3 kredit Alapozó tavasszal vizsga

PTE ÁOK Fogorvos szak – az Alapozó modul tantárgyai – 2009/2010-es tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

FOGORVOS SZAK

TANREND 2009/2010 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

1


Tartalomjegyzék

Általános anatómia 1. ................................................................OFAAT1 ................... 3 Általános anatómia 2. ................................................................OFAAA2................... 6 Fogászati anyagismeret..............................................................OFAANY .................. 9 Biofizika 1. ................................................................................OFABI1................... 12 Biofizika 2. ................................................................................OFABI2................... 14 Biokémia 1.................................................................................OFABA1 ................. 16 Biokémia 2.................................................................................OFABK2 ................. 22 Élettan 1.....................................................................................OFAET1.................. 25 Élettan 2.....................................................................................OFAET2.................. 33 Fogászati klinikai informatika 1. ...............................................OFAFI1 ................... 45 Az immunológia alapjai.............................................................OFAIMM ................ 47 Molekuláris sejtbiológia 1. ........................................................OFAMB1 ................ 50 Molekuláris sejtbiológia 2. ........................................................OFAMB2 ................ 55 Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan ...................OFANAN ................ 62 Orvosi kémia 1...........................................................................OFAOC1 ................. 66 Orvosi kémia 2...........................................................................OFAOK2................. 69 Orális biológia ...........................................................................OFAORB ................ 72 Preventív fogászat 1...................................................................OFAPF1 .................. 75 Preventív fogászat 2...................................................................OFAPF2 .................. 77 Szövet- és fejlődéstan 1. ............................................................OFASF1 .................. 80 Szövet- és fejlődéstan 2. ............................................................OFASF2 .................. 83

2


ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

OFAAT1

Tantárgyfelelős:

DR. TÓTH PÁL, egyetemi docens Anatómiai Intézet

3 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42 Előfeltétel: OFASF1 - egyidejű felvétel Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 6 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 2. Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 3. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 4. A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 5. Képalkotó eljárások a csontok és ízületek vizsgálatában. 6. Az arckoponya és üregei. 7. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya 8. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. 9. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. 10. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. 11. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével 12. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. 13. Általános csonttan és ízülettan 14. Az anatómia tárgya és felosztása 3


Gyakorlatok 1. Csigolyák, bordák, mellkas. 2. Csigolyák, bordák, mellkas. 3. A koponya. 4. A koponya. 5. A koponya. 6. A koponya. 7. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 8. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 9. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 10. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 11. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 12. A felső és alsó végtag ventralis régiói (demonstráció). A hasfal szerkezete és régiói (demonstráció). 13. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. 14. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). A koponya. 15. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 16. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 17. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 18. A felső és alsó végtag dorsalis régiói (demonstráció). R. nuchae, hátizmok (demonstráció). 19. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). 20. A végtagok ventrális és dorsalid régiói (demonstráció). 21. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei. 22. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 23. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 24. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. 25. A vállöv ízületei. A könyökízület. A kéz ízületei. 26. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. 27. Fő irányok és síkok. A vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjai. 28. A csípőízület. Az alsó végtag csontjai és ízületei.

4


Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

5


ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

OFAAA2

Tantárgyfelelős:


5 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 56 + 0 = 70 Előfeltétel: OFAAT1 - teljesített OFASF2 - egyidejű felvétel Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével és topográfiájával ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 10 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. 2. Légzőrendszer. Gége, hangképzés. 3. Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. 4. A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. 5. Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. 6. Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. 7. Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. 8. Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. 9. Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. 11. A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. 12. A medencefenék izomzata. Perineum. 13. A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. 14. Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége.

6


Gyakorlatok 1. Ismétlés 1. 2. Ismétlés 2. 3. Ismétlés 3. 4. Ismétlés 4. 5. Férfi és női felezett medence 1. 6. Férfi és női felezett medence 2. 7. Gát, külső genitáliák 1. 8. Gát, külső genitáliák 2. 9. Kismedencei situs. 10. A. iliaca interna. Plexus sacralis. 11. Férfi és női nemi szervek 1. 12. Férfi és női nemi szervek 2. 13. Retroperitonealis topográfia. 14. A hasi aorta páros ágai. 15. Plexus lumbalis. 16. A diaphragma. 17. A vese topográfiája. 18. A vese metszlapja. 19. A belek eltávolítása 1. 20. A belek eltávolítása 2. 21. A pancreas topográfiája és vérellátása 1. 22. A pancreas topográfiája és vérellátása 2. 23. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. 24. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. 25. Truncus coeliacus. 26. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 27. A duodenum és a lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 28. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. 29. A hasfal szerkezete (ismétlés). 30. A hasüreg régiói. A hasüregi szervek vetülete. 31. Lig. hepatoduodenale 1. 32. Lig. hepatoduodenale 2. 33. Mediastinum posterius 1. 34. Mediastinum posterius 2. 35. Mediastinum posterius 3. 36. Szájüreg, fogak 1. 37. Szájüreg, fogak 2. 38. Orrüreg 1. 7


39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

Orrüreg 2. Garat, garatkörüli rések 1. Garat, garatkörüli rések 2. Gége 1. Gége 2. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek 1. A mellkasfal szerkezete. Bordaközti képletek 2. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. A mediastinum fogalma, felosztása. Mediastinum anterius 1. A szív üregei, billentyűi és erei 1. Mediastinum posterius 4. A szív üregei, billentyűi és erei 2. A tüdő és a bronchusok 1. A tüdő és a bronchusok 2. Mediastinum anterius 2. A szív topográfiája és RTG-képe.


8


FOGÁSZATI ANYAGISMERET Tantárgyfelelős:

OFAANY DR. SZABÓ GYULA, egyetemi tanár Fogászati és Szájsebészeti Klinika

2 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28 Előfeltétel: OFAET1 - teljesített OFABI2 - teljesített OFABA1 - teljesített Tematika A tantárgy oktatása során a hallgatók megismerik a fogászatban alkalmazott anyagok főbb csoportjait. Ezen belül elsajátítják az egyes anyagok felhasználásának ismereteit A félév elfogadásának feltételei Előadásokon való részvétel a TVSz szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tantárgyfelelőssel történt egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Könyv: Fábián-Szabó-Kaán: Klinikai fogpótlástan, Semmelweis, 1990 Robert G. Craig: Restorative Dental Materials, Mosby, 1993 Bánóczy: Cariológia és endodontia, Medicina, 1993 Előadások 1. Általános bevezető, fogászatban fontos felületek tulajdonságai 2. Fogpótlástanban használatos anyagok csoportosítása a felhasználás szempontjából fontos tulajdonságok. Szabványok és anyagvizsgálati tesztek 3. Cementek: I. rész: Cink-foszfát cementek, polikarbonát cementek 4. Viaszok 5. Cementek: II. rész: Kálcium-hidroxid cementek, Cink-oxid-eugenol cementek 6. Fogászati gipszek, modell és mintaanyagok 7. Cementek III. rész: üvegionomer cementek 8. Reverzibilis és irreverzibilis hidrokolloidok 9. Fogászati amalgámok csoportosítása, kötési reakciók 10. Szilikon és non-szilikon lenyomatanyagok 11. Amalgámok fiziko-mechanikai tulajdonságai 12. Cink-oxyd-eugenol lenyomatanyagok 13. Amalgám toxikológiai vonatkozásai 14. Fogászati akrilátok általános tulajdonságai és a feldolgozás lehetőségei 15. Polimerizáció, műgyanták, kompozit bondok 16. Műfog és alaplemez anyagok műanyag vonatkozásai 17. Kompozíciós tömőanyagok 9


18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Fogászati fémek és ötvözetek általános tulajdonságai. Aranyötvözetek Kompomerek, ormocerek Kobalt-króm és nikkel-króm tartalmú ötvözetek Guttapercha Ezüst-palladium és titanium tartalmú ötvözetek Sealer-ek Rozsdamentes acél ötvözetek Ideiglenes tömőanyagok Fogászati kerámia fejlődése, a feldolgozás irányelvei Parapulpális (retenciós) csapok anyagai, intrapulpális csapok Beágyazóanyagok. Konzultáció

