Kocsi András György: Árampiaci liberalizáció Magyarországon

Kocsi András György:

Árampiaci liberalizáció Magyarországon

3

Tartalomjegyzék Ábrajegyzék........................................................................................................................5 Táblázatjegyzék .................................................................................................................6 Bevezetés .............................................................................................................................7 1. Az Európai Unió energiapolitikája ..............................................................................9 1.1 Az EU energiapolitikájának evolúciója .....................................................................9 1.1.1 Piacnyitás az EU-ban ........................................................................................16 1.2 Az EU tagállamok energiapolitikáinak összehasonlító elemzése............................17 1.3 EU közösségi jogszabályok az energia területén.....................................................21 2. A magyar villamosenergia-rendszer jellemzői ..........................................................24 2.1 A magyar villamosenergia-rendszer működési modellje.........................................24 2.1.1 A villamosenergia-ipar .....................................................................................25 2.1.2 A magyar villamosenergia-piac szereplői.........................................................26 2.2 Villamosenergia-termelés, import és export............................................................30 2.2.1 Termelés............................................................................................................30 2.2.2 A magyar energiapolitika követelményei .........................................................32 2.2.3 Import-export ....................................................................................................34 2.3 Főbb fogyasztói csoportok villamosenergia-felhasználása......................................37 2.4 Az értékesítési folyamat és a versenypiac jellemző adatai ......................................39 3. A villamosenergia-szolgáltatás szabályozási környezete.........................................44 3.1. Fogalmi meghatározások ........................................................................................44 3.2. A szabályozási rendszer elemei ..............................................................................44 3.3 A villamos energiáról szóló 2007. Évi LXXXVI. törvény fontosabb változásai ....51 4. Az ELMŰ Nyrt., mint áramszolgáltató a liberalizáció után....................................65 4.1 Szervezeti szétválasztás (Unbundling) ....................................................................65 4.2 Hálózatüzemeltetés ..................................................................................................72 4.3 Villamosenergia-kereskedelem................................................................................74 4.3.1 Villamosenergia-beszerzés ...............................................................................74 4.3.2 Villamosenergia-értékesítés..............................................................................75 4.3.3 Ügyfélkapcsolatok ............................................................................................78 4.4 Corporate image alakítása........................................................................................80 Összefoglalás.....................................................................................................................87 Irodalomjegyzék...............................................................................................................90 Függelék............................................................................................................................92

4

Ábrajegyzék 1. sz. ábra A villamos energia útja a termelőtől a fogyasztóig ........................................................ 27 2. sz. ábra A VER ásványi- és hasadó anyag felhasználása............................................................. 29 3. sz. ábra Határkeresztező távvezetékeken ténylegesen mért villamosenergia-forgalom .............. 34 4. sz. ábra Értékesítési folyamat....................................................................................................... 39 5. sz. ábra Az áramszolgáltatók villamosenergia-értékesítése......................................................... 40 6. sz. ábra A szabályozási rendszer felépítése ................................................................................. 44 7. sz. ábra Az unbundling folyamat ................................................................................................. 66 8. sz. ábra Az unbundling után létrejött új szervezeti struktúra....................................................... 68

5

Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat Az energia ellátás importfüggősége................................................................................ 13 2. sz. táblázat A villamos energia versenypiac nyitás százaléka ........................................................... 18 3. sz. táblázat A VER villamosenergia-termelése ................................................................................. 30 4. sz. táblázat Villamos energia társaságok villamosenergia-termelése ................................................ 31 5. sz. táblázat A kereskedelmileg lebonyolított export-import 2006. évi tényértéke a határkapacitási jogok szerint részletezve................................................................................................. 35 6. sz. táblázat Főbb fogyasztói csoportok.............................................................................................. 37 7. sz. táblázat Az áramszolgáltatók villamosenergia-értékesítése......................................................... 40 8. sz. táblázat A versenypiac fejlődése .................................................................................................. 41 9. sz. táblázat Villamosenergia-beszerzés alakulása ............................................................................. 74

6

Bevezetés Szakdolgozatom témájaként a Magyarországon lezajló árampiaci liberalizációt választottam. Mivel gyakorlatomat a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-nél töltöttem, jól körbe tudtam járni és alaposan tanulmányozni ezt a témát. A gyakorlati helyem szemszögéből bemutatom, hogy egy hazai áramszolgáltatót hogyan érintettek és érintenek az árampiacon végbemenő változások, és miképpen tud megfelelni a törvény által előírt piacnyitás új követelményeinek. A szakdolgozat célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, miképp zajlott és zajlik jelenleg az árampiaci liberalizáció Magyarországon, ennek milyen nemzetközi előzményei vannak, hogyan néz ki a jelenlegi működési modell és milyen kereteket szabnak az új szabályok. A villamosenergia-szolgáltatás a többi vezetékes szolgáltatáshoz (víz, gáz, csatorna, telefon) hasonlóan egy egyszerű modell szerint zajlott. Az erőművek által előállított villamos energiát az egyetlen hazai, monopolhelyzetben lévő nagykereskedő, a Magyar Villamos Művek vásárolta meg és kiskereskedőkön (áramszolgáltatókon) keresztül értékesítette

a

fogyasztóknak.

Az

áramszolgáltatók

tevékenysége

természetes

monopólium volt, a saját területükön, saját hálózaton keresztül értékesítették a villamos energiát valamennyi kis- és nagyfogyasztó számára, akikkel szemben ellátási kötelezettségük volt. Ezt, a 2007-ben még fennálló rendszert nevezték közüzemi rendszernek. Az Európai Unió az áru, tőke, munkaerő és szolgáltatások szabad áramlására törekszik, ami alól a villamos energia sem kivétel. A villamosenergia-rendszer liberalizációja azonban igen bonyolult folyamat, mivel egyes fogyasztókhoz nem lehet párhuzamos rendszereket kiépíteni, hogy azok közül szabadon válasszanak. Ezért a piaci verseny megvalósításának első lépéseként szervezeti szétválasztást (unbundling) kellett végrehajtani,

aminek

a

célja,

hogy

a

villamosenergia-kereskedők

szabadon

hozzáférjenek a hálózatokhoz. A 2007. évi LXXXVI. törvény, 2008. január 1-jei hatályba lépésével a villamosenergiaszolgáltatókat új feladatok és kihívások elé állítja. Szakdolgozatomban földrajzi távlatokból kiindulva először az Európai Unió energiapolitikáját ismertetem.

7

Megvizsgálom, hogy milyen lépések történtek eddig a piacnyitás felé, majd Magyarországra fókuszálva felvázolom a jelenlegi villamosenergia-rendszer jellemzőit, végül bemutatom, hogy az új törvény keretein belül milyen változások történtek és hogyan birkózik meg ezekkel egy példaként kiválasztott hazai áramszolgáltató, az ELMŰ Nyrt. Megvizsgálom, milyen szervezeti változtatásokat kellett eszközölnie az áramszolgáltatónak, majd ismertetem, hogy az így létrejött új rendszeren belül, hogyan működtetik hálózatukat, milyen lehetőségeket rejt a villamosenergia-kereskedelem, ez milyen választást ad a fogyasztóknak, végül, hogy a cég elismertségük növelésére érdekében milyen marketing és PR eszközöket használ.

8

1. Az Európai Unió energiapolitikája Az energiaellátás az Európai Unió tagállamaiban stratégiailag fontos terület. Az Európai Közösségnek nincs önálló hatásköre ezen a téren, így a terület vonatkozásában közösségi, azaz szupranacionális, szektoriális politikáról csak bizonyos belsőpiaci szabályozásokban beszélhetünk. Az EU tagállamai önállóan döntenek az ország energiapolitikájáról, vagyis az EU-nak jelenleg nincs egy átfogó, a tagországok energiapolitikáját egybetömörítő, közösen elfogadott energiapolitikai dokumentuma. Az első fejezetben bemutatom hogyan alakult az EU energiapolitikájának evolúciója, milyen lépéseket tesz az Európai Közösség ezen politika kialakítására, ismertetem jelenlegi kihívásait és célkitűzéseit és hogy melyek azok a fontosabb jogszabályok amelyek az energetika területét szabályozzák, valamint egy összehasonlító elemzéssel bemutatom, miben különböző és azonos az európai országok jelenlegi energiapolitikája.

1.1 Az EU energiapolitikájának evolúciója Az elmúlt negyven évben a tagországok energiapolitikájának egységesítése lassan haladt, nagyobb része nemzeti szinten maradt. Az energia ügye már az Európai Unió kialakulásának kezdetén, az 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösség idején központi szerepben volt. Bár ez az egyezmény csupán a szénre, mint a kor legnagyobb energiaforrására, koncentrálódott, mégis joggal nevezhetjük az első közös energetikai intézkedésnek. Ugyanilyen közös tagállami együttműködésnek tekinthető az ugyancsak egyfajta

energiahordozóval

foglalkozó

az

Európai

Atomenergia

Közösség

(EURATOM) létrehozása. Az energiaszektorban jelenleg az EURATOM az egyedüli közösségi érvényben lévő szerződés. Az 1960-as 70-es évekre a szénfogyasztás jelentősége csökkent, a kőolaj vált elsődleges energiahordozóvá, amiben a tagországok nem igen bővelkedtek. Emiatt az EK tagállamainak energia ellátása importfüggővé vált. Ezért történt meg az 1973-as olajválság után, hogy az energia ellátás problémája jelentősebb állami beavatkozást követelt meg.

9

A fent említett problémák miatt 1974-ben megalkották az első közös energia stratégia tervet, amelynek legfontosabb céljai a következők voltak: -

olajimport csökkentése

-

racionálisabb energia felhasználás

-

a tagállami energiatermelés növelése

-

beruházások növelése a nukleáris energiaszektorban

-

széntermelés stabilizálása

-

a kőolaj készletezése

A stratégia sikeresnek volt mondható, mivel az energiatakarékossági programok hatékonyan működtek, csökkent a fogyasztás, azonban a nukleáris beruházások környezetvédelmi okok miatt akadályokba ütköztek. 1979-ben, a második olajválság idején ismét előtérbe került a közös energiapolitika kidolgozása, a beruházásoknak köszönhetően pedig elkezdődött az észak-tengeri olajmezők feltárása, aminek köszönhetően kisebb mértékben csökkent az EK importfüggősége. Az újonnan megalkotott stratégiai célok megegyeztek az előzőekkel mindamellett, hogy az olajárak csökkenése és az elektromos áram termeléséből keletkező felesleg miatt, az EK az árak csökkentését tűzte ki célul. 1991-ben Hágában 50 állam létrehozta az Energia Chartát, amelynek legfőbb célja a volt szocialista országok energiapolitikájának szorosabbra fűzése, az energiaszektorral összefüggő

piacgazdaság

kiépítésének

elősegítése,

az

energia

kapcsolatok

intézményesítése és az energia hálózatok fejlesztése, biztonságosabbá tétele. A közös, egységes energiapolitika folyamatosan változik a globalizálódó világ hatására, ahol egyre nagyobbak a politikai és gazdasági integrációk és egyre sürgetőbbek a környezeti problémák. Az energiapolitika kialakításakor a tagállamok figyelembe vették az EU gazdaságpolitikai céljait, a belső piac kialakítására irányuló törekvéseket és a fogyasztó védelem növelését.

10

Mindezek mellett a kezdetben létrejött energiapolitika három alappillért határoz meg: -

ellátásbiztonság

-

versenyképesség

-

környezetvédelem (fenntarthatóság)

Mindezek ellenére az EU-nak máig nincs egy közösen elfogadott, átfogó energiapolitikai dokumentuma. A nemzeti és közösségi energetikai politika még mindig külön-külön, önállóan létezik, az unió az alapvető célok megvalósítását irányelvekben és rendeletekben írta elő a tagállamok számára. Ezért 2006-ban az Európai Tanács olyan energiapolitika kidolgozására szólította fel az Európai Bizottságot, amely a hatékony közösségi politika, a tagállamok közötti összhang, valamint környezetvédelmi, foglalkoztatási és közlekedéspolitika közötti együttműködés megteremtésére törekszik és figyelembe veszi az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság elveit. Az Európai Bizottság 2006. márciusában mutatta be az EU energiapolitikájáról szóló Zöld Könyvet1. A Bizottság ebben a dokumentumban határozta meg a közös európai energiapolitika alapjait és célkitűzéseit, ismerteti a korábban megalkotott hármaspillér megvalósítását és felszólítja az Európai Uniót, hogy együttesen lépjen fel az energetikai problémák megoldására valamint, központi szerepet kell vállalnia abban, hogy az EU polgárait fenntartható, versenyképes és biztonságos energiával lássa el. A Zöld Könyv hat kulcsterületet fogalmazott meg: -

egységes belső gáz- és villamosenergia-piac kialakítása

-

ellátásbiztonság és tagállamok közötti szolidaritás

-

fenntartható, hatékony és diverzifikált energiaforrás-struktúra kialakítása

-

a klímaváltozás elleni harc

-

kutatás-fejlesztés

-

közös külső energiapolitika kialakítása, az egységes fellépés megteremtése az EU energetikai külkapcsolataiban

1

A dokumentum száma: COM(2006) 105, angol címe: Green Paper on a European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy. A magyar fordítás címe: Zöld Könyv – Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért.

11

Az Európai Tanács felkérését követően az Európai Bizottság 2007. januárjában bemutatta az egységes európai energiapolitika megalapozására irányuló „energiacsomagot”. Ez a dokumentum még nem maga az európai energiapolitika, hanem egy javaslatcsomag a tagállamok részére. Később az „energia-csomag” alapján elkészítették az európai energiapolitikával kapcsolatos tanácsi következtetések tervezetét, amelyet február 15-i Energetikai Miniszteri Tanács jóváhagyott. A megegyezés szerint a megújuló energiaforrások részaránya 20%-os, a bioüzemanyagokra pedig minimum 10%-os kötelező célkitűzést fogadtak el, mindkettőt 2020-ra vonatkozólag. A csomagot az Energetikai Miniszteri Tanács állásfoglalása után 2007. márciusában fogadta el az Európai Tanács a következő három évre szóló Energiapolitikai Cselekvési Terv formájában. Fontos megemlíteni, hogy Magyarország az alábbi álláspontokat képviselte: -

a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban a 20%-os részarány tekintetében a kötelezőség elvét elutasította, ugyanakkor a bioüzemanyagokra vonatkozóan a kötelező 10%-ot elfogadta. Valószínűleg azért döntöttek így, mert állítható, hogy Magyarország megújuló energiaforrások tekintetében nem szegény ország, de a rendelkezésre álló technológiák és támogatások mellett a 20%-os kötelezőséget nem tudná teljesíteni az ország, míg a bioüzemanyagokra vonatkozólag a cél elérése reális lehet

-

a tulajdonosi szétválasztás ügyében olyan javaslatot támogatott, amely nem jelent semmilyen elkötelezettséget Magyarország számára, így az országnak több ideje marad, hogy egységes állami álláspontot alakítson ki a kérdésben

-

a nukleáris energia hazánk energiaellátásában betöltött fontos szerepe miatt Magyarország

támogatta

a

nukleáris

energiára

vonatkozó

szövegek

szerepeltetését a szövegben Az EU energiával kapcsolatos szabályainak betartása a tagországok számára kötelező. Az unió jelenleg alakuló energiapolitikájának hosszú távú célja, három alapfogalomban foglalható össze: ellátásbiztonság, versenyképesség valamint a fenntarthatóság, ezen belül a környezetvédelem, energiatakarékosság, fejlesztések.

12

A három alappillér a következők szerint definiálható: Ellátásbiztonság: az energia-mix (az energiaellátásban használatos energiatípusok kombinációja), a források és beszerzési utak diverzifikálása, beruházások ösztönzése, szükséghelyzetekre való felkészülés. Versenyképesség: annak biztosítása, hogy a piacnyitás a fogyasztók és a gazdaság egészének javát szolgálja, a nemzetközi energia árak növekedése hatásainak ellentételezése, modern energiatechnológiák alkalmazása. Fenntarthatóság: versenyképes megújuló források fejlesztése és alkalmazása, az európai fogyasztás hatékonyságának javítása, az éghajlat változás okainak mérséklése. Ellátásbiztonság Az európai energiaellátás biztonsági politika az elmúlt években a különböző gazdasági, politikai illetve környezeti változások, mint például az unió bővítése, a piacok liberalizálása valamint a klímaváltozás miatt változásokon ment át. Az EU egyre nagyobb környezeti és gazdasági kockázatokkal szembesül. Az unió egyre több energiát fogyaszt és egyre inkább rá van utalva az energiahordozók importjára, mivel a közösségi termelés nem tudja fedezni a növekvő energia szükségletet. Az energia felhasználás növekedési üteme 1-2% évente, mialatt az EU saját forrásai egyre korlátozottabbak2: -

szén: 4-5-ször drágább a világpiaci árnál

-

olaj: kb. 8 éves készlet

-

földgáz: kb. 20 éves készlet (a világ készletének 2%-a)

-

urán: kb. 40 éves készlet

Az Európai Unió közös energiapolitika nélkül nem tudja majd teljesíteni céljait és egyre növekvő mértékben importfüggővé válik, ahogy azt a lenti táblázatban is megfigyelhető. 2

A magyar energiapolitika aktuális kérdései, Hatvani György, GKM, http://www.vmt.bme.hu/edu/download/energpol.pdf 2007.10. 06.

13

Az energia ellátás importfüggősége3 1. sz. táblázat 2000

2004

2020

2030

Olaj

78%

86%

89%

93%

Földgáz

45%

54%

74%

84%

Szén

28%

38%

49%

Összesen

47%

50,5%

63%

65%

Az Európai Bizottság 2000. novemberében kiadott Zöld Könyve4 felvázolja a biztonságos európai energiaellátási stratégia kereteit: -

Folytatni szükséges az energia, különösen a villamos energia és a földgáz belső piacának kialakítását.

-

Az Uniónak új egyensúlyt kell létrehoznia kínálati politikáját illetően, egy keresleti politika irányában történő egyértelmű elmozdulás útján. A Közösségen belül a kínálati oldal fokozásának mozgástere csekély, tekintettel annak igényeire, ezzel szemben a kereslet fokozásának lehetőségei ígéretesebbek.

-

Az új és megújítható energiaforrások (beleértve a bioenergia hordozók) fejlesztése a kulcsa a kínálati oldalon előidézendő változásnak. Célként szerepel részarányuk megduplázása az energiakínálati palettán, 6%-ról 12%-ra, illetve részesedésük emelése a villamos energia termelésben, 14%-ról 22%-ra, 2010-ig.

