Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás

Költségvetési szervek ellenőrzése

I . Előadás Államháztartás

Az állam funkciói

Elsődleges (tradicionális) funkció: jogalkotás, jogalkalmazás, infrastruktúra, külső- és belső védelmi feladatok. Szociális és elosztási funkció: a képződött jövedelmek újraelosztási rendszere, amelynek célja, hogy a társadalom szereplői, valamint az egyes területek között jelentkező jövedelem különbségeket mérsékeljék (adóztatás és transzferek). Gazdaságpolitikai funkció: a gazdasági növekedés támogatása, a költségvetés egyensúlyának megteremtése, a konjunkturális ingadozások mérséklése, a gazdasági verseny, munkajog, munkavédelem, stb. jogi szabályozása.

Az államháztartás fogalma, MODUL I. BEVEZETŐ ÁLTALÁNOS I. Fejezet - Államháztartás feladata 5 / 132

Az államháztartás fogalma: a)Közgazdasági (feladat) megközelítésben: Az állam társadalmi-gazdasági életben való szerepvállalásának gazdálkodási-pénzügyi oldala;

b) Szervezeti megközelítésben: A költségvetési szervek összessége. Az államháztartás: Az államnak a közhatalom gyakorlásából adódó funkcióinak, illetve a közösség (állampolgárok) érdekében végzendő feladatai ellátását szolgáló komplex rendszer.

Jogszabályok

Az államháztartási alapelveket meghatározó jogszabályok az államháztartási törvény,

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a gazdálkodó szervezetekre érvényes számviteli törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet, 2014-től új szabályozás! - Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet.

I. BEVEZETŐ ÁLTALÁNOS MODUL I. Fejezet - Államháztartás 9 / 132

Az államháztartás alapelveinek csoportosítása Jogi alapelvek valódiság, nyilvánosság, ellenőrizhetőség, költségvetés készítési kötelezettség, elfogadott költségvetésnek megfelelő végrehajtás, specialitás, népképviseleti felhatalmazás, korlátozott idejű felhatalmazás, a felhasználási kötöttség elve, a közbeszerzési kötelezettség elve, az állami támogatások korlátozásának elve.

Gazdálkodási alapelvek egyensúly, stabilitás, globális fedezet, ösztönzés, egységesség, előrelátás.

Elszámolási alapelvek áttekinthetőség, teljesség, részletesség, folyamatosság, pénzforgalmi elszámolások következetessége, bruttó elszámolás


Az államháztartási alapelvek tartalma I.

Az éves költségvetés elve azt jelenti, hogy az államháztartás alrendszereiben a gazdálkodás éves (január 1. - december 31. közötti időtartamú) költségvetés alapján kell végrehajtani, de a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor teljes körűen be kell mutatni a költségvetési évet követő három év várható előirányzatait is, ami összhangban áll az EU „programozás elvével”. A nyilvánosság elve a közpénzekkel való gazdálkodás társadalmi ellenőrizhetőségét biztosítja, mert a képviselők által hozott, a költségvetést érintő döntéseket jogszabályi formában (törvényként vagy önkormányzati rendeletként) hivatalos módon közzé kell tenni. A közpénzek felhasználásáról kérésre - a szolgálati, a bank- és adótitkot képező, és a védelem alá tartozó személyes adatok kivételével - információkat kötelesek nyújtani.

A teljesség elve megköveteli, hogy minden költségvetési kiadást és bevételt elszámoljanak.


Az államháztartási alapelvek tartalma II. A valódiság elve alapján az előirányzatoknak mindig a ténylegesen szándékolt célokra irányozzák elő és használják fel. A részletezettség elve azt jelenti, hogy az államháztartás alrendszereinek költségvetésében az egyes előirányzatokat részletesen kell megtervezni, előterjeszteni, elfogadni és elszámolni. (Garanciális elem a tervnek megfelelő teljesítésre.) A bruttó elszámolás elve szerint a költségvetési bevételeket és kiadásokat teljes összegükben kell felvenni a költségvetésbe, zárszámadásba, azaz egymással szemben nem kompenzálhatók.

Az egységesség elve a központi alrendszer egészében képes érvényesülni, az önkormányzat alrendszerben viszont - a helyi igények miatt - csak korlátozott módon jut érvényre. Ott is alapkövetelmény viszont az átláthatóság.


