46i R873 ENT
/fcó
Oki-
/ /
C^C/
•
^
r
\
/
** Et*t;
QL
a eh;
461
R873 ENT
m Október
füzet.
M$
ROVARTANI LAPOK
m
XIII. kötet.
1906.
8.
M *
HAVI KOL,YÖII
rovarokra.
m
7F5
Mi
*
D«
BEDÖ ALBERT D«-
ip*
D«- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKfcSZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
gk
5*%
8* j&éfefe* ?TSí
BUDAPEST, 1906 A
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE és KIADÓHIVATALA FHERCZeG SánDOR-utcza 19 VIII.,
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor
y
Tartalom JablonowsU József: A répalevelet pusztító paizsos bogarak. (Egy ábrával.)
II.
A. Aigner Lajos
Lörincz Albert
Ern: Ern:
Csiki CsiJci
:
...
...
—
....
Magyarország
...
...
XV.
pillangói
...
...
—
157
___
...
...
1G^
I.
167
— —
...
170
...
...
175
...
175
Adalék Magyarország Hemiptera-fauiiájához.
:
Magyarország
szú-féléi. IY..__
...
Új Carabus Csík-vármegyébl
1.
...
Különfélék.
A Staphylinus pubese^ns
JJajósB József:
Tömörkény István: Rovaresata
...
A szólrontó molyokról
...
...
...
biológiájához
...
__.
...
...
176
...
— — — —
176
...
...
Irodalom.
Ern:
Csiki
Dr. Horváth Qéza,
Sándor és Csiki
A
klr.
magy.
szakosztálya utcza
ülést
16.)
A
Ern
Mocsár
Viktor,
közleményeinek ismertetése
Természettudományi
minden
tart.
Szépligeti
Vendégeket szívesen
budapesti entomologusok
177
állattani
Társulat
hónap els péntekén
...
Eszterházy-
(VIII.
lát.
minden pénteken
este a Kaszás-
féle (Muhr utóda) vendéglben (Kerepesi út 44.) találkoznak.
Kedvezmény. Az 1897,
1898.,
1899,
1905-lki teljes évfolyammal
áron Ára 6
1900,
még
1901,
1902,
szolgálhatunk.
kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak
kor.
Az
I.
és
III.
a
19.)
czímzendök.
190A
elfizetk
Új II.
kötet
és
fele
kapható,-
kötetet készpénzen visszaváltjuk.
Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz utcza
1903,
(VIII
,
Fh.
Sándor
A
répalevelet pusztító paizsos bogarak. Irta
Jablonowski József. II.
A
;
a levél
lábukkal beragadnak a
brkék
maradnak, vagy kisebb csohelyen karmos felszínébe és a levél brkéjét s a kisebb-nagyobb, néhány mm-es át-
kikelt lárvák eleinte együtt
portokra szakadva
fonákján élnek. Ilyen
levél
közötti lágy szövetet
mérj
kerek, vagy szabálytalan foltokban kirágják, de a fels brkét bántatlanul hagyják. Majd megnagyobbodva, még jobban széledeznek és még mohóbban rágnak. Hogy e tekintetben milyen szapora a munkájuk, azt az elbbi ábrából láthatjuk. A növényke már annyira meg van sérülve, hogy csak a levél formája s a növény összképe árulja el a faját.
Ha
els növényt
átmegy egy másodikra, harmadikra. A megrágott leveleken a foltok ilyenkor nemcsak nagyobbak, hanem a levél mert a lárva egészen likas is, most már az egész levéllemezt elharapja, noha még mindig a az
levél fonákján
él
s
teljesen megette,
innen harap.
Minthogy azonközben a levél
els rágáshelyek megmaradt hártyaszer brkéje repedezik, szakadozik és lehull. Az ilyen levél sérült külseje most már szembeszökbb. terjeszkedik, az
8 körülbelül most, június végén, július elején fenyegeti a répát is. Mert vagy elfogyott a libatop, vagy a kapa kiirtotta azt s a labodabogár lárvája most a czukorrépára szorul. Rágását itt csak úgy folytatja, mint a labodán. A megszállott levélen napról-napra több lesz a rágott lik és a hártyaszer fehéii-szürkül folt is. Majd egyszerre olyan képe
is
Rovartani Lapok XIII. 19u6. október.
Jablonowski József
ahol egy. júmértékben megsérült levélnek felére kiHa sok a lárva, akkor a levélbl csak a
lesz a répalevélnek, mint azt az alábbi ábrán látjuk,
liusban aránylag kisebb sebbített
fbb
képe látható.
borda marad
s
a répatáblán
rövid
id
nak a messzirl fakószíneknek látszó sárga
Ajtaizsos labodabogártól
—
alatt
egyre szaporod-
foltok,
a hol a répa
mérsékelten megrágott nagyobb répalévél.
Kétharmad nagyság.
zöldje egyre jobban és jobban pusztul.
—
Egy-egy levélen,
az bármennyire megrágva, olykor, csak kevés, máskor
legyen
meg
több,
de 30 lárva is akad. Legtöbbje most is a levél fonákján akad már egy-egy a felszínén is. A lárva háta tele van nedves'10
-
él,
A
répalevelet pnsztitó paizsos bogarali.
farnyúlmánya hátához
vizes sárral, piszokkal és felhajló e
véd
szorítja
szutyok-paizsot.
Ez az
id
már
tehetett
a
159
tetpontja a kártételének.
Eddig sok szép répát hogy valamint takarmányrépában is évrl évre sok
tönkre. Honi feljegyzéseinkbl tudjuk,
czukorrépában,
a
úgy
E
holdnyi kárt tesz.
kár
keletkezése
sokszor
napok
kérdése.
Nagy- Halászon 1893-ban a labodabogarat csak július 11.-én vették észre és július 17.-én már csak töve volt meg a répának s
sem maradt meg.
az egész táblában egy ép levél
apadóban van a
Július vége felé
mert a lárva bákét-három nap múlva bábbá válik és egy hét múlva, olykor korábban, máskor késbben meg van már a bogár, a mely azután szinte nyom-
A
bozódni kezd.
késbben nyáron
talanul eltnik, mert
Habár a paizsos labodabogár sebben a nyár elején fordul
mányrépára
kártétel,
hol utoljára rágott, ott húzódik össze
felette
el
kártékony
s
s
alig látható.
fejldése
légtömege-
szerint
ilyenkor a
habár
;
czukor- és takar-
évenkint rendszerint csak
egy ivadéka van, szaporíthat az egy évben kétszer is. Suffrian közölte, hogy e bogarat lárvaalakban 1843-ban
már 1844-ben augusztusban
idben
látta és a
Hogy
szeptember
bogár
12. -e és
16. -a közöttr
eset-e, vagy hogy lehet-e a bogárnak évenkint kivételesen két ivadéka is, határozottan nem állítom. Ritzema B o s nemcsak évi két, hanem kelt ki. 1 )
esetleges
az ivadék
ez
három ivadékról
beszél. 2 )
csak elkésett
Kö ppen
Oroszországban hatá-
rozottan két ivadékot említ és azt mondja, hogy a paizsos laboda-
bogár tojását
is
De bármint
magára a czukorrépára is
van
tojja.
a dolog, gazdasági
jelentsége nálunk
csak a nyár elejéi tömeges bogárnak, illetleg lárvájának van.
A labodabogár szaporodásának némi rázs ellensége. így van olyan parányi
0.7 és hímje csak 03.
tojásában
él
— 04
mm.
és belsejét megeszi.
bogár lárvája, hanem
gátat
vet néhány da-
élsköd
darázs (nsténye
hosszú,) a mely a
Az
ilyen tojásból
labodabogár
nem
a laboda-
És késbben, noha a lárva hátát szüntelenül sár és piszok fedi, akad néhány darázs, a mely mégis útját találja, hogy a lárvát is megfertzze. A darázs lárvája tehát a labodabogár lárvájába jut, benne él és mikor ez utóbbi félig megntt, fejldésében megakad és elpuszul, holott a benne él darázs bebábozódik és kikel. Ruperstberger !) 2
)
a
kis
darazsak kelnek
ki.
Entomol. Zeitung. Stettin, 1844 280. 1. Ritzema Bos J., Tíeriscke Sehadlinge und Nützlinge. 1891. 365
1.
JáblonoivsM József
ICO
Ausztriában e bogár
hogy L893-ban július 15.-én valahol lárváinak nagy része félig megntt korában említi,
áldozata
lett.
Sem
a
ragadozó darazsak
1 )
az elébbi
kis
darázs,
a
melyet
szedett labodabogár tojásokból neveltem,
Puszta- Varsányban
sem
a
második darázs,
melybl egy-egy lárvában 2—4 élt, nem igen ismeretes és nevüket sem tudom. Talán eddig ismeretlen és névtelen állatok Habár- e két darázs-faj és talán még több más faj. jó barátunk és sokat segít, de mégsem segít annyit, hogy a védekezés a
!
feleslegessé váljék. Lássuk tehát most azt. Védekezés.
