15 oldal

Hírlevél – Vidékfejlesztés

Budapest, 2006. szeptember

Kiadja a Perfekt-Power Kft. az "Élhetõbb faluért" program megbízásából a hátrányos helyzetű települések pályázati programokban való eredményes részvételének elősegítése érdekében

Tartalom:

oldal:

Vidékfejlesztés a 2007-2013 közötti fejlesztési időszakban.........................................................1 A stratégia keretei: a korábbi időszak tapasztalatairól............................................................2 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv – rövid tartalma............................................5 A Stratégia jövőképe.........................................................................................................5 A Stratégia célterületei......................................................................................................5 Beavatkozási akciók:.............................................................................................................7 I. Sikeres mezőgazdaság: szerkezetváltás............................................................................7 II. Sikeres mezőgazdaság: piacteremtés............................................................................10 III. Környezetkímélő gazdálkodás......................................................................................11 IV. Erős vidéki kisvállalkozások.........................................................................................14 V. LEADER......................................................................................................................15 a hazai fejlesztéspolitikai tervekkel összhangban került kialakításra. Vidékfejlesztés a 2007-2013

közötti fejlesztési időszakban A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program felelős kidolgozója a társadalmi partnerség jegyében tájékoztatást ad jelenlegi tervezési munkájáról. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv a 2007-2013 közötti időszakban Magyarország rendelkezésére álló uniós források felhasználási területeit határozza meg. Hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik az agrárium területén, s amennyiben sikerül bizonyos szerkezeti feszültségeket és hatékonysági problémákat orvosolni, egy versenyképes mezőgazdaság alakulhat ki, amely további kistelepülési vállalkozásfejlesztéssel kiegészítve a sikeres magyar vidék alapja lehet. Magyarország 2007 és 2013 között mintegy 5 Mrd euró fejlesztési forrást használhat fel az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére. Ezzel lehetővé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, a vidéki térségek leszakadása lelassuljon és megkezdődjön ezen területek társadalmi-gazdasági felzárkózása. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv a fentiek figyelembevételével, valamint a közösségi iránymutatásokkal és

A Stratégia kidolgozása – kutatóintézetek, háttérintézmények (pl. AKI) munkájának segítségével – 2005 októberében kezdődött. 2005 végére elkészült a Stratégiai Terv első változata, melyet először a „Felzárkózó vidék” (Agrárszerkezetváltás) tematikus munkacsoport és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT) tagjai tárgyaltak meg. 2006 tavaszán széles körű, kérdőíves felmérés lebonyolítására került sor a falugazdászhálózat és a kistérségi vidékfejlesztési menedzserek bevonásával. A Kormány döntése értelmében a társadalmi egyeztetés intenzív szakasza 2006 augusztusában kezdődött meg. A Stratégiai Terv széles körben került megvitatásra: országszerte kistelepülési lakossági és regionális vidékfejlesztési fórumokat tartottunk, emellett makrofórumok és tematikus munkacsoportok keretében egyeztettünk. A véleményezés megkönnyítése érdekében megjelentettünk egy kiadványt és önálló honlapot hoztunk létre: www.strategia.fvm.hu, ahol további véleménynyilvánítási lehetőségeket biztosítottunk. A Stratégiai Tervvel kapcsolatban kikértük a kistérségek és a hátrányosabb helyzetű csoportok (romák, nők) véleményét is. Az egyeztetésekkel párhuzamosan több típusú kérdőíves felmérést végeztünk. A társadalmi partnerség eredményeként több mint 1200 civil észrevétel és a közel 900 db ki-

1/15 oldal ©Perfekt-Power Kft.




töltött kérdőív érkezett, melyek tapasztalatát beépítettük az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Terv jelenlegi változatába. A társadalmi partnerség folyamata azonban nem zárult le a Stratégiai Terv véleményeztetésével és a beérkezett észrevételek beépítésével. A Minisztérium elkötelezett abban, hogy az egyeztetések során közösen formált stratégiát tovább részletezze, és az ennek eredményeként kialakuló Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot is társadalmi egyeztetésre bocsássa. A Program a Stratégiai Tervhez képest jóval konkrétabban, intézkedés-szinten tartalmazza a következő 7 évben fejlesztendő területeket. Az FVM a Program társadalmi egyeztetését is a Stratégiai Terv során alkalmazott elvek és módszertan alapján, széles körben kívánja megvitatni. A Program tervezett egyeztetéséről részletesebben a www.program.fvm.hu, illetve a www.strategia.fvm.hu internetes oldalakon, vagy a 06-1-301-4503-as telefonszámon tájékozódhat.

A stratégia keretei: a korábbi időszak tapasztalatairól Magyarország agrár-vidékfejlesztési stratégiájának megvalósítása egy hosszabb időtávú folyamat része, amelynek egyik lényeges sarokpontja a „Magyarország SAPARD terve 20002006”. Az ország 2004. évi EU csatlakozása utáni időszakra vonatkozóan újabb vidékfejlesztési tervdokumentumok készültek: a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv – NVT, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), melyen belül pedig az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program – AVOP tartalmaz vidékfejlesztési támogatásokat. Ezen programok kiegészítették a megelőző időszakban tisztán nemzeti forrásból finanszírozott fejlesztési politikát. Az AVOP a komparatív előnyök hasznosításával alapvető fontosságúnak tekinti a mezőgazda-

sági termelés hatékonyságának növelését, a termelők verseny-, piaci és jövedelem pozíciójának kedvezőbbé, biztonságosabbá tételét. A versenyképes gazdasági fejlődésre kevésbé alkalmas területeken pedig a fenntartható, többfunkciós mezőgazdaság kialakítását, a társítható tevékenységek feltételeinek megteremtését szolgálja. A 2004. januári pályázati kiírások megjelenésétől 2006. augusztus 13-ig az AVOP keretében 7007 db pályázat került benyújtásra. Az irányító hatóság vezetője (FVM szakállamtitkár) által támogatott pályázatok (kötelezettségvállalás) értéke teljes egészében kimeríti a (2004-2006) három éves keretet. A hatályba lépett támogatási szerződések száma mintegy 3800 db, amely 99,9 Mrd Ft-ot jelent. A tényleges teljesítésen alapuló, számlaalapú kifizetett támogatás eléri a 42 Mrd Ft-ot. A számlaalapú kifizetések terén a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv többi operatív programjához képest az AVOP az 1. helyen áll. Az AVOP keretében biztosított támogatások fejlesztési területenkénti (prioritás) felhasználásának eredményei: Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban c. prioritás keretében 68, 9 Mrd forint kötelezettségvállalásból 64, 8 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 35, 7 Mrd Ft kifizetése megtörtént. - Ezen prioritás keretében az állattenyésztést, növénytermesztést, kertészetet szolgáló építési beruházások megvalósítása céljából benyújtott 1377 db pályázatból 924 db nyert 40 Mrd Ft támogatást, amelynek keretében ez idáig közel 414 ezer állatférőhely (köztük 6000 új és több mint 408 000 felújított) rekonstrukcióra irányuló fejlesztés történt és több mint 2400 gazdaság részesült támogatásban. Létrejött 2, 3 millió tonna új és 350 ezer tonna felújított gabonaraktár kapacitás. - 2250 db új munkagép beszerzésére került sor, ültetvénytelepítési, öntözési, meliorá-





