hiányolják leginkább a jelenlegi rendszerből. A következő kérdések arra vonatkoztak, hogy a pszichiátriai betegek/ kliensek számára milyen jellegű segítségnyújtás hiányzik, illetve milyen segítséget kellene még intézményi szinten biztosítani. A válaszok sokszínűségét a 3. és a 4. számú táblázat jól szemlélteti. A szakemberek szerinti leginkább hiányolt elemek közé tartozik a védett


15

munkahelyek és szállások, a csoportos foglalkozások, a támogatott lakások és a megfelelő végzettségű és számú szakember hiánya. Az intézményi segítség lehetőségei közé legnagyobb arányban a védett munkahelyek kerültek.

A célcsoportnál a foglalkoztatás és a védett munkahelyek

kérdésköre meghatározó, a kutatás többi pontjainál is kirajzolódott e területek jelentősége és az ez irányú jellemző hiányosságok, problémák. A foglalkoztatás, a munkahely léte biztonságot, napi rutint, közösséget is ad, amire mindenkinek szüksége van, de a jelenlegi foglalkoztatási háttér, a programok és a pszichiátriai betegek ilyen célú támogatottsága mind országosan, mind Pécsett és kistérségében is gyenge. A szakemberek szerint az ellátórendszer számos problémával küszködik, a legtöbb válasz szerint ez a szakemberek hiányára, státuszhiányra vezethető vissza. Gondokat okoznak a szociális és az egészségügyi szféra közötti kommunikációs zavarok, a két terület nem működik összehangoltan, ezen kívül a forráshiány, a tudatos szakmai irányítás hiánya és a területi elosztás egyenlőtlensége jelenik meg az ellátórendszernél. (5. sz. táblázat) A pszichiátriai betegséggel élő klienseknél nagy arányban okoz nehézséget a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, a különböző szabadidős programok szervezése, az ezeken való részvétel és a kommunikáció. A bevásárlás, az otthoni rend fenntartása, a napi étkezések előkészítése, illetve a közlekedési eszközök használata a válaszadók szerint a kliensek kevesebb, mint 35 százalékának jelent problémát. (6. sz. táblázat) Több, mint 80 százalékuk rendelkezi saját jövedelemmel, amely döntően a rokkantsági nyugdíjból származik, de a pénz hatékony beosztása, valamint az önálló ügyintézés gondot okoz a mindennapokban. Szintén magas arányban vannak kliensek, akiknek a tisztálkodási és a testápolási szükségletek felismerése jelent nehézséget. Kevesebben vannak viszont azok a személyek, akiknek a szociális, az anyagi és a jogi ügyek önálló intézése lenne probléma. (7. sz. táblázat) A pszichiátriai betegséggel élő kliensek munkaerő piaci aktivitása jelenleg alacsony, 20,48 százalékos. Ennek leggyakoribb oka a leszázalékoltság, amely a célcsoport 71,18 százalékát érinti. A munkakeresés során több, mint 60 százalékuk szorul segítségre, támogatásra. (8. sz. táblázat) Az INSZI közösségi pszichiátriai ellátás másodelemzésének bemutatásánál látható lesz, hogy a kliensek közel 10 százaléka foglalkoztatott, tehát alacsony az arány. A munkaadók nem szívesen alkalmaznak pszichiátriai beteg személyeket, a „védett foglalkoztatás” pedig egyenlőre nem elterjedt és kellően támogatott.


16

A szakemberektől megkérdeztük, véleményük szerint a klienseiknek milyen időtartamú segítségnyújtásra van szükségük. A válaszadók napi és heti bontásban határozták meg a megítélésük szerinti idő-intervallumot. A válaszok közel 72 százaléka a napi szintű gondoskodásra vonatkozott, de feltehetőleg ez az arány magasabb, hiszen a heti 10-8-6 órás időtartam is lebontható napi óraszámokra, így a százalék növekszik. (3. sz. ábra) A napi gondoskodás szükséglete és a feltételes módja visszautal arra a jelenségre, hogy az intézmények többsége túlterhelt és kevés a szakember, tehát jelenleg nincs lehetőség arra, hogy egy- egy dolgozó naponta több órát töltsön egy klienssel. A kérdőív záró kérdése arra vonatkozott, hogy a szakemberek milyen indokokkal magyarázzák a kliensek ellátórendszerből való kiesését. A válaszok alapján három csoportot lehet elkülöníteni: •

az első csoportba tartoznak azok a kliensek, akik személyiségjegyeik, sajátos betegségük, betegségtudatuk hiánya, compliance problémáik, valamilyen szenvedélybetegség, szerhasználat, alkoholbetegség, tehát dupla diagnózis miatt esnek ki a rendszerből;

•

a második csoportot azok a páciensek alkotják, akiknél hiányzik a megfelelő orvos/ segítő –beteg kapcsolat;

•

a harmadik csoport tagjai pedig leginkább a földrajzi távolság (vidéken, kis településen élők, ahol hiányoznak a megfelelő intézmények, illetve nem megoldott az utazás a legközelebbi intézménybe), a hiányzó gondoskodó, támogató családi háttér, az alacsony iskolai végzettség és a hajléktalanság, tehát szintén „dupla diagnózis” miatt esnek ki az ellátórendszerből. (9. sz. táblázat)

Összegzésként a kérdőívezés eredményeiről elmondható, hogy a pszichiátriai betegekkel foglalkozó egészségügyi és szociális szakemberek is hasonlóan vélekednek a terület problémáiról, nehézségeiről és a jövőbeni lehetőségekről. Az intézmények közti nehézkes kommunikációval, az ellátórendszer hibáival, a belső intézményi problémákkal naponta találkoznak. Ez egy többszereplős folyamat, mindenkinek hozzá kell járulnia a változás beindításához, csak akkor lehet javítani a hibákon és oldani e terület zárt világán.


17

2. 3. 5. Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátásának másodelemzése Az INSZI közösségi pszichiátriai ellátásának másodelemzését több szempont alapján készítettük el. A részletes lebontásokra azért volt szükség, hogy több, komplex összefüggést is vizsgálni tudjunk munkánk során. A másodelemzéssel célunk volt, hogy a Pécsett és kistérségében élő egészségügyi és szociális szolgáltatást egyaránt igénybevevő kliensek jellemző adatairól közelebbi képet kapjunk. A vizsgálat fő pontjai a következők voltak: Betegségtípus: a közösségi pszichiátriai ellátást igénybe vevő személyek betegségtípusai alapján alkottuk meg az öt kategóriát: •

F20- F29 szkizofrénia, szkizotípiás és paranoid (deluzív zavar)

•

F31 bipoláris affektív zavar

•

F32 depressziós epizód

•

F33 (ismétlődő depressziós rendellenesség),

•

F40-F41

(fóbiás

szorongásos

rendellenességek,

egyéb

szorongásos

rendellenességek). Az F20- F29 – es diagnózisú kliensek vannak a legtöbben, arányuk 68, 1 százalék. Kevesebb,

mint

3

százalékuk

F33-as

diagnózissal

rendelkezik.

Az

egyes

betegségtípusoknál a nők aránya minden esetben magasabb. (10. számú táblázat) •

Nem: férfi, nő. A közösségi pszichiátriai ellátás regisztrált klienseinek száma jelenleg 110 fő, közülük 84 személy nő és 26 fő férfi.

•

Életkor: a munkacsoport tagjaival közösen meghatároztuk az elsődleges célcsoportot, a 18 éves kor feletti felnőttekét, majd négy korosztályt különítettünk el: −18- 29 éves korig, −30-45 éves korig, −46- 60 éves korig és −61 év feletti korosztály.

A kliensek közel 43 százaléka a 46 és 60 év közötti korosztályból kerül ki, és több, mit 30 százalék felett van a 30 és 45 éves korosztály tagjainak az aránya is, tehát


18

elmondható, hogy legnagyobb számban 30 és 60 év közöttiek vannak jelen. (11. számú táblázat) •

Iskolai végzettség: négy alcsoportot alkottunk: − nyolc általánosnál kevesebb osztállyal, − nyolc általános iskolai végzettséggel, − középfokú végzettséggel, és − diplomával rendelkező személyek.

63 személy középfokú végzettséggel rendelkezik, közel 31 százalék a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező személyek aránya és 9 fő diplomás. (12. számú táblázat) •

Családi állapot: a közösségi pszichiátriai ellátásban dolgozó szakemberek segítségével három kategóriát jelöltünk meg: − az egyedülálló és teljesen egyedül élő személyekét, − az egyedülálló, de családban élőkét, akik szülőkkel, gyermekkel, vagy más családtagokkal élnek, valamit − a kapcsolatban vagy házasságban és családban élő személyek csoportját.

A családi állapotnál jellemző, hogy a kliensek 75%-a családban él, többségük egyedülállóként, társ nélkül, 17 fő pedig teljesen egyedül él. (13. számú táblázat) •

Munkaerőpiaci aktivitás: jelenleg foglalkoztatott e a személy?

A legutóbbi, novemberi adataink szerint összesen 10 fő áll foglalkoztatásban. Többségük középfokú végzettséggel rendelkező, egyedülálló, de családban élő személy.

A mellékletben bemutatott táblázatok összefüggései alapján elmondható, hogy legnagyobb arányban középfokú végzettséggel rendelkezők, közülük legtöbben a 30 és 45 év közötti, egyedülálló, de családban élő személyek vannak. Legkevesebben, összesen egy fő nem végezte el a nyolc általánost, egyedülálló és családban él, valamint egy fő rendelkezik diplomával, családban él és kapcsolata van. Mindketten 46 év felettiek. A nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb, mint a diplomásoké.


19

2. 3. 6. Határterületi interjúk Kutatásunk ötödik pillérét a határterületi interjúk alkották. Elkészítésükre azért volt szükség, mert a pszichiátriai betegek, kliensek között jelen vannak a nem diagnosztizált és a dupla diagnózissal kezeltek is, akik többféle, esetenként a nem megfelelő ellátásba is bekerülhetnek, így kapcsolatba lépnek a határterületeken dolgozó szakemberekkel. Az interjúk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a határterületi szakembereknek milyen tapasztalataik vannak a pszichiátriai betegekkel, milyen az intézmények közötti partnerség, milyen hiányok, problémák jelentkeznek a működés során. Számos területet érint a pszichiátriai betegséggel élő kliensek jelenléte, mi mégis két intézményvezető

szakembert,

valamint

egy

foglalkoztatás

területén

dolgozó

projektmenedzsert kerestünk fel, aki munkaerő-piaci programok, szolgáltatások összehangolásával, elsősorban szakmai felügyeletével, koordinálásával, a szolgáltatás biztosításához szükséges forrásteremtéssel foglalkozik. Interjút készítettünk az Integrált Nappali Szociális Intézmény vezetőjével, az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatóhelyettesével, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. projektmenedzserével. Munkájuk során naponta találkoznak pszichiátriai betegekkel, és az intézmények eltérő profiljai alapján más- más területeken érzékelik ezt. Interjúalanyaink pozitívan fogadták a megkeresésünket. A beszélgetések az intézményekben zajlottak és 35 és 45 percet vettek igénybe. Az alábbiakban ismertetjük az interjúk elemzésének főbb, kutatásra vonatkozó pontjait. Az első kérdések az intézmény rövid bemutatására, a jelenlegi munkára, a szakmai feladatokra vonatkoztak, majd ezután következtek a kutatás szempontjából meghatározó kérdések. Az intézmények szinte minden ellátásánál jelen vannak a pszichiátriai betegek, bizonyos ellátásoknál azonban, ahol lazább a kialakult segítő kapcsolatpéldául az étkeztetésnél- nehezebb felmérni a kórképet. Pontos felmérések nem készültek erre vonatkozólag, de az intézményvezetők tapasztalatai alapján körülbelül 20- 30 százalék lehet a pszichiátriai betegséggel élő kliensek diagnosztizált és nem diagnosztizált együttes aránya a két szociális intézményben. A Nonprofit Kft.–nél a megváltozott munkaképességű ügyfelek kb. 10 százalékánál okozta a megváltozott munkaképességet pszichiátriai betegség a 2008-as adataik szerint. A legnagyobb problémákat a nem diagnosztizált, a betegségtudattal nem rendelkező, vagy dupla, esetleg komplex (alkohol, drog, szociális problémák, például hajléktalanság) diagnózisú betegek jelentik, de jellemzőek azok az esetek is, amikor


20

évekkel ezelőtt kezelés alatt állt a kliens, de jelenleg nincs pszichiátriai intézmény vagy szakember, akivel tartaná a kapcsolatot, viszont más szociális ellátást igénybe vesz. A szakemberek természetesen az esetek döntő többségében felismerik a problémát és jeleznek a megfelelő egészségügyi, vagy szociális- jelen esetben az INSZI közösségi pszichiátriai ellátása- intézmény felé. A pszichiátriai betegséggel élő álláskeresők és a velük foglalkozó szakemberek is nehézségekkel küzdenek, mivel az állami rendszerből a legtöbb esetben kiesnek, a Munkaügyi Központ programjain sem vesznek részt és a számukra történő segítségnyújtás általában nem fejeződik be tartós munkaerő-piaci elhelyezéssel. Az ügyfeleket elhelyezkedés után is követik (ún. utógondozás szakasza), melynek célja a beilleszkedési problémák kezelése. A Nonprofit Kft.- nél dolgozó tanácsadók nem rendelkeznek megfelelő szakmai felkészítéssel a velük való eredményes munkavégzés érdekében, így az esetek döntő százalékában a már az ún. foglalkoztathatóság javítását célzó (mely egyéni és csoportos munkaformákat jelent, így pl.: készségfejlesztés, munkaerő-piaci tréningek, önéletrajzírásban nyújtott segítség, OKJ-s képzésben való részvétel segítése) szolgáltatási szakaszban „elveszítik” a pszichiátriai betegséggel (s ez tapasztalataink szerint sokszor párosul szenvedélybetegséggel, s szociális krízisekkel) élő ügyfeleket. A következő kérdések a partnerségre irányultak. A válaszadók véleménye szerint a az egészségügyi intézmények túlterheltek, sok esetben nehéz velük kommunikálni és információkat átadni. Esetenként a háziorvosok és a szakorvosok részéről is hiányzik a motiváció, azonban nem szabad általánosítani, mert vannak pozitív példák és szoros együttműködések, de ez kevésbé gyakori. A civil szervezetekkel, iskolákkal, rendőrséggel, gyámhivatallal, a védőnői hálózattal jó kapcsolata van az intézményeknek, a jelzőrendszer hatékonyan működik, de vannak problémák, ezt elismerték a szakemberek. Mindenki részéről szükség van még változtatásokra annak érdekében, hogy a pécsi intézmények és szervezetek közötti partnerség megfelelően funkcionáljon. A jelzőrendszer hatékonyabb működése, a gyakoribb és célzottabb szakmaközi találkozók és esetkonferenciák segíthetik ezt a folyamatot. A több, mint 10 éve futó munkaerő-piaci szolgáltatások alapértéke és működési alapelve a partnerség, elsősorban a munkaügyi szervekkel, társcivil szervezetekkel, illetve a szociális szolgáltatást nyújtókkal, elsősorban a családsegítő központokkal alakult ki jól működő partnerség.


