Különbségek az EU tagországok között a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatásában

Az energiagazdálkodás alapjai

BME OMIKK

ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 3. sz. 2005. p. 21–31.

Az energiagazdálkodás alapjai

Különbségek az EU tagországok között a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatásában Az összeállítás első része áttekintést ad a megújuló energiaforrások kiaknázására nyújtott támogatások sikerességét befolyásoló legfontosabb szerkezeti feltételekről. Ide tartoznak a megújuló energiafajták definíciói, a földrajzi feltételek, az energiapolitika kiinduló helyzete, az egyes EU-tagállamok nemzetközi kötelezettségei. Ezen felül összevethetők a tervezési és engedélyezési kultúrában meglevő különbségek, a lakosság környezettudatos viselkedése és a technikai különbségek a megújuló energiafajták megnövekedett felhasználásában. Az összeállítás második része számba veszi az egyes tagországokban alkalmazott serkentő eszközöket, így az áram hálózatba való betáplálásáért fizetett díjakat, az előírt kötelező kvótákat, a beruházási támogatásokat és az adókedvezményeket.

Tárgyszavak: megújuló energiaforrás; energiapolitika.

megújuló

telekről, amelyek befolyásolják a megújuló

energiaforrások támogatási rendszerében az

energiaforrások kiaknázására nyújtott támoga-

EU-tagállamok között fennálló alapvető kü-

tások sikerességét. Ide tartoznak a megújuló

lönbségeket, és magyarázatot próbál adni arra,

energiafajták definíciói, a földrajzi feltételek,

hogy miért sikeresebbek egyes tagállamok a

az energiapolitika kiinduló helyzete, az egyes

megújuló energiaforrások felhasználásában,

EU tagállamok nemzetközi kötelezettségei.

mint mások, miközben támogatási eszközeik

Ezen felül összevethetők a tervezési és enge-

hasonlóak. Az összeállítás első része áttekin-

délyezési kultúrában meglevő különbségek, a

tést ad azokról a legfontosabb szerkezeti felté-

lakosság környezettudatos viselkedése és a

Összeállításunk

összefoglalja

a

21

Az energiagazdálkodás alapjai

technikai különbségek a megújuló energiafajták

források közül. Más országokban – így Belgi-

megnövekedett felhasználásában. Az összeállí-

umban, az Egyesült Királyságban és Hollandiá-

tás második része számba veszi az egyes tagor-

ban – hosszú éveken át ez volt a vezető meg-

szágokban alkalmazott serkentő eszközöket, így

újuló energia. Az EU-nak a megújuló energia-

az áram hálózatba való betáplálásáért fizetett

források támogatásáról szóló 2001. szeptemberi

díjakat, az előírt kötelező kvótákat, a beruházási

irányelve szerint (ezt a tagállamok 2003 októberében fogadták el) az ipari és lakossági hulla-

támogatásokat és az adókedvezményeket*.

déknak csak a biológiailag lebontható része tekinthető megújuló energiaforrásnak.

Eltérő definíciók Különböző földrajzi feltételek és kiindulási helyzetek az energiapolitikában

Az európai országok közötti különbségek már a megújuló energiaforrások definíciójában is megmutatkoznak. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a szárazföldi szélenergia, a nap fényelektromos és termikus energiája – megújuló ener-

A természeti feltételek a megújuló energiafor-

gia. A vízenergiát is megújulónak tekintik az

rások hasznosítására az egyes európai orszá-

EU tagállamok, de vannak megszorítások is.

gokban merőben különbözőek. A megújuló

Csak néhány olyan ország van, amelyik nem

energiaforrások felhasználásában (Dánia kivé-

zárja ki a nagy vízerőművek építését a támoga-

telével) azok az országok járnak élen, ahol

tási programjából. A legtöbb tagország, mint

vízerőművek

például az Egyesült Királyság, a 10 MW telje-

villamos energiát állítanak elő. Ezek az orszá-

sítményt meghaladó vízerőműveket kizárja,

gok: Ausztria, Svédország, Portugália, Finnor-

Németországban ez a határ már 5 MW. Hollan-

szág, Spanyolország, Olaszország és Francia-

dia az egyetlen tagország, amely a vízerőműve-

ország (lásd az 1. táblázatot).

segítségével

nagymennyiségű

ket teljesen kizárja a megújuló energiaforrások felhasználását támogató programjából. * Mivel az összeállításunk alapját képező tanulmányokat az EU legutóbbi bővítése előtt zárták le, az elemzésben csak a 15 „régi” tagország szerepel. Mivel azonban Magyarországon és a velünk együtt csatlakozott országokban a megújuló energiaforrások részaránya még viszonylag csekély, tanulságokat éppen ezen országok tapasztalataiból lehet levonni. Következő számukban az új EU-tagállamok helyzetét elemző összeállítást közlünk – A szerk.