ciós beruházás - 121 hatályba lépett szerződés keretében - valósul meg. 12 db intenzív üzemi haltermelő rendszer építése, felújítása történt meg. Ezzel együtt a „a halászati ágazat strukturális támogatása” c. intézkedés keretében a mai napig lehet pályázatot benyújtani. - A fiatal gazdálkodók induló támogatása keretében a 187 nyertes pályázat több mint a felét a 25 és 30 év közöttiek, míg a női pályázók száma húsz volt. Ebből 102 db pályázat célja újgazdaság indítása, 24 db pályázat pedig a nyugdíjkorhatárhoz közel álló családtagtól gazdaság átvételére irányult. - A mezőgazdasági szakképzés keretében közel 3000 gazdálkodó (közülük 600 fiatal és roma) részesült EU agrárgazdasági ismeretekben, környezetvédelmi, állatvédelmi, élelmiszerbiztonsági oktatásban, biogazdálkodási ismeretekben, farm-menedzsment képzésben. Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása c. prioritás keretében 15 Mrd Ft kötelezettségvállalásból 13, 8 Mrd Ft szerződéssel lekötött, amelyből 5, 8 Mrd Ft kifizetése megtörtént. - A 151 db támogatott fejlesztés keretében a hús, tejtermékek, gabonafélék, olajnövények, fehérjenövények, a bor, a gyümölcs és zöldség szakágazatokban - korszerűsítést és termelési költségek csökkentését szolgáló beruházások, innovatív termékek előállítására irányuló, élelmiszerbiztonsággal és minőséggel összefüggő és környezetterhelést csökkentő fejlesztések realizálódnak. A vidéki térségek fejlesztése c. prioritás keretében 20 Mrd Ft kötelezettségvállalásból 18, 8 Mrd forintszerződéssel lekötött, amelyből 6, 6 Mrd Ft kifizetése megtörtént. - A jelenleg is pályázható vidéki jövedelemszerzés bővítése keretében az eddig benyújtott 200 nyertes pályázat célja a kiváló minőségű, helyi, tájjellegű (élelmiszer és

nem élelmiszer) termékek előállítása, feldolgozásának fejlesztése, minőségi termékelőállítás marketingje, falusi turizmus és kézműipari tevékenységek fejlesztése. - A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztésében (pl: vízkárelhárítás, külterületi öntözés, mezőgazdasági útépítés, energiaellátás, helyi piacok kialakítása) 300 db nyertes pályázat keretében több mint 5000 mezőgazdasági vállalkozás (1400 női vállalkozó) és települési önkormányzat érintett. - A falufejlesztés, -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelmére és megőrzésére közel 250 db nyertes pályázat irányul 5, 8 Mrd Ft értékben. - A LEADER + a vállalkozók, a civil valamint az önkormányzati szféra képviselőiből álló 70 nyertes helyi akciócsoport által kidolgozott vidékfejlesztési programokat, terveket támogatja. A helyi vidékfejlesztési terv keretében helyi szinten 2006 ősz folyamán kiválasztandó projektek a helyi sajátosságokra épülnek, kisméretűek, innovatívak és hozzájárulnak a már elfogadott helyi vidékfejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzések eléréséhez. Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Terve (NVT) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazza. Kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlődését biztosító célokat, a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket, valamint az azok keretében támogatható tevékenységeket. Meghatározza továbbá a támogatás igénybevételének feltételeit és végrehajtásuk részletes szabályait is. Az NVT támogatja a környezetkímélő mezőgazdasági termelést, segítséget nyújt a kedvezőtlen adottságú területeken folytatott gazdálkodáshoz, az ország erdőborítottságának növeléséhez. A terv intézkedései hozzájárulnak ezen kívül a félig önellátó gazdaságok ökonómiai életképességének javításához, valamint a termelői csoportok felállításához és működéséhez.





Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Tervét 2004. augusztus 26-án hagyta jóvá az Európai Bizottság. A terv keretében 2004-2006 között 190,7 milliárd forint támogatás nyújtható Magyarországon, melyből a közösségi támogatás aránya 80%, azaz 152,3 milliárd forint. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés váltotta ki a legnagyobb érdeklődést a termelők körében. A 2004-ben beérkezett 32 685 db kérelem alapján igényelt támogatások a rendelkezésre álló 3 éves keretösszeg négyszeresét tették ki. A jóváhagyott kérelmek száma 23 674 db, ami 44 milliárd Ft/év támogatást jelent. A kérelmek összesen mintegy másfél millió hektár területet érintenek. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaságilag hasznosított terület közel 25%-án folyik környezettudatos gazdálkodás, így összességében több mint 23 500 támogatott gazdálkodó vállal a hagyományos gazdálkodáshoz képest többletkötelezettségeket a jó mezőgazdasági állapot megőrzése érdekében. A 2006. júliusáig 42,9 milliárd Ft kifizetésére került sor. A kedvezőtlen adottságú területek támogatása intézkedésre eddig összesen 6713 db támogatási kérelem érkezett be. A jóváhagyott 5561 db kérelemből eddig 2 mrd Ft került kifizetésre és az év végéig további 2,4 mrd Ft-ot fizet ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A támogatott terület nagysága közel 200.000 hektár. Az alacsony igénylési arány elsősorban azzal magyarázható, hogy a támogatás igénybevétele esetén a legelterjedtebb szántóföldi árunövények (búza, kukorica, napraforgó stb.) nem termeszthetők a kedvezőtlen adottságú területeken. Az EU környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése jogcím esetében a támogatási kérelmek benyújtására 2005-ben és 2006-ban volt lehetőség. A 2005-ben benyújtott 1021 db támogatási kérelemből 785 db kérelem került jóváhagyásra. Az elfogadott kérelmek összes támogatási igénye közel 6 mrd Ft, amiből az év végére mintegy 2 mrd Ft lesz kifizetve.

