Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Vállalkozási szakterület 2004

Pénzügyminisztérium

Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésének tematikája Vállalkozási szakterület 2004.

2004.

A tematika összeállítói

dr. Adorján Csaba [2.b); 2.c) fejezetpontok] Dudás Jánosné [3. fejezet] dr. Nagy Gábor [1.A); 2.a); 2.d) fejezetpontok] dr. Róth József [1.B) fejezetpont]

Lektorálta dr. Nagy Gábor

Kiadja a Pénzügyminisztérium Budapest, 2004.

Mérlegképes továbbképzés vállalkozás szakos tematika 1. Aktuális számviteli kérdések A) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

8 óra 4 óra

a) Az Szt. módosításai 

A módosítás indoka  más jogszabályok jogharmonizációhoz kapcsolódó módosítása  a valós (piaci) értéken történő értékelés szabályainak beépítése  a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának kötelezettsége  a hazai számviteli előírások közelítése a nemzetközi számviteli szabályokhoz  fogalmak, értelmező rendelkezések pontosítása



A módosítás hatályba lépése  2004. január 1je (valós értéken történő értékelést a 2003. évi beszámoló elkészítésénél is lehet alkalmazni)  2004. május 1-je, 2005. január 1-je



A módosítást a 2003. évi LXXXV. törvény tartalmazza



Szt. változások a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódóan  nemcsak részvénytársaságokra érvényesek a változások  meddig használható a mérlegben szereplő adat  közbenső mérleg változása (formai, tartalmi)  nemcsak az osztalékelőleg fizetéséhez használható  osztalékelőleg-fizetés számviteli feltételei (mikor, miből)  új részvényfajta a visszaváltható részvény (tartalma)  visszavásárlás feltételei, a visszavásárolt kimutatása  a részesedések visszavásárlásának számviteli feltételei  miben tér el a korábbiaktól  mikor, milyen összeget kell a lekötött tartalékba átvezetni  tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli tőke terhére  a tőkefedezet dokumentálása  a megváltozott előírás miben tér el a korábbitól  a több jogcímen történt kifizetés együttes kezelése  osztalékfizetés (nemcsak pénzben lehet teljesíteni)  új előírások  a jegyzett tőke feltételes leszállítása  a feltételhez kötött tőkeleszállítás  nem pénzbeli hozzájárulás (változás a tartalmában, a rendelkezésre bocsátásában)  megszűnt a részvények ellenében a hitelkövetelésről való lemondás lehetősége



A csatlakozás időpontjához kapcsolódó változások  megszűnik a számlát helyettesítő okmány (mi lesz helyette)  külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei  különböző a szabályozás annak függvényében, hogy a székhely az EU tagállamaiban (vagy az azzal azonosan kezelendő országban), illetve harmadik országban van (ez utóbbiaknál a szabályozás nem változott)

 nem terheli letétbe helyezési, közzétételi, könyvvizsgálati kötelezettség (helyette a székhely beszámolóját kell közzétenni magyarul)  a könyvvezetésre, a beszámolókészítésre vonatkozó számviteli szabályok változatlanok (biztosítani az érdekeltek számára)  devizakülföldi társaságok beszámolója  devizakülföldi minősítésük változik, számviteli szabályaik nem  az euró bevezetéséig nem kell áttérni a hazai pénznemre 

Összevont (konszolidált) éves beszámoló  1606/2002. számú (EK) rendelet a nemzetközi számviteli standardok (IASek) alkalmazásáról  a rendeletben előírt társaságoknál kötelező 2005. január 1-jétől  egyéb társságok a konszolidálás során választhatják az IASek alkalmazását  a jogharmonizáció érdekében egyéb módosítások, kiegészítések  elsősorban a kiegészítő mellékletnél további információk



Egyszeres könyvvitel  a vállalkozások 2004. január 1-jétől csak kettős könyvvitelt vezethetnek  az egyéb szervezeteknél  a szabályozás lényege nem változott  kormányrendeleti szabályozás is megmaradt  pontosítások (változások) a kormányrendeletben



Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása  a könyvvezetéssel, a bizonylatolással a kiegészítő mellékletet és más jogszabályban előírt információkat alá kell támasztani  megszűnik a papíralapú bizonylatok kötelező aláírása  hitelessége, megbízhatósága más módon is biztosítható  fokozott biztonságú elektronikus aláírás  a minősített elektronikus aláírás helyett  módosult a számviteli bizonylatok megőrzésének, archiválásának előírása is (külön jogszabály előírásainak is eleget kell tenni)  más, ha elektronikus úton továbbították, illetve ha papíralapú



Kiegészítő melléklet bővülése  az ellenőrizhetőség érdekében további információk  az adózott eredmény felhasználásáról  a konszolidálást végző vállalkozó bemutatása  a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény megszerzésére vonatkozó adatok  átcsoportosítás az üzleti jelentésből  vállalatcsoportról, kapcsolt vállalkozások miatti céltartalék-képzésről  az exportárbevétel piacok szerinti részletezéséről  a visszatérítendő támogatásokról  a többletinformációk érintik az egyszerűsített éves beszámolót készítőt is  csökken az eltérés az éves beszámolót készítőkkel szemben



Fogalmak, értelmező rendelkezések változásai  vállalkozó az európai gazdasági egyesülés is  pontosításra került a penziós (elhelyezési) ügylet értelmező rendelkezése (valódi, nem valódi)  óvadéki repóügyletek, értékpapír kölcsönügyletek



függő kötelezettség, biztos (jövőbeni) kötelezettség  megbontása pénzeszközre, egyéb eszközre  mérlegen kívüli tételek  függő követelés, biztos (jövőbeni) követelés 

Egyéb változások  névérték alatt, illetve névérték felett beszerzett értékpapíroknál  a különbözetet nem kötelező elhatárolni  értékelési tartalék megbontása (értékhelyesbítés, valós értékelés)  adók és adójellegű tételek (tételes felsorolás helyett)  közzététel lehet elektronikus úton is (2005. évi beszámoló)  utalás a könyvvizsgálatra  változott a cégtörvény is

b) A valós értéken történő értékelés 

A valós értéken történő értékelés  bevezetésének indoka  az irányelvi változások adaptálása  a pénzügyi instrumentumok térnyerése  az összhang megteremtése az IAS-ekkel  mire terjed ki  a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére  nem kötelező az alkalmazása, dönteni kell



Valós érték  fogalma  meghatározása a piaci megítélésről rendelkezésre álló információk alapján



Pénzügyi instrumentumok (mérlegben, mérlegen kívül)  pénzügyi eszközök  pénzügyi kötelezettségek  besorolásuk (függetlenül jelenlegi minősítésüktől), ha nem képezi a fedezeti ügylet részét



Származékos ügylet  fogalma, értelmezése,  mi nem minősül származékos ügyletnek  értékelése



Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés  lejáratig tartott pénzügyi eszközökre,  gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésekre  stb.



Kereskedési célú pénzügyi eszközök  fogalma, ide tartozó pénzügyi eszközök  mérlegben lévő pénzügyi eszköz (értékpapír, részesedés, követelés)  bekerülési (beszerzési) értéke  értékelése valós értéken kötelező (a bekerüléskor, a mérleg fordulónapján)  értékelésből adódó különbözet

 kimutatása a mérlegben az eszközhöz rendelt értékelési különbözetként (pozitív és negatív előjelű is lehet)  az eredménykimutatásban  mit mutat az értékelési különbözet  a pénzügyi eszközök kivezetése könyv szerinti értéken  elszámolása a pénzügyi instrumentum és az állománycsökkenés jellegének megfelelően 

Értékesíthető pénzügyi eszközök  fogalma, ide tartozó pénzügyi eszközök (mérlegben kimutatott)  bekerülési (beszerzési) értéke  értékelése valós értéken lehetőség (a bekerüléskor, a mérlegkészítéskor)  értékelésből adódó különbözet  ha pozitív, kimutatása a mérlegben az eszközhöz rendelt értékelési különbözetként az értékelési tartalékkal szemben  ha negatív, az értékvesztés elszámolásának szabályait kell alkalmazni  az értékelési különbözet kivezetése az értékelési tartalékkal szemben  a pénzügyi eszköz kivezetésének elszámolása a pénzügyi instrumentum és az állománycsökkenés jellegének megfelelően



