Kockázatkezelés Származékos ügyletek számvitele Fedezeti elszámolás A derivatívák közzétételei. Miskolci Egyetem április 3

Kockázatkezelés Származékos ügyletek számvitele Fedezeti elszámolás A derivatívák közzétételei Miskolci Egyetem 2014. április 3.

Tartalomjegyzék

Kockázatkezelés

Származékos ügyletek számvitele  Származékos ügyletek bemutatása és értékelése  Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása  MSZSZ elszámolás  Példa származékos ügyletek elszámolására  MSZSZ-IFRS főbb különbségek Fedezeti elszámolás Függelék – A származékos ügyletek közzétételei Függelék - :Értékpapírtranzakciókkal kapcsolatos egyéb tudnivalók 2

Kockázatkezelés

3

© 2014 Deloitte Magyarország

Derivatívák és kockázatkezelés Pénzügyi megközelítés •

Kockázatok típusai

•

Pénzügyi kockázatok

•

Kockázat tudatos vállalati modell

•

Kockázatok felismerése

•

Kockázatok számszerűsítése

•

Kockázatok kezelése

•

Fedezeti instrumentumok

Számviteli megközelítés: •

Származékos ügyletek számvitele

•

Fedezeti elszámolások

4


Kockázat Kockázat fogalma: •

Hétköznapi értelemben: a veszteség bekövetkezésének valószínűsége

•

Pénzügyi értelemben: valamely pénzügyi változó tényleges kimenetének eltérése a várható értéktől

•

Vállalatirányítási szempontból: a tervtől való lehetséges eltérés

Nincs egységes fogalomrendszer => egy kockázat megléte csak az adott

környezetben értelmezhető és kezelhető

5


Kockázat Tipikus üzleti kockázatok (többek között): •

Keresleti kockázat: a termékek és szolgáltatások eladásának csökkenése

•

Műszaki kockázat: a társaságot gépek meghibásodása miatt veszteség éri.

•

Szabályozási kockázat: A társaság működését érintő jogszabályok változhatnak

•

Megfelelési (compliance) kockázat: A jogszabályoknak való nem megfelelés kockázata.

•

Működési kockázat: A társaság folyamatainak nem megfelelő működéséből eredő veszteség kockázata.

•

Környezeti kockázat: A környezeti hatások nem várt veszteséget okozhatnak a Társaságnak.

•

Csalási kockázat: szándékos csalás, visszaélés miatt a társaságot veszteség éri.

6


Kockázat Tipikus pénzügyi kockázatok (többek között): •

Hitelezési kockázat: a követelést az adós nem fizeti vissza határidőre

•

Likviditási kockázat: A társaság nem tud megfelelni határidőre a pénzügyi kötelezettségeinek

•

Devizaárfolyam kockázat: A devizaárfolyamok alakulása nem várt nyereséget, veszteséget hordoz magában.

•

Kamatláb-kockázat: A kamatlábak (hozamok) változása miatt a kamatérzékeny

eszközök, kötelezettségek értéke változik, vagy; a kamatlábak változása miatt a nyereség-veszteség értéke változik. •

Árukockázat: Valamely tömegárú árának változása nem várt nyereséget vagy veszteséget okoz.

•

Részvény-árkockázat: Valamely részvényár változása nem várt nyereséget vagy veszteséget okoz.

7


Kockázat Kockázattudatos vállalati modell: 1. Kockázatkezelési stratégia 2. Kockázatok felismerése (Risk assessment) 3. Kockázatok mérése (Measurement) 4. Kockázatok kezelése 5. Kockázatkezelési rendszer monitoringja

8


Kockázat Kockázatok felismerése: •

A kockázatok felismerése a kulcsa a kockázatkezelési folyamatnak

•

Egész vállalatot átfogó feladat, nem a kockázatkezelési terület kizárólagos feladata

•

Kulcskérdések: • Időzítés • Információ áramlás, átadás a területek között

• Reakció-visszacsatolás • Tényleges ható tényezők azonosítása

9


Kockázat Kockázatok mérése: •

A kockázatok számszerűsítése a kockázatviselése-kockázatkezelési döntés egyik legfontosabb paramétere

•

Bizonyos kockázatokra (devizaárfolyam, kamatlábkockázat, likviditási kockázat) vannak kialakult legjobb gyakorlatok, más kockázatokat társaság specifikusan kell mérni (pl. hitelezési kockázat)

•

Sokszor a kockázat összetetten és beágyazottan jelentkezik (Pl: HUF benzinár

mögöttesen USD/HUF árfolyam, kőolajár) •

Egyszerű és szofisztikált modellek útján (VaR, EaR, CFaR, Monte Carlo szimuláció)

10


Kockázat Kockázatok kezelése: •

Döntés a kockázat kezeléséről vagy viseléséről (kockázati étvágy)

•

Költség-haszon elemzés

•

Kockázatkezelési eszközök kiválasztása: • Természetes fedezés (natural hedging) • Derivatívák • Nem derivatívák

• Fedezeti időtartam kijelölése • Fedezés végrehajtása

11


Kockázat Kockázatkezelési rendszer monitoringja: •

Pénzügyi tervezés és tényadatok elemzése

•

Kockázati modellezés: • Pénzügyi terv modellezése az adatokra ható változókkal (mi lenne ha? pl: devizaárfolyam) • Szofisztikált modellek: VaR, EaR, CFaR, Monte Carlo szimuláció

•

Terv és tényadatok, fedezeti hatékonyság visszamérése

•

Modell inputok utólagos validálása

12


Kockázatok típusai és fedezeti ügyletek – Vállalati szektor

13


Kockázatkezelés – vállalati szektor Devizaárfolyam kockázat: Alapprobléma: •

A bevételek és ráfordítások eltérő devizában merülnek fel (pl: bevételek EURban, kiadások HUFban)

•

Az árfolyamok ingadozása kihat a vállalat nyereségességére:

Pl: A Társaság EURban értékesíti a termékeit. A bevétele ebből 1 millió EUR, a költségeinek szintje 260 millió Ft.

Ha nem fedezi az árfolyamkockázatát, akkor 250 HUF/EUR árfolyam esetén 10 m HUF vesztesége, 280 HUF/EUR esetén 20 m HUF nyereség képződik

14


Kockázatkezelés – vállalati szektor Devizaárfolyam kockázat: További lehetséges problémák (többek között): •

A devizás bevételek és ráfordítások eltérő időben keletkeznek:

A Társaság traktorokat gyárt Magyarországon, amihez az anyagokat Németországból szerzi be EUR-ban. Az árképzése az ügyfelek felé szintén EUR-ban történik. A termelési megrendeléstől az áru értékesítéséig átlagosan fél év telik el.

15


Kockázatkezelés – vállalati szektor Devizaárfolyam kockázat kezelés eszközei: Lehetséges eszközök (többek között): •

Természetes fedezés (árfolyamkockázat áthárítása)

•

Devizás finanszírozás (pl: EURban felvett hitel)

•

Határidős ügyletek

•

Swap ügyletek

•

Opciós ügyletek

16


Kockázatkezelés – vállalati szektor Devizaárfolyam kockázat kezelés eszközei: Spot, határidős és opció ügyletek összehasonlítása

Ügylet

17

Spot vétel

Határidős vétel

Opciós vétel

•Spot vétel: Most megveszi a banktól az 1 millió EUR-t, és egy hónapig a számlán tartja

Határidős vétel: Most megállapodik a bankkal, hogy 1 hónap múlva fogja megvenni tőle, fix áron. Most 250 Ft/EUR az árfolyam, 252 Ft/EUR áron köti a bank 1 hónapra.

Opciós vétel: Most megállapodik a bankkal, hogy 1 hónap múlva megveheti a piacinál kedvezőbb áron, 250 Ft/EUR értéken az EUR-t, a fizetett opciós díj 5 Ft.


Kockázatkezelés – vállalati szektor Devizaárfolyam kockázat kezelés eszközei: Spot, határidős és opció ügyletek összehasonlítása Spot vétel

Határidős vétel

Opciós vétel

Előnyök

• Egyszerű, kiszámítható, nincs bizonytalanság

• Kiszámítható, nincs bizonytalanság • Nincs likviditási nehézség, most nem kell fizetni semmit

• Nem fix az összeg, lehetősége van a Társaságnak nyernie is az árfolyamváltozáson

Hátrányok

• Likviditási nehézség (most adunk forintot) • Kamatveszteség (folyószámlán kamatozik)

•„Fix Költség” (határidős ár magasabb, mint az azonnali ár)

• Drága (opciós díjat kell fizetni, akkor is, ha nem vesszük igénybe az opciót, csak akkor nyereséges, ha 255 Ft/EUR felett van az árfolyam)

18


Kockázatkezelés – vállalati szektor Kamatláb kockázat: Alapprobléma: 1. A Társaság változó kamatozású hitelt vett fel. Az alapkamat emelkedése vagy csökkenése befolyásolja a vállalat eredményét 2. A Társaság fix kamatozású hitelt vett fel. Egy alapkamat csökkenés miatt a változó kamatozáshoz képest kedvezőtlenebbül járt

19


Kockázatkezelés – vállalati szektor Kamatláb kockázat kezelés eszközei: Alapprobléma: 1. Fixet fizet, változót kap típusú kamatswap ügylet 2. Változót fizet, fixet kap típusú kamatswap ügylet 3. Kamatopciók (cap és floor, collar) 4. Határidős kamatláb ügyletek (FRA)

20


Kockázatkezelés – vállalati szektor Tömegárú kockázat: Alapprobléma: •

A bevételek vagy ráfordítások erősen függnek (vagy hozzá vannak kötve) valamely tömegáru (commodity) árához.

•

Pl: földgáz vásárlási szerződésnél a földgáz világpiaci árának változását a szolgáltató áthárítja a Társaságra. A földgáz világpiaci ára erősen kötődik a kőolaj világpiaci árához.

Kockázatkezelés eszközei: •


•

Swap ügyletek

21


Származékos ügyletek számvitele

22


Származékos ügyletek bemutatása és értékelése

23


Származékos ügyletek Forward A határidőre történő tőzsdén kívüli vételi vagy eladási ügylet, melyet a kötésnapon rögzítenek a felek és a rögzített árfolyamon történhet szállítás (forward outright) vagy csak nyereség/veszteség elszámolás (termin). Futures Tőzsdei határidős ügylet, amelynek teljesítési ideje és legtöbbször mennyisége (kötésegység) is szabványosított. A nem teljesítés kockázatát az elszámolóházon keresztül a piaci szereplők együttesen viselik.

24


Származékos ügyletek Swap  Meghatározott áru vagy pénzügyi instrumentum,  Mostani azonnali időpontban történő cseréje és,

 Meghatározott jövőbeni időpontban történő (lejárat >2, 7 nap) visszacserélése.

25


Származékos ügyletek


• Meghatározott áru vagy pénzügyi instrumentum, • Meghatározott jövőbeni időpontban történő (lejárat >2, 7 nap), • Eladása-vétele.

