KlímaSztár 2011 Helyben az éghajlat védelméért

A Nyugat‐dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Hírlevele – IX. évf./1. szám   

  KlímaSztár 2011 ‐   Helyben az éghajlat védelméért  Felhívás önkormányzatoknak a legjobb  megvalósított éghajlatvédelmi tevékenységért járó  díjért 

   

Tartalom:  Klímasztár! Felhívás önkormányzatoknak 

1. 

A Bölcsőtől a Bölcsőig szakmai hálózat  bemutatása  

2. 

Zölden dübörgő gazdaságot!  

3. 

KárAuchan 

4. 

Nagytérségi hulladékgazdálkodás: civil  monitoring  

6. 

Civil együttműködés határok nélkül 

7. 

  A hírlevél az Európai Unió támogatásával, az Európai  Szociális Alap finanszírozásával valósul meg a „Regionális  környezetvédelmi fórumok hálózata ‐ országos  környezetvédő civil érdekképviseleti hálózati  együttműködés megerősítése a fejlesztési döntéshozatali  folyamatokban való legitim és hatékony részvétel  érdekében” nevű TAMOP‐2.5.1‐07/1‐2008‐0175 pályázat  keretén belül.      

A nemzetközi klímavédelmi tárgyalások eredménytelensége rámutat, hogy a nemzetközi és nemzeti vállalásokon túl, jelentős szerepe van, lehet a helyi, önkéntességen alapuló, éghajlatunk megóvásához kapcsolódó tevékenységnek is. E gondolat alapján alakult meg 20 évvel ezelőtt az Európai Klímaszövetség és tavaly annak magyarországi hálózata, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség. A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség Magyarországon első alkalommal hirdeti meg az Európában már többször sikerrel megvalósított KlímaSztár (ClimateStar) felhívást, ezzel is hangsúlyozva a helyi szintű tevékenységek fontosságát. Programunkkal egyfelől szeretnénk kiválasztani és díjazni a legjobb megvalósított helyi – önkormányzatok közreműködésével megvalósított – projekteket, másfelől szeretnénk összegyűjteni és bemutatni a hazánkban megvalósult jó példákat. Felhívásunkra olyan fejlesztések, projektek leírását várjuk, amelyekkel az önkormányzatok hozzájárultak az éghajlatváltozás fékezéséhez. Néhány lehetséges példa: - Az energiafelhasználás csökkentéséhez, helyi, megújuló energiaforrások hatékony felhasználásához kapcsolódó fejlesztések; - Fenntartható települési / területi tervezés, fejlesztés – környezetkímélő közlekedés (gyalogos, kerékpáros, tömegközlekedési rendszerek fejlesztése), közösségi célú városrehabilitációs tevékenységek (parkosítás); - Zöld közbeszerzés – helyi termékeket, termelőket előnyben részesítő tevékenységek, zöld irodai programok.

2. oldal  

A felhívásra bármely hazai település jelentkezését várjuk, amennyiben szeretné az első magyarországi KlímaSztár díjat elnyerni. Jelentkezni az önkormányzat éghajlatvédelmi tevékenységeinek bemutatásával lehet: - A honlapunkról letölthető formanyomtatvány három részének (Önkormányzat adatai, Települési klímaprofil és a Projekt bemutatása) feldolgozásával. Az egyszerűen kitölthető klímaprofil alapján ideális esetben – amennyiben település az összes kapcsolódó lépést megtette – a következő oldalon egy klímacsillag rajzolódik ki. Ez a csillagdiagram grafikusan is segíti az önértékelést. - A projektet bemutató fényképeket kérjük, hogy a formanyomtatványhoz csatoltan küldjék el! Kérjük, hogy a kitöltött formanyomtatványt, mely letölthető a Szövetség honlapjáról, és a fényképeket legkésőbb 2011. április 22-ig juttassa el a [email protected] címre! Bővebb tájékoztatás a felhívásról: Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség (Lajtmann Csaba) - 96/316-192; 30/232-6658 www.eghajlatvedelmiszovetseg.hu Részletek: Villámposta: [email protected]