Kereskedési célú pénzügyi kötelezettség  fogalma, ide tartozó pénzügyi kötelezettségek  mérlegben kimutatott pénzügyi kötelezettségek  bekerülési (beszerzési) értéke  értékelése valós értéken kötelező (a bekerüléskor, a mérleg fordulónapján)  értékelésből adódó különbözet  kimutatása a mérlegben a kötelezettséghez rendelt értékelési különbözetként (pozitív és negatív előjelű is lehet)  az eredménykimutatásban  mit mutat az értékelési különbözet  a pénzügyi kötelezettség kivezetése (könyv szerinti értéken)  kivezetés elszámolása (az állománycsökkenés és a pénzügyi instrumentum jellegének megfelelően)



Kereskedési célú származékos ügyletek  bekerülési (beszerzési) értéke  értékelése valós értéken kötelező (a bekerüléskor, a mérleg fordulónapján)  értékelésből adódó különbözet  kimutatása a mérlegben a követelések, illetve a kötelezettségek között  az eredménykimutatásban  mit mutat az értékelési különbözet  az értékelési különbözet kivezetése (azzal szemben, amivel szemben felvételre került)  származékos ügyletek zárása  elszámolási ügyletnél  leszállítási ügyleteknél Fedezeti ügyletek  fedezeti ügyletek fogalma, értelmezése  valós értéken történő értékelés kötelező  fedezeti ügyletekkel kapcsolatos követelmények  előrejelzett ügylet  fedezeti hatékonyság





piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet  fogalma  fedezeti ügylet értékelése valós értéken  értékelésből adódó különbözet  kimutatása a mérlegben: a követelések, illetve a kötelezettségek között  az eredménykimutatásban  mit mutat az értékelési különbözet  az értékelési különbözet kivezetése  a fedezeti célú ügylet zárása  fedezett ügylet nem tartozik a valós értéken történő értékelés alá  a fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb  cash-flow fedezeti ügylet  fogalma  külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete  fogalma



Lejáratig tartott pénzügyi eszközök  fogalma, ide tartozó pénzügyi eszközök  értékelésük



Gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelés  fogalma, ide tartozó pénzügyi eszközök  értékelésük



Egyéb pénzügyi kötelezettség  fogalma, ide tartozó pénzügyi kötelezettségek  értékelésük



A pénzügyi instrumentumok átsorolása  a besorolási és értékelési szabályokat következetesen kell alkalmazni  nem minősíthető kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé  a lejáratig tartott átsorolása értékesíthetővé vagy kereskedési célúvá  kereskedési célú pénzügyi eszközt nem lehet átsorolni  az átsoroláskor rendezendő tételek  beszerzés időpontjára való visszarendezés  átsorolás utáni besorolásnak megfelelő értékelés  a különbözetek elszámolása annak függvényében, hogy az átsorolás a bekerülés évében vagy nem a bekerülés évében volt



A valós értéken történő értékelésre való áttérés  az áttérés időpontja  nyitó rendező tételek  kereskedési célú  mérlegben szereplő  pénzügyi eszközöknél  értékesíthető pénzügyi eszközöknél  egyéb származékos ügyletekhez kapcsolódóan



A valós értéken történő értékelésről visszatérés  a visszatérés időpontja  az átsorolás szabályait alkalmazva



A valós értéken történő értékelés  a kiegészítő mellékletben



az üzleti jelentésben

A témához kapcsolódó konzultáció  elsősorban a hallgatóság által felvetett kérdések, problémák alapján másodsorban az előadó (oktató) által kiemelt, fontosnak tartott témakörök szerint

B) Készletek Készletek fogalma csoportosítása, fajtái 

Mérlegtételek, és ezek fogalma B I.1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3 class=Section4> . Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek 

Vásárolt és saját termelésű készletek

a) Vásárolt készletek 

Az anyagok, áruk bekerülési értéke  beszerzési ár  szállítás, rakodás  vám és vámterhek  felár, engedmény  bizományi díj  vissza nem igényelhető áfa  hitelkamat  bérmunkadíj  stb.