A legfontosabb különbség a tagországok között a hulladék felhasználásával termelt villamos energia megítélésében van. Egyes államok, így Németország és Görögország a hulladék felhasználását teljesen kizárja a megújuló energia-

22

Az energiagazdálkodás alapjai

1. táblázat A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia 1999 végén; részesedésük az egyes tagországok teljes villamosenergia-termeléséből (%) Ország

Víz*

Szél

Biomassza

Geotermikus

Összesen

Ausztria

67,4

0,1

2,6

0,0

70,0

Belgium

0,4

0,0

1,0

0,0

1,4

Dánia

0,1

7,8

4,5

0,0

12,4

Finnország

18,4

0,1

12,0

0,0

30,5

Franciaország

13,9

0,0

0,5

0,0

14,4

Németország

3,8

1,0

0,8

0,0

5,6

Görögország

9,7

0,3

0,0

0,0

10,0

Írország

3,8

0,8

0,6

0,0

5,3

Olaszország

17,1

0,2

0,7

1,7

19,6

Luxemburg

9,3

1,7

5,0

0,0

16,1

Hollandia

0,1

0,7

3,3

0,0

4,1

Portugália

16,8

0,3

2,9

0,2

20,1

Spanyolország

10,9

1,3

0,8

0,0

13,1

Svédország

46,2

0,2

2,0

0,0

48,4

1,5

0,2

1,1

0,0

2,8

12,1

0,6

1,4

0,2

14,2

Egyesült Királyság EU átlag

* Nem tartalmazza a szivattyús energiatározók részesedését.

Ha egy ország jól el van látva ásványi tüzelő-

nak fokozatos megszüntetését, ugyanez érvé-

anyagokkal, az visszafogja a megújuló ener-

nyes, legalábbis hosszú távon, amikor az ener-

giaforrások hasznosítását. Az EU néhány tag-

giatermelő egységeket meg kell újítani. Az EU

országa, mint Hollandia és az Egyesült Király-

energiaügyi minisztereinek tanácsa 2002 júni-

ság, rendelkeznek saját földgázzal és kőolajjal.

usában úgy határozott, hogy legalább 2010-ig

Ha ezek a források kimerülnek, és a megújuló

Franciaország, Németország, Spanyolország és

források olcsóbbak lesznek (az Egyesült Ki-

az Egyesült Királyság folytathatják a hazai

rályságban a szélenergia már olcsó), ez serken-

szénipar támogatását, ami hátrányos a megúju-

tőleg fog hatni a megújuló források hasznosí-

ló

tására. Arra a négy tagországra (Belgium, Né-

szempontjából. Másrészt például Portugáliá-

metország, Hollandia és Svédország), amelyek

ban már most jelentős a megújuló forrásokból

elhatározták a nukleáris energia felhasználásá-

nyert energia részesedése, mert az ország az

23

energiaforrások

növekvő

felhasználása

Az energiagazdálkodás alapjai

ásványi energiahordozókat teljes mértékben

ságban

és

külföldről kénytelen beszerezni. Portugália

(780 MW).

Franciaországban

együttvéve

másik előnye, hogy nincsenek olyan régi ásványi energiahordozókat vagy uránt felhasználó

Az eltérő nemzetközi kötelezettségek

energiatermelő vállalatok, amelyek akadályoznák a megújuló források hasznosítását. Míg Svédországban az energiaigényes papíripar gátolhatja a megújuló energiaforrások fejlesz-

A megújuló energiaforrások felhasználásának

tését, addig Ausztriában a papíripar a megúju-

támogatási politikáját egyre inkább befolyásol-

ló forrású energia legnagyobb termelője, mert

ják a nemzetközi kötelezettségek. Létezik egy

saját hulladékát energiatermelésre használja

uniós irányelv a megújuló forrásokból szárma-

fel.

zó energiatermelés támogatásáról; ez előírja minden tagállam számára a megújuló energia-