A Bölcsőtől a Bölcsőig Hálózat  bemutatása  A Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum idei második találkozóján ismerhették meg a résztvevők a Cradle to Cradle Network (C2C), vagyis a Bölcsőtől a Bölcsőig szakmai hálózat működését, tartalmi elemeit. A projektet Pottyondi Ákos, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere ismertette. A Bölcsőtől a Bölcsőig egy újszerű koncepció a hulladékok kezelésére, melynek célja a hulladékkibocsátás csökkentése, a hulladékok zárt ciklusban történő újrahasznosításának a növelése, illetve a hulladék természetet "tápláló" módon történő elhelyezése. A Bölcsőtől a Bölcsőig szakmai hálózat című projekt gyakorlatorientált módon kívánja általában a nyersanyagok felhasználást csökkenteni, valamint a kevesebb hulladékot és környezetszennyező anyagot eredményező eljárások bevezetését szorgalmazza, de egyúttal támogatja az innovációt és a gazdasági növekedést. A projekt másik célja, hogy gyorsítsa a úgynevezett „újrahasznosító társadalom” irányába történő fejlődést. A projektben résztvevők regionális akciótervet készítenek, amely a fenti koncepcióra alapul. Az akcióterv a bölcsőtől a bölcsőig módszertanának regionális bemutatását, a

 

Nyugat‐Dunántúli Környezetvédelmi Hírlevél 

nemzetközi jó gyakorlattok megismertetését célozza, valamint részletesen foglalkozik a módszer és a jó gyakorlatok regionális alkalmazhatóságának a kérdésével. A projektnek két szakasza van. Az első szakaszban a partnerek arra fektetik a hangsúlyt, hogy megvizsgálják a jó gyakorlatok tapasztalatainak általános alkalmazhatóságát.. A második szakasz pedig a regionális akcióterv megalkotását tartalmazza, amelyben a partnerek együttműködnek egymással, illetve a regionális partnereiket is bevonják annak megalkotásába. A fenntartható fejlődés a Nyugat-dunántúli régió hosszú távú stratégiájának az egyik fő eleme. Ennek megvalósításához járul hozzá a projekt, mivel a C2Ckoncepció gyakorlati alkalmazása támogatja a gazdasági fejlődést, miközben a környezet megóvásának szempontja is érvényesül, kiemelt figyelmet kap. Ennek érdekében a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség célja, hogy a régióban széles körben megismertesse a C2Ckoncepciót, illetve a szakemberek módszertani és gyakorlati segítséget kapjanak annak bevezethetőségéről, alkalmazásáról. A projekt megvalósítását és az eredményeinek fenntartását szintén a projekt megvalósítására létrehozott szakmai hálózat hivatott biztosítani. Gyakorlati példák a Bölcsőtől a Bölcsőig hálózatra (forrás: Wikipédia): Példaként említhetjük egy nagy autógyár gyárközpontját, ahol őshonos növényeket telepítve a gyártetőkre azok természetes vízszűrőként és hőmérséklet-szabályozóként működve évi mintegy 75 millió köbméter vizet szűrnek meg, és hűtik (nyáron), illetve fűtik (télen) a gyárat. A vízszűrő rendszer kiépítése az egész komplexumban 18 millió dollárba került, mellyel egy nagyjából 50 millió dolláros mechanikai víztisztító telep kapacitását sikerült kiváltani (mely az előírások alapján egyébként kötelező lett volna). A Bölcsőtől a Bölcsőig szempontok alapján épült gyárak tehát jelentős költségeket spórolhatnak meg többek közt a víztisztító berendezések, a szemétlerakók hiánya vagy a megspórolt energia (hűtés/fűtés) révén. További jó példa lehet egy nagy cipőgyártó cég új terméke. Ezen cipőben a talpat technológiai tápanyagként, a felső részt pedig biológiai táplálékként tekinthetjük, melyeket a készítő gyár újrahasznosít, méghozzá oly módon, hogy a cipőt nem áruként, hanem szolgáltatásként adja el. Ez azt jelenti, hogy a vásárló egy cipő árának csak a töredékét fizeti ki, és kötelezi magát, hogy a cipő elhasználódása után (elkopás, tönkremenetel, megunt modell) azt visszaszolgáltatja a kereskedőnek, ő pedig a gyárnak. A felső rész, mint biológia tápanyag komposztálható, a talp, mint technológiai tápanyag pedig visszakerül a gyárba.

