Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok. Tantárgy neve: BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA (filozófiatörténet, modernkori filozófiai

Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA (filozófiatörténet, modernkori filozófiai irányzatok) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 1, 2. Heti óraszám: 2/0, 1/1 Óratípus:

Értékelés:

Előadás Szeminárium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlati jegy

X X X

Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a gondolkodás történetének legfontosabb modernkori irányzatait összefüggéseiben megvilágítsa. Az „utak” az elmúlt 150 évben gyakrabban keresztezik egymást, felismerve azt, hogy a filozófiai gondolkodás elsorvad akkor, ha nyugvópontra jut. Heidegger kifejezésével élve nem műveket vizsgálunk, hanem utakat. Utakat járunk be, régi, vagy új utakra térünk, útban vagyunk valahová, valami felé. A modernkori filozófiai irányzatokról nem lehet úgy szólni, hogy kiszakítjuk azokat a gondolkodás történetének legrégebbi hagyományából. A legújabbkori filozófusok és a róluk gondolkodók az áthagyományozott nézeteket nem azért vizsgálják felül és tesznek szert önálló álláspontra, hogy elvessék őket, hanem azért is, hogy igazságtartalmukat megértve, elsajátítsák, magukba fogadják azokat. Egzisztencializmus, fenomenológia, hermeneutika, analitikus iskola, strukturálizmius, posztstrukturalizmus, dekonstrukció stb. Kötelező olvasmányok: Sören Kierkegaard: Vagy-vagy. Lettöredék. Akadémiai Kiadó, 2003. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába Bp. M. Heidegger: Lét és idő. Bp. 1989. Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer Bp. Gondolat 1984. J. Derrida: Grammatológia. Szombathely, Életünk 1992. M. Fouvault: A szavak és dolgok Bp. Osiris, 1996. L. Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások Bp. Atlantisz 2001. Tantárgyfelelős: Dr. habil Tallár Ferenc egyetemi tanár Oktató: Sümegi István főiskolai docens, Murai Gábor főiskolai tanársegéd

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok

Tantárgy neve: BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 1. Heti óraszám: 2/0 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A pszichológiával kapcsolatos illúziók, a laikus és az önismeretei pszichológia. Az önismeret fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései. Az emberismeret szintjei, hétköznapi és tudományos emberismeret. A pszichológia tudománya, kapcsolata más tudományokkal. A pszichológia mint tudomány kialakulás-története. Klasszikus irányzatok a pszichológiában. A viselkedés biológiai alapjai. Az emberi megismerés alapmechanizmusai. A megismerés szakaszai. Figyelem, aktivációs szintek, és tudatállapotok. Emlékezés és felejtés, képzelet, gondolkodás. A tanulás fogalma, fajtái, törvényei. Szociális tanulás. A cselekvés hajtóerői: motiváció és érzelem. Személyiségelméletek. Kötelező olvasmányok: Atkinson: Pszichológia. Osiris-Századvég Bp. 1994. Keményné Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába. Tantárgyfelelős: Dr. Gáspár Mihály főiskolai tanár Oktató: Dr. Gáspár Mihály főiskolai tanár


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: SZOCÁLPSZICHOLÓGIA Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 2. Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja: hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a társas kapcsolatokban és szociális (csoport, intézmény) struktúrák működésében szerepet játszó pszichológiai folyamatokról és döntési eljárásokról. Az elhangzó témákkal elő kívánjuk segíteni, hogy a hallgatók elsajátítsák az alapvető szociálpszichológiai elméleteket és fogalmakat, valamint értelmezzék azok kapcsolódási pontjait a kommunikációs tanulmányaik során tanultakkal. Mi a szociálpszichológia? Tudománytörténeti körkép. A társas lét jelentősége és eredete. A társas világ szerkezete. A társas megismerés, az attribució és az attitűdök. Az attitűdváltozás és a meggyőzés. Az én és az én-megismerés. A homlokzat és társas meghatározottsága. A társas identitás. Társas és társadalmi szerepek jellege, funkciói. Társas interakciók és személyközi viszonyok. A proszociális magatartás. Szeretet és szerelem. Az agresszió. Konfliktus és konfliktusmegoldás. A csoport, norma és konformitás. Segítségnyújtás és bántalmazás. Kötelező olvasmányok: Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris, Bp., 1997. Hewstone, M., Stroebe,W., Codol,J-P. és Stephenson,G.M. (szerk): Szociálpszichológia. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1995. Smith, E.R., Mackie, D.M.: Szociálpszichológia. Bp. Osiris 2001. Tantárgyfelelős: Dr. Simon Katalin főiskolai docens Oktató: Dr. Tóth Péter főiskolai adjunktus



Tantárgy neve: BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA Tárgykód: Kredit: 2 Félév: 1. Heti óraszám: 2/0 Óratípus:

Értékelés:


X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a nyelvről való tudományos gondolkodásba. A tananyag részét képezi: A nyelvtudomány tárgya, feladata. A nyelv fogalma, szerepe. A nyelv beszéd és a gondolkodás összefüggései. A nyelv és a nyelvhasználat aspektusai, ezek kutatás-módszertani vetületei. Kötelező olvasmányok: Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány? Gondolat Kiadó, Bp., 1968. Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Corvina Kiadó, Bp., 2000. Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Tankönyvkiadó, Bp., 1977. H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária–Korompay Klára–D. Mátai Mária: Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Tankönyvkiadó, Bp., 1976. Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Nyelvi fogalmak kisszótára. Bp., 2000. Tantárgyfelelős: Dr. Vörös Ferenc főiskolai tanár Oktató: Dr. Vörös Ferenc főiskolai tanár


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: SZEMIOTIKA Tárgykód: Kredit: 2 Félév: 2. Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Értékelés:

Előadás Kollokvium Gyakorlati jegy

X

Tantárgy leírása: A szemiotikai szemléletmód bemutatása és a tudományág alapfogalmainak áttekintése részben klasszikus szövegek (Saussure, Barthes, Peirce, Morris, Lotman stb.) olvasásával, részben empirikus elemzések által történik. Cél a szemiotika és a kommunikációkutatás egymáshoz való viszonyának tisztázása. A tananyagban szerepel jel fogalma, információ, kommunikáció: az alapfogalmak értelmezése a jeltudomány története a szemiotika ágai: szintaktika, szemantika, pragmatika a jeltípusok, a jel és a jelrendszer összefüggése a jelölés folyamata jelrendszerek a kultúrában a szimbólumok világa a jel és a kommunikatív jelenség kapcsolata. Kötelező irodalom Barthes, R.: Válogatott írások. Bp. Európa Kiadó, Modern Könyvtár sorozat Hoppál M. – Jankovics M. – Nagy A. – Szemadám Gy.: Jelképtár. Bp. 1990. Helikon Horányi Ö. – Szépe Gy. (szerk.): A jel tudománya. Bp. 1975. Gondolat Saussure, F. de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 1967. Gondolat Voigt V.: Bevezetés a szemiotikába. Bp. 1977. Gondolat Tantárgyfelelős: Horányi Özséb egyetemi tanár Oktató: Horányi Özséb egyetemi tanár


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: SZOCIOLÓGIA Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 1. 2. Heti óraszám: 2/0, 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatókat bevezesse a szociológia alapfogalmaiba, összefüggésrendszerébe, gondolkodásmódjába. Felöleli a társadalmi struktúra, a szegénység, a kisebbségszociológia, családszociológia a deviancia, valamint az életmód-szociológia kérdéseit. Átfogó képet kapnak a hallgatók a kutatásmódszertan jelentőségéről, megismerik az empirikus kategóriák összefüggéseit, a kutatás fázisait, módszereit. A kutatásmódszertani kérdések megértése érdekében rövid episztemológiai áttekintést is kapnak, hogy elhelyezhessék a különböző kutatási megközelítéseket, s áttekintésük is legyen a módszerek változásiról. Mindez bevezetés jelleggel történik, hiszen a kutatásmódszertan két féléves önálló tárgyként szerepel a képzésben. Kötelező olvasmányok: Giddens: Elszabadult világ Perfekt K. Bp. 2000. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Osiris K. Bp. 2001. T. May: Social Research: Issues, Methods and Process 2nd ed. Open University Press, 1997. Tantárgyfelelős: Dr. habil Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár Oktató: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd



Tantárgy neve: KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 2, 3 Heti óraszám: 1/0, 0/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy alapkoncepciója szerint a kultúrát a társadalmi kommunikáció során kialakuló sajátos tudáshalmaznak tekintjük. A kulturális antropológia feladatának pedig ezt a konstrukciót létrehozó és működtető szabályok és mechanizmusok feltárását tartjuk. A tananyag fő témakörei: Különböző felfogások a kultúra fogalmáról: klasszikus és modern kultúraelméletek. A kulturális antropológia kultúra-megközelítései. Az antropológiai gondolkodás sajátosságai, célkitűzései, az antropológia „identitás” problémái. A kultúra és jel viszonya: a kultúra szimbolikus felfogása. Antropológia és terepmunka. Klasszikus antropológiai leírások. A résztvevő megfigyelés problémái, sajátosságai, technikák a kultúra jeleinek vizsgálatához. A mindennapi élet antropológiai megfigyelése a modern társadalmakban. A kultúra narratívái. Emlékezet és hagyomány: a múlt, mint a kultúra összekötő ereje. A kulturális identitás: kultúra, szimbólum és etnicitás. Eltérő felfogások a nemzeti kultúrával kapcsolatban. Kötelező irodalom Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és identitás a korai magaskultúrában. Bp. 1999. Osiris Bohannan, P.-Glazer, M.: Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Bp. 1997. Pánem Geertz, C.: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Bp. 1994. Századvég Kiadó Kapitány Á.-Kapitány G.: Rejtjelek 2., Bp. 1995. Kossuth Könyvkiadó Narratívák 3. A kultúra narratívái. N. Kovács Tímea szerk. Kijárat, Bp. Tantárgyfelelős: Simon Róbert egyetemi tanár Oktató: Murai András főiskolai adjunktus



Tantárgy neve: BEVEZETÉS A TÁRSADALOMELMÉLETBE Tárgykód: Kredit: 2 Félév: 1 Heti óraszám: 1/1 Óratípus:

Értékelés:


1 1 k

Tantárgy leírása: A kurzus célja bevezetni a hallgatókat a szociológiaelmélet és a szociológiatörténet alapjaiba, végigkövetni a szociológia tudományos evolúcióját, fejlődéstörténetét, jelentősebb elméleteit és gondolkodóit. A társadalmotudományok kialakulása. A szociológia alkalmazási lehetőségei a társadalomban. A jelenkori szociológia fontos kérdései. Kötelező olvasmányok: Felkai-Némedi-Somlai: Olvasókönyv a szociológia történetéhez. Új Mandátum, Bp. 2000. Felkai-Némedi-Somlai: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. Új Mandátum Kiadó, Bp. 2000 Felkai-Némedi-Somlai: Szociológiai irányzatok a XX. században. Új Mandátum Kiadó, Bp. 2000 Morel-Bauer: Szociológiaelmélet. Osiris Kiadó, 2000 Tantárgyfelelős: Szabó Máté egyetemi tanár Oktatók: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd



Tantárgy neve: MAKROÖKONÓMIA Tárgykód: Kredit: 2 Félév: 1 Heti óraszám: 1/1 Óratípus:

Értékelés:


1 1 k

Tantárgy leírása: A félév során a hagyományosan a makroökonómia területéhez tartozó fogalmakkal, jelenségekkel foglalkozunk. A félévet a közgazdasági elméletek rövid áttekintése zárja. Kötelező olvasmányok: Clifford Cobb - Ted Halstead - Jonathan Rowe: Ha a GDP felmegy, miért megy Amerika lefelé? (Megtalálható: http://korny10.bke.hu/kovasz/kov1/gpi.html ) Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan. XXX. fejezet, 559-581. o. Gazdaságpolitika. szerk: Veres József Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor 1-4. fejezetek, 11-101. o. Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana 21. fej., 11-27. o. Tantárgyfelelős: Dr. Rádi Szelman Oktató: Dr. Rádi Szelman



Tantárgy neve: VEZETÉSELMÉLET Tárgykód: Kredit: 5 Félév: 1, 2. Heti óraszám: 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X X

Tantárgy leírása: A témakör kulcsfogalmai, a fogalmak viszony-problémája (vezetés, menedzselés, leader, leadership, szervezet). A vezetői munka kulcseleme: a hatalom. A hatalom típusai, a hatalmi űr. A vezetés gondolkodás fejlődése- vezetéstörténeti előzmények. A vezetéselméleti iskolák- a klasszikus iskola, az emberi viszonyok tana, az integrációs törekvések (rendszerszemléletű iskola, institucionalista iskola). A japán, az európai, a magyar vezetési gondolkodás jellemzői. A nemzeti kultúra és a szervezeti kultúra. A szervezeti kultúra-modellek. A szervezetek filozófiája, az „értékek” modellelem a szervezeti életben. A szervezeti típusok. A vezetés funkcionális megközelítése. Stratégiai szemlélet a vezetésben. A változás fogalma, típusai, színterei. A stratégia fogalma, típusai, a stratégiai menedzsment folyamata, a stratégia-alkotás módszerei. Az emberi tényezők a vezetési folyamatban. Kötelező olvasmányok: Ternovszky F: Nemzetközi vezetési és szervezési ismeretek. Szókratesz 2001. Mankó Mária: vezetéselmélet III. Szhely, 2000. Hitt: A mestervezető. OMIKK 1990. Klein Sándor: Vezetés-és szervezetpszichológia. SHL. Bp. Tantárgyfelelős: Dr. Mankó Mária főiskolai tanár Oktatók: Dr. Mankó Mária főiskolai tanár


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: BEVEZETÉS A EU-TANULMÁNYOKBA Tárgykód: Kredit: 5 Félév: 1.,2. Heti óraszám: 2/0., 1/0 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: Bemutatja azokat a nagy problématerületeket, amelyeket tanulmányaik során részletesebben is meg fognak ismerni, s rámutat a közöttük lévő összefüggésekre. A kurzus egyben bevezetés egy inter-és multidiszciplináris megközelítésbe és módszertanba. Nem az az elsődleges célja, hogy az európai történelmet kronológikusan ismertesse, vagy hogy átfogó képet adjon az európai társadalomtörténetről, sokkal inkább, hogy rávilágítson az alternatívákra, fejlődéstendenciákra és hogy szemléleti és elméleti kapaszkodókat adjon a hallgatóknak az európai társadalmi , gazdasági, politikai átalakulások kritikai elemzéséhez. Megismerteti a hallgatókat az Európai Unió intézményrendszerével, ezek működési mechanizmusaival, valamint belső intézményi/szervezeti kultúrájukkal. Kötelező olvasmányok: Hill Richard: Mi Európaiak Geomedia. Bp. 1999. Wallace, H-Wallace,W: Policymaking int he European Union (Oxford, Oxford University Press, 1997. Borsody István: Az új Közép-Európa Szombathely. Savaria University Press, 1998. Dick Leonard: Európai Unió – történet, szervezet, működés. Geomedia, Bp. 2002. Tantárgyfelelős: Dr. habil Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár Oktatók: Dr. habil Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár



Tantárgy neve: KVALITATÍV MÓDSZERTAN Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 2 Heti óraszám: 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: Bevezetés: a kvantitatív és kvalitatív módszertan különbözőségeibe. A módszertan alapfogalmai (változók, indikátorok, kauzalitás, asszociációk). Konceptualizáció és az operacionalizáció folyamata és jelentősége. A survey módszertana. Kérdőív szerkesztés módszertana. Interjú technikák. Tartalomelemzés módszertana. Fókuszcsoport. Résztvevő-megfigyelő kutatás módszertana. Összehasonlító elemzés, komparatisztika. Kutatásmódszertani eszköztár használata a különböző tudományterületeken. Kötelező olvasmányok: Andorka Rudolf: A szociológia módszertana. In: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Bp. 2001 Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Bp, 1995 Krippendorf: Tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, 1995 S. Nowak: A szociológiai kutatás módszertana. Általános problémák. KJK, Bp. 1981 Durkheim: The Rules of Sociological Method. Macmillan Press, London 1982 T. May: Social Research: Issues, Methods and Process. 2nd ed. Open University Press, 1997 Tantárgyfelelős: Nagy Endre egyetemi tanár Oktatók: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd



Tantárgy neve: KVANTITATÍV MÓDSZERTAN Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 3 Heti óraszám: 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a kutatásmódszertan jelentőségéről, megismerjék az empirikus kategóriák összefüggéseit, a kutatás fázisait, módszereit. A kutatás-módszertani kérdések megértése érdekében rövid episztemológiai áttekintést is kapnak a hallgatók, hogy elhelyezhessék a különböző kutatási megközelítéseket, és történelmi áttekintésük is legyen a módszerek változásairól. A kurzus bevezetést nyújt a legfontosabb kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek sokféleségébe. A kurzus célja, hogy a hallgatók a félév végére mind elméleti, mind gyakorlati kérdésekben is jártasságot szerezzenek, valamint értelmezni tudják a diszciplínájukhoz közel álló kutatások eredményeit. Kötelező olvasmányok: Babbie, Earl (1995) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kolosi Tamás - Rudas Tamás (1988) Empirikus problémamegoldás a szociológiában. (Társadalomkutatási Módszertani Tanulmányok I.) OMIKK - TÁRKI, Budapest. Kelemen János (1990) Tudományelmélet: módszerek és programok. BUKSZ (2) Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa szerk.: (1971) A szociológia felvétel módszerei, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Kaplan, Abraham (1973) Az empirikus szociológiakutatás, Budapest: ELTE Tantárgyfelelős: Nagy Endre egyetemi tanár Oktató: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS Tárgykód: Kredit: 6 Félév: 1,2,3. Heti óraszám: 0/2 0/2 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

Tantárgy leírása: A három féléves tantárgy célja a hallgatók kommunikációs készségének fejlesztése. A hallgatók legyenek képesek az eredményes és hatékony, a céljaiknak, a helyzetnek megfelelő kommunikációra, verbális és nem verbális megnyilvánulásaik tudatos szabályozására. Tudják szabályozni metakommunikatív jelzéseiket is. Tudják értelmezni az emberi viselkedés és a kommunikációs gátak összefüggéseit, a közléssorompókat és azok rejtett üzeneteit. Rendelkezzenek fejlett kapcsolatteremtő készséggel és fejlődjön önismeretük, valamint a másokat megismerő képességük. Legyen énképük, tudják a maguk és társaik teljesítményét értékelni. A hallgatóknak módjuk nyílik önbizalmuk, magabiztosságuk, pozitív beállítódásuk, kreativitásuk, gyors és megfelelő dönteni tudásuk, kockázatvállaló magatartásuk fejlesztésére. Megismerik az együttműködő és a versengő magatartás előnyeit, hátrányait, a nyílt kommunikáció fontosságát. Megtanulják konfliktusaikat eredményesen kezelni, problémáikat hatékonyan megoldani ,az őket érő kommunikációs támadásokat megfelelő módon hárítani. A hallgatók ismerjék az aktív figyelés technikáit és azokat a gyakorlatban is tudják alkalmazni. Rendelkezzenek fejlett empátiával Gyakorolják az elfogadó, támogató, segítő eljárásokat. Legyenek képesek a kommunikátori szerep betöltésére, a maguk és mások megnyilvánulásainak elemzésére. Rendelkezzenek a nyilvános beszéd megtartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Rendelkezzenek fejlett előadói készséggel. Tudjanak a legkülönbözőbb alkalmakkor rögtönzött beszédeket tartani, beszélgetést, vitát vezetni, eredményesen, meggyőző módon szerepelni a nyilvánosság fórumain és a médiában. Kötelező irodalom: Barrat, M. (2000) Médiaszereplés felsőfokon. Bp., Bagolyvár. Birkenbihl, V.F. (1999) Kommunikációs gyakorlatok. Bp., Trivium. Hull, R. (1997) A sikeres nyilvános beszéd alapjai. Bp., Bagolyvár. Moss, G. (1998) Az eredményes kommunikáció alapjai., Bagolyvár. Síklaki István (1990) A szóbeli befolyásolás alapjai. Bp., Tankönyvkiadó. Tantárgyfelelős: Dr. Csider Sándor főiskolai docens Oktató: Dr. Csider Sándor főiskolai docens



Tantárgy neve: A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS A MÉDIA TÁRSADALOMTÖRTÉNETE Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 2., 3. Heti óraszám: 1/1, 1/0 Óratípus:

Értékelés:


X X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja az információs és kommunikációs technológiák fogalmának, elemeinek, összefüggéseinek, működésmódjának megismerése, a legfontosabb technológiák /a telefon, rádió, televízió, számítógépes világhálózat/ technológiai és alkalmazási összefüggéseinek megértése. A konvergencia jelenségének és távlatainak megértése. A tantárgy során tárgyalásra kerül: a technológia, kommunikációs technológia fogalma, összefüggései. A kommunikációs technológiák csoportosítási, elemzési szempontjai, történetük az ókortól napjainkig. Az ICT fogalomköre: az információs és kommunikációs technológiák jellemzői. Az elektronikus hálózati kommunikációs technológiák sajátosságai, fejlesztési irányai. Mobil technológián alapuló szolgáltatások és rendszerek. A fix és a mobil technológia konvergenciája. A technológiák helye a helyi, regionális, nemzeti és globális információs társadalmakban. Kommunikációs technológiai kutatások és fejlesztések és vonatkozó pályázatok. Kötelező irodalom Bártfai Barnabás - Szücs Sándor: Az információtechnológia alapfogalmai. Alapfogalmak, szoftverek, hálózatok, biztonság, vírusok, kifejezésgyűjtemény. Budapest, BBS-Info, 2002. 144 p. : ill. ; 24 cm Buzás Ottó (1935) (szerk.): Távközléskultúra. Kommunikáció és telekommunikáció. Budapest, Presscon, 2001. 578 p. : ill. ; 25 cm /részletek/ Farkas János: Információs- vagy tudástársadalom? Karvalics László, Z. (utószó). Budapest, Infonia Aula, 2002. Nyíri Kristóf - Szécsi Gábor (szerk.): Szóbeliség és írásbeliség. a kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest, Áron, 1998 Pálvölgyi Mihály: Információs technológia. Budapest, Tankönyvkiadó, 1991. Tantárgyfelelős: Pálvölgyi Mihály főiskolai tanár Oktató: Pálvölgyi Mihály főiskolai tanár



Tantárgy neve: A KOMMUNIKÁCIÓ SZÍNTEREI, FUNKCIÓI ÉS ESZKÖZEI Tárgykód: Kredit: 9 Félév: 1,2,3. Heti óraszám: 2/1 2/1 1/1 Óratípus: Előadás Szeminárium Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X X

Tantárgy leírása: A három féléves tárgy alapkoncepciója szerint a kommunikáció három jellegzetes színtéren zajlik: a személyközi, a szervezeti és a kultúraközi kommunikáció világában. A személyközi kommunikáció főbb témakörei: a kommunikatív jelenség és a személyközi kommunikáció megkülönböztetése, a kommunikátor fogalma, az életvilág fogalma, a kommunikátum fogalma, a személyközi kommunikáció kódjai, a közvetlen emberi kommunikáció csatornái, a személyközi kommunikáció szituációi, stratégiák a személyközi kommunikációban A szervezeti kommunikáció főbb témakörei: A „mechanikai paradigma”, az „organizmikus paradigma”, az „evolúciós paradigma” érvényesülése a szervezeti életben. A tanuló szervezet, a posztmodern szervezet, a kreatív szervezet, mint kommunikatív színterek. A szervezet metaforái. A szervezeti kultúra fogalma, típusai, jellemzői, jelentősége. Kommunikációs helyzetek a modern szervezetekben. A kultúraközi kommunikáció főbb témakörei: Kultúraelméleti kontextus, amelyen belül a kultúraközi kommunikáció értelmezhető. Időbeli változások („primitív” és modern társadalmak). Térbeli változások (a kultúra, amely megkülönböztet). Egy társadalmon belül a kultúrák találkozása. A proxemika vizsgálat a különböző kultúrákban. Multikulturalizmus. Az idegenség és kezelésének modelljei. Identitáspolitika. A kommunikáció eszközei főbb témakörei: A természetes nyelvek, az ember alkotta formális nyelvek (logika, matematika, statisztika), a különböző médiumok (nyomtatott sajtótól az internetig) kommunikációs aspektusainak jellemzése és összehasonlítása. A kommunikáció jellegzetességeinek módosulásai-különbségei a különböző eszközök következtében. A kommunikációs folyamat változása az elsődleges szóbeliségtől a közvetítő eszközökig. Kötelező irodalom Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Bp. 1994. Animula Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Bp. 2001. Harmat Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Bp. 2003. General Press Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció, Typotex, Budapest, 2004. Társadalmi kommunikáció. Szerkesztette: Béres István és Horányi Özséb. Bp. 1999. Osiris Tantárgyfelelős: Horányi Özséb egyetemi tanár Oktatók: Murai András főiskolai adjunktus Tóth Péter főiskolai adjunktus


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 2. Heti óraszám: 2/0 Óratípus: Értékelés:

Előadás Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja kettős: egyrészt a társadalmi kommunikáció alapfogalmainak értelmezése Ennek megfelelően a tananyag tartalma: Kommunikatív közösség. Kollektív attitűd. A társadalmi kommunikáció színterei. Nyilvánosság, a nyilvánosság szerkezete, külső és belső nyilvánosság, korlátozott nyilvánosság. A közvélemény elméletei, manifeszt, látens funkciói. A tantárgy másrészt a társadalmi kommunikáció jellegzetes helyzeteit tárgyalja. Ennek megfelelően a főbb témakörök: politikai kommunikáció, egyházi kommunikáció, a civil szervezetek kommunikációja, a kulturális kisebbségek kommunikációja. Kötelező irodalom Angelusz R.: A kommunikáló társadalom. Bp. 1995. Ferenczy Buda Béla – Sárközi Erika (szerk.): Közéleti kommunikáció. 2001. Akadémiai Kiadó Habermas, J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Bp. 1999. Osiris Rendszerváltás és kommunikáció. Osiris, Bp. 1999 Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció, Typotex, Budapest, 2004. Tóth Csaba- Török Gábor: Politika és kommunikáció. Századvég, Bp. 2002. Tantárgyfelelős: Horányi Özséb egyetemi tanár Oktatók: Tóth Péter főiskolai adjunktus



Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓELMÉLETEK Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 2. Heti óraszám: 2/0 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kommunikáció jelenségéről kialakult elméleteket, tisztába legyenek azzal, milyen nézőpontokon keresztül lehet a kommunikáció jelenségét megközelíteni. Ahhoz, hogy a kommunikáció jelenségszférájának határai kijelölhetőek legyenek, három perspektíva figyelembevétele szükséges. A) Szerkezeti: ennek keretében a tranzaktív, interaktív, kultivációs, participációs modellek kerülnek tárgyalásra. B) Funkcionális: ez a megközelítés az informálás, meggyőzés, érzelmek kifejezése, szocializáció stb. ismeretét jelenti. C) A kutatási hagyományok: a szociálpszichológia, kibernetika, retorika, szemiotika, fenomenológia, társadalomkritika, tudásszociológiai és a kapcsolódó tudományterületek, mint az általános nyelvészet, információelmélet, saját nézőpontjából tekintünk a kommunikáció jelenségére. Kötelező irodalom Béres István – Horányi Özséb (szerk.): Társadalmi kommunikáció. Bp. Osiris, 1999. Fassler, M.: Was ist Kommunikation? München: Fink,1997 Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Bp. 2001. Harmat Horányi Özséb: Kommunikáció I-II. Bp. 2003. General Press Lázár Júlia: A kommunikáció tudománya, Ballasi Kiadó, 2001. Rosengren, K. E.: Kommunikáció, Typotex, Budapest, 2004. Tantárgyfelelős: Horányi Özséb egyetemi tanár Oktató: Horányi Özséb egyetemi tanár


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ (Humán kommunikáció orientáció, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 3. Heti óraszám: 2/0 Óratípus:

Értékelés:

Előadás Szeminárium Gyakorlat Kollokvium Gyakorlati jeg

X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a hallgatókat bevezetni a média-jelenségek vizsgálatába, ezért ebben a félévben tömegkommunikáció-elméletekkel foglalkozunk. Ezen belül kerülnek megbeszélésre: a tömegkommunikáció fogalma, funkciói, a tömegkommunikációs modellek: Alapmodellek: Shannon és Weaver; Lasswell; White; Gerbner; Westley és McLeon, Molotch és Lester; Riley és Riley. Hatásmodellek: inger – válasz; a kommunikáció két szakaszának modellje. Hosszantartó hatások modelljei: agenda-setting; függőségi modell; a hallgatás spirálja. Kötelező irodalom Császi Lajos: A média rítusai. Osiris, 2002. McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete, Osiris, 2003. Zsolt Péter: Médiaháromszög. EU-Synergon, 2000. Tantárgyfelelős: Nagy Gábor főiskolai docens Oktató: Murai András főiskolai adjunktus



Tantárgy neve: A HUMÁN KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKÁJA ÉS SAJÁTOS SZÍNTEREI (Humán kommunikáció orientáció, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 3. Heti óraszám: 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A kurzus során a kommunikációs folyamatok, az interperszonálistól a csoporton és a szervezeteken belüli, valamint a csoportok, a szervezetek közötti interakciók időbeli dinamikájának jellemzői kerülnek tárgyalásra. Áttekintjük a dinamikával kapcsolatos elméleteket, valamint megbeszélésre kerül néhány kiemelkedő empirikus kutatás. A tárgy második részében olyan sajátos kommunikációs szerveződéseket és színtereket kívánunk elemezni, mint a család, a kiscsoport, a sport, az egészségügy, a hivatal, illetve speciális rítusokat, mint vallási rítusok (mise, temetés, tor), a karnevál vagy az ajándékozás. Kötelező olvasmányok: Béres I. és Horányi Ö. (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris. Buda B. : A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Bp, Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 1988. Buda B. és Sárközi E. (szerk.) Közéleti kommunikáció. Budapest. Akadémiai Kiadó. Griffin,E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat. 2001 Pápay Zs.: Rang, párválasztás, közvélemény. Budapest, Gondolat. 1989. Young, M. és Willmott,P.: Család és rokonság Kelet-Londonban. Budapest, Új Mandátum. 1999. Watt, J. H. and WanLear C. A.. Dynamic patterns in communication processes. Sage. 1996 Tantárgyfelelős: Török Gábor főiskolai docens Oktatók: Török Gábor főiskolai docens



Tantárgy neve: A KOMMUNIKÁCIÓ JOGI SZABÁLYOZÁSA (Humán kommunikáció orientáció, kv) Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 2. Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Értékelés:

Előadás Szeminárium Kollokvium Gyakorlati jegy

X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy során a kommunikáció jogi szabályozását tekintjük át. A hallgatók megismerik: az alkotmányos alapelveket, az alkotmányos intézményrendszert a személyiségi jogokat, a szerzői jogot, a szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat, a hazai médiát szabályozó törvényeket: a sajtótörvényt, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló jogszabályt, az internet adatkezelési szabályait, nemzetközi kitekintést is kapnak a hallgatók a tantárgy keretében: az amerikai média szabadságáról, és az Európai Unió médiaszabályozásáról, média etikai kódexek szerepét. Kötelező irodalom Rivers-Matthews: Médiaetika. Bagolyvár, 1993. Sükösd M.-Csermely Á.(szerk.): A hír értékei ( Etika és professzionalizmus a mai magyar médiában. Média Hungária Könyvek 2., 2001 Zsolt Péter: Médiaetika. EU-SYNERGON, 2004 Székely László: Magyar sajtójog. Bp. MÚOSZ Trócsány Sára: A kommunikáció jogi alapjai. Osiris, Bp. 2004. Tantárgyfelelős: dr. Fejes Péter Oktató: dr. Fejes Péter, Murai András főiskolai adjunktus



Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKA (Humán kommunikáció orientáció, kv) Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 3. Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A kurzus középpontjában Karl-Otto Apel és Jürgen Habermas diszkurzív (vagy kommunikatív) etikája áll. Kitérünk Apel transzcendentálpragmatikai fordulatára ill. a kommunikatív cselekvés habermasi elméletének tágabb kontextusára és a kanti autonómiafogalom interszubjektivitáselméleti átfogalmazására. Felderítendő az elméleti hátteret, érintjük Austin és Searle beszédaktuselméletét és H. P. Grice intencionális jelentéselméletét. Az apeli és a habermasi kommunikatív etika nyilvánvaló kapcsolódási pontjai mellett felhívjuk a figyelmet a két elmélet karakterisztikus eltéréseire is, és - a főbb csomópontokhoz kapcsolódva - feldolgozzuk a kommunikatív etika megfogalmazása nyomán kialakult nemzetközi vitát. Hogy érzékeltessük etika és kommunikatív viszony összefüggéseinek tágabb horizontját, kitérünk M. Tomasello kultúraelméletére és M. Buber perszonálfilozófiájára is. Kötelező irodalom Karl-Otto Apel: Das Apriori der Kommunikationsgemeinschaft und die Grundlagen der Ethik. In: Transformation der Philosophie, Suhrkamp, 1973. uö. Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Áron Kiadó, 1993. Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete. Filozófiai Figyelő kiadása, 1976. (Különös tekintettel a két közbevetésre.) Michael Tomasello: Gondolkodás és kultúra. Osiris, 2002. Martin Buber: Én és Te. Európa, 1991. Pléh-Síklaki-Terestyéni: Nyelv-kommunikáció-cselekvés. Osiris, 1997. Felkai Gábor: Habermas. Áron Kiadó, 1993. Tantárgyfelelős: prof. dr. Tallár Ferenc egyetemi tanár Oktató: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd



Tantárgy neve: TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS (Humán kommunikáció orinetáció, kv) Tárgykód: Kredit: 6 Félév: 2,3. Heti óraszám: 1/1 1/1 Óratípus: Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A téma interdiszciplináris jellegéből adódóan konfliktus és kommunikáció viszonya három nézőpontból kerül megközelítésre. A konfliktus a magatartásbiológia nézőpontjából: Konfliktus és evolúció. Ritualizált konfliktusmegoldás. Az együttműködés evolúciója. A konfliktusos és a kooperatív magatartás örökletessége. Csoportközi konfliktusok. Csoportok közötti kooperáció. Etnikai konfliktusok evolúciós megközelítésben. Konfliktus, kooperáció és a moralitás evolúciója. A konfliktus a szociológia nézőpontjából: A konfliktus a közszférában és a magánszférában. A játékelmélet a konfliktusról. A konfliktusok megoldási módozatai. Szerepkészlet és konfliktus. A megegyezés típusai: disztributív és integratív alku. A konfliktus a kulturális antropológia nézőpontjából: Kultúra és konfliktus fogalmának összefonódása. A határ szerepe a kultúrák vizsgálatában. Az „idegen” és a társadalmi integráció. Kötelező olvasmányok: Assmann, A – Assmann, J.: Kultur und konflikt. Aspekte einer Theorie des unkommunikativen Handels. In: Kultur und konflikt. Hrgs. Assmann, A – Assmann, J. Frankfurt/M. Suhrkamp. 1990. Barash,D.P.: Szociobiológia és viselkedés. Natura, Budapest, 1980. Elster,J. : A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Budapest, Osiris-Századvég. 128-138. 1995. Fülöp,M.: A versengésre vonatkozó tudományos nézetek. Pszichológia. 15. 1995. Kaschuba, W.: Kulturalizmus. Replika, 15-16. 1994. Szijártó Zs., Tamás P. és Tóth P.: A konfliktusról. In: Béres I. és Horányi Ö. Szerk.: Társadalmi kommunikáció. Bp. 1999. Osiris. Tantárgyfelelős: Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár Oktatók: Tóth Péter főiskolai adjunktus



Tantárgy neve: MÉDIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ Médiakommunikáció orientáció, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 3. Heti óraszám: 2/0 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a hallgatókat bevezetni a média-jelenségek vizsgálatába, ezért ebben a félévben tömegkommunikáció-elméletekkel foglalkozunk. Ezen belül kerülnek megbeszélésre: a tömegkommunikáció fogalma, funkciói, a tömegkommunikációs modellek: Alapmodellek: Shannon és Weaver; Lasswell; White; Gerbner; Westley és McLeon, Molotch és Lester; Riley és Riley. Hatásmodellek: inger – válasz; a kommunikáció két szakaszának modellje. Hosszantartó hatások modelljei: agenda-setting; függőségi modell; a hallgatás spirálja. Kötelező irodalom Császi Lajos: A média rítusai. Osiris, 2002. McQuail, Denis: A tömegkommunikáció elmélete, Osiris, 2003. Zsolt Péter: Médiaháromszög. EU-Synergon, 2000. Tantárgyfelelős: Nagy Gábor főiskolai docens Oktató: Murai András főiskolai adjunktus


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ SAJÁTOS DINAMIKÁJA (Médiakommunikáció orinetáció, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 3 Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Értékelés:


SZÍNTEREI

ÉS

X X X

Tantárgy leírása: A tárgy egyik célja a média mint intézményileg meghatározott társadalmi kommunikációs színtér bemutatása, különös tekintettel a média intézmények tömegkommunikációs funkcióik szerinti működésére, szervezetszociológiai, strukturális sajátosságaiból eredő jellegzetességeire, valamint a médiaszervezet és kontextusa által meghatározott dinamikus viszonyokra. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a hallgatók a média és politika kapcsolódásait is megismerjék. Így a média és hatalom, újságírás és demokrácia, a nyilvánosság és a cenzúra viszonyát. A tananyag részét képezi a tömegkommunikáció irányítása a Kádár-rendszerben és a médiaháború a rendszerváltozás után. Kötelező irodalom Berkowitz, D.(szerk.): Social Meanings of News, Sage 1997. Rosengren, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex 2004. Bajomi-Lázár Péter: A magyarországi médiaháború. Új Mandátum, 2001. Tantárgyfelelős: Nagy Gábor főiskolai docens Oktatók: Nagy Gábor főiskolai docens


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: MÉDIAISMERET (Médiakommunikáció orintáció, kv) Tárgykód: Kredit: 6 Félév: 2,3. Heti óraszám: 1/1 1/1 Óratípus: Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy három nézőpontból közelíti meg a média jelenségét. Az előállítás felől elsősorban mint intézményt vizsgálja, azt a folyamatot és azon információs kapuőrök szerepét, amelyek a kimenetel szempontjából meghatározóak. Itt kerülnek tárgyalásra a televíziós modellek, mint a közszolgálati és kereskedelmi csatornák, és a hozzájuk kapcsolódó elvárások. Ezt követi a „termék”, a médiaszöveg elemzése: a tartalom- szimbólum- és a formanyelvelemzés. Harmadik megközelítési szempontként a befogadást vizsgáljuk: a médiahatásvizsgálatok bemutatása zárja a tárgyat, különös tekintettel a médiaagresszió hatására. Kötelező irodalom Császi Lajos: A média rítusa. Osiris, 2002. Gerbner, G.: A média rejtett üzenete. Osiris-MTA ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 2000. O’Sullivan-Dutton-Rayner: Médiaismeret. Korona, 2002. Zsolt Péter: Médiaháromszög. EU-Synergon. 2000. Tantárgyfelelős: Nagy Gábor főiskolai docens Oktató: Tóth Péter főiskolai adjunktus, Nagy Gábor főiskolai docens


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: A KOMMUNIKÁCIÓ JOGI SZABÁLYOZÁSA (Humán kommunikáció orientáció, kv) Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 2. Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Értékelés:

Előadás Szeminárium Kollokvium

X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy során a kommunikáció jogi szabályozását tekintjük át. A hallgatók megismerik: az alkotmányos alapelveket, az alkotmányos intézményrendszert a személyiségi jogokat, a szerzői jogot, a szerződésekre vonatkozó alapvető szabályokat, a hazai médiát szabályozó törvényeket: a sajtótörvényt, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló jogszabályt, az internet adatkezelési szabályait, nemzetközi kitekintést is kapnak a hallgatók a tantárgy keretében: az amerikai média szabadságáról, és az Európai Unió médiaszabályozásáról, média etikai kódexek szerepét. Kötelező irodalom Rivers-Matthews: Médiaetika. Bagolyvár, 1993. Sükösd M.-Csermely Á.(szerk.): A hír értékei ( Etika és professzionalizmus a mai magyar médiában. Média Hungária Könyvek 2., 2001 Zsolt Péter: Médiaetika. EU-SYNERGON, 2004 Székely László: Magyar sajtójog. Bp. MÚOSZ Trócsány Sára: A kommunikáció jogi alapjai. Osiris, Bp. 2004. Tantárgyfelelős: dr. Fejes Péter Oktató: dr. Fejes Péter, Murai András főiskolai adjunktus


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKA (Humán kommunikáció orientáció, kv) Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 3. Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Értékelés:

Előadás Szeminárium Kollokvium

X X X

Tantárgy leírása: A kurzus középpontjában Karl-Otto Apel és Jürgen Habermas diszkurzív (vagy kommunikatív) etikája áll. Kitérünk Apel transzcendentálpragmatikai fordulatára ill. a kommunikatív cselekvés habermasi elméletének tágabb kontextusára és a kanti autonómiafogalom interszubjektivitáselméleti átfogalmazására. Felderítendő az elméleti hátteret, érintjük Austin és Searle beszédaktuselméletét és H. P. Grice intencionális jelentéselméletét. Az apeli és a habermasi kommunikatív etika nyilvánvaló kapcsolódási pontjai mellett felhívjuk a figyelmet a két elmélet karakterisztikus eltéréseire is, és - a főbb csomópontokhoz kapcsolódva - feldolgozzuk a kommunikatív etika megfogalmazása nyomán kialakult nemzetközi vitát. Hogy érzékeltessük etika és kommunikatív viszony összefüggéseinek tágabb horizontját, kitérünk M. Tomasello kultúraelméletére és M. Buber perszonálfilozófiájára is. Kötelező irodalom Karl-Otto Apel: Das Apriori der Kommunikationsgemeinschaft und die Grundlagen der Ethik. In: Transformation der Philosophie, Suhrkamp, 1973. uö. Két erkölcsfilozófiai tanulmány. Áron Kiadó, 1993. Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete. Filozófiai Figyelő kiadása, 1976. (Különös tekintettel a két közbevetésre.) Michael Tomasello: Gondolkodás és kultúra. Osiris, 2002. Martin Buber: Én és Te. Európa, 1991. Pléh-Síklaki-Terestyéni: Nyelv-kommunikáció-cselekvés. Osiris, 1997. Felkai Gábor: Habermas. Áron Kiadó, 1993. Tantárgyfelelős: prof. dr. Tallár Ferenc egyetemi tanár Oktató: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: ACADEMIC WRITING (MA előtanulmányok – kommunikáció modul, kv) Tárgykód: Kredit: 5 Félév: 5,6. Heti óraszám: 1/2 0/2 Óratípus: Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A kurzus, a tudományos esszéírás formai illetve tartalmi követelményeit szem előtt tartva, a résztvevők esszéírási képességét igyekszik fejleszteni. A fő témák: Az eszszé szerkezete, bevezetés, a téma kifejtése, konklúzió, a paragrafusok szerkesztése, a mondatszerkesztés; Az érvelés és a meggyőzés legalapvetőbb technikái, bizonyítékok, vita és ellenérvek; A stílus elemei; A forma elemei, formális stílus, dokumentáció, hivatkozások. A tanulók a fenti témákat adott szövegekről írt rövid esszék közös megtárgyalása és javítása közben sajátítják el. A kurzus célja nem elsősorban az egyetemeken megkövetelt esszéforma megtanítása, hanem az érvelő írásmódhoz és problémamegoldáshoz szükséges képességek fejlesztése. Kötelező olvasmányok: Northey, Margot. Making Sense: A Student's Guide to Writing and Style. Oxford, OUP, 2005. Gibaldi, Joseph. MLA Style Manual and Guide to Scholarly Publishing. Modern language association of America, New York, 1999. Bailey, R. Academic writing: A Practical guide for students. Cheltenham: Nelson Thornes, 2003. Anson, Chris M. and Robert A Schwegler. The Longman Handbook for Writers and Readers. 2nd ed. New York, Longman, 2000. Tantárgyfelelős: Dr. Komorjai László egyetemi adjunktus Oktatók: Nagy Gábor főiskolai docens


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYILVÁNOSSÁG (MA előtanulmányok – kommunikáció modul, kv) Tárgykód: Kredit: 5 Félév: 5,6. Heti óraszám: 2/1 1/1 Óratípus: Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a nyilvánosság értelmezésének történeti áttekintése, különös tekintettel a legújabb megközelítésekre. A medializált kommunikáció korában ugyanis egyre jobban tágul a nyilvánosság fogalma, a hozzáférés tömegméretű lehetősége a kortárs elméletek szerint a nyilvánosság szerkezetváltozását eredményezi. A tantárgy ezeknek az elképzeléseknek a vizsgálatát állítja középpontjába. A tananyag tartalmazza: A nyilvánosságfogalom történeti áttekintése. A nyilvánosság fogalma a szociológiában és a kommunikációelméletben. A mediatizált tömegkommunikáció hatása a nyilvánosságfogalom új elméleteire. A limitált tömegkommunikáció, a sokcsatornás média és a kibermédia korának nyilvánossága. A „köz” és a „magán” határainak átrendeződése. A hierarchikus és fragmentál nyilvánosság elmélete: mikronyilvánosság, mezzonyilvánosság, makronyilvánosság. Kötelező irodalom Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom. Gondolat, 1983. Habermas, J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása.. Századvég, 1993. Heller Mária – Rényi Ágnes: A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítéseiről. In: Kommunikáció I-II. Szerk.: Horányi Özséb. General Press. Heller M. – Némedi D. – Rényi Á.: Vázlat a nyilvánosságfogalom értelmezéséhez. In: Tükör által homályosan. Tanulmányok az ideológiáról MTA Társadalomtudományi Intézet, 1990. Tantárgyfelelős: Török Gábor főiskolai docens Oktató: Török Gábor főiskolai docens


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: NYELVFILOZÓFIA (MA előtanulmányok – kommunikáció modul, kv) Tárgykód: Kredit: 5 Félév: 5,6. Heti óraszám: 2/1 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A nyelvvel kapcsolatos filozófiai kérdések érintkeznek a nyelvészet, szociológia, irodalomtudomány, pszichológia és logika által tárgyalt problémákkal, s erre egy áttekintő kurzusnak mindenképpen figyelemmel kell lennie. Tárgyalt problémák: Jelentés – referencia: mentális entitások, használati kompetencia, igazságfeltételek; tulajdonnevek, határozott leírások, kauzális elmélet, természeti fajták nevei. Nyelv és elme: a gondolkodás nyelve, innátizmus, nyelvi relativizmus. Nyelv és társadalom: pragmatika, beszédaktus, társalgási implikatúrák, metafora. Atomizmus vs. holizmus: analicitás, a fordítás indetermináltsága, „a jóindulat elve”. Kötelező olvasmányok: Farkas K. – Kelemen J.: Nyelvfilozófia, Bp. Áron Kiadó, 2002 Frege, G.: „Jelentés és jelölet”, Russell, B.: „A denotálásról”, Strawson, P. F.: „A referálásról”, In: Copi, I. M. – Gould, J. A.: Kortárs-tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről, Bp. Gondolat, 1985 Chomsky, N.: Nyelv és elme, Bp. Osiris, 1995 Austin, J. L.: Tetten ért szavak, Bp. Akadémiai Kiadó, 1990 Tantárgyfelelős: Dr. Komorjai László egyetemi adjunktus Oktatók: Dr. Komorjai László egyetemi adjunktus Murai Gábor főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: KÖZÉP-EURÓPA NYELVI KÉPE (MA előtanulmányok – kommunikációs modul, kv) Tárgykód: Kredit: 5 Félév: 5,6. Heti óraszám:2/1 1/1 Óratípus: Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy bemutatja a térség nyelveit; áttekintést nyújt a közép-európai nyelvek közt megfigyelhető homogenizációs folyamatokról; tárgyalja a multinacionális államok felbomlásának nyelvi következményeit (regionális nyelvek államnyelvvé válása, nyelvfejlesztési tevékenység, többnyelvűség stb.). Kötelező irodalom Pusztay János: Közép-Európa: nyelvi konvergenciatáj. Dissertationes Savarienses 30, Szombathely 2003 Gadányi Károly – Pusztay János (szerk.): Közép-Európa: egység és sokszínűség. Szombathely, 2002 Das sprachliche Bild der Bernsteinstrasse-Region. – Bernsteinstraße, Savaria University Press, Szombathely, 1994 SCLOMB (Studia Comparativa Linguarum Orbis Maris Baltici) und Mittel-Europa. – Bernsteinstraße, Savaria University Press, Szombathely, 1996 Tantárgyfelelős: Pusztay János egyetemi tanár Oktató: Pusztay János egyetemi tanár


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: NEMZETKÖZI GAZDASÁGI SZERVEZETEK (MA előtanulmányok – Európa-tanulmányok modul, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5,6. Heti óraszám: 1/1 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A tárgy megismerteti a hallgatókat mindazokkal a gazdasági gyakorlatban és tudományos elemzésekben is alkalmazott legfontosabb fogalmakkal, elméleti tételekkel és számítási módszerekkel, amelyeket a nemzetközi gazdaságtan különböző elméleti irányzatai alkottak a világgazdaság viszonyai és folyamatai, a nemzetközi kereskedelem, munkamegosztás, szakosodás, a tőke- és munkaerő-áramlás, a nemzetközi pénzügyek, a nemzetközi gazdaság egyensúly-mechanizmusai, illetve az országok külgazdasági egyensúlytalansága és a fizetési mérleg kiigazításának módozatai stb. vonatkozásában. A tárgy oktatásában és a számonkérésben is az elvont tételek és képletek helyett a gyakorlatban is használható elméleti és módszertani ismeretekre helyeződik a hangsúly. A tárgy egyszersmind bevezet a globalizáció, a nemzetközi integráció, a transznacionális társaságok és a fennálló nemzetközi gazdasági rend tematikájába is. Kötelező olvasmányok: Szentes Tamás: Bevezetés a világgazdaságtanba (Kivonatok a "Világgazdaságtan I." c. könyvből). Sokszorosított jegyzet, amelyet Szentes Tamás állított össze az 1999-ben megjelent tankönyv egyes részei és a Blahó András szerkesztésében 2002-ben megjelent tanulmánykötet általa írt fejezetei alapján. Vagy: Szentes Tamás: Világgazdaságtan 1: Elméleti és Módszertani Alapok c. könyv (Aula, 1999) egyes, a tantárgyi tematikához kapcsolódó fejezetei, valamint Szentes, Tamás: Globalizáció, Regionális Integrációk és Nemzeti Fejlődés Korunk Világgazdaságában c. könyv (Savaria University Press, Szombathely, 2002) egyes fejezetei, vagy: Szentes, Tamás: „A világgazdaság az ezredforduló idején” c. fejezet a Blahó András szerkesztette Világgazdaságtan II.: Globális Fejlődés, Gazdaságdiplomácia c. (Aula, 2002) kötetben. Tantárgyfelelős: Dr. Rádi Szelman Oktatók: Dr. Rádi Szelman


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: NEMZETKÖZI JOG (MA előtanulmányok – Európa-tanulmányok modul, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5,6. Heti óraszám: 1/1 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: Az EK jog és a nemzetközi jog vagy a nemzetközi jog és az EK jog viszonyának a megismerése, megismertetése elkerülhetetlen. Ezért a kurzus átfogja a nemzetközi jog alapfogalmainak, a nemzetközi jogalkotás, felelősség, viták rendezése oktatását, s érinti számos más nemzetközi jog körébe eső kérdést nem jogászhallgatók számára is közérthetően. Kötelező olvasmányok: Herczeg Géza (: szerk.): Nemzetközi jog. Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Bruhács János: Nemzetközi jog I-III.. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 1998. Tantárgyfelelős: Dr. Fejes Péter Oktatók: Dr. Fejes Péter


