5 kredit Alapozó tavasszal vizsga

PTE ÁOK Általános orvos szak – az Alapozó modul tantárgyai - 2009/2010-es tanév

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2009/2010 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak)

1


Tartalomjegyzék

Általános anatómia 1. ................................................................OOAAA1 ........................ 3 Általános anatómia 2. ................................................................OOAAA2 ........................ 6 Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) ....OOAAED........................ 9 Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) ..........................OOAANT...................... 11 Biofizika 1. ................................................................................OOABI1........................ 13 Biofizika 2. ................................................................................OOABI2........................ 15 Biokémia 1.................................................................................OOABK1 ...................... 17 Biokémia 2.................................................................................OOABK2 ...................... 23 Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) ....................OOABMA..................... 26 Élettan 1.....................................................................................OOAEL1 ....................... 28 Élettan 2.....................................................................................OOAEL2 ....................... 37 Az immunológia alapjai.............................................................OOAIMM ..................... 49 Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) .............................OOAKET ...................... 52 Molekuláris sejtbiológia 1. ........................................................OOAMB1...................... 54 Molekuláris sejtbiológia 2. ........................................................OOAMB2...................... 59 Biometria ...................................................................................OOAMET ..................... 66 Neuroanatómia...........................................................................OOANEA...................... 73 Magatartástudomány 2. (Orvosi etika).......................................OOAOET ...................... 76 Orvosi kémia 1...........................................................................OOAOK1 ...................... 78 Orvosi kémia 2...........................................................................OOAOK2 ...................... 82 Az orvosi kommunikáció gyakorlata .........................................OOAOKG ..................... 85 Szövet- és fejlődéstan 1. ............................................................OOASF1 ....................... 87 Szövet- és fejlődéstan 2. ............................................................OOASF2 ....................... 90 Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) ............................OOASZO ...................... 93

2


ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1.

OOAAA1

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 56 + 0 = 70 Előfeltétel: OOASF1 - egyidejű felvétel Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. Az anatómia tárgya és felosztása 2. Általános csonttan és ízülettan 3. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. 4. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. 5. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. 6. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai. 7. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. 8. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya 9. Az arckoponya és üregei. 10. Képalkotó eljárások a csontok és ízületek vizsgálatában. 11. A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 12. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 13. Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. 14. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. 3


Gyakorlatok 1. Fő irányok és síkok. 2. A vállöv csontjai. 3. A felkar és az alkar csontjai 1. 4. A felkar és az alkar csontjai 2. 5. A kéz csontjai. 6. A vállöv ízületei. 7. A vállízület. 8. A könyökízület. 9. A kéz ízületei 1. 10. A kéz ízületei 2. 11. A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 12. A kismedence. 13. A combcsont. 14. A lábszár csontjai. 15. A csípőízület. 16. A térdízület. 17. A láb csontjai és ízületei 1. 18. A láb csontjai és ízületei 2. 19. Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1. 20. Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2. 21. A felső és alsó végtag ventralis régiói 1 22. A felső és alsó végtag ventralis régiói 2. 23. A felső és alsó végtag ventralis régiói 3. 24. A felső és alsó végtag ventralis régiói 4. 25. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1. 26. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 2. 27. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 3. 28. A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 4. 29. A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1. 30. A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas 2. 31. A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas 3. 32. A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas 4. 33. A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1. 34. A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei 2. 35. A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei 3. 36. A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei 4. 37. A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1. 38. A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. 4


39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya 3. A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya 6. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya 7. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya 8. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya 10. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya 11. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya 13. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya 14. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya 15. A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya 16. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 2. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 3. A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4.

Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu

5


ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 2.

OOAAA2

Tantárgyfelelős:

DR. KOVÁCS MAGDOLNA, egyetemi tanár Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 56 + 0 = 70 Előfeltétel: OOAAA1 - teljesített OOASF2 - egyidejű felvétel Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport második része. A félév során a zsigerek szerkezetével ismerkednek meg. A tantárgy egy szóbeli kollokviummal zárul. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án (max. 11 óra hiányzás). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Más tanulócsoportban, még a hiányzás hetében. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. Szájüreg: nyelv, fogak, torokszoros. Garat. 2. Légzőrendszer. Gége, hangképzés. 3. Tüdő és mellhártya. Légzőmechanizmusok. 4. A szív makroszkópos anatómiája, szív üregei és billentyűi. 5. Szív vérellátása és beidegzése. Klinikai vonatkozások. 6. Hasüreg topográfiája. Hashártya. Gyomor-bél traktus. 7. Máj és lép topográfiája, vérellátása. Epeutak. 8. Retroperitoneum. Hasnyálmirigy részei és topográfiája. 9. Vesék topográfiája, szerkezete és metszlapja. 10. A női nemi szervek makroszkópos anatómiája. 11. A férfi nemi szervek makroszkópos anatómiája. 12. A medencefenék izomzata. Perineum. 13. A nemi szervek és gáttájék szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. 14. Gyomor-bél traktus vérellátása, nyirokellátása, artériás és vénás anastomosisai, ezek klinikai jelentősége.

6


Gyakorlatok 1. Szájüreg, fogak 1. 2. Szájüreg, fogak 2 3. Orrüreg 1. 4. Orrüreg 2. 5. Garat és garatkörüli rések 1. 6. Garat és garatkörüli rések 2. 7. Gége 1. 8. Gége 2. 9. A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 1. 10. A mellkasfal szerkezete, bordaközti képletek 2. 11. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 1. 12. A mellkasi szervek vetülete és topográfiája 2. 13. A mediastinum fogalma, felosztása. 14. Mediastinum anterius 1. 15. Mediastinum anterius 2. 16. A szív topográfiája és rtg. árnyéka. 17. A szív üregei, billentyűi és erei 1. 18. A szív üregei, billentyűi és erei 2. 19. A tüdő és a bronchusok 1. 20. A tüdő és a bronchusok 2. 21. Mediastinum posterius 1. 22. Mediastinum posterius 2. 23. Mediastinum posterius 3. 24. Mediastinum posterius 4. 25. A hasfal szerkezete (ismétlés). 26. A hasüreg régiói, a hasüregi szervek vetülete. 27. Lig. hepatoduodenale 1. 28. Lig. hepatoduodenale 2. 29. Truncus coeliacus. 30. A gyomor topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 31. A duodenum és lép topográfiája, vérellátása és nyirokelvezetése. 32. A máj felszínei, topográfiája, hashártyaviszonyai. 33. A pancreas topográfiája és vérellátása 1. 34. A pancreas topográfiája és vérellátása 2. 35. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 1. 36. A vékony- és vastagbelek vérellátása, nyirokelvezetése 2. 37. A vese topográfiája. 38. A vese metszlapja. 7


39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A belek eltávolítása 1. A belek eltávolítása 2. Retroperitonealis topográfia. A hasi aorta páros ágai. Plexus lumbalis. Diaphragma. Kismedencei situs. A. iliaca interna. Plexus sacralis. Férfi és női nemi szervek 1. Férfi és női nemi szervek 2. Felezett medence 1. Felezett medence 2. Gát, külső genitáliák 1. Gát, külső genitáliák 2. Zsigertani ismétlés 1. Zsigertani ismétlés 2. Zsigertani ismétlés 3. Zsigertani ismétlés 4.


8


KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA) OOAAED Tantárgyfelelős:

DR. KISS ISTVÁN, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet

2 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28 Előfeltétel: OOAMET - teljesített Tematika A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantárgyfelelőssel történő egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I. (Szerk.): Népegészségügyi Orvostan, IX.: Epidemiológia (135-189. old.) Előadások 1. Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása 2. Az általános és részletes epidemiológia alapjai, az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai 3. Epidemiológiai mutatók, alkalmazásuk szabályai 4. Molekuláris epidemiológia 5. Epidemiológiai vizsgálatok típusai, főbb jellemzői 6. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. (keresztmetszeti és retrospektív vizsgálatok) 7. Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. (prospektív vizsgálatok) 8. Experimentális epidemiológiai vizsgálatok 9. Klinikai epidemiológia 10. Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete 11. A népesség struktúrájának időbeli változásai és ezek elemzési lehetőségei 9


12. A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők 13. A fejlett és fejlődő országok főbb demográfiai tendenciái 14. Magyarország demográfiai helyzetének alakulása Gyakorlatok 1. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése 2. Direkt és indirekt standardizálás 3. Epidemiológiai vizsgálatok kivitelezése. Adatfeldolgozás. (Epi Info I.) 4. Epidemiológiai adatok elemzésének, értékelésének lehetőségei (Epi Info II.) 5. Klinikai epidemiológiai vizsgálatok értékelése (Epi Info III.) 6. Hibák, zavaró tényezők kiküszöbölésének lehetőségei (Epi Info IV.) 7. Térinformatikai alkalmazások az epidemiológiában 8. Epidemiológiai vizsgálatok tervezése 9. Direkt és indirekt standardizálás 10. Epidemiológiai vizsgálatok kivitelezése. Adatfeldolgozás. (Epi Info I.) 11. Epidemiológiai adatok elemzésének, értékelésének lehetőségei (Epi Info II.) 12. Klinikai epidemiológiai vizsgálatok értékelése (Epi Info III.) 13. Hibák, zavaró tényezők kiküszöbölésének lehetőségei (Epi Info IV.) 14. Térinformatikai alkalmazások az epidemiológiában Szemináriumok Vizsgakérdések

10


MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA) Tantárgyfelelős:

OOAANT

DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 0 + 0 = 14 Előfeltétel: Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a bio-pszichoszociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán bio-kulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb biokulturális kölcsönhatásokat. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet (kötelező) Kötelező szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003. Ajánlott szakirodalom: Buda Béla és Kopp Mária (szerk): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001. Donald Joralemon, Exploring Medical Anthropology, 1999, Allyn and Bacon Tony McMichael, Human Frontiers, Environments and Disease, 2001, Cambridge Univ. Press

11


Előadások 1. Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében 2. Az antropológia az emberi lényegről 3. Antropológia és medicina 4. A humán viselkedés komplexitása 5. A gondolkodás szintjei 6. A humán intelligencia fejlődéstörténete. 7. A környezeti rendszerek és a humán válasz rendszerek kapcsolata (bevezetés az ökológiába). 8. Főbb adaptációs ágensek I.: Biokulturális adaptáció és fertőző betegségek 9. Főbb adaptációs ágensek II: A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása 10. Főbb adaptációs ágensek III.: Humán klimatikus adaptáció 11. A humán öregedés populációk közötti különbségei 12. A fájdalom észlelés biokulturális variabilitása 13. A placebo-nocebo hatás 14. A humán agresszió alapjai és variabilitása Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések www.aok.pte.hu/magtud

12


BIOFIZIKA 1.

OOABI1

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.:) Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Előadások 1. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai 2. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 3. A citoszkeletális rendszer 4. A látás 5. A hallás 6. Érzékszervi receptorok 7. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 8. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál 9. A víz 10. Makromolekulák szerkezete 11. Vérkeringés. A szív munkája 12. Motorfehérjék, sejtmozgás 13. Folyadékáramlás 14. A lézer 13


15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Ozmózis Diffúzió Termodinamikai potenciálfüggvények A termodinamika főtételei Termodinamikai alapfogalmak Sugárzások biológiai hatása Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Röntgensugárzás Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Az elektromágneses spektrum. A fény A kvantumszámok értelmezése Az atom szerkezete A kvantumfizika alapjai Bevezető előadás

Gyakorlatok 1. Centrifugálás 2. Váltóáramú mérések 3. Színképvizsgálat 4. Világítástechnikai alapmérés 5. Felületi feszültség 6. Elektroforézis 7. Fajlagos felület, duzzadás 8. Folyadékok viszkozitásának mérése 9. Optikai alapmérések 10. Refraktometria 11. Vezetőképesség mérése 12. Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

14


BIOFIZIKA 2.