Nem meglepő, hogy a napenergia felhasználá-

források 2010-ig terjedő fejlesztését, a teljes

sa Dél-Európában sikeresebb, mint északon.

villamosenergia-termeléshez viszonyított előírt

Görögország az EU-n belül vezet a napenergia

minimális arány formájában. Ez komoly kihí-

közvetlen melegítésre való felhasználásában.

vás az egyes tagországok, még az élenjárók

Annak ellenére, hogy a természeti feltételek

számára is (lásd a 2. táblázatot). A legkisebb

fontosak, a megújuló energiaforrások felhasz-

elmaradással büszkélkedő Portugália számára

nálásában az egyes EU-tagországok közötti

a kívánt növelés ugyan kicsinek tűnik, de ko-

különbségek nem magyarázhatók kizárólag a

moly kihívásról van szó, mert a villamos-

források meglétével. A szélenergia felhaszná-

energia-fogyasztás évi várható növekedése

lása szempontjából az EU-ban Franciaország,

meghaladja az 5%-ot (vagyis a vetítési alap

az Egyesült Királyság és Írország van a leg-

erőteljesen nő). Görögországban, Írországban

kedvezőbb helyzetben. Egy Írországban telepí-

és Spanyolországban a villamos energia iránti

tett szélturbina a jobb szélviszonyok miatt két-

igény még növekszik, míg más országokban,

szer annyi energiát képes termelni, mint egy

pl.

ugyanolyan Németországban. Mégis Németor-

villamosenergia-piac

szágban a szélturbinák összteljesítménye 2002

kapacitások vannak, ezért a megújuló energia-

júniusában (9841 MW) több mint tizenkétszer

források arányánál a vetítési alap várhatóan

akkora, mint Írországban, az Egyesült Király-

nem változik.

24

Svédországban

és

Ausztriában

stagnál

és

a

többlet-

Az energiagazdálkodás alapjai

Jegyzőkönyv és a megújuló energiaforrások

2. táblázat Nemzetközi kötelezettségek

EU-irányelve megerősítik az élenjáró országok, pl. Németország fejlődését és további

Ország

EU irányelv* (%)

Kiotói célkitűzés** (%)

Ausztria

+8,1

–13,0

Belgium

+4,9

–7,5

+20,3

–21,0

Finnország

+6,8

0,0

Az árampiac teljes mértékű liberalizációja

Franciaország

+6,0

0,0

Németország

+8,0

–21,0

lehetőséget ad újabb „zöld” energiát kínáló

Görögország

+11,5

+25,0

Írország

+9,6

+13,0

állam (Ausztria, Finnország, Svédország és az

Olaszország

+9,0

–6,5

Egyesült Királyság) liberalizálta teljes mérték-

Luxemburg

+3,6

–28,0

Hollandia

+5,5

–6,0

ben villamosenergia-piacát. 2002 novemberé-

Portugália

+0,5

+27,0

Spanyolország

+9,5

+15,0

+10,9

+4,0

Egyesült Királyság

+8,3

–12,5

EU összesen

+8,1

–8,0

Dánia

Svédország

ösztönzést adnak a késve ébredőknek, mint például Belgium.

szereplők piacra lépésére. 2002 végéig csak öt

ben az EU energiaügyi minisztereinek tanácsa úgy határozott, hogy az EU-ban a teljes árampiacot 2007 közepéig liberalizálni kell.

* A megújuló forrásból származó villamos energia részesedésének növekedése a piacon 1997 és 2010 között ** Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése az 1990. évi szinthez képest 2008 és 2012 között

Különbségek a tervezési és engedélyezési kultúrákban Egyes tagországokban (így Görögországban,