Az államháztartási alapelvek tartalma III. Az univerzalitás elvének az a lényege, hogy az államháztartás bevételei együttesen szolgálják az államháztartás kiadásait, érvényesítve a bruttó elszámolás elvét. A felhasználási kötöttség elve alapján az EU-tól kapott források, adományok, segélyek kizárólag a meghatározott célra használhatók fel, és azokat elkülönítetve kell elszámolni, valamint az államháztartásból finanszírozott (támogatott) szervezeteknek számadási kötelezettsége van a részükre céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról.

A közbeszerzési kötelezettség elve szerint az államháztartás alrendszereihez tartozó minden szervezet köteles a közbeszerzési értékhatárt meghaladó mértékű „vásárlást” közbeszerzés alkalmazásához kötni. Az állami támogatások korlátozásának elve előírja, hogy az államháztartás alrendszerei nem nyújthatnak a költségvetéseik terhére támogatást, vagy más formájú olyan előnyt, a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás részére, ami a versenyt torzítja, ha az érintheti az Európai Unió tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet.



Adójellegű: Adók, vagyonszerzési illetékek, járulékok, hozzájárulások

Díjjellegű: Közhatalmi bevételek

Államháztartási bevételek (Törvény, vagy más jogszabály előírásai alapján)

Felhalmozási és tőkejellegű: Vagyonértékesítés és hasznosítás eredményéből részesedés

EU és más nemzetközi támogatás, hitelfelvétel

Eljárási illetékek, igazgatási, bírósági szolgáltatási díjak

Szankciójellegű: Államigazgatási, anyagi, jogi és szabálysértési bírságok


Költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadások

Közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások

Államháztartási kiadások (Jogszabályok és szükségesség alapján)

Az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások Nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások Az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások


Társadalombiztosítás A társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amelynek költségvetését az OGY állapítja meg és működéséért az állam garanciát vállal.

Nyugdíjbiztosítási Alap (Kezelője: ONYF)

Egészségbiztosítási Alap (Kezelője: OEP)

Bevételei: Munkáltatók és munkavállalók kötelező (%-os) befizetései Kiadásai: Öregségi, hozzátartozói, rokkantsági, baleseti nyugdíj Bevételei: Munkáltatók és munkavállalók járulékai és hozzájárulásai Kiadásai: Az egészségbiztosítás költségei (intézmény fenntartás, táppénz, segélyek, támogatások)

Célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó I. BEVEZETŐ ÁLTALÁNOS MODUL pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével: I. Fejezet - Államháztartás • az álláskeresők ellátásának biztosítása 18 / 132 • a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása • a képzési rendszer fejlesztésének támogatása Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.állami Jogelődjepénzalapok a Szülőföld Elkülönített Alap Olyan speciális állami feladat finanszírozására szolgáló - az OGY által Célja: radioaktív hulladékok elhelyezése adott évre szóló költségvetési törvényben előírt - alapok, amelyek államháztartáson kívüli forrásokat is felhasználnak. Célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása

Célja: Veszélyeztetett környezetben élők éves díj fejében kártérítést kaphatnak belőle. Mértékét meghatározza az ingatlan értéke és fekvése.

Nemzeti Foglalkoztatási Alap Bethlen Gábor Alap Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Kulturális Alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Célja: kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására.

Központi költségvetés alrendszere

költségvetési szerv

A költségvetési szerv fogalma Fogalma: A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei személyiséggel törvényben foglaltak szerint jogi rendelkezhetnek.

Gazdálkodását tekintve típusa lehet: önállóan működő és gazdálkodó vagy önállóan működő.

költségvetés szerkezete

A költségvetés szerkezete A költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége. A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összessége (jogcím, előirányzat, kiemelt előirányzat csoport számok bontásban). Előirányzat csoportok lehetnek:

működési; felhalmozási; kölcsön célúak. A fejezeti kezelésű előirányzatok • kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel • felhasználásának, kezelésének, elszámolásának és ellenőrzésének rendjét évente február 15-éig - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza, illetőleg a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket belső normában állapítja meg.


A költségvetés szerkezete Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai - a társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételeit és kiadásait is magában foglaló kiadásainak és bevételeinek teljes körű előirányzatai.