Részletesen
súlyozva emeltem
ismertettem
életmódját
és
hang-
hogy a répatáblába csak a, libatop révén jut be. E szerint a védekezésnél s a kár meggátlása végett els sorban ezt a gyomot tartsuk szemmel. Május elején vagy esetleg korábban, mieltt a répa kapálásához, vagy ritkításához hozzáfognánk, nézzünk ugyancsak gondosan répa szét, vájjon a között term libatop nincs-e megrágva és nincs-e rajta labodabogár, vagy lárvája? Ha van lárva, az ilyen fertzött gyomot kézzel kell kigyomlálni és gondosan összeszedni, hogy a lárva ne maradjon a táblán és ne vándoroljon a répára. Ugyan így gondunk legyen a libatopra a késbbi kapálások idején is egéki,
szen július végéig.
Gondunk legyen
azonban a
répa szomszédságára
is.
Ha
mellette valamely gazos, kivált libatopos takarmány, vagy egyéb
növény terem és ha
akad a labodabogár tojása, lárhogy az csakhamar átkerül a répára is. Ilyen esetben jó lesz, ha a répatáblának leginkább fenyegetett szélét idejekorán a svájnfurti zölddel, vagy az arzén-mérgek egyikével megpermetezzük. Ha. labodabogár lárvája átkerül a répára, hadd találjon itt már mérgezett répát és veszszen el. e libatopon
vája, akkor valószín,
Hasonió gondunk legyen az alatt
term
libatopra
is.
Úgy
útszéli,
kéli irtani,
árokmentí
hogy
s
az ákáczfa
ha esetleg
rajta
van már a rágó lárva, az ne maradjon meg élve a gyom üres helyén, ahonnan az kénytelen-kelletlen a répára vándorol. Legjobb, ha az ilyen helyek állandóan tiszták és ha a gyomot már akkor irtjuk, amikor az még nincs fertzve, vagy a mikor máirajta van a tojás. Minthogy ez utóbbi nem hull a levélrl, a labodát lekaszálhatjuk
!)
vagy
Wiener Entomol. Zeitung.
lesarlózhatjuk
189o. 291.
1.
és elhordathatjuk a
A
nélkül,
161
répalevelet pusztító paizsos bogarai;
hogy félnünk kellene
tojás lehullásától,
;i
;i
mi
;i
mun-
kánk sikerét esetleg koczkáztatná.
A
mindezek ellenére mégis az a baj érne, hogy júliélned, hogy répáját eszi a labodabogár Permetezze meg a lárvája, az fogjon hozzá a répamérgezéshez. répát az arzénmérgek egyikével, de úgy, hogy a permet mindig kit
usban egyszerre arra
a répalevél fonákját
mert
érje,
ban a levélnek azt a részét
a rágó
ott él
eszi.
lárva és
Tekintettel
arra,
els
hogy
sor-
ilyen
permetezés nehézkes és lassú, kérdés, vájjon nem fizetdnék e ki jobban az arzén meszes keverékének por alakjában való hintése.
porhint hegyével talán kényelmesebben és szapoa, rábban férhetünk a levél fonákjához, mint a permetezvel. S ha a porozást a harmat felszáradása eltt végezzük, az csak olyan Mert
hatású
lesz,
mint a permetezés.
És végül, mert az egyéves élet libatop a szántóföldre csak
mag
alakjában kerülhet,
kori esetét
—
s
ez
nem
- -
dunk legyen a trágyára fertzzük szántszándékkal
is,
e
hogy azt gyommal.
kunkban van, legjobb és legbiztosabb Többször
tekintve az
legtöbbször a trágyával kerül
olvasom, kivált
saját
önvetdés gya-
szántóföldre, gon-
meg ne
vesztünkre
A gyommagnak, irtója a tz
ha zsá-
!
irodalomban, hogy a
a külföldi
ezukor- és takarmányrépát bántja
a-
a luezernaböde
(Sitbcocánella
vagy másként Epilachna globosa Schn.) lárvája, mert a répa levelét rágja. Ez lehetséges, mert a libatopon (Chenopodium), a mely gyom közeli rokona a ezukor- és takarmányrépának, csakugyan többször láttam e kis bdének igén jellemz rágását. Ez a luezernaböde, mint a nevébl is látszik vigintiquatuorpunctata
L.,
.
a luezerna hírhedt ellensége és mind bogár, mind lárva korában igen nagy kárt tehet benne, de ezenkivül megél az útszélen növ vad füveken is. Ez a luezernaböde csak 4 - 4.5 mm. hosszú, te-
hát
a
hétpontos
katiczánál
jóval kisebb, sötétbarna fekete,
4—4
szín
scptempmiciata
L.)
szárnyfedjén 12
— 12
(Coccinella
és mindenik
harántos sorba hármasával, négyesével és kettesével
vagy foltja van. E pontok, vagy foltok kisebbek vagy nagyobbak s olykor harántos, félig elmosódott sávokká nttek össze. Megntt lárvája szintén csak 4 -4.5 mm. hosszú, szennyes fehér, szinte szürkés szín s a mi a legjellemzbb reá elhelyezett pontja
nézve, igen tüskés-borzas felszín.
A luezernaböde kora megntt
kisebb részben a
tavaszszal jelentkezik és lárvája azután és
már elször kaszálható
luezernát és
;
A. Aigner Lajos.
1(!2
nagyobb részben a másodszor sarjadzó luczerna újabb hajtásait annyira lerágja, hogy azt legtöbbször egészen tönkre teszi.
A luczernabödének
és lárvájának
rágását az jellemzi, hogy
hámozza le foltonként, majd folytatva a rágást, a foltok egészen egybefolynak s az illet megsérült növény egészen szürkévé, fehérré lesz, A rágott foltokon mindenütt lehet látni, hogy az állat keskeny, párvonalas sorokban hámozta a levelet. a levélnek eleinte csak az eg\ ik
Ha
oldalát
e bogár akár a luczernáról, akár a libatopról leszorulva
megtámadná, ellene gyors mérgekkel való permetezés nyújthat. a répát is
Magyarország Irta
.4.
segítséget csak az arzénes
pillangói.
Aigner Lajos.
XV.
A szem
F. 1 )
nem. Melitaea
7.
csupasz, a csáp bunkója tojásalakú; a
hátsó lábak tibiáin és tarsusain csak alul
Argynnis-eknél köröskörül).
A
2—3
áll
középs
tüske (az
sor
pete körtealakú, részint bordás
hernyó hengeres, kúpszer kiemelkedésekkel
(áltüskék)
sz
levelek
felé
moha 1.
közös szövedékben
alatt telel ki.
Az
Az
...
összesztt
és
közt
...
___
...
...
....
...
az alapszín vöröses sárga
;
Az alapszín fekete vagy vöröses sávokkal
...
.
_
...
Az alapszín vöröses nélkül
...
...
vagy
báb elül lelapult, szabadon függ.
...
....
sárga, ...
...
sárga,
nem
...
...
...
Alul az alapszín élénk narancsszín
___
...
... ;
....
pontok ...
2
állanak ...
6
narancsszín és sárga
narancsszín ...
...
...
alsó szárny szegélyén lefutó foltok sorában
fekete pontok
3
él
A
borított
alsó szárny szegélyén lefutó foltok sorában fekete
állanak
2.
A
és
...
...
...
sárga
és ...
fölül a fekete
...
...
3
sávok ._.
alapon
4 a
narancsszín és sárga sávok igen kirívók... ... Maturna L. Alul az alapszín halvány narancsszín fölül a vöröses sárga alapon a narancsszín és sárga sávok eléggé feltnk ;
aurinia Rótt J )
Melitaea, varos Thessaloníában.
Magyarország
4.
163
pillangói
nstény vöröses-sárga, az elbbi fajhoz hasonló, de a hím fehér, sárgás-vörös sávokkal és Cynthia Hb. foltokkal ékített ... ... ... ... ... ...
Csak
a
sárga sávok nélkül
;
..
Mind a két ivar vöröses-sárga 5.
A
._•
szárnyak világos vöröses-sárgák-; folytak és sávokat alkotnak*
alul az
...
...
...
...
szárny
alsó
sávját befelé fekete holdak határolják, amelyek fordul...
...
...
...
___
...
...
...
...
5
...
egybe-
pettyek
a fekete
szegély-
t
éle
felé
Cinxia L.
...
a gyér fekete pettyek A szárnyak sötét rozsdás-vörösek nem egybefolytak; alul az alsó szárny szegély-sávját befelé ;
fekete holdak határolják, amelyek éle kifelé fordul
Arduinna Esp. 6.
Az
a hímen hajlított
;
sárga holdak sora
Az
vagy
tettek
A
...
alul az áll
fekete
befelé
...
szegélyén
hol-
sávot
...
...
....
tapogatók töve kívül sárgás-, alul fekete
fekete
befelé
szárnyak
a
;
fehéres-
Phoebe Knoch.
...
...
sötét
szegélyezik ...
...
...
küls
a
szárny
alsó ...
...
vonalok ...
sötét sávot
az alsó szárny fogazott, a fels szárny
;
alsó szárnyon alul
pontok
7.
küls
alsó szárnyon alul a
dacskák szegélyezik
lekerekí...
...
szrzet
a
;
7
...
szár-
nyak szegélye eltt fekete csipkés vonal van, mely alapszín holdak sorát alkotja
;
gyri nem
a potroh
sárgás-fehérek
Trivia Schiff.
A
tapogatók egészen
vörösek
fekete pontok sorakoznak 8.
Mindkét szárny sárga
;
s
gyri
alul élénk vöröses-sárga
az alsó szárnyon
pettyek soraival fakó
szárnyak
a
;
a potroh
;
;
:
a zöldesbe játszó (nstény)
...
...