-

A nukleáris energia jövője az ellátás biztonságát illetően bizonytalan. Részesedését több tényező befolyásolja majd: a kyotoi folyamat, versenyképesség,

a

nagyközönség

általi

elfogadottsága,

a

a

szennyezés

problémája, valamint a biztonság kérdése a csatlakozó országokban.

3

A Magyar Villamosenergia-rendszer 2006. évi statisztikai adatai, 43.old, Magyar Energia Hivatal – Az Európai Unió energiastratégiája 4 A dokumentum száma: COM(2000) 769, angol címe: Green Paper – Towards a European strategy for the security of energy supply, magyar fordítás címe: Egy biztonságos európai energiaellátási stratégia felé

14

Versenyképesség Az Európai Unió politikáinak, ezen belül az energiapolitikának is, meghatározó tényezője a versenyképesség és az ezzel járó piaci integráció. A versenyképes piac elősegíti a hatékonyabb energiafelhasználást. Európában a gáz- és villamosenergiapiacok elkülönülten, nemzeti monopóliumok kezében léteztek, amelyek mára eltűnőben vannak. A EU úgy ösztönzi a versenyt, hogy támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a határokon átívelő, eddig elszigetelt energiapiacok összekötésére törekednek. Támogatja továbbá

az

energiahatékonyság

és

megújuló

energiaforrások

területén

lévő

beruházásokat, elősegítve így újabb munkahelyek megteremtését csakúgy, mint az újabb fejlesztések létrejöttét, növelve ezzel a közösség versenyképességét. A versenyképesség növelése céljából az uniónak támogatnia kell az új, modern technológiák alkalmazását. A megújuló energiaforrások tekintetében új tér nyílik a további átalakítások, javítások, valamint a megújuló energiaforrásokra épülő új berendezések piaca számára. A 2006-ben kiadott Zöld Könyvben

5

javasolt energia

technológiai terv biztosítja majd, hogy az európai vállalatok vezető szerepet töltenek majd be ezen technológiák piacán. 2020-ra azt a célt tűzték ki, hogy addigra olyan stabil befektetési környezetet kell teremteni, amely elősegíti a versenyképesebb megújuló energia előállítását Európában. Következésképpen a versenyképesség elengedhetetlen feltétele a piaci integráció. Így 1996-ban megindult a villamos energia piacának liberalizációja, amelyet két évvel később a földgázpiacé követett. A következő évekre a villamos energia piacának közel 70%-a, míg a földgázpiacénak 80%-a vált szabaddá. Az Európai Unió célja egy egységes villamos energia és földgáz piac megteremtése. A közös energia piac biztosítani fogja, hogy a villamos energia és a földgáz az unión belül mindenki számára, a meglévő versenyfeltételek mellett, elérhető legyen és a lehető 5

A dokumentum száma: COM(2006) 105, angol címe: Green Paper on a European Strategy for Sustainable, Competitive and Secure Energy. A magyar fordítás címe: Zöld Könyv – Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért.

15

leghatékonyabb módon kerüljön eladásra, csökkentve ezzel a költségeket. Mindemellett új jogszabályokat kell létrehozni, amelyek megerősítik a belső piac kereteit, versenyfeltételeit és megvédik a fogyasztókat. Fenntarthatóság Az energiatermelésnek és fogyasztásnak egyaránt nagy hatása van a környezetre. A környezetszennyezés az Európai Unió egyik legsürgetőbb problémája. A klímaváltozás oka az üvegházhatású gázok jelenléte a légkörben. A káros gázok kibocsátása a vártnál nagyobb ütemben növekszik, amelyből az EU a világ szén-dioxid kibocsátásának 14%ért felelős. Az üvegházhatású gázok elleni küzdelem további gazdasági és környezeti kihívást jelent, ezért az unió egyre több, mint például az üzemanyagok minőségére és hulladékfeldolgozásra irányuló, jogszabályokat és rendeleteket alkot meg. Az EU elfogadott egy, a megújuló energiaforrásokból termelt energia előmozdítását célzó törvényt is. Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a1997-es Kyotoi Jegyzőkönyvben az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésére vonatkozóan vállalt kötelezettségekkel összhangban a bruttó energiafogyasztásban 15%-ról 22%-ra növelje a környezetbarát villamos energia arányát6 mindamellett, hogy a megújuló energiaforrások aránya a teljes energia fogyasztásban 6%-ról 12%-ra (2020-ra pedig 20%-ra) emelkedjen. 1.1.1 Piacnyitás az EU-ban Az Európai Unió az áruk és szolgáltatások közös piac kialakításának mintájára az európai energiapiacok liberalizálására törekszik. Ez abból a felismerésből fakadt, hogy a villamosenergia-szolgáltatás

vertikálisan

integrált

szerkezete

részeire

bontható

(termelés, kereskedelem) és versenypiaccá alakítható. A villamos energia belső piacának kialakítása különösen fontos a hatékonyság növelése érdekében a villamos energia előállítása, szállítása és elosztása terén, ugyanakkor növeli az ellátás biztonságát és az európai gazdaság versenyképességét és figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat.

A szabad piac megvalósításának eszközei az energiaszektorra vonatkozó korábbi kereteket feloldó új rendeletek, irányelvek. Az energiaszektor átalakítása több lépésben zajlott és zajlik jelenleg. 6

2001/77/EC Irányelv A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia előmozdításáról

16

Az energiapiac deregulációjának legfontosabb elemei az áramtermelés és átviteli hálózat építés, a vertikálisan integrált vállalatok számviteli és ügyviteli szétválasztása és a harmadik fél szabad hozzáférése az átviteli hálózatokhoz. Az európai uniós szabályozási irányelvek első változata az 1990-es években született meg (96/92EC irányelv), majd ezt tovább erősítették, mígnem a jelenleg hatályos villamosenergia-piaci direktíva 2003-ban meg nem jelent (200354/EC irányelv). Ez az irányelv képezi az EU országaiban érvényes szabályozási rendszerek alapját. Az árampiaci direktíva három lépcsőben írja elő a keresletoldali piacnyitás megvalósulását: -

2004. július 1-ig a nagyfogyasztók számára lehetővé kell tenni a szabad szolgáltatóváltást

-

2004. július 1-től minden, nem háztartási fogyasztó számára meg kell teremteni a szabad áramszolgáltatást

-

2007. július 1-től minden fogyasztó számára meg kell teremteni a szabad szolgáltatóválasztás lehetőségét

Az EU tagállamokban lezajlott piacnyitást a következő alfejezetben mutatom be.

1.2 Az EU tagállamok energiapolitikáinak összehasonlító elemzése Az Európai Unió 27 országa közül 14 rendelkezik érvényes energiapolitikával, ezek: Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország, Szlovákia,

Szlovénia és

Magyarország. Ezen országok közül a francia, osztrák, szlovén, litván és magyar energiapolitikát a parlament, míg a többi országnak a kormányok fogadták el. Magyarország az 1993-ban elfogadott máig érvényes politikával rendelkezik, amelyet az elmúlt 14 évben nem módosítottak a világban lezajlott változások ellenére sem. Egyáltalán

nem

készült

érvényes

energiapolitika

Görögországban,

Máltán,

Luxemburgban, Lettországban és Olaszországban. Jól megfigyelhető a világ változása a különböző energiapolitikákban, hiszen míg az EU korábbi tagországainak politikája csupán a környezetvédelemre, a klímaváltozás csökkentésére és az energiatakarékosságra koncentrál, addig az újonnan csatlakozott,

17

volt szocialista országok energiapolitikája tartalmazza a jelenlegi, komplexebb, az ellátásbiztonságra, a környezetvédelemre és az energetikával kapcsolatos állami felelősségre vonatkozó szabályokat. Kijelenthetjük, hogy összességében az EU tagállamok energiapolitikáinak általános alapelvei a következőkben egyeznek meg: -

a fenntartható fejlődés

-

a megújuló energiaforrások használatának növelése

-

energiatakarékosság

Az alapelvek figyelembe vételével a következő célokat határozzák meg a különböző energiapolitikák: -

költséghatékonyság

-

környezetvédelem

-

energiaellátás biztonsága

A kitűzött célok megvalósításának eszközei a következők: -

jogszabályok alkotása az alapelveknek megfelelően

-

a liberalizált piac megvalósítása

-

beruházások támogatása az energiatermelés átalakítására, kutatás-fejlesztésekre, különös tekintettel a megújuló energiaforrások területén

-

a társadalom folyamatos tájékoztatása

A liberalizált piacot teljes mértékben a következő országoknak sikerült megvalósítani: Dánia Németország, Spanyolország, Írország, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Svédország, Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc. A következő oldalon található táblázatban megfigyelhetjük azokat az uniós országokat, ahol a 100%-os, teljesen liberalizált piac még nem jött létre.

18

A villamos energia versenypiac nyitás százaléka7 2. sz. táblázat Villamos energia piacnyitás % Görögország

70

Olaszország

80

Lengyelország

80

Csehország

74*

Szlovénia

77*

Belgium

90

Szlovákia

79*

Magyarország

67*

Észtország

12

Ciprus

35

Litvánia

76*

Lettország

74*

Luxemburg

84

Románia

33

Bulgária

22

(A * jelzés háztartások nélküli számot jelez.) A fent említett országok közül néhány a szükségesnél jóval nagyobb piacnyitást határozott el és hajtott végre, teljesítve így a 100%-osan szabad piacot. De több ország mérlegelve a lehetőségeket és kockázatokat, így Franciaország, Olaszország és Görögország, halogatja a piacnyitás bevezetését. A piacnyitáshoz szükséges lépéseket csak az elmúlt évben kezdték meg Romániában és Bulgáriában. Lengyelországban a piacnyitást ugyanúgy, mint Magyarországon a hosszú távú áramvásárlási szerződések (HTM) (2.1.2 fejezet) akadályozzák. A lengyel HTM-ek a villamosenergia-termelés 50%-át lefedik, ezek felbontása máig nem sikerült, ezért az EU megindította ez ügyben a hivatalos vizsgálatot. A fenti országokból a csillaggal megjelölteknek 2007-ben kell megnyitniuk a piacot.

7

A magyar villamosenergia rendszer 2006. évi statisztikai adatai, 40.old

19

Különböző témákban az országok energiapolitikája különbözőképpen vélekedik, néhol tükrözve a tagállamokra jellemző gondolkodásmódot. Az energiaellátás biztonsága, mint az EU fejlődő energiapolitikájának egyik alappillére, az osztrák, holland és vallon politika szerint európai szinten kezelendő kérdés, ezért egy egységes felügyeleti szerv kialakítását szorgalmazzák. Célul tűzték ki a hosszú távú szerződések rendszerének további működtetését, az energiaforrások diverzifikációját, a hálózati kapacitások, termelőkapacitások bővítését és az energiafelhasználás csökkentését. Az ellátásbiztonság megvalósítását Csehország és Észtország az önellátás mértékének meghatározásában, míg Franciaország az atomerőművek és vízierőművek kapacitás mértékének meghatározásában látja. Az energiahatékonyság és energiatakarékosság politikája is az általános célkitűzések közé tartozik. Ennek eszköze többek között a megújuló energiák használatának növelése, hatékonyabb fűtési és hűtési berendezések beépítése, az energiatakarékosság támogatása, ezzel ellentétes tevékenységek megadóztatása. Az EU energetikai jövőképével mindössze Hollandia, Észtország és Franciaország foglalkozik. Az ész és francia energiapolitika globális jövőképet tartalmaz, amelyben az energiaárak növekedését festik le. A hollandok szerint a jövő a megújuló energiaforrásokban rejlik, amelyhez nagyobb arányú beruházásokra lenne szükség a jövőben. Az energiaforrás struktúrájával kapcsolatos konkrét célkitűzéseket Csehország, Litvánia (olajpala nagyarányú használata) és Finnország (tőzeg és földgáz felhasználás növelése) foglalkozik. Dánia és Svédország az atomenergia elvetését tűzte ki célul a megújuló energiaforrások növelése mellett. Egyáltalán nem foglalkozik hosszú távú energiaforrásokra vonatkozó célkitűzésekkel a flamand, angol, német és portugál energiapolitika. Az nemzeti energiaimport jövőbeli problémáival, céljaival a finn (orosz import fenntartása), a francia (várható földgáz importnövekedés), az angol (előreláthatólag a 20

kőolaj és földgáz export megszűnik, importőrré válnak) és a német (egyre növekvő import) energiapolitika foglalkozik. Az energiaellátás biztosítása érdekében a forráskapacitások vizsgálatával egyetlen ország sem foglalkozik. A környezetvédelmi politika alapjait jelentő fenntartható fejlődés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését a Kiotói Egyezmény tartalmazza, amely számos európai ország környezetpolitikájának alapja. Ezen célkitűzéseket az osztrák, belga, dán, finn, holland, ír, angol, német és svéd energiapolitika nemcsak teljesíteni kívánják, hanem aktív szereplői akarnak lenni az energetikai politika környezetvédelmi politika alá rendelésben. A kutatás és fejlesztésre vonatkozó célkitűzéseket a legtöbb tagállam energiapolitikája tartalmazza, részletes célokat a német politika tartalmaz, amely kiemeli a megújuló energiák használatának növelését, az energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzését. Franciaország és Litvánia a nukleáris kutatásokra fordít nagyobb figyelmet. Az energiatermelő kapacitások fejlesztése a legtöbb tagország energiapolitikájának része, itt főleg a megújuló energia felhasználása és a villamos energiatermelés növelése áll a középpontban. Az

energetikai

infrastruktúra

fejlesztése

is

szerves

része

a

tagországok

energiapolitikájának, különös tekintettel a határkeresztező kapacitások bővítésére és az új kapacitások kiépítésére. Részletes célkitűzéseket tartalmaz a lengyel, litván, angol és spanyol energiapolitikája. Az energiapolitikák által kitűzött célok sikeres véghez viteléhez a tagállamoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk az oktatásra és ismeretterjesztésre. Az államnak folyamatosan, kampányszerűen kell a lakosságot tájékoztatni az alapvető célokkal kapcsolatban.

1.3 EU közösségi jogszabályok az energia területén A következőkben felsorolt jogszabályok az EU EUR-LEX jogszabályi adatbázisából lettek kiválogatva és röviden értelmezve, különösképpen koncentrálva a villamos energia témájára valamint az ezzel összefüggő fejlesztések, beruházások és

21

energiahatékonyság jogszabályaira. A felsorolt jogszabályok között találhatunk kötelező jogforrásokat, rendeleteket, irányelveket és az összes tagállamra vonatkozó általános határozatokat is. 1. A Tanács Határozata (1996. március 28.) az energiaágazatban a transz-európai hálózatok fejlesztéséhez kedvezőbb körülmények megteremtését célzó intézkedések megállapításáról (31996D0391) Az EU célja a fent említett jogszabállyal a transz-európai energiahálózatok kialakítása és fejlesztése. A határozat azokat a főbb intézkedéseket és eszközöket határozza meg, amelynek

célja

a

kedvezőbb

körülmények

megteremtése

a

transz-európai

energiahálózatokkal kapcsolatban. A jogszabály elősegíti az energiaellátás költségeinek csökkentését, a foglalkoztatottság magasabb szintjének biztosítását, a gazdasági növekedést és az európai gazdaság versenyképesség fokozását. A határozat alapján, a projektekhez szükséges anyagi feltételek teljesítéséhez a Közösség pénzügyi támogatást nyújt. 2. A Tanács 1996. április 22-i 736/96/EK rendelete a kőolaj-, földgáz- és villamos energia hálózatokban a Bizottságnak a közösségi érdekű beruházási projektekről történő értesítéséről (31996R0736) A rendelet értelmében a tagállamok kötelesek minden év áprilisában egy összefoglaló jelentést elkészíteni és elküldeni a Bizottság részére. A jelentésben az energetikai szektorban tervezett infrastrukturális beruházási projekteket kell összesíteni és bemutatni. A tervezett beruházási projekteket az alábbi területeken kell bemutatni: termelés, szállítás, tárolás és elosztása kőolaj-, földgáz- és villamos energiaipar területén. Az EU célja a rendelettel, hogy folyamatosan ellenőrizhesse a tagállamok fejlesztési és beruházási törekvéseit, valamint a jelentéstételi kötelezettség okán ösztönözze a tagországokat a befektetésekre. 3. Az Európai Parlament és a Tanács 1230/2003/EK Határozata (2003. június 26.) az energia területére vonatkozó, „Intelligens energia – Európa” (2003-2006) többéves cselekvési program elfogadásáról (32003D1230)

22

Az „Intelligens energia – Európa” (IEE) című többéves cselekvési program általános célja a fenntartható fejlődés támogatása az energiaágazatban, az energiaellátás biztonságossá tétele, a versenyképesség és a környezetvédelem általános céljainak megvalósítása. A projekt pénzügyi kerete a fent említett három évben 200 millió euró volt. A programban bármely tagállamból való jogi személy részt vehet. 4. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergia-piacon, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról (32001L0077). Az irányelve előírja, hogy a tagországok számára, hogy határozzák meg a közösségi célokhoz igazodó nemzeti célokat, annak érdekében, hogy 2010-re a bruttó nemzeti energiafogyasztás 12%-a és a közösségi villamos energia fogyasztás 21%-a megújuló energiaforrásból származzék.

Konklúzió Az Európai Unió közös energiapolitikája még kialakulóban van, de láthatjuk, hogy a Közösség és a tagállamok is már megtették a szükséges kezdeti lépéseket az egységes árampiac és a szabad versenypiac kialakítása érdekében. Megvizsgáltam az unió energiapolitikájának főbb céljait, úgymint az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság elveit és azt, hogy miként formálódtak ezen célkitűzések az idő előrehaladtával. Az EU kialakuló energiapolitikáját nagyban befolyásolják olyan problémák, mint például a környezetvédelem, a növekvő nyersanyag szükségletek vagy a fenntartható fejlődés. Bemutattam, hogy a tagállamok között csak bizonyos főbb kérdésekben vannak hasonlóságok, energiapolitikáik nagyban eltérnek a különböző problémák szerint. Azonban a kezdeti lépéseket jelentő, összefogást elősegítő és közös célok elérésére szolgáló jogszabályok és rendeletek már megszülettek, ezeket már közösségi szinten ellenőrzik és szabályozzák.