IX. évf / 1. szám 

Zölden dübörgő gazdaságot!  Klímatörvénnyel a fenntartható társadalomért –  Éghajlatvédelem, zöld gazdaság, fenntartható  társadalom  Gazdaságélénkítés és klímavédelem. Első hallásra talán egymásnak ellentmondó, egymást kizáró fogalmak. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) azonban megcáfolja ezt, sőt! A természetvédők szerint egy jól kidolgozott éghajlatvédelmi törvény lendületet adhat a gazdaságnak, átalakítva annak korábbi szerkezetét, új lehetőségeket biztosítva a társadalom széles rétegeinek, a gazdaság szereplőinek – és nem utolsó sorban környezetünknek. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem csak az egyik ok, amiért a törvényre szükség van. Magyarországnak sürgősen lépnie kell, hiszen a fosszilis energiahordozók tekintetében az ország erősen kiszolgáltatott. Kőolaj tekintetében 86%-ban, földgáz esetében 82%-ban, szén esetében 40%-ban függünk az importtól. Az energiaköltségek ráadásul szélsőségesen különböző mértékben terhelik a társadalom különböző rétegeit. A gazdagoknak jelenleg túl olcsó az energia, a szegényebbeknek pedig túl drága. Mindez azt eredményezi, hogy egyes csoportok nem motiváltak a fosszilis energia felhasználásának mérséklésében, míg mások képtelenek szabadulni az energia csapdából hiszen a rezsiköltségekre fordítják pénzüket, így nincs anyagi eszköz a kezükben olyan beruházásokra, melyek eredményeként csökkenthetik kiadásaikat és a környezet terhelését. A környezetvédők új megközelítési módját jelzi a jogszabálytervezet címe is: Klímatörvény a fenntartható társadalomért. Az MTVSZ a közgazdasági és szociális megközelítésre helyezi a hangsúlyt. Az energiatakarékos szolgáltatások és beruházások hasznosságáról szeretné meggyőzni mind a lakosságot, mind a piaci szereplőket, és természetesen a döntéshozókat is. Az eddigi környezetvédelmi jogszabályok nem csökkentették energiafüggőségünket, és nem enyhítették a szociális feszültségeket sem. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a szennyezőt az állam megpróbálta büntetni, hátha kevesebbet szennyez. Az MTVSZ által kidolgozott törvény azonban ebben is új szemléletet képvisel: nem büntet, hanem jutalmaz. A kerettörvény három alapeleme:  A törvény létrehozná a zöldpiacot. Ide a fenntarthatósági kritériumok alapján kerülhetnek be környezetbarát termékek és szolgáltatások. A zöldpiac ennek köszönhetően már önmagában erősíti a hazai innovációt és a gazdaságélénkítés erős eszköze lehet.

 

3. oldal 

A stratégia másik eszköze az erőforrás-kvóta. A csökkentési célokat az erőforrás-kvóta rendszer valósítaná meg. Az évente megállapított csökkentési céloknak megfelelő mennyiségű fosszilis energiahordozó használati jogot osztanának szét a termelők és fogyasztók között. Aki a kvótája felett fogyaszt, annak a többletet meg kell vásárolnia majd a kvóta piacon; aki tud takarékoskodni és marad kvótája, az eladhat. A kvótarendszer tehát nem korlátoz és nem büntet, de az átlagnál többet fogyasztót többletköltséggel igyekszik rávenni az energiatakarékos megoldások alkalmazására. A törvény által létrehozott 100%-os, kamatmentes visszatérülő alap pedig a tőkehiányos vállalkozásokat, önkormányzatokat és a lakosság kevésbé tehetős rétegeit segítené ki abból a csapdahelyzetből, hogy éppen a magas közüzemi számlák miatt nem képesek megtenni az energiatakarékosságot szolgáló beruházásokat. Ennek eredményeként fokozatosan csökkenne energiafüggőségünk, lendületet venne a megújuló energiaforrásokkal és hatékonysággal kapcsolatos kutatás és fejlesztés. Az új megoldások elterjesztése és alkalmazása fellendítené a gazdaságot, mivel a szabályozás ösztönözné az alternatív, környezetbarát megoldások keresletét. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen  A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy Magyarország az 1990-es bázisévhez viszonyítva 2020-ig negyven százalékkal, 2050-ig pedig nyolcvan százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2010-ben ebből a csökkentésből már kb. 34 százalékot teljesítettünk. „A fenntarthatóságot szolgáló törvénytervezetben kitőzött célok egyfajta szerkezetváltást is megteremtenek, így létrejönne egy tudatosabb, anyag- és energiatakarékos gazdaság. Mindez a nagy iparvállalatoknak és a háztartásoknak is érdeke. A jogszabály elfogadásának legfőbb gyakorlati haszna, hogy csökkenne az ország energiaimport-függősége és a zöldberuházások mindenki számára hozzáférhetővé válnának. Így nemcsak kikerülhetnek a háztartások az energia- és gázár csapdából, de nőne a beruházások és az új zöld munkahelyek száma is. Mindezek eredményeként a gazdaság összességében élénkülne és stabilabbá válna” – mondta Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke. A klímakampány során egy 2020-as családi nappali bemutatásával szemléltették, hogy milyen hatást gyakorolhat a magyar családok életére a törvény bevezetése. További részletek a klímatörvénnyel kapcsolatban a www.klimatorveny.hu weboldalon.

