KOLLOKVIUMI ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK, ALAPVIZSGA TÉTELEK RÓMAI JOGBÓL A k o l l o k v i u m írásbeli vizsgadolgozat megírásával tehető le, de a kollokviumra való felkészülés során is célszerű az anyagot a vizsgatételek mint ellenőrző kérdések szerint elsajátítani, mert a vizsgadolgozatban szerepelni fognak a vizsgatételeknek megfelelő kérdések is. Az a l a p v i z s g a szóbeli részén a *-gal jelölt, ún. minimumtételek lényegét mindenkinek ismernie kell, ezért akár egy minimumtétel nemtudása is — tekintet nélkül a vizsgázó egyéb tudására — elégtelen osztályzatot vonhat maga után. Másfelől azonban a minimumtételek akár teljes körű ismerete sem elegendő — önmagában — az elégséges osztályzathoz (ld. e tekintetben a technikai minimumok kapcsán az alább írottakat is). Az alapvizsga szóbeli részén három tételt kell húzni, egyet a kötelmi jog, egyet az öröklési jog köréből, egyet pedig a többi anyagrészből. Az oktató a kihúzott vizsgatételeken kívüli anyagrészekből is tehet fel kérdéseket. Az alábbi tételsorban az egyes vizsgatételek címe után szögletes zárójelben, apró betűvel, a tankönyv margószámaira (msz. rövidítéssel) és a prezentációkban szereplő diaképek sorszámaira való utalással feltüntetjük azokat a t e c h n i k a i m i n i m u m o k a t , amelyek nélkül az alapvizsga szóbeli részén még elégséges osztályzatot sem lehet szerezni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az alábbiakban meghatárorozott technikai minimumok ismerete önmagában, ill. még összességében sem garantálja az elégséges osztályzatot, hiszen a vizsgázónak az egyéb anyagrészekből is kell rendelkeznie bizonyos konkrét ismeretekkel, ismernie kell továbbá az alapvető összefüggéseket; így pl. minimális követelmény, hogy a vizsgázó ismerje bizonyos értelemben a tankönyv tartalomjegyzékét. Magától értetődik az is, hogy az elégséges osztályzathoz a vizsgázónak a tétel címében szereplő összes fogalmat (a latin kifejezéseket is) ismernie kell, és azokról bizonyos konkrét ismeretekkel kell rendelkeznie. A tételek címéhez fűzött apróbetűs információk csak a technikai minimumokat írják körül, ezért gyakran nem fedik le a tételekhez tartozó összes releváns tankönyvi margószámot, ill. az összes vonatkozó dia sorszámát. A tételek kidolgozása során e további adatok összegyűjtése a hallgató feladata, nem utolsó sorban a tankönyv tartalomjegyzékének és tárgymutatójának segítségével. Az alábbi tételsorban előforduló rövidítések: msz. = margószám; sk. = és következő I. Bevezetés. A római jog külső története 101. A római jog általában. Az institúció- és a pandektarendszer* [1-13. msz.; 1sk., 5., 18. dia teljes egészében, 19. dia lényege]
102. A római államtörténet korszakai és az egyes korszakok főbb jellemzői [a királyság, a köztársaság, a principátus és a dominátus államszervezete, a megfelelő évszázadokkal; 26-71. msz., 90-113. msz., 142-168. msz., 181200. msz., 20-22. dia, 26., 28. dia] 103. A római jog történetének korszakai. A jogrendszer főbb jellemzői az egyes korszakokban [az archaikus, préklasszikus, klasszikus, posztklasszikus kor, iustinanusi kor felsorolása a megfelelő évszázadokkal technikai minimum, ld. 24. msz. és 15. dia, fontos még: 131-134., 169-175., 207-213. msz.; 22., 24. dia] 104. Ius, fas, mos. A ius és a lex szó jelentései a római jogban [ius definíciói 74sk., 224sk. msz., fas def.: 76. msz., mos def.: 79. msz.; 23. és 37. dia lényege]
