kol* 461 .R873
ENT
7
£izet
JCIKL
1
QL 461 R873 ENT
Eri. Soc. *~afh." ~rt"°
Sfc
-P^o-
g*^*ci
pfe g$a JSÍa. p"frö gfe pTa p*í*ö
p*t'a g*£*a P*fca s"fca £*fro p'Í'q pft" gtfca. gjfc«. aA'a
IX. kötet
1902. január.
1.
ö*frö o'frö
füzet.
X»T
$ Mi
as
ROVARTANI LAPOK \p
HAY1 FOí.YÍI^AT fj!
különös tekintette! a
hasznos és kártékony
**
l&ts
rovarokra
K
m
m
3*3
m '
*
D R BEDÖ ALBERT
D^ ENTZ GÉZA
-
i;
DR
Ha í
-
CHYZER KORNÉL
m
Sí te
HORVÁTH GÉZA
D*
te
KM/kKMl'KuIil-.^.VK
s«
¥
&
SiEríKtSZTIK
A.
AIGNER LAJOS
ks
CSÍKI
ERN.
m
»
m\
M:
,^>y.
m
~
*
°#
*§
BUDAPEST,
i4$ •
»a
^ ?PJ
1902-
9ÉI
.
A
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE -4 IV., MOLNÁR -UT CZ A
É $ ^ *
l'.s
KIADÓHIVATALA
m Megjelenik minden hónap els napján, jnlius és augruszttH havak Elfizetési ára egész évre 8 kor.
ÍTt
kivételével
Tartalom. Dr
Höri)áih (h-za. J A. Aigner Lajos fíépsZcrü Örthopterák ^vhinában. Irta Csiki Ernfi. 2 ábrával Szemenik-vidcki kirándulásaim. Irta Mctld Ede Zemplénöiegye Hymenopterát írta Dr. Chyzer Kornél
A malária és a szúnyogok. Lepkészi
Különfélék
Irta
vizsgálatok.
kísérleti
1
Irta
<J
8 11 Ifi
:
Az ibolya és a rovarok; Irta J>. E CzélsZerü fogási mód. Irta Mtrkl Ede
A hangyák
19 19 20
hallása
20 20
Génera Insectorum Kivégzés rovarok által Az Aííánthus-.szöv Smerinthus-tremulac. Irodalom
21
Irta
Weissmantel Vilmos.
21
21
.
Természettudományi Társulat állattani hónap els péntekén (VIII., Eszterházy minden szakosztálya utcza 16.) ülést tárt. Vendégeket szívesen lát.
A
féle
magy.
kir.
A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhr vendéglben (Kerepesi -út 44.) találkoznak.
Kedvezmény. Az
1897., 1898
szolgálhatunk.
Új
1899
.
kötetekbl csak egyes áron kaphatók: tet
24-.)
1900. és
.
fele
elfizetk
példány
kötet 10 kor..
I.
áll II.
évfolyammal még
1901-iki teljes
áron
kaphatják.
rendelkezésre;
Az
elbbi
ezek következ
kötet 6 kor., Az
I
és
III.
köte-
készpénzben visszaváltjuk.
Az elfizetési összegek czímzendók
kiadóhivatalunkhoz
J.
Kt udien
ííl>ei*
v.
(IV,
Molnár-utcza
Mailász
iiiig-sirisehe ( !f|rabeii i.
Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte. "7
zz
ábrával, Budapest, 1901.
ÁRA
1
KORONA.
Meeri-enclelliet szerkesztscgrünk
H i'itján.
~T3
A
malária és a szúnyogok/) Irta
Dv. Horrátli Géza. I.
A malária, a mocsaras vidékeknek ez az állandó csapása, mely a vizek szabályozása eltt hazánkban is annyira uralkodott,' már az
ó-kortól fogva foglalkoztatta
vívmány
volt eddig vele
az orvosokat.
szemben a
A
legfontosabb
chinin felfedezése, melylyel az
egyes eseteket sikeresen gyógyítani lehetett míg viszont a mocsarak lecsapolásával és kiszárításával a váltóláz járványszer fellépé;
sét sikerült csökkenteni.
Mind a két módszer t. i. a chinin alkalmazása és a mocsarak kiszárítása azonban csak puszta empírián alapult. Nem tudtuk, hogy miért használ a chinin a váltóláz ellen? és hogy miért csökkennek a váltóláz esetei a mocsarak eltnésével?
E
kérdésekre
csak
attól
válhattunk
sikerült a váltóláz tulajdonképeni okait
kielégít feleletet, ha természettudományi pontos-
sággal kideríteni.
A
váltóláz
okáról
csak elméleteink
voltak.
mocsaras, szenyezctt
még Az
a múlt
egyik
század
elmelet
telen ingadozásai, tehát a kivált
is
levegje, illetleg a benne lev rothaha az emberi szervezetbe kerülnek. Egy
máoik elmélet szerint a váltólázat a leveg is,
felében
talaj
dási termékek okozzák,
nézet
második
szerint a váltólázat a
meghlés
hmérsékletének
hir-
idézik el. Igen elterjedt az a
hazánkban, hogy a váltóláz
éretlen, nyers
gyümölcs
élvezetétl származik.
Csak 1880- bari
sikerült végre
láz igazi okát felfedezni és
egy franczia búvárnak a
kimutatni,
élsköd alsórend parányi szervezetek idézik el. A váltóláz parasitás eredetét, melyet már egyes is
gyanítottak,
legelször
Salisbmy
1886-ban egész határozottan. *)
A Magyar Orvosok
De
elhagyásával. Rovartani Lapok. 1901. január.
amerikai
orvos
régibb
írók
mondta
ki
a maláriát okozó parasitát téve-
és Természetvizsgálók
«Kovács József eladás», a bevezetés
váltó-
hogy a maláriát a vérben
és némi,
bártfai
vándorgylésén
tisztán orvosi
vonatkozású
tartott
résxlet
Dr. Horváth Géza,
.!
melyek mo-
sen bizonyos algákban, Palmellákban vélte felismerni, csaras talajban találhatók.
1879-ben Klebs és Tommasi-Crudeli a
váltóláz elidézését bizonyos
De utóbb
tulajdonították.
baktériumoknak
A
további kutatások
hogy ezek
kiderült,
oly kevéssé okai a váltóláznak,
mint
a
nem
baktériumok ép
a
Salisbury-fé\e
iránya azonban
a kérdés végleges megoldására
(Bacillns malária*)
ezzel
meg
sokáig kellett várni.
Lavéran már 1880-ban megállapította, hogy a malária
nem
algák,
Palmellák.
adva
volt
A
s
franczia
igazi
okozói
sem baktériumok, hanem parányi véglények, protozoák,
melyek a maláriás ember vörös vérsejtjeiben élnek és szaporodnak. Lavéran eme fontos felfedezését azóta már számos más búvár is megersítette, úgy, hogy most semmi kétség sem férhet többé hozzá. Tüzetesebben ismerjük most már ama parányi vérparasiták
természetrajzát,
valamint azt
is,
morphologiáját,
szaporodási
hogy hogyan okozzák a maláriát
viszonyait,
hogyan
és
kerül-
nek az emberi szervezetbe.
Lavéran
búvárok egy része azt hitte, hogy a váltómind csak egyféle, ámbár polymorph, véglény okozza. Az újabb kutatások azonban azt bizonyítják, hogy a különböz Plasmodium-fajok idézik el. Más-más Plasmodium-faj okozza tehát a harmadnapos és a negyednapos váltólázat, meg a tropikus váltólázakat. A harmadnapos váltóláz a Plasmodium vivax- a negyednapos váltóláz a Plasmodium maláriáé-, a tropikus váltóláz pedig a Plasmodium s vele a
láz különféle tyyusait
t
praecox-tól származik.
Forduljunk most
ahhoz a kérdéshez
Hogyan viselkednek
'.
ezek a plasmodiumok az emberi szervezetben a malária-betegséget
A
hogyan okozzák
és
plasmodiumok az ember vérkeringésébe jutván behatolnak
a vörös vérsejtekbe, tos
?
?
magukba
veszik
fest anyagát, a haemoglobint
érve, opztódni
oszlanak.
;
ezeknek fon-
és felemésztik
nagyságot
aztán bizonyos
kezdenek és végre a vérsejtben több
(5
Ezek az osztódási termékek elpusztítván a
vér áramába jutnak és valamint eldeik, úgy
k
is
el-
— 20) darabra vérsejtet,
a
befurakodnak
módon tovább megy ez aztán tovább nemzedékrl nemzedékre. Csekélyebb mennyiség plasmodium természetesen nem okoz még semmi külsleg is észlelhet symptomát, t. lázt. Ez csak akkor következik be, ha számuk tetemesen megnövekedett. Azt tartják, az egészséges vérsejtekbe, hogy azokban hasonló fejldjenek.
Így
i.
hogy egy felntt embernél ehhez legalább 250 millió ilyen vérparasitára van szükség. E miatt az els lázroham a fertzés után
malária
.1
és a
szúnyogok.
''<
nem rögtön, hanem rendesen csak 1 —-2 héí múlva, néha még késbb szokott beköszönteni. A plasmodiumok az ember vérében, mint említem, egyszer osztódás útján szaporodnak. A lázroham akkor szokott bekövetkezni, a mikor ez az osztódási folyamat
hogy pedig egyes
plasmodiumfajok
épen befejezdött.
ebbeli fejlettségüket,
osztódási képességüket bizonyos
meghatározott
a lázrohamok
szabályos
meghatározott
is
egymás után következni. éri
id
alatt
idközökben
Plasmodium vivax 48
így a
Mint-
illetleg érik
el,
szoktak óra
alatt
osztódási képességét s e miatt az általa okozott láz harmad-
el
napos typust mutat. dési folyamata
A
Plasmodium
72 óráig
A
maláriáé, a melynek negyednapos lázrohamokkal
tart,
fejlárulja
Plasmodium prae48 óra között ingadozik, s ebbl magyacox-nak fejldési ideje rázható, hogy ámbár ennek a váltóláznak is harmadnapos typusa lázroham közé es napokon sem a két van, de a beteg lenni, mint egyszer harmadszokott oly egészen lázmentes el jelenlétét.
tropikus váltóláz okozójának, a
24
napos
—
váltóláznál.
Nemcsak
elméleti,
bír az a
fontossággal
hanem egyszersmind hogy
kérdés,
kiváló
malária-plasmodiumok az ember szervezetébe
gyakorlati
módon jutnak
mi
vajon
a
?