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések 1. Kálciumhidroxid-cementek 2. Cinkoxid-eugenol cementek 3. Cink-foszfát cementek 4. Polikarboxilát cementek 5. Üvegionomer cementek 1-3 generáció 6. Üvegionomer cementek 4. generáció 7. Zománc és dentin bondok, különböző generációk tulajdonságai 8. Bis-GMA, kötőfázis a kompozitoknál, kompozit mátrix anyagok 9. Töltőanyagok a kompozíciós tömésekhez. 10. Kompozíciós tömőanyagok mechanikai és termikus tulajdonságai 11. Kompozitok polimerizációs zsugorodása, vízfelvétele és oldékonysága, fluoridleadás 12. Kompozitok kötési ideje, fényáteresztő képessége, kötődése a fogszövetekhez 13. Akcelerátorok, inhibítorok, katalizátorok (kompozitok) 14. Amalgámok osztályozása, az ötvözet előállítása 15. Magas réztartalmú amalgámok 16. Amalgámok keverése, amalgámok toxicitása 17. Amalgámok plaszticitása, tömöríthetősége, kidolgozhatósága 18. Amalgamálódás, az amalgámok kötési reakciói 19. Amalgámok mechanikai és fizikai tulajdonságai 20. A guttaperchák tipusai, guttaperchák kiszerelése 21. A sealer-ek: fő csoportok, alkalmazás, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok 22. Az ideiglenes tömőanyagok fajtái és tulajdonságai 23. Parapulpális csapok 24. Intrapulpalis csapok 10


25. Kompomerek, ormocerek 26. A fogászati gipsz, csonkminta anyagok 27. Reverzibilis hidrokolloidok 28. Szilikonbázisú lenyomatanyagok általános tulajdonságai 29. Termoplasztikus lenyomatanyagok 30. Cinkoxid-eugenol paszta 31. A fogászati viaszok 32. A szabványok a fogászati anyagok vizsgálatában 33. A szintetikus elasztomerek általános tulajdonságai 34. A fogpótlástanban használatos anyagcsoportok jellemzői, fizikai, kémiai és mechanikai tulajdonságok 35. Poliéter és poliszulfid lenyomatanyagok 36. A fogpótlástanban használatos fémek (Au, Ag, Ti )szerkezeti felépítése, felhasználásuk főbb irányai 37. Fogászati ötvözetek általános tulajdonságai, az ötvözetek szövetszerkezete 38. Fogászati kerámiák tulajdonságai és felhasználása 39. Műanyagok általános tulajdonságai 40. Fogpótlásokban használt műanyagok tulajdonságai és a feldolgozás formája 41. Beágyazóanyagok 42. Fogászati aranyötvözetek, fémkerámia ötvözetek 43. Ezüst-palládium ötvözetek 44. Ni-Cr ötvözetek, fémkerámia ötvözetek 45. Co-Cr ötvözetek 46. A fémek szájállósága. 47. Korona és híd alapanyagok (akrilátok) jellemzői 48. Fogászati fémek és ötvözetek mechanikai tulajdonságai 49. Rozsdamentes acél ötvözetek 50. Irreverzibilis hidrokolloidok 51. Csiszoló és fényezőanyagok 52. Fémkerámia ötvözetek és fém-kerámia kötés elméleti alapjai 53. Szilikonbázisú lenyomatanyagok feldolgozása 54. Kondenzációs szilikonok 55. Addiciós szilikonok

11


BIOFIZIKA 1.

OFABI1

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.:) Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Előadások 1. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai 2. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 3. A citoszkeletális rendszer 4. A látás 5. A hallás 6. Érzékszervi receptorok 7. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 8. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál 9. A víz 10. Makromolekulák szerkezete 11. Vérkeringés. A szív munkája 12. Motorfehérjék, sejtmozgás 13. Folyadékáramlás 12


14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A lézer Ozmózis Diffúzió Termodinamikai potenciálfüggvények A termodinamika főtételei Termodinamikai alapfogalmak Sugárzások biológiai hatása Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Röntgensugárzás Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Az elektromágneses spektrum. A fény A kvantumszámok értelmezése Az atom szerkezete A kvantumfizika alapjai Bevezető előadás

Gyakorlatok 1. Centrifugálás 2. Váltóáramú mérések 3. Váltóáramú mérések 4. Színképvizsgálat 5. Világítástechnikai alapmérés 6. Felületi feszültség 7. Elektroforézis 8. Fajlagos felület, duzzadás 9. Folyadékok viszkozitásának mérése 10. Optikai alapmérések 11. Refraktometria 12. Vezetőképesség mérése 13. Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

13


BIOFIZIKA 2.

OFABI2

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42 Előfeltétel: OFABI1 - teljesített Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.:) Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Előadások 1. Ultrahang 2. Infravörös, Raman és CD spektroszkópia 3. Abszorpciós fotometria 4. Fluoreszcencia spektroszkópia 5. Fluoreszcencia polarizáció. FRAP 6. Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoreszcencia kioltás 7. Gyors-kinetikai módszerek 8. Áramlási citometria 9. Röntgendiffrakció 10. ESR, NMR 11. Szedimentáció, elektroforézis 12. Atomerőmikroszkópia, egyedi-molekula erőspektroszkópia 13. Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI) 14. Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT, PET) 14


Gyakorlatok 1. Mérések Geiger-Müller számlálóval 2. Felezési idő mérése 3. Gamma-abszorpció és spektrometria 4. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése 5. Szcintigráfia 6. Audiometria 7. Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása 8. Vérnyomásmérés 9. Elektrokardiográfia (EKG) 10. Ultrahang 11. Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral 12. Polarimetria Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

15


BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős:

OFABA1 IFJ. DR. GALLYAS FERENC,

egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 28 + 0 = 70 Előfeltétel: OFABI2 - teljesített OFAOK2 - teljesített OFAMB2 - teljesített Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő; kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Max. 3 hiányzás a gyakorlatokról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Vezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger-David L.Nelson-Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc. 1993. Ádám Veronika (szerk.:) Orvosi Biokémia, Semmelweis kiadó, 2001. Sümegi Balázs (szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, Fourth Edition, E.H.Freeman & Company, New York. 1995 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations, Second Edition, John Wiley & Sons, New York Előadások 1. Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek 2. Folding, chaperonok 3. Energetika 4. Enzimműködés alapjai 5. Enzimműködés szabályozása, izoenzimek 6. Hemoglobin, oxigénszállítás 16


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Az immunrendszer fehérjéi Glikolízis I. Glikolízis II. Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak Lipidek csoportosítása, biológiai membránok Zsírsav oxidáció Piruvát Dehidrogenáz Komplex Citrátkör reakciói Citrátkör szabályozása Légzési lánc ATP szintézis Mitokondriális transzport, ingák Enzimek szupramolekuláris szerveződése Reaktív oxigén gyökök Fotoszintézis Glukóz szintézis növényi sejtben Glukoneogenezis állati sejtben Pentóz foszfát út Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. Glikogén szintézis és lebontás Glikogén szintézis és lebontás szabályozása Zsírsav szintézis Zsírsav elongáció, deszaturáció Komplex lipidek szintézise Koleszterin és ketontest szintézis Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek Aminosav lebontás; az amino csoport útja Karbamid ciklus Aminosav lebontás; a szénváz sorsa Nem esszenciális aminosavak szintézise Aminosav anyagcsere; enzimopátiák Biológiailag aktív vegyületek szintézise Purin, pirimidin váz szintézise Purin, pirimidin váz lebontása Metabolikus folyamatok áttekintése

17


Gyakorlatok 1. Pufferoldatok készítése 2. Fehérjék tulajdonságai 3. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 4. Biokémiai alaptechnikák 5. PAGE, Western-blotting 6. Sejtkultúrás módszerek 7. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 8. Szívperfúziós vizsgálatok 9. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 10. Vércukor meghatározása 11. Anyagcserebetegségek 12. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 13. Konzultáció 14. Pufferoldatok készítése 15. Fehérjék tulajdonságai 16. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 17. Biokémiai alaptechnikák 18. PAGE, Western-blotting 19. Sejtkultúrás módszerek 20. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 21. Szívperfúziós vizsgálatok 22. Enzimkinetika és gátlások 23. Enzimkinetika és gátlások 24. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 25. Vércukor meghatározása 26. Anyagcserebetegségek 27. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 28. Konzultáció Szemináriumok

18


Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. I. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. II. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja. III. Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során. IV. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei.