4. oldal  

 

Nyugat‐Dunántúli Környezetvédelmi Hírlevél 

már így is bőségesen meghaladja az európai átlagot, így felesleges ezt még tovább növelni. További aggályaink között szerepel, hogy a beruházás teret enged az olcsó, rossz minőségű, külföldről származó termékeknek, és közlekedési káosszal is fenyeget, hiszen az érintett útszakasz csak részben bővíthető. Fontos szempont az Auchan ellen az is, hogy ellehetetleníti a szomszédos, öko-turisztikai szempontból jelentős pihenőterületet – nevezetesen az Achilles Parkot - hisz ki akarna olyan helyen pihenni, ahol kamionparkoló és árufeltöltő sor a panoráma.

 

KárAuchan  „Tisztelt Polgármester Úr! Az elmúlt hetek történései arra engednek következtetni, hogy a nagy nyilvánosság kizárásával gőzerővel zajlik az Auchan győri beruházásának előkészítése. Az Auchan csoport ingatlanértékesítő vállalata az Immochan a városházán szakértői egyeztetéseken az általa készített kiviteli szintű közlekedési csomóponti tervekről egyeztet a város szakértőivel, míg honlapján 2011. júniusi nyitással hirdeti a győri beruházás ingatlanjait.” Ezt a pár sort abból a nyílt levélből idéztük, melyet 2010 márciusában juttatott el a győri Reflex Környezetvédő Egyesület Borkai Zsolt polgármesternek a tervezett Auchan beruházással kapcsolatban. Mint ma már ismeretes az Auchan egy közel 60.000 négyzetméteres bevásárló központot tervez megépíteni a Győr-ménfőcsanaki Szélesföldeken. Az ügy országos publicitást is kapott; a Magyar Narancs március 18-iki számában részletesen foglalkozott a gigaberuházás tervével. Azt már az elején le kell szögezni, hogy a jelenleg érvényben lévő rendezési terv szerint az Auchan más, és jóval kisebb területen építhetne ahhoz képest, mint amit valójában szeretne létrehozni. A helyieknek és a civil szervezeteknek több problémájuk van a beruházással, így például az, hogy veszélyezteti a területen található, kiemelt fontosságú régészeti emlékeket, növeli a környezet terhelését, zavarja a szomszédos Natura 2000-es terület és a közelben található Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannonhalmi TK természetvédelmi területének élővilágát. Az érintett területre jutó bevásárlóterületek nagysága

Furcsa eljárásrend  A Reflex a levélben arra is felhívta a figyelmet, hogy a régészeti értékeket védő jogszabályokat „furcsa eljárásrend keretei között gyengítették”. A furcsa eljárásrendről a Magyar Narancs újságírója is beszámolt. Részletesen leírja, hogy miután Németh Iván helyét Révi Zsolt vette át a főépítészi székben, Révi a Győri Építési Szabályzatban (GYÉSZ) több mint 150 hibajavítást végzett, s ezek között olyan is szerepel, ami a készülő Auchan területére vonatkozik. Míg a GYÉSZ korábban így rendelkezett : „A terület régészetileg védett részei csak a védelem megszűnése után építhetők be”, Révi Zsolt hibajavítása után ez már így nézett ki: „A terület csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint építhető be.”. A képviselők közül akkor többen is jelezték, hogy ez bizony nem csak sima javítás, hanem módosítás, amit pedig egyeztetni kell, ám ettől függetlenül Révi 2006 januárjában a közgyűlés elé vitte az anyagot és az akkori képviselőtestület ezt meg is szavazta. Révi Zsolt korábban együtt dolgozott azzal a Juhász Sándorral, aki most ügyvezető igazgatója annak a cégnek, melynek legnagyobb vállalati ügyfelei között szerepel az Auchan Magyarország Kft. és az Immochan Magyarország Kft. A területre már 2008 végén megelőző régészeti feltárást kért az A.B.F.-IMMO/F.BA:-Immobilie Kft, s ennek 1,5 milliárd forintos költségét a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak (KÖSZ) fizeti be a munkák végeztével. Ez utóbbi nem összetévesztendő a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH), melynek győri irodavezetője Figler András(†) már az elejétől kifogásolta a beruházást, és a KÖSZ által 2009 márciusában benyújtott feltárási engedélykérelmet el is utasította. Borkai: elég a bevásárlóközpont  Annyi bizonyos, hogy az Auchan a jelenlegi rendezési terv módosítása nélkül nem tudja megvalósítani amit elképzelt, így a városvezetésnek kulcsszerepe van az ügyben, s épp ezért a Reflex levelében felidézte Borkai Zsolt egy korábbi