Erre nézve a vélemények, kivált eleinte, meglehetsen elága-
zók
A búvárok egy
voltak.
része azt hitte,
a váltólázas vidék levegjében
nek vize
szervezetbe.
a
van
e
élvezete idézi
lebegnek
Mások véleménye
plasmodiumokkal
el
kekrl származó
és nyersen
csöt, salátát stb.)
tartották a
és belehelés útján kerül-
maláriás
szerint a
fertzve
a betegséget.
hogy a plasmodiumok
Voltak,
az
s
ilyen
vidékek
fertzött
a kik a váltólázas
fogyasztott élelmi
(gyümöl-
szereket
malária-plasmodiumok
víz
vidé-
terjesztinek.
Mindezek az állítások azonban elbb-utóbb vagy csak puszta feltevéseknek, vagy csak téves megfigyelésekbl és hiányos kísérletekbl levont következtetéseknek bizonyultak. Most már egészen biztosan
tudjuk,
hogy a malária-fertzést
egyedül
kizárólag
és
csak bizonyos szúnyogok terjesztik és közvetítik.
A
vérszívó rovarokról,
gokról már régóta azt
nevezetesen a
tartották,
(például a lépfene, sárgaláz stb.) beri maláriát
illeti,
Ntt
legyekrl és
szúnyo-
hogy bizonyos fertz betegségek terjeszti lehetnek. A mi az em-
amerikai
orvos
1848-ban
értekezvén, az ú. n. moskito-malária-theoriát,
a
sárgalázról
mint eléggé ismére-
Dr. Horváih G
4
em'ítette
test,
King new-yorki orvos 1883 ban azonban már
fel.
egyenesen és határozottan malária
ti
szúnyogokra,
a
szúrnotok Ro*s angol katona-orvos
nem minden szúnyog azok
szúnyogfajok
nem
mint
a
a melyeket
Grassi Olaszországban
az
;
hanem csak bizonyos systematika
állattani
Ugyanerre a felfedezésre s
s a
míg végre reá jött, hogy
18&7-ben
Kelet-Indiában
i.,
t.
maradtak
sikerült bebizonyítani
terjesztheti a maláriát,
Anophr/es-nembe soroz.
jutóit
az
1898-ban
az azóta megejtett számos kísérlet, meg-
már
kutatás alapján most
figyelés és
meddk
ebben az irányban
kísérletek
bn (eszességet
áll
mutatott
reá
rtesztire.
Az els
gosan
'za.
meglehets
elttünk a malária terjedésének
tisztán és
vilá-
ebben az Anophelesek
s
szerepének kérdése
Mindnyájan
hogy a
tudjuk,
szúnyogok
melyek melegvér hogy csak a nstény szúnyogok
vérevei
állatok
vérszívó
Azt
táplálkoznak.
vérszopók,
ilyen
rovarok, tudjuk,
is
míg a hímek
egészen ártatlanok és legfeljebb csak a virágok nektárjával táplál-
Ha
koznak.
tehát
egy nstény szúnyog valamely
vérével megszí jja magát,
számú plasmodíum
ember
maláriás
együtt
vérrel
gyomrába.
a
belekerül
is
hogy a
világos,
A
dolog
bizonyos lényege
gyomrában a plasmodiumokat. A legtöbb szúnyog, tehát közönséges szúnyog {Culex pipiens) gyomrában is a plasmodiumok elpusztulnak', megemészazon fordul meg,
hogy mi
éri
a szúnyog
ott
tetnek, ép úgy, mint a többi vérszívó rovar,
Nem
loska stb. gyomrában.
sek gyomrában;
a bolha,
a házi po-
így történik ez azonban az Anophele-
ebben nem pusztulnak
ed
mind,
hanem részben
tovább fejldnek, és bekerülnek a szúnyog nyálmirigyeibe, a honnan aztán,
ha az illet szúgyog ismét megcsíp sebbe behatoló nyál
a szúrási
ival
valakit, a csípés alkalmával
egy más ember vérébe jut
iák.
Az Anophelesek közvetít szerepe e szerint abból áll, hogy elször maguk fertzdnek plasmodiumokkal, s aztán viszont egy más embert fertznek velk.
k
Mieltt e tar^y fejtegetésében tovább
bad elbb
els
még
látásra igen
a Culexekhez, nyire pettyesek
s
hasonlítanak a mi közönséges
bi/.tos
fajoknál jel
az
is
legyen
sz
i-
szúnyogjainkhoz,
ezektl abban különböznek, hogy szárnyaik többes
majdan függélyesen szen
mennék,
An opheleseket pár szóval bemutatnom Ezek
az
h< t«
gy szívaskö ben nem 'tágast állva
bélyegek a felismeiesre, elfordulnak.
nogy míg a
A
vízszintesen,
hanem
nyugszanak. De esek nem eremert néha az ártatlan Culex-
legbiztosabb és leglényegesebb ismertet
Culex fajok
nstényeinél
a
tapogatok
igen
malária
.1
és
ti
rövidebbek, mint a
rövidek, jóval
szúnyogok.
5
Anopheles-
az
addig
szipóka,
A
fajoknál a tapogatók akkorra hosszúak, mint a szipóka.
különbség
hogy a
az,
test
fels
a
lapja
Culex -fajoknál
további
parányi
pikkelyekkel, az Anopheleseknél pedig finom sörtékkei van bontva.
Hazánkban a hét európai
Afiopheles-in]
ismeretes, u. m. Auophc-lcs macitlipennis
nigripes Staeg.
az Anopheles
A
legterjedtebb
maculipennis*)
Mei
közül .,
eddig
bifitvcatus
három L.
és
úgy nálunk mint Olaszországban melynek e miatt a malária terjesz-
tésében legnagyobb szerepe van.
A naik
tropikus tájakon
nyilván
más Anofheles-fa]ok (vagy
roko-
végezik a malária-terjeszt szerepet.
?)
Az Anophelesek, mint említem, nemcsak egyszer terjeszti, egyszer szállítói a váltóláz parasitáinak, hanem egyszersmind tenyészti, és mint ilyenek igen fontos hivatásuk van a plasmodiu-
mok
fejldési
cziklusában.
Hogy
ezt
megérthessük,
vissza
kell
térnünk a maláriás ember vérében tanyázó plasmodiumokhoz.
—
—
az ember Ezek a plasmodiumok mint már kifejtettem egyszer osztódás útján szaporodnak. Ez az osztódás szabályos idközökben, minden megakadás nélkül tovább folytatódnék, ha nem találna elbb-utóbb gátat a plasmodiumok szaporodási képességének kimerülésében. Az egyszer osztódás folyamata ugyanis nem tarthat nemzedékeken keresztül a végtelenségig,
vérében
hanem
elbb-utóbb
osztódás meglassul,
bekövetkezik
az az
idszak,
Ilyen esetben tehát a
a melyben az
megsznik. plasmodiumok nemzedékeinek magva szakad
renyhévé válik és végre
egészen
s a parasiták kihalnak.
Ezt a természet akként akadályozza meg, hogy az egyszer osztódás útján szapoiodó nemzedékek során
oly
plasmodium-ala-
kok lépnek fel, melyek csak az Anophelesek testében fejldhetnek tovább, s melyek a hanyatlásnak induló nemzedéksorozatokat új életervel
A
töltik
el
és mintegy megifjítják.
ember vérében ugyanis már néhány lázroham után a plasmodiumoknak olyan osztódási termékei is mutatkoznak, melyek nem fejldnek tovább, nem osztódnak, hanem változatlanok váltólázas
maradnak. Ezeket a plasmodium-alakokat eleinte medd, terméketlen egyéneknek tartották; csak 1897-ben fedezte fel Mac CalInm, hogy milyen fontos rendeltetésük van a plasmodiumok íejl*)
Jatt
Hz a
faj
az újabb Malária-irodalomban többnyire AnopheUs cíaviger Fábí.
van említve, de tévesen.
Aigner
I.
(J
Rendeltetésük ugyanis abból
dési cziklusában. állat,
t.
szervezetébe
Anophelesek
az
i.
Lajos.
hogy egy más
áll,
jutva,
ott
külön
ivarú
egyénekké, mondjuk hímek- és nstényekké fejldjenek s az illet mintegy ivaros szaporodás útján plasmodium-faj fenmaradását biztosítsák.
Lepkészeti
A. Aigner Lajos.
Irta
Már
We
i
s
félszázaddal ezeltt
m ann
hogy
Ezt
a
az egészen
Weis mann
s
utóbb
hatása
a színt és
a két búvárnak kísérletei
gyanítást
+ 2 C°) igazolták. Sikerült
L.) nyári ivadékát
Gráczban
megfigyelések foly-
tett
hmérsék
alacsony
az
megváltoztatja.
(körülbelül
Dorfmeister
Freiburgban, két lepkefajon
tán, gyanította,
rajzot
vizsgálatok.
kisérleti
az egyik fajnak (Vanessa levana
másszín
téli
ivadékká átváltoztatni,
hogy a nevezett fajnak téli ivadéka és si alak, mely már a jégkorszakban honos volt Európában, s hogy ennélfogva a hidegnek befolyásával mesterséges úton lehet si kimutatta,
alakokhoz való visszaesést létrehozni.
Ezek a hmérsékleti a napirendrl. volt az
els, a
ki
nemcsak a hidegnek Ezen az úton feleltek
Fischer
r.
faj
+
5
C
fokig),
fokig)
is
kitette.
(0° egészen
+
42 C
sikerült
bármely
elállítani,
fajeltérését
az illet
kísérletileg
D
E. Zürichben'
1
)
ezen a téren újabban kísérletezett, de a bábokat
legnek (+ 35° egészen
hmérsékleti
azonban lassankint lekerültek
kísérletek
17 évi szünet után
fajnak
hanem nagy me-
alacsony
és
magas
melyek feltn módon meg-
a
északi tájakon elforduló fajváltozatainak. Ezzel
bebizonyosodott,
hogy a
fajok és
faj változatok
képz-
dése hmérsékleti befolyások utján elállítható.
