Ökoindustria 2011 (12. oldal) Műanyagtörténelem (15. oldal)

TétékásNyúz

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

XLIII. félévfolyam 11.1. szám XXXVIII félévfolyam szám 2009. november február 03.30. 2011.

Véleményünk a felsőoktatási törvénytervezetről (5. oldal)

Ökoindustria 2011 (12. oldal) Műanyagtörténelem (15. oldal)

Interjú Pauer Eszterrel, a TTK HÖK irodavezetőjével (6. oldal) Lágymányosi Portrék: dr. Róka András (12-13. oldal)

TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz Ipolyi Arnold-díjat kapott dr. Pálfy József

Idén is az ELTE bölcsészkara áll az élen

Megjelent a HVG Diploma-különszáma a Felvi 2012-es hazai felsőoktatási rangsorával. Az oktatók és hallgatók kiválósága alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara és a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara vezetik a legújabb listát. Az ELTE eredménye nem meglepő, a bölcsészkar évek óta a lista élén áll, a második helyezett pécsi orvosi kar azonban egy év alatt tizenhárom helyet javított, ezzel lekörözte a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem ugyanezen karát. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara a rangsor nyolcadik helyén végzett. Az idei adatok szerint a legjobb eredményű diákok a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanulnak. A HVG Diploma-különszáma 2011. november 22-től kapható, benne a tíz képzési terület részletes rangsorával. (forrás: http://eduline.hu) ELTE-s résztvevő a TEDxYouth Konferencián Czauner Brigitta, az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének doktorandusza, az ELTE és a MOL Nyrt. közös jelöltjeként vett részt a TEDxYouth@Budapest 2011 Konferencián november 18-án, ahol „A szemléletváltás ereje” címmel tartott előadást. Czauner Brigitta a Hidrogeológia és Geotermia Műhely kutatójaként a MOL és az ELTE közös kutatásfejlesztési projektjének résztvevője. Kiemelkedően innovatív kutatásokat végez, a korábban a vízföldtanban kifejlesztett vizsgálati módszereket alkalmazva új kőolaj- és földgáztelepek felfedezésének reményében. Az alacsony áteresztőképességű kőzetek bonyolult viselkedésének megértésére törekszik, hogy ne csak a felszín alatti vizekről, de a föld mélyének szénhidrogénkincséről is többet tudjunk. Új eredményei akár a geotermikus energia kiaknázásában és a radioaktív hulladékok elhelyezésében is kamatoztathatók lesznek. Hazai és külföldi tapasztalatai alapján fontos feladatának tartja a természettudatos szemléletformálást is. (forrás: http://elte.hu) ELTE-s sikerek az ACM nemzetközi programozási versenyén Az elmúlt öt év legjobb helyezéseit érték el a magyar csapatok az ACM programozási verseny közép-európai regionális döntőjében. A 6 ország 31 egyetemének 64 csapata részvételével 2011. november 11–13. között Prágában rendezett eseményen az ELTE Larks nevű csapata legjobb magyarként a 10. helyet szerezte meg, egy hellyel megelőzve a BME egy csapatát; a verseny első három, a világdöntőbe jutást jelentő helyén lengyel csapatok végeztek. Az ACM, a világ egyik legnagyobb informatikai társasága, több mint három évtizede hirdeti meg háromfős csapatok részére rangos nemzetközi versenysorozatát. Az esemény ismertségét és népszerűségét jelzi, hogy tavaly már 88 ország több mint 2000 egyetemének csapatai indultak a több szinten megrendezett vetélkedésen. A közép-európai regionális versenyen az ELTE színeiben két csapat vett részt: az ELTE Larks (Dankovics Attila, Nagy Gergely Gábor, Szalkai Balázs) és az ELTE Sparrows

Fiatal kutatóink Junior Prima Díja

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysoroza-

tához kapcsolódva adták át az Országos Tudományos

Kutatási Alap (OTKA) Ipolyi Arnold Tudományfejlesz-

tési Díját. A kitüntetést a hazai kutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett munkásság elismeréseként adományozzák. Az idén hat kutató részesült az elismerésben, köztük

dr. Pálfy József, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi

Intézete Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

A díjat átadó dr. Kollár

László Péter akadémikus, az

OTKA Bizottság elnöke méltatásában Pálfy József tevékenységéből a szakterülete széles átlátását és az

általa vezetett zsűri munkájának magas színvonalú,

Tíz fiatal kutató ve- konszenzuskeresésen alapuló irányítását emelte ki. hette át november 22-én (forrás: http://elte.hu) az idén ötödik alkalommal odaítélt Junior Prima Díjat a magyar tudomány kategóriában. A Prima Primissima Díjhoz kapcsolódó elismerést a Magyar Tudományos Akadémián adták át, az ünnepségen dr. Pálinkás József, az MTA elnöke, valamint dr. Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója mondott köszöntőt. A kitüntetés magyar tudomány kategóriáját az MFB gondozza és biztosítja a személyenként 7000 eurós jutalmat. A díjazottak névsora jól mutatja az ELTE szerepének fontosságát a tudományos utánpótlás nevelésében: a tíz kitüntetett közül heten az ELTE-n folytatták tanulmányaikat, ketten pedig jelenleg is itt dolgoznak. Gyarmati Katalin 2001-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematikus szakán, jelenleg az ELTE TTK Algebra és Számelmélet Tanszékének egyetemi adjunktusa. A nagy hagyományú magyar számelméleti iskola fiatal generációjának egyik legígéretesebb képviselője, aki egyaránt jártas a kombinatorikus számelmélet, a kombinatorika, a klasszikus algebra, az elemi algebrai számelmélet területén, s ezek eszközeit szellemesen kombinálja. Fontos új eredmények bizonyítása mellett eredeti és jól használható módszereket is kifejlesztett, érdekes új kérdéseket vetett fel, és máshol is alkalmazható új konstrukciókat készített. Sik András az ELTE geográfus szakán szerzett kitüntetéses diplomát, majd doktori fokozatot; meghatározó szerepe volt abban, hogy az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetében 2009-ben megalakult a Planetológiai Műhely; jelenleg az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének tanársegédje. Bolygókutatóként a Mars tájainak formakincsét vizsgálja űrszondák felvételei alapján. Tudományos tevékenysége kiterjed a térinformatika, a távérzékelés és a geomorfológia kérdéseire is. A 2011-es díjazottak közül az ELTE-n végzett még dr. Asbóth János kvantumfizikus; dr. Kovács István János geológus; dr. Mátyás Ferenc agykutató; dr. Mátyus Edit elméleti kémikus és dr. Szűcs Zoltán Gábor politológus. (forrás: http://elte.hu)

(Kezes Balázs, Thier Richárd István, Gilián Zoltán). Ők a prágai versenyt megelőző októberi országos fordulón elért első, illetve második helyezésükkel vívták ki maguknak a részvételi jogot. A versenyt követő nagyszabású díjátadón mindkét ELTE-s csapatot különdíjjal jutalmazták a szervezők, a legjobb tíz helyezett mellett ugyanis elismerést kaptak a feladatok leggyorsabb megoldói is. A díjakon öt csapat osztozott: a három dobogóson kívül kizárólag az ELTE-sek kaptak elismerést. Az egyik feladatot a győztes csapaton kívül például csak az ELTE Sparrows tudta megoldani, ráadásul a mi versenyzőink voltak a gyorsabbak.

43. félévfolyam 11. szám 2011. november 30.

(forrás: http://elte.hu)

3

A főszerkesztő nadrágszéle Tartalomjegyzék HÖK................................................ 4-6 (Elnöki beszámoló; EGEA Budapest; Véleményünk a felsőoktatási törvénytervezetről; Interjú Pauer Eszter irodavezetővel) Lágymányosi Portrék................... 8-9 (dr. Róka András kémia–fizika tanár) Faliújság......................................10-11 Tudósítás....................................12-13 (Ökoindustria 2011; Csodák Palotája) TTT.............................................. 14-15 (Brazília előretör; A műanyagok százötven éve) Helyvektor.......................................16 (Bali Caffe) Kritika...............................................16 (Silvia Avallone: Acél) Cooltér..............................................17 (Az ókori olimpiák) Négyeshatos.....................................17 (DigiTali) Mozizóna..........................................18 (Alkonyat – Hajnalhasadás I. rész) Belszíni fejtés....................................18 (Sudoku) Nedves Est 2011...............................19

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe. Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; tapasztalat nem szükséges, mindenre megtanítunk. Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben és a fogadóórájában.

Lágyan siklik a nagy vízen át a polietilén-tereftalát Van egy hatalmas sziget a Csendes-óceán közepén. Kiterjedése az Egyesült Államok területének kétszerese, közel tíz méter vastag, nem élnek rajta emberek és nem látszik a műholdképeken. Ez ugyanis egy úszó szemétsziget. Amikor Charles Moore amerikai óceánkutató 1997-ben felfedezte, még „csak” mintegy hárommillió tonnányi hulladék volt a hömpölygő szemétfolyamban, mára azonban tömege elérte a százmillió tonnát. Moore honfitársa, Curtis Ebbesmeyer tengerbiológus szerint még ez is meg fog duplázódni az elkövetkezendő tíz év során. Nem csupán esztétikai problémáról van szó, hanem nagyon komoly ökológiai katasztrófáról. A főként műanyagokból álló hulladék miatt minden évben egymillió vízimadár és százezer tengeri emlős pusztul el – nem is beszélve az óceáni biodiverzitás legfontosabb színhelye, a korallzátonyok várható tömeges pusztulásáról. Bár a műanyagok jó része szinte sosem bomlik le, a nagyobb tárgyak az erős napfény vagy a jelentős napi hőmérséklet-ingadozás hatására apró, élő szervezetek számára toxikus darabkákra esnek szét. A sok százmillió kicsiny tengeri élőlény szivacsként szívja fel ezeket, a tengeri halászat révén így kerülve be az emberi táplálékláncba. Komoly problémát jelent az is, hogy a tengeráramlások révén a sziget állandó mozgásban van. Néhány évvel ezelőtt reális veszély volt, hogy egy Texas-méretű levált „plasztikhegy” Hawaii partjainak ütközik óriási katasztrófát okozva. Végül szerencsére ez nem történt meg, ám az antarktiszi jéghegyekhez hasonlatosan sokezer kisebb-nagyobb darabka szakadt le és tart valamely „valódi” sziget felé – csak ezek nem olvadnak el útközben. A Great Pacific Garbage Patch – merthogy neve is van ám! – mellett a világóceán számtalan egyéb szemétszigetet is szállít. Japán partjainál évente 150 ezer tonna műanyagtörmeléket mosnak ki a tenger hullámai, de egy tavalyi felfedezés szerint az Egyesült Államok atlanti partvidéke sincs biztonságban. Bár a Földközi-tengeren és melléktengerein nem beszélhetünk klasszikus szemétszigetekről, a világon itt található a legtöbb úszó szemét – ezt tartsuk észben, amikor legközelebb az Adriába lógatjuk lábainkat. Mielőtt a kedves olvasó naivan azt gondolná, hogy előbb-utóbb szorgos kis hangya módjára megtisztítják tengereinket, csalódást kell okoznom. Egyetlen kormányzatban sincs erre akarat, a zöldszervezeteknek pedig sem kapacitása, sem megfelelelő technológiája nincs. Pedig égető szükség lenne rá, hiszen a világon évente termelt mintegy százmilliárd tonna műanyag egytizede a világóceánban köt ki, ráadásul, ahogy fentebb már említettem, gyakorlatilag sosem bomlanak le, így a XX. század elejének még nem tömegtermelésre szánt műanyagai is szelíden ringatóznak kordokumentumként a sok-sok kidobott PET-palack között. Gansperger Gábor főszerkesztő [email protected]