Az anyagok, áruk mérlegértéke  leltározás (van/nincs)  leltár  leltárkülönbözetek (van/nincs)  értékvesztés  fajlagosan kisértékű készletek  visszaírás  fajlagosan kisértékű készletek



Vásárolt készletek nyilvántartása  mitől függ?  tevékenység jellege (profil)  készletnyilvántartás van/nincs  mennyiségi  értéki  mennyiségi és értéki  költségelszámolás  eredménykimutatás  nyilvántartási árak  tényleges bekerülési áron  átlagáras megoldás (éves, csúsztatott)  FIFO eljárás  elszámoló (nyilvántartási) áron (+–ÁRK + KFSZ)  fogyasztói áron (áruknál) (–árrés)

4 óra



Vásárolt készletek mozgásnemei (a különböző nyilvántartási, elszámolási változatokkal)  beszerzés  értékesítés  speciális mozgásnemek  apport bevitel/behozatal  térítés nélküli átadás/átvétel  káresemény  hiány  többlet (ajándék, hagyaték)  tulajdoni hányad fejében átvétel/átadás  követelés fejében átvétel/átadás  barter  úton lévő készletek  nem számlázott szállítások  bizományba adott/vett készletek



Göngyölegek specialitásai



Közvetített szolgáltatások specialitásai



Készletekre adott előlegek  állományba vétel  év végi értékelés (devizás is)  megszüntetés, kivezetés

b) Saját termelésű készletek (STK) 

A saját termelésű készletek bekerülési értéke  közvetlen önköltség  tartalma  fajtái  meghatározás módszerei  kalkuláció (kalkulációs fajták, módszerek)  norma szerinti  eladási árból visszaszámítva (egyszerűsített éves beszámoló)  befejezetlen termelésnél készültségi fok alapján  önköltségszámítási szabályzat  kötelező/nem kötelező  tartalma



A saját termelésű készletek mérlegértéke  leltározás (van/nincs)  leltár  leltárkülönbözetek (van/nincs)  értékvesztés  visszaírás



STK nyilvántartása (értelemszerűen úgy, mint a vásárolt készleteknél)  mitől függ?

 tevékenység jellege (profil)  készletnyilvántartás van/nincs  mennyiségi  értéki  mennyiségi és értéki  költségelszámolás  eredménykimutatás  nyilvántartási árak  tényleges bekerülési áron (önköltségen)  átlagáras megoldás (éves, csúsztatott)  FIFO eljárás  elszámoló (nyilvántartási) áron (+–KÉK) 

STK mozgásnemek (a különböző nyilvántartási, elszámolási változatokkal)  raktárravétel  értékesítés  speciális mozgásnemek  próbaüzemből raktárravétel  kísérleti fejlesztésből raktárravétel  apport bevitel  térítés nélküli átadás  káresemény  hiány  többlet  tulajdoni hányad fejében átadás  követelés fejében átadás  barter  úton lévő készletek  bizományba adott készletek

 A befejezetlen termelés különlegességei  A félkész termékek különlegességei  Az állatok különlegességei  biológiai eszközök jellemzői  mozgásnemek specialitásai  beszerzés  átsorolások STK-n belül  átminősítés tenyészállattá (és vissza) A témához kapcsolódó konzultáció  elsősorban a hallgatóság által felvetett kérdések, problémák alapján  másodsorban az előadó (oktató) által kiemelt, fontosnak tartott témakörök szerint

2. Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai

4 óra

a) Számla, számlázás áfa szabályok azonossága, eltérései)

(a számviteli és az



Számlával szembeni követelmények (áfa, számvitel)  mikor kell számlázni, a számla alátámasztása szerződéssel  szerződéssel szembeni követelmények  a számlázott tétel azonosítása (a gazdasági esemény mennyiségi, minőségi és értékadatai), a részteljesítés elszámolása  teljesítési időpont és a pénzügyi rendezés összefüggései  a számla aláírása, az aláírás szabályozása, elektronikus aláírás



Árbevétel és az ellenérték eltérő értelmezése



Külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenérték és áfa  átszámítása forintra a számvitelben, az áfabevalláshoz



Folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás  értelmezése, számlázása, számviteli elszámolása, áfa bevallása



Időszakonként történő elszámolások



Számlázás a pénzügyi lízingnél (nyílt végű, zárt végű)



Termékben adott engedmények számlázása  termékértékesítéshez kapcsolódó térítésmentes termékátadás (vásárlói pontok beváltása)  forgalommal arányosan utólag adott engedmény (termékben)



A számlázás sajátos esetei  kötelezettség teljesítésére, csere, tőkeleszállítás, osztalékfizetés stb.  előleg, térítés nélküli átadás, nem pénzbeli hozzájárulás stb.



Államháztartási támogatás áfájának elszámolása (példával)  ha termékbeszerzéshez kapott a támogatás  ha támogatásból is finanszírozott a (rész)tevékenység  ha támogatásban részesül az adóalany és tételesen nem különíthető el  ha támogatásban nem részesül az adóalany  átmeneti szabályok



A csatlakozás időpontjától érvényes legfontosabb áfa szabályok  közösségi adószám szerepe

b) Adózás előtti eredményt módosító tételek a társasági adónál (a gyakorlatban problémát jelentő tételek kiemelésével) 

Fejlesztési tartalék  fejlesztési tartalék képzésének feltételei  fejlesztési tartalék felhasználásának figyelembe vétele a tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéknél



Kivezetett részesedés  kivezetett részesedéssel kapcsolatos esetleges korrekciók tőkeleszállítás, tőkekivonás, megszűnés esetén  kedvezményezet, nem kedvezményezett átalakulás esetén a tulajdonosnál figyelembe veendő összegek



kedvezményezett részesedéscsere esetén figyelembe veendő összegek



Értékcsökkenési leírás  gyorsított értékcsökkenési leírás  változó leírási kulcsok  üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leírásának elszámolási szabályai az adóalapban



Értékvesztés elszámolása követeléseknél, a „visszaírás” figyelembe vétele az adóalapban  behajthatatlan követelés leírása  behajthatatlan követelésként leírtra befolyt összeg  visszaírt értékvesztés  a követelés könyv szerinti érték meghaladóan elszámolt bevétel



Árfolyamnyereség, kamat, jogdíj  „szabályozott piacon” kötött ügyletek nettó árfolyamnyeresége, kapcsolt vállalkozásoknak fizetett és tőlük kapott kamatkülönbség és kapott jogdíjak figyelembe vétele adóalapot csökkentő tételként



Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás, részvénycsere  kedvezményezett átalakulás esetén az átértékelési különbözet, ha az vagyoncsökkenést eredményezett  veszteséggel együtt járó kedvezményezett eszközátruházás miatti adózás előtti eredmény korrekció



Kis- és középvállalkozások adókedvezményei  kis- és középvállalkozások kategóriája  adóévi beruházásként figyelembe vehető összeg  a figyelembe vehető összeg maximuma  adókedvezmény igénybe vételéhez kapcsolódó utólagos szankciók  kis- és középvállalkozások adókedvezményei a tárgyi eszközök megszerzéséhez kapcsolódó hitelkamatok miatt



Elismert költségek  bizonyos személyi jellegű egyéb kifizetések  magánszemély javára fizetett biztosítási díj  bizonyos képzési költségek  6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsival kapcsolatos költségek, ráfordítások arányosítása



Veszteségelhatárolás  elhatárolt veszteség  átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás esetén az elhatárolt veszteség kezelése  az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett elhatárolt veszteség kezelése



Az adomány értelmezése  visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás  adózás előtti eredmény csökkentésének feltételei



Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás  értelmezése, az adózás előtti eredményt csökkenti



Jogutód nélküli megszűnéskor adóalapot módosító tételek

c) A vállalkozásokat érintő személyi jövedelemadó kötelezettség 

Osztalékalapból származó jövedelem  osztalék jövedelemnek minősül  a 20%-kal adózó osztalékjövedelem alapjának a meghatározása  a 35%-kal adózó osztalékjövedelem alapjának a meghatározása  2003-as év előtti évekhez kapcsolódó osztalékjövedelem adójának a meghatározása  osztalékelőlegből levonandó szja