Az
alacsony
és
magas
hmérsékleti fajeltérések azonban ha valamety szín a hideg folytán csökfolytán gyarapodott. Ennélfogva egyrészt a
ellentétesek voltak, azaz kent, viszont a
hség
hidegnek, másrészt donítottak, a mi
a
:
hségnek
különben
is
csaknem önkényt értetnek
Ezt a meggyökeresedett
zben
az a Vi
megdöbbent
specifikus, közvetlen hatást tulaj-
tant
megingatta (1894.) a kísérlete-
megfigyelés,
hogy egyik magas hmér-
Experimentelle Untersuchungen iiber Entstehung
terlines-Varietáten
unJ Aberrationen, [900.
látszott lenni.
und Wesen Jer
S<
Lepkészeti kísérleti vizsgálatok.
sékleti kísérlete
nem
degben
tehát a
hség (+
hatott mint a hideg (0° egészen
és
csak
mindig
38° egészen 42 C°) épen
+ 5 C°). Ez az észlelet
elmélet
F
i
s c
felállítására indította,
he
r
t
a mely
meleg nem hat specifikusan, sem közvetlenül,
szerint a hideg
hanem
közvetve,
még
pedig a fejldés megakasz-
által.
Ez leti
hi-
(jég fölött) tartotta volna.
az úgynevezett megakasztási
tása
az alacsony hmérséklet
épen úgy, mintha a bábokat nagy
azaz
Ebben az esetben úgy
hanem
a megfelel,
alakját eredményezte,
i
az elmélet eleinte kevés helyeslésre
vizsgálatok azonban teljesen
1895-ben egész
talált
további kísér-
;
Midn Fischer
azt.
igen nagy
kísérleteket
20 C.) fokú hidegnek alkalmazásával tetemesen
-
szabályos
a
tette,
hmérsékleti
alacsony
az
igazolták
alaktól
rendkívül
eltér
alakok,
(
—
4
kiterjesz-
úgynevezett
ugyan azok az alakok nagy meleg folytán megakasztási elmélet elre kijelentette. Egyúttal beigazult az is, hogy a fejldés amaz alacsony és magas hmérséklet mellett csakugyan lassabban, tehát megakasztottan folyt le, mirl a szintén nagyban kísérletez D r. Standfuss is aberratiók létesültek, de is
mint
elálltak,
a
azt
meggyzdött.
még annak
Hátra volt azonban hideg (O hatása
u
egészen
által
is
+
8
C
kimutatása, hogy az enyhébb eltérések a meleg
elállt
fokig) folytán
hogy a színváltozásnak ez esetben hanem a megakasztási folyamat a foka.
létesíthetk, azaz
sem a specifikus hatás, Az utóbbi három év folyamán
F
sikerült
i
s c
h e
r
-nek a fell
is
megdönthetetlen bizonyírékot nyújtania.
Mintegy 38 és 41 C. foknyi hségnek hatása folytán felléptek az összes jellemz
alacsony hmérsékleti eltérések és ez esetben hogy a kevéssé leszállított úgy mint a kevéssé felemelt hmérsékletek megakasztólag hatottak, a minek lehetségét eddigelé határozottan tagadták. Meglep ebben a tekintetben már csak az az egyik tény, hogy a Norvégiában és Laphonban él Vanessa urlicae var. polárist sikerült hség útján elállítani, is
észlelhet
holott
azt
volt,
mindezideig
egyedül hideg
útján vélték létesíthetnek.
Ezzel megvolt döntve a subnormális hmérsékleteknek specifikus, közvetlen hatá-áról szóló régibb elmélet.
Ezen vizsgálatok folyamán nak és
színnek
mesterséges
törvény szerint létesültek,
kiderült továbbá,
úton nyert
azaz:
a
hosszanti sávozás
tyezéssé, ez pedig haránti sávozássá vált
a színek
alulról
fölfelé
és hátulról
hogy a
rajzolat-
változásai az Eimer-féle
;
elfelé.
elbb
pety-
azonkívül megváltoztak
Ez utóbbi törvénysze-
Ern.
Csiki
8
hogyha az aberratiókat nagy hideg helyett nagy hséggel idézték el. Ekkor az elváltozás megfordított irányban történt s ez a jelenség F s c h e r-t arra késztette, hogy
rség azonban
kivételt képezett,
i
gyanánt fellép aber-
a szabad természetben rendkívüli ritkaságok rati.ók
keletkezésének
oka a
friss
magyarázatát kutassa. Nézete
báboknak a nap
szat tartó besugarazásában
való és több (3
által
(Insolatio)
hmérséklet
szi
alacsony
a
és
— 10)
óra hosz-
Ugyanily eltéréseket
rejlik.
adhatnának oly Vanessa-bkbok, melyek deres aránylag
ennek
szerint
éjjelek,
hosszan
tartó,
hideg hatásának
téli
kitéve voltak.
Az sem
fenn
áll
nézve
aberratiók lényegére
fejldését
mert
;
úgy
múltban
a
Fischer, hogy
tartja
szintén a
az abeiratio
és
követi,
azt
lényeges különbség semmiesetre
valami
aberratió és variatio közt
fajnak philogenetikus
létezhetett,
jövben
mint a
újra felléphet.
Ezen
felemlíti
pl.
érdekes és fontos eredményekhez
egyéb
kísérletek
vezettek. így
Fischer, hogy
példányán küls hatás (nagy hideg) folytán keletkezett
sága
(a
szárnyak
Ez az átörökldés azonban,
hanem
Weismann
értelmében
megváltoztatta nemcsak a szárnyak és egyértelmleg a szaporítási
új
annak utódaira
rajzolata) tényleg
új
ldött.
is
az Arctia caja-nak egy
úgylátszik
is
átörök-
nem Lamarck,
azaz:
töitént,
tulajdon-
a
nagy
hideg
hanem egyidejleg st még nagyobb mér-
raJ7olatát,
sejteket
is,
tékben, mint a szüli szárnyakat.
Népszer Orthopterák Khinában. Irta
Csiki
Mar néhány éve úgy a
Obrucsno
Ern. mint
hazai,
a
külföldi sajtóban
nyomán számtalanszor
orosz geológus közlése
1 )
írtak
a khinaiaknál divatos tücsök viadalokról.
Midn is
nagy
az 1898. év folyamán Khinában tartózkodtam.
érdekldéssel
néztem
melyet különösen Pekingben
A id akár
khinaiak
pénz",
1—2 l
)
k órát
még nem
mindig is
A Természet
évf.
khinaiak
znek nagy
ismerik
azt
ez
Magam
elterjedt sportját,
mértékben. a
közmondást, hogy „az
az utczán ismerssel találkozván, vagy egy európait munkálkodásában
ráérnek,
elbeszélgetni
I.
a
1898. 16.
p. 148. és XV11. (1900.) p. 252.
sz. 12.
1.
:
Insekten-Bürse. XIV. Jhrg (1897..)
;
AV/'Mv/-//
megbámulni
;
legaljából a
keskeny
9
Orthoptenili Klímában.
ilyenkor aztán gyakran
hosszúkás
b
el
kerülnek
nadrágjuk
vagy egyéb játékszerek,
kártyák
néha pedig
kis fadobozban rzött tücskök. Beszéd közben szóba kerülvén a tücskök, úgy mint a czigány a saját lovát, a khinai is a tücskét dicséri, persze megegyezni nem tudnak abban, hogy melyiké a jobbik, hát nem marad más
—
egymással megbirkóztatni. Néz közönség is számmal, és akárcsak nálunk a lóversenyeken itt is történnek fogadások nagyban és kicsinyben. Mindegyik fél elveszi mint
hátra,
azokat
találkozik elég
a tücskét és beteszi egy kissé nedves homokkal jól kisimított
tálba,
melynek
hogy egymást észreveszik
félig
Az
meredekek.
oldalai
megtöltött és állatkák alig,
egymásnak rontanak, elször rendesen
vagy ezeknek egy részét, majd vagy pedig kihajigálja az ersebb a gyengét gyakran annyira felbuzdulnak a nézk a látvá-
elveszti valamelyik a csápját, lábát
pedig életével
a
lakol,
Nagyon
tálból.
hogy az ilyen viadalok félnapig akadnak újabb és újabb vállalkozók. nyon,
is
eltartanak, mert
mindig
Sok ember nagy összegeket veszít, némelyik teljesen elszegényedik e nemes sportja miatt. És milyen híres lesz az olyan tücsök, mely egymásután több ellenfelet gyz le néhány óra alatt ;
a mennyei
birodalom
óriási
kiterjedés fvárosa minden zugában
beszélnek x.-nek e híres állatkájáról, pedig ez nagy dolog, ha veszszük, hogy Peking lakói
még nem
tudják mi az a telefon, Reggeli
vagy Esti Újság.
Nem
lesz érdektelen
melyet
a
állat is az,
szigetén egy
nagyobb
a
megemlíteni, hogy tulajdonképen miféle
viadalokhoz
fajta sáskát,
mert
használnak,
pl.
Java
a Megalodon ensifer-l használ-
ják erre a czélra, a legtöbb utazó pedig rendesen nincsen tisztában
még
avval sem, hogy rovar-e vagy miféle állat
Magam
?
gyjtöttem bels Khina hegyes vidékén Daba mongol határhoz néhány példányt ebbl a tücsök-
szinten
mellett, közel a
bl, mely mint már utivázlatomban
-)
említettem, a Gryllns infer-
ualis Sauss. *
Egy khinaiak
másik
egyenes-szárnyú,
lakásában
széltében
melyet
találunk,
Khinában
északi
a
egy nagyobb sáskaféle, a
Gampsocleis gratiosa Brunn. Ezt a czirokfélék (Sorghum) szárából
ügyesen
összeállított kalitkában
Ez a
nütt az utczákon. 2
)
pest,
Zichy
1901. p.
Jen
gróf harmadik
XXXVIII.
tartják,
ezekben
is
árulják minde-
sáska a mi ébreszt óráinkat ázsiai
utazásának
állattani
helyettesíti,
eredményei. Buda-
er
10
mert
fülhasító
lármájával
Orthopterák Khinában.
már korán
reggel fölébreszti az embert.
Pekingi tartózkodásom alatt négy héten keresztül minden nap reggel
5 óra tájban egy ilyen sáskáin ébresztett
akartam tropikus
fel.
Ezt a példányt élve
magammal Európába hozni, de a hosszú tengeri úton vidékeken nem tudtam állatomnak minden nap friss salát
a ki-
vagy káposztalevéllel szolgálni (evvel tartják Khinában) és azéit hamarosan a cyankaliumos üvegbe került. Most pedig feltzve tartom kalitkájával együtt író-asztalom fiókjában, ha pedig kezembe
örömmel emlékszem vissza pontos ébresztmre és a messze kele-
kerül,
nap országában
ten, a
mes idkre. kát és az
Mellékelt
töltött kelle-
képünk a
kalit-
még-
mutatja be,
állatot
jegyezvén még, hogy az utolsó lábpár
hosszú
lábszárának
gyjti
és
fogva,
hogy az
s
avval
felét
forgalomba állatka
összetörje
már az
hozza, a
magát.
még
a
khinai
pedig
kalitkában
töri
le,
a
alighanem azon
nagyokat
ne
ki
azt
oknál
ugrálhasson,
Szemenik-vidéki kirándulásaim. MerJrf Ede.