A beruházási támogatások esetében mind a beadott támogatási kérelmek összeállítása, mind pedig az abban vállaltak megvalósítása hosszabb időt, és nagyobb körültekintést igényel. Az előrelépés érdekében jelentős erőfeszítések történtek a tájékoztatás és a szakszerű megvalósítás terén. Az első évben a kifizetés csak a jövedelempótló támogatási kérelmeket érinti, beruházási támogatás – utófinanszírozási jellege miatt – ugyanis csak a megvalósítást követően fizethető ki. A mezőgazdasági területek erdősítésének támogatására 2004-ben 723 db kérelem érkezett be az Állami Erdészeti Szolgálat területi igazgatóságaira. Mivel a kérelmek benyújtására igen rövid idő állt rendelkezésre, ezért az intézkedés ismételten meghirdetésre került a 2004-es keret terhére 2005. január 15-31. között. A 2005-ös nyári beadási időszakkal együtt 2.044 db kérelem érkezett be, ami messze meghaladja az előző időszakbelit, aminek következtében a támogatásigény is jelentősen megnőtt. A támogatott kérelmek alapján számított támogatásigény (2004-2008) közel 22 milliárd Ft-ot tesz ki. A kérelmek által lefedett terület 22.042 hektár. Bár a tervezett kérelmeknek 2004-2005. során mindössze a 19 százaléka érkezett be, a tervezett támogatott terület 86 százaléka lefedésre került. Az év végéig kifizetésre kerülő összeg 3,7 milliárd Ft. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása jogcímre 2004-ben 1032 egyéni gazdaság nyújtott be támogatási kérelmet, melyből 716 db került elfogadásra. A jóváhagyott 716 db kérelemből 710 kifizetése még 2005-ben 177 millió forint értékben valósult meg. 2005. július 1-31. között 408 új támogatási kérelmet adtak be a gazdálkodók. 2006 júliusáig az MVH összesen 269 millió forintot utalt át az érintett gazdálkodóknak. A rendelkezésre álló keretek nem kellő kihasználtsága részben a szigorú jogosultsági feltételekre vezethető vissza. A jobb kihasználtság érdekében az FVM a jogosultsági kritériumok enyhítését kezdeményezte az Európai Bizottságnál.





A termelői csoportok támogatása intézkedésnél 27 db kérelem került jóváhagyásra. Ezen kérelmek kifizetése 111,7 millió forint értékben 2005ben megtörtént. Jelentős előrelépés 2005-ben következett, amikor is 155 db új támogatási kérelem érkezett be. A 2005. évre vonatkozó támogatási igény 2,3 milliárd forintot tesz ki. A növekedésben szerepet játszott, hogy időközben jelentősen emelkedett azoknak a termelői csoportoknak a száma, amelyek végleges elismerésben részesültek. A korai nyugdíjazás intézkedés bevezetése - a szükséges jogszabályi változtatások időigénye miatt - várhatóan 2007-ben történik meg.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv – rövid tartalma

nagy hozzáadott értéket termelő réspiacokra történő belépés, illetve a gazdaság diverzifikációja jelentheti hosszú távon a termelés fenntartását, a megélhetést. Harmadrészt erősíteni szükséges a vidéki mikrovállalkozásokat, mégpedig térségi alapon, integrált módon, a térség sajátosságaira, kitörési pontjaira alapozva. A fokozódó gazdasági aktivitás csak a jelenlegi, alacsony környezetterhelés megőrzése esetén kínál azonban fenntartható fejlődést. Ezért a megvalósuló fejlesztések mindenkor a térség környezeti, természeti értékeinek megóvásával kell, hogy párosuljanak. Mindehhez szükség van még egy innovációorientált – ám a hagyományokat tiszteletben tartó, azokra alapozó – modernizációra az alábbi területeken: - szolgáltatások elérésének javítása az új – info-kommunikációs – technológiák felhasználásával;

A www.strategia.fvm.hu internetes oldalon tölthető le a stratégia teljes tartalma. Az alábbiakban ennek rövidített kivonatát ismertetjük, elsősorban figyelemfelkeltés céljából.

A Stratégia jövőképe A legfontosabb feladat a vidéki térségek gazdaságának megerősítése és a foglalkoztatási feszültségek enyhítése, melyre a Stratégia három szálon kínál megoldást. Egyrészt a jó mezőgazdasági adottságokra alapozó, versenyképes, a térség kistermelőinek szolgáltatásokat nyújtó, azokat integrációval segítő, a helyi társadalom formálásában, aktivizálásában aktív szerepet vállaló mezőgazdasági üzemek támogatása által. Másrészt a megerősödő családi gazdálkodók, fiatal gazdák, kisebb gazdaságok támogatása révén, amelyeknek egy része a vidékfejlesztési források felhasználásának segítségével képes a termelés és a jövedelmezőség növelésére, a méretgazdaságosság révén költségoldalon versenyelőny elérésére. Másik részük számára a

- falumegújítás – örökségvédelem; - kapacitásfejlesztés, innovatív vidékfejlesztési hálózatok kialakítása. A fenti – leginkább fejlesztésorientált – célkitűzések mellett a Stratégia a helyi közösségek megerősödését, a helyi partnerség kiépülését, a szubszidiaritás elvével összhangban a helyi demokrácia megerősítését is célul tűzi ki a LEADER program keretében.

A Stratégia célterületei I. Sikeres mezőgazdaság: szerkezetváltás A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése II. Sikeres mezőgazdaság: piacteremtés A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az





innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére, valamint a korösszetétel javítására III. Környezetkímélő gazdálkodás A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése

IV. Erős vidéki kisvállalkozások A vidéki életminőség javítása, a foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása V. LEADER Helyi közösségek fejlesztése

Beavatkozási akciók

Nemzeti prioritás

Közösségi prioritás

A közösségi célkitűzések és a nemzeti fejlesztési pontok szoros egymásra-épülését szemlélteti a következő táblázat: IV. A helyi kaIII. Az életminőség II. A környezet pacitás kiépítéI. A mezőgazdasági és erdőgazdálkojavítása a vidéki teés a vidék minőse a foglalkozdási ágazat versenyképességének javírületeken és a diségének javítátatottság és a tása verzifikáció ösztönsa diverzifikáció zése érdekében I. Sikeres mezőgaz- II. Sikeres me- III. Környezet- IV. Erős vidéki kisdaság: zőgazdaság: kímélő gazdál- vállalkozások szerkezetváltás piacteremtés kodás A vidéki életminőA mezőgazdaság, az A versenyképes A fenntartható ség javítása, a fogélelmiszer-feldolgo- agrárgazdaság termelés és lalkoztatási feszültzás és erdészeti humán feltételei- földhasználat ségek csökkentése, szektor versenyké- nek megteremté- garanciáinak a vidéki jövedelempességé-nek javítá- se, különös te- erősítése szerzési lehetősésa, a strukturális fe- kintettel az innogek bővítése, illetszültségek enyhíté- vációs készség, a ve a szolgáltatáse, a termelési szer- piacorientált sokhoz való hozzákezetváltás elősegí- szemlélet elterjeférés javítása tése désére, valamint a korösszetétel javítására I/1. Megújuló ener- II/1. Innováció III/1. Erdészet IV/1. Vidéki vállalgiaforrások és piaci orientákozásfejlesztés III/2. KörnyeI/2. Állattenyésztés ció a termékpázet-kímélő gaz- IV/2. Integrált kisI/3. Technológiai fej- lyás szerveződédálkodási mód- települési szolgállesztés sek mentén szerek tató terek I/4. Kertészet II/2. Tudás alaI/5. Vízgazdálkodás, III/3. Kedvezőt- IV/3. Falumegújítás pú vidéki társabelvízvédelem len Adottságú dalom I/6. Élelmiszer-felTerületek (KAT) dolgozás II/3. KorstruktúIII/4. Állatjóléti I/7. Birtokrendezés ra javítása kifizetések

V. LEADER Helyi közösségek fejlesztése

V. A helyi közösségek fejlesztése. Ez a prioritás alapvetően a IV. nemzeti prioritás megvalósítását szolgálja a LEADER módszer alkalmazásával.