Mindkét szárny alul halvány vöröses-sárga csúcsa
nem
mutatkozik 9.
A
sárga; az alsó szárnyon ...
...
...
...
;
az alsó szárny
csak töve olykor feketés
A
...
A
...
...
...
...
.___
amely
le,
sáv
._.
2
9 sor
rajztalan,
Parthenie Bkh.
...
...
0.
szárny
sárgás
egyébként
szegély eltt 3 sor vöröses-sárga petty
egyébkint fekete alapszín ... 10.
...
fut
fels
egy
...
...
...
vagy
Didyma
a
;
fekete
van, (hím),
...
alul
szegély eltt 2 fekete csipkés vonal
alapszín holdat alkot
sáv
vöröses-sárga
a felület élénk
8
a fels szárny csúcsa
fehéres-sárga
3
eltt
szegélye
sárgás-fehérek
áll
;
.__
az alsó szárny ...
—
10
fekete alsó szárnyon 3 alapszín foltsor és középfolt van;
mely
3
szegélyen
2
a vöröses-sárga fels szárnyon 3 fekete sáv fut le ;
alapszín
foltsort alkot,
ezeken belül az elüls
A. Atgncr Lajos.
164
fekete kör
Az
áll.
alsó szárny alul vöröses- sárga, középsávja
igen széles, olykor
csaknem fehér
...
Athalia Rótt.
___
Mindkét szárny alapszíne fekete; az alsó szárnyon 3 vöröses-sárga foltsor van ... ... ___ ... ... ... ._. ... Mindkét szárny alapszíne fekete; az alsó szárnyon 1 vöröses-
H
sárga foltsor van 11.
A fels szárnyon 3 ugyanoly
szín
...
...
...
___
...
...
...
3 vörösessárga foltsor van; folt áll.
mint az Athalia-é, de kisebb és
nem
világos foltokkal
...
...
...
__.
oly ___
12
belül
rajza
olyan
tisztán ...
...
ezeken
szárny
Alul az alsó
...
kivehet
Aurelia Nick.
A fels szárnyon 3 vöröses-sárga foltsor van, ezeken belül 2 ugyanoly szín folt áll a barnás-fekete alapon Asteria Frr. 12.
A fels szárnyon 3 vöröses-sárga foltsor van, 3 ugyanoly szín folt áll az elüls szegélyen
ezeken
belül
a
bels
és
1
szegélyen. Alul az alsó szárny közép-sávja sárga és
fehér foltokból
áll
20.
...
.
.
—
.__
Melitaea Maturna
sárgás-
Dictynna Esp.
...
...
L. 1 )
Ed. X. 480. (1758); Herbst und Natursystem aller lnsekten Tab. 275. Fig. 1 — 4; Cynthia Esper, Die europ. Schnietterl. iu Abbild.
Linné, System a Naturae
Jablonsky, I.
tab. 37.
fig.
2.
(1777).
Alapszíne feketés-barna. Mindkét szegélyén egy sor narancs-
szín apró
petty és mellette ugyanoly
szín sáv
s
emellett
—
egy
narancsszín petty fut le a t Az alsó lap élénk narancsszín, a szegély eltt sárga holdak sora, a fels szárnyon néhány sárga folt áll; az alsó szárnyon sárga középsáv és tövén néhány ugyanily szín sor sárga és
szín
folt
;
fell 6
6 narancs-
áll.
petty van.
Hazánkban aránylag kevés helyen, többnyire ritka, Délmagyarországban azonban helyenkint gyakori. Valamikor Budapesten is elfordult, de mostanság legközelebb termhelye Iharos (Biánál). Példányaink a 39 -42 mm.-t nem szokták meghaladni.
Erdk
szélén és tisztásain tanyázik és kedveli az
erdei
nedves
csaknem kézzel fogható. Igen egyenltlenül fejldik ki és többnyire egyidben figyelhet meg hernyó, báb és lepke alakjában, így p. o. a Maros mentén Né-
utakat, ahol a sáron szívogatva,
l
)
Maturna: Diana mellékneve,
Magyarország
165
pillangói.
met-Szt.-Péteren (Temes m.) május pedig 4 5 héttel késbb.
Szaáron
elején,
(Fejér m.)
—
Petéje
körtealakú,
Hernyója
szín.
sárgás
sárga hosszanti sáv van, áltüskékkel borított, 30
közös fonadékban
fleg Fraxinus
után
kitelelés
június
társasán
elejéig
Melampyrum nemorosnm
excelsior-on (krisfa), de
Populus tremula (rezg nyárfa), Salix caprea (fz), Plan-
(fintor),
(útif),
t.igo
való
hátán
fekete,
— 38 mm. hosszú
Yeronica officinalis (szigoráll), Salvia (zsálya), Fagus
süvaticdn (bükkfa) Parasifái
is
él.
Bábja sárgás-fehér, fekete foltokkal.
Apanteles analis (Nees) Reinh. és spurius (Wasm.)
:
Reinh.
V—
Elfordul
következ
a
szomszédországokban Salzburg
Karinthia VII., Krajna,
VI.,
Galiczia,
VI— VII.,
Szilézia.,
Bukovina
Morvaország
VI.,
V.,
A.- Ausztria
:
V — VI.
Románia
Elterjedési köre: Szt.-Pétervártól Piemontig
60
— 45°
és
és
Pa-
az Altaiig 70-110°.
ristól
21.
Hübner, Samml. Tab. 37.
I.
A hím
europ. Schmetterl. p.
Esper, Die
Trivia
(1793);
Melitaea Cynthia Hb. 1 )
fig.
3.
5.
flg.
alapszíne fehér, középsávja fekete, a
a bels sornyi petty fekete pupillás, rajz mutatkozik ;
;
Abbild
in
(1777).
szegélyben 2 sor halvány narancsszín petty
folt áll
567—70, 608—9
europ. Schmetterl.
t
áll,
fell
fekete
széles
az alsó szárnyon
hasonszín szín
némi
a fels szárny középsejtjében 2 ugyanoly
alsó lapja
szennyes
fehér.
A nstény
vöröses-
fölül
narancsszín apró pettyek és nagyobb foltok a fels szárny kösávja, valamint egy sornyi sárga petty van áll az alsó szárny tövén folt néhány narancsszín zépsejtjében sárga, szegélyén
;
;
a bels szegély sáv foltjaiban narancsszín, foltok jelentkeznek a fels szárny homááll alsó lapja sárgás-barna lyosan mutatja a felület rajzait; az alsó szárny közepén sárgás;
fekete pont
fehér sáv fut
;
le,
;
a tövön sárgás-fehér pettyek állanak
felé feketén pontozott vöröses-sárga
fehér szegélyfoltok
nstény igen
s
a rojt
hasonlít a
M.
közt
sáv
vörös
aurorina-ra,
fekete rajzai szélesebbek és élesebbek.
Hazánkban csupán Nagyágon ! )
Cynthia
:
húzódik
le,
szegély
fut
alul
is,
a
ahol
sárgás-
végig.
A
azonban
33—43 mm. meg Franzenau
Kifeszítve
figyelte
a szegély
;
Artemis mellékneve, Cynthos hegy után.
;
1G6
A, Aigfirr Lajos.
József.
éri
Itt
végs
kelet felé elterjedésének
el
meg nem
métert
határát.
800
haladó havasi réteken szokott július-augusztus-
ban röpködni.
Hernyója
Pétéje fehéres-sárga,
3c
—
40 mm.
gyrk széle
fekete, a
sárga,
hosszú. Közös fonadékban kitelelve júniusig Plantago
lancéolata (útif),
Viola
palustris
(ibolya),
(kajmacsor), Alchemilla vulgárison (bekál)
Pedicularis
él.
rostrata
Bábja zömök, fehé-
res-szürke, fekete vonalakkal és pontokkal borított,
Elfordul a következ szomszédországokban
PVAusz-
A.- és
:
Karinthia, Tirol, Balkán.
tria VII.,
Elterjedési köre: Tiroltól
a.
Balkánig 47—42" és
a,
Svájcztól
Erdélyig 25—40°. 22.
Rottemburg,
Melitaea aurorina
Anmerk.
zu
d.
Hufnagerschen
Sehmetterl. Naturforseher VI.
Samml. Maiurna E s p n e
16.
A
europ.
r,
fig.
2,
e
r,
p.
5.
Tabellen
Artemis
(1775);
Sehmetterl.
Tab.
Die europ. Sehmetterl.
053.
szárnyak színe vöröses vagy barnás-sárga
szegélyen narancsszín sáv és a
fels
foltok állanak
jelentkezik.
;
4—6.
fig.
Abbild.
in
der
HübI.
tab.
tab. 41. fig. 3 (1777).
fekete sáv húzódik végig, közrefogva
kozik;
Rótt, 1 )
egy
szárny elüls szegélyén
sárga folt
felülete
középtéren 2 foltot:
a
hasonló szín pettyek sora mutat-
az alsó szárny tövén vörös
A nstény
;
sárga
sor
élénkebb
szín.
naracsszín
és és
sárga
Alsó
petty
lapján
a
fels szárny halvány narancsszín, sötét foltokkal, kivált a csúcsán és küls szegélyén az alsó szárny tövén narancsszín fol;
tok mutatkoznak, közepén ugyanoly s
szín sáv
fut alá s az utóbbi
a sárgás-fehér szegély foltok közt féke e pupillás világos
sorakoznak. Kifeszítve 33
— 50
foltok
mm.