105. A praetor tevékenysége; ius praetorium, ius honorarium* [ius praet. papinianusi def.: 119. msz.; 24. dia]
106. Ius civile, ius gentium, ius naturale. A ius civile kifejezés jelentései a rómaiaktól napjainkig* [definíciók: 75., 115, 120, 126, 128sk., 169., 207. msz.; 35. dia]
107. A ius fogalma és felosztásai. A jogi dogmatika további alapfogalmai* [ius definíciói 74sk., 224sk. msz., felosztások: 231-236. msz., alapfogalmak: 227-229, hasznos a 33sk. dia]
108. A jogalkalmazás és jogértelmezés római jogi eszközei és elvei [interpretatio def.: 239. msz., típusai: 240. msz., analogia def.: 247. msz.; hasznos a 36. dia]
109. A római jog forrásai a jogtudományon kívül [lexek, magistratusok edictumai, senatus consultumok, constitutiók, consuetudo. A lex meghozatala, alkatrészei, osztályozása a sanctio szempontjából; 38. dia] 109/A. Milyen, a római jog fejlődése szempontjából jelentős lexeket ismer? [ez a tétel a kollokviumi vizsgadolgozatban szerepelhet, de az alapvizsgán csak a jó és a jeles osztályzathoz kérdezzük esetleges kiegészítő kérdésként; 39. dia]
109/B. Soroljon fel néhány — a jogfejlődés szempontjából különösen jelentős — római császárt (indoklással)! [ez a tétel a kollokviumi vizsgadolgozatban szerepelhet, de az alapvizsgán csak a jó és a jeles osztályzathoz kérdezzük esetleges kiegészítő kérdésként; 30-32. dia] 110. A római jogtudomány [a korszakok neve az évszázadokkal, a két schola neve és legalább egy-egy képviselőjük a névadón kívül, az öt remekjogász neve, 40. dia lényege] 111. A iustinianusi kodifikáció* [Iustinianus, VI. szd., a három törvénykönyv latin neve, tartalmuk, Novellák, XVI. szd. óta Corpus iuris civilis]
112. A római jog továbbélése. Leges Romanae — leges Barbarorum, Bizánci Birodalom. A glosszátorok és a kommentátorok. A ius commune. A római jog továbbélése Franciaországban, a Szent Római Birodalomban. A római jog sorsa Magyarországon [lex Romana Visigothorum; Basilica, Hexabiblos; ius commune def.: 373. msz.; ld. még 390. msz.; 42sk. dia lényege; Anglia: common law; Irnerius, Accursius, Bartolus, Baldus, Franciaországhoz: északi és déli területek eltérése, XVI. sz.: Cuiacius, Donellus, 1804: Code civil; Németországhoz: recepció a birodalmi kamarai bírósági rendtartás által 1495-ben, kora újkor: usus modernus, természetjogi iskola, XIX. szd.: történeti jogi iskola (pandektisztika+germanisztika), 1896/1900: BGB; DélAfrika: római-holland jog] 113. A pandektisztika* [pandektisztika elnevezés eredete (ehhez ld. 19. dia), a pandektisztika definíciója: a XIX. századi németországi történeti jogi iskola keretében kialakult római jogi alapú magánjogtudomány; fontos az elhatárolása az usus modernustól és a pandektajogtól; nagyon fontos: 455., 458., 462-464. msz.; 19., 44. dia]
II. Eljárásjog 201. A jogérvényesítés módjai, lehetőségei, eszközei. A római kereset fogalma, latin megjelölései (nevei) [per (lis) def.: 502. msz., az actio különböző jelentései: 509-514. msz., köztük az actio celsusi definíciója: 512. msz.; Eljárásjogi-személyi jogi diasor 1. diája] 202. Az elévülés* [elévülés def.: 517. msz., 3. dia lényege]