23

2. A magyar villamosenergia-rendszer jellemzői A rendszerváltozás óta a magyar gazdaság alapvető szerkezeti változáson ment keresztül, ez alól a villamosenergia-rendszer (VER) sem volt kivétel. A változások mozgatórugója az EU irányelveinek, alapelveinek való megfelelés, a szabad piac kialakítására való törekvés. A fejezetben megvizsgálom, hogyan működik Magyarországon a villamosenergiarendszer, ismertetem a villamosenergia-ipar alapfogalmait, a villamosenergia-piac szereplőit és az energiapiacon betöltött feladataikat. A következő részekben bemutatom Magyarország

villamosenergia-ellátását,

ezen

belül

a

termelés

valamint

a

külkereskedelem szerepét és az ebből fakadó problémák megoldásaként a magyar energiapolitika követelményeit. Felvázolom a villamosenergia-piacon jelenlévő főbb fogyasztói csoportokat és felhasználásukat, majd végül elemzem a villamosenergiaértékesítés folyamatait és bemutatom a jelenlegi versenypiac jellemzőit.

2.1 A magyar villamosenergia-rendszer működési modellje A háború utáni magyar energiapolitikát az általános gazdaságpolitikai irányvonalaknak megfelelően az energia terén is az önellátásra való törekvés jellemezte. 1949-ben megalakult a magyar Villamosenergia-rendszer (VER). Az erőltetett iparosítás szükségletét a gyenge hazai energiaforrások nem tudták fedezni, ezért szükségszerűvé vált a kőolaj importja. Ennek következményeként Magyarország lemondott az atomerőmű építésről és az olajválságok következtében ellátásbiztonsági problémákkal is szembesülnie kellett. Ezért nagy bányászatok indultak a hazai szén kiaknázására, azonban ennek gyenge minősége nem hozta meg a várt eredményt. Végül 1987-re megépült Pakson négy darab (VVER-440/213 típusú) atomreaktor. A rendszerváltás után a változások az európai szabályozási trendekkel megegyezően zajlottak le, amelyre a

monopoltársaságok

és

az

adminisztratív

árrendszer

felszámolása

és

a

környezetvédelmi szempontok fokozott érvényesítése volt jellemző. 1992-ben, az 1963ban létrejött Magyar Villamos Művek Tröszt által összefogott vállalatokat részvénytársaságokká szervezték át, amelyeket továbbra is a Magyar Villamos Művek (MVM) irányított. Az új Villamos Energia Törvény és a kapcsolódó jogszabályok

24

hatályba lépésével, a Magyar Energia Hivatal felállításával és a privatizációval a magyar villamosenergia-rendszerben új működési modell jött létre. Jelenleg a hazai erőforrások kimerülőben vannak, Magyarország importfüggősége pedig egyre növekszik ezért egyedül a nukleáris energiatermelés és újabb technológiai fejlesztések jelenthetik a megoldást. 2.1.1 A villamosenergia-ipar Az európai szabályozásban a következő villamosenergia-ipari tevékenységeket különböztetik meg: -

termelés

-

átvitel

-

elosztás

-

ellátás

Termelés A hő- és villamosenergia-termelés lényege az, hogy a termelő erőművi technológiai rendszerben állít elő villamos energiát. .A villamosenergia-piaci liberalizáció egyik legfontosabb eleme a villamosenergia-előállítás monopóliumának megszüntetése. Az új termelőegységek kiépítése hatósági engedélyhez kötött marad, de a beruházások finanszírozása és megvalósítása már teljes egészében a magánszektor feladata. Az európai szabályozás arra is lehetőséget biztosít, hogy az ellátásbiztonság érdekében a kormányzatoknak lehetősége legyen kapacitásbővítést, energiahatékonyság-javító és kereslet visszafogó intézkedéseket kezdeményezni. Átvitel A villamosenergia-átvitel a magasfeszültségen történő áramszállítást foglalja magában, illetve ezzel együtt a magasfeszültségű hálózat fejlesztését, karbantartását, és együttműködését más rendszerekkel. Az átviteli hálózat irányítója lehet a hálózat tulajdonosa vagy egy független vállalat is. Az átviteli tevékenység napjainkban tipikusan természetes monopóliumnak számít. Az európai szabályozások legfontosabb 25

elve a diszkriminációmentes átviteli szolgáltatás nyújtása, ennek érdekében a nyilvános hozzáférési díjakat a nemzeti szabályozó hatóságok állapítják meg. Elosztás A villamosenergia-elosztás a magas-, közép- és kisfeszültségen történő áramszállítást jelenti, amelynek során az áram az átviteli hálózatból a végfogyasztóhoz kerül. Fontos megjegyezni, hogy az elosztás a villamos energia fizikai továbbításának biztosítását jelenti. Az elosztói hálózat irányítója a DSO (Distribution System Operator). Az elosztói tevékenység ugyancsak természetes monopóliumnak számíthat egy adott földrajzi területen belül és hasonló elvek vonatkoznak rá, mint az átviteli hálózat üzemeltetőjére,

ideértve

a

transzparens

hatósági

ármegállapítást

és

a

diszkriminációmentes hozzáférést. Ellátás A villamosenergia-ellátás kereskedelmi tevékenység, a villamos energia, mint termék kiskereskedelmi forgalmazására vonatkozik, a gazdasági közvetítést jelenti a termelők és a fogyasztók között. Az ellátási tevékenység nem szabályozott, ami azt jelenti, hogy természetes módon kialakult versenyzői piac. 2.1.2 A magyar villamosenergia-piac szereplői •

A Magyar Energia Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A hivatal feladatai közé tartozik az engedélyesek tevékenységéhez szükséges engedélyek kibocsátása illetve visszavonása, jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci versenyt és ellenőrzéséket végez.

•

A termelő köteles közüzemi célra lekötött villamos energia mennyiségét a közüzemi kereskedőnek felajánlani, az ezen felüli villamos energiát szabadon értékesítheti.

26

•

A rendszerirányító felelős a villamosenergia-rendszer irányításáért. Feladatai közé tartozik a villamosenergia-rendszer működéséhez valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátásához szükséges információk összegyűjtése és szolgáltatása. Állami tulajdonban lévő rendszerirányító a MAVIR Zrt., amely még operatív üzemirányítási és egyéb rendszerirányítási feladatokat is ellát.

•

A közüzemi nagykereskedő (MVM Zrt.) elsődleges feladata a közüzemi nagykereskedelem, azaz az ország közüzemi fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiségű

áram

áramszolgáltatóknak.

megvásárlása A

Magyar

az

erőművektől

Villamos

Művek

és

értékesítése

másik

feladata

az a

villamosenergia-átvitel, amelyet a saját hálózatán keresztül végez és ellátja a nemzetközi áramkereskedelemhez szükséges átviteli feladatokat is. •

A közüzemi szolgáltatót az engedélyben meghatározott működési területen fogyasztókkal szembeni ellátási illetve szolgáltatási kötelezettség terheli.

•

A villamosenergia-kereskedő a Magyar Energia Hivatal által kibocsátott engedélye alapján villamos energiát vásárolhat termelőtől, kiserőműtől, más villamosenergia-kereskedőtől vagy közüzemi nagykereskedőtől, illetve jogosult azt más kereskedőnek, közüzemi nagykereskedőnek értékesíteni.

•

A feljogosított fogyasztó az a fogyasztó, aki felmondva közüzemi szerződését a versenypiacra lépett és évi 6,5 GWh-nál több villamos energiát használ fel, míg a közüzemi fogyasztó az a fogyasztó, aki a közüzemi szolgáltatási engedélyestől közüzemi szerződés alapján energiát vesz.

27

A villamos energia útja a termelőtől a fogyasztóig8 1. sz. ábra

A fenti ábrán megfigyelhető, hogy a korábbi monopol szabályozással szemben a fogyasztók és az egyes társaságok a villamos hálózat használatáért és a megvásárolt energiáért külön-külön fizetnek. A villamos energia szektor, egy vertikálisan integrált ellátási lánc mentén működik. A magyar piacon párhuzamosan van jelen a közüzemi és a versenypiaci lánc. A versenypiacon mindenki szabadon értékesíthet és vásárolhat, míg a közüzemi láncban törvényben rögzített kötelezettségek élnek.

A fent említett okok miatt a közüzemi szektorban nincsenek meg a szükséges versenyfeltételek, erősen szabályozott, előre megkötött hosszú távú szerződések (HTM) alapján a közüzemi nagykereskedő vásárolja meg az energiát az erőművektől, vagy importból, ha pedig így sem sikerül szükségletét fedezni a versenypiacról pótolhat. Ha az MVM Zrt.-nek a közüzemi szükségletnél nagyobb a készlete, akkor a felesleges részt átadhatja a versenykereskedőnek, aki mint szabadpiaci szereplő értékesítheti azt bárkinek. A közüzemi nagykereskedő ellátja a közüzemi szolgáltatót, akinek ellátási kötelezettsége van a közüzemi fogyasztók felé. Az árak itt hatóságilag meghatározottak,

8

Magyar Villamos Művek éves jelentés, 2004

28

a legkisebb költség elve szerint, azaz az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges és felmerült ráfordítást lehet az árakban érvényesíteni. Tehát a megtérülés garantált és kockázatmentes ezen lánc szereplőinek. HTM: az MVM Zrt. és a hazai erőművek nagy része között fennálló hosszú távú áramvásárlási szerződések. A megállapodások nagy részét, amelyek alapvetően a piaci liberalizáció gátjai, a villamosenergia-ipar 1995-ös privatizációjakor kötötték meg. Ezen szerződések miatt a hazai erőművi kapacitások közel 80 százaléka az MVM-t illeti, azaz míg a kiskereskedelem szabad a nagykereskedelmet egyetlen szereplő képviseli. Az EU megköveteli a magyar kormánytól, hogy mondják fel a hosszú távú megállapodásokat, hiszen ezek a szabad versenyt korlátozzák. A HTM-ek miatt a szerződésekben szereplő erőművek a versenytársakhoz képest kedvezőbb helyzetben vannak és akadályozzák piacra lépésüket mindamellett, hogy a megállapodásokban a lekötött kapacitások tulajdonosainak garantált a megtérülés, nincs kereskedelmi rizikó, ezért az árak nagyjából nem változnak. Nagy kérdés tehát, hogy a kormány tud-e dönteni a HTM-ek kezelése ügyében és ha igen, akkor az erőművi tulajdonosok elfogadják-e a döntést vagy komoly kártérítési igényt nyújtanak be. Egy biztos, ha nem sikerül megállapodni, akkor az Európai Bizottság határozatban kötelezheti majd a HTM-ek felbontását. A feljogosított versenypiacon a feljogosított fogyasztó dönti el, hogy honnan vásárol és milyen áron. A fogyasztó több szereplő közül választhat, vásárolhat a termelőtől, a villamosenergia-kereskedőtől,

illetve

importból

is

beszerezheti

a

szükséges

mennyiséget. A kereskedőknek joga van ellátni a feljogosított fogyasztókat vagy hazai, vagy külföldi forrásból, de a fogyasztó az általa felhasznált mennyiség csak 50 százalékát szerezheti be importból. A versenypiacon az erőművek a le nem kötött kapacitásaikat is szabadon értékesíthetik.

29

2.2 Villamosenergia-termelés, import és export 2.2.1 Termelés Magyarországnak is, mint minden országnak szüksége van energiára. Hazánk nem bővelkedik energiahordozókban, nagyobb számban csupán bauxit és némi földgáz található, amelyből a bauxit természetesen nem használható energiaforrásként. A szén fajták közt az alacsonyabb minőségű lignitből van a legtöbb, majd következik a barnaszén és a gyenge minőségű feketeszén. A VER ásványi- és hasadó anyag felhasználása9 2. sz. ábra Az ábra a magyar villamosenergia-rendszer

erőműveinek

ásványi eredetű energiahordozó

felhasz-

nálását mutatja a lignit (rózsaszín), barnaszén (világosbarna), feketeszén (sötétbarna), olaj (zöld), földgáz (világoskék)

és

hasadó

anyag (sárga) bontásban. Megfigyelhető a szén feldolgozásának csökkenése, valamint a földgáz térhódítása a legnagyobb mértékben felhasznált energiaforrás, az atomenergia elsőbbsége mellett. Hogy ezen erőforrások mennyiben felelnek meg Magyarország energia igényeinek azt a lenti táblázatban figyelhetjük meg. Látható, hogy 2006-ban az energiafelhasználás közel 16%-át importból fedeztük, de fontos megjegyezni, hogy az 1990-es adatokhoz képest a 9

A Magyar Villamosenergia-rendszer 2006. évi statisztikai adatai, 19.old

30

külkereskedelem részaránya csökkent. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja Magyarország energiafelhasználása megfelel az EU-ban prognosztizált évi 1-2%-os növekedésnek. A energiatermelés 1990 óta alapvetően növekedett, bár az utóbbi években pár százalék körüli hullámzó mozgást mutat. A VER villamosenergia-termelése10 3. sz. táblázat

Az következő oldali táblázatban megismerhetjük Magyarország nagyobb erőműveit. Megfigyelhető, hogy az energiatermelésből a legnagyobb részarányt természetesen a nukleáris energiát használó Paksi Atomerőmű Rt. Képviseli,. 2006-ban a hazai termelés 37,6%-át az atomerőmű biztosította. Bizonyítva az előbbiekben megvizsgált ábrát (2. sz. ábra) látható, hogy a második és harmadik helyen a szénhidrogénnel és lignittel dolgozó

erőművek

állnak.

Összességében

a

második

legnagyobb

részt

a

szénhidrogénnel dolgozó művek adják. Mivel a szénnek nem megfelelő a minősége, a biomassza feldolgozása pedig még gyerekcipőben jár, az ezen energiaforrásokat feldolgozó erőművek állnak az utolsó helyen.

10


31

Villamos energia társaságok villamosenergia-termelése11 4. sz. táblázat Erőmű

Energiaforrás

Termelt MWh (2007)

Borsodi Energetikai Rt.

Szén, biomassza

360 608

Bakonyi Erőmű Rt.

Szén, biomassza

99 568

Budapesti Erőmű Rt.

Szénhidrogén

997 954

Dunamenti Erőmű Rt.

Szénhidrogén

2 547 202

Mátrai Erőmű Rt.

Lignit

3 449 872

Paksi Atomerőmű Rt.

Nukleáris

8 056 354

Vértesi Erőmű Rt.

Szén

AES Tisza Erőmű Rt.

Szénhidrogén

1 286 610

Csepeli Áramtermelő Kft.

Szénhidrogén

1 331 743

Pannonpower Holding Rt.

Szén, biomassza

823 564

118 461

Lényeges tisztázni, hogy mi is az erőmű. Az erőmű a villamos energia ipari méretekben történő előállítására szolgáló létesítmény. Az egyes erőműtípusokat aszerint különböztetjük meg, hogy milyen primer energiahordozókat használnak a villamos energia termelésére, és milyen technológiával történik az energiaátalakítás. Ismertebb típusok: hőerőművek (szén-, olaj-, gáztüzelésű, atomerőmű, gázturbinás erőművek) és megújuló energiaforrással működő erőművek. Magyarországnak szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy a villamosenergia-igény évi növekedési üteme 2030-ig 1-2%-os lesz. Jelenleg azzal számolhatunk, hogy a nyári villamosenergia-felhasználás is egyre nagyobb lesz, amely újabb intézkedéseket követel meg. 2.2.2 A magyar energiapolitika követelményei Az új magyar energiapolitikának összhangban kell lennie az Európai Unió energiapolitikájával, célkitűzéseivel és eszközeivel Ennek okáért a magyar energetikai politika elfogadja az EU Zöld Könyvében foglalt alapelveket. 11

MEH, Villamos energia társaságok 2007. évi adatai

32

Ellátásbiztonság A folyton változó világ bizonytalanságai miatt Magyarországnak olyan energiapolitikát kell kialakítania, amely rugalmasan alkalmazkodni tud a folyton változó feltételekhez. Magyarország túl kicsi ahhoz, hogy egyedül birkózzon meg a jövőbeni problémákkal, ezért érdekelt abban, hogy az EU-ban kialakuljon egy olyan közös energiarendszer és energiapiac, amelynek részeként nincs kitéve a külső fenyegetéseknek. Az ellátásbiztonság módszereinek kidolgozása a tagországok feladata. Ezért olyan energiaforrás struktúrát kell kidolgozni, amellyel a hazai energetika nem olyan érzékeny a külső zavarokra mindamellett, hogy diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat és energiafajtákat. Magyarországnak ezért arra kell törekednie, hogy enyhítse az orosz gáztól való egyoldalú függést, megteremtse a gáztárolás feltételeit és gondoskodjon arról, hogy az országban megfelelő kapacitástartalék álljon rendelkezésre mind villamos energiából és mind földgázból. Versenyképesség A

versenyképesség

alapvető

feltétele

a

gazdaságosság,

az

energiaellátás

költséghatékonysága. Az ellátási költségeket azonban nagymértékben befolyásolja az ország energiahordozó struktúrája. Magyarország fő problémája, hogy alapvető energiaforrásai csak jelentős átalakítások és ebből eredő magas költségek után válnak használhatóvá, mialatt a megújuló energiaforrások még nem versenyképesek. Ezen problémákon vagy magántőke bevonások, vagy állami támogatások segíthetnének. Fenntarthatóság A fenntarthatóság, mint a fenntartható fejlődés biztosítása, a környezet megóvása és természeti erőforrások megkímélése az unió irányelveit követve Magyarország kötelessége is. Jelenleg a világ legsürgetőbb problémája a klímaváltozás megelőzése, a káros gázok kibocsátásának mérséklése. Ez alól hazánk sem kivétel, így már komoly eredményeket ért el az energiaipar területén. Az üzemanyagok és a motor benzin káros kén- és ólomkibocsátása pár év alatt a tizedére csökkent, míg a széntüzelésű erőművek kén-dioxid emissziója az új berendezéseknek köszönhetően jelentősen mérséklődött. A 33

fenntarthatóság követelményei megkövetelik a fokozott állami támogatásokat, valamint az új technológiák kifejlesztését. A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre növeli Magyarország villamosenergia-termelését, csökkenti importfüggőségét és elősegíti a környezeti célok teljesítését. A megújuló energiaforrásokon belül Magyarországon a biomassza, a bioüzemanyag, és kisebb mértékben a szélenergia, valamint geotermikus energia és a napelemes hőtermelés hasznosítása jön számításba. (2005-ös adatok szerint a megújulók aránya az energiatermelésben 4,8% volt12.) E lehetőségek kihasználása esetén Magyarország megközelítheti az unió által kitűzött célokat, azaz 2010-re a megújuló energiák a hazai villamosenergia-fogyasztás 4%-át, míg az üzemanyag-fogyasztás 4,5%-át fedezhetik. 2.2.3 Import-export A szovjet tömb villamos energetikai együttműködésének alapját az 1962-ben létrehozott KGST Villamos Energia Egyesülés (VERE) adta, amely kiszolgáltatottá tette Magyarországot a néhol hiányos termelői kapacitásokkal szemben. 1990-ben indította el hazánk a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez, az UCTE való kapcsolódás folyamatát, amelyhez később csatlakoztak a cseh, a lengyel és a szlovák villamosenergia-rendszerek. Az együttműködés érdekében 1992-ben az MVM Rt, a cseh ÈEPS, a szlovák SE és a lengyel SA villamosenergia-ipari társaságok létrehozták, a közép-európai regionális együttműködés új intézményes formáját, a CENTREL-t. Ahogy a következő ábra is mutatja Magyarország jelentős villamosenergia-forgalmat bonyolít le a környező országokkal. A szocialista rendszerben felépült hálózatok lehetővé tehetik a keleti és nyugati villamosenergia-rendszerek összekapcsolását, amelyben hazánk fontos, tranzitszerepet tölthet be. Addig azonban, amíg hiányoznak a megfelelő műszaki feltételek nem csökkenhet a keleti export áram ára. A jövőben az UCTE a rendszer bővítését tervezi keleti irányban, valamint a mediterrán térség felé. Így a korábban már létrejött spanyol-marokkói kapcsolat létrehozásával a jövőben Magyarország lehet egy, Afrikától egészen Oroszországig haladó hálózat központja. 12

OECD Factbook 2007 http://masetto.sourceoecd.org/vl=1296936/cl=110/nw=1/rpsv/factbook/data/0501-05-T01.xls 2007.10.29.