Irta
Reám nézve szomorú betegségek
és
egy
sajnos,
hogy 1901-ben Szerbiába kirándulásokat,
haláleset
tervezett
idre
csak rövidebb
Ennélfogva
események, . m. gyermekmeggátoltak abban, is,
családi
utazásomat valóra válthassam.
eredményérl
érdemesebb
melyeknek említésre
tehettem
helyekre
közelebb
és
e
sorokban akarok beszámolni. kirándulásomat május 1-én resiczai régi gyjt-helyeimre nagy tettem, hol évekkel ezeltt kora tavaszszal minden évben és tzvörös számban fogtam a Carábus v. cufreonitens Kr. szép
Els
ritkábban e válfajnak ritkán a
lette
míg
a C.
v.
ibolyakék
Carabus moesius,
szín
helyeken
birtokomba
is
intricatus
graniger,
v.
E
példányait.
negotinensis Glb.
v.
convexus
'és
fe-
került.
elég
C. v. cupreonitens-
közönségesek voltak. Ez alkalommal azonban a bi csupán két példányt fogtam, míg a többi
Caiabus
teljesen
hiányzott.
Az id, mint errl késbb meggyzdtem, de csak
határozottan korai volt,
szk
völgy csekélyszámú szántóföldjein
számban gyjtöttem a
C.
Ullrichi
a
bogsáni
a
már hetekkel elbb nagy minutus
v.
Carabusokra
mert
a hegyeken,
itt
Beuth.
különféle
színfokozatú példányait.
tanyázó fekete hangyák társaságában azonban az nagy számban fordult el a Hetaerius ferrugineus, ritkábban napra több folytán eredmény Átemelés emarginatits. Ily szegényes
A kövek
alatt
tervezett kirándulásomat
azt
késbb,
talán
csupán
egy
napra
szállítottam
le,
hogy
eredményesebben, megismételjem.
Tax
F. buzgó osztrák coleopterologus köszönkivel aztán május 17-én ismét Resiczára vendégül, tött be hozzám tegyünk együttes kirándulást. Szemenikre rándultam, hogy innen a
Május 10-én
A
Resicza déli oldalán
mert húsznál tehettünk
ezúttal
több vörös és egy ibolyaszín
üvegjeinkbe.
A
Hetaerius
már jobban C.
még mindig
v.
fizetett,
cupreonitens-X
szép
számban
nemkülönben Abax carinatus és Pterost. cophosioides Megjegyzem, hogy gyjtésünk módja, némi esernyfogást ki-
volt található, is.
emelked hegy
Merhl Ede.
12
véve, mely utóbbi fogási mód csak közönséges fajokat eredményeegyedül a kövek forgatására szorítkozott és így a gyjtött zett,
nézve valami nagy változatosságot nem is mutathatott fel. bogarásztunk, hol szép 18. és 19-én már a Szemeniken
fajoki a
Május számú
(
\ir.
a Berzava
fogtunk össze. A Szemenikrl lejövén Dromius lougulus egy példányát, több
euchromust
v.
völgyében a
Ludi us Heyeri, Denticolhs rubens és v. tnarginatus, Helops badius, Otiorrh. cquestris, Kollari, popul eli. cymophanus, Tropiphorus cáriuatus, Chrysomela rufa, crassicoüis, marcasitica, v. banatica, Úrina rugulosa és ennek szép zöld szín változata, a v. Gdrtneri Wse. esett zsákmányul. Yedégemmel felkerestem még a Monis község mellett lev erdket is, hol Calosoma inqttisitor és v. coerulcum, továbbá
Elater praeustus és siuuatus került birtokunkba.
Tax
úr május 21-én Herkulesfürdbe utazott, majd Szerbiába
kirándulást,
tett
de onnan
két
idzés
napi
után
kénytelen volt
eltávozni, mert a szerbiai bölcs András bácsi az erdkben bogarászáshoz ministeri engedély elmutatását követelte.
Május 23-án már ismét a Szemenik vidékén voltam, 15 éves fiam társáságában.
ütöttük
fel
és innen
Szállásunkat
állati
jól
ezúttal
vadászlakban
erdei
tettük kirándulásainkat a
terjedelm vágásokba. Az idt az
egy
közel
fekv nagy
mert nemcsak
eltaláltuk,
való
hogy
és növényi élet teljes kifejldésben volt, de az idjárás
is
gyjtésünk is eredményes volt. Május 26-án felkerestük a Szemenik fensíkját is, de a Car. euchromusok már fogyóban voltak és csupán 43 példányt sike-
kedvezett, minél fogva
v.
rült
összegyjtenünk.
A
vágásokban
hever
k
tömérdek
fahasáb,
kitn
eredményt szolgáltatott azon fajokból, melyek nappal ilyen tárgyak alatt húzzák meg magukat. Legtöbb volt a Car. violaccus és a Car. v. Esclievi, mely utóbbinak teljesen fekete lábú változatából szintén fogtunk néhány példányt, (akadtak olyan példányok is, melyeknek egyikkisebb-nagyobb forgács, deszkadarab és
másik lába vörös, a többi pedig fekete latus, foveolatus, cophosioides,
és Schiippeli
extensus Kr.,
téskék
:
Molops
volt),
alpesiris és
kevesebb példányban fordul el: v.
moestus,
színbe játszó és
gyönyör
világoskék
negoiinensis Glb. (2 péld.) Cychrus
is
Abax carinaia
Car. glabratiis
meggyszín
(ezek között
szegélylyel ellátott szárnytakarójú példányok v.
továbbá Pteros. fossn-
vagy
tratus (2 péld.), továbbá Leisttis piceus,
aranyzöldes
fordultak el), Cai\
semigmnosus,
gaetis bip listai atus és Callistus lunatus.
v.
torral és feke-
Cychr.
rös-
Synuchu's nivalis, Pana'
Szemenik-tidéki kirándulásaim
13
A Szemenik erdségeiben a Car. Linnei-nek egy sokkal nagyobb, szélesebb és hosszabb alakja fordul el, mint a milyen a délmag^rországi és erdélyi havasok Linuei-je, de ezen alakból ezúttal egy példányt
sem
Az esernyfogás Helofs badius,
fogtunk.
Marolia variegata, Ötiorrh.
conspurcatns és Pogonochaents ova-
v.
A
fus (2 péld.) fajokat eredményezett.
ges fajok voltak
ghvm mordax Deg. Vizek
el
fordul
közönsé-
számmal
Rha-
a
nem
mellett a Car. v. liydropliilus Rttr.
de valamirevaló Bembidion az egész
ritka,
nem
virágokon csupa
között nagy
ezek
találhatók,
Szemenik
hegységben
a Trech //s-okból a latus és pnlcliellus közönsége-
;
míg a Nebriák-ból a N. Reichi az, mely megemlítésre méltó, de ez itt felette ritka Laemostheucs punctatus, Leistus rufomargi-
sek,
;
elfordulnak agyán, de csak gyéren hegyekben a Leisins rufomarginatusból majd 200 példányt fogtam. Aptinus bombarda a vágásokban még elég gyakori, míg a Drypta dentata a völgyek vizenys rétjein Platyderus rnfus
uatiis és
míg egy évben a
resiczai
csak szórványosan
A
található.
Berzava völgyében tlevel-
hangya bolyaiból narda dentata került üvegembe. helyeken a vörös
Ezen mely részre
kiterjedt
A
is.
nev
bentt és Di-
mely 5 napig
társas kirándulásom után,
magánosan
kezett egy június 14 ti 23-ig terjedt a Naves-mare
és nyírfákkal ritkásan
Lomechtisa strumosa
mészsziklákban
is
hazánk faunájára nézve
dolgoztam,
elbbivel
az
Ceitthorrhynclius Pandelleit,
odes Frivaldszky'ú,
nem
fajok
új
E
faj
is.
fogyóban
nagyon
egyik-másik
Növény-merítvel és szitával fajok közül megemlítem a
gyjtött
és a Psylli-
Crepidodera corpulentoX
mely utóbbi
teljesen érett.
volt
út,
bvelked erd-
akadtak ismét más jó fajok, melyek közül
voltak, de
követ-
gyjtési
Berzavicza vágásaiban, hol már korábban gyjtöttem,
a fentebb elsorolt Carabus-ok és egyéb
talán
tartott,
tett
fajból,
ipldi
sajnos,
sok
szeder levelein
példány
él.
A
zárt
még erd-
ben, ledlt faóriások héja alatt fogtam néhány Rhysodes sulcaiíist, Endomychus coccineusl és thoracicust, Ostoma grosstimot és ferruginemrtot
;
az
itt
elforduló Ciicujus sanguinolenhist azonban hiába
Acanthopus caraboides, BolHophagus reticulaius és a földön mászkáló Gnaplor spiuimanus közönségesek voltak. A magasabb hegyeken nyíló virágokra nagy számban kerestem
;
szálldogált
a Cyllodes
a
ater,
Brachyla
clathrata,
az
ernys
növényekre
míg
a
pedig
Leptura
Pidonia lurida, Leplura fúlva, rnja, 4 fasciata, scuteUata, saugitiimlenta, cerambyciformis, septempunctata, nigra
Merkl Ede.
14
melanura,
bifasciata,
áltenuála és maculata
inkább
a
völgyek
bokrain és kaszálóin fordultak el. Legjobb fogásom volt a mindig ritka Saphanus piceits, melybl egy & és egy ? került birto-
komba. Ezen keresett fajra nézve megjegyzem, hogy ez állatka fleg fadarabok alatt szokott elfordulni, de nem a földön fekve, mint a Carabusok, hanem majd mindig a fának a földdel érintkez oldalára tapadva. E szokásában megegyezik a Xvlosteus Spinolacés
val
a
Leptorrhabdium
között szintén
ily
elforduló
ben
melyek hasonló viszonyok A Szemenik erdei-
gracile-vel,
hebyzetben rejtzve találhatók.