IX. évf / 1. szám 

nyilatkozatát, melyben a következőket mondta a megyei napilapnak: „Győrben elég a bevásárlóközpont. A hangsúlyt arra kell fektetni, amit a leköszönő városvezetés elmulasztott: védelmet kell adni a helyi kereskedőknek, versenyhelyzetbe kell hozni a kis- és közepes vállalkozókat. A multiközpontok erősödésével hagyták tönkremenni a győri üzlettulajdonosokat. Ezt az önfeladó várospolitikát gyökeresen meg kell változtatni!” Borkai Zsolt álláspontja a nyilatkozat óta remélhetőleg nem változott, és a Fidesz által is képviselt értékek mentén segít abban, hogy ez a gigaberuházás ne nyomja agyon a várost, még jobban kiszolgáltatva ezzel a kis- és középvállalkozásokat a multiknak, s nem utolsó sorban meghazudtolva a „Végy Hazait Mozgalom” célkitűzéseit, melyet maga a város indított útjára 2009 márciusban. Forgalmi káosz alakulhat ki  A Reflex Környezetvédő Egyesület nyílt levelére nem sokkal később megérkezett a polgármesteri válasz. Borkai Zsolt levelében leszögezi: "Sem az elmúlt hetekben, sem annak előtte nem zajlott/zajlik Auchan beruházás-előkészítés a „nyilvánosság kizárásával”! Továbbá - ami a legfontosabb - a városházán semmilyen hivatalos eljárás nem indult el az Auchan beruházás konkrét ügyében. Egyeztető tárgyalások zajlanak." A válaszlevélben a következőket találhatjuk: „… a mai állapothoz képest egy szabályozási tervmódosítás nem jár(na) jelentős beépítési növekedéssel, ugyanakkor lehetőséget nyújtana járulékos (környezetvédelmi, útépítési, stb.) igények és egyéb elvárások kielégítésének megköveteléséhez.” A tervezett két körgeometriájú lámpás csomópont egészen biztosan még tovább lassítaná a 83. számú főút be- és kivezető közlekedését, s az sem elhanyagolható, hogy a főút autópálya alatt vezető szakasza nem szélesíthető tovább, így könnyen forgalmi káosz alakulna ki az amúgy is forgalmas csomópontnál. Módosítás nélkül is lehetséges  Az Auchan-ügy kapcsán lakossági fórumot szervezett a Magyarok Szövetsége, melyen több civil szervezet is részt vett és elmondta személyes problémáját a beruházással kapcsolatban. Egry Ildikó régész például azt fejtegette, hogy a beruházás tervezett helye, vagyis a Szélesföldek európai szintű, régészeti szempontból rendkívül értékes lelőhely, mely alapot adna ahhoz, hogy egy régészeti parkot valósítsanak itt meg. Kollégája Figler András(†), a KÖH győri irodájának vezetője épp ezért kért korábban 5 hektáros védettséget a területre. A Reflex Környezetvédő Egyesület részéről Lajtmann Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a

 

5. oldal 

hatályos szabályozás szerint az Auchan a mostani elképzelését, vagyis egy gigantikus bevásárlóközpont megépítését nem tudja véghezvinni, csupán egy jóval kisebb bevásárlóközpontot építhet, ám ebben úgy tűnik nem gondolkozik a francia érdekeltségű multi. Rámutatott arra is, hogy a jelenleg érvényes helyi szabályozás a módosítás nélkül is lehetővé teszi, hogy a város településfejlesztési szerződésben rögzített vállalások mellett járuljon csak hozzá a fejlesztéshez. Sok van a franciák számláján  A lakossági fórum vendége volt dr. Csath Magdolna is, aki azt hangsúlyozta, hogy a hazai kkv-szektor összességében több munkaerőt foglalkoztat és több adót is fizet, mint a multinacionális vállalatok, s azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek az óriás cégek van úgy, hogy 10 évig nem is adóznak, s olyan kedvezményeket kapnak, melyekről a kis- és középvállalkozók soha sem álmodhatnak. Kiemelte továbbá, hogy ez nem jobb vagy bal oldali ügy, ez nemzeti ügy. Mint mondta, egy globális hálózat agressziójával állunk szemben, olyan agresszióval, mely nem veszi figyelembe a helyiek érdekeit, nem törődik azzal, hogy a természetben milyen károkat okoz. Itt utalt a dunakeszi Auchan beruházásra, ahol a multi egy őslápos területet akar beépíteni. A franciáknak sok van a számláján, hiszen Csath Magdolna Győrrel kapcsolatosan a Danone-t is megemlítette, mely egy ipari kultúrát tett tönkre végleg, és emberek sokaságának vette el a munkahelyét. Jól látható, hogy a multi nem fejleszti, hanem leépíti a helyi gazdaságot. 1,5 millióan az utcán a multik miatt  Molnár Ervin a Magyarok Szövetsége gazdasági tagozatának vezetője keményen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy tulajdonképpen a multinacionális cégeknek köszönhető, hogy Magyarországon másfél millió munkahely megszűnt. Mint mondja, 1990 előtt a megszállókat felszabadítóknak kellett neveznünk, most pedig munkaadónak kell nevezni azokat, akik gazdaságilag megszállnak minket. A lakossági fórumra egyébként meghívták Borkai Zsolt polgármestert és Révi Zsolt főépítészt is, akik nem jelentek meg. Az Auchan-ügy tehát pillanatnyilag így fest, s reményeink szerint sikerül megakadályozni, hogy ez a káros beruházás tovább rondítsa Győr amúgy is megtépázott arculatát.