203. A bizonyítás; a praesumptio és a fictio (példákkal!)* [praesumptio def.: 528sk., fictio def.: 530. msz.] 204. A római magánjogi bíráskodás általában és a római eljárásjog továbbélése [a három perrend: 536545; 6. dia teljes egészében; technikai minimum az eljárásjog rendszertani pozíciójának fejlődése (672. msz.), vö. 102. minimumtétel!] 205. A legis actiós eljárás legis actio def.: 564. msz.; 9sk. dia lényege] 206. A formuláris eljárás. A formula rendes és rendkívüli alkatrészei* [intentio def.: 581. msz. 1. mondat, condemnatio def.: 582. msz. 1. mondat, demonstratio def.: 585. msz. 1. mondat szó szerint, 2. mondat lényege, adiudicatio def.: 586. msz. 1. mondat lényege, exceptio (= az alperes kifogása): 588. és 590. msz. lényege, praescriptio def.: 591. msz. 1sk. mondat lényege] 207. Actio-fajták a formuláris eljárásban* [a legfontosabb kategóriapárok: 595sk. msz., 13-16. dia] 208. A császári perrend. A litis contestatio eltérő jelentései és hatásai [17sk. dia lényege] 209. A perbeli képviselet. Ítélet. Jogorvoslat az ítélet ellen. Res iudicata [perbeli képviselet def.: 555. msz.; 7sk. dia; sententia fajai: 503. msz., a kétféle res iudicata def.: 628. msz.] 210. A nem peres eljárások [19. dia]
211. A végrehajtás (mindhárom eljárásban!). Actio Pauliana, cessio bonorum, beneficium competentiae [def.: 652. msz.; 20. dia lényege] [A római eljárásjog továbbélésének legfontosabb csomópontjait a 204. tétel keretében kérdezzük] III. Személyi és családjog 301. A személy (jogképesség) fogalma, keletkezése, megszűnése* [jogképesség def.: 677. msz.] 302. A statusok és a capitis deminutio fajai. [Eljárásjogi-személyi jogi prezentációból a 23. dia teljes egészében; 26. diából az elégségeshez néhány példa is elég, mert a 745-754. msz. részletesebb ismeretét csak a jobb osztályzatokhoz kívánjuk meg, ld. erre nézve a külön hirdetményt alább]
303. A római polgárjog kiterjesztésének főbb állomásai. A nem teljes jogú polgárok, a latinjogúak, a peregrinusok és a rabszolgák jogi helyzetének főbb jellemzői [lex Iulia de civitate: 98. msz., constitutio Antoniniana: 168. msz.; nem teljes jogú polgárok: 745-754. msz., Latini Iuniani: 701. msz., peregrini dediticii: 705. msz., a rabszolgák emberi mivoltának elismerése: 708. msz.; 22. dia; az e tételhez tartozó részletes ismereteket tételesen a jeles osztályzathoz sem kérdezzük, ld. erre nézve a külön hirdetményt alább] 304. A cselekvőképesség* [def.: 755. msz., 28sk. dia] 305. A jogi személyek [def. 770. msz., 30. dia lényege] 306. A család és a rokonság a rómaiaknál [familia def.: 796. msz., agnatio def.: 795. msz. 2. mondat, cognatio def.: 805. msz. 1. mondat] 307. A patria potestas tartalma, keletkezése, megszűnése [def.: 809. msz., 33-35. dia lényege]. A családtagok vagyoni önállóságának kialakulása [813-815. msz., vö. 33. dia] 308. A matrimonium [modestinusi def.: 840, dos def.: 861. msz.; 36. dia teljes egészében, 37. dia lényege] 309. A tutela és a cura [tutela def.: 869. msz., cura def.: 877. msz.; 38. dia lényege] 310. A római személyi és családjog továbbélése [39. dia lényege; technikai minimum a személyi és családjog rendszertani pozíciójának alakulása (881. msz.), vö. 102. minimumtétel!]
