Könyv- és papírrestaurátor szakma Szóbeli vizsga (2004. május. 3.) tételei Összeállította: Gallusz Gyöngyi Dr. Hangodi Ágnes, Kastaly Beatrix és Dr. Rozsondai Marianne [(b) és (c) kérdések] 1. a) Túlvilághit, halottkultusz, sírművészet a kezdetektől a középkorig. (1. Őskori, 2. Egyiptom, 3. Mykéné, etruszk, 4. Ókeresztény) b) A kommunikáció megjelenése és formái a kezdetektől a betűírás megjelenéséig. A mezopotámiai és az egyiptomi írás. c) Írófelületek Mezopotámiában és Egyiptomban. Könyvtárak Mezopotámiában és Egyiptomban. 2. a) Vallásos kultusz, templomépítészet az ókorban. (1. Egyiptom, 2. Görög, 3. Etruszk, római, 4. Bizánc, ókeresztény) b) A görög és a római betűírás kialakulása és jellemzői. A mai könyv előzménye: a pergamoni kvaterna kapcsolódása a diptychonnal. c) Görög, pergamoni és római írófelületek. 3. a) Dombormű az ókorban (1. Egyiptom, 2. Görög, 3. Római) b) A keresztény írásbeliség megjelenése és a Biblia. A koptok és a kódexforma kialakulása, a vivariumi kolostor másolótevékenysége. A bizánci és az ír kódexművészet. c) A középkori kolostorok könyvkészítő (író, másoló, kötő) tevékenysége. A kódexek jellemző szerkezeti jegyei. A bizánci fűzés és kötés jellemzői, a bizánci könyvcsat. 4. a) Körplasztika az ókorban. (1. Egyiptom, 2. Görög, 3. Római) b) A Karoling-kor írásbelisége és írása. A román kori kódexek tartalma és díszítésének jellemzői. Változások a gótika korábban: a művelődés és könyvkészítés terei, az írás, a kódexek tartalma és stílusa. c) A középkori európai kódexek előzéke, fűzésmódja és oromszegélye. 5. a) Festészet és mozaikművészet az ókorban. (1. Egyiptom, 2. Görög, 3. Etruszk, római, 4. Bizánc, ókeresztény) b) A magyar keresztény kultúra írásbelisége. Korai magyar vonatkozású és magyar nyelvű kódexeink és nyelvemlékeink. c) A román kori és a gótikus kötések anyagának és díszítésének összehasonlítása (jellemző hasonlóságok és különbségek). 6. a) Román kor. (1. Építészet, 2. Épületplasztika) b) A reneszánsz kéziratos kódex jellemzői: tartalmi változások, írás, díszítés. Híres európai másolóműhelyek és könyvgyűjtők. Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corviniana.
7. a) Gótika. (1. Építészet, 2. Épületplasztika) b) A könyvnyomtatás előzményei. Gutenberg találmánya és a neki tulajdonított nyomtatványok. A nyomtatás elterjedése Európában, a legjelentősebb ősnyomdászok tevékenysége. c) A fametszet mint az ősnyomtatványok illusztrációja (technika, jellemzők, jelentős művészek). 8. a) Gótikus festészet. b) A középkori kódexek metszése, táblájának borítóanyagai (a korvinától eltekintve). c) Bőrkötés-díszítési technikák: vak- és aranynyomás, bőrrajz és bőrmetszés, poncolás, bőrdomborítás. 9. a) A reneszánsz világnézet kibontakozása a festészetben. A perspektivikus ábrázolás fejlődése, témák, technikák stb. b) Az ősnyomtatvány fogalma, jellemzői. Az első magyarországi nyomdász, Hess András. A második magyarországi ősnyomda. Magyarországi és magyar vonatkozású ősnyomtatványok. c) A reneszánsz könyvkötés-díszítés jellemzői, újdonságai a gótikus díszítéshez képest. 10. a) A reneszánsz világnézet kibontakozása szobrászatban. b) A korvina kötések díszítésének jellemzői és jellegzetességei. c) A korvina kötések borítóanyagai, csatjainak és szalagjainak jellemzői. 11. a) A reneszánsz és barokk építészet összehasonlítása. b) A könyv szerepének tartalmi és formai változásai a reformáció és ellenreformáció idején. A barokk könyv jellemzői. Az európai könyvnyomtatás a XVII. században. c) A rézmetszet és a rézkarc a könyvillusztrációban (technika, jellemzők, művészek). 12. a) A barokk világnézet tükröződése a festészetben. (1. Manierizmus, 2. Barokk.) b) Protestáns és katolikus nyomdászat (bibliafordítások, hitvitázó irodalom, szépirodalmi és történeti munkák) Magyarországon a XVI. Században. c) A felemás csattípus és a karéjos kapcsok összehasonlítása. 13. a) A barokk és a klasszicista szobrászat összehasonlítása. b) A barokk könyvnyomdászat képviselői Magyarországon (Egyetemi Nyomda, a lőcsei Brewer-család, Tótfalusi Kis Miklós) c) A barokk kori akasztós kapcsok és a készítésüknél alkalmazott ötvös eljárások.