34

Határkeresztező távvezetékeken ténylegesen mért villamosenergia-forgalom13 3. sz. ábra

Ahogy a fenti ábrán jól látható Magyarország nagy mennyiségben importál elektromos áramot

északi

szomszédaitól.

Jelenleg

a

magyar

villamosenergia-behozatal

legjelentősebb részét a szlovák import fedezi. Ezt követi az ukrán, román-szerb irányú és az esetleges osztrák irányú beszállítások. A számítások azt mutatják, hogy ezekben az irányokban a későbbi időszakokban sem csökkennek a rendelkezésre álló import kapacitások. A több lépcsőben megvalósult fejlesztések (a 750 kV-os távvezeték ismételt üzembe helyezése és jelentős további hálózati beruházások) eredményeként jelenleg Ukrajnából stabilan, megbízhatóan szállítható villamos energia Magyarországra, amely fontos tartópillér a hazai versenyképesség és energiaellátás számára. Az import és export tevékenységeknek három útja van, közüzemi, versenypiaci és rendszerirányítói (alábbi táblázat). A versenypiaci import 2003 és 2006 között, a fokozatos piacnyitásnak köszönhetően, 2,5-szeresére emelkedett. Ez azonban nem vezetett a szaldó romlásához, mert csökkenő közüzemi behozatallal párosult. 13


35

Megfigyelhető, hogy közüzemi export egyáltalán nem volt 2006-ban, azaz a közüzemi nagykereskedők inkább a hazai versenypiacon értékesítettek.

A kereskedelmileg lebonyolított export-import 2006. évi tényértéke a határkapacitás jogok szerint részletezve14 5. sz. táblázat

Érdekes lehet, hogy a környező országok közül Csehország importálja a legtöbb villamos energiát, míg a második helyen Magyarország áll. Az export szempontjából is a csehek állnak az első helyen, majd őket követi Lengyelország, mialatt hazánk exportálja a legkevesebb energiát. Magyarország csekély exportálásának okai között a magyar termelői kapacitások szűkössége,

a

villamosenergia-felhasználás

után

megmaradt

energia

kötelező

tartalékolása, valamint a teljesen szabad versenypiac hiánya szerepelhet. Utóbbi jelenleg csak úgy működik, hogy miután a termelő köteles a megtermelt energiát közüzemi célra felajánlani, csak a fennmaradó mennyiséget értékesítheti szabadon. Az előző oldalon található ábrán (3. sz. ábra) látható vastag exportot jelző nyilak ezért megtévesztők lehetnek. Az itt megjelölt energia, ami elhagyja az országot csupán hazánk tranzitszerepének köszönhető, mivel Horvátország és Szerbia máshonnan nem, csak észak felől tud energiát vásárolni.

14


36

2.3 Főbb fogyasztói csoportok villamosenergia-felhasználása

Ebben az alfejezetben a villamos energia piac fogyasztóit, a keresleti oldal jellemzőit vizsgáljuk meg. A fogyasztók között fontos megkülönböztetni a közüzemi vagy szabadpiaci, illetve a lakossági vagy nem lakossági kis- és nagyfogyasztókat. 2003-ban a kezdeti piacnyitás hatásaként a versenypiaci fogyasztás növekedési üteme megugrott (8. sz. táblázat), amelynek részaránya így 15% volt. Ez a szám 25%-ra módosult 2004re, majd az újabb feljogosítások további lendületet adtak a versenypiaci fogyasztásnak, de 2006 végére ez az ütem kissé lelassult.

Meg kell jegyezni, hogy a fogyasztás nagyságára hatással van, hogy a fogyasztó milyen feszültségen vételez illetve lakossági, teljesítménydíjas vagy alapdíjas fogyasztóként vételez. A teljesítménydíjas fogyasztók általában nagyfogyasztók, akiknek nemcsak fogyasztásarányos energiadíjat, hanem kapacitás utáni teljesítménydíjat is fizetniük kell. Az alapdíjas fogyasztók a kisfogyasztók, mint például az üzletek, iskolák, ők csak energiadíjat fizetnek. A lakosság nem fizet semmilyen teljesítmény vagy fix díjat, csak a fogyasztással arányos energiadíjat.

A 2006. évben a versenypiac mérete a korábbi években tapasztalthoz képest csak szerény mértékben növekedett. 2006-ban a teljes villamosenergia-fogyasztás mintegy 37%-a versenypiacon jutott el a fogyasztókhoz, miközben 2005-ben ez az arány 33% volt. A fogyasztók és a fogyasztási helyek száma az év folyamán töretlenül növekedett. Miközben a versenypiaci szegmens fogyasztása stagnált, a piacra lépő fogyasztási helyek átlagos mérete a kezdeti 50-200 GWh-ról 2006 közepére 1 GWh alá csökkent15.

15

Magyar Energia Hivatal, http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=475 2007.10.24.

37

Főbb fogyasztói csoportok16 6. sz. táblázat

(A bruttó fogyasztás az erőművi önfogyasztás nélküli fogyasztást jelenti, ami a hálózati veszteséget is tartalmazza.) A fenti táblázat sok érdekes adatra hívja fel a figyelmünket. A korábban már tárgyalt évről évre növekvő fogyasztást itt is megfigyelhető. Pozitívnak mondható a hálózati veszteség csökkenő tendenciája, amelyet az egyre fejlődő technológiáknak tudhatunk be.

A

háztartások

fogyasztásának

emelkedése

a

nyári

energiafelhasználás

növekedésének (egyre terjedő légkondicionáló berendezések 2004: 32 ezer lakás 2010: 200 ezer lakás) tudható be, mivel a villamosenergia-fogyasztás erősen függ a szezonális tényezőktől. Ez a megállapítás a fent vizsgált fogyasztók legnagyobb részére igaz. A háztartások energiafelhasználása, a lakossági kereslet az előbbi tényezőkön kívül még az ártól és a jövedelemtől is nagymértékben függ. De ezt ellensúlyozza az agrártevékenységek és közvilágítás energiafogyasztásának csökkenése, valószínűleg az egyre 16

hatékonyabb,

energiatakarékosabb

technológiáknak


38

köszönhetően.

A

kereskedelem bővülése, amely szoros kapcsolatban van a szállítással, érthetően a fogyasztás növekedését vonzza maga után. Az elmúlt években a csúcson lévő építőipar fokozott energiafelhasználása figyelhető meg a feldolgozóipar emelkedése mellett, amely Magyarország vezető iparága.

2.4 Az értékesítési folyamat és a versenypiac jellemző adatai A következőkben a villamosenergia-piac kínálati oldalát vizsgáljuk meg. A magyar piacon, mint már korábban részleteztük párhuzamosan működök a közüzemi és a versenypiaci lánc. Elsőként vizsgáljuk meg a közüzemi értékesítést.

A villamosenergia-rendszerben értékesítésre rendelkezésre álló villamos energia mennyiséget főként a közcélú erőművek, kisebb részét a saját célra termelő (üzemi) erőművek táplálják be a közcélú hálózatba. A következő oldalon található ábrán megfigyelhetjük az értékesítés folyamatát. A termelő köteles a közüzemi célra lekötött villamos energia mennyiségét a közüzemi kereskedőnek hatóságilag meghatározott áron értékesíteni. A lekötött kapacitások feletti, megmaradt energiát eladhatja a versenypiacon a villamosenergia-kereskedőnek. Egyelőre azonban maradjunk a közüzemi szektor szereplőinél.

A következő lépcső a közüzemi nagykereskedő, akinek ellátási kötelezettsége van, azaz elsődleges feladata a termelőtől megvásárolt áramot a közüzemi szolgáltatóknak hatósági áron értékesíteni az ország mindenkori közüzemi energia igényének megfelelő mennyiségben. A kötelező eladások után fennmaradt mennyiséget a nagykereskedő is értékesítheti a versenypiacon vagy akár exportálhatja is. Ahogy a korábban vizsgált táblázatban megfigyelhető ( 5. sz. táblázat, A kereskedelmileg lebonyolított exportimport 2006. évi tényértéke a határkapacitás jogok szerint részletezve) a közüzemi kereskedők 2006-ban nem exportáltak, inkább a versenypiacon adtak el.

39

A közüzemi nagykereskedő értékesítéseiben a piacnyitás óta fokozatosan csökkent a közüzem súlya és egyre nagyobb részt tett ki a versenypiaci értékesítés. 2006-ban összes értékesítésének már csak 75%-a került a közüzembe.

Értékesítési folyamat17 4. sz. ábra

Közüzemi termelők

Termelő

Import-export * *

Hatósági

Közüzemi nagykereskedő

* *

Hatósági

Szervezett Piac (SZP)

*

Közüzemi szolgáltató

Villamosenergiakereskedő(k)

Hatósági

Közüzemi fogyasztók

* A zöld színű nyilak lehetséges, jelenleg azonban nem működő kapcsolatot jeleznek

Feljogosított fogyasztók

A közüzemi szolgáltatót is ellátási kötelezettség terheli a közüzemi fogyasztókkal szemben, azaz köteles a közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges villamos energiát a közüzemi nagykereskedőnél előre meghatározott módon lekötni és ugyancsak hatósági áron tovább értékesíteni.

17

Magyar Energia Hivatal, http://www.eh.gov.hu/gcpdocs/200612/hjf_2villenkonf_sopron20061012.ppt

2007.10.25.

40

Az áramszolgáltatók villamosenergia-értékesítése18(2006) 7. sz. táblázat 5. sz. ábra

A fenti ábrán láthatjuk a magyar villamosenergia-szolgáltatók elhelyezkedését, szolgáltatási területüket az országban. Az áramszolgáltatók 2006-ban 22 166 GWh villamos energiát szolgáltattak a hazai közüzemi fogyasztóknak. Ez az előző év óta 3%kal csökkent, ami a versenypiaci fogyasztás növekedésére utal. Az értékesített villamos energia legnagyobb részét az ELMŰ Zrt., az E.ON ÉDÁSZ Zrt. és az ÉMÁSZ Zrt. területén használták fel. A versenypiacon a termelő, a le nem kötött kapacitását értékesítheti közvetlenül a feljogosított fogyasztóknak vagy a villamosenergia-kereskedőknek. A villamosenergiakereskedő a Magyar Energia Hivatal engedélye alapján folytathat értékesítési tevékenységet. Ahogy az ábrán megfigyelhető a kereskedő áramot vehet a termelőtől, a közüzemi nagykereskedőtől vagy importálhat, hogy a feljogosított fogyasztóknak vagy

18


41

más kereskedőknek értékesítse azt.

Mindezek mellett természetesen végezhet

külkereskedelmi tevékenységet, azaz a megvásárolt energiát exportálhatja is. A versenypiac jellemző adatai A VET alapján 2003. január 1-jén részben megvalósult a piacnyitás, elkezdődött a versenypiac térnyerésének időszaka. 2004. évben megnyílt valamennyi nem háztartási fogyasztó számára a versenypiac. A feljogosított fogyasztók részben a közüzemi erőművek le nem kötött energiáját vásárolták meg, részben importból fedezték szükségletüket. A versenypiac fejlődését az alábbi táblázatban követhetjük nyomon: A versenypiac fejlődése19 8. sz. táblázat

A táblázat alapján megjegyezhetjük, hogy 2006 év végén a villamosenergia-fogyasztók száma 5 360 000 volt, ebből nagyobb részt a háztartási fogyasztók képviseltek. 2004 óta, az EU irányelvei szerint, minden nem háztartási fogyasztónak megvan a lehetősége, 19


42

hogy a szabadpiacra lépjen, ekkor csak 187 élt a lehetőséggel. Ez a szám 2005-ben 1787-re módosult, majd 2006-ra 2476-ra növekedett. A fogyasztók így az összes fogyasztásból 35%-os részarányt tudhatnak magukénak. A táblázatban megfigyelhetjük a versenypiac térnyerését, amelynek részaránya évről évre nagymértékben emelkedett. Ugyanezt a folyamatot tükrözik az import adatok, ahol a versenypiac importaránya 2006-ban megközelítette az 50%-ot.

Konklúzió A második fejezetben bemutattam, hogy a magyar villamosenergia-rendszer jelentős változásokon ment át napjainkig. Ismertettem, hogy van jelen a Magyarországi VERben párhuzamosan a közüzemi szektor, ahol az ellátási kötelezettségük mellett hatósági árszabályozás határozza meg a közüzemi szereplők tevékenységét, és a versenypiac, ahol a szereplők maguk dönthetik el kitől vásárolnak és kinek értékesítenek energiát. A fejezetben leírtaknak megfelelően azt a következtetést vontam le, hogy a versenypiac egyre szélesedik, de még közel sem teljes. A magyarországi villamosenergia-termelés hullámzó mozgást mutat, alapvetően nem növekszik. A termelés alapját az atomenergia és szénhidrogének biztosítják. A külkereskedelem tekintetében az energia import a domináns, főleg északi szomszédainktól, az export elhanyagolható. A fejezetben megvizsgáltam

a

főbb

fogyasztói

csoportokat,

amiből

kijelenthetjük,

hogy

Magyarország fogyasztása évről évre növekszik. Az árampiaci liberalizáció jelenlegi (2007-es) és jövőbeni változásaival a negyedik fejezetben foglalkozom.

43

3. A villamosenergia-szolgáltatás szabályozási környezete Az áramszolgáltatók működési környezetének kiemelkedően fontos része az a szabályozási rendszer, aminek alapján tevékenységüket végzik. Ebben a fejezetben előbb definiálom a villamosenergia-termelés, -elosztás és -fogyasztás kapcsán használt, a szakdolgozat tartalmát érintő fogalmakat, majd bemutatom a szabályozási rendszer felépítését, végül ismertetem az új törvény azon elemeit, amelyek a szolgáltatók számára a legfontosabb változásokat jelentik.

3.1. Fogalmi meghatározások A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) I. fejezetének értelmező rendelkezéseiben meghatározza a villamosenergia-termelés, -elosztás és -fogyasztás kapcsán használt fogalmakat. Ezek közül csak és kizárólag azokat a definíciókat ismertetem, amelyek a szakdolgozat további fejezetei szempontjából relevánsak. A definíciók a függelékben találhatóak, ABC sorrendben.

3.2. A szabályozási rendszer elemei A szabályozási rendszer hierarchikus felépítését a következő oldalon található ábra mutatja. A hierarchia csúcsán található törvény egyértelműen meghatározza, hogy az alsóbb szinteken mit, kinek és milyen formában kell szabályozni. A továbbiakban ezt ismertetem.

44

A szabályozási rendszer felépítése20 6. sz. ábra

VET

Kormányrendeletek GKM rendeletek

MEH szabályzatok

Vállalati üzletszabályzatok

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI.. törvény (VET) A törvény célja a) a

gazdaság

versenyképességének

segítése

a

hatékonyan

működő

villamosenergia-versenypiac kialakításán keresztül, b) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek érvényesítése, c) a villamosenergia-hálózatokhoz – az objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményeinek megfelelő – hozzáférés biztosítása, d) a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű villamosenergia-ellátása, e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme, f) a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Közösség egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására

és

fejlesztésére,

valamint

együttműködési képességének ösztönzésére, 20

Saját készítésű

45

a

villamosenergia-rendszer

g) új termelő kapacitások és új hálózati infrastruktúra létesítésének, a villamosenergia-piacra új szereplőként belépők megjelenésének az elősegítése, h) a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése. A törvény alkalmazási köre a) a villamos energia termelésére, átvitelére, elosztására, kereskedelmére, fogyasztására, továbbadására, b) a villamosenergia-rendszer irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira, c) a villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére, d) az engedélyköteles és az engedély nélkül végezhető villamosenergia-ipari tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött villamosenergia-ipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamos energia felhasználókra, valamint az e törvény hatálya alá eső személyek közötti jogviszonyokra. Kormányrendeletek A VET a Kormány hatáskörébe utalja egyebek között azon rendeletek megalkotását, amelyek szabályozzák •

a

villamosenergia-ellátási

szabályzatok

tartalmára

vonatkozó

részletes

szabályokat, •

az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, az azokban kötelezően szerepeltetendő rendelkezéseket, az üzletszabályzatok felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit,

•

az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződés tartalmi és formai követelményeit, megszűnésének eseteit, 46

•

az engedélyezés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély

tartalmi

követelményeit,

az

engedélyköteles

tevékenységek

folytatásának, az engedély kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának

és

visszavonásának,

az

engedélyes

tevékenység

folytatásának feltételeit, valamint az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, •

a felhasználó villamos energia vásárlásának és értékesítésének feltételeit,

•

a

villamosenergia-kereskedő

villamos

energia

értékesítésére

vonatkozó

szerződése megkötésének feltételeit, kötelező tartalmi és formai elemeit, •

az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelemben feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás bármely villamosenergia-kereskedő általi végzését lehetővé tevő részletes szabályokat,

•

a jelentős piaci erőfölény megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására vonatkozó részletes előírásokat,

•

a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó részletes szabályokat, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttműködésének feltételeit, valamint a szervezett piac kezdeti likviditásának biztosítására az elosztó hálózati engedélyes és az egyetemes szolgáltató szervett piacon történő átmeneti beszerzési kötelezettségére, illetve a termelők szervezett piacon történő átmeneti értékesítési kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,

•

az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózati használati szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint szerződésszegés következtében történő felmondásának eseteit,

•

a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó

eljárás,

valamint

az

alkalmazandó

jogkövetkezmények

végrehajtásának részletes szabályait, •

a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos

47

energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait – különösen az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát –, •

a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató által nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának módját, mértékét, valamint az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket,

•

a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli vagy elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésére vonatkozó pályázat

minimális

tartalmi

követelményeit,

valamint

nyilvánosságra

hozatalának módját, •

a

hálózathoz

való

hozzáférés

korlátozásának,

megtagadásának,

szüneteltetésének, csökkentésének, az ilyen esetekben követendő eljárások, valamint a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia ilyen esetekben történő előnyben részesítésének részletes szabályait, •

a számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket.

Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumi (GKM) rendeletek A törvény alapján a gazdasági és kereskedelmi miniszter felhatalmazást kap, hogy meghatározza •

az egyetemes szolgáltatás árképzésének szabályait és az egyetemes szolgáltatás legnagyobb kereskedelmi árrését, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokat és az azokhoz kapcsolódó árszabásokat,

•

az elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait,

•

a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók – az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történő – tájékoztatásának módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,

•

a csatlakozási díjakat, a rendszerhasználati díjakat, az elosztási díjból származó bevétel elosztó hálózati engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítő mechanizmus részletes szabályait, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit,

48

•

az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módját,

•

a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit.

Magyar Energia Hivatali (MEH) szabályzatok Ebbe a csoportba azok a szabályzatok tartoznak, melyek elkészítése és/vagy jóváhagyása a Magyar Energia Hivatal feladata. Ilyenek például •

a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat,

•

a villamosenergia-kereskedelemre, a villamos energia határon keresztül történő szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergiapiac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat,

•

valamint egyéb határozatok (pl. működési engedélyek, minőségi előírások, stb.).

Vállalati (üzlet)szabályzatok A különböző tevékenységet folytató vállalatok által készítendő üzletszabályzatokra vonatkozó számos előírás közül a legfontosabbak a következők. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek üzletszabályzatukban szabályozni, illetve feltüntetni többek között: •

a folyamatos és biztonságos szolgáltatásra vonatkozó, üzleti titok körébe nem tartozó főbb műszaki paramétereket,

•

a környezetvédelmi előírások betartásának garanciális feltételeit,

•

a vásárlók/felhasználók biztonságos ellátására vonatkozó garanciákat, az üzemzavarok elhárítására vonatkozó rendelkezéseket,

•

a villamosenergia-piac más résztvevőivel való együttműködés műszaki feltételeit.

•

a közcélú hálózathoz történő hozzáférés műszaki feltételeit,

•

a mérőberendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának rendjét,

49

•

a felhasználói igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeinek közlésére vonatkozó határidőket,

A

•

a csatlakozási költség megfizetésére vonatkozó szabályokat,

•

a szolgáltatás minőségére vonatkozó követelményeket,

•

a kereskedővel kötött szerződések felhasználókat is érintő rendelkezéseit.

szervezett

villamosenergia-piac

engedélyese

üzletszabályzatában

köteles

szabályozni, illetve feltüntetni:

A

•

a szervezett villamosenergia-piacon történő kereskedés feltételeit,

•

a szervezett villamosenergia-piaci tagság feltételeit.


üzletszabályzatában

köteles

szabályozni,

illetve

feltüntetni: •

a villamos energia értékesítésére vonatkozó általános szerződési feltételeinek mintáját,

•

az általa alkalmazott áralkalmazási feltételeket és az árakat,

•

az árak megváltoztatásának feltételeit, árváltozás esetén alkalmazandó eljárást,

•

az egyetemes szolgáltatásba történő visszatérés feltételeit,

•

a felhasználó igénye esetén a közcélú hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében a hálózati engedélyesekkel kötendő bizományosi, megbízási szerződések mintáját; ideértve a hálózati engedélyessel kötendő szerződés megkötésére, módosítására, felmondására vonatkozó egyedi megbízások mintáját is.

Az egyetemes szolgáltató az előzőekben meghatározottakon felül üzletszabályzatában köteles szabályozni, illetve feltüntetni: •

az egyetemes szolgáltatási körből történő kilépés rendjét.

50

3.3 A villamos energiáról szóló 2007. Évi LXXXVI. törvény fontosabb változásai Villamos energia termelése Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet. A termelő az engedélye alapján a saját maga által termelt villamos energiát, az átviteli rendszerirányítótól rendszerszintű szolgáltatások keretében átvett villamos energiát, a kötelező átvételi rendszer keretében átvett villamos energiát értékesítheti. A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt – a villamosenergiakereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt. A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben. A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A jövőben saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok engedélyezése a Hivatal által – az átviteli rendszerirányító közreműködésével – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges. Megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) 51

származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak szabályozása során indokolt mértékben figyelembe veszi. A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások

felhasználásának

megtakarítása,

valamint

a

felhasználható

energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. A megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre. Fontos új szabály, hogy a háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni. A hálózati engedélyesekre vonatkozó új szabályok A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek az általuk üzemeltetett

átviteli

és

elosztó

hálózatot

biztonságosan,

hatékonyan

és

a

környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani, a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben elvégezni, valamint gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról, továbbá az átviteli és elosztó hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani. Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert

52

energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit. A villamosenergia-elosztás keretében az elosztó hálózati engedélyes feladata az elosztóhálózat

zavartalan

és

biztonságos

működtetése,

a

piaci

szereplők

versenysemleges kiszolgálása, a villamos energia továbbítása a felhasználóhoz, egy adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén annak fejlesztése; felelős továbbá azért, hogy a hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére. Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen a a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat irányítása és üzemvitele biztonságának biztosítása, a villamos energia elosztó hálózatokon keresztül történő továbbítása, az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásainak elkészítése, valamint kétévente hálózat fejlesztési terv készítése és az átviteli rendszerirányító részére, az üzemi szabályzatban meghatározott módon történő benyújtása. Az elosztó hálózati engedélyes feladata a fentieken túl a működési engedélyben meghatározott elosztó hálózat működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges, az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott információk

összegyűjtése

és

szolgáltatása

az

átviteli

rendszerirányítóval

együttműködve. További feladatai közé tartozik a háztartási méretű kiserőművekről a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése, az e törvény alapján védendő felhasználókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása, a mérési, leolvasási és számlázási rendszerek fejlesztéséről a működési engedélyben meghatározott időszakonként beszámoló készítése, illetve a számlázási rendszer lényeges megváltoztatása előtt a Hivatallal történő egyeztetés, valamint ügyfélszolgálatok működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát és erőművi kapacitást bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan, vagy a szervezett villamosenergia-piacon beszerezni. Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

53

Hálózatokhoz való hozzáférés A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére. A hálózati engedélyesek a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket. Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet többek között rendkívüli hálózati állapotok, az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szükséges hálózati kapacitások, az erőművi teljesítmények, illetőleg a határon keresztül szállított villamos energia hiánya, az összekapcsolt villamosenergia-rendszer, illetve a villamosenergiarendszer üzemzavar, illetőleg a rendszerszintű szolgáltatások biztosításának vagy a rendszer szabályozhatóságának veszélybe kerülése esetén. Villamosenergia-kereskedelem A

villamosenergia-kereskedelmi

kereskedő)

a

külön

engedélyes

jogszabályban

(a

továbbiakban

meghatározott

feltételek

villamosenergiaszerint

jogosult

kereskedelemre. A felhasználók részére villamos energiát jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amennyiben erre a Hivataltól engedélyt kapott, és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal.

54

A lakossági fogyasztók részére villamos energiát értékesítő villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a lakossági

fogyasztók

tájékoztatására

ügyfélszolgálatot

működtet

telefonos

és

elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben. Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy a lakossági fogyasztók érdekei ne sérüljenek. Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezése vonatkozásában szigorú új szabályok kerültek bevezetésre, nevezetesen az ügyfélszolgálati irodák kialakítása során figyelembe kell venni a tömegközlekedéssel történő elérhetőséget és az ellátott lakossági fogyasztók számát.

Külön

jogszabályban

meghatározott

kistérségenként

legalább

egy

ügyfélszolgálati irodát létre kell hozni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát külön jogszabály fogja majd előírni. Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató megbízottként, vagy bizományosként kezeli, az ügyfélszolgálati irodáiban biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is. Az egyetemes szolgáltatás Az új törvény a közüzemi szolgáltatás helyébe vezeti be az egyetemes szolgáltatás szabályait. Nevezetesen a szolgáltatót az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamos-energia értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. Jogosult felhasználónak az olyan felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást. Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-értékesítési szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia, az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalú ügyfélkapcsolati

55

szolgáltatás, valamint a védendő fogyasztóknak az új törvény és az ahhoz kapcsolódó külön jogszabály alapján nyújtott szolgáltatások. Az egyetemes szolgáltató – az egyetemes szolgáltatói engedély alapján – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát. Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználók körét a törvény az alábbiakban adja meg: lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*50 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni. A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval. A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye érvényességi idejével egyező tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik. A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését az ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik. A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget – a kötelezettel való megállapodás, vagy az új törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejű tájékoztatása mellett – harmadik személy is átvállalhatja. A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is. A

felhasználót

ellátó

villamosenergia-kereskedő,

vagy

termelő

személyének

megváltozása esetén ezzel összefüggésben a felhasználótól díj megfizetése nem kérhető.

56

A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jogok a felhasználási hellyel együtt átruházhatók, vagy a hálózati engedélyes által visszavásárolhatók. Villamosenergia-vásárlási szerződés A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerződő engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján villamosenergia-vásárlási szerződést köthet. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó igénye esetén az egyetemes szolgáltatóval a jelen törvény rendelkezései szerint villamosenergia-vásárlási szerződést köthet. Az erre jogosult felhasználóval szemben az egyetemes szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli. A villamosenergia-kereskedő a vele szerződő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot. Az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói vonatkozásában a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződés

üzletszabályzatban

meghatározott,

általa

egyoldalúan

változtatható

feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal a módosítás tartalmát legalább egy országos napilapban és legalább egy helyi lapban is, legalább két alkalommal közzétenni. A módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és a honlapján is közzé kell tenni, az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a villamosenergia-vásárlási szerződést harminc napos felmondási idővel felmondhatja. A szerződésben a felek az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóra nézve kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak. A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 6 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is. A kereskedő köteles a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati, illetve villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként vagy bizományosként történő összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri. 57

A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély A működési engedélyezés vonatkozásában a törvény számos újítást vezetett be, ezek vonatkozásában

a

villamos

energia-kereskedelemre,

valamint

az

egyetemes

szolgáltatásra vonatkozó szabályozást ismertetem. A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély tíz évre szól és meghosszabbítható. Teljes körű, a felhasználók közvetlen ellátására is jogosító villamosenergiakereskedelemre vonatkozó működési engedélyt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat. Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergiakereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat az a külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően működik; b) a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerűen végezhet; c) amennyiben a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, benyújtja a bejegyzés helye szerinti országban a villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége felett felügyeletet gyakorló hatóság nyilatkozatát

arra

vonatkozóan,

hogy

a


magyarországi tevékenységével kapcsolatos, adatot igazol, ellenőrzést végez, vizsgálatot folytat le, és a Magyar Energia Hivatal hatósági ügyintézése során az illetékes magyar hatóságokkal együttműködik; d) a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Magyar Energia Hivatal részére folyamatosan biztosítja.

58

Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Magyar Energia Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, amennyiben a kérelem az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelel. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen. A Magyar Energia Hivatal egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kizárólag az e törvény alapján feljogosított kérelmezőnek, valamint villamosenergia-kereskedőnek adhat. Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti. Az egyetemes szolgáltatásra működési engedély tíz évre szól és meghosszabbítható. Az elégséges számú engedélykérelem hiányában a Magyar Energia Hivatal kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében. A tevékenységek szétválasztása Az új törvény szigorú szétválasztási szabályokat vezetett be. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli

rendszerirányítással,

illetve

elosztással

kapcsolatos

tevékenységektől.

(Vertikálisan integrált vállalatnak tekintünk egy olyan vállalatot vagy vállalatcsoportot, amely egyrészről átviteli hálózati engedélyesi ill. elosztói, másrészről villamosenergiatermelői és kereskedői tevékenységet lát el. Az ELMŰ, ÉMÁSZ és a DSO-k (Distribution System Operator), azaz elosztói engedélyesek is ilyen csoportnak tekinthetők.) A

fent

megfogalmazott

függetlenség

biztosításához

legalább

a

következő

követelmények teljesítése szükséges. •

A hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergiaipari tevékenységet nem folytathat.

59

•

A hálózati engedélyes gazdasági társaság – a szervezett villamosenergia-piacot kivéve – nem szerezhet részesedést más, e törvény szerint engedélyköteles, nem átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes tevékenységet végző gazdasági társaságban.

•

A

hálózati

engedélyes

követelményének

befolyásmentesen

megfelelően

jogosult

és

az

meghozni

egyenlő az

bánásmód

engedélyköteles

tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint az átviteli, illetve elosztó vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. •

A hálózati engedélyes tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.

•

Az átviteli rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a villamosenergia-rendszer irányításához szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz

kapcsolódó

egyéb

eszközök

üzemeltetésére,

fenntartására

és

fejlesztésére vonatkozó döntéseket. •

A nem az átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes által végzett támogató tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó vezetése számára.

•

A működési engedélyek alapján, a Magyar Energia Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységek tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve elosztó vezetése számára.

•

A támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

60

A villamosenergia-piaci verseny elősegítése A Magyar Energia Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez 1. villamos energia nagykereskedelem piacain, 2. villamos energia kiskereskedelem piacain, 3. rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piacain. Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a Magyar Energia Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő szerződésekben részes más engedélyesektől és vállalkozásoktól, valamint végső soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. A Magyar Energia Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára, a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben •

átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési szerződések

meghatározott

adatai,

a

szolgáltatás

nyújtásának

és

igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik, •

amennyiben az engedélyes azonos jellegű ügyletek tekintetében a szerződéses feleket

megkülönbözteti,

az

egyenlő

elbánás

biztosítására

vonatkozó

kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, •

amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, 61

melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja. A Magyar Energia Hivatal a villamos energia kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el. A Magyar Energia Hivatal a villamos energia kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára megtilthatja •

az engedélyesnek a kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,

•

a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,

•

az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy

•

az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

A villamos energia nagykereskedelem, illetve kiskereskedelem piacán jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, az e törvényben foglalt szétválasztási kötelezettségeken túl a Magyar Energia Hivatal előírhatja az integrált villamosenergiaipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban. Árszabályozás Az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések között az első lényeges eltérés a rendszerhasználati díjak vonatkozásában merül fel, nevezetesen azok mértékét országos szinten kell meghatározni, amelynek következtében regionális tarifa nem alkalmazható (az gyakorlatilag megszűnik). A felhasználó a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint megfizeti a villamos energia árát és a a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat. 62

A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat jogszabály határozza meg, a villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energiának – a kiszámítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően képzett – árát az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató megbízottként, vagy bizományosként kezeli, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat köteles a számlán külön feltüntetni. A villamosenergia-vásárlási szerződés oly módon is megköthető, hogy a kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató a villamos energia árában figyelembe veszi a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat is. A legmagasabb árat fő szabály szerint úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is. A törvény alkalmazásában hatósági ár a rendszerhasználati díj, a csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások díja, valamint az egyetemes szolgáltatás képzett ára. A villamosenergia-rendszer használatért a) átviteli-rendszerirányítási díjat, b) rendszerszintű szolgáltatások díját, c) elosztási díjat d) közvilágítási elosztási díjat (a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok biztosításával kell megvalósítani. Az egyetemes szolgáltatás árának meghatározásánál figyelembe veendő összehasonlító (benchmark) ár kiszámítására vonatkozó előírásokat és az alkalmazható legnagyobb kereskedelmi árrést a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján a miniszter külön jogszabályban állapítja meg (132. §).

63

Konklúzió A 2007-ben megalkotott törvényben új feladatok és fogalmak kerültek bevezetésre. A törvény a villamosenergia-termelésben nagyobb figyelmet fordít a megújuló energiaforrásokra, a hálózatüzemeltetésben, hálózatokhoz való hozzáférésben pedig, a versenypiac feltételeinek megfelelő, diszkriminációmentes kiszolgálást ír elő. Az új törvény a közüzemi szolgáltatás helyébe bevezeti az egyetemes szolgáltatás fogalmát és szabályait, meghatározza az erre jogosult felhasználók körét. A törvény részletesen kitér a villamosenergia-kereskedelem új szabályaira, lehetőségeire és mindemellett előírja a szervezeti szétválasztást, azaz röviden a hálózat tulajdonosa nem foglalkozhat kereskedelmi tevékenységgel. A Magyar Energia Hivatal a piaci verseny elősegítése érdekében ellenőrzi a vállalatok tevékenységét az átláthatóság, egyenlő elbánás és hatékony verseny fogalmaknak megfelelően. A törvény kitér az árszabályozás új szabályaira

és

fogalmaira,

valamint

a

megkötésének lehetőségeire.

64

villamosenergia-vásárlási

szerződés

4. Az ELMŰ Nyrt., mint áramszolgáltató a liberalizáció után A negyedik fejezetben részletesen bemutatom, hogy a Magyarországon jelenlegi és jövőbeni árampiaci változások hogyan befolyásolják egy hazai áramszolgáltató, ténylegesen az ELMŰ Nyrt. működését. Részletesen kitérek a már lezajlott változásokra, úgymint szervezeti szétválasztás, ezek következményeire, ismertetem az újonnan létrejött szervezetek feladatait és hatásköreit. Megvizsgálom, a változások következményeit külön-külön kitérve a cégcsoport tevékenységei köreire, úgymint hálózatüzemeltetés és kereskedelem. Alaposan kifejtem az érintett szervezetek újabb feladatait, lehetőségeit és azt, hogy 2008. január 1-jei piacnyitás után milyen kihívásokkal kell szembenézniük. Végül ismertetem, hogy az ELMŰ Nyrt. a cégcsoport elismertségének növelése érdekében milyen marketing és PR eszközöket használ.