OOABI2

Tantárgyfelelős:

DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 14 + 28 + 0 = 42 Előfeltétel: OOABI1 - teljesített Tematika A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.:) Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu) Előadások 1. Ultrahang 2. Infravörös, Raman és CD spektroszkópia 3. Abszorpciós fotometria 4. Fluoreszcencia spektroszkópia 5. Fluoreszcencia polarizáció. FRAP 6. Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoreszcencia kioltás 7. Gyors-kinetikai módszerek 8. Áramlási citometria 9. Röntgendiffrakció 10. ESR, NMR 11. Szedimentáció, elektroforézis 12. Atomerőmikroszkópia, egyedi-molekula erőspektroszkópia 13. Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI) 14. Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT, PET) 15


Gyakorlatok 1. Mérések Geiger-Müller számlálóval 2. Felezési idő mérése 3. Gamma-abszorpció és spektrometria 4. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése 5. Szcintigráfia 6. Audiometria 7. Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása 8. Vérnyomásmérés 9. Elektrokardiográfia (EKG) 10. Ultrahang 11. Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral 12. Polarimetria Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

16


BIOKÉMIA 1. Tantárgyfelelős:

OOABK1 IFJ. DR. GALLYAS FERENC,

egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 28 + 0 = 70 Előfeltétel: OOABI2 - teljesített OOAMB2 - teljesített OOAOK2 - teljesített Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő; kismolekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat. A félév elfogadásának feltételei Max. 3 hiányzás a gyakorlatokról Távolmaradás pótlásának lehetőségei Vezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger-David L.Nelson-Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publichers, Inc. 1993. Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Semmelweis kiadó, 2001. Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, Fourth Edition, E.H.Freeman & Company, New York. 1995 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations, Second Edition, John Wiley & Sons, New York Előadások 1. Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek 2. Folding, chaperonok 3. Energetika 4. Enzimműködés alapjai 5. Enzimműködés szabályozása, izoenzimek 6. Hemoglobin, oxigénszállítás 17


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Az immunrendszer fehérjéi Glikolízis I. Glikolízis II. Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak Lipidek csoportosítása, biológiai membránok Zsírsav oxidáció Piruvát Dehidrogenáz Komplex Citrátkör reakciói Citrátkör szabályozása Légzési lánc ATP szintézis Mitokondriális transzport, ingák Enzimek szupramolekuláris szerveződése Reaktív oxigén gyökök Fotoszintézis Glukóz szintézis növényi sejtben Glukoneogenezis állati sejtben Pentóz foszfát út Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. Glikogén szintézis és lebontás Glikogén szintézis és lebontás szabályozása Zsírsav szintézis Zsírsav elongáció, deszaturáció Komplex lipidek szintézise Koleszterin és ketontest szintézis Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek Aminosav lebontás; az amino csoport útja Karbamid ciklus Aminosav lebontás; a szénváz sorsa Nem esszenciális aminosavak szintézise Aminosav anyagcsere; enzimopátiák Biológiailag aktív vegyületek szintézise Purin, pirimidin váz szintézise Purin, pirimidin váz lebontása Metabolikus folyamatok áttekintése

18


Gyakorlatok 1. Pufferoldatok készítése 2. Fehérjék tulajdonságai 3. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 4. Biokémiai alaptechnikák 5. PAGE, Western-blotting 6. Sejtkultúrás módszerek 7. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 8. Szívperfúziós vizsgálatok 9. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 10. Vércukor meghatározása 11. Anyagcserebetegségek 12. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 13. Konzultáció 14. Pufferoldatok készítése 15. Fehérjék tulajdonságai 16. Fehérjék koncentrációjának meghatározása 17. Biokémiai alaptechnikák 18. PAGE, Western-blotting 19. Sejtkultúrás módszerek 20. SH enzimek, Warburg-féle optikai teszt 21. Szívperfúziós vizsgálatok 22. Enzimkinetika és gátlások 23. Enzimkinetika és gátlások 24. Mitokondriális respiráció mérése Clark elektróddal 25. Vércukor meghatározása 26. Anyagcserebetegségek 27. Fermentáció anorganikus foszfát szükséglete 28. Konzultáció Szemináriumok

19


Vizsgakérdések Fontosabb tématerületek, szempontok a vizsgára való felkészüléshez. I. Aminosavak, fehérjék. Aminosavak elektrokémiai jellemzése. Peptidek és fehérjék. A fibrózus fehérjék szerkezete, fajtái. Myoglobin és hemoglobin szerkezete, funkciója. Fehérjék elválasztásának módszerei. Homológ fehérjék összehasonlítása funkcionális és filogenetikai aspektusból. II. Általános enzimológia. Az enzimműködés alapjai, koenzimek, prosztetikus csoportok. Értelmezze a Michaelis-Menten elméletet. Mi az értelme a metszéspontoknak a dupla reciprok (1/v szemben 1/s) ábrázolásban. Milyen típusú enzimgátlásokat ismer? A kompetitív gátlás (laboratóriumi példákkal). Mi az alloszterikus szabályozás? Mutassa be néhány példán. Az enzimek kovalens modifikációja. III.Glikolízis Bioenergetika: reverzibilis és irreverzibilis reakciók. A glikolízis és fermentáció fogalma, fajtái, energiamérlege. Hasonlítsa össze az alkoholos és tejsavas fermentációt. A piroszőlősav oxidatív és nem-oxidatív dekarboxilezése. A glikolízis lépései 3 szénatomos termékek kialakulásáig. A glikolízis 3 szénatomos termékeinek továbbalakulása. Gyümölcscukor hasznosulása emlősben. Anorganikus foszfát beépülés szerves vegyületbe a glikolízis során. IV. Citrátkör Ismertesse a citrátkör CO2-t termelő lépéseit. Ismertesse a citrátkör redukált koenzimeket termelő lépéseit. Az acetyl-CoA molekula lebomlása a citrátkörben hány ATP keletkezésére ad lehetőséget? [2-14C]acetát égetése esetén a citrátkörben a radioaktív C mikor jelenik meg 14CO2 formájában? A glukóz teljes elégése esetén hány ATP képződik? A glukóz teljes elégetése esetén hány ATP képződik szubsztrát szinten? A citrátkör gátlásának lehetőségei.

20


V. Légzési lánc. Az oxidatív foszforiláció és szétkapcsolása. A mitochondrialis membránok struktúrája. Redoxpotenciál változások a légzési láncban. Respirációs komplexek és inhibitoraik. Hol lépnek be egyes szubsztrátok a légzési láncba? A légzéssel kapcsolatos mitochondrialis transzport folyamatok. VI. Átfogó metabolizmus. Soroljon fel néhány enzimet, amelyek a NADPH redukciós ekvivalenseit hasznosítják. Hogyan történik a citrátkör utántöltése? Egyes glikolitikus enzimeknek az energiatermelésen kívül milyen más szerep jut? A NAD-NADH átalakulás meghatározása és ennek alkalmazásai. A tejsav oxidációjának útja emlősben és élesztőben. Hogyan termelődik emlősökben a NADPH? Hogyan képződik a citoszolban NADH és hogyan tud elégni a légzési láncban? A CO2 fixálása állati sejtekben és a fotoszintézis során. Mi a biológiai oxidáció általános jellemzője, és miben különbözik a kémiai égéstől? VII. Pentóz-foszfát ciklus A pentóz-foszfát ciklusban keletkezett egyes intermedierek felhasználása más anyagcsere-folyamatban. A pentóz-foszfát ciklus jelentősége. VIII. Fotoszintézis, Glioxalát ciklus, Glukogenezis Melyek a fotoszintézis fénytől független eseményei? A laktát glukózzá alakulásának jelentősége, egyes lépései. A piroszőlősavból való glukóz képződés energia mérlege. Glikukóz és zsír egymásba alakulása állati sejtben. Az acetátban lévő radioaktivitás sorsa. Glikukóz és zsír egymásba alakulása növényi sejtben. A galaktóz és glükóz egymásba történő átalakulása? Glikogén szintézise és szabályozása. A glikogén lebontása és ennek szabályozása. Glikogén tárolási betegségek. IX. Lipidek Lipidek osztályzása, természetben található zsírsavak jellemzői. A trigliceridek lebontása, részeinek további sorsa. A zsírsavak oxidációjának lépései. Telítetlen és páratlan számú zsírsavak lebontása. A palmitinsav szintéziséhez szükséges prekurzorok előállítása a sejtben. 21


A palmitinsav-szintézisének lépései. A zsírsav szintetáz enzim szupramolekuláris szerkezete. Hogyan képzeli el az olajsav szintézisét emberben? Mevalonsav és ketontestek képződése. Hogyan lesz mevalonsavból koleszterin? Komplex lipidek szintézise, és szerepe. Lipidekből képződő biológiailag aktív anyagok. A zsírsavak aktivációja és belépése a mitochondriumba. Egy palmitinsav molekula teljes elégésének energiamérlege. A ketontestek szintézise és felhasználásuk. X. Aminosavak intermedier anyagcseréje Transzaminálási reakciók. Esszenciális és nem esszenciális aminosavak. Glukoplasztikus és ketoplasztikus aminosavak. A glutaminsav dehidrogenáz reakció és jelentősége. Mit tud a szerin és cisztein bioszintéziséről? A cisztein és metionin lebontása. Az aminocsoport eltávolításának lehetőségei az aminosavakból. A fenilalanin lebontása emberben. Kapcsolatos enzimopáthiák. Hogyan zajlik a leucin oxidációja? A valin és izoleucin lebontása. Enzimopáthiák. A glutamin képződése és jelentősége. Mit tud a hem endogén képződéséről? A karbamid ciklus és jelentősége Kreatin képződése és szerepe. Adrenalin, acetilkolin és szerotonin szintézise. Az elágazó láncú aminosavak lebontásával kapcsolatos betegségek

22


BIOKÉMIA 2. Tantárgyfelelős:

OOABK2 IFJ. DR. GALLYAS FERENC,

egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 42 + 28 + 0 = 70 Előfeltétel: OOABK1 - teljesített Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust A félév elfogadásának feltételei max. 3 hiányzás a gyakorlatokról. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportvezetővel megbeszélt időpontban konzultáció A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak: Tankönyvek: Albert L. Lehninger - David L. Nelson - Michael M.Cox: Principles of Biochemistry, Worth Publishers, Inc., 1993. Ádám Veronika (szerk.): Orvosi Biokémia, Semmelweis kiadó, 2001. Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Lubert Stryer: Biochemistry, Fourth Edition, E.H.Freeman & Company, New York, 1995. Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry. With Clinical Correlations, Second Edition, John Wiley & Sons, New York

23


Előadások 1. Gének és kromoszómák 2. DNS replikáció 3. DNS javítás 4. RNS metabolizmus I. 5. RNS metabolizmus II. 6. Retrovírusok 7. Fehérje szintézis I. 8. Fehérje szintézis II. 9. Posztranszlációs módosítások 10. Fehérje targeting és transzport 11. Génexpressziók szabályozása I. 12. Génexpressziók szabályozása II. 13. Mitokondriális génkifejeződés, betegségei 14. Rekombináns DNS technológiák 15. Sejtciklus és szabályozása 16. Hormonok I. 17. Hormonok II. 18. Hormonok III. PPAR 19. Jelátviteli rendszerek, CO, NO 20. Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok 21. Szeptikus sokk biokémiája 22. Onkogének, onkogenezis 23. Tumor szupresszorok és a rák 24. Extracelluláris mátrix 25. Jelátvitel; kinázok 26. Hemoglobin kóros genetikája 27. Vas anyagcsere szabályozása, betegségek 28. Emésztés biokémiája; makronutriensek 29. Emésztés biokémiája; mikronutriensek 30. Máj funkciói 31. Szérum lipoproteinek 32. Táplált és éhező állapotok 33. Immunrendszer biokémiája 34. Vízoldható vitaminok 35. Zsíroldható vitaminok 36. Érzékelés biokémiája 37. Idegrendszer I. 38. Idegrendszer II. 24


39. 40. 41. 42.

Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai Genomika, proteomika, metabolomika Jelen esélyek a géntechnológiára Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról

Gyakorlatok 1. Enzimek szöveti megoszlása 2. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 3. Membránfehérje izolálása 4. Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 5. Membránfehérje specifikus aktivításának meghatározása 6. DNS-array, Genomika 7. Vér-koleszterin meghatározása 8. Proteomika 9. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 10. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 11. Géndeléció kimutatása PCR-ral 12. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 13. Kolinészteráz vizsgálata 14. Konzultáció 15. Enzimek szöveti megoszlása 16. Mitokondriális permeabilitás tranzíció nekrózisban és apoptózisban 17. Membránfehérje izolálása 18. Molekuláris biológiai módszerek a biokémai gyakorlatban 19. Membránfehérje specifikus aktivításának meghatározása 20. DNS-array, Genomika 21. Vér-koleszterin meghatározása 22. Proteomika 23. Génexpresszió vizsgálata élesztőn 24. Bioinformatika, rendszerszemléletű biológia 25. Géndeléció kimutatása PCR-ral 26. Mágneses magrezonancia (MR) spektroszkópia és képalkotás 27. Kolinészteráz vizsgálata 28. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések

25


KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI) OOABMA Tantárgyfelelős:

DR. EMBER ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 7 + 7 + 0 = 14 Előfeltétel: Tematika A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Bemutatja az egészségügyi ellátórendszereket, hogy a hallgatók megismerjék azt a szervezeti rendszert, amelyben később dolgozniuk kell. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantárgyfelelőssel történő egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I.(szerk.): Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2007 Előadások 1. Az egészség definíciójának kialakulása. Az egészséget befolyásoló tényezők elemzése 2. Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására 3. Egészségvédelem, egészségfejlesztés 4. Egészségpolitika 5. Az egészségügyi ellátórendszer felépítése, szervezete 6. Az egészségügyi ellátórendszer működése, finanszírozása 7. Minőségbiztosítás az egészségügyben

26


Gyakorlatok 1. Anya- és csecsemő-egészségtan 2. Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3. Időskor egészségtana 4. Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 5. Kisebbségek speciális helyzete 6. Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 7. Bizonyítékokon alapuló orvoslás Szemináriumok Vizsgakérdések

27


ÉLETTAN 1.

OOAEL1

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 70 + 56 + 0 = 126 Előfeltétel: OOAMB2 - teljesített OOAOK2 - teljesített OOABI2 - teljesített Tematika A hallgató ismerje meg az emberi szervezet legfontosabb funkcionális jellemzőit. Biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismereteikre alapozva meg kell értenie a szervek és szervrendszerek, valamint az emberi szervezet egészének működési mechanizmusait, és az ezeket befolyásoló tényezőket. Az emberi szervezet funkcionális jellemzőinek, működésbeli tulajdonságainak, valamint a szervek és a szervrendszerek működési mechanizmusainak ismertetése. A félév elfogadásának feltételei A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Hiányzás: a PTE ÁOK Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György és Fehér Ottó (szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975.

28


Előadások 1. Bevezetés. A fiziológia jelentősége az orvostudományban 2. Folyadékterek. A vér. 3. A vér organikus és anorganikus alkotórészeinek jelentősége. 4. Haemoglobin. Vasforgalom. 5. Véralvadás. 6. Fehérvérsejtek élettani szerepe I. 7. Fehérvérsejtek élettani szerepe II. 8. Vércsoportrendszerek I. 9. Vércsoportrendszerek II. 10. Szívciklus. Ingerületképződés, ingerületvezetés. 11. Nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 12. Electrocardiogram I. 13. Electrocardiogram II. 14. Szívhangok. 15. Perctérfogat. A szív munkája. 16. Haemodinamikai alapfogalmak. 17. Vérnyomás, pulzus. 18. Capillaris-keringés. 19. Vénás-keringés. 20. Nyirokkeringés. 21. Kisvérköri keringés. Agyi keringés. 22. A máj, bőr és az izom keringése. 23. A szív-érrendszer idegi és humorális szabályozása. 24. A szív és keringésrendszeri homeostasis. 25. A légzés mechanikája 26. Mellűri nyomásváltozások. Compliance. Tüdővolumenek, kapacitások. A légutak funkciói. 27. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 28. A légzés kémiai szabályozása. 29. O2 és CO2 transzport, pH reguláció. 30. A légzésszabályozás idegrendszeri mechanizmusai. 31. Akklimatizáció. 32. A gastrointestinális tractus. A száj emésztési folyamatai. 33. A gyomor emésztési folyamatai. 34. Duodenum és epehólyag. 35. Emésztés és felszívódás a vékonybélben. 36. A vastagbél szerepe. Székletképződés. 37. Az emésztőtractus működését szabályozó humorális és idegi tényezők. 29


38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Tápanyagok sorsa a szervezetben. Vitaminok. A májműködés élettana I. A májműködés élettana II. A glomerulus működése. A clearance fogalma. A vesén átáramló vérmennyiség. Extrakciós koefficiens, filtrációs frakció. Vesekeringés. Renin-angiotensin rendszer. Tubularis folyamatok. Koncentrálás-hígítás. Osmoreguláció. Volumenreguláció. A vizeletürítés mechanizmusa. A szervezet pH szabályozása I. A szervezet pH szabályozása II. Energiaforgalom. Metabolizmus. A helyes táplálkozás alapelvei. Testhőmérséklet. Láz. A testhőmérséklet perifériás szabályozása. A testhőmérséklet központi szabályozása. A hypothalamo- hypophysealis rendszer. A hypophysis elülsőlebeny hormonjai és hatásaik. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai I. Hormonok celluláris hatásmechanizmusai II. Calmodulin. Prostaglandinok. A női nemi működés szabályozása. Terhesség. Laktáció. Férfi nemi működések. Erectio, ejaculatio, coitus. A szexuális magatartás humorális és idegrendszeri szabályozása. Pubertas, climacterium. Pajzsmirigy I. Pajzsmirigy II. A hypophysis hátsólebeny hormonjai.

30


Gyakorlatok 1. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. 2. Ismerkedés a laboratóriummal. Általános információk, állatkísérletes etikai, munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok. A vér vizsgálata I. 3. A vér vizsgálata I. 4. A vér vizsgálata I. 5. A vér vizsgálata II. 6. A vér vizsgálata II. 7. A vér vizsgálata II. 8. A vér vizsgálata II. 9. A vér vizsgálata III. 10. A vér vizsgálata III. 11. A vér vizsgálata III. 12. A vér vizsgálata III. 13. A vér vizsgálata IV. 14. A vér vizsgálata IV. 15. A vér vizsgálata IV. 16. A vér vizsgálata IV. 17. Szeminárium: A vér élettana. 18. Szeminárium: A vér élettana. 19. A vér élettana. Beszámoló. 20. A vér élettana. Beszámoló. 21. Élettani mérőállomások és kezelésük. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 22. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 23. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 24. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai I. 25. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 26. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 27. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 28. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai II. 29. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 30. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 31. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 32. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai III. 33. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 34. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 35. A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. 31


36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

A szívműködés és a keringés fiziológiai folyamatai IV. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. Szeminárium: A szív és a keringés élettana. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A szív és a keringés élettana. Beszámoló. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. A légzés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Az emésztés vizsgálata. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Vizeletvizsgálat. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen. Az energiaforgalom mérése patkányban és emberen.

Szemináriumok Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 32


14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 33


49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 34


78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A haemoglobin meghatározása. A haemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag haemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 17. Elektrocardiographia (EKG). 18. A szívhangok vizsgálata (PKG). 19. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 20. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 21. A humorális ingerület-átvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 22. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 23. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 24. Vérnyomás mérése emberen. 25. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 26. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 35


27. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 28. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 29. Müller és Valsalva kísérlet. 30. A nyál vizsgálata. 31. A gyomornedv vizsgálata. 32. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 33. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 34. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 35. A széklet vizsgálata. 36. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 37. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 38. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 39. Haemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 40. A vizeletüledék vizsgálata. 41. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon.

36


ÉLETTAN 2.

OOAEL2

Tantárgyfelelős:

DR. KARÁDI ZOLTÁN, egyetemi tanár Élettani Intézet

9 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 70 + 56 + 0 = 126 Előfeltétel: OOAEL1 - teljesített OOAAA2 - teljesített Tematika Az emberi szervezet egészének hormonális és idegi szabályozása, valamint az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségei. Az előző félévben tanultakra, valamint biológiai, biokémiai, kémiai és anatómiai ismeretekre alapozva legyen képes a hallgató az emberi szervezet egészének szabályozását és az egyes szervek és szervrendszerek működési kölcsönhatásainak törvényszerűségeit megérteni és ezen összefüggések mechanizmusait ismertetni. A félév elfogadásának feltételei A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tanulmányi-és Vizsgaszabályzatában előírtaknak megfelelően. A hallgató köteles az előírt gyakorlatokat elvégezni és arról jegyzőkönyvet vezetni. Az elmulasztott gyakorlatot pótolni kell. A félév során az egyes gyakorlatokon elsajátított ismereteikről a hallgatóknak be kell számolniuk. Vizsgára csak az bocsátható, aki ezeket sikerrel teljesíti. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatot másik tanulócsoporthoz csatlakozva pótolni kell, amíg az adott témakör gyakorlatai zajlanak. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyvek: W. F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai. Medicina, Budapest 1996. Bálint Péter (szerk.:) Orvosi élettan I. II. kötet Medicina, Budapest 1986. Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve. Medicina, Budapest Gyakorlatos segédtananyag: Az Élettani Intézet oktatói által összeállított „Élettani gyakorlatok” című jegyzet. A fentiek hiányában használható még: Jobst Kázmér és Mestyán Ildikó: A vér és testnedvek kémiai, cytológiai és immunológiai vizsgálata. Jegyzet (1987) vonatkozó részei. Lissák Kálmán: Élettani gyakorlatok és bemutatások. Medicina, 1975. Bálint Péter (szerk.:) Orvosi Élettan I. II. kötet, Medicina, Budapest, 1981. Ádám György, Fehér Ottó (szerk.:) Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései, Gondolat, Budapest, 1975. 37


Előadások 1. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe I. 2. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe II. 3. A mellékvesekéreg endokrinológiai szerepe III. 4. A mellékvesevelő működése. Stress 5. A calcium homeosztázis humorális szabályozása. 6. A pancreas belső szekréciós működése. 7. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása I. 8. Az intermedier anyagcsere hormonális szabályozása II. 9. Az egyedi fejlődés fiziológiájának egyes kérdései. 10. Az öregedés élettana. 11. Az ingerület membrán jelenségei, nyugalmi potenciál. 12. Akciós potenciál és terjedése. 13. A neuromusculáris junctio működése. 14. A szinapszisok elektrofizilógiája. 15. A szinapszisok neurokémiája. 16. Gerincvelői reflexek. 17. A gerincvelő integratív funkciói. 18. A motoros egység működésének szabályozása. 19. Receptorműködések sajátságai. 20. Szomesztéziás mechanizmusok. 21. Szomatotopiák. 22. A thalamus és az érzőkéreg élettana. 23. A fájdalom élettana. 24. Az izomműködés molekuláris mechanizmusa. 25. Az izomműködés mechanikája. 26. Az izomműködés energetikája. Az izom hőtermelése. 27. Az izomműködés elektromos jelenségei, szabályozása, izomtónus, fáradás. 28. A simaizom működése. 29. A spinális shock. 30. Decerebrációs rigiditás. 31. Poszturalis koordináció, felállás, lokomoció. 32. Az extrapyramidalis rendszer I. 33. Az extrapyramidalis rendszer II. 34. A labyrinthus működése. 35. A kisagy működése I. 36. A kisagy működése II. 37. Kortikális motoros működések és a pyramis-rendszer. 38. Optika. A szem törőközegeinek hibái. 38


39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70.

Retinalis mechanizmusok. Látópályák, középagyi mechanizmusok. A látás centrális mechanizmusai. Szemmozgások. A hallószerv élettana I. A hallószerv élettana II. A hallás központi idegrendszeri mechanizmusai. Kémiai ingermodalitások I. Szaglás. Kémiai ingermodalitások II. Ízérzés. A vegatatív idegrendszer működése I. A vegatatív idegrendszer működése II. Electroencephalographia I. Electroencephalographia II. Az alvás - ébrenlét szabályozása. A kiváltott potenciál technika klinikai jelentősége. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozásban. Motivációs mechanizmusok. Homeostatikus hajtóerők. Az éhség és szomjúságközponti idegrendszeri szabályozása. Biológiai ritmusok szabályozása. A limbikus rendszer I. A limbikus rendszer II. A monoamin rendszerek jelentősége. Az emociók központi idegrendszeri mechanizmusai. A tanulás mechanizmusai I. A tanulás mechanizmusai II. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. I. Memóriafolyamatok, memóriazavarok. II. Plaszticitás az idegrendszerben. A frontális kéreg működése. A parieto-temporalis kéreg működése. Féltekei dominancia. A beszéd idegélettani mechanizmusai. Beszédzavarok.