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE (MA előtanulmányok – Európa-tanulmányok modul, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5,6. Heti óraszám: 1/1 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A tárgy célja: az Európa-tanulmányok szakos hallgatók bevezetése az Európai Unió történetébe, intézményi szerkezetébe, működési mechanizmusaiba, valamint belső intézményi kultúrájába. A kurzus alapvető fókusza maga az EU, ám az egyes fejezetek külön kitérnek olyan kapcsolódó kérdésekre is, mint például Európa eszméje, a keleti blokk alternatív intézményrendszere, az EFTA, a NATO, vagy a csatlakozni kívánó országok a kilencvenes években. Kötelező olvasmányok: PALÁNKAI Tibor: Az európai integráció gazdaságtana (Aula; Budapest, 1999) NAVRACSICS Tibor Európai belpolitika (Korona Kiadó, Budapest, 1998) KENDE Tamás: Európai Közjog és Politika, (Osiris, 1998) WALLACE, H & WALLACE, W Policymaking in the European Union (Oxford, Oxford University Press, 1997 HILL, Richard Mi Europaiak (Geomedia Szakkonyvek, Budapest, 1999) Tantárgyfelelős: Pogátsa Zoltán tanársegéd Oktatók: Pogátsa Zoltán tanársgéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: EK JOG (MA előtanulmányok – Európa-tanulmányok modul, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5,6. Heti óraszám: 1/1 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A hallgatókkal a korábban oktatott általános jogelméleti alapokra és jogi tárgyakra épülően az EK jog megismertetése, különös tekintettel annak sui generis jellegére, a közösségi jog forrásaira, jellemzőire, az Európai Közösség(ek) Bíróságának szerepére és a jogharmonizációra, Magyarország viszonylatára is kiterjedően.. Kötelező olvasmányok: Kende Tamás és Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Osiris, Budapest, 2003. Kecskés László: EK-jog és jogharmonizáció. KJK-KERSZÖV, Budapest, 2002 Várnay Ernő és Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK-KERSZÖV, Budapest, 2001. Tantárgyfelelős: Dr. Fejes Péter Oktatók: Dr. Fejes Péter


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERE (MA előtanulmányok – Európatanulmányok modul, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5,6. Heti óraszám: 1/1 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A tárgy célja: az Európa-tanulmányok szakos hallgatók bevezetése az Európai Unió történetébe, intézményi szerkezetébe, működési mechanizmusaiba, valamint belső intézményi kultúrájába. A kurzus alapvető fókusza maga az EU, ám az egyes fejezetek külön kitérnek olyan kapcsolódó kérdésekre is, mint például Európa eszméje, a keleti blokk alternatív intézményrendszere, az EFTA, a NATO, vagy a csatlakozni kívánó országok a kilencvenes években. Kötelező olvasmányok: M. J. ARTIS & N. LEE: The Economics of the European Union; Policy and Analysis (Oxford University Press DUFF, Andrew - PINDER, John - PRYCE, Roy (eds.) Maastricht and Beyond - Building the European Union (Routledge, London, 1994) WALLACE, H & WALLACE, W Policymaking in the European Union (Oxford, Oxford University Press, 1997) HILL, Richard Mi Europaiak (Geomedia Szakkonyvek, Budapest, 1999) Tantárgyfelelős: Pogátsa Zoltán tanársegéd Oktatók: Pogátsa Zoltán tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: PR-ELMÉLET (Szervezeti kommunikáció - PR szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 8 Félév: 4,5,6. Heti óraszám: 1/1 1/1 1/1 Óratípus: Előadás Szeminárium Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X X

Tantárgy leírása: A tantárgy során a következő témakörök kerülnek ismertetésre: A PR fogalma, a PR által használt fogalomkészlet. A PR-orientációk, területei. A PR hazai és nemzetközi szervezetei, dokumentumai. A PR szakmai fejlődéstörténete. A szervezeti PR strukturális elemei. PR a szervezeti életben. A PR lényeges jegyei, a külső és belső PR fogalma, területei, a PR szakember helye és szerepe a szervezetben. A PR és társszakmák. A Public Affairs tevékenység értelmezése, területei. A lobbi fogalma, modelljei, folyamata. PR-eszközök. On-line kommunikáció a szervezetekben. Minőségbiztosítás és PR. Kötelező irodalom Mankó Mária: PR-alapok. Szombathely, 2000. Mónus Ágnes: Public Relations – a bizalomépítés művészete. SHL. Bp. 2001. Don Bates: Public Relations. In. Encyclopedia of International Media and Communications (Volume 3. 641-660) A Public Relations Review számainak és a Kommunikáció menedzsment c. lap szakcikkeinek folyamatos figyelemmel kísérése. Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban. Geomedia, Bp. 2000. Tantárgyfelelős: Mankó Mária főiskolai tanár Oktató: Mankó Mária főiskolai tanár



Tantárgy neve: MŰFAJISMERET ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA (Szervezeti kommunikáció - PR szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 6 Félév: 4,5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 0/1 Óratípus: Előadás Szeminárium Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

Tantárgy leírása: A tananyag az alábbi témaköröket tartalmazza: Az objektivitás kérdőjelei. A tájékoztató műfajcsalád elemei. A hír. A hírforrások kezelése. Hírszerkesztés, hírrovat. A tudósítás, esemény- és tematikus tudósítás. Az interjú. Előkészítés, anyagfelvétel. Kérdezéstechnika. A riport. Tényfeltáró újságírás. A publicisztika műfajai: vezércikk, kommentár, jegyzet, glossza. A kritika, mint befolyásoló eszköz. Kötelező irodalom Bernáth László: Műfajismeret. MÚOSZ, Bp. 1994. Mast, C.: Az újságírás ábécéje. Gregor-Deacroix-SZTE-BMI, Bp. 2000. Földes Anna: Az interjú. Press-Publica, Bp. 2000. Tantárgyfelelős: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd Oktató: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd



Tantárgy neve: A MOZGÓKÉP MINT PR-ESZKÖZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA (Szervezeti kommunikáció - PR szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 9 Félév: 4,5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a különböző típusú PR filmek műfaji sajátosságainak megismerése és megvalósítása a gyakorlatban. A manipuláció vizuális eszközeinek megismerése után a PR film műfajainak és a PR forgatókönyv készítésének megismerése a cél. Fontos különbséget tenni a PR és a reklámfilm, valamint a dokumentumfilm között. Külön tárgyaljuk a társadalmi célú vizuális kommunikáció céljait, fajtáit. Kötelező irodalom Varga Csaba: Film és story board. Minores Alapítvány, 1998. Szeles Péter: Public relations a gyakorlatban. Geomédia, 1999. Hitckethier: Film- és televízióelemzés. Korona Kiadó, Bp. Tantárgyfelelős: Murai Gábor főiskolai tanársegéd Oktató: Murai Gábor főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: A RENDEZVÉNY MINT PR-ESZKÖZ ELMÉLETE GYAKORLATA (Szervezeti kommunikáció - PR szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 9 Félév: 4,5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

ÉS

X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja átfogó képet adni a rendezvénytípusokról, az egyes rendezvények sikerességét elősegítő marketingkommunikációs eszközökről, valamint a rendezvény és a PR kapcsolatáról. A tananyag tartalmát képezi: a nemzetközi és a hazai rendezvénypiac sajátosságai. A rendezvény, mint megtérülő üzleti befektetés. A rendezvények csoportosítása (résztvevők, helyszín, cél, téma szerint). A prezentáció piramis. A rendezvényszervezés általános folyamata. Kötelező irodalom Faragó Hilda: Idegenforlami rendezvények és kongresszusok szervezése. KIT, Bp. 2000. Gyarmati Ildikó: Rendezvényszervező kézikönyv. Szókratész, Bp. 2001. Mónus Ágnes: Public Relations – a bizalomépítés művészete. SHL. Bp. 2001. Tantárgyfelelős: Murai Gábor főiskolai tanársegéd Oktató: Murai Gábor főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: A SAJTÓKAPCSOLAT ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA (Szervezeti kommunikáció - PR szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A program során a hallgatók jártasságra tesznek szert a számukra szükséges üzenetek megfogalmazásában és a céljaiknak leginkább megfelelő médium kiválasztásában. A tananyag részét képezi: - sajtólista készítése, - a sajtó monitoring, - a PR-es mint hírforrás, az események tájékoztatás központú kezelése, hírzárlat, - sajtótájékoztató szervezése, sajtómappa, - PR közlemények írása, - a hírdetések helye és szerepe a helyi nyomtatott sajtóban, - óriásplakátok - on-line kommunikációs formák (honlapok, sajtószoba, archívum). Kötelező irodalom Domokos Lajos: PRESS – a nyomtatott és az elektronikus újságírás Dr. Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban, Geomédis szakkönyvek, Bp. 1999. elmélete, gyakorlata, Domokos Press-PR, Budapest, 1998. Kjell Erikson – Dr. Szeles Péter: A sajtókapcsolat, STAR PR Ügynökség, 1997 Malcolm F. Malette /szerk./: Újságíró kézikönyv kelet-közép európai újságírók számára, MUOSZ, Bp. 1992. Tantárgyfelelős: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd Oktató: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: SAJTÓNYELV (Szervezeti kommunikáció - PR szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 4,5. Heti óraszám: 1/0 0/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X X

Tantárgy leírása: A két féléves tantárgy célja: megismertetni a hallgatókkal a stilisztika és a szövegtan alapfogalmait, az egyes szövegfajták felépítését, szerkezetét, stilisztikai jegyeit. Tudatosítani a hallgatókban, hogy a sajtónyelv nagy kiterjedése, egységesítő és tekintélyszerepe miatt kiemelt helyet foglal el a nyelvváltozatok között. A tananyag fontosabb témakörei: Nyelvváltozatok, sajtónyelv, médianyelv, publicisztikai stílusok. A nyelvi változások fő irányai, mozgatórugói, fejleményei. Hangtani változások. Nyelvtani változások. Szókészlettani változások. A sajtónyelv szintjei, stílusa, etikája. A sajtó-, illetve médianorma kérdései. A magyar sajtónyelv hagyományai. Sajtónyelvi gyakorlatok, szövegelemzések A szöveg fogalma és fajtái. A szöveg szerkezete. A szöveg grammatikája és jelentéstana. A stílusötvözet, mint szövegszervező erő. Kvantitatív viszonyok a szövegben. Irodalom és újságírás. Sajtónyelvi gyakorlatok, szövegelemzések. Kötelező irodalom Balázs Géza: Médianyelv. Az igényes sajtó/média nyelvhasználata. MR, Bp., 2000. Balázs Géza–Zimányi Árpád szerk.: Magyar nyelvhasználati lexikon. Megj. alatt (2003) Bencédy József: Sajtónyelv. Bp., 1995. Grétsy László--Kemény Gábor szerk.: Nyelvművelő kéziszótár. Bp., 1996. Zimányi Árpád: Nyelvhelyesség. Eger, 1995. Tantárgyfelelős: Nagy Gábor főiskolai docens Oktató: Nagy Gábor főiskolai docens


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: MŰFAJISMERET ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA (Újágírás szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 6 Félév: 4,5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 0/1 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