19


V. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. VI. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége. VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek.

20


IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. A palmitinsav-szintézisének lépései. A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazóláncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek

21


BIOKÉMIA 2. Tantárgyfelelős:

OFABK2 IFJ. DR. GALLYAS FERENC,

egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 42 + 28 + 0 = 70 Előfeltétel: OFABA1 - teljesített Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust A félév elfogadásának feltételei Max. 3 hiányzás a gyakorlatokról Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publishers, Inc., 1993. Ádám Veronika (szerk.): Orvosi Biokémia, Semmelweis kiadó, 2001. Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, Fourth Edition, E.H.Freeman & Company, New York, 1995. Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations, Second Edition, John Wiley & Sons, New York Előadások 1. Gének és kromoszómák 2. DNS replikáció 3. DNS javítás 4. RNS metabolizmus I. 22


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

RNS metabolizmus II. Retrovírusok Fehérje szintézis I. Fehérje szintézis II. Posztranszlációs módosítások Fehérje targeting és transzport Génexpressziók szabályozása I. Génexpressziók szabályozása II. Mitokondriális génkifejeződés, betegségei Rekombináns DNS technológiák Sejtciklus és szabályozása Hormonok I. Hormonok II. Hormonok III. PPAR Jelátviteli rendszerek, CO, NO Oxidativ stressz indukálta jelátviteli folyamatok Szeptikus sokk biokémiája Onkogének, onkogenezis Tumor szupresszorok és a rák Extracelluláris mátrix Jelátvitel; kinázok Hemoglobin kóros genetikája Vas anyagcsere szabályozása, betegségek Emésztés biokémiája; makronutriensek Emésztés biokémiája; mikronutriensek Máj funkciói Szérum lipoproteinek Táplált és éhező állapotok Immunrendszer biokémiája Vízoldható vitaminok Zsíroldható vitaminok Érzékelés biokémiája Idegrendszer I. Idegrendszer II. Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai Genomika, proteomika, metabolomika Jelen esélyek a géntechnológiára Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról 23


Gyakorlatok 1. Enzimek szöveti megoszlása 2. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 3. Membránfehérje izolálása 4. Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 5. Membránfehérje specifikus aktivitásának meghatározása 6. DNS-array, Genomika 7. Vér-koleszterin meghatározása 8. Proteomika 9. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 10. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 11. Géndeléció kimutatása PCR-ral 12. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 13. Kolinészteráz vizsgálata 14. Konzultáció 15. Enzimek szöveti megoszlása 16. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 17. Membránfehérje izolálása 18. Molekuláris biológiai módszerek a biokémiai gyakorlatban 19. Membránfehérje specifikus aktivitásának meghatározása 20. DNS-array, Genomika 21. Vér-koleszterin meghatározása 22. Proteomika 23. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 24. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 25. Géndeléció kimutatása PCR-ral 26. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 27. Kolinészteráz vizsgálata 28. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések

24


ÉLETTAN 1.

OFAET1

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

8 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 70 + 42 + 0 = 112 Előfeltétel: OFAMB2 - teljesített OFAOK2 - teljesített OFABI2 - teljesített Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Hiányzás: a PTE ÁOK Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (Szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György és Fehér Ottó (Szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. 25


Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban. 2. Folyadékterek. A vér. 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. 4. Haemoglobin. Vasforgalom. 5. Véralvadás. 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. 8. Vércsoportrendszerek I. 9. Vércsoportrendszerek II. 10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 12. Electrocardiogram I. 13. Electrocardiogram II. 14. Szívhangok. 15. Perctérfogat. A szív munkája. 16. Haemodinamikai alapfogalmak. 17. Vérnyomás, pulzus. 18. Kapilláris keringés. 19. Vénás keringés. 20. Nyirokkeringés. 21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. 22. A máj, bőr és az izom keringése. 23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. 24. A szív és keringésrendszeri homeostasis. 25. A légzés mechanikája. 26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. 27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 28. A légzés kémiai szabályozása. 29. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. 30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 31. Akklimatizáció. 32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. 33. A gyomor emésztési folyamatai. 34. Duodenum és epehólyag. 35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. 36. A vastagbél szerepe. Székletképződés. 37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. 26


38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok. A májműködés élettana I. A májműködés élettana II. A glomerulus működése. A clearance fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Vesekeringés. Renin-angiotensin rendszer. Tubularis folyamatok. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa. A szervezet pH szabályozása I. A szervezet pH szabályozása II. Energiaforgalom. Metabolizmus. A helyes táplálkozás alapelvei. Testhőmérséklet. Láz. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. A testhőmérséklet központi szabályozása. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. A női nemi működés szabályozása. Terhesség. Laktáció. Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Pubertas, climacterium. Pajzsmirigy I. Pajzsmirigy II. A hypophysis hátsólebeny hormonjai.

Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2. A vér vizsgálata I. 3. A vér vizsgálata I. 4. A vér vizsgálata II. 27


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata II. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata III. A vér vizsgálata IV. A vér vizsgálata IV. A vér vizsgálata IV. Szeminárium: A vér élettana. Szeminárium: A vér élettana. A vér élettana. Beszámoló. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. 28


Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 29


31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 30


65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. Gyakorlatos vizsgakérdések. 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 31


9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 17. Elektrocardiographia (EKG). 18. A szívhangok vizsgálata (PKG). 19. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 20. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 21. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 22. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 23. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 24. Vérnyomás mérése emberen. 25. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 26. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 27. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 28. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 29. Müller és Valsalva kísérlet. 30. A nyál vizsgálata. 31. A gyomornedv vizsgálata. 32. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 33. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 34. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 35. A széklet vizsgálata. 36. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 37. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 38. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 39. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 40. A vizeletüledék vizsgálata. 41. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

32


ÉLETTAN 2.

OFAET2

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

8 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 70 + 42 + 0 = 112 Előfeltétel: OFAET1 - teljesített OFAAA2 - teljesített Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított ”Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Ádám György és Fehér Ottó (szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. 33


Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. 3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. 4. A mellékvesevelő működése. Stress 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása 6. A pancreas belső szekréciós működése 7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. 8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. 9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései 10. Az öregedés élettana 11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál 12. Akciós potenciál és terjedése 13. A neuromusculáris junctio működése 14. A szinapszisok elektrofizilógiája 15. A szinapszisok neurokémiája 16. Gerincvelői reflexek 17. A gerincvelő integratív funkciói 18. A motoros egység működésének szabályozása 19. Receptorműködések sajátságai 20. Szomesztéziás mechanizmusok 21. Szomatotopiák 22. A thalamus és az érzőkéreg élettana 23. A fájdalom élettana 24. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa 25. Az izomműködés mechanikája 26. Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése 27. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás 28. A simaizom működése 29. A spinális shock 30. Decerebrációs rigiditás 31. Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció 32. Az extrapyramidalis rendszer I 33. Az extrapyramidalis rendszer II 34. A labyrinthus működése 35. A kisagy működése I 36. A kisagy működése II 37. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer 38. Optika. A szem törőközegeinek hibái 34


39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Retinalis mechanizmusok Látópályák, középagyi mechanizmusok A látás centrális mechanizmusai Szemmozgások. A hallószerv élettana I A hallószerv élettana II A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai Kémiai ingermodalitások I. Szaglás Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. A vegatatív idegrendszer működése I A vegatatív idegrendszer működése II Electroencephalographia I. Electroencephalographia II. Az alvás - ébrenlét szabályozása A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban Motivációs mechanizmusok Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása. A limbikus rendszer I. A limbikus rendszer II. A monoamin rendszerek jelentősége Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai A tanulás mechanizmusai I. A tanulás mechanizmusai II. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Plaszticitás az idegrendszerben A frontális kéreg működése A parieto-temporalis kéreg működése Féltekei dominancia A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok

35


Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 5. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 6. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 7. Endokrinológia szeminárium 8. Endokrinológia szeminárium 9. Endokrinológia. Beszámoló. 10. Izomgyakorlatok békán. 11. Izomgyakorlatok békán. 12. Izomgyakorlatok békán. 13. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 14. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 15. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 16. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 17. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 18. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 19. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 20. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 21. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 22. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium 23. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Szeminárium 24. A harántcsíkolt és simaizom élettana. Idegélettani alapok. Beszámoló. 25. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 26. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 27. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 28. Sztereotaxikus agyműtét 29. Sztereotaxikus agyműtét 30. Sztereotaxikus agyműtét 31. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 32. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 33. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 34. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 35. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 36. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. 37. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 36


38. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). 39. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. 40. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 41. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. 42. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szív mechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 37


26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 38


60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 39


90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működése neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus. Receptorok. IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izomösszehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, az agykéregben. 40


120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésében. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. ”Hasított-agy” (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 41


149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció. Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 42


33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 45. Terhességi reakciók. 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben. 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum). 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe. 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen. 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 57. Reflexvizsgálatok emberen. 58. Stereotaxikus technika. 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 60. Electroencephalographia (EEG). 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel. 62. Az akkomodáció vizsgálata. 63. Az astigmia vizsgálata. 64. A pupilla reakciók vizsgálata. 65. Szemtükrözés. 66. Perimetriás vizsgálatok. 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata. 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel. 43


70. A hallásélesség vizsgálata. 71. Csont és légvezetés vizsgálata. 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata.

44


FOGÁSZATI KLINIKAI INFORMATIKA 1. Tantárgyfelelős:

OFAFI1 DR. KILÁR FERENC, egyetemi tanár Bioanalitikai Intézet

2 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28 Előfeltétel: OFAAA2 - teljesített OFABA1 - teljesített OFAET1 - teljesített Tematika A számítógép felhasználói szintű ismeretének elsajátítása a gyakorlatban. A leggyakrabban alkalmazott szoftverek megismerése. Továbbá az informatikai rendszerek használata során szükséges számítógépes ismeretek oktatása és gyakorlati használatának bemutatása/begyakoroltatása. A félév elfogadásának feltételei Aktív részvétel a foglalkozásokon, legfeljebb két alkalom mulasztása. A gyakorlati jegy feltétele két ZH és a házi feladat sikeres teljesítése. Bármelyik elégtelen, a gyakorlati jegy is elégtelen, ami szóbeli utóvizsgán javítható Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egy pótló foglalkozás A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Dr. Kovács Tivadar, Dr. Kovácsné Cohner Judit, Ozsváth Miklós, G. Nagy János: Mit kell tudni a PC-ről, Computer Books Kiadói Kft. Budapest, 2000 Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007 Ajánlott könyvek: Belágyi J. Orvosi biometria, jegyzet, PTE ÁOK Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 3rd Ed., W.H. Freeman, 2004 Előadások 1. Alapvető hardver ismeretek, operációs felhasználási területei 2-5. Szövegszerkesztő programok használata 6-14.Adatok kezelése számítógéppel

rendszerek,

a

számítógép

fő

Gyakorlatok 1. Windows XP használata, Programok indítása. 2. A Word szövegszerkesztő program felülete, menüi, eszköztárak használata. Szövegbeviteli és szerkesztési műveletek. 3. Formázások. 4. Táblázatok készítése és formázása 5. Stílusok és sablonok használata. Oldalszámozás, tartalomjegyzék. 45


6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Adattípusok, adatbevitel, kódolás. Az SPSS program. Adatok ábrázolása, áttekintése. Leíró statisztika, Átlag, szórás. Eloszlások. A normális eloszlás. Az átlag eloszlása. A megbízhatósági intervallum. A hipotézistesztelés elve. Egymintás és páros t próba. Kétmintás t próba Folytonos változók közti kapcsolat elemzése. A lineáris regresszió és korreláció módszere. Gyakorisági adatok, kontingencia táblázat. Kategorikus változók közti kapcsolat elemzése. A khinégyzet próba. Feladatmegoldás, kitekintés: nemparaméteres próbák, ANOVA

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti kérdések: 1. A biostatisztika fő feladata – adatok gyűjtése, adatok értékelése az orvostudományban 2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség 3. A valószínűség-eloszlás fogalma – a diszkrét eloszlások 4. A statisztikai gondolkodás alapelvei – az adatoktól a döntésig 5. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai 6. A minta és az alapsokaság 7. Folytonos adatok számszerű jellemzése 8. A valószínűség-eloszlás fogalma – a folytonos eloszlások 9. A normális eloszlás 1. 10. A statisztikai következtetés 11. Az átlag megbízhatósági intervalluma 12. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete 13. Az egymintás és a páros t próba 14. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése 15. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje 16. A két- (független-) mintás t próba 17. Két változó kapcsolatának vizsgálata – folytonos adatok esetén 18. Két változó kapcsolatának vizsgálata – kategorikus adatok esetén 19. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése 20. A nem-paraméteres próbák 21. Az ANOVA elve Adatkezelési készség:Egy adatértékelési feladat megoldása SPSS-el. 46


AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

OFAIMM

Tantárgyfelelős:

DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OFAMB2 - teljesített OFASF2 - teljesített OFAET2 - egyidejű felvétel Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. 2. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. 3. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban. 4. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. 5. A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. 6. A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. 47


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18. 19.

20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában. Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban. Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája. Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe. Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai. Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai Tumor immunológia. Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei. A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia.

48


Gyakorlatok 1. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 2. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 3. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 4. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 5. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 6. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 7. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 8. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 9. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 10. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 11. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 12. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 13. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 14. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 15. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 16. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot 17. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 18. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 19. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 20. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 21. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 22. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 23. HLA meghatározás módszerei. 24. HLA meghatározás módszerei. 25. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 26. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 27. Konzultáció. 28. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések 49


MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

OFAMB1

Tantárgyfelelős:

DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet

6 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 12 + 30 = 84 Előfeltétel: Tematika A két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. Oktatási célkitűzések 2. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3. Modern morfológiai módszerek I. 4. Modern morfológiai módszerek II. 50


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Molekuláris biológiai módszerek I. Molekuláris biológiai módszerek II. Molekuláris biológiai módszerek III. Molekuláris biológiai módszerek IV. Molekuláris biológiai módszerek V. Sejtmag Genomorganizáció A kromatin kémiai összetétele A sejtciklus I. A sejtciklus II. Replikáció I. Replikáció II. Repair Transzkripció prokariotákban rRNS-szintézis eukariotákban hnRNS-szintézis eukariotákban hnRNS-érés A sejtmag pathológiája Témazáró előadás Citoplazmatikus organellumok Transzláció I. Transzláció II. Transzláció III. Génreguláció prokariotákban Génreguláció eukariotákban I. Génreguláció eukariotákban II. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és -szortírozás Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) Mitokondrium I. Mitokondrium II. Citoszkeleton I. Citoszkeleton II. Sejtmembrán Passzív transzport folyamatok Záró előadás 51


Gyakorlatok 1. Fénymikroszkópia 2. Fénymikroszkópia 3. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 4. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 5. Szeparációs módszerek (elektroforézis) 6. Szeparációs módszerek (elektroforézis) 7. DNS-RNS izolálás 8. DNS-RNS izolálás 9. Plazmid-izolálás 10. Plazmid-izolálás 11. Restrikciós térképezés 12. Restrikciós térképezés Szemináriumok 1. A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2. Biológiai makromolekulák 3. Fénymikroszkópia 4. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5. Szeparációs módszerek 6. Molekuláris biológiai módszerek I. 7. Molekuláris biológiai módszerek II. 8. Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása. Szeparációs módszerek 9. Molekuláris biológiai módszerek III. 10. A sejtmag. Genomorganizáció. 11. Kromatin 12. A sejtciklus. Replikáció 13. Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. (demonstráció) 14. Sejtmag (demonstráció) 15. Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus. Replikáció 16. Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése 17. Transzkripció 18. RNS-érés. 19. A kóros sejtmag. 20. Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNSérés. A kóros sejtmag 21. Transzláció 52