39


Gyakorlatok 1. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 2. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 3. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 4. Vércukorszint mérése nyúlban és emberben 5. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 6. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 7. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 8. Gonádrendszer vizsgálata. Terhességi próbák. 9. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 10. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 11. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 12. A perifériás idegrendszer vizsgálata békán. Idegélettani alapjelenségek. 13. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 14. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 15. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 16. Chronaxia vizsgálata emberen, motoros pont lokalizáció. 17. Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 18. Szeminárium: Endokrinológia és Perifériás ideg, Membrán potenciál, Akciós potenciál, Szinapszis 19. Beszámoló 20. Beszámoló 21. Izomgyakorlatok békán. 22. Izomgyakorlatok békán. 23. Izomgyakorlatok békán. 24. Izomgyakorlatok békán. 25. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 26. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 27. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 28. Fáradás vizsgálata. Elektromiográfia 29. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 30. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 31. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 32. Reflexvizsgálatok békán és emberen. Reakcióidő, cselekvési idő. 33. Sztereotaxikus agyműtét 34. Sztereotaxikus agyműtét 35. Sztereotaxikus agyműtét 36. Sztereotaxikus agyműtét 40


37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56.

Szeminárium: Izom és reflexműködések Szeminárium: Izom és reflexműködések Beszámoló. Beszámoló. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Érzékszervi vizsgálatok. Látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés. Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). Elektroenkefalográfia. Speciális neurofiziológiai vizsgálati technikák (video demonstráció). Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Központi idegrendszer, érzékszervek. Beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló. Élettani gyakorlatos megbeszélés és beszámoló.

Szemináriumok

41


Vizsgakérdések Elméleti vizsgakérdések 1. A szervezet folyadékterei és meghatározásuk. 2. A plazma organikus alkotórészei, jelentőségük a szervezet regulációs mechanizmusaiban. 3. Az intra- és extracelluláris tér anorganikus összetevői, a két tér közötti kapcsolat jellege a szabályozásban. 4. A vörösvérsejtek tulajdonságai. 5. A fehérvérsejtek tulajdonságai. 6. Thrombocyták élettani jelentősége. 7. Haemoglobin, funkcionális jelentősége és sorsa a szervezetben. Vasforgalom. 8. A véralvadás előfázisainak folyamatai. 9. Véralvadás. 10. Fibrinolysis, a véralvadást gátló mechanizmusok. 11. A vér pH szabályozása. 12. Az ABO- vércsoport rendszer. Az Rh- vércsoport rendszer. 13. A fehérvérsejtek szerepe a szervezet védekező mechanizmusaiban. 14. A szívmechanikai alapjai. A szívizom háromelemes modellje. A Ca2+ áramlás útjai a szívizomsejtben. 15. A szív ingerképző- és ingerületvezető rendszere. Refracter periódusok. 16. A szívciklus fogalma: nyomás és térfogatváltozások a szív üregeiben. 17. Elektrokardiográfia: az EKG elvezetésének módjai. A szabályozás elektrokardiogram jellemzése. 18. A szívhangok, fonokardiográfia (PKG). 19. A perctérfogat meghatározása és fiziológiás változásai. 20. A szívműködés energetikája (energiaforgalom, munka, teljesítmény) 21. A szívkamrák összehúzódásának mechanizmusa. Laplace törvény. 22. A Starling-féle szív-tüdő készítmény. 23. Az artériás nyomás és azt meghatározó tényezők. 24. Artériás és vénás pulzusgörbe. 25. A capilláris - keringés jellegzetességei. 26. A nyirokkeringés jellegzetességei. 27. A vénás keringés. A gravitáció hatása a vérkeringésre. 28. A kisvérköri keringés. A véráramlás megoszlása a tüdőben. 29. A coronaria-keringés. 30. Az agyi keringés. A vér - agy gát. 31. A splanchnicus terület keringése. 32. A harántcsíkolt izom és a bőr keringése. 33. A szívműködés idegi szabályozása. 42


34. A vérkeringés szabályozásának általános jellemzése. 35. A szervek vérátáramlásának lokális szabályozása. 36. Az autoreguláció fogalma és jelentősége a szervek vérátáramlásának szabályozásában. 37. Baroreceptorok szerepe és jelentősége a keringés szabályozásában. 38. A vérkeringés reflex-szabályozása. 39. Vasoconstrictor és vasodilatator mechanizmusok. 40. A légzés mechanikája (légzőizmok működése, compliance, mellkasi nyomásviszonyok, légterek). 41. Az alveolaris levegő, alveolaris ventilláció, holtterek. A légutak funkciói. 42. Gázcsere a tüdőben és a szövetekben. 43. Az O2 és a CO2 szállítás mechanizmusai. 44. A légzésszabályozás perifériás és központi idegrendszeri mechanizmusai. Légzésszabályozó reflexek. 45. A légzés kémiai szabályozása. Acidosis, alkalosis. 46. Oxigénhiánnyal járó állapotok. Oxigénkezelés. Az akklimatizáció mechanizmusai. Nitrogén narcosis. Keszonbetegség. 47. Nyál, nyálelválasztás. 48. A gyomornedv elválasztás szabályozása. 49. Az emésztőtractus motorikája: serkentő és gátló tényezők. 50. A pancreasnedv emésztésben játszott szerepe. A pancreasnedv elválasztás szabályozása. 51. Az epeszekréció szabályozása. Az epehólyag működése. 52. A vékonybél és a vastagbél működése. 53. A szénhidrátok emésztésének folyamata. 54. A zsírok emésztésének folyamata. 55. A fehérjék emésztésének folyamata. 56. A vese glomerulus működése. A glomerulus-filtratum mennyiségének meghatározása. A clearence fogalma. 57. A vesén átáramló vérmennyiség meghatározása. Extrakciós kofficiens. 58. A vese vérkeringése. A vese haemodinamika szabályozása. A renin képződése és szerepe. 59. A vesetubulusok reabszorpciós és szekréciós működése. Vizsgálatuk módszerei. 60. A vese koncentráló és hígító működése. 61. Az izovolémia fogalma; az izovolémia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 62. Az izoozmózis és az izoionia fenntartásában szerepet játszó tényezők. 63. Az anyagcsere és befolyásoló tényezői. 64. A szervezet energiaforgalma. Energetikai alapfogalmak. 65. Táplálékszükséglet, fehérjeszükséglet. Vitaminok. Ásványi anyag szükséglet. 66. Az emberi testhőmérséklet és fiziológiás ingadózásai. Hyperthermia, láz, hypothermia. 43


67. Kémiai hőszabályozás és annak változásai alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 68. Fizikai hőszabályozás és annak alakulása alacsony és magas környezeti hőmérsékleten. 69. A hőtermelés és a hőleadás központi szabályozó mechanizmusai. 70. A hormonok hatásának mechanizmusai: (Receptorok, sejten belüli hírvivők: cAMP, Ca és diacilglycerol, protein kinazok) 71. Hormonális szabályozás mechanizmusai. Negatív és pozitív feedback szabályozás az endokrin rendszerben. 72. A hypophysis elülső lebeny endokrinológiai szerepe, regulációja és hibás működésének következményei. 73. A növekedési hormon szekréció zavarának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Somatomedinek. 74. A pajzsmirigy eltávolításának tünetei fejlődő és felnőtt szervezetben. Golyvakeltők. 75. A pajzsmirigy hormonok szintézise és a hormon szekréció szabályozásában szerepet játszó tényezők. A szervezet jódforgalma. 76. A női nemi ciklus alatt lejátszódó endocrinológiai változások. 77. A terhesség alatt lejátszódó endocrinológiai események. A placenta és a foetoplacentaris egység. 78. A laktáció kialakulásáért, fenntartásáért felelős endocrinológiai tényezők. 79. Az erectio és ejaculatio mechanizmusai. A coitus. 80. A here, mellékhere, ondóhólyag és a prostata működése. 81. A szexuális magatartás szabályozása. Az anyai magatartás. 82. Pubertás és climax. 83. Vasopressin és oxytocin. ANH (szívhormon) endocrinológiai szerepe. 84. Prostaglandinok hatásai. 85. A pancreas belső szekréciós működése. 86. Az insulin szekréció elégtelenségének (diabetes mellitus) főbb jellemzői. Insulin szerepe a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok szabályozásában. 87. A szénhidrát anyagcsere hormonális regulációja. 88. A calcium és phosphor anyagcsere hormonális szabályozása. 89. A mellékvesekéreg működésének szabályozása, a hypophysis-mellékvesekéreg tengely. Stressz és általános adaptációs szindróma. 90. A mellékvesekéreg hormonok hatása az elektrolit- és vízforgalomra. 91. A glucocorticoidok hatásai. 92. Mellékvesekéreg hypo- és hyperfunkciója emberben. A mellékvesekéreg adrogénjeinek és oestrogénjeinek hatásai. 93. A mellékvesevelő hormonok hatásai. A sympatho-adrenális rendszer jelentősége. 94. Az öregedés élettana. 95. Az izomműködés molekuláris alapja; a Ca 2+ szerepe izomműködésben. 44


96. Az izomműködés mechanikája, a harántcsíkolt izomrostok típusai. A kötőszövet szerepe az izomműködésben. 97. A fáradás mechanizmusa és élettani jelentősége. 98. Az izomműködés elektromos jelenségei (elektromiográfia.) 99. Aerob és anaerob energiatermelő folyamatok az izomban. Az izom hőtermelése. 100. A neuromusculáris junkció működése. 101. Strukturális és funkcionális különbségek a harántcsíkolt és a simaizom között. A simaizom működése. 102. Membránpotenciál és az akciós potenciál fogalma és mechanizmusa. Neuronok membrántulajdonságai. 103. Az idegkötegről elvezetett (összetett) akciós potenciál; a különböző rostfajták vezetési tulajdonságai. 104. A szinaptikus működése neurokémiája, transzmitterek és modulátorok, posztszinaptikus. Receptorok. IPSP, EPSP. 105. Myotaticus reflex. Gamma motoneuronok. 106. A motoros egység. Az izom-összehúzódás erejének centrális szabályozása. 107. A mechanoreceptorok fajtái és szerepe a mozgás szabályozásában. 108. A bőr tapintó és nyomásérzékelői, szerepük a környezet megismerésében. 109. A gerincvelő és az agytörzs szomatoszenzoros mechanizmusai. 110. A fájdalomérzékelés centrális és perifériás összetevői. 111. A fájdalomérzés és a fájdalmi reakciók descendens szűrése. 112. Ismertesse a thalamocorticális kapcsolatok jelentőségét és az érzőkéreg működését. 113. Ismertesse az elektroenkefalográfia (EEG), valamint az agyi kiváltott potenciál technika jelentőségét. 114. Az alvás idegi mechanizmusai: szomatikus, vegetatív és elektromos kísérőjelenségei. A formatio reticularis szerepe az alvás - ébrenlét szabályozásában. 115. A diencephalon (hypothalamus) szerepe a motoros, vegetatív és hormonális szabályozási funkciókban. 116. Az éhség és szomjúság mechanizmusai. A táplálékfelvétel és folyadékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása. 117. A lokomoció központi idegrendszeri mechanizmusai. 118. A decerebrációs rigiditás és spinalis shock (tünetek és mechanizmus). 119. Posturalis és felállási reakciók lokalizációja és mechanizmusa a gerincvelőben, az agytörzsben, az agykéregben. 120. Az extrapyramidális rendszer struktúrái és működésének jelentősége. 121. A különböző extrapyramidális struktúrák sérülését követő tünetegyüttesek. Neurotranszmitterek szerepe az extrapyramidális működésében. 122. A cerebellum működésének jelentősége. 123. A cerebellaris kéreg elemi működési sajátságai. 124. A vestibularis rendszer szerkezete és működése. 45


125. A vegetatív idegrendszer működésének általános jellemzése, vegetatív tónus, vegetatív reflexek. 126. A vegetatív idegek kémiai mediátor anyagai. Adrenerg, cholinerg, és opioid receptorok. 127. A limbicus rendszer struktúrái, kapcsolatai és funkcionális jelentősége. 128. A motoros kéreg működésének jelentősége és sérüléseit követő tünetek. 129. A corticospinalis (pyramispálya) rendszer. A pyramispálya és a periferiás motoneuron sérülésének következményei. 130. Mit nevezünk drive-nak, motivációnak és milyen idegrendszer struktúrák felelősek az integrációjukért; Reticularis aktivációs rendszer. 131. Az emóciók alapvető jelenségei és feltételezett idegrendszeri mechanizmusai. 132. A klasszikus (pavlovi) feltételes reflex és az instrumentális (operáns) válasz. A megerősítés fogalma és mechanizmusa. 133. Elektromos és kémiai öningerlés. Jutalmazó (pozitív) és büntető (negatív) megerősítés. A tanulás legegyszerűbb formái. A kondicionálási folyamatok korlátai és kivételes esetei. 134. Az emléknyomképződés folyamata, főbb szakaszai, mechanizmusaik. Memóriazavarok. 135. Cerebralis dominancia, az agyféltekék aszimmetriája. ”Hasított-agy” (split-brain) vizsgálatok. 136. Parietális és temporális asszociációs (intrinsic) kéregterületek funkcionális jelentősége (apraxiák, agnóziák). 137. A beszéd idegélettani mechanizmusai. 138. A frontalis lebeny élettana (prefrontalis intrinsic area). 139. A temporalis lebeny élettana (Kluver-Bucy szindróma). 140. Agyi monoaminergiás rendszerek jelentősége. 141. A hallás perifériás mechanizmusai (légvezetés, csontvezetés, külső és középfül, Corti-szerv). 142. A hallás centrális mechanizmusai, a hangérzet pszichofizikai jellemzői. 143. A szem, mint optikai rendszer. 144. Retinalis mechanizmusok. 145. A látás központi idegrendszeri mechanizmusa (retina, látópályák, látókéreg). 146. Szín- és térlátás. 147. A szaglás perifériás és centrális mechanizmusai. 148. Az ízlelés perifériás és centrális mechanizmusai. 149. Plaszticitás az idegrendszerben. A szenzoros depriváció következményei a látókéregben. Kritikus érési periódusok. Az idegrendszer öregedése. Transzplantáció.

