Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
Médiumok a közigazgatásban Anda Zsuzsanna1 „Amikor a világ lassan változik, nincs szükséged sok információra. Amikor azonban a változás gyors, akkor az információ nagyon szükséges útmutató a változások folyamatában”(Lester Brown) 1. TER ÜLET- ÉS TELE PÜLÉS FEJ LES ZTÉS S ZER EPE, J ELEN TŐ S ÉGE A közigazgatás az önkormányzatok a terület és a településfejlesztés, valamint az oktatás kapcsolata nem is olyan távoli, mint elsőre tűnik. Ugyanis egyre több település fedezi fel a lehetőségét annak, hogy településeinkben jelentős anyagi érték rejlik több is mint, egyszerű településpolitika. Ugyanakkor a gazdaság fejlődése sem nélkülözheti a települések által nyújtott lehetőségeket a termelők és gazdálkodók számára. A települések infrastruktúrájának magas fejlettsége, lakóinak megfelelő iskolázottsági és képzettségi színvonala az egyik alapvető tényezője az innovációnak. A fentiek alapján Tóth féle meghatározás a következő (1. ábra): a települést társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és természeti szférák egymással kölcsönhatásban álló harmonikus egységeként értelmezzük.
1. ábra: A település tetraéder-modellje (szerkesztette: Tóth J.)
1
Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója Humán Szakemberek Országos Szövetség, Budapesti Régiójának vezetőségi tagja SAP Humán Resources Tanácsadó Tel: 06-23-505050, e-mail:
[email protected]
1
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
Mi a településfejlesztés funkciója? A településeken élő, dolgozó, tanuló emberek életkörülményeinek javítását elősegítő társadalmi- gazdasági, műszaki-fizikai és ökológiai feltételek megteremtése és biztosítása. Napjainkban a helyi közösségek szervezésének legfontosabb intézményi keretei a helyi önkormányzatok. A helyi társadalom önállóságát az önkormányzatiság elve testesíti meg, ami azt jelenti, hogy a lehető legalacsonyabb társadalmi, illetve állami szinten kell megoldani az emberek életét közvetlenül érintő környezeti problémák jelentős részét, mivel ezek helyi szinten keletkeznek, és elsősorban ott kezelhetők eredményesen. Az önkormányzatok rendelkeznek legitimációval, helyismerettel, valamint a közigazgatási és pénzügyi eszközökkel, amelyek képessé és egyben felelőssé teszik őket a feladataik ellátására avatott szakembereik a köztisztviselők által. 1.1. A közigazgatásban dolgozók képzési feltételei A köztisztviselők alanyi jogon vehetnek részt az előmenetelükhöz szükséges képzésben, továbbképzésben, vagy átképzésben. A továbbképzésben kiemelt szerepet játszik az alap és a szakvizsga, az önképzés és az ehhez kapcsolódó fakultatív ismeretszerzés. Általában szolgálati és karrierjellegű továbbképzések különböztethetők meg. Az előbbi kötelező, államilag irányított és ingyenes. A karrierjellegű képzések rendszerint munkáltatói ösztönzéssel valamint elismeréssel párosulnak. A továbbképzések célja, hogy ösztönözze a dolgozót a szükséges ismeretek megszerzésére. A közigazgatási alapvizsga azt a célt szolgálja, hogy a speciális alapképzettségű köztisztviselők elsajátítsák mindazon, az igazgatás körébe tartozó alapismereteket, amelyeket megszerezve képesek lesznek a közigazgatási szabályok magabiztos és szakszerű alkalmazására. Az alapvizsga a közszolgálati rendszer egységét is kifejezi, mivel a vizsga letételéhez szükséges ismeretekkel minden köztisztviselőnek rendelkeznie kell. Azonban a jogszabályi kényszer önmagában nem biztosítja a köztisztviselők eredményes továbbképzését, egyéb ösztönzőkre is szükség lenne úgy, mint anyagi ösztönzésre, előmeneteli lehetőségre, a munkaeszközök, a továbbképzési körülmények javítására, valamint korszerű informatikai háttér kialakítására. 1.2. A közigazgatás informatikai rendszereinek fejlesztése A Miniszterelnöki Hivatal 1999 januárjában a „Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira” címmel kiadott egy vitaanyagot, melyben az államigazgatás számítógépes ellátottságát jónak minősítette, ugyanakkor megállapította, hogy hiányzik az a kultúra, tudás és igény, amelynek eredményeként integrált szolgáltatások jöhettek volna létre, melyből az következik, hogy az államigazgatásban és a közigazgatásban dolgozókat ösztönözni kellene arra, hogy képezzék magukat ily módon, munkájukat magasabb színvonalon és . hatékonyabban legyenek képesek ellátni. Az 1999 januári állapotok alapján a vitaanyag a táblázatban látható fejlődési ütemet tartotta reálisnak:
2
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Év 1999.