Xylostt'iis
valamint az
Spinolaet,
ugyanott
már
Rhopalopus hüngaricust nem patak mentén ekkor röpködött ezer számra a Lampvorclnza splendidiila, melynek nstényébl is elég sok példányt gyjtöttem. A Naves-mare erdi-észen gyönyör völgy vonul el. melyberj a Karas patak siet ki a hegyek közül. A völgy dús kaszálóinak virágaira nagy számban röpült a szép Homaloplia farinosa és a nem ritka Phy/lopertJia horticola. Itt fogtam estefelé röptében egy Odorüaeus armigett és egy Obriuui cautharinuuiot, mely fajok í Phryganophilus ruficolPsl és
fogott
A
sikerült találnom.
Berzavicza
nev
nagyon ritkák. A Karast szegélyez fzfákról az Athoiis Lepyrus v. Herbichi, ílylobiits Jafuus, Phytodccta él/í7 /^o/;/tf-fajok és a hazánk faunájára nézve valószínleg új Cryptocephaliis frenatus v. callifer Suffr. és v. seminigrr Wse,
c vidéken
Merkli
Schw
,
t
:
továbbá Cryptoc. cordiger,
strigosns és labiatus,
scxpiiucíatus,
a
kökénybokrokról pedig Oliorrhynch. bisulcatus, laevigatus, fopuleti és'coarctaíus kerültek esernymbe. futkosott a Car. citlust,
alatt
v.
negotinensis,
A
ugyan
kaszálókon a napos idben e válfajt és a Cur. scabrius
továbbá Pterost. cylindricust és Licinus
rejtzve
is
találtam.
Itt
termhelye, mert fölebb észak Június 20-án a kiálló
mentem fel, hol ezrével semmi eredményt sem Onthopliagus- okban
kezddik felé
v.
v.
kövek
snpcrbus-nak
cupreonitens fordul el.
mészsziklákban gazdag Buhuj fensíkra
legel a juh,
A
nyújtott, de a
és
Carab.
a
csak a
cassideust
ganajt
legel alacsony növényzete juh-ürülék Aphodiitsok-ba.n,
kedvel egyéb fajokban gazdagon
zetett. Legtöbb volt az Aphodius scrutator, fossor haemort boida,
Us és
de az Outhophagus lemar sem volt
pusiiiis,
ritka.
Az erdk-
ben lev dolinákban és a mélyen fekv kövek és fatörzsök alatt vakbogarak után kutattam, de e tekintetben úgy a k- és faforgatás,
mint a dolinákban való szitálás
teljesen
eredménytelen
a szitálás csupán 2 Pterost. brevis-hez juttatott.
mat ezzel be
is
fejeztem.
volt
Ezen kiránduláso-
Szetnenik-vidéki kirándulásaim.
.">
1
.Még egy utolsó kirándulást tettem e vidékre és pedig augusz-
Kuchta közös hadseregbeli fhadnagy úrral és szolgámely kirándulás czélja fleg az Anophíh. MillerU rejt szoko-
tus 5-én, jával,
lováczi
barlang
Gyjtésünket
volt.
Icaszálókra és a vizek mentére v.
negotinensis,
is
intricatus és a
csak szórványosan fordult el,
A
de a Car.
v.
erdre,
az (
korábban
többi,
nagyobb számban
sejffigranosus
természetesen
kiterjesztettük.
ar.
r.
talált
a
Escheri,
már
faj,
extenstis és
Cychtus
mint
korábbi
került birtokunkba,
kirándulásaimon együttvéve. Az erdben egy tuczatnál több Prionus coriariust, 4 Rosalia alpinát és egy
nobilis,
m/a,
Leptura
Cychramus :
Gnorimns
variábilist fogtunk',
völgyében pedig a virágzó ernys növényeken Gnorimns
a -Karas
Leptura
aurulenta
(4 péld.)
Epnraeák
qy.adripnpct.atus és az
nagy
I
fasciqta,
száma
esett
n anyui.
L900rban cs pedig augusztus 2o-án ugyancsak együtt voltunk
Kuchta
úrral a szokplováczi barlangban,
lefogattuk
meg
ban
'csak
58
Anophih.
péld.
1901-ben már aug. 7-én
Az elbbi évben 102
a barlangot.
Millerit
szedtünk
péld.,
az utóbbi-
1900-ban
össze.
tött Anophihaltnus- oknak közel harmadrésze nem volt teljesen /rett, míg az 1901-iki példányok között éretlenekre nem akadtunk.
Ezen kirándulásomon egy fára találtam, melynek töve legalább is kiló súlyt kitev fagombákkal volt benve. Természetesen dolga
8
akadt a rostának és
Anisotomiddk
még A Bogsán
eddig
továbbá
százával,
Staphylinidák
Silphidák,
Tenebrionidali kerültek ki bellük, melyek azon-
és
csak felpraeparáíva sincsenek.
közelében
ectes sticlicus
egy
tett
gyjtésembl megemlítem
idei
példányát,
melyet
fiam
szept.
2-án
az
egy
néhány méter hosszú és körülbelül egy méter széles, vizzel telt árokból mentett ki. Ezen különben fleg Görögországban elfoiduló fajra nézve óhajtanám tudni, vajon fogta-e azt még valaki más is honunkban. Nagy számban gyjtöttem még az említett Cyniatopterus fnsens, Graphoderes árokban a következ fajokat :
íins'riacns és ciis
Hydrpphüus Hydrous
marginálist,
sópunctatust, egy tavaszszal fogtam falain
flavipest,
piceust,
kevesebb példányban: Dylis-
CoeUimbns conflueust és
inipyes-
példányban a Cybisü r laterimarginalist. Kora Chaetonyx robustiist és Melóé rugosnst, a házak
EuUssus fulgidiist
és
Attagenus
vigintigutlatust,
augusztus
mindezen hónapban
fajokból azonban
csak
szintén a falakon
néhány Sitaris muralis-ra akadtam. Júniustól székfüvön nagy számmal fogtam a (assida
július közepéig
a
egyes
példányokat
;
Dr. Chyzer Kornél,
lt;
ugyancsak azon növény virágján Stenopterus flaviugyanezen hónapokban az él kerítésekrl több denticollis és egy Hypera pustiilata, egy Centaurea fajú Dapsa növényrl pedig a szép Hypera elegáns 8 példánya jutott birtokomba. Nem szabad megfeledkeznem a május hónapban ernysés
7uqiti1iuti.it
cornist (8 péld.)
;
növényekrl gyjtött több Leplnra sexguttata valamint
ról,
Leptnra
2
és
exclamatiouis-
v.
melyek
sem,
aurulentá-ról
egyikét
f.tdaiab alatt találtam. A közeli erdk egyik tisztaviz patakjában számos Agábus maculatust és még több Gyrinus v. luvigavicust
míg egy ház falán 2 Staphylimis zsákmányomul, mely faj mindenütt a ritkább merítettem,
latebricola
esett
jelenségek
közé
tartozik.
Ha még
íelemlítem,
Kuchta
hogy
úr
a
ritka,
felette
mac idatus
2 úgy az e vidéki idei gyjtés említésre érdemesebb fajait mind megneveztem. E ritkább fajok száma bizonynyal jóval növekedni fog, ha a de mindennek daczára az érdeklrostált anyag feldolgozva lesz vidékén
Erdélyben Hátszeg
példányának
is
elforduló
is
Xyletinus
jutott birtokába,
;
dk
fentiek elsorolása után
a
is
bizonyos tájékozást nyernek ezen
vidék Coleoptera-faunájáról és egy esetleges takból hasznot
is
a
kirándulásnál
leír-
meríthetnek/)
Zemplén megye Hymenopterái. Gyjtötte és
Chyzer Kornél.
összeállította Dr. III.
Fam. Evaniidae.
Brachygaster minutus Oliv. Ujhely. Foenus jaculator F. S.-Patak, Mád, Tokaj
Ujhely IV. 14, Aulacus striatus Jur VII.
' i
sis
A
1,
felsorolt
(Ganglb.
i.
1.)
Erdbénye Szinna
L.
Bénye, Tolcsva,
VI. 20.
VII.
6.
Coleopterák közül négy, nevezetesen a Carábus var. negotinenEunectes sticticus L., Athous Merüli Schw. és Oriaa
Reitt.,
Wse. faunánkra újak volnának. Teljes biztonsággal azonErétes ban egyelre csak egy veend fel és pedig az Eunectes vagy helyesebben maláji szigeteken és a Dél-Ázsiában Afrikában, Dél-Európában, mely sticticus L részében is megAusztráliában is elfordul és melyet újabb idben Bosznia északi
mgulosa
var. Gartneri
-,
találtak.
A Carabus
fajváltozat
(Athous
lettek leírva,
tehát
var. negotinensis-t
Merüli Schw. és csak
nomina
Szerbiából írták
Orma in
v,
litt
le.
A
két utolsó
Gartneri Wse.) és
így
tekintetbe
faj,
illetve
edddg még nem
nem
jöhetnek.
S z
e r k.
Zemplén megye Hymenopterái,
Fam.
Chalcididae.
3—
Leuc áspis
assimílís \V\v. TáUya, Szllske VII. 17; parvicauda Mocs. Szllske Vili. 17; dorsigera F. Újhegy V. 30, bzinna. C h a 1 c s femorata F. Ujhelv, Szomotor, Erdbénve minuta Dalm. Tokaj. Szllske VIII 12, jhely VII '25, Szomotor VIII. 7 flavipes Szllske VIII. VIII. 12. VIII.
i
;
;
3—
Smiera nigrifex Walk. Ujhely V. 27. Eucharis cynipifórmis Ltr. Tokaj VIÍ. Ujhely, Szllske. P almon pachymerus Walk. var. rufiventris Gir. (Ex ovis ?
1
,
Mantidis religiosae) Ujhely, Tokaj.
Fam. Braconidae.
Alysia manducator
Gymnoscelys
F.
Ladomér
tardaior
VII.
7.
Ujhely
Nees.
VI.
10— VI.
23,
K.-Azar, Simonka VII. 2. Hecaboles sulcatus Curt. Szinna. Iphiaulax impostor Scop. Ujhely. Vipio terrefactor Vili. Szomotor VI.
Bereczki VI.
i,
17, Bereczki VIII. 10. flayator F. Homonna, Érdbénye. H ormi us moniliatus Ns. Ujhely X. 15. Dyspetes praerogator Gr. Simonka VII. 2. Apanteles fulvipes Hal. Ex Spilosoma fuliginosa. Uj-
Cyanopterus
hely XII. 28.