Hazánknak csaknem összes hegyi vidékein havasi de aránylag kevés helyen található májustól júliusig
;
réteken.
az
egész
nagy síkságon Dunán innen és túl, valamint Budapesten és Fiúménál hiányzik. A kisebb havasi alakot, a kevésbbé élénk színezés var. Merope Prun.-t 2 ) csakis Gölniczbányán figyelték
meg; a nagyobb, sötétebb narancsszín csupán Josipdolnál fogták. !
)
-) '')
Az aranyos. Sisyphos anyja. Provincia, Provence.
var.
provinciális
B.-t3)
ÁduUk Magyarország
Hewiptera-fai*n4jiihoz,
Petéje hosszúkás, fölül lapos.
fehér pettyekkel borított, 35
rilis-májusban
Geránium
— 38
lfi7
Hernyója barnás-fekete, apró kitelelés után áp-
ram. hosszú
pratense
és
;
mnguineum
(gólyaorr),
Succisa pratensis (sutabúb), Veronica officinalis (szigoráll), Scabiosa
(sikkantyú) és Plantagon (útif)
él.
Bábja zömök, zöldes fehér szín, fekete pontokkal Parasitdi: Meteorus cailigaéus (Hal.) Marsh.. íiellii
Marsh., spurin* (Wasm.) Reinh. és
borított.
Apanteles
Big-
zygenarum Marsh. Bra-
conida-fajok.
Elfordul a következ szomszédországokban: tria
V—
V— VI. VI.,
;
Salzburg, Tirol, Csehország, Szilézia
Bukovina
Románia
VII.,
VI.,
Galiezia
VI.
Elterjedési köre: Svédországtól Gibraltárig tugáltól az Altaiig
A.- és F. -Ausz-
65— 37^
és
Por-
10— 110o.
Adalék Magyarország Hemipterafaunájához.* i.
Irta Lörincz Albert.
Paedagogium math. és természeti, szakcsoport hallgatói közül különösen nekem kellett Hemipterákat gyjteni. Társaimmal egyetemben gyjtöttem 172 fajt 3120 pélAz 1905/6.
dányban.
A
évben
a
kétes fajokat meghatározni és a meghatározott fajokat
revideálni dr. Horváth Géza úr, a nemzeti
múzeum
osztályigaz-
gatója és kiváló specialistánk volt szíves végezni, amiért kellemes
mind magam, mind társaim nevében leghálásabb köszönetet mondok.
kötelességet teljesítek akkor, mikor saját
A gyjtött
fajok a
alkalomkor
neki ez
is
következk
Fam. Pentatomidae. Coptosoma
scutellatum
Geoffr.
Mátrakékes, Hatvan,
Félegyháza,
Khídgyarmat, Kassa, Szerednye, Baja Apatin, Futak. Thyreocoris searábaeoÚes b. Szeremle, Hódmezvásárhely. ;
Dolgozat a budapesti Paedagogium biológiai laboratóriumból.
Lörtncz Albert.
168
Odontoscelis
fuliginosa L. Félegyháza,
Tisza-AIpár.
Szent-Endre,
Nagykomlós. Odontotarsus grammicus L. Visegrád. Scop. Bpest, Félegyháza, Hatvan, Tisza-
Psacasta exanthematica Alpár, Zelenika,
Eurygaster
maura
-
-
neglecta H-Sch. Bpest.
Hatvan,
Bpest,
L.
Eger,
Félegyháza,
Arad,
Khídgyarmat,
Lajoskomárom, Aesalag, Tatatóváros. Arvaváralja, Monor, N.-Szlls, Kis-Derzsida, Ilarta,
Visegrád,
Baróth, Futak, Fruska- Gora.
—
nigro-cucullata Goeze. Bpest,
Hatvan, Félegyháza Mátrakékes. hottentotta
H
Sch.
Bpest,
—
var. picta Antess.
—
var,
Khídgyarmat, Lajos-
Félegyh.,
komárom, Muraszombat, Kis-Derzsida,
Futak, Fruska-Góra.
Trigonosoma trigonum Kryn. Hatvan, Félegyháza.
Graphosoma lineatum L. Bpest, Félegyh., Arad, Eger, Lajoskomárom, Tat tó város, Pécs, Aesalag, Visegrád, Khídgy., Kassa, Koroncs, Nagyszlls, Kis-Derzsida, Baróth, Mehádia. :
Podops inuncta Fabr. Visegrád. Cydnus nigrita Fabr. Bpest, Félegyháza, T.-Alpár Brachypelta
aterrima
Bpest,
Forst.
;
Temesvár.
T.-Alpár,
Félegyh.,
Paks,
Khídgyarmat, Tatatóváros, Mehádia,
— sexmaculatus
Sehirus morio L. Félegyh., Harta, Khídgyarmat.
Ramb.
T.-Alpár,
Félegyh.,
Bpest,
Khíd-
Hatvan,
Arad,
gyarmat, Tatatóváros, Árvaváralja, Koroncs, Monor, Bánócz. Nagy-Szlls, Dévarolcz, Baróth, Futak, Baja, N.-Komlós, N.-Szt.-Miklós.
- -
Bpest, Visegrád.
Onathoconus
bicolor
—
L. Kis-Derzsida.
biguttatus L.
albomargmatus
Goeze.
-
dubius
Scop*
N.-Szlls. Bpest,
Félegyh., Visegrád.
Sciocoris homalonotus Fieb. Visegrád.
Fabr. Visegrád.
Dyroderes umbraculatus Aelia
acuminata
L.
Félegyh.,
Bpest.
Lajoskomárom,
Visegrád, Khídgy.,
Hatvan,
Harta,
Eger,
Tatatóváros,
Aesalag,
Kis-Derzsida, Baróth.
Stagonomus
italicus
Gmel. Nagy-Szlls.
Ensarcoris melanocephalus Fab. Visegrád.
—
—
inconspicuus H.-Sch.
Nagy-Szlls, Futak.
Staria lunata Hahn, Visegrád.
Peribalus vernalis Wolff.
Bpest,
Hatvan, Visegrád, Arad,
gyarmat, Tatatóváros, Mehádia. Soborsin,
Tatatóváros,
Khíd-
— sphacelatus Fabr. Visegrád,
Beczkó,
N.-Sslls,
N.-Szt.-Miklós.
Adalck Magyarország Hemiptera-faunájához.
Carpocoris
fustispinus
Bob.
169
Arad,
Hatvan,
Bpest,
Harta,
Khídgyarmat, Tatatóváros, Lajoskomárom, Vratna, Szulyó, Arvaváralja, N.-Szlls, Fruska-Góra, purpureipennis De Geer. Bpest, Mezkövesd, Eger, Visegrád, Tatatóváros, T.-Teplicz Árva váralj a, N.-Szlls Mehádia. T.-Alpár,
—
lunulatus Goeze. Bpest., Visegrád, Hatvan,
baccanm
Dolycoris
L. Bpest, Visegrád,
B.-Megyer.
Hatvan,
Czegléd, Eger,
Khídgy., Lajoskomárom, Tatatóváros, Vratna, Arvaváralja, Beregszlls. Baróth, FruskaArad, Csongrád.
Félegyh.,
Góra, Mehádia, N. -Komlós.
Palomena
prasina
L.
Hatvan,
N.-Szlls.
T.-Alpár,
—
var*
subrubescens Gorski. Bpest, Visegrád, Lajoskomárom, Beezkó,
N.-Szlls. Nezara viridula
L.
Fiume.
—
var. torquata Fabr.
—
Piezodorus literátus Fabr. Fruska- Gora.
Krka.
var. aUiaceus
Gorski.
Visegrád.
Raphigaster nebulosa Poda. Bpest, Arad, Hatvan, Csongrád, Harta, Tatatóváros, Khídgyarmat, T.-Teicz Monor, N.-Szlls, N.Szt.-Miklós.
Pentatoma rufipes L. Bpest, Arad, Soborsin, Harta, Tatatóváros, Lajoskomárom, T.-Teplicz, Baróth.
Eurydema ornatum
Félegyhéza, Arad, Duna-
L. Bpest, Visegrád,
Bogdán, Tatatóváros, Khídgyarmat, Baróth, N.-Szt.-Miklós.
—
festivum L. Bpest, Hatvan, Tatatóváros, N.-Szt.-Miklós.
var.
pictum
H.-Seh.
Bpest,
Hatvan,
Kis-Derzsida.
deeoratum H.-Sch. Bpest, Arad, Tatatóváros. Horv. Kis-Derzsida, Mehádia.-jFie&m háza.
-
—
L.Bpest,
—
Bpest, Félegy-
— oleraceum
T.-Alpár, Lajoskomárom,
Arad,
Tatatóváros, Khídgyarmat, Zólyom,
Monor, Koroncs, Nagy-
Szlls, Kis-Derzsida, Mehádia, Futak. Picromerus bidcns L. Félegyháza.
Arma Jalla
custos Fabr. Hatvan, Tatatóváros, N.-Szt.-Miklós.
damosa
L. Bpest., Hatvan, Visegrád,
Zicrona coerulea L. Eger, Mátrakékes,
—
var.
var. chloraticum
Schumm.
dominulus Seop. Arvaváralja, Vratna. Hatvan, Visegrád,
—
Zólyom.
Putnok.