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, XI. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor. Vezetőszerkesztő: Gans. Tördelőszerkesztő: Törceee. Olvasószerkesztők: Ákos, Balázs. Címlap: Gans. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Elnöki beszámoló

pályázatokon elért pontokat, ellenőrizték a leadott igazolásokat és megkapták a Tanulmányi Osztálytól a pontozáshoz szükséges egyéb adatokat. Idén nem kellett igazolást csatolni a tanulmányi eredményeikről azoknak, akik a TTK hallgatói voltak alapképzésük során. A bírálás eredményét ezúttal ETR-ben küldjük meg nektek, illetve akik hozzájárultak, a szociális faliújságon közzétesszük eredményüket EHA-kódjuk szerint. Az Ösztöndíjbizottság döntött az egyszeri pályázatokról is. Talán az év vége miatt vagy talán azért, mert a felhívást kiküldtük a [TTK-INFO] levlistára, az eddigi hónapoknál sokkal több pályázat érkezett. Ezek kiutalása a megszokott rendben történik, a nyertesek az ETRben, a várakozó kifizetések között láthatják pályázatuk eredményét. A terepgyakorlatos ösztöndíj kiírásáról a KÖB ezen a héten dönt, az érdeklődők látogassák a http://ttkhok.elte.hu-t, ahol a főoldalon is kint lesz a hír, illetve szokás szerint a szociális faliújságon és

a [TTK-INFO] levlistán is tájékoztatást kaphattok a kiírásról. A TTK HÖK Küldöttgyűlése lapzártánk után, kedden ül(t) össze. A szokásos beszámolókon kívül az Alapszabály módosítását is tervezzük. A változtatások legfontosabb célja, hogy az egyes szakterületek (biológia, fizika, földrajzés földtudományi, kémia, környezettudományi, matematika) nagyobb önállóságot kapjanak, javaslatuk lehessen a szakos hallgatókat leginkább érintő személyi kérdésekben, különösen a szakterületi koordinátor választása esetén, és általánosságban is lehetőségük nyíljon közösen véleményt nyilvánítani bármilyen kérdésben a Küldöttgyűlés felé – erre eddig a képviselőknek csak különkülön volt lehetőségük. A költségvetés módosítására szintén sor kerül, amelynek legfőbb okai a megváltozott szervezési szabályok miatt átalakult rendezvények, illetve az OTDK 900.000 Ft-os, év elején még nem tervezett támogatása. Végezetül fontos még megemlíteni, hogy a rendezvények terén sem állt meg az élet. Két TTK-s szakterület szervezésében, a Gyógypedagógiai Karral közösen tartottuk a Grundon a GyógyMatek-Biosz barátság bulit. A rendezvény véleményünk szerint jól sikerült, reméljük, hogy akik eljöttek, pozitív élményekkel indultak haza! Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK [email protected]

nek bizonyult, hiszen ma már Sevillától Izsevszkig mintegy 70 város csoportja és 6000 tagja tevékenykedik kisebb-nagyobb aktivitással az EGEA-ban, különböző helyi, országos és nemzetközi programokat, városlátogatásokat, workshopokat és kongresszusokat szervezve saját maguk és a közösség érdeklődő tagjai számára. Lelkes budapesti csapatunk eddigi tevékenysége során lehetőségünk nyílt vendégül látni a szervezet néhány nemzetközi vezetőjét, akiknek egy jó hangulatú októberi hétvégén igyekeztünk bemutatni fővárosunkat, majd ezt követően mi utaztunk Németországba, egy hasonlóan jól sikerült bevonó hétvégére. Természetesen egy jól működő csoport tevékenysége nem csak utazásokból áll, ezért igyekszünk a saját csapatunk összetartására is komoly hangsúlyt fektetni – ennek érdekében közös gyűléseket és programokat szervezünk, amelyekre a jövőben szívesen várunk minden érdeklődőt.

Ami a céljainkat illeti, fontos számunkra, hogy elnyerjük a teljes körű tagságot, így integrálódjunk a nagyobb múlttal bíró csapatok közé. Ugyanakkor legalább ilyen lényegesnek tartjuk, hogy magunkat is építve nemzetközi tapasztalatokra tegyünk szert, megismerjük más országok hozzánk hasonló érdeklődésű, nyitott fiataljait és egyben személyes tapasztalatot is szerezzünk kontinensünk eltérő adottságokkal rendelkező térségeiről! Jövőbeli projektjeink természetesen akkor lehetnének még sikeresebbek, ha sokan vennénk részt a megvalósításukban, ezért várjuk lelkes tagjelöltek jelentkezését! Amennyiben felkeltettük az érdeklődésedet, és szívesen csatlakoznál hozzánk, keresd fel az EGEA oldalát (http:// www.egea.eu) és a Budapest Entity-t, kérdéseiddel pedig fordulj Varga Nóra ([email protected]) és Takács Péter ([email protected]) kapcsolattartókhoz. Varga Nóra

November vége A múlt hét főleg annak a jegyében telt, hogy mire ezeket a sorozat olvassátok, a decemberi ösztöndíjutalások listái rögzítve legyenek. A pályázatok bírálásán kívül persze azért mást is csináltunk, rendezvényt szerveztük és készültünk az e heti Küldöttgyűlésre. Ahogy a bevezetőben említettem, a hét legfontosabb feladata a különféle pályázatok bírálása volt. Körülbelül két hete olvashattátok a [TTK-INFO] levlistán, hogy meddig kell leadnotok az egyszeri ösztöndíjakra, a rendkívüli szociális ösztöndíjra vagy épp a jutalomkeretre szóló pályázatot, ha szeretnétek, hogy még az idén kiutalásra kerülhessenek a megítélt összegek. November 21-én, hétfőn a Választmány tagjai és az érdeklődők összeültek, hogy véleményezzék a beérkezett jutalomkeret-pályázatokat. A sokórás megbeszélésen a legtöbb kérdésben sikerült konszenzusra jutni, illetve olyan elveket lefektetni, amelyeket a Választmány csütörtöki ülésén szem előtt tartva könnyebben tudott dönteni. A Kari Ösztöndíjbizottság november 24-én, csütörtökön ült össze. A számos napirendi pont közül az első és legtöbb hallgatót érintő az MSc/MA ösztöndíjak megbeszélése volt. A KÖB tagjai az ülés előtt kiszámolták a benyújtott

EGEA Budapest Kedves földrajzos, földtudós hallgatótársunk! Gondolkodtál már azon, milyen lenne nemzetközi kapcsolatokat építeni hasonló tanulmányokat folytató egyetemistákkal? Utazni és közben szakmai terepgyakorlatokon, valamint csereprogramokon részt venni, egy kis bulizással megspékelve? Amennyiben igen, úgy van egy jó hírünk! Idén ősszel ugyanis megalakítottuk az EGEA Budapest Entity-jét, vagyis az Európai Geográfushallgatók Szövetsége helyi csoportját, ahová mostantól téged is várunk. Hogy mi is ez tulajdonképpen? Az EGEA története immár több mint húsz évre nyúlik vissza, amikor Utrecht, Barcelona és Varsó egyetemistái úgy döntöttek, összefognak némi szakmai tapasztalatcsere és rendszeres közös időtöltés céljából. Ennyi év távlatából állíthatjuk, hogy mindez egy remek kezdeményezés-


5

ELTE TTK HÖK Véleményünk a november 20-i, az Országgyűlés elé terjesztett nemzeti felsőoktatási törvény tervezetéről 1) Üdvözöljük, hogy az állami ösztöndíjszerződés gyakorlati oldalán engedmények történtek. Ezzel együtt továbbra is aggályosnak tartjuk a rendszer bevezetésének elvét. Az EU számos tagállamában ingyenes a képzés, így bizonyos szakok esetén valószínűsíthető, hogy a jövő értelmisége külföldön szerez diplomát ilyen szabályozás hatályba lépése esetén, mely után kevésbé várható, hogy itthon álljanak munkába. Szintén problematikus a külföldről érkező hallgatók helyzete (különösen a határon túli magyaroké), hiszen őket vagy az országhoz kötik, vagy pozitívan diszkriminálják a magyarországi egyetemistákkal szemben. Az értelmiség elvándorlásának problémája természetesen jelenleg is jelentős és megoldásra vár, de a hallgatói szerződés véleményünk szerint csak rontana a helyzeten. 2) Továbbra is aggasztónak tartjuk, hogy a törvényszöveg rendeleti szabályozásra felhatalmazó rendelkezései mellett nem jelennek meg törvényszinten garanciák több hangsúlyos kérdés esetén. A benyújtott törvényjavaslat nem szabályozza többek közt a kreditrendszerű képzés általános szabályait, a hallgatói szerződés kötelező tartalmi elemeit és a képzések szerkezeteit. 3) Problémának tartjuk, hogy a hallgatói munkavégzés kedvezményeit nem biztosítja az új törvény. Számos intézményben végeznek hallgatók munkát, így az ELTE TTK-n is számos gyakorlatot tartanak legkiválóbb hallgatótársaink. Az ő díjazásuknak – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – adó és járulékmentesnek kéne lennie. 4) Az azonos tárgyból tett vizsgák számának szaktól független mennyiségi korlátozását nem tartjuk megfelelőnek. A szakok nehézségéhez és a számonkérések képzési területenként eltérő gyakorlatához illeszkednie kell a maximális vizsgaszámnak, így véleményünk szerint a törvényben ez a korlát egy intervallum kell, hogy legyen. 5) A tanárképzés osztatlan képzéssé történő visszaállítását a legmesszemenőbbig támogatjuk, mert a természettudományos tanárszakokon a Bologna-rendszerű képzés nem vált be, különösen a tárgyak szigorú egymásra épülése miatt. A tanárképző központ szerepe azonban továbbra se került egyértelmű meghatározásra. Ez a változás az amúgy is „haldokló” természettudományos tanárszakokon tovább növelheti a bizonytalanságot és szervezetlenséghez vezethet. Úgy véljük, hogy a tanári képzés szakmai felügyeletét és szervezését a szakmódszertanos oktatókat is adó szakmai karok kell, hogy ellássák. 6) Üdvözöljük az egyetértési jog megmaradását a hallgatók számára a tanulmányi- és vizsgaszabályzat, a térítési és juttatási szabályzat, illetve az oktatói munka hallgatói véleményezése terén. A normaszövegben a szenátusok hallgatói aránya 20 és 25 százalék között szerepel, ezzel – bár a 25 és 33 százalékos részvételtől ez visszalépést jelent – biztosítottnak látjuk az érdekképviselet számára megfelelő részvételi arányt. 7) Előremutatónak látjuk az alapszakos felvételihez feltételként megszabott nyelvvizsga-követelményeket. A gyakorlati megvalósítást tekintve azonban korántsem látjuk megalapozottnak a 2012-re már hatályos bevezetést, tekintve a közoktatás, illetve a közoktatásban résztvevők felkészültségét, illetve az új rendszerre való átállásra rendelkezésre álló időt. 8) A passzív hallgatók jogállásának rendezését nem érezzük kielégítőnek. Többek között aggályosnak tartjuk, hogy a fegyelmi miatt passzívvá vált hallgatók nem kerülnének eltiltásra a közélettől, így akár HÖK tisztségviselők is lehetnek.