26




Lehet: • Tőzsdei (futures): elszámolással járó, aktív piaci van, standardizált, brókercégen keresztül, letéti kötelezettség • Tőzsdén kívüli (forward): általában tényleges adás-vétellel (leszállítással), járó ügylet, bank és társaság között, nincs aktív piaca, letéti kötelezettség nincs minden esetben

27




Tárgya lehet: (többek között) • Deviza (pl: HUF-EUR)

• Értékpapír (pl: MAT1208) • Tőzsdeindex (pl: BUX1209)

28



Határidős ügyletek Valós értékét befolyásolja: • Azonnali árfolyam • Kamatláb • Lejáratig hátralévő időtartam

29


Származékos ügyletek Határidős ügyletek értékelése Példa: A Társaság határidős vételi ügyletet kötött 1 millió EUR-ra, 320 HUF/EUR árfolyamon. Az azonnali árfolyam 300 HUF/EUR, az EUR kamatláb 1%, HUF kamatláb 6%, a hátralévő futamidő 1 év. Számított határidős árfolyam: Forward árfolyam = Spot árfolyam * HUF kamattényező EUR kamattényező


Származékos ügyletek Határidős ügyletek értékelése Megoldás: A Társaság határidős vételi ügyletet kötött 1 millió EUR-ra, 320 HUF/EUR árfolyamon. Az azonnali árfolyam 300 HUF/EUR, az EUR kamatláb 1%, HUF kamatláb 6%, a hátralévő futamidő 1 év. Számított határidős árfolyam: Forward árfolyam = 300 HUF/EUR * 1.06 / 1.01 = 314.85 HUF/EUR Valós érték:(314.85 HUF/EUR – 320 HUF/EUR) * 1.000.000 EUR * DFHUF = 5.150.000 HUF * 1 / (1 + 6%) = 4.85 mHUF



Swap ügyletek

• Meghatározott áru vagy pénzügyi instrumentum, • Mostani azonnali időpontban történő cseréje és,

• Meghatározott jövőbeni időpontban történő (lejárat >2, 7 nap) visszacserélése,

32



Swap ügyletek

Tárgya lehet: • Deviza (pl: HUF-EUR) • Kamat (pl: fix 7% és 3 havi BUBOR) • Kamat és deviza együtt (fix 7% HUF elcserélve 3 havi CHF LIBOR +3%)

33


Származékos ügyletek Devizaswap ügyletek értékelése Példa Egy Társaság swap ügyletet kötött 1 millió EUR azonnali eladására 300 Ft/EUR árfolyamon és 320 HUF/EUR árfolyamon történő visszacserélésére. Az azonnali árfolyam 300 Ft/EUR, az EUR kamatláb 1%, HUF kamatláb 6%, a hátralévő futamidő 1 év. Az ügylet megkötését követően ez már „csak” egy határidős ügylet. Számított határidős árfolyam: Forward árfolyam = Spot árfolyam *

HUF kamattényező EUR kamattényező © 2014 Deloitte Magyarország

Származékos ügyletek Devizaswap ügyletek értékelése

Megoldás A Társaság határidős vételi ügyletet kötött 1 millió EUR-ra, 320 HUF/EUR árfolyamon. Az azonnali árfolyam 300 HUF/EUR, az EUR kamatláb 1%, HUF kamatláb 6%, a hátralévő futamidő 1 év. Számított határidős árfolyam:

Forward árfolyam = 300 HUF/EUR * 1.06 / 1.01 = 314.85 HUF/EUR Valós érték:(314.85 HUF/EUR – 320 HUF/EUR) * 1.000.000 EUR * DFHUF = 5.150.000 HUF * 1 / (1 + 6%) = 4.85 mHUF © 2014 Deloitte Magyarország

Származékos ügyletek Kamatswap ügyletek értékelése

Egy Társaság kamatswap ügyletet kötött 100 millió HUF tőkeértékében a Társaság fizet fix 8% kamatot és kap 6 havi BUBOR + 0.2%-ot, a hátralévő futamidő 1 év 2011.12.31-én. A 6 havi forward kamat 2012.06.30-ra 7%, 2012.12.31-re 6.5% (fixing szerinti értékek). Jelenlegi hozamok 2012.06.30-as lejáratra 7.5%, 2012.12.31-es lejáratra 7%. Cash flowk: Fix Változó Nettó DF 2012.06.30 -4.000 eFt 3.600 eFt -400 eFt 0.9645 2012.12.31 -4.000 eFt 3.350 eFt -650 eFt 0.9346

DCF -386 eFt -607 eFt

(ld. 02_Segedletek - Kamatswap1.xls) © 2014 Deloitte Magyarország


Opciós ügyletek

• Meghatározott áru vagy pénzügyi instrumentum, • Meghatározott jövőbeni időpontban vagy időpontig történő (lejárat >2, 7 nap), • Eladására-vételére vonatkozó jog, • Adás-vétele.

37



Opciós ügyletek

38

Jogosult (holder, vásároló)

Kötelezett, kiíró (writer, eladó)

Döntés

Döntési joga van

Döntési joga nincs

Kötelezettség

Csak akkor van, ha él Van a jogával

Opciós díj

Fizeti

Kapja

Nyeresége

Nincs maximuma

Maximum az opciós díj

Vesztesége

Nem lehet

Nincs maximuma © 2014 Deloitte Magyarország


Opciós ügyletek

Opciós ügyletei típusai: • Európai: csak a lejárat időpontjában hívható le • Amerikai: a lejáratig bármikor gyakorolható a jog • Knock-in barrier: egy meghatározott árfolyamszint elérésekor lép életbe

• Knock-out barrier: egy meghatározott árfolyamszint elérésekor hatályon kívül kerül

39



Opciós ügyletek

Valós értékét befolyásolja: • Azonnali árfolyam • Kamatlábak • Lejáratig hátralévő időtartam • Árfolyamok változékonysága (volatilitás)

40


Származékos ügyletek Opciós ügyletek értékelése Példa: A Társaság vételi opciót vásárol 1 millió EUR-ra, 320 HUF/EUR árfolyamon. Az azonnali árfolyam 300 Ft/EUR, az EUR kamatláb 1%, HUF kamatláb 6%, a hátralévő futamidő 1 év. Ügyletek értékelése: Black-Scholes képlet alapján felépített modellek r T t   r T  t 

c  Se

FX

N d1   Xe

HUF

N d 2 

p  Xe  rHUF T t  N  d 2   Se  rFX T t  N  d1  d1 

 ln  

S   2  T  t     rHUF  rFX  X   2   T t

d 2  d1   T  t 41


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása

42


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása A pénzügyi instrumentumokkal foglalkozó standardok

 IAS 32: Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás (“IAS 32”)  IAS 39: Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és Értékelés (“IAS 39”)  IFRS 7: Pénzügyi instrumentumok: Közzététel (“IFRS 7”)  + IFRS 9: Pénzügyi instrumentumok

 + IFRS 13: Valós érték mérése

43


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Cél  IAS 32 Előírások a pénzügyi instrumentumoknak  a kibocsátó szemszögéből nézve a pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek és tőkeinstrumentumok közé való besorolására  a kapcsolódó kamat, osztalék, veszteségek és nyereségek besorolására  valamint azon körülményekre vonatkoznak, melyek esetében a pénzügyi eszközöket a pénzügyi kötelezettségekkel szemben be kell számítani (offsetting)

44


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Cél (folyt.)

 IAS 39 Megállapítja a pénzügyi eszközökkel, pénzügyi kötelezettségekkel, valamint egyes, nem pénzügyi tételek adás-vételével kapcsolatos megjelenítési, értékelési és közzétételi alapelveket.  IFRS 7 A gazdálkodók a pénzügyi kimutatásokban olyan közzétételeket szerepeltessenek, amelyek képessé teszik a felhasználókat a következők értékelésére: a pénzügyi instrumentumok jelentősége a pénzügyi instrumentumokból eredő azon kockázatok jellege és mértéke, és hogy a gazdálkodó hogyan kezeli ezeket a kockázatokat.

45


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Hatókör A pénzügyi instrumentumok valamennyi típusára alkalmazandóak az egyes standardokban meghatározott bizonyos kivételekkel, pl.  Konszolidáció (IAS 27, IAS 28, IAS 31, IFRS 3, IFRS 10*)  Munkavállalói juttatások (IAS 19)  Biztosítási szerződések (IFRS 4)  Részvény alapú juttatások (IFRS 2)  Lízingek (IAS 17) DE(!): egyes kivételt jelentő pénzügyi instrumentum tipusok csak bizonyos előírások alól kivételek

46


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Definíciók (folyt.) Pénzügyi eszközök a) Készpénz, b) Tulajdonjogot megtestesítő instrumentum egy másik vállalkozásban (ide nem értve a társult vállalatokat és a vegyes vállalatokat), c) Szerződéses jog: • más pénzügyi eszközök vagy készpénz megszerzésére; • pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek potenciálisan kedvező feltételekkel való kicserélésére vonatkozó jog (opció) d) A társaság saját részvényeivel rendezendő (rendezhető) bizonyos szerződések DE! : nem foglalja magában a visszavásárolt (a vállalat saját tulajdonában lévő) saját részvényeket

47


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Definíciók (folyt.) Pénzügyi kötelezettségek a) -, b) -, c) Szerződéses kötelezettség: • más pénzügyi eszközök vagy készpénz kifizetésére; • pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek potenciálisan kedvezőtlen feltételekkel való kicserélésére vonatkozó kötelezettség (opció) d) A társaság saját részvényeivel rendezendő (rendezhető) bizonyos szerződések

48


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Definíciók (folyt.) Tőkeinstrumentum (saját tőke)  A gazdálkodó összes kötelezettségének a levonása után a gazdálkodó eszközeiben meglévő maradvány érdekeltséget testesíti meg.

49


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Definíciók (folyt.) Egyéb definíciók  Származékos termék fogalma  Csoportosítással kapcsolatos fogalmak oÉrtékesíthető pénzügyi eszközök oNyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség oLejáratig tartandó befektetések oKölcsönök és követelések

50


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Definíciók (folyt.) Egyéb definíciók (folyt.) •Megjelenítés és értékelés fogalmai oAmortizált bekerülési érték oEffektív kamatláb módszer oValós érték oÁltalános módon történő vétel vagy eladás oTranzakciós költségek oKivezetés

51


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Definíciók (folyt.) Egyéb definíciók (folyt.) •Fedezeti elszámolás oFedezet hatékonysága oFedezett tétel oFedezeti instrumentum oBiztos elkötelezettség oElőrejelzett ügylet

52


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása IAS 32-39: Pénzügyi instrumentumok Az egyik fél számára pénzügyi eszközt, míg a másik fél számára kötelezettséget vagy saját tőkét létrehozó szerződéses megállapodások Példák •

vevőkövetelések, adott kölcsönök

•

szállítói kötelezettségek, felvett hitelek

•

értékpapírok

•

részvény, üzletrész

•

származékos ügyletek (derivatívák)

•

pénzügyi lízing

53


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása IAS 32-39: Kulcsfontosságú szempontok •

A derivatívák nem mérlegen kívüli tételek, eredményüktől függően eszközöket

és kötelezettségeket hoznak létre

•

Valós érték - mint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékelési alapja

•

Amortizált bekerülési érték a „maradék” eszközökre és kötelezettségekre

•

A derivatívák valós értékében történő változások az eredménykimutatásban

kerülnek elszámolásra, kivéve egyes fedezeti ügyleteket

54


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása IAS 32-39: Pénzügyi eszközök Kereskedési célú pénzügyi eszközök

•

aktív és rendszeres vétel és eladás, és derivatívák

Értékesíthető pénzügyi eszközök •

részesedések és „egyéb célú” pénzügyi eszközök

Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök •

szándék és képesség a lejáratig tartásra

Kölcsönök és követelések

55


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása IAS 32-39: Pénzügyi kötelezettségek Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek •

derivatívák és kereskedési célú kötelezettségek

Egyéb pénzügyi kötelezettségek •

minden egyéb kötelezettség

56


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök • Kereskedési célú pénzügyi eszközök • Bekerüléskor idesorolt eszközök Értékesíthető pénzügyi eszközök Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök Kölcsönök és követelések

57


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Pénzügyi kötelezettségek Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök • Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek • Bekerüléskor idesorolt kötelezettségek Egyéb pénzügyi kötelezettségek

58


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása „Származékos ügyletek” „Származtatott ügyletek” „Derivatívák”

A jogszabályokban és szakirodalomban találkozhatunk mindhárommal Terminológia: mindegyik ekvivalens egymással, azaz

=

DE mi a lényegük, mitől derivatív a derivatív ?