Értékpapír átruházásából származó árfolyamnyereség  az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározása  tőzsdei ügylet eredményeként megszerzett értékpapír esetén  társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékpapír esetén  a szövetkezetekről szóló törvény alapján megszerzett értékpapír esetén  vállalkozásból kivont jövedelemhez kapcsolódó árfolyamnyereség  társas vállalkozás tőkeleszállítása, megszűnése esetén  MRP-szervezet megszűnése esetén  a vállalkozásból kivont jövedelem esetén a jövedelemszerzés időpontja



Magánszemélynek nyújtott kölcsönök kamatkedvezménye  a kamatkedvezmény meghatározása  a kamatkedvezményből származó jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül hagyandó követelések  a kamatkedvezmény utáni adó meghatározása és megfizetése



Jegyzett tőkén felüli tőke terhére történő tőkeemelés  jegyzett tőkén felüli tőke terhére történő tőkeemelés társas vállalkozás tulajdonosaként  jegyzett tőkén felüli tőke terhére történő tőkeemelés dolgozói részvény, dolgozói üzletrész kibocsátásával  társas vállalkozás átalakuláshoz kapcsolódóan megszerzett részvény, üzletrész  kárpótlási jegy felhasználása az állami privatizáció során részvény, üzletrész megvásárlására  dolgozói részvény, dolgozói üzletrész beváltása, átalakítása, visszavásárlása esetén keletkező adókötelezettség  kedvezményezett részesedéscsere esetén keletkező adókötelezettség



Értékpapír-juttatás a munkavállalóknak, másoknak  értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték  elismert értékpapír-juttatási program  elismert értékpapír-juttatási program keretében megszerzett jövedelemmel kapcsolatos kategóriák  értékpapírletét  letétkezelő  kötelező tartási időszak  adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség  munkaviszony megszűnésének, illetve a munkaadó jogutód nélküli megszűnésének adóhatása  a kötelező tartási időszakot követően az ily módon megszerzett értékpapír bekerülési értéke



Természetbeni juttatások  ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékek és szolgáltatások milyen esetben minősülnek természetbeni juttatásnak  a természetbeni juttatások adóvonzata  a reprezentációs költség érvényesíthetőségének új szabályai  a cégautó magáncélú használatával kapcsolatos szabályok, a fizetendő adó összege  adómentes természetbeni juttatások

d) Új adók 

Regisztrációs adó  adófizetési kötelezettség keletkezése  elszámolása a bekerülési értékben, illetve egyéb ráfordításként



Energiaadó  adófizetési kötelezettség  elszámolása értékesítésnél, vásárlásnál, saját felhasználásnál  elszámolása visszatérítés (visszaigénylés) esetén



Környezetterhelési díj  fajtái, adófizetési kötelezettség  elszámolása  áthárítása  díjvisszaigénylés



Kedvezményes gázellátás igénybe vétele  támogatás bizonylata  elszámolása a szolgáltatónál, az igénybe vevőnél



Innovációs járulék  járulékfizetési kötelezettség  a járulék alapjának megállapítása  elszámolása



Fogyasztói árkiegészítés  csak a jogszabály újult meg

Konzultáció a „Számvitelt érintő jogszabályi környezet változásai” témákhoz kapcsolódóan Megjegyzés: A tárgykörök tárgyalása a továbbképzés során intenzív időkihasználást követel meg. A könyvviteli szolgáltatást végzők munkájához kapcsolódóan az a., c. és d. témákra két oktatási órát (90 percet), a maradék két oktatási órát a b. témakörre indokolt fordítani. Ahol lehetőség nyílik rá, ott a tárgyalt ismereteket kis feladatokkal, esettanulmányokkal célszerű alátámasztani.