Tantárgy leírása: A tananyag az alábbi témaköröket tartalmazza: Az objektivitás kérdőjelei. A tájékoztató műfajcsalád elemei. A hír. A hírforrások kezelése. Hírszerkesztés, hírrovat. A tudósítás, esemény- és tematikus tudósítás. Az interjú. Előkészítés, anyagfelvétel. Kérdezéstechnika. A riport. Tényfeltáró újságírás. A publicisztika műfajai: vezércikk, kommentár, jegyzet, glossza. A kritika, mint befolyásoló eszköz. Kötelező irodalom Bernáth László: Műfajismeret. MÚOSZ, Bp. 1994. Mast, C.: Az újságírás ábécéje. Gregor-Deacroix-SZTE-BMI, Bp. 2000. Földes Anna: Az interjú. Press-Publica, Bp. 2000. Tantárgyfelelős: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd Oktató: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: SAJTÓNYELV (Újágírás szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 4,5. Heti óraszám: 1/0 0/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X X

Tantárgy leírása: A két féléves tantárgy célja: megismertetni a hallgatókkal a stilisztika és a szövegtan alapfogalmait, az egyes szövegfajták felépítését, szerkezetét, stilisztikai jegyeit. Tudatosítani a hallgatókban, hogy a sajtónyelv nagy kiterjedése, egységesítő és tekintélyszerepe miatt kiemelt helyet foglal el a nyelvváltozatok között. A tananyag fontosabb témakörei: Nyelvváltozatok, sajtónyelv, médianyelv, publicisztikai stílusok. A nyelvi változások fő irányai, mozgatórugói, fejleményei. Hangtani változások. Nyelvtani változások. Szókészlettani változások. A sajtónyelv szintjei, stílusa, etikája. A sajtó-, illetve médianorma kérdései. A magyar sajtónyelv hagyományai. Sajtónyelvi gyakorlatok, szövegelemzések A szöveg fogalma és fajtái. A szöveg szerkezete. A szöveg grammatikája és jelentéstana. A stílusötvözet, mint szövegszervező erő. Kvantitatív viszonyok a szövegben. Irodalom és újságírás. Sajtónyelvi gyakorlatok, szövegelemzések. Kötelező irodalom Balázs Géza: Médianyelv. Az igényes sajtó/média nyelvhasználata. MR, Bp., 2000. Balázs Géza–Zimányi Árpád szerk.: Magyar nyelvhasználati lexikon. Megj. alatt (2003) Bencédy József: Sajtónyelv. Bp., 1995. Grétsy László--Kemény Gábor szerk.: Nyelvművelő kéziszótár. Bp., 1996. Zimányi Árpád: Nyelvhelyesség. Eger, 1995. Tantárgyfelelős: Nagy Gábor főiskolai docens Oktató: Nagy Gábor főiskolai docens


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: LAPSZERKESZTÉS ÉS TIPOGRÁFIA (Újágírás szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja bemutatni a kiadványkészítés folyamatát, a lapszerkesztői feladatokat. Laptípusok és lapstílusok. Szerkesztőségi munkamegosztás, nyomdai munkafázisok. Tördelés, korrektúra, imprimatúra. Kiadvány méretezése, szedéstükör, betűtípus, címrendszer. Szöveg-ábra viszony, illusztrálás, rajz, fotó kezelése. Élőfejtervezése és funkciója. Színrendszerek, színbontás. Reklámok tervezése. Arculatelemek. Kötelező irodalom Virágvölgyi Péter: A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris, Bp. 2001. Radics Vilmos – Ritter Aladár: Laptervezés, tipográfia. MÚOSZ, Bp. 1996. Datus C. Smith: A könyvkiadás kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Bp. 1995. Gyurgyák Jánios: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, Bp. 2003. Tantárgyfelelős: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd Oktató: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: TELEVÍZIÓS MŰSORSZERKESZTÉS (Újágírás szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 9 Félév: 4,5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a mozgókép formanyelvének megismerése és a televíziós műsorok készítésének elsajátítása. A tananyag tartalmazza: A mozgókép formanyelve: a vizualitás és a narrativitás elemei. Műfaji sajátosságok a televízióban. Közszolgálati műsortípusok és közszolgálati csatornák műsorstruktúrája. Kereskedelmi műsortípusok és kereskedelmi csatornák műsorstruktúrája. A regionális és a helyi televíziók műsorstruktúrája. Hír,- magazin- és szolgáltató műsorok a televízióban és azok szerkezete. Kötelező irodalom Domokos Lajos: Press – a nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete. Hickethier, Knut: Film –és televízióelemzés. Korona, Bp. Horváth János: Televíziós ismeretek. Média Hungária, 2000. Tantárgyfelelős: Murai Gábor főiskolai tanársegéd Oktató: Murai Gábor főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: RÁDIÓS MŰSORSZERKESZTÉS (Újágírás szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 9 Félév: 4,5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a rádiós újságírás szakmai sajátosságainak a bemutatása. Műfaji sajátosságok a rádióban. Országos rádiócsatornák jellemzői. Regionális és helyi rádiócsatornák. Közszolgálati műsortípusok és közszolgálati csatornák műsorstruktúrája. Kereskedelmi műsortípusok és kereskedelmi csatornák műsorstruktúrája. Hír,- magazin- és szolgáltató műsorok a rádióban és azok szerkezete. Kötelező irodalom Bernáth László: Műfajismeret. MÚOSZ, Bp. 1994. Mast, C.: Az újságírás ábécéje. Gregor-Deacroix-SZTE-BMI, Bp. 2000. Domokos Lajos: Press – a nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete. Terestyéni Tamás: Közszolgálatiság a médiában. Osiris, Bp. 1995. Tantárgyfelelős: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd Oktató: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: INTERNETES ÚJSÁGÍRÁS (Újágírás szakirány, kv) Tárgykód: Kredit: 8 Félév: 4,5,6. Heti óraszám: 0/2 0/2 0/2 Óratípus: Előadás Szeminárium Gyakorlat Értékelés: Kollokvium Gyakorlati jegy

X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék az internet és az újságírás kapcsolatát. A több szempontú megközelítés során szóba kerül az internetes újságok szerkezete, és e jelenséghez kapcsolódó fogalmak és azok tartalma: multimedialitás, hipertextualitás, interaktivitás. A tananyag részét képezi az on-line média közönségének és az internetes újságolvasási szokásoknak, a felhasználói magatartásnak a vizsgálata. Az on-line újságírás típúsai: mainstream híroldalak, index-és katalógusoldalak, meta- és véleményoldalak, véleménynyilvánításra és vitára építő oldalak. Áttekintjük az internetes újságírás szabályozásának és etikájának problémáit, megoldatlan kérdéseit. Kötelező irodalom Altmeppen, K., H. Bucher – M. Loeffelholz: Online Journalismus: Perspektíven für Wisseschaft und Praxis. Westdeutsche Verlag, 2000. Bernáth László: Műfajismeret. MÚOSZ, Bp. 1994. Mast, C.: Az újságírás ábécéje. Gregor-Deacroix-SZTE-BMI, Bp. 2000. Ward, M.: Journalism Online. Oxford, Focal Prss, 2002. Tantárgyfelelős: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd Oktató: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: SZAKMAI GYAKORLAT Tárgykód: Kredit: 15 Félév: 3,4,5,6 Heti óraszám: Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A 3. félévben a hallgatók az orientációjuknak megfelelően veznek részt a gyakorlaton. A humán kommunikáció orientáció keretében, A humán kommunikáció dinamikája és sajátos színterei című tantárgyhoz kapcsolódóan civil és politikai szervezetek, valamint önkormányzat egy adott, konkrét témához/problémához (például környezetvédelem) való viszonyának változásait elemezzük. A cél, hogy a hallgatók a gyakorlatból megismerjék egy társadalmi probléma alakulásának, kezelésének folyamatát, mechanizmusát. A médiakummunikáció orintáció keretében, A médiakummunikáció dinamikája és sajátos színterei című tantárgyhoz kapcsolódóan a helyi médiumok és a fenntartó, elsősorban az önkormányzat sokrétű viszonyát, valamint a helyi nyilvánosságban betöltött szerepét vizsgáljuk. A 4. és az 5. félév szakmai gyakorlata a szakirányokhoz kapcsolódik: a szervezeti kommunikációnál civil, gazdasági és állami/önkormányzati szervezet belső és külső kapcsolattartásának megfigyelése a cél. Az újságíró szakiránynál szerkesztőségekben az előállítási folyamat megfigyelése az elsődleges cél: lap, - televízió- és rádió szerkesztőségben. A vizuális kommunikáció szakiránynál a mozgókép kultúra nitézményiet ismerik meg a hallagtók: filmforgalmazás, üzemeltetés, archiválás, multumédia-szerkesztőség, reklámfilm stúdió, televízió szerkesztőség. A 6. félévben kell a hallgatóknak a két hetes, egy intézménynél eltöltött gyakorlatot teljesíteni. Kötelező olvasmányok: Tantárgyfelelős: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd Oktatók: Tasnádi Róbert, Velics Gabriella, Murai Gábor


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÖRTÉNETE 1515-1990 (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 4. Heti óraszám: 1/0 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A nemzetközi kapcsolatok fogalma. Elmélet, gyakorlat, diszciplína. A megközelítés formái és szintjei. A nemzetközi kapcsolatok alanya és tárgya: a nemzetállam. Identitások hierarchiája A nemzetközi kapcsolatok elméletei Barát és ellenség, kisebbség és többség, győzelem és vereség a nemzetközi kapcsolatokban. A konfliktusok típusai és feloldási lehetőségei. Kötelező olvasmányok: Bóka, Éva: Az európai egységgondolat fejlődéstörténete. Napvilág, Budapest, 2001 Kleinschmidt,Harald: A nemzetközi kapcsolatok története. Atheneum 2000, Budapest, 2001. Pók Attila: A nemzetközi élet krónikája 1945-1997. História-MTA TTI, Budapest, 1998. Németh István: Európa tervek 1300-1945. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2001. Davies, Norman: Europe. A History. Oxford University Press,1996 Tantárgyfelelős: Miszlivtz Ferenc egyetemi tanár Oktatók: Miszlivtz Ferenc egyetemi tanár


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: ETIKA (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 3 Heti óraszám: 2/0 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A tantárgy kapcsolódik és kiegészíti a szintén a 3. félévre javasolt Kommunkáció és etika tanegységet A kurzus az európai erkölcsfilozófia legfontosabb, egymással polemizáló és morális intuícióinkat meghatározó hagyományival ismerteti meg a hallgatókat.