59


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Származékos ügyletek (derivatívák) (IFRS) Olyan pénzügyi instrumentum, vagy szerződéses megállapodás, amely • értéke egy meghatározott változó vagy index változására reagálva változik (például devizaárfolyam) • nincs kezdeti nettó befektetés vagy kicsi a kezdeti nettó befektetés

• rendezés jövőbeni időpontban történik • Pl: forward ügyletek, swap-ügyletek, opciók

60


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Származékos ügyletek (derivatívák) (IFRS) A származékos ügyleteket valós értéken kell értékelni, azok besorolása lehet:

• Kereskedési célú • Fedezeti célú ügylet

61

Valós érték változásának elszámolása =>eredménykimutatásban =>eredmény-semlegesen


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Derivatívák helye pénzügyi kimutatásokban I. Nem fedezeti ügyletek Pénzügyi eszközök

Pénzügyi kötelezettségek

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Valós értéken, eredmény

Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Valós értéken, eredmény

Értékesíthető

Valós értéken, saját tőke Amortizált könyv szerinti érték Amortizált könyv szerinti érték

Egyéb kötelezettség

Amortizált könyv szerinti érték

Lejáratig tartandó eszközök Kölcsönök és követelések

II. Fedezeti ügyletben szereplők ELTÉRŐ Értékelési szabályok (!) 62


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása Leszállítással záruló, saját felhasználás

Elszámolással záruló, vagy leszállítással záruló, de nincs saját felhasználás

Fordulóna Fordulónapig Fordulónapig lezárult Fordulónapig nem zárult pig nem zárult le le lezárult Nem lehet Nem lehet Kereskedés Fedezeti Kereskedési Fedezeti valós valós értéken i célú (Nem ügylet célú (Nem ügylet értéken értékelni fedezeti fedezeti értékelni ügylet) ügylet) Azonnali ügyletek szabályai szerint

63

Nincs értékelve

Azonnali ügyletek szabályai szerint


Valós értéken

Valós értéken, az alapügylet is átértékelésr e kerül


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása

A derivatívák vagy kereskedési célú ügyletek, vagy fedezeti célú ügyletek lehetnek. Mindkét esetben a fordulónapon valós értéken kell értékelni a származékos ügyletet  A fedezeti kapcsolatban nem szereplő (kereskedési) ügyleteket valós értéken kell értékelni, ezért a nem realizált nyereséget és veszteséget is el kell számolni az eredménnyel szemben  A fedezeti ügylet esetében is valós értéken kell értékelni – elszámolási szabályokat ld. ‘Fedezeti ügyletek’

64


Az IFRS koncepciójának rövid bemutatása A

‘fedezeti

vs.

nem

fedezeti’

csoportosítás

mögött

húzódó

megfontolások:  A ‘Fedezeti kapcsolatban szereplő ügyletek’ csoportjába való sorolás alapja az IFRS által meghatározott fedezeti elszámolás (hedge accounting) feltételeinek való megfelelés. Ennek hiányában az ügyleteket a másik kategóriába kell sorolni (nem fedezeti v. kereskedési)  Fedezeti

elszámolás

további

megfontolásait

–

ld.

‘Fedezeti

elszámolása’

65


MSZSZ elszámolás

66


Számviteli elszámolás – valós értékelés nem alkalmazása esetén Főszabály:

Nem

fedezeti

célú

elszámolási

ügyletek

elszámolásaira vonatkozó szabályok (84. § (7) j, és 85. § (3) j,) Pénzügyi műveletek egyéb bevétele a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős része esetén • az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - nyereségjellegű - különbözet teljes összege, ha az ügylet zárása a mérlegfordulónapjáig megtörtént; • a pénzügyileg is realizált nyereségjellegű különbözetnek a tárgyévre időarányosan jutó összege, amennyiben az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. 67


Számviteli elszámolás – valós értékelés nem alkalmazása esetén Főszabály: Nem fedezeti célú elszámolási ügyletek elszámolásaira vonatkozó szabályok (84. § (7) j, és 85. § (3) j,) (folyt.) Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős része esetén • az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - veszteségjellegű – különbözet teljes összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént; • a pénzügyileg is realizált veszteségjelleg különbözetének a tárgyévre időarányosan jutó összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént; • a veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összege, ha az ügylet zárása a mérlegkészítés idpontjáig nem történt meg. 68



Kamatfedezeti

célú

ügyletek

elszámolásaira vonatkozó szabályok (84. § (5) f, és 85. § (2) e,) Kamatjellegű bevétel a kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek)  teljes nyeresége, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult,  a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos nyeresége, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig. 69



Kamatfedezeti

célú

ügyletek

elszámolásaira vonatkozó szabályok (84. § (5) f, és 85. § (2) e,) Kamatjellegű ráfordítás a kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek)  teljes vesztesége, ha az ügylet a mérlegfordulónapjáig lezárult,  a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos vesztesége, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig. 70


Számviteli elszámolás – valós értékelés nem alkalmazása esetén Főszabály: Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti

célú ügyletek elszámolásaira vonatkozó szabályok (84. § (7) k, és 85. § (3) k,) Pénzügyi műveletek egyéb bevétele a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) • nyereségének teljes összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, • a nyereség tárgyévre jutó időarányos összege, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le. 71


Számviteli elszámolás – valós értékelés nem alkalmazása esetén Főszabály: Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti

célú ügyletek elszámolásaira vonatkozó szabályok (84. § (7) k, és 85. § (3) k,) Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) • veszteségének teljes összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, • a veszteség tárgyévre jutó időarányos összege, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyeresége összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le. 72



Határidős ügyletek elszámolása

Számviteli kérdések: 1. Szerződéskötéskori könyvelés 2. Letétek elszámolása 3. Lejáratkori elszámolás 4. Fordulónapon fennálló ügyletek elszámolása, értékelése

73



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: 1. Szerződéskötéskori könyvelés HAS: Ha nincs pénzmozgás, akkor csak mérlegen kívül kell könyvelni. (Biztos jövőbeni kötelezettség és követelés) IFRS: Meg kell vizsgálni, van-e induló értéke az ügyletnek, ha nincs, mint HAS szerint, ha van, akkor azonnal valós értékre kell értékelni.

74



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: 2. Letétek elszámolása HAS: Ha letétre vonatkozó pénzmozgás van, azt egyéb követelésként, esetleg kapott letétnél egyéb kötelezettség között kell kimutatni. IFRS: Megegyezik a HAS elszámolással

75



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: 3. Lejáratkori elszámolás HAS: Nem fedezeti ügyletnél pü.műv egyéb bevétele és ráfordítása, fedezeti ügyletnél a fedezett alapügylet eredményét csökkenti IFRS: Megegyezik a HAS elszámolással

76



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: 4. Fordulónapon fennálló ügyletek elszámolása, értékelése HAS: Piaci értéket kell számolni határidős árfolyamok alapján Nem fedezeti ügyletnél: a) Lejár az ügylet mérlegkészítésig A (Fordulónap – Kötésnap ) / (Lejárat – kötésnap) arányban kell az eredményt megosztani

77



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: a) Lejár az ügylet mérlegkészítésig PÉLDA A (Fordulónap – Kötésnap ) / (Lejárat – kötésnap) arányban kell az eredményt megosztani 2011. Július 30-án kötött ügyleten 2012. január 30-án 60 millió Ft realizált nyereség van. (2011. Dec 31. – 2011. július 30)/ (2012. jan 30. – 2011. július 30.) * 60 millió Ft = 5 hónap/6 hónap * 60 millió Ft = 50 millió Ft 78



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: 4. Fordulónapon fennálló ügyletek elszámolása, értékelése HAS Nem fedezeti ügyletnél: a) Nem jár le az ügylet mérlegkészítésig • Ha nyereség, nincs teendő • Ha veszteség, céltartalék vagy passzív elhatárolás

79



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: Példa: A Társaság határidős ügyletet kötött 1 millió EUR határidős vételére 310 HUF/EUR árfolyamon. Az azonnali árfolyam a fordulónapon 300 Ft/EUR, az EUR kamatláb 1%, HUF kamatláb 6%, a hátralévő futamidő 1 év. Határidős árfolyam: 314.85 HUF/EUR 1 millió EUR * (314.85 HUF/EUR – 310 HUF/EUR) = 4.85 millió HUF nyereség = > HAS ban nincs teendő

80



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: 4. Fordulónapon fennálló ügyletek elszámolása, értékelése IFRS: Nem fedezeti ügylet: Valós értékre kell átértékelni, az értékelési különbözetet a pénzügyi műveletek között kell elszámolni.

81



Határidős ügyletek elszámolása Számviteli kérdések: 4. Fordulónapon fennálló ügyletek elszámolása, értékelése IFRS: Fedezeti ügylet: a) Valós érték fedezeti ügylet: mint a nem fedezetit, de ezzel együtt egy ellentétes irányú, azonos összegű tételt is fel kell venni. b) Cash-flow: A valós érték különbözet a saját tőkén belül kell elszámolni

82



Opciós ügyletek elszámolása

Számviteli kérdések: 1. Szerződéskötéskori könyvelés 2. Opciós díj elszámolása 3. Lejáratkori elszámolás 4. Fordulónapon fennálló ügyletek elszámolása, értékelése

83




Számviteli kérdések: 1. Szerződéskötéskori könyvelés HAS: Mérlegen kívül kell könyvelni. (Függő jövőbeni kötelezettség és Függő követelés) IFRS: Meg kell vizsgálni, az induló értéke az ügyletnek megegyezik-e az opciós díjjal, ha igen, elszámolás ugyanúgy, mint HAS szerint, ha eltér, akkor azonnal valós értékre kell értékelni, példát lásd határidős ügyleteknél

84




Számviteli kérdések: 2. Opciós díj elszámolása HAS: Pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy ráfordítása, de el kell határolni az opciós ügylet lejáratáig IFRS: Az opciós díj része a valós értéknek, tartalmi eltérés nincs a HAS-hoz képest, át kell sorolni az aktív elhatárolásra származékos ügyletek valós értékére.