Beavatkozási akciók: I. Sikeres mezőgazdaság: szerkezetváltás Cél: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése I/1. Megújuló energiaforrások: új iparág születik a magyar vidéken Az energetikai célra felhasználható biomassza, valamint a belőle előállított bioenergia termékekre jelentős piaci igény fog mutatkozni a jövőben, amely a mezőgazdasági termékek új értékesítési lehetőségét jelentheti. A Magyarországgal kapcsolatos EU elvárások teljesítéséhez jelentős fejlesztésekre van szükség. A megújuló energiaforrások termelése és felhasználása jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság szerkezetének átalakításához. Különösen jók az adottságaink a bioetanol, a biodízel, a biogáz és a tüzelhető biomassza (fás és lágyszárú energia ültetvények, mezőgazdasági melléktermékek) előállításához szükséges alapanyagok termelése és a biomassza felhasználása terén. Indokolt, hogy kiváló agroökológiai adottságaink kiaknázásával az EU elvárások teljesítésén túlmutatva egy új bioenergia iparág épüljön ki Magyarországon. Jelenleg csak a megtermelt biomassza töredékét hasznosítjuk energetikai célra. A megcélzott referenciaértékek eléréséhez – 160 PJ/év zöldenergia, 800 kt/év bioetanol, 170-210 kt/év biodízel előállítása 2015-re – szükséges biomassza mennyiség előállítása lehetőséget teremthet a mezőgazdaság termelési- és piaci szerkezetének versenyképes átalakításához, reformjához. Ennek eredményeképpen stabilizálódnak a gabona termékpályák (bioetanol alapanyag igény 2015-re 2,4-2,8 millió

tonna/év), korszerű trágyakezelési eljárás terjedhet el (biogáz), alternatív – a termőhelyi adottságokhoz igazodó – kultúrák termesztésére nyílik lehetőség, összességében hozzájárulva a termelők jövedelemszerzési lehetőségeinek fenntartásához, növeléséhez. A struktúraváltás részeként a cél 2013-15-re az energetikai célú növénytermesztés területnagyságának 1 millió hektárra történő növelése, amely a bio-üzemanyagok alapanyagainak és a tüzeléstechnikai célú növények termelését egyaránt magában foglalja. A Stratégiai Terv egyik célja annak elősegítése, hogy a mezőgazdasági termelők és összefogásaik az új iparág kialakításában ne csak, mint alapanyag termelők vegyenek részt, hanem magasabb feldolgozottságú – így nagyobb jövedelmet jelentő – termékekkel is meg tudjanak jelenni a piacon, ezáltal is csökkentve kiszolgáltatottságukat. A megvalósítás eszközei komplexek, a felvevőpiac biztosításától (pl. adórendszeren keresztüli ösztönzés), a felhasználói kapacitások létesítésén át a biomassza versenyképes megtermeléséig terjed, kiegészítve a kutatás-fejlesztéssel és az integrált ismeretátadással, tudatformálással. I/2. Állattenyésztés: fejlődő pályára kell állítani a magyar állattenyésztést Az állattenyésztés jelentős piacvesztést szenvedett el, komoly struktúraváltás előtt áll. Főként az egyéni állattartó gazdaságokban mutatkozik elmaradás az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minőségbiztosítási előírásainak, követelményeinek teljesítésében. A nagyméretű állattartó-telepek közül 299 sertés- és 247 baromfitelephely felújítása szükséges. A kisebb méretű, az EU előírásainak való megfelelés érdekében korszerűsítendő telephelyek országos száma több mint 3000. Az állattartó épületek átlagéletkora meghaladja a 25 évet és a műszaki, technológiai színvonal a telepek jelentős





részében nem felel meg a gazdasági és állatjóléti követelményeknek. Magyarország kiemelt területként kezeli az állattenyésztés és az állattartás korszerűsítését és a termelők állattartási kedvének növelését. Az állattenyésztés kulcskérdés a következő programozási periódusban, mivel a magyar mezőgazdaságon belül az ágazat súlyának jelentős növelése szükséges a termelési szerkezet strukturális feszültségeinek enyhítése végett. Célunk, hogy az állattenyésztés és növénytermesztés aránya optimális legyen. Ennek egyik eszköze az állattartó telepek átalakítása lehet, amely csökkenti az állattartás környezeti terhelését is. A fejlesztések megvalósítása során az állategészségügy biztonsági kérdéseit is figyelembe kell venni. Az állattenyésztés fejlesztése alatt azonban elsősorban nem az EU előírásoknak való megfelelést értjük. Hangsúlyt azért kap a fejlesztési elképzelésen belül, mert Magyarországon e tekintetben jelentős a lemaradás. Az EMVA keretében rendelkezésre álló forrásokat úgy kívánjuk felhasználni, hogy az versenyképességet javítson és kiegészítő jövedelmet jelentsen az állattartók számára. Az állattartó telepek rekonstrukciójánál előtérbe kerülnek az olyan beruházások, amelyek a környezet megóvását, az energia megtakarítását teszik lehetővé. 2007-2013 között a hazai állatlétszám 90%-át lefedő telepek felújítását elvégezzük. Alapvető cél az állattenyésztés részarányának növelése – melynek eredményeként az állattenyésztés részaránya a növénytermesztéshez viszonyítva 5-10 % ponttal emelkedik – a mezőgazdaság termelési értékében. I/3. Technológiai fejlesztés: megújuló telephelyek, gépbeszerzés Az agráriumban a gazdaságok többsége tőkehiány miatt, pusztán önerőből nem tudja a versenyképes termelés műszaki, technológiai hátterét megteremteni. Különösen jelentős a betakarítás utáni termelési fázis modernizációs