2004.
2009.
2014.
A családok 30% számítógéppel 1,5% otthoni hálózati eléréssel 8% valamilyen hálózati eléréssel rendelkezik 50% számítógéppel 20% otthoni vagy egyéb hálózati eléréssel rendelkezik 70% számítógéppel rendelkezik 35% otthoni vagy egyéb hálózati eléréssel rendelkezik 80% számítógéppel 50% otthoni vagy egyéb hálózati eléréssel rendelkezik
Médiumok a közigazgatásban
A vállalkozások
A kormányzat és Az hivatalai önkormányzatok
60% számítógéppel 20% hálózati eléréssel rendelkezik
90% számítógéppel 40% hálózati eléréssel rendelkezik
Mindegyikének 50%-ának van van home page-e, home page-e az ügyek 10%-a elektronikusan intézhető
100% számítógéppel 50% hálózati eléréssel rendelkezik
Az ügyek 50%-a 80%-ának van elektronikusan home page-e, az intézhető ügyek 30%-a elektronikusan intézhető
100% számítógéppel 75% hálózati eléréssel rendelkezik
Az ügyek 75%-a 100%-ának van home page-e, az elektronikusan ügyek 50%-a intézhető elektronikusan intézhető
2. VI Z S GÁ LA T A felmérésem egy átfogó kutatás része, amely az önkormányzatoknál tevékenykedő köztisztviselők és képviselők motivációját vizsgálta különböző aspektusokból. A kutatás egy része vizsgálta az oktatást, mint önkormányzati feladatot a kulturális intézmények fejlesztését, valamint az önkormányzatokban dolgozók képzését. 2.1. Vizsgálat célja A vizsgálat elvégzése azért fontos, hogy az ismert elméletek (településfejlesztés és funkciói) mellett, a gyakorlati tapasztalat milyen mértékben igazolja feltevésünket. Eredményeink tekintetében esetleg más összefüggésben láthatjuk a vizsgált területet. Általában a kutatás arra irányul, hogy miért történnek az események úgy, ahogy történnek. Társadalmi konfliktusaink többsége abból adódik, hogy lakással (lakókörnyezettel), ellátássalszolgáltatással, képzéssel, közlekedéssel stb. – azaz a ”társadalmi alapfunkciók”- által
3
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
differenciált, társadalmi csoportokban különböző igények jelentkeznek, amelyekre a mai gazdasági struktúra nem tud választ adni. Ebből következik, hogy ezek a dolgok nem működnek tökéletesen, ennek a fő okaira szerettem volna rávilágítani, mely tényezők, amelyek befolyásolják a társadalmi funkciókat. A társadalmi alapfunkciók ellátásában, fejlesztésében az önkormányzati köztisztviselők és a képviselők egyaránt részt vesznek, a két szereplőtípus eltérő viselkedésének fő okait kerestem. 2.2. Hipotézis
A vizsgálat fő hipotézise a következő volt: A képviselők cselekedeteikben igyekeznek eredményorientáltan viselkedni, mivel ha nem tudnak megfelelő eredményeket felmutatni a választóknak (lakosságnak) nem fogják őket újra választani. A társadalom, a választópolgárok elvárásait próbálják teljesíteni, illetve azokra a tevékenységekre helyezik a hangsúlyt, amelyeket megígértek a választás előtt, legyen az, pl.: oktatás fejlesztése a választási periódus alatt. Azonban ezek a motívumok úgy érzem ritkán belülről fakadóak, inkább külső motívumként jelentkeznek. Ezzel szemben az önkormányzatban dolgozó köztisztviselőket egész más motiválja inkább a folyamatos munkára és a hosszú távú eredményekre, folyamatos fejlődésre fektetik a hangsúlyt. Szeretnének azon a helyen dolgozni a négy éves választási ciklus után is. Ezek a dolgozók társadalmi státuszuk miatt inkább a végrehajtásban vesznek részt. Az ő motivációjuk inkább a biztonságra való törekvés, hosszú távú fejlődésre, fejlesztésre törekednek rájuk a kudarckerülés a jellemző. Úgy gondolom ezek elég alapvető érdekellentétek, más-más területet érez fontosnak mind a két csoport, ezek vezethetnek ahhoz, hogy a terület és településfejlesztés, azon belül többek között az oktatási terület miért nem fejlődik alakul elég gördülékenyebben. 