TétékásNyúz

6

HÖK A TTK HÖK új irodavezetője Interjú Pauer Eszterrel Pauer Eszter matematika-informatika tanárszakos hallgató. Januárban végez, diplomamunkáját informatikai témában készítette el: digitális tananyagot egy honlapszerkesztő programhoz. Szeptember óta a TTK HÖK irodavezetője, amivel számos újítást hozott az iroda életébe, például az eddigiekhez képest a nyitva tartás naponta egy órával hosszabbodott. Az irodavezetés új feladat számodra, ám már évek óta a hallgatói közélet aktív tagja vagy. Pontosan mivel foglalkoztál eddig a TTK HÖK-ben? Két évig voltam a Kari Ösztöndíjbizottság tagja, majd két éven át a szociális elnökhelyettesi tisztséget töltöttem be. Jelenleg pedig az EHÖK szociális alelnöke vagyok. Mi motivált abban, hogy részt vegyél a hallgatói közélet alakításában? Már a gólyatáborban aktív voltam, így a felsőbbévesek úgy gondolták, hogy fokozatosan bevonnak a munkába. Részt vettem a 2006-os vezetőképzőn, és már akkor jobban érdekeltek azok a munkák, témák, amelyek a hallgatói élettel kapcsolatosak, így kerültem a szociális ügyekhez. Ezután egyre inkább belesodródtam a pályázatok és a hallgatói problémák, kérelmek kavalkádjába; egyre jobban tetszett a feladat, valamint az, hogy helyt tudtam állni. Ez örömmel és elégedettséggel töltött el.

sal is kommunikálnia, és így kisebb az esélye, hogy valaki nem tud meg valamit időben. Ez a különböző tisztségviselőknek is jobb, hiszen csak velem kell egyeztetniük pályázatok vagy rendezvények kapcsán. Nekem is könnyebb, mert minden információ rajtam áramlik át, így mindenkinek érdemben és időben tudok segíteni, nem kell felkeresnem másik irodavezetőt. Hogyan kerültél ebbe a pozícióba? A két korábbi irodavezető elment, így lehetőség nyílt arra, hogy egy ember töltse be a pozíciót. Úgy éreztem, megfelelő lennék a feladatra, és amikor a TTK HÖK elnöke kiírta a pályázatot a posztra, beadtam a jelentkezésem, és a három jelentkező közül a Választmány javasolt kinevezésre.

Sokat dolgoztál az e-szoctám bevezetésén. Mik a tapasztalataid, jól debütált a rendszer? Érdekes kérdés, hiszen ez mind az irodavezetői, mind az EHÖK szociális alelnöki tisztségemhez is kapcsolódik. Sokat dolgoztunk azon, hogy idén szeptemberben már öt kar hallgatói vehessék igénybe az elektronikus rendszert. Persze a bevezetése nem volt zökkenőmentes, azonban kétségkívül sikeresnek bizonyult, nem volt nagyobb probléma vagy fennakadás. A sok pluszenergia befektetése is megérte, a hallgatók felől több pozitív visszajelzés érkezett, hiszen az új rendszer sokkal gördülékenyebb ügyintézést biztosít, továbbá sorba sem kell állni. Ezenkívül kialakítottunk az irodában egy szkennelési portált, hogy aki nem tudja otthon megoldani hivatalos iratai digitalizálását, annak se okozzon problémát az újítás. Mindemellett a rendszer kialakítása nem csak az én érdemem, hiszen elődöm is sokat dolgozott és tett azért, hogy ez megvalósuljon. Az első teszt még a tavaszi szemeszter elején a Bárczin volt. A továbbiakban várható az elektronikus felület kiterjesztése más pályázatok, támogatások esetében is? Természetesen, hiszen ez nem csak a mi munkánkat teszi könnyebbé, hanem a hallgatók életét is, ezért a jövőben egész biztosan találkozhattok ilyen megoldásokkal, hiszen a rendszer kialakításánál az is szempont volt, hogy rugalmas, bővíthető felületet alakítsunk ki.

Irodavezetőként milyen feladatokat látsz el? A Hallgatói Iroda nyitva tartása alatt fogadom a betérőket és igyekszem megoldást találni a problémáikra, illetve amikor rendezvény van, akkor a jegyek árusítása és a különböző hallgatói pályázatok átvétele. Korábban két irodavezetője volt a TTK HÖK-nek, mit gondolsz, a mostani szisztéma hatékonyabban működik?

Milyen változások történtek az irodában, amióta te vagy az irodavezető?

Úgy gondolom, hogy mindenképpen hatékonyabb, mert sokkal gördülékenyebb az információáramlás a szervezeten belül, hiszen nem kell a két irodavezetőnek egymás-

Alapvetően megváltozott a hely berendezése, szerintem sokkal kellemesebb és praktikusabb lett a korábbinál, a betérő hallgatókat a Nyúz példányai és két fotel fogadja, így ha


komolyabb problémájuk van, helyet is tudnak foglalni; illetve hosszabbodott a nyitvatartási időnk is.

Az EHÖK szociális alelnöke vagy és végzős hallgatóként szakdolgozatot is írsz. Hogy tudsz ennyi mindent összeegyeztetni? A félév számomra időzsonglőrködés, hiszen napközben a Hallgatói Irodában vagyok, ezután az EHÖKbe megyek át, és az ottani feladataimat látom el, majd sietek haza tanulni és dolgozni a diplomamunkámon. Törceee

7

TétékásNyúz

8

Lágymányosi Portrék Az elektronszínház direktora Interjú dr. Róka András kémia–fizika szakos tanárral Volt már az ELTE kiváló tehetséggondozó tanára, díjazták már elismerő oklevéllel természettudományokat népszerűsítő munkáját, látványos és interaktív előadásai egyetemünk hallgatói körében is népszerűek. Dr. Róka Andrással, a Fizikai Kémiai Tanszék oktatójával beszélgettünk. Hogyan kezdett kémiával foglalkozni? Az általános iskola befejezésekor döntenem kellett, hogy gimnáziumban vagy technikumban tanuljak-e tovább. Végül az utóbbi mellett döntöttem, hogy egyúttal szakmát is kapjak. Így kerültem a debreceni Vegyipari Technikumba. Egy korábbi interjúalanyom említette, hogy a technikumok ma már nem olyan kiváló szellemi műhelyek, mint egykor. Ön is így látja ezt? A technikumokat sajnos megszüntették. Bár a technikus képzést újraszervezték, attól tartok, hogy ma már messze nem olyanok, mint régen voltak. Néhány vidéki városban – mint például Debrecenben – működik még vegyipari technikum, de ahogy hallottam, a jelentkezők alacsony száma miatt környezetvédelemmel vagy informatikával kapcsolatos párhuzamos osztályokat is kellett indítani. Hogyan esett választása az ELTE-re? Vegyész technikusi végzettséggel sokat gondolkodtam, hogy mérnöknek vagy kutatónak menjek-e. Talán éppen kiváló technikumi tanáraim példája alapján végül a tanárszakot választottam. Úgy gondoltam, hogy tanárként kutató is lehetek, de vegyészmérnökként eltávolodom az oktatói pályától. Innentől azonban már egyértelmű volt, hogy az ország úgymond első számú egyetemére jelentkezem, kémia-fizika tanári szakra. Főbb kutatási területei a reakciókinetika és az elektrokémia. Már az egyetemi évek alatt eldöntötte, hogy ezzel szeretne foglalkozni vagy később, oktatói pályája során alakult így? Folyamatosan alakult így. Diploma után az egyik legkedvesebb taná-


rom, Kajtár Márton professzor mellett lehettem volna ösztöndíjas. Abban az időben csak három jelentkezőt vettek fel, én pedig a harmadik helyről váratlanul a negyedikre kerültem a rangsorban. Ezért kénytelen voltam egy vidéki iskolában – a nagykállói Óvónőképző Szakközépiskolában – elhelyezkedni. Miközben nagyon szerettem a tanítást, azt is éreztem, hogy mennyire szeretnék visszajutni az egyetemre. Szerencsére egy évvel később felajánlottak egy tudományos továbbképzési ösztöndíjat, igaz egy másik helyre, a Kémia Technológia Tanszékre, de gondolkodás nélkül elfogadtam. Így kerültem Tüdős Ferenc professzor vezetésével a reakciókinetika, ezen belül is a polimerizációkinetika közelébe. Nagyon érdekes időszak volt, de a kutatási-fejlesztési terveket megtörte a kémia tanszékek Lágymányosra történő költözése. A türelmetlenség és az érdeklődés egyszerre hajtott a SOTE Biofizikai Intézetébe, ahol sajnos csak néhány évet dolgozhattam, mert a létszámstop miatt nem tudtak véglegesíteni. Az ELTE-n szerencsére pont ekkor üresedett meg egy oktatói állás, csak nem az egyetemen, hanem a Tanárképző Főiskolai Kar Kémia Tanszékén. A kilátástalan helyzetben elfogadtam a lehetőséget. Módszertanos évek következtek, és egy ciklusban a Kémia Tanszék vezetője is lehettem. Az egyetem átszervezésekor megszüntették a Főiskolai Kart, tanszékünk viszont beolvadhatott a Kémia Intézetbe. Inzelt György professzor ekkor ajánlotta fel a kutatás és egyúttal a PhD megszerzésének lehetőségét, elektrokémiai területen. A legtöbben a kémia felzárkóztató kurzus előadójaként ismerik az ELTE-n. Hogyan jött az ötlet, hogy ezzel foglalkozzon? A korábbi oktatási dékánhelyettesünk, Tasnádi Péter professzor ötlete volt, hogy a főiskolai oktatók talán meg-

felelő módszertani alapokkal rendelkeznek a feladat ellátásához. Örültem a feladatnak, hiszen egészen más egy teljes anyagrészt leadni, még akkor is, ha ez a középiskolai anyag emelt szintű felelevenítése, mint a laboratóriumi gyakorlaton egy-egy mérést vezetni. Persze ez nem azt jelenti, hogy laboratóriumi gyakorlatot – a második félévben – nem szeretek vezetni. Először csak a környezettan alapszakos hallgatóknak tartottam az előadást és a szemináriumokat, de a hallgatói vélemények eljutottak a Kémiai Intézet vezetéséhez, és az akkori intézetigazgató Szalay Péter professzor a kémia BSc-n is megbízott a tantárgyfelelősi teendők ellátásával. Mik a tapasztalatai a felzárkóztató rendszerről? Nagyon vegyes tapasztalataim vannak, de igazából nem is erről a rendszerről kellene beszélni, hanem a közoktatás szintjéről. Elszörnyedek azon, hogy az elmúlt 15-20 évben mekkora színvonalcsökkenés következett be. Ennek okai az oktatásirányítás hibás döntéseiben, a tanárok és diákok elkedvetlenedésében, a természettudományos tárgyak elértéktelenedésében keresendők. Ezeknek köszönhetően sajnos még a kémia alapszakra felvett hallgatók között is vannak olyanok, akiknek még a nyolcadik osztályos szintű ismeretei is hiányosak. Ugyanakkor rendkívüli élmény ezzel a generációval együtt dolgozni, mert a felvettek közel kétharmada akar tanulni és érdeklődve jár az órákra. El tudom ugyanakkor képzelni, hogy a diákság nem is annyira a magyarázataimra kíváncsi, hanem inkább a bemutatott jelenségek, kísérletek miatt látogatja az előadást. Azért annak nagyon örülök, hogy mind a két szakon kialakult egy törzshallgatóság. Ők biztos eljutnak a „megfelelt” szintig. Az idei első zárthelyi a kémia alapszakosoknál