21

A szakemberek véleménye szerint a jelenleg Pécsett és kistérségében működő közösségi pszichiátriai ellátás nem elég egy ekkora létszámú célcsoport ellátásához. Ha probléma merül fel az intézményeken belül, a közösségi ellátást, vagy az egészségügyi szakembereket keresik fel. A kliensek speciális helyzetűek, sok esetben „hozzácsapják” őket a fogyatékkal élőkhöz, a szenvedélybetegekhez. A jelenlegi jogszabályi környezet nem minden esetben logikus felépítésű, a tapasztalatszerzéshez és a jó gyakorlatok megismeréséhez, illetve elsajátításához sok időre van szükség, ezen dolgoznak jelenleg is a munkatársak. Az egészségügyi oldalon elsősorban a gyógyszerfelírásra koncentrálnak, tehát maradnak „fehér foltok” az ellátásban. Véleményük szerint mindenképp szükség lenne egy pszichiátriai betegek számára

kialakított

nappali

ellátásra,

ahol

foglalkoztatási

programokat

ismernének meg, foglalkoztatással kapcsolatos lehetőségekhez is hozzá lehetne jutni. Emellett fontos lenne egy speciális célcsoporti szolgáltatás/program kidolgozása a pszichiátriai betegséggel élők munkaerő-piaci reintegrációjának a megoldására, de ez csak partnerségben képzelhető el (pl. szociális szolgáltatást nyújtóval, jó példa erre az ún. „Első lépés” TÁMOP konstrukciót). Természetesen a rehabilitációs foglalkoztatás – ún. védett munkahelyek, stb. – is adhat megoldást (kár, hogy az ez irányú jogszabályok tényleges végrehajtása várat magára). Ma még szakmai innovációnak számít egyrészt az állami rendszer kiegészítő, ún. alternatív civil és nonprofit munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása, s ezen belül még inkább a speciális célcsoportok számára biztosított

komplex

projektek/programok/szolgáltatások

munkaerő-piaci (a

munkaerő-piaci

felzárkóztatást reintegráció

célzó egyrészt

a

foglalkoztathatóság javítását, másrészt magát a foglalkoztatás javítását – speciális, támogatott foglalkoztatási programokkal: pl. tranzit programok, szociális szövetkezetek, közmunka – jelenti). Sok szempontot figyelembe kell venni, mert a pszichiátriai betegeket alkotta kör széles, többfajta elvárásnak meg kell felelni. Látható tehát, hogy a vezető szociális szakemberek, a foglalkoztatás területén dolgozó szakember is hasonlóan érzékeli a pszichiátriai ellátás területén jelentkező problémákat, a kooperáció, a partnerség kérdéskörét és igényük van a változásokra, együttműködésekre, fejlesztésekre.


22

2. 4. Szakmapolitikai környezet bemutatása 2. 4. 1. Az Európai Unió dokumentumai, ajánlásai Az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet (továbbiakban: WHO) mentális egészséggel foglalkozó politikája, célkitűzései és dokumentumai meghatározzák a magyarországi döntéseket, intézkedéseket. Mivel Egyesületünknek szintén egy uniós tagországban működő intézmény „mutat példát”, szükségesnek tartottuk megvizsgálni az Unió és a WHO pszichiátriai betegekre, betegségekre, e célcsoporttal foglalkozó intézményekre és szakemberekre vonatkozó előírásait, ajánlásait. Az Európai Unió és a WHO már 1975-től hozott határozatokat a mentális problémákkal kapcsolatosan, tehát hosszú és tartalmas folyamatot ölel fel a témakör. Mi egy szűkebb időszakot, a 2005-től napjainkig terjedő intervallumot vizsgáltunk részletesebben, és törekedtünk arra, hogy a már hazánkra is érvényes, legújabb iránymutatásokat dolgozzuk és használjuk fel munkánk során. Mint minden más szakpolitikánál, szakterületnél, itt is figyelembe kell venni az uniós tagországok tradicionális különbözőségeit, örökségeit, gazdasági fejlettségét, problémáit. A mentális egészséggel kapcsolatos politika is a szubszidiaritás elvei mentén szerveződött, tehát az Unió irányelveket adott, és ad jelenleg is, a tényleges szabályozást pedig a tagállamok törvénykezésére bízza. Szükség van arra, hogy a közösségre vonatkozó előírások között minden tagország megtalálja a számára megfelelő, követhető irányt és a saját terveivel, javaslataival kiegészítve alkalmazza is őket. A vizsgálati szempontjaink szerinti első meghatározó dokumentum 2005 januárjában, a WHO Európai Miniszteri Konferenciáján született: Európai Nyilatkozat a Mentális Egészségről. Szembenézve a kihívásokkal, megoldásokat keresve. A WHO és az Unió prioritásai közé sorolja a mentális egészség kérdéskörét. A nyilatkozatban kijelentik a mentális egészség és a mentális jólét jelentőségét, mely elengedhetetlen az értelmes, aktív állampolgári léthez, a termelékenységhez, a humán, a társadalmi, a gazdasági tőke termelésénél, a jogalkotásnál és a foglalkoztatásnál egyaránt. Ösztönzik az országokat, hogy enyhítsék a már létező problémákat, vezessenek be új programokat, jogszabályokat, mentálhigiénés politikát. Hangsúlyozni kell a jelenlegi szolgáltatási rendszer folyamatos alakulását: egyre kevésbé lesz jellemző a nagy szolgáltató intézmények működése, helyettük elsősorban közösségi jellegű szolgáltatások terjednek Európa szerte, melyet


23

egyértelműen pozitív folyamatnak minősít az EU, hiszen így több ponton is be lehet avatkozni a mentális kérdésekkel kapcsolatos politikába: a prevenció, a kirekesztés elleni küzdelem, a támogatás során, a szolgáltatások kialakításánál és működtetésénél, valamint a társadalmi befogadásnál. Tudatosítani kell az egyének, a családok, a civil társadalom, a kormányzás és a különböző közösségek körében a mentálhigiénés politika változásait, a lehetséges hatásokat, és megoldást kell találni a stigmatizáció, a diszkrimináció problémáira. Szükség van a mentális betegségekkel küzdő célcsoport támogatására, a megfelelő beavatkozásokra egészen kisgyermek kortól kezdődően! A célkitűzések elérése érdekében elengedhetetlen a partnerség, a koordináció az országok, a szektorok között, a háziorvosoknál, az alapellátásban tevékenykedő szervezeteknél egyaránt. A WHO és az Európai Unió e dokumentumban kötelezettséget vállalat arra, hogy támogatják a mentális egészségre vonatkozó politikák kialakítását, a jogszabályok megalkotását, a diszkrimináció megszüntetésére irányuló lépéseket, a szektorok közötti együttműködéseket, a különböző alternatívák kialakítását annak érdekében, hogy a mentális betegséggel küzdők problémáira hatékony megoldásokat találjanak, valamint folyamatos képzéseket, oktatási programokat biztosítanak. Támogatják azokat a civil szervezeteket, melyek a mentális egészség területén tevékenykednek, közösségi szolgáltatásokat nyújtva, akik önsegítő csoportokat működtetnek, képzéseket tartanak. A 2005-ben megszületett dokumentumban a fentieken kívül még négy hangsúlyos pontot emeltek ki az egészségügyi miniszterek: a partnerséget, a folyamatos információk nyújtását, a kutatások fontosságát, valamint a politika és a szolgáltatások fejlesztését.6 Az Unió tehát felismerte annak a jelentőségét, hogy gyors cselekvésre és politikai szerepvállalásra van szükség a mentális egészség kérdéskörében. Szintén 2005-ben jelent meg az Európai Közösségek Bizottsága által kiadott Zöld Könyv. A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából. Az ún. Zöld Könyvek minden jelentős szakpolitika területén megjelennek azzal a céllal, hogy az adott kérdéskörben részletes jelentést nyújtsanak a jelenlegi felmért helyzetről, megoldásokat, ajánlásokat tegyenek a problémákra, ösztönözzék a tagállamokat, tehát elindítanak kezdeményezéseket. A Zöld Könyvekben előírt ajánlások nem kötelező érvényűek egyik tagállamra sem, hiszen a

6

Európai Nyilatkozat a Mentális Egészségről. Szembenézve a kihívásokkal, megoldásokat keresve. WHO Európai Miniszteri Konferencia a Mentális Egészségről. EUR/04/5047810/6. 2005. január 14., Helsinki. Letöltve: 2009. október 15.


24

szubszidiaritás elve a vezérfonal, de mindenképp nagy jelentőséggel rendelkeznek minden területen, így a mentális politika kérdéskörében is. A Zöld Könyvben leírtak alapján elmondható, hogy az Európai Unió lakosságának minden negyedik tagja érintett valamilyen mentális betegségben, e betegségek nagy terheket rónak a társadalmi, az oktatási, a gazdasági és az igazságügyi rendszerekre egyaránt. A betegségek kezelésére az Unió évente a GDP 3-4 %- t költi. Sajnos napjainkban sem szűnt meg teljesen a mentális betegeket érintő diszkrimináció, megbélyegzés. Ki kell emelni, hogy eltérések vannak a tagállamok között: különböző a betegségek arányszáma, a mentális területre fordított tagállami kiadások is eltérőek, a tradíciók, hagyományok sokszínűsége miatt pedig más- más megközelítési módok vannak jelen a tagországokban, és különbségeket mutatnak az egészségügyi rendszerek szerkezetei és minőségük. Szükséges tehát a tagállamokkal, az érintett szférákkal, a kormányokkal, az intézményekkel kidolgozott javaslatok megfogalmazása. Az Unió számára folyamatosan bővülő kihívást jelent a mentális egészség kérdésköre. A jelentkező leggyakoribb betegségek közé tartoznak a szorongásos zavarok és a depresszió, de magas arányban van jelen az öngyilkosság is. A rokkant- és előnyugdíjazás fő okai legtöbb esetben mentális zavarokra vezethetőek vissza. A mindenki számára hozzáférhető, magas színvonalon, egyénekre koncentráltan működő és hatékony beteggondozásra és kezelésre feltétlenül szükség van. Az EU itt is kiemeli a civil szerveztek tevékenységét és jelentőségét. Az érintett politikáknak is szerepük van a pozitív irányok feltérképezésében: az egészségügyi, a szociális és foglalkoztatásügyi, az oktatási, a regionális, az igazságügyi politikáknak, valamint a kutatási programok, az információs társadalom és a média is befolyással kell legyen a megoldásokra. A Zöld Könyvben megfogalmazott stratégia a következő pontokat tartalmazza: előmozdítani a mentális egészséget, megelőző intézkedések életre hívása, a betegséggel élő célcsoport társadalmi integrációja, életminőségük javítása, fejleszteni kell a kutatói, az információs rendszereket. A konkrét cselekvési, beavatkozási területek a következők: •

a népesség mentális egészségének,

•

a munkavégzők mentális egészségének,

•

az idősek mentális egészségének előmozdítása,

•

a társadalom különösen sebezhető csoportjai (munkanélküliek, bevándorlók, stb.).


25

Látható tehát, átfogó, az egész társadalomra érvényes beavatkozási pontokat jelültek meg a szakemberek. Ki kell emelni a depresszió, az öngyilkosság elleni hatékony fellépést, a prevenciót, a drog és alkohol használataiból felmerülő problémák kezelését, tehát a dupla diagnózisú csoportok kezelését. Elengedhetetlen egy paradigmaváltás a mentális egészség kérdéskörében. A tagállamokban

folyamatosan

zajlanak

a

reformok,

mert

a

korábbi

nagy

elmegyógyintézetek működése, szemléletei nem felelnek meg a mai kritériumoknak. Közösségi szolgáltatásokra van szükség, ahol a kliensek, a hozzátartozók és az ott dolgozó szakemberek együttműködve, aktívan segítenek.7 A Bizottság szorgalmazza tehát a tagállami párbeszédet, a tapasztalatcserét, a vitát, a közös cselekvéseket annak érdekében, hogy az európai uniós állampolgárok mentális egészségét javítsa, megelőzzön, valamint megoldásokat találjon a felmerülő problémákra. A következő évben a Zöld Könyvre és a benne megfogalmazott pontokra reagált a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság szerint a mentális betegségek kialakulásában szerepe van a társadalmi, környezeti tényezőknek, és a munkanélküliségnek is. A szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika kezdeményezéseit kiemelik, mert e két területen már elindultak a megelőzést és a kezelést nyújtó feladatok. Szükség van jó munkakörülményekre, ezt a vállalatoknak is segítenie kell újfajta politikával. A Bizottság külön hangsúlyozza, hogy a mentális betegségek az egészségügy és a szociális szféra hatáskörébe is tartozik, valamint négy fontos jellemzőt ajánl ahhoz, hogy megfelelően működjenek a mentális betegek ellátását végző intézmények: minőség, differenciáltság, összetettség, folytonosság. A célcsoportnak foglalkoztatási, szociális programokat kell szervezni, melyek finanszírozásában a tagállamoknak is szerepet kell vállalniuk.8 A Gazdasági és Szociális Bizottság által kiadott dokumentumban javaslatokat, elemzéseket és álláspontokat is találunk. A Bizottság hiányolja a minden országban jelen lévő hatékony egészségügyi rendszert, gyakori az intézmények túltelítettsége, 7 Zöld Könyv. A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából. COM (2005) 484. 2005. október 14., Brüsszel. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2005/com2005_0484hu01.pdf Letöltve: 2009. október 19. 8 Vélemény a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére „A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé” című Zöld Könyvről. 2005/2058 (INI). 2006. április 25. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A6-20060249+0+DOC+XML+V0//HU Letöltve: 2009. október 19.