2.3 . A vi zs g ála t mó d s zer e Módszertani szempontból több információs forrást használtam. Egyik igen fontos elem az önkormányzatok településfejlesztési, oktatási terve mely kiegészült a helyi statisztikai adatokkal. Az adatok egy másik vonulatát néhány mélyinterjú a köztisztviselőkkel és képviselőkkel, valamint kérdőíves felmérés képezte és ezen információk együttesen kerültek feldolgozásra. 2.4. A vizsgálati minta A kutatás kereteit jelentősen meghaladta volna az egész ország lekérdezése. A 2. ábrán látható országosan illetve megyékre bontva köztisztviselők aránya a lakossághoz viszonyítva, az ábrából az is kitűnik, hogy országosan átlagban a népesség 1% van foglalkoztatva köztisztviselőként ugyanakkor ez az arány Budapesten közel a duplája.
4
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
2. Ábra Köztisztviselők aránya a megye népességéhez viszonyítva (Népszabadság)
3. Ábra A köztisztviselők megoszlása a közigazgatásban Népszabadság 2000 feb.) Az adatgyűjtés kvóta szerinti minta alapján történt. Öt budapesti kerület önkormányzatát. illteve a Fővárosi Önkormányzatot választottam ki. Általános szabályként fogadhatjuk el, hogy közel 350 elemből álló minta nem lehet túlzottan reprezentatív. Ettől függetlenül
5
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
törekedtem arra, hogy Budapestet valamilyen szempontból reprezentálja. Az egyik kritérium a területi eloszlás volt. 4. Ábra Budapest kerülete A budai kerületek közül a másodikat választottam, mivel ott több iskolát is be akartak zárni a közelmúltban. Az egyik pesti külső kerületként a huszadikat választottam, mivel ez a kerület már megélt egy szétválást, mikor huszonharmadik kerület levált a huszadikról. A másik pesti külső kerület, a negyedik, mert ez a kerület fontolgatta már a leválást Budapestről. Kritikus kerületként a nyolcadik kerületre esett a választás. A főváros szívéből belső kerületként az ötödiket kérdeztem le. A Fővárosi Önkormányzat viszont reprezentálja egy kicsit az összes kerületet. Törekedtem arra, hogy legalább a képviselő testület felét megkérdezzem a kerületekben és igyekeztem, hogy a köztisztviselők között legyen alsó, közép és felső vezető egyaránt.
80
Vizsgálati minta bemutatása kerületenként 77 II. kerület
54
száma
60 40 13
20
6
29 20 1413
IV. kerület
34 2225
31
V. kerület VIII. kerület XX. kerület Fővár os
0 képviselők
köztisztviselők
5. ábra: Vizsgálati minta bemutatása kerületenként Az 5. Ábra mutatja az általam vizsgált mintát kerületenkénti, képviselők és köztisztviselők szerinti eloszlását. A táblázatból kiderül, hogy a vizsgált adatmennyiség 338 db kérdőív feldolgozását veszi figyelembe (12 db kérdőív nem volt értékelhető). Önkormányzati tevékenységekfeladatok fontosságamegítélése, mint 2.5. A vizsgálat eredménye Oktatási és közművelődési önkormányzati tevékenység5,00
4,50 4,00 skála érték
3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00
. ág zet fejl. tés sok tása d. Fejl int. tons környe fejlesz javí ltatá n z a i á s e r b ú á lg i s R t lt o . o Köz daság Vár s ku Alapellá iális int sági sz 11. az 13. tatás é c s . g o . o ü k 2 z E 1 k S La 15. 16. 14.O 17. képviselők köztisztviselők
6
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
6. ábra: Az önkormányzati tevékenységek fontossága képviselőre és köztisztviselőre bontva
A diagram mutatja az önkormányzati feladatok fontosságának értékelését. A humánpolitikai, oktatási tevékenységgel és kulturális intézmények fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos válaszok a kérdőív 14. számú kérdése mutatja. Egy és öt közötti skálán az egy azt jelentette, hogy nem fontos; az öt, hogy nagyon fontos a tevékenység a megkérdezettnek. Az oktatási tevékenységnek az önkormányzati képviselők négyes fontosságot tulajdonítanak, kevésbé tartják fontosnak, mint a köztisztviselők, akik ugyanerre az önkormányzati tevékenységre közel négy és felet adtak az ötfokozatú skálán.