Lágymányosi Porték nagyon jól sikerült, és bár a környezettanosok jó része még nem érte el azt a szintet, amit szerettünk volna, náluk is óriási a fejlődés a szeptemberi szintfelmérő dolgozathoz képest. A környezettanosoknál azonban nagyon húsbavágó, hogy ez a tárgy valóban kritériumtárgynak minősül. Ugyanis aki nem teljesíti, az nem kezdheti el a kémiai tanulmányait. Valószínűleg ez a stressz viszi őket előre, és nem feltétlenül az, hogy én jól csinálom-e. A kémiásoknál más a helyzet. Természetesen nekik is muszáj teljesíteni a kurzust, de ők ennek hiányában is továbbhaladhatnak. Elég, ha valamelyik félévben megszerzik a „megfeleltet”. Mi van azokkal a diákokkal, akik nem szívesen járnak előadásra és a kémia felzárkóztatót csak felesleges nyűgnek fogják fel? Menthetetlenek vagy meg tudja őket fogni? Ha sikerül bebizonyítanom, hogy a kémia érthető, sőt mindenki számára megérthető, akkor van esélyem. De ez néhány hallgató esetében szelíd kényszert és igen sok türelmet igényel. Nincs statisztikám arról, hogy hányan nem szeretik ezt a tárgyat. Akit nem különösebben érdekel a felzárkóztató, úgysem jár előadásra, így nem nagyon találkozom velük. Összességében a hallgatóság 10-15%-a morzsolódik le. Más egyetemeken működik ilyen felzárkóztató rendszer? Tudomásom szerint már szinte minden egyetem kénytelen volt bevezetni, hiszen máskülönben nem tudnák tartani a korábbi színvonalat. Például a Semmelweis Egyetemen a Biofizikai Intézet oktatói az első félévben fizikát tanítanak, és csak később, erre alapozva oktathatják a biofizikát.

Milyen kísérletei szoktak a visszajelzések alapján népszerűek és kedveltek lenni? Nem is annyira egy-egy kísérlet a fontos, hanem az, hogy ezeket felfűzöm valamilyen mondanivalóra, kerettörténetre. Például az Időutazás kémiai tárlatvezetéssel az anyag, majd az értelem, a megismerés fejlődéstörténetét mutatja be elsősorban a kémia szemszögéből. Az időutazás során a kémiai kísérletek imitálják, modellezik az univerzum vagy a földtörténet eseményeit. Ezeket talán azért szereti a különböző korú hallgatóság, mert egyszerre hat több érzékszervre. Hiszen a kísérletekhez összefüggő történet, vetítés – ppt-bemutató –, olykor zenei aláfestés tartozik. Említette, hogy a magyarországi középiskolai kémiaoktatás színvonala nem megfelelő. A Kémiai Intézet Házhoz megyünk címmel kihelyezett előadásokat tart iskolákban. Ez segít valamit a helyzeten? Úgy gondolom, nagyon sokat segít, bár sajnos ettől még a kémiaoktatás nem lesz jobb. Hiszen a legfőbb gond, hogy a tanterv nem biztosít elegendő időt a bizonyító erejű kísérletes oktatásra. A kémiai órák számának lecsökkentése miatt a tanároknak nincs elég idejük és energiájuk, hogy a kísérleteket előkészítsék, elvégezzék és utána még mindent rendbe is rakjanak. Ezt a tudományt azonban nem lehet látvány nélkül megszerettetni. Ezért a Kémia Intézet oktatói közül egyre többen mennek el a közép- vagy általános iskolákba, hogy megmutassák, a kémia látványos, sőt a mindennapokban hasznosítható oldalát. Úgy gondolom, hogy a segítségünkkel több gyerek juthat el az érdeklődésnek arra a szintjére, hogy elkezdjen kémiával foglalkozni.

Előadásain látványos kísérleteket, robbanásokat is prezentál. Van kedvenc kísérlete?

Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt tart előadásokat. Hogyan lehet ennyire különböző korosztályokat megfogni?

Számtalan kedvencem van, például jelenleg a szívemhez legközelebb álló kísérlet a gerjesztett állapotú, ezért piros fénnyel világító, úgynevezett szinglet oxigén előállítása. A hallgatóságot azonban oda szeretném elvezetni, hogy nemcsak a durrogás, a puffogás és a robbanás látványos. Ha értjük a jelenséget minden kísérlet látványossá válik.

Hatodik éve két állandó előadássorozatom van. Az egyik az általános, a másik a középiskolásoknak szól Észbontogató, illetve Észbontó címmel. Ebben a félévben kísérleti jelleggel havonta egyegy előadással a szülőkre, felnőttekre is gondoltunk, amire a Kutatók Éjszakáján tapasztalt érdeklődés bátorított bennünket. Az általános iskolásoknak és a felnőtteknek szóló előadás elsősorban

jelenségszínház. A látványosság mellett persze a hasonló tudásszinthez alkalmazkodva igyekszem kitérni a jelenségek mögött rejlő okokra is. A középiskolások számára egy-egy témakör átfogó, sokoldalú és főleg gondolkodtató összefoglalása megközelíti az egyetemi szintet. Kicsit megismerhetik azt is, hogy mi vár majd rájuk az egyetemen. Egyik sorozatának címe az „elektronok színháza”. Hogyan jött a név? A kémiának nagyon sokáig volt egy fantasztikus ellentmondása: miközben az anyagok a kémiai reakció során tökéletesen átalakulnak, hiszen minden tulajdonságuk megváltozik, kiderült, hogy az átalakulást megmaradási törvények irányítják. Tréfásan ezt úgy szoktam mondani, hogy az anyag meg is marad, meg át is alakul. Ennek a magyarázata ma már nagyon egyszerű. Amióta tudjuk, hogy az atom két részből, atommagból és elektronburokból áll, nyilvánvalóvá vált, hogy a kémiai reakciók során az atommag megmarad és csak az elektronburok változik meg. A reakcióban tehát az elektronok a főszereplők, és az atommagok – atomtörzsek – a pódium, amin az elektronátrendeződés lejátszódik. Így minden bemutatott kísérlet az elektronok színjátéka. Az egész előadás pedig nem más, mint az elektronok színháza. Mit gondol, a közeljövőben melyek lehetnek a kémia főbb kutatási területei? A kémia olyan szerteágazó tudomány, hogy talán lehetetlen minden ágát követni. Két területet azért kiemelnék. Biztos, hogy nagyon fontos a jövőben a rendelkezésünkre álló energia minél hatékonyabb hasznosítása. Ilyen kutatás a Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumában is folyik. Ennek többszörösen is díjnyertes eredménye a hidrogén és oxigén elektrokémiai reakcióján alapuló elektromos kisautó, a HY-GO fejlesztése. A másik terület a klíma változásához vezető okok megfejtése. Úgy gondolom, a kémia nélkülözhetetlen a sokváltozós probléma felderítésében. Eközben nem feledkezhetünk meg az anyagtudomány rohamos fejlődéséről sem: a nanotechnológia segítségével egyre különlegesebb tulajdonságú nanoszerkezeti anyagokat tudnak előállítani. Gansperger Gábor [email protected]

TétékásNyúz

9

FÓKA Érezted már valaha, hogy a Fizika I. túlnőtt a fejeden? Szükséged lenne egy kis bevezetésre a Bevezetés a fizikába tárgyhoz? Nem érted, hogy miért van az x felett pont vagy hogy miért lett az u-ból ü? Nos, itt a megoldás! Mostantól a Maszathoz és a KéKóhoz hasonlóan a fizika szakterület is korrepetálást tart Fizika Oktatás az Alapoktól néven. Időpontok: Kedd 19-21 É 2.105 Csütörtök 16-18 É 0.100C Péntek 15-17 É 5.89 Bővebb infókat a http://eltehb.mafihe.hu/foka oldalon találhattok.

Biológus gólyá kal. Lesz diav xet, mit is jelen összerakni a v Lesznek mento Helyszín: ELT Időpont: 2011 További inform

Szerete

Ha úgy érzed, fizikai ismereteid hiányosak, de szükséges megtanulnod, megértened vagy legalább azt a kettest megszerezned, jelentkezz bátran a [email protected] e-mail címen!

Kulka János a

Kulka János és az orvoslás valah ezt a hivatást választotta, az ors hozta meg neki, manapság pedig D az imádnivaló arrogancia fortélya

MASZAT Ebben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra! Időpontok: Hétfő 14-16 É 0.62 Hétfő 16-18 É 0.100C Szerda 14-16 É 6.53 Csütörtök 14-16 É 0.100C

December 5-i Kulturális Teaestü szerepvállalásai mellett természe arról, amiről ti szeretnétek! A be

A belépés ingyenes. Mindenkit fo

Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a maszat@ttkhok. elte.hu e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is! Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt. Várunk szeretettel!

A gyógyítani akarás nem csupán sz a sajtószabadságról, egy színház v János hangja meg-megszólal a ny

Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat [email protected]

Időpont: 2011. december 5. 19 Helyszín: ELTE Lágymányosi Ca pest, Pázmány Péter sétány 1/

„Hogyan éld túl a vizsgaidőszakot?” Bioszos vizsgaidőszak-felkészítő előadás

áknak szóló szakos tájékoztató, tippekkel, tanulási tanácsokvetítés, szó esik a szabályokról, mikor kell felvenni az indent az a bizonyos gyenge előfelvétel, illetve hogyan érdemes vizsganaptárt. orok, tapasztalt felsőbbévesek, akiktől lehet kérdezni! TE Lágymányosi Campus, Északi tömb 0.99-es terem 1. december 7. 18:00–20:00 máció: http://biosz.elte.hu/bio_vizgaidoszak

ettel vár mindenkit a Biológia Szakterületi Csoport!

a Kulturális Teaesten

hogy összetartozik. Édesapja és nővére is szágos hírnevet Mágenheim Ádám szerepe Doktor House magyar hangjaként gyakorolja ait.

zerepeiben jellemzi. Legyen szó autistákról, vezetéséről vagy a magyar kultúráról, Kulka yilvánosság előtt.

