Ökológiai élőlényismeret1 (gy.) (Ecological Knowledge of Terrestrial Organisms practical) (TBBG0630)
A tantárgyfelelős neve: Dr. Szabó László József/Hidrobiológiai Tsz.
A tárgy oktatójának neve/tanszéke:
Dr. Szabó László József/Hidrobiológiai Tsz. Dr. Tóth Albert/Hidrobiológiai Tsz.
Óraszám/hét: 0+3+0
Kreditszám: 0+3+0
A tantárgy felvételének előzetes követelménye: TBBE1011
Tantárgyteljesítési követelmény: a.) a tanórákon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége A gyakorlatokon való részvétel kötelező; a foglalkozásokon jelenléti ív készül. Igazolt távolmaradás félévente egy alkalommal megengedett, további igazolt távolmaradás, ill. igazolatlan hiányzás a szorgalmi időszak utolsó hetében külön foglalkozáson/konzultáción pótolható. b.) a félévközi ellenőrzések száma, témaköre, időpontja, pótlás és javítás lehetősége A hallgatók tanulmányi előmenetelének félévközi ellenőrzése két zárthelyi dolgozat + egy írásbeli és/vagy szóbeli referátum formájában történik, lehetőség szerint a 8. és a 14. tanulmányi héten. A számonkérés érdemjegyei a gyakorlati jegy alapját képezik. Pótlásra és javításra legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetében (15. hét) van lehetőség, de egyéni elbírálás alapján a vizsgaidőszak végéig támogatható. c.) a teljesítésértékelés (számonkérés) módja gyakorlati jegy
A tárgy tematikája: (a kurzus heti bontásbeli tematikája) 1. hét: Az állatok csoportosítása táplálkozásmódjuk alapján. Biofág és hylofág fajok főbb típusai, táplálkozásuk legfontosabb jellemzői. talajlakó fajok főbb taxonjainak bemutatása. Talajlakó férgek és rovarlárvák. A féregszerű testalkat jelentősége. A test szelvényezettsége a talajlakó életforma közötti kapcsolatok szemléltetése. Euedefikus fajok alkalmazkodása a talaj üregeiben éléshez. Az üregekben élés előnyei és költsége. Üregekben élő fajok főbb alkalmazkodási mechanizmusai. Euedafikus fajok általános alkalmazkodási mechanizmusai a
hasadékokban éléshez. A féregszerű testalkat, a szelvényezettség és a hát-hasi irányban lapított testalkat jelentősége. Alkalmazkodás az ásó és túró életmódhoz. Az ásóláb megjelenése, felépítése és különböző típusai. Az ásó életmóddal kapcsolatos egyéb alkalmazkodási mechanizmusok. 2. hét: A legfontosabb szaprofág taxonok morfológiai és ökológiai szempontú bemutatása. A páncélosatkák (Oribatida) testalkata, főbb csoportjaik és ökológiai jelentőségük. Az ugróvillások (Collembola) testfelépítése és ökológiai jentősége. A talajüregekben éléssel kapcsolatos adaptációk: morfológiai, viselkedési és szaporodásbeli adaptációk. Az üregek mérete és a testnagyság, testfelépítés közötti összefüggések, alkalmazkodás az üregek vízzel történő telítődéséhez. z ikerszelvényesek (Diplopoda), mint a lombavar első aprózói. Az ikerszelvényesek testfelépítésének jellemzői, alkalmazkodásuk az üregekben éléshez és ökológiai jelentőségük. Hazánkban is előforduló főbb családjainak elkülönítő jellemzése és az egyes társulásokban előforduló legfontosabb fajaiknak bemutatása. A földigiliszták (Lumbricidae) testfelépítése és alkalmazkodása a túró életmódhoz. Az előfordulásukat befolyásoló főbb tényezők. A földigiliszták táplálkozás, ill. életmód szerint elkülöníthető legfontosabb csoportjai. A Lumbricidae család képviselőinek ökológiai jelentősége: jelentőségük a talajok fizikai és kémiai jellemzőinek alakulásában, valamint a humuszképzésben. A moder