14. a) Klasszicizmus és romantika: összehasonlítás. b) A klasszicista könyvművészet megjelenése az európai könyvkiadásban: Baskerville, a Didot-család, Bodoni és Unger munkássága. c) A XVI. századi olasz, német és németalföldi könyvkötés művészete, ezek lényegesebb különbségei 15. a) Realizmus – a barbizoni iskola és a preraffaeliták. b) Főpapi könyvtárak Magyarországon: kísérletek a nyilvánossá tétel megvalósítása érdekében. c) A pergamen kötések néhány, kötéstechnikailag elkülöníthető jellegzetes csoportja (puha-kemény, különféle főzésalapok, előzék, oromszegő, perem léte – nem léte stb.). 16. a) Impresszionizmus és pointillizmus. b) Európai és magyar könyvkötés-művészet a XVII-XVIII. században. c) A kézi festésű előzék- és borítópapírok megjelenése, fő típusai és készítésük alapvető technikái. 17. a) Szimbolizmus és szintetizmus. b) Főúri és nemesi könyvtárak Magyarországon: a barokk és klasszicista könyvtárterem hazai példái. c) A könyvtárak működése: a mai magyar könyvtári rendszer főbb elemei és a könyvtári műveletek (állománygyarapítás, raktározás, olvasószolgálat stb.) 18. a) Posztimpresszionizmus. b) Nyomdák és nyomdászok a XVIII. századi Magyarországon (felvilágosodás). c) A könyvtárak működése: a mai magyar könyvtári rendszer főbb elemei és a könyvtári műveletek (állománygyarapítás, olvasószolgálat stb.) 19. a) A századforduló művészete (a szecesszió). b) Európai könyvkultúra a XIX. században: a nagyipari könyvelőállítás technológiája és a modern könyvművészeti mozgalom. c) Változások a könyvkötési technikában: kézi fűzés és gépi fűzés a XVIII-XIX. században (jellemzők, fajták, összehasonlításuk). 20. a) Expresszionista mozgalmak (fauve, expresszionista irányzatok futurizmus). b) A nagyüzemi nyomdászat megjelenése Magyarországon a XIX. században: a nyomdai és kiadói részvénytársaságok tevékenysége. c) Puhafedelű (fűzött) és keménytáblás papírkötések jellemzői és helyük a könyvkötés történetében.
21. a) Szürrealizmus és dadaizmus. b) A historizáló könyvkötés díszítés a XIX. században és magyar szecessziós könyvkötések a XX. század elején. c) A hungarika fogalma. Az Országos Széchényi Könyvtár alapítása, funkciói, gyűjtőköre és jelentős gyűjteményei. 22. a) Absztrakcionista mozgalmak. b) A XX. század magyar könyvművészeti és művészi könyvkötői törekvései (Kner, Tevan, Nyugat kiadó, neves könyvkötők a X. század első harmadában). Könyveket és papíralapú műtárgyakat (is) őrző jelentősebb múzeumok Magyarországon. c) A vászonkötések kötéstechnikai jellemzői, a XIX-XX. század kiadói és könyvkötői vászonkötéseinek összehasonlítása.