ünkön a Kossuth-díjas színművészt közéleti etesen a színházról is kérdezzük; és persze eszélgetést Mécs Anna vezeti.

orró teával várunk!

A kép forrása: http://femina.hu

9:00 ampus, Jedlik Ányos terem (1117 Buda/a 0.89)

Egyem – ne egyem? Lesz mit ennem? Amit megeszem, azzá leszek? Mit vegyek: hazait, olcsót, biót? Együtt a hármat? Mi a fair trade? Decemberi Ökoszeminárium Időpont: 2011. december 1. 18.00 Helyszín: ELTE BTK Trefort kert, Könyvtár Klub Program: 18:00–19:00 Játékos, gondolkodtató, kreatív feladványok és nyeremények 19:00–20:00 Kerekasztal-beszélgetés: Bakonyi Gábor (SZIE MKK Állattani és Állatökológiai Tanszék), Pető Áron (Biokert – Szigetmonostor), Újszászi Györgyi (Védegylet – Fair Trade) és a hallgatóság részvételével. Moderátor: dr. Devescovi Balázs (ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet). 20:00–21:00 Egyéni beszélgetés, további játékok és nyeremények 21:00– Roy és Ádám koncert További információ: http:// www.okoszeminarium.hu GYERE! BESZÉLGESS, JÁTSSZ, ÉREZD JÓL MAGAD, ÉS ÉLJ KIS LÁBON!

12

Tudósítás Ökoindustria 2011 Fejünkben a megoldás, kezünkben a jövő A SYMA Sport- és Rendezvényközpont épületében tartották a Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítást, amelyen kiosztották az Ökoindustria Nagydíjakat. A rendezvényen betekinthettünk a devecseri vörösiszap-katasztrófa kezelésének hátterébe is. 2011. november 16. és 18. között, több kísérő előadással ötvözve, immár másodszor fogadták három napon keresztül a látogatókat. Amikor megérkeztem a helyszínre, a csarnok végében már lelkes érdeklődők várakoztak, meglepetésemre a legkülönbözőbb korosztályok képviseltették magukat. A regisztrációnál gördülékenyen, sorban állás nélkül jutottam névre szóló belépőkártyához, amíg végigkísért a zöldtechnológiában érintett több mint száz cég feltérképezésén. Az eseményt szerda délben a Széchenyi-díjas biológus, dr. Vida Gábor nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy az emberiség az utóbbi két-háromszáz évben bekövetkezett sikerét a fosszilis energiahordozóknak köszönheti, amelyek azonban végesek és képtelenek a fogyasztói társadalom pazarló ütemét tartani. Megemlítette továbbá, hogy hazánkban ugyan fogy a népesség, a világ lélekszáma azonban nagyon jelentős mértékben növekszik, és a fenntarthatóság ekkora lakosságszám mellett már nem tud megvalósulni.

Megújuló energiák hada Az elég kitartással rendelkezők a legkülönfélébb szakterületek technológiáiba nyerhettek bepillantást. A standok között bolyongva a levegőtisztasággal, biomassza-felhasználással, elektromos autókkal, környezetbarát takarítással és zajtérképek készítésével egyaránt találkozhattunk. A robottechnika jóvoltából még a szennyvízhő-hasznosítás eljárásába is betekintést nyerhettünk. Egy alig fél éve megalkotott, úgynevezett „úszó vízerőmű” kísérleti alakját és az eddigi mérési eredményeket is tanulmányozhattuk. A konstrukció a folyók vizének mozgási energiáját hasznosítja úgy, hogy azt két ellentétes forgásirányú vízcsavar segítségével mechanikai energiává alakítja. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége jóvoltából kiosztották az Ökoindustria Nagydíjakat. A kitüntetéseket olyan korszerű találmányoknak ítélik, amelyek a fenntarthatóság elveinek eleget téve nagymértékben csökkentik a környezetterhelést, illetve megelőzik a -szen�nyezést. Szolgáltatás kategóriában egy komplett hulladékfeldolgozási szoftver, míg a termékek közül a bontás nélküli csatornafelújító eszköz remekelt.

„A víz éltető ereje”

Beszédében kitért a jelenlegi társadalmi, környezeti és gazdasági válságra is. Szerinte Magyarországon e hármasfogat szorításából csakis szemléletváltással tudunk szabadulni. Felhívta a figyelmet, hogy a rendszerben lássuk a problémát, ehhez viszont kevés a szűkebb tudományterületek szemlélete, ez ugyanis generalista látásmódot követel meg.


Nyolc teljesen eltérő kísérőrendezvény is színesítette a kiállítás programját, amelyek többek között a hulladékgazdálkodás aktuális kérdéseitől, az egyedi szennyvízkezelések hazai gyakorlatain és lehetőségein át, egészen a fenntartható energiagazdálkodás területéig kalauzoltak bennünket. Ilyen konferencia volt például a Víziközmű szakmai nap, amelyet a Magyar Víziközmű Szövetség rendezett. Ez az esemény négy előadást foglalt magába: az elsőn részletes felvilágosítást adtak a devecseri vörösiszap-

katasztrófa kezeléséről. A szakemberek minden erejüket és tudásukat bevetve elsődleges intézkedésként megakadályozták, hogy a 13-as pH-jú anyag bármilyen módon a vízellátó rendszerbe jusson. Három fő feladatot tartottak szem előtt: folyamatos laborvizsgálatokat végeztek, megfelelő gépekkel és eszközökkel biztosították a térség megerősített szolgálatát, és legfontosabb kötelezettségként a hálózatot a legsúlyosabb körülmények között is nyomás alatt tartották.

Az előadásból kiderült, hogy a katasztrófát követően a biológiai víztisztítás lehetetlenné vált. A szakembereknek komoly kihívást jelentett a rengeteg csőtörés, ami a mentés és tisztítás folyamán a tűzcsapok fokozott igénybevételéből eredt. Az iszapömlés helyszínén tavaly október 4-től egészen december 31-ig a társaság összesen 265 vízmintát vizsgált meg, ezzel négy állami szektornak szolgáltatva adatokat. A további előadások lényegesen speciálisabb témákról szóltak, többek között betekintést nyerhettünk a szennyvíztelepi levegőztetésbe és vezérlésbe, amelyet az ammóniumkoncentráció figyelembevételével végeznek, valamint a szivattyúzás új energiamegtakarítási innovációiba. A szakmai napot egy kerekasztalbeszélgetés zárta, amelyen szakértő, orvos, sportoló és médiaszemélyiség egyaránt felszólalt. Ennek témája a csapvízfogyasztásról kialakult városi legendák, illetve különböző tények és tévhitek volt. Személyes véleményem szerint egy vitában, ahol pro és kontra érveket állítanak egymással szembe, a kétkedőket jóval eredményesebben is meg lehetett volna győzni. Az előadásokon túl több mint két órát töltöttem a szakkiállításon, ami azonban kevésnek bizonyult, hiszen a fenntartható jövőt illetően még több kérdés fogalmazódott meg bennem. Kőnig Rita

Tudósítás A csodák palotája Kicsiknek és nagyoknak egyaránt A címet látva akár még azt is gondolhatnátok, hogy a Csodák Palotája gyerekeknek való, cikkünkben azonban eloszlatjuk ezt a tévhitet – a szórakoztató játékok sokkal többek, mint képzelnétek. Saját szavaikkal élve „interaktív tudományos kiállítás, ahol látványos, szórakoztató, közérthető és átélhető módon mutatjuk be a természet törvényeit, a fizika csodálatos és meghökkentő világát.” Már az épület előtt meglepetés fogadott minket, ugyanis „a mi autónk” egymilliomodik példányát emelhettük magasra egy szerkezettel. Bizony, puszta kézzel, erőkaros emelő segítségével, amely úgy működik, hogy ha például az autót feleakkora erővel akarjuk felemelni, akkor a forgásponttól kétszer olyan távol kell erőt kifejtenünk, mint ahol a jármű áll, ha a befektetett erőnk harmadakkora, akkor háromszor olyan messziről kell – és így tovább. Ezzel a módszerrel már nem is tűnt olyan nehéznek az autó. Befelé menet egy hatalmas asztalt pillantottunk meg, amelyre persze rögtön fel kellett ülnünk, kis nehézségek árán valahogy én is felmásztam. Ez a játék még nem tanít, inkább csak szórakoztat, csakúgy mint a Bársony hárfa, amelynek két oldalán összeérintve nagyon bársonyosnak érezzük tenyerünket. Képességeinket méri fel a „lézeres céllövölde” vagy a Csapj a falra!, amely játék során azt a gombot kell minél gyorsabban eltalálnunk, amelyik épp felvillant. Van továbbá egy futópálya, hogy lemérhesd, milyen gyorsan tudsz szaladni, de akad még Képesség tesztek szobája is, ahol különféle műszereken tesztelheted reakcióidőd, logikád vagy akár ujjaid ügyességét is. Nagy szívfájdalmam volt, hogy sajnos nem vagyok sem 120 centi, sem 30 kiló alatt. Előbbit ugyanis a Tépőzárfal követeli meg, utóbbit a Holdséta, pedig mindkettőt szívesen kipróbáltam volna.

A Tépőzárfal segítségével megtudhattuk azt a meglepő tényt, hogy a cipőinken és ruháinkon használatos tépőzár olyan erős, hogy akár még a mi súlyunkat is elbírja, ha elég nagy felületen van jelen. A játékhoz egy olyan kabátot kell felvenni, amelyen sörték vannak. Ezek végei kampósak, és így bele tudnak kapaszkodni a tépőzár másik, bolyhos felébe. Minél sűrűbben állnak ezek a kampók és minél sűrűbb a bolyhos rész, annál nagyobb súlyt tud a tépőzárunk megtartani. Ezt a módszert az állat- és növényvilágban is megfigyelhetjük, gondoljunk csak a bogáncsra vagy a légy lábaira. A Holdséta alkalmával a gyerekek kipróbálhatják, milyen érzés földi kísérőnkön kenguruként szökdécselni, amikor súlyunk egyhatoda nyomja vállunkat. A móka mellett ugyanis megemlítik, hogy mivel a Hold mérete jóval kisebb égitestünkénél, a felszíni nehézségi gyorsulás és így a tárgyak súlya mintegy egyhatoda a földinek. Azt tudjátok, hogy miért kell a metrónál vagy a vasútállomáson a biztonsági sávon kívül várakozni? Legfőképpen azért, nehogy elveszítsük az egyensúlyunkat, de van egy másik oka is, amelyet a Táncoló labda segítségével magyaráznak. Ez egy olyan szerkezet, amelyben egy piramis felett látszólag minden ok nélkül egy labda lebeg. Ha közelebbről megnézzük, észrevehetjük, hogy a piramis lyukas és levegő áramlik belőle kifelé. De miért marad a labda a levegőben? Nos, egy tárgy akkor van nyugalomban, ha a rá ható erők eredője nulla. Itt egyszerre hat a labdára a kiáramló levegő tolóereje és a Föld lefelé húzó gravitációs ereje. Mivel a gravitáció állandó, a légsugár ereje pedig a távolsággal egyre csökken, lesz egy olyan pont, ahol a két erő kiegyenlíti egymást, tehát eredőjük nulla lesz, így a test nyugalomban marad. És vajon mi a helyzet az oldalazó mozgással? Ezt a Bernoulli-hatással

magyarázhatjuk – Daniel Bernoulli, holland születésű svájci matematikustermészettudósról kapta nevét –, amely szerint ha egy közeg, például a levegő áramlik, akkor a belsejében lecsökken a nyomás. Minél gyorsabb az áramlás, annál erősebb a nyomáscsökkenés, így a levegősugarunk belsejének kisebb a nyomása, mint a körülötte lévő levegőnek. A nagyobb nyomású levegő pedig a labdát a kisebb nyomású légsugár felé nyomja. Ez az oka a biztonsági sávnak: amikor a szerelvény az állomáshoz közeledik, akkor olyan gyors, hogy a levegő nyomása lecsökken körülötte, míg mögöttünk ugyanakkora marad. A sűrűbb levegő szélsőséges esetben nekilökhet a szerelvénynek, ami komoly balesetet okozhat. A Táncoló labda elvén működik egy másik játék is, a Tapadó korong, amelynél egy csőből levegő áramlik ki, és ha a csőhöz szorítjuk a korongot, akkor hozzátapad.