Globális szinten jelentkeznek a Kiotói Jegyző-

Hollandiában, Spanyolországban és az Egye-

könyv által közzétett kötelezettségek. Az EU

sült Királyságban) az egyik legnagyobb aka-

az üvegházgázok kibocsátásának az 1990. évi

dály a megújuló energiaforrások hasznosításá-

szinthez képest 8%-os csökkentését vállalta a

ban – az engedélyezési eljárás. Ezekben az

2008-2012-re. Az 1998. júniusi ún. „Kötele-

országokban a tervezési időszak több időt vesz

zettség Megosztó Egyezmény” („Burden-

igénybe, mint más tagországokban, például

Sharing Agreement”) szerint az egyes tagor-

Németországban. Az egyes országokban telje-

szágok különböző célkitűzéseket tartoznak

sen eltérő engedélyezési eljárás elsősorban a

teljesíteni. Németországnak, Dániának és Lu-

szélenergia hasznosításában hátrányos. Né-

xemburgnak kell a legnagyobb csökkentést

metországban pl. a helyhatóságoknak ki kell

megvalósítania (lásd a 2. táblázatot). A Kiotói

jelölniük regionális fejlesztési terveikben a 25

Az energiagazdálkodás alapjai

szélerőmű-telepek lehetséges helyét, ami je-

mindig a két legjobb hatásfokú energiatermelő

lentősen megkönnyíti a befektetők dolgát. Hol-

technológia, a hulladékfeldolgozás és a szél-

landiában sokkal nehezebb az engedély meg-

energia hasznosítása volt napirenden. A

szerzése, mert környezeti és építési engedélyek

hulladékfeldolgozó művek építése hosszú kör-

szükségesek, az engedélyek megadásához

nyezetvédelmi hatástanulmányokat igényel,

tervmódosításokat igényelhetnek. A folyamat

mindkét technológia alkalmazása gyakran he-

során a helyi társadalmi csoportok gyakran

lyi ellenállásba ütközik, a hulladékfeldolgozás

ellenállást

beruházással

esetében a lehetséges környezetszennyezés

szemben, fő indokaik általában a zajszennye-

miatt, a szélturbina-telepek esetében pedig a

zés és a madárvilág veszélyeztetése. Ha ellen-

legkedvezőbb helyeken megvalósuló nagy

állás tapasztalható, az önkormányzatok gyak-

koncentrációjuk miatt. Az Egyesült Királyság-

ran feladják a szélpark létesítésének tervét,

ban emiatt az engedélyezési eljárás az ilyen

mert társadalmi összhangra, egyhangú dönté-

erőművek esetében öt évet is igényelhet. Ösz-

sekre törekszenek. Ha az önkormányzatok

szefoglalva: a beruházók hajlandósága és mo-

ragaszkodnak a tervekhez, az ellenzők gyakran

tiváltsága szempontjából kulcsszerepe lehet az

bírósághoz fordulnak. Így sokszor éveket ve-

engedélyezési folyamatok jellegének.

gyakorolhatnak

a

het igénybe a szélerőmű-tervek megvalósulása Hollandiában. Görögország másik példa a na-

Különbségek a lakosság környezettudatos magatartásában

gyon bonyolult bürokratikus engedélyezési folyamatra, mivel a megújuló energetikai beruházásokhoz több mint 35 hivatalos központi, regionális, megyei és helyi szintű engedélyre van szükség; ezen felül összhangban kell len-

A siker további feltétele a lakosság tudatos

niük a törvényi és rendeleti előírásokkal. Spa-

magatartása a megújuló energiaforrások hasz-

nyolországban

építésénél

nosítása ügyében. Bár az általános felmérések

hosszú környezetvédelmi vizsgálatokon túl az

szerint a lakosság támogatja a megújuló ener-

önkormányzat megkövetelheti különféle regi-

giaforrások felhasználását, mégis magavisele-

onális jóléti intézmények támogatását is (pl.

tében fellép egy erős „Ne az én udvaromba!”

óvodákét és könyvtárakét); ez egyrészt csök-

(„Not-In-My-Back-Yard” – NIMBY) hatás.

kenti az építéssel szembeni ellenállást, más-

Gyakori a helyi ellenállás különösen a szél-

részt jelentős többletköltséget ró a beruházók-

energia-hasznosítási projektekkel szemben. Az

ra. Az Egyesült Királyságban eddig csaknem

ellenállás indokai között szerepel a táj elcsúfí-

a

szélerőművek

26

Az energiagazdálkodás alapjai

tása, a zaj, a földek elértéktelenedése, a sugár-

tott energia eredet szerinti összetételéről. Ha a

zás emberekre és állatokra gyakorolt hatásai,

környezettudatos felhasználók azt olvassák,

káros hatás a helyi turizmusra stb.

hogy szén- vagy nukleáris erőműből kapják az áramot, más áramszolgáltatóval köthetnek