Disophrys inculpator Xees. Ujhely, Tokaj, Mád, Tolcsva, Imreg, Varannó, Olyka, Szllske VII. 16— VIII. 3, Szomotor VIII. 20. Bracon uiactator Germ. Nagy-Mihály immutator Nees. Szomotor VI. 27; urinator Nees. Szllske VIII. 15. pectoralis ;
Wsm.
k
Ujhely VI. 13; nominator F. Szinna VII. 4, Tokaj VII. Wsm. Ujhely VII. 3. Agathis umbeUatavum Nees. Szllske VII. 20; malvaccarüm Latr. Ujhely VIÍ. 12; nigra Ns. Tokaj VII. 1; deflagrator 1
;
:
stabilis
Spin. Ujhely.
Meteorus
r
laeviveentris \\ sz.
?
Ujhely;
bimaculatus
Wsm
Imreg VI. 28.
Spathius
clavatus Pz. Ujhely V. 27;
exarator ^— Ujhely,
Nagy-Mihály.
Phanerotoraa Clinocentrus
planifrons Ns.
Szllske
Vili.
3.
exsertor Ns. Szomotor VI. 1 4. reticiifator Ns. Ujhe^ tristis Wsm. Tolcsva; grandis Gir. Ujhely; anitatus Wsm. Ladomér VII. 7. Micro c tónus elegáns Ruthe. Tokaj, Ujhely V. 1, Lado-
Rhogas
mér
VIII.
;
8.
Doryctes leucogaster Nees. Ujhely, S.4J atak, Szerencs IV. gallicus Reinh. Ujhely (Ex larvís Callidii sanguinei) imperátor 4; Hal. Simonka VII. 2; brachyurus Marsh. Czéke IV. 12. ;
Zemplén megye Hymettopterái.
Is
Fam. Cynipidae
A
? inflator Htg. Bereczki Ií. n.d r icu'S radicis F. Czéke V. 2 o r h o s a aptera F. S. -Patak, Ujhely XII. 1 1. Teras terminális Htg. Ujhely. /o/^7 Htg. Ujhelv. Cynips Kollari Htg. Ujhely Korticis Htg. Ujhely, Bereczki. Szllske conglomerata Gir. Ujhely; lignicola Htg. Ujhely, /ra/vturionum Htg. Bereczki II. ? cera Gir. Bereczki R h o d t e s rosae L. Ujhely, Czéke.
B
;
i
i
Dryophauta
;
;
:
i
Fam. Chrysididae.
Cleptes semiaurata F. Tokaj VII. 1; Chyzeri Mocs. Szöllöske VIII. 2. Sti lb u ni amethistinum var. festivtim Mocs. Ujhely, Tolcsva. Nuterus Panzeri Feli. Tokaj. Elampus pusillus F. Ujhely III. 30; II. 16— Vll. 27, Tokaj, Kövesd, Szllske VIII. 17 Panzeri F. Tokaj, auratus L. Simonka, Szomotor, Tokaj, Szllske, VIII. 7 truncatus Dhlb. Ujhely, Varannó víridiventris Ab. Szomotor VIII. 7 bideniuhts Lep. Tokai VIII. 5; aeneus F. Ujhely VII. 16: Wesmaeli Chevr. Rad. Holopyga ovata Dlb. K.-Azar amoemila Dhlb. Szomotor VIII. Szllske VII. 16— VII. 31; gloriosa F. Tokaj, Szl8, ;
;
;
;
;
lske
VI.
10.
O mai us
auratus
Db.
Tokaj
Ujhely,
VII.
aeneus Pz.
1;
Ujhely, Tokaj.
Hedychrum tor VI.
Dlb.
1
i,
Tarczal
Szllske
rutilans Dlb. Tolcsva, .Szllske, Ujhely, Szomo-
Vili. 10;
VIII.
3-
coriaceum Dlb. Szomotor VI. 22 luciduhim Vili. 21, Szomotor VIII. 8, Tokaj Vll. 1, ;
Gerstaecketi Chevr. Szllske Vll. 16— Vll. 31. Leachii Shuck. .Szllske áusiriaca V. N. -Mihály Vll. 16 Vili. 17; cyanea L. Mád X. 3. Szomotor VI. 27, Stinna, Szllske Vll. 25— Vili. 20; nitidula Fab. Ujhely VI. 14; fulgida L. N.-Mihály, Szllske V. 28, Ujhely VI. 14; ignita L. R-Mihály Ujhely, Tokaj, Szllske, Azar comta Först. Szllske Vlll.12, Ujhely Ví. 14; Germari W. Tokaj Vll. 1; Chevrieri Mocs. Szllske Vll. 31 Vili. 20; purpurata Fabr. Szerencs; Saussurei Chevr. Ujhlev:
Ujhely VII.
16;
Chrysis
;
—
;
—
Tokaj,
Szllske Vili. 2; scutellaris F. Szllske Vll. 16— Vll. 31, Szllske Vll. 20 splendidula Rossi. Ujhely VII. 4.
bicolor Lep.
#
;
Szomotor, Gesztely X. 6; cyanopyga Dhlb. VI. 12, sybarita Först, N.-Mihály; analis Spinola. Szllske VIII. 15; cingulicomis Först. Szllske VII. 20; viridula L. Szllske VII 31— Vili. 3. Parnopes carneus Rossi. Szomotor VI. 17 VI. 27, Tolcsva
Különfélék. Az ibolya és a rovarok. Múlt évi (1901.) április hó 6-án egy Osfnia aureolentát, mely az illatos ibolya (Viola
találtam
odarata) virágában feküdt, mégsem mozdult, de feléledt s mozgott. A virágból való kivétele után
a
mint kivettem, tíz napig élt. Ebbl látszik, hogy az ibolyának illata hatással volt az Osmiára. Sok esetben az illat csábítólag hat ugyan a. rovarokra, hogy felkeressék a növényeket, és így az elporzás munkájában reszt vegyenekde az Osmiára ölleg hatott. Ezen körülmény szorosan összefzaz illatos ibolya termésének képzdési körülményeivel, melyekrl tudjuk, hogy nem az els virágzás alkalmából képzdik a termés, hanem csak késbb, mikor a virág igénytelen, sem színe, sem által illata nem csalogathatja a rovarokat. Ugyanezt tapasztaltam az Antliophora pilipes-né\ is 1898-ban, mikor egy Anthophorat nem bent, hanem egy pártán láttam feküdni, lábaival a virág belsejébe kapaszkodva. Ezen állat nem volt teljesen elalélt, mint az Osmia, hanem mindazonáltal nagyon gyöngének látszott, mert mikor a virágot megráztam, az állat elmozdult ug} an a virágból, de nem röpült el, annak jeléül, h gy az illat emez állatot is elbódította. Az Antliophora egynéhány óra múlva egészen felfrissült. Említés nélkül nem hagyhatom azon körülményt, hogy az állatot máiáprilis 2-án fogtam, míg rendes körülmények között csak április második felében mutatkozik. Találtam Calliphora vomitoriáX is, melyre szintén bódító hatással volt az ibolyának ers illata, de frissebb volt, mint az Anthophora. Bódító hatásúnak bizonyult be az akáczfa virágának illata is. Folyó évi május hó 27-én láttam egy Bombus lapidarins-i mely az akáczfáról lehullott, a földön a mámor hatása alatt majdcsak ugrott, de nem röpülhetett el nem 9 perczig volt, mert ezen id elteitével, szárnyra kelt és elröpült. D. E.
még
r
;
Czélszeríí fogási mód. Egy, bizonyos Coleoptera-nemekre egyedül eredményes fogási móddal óhajtom coleopterologus társaimat megismertetni. A nagy forróságban röpül és nyugvó helyükrl gyorsan elillanó Buprestidák több fajáról ismeretes, hogy azok elszeretettel repülnek él vagy fekv száraz fatörzsökökre, faczölöpökre és száraz kerítésekre. Ilyen helyekrl azokat hálóval vagy kézzel elfogni úgyannyira felette problematikus dolog, hogy jó, ha 100 példány közül 4 5 kerül birtokunkba. Én, kirándulásaim alkalmával, röpül fajok és fleg a Cicindelák fogására, egy rövid, 20 25 cm. hosszú nyéllel ellátott tüll -hálót viszek magammal, ha mármost valamely egyenesen álló tárgjon Autkaxiát, Meíanopliilá-t, Buprestis-t, Agrilus-X stb. veszek észre, úgy a hálót a bogár alatt félarasznyira, esetleg közelebb a tárgyhoz illesztem és a bogarat készen tartott zsebkendmmel, egy gyors mozdulattal a hálóba
—
—
20
Különfélék.
soproni és a hálót ugyanabban a pillanatban megfordítom, hogy a bogár ki ne repülhessen, a mi neki kevésbbé gyors eljárásnál néha sikerül is. A kerítésnek vízszintesen álló léczeire szállt bogár, ha oly helyen pihen, hogy onnan könnyen lesöpörhet, hasonló módon de a földön hever vastag fatörzs közepérl a fogom meg bogarat ily módon elfogni már sokkal nehezebb. E fogási módszert nagy sikerrel alkalmaztam Bulgáriában és azt minden bogarásznak Merld Ede. melegen ajánl ;
A hangyák hallása már sokat foglalkoztatta a tudósokat. Régebben általában uralkodott az a vélemény, hog} a hangyák épen úgy, mint más rovarok, hallási képességgel bírnak, utóbb azonban igen alapos megvizsgálok, Fvel, Huber és Lubbock arra a meggyzdésre jutottak, hogy a hangyák teljesen siketek, legalább ama hangokat illetleg, a melyeket az ember hall. Mindazonáltal feltételezték, hogy a hangyák egyrészt bizonyos szervek dörzsölése által hangot adnak, melyet viszont az emberi fül nem érzékel, másrészt meghallanak oly hangokat, melyeket a mi fülünk fel nem fog. Ezt a nézetet megezáfoljak Le Roy legújabb kísérletei, a ki négy hangyafajról kimutatta, hogy az igen magas és éles hangokat tisztán meghallják, és részint a hangforráshoz közeledtek', részint attól eltávolodtak. De élénk mozgások által mindegyike világosan elárulta, hogy csakugyan hallja a hangot, st az egyik faj valami gyönge czirpeléssel felelt is ama hangra. Kivégzés rovarok által. srégi idkben számos népnél dívott r
az a szokás, hogy a bnösöket vadállatok által marczangoltaíták de hogy a rovarok táplálékául kitették volna, azt hatványoszét zott kegyetlenségként, csupán a persa despoták eszeltel: ki. A szerencsétlen elitélt bnöst hanyatt fekve, úgy kötözték meg, hogy feje, keze és lába meztelen maradt, A nap felé fordított arczát mézzel kenték be, oda vonzandók a legyeket és rnéheket. De nemcsak a rovarok szúrása kínozta az áldozatot, hanem azok álezái is éltek testén és mélyebben furakodtak abba be. A kín meghoszszabbításául a szerencsétlent erszakkal ellátták táplálékkal. Plutarch említi, hogy Artaxerxes Longimanus ily módon Mithridatest 17 napig kínoztatta. Kedvetlenség a te neved: ember! Genera Insecíorum czím alatt tsm an P. szerkesztésében egy nagyszabású munka fog megjelenni, a mely 75 negyedrét alakú egyenként 80 oldalas füzetre van tervezve, minden füzethez pedig 7 színes vagy fe ete tábla "lesz mellékelve. Ez a munka az összes eddig ismert rovarnemek meghatározására szolgáló alapvet munka lesz, mely a Lacordaire és Chapuis-féle Genera des Coléoptéres (1854 1874) és a Doubledw és \Ycst\vood-féle Genera of diurnal Lepidoptera (1841 mintájára 52) most már elavult készül. Hogy e nagy munka mennyire szükséges, azt már az is mutatja, hogy alig hogy szóba került egy ilyen munka kiadása, már is a legismertebb specialisták egész serege vállalkozott egyes, csoportok feldolgozására, köztük ismert magyar nevekkel is találkozunk mint :Dr. Horváth Géza, Jablonowski Jószef ;
Wy
—
D
r.