13

Pihenésképpen arra gondoltam, hogy lefekszem egy kicsit, és mi is lenne erre alkalmasabb, mint a Fakírágy? Az ágy lyukaiból gombnyomásra több ezer tű emelkedik ki, de vajon miért nem fáj, ha ráfekszünk? Ennek is nagyon egyszerű a magyarázata. Ha egy test egy felületre nyomást gyakorol, akkor annak nagysága függ a test súlyától és hogy mekkora felületen helyezkedik el. Ha egyetlen tűre feküdnénk, megszúrna minket, viszont így, hogy testünk tömege több ezer tű tetején oszlik el, szinte úgy érezzük, mintha pihe-puha párnákon terülnénk el. Az elvnek például akkor is hasznát vehetjük, ha vékonyabb jégen akarunk átkelni, hiszen ha lefektetünk egy deszkát, hogy súlyunkat nagyobb felületen oszlassuk el, a jég nem fog beszakadni alattunk. Nincs más hátra, csak a búcsú magamtól, hiszen a Csodák Palotájában lehet olyan illúzióm, mintha magammal fognék kezet, még ha ez csak egy gömbtükör játéka is a fáradt kalandorral. Weyde Szandra [email protected]

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika Brazília előretör A favelláktól az olimpiai játékokig BRIC-országokról szóló sorozatunk harmadik részében Brazíliát mutatjuk be. A dél-amerikai óriás gazdasági mutatói ugyan elmaradnak a már taglalt Kína és India mögött, azonban regionális szinten mindenképp meghatározó ereje kontinensének, és fontos helye lesz abban az új gazdaságpolitikai és katonai erőtérben, amely a többoldalúság jegyében formálódik.

Múltja Brazília a gyarmati kor végén, 1815-ben lett anyaországával azonos jogállású állam, ekkor a Napóleon elől pár évvel korábban elmenekült portugál királyi család megnyitotta az ország kikötőit szövetségesei előtt. Bár ezt tekintik Brazília önállósága kezdetének, a függetlenséget I. Péter, a későbbi császár csak 1822. szeptember 7-én kiáltotta ki – a függetlenségi mozgalmak kiteljesedéséhez természetesen a Portugáliával szembeni gazdasági érdekellentétek vezettek. 1840-ben vett lendületet a kávétermelés, amikor újabb bevándorlási hullám indult Európából a dél-amerikai országba, így teremtve meg Brazília máig emblematikus exportcikkének iparát. Az ekkor meginduló fejlődés jelentette a mai gazdaság alapját, gyökereit. A gazdasági modernizációt politikai is követte, ez először a rabszolgák felszabadításához, majd a császárság megdöntéséhez vezetett. Deodoro da Fonseca 1889. november 15-én kikiáltotta a köztársaságot. Az 1900-as évek elején az ország jelentős fejlődésen ment keresztül, egészen az 1929-es válságig. 1930-ban Getúlio Vargas szerezte meg a hatalmat, akinek uralma diktatúrába torkollt (1937-1945), csakúgy, mint az ezutáni rövid demokratikus időszakot követő újabb diktatúra, amely 1964-től 1985-ig tartott. Ugyanakkor megjelent és egyre jelentősebbé vált az autóipar (1950-es évek), felépült az új főváros, Brazíliaváros (1960), létrejött a ma is érvényben lévő alkotmány (1988) és egy több száz százalékos infláció után az új pénznem, a brazil real is.

Jelene Brazília manapság sokat emlegetett állam, hiszen a világ legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő orszá-


gainak (BRIC) egyike. 2010-ben a GDPnövekedés 7,5%-os volt; igaz, az egy főre jutó bruttó hazai termék még így is alig több mint fele a magyarországinak. A brazil termelésben jelentős szerep jut a mezőgazdaságnak és a bányászatnak, azonban megfigyelhető a termelési szektorok és gazdasági ágazatok átrendeződése a fejlett országokéhoz hasonlatossá – azaz a szolgáltatások dinamikus fejlődése. A lassan hagyományosnak tekintett ipar, például az autó- és gépgyártás minőségi és mennyiségi átalakuláson megy át. A világpiacon korábban csak nyersanyagaival megjelenő országban a feldolgozóipar is egyre inkább megtelepül, több gyártási kapacitást helyeztek át Európából és Észak-Amerikából. Jól példázza ezt az 1953 óta jelen lévő Volkswagen, ugyanis 3,4 milliárd eurót készül befektetni a következő öt évben; ez nem csak a meglévő gyárak bővítését jelenti, hanem jelentős minőségbeli változtatásokat is. Csak ez az egy vállalat már most 23 ezer embert foglalkoztat, ennek eredményeként naponta 3500 autó gördül le a gyártósorról, 21 különféle modellválasztékban. Brazília gazdasága a régióban meghatározó, fő kereskedelmi partnerei az EU, az USA és Ázsia (fő piacai természetesen a magas népességű Kína, India és Japán). Ennek eredményeképp az alakulófélben lévő bilaterális, azaz többközpontú világgazdaság dél-amerikai gyújtópontjává válhat, és válik is. Az ország legjelentősebb társadalmi problémája, hogy az 1994-es pénzügyi reform ugyan jelentős és széleskörű életmódbeli javulást hozott, valamint stabilizálta a makrogazdaságot, de a nagyvárosokra jellemző favellákban nem volt érzékelhető változás. Az itt élő városi szegénység máig meghatározó képe Brazíliának, ami persze nem azt jelenti, hogy nincs lehetőségük kitörni. Azonban az erős urbanizáció-

nak köszönhetően a vidékről városba vándorlók olyan nagy számban települnek be, hogy a favellákból esetlegesen kikerülő és jobb életkörülményekhez jutó emberek helyére mindig érkeznek újak. A jelenségre jó példa Rio de Janeiro, São Paulo és Brazíliaváros; ez utóbbit az 1950-es évek végén mesterségesen hozták létre, és ma a tervezett lakosság háromszorosa él a városban – természetesen nem mind megfelelő életkörülmények között. A favellákban általában nincs vezetékes víz, áram és csatornahálózat és az itteni szegénység a bűnözés melegágya. Ezek a nyomortelepek sokszor nagyon mélyen integrálódtak a települések szerkezetébe, ennek köszönhetően a szegénynegyedektől pár utcányira egy egészen más városkép tárulhat szemünk elé.

Jövője A különböző társadalmi, kulturális és sportesemények remek fokmérői az egyes országok világpolitikában és világgazdaságban elfoglalt vagy elfoglalandó helyének. Erre jó példa volt a 2008-as pekingi olimpia, és ilyen lesz a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokság, illetve a 2016-os Rio de Janeiró-i olimpia is. Igaz, a focivébé előkészületeiben a kínai példától eltérően komoly fennakadások vannak, szeptemberben például a stadionépítkezéseken dolgozók a rossz munkakörülményekre hivatkozva sztrájkoltak. Brazília egyre dominánsabb voltát az is bizonyítja, hogy ugyancsak szeptemberben sikerült a kormánynak egy belső innovációt és termelést ösztönző adót kivetnie azokra az autóipari vállalatokra, amelyek járműveiket legalább 65%-ban az ország határain kívül gyártják. További jelentős eredmény lehet, ha az ország képes lesz katonai nukleáris eszközök készítésére. Erre ugyan eddig nem került sor, azonban ha Brazília valóban a régió gazdaságának gyújtópontja kíván lenni, előbb-utóbb kénytelen lesz atomfegyvert létrehozni, hiszen valamennyi domináns állam rendelkezik ilyennel (az USA, az EU több országa, India, Kína, Oroszország), és megfelelő katonai erő és hatalom nélkül nem tudja megfelelően képviselni saját, illetve a régió többi országának érdekeit a gazdaság és politika nemzetközi porondján. Törceee

Természet-Tudomány-Technika Kisplasztika

15

A műanyagok százötven éve Gyerekkorunk kedvelt ifjúsági sorozata, a Váratlan utazás egyik epizódja is megörökítette azt az alig másfél évszázados eseményt, amikor az első műanyagot feltalálták. Az európai nyelvekben használt elnevezés, a plasztik, a görög plastos kifejezésből ered, amely a magyartól eltérően az új anyag legfontosabb tulajdonságára, a formálhatóságára utal. Az első természetes műanyag a kaucsukfa nedvéből előállított gumi volt. 1841-ben Charles Goodyear a kaucsuknedvet különböző anyagokkal együtt főzte. Az egyik kísérlet során, amikor ként és ólomfehér festéket adagolt a mintához, véletlenül túlhevítette azt – az eredmény egy rugalmas, hőre kevésbé érzékeny anyag lett. A reakció megismétlései során megszületett a vulkanizálás nevű eljárás, amelynek lényege, hogy kén segítségével a vegyület szerkezetét térhálósítjuk. Amikor a kerékpárunk gumibelsőjét foltozzuk, tévesen ragasztást szoktunk mondani, holott ugyanerről a reakcióról van szó. Az első műanyagok a természetben megtalálható alapanyagok bizonyos makromolekuláinak átalakításával készültek. A gumi mellett ide sorolható a szintén kaucsukból kinyerhető ebonit, a különböző cellulózszármazékok, például a viszkóz és a celluloid, továbbá a műszaru, sőt még a linóleum is. A műszarut fehérjeszármazékokból állítják elő, egyik legismertebb alapanyaga a tejben is megtalálható fehérje, a kazein; a linóleum pedig növényi nedvekből, olajokból és gyantákból parafaliszt hozzáadásával készül. Az úgynevezett szintetikus műanyagok ezzel szemben kis molekulatömegű anyagokból, vagyis monomerekből készülnek. Ennek három módja ismeretes, a középiskolai kémia tananyagból ismerhető poliaddíció, polimerizáció és polikondenzáció. Előbbi kettő esetében nem keletkezik mellék-

termék, a különbség köztük a katalizátorban rejlik: a poliaddíció folyamata katalizátor jelenlétében is végbemegy, a polimerizációnál ellenben gyökképző anyagokat adnak a vegyülethez, és a létrejövő gyökök indítják be a reakciót. A polikondenzációnál a monomerek összeépülése során víz vagy más kis molekulájú anyag, például metanol lép ki. Poliaddícióval többek között poliuretánokat állítanak elő, míg a polikondenzáció a leghétköznapibb műanyag, a PET gyártásának mechanizmusa. A joghurtos és margarinos dobozok (polipropilén) és a hungarocell (polisztirol) polimerizációval születnek.