7
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1. Szoc. ter.-6. Szoc int. Fejl.
képviselõk 2%
Médiumok a közigazgatásban
2. Eü.ter.-5.Eü. Alapellátás
12%
3.Gazd. ter-2. Gazd. Körny. fejl.
26%
14%
4.Müsz.ter.- 3. Városfejl. 5. Humánpol.4.Oktatás és kult. 6. Város fejl.-3. Városfejl.
10% 10%
26%
7. Igazgatás ter.-1. Közbizt.
köztisztviselők 8%
1. Szoc. ter.-6. Szoc int. Fejl.
20%
17% 2%
2. Eü.ter.-5.Eü. Alapellátás 3.Gazd. ter-2. Gazd. Körny. fejl. 4.Müsz.ter.- 3.
16% Városfejl.
11% 26%
5. Humánpol.4.Oktatás és kult. 6. Város fejl.-3. Városfejl. 7. Igazgatás ter.-1. Közbizt.
7. ábra: A képviselők és köztisztviselők saját területük említése a legfontosabb önkormányzati feladatok között A 7. ábrán a két kördiagram mutatja, hogy a kérdezett a saját területét tartja–e a legfontosabbnak, képviselői és köztisztviselői bontásban. A kérdőív egyik kérdése arra vonatkozott, hogy milyen területen tevékenykedik a válaszadó, egy másik azt tudakolta, hogy a saját területüket tartják-e a legfontosabbnak az önkormányzati tevékenységek között számon. A zöld cikkely mutatja a humán, oktatási és kulturális területen dolgozók közül azokat, akik ezen a területen dolgoznak és ezt a területet, tartják a legfontosabbnak. Sajnos a kördiagram az is kiderül, hogy az oktatási területen dolgozók közül, mind a képviselők, mind a köztisztviselők közül megközelítőleg 10-10% tartja legfontosabb területnek a saját tevékenységét. Ugyanakkor az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy erre a kérdésre a képviselők közül csupán 42, a köztisztviselők közül 64 fő válaszolt. A következő diagram még mélyebben vizsgálja, hogy az adott területen dolgozó milyen mértékben tartja fontosnak a saját területét, amellyel foglalkozik. A grafikonon a 7. kérdésére adott választ hasonlítottam a skálás kérdésekhez (1-5 nem fontos – nagyon fontos), illetve a megfelelő területeket párosítottam össze, tehát az 5. és 14. kérdés mutatja azt, hogy az oktatási területtel foglalkozó szakemberek milyen mértékben tartják fontosnak a területüket.
8
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
Saját terület fontossága
5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 1-16 kérd.
2-15 kérd.
3-12 kérd.
4-13. kérd.
5-14. kérd.
6-13. kérd.