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

Génreguláció I. Génreguláció II. GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport Sejtvédekezés Mitokondrium I. Mitokondrium II. Félévzáró dolgozat Félévzáró dolgozat Félévzáró dolgozat

Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 53


28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek

54


MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

OFAMB2

Tantárgyfelelős:

DR. PAP MARIANNA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 12 + 16 = 56 Előfeltétel: OFAMB1 - teljesített Tematika A két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. a tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A részletes tematikát az első órán minden csoport rendelkezésére bocsátjuk. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1. Nyitó előadás 2. Aktív transzport folyamatok 3. Extracelluláris mátrix 4. Jelátviteli mechanizmusok I. 5. Jelátviteli mechanizmusok II. 55


6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Jelátviteli mechanizmusok III. Jelátviteli mechanizmusok IV. Jelátviteli mechanizmusok V. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai Apoptózis A tumor sejt DNS tumor vírusok RNS tumor vírusok Retrovirális onkogének Celluláris onkogének I. Celluláris onkogének II. Celluláris onkogének III. Tumor szuppresszor gének I. Tumor szuppresszor gének II. Onkogének szerepe a sejtciklusban A daganatképződés többlépéses mechanizmusa Témazáró előadás Citogenetika I. Citogenetika II. Átöröklési típusok Molekuláris diagnosztika Génterápia Záróelőadás

Gyakorlatok 1. Nukleinsav hisztokémia 2. Nukleinsav hisztokémia 3. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 4. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 5. A citoplazma hisztokémiája 6. A citoplazma hisztokémiája 7. Permeabilitás és membránstruktúra 8. Permeabilitás és membránstruktúra 9. Jelátvitel. A tumor sejt 10. Jelátvitel. A tumor sejt 11. Bevezetés a klinikai genetikába 12. Bevezetés a klinikai genetikába

56


Szemináriumok 1. Citoszkeleton 2. Membrán 3. Transzport. Extracelluláris mátrix. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út. 4. Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán. Transzport. Extracelluláris mátrix. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út. 5. Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 6. Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 7. Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin, stressz, integrin jelátvitel. A jelátvitel általános jellemzői. 8. Fejlődésbiológia. Apoptózis. Tumor sejt. 9. Tumor vírusok 10. Retrovirális és celluláris onkogének 11. Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. Tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének 12. Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 13. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa. Citogenetika 14. Átöröklési típusok. Molekuláris medicina 15. Félévzáró teszt 16. Félévzáró teszt Vizsgakérdések ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az 1-57. kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.) 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 57


14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58


53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 58. Mikrotubulusok 59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán 62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. cAMP által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 87. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 88. A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa 89. Meiózis 90. Autoszomális kromoszóma aberrációk 59


91. Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk 92. Autoszomálisan öröklődő betegségek. 93. Nemhez kötötten öröklődő betegségek 94. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 95. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 96. A géntranszfer módszerei 97. A humán génterápia lehetőségei GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában 4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás 5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis 10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia 14. Citoplazma hisztokémia 15. Fáziskontraszt mikroszkóp 16. Polarizációs mikroszkóp 17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia 18. Plazmolízis és hemolízis 19. A citogenetika módszerei 20. Az elektronmikroszkóp működése Végrehajtandó gyakorlatok 1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal 3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése 4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés 5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése 6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B) 7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 60


8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése 9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése 10. Polarizációs mikroszkóp használata 11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata 12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítása 14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata 15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben 16. Öröklődési típusok azonosítása családfán 17. Kromoszóma-vizsgálat 18. Immunhisztokémiai preparátumok vizsgálata 19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata

61


ÁLTALÁNOS

ÉS

NEUROANATÓMIA,

SZÖVET-

ÉS

FEJLŐDÉSTAN

OFANAN Tantárgyfelelős:


7 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 70 + 0 = 98 Előfeltétel: OFAAA2 - teljesített OFASF2 - teljesített Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. Hangsúlyozottan a fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének szerkezete és fejlődése. Az idegrendszer alapvető funkcionális aspektusaink megismertetése, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek szerkezete, fejlődésük. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, különösen a kraniofaciális sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 14 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, más csoport azonos gyakorlatán. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. A bőr. 2. Intézetvezetői záróelőadás. 3. Az liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása. 4. Vegetatív idegrendszer 2. 5. Vegetatív idegrendszer 1. 6. Somatikus érző rendszerek. 7. Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. 8. Dobüreg és tartalma (fejlődése). 9. Retina. 10. Szem (fejlődése). 11. Szem. 62


12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Endokrin szervek 2. Endokrin szervek 1. Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. A kisagykéreg összeköttetései. A kisagykéreg szerkezete. Agytörzsi rendszerek és reflexek. Agyidegmagvak. A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. A gerincvelő leszálló pályái. A gerincvelő felszálló pályái. Gerincvelői reflexek. A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. Idegszövettan: Glia. Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok) Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinaszisok) Idegszövettan. A neurontan, a neuron szerkezete 1.

Gyakorlatok 1. Szövettan: ismétlés, felkészülés a vizsgára. 2. Szövettan: ismétlés, felkészülés a vizsgára. 3. Boncterem: ismétlés, felkészülés a vizsgára. 4. Boncterem: ismétlés, felkészülés a vizsgára. 5. Szövettan: belső fül. 6. Szövettan: BELSŐ fül. 7. Boncterem: RTG- és CT-képek. 8. Boncterem: RTG- és CT-képek. 9. Boncterem: para- és retropharyngealis terek ismétlése. 10. Boncterem: para- és retropharyngealis terek ismétlése. 11. Szövettan: a szem szövettana. 12. Szövettan: a szem szövettana. 13. Boncterem: garat ismétlése. 14. Boncterem: garat ismétlése. 15. Szövettan: halló- és látópálya. A szem és a fül fejlődése. 16. Szövettan: halló- és látópálya. A szem és a fül fejlődése. 17. Boncterem: szájüreg ismétlése. 18. Boncterem: szájüreg ismétlése. 19. Boncterem: szájüreg ismétlése. 20. Boncterem: szájüreg ismétlése. 21. Szövettan: endokrin szervek. 63


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.

Szövettan: ENDOKRIN szervek. Boncterem: az orrüreg ismétlése. Boncterem: az orrüreg ismétlése. Szövettan: agykéreg és törzsdúcok szeminárium. Szövettan: agykéreg és törzsdúcok szeminárium. Boncterem: fej és nyak régiók. Boncterem: fej és nyak régiók. Boncterem: fej és nyak régiók. Boncterem: fej és nyak régiók. Szövettan: diencephalon szeminárium. Szövettan: diencephalon szeminárium. Boncterem: fej és nyak régiók. Boncterem: fej és nyak régiók. Szövettan: kisagy szeminárium. Szövettan: kisagy szeminárium. Boncterem: fej és nyak régiók. Boncterem: fej és nyak régiók. Boncterem: fej és nyak régiók. Boncterem: fej és nyak régiók. Szövettan: gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium. Szövettan: gerincvelő pályái. Agytörzs szeminárium. Boncterem: fej és nyak régiók. Boncterem: fej és nyak régiók. Szövettan: gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek. Szövettan: gerincvelő szövettana. Gerincvelői reflexek. Boncterem: gerincvelő. Boncterem: gerincvelő. Boncterem: agyszeletek demonstrációja Boncterem: agyszeletek demonstrációja Szövettan: idegvégződések, glia. Szövettan: idegvégződések, glia. Boncterem: kivett agy boncolása. Boncterem: kivett agy boncolása. Szövettan: neuronok, perifériás idegek. Szövettan: neuronok, perifériás idegek. Boncterem: kivett agy boncolása. Boncterem: kivett agy boncolása. Boncterem: kivett agy boncolása. Boncterem: kivett agy boncolása. 64


61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Szövettan: a bőr szövettana. Szövettan: a bőr szövettana. Boncterem: kivett agy boncolása. Boncterem: kivett agy boncolása. Szövettan: koponya. Szövettan: koponya. Boncterem: koponya. Boncterem: koponya. Boncterem: koponya. Boncterem: koponya.