Acanthosoma haemorrhoidale L. Czegléd, N.-Szt.-Miklós.
Fam. Coreidae. Centrocoris variegatus Kol. Acsalag, Vásárhely, Bánócz.
Enoplops scapha Fabr. Bpest, Visegrád.
— 170
Gsiki
Syromastes marginatus
Bpest,
L.
Ern
Visegrád,
Khídgyarmat, Vratna, Kassa,
Eger,
Arad, Soborsift,
Reregszlls, Nagy-Szlls,
Futak.
rhombea L. Bpest, Hatvan, Visegrád, Arad, Tatátóváros Monok, N.-Szlls, N.-Szlls. Mehádia.
Verlusia
Oonocerus acutangulatus Goeze. Visegrád, Pécs, Monor. Pseudophloeus Fallénii Schill. Bpest, (Farkas völgy). Bathysolen nubilus Fali. Tisza-Alpár. Ceraleptus gracüicornis
H.-Sch.
Bpest, T.-Alpár, Visegrád, Paks
Futak.
Coreus denticulatus Scop. Bpest, Visegrád.
Camptopus laterális Germ. Visegrád, Kis-Derzsida, Mehádia. Alydus calcaratus L. T.-Alpár, Harta, Koroncs. Stenocephalus
agilis Scop. Bpest, Félegyháza, T.-Alpár, DunaBogdán, Pécs, L.-Komárom, Khídgyarmat, Beczkó Vratna, Monok. Therapha Hyoscyami L. Visegrád, Hatvan, T.-Alpár, Szt -Endre,
Kis-Derzsida. Corizus subrufus Grael. Visegrád.
Khídgyarmat, Fruska-Góra
parumpundatus
—
Schill. Eger,
tigrinus Schill. Eger, Visegrád.
Maccevethus lineola Fabr. Visegrád.
Chorosoma Schilling i Schumm. Sárvár.
Magyarország sz-féléi. Irta
Csiki
Ern.
IV. 5.
eltör a
Eccoptogaster elüls
pruni
hátának
csápok
és
vékony
és
lesebb,
mint
finoman és
a
hosszú
széle
lábak
szétszórtan
és
Fényl
fekete,
az
szárnyfedk töve barna, A homlok közepét
a
vöröses-barnák.
szrök
hosszú, a
Ratzeburg.
fedik.
Az
korongján pontozott.
eltör
A
háta
kissé szé-
köröskörül
finoman,
igen
szárnyfedk
barázdások és a közterekben sorokban pontozottak,
pontozottan a
varrat
a
szárnyfedk elüls felében mélyített. A második haslemezen, mely 4'5 mm. lejts, nincs dudor vagy tüske. Hossza 3'5 Elfordul Észak- és Közép-Európában, faunaterületünkben nem ritka. Termhelyei: Kis-Pöse, Remecz, Nagy-Mihály, Nagy-
—
Magyarország
Szeben, Szent- Erzsébet.
Nagy Csr, Szász-Újfalu, Fogarag, Dics-
Szent-Mártoii, Szászrégen,
Bosz
n
i
171
szú-féléi.
Resicza
;
Horvátország:
Osijek
á-ban (Sarajevo) közönséges.
Különböz gyümölcsfákat támad
meg. Rágványa úgy a ágakon található, a menetek 5 — 10 cm. hoszszúak és felülrl lefelé vagy megfordítva, a lárvamenetek pedig jobbra-balra haladnak. A rágványok a fákon srn vannak és törzsön, mint az
sokszor érintkeznek.
A kéreg
felületén sok kirepülési nyilas
kott lenni. Rajzása április végére esik és
kedvez idjárás
szo-
mellett
évenkint egy második ivadéka
is fellép. Bogarunk polyphag mely a szilva, cseresznye, alma, körte, galagonya, szilfa egyéb fákban is él, de csak beteges fákat, letörött ágakat mad meg.
A
törzsfajon kívül nálunk két fajváltozata
var. pini Ratzeburg. Kissé
nagyobi)
található
is
mint
a
faj,
és tá-
:
törzsfaj,
a
szárnyfedk skulpturája mélyebb, a közterecskék pontsorai olyan ersek, mint a pontozottbarázdák. Termhelyei Remecz, Nagy-Mihály :
ab. castaneus Ratzeburg.
elüls
széle
és
töve,
A szárnyfedk,
a mellt
küls
lemez, valamint a többinek
és
az
els
az eltör hátának
második
és
has-
szöglete vörös.
Termhelyei: Kszeg, Bártfa, Tárkány, Szinnaik, Beszkidek, Nagy-Csr, Szász-Újfalu, Herkulesfürd. 6. Eccoptogaster carpini Ratzeburg. Szurokfekete, kissé fényl, a szárnyfedk barnák, a csápok és a lábak szára és feje
barnás-sárgák. Az eltör háta olyan széles, mint a milyen hosszú,
keskenyed, srn és ersen, a középen finomabban A szárnyfedk barázdáinak és közterecskéinek pontsorai egyforma ersek, oldalt szabálytalanul pontozottak hátsó szélük 3'5 mm. felül is rovátkos. Hossza 3 Elfordul egész Közép-Európában, de mindenütt ritka. Termhelyei Soóly, Kis-Azar, Tárkány, Szászka, Kazán; Bosznia: elrefelé
pontozott.
;
—
:
Sarajevo.
A
gyertyánfában (Carpinus betulus
gyjtötték. Az anyamenet
1
cm.
hosszú,
L.) él,
kissé
de
bükkfából
hajlott
is
haránt-
menet, a mely mélyen benyúlik a küls fakelmébe, a lárvamenetek a fatörzs sugarainak irányában haladnak és mélyen a
mébe hatolnak
be.
fakel-
Cs^
172
i
Emö.
Eccoptogaster intricatus Ratzeburg (pygmaeus Gyllh., Redtb. carpini) Kissé fényl fekete, szürkés szrökkel fedett, a szárnyfedk szurokbarnák, a csápok és a lábak szára és feje 7.
sárgás-barna. Az eltör háta kissé szélesebb mint hosszú, a közepén
finoman és
szétszórtan,
srn
oldalt
és erteljesen pontozott.
szárnyfedk fénytelenek, a közepük mögött zott
A
keskenyedk, a ponto-
srn állanakjegyraás mellett, a közterekben
barázdák mélyek és
harántul ránczoltak vagy karczoltak, a varrat a paizsocska
mel-
—
Hossza 3'5 4 mm. Elfordul egész Európában, nálunk közönséges. Termhelyei: Budapest, Isaszegh, Szeged (alsó tanyák), Zircz, Keszthely, TrenKistorony, Sátoraljaújhely, Hadad, Nagyszeben, csén, Bártfa, Bosznia: Sarajevo, Kozara planina. Resicza, Herkulesfürd Tölgyfák törzsében és vastagabb ágaiban él, május vége Az anyamenetek felé és állítólag másodízben is késbb rajzik. 10-12 hosszú lárvamenetek cm. rézsútosak, a néha vízszintesek, a bábüregek indulnak ki, két oldalt és egymástól kell közökben mélyen a fakelmében feküsznek. Helyenként nagy mennyiségben lett
nem
mélyített.
;
lép fel és télyes,
nagy károkat
részben
ffelcon carinator Nees,
(Stenomesius Ratzb.,
is
okoz. Parazitáinak
brákon-félék
rufescens
Pteromalus
Dendrosoter
Spathius rugosus Rossi,
Umaculatus
Thoms.,
Nees
;
száma elég
protuberans
Ratzb.)
tekin-
Wesm.,
és Chalcididák
Elachistus
leucogramma
Rhoptroeerus eccoptogastri
Ratzb.)
Eccoptogaster aceris Knotek. Fekete, fényl, szétszórtan szrös, a szárnyfedk feketés- barnák, a csápok és a lábfej sárgás barnák. A homlok ránczolt, karczolt és majdnem csupasz. Az eltör háta kissé hosszabb mint széles, oldalai hátul párhuzamosak, elrefelé keskenyedek, a korongja finoman és szétszórtan, az oldalak srn és mélyen pontozottak, a pontok hosszúkások, A szárnyfedk barázdásan pontozottak, a pontok srek, nagyok és mélyek, a közterocskék keskenyek, simák és fénylk. A has mélyen 8.
kivájt,
a haslemezek egyenesek, dudorodások nélküliek.
homloka lapos, sárga szrökkel, a nstény homloka domború, finom hosszanti barázdával és majdnem csupasz. Elfordul Boszniában (Jelec, Foca, Ulog, Sarajevo), Herczegovinában (Mostar: Ruiste) és Ausztriában.
A hím
kicsi,
Különböz juharfákon {Acer platanoides L., A. campestre L. A. óbtusatum W. et Kit.) él. Az anyamenet majdnem egyenes, függleges, 1-5—5 cm. hosszú és mélyen a fakelmébe hatol be. A lárvamenetek srn feküsznek egymás mellett és számuk egy ;
Magyarország
anyamenet körül 110
lehet,
is
szú-féléi.
1
mélyen a fakelmébe hatolnak.
<
:i
A
bábüregek a kéregben feküsznek.
amygdali
Eccoptogaster
9.