7-1. kérd
3-12-13 4-12-13 kérd kérd képviselő
köztis ztvis elő
8. Ábra Saját terület fontossága képviselők és köztisztviselők szerint A szociális, egészségügyi és oktatás, kultúra területét a köztisztviselők sürgősebb feladatnak tartják. A képviselők a gazdasági és városfejlesztési feladatokat tartják fontosabbnak. A hipotézis a felmérés végére bebizonyosodott, mivel a képviselők inkább a látványosabb fejlesztéseket tartják fontosabbnak, mint pl.: városfejlesztést a gazdasági környezet fejlesztését az oktatási kulturális tevékenység elé helyezik. Ezek a területek gyors fejlődésen változáson mennek keresztül, mindenki számára egyértelmű a produktivitás. A köztisztviselők a szociális intézményrendszer fejlesztését, egészségügyi alapellátást és az oktatási és kulturális intézményrendszer fejlesztését értékelték a képviselőknél fontosabbnak. Ezeket a területeket kevésbé lehet eredményorientáltan vizsgálni és az ezekbe a területekbe eszközölt befektetések lényegesen lassabban térülnek meg. Vegyük csak az egészségügyi alapellátást, melynek jelentős szerepe van a megelőzésben így ennek az eredménye nem pár év alatt térül meg. Egy másik ilyen az oktatás és kultúra területe, legalább egy generációnak kell felnőni ahhoz, hogy sikeresnek értékeljünk bármiféle változást az oktatás területén. Ezen ellentmondások miatt nehézkes elegendő anyagi erőforráshoz (ami először természetesen elhatározás formájában jelenik meg) jutni az oktatási infrastruktúra fejlesztéséhez 3. ES ZKÖ ZÖ K HA S ZNÁ LA TA ÉS AZ AN YA GI FED E ZET Maga az önkormányzati intézményeknél alkalmazott médiumok használata is több részre botható, az egyik részről az önkormányzatok által, fenntartott, támogatott intézményekben használt eszközökre, másrészt az önkormányzati épületben használható eszközökre, pl.: faliújság, hírlevél, a továbbképzéseken alkalmazott eszközök, pl.: nyelvoktatásnál magnó, videó használata. A mélyinterjúk alapján megállapítható, hogy a projekttorok használata, a számítógép, Internet használata jellemző, valamint a nyelvi kurzusokon a korábban felsorolt nyelvi labor eszközei használatosak. A nagyobb városi, és egyes megyei önkormányzatok felfedezték, hogy a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú helyi szürkeállomány megtartásához helyi felsőoktatásra van
9
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
szükség, ezért forrásokat csoportosítottak át a kötelező közoktatásból a nem kötelező felsőoktatásba (Székesfehérvár, Győr, Tatabánya, Miskolc, Békéscsaba, Szombathely stb.). A szükséges pénz megszerzésére külső befektetések nyomán beáramló alternatív bevételekre (privatizációs bevételek, iparűzési adó, helyi adók, kamatjövedelmek stb.) van szükség, amit csak a mind infrastrukturális, mind pedig emberi erőforrás tekintetében vonzó települések képesek megszerezni. A bevételek ellenére az önkormányzatok és intézményeik krónikus forráshiánnyal küszködnek, így különböző pályázatokon való részvétellel igyekeznek előteremteni az eszközök megvásárlásához szükséges pénzmennyiséget. Néhány oktatási intézményben (főleg középiskolákban) különbözõ anyagi források (pályázatok, szakképzési alap) segítségével már megvalósult az Internet világhálózatra történő csatlakozás (a minisztérium által meghirdetett Internet-program keretében pedig a hálózatba bekapcsolódó iskolák száma rohamosan emelkedik majd). 4. J ÖV Ő
4.1. Számítógép jelentősége a területi távolságok leküzdésében Egyre erőteljesebb igény, hogy a döntéshozást és szolgáltatásokat minél közelebb vigyék a valós élethez, a közelmúltban a regionális és helyi szintű irányítás egyre jelentősebbé vált. Az oktatási és képzési ellátás az egyik olyan szakterület, amelynek ebbe a trendbe kell illeszkednie, mivel a legtöbb ember – gyermekkorától idős koráig – helyben tanul. Emellett a regionális és helyi hatóságok biztosítják az egész életen át tartó tanulás hozzáférhetőségéhez szükséges infrastruktúrát is, ideértve a gyermek-felügyeleti, közlekedési és szociális-jóléti szolgáltatásokat is. Ezért az egész életen át tartó tanulás támogatása érdekében nélkülözhetetlen a regionális és helyi hatóságok erőforrásainak mozgósítása. Erős helyi kötődésük miatt a civil társadalmi szervezetek és egyesületek ugyanilyen fontos szerepet játszanak és saját közösségükkel kapcsolatban általában hatalmas tudás- és tapasztalatkészlettel rendelkeznek. Ha sokféle, helyben elérhető tanulási lehetőség áll az emberek rendelkezésére, akkor nem kényszerülnek arra, hogy tanulás vagy képzés céljából elhagyják lakóhelyüket - bár erre is módot kell adni nekik, ha így döntenek, hiszen a mobilitás önmagában is pozitív tanulási tapasztalat. 4.2. E-learning