6. oldal  

Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási  Rendszer civil monitoring  2003-ban írta alá 112 település önkormányzatának polgármestere a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer együttműködési szerződését, mely aztán 2005-ben társulássá alakult. Az új, uniós normáknak megfelelő rendszert az Európai Unió jelentős összeggel, 6,5 milliárd forinttal támogatta. A projekt főbb elemei között szerepelt a Győr-sashegyi Hulladékkezelő Központ megépítése, 339 szelektív hulladékgyűjtő sziget, valamint 42 hulladékudvar kialakítása, illetve 2 átrakó állomás létrehozása (eredetileg 4 épült volna). Ehhez társult a kétkannás gyűjtési rendszer megvalósítása is, melyet két településen már 2006 óta tesztelt a Győri Kommunális Szolgáltató (továbbiakban szolgáltató). A rendszer 2010 áprilisától kezdett el teljes körűen üzemelni, vagyis mind a 112 településen elindult az újfajta hulladékgyűjtés. Ennek értelmében a lakosság a családi házas övezetben, illetve a maximálisan három lakást tartalmazó társasházakban kétféle kukában gyűjtheti a hulladékát. A barna fedelű kukába a komposztálható anyagokat tehetjük, s ezt hetente üríti a szolgáltató, míg a hagyományos szürke fedeles kukában a nem komposztálható és a nem újrahasznosítható anyagokat gyűjthetjük, s ezeket kéthetente viszi el a gyűjtőjárat. Mindemellett a lakosság rendelkezésére állnak a már említett szelektív szigetek és a hulladékudvarok. Ez utóbbiak kiváltják a lomtalanítás szerepét is, melyre ezentúl nincs szükség, hisz a lakosság havi 3 köbméterig bármikor elviheti összegyűlt lomját, nagy méretű szemetét a hulladékudvarokba. Itt egyébként 14 féle hulladékot helyezhetünk el szelektíven, s ide értendő a veszélyes hulladék is. A családi házas övezetben tehát így működik az újfajta gyűjtés. A négy vagy annál több lakást tartalmazó társasházaknál továbbra is egy kukában gyűjtik a hulladékot. A szolgáltató azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a megnövekedett számú szelektív hulladékgyűjtő szigeteket továbbra is érdemes lesz használni, hiszen ezeknek köszönhetően kevesebb lesz a hasznosíthatatlan szemét, így kevesebbet kell raktározni a Győr-sashegyi „lerakótérben”. A szolgáltató a begyűjtött vegyes hulladékot vállalása szerint újrahasznosításra átadja. Nagyon röviden összefoglalva így működik a 2010-ben elindult rendszer, mely eleddig nem vívott ki magának nagy népszerűséget a lakosság körében. Az újfajta gyűjtés pozitívumait és negatívumait alábbiakban tárgyaljuk röviden.