26

gyenge az információáramlás és javítani kell a mentális betegek életminőségén is. A médiában szinte csak akkor jelennek meg mentális betegekről szóló hírek, ha erőszakos cselekedet történik: ezen is változtatni kell.9 A Bizottságok véleménye alapvetően a saját területükön belül szükséges teendőkre koncentrál, de próbálnak egyéb javaslatokat is megfogalmazni. A miniszterek, a Bizottságok mellett az Európai Parlament is foglalkozott a mentális egészség kérdésével. Cselekedni kell, mert kutatási eredmények szerint növekszik a fiatalkori megbetegedések aránya és az öregedő lakosság körében is hasonló tendenciák tapasztalhatóak. Szükség van korai szűrésre, személyre szabott kezelésekre, a szakemberek folyamatos képzésére, egészségügyi reformokra és közösségi ellátásokra. A Parlament kiemeli az önkormányzatok szerepét: támogatással, különböző szolgáltatások kiépítésével segíthetik a mentális betegeket.10 A „Lelki Egészség és Jólét Európai Paktuma” 2008 nyarán született meg. Az Európai Unió elismeri a korábbi dokumentumokban lefektetett problémákat és elismeri a célkitűzéseket, módszereket is. A Paktumban öt prioritási területet fogalmaznak meg, melyek szorosan kapcsolódnak a korábban ismertetett, Zöld Könyv négy prioritásaihoz, és amelyeknél beavatkozásokra van szükség: •

megelőzni a depressziót és az öngyilkosságot: a depresszió az egyik leggyakoribb mentális betegség, és változatlanul magas az öngyilkosságot elkövetők aránya,

•

a fiatalok lelki egészségének megelőzése és a lelki egészség oktatásban való megjelenítése,

•

biztosítani a munkahelyi környezetben a lelki egészséget: ez az innovációhoz és a termelékenységhez elengedhetetlen,

•

biztosítani az idős lakosság lelki egészségét: aktív öregedésre, rugalmas nyugdíjazásra, mentális egészségre van szükség,

9 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Vélemény- Tárgy: „Zöld Könyv- A népesség mentális egészségének javításáról, az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából”. COM (2005) 484. 2006. május 17-18. http://epa.oszk.hu/00800/00877/00872/pdf/00420047.pdf Letöltve: 2009. október 19. 10 A népesség mentális egészségének javítása- Az EU mentális egészségügyi stratégiájának kialakítása. Az Európai Parlament állásfoglalása a népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé. (2006/2058 (INI)). P6_TA (2006) 0341. 2006. szeptember 6. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA-20060341+0+DOC+XML+V0//HU Letöltve: 2009. október 15.


27

•

küzdeni a kirekesztés és a megbélyegzés ellen: következménye lehet a mentális problémák kialakulásának.11

A Paktum a legnagyobb kihívásokat mutató területekre koncentrál és szólítja fel a tagállamokat cselekvésre. 2009 januárjában született egy Jelentés a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer- biztonsági Bizottság részéről, melyben a tagok reagálnak a már meglévő dokumentumokra, hangsúlyozva a Paktumban lefektetett öt prioritást és megjelölnek újabb indoklásokat is.12 Felmerülhet a kérdés, hogy tükrözik-e dokumentumok a valódi cselekvést, beavatkozásokat a gyakorlati életben, megfogadják a tagállamok a javaslatokat? Nem feltétlenül. A problémákat helyi szinten kell - kellene felismerni és megoldásokat találni rájuk, nyitni újdonságok és a szélesebb látókör befogadása felé, tanulni másoktól, de tanítani is, elméletben és gyakorlatban egyaránt.

2. 4. 2. Hazai ajánlások: A Lelki Egészség Országos Programja- LEGOP 2007-ben szakemberek megalkották a Lelki Egészség Országos Programját, mely elsőként próbál reagálni Magyarország lelki egészséggel kapcsolatos szakmai és társadalmi problémáira. A lelki egészségre vonatkozó adatok, tények alátámasztják a LEGOP- ban megjelenő cselekvés szükségességét, és hasonló lépésekre szólítanak a nemzetközi szervezetek is: az Egészségügyi Világszervezet- WHO és az Európai Unió is. A szakemberek hosszútávra, 2020-ig tervezték a stratégiákat, mivel a kutatások szerint a jövőben egyre több problémával− stressz, elöregedés, depresszió, alkoholfogyasztás− kell megküzdenie Európa polgárainak és a magyar lakosságnak egyaránt. A szakpolitikai döntések, a fejlesztések, a kockázati tényezők és az erőforrások meghatározása, a programok megvalósítása egyaránt a hazai lakosság lelki egészségének

javítását

szolgálják.

E

lépések

megvalósításához

természetesen

elengedhetetlen a szakpolitikák szoros együttműködése- és gondolkodása.

11

A „Lelki Egészség és Jólét Európai Paktuma”. 2008. június 13., Brüsszel. Letöltve: 2009. október 15. Jelentés a mentális egészségről. (2008/2209 (INI)) A6-0034/2009Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság. 2009. január 28. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A6-20090034+0+DOC+XML+V0//HU Letöltve: 2009. október 15.

12


28

Az ellátórendszer napjainkban is számos problémával küzd. Az orvosok, a gondozók száma kevés, a képzésük és a továbbképzésük nem minden esetben megfelelő, nincs elég forrás a humánerőre. A legtöbb intézmény túlterhelt és elavult infrastruktúrával működik, hiány van a speciális kórházi osztályokból, hiányzik a prevenció és a rehabilitáció. E problémák mellett gondot okoz a szociális és az egészségügyi rendszer közötti elégtelen együttműködés, valamint a pszichiátriai betegek nappali ellátásának hiánya. Magyarországon a rendszerváltás miatt több ágazaton kívüli —társadalmi, politikai, gazdasági− tényező is hat a mentális egészségre. A szakemberek szerint e problémák miatt szükség van egy korszerű és központosított egészségpolitika kialakítására, az intézményrendszerek —szerkezetük, működésük —modernizálására, a humán erőforrás fejlesztésére, valamint a különböző kutatások támogatására. Kiemelt szerepük van a változtatások beindulásában az alapellátásban működő háziorvosoknak, a járóbeteg szakellátásnak, a fekvőbeteg ellátásnál a speciális pszichiátriai osztályok kialakításának, annak érdekében, hogy felszámolásra kerüljön a pszichiátriai osztályok elkülönítése a többi kórházi osztálytól. A LEGOP- ban a szakemberek kiemelik a forenzikus pszichiátriai rendszer kialakításának szükségességét, ennek megfelelő színvonalon való működtetését. A szociális ellátórendszeren belül kevés a nappali ellátást nyújtó intézmény, melyek magasabb arányban való működtetése a pszichiátriai- és a szenvedélybetegnél is indokolt lenne. A védett lakhatás biztosítása és a védett munkahelyeken való munkavégzés alacsony aránya miatt a szakemberek e területeken is változásokat szeretnének.13 Összegzésként elmondható, hogy a LEGOP egy hosszútávra szóló, minden érintőleges szakpolitikai területre kiterjedő koncepció, mely felismeri a jelenlegi problémákat és javaslataikban megoldásokat is kínál azokra.

13

Pszichiátriai Szakmai Kollégium és a Magyar Pszichiátriai Társaság Munkacsoportja: A Lelki Egészség Országos Program 2007. októberi változata. 2007. http://www.eum.hu/archivum/hirek-esemenyek/lelki-egeszseg-orszagos. Letöltve: 2009. október 06.


29

2. 5. Jó gyakorlatok 2. 5. 1. Hazai jó gyakorlatok A krónikus pszichiátriai betegséggel élők rehabilitációjának magyarországi „jó gyakorlataira” az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a munka-rehabilitáció és a művészetterápia oldalairól mutatunk be négy elismert szolgáltatót és főbb tevékenységeiket. • Ébredések Alapítvány, Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum

Az Ébredések Alapítvány 1991-ben kezdte meg működését, tevékenysége szorosan összefonódik a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának munkájával. Székhelye a SOTE Kálvária téri Nappali Kórháza. Az Ébredések Alapítvány innovatív tevékenységet végzett a közösségi pszichiátria gondozás és rehabilitáció magyarországi elterjedéséért. Képzett, kreatív munkatársakból álló csapata elsőként alakította ki a közösségi pszichiátriai ellátás hazai centrumát. Az Ébredések Alapítvány az alábbi területeken indított útjára megújulást szolgáló kezdeményezéseket: a közösségi pszichiátria, az önsegítés és érdekvédelem, a stigmacsökkentés, a szociális ellátás fejlődése. A centrum a pszichotikus betegek és családtagjai számára pszichoedukációs tréningeket tart, melynek hatékonysága érdekében 1996-ban gyógyszergyári támogatással megjelentették az első magyar pszichoedukációs kézikönyvet. Ma már a pszichoedukáció a pszichotikus betegek ellátási protokolljában is szerepel. Az Ébredések Alapítvány sokat tett annak érdekében, hogy a hazai közösségi pszichiátria a legjobb nemzetközi gyakorlatok (IRH. Fallon) alapján fejlődhessen, így alakította ki alapvető tényeken alapuló gondozási stratégiáját, mely a következő: →Optimális gyógyszeres kezelés, esetkezeléssel történő közösségi gondozás, támogatott foglalkoztatás, edukatív családgondozás, készségfejlesztés, kognitív terápia. Az Ébredések Alapítvány egyéb tevékenységei:


30

→Antistigma programot azért dolgozták ki, mert tapasztalataik szerin a stigma második betegségként kapcsolódik a pszichiátriai betegséggel élők problémáihoz, melyet kezelni kell, a társadalom egészének tájékoztatásával. →A konzultációs-kapcsolati pszichiátriai munka újszerű betegellátási modell, amellyel rendszeresen felkeresnek háziorvosokat és konzíliumot adnak annak érdekében, hogy időben felismerésre kerüljenek a pszichiátriai betegségek, és elérhetővé tegyék a megfelelő szakellátást. →Az Ébredések Alapítvány tevékenységénél kiemelkedő, az oktatás-képzésben elért eredményei. Az egészségügyi képzések (rezidensképzés, szakorvos képzés) mellett kidolgozták a szociális ellátásban máig is hatályos közösségi koordinátori és gondozói képzés tematikáját-módszertanát.14 • Szigony Alapítvány A Szigony Alapítvány fő célkitűzése, a közösségi pszichiátria oktatása és bevezetése a szociális ellátásba. A munkatársak közösségi pszichiátriában jártas szakemberek, a pszichiátriai betegek és mentális problémákkal küzdők rehabilitációjának és reintegrációjának modell értékű programjait dolgozzák ki és valósítják meg, mint kijelölt módszertani intézmény. Az Alapítvány műhelyt „jelent” a pszichiátriai problémákkal élők pszicho-szociális ellátásának reformjában, amelynek egy része szakértői tevékenységük révén valósul meg. A Szigony Alapítvány a Közösségi Pszichiátriáért Pszichiátriai Betegek Nappali Intézményét (Harmónia Klub) működteti, amelynek feladata a klubtagok személyes szükségleteinek és céljainak felmérése és ezek alapján a klubtagokkal való egyetértésben egyénre szabott gondozási terv/klubprogram kidolgozása. A klub készségfejlesztést nyújt az önellátás, az emberi kapcsolatok, a munka, valamint a szórakozás területén. A klubban nincsenek kötelező programok, programja az egyéni programok összessége. Az intézményben az évek során több száz fő fordult meg, jelenleg is magas a nyilvántartottak száma, akik azonban nem minden nap látogatják a nappali intézményt, hiszen feladatuk nem a pszichiátriai problémákkal küzdők „begyűjtése”, hanem a társadalmi beilleszkedést célzó egyéni szükségletek kielégítése. A krónikus pszichiátriai

14

Psychiatria Hungarica XXIII. Évfolyam 2008/4.


31

betegséggel élő ellátottak a nappali klubban az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe: számítógép kezelői tanfolyam, kézműves klub, angol és német nyelvtanfolyam, barát és társkereső klub, memóriatréning, főzőtanfolyam, dalkör, alkotóműhely, zenés torna, játékklub, sakk.15 • A foglalkozási rehabilitáció sikerei a kecskeméti pszichiátriai ellátásban A pszichiátriai rehabilitáció az egyik legfontosabb céljának tekinti a munkaerő-piaci reintegrációt, amelyre kiváló kezdeményezést látunk a kecskeméti példában. Kecskeméten az országban elsők között jött létre a pszichiátriai betegeket segítő mentori szolgálat a Bács-Kiskun Megye Egészségügyért Alapítvány és a BKM Munkaügyi Központ együttműködésének eredményeként. A megváltozott munkaképességűek lehetőségei a munkába állásra rendkívül kedvezőtlenek ma Magyarországon, hiszen az egészség alapfeltételként szerepel a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A pszichiátriai betegséggel élők esélyei, főleg a szkizofrén betegeké hatványozottan rosszabbak ezen a területen, mert a betegséggel szembeni előítélet súlyosbító tényezőnek számít. A kecskeméti mentori szolgálat együttműködve a pszichiátriai osztállyal, ambuláns szakellátással, nappali kórházzal, háziorvosokkal, munkaügyi központtal, lényegesen eredményesebb munkát tudott kifejteni, mint egymagában. Mérsékelni lehetett a munkaadókban meglévő előítéleteket, sikerült új rehabilitációs munkahelyeket teremteni, nagyobb számban sikerült az elsődleges munkaerőpiacra bekerülnie a pszichiátriai betegeknek. Fontos tapasztalat lett, hogy a mentorok támogató jelenléte csökkentette a betegek kudarcélményét, sőt nőtt a munkahelyi biztonságérzetük. A munka hatására a krónikus pszichiátriai betegek látható változásokon mentek keresztül, visszatért az önbizalmuk, ritkultak a relapszusok és a szociális krízishelyzetek lehetőségei csökkentek.16

15 16

www.szigonyalapitvany.hu Psychiatria Hungarica XXIII. Évfolyam 2008/4.