85




Számviteli kérdések: 3. Lejáratkori elszámolás HAS: Nem fedezeti ügyletnél pénzügyi műveletek egyéb bevétele és ráfordítása, fedezeti ügyletnél a fedezett alapügylet eredményét csökkenti. Fel kell oldani az opciós díj elhatárolását is. IFRS: Megegyezik a HAS elszámolással

86




Számviteli kérdések: 4. Fordulónapon fennálló ügyletek elszámolása, értékelése HAS: Ha mérlegkészítésig lejárt, elhatárolni, ha nem, valós érték kiszámítása. Ha nyereség nincs teendő, ha veszteség akkor passzív vagy céltartalék IFRS: Valós érték változás elszámolása az eredményben (fordulónapi VÉ- opciós díj)

87


Példa származékos ügyletek elszámolására

88


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Példa 1/A: A Társaság a Bankkal kötött treasury keretjellegű megállapodás alapján határidős devizaügyletet köt 2012. december 12.-én 1 millió CHF határidős vételére 264.81 HUF/CHF árfolyamon. Az ügylet lejárata 2013. december 12. (1 év futamidő). A határidős ügylet lejáratakor a Társaság választásától függően az ügylet leszállítással (a szerződéses CHF és HUF összegek átutalásaival), vagy elszámolással (az ügylet HUF-ban kifejezett, a piaci ár és a kötési ár különbözetét mutató HUF összeg átutalásával) is végződhet. A Társaság az ily módon kötött ügyleteket nem tekinti a kockázatkezelési politika értelmében azonosított kockázatok fedezetére létrejött ügyletnek, az ügyleteket a HAS beszámolóra vonatkozó számviteli politika értelmében is nem fedezeti ügyletként kívánja elszámolni.


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Példa 1/A (folyt.): A Bank a megkötött ügyletek fedezetére árkülönbözet rendezését írja elő az ügyfelek részére: havi rendszerességgel az ügylet ügyfél szempontjából számított várható vesztesége (vagy nyeresége) alapján a számított (elvárt) és a rendelkezésre álló árkülönbözet különbsége zárolásra (vagy felszabadításra) kerül az ügyfél keretszerződésében megjelölt pénzforgalmi számlához kötődően. Tudjuk azt is, hogy a Társaság lejáratakor az elszámolással történő rendezést választotta. A fordulónap 2012. december 31., a mérlegkészítés napja 2013. március 31. A további információkat a következő táblázatok mutatják (ld. köv. oldal)


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Példa 1/A (folyt.):

Megnevezés

Üzletkötés napja

12-Dec-2012

Lejárat

12-Dec-2013

Vételi devizaösszeg Vételi devizanem Eladási devizaösszeg Eladási devizanem Lejáratkori rendezés

1,000,000 CHF 264,810,000 HUF Elszámolás v. leszállítás © 2014 Deloitte Magyarország

Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Példa 1/A (folyt.):

12/12/2012

12/31/2012

12/12/2013

255.0000

264.0000

258.0000

HUF hozam

8.00%

10.00%

7.00%

CHF hozam Forward árfolyam

4.00%

2.00%

3.00%

264.8100

284.7100

268.0200

FV of Forward

-

18,155,094

3,210,000

FVA of Forward

-

18,155,094

-14,945,094

Spot árfolyam


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Könyvelési tételek – 2012. december 12.

1. Mérlegen kívüli tétel CHF-ra vonatkozó követelés: 1.000.000 CHF * 255 HUF/CHF = 255.000.000 HUF T 03. Biztos (jövőbeni) követelések(CHF) – K 039. Biztos (jövőbeni) köv. ell.szla(CHF) 255.000.000 T 049. Biztos (jövőbeni) köt. ell.szla(HUF) – K 04. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek(HUF) 264.810.000



2. Mérleg-eredménykimutatást érintő elszámolások NINCS könyvelés Megjegyzés: az ügylet kezdetekor, tekintettel arra, hogy nincs valós értékelés, az ügylet értéke nem kerülhet rögzítésre. De ettől független is igaz, hogy mivel az ügylet a piaci értékek figyelembevételével lett kialakítva és ezáltal a valós érték ügyletkötéskor zérus, nincs könyvelési teendő. Továbbá, az ügylet alapján rendezni kellene az árkülönbözetet is, ugyanakkor ez egyrészt csak hó végén esedékes, másrészt ez az összeg is zérus az ügylet indításakor.



1. Mérlegen kívüli tételek CHF-ra vonatkozó követelés: 1.000.000 CHF * (264 HUF/CHF 255 HUF/CHF) = 9.000.000 HUF T 03. Biztos (jövőbeni) követelések(CHF) – K 039. Biztos (jövőbeni) köv. ell.szla(CHF) 9.000.000



2. Mérleg-eredménykimutatást érintő elszámolások (folyt) Ügylet értékelés NINCS könyvelés Az ügylet fordulónapon a Társaság szempontjából nyereséges, emiatt veszteség céltartalékként történő elszámolására nincs szükség.


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Könyvelési tételek – 2013. december 12. 1. Mérlegen kívüli tételek CHF-ra vonatkozó követelés: 1.000.000 CHF * 255 HUF/CHF = 255.000.000 HUF T 039. Biztos (jövőbeni) köv. ell.szla(CHF) – K 03. Biztos (jövőbeni) követelések(CHF) 264.000.000 T 04. Biztos (jövőbeni) kötelezettségek(HUF) – K 049. Biztos (jövőbeni) köt. ell.szla(HUF) 264.810.000



2. Mérleg-eredménykimutatást érintő elszámolások Lejáratkori elszámolás a piaci és kötési ár különbözete alapján T 3.Pénzeszközök K 9. Pénzügyi műveletek bevétele 3.210.000


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Példa 1/B: A Társaság esetében könyveljük a devizaforward ügylettel kapcsolatos tételeket a HAS beszámolóban, ha tudjuk

a következőket: A Társaság a forward ügyletet egy CHF alapú hitelből eredő árfolyamkockázati

kitettség

fedezetére

köti,

a

fedezett

tétel

számviteli értelemben is azonosításra és dokumentálásra kerül, az ügylet fedezeti ügyletként kerül elszámolásra. Megj: a fedezeti cél csupán a hitel tőkeösszegéig terjed, a kamatösszetevő nem kerül fedezésre.

Az egyéb feltételek nem változtak


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Megoldás 1/B: Változások összefoglalás

Megnevezés Spot értéknap Lejárat Hitel összege Hitel devizanem Kamat mértéke Kamatozás módja Hitel törlesztés módja

12-Dec-2012 12-Dec-2013 1,000,000 CHF Fix 4.00% Tőkeösszeg és kamat lejáratkor egy összegben


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Megoldás 1/B: Változások az 1/A esethez képest

A legfőbb változás abban testesül meg, hogy a hitelen megjelenik

egy eredményhatás, amely semlegesítésére a forward hivatott Fordulónapi átértékelésből származó eredmény: 1.000.000 CHF * (264 HUF/CHF – 255 HUF/CHF) = 9.000.000 HUF

T 8./9. Pénzügyi műveletek eredménye – K4. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

9.000.000


Határidős, opciós, swap ügyletek elszámolása HAS – Nincs valós értékelés Megoldás 1/B: Változások az 1/A esethez képest Ebben a pillanatban azonban a fedezett tétel eredményét ellentételező elszámolást nem találunk. Az Sztv ebben az esetben a fedezeti ügyleten ‘időarányos’ eredmény elszámolását írja elő a fedezett tételen elszámolt

eredmény összegéig, ez ugyanakkor a forward-al nehezen egyeztethető össze, illetve értelmezhető. Ettől függetlenül az eredmény

elszámolás

indokolt

a

fedezeti

cél

elérése

érdekében. T 3. Aktív időbeli elhatárolások • K 8./9. Pénzügyi műveletek nettó eredménye

9.000.000 © 2014 Deloitte Magyarország

MSZSZ-IFRS főbb különbségek

103


MSZSZ-IFRS főbb különbségek HAS – NINCS Valós értékelés Fordulónapig lezárult ügyletek

Fordulónapig le nem zárult ügyletek

Mérlegkészítésig lezárult Fedezeti


104

Mérlegkészítésig le nem zárult

Nem fedezeti Fedezeti

Nem fedezeti

Időarányos Időarányos Időarányos Nyereség= 0 részt el kell részt el kell részt el kell Veszteségre határolni az határolni határolni az elhatárolást alapügyleten alapügyleten (céltartalékot) elszámolt elszámolt kell képezni eredményig eredményig © 2014 Deloitte Magyarország

MSZSZ-IFRS főbb különbségek HAS – VAN Valós értékelés Leszállítással záruló

Elszámolással záruló

Forduló- Fordulónapig Fordulónapig lezárult Fordulónapig nem napig nem zárult le zárult le lezárult Nem lehet Nem lehet Nem Fedezeti Nem Fedezeti valós valós értéken fedezeti ügylet fedezeti ügylet értéken értékelni célú ügylet célú értékelni ügylet Azonnali ügyletek szabályai szerint

105

Nincs értékelve



Valós Valós értéken, értéken a fedezeti ügylet típusára vonatkozó szabályok szerint © 2014 Deloitte Magyarország

MSZSZ-IFRS főbb különbségek Téma ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK

IFRS

HAS

Részletes szabályok Egyszerűbb becslési modellek az értékelési is alkalmazhatók (pl. módszerek pontbecslés), nincsenek alkalmazhatóságára részletes szabályok (ld. ‘Valós érték’)

AZ EGYES KIMUTATÁSOKAT ÉRINTŐ KÜLÖNBSÉGEK Pénzügyi helyzet kimutatás

Alkalmazandó veszteség vagy bizonyos esetekben nyereség esetén is Alkalmazandó veszteség esetén pénzintézeteknél (lásd 250/2000 (XII.24.) Korm.rend.)

Elhatárolások

Alapvetően nincs

Céltartalékok

Alapvetően nincs

Értékelési különbözetek

Mindenkori valós Alapvetően nincs érték az eszközök (kivéve: valós értéken történő és kötelezettségek értékelés) között © 2014 Deloitte Magyarország

106

MSZSZ-IFRS főbb különbségek Téma Eredménykimutatás Lezárt ügyletek eredménye

Nyitott ügyletek értékeléséből származó eredmény

IFRS

HAS


Azonnali ügyletek szabályai szerint Nyereségek: arányos összegben, ha mérlegkészítésig realizálódik (kivétel: fedezeti ügylet)

Teljes összegben, előjeltől függetlenül eredmény (kivétel: saját tőkében elszámolt Veszteség: arányos összegben, különbözet, ld. “Egyes ha mérlegkészítésig realizálódik; fedezeti ügyletek”) teljes összegben, ha nem (kivétel fedezeti ügylet)

Egyéb átfogó eredmény Egyéb átfogó eredményben (saját tőkében) megjelenő értékelési különbözetek 107

Egyes fedezeti ügyletek (ld. cash-flow fedezeti elszámolás)

Alapvetően nincs (kivéve: valós értéken történő értékelés) © 2014 Deloitte Magyarország

MSZSZ-IFRS főbb különbségek Téma

IFRS

HAS

Kiegészítő melléklet Bemutatandó információk

Minden pénzügyi instrumentumra: IFRS 7

Szétválik a pénzintézet és nem pénzintézet, de lezárt és nyitott ügyletekkel kapcsolatos bemutatás fennáll

Nincsenek részletese előírások

Részletes előírások a Számviteli törvényben (itt „csak” kieg kapcsolat) és a pénzintézetek számára a Kormányrendeletben

Mérlegen kívüli tételek

Nullás számlaosztályban nyilvántartása

108


Fedezeti elszámolás

109


Fedezeti ügyletek Fedezeti ügyletek pénzügyi értelemben

Felmerülő kockázat (kitettség) Fedezett alapügylet Devizaárfolyam-kockázat Kamatlábkockázat Hitelezési kockázat

Kockázatcsökkentés Fedezeti ügyletek - Határidős, swap, opciós ügylet - devizakölcsön

Likviditási kockázat

csökkenő bizonytalanság 110


Fedezeti ügyletek Fedezeti ügyletek számviteli értelemben

Alaphelyzet: Fedezeti ügylet általában származékos ügylet, amelyet eredménnyel szemben értékelni kell A valós értékelés miatt a tárgyévi eredménybe nem realizált, csak lejáratkor realizálódó eredményhatást visz Cél: Csak a tárgyidőszakban realizált eredmény jelenjen meg, minden más eredményt semlegesíteni kell, az összemérés elve alapján a lejáratkor kell azoknak megjelenni

111


Fedezeti ügyletek Fedezeti ügyletek számviteli értelemben (folyt.)