Dániában több mint 3000 szövetkezeti széltur-

szerződést. Az Európai Bizottságban és az

bina van, a tulajdonosok száma 100 000 és

Európai Parlamentben javaslatok készültek az

150 000 között van. Ez a szövetkezeti modell

osztrák modell követésére. A spanyol út a

növelte a szélenergia hasznosításának elfoga-

szélerőmű-telepek építése terén – annak meg-

dottságát, és Németországban is hasonló hely-

követelése, hogy a beruházó egyéb regionális

zet. Másik fontos tapasztalat az, hogy Portugá-

gazdasági és jóléti beruházásokat eszközöljön

liában, Franciaországban és Spanyolországban

– egyrészt pénzügyi akadályt okozhat, más-

a lakosok a kis vízerőműveket inkább elfogad-

részt azonban elősegítheti a helyi ellenállás

ják, mint a nagyméretűket. Döntő jelentősége

csökkenését. A régi szélerőmű-telepek újakra

van annak, hogy a lakosság hajlandó-e maga-

való lecserélése nemcsak energetikai és gazda-

sabb árat fizetni a megújuló forrásokból szár-

sági szempontból előnyös, de kisebb helyigé-

mazó energiáért. 2002 májusáig a holland ház-

nyük miatt elfogadottságukat is növeli.

tartások 13%-a a „zöld áram” használata mellett döntött. Ez a legnagyobb arány eddig a

Műszaki különbségek

tagállamok között. Ez azért történhetett meg, mert 2001 júliusától a magánfogyasztók dönthetnek abban, hogy milyen forrásból származó

Egyes országokban komoly akadály lehet a

villamos energiát vásárolnak, és a ’zöld ener-

villamos hálózat kapacitása. Franciaország-

gia’ használata mentesíti őket az energiaadó

ban pl. a hálózatot nem a szétszórtan ter-

alól, ugyanakkor a teljes energiapiacot 2003-ig

melt villamos energia betáplálására, hanem

nem liberalizálták. A döntési lehetőség érvé-

központilag termelt áram elosztására tervez-

nyes Írországra is (2000 februárja óta), de az ír

ték. Svédországban a szélenergia felhaszná-

háztartások nem kapnak adókedvezményt. Így

lását akadályozza, hogy a helyi hálózatokat

a politika a megújuló forrásokból származó

meg kell erősíteni ahhoz, hogy képesek le-

energia adómentessé tételével elősegítheti a

gyenek nagy mennyiségű szélenergiából nyert

környezettudatos magatartást. Ausztria érdekes

áram kezelésére, ugyanez érvényes Spanyolor-

újítást vezetett be: a végfelhasználók villany-

szágra, Portugáliára, Görögországra és az

számlái információt tartalmaznak a szolgálta-

Egyesült Királyságra. Így Spanyolországban 27

Az energiagazdálkodás alapjai

Eltérő eszközök a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatásában

például 2010-re 9000 MW összteljesítményű szélerőművet terveznek, ennek azonban csak 20–50%-a lesz megvalósítható, ha közben nem fejlesztik a villamos hálózatot. A megoldás első lépése új költségviselési rendszer lehet,

Az egyes EU tagállamokban az eltérő szerke-

vagyis az egy adott régióban a szélerőmű-

zeti feltételeken túl a megújuló energiaforrá-

építési engedéllyel rendelkező befektetők fi-

sok hasznosításának sikerében döntő szerepe

zetnének a hálózathoz való hozzáférésért vagy

van az állami szabályozási eszközöknek. Ezek

a hálózat szükséges bővítéséért, és ez csökken-

általában kétfélék lehetnek: támogatások vagy

tené a többi szereplő költségeit. További ha-

kötelező előírások. Az eddigi nemzetközi gya-

sonló előremutató elképzelések még nem is-

korlatban kialakult legfontosabb ilyen eszkö-

mertek, de nagyon fontosak lennének a meg-

zök: a termelt villamos energia hálózatba való

újuló energiaforrások további növekedésének

betáplálásáért fizetett díjak alakítása, a kötele-

szempontjából. Ugyanilyen fontos a korrekt

ző kvóták előírása, a pályázati rendszer és az

és átlátszó szabályozás a harmadik felek hoz-

(energia)adó alóli mentesség biztosítása. A

záférésére a hálózathoz, mint amilyen Német-

legtöbb esetben az államok egy ilyen eszközt

országban és Spanyolországban van érvény-

alkalmaznak (bár egyes országok, így Ausztria

ben.

kombinálva alkalmaznak ilyen eszközöket) és ezt összekapcsolják más, részben politikai esz-