A tanulás ma nem fejeződik be az érettségivel, az első szakképzettség megszerzésével, de még a diploma átvételével sem. Életünk folyamán sokszor kerülünk olyan helyzetbe, amikor el kell döntenünk, hogy mit, hol és hogyan tanuljunk. Az egész életen át tartó tanulás a tudásalapú gazdaság és társadalom felé való sikeres átmenet velejárója. Ösztönző programokkal és egyéb támogatási eszközökkel elősegíthető az egész életen át tartó tanulás kölcsönös egymásra hatáson alapuló megközelítése, mind az egyének, mind a városok, régiók, mint koordináló közegek részéről. A tanulás helyi megvalósítása egyben a fejlesztésekre szánt források átszervezését és átirányítását vonja maga után annak érdekében, hogy létrejöhessenek a megfelelő tanuló központok a mindennapi élettérben,
10
Multimédia az oktatásban 2001 Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Médiumok a közigazgatásban
nemcsak az iskolákban, hanem például faluházakban, bevásárló központokban, könyvtárakban, múzeumokban, imahelyeken, parkokban, köztereken, vasút- és buszállomásokon, egészségügyi központokban, szabadidős központokban és a munkahelyi étkezdékben. A tanulási rendszereknek igazodniuk kell az emberek mai, változó életmódjához és tanulási szokásaihoz. Ez különösen fontos a nemek közötti egyenlőség megteremtésében és az egyre aktívabbá váló idősebb generáció tanulási szokásaihoz való alkalmazkodásban. Még mindig túl keveset tudunk például arról, hogyan érhető el az önállóan irányított, eredményes tanulás, nem elfeledve közben, hogy a tanulás végső soron társadalmi folyamat; hogyan tanulnak a leghatékonyabban az idős emberek; hogyan alakítható át a tanuló környezet oly módon, hogy a mozgássérülteket is integrálhassuk; vagy milyen lehetőségek rejlenek a vegyes korosztályú tanulócsoportokban a kognitív, gyakorlati és társadalmi készségek fejlesztése szempontjából? A gyakorló szakember feladata, hogy motiválással, megfelelő információ biztosításával és a döntéshozás előmozdításával az egyéneket végigkísérje életük egyedi útján. Ez sokkal aktívabb megközelítést követel, azaz nem szabad egyszerűen arra várni, hogy a tanácskérők felkeressék a szakembert, hanem el kell jutni az emberekhez, és nyomon kell követni fejlődésüket. Ezenkívül, határozott lépéseket kell tenni, a tanulási kudarcok és az oktatásból, képzésből való kihullás elkerülésére és kompenzálására. 4.3. Információs társadalom
A társadalmak egyre nagyobb hányada foglalkozik már ma is az információ előállításával és feldolgozásával. Ez az óriási potenciál végső soron mind a társadalom racionálisabb, kevésbé ön- és környezetpusztító – mezőgazdasági kifejezéssel élve, belterjesebb – működésének szolgálatába áll. Az információs társadalom megteremtésének a leghatékonyabb módja, ha a tanulóifjúság legszélesebb rétegeivel megismertetjük az informatika ilyen célú felhasználását. Az iskolákban viszonylag kis beruházással sok fiatal hozzáférését biztosíthatjuk a hálózathoz. Az oktatási, szakképzési és egyéni útmutatás közötti különbségtétel felszámolásával új célcsoportokhoz lehet eljutni. A tudásalapú társadalomban való élet és munka csak aktív állampolgárokkal képzelhető el, akik kellő motiváltsággal bírnak ahhoz, hogy saját egyéni és szakmai fejlődésüket megvalósítsák. Ez azzal jár, hogy az ellátó rendszereknek kínálati megközelítésüket a keresleti megközelítés felé kell eltolniuk, és a felhasználók szükségleteit és igényeit kell a középpontba állítaniuk.
11