Az első szintetikus műanyag megelőzte „természetes” rokonait, előállítására ugyanis két évvel a gumi előtt, 1839-ben került sor. Látszólag természetes úton a keleti ámbrafa (Liquidambar orientalis) nedvét desztillálta a feltaláló Eduard Simon, így sztirol monomerhez jutott. A sztirol aztán oxidáció hatására, egy kocsonyás anyaggá, a metasztirollá alakult. A tényleges gyártásig innen még hosszú út vezetett, az első polisztirol termékeket 1930-ban állították elő. A XX. század második fele egyértelműen a műanyagok előretöréséről szólt. Míg korábban ezek a tárgyak a család féltve őrzött ereklyéinek számítottak, hisz élettartamuk több száz év is lehet, addig ma a műanyag termékeink jelentős része eldobható, úgynevezett egyutas élettartamra készül, tehát akkor sem

használható újra, ha szeretnénk. A bolti élelmiszerek csomagolásai csak addig szolgálják funkciójukat, amíg a polcokról eljutnak a háztartásba, utána a kukába kerülnek. Ez a fajta szemlélet, a „szemétre gyártani”, nagyon káros, hiszen társadalmunkat az egyszerhasználhatóságra szoktatja. Az eldobható tárgyak felesleges kényelmünket szolgálják; komfortosabbá igyekeznek tenni a világot, hogy ne kelljen például mosogatnunk, de közben figyelmen kívül hagyják azt a problémát, hogy a megtermelt anyag nem tűnik el, hanem változatlan formában halmozódik fel egy lerakóban. További problémát jelent, hogy ha megszokjuk ezt az életformát, azokat a tárgyainkat is inkább lecseréljük, mintsem megjavítanánk, amelyek elvben tartós használati cikként kerülnek a boltokba, például a televíziók, monitorok, mosógépek stb. A gazdasági érdekek nagymértékben meghatározzák életmódunkat, és erre a műanyagok tökéletes eszközt jelentenek. Olcsóságuk, sokféleségük, tetszés szerinti díszíthetőségük, illetve könnyen formázhatóságuk lehetőséget ad arra, hogy segítségükkel saját személyiségünket igyekezzünk kifejezni. A folytonosan megújuló trendek arra „kényszerítenek”, hogy ezt a képet időnként megújítsuk, nehogy maradinak, ósdinak vagy elavultnak tűnjünk. A fogyasztói társadalom mókuskerekének beindítása egybeesik a műanyagok széles körű felhasználásával és elterjedésével. A második világháború után Victor Lebow közgazdász az amerikai gazdaság felpörgetésére az alábbi, azóta jól bevált receptet adta: „Rendkívül produktív gazdaságunk azt igényli, hogy életstílussá váljon a vásárlás, és hogy a vásárlást és a javak használatát szertartássá tegyük, mindez lelki kielégüléshez, önbecsülésünk növekedéséhez vezessen, hogy vásároljunk, és a régit dobjuk ki örökké gyorsuló tempóban.” djkalo [email protected]

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika Utazás Balira Anélkül, hogy elhagynánk a Belvárost Bocsássátok meg, hogy ezzel a gyenge szóviccel kezdtem aktuális ismertetőnket, s bár a hely nevének eredetét nem ismerem, túlságosan kézenfekvő volt ahhoz, hogy kihagyjam. A név és a helyszín kérdését tovább boncolgatva következzen a Károly körúti Bali Caffe részletesebb bemutatása, ismerkedjünk meg az ELTE Plusz program egy újabb résztvevőjével! A Caffe elnevezés ellenére a hely bárnak és étteremnek is aposztrofálja magát, tulajdonképpen jogosan. Valljuk be, kávézónak lenni nem nagy kunszt, hiszen elég hozzá egy kávégép, esetleg néhányfajta teafű. A bárhangulatért már többet kell tenni, és itt meg is vannak a szükséges kellékek: a bárpult, a dohányzórészleg, az alkoholos italok és a koktélok. Azzal talán mindenki egyetért, hogy a vendéglátóipar legproblémásabb szakága az étterem, hiszen a szabályok elég szigorúak, a beszerzés bonyolultabb, és persze elengedhetetlen egy jó szakács és néhány különlegesség, ami becsábítja az embereket. A Bali Caffénak szerintem mindezen kihívásokkal sikerült megbirkóznia, de az ismertetést inkább kezdjük az elején! Annak ellenére, hogy az Astorián található, nem különösebben feltűnő, voltaképp beleolvad a városképbe. Ezt úgy értem, hogy rengetegszer mentem már el mellette anélkül, hogy igazából

Silvia Avallone: Acél Az 1984-es születésű Silvia Avallone első regénye az Acél, amelyet már hat nyelvre fordítottak le és a tavalyi év egyik legnagyobb könyvszenzációja volt Olaszországban. Nálunk az Európa Könyvkiadó adta ki a megújult Modern Könyvtár sorozatban, amelyről érdemes megemlíteni, hogy a kiadványok ezentúl egyedi borítót kapnak, mindegyiket más művész tervezi, így idővel, ha összegyűjtjük őket, egész grafikai kiállítássá állhatnak össze polcunkon. A történet Olaszországban játszódik, ám nem a tipikus, idilli, mediterrán tengerparton, hanem egy álmos iparvárosban, Piombinóban, ahol a férfiak és fiúk az acélgyárban dolgoznak, életunt feleségeik pedig a panelházak fülledt konyháiban főzik a tésztát hazatérő fiaiknak és férjeiknek. Itt él szü-


észrevettem volna. A belső tér is ehhez hasonló, kellemes és hangulatos ugyan, de nem hagy mély nyomot az emberben. Ez persze nem feltétlenül baj, hiszen időnként már unalmas látni az erőlködést, hogy minden több akar lenni annál, mint ami. Summa summarum: pasztellszínek fogadnak, világos- és sötétbarna, illetve drapp. Éppen azon megfontolásból, amelyet fentebb már pedzegettem, elsősorban konyhaművészetére voltam kíváncsi. Az étlapot áttekintve látható, hogy igyekeztek mindenféle ízlést kiszolgálni. A változatosság nemcsak abban mutatkozik meg, hogy minden alapvető típus szerepel (levesek, hal-, húsételek stb.), hanem abban is, hogy egyszerű, közönséges ételeket (tojásos-kolbászos lecsó) éppúgy megtalálunk, mint igazi ínyencségeket (bélszínsteak kacsamáj koronával). Én egy carbonara spagettit kértem, mert a tészták általában nem a legdrá-

gább ételek, viszont gyorsan elkészülnek és a szószok sokat elárulnak a hely színvonaláról. Mivel szeretem az olasz konyhát, van összehasonlítási alapom, és eddig ez volt a legjobb, amelyet e név alatt ettem. A szósz fűszerezése, állaga egyaránt hibátlan, és az „i”-re a pontot a bacon tette fel, ugyanis meghagyták rendes kis szeletelt formájában, így nem főtt szét, sokkal intenzívebb maradt az íze. A másik pluszpont azért jár, mert a tetejéről nem spórolták le a parmezánt, ami pedig gyakran előfordul, és ha hozzáteszem, hogy az adag sem volt kicsi, ti is láthatjátok, hogy ennél többet nemigen lehet elvárni. És még valami; ELTE Plusz kártyátok felmutatásával a Bali Caffe összes ételéből minden nap 14-18 óráig 50% kedvezményt kaptok, a nap többi részében pedig 10%-ot. HG Roland [email protected]

leivel a két főszereplő tinilány, Anna és Francesca. Éppen nyári szünet van, a fiatalok a tengerparton múlatják az időt, a két lány pedig arról álmodozik, hogy végre betöltsék a tizennégyet, részt vehessenek a nyár nagy buliján és eljuthassanak a szemközti Elba szigetre. Az alapfelállás első pillantásra kamaszregénynek tűnhet, ám erről szó sincs. A történetet áthatja az erotika, a kislányok igyekeznek nagylányok lenni, az acélgyárban dolgozó fiúk pedig szebb, gazdagabb életre vágynak vagy éppen igyekeznek gondolataikat elterelni kilátástalan sorsukról – amit nem mindig legális módszerekkel próbálnak elérni. Az írónő tökéletesen ábrázolja az iparváros nyomott hangulatát, Itália sötétebbik oldalát, ahol a gyerekek az

omladozó lakótelepen, lehulló azbesztdarabok között, drogot áruló fiatalok mellett játszanak. A leírásokat olvasva élénken magunk elé képzelhetjük a kislányokat, amint kihívó táncot lejtenek az ablak előtt az egész lakótelep örömére; a fiúk robotját az acélgyárban és búfelejtésüket az éjszakai lokálban; szinte érezzük a parton a rothadó hínár szagát és a szereplők minden elkeseredését, dühét, félelmét és fájdalmát. A sztori nem túl gyors, olvasása közben mégsem unatkozunk egy percre sem, mert a felszín alatt végig ott a kitörésre váró feszültség. Egy nagyon sötét, elkeserítő, sokszor sokkoló és kiábrándító könyvet vehetünk a kezünkbe, amelyet semmiképp sem szabad kihagyni. fermina [email protected]