Központi költségvetés

Fejezetek: (a legfontosabb állami szervek: minisztériumok, országos hatáskörű állami szervek, és a köztestületek) Központi kezelésű előirányzatok Fejezeti kezelésű előirányzatok Központi költségvetési szervek előirányzatai

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok kiadásainak és bevételeinek teljes körű előirányzatai


Kiemelt előirányzatként kezelendők

A működési költségvetésen belül: - a személyi juttatások, - a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, - a dologi kiadások, - az ellátottak pénzbeli juttatásai, - az egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések

A felhalmozási költségvetésen belül: - az intézményi beruházások, - a felújítás, - az egyéb felhalmozási kiadás, - a központi beruházás, - a lakástámogatás, - a lakásépítés és az államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás


A költségvetés bevételei és kiadásai Költségvetési bevételek: (Bevételi előirányzatok teljesítése) - költségvetési támogatás, - támogatásértékű bevétel, - saját bevétel, - átvett pénzeszközök, - maradvány átvétel, - pénzügyi műveletek bevételei, - kölcsön bevételek, - pénzforgalom nélküli bevételek, - továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek.

Költségvetési kiadások: (Kiadási előirányzatok teljesítése) - személyi juttatások, - munkaadókat terhelő járulékok, - dologi kiadások, - ellátottak juttatásai, - támogatásértékű kiadások, - pénzeszközátadások, - intézményi beruházások, - felújítások, - kölcsönnyújtások, - részesedések vásárlása, - kamatkiadások, - pénzforgalom nélküli kiadások, - továbbadási célú (lebonyolítási) kiadások.


A költségvetési ciklus jellemzői Fázis megnevezése Időbeli elhelyezés Főbb szereplők

Főbb jellemzők

Döntéselőkészítő szakasz

A költségvetési évet megelőző év szeptember 30-ig

Fejezetgazdák Államháztartásért felelős miniszter Kormány

Költségvetési irányelvek Tervezési folyamat Törvényjavaslat

Döntési szakasz

A költségvetési évet megelőző év december 31-ig

Állami Számvevőszék Országgyűlési bizottságok Országgyűlés

Főösszegek meghatározása Törvény elfogadása

Döntésvégrehajtási szakasz

A költségvetési év teljes időtartama (január 1. december 31.)

Kormány Fejezetgazdák Költségvetési szervek

Elemi költségvetések Előirányzatok teljesítése

Ellenőrzési szakasz

A költségvetési évet követő év augusztus 31-ig

Kormány Állami Számvevőszék Országgyűlés

Zárszámadási törvény előkészítése és elfogadása


A költségvetés tervezésének folyamata

Március • Kormány meghatározza a gazdaság-, és pénzügypolitika fő 31-ig irányait (fókuszban: adó-, és költségvetés politika)

Május 31-ig

• Államháztartásért felelős miniszter kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét (Tervezési tájékoztató és támogatási keretszámok kiadása) • A fejezetet irányító szervek a kiadott ütemterv alapján megtervezik a bevételeket és kiadásokat (Keretszámok visszatervezése)

Július 31-ig

• Tárcaegyeztetések, normajavaslatok megküldése

• Fejezeti szöveges indoklások megküldése • Törvényjavaslat összeállítása Augusztus • Államháztartásért felelős miniszter a Kormány elé terjeszti a törvényjavaslatot • A Kormány jóváhagyja a törvényjavaslatot


• Költségvetési törvényjavaslat megküldése a Költségvetési Tanácsnak véleményezésre Szeptember• Költségvetési törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek 30-ig

Október

• A Tanács és az Állami Számvevőszék benyújtja a véleményét • A bizottságok általános vitára ajánlják a törvényjavaslatot • Általános vita

• Részletes vita • Bevételi és kiadási főösszegek meghatározása, szavazás az első közös November módosítókról • Országgyűlés Elnöke tájékoztatja a Költségvetési Tanácsot az elfogadott fe főösszegekről

• Újból megnyitott részletes vita • Szavazás a második közös módosítókról • Egységes költségvetési törvényjavaslat megküldése a Költségvetési Tanác December • A Tanács véleményezi a törvényjavaslatot • A Kormány zárószavazás előtti módosító javaslatot állít össze • A Tanács hozzájárul a zárószavazás megtartásához • A Kormány újabb zárószavazás előtti módosító javaslatot állít össze • Zárószavazás

éves költségvetés

A költségvetési szervek éves költségvetése

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetésben, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségű társulások, térségi fejlesztési tanácsok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek költségvetési rendeletben, határozatban megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elemi költségvetés készül. A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja: a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét, a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit.


A költségvetés tervezésének munkaszakaszai és feladatai Szakmai feladatok tartalma:

Számszaki feladatok tartalmazzák:

- a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak; - a tervezési követelmények, előírások és módszertan megállapítása, érvényesítése; - a költségvetés finanszírozási tervének (megvalósítási terv és teljesítmény terv); - a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban - a költségvetési szerv költségvetési létszámkeretének (előirányzatának); a szakmai feladatellátás megállapítása; - a költségvetéssel rendelkező feladatait - a szakmai feladatellátás módjának jellemző mutatószámok (költségvetési személyi, létesítményi, szervezeti, feladatmutatók) és a normatív szervezési, tárgyi feltételeinek hozzájárulásokhoz kapcsolódó meghatározását a pénzügyminiszteri mutatószámok (költségvetési útmutató alapján. mutatószámok) kidolgozását és megállapítását.

A társadalombiztosítás


A társadalombiztosítás Az Alkotmányban a magyar állampolgárok számára a szociális biztonsághoz, továbbá a betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátáshoz való jogérvényesíthetőségének gyakorlati megvalósítását szolgáló intézményrendszer.

Főbb szolgáltatások Egészségbiztosítási ellátások: Egészségügyi szolgáltatás

Nyugdíjbiztosítási ellátások:

Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti Pénzbeli ellátások: terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási rokkantsági nyugdíj. díj, táppénz. Hozzátartozói nyugellátás: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, Baleseti ellátások: baleseti baleseti hozzátartozói nyugellátások egészségügyi szolgáltatás, baleseti rehabilitációs járadék. táppénz, baleseti járadék.

Önkormányzatok államháztartási alrendszere

Az államháztartás helyi szintje • Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek • A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. • Települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A területi önkormányzatok pedig a megyékben. A fővárosi önkormányzat egyszerre települési és területi önkormányzat is. • A kétszintű önkormányzati rendszer sajátossága, hogy a helyi önkormányzatok tekintettel arra, hogy csak helyi szinten épülnek ki - nem rendelkeznek központtal, így az egyes önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, a rendszer valamennyi (azonos szintű) önkormányzata azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak ugyanakkor ételemszerűen egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek.

Az államháztartás helyi szintje • A helyi önkormányzat jogi személy. • A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. • A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. • A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

Az államháztartás helyi szintje Az önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, a feladatok ellátásáról- az államháztartás részét képező, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódó, de az állami költségvetéstől elkülönülő, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődő - egységes költségvetéséből gondoskodik. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: - településfejlesztés, településrendezés - egészségügyi alapellátás - környezet-egészségügy - óvodai ellátás - kulturális szolgáltatás - szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások - lakás- és helyiséggazdálkodás - helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás - honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem - sport, ifjúsági ügyek - nemzetiségi ügyek - helyi közösségi közlekedés biztosítása - hulladékgazdálkodás - távhőszolgáltatás

A helyi önkormányzatok szervei Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, 5. a jegyző, továbbá 6. a társulás. 1. 2. 3. 4.

A helyi önkormányzatok a helyi népképviselet, a helyi demokrácia szervei, ennek megfelelően legfontosabb szerve a választópolgárok által közvetlenül választott képviselő-testület. A képviselő-testület a helyi autonómia, a lakossági akarat, az önkormányzati jogok megtestesítője. Az önkormányzatiság határát a helyi közügyek szabják meg, amelyekről a helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell.

A helyi önkormányzatok szervei • A képviselő-testület önkormányzati jogai többek között: • a közügyek helyi viszonylatoknak megfelelő szabályozása helyi rendelet formájában, amely az Alaptörvény értelmében jogszabálynak, helyi szintű jogforrásnak minősül.

a helyi rendeleteket:

alaptörvény-sértés esetén az Alkotmánybíróság, az Alaptörvénynél alacsonyabb szintű más jogszabályba ütközés esetén a Kúria bírálhatja felül (vagyis a célszerűségi szempontokat még a taláros testület sem vizsgálhatja). szabadon igazgathatja a feladatkörébe utalt ügyeket tulajdonával szabadon rendelkezhet, társulásokat hozhat létre, és a jogszabályok keretei között bizottságokat működtethet. • •

• • • •

• Az államigazgatási hatósági jogkörök elsődleges címzettje a jegyző, az igazgatási ügyek szakértője, aki a vezetése alatt álló önkormányzati hivatallal tesz eleget kötelezettségeinek. A polgármester határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.