32

• Moravcsik Alapítvány. SE, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Kreatív Művészetterápiás Műhely

A Moravcsik Alapítvány 1991 óta működik, fő tevékenysége a pszichiátriai betegek gyógyításának és rehabilitációjának elősegítése. Az Alapítvány a betegek, kliensek életminőségének javítását a pszichiátriai és pszichoterápiás kezelésekhez szorosan kapcsolódó terápiás foglalkozásokkal is igyekeznek javítani, ezért hozták létre a rehabilitációs foglalkoztatót. Szemléletük szerint az alkotási vágy, alapvető emberi tulajdonság, ezért a kreatív vagy művészetterápia feladata lehet, hogy ezt a képességet a betegekben újra élessze, lehetőséget biztosítva az alkotásokon keresztüli önkifejezésre. A pszichiátriában eleinte a művészeti alkotásokban felismerhető pszichopatológiai tüneteket vizsgálták, majd az alkotó tevékenységet, mint terápiás eszközt kezdték alkalmazni a művészetterápia keretében. A művészetek és a pszichiátria területein a XX. század második felében egyre inkább a figyelem középpontjába került az art brut irányzat, amellyel kapcsolatban az Alapítvány kiemeli, hogy nem az „őrültek művészete” és nem is „pszichopatológiai művészet”, hanem megjelenésüket tekintve őszinte alkotások, amelyek lehetőséget adnak az egyén pillanatnyi érzelmi állapotának nonverbális kifejezésére egy-egy alkotási folyamat eredményeként. Az Alapítvány támogatásával 2005 elején megnyílt a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Kreatív és Művészetterápiás Műhelye, ahol a betegek alkotómunkáiból rendszeresen szerveznek közönséget vonzó kiállításokat. A műhely 2009 év végén nyitotta meg a nagyközönség előtt az ország első Art Brut galériáját. A galéria a művészetterápia mellett a munka rehabilitációban is segít, hiszen húsz betegnek ad munkát, pénztáros, takarító, adminisztrátor stb. munkakörökben. Ezzel az Alapítvány még egy „küldetést” is teljesít, hiszen azon túl, hogy segíti a kliensek megélhetését, bebizonyítja, hogy ellátottaik értékek teremtésére és megőrzésére egyaránt alkalmasak.17

17

Moravcsik Alapítvány bemutatkozó füzet.


33

2. 5. 2. Európai jó gyakorlat: Az Erfurti Pszichoszociális Centrum Egyesületünk tagjainak a Németországban is példaként szolgáló erfurti Pszichoszociális Centrumot egy tanulmányút keretében volt lehetőségük megismerni és tanulmányozni. Egyesületünk egyik célja az erfurti Pszichoszociális Centrum működésének adaptálása a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelően. Az intézmény vezetőivel, klienseivel már korábban, pécsi látogatásaik alkalmával megismerkedtünk és konzultáltunk. A Centrum jelenlegi formában 2 éve működik, de több, mint 13 éve kezdték el a folyamatos bővítést és a fejlesztéseket. Nappali intézményként működik egy központi épületben, amelyet hétfőtől péntekig és hétvégén is látogathatnak a kliensek. Biztosítanak éjszakai ügyeletet is, amelyet egyetemi hallgatókkal működtetnek. Ha egy ellátottnál probléma, krízis, nehézség merül fel az éjszaka folyamán, itt kérhetnek telefonon segítséget. Az intézmény összesen hatvan munkatársat alkalmaz. A szakemberek tandemekben dolgoznak: négy fő van egy tandemben, ezen belül két-két fő dolgozik együtt. A tandemek folyamatosan konzultálnak a Centrum szakmai vezetőivel és foglalkoznak egyénileg a kliensekkel is. Az intézménybe a legtöbb esetben pszichiáter szakorvos delegálja a klienst, legtöbbször tartósabb kórházi kezelés után. A Centrum munkatársaival történő első találkozás során jelen vannak a kliensen kívül a vele kapcsolatban álló szakemberek és a közeli hozzátartozók egyaránt. Közösen határozzák meg, mi a kliens személyes célja, és ennek alapján dolgoznak ki egy gondozási tervet (IBRP), amelyben felvázolják, hogy melyek az ebben akadályozó kulcsproblémák (miért nem volt eddig sikeres), mit kell tenni a személyes cél eléréséhez. Fontos része a gondozási tervnek, hogy a Centrum milyen segítséget tud kínálni azért, hogy sikeres legyen a kliens fejlődése: el tudja érni az általa megjelölt célokat, továbbá a szakemberek, hozzátartozók miben tudják segíteni. A tervben leírják a fejlődési pontokat és a teendőket. A Centrumban lehetőség van átmeneti szállás igénybevételére, krízisszoba formájában, amennyiben az ellátottnak nem megoldott a lakhatása: ezt maximum 3 hétig veheti igénybe a krízisbe került személy. Az ott eltöltött idő során az önálló életvitel segítésében, továbbá hosszú távú, tartós lakhatási lehetőség keresésében nyújtanak segítséget az intézmény munkatársai. Az intézmény a helyi önkormányzattal közösen működtet „támogatott lakásokat”, ahol a gondozottak önállóan élhetnek (egy lakásban egy vagy maximum két ember). Jövedelmüktől függően fizetik a lakbért és


34

szociális munkások, házi gondozók segítenek boldogulni a mindennapok során felmerülő nehézségek megoldásában, életviteli tanácsok nyújtásával. Lehetőség van külön tisztálkodásra a Centrumban, amennyiben az egyén ezt nem tudja magának biztosítani. Az intézményben különböző terápiás lehetőségek, foglalkozások közül lehet választani önkéntesen. Egy időben párhuzamosan több program is zajlik, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelőt. A Centrumban nagy hangsúlyt fektetnek az ergo terápiára, hogy fejlesszék a kliensek mindennapi élethez szükséges készségeit, a társadalomba történő minél könnyebb beilleszkedés érdekében. Az

intézmény

saját

konyhákkal,

étkezőkkel,

sportolásra,

különböző

mozgásterápiákra, barkácsolásra, kézműves foglalkozásokra, festésre, zene- és színházterápiákra alkalmas és jól felszerelt termekkel várja az aktív klienseket és a szakembereket.

A

kliensek

részt

vehetnek

főző

klubbon,

futócsoportban

tréningezhetnek, járnak lovagolni, úszni és röplabdáznak is. Lehetőség van fotózásra, majd egy fotólaborban önállóan dolgozhatnak tovább. A kertet és a természetet kedvelők az épület körül gondozzák a virágokat, és az intézmény saját zöldség,- illetve fűszerkertjét. A konyhán ezeket az alapanyagokat használják a főzésre. Védett foglalkoztatás keretében működtetik a portaszolgálatot, a ruha-, és bútorkölcsönzőt, a mosodát és a konyhát is. A kliensek és a munkatársak az étkezőben reggelizhetnek és ebédelhetnek minimális összegért, de napközben bármikor lehet inni kávét, teát, ásványvizet. A reggeli egységes, délben pedig kétfajta menüből lehet választani. A fizikoterápiás foglalkozásokat az ellátottak, a Centrumban dolgozók és a város lakosai egyaránt igénybe vehetik a (TB finanszírozás formájában). Egyesületünk tagjai a látogatás alatt minden nap intenzíven részt vettek a különböző foglalkozásokon, így betekintést nyertek a Centrum gyakorlati működésébe is. A programok által a kliensek életében kialakul a napi rutin, barátságok születnek, különböző készségeik fejlődnek, melyek a későbbiekben is fontos tényezők lesznek. Természetesen itt is vannak konfliktusok, problémák, de a sok közös munka és együttműködés miatt talán könnyebben megoldást találnak a rájuk.


35

3. SWOT- analízis Az alábbi SWOT- analízis a szakmai munkacsoport tagjainak együttműködésével, és a 2009. december 08-án megrendezésre került, Egyesületünk által tartott konferencián és workshopon résztvevők segítségével, közös munkájával készült el.

ERŐSSÉGEK ÁLLAM Törvényi szabályozás: • jogszabályok → 1997. évi CLIV. törvény →1993. évi III. törvény → 1997. évi XXXI. törvény • végrehajtási rendeletek Nemzetállami ajánlások léteznek

Nemzetközi betegségkategóriákkal, szakmai protokollal harmonizál a magyar egészségügyi szakpolitika

ÖNKORMÁNYZAT, KISTÉRSÉG, TÁRSADALOM SZOLGÁLTATÓK Állami jogszabályokban előírt kötelezettségek felelősei nevesítve vannak → döntően önkormányzatok

Mentálhigiénés kapuőrök vannak, naiv pszichológiai szemlélettel →pl. : fodrász, szomszéd….

Egészségügy: • differenciált ellátási rendszer • mentálhigiéné → mai napig döntően állami feladat, felelősek a helyi önkormányzatok • pszichiátriai iskolák megteremtője Pécs városa →hagyományok, gyökerei vannak • szakmai érdekvédelem erős • Pécsi Mentálhigiénés Intézet, mely a város vonzáskörzetén túlmutat Szociális szolgáltatások: • 2009-től állami feladat a közösségi pszichiátriai ellátás • Pécs 2011-ig pályázat útján elnyerte a közösségi

Saját erőforrásból indulhatnak alulról jövő kezdeményezések


EGYÉN, CSALÁD Potenciális támogató forrás lehet a család, ha megfelelő a családtagok hozzáállása • tradíciók • biztonság, odafigyelés • odatartozás, erőssé tétel

Egyházak: önsegítő csoportok szervezése, támogatása

36

Közösségi pszichiátriai ellátásnál kötelező szociális tanfolyamon való részvétel van, mely a visszajelzések alapján jó színvonalú és hatékony

pszichiátriai ellátás fenntartását (megyei hatáskör →Pécs és kistérsége) • kapcsolódó egyéb szolgáltatások is differenciáltak → hagyományai, intézményi kommunikáció, együttműködés jó színvonalú Foglalkoztatás szakterülete: →szakképzés, átképzés, rehabilitáció területén a lehetőségek adottak: pl.: PTE szerepe: művészetterápiás képzés, PTE- ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika→ akut pszichózis pszichoterápia Szociális és egészségügyi szféra között van élő kapcsolat Pécsi Szociálpolitikai Stratégia és Pécsi Kistérségi Szolgáltatástervezési Koncepció megléte ↓ önkormányzatok nyitottak a tervezésre Helyi kezdeményezések: Erfurt- minta, pszichiátriai terv


TV adások pszichoedukációs fejlesztése, média jól tud élni a saját lehetőségeivel

37

GYENGESÉGEK ÁLLAM Stratégiák megvalósítása, végrehajtása nem hatékony →nincs értékelés, folyamatkövetés

ÖNKORMÁNYZAT, KISTÉRSÉG, TÁRSADALOM SZOLGÁLTATÓK

EGYÉN, CSALÁD

Önkormányzat úgy érzi, felmentheti magát a feladat, ellátási kötelezettség alól.

Alulinformáltság a pszichiátriai betegekről, betegségekről ↓ tabutéma, stigmatizáció, kirekesztés, félelem ↓ tudatlanságból fakad

Finanszírozás→csak hozzájárul normatívával

Nem következetes a feladatellátás, nincs gazdája az önkormányzatoknál

Prevenció maximális hiánya

Pszichiátriai betegek, pszichiátriai területen dolgozók érdekképviselete nem megoldott Prevenció hiánya pl.: gyermekoktatási, nevelési, ifjúsági szintnél is hiányzik

A megvalósítás esetleges → tervezés, értékelés, ellenőrzés

Média felelőssége gyenge, a média tartalmak nem megfelelő minőségűek

Forráshiány

Hiányzik a felelősség érzése, a felelősök megnevezése Pénztelenség, forráshiány

Érdekképviselet, szakmapolitikai kommunikáció gyenge Egészségügy: • túlterheltség • régi rossz beidegződések • státuszhiány • szemléletbeli különbségek • hierarchikus, paternalista viszony fenntartása Szociális szolgáltatások: • intézményközi kommunikáció nem rendszeres

Civil aktivitás nagyon gyenge pl.: erősebbek a szenvedélybetegeknél az alulról jövő kezdeményezések Forráselosztásban is „hiánycsoport”, pénztelenség A problematika egyéni szinten atomizált, nem érezhető a társadalmi felelősségvállalás

Betegség a családot is tovább betegítheti→végső társadalmi kirekesztés, hajléktalanság Kezeletlen gyermekkor→betegségkarrier Pénztelenség a családoknál, egyéneknél

Társadalom érzékenyítése, információnyújtás ↓

Komplex problémák megjelenése

↓ nincs folyamatos párbeszéd

Beruházásokra nincs forrás


Család hozzáállása inkább negatív, vagy nem támogató • félelem • titkolják, hárítják a betegséget • megszokás • szégyen, probléma mélyítése, patologizálás Meg nem oldott problémák új problémákat generálnak →szociális és egzisztenciális problémák Civil aktivitás gyenge

38

• • •

Közösségi ellátás kikerült a kötelező állami /önkormányzati feladatellátás alól

Pedagógusképzés hiányosságai, nyugati minták Szakma alulról jövő kezdeményezése gyenge Nincs országos érdekképviseleti fórum: pl.: szakmai kollégium hiánya, gyermekpszichiátria hiánya Szakmai standardok és protokollok hiánya Szakképzettségi elvárások túl alacsonyak, szakemberek képzése, átképzése hiányos (pszichotikus betegekkel való

keretek esetlegesek információhiány jelzőrendszer nem ér el a speciális célcsoportig → külön jelzőrendszer kellene • szolgáltatók kellően differenciáltak, de vannak lefedetlen szükségletek →lásd: egyén, család • nem épülnek egymásra a célcsoport- orientált szolgáltatások • források is befolyásolják a dolgozók felvételét (kevés forrás→ alacsonyabban képzettet vesznek fel) Foglalkoztatás szakterülete: • a gyakorlatban nem érezhető a foglalkoztatási rehabilitáció jelenléte • hiányzik a rehabilitációs foglalkoztatás Hiányzik: nappali, átmeneti, bentlakásos, rehabilitációs ellátás Forráshiány, pénztelenség

szükséges lenne már gyermekkorban (tünetek, diagnózisok), serdülőkorban

Iskola→gyermekek napközbeni színhelye→ korrekciót adhat

Pszichiátriai betegek átképzése→ jelenleg nincs rá példa

Iskolai mentálhigiéné hiánya

Családtagok hiányos támogatása→ képzés, tréning Családi pszichoedukáció hiánya Nincs, vagy nehezen elérhető az ingyenes családterápia

Személyiségfejlesztő programok hiánya

Hiányos az intézmények közötti kommunikáció/kliens delegálás/ adatok nyilvántartása

Pedagógusok tehetetlensége

Hiányzik a szakmai alázat, felelősség érzése

Szakmai érdekvédelem hiányzik

Komplex problémák megjelenése (alkohol, drog, hajléktalanság)

Egyházak, vallási csoportok akadályozhatják a kezelést, betegség javulását, terápia és gyógyszerellenesek


Pszichiátriai betegek átképzése→jelenleg nincs rá példa

39

munka) Nincs ágazatközi egyeztetés A „szolgáltatásba” rakják be a klienseket és nem a szükségleteket térképezik fel (tudatos tervezés hiánya)


40

LEHETŐSÉGEK ÁLLAM

ÖNKORMÁNYZAT, KISTÉRSÉG, SZOLGÁLTATÓK

TÁRSADALOM

EGYÉN, CSALÁD

Helyi oktatási szereplők vállalhatnának szakmai képzést, tanfolyamokat pl.: PTE Speciális MA képzés indítása

Komplex rehabilitáció lehetőségei

Közösségformálás

Egyéni igényeknek megfelelő szolgáltatási struktúra kialakítása

Esetmenedzselési rendszer

Önálló életvitelt elősegítő lehetőségek biztosítása

Törvény módosítása (pl.: szociális szolgáltatások terén)

Hiányzó törvényi szolgáltatások→ bentlakásos, tartós, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, rehabilitációs otthon, lakóotthon Jelenlegi törvényben nem szereplő „támogatott” lakhatás, védett szállás, lakások→Erfurt Hiányzó egyéb ágazati törvényben szabályozott→ védett munkahelyek kialakítása Jelenlegi szolgáltatások fejlesztése → mind minőségi, mind mennyiségi (egészségügy, szociális szféra, foglalkoztatás) tekintetben és az egyéni igényeknek megfelelően kialakítani (kérdőívek) • szabadidős programok • közösségi színterek működtetése • nappali típusú ellátások • munkaerőpiaci szolgáltatások egyénorientáltan • nappali és közösségi típusú ellátások, programok Egészségügyi és szociális területek együttműködését rendszerszerűvé kell tenni.