17

Cooltér & Négyeshatos Az ókori olimpiák

DigiTali

Egy eszme eredete

Egyszerű, őszi hétköznap délután, csúcsforgalom, szomorú, esős idő. Nem sokkal öt óra után lehetett. Munkából, iskolából tartottak sietve hazafelé az emberek. Már sötétség borult a városra, és lassan pislákolva ugyan, de kigyúltak a pompás esti fények. Vadidegenekkel, vizes testtel akarva-akaratlan is egymáshoz dörgölőztünk. Mindenki fel akart férni a már amúgy is tömött villamosra. A járművezető persze ingerülten bemondta, hogy nem csak az első két ajtón lehet ám felszállni, a villamos vége is ugyanoda megy, mint az eleje, és hogy úgy látszik, senki nem akar kényelmesen utazni, és így nem tudja becsukni az ajtót, de ő ráér, és addig állunk itt, amíg ezt mindenki meg nem érti. Persze a legtöbb utas erre még nála is ingerültebb lett. Páran jót nevettek rajta, de voltak, akik elmélázva tekintgettek ki az ablakon, miközben csöndes magányukba burkolózva, szomorkás arccal könyvet lapozgattak, vagy éppen leendő párjukkal csevegtek bizalmasan telefonon: „Akkor a Corvinnál találkozunk. De hol fogsz pontosan várni? És honnan foglak megismerni?!” – tudomást sem véve a külvilágról. Pedig egyszer azt mondta nekem valaki, hogy a villamoson lehetne a legjobban ismerkedni, ha nem lennének olyan gátlásosak az emberek. Te meg mernéd csinálni? Vagy inkább egy társkeresőre regisztrálnál? Ti is biztos hallottátok mostanában, hogy a mai elgépiesedett, digitalizált világunkban átalakulnak, ne adj’ isten, megszűnnek a személyes emberi kapcsolatok, az ismerkedésről nem is beszélve. És ez nem biztos, hogy jó… A Corvin-negyedben újra tömeg. „Hogy elférjünk, üljenek a lányok a fiúk ölébe!” – hangzik egy ötlet valakitől. Persze, még mit nem?! Leszállok, de egy ismerősöm még utánam veti: – „Hamarosan újra találkozunk! – „Hol?” – „Hát leszel Facebookon vagy MSN-en este, nem?” – „Ja, hogy úgy…” – már mindent értek. Illetve nem, semmit nem értek. Miért nem tudnak a hétköznapokban jelen lenni egymás mellett az emberek nemcsak digitálisan, de személyesen is?! B. Andi [email protected]

Az olimpiai játékok eredetét mítoszok sora lengi körül, ezek mind megegyeznek abban, hogy a játékok isteni eredetűek. A valóság és a régészeti leletek persze teljesen mást mondanak a sportesemény kialakulásáról, történelméről, bár olykor itt is találunk mondai elemeket. Az első olimpiai játékokat időszámításunk előtt 776-ban tartották, bár valószínűleg már korábban is folytak különböző sportversenyek. Általában négyévente rendezték meg az eseményt, amelynek népszerűsége az időszámításunk előtti V. és VI. században érte el tetőpontját. Érdekesség, hogy ekkortájt a két olimpia között eltelt időszakot is olimpiádnak nevezték, ami később időszámítási alap lett. Az ókori játékokon csak férfiak vehettek részt a különböző számokban, emellett valamennyi sportoló ruha nélkül vetélkedett. A versenyek győzteseit nagy tisztelet övezte: versekkel, szobrokkal magasztalták őket. A leghíresebb közülük egy krotóni származású birkózó, Milón volt, az egyetlen, aki a leírások szerint hat olimpián is győzedelmeskedni tudott. A bajnokoknak nem csak az első helyért járó dicsőség jutott, hanem egy olajfaágból font koszorúval is megkoronázták őket. Az olajág a remény és béke jelképe volt, ami az ókori görögök szemében az olimpia ideje alatt rendkívül szent dolognak számított. A modern időkben számos új szimbólum is beépült az olajág mellé az olimpiai játékok történetébe. Például a lánghordozás az ókori játékoknak még nem volt része, noha az olimpiától függetlenül már akkoriban is rendeztek fáklyás váltófutásokat. Természetesen az ötkarikás zászló is új szimbólum, az ókori Görögországban nem használták, de az arany-, ezüstés bronzérmek rendszere is ilyen. Az évszázadok folyamán sajnos az olimpiai játékok is hanyatlásnak

indultak. Amikor a Római Birodalom terjeszkedni kezdett Görögország felé, az esemény folyamatosan vesztett jelentőségéből. Miután I. Theodosius császár 380-ban államvallássá nyilvánította a kereszténysé-

get és betiltotta a pogány rendezvényeket, az olimpiák sora is megszakadt. A játékokat csak mintegy 1500 év múlva elevenítették fel újra. Napjainkban szerencsére ez a veszély nem fenyeget. Ugyan az első NOB által rendezett olimpián, az 1896-os athénin még kevesebb mint 250 sportoló vett részt, az idő Pierre de Coubertin bárót igazolta. A nagyközönség és a sportolók hatalmas lelkesedéssel fogadták az olimpiát, olyannyira, hogy a hellének azt gondolták, a játékokat minden alkalommal Athénban bonyolítják majd le. Azonban a NOB másképp határozott, így 1900-ban Párizsban rendezték a következő olimpiát, az első olyat, amelyen nők is versenybe szállhattak a győzelemért. Talán innen számíthatjuk az esemény modern érájának kezdetét. Spiller András [email protected]

TétékásNyúz

18

Mozizóna & Belszíni fejtés Vámpírok a spájzban Vérszívók alkonya November 17-én mutatták be a magyarországi mozikban az Alkonyat-sorozat negyedik részének első felét, Hajnalhasadás címen. Az előző három epizód tapasztalataiból kiindulva a legújabbal szemben is komoly igényeket támasztott a közönség – hogy ezekből mennyit sikerült kielégíteni, az természetesen személyfüggő. Akik akciójelenetekben dúskáló moziélményre számítottak, nagyot koppannak majd, hiszen hacsak egyes érzelmektől túlhevült képkockákra nem fogjuk ezt rá, úgy a film nélkülöz minden ilyen jellegű mozzanatot. Tulajdonképpen kizárólag Bella és Edward esküvőjét és az azt követő – mézesnek aligha nevezhető – heteket mutatja be, amelyben azon kívül, hogy DélAmerika egy lakatlan, csak rájuk váró szigetén tüzetesebben is megismerik egymást, fergeteges sakkpartikat rendeznek. A hab a tortán mégsem ez a néző és színész számára egyaránt kínos „patthelyzet”, hanem a két hét után már dudorodó és nem sokkal később a világra pottyanó újszülött megjelenése, akin nem fog sem az ultrahang, sem

pedig a zsolozsma, ahhoz viszont van esze, hogy elevenen feleméssze anyját. Ha a farkasok nem neheztelnének meg rá valamilyen mondvacsinált indokkal egy kis csihi-puhi reményében, a cselekményben abszolút hullamerevség állna be, amelyen már a meztelen felsőtestek percenkénti felvillantása sem tudna változtatni.

A végén persze minden jóra fordul, a megszeppent néző pedig magába, és hazafelé kullogván azon morfondírozik, hogy hol is veszthette el a fonalat. Talán ha a rendező néhány perccel kevesebbet fordított volna a nászéjszaka előtti depiláció anatómiájára vagy a viccesnek szánt, de giccsesként lecsapódó jelenetek forszírozására, lehetett volna belőle valami. Talán. De kár most még ebbe is belemenni. Fontányi A. [email protected] THE TWILIGHT SAGA: BREAKING DAWN – PART 1 (amerikai, 2011, 117 perc). Rendezte: Bill Condon. Forgatókönyv: Melissa Rosenberg, Stephanie Meyer Breaking Dawn című, 2008-as regénye alapján. Szereplők: Robert Pattinson (Edward Cullen), Kristen Stewart (Bella Swan), Taylor Lautner (Jacob Black). Pontszám: 2/10.

Sudoku Sziasztok! Köszönöm szépen a sok kedves visszajelzést, nagyon jól esett, hogy tetszett nektek a színes sudokuk ötlete. Múlt heti nyerteseink, Kis László, Győri Klaudia és Váradi Klára; gratulálok, csokijaitokat az Északi Haliban tudjátok átvenni. Ezen a héten egy könnyebb, egy közepes nehézségű és egy tekergős sudokut szántam nektek. A megoldásokat továbbra is a [email protected] címre várom, ezúttal „Köd van” jeligével. Miközben ugyanis e sorokat írom, ha kinézek az ablakon, orromig se látok a ködtől. További jó rejtvényfejtős, forrótea-szürcsölős szerdát mindenkinek! Panni [email protected]


Nedves Est Fürdőzés a szabadban Nedves Est 2011 A Nedves Estet idén immár sokadik alkalommal szervezte az ELTE TTK HÖK. Ezúttal a már megszokott és fedett kispesti uszoda helyett a Széchenyi gyógyfürdő kültéri részén élvezhették a vizet az ide látogatók. Már a fürdő zárásakor kérdezték néhányan, mi ez a nagy sürgés-forgás, készülődés, mi lesz itt este? A szervezők boldogan válaszoltak, Nedves Est; ráadásul jegyeket este a helyszínen is lehet váltani. A fürdőbe érkezés után irány az öltöző, hogy minél előbb csobbanhassunk. Ha esetleg valaki egyedül érkezett, rögtön a kabinoknál lehetőség adódik ismerkedni, ugyanis egy kabint hármasával lehet igénybe venni. Ez azért elég kockázatos dolog, hiszen ha eltűnik a személy, akire a kulcsot bíztuk, akkor aztán várhatunk rá, ráadásul az elhagyott szekrénykulcs is elég szép összegbe kerül. Ha leküzdöttük a kezdeti nehézségeket – azaz találtunk megfelelő szekrénytársat és sikerült átöltöznünk, ami persze ilyenkor nem mindig olyan egyszerű –, akkor indulhat a móka! A legnagyobb meglepetés akkor ért minket, amikor kiderült, fedett medence bizony nincsen, csak a kültéri vizekben tudunk elmerülni. Középen egy közel 30 °C-os mélyebb úszómedence fogadott minket, amelyben alig néhány ember úszkált, míg mellette a két, körülbelül 40 °C-os medence tömve volt a vizet kedvelő, bulizó diákokkal. A szabadban -1 és +4 °C között ingadozott a hőmérséklet, nem csoda, hogy szinte mindenki a melegebb lehetőséget választotta. A fürdő teraszán Hamvai P.G. és DJ Soulja pörgették a lemezeket, hogy a jobbnál jobb mai slágerek, buli- és retrózenék dallama szálljon a víz felett. A nagy táncolásban persze megszomjazik az ember. Nem szívesen másztunk ki a 38 °C-os medencéből a hidegbe, de hát a szükség, az szükség, inni pedig kell. Újabb meglepetésként a büfében mégsem volt olyan hideg, mint gondoltuk volna, hiszen a hőágyúk folyamatosan dolgoztak, körülbelül 18 °C-ot biztosítva a sátorban. Nem azt mondom, hogy meleg volt, de a kinti hidegnél mindenképpen jobb. Aki felkészült, hozott magával fürdőköpenyt, de törölközőbe burkolózva is ki lehetett bírni a kinti hőmérsékletet, és ha valaki mégis nagyon fázott, a hatalmas, fűtött szaunában melegedhetett. Előttem a sorban és mellettem a medencében nem egy ember angolul, olaszul vagy éppen számomra ismeretlen nyelven beszélt. Kiderült, hogy a Fridge Fesztiválról rengeteg külföldi jött egy kicsit melegedni, és többen fürdőruhát sem hoztak. Nem, nem volt senki ádámkosztümben, de voltak páran, akik alsóneműben élvezték az estét. A büféből kilépve csodálatos látvány fogadott: a fűtött medencékből felszálló köd színesen pompázott a tarkabarka lámpák fényében. Nagyon jó érzés volt így visszaugrani a meleg medencébe, és ott bulizni egészen addig, amíg sajnos meg nem szólalt a TV Maci zenéje, ami persze az est végét is jelentette. Weyde Szandi

TétékásNyúz

Ökoindustria 2011 (12. oldal) Műanyagtörténelem (15. oldal)

Recommend Documents