Helyi önkormányzatok Területi önkormányzatok

Települési önkormányzatok

Fővárosi

Városi

Társulások Fővárosi kerületi

Községi

Megyei

önkormányzat vagyona

Az önkormányzat vagyona

A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A helyi önkormányzatot - az Mötv.-ben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

Az önkormányzat vállalkozhat, de a vállalkozása a kötelező feladatait nem veszélyeztetheti, ezért csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.


Az önkormányzati vagyon szerkezete Törzsvagyon

Forgalomképtelen:

Korlátozottan forgalomképes:

helyi közutak és műtárgyaik; helyi ök. tulajdonában álló közművek, intézmények, terek, parkok; középületek és amit az helyi ök. tulajdonában álló önkormányzat annak minősít. nemzetközi kereskedelmi repülőtér és a hozzá tartozó létesítmények; a helyi ök. tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények (kivéve a vízi közműveket).

Elidegeníthetetlen.

Vagyoni értékű jogok

Feltételekkel rendelkezhet velük az önkormányzat.

Bérleti jog Koncesszió

Az önkormányzat gazdálkodása A 2013. évtől az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is alapjaiban változott meg: a helyi önkormányzatok által korábban ellátott feladatok jelentős részét az állam veszi át, Az átalakítás alapelve: • az állam lépjen be fenntartóként, feladat-ellátóként azokon a területeken, amelyek gazdasági, társadalmi érdekek alapján központosítva jobban elláthatók, • az önkormányzatok szerepe és forrásai pedig azokra a feladatokra koncentrálódjanak, ahol valós helyi szervezésre, helyi döntésekre van szükség. Az állami-önkormányzati feladatok, és az átengedett források újraosztása szükségessé tette a települések hatáskörében megmaradó feladatok finanszírozásának átalakítását is. Cél, • hogy az új finanszírozási struktúra folyamatosan szakadjon el az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől.

Az önkormányzat költségvetése a kötelező és a vállalt feladatok ellátását biztosító pénzalap, amely az adott évre várható bevételeket és kiadásokat tartalmazza. A helyi önkormányzatok január 1- december 31. közötti időtartamra szóló költségvetését helyi jogszabály keretében, azaz önkormányzati rendeletben kell szabályozni. A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

Kincstári gazdálkodás

A kincstári rendszer Az Államkincstár szervezete: Központ és 19 megyei igazgatóság Irányítója: a államháztartásért felelős miniszter , aki az elnök és helyettesei felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Hatásköre kiterjed: kötelező erővel a központi költségvetésre; a Társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira; az elkülönített állami pénzalapokra és az alapítványokra; elszámoltatási jogosítványa az önkormányzatoknak nyújtott állami támogatásra, hozzájárulásra. A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtásában a finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, a meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság menedzseléséért, az állam által vállalt garanciák és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért.

A kincstári rendszer Tevékenységét jelenleg tíz törvény, négy kormányrendelet, két miniszteri rendelet és egy MNB Közlemény alapján végzi. A Kincstár: naprakész nyilvántartást vezet a kötelezettségvállalások meghatározott köréről, és a költségvetési szervekről (törzskönyvi nyilvántartás); a kincstár hatókörén belüli szervezetek közötti elszámolásokat az előirányzatok közötti pénzforgalom nélküli átvezetésekkel oldja meg; a Kincstár hatókörén kívül eső szervezetek és a magánszemélyek részére tényleges kifizetéseket (pénzforgalmi és szakmai igazolás után) csak utólag teljesít; a Kincstári pénzforgalmát, kizárólagos rendelkezési joggal az MNB-nél vezetett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) bonyolítja;

a kincstári körbe tartozó szervezetek tényleges tevékenységének, bevételeik és kiadásaik nyomon követhetőségét likviditási és előirányzati vizsgálatokkal biztosítja.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) feladatai Áht. 5. § (3) bekezdés alapján az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik az államadósság kezeléséről. Az ÁKK-ra vonatkozó szabályokat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény tartalmazza. Tulajdonosa az állam.

Az államháztartásért felelős miniszter az államadósság kezelés körében az ÁKK Zrt. útján gondoskodik: a) az éves költségvetési törvény alapján a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról; b) a központi költségvetést terhelő adósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről; c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) feladatai Az államadósság kezelés keretében többek között: elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját; a költségvetési törvény keretében szervezi a központi költségvetés adósságát képező állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat;

szervezi a másodlagos állampapírpiacot; közreműködik az államháztartási adósság számításában, megfelelően tájékoztat az államadósság és az államháztartási adósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól; véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit; közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában.

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás

Recommend Documents