Kültakaró 1. Szerepe 2. Felépítése Mozgás 1. Váz

http://farilearning.wordpress.com/2012/06/05/last-biology-test

http://farilearning.wordpress.com

Kültakaró A külső csíralemezből alakul ki A legnagyobb érzékszerv, kiterítve akár 1,7 m2 is lehet. 1. Szerepe  Érzékszervként működik  Védelem A homeosztázis fontos része  Kiválasztás  Hőszabályozás 2. Felépítése  Hám o 5 réteg o Többrétegű, elszarusodó laphám, ereket és idegeket nem tartalmaz o Azt irha táplálja o A felső (elhalt) sejteket az alsó sejtek mitózissal való osztódás során pótolják o Az alsó sejteke melanint termelnek, mely az UV sugárzást képes hővé alakítani.  Irha o Lazarostos kötőszövet o Tele van erekkel, idegekkel  táplálás o Mirigyek is találhatók benne, melyek váladéka vizet, ionokat és zsírsavakat tartalmaz (híg vizelet)

Mozgás 1.

Váz    

Passzív rész Elsősorban csontszövet építi, a porcszövetek csak összekötő szerepet játszanak. Csontok száma kb. 210 db Csontok csoportosítása: o Csöves csontok o Lapos csontok o Köbös csontok Oldal 1 / 8


 






Csontszerkezet o A lapos és köbös csontokban nincsen velőüreg Kapcsolódási módok o Folyamatos  alig mozgatható  Összenövés  Medencecsont (ülőcsont + csípőcsont + szeméremcsont)  Keresztcsont (5 db csigolya)  Felső állcsont  Porcos kapcsolat  Szeméremcsontok között  Bordák és mellcsontok között  Varrat  Agykoponya csontjai között o Mozgatható  Feszes ízület  Bordák és hátcsigolyák között  Keresztcsont és medencecsont között  Egytengelyes (henger) ízület  Ujjpercek között  Könyék  Térd  Kéttengelyes ízület  Tojás  Csukló  Nyereg  Hüvelykujj  Háromtengelyes ízület  Váll  Csípő Sérülések o Rándulás  a szövet nem sérül  magától visszaugrik az ízületi fej o Ficam  az orvosnak kell visszahelyeznie  gyakran sérül a tok is Részei o Koponya (Fejváz)

Oldal 2 / 8



o Törzsváz  Csigolyák 7 nyaki 12 háti 5 ágyéki 5 keresztcsonti (összenőve) 3-6 farokcsonti A gerincoszlopnak kettős S alakú görbülete van







Bordák  12 pár van összesen, melyek a háti csigolya harántnyúlványához csatlakoznak feszes ízületekkel.  7 pár valódi borda (egyesével kapcsolódnak a mellcsonthoz)  3 pár álborda (együtt, közös porccal csatlakoznak a mellcsonthoz)  2 pár lengőborda (csak az izomba vannak beágyazva, nem csatlakoznak a mellcsonthoz)  háti csigolyák + mellcsont + bordák = mellkas Függesztő övek  Vállöv  a felső végtag függesztő öve  kulcscsont + lapocka  Medence  alsó végtagok függesztő öve  medencecsontok + keresztcsont + farokcsont  Feszes ízületekkel kapcsolódnak Végtagok

Oldal 3 / 8


 



2.


A férfiak csontjai durvább tapintásúak és vastagabbak. Szemüregük téglalapra emlékezetet. Medencéjük keskenyebb, hegyesebb szögben találkozik. Szabályzás  Jelentősen hat rá a növekedést serkentő hormon és a tesztoszteron. Mindkettő a fehérjeszintézist szabályozza.  A csont Ca2+ tartalmára ható hormon a parathormon és a kalcitonin.  Az energiaforgalmat a tiroxin szabályozza  Az idegi szabályzás a vérellátást szabályozza, és a csont állapotáról ad jelentést Betegségek  Csípőficam  A csecsemő lába nem áll bele rendesen a vápába  Üvegcsontúság  semmiféle tartása nincsen a csontoknak (saját testsúly képes eltörni őket)  Gerincferdülés  általában életmód függvénye, de lehet csontprobléma is  Bokasüllyedés, hídtalp  nincs megfelelő alátámasztás, ami hátfájásban mutatkozik meg  Csonttörés  6 hét alatt gyógyul meg, a csontépítő sejtek aktivitásától függ  Csontrák  agresszív, gyors lefolyású betegség