IV. Dologi jog 401. A dolog és a vagyon fogalma, latin megjelölései. A dologosztályozások [dolog def.: 893. msz., vagyon def.: 895. msz.; Dologi jogi diasor 2sk. diájának lényege]
402. A római tulajdon fogalma, tartalma.* Az egyes tulajdoni formák* [tulajdonjog definíciói: 932sk. msz.; 4sk. dia teljes egészében, kivéve az 5. dia pirosbetűs megjegyzéseit; a 4 db. pozitív és az 1 db. negatív tulajdonjogi részjogosultság felsorolása is technikai minimum] 403. A tulajdon korlátai. Condominium, ius adcrescendi [condominium def.: 946. msz., ius adcrescendi def.: 953. msz.] 404. A possessio fogalma, elemei, fajai.* A possessio megszerzése és megszűnése [possessio def.: 956. msz.; 8., 10sk. dia; a civilis possessorok (3+4 típus) és az 5 db. possessio kategóriapár felsorolása technikai minimum] 405. A birtokvédelem [12. dia]
406. A tulajdonszerzési módok általában.* Modus acquirendi és causa acquirendi összefüggése.* A traditio* [tul.-szerzési mód def.: 1026. msz., causa def.: 1033, tul.-traditio 6 db. feltétele:1062-1068. msz.; 13sk. dia; mit jelent a kauzális ill. az absztrakt jelleg, példákkal; a 9 db. tulajdoni szerzésmód felsorolása is (a dián kiemelt 3 db. fő csoportosításban) technikai minimum]
407. A származékos tulajdonszerzési módok egybevetése, különös tekintettel a kauzális/absztrakt jellegre.* [nemo plus iuris szabály (1030. msz.); mancipatio def.: 1037. msz. (lényege), in iure cessio def.: 1042. msz.; mit jelent e szerzésmódok absztrakt jellege, példákkal; tul.-traditio 6 db. feltétele:1062-1068. msz.; mit jelent a iusta causa traditionis, példákkal] 408. A specificatio és a dologegyesülés [specificatio def.: 1110. msz., dologegy. def.: 1080. msz., 16sk. dia lényege] 409. Occupatio, thesauri inventio [occupatio def.: 1070. msz., kincs def.: 1078. msz.] 410. A fructus fogalma, fajai, megszerzése [fructus def.: 1101. msz.]
411. Az usucapio. A praescriptio longi temporis és longissimi temporis.* [elbirtoklás def.: 1043. msz., 5 db. klasszikus kori feltétele: 1046-1054. msz., iustinianusi praescriptio longi temporis: 1058. msz. 2. bek., iustinianusi praescriptio longissimi temporis: 1059. msz.;15. dia; mit jelent a iusta causa usucapionis, példákkal; 14. dia] 412. A bona fides jelentései, előfordulásai, hatása* [objektív b. f.: 597. msz., alapvizsgához: 1233. msz., szubjektív b. f.: 597., 974., 1049., 1108., 1134-1140. msz.; Eljárásjog+személyi jogi prezentációból a 16. dia] 413. Aktív és passzív legitimáció, valamint előzetes eljárások a rei vindicatiónál.* [20sk. dia] 414. Alperesi magatartások a rei vindicatio in iure szakaszában.* Impensae.* [22. dia] 415. Az alperes felelőssége és a marasztalás módjai a rei vindicatiónál.* [23. dia; különösen fontos a háromféle marasztalás (1138., 1141., 1142. msz.) pontos elhatárolása] 416. Az actio Publiciana* [24. dia, különösen fontos, hogy az elbirtoklás mely feltételei vannak vélelmezve, fikcionálva, és melyeket kell bizonyítani (1145. msz.)]
417. A rei vindicatión és az actio Publicianán kívüli egyéb tulajdonvédelmi eszközök. A cautio fogalma és esetei a római jogban [cautio def.: 1394. msz. 3. mondat, amely bár apróbetűs, szigorúan kötelező; esetei a tárgymutató cautio címszava alapján gyűjtendők össze]
418. A birtokjog fogalma. A birtokjog és a tulajdonjog egybevetése* [birtokjog def.: 958. msz., tulajdonjog def.: 932sk. msz.; a birtokjogból fakadó joghatások felsorolása (976., 978. msz.), és azok egybevetése a tulajdonjogi részjogosultságokkal (934-939. msz.)] 419. A posszesszórius és a petitórius védelem szembeállítása (példával)* [32. dia]