—
Kertész Kálmán
és
mvek
Mocsáry Sándor.
.
Irodalom.
2Í
*
Az Ailanthus-szövöí (Attacus cynthiaj, Európa több országában igyekeztek a közönséges selyem-szöv helyében meghonosítani. Hernyója az Ailanthusfán és Ricinuson él, de fzfalevéllel is táplálkozik.
Francziaország
több
st
részén,
Déli-Németországban
is
teljesen meghonosodott. Hazánkban többen foglalkoztak tenyésztékísérletezett Bustyaházán Piso Kornél, de sével, kivált sokat ártana, ha meghonosítása nem sikeiült se neki, se másnak.
Nem
Déli-Magyarországban tennének ez irániban kísérleteket szín hogy meglehetne honosítani.
:
ott való-
Smeriníhus tremulae. A R. L. VII. k. 19(3. lapján azt állítottam, hogy eme fajt Bécs környékén talált hernyókból tenyésztettem. A hernyó, igaz, elütött a Sm. populi-élól, sl lepke pedig igen hamindazonáltal sonlított a Sm. tremnlae-nek általam ismert ábráihoz most, miután alkalmam volt, ennek eredeti példányát látni, ki kell jelentenem, hogy amaz állításom tévedésen alapult és tenyésztett példányaim nem voltak mások, csak a Sm. populi apróbb és halWeissmantel Vilmos ványszín példányai. ;
Irodalom. Bernhauer, Dr. Max., Zehnte Folge neuer Staphylinid e n a u s Európa. (Verh. zool -bot. Ges. Wien. LI. 1901 p.
G5 1—655).
Egyebek között egy
magyarországi
új
Staphylinidát
is
ír
le
melyei az 1900. és 1901. évi
Trogophloetis Gangíbaueri név alatt, húsvét alkalmával a Fert tó mellett gyjtött.
Csíki
Ern.
*
is c hen BryochaStaphyliniden-Gattungen Arten der ris Boisd. et Lac, Bolitobius M a n n h., Bryoporus Kraatz und Mycetoporus Mannh. (Verh.
Luze, Goítfr.,
Bolitobiini. Revision der paláark t
Wien.
zool.-hot. Ges.
LI.
1901.
p.
dung im Szerz, ki a már elbb megjelent
662—746.
Mit
1
Abbil-
Texte).
két
dolgozatával, melyek
nagy fajokat tárgyalják, a paláarktikus Tachinus és Tachy pórus érdemeket szerzett a Staphylinidák ismeretének elrevitelével, mostárgyává. Ezeknek tan a Bolitobiini tribust tette tanulmányozása Bry(Mycetoporus, nem négy tartozó ide az után jellemzése rövid
oporus,
ad
majd sorban
részletesen
csak a
nem
Bryocharis)
Bolitobius,
fbb
leírja.
az egyes
A
meghatározására szolgáló kulcsot
nemeket és az azokba tartozó fajokat
fajok meghatározására szolgáló táblázatok
jellegeket feltüntet ellentetekbl
mindenütt a kissé eltér
Hazánkból hat
új
fajt
példányok
találunk leírva,
vannak
is
ezek
nem
összeállítva, ha-
tekintetbe
vétetnek.
mind a Mycetoporus
-'-'
Irodalom.
nembl
valók
a
és
következk:
gracilis
(Mehádia),
flavicomis
(Roclnai havasok, Bucsecs), ambiguits (Magyarország, Horvátország:
Kapela, Velebit), nobilis (Fiume), corpulentus (Magyarország, Rodnai
havasok)
Witigelmuelleri
és
és Horvát-
Azonkívül
(Negoi).
már ismeretes következ fajokMya toponts oreophüus Bernh., M. brnnneus Marsh.,
hazai termhelyeket a faunánkból nál közöl:
M. functipennis
M.
Scriba,
Brucki
M.
Pand.,
laevicollis Epp.
Pozsony, Magas Tátra, Brassó, Mehádia), Bryoporus multipunctus
Hampe.
Ern.
Csíki
Neue und bekannte D p e r e n n d c m m lung d e s U n g. National-Museums:
Kertész, Dr.
S a
Termr.
£,
t
i
XXIV. 1901.
Füz.
p.
r
i
403—432
28 fajnak
leírása, köztük új magyar Dischisttis croatictis, szerz Noviban fedezett fel. Legtöbbje azonban Új-Guineából való, Biró Lajos gyjtésébl, a kinek tiszteletére két új faj van elnevezve, ugyanis Cyímdria Birói és Diapkorus Bitói. A. L. ;
lyet
:
*
Horváth. Dr.
ncz E
s c a
XXIV.
1901.
152
nak (
H ém
G.,
fajnak
1
e
r
p.
i
p
t
é
a d a n
r
s
es d l'A s
u voy a g i
e -
M
i
e
n e u
:
t
i-
Füz.
Termr.
486- -490.
felsorolása és
jellemzése,
illetve
számos
faj-
új
A. L.
leírása.
'siki,
Mar
de M.
r e
JL.. C o e o p t e r a nova ex Hungária: Termr. Füz XXIV. 1901. p. 486—490. Négy új fajnak leírása, úgymint: Trechus (Anophthalmus) 1
Mallászii, melyet
Ormay Sándor
a Detonátán
egy példányban
fe-
dezett fel; Bathyscia Horvátki, melyet egy Növi melletti-barlangban Dr.
Horváth Géza fedezett
fel;
/somira hanga rica Bács
megyébl
és
Otiorrhynchus Fussianus, melyet a fogarasi havasokon néhai Fusz Károly két példányban fedezett
A. L.
fel.
*
Dr. H., Ü b e r P a r n o p e s Fis c h e r S p n.: Termr. Füz. XXIV. 1901. p. 491—494. Beható leírása ezen fajnak, mely csak a Kapfüldön fordul el.
Brauns,
i
i
A. L. Kertész,
Dr.
Neoglaphyroptera iníerrupta:
K.,
Termr. Füz. XXIV. 1901. Leírása egy
Múzeum
tulajdona
új
p.
405—496.
perui légyfajnak, melynek
typusa
tx~
Nemzeti A. L.
.ROVARTANI LAPOK"
ív
áuszugder Aufsatze
diesel in ungar.
Spracha erscneinenden entoraologischen Monatschrilt
Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedö, Dr. C. Chyzer,
G. Entz und Dr. G. Horváth
Dr
redigirt
1^.
v.
von
Aiorner-Abafi Budapest
IV.,
K. Osiki.
Molnár-utcza 24.
IX.
1902. Január.
und
Heft
Bánd
1.
Ver S. i. Dr. G v. Horváth: Die Malária und die Gelsen. I. fasser hielt in der Versammlung der ungar. Aertzte und Naturtorscher zu Bártfa einen Vortrag, worin er zunáchst die Geschichte der Malariaforschung schildert. Als enviesen gilt nunmehr, dass die Krankheit durch Plasmodien entsteht, welche durch Gelsen von kranken Menschen aufgenommen, sich im Körper der ersteren entwickeln und wieder auf Menschen übertragen, sich in diesen durch Theilung rapid vermehren. Erst wenn sich dieselben stark
(mindestens zu 250 Millionen) vermehrt, treten Fiehersymptome bei PL maláriáé ein. Dies erfolgt bei Plasmoiium viuax in je 48, Stunden, wodurch in je 72, bei PL praecox aber in je 24—48 verlieren das 2-, 3- und 4-tágíge Fieber erklárlich wird. Dieselben nachgerade Fieber das dass so Theilungsfáhigkeit, die Zeit der mit von selbst aufhört. Nur die Anopheles- Arten vermitteln die Plasmodien. In Európa sind derén drei Arten, d. i. .4. bifttreatus, nigclaviger.) ripes und die verbreitetste, A. maculipmnis (falschlich A. S. 0.
L.
Aigner-Abafi
v.
Untersuchungen. gen von Dr. E.
Besprechung
F
i
s c
h
e
:
LepidopteroSogische
und Würdigung der
Experimentál
Untersuchun-
r.
Populáre Orthopteren in China. Gelegentlich beobachtete Verfasser die mehrfach China seiner Fleisc durch erwáhnten Gririen-Zweikámpfe, welche bei den Chinesen,_ namentlich in Peking einen sehr eifrig betriebenen Sport bilden. Begegnen sich zwei Sportmánner auf der Sírasse und lobén ihre nebst Behálter aus der Grille seine jeder holt so Grillen, in eine halb mit feuchtem Tasche hervor, beidé kotnmen dann Nun geht der ZweiWánden. glatten mit gefüllte Schüssel 8.
E.
Csíki
:
Sand kampf zum Gaudium des
sich
ánsammelden Publikums eingeht,
los,
vvel-
welche sich oít von dem Sieger
ches grosse W'etten auf die Kiimpfer ausen. Die Kundé einen \iiben Tag la wenig Stunden ganz Peking. Die betreffende in durchzieht Java wird hiezu in Gryllus infernalis Sauss., Grillenart ist Orthopterengrössere andere, Eine vervvendet. Megalodon ensifer Brunn. wird in aus Sorghumstengeln art, Gampsocleis gratiosa Káfigen (siehe beidé in Abbiidung) gehalten ver'fertigten kleinen den Strassen feilgeboten. Dieselbe dient in allerwárts und auch
wie erwáhnt worden, als Singvogel, sondern Morgens als Wecker. Auch Verfasser hiclt ?ich ein solclvs Thier, welchcs ihn táglich um 5 Uhr mit gr«.->ssem Lárm weckte. Auf der Heimrcise ist dasselbe jedoch, in Ertnangelung frischen Futters, umnicht,
gekommen. S.