3. A számviteli szabályozás várható változásai (kapcsolódóan a jogharmonizációhoz)

4 óra

a) Az EU számviteli szabályozása, a szabályozás szintjeinek áttekintése 

A számviteli irányelvek jellemzői, azok változása  a negyedik, hetedik, nyolcadik irányelvről röviden  a 2001/65/EK irányelv célja, legfontosabb elemei  a 2003/51/EK irányelv célja, legfontosabb elemei



A rendeletek jellemzői  az 1606/2002/EK rendelet (IAS rendelet) lényege  az 1725/2003/EK rendelet (a befogadott IAS-ek) lényege  mit jelent az, hogy a rendelet kötelező és közvetlenül alkalmazandó  az EU Bizottság megjegyzései az IAS rendeletnek a számviteli irányelvekhez, nemzeti törvényekhez való viszonyáról



Az EU Bizottság közleményeinek jellemzői  közlemény a negyedik, hetedik irányelvhez  közlemény a kötelező könyvvizsgálat megerősítése az EU-ban címmel  társadalmi ellenőrzés  külső minőségellenőrzés  a könyvvizsgálói függetlenség erősítése  etikai kódex – fegyelmi szankcionálás fejlesztése  a könyvvizsgálók kijelölése és visszahívása

b) Nemzetközi számviteli (pénzügyi beszámolási) standardok (IAS-ek, IFRS-ek) 

Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB)  célja, szervezete, irányítása, munkáját támogató szervezetek



Az IAS-ek alapján történő számviteli szabályozás lényege  a standardok szerkezete, jellemzői

 

Az irányelvi és az IAS-ek alapján történő számviteli szabályozás ellentmondásainak feloldása (utalás az IAS rendeletre) Magyar számviteli standardok, azok értelmezése  202/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet alapján  magyar standard testületek  részvétel a standard-alkotási munkában

c) IASB Keretelvek 

Keretelvek célja



A pénzügyi kimutatások célja  alátámasztó számviteli alapelvek A pénzügyi kimutatások minőségi jellemzői  érthetőség  relevancia, lényegesség





megbízhatóság (valósághű bemutatás, a tartalom elsődlegessége a formával szemben, semlegesség, óvatosság, teljesség)  összehasonlíthatóság  a megbízható információ korlátai 

A pénzügyi kimutatás elemei, megjelenítése  eszközök fogalma, jellemzői  kötelezettségek fogalma, jellemzői  saját tőke, mitől függ a nagysága  bevételek fogalma, elszámolása  ráfordítások fogalma, elszámolása



A pénzügyi kimutatás elemeinek értékelése  eredeti bekerülési érték  jelenlegi érték  realizálható (teljesítési) érték  jelenérték

d) IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása 

A standard célja, hatóköre



A pénzügyi kimutatások célja  felelősség a pénzügyi kimutatásokért



A pénzügyi kimutatások elemei



Valós bemutatás, a standardoknak való megfelelés  milyen feltételei vannak



A számviteli politika (összevetve a magyar előírásokkal)  mi a szerepe a standardok alkalmazása során  a vállalkozás folytatására vonatkozó képesség megítélése  az összemérés elve (elhatárolás alapú számvitel)  a bemutatás következetessége  lényegesség és összevonás  nettósítás  összehasonlító adatok



A számviteli politika bemutatása  alkalmazott értékelési elvek, speciális számvitelpolitika  a legfontosabb bemutatandó számviteli politikák



A pénzügyi kimutatások szerkezete és tartalma (azonosítás, beszámolási időszak, időszerűség)



A mérleg (összevetve a magyar előírásokkal)  a rövid lejáratú/hosszú lejáratú megkülönböztetés (eszközöknél, kötelezettségeknél)  forgóeszközök  rövid lejáratú kötelezettségek  a mérlegben bemutatandó információk  a mérlegben vagy a megjegyzésekben bemutatandó információk



Az eredménykimutatás (összevetve a magyar előírásokkal)  az eredménykimutatásban bemutatandó információk

  

az eredménykimutatásban vagy a megjegyzésben bemutatandó információk költségnemenkénti bemutatás költségviselőnkénti – költséghelyenkénti bemutatás



Kimutatás a saját tőke változásairól  a tőkeváltozások kimutatásában kell bemutatni  a tőkeváltozások kimutatásában vagy a megjegyzésben kell bemutatni



Cash-flow kimutatás (csak megemlíteni)



Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz  miről kell információt adni  magyarázó leírások, kereszthivatkozások  megjegyzések sorrendje