 

Nyugat‐Dunántúli Környezetvédelmi Hírlevél 

A szelektív hulladékgyűjtés Győrben nem ismeretlen, évek óta használják a rendszert és népszerűsége vitathatatlan. Az új gyűjtési rendszerben felértékelődik a szelektív hulladékgyűjtő szigetek szerepe, tulajdonképpen nélkülözhetetlenné válnak. Hatfelé válogatva  A szelektív gyűjtésnek már a házon, lakáson belül el kell kezdődnie ahhoz, hogy jól működhessen. Az anyagokat legalább kétfelé érdemes válogatni, komposztálható és nem komposztálható hulladékra. A lakásban is legalább még egy szemeteskukát érdemes munkába állítani. Ezzel a megoldással viszont csak a komposztálható és nem komposztálható anyagokat válogattuk szét a házban, ám az olyan hulladékokról, melyek a szelektív szigetekre kerülnek, még nem beszéltünk. Mivel ezekkel is kezdenünk kell valamit, ha nem akarjuk egy hét alatt megtelíteni a szürke fedeles kukákat, el kell kezdenünk ezen fajta hulladékokat is külön válogatni. Itt jelentkezik egy probléma, mégpedig az, hogy hely szűkében nehéz további négy anyagfajtára osztani a hulladékunkat, bár akinek van erre kapacitása, annak érdemes megtenni. Általános megfigyelés, hogy a szelektív hulladéktól általában egyszerre szabadulunk meg, így autóval szállítjuk a szemetet az edényekig, kivéve azokon a területeken, ahol közvetlenül a lakóházak környezetében helyezkedik el a szelektív sziget. Előbbiek esetében szociális problémaként merülhet fel, ha valaki nem rendelkezik olyan járművel, amivel el tudja szállítani a hulladékot. Kerékpárral vagy gyalogosan szállítani 4-5 teli táska hulladékot nehezen megoldható. Lakossági kritika a szolgáltatóval szemben, hogy „folyton tele vannak az edények”, s ezért a szemetet mellette dobálják el. Ez a kritika csak részben jogos, ám a lakosságnak saját magával szemben is kritikát kell, hogy megfogalmazzon. A frekventált helyeken valóban gyorsabban telnek meg az edények, mint kéne, ám ez esetben a megoldás nem az, hogy mellette helyezzük el a hulladékot, hiszen a szél rögtön elkezdi „áldásos” tevékenységét szemétbe borítva ezzel a környéket. Győrben 160 darab szelektív sziget van, így viszonylag kis távolságon belül találhatunk olyat, ami nincs tele. Ahol erre nincs lehetőség, ott érdemes kivárni az ürítés idejét, s utána újra elvinni a szemetünket. Az ürítés menetrendjéről a szolgáltatónál érdemes érdeklődni.

IX. évf / 1. szám 

Két kanna: elég vagy sem?  A kétkannás hulladékgyűjtéssel kapcsolatosan megfogalmazott legfőbb lakossági kritika, hogy pont fordítva kéne üríteni a kukákat, vagyis a barna fedeles komposztkukát kéthetente, a szürke fedelest pedig hetente. A lakosok arra panaszkodnak, hogy a szürke fedeles kuka egy hét alatt megtelik, a komposzt kuka pedig kihasználatlan, kivéve a fűnyírási idényt. A szolgáltató ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha és amennyiben a rendszer ingyenes elemeit (hulladékudvarok, szelektív gyűjtő szigetek) megfelelő gyakorlattal használja a lakosság, akkor egy átlagos (négyfős) háztartásnak elegendő kell, hogy legyen a 120 literes edény. Saját tapasztaltból megerősíthetjük, hogy az ingyenes elemek aktív használatával valóban kitolható két hétre a szürke fedeles kuka megtelítődése. A családi házas, falusi övezetben egyértelmű kritika, hogy a helyben komposztálható anyagokat felesleges elszállítani, pláne, ha azt Győrtől távoli településekről szállítják meglehetősen környezetszennyező módon. Ismereteink szerint a kistelepülések már jelezték, hogy 2011-től tömegesen fogják visszaadni a „biokukákat”, hiszen ezért nem szeretne fizetni a lakosság, pláne akkor, ha a komposztálás helyben megoldható. Lomtalanítás helyett hulladékudvar  A kétkannás gyűjtési rendszert elutasítja a lakosság többsége, ám a hulladékudvaroknak úgy tűnik, hasznát veszik és aktívan használják is. Mint ismert, a hulladékudvarokba havonta 3 köbméter – összesen 14 féle – lakossági hulladékot helyezhetünk el. Természetesen a hulladékudvarokat is teszteltük. A tapasztalatgyűjtés után kijelenthetjük, hogy a rendszer ezen eleme viszonylag olajozottan, jól szervezetten működik. A hulladékudvarok nyitvatartási rendje megtalálható a Győr Nagytérségi Önkormányzati Társulás weboldalán (www.hulladek.gyor.hu). Sashegy: a leggyengébb pont  A rendszer tanulmányozása során egyértelművé vált, hogy a nagytérségi hulladékgazdálkodás leggyengébb pontja a Győr-sashegyi telep, ahová beérkezik a hulladék. Mi civilek már a tervezés szakaszában többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy mind földrajzi, mind környezeti szempontból rendkívül rossz a helyszínválasztás a korábban már e tanulmányban leírt okok miatt (Somlóvásárhely 81 kilométerre van Győrtől). Sajnálatos tény, hogy a létesítmény védőtávolságát 500 méterre csökkentette az Országgyűlés (az Alkotmánybíróság ezt később alkotmányellenesnek nyilvánította, de ekkora már kiadták az engedélyeket, így nem lehetett mit tenni), holott az eredeti védőtávolság 1000 méter volt. A