Meglévő szolgáltatások fejlesztése, új elemek bevezetése→pl.: főzőklub, bevásárlás segítése, önálló ügyintézés Egymásra épülő ellátórendszer

Társadalom érzékenyítése, prevenció erősítése

Szociális érzékenység, empátia fejlesztése, prevenció Hozzátartozói csoportok fejlesztése

Alap és szakmai továbbképzés együttműködése Olyan jogszabályok, melyek támogatják az adományozást Státuszok bővítése

Kapacitás, szolgáltatások bővítése


Civil kezdeményezések támogatása

Készségek fejlődése, fejlesztése

Média lehetősége → pozitív példák kiemelése

Családi pszichoedukáció

Vállalati társadalmi felelősségvállalás lehetőségei:

Kliens és a segítő kapcsolata

41

(egészségügy és szociális területen egyaránt)

Támogatni kell az ún. integrált típusú szolgáltatási megoldásokat

Esélyegyenlőség: pályáztatásnál egyéb hátrányos helyzetű csoportok is jelenjenek meg → plusz pont

Rendszeres ágazatközi kommunikáció • szociális területen belül • problémákkal érintett humán intézmények együttműködése→ Pszichoszociális Munkacsoport működtetése Új típusú foglalkoztatás→ pl.: kávézó

szponzorálás, adományok (állam felelőssége is) → áfát kell fizetni az adományozott termékek után Egyházakkal való partnerség

Speciális információnyújtás a társadalomnak →milyen szolgáltatások, képzések, lehetőségek vannak→ Kompetencia és Tanácsadó Központ

Esetmenedzseri rendszer→Kompetencia és Tanácsadó Központ Egyházakkal való partnerség Meglévő szolgáltatások fejlesztése Védett munkahelyeknél legyen mellettük segítség Egészségügyi intézmények ismerjék meg jobban a szociális ellátórendszert Státusz és kapacitásbővítés valamennyi humán szolgáltatás esetében


42

VESZÉLYEK ÁLLAM Az állam tovább minimalizálja szerepét a szolgáltatások biztosításában

ÖNKORMÁNYZAT, KISTÉRSÉG, SZOLGÁLTATÓK További forráshiány és szakmai érdektelenség, ellenérdekeltségek

TÁRSADALOM Az egyéni szociális krízisek kockázatot jelentenek a helyi társadalomra

EGYÉN, CSALÁD Család felbomlása, rossz, negatív folyamatok elindulása ↓ családi funkciók megszűnése, játszmák elindulása A problémák nem megfelelő kezelése folyamatosan, egyéni szociális kríziseket eredményez Nem vesznek igénybe szolgáltatásokat

Pályáztatás körüli Normatíva további anomáliák nehezítik a csökkenése ellenérdekeltté forrásszerzést teszi az önkormányzatokat

Dogmák, stigmák, sztereotípiák további erősödése

A szükséges jogszabály módosítások elmaradása nehezíti a hatékony problémakezelést. Egyes kérdések nem szabályozása (pl.: szakmai érdekképviselet hiánya) ugyanolyan probléma, mint adott esetben a túlszabályozás (pl.: túldifferenciált szociális szolgáltató rendszer→ ténylegesen viszont alig épültek ki országosan) A szakemberek véleményének figyelembe nem vétele nehezíti a problémakezelő intézmények fejlesztését (szakmai érdekképviselet fontossága)

Valódi szükségletekre nem figyelnek, csak jogszabályokat „hajtanak” végre

„Érzéketlenség”, a szolidaritás további gyengülése

Kapacitáshiány fennmaradásával tovább gyengül a szolgáltatások minősége

Megtartó közösségek nélkül tovább erodálódik a társadalom

Nem tartja a kapcsolatot a kezeléssel/ szolgáltatásokkal

Ha nem javul a kommunikáció (jelzőrendszer és esetmenedzselés), a szolgáltatások minősége is romlik, illetve a kliens „elvész a rendszerben”

Ha a szegénység tovább mélyül, prioritásban még hátrébb kerül a pszichiátriai betegek támogatása

Jövedelem hiánya→ egyre mélyülő szociális krízis

Nem megfelelő emberek kerülnek a megfelelő helyre… Valódi, érdemi partneri együttműködések nélkül az önkormányzat nem tudja

Prevenció hiányosságai

Kliensek nincsenek bevonva a tervezésbe→ e nélkül nem lehet megfelelő


43

feladatait teljesíteni

ellátórendszert kiépíteni és működtetni

Ha a szegénység tovább mélyül, prioritásban még hátrébb kerül a pszichiátriai betegek támogatása Kliensek nincsenek bevonva a tervezésbe→ csökken az ún. szükséglet – orientált ellátórendszer kiépülésének és működésének az esélye A nem megfelelő foglalkoztatás biztosítása esélytelenné teszi a valódi munkaerő- piaci re-integrációt. Kellő szakmaiság nélkül nehéz az egymásra épülő, a valós problémákra választ adó humán ellátórendszert működtetni


44

4. A komplex pszichoszociális terv koncepciója, stratégiai programok 4. 1. Szakmapolitikai koncepció Integratív és innovatív megoldások támogatása a szolgáltatásfejlesztésben A magas színvonalú, mindenki számára hozzáférhető, a pszichiátriai betegekre koncentráló és hatékony szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése indokolt Pécs városában és a kistérségben egyaránt. Feltétele a vertikális és a horizontális szintek közötti jó kapcsolat és koordináció annak érdekében, hogy a többféle szolgáltatást magába foglaló intézmény/intézményhálózat költséghatékonyan működjön. Továbbá fontos, hogy a különböző betegségekkel élő egyének megtalálják a számukra megfelelő ellátási formát.

A prevenciótól a komplex rehabilitációig Olyan szolgáltató rendszer létrehozása és működtetése, ahol komplexen vannak jelen a különböző típusú egészségügyi és szociális szolgáltatások annak érdekében, hogy a társadalmi szereplők (egyén, család, közösség) eltérő problémáikra egyaránt választ kapjanak. A szolgáltató rendszer feladata, hogy biztosítsa a prevenciót, az egyéni esetkezelést, továbbá a komplex rehabilitációt az egyének és a családok számára.

Ágazati és szakmapolitikai együttműködés Napjainkban az emberi problémák komplexitása, az élethelyzetek sokrétűsége hívja elő azt a segítő kapcsolatokat érintő sajátosságot, hogy egy klienssel több szakember is kapcsolatba kerül. A pszichiátriai betegek ellátása kiemelt terület ezen a téren, mivel egy pszichés problémával küzdő embernél fokozottan nagy az esélye, hogy egészségügyi és szociális szakemberrel egyaránt kapcsolatba kerül. Fontos, hogy a szakemberek megosszák tapasztalataikat, véleményüket egymással a kliens és saját maguk érdekében is. Fontos a szakmák közötti együttműködésre való odafigyelés, munkájuk során egymással

kapcsolatba

kerülő

szakemberek

és

intézmények

folyamatos

kapcsolattartása. Lényeges, hogy ismerjék és elismerjék egymás munkáját és a kompetencia határok tiszteletben tartásával együtt tudjanak dolgozni a kliensek és a köréjük szerveződő rendszerek problémáinak megoldása érdekében. A szakemberek részéről fontos a szociális munka rendszerszemléletű megközelítésének alkalmazása.


45

Az

interprofesszionális

együttműködés

gyakorlati

megvalósulásához

elengedhetetlen a hivatalos és hétköznapi hálózatok ismerete, a megfelelő szakmai nyelv használata, a rendelkezésre álló információk bizalmas kezelése, a szociális munka szakmai nézőpontjának, értékeinek képviselete. Továbbá fontos a kompetencia határok megfelelő ismerete, hogy a szociális szakember képes legyen felismerni, hogy melyek azok a pontok, ahol a szociális munka azonos más szakmákkal és melyek, ahol különbözik. Az interprofesszionális együttműködés megvalósulását elősegítheti szakmai fórumok, tréningek, programok, esetmegbeszélők, esetkonferenciák, konferenciák, workshopok szervezése, szakmai munkacsoportok működtetése, ahol lehetőségük van a szakembereknek tapasztalataikat megbeszélni, egymás szakmáját jobban megismerni. Szükség lenne a szakmai párbeszéd és az egyeztetés rendszerének korszerűsítésére, valamint egy külön információs hálózat és esetmenedzseri rendszer kiépítésére a szakemberek részére. Továbbá teret kell biztosítani az aktív társadalmi részvétel megteremtésére, az önkéntesség és az önszerveződés facilitálására.

Közösségi típusú beavatkozások szükségessége Jelenleg az európai és a magyarországi szolgáltatási rendszer folyamatosan átalakul, háttérbe kerülnek a nagy szolgáltató intézmények, helyettük pedig a közösségi szolgáltatások terjednek. Ennek következménye, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik a partnerség, a koordináció a szektorok, az intézmények és az egyének között egyaránt. Hangsúlyosabbá válik a háziorvosok, a családtagok, a közvetlen támogató környezet jelenléte és együttműködése. Kiemelkedően fontos ezért figyelmet fordítani az önszerveződés és a közösségi szerepvállalás elősegítésére, az önsegítő csoportok szerveződésének támogatására, működési feltételeinek biztosítására a helyi segítő erőforrások bevonásával.


46

4. 2. Stratégiai célok

1. Jelenlegi

humán

szolgáltatások

mennyiségi

és

minőségi

fejlesztése

(egészségügyi, szociális, foglalkoztatás, közművelődési, például: közösségi színterek biztosítása) 2. Hiányzó humán szolgáltatások - amit a törvény szerint kötelező biztosítanikiépítése: például: szociális: nappali, átmeneti („védett szállás”). (A törvényi előírás szerint Pécs lakosságszáma ezt indokolttá teszi).

3. Új típusú programok, szolgáltatások modellezése, bevezetése • egyénre fókuszálva- egyén, család szintjén, • partnerségre fókuszálva, például: foglalkoztatás, foglalkoztathatóság javítása.

Megjegyzés: workshop vitája során megegyezés született, hogy az első három pontot „egyben” (meg)vizsgáljuk. 4. Társadalom „érzékenyítése”, információnyújtás: például: információ nyújtás, deviancia, bűnmegelőzés, képzés, a témával kapcsolatos ismeretek bővítése, kampány, pl. mint helyi és országos nyílt napok. 5. Egyéb: például: média, reklám, tudatos fogyasztás, jótékonysági gála, közművelődéstől a magas kultúráig, sport (amatőr, profi), kultúra, művészet


47

4. 3. Stratégiai programok 4. 3. 1. Megelőzés, közösségi beavatkozások, a helyi társadalom "érzékenyítése" Pécsett és kistérségében A program célja:

→Oktatás területén: a mentális egészséggel kapcsolatos tananyag-, s a különböző módszertanok fejlesztése (Pécsi Tudományegyetem) a szociális, az egészségügyi szakemberek és más területen dolgozó szakemberek képzése, a lakosság általános szociális készségeinek

fejlesztése Pécsett

és kistérségében. Felnőttképzésben,

pedagógusképzésben a mentális egészségnevelés, fejlesztés megjelenítése. →A helyi védőnői hálózat szakirányú képzése, az iskolai szociális munkás hálózat megerősítése. →Pszichoszomatikus ellátói hálózat kiépítése, koordinálása. →Közösségi alapú megelőzési programok támogatása a helyi segítő erőforrások bevonásával. →A

munkahelyek

lelki

egészségfejlesztő

kezdeményezéseinek

támogatása,

gyakorlatban történő megvalósítása. →Hangsúlyosabb lelki megelőzés és egészségfejlesztés, folyamatos információáramlás biztosítása Pécsett és a kistérségben. →Hosszú távon és differenciáltan működő kommunikációs eszközök használata. →A helyi média és egyéb érdekcsoportok információkkal történő ellátása. →Új lakossági egészséginformációs és egészségkommunikációs rendszerek kiépítése. → A mentális betegekre koncentráló újabb helyi civil szervezetek megalakulásának támogatása. →A diszkriminációt és a megbélyegzést csökkentő politikák támogatása. →Nemzetközi tapasztalatcsere elősegítése, támogatása (pl.: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület feladatai között is szerepel ilyen tevékenység).


48

Célcsoport:

→A pszichiátriai betegséggel élők Pécsett és kistérségében. →A pszichiátriai betegek családtagjai, közvetlen környezetükben élők. →Pécs és kistérségében dolgozó szociális és egészségügyi szakemberek, valamint más területeken tevékenykedő szakemberek (védőnő, pedagógusok, oktatók stb.), civil szervezetek tagjai, munkatársai. →A helyi munkaadók és munkatársak. →A helyi média és a különböző érdekcsoportok szereplői, jogalkotók.

Tevékenységek:

→A stressz és a konfliktusok csökkenését eredményező módszerek bevezetése, alkalmazása. →A megelőzési szemlélet támogatása és tanítása a helyi lakosság körében. →A munkaképesség, az aktív lét megőrzésére szolgáló programok, módszerek alkalmazása, támogatása Pécs és kistérségében. →A rész-, a távmunka, valamint a rugalmas munkaidő alkalmazása és elterjesztése a gyakorlatban. →Pécs és kistérségében a védett és támogatott munkahelyek, illetve az ezekhez kapcsolódó programok, pályázatok fokozott támogatása. →Pécs és kistérségében korszerű és aktív pszichiátriai gondozás kiépítése, a közösségi alapú ellátásokra koncentrálva. →A helyi szociális és az egészségügyi rendszer hatékonyabb együttműködésének támogatása. →Területi egészségfejlesztő rendszer programjának kidolgozása, működtetése annak érdekében, hogy a szakemberek képzése (pl.: védőnők, pedagógusok, szociális munkások), a tájékoztatás és az információk áramlása mindenki számára elérhetőek legyenek. →Helyi szakemberek, megfelelő programok segítségével a különböző helyi médiumok tájékoztatása, felvilágosítása.