Guérin.
kissé
Szurokfekete,
csápok, a lábak és a szárnyfedk közepén szurokbarna harántcsík vonul keresztül. Az eltör háta kissé hosszabb mint széles, oldalt mélyen és szabálya pontok kerekek. A talanul, a középen igen finoman pontozott, pontozottak, a barázdásan srn szárnyfedk kissé selyemfények, haslemeze a második pontsorok harántul ránezoltak. A hímek
fényl,
vöröses-barnák,
a
utóbbiak
kes
közepéig meredek és innen a csúcsa felé egyenes vonalban
kenyed. Hossza
mm.
2*5
Elfordul Dél-Európában, nálunk eddigelé
csak
magyar
a
tengerparton gyjtötték.
Fejldésérl keveset tudunk, mandula-fákban tenyészik. ab. rufipennis Brancsik.
A
törzsfajtól csak
abban
tér
el,
hogy szárnyfedi egyszínek, a közepükön nincs sötétebb harántcsík Elfordul a törzsfaj között. Faunaterületünkbl szintén csak a
magyar tengerpartról
ismeretes.
Eccoptogaster rugulosus
10.
rokfekete,
a
csápok,
a
Fénytelen
Katzeburg.
lábszárak
és
a
szu-
valamint
lábfejízek,
a szárnyfedk csúcsa vöröses-barna. A test hoszszúkás tojásforma,
srn
az eltör háta hosszabb mint széles, elrefelé keskenyed, mélyen, a középen kissé gyengébben pontozott, a pontok és
többnyire
hosszúkások,
fedk
hátrafelé
összefolynak.
ránczoltan
ersen keskenyedök,
kézettek és finoman rézsútosan karczoltak, a pontozott
srek,
bellük sertesor emelkedik
majdnem
ki.
vízszintes, a szelvények a
jában keskenyedök. Hossza
A
szárny
felületük ránczoltan szemecs-
A
barázdák
potroh második szelvénye
csúcs felé domború ív alak-
2— 2'6 mm.
Elfordul egész Európában, nálunk közönséges. Termhelyei: Szeged (alsó tanyák), Hátszeg, Nagyszeben, Holczmány, HosszúSzia von ország: Vinkovce Bosznia és falu, Szászrégen Herczegovin á-ban közönséges. ;
;
Különböz gyümölcsfákban
(szilva,
alma, körte, cseresznye),
—
anyamenetek 1*5 3 cm. hosszúak és úgy mint a lárvamenetek mélyen a fakelmébe hatolnak. A lárvamenetek elször többé-kevésbé egyenesek, azután hullámos alakúak és mélyen fekv bábüreggel végzdnek. A megtámadott ágakat srn hálózzák be a menetek, úgy hogy a kéregnem
továbbá kökényben
sokára
lehull.
stb.
fejldik.
Az
Valószínleg két nemzedékben fordul el évenként.
:
:
174
Ern.
Csiki
11.
kevésbé
Fekete
fényl,
lábfej
csápok, a
a
A hímek homloka
barna. felé
Eccoptogaster multistriatus Mirsham.
finoman
domború,
lapos,
karezolt,
háta hosszabb, mint széles,
többé-
vöröses
oldalt és hátul
be-
nstényeké benyomott. Az eltör
fedett,
kissé
elül
srn,
a
és
karezolt,
szrkoszorúval
szürkés-sárga
álló
lábszárak
a
a középen finomabban
ponto-
keskenyedk. A szárnykeskenyedk. srn ponto-
oldalai hátul egyenesek, elül ívesen
zott,
fedk
többnyire barnások, hátrafelé
pontsorai olyan ersek mint a második haslemez közepén hátrafelé irányult gomtüskenyulvány van, a nstények 2., 3. és 4. haslemeze
zottan barázdások. a közterek
barázdák.
bos
vég
A
oldalt élesebben fogazott.
3— 3 5 mm.
Hossza
Elfordul egész Európában, faunaterületünkbeu eléggé elfaj. Termhelyei Budapest, Kalocsa, Zala-Tapolcza,
terjedt
:
Keszthely, Nagyszeben, Segesvár, és Kis-Topolovecz,
Nagy-Zsám
;
Herkulesfürd, Jezvin, NagyTemes-Rékás, Sustra, Klopódia,
Kralovecz,
Szlavón orszá-g
Vinkovce, Fruska-góra
:
Bosz-
;
nia: Recica (Sarajevonál).
A
(Ulmus
szilfákban
eff'usa
és tuberosa) fejldik és azokban
érzékeny kárt okoz. Rágványa hasonló az F.-éhez, de a
menetek mégegyszer oly
Eccoptogaster
szélesek,
scolytus
anyamenet
az
2'5— 5*5 mm. hosszú és majdnem egyenes, a lárvamenetek srn haladnak egymás mellett. Rajzása júniusra esik, némelyik évben egy második nemzedék leg
parazitái
közül
is
fellép a
nyár végén. Ellenségei, illet
felemlíthetk a
következ
Chalcididák
Etachishis leucogramma Ratz., Pteromalas bimaculatus Nees és Pl. brunicans).
A
törzsfajon kívül nálunk két fajváltozata
var. ulmi Redtenbacher.
a
szárnyfedk
A
közterecskéinek
is
fordul
törzsfajtól
abban
pontsorai
finomabbak,
tér
el
el,
hogy
mint
a
barázdák.
Termhelyei
:
Budapest
(Margitsziget),
Pozsony,
Kerczi-
hegység, Brassó.
A
abban tér el, hogy haslemez hátsó közepén kisebb nagyobb kiemelked dudorodás van.
var. triornatus Eichhoff.
törzsfajtól
az eltör háta finomabban pontozott, a
szélének
Termhelye Németországban
:
is
3.
Recica Sarajevo mellett elfordul.
és 4.
(Bosznia),
azonkívül
175
Új Carabus Csík-vármegyébl. írta
Carabus Hampei Küst. Var.incompsi Kr. intermedia,
sed differt
et var. :
Ern.
Csiki
var.
Méhelyanus
spectabili
multo
corpore
nov.
Csiki
proxinus, fonna
minre,
paulo
pronoto
breviore, disco subtiliore regül ariterque punctato, angulis posticis
minus productis, intersiitiis
elytris
eminentibus,
tenuiter
punctato-striatis,
interdum
priraariis
acutis,
striis
Colore
interruptis.
coeruleo vei violaceo, limbo laterali alacri. Long. 20
— 22
ram.
Habitat in montibus Carpathicis prientalibus Comitatus Csík
(Mons (jul.
Vigyázók
et
Tark),
ubi
L.
M
é h e
1
anno
y
1891
28. et 30) légit
A
var.
incompsus
K r.
mindketttl sokkal kisebb
és var. spectabilis
Csiki
teste által tér
Az eltör háta
rövidebb, korongja finomabban
barázdások, a barázdák élesek, borúak,
az
elsrend
szabályosan
és
szögletei kevésbbé kihúzottak, a
el.
között
álló
kissé
pontozott, hátsó
szárnyfedk finoman pontozottan a közterek kiemelkedk, domhelyenként
köztereket
apró
gödröcskék
melyek tövében hátrafelé irányult hegy szemcse van. Színe kék vagy ibolyás-kék, az eltör hátának és a szárnyfedk oldalszéle élénkebb szín. Hossza 20 22 ram.
szakítják meg,
—
Elfordul Csík-vármegyében sokon,
hol
Méhely Lajos
a
Vigyázók 1891.
évi
és
Tark
július
hó
hava28-án,
illetleg 30-án gyjtötte.
Különfélék A Staphylinus pubescens biológiájához. A múlt év nyarán Hidegkút környékén ganajtúró bogarakat gyjtögetve egyszerre csak szemembe tnt egy pár (i és ?) ezen csinos Staphylinidából, amint vígan kergetztek a forró júliusi napfényben. Jó ideig figyeltem ket, a hím mind tüzesebben kergette nstényét, elváltak s a párocska midn egyszerre egész váratlanul meglapult a tehéntrágyában. mint a prédáját les tigris, Idm sem volt ennek okát keresni, mikor zümmögve repült egy nagyobb fajta ganajtúró bogár (Onthophagus vacca L.) s leereszkedett a trágyára. Még mieltt szárnyait összecsukhatta volna, villámgyorsasággal rárohant a két Staphylínus, s egyenesen a szárnyfedi alá vetették magukat, s kikezdték a védetlen, lágy hátgyrket. A szegény áldozat tehetetlenül vergdött gyilkosainak rágói alatt, de kínlódása csak pár pillanatig tartott, a falánk rablók hamarosan végeztek áldozatukkal, hogy azután folytassák a kergetzést, amelyet csak gyüjtüvegem szakított félbe.
—
—
—
—
—
—
—
—
Hajóss József.
Különfélék.
L76
„Rovarcsata". Ezen czím alatt leírja Tömörkény Istegy hangya (Tet*c,morium caespitum L.) és bogár (Amara aulica L.) da'akodását, melyet némi kihagyással közlünk a «Térmészet» után. A bogár tíz akkora, mint a hangya, de azért ezen elkapta állkapcsaival a bogár baloldali utóbbi a támadó fél Amaz csápját s annál fogva húzta a bogarat, ahogy csak birta. meg e támadás ellenében tenetetlenül vergdött. Ahogy mozgott, ahogy igyekezett támadójától szabadulni, mind mutatta, hogy igen kínos helyzetben van. Különben meglehets félénk, örökké
ván
;
szaladó állatka.