és a mull fogalma. A legfontosabb fajok talajtípus szerinti bemutatása. A televényférgek (Enchytraeidae) ökológiai jelentősége. A hengeresférgek direkt és indirekt szerepe az avarlebontásban. Kisebb jelentőségű szaprofág taxonok bemutatása. A legfontosabb koprofág taxonok bemutatása. Ürülékben fejlődő légylárvák adaptációs mechanizmusai. A bogarak jelentősége az ürülék lebontásában és a Scarabaeidae család legfontosabb genusainak morfológiai elkülönítése, legfontosabb fajaik bemutatása. Az ivadékgondozás jelentősége és típusai. A koprofág táplálkozásmód kialakulására vonatkozó főbb elméletek. Az állat test lebontása és az abban szerepet játszó legfontosabb taxonok. A légylárvák és dögevő bogárfajok ökológiai jelentősége. A Silphidae család fontosabb dögevő képviselőinek bemutatása és ivadékgondozásuk jellegzetességei. A kültakaró lebontása: a szalonnabogarak (Dermestidae) és pecebogarak (Catopidae) főbb képviselőinek bemutatása: 3. hét: A gyökerekkel táplálkozó legfontosabb taxonok és ökológiai jelentőségük. A gyökerek megtalálása és az ásó, túró életmód. A rhizoszféra fogalma. A lótetvek táplálkozásának jellemzői és az ásó életmódhoz történő speciális adaptációi. Az ásó láb felépítése a lótetveknél. A cserebogarak (Melolonthidae), mint hemiedafikus élőlénycsoport. A pajorszerű lárvák testfelépítése és fejlődési üteme, ciklikusság a cserebogarak egyedszámának változásában. Gazdasági szempontból legjelentősebb fajok bemutatása. Pattanóbogarak (Elateridae) lárváinak (drótférgek) alkalmazkodása a túró életmódhoz, valamint táplálkozásuk jellemzői. Énekeskabóca (Cicadidae) lárvák alkalmazkodása a gyökerek szívogatásához, a speciális ásóláb jellemzése. Legfontosabb fajok bemutatása. Edafikus ragadozók általános jellemzése. Kis testméretű ragadozók: ragadozó atkák (Gamasina) és álskórpiók (Pseudoscorpionidea) táplálkozási, és morfológiai jellemzői. Talajlakó, vagy talaj felszínén élő pókok főbb csoportjai, táplálékszerzés stratégiái. A legfontosabb fajok, ill. taxonok bemutatása. Százlábúak általános testfelépítése és alkalmazkodása a hasadékokban éléshez. Homokfutrinkák imágóinak testfelépítése, alkalmazkodásuk a laza aljzathoz. Homokfutrinka lárvák táplálkozása. Futóbogarak általános jellemzése, eltérések a táplálkozásmódban, legfontosabb taxonjaik és fajaik bemutatása. Az élőhelyek jellemzése a futóbogár fajegyüttesek alapján. Futóbogarak fenológiai csoportjai. 4. hét: Mérsékeltövi gyeptársulások legfontosabb fitofág taxonjai. Fogyasztási hatékonyságok gyeptársulásokban. Egyenesszárnyúak (Orthoptera) jelentősége gyeptársulásokban. Két alrendjük összehasonlítása morfológiájuk, élőhely és életmód, valamint szaporodásmód alapján. Egyenesszárnyúak szárnytípusai. Legfontosabb fajok ismertetése, különös tekintettel
a színes hátsószárnyú fajokra. Levélbogarak (Chrysomelidae) általános jellemzése, főbb csoportjaik és fajaik. Levélbogarak rágásképei és fenológiájuk. A szívogató táplálkozás főbb típusai és táplálkozási adaptációk. Kabócák (Auchenorrhyncha) fontosabb családjainak elkülönítő jellemzése. Levéltetvek (Aphidina) testfelépítése. Monőcikus és heterőcikus levéltetvek heterogóniás fejlődésmenete. A levéltetvek ökológiai jelentősége. Növényeken szívogató poloskák főbb családjai és legfontosabb fajai. Növényevő és ragadozó poloskák morfológiai összehasonlítása. Legfontosabb viráglátogató taxonok. A méhfélék (méhek és poszméhek) szerepe a növények megporzásában. A méhfélék trofikus kasztrendszere és az állam szerveződése. Legfontosabb fajaik, ill. taxonjaik. Virágbogarak általános jellemzése és alkalmazkodása a nappali aktivitáshoz. Egyéb viráglátogató taxonok képviselőinek bemutatása (Mordellidae, Oedomeridae, stb.). 