65


ORVOSI KÉMIA 1.

OFAOC1

Tantárgyfelelős:

DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

6 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 28 + 14 = 84 Előfeltétel: Tematika Az orvosi kémia 1. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei Félévközi zárthelyik (2db) megírása. Maximális hiányzás: 3 heti óraszámnak megfelelő (3x4 óra) melyből 4 óra lehet igazolatlan. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Oszbach Gy. (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995 Előadások 1. A kémia története, tárgya, kapcsolata az orvostudománnyal, 2. A periódusos rendszer; bioelemek a periódusos rendszerben. 3. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció 4. Molekulapálya-elmélet, másodlagos kötések. 5. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. 6. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 7. Halmazállapotok, gáztörvények. 8. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. 9. Híg oldatok törvényei 10. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. 11. Aktivitás, ionerősség. Savak és bázisok elméletei. Savszármazékok, sók, tiovegyületek. 66


12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Kolloidok. Reakciókinetika. Reakciókinetika Kémiai egyensúlyok. elektrolitegyensúlyok. A víz ionszorzata, pH, pOH A sók hidrolízise. Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek Sav-bázis indikátorok. Titrálás Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat Termokémia, termodinamika I Termokémia, termodinamika II Fotokémia Elektrokémia Elektrokémia Bevezetés a szerves kémiába, a szénatom hibridállapotai Reakciótípusok a szerves kémiában. A sztereokémia alapjai. Az izoméria típusai. Optikai izoméria. Optikai izoméria. Alkánok, cikloalkánok Olefinek, acetilén szénhidrogének, diének Aromás szénhidrogének és származékaik Aromás szénhidrogének és származékaik A szénhidrogének halogénszármazékai. Alkoholok, fenolok Éterek, szerves kénvegyületek. Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok Karbonsavak és származékaik Karbonsavak és származékaik Karbonsavak és származékaik

Gyakorlatok 1. Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. 2. Asztalátadás. 3. Higany(I)-, higanyg(II)- (J. 4.1.6-13)-ionok reakciói 4. Arzén(III)-ion reakciói ( J. 4.1.19-21) 5. Vas(II)-, vas(III)- (J. 4.1.34-40), kalcium- (J. 4.1.41-43)ionok reakciói 6. Magnézium-, nátrium-, kálium- és ammónium-ionok reakciói (J. 4.1.44-54) 7. Anionok reakciói (J. 4.1.57-74) 67


8. Anionok reakciói (J. 4.1.57-74) 9. Ismeretlen kation és anion keresése (J. 4.1.76) 10. Ismeretlen kation és anion keresése (J. 4.1.76) 11. Bemutatás: ozmometria (J. 8.2.1) 12. Szeminárium 13. Szeminárium 14. Szeminárium 15. Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek (J. 5.2, 4; 6.1, 3, 5) 16. Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek (J. 6. 7, 8, 11, 13) 17. Bevezetés a kvantitatív analízisbe. 18. Sósav titrálása (J. 4.3.1) 19. Tejsav titrálása (J. 4.3.4). 20. Tejsav titrálása (J. 4.3.4). 21. Szeminárium 22. Szeminárium 23. Komplexometria (J. 4.3.17) 24. Komplexometria (J. 4.3.18) 25. Permanganometria (J. 4.3.10) 26. Permanganometria (J. 4.3.11) 27. Asztalátadás 28. Konzultáció Szemináriumok 1. Oxidációs szám. Redoxi- és analitikai egyenletek. Sztöchiometriai számítások. 2. Híg oldatok törvényei I. 3. Zárthelyi I. Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise 4. Pufferoldatok Heterogén egyensúlyok. B.: Landolt kísérlet (J.5.1.) 5. Alapfogalmak. Egyenletírás. Analitikai osztályok 6. Koncentrációszámítások 7. Reakciókinetika. A tömeghatás törvénye. Elektrolitos disszociáció. 8. pH-számítás 9. Termokémia, termodinamika 10. Telített és telítetlen szénhidrogének. Izoméria, konformáció 11. Elektrokémia 12. Halogénezett szénhidrogének. Zárthelyi II. 13. Aromás szénhidrogének. Alkoholok, fenolok 14. Éterek, szerves kénvegyületek. Oxovegyületek, karbonsavak és származékaik Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&am p;menu=okt_anyag 68


ORVOSI KÉMIA 2.

OFAOK2

Tantárgyfelelős:

DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OFAOC1 - teljesített Tematika Az orvosi kémia tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. Rövid összefoglalást ad a bioszervetlen kémia főbb fejezeteiből. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. A félév elfogadásának feltételei Félévközi zárthelyik (2db) megírása. Maximális hiányzás: 3 heti óraszámnak megfelelő (3x2 óra) melyből 2 óra lehet igazolatlan. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Oszbach Gy. (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995. Előadások 1. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 2. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3. Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik 4. Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik 5. A fehérjeépítő aminosavak, peptidek 6. A fehérjék szerkezete, osztályozása 7. Szénhidrátok szerkezete, sztereokémiájuk. 8. Oligoszacharidok. 9. Poliszacharidok. 10. A lipidek csoportosítása. Trigliceridek. 11. Foszfolipidek. A sejtmembrán szerkezete 12. Terpének 69


13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Karotinoidok Szteroidok, szterinek. Epesavak Nemi és mellékvesekéreg-hormonok, szívre ható glikozidok, Prosztaglandinok Pirimidin- és purinbázisok. Nukleozidok, Nukleotidok. Nukleotid koenzimek A nukleinsavak kémiája. Primer és szekunder struktúra Vitaminok Alkaloidok Szénsavszármazékok, gyógyhatású vegyületek Bevezetés a bioszervetlen kémiába. Létfontosságú elemek. A bioelemek evolúciója. Elemek beépülése a biológiai rendszerekbe. Alkáli- és alkáliföldfémek biológiai jelentősége A nehézfémek bioszervetlen kémiája Az alumínium, szilícium, nitrogén, foszfor bioszervetlenkémiája Az oxigén, szelén és a halogének bioszervetlen kémiája

Gyakorlatok 1. Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás (J. 3.3-5) 2. Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás (J. 3.3-5) 3. Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; J. 18. old.) Acetanilid átkristályosítása (J. 3.2) 4. Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; J. 18. old.) Acetanilid átkristályosítása (J. 3.2) 5. Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából (J. 3.1) 6. Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából (J. 3.1) 7. Szerves vegyületek analízise (J. 4.4.1, 3, 4, 7) 8. Funkciós csoportok reakciói I. (J. 4.4.8-12) 9. Funkciós csoportok reakciói II. (J. 4.4.13-18) 10. Funkciós csoportok reakciói II. (J. 4.4.19-25) 11. Üvegtechnikai munkák (J. 2.2). Kromatográfia I. (J. 7.1 vagy 2) 12. Záthelyi I. 13. Kromatográfia II. (J. 7.4), (J. 7.6) 14. Bemutatás: Ioncsere (J. 7.9) 15. Kromatográfia III. (J. 7.3), (J. 7.11) 16. Bemutatás: HPLC 17. A bioorganikus vegyületek reakciói (J. 4.4.26, 27, 29, 30, 32) 18. A bioorganikus vegyületek reakciói (J. 4.4.33, 35-40) 19. Potenciometrikus titrálás (J. 8.1.1-2) 20. Potenciometrikus titrálás (J. 8.1.1-2) 70


21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Szeminárium Szeminárium Szeminárium Szeminárium Bemutatás: B12-vitamin vizsgálata A laboratóriumi eszközök átadása Szeminárium Szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&am p;menu=okt_anyag

71


ORÁLIS BIOLÓGIA

OFAORB

Tantárgyfelelős:

DR. LEMPEL EDINA, egyetemi tanársegéd Fogászati és Szájsebészeti Klinika

3 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42 Előfeltétel: OFAMB2 - teljesített OFAAA2 - egyidejű felvétel OFAOK2 - teljesített Tematika A fogak illetve a szájüreg anatómiájának, funkciójának elsajátítása. A félév elfogadásának feltételei A TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Zelles: Orális biológia Előadások 1. A fog általános sajátságai, a fogak jelölése 2. Csontreszorpció, az osteoclastok biológiája 3. A fogak szövettana 4. A fogágy felépítése. 5. A szájnyálkahártya, nyelv, nyálmirigyek 6. A rágószerv fejlődése 7. A fogáttörés, fogváltás, az állcsontok növekedése 8. A fogazat összehasonlító anatómiája 9. Szeminárium. 10. Az orofaciális tájék anatómiája 11. A temporomandibularis ízület mozgása 12. A szájüreg mikroorganizmusai 13. A nyál, rágás, nyelés, beszéd 14. A rágószerv változásai az élet folyamán, idős kori klinikai anatómia

72


Gyakorlatok 1. Alsó metszők koronáinak megmintázása 2. Alsó metszők koronáinak megmintázása 3. Alsó metszők gyökereinek megmintázása 4. Alsó metszők gyökereinek megmintázása 5. Felső szemfog és kisőrlők koronáinak megmintázása 6. Felső szemfog és kisőrlők koronáinak megmintázása 7. Felső szemfog és kisőrlők gyökereinek megmintázása 8. Felső szemfog és kisőrlők gyökereinek megmintázása 9. Alsó szemfog és kisőrlők koronáinak megmintázása 10. Alsó szemfog és kisőrlők koronáinak megmintázása 11. Alsó szemfog és kisőrlők gyökereinek megmintázása 12. Alsó szemfog és kisőrlők gyökereinek megmintázása 13. Felső molaris koronáinak megmintázása 14. Felső molaris koronáinak megmintázása 15. Felső molaris gyökereinek megmintázása 16. Felső molaris gyökereinek megmintázása 17. Alsó molaris koronáinak megmintázása 18. Alsó molaris koronáinak megmintázása 19. Alsó molaris gyökereinek megmintázása 20. Alsó molaris gyökereinek megmintázása 21. Viaszfelrakásos fogfelépítési módszer gyakorlása 22. Viaszfelrakásos fogfelépítési módszer gyakorlása 23. Temporo-mandibularis ízület mozgásainak demonstrálása 24. Temporo-mandibularis ízület mozgásainak demonstrálása 25. Fogfelismerési gyakorlat kihúzott fogakon 26. Fogfelismerési gyakorlat kihúzott fogakon 27. Fogfelismerési gyakorlat kihúzott fogakon 28. Fogfelismerési gyakorlat kihúzott fogakon Szemináriumok

73


Vizsgakérdések 1. A fog általános sajátságai, a fogak jelölése 2. Metszőfogak, kismetszők és szemfogak morphologiája 3. A kis- és nagyőrlők morphologiája 4. A tejfogak morphologiája, a fogívek 5. A zománc szövettana 6. A dentin szövettana 7. A pulpa szövettana 8. A fogágy felépítése 9. A szájnyálkahártya, a nyelv és a nyálmirigyek 10. Az arc és a fogak fejlődése 11. A periodontium, a nyelv, és a nyálmirigyek fejlődése 12. Fogáttörés, fogváltás, az állcsontok növekedése 13. A fogazat összehasonlító anatómiája 14. A cavum oris kialakításában résztvevő csontok 15. TM izület, rágóizmok 16. Az orofaciális tájék erei, idegei, spatiumai 17. Koponyatípusok, mérőpontok, iránysíkok, irányvonalak 18. A TM ízületi fejecs mozgáspályái, a mandibula helyzetei, centralocclusio, artikuláció intercuspidatio 19. Rágás, nyelés, beszéd 20. Szájüreg baktériumai 21. A szájüreg gombái, vírusai, protosoonjai és mycoplasmái 22. A nyálelválasztás szabályozása 23. A nyál mennyiségi és minőségi sajátságai 24. A fogazat öregkori elváltozása 25. A fogatlan száj klinikai anatómiája

74


PREVENTÍV FOGÁSZAT 1.

OFAPF1

Tantárgyfelelős:

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi tanársegéd Fogászati és Szájsebészeti Klinika

3 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42 Előfeltétel: Tematika A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése. A félév elfogadásának feltételei Sikeres szemeszter teszt, a gyakorlati feladatok minőségi kivitelezése, elfogadott igazolt hiányzás 0%. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Bevezetés az elemi preventív fogászatba 2. A rágószerv anatómiája 3. Alapvető viselkedési szabályok a fogorvosi rendelőben, a fogászati alapműszerek 4. A dentális plakk, a calculus és más fogakon képződő depozitumok kialakulása és szerkezete 5. A dentális plakk szerepe a periodontális betegségek etiológiájában és progressziójában 6. Fogkefék és fogmosási technikák 7. Fogkrémek, szájöblítők, rágógumik 8. A fogmosás kiegészítői 9. Depurálás 10. A carieses lézió kialakulása 11. A fluoridok szerepe a caries megelőzésében, a hatásmechanizmusa, toxikológiai kérdések 12. A lokális fluoridprevenció 13. A szisztémás fluoridprevenció 14. De- és remineralizációs folyamatok

75


Gyakorlatok 1-2 Tájékozódás a szájüregben 3-4 Tükör, szonda használata 5-6 Fogászati viasz használata, a fogformák tanulmányozása 7-8 Fogfaragás 9-10 Egyéni szájhigiéne eszközei /az eszközök bemutatása/ 11-12 Fogmosás sorrendje 13-14 A fogselyem használata kézzel és csipesszel /gyakorlat a mulázson/ 15-16 A supra- és subgingivális fogkő jellemzői 17-18 A kézi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson 19-20 A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása 21-22 Prevenciós sín készítése: 23-24 Prevenciós sín készítése: 25-26 Prevenciós sín készítése: 27-28 Teszt 1-2 Tájékozódás a szájüregben Tükör, szonda használata Fogászati viasz használata, a fogformák tanulmányozása Fogfaragás Egyéni szájhigiéne eszközei /az eszközök bemutatása/ Fogmosás sorrendje A fogselyem használata kézzel és csipesszel /gyakorlat a mulázson/ A supra- és subgingivális fogkő jellemzői A kézi depurátorok használata, gyakorlás a mulázson A professzionális szájhigiénés eszközök alkalmazása Prevenciós sín készítése: Prevenciós sín készítése: Prevenciós sín készítése: Teszt Szemináriumok Vizsgakérdések

76


PREVENTÍV FOGÁSZAT 2.

OFAPF2

Tantárgyfelelős:

DR. SZÁNTÓ ILDIKÓ, egyetemi tanársegéd Fogászati és Szájsebészeti Klinika

3 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42 Előfeltétel: OFAPF1 - teljesített OFAOM1 - teljesített OFAMB1 - teljesített Tematika A hallgatók első találkozása a szájüregben végzett kezelésekkel. Előtanulmányok a konkrét beavatkozásokhoz és a fogászati felvilágosító tevékenység alapjainak megteremtése. A félév elfogadásának feltételei Gyakorlatok 100 %-os teljesítése, 2 db házi dolgozat készítése a szemeszter során. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. A fogorvosi rendelő felépítése, alapvető higiénés szabályok a fogorvosi rendelőben 2. Barázdazárás - módszerek, anyagok, eszközök 3. A prevenció fogalma, módszerei, mérési lehetőségei, a DMF-t/s értékek, a caries prevalencia és intenzitás fogalma 4. Carieses rizikócsoportok, caries aktivitási tesztek 5. Fogászati egészségnevelő programok 6. A gyermekfogászati komplex prevenció lehetőségei 7. Az interdentális tér tisztítása 8. A táplálkozás szerepe a caries prevencióban 9. Cukrok, cukorpótló anyagok 10. A prevenció lehetőségei veszélyeztetett egyéneknél 11. Időskori prevenció 12. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - gyermekfogászat, fogszabályozás 13. A fogászati szakterületek preventív vonatkozásai - szájsebészet, parodontológia, protetika 14. A preventív szemléletre nevelés, irányelvek, összefoglalás