49

Javasolt intézkedések:

→1. Prevenciós tevékenységek előmozdítása, találkozási pontok biztosítása (ahol pszichiátriai betegekkel találkozhatnak, információkhoz juthatnak) kisgyermekkortól kezdődően, Pécsett és kistérségében. →2. A média nagyobb és pozitívabb szerepvállalásának elősegítése, a helyi és az országos médiumokban egyaránt. Médiatartalmak fejlesztése. →3. A közoktatásban a mentális egészség megőrzése a tananyagban helyet kapjon. →4. A munka világának szereplői tájékoztatást, információkat, adott esetben segítséget kapjanak pszichés problémák felmerülése esetén Pécsett és kistérségében (munkáltató, munkavállaló, munkatárs esetében egyaránt).

4. 3. 2. A humán ellátások (kezelések, szolgáltatások) fejlesztése, összehangolása és együttműködése Pécsett és kistérségében, a „Miénk itt a tér”- Pszichoszociális Közösségi Centrum kialakítása és működtetése Pécsett, szakmai partnerségben c. intézkedés részletesebb kifejtésével A program célja:

→1993. évi III. törvényben megfogalmazott és jelenleg Pécsett hiányzó kötelező szolgáltatások biztosítása: →Rövidtávú cél: pszichiátriai betegek részére kialakított nappali ellátás kialakítása Pécs és kistérségében (összhangban a Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programjával). →Középtávú cél: pszichiátriai betegek átmeneti otthona/ krízisszállás biztosítása Pécs és kistérségében. →A pszichiátriai betegekkel kapcsolatban álló egészségügyi és szociális szakemberek hatékony,

interprofesszionális

együttműködésének

elősegítése

(esetkezelési

nehézségek, dupla diagnózissal rendelkező kliensek).


50

→A Kompetencia és Tanácsadó Központ (Szociális Szolgáltatásokért Egyesület működtetésében) segítségével és aktív közreműködésével különböző komplex feladatok és a szakmaiság biztosítása. →Pécs városában elsőként megalakuljon egy olyan közösségi tér, melyben elsősorban a pszichiátriai betegséggel élők kaphatnának segítséget életvitelük során felmerülő problémáik, nehézségeik esetén, lehetőséget szabadidejük hasznos eltöltésére. →A pszichiátriai betegekkel foglalkozó szakemberek, valamint a határterületen dolgozó szociális szakemberek részére közös találkozási pontok biztosítása szakmai képzések, workshopok, konferenciák keretében. →A pszichiátriai betegséggel élők hozzátartozói, és az érdeklődők számára tájékoztatás, információ nyújtása (a Kompetencia és Tanácsadó Központ biztosítja). →Alternatív foglalkoztatás/alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás biztosítása, hogy a munkaerőpiacon jelenleg hátrányosan megjelenő csoport tagjai képessé váljanak, és lehetőséget kapjanak az elsődleges és a másodlagos munkaerőpiacra való bekerülésre különböző programokon keresztül. →Annak

elősegítése,

hogy

az

érintett

kliensek

a

pszichiátriai

kezeléssel

együttműködjenek (compliance elősegítése). →A szociális területen az új lehetőségek, módszertani elemek figyelemmel kísérése, bekapcsolódás a lehetséges pontokon, különböző fejlesztések generálása.

Célcsoport:

→Elsődleges célcsoport: BNO10 diagnosztikai kritériumok szerint: F2000 – F2900, F3000 – F3190, F3330 diagnózissal rendelkezők. →Másodlagos célcsoport: egyéni mérlegelés alapján elsősorban (duál diagnózissal rendelkezők,

halmozottan

hátrányos

helyzetűek,

nem

tartoznak

a

megjelölt

korcsoportba). A 2.1. fejezetben található, az Egyesület által működtetett szakmai munkacsoport által meghatározott célcsoport definíciója, a diagnózisok és a kritériumok pontos megnevezésével. →Pécsett és kistérségében a pszichiátriai betegekkel foglalkozó egészségügyi és szociális intézmények munkatársai (pszichiátriai betegekkel közvetlen kapcsolatban álló szakemberek). →Pszichiátriai betegséggel élők hozzátartozói, érdeklődők. Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület

51

Tevékenységek:

→Az 1993. évi III. törvényben előírt pszichiátriai betegek nappali ellátásának biztosítása. →Az 1993. évi III. törvényben előírt szakosított ellátás, a pszichiátriai betegek átmeneti otthonának kialakítása. →Kompetencia és Tanácsadó Központ: Pécs és kistérségében egy működő esetmenedzseri rendszer kidolgozása és működtetése. →Workshopok, szakmai konferenciák, stigmatizáció ellenes rendezvények szervezése, lebonyolítása. →Az érintett célcsoporttal kapcsolatos pályázatok figyelése, és pályázatok írása. →Az innovatív működéshez szükséges pályázati, fejlesztési lehetőségek figyelése, a megvalósításhoz szükséges feltételek megteremtése. →Hálózatépítés, szakmai érdekképviseleti fórum, valamint új típusú szolgáltatások bevezetése, modellezése az Integrált Nappali Szociális Intézménnyel partnerségben. →Szakmai

programok,

tanfolyamok,

továbbképzések

szervezése

a

szociális

szakemberek részére. →Közösségi színtér létrehozása a tényleges erfurti adaptáció segítségével. A helyzetelemzésből kiolvasható programok megszervezése, biztosítása pszichiátriai betegek részére: pszichiátriai betegséggel élők alkotásainak kiállító tér biztosítása, színjátszó kör, különböző sportolási lehetőségek, kézműves foglalkozásokon való részvétel biztosítása, zene, főzés, fotó, mozi, egyéb. →Partnerségben alternatív foglalkoztatás/alternatív munkaerő- piaci szolgáltatás biztosítása a Dél- Dunántúli Regionális Forrásközponttal együttműködésben, a pszichiátriai

betegséggel

élők

munkakeresésének,

munkavállalásának

és

munkamegtartásának érdekében.

Kapcsolódás más stratégiai programokhoz:

→Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programja →Lelki Egészség Országos Program →Nemzeti Stratégia a kábítószer- probléma kezelésére 2010-2018 →Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2008- 2023


52


→1. „Miénk itt a tér”- Pszichoszociális Közösségi Centrum kialakítása és működtetése Pécsett (városi és kistérségi hatókörrel). →2. Egyéb humán szolgáltatások kiépítése, meglévők fejlesztése (pl.: foglalkoztatás területén). →3. Szakmai innovációk és kutatások támogatása (pl.: oktatás területén). →4. Új típusú szolgáltatások modellezése, folyamatos szükségletfelmérések alapján.

4. 3. 2. 1. Intézkedés: „Miénk itt a tér”- A Pszichoszociális Közösségi Centrum kialakítása és működtetése Pécsett (városi és kistérségi hatókörrel) a.) Az intézkedések célja:

→Pécs városában elsőként megalakuljon egy olyan integrált, szolgáltató és közösségi tér, melyben elsősorban a pszichiátriai betegséggel élők kaphatnának segítséget életvitelük során felmerülő problémáik, nehézségeik esetén, lehetőséget szabadidejük hasznos eltöltésére. →A pszichiátriai betegekkel foglalkozó szakemberek, valamint a határterületen dolgozó szociális szakemberek részére közös találkozási pontok biztosítása szakmai képzések, workshopok, konferenciák keretében. →A pszichiátriai betegséggel élők hozzátartozói, és az érdeklődők számára tájékoztatás, információ nyújtása. →A pszichiátriai betegekkel kapcsolatban álló egészségügyi és szociális szakemberek hatékony, interprofesszionális együttműködésének elősegítése. (esetkezelési nehézségek, dupla diagnózissal rendelkező kliensek) →A

Kompetencia

és

Tanácsadó

Központ

segítségével

és

aktív

közreműködésével különböző komplex feladatok és a szakmaiság biztosítása.


53

b.) Célcsoport:

→BNO10 diagnosztikai kritériumok szerint: F2000 – F2900, F3000 – F3190, F3330 diagnózissal rendelkezők →Másodlagos

célcsoport:

egyéni

mérlegelés

alapján

elsősorban

(duál

diagnózissal rendelkezők, halmozottan hátrányos helyzetűek, nem tartoznak a megjelölt korcsoportba). →Pécs és kistérségében a pszichiátriai betegekkel foglalkozó egészségügyi és szociális

intézmények

munkatársai

(pszichiátriai

betegekkel

közvetlen

kapcsolatban álló szakemberek). → Pszichiátriai betegséggel élők hozzátartozói, érdeklődők.

c.) Javasolt tevékenységek:

→Új típusú, integrált szolgáltató bázis és közösségi színtér („Miénk itt a tér”Pszichoszociális

Közösségi

Centrum)

kialakítása,

melyben

szociális

alapszolgáltatások létrehozása és működtetése valósul meg: közösségi pszichiátriai ellátás, pszichiátriai betegek nappali ellátása; Kompetencia és Tanácsadó Központ (a Szociális Szolgáltatásokért Egyesület működtetésében), közösségi színtér, illetve alternatív munkaerő-piaci szolgáltatás (a Forrásközpont partnerségével) tevékenykedik. Felelősök: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Integrált Nappali Szociális Intézmény a Szociális Szolgáltatásokért Egyesülettel és a Dél- Dunántúli Regionális Forrásközponttal partnerségben.

→Az új típusú integrált szolgáltató bázis infrastruktúrájának, tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, a szolgáltatások működtetésének teljes körű kialakítása (pl.:

szakmai

programok

elkészítése,

együttműködési

megállapodások

megkötése, működési engedélyeztetés, a Centrum működési rendjének szabályozása). Felelősök: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Integrált Nappali Szociális Intézmény, Szociális Szolgáltatásokért Egyesület.


54

→Az egyes szolgáltatási elemekkel kapcsolatos teendők: • Szociális alapszolgáltatások (középtávon szakosított ellátásként a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, mint ún. krízisszállás) további működtetése és kiépítése, az ezzel kapcsolatos feladatok biztosítása. Felelősök: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Integrált Nappali Szociális Intézmény. • Közösségi színtér létrehozása a tényleges erfurti adaptáció segítségével. A helyzetelemzésből kiolvasható programok megszervezése, biztosítása pszichiátriai betegek részére: pszichiátriai betegséggel élők alkotásainak kiállító tér biztosítása, színjátszó kör, különböző sportolási lehetőségek, kézműves foglalkozásokon való részvétel biztosítása, zene, főzés, fotó, mozi, egyéb. Felelősök: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület, Integrált Nappali Szociális Intézmény. • Partnerségben alternatív foglalkoztatás/munkaerő- piaci szolgáltatás helyben történő elérhetőségének biztosítása (ún. szolgáltatási bázishely) a Dél- Dunántúli Regionális Forrásközpont által, a pszichiátriai betegséggel

élők

munkakeresésének,

munkavállalásának

és

munkamegtartásának érdekében. Felelősök: Integrált Nappali Szociális Intézmény, Dél- Dunántúli Regionális Forrásközpont.

→Kompetencia és Tanácsadó Központ: • Pécs és kistérségében egy működő esetmenedzseri rendszer kidolgozása és működtetése. Felelősök: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület. • Az

érdeklődőknek

megfelelő

információ

nyújtása,

tanácsadás

(általános információs szolgáltatás) biztosítása a pszichés problémák leküzdése érdekében, pszichiátriai betegeknek kialakított, speciális telefonos lelki-segély szolgálat működtetése.


55

Felelősök: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület. • A pszichiátriai betegséggel élőket érő stigmatizáció csökkentését célzó közösségi akciók (rendezvények, nyílt napok, kampányok). Felelősök: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület, Integrált Nappali Szociális Intézmény, Pszichoszociális Munkacsoport tagjai, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata. • Bázist és munkaszervezeti hátteret ad a Pécs városában megalakult Pszichoszociális

Munkacsoport

további

működésének

és

működtetésének. Felelősök: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület, a Pszichoszociális Munkacsoport tagjai, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata.

4. 3. 3. Pszichoszociális Munkacsoport működtetése és működése Pécsett (Pécs városi és pécsi kistérségi területi hatókörrel)

A program célja:

→A cél a pszichiátriai betegséggel élők humán – elsősorban szociális – szolgáltatásainak fejlesztését célzó szakmai együttműködések és az önkormányzati (Pécs városa és a Pécsi kistérség) döntéshozatal – elsősorban a döntés-előkészítési folyamatok – korszerűsítése, az önkormányzati szociálpolitika, mint politikai folyamat szakmaiságának, tervezettségének és szervezettségének, illetve a helyi érdekegyeztetési technikáknak és fórumoknak az erősítése. →Az összetett szociálpolitikai rendszerekben magasabb minőséget eredményez, ha az érintettek (a különböző területi szintek szereplőit is értve ez alatt, különös tekintettel: kistérség, megye, régió) együttműködnek feladataik teljesítése során. Megfelelő együttműködések esetén a kompetenciák összekapcsolódnak, valós szakmai párbeszéd alakul ki, illetve a klienst/ügyfelet szolgáló jogi garanciák megerősödnek, s a helyi/térségi problémákra választ adó, kellően differenciált és adekvát humán szolgáltatási struktúra alakul ki. →Az együttműködések színterei: önkormányzatok közötti, Pécs Mj. Város és a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás közötti (illetve a köztük és a megyei önkormányzatok közötti), a kistérségben működő szociális szolgáltatók közötti, illetve a szociális és Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület

56

egyéb humán (egészségügy, mentálhigiéné, foglalkoztatás) szolgáltatók közötti párbeszéd, együttműködés.

Célcsoport:

→Közvetlen célcsoport: Pécsett és a kistérségben, szociális igazgatásban dolgozó köztisztviselők és az ágazati ügyekben kompetens döntéshozók, politikusok (szociális hatáskört gyakorló szervek közül a jegyző, a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének

vezetője,

szociális

hatóság,

az

önkormányzati

hivatalokban/többcélú kistérségi társulás munkaszervezetében szociális és gyámügyi igazgatás területén dolgozó vezetők, ügyintézők, továbbá lehetőség szerint a helyi önkormányzat tisztségviselői), → illetve valamennyi, a pszichiátriai betegekkel, problémával dolgozó, humán szolgáltatásban

tevékenykedő

szolgáltató/intézmény,

illetve

azok

munkatársai/szakemberei. →Közvetett célcsoport: pszichiátriai problémával küzdő egyének és családjaik, a város, illetve a kistérség szociális közszolgáltatásainak igénybevevői.