Izomzat  Felépítés o Kívül izompólya (vastag kötőszövetes pálya, erek és idegek belépési helye) o Izomnyalábokból áll, melyet vékony kötőszövetes hártyák határolnak Ezekben izomrostok vannak, melyek az izmok működési egységei (hosszú, megnyúlt, sok magvú sejt) o Az izomrostban aktin és miozin fehérjékből felépülő izomfalak vannak. o A harántcsíkolt izmokat a szomatikus idegrendszer szabályozza, a mozgató neuron acetil-kolinnal viszi az ingerületeket (piramidális, extrapiramidális pályarendszer) o Többségük csontból ered és csonthoz tapad, ahová inak csatlakoztatják (ín = tömöttrostos kötőszövet) o Az eredés sosem mozdul el, mindig a tapadási pont közelít az eredés felé. o A mimikai izmok (arcon) bőrből erednek és bőrhöz tapadnak. A metakommunikációban játszanak szerepet.  Csoportosítás alak szerint o Orsó alakú  Végtagok izmai  Hajlítóizom van belül, feszítőizom kívül  Antagonista izmok, nem tudnak egyszerre működni

Oldal 4 / 8


 


o Lapos  Törzs izmai  Fejbiccentő izom, Nagy mellizom, Egyenes (középen) és fűrészes (oldalt) hasizmok, Nagy hátizom, Delta izom, Farizmok, Gátizom o Gyűrű alakú  Nyílászárók Betegségek o Genetikailag kódolt izomsorvadás (nem lehet megállítani) o Izomszakadás (a sérült v. tejsavval teli izmok könnyen szakadnak) Szabályozás o A növekedési hormon, a tesztoszteron és a tiroxin hat rájuk.

Táplálkozás 1.

Bélrendszer szakaszai  Előbél o Szájüreg  Fog felépítése





Nyelv  







Fő szerepük a táplálék megőrlése, de szerepet játszik a beszédben is. Az érzékelő rész a szemölcsökön keresztül működik Az ingerület az agytörzsbe jut. Itt felszálló pályára kerül, a talamuszban átkapcsol, majd a nagyagy feli lebenyében kialakul az érzet. Másik funkciója a táplálék összekeverése a nyállal, a falat kialakítása, majd ennek a hátratolása a garatba. A beszédben is fontos szerepe van.

Nyál  

Emésztőnedv 3 pár nyálmirigy termeli

Oldal 5 / 8



Feltétlen és feltételes ingerrel is termelhető Alkotóelemei:  Amiláz  Megkezdi a táplálék lebontását  A keményítőt malátacukorrá alakítja  Mucin  A falatot nyálkaréteggel vonja be és összetapasztja  pH ≈ 7, alkattól függően kicsit változhat  napi normál mennyisége 1 liter o Nyelés (nyelőcső, garat)  Reflexes folyamat, melynek központja a nyúltagyban található. A receptorok a garatban a falat megérkezését jelzik.  Meg kell gátolni, hogy a falat a légútba jusson.  A gége felemelkedik, így a gégefedő rácsukódik a gégére, így a légcsőbe nem jut táplálék.  Perisztaltikus mozgással jut le a táplálék.  A nyelőcső átlagosan 25 cm hosszú. A tetején harántcsíkolt, középen kevert, alul pedig simaziom található.  Nyelőcső belülről kifelé: nyálkahártya, kötőszövet, hosszanti majd körkörös simaizom réteg, kötőszövet, savós hártya o Gyomor  A nyelőcsőhöz hasonló a felépítése (nyálkahártyája redőzött)  A nyálkahártyában lévő mirigysejtek termelik a gyomornedvet:  pepszin (polipeptid  oligopeptid)  Sósav (a 2-es pH-t biztosítja az optimális működéshez)  mucin (a gyomor falán hálót képez, mely meggátolja ó, hogy a pepszin önemésztést kövessen el.  Bikarbonát (a gyomorfal termeli, hogy a sósavat semlegesítse) Középbél (vékonybél) o Patkóbél  Ide torkollik az epe és a hasnyál is  Epe:  olyan emésztőnedv, amelyben nincsen emésztőenzim  napi mennyisége kb. 7 dl  Az epehólyagból kerül a patkóbélbe  Két fontos összetevője az epesav (emulgálja a zsírsavakat, aktiválja a lipázt) és az epefesték (melye a színét adja az epének és a székletnek is).  8-as pH-ja van  Hasnyál:  A hasnyálmirigy külső elválasztású része termeli  Mennyisége kb. 1 liter naponta  pH-ja 7-8 között van  Mindent bont, enzimkeverék:  tripszin (oligopeptid  dipeptid)  amiláz (keményítő  maltóz)  lipáz (neutrális zsírok  monoglicerid + zsírsav)  nukleáz (nukleinsav  nukleotidok)  