igénye. Fontos gazdasági létesítmények (pl. műtrágya, növényvédőszer-tárolók, terményszárítók, takarmánykeverők, trágyatárolók) felújítására eddig nem jutott elegendő forrás. Bebizonyosodott, hogy a vállalkozások fejlesztési szándéka, különösen a gépberuházások iránt igen erős. Hazánk kiváló gépértékesítési hálózattal rendelkezik, mely a technológiai megújulás egyik feltétele. Mindemellett a versenyképes üzemi struktúra technológiai színvonalának szinten tartása és fejlesztése továbbra is indokolt. A mezőgazdaságban használt technológia színvonalának növelése elsődleges cél Magyarországon. A legújabb technológiák felhasználása egyrészről hozzájárulhat az ágazati versenyképesség növeléséhez, másrészről csökkenti a környezetterhelést. A fejlesztési támogatások szempontjából előnyt élveznek a mezőgazdasági telephelyek rendbetétele (összekapcsolva az EU előírásoknak való megfeleléssel), valamint a fizikai technológiai színvonal megújításának folytatása, további mezőgazdasági gépbeszerzés, innovatív háttér erősítése. A fentiek megvalósítása érdekében 2013-ig legalább 15.000 gazdaság részesül technológiafejlesztési támogatásban. I/4. Kertészet: hozzáadott érték, munkahely A kertészeti ágazatok tekintetében, az életminőség javulásával és az egészségtudatos fogyasztás bővülésével jelentős keresletélénkülés prognosztizálható az Unióban és Magyarországon is. A kertészeti ágazati kibocsátásának 12%-át a TÉSZ-ek adják, de az ágazati termelés döntő többségét az integráción kívüli termelők állítják elő. Az egyéni termelők piaci alkupozíciója gyenge, termékeik minősége változó, termesztési technológiájuk pedig korszerűsítésre szorul. Csak egy integrálódó kertészeti ágazat lehet képes rugalmasan alkalmazkodni az új piaci trendekhez és a változó fogyasztói szokásokhoz.





A kertészet fontos területe a mezőgazdasági szerkezetátalakításnak, 2013-ig az ágazat részarányát érzékelhetően kívánjuk emelni. A kertészeti ágazat fejlesztése növelheti az agrárium versenyképességét, jövedelemtermelő és foglalkoztatást generáló képességét. A kistérségek mintegy felében a lakosság szignifikáns hányadának alap- és kiegészítő jövedelmet biztosít. Fejlesztési potenciál rejlik a nem élelmiszer célú kertészetben is. Az ágazatot a geotermikus energia hasznosításával összhangban kell fejleszteni. A fejlesztési támogatások szempontjából előnyt élveznek a kertészeti termékekhez (zöldség- gyümölcsfélék, szőlő) kapcsolódó ültetvényrekonstrukció és logisztikai rendszerek fejlesztése. I/5. Vízgazdálkodás, belvízvédelem: kiemelt szempont a belvíz elleni védekezés Bár hazánk felszíni vizekben gazdag, a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek nagysága mégis csekély. Hazánk medence helyzete miatt területének 52%-át veszélyezteti vízkár. Ugyanakkor minden 10 évből 3-ban aszály sújtja a növénytermesztést. A mezőgazdasági területek kiegyensúlyozott vízellátásának biztosításához fokozott figyelmet kell fordítani a területi és az üzemi vízgazdálkodás létesítményeinek kialakítására és fenntartására. Ennek során a fő hangsúlyt az öntözésfejlesztési és a meliorációs beavatkozásokra, valamint az ezek üzemeltetését biztosító közösségi létesítmények megvalósítására kell helyezni. A helyi vízkár, valamint az aszálykár elhárítása is fontos szerepet kap. Komplex, vízgazdálkodáshoz igazodó infrastrukturális fejlesztések szükségesek, ezek között szerepel a Tisza-völgyi árvízvédelemmel összefüggő szerkezetátalakítást szolgáló beavatkozások támogatása (gyep és ültetvénytelepítések, technológiai fejlesztések stb.).

I/6. Élelmiszer-feldolgozás: a mezőgazdaság piacra jutásának kulcsa az eredményes élelmiszer-gazdaság Az élelmiszer-feldolgozásban a kis- és középvállalkozások túlsúlya jellemző. Ezen vállalkozások nagy része tőkehiány miatti versenyhátránnyal szembesül, és nincs elegendő fedezetük az EU előírásoknak megfelelő minőségi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi fejlesztésekre sem. Nem megfelelő az élelmiszeripari vállalkozások nyereségtermelő képessége, az innováció szintje, a marketing-tevékenység is javításra szorul. A vállalkozásoknak ma még csupán csekély hányada alkalmaz korszerű info-kommunikációs technikákat. Az élelmiszergazdaságban a termelést, feldolgozást, értékesítést segítő szolgáltatások (beleértve a pénzügyi szolgáltatásokat is) jelenleg még fejletlenek. A magyarországi élelmiszeripar globális versennyel néz szembe, mely megköveteli az élelmiszeripari integrációk, a minőségi termék-előállítás, az élelmiszeriparhoz kapcsolódó kereskedelmi logisztikai rendszerek és a technológiai színvonal folyamatos fejlesztését. A helyi termékek piaci lehetőségei jók, melyek az innováció segítségével valóra válthatók. A környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni az élelmiszeripari beruházásoknál. Versenyképes élelmiszeripar csak az élelmiszerbiztonságot szolgáló rendszereken keresztül valósulhat meg. A versenyképesség növelését az ökológiai és a földrajzi eredet megjelölése mellett az integrált termék-megjelölés bevezetése is segítheti. I/7. Birtokrendezés: segíteni kell a földhasználat ésszerű koncentrációját A földbirtokstruktúra igen szétaprózott Magyarországon, amely akadálya a gazdaságos üzemméret elérésének, így a termelés versenyképességének is. A lassú birtokkoncentráció ellenére Magyarországon a földhasználat szerkezete még mindig elaprózott. Az egyéni





gazdaságok esetében az átlagos termőterület 3,5 hektár. Az egyéni gazdaságok 73%-a 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. A birtokkoncentráció és a tulajdonkonszolidáció elősegítése érdekében – a birtokösszevonási célú termőföldvásárlás és a termőföld elővásárlási és előhaszonbérleti jogi szabályozásán túlmenően – intézkedéseket kell tenni a következő programozási periódusban. A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek öszszevonása során a birtokrendezést szolgáló földmérési munkáknak, a megosztási-, telekegyesítési-, változási stb. vázrajzok készítésének támogatását tervezzük. A fiatal mezőgazdasági termelők számára lehetőség lesz földterület vásárlásra, így egy kisebb réteg támogatása révén, ezáltal is hozzájárulunk a megfelelő birtokszerkezet kialakításához.