77


Gyakorlatok 1. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése 2. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók/ 3. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon 4. Kiterjesztett barázda zárás 5. Fogkőeltávolítás frontfogról 6. Fogkőeltávolítás moláris fogakról 7. Az interdentális tér tisztítása 8. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás alsó tagozatban 9. Iskolai gyakorlat 10. Iskolai gyakorlat 11. Depurálás, gyakorlás, számonkérés 12. Időskorú páciensek szájegészsége 13. Konzultáció 14. Ismerkedés a fogászati rendelővel, viselkedési szabályok, a rendelő felépítése 15. Ismétlés /szájhigiénés módszerek, alapműszerek használata, fantom pozíciók 16. Barázdazárás gipszbe ágyazott fogon 17. Kiterjesztett barázda zárás 18. Fogkőeltávolítás frontfogról 19. Fogkőeltávolítás moláris fogakról 20. Az interdentális tér tisztítása 21. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás alsó tagozatban 22. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás felső tagozatban 23. Prevenciós óra felépítése, kivitelezése, próbaelőadás felső tagozatban 24. Iskolai gyakorlat 25. Iskolai gyakorlat 26. Depurálás, gyakorlás, számonkérés 27. Időskorú páciensek szájegészsége 28. konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések 1. A rágószerv anatomiája 2. Hely és iránymegjelölések a fogíven. Fogfelszínek. 3. A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. A prevenció elemei. 4. Fogászati alapműszerezettség 5. A fogászati rendelő berendezése 6. A fogászati kezelőszemélyzet interperszonális kapcsolatai 7. Felület és eszközfertőtlenítés. Hygiéniai szabályok a fogorvosi kezeléskor. 78


8. A fogakon képződő depozitumok. 9. Mechanikus plakk kontroll eszközei 10. Kémiai plakk kontroll anyagai 11. Fogkefék tulajdonságai 12. Fogkrémek összetétele, hatóanyagai 13. Szájöblítők összetétele, hatóanyagai 14. Fogmosási technikák. Kiegészítő fogtisztító eszközök. 15. Fogpótlást viselő páciensek szájhygiénéje. 16. A depurálás módszerei 17. A depurálás eszközei 18. A dentális plakk szerepe a fogágybetegségekben 19. A carieses lézió kialakulása 20. A fluoridok hatásmechanizmusa 21. A fluoridok toxicitása 22. Lokális fluoridálás módszerei 23. Szisztémás fluoridálás módszerei 24. Barázdazárás technikája 25. DMF index, caries prevalencia, caries incidencia, caries intenzitás, caries epidemiologia fogalma 26. Caries aktivitási tesztek 27. Caries protektív diéta 28. Az approximális felszínek tisztítása, eszközei. 29. Cukrok szerepe a caries kialakulásában 30. Cukorpótlók csoportosítása, használata 31. Fogászati egészségnevelési program a 2-5 éves korosztályban 32. Fogászati egészségnevelési program a 6-12 éves korosztályban 33. Fogászati egészségnevelési program a 12-18 éves korosztályban 34. Gyermekfogászati komplex prevenció 35. Fogszabályozási prevenció 36. Szájsebészeti és trauma prevenció 37. Veszélyeztetett betegek caries prevenciója 38. Prevenciós tevékenység időskorú páciens esetén 39. Prevenciós tevékenység terhesség idején 40. Tumor prevenció

79


SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

OFASF1

Tantárgyfelelős:


4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OFAAT1 - egyidejű felvétel Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoportttal ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1. Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. 2. Hámszövetek. 3. Fedőhámok. 4. Mirigyhámok. 5. A kötőszövet sejtjei. 6. Kötőszöveti rostok és alapállomány. 7. A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. 8. Porcszövet. 9. Csontszövetek, desmogen csontosodás. 10. Chondrogen csontosodás. 11. Izomszövetek 1. 12. Izomszövetek 2. 80


13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A vér alakos elemei. Haemopoesis. Az erek szövettana. Idegszövet 1. Idegszövet 2. Szövettani összefoglaló. Progenesis I. Progenesis II. Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének. Blastocysta, implantáció. Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése. Az embryo lefűződése, a köldökzsinór. Magzatburkok, decidua, placentáció. A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség.

Gyakorlatok 1. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika. 2. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika. 3. Egyrétegű hámok. 4. Egyrétegű hámok. 5. Hengerhámok. 6. Hengerhámok. 7. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám. 8. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám. 9. Mirigyhám. 10. Mirigyhám. 11. Kötőszöveti sejtek és rostok. 12. Kötőszöveti sejtek és rostok. 13. A kötőszövet típusai. 14. A kötőszövet típusai. 15. Porc- és csontszövet. 16. Porc- és csontszövet. 17. Csontosodás. 18. Csontosodás. 19. Izomszövet. 20. Izomszövet. 21. Idegszövet. 22. Idegszövet. 81


23. 24. 25. 26. 27. 28.

Vér és vérképződés. Vér és vérképződés. Az erek szövettana. Az erek szövettana. Fejlődéstani szeminárium. Fejlődéstani szeminárium.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/

82


SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2.

OFASF2

Tantárgyfelelős:


4 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OFASF1 - teljesített OFAAA2 - egyidejű felvétel Tematika Zsigeri rendszerek szövettana. A nyirok- és zsigeri rendszerek szervei mikroszkópos és ultrastruktúrális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak elsajátítása. A belső szervek fejlődésének ismertetése (organogenesis). A két féléves tantárgycsoport második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. A fejlődéstan ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, a többi gyakorlaton. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1. Nyirokszövet és funkciói. 2. Nyirokszervek szövettana. 3. A légutak és a tüdő szöveti szerkezete. 4. A légutak és a tüdő fejlődése. 5. Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana. 6. A fogak szerkezete, fogfejlődés. 7. Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik. 8. Az esophagus és a gyomor szövettana és histophysiologiája 9. A belek szöveti szerkezete. 10. A kopoltyúbél és származékai. 11. A szív korai fejlődése; a sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése. 12. A kamrák fejlődése. 83


13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása. A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film. A máj és a pancreas szövettana. A belek, a máj és a pancreas fejlődése. A vese szöveti szerkezete. A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése. Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés. A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. Terhes méh, placenta, emlő. A férfi reproduktív rendszer szövettana I. A férfi reproduktív rendszer szövettana II. A reproduktív szervek fejlődése I. A reproduktív szervek fejlődése II. A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése. A vese szövettanának klinikai vonatkozásai. Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló).

Gyakorlatok 1. Férfi nemi szervek szövettana 2. 2. Férfi nemi szervek szövettana 2. 3. Férfi nemi szervek szövettana 1. 4. Férfi nemi szervek szövettana 1. 5. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 6. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 7. Női nemi szervek szövettana. 8. Női nemi szervek szövettana. 9. Vese, ureter, vesica urinaria. 10. Vese, ureter, vesica urinaria. 11. Máj, epehólyag, pancreas. 12. Máj, epehólyag, pancreas. 13. Fejlődéstani szeminárium. 14. Fejlődéstani szeminárium. 15. Alapszövettani ismétlés. 16. Alapszövettani ismétlés. 17. Nyirokszervek szövettana. 18. Nyirokszervek szövettana. 19. A légutak és a tüdő szövettana. 20. A légutak és a tüdő szövettana. 21. A nyálmirigyek és a nyelv. 84


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A nyálmirigyek és a nyelv. Ajak, fogak, fogfejlődés. Ajak, fogak, fogfejlődés. Nyelőcső, gyomor. Nyelőcső, gyomor. Vékony- és vastagbél szövettana. Vékony- és vastagbél szövettana.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/

85

3 kredit Alapozó tavasszal vizsga

Recommend Documents