46


Gyakorlatos vizsgakérdések 1. Vérzési, alvadási és prothrombin idő meghatározása. 2. A serum fehérjetartalmának meghatározása. 3. A haematokrit- érték meghatározása. 4. A vér fajsúlyának mérése Hammerschlag szerint. A vér és a plazma fajsúlyának meghatározása Philips - Van Slyke szerint. 5. A vörösvértestek ozmózisos rezisztenciájának meghatározása. 6. A vörösvértestek süllyedési sebességének meghatározása 7. A hemoglobin meghatározása. A hemoglobin gázvegyületeinek spectroscopos vizsgálata. 8. A vörösvértestszám meghatározása. 9. A fehérvérsejtszám meghatározása 10. A vörösvértest átmérő és térfogat meghatározása. A vörösvértestek átlag hemoglobin tartalma (MCH) és koncentrációja (MCHC). 11. Qualitatív vérkép készítése és vizsgálata. 12. A retikulocytaszám meghatározása. A thrombocytaszám meghatározása. 13. Az A,B,0 és AB vércsoport meghatározása. 14. Az Rh vércsoport meghatározása. 15. Extraingerek és termikus ingerek hatása békaszíven. 16. A szív ingerképző és ingervezető rendszerének vizsgálata. 17. A minden vagy semmi törvénye demonstrálása. Summatio. 18. Elektrocardiographia (EKG). 19. A szívhangok vizsgálata (PKG). 20. Vagus és sympathicus ingerlés hatása a szívműködésre. Goltz-reflex. 21. Izolált túlélő békaszív készítése Straub kanüllel. Ionhatás vizsgálata izolált szíven. 22. Acetylcholin és adrenalin hatásának vizsgálata. 23. A humorális ingerületátvitel demonstrálása. (Loewi-féle kísérlet). 24. Keringés vizsgálata béka perifériás ereiben (Laewen-Trendelenburg kísérlet). 25. A pulzus vizsgálata. Fizikai erőnléti index. 26. Vérnyomás mérése emberen. 27. Vérnyomás direkt mérése állatkísérletben 28. Kopogtatás és hallgatózás a mellkas felett. 29. Spirometria. Tüdővolumenek és kapacitások. Időzített vitálkapacitás. 30. A légzési nyomás meghatározása. Donders-féle modellkísérlet. 31. Müller és Valsalva kísérlet. 32. A nyál vizsgálata. 33. A gyomornedv vizsgálata. 34. Tejsav kimutatása (Uffelmann-reakció). A pepsin fehérjeemésztő hatásának vizsgálata. 47


35. Az exocrin pancreas vizsgálata. Serum és vizelet amylase meghatározása. 36. Az epe vizsgálata. Epefestékek kimutatása. 37. A széklet vizsgálata. 38. A tájékoztató vizeletvizsgálat fogalma és jelentősége. 39. Hogyan és miért határozza meg a vizelet sűrűségét (fajsúlyát)? 40. Fehérje, cukor és ketontestek kimutatása vizeletből. 41. Hemoglobin, bilirubin és urobilinogen kimutatása vizeletben. 42. A vizeletüledék vizsgálata. 43. Az alapanyagcsere meghatározása emberben. Oxigénfogyasztás mérése patkányon. 44. Oestrus ciklus vizsgálata patkányon. 45. Terhességi reakciók. 46. Szénhidrát anyagcsere vizsgálatok nyúlon és emberben. 47. Kémiai ingerek hatása a harántcsíkolt izomra (Sartorius preparatum). 48. Ideg-izom készítmény direkt és indirekt ingerlése. Curare hatás. 49. Superpositio. Komplett és inkomplett tetanus. Rángásgörbe. 50. Megterhelés hatása az izomkontrakcióra. Fáradási görbe regisztrálása ideg-izom készítményen és emberen. 51. Az elektromyogram regisztrálási technikája felületes és mély elektródákkal. (EMG) 52. Az idegingerület terjedési sebességének mérése. 53. Akciós potenciál regisztrálása izolált perifériás idegen. 54. A poláris ingerület jelensége és magyarázata (Pflüger szabály). 55. Chronaxia és rheobasis meghatározása emberen. 56. Reflexvizsgálatok békán. Bell-Magendie szabály. 57. Reflexvizsgálatok emberen. 58. Stereotaxikus technika. 59. Reflexidő, reakcióidő, cselekvési idő meghatározása. 60. Electroencephalographia (EEG). 61. Látásélesség meghatározása. A refractio hibáinak korrigálása szemüveggel. 62. Az akkomodáció vizsgálata. 63. Az astigmia vizsgálata. 64. A pupilla reakciók vizsgálata. 65. Szemtükrözés. 66. Perimetriás vizsgálatok. 67. Színtévesztés és színvakság vizsgálata. 68. Utóképek, színérzés, színkeverés és kontrasztjelenségek vizsgálata. 69. Laryngoscopia. Dobhártya vizsgálata fültükrözéssel. 70. A hallásélesség vizsgálata. 71. Csont és légvezetés vizsgálata. 72. Az ízérzés vizsgálata. A szaglás vizsgálata. 48


AZ IMMUNOLÓGIA ALAPJAI

OOAIMM

Tantárgyfelelős:

DR. NÉMETH PÉTER, egyetemi tanár Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OOAMB2 - teljesített OOASF2 - teljesített OOAEL2 - egyidejű felvétel Tematika Az immunrendszer felépítésének, szerveinek, szöveteinek, molekuláris és sejtes elemeinek, valamint azok jellegzetes működésének ismertetése. A veleszületett és a szerzett immunválasz főbb mechanizmusainak, azok szabályozásának, ill. a szabályozásban résztvevő komponenseknek a bemutatása. A fiziológiás és a kóros immunválasz közötti összefüggések megtárgyalása és az immunológiai eredetű megbetegedések alapjainak ismertetése. A tantárgy feladata átfogó képet adni - elsősorban az emberi - immunrendszer felépítéséről és működéséről különös tekintettel az orvosi szempontból fontos molekuláris elemekről a betegségekhez vezető veleszületett, vagy szerzett immunológiai tényezőkről és a kóros állapotok kialakulásában szerepet játszó szabályozási utakról. További cél elméleti és gyakorlati alapokat adni a későbbi immunpatológiai és klinikai immunológiai tanulmányokhoz. A félév elfogadásának feltételei Maximum 3 hiányzás a gyakorlatokról. Sikeres évközi írásbeli beszámoló. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantárgyfelelőssel történő egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1. Bevezetés, történeti áttekintés, fő kérdések és perspektívák az elméleti és a gyakorlati immunológiában és immunbiológiában. 2. Az immunrendszer felépítése. A nyirokszervek, szövetek és az immunválaszban résztvevő sejtes elemek. 3. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei I.: az MHC szerkezete, alosztályai, genetikája és szerepe az immunfunkciókban. 4. Az immunológiai felismerés molekuláris elemei II.: az ellenanyagok (B sejt receptor) és a T sejt receptorok molekuláris szerkezete, alosztályok és fő funkcióik. 5. A T sejtek antigén felismerése. Antigén feldolgozás, bemutatás és MHC restrikció. Szuperantigének. Adhéziós molekulák. 6. A B sejtek és az ellenanyagok antigén felismerése. Az antigének szerkezete, tulajdonságai és az immunológiai felismerés kapcsolata. Antigén-antitest reakciók. 49


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

15. 16. 17. 18. 19.

20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Elsődleges limfocita érés, differenciálódás, antigén receptor génexpresszió mechanizmusa. Csontvelői B-sejt differenciálódás szakaszai: mikrokörnyezet és citokinek szabályozó szerepe T-sejt differenciálódás és szelekció a thymusban: a mikrokörnyezet és szolubilis faktorok szabályozó szerepe. A T-sejt aktiválódás korai fázisa. A CD3 komplex és a jelátvitel, adhéziós molekulák szerepe. Apoptózis szerepe a sejtaktiváció szabályozásában. Az immunválasz centrális szakasza: T/B kooperáció és ellenanyag termelés, sejtes interakciók, citokinek szerepe. Az izotípus expresszió szabályozása. A citokine irányító szerepe a Th1-Th2 differenciálódásban. Az immunológiai memória kialakulása és fenntartása, szerepe az immunszabályozásban. CD45 izoformák. Az immunválasz lefolyása. Limfocita recirkuláció, homing, adhéziós molekulák szerepe (HEV, gyulladásos érfal jellemzői). A veleszületett immunválasz komponenseinek szerepe az immunválaszban. A szisztémás és lokális immunválasz jellemzői. A nyálkahártyák és a bőr immunológiája. Az immunválasz szabályozása, leállítása. Az antigének szabályozó hatása, az antigénbemutató sejtek és a citokin hálózat szerepe. Immunoglobulin-immunglobulin kölcsönhatások. Allotípus, izotípus és idiotípus szabályozás. Az immunválasz leállítása. A veleszületett humorális immunválasz. A komplement rendszer (genetika, molekuláris komponensek, aktiválódás útjai) és receptorai. Az effektor funkciók és szabályozásuk I: az immunglobulinok effektor funkciói (ADCC, IC). IgE mediálta immunreakciók mechanizmusa. Hyperszenzitív reakciók. Az effektor funkciók és szabályozásuk II: makrofágok és aktivációjuk, citotoxikus citokinek, késői típusú hyperszenzitivitás (DTH). Toxikus shock szindroma. Az effektor funkciók és szabályozásuk III: NK- és citotoxikus T-sejtek. Az immunológiai tolerancia, passzív és aktív tolerancia, fiziológiás autoimmunitás, immunológiai homunculus. Kóros autoimmunitás. Az autoimmun betegségek immunpathológiai háttere. Szövet és szervtranszplantációk immunológiai vonatkozásai Tumor immunológia. Immunhiányos állapotok (veleszületett, szerzett) Az AIDS pathomechanizmusa, lefolyása, diagnosztikus és therápiás lehetőségei. A specifikus immuntherápia elméleti alapjai. Immunotoxinok, rekombináns citokinek és szolubilis receptorok. Immunológiai géntherápia.