II. Sikeres mezőgazdaság: piacteremtés Cél: A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség a piacorientált szemlélet elterjedésére II/1. Innováció és piaci orientáció a termékpályás szerveződések mentén: piacszerzés a magyar agrártermékeknek Az innováció, az újszerű megoldások alkalmazása horizontális célként a Stratégia valamennyi tengelyének részét képezi. Az innovatív technológiák felhasználásának és az innováció fejlesztésének, alkalmazásának megkönnyítése a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari versenyképesség alapvető elemei. A piacra lépést egyénileg megvalósító vállalkozások piaci alkupozíciója és érdekérvényesítő képessége nagyon gyenge, piacra jutásuk és bennmaradásuk sok esetben sikertelen. Jelenleg a termelői csoportokba szerveződések szá-

ma alacsony, a gazdálkodók körében általános a bizalmatlanság és a piaci szemlélet hiánya. A partnerségen alapuló értékláncon belüli, termelői közösségi szervezetekre alapozott együttműködések sokkal versenyképesebb struktúrát eredményezhetnek, mint az egyes vállalkozások önmagukban. Működési és fejlesztési forrásokkal támogatni kell a mezőgazdasági termékpályák piaci és termelői igényeknek megfelelő újraszervezését bevonva a részfoglalkozású és félig önellátásra termelők potenciálját is. A beavatkozási akciót össze kell kapcsolni a fogyasztók tudatosságának növelését szolgáló promóciós akciókkal. Az agrártermékekhez kötődő marketingtevékenység és az alkalmazott kutatás-fejlesztés szerepének erősítésére, a termékpályákhoz történő kapcsolódására szintén ezen beavatkozási akció keretében nyílik lehetőség. A versenyképesség egyik alapvető feltétele a termékpálya-szereplők (termelők, feldolgozók, kereskedők) és a termékpálya-szakaszok közötti együttműködés összehangolása, erősítése. Ösztönözni kell a termelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a közösségi előírások betartására, valamint a piacon való együttes fellépésre, termelői csoportok (termelői szervezetek) alakítására. A termelői összefogások mellett a versenyképesség további fontos eleme az innovatív mezőgazdasági, élelmiszeripari technológiák felhasználása és alkalmazása is. 2007 és 2013 között legalább 300 termelői közösség megerősödését szolgálják az ezen célkitűzés keretében megvalósuló intézkedések. II/2. Tudás alapú vidéki társadalom: hogy a gazdák ne maradjanak ki a modern kor lehetőségeiből sem Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági szakképzés intézményi háttere kiépített Magyarországon, az egyéni gazdálkodók mezőgazdasági szakképzettsége mégis alacsony színvonalú. Hiányosak a gazdálkodók Európai Unióval kap-





csolatos ismeretei (piac- és termelés-szabályozás, támogatási rendszer, a termékek minőségi előírásai, az állatelhelyezés követelményei, környezetvédelmi előírások), valamint a gazdaságvezetéssel összefüggő szakismeretek. Kevesen rendelkeznek üzemviteli, marketing és a pályázatok elkészítésével kapcsolatos ismeretekkel is. Alacsony az agrártársadalom információs ellátottsága a megújuló energiák hasznosíthatósága terén. Jelentős elmaradás figyelhető meg a számítógép felhasználói ismeretek tekintetében is. A gazdálkodók mindössze 32%-a rendelkezik számítógéppel és 28% használja az Internetet. A vidéki közösségek és gazdálkodók tudásszintjének növeléséhez széleskörű képzésre és a tanácsadói szolgáltatások elérésére van szükség. A szakképzési rendszerben kiemelt hangsúlyt kap a környezettudatos gazdálkodás elterjesztése, a környezetbarát, energiatakarékos technológiák- és gazdálkodási módszerek megismertetése. A tanácsadási szolgáltatások fejlesztésénél fontos szempont, hogy azok járuljanak hozzá a vidék fenntartható fejlesztéséhez. 2013-ig legalább 100.000 gazdálkodó kapcsolódik be különböző képzésekbe, közülük 30.000 fő informatikai képzésben, 50.000 fő a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó képzésben vehet részt. Fontos feladat a tanácsadási szolgáltatások fejlesztése, különösen a piaci körülmények felmérése, a pályázati lehetőségek kihasználása, a K+F eredmények és az innováció alkalmazása, valamint a vállalati üzleti/stratégiai tervek kidolgozása területén. A hét év alatt mintegy 35.000 gazdálkodó igényelhet tanácsadási szolgáltatást. A „GAZDANET” hálózat kiépítésével biztosítjuk a gazdák számítástechnikai ismereteinek bővítését és információhoz való hozzájutását, hálózatba kapcsolását. Cél, hogy a következő programidőszak végére a számítógépet és Internetet használó egyéni gazdálkodók aránya elérje a 40 százalékot.

II/3. Korstruktúra javítása: fejlődési pályát teremtünk a fiatal gazdálkodóknak, tisztes visszavonulási lehetőség az idősebbeknek Az egyéni gazdálkodók 52%-a 56 év feletti, a fiatalabb (40 év alatti) korosztályba tartozó családi munkaerő ugyanakkor a felére csökkent 2000-2003 között. Az idősebb gazdálkodók közül sokan a gazdaságtalan, elaprózott birtokstruktúra, valamint a fejlesztési források hiánya következtében nem képesek az Európai Unió által támasztott követelményeknek megfelelő, versenyképes termelést folytatni. E vállalkozások többsége kényszervállalkozásnak tekinthető. A jelenlegi korstruktúra nem kedvez az új technológiák bevezetésének és az ágazat versenyképességét jelentő piacorientált szemlélet elterjedésének. El kell érnünk, hogy a mezőgazdasági tevékenység a fiatalabb generációk számára vonzó lehetőséget és jó megélhetést biztosítson. A gazdaság-átadási támogatás lehetősége, összehangolva a fiatal agrárvállalkozóknak nyújtott támogatásokkal képes javítani a mezőgazdaság jelenlegi korszerkezetén. Mindez kiemelt fontossággal bír a mezőgazdasági termelés folyamatosságának fenntartása, valamint a gazdaság hatékony és versenyképes működtetése terén.

III. Környezetkímélő gazdálkodás Cél: A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése III/1. Erdészet: fontos ágazat kiterjedt hatásokkal A versenyképes termelésre kevésbé alkalmas mezőgazdasági területek erdősítése és az erdők környezeti állapotának fenntartása, a hagyományos erdészeti tevékenység támogatása hangsúlyos szerepet játszik a mezőgazdaság-





ban. Nemcsak a földhasználati struktúrán változtat kedvezően, hanem hozzájárul a talajvédelemhez (pl.: erózió, defláció megfékezése), a biodiverzitás növeléséhez, az üvegház hatás mérsékléséhez. Továbbá, mind az erdőtelepítések, mind a meglévő erdők fenntartása komplex társadalmi igény kielégítését is szolgálják, az erdők ökológiai, ökonómiai és szociális funkcióinak bővítésével, ezáltal segítve elő a vidékfejlesztést, a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását. A következő uniós tervidőszakban, 2007-13 között 150.000 ha erdőterület, mintegy 100.000 tulajdonosa, erdőgazdálkodója juthat terület alapú támogatáshoz. A célprogramok nagy része a kézi-munkaigényes hagyományos erdőgazdálkodási módszerekre épül, ami az önfoglalkoztatás és az alacsony képzettségű munkaerő foglalkoztatásának javítását eredményezi majd, becslések szerint 4.000-5.000 fő részmunkaidős, vagy tartós foglalkoztatásával, illetve mintegy 5.000 embernek jelent további járulékos munkalehetőséget. Évente mintegy 10 ezer ha erdő telepítése tervezhető. A teljes tervezési időszak alatt mintegy 50.000-70.000 hektár erdő telepítése várható. Célunk az őshonos fafajok arányának további növelése a támogatási feltételek finomításával. Hosszú távon, az ország erdősültségét az optimálisnak tartott 27%-ra lehet növelni, ehhez mintegy 700.000 hektár új erdőt kell telepíteni az elkövetkező 50 év alatt. Az erdészeti beavatkozási területen belül kívánjuk a fás-szárú energia ültetvények telepítésének támogatásának lehetőségét is megteremteni, és ezáltal a megújuló energiaforrások részarányának növelését elérni. Ezen beavatkozási akció keretében nyílik lehetőség az erdő-környezetvédelmi célkitűzések megvalósítására is.