4.1 Szervezeti szétválasztás (Unbundling) A piacnyitás - más néven liberalizáció - a villamos energia ipar szabadpiaci kereskedelmi elvének megvalósulását jelenti, azaz azt, hogy egy fogyasztó bármely kereskedőtől vásárolhat áramot. Az így létrejövő piaci verseny hatékonyabbá tétele érdekében hazánkban is meg kellett teremteni a szabad villamos energia kereskedő választás lehetőségét. Ehhez a korábbi áramszolgáltató társaságokat két külön társaságba kellett szervezni, azaz kettéválasztották hálózat üzemeltető elosztói engedélyes és villamosenergia-kereskedő társaságokra. Ezt a folyamatot nevezik unbundlingnak, azaz szétválasztásnak. A villamos energia szolgáltatás száz esztendős gyakorlatát alapvetően változtatta meg az 1990-es évek elején az Egyesült Királyságban kidolgozott új működési modell. Ennek az új, liberalizált rendszernek a lényege abban áll, hogy a korábban zárt, vertikális ellátási láncot felhasította három jól elkülönülő üzletágra, nevezetesen a termelésre, az átvitelre és ellátásra, illetve kereskedelemre.

65

Az elsősorban a termelők között létrejövő verseny működésének kulcsa az, hogy a villamos energiát, mint terméket az egyes versengő kereskedők azonos feltételekkel szállíthassák el a fogyasztókhoz, azaz diszkriminációmentesen férhessenek hozzá az átviteli és elosztó hálózatokhoz. Ezen gyökeresen új elképzelés illetve az időközben felhalmozott működési tapasztalatok alapján az Európai Unió illetékes szervei a 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben fogalmazták meg az egységes európai kereskedelem létrehozásához szükséges feltételeket. Az Uniós követelményeknek való megfelelés céljából a hazai 2005. évi LXXIX. törvény a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt (régi VET.) jelentősen módosította. A módosítás lényege abban áll, hogy a korábban

egységes

szervezetben

működő

áramszolgáltató

vállalatoknak

ún.

„unbundling-ot” azaz szervezeti széttagolást kell végrehajtani abból a célból, hogy hálózattal kapcsolatos tevékenységeik – a kereskedelemtől elkülönülten – jogilag is független szervezetben történjenek. Habár a végleges jogszabályok 2006-ban még nem álltak teljesen rendelkezésre és a törvény a szétválasztást csak 2007. július 1-jétől írta elő kötelezően, az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. az ellátásbiztonság fenntartása érdekében már 2006-ban megkezdte a szervezetére vonatkozó új modell kidolgozását. A társaságok az alapvetően törvényi kötelezettségekből fakadó átszervezési munkálatokat egyben lehetőségnek is ítélték, hiszen a vállaltok megfelelő átalakítása segíti a várható új piaci kihívásoknak történő még jobb megfelelést. A társaságok szakértői áttekintették azokat a tendenciákat, melyek bekövetkezése valószínűsíthető. Ezek a következők: -

a hálózati tevékenység meghatározó elemévé a hálózati eszközökkel való gazdálkodás válik. A hálózathoz kapcsolódó építési, üzemeltetési feladatok mindinkább piacosodnak

-

a hálózati tarifák és díjak meghatározása hosszú távon át is regulált módon történik

-

a magyar sajátosságokat tükröző hibrid, kettős piacot valódi versenypiac váltja fel

66

-

az ún. egyetemes szolgáltatást, azaz a lakosságnak és kisipari fogyasztóknak nyújtott különleges elbánás, csak középtávon marad fenn

-

az ügyfélszolgálati tevékenység kialakításában meghatározó szerepe van az informatikai és adatkezelési kérdéseknek. Az ezzel kapcsolatos elválasztási előírások szigorodása várható

Ezen alapfeltételezések mellett az unbundling végrehajtáson dolgozó projekt team figyelembe vette a társaságok tulajdonosi struktúrájából, illetve a tőzsdei jelenlétből adódó feltételeket, úgymint: -

a Gazdasági Társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a 1997.évi CXLIV. törvényt

-

a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt

-

a Budapesti Értéktőzsde szabályzatait.

A modell kidolgozása során, illetve az új szervezet gyakorlati bevezetésekor a szakértők törekedtek arra, hogy a szervezetek számának növekedéséből fakadó költségek minimálisak legyenek, valamint arra, hogy a fogyasztókat érintő átmeneti zavarok a lehető legkisebb mértékűek legyenek. A munka során nagy segítséget jelentett a társaság fő részvényeseink, mint szakmai befektetőknek e tárgykörben már több éve szerzett és az EU Irányelven alapuló tapasztalata. További kedvező lehetőséget jelentett az ELMŰ Nyrt. és testvér vállalata, az ÉMÁSZ Nyrt. közötti sok éves sikeres együttműködés. Az unbundling folyamat21 7. sz. ábra Korábbi társasági struktúra

Hálózat

Elosztói engedélyes DSO 21

Kereskedelem

Hálózat üzemeltető NSG

Ügyfélszolgálat

Saját készítésű

67

Értékesítés

A fenti ábrán megfigyelhetjük, hogy az unbundling következtében a korábbi struktúrából kettévált a hálózati tevékenység és a kereskedelem. A törvényi szabályozás szerint a közüzemi szolgáltató helyébe 2008. január 1-jétől az ELMŰ Hálózati Kft./ÉMÁSZ Hálózati Kft., mint elosztói engedélyes és az ELMŰ Nyrt./ÉMÁSZ Nyrt., mint kereskedelmi engedélyes lép. A hálózattal kapcsolatos tevékenységeket kettéválasztották, így külön került az elosztói engedélyes, aki a hálózati vagyon tulajdonosa és a hálózat üzemeltető szervezet. Magyarországon 6 elosztói engedélyes működik: ELMŰ, ÉMÁSZ, ÉDÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ, DÉMÁSZ. Az elosztó-hálózati engedélyesek a Hálózati Kft-k, míg a hálózat üzemeltetési szervezet az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. A kereskedelem szétválasztása után az ügyfélszolgálati feladatokat az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft, míg a kereskedői, értékesítői engedéllyel az ELMŰ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. mellett a közös tulajdonban lévő MÁSZ Kft. is rendelkezik. Az Ügyfélszolgálati Kft. nem teljesen különül el, mivel kereskedelmi feladatköre mellett hálózati feladatokat is ellát. A végrehajtott unbundling folyamat eredményeként nem csupán a kereskedelem és a hálózat előírt szétválasztást sikerült végrehajtani, hanem egy olyan komplex, holdingszerű társasági struktúra jött létre, mely vélhetően optimális új működési feltételeket jelent. Az új szervezetet, amelyet az ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. közösen működtet a következő oldalon található ábra mutatja.

68

Az unbundling után létrejött új szervezeti struktúra22 8. sz. ábra ELMŰ Nyrt.

ÉMÁSZ Nyrt.

ELMŰ Hálózati Kft.

ÉMÁSZ Hálózati Kft.

Magyar Áramszolgáltató Kft. ELMŰ – ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. ELMŰ – ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft.

Az új szervezet egyes egységei a következő feladatokat látják el. ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. Mint a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, holding jellegű társaság •

tulajdonosa a létrejövő új társaságoknak

•

a jogszabályok adta keretek között irányítja a társaságokat, figyelembe véve a hálózati kft-k döntéseinek függetlenségét szabályzó előírásokat

•

önálló,

számvitelileg

elválasztott

egységekként

közüzemi

szolgáltatói

engedélyes •

ellátja a társasági csoport szintű műszaki standardizálási és összehangolja a vállalatcsoport minőségbiztosítási feladatait

•

szolgáltató

központként

„shared

services”

szolgáltatásokat

nyújt

a

leányvállalatoknak, mint pl.: o beszerzés és logisztika, o pénzügyi, számviteli szolgáltatások és adótanácsadás, o tervezés

és

kontrolling

funkciók,

figyelembevételével o kommunikáció és PR o HR o IT és Facility Management szolgáltatások o jogi tanácsadás 22

ELMŰ éves jelentés 2006, 15.old

69

az

szétválasztási

előírások

o belső ellenőrzés o környezet- és munkavédelem A legkisebb költség elvének szem előtt tartásával a hatékony és egységes működést is biztosítva valamennyi létrejövő társaság a támogató területi szolgáltatásokat (beszerzés, logisztika, HR, kontrolling, pénzügy, számvitel, IT, belső ellenőrzés, kommunikáció, jog, stb.) az anyavállalatoktól veszi igénybe. ELMŰ Hálózati Kft. és ÉMÁSZ Hálózati Kft. A 2006. szeptember 28-i közgyűlési határozat alapján mindkét társaság az elosztó hálózati tevékenységét átruházta a 100%-ban saját tulajdonú leányvállalatára, melyek 2007. január elsejei hatálybalépéssel a Magyar Energia Hivataltól új működési engedélyt

kaptak.

A

társaságokba

a

hálózati

vagyon

kedvezményezett

vagyonátruházással került be. Az új kft-k alapvető legfontosabb feladatai a következők: •

a hálózati stratégia kialakítása, a hálózatépítés, -karbantartás és -rekonstrukció tervezése, valamint ezek végrehajtásának ellenőrzése

•

hálózatgazdálkodás, kockázatelemzés és költségoptimalizálás, a hálózati beruházási és karbantartási tervek kidolgozása, hálózatcsatlakozások kezelése

•

a hálózati paraméterek meghatározása, az előírt minőségi- és más hálózati paraméterek mérése, nyilvántartása, ellenőrzése, betartatása

•

a hálózatüzemeltetés kockázatainak felmérése, folyamatainak optimalizálása, fejlesztése

•

hálózathasználati- és csatlakozási folyamatok irányítása

•

mérési központ működtetése, a leolvasások és a mérési rendszerek kialakításának irányítása

•

mérőhelyi

ellenőrzések

irányítása

és

végrehajtása,

mérőhelyi

munkák

utóellenőrzése. Magyar Áramszolgáltató Kft. Ez az ELMŰ és az ÉMÁSZ 50-50%-os tulajdonában lévő társaság (villamos energia kereskedelmi engedélyes) már az unbundling folyamat kezdete előtt megalakult. Korábbi tevékenységét folytatva végzi •

villamos energia határon keresztül történő szállítását,

70

•

villamos energia beszerzését termelőktől, nagykereskedőktől vagy más villamos energia kereskedőktől a hazai és a nemzetközi piacon,

•

villamos energia értékesítését a feljogosított fogyasztók, illetve kereskedők részére,

•

tanácsadást (pl. menetrend tanácsadás, meglévő energetikai infrastruktúra működésének átvilágítása) a feljogosított fogyasztók részére.

Kiegészítő tevékenységként •

ügyfelükhöz a tervezett karbantartások miatt fellépő, kiszámítható áramszünetek idejére helyi áramfejlesztő berendezést telepítenek,

•

ügyfelüktől átvállalják integrált energiaszolgáltató rendszerek üzemeltetését és karbantartását,

•

megújuló erőforrások kiaknázására kínálnak megoldást a hatásvizsgálattól a komplex megvalósításig.

ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft Ez az ELMŰ és az ÉMÁSZ közös tulajdonában lévő társaság a ELMŰ és az ÉMÁSZ elosztói engedélyesek (hálózati kft-k) megbízásából a hálózatok fizikai üzemeltetését, karbantartását, építését és rekonstrukcióját végzi az alábbiak szerint: •

az állomások, valamint a védelmi és irányítástechnikai rendszerek üzemeltetése

•

a régióközpontok működtetése, beleértve o a közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok üzemeltetését, állapotának értékelését, javítását és karbantartását, o a fogyasztók hálózatra történő csatlakoztatását és lekapcsolását, o a fogyasztásmérők fel- és leszerelését, cseréjét, o az üzemzavar esetén szükséges lekapcsolások tervezését és végrehajtását

•

a nagylétesítményi és elosztó hálózati beruházások lebonyolítása

•

a saját tulajdonú telekommunikációs hálózatok üzemeltetése

•

a hálózatok műszaki dokumentációinak kezelése.

A társaság működése lehetőséget teremt a két anyavállalat közötti szinergiapotenciál maximális kihasználására, illetve a jövőben esetlegesen műszaki szolgáltatások nyújtására más piaci szereplőknek.

71

ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft Ez az ELMŰ és az ÉMÁSZ közös tulajdonában lévő társaság intézi a teljes ügyfélszolgálati folyamatot a közüzemi- és elosztói engedélyeseknek, valamint a versenypiacion tevékenykedő MÁSZ Kft-nek, azok megbízásából, az alábbiak szerint: •

tömegfogyasztók leolvasása az adatvédelmi jogszabályok betartásával

•

számlázás

•

követeléskezelés

•

ügyfelek igényeinek (beleértve a kereskedőváltási folyamat lebonyolítását) és panaszainak kezelése o ügyfélszolgálati irodában o Call centeren keresztül o írásos formában (Back Office).

Ezen

társaság

működése

is

lehetőséget

teremt

a

két

anyavállalat

közötti

szinergiapotenciál kihasználására, illetve a jövőben esetlegesen szolgáltatások nyújtására más piaci szereplőknek. Az új vállalati struktúra a társaságok folyamatainak teljes áttekintését, az új szervezetekhez való illesztését, a létrejövő társaságok közti átfogó szerződéses rendszerek kialakítását igényelte.

4.2 Hálózatüzemeltetés Az lezajlott unbundling következtében, mint már megvizsgáltam az első szintű szétválasztás

után

(hálózat-kereskedelem)

a

hálózati

tevékenységeket

is

szétválasztották. Ennek értelmében külön-külön cégként létrejött az elosztói engedélyes és hálózat üzemeltető szervezet. Az ELMŰ Nyrt. elosztói engedélyese az ELMŰ Hálózati Kft. Ez a cég rendelkezik az elosztói engedéllyel, amelyet a Magyar Energia Hivatal adott ki neki, tulajdonolják a hálózati vagyont és felelős a hálózat üzemeltetésért, karbantartásáért és fejlesztéséért. Ezt a társaságot DSO-nak (Distribution System Operator) is nevezik. Az elosztói engedélyes alapvető feladata, hogy a kereskedők által beszerzett villamos energiát vezetékein át eljuttassa a felhasználókhoz és gondoskodjon a hálózatról. Az elosztói engedélyes a felsorolt tevékenységek egy részét végzi csak maga, egy másik részével a 72

hálózat üzemeltető vagy hálózat szolgáltató társaságot bízza meg. Ez a társaság a közös tulajdonban működtetett ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. A DSO inkább irányító feladatokat lát el, míg a hálózat üzemeltető szervezet végzi a hálózattal kapcsolatos munkák fizikai részét, úgymint karbantartás, üzemeltetés és a beruházások lebonyolítása. A DSO és a hálózat szolgáltató között egyfajta kapcsolt vállalkozási viszony fedezhető fel, ami azt jelenti, hogy az elosztói engedélyes, mint vállalkozót, a hálózat üzemeltetőt bízza meg a munka végrehajtásával, aki ugyancsak alvállalkozókat foglalkoztathat a munka elvégzéséhez. Az NSG 99%-ban a DSO-nak dolgozik, aki a „belső kiválasztási szabályzat” értelmében eljáráson keresztül keresi meg azt a céget, aki az üzemeltetési feladatokat ellátja. Ezt eddig az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft.-nek „kellett megnyernie”, mivel csak ez a társaság rendelkezett az adott területen belül a munka végrehajtásához megfelelő apparátussal és eszközökkel. A hálózati szolgáltató a piacnyitás után: -

a hálózat üzemeltetőnek fel kell készülnie, hogy a fent említett pályázatokat más cégek nyerhetik meg, de erre csekély az esély, mivel a hálózat üzemeltetéshez szükséges ismeretekkel az adott területen belül csak ők rendelkeznek

-

ennek okáért az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózat Szolgáltató Kft alapvető célja, hogy a legalkalmasabb cég legyen a piacon

-

lehetőség lesz arra, hogy a hálózat kezelési munkákat, új beruházások és fejlesztések beépítését más cégek, azaz alvállalkozók kapják meg

Az elosztói engedélyes, mint már említettem a hálózat üzemeltetésében koordináló feladatokat lát el. A DSO-nak, mint a hálózati vagyon tulajdonosának számolnia kell különböző ráfordításokkal és természetesen bevételekkel. Ráfordításként fontos tényező a hálózathasználati díj befizetése a rendszerirányítónak, az állami tulajdonú MAVIR Zrt-nek, de ezt az összeget a DSO a fogyasztóval fizetteti meg. Másik lényeges veszteség, amivel számolni kell a hálózati veszteség. A hálózati veszteség a villamos energia szállítása során bekövetkezett energia veszteség, amely pusztán a fennálló fizikai törvényekből adódik. Ennek egy részét elismeri a Magyar Energia Hivatal. Jelenleg a hálózati veszteség árát az MVM határozza meg, míg a mennyiségét a MEH. 73

Az elismert mennyiségről állandó viták és alkudozások folynak az érintett vállalatok és a Hivatal között. A DSO bevételként könyvelheti el a fogyasztóval kötött hálózatcsatlakoztatási és hálózathasználati szerződésben foglalt hálózatcsatlakoztatási és hálózathasználati díjakat. DSO a piacnyitás után: -

az eddig országosan egységes árakat felválthatja a regionális tarifa rendszer, amely valószínűsíthetően magasabb árakat vonna maga után bizonyos térségekben

-

a hálózati veszteség árát többé nem hatóságilag, hanem piaci alapon akarják meghatározni

-

mivel a piacnyitás után a szerződések megkötésével a fogyasztó a villamosenergia-kereskedőt is megbízhatja majd (bővebben: 4.3.2), informatikai unbundlingra is szükség lehet, azaz az információt mindenkivel meg kell majd osztani

4.3 Villamosenergia-kereskedelem A villamosenergia-kereskedő olyan kereskedő cég, amely az erőművektől, aukciókon keresztül a nagykereskedőtől (MVM), vagy akár importból vásárolja meg az áramot és azt más kereskedőknek, illetve fogyasztóknak (akiket a törvény felhasználóknak keresztelt át) értékesíti. A mi esetünkben szabadpiaci kereskedőink az ELMŰ Nyrt., az ÉMÁSZ Nyrt. és a MÁSZ Kft. 4.3.1 Villamosenergia-beszerzés Az ELMŰ Nyrt. a 2007-ben még létező közüzemi rendszeren belül a villamos energiát a termelőktől és a nagykereskedőktől szerzi be, majd értékesíti a közüzemi fogyasztóknak. A beszerzés alakulásáról a következő táblázatból tájékozódhatunk.