 

7. oldal 

Reflex egyesületet számtalanszor keresik fel a helyiek a szagterhelés miatt. Tény az is, hogy a létesítmény szakszerű körbekerítése csak a 81-es út felől megoldott, a terület hátsó részén hiányos, vagy nem megfelelő, így az erős szél áthordja a hulladékot. Kritikát kell megfogalmazni a védőfásítással szemben is. A jelenlegi védőfásítás nem látja el megfelelően a funkcióját. Egy ilyen létesítmény esetében legalább háromszintű (bokor, cserje, fa) védelemre lenne szükség.

Civil együttműködés határok nélkül  2010. december 9-én ezzel a címmel kezdődött konferencia Szentgotthárdon a térség civil, zöld szervezetei részvételével. Régóta van már kapcsolat Magyarország és Ausztria határ mellett élő környezetvédői között, de most először ültünk le közös eszmecserére, szakmai fórumra. A program a győri Reflex Környezetvédő Egyesület szervezésében, a szentgotthárdi PRONAS aktív együttműködésével valósult meg. A konferenciát Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere nyitotta meg. A megnyitót követően Woki Zoltán és Kiss Katalin (PRONAS) a magyar-osztrák konfliktusokról és azok megoldási lehetőségeiről beszéltek. Lajtmann Csaba (Reflex) a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Civil Fórum és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség céljait, tevékenységét ismertette. Érdekes előadást hallhattunk dr. Kalas György (REFLEX) és dr. Johann Raunikar (BIGAS) tolmácsolásában. A két jogász Magyarország és Ausztria jogi viszonyrendszerét mutatta be. A szünet után dr. Joachim Tajmel mutatta be szervezetének, az AUNIWAUNDN-nak a működését. Az egyesület alapítása a Raab Naturpark létrejöttével párhuzamos, a tagság a térség környezetének védelméért küzd. Kezdetektől fogva részt vettek nemzetközi projektekben. Nagyon büszkék arra a munkára, amit a Rába rehabilitációja kapcsán végeznek. A konferencia utolsó előadójaként dr. Veöreös András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodájának megbízott irodavezetője az épített örökség megőrzésének fontosságáról, nehézségeiről beszélt, számos konkrét példát felhozva. Lajtmann József, a Reflex és Soós Zoltán, a PRONAS elnöke zárszavával ért véget a program. A tolmácsolás nem könnyű feladatát Pénzes Tibor látta el. A konferencián képviseltették magukat a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Őrségi Nemzeti Park munkatársai. Számos megbeszélés, egyeztetés történt a szervezők, előadók, érdeklődők között.

8. oldal  

 

Nyugat‐Dunántúli Környezetvédelmi Hírlevél           

 

 

A Nyugat‐dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum 

 

Hírlevele 

 

 

 

IX. évfolyam / 1. szám   

 

 

 

Kiadja: 

 

REFLEX Környezetvédő Egyesület 

 

9024 Győr, Bartók Béla u. 7. 

 

Tel: 96/316‐192; fax: 96/310‐988 

Feladó:  

[email protected] 

REFLEX Egyesület 

www.reflex.gyor.hu 

9024 Győr, Bartók u. 7. 

 

 

Felelős kiadó: 

 

Lajtmann József 

 

 

 

Szerkesztés, tördelés, grafika: 

 

Nap Kor Stúdió Bt. 

 

 

 

Nyomda: 

 

PALATIA Nyomda – Győr 

‐NYOMTATVÁNY‐ 

 

 

     

 

 

A hírlevél az Európai Unió támogatásával, az  Európai Szociális Alap finanszírozásával valósul meg  a „Regionális környezetvédelmi fórumok hálózata ‐  országos környezetvédő civil érdekképviseleti  hálózati együttműködés megerősítése a fejlesztési  döntéshozatali folyamatokban való legitim és  hatékony részvétel érdekében” nevű TAMOP‐2.5.1‐ 07/1‐2008‐0175 pályázat keretén belül.