III/2. Környezetkímélő gazdálkodási módszerek: hogy megőrizzük a magyar mezőgazdaság hagyományosan alacsony környezetterhelését Magyarország környezeti terhelése (a talajok és vizek szennyezettsége) alacsony, ami a termőföldre kijuttatott növényvédő-szer és műtrágya viszonylag kis mennyiségére vezethető vissza. A korábbi évtizedek adataihoz képest a műtrágyahasználat jelentősen csökkent. A fő problémát nem a túlzott műtrágyázásból eredő környezeti károsodás, hanem az okszerű tápanyag-gazdálkodás hiányából eredő minőségromlás képezi. A talajok termőképességét, szerkezetét javító, megőrző szervestrágyázás mennyisége és aránya az elmúlt évtizedben jelentősen mérséklődött. A 2007-2013 közötti fejlesztési periódusban célunk a környezetkímélő gazdálkodási módszerek további népszerűsítése, melyet az alábbi eszközökkel kívánunk elérni: − Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások célja, hogy a 2004-2006 között, a környezetkímélő gazdálkodási módszerek bevezetésében és elterjesztésében megkezdett folyamatot tovább folytassuk és növeljük az agrár-környezetgazdálkodásba bevont természeti szempontból kiemelkedően értékes területek arányát, egyfajta minőségi átrendeződést elérve a Programon belül. − A biogazdálkodás szerepének erősítése alkalmas eszköze a vidéki térségek fejlődésének, a munkahelyteremtésnek és további hozzáadott érték előállításának, valamint magas szinten képes teljesíteni a szigorodó élelmiszerbiztonsági követelményeket. A biogazdálkodási célprogramokon keresztül kerül sor az ökológiai termelés támogatására. Az ökológiai termelésbe vont területek arányát tekintve kívánatos cél a mezőgazdasági területek 5%-os arányát elérni. − A Natura 2000 területek fenntartása hozzájárul a hálózat alapjait adó természetes élőhelyek megőrzéséhez, védelméhez; a környezet-





tudatos, illetve termőhelyi adottságokhoz igazodó gazdálkodási módszerek elterjesztéséhez, valamint a biodiverzitás megőrzéséhez, amelyek együttesen a fenntarthatóság alapját képezik. A kijelölendő Natura 2000 hálózat részben átfedésben van a már korábban kijelölt, hazai jogszabállyal védett természeti területekkel, de a hálózat nagyobb hányadát az eddig még nem védett területek képezik. A Natura 2000 hálózat támogatásának bevezetése, az élőhelyek területeinek kijelölése, valamint a támogatás folyósítása is ütemezetten történik. A területek kijelölése során prioritást kapnak a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv alapján meghirdetett területek. Az intézkedés fokozatosan kerül bevezetésre, 2007-ben indul, majd 2009-ben újabb területekkel bővül. A magas biodiverzitású területek prioritásával, továbbá figyelemmel az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokkal történő összekapcsolás lehetőségére. III/3. Kedvezőtlen Adottságú Területek: szolidaritás a nehezebb körülmények között gazdálkodókkal Az uniós előírások alapján 2004-ben lehatárolt, támogatásra jogosult területek nagyban eltértek a csatlakozás előtt az Aranykorona alapján meghatározott nemzeti támogatási rendszer által kijelölt kedvezőtlen adottságú területektől, emiatt a jelenleg élő program lezárása után – várhatóan 2009-ben – új, a régihez jobban közelítő lehatárolásra van szükség. A Kedvezőtlen Adottságú Területeken folytatott gazdálkodás után járó jövedelemkiegészítő támogatás hozzájárul a mezőgazdasági foglalkoztatás fenntartásához, a térségek jövedelemtermelő képességének javításához, a vidéki élet minőségének javulásához, a vidéki közösségek fenntartásához, valamint a fenntartható gazdálkodási rendszerek működtetésével és elősegítésével kialakított földhasználat kialakí-

tásával az érintett területek kultúrállapotban tartásához és a parlagterületek növekedésének megakadályozásához. A továbbfejlesztett módszertan lehatárolási szempontjai alapján a jelenlegi jogosult területek nagysága várhatóan növekedni fog, és változni fog a KAT területeken termeszthető növényi kultúrák köre is 2009-től. III/4. Állatjóléti kifizetések: társadalmi elvárás, egyben a versenyképesség alapja az állattartóknál A szigorú állatjóléti előírásoknak való megfelelés többletköltségeket von maga után, amelyek a kifizetésekkel kerülnek kompenzálásra. Az állatjólét fokozása ugyanakkor a megnövekedett fogyasztói tudatosság kialakulásának köszönhetően közvetett módon hozzájárul az ágazat jövedelemtermelő képességének fenntartásához, továbbá a pontszerű ammónia kibocsátás mérsékléséhez és közvetve kihathat a nitrát direktívában foglalt követelmények teljesítéséhez. A 2007 és 2013 közötti időszakban előrelépést várunk állatjóléti szempontból a magas szintű tartási feltételek megteremtésében: Az intenzív tartástechnológiát alkalmazó állattartók körében az állatkímélőbb technológiák, a kisebb állatsűrűség, az állat ökológiai igényeihez közelebb álló tartási feltételek alkalmazását támogatjuk különösen az alábbi területeken: •

Az állat ökológiai igényeihez közelebb álló tartás technológia (nagyobb férőhely, természetes megvilágítás) kialakítása

•

kifutó, esetenként fedett kifutó biztosítása (utóbbi a víziszárnyasok esetében a madárinfluenza miatt bír jelentőséggel)