Már
A hangya
ellenben
útonálló
természet
jószág.
hogy ha nem
vadásznak is inas rovartársaikra, de mindent összehordanak, amit csak találnak. Azt azonban, hogy egy nála sokkal nagyobb bogárba ily rabló módon belekössön, még sohasem láttam. Legérzékenyebb helyén, a csápján ragadta meg a bogarat s azután minden erejével húzni kezdte. Az Amara védekezett, ahogy bírt, de nem sokra ment Aristoteles említi fellük,
a csápjáról vele a gyámoltalan. A bal els lábával igyekezett lesöpörni a hangyát, ami azonban épen nem sikerült. Csak vergdött kínosan, a hangya pedig folyton húzta és ezibálta. Bizonyára haza akarta vinni a bolyba eleségül. A Carabus most már mind a két els lábát használatba vette, hogy valahogy majd így eltávolítja az ellenséget. A hangya ekkor fordított a dolgon, felment a meglapult bogár hátára, de a szájában tartott csápot oda is fe'vonszolta magával. Majd megint leszaladt, húzta jobbrabalra,
elre a hozzáképest elefáuttest
Az meg nem
állatot.
bírt
ellene tenni semmit. Megvolt gyámolva tökéletesen. Utóbb meguntam nézni azt az állatkínzást, ennélfogva nagyot ütöttem a kerti asztalra,
melyen a küzdelem
folyt.
A hangya
erre megijedt,
lefutóit. eleresztette a bogár bajuszát és az asztallábon sietve Lehet, hogy harczba akarta szólítani a többi társait, mert
amilyen útonállók az is kítellik tlük. A kínzójától megszabadult nem mozfutóbogár veszteg maradt az asztalon. Mozgattam dult. A csata teljesen kimerítette. Fáradt volt és elernyedt. amelyet megIgen érzékeny testrésze lehet az a csáp Kitettem az árnyékból az asztalt a napra mart a hangya újjhegyrl néhány csepp vizet cseppentettem a szegény s megkínzott nagy tohonya elé. A víztl eleinte megriadt, hátrált. de azután az egész fejét beledugta s a bajuszát is fürdötte benne. Egy jó óra kellett hozzá, amíg rendben föléledt, akkor azután lemászott az asztalról. Lehet, hogy útjában újból elfogták a :
;
hangyák.
A
szlrontó molyokat
Hb. és tárgyává 1 ) tette de 1' agricult. 1901 2.) Úgy La bor de tapasztalta, hogy a két molypille életmódja igen különböz s ennélfogva nem lehet ellenük egyformán védekezni. Mind a kettt rengeteg számban fogják, a Conchylist lámpákkal, az Eudemist (Conchylis
Eudemis botrana
Schiff.) további ministére J. (Bull. du
!)
V. ö. Rovartani
Lapok
XÍI. kötet
ambiguella
tanulmány
17."..
1.
1905.
—
Irodalom.
]77
enyves ernykkel, de még ez a szám is elenyész az egyáltalában meglevkhöz képest. Fejldésük minden stádiumában kell ket kivált her..yó állapotban, és különösen tavaszkor, a
irtani,
midn
kevésbbé számosak és könyebben találhatók. A második ivadékot vagy a megtámadott gerezdek leszedése vagy a bábok összegyjtése és megsemmisítése által kell irtani. Igen ajánlható a lehetleg korai szüretelés, mert az által meggátolható az Eudemis harmadik ivadékának nagyobb mérv károsítása. A kéreg alatt lev bábok irtására alkalmazható a niésztej, Nátrium caustieum és szénkéneg hozzá vegyítésevei. Ha ezzel bedörzsöljük a tkét, akkor a bábok 70%-a elpusztul. A Cochylisnak lámpákkal való, fogása nem ajánlható, mert a hímek viszonya a nstényekhez 60 40, azonkívül a nstények a peték nagy részét, st talán
=
:
már
összes petéiket letojták, anatómiai vizsgálat útján pedig min-
denkor meg kell állapítani, vájjon egyáltalában röpülnek-e még nstények, minthogy röpülési idejük igen rövid. Az Eudemishernyók irtására- igen ajánlható a következ vegyülék: fenygyanta 15 gr., Nátrium caustieum 2 gr., Amoniak 8 gr., Verdét gr., H. 20 74 gr. A tapasztalat 1 mutatja, hogy a tavaszi irtás egyáltalában nem elegend mert ha még oly sikeres is, a harmadik ivadék által okozott kár mindig igen jelentékeny. Ennélfogva nem szabad elmulasztani a kitelel bábok irtását, vagyis ;
télen
tavaszszal
is,
is
kell irtani.
Irodalom. Horvát
,
Dr. G..
Synopsis Tingitidarum
laearcticae. IV,
A
1906,
p.
(Annales
1—118,
paláarktikus
táj
tab.
hist.-nat. I.
r e
g i o n i-s p
a-
Musei Nationalis Hugarici. 4 xylogr)
et fig.
Tingitídae- féléinek
átnézete,
meghatározó kulcsokat találunk az alcsaládok, nemek,
melyben fajok
és fajváltozatok meghatározására. Az egyes fajoknál megtaláljuk az összes irodalmi intézeteket, a tápláló növények felsorolását és a
Újak: 1 alnem ( Phaenotropis) 22 faj és 9 fajváltozat, melyelv közül a Serenthia confusa var. fallax Magyarországon (Varannó-Csemerje, Kolozs) kívül Déloroszországban is földrajzi elterjedést.
'
elfordul.
,
Csíki E.
Neue exotische Ichneumoniden a u u n g d e s Ungarischen N a t o n a Museums. (Annales hist.-nat, Musei Nationalis Hungarici.
Szépligeti, V„ der 8a IV. 1906;
mm p.
1
119— 156).
i
1-
178
Irodalom.
A Magyar Nemzeti Múzeum
gazdag
gyjteményébl
már
ismert fajok kiegészít leírásán kívül 89 exotikus új fajt ir le a szerz és egyes nemek és faj-csoportok meghatározó kulcsát is adja. Csiki E. *
Mocsáry, Alex., (Annales
Vesnidarum species quattuor novae.
hist.-nat.
Musei Nationalis Hungarici. IV, 1906,
p.
197—200).
Szerz a M. N. Múzeum gyjteményébl paraguayi és 2 afrikai új darazsat ír le.
turkesztáni,
1
1
E.
CsiJci
Ern, A d átok a magyarországi Morph oc arabus o k ismeretéhez. - B e t r á g e z u r K e n n t n s
Csiki
-
de
r
nat.
i
i
u n g a r i s c h e n Morphoca r a b e n. (Annales hist.Musei Nationalis Hungarici. IV, 1906, p. 244—262, egy
szövegközti térképpel.)
Szerz G a n g b a uer és B o r n-nal szemben kifejti, hogy 'arabus luonilis, Seh&ídleri és Kottari nem egy és ugyanazon faj változatai, hanem éppen a szárnyfedk szerkezete alapján 1
a
(
más alakokkal
együtt külön fajoknak tartja.
Legsibb azon
alak,
melynek a szárnyak erezetének megfelelen a szárnyfedkön három elsrend bordája van, ilyen a C. mmilis és Scheidleri. A harmadik borda oszlása, illetleg két vagy három ágra való szakadása eredményezte a 4 és 5 elsrend bordákkal biró alaNégy elsrend bordája van a C. Zaiuadszkyi Kr., comptus Dej Eothi Dej. es Kollari Pallrd., öt elsrend bordája a C. fíampei Küst.-nek. A hat magyarországi és faj fajváltozataik elterjedését egy térképen is bemutatja. Az értekezést a magyarországi Morphoca' abasok szisztematikus jegyzéke, a szi
kokat. ,
nonimák és az irodalmi idézetek felsorolásával
fejezi be.
Csiki E. *
Desription de deux Plinthisus nouveaux. (Hé ni) (Annales hist.-nat. Musei Nationalis Hun-
Horváth, Dr. G.,
IV, 1906, p.
garici.
Egy [Pl.
szibériai
afer) új faj és
hazánkfia
tésébl l )
274
275).
(Plinthisus faj változat
Katona Kálmán
1
)
Jativentris) {var.
egy kelet-afrikai
és
kilimensis)
leírása,
gazdag német-kelet
való.
Az
füzetében
utóbbi
gyj-
Csíki E.
„Annales
még
afrikai
a
Musei
Nationalis
Hungarici"
következ czikkek jelentek meg:
f.
évi IV. kötetének 1
Kulczynszki
Ara Dalmatia a Dre Cornelio Chyzer lectae cl e M e j e r e, Über einige indo-australische Dipteren des Ungarischen NationalMuseums, bez. des Naturhistorisehen Museums zu GTenua P r i n z, Die Nautiliden in der imteren -Jura-Periode Schulz, Die Trigonaloidon des Ungarischen National-Museums. K e r t é sz czikke az Evaza légy-nemrl még nem
nearum species novae
trés in
;
i
;
;
teljes,
késbb
ismertetjük.
íö
„ROVARTANI LAPOK' XIII.
S.
Bánd.
8.
Heft.
1906.
Die Schildkafer als Schad-
157. J. Jablonowski:
linge der Rüben.