420. A szolgalmak. A (telki) szolgalom fogalma, a szolgalom fajai, főbb elvei. A szolgalmak keletkezése, megszűnése, védelme. A személyes szolgalmak. Iustinianus főbb változtatásai a szolgalmak körében [telki szolgalom def.: 1163. msz. + 1171. msz., az ususfructus kiegészített paulusi definíciója: 1181. msz.; 28sk. dia; a 3 db. (legfontosabb) személyes szolgalom felsorolása is technikai minimum]
421. Az emphyteusis és az ususfructus egybevetése. A superficies és a habitatio egybevetése [emphyteusis def.: 1197. msz., superficies def.: 1201. msz., 30sk. dia információinak lényege és többsége]
422. A római dologi jog továbbélése. A dologi jog fogalmának megjelenése és a tulajdon főbb változásai a római jog továbbélése során. A birtokfogalom és a birtokvédelem fejlődése a közép- és újkorban. A iura in re aliena a római jog továbbélése során [a tulajdonátruházás modelljei a modern jogrendszerekben; actio spolii lényege (1211. msz.); 28. és 33. dia; a 4 db. ius in re aliena felsorolása kiemelten technikai minimum]
V. Kötelmi jog 501. Az obligatio fogalma, kialakulása, fajai és keletkezési forrásai* [obligatio def.: 1227. msz., gaiusi kettős, posztklasszikus hármas, iustinianusi négyes felosztás: 1240-1242. msz.; 5-7. dia]
502. A negotium fogalma, fajai és alkatrészei. A negotium érvényessége és hatályossága általában* [negotium def.: 1243. msz.; érvényesség/érvénytelenség def.: 1251., 1253. msz., semmisség, megtámadhatóság: 1255sk.; hatályosság def.: 1265. msz.; 9-13. dia]
503. A obligatióban szereplő személyek. Többalanyú obligatiók. Az ügyleti képviselet [egyetemlegesség, adósi, hitelezői egyetemlegesség def.: 1305-1307. msz., személyek és keresetek cumulatiója: 13121315. msz.; 18-27. dia] 504. A szolgáltatás fogalma és osztályozásai [szolgáltatás def.: 1316. msz., 28. dia]
505. Milyen szolgáltatásra vannak kötelezve a dare, facere, praestare szolgáltatási fajtákra tekintettel az egyes reál- és konszenzuálszerződésekben szereplő felek? [a 4 nevesített reálszerződés mellett a 4 neves-névtelen reálszerződésnél, valamint a societason kívüli konszenzuálszerződéseknél (a locatio conductio 3 altípusánál külön-külön!), tehát összesen 13 db. szerződéstípusnál indokolással fel kell sorolni a két fél szolgáltatásait, figyelemmel arra, hogy a custodia felelősség praestare szolgáltatást jelent] 506. Az alternatio, a facultas alternativa és a datio in solutum egybevetése [definíciók: 1331-1333. msz.; 29sk. dia] 507. A kártérítés. A pozitív és a negatív interesse* [kár fogalma: 1338. msz., a károk fajai: 1339sk. msz., kártérítési kötelezettség jogalapjai: 1341-1344. msz., casum sentit dominus: 1345. msz., pozitív interesse: 1351. msz., negatív interesse: 1352. msz., pretium affectionis: 1354. msz.]
508. Az adós felelőssége. Felelősségi fokozatok a klasszikus és a iustinianusi jogban. A custodia és a vis maior* [felelősség fogalma: 1359. msz., adóstípusok: 1365. msz., a dolus, a háromféle culpa és a custodia (és a
casus minor) fogalma: 1366-1371. msz., a bonae fidei contractusok adósai közül ki melyik felelősségi fokozat szerint felel a klasszikus jogban: 1377-1380. msz., a iustinianusi jogban: 1381. msz., vis maior fogalma, és ki áll helyt vis maiorért: 1373sk.; 32sk. dia] 509. Az egyes reál- és konszenzuál-szerződésekben szereplő felek felelőssége* [a 4 nevesített reálszerződés mellett a precariumnál, valamint a 4 konszenzuálszerződésnél (a locatio conductio 3 altípusánál különkülön!), tehát összesen 11 db. szerződéstípusnál indokolással meg kell határozni a feleket terhelő felelősségi fokozatot a klasszikus korban, a mandatum és a societas esetében külön a posztkasszikus-iustinianusi jogra nézve is] 510. A késedelem [mora debitoris: 1382. msz., mora creditoris: 1391. msz., a késedelem hatása az adós felelősségére: 1388-1390., 1392. msz.]