74

Ahogy megfigyelhető a cég a 2006. évben 8 416,2 GWh villamos energiát vásárolt. A 2006. évben beszerzett villamos energia költsége (101 607 MFt) 2 MFt csökkenést jelent a bázis időszakhoz viszonyítva. Villamosenergia-beszerzés alakulása23 9. sz. táblázat

A cég legfőbb beszerzési forrását az MVM Zrt., mint közüzemi nagykereskedő jelentette. A 2006-ban vásárolt villamos energia a beszerzési forrásokat tekintve a következő24: -

MVM Zrt.:

87,4%

-

Átvételi kötelezettség alá eső erőművek:

12,5%

-

Más áramszolgáltatók:

0,1%

Az MVM Zrt-től vásárolt villamos energia továbbra is számottevő, 7354, 2 GWh, azaz 88 768 millió forint volt. Az átvételi kötelezettség alá eső erőművektől történő vásárlás 60%-kal nőtt, elérve így a 12, 5%-ot. 4.3.2 Villamosenergia-értékesítés Az ELMŰ Nyrt., mint közüzemi szolgáltató az elmúlt évek során, az egyre növekvő szabadpiac miatt folyamatos értékesítési csökkenést könyvelhetett el, mivel a közüzemi fogyasztói körből egyre többen tértek át a versenypiacra. Ahogy a 9. sz. táblázatban megfigyelhető az értékesítési célra beszerzett villamos energia volumene a 2005. évhez viszonyítva 16,4 Gwh csökkenést jelent. A korábbi közüzemi fogyasztók szabadpiacra lépésének folyamata 2006-ban lényegesen lelassult, ezért a közüzemi értékesítés céljára vásárolt villamos energia mennyisége is csak kisebb mértékben csökkent.

23 24

ELMŰ Éves jelentés 2006., 16.old ELMŰ Éves jelentés 2006., 17.old

75

A liberalizáció következtében a közüzemi szolgáltatás 2008. január 1-jével megszűnik és a helyére a piacnyitás fázisainak megfelelően a versenypiaci kereskedelem és az egyetemes szolgáltatás lép. Az energiakereskedőből, aki a nagykereskedelmi piacon (erőművektől, importból és más kereskedő cégektől) vásárolja a villamos energiát, kétféle lesz: -

Egyetemes Szolgáltató, amely alapvetően csak a lakosságot és a legkisebb fogyasztókat láthatja el. Ennek árképzését a Kormány ellenőrzi.

-

Versenypiaci kereskedő, amely piaci alapon működik, piaci áron veszi és adja el az energiát.

Az egyetemes szolgáltatás egy speciális, hatóságilag ellenőrzött árú villamos energia kereskedelem.

Ennek

keretében

a

szolgáltatót

villamosenergia-értékesítési

és

szerződéskötési kötelezettség terheli az erre jogosult felhasználó tekintetében. A versenypiacon a szerződéskötés szabad, a kereskedő csak azt köteles ellátni, akivel meg tud állapodni. Az így létrejövő egyetemes szolgáltatás és versenypiac határát a 3x50 Ampernyi csatlakozási teljesítmény fogja jelenteni. A törvényi előírások szerint 2008. január 1jétől minden olyan fogyasztó, akinek a csatlakozási teljesítménye kevesebb, mint 3x50 A az egyetemes szolgáltatókhoz fog tartozni. Aki meghaladja a 3x50 A-t, annak versenypiaci kereskedőtől kell beszereznie a villamos energiát. Az így újabb fogyasztói csoportok jönnek létre. Fogyasztói csoportok •

Az egyetemes szolgáltatók ellátási körébe a lakossági és kis üzleti fogyasztók fognak tartozni, akik a jövőben a liberalizációnak köszönhetően többféle tarifacsomagból választhatnak majd mindamellett, hogy szabadon válthatnak villamosenergia-kereskedőt.

A

felhasználók

két

fajta

tarifacsomagból

választhatnak majd, az egyik a 24 órás, a másik a kéttarifás csomag. A 24 órás csomagban a nap 24 órájában árammal látják el őket egy áron, míg a kéttarifás csomagban meg lesz határozva, hogy éjszaka és nappal milyen mennyiséget fogyaszthatnak milyen áron. 76

•

A versenypiaci kereskedők kétfajta felhasználót fognak ellátni. A versenypiacra lépett kisfogyasztókat profilos elszámolású felhasználóknak fogják nevezni. A profil egy statisztikai elemzéssel készült, normalizált - 1000kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott – éves negyedórás fogyasztói teljesítményigénygörbe. A körülbelül azonos fogyasztási jellemzőkkel bíró fogyasztókat egy profilcsoportba sorolják majd, így minden kisfeszültségen vételező fogyasztó, akinek a névleges csatlakozási teljesítménye 3x80 A vagy annál kevesebb, profilos elszámolású lesz. A profilos elszámolású ügyfelek egy évben 11 részszámlát és egy elszámoló számlát fognak kapni. A részszámlák kiállításának alapja a Mértékadó Éves Fogyasztás (MÉF) lesz, amelyet az elosztói engedélyes az előző évi fogyasztás alapján állapít meg. A versenypiacon jelenlévő másik csoportot idősoros fogyasztóknak nevezik, akik általában a nagyobb ipari, 3x80 A csatlakozási teljesítmény feletti felhasználók.

Az

negyedóránként

ő

kell

esetükben mérni

és

az

elfogyasztott

elszámolni,

energiamennyiséget

amelyhez

erre

alkalmas

mérőberendezés szükséges. Az idősoros elszámolású ügyfelek minden hónapban a tényleges fogyasztás alapján kapják majd a számlát. Szerződések A jövőben minden felhasználónak három szerződést kell majd kötnie, amelyek a kereskedelmi, hálózatcsatlakozási és hálózathasználati szerződések. Bármely felhasználó köthet villamosenergia-vásárlási (kereskedelmi) szerződést villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve importálás útján. A kereskedelmi szerződésben fel kell tüntetni nyújtott szolgáltatások megnevezését, minőségi színvonalát illetve a felek kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelően tájékoztatni. Az új jogszabályok értelmében a fogyasztóknak az elosztói engedélyessel két szerződést kell kötnie: a hálózatra való csatlakozáshoz a hálózatcsatlakoztatási, a folyamatos hálózat-használathoz pedig a hálózathasználati szerződést. 77

A liberalizáció újabb opcióként még lehetővé teszi, hogy a felhasználó megbízza a kereskedőt, hogy összevontan kezelje a szerződéseket. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó meghatalmazása után kereskedőnek kell eljárnia a hálózati szerződések ügyében is, így a felhasználónak kiállított számla a hálózathasználati- és energiadíjat is tartalmazza. Fontos megjegyezni, hogy a piacnyitás következményeként az árstruktúra is megváltozik. A fogyasztó által használt villamos energia ára két részből tevődik majd össze. Az első a rendszerhasználati díj, amelyet a villamosenergia-rendszer használatáért fizetnek a felhasználók. Ezek a díjak a korábbi közüzemi árakhoz hasonlóan hatóságilag szabályozottak. A másik rész pedig a kereskedelmi díj, amelynek esetében a villamos energia árára a kereskedő tesz ajánlatot a nagykereskedelmi piaci viszonyok függvényében. Kereskedő váltás A kereskedő dönthet úgy, hogy másik kereskedőtől akarja a villamos energiát megvásárolni. Ebben az esetben fel kell vennie a kapcsolatot az új kereskedővel, aki tájékoztatja a felhasználót a további teendőkről és sok esetben vállalja az ügyintézést is. Ekkor az új kereskedő jelez a réginek, aki informálja az elosztói engedélyest. Ezekután az elosztói engedélyes visszajelez a régi és új kereskedőnek és megállapodnak a mérőóra állásban. A régi kereskedő kiköltözteti a fogyasztót, majd a felhasználó új hálózatcsatlakoztatási és hálózathasználati szerződést köt. 4.3.3 Ügyfélkapcsolatok A 2008-ban bekövetkező teljes körű, a lakossági fogyasztókra is kiterjedő piacnyitás okán a társaság különös figyelmet fordít fogyasztói kapcsolatainak ápolására. Ezt a célt szolgálja, hogy az ügyintézés valamennyi – személyes, telefonos, sms-ben történő – módját bővítik, színvonalát javítják. Az ügyfélkapcsolati feladatokat az ELMŰ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft. látja el.

78

Személyes ügyfélszolgálat Az elmúlt évben megújult több fogyasztói iroda, amelyekben jobbak, kulturáltabbak az ügyintézés körülményei. Teljesen megújult a fogyasztói iroda a Pólus Center üzletközpontban, ahol a megnövekedett ügyfélforgalom miatt az eddiginél nagyobb területen fogadják az ügyfeleket. A Váci úti központban vadonatúj, közel 150 m2 alapterületű, ízlésesen berendezett irodában folyik az ügyintézés. A Pólus Center mintájára itt is különvált az ügyfél, és ügyintézői tér, valamint a nagy ügyfélforgalomra tekintettel már összesen 14 ügyintézői pult áll ügyfeleink rendelkezésére. Ebben az irodában kezdte meg működését a társaságnál elsőként az Energia pont, amely a megújuló energia felhasználással, energiatakarékossággal és egyéb szolgáltatással, tanácsadással áll az ügyfelek rendelkezésére. Az említetteken kívül megújult a Belvárosi iroda és egy rendkívül korszerű, 16 pulttal rendelkező helyiségben intézhetik ügyeiket a fogyasztók. Az új irodákban kiépült az informatikai és távközlési hálózat, ügyfélirányító berendezés települt, önkiszolgáló pult áll az ügyfelek részére, ahonnan mód van a Telecentrum közvetlen elérésére. Újdonság, hogy az Eurocenter ügyfélszolgálati irodán bevezették a bankkártyás fizetés és erre lehetőséget biztosítanak a Váci úti Központi ügyfélszolgálati irodában is. Az ELMŰ Nyrt. szolgáltatási területén jelenleg összesen 17 iroda működik, ebből 7 üzletközpontban. Telefonos ügyfélszolgálat A személyes ügyintézés mellett bizonyos ügyek egyszerűen, gyorsan intézhetők telefonon is. A hetedik éve működő Telecentrumot a fogyasztók leggyakrabban számlázási ügyekkel, hiba- és mérőállás bejelentéssel, névátírással kapcsolatos szerződéskötés ügyében keresik meg. Az 56 ügyintézői munkahelyen napközben 25-30 munkatárstól, éjszakánként 2 ügyeletestől kaphatnak még az érdeklődők a fentieken kívül műszaki tájékoztatást, szolgáltatásainkkal kapcsolatos információt és mód van angol nyelvű ügyintézésre is.

79

Online ügyintézés Az online ügyintézés elterjedésével a személyes ügyfélszolgálatok és a call center leterheltsége jelentősen csökkenthető. A személyes tanácsadáson, és a szakszerűen összeállított tájékoztató kiadványokon túl a társaság megújult internetes honlapja is szolgál fontos és érdekes információkkal. A felhasználók döntő többsége nem pusztán információszerzésre használja a világhálót, hanem lehetőség szerint a tényleges ügyintézést is ezen a módon kívánja megvalósítani. Az internetet használók száma és a hozzáférés minősége jelentősen javult az elmúlt 2-3 évben. Ez a fejlődés számos új lehetőséget nyit meg a cég számára. A website alapvető célkitűzése az image javítása. Ennek egyik eszköze a modern, interaktív elektronikus szolgáltatások biztosítása a fogyasztók számára, melyek megkönnyítik a napi ügyek intézését. Lehetőség van például mérőállás bejelentésére, áramdíj kalkulátor segítségével a havi áramköltség kiszámítására, közvilágítási hiba és szabálytalan áramvételezéssel kapcsolatos bejelentésre is.

4.4 Corporate image alakítása

Monopolhelyzetben

lévő

vállalatok

image-ének

nincs

kihatása

gazdasági

eredményeikre. A piaci viszonyok között működő gazdasági társaságok számára azonban már egyáltalán nem közömbös, hogy milyen a társadalmi megítélésük, hiszen ez komolyan befolyásolhatja a vevői kör alakulását, ezáltal az üzleti sikerességet. A corporate image (CI) számos összetevőből alakul ki. Szolgáltató vállalatok esetében első helyen – természetesen – az alaptevékenység minőségét, színvonalát kell említeni. Ha egy áramszolgáltató ügyfelei azt tapasztalják, hogy a hálózaton nincs túl nagy feszültségingadozás, ritkán fordul elő üzemzavar miatti szolgáltatás kiesés, a tervszerű karbantartásokról időben tájékoztatják őket, villanyszámlájukat rendszeresen megkapják és azon a fogyasztásnak megfelelő összeg szerepel, illetve esetleges kérdéseikkel egyszerűen el tudják érni az ügyfélszolgálatot, ahol a segítőkész ügyintézők gyorsan orvosolják a problémájukat, akkor ezek a tényezők egyértelműen kedvezően befolyásolják a cég megítélését. Természetesen az alaptevékenységen túlmenően számos, elsősorban marketing és public relations eszköz áll a vállalat rendelkezésére, hogy pozitív image-ét kialakítsa,

80

illetve ápolja. Ezt az eszköztárat akkor tudják hatékonyan alkalmazni, ha felső vezetői szinten •

időben felismerik ennek szükségességét,

•

a szervezeten belül (elsősorban az alaptevékenységet végző szervezeti egységek körében) elfogadtatják a jelentőségét,

•

biztosítják a szükséges forrásokat,

•

szabad utat engednek a kreativitásnak,

•

hajlandóak beismerni, ha egy-egy döntésnél hibáztak, és

•

képesek alkalmazkodni, változtatni.

A továbbiakban bemutatom, hogy a marketing és public relations eszközök alkalmazására milyen lehetőségek nyílnak az áramszolgáltatóknál, ezeknek melyek az előnyei és hátrányai, és javaslatokat teszek a használatukkal kapcsolatosan. Reklám A direkt reklám kétélű fegyver. A figyelem felkeltése szempontjából – valószínűleg – ez a leghatékonyabb eszköz, de nem biztos, hogy a szándékolt hatást váltja ki. Az ELMŰ a 2000-es évek elején két ízben próbálkozott reklámkampánnyal. Az új vizuális arculatot, valamint a „Ha áram van, minden van” és az „ELMŰ a pozitív energia” szlogeneket népszerűsítő kampányban használt fotók (pl. pilótafülkéből nézve a repülőtér leszállópályája) nagyon népszerűek voltak, de a szolgáltató és tevékenységének ismertsége nem nőtt jelentős mértékben. A következő kísérlet az áramlopások visszaszorítását célzó kampány volt. Ennek jelmondata, a „Hiába spórol, ha más helyett is ön fizet” kissé disszonáns volt, mert nem a társadalom oldaláról elítélendő jelenségre irányította rá a figyelmet, hanem azt sugallta, hogy az emberek jelentsék fel a szomszédjukat. A két kampányt az elmúlt években újabbak követték. Előbb a közvilágítási oszlopok hirdetésekkel történő teleragasztása ellen emelte fel szavát a cég, majd a csoportos beszedési megbízással történő számlakiegyenlítésre igyekezett rávenni a fogyasztóit. A 2007-es évben újabb image kampány következett („Azért, hogy ez világítson”, „Üzenet a jövő generációjának”), ősszel pedig megjelentek az energiatakarékosságra buzdító plakátok és sajtóhirdetések.

81

Összességében megállapítható, hogy a kampányok hozadéka nem állt arányban a ráfordított költséggel. Ebben talán a villamos energia, mint termék megfoghatatlansága is közrejátszott, továbbá az, hogy a társadalom érettsége még nem érte el azt a szintet, amikor az áramlopások, vagy az oszlopok teleragasztásával véghezvitt esztétikai környezetszennyezés túllépte volna az ingerküszöböt. Úgy gondolom, hogy a cégnek a jövőben az image építés terén elsősorban más eszközökhöz, használatához kell folyamodnia. Támogatások A cégek társadalmi szerepvállalásának jelentősége különösen a rendszerváltás után értékelődött fel. A szocializmusban az állam közvetlenül, vagy közvetve maga gondoskodott a sport, a kultúra, a tudomány, az egészségügy finanszírozásáról, ugyanakkor a szociális karitatív tevékenység iránti igény is lényegesen kisebb volt, mint napjainkban. Ahogyan az állam, a különböző minisztériumok, trösztök, nagyvállalatok kivonultak ezen tevékenységek működtetéséből, úgy vált egyre égetőbbé új források megtalálása és bevonása. Ezt az új forrást elsősorban a magánvállalatok jelenthették, azonban velük volt néhány probléma. A hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásoknál elsősorban a pénz hiányzott (és hiányzik sok esetben még ma is), míg a multinacionális nagyvállalatoknál a szándék nem volt meg. (Egyrészt befektetéseik megtérülését keresték, másrészt nemzeti önazonosságuk és önérzetük nem hajtotta őket a magyar értékek támogatására.) Manapság – részint divatból, részint gazdasági racionalitásokat, politikai lobbi érdekeket követve – egyre sűrűbben találkozunk a különböző gazdasági társaságokkal, mint szervezetek, illetve események szponzoraival, valamint jótékony adományozókkal. Az ELMŰ ezen a területen az útkeresés időszakát éli. Támogatja a sportot (pl. Pestszentlőrinc – Elektromos – Rév KC kézilabda csapata), a kultúrát (pl. Budapesti Őszi Fesztivál) és juttat összegeket szociális célokra is (Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete), de mind az aktivitások számát, mind pedig a ráfordított összeget tekintve elmarad attól a szinttől, amit a versenytársak hasonló tevékenysége megkövetelne, illetve gazdasági ereje és súlya lehetővé tenne. A cégnek az a kezdeményezése, hogy a saját munkatársainak javaslatait figyelembe véve, helyi kezdeményezéseket karol fel és támogat százezer forintos nagyságrendben, inkább 82

alkalmas a munkatársak elkötelezettségének növelésére, mintsem a corporate image építésére. Véleményem szerint a társaságnak átfogó támogatási stratégiai tervet kellene kidolgoznia, aminek keretében meghatározza, hogy milyen célcsoportokat kíván elérni, erre mely szervezetek, események támogatása a legalkalmasabb, és ehhez éves szinten mekkora budgetra van szüksége. A terv kidolgozásánál figyelembe kellene venni a konkurencia ilyen irányú tevékenységét, és olyan projekteket kellene választani, amelyek alkalmasak a versenytársaktól való megkülönböztetésre, illetve a cég beazonosítására. Kapcsolatok civil szervezetekkel A civil szervezetekkel folytatott tudatos és folyamatos párbeszéd fontos kiegészítő szerepet tölthet be az image építésének során. Ez a kommunikáció lehetőséget nyújt arra, hogy a cég bemutassa, megértesse és elfogadtassa azt a gyakorlatot, ahogyan különböző tevékenységeit végzi, ugyanakkor megismerhesse a társadalomnak a működésével kapcsolatos elvárásait. Az ELMŰ a civil szervezetekkel régóra ápol gyümölcsöző kapcsolatokat. Elsőként a fogyasztói érdekvédelmi szervezeteket kell említeni, amelyek számára évente két rendezvényt is tartanak. Tavasszal 80-100 fő részvételével rendeznek konferenciát, ahol az aktuális témákról (pl. törvényi előírások változása, panaszkezelés rendje, számlázási rendszer átalakítása, stb.) szakértőktől hallhatnak tájékoztató előadásokat. Ősszel általában egy 2 napos workshopot szerveznek, amelyen a szervezetek vezetői és a társaság képviselői vitatják meg az együttműködés lehetőségeit. Második helyre a környezetvédelmi szervezetek kívánkoznak. A velük való találkozásra kiváló fórumot jelent a Hungexpo területén minden évben megrendezésre kerülő ÖKOTECH szakkiállítás, ahol az ELMŰ önálló standot működtet. A stand személyzete a környezetvédelmi és a kommunikációs szakterületek munkatársaiból kerül ki, munícióként pedig rendelkezésre áll a „Környezetbarát áramszolgáltatás” című kiadvány, melyet évente frissítenek. A fogyasztói érdekvédelem és a környezetvédelem témakörét jól ötvözi az Energiahatékonysági programcsomag, melyet az ELMŰ 2007 őszén indított el. A csomag 4 fő elemből tevődik össze, amelyeket a következőkben mutatok be.