Cél: A fedezeti instrumentum és a fedezett tételen megjelenő, egymást ellentételező nyereség és veszteség számviteli elszámolása azonos periódusban. Fedezeti elszámolás nélkül Fix kamatozású kötvény

Kamatswap

Amortizált bekerülési érték

Valós érték

112

Fedezeti elszámolás Fix kamatozású kötvény (fedezett tétel)

Kamatswap (fedezeti ügylet)

‘Kiigazított érték’

Valós érték

Fedezett tétel nyeresége / vesztesége

Fedezeti ügylet nyeresége / vesztesége


Fedezeti ügyletek

Minősíthető instrumentumok

Fedezett tétel

Mérlegben szereplő eszköz és kötelezettség

Mérlegen kívüli biztos elkötelezettség

Nem minősíthető instrumentumok

• • • •

113

Nagyon valószínű előrejelzett tranzakció

Külföldi érdekeltségben lévő nettó befektetés

Származékos ügyletek (derivatívok) A gazdálkodó saját tőkeinsrumentumai Nettó pozíció (beleértve a különböző kockázattal tételek portfóliáját is) Csoporton belüli ügyletek (kivéve azon devizakockázatokat, amelyek a konszolidáció során nem szűrődnek ki © 2014 Deloitte Magyarország

Fedezeti ügyletek Fedezett tételre vonatkozó szabályok  Pénzügyi eszköz vagy kötelezettség esetén lehet önmaga az eszköz, vagy annak szerződéses cashflow-i, az azokra vonatkozó kockázatok tekintetében (pl: kamat-swap ügylet a felvett hitel kamatfizetéseire)  Nem pénzügyi eszköz vagy kötelezettség esetén a fedezett kockázat csak devizaárfolyam-kockázat, vagy maga az eszköz vagy kötelezettség egészében lehet. (Például: kitermelt olajkészlet)

114


Fedezeti ügyletek Fedezett tételre vonatkozó szabályok (folyt.)  Lejáratig tartandó eszköz nem lehet fedezeti ügylet kamatlábkockázat szempontjából  Fedezeti elszámolás szempontjából csak nem konszolidált

társasághoz kapcsolódó ügylet lehet fedezett alapügylet  Kivéve olyan tranzakció, amely a csoporton belül különböző funkcionális pénznemű társaságokat érint, amely nem kerül kiszűrésre

 Hasonló eszközök és kötelezettségek összevonhatóak csoportba, ha az összes kockázatuk arányos a rájuk jutó összes kockázattal  Nettó pozíció (eszköz – kötelezettség) nem lehet fedezett alapügylet  Inflációs komponens csak akkor lehet fedezett alapügylet, ha explicit módon megjelenik a szerződéses cash-flowkban

115


Fedezeti ügyletek

Fedezeti ügyletek Minősíthető instrumentumok

Nem minősíthető instrumentumok

Származékos ügyletek • • • •

Futures & Forwards Swapok Opciók stb.

• • •

Nettó kiírt opciók Csoporton belüli szerződések Az IAS 32 szerint tőkeinstrumentumnak minősülő származékos ügyletek Nem pénzügyi tételek

•

116

Elsőgleges pénzügyi instrumentum csak devizakockázat esetén


Fedezeti ügyletek Fedezeti instrumentumra vonatkozó szabályok  Opciós ügyletek esetében nettó kiírt pozíció nem lehet fedezeti ügylet  Csak harmadik féllel (konszolidálásba nem bevont) kötött ügylet lehet fedezeti ügylet  A fedezeti ügyletet általában csak egészében lehet fedezeti ügyletnek minősíteni, kivéve  Opciós ügylet esetében a belső érték leválasztható az időértéktől  Határidős ügylet esetében az azonnali ár és a forward különbözete  A fedezeti ügylet egy meghatározott részét, arányát lehet minősíteni (pl. 50%)  Több fedezeti ügylet, vagy azok arányát, kombinációját lehet egyként tekinteni

117


Fedezeti ügyletek Fedezeti instrumentumra vonatkozó szabályok (folyt.)

Egy fedezeti ügyletet fedezhet több kockázatot is, ha  A fedezett kockázatok egyértelműen azonosíthatók  Fedezeti ügylet hatékonyságát demonstrálni lehet  Lehetséges a különböző kockázati pozíciók specifikus azonosítása

118


Fedezeti ügyletek Valós érték fedezeti ügylet (FVH): a valós érték változásából eredő olyan kitettségének fedezete Cash-Flow fedezeti ügylet (CFH): a cash flowk változékonyságából eredő olyan kitettségének fedezete

...amely egy olyan konkrét kockázatnak tulajdonítható, és amely hatással lehet az eredményre

Valós érték fedezeti ügylet

Cash-flow fedezeti ügyletek

Nettó befektetés fedezeti ügylet

Mérlegben szereplő eszköz vagy kötelezettség

Mérlegben szereplő eszköz vagy kötelezettség

Külföldi érdekeltségben lévő nettó befektetés

Biztos elkötelezettség

Biztos elkötelezettség (csak devizakockázat !)

Nagyon valószínű előrerejelzett ügylet 119


Fedezeti ügyletek Fedezeti ügyletek típusai valós érték fedezet (fair value hedge): a fedezett alapügylet (mérlegben szereplő eszköz, kötelezettség, vagy mérlegen kivüli szerződéses cash-flow) valós értékében lévő változást fedezzük, amely a fedezett kockázatból ered és amely hatással lehet az eredményre cash-flow fedezet (cash flow hedge): mérlegben szereplő eszközhöz, kötelezettséghez, vagy nagyon valószinű előrejelzett tranzakcióhoz kapcsolódó cash-flowk bizonytalanságát csökkentjük, amely hatással lehet az eredményre Külföldi tevékenységben lévő nettó befektetés: (net investment hedge): a külföldi tevékenységben lévő befektetés (ennek részeként akár a profit) átértékeléséből adódó változást fedezzük

120


Fedezeti ügyletek Típus IFRS HAS valós értékelés Valós érték Mérlegben lévő eszköz, Mérlegben lévő eszköz, kötelezettség, azok egy kötelezettség, azok egy része, kötelező része, illetve érvényű szerződés származékos ügylet jövőbeni tranzakciókra (firm commitment) Cash-flow Mérlegben lévő eszköz, Mérlegben lévő eszköz, kötelezettséghez kötelezettséghez kötődő kötődő pénzáramlás, pénzáramlás, áru nagyon valószínű leszállításával záruló előrejelzett tranzakció határidős, előrejelzett ügylet Külföldi Külföldi nettó Kapcsolt vállalkozásban gazdálkodóban befektetés IAS 21 lévő részesedés és lévő nettó szerint kölcsön befektetés 121


Fedezeti ügyletek Példák 1. Egy vállakozás – melynek funckionális pénzneme HUF – 1.000.000 EUR hitelt vett fel 2010. április 1-én, a hitel lejárata 4 év. A vállalkozás a kockázat kezelésére határidős devizaforward-ügyletet köt: 2014. április 1-i lejárattal 1.000.000 vásárolt EUR-t HUF ellenében. 2. A vállalkozás 500.000 eFt összegben vesz fel beruházási hitelt, 3 havi BUBOR +0.5% kamatozással. A vállalkozás lefedezi az kamatfizetéseket egy kamat-swap ügylettel, ahol a vállalkozás 500.000 eFt tőkeösszegre fizet fix 7% kamatot és 3 havi BUBOR +0.5% kamatot kap.

122


Fedezeti ügyletek Példák: 3. Egy vállalkozás – melynek funckionális pénzneme HUF – felvesz 1.000.000 EUR hitelt, amelyre fix 2.5% kamatot fizet. A vállalkozás egy másik bankkal köt egy tőkecserés-kamatswap ügyletet, mely során a vállalkozás elhelyez 1.000.000 EUR betétet fix 2.5% kamatra, és felvesz 250.000.000 HUF hitelt fix 8% kamatra. 4. A vállalkozás az éves tervezése során az anyavállalattól kapott megrendelések alapján elkészíti az üzleti és pénzügyi tervét, amely során 250 HUF/EUR árfolyammal számol. Az alapanyag-beszerzéseket a vállalkozás főleg EUR-ban fizeti ki, ezért az árfolyamkockázat lefedezésére, az üzleti tervből számított cash-flowk 30%-ra határidős devizavételi ügyleteket köt 2012. január 1-én, az év minden hónapja utolsó napjára vonatkozó lejárattal. 123


Fedezeti ügyletek Példák:

5. Egy vállalkozás új üzem építését tervezi, amelyhez a gépeket külföldről fogja importálni. Az épület építése folyamatban van, a vállalkozás az árfolyamkockázat fedezésére határidős devizavételi ügyletet köt a várható fizetés időpontjára, 2012. április 15.-re, az ügylet megkötésének dátuma 2010. december 10. A szállító a számláját 2012. március 27-én állítja ki, melyben a fizetési határidő 2012. április 27-e.

124


Fedezeti ügyletek Megoldások: 1. Valós érték fedezeti ügylet / Cash flow fedezeti ügylet 2. Cash flow fedezeti ügylet 3. Valós érték fedezeti ügylet 4. Cash flow fedezeti ügylet 5. Cash flow fedezeti ügylet

125


Fedezeti ügyletek

Fedezett tétel

Fedezeti instrumentum

A fedezett tételen megjelenő nyereség vagy veszteség

A fedezeti ügylet a fedezeti instrumentum megjelenítésre és • amely a fedezett Valós érték értékelésre vonatkozó általános kockázatnak szabályait követi, a fedezeti fedezeti ügylet tulajdonítható elszámolás hatására ez nem az eredményben számolandó változik. el A fedezett tétel az adott A fedezeti ügyleten megjelenő Cash Flow instrumentum megjelenítésre nyereség vagy veszteség fedezeti ügylet és értékelésre vonatkozó & Külföldi általános szabályait követi, a • Amely a fedezett kockázatnak tulajdonítható érdekeltség- fedezeti elszámolás hatására • és amely hatékonynak minősül ben lévő nettó ez nem változik. (Kivétel: nem befektetés pénzügyi tételek az egyéb átfogó eredményben fedezeti ügylet megjelenítésére vonatkozó kerül megjelenítésre bázismódosítás 126


Fedezeti ügyletek Fedezeti elszámolás szabályai Valós érték fedezeti ügylet: Mind a fedezeti ügylet, mind a fedezet alapügylet átértékelésre került, akkor is, ha a fedezett ügyletre nem vonatkozik a valós értékelés Cash flow fedezeti ügylet: A fedezeti ügylet nem realizált eredménye az egyéb átfogó eredményben kerül elszámolásra addig, amíg a fedezett alapügylet nem érinti az eredményt, ekkor átvezetésre kerül az eredménykimutatásba Nettó befektetés fedezeti ügylet: Cash-flow fedezeti ügylethez hasonlóan

127


Fedezeti ügyletek

Valós érték fedezeti ügyletek elszámolásának esetei Alul-fedezettség

Fedezett tétel: fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változás Nem hatékony rész (!)