5. hét: Parazita és parazitoid fajok. Útonállódarazsak (Pompilionidae) és kaparódarazsak (Sphecidae) morfológiai és ivadékgondozásbeli elkülönítése. A kaparódarazsak legfontosabb fajainak bemutatása. Gyilkosfürkészek és sarlósfürkészek, valamint pöszörlegyek és fürkészlegyek általános ismertetése és szerepe a növényevő fajok egyedszámának korlátozásában. Gyeptársulások legfontosabb ragadozó taxonjai. A hangyák (Formicidae) morfológiai jellemzése. Trofogén kasztrendszerük jellemzése. Eltérő táplálkozástípusok a hangyák esetében. Legfontosabb fajaik bemutatása élőhely szerinti csoportosításban. Hangyákkal együtt élő taxonok ismertetése és alkalmazkodásuk a hangyabolyban éléshez: békés lakótársak és myrmecofil fajok. A gyeptársulások legfontosabb ragadozó bogár- és kétszárnyú taxonjai. Pókok táplálkozási stratégiái. Hálót szövő pókok testfelépítésének általános jellemzői, valamint a háló készítésével és a hálón történő mozgással, továbbá a készlettáplálkozással kapcsolatos adaptációk. A hálók különböző típusa, a körhálók felépítése és kialakulása. A legfontosabb fajok bemutatása. 6. hét: A xylofágia, mint táplálkozási típus általános jellemzése. Mutualista kapcsolatok mikróbák és xylofág fajok között. A faanyag lebontásának meghatározó jelentősége erdőtársulásokban. A legfontosabb faanyaglebontó taxonok ismertetése. A szúfélék (Scolitidae) általános jellemzése. Rágásképek felépítése, ill. létrejötte, a legfontosabb fajok rágásképei. Cincérek (Cerambycidae) általános jellemzése, legfontosabb fajok jellemzése és bemutatása. Főbb erdőtársulások faanyagának lebontásában szerepet játszó fajegyüttesek. Díszbogarak (Buprestidae) két alcsaládjának összehasonlító jellemzése a testfelépítés és a lárvák rágásképe alapján. Egyéb xylofág taxonok. A xylofágia és a viráglátogatás kapcsolata. Fontosabb xylofág fajokkal táplálkozó taxonok: futóbogarak egyes képviselői, szúfarkasok, bíborbogarak, stb. 7. hét: Szabadon élő fitofág fajok lomberdei társulásokban. Az araszoló lepkék, bagolylepkék és púposszövők erdőgazdasági szempontból is fontos fajai. Ivari dimorfizmus a téliaraszolók között. A hernyók testfelépítése és mozgásmódjai. A lepkék lárváinak és imágóinak álcázóés elriasztó színezete. Melanisztikus formák megjelenése és elterjedése. A lombkoronában táplálkozó, de talajban bábozódó fajok egyedszámának korlátozása. A lomblevelű fákon felnövekvő és táplálkozó levélbogarak, a legfontosabb fajok, ill. taxonok bemutatása. Cserjéken felnevelkedő szabadon élő fitofág fajegyüttesek. Tűlevelű erdők legfontosabb lombfogyasztó fajai. Levéldarazsak általános jellemzése. Morfológiai különbségek a hernyók és álhernyók között. Fákon felnövekvő fajegyüttesek fenológiai jellemzői (elkerülési hipotézis, kooperáció). Az erdőtársulásokra jellemző legfontosabb szövő és szövedéket készítő fajok, ill. taxonok (Yponomeutidae, Lymantridae, stb.). A levélsodró életmód sajátosságai. A sodrómolyok (Tortricidae) legfontosabb fajainak bemutatása, lomberdők és tűlevelű erdők sodrómoly fajegyüttesei. Az eszelények (Attelabidae) testfelépítése, levélsodrása és fontosabb fajai.