A program tartalma és főbb tevékenységei:

→A polgármester, a képviselő, a jegyző, a köztisztviselő, az ellátásban dolgozó szakemberek egyaránt részesei, alakítói a helyi szociálpolitikának. →A korszerű helyi szociálpolitika nem merülhet ki sem a jogszabályok rutinszerű alkalmazásában, sem pedig a közpénzek mechanikus elosztásában. →A jelen stratégiai programban megfogalmazott szükséges fejlesztési célok és tevékenységek megvalósítását segítheti a Pécsi és kistérségi hatókörrel működő – a tervben bemutatott egyesületi program keretében elinduló – ún. Pszichoszociális Munkacsoport további működtetése (megjegyzés: természetesen a jelenlegi munkacsoport tagjait bővíteni szükséges az új típusú feladatokra tekintettel).

A munkacsoport folyamatos működésével biztosítható főbb fejlesztési irányok: • A szociális ismeretek felhasználása a politikai döntéshozatal során, elsősorban a pszichiátriai betegséggel élők szükségleteinek és igényeinek Készítette: Szociális Szolgáltatásokért Egyesület

57

felmérése, illetve a humán szolgáltatásokról naprakész adatbázis készítése terén (ún. szociális tervezői tevékenységek); a különböző szintek és ágazatok terv-dokumentációinak

összehangolása

a

célcsoport

igényeinek

megfelelően, szükséges informatikai fejlesztések (pl. közös adatbázis kialakításához), • Valamennyi, a probléma megelőzésében, kezelésében és megoldásában érintett szereplő közti együttműködés feltételeinek javítása (pl. partnerség építő tréningek szervezése, interprofesszionális együttműködések – pl. esetmegbeszélések, esetkonferenciák, esetmenedzseri rendszer kiépítése – biztosítása, tapasztalatcsere műhelyek szervezése, közös továbbképzések, közös

adatbázisok

kidolgozása,

létrehozása,

az

egyes

közös

eljárásrendek

szervezetek/szolgáltatók

és

protokollok eljárásrendjei

összehangolásának kezdeményezése), • A szociális/humán szféra érdekérvényesítő képességének javítása, • Helyi érdekegyeztetési technikák/valós és hatékony szociális párbeszéd feltételeinek kialakítása és működtetése, a pécsi és kistérségi Szociális Kerekasztal tevékenységeivel összhangban, • Pécs városa, mint települési önkormányzat együttműködése a Pécsi Többcélú

Kistérségi

Társulással,

illetve

a

Baranya

Megyei

Önkormányzattal, a pszichiátriai betegséggel élők szükséglet-orientált, egyénre szabott megoldásokat kínáló, egymással együttműködő humán szolgáltató-rendszerének kialakítása és működtetése céljából, • A humán szakemberek képzésének (az iskolarendszerű képzéstől a szakmai továbbképzésekig terjedően), a szakmai innovációknak a támogatása (pl. új típusú szolgáltatások modellezése, ilyen típusú projektek generálása), módszertani

és

szolgáltatásfejlesztési

feladatok

összehangolása,

koordinálása, az ún. szakmai team-támogató rendszerek és módszerek fejlesztésének

elősegítése

(esetmenedzseri

rendszer

kiépítésével

és

működtetésével).


58

Kapcsolódás más ágazati és területi stratégiai programokhoz (megjegyzés: csak felsorolásszerűen adjuk meg a legfontosabb dokumentumokat, tekintettel arra, hogy a terv külön fejezetet szentel e témának):

→Lelki Egészség Országos Program, →Pécs Megyei Jogú Város hosszú- és középtávú stratégiája, →Pécs Megyei Jogú Város komplex szociálpolitikai stratégiája (mely tartalmazza a szociális szolgáltatástervezési koncepciót is), →Pécsi kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója.


→1. A komplex pszichoszociális terv/stratégia végrehajtásának segítése, a programdokumentáció folyamatos aktualizálása, maximális tervezettség biztosítása, →2. Döntéshozatali folyamatok korszerűsítése, hatékonyságának növelése, →3. Szakmai párbeszéd-fórum működése, a humán ellátórendszer szereplői közti kommunikáció és együttműködés elősegítése a célcsoport összehangolt ellátása érdekében, →4. Szakmai innovációk támogatása, →5. Szakmai érdekvédelem biztosítása/növelése, →6. Módszertani feladatok koordinálása.


59

Felhasznált szakirodalom Barabási A. L. (2002) Linked. The New Science of Networks. Cambridge MA: Perseus Publishing.

B. Erdős, M. (évszám nélkül) Értékelő kutatások a szociális szférában: a Tridentmódszer. Szociális Szemle, közlésre elfogadva.

Corbin, J., Strauss, A. (2008) Basics of Qualitative Research. 3rd edition. London: Sage.

Ellis, R., Hogard, E. (2006) The Trident: A Three- Pronged Method for Evaluating Clinical, Social and Educational Innovations, Evaluation. 12 (372- 383.)

Hogard, E. (2007) Using Consultative Methods to Investigate Professional Client Interaction as an Aspect of Process Evaluation American Journal of Evaluation. 28 (304- 317.)

Muhr, T. (1997): ATLAS.ti. The knowledge Workbench. Visual Qualitative Data Analysis, Management, Model Building. Short User’s Manual, Version. 4. 1. Scientific Software Development, Berlin. (szoftver)

Rubin, A., Babbie,E.(2007): Essential Research Methods for Social Work. Belmont: Thomson, Brooks/Cole.

Saleebey, D. (2007): The Strength Perspectve in Social Work Practice. Boston: Allyn & Bacon.

A „Lelki Egészség és Jólét Európai Paktuma”. 2008. június 13., Brüsszel. Letöltve: 2009. október 15.


60

A népesség mentális egészségének javítása- Az EU mentális egészségügyi stratégiájának kialakítása. Az Európai Parlament állásfoglalása a népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé. (2006/2058 (INI)). P6_TA (2006) 0341. 2006. szeptember 6. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P6-TA2006-0341+0+DOC+XML+V0//HU Letöltve: 2009. október 15.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Vélemény- Tárgy: „Zöld Könyv- A népesség mentális

egészségének

javításáról,

az

Európai

Unió

mentális

egészségügyi

stratégiájának céljából”. COM (2005) 484. 2006. május 17-18. http://epa.oszk.hu/00800/00877/00872/pdf/00420047.pdf Letöltve: 2009. október 19.

Európai

Nyilatkozat

a

Mentális

Egészségről.

Szembenézve

a

kihívásokkal,

megoldásokat keresve. WHO Európai Miniszteri Konferencia a Mentális Egészségről. EUR/04/5047810/6. 2005. január 14., Helsinki. Letöltve: 2009. október 15.

Jelentés a mentális egészségről. (2008/2209. (INI)) A6-0034/2009 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer- biztonsági Bizottság. 2009. január 28. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A62009-0034+0+DOC+XML+V0//HU Letöltve: 2009. október 15.

Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2008- 2023.

Nemzeti Stratégia a kábítószer- probléma kezelésére 2010-2018.

Pécs Megyei Jogú Város Szociálpolitikai Stratégiai Fejlesztési Programja.


61

Pszichiátriai Szakmai Kollégium és a Magyar Pszichiátriai Társaság Munkacsoportja: A Lelki Egészség Országos Program 2007. októberi változata. 2007. http://www.eum.hu/archivum/hirek-esemenyek/lelki-egeszseg-orszagos. Letöltve: 2009. október 06.

Vélemény a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére „A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé” című Zöld Könyvről. 2005/2058 (INI). 2006. április 25. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A62006-0249+0+DOC+XML+V0//HU Letöltve: 2009. október 19.

Zöld Könyv. A népesség mentális egészségének javításáról. Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából. COM (2005) 484. 2005. október 14., Brüsszel. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2005/com2005_0484hu01.pdf Letöltve: 2009. október 19.

Felhasznált törvények, rendeletek

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

1997 évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.


62

Egyéb források:

Moravcsik Alapítvány bemutatkozó füzet

Psychiatria Hungarica XXIII. Évfolyam 2008/4.

http://www.eum.hu/archivum/hirek-esemenyek/lelki-egeszseg-orszagos

www.szigonyalapitvany.hu


63

Mellékletek 1. Melléklet: A pszichiátriai betegséggel élő emberekkel foglalkozó szakemberek által kitöltött kérdőív kérdései 1. Intézmény: 2. Fenntartó: 3. Nyújtott szolgáltatások: 4. Az intézmény betegeinek száma: 5. A válaszadóval közvetlen kapcsolatban lévő betegek száma: 6. Véleménye szerint, milyen segítségre van szüksége (amit nem kap meg a jelenlegi ellátási formák között) a betegeinek/klienseinek? 7. Milyen típusú szolgáltatást hiányol? 8. Véleménye szerint milyen módon lehetne orvosolni a problémákat? -

nappali ellátás?

-

bentlakásos ellátás?

-

ambuláns ellátás kibővítése?

9. Véleménye szerint hol van hiányosság az ellátórendszeren belül? 10. Véleménye szerint betegei/kliensei hány százalékának van szüksége segítségre a következő területeken: bevásárlásnál

(bevásárló

lista

elkészítésénél,

elvégzésénél)?

bevásárlás

%

a napi étkezések előkészítésénél?

%

a lakáson belüli rend fenntartásához?

%

ruháinak tisztántartásánál?

%

szabadidős programok megszervezésében?

%

ezen programokon való részvétel támogatásában?

%

a hatékony kommunikációban?

%

a problémamegoldásban?

%

a konfliktuskezelésben?

%

a közlekedési eszközök használatánál?

%

a telefon használatánál?

%


64

11. Véleménye szerint betegei/kliensei hány százaléka… rendelkezik saját jövedelemmel?

%

számára okoz nehézséget a pénz kezelése, beosztása?

%

képes önállóan intézni anyagi ügyeit?

%

képes önállóan intézni jogi ügyeit?

%

képes önállóan intézni szociális ügyeit?

%

képes felismerni testápolásának szükségleteit?

%

képes napi életritmus kialakítására?

%

képes közvetlen környezetével működő kapcsolat kialakítására és fenntartására? képes szociális csoportokkal, idegen személyekkel kapcsolatot kialakítani?

%

%

12. Véleménye szerint betegei/kliensei… hány százaléka aktív a munkaerőpiacon?

%

hány százaléka van leszázalékolva?

%

hány százalékának van szüksége segítségre új munkahely keresésében és az ott való helytállásban? hány százaléka tartja be az orvosi és terápiás előírásokat?

% %

13. Véleménye szerint betegei/kliensei hány órás gondoskodást, törődést igényelnek? 14. Véleménye szerint kik maradnak ki az ellátórendszerből (kiesnek, nem kerülnek vissza, vagy miért nem jelennek meg)? 15. Van-e a kutatással kapcsolatban észrevétele/javaslata?


65

2. Melléklet: A pszichiátriai betegekkel készített interjú kérdései I. Az első segítő kapcsolat betegsége miatt Szeretném, ha elmondaná, hogyan került a betegsége miatt először kapcsolatba segítőkkel? Hogyan emlékszik vissza, mit élt át akkor? Hogyan változott meg az élete a betegsége következtében? Mit gondolt, mi várhat majd Önre a továbbiakban? Mi tetszett, és mi nem tetszett abban, amit tapasztalt? Hogyan lehetett volna jobban segíteni Önnek akkoriban?

II.

Mit jelent számára a kapott segítség?

a.)

Az (intézményi) segítség milyen formáit veszi igénybe?

b.)

Miben jelent ez segítséget a mindennapi életéhez?

Az élete során hozott fontosabb döntésekben? Emberi kapcsolatai alakulásában? Van-e az életében olyan gond, probléma, aminek megoldásához nem elég a kapott segítség? b.) Kérem, mondja el részletesen, mi volt (az adott intézményben) a legrosszabb tapasztalata, mi az, amit nagyon másként kellett volna csinálni? c.) Mi volt a legjobb, ami Önnel történt a segítés folyamán? (miért ez volt a legjobb…)

III. Közösségi kapcsolatok a.)

Hozott –e valamilyen változást a másokkal való kapcsolataiban, hogy segítséget

kapott? Milyen változásokra került sor a családjában, a munkahelyén, a barátai körében, a szomszédságban? b.) Jelenleg kikben bízik, kire számíthat? c.) Mi az, amiben ők segítenek Önnek? Mit várnak Öntől? Mi az, amit Ön szeretne megtenni értük?


66

IV. Jelentős pozitív változás Volt-e már olyan fordulópont az életében, amikor a dolgok hirtelen jobbra fordultak? Minek tulajdonította ezt a kedvező változást? IV.

Jövő

Hogyan tervezi a jövőjét? Miben szeretne segítséget kapni? Mit gondol, mitől függ majd, hogy kap-e megfelelő támogatást?

V. A kliens bölcsessége Mit javasolna, mi az, amit a segítőknek mindenképpen tudniuk kellene, ha az Ön sorstársainak igazán jól akarnak segíteni


67

3. Melléklet: Táblázatok jegyzéke 1. számú táblázat: A válaszadóval közvetlen kapcsolatban álló betegek száma A válaszadóval közvetlen kapcsolatban álló betegek száma Intézmény

Átlag

N

Szórás


74,50

6

30,290

Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi

21,60

5

9,317

PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

72,78

9

38,170

Szigetvár Városi Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai

74,00

5

19,170

100,00

1

64,62

26


Rehabilitációs Osztály Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság

.