Nyereség vagy veszteség ellentételezése

Fedezeti instrumentum: valós érték változása

A nem hatékony rész eredményben elszámolandó

Túl-fedezettség Fedezett tétel: fedezett kockázatnak tulajdonítható valós érték változás

Nyereség vagy veszteség ellentételezése

A nem hatékony rész eredményben elszámolandó 128

Fedezeti instrumentum: valós érték változása Nem hatékony rész (!) © 2014 Deloitte Magyarország

Fedezeti ügyletek

Cash Flow fedezeti ügyletek elszámolásának esetei Alul-fedezettség Fedezett tétel: A fedezeti elszámolás kezdetétől a jövőbeni cash flow-k valós értékének kumulatív változása

Kumulatív fedezeti tartalék

Fedezeti instrumentum: A fedezeti elszámolás kezdetétől számolt kumlatív nyereség vagy veszteség

A nem hatékony rész nem kerül rögzítésre (!) Túl-fedezettség Fedezett tétel: A fedezeti elszámolás kezdetétől a jövőbeni cash flow-k valós értékének kumulatív változása

Kumulatív fedezeti tartalék

A nem hatékony rész eredményben elszámolandó 129

Fedezeti instrumentum: A fedezeti elszámolás kezdetétől számolt kumlatív nyereség vagy veszteség Nem hatékony rész (!) © 2014 Deloitte Magyarország

Fedezeti ügyletek

Fedezeti hatékonyság mérése Előretekintő hatékonyságvizsgálat A fedezett kockázatnak tulajdonítható, valós értékben vagy a cash flow-kban jelentkező változás ellentételezése nagy hatékonysággal valósul meg.

Visszatekintő hatékonyságvizsgálat Fedezett tétel valós értékének/cash flow-inak változása Fedezeti instrumentum valós értékének/cash flow-inak változása

=

or

80% to

Fedezeti instrumentum valós értékének/cash flow-inak változása Fedezett tétel valós értékének/cash flow-inak változása

130

=

125%


Fedezeti ügyletek A fedezeti elszámolás feltételei és a fedezeti dokumentáció

A fedezeti ügylet megkötésekor, a fedezeti kapcsolatot dokumentálni kell, beleértve a társaság kockázatkezelési célját és stratégiáját, amely keretében az ügylet megkötésre került A fedezeti ügylet várhatóan nagyon hatékony lesz, ellensúlyozni fogja a valós értékben vagy cash-flowban bekövetkező változásokat, konzisztensen az eredetileg dokumentált kockázatkezelési stratégiával Az előrejelzett tranzakcióra vonatkozó cash-flow fedezeti ügyleteknél a tranzakciónak nagyon valószínűnek kell lennie, és a cash-flow kockázatnak végeredményben az eredményt kell érintenie, A fedezeti hatékonyság, (vagy a fedezeti ügylet valós értéke) megbízhatóan megállapítható, A fedezeti ügylet a megkötéskor és a teljes futamideje alatt várhatóan nagyon hatékony lesz. (rendszeresen mérni kell)

131


Függelék Származékos ügyletek közzétételei

132


Közzététel MSZSZ-ben

133


Közzététel MSZSZ-ben Határidős, opciós és swap ügyletekre vonatkozó szabályok (Szt. 90. § (4)) • Be kell mutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős, opciós és swap ügyletek határidős részének lejárati idejét szerződés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát) az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét, ha az megállapítható) cash-flowra gyakorolt várható hatását


Közzététel MSZSZ-ben Határidős, opciós és swap ügyletekre vonatkozó szabályok (Szt. 90. § (4)) – folyt. Külön fel kell tüntetni az előzőeknek az üzleti év eredményében már figyelembe vett hatásukat elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet fedezeti és nem fedezeti célú tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben


Közzététel MSZSZ-ben Határidős, opciós és swap ügyletekre vonatkozó szabályok (Szt. 90. § (4)) – folyt. • Be kell mutatni a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánként elszámolási ügylet (származékos ügylet) és leszállítási ügylet fedezeti és nem fedezeti ügylet tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletezésben.


Közzététel MSZSZ-ben Valós értéken történő értékelés (Szt. 59./D §; 90. §) • A valós értéken történő értékelés esetén az eredmény-kimutatásban tájékoztató adataként be kell mutatni az eredményben elszámolt értékelési különbözetet • Be kell bemutatni az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket: diszkont-tényezők várható osztaléknövekedési ráták belső megtérülési ráták effektív hozamok az alternatív befektetés hozamai


Közzététel MSZSZ-ben Valós értéken történő értékelés (Szt. 59./D §; 90. §)

• Be kell mutatni a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket, • Be kell mutatni a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát tárgyévi változását az eredményben, illetve a saját tőkében elszámolt összegeknagysága

• Be kell mutatni a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét


Közzététel MSZSZ-ben Valós értéken történő értékelés (Szt. 59./D §; 90. §) • Be kell mutatni a származékos ügyletek csoportjait nagyságát (szerződés szerinti értéken) lejárati idejét a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét)


Közzététel MSZSZ-ben Valós értéken történő értékelés (Szt. 59./D §; 90. §) • Be kell mutatni a fedezeti ügyletek hatékonyságát, bemutatva azt, hogy a tárgyévi eredményben, illetve a saját tőkében mekkora veszteséget (illetve nyereséget) ellentételeztek, amelyek ezáltal nem jelentek meg a mérlegben és az eredménykimutatásban, • Be kell mutatni a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását,


Közzététel IFRS-ben

141


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel

Hatálya: A standard hatálya kiterjed minden IFRS beszámolót készítő vállalkozásra. Hatálybalépés: A 2007. január 1. után kezdődő időszakra vonatkozóan kell alkalmazni a standardot. Összehasonlító információkat is kell közzétenni.

142


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Célja A beszámoló felhasználóját hozzásegítse, hogy megítélje: • a pénzügyi instrumentumok jelentőségét a társaság pénzügyi helyzetére és teljesítményére • a pénzügyi instrumentumokból származó kockázatok természetetét és kiterjedtségét, amelynek a társaság ki van téve az időszak alatt és beszámolókészítéskor és a társaság hogyan kezeli ezeket a kockázatokat

143


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Közzétételi kötelezettségek

A mérlegsorokban, vagy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a könyv szerinti értékét az alábbi kategóriáknak: • Pénzügyi eszközök valós értéken az eredménykimutatáson átvezetve • • • •

• Kereskedési célú eszközök • Bekerüléskor ebbe a kategóriába sorolt eszközök

Lejáratig tartandó pénzügyi eszközök Kölcsönök és követelések Értékesíthető pénzügyi eszközök Pénzügyi kötelezettségek valós értéken az eredménykimutatáson átvezetve • Kereskedési célú kötelezettségek • Bekerüléskor ebbe a kategóriába sorolt kötelezettségek

• Egyéb pénzügyi kötelezettségek

144


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Pénzügyi eszközök és kötelezettségek valós értéken az eredménykimutatáson átvezetve • Ha kölcsönök és követelések ebbe a kategóriába kerültek besorolásra, közzé kell tenni:

• A maximális hitelezési kockázatot, amelynek a kölcsönök és követelések ki vannak téve • Azt az összeget, amelyet a hitelderivatívák vagy hasonló instrumentumok csökkentenek a fenti kockázatból • Stb.

145


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Átsorolások • Ha a társaság átsorolt pénzügyi eszközt:

• Bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értéken nyilvántartottból valós értéken értékeltre, vagy • Valós értéken értékeltről bekerülési értéken vagy amortizált bekerülési értékenre nyilvántartottra Be kell mutatni, az átsorolt összeget az egyes kategóriákba ki és be, valamint az átsorolás okait

146


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Kivezetés • Ha a társaság átruházott pénzügyi eszközt olyan módon, hogy az nem minősül kivezetésnek, a társaságnak közzé kell tennie minden pénzügyi eszköz csoportra

• Az eszközök természetét • A tulajdonjoghoz kapcsolódó kockázatok és hasznok természetét, amelynek a társaság továbbra is ki van téve • Ha a társaság az eszközt továbbra is a könyvekben tartja, azok könyv szerinti értékét és a kapcsolódó kötelezettség • Stb.

147


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Fedezetek • A társaságnak közzé kell tennie: • A kötelezettség vagy függő kötelezettség fedezetéül megterhelt pénzügyi eszközök könyv szerinti értékét • A teherhez kapcsolódó feltételeket és kondiciókat • Ha a társaság birtokol fedezetet (pénzügyi és nem pénzügyi eszközt), amelyet tilos értékesítenie vagy megterhelnie addig, amíg a fedezet tulajdonosa nem fizetésképtelen, közzé kell tennie: • A fedezetek valós értékét • Az olyan fedezetek valós értékét, amelyet a társaság értékesített vagy megterhelt, de kötelezettsége van azokat visszaszolgáltatni • A fedezet használatával kapcsolatos feltételeket és kondiciókat

148


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Értékvesztés • Ha a társaság értékvesztést számolt el pénzügyi eszközökre, azokat külön számlán kell nyilvántartani és nem az eszköz értékét kell közvetlenül csökkenteni. • A társaságnak közzé kell tennie az értékvesztés számla időszaki mozgásának egyeztetését minden pénzügyi eszköz csoportra vonatkozóan

149


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Összetett pénzügyi instrumentumok • Ha a társaság kibocsátott olyan instrumentumot, amelynek mind kötelezettség és saját tőke komponense is van és az instrumentum többszörös rejtett derivatívát tartalmaz, amely értéke összefüggő (visszavásárolható átváltoztatható kölcsöninstrumentum), közzé kell tennie ezen jellemzők létezését.