Egyéb közzétételek



A hatálybalépés napja

e) IAS 2 Készletek (összevetve a magyar előírásokkal) 

A standard célja, a standard hatóköre  mikor nem kell alkalmazni



Kapcsolódó értelmezés: SIC-1 Következetesség  a készletek különböző bekerülési érték formái (mikor lehet, indokolt eltérő bekerülési érték formula használata)



A készletek fogalma  a készletek magukban foglalják



A készletek értékelése  nettó realizálható érték fogalma  bekerülési érték fogalma  a beszerzés költségei  az árfolyam-különbözet figyelembe vétele  a hitelfelvétel költségei  az átalakítás (sajátosan értelmezett előállítás) költségei  bér és járulékai  változó üzemi általános költség  állandó üzemi általános költség felosztása, a felosztás módszere  egyéb költségek  a készletek értékében nem vehetők figyelembe  a felmerülés időszakának ráfordítása  veszteségek, tárolási, igazgatási, értékesítési költségek  egyéb költségek



A készletek bekerülési értéke szolgáltatást nyújtóknál  átalakítási költségek



A bekerülési érték mérési módszerei  elszámolóárak alkalmazása  kiskereskedelmi módszer



Bekerülési érték formulák  specifikus költségek esetén

 

javasolt eljárás: FIFO, súlyozott átlag megengedett alternatív eljárás: LIFO



Nettó realizálható érték használata  nem térül meg a bekerülési érték  leértékelés egyedi eszközönként, csoportosan  értékvesztés elszámolása  értékvesztés visszaírása  nettó realizálható érték becslése  szempontok



Készletek ráfordításként történő elszámolása  értékesítéskor, felhasználásakor  értékvesztés elszámolása, éven belüli visszaírása  más eszközökre ráosztott készletek



Készletekre vonatkozó információk közzététele (készlet-kategóriánként)  alkalmazott számviteli politika  készletek bekerülési és könyv szerinti értéke  visszaírt értékvesztés indoka  LIFO formula alkalmazása esetén az eltérés bemutatása  ráfordításként elszámolt költségek bemutatása  a nettó realizálható értékre történő leírás indoka, nagysága stb.



A hatálybalépés napja



Jelentős eltérések a számviteli törvény előírásai és az IAS 2 előírásai között  összefoglalóan kiemelendők

f) IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események 

A standard célja, hatóköre



A mérlegfordulónap utáni események értelmezése  IAS 1-ből mérlegfordulónap, beszámolási időszak



A mérlegfordulónap utáni módosító események  a pénzügyi kimutatások adatait módosítani kell  peres ügy  vevőről, készletekről információk  megállapított hibák



A mérlegfordulónap utáni nem módosító események  a pénzügyi kimutatás adatait nem kell módosítani  az osztalékot nem mutatják ki

  



a mérleg fordulónapját követően a vállalkozás folytatása elvének megkérdőjelezése – utalás rá Közzététel utáni módosítás lehetősége  közzététel engedélyezése A mérleg fordulónapján fennálló körülményekről adott információk aktualizálása, ha a mérlegfordulónap utáni információk azt indokolják  akkor is, ha a pénzügyi kimutatás adatait nem módosítják A mérlegfordulónap utáni nem módosító események bemutatása  fontosak a pénzügyi kimutatások használói számára



az esemény jellege vagy nagyságrendje indokolja a bemutatást



A hatálybalépés napja



Jelentős eltérések a számviteli törvény előírásai és az IAS 10 előírásai között  összefoglalóan kiemelendők

Konzultáció a „Számviteli szabályozás várható változásai” témákhoz kapcsolódóan

Megjegyzés A „Számviteli szabályozás várható változásai” c. téma tárgyalása során a 4 oktatási órát az alábbiak szerint célszerű felhasználni  az a) és b) pont szerinti anyagrészre mintegy 30 percet,  a c) és d) pont szerinti anyagrészre mintegy 70 percet,  az e) pont szerinti anyagrészre mintegy 60 percet,  az f) pont szerinti anyagrészre mintegy 20 percet A megadott időtartamok magukban foglalják az egyes témákhoz kapcsolódó konzultáció lehetőségét is.