A még nem megfelelő technológia és a magas

közökkel, például általános szubvenciós prog-

árak jelentős problémát okoznak a napelemek

ramokkal (ezeket egyes esetekben az energia-

és az árapály, valamint a hullámok energiájá-

adóból fedezik), kedvező kölcsönökkel, adó-

nak hasznosítása esetében. A szélenergia hasz-

kedvezményekkel, információs kampányokkal

nosításának példája arra utal, hogy óriási tech-

stb. Egyes szövetségi államokban, így Ausztri-

nológiai fejlődés lehetséges egy évtized lefor-

ában és Belgiumban, a politikai támogatórend-

gása alatt. Németországban a szélerőművek

szer nagyon bonyolult, egyes szerzők egyene-

egységnyi teljesítményre vonatkozó beruhá-

sen „káoszról” beszélnek. Ausztria kilenc tar-

zási költsége az 1990. évi 2150 EUR/kW-

tományában kilenc különböző rendelet érvé-

ról 1999-re 865 EUR/kW-ra csökkent. Ugyan-

nyes a megújuló energiákból előállított áram

ezen idő alatt az új szélerőművek átlagos

díjszabására, ez összesen kb. százféle árhoz

teljesítménye több mint tízszeresére növeke-

vezet, pedig ez csak kis részét érinti a teljes

dett.

villamosenergia-termelésnek. Az osztrák árak 28

Az energiagazdálkodás alapjai

nagyon szórnak: a legnagyobb és legkisebb ár

gia (a beépített teljesítmény alapján) legna-

aránya napelemekkel előállított villamos ener-

gyobb felhasználói Németország (9841 MW)

gia esetében 32:1, biomasszából előállított

és Spanyolország (3737 MW) alkalmazzák a

esetében pedig 8:1. A 3. táblázat összefoglalja

betáplálási tarifát, Dániában a legtöbb régi

a megújuló energiaforrásokból előállított villa-

felszerelésű szélturbinára (2571 MW) alkal-

mosenergia-termelés serkentésének legfonto-

mazzák azt. Az azonban nem igaz, hogy egy

sabb eszközeit a 15 „régi” EU tagországban.

alkalmazott eszköz minden esetben eleve előnyösebb a többinél. Vannak országok, ahol a

Egyes érdekcsoportok – főleg a szélenergia

betáplálási tarifát alkalmazzák, de mégsem

felhasználásának támogatói – a megfelelő sza-

bizonyult sikeresnek a szélenergia szektorá-

bályozás és a kedvező betáplálási díjszabás

ban, ilyen például Finnország (39 MW) vagy

döntő fontosságát hangsúlyozzák. A tarifa va-

Görögország (311 MW). Ez arra utal, hogy a

lóban hatékony eszköznek látszik: a szélener-

siker az adott eszköz kialakításától is függ. 3. táblázat

A megújuló energiaforrások felhasználásának támogatási eszközei Ország

Betáplálási tarifa

Kötelező kvóta

Pályázatok

Ausztria

•

•

•*

Belgium

•*

•

Dánia

•

o

Finnország

•

Franciaország

•

Németország

•

Görögország

•

•

• • •

Olaszország •

•

Hollandia Portugália

•

Spanyolország

•

Svédország

•

Egyesült Királyság

Az energiaadó egy része a megújulók támogatását szolgálja

•

Írország Luxemburg

Mentesítés az energiaadó alól

•

•

o •

•

• a jelen támogatási rendszer; * csak egy régióban érvényes; o bevezetését tervezik

29

Az energiagazdálkodás alapjai

Fontos eleme a sikernek a szabályozás stabili-

által szolgáltatott villamos energia drágább,

tása, hosszú távú megbízhatósága. Hollandiá-

mint a vízenergiával, szélenergiával vagy bio-

ban az adórendszer kedvező, a befektetők

masszával termelt. Németországban, Portugá-

mégis óvatosak, mivel nem érzik magukat

liában és Luxemburgban ezért technológiától

biztonságban, ugyanis a szabályok évről évre

függő különböző betáplálási tarifákat alkal-

változhatnak, és erre volt is példa a múltban:

maznak. Hollandiában ezzel szemben minden

2001 szeptemberében a holland kormány beje-

megújuló forrásból nyert energia azonos tá-

lentette, hogy 2002 januárjától a vízenergia

mogatást kap: mentességet az energiaadó alól.

hasznosítása nem jár adókedvezménnyel.

Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a német napenergia-piac gyorsan nő, a holland

A siker másik fontos feltétele, hogy a támoga-

viszont csak lassan. Az 1. ábra áttekintést ad a

tó rendszer technológiától és egyes esetekben a

megújuló energiák alkalmazását befolyásoló

helytől függően differenciáljon. A napelem

tényezőkről.

a megújuló energiaforrások felhasználását befolyásoló tényezők

politika földrajz/ kiinduló helyzet az energiapolitikában

technológia

gazdasági környezet

kognitív környezet

¾ célok és definíciók ¾ adminisztratív felelősség ¾ az eső mennyisége ¾ a napsugárzás intenzitása ¾ az ásványi fűtőanyagok hiánya ¾ a nukleáris erőművek hiánya vagy a kormány le kívánja azokat állítani

¾ az olaj- és gázárak szintje

¾ a zöldek kormányon vannak

¾ az uránból és ásványi fűtőanyagokból származó energia támogatása

¾ engedélyezési eljárások

¾ a külső árak nemzetközivé válása

¾ nemzetközi kötelezettségek (EU, Kiotó)

¾ kedvező szabályozás (betáplálási tarifák, előírt kvóták, tenderek energiaadó alóli mentesség a „megújulók” esetében

1. ábra

30

¾ a „megújulók” technológiai fejlettsége

¾ a lakosság környezettudatos magatartása

¾ a hálózat kapacitása

¾ a nagy egységek gazdaságosságának elfogadása

Az energiagazdálkodás alapjai

Következtetések és kilátások

jelentenek, kivéve a szárazföldi Ausztriát és Luxemburgot. Más megújuló energiaforrások,

Mindeddig az EU „régi” tagállamai közül Né-

például a napelemek felhasználása inkább kis

metország és Spanyolország nyújtott hosszú

méretekben gazdaságos. Ezért fontos, hogy

távú garanciát a befektetőknek, rögzített árat

fejlesztésének támogatása a jövőben „alulról

kínálva a hálózatba betáplált „zöld áramért”;

felfelé” történjen. A szakterület egyik legfon-

Spanyolországban a szélenergia, Németor-

tosabb EU-irányelve szerint 2010-re megújuló

szágban a szélenergia és a napelemek felhasz-

energiaforrásból kell előállítani a villamos

nálása növekszik. Más feltételekre is szükség

energia 22%-át. Fontos szerepe lesz az álla-

van azonban a megújuló energiafajták növek-

mi serkentő eszközöknek, mert van olyan

vő felhasználásához:

felmérés is (European Renewable Energy

• a megújuló energiaforrások technológia-

Federation, EREF), amely szerint jelentős elmaradás van, az EU irányelvnek megfelelő

függő támogatása;

értéknél csak 5–7%-kal kevesebbet lehet elér-

• világos, átlátható tervezési és engedélyezési

ni. Ehhez csökkenteni kell az ásványi fűtő-

eljárás; • erőfeszítések a villamosenergia-továbbító

anyagok és az atomenergia még mindig hatal-

rendszer alkalmassá tételére (a villamos há-

mas támogatását (ez egyedül 1999-ben globá-

lózat megerősítése, fejlesztése, a hálózat

lis szinten 300 milliárd USD volt), és jobban

méltányos használatának lehetősége stb.);

kell támogatni a megújuló energiaforrások hasznosítását.

• lépések az egyes megújuló energiaforrásokkal szembeni helyi ellenállás csökkenté-

Összeállította: Schultz György

sére. A jövőt tekintve felismerhető olyan változás is

Irodalom

a megújuló energiaforrások felhasználásában, hogy a decentralizált alkalmazásokkal szem-

[1] Reiche, D.; Bechberger, M.: Policy differences in

ben a centralizáltak kerülnek előtérbe. Ez a

the promotion of renewable energies in the EU

nagyobb hatékonyság miatt a legtöbb esetben

member states. = Energy Policy, 32. k. 7. sz. 2004.

árcsökkenéshez vezet. A biomassza fűtő-

p. 843–849.

anyagként való felhasználása és a partmenti

[2] Bechberger,

tengeri szélerőművek telepítése csak nagy mé-

M.;

Körner,

S.

stb.:

Erfolgs-

bedingungen von Instrumenten zur Förderung

retekben gazdaságos. A tengeri szélerőművek

Erneuerbarer

az összes tagország számára reális lehetőséget

http://www.fu-berlin.de/ffu/index_d.htm.

31

Energien

im

Strommarkt.

=