8. hét: Az endofág táplálkozásmód sajátosságai, adaptációs mechanizmusok. Endofág fajok tápnövény meghatározottsága. A legfontosabb taxonok képviselőinek bemutatása. Aknázó lepkefajok lárváinak, ill. aknáinak bemutatása: Nepticulidae, Lithocolletidae, Coleophoridae, Tischeridae és Coleophoridae. Mezőgazdasági és erdőgazdasági szempontból fontos fajok bemutatása. A gubacs fogalma és felépítése. A legfontosabb gubacsképző taxonok gubacsainak bemutatása. Gubacsdarazsak (Cynipidae) zárt gubacsai és a gubacsok típusai (kéreg-, rügy-, hajtás-, levél-, virág- és termésgubacsok, példákkal. Gubacsszúnyogok (Cecidomyiidae) nyílt gubacsai. A gubacsszúnyog lárvák táplálkozásának jellemzői. Gubacsatkák. 9. hét: Telepített erdészeti faültetvények és származékaik: Akácosok. Nemes nyárasok. Egyéb tájidegen lombos erdők (vörös tölgy, fekete dió plantázsok). Erdei- és feketefenyvesek. Egyéb tájidegen fenyvesek (luc, jegenyefenyő, vörösfenyő, duglászfenyő, simafenyő plantázsok). Nem őshonos fajokból álló spontán erdők és cserjések. Facsoportok. Erdősávok és fasorok (fásítások). Az élőhelytípusok rövid jellemzése, alegységeinek, jellemző fajainak ismertetése demonstrációs jelleggel, multimédia segítségével (Élőhelytípusok és társulások CD-ROM, Botanikus Bt.). 10. hét: Agrár élőhelyek: Egyéves szántóföldi kultúrák. Évelő szántóföldi kultúrák. Zöldségés dísznövénykultúrák. Rizskultúrák. Vetett rétek és legelők. Kistáblás mozaikok. Nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök. Kisüzemi gyümölcsösök és szőlők. Kiskertek. Sövények és mezsgyék életközösségei. Az élőhelytípusok rövid jellemzése, alegységeinek, jellemző fajainak ismertetése demonstrációs jelleggel, multimédia segítségével (Élőhelytípusok és társulások CD-ROM, Botanikus Bt.). Kiemelt csoportok: Haszonnövények. Gyakoribb, jellemző gyomnövényeink. A szántóföldi gyomok mint termőhelyi indikátorok. 11. hét: A pázsitfüvek életformatípusai, felépítése (gyökérzet, szár, levél, virágzat és virág, termés). Fontos mintavételi, gyűjtési, herbáriumkészítési és határozási szempontok. Határozó kézikönyvek, határozókulcsok. A savanyúfüvek életformatípusai, felépítése (gyökérzet, szár, levél, virágzat és virág, termés). Fontos mintavételi, gyűjtési, herbáriumkészítési és határozási szempontok. Határozó kézikönyvek, határozókulcsok. Pázsitfű (pl. zab, kukorica, nád, egynyári perje) és palkaféle mikroszkópos tanulmányozása, határozása. 12. hét: Meddőhányók, külszíni bányafelületek rekultivációja, a biológiai szakasz jellemző élőlényegyüttesei, primer és „mesterséges” szukcesszió. Vasúti sínpályák és töltések kezelése. Az élőhelytípusok rövid jellemzése, alegységeinek, jellemző fajainak ismertetése demonstrációs jelleggel, multimédia segítségével (Élőhelytípusok és társulások CD-ROM, Botanikus Bt.). 