Oldal 6 / 8


2.

3.

4.


o Éhbél és Csípőbél  Bélnedv:  mirigysejtek termelik  Mennyisége napi 2-3 liter  pH-ja 7-8 közötti  Mindent bont (befejezi az emésztést):  erepszin (dipeptid  aminosav)  amiláz (maltóz  glükóz)  lipáz (neutrális zsírok  monoglicerid + zsírsav)  nukleáz (nukleinsav  nukleotidok)  A lipidek itt a nyirokkeringésbe kerülnek, az összes többi a vérkeringésbe kerül. A felszívás helye a bélbolyhok.  A víz kivételével a tápanyag molekulák aktív transzporttal kerülnek a keringésbe.  Utóbél (vastagbél) o Emésztési folyamatok nincsenek (nincsenek bélbolyhok, csak redők növelik a felületét) o Víz és sók visszaszívását végzi, ill. a bélsarat (székletet) alakítja ki. Ebben a szimbionta baktériumok segítenek. Ezek cellulózbontó baktériumok. B és K vitaminokat termelnek, és anyagcseretermékeikkel meggátolják a többi parazita baktérium elszaporodását. o A székletürítést a belső simaizom és a külső harántcsíkolt gyűrű végzi Szabályozás  Hipotalamusz éhség és jóllakottság hormonjai szabályozzák a táplálékfelvételt  Paraszimpatikus a serkentő, szimpatikus a gátló a táplálkozás szabályozásánál (kivéve a nyál, mert azt mindkettő serkenti)  Szöveti hormonok is befolyásolják a táplálkozást, melyeket a tápcsatornaszakaszok termelnek a saját működésükhöz (pl.: gasztrin, ami a falat érkezésére kezd termelődni, hogy szabályozza a gyomornedv termelődését, amíg a táplálék a gyomorban található). Betegségek  Fogszuvasodás  Fogínygyulladás  Gyomorfekély  Epekő  Hasnyálmirigy gyulladás  Vékonybélgyulladás  Betegségre utaló jel a hányás és a hasmenés (mindkettő kiszáradáshoz vezethet)  Anorexia, bulémia Máj  Az emberi test legnagyobb mirigye  Kb. 1,5 kg nehéz  A hasüregben jobb oldalt, a rekeszizom alatt található  Főleg mirigyhám alkotja. Külső szerkezete lebenyes. A májlebenyeke a máj működési egysége.  A májkapillárisokban kevert vér van (artéria friss vére + májkapuér használt vére)  A májkapuér a középbélből hozza a tápanyagot, és az egyéb molekulákat a májba.  Funkciói: o méregtelenítés (közömbösítés, vagy vízoldékonnyá alakítás) Oldal 7 / 8





o a felesleges glükóz molekulák glikogén formájában való raktározása o Glükogenezis (képes tejsavból, aminosavakból, vagy zsírsavakból glukózt készíteni o Epét termel (koleszterin + hemoglobin hem része) o Az aminosavak felesleges részeiből karbamidokat készít, a purinvázakból pedig húgysavat. o A és D vitaminokat készít o Szomatomedint termel o Vasraktár o Vérképző szerv (albumin, globulin, protrombin, fibrinogén) Rá ható hormonok o Inzulin o Adrenalin o Tiroxin o Növekedést serkentő hormonok o Glukagon o Mellékvesekéreg hormonjai

Oldal 8 / 8

Kültakaró 1. Szerepe 2. Felépítése Mozgás 1. Váz

Recommend Documents