83

Energia Suli Online alapú, interaktív általános iskolai program, a 6-10 és a 11-15 éves korosztály számára, havonta frissülő tartalommal. Az

energia-

és

környezettudatos

gondolkodásmódot

fókuszba

állító,

a

www.energiasuli.hu címen elérhető microsite-on a természettudományos iskolai tananyaghoz kapcsolódó, azt kiegészítő érdekes és hasznos információkat találhatnak a diákok, a szülők és a tanárok. A kínálatot pályázatok, oktató – logikai játékok, és programajánlat színesítik. Az Energia Suli a jövőben nem csak az Interneten lesz látogatható, hanem egy demonstráció busz formájában is elérhetővé válik a program iránt érdeklődő iskolák számára. Energia Persely Online alapú), interaktív, kommunikációs – ismeretterjesztő – felvilágosító program, magazinszerű, havonta frissülő tartalommal. A

www.energiapersely.hu

címen

elérhető

microsite-on

megtalálhatók

energiatakarékossági tippek háztartási készülékek használatához, építkezés és felújítás során alkalmazható, az energiafogyasztást csökkentő megoldások, tájékoztatás alternatív energiarendszerekről (hőszivattyú, napkollektor), a háztartási eszközök energiafogyasztását

bemutató

táblázat,

az

otthoni

villamosenergia-fogyasztás

költségének kiszámítását segítő áramdíj kalkulátor, valamint szolgáltató partnerek és minősített vállalkozók listája. Energia Pont Ügyfélszolgálati irodákban nyújtott, személyes energiatakarékossági tanácsadás. Az ELMŰ (1132 Budapest, Váci út 72-74.) és az ÉMÁSZ (3525 Miskolc, Dózsa György út 13.) központi ügyfélszolgálati irodákban – az ügyféltértől elkülönített helyen – tanácsadó pultokat alakítottunk ki, ahol a nyitva tartási időben (hétfőtől csütörtökig 8.00-17.00 óra között, pénteken 8.00-12.00 óra között) 2-2 fő speciális felkészültségű munkatárs várja az érdeklődőket. Ők a műszaki tanácsadás (szabványos mérőhely kialakítása, meddő energiagazdálkodás, stb.) mellett energia tanácsadást (háztartási készülékek vásárlása és használata, lakásépítés- és felújítás, alternatív energia rendszerek alkalmazása) is nyújtanak, és tőlük kölcsönözhető olyan műszer, melynek segítségével a háztartási energiafogyasztás összetevőnként is mérhetővé válik. 84

Energia Check Helyszíni

energetikai

felmérés

és

tanácsadás

kis

üzleti

fogyasztók,

illetve

önkormányzatok részére. A programra jelentkezők közülük sorsolással választjuk ki azokat, akiknél – erre a tevékenységre szakosodott külső cég(ek) bevonásával – teljes körű energetikai felmérést végzünk. A felmérés eredményeinek alapján, az alkalmazott technológia, illetve a létesítmény sajátosságainak figyelembe vételével komplex energiahatékonysági – felújítási – modernizálási koncepciót dolgozunk ki. Úgy vélem, hogy a civil szférával kiépített jó kapcsolat továbbvitele nagyon hasznos lehet a cég megítélése szempontjából. Rendezvények A különböző fogyasztói szegmensekkel való kapcsolattartás eltérő típusú rendezvények szervezését igényli. Míg

a

nagyfogyasztóknak

és

az

önkormányzatoknak

elsősorban

szakmai

rendezvényeket célszerű szervezni, addig a lakossági fogyasztókat inkább a szórakoztató rendezvények érdeklik. Az előbbi kategóriában az ELMŰ aktív tevékenységet fejt ki, hiszen az – ÉMÁSZ-szal közösen – a szolgáltatási területen több tájékoztató rendezvényt is tartanak. A lakossági fogyasztók számára is szerveztek már rendezvényt, de – elsősorban költségtakarékossági okokból – ennek nem alakult ki hagyománya a cégnél. Megítélésem szerint a jövőben a hangsúlyt az utóbbira kell helyezni, mert egy-egy jól sikerült nagyrendezvény komoly médiavisszhangot képes kiváltani, ami nem csak a résztvevőkben, de az újságolvasókban és televíziónézőkben is javíthatja a cég ismertségét és kedvezőbbé képet alakíthat ki róla.

85

Konklúzió Az utolsó fejezetben tisztáztam a szervezeti szétválasztás, más néven unbundling folyamatát és következményeit. Ismertettem, hogy a törvény által előírt módon a piaci liberalizáció érdekében kettéválasztották a hálózati tulajdonost a kereskedelmi tevékenységtől, majd ezeket ugyancsak több részre bontották, újabb gazdasági társaságokat létrehozva így. A hálózatüzemeltetésben létrejött egyfajta kapcsolt vállalkozás az elosztói engedélyes és a hálózat üzemeltető között, amely a feladatok megosztását

és

hatékonyabb

elvégzését

eredményezte.

A

villamosenergia-

kereskedelemben változások várhatóak mind a beszerzés, mind az értékesítés területén. Megvizsgáltam, hogy milyen új fogyasztói csoportokat hoz létre és milyen választási lehetőséggel ruházza fel a felhasználókat a piacnyitás. A megváltozott körülmények nagy lehetőségekkel kecsegtetnek, de egy ideig érdemi változásokat a lakossági felhasználók nem fognak érzékelni. Sok kérdés tisztázatlan még a jövőre nézve de elmondható, hogy 2007-es „tanuló év-et” jól teljesítette a vállalkozás.

86

Összefoglalás Szakdolgozatomban a magyarországi árampiacon végbemenő liberalizációt mutattam be. Elsőként megvizsgáltam az Európai Unió közös energiapolitikáját és tisztáztam főbb céljait, amelyek az ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság. Kijelenthetem, hogy a közös energiapolitika még kialakulóban van, de a Közösség már megtette a szükséges lépéseket, hogy a tagállamok politikáját egy, közösen elfogadott dokumentumba foglalja össze. Az unió politikájára nagy hatással vannak a 21. század kihívásai, úgymint környezetvédelem és fenntartható fejlődés. A tagállamok energiapolitikái helyenként eltérnek egymástól, de minden ország a versenypiac kialakítására törekszik. Egyes országokban már sikeresen megvalósult a szabad villamosenergia-piac. A dolgozatom második fejezetében bemutattam a magyar villamosenergia-rendszer működését. Felvázoltam a Magyarországon jelenlévő kettős modellt, a közüzemi- és a versenypiaci

szektor

viszonyait.

A

közüzemi

szektor

szereplőinek

ellátási

kötelezettségük van, mindamellett, hogy hatósági árszabályozás határozza meg tevékenységüket. A szabadpiac egyik nagy korláta a hosszú távú megállapodások, azaz előre lekötött áramvásárlási szerződések. A magyar kormány állandó vitákat folytat az erőművi tulajdonosokkal, akik kártérítési igénnyel fenyegetőznek. Egy biztos, ha nem sikerül megállapodni, akkor az EU határozatban kötelezheti Magyarországot a szerződések felbontására. A versenypiaci szereplők maguk dönthetik el kitől vásárolnak és kinek értékesítenek energiát. A fejezetben leírtaknak megfelelően azt a következtetést vontam le, hogy a versenypiac egyre szélesedik, de még közel sem teljes. Megvizsgáltam a magyar villamosenergia-termelést és a termelői forrásokat, amiből arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarországon villamosenergia-termelés jelenleg nem növekszik, mivel nincsenek új beruházások, úgymint erőműépítések, bővítések. A termelés alapját az atomenergia és szénhidrogének biztosítják, de lassan, uniós nyomásra előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrások. A külkereskedelem tekintetében az energia import a domináns, főleg északi szomszédainktól, az export elhanyagolható. A fejezetben

87

megvizsgáltam a főbb fogyasztói csoportokat, valamint megállapítottam, hogy Magyarország fogyasztása évről évre, 1-2%-kal növekszik. A harmadik fejezetben ismertettem az új VET-re vonatkozó szabályokat és kijelenthetem, hogy a villamosenergia-termelésben a törvény nagyobb figyelmet fordít a megújuló energiaforrásokra, a hálózatüzemeltetésben, hálózatokhoz való hozzáférésben pedig az egyenlő elbánás és hozzáférhetőség elvét írja elő. Az új törvény a közüzemi szolgáltatás helyébe bevezeti az egyetemes szolgáltatás új fogalmát és szabályait és meghatározza az erre jogosult felhasználók körét. A törvény részletesen kitér a villamosenergia-kereskedelem új szabályaira, lehetőségeire és mindemellett előírja a szervezeti szétválasztást. A Magyar Energia Hivatal a piaci verseny elősegítése érdekében ellenőrzi a vállalatok tevékenységét az átláthatóság, egyenlő elbánás és hatékony verseny fogalmaknak megfelelően. A törvény kitér az árszabályozás új szabályaira és fogalmaira, valamint a villamosenergia-szerződés megkötésének lehetőségeire. A liberalizáció következtében a közüzemi szolgáltatás 2008. január 1-jével megszűnik és a helyére a piacnyitás fázisainak megfelelően a versenypiaci kereskedelem és az egyetemes szolgáltatás lép. Ennek következményeit vizsgáltam az utolsó fejezetben az ELMŰ Nyrt., mint villamosenergia-szolgáltatón keresztül, amelyben részletesen bemutattam a szervezeti szétválasztás (unbundling) fogalmát. Ez röviden annyit jelent, hogy a villamosenergia-hálózat tulajdonosa nem végezhet kereskedelmi tevékenységet. Ennek következményeként egy holding jellegű cégcsoport jött létre új vállalatokkal, amelyek szerepeit és feladatait részletesen bemutattam. Ismertettem, milyen vállalkozóalvállalkozói viszony szerint működik hálózatüzemeltetésben létrejött kapcsolt vállalkozás az elosztói engedélyes és a hálózat üzemeltető között. Megvizsgáltam a villamosenergia-kereskedelemben jelenlévő viszonyokat mind a beszerzés, mind az értékesítés területén. Felvázoltam az új fogyasztói csoportokat, úgymint az egyetemes szolgáltatók és a versenypiac felhasználóit és ezen két fő csoportot elválasztó határt, amely a 3x50 Ampernyi csatlakozási teljesítmény. Részletesen kifejtettem, hogy a villamosenergia-kereskedelemben többfajta szerződéskötési és kereskedő váltási lehetőségei

vannak

a

villamosenergia-szolgáltató,

felhasználóknak. az

ELMŰ

Bemutattam, Nyrt.,

hogy

különböző

PR

a és

kiválasztott marketing

tevékenységeket folytat (reklámkampányok, támogatások, társadalmi szerepvállalások 88

és civil kapcsolatok) az új piaci viszonyoknak megfelelő corporate image kialakítása érdekében. Sok kérdés tisztázatlan még a jövőre nézve de elmondható, hogy az áramszolgáltató saját működésére nézve a 2007-es „tanuló évet” jól teljesítette. A piaccal kapcsolatosan ez 2008. lesz, mígnem 2009-re végleg rendeződnie kell a magyarországi villamosenergia-piac viszonyainak.

89

Irodalomjegyzék

Magyar Villamos Művek, Magyarország energiapolitikai tézisei (Bizottsági anyag), 2006. november Magyar Villamos Művek, MAVIR, A magyar villamosenergia-rendszer 2006. évi statisztikai adatai ELMŰ éves jelentés, 2006 Kelemen – Kiss – Laczkó – Pató – Sugár Az energiapiacok közgazdaságtani alapjai (Tananyag) Direct Sales Service BT., Az EU közös energetika-politikájának tartalma, fejlődési iránya, és az ahhoz történő magyar energetika-politika kapcsolódása Budapest, 2007. Zöld Könyv - Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért, dokumentum száma: COM (2006) 105 Magyar Energia Hivatal – Az Európai Unió energiastratégiája A Magyar Villamosenergia-rendszer 2006. évi statisztikai adatai Zöld Könyv - Egy biztonságos európai energiaellátási stratégia felé, a dokumentum száma: COM(2000) 769 Európai Unió, EUR-LEX jogszabályi adatbázisa Magyar Villamos Művek éves jelentés, 2004 MEH, Villamos energia társaságok 2007. évi adatai

90

2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, az új villamos energia törvény (VET) OECD Factbook 2007 Halasztó döntés, Piac & Profit, XI. évfolyam 2007. május, 9-10.old. Piacnyitás Januárban, Piac & Profit, XI. évfolyam 2007. június, 8-9.old Árampiaci nyitás, Hlavay Richárd, Figyelő, 16. szám, 2007. április, 18-19.old

91

Függelék Átvitel: villamos energiának az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges; Átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket és a rendszerösszekötő vezetékeket is –, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló-berendezésekkel együtt; Csatlakozási pont: a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa; Csatlakozó-berendezés: az átviteli vagy elosztó hálózat részét képező vezetékrendszer, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezéssel együtt, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozási ponttal köti össze. A fogyasztásmérő berendezés a csatlakozó-berendezés tartozéka; Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-étékesítési mód, amely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető; Elosztás: villamos energiának az elosztó hálózatokon történő továbbítása, a felhasználókhoz történő eljuttatása, illetve az ehhez kapcsolódó minden olyan műszaki és gazdasági tevékenység, amely a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása érdekében szükséges; Elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló-berendezésekkel együtt; Elszámolási pont: az elszámolási mérés, vagy a mérési rendszer által létrehozott vagy mérésekből

számítási

eljárással

képzett

elszámolási

mérési

pont,

amelyhez

egyértelműen hozzárendelhető a menetrend, a rendszerszintű szolgáltatás, az elszámolási mérés, és amely elszámolási pont a csatlakozási ponttal egyértelműen összerendelhető;

92

Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik; Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja; Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételező személy; Felhasználói berendezés: a felhasználó használatában lévő, villamos energiát termelő, átalakító és kapcsoló berendezés, vezetékhálózat és villamos energiát felhasználó berendezés a tartozékaival (készülékeivel) együtt; Határkeresztező vezeték: a közcélú hálózat részét képező, az országhatárt keresztező vezeték, beleértve a hozzá tartozó átalakító- és kapcsoló-berendezést; Hálózati engedélyes: az elosztó hálózati engedélyes valamint hálózati tevékenysége vonatkozásában az átviteli rendszerirányító; Horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergiaipari vállalkozás, amely e törvény rendelkezései szerint engedélyköteles tevékenységek közül legalább egy villamosenergia-ipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat; Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: vertikálisan, illetőleg horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás; Keresletoldali szabályozás: a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása átfogó vagy integrált megközelítés keretében energiahatékonyságot szolgáló beruházások és egyéb kereskedelmi, szerződéses eszközök segítségével a villamosenergia-rendszer

szabályozhatóságának

biztosítása

és

az

elsődleges

energiaforrások felhasználásának csökkentése érdekében; Kiszervezett tevékenység: engedélyes engedélyköteles tevékenységének azon része, amelyet az engedélyes megbízása alapján más személy végez, Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez; Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán-, illetve termelői vezetéknek nem minősülő, országhatárt nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely természetes személyt, gazdálkodó szervezetet, illetőleg ezek csoportját oly módon köt össze erőművel, hogy a közvetlen vezetéken keresztül ellátott

93

vételező és az erőmű legfeljebb az erőmű hálózati berendezésein keresztül csatlakozik a közcélú hálózathoz; Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás; Megújuló energiaforrás: nem fosszilis és nem nukleáris energiaforrás (nap, szél, geotermikus energia, hullám-, árapály- vagy vízenergia, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energiaforrás, továbbá hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gáz, valamint a biogáz); Rendszerhasználó: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik; Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének – beleértve a hálózatok egységes kezelését – a rendszerszintű szolgáltatások,

nemzetközi

összeköttetések

rendelkezésre

állásának,

erőművek

működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összessége; Szervezett villamosenergia-piac: speciális árutőzsde, ahol a villamosenergiakereskedelem szabványosított ügyletek formájában működik; Termelés: a villamos energia előállítása; Termelő: aki villamos energiát termel; Termelői engedélyes: aki villamos energia termelői működési engedéllyel vagy kiserőművi összevont engedéllyel rendelkezik; Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül, ellenérték fejében történő továbbítása vételezők részére; Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat; Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. 94

cikkének (2.) bekezdésében meghatározott olyan vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amely az átviteli rendszerirányítási és elosztói tevékenységek közül, továbbá a villamosenergia-termelési, és kereskedelmi tevékenységek közül legalább egy-egy tevékenységet folytat; Villamosenergia-ellátási Szabályzatok: a villamosenergia-rendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzat, a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit,

a

nemzetközi

kereskedelmi

feltételeket,

továbbá

a

rendszerszintű

szolgáltatásokra és a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzat, valamint az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzat; Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a gazdasági társaság, amely létesítő okiratában meghatározott

tevékenységként

e

törvény

alapján

engedélyköteles

és

nem

engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytat; Villamosenergia-kereskedelem: az a tevékenység, amely a villamos energia és a hozzá tartozó teljesítmény üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlásából és értékesítéséből áll; Villamosenergia-rendszer:

az

átviteli

rendszerirányító

által

–

törvényben

meghatározott körben az elosztó közreműködésével – a villamosenergia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek és hálózatok összessége; Villamosmű: az erőmű, az átviteli és az elosztó hálózat.

95

Kocsi András György: Árampiaci liberalizáció Magyarországon

Recommend Documents