Pszichiátria Összesítve

34,751

2. számú táblázat: Pécs és kistérségében működő egészségügyi és szociális intézmények által biztosított ellátások Baranya Megyei

Pécs Megyei Jogú

PTE ÁOK

Szigetvári Városi

Vasútegészségügyi

Integrált

Kórház

Város Egyesített

Pszichiátriai és

Kórház és

Szolgáltató

Nappali Szociális

Mentálhigiénés

Egészségügyi

Pszichoterápiás

Rendelőintézet

Közhasznú

Intézmény

Intézete

Intézmények

Klinika

Pszichiátriai

Társaság

(továbbiakban:

Lelki

Rehabilitációs

Pszichiátria

INSZI)

Egészségvédő és

Osztály

Közösségi

Gondozó Intézet


•

Ambuláns

•

pszichiátriai ellátás (csoportterápia,

Pszichiátriai

•

gondozás •

Életmód csoport

Fekvőbeteg

•

ellátás •

Ambuláns

•

ellátás

szupportív terápia,

Pszichiátriai

•

Ambuláns

•

Közösségi

rehabilitáció

pszichiátriai

pszichiátriai

Nappali

ellátás

ellátás

kórház •

Ambuláns ellátás

dinamikus rövid terápia, pszichodiagnosztika)


68

3. számú táblázat: A kliensek által hiányolt segítség formái a válaszadók véleménye szerint Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi Pszichiátriai Ellátás

Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet

PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiá s Klinika

Szigetvár Városi Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály

munkakeresésben segítség nyújtása, védett munkahely ügyintézésben segítség nyújtása

csoportos foglalkozások, klubok adomány

csoportfoglalkozás

rehabilitációs és védett munkahelyek nappali ellátás

védett munkahely

betegek után utánajárás

Nappali klub

menedzselés, kliens képviselete szociális támogatás

védett munkahelyek védett szállás

napi skillek fejlesztése napközbeni aktivitás

átmeneti otthon

védett szállás

védett szállás

önsegítés támogatása

szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése

lakókörnyezeten belüli pszichoszociális menedzselés

biztos segítő személy (több státusz) foglalkoztató csoportok

szakember foglalkozzon a betegekkel (megfelelő végzettséggel) munkahelyek, képesség szerint foglalkoztassák a klienseket

gondozónői feladatokra lenne szükség (státusz bővítése) ügyintézésben segítség nyújtása, közösségi pszichiátriai ellátás státusz bővítése


infrastruktúra megteremtése, hogy több idő legyen a beteggel foglalkozni, és ehhez hely biztosítása nappali klinika

nappali klinika

napi skillek fejlesztése napközbeni aktivitás


Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság Pszichiátria

közösség építő felület támogató rehabilitáció rehabilitációs szolgáltatások

69

4. számú táblázat: Az intézményi segítség lehetséges formái a válaszadók szerint Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete


védett munkahely

védett munkahely

szabadidő hasznos eltöltése

védett lakhatás

menedzselés más intézmények felé, kliens képviselete

Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet védett munkahely



védett munkahely

védett munkahely

valós rehabilitációs munkahely pszichiáter

szociális foglalkoztató, műhelyek nappali klinika

szociális foglalkoztató, műhelyek támogatott lakás

támogatott lakás

átmeneti otthon

rehabilitációs, reszocializációs, reintegrációs szolgáltatások családterápia

közösségi pszichiátriai ellátás


gondozónői státuszok bővítése

ingyenes hozzátartozói csoportok


70

5. számú táblázat: Az ellátórendszer problémái a válaszadók szerint Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete


A személyi feltételek nem megfelelőek: több segítői státuszra lenne szükség; kevés a pszichiáter státusz a gondozókban több anyagi forrás kellene

kevés a gondozókban dolgozó pszichiáter száma, így kevés idő jut egy betegre kevés a segítő szakemberek státusza kommunikáció hiánya a különböző intézmények munkatársai között nincs megfelelően kiépítve a szociális rendszer a pszichiátriai betegek ellátásánál

területi elosztás, nem egyértelmű ki, hova tartozik

Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet kevés a segítő szakemberek státusza (egészségügyi és szociális területen egyaránt)



kevés rehabilitációs intézmény és sok a beteg kevés ambuláns ellátás és rehabilitációs lehetőség

az egészségügyben kevés az ambulás kapacitás

kevés diplomás segítő szakember dolgozik a rendszerben

közösségi (rendszerszemlélet) szemlélet kevés helyen van meg

egészségügyi rehabilitációs intézmény nincs Pécsen, legközelebb csak Szigetváron.

szociális szakemberekkel (családsegítő) nem jó a kommunikáció, nem értik a pszichiátriai betegeket kapcsolattartás kicsi falvakkal

krízisintervenció nem összehangolt nappali ellátás, átmeneti intézmények



nincs tudatos szakmai betegségirányítás védett munkahely, védett szállás, nappali klub kevés van

71

6. számú táblázat: Az intézmények klienseinek leggyakoribb problémái a válaszadók szerint konfliktuskezelés

telefon használata

problémamegoldás

közlekedési eszközök használata

hatékony kommunikáció

szabadidős programokon való részvétel

ruhák tisztántartása

szabadidős programok szervezése

lakáson belüli rendtartás

napi értkezések előkészítése

bevásárlás 12,78

14,56

20,22

18,33

48,89

49,44

42,22

49,44

50,56

13,33

8,13

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

8

Szórás

9,391

16,749

17,116

21,360

32,575

35,218

34,288

15,092

17,038

12,247

9,234

Átlag

21,00

16,20

25,20

23,40

57,00

60,00

65,00

69,80

70,00

28,60

14,40

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

Szórás

17,464

8,497

12,853

14,064

27,749

29,155

25,000

23,879

25,495

26,073

16,334

Mean

47,50

52,50

52,50

52,50

66,25

58,75

62,50

60,00

65,00

50,00

42,50

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Szórás

22,174

22,174

5,000

5,000

25,617

29,545

37,749

35,590

31,091

8,165

9,574

Átlag

21,11

30,00

37,22

31,11

68,33

67,78

65,56

71,11

71,67

25,22

21,11

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

9

Szórás

14,313

18,708

22,236

18,333

12,247

20,327

20,531

14,530

21,794

19,376

20,121

Átlag

16,20

21,00

37,00

45,00

80,00

83,00

81,00

84,00

76,00

18,00

8,00

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

Szórás

11,054

17,464

22,249

18,028

12,247

6,708

13,416

11,402

20,736

14,405

8,367

Átlag

60,00

60,00

60,00

60,00

80,00

80,00

100,00

90,00

100,00

40,00

20,00

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Intézmény Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete

Integrált Nappali Szociális Intézmény Közösségi

Átlag N

N


Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi

N

Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Szigetvár Városi Kórház és Rendelőintézet Pszichiátriai

N

N

Rehabilitációs Osztály

Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság

N

Pszichiátria Szórás Összesítve

Átlag N Szórás

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

22,45

25,97

33,27

32,03

63,18

63,18

62,12

66,18

66,36

24,85

17,41

33

33

33

33

33

33

33

33

33

33

32

18,125

20,857

20,369

20,821

24,585

27,209

29,156

21,812

23,394

19,535

17,305


72

7. számú táblázat: Az intézmények klienseinek további problémái és megoszlása a válaszadók szerint saját jövedelem

pénz beosztása

anyagi ügyek önálló intézése

jogi ügyek önálló intézése

szociális ügyek önálló intézése

testápolási szükségletek felismerése

napi életritmus kialakítás

kapcsolatok kialakítása és fenntartása

kapcsolatok kialakítása idegenekkel

72,22

46,11

59,44

53,89

61,67

68,89

62,22

60,00

50,56

9

9

9

9

9

9

9

9

9

Szórás

25,014

31,502

25,055

25,221

25,739

24,210

21,667

21,794

21,570

Integrált Nappali Szociális

Átlag

86,20

52,00

39,00

35,20

35,00

61,00

41,60

32,00

26,00

Intézmény Közösségi

N

5

5

5

5

5

5

5

5

5


Szórás

30,858

25,884

11,402

12,853

13,229

26,077

17,111

18,235

16,355

Pécs Megyei Jogú Város

Átlag

91,25

57,50

46,25

46,25

50,00

45,00

34,50

42,50

47,50

Egyesített Egészségügyi

N

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Intézmények Lelki

Szórás

2,500

20,616

28,100

28,100

16,330

30,000

18,285

17,078

25,000

PTE ÁOK Pszichiátriai és

Átlag

87,56

76,11

44,44

28,33

29,44

62,78

46,67

38,33

33,89

Pszichoterápiás Klinika

N

9

9

9

9

9

9

9

9

9

Szórás

7,585

11,118

16,667

13,693

12,360

20,480

15,000

10,000

11,667

Szigetvár Városi Kórház

Átlag

90,00

71,00

44,00

34,00

48,00

63,00

54,00

49,00

22,00

és Rendelőintézet

N

5

5

5

5

5

5

5

5

5

Pszichiátriai

Szórás

3,536

12,450

27,928

25,836

22,804

26,363

15,166

14,318

11,511


Átlag

100,00

80,00

80,00

80,00

80,00

40,00

40,00

30,00

30,00

Szolgáltató Közhasznú

N

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Társaság Pszichiátria

Szórás

Összesítve

Átlag

Intézmény

Baranya Megyei Kórház

Átlag

Mentálhigiénés Intézete

N

Egészségvédő és Gondozó Intézet

Rehabilitációs Osztály

N Szórás

.

.

.

.

.

.

.

.

.

84,36

61,36

48,94

40,94

45,91

61,36

49,58

45,15

36,97

33

33

33

33

33

33

33

33

33

18,851

24,279

22,387

23,232

22,792

23,923

19,025

18,729

19,563


73

8. számú táblázat: A kliensek és a foglalkoztatottság viszonya a válaszadók szerint munkaerőpiaci aktivitás

Intézmény

Baranya Megyei Kórház

Átlag

Mentálhigiénés Intézete

N

leszázalékoltság

segítség iránti szükséglet a munkakeresésben

orvosi és terápiás javaslatok betartása

36,67

61,67

47,78

64,44

9

9

9

9

Szórás

21,794

25,000

29,486

24,037

Integrált Nappali Szociális

Átlag

11,60

71,80

56,00

51,00

Intézmény Közösségi

N

5

5

5

5


Szórás

9,450

25,322

29,875

24,083

Pécs Megyei Jogú Város

Átlag

10,75

82,50

55,00

62,50

Egyesített Egészségügyi

N

4

4

4

4

Intézmények Lelki

Szórás

6,500

9,574

19,149

20,616

PTE ÁOK Pszichiátriai és

Átlag

19,44

71,67

76,11

47,22

Pszichoterápiás Klinika

N

9

9

9

9

Szórás

7,683

7,906

11,667

20,480

Szigetvár Városi Kórház és

Átlag

11,00

80,00

81,00

40,00

Rendelőintézet

N

5

5

5

5

Pszichiátriai Rehabilitációs

Szórás

8,216

7,906

31,702

15,811


Átlag

15,00

60,00

60,00

80,00

Szolgáltató Közhasznú

N

1

1

1

1

Társaság Pszichiátria

Szórás

Összesítve

Átlag

Egészségvédő és Gondozó Intézet

Osztály

.

N Szórás


.

.

.

20,48

71,18

63,03

54,24

33

33

33

33

16,438

18,058

26,515

22,330

74

9. számú táblázat: Az ellátórendszerből való kiesés leggyakoribb okai a válaszadók szerint Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézete


Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézmények Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet




compliance problémák

azok a kliensek, akik későn kerültek be az ellátórendszerbe (hosszú ideig kezeletlenek voltak) és betegségtudattal nem rendelkeznek

vidéken élők

compliance problémák,

compliance problémák,

vidéken élők

anyagi gondok, amelyek megnehezítik az intézmény felkeresését

akiknél nem megfelelő a gyógyszeres terápia

betegségtudat hiánya

betegségbelátás hiánya

kis településeken élők, térbeli távolság

ahol nincs vagy nem támogató a család

többnyire azok, akik "kértek valamit" (céltolerancia) és "megkapták"

a család nem támogatja a gondozással való együttműködést

család nem támogatja a pszichiátriai gondozással való együttműködést

nem alakul ki hatékony kapcsolat a gondozóorvossal, ill. a segítővel

család nem támogató (visszafogó háttérdinamika) motiváció hiánya

hajléktalanok

hajléktalanok és szenvedélybetegséggel élők

addiktológiai problémái is vannak

rossz szociális helyzet, alacsony iskolai végzettség

pszichózisuk miatt akik kezeletlen aktív pszichotikus állapotban vannak

fogyatékkal élők

akinek nem alakul ki szakemberrel közvetlen kapcsolata

nincs biztos lakhatása, sokszor költözködik

támogató kapcsolatok nélküliek

szociális hiányosságok

alkoholbetegek

gyógyszert elhagyó betegek

rossz anyagi, szociális helyzet

kémiai szerhasználók

családi segítség hiánya

Romák

akik megértek kellemetlen mellékhatásokat (gyógyszerek)

nehezen elérhető súlyos betegek

akik vidéken élők

hajléktalanok családnélküliek


75

10. számú táblázat: Az INSZI közösségi pszichiátriai ellátását igénybe vevők betegség és nem szerinti megoszlása F20- F29 F31 F32 F33 F40-F41 ÖSSZESEN

NŐK 48,181% 7,272% 4,545% 2,727% 13,636% 76,363 %

FÉRFIAK 20 % 1,818 % 1,818% 0 0 23,636%

ÖSSZESEN 68,181% 9,09% 6,363% 2,727% 13,636% 100%

11. számú táblázat: Az INSZI közösségi pszichiátriai ellátását igénybe vevők kor és nem szerinti megoszlása 18-29 év 30-45 év 46- 60 év 61 év felett ÖSSZESEN

NŐK 4,7169% 25,4716% 35,849 % 10,377% 76,415%

FÉRFIAK 2,83% 9,433% 7,547% 3,773% 23,583%


ÖSSZESEN 7,547% 34,9056% 43,396% 14,15% 100%

76

12. számú táblázat: Az INSZI közösségi pszichiátriai ellátását igénybe vevők iskolai végzettsége és nem szerinti megoszlása Nyolc általánosnál kevesebb osztállyal rendelkező Nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező Középfokú végzettséggel rendelkező Felsőfokú végzettséggel rendelkező ÖSSZESEN

NŐK 0,9433%

0

FÉRFIAK

ÖSSZESEN 0,9433%

25,4716%

5,66%

31,1316%

43,396%

16,037%

59,433%

6,603%

1,886%

8,489%

76,415%

23,584%

100%

13. számú táblázat: Az INSZI közösségi pszichiátriai ellátását igénybe vevők családi állapota és nem szerinti megoszlása NŐK 22,641%

Egyedülálló, egyedül élő 32,075% Egyedülálló, családban élő Kapcsolatban, 21,698% családban élő ÖSSZESEN 76,415%

FÉRFIAK 2,83%

ÖSSZESEN 25,471%

13,207%

45,283%

7,547%

29,245%

23,584%

100%


77

4. Melléklet: Ábrák jegyzéke

1. számú ábra: A kérdőívet kitöltő válaszadók intézmények szerinti megoszlása


78

2. számú ábra: A válaszadók által legszükségesebbnek tartott ellátási formák fejlesztése


79

3. számú ábra: A kliensek gondoskodási szükségletének időtartama a válaszadók szerint


80

Komplex pszichoszociális terv a Pécsett és kistérségében élő pszichiátriai betegek szociális szolgáltatásainak fejlesztéséért

Recommend Documents