50


Gyakorlatok 1. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 2. A veleszületett és szerzett immunitás jellemzői, felépítésük, fő molekuláris és sejtes elemeik. 3. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 4. Az immunválasz működésében szerepet játszó sejtek, szövetek és szervek felépítése, fejlődése. A nyirokszervek mikroszkópos szerkezete. 5. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 6. Fehérvérsejtek izolálása. Ficoll grádiens centrifugálás, May-Grünwald Giemsa festés. 7. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 8. Immuncitokémia. Intracelluláris immunglobulin kimutatás. 9. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 10. Áramlási citometria. CD markerek és meghatározásuk 11. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 12. Immunszerológia I. Immunprecipitáció, immundiffúzió, immunelektroforézis. 13. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 14. Immunszerológia II. Hemagglutináció, Coombs teszt. 15. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot. 16. Immunszerológia III. ELISA, Dot-blot, Western blot. 17. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 18. Szövettenyésztés I. Rövid kultúrák. Fagocitózis teszt. Citotxicitási vizsgálatok. 19. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 20. Szövettenyésztés II. Folyamatos kultúrák. Hybridóma technika. 21. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 22. Immunizálás. Ellenanyag termeltetés (fermentáció), tisztítás, jelölés. 23. HLA meghatározás módszerei. 24. HLA meghatározás módszerei. 25. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 26. Autoantitest diagnosztika: szűrő-és antigén specifikus módszerek. 27. Konzultáció. 28. Konzultáció Szemináriumok Vizsgakérdések

51


KÖZEGÉSZSÉGTAN 3. (KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGTAN) Tantárgyfelelős:

OOAKET

Dr. VARGA CSABA, egyetemi docens Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 7 + 7 + 0 = 14 Előfeltétel: OOAMB2 - teljesített OOAAED - teljesített OOABI2 - teljesített Tematika A tantárgy célja a környezeti eredetű egészségkárosító hatások és ellenük való védekezés megismertetése. A betegségmegelőzés alapjai (OOABMA), Általános epidemiológia és demográfia (OOAAED), Környezet-egészségtan (OOAKET), Népegészségügyi orvostan (OOPNEO), Részletes epidemiológia (OOKREP), Munkahigiéne és foglalkozás-orvostan (OOKMFO) tárgyak lezárásaként a 8. szemeszter vizsgaidőszakában a hallgatók Közegészségtan szigorlatot kötelesek tenni, ha valamennyi tárgy sikeres vizsgával zárult. A félév elfogadásának feltételei Távolmaradás pótlásának lehetőségei Tantárgyfelelőssel történő egyeztetés szerint A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ember I. (szerk.): Környezet-egészségtan Előadások 1. Bevezetés a környezet-egészségtanba, alapfogalmak. Vizsgálómódszerek: kísérletes toxikológia és környezet-epidemiológia. Ökológia, humánökológia 2. Természetes és mesterséges környezet. Belső terek, épített környezet hatása az egészségre. Környezetmonitorozás, környezetvédelem 3. Globális környezeti problémák egészségügyi hatásai. Globális felmelegedés, levegőszennyezés, - szennyeződés, - szennyezettség 4. Vizek alkotóinak és szennyezettségének egészségre gyakorolt hatásai, szennyvizek 5. A talaj és hulladékok ártalmas hatásai 6. Fizikai tényezők I.: Ionizáló és nem ionizáló sugárzások, környezeti sugárterhelés 7. Fizikai tényezők II.: Zaj és vibráció

52


Gyakorlatok 1. Vízkémiai laborgyakorlat I. 2. Vízkémiai laborgyakorlat II. 3. Víz-mikrobiológiai laborgyakorlat 4. Kémiai biztonság 5. Aerobiológiai vizsgálatok 6. Hulladék és szennyvízkezelés, víztisztítás 7. Sugárhigiénés mérési gyakorlat Szemináriumok Vizsgakérdések

53


MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1.

OOAMB1

Tantárgyfelelős:

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet

6 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 12 + 30 = 84 Előfeltétel: Tematika A két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. a tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A részletes tematikát szeptemberben az első órán minden csoport rendelkezésére bocsátjuk. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

54


Előadások 1. Oktatási célkitűzések 2. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3. Modern morfológiai módszerek I. 4. Modern morfológiai módszerek II. 5. Molekuláris biológiai módszerek I. 6. Molekuláris biológiai módszerek II. 7. Molekuláris biológiai módszerek III. 8. Molekuláris biológiai módszerek IV. 9. Molekuláris biológiai módszerek V. 10. Sejtmag 11. Genomorganizáció 12. A kromatin kémiai összetétele 13. A sejtciklus I. 14. A sejtciklus II. 15. Replikáció I. 16. Replikáció II. 17. Repair 18. Transzkripció prokariotákban 19. rRNS-szintézis eukariotákban 20. hnRNS-szintézis eukariotákban 21. hnRNS-érés 22. A sejtmag pathológiája 23. Témazáró előadás 24. Citoplazmatikus organellumok 25. Transzláció I. 26. Transzláció II. 27. Transzláció III. 28. Génreguláció prokariotákban 29. Génreguláció eukariotákban I. 30. Génreguláció eukariotákban II. 31. Durva felszínű; endoplazmatikus retikulum. 32. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és -szortírozás 33. Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa 34. A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) 35. A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) 36. Mitokondrium I. 37. Mitokondrium II. 38. Citoszkeleton I. 55


39. 40. 41. 42.

Citoszkeleton II. Sejtmembrán Passzív transzport folyamatok Záró előadás

Gyakorlatok 1. Fénymikroszkópia 2. Fénymikroszkópia 3. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 4. Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) 5. Szeparációs módszerek (elektroforézis) 6. Szeparációs módszerek (elektroforézis) 7. DNS-RNS izolálás 8. DNS-RNS izolálás 9. Plazmid-izolálás 10. Plazmid-izolálás 11. Restrikciós térképezés 12. Restrikciós térképezés Szemináriumok 1. A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2. Biológiai makromolekulák 3. Fénymikroszkópia 4. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5. Szeparációs módszerek 6. Molekuláris biológiai módszerek I. 7. Molekuláris biológiai módszerek II. 8. Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Molekuláris biológiai módszerek III. 10. A sejtmag. Genomorganizáció. 11. Kromatin 12. A sejtciklus. Replikáció 13. Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. (demonstráció) 14. Sejtmag (demonstráció) 15. Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus. Replikáció 16. Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése 17. Transzkripció 18. RNS-érés 19. A kóros sejtmag 56


20. Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNSérés. A kóros sejtmag 21. Transzláció 22. Génreguláció I. 23. Génreguláció II. 24. GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25. Sejtvédekezés 26. Mitokondrium I. 27. Mitokondrium II. 28. Félévzáró dolgozat 29. Félévzáró dolgozat 30. Félévzáró dolgozat Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 57


27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechaniumusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek

58


MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 2.

OOAMB2

Tantárgyfelelős:

DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 12 + 16 = 56 Előfeltétel: OOAMB1 - teljesített Tematika A két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A részletes tematikát az első órán minden csoport rendelkezésére bocsátjuk. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

59


Előadások 1. Nyitó előadás 2. Aktív transzport folyamatok 3. Extracelluláris mátrix 4. Jelátviteli mechanizmusok I. 5. Jelátviteli mechanizmusok II. 6. Jelátviteli mechanizmusok III. 7. Jelátviteli mechanizmusok IV. 8. Jelátviteli mechanizmusok V. 9. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 10. Apoptózis 11. A tumor sejt 12. DNS tumor vírusok 13. RNS tumor vírusok 14. Retrovirális onkogének 15. Celluláris onkogének I. 16. Celluláris onkogének II. 17. Celluláris onkogének III. 18. Tumor szuppresszor gének I. 19. Tumor szuppresszor gének II. 20. Onkogének szerepe a sejtciklusban 21. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 22. Témazáró előadás 23. Citogenetika I. 24. Citogenetika II. 25. Átöröklési típusok 26. Molekuláris diagnosztika 27. Génterápia 28. Záróelőadás

60


Gyakorlatok 1. 2. Nukleinsav hisztokémia 3. 4. Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 5. 6. A citoplazma hisztokémiája 7. 8. Permeabilitás 9. 10. Jelátvitel. A tumor sejt 11. 12. Bevezetés a klinikai genetikába Szemináriumok 1. Citoszkeleton. 2. Membrán 3. Transzport. Extracelluláris mátrix. Jelátviteli mechanizmusok 4. A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. cAMP-út. 5. Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix. Kémiai jelátvitel. Receptorok. cAMP út 6. Jelátviteli mechanizmusok: Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel. 7. Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin, stressz, integrin jelátvitel. A jelátvitel általános jellemzői. 8. Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. 9. Tumor vírusok 10. Retrovirális és celluláris onkogének 11. Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris 12. Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 13. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa. Citogenetika 14. Átöröklési típusok. Molekuláris medicina 15. Félévzáró teszt 16. Félévzáró teszt

61


Vizsgakérdések ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az 1-57. kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.) 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cDNS-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 62


36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 58. Mikrotubulusok 59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán 62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. cAMP által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 63


75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 87. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 88. A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa 89. Meiózis 90. Autoszomális kromoszóma aberrációk 91. Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk 92. Autoszomálisan öröklődő betegségek. 93. Nemhez kötötten öröklődő betegségek 94. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 95. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 96. A géntranszfer módszerei 97. A humán génterápia lehetőségei GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában 4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás 5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis 10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 64


13. Nukleinsav hisztokémia 14. Citoplazma hisztokémia 15. Fáziskontraszt mikroszkóp 16. Polarizációs mikroszkóp 17. Enzimhisztokémia és immunhisztokémia 18. Plazmolízis és hemolízis 19. A citogenetika módszerei 20. Az elektronmikroszkóp működése Végrehajtandó gyakorlatok 1. Prokariota sejtek immerziós vizsgálata 2. Sejtátmérő meghatározása fénymikroszkóppal 3. Keményítő és Cl- gélfiltrációs elválasztásának értékelése 4. A fotométer használata, RNS és DNS koncentráció mérés 5. Fehérje elektroforézis és Western blot értékelése 6. Citoplazma hisztokémiai metszetek értékelése (PAS, savas foszfatáz, Szudán B) 7. Sejtmag alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 8. Plazmid elektroforézis és restrikciós endonukleáz térkép értékelése 9. Nukleinsav hisztokémiai metszetek értékelése 10. Polarizációs mikroszkóp használata 11. Fáziskontraszt mikroszkóp centrálása, használata 12. Citoplazma alkotórészek azonosítása elektronmikroszkópos felvételeken 13. Normál és Burkitt-limfomás nyirokcsomó felismerése, mitotikus alakok azonosítása 14. Fénymikroszkópos autoradiográfiás preparátum vizsgálata 15. Normál és kóros sejtek azonosítása PAP-kenetben 16. Öröklődési típusok azonosítása családfán 17. Kromoszóma-vizsgálat 18. Immunhisztokémiai preparátumok vizsgálata 19. Differenciált, naiv és apoptotikus PC12 sejtek azonosítása 20. Kromoszóma-preparátum vizsgálata

65


BIOMETRIA

OOAMET

Tantárgyfelelős:

DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, egyetemi docens Bioanalitikai Intézet

2 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 14 + 14 + 0 = 28 Előfeltétel: Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat Távolmaradás pótlásának lehetőségei pótló gyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok: Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007. egyéb jegyzetek és munkalapok Könyvek: Moore, D. S.: The Basic Practice of Statistics, 3rd Ed., 2004. vagy Moore, David S., McCabe, George P.: Introduction to the Practice of Statistics, 5th Ed, 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S.: The Practice of Statistics, (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy Rees, W. G.: Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992

66


Előadások 1. Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. 2. Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). 3. Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. 4. Átlag, szórás. A normális eloszlás. 5. Az átlag eloszlása, a standard hiba. 6. A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. 7. A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). 8. A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. 9. A független mintás t próba. Az F próba. 10. A lineáris korreláció és regresszió. 11. Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. 12. Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) 13. A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. 14. Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Gyakorlatok 1. Valószínűség - példák 1. + Számítógéphasználat, Windows, SPSS. 2. Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3. A binomiális eloszlás. 4. Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5. Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6. Normalis elosztás. Az átlag eloszlása. 7. Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8. A hipotézistesztelés 9. Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10. A független mintás t próba. Az F próba. 11. A lineáris korreláció és regresszió. 12. Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13. Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14. A varianciaanalízis elve. Összefoglalás Szemináriumok

67


Vizsgakérdések Egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül: 1. A biometria/biostatisztika fő feladata A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. (háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások) 2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1, Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2, Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások) 5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások) 6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás) 68


7. A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a 6-7-8. és a 12. előadások) 8. Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások) 9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a 6-7-8. és a 12. előadások) 10. A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások) 11. A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások) 12. A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható érték-re adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)

69


13. Az átlag megbízhatósági intervalluma A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás) 14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás) 15. Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi tehető, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások) 16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a 6-7-8 előadás) 17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy milyen kérdésekre válasz a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és milyen kérdésre a teszt ereje? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás) 18. A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás)