150


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Fizetésképtelenség és szerződésszegés • A mérlegkészítéskor fennálló felvett hitelekre vonatkozóan, közzé kell tenni:

• A fizetésképtelenség részleteit, tőke, kamat vagy visszafizetési feltételeket • A fizetésképtelenségbe került kölcsönök könyv szerinti értékét a mérlegkészítéskor • Ha a fizetésképtelenségbe jutott hitel újratárgyalásra került beszámoló kibocsátásakor

151



Eredménykimutatás • Az eredménykimutatásban vagy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni: (minden pénzügyi instrumentum csoportra)

• Nettó nyereség vagy veszteség (AFS, HTM, Kölcsönök, Kötelezettségek) • Kamatbevétel és kamatráfordítás (nem kereskedési célú eszközök csoportjaira) • Jutalékbevétel és ráfordítás • Értékvesztett eszközökre elszámolt kamatbevétel • Az elszámolt értékvesztés pénzügyi eszköz csoportonként

152


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Számviteli politika • Az IAS 1 általános szabályai szerint be kell mutatnia a pénzügyi instrumentumok elszámolásának szabályait

153


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Fedezeti ügyletek • Minden fedezeti ügylet típusra be kell mutatni:

• A fedezeti ügylet leírása • A fedezeti ügyletnek minősített instrumentum leírása és valós értéke • A fedezett kockázat természetét • Az egyes ügylettípusoknál további közzétételek

154


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Valós érték • Minden pénzügyi instrumentum csoportra be kell mutatni annak valós értékét olyan módon, hogy az összehasonlítható legyen annak könyv szerinti értékével • Be kell mutatni:

• A módszereket és értékelési technikák során a feltételezéseket, amelyek a valós értékek megállapítása során használt a társaság • Ha nyilvánosságra hozott árfolyamok alapján történt az értékelés • Ha a beszámolóben elszámolt valós érték megállapítása értékelési technikával történt és az nem mostani piaci információkon alapult, valamint az ilyen valós érték eredménykimutatásban elszámolt változását

155


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Valós érték • Közzé kell tenni: • A pénzügyi instrumentumok leírását, könyv szerinti értékét és a magyarázatot, hogy a valós értéket miért nem lehetett megbízhatóan meghatározni • A pénzügyi instrumentumok piacáról • Kvalitatív közzétételek: Minden kockázat típusára vonatkozóan: • A kockázati kitettség és annak felmerülése • Célokat, szabályzatokat és folyamatokat, ahogy a társaság felméri és kezeli a kockázatokat • Azt, hogy ezek hogyan változtak az előző időszakhoz képest

156


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Valós érték meghatározás hierarchiája (inputok szerint), amelyet közzé kell tenni eszközkategóriánként:

‒ 1. szint: Jegyzett ár (nem módosított), aktív piacon ‒ 2. szint: Megfigyelhető input információk (árak, hozamok) ‒ 3. szint: Nem megfigyelhető input információk ‒ Ha több szintű input is volt, akkor azt a legalacsonyabbat kell figyelembe venni, amely lényeges az értékelés szempontjából. Az instrumentumot nem lehet felbontani, egészként kell kezelni Ha változás volt az értékelési technikában, akkor azt és annak okait közzé kell tenni

157


Valós értéken értékelt eszközök Fordulónapi valós értékelés Megnevezés

2011. december 31.

1. szint

2. szint

3. szint

Millió Ft

Millió Ft

Millió Ft


100

40

55

5

Kereskedési célú értékpapírok

39

17

20

2

75

30

40

5

214

87

115

12

Derivatívák

Értékesíthető pénzügyi eszközök Részvények, részesedések

Összesen 158


Fordulónapi valós értékelés 3. szint eszközeinél

Pé


Értékesíthető pénzügyi eszközök

Kereske dési c. értékpapírok

Derivatívák

Részvények, részesedések

Millió Ft

Millió Ft

Millió Ft

Millió Ft

6

5

4

15

Eredményben elszámolt

-2

-2

-

-4

Átfogó eredményben elszámolt

-

-

-1

-1

Beszerzés

1

2

2

5

Kibocsátás (Issue)

-

-

-

-

Rendezés, elszámolás (Settlement)

-

-1

-

-1

Átsorolás a 3. színtről

-

-2

-

-2

Záró egyenleg

5

2

5

12

Teljes nyereség, 159 veszteség

-1

-1

-

Nyitó egyenleg

Összesen

Nyereség, veszteség összesen

-2 © 2014 Deloitte Magyarország

IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Közzé kell tenni: • A kategóriák megbontását a hierarchia szerint • Minden lényeges átsorolást 1. szint és 2. szint között és annak okait. A lényegessét az eredmény és mérlegfőösszeg szempontjából kell vizsgálni • 3. szint esetén a nyitó és záró egyenleg levezetése az alábbi változásokkal:

‒ Nyereség és veszteség összege, amely az időszakban elszámolásra került, és az eredménykimutatás érintett sora ‒ Egyéb átfogó eredményben elszámolt összegek ‒ Beszerzés, értékesítés, kibocsátás vagy rendezés (külön-külön) ‒ Ki és besorolás a 3. szintbe és annak okai

160


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Közzé kell tenni: • 3. szint esetén a nyitó és záró egyenleg levezetése az alábbi változásokkal:

‒ Az elszámolt nyereség és veszteségből az, amely a mérlegfordulónapon birtokolt eszközhöz kapcsolódik ‒ Érzékenységvizsgálat a lényeges inputok reális más feltételezéseinél, számszerűen

• Likviditási kockázat bemutatása: ‒ Lejárati elemzés a nem derivatív kötelezettségekre, beleértve a garanciavállalásokat is ‒ Derivatív kötelezettségek lejárati elemzése, amely a hátralévő szerződéses lejáratokat tartalmazza, amely lényeges a cash-flowk és azok időzítésének megértése szempontjából

161


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel • Kvalitatív közzétételek (egy lehetséges közzététel): • „A Társaság centralizálta a pénzügyi kockázat kezelését. A pénzügyi kockázatok, mint a termékárakkal, a külföldi devizaárfolyamokkal és a kamatlábakkal kapcsolatos kockázatok integrálva lettek egy csoportszintű modellbe. A Társaság különböző fajtájú származékos ügyleteket köthet, hogy kezelje a működési cash-flowból és a finanszírozási megállapodásokból fakadó kockázatát. A Társaság kockázatkezelési szabályzata nem engedi spekulációs célú ügyletek megkötését.”

162


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel • Kvalitatív közzétételek (egy lehetséges közzététel): • „Kamatlábkockázat: A Társaság adósságának domináns része változó kamatozású. A kamatlábak a releváns referencia kamatlábakhoz vannak kötve, ami HUF-ban denominált adósság esetén a BUBOR, az EUR-ban denominált adósságnál az EURIBOR és az USD LIBOR az USD-ban denominált hiteleknél. Az újraárazási periódus jellemzően O/N (Overnight) hitelkeretek esetén, hosszú lejáratú hiteleknél ás kölcsönöknél pedig 3 vagy 6 hónap. A Társaság kamatswapokat alkalmazhat, hogy kezelje a lebegő kamatlábú kölcsönökből adódó kamatláb kockázatnak való kitettségét.”

163


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel • Kvalitatív közzétételek (egy lehetséges közzététel): • „Devizaárfolyamkockázat: • A Társaság e-szolgáltatásokkal foglalkozó üzletága EURban long, USD-ben short, az e-szolgáltatásokon felüli üzletágak EUR-ban short, USD-ban long cash-flow pozíciójúak. Csoportszinten az Társaságnak short nettó cash-flow pozíciója van mind EUR-ban és USD-ben. A Társaság nincs jelentősen kitéve más devizaárfolyamok alakulásának. …”

164


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel • Kvalitatív közzétételek (egy lehetséges közzététel): „…A csoportszintű nettó kitettség nyomonkövetése rendszeresen megtörténik, a nyitott pozíciókat pedig standard pénzügyi instrumentumokkal (forwardokkal, opciókkal vagy az előző elemeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokkal) fedezik abban az esetben, ha a kitettség veszélyezteti a Társaság éves pénzügyi célkitűzéseinek a teljesítését. Ezek az ügyletek jellemzően a tárgyévi bevételeket védik, ebből következően minden üzleti év végén a Társaságnak jellemzően csak kis számú nyitott tranzakciója van. Fedezeti elszámolást a Társaság nem alkalmaz, mivel nem történt ilyen tranzakció a beszámoló időszakában. • A devizában (EUR, USD, CHF) denominált adósságállomány a Társaság kötelezettségeinek csak egy kis hányadát jelenti. Kedvezőtlen piaci feltételek esetén az adósságállomány egy részét vagy egészét keresztárfolyamú swapokkal fedezik, de 2008. december 31-én és 2009. december 31-én nem volt ilyen jellegű nyitott tranzakció.”

165


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Hitelezési kockázat • A társaságnak be kell mutatni pénzügyi instrumentum csoportonként • A hitelezési kockázatot legjobban reprezentáló összeget a mérlegfordulónapon a fedezetekre tekintet nélkül • A pénzügyi eszközök hitelminőségét • A pénzügyi eszközök lejárati bontását, amelyek már lejártak, de nem lettek értékvesztve • Ha követelés fedezetként átvett eszközöket, akkor a megszerzett eszközök természetét és összegét

166


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Likviditási kockázat • Be kell mutatni:

• A pénzügyi kötelezettségek lejárati elemzését, amely a hátralévő szerződéses futamidőt mutatja • Annak leírása, hogy a társaság hogyan kezeli ezt a kockázatot

167


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Likviditási kockázat (egy lehetséges bemutatás,) “A Társaság likviditási kockázatának kezelésére két vezető magyarországi kereskedelmi banknál rendelkezik megfelelő hitelkerettel. A legtöbb hitelkeret többcélú felhasználást -úgy mint folyószámla hitel, rulírozó hitel és garanciavállalás- tesz lehetővé. A hitelkeret-szerződések az esetek nagy százalékában a Társaság neve alatt lettek megkötve, a leányvállalatok a hitelkeretekhez cash-pool megállapodások révén férnek hozzá. 2009. december 31-én az alábbi, fel nem használt hitelkeretek enyhítették a likviditási kockázatot.”

168


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Piaci kockázat • Be kell mutatni:

• Érzékenységelemzést minden piaci kockázat típusára, amelynek a vállalkozás kitett a beszámoló fordulónapján, amely megmutatja, hogy hatott volna az eredményre és a tőkére a lényeges kockázati változók változására, amely reálisan fennállhatott volna a mérleg fordulónapján. • A használt módszereket és feltételezéseket az érzékenységelemzés során • A módszerek és feltételezések változását az előző időszakhoz képest és a változás okait

169


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Piaci kockázat • Ha a társaság kockázatott értéknek (VaR) megfelelő érzékenységvizsgálatot, amely az egyes kockázati tényezők közötti összefüggéseket is mutatja, és ezt használja a pénzügyi kockázatai kezelésére, akkor ezt az elemzést használhatja az általános érzékenységvizsgálat helyett • Az érzékenységvizsgálat során alkalmazott módszerek magyarázatát a főbb paraméterekkel és feltételezésekkel • Az érzékenységvizsgálat során alkalmazott módszerek célját és annak korlátait, amely azt eredményezheti, hogy azok a pénzügyi eszközök és kötelezettségekre nem relevánsak

170


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Piaci kockázat kezelése (egy lehetséges bemutatás) „A Társaság menedzsmentje elemezte az árfolyamok és a kamatok eredményre gyakorolt hatását. Az EUR árfolyamának 10 HUF-os növekedése a Csoport eredményét mintegy 0,5 millió Ft-tal rontja. A forint kamatok 1 % pontos emelkedése hozzávetőleg 0,4 millió-tal rontják a Csoport eredményét.”

171


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Termékárak kockázat kezelése (egy lehetséges bemutatás) „A Társaság rendszeresen nyomon követi az egyes szolgáltatási ágazatokban kialakuló, releváns piaci árak alakulásának való kitettséget, és adott esetben fedezeti ügyleteket köt abból a célból, hogy a kitettséget megfelelő határok között tudja tartani. Ezek a tranzakciók jellemzően a tárgyévi bevételek védelmére szolgálnak, így az év végén általában nincsenek nyitott ügyletek. 2008 és 2009. december 31-én nem volt az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó származékos ügylet. ”

172


IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok – Közzététel Piaci kockázat kezelése (egy másik lehetséges bemutatás) „A Társaság eredménye 2009. december 31-én “A” millió Ft-tal, 2008. december 31-én “B” millió Ft-tal változott volna, ha a lényeges devizás forinttal szembeni árfolyama a ténylegeshez képest 10%-kal eltért volna.” „A Társaság egy éves eredménye a forint kamatlábak 1%-os emelkedése esetén “C” eFt-tal, illetve “D” eFt-tal csökkent volna 2009 és 2008. december 31-ét követő évben.”