511. A kezesség fogalma és formái. A fejlett kezesség főbb elvei. Beneficiumok a kezességnél [kezesség def. 1395. msz., sponsio, fidepromissio, fideiussio, mandatum qualificatum: 1397-1402. msz.; 34-36. dia] 512. A zálogjog fogalma, formái, keletkezési forrásai, tartalma. [zálogjog def.: 1421. msz., fiducia, pignus, hypotheca: 1409-1420. msz.; 34., 37sk. dia]
513. A zálogjog megszűnése. Kielégítési sorrend több záloghitelező esetén. Ius offerendi. A kötbér és a foglaló fogalma, funkciói [zálogjoghoz: 39. dia; kötbér def.: 1439. msz.; foglaló def.: 1447. msz. lényege] 514. A novatio és a delegatio. A mandatum agendi és a cessio [novatio ulpianusi def.: 1451. msz.; delegatio def.: 1456. msz., delegatio activa: 1457. msz., delegatio passiva: 1458. msz., novatio és delegatio viszonya: 1459. msz.; mandatum agendi: 1461. msz., cessio: 1463. msz.; 40-45. dia] 515. A solutio. A liberatio fajai. A compensatio [teljesítés def.: 1468. msz.; compensatio def.: 1495. msz. 1. mondat; 46-48. dia] 516. A contractus fogalma és története. A pactum és a contractus viszonya* [contractus def.: 1501. msz.; civilis causa: 1504-1507. msz.; 51. dia] 517. A szerződési típuskényszer oldásának eszközei [53. dia] 518. A contractusok érvényessége és hatályossága általában* [definíciók: 1522.sk., 1530sk. msz., az érvénytelenségi okok csoportjainak és az egyes érvénytelenségi okok felsorolása kiemelten technikai minimum, ld. ehhez 54sk. dia] 519. Az error.* A simulatio, a reservatio mentalis és a reticentia egybevetése. [mit jelent az error ártalmassága, és mikor nem árt az error facti, ill. az error iuris: 1535-1538. msz., reservatio mentalis def.: 1539. msz. 1. mondat; simulatio def. és joghatása: 1540. msz., dolus malus def.: 1541. msz., reticentia def.: 1542. msz.; 54. dia] 520. A dolus malus és a vis ac metus jogkövetkezményeinek egybevetése* [dolus malus def.: 1541. msz.; vis ac metus def.: 1545. msz., vis absoluta: 1549. msz.; 54. dia] 521. A joghatáshoz kapcsolódás hibái* [55. dia]
522. Az ősi jog szerződései (elsősorban a stipulatio). A császárkor szerződésrendszere általában [stipulatio def.: 1568. msz.; 52. dia; technikai minimum az 52. dián szereplő összes szerződéstípus strukturált felsorolása is] 523. A mutuum, a commodatum és a precarium összevetése [definíciók: 1589., 1598., 1624. msz.; 58. dia] 524. A depositum, a zálogszerződés és a névtelen reálszerződések [depositum def.: 1606. msz., zálogszerződés def.: 1613. msz., do ut des stb.: 1620; neves-névtelen reálszerződések definíciói: 1623sk., 1626sk.]
525. Az emptio venditio fogalma, története, lényegi elemei.* A laesio enormis.* Az emptio venditio különleges esetei [emptio venditio def.: 1629. msz.; laesio enormis: 1646. msz.; 59sk. dia] 526. Felelősség, veszélyviselés és szavatosság az emptio venditiónál* [periculum est emptoris: 16531655. msz., szavatosság def.: 1657. msz., actio redhibitoria, actio quanti minoris: 1667. msz.; 62sk. dia] 527. A locatio conductio [definíciók: 1678., 1681., 1692., 1697. msz.; 65sk. dia] 528. A mandatum és alkalmazási köre [mandatum def.: 1706. msz.; 67. dia] 529. A societas. A societas és a collegium egybevetése [societas def.: 1716. msz.; 68sk. dia]
530. A peresíthető pactumok. Mellékegyezmények az emptio venditiónál. A novatio és a constitutum egybevetése [definíciók: 1740. msz., 1741. msz. 1. mondat, 1746. msz. 1. mondat, 1748. msz. 1. mondat, 64., 71sk. dia]
531. A donatio. A bíráskodással kapcsolatos kötelmi jogi intézmények [donatio def.: 1754. msz.; bíráskodással kapcsolatos jogintézmények: 1742., 1748., 1861. msz.] 532. A quasi contractusok [jogalap nélküli gazdagodás def.: 1763. msz. a) pont 1. mondat + b) pont 1. mondat; negotium gestum def.: 1770 msz. 1. mondat; 73. dia] 533. Delictumok és crimenek a római jogban [definíciók: 1783., 1785. msz.; 74sk., 80. dia] 534. A delictum fogalmi elemei. Az actiones poenales [fogalmi elemek: a jogellenesség, ill. annak két aspektusa: 1786. msz.; a vétkesség két típusa: 1787. msz.; 77. dia]
535. A furtum [furtum paulusi def.: 1800. msz.]. Az iniuria [iniuria def.: 1811. msz. + célzatosság: 1812. msz.] 536. A damnum iniuria datum* [Kr. e. III. szd. lex Aquilia: 1817. msz.; 1. és 3. caput uo.; culpa Aquiliana: 1818., 1787. msz., corpori corpore: 1818. msz.; kereset és büntetés: 1820. msz.]
537. A praetori delictumok és a quasi delictumok. A vegyes kötelmek [látni kell az összefüggést a dolus malus és a vis ac metus mint szerződési akarathibák és mint praetori delictumok között; rapina def.: 1826. msz.; 80sk. dia] 538. A crimenek szabályozásának fejlődése [az elégségeshez a négy korszakra jellemző egy-két fontosabb tényállást és szankciót kell ismerni, emellett a kriminalizálás tendenciáját, valamint a halálbüntetés alkalmazásának alakulását fő vonalakban; a szabályok részletesebb ismeretét csak a jobb jegyekhez kívánjuk meg] 539. A dolus szó különböző jelentései és előfordulási helyei [dolus specialis és dolus generalis: 589. msz., ld. továbbá 1124.,1366., 1377., 1541., 1787., 1824., 2080. msz.] 540. A causa (titulus) szó különböző jelentései és előfordulási helyei* [causa elsődleges jelentése: 1033. msz., legfontosabb előfordulási helyek: 573., 575., 968., 976., 1033., 1053sk., 1064-1066., 1201., 1249., 1477., 1579., 1763., 1918-1922. msz.] 541. A római kötelmi jog továbbélése. A jogügyleti tan* [technikai minimum a jogügyleti tan lényegét összesűrítő fogalompiramis teljes körű és pontos ismerete az 1885. msz. és a 8. dia alapján; fontos még: 1868sk. msz.; 82. dia lényege]
VI. Öröklési jog 601. Az öröklés eredete és lényege a római jogban. A római öröklési jog története [öröklési jog def.: 1887. msz.; ismerni kell az öröklés sajátos római felfogását (1890. msz.), és annak alapvető dogmatikai következményeit (1935., 2069. msz.), az alapvető fejlődési tendenciákat] 602. Az öröklési jogképesség [elsősorban az előadás és a 84. dia alapján tanulandó] 603. Az öröklési viszonyok tárgya. A hereditas iacens és a bona vacantia egybevetése [hagyaték def.: 1913. msz., örökség def.: 1915. msz., hagyomány def.: 1916. msz.; 84. dia] 604. Az örökség megszerzésének módjai és jogalapjai* [szerzésmódok: 88. dia, jogalapok (szerzéscímek): 87. dia] Mit jelent az, hogy valaki in stirpes, in capita vagy in lineas örököl? Hol érvényesülnek ezek az előírások? [96. dia] 605. Az örökség megszerzésének és megtartásának akadályai [incapacitas: 1947., indignitas: 1952. msz.] 606. A civiljogi és a praetori jogi törvényes öröklés [93. dia] 607. A iustinianusi Novellák törvényes öröklési rendje* [94sk. dia] 608. A testamentum fogalma*, tartalma, formái [testamentum def.: 1982. msz.]