70


19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben? Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne. Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer? (háttér: főleg a 10. előadás) 20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni? Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1. Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2. Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje? Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél! (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 23. A nem-paraméteres próbák - 1. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)

71


24. A nem-paraméteres próbák - 2. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás) 25. Az ANOVA elve Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete. Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján. Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben? (háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)

72


NEUROANATÓMIA

OOANEA

Tantárgyfelelős:

DR. RÉKÁSI ZOLTÁN, egyetemi docens Anatómiai Intézet

9 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 42 + 84 + 0 = 126 Előfeltétel: OOAAA2 - teljesített OOASF2 - teljesített Tematika A központi idegrendszer és az érzékszervek makroszkópos és mikroszkópos anatómiája, valamint fejlődéstana. A neurohormonális szabályozás morfológiai alapjai. A fej és a nyak tájanatómiája. Az ember központi idegrendszerének makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, és ezek alapvető funkcionális aspektusaink és fejlődésének megismertetése, a fej- és a nyak tájanatómiai vonatkozásai, különös tekintettel az agyidegek beidegzési területeire. Az endokrin szervek és az érzékszervek makroszkópos, mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezete, valamint ezek fejlődése. A tantárgy későbbi klinikai tanulmányokhoz (neurológia, idegsebészet, szemészet, fül-, orrgégészet, craniofacialis sebészet) nyújt alapvető anatómiai ismereteket. A félév elfogadásának feltételei Hiányzás (bármely okból) legfeljebb a foglalkozások 15 %-áról (= 19 óra). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. A bőr szövettana. 2. Az idegrendszer fejlődésvázlata, molekuláris genetikai háttere. 3. Idegszövettan A neurontan, a neuron szerkezete 1. 4. Idegszövettan: A neurontan, a neuron szerkezete 2. 5. Idegszövettan: Idegvégződések 1. (szinapszisok) 6. Idegszövettan: Idegvégződések 2. (receptorok és effektorok) 7. Idegszövettan: Glia. 8. Idegszövettan vizsgáló módszerei. 9. A gerincvelő szerkezete, vérellátása, burkai. 10. A gerincvelő (mikroszkópos) szerkezete. 11. Gerincvelői reflexek. 12. A gerincvelő felszálló pályái. 13. A gerincvelő leszálló pályái. 73


14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

A rhombencephalon és a mesencephalon általános szerkezetvázlata. Agyidegmagvak. Formatio reticularis. Agytörzsi rendszerek és reflexek. A kisagykéreg szerkezete. A kisagykéreg összeköttetései. Agytörzsi (scala posterior) diagnosztika. Diencephalon: A thalamus. Diencephalon: A hypothalamus, hypothalamo-hypophysealis rendszer. Törzsdúcok. Agykéreg. Hippocampus szerkezete és összeköttetései. A limbikus rendszer. Endokrin szervek 1. Endokrin szervek 2. Szem. Szem (fejlődése). Szemizmok, szemmozgások koordinálásának alapjai. Retina. Látópálya. Dobüreg és tartalma (fejlődése). Csontos és hártyás labirintus és fejlődése. Hallópálya. Vestibularis rendszer. A mozgáskoordináció ideganatómiai alapjai. Somatikus érző rendszerek. Vegetatív idegrendszer 1. Vegetatív idegrendszer 2. A liquorkeringés, az agy vérellátása és agyburkok klinikai vonatkozása. Záróelőadás.

Gyakorlatok 1. Boncterem: Koponya. 2. Boncterem: Koponya. 3. Szövettan: Koponya. 4. Boncterem: Kivett agy boncolása. 5. Boncterem: Kivett agy boncolása. 6. Szövettan: A bőr szövettana. 7. Boncterem: Kivett agy boncolása. 8. Boncterem: Kivett agy boncolása. 9. Szövettan: Neuronok, perifériás idegek. 74


10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. Boncterem: Agyszeletek demonstrációja. Szövettan: Idegvégződések, glia. Boncterem: Gerincvelő. Boncterem: Gerincvelő. Szövettan: Gerincvelő szövettana. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Gerincvelő és agytörzs szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Kisagykéreg szövettana. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Kisagy és diencephalon szeminárium. Boncterem: Fej és nyak régiók. Boncterem: Fej és nyak régiók. Szövettan: Agykéreg szövettana. Boncterem: In situ agyboncolás. Boncterem: In situ agyboncolás. Szövettan: Endokrin szervek 1. Boncterem: In situ agyboncolás. Boncterem: Orbita. Szövettan: Endokrin szervek 2. Boncterem: Orbita. Boncterem: Belső fül. Szövettan: Szem szövettana. Boncterem: Belső fül. Boncterem: Röntgen-, MR/CT-képek. Szövettan: Belső fül. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Boncterem: Ismétlés, felkészülés a vizsgára. Szövettan: Ismétlés, felkészülés a vizsgára.


75


MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA) Tantárgyfelelős:

OOAOET


1 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 0 + 0 + 14 = 14 Előfeltétel: Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: bioetika területéről szabadon választott témából esszé írása; vagy szóbeli referátum és záróteszt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Lásd az egyes foglalkozások tematikájánál. Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 1. A társadalmi normák, az erkölcsi normák és a jogi normák általános jellemzése. 2. Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma. 3. Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 4. Az orvosi beavatkozásokba való „tájékozott beleegyezés” elve. 5. Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 6. Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 7. A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 8. A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 9. A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 10. A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése. 11. Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 76


12. Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 13. Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. 14. Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme. Vizsgakérdések Nincs.

77


ORVOSI KÉMIA 1.

OOAOK1

Tantárgyfelelős:

DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

7 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 42 + 28 + 28 = 98 Előfeltétel: Tematika Az orvosi kémia 1. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A félév elfogadásának feltételei Félévközi zárthelyik (2db) megírása. Maximális hiányzás: 3 heti óraszámnak megfelelő (3x4 óra) melyből 4 óra lehet igazolatlan. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Oszbach Gy. (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995 Előadások 1. A kémia története, tárgya, kapcsolata az orvostudománnyal, 2. A periódusos rendszer; bioelemek a periódusos rendszerben. 3. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció 4. Molekulapálya-elmélet, másodlagos kötések. 5. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. 6. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. 7. Halmazállapotok, gáztörvények. 8. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. 9. Híg oldatok törvényei 10. Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. 11. Aktivitás, ionerősség. Savak és bázisok elméletei. Savszármazékok, sók, tiovegyületek. 78


12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42.

Kolloidok. Reakciókinetika. Reakciókinetika Kémiai egyensúlyok. elektrolitegyensúlyok. A víz ionszorzata, pH, pOH A sók hidrolízise. Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek Sav-bázis indikátorok. Titrálás Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat Termokémia, termodinamika I Termokémia, termodinamika II Fotokémia Elektrokémia Elektrokémia Bevezetés a szerves kémiába, a szénatom hibridállapotai Reakciótípusok a szerves kémiában. A sztereokémia alapjai. Az izoméria típusai. Optikai izoméria. Optikai izoméria. Alkánok, cikloalkánok Olefinek, acetilén szénhidrogének, diének Aromás szénhidrogének és származékaik Aromás szénhidrogének és származékaik A szénhidrogének halogénszármazékai. Alkoholok, fenolok Éterek, szerves kénvegyületek. Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok Karbonsavak és származékaik Karbonsavak és származékaik Karbonsavak és származékaik

79


Gyakorlatok 1. Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás. 2. Asztalátadás. 3. Higany(I)-, higanyg(II)- (J. 4.1.6-13)-ionok reakciói 4. Arzén(III)-ion reakciói ( J. 4.1.19-21) 5. Vas(II)-, vas(III)- (J. 4.1.34-40), kalcium- (J. 4.1.41-43)ionok reakciói 6. Magnézium-, nátrium-, kálium- és ammónium-ionok reakciói (J. 4.1.44-54) 7. Anionok reakciói (J. 4.1.57-74) 8. Anionok reakciói (J. 4.1.57-74) 9. Ismeretlen kation és anion keresése (J. 4.1.76) 10. Ismeretlen kation és anion keresése (J. 4.1.76) 11. Bemutatás: Ozmometria (J. 8.2.1) 12. Szeminárium 13. Szeminárium 14. Szeminárium 15. Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek (J. 5.2, 4; 6.1, 3, 5) 16. Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek (J. 6. 7, 8, 11, 13) 17. Bevezetés a kvantitatív analízisbe. 18. Sósav titrálása (J. 4.3.1) 19. Tejsav titrálása (J. 4.3.4). 20. Tejsav titrálása (J. 4.3.4). 21. Szeminárium 22. Szeminárium 23. Komplexometria (J. 4.3.17) 24. Komplexometria (J. 4.3.18) 25. Permanganometria (J. 4.3.10) 26. Permanganometria (J. 4.3.11) 27. Asztalátadás 28. Konzultáció Szemináriumok 1. Egyenletírás. Analitikai osztályok 2. Sztöchiometriai számítások. 3. Koncentrációszámítások II. 4. Híg oldatok törvényei II. 5. Alapfogalmak. 6. Oxidációs szám. Redoxi- és analitikai egyenletek. Sztöchiometriai számítások. 7. Koncentrációszámítások I. 8. Híg oldatok törvényei I. 80


9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Reakciókinetika. A tömeghatás törvénye. Sav-bázis elméletek. Heterogén egyensúlyok. B: Landolt-kísérlet (J. 5.1) Termokémia, Termodinamika Elektrokémia I. Elektrokémia II. Telített és telítetlen szénhidrogének. Izoméria, konformáció Zárthelyi II Halogénezett szénhidrogének Aromás szénhidrogének és származékaik. Alkoholok, fenolok Éterek, szerves kénvegyületek. Oxovegyületek; karbonsavak és származékaik Elektrolitos disszociáció. Zárthelyi I. Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise pH-számítás Pufferoldatok.

Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&me nu=okt_anyag

81


ORVOSI KÉMIA 2. Tantárgyfelelős:

OOAOK2 DR. DELI JÓZSEF, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ szigorlat Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OOAOK1 - teljesített Tematika Az orvosi kémia tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. Rövid összefoglalást ad a bioszervetlen kémia főbb fejezeteiből. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg. A félév elfogadásának feltételei Félévközi zárthelyik (2db) megírása. Maximális hiányzás: 3x2 óra melyből 2 óra lehet igazolatlan. Távolmaradás pótlásának lehetőségei nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (Szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Oszbach Gy. (Szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995. Előadások 1. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 2. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3. Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik 4. Heteroaromás rendszerek és egyszerűbb származékaik 5. A fehérjeépítő aminosavak, peptidek 6. A fehérjék szerkezete, osztályozása 7. Szénhidrátok szerkezete, sztereokémiájuk. 8. Oligoszacharidok. 9. Poliszacharidok. 10. A lipidek csoportosítása. Trigliceridek. 11. Foszfolipidek. A sejtmembrán szerkezete 12. Terpének 13. Karotinoidok 82


14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Szteroidok, szterinek. Epesavak Nemi és mellékvesekéreg-hormonok, szívre ható glikozidok, Prosztaglandinok Pirimidin- és purinbázisok. Nukleozidok, Nukleotidok. Nukleotid koenzimek A nukleinsavak kémiája. Primer és szekunder struktúra Vitaminok Alkaloidok Szénsavszármazékok, gyógyhatású vegyületek Bevezetés a bioszervetlen kémiába. Létfontosságú elemek. A bioelemek evolúciója. Elemek beépülése a biológiai rendszerekbe. Alkáli- és alkáliföldfémek biológiai jelentősége A nehézfémek bioszervetlen kémiája Az alumínium, szilícium, nitrogén, foszfor bioszervetlenkémiája Az oxigén, szelén és a halogének bioszervetlen kémiája