13. hét: Ökológiai és biodiverzitás-monitorozási szempontból jelentős özönnövények fajok felismerése (demonstrációs anyag), származási helye, jelenlétének oka, felújulási és terjedési stratégiája, előfordulások helye élőhelytípusok szerint, a monitorozás célterülete, ill. léptéke. 14. hét: A talajok vízellátottságára, tartós vagy időszakos vízborításra, talajvízmozgásra utaló növényfajok. Mészben szegény élőhelyek, savanyú talajok indikátor növényei. Meszes talajok, dolomit jelző növények. A mészkő és dolomit alapkőzeten kialakult növényegyüttesek összehasonlítása. A nitrogén-dúsulás lehetséges okai, a nitrofitonok köre, természetes élőhelyük és példái. A szárazföldi eutrofizációt jelző növények. Sóban gazdag termőhelyek (kontinentális szikesek, tengerparti sós mocsarak) növényegyüttesei, a fajkészletek összehasonlítása. Sóterhelést (utak sózása, termálfürdők elfolyó vizének tározói) indikáló növények. Nehézfémekben gazdag természetes termőhelyek növényzete, szerpentin flóra. Nehézfémeket akkumuláló növényfajok, a hiperakkumuláció jelensége és kritériumai, hiperakkumulációs taxonok és fajok. Fitoremediációs alkalmazásuk elvei. Nehézfém-
indikátor növényfajok. Légszennyező anyagok növényi indikátorai: kén-dioxid szenzitív taxonok (epifitikus és epilitikus zuzmók, fenyőfélék, olaszperje, káposzta). Zuzmótérképek elemzése és érékelése. Talajközeli ózon indikátorok. A fajok felismerése, hasonló megjelenésű fajoktól való biztos elkülönítése (demonstrációs anyag alapján), termőhelye. 15. hét: Konzultáció; pótlás, javítás és a hallgatói előrehaladás értékelése.
A felkészüléshez ajánlott irodalmak: A szemináriumi dolgozat és a referátum. A magyar irodalom filológiája, 5. fejezet. Kempelen Farkas Digitális Könyvtár (http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-irodalom/magyarirodalom-081028-26) (2012-03-04) CEEWEB 2006: Az európai biodiverzitás monitorozása (elektronikus kiadvány), 32 pp. URL http://www.ceeweb.org/hun/kiadvanyok/monitoring_edpdf.pdf (2012-03-05) Eisenbeis, G., Wichard, W. 1985: Atlas zur Biologie der Bodenarthropoden. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart-New York., 434 pp. Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. P. 204–236. Hunyadi K. 1987: Gyomnövények. Búvár Zsebkönyvek (sorozat), Móra Könyvkiadó, Budapest, 62 pp. Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) 2004: Özönnövények. (Biológiai inváziók Magyarországon). A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 1–206. Reichholf, J. 1999: Szántók és mezők világa. A közép-európai kultúrtáj ökológiájáról. „Természetkalauz” sorozat, Magyar Könyvklub, Budapest, 223 pp. Szép T., Margóczi K., Tóth A.: Biodiverzitás Monitorozás. (Elektronikus tananyag, készült a TÁMOP – 4.1.2-08/1/A pályázat keretében), Nyíregyháza, 2011. p. 6–27. URL http://www.nyf.hu/kornyezet/sites/www.nyf.hu.kornyezet/files/tamop/Biodiverzitas_monitor ozas.pdf (2011.11.14)