Október
Die jungen Larven lében anfánglich gemeinschaftlich oder in kleineren Gruppén an der Unterseite der Chenopodiumblatter, fressen aber nur die Epidermis und bilden darin meist rundé Plecken. Habén sie eine Pflanze vollstándig abgeweidet, so übergehen sie auf eine zweite oder dritte. Spáter fressen die Larven aiích schon ganze Löcher in die BlátAnfang Juli greifen sic die Rüben an, ter. Ende Juni oder derén Blatter sie ebenso benagen und oft nur die Blattrippen sich übrig lassen. An einem Blatté nagen bis 30 Larven, die nunmehr auch an der Blattoberfláche zeigen. Gegen Ende Juli verpuppt sich die Larve. Der Kafer selbst ist selten zu finden. Obleich einige Icbneumoniden ihr mögliclistes tun, die Larven zu verBeeigentliche tilgen, so hat doch der Landwirt selbst die kampfung derselben zu übernehmen. Dies muss schon Anfangs Mai beginnen, indem man bei dem Rübenfeld die Chenopodiumausjatet und verbliitter untersucht und die benagten Pflanzen nichtet. Nebstbei hat man besonders die ara meisten gefáhrdeten Rander des Rübenfeldes mit Schweinfurter Griin oder einer Arseniklösung zu bespritzen. Auch ist es ratsam das Unkraut, namcntljch Chenopodium an den Wegrandern zu jaten oder zu máhen und fortzuschafi'en. Wenn sich die Larven des SchildRüben einstellen, so muss man die kafers dennoeh auf den Rüben selbst mit Arseniklösung bespritzen u. z auf der UnterNachdem dies jedoeh sehr umstandlich. und seite der Blatter. schwierig ist, so empfiehlt es sich die Riibenblatter mit einem Arsenikkalkpulver zu bestreuen u. z. gleichfalls auf der Unterseite, geschieht dies bevor der Thau auftrocknet, so ist es ebenso wirksam, wie das Bespritzen mit Arseniklösung. II.
S. 162. L. v. Aigner-Abafi: Die Tagf altér Ungarns. XV. Der Bestimmungstafel des Genus Ah iitaea folgt die Beschreibung der einzelnen Arten. M. Maturna ist namentlich ini süd-
Ungarn stellenweise recht háufig im Mai und Juni, fiiegt Náhe von Eschen an Gebüschen, sitzt aber auch gern an feuchten Stellen der Waldwege. AI. Cyntkia wurcle bisher in Ungarn nur bei Nagyág (Komitat Hunyad) beobachtet. AI. aurorina bei Gölniczin Gebirgsgegenden nicht selten, var. Merope nur
lichen der
in
bánya, var. provinciális nur bei Josipdol beobachtet. S.
167.
A.
Lrincz: Beit rag zur HemipterenI. Von den Hörern der mathem.-natur-
Fauna Ungarns.
Gruppé des Budapestéi Paedag^giums hatte insbesondere \'erfasser die Aufgabe Hemipteren zu sammeln. Mit seinen Genussen zusaramen sammelte er 172 Arten in 3120 Exemplaren.
histor.
1
íe 170.
S.
E. Csíki
Die Borkenká f er Ungarns.
-.
ÍV.
Die Beschreibung der Eccoptogaster- Arten wird fortgesetzt und beendigt. Es werden die Arten E. pruni Ratzeb., mit var. pint Ratzeb. und ab. castaneus Ratzeb., E. carpini Ratz., E. intricatus E. aceris Knotek, E. amygdali Guér. mit ab. rufipennis Ratzeb Marsh, mit Brancs., E. rugulosus Ratzeb. und E. multisiriatus var. ulmi Redtb. und var triornatus Eiehh. behandelt. Die Verbreitung der Arten in Ungarn ist aus dem ungarischen Text .
ersichtlich. S.
E n neuer Carabus aus dem E. Csiki Csik. Lateinische Diagnose im ungarischen Text.
175.
Komi tat
i
:
Kleinere Mitteilungen.
Zur B
1 o g i e von 8 t a p h y n u s dieses Kafers trieb sich in offenbar im Begriffe sich zu der Julihitze lauerten, begatten plötzlich kauerten sie sich ruhig nieder und denn ein grösserer Kafer (Onthophagus vacca) kam geflogen und liess sichaufden Dünger nieder; bevor er noch die Flügeldecken stürzten sich die Staphylinen auf ihn und schliessen konnte,
S.
175. J.
pubescens.
Hajdss
:
i
o
1
i
Parchen munter umher, Ein
;
begannen
die
Nachdem
gen.
unbedeckten weichen Abdominalsegmente zu benaSpiel. sie ihn verzehrt begannen sie ihr früheres
8. 176. Eine Insektenschlachtnnschreibt JSt. Tömörkény, den Kampf einer Ameise (Tetramorium caespitum) und eines Kafers (Amara aulica), der zehnmal so gross ist als sie, dennoch ist sie der Angreifer; sie erfasst den linken Fiihler des wehrt und straubt, unbehilflichen Riesen, der sich vergeblich denn die Ameise wollte ihn ofTenbar in das Nest schleppen als willkommene Beute fiir ihre Genossen. Der Verfasser sah diesem Zerren und Strauben eine gute Weile zu, dann verscheuchte er unbewegdie Ameise. Der Kafer aber war erschöpft und blieb lich als ihm einige Tropfen Wasser gereicht wurden, schreckte er erst davor zurück, dann aber steckte er den ganzen Kopf ins Wasser und badete auch den arg mitgenommenen Fühler. Schliesslich kroch er davon. S. 176. Über die Rebenmotten, nach J. Laborde. d.
i.
;
Literatur. 8.
177.
G. Horváth,
E. Csiki:
Besprechung der Publicationen von A. Mocsáry und E. Csíki.
V. Szépligeti,
Dr.
mvek.
Entomologiai Magyar Birodalom
(Fauia Re^ni Hurig*Terméazettudományi Társulat. Kárpáti E. Allatmuzeum, utasítás állaÁra 35 kr., táisulati tagoknak 20 kor. tok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 korona Bein K. A kis rovargyjt- Utasítás a kiválóbb rovarok megism 40 Üli, Szekeres F. Ö. A rovargyjtö 1 kor. 60 fill.— résére é g.yjtésére 2 kor. Általános.
ridit).
A'
kötet, Arthropoda. Kiadja a
III.
Állatvilága.
k.
—
m.
—
—
S Rovargyjt. Segédkönyv
LejtéiiM
k or-
1
—
Kriesch
J.
A
rovarok
a középiskolai
világa.
16 ábrával
iljuság
számára, kötve
80
—
fill.
Kirándulók
—
Dr. Lendl A. Rövid útmutatás kötve 3 kor. 50 fúl. a természetrajz' gyjtemények konzerválásához 80 fill.— Dr. Daday /.RovarHojfer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. tani mszótár 1 kor. 60 fill. zsebkönyve. 70
rajzzal,
—
—
Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor.
Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna másnejü darazsai
A magyar 2 táblával
szag fürkész darazsainak ismeretéhez magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis
1
I.
tauna temdarazsai 2 kor. 1
kor. 20
kor. 20
fill.
lepkegyjt.
40
fill.
Adatok Magyaror Földünk lémdarazsainak fill.
A
lepkék
ismertetése és
—
Aigner L. A lepkészet története Magyarországon A. gyjtése 2 kor. Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. 3 kor. Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor Hofnianri, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb 20 fill. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas
—
—
—
1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömösvéry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabanidauim orbis terramellékeirl 3 r*h\ 60 fill. _
—
rum
universi 6 kor.
Coleoptera. Török P. Bogár-határozó
bdgárgyjt. A bogarak ismertetése
2 kor. 80
fill.
—
Bein K.
A
kis
—
Cahver, Káferbucr gyjtése 2 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajzaés
—
2
tábl.
60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyarorKohant R. Magyarország szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor.
—
szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myriopoda. Dr. Daday
J.
A
fill.
magyarországi
Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Araehnoidea. Dr. Uví j r K. és Kulczynski L. Araneae Huagana Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2 Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló 3. kötet kapható 16 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor. 3 kötet 24 kor.
—
—
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
CPUStaeea Dr. Daday J. A Magyarországban eddig talált szabadon él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus (ajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 koi. :
t Magyarország bogárfaunája.S •s^
Vezérfonal a
létén elforduló
•^ ^ 1? # g ^ ^ <^
ERN
CSÍKI .
A Magyar Nemzeti Múzeum J
^§.
segédére. °
íá§>
A három
munka els
kötetes
morphologiai
részen
Staphylinoideákat,
H[
kat,
!*C
dik
^
Lamellieornia
^
A munka
kívül
kötet
pedig
füzet
kötete
Phytophaga,
elfizetési
ára
2 kor, 40
S|
Megjelent az
1.
kötet
els
i-
foeia
tartalmazni-
ég.
meg
^
ára
]Pí
jelenik
korona,
2
bolti
Ml
és
Jf
második
^!
füzete.
# ^ g S
Eljegyzések és elfizetések a szerz czímére (Budapest, VIII.,
—
Nemzeti Múzeum) küldendk.
Schmidl Sándor könyvnyomdája Budapest,
§
g
R\v
füzetekben
íves
é§.
más ha
rsaládsorozatokat
ó
ó e.-
köi
He
és a
a
beveí
laraboideákat
a
második
a
Diversicorniákat
e fly-e9y
!^ ^^
^ ^ é§ ^ # § ^ ^
é=>
IRTA
§?
Id
bogarak megismerésére. *
£2^
^ ^
magyar szent korona országainak- ter-
§ g ^* á§
a M VI.,
Uj-utcza
3.
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0722
/9ó6
oki