11.
E
Excursionen auf den Szemenik. Verfasser unrernommeneri Excursionen auf den
Merkl:
berichtet über seine, 1901 .Szemenik bei Resieza in
eibeuteten besseren die
und vcrzeichnet
die hierbei
Arten (siehe im ung. Text), derén
einige für
Fauna Ungarns neu Ennecies
Gglb.,
Südungarn
sind,
lircies
u.
siicticus
z.
L.,
Carabus var. negotinensis Athous Merkli Schw. und
Orina rugttlosa var. Gártneri Wse., die beiden letzteren sind litt. jedoch noch nicht beschrieben und blos Nomina Die Hymenopteren des Komitafes ZemS. 16. Dr. K. Chyzer plén III. Fortsetzung dieser Enumeration, i.
:
Kleine Mitíheilungen.
V
und
e 1 c h e n Insekten. Anfangs S. 19, E. D. D é April fand Verfasser in der Blüthe einer Viola odorata eine regungslose Osmia aineohula, welehe, herausger.ommen, zu sich kam i
i
und noch 10 Tagé lebte Ebens> fand er in Veilchen auch betáubte Auihophora filipes und Calliplwra vouiiiorri. Auch der Duft der Ende Mai 1901. fiel beim SchütAkazienblüthe wirkt betáubend ;
Bombus
lapiJarius herab, welcher sich zvvar war, die Bctaubung dauerte nur 9 flugfáhig nicht aber
teln ein
S.
19.
E.
bevvegte,
Minuten.
Merkl: Zweckmássige Fangmethode
und sonstiger fliichtigér von Buprestiden, Cicindelen, Anthaxie 25 cm.) versehe ies Arten. Man íuhrt ein mit kurzem Stiel ( '0 Tüllnetz mit sich, welches man, ein Exemplar der ervváhnten Arten ansichtig geworden, unter dasselbe hált und das Thier durch einen Schlag mit dem Taschentuch hineinschleudert, das Netz sodann rasch umschlágt, um das Wegfliegen des Káfers zu verhindern. 20. Über dasGehör der Ameisen nach den S. Beobachtungen von Le Roy. i
—
S.
21.
W. Weissmantel: Von Smerinthus tremu-
196) denselben bei zu habén. Nachdein er aber den Faltér, welchen er früher nur aus Abbildungen kannie, in Natura gesehen, sieht er ein, dass jeie Faher nur etwas sonderbar gefárbte Sm. populi gevve^-en sind. S. 21. Liter a t u r. Besprechungen der Publicationen von Dr. M. Bernhauer, G.*Luze, Dr. K Kenesz, Dr. G. v. Horváth, E. Csíki und Dr. H. Brauns.
lae behauptete Verfasser
Wien aus
dórt ^efundenen
(Rovart. L. VII. p.
Raupen gezo en
madárbröket
Következ becserélni
:
Turdus
1
iliacus
2
Pinicola
cnucleator
^;
t
Aegialitis
hiaticula
1
1
Jégmadár
Csiga
;
Guinea
N.
gyjtemény
3
&
;
stb.
vagyok
3 Cyanecula
hajlandó
Nucifraga cariocatactes
Somataria spectabilis £ 1 Varró madár N.
1
;
Mufflon-^zarv.
1
;
vagy
Loxia
1
;
rovarokért
curvirostra
£ macrorhyncha;
6 N'ucifraga
;
;
Cardinalis cucullatus. Brasilia
Guinea
;
(földgömbi)
eladni
suecica j
;
1
Mustela
koponyával
fél
;
1
nivalis
;
1
Photograph
npparatus complett.
Tavarnok
u.
;\
Kelecsétiyi Károly.
N.-Tapolesány.
Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb é* legnagyobb ajánlom magángyöjtöknek, iskoláknak, gazdászoknak és erdészekuek 8(.00 hibátlanul meghatározott lni és külföldi fajhó álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges és e g r i t k á b b fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyjtkkel szívesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és béi mentve küldök. rovarkereskedés tulajdonosa,
1
N'émtt-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.
1
)
Mer hl Ede.
A
hátai madárvilág megismerésének vezéi Ezen munkából megjelent az 1—7. füzet: az els füzet a szisztematikai részszel kezddik s az Éneklök rendjének négy családját, úgymint a varjú-, sárga-rigó-, seregély- és pintya második füzet a pacsirta-, billegtetö- és poszátaféléket a harféléket a negyedik pediir a pipökemadik a vizirigó-i Qhöi&zem- és rigóféléket eztnege-, küll-, fan aszó-, gélics-, sdyimfark-, feiske- és légykajófé léke a rikácsolókat, kakttk-, harkályaz ötödik és bagoly -fJéktt, a 6, a ragadozókat a 7., mely most jelent meg, az evezölábt'takai és lúdalnhúakat ftíágyarország madarai.
fonala. Irta:
Dr.
Madarász Gyula. :
;
'
;
;
tartalmazza.
A munka
díszes kiállításban, a szeiz eredeti rajzaival, és színes tábformátumban 10—12 füzttben fog befejezést nyeini Az általános ismeretekre vonatkozó bevezet rész az utolsó füzetben a tárgymutatóval egyetemben jelenik meg.
lákkal, quart
Elfizetési ára
Az
1
elfizetési pénzek a
—1
füzetnek 3 kor,
egész
az
Magyar Nemzeti Múzeum
munkának
íi)
korona,
Igazgatóságához vagy a
Rovartani Lapok szerkesztségéhez czímzendk.
DEB Lepidopteren
des
l
palaearctischen Faunengebietes. Vi-n
Dr. O. Staudinger —
2
Theile
in
Preis
und Dr. H. Rebel.
einen
80
Bánd
.^zcj'kcsztségünk útjúia
a.
gebunden.
Krouen is
megrenaelUet.
V
Entomologiai müvek. Birodalom. Állatvilága. (Fauna Regni Hungat Kiadja a k. na. Természettudományi Tár^ulariael III Kárpált E. Allatmuzeum, utasítás állakor. 20 tagoknak társulati Uaáö k'or kor. csontvázak készítésére, ábrákkal tok kitÖrnesére s eltartására, és Bein K. A kis rovargyüjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fül Szekeres F. Ö. A roVárgyüjt^ 1 kor. G0 fit), résére' és gyjtésére 2 kor. a középiskolai ifjúság számára, kötve Leiténvi "s Rovargyüjt. Segédkönyv Kirándulók '— Kriesch J A rovarok világa. 16 ábrával 30 fill. i j^or A. Rövid útmutatás kor. 50 fill. 3 kötve efendi rajzzal, 70 zsebkönyve. Dr DadayJ. Rovargyjtemények konzerválasához 80 fii
A Magyar
Általános
'
kötet
Arthropoda.
—
1
—
—
—
-
-
1
a természetrajzi
—
Hojjer, Praxis der [nsektenkunde. 3 kor. kor. 60 fill. der [nsekten \i kor. Kenntniss Kolhe, Einführung in die Bvmenoptera. MocsáryS. A magyar fauna fémdára^ai 2 kor. 40 hl!. táblával 1 kor. z0 fül Adatok Magyaror\ maovarfaima másnejü darazsai 2 darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk íémdarazsamak
mszótár
tani
1
szág fürkész
40 kor.
magánrajza
Lepidoptera Be/" K. A kis lepkegyüjtó. A lepkék ismertetése es A. Aigúer L. A lepkészet története Magyarországon avitése 9 kor Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. Aizner-Pável-hryk, í kor auf 50 farb. Tafeln 25 kor. bÍ?; Schmetterlingsbuch 8. Aufl 1300 Abb. Europas 2. Aufl. 2C00 Abb. oa fin' Hofmanv.t P?e Gi oss- Schmetterlmge Raupeu der Gross^Schmetterlinge Europas. 71 farb. "Tafeln 30 kor. Die
—
—
— —
"auf
50 Tafeln 30J
1900 Abb. aúf
tenyész légyfaj az Alsó-Duna Dintera Tönwsvárx O. Egy tömegesen
mellékeirl 3
rum
60
tábl.
fill,
-
Kertész K. Catalogüs Tahaiiidauim orbis terra-
universi 6 kor.
—
Bein K. A kis kor. 80 fill. Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 Calwer, Káferbucb és gyjtése 2 kor. ismertetése bogarak A botfán'vühö TaleVu 21 kor. «- Seidtitz, Fauna Tianssylvanica 12 kor. a linímit 48 color. ismeretéhez Hemiütera Dr Horváth G., Adatok a hazai félröpek magánrajza. rszági Psyllidá'kró.l 4<) fill. Az Eremocoris-fajok
—
40
fill.
A
rnagyarx
2 tábl' 60 fill*
_
.
•
,
Neuroptera. P///^/*- Gy. A magyarorOrthoptera, Pseudoneuroptera es Kohant R Magyarország természetrajza 6 tabl. 5 kor.
-
tücsökfélék .zitakötö-féléi.3színestábl.2kor.i;uldl.
szági
A
Myri poda. Dr. Daday }
magyarországi
4 táblával í kor.
_
Mynopodak maganrajza .>-
'
Araneae Hungáriáé Hennán ö\, Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a kor *_3 kötet kapható 1C> kor.- Dr. Lenül A. A pókok, különösen a kerekhálós Kárpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor. C/iyzer
Araehnoidea. Dr.
—
R kötet 24
K.
és
Knkzynski
L.
_
atkafaur.ájához. 8 táblával 2 kor. «««y /. Cristacea: Dr.
D
t
A Magvaror^agban
edjig
talált
szabadon
A magyarországi Branchipusél evezlábú rákok maganrajza. 4 tabl. 8; kor. kor. A magyarországi Diaptomus-fajok atnezete 1 kor átnézete lajok 1
OíU«log-us
Eiiaoii-iyoliidsii'iiiii. Conscripsit
Ernestús \
Muiaeó
Nationali
Hungaricó
C^iki. editus.
Budapestini
-lí»0l.
Ára 3 korona.
E müvek szerkesztségünk útján SJ
rrldl
is
Sándor könyvnyomdája Budapest,
megr endelhetk. VI.,
Szerecsen-u
6.
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0318