Gyakorlatok 1. Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás (J. 3.3-5) 2. Laboratóriumi módszerek I. B: Desztilláció, elpárologtatás, liofilizálás (J. 3.3-5) 3. Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; J. 18. old.) Acetanilid átkristályosítása (J. 3.2) 4. Laboratóriumi módszerek II. B: Extrakció (Soxhlet-készülék; J. 18. old.) Acetanilid átkristályosítása (J. 3.2) 5. Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából (J. 3.1) 6. Laboratóriumi módszerek III. Koffein izolálása teából (J. 3.1) 7. Szerves vegyületek analízise (J. 4.4.1, 3, 4, 7) 8. Funkciós csoportok reakciói I. (J. 4.4.8-12) 9. Funkciós csoportok reakciói II. (J. 4.4.13-18) 10. Funkciós csoportok reakciói II. (J. 4.4.19-25) 11. Üvegtechnikai munkák (J. 2.2). Kromatográfia I. (J. 7.1 vagy 2) 12. Záthelyi I. 13. Kromatográfia II. (J. 7.4), (J. 7.6) 14. Bemutatás: Ioncsere (J. 7.9) 15. Kromatográfia III. (J. 7.3), (J. 7.11) 16. Bemutatás: HPLC 17. A bioorganikus vegyületek reakciói (J. 4.4.26, 27, 29, 30, 32) 18. A bioorganikus vegyületek reakciói (J. 4.4.33, 35-40) 19. Potenciometrikus titrálás (J. 8.1.1-2) 20. Potenciometrikus titrálás (J. 8.1.1-2) 21. Szeminárium 83


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Szeminárium Szeminárium Szeminárium Bemutatás: B12-vitamin vizsgálata A laboratóriumi eszközök átadása Szeminárium Szeminárium

Szemináriumok Vizsgakérdések http://www.pote.hu/index.php?page=egyseg&egy_id=20&nyelv=hun&me nu=okt_anyag

84


AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA Tantárgyfelelős:

OOAOKG

DR. NAGY LAJOS, egyetemi tanár Családorvostani Intézet és III. sz. Belgyógyászati Klinika

1 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ félévközi jegy Foglalkozás/félév: 6 + 8 + 0 = 14 Előfeltétel: Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-verbális kommunikáció. Kommunikáció jogi-etikai alapjai. Kommunikációs tréning. A fent említett tematika megvalósítása, a célkitűzések elérése. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. A félév elfogadásának feltételei Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező, a 20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2004. Allan Pease: Testbeszéd, Park kiadó, 1992 Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, 2002. Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, 1994. kiadott előadás vázlat. Előadások 1. A családorvoslás helye és szerepe a kommunikációban, orvos beteg találkozás 2. Beteginterjú (Dr. Veres Andrea) 3. Verbális, nonverbalis kommunikáció I. (Dr. Oberling János) 4. Verbális, nonverbális kommunikáció II. (Dr. Oberling János) 5. Nehéz beteg-kommunikáció (Dr. Heim Szilvia) 6. Jogi, etikai alapok a kommunikációban Gyakorlatok 1. 2x4 óra gyakorlat kiscsoportos tréning, képzett családorvosok vezetésével 2. Bevezetés 3. Ismerkedés 4. Non-verbális kommunikáció 5. Nehéz helyzetek a kommunikációban 85


6. 7. 8.

rossz hír közlése verbális kommunikáció szituációk

Szemináriumok Vizsgakérdések

86


SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 1.

OOASF1

Tantárgyfelelős:

DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OOAAA1 - egyidejű felvétel Tematika Alapszövettan. Alap-fejlődéstan (embryogenesis). Az emberi alapszövetek mikroszkópos és ultrastrukturális szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak, valamint az emberi test korai fejlődésének ismertetése. A két-féléves tantárgycsoport első része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, más csoporttal ugyanazon a héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu/ Előadások 1. Szövettani bevezető. Mikroszkópos technikák, festések. Alapszövetek. 2. Hámszövetek. 3. Fedőhámok. 4. Mirigyhámok 5. A kötőszövet sejtjei. 6. Kötőszöveti rostok és alapállomány 7. A kötő- és támasztószövetek felosztása, típusai. 8. Porcszövet 9. Csontszövetek, desmogen csontosodás. 10. Chondrogen csontosodás 11. Izomszövetek 1. 12. Izomszövetek 2. 13. A vér alakos elemei 87


14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Haemopoesis Az erek szövettana Idegszövet 1 Idegszövet 2 Szövettani összefoglaló Progenesis I. Progenesis II. Megtermékenyítés, barázdálódás. Homebox gének Blastocysta, implantáció. Gastrulatio, neurulatio. A test tengelyeinek meghatározódása. A mesoderma tagozódása, az izomrendszer fejlődése Az embryo lefűződése, a köldökzsinór. Magzatburkok, decidua, placentáció. A magzat külső alaki fejlődése. Koponyafejlődés. Fejlődési rendellenességek, ikerterhesség

Gyakorlatok 1. A mikroszkóp használata. Hisztotechnika 2. -3. Egyrétegű hámok 4. -5. Hengerhámok 6. -7. Többrétegű laphámok, átmeneti hám, pigmenthám 8. -9. Mirigyhám 10. -11. Kötőszöveti sejtek és rostok 12. -13. A kötőszövet típusai 14. -15. Porc- és csontszövet 16. -17. Csontosodás 18. -19. Izomszövet 20. -21. Idegszövet 22. -23. Vér és vérképződés 88


24. -25. Az erek szövettana 26. -27. Fejlődéstani szeminárium 28. -Szemináriumok Vizsgakérdések http://an-server.pote.hu/

89


SZÖVET- ÉS FEJLŐDÉSTAN 2. Tantárgyfelelős:

OOASF2 DR. HORVÁTH JUDIT, egyetemi docens Anatómiai Intézet

4 kredit ▪ Alapozó ▪ ősszel ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 28 + 0 = 56 Előfeltétel: OOASF1 - teljesített OOAAA2 - egyidejű felvétel Tematika A zsigerek szövettana. Szervek-szervrendszerek kialakulása és továbbfejlődése az embryonális és fötális periódusban. A két-féléves tantárgy második része. A szövettani tanulmányok megalapozzák az élettani folyamatok és a pathológiás elváltozások megértését. Az embryológia ismerete elengedhetetlen a normál anatómiai situs megértéséhez és magyarázatot nyújt bizonyos fejlődési rendellenességek kialakulására. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokon rajzos jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv megfelelő vezetését a gyakorlatvezető igazolja a félév végén. Hiányzás (bármilyen okból!) legfeljebb a foglalkozások 15%-áról (8 tanóra = 4 gyakorlat). Távolmaradás pótlásának lehetőségei Kihagyott gyakorlatok pótlása egyénileg, másik csoporttal az adott héten. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok http://an-server.pote.hu Előadások 1. Nyirokszövet és funkciói. 2. Nyirokszervek szövettana. 3. A fogak szerkezete, fogfejlődés 4. Szájüreg, nyelv és nyálmirigyek szövettana. 5. A légutak és a tüdő szöveti szerkezete 6. A légutak és a tüdő fejlődése 7. Az arc, a száj- és orrüreg fejlődése és rendellenességeik. 8. Az esophagus és a gyomor szövettana és histophysiologiája. 9. A belek szöveti szerkezete. 10. A kopoltyúbél és származékai. 11. A szív korai fejlődése; A sinus venosus fejlődése, és a pitvarok elkülönülése. 12. A kamrák fejlődése. 13. Kopoltyúívartériák fejlődése és származékaik. A vénás rendszer kialakulása. 14. A magzati vérkeringés. A szívfejlődés film. 90


15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

A máj és a pancreas szövettana. A belek, a máj és a pancreas fejlődése. A vese szöveti szerkezete. A felső húgyutak szöveti szerkezete. A vese fejlődése. Az ovarium szöveti szerkezete, tüszőfejlődés. A tuba uterina, uterus és vagina szöveti szerkezete. Az endometrium ciklusos változásai. Terhes méh, placenta, emlő. A férfi reproduktív rendszer szövettana I. A férfi reproduktív rendszer szövettana II. A reproduktív szervek fejlődése I. A reproduktív szervek fejlődése II. A hashártya fejlődése, a testüregek elkülönülése. A vese szövettanának klinikai vonatkozásai (Dr. Degrell Péter) Párhuzamosan fejlődő szervrendszerek (embryológiai összefoglaló).

Gyakorlatok 1. Alapszövettani ismétlés. 2. -3. Nyirokszervek szövettana. 4. -5. Ajak, fogak, fogfejlődés. 6. -7. A nyálmirigyek és a nyelv. 8. -9. A légutak és a tüdő szövettana. 10. -11. Nyelőcső, gyomor. 12. -13. Vékony- és vastagbél szövettana. 14. -15. A szív fejlődése. (Szeminárium) 16. -17. Máj, epehólyag, pancreas. 18. -19. Vese, ureter, vesica urinaria. 20. -21. Női nemi szervek szövettana. 22. -23. Terhes méh, placenta, köldökzsinór, emlő. 91


24. 25. 26. 27. 28.

-Férfi nemi szervek szövettana 1. -Férfi nemi szervek szövettana 2. --


92


MAGATARTÁSTUDOMÁNY 3. (ORVOSI SZOCIOLÓGIA) Tantárgyfelelős:

OOASZO


2 kredit ▪ Alapozó ▪ tavasszal ▪ vizsga Foglalkozás/félév: 28 + 0 + 0 = 28 Előfeltétel: OOAANT - teljesített OOAOET - teljesített Létszám: Korlátlan Tematika A szociológiai tudásanyagra alapozva a hallgatók szerezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével az orvosi munka során képesek lesznek felismerni és értelmezni az emberi viselkedés leglényegesebb szabályszerűségeit az egészségmegőrzésben, a betegségek kialakulásában és az azokból való gyógyulás folyamatában. Az orvosi szociológia azokat a társadalmi és magatartási tényezőket vizsgálja, melyek az egészségi állapot alakulását befolyásolják, valamint az egészségügyi ellátás szociológiai aspektusait elemzi. Fő kutatási területei: krónikus betegségek epidemiológiája, egészségés betegségmagatartás, az egészségügyi ellátás társadalmi-gazdasági aspektusai, helyi egészségfejlesztési modellek, az alternatív medicina igénybevétele. A félév elfogadásának feltételei Az előadásokon való aktív részvétel. Távolmaradás pótlásának lehetőségei -A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva: Orvosi szociológia. Semmelweis Kiadó, Bp. 2002. David Armstrong: Az orvosi szociológia alapjai. Semmelweis Kiadó, Bp. 1995. Pikó Bettina: Orvosi szociológia. Medicina, 2006. Előadások 1. Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia 2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma 3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során 4. A rejtett curriculum 5. Az orvostársadalom autonómiája 6. Az egészség és a betegség fogalma 7. Az egészség és a betegség fogalma 8. Egészség-modellek 9. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek 10. A biomedikális betegségmodell és kritikája 93


11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Az orvos-beteg kapcsolat modelljei Orvos-beteg kommunikáció A megbetegedések társadalmi okai Az egészségi állapot mérésének lehetőségei Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők Az elsődleges és másodlagos deviancia A betegség, mint deviancia A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe Deviancia fogalma és a deviancia elméletek Szenvedélybetegségek szociológiája Az egészségügyi ellátás szerveződése Az egészségügyi ellátás hatékonysága A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők Az egészségi állapot egyenlőtlenségei Az egészségi állapothoz való viszony változása Népegészségügyi problémák és orvoslás Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban

Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések A vizsgakövetelményeket a félév során kiadott tételjegyzék tartalmazza. A félév végén kollokviumot tesznek a hallgatók. 1. Szociológia és orvostudomány: az orvosi szociológia 2. Az orvosi szociológia fejlődése, irányzatainak tárgya, központi fogalma 3. Az orvostanhallgatók szocializációja az orvosképzés során 4. A rejtett curriculum 5. Az orvostársadalom autonómiája 6 Az egészség és a betegség fogalma 7. Egészség-modellek 8. Perszonalisztikus és naturalisztikus betegségmodellek 9. A biomedikális betegségmodell és kritikája 10. Az orvos-beteg kapcsolat modelljei 11. Orvos-beteg kommunikáció 12. A megbetegedések társadalmi okai 13. Az egészségi állapot mérésének lehetőségei 14. Az orvoshoz fordulást befolyásoló társadalmi tényezők 94


15 Az elsődleges és másodlagos deviancia 16. A betegség, mint deviancia 17. A szociális integráció és a szociális támogatás egészségi állapotot befolyásoló szerepe 18. Deviancia fogalma és a deviancia elméletek 19. Szenvedélybetegségek szociológiája 20. Az egészségügyi ellátás szerveződése 21. Az egészségügyi ellátás hatékonysága 22. A társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó tényezők 23. Az egészségi állapot egyenlőtlenségei 24. Az egészségi állapothoz való viszony változása 25. Népegészségügyi problémák és orvoslás 26. Szociológiai módszerek alkalmazása az orvostudományban

95

5 kredit Alapozó tavasszal vizsga

Recommend Documents