Kötelező olvasmányok: MacIntyre: Az erény nyomában. (II., III., IV., X. fej.) Osiris, Bp., 1999. Homérosz: Iliász. Platón: Az állam. 336 b-354 c. Steiger Kornél: Polisz, egyén, erény. Világosság 1979/6. Diderot: Pótlék Bougainville Utazásához. In: Válogatott filozófiai művei. Akadémiai,1983 J. S. Mill: Haszonelvűség. In: A szabadságról – Haszonelvűség. Magyar Helikon, Bp.,1980 Tantárgyfelelős: Sümegi István főiskolai docens Oktatók: Sümegi István főiskolai docens


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: TRANZITOLÓGIA (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 4 Heti óraszám: 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A kurzus célja bevezetni a hallgatókat a kelet-közép-európai átmenet tranzitológiai irodalmába és policy vitáiba. A kurzus felöleli a politikai, gazdasági, társadalmi változások eddigi tematikáit: a demokratizáció folyamatát, a piacgazdaság építésének gazdaságpolitikai és társadalompolitikai vonatkozásait, az átmenet által érintett társadalmi csoportok státuszának, jövedelmi pozícióinak változásait, a nyertesek és vesztesek körét. Kötelező olvasmányok: Bruszt László: A centralizáció csapdája. Savaria Press, 1997 World Bank: Public Finance Reform In Hungary. 1998 Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. Bp. 2000 Greorg Vobruba: Kapitalizmus és demokrácia. A rendszerváltozás szociális előfeltételei Kelet-Európában. Esély, 1992.4 Tantárgyfelelős: Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár Oktatók: Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: KÖZÉP-EURÓPA KONCEPCIÓK (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5. Heti óraszám: 1/1 Óratípus:

Értékelés:


X X X

Tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy felvázolja a Közép-Európa fogalom tér- és időbeli mibenlétét, fogalmi körülhatárolását az 19. század kezdetétől az 1980-as évek végéig. A KözépEurópa gondolatok és eszmék történeti elemzése mellett hangsúlyt kapnak az időszakban megfogalmazott, a térség újjárendezését célzó gazdasági és politikai integrációs törekvések, Európa-tervek. Kitekintést ad a kurzus a Közép-Európa gondolat újrafogalmazására Ausztriában 1945 után, valamint a fogalom sajátos újjáéledésére a 20. század utolsó harmadában. Kötelező olvasmányok: Erhard Busek: Az elképzelt Közép-Európa. Budapest, 1992. Lendvai L. Ferenc: Közép-Európa koncepciók. Budapest, 1997. Hans Lemberg: Zur Entstehung des Osteuropabegriffes im 19. Jahrhundert. Von "Norden" zum "Osten" Europas. In: Jahrbücher für Geschichte Osteuropas. 1985. Hans Lemberg: Osteuropa, Mitteleuropa, Europa. Formen und Probleme der "Rückkehr nach Europa''. In: Der Umbruch in Osteuropa. (Hrsg.) Jürgen Elvert, Michael Salewski. Stuttgart, 1993. Zsinka László: "Európa millenniuma". Oscar Halecki Európa-képe. In: A híd túlsó oldalán. Tanulmányok Kelet-Közép-Európáról. Szerkesztette: Bán D. András. Budapest, 2000. Tantárgyfelelős: Bariska István főiskolai docens Oktató: Bariska István főiskolai docens


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: MÉDIAREPREZENTÁCIÓ (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 4. Heti óraszám: 1/1 Óratípus: Értékelés:


X X X

A tantárgy célja társadalmi jelenségek médiamegjelenítésének a vizsgálata. A tananyag részét képezi: a média társadalomintegráló szerepe; a szappanoperák és az aktuális társadalmi problémák és szerepek reprezentációja; sajtódiskurzus a prostitúcióról; képes hetilapok nőképe; televíziós reklámok nőképe; kisebbségek médiareprezentációja; katasztrófák reprezentációi; botrányok a médiában. Kötelező irodalom Császi Lajos: A média rítusai. Osiris – MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 2002. Antalóczy Tímea: A szappanoperák genezise és analízise. Médiakutató, 2001. nyár, ősz O’Sullivan – Dutton – Rayner: Médiaismeret. Korona Kiadó, 2002 Tantárgyfelelős: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd Oktató: Velics Gabriella főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: MÉDIAHATÁS-VIZSGÁLATOK (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 3. Heti óraszám: 2/0 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A kurzus a médiumok hatásainak pszichológiai mechanizmusait tárgyalja. Célja, hogy a megszerzett ismeretek által a hallgatók értsék a médiumok hatásainak és használatának alapkérdéseit. El kell sajátítaniuk a médiahatás elméletek alapjait, valamint a különböző tömegkommunikációs témakörök legfontosabb vizsgálatait. Szóba kerülnek azok az alapvető témakörök, amely körül a napjainkban a legkiélezettebb viták szerveződnek. A médiaagresszió és a szexualitás hatása. A tömegkommunikáció hatása a gyerekekre és a fiatalokra, a média szórakoztatási funkciója, a rossz hír dominanciája, a háborúk és katasztrófák élő közvetítésének okai és következményi a televízióban, valamint a tömegkommunikáció szerepe a politikai kommunikáció változásában. Kötelező olvasmányok: Bryant, J. – Thompson, S.: Fundamentals of Media Effects. McGraw-Hill Higher Education. Buckingham, D. 2002. A gyermekkor halála után. Felnőni az elektronikus média világában. Budapest, Helikon. Császi L. 2002. A média rítusai. Budapest, Osiris és MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. Császi L. 2003. Tévéerőszak és morális pánik. Budapest, Új Mandátum. Gerbner,G. 2000. A média rejtett üzenete. Budapest, Osiris és MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. McQuail,D. 2003. A tömegkommunikáció elmélete. Budapest, Osiris. Tóth P.I., Gál Sz. és Tóth B. 2004. A szappanoperákban megjelenő agresszió hatása a női nézőkre: egy evolúciós pszichológiai megközelítés lehetősége. In: Ivaskó L. (szerk.) A kommunikáció útjai. Gondolat-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport Budapest. 29-56. Tantárgyfelelős: Dr. Tóth Péter főiskolai adjunktus Oktatók: Dr. Tóth Péter főiskolai adjunktus


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: KULTURÁLIS EMLÉKEZET (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: 3 Félév: 4. Heti óraszám: 1/0 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a társadalmi szintű múlt-értelmezések és – megjelenítések megközelítése az elmélet felől, majd konkrét példák elemzésével. A téma beépítését a képzésbe különösen indokolja a Magyarországon a rendszerváltozás után jelentkező küzdelem a múlt újraértelmezéséért. Témakörök: 1. Elméletek a kollektív emlékezetről A téma interdiszciplináris jellege: a történettudomány, a szociálpszichológia, a kultúraelmélet és a kommunikációelmélet megközelítése. A fogalmak tisztázása, a közös pontok. 2. Az egyéni és a kollektív emlékezet összefüggései. Az önéletrajzi emlékezet, a társas tudás, és a társadalmi értelmezési keretek egymásra hatása. 3. Kollektív emlékezet és nemzeti identitás. 4. A kulturális emlékezet közvetítettsége. A művészeti alkotások és kifejezési formák szerepe. 5. A szórakoztató ipar felfedezi a múltat. 6. Esettanulmányok A holokauszt ábrázolások. 1956-os események reprezentációi. A Kádár-rendszer és a nosztalgia. Kötelező irodalom Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrában. Atlantis, 1999. Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág kiadó, 2000. Szociális emlékezet- a történelem szociálpszichológiája. Magyar Tudomány, 2002/12. szám. Szerkesztő László János. White, H.: A történelem terhe. Osiris, 1997. Tantárgyfelelős: Murai András főiskolai adjunktus Oktató: Murai András főiskolai adjunktus


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: A PREZENTÁCIÓ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: 4 Félév: 5. Heti óraszám: 0/2 Óratípus:

Értékelés:


X X

Tantárgy leírása: A tanegység a hatásos és eredményes prezentáció tárgyi, technikai és személyi feltételeit mutatja be. A prezentációs helyzetek fontosságának, valamint a sikeres és sikertelen prezentáció marketing következményeinek tudatosítása. A tanegység megismerteti a legelterjedtebb prezentációkészítő szoftver használatának alapjait, eloszlatni a használattól való félelmet. A hallgatók képesek lesznek önálló perezentáció elkészítésére. A Power Point bemutatása. A diák formátumai. Rajz eszköztár hatékony használata. Dokumentumszintű műveletek. Kötelező olvasmányok: Csányi Kornél és Tarr Bence: Egyszerűen Power Point. 2000 for Windows, Panem Bp. 2000. Gerő Judit: Power Point 2000 – Prezentáció készítése mesterfokon. Computerbooks, Bp. 2001. Bártfai Barnabás: PowerPoint 2002. zsebkönyv, BBS-Info Kft. Bp. 2002. Tantárgyfelelős: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd Oktató: Tasnádi Róbert főiskolai tanársegéd


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok Tantárgy neve: SZAKNYELV (szabadon választott) Tárgykód: Kredit: Félév: 1-6 Heti óraszám: 0/2 Óratípus:

Értékelés:


X

Tantárgy leírása: A teljes szaknyelvi képzés célja az idegen nyelvi készségek, képességek és stratégiák magas szintű elsajátítása, hogy a tanultak kreatív alkalmazása révén a hallgatók a kimeneti követelményekben meghatározott szaknyelvi szintet érjenek el. Az integrált szellemben oktatott nyelv- és készségfejlesztő kurzus két féléven át a következő tantárgyelemekből épül: Beszédgyakorlat és hallás utáni értés; Írottszöveg-értés és fogalmazás; Nyelvhasználat; Fordítás; Nyelvtani gyakorlat. Tanulmányaikat az európai nyelvtanulási napló vezetésével is dokumentálják Kötelező olvasmányok: 1. Nauton, J. – Tulip, M. – Hughes, J.: ProFile 1-3, Oxford University Press, Oxford, 2004 2. Taylor, L. – Harding, K. – Wallwork, A.: International Express 1-3, Oxford University Press, Oxford, 2004 3. Viney, P. – Viney, K.: Handshake, Oxford University Press, Oxford, 2004 4. Murphy, and Hashemi, L.: English Grammar is Use and Supplemetary Exercises , Cambridge University Press, Cambridge, 2004 5. McCarthy, M. – O’Dell, F. and Redman, S.: English Vocabulary in Use series, Cambridge University Press, Cambridge, 2004 Tantárgyfelelős: Horváthné dr. Molnár Katalin PhD Oktatók: Horváthné dr. Molnár Katalin PhD


Kommunikáció és médiatudomány alapszak Tantárgyi programok. Tantárgy neve: BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA (filozófiatörténet, modernkori filozófiai

Recommend Documents