609. A testamentum érvényessége és hatályossága. A testamentum és a contractus érvénytelenségének egybevetése* [elsősorban az előadás és a 98sk. dia alapján tanulandó, ld. erre nézve a külön hirdetményben írottakat is]
610. A successio contra tabulas [100. dia] 611. A törvényes rész, a kötelesrész és a quarta Falcidia egybevetése [108. dia] 612. A collatio és a ius adcrescendi az öröklési jogban. A substitutio, a transmissio és a ius adcrescendi viszonya [101-103. dia] 613. Helytállás a hagyatéki tartozásokért.* Beneficiumok az öröklési jogban.* Kielégítési sorrend az öröklési jogban* [104. dia] 614. Jogsegélyek az öröklési jogban [idetartoznak: hereditatis petitio, interdictum quorum bonorum, actio familiae herciscundae, a különféle querelák, actio suppletoria, actio ex testamento; 105. dia] 615. A legatum. A legatum és a fideicommissum egybevetése [legatum modestinusi def.: 2090. msz., a legatumok két fő csoportja és négy válfaja; 106sk. dia]. A donatio mortis causa egybevetése a legatummal és az inter vivos donatióval [109. dia] 615/A. Öröklési jogi tárgyú senatus consultumok [ezt csak a jó és a jeles osztályzathoz kérdezzük esetleges kiegészítő kérdésként] 616. A római öröklési jog továbbélése [öröklési jog leválása a dologi jogról: 2118sk. msz., vö. 102. minimumtétel!; ld. még 110. dia;]
TUDNIVALÓK A RÓMAI JOGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATBAN 1. A *-gal jelzett tételek (ún. miminumtételek) lényegét, valamint a tételsorban megjelölt ún. technikai minimumokat mindenkinek ismernie kell. A szóbeli vizsgán egyetlen minimumtétel, technikai minimum (így különösen a szó szerint megtanulandó definíciók) nem ismerete vagy nem kellő ismerete is elégtelen osztályzattal járhat. A minimumtételek és a technikai minimumok akár teljes körű ismerete önmagában még nem garantálja az elégséges érdemjegyet, ld. részletesebben a tételsor bevezetőjében írottakat. 2. A FÖLDI ANDRÁS — HAMZA GÁBOR: A római jog története és institúciói c. tankönyvből a jeles érdemjegy eléréséhez sem kötelező megtanulni az apróbetűvel szedett részeket (beleértve természetesen a lábjegyzeteket). E főszabály alól kivételt képeznek az apróbetűs részeken belül vastagbetűvel szedett szavak és szövegkörnyezetük. Minthogy az előadásokon elhangzottak is a vizsga anyagát képezik, az apróbetűs részek előadáson kiemelt részletei értelemszerűen szintén kötelezően megtanulandóak. 3. A római személyneveknél a praenomeneket nem kell feltétlenül ismerni, ill. általában elegendő az azonosítást lehetővé tevő egyik név (többnyire a harmadik név [cognomen]) ismerete. A későbbi jogtudósok keresztneveit sem kell feltétlenül ismerni. 4. A római állam történetét (államformák, államszervezet fejlődése: 102. tétel), továbbá a nem teljes jogú polgárokra, a latinjogúakra, a peregrinusokra, a félszabadokra és a rabszolgákra vonatkozó személyi jogi szabályokat (303. tétel), valamint az egyes crimeneket (539. tétel) részletesebben csak a jobb osztályzatok eléréséhez kérdezzük, figyelemmel az előadáson elhangzottakra és a vonatkozó prezentációra is. 5. Az érvényességre és a hatályosságra, valamint az öröklési jogképességre vonatkozó tankönyvi anyagrészek tanulása során célszerű fokozott mértékben támaszkodni az előadások anyagára és a prezentációban foglaltakra. 6. Összefüggő latin szövegek, mondatok ismerete nem szükséges. 7. A normálbetűs részek közül sem kell ismerni a következő margószámokhoz tartozó anyagrészeket: Az I. félévi anyagból: 84—89, 135—141, 177—180, 204—206, 216—223, 375—379, 384— 388, 392—398, 400—435, 451sk., 468, 472—479, 546—554, 561, 606—621, 1022, 1034sk. A II. félévi anyagból: 1246, 1252, 1257sk., 1449, 1519—1521, 1533, 1550sk., 1904. pont 3. bek., 1908, 1911, 2009—2012, 2039—2041, 2103—2107, 2109, 2112.
Budapest, 2016. szeptember 1. DR. FÖLDI ANDRÁS tanszékvezető egyetemi tanár