•

állandó lekötés, egyedi tartás, állatcsonkítás kiküszöbölése

•

az állat ökológiai igényeinek megfelelő takarmányozás biztosítása




Kiadja a Perfekt-Power Kft. az "Élhetõbb faluért" program megbízásából a hátrányos helyzetű települések pályázati programokban való eredményes részvételének elősegítése érdekében •

tartástechnológiából adódó megbetegedések megelőzése

IV. Erős vidéki kisvállalkozások Cél: A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak IV/1. Vidéki vállalkozásfejlesztés: erős vidéki kisvállalkozások teremthetnek munkahelyeket A vidékies térségekben a munkanélküliség lényegesen magasabb, a gazdasági aktivitás (35-40%) pedig alacsonyabb az országos átlagnál (57%). A vidékies térségekben jellemzően alacsony a vállalkozási sűrűség. A vállalkozási szerkezetet döntően a mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzik (az egyéni vállalkozások aránya 66%). A működő vállalkozások jelentős része kényszervállalkozás. Fejletlen a feldolgozó és szolgáltató (tercier) szektor, a vállalkozások innovációs képessége alacsony. Új vállalkozások létrehozását nehezíti a tőke-, a szaktudás- és a vállalkozási készségek hiánya. Mivel a gazdasági szolgáltatások (pénzügyi, vállalkozásfejlesztési, logisztikai, információs) a városokba koncentrálódnak, a periférikus vagy kis népességű vidéki településeken ezek elérhetősége nehezebb. A vidéki térségek vállalkozásainak fejlesztése kulcsterület a foglalkoztatás növelése és a vidéki térségek gazdasági növekedése szempontjából. A több lábon állás ösztönzése a vidéki gazdaság strukturális változásához járulhat hozzá. Az új munkahelyek létrehozása és a kiegyensúlyozott gazdasági struktúra elérése ezen intézkedésekkel teremthető meg. Az akción belül egyéb társítható tevékenységeken túl kiemelt figyelmet szánunk a falusi turizmus fejlesztésére, ami a vidéki területek természeti és kulturális örökségén alapul, s integrálja az

innovatív megközelítéseket a tradicionális értékekkel. Kiemelt hangsúlyt kapnak a régió/térségspecifikus termékek előállítását, feldolgozását végző vállalkozások. Támogatandó az alapvetően mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások esetében jövedelemszerzési lehetőségeik nem mezőgazdasági tevékenységgel történő diverzifikációja. A vállalkozások energiaellátását is tartalmazó beruházások esetén preferáltak a megújuló energiaforrások felhasználását tartalmazó fejlesztések. Kiemelt fontosságú a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztartások egyéb, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységeinek ösztönzése, a vidéki mikro-vállalkozások kialakulásának ösztönzése, továbbá a falusi- és agro-turizmus és a hagyományos kézműipar fejlesztése. A fejlődés részben új szálláshelyek és főként jellegzetes, új szolgáltatások bevezetésével, a szolgáltatások minőségének javításával valósítható meg. IV/2. Falumegújítás: rendezett, európai színvonalú faluképet kell kialakítani minél több kistelepülésen A vidéki térségek jelentős része gazdag kulturális értékekben, hagyományokban, és igen sokszínű kulturális és épített örökséggel rendelkezik. Feltétlenül megőrzendő kulturális sokszínűséget jelentenek az ország magyar és nemzetiségi-néprajzi csoportjai által lakott térségek, amelyek identitása és értékhordozó hagyományainak ápolása, felelevenítése az utóbbi években erősödik. Megjelentek a speciális helyi adottságokon és értékeken alapuló térségi turisztikai kezdeményezések (például: borvidékek fejlesztése, bor-utak, kulturális utak, „vendégasztal”).





A falumegújítás és a vidéki örökség megőrzése kiemelt fontossággal bír, és erős kapcsolatban van a tradíciók, a vidéki karakter megőrzésével. A kulturális örökség, mint helyi erőforrás, a táji és térségi egyediség hordozója, ezért fontos szerepet játszik a fejlesztési irányok meghatározásában. A falvak megújítása vonzó környezetet teremt, amely javítja a vidéki életminőséget. A különleges, egyedi adottságokra épülő helyi kezdeményezések nemcsak a térségi kötődés erősödéséhez és az értékvédelemhez, de a turisztika potenciál növeléséhez is hozzájárulnak. Ennek feltétele a magas minőségű, autentikus, a falusi életmódot és annak kultúráját hitelesen közvetítő turisztikai szolgáltatások, térségi turisztikai termékek kialakítása. Ezen beavatkozási akció keretében lehetőség nyílik a jogosult települési körbe tartozó tanyás térségek megújítására is. IV/3. Integrált kistelepülési szolgáltató terek: a vidéki lakosságnak is rendelkezésére álljanak az alapvető információs-hivatali szolgáltatások A vidéki térségek településeinek jelentős részében nem található olyan multifunkcionális közösségi tér, mely a falusi alapszolgáltatások ellátásán túlmenően a helyi közösségépítés központja is lenne. A vidéki közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége nem éri el a kívánatos szintet. Fejleszteni szükséges az integrált kistelepülési szolgáltató tereket. Ezekben hozzáférhetővé válik minden alapvető kommunikációs, hivatali és egyéb, a kistelepülések életminőségét javító szolgáltatás. Helyi vállalkozók bevonásával legalább 1000 db ilyen típusú szolgáltató egység kialakítását tervezzük az 5.000 fő alatti lakosságszámú településeken.

V. LEADER Cél: A helyi közösségek fejlesztése Több éves előkészítés eredményeként egyre több helyi kezdeményezés alakult ki, amely a helyi közösségek fokozódó aktivitását jelzi, amelyet az AVOP LEADER+ intézkedésére pályázó akciócsoportok magas száma is bizonyít (186 helyi kezdeményezés adta be a pályázatát, amely 2 332 települést és 3 434 818 főt érint, és amely az ország területének 75%-a, lakosságának pedig 34%-a). A LEADER helyi akciócsoportok által érintett népesség 1 530 000 fő. A több vidéki településre kiterjedő (kistérségek) belső erőforrások mozgósítása, a helyi népesség összetartozásának erősítése miatt fontos, hogy bizonyos fejlesztéseket közös érdekből együttes elhatározással valósítsanak meg. A fejlesztési irány célja az innovatív helyi megoldások támogatása, mely alapvetően a negyedik nemzeti prioritás megvalósítását szolgálja. A vidéki települések társadalmi-gazdasági fejlesztésének kulcseleme a helyi fejlesztési kezdeményezések ösztönzése, intézményesítése, az önszerveződés elősegítése, a helyi partnerség bővítése és a jellemzően helyi megoldások kialakítása, segítése. További helyi kapacitásfejlesztéssel jelentősen javítható a térségi hatású, integrált fejlesztéseket generáló tevékenység eredményessége és növelhető a társadalmi részvétel. Támogatandók az értékesítési és élelmiszer-láncokhoz való kapcsolódás érdekében az újszerű és/vagy összefogáson alapuló helyi termékfeldolgozás, a termékek közös piacra juttatása és értékesítése ösztönzi komplex módon, a humán és a termelői kapacitások fejlesztése révén. Hírlevelünkhöz a tájékoztatást Ficsor Ádám szakállamtitkár úrtól kaptuk (FVM).


15 oldal

Recommend Documents