173



174



175



176


Függelék – Értékpapír tranzakciókkal kapcsolatos egyéb tudnivalók


Megjelenítés és kivezetés

Pénzügyi eszköz/kötelezettség megjelenítése:  amikor az instrumentum szerződéses feltételei rá vonatkozóvá válnak (feltételek életbe lépése) Pénzügyi eszköz kivezetése:  amikor a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jog lejár; vagy  a pénzügyi eszköz átadásra kerül, és az átadás megfelel a kivezetés feltételeinek (ld. később) Pénzügyi kötelezettség kivezetése:  amikor megszűnik – vagyis amikor a szerződésben meghatározott kötelemnek eleget tettek, azt eltörölték, vagy az lejárt.

178



Példák a ‘feltételek életbe lépésére’ Mérlegben megjelenő követelések / kötelezettségek – szerződés következtében jog pénzeszköz átvételére, vagy kötelezettség pénzeszköz kifizetésére Nem pénzügyi termékek határidős vásárlása – termék megjelenítés csak később (ha az egyik fél már teljesített) De: a szerződés (elkötelezettség) nettó valós értéke megjelenítésre kerül Forward ügyletek, opciók – nettó valós érték szintén megjelenítésre kerül

179


Megjelenítés és kivezetés Pénzügyi eszközök megjelenítése és kivezetése  “Szokásos módon” történő vétel vagy eladás:

 Kötési időpont (trade date; TD) vagy teljesítési időpont szerinti elszámolás (settlement date; SD) – számviteli politika  Módszer konzisztens alkalmazása a pénzügyi eszközök egyazon kategóriájára.


Megjelenítés és kivezetés Pénzügyi eszközök megjelenítése és kivezetése  TD szerinti elszámolás

 vétel: az átveendő eszköz és az érte fizetendő kötelezettség kimutatása a kötési időpontban  eladás: az eladott eszköz kivezetése, kapcsolódó nyereség vagy veszteség elszámolása, valamint a vevőtől esedékes követelés kimutatása a kötési időpontban ! Kamat elszámolása a kötési időpont és a teljesítés időpontja között általában nincs (a tulajdonjog átszállása a teljesítés időpontjában)


Megjelenítés és kivezetés Pénzügyi eszközök megjelenítése és kivezetése  SD szerinti elszámolás

 vétel: az eszköz kimutatása azon a napon, amikor a gazdálkodó azt megkapta  eladás: eszköznek kivezetése és a nyereség vagy veszteség elszámolása azon a napon, amikor az eszköz leszállítása megtörtént


Megjelenítés és kivezetés Pénzügyi eszközök megjelenítése és kivezetése  SD szerinti elszámolás

Vétel: átvett eszköz valós értékének változásai a kötési időpont és a teljesítés időpontja között eltelt időszakban:

a megszerzett eszközre vonatkozó módszer szerint: HTM: nincs elszámolás AFS: egyéb átfogó eredményben FVTPL: eredményben


Megjelenítés és kivezetés Kivezetésre vonatkozó általános szabályok  Ha az eszközhöz kötődő összes kockázat és haszon átruházásra kerül, az eszközt ki kell vezetnie a könyvekből  Ha a gazdálkodó megtartja az eszközhöz kötődő összes kockázatot és hasznot, az eszközt a könyvekben kell tartania

 Példa: Penziós ügyletek, visszkeresetes faktoring, eladás visszavételi kötelezettséggel (kivéve a visszavásárláskori valós értéken)  Ha a faktoring ügylet során a végső hitelezési kockázat nem száll át, akkor a kapott pénzösszeget kötelezettségként kell kimutatni

184


Megjelenítés és kivezetés IFRS-HAS összehasonlítás

Téma

IFRS

Kötésnap vagy elszámolás Választható napi elszámolás

HAS Nincs szabályozva, elszámolás napi a gyakorlat

Pénzügyi eszközök kivezetése

Részletes szabályozás, tartalom elsődlegessége a formával szemben

Nincs részletes szabályozás, formai esetben is kivezetés

Repo ügyletek, értékpapír kölcsön

Nem lehet kivezetni az eszközt

Ki kell vezetni az eszközt

Kötelezettségek cseréje

Kivezetés a jelenérték 10%-át meghaladó csere esetén

Nincs szabályozva, kivezetés kell

185



Példa

 “A” Társaság 2012. december 28-án megvásárol egy államkötvényt, amelynek 1.000 eFt-os vételára megegyezik az ezen a napon (TD) érvényes valós értékkel (a tranzakciós költség elhanyagolható).  A tranzakció teljesítése ideje (SD) 2013. január 3.  A fordulónapon (2012.12.31.) és a teljesítés időpontjában érvényes valós értékek rendre 1.002 eFt és 1.003 eFt.



Feladat: mind az SD (I.), mind a TD (II.) szerinti elszámolás esetén foglaljuk össze  a kötésnapon  a fordulónapon  a teljesítés napján történő könyvelési lépéseket, amennyiben az államkötvény  HTM (a)  AFS (b)  FVTPL (c) kategóriába kerül besorolásra.



I/a (Elszámolás módja: SD, értékpapír besorolása: HTM) 2012.12.28. Nincs könyvelés 2012.12.31. Nincs könyvelés 2013.01.03. T Értékpapír (HTM) – K Pénzeszközök 1.000



I/b (Elszámolás módja: SD, értékpapír besorolása: AFS) 2012.12.28. Nincs könyvelés 2012.12.31. T Követelés (értékelési kül.) – K Egyéb átfogó eredmény (OCI) 2013.01.03. T Követelés (értékelési kül.) – K Egyéb átfogó eredmény (OCI) T Értékpapír (AFS) – K Pénzeszközök T Értékpapír (AFS) – K Követelés (értékelési kül.)

2 1 1.000 3



I/c (Elszámolás módja: SD, értékpapír besorolása: FVTPL) 2012.12.28. Nincs könyvelés 2012.12.31. T Követelés (értékelési kül.) – K Nyereség vagy veszteség 2 2013.01.03. T Követelés (értékelési kül.) – K Nyereség vagy veszteség 1 T Értékpapír (FVTPL) – K Pénzeszközök 1.000 T Értékpapír (FVTPL) – K Követelés (értékelési kül.) 3


Megjelenítés és kivezetés Egyenleg 2012.12.28. Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség 2012.12.31. Értékelési különbözet (FVA) Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség OCI (FVA) Eredménytartalék (PL-n keresztül) 2013.01.03. Értékelési különbözet (FVA) Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség OCI (FVA) Eredménytartalék (PL-n keresztül)

SD szerinti elszámolás HTM

AFS

FVTPL

-

-

-

-

2 (2) -

2 (2)

1,000 -

1,003 (3) -

1,003 (3)



II/a (Elszámolás módja: TD, értékpapír besorolása: HTM) 2012.12.28. T Értékpapír (HTM) – K Pénzügyi kötelezettség 2012.12.31. Nincs könyvelés 2013.01.03. T Pénzügyi kötelezettség – K Pénzeszközök

1.000

1.000



II/b (Elszámolás módja: TD, értékpapír besorolása: AFS) 2012.12.28. T Értékpapír (AFS) – K Pénzügyi kötelezettség 2012.12.31. T Értékpapír (AFS) – K Egyéb átfogó eredmény (OCI) 2013.01.03. T Értékpapír (AFS) – K Egyéb átfogó eredmény (OCI) T Pénzügyi kötelezettség – K Pénzeszközök

1.000

2 1 1.000



II/c (Elszámolás módja: TD, értékpapír besorolása: FVTPL) 2012.12.28. T Értékpapír (FVTPL) – K Pénzügyi kötelezettség 1.000 2012.12.31. T Értékpapír (FVTPL) – K Nyereség vagy veszteség 2 2013.01.03. T Értékpapír (FVTPL) – K Nyereség vagy veszteség 1 T Pénzügyi kötelezettség – K Pénzeszközök 1.000


Megjelenítés és kivezetés TD szerinti elszámolás HTM

Egyenleg 2012.12.28. Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség 2012.12.31. Értékelési különbözet (FVA) Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség OCI (FVA) Eredménytartalék (PL-n keresztül) 2013.01.03. Értékelési különbözet (FVA) Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség OCI (FVA) Eredménytartalék (PL-n keresztül)

AFS

FVTPL

1,000 (1,000)

1,000 (1,000)

1,000 (1,000)

1,000 (1,000) -

1,002 (1,000) (2) -

1,002 (1,000) (2)

1,000 -

1,003 (3) -

1,003 (3)


Megjelenítés és kivezetés IFRS-HAS összehasonlítás

Téma

IFRS

HAS

Kötésnap vagy elszámolás napi elszámolás

Választható

Nincs szabályozva, elszámolás napi a gyakorlat

Pénzügyi eszközök kivezetése

Részletes szabályozás, tartalom elsődlegessége a formával szemben

Nincs részletes szabályozás, formai esetben is kivezetés

Repo ügyletek, értékpapír kölcsön

Nem lehet kivezetni az eszközt

Ki kell vezetni az eszközt

Kötelezettségek cseréje

Kivezetés a jelenérték 10%- Nincs szabályozva, át meghaladó csere esetén kivezetés kell

196


Megjelenítés és kivezetés Kivezetésre vonatkozó speciális szabályok (AG 62)

 az IAS 39 (40) szerint egy pénzügyi kötelezettséget ki kell vezetni, és új kötelezettséget kell megjeleníteni, amennyiben az új kötelezettség instrumentum alapvetően más kondíciókkal rendelkezik  összhangban a fenti meghatározással, a kondíciók alapvetően különböző-ként definiálhatóak, amennyiben az új kondíciókkal számolt cash flow-k (a kapott és fizetett díjakat is beleszámítva), amelyhez az eredeti effektív kamatláb kerül felhasználásra, a hátralévő futamidőre számítva legalább 10%-kal különböző értéket eredményez az eredeti cash flow-k alapján számolt értéktől. Ha az adósságinstrumentumok cseréjét vagy a feltételek módosítását megszüntetésként számolják el, bármely felmerülő költséget vagy díjat a kötelezettség megszűnésével kapcsolatos nyereségként vagy veszteségként kell elszámolni. Ha a cserét vagy a módosítást nem megszüntetésként számolják el, a felmerülő költségek vagy díjak a kötelezettség könyv szerinti értékét módosítják, és a módosított kölcsön hátralévő futamideje alatt amortizálódnak.

197


A Deloitte név az Egyesült Királyságban “company limited by guarantee” formában alapított Deloitte Touche Tohmatsu Limited társaságra és tagvállalatainak hálózatára utal, melyek mindegyike önálló, egymástól elkülönülő jogi személy. A Deloitte Touche Tohmatsu Limited és tagvállalatai jogi struktúrájának részletes bemutatását a következő link alatt találja: www.deloitte.hu/magunkrol. © 2014 Deloitte Magyarország

Kockázatkezelés Származékos ügyletek számvitele Fedezeti elszámolás A derivatívák közzétételei. Miskolci Egyetem április 3

Recommend Documents