Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerülete Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerülete Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

OM azonosító: 102930 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője". (Klebelsberg Kunó)

1

Van egy hely, ahol 6-18 éves korig a gyerekek képességeit, készségeit úgy fejlesztik, hogy amikor innen kikerülnek, felkészültek a további tanulásra, és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. E z a mi i s k o l á n k . Van egy hely, ahol fontos a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése, mert nélküle nem létezhet társadalmi jövőkép: harmonikus és építő kapcsolat a környezettel. E z a mi i s k o l á n k . Van egy hely, ahol partnerközpontú a nevelés, és a pedagógusok hisznek a nevelés csodájában. E z a mi i s k o l á n k . a Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

2

Helyi szintű szabályozás dokumentumai  Az iskola  Alapító Okirata  Pedagógiai Programja, ennek részeként Helyi Tanterve  Szervezeti és Működési Szabályzata  Házirendje A 2012.szeptember 1-én hatályba lépő új Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 97.§ (14)-(15) rendelkezésnek megfelelően az oktatási intézményeknek felül kell vizsgálni korábbi pedagógiai programjukat. A törvény 8/a (2) bekezdése egyértelműen leírja, hogy az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ alapján. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. Programunkba belefoglaltuk az elmúlt időszak eredményeit, a kerettantervi változásokat, az általunk meghatározott minőségi céljainkat. Csak azt írtuk le, amit meg is valósítunk, ami a partneri elvárásoknak, küldetésnyilatkozatunknak és a jövőképünknek is megfelel. Helyzetelemzésünk Belső feltételeink: Intézményünk 2013. január elsejétől állami fenntartásba került. Iskolaszerkezet: Többcélú intézmény vagyunk. 2012-től négy tagintézménnyel egy általános iskolát alkotunk, valamint egy zeneiskola kapcsolódásával alapfokú művészetoktatási feladatokat is ellátunk. Kínálat szempontjából, alapfokú művészeti oktatásunk a zenein túl táncművészeti (néptánc, balett, moderntánc, társas tánc) ill. képzőművészeti képzést is nyújt. Az összevont intézmény a város két pontján, illetve Nagyéren és Királyhegyesen működik. Almási Tagintézmény: Az Almási Utcai Általános Iskola egy Klebelsberg-féle munkástelepi iskola Európát a Balkánnal összekötő évszázados útvonal utolsó állomásánál, egy alföldi kisváros északi peremén fekszik. Az iskola épületegysége az Almási utca 52. szám alatt található. 3

Bartók Székhely: Bartók épület a Szegedi u. 4-6. az előző iskola nevét őrizte meg. Itt található a zeneiskolai épület is. Koruk 20 és 200 év közötti. Mindkét épületegység szilárd burkolatú udvarral rendelkezik. A Bartók épület az iskola székhelye. Művészeti Iskola: Hangszeres oktatás 14 zeneterem 1 zenekari próbaterem 1 kisméretű hangversenyterem (60fő) 2 ált. isk. tanterem Képzőművészetek 2 ált. isk. tanterem 2 terem grafika oktatására 1 kerámia terem Táncoktatás Klasszikus balett 1 tükrös balett terem Moderntánc 1 tornaterem Társastánc 1 tornaterem Néptánc 1 tornaterem Két tagintézményünk Királyhegyes illetve Nagyér 1-4.évfolyam összevonásával valósítja meg az ottani alsós gyerekek oktatását. Szakszolgálatunk térségi feladatokat lát el és az Almási u.52. szám alatt található. Tanulóink: Tanulói létszámunk meghaladja a 600 főt. Tanulóink 24 tanulócsoportban (átlagosan 27 fős) végzik a napi munkát. Művészetoktatásunk hasonló létszámmal büszkélkedhet. Közel 480 azoknak a tanulóknak a száma, akik zenei vagy táncművészeti (néptánc, klasszikus balett, moderntánc, társastánc) ill. képzőművészeti képzésben részesülnek. Tanítványaink sokféle családi és anyagi háttérrel érkeznek hozzánk. Az eltérő körülmények különböző motiváltságot, ill. motiválatlanságot is hordoznak. Egyszerre kell ezért vállalnunk a hiányosságok pótlását, a felzárkóztatást, és a tehetséges gyerekek felismerését, fejlesztését. Társadalmi környezetünk: Szülői környezetünk, foglalkozását és egzisztenciális helyzetét tekintve heterogén. A város jellegéből adódóan sok mezőgazdasággal foglalkozó, de legalább annyi szellemi foglalkozású, értelmiségi vagy éppen egyéb vállalkozói tevékenységet folytató család van. Egyre jellemzőbb a munkanélküliség, de a

4

széthullott, rossz körülmények között élő család sem ritka. Ez sikereink és kudarcaink alapja. Partneri visszajelzéseink alapján a legfontosabb elvárások az iskolával szemben: - emberléptékű iskolára van szükség, - tegyük képessé a gyermekeket a következő iskolafokozatban való helytállásra, - bontakoztassuk ki egyéni képességeiket, - nyújtsunk egységes követelményrendszerrel korszerű alapműveltséget, - biztosítsunk alkotó, boldog gyermekkort, - a nevelők legyenek szakmailag jól felkészültek, - kísérjük figyelemmel és segítsük a tanulók fejlődését, - legyen egységes, igazságos, objektív az értékelési rendszerünk, - legyen folyamatos a szülők tájékoztatása, - adjunk biztos alapokat az idegen nyelv kommunikatív használatához, - kapjon nagyobb hangsúlyt a környezetvédelmi nevelés, - tartsuk tiszteletben a tanulók jogait és emberi méltóságát - neveljük őket cselekedeteikért és azok következményeiért felelősségtudatos emberkékké. Szervezeti kapcsolataink: Intézményi szintű kapcsolatainkra jellemző, hogy a tanulóink érdekében vagy szűkebb szakmai érdekből jönnek létre, és működnek. Elemi érdekünk fűződik a város óvodáival, középiskoláival kialakított együttműködéshez. Partneri kapcsolatot alakítottunk ki a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel a Szegedi Nemzeti Színházzal, és a Szegedi Tudomány Egyetem Neveléstudományi tanszékével, a MUFC-al. Programunk elkészítéséhez is kikértük ezen intézmények véleményét. A visszajelzések pozitívak. A város művelődési és sport intézményei működési területünkhöz tartoznak. Jelen vagyunk minden olyan rendezvényen, ami a város életében meghatározó. Az SZMK működése körülményeinkre tekintettel talán fontosabb, mint valaha volt. A fenntartónkhoz, s vezetőihez fűződő kapcsolatunk-működésünk zálogát jelenti. Fontos szakmai kapcsolatot tartunk a tágabb környezetünkben lévő tanító és tanárképző főiskolákkal, az SZTE pedagógiai tanszékével, és a makói EN I-vel (iskolaorvosi szolgálat). Napi feladataink ellátása közben még számtalan intézménnyel, szolgáltatóval kerülünk fontos kapcsolatba, amelyek révén munkánk eredményesebbé, tartalmasabbá, színvonalasabbá válik. Az előbbi felsorolás csak az alapvető köröket érintette. Nevelő-oktató munkánk a tanulóink érdeklődésére épülő nevelési program megvalósításán alapul, mely az alapműveltség megszerzése mellett biztosítja számunkra az alapvető kommunikációs készségek és viselkedési normák elsajátítását is. 5

Pedagógiai munkánkban kiemelt szerepet kap a számítástechnika adta lehetőségek célirányos kihasználása. Továbbá megkülönböztetett figyelmet fordítunk az idegen nyelv az ének- zene oktatására, a drámapedagógia módszerekre, a testnevelés oktatására. 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben (első és 5. évfolyam) a mindennapos testnevelés oktatására, ami tanulóink mozgásigényének kielégítésére, fizikai állóképességének növelésére rendkívül fontos. Szintén kiemelt szerepet adunk az erkölcsi nevelésnek. Rendszeres és tanulóink körében közkedvelt szabadidős programjainkat nevelő oktatómunkánk szerves részének tekintjük. Iskolánkat a megengedő szigorúság, és az épület egységenkénti családias békés légkör jellemzi. Az iskolánk jövőképe: Napóleonnak tulajdonítják azt a mondást, amely szerint a gyermekek nem annyira a szüleikre, mint inkább korukra hasonlítanak. Ezért igyekszünk, hogy a Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat a város és vonzáskörzetének alapfokú oktatási, szellemi központjává váljon úgy, hogy közben nagymértékben támaszkodik a szülői házra. Munkánkban a jövő generációi iránt érzett felelősség vezérel bennünket. Tantestületünk tudatában van annak, hogy egyaránt fontos felzárkóztatni a lemaradókat és kibontakoztatni a tehetségeket. Iskolánkban igen fontos feladat a folyton változó és esetenként egyre nehezedő élethelyzetek kezelése, a pályaválasztásra és továbbtanulásra való felkészítés. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, melyben – reményeink szerint – minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Gyermekeink a megszokott iskolaépületeikben a megteremtett jelentős értékek megőrzése mellett tanulnak tovább. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a partnerekkel együttműködve, a biztos alapismeretek nyújtásán túl, a XXI. század követelményeinek megfelelő magas szintű képzéssel, önművelődésre, kulturált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségeket formálunk. Ezt a folyamatot színes iskolai programok teszik változatossá. Arra törekszünk, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók ne csak biztos tudással legyenek felvértezve, hanem jól nevelt, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő emberré váljanak. Mindezeket programunkat.

figyelembe

véve

6

állítottuk

össze

pedagógiai

Küldetésnyilatkozatunk: Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy mindenféle paradigmaváltás ellenére léteznek egyetemes emberi értékek, amelyekre stabil tudás építhető. Iskolánkban nem tudományokat tanítunk. A tudományok eredményeit tantárgyi rendszerbe foglalva úgy közvetítjük, hogy azok a tanulók fejlettségi szintjéhez igazodjanak. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat akarunk nevelni, akik képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. Tanítványaink önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókká lesznek, mire kibocsátjuk őket az iskola kapuján. Párhuzamosan folytatjuk értelmi és érzelmi nevelésüket. A művészeti neveléssel felkeltjük az érdeklődésüket, hogy legyenek nyitottak a művészetek befogadására, értésére, művelésére. Komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Nagymértékben támaszkodunk a családra, az óvodára, mert valljuk, hogy nélkülük a munkánk nem teljes. Igényeink következetes megvalósításához megfelelő színvonalú eszközök és tanulási stratégiák állnak rendelkezésünkre. Célunk, hogy mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Minden kapcsolatunkat az őszinteség és a felelősségérzet hatja át, amit partnereink visszajelzései is tükröznek. Az iskola életének és munkájának minden területén a folyamatos fejlődésre törekszünk, és ezzel együtt kiváló szolgáltatást akarunk nyújtani intézményünkben. „Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre.” Pedagógiai programunk elkészítése előtt végeztünk helyzetelemzést, amely a következőket tükrözte: Iskolánk erősségei: · Jól felkészült, hivatásukat szerető, stabil nevelőtestület · Emelt szintű oktatást biztosító rendszer (Bartók épület) · Tanulmányi versenyeken elért kiváló eredmények · Odafigyelő szülői háttér, jó kapcsolat a szülőkkel · 100 % -os középiskolai beiskolázási arány · Következetes követelményrendszer · Korszerű számítástechnika oktatása · A művészeti iskola adta előnyök kihasználhatósága 7

· A nevelőtestület tagjai pedagógiai és szakmai továbbképzések elvégzésében élen járnak. Iskolánk gyenge pontjai: Nem tanítunk első évfolyamtól idegen nyelvet · Nem tanítottunk második idegen nyelvet · Kevés a férfinevelő · Nehezen valósítható meg az osztályok közötti átjárhatóság (Emelt ének-zene és normál osztály) Milyen új társadalmi (szülői) elvárásokra számíthatunk? · Idegen nyelvet oktassunk már első osztálytól · Alacsonyabb osztálylétszámok legyenek (Almási) · A magyart és a matematikát lehessen csoportbontásban tanítani Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink Pedagógiai alapelveink A Makói Általános Iskola vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel, a szülők közösségével. Programunkban rögzítjük mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola ennek érdekében köteles ellátni. Iskolánk nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését, a NAT-nak megfelelően erkölcsi nevelésben részesülnek tanulóink. Iskolánkban az oktatás nyelve a magyar, a nevelés és oktatás – a kötelező idegen nyelvi oktatást kivéve – teljes egészében magyar nyelven folyik. Általános törekvéseink: · Az egyéni igényekhez jobban illeszkedő oktatási környezet kialakítása · Az egyéni fejlődés tiszteletben tartása (differenciálás) · A pedagógus, mint tanulást segítő társ jelenléte · A tanuló felelősségvállalása saját tanulása folyamatáért · Átfogó tanulási célok és célterületek szem előtt tartása · A tudás relevanciájának tudatosítása · A használható tudás fontossága és a tudásépítés szem előtt tartása · Egész életen át tartó tanulás koncepciójának figyelembe vétele · A tanulók erősségeinek visszaigazolása társaik által

8

· A szülői ház és az kapcsolatrendszerének elve.

iskola

együttműködésének,

az

intézmény

A NAT-ban valamint a kerettantervben előírt nevelési és oktatási feladatokat ellátó alapfokú intézményként a következő pedagógiai alapelveket valljuk: Nevelési alapelvünk, hogy a gyermekek az általános iskolai tanulmányaik során intézményünkben minél több integrációs hatással találkozzanak és minél kevesebb szegregációs hatás érje őket. Fő oktatási feladataink, hogy minden gyermek az egyéni képességeket figyelembe véve a leghatékonyabban a legjobb eredményekkel tegyen eleget az általános iskola követelményeinek. Alapcélunk, hogy tanítványainkat felkészítsük a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és egészségnevelés olyan szinten folyjon, hogy minden gyermek számára optimálisan biztosítsa a testi, lelki és szellemi fejlődést. Külön gondot fordítunk a differenciált és integrált oktatásra, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy minden gyermek az egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően a lehető legoptimálisabban fejlődjön. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, amely a tanórák differenciált csoportfoglalkozásain és a művészeti iskola keretein belül valósul meg. Kiemelt feladataink közé tartozik az idegennyelv-oktatás, amelyet 2013 szeptemberétől 1. osztálytól kezdünk. Mind ezt minden osztályban csoportbontással, vagyis azzal a céllal, hogy tanítványaink a 8. osztály végére használható idegennyelv-tudással rendelkezzenek, és/vagy akár középfokú nyelvvizsgát tegyenek. Céljaink eléréséhez emelt szintű osztályt működtetünk: Bartók z osztály ének-zene Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést az eredményesebb nevelőoktató munka érdekében - bizonyos művészeti órákat a délelőtti órarendbe építünk be. (Bartók épület) és helyben oktatjuk az Almásiba járó tanulókat. Az is alapcéljaink közé tartozik, hogy minden gyermek részt vehessen a különböző szintű tanulmányi- és sportversenyeken, művészeti gálákon A felsorolt pedagógiai célokat és feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha nagymértékben támaszkodunk a szülői házra az iskola demokratikus kapcsolat hálózatára.

9

Ennek érdekében iskolánkban diákönkormányzat működik, amely a törvényben meghatározott jogosítványokon kívül az iskolai élet számos területéről mond véleményt, és tesz javaslatot. A szülői érdekegyeztetés és érdekképviselet céljából hoztuk létre: a szülői munkaközösséget. Annak érdekében, hogy nevelőtestületünk tagjai egységes nevelési eljárásokat tudjanak alkalmazni iskolánkban szakmai munkaközösségeket működtetünk, amelyek értékelik és javaslatot tesznek az innovatív lehetőségek megvalósítására. (négy munkaközösség működik) Kiemelt céljaink közé soroljuk a kulcskompetenciák fejlesztését, hogy tanítványaink az EU elvárásainak is minél magasabb szinten eleget tudjanak tenni. Legfontosabb célunk tehát az érzelmi intelligencia fejlesztése. Az egyéniség és az egyediség tiszteletben tartása mellett nemcsak oktatni, hanem nevelni is akarunk, a klasszikus értékek szem előtt tartásával szemléletbeli irányultságot kívánunk felmutatni. Más népek és nemzetek értékeinek tiszteletben tartása mellett – hazaszeretetre, a kultúrák iránti nyitottságra neveljük növendékeinket. Törekszünk a környezettudatos magatartás, a teljességre törekvő szemléletmód kialakítására, a természeti és az emberi értékek tiszteletben tartására, a környezetkultúra iránti igény megteremtésére. Egész tevékenységünket áthatja a változásokat rugalmasan követő reformjelleg: igény a korral való együtt haladásra, az oktatási módszerek tekintetében, a jól képzett tanári kar biztosításában, a magas szintű oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges technikai felszereltség megteremtésében. Iskolánk együttműködik a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében. Pedagógusaink a tanuló személyiségének fejlesztéséről nevelése, tanítása keretében gondoskodnak. Világnézeti, erkölcsi nevelésünk: A tanórai, tanórán kívüli magatartás normáinak megismertetése, elsajátíttatása, betartatása (Házirend). Itt kiemelkedő szerep jut az első és a nyolcadik osztálynak. Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően ítélünk meg. Feladatunk olyan követelmények támasztása, melyek során minden tanuló személyiségének megfelelően tud sajátosat, kiemelkedőt tenni önmagáért, az iskoláért. Tiszteletben tartjuk tanulóink hitét. A szülők, a gyermekek igénye alapján biztosítjuk az erkölcstan oktatásával párhuzamosan a hit és erkölcstan oktatást.

10

Feladatunk kialakítani a tanulók megfelelő én tudatát. Meg kell találni helyüket a családban, az iskolai közösségekben. Ehhez folyamatosan igényeljük a szülői ház segítségét. Nevelőmunkánkban fontos feladatunk, hogy a gyermek megismerje az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint éljen. E téren alapvető a pedagógus példamutatása. Ön ismeret és társas kultúra fejlesztésére nevelésünk: Feladatunk megismertetni a szép, az esztétikum, az ízlés fogalmát. Fedezzék föl magukban, környezetükben a harmóniát, törekedjenek annak elérésére. A tanórákon illetve a művészeti oktatás területein képessé tesszük a tanulókat az önálló alkotómunkára. Megismertetjük őket az alkotás örömével, mások munkájának reális értékelésével, megbecsülésével. Megköveteljük, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. Fokozottan ügyelünk beszédkultúrájuk alakulására, nem tűrjük a pongyolaságot. Igényeljük testük, ruházatuk tisztaságát, rendezettségét. A környezet szépítésére, tisztaságának megőrzésére szoktatjuk tanulóinkat. Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést. Biztosítjuk a rendszeres fellépéseket tudásuk bemutatására. Tanulóinkat megismertetjük városunk, megyénk, hazánk értékeivel. Tanulmányi sétákat szervezünk. Ezen alkalmakkor megismertetjük a környezet, a természet értékeit, szépségeit. Felhívjuk figyelmüket, a természetet romboló, a környezetet szennyező emberi tevékenységre, megismertetjük, és koruknak megfelelően gyakoroltatjuk velük a megelőzés módját. Az iskolai védőnő segítségével mentálhigiénés órákat szervezünk. Itt megismertetjük tanulóinkkal az önmagukban rejlő értékeket, szépet, önmaguk, társaik elfogadására, a toleranciára neveljük őket. Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelésünk: Alapvető feladatunk kialakítani az egyén és a környezet harmonikus együttélésének képességét. Ebben nélkülözhetetlen a család szerepe. A tanórákon szerzett ismereteket az iskola teljes életében alkalmazzuk. Megismertetjük velük az iskola szűkebb és tágabb környezetét, megköveteljük, hogy óvják annak rendjét, tisztaságát. A tantestülettel, tanulókkal közösen ültetünk fákat, virágokat, melyeket rendszeresen gondozunk.

11

Feladatunk megtanítani őket a takarékosságra, az energia ésszerű használatára. Évente két alkalommal gyűjtünk papírt. Megtanítjuk őket az élővilág megbecsülésére, megóvására. Figyelemmel kísérjük az apró állatot, díszállatot tartó tanulók tevékenységét, segítséget adunk nekik. Rendszeresen részt veszünk környezetvédelmi pályázatokon. Testi és lelki egészségre nevelésünk: Nevelőmunkánk során feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátítassuk a korszerű, egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes viszonyukat. Ebben alapvetőnek tartjuk a család segítségét, a nevelői példamutatást. Minden nap sor kerül olyan tevékenységre, mely kielégíti gyermekeink mozgásigényét. Sportköreinken egyrészt labdajátékra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek, a közös sikerélmény megszerzésének. Az óraközi szünetet, a tanulás előtti időt /esős idő kivételével/ csak a szabadban tölthetik tanulóink. Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk városi egyesületi tagságukat. Eredményeiket nyilvánossá tesszük az iskola előtt. Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést. Ennek érdekében évszakonként kerékpártúrát, gyalogtúrát szervezünk. Feladatunk megtanítani a szabadidő megtervezését, hasznos eltöltésének módját. Ennek érdekében működtetjük szakköreinket, szervezünk versenyeket, színházlátogatást, rendezvényeket. Tanulóink étkeztetése jól működő szabályrendszer szerint működik. A pedagógusaink feladata a helyes étkezési kultúra tudatosítása, folyamatos gyakorlata. Intézményünkben tilos mindenfajta élvezeti cikk fogyasztása /Házirend/. Káros hatásukról prevenciós osztályfőnöki, biológia, környezetismereti órákon, előadásokon, filmvetítéseken szereznek ismereteket. Igényeljük a védőnők, a gyermekorvos, az ANTSZ segítségét. Állampolgárságra, demokráciára nevelésünk: Feladatunk megismertetni tanulóinkkal az iskola, a lakóterület, a város közéletét. Legyenek ismereteik a hazánkban, a világban zajló eseményekről. Feladatunk kialakítani az egészséges vitaszellemet, az érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását. 12

Kialakítjuk bennük azt a képességet, hogy tudják pontos helyüket a mikro- és a makro-környezetben. Kiemelt szerepet tulajdonítunk a Diákönkormányzatnak, a Suli Média iskolaújságnak. Kialakítjuk velük a választás, a választhatóság gyakorlatát. Megismertetjük velük a Városi Diákönkormányzat tevékenységét. Iskolai, városi, nemzeti ünnepeinken igényeljük a méltó megemlékezést, az aktív részvételt, a megfelelő külsőségeket. Iskolánkhoz tartozásukat erősítjük a számukra is közkedvelt külsőségekkel: Iskola zászló, iskolainduló, iskolapóló, iskolaújság, iskolanaptár, DVD az iskoláról. Fontos feladatunk a hagyományápolás. Ezt biztosítják bensőséges családias hangulatú épületegységenkénti rendezvényeink. A személyiségfejlesztő tevékenység kiemelt területei az iskolai sportkör és a tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák, így különösen környezeti nevelés, kulturális, illetőleg sportrendezvények. Családi életre nevelésünk: - Legyenek képesek a családban betöltött szerepüket felismerni, megtalálni és elvégezni a rájuk háruló feladatokat. - Legyenek tisztában a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival - A felső tagozat végére tekintse értéknek a mély pár illetve társas kapcsolatot. - Legyenek tisztába a kapcsolatok fontos eleme a szexualitás és érezzenek felelősséget ez iránt. Mindezeket az ismereteket osztályfőnöki és egészségtan órákon sajátítják el a tanulóink. Médiatudatosságra nevelésünk: - Tanulóinkat képessé tesszük a világhálón való keresésre, gyűjtő munka végzésére. - Tisztába legyenek a tanulók a közösségi oldalak médiatartalmak esetleges veszélyeivel (Bulis biztonság!) - Legyen kialakult kritikai érzékük a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulást is megtanítjuk: - megismertetjük olyan technikákkal, amelyek hatékonyabbá teszik az önálló tanulásukat. Ilyen a külső rend, fény viszonyok, a belső munkakedv, motiváció, elérendő cél felismerése. 13

- Megtanítjuk a könyvtárban tájékozódni. - Képessé tesszük őket-gondolataikat kifejezni, és szabatosan indokolni. Gazdasági pénzügyi nevelésünk: - Történelmi ismereteken keresztül megismertetjük a gazdasági rendszerek változását. - Megtanítjuk érzékelni és értékelni az anyagi és kapcsolati tőke szerepét. - Matematikai ismereteiket felhasználjuk a pénzügyekkel kapcsolatos feladatoknál. Pályaorientációs törekvéseink: - Képessé tesszük tanulóinkat saját adottságaik felismerése mellett tudják megfogalmazni mely szakmák, pályák érdeklik őket - Tudatosítjuk az élethosszig tartó tanulás fogalmát. - Megpróbáljuk megértetni a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Iskolánk egészségnevelési programja „Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek és a társadalomnak is alapvető érdeke.” Az egészségfejlesztés fő feladatai: Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarkpontjai Az egész lakosságra irányul és annak együttműködésére épít. Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdasága). Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. A tanulók mindennapos testnevelése, mozgásuk biztosítása. 14

A prevenció (megelőzés) területei Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami e veszélyeztetett emberekre irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására. Szomatikus testi nevelés A szomatikus nevelés feladatai között a személyi tisztaság, a környezeti tisztaság megteremtését, a higiénés magatartásra való szoktatást, a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását, az egészséges táplálkozásra, ruházkodásra történő nevelést tartjuk elsődlegesnek. Testi képességek: az erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése. Higiénés nevelés Célja az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. Személyi higiénére nevelés Az egész nap folyamán példát mutatunk, és folyamatosan felhívjuk a figyelmet ezen szabályok betartására (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, orr, fül, 15

szemápolás, egészséges ruházkodás, a helyes (egészséges) táplálkozás, a kulturált étkezés nevelési feladata. Környezet higiéniára nevelés A gyerekekkel közösen végezzük az osztályterem tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását, a termek szellőztetését, az udvar tisztántartását, gondozását. A betegségek megelőzésére nevelés A fertőző betegségek megelőzésére nevelés magában foglalja a közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel, továbbá az élelmiszerekkel terjedő fertőzések megelőzésére nevelést. Felhívjuk a figyelmet, és megtanítjuk a helyes zsebkendő használatot, a köhögés, tüsszentés alkalmával, hangsúlyozzuk a kézmosás szükségességét az étkezések előtt, után, az óraközi szünetek után, WC használatot követően. Kiemelt figyelmet fordítunk az élősködők (rüh, fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnői hálózattól. Az egyszerűbb rendellenességek megelőzése magában foglalja a beszédhibák megelőzését, felfedezését, korrekcióját, mely logopédus segítségével történik, és a tartási (ülési) rendellenességek felfedezését, korrekcióját, a helyes testtartás kialakítását, melyet testnevelés órán valósítunk meg. A kondicionális testedzés Iskolánkban a testmozgás célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Ennek tükrében évek óta működik intézményünkben a mindennapos testnevelés. Minden gyermek minden nap részt vesz a mindennapi testnevelési programban. Minden alkalommal megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése. A testnevelési tananyag egészében nagy hangsúlyt helyezünk a gerinc és ízületvédelmi szabályok betartására, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.(Az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című 2000-ben megjelent kiadványt használjuk a félévenkénti méréshez.) A kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodunk a könnyített testnevelés megszervezéséről. A minden napos testnevelés megvalósítását segíti az iskolai sportkör működése, ilyen sportkör a Bartók épületben az atlétika az Almásiban labdajátékok szervezésében működik. Baleset-megelőzésre nevelés A felgyorsult technikai fejlődés, a civilizáció számtalan olyan újabb eredményt is hozott, amely jelentősége mellett balesetveszélyt, életveszélyt is rejt magában. A pedagógusok minden alkalommal felkészítik a gyerekeket a baleseti helyzetek 16

felismerésére az iskolai feltételek között, és a biztonságos eszközhasználat gyakorlására (kés, olló, villa, kísérleti eszközök). Az otthoni baleseti források felismertetése, megelőzésük gyakorlása az iskolában az életvitel és gyakorlat órákon valósul meg. Az utcai közlekedés szabályainak elsajátítása környezet, illetve technika órákon realizálódik.

Tevékenység

Módszer

Felelősök

Határidő

Általános balesetvédelmi helyzetek, szabályok az iskolában.

Baleset megelőzésére, felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásformák ismertetése életkoruknak és fejletségi szintjüknek megfelelően.

Osztályfőnökök - az ismertetés Szeptember, tényét, első tanítási tartalmát nap. dokumentálni kell.

Közlekedési eszközzel és közlekedési eszköz nélküli szabályos közlekedés elsajátítása, alkalmazásának fontossága.

A közlekedés elmélete és gyakorlata. /Biztonságos átkelés az úttesten, gyalogos és tömegközlekedési szabályok, kerékpározás szabályai, útburkolati jelek. / Versenyeken, rajz

Szorgalmi évenként egy Osztályfőnökök óra. életvitel és Témaköröknek gyakorlat – rajz megfelelően. tanárok Lehetséges pályázatokhoz kapcsolódóan.

17

pályázatokon való részvétel, Tanulmányi kirándulások, nyári Baleset megelőzés táborok. az iskolán kívül, Balesetveszélyes külső helyzetek a víz helyszíneken. mellett, vizeken.

Az Osztályfőnökök aktualitásnak Kísérőtanárok megfelelően.

Balesetvédelem a szakórákon

Kémia, fizika óra: a kísérletekhez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Szaktanárok Testnevelés: a sporttevékenységek sérülések nélküli végzése. Életvitel és gyakorlat órákon: a munkafolyamatok szakszerű végzése

Első tanórán, folyamatos

Elsősegélynyújtás oktatása.

Egészségtan modul keretében.

A modul anyagába építve.

Biológia tanárok

Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve: A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt 18

az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége1. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. A felmérések azt mutatják felnőtt személyek elsősegélynyújtó motiváltsága magas, de tudásszintje alacsony, teljesítőképessége esetleges, továbbképzésre való hajlandóságuk alacsony. Az elsősegélynyújtás gyermekkorban történő oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja lehet. Az elsősegély oktatás keretein belül megismerkednek a, tanulók többek között a 'Ne árts!' elvvel, a veszélyeztető állapotokkal, a keringés és légzés megingást okozó kórképek ellátásával, az alapszintű újraélesztéssel, a sérülések osztályozásával, a különböző sérülés- és betegségcsoportok alapvető elsősegély nyújtási ismereteivel, a segítségkérés alapelveivel, a hatékony csapatmunkával Az ismeretszerzés gerincét a szituációs gyakorlatok adják. A gyakorlatok esetmegbeszéléssel zárulnak, mely a feladatok közös elemzése nyomán lehetőséget nyújt a helyesen megoldások, megfelelő teljesítések megerősítésére, illetve az esetlegesen előforduló hibák, tévedések korrekciójára. Nagy hangsúlyt fektettünk emellett a szituációs játékok során megélt pszichés élmények feldolgozására, valamint az elsősegélynyújtóra nehezedő stressz megfelelő kezelésének fontosságára is felhívjuk a figyelmet. Együttműködő partnerünk, támogatók ez ügyben az iskola védőnője és a Mentő Állomás szakértői. Célkitűzésünk: már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni. Kiemelt területek: tabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák isebb sebek ellátása, kötözése özlekedésbiztonság eszélyes gyógyszerek és mérgező növények

19

Lelki egészségre nevelés Az egészséges életvezetés Az egészséges napirend, életrend tartalmazza a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok alakítását, a jó családi és iskolai környezetet és a gyerekek között kialakuló légkört, az intim emberi kapcsolatok irányítását. Erre környezetismeret, magyar nyelv és irodalom órán nyílik lehetőség. A deviánsviselkedés (durvaság, agresszivitás, veszélyhelyzet és baleseti helyzet teremtése) megelőzésére a tanítói példamutatás szolgál. A családi életre nevelés az egészséges életvezetés egyik kiemelt feladata napjainkban. Az anyai és apai hivatás megértése, megbecsülése minden szakórán megvalósul a képzőművészeti, irodalmi és zenei tananyagokon keresztül. Stressz elhárítás A stressz okok kiküszöbölése azoknak az élethelyzeteknek az elkerülését tartalmazza, amelyek stressz hatásuk következtében erősen megterhelik az idegrendszert. Ilyen a füstös, áporodott levegőjű helyiségben való tartózkodás, a folyamatos zajhatás, erős fény, sok ülés, fokozott mozgáskorlátozás. A pedagógus feladata ezek megszüntetése, illetve kiküszöbölése, fokozott figyelme. A stressz elhárítás bevált módszere a tanórán kívüli tevékenység: évente 2 – 3 alkalommal gyalogtúra vagy kerékpártúra a közeli természeti környezetbe, játékos vetélkedők, akadályversenyek rendezése, egészségügyi séták alkalomszerűen, a napközi foglalkozások keretében, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó témakörök feldolgozása tanulmányi sétákon (pl. gyümölcsöskert, baromfiudvar, erdő, mező, vízpart élővilágának megtekintése), vízhez szoktatás, úszás, mozgásos szabad játékok. Érzelmi nevelés A gyermek személyiségében az érzelmek jelentős szerepet töltenek be, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket biztonság, otthonosság, derűs szeretettel teli légkör vegye körül az iskolában is. Nevelési szempontból feladatunkhoz tartozik a pedagógusok és más felnőtt dolgozók és a gyermekek közötti pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, a félelmek, szorongások feloldása, a kudarc elkerülése. Iskolánkban családias légkörben folyik az oktatás, állandó a meleg érzelmi kötődés a gyerekek és felnőttek között. Elég sok tanuló hátrányos családi környezetből származik, sok gyermek szülői elhanyagolással küzd, így nekünk pedagógusoknak kell pótolni a szeretetet. Harmonikus társkapcsolatokra történő nevelés Kedvező társas miliő működtetése. Kiemelt szerepet játszik a család társas támogató rendszere, a szülő – gyermek kapcsolat, anya – gyermek kapcsolat zavartalansága, a személyiség kibontakozási lehetőségének biztosítása, a személyiségben meglevő kreativitás kibontakozása. Ezeket, a szerepeket is a már említett hátrányos, érzelmileg szegény környezetből származó tanulóink 20

miatt az iskolának kell megtanítania, amely csak részben valósul meg, a család támogatása nélkül. Kommunikációs nevelés Az iskolánk feladatköre a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Arra nevelünk, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket őszintén közöljék társaikkal és a felnőttekkel. E feladatkörből kiemeljük azt a munkát, amely a beszédnyelv tisztaságának fenntartására, a gyermek meghallgatására, a tanulói kérdések érvényesülésére, és a válaszok igénylésére irányul. Ez a feladat a tanórákon is, tanórán kívüli tevékenységekben is és a pedagógusok példamutató magatartásával, következetes neveléssel valósulhat meg. A kommunikációs zavarok feloldására, enyhítésére beszédfejlesztési gyakorlatokat, légzéstechnikai feladatokat végzünk a tanórákon, kiegészítve a szókincsbővítéssel, a kifejező készség fejlesztésével. Ezekre lehetőséget biztosítanak a magyar nyelv és irodalom, énekzene, testnevelés órák, és a logopédiai foglalkozások. Akkut esetekben gyermekpszichológus segítségét kérjük. A szerepfeszültségek feloldása: A családi és iskolai szerepek ütközése gyakran a családi élet érzelmi kötelékének lazulásához vezethet. Megelőzésükre egyszerűbb feszültségoldó technikákat alkalmazunk: vita, kérdésfelvetés, szerepjáték, drámajáték, segítő beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, meghallgatás. A szülőknek adandó nevelési tanácsadást, a család és az iskola közötti nevelési feszültség (kettős nevelés) feloldását a szülői értekezletek, családlátogatások alkalmával ejtjük meg. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok: – Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Ez a szülők körében sajnos nem minden esetben valósul meg. Mi pedagógusok igyekszünk bevonni őket az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába. – Háziorvos, védőnő Az egészségügyi szolgálat segítségének igénybe vétele évi rendszerességgel történik (védőnő, iskolaorvos). Évente egy alkalommal szűrés (testmagasság mérés, testsúlymérés, mell körfogat mérés, szemvizsgálat, fogászati szűrés és ellátás, ortopédiai szűrés), rendszeres higiéniai szűrővizsgálatok. – Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők segítségét is igénybe vesszük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében alkalomszerűen. – Az ÁNTSZ megyei intézeteinek szakemberei alkalomszerűen besegítenek az iskolai egészségnevelési munkába.

21

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, rendezvények Pedagógusokat érintően Feladatunk a stabil, kiegyensúlyozott tantestület kialakítása. Ezt közös célkitűzésekkel, közös feladatvállalások rendszerével, rendszeres értékeléssel kívánjuk elérni, ill. fenntartani. Az iskola együttműködik a szülők közösségével a tanulói közösség kialakítása fejlesztése során. A szülői szervezet hatékonyan segíti a nevelőmunkát. A közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása iskolánk minden pedagógusának feladata. Gyermekközösségek 1. osztályközösségek, napközis csoportok 2. sportkörök, szakkörök 3. művészeti iskolai tanulók közössége 4. énekkar, zenekar A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai: 1. oszt.: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások. 2. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymás értékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért. Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése. 3. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/. Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért /versenyek, rendezvények/. A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata. A város megismerése, részvétel városi rendezvényeken. Közös programok a szülőkkel /anyák napja, télapó ünnep stb./. 4. oszt.: A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért.. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a város ünnepein, rendezvényein, városi versenyeken. 22

5. oszt.: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere.. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a Diákönkormányzat, a SuliMédia munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, városi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. 6. oszt.: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat, a SuliMédia munkájában, Részvétel versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. 7-8. oszt.: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, SuliMédia, Suli-TV, versenyek, rendezvények, ünnepek/. Képviselőjükön keresztül részvétel a Városi Diákönkormányzat munkájában, részvétel a városi ifjúsági rendezvényeken. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A város közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (napközi, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. A diákközösségek fejlődését szolgálja a diákönkormányzat működésének támogatása, munkájának segítése, évi rendszerességgel diákközgyűlés megszervezése. Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolása a közösségfejlesztő tevékenységnek, ezáltal pedagógusaink nevelőoktató munkájának részét képezik. 23

Rendezvényeink: Iskola szintű ünnepélyek Tanévnyitó Tanévzáró Október 6. Március 15. Ballagás Almási Tagintézmény Karácsonyi ünnepség Őszi és tavaszi kerékpártúrák Télapó délutánok Vers- és prózamondó verseny Mesemondó verseny Tanulmányi versenyeken való részvétel Teremlabdarúgó torna Óvodások játékos sportversenye Hulladékgyűjtés Nőnap Anyák napja Farsang Suli napok, sportversenyek Bartók székhely Énekkari tevékenység Bartók születésének évfordulója Tanulmányi versenyeken való részvétel Eredmények,az iskola életében aktuális események közösség előtti értékelése Irodalmi, zenei, ismeretterjesztő, stb. műsorok szervezése tanulói előadások és hivatásos művészek és előadók részvételével Kiállítások rendezése a tanulók munkáiból Aktív részvétel a város kulturális életében Suli napok, sportversenyek Kerékpáros és gyalogos túrák szervezése Színházlátogatások szervezése Karácsonyi ünnepség Farsang 24

Télapó-ünnepély Anyák napja Idősek napja Költészetnapja Művészeti Iskola: Hangszeres találkozók (Ütős, fúvós, vonós) Hangversenyek, koncertek (Növendéki illetve tanári koncert) Kiállítások Balett gálák Néptánc (farsangi és tanév végi) Zenei Világnap Ifjú Zenebarátok Napja Karácsonyi koncert Zenekari, kamarazenei produkciók A művészeti iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos kiemelt feladata: A tanulók személyiségének a zene által való gazdagítása mellett zeneiskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk a közösségi műfajok, a társas zenei formák művelésére. Ennek adottak a személyi feltételei: kiváló szakmai felkészültségű tanáraink vannak, akik közösséget is tudnak formálni a vezetésükre bízott zenei csoportokból. Az egyéni tehetséggondozást mindig összekapcsoljuk a kamarazenében, a zenekari játékban, illetve a kóruséneklésben való jártasság megszerzésével. Arra törekszünk, hogy növendékeink minél nagyobb számban vegyenek részt a különböző együttesek munkájában a közös zenélés, éneklés páratlan élményéhez jutva. Egy kamaracsoporthoz, zenekarhoz, énekkarhoz tartozás, a közös tanulás és koncertezés megerősítően hat az egyéni zenetanulásra, a gyermek személyiségének fejlődésére. Az Ifjúsági Fúvószenekar iskolánk reprezentatív zenei együttese, amely számos sikert ért el. Az együttes utánpótlásának folyamatos biztosítása, a tehetséges fúvós növendékek nevelése, az együttes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, illetve a zenekar menedzselése kiemelt feladata nevelési programunknak. Szimfonikus zenekarunk összefogja a zeneiskolánkban tanuló tehetséges vonós és fúvós növendékeket. A nagy létszámú együttes próbáit heti egy alkalommal tartja A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusaink feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 25

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

26

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Órát látogat az osztályban. Művészeti iskolai specialitása: A zeneiskolai főtárgy tanár egyéni órarend és a kerettanterv előírásai alapján heti 2x30’ vagy 2x45’-ben tanítja növendékeit. A 15-26 tanulóról főtárgyi naplót, törzslapot, bizonyítványt vezet. Szülői hangversenyt szervez, amelyen saját növendékeit szerepelteti, mint osztályfőnök vezeti az általa tanított tanulók közösségét. 2.7 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei Kiemelt figyelmet tevékenységünk.

igénylő

tanulókkal

27

kapcsolatos

pedagógiai

Intézményünk alapító okirat szerint kiemelten foglalkozik a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával - nevelésével, azokkal a tanulókkal, akik pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. A sajátos nevelési igény speciális területe a részképesség zavar. Ezek: diszlexia, olvasászavar diszgrafia, írászavar diszkalkulia, számolási zavar hiperkinetikus magatartászavar mutizmus, elektív mutizmus Az iskola egyik legfontosabb felad–ata, ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. A sajátos nevelési igényű tanulóink esetében, a „Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Iskolai Oktatásának Irányelvei” figyelembe vételével, intézményünk helyi tanterve alapján végezzük az oktatást, értékelést. A tanulók iskolai fejlesztésének szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A fejlesztő munkában kiemelt szerepe van az intenzív prevenciónak a szakszerű funkciófejlesztésnek, a pszichés gondozásnak, a megfelelő motiváció és feladattudat kialakításánakgyógypedagógusok és pedagógusok együttműködése során - gyógypedagógiai korrekciós- kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A nevelés – oktatás során a NAT-ban foglalt fejlesztési feladatok közül kiemelt szerepet kap: énkép és önismeret kommunikációs kultúra testi és lelki egészség Egyéni fejlesztési terv alapján a sajátos nevelési igényű tanulót kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermekteljesítési képességeihez igazítani, szükség esetén, szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (szaktanárok, napközi vezetők, stb.) Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A külső motivációs bázis szükséges a továbblépéshez. A tanulás és az értékelés arányát figyelembe vesszük. Speciális esetekben segítünk megkeresni a szakemberrel (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus) való kooperáció lehetőségeit. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét ezen esetekben kiemelten fontos területként kezeljük. Fontos a reális helyzetfelismerés és helyzetelemzés a terápia szempontjából.

28

A fejlesztést csak a szülői háttér együttműködésével tartjuk sikeresnek. Mivel a hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez a benne résztvevők (pedagógus, szakember, gyermek, szülő) részéről, az iskola kiemelt feladatként tekinti a kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét, vagyis az együttműködést. Az iskolánk kiemelt célként kezeli a lehetőségek bővítését a tanulói hátránykompenzációban. Ezek a tanulást segítő módszerek (pl. tanulás tanítása) és eszközök bővítése, alkalmazása, ez irányú pedagógusképzés, minőségjavítás mind tárgyi, mind személyi kérdésekben. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Viselkedési zavarok Tanulási kudarcnak kitett kompenzációjával tanulók felzárkóztatását összefüggő segítő programok pedagógiai tevékenységek Családlátogatások rendszeressége Alsó tagozaton már megkezdődik a szűrővizsgálat a másodlatos tünetek alapján. Vélemény ill. tapasztalatcsere az óvodákkal Rendszeresség kiépítése (napi- és heti rend otthon és az iskolában) Felnőtt-gyermek Alsó tagozaton heti 1-2 kapcsolat. óra felzárkóztató Személyes foglalkozás (ifj. védelmi példamutatás. felelős). Célcsoportok megalakulása a kompenzáció érdekében (Com. II.). Stresszhelyzetek kezelése, Következetesség Több szakirányú, (felkészítés, feloldás, (betartás, betartatás). speciális végzettséggel feldolgozás) egyéni kiegészülő diploma. elbeszélgetések. Feszültségoldó szabadidős Beszédstílus, Tanulás tanításának tevékenységek. kommunikáció. módszere. Együttes élmények Közösségi viszonyrendszer a tanulók ismerjék meg egymást, teremtsünk rá kellő lehetőséget tanórán kívül is. Házirend alapos Spec. taneszköztár megismerése, bővítse. betartása, betartatása. Rendezettebb és Homogén és vegyes tisztább környezet napközis csoportok. kialakítása és ennek Az elvégzendő feladatok óvása. számát nehézségét 29

önállósági szintjét egyénre szabjuk. Ált. viselkedéskultúra Helyiségek biztosítása iskolán belül és kívül. (fejl.fogl.-ra). Spec. szakemberek alkalmazása az iskolán belül (logop., pszicho., fejl.ped.). Kiegyensúlyozottabb társas kapcsolatok kiépítése. Évismétlők számának csökkenése. Durvaság, fegyelmező intézkedések csökkenése. Tanulmányi eredmény növekedése. Rendezettebb, Pszichoszomatikus tisztább környezet, tünetek csökkenése. igényesség. Továbbtanuláskor való helytállás. Élő, napi kapcsolat, a szakemberekkel. Partneri elégedettség mutatójának növekedése (intézményi, család, stb.). Szorosabb kapcsolat kialakítása a partnerekkel (óvoda, szakszolgálat, szakemberek, más iskolák stb.) Mentálhigiénés tréningek Osztályfőnöki órák Iskolán belül több alkalmazása. témájának tudatosabb speciálisan is képzett tervezése, végrehajtás. pedagógus. Megfelelő szemléletmód kialakulása. Érdeklődés, kíváncsiság Házirend Célirányos órai és felkeltése sok türelemmel. megismertetése, tananyag felosztás, Elfogadás egységes és differenciálás. következetes betartása ill. betartatása. Hospitálások (óvoda – iskola - Egységes Értékelés differenciálása középiskola) követelményrendszer - Mi az eredmény? kialakítása, betartása. (Viszonyítás módja önmagához (tananyag) követelmény). Információcsere. Kudarcérzés oldása. Sikerélményhez juttatás. A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek: Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az átlagos gyermek tudjon jól segíteni. 30

Differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges. Differenciált házi feladatok adása minden pedagógus részéről, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés. Differenciált értékelés. Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: ingergazdag környezet megteremtése, motiválás. Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva. A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. Gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: a törvény által biztosított heti óraszámban, egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában, a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztés területei Mozgásfejlesztés: nagymozgások, finommozgások. testséma-fejlesztés téri tájékozódás, szerialitás finomítása Percepciófejlesztés: vizuális, auditív, taktilis, kinesztetikus. Verbális fejlesztés: Pszichikus funkciók fejlesztése: emlékezet, figyelem, gondolkodás. Egyéb tevékenységek Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása. Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása. Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások: Kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, tanítók és szaktanárok irányításával. 31

Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása. A hiányok egyéni- és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás. A felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani a felzárkózás lehetőségét, valamint a követelményrendszernek való eredményes megfelelés lehetőségét. Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés). Önálló tanulásfejlesztés. A képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja Páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása. A sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása. Sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása. Képességfejlesztő játékok szervezése. Szabadidős tevékenységek. Szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése. Személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése pedagógusok közreműködésével. Személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel Közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) Az osztály közvéleményének kibontakoztatása Együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme Gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése Kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással Egymás köszöntése név- és születésnapon Szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése Együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) Egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása Mindezt pozitív gyermek – nevelő kapcsolat, jó csoportlégkör kialakításával érhetjük el. Iskolán kívüli keretek Amennyiben szükséges, a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó). Egészségügyi rehabilitáció: gyermekneurológiái-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti, érzékszervi gyógyítás, gyógytestnevelés, gyógyúszás. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, szülővel. Egyéb keretek: kollégák hozzáállása, pedagógus - továbbképzés, szakemberek felkérése, kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal, 32

tanulótársak, családok, a többi szülő pozitív és támogató hozzáállása, tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása, szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, játékokkal felszerelt fejlesztő terem. A fejlesztés hatékonysága, értékelése: tesztek újrafelvétele, kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál, dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek stb.), folyamatos megfigyelés, beszélgetés a gyerekkel, szülővel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, a további feladatok megjelölése. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeink: Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelenalkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő iskolai környezettel szemben. Rendkívül fontos, hogy az iskola nevelőtestülete olyan követelményrendszert és iskolai szabályokat állítson fel a gyerekekkel szemben, melyek világosak és igazságok, nem érzik az „áldozattá válás” veszélyét, a kiszolgáltatottságot. Pedagógiai munkánk első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlődési zavarokat okoz. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. Ezt a feladatot elsősorban az osztályfőnök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a magatartási rendellenességgel küzdő diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az egész nevelőtestület felelőssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat. 33

A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozást vagy javító nevelést. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetőjegyei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak - nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni - testi és pszichés tünetei vannak - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. Az Nkt. törvény 3.§. (2) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A rendellenességgel küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az értékelés és minősítés alól. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - helyzetfelismerés és helyzetértékelés - a magatartási zavar okainak feltárása - kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel - együttműködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel - folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel - az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása - a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása 34

- törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sok időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidőbe nem illeszthető be. Erre külön időt és anyagi keretet kell biztosítani. A környezetnek és itt a pedagógusoknak nagyon nagy a szerepe, mert több odafigyeléssel, türelemmel, toleranciával és szeretettel tudunk igazán sokat segíteni. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységeink: Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Tehetség = az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemezői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - csoportbontás - emeltszintű oktatás (ének-zene) - tanulmányi versenyek, ezekre előkészítők szervezése - kulturális rendezvények látogatása - sportversenyek - művészeti iskola - iskolai könyvtár. Tevékenységformák 35

Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben tudásukban, felkészültségükben. Eltér a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, potenciális tehetségek. Feladataink a tehetséggondozás területén: · A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, “megszállottak”, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős a képzelőerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklődésük. · Ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat! · Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlődik · Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni. · Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkor megmutatkozik. · Az idegen nyelvek tanítását is minél korábban jó elkezdeni. Ezért indítjuk már az első osztálytól az idegen nyelvekkel való játékos ismerkedést. · A választott tanterv, a tárgyi és személyi feltétel befolyásolja a jó adottságok kibontakoztatását. · A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás az egész nevelőtestületünk feladata. · Heterogén összetételű osztályainkban a differenciált oktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedő képességűek optimális foglalkoztatását és fejlesztését. · Az egyén szintjéhez igazodó, speciális képzést szolgálják: · a kötelező órákra épülő ún. szaktárgyi foglalkozások tevékenységköre · az egyéni pályázatok · tanulmányi versenyek · lehetőséget adunk a rendszeres gyűjtőmunkára ·megmutatjuk, hogy lehet a szakirodalmat önállóan feldolgozni, értelmezni. A tehetséggondozás folyamata Tevékenység Módszer Felelős Tehetségek - óvodában megfigyeljük a gyermekek különböző Óvónők, alsó 36

Határidő Január-június

felismerése iskolakezdés előtt

Tehetségfejlesztés az iskolán belül

Tehetségfejlesztés az iskolán kívül.

szintű készségeinek meglétét, kialakulását - Mozgás, hallás - Ének, beszéd, gondolkodás - Emlékezet, kézügyesség - Beszélgetés a szülőkkel a gyermekek otthoni, játékaikról, érdeklődésükről, figyelmük tartósságáról, elfoglaltságaikról - Óvodában, iskolában különböző játékokon, ügyességi feladatok megoldásán keresztül megpróbáljuk kiszűrni, mely területen rendelkeznek a gyermekek az átlagosnál jobb képességekkel - Iskolai szinten emelt szintű osztályok szervezése ének-zenéből, - Csoportfoglalkozás keretében szaktárgyi versenyek: Zrínyi Ilona Matematika Verseny Kazinczy verseny Szavaló mesemondó verseny Egészségügyi verseny Történelmi vetélkedő Kémia, földrajzvetélkedő Környezetvédelmi verseny Angol, német szép kiejtési verseny - nyelvvizsgára előkészítő foglalkozások - sportversenyek Atlétika, úszás Kézilabda. labdarúgás Három- és négy tusa - differenciált óravezetés - Iskolai napokra való felkészülés - sportköri foglalkozások - szakköri foglalkozások - képzőművészeti foglalkozások - Egyéni foglalkozás keretében - differenciált óravezetés keretében - a különböző szaktárgyi versenyek előtti személyes felkészítés

tagozatos nevelők

Óvónők, alsó tagozatos nevelők Óvónők, alsó tagozatos nevelők Iskolavezetés

Január-június

Szaktanárok

Folyamatos Folyamatos

Nyelvszakos tanárok

Folyamatos

37

Szeptember

Folyamatos Testnevelők Valamennyi nevelő Iskolavezetés, szaktanárok Testnevelők Szaktanárok

Folyamatos

Folyamatos Folyamatos

Szaktanárok

Tehetséges tanulók emelt szintű, (illetve a városi Iskolavezetés, zeneiskolákba) iskolába irányítása. szaktanárok

- Szülők pedagógiai felkészítése gyermekeik tehetségének további segítésére. Fellépési lehetőségek biztosítása. Dokumentáció, - A tehetséges tanulók eredményeit regisztráljuk. értékelés - Eredményeiknek megfelelően jutalmazzuk Osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi elismerés Nevük iskolai közösség előtt való kihirdetése

Január-június

A versenyek szereplések előtti időszak Folyamatos

Iskolavezetés szaktanárok

Folyamatos

Iskolavezetés

Folyamatos

Iskolavezetés, osztályfőnökök Folyamatos Szaktanárok

(tanévzáró ünnep) A város „kiváló tanulója-sportolója” címre való felterjesztés DÖK elismerése A „leg”-ek jutalmazása

Iskolavezetés Tanévzáró ünnep Május

Sikerkritérium: Felismerjük a tehetséges gyerekeket az összes társadalmi rétegben. Megértettük a tehetséget és megjelenítési formáit. Segítettük a gyerekeket abban, hogy felismerjék és fejlesszék képességeiket, ezáltal önismeretük is fejlődik. Kielégítettük a tehetségek szükségleteit (megismerési, alkotási). Ösztönöztük őket az intellektualitás és a kreativitás kibontakoztatásában. Bevontuk őket a társadalom jelenlegi problémáiba. Erősítettük a tehetséges személyiséget, hogy vezető szerepet tudjon vállalni. Kompetencia alapú ismereteket tudtunk nyújtani. Versenyek az 1-4. osztályokban Verseny Mesemondó verseny 1-. 4o.

Határidő okt.-november

Sportversenyek 1-4.o. Szép éneklési verseny Vers- és prózamondó versenyek 1-4.o. Zrínyi Ilona matematika verseny 3-4.o.

folyamatos október febr.-március

Kazinczy verseny 3-4.o. Városkörnyéki matematika verseny 2-4.o. Helyesírási verseny 2-4.o. Népdaléneklési verseny Levelezős versenyek (Apáczai és Rigó énekelj) Bendegúz Nyelvész verseny 1-4.o. Kenguru matematika verseny Közlekedési verseny

Felelősök tanítók (Városi és mi szervezzük) tanítók testnevelők szakos nevelő tanítók

folyamatos februárig márc.-április

osztálytanítók

márc.-április április március folyamatos szept.-február

tanítók tanítók szakos nevelő tanítók tanítók

március szept.-február

tanító tanítók

tanítók

Magyar nyelv és irodalom A versenyekre történő válogatás osztálykeretben, majd évfolyam legjobbjainak kiválasztásával történik. A legjobbakkal külön foglalkozunk szabad délutánokon. Ellátjuk őket otthonra saját készítésű feladatlapokkal, amelyeknek a megoldását mindig megbeszéljük. A gyerekekkel a verseny jellegétől függően korcsoportban vagy egyénileg foglalkozunk. Két tagintézményben bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Ennek keretében nagyobb hangsúlyt kap a szövegértés és szövegalkotás. Verseny Határidő Felelősök A versenyek időpontját, felelőseit, szervezőit az szeptember mk.vezető 38

éves munkaterv tartalmazza. Az alábbi versenyeken rendszeresen részt veszünk: 1. Mesemondó verseny 2.Országos vers- és prózamondó verseny (Vasvár) 3. Arany János anyanyelvi verseny 4. Vers- és prózamondó verseny 5. Szép Magyar Beszéd, Kazinczy-verseny 5-8. osztály 6. Balladamondó verseny 7. Bendegúz Nyelvész Verseny 5-8. osztály 8. Bendegúz levelező verseny 9. Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei Helyesírási verseny 10. Kölcsey Ferenc Versmondó (Lakitelek) 11 Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál 12. Nyelvünkben élünk 13. Kommunikációs Verseny

november november

szaktanárok szaktanárok

december február március

szaktanárok szaktanárok szaktanárok

február

szaktanárok Szaktanárok

Folyamatos November

Szaktanárok Szaktanárok

Határidő szeptember

Felelősök mk. vezető szaktanár

október-február

szaktanár

január-május

szaktanár

Történelem Verseny A munkaterv tartalmazza az adott évben megrendezésre kerülő versenyek időpontját, témáját, felelősét. 1. Vas megye által meghirdetett verseny 7-8. osztályosok részére 2. TITOK BT. által meghirdetett levelezős verseny 5-8. o. részére 3. Megye által kiírt évfordulókhoz kapcsolódó versenyek. 4. Városi versenyek – évfordulókhoz kapcsolódóan hirdeti meg pl.: Hagymaház, Gyerekkönyvtár… 6. Iskolai versenyek – évfordulókhoz kapcsolódva hirdetjük meg.


Kémia Verseny A versenyek időpontjai, felelősei az éves munkaterv részét képezik. 1. Hevesy György Kémia verseny 7-8. osztályosok részére 2. Meleg István kémiaverseny 3. Curie kémiaverseny

39


Felelősök mk. vezető

február

szaktanár

szept.-november

szaktanár

Biológia Verseny Az évek óta megrendezésre kerülő versenyek a munkaterv részét képezik – határidő és felelős megjelölésével 1. Hermann Ottó biológiai verseny 7-8. o. részére 2. Vöröskeresztes verseny a Magyar Vöröskereszt szervezésében 3. Komplex természettudományi verseny



szeptember

szaktanár

2. félévben

szaktanár



febr.-május

szaktanár

Földrajz Verseny A természettudományi munkaközösség munkaterve tartalmazza az évek óta megrendezésre kerülő versenyeket, azok felelőseit 1. Teleki Pál Földrajz-földtan verseny 7-8. o. részére 2. Kaán Károly természetismereti verseny 5-6. o. részére 3. Hermann Ottó természetismereti verseny 5-6. o. részére 4. Föld Napja Térségi Természettudományos Verseny

szaktanár szaktanár

Idegen nyelv Cél: kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása (használható nyelvtudás) - A nyelv a kifejezés eszközévé váljon. - Legyen a nyelv eszköz mások megismeréséhez, másság elfogadásához, tiszteletben tartásához. - Mindenkit sikerélményhez szeretnénk juttatni. - Legyenek képesek további önálló tanulásra, ismeretszerzésre.. - A normál tananyag mellett plusz ismeretek elsajátítása. - Felzárkóztatás. Fejlesztési követelmények: - Folyamatos lehetőleg mindennapos nyelvtanulás - A célok és tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében - Nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka - Tanulási stratégiák oktatása, média digitális anyagok - A szókincs aktívabb rendszeres változatos gyakorlása - Csoportbontásban történő oktatás - Kiejtésgyakorlás - Interkulturális közelítés (nyelvterületi ünnepek) - A nagyon gyenge tanulók, a törvény adta lehetőségek mellett kapnak felmentést az idegen nyelv tanulása alól. - Az otthoni rendszeres tanulás módszereinek elsajátíttatása. Év elején a tanulás tanításának beiktatása. - Számítógépes kitekintés a nagyvilágra 40

Verseny Az idegen-nyelvi munkaköz. az éves munkatervében szerepelteti azokat a versenyeket, amelyekre elküldi versenyzőit. 1. Szépkiejtési verseny 2. Labirintus 8. osztályosok részére 1. Országos idegen-nyelvi versenyek 2. Levelezős versenyek 3. Tesztmegoldó versenyek 4. Feladatmegoldó versenyek 5. Fordító versenyek 6. Valentin napi képeslap készítő fordító



december szept.-nov. Februármájus


Szeptember-

Matematika Cél: Alapvető- és kiegészítő ismeretek nyújtása. - A matematika munkaközösség állította össze a témazáró feladatlapot, melyet országosan kiadott a MOZAIK kiadó. Jelenleg is a mindennapi munkánk során egyes felsős kollégák használják. Alsó tagozaton az Apáczai kiadó által összeállított felmérőket használjuk. - Külön foglalkozunk a matematikából tehetséges tanulókkal, versenyekre készítjük fel őket. - A 8. osztályos tanulók részére középiskolára előkészítő foglalkozásokat tartunk. - Játékos óra keretében külön foglalkozunk a 4. osztályos tanulókkal. - A 4. osztályokban matematikát tanító nevelőkkel jó munkakapcsolatot alakítottunk ki. - A mindennapi munkánk során a számítógép adta lehetőségek kihasználjuk. - A szakmai problémák megvitatására rendszeres, közös munkaközösségi foglalkozásokat szervezünk, az alsó tagozatos nevelőkkel. - A középiskolában tanító nevelőkkel a szakmai, pedagógiai kapcsolatot tartunk. - A taneszközök, tantermi dekorációkat készítünk. - Megpróbálunk eredményesen felkészíteni az éves kompetenciamérésre Verseny A munkaterv tartalmazza mindazokat a versenyeket, amelyek már több év óta hagyományosan megrendezésre kerülnek. 1.Bonifer Domokos levelezős verseny 2. Kalmár László megyei matematika verseny 3. Város és városkörnyéki matematika verseny 3-4. osztályos tanulók részére 4. Város és városkörnyéki matematika verseny 5. Zrínyi Ilona mat. verseny megyei és országos ford. 6. Tagozatos tanulók szegedi Makkosházi Ált. Iskola matematika versenye 7. Bólyai csapat verseny 8. Szeged, Ságvári Gimnázium tehetséges nyolcadikos tanulók részére szervezett szakköre és versenye 9. Alsótagozatos tanulók megyei versenye Szentesen és Hódmezővásárhelyen

41

Határidő

Felelősök munkaközösségvezető

október, január április április március február-március május

szaktanárok szaktanárok munkaközösségvezető szaktanárok szaktanárok szaktanárok

október február

szaktanárok szaktanárok

május

szaktanárok

Informatika Célunk olyan ifjúság nevelése, aki tudja kezelni a modern technika eszközeit, el tud igazodni a világhálón, így kinyílik a világ előtte. Nagy létszámú tanulói géphasználói igény. Ezen igény nem csak játékra koncentrálódik. Az otthon is géphez jutó tanulók az informatikai órán tanultakat fel tudják használni más órákra való készülésnél. Gyűjtőmunkák. Faliújság készítése. Pontosabb, szélesebb érdeklődés körű tanulók lesznek. Több multimédiás anyagkészítése. A meglévő anyagok használata. Sokszínű, változatos oktatás ezen anyagokkal. Testnevelés Több mozgási, versenyzési lehetőséget biztosítunk tanulóink számára (házi versenyek, városi városkörnyéki versenyek, megyei országos versenyek): - Sportszakkörök működése több sportágban. /atlétika, kézilabda, labdarúgás: fiú, lány/. - Terembajnokságok szervezése, lebonyolítása. - Városi, megyei, országos versenyeken eredményes szereplés. - A gyermekfelelősöket bevonni a szervező, lebonyolító munkába. - Az első és az ötödik évfolyamon felmenő rendszerben a tanulók a mindennapos testnevelés keretében kihasználva a „Hagymatikum” Fürdő közelségét délután úszásoktatásban részesülnek.

Verseny A versenyek időpontját, felelőseit, szervezőit éves munkaterv rögzíti. A következő nagy hagyományokkal bíró és újonnan bevezetett versenyeken indulunk: ATLÉTIKA - N.A.P. őszi-tavaszi többpróba – MDSZ feljutásos, - Váltóbajnokság – MDSZ körzetig rendezett, Mezei futóverseny – MDSZ feljutásos Terembajnokság - 1-4. o. Almási Tagintézmény. rendezi - 5-8. o. Almási Tagintézmény. rendezi - 3-8. o. Szakszövetség – megyei feljutásig KÉZILABDA – leány, fiú III. korcsoport 5-6. o. MDSZ feljutásos IV. korcsoport 7-8. o. MDSZ feljutásos LABDARÚGÁS – fiúk I. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos II. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos III. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos IV. korcsoport: diákolimpia – MDSZ feljutásos Terembajnokság: - Almási tagintézmény I-IV. korcsoport, 42

Határidő Szeptember


Szept.-június Március

Szaktanárok Tanítók Szaktanárok Szaktanárok Tanítók

Dec.-január

szept.-máj.

szaktanárok

szept.-jún.

szaktanárok

dec.-január

Szaktanárok

- Almási tagintézmény - IV. korcsoport: MDSZ – feljutásos 2001-ben vezették be: Bozsik program: MLSZ – feljutásos I-II. korcsoport részére ÚSZÁS I-IV. korcsoport:diákolimpia – MDSZ – feljutásos Almási Kupa ASZTALITENISZ – fiú-leány Diákolimpia – MDSZ - feljutásos SAKK – fiú, leány Sakkszövetségi diákolimpia Sakkszövetség --- feljutásos Rövidítések:

Tanítók

dec.-május

szaktanárok

febr.-március

szakszövetség, szaktanár

febr.-márc.

sz.szöv.szakt.

nov.-január

szakszövetség

MDSZ: Magyar Diáksport Szövetség MLSZ: Magyar Labdarúgó Szövetség

Vizuáliskultúra Verseny Határidő A különböző intézmények, társaságok által folyamatos meghirdetett, nem rendszeresen kiírt pályázatok: Pl.: - Rendőrség, - Tűzoltóság, - VÍZMŰ, - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, - Biztosító társaságok, - Könyvtár, - Egészségügy Évente, illetve bizonyos időközönként folyamatos hagyományként megjelenő pályázatok: - Iskolák rendezvény napjai, - Városnap, - Évfordulókhoz kapcsolódó megemlékezések, - Karácsony, - Húsvét. Ezek lehetnek: - városi, országos, nemzetközi felfutásúak. Résztvevők: Főként a Művészeti Iskolások és a szakkörösök vesznek részt a pályázatokon. Évente két alkalommal kiállítás a legjobb művekből

Felelősök szaktanár

szaktanár

Zenetanítás -

Tehetséges tanulók pályára irányítása, sikeres szerepeltetése, versenyeztetés. A rendszeres vizsgák, fellépések alkalmával minden tehetséges tanulót felfedezünk. 43

-

Megemelt óraszámban, B - tagozatos oktatásban részesítjük a tehetséges tanulókat. Tehetséges tanulóinkkal sikeres hangversenyeket, bemutatókat rendezünk. Tehetségeink aktívan részt vesznek a város kulturális életében. Felvételiző növendékeink szinte minden esetben felvételt nyernek a művészeti középiskolákba. Megtaláltuk a helyes arányt a megkövetelt mennyiség és minőség között, ezáltal valóban megtartjuk a tehetségeket. Egyetlen óra sem csupán gyakorlás, minőségi fejlődés nélkül. Lehetőséget nyújtunk a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére. Zenekarunk külföldi fellépései és így kapcsolataink az ottani intézményekkel hatalmas lehetőséget adnak az összemérettetésre. Évente három alkalommal matinékoncert szervezése Őszi, karácsonyi és tavaszi nagykoncert szervezése. Tanszaki hangversenyek. A MZMSZ által kiírt versenyeken részvétel.

Ének-zene -

A szép iránt érzékeny, harmonikus személyiség felnevelése. Eredményes kórusmunka, megyei, országos eredmények. Osztályszinten jól énekelnek. Jól tájékozódnak a zenetörténeti korszakokban. Első osztálytól zenei előképző működik. Sok a hangszeres tanuló. Rendszeres tanár –diák hangversenyek, meghívásos szereplések. Jelenlegi és volt növendékeink állandó hangverseny és operalátogatók. Sokan hagyományőrző tánccsoportba járnak, még felnőtt korban is. A kórusunk ismert a térségben is. A tanulók helytállnak a választott iskolákban. Egységes a megjelenésünk (zenekar és kórus ruházata). Szép éneklési verseny szervezése Makón és a járásban. Népdaléneklési verseny szervezése Makón és a járásban. Dalra Hívó Koncert májusban. Kórus találkozó a megyében (Minősítő koncert)

Énekkar A speciális zenei osztály ének- és zenekultúrájának alakítása, elmélet és gyakorlat kérdése. Az énekkari tevékenység ez utóbbi területe munkánknak. A megfelelő hallással és énekhanggal rendelkező tanulók részére az énekkar kötelező (Kicsinyek kórusa, Bartók kórus). Az énekkar az egész év folyamán, az órarendhez kapcsoltan heti 2 órában működik.

Képzőművészet Célunk: A kultúra értékeit becsülő, esztétikus tárgyi környezetet igénylő magatartás kialakítása. - Ajándéktárgyak, dekorációk készítése jeles alkalmakra. 44

-

Különböző képzőművészeti technikák elsajátíttatása, mellyel szebbé, esztétikusabbá ehetők a környezetünk tárgyai. Különböző kultúrák, képzőművészeti korok megismertetése, az érdeklődés felkeltése. A tanulók szívesen járnak művészeti oktatásra. Nagy létszámban vesznek részt különböző képzőművészeti versenyeken (városi, országos, nemzetközi). Ahol kiemelkedő helyezést érnek el. Folyamatos feladatunk az iskola esztétikusabbá tétele, ízléses tárgyi környezet kialakítása. Művészeti korok szélesebb körű bemutatása. Belső igényt alakítunk ki a tisztaságra, ízléses tárgyi környezetre (öltözködés, tanszerek, stb.). Önkéntes kutatómunka, egy-egy művészeti kor mélyebb megismerése. Kihasználjuk az Internet adta lehetőségeket. Tárlatok, múzeumok látogatása legyen a szabadidő része. Partneri kapcsolat a Képzőművészeti Egyetemmel.

Táncművészet A táncművészet terén kifejtett munkánk: Célunk a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér-és formaérzékének fejlesztése, gazdagítása. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevelni. Így személyiségük nyitottá válik a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt, kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. Feladatunk, hogy felkészítsük és irányítsuk a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremtsünk a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. Balett tanszakunk országosan elismert Kétévente nagy táncgála a Nemzeti Színház táncosaival egy színpadon. Évente egy tánczáró gála szervezése. Több éve folyik néptánc és moderntánc oktatás Bemutatókat szervezünk, részt veszünk a város kulturális életében Részt veszünk megyei, országos találkozókon, versenyeken Sokan táncolnak a Maros Néptáncegyüttes csoportjaiban és az Irisz Táncklub sportegyesületében Ezen csoportoknak jó a kapcsolata az intézménnyel Táncművészeti tagozat versenyei: Megyei Moderntánc Találkozó, Szeged Országos Táncművészeti Fesztivál, BP Országos Klasszikus Balett tanulmányi verseny, BP

45

Művészeti iskola zenei tagozata Verseny/3 évenként/ Országos klarinétverseny – Oroszlány területi válogató - országos Országos Szaxofon verseny – Pomáz területi válogató - országos Koncz János Hegedűverseny – Szombathely területi válogató - országos Országos Gordonkaverseny – Szolnok területi válogató - országos Országos Trombitaverseny – Zalaegerszeg területi válogató – országos Országos Ütőhangszeres Találkozó Vác területi válogató - országos Zeneiskolai Továbbképzős növendékek Találkozója - Szentendre Országos Zongoraverseny – Nyíregyháza területi válogató - országos Kodály Zoltán Szolfézs és Népdaléneklési Verseny – Debrecen területi válogató - országos Fuvoladuó Találkozó – Balassagyarmat – területi válogató - országos Zeneiskolai Zenekarok Országos Versenye – Kecskemét területi válogató - országos Országos Mélyrézfúvós Verseny – Kiskunfélegyháza területi válogató - országos Ifjú Zongoristák Találkozója Hódmezővásárhely Kortárs Zenei Találkozó - Szentes Ütőhangszeres Találkozó - Makó Vonószenekari Találkozó - Szeged Koncerttermi Fúvószenekari Találkozó - Makó

Határidő szept.-október

szept.-december

Felelősök szaktanár igh. szaktanár igh. szaktanár igh. szaktanár

szept.-december

szaktanár

szept.-március

szaktanár

március

szaktanárok

szept.-április

szaktanár

szept.-április

szaktanár

szept.-április

szaktanárok

szept.-június

szaktanárok

szept.-február

szaktanár

szept.-március szept.-március szept.-április szept.-május

szaktanár szaktanárok szaktanárok szaktanár

szept.-november szept.-november

Tevékenységeink a versenyeztetéssel kapcsolatban: 1. Közlöny figyelemmel kisérése 2. Nevezés kezdeményezése 3. Jelentkezők regisztrálása 4. Nevezési díjak postázása 5. Felkészülés egyénileg és csoportosan 6. Feladatok megoldása szakkörökön és közös foglalkozásokon 7. A megoldások értékelése 8. A versenyre kisérés megszervezése Sikerkritérium: Tehetséggondozó munkánk hatékonyságát jelzi, ha: - az induló létszámokból nincs indokolatlan lemorzsolódás - az éves eredményeket (pályázatokon, versenyeken elért helyezéseket) hasonlítva az előző év megfelelő eredményeihez, nem tapasztalunk visszaesést, - tanulóink újabb területeken bizonyítják tehetségüket. 46

A szülő a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái: Az iskola nevelő-oktató munkájának eredményességét alapvetően meghatározza az iskola és a szülői ház kapcsolata. A szülő elképzelései, „igényei” alapján választ gyermekének iskolát. A jó kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében az iskola rendszeresen tájékoztatja a szülőket az iskolai élet eseményeiről. Lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők észrevételeiket, javaslataikat, kéréseiket, véleményüket az iskolával közölhessék. A jó együttműködéshez szükséges, hogy a szülő bizalommal fordulhasson a nevelőtestülethez. A szülők és az iskola kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van osztályfőnököknek az iskolavezetésnek. A kapcsolattartás szervezeti keretei a) Szülői értekezlet Iskolánkban évente két alkalommal központilag szervezett szülői értekezletet tartunk. Ezek levezetését az osztályfőnökök végzik. Az első szülői értekezleten a szülők a belépő tantárgyakat tanító nevelőkkel is megismerkedhetnek. Rendkívüli szülői értekezlet a tanév során az iskolavezetés, az osztályfőnök, a szaktanárok, valamint az osztály szülői munkaközössége kezdeményezésére hívható össze. b) Fogadóórák Az iskola minden pedagógusa havi rendszerességgel (a hónap első hetében) fogadóórát tart. Időpontjáról és helyéről a tanév elején tájékoztatja a szülőket. A fogadó órák időpontjának meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a szülők havonta egyszer szervezett keretek között találkozhassanak az iskola pedagógusaival. c) Osztályok szülői munkaközössége Az első szülői értekezleten a szülők megválasztják (újraválasztják) az osztály szülői munkaközösség vezetőségét, amely 2-3 tagból áll. Az SzMK vezetőség által képviselteti magát az osztály szülői közössége az iskolai szülői munkaközösségben, az ott elhangzottakról tájékoztatja a szülőtársait. d) Az iskolai szülői munkaközösség Tagjai az osztályok SzMK képviselői. A tagok maguk közül választanak elnököt és elnökhelyettest. Az SzMK elnöke tanévenként megkapja az iskolaéves programját. Az elnök a szülők, vagy a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdésekben közvetlenül az iskola igazgatójához fordulhat. f) Alapítvány 47

A szülők önkéntes anyagi támogatást az iskolai alapítványon keresztül nyújthatnak A befolyt összegek felhasználásáról az alapítvány kuratóriuma dönt. A kapcsolattartás módja a) Írásos formák - Tájékoztatás a tanév rendjéről, eseményeiről. A tanév elején a szülők tájékoztatót kapnak a tanév rendjéről. A tanévi tájékoztatóba bekerülő információkról, időpontokról az iskola vezetése és pedagógusai döntenek a tanév indításakor. - Ellenőrző, Tájékoztató füzet. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe történő bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülőt a tanuló előmeneteléről és magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeiről. A szülő kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak. A hiteles tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy időben a naplóban és az ellenőrzőben is megjelenjenek. Az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe a dicséretek és az elmarasztalások egyaránt belekerülhetnek. Ezt a tevékenységünket segíti az e-napló bevezetése, használata. - Hivatalos levél Ha az iskola szükségét látja, hivatalos (tértivevényes) levélben fordulhat a szülőhöz. - Iskolai faliújság Az iskola aulájában , illetve főbejáratánál plakátok hívják fel a diákság és a szülők figyelmét az aktualitásokra. b) Egyéb kapcsolattartási formák Sürgős esetekben a kapcsolatfelvétel telefonon (elektronikus úton) is történhet. Ha az osztályfőnök, osztályvezető indokoltnak látja, családlátogatást tehet a tanuló érdekében. Az osztályok által és az iskolában szervezett nem tanórai események, rendezvények (klubdélután, farsang, ünnepélyek stb.) nyitottak, ezeken a szülők részt vehetnek. Partneri együttműködésünk közül kiemelendő a Képzőművészeti Egyetemmel a kapcsolatunk, ahol is az egyetem oktatói vállalták kiállításaink megnyitóját, mi pedig évente két alkalommal látogatást tehetünk az egyetemen és betekintést nyerhetünk az ott folyó műhelymunkába. Ugyancsak partner kapcsolatunknak balettes növendékeink részt vehetnek egy egy színházi előadás főpróbáján, ahol találkozhatnak a szereplőkkel, rendezővel. De szerencséjük volt tanulóinknak a Szegedi Szabadtéri előadásán is aktívan részt venni. Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolába való belépés feltételei: 48

Beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor az 1. évfolyamon. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével iskolánk más településről érkező tanulókat is fogad minden évfolyamon. A belépés feltételei: – érvényes iskolai bizonyítvány (különbözeti vizsgát nem kell tenni a normál osztályoknál) – emelt ének zene alkalmassági meghallgatás szükséges – az évfolyamnak megfelelő életkorú – nem fegyelmi eljárás (kizárás) következtében hagyta el előző iskoláját. A tanulói jogviszony létesítésének folyamata Az iskola normál tantervű osztályaiba szelekció nélkül kerülhetnek gyermekek a beiratkozás sorrendjében, míg a speciális osztályba egyéni alkalmassági meghallgatás alapján nyernek felvételt. Tevékenység Módszer Felelős Határidő Ellenőrz és óvodás gyerekek beíratása. Személyesen isk. A kiírás igazgató szükséges: titkár szerint - óvodai szakvélemény, (általában - orvosi igazolás, április eleje) - szül. anyakönyvi kivonat, - lakcím kártya. Beíratás: a kormányhivatal által kijelölt napokon. A beiratkozást követően Írásban, isk. folyamatos igazgató csak távozási számítógépe titkár bizonyítvánnyal lehet n iskolát változtatni. A szülő személyes jelenléte, bejelentése alapján az isk. titkár állítja ki a távozási bizonyítványt, a tantárgyi osztályzatokat és a hiányzást az oszt. főnök jegyzi a távozási bizonyítványra. Az oszt. főnök csak akkor írhatja ki a távozó gyereket a naplóból, ha a fogadó iskola a visszaigazolást megküldte. A naplóban 49

szerepeljen az iskola neve, címe, és a távozás pontos dátuma. Távozási bizonyítvánnyal érkező gyerekek is bekerülnek létszámba. A beiratkozott gyerekek osztályba sorolása. Lehetőleg azonos csoportba járók kerüljenek egy osztályba. Lehetőségek szerint a szülői kéréseket figyelembe vesszük. Ezt követi a gyerekek adatainak számítógépes nyilvántartásba vétele. A számítógépes tanulónyilvántartás karbantartása (új osztályba sorolás, változások javítása). A leendő első osztályos tanulók tanuló-nyilvántartó könyvbe való bevezetése október 1-jei állapotnak megfelelően. (A teljes első évfolyam szoros ábécében). Ugyanekkor kerül kitöltésre az osztályfőnök által az anyagkönyv is. A tanuló-nyilvántartó oldalszámozása, hitelesítése, összefűzése. A karbantartást minden évfolyam tanulónyilvántartó könyvében el kell végezni. Az intézményből távozó tanulónak távozási bizonyítványt kell kiállítani, amit a fogadó iskola visszaigazol, és a tanulónyilvántartó mellékleteként kell tárolni.

írásban

ig.h. isk. titkár

júniusig

igazgató

számítógép

isk. titkár

aug. 31-ig

igazgató

számítógép

isk. titkár

aug. 31-ig

igazgató

írásban

isk. titkár, oszt. főnök

október 1.

igazgató

írásban

isk. titkár

október 1.

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

50

A változást a megjegyzés rovatban záradékolni kell, és a tanulót a nyilvántartóból ki kell húzni. A volt 8. évfolyam tanulónyilvántartó könyvének lezárása, aláírása, irattárba helyezése.

írásban

isk. titkár

folyamatos

igazgató

írásban

isk. titkár

A tanév befejezése. (A pótvizsgák után.)

igazgató

A tanulók továbbhaladása A belépést követően a felzárkózáshoz, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap. A felzárkóztatás a tanítók, a nyelvtanár, a szaktanár segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről illetve a felmerülő problémákról a szülőt rendszeresen értesíti az osztálytanító. A türelmi időszakban a teljesítményt csak szövegesen értékeljük, de félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel (kivéve az első évfolyamon és második évfolyamon félévkor). A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A követelményeket a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve szöveges értékelés alapján bírálják el. Az 1. évfolyamon automatikus a továbbhaladás, a 2-8. évfolyamon elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tantervi követelményeket a tanév végére nem teljesítette, első évfolyamra felvett tanulót a megfelelő törvényi előírásoknak figyelembevételével az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól és ekkor a többi tanulóval azonos osztályban, de előkészítő évfolyamként fejezi be az évet. A felsőbb évfolyamon tanuló javítóvizsgát köteles tenni. Ha a tanuló kettőnél több tárgyból nem teljesítette a tantervi követelményeket, akkor a tantestület az osztályozó értekezleten dönt arról, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet, vagy évet ismétel. A tantestület ezen döntéséről a szülőt írásban kell értesíteni. A magántanulók az oktatási törvény alapján az SZMSZ-ben rögzített módon osztályozóvizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga ezt a vizsgát más esetekben is előírni (pl.: hosszan tartó hiányzás). Tanulmányi követelmények nem teljesítése Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

51

Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatal által vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. Továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, ill. a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt – minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A NKT. törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó; 52

b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. Ha a tanulót a Nkt törvény 69. §-ának (2) bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették a testnevelés, a művészetek, a technika tantárgyak és egyéb gyakorlati jellegű tantárgyak, foglalkozások tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a sajátos nevelési igényű tanuló testi, érzékszervi, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni. Ha a tanulónak a Nkt.törvény 70. §-ának (7) bekezdése alapján egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. A tanulói jogviszony megszűnése A megszűnés fő szabályairól a Nemzeti Köznevelési Törvény 53.§-a rendelkezik. A tanulók nevelését, oktatását – nyolcosztályos rendszerben – az iskola a tankötelezettségikor határáig vállalja. Ez annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a tizennyolcadik életévét, 2012 szeptemberétől a tanuló 16. életévéig felmenő rendszerben azon tanulóknál, akik a 2011/2012 tanévben nyolcadikosok, illetve ennél alacsonyabb évfolyamra járnak. Ettől különösen indokolt esetben az osztályfőnök javaslata alapján, a szülő kérésére az igazgató eltérhet. A döntést a szülővel egyeztetni, és írásban közölni kell. Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat. Ha a tanulót másik iskola átvette. 53

Művészeti iskolában: szülő írásban bejelenti, bejelentés napján, utolsó nap, ha nem tesz alapvizsgát, utolsó továbbképző évfolyam záróvizsgája után, illetve ha nem tesz záróvizsgát a bizonyítvány kiállításának napját. Iskolán belüli átjárhatóság Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés –oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a NAT biztosítja, engedélyezéséről az igazgató dönt. Iskolai évfolyamon normál tantervű osztályba való átlépés esetén, különbözeti vizsgát nem kell tenni. A tanulónak fél év türelmi idő áll rendelkezésére, hogy a tantárgyi követelményekben meglévő különbségeket kompenzálja. A türelmi idő alatt a tanuló a követelmények különbözőségéből eredő alacsony szintű teljesítményéért elégtelen osztályzatot nem kaphat. A türelmi idő alatt a tanuló előmenetelének osztályzattal történő értékelésétől átmenetileg a szaktanár eltekinthet, de a félévi értesítőben ill. az év végi bizonyítványban a teljesítményt érdemjeggyel kell értékelni. Az átjárhatóságot tanórán kívüli képzési lehetőségekkel is segítjük.

Az iskola helyi tanterve Iskolánk egyes évfolyamain a tanított tantárgyakat, a kötelező és kötelezően választható tanórai foglakozásokat és azok óraszámait az iskolában a 2001/2002. tanévtől (a kerettanterv) és a 2003/2004. tanévtől (a módosított kerettanterv) felmenő rendszerben H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvénynek megfelelően 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben szervezzük meg. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben alkalmazzuk. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és ez alapját képező helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

54

TANÉV ÉVFOLYAM 1. 2.

20112012. 20122013.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

BEVEZETŐ KEZDŐ ALAPOZÓ FEJLESZTŐ SZAKASZ SZAKASZ SZAKASZ SZAKASZ H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 Köznev H2004 H2004 H2004 Köznev H2004 H2004 H2004 . . törvény törvény ALSÓ TAGOZAT

20132014.

ÚJ NAT

20142015.

ÚJ NAT

20152016.

ÚJ NAT

20162017.

ÚJ NAT

Köznev H2004 H2004 ÚJ . NAT törvény Köznev H2004 ÚJ ÚJ . NAT NAT törvény Köznev ÚJ ÚJ ÚJ . NAT NAT NAT törvény ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ NAT NAT NAT NAT

FELSŐ TAGOZAT Köznev H2004 H2004 . törvény Köznev H2004 ÚJ . NAT törvény Köznev ÚJ ÚJ . NAT NAT törvény ÚJ ÚJ ÚJ NAT NAT NAT

Óratervek Az iskolában alkalmazott óratervek kötelező és a kötelezően választható tanítási órákat tartalmaznak. A 2013/14 tanévtől kezdve az első és ötödik évfolyamon illetve felmenőrendszerben kötelező tanórát és kötelező szaktárgyi foglalkozásokat tartalmaznak. A kötelező tanítási órák a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának elsajátítását, követelményeinek teljesítését szolgálják. A szabadon tervezhető időkeret terhére az ének-zene, tantárgyakon belül a tanult ismeretek alkalmazása, készségek, képességek fejlesztése, és kiegészítő ismereteket tartalmazó tananyag átadása történik a Bartók épületben. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások második-negyedik évfolyamon a készségtárgyak, illetve az idegen nyelv tananyagának tanítását szolgálják. Tanulóinknak a hatodik-nyolcadik évfolyamon is lehetőségük van a testnevelés tananyagának tanítását szolgáló nem kötelező tanórai foglalkozást választani, ezen felül választásuk, képességük és érdeklődésük szerint az informatika oktatás tananyagának átadását szolgáló foglalkozásokon részt venni.

55

A tantervi modulok tananyagát és óraszámait iskolánk – az alkalmazott óratervekben egységesen – befogadó tantárgy tananyagával és óraszámaival összevontan oktatja az alábbiak szerint: Befogadó tantárgy Tantervi modul Magyar Hon és népismeret Tánc és dráma Ember és társadalomismeret, etika Informatika Informatika, mozgókép és médiaismeret Biológia Egészségtan 2013 szeptemberétől : a Tánc dráma az Almási épületben és Hon és népismeret a Bartók épületben önálló tantárgy lesz az ötödik évfolyamon. Az informatika elveszti kiemelt szerepét és az IKT-vel való oktatást válik preferálttá, az Almási épületben szaktárgyi foglalkozásként felmenőrendszerben lesz jelen. Mindezeknek megfelelően az oktatás minden évfolyamon egységes óraterv szerint folyik. Ezen túlmenően egyes évfolyamokon egyes tantárgyakból az oktatás osztálybontással történik. Az osztálybontás alkalmazásával oktatott tantárgy a következő: Idegen nyelv: 4-8. évfolyamon Magyar és matematika 1-8. évfolyamon A tanterv kiemelt területei 1. Az önálló tanulás, a jegyzetelés tanítása 2. Az információszerzés és –feldolgozás képességének fejlesztése 3. A kommunikációs képességek fejlesztése 4. A szociális kompetenciák fejlesztése 5. A térbeli, időbeli, mennyiségbeli viszonyokban való pontosabb tájékozódás 6. Változatos módszertani kultúra alkalmazása 7. Az előzőek fejlesztése minden tantárgy feladata

56

Óratervek felmenő és kifutó rendszerben Normál és emelt szintű oktatásnál: 2013/2014-es tanév Új NAT évfolyam tantárgy Magyar

Régi helyi tanterv 2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8

8

8

7

5

5

5

4

7

8

8

7

4

5

5

4

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

5

5

5

4

5

5

4

4

4

5

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1,5

1

Történelem, társadalmi és áll. ism. Erkölcstan Környezetismeret

Régi helyi tanterv

1.

Idegen nyelv Matematika

Új NAT

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

1

2

Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia

57

2

1,5

2

1,5

Földrajz

1,5 1

Ének-zene Vizuális kultúra

2

1

1

1,5

1

1

0,5

1,5 0,5

4

4

4

4

4

4

4

4

2

1,5

1,5

1,5

1

1

0,5

0,5

2

1

1

1

1

1

0,5

0,5

2

2

3

1

1

1

Dráma és tánc/

1

Hon és népismeret

1

Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

3

3

5

5

3

3

5

5

3

3

5

5

2,5

2,5

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen

1,5

25

24

22

24,5

28

26,5

27

27

25

25

22

25

28

27,5

28

27

2014/2015-es tanév

évfolyam tantárgy Magyar

Új NAT

Régi helyi tanterv

Új NAT

Régi helyi tanterv

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8

8

8

7

5

5

5

4

7

7

8

7

4

4

5

4

58


3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

5

5

5

4

5

4

4

4

4

4

4

4

3

3

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1,5

1

1,5

1,5

1

1,5


1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

1

1

1

2 2

2

2

2

Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

2

2

1

1,5

1

1

0,5

0,5

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

1,5

1,5

1

1

0,5

0,5

2

2

1

1

1

1

0,5

0,5

2

2

3

1

1

1

Dráma és tánc/ Hon és népismeret

1 1

Informatika

1,5

59

1,5

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

3

5

5

5

3

5

5

5

3

5

5

5

2,5

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen Normál Emelt

25

25

22

24,5

28

28

27

27

25

25

22

25

28

28

28

27

2015/2016-es tanév

Régi

NAT évfolyam tantárgy Magyar

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8

8

8

7

5

5

4

4

7

7

7

7

4

4

4

4

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3


5

5

5

4

5

4

4

4

4

4

4

4

4

3

3

4

2

2

2

2

2

2

2

2


Régi

NAT

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

60

2

1

1

1

2

Természetismeret

2

2

2

2

Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

2

1,5

2

1,5

2

1,5

1

2

1

1,5

1

1

1

1,5

1

1,5

2

2

2

1,5

1

1

1

0,5

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

1,5

1

1

1

0,5

2

2

2

1,5

1

1

1

0,5

2

2

3

1

1

1


1 1


1,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen:Normál Emelt

25

25

25

24,5

28

28

31

27

25

25

25

25

28

28

31

27

61

2016/2017-es tanév

NAT évfolyam tantárgy Magyar

NAT

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

8

8

8

7

5

5

4

5

7

7

7

6

4

4

4

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3


5

5

5

5

5

4

4

4

4

4

4

4

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2


1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 2

2

2

2 2

1

2

1

2

1

1

2

1

2

1

2

1

2

1

2

1

1

Természetismeret Biológiaegészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene

2

2

2 62

2

1

1

Vizuális kultúra

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2

2

2

1

1

1

1

2

2

2

1

1

1


1


1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen:Normál Emelt

25

25

25

27

28

28

31

31

25

25

25

27

28

28

31

31

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei alapján intézményünk a kerettantervi ajánlás alapján dolgozott. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az Almási tagintézményben alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: A következő táblázatok a 2016-os tanévtől azokat az órákat mutatják, amikor teljes évfolyamon az új NAT- lesz alkalmazva ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 7. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom B változat Matematika B változat Fizika A változat Kémia Aváltozat Ének-zene A változat Biológia-egészségtan A változat Technika B változat

63

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Angol Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

A Bartók székhelyintézménynél a szabadon tervezett órák számát az emelt óraszámú ének zeneoktatásra fordítottuk. Az Ötödik hatodik évfolyamon a Bartók épületben Hon és népismeretet a többi épületben Tánc drámaoktatást tartunk. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelv oktatásánál a tanulók az angol nyelvet tanulhatják, az Almási épületben a német nyelv is oktatódik. Szaktárgyi foglalkozásként az első évfolyamon angol és német közül választhatnak, míg a hetedik évfolyamtól második idegen nyelvként választhatják az angolt vagy a németet. Melyik tantárgy óraszáma lett Hány órával lett megnövelve a ÉVFOLYAM megnövelve a szabadon tervezhető szabadon tervezhető órák órák óraszámából? óraszámából? 1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 1. évfolyam Matematika 1 óra 2. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 2. évfolyam Matematika 1 óra 3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 2 óra 3. évfolyam Matematika 1 óra 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra 4. évfolyam Környezetismeret 1 óra 4. évfolyam Matematika 1 óra 64

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Királyhegyes Nagyér 1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra

és

8

8

8

7

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

2 5 1 2 2 2 1 5 27

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK SZABADON TERVEZETT ÓRÁKKAL AZ 1-4. ÉVFOLYAMON Királyhegyes Nagyér Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órák Kötelező összesen Összesen

7+1

7+1

6+2

6+1

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

2 4+1 1 2 2 2 1 5

2

2

3

3

23 25

23 25

22 25

24 27

65

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Almási Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8

8

8

7

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

3 5 1 1 2 2 1 5 27

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Almási Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Tánc és dráma Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra

5. évfolyam 5 3 5 1




2

2

2

2

2 1 1 1

2 1 1 2 1 5 1 28

2 1 2 1 1 1 2 1 5 1 31

1 2 1 2 1 1 2 5 1 31

1 5 1 28

66

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK SZABADON TERVEZETT ÓRÁKKAL AZ 1-4. ÉVFOLYAMON Almási Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órák Kötelező összesen Összesen

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

7+1

7+1

6+2

6+1

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

2+1 4+1 1 1 2 2 1 5

2

2

3

3

23 25

23 25

22 25

24 27

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK SZABADON TERVEZETT ÓRÁKKAL AZ 5-8. ÉVFOLYAMON Almási Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társ. és ál. ism. Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Tánc és dráma Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezett órák Kötelező összesen Összesen

5.évf. 4+1 3 4+1 1 2 2 1 1 1

6.évf. 4+1 3 3+1 1 2 2 1 1 1+1 1 5 1 3 25 28

1 5 1 2 26 28 67

7.évf. 3+1 3 3+1 1 2 2 1 2 1 1 1 1+1 1 5 1 3 28 31

8.évf. 4+1 3 3+1 1 2 1 2 1 2 1 1 1+1 5 1 3 28 31

A HETI ÓRAKERET FELHASZNÁLÁSA ÉVFOLYAMONKÉNT Almási 1. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összesen Szakkör sportkör felhasználható óra KNT 27.§ 2. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összesen Szakkör sportkör felhasználható óra KNT 27.§

52+2 Szaktárgyi Csoportb. f.

Óraszám

Csoportb.

8

3

5

1

2 4

5 1 1 2 2

Órasz ám

Egyéb Egyéni felzárkóztató

2

1 5 25

4

3 2 18

-

-

-

-

-

0

50

5

52 2

52+2 Óraszá m

Csopor Szaktárgyi tb. f. 8 3

Csoport b.

Egyéb Óraszám Egyéni felzárkózta tó

5 2 4

5 1 1 1 2 2 1 5

2

25

4

3 2 18

-

-

-

68

-

-

0

50

5

52 2

3. évfolyam

52+2

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika

Szaktárgyi Óraszám Csoportb. f. Csoportb. Egyéb Óraszám Egyéni 8 3 5 felzárkó 2 ztató 5 1 4 1 1 2 2 2 1 5 3 2 25 4 18 0

Szakkör sportkör felhasználható óra KNT 27.§ 4. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összesen Szakkör sportkör felhasználható óra KNT 27.§

-

-

-

-

-

5

50 52 2

55+2 Óraszá m

Szaktárgy Csoportb. i f. Csoportb. Egyéb Óraszám Egyéni 7 3 5 felzárkó 3 3 2 ztató 5 1 4 1 1 2 2 2 1 5 3 2 27 7 18 0 0 52 -

-

69

-

-

-

3 55 2

5. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Erkölcstan Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Tánc és dráma Informatika Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Szakkör sportkör felhasználható óra KNT 27.§

51+2 Óraszá m

Szaktárgy Csoportb. i f. Csoportb. Egyéb 5 3 5

2 3 1

2 1 2

Óraszám

Felzárkó ztató Tehetsé ggondoz ó

3 1 4 1 1

1 1 1 1 5 1 28

2 2 6

12

0

-

-

-

-

70

0 46 -

3 51 2


51+2 Óraszá Csoport Szaktárg Csoport Óraszá m b. yi f. b. Egyéb m 5 3 4

2 3 1

2 1 2

3 1 4

Felzár kóztató Tehets éggond ozó

1 1

1 1 2 1 5 1 28

6

14

0

-

-

-

-

2 2

71

-

0

48

3

51 2


56+2 Óraszá Csoport Szaktár Csoport Egyé Óraszá m b. gyi f. b. b m Felzár 4 2 3 kóztat 3 3 2 ó 4 1 4 Tehet séggo 2 1 ndozó 1 Töme gsport 2 2 1 1 1 1 2 1 5 1 31

2

6

14

-

-

-

2

72

-

-

0

51

5

56 2


56+2 Óraszá Csoport Szaktár Csoport Egyé Óraszá m b. gyi f. b. b m Felzár 5 2 3 kóztat 3 3 2 ó 4 1 4 Tehet séggo 2 1 ndozó 1 Töme gsport 1 1 2 2 1 1 2

2

5 1 31

2 6

14

-

-

-

73

-

-

0

51

5

56 2

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Bartók Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra


7

7

7

0 4 1 1 4 2

0 4 1 1 4 2

0 4 1 1 4 2

2 4 1 1 4 2

1

1

1

1

5

5

5

5

25

25

25

27

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Bartók Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi ésállampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Ének-zene Tánc és dráma Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel


4

3

4

3 3 1

3 3 1

3 3 1

3 3 1

2

2

2

2

2 -

2 -

2 1

1 2

-

-

2

1

4 1 1

4 1 1 1

1 4 1 1 1

2 4 1 1 -

1

74

és gyakorlat Testnevelés és 5 sport Osztályfőnöki óra 1 Összes heti óra 28

5

5

5

1 28

1 31

1 31

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK SZABADON TERVEZETT ÓRÁKKAL AZ 1-4. ÉVFOLYAMON Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezett órák Kötelező összesen Összesen

7

7

6+1

4 1 1 2+2 2 1 5 2 23 25

4 1 1 2+2 2 1 5 2 23 25

4 1 1 2+2 2 1 5 3 22 25

6+1 2 4 1 1 2+2 2 1 5 3 24 27

KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK SZABADON TERVEZETT ÓRÁKKAL AZ 5-8. ÉVFOLYAMON Tantárgyak 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társ. és ál. ism. Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan

4 3 3 1 2 2 -

4 3 3 1 2 2 75

3 3 3 1 2 2 1 2

4 3 3 1 2 1 2 1

Földrajz Ének-zene Hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyak. Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Szabadon tervezett órák Kötelező összesen Összesen

1+2+1 1 1

1+3 1 1 1 5 1 3 25 28

1 5 1 2 26 28

1 1+3 1 1 1 5 1 3 28 31

2 1+3 1 1 5 1 3 28 31

A HETI ÓRAKERET FELHASZNÁLÁSA ÉVFOLYAMONKÉNT 1. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összesen Szakkör sportkör egyéb KNT 27.§ 2. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

52+2 Óraszá m 7 4 1 1 4 2

Csoport Szaktár Csoport Óraszá b. gyi f. b. Egyéb m Egyéni 2 6 4 felzárk 2 óztató 2 4 4

2

1 5 25

4

14

8

-

-

-

-

-

0

51

1

52 2

52+2 Óraszá Csopo Szaktárgy Csopor Óraszá m rtb. i f. tb. Egyéb m Egyéni 7 6 4 felzárkóz 2 tató 76

Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összesen Szakkör sportkör egyéb KNT 27.§

3. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összesen Szakkör sportkör egyéb KNT 27.§ 4. évfolyam Tantárgy

4 1 1 4 2

4

2

1 5 25 -

4

-

3 2 14

8

-

-

-

0

47

5

52 2

52+2 Óraszá Csoport Szaktárg Csoport Óraszá m b. yi f. b. Egyéb m Egyéni 7 6 6 felzárk 2 óztató 4 4 4 1 1 4 1 1 2 2 1 5 25 -

-

14

11

-

-

-

0

50

2

52 2

55+2 Óraszá Csoport Szaktár Csoport Óraszá m b. gyi f. b. Egyéb m 77

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Összesen Szakkör sportkör egyéb KNT 27.§

7 2 4 1 1 4 2

5 1 5

5 1 5

1

1

12

12

-

-

Egyéni felzárk óztató

1 5 27 -

-

78

-

0

51

4

55 2

5. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Erkölcstan Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon és népismeret Informatika Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Szakkör sportkör egyéb KNT 27.§

51+2 Óraszá Csoport Szaktár Csoport Óraszá m b. gyi f. b. Egyéb m 4 3 3

2 3 2

3

2

4

2

2 1 2

1

4 1 1

1

1

Felzárk óztató Tehets éggond ozó

1

1 5 1 28

7

10

5

-

-

-

-

79

-

0

50

1

51 2

6. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Erkölcstan Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon és népismeret Informatika Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Szakkör sportkör egyéb KNT 27.§

51+2 Óraszá Csoport Szaktárg Csoport Óraszá m b. yi f. b. Egyéb m 4 3 3

4 3 3

Felzár kóztató Tehets éggond ozó

3 2 3

2 1 2

1

4 1 1 1 1 5 1 28

1

1

10

11

1

-

-

-

-

1

80

-

0

50

1

51 2

7. évfolyam

56+2 Óraszá Csoport Szaktár Csoport Egyé Óraszá Tantárgy m b. gyi f. b. b m Magyar nyelv és Felzár irodalom 3 2 3 2 kóztat Idegen nyelv 3 3 2 2 ó Matematika 3 2 3 2 Tehet séggo Történelem 2 1 ndozó Erkölcstan 1 Töme gTermészetismeret sport Biológia 2 Fizika 2 Kémia 1 Földrajz 1 Ének-zene 4 1 1 Vizuális kultúra 1 Hon és népismeret 1 Informatika 1 Technika 1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Összesen 31 7 10 7 0 Szakkör sportkör egyéb 1 NKT 27.§

81

55 56 2

8. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Erkölcstan Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon és népismeret Informatika Technika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Szakkör sportkör egyéb NKT 27.§

56+2 Óraszá Csoport Szaktár Csoport Egyé Óraszá m b. gyi f. b. b m Felzár 4 4 3 kóztat 3 3 2 2 ó 3 3 3 Tehet séggo 2 1 ndozó 1 Töme gsport 1 1 2 2 4 1 1 1 1 1 5 1 32

10

10

3

-

-

-

-

-

0

55

1

56 2

A fel nem használt órák szabadon felhasználhatók egyéb foglalkozásokra. Az intézményünk a székhelyépületben a szabadon tervezet órakeretet az emelt szintű ének –zene tantárgyra használjuk fel, a többi épületében pedig a magyar és matematika tantárgyakra, minden épületben a negyedik évfolyam idegen nyelv oktatását emeli meg egy órával. A szaktárgyi órakeretét első évfolyamtól bevezetendő idegen nyelv oktatására használjuk minden épületében, illetve az informatika az Almási épületben a felső tagozaton továbbra is megmarad. Az Almási épületben a testnevelés órák

82

számát a szaktárgyi órakeretből bővítjük 3 órával évfolyamonként, ahol is a tanulók a labdajátékokkal ismerkednek meg. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével lehetséges. Munkaközösségeink figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával. Csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést. A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyv legyen: a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, illusztrációkban gazdag, tartós, „örökölhető”, a többség számára megfizethető, a munkaközösség számára elfogadott. 83

A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang, és képanyagrendszer. A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hogy az iskola könyvtára minél több tanulónk számára tudjon kölcsönzés formájában tankönyvet biztosítani. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöknek a pedagógiai program mellékletében szereplő jegyzékét iskolánk a munkaközösségek bevonásával tanévenként felülvizsgálja, szükség szerint módosítja. A 2011.évi CXC. törvény 97.§(22) felmenő rendszerben a 2013 szeptemberétől fokozatosan ingyenessé válnak a tanulók részére a tankönyvek. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése kiemelt célunk. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, 84

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

85

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A 2013 szeptemberétől az első, második és ötödik hatodik évfolyamon majd felmenő rendszerben heti öt testnevelés órát tartunk, úgy hogy ebből három órát a délelőtti foglalkozásokba építünk be. A heti öt órába ősszel és tavasszal úszásórát iktatunk amennyiben feltételeink engedik. A heti 5 testnevelés óra terhére heti egy néptánc oktatást 1-4. évfolyamon.

86

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A szülők az első osztályba való beíratás előtt választhatnak az iskola által meghirdetett speciális tagozat ill. képzési formák közül. Amennyiben az ötödik évfolyamon több párhuzamos osztály működik, lehetőséget adunk az átjárhatóságra a létszámhatárok keretein belül. Iskolánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben szeretnének tevékenykedni. A tanítók és tanárok a tanév elején szeptember 15-ig meghirdetik szakkörüket, melyre a tanulók az osztályfőnöknél írásban jelentkezhetnek szülői engedéllyel. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A nálunk tanuló diákok esélyegyenlőségét biztosító intézkedéseink. Figyelembe vesszük Makó város esélyegyenlőségi tervét, és a Nemzeti köznevelési törvény ide vonatkozó előírásait. Ezek figyelembe tartása és megvalósítása: Az első osztályosok beiskolázásánál előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezőket. Kiemelten kezeljük a hátrányos helyzetű és az integrált nevelésben, oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók mentorálását. Ösztönző rendszert dolgoztunk ki a hátrányt elszenvedő családokból származó tanulók számára tanulási motivációjuk erősítésére.(Gyémánthíddíj; Arany János programok, Útravaló programok részvétel) Bekapcsolódunk minden olyan programba, melynek célja az esélyegyenlőség előmozdítása. Ezért kiemelten fontosnak tarjuk az ilyen típusú pályázatok figyelemmel kísérését, és pályázaton való részvételt. Intézményünkben főállású gyermek és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Feladata a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása, folyamatos figyelemmel kísérése. Velük kapcsolatos feladatok elvégzése. Szoros kapcsolatot épít ki az Iskolaorvosi és védőnői hálózattal. 2008.-tól az Intézményünk székhelyépülete teljesen a többi épület részben akadálymentes . Fokozottan odafigyelünk, hogy az oktatásunk szervezésénél ne alakuljon ki szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot (hátrányos helyzetű tanulók száma az egyes osztályokban), Nyilvántartjuk a hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve tanulókat, a nyilvántartásunk naprakész.

87

Az intézményünk biztosítja, hogy ezen gyermekek, illetve tanulók megkapják intézményi szinten a támogatásokat és kedvezményeket. Továbbképzési tervünknél figyelembe vesszük az osztályfőnökök, tanítók és tanárok szakirányú továbbképzését. Szeretnénk, ha intézményünk az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez jobban igazodó, korszerű működést produkálna, s ezzel a nálunk ellátottak életminősége jelentősen javulna. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés A követelményrendszer 3 nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények 2. Magatartási követelmények – Házirend 3. Szorgalmi követelmények Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei 1. Motiváló – ösztönző hatású 2. Következetes – felelősségteljes 3. Egységes – áttekinthető 4. Folyamatos rendszeres 5. Szakszerű, kiszámítható, azonos feltételeket teremtő 6. Tárgyilagos objektív, feleljen meg a tanulóink életkori sajátosságainak 7. Differenciált, tanulóra szóló 8. Visszajelző: jelezze a tanuló és környezete számára az aktuális helyzetet. 9. Preferálja a tehetséget, szorgalmat. A tanulók minősítésének formái A minősítés alapja a helyi tanterv ismeret, követelmény rendszere, valamint tanulóink önmagukhoz viszonyított fejlődése. Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülő számára. Az értékelés elsődleges célja, hogy a tanulókban az önértékelés képessége kialakuljon. Az első osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlődés értékelésétől el kell jutni a nyolcadik év végére a helyi tanterv által előírt követelmények teljesítéséig. Tanulóinknak elegendő alkalmat kell adni, hogy minél több területen ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az értékelés és minősítés együtt jár a siker és kudarc megélésével. Feladatunk segíteni ezek feldolgozását. 88

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: - ismeretek és készségek elsajátítási szintjére, - fejlődése a korábbi teljesítményhez képest, - tanórai, tanórán kívüli magatartásra, - szorgalomra és ezen belül felkészülésre – feladatvállalásra, végzésre. Az értékelés funkciója differenciált: - folyamatos munka – folyamatos visszajelzés eszköze, - tanulásra motivál, - kontrollálja az elvárt követelményekhez való viszonyt, - meghatározza a hasonló tevékenységben résztvevők relatív helyzetét, - jelenthet versenyorientációt, sikert, kudarcot, - kontrollja az önismeretnek, - előre haladás mérésének eszköze. Módjai Szóbeli: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni kell megfelelő légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetőséget kell adni a javításra. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhető szóban és jeggyel. Írásbeli: - írásbeli felelet: kisdolgozat, szódolgozat, tollbamondás, gyűjtőmunka - témaközi dolgozat, - témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatot használ. (legkésőbb két héten belül értékelni kell a naplóban piros színnel jelöljük). Indokolt esetben a szaktanár eltekinthet a témazáró dolgozatok megíratásától és az ismeretek ellenőrzésének más módját választhatja. Egyéb: - órai munka gyűjtőmunka - versenyen való részvétel, kiselőadás stb. - Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelést.

89

Értékelés formái Tanulóink félévente minimálisan a heti óraszámnál hárommal több osztályzatot kapnak, illetve havonta minimum egy érdemjegyet. Mind a szóbeli mind az írásbeli felelet követelményeit értékelésünk szempontjait előre ismertetjük. Az osztályozás alapja alsó és felső tagozaton azonos: 0 – 30 % 1 31- 50 % 2 51- 70 % 3 71- 90 % 4 91- 100 % 5 A témazárók értékelés legkésőbb két héttel a megíratásuk után történik, amit a szaktanár pontosan megnevezve ír az ellenőrzőbe, s vele egyidejűleg a naplóba. A témazáró jegyeket a naplóba és az ellenőrzőbe pirossal jelöljük (egy témazáró jegy az átlag számításánál két osztályzatnak felel meg). Az átlag számításánál a matematikai kerekítés szabályai szerint járunk el. Külön ügyelünk, hogy a bukásra álló illetve sokat rontott tanulónak az adott félév utolsó két hónapjában több lehetősége legyen a javításra, erről a szülőt tájékoztatjuk, ami a szaktanár elsődleges feladata illetve az osztályfőnöké. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményének elbírálásakor az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az első félév teljesítménye beszámít az év végi osztályzatba, figyelembe véve az előmenetel tendencia jellegét. A félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak év végén dicséretes osztályzatai vannak a tantárgyak legalább feléből, a tantestület általános dicséretét érdemeli ki, ezt a bizonyítványban és a törzslapon is dokumentálni kell. Amennyiben a tanuló a második–nyolcadik tanév szorgalmi időszakának végén egy vagy két tantárgyból elégtelenminősítést szerez a következő tanév megkezdése előtt (tehát augusztusban) javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanév szorgalmi időszakának végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelenminősítést köteles az évfolyamot megismételni. A magasabb évfolyamra lépés jogának illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. Osztályozó vizsgázni kell, ha: Az igazgató felmenti a tanulót a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) Az igazgató engedélyezte, hogy a tanuló egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott a tanuló 90

Tanulók értékelése félévkor és év végén: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése osztályzattal, 1-5 érdemjeggyel történik. Az értékelés módszerei az 1-4. évfolyamon a következőképp történnek: Tanulóink értékelése év közben 1 és 2. évfolyam első félévében A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített, - jól teljesített, - megfelelően teljesített, - felzárkóztatásra szorul. 1 és 2. évfolyam első félévében szülők felé a tanulók minősítése pontértékkel, százalékkal, írásbeli szöveges értékeléssel, szóbeli tájékoztatással történik. 2. évfolyam második félévében és 3-4. évfolyamon a tanulók teljesítményét évközben és év végén is 1-5 érdemjeggyel minősítjük annak érdekében, hogy a szülők felé folyamatosabb, még rendszeresebb legyen a visszajelzés. Értékelés az 5-8. évfolyamon: 5-8. évfolyamon félévkor és év végén, valamint ezeken az évfolyamokon évközben és év végén 1-5 érdemjeggyel történik az értékelés. Kivéve az erkölcstan tantárgyat, ahol kiválóan megfelelt illetve megfelelt minősítést kap a tanuló. Az erkölcstan és a hit és erkölcstan tantárgyak értékelés módja eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az érdemjegy informatív jellegű, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. A 2. évfolyam végén és a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az 5 fokozatú skálát alkalmazzuk. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. A 2. évfolyam végén és a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az 5 fokozatú skálát alkalmazzuk. 91

Tantárgyi osztályzatok Kitűnő: a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból. Érdemjegyei évközben 5-ösök, azaz alkalmazni képes tudása van. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes pontosan szabadosan fogalmaz, tud önállóan összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, a megtanultakat kisebb hibákkal tudja alkalmazni. Közepes (3): tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, többször szorul javításra, kiegészítésre. Ismeretei felszínesek. Önállóan beszélni, dolgozni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Szöveges és osztályzattal történő minősítés esetén is tantárgyanként dicséret adható a kimagasló teljesítmény elérésekor: - szöveges értékelésnél a „kiválóan teljesített”, - osztályzattal történő értékelésnél a „jeles” minősítés esetén, melyet szöveges értékelésnél félévkor és év végén a dicséretek között kell feltüntetni, érdemjeggyel történő értékeléskor: - félévkor: „D”- jelöléssel, - tanév végén: „jeles” minősítés helyett „kitűnő” minősítéssel az adott tantárgyak esetén. Az a tanuló, aki tanév végén valamennyi tantárgyból „jeles” és a tantárgyak több mint fele „kitűnő” (dicséretes) nevelőtestületi dicséretben részesül. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei osztályzatai, ill. szöveges minősítései a következőképp adhatók: Szöveges minősítés 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor: - Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit megbízhatóan tudását alkalmazni képes. 92

- Jól teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit kevés hibával sajátította el, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. - Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tantervfejlesztési feltételit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. - Felzárkózatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit, minimálisan is alig teljesíti, kizárólag nevelői segítséggel vagy azzal sem képes önálló feladatvégzésre. Különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű tanulók értékelése: A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik, az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. A pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulóinknál bizonyos esetekben az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása indokolt. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. - A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. Az értékelés alóli mentesítést, a bizottság javaslatára a szülő kérelmezi, az igazgató engedélyezi. Az írásbeli beszámoltatás formái, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Az írásbeli számonkérés fajtái: Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás, gyűjtőmunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékűeknek számítanak. Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka (munkafüzetben, füzetben) Értékelés módját a pedagógus határozza meg. Témazáró dolgozat: feladatait a szaktanár állítja össze, vagy központi feladatlapot használ. A naplóba piros színnel írjuk be. Az átlag számításánál két osztályzatnak felel meg. Házi feladat: jellegét tekintve elmélyíti, illetve gyakoroltatja az órán tanultakat. 93

Az írásbeli beszámoltatásra minden írni tudó tanuló, aki a rendszer tagja, kötelezhető. Egyes esetekben, ha a tanuló akadályoztatva van, segítséggel vehet részt rajta (teszt lap). Az írásbeli feleletek értékelése alsó tagozaton Az írásbeli beszámoltatás a tanulók ellenőrzésének, értékelésének szerves részét képezi. Célunk, hogy: - az írásbeli beszámoltatás járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, - alakítsa önértékelő képességüket, - legyen tervszerű, rendszeres, - a mért tanulói teljesítmények ismeretében valósuljon meg a hiányosságok pótlása, a továbbhaladás útjának és a fejlesztés lehetőségeinek kidolgozása. Formái: - Év eleji szintmérő dolgozat: az előző tanévben elsajátított ismereteket, készségeket - Félévi szintmérő dolgozat: az előző időszakban elsajátított ismereteket - Év végi szintmérő dolgozat: a kialakított készségeket méri - Témazáró dolgozat: az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja - Részösszefoglaló számonkérés: a témakör egy részének ismeretanyagát ellenőrzi - Írásbeli felelet: az előző 1-2 tanítási óra anyagát kéri számon - Tanórai önálló írásbeli munka - Óra eleji tájékozódó jellegű írásbeli számonkérés - Otthoni gyűjtőmunka és önálló feladatmegoldás - Az írásbeli beszámolók lehetnek központilag kidolgozottak vagy a nevelő által készítettek - Megvalósíthatók teszt vagy esszé formájában Rendje: Az írásbeli beszámoltatás tervszerűen, folyamatosan történik. Törekszünk arra, hogy fejlesztő jellegű, változatos, sokoldalú, objektív legyen. Felmérő és témazáró dolgozatok írására a tanmenetben tervezetteknek megfelelően kerül sor. Felmérő és témazáró dolgozatok esetében legkésőbb a beszámoltatás előtt 2 tanítási órával közöljük a tanulókkal a dolgozatírás időpontját, megadjuk a felkészüléshez szükséges információkat. Részösszefoglaló dolgozat írását az előző órán jelezzük. Írásbeli feleletre előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az otthoni gyűjtőmunkát pontos, egyértelmű feladat meghatározásokkal készítjük elő. A dolgozatokat a nevelő 2 héten belül kijavítja, értékeli. A tanulók a kijavított és kézhez kapott írásbeli munkákban lévő hibákat nevelői segítséggel korrigálják. A dolgozatírást követő javítás, megbeszélés során a 94

nevelő útmutatást ad a hiányosságok pótlásához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülők is megtekinthessék (haza küldve vagy fogadóórán). Korlátai: A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében egy tanítási napon 1 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók. 2-nél több írásbeli számonkérést, nem tervezhetünk egy tanítási napra. A dolgozatok írásának időpontjával kapcsolatban az egy osztályban tanító pedagógusok működjenek együtt, figyelembe véve a tanulók jelzéseit is. Az osztálynaplóban a nevelők bejelölik a dolgozatírás időpontját, annak megnevezését (formáját), így az a tanulók számára is követhetővé válik, valamint betartható a korlátozó intézkedés. Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérés előnyei, szerepe: - objektív, - követhető, - dokumentálható, - áttekinthető, - egyértelmű, - fejlesztő, mert önálló munkára épít, - biztosítja a korrekció lehetőségét. Az írásbeli számonkérések mellett törekszünk a szóbeli számonkérések megfelelő számára is (fele- fele arány). Írásbeli számonkérés súlya: a felmérések, témazárók, a félévi és év végi osztályzat, valamint a szöveges értékelés kialakításánál 2 jegynek számítanak, a résztémakörök és írásbeli feleletek egy jegyként számíthatók be. A másnapi felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanítási órán elsajátított ismeretek, készségek otthoni gyakorlását, bevésését, alkalmazását szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét. Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei eredményessége szempontjából szükséges az órán a megfelelő előkészítés, a kijelölt feladatok értelmezése, a mindennapi tananyagon alapuljon, egyértelmű, önállóan megoldható legyen, a ténye a füzetben vagy a leckekönyvben rögzítésre kerüljön, az egységes feladatkijelölésnél az osztály átlagszintjét vesszük figyelembe, de lehetőség van képesség szerint differenciált feladatok adására is, 95

a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya lényeges. Csoportbontás, képességcsoportok: A tantermek mérete és az osztálylétszámok függvényében kiscsoportos bontást alkalmazunk angol, magyar és matematika tantárgyban. Az osztályok csoport bontására azért is törekszünk, hogy a tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz hozzájussanak.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végezzük. A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgájuk. Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) mérjük: Almási Tagintézmény A tanulók testmagasságát, testsúlyát, gyorsaságát, állóképességét, erőnlétét és dinamikus láberejét. A felmérések kapcsán az alkalmazott módszerek: 60 méter futás, távolugrás, kislabda hajítás, 800 méter futás, 12 perces futás, ingafutás, felülés, helyből távolugrás, függés, medicin labdadobás hátra. Az első évfolyamon csak az első három próbát végezzük. Az elért eredményeket minden tanulónál rögzítjük, és az iskolavezetés számára összefoglaló (általánosító, következtetéseket tartalmazó) jelentésben adjuk át. - Bartók Székhely Testnevelési Bizottság által alkotott tesztek közül az alábbiakat választottuk ki helyi adottságaink figyelembe vételével: 2. Ülésben előrenyúlás (hajlékonyság) 3. Helyből távolugrás (gyorsasági erő) 4. Hanyattfekvésből felülés (erő-állóképesség) 5. Függés hajlított karral (erő-állóképesség) 6. Ingafutás (futási gyorsaság) 7. 12 perces futás (aerob állóképesség) 8. 60 m-es vágtafutás A követelmények legobjektívebb mutatói a fittségi próbákon produkált abszolút értékek. Igaz ezek mindig abszolút rangsorba is állítják a tanulókat, azonban odafigyelünk, hogy ne kövessük el azon pedagógiai hibát, hogy ezeket a teljesítményeket ne függetlenítsük el a gyermekek morfológiai eltérésétől. Ezek a mérések, mint egy tükrök szerepelnek a tanulóknak. 96

„Ilyen vagy, ennyit érsz.” „Saját magadhoz mérten vizsgáld a fejlődésed!” Ezekkel a nálunk bevált egyszerű eszközökkel, formákkal kapjuk az objektív eredményeket és azt a tanulói teljesítmények javítására motiváló eszközként, használjuk fel. I. Próbák az aerob állóképesség méréséhez 1. Cooper-teszt – az aerob, hosszú távú állóképesség műszer nélkül mérésének, ellenőrzésének egyik világszerte elfogadott módszere. C: H. Cooper a teszt megalkotásakor a futóteljesítményeket a spiroergometriás vizsgálat közben mért oxigénfogyasztással összehasonlítva (r=0.9) korrelációs együtthatót talált, ami nagyon szoros összefüggést jelent. (Spiroergometria=vizsgálóeljárás a szív, a keringés, a légzőrendszer, valamint az anyagcsereműködések színvonalának megállapítására, és ebből következtetve az egészség a teljesítőképesség megítélésére.) A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással, úszással, kerékpározással. A 12 perc alatt megtett méterek számából – a táblázatok segítségével – mindenki egyszerűen kiszámolhatja, hogy a pillanatnyi aerob teljesítőképességért mennyi pontszámot kap. A futóteszt végrehajtásához sík, lemért terep szükséges. Ideális az atlétikai futópálya, a gyepes pálya az erdei utak, de megfelelő bárhol kimért sík terep, pl. a járda is. Az értékelés megkönnyítéséhez célszerű 20 méterenként megjelölni a pályát. A legcélszerűbb közel azonos intenzitással végigfutni a 12 percet. Jó, ha a próbázót a teszt végrehajtása közben folyamatosan tájékoztatjuk, hogy mennyi idő telt már el a 12 percből, ill. hány perc van még hátra a teszt végrehajtásának befejezéséig. Az aerob teljesítőképesség vizsgálatakor a hosszú távú állóképesség mérésére alkalmazott próbában elért teljesítményt akkor tudjuk legpontosabban értékelni, ha a próba elvégzését összekötjük pulzusméréssel. A pulzusmegmérése nagyon egyszerű feladat, de a próbázók (nemcsak a gyermekek) csak néhány alkalommal elvégzett mérés és közös értékelés után szerzik meg azt a tapasztalatot, amikor a próbában elért teljesítmény (itt a 12 perc alatt megtett méterek száma) és a pulzus megnyugvás értékeinek ismerete további támpontot adnak ahhoz, ki-ki saját maga is megbízhatóan megbecsülhesse a pillanatnyi aerob teljesítőképességét. A mért pulzusértékekkel csak akkor korrigáljuk a Cooper-tesztben elért teljesítményt, ha biztosak vagyunk abban, hogy a mért pulzusértékek valósak. (A pillanatnyi aerob teljesítőképesség megismerése nélkülözhetetlen kiindulópontja az egészség megőrzéséhez szükséges, élettanilag hatásos optimális idejű és intenzitású napi, heti… egyénre szabott edzésadag kialakításának.) A pulzus adatait pulzusszám/perc formában fejezzük ki. Az egyén pillanatnyi aerob állóképességének mérésekor minden ellenőrzés alkalmával jegyezzük fel a percenkénti pulzusszámot: a futás megkezdése előtt (terhelés előtti pulzusszám), a futás befejezése után (terhelés utáni pulzusszámok) az első az ötödik és a tizedik percben. A 12 perc alatt megtett méterek száma és a mért pulzusértékek a célpulzusnak megfelelő tempó kialakítását segítik. A Cooper teszt befejezése 97

után az első percben mért pulzus érték megmutatja, hogy elértük-e a kívánatos munkapulzust. (Munkapulzusnak a mozgást követő 15 mp-en belül számolt 10 mp-es pulzusszám 6-szorosát, a 15 mp-es pulzusszám 4-szeresét, vagy a 20 mpen belül számolt pulzusszám háromszorosát +10%-át tekinthetjük.) II. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok Nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. 1. fázis: elrugaszkodás négyfejű combizom; combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; háromfejű lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom, hasizmok, nagy farizom. 2. fázis: légmunka delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejű lábszár izom. 3. fázis: talajfogás combhajlítók: félig inas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár izom; négyfejű combizom. III. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar alátámasztási felületre merőleges. 98

Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás – és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. Vigyázat! Amint az ágyéki gerincszakasz (a törzs) egyenes feszes tartása megszűnik (=a has lesüllyed), a gyakorlatot azonnal abba kell hagyatni, mert ekkor az ágyéki gerincet károsító nyíró erők lépnek fel! A mozgásban résztvevő főbb izmok nagy mellizom; nagy farizmok; háromfejű karizom; delta izom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs – és tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon – izomgyengeség esetén pedig feljebb is – a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel. A mozgásban résztevő főbb izmok mélyhátizmok: hosszú hátizom, külsőoldali csípő-bordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy farizom; elülső fűrészizom. Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a mélyhátizmok ágyéki szakaszának munkája. 99

IV. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A mozgásban résztvevő főbb izmok Főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizom: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. A Hungarofit teszt-rendszer pontértékelései Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 7-19 éves korig: 1+6 motorikus próba elvégzése esetén Az egyén általános fizikai teherbíró-képességét legpontosabban 1+6 motorikus próbarendszerrel lehet mérni. E módszer alkalmazásakor az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez az általános testi erő méréséhez javasolt hét próba közül – a végső pontértékeléshez csak a tetszőlegesen megválasztott – hat próbán elért teljesítményt kell figyelembe venni. Ekkor az erőt, erőállóképességet mérő motorikus próbák kategóriánként nem 2 pontot, hanem 1,5 pontot érnek és táblázatokban szereplő pontértékeket ennek megfelelően át kell alakítani. Cooper-teszt pontértékei: kategóriánként 7,0 pont, maximum 77,0 pont Az erőt, erőállóképességet mérő próbák pontértéke: kategóriánként 1,5 pont, maximum 10,5 pont A Cooper-tesztben megszerezhető maximális pontszám: 77,0 pont

100

Az erőt, erőállóképességet mérő – hat – próbákban megszerezhető maximális pontszám: 63,0 pont Az elérhető maximális pontszám (77+6x10,5) összesen: 140,0 pont Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékelése 7-19 éves korig 1+4 motorikus próba elvégzése esetében. A vizsgálati módszer további egyszerűsítése érdekében elvégzett korrelációs számítások, arra engedtek következtetni, hogy végszükség esetén, az általános testi erőt csak négy, egymástól független motorikus próbával mérjük. A teljes próbarendszer elvégzésekor az elért teljesítmény értékelésekor az 1+6 és az 1+4 vizsgálati módszer pontértékei között a végső minősítésnél mindössze 3-5 pontérték különbség mutatkozik. Cooper-teszt pontértékei kategóriánként 7,0 pont, maximum 77,0 pont Helyből távol, vagy helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal pontértékei: kategóriánként 3,0 pont, maximum 21,0 pont Egykezes tömöttlabda lökés helyből, vagy fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás pontértékei: kategóriánként 0,0 pont, maximum 14,0 pont Kétkezes tömött labdadobás hátra, vagy hasonfekvésből törzsemelés hátra pontértékei: kategóriánként 2,0 pont, maximum 14,0 pont Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel pontértékei: kategóriánként 2,0 pont, maximum 14,0 pont Az elérhető maximális pontszám: 77 +21+(3x14)=14 pont A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege ismeretében ki-ki saját maga minősítheti az általános fizikai teherbíró-képességét. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése 0 - 20,5 pontig igen gyenge 21 - 40,5 pontig gyenge 41 - 60,5 pontig elfogadható 61 - 80,5 pontig közepes 81 - 100 pontig jó 101 - 120,5 pontig kiváló 121 - 140,0 pontig extra Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat? Az „igen gyenge”, „gyenge” és az „elfogadható” minősítés arra figyelmeztet mindenkit, hogy az egészségi állapota javítása/megtartása, az egészség szempontjából hátrányos helyzetének megszüntetése érdekében több rendszeresen végzett testedzésre van szüksége. Célja kell legyen, hogy – egyénre szabott edzésterv szerint – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos, szisztematikus fejlesztésével az általános

101

fizikai teherbíró-képességet 1-3 év alatt legalább „közepes” szintre felfejlessze, majd a későbbi életük folyamán ezt az állapotot megtartsa. Akik „közepes” minősítést érnek el, arra törekedjenek, hogy egészségi állapotuk megszilárdítása érdekében legalább annyi testedzést végezzenek rendszeresen, amennyi elegendő ahhoz, hogy a kondicionális állapotukban ne következzen be romlás, ill. ha néhány próbákban elért eredményük nagyfokú hiányosságra utal, minél előbb próbálják a feltárt hiányosságukat felszámolni. Az eddigi vizsgálódásaink arra engednek következtetni, hogy a „jó” minősítést elérő, vagy nagyon jó – testi, biológiai és fiziológiai – adottságot örököltek, vagy életük korábbi és jelenlegi szakaszában is, ha nem versenyszerűen, de rendszeresen heti 3-6 órán át nagyintenzitású testedzést végeznek. A „kiváló” és az „extra” legfőképpen azok a sportolók, élsportolók szerzik meg, akik alkalmasak a magas szintű sportág specifikus terhelésre, mert nem csak igen jó adottságokat örököltek, hanem több éven át igen magas szinten sportoltak, s a komoly sportolói múlt mellett jelenleg is rendszeresen kb. heti 810 órát nagy intenzitással edzenek, versenyeznek valamilyen sportágban. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy kortól függetlenül, azok az egyének, akik szervi elváltozással még nem rendelkeznek akik hozzákezdenek heti kb. 57 óra (a kornak és nemnek megfelelő) egyénre szabott optimális idejű és intenzitású mozgásos tevékenység végzésével a rendszeres testedzéshez, még ha igen kedvezőtlen adottságokat örököltek is, a fizikai fitness szintjüket – egynégy év alatt – minimálisan a közepes szintig fel tudják fejleszteni. Ahhoz, hogy a szívet és a vérkeringési rendszert eredményesen tudjuk fejleszteni, edzeni, ügyelnünk kell: - az edzés mennyiségére (heti 5-7 óra, 3-4 alkalomra elosztva), - az edzés intenzitására (a munka- ill. a maximális pulzusszám elérésére), - a rendszerességre, - a mozgásos tevékenység szórakoztató, örömet szerző jellegének megtartására. Általános vizsgálati szempontok, és a módszerek gyakorlati hasznossága A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal a vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni, az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik, a motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani, valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni. Pedagógiai projekt 102

Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jelennek meg, hanem gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezésnek két fő szinten kell megtörténnie. Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte is szükséges. Lényeges vonás, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola falain, életközeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projekt munkamenete: Csoporttémák megbeszélése, kiválasztása Mini témák/al témák kiválasztása, kiosztása (tanári irányítással vagy csoportkonszenzussal) Kommunikációs csatornák megbeszélése, e-mail, fórum… Csoportok kommunikációjának megtervezése: hogyan, milyen gyakorisággal célszerű az információkat átadni, illetve fix időpontokat célszerű meghatározni a mini témák készültségi fokának leellenőrzése miatt. (ezt elsősorban a feladatfelelős ellenőrzi) Csoportos beszélgetés a mini témákról, illetve azok bemutatása Csoportbemutatók előkészítése mini témák egymáshoz illesztésével Csoportbemutatók 103

Észrevételek, értékelés: – Csoporton belüli értékelés: mini témák. – Osztályszinten: csoportbemutatók értékelése A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése ill. elismerése, elmarasztalása: A magatartás és szorgalom értékeléséhez az osztályfőnöki munkaközösségünk kidolgozott egy szöveges értékelési kiegészítést is, azzal a szándékkal, hogy a szülő átfogó képet kapjon a gyermeke személyiségéről. Ezeket az első negyedév, illetve harmadik negyedév végén kapják kézhez a tanulók, ill. szülők. A tanuló magatartása lehet példás, jó, változó, rossz. Példás: Az a tanuló, aki a tanulói házirendben megfogalmazott neveltségi követelményeknek, közösségi, magatartási szabályoknak eleget tesz. Társaival és a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész. Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. Fizikai és szellemi erőfeszítése egyaránt példát mutat. Nincs igazolatlan mulasztása, fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben. Jó: Neveltségi szintjében, társas kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatóak, de törekszik ezek kijavítására. Iskolai közösségi feladatokat önként is vállal, vagy a számára kijelölteket precízen elvégzi. A tanulói házirendet igyekszik betartani, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, és ezek is kismértékűek. Nincs igazolatlan mulasztása. Fegyelmi fokozata legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztető. Változó: Magatartásában több – kevésbé súlyos – fegyelmezési probléma adódik, többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, önértékelése kialakulatlan, felelősségérzete rendszeretete ingadozó. A közösség munkájában való részvétele hullámzó. Társaival szemben időnként durva, goromba. Két nap igazolatlan hiányzása van. Legmagasabb fegyelmi fokozata osztályfőnöki intő. Rossz: Fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, társainak rossz példát mutat. A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, a közösségi élet nem érdekli, a munkát inkább hátráltatja, mint segíti. 104

A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, társaival sokszor durva és goromba. Több nap igazolatlan hiányzása van. Legmagasabb fegyelmi fokozata igazgatói intő. A feltételek közül mindenesetben legalább háromnak kell teljesülnie a minősítés megszerzéséhez. Az e-naplóban, tájékoztató füzetbe, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet három bejegyzésenként az osztályfőnök a következő írásbeli elmarasztalásra vált át: Osztályfőnöki: figyelmeztető, intő Igazgatói: figyelmeztető, intő. További magatartási problémák esetén az osztályfőnök a tanulóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A felszerelés, üzenőfüzet vagy házi feladat hiányát, jelző bejegyzéseket a tanuló szorgalmának minősítésekor kell figyelembe venni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak. A tanulók szorgalma lehet: példás, jó, változó, hanyag Példás: Kötelességteljesítése kifogástalan, feladatit önállóan és megbízhatóan elvégzi. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban látja el. A munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredmény elérésére törekszik. Igyekszik a pontos, esztétikailag is tetszetős, hiánytalan munkavégzésre. Felszerelése hiánytalan. Jó: Iskolai munkáját, házi feladatait maradéktalanul elvégzi. Munkájának esztétikuma kevésbé érdekli. Képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Órákon való aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szint alatt marad. Munkában kevésbé kitartó, nem a tőle elvárható legjobb eredmény elérésére törekszik Változó: Munkavégzésében ingadozások tapasztalhatók, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják. 105

Gyakran dolgozik képességei alatt. Feladatvégzés közben gyakran önállótlan szétszórt Munkájának esztétikája gyakran igénytelen Felszerelése hiányos, rendszeres figyelmeztetést igényel.

Hanyag: Képességeihez és körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz önmaga előrehaladása érdekében. Gyakran elmulasztja kötelességeit, képességein alul dolgozik. A munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan. Munkái hanyagságról árulkodnak. Kötelességtudata hiányzik, munkafegyelme rossz, felszerelése hiányos. A feltételek közül mindenesetben legalább háromnak kell teljesülnie a minősítés megszerzéséhez. Az írásos fegyelmező intézkedéseket az osztálynapló feljegyzések rovatába dátummal ellátva be kell írni. A napközis csoportok havi értékelést tartanak. Értékelési hagyományaink, közé tartozik, hogy a legkiválóbb tanulókat – a nevelők javaslata és eredményeik alapján – közösség előtt dicséretben részesítjük. A legtöbb dicséretet kiérdemelt tanulók fényképeit dicsőségtáblán helyezzük el. Tanulóink jutalmazása és büntetése a Házirendben van leszabályozva. A jutalmak formái: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: - kiemelkedő tanulmányi eredmény - példamutató szorgalom - hiányzásmentes tanév - versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel - az iskola érdekében végzett tevékenység - kiemelkedő sporttevékenység A tanulók jutalmazása – városi-, területi-, körzeti-, megyei-, országos-, nemzetközi szaktantárgyi és művészeti versenyeken elért helyezésekért (iskolai és egyesületi keretekben elért eredmények is), – az osztályfőnökök, szaktanárok, napközi vezetők javaslatai alapján a tanuló egyéb, például közösségi munkájáért. A tanulók kimagasló eredményeik alapján igazgatói- vagy tantestületi dicséretben részesülhetnek. Ennek megítélése a házirendben található táblázat alapján történik.

106

A feldolgozáshoz a tanulók eredményeinek összegyűjtése a „tantárgyi eredmények” táblázatba történik. (Egyértelműen: egy sorba egy tanuló egy bizonyos versenyen elért eredménye kerül.) Szükséges: - a verseny időpontja (év, hó, nap) - pontos megnevezése - a verseny típusa (városi, város környéki, megyei, országos, nemzetközi, …) - a tanuló neve, - a tanuló osztálya, - versenyen elért eredménye - tantárgy megnevezése, - a versenyre felkészítő tanár (ok) neve A versenyek eredményeinek táblázatba írása a felkészítő tanár feladata. Amennyiben a tanuló iskolán kívüli közösség színeiben ér el kimagasló eredményt, vagy más okból (pl. közösségi munka, tartósan kimagasló tanulmányi eredmény és szorgalom, kiemelkedő napközis munka, három osztályfőnöki dicséret, ), kapja az elismerést, ennek felvezetését az osztályfőnök (esetleg szaktanár) tegye meg. Fontos, hogy a tanulók tájékoztassák rendszeresen osztályfőnökeiket, szaktanáraikat eredményeikről, sikereikről (emléklapok, oklevelek bemutatásával). Az osztályfőnökök feladata, hogy a kapott dicséreteket rendszeresen vezessék a naplóba. A kitöltött tantárgy eredmények táblázatokat a helyi munkaközösségvezetőknek el kell juttatni összesítésre. Egyúttal másolatot kérünk az eredménytáblázat összesítőjének mindig csak a legújabb eredményekről. A kitöltött versenyeredmény táblázatok alapján, ami a munkaközösség-vezetőkhöz érkezik, az eredménytáblázat összesítője tölt ki dicséret lapokat az ellenőrzőkbe, amit eljuttat az osztályfőnökökhöz. Az ellenőrzőbe beragasztott dicséreteket egyidejűleg a naplóba is be kell írni! A szereplésekért, közösségi munkáért az osztályfőnökök, szaktanárok töltik ki a dicséreteket. A jutalmazás formái: - szaktanári, tanítói dicséret SZD - osztályfőnöki dicséret OD - igazgatói dicséret ID - tantestületi dicséret TD Példás közösségi munkáért Kiemelkedő közösségi munkáért szaktanár és osztályfőnök is adhat A 5. osztályfőnöki dicséret után Iskolai versenyen 1-2-3. helyezés részt vett (szaktanár írja be) 107

SZD

OD OD

SZD

OD

ID

ID OD SZD

TD

Városi, városkörnyéki versenyen részt vett

Megyei, területi versenyen részt vett

1-3. helyezés 4-10. helyezés (szaktanár írja be) SZD nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült

ID OD

ID

1-10. hely

ID OD

nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, elismerésben részesült Országos, nemzetközi versenyen részt vett

ID

1-20. hely 21-30. hely

TD ID OD

nyertes, különdíjas, díjazott, dicséretben, TD elismerésben részesült Iskolai-, városi rendezvényeken, ünnepségeken való fellépésért (kórus, zenekar, művészeti csoport, OD …) Megjegyzés:  Az eredményeket 2 héten belül kérjük elküldeni a kiadott táblázatban. (táblázat a honlapról letölthető)  Felfutó levelező versenyeknél csak akkor jutalmazható a tanuló, ha a versenysorozat behívásos személyes versenyzéssel zárul. Az ott elért eredménye határozza meg a jutalmazás fokát.  Szaktanár:= tantárgyakat tanítók, napközis nevelők  Különleges esetekben a jutalmazás mértékéről az igazgató dönt. Iskolán kívüli eredmények elismeréseként igazgatói vagy tantestületi gratulációt kaphat a tanuló. A tanulók büntetése Egy óra igazolatlan hiányzása Tanítási óra zavarása Felnőttel szemben tiszteletlen Isk. versenyen cserbe hagyja a közösséget Iskolán kívüli magatartása, amikor az 108

of. figy. X X X X X

of. intő

ig. figy.

ig. intő

iskoláját képviseli nem a HR-nek megfelelő Három of. figyelmeztetés után Társait szándékosan bántalmazza Tudatosan rongálja az iskola, társai felszerelését Iskola engedély nélküli elhagyása Etikai normák (hazugság, hamisítás, lopás) súlyos megsértése Testi, lelki terror Harmadik of. intés után Társai súlyos bántalmazásáért Városi versenyen nem jelenik meg Lopás 10000 forint felett Házi rendet súlyosan megszegi Második igazgatói figyelmeztetés után Megyei versenyen nem jelenik meg Iskolán kívüli magatartása ahol az isk. képviseli komoly kifogást hagy maga után Dohányzás, alkoholt és kábítószert az iskola területén használ vagy árul

X X X X X X X X X X X X X X

X

Tanulóink a 2011.évi törvény a köznevelésről értelmében az első és ötödik évfolyamon egész napos foglalkozáson vesznek részt. Itt a kötelező tanórai foglalkozások és a kötelezően választható, illetve szabadon választható tanórai foglakozások fedik le a tanulóink 8:00 és 16:00 közötti iskolában töltött idejét. A 2. 3. 4. 6. 7. 8. évfolyam kifutó rendszerben napközis foglalkozásokon vesznek részt, amit szülői igény alapján szervezünk. Kötelezőórán felüli választható egyéb foglalkozás „Csak akkor kerülhet közel a gyermekhez és ifjúhoz a pedagógus, ha a várt bizalom fejében emberi magamagát is megláttatja velük, s a tanár-tanítvány viszonyon túl legbelsőbb gondolatait, érzéseit is feltárja a reá bízottak előtt, és úgy könnyíti meg nekik, hogy kinyúljanak segítségre kész keze felé.” Jausz Béla Az idesorolt foglalkozások tevékenység rendszerükkel hozzájárulnak az iskolaalkotó, komplex személyiségformálását segítő munkájához. Célja: Olyan gyerekek nevelése: Akik képesek lesznek önálló tanulásra Az írásbeli házi feladat iskolában történő hiánytalan elkészítésére. 109

A szóbeli feladatok átismétlésére, oly módon, hogy a megszilárdításra szánt otthoni idő minimálisra csökkenjen. Akik elsajátítják az egészséges életmódhoz szükséges ismereteket Akik tudatosan szervezik, és hasznosan töltik szabadidejüket. Nevelési területei és azok kiemelt feladatai: Csoport szervezése A gyermekek biztonságos egészséges elhelyezése Emberarcú oldott felszabadult légkör biztosítása A tanulmányi munka megszervezése Állandó kapcsolattartás az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szülőkkel A délutáni foglalkozásokra illetve iskolabuszos bejáró gyerekek mozgásának koordinálásának biztosítása Egészséges életmód: Igényszerinti étkezés biztosítása Higiénés körülmények megteremtése Mindennapos testnevelés elérése Kapcsolódás az iskolai környezetvédelmi programhoz Kommunikációs kultúra fejlesztése Önálló tanulás: Az önálló tanuláshoz szükséges készségek képességek fejlesztése A legeredményesebb tanulási módszerek megismertetése, elsajátíttatása Folyamatos ellenőrzés, értékelés felzárkóztatás Szabadidő: A szabadidő kulturált eltöltésére való törekvés Esztétikai érzék fejlesztése A sokoldalú érdeklődés kiegészítésének lehetőség szerinti elérése - személyes kapcsolat kialakítása minden gyerekkel - otthonosság érzésének erősítése - közösségért végzett munka, megbízatás (felelősi rendszer) - az osztály közvéleményének kibontakoztatása - együvé tartozás érzésének erősítése, közösen végzett munka öröme - gyerekek közötti társas kapcsolatok fejlődése - kölcsönös udvariasság, felnőttekkel, egymással - egymás köszöntése név- és születésnapon - szabályok alkotása, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése - együttes tervezgetés, tevékenység (meglepetés, későbbi esemény, stb.) - egyéni törődést igénylő tanulók kiszűrése, fejlesztésük irányának meghatározása A foglalkozások akkor sikeresek: 110

Éves szinten minimális a csoport lemorzsolódása A bukások száma csökken vagy nincs Életkoruknak megfelelően képesek önállótanulásra A csoportban a házi feladatok 90%-ban itt íródnak meg. Olyan csoportéletet biztosítunk, hogy szeret itt lenni a tanuló

Művészeti Iskola A 2007-ben lezajlott minősítő eljárás eredményeként ”Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény”cím viselésére jogosult iskolánk. Művészeti nevelés Művészeti iskolánk Európa közös kulturális hagyományainak egyik alapkövét alkotja. Az Európai Unióhoz tartozás megteremti a biztonságérzetet, a határokon átívelő összetartozás érzését. Művészeti iskolánk meglévő nemzetközi kapcsolataival a megértés és a kommunikáció közös tárlatait nyitotta meg. A múlt és a jelen hagyományainak és értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt tanulóink számára az életkoruknak megfelelő művészeti kultúra, műveltség megszerzésére. Intézménytípusunk alapvető funkciója és Pedagógiai Programunk legfőbb célkitűzése is a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt azutat", amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek előre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezőket: kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) biztosítunk. A művészi képességek (rajz, zene, tánc, stb.) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentőgátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség.

111

A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információközvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. A tanáraink számát és képzettségét tekintve ideálisnak mondható tantestülettel rendelkezik az iskola. A szakos ellátottság 100 % -os. Az intézmény egységünk célja, hogy önálló, önmagukat, természeti és társadalmi környezetüket jól ismerő és alakítani képes tanulókat neveljen. Intézményünk növendékei aktív résztvevői a város és a térség kulturális életének Az éves munka rendszeres meghatározói azok a színvonalas, bensőséges hangulatú hangversenyek, ahol együtt muzsikálnak a tanárok és a tanítványaik. Ezek a fellépések mély nyomot hagynak a kis közösség életében, s mindezek mellett, igen nagy érdeklődés kíséri. Iskolánkban fontos feladat: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, tájékoztatása (Honlap, iroda) A nyílt tanítási órák feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és a csoport iskolai életéről. Mind két félévben egy- egy nyílt hetet tartunk. Az oktató-nevelő munkánk során gyakran találkozunk rendkívül tehetséges fiatalokkal. A növendékek egyéni fejlődését figyelembe véve tehetséggondozást (B-tagozat) biztosítunk az átlagosnál jobb képességűek számára. A kimagaslóan tehetséges tanulóink iskolánk Istók Margit Alapítványának elismerését is élvezik.

Művészeti Iskolánk pedagógiai hitvallása: "Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb módszerhez és a legjobb körülményekhez, ami őt az iskolában az ismeretszerzés és az emberré válás folyamatában segít. /Kodály Zoltán/ Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai csatlakoznak az általános iskolánál már megfogalmazott elvekkel. A művészeti iskola képzési rendje:

112

Intézményünkben az új szerkezeti felépítés alapján, alapfokú művészeti oktatás keretében zene (fa és rézfúvós, vonós, billentyűs, akkordikus hangszeres), tánc (néptánc, moderntánc, klasszikus balett), képzőművészeti (festészet, grafika) szakok működnek. Működési - beiskolázási körzetünk az egész város, de érdeklődő, tehetséges gyerekek az egész térségből érkeznek hozzánk. Az énekzenes speciális tantervű osztályba járóknak (Bartók épület) kötelező részt venni valamely művészeti iskolai képzésben. Amennyiben az ének-zene osztályos tanuló nem vesz részt semmilyen művészeti iskolai képzésben, akkor át kell helyezni normál osztályba. Sikeres és eredményes tanulásukat megfelelően felkészült szakgárda mellett gazdag eszköztár is segíti. Átvétel más intézménytől: A másik intézményből hozott bizonyítvány alapján.

Zene: A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, gyarapítja ismereteiket, teszi őket alkalmassá a zene alkalmazására és befogadására. A képzésprofil eredményességét a közel négy évtizedes működése alatt kialakított legoptimálisabb szerkezet biztosítja. Zeneóvoda 5-6 éves gyermekeknek Zenei előképző 1. évfolyamon 7-8 éves gyermekeknek Alapfokú zenei oktatás1-6. évfolyamon 7-14 éves korig Továbbképző 7-10.évfolyamon 14-18 éves korig Tanszakok Régi elnevezés Új elnevezés (2011-től felmenő rendszerben) Zongora Billentyűs Vonós (hegedű gordonka) Vonós Fafúvós (furulya, fuvola, szaxofon, oboa, klarinét) Fafúvós Rézfúvós (kürt trombita harsona, tuba) Rézfúvós Ütős Akkordikus Zeneóvoda A zeneiskola 30 éve szervezi a legkisebbek számára a dalos, játékos foglalkozásokat. Ebben a korban mélyen érinti a zene ereje a gyermeki lelket, s hatékonysága a későbbiek alapozó munkájában kamatozik. Zenei előképző Az általános iskola 1. osztályos tanulóiból jelentkezés alapján kerülnek ki ezek a csoportok, melyet zeneiskolai tanárok vezetnek. Megalapozzák a zenei 113

ismereteket, előkészítik a tanulók zeneelméleti tudását, légzéstechnikát és hangindítást tanulnak a hangszeres tanulmányaik megkezdéséhez. Az előképzőt a növendékeknek nem kötelező elvégezni. Alapfokú zenei oktatás Alkalmassági meghallgatás előzi meg, ahol ritmusérzéket, hallást, zenei memóriát, alkati alkalmasságot figyelnek meg a szaktanárok. A hangszeres zenei tanulmányoknak nem kritériuma a zenei előképző elvégzése. Az alapfokú zenei oktatás ideje alatt 4-6 év áll rendelkezésére a tanulónak, hogy megszerezze a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres késséget. Ez idő alatt kell elsajátítania a zene elméletét, a zene történetét és irodalmát, s megtanulni a kifejező zenei formálást. Megfelelő koncentráló képességet egyegy mű előadásához Az alapfok befejezéséig el kell jutnia a tanulónak arra a szintre, hogy egyszerűbb zenei műveket önállóan is meg tudjon tanulni. Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsga letétele nem kötelező. A tanulónak kell eldönteni, kíván-e ilyen vizsgát tenni, vagy sem. Abban az esetben, ha nem teszi le a művészeti alapvizsgát és ennek következtében az alapfokú évfolyamról, nem léphet tovább az első továbbképzős évfolyamra, a tanulói jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Továbbképző A továbbképző osztályokban a tanuló az előző években felhalmozott tudásanyagra építve és azt továbbfejlesztve bonyolultabb műveket sajátít el. Zenei műveltségét elmélyíti, a zenei műveket fokozott igényességgel formálja meg. A továbbképző osztályok befejezése után – lehetőség szerint – közreműködik a város amatőr együtteseiben. A négy továbbképző évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló művészeti záróvizsgát tehet. Képzőművészet (grafika és festészet, műhelygyakorlat) A képző és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is hogy a múlt értékeit megszerettesse, és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség, kialakításában. A vizuális képességek egy-egy csoporton belül különbözőek, ezért a feladatok személyre szólóan differenciáltak. Ez teszi lehetővé a kiemelkedően tehetséges gyerekek gyorsabb haladását. Jelentkezés a megelőző tanév áprilisában, írásban történik. 114

Előképző: 7-8 éveseknek 9-10 éveseknek

nem kötelező elvégezni, komplex művészeti tárgya a vizuális alapismeretek Alapfok: 1.-2.-3.-4.-5.-6. évfolyam legyen képes látványt értelmezni síkban térben alkotást létrehozni, művészettörténet nagy korszakait ismerni Továbbképző: 7.-8.-9.-10. évfolyam legyen képes önálló téma feldolgozásra konkrét és elvont képi plasztikai gondolatok megjelenítésére, sík és térbeli művek létrehozására Tánc A táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületen való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik a tanulók tánctechnikai, előadói műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. Képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam - Előképző 1. - Előképző 2. - Alapfok 1-2-3-4-5-6 - Továbbképző 7-8-9-10 Tagozatok: - Balett tanszak - Moderntánc tanszak -Társastánc tanszak - Néptánc tanszak

Balett A szép mozgás minden ember ösztönös vágya. A klasszikus balett, mellyel ez a vágy elérhető, évszázadokon át csiszolódott tánctechnika, zárt rendszerbe foglalt mozdulat-nyelv. Tanulása erős koncentrálást, fegyelmezett, tudatos munkát igényel. Tanítása fiatal korban kezdődik, hiszen a test ekkor még laza: az izmok alakíthatóak, az ízületek tágíthatóak. tanulóink között folyamatosan akad olyan tanuló, aki a műfajt életpályának választja. A tanszak folyamatos együttműködésben van a Szegedi Nemzeti Színházzal, ahol próbákon, illetve egy-egy előadásban is részt vehetnek növendékeink. Néptánc 115

A népi műveltség megismerése a mai kultúra számára fontos információkat hordoz. A népművészet fennmaradt alkotásai kiállták az idők próbáját, több száz, több ezer éven át, generációkon keresztül csiszolódtak, így alkalmasak a mai gyermekek nevelésének eszközévé válni. A folklórkülönböző területein a népzene, a népdal, a néptánc, a népi játékok óriási lehetőséget nyújtanak a gyermekek zenei és mozgáskultúrájának fejlesztésére, személyiségük formálására. A tanszak célja: ebben a mélyben gyökerező népi kultúra iránti érdeklődés elmélyítése a tanulókban. Moderntánc - Társastánc „A viselkedéstől az élményig az alapoktól a versenyformáig.” Tanulása erős koncentrálást, fegyelmezett tudatos munkát igényel. Tanítása fiatal korban a legjobb, hiszen a test ekkor még laza, az izmok alakíthatóak, az ízületek tágíthatóak. Az egymásra épülő, folyamatosan nehezedő táncok juttatják el a tanulókat az egyre magasabb színvonalú tánctudáshoz. Általános feladatok A tehetséges tanulók kiválasztása, s a megfelelő művészeti iskolaoktatásra irányítása. Határidő: Április. Felelősök: A foglalkozások vezetői (zene, képzőművészet, tánc). Tanulócsoportok beindítása, - órabeosztás elkészítése, munkatervek elkészítése, anyag és eszközszükséglet felmérése, szülői értekezlet szervezése. Határidő: Szeptember. Felelősök: Igazgatóhelyettes, csoportvezetők,. A tanulókkal való jó kapcsolat kiépítése, a gyakorlás megszervezése, bemutatók, fellépések, verseny szervezése. Részvétel az iskola által szervezett hangversenyeken. Nyílt hét szervezése szülők számára – novemberben. Tanszaki hangversenyek, félévi és év végi vizsgák, alapvizsga, záróvizsga. A tanulók értékelése havonta, félévi- és év végi teljesítményeik alapján. Művészeti évzáró szervezése, bemutatók, (zene, képzőművészet, tánc), kiállítások, versenyek. Határidő: Az éves munkatervben meghatározott időpontban. Felelősök: Igazgatóság, szaktanárok. A tanulók értékelése:

116

A teljesítendő és elvárható követelmények tartalmát mélységét az egyes szakaszok végére kell tervezni, figyelembe véve az egyéni fejlődési különbségek gyorsabb ill. lassúbb tanulási tempó adta korlátokat. Az ellenőrzés és értékelés folyamatának alapjait is a két szakasz végére elérendő követelmények határozzák meg. A tanulók évente két alkalommal félévkor és tanév végén, vizsgán vesznek részt, ill. vizsgamunkát (képzőművészet) készítenek. A vizsga lehet zártkörű (zeneművészet) és nyilvános (táncművészet). Az előképző osztályaiban a tanulók évi munkájuk és az összefoglaló órán illetve a beszámolón nyújtott teljesítménye alapján: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg minősítést kap. Az alapfok és a továbbképző évfolyamain a növendékek előmenetelének értékelése a havi érdemjegyeken kívül évi két alkalommal történik. A félévi osztályzatokat a főtárgy tanára, az év végi osztályzatokat a főtárgy tanára javaslata alapján az egész évi munka figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg. Értékelése: jeles, jó, változó, közepes, elégséges. Jeles az a tanuló, aki az adott tanszakon meghatározott tantervi követelményeket 91-100%-ig elsajátította, megfelelő technikákat magas szinten alkalmazza. Jó az a tanuló, aki az adott tanszakon a tantervi követelmények 71-90 %-át elsajátította megfelelő technikai szintet, alkalmazza. Közepes az a tanuló, aki az adott tanszak tantervi követelményeinek 5170%-át elsajátította s mindent megfelelő szinten ad elő. Elégséges az a tanuló, aki a tantárgyi követelményt minimálisan elsajátította, technikailag elfogadhatóaz előadása, teljesítménye. Felsőbb évfolyamba az a tanuló bocsátható, aki megfelel évfolyama minimális követelményeinek, valamint a főtárgyból és a kötelező tárgyakból eredményes vizsgát tett. Ha bármilyen elfogadható ok miatt a növendék a beszámolón nem vett részt, osztályzatát évi munkája alapján a főtárgy tanára állapítja meg. A tanuló szorgalmának értékelése minden esetben a főtárgy tanár feladata, a menete megegyezik az iskola erre vonatkozó rendjével. Versenyeredmények Jutalmazható a tanuló: - versenyen, pályázatokon való – egyéni és csapat – eredményes szereplésért, - kiemelkedő teljesítményért, - iskolán kívüli tevékenységért.

117

A jutalmazás formáit és az odaítélhetőséget a tanulók jutalmazása című táblázat tartalmazza. Dokumentáció: o A faliújságon kifüggesztett táblázatban, o a verseny pontos megnevezése, o tantárgy, o időpont, o a tanuló neve, osztálya o elért eredmény, o felkészítő tanár (ok) megnevezése, o egyéni ill. csapat (csoport) – szempontok kitöltése. Az iskolán kívül elért eredmény regisztrálása az osztályfőnök feladata. Egyéb dokumentáció: napló, tájékoztató füzet.

Művészeti Iskola vizsgaszabályzata: Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjében meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgakövetelményeit és témaköreit, erre építve a vizsgatantárgyait az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben foglaltak alapján kell az alapfokú művészetoktatási intézmény helyi tantervében meghatározni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata, amelyet az intézmény a saját hatáskörében szervez meg.

Művészeti alapvizsga szabályzat A zeneművészeti alapvizsga általános szabályai, követelményei A művészeti alapvizsgára bocsátás feltételei: Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben főtárgyból utolsó alapfokú évfolyamot sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A vizsgára történő bocsátást kiskorú tanuló esetében a szülőnek vagy gondviselőnek írásban kérelmeznie kell. Amennyiben a tanuló az alapfokú 118

évfolyamát sikeresen elvégezte, a vizsgára jelentkező tanulót nem lehet elutasítani. A művészeti alapvizsga a zeneiskolai tanulmányok kiemelkedő eseménye, ezért a körülményeknek, valamint a tanulók ruházatának az alkalomhoz illőnek kell igazodni. A gyakorlati vizsga lebonyolítási rendje - A vizsga nyilvános, hangversenyszerű. - A gyakorlati vizsga lapról olvasási feladatát a nyilvános gyakorlati vizsgától eltérő időpontban is meg lehet tartani. (Például a szóbeli vizsgán.) - A vizsgabizottság zárt körben hozza meg határozatát. Az elméleti vizsga lebonyolítási rendje - Az elméleti vizsga minden esetben zártkörű. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembe vételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a zeneiskola tanszakvezetői állítják össze a tanszak tanáraival oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga feladatait a tanszakvezetők írásban történő felterjesztése után az igazgató hagyja jóvá. Amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztatja. A választható tantárgyak közül vizsgatárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet a zeneiskola pedagógiai programja biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy utolsó évfolyamán az előírt követelményeknek eleget tett. Hangszer, illetve magánének főtárgyas tanulóknak szolfézs tantárgyból is kell művészeti alapvizsgát tenniük. A vizsgabizottság létszáma és összetétele a) Gyakorlati vizsga: 5 fő - a tanuló tanára + 3 tanár (lehetőség szerint ebből 2 fő ugyanazon a tanszakon tanító) + a zeneiskola igazgatója, akadályoztatása esetén helyettes. A vizsgabizottság tagja lehet a zongorakíséretet ellátó tanár is. A tanulónak a saját vagy a kölcsön hangszerét kell biztosítania, az intézménynek a kísérő hangszert és/vagy a zongorát. A vizsgadarabok sorrendje általában: skála – (ujjgyakorlat) – etűd – előadási darab(ok /korszakonként/) – kamaradarabok. Magánének tantárgy esetében a főtárgy tanára határozza meg a vizsgadarabok sorrendjét. b) Elméleti vizsga: „A” tagozaton írásbeli vagy szóbeli vizsga, „B” tagozaton mindkét vizsgarész. 119

Írásbeli vizsgán a vizsgabizottság összetétele: a tanuló tanára + 2 a tanulót nem tanító tanár. Szóbeli vizsgán a vizsgabizottság összetétele: 5 fő - a tanuló tanára + 3, ebből 2 elméleti szakos tanár, valamint az igazgató, akadályoztatása esetén helyettes. A vizsgajegyzőkönyv vezetése a vizsgabizottság elnökének a feladata. A vizsgabizottság elnökének személyét az év végi vizsgarendben az igazgató határozza meg. 4. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki országos művészeti versenyen egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, szintet eléri. A felmentést a tantárgyat tanító tanár és a tanszakvezető – amennyiben a tanszakvezető a tanító tanár, abban az esetben helyettese- írásbeli előterjesztése alapján az igazgató engedélyezi. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az alapfokú zenei tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga. Ez abban az esetben fordul elő, amikor a tanuló főtárgyból és elméletből nem azonos évfolyamra jár. A művészeti alapvizsga minősítése A művészeti vizsga minősítésének általános szabályai A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatárgyanként külön-külön 1-től 5-ig terjedő osztályzattal kell minősíteni. Az osztályzatra a tanulót tanító tanár tesz javaslatot, a végleges eredményt a vizsgabizottság szavazással hozza meg. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból osztályzatok számtani közepe adja. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményeit nem teljesítette. A művészeti alapvizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelésének szempontjai: Fúvós hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, 120

- technikai felkészültség, - helyes légzés, testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Ütőhangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása - különböző hangszereken (tremoló, előkék), - több verővel való játék dallamhangszeren, - különböző hangszer kombinációk kezelése, - hangszer- és verőváltások alkalmazása, - előadásmód, - a zenei stílus és előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. Billentyűs hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes test- és kéztartás, - hangminőség, billentés, - pedálhasználat, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. 121

Vonós hangszerek - megfelelés az előírt követelményeknek, - technikai felkészültség, - helyes testtartás, hangszertartás, - hangképzés, - intonáció, - hangszerkezelés, - artikulációk és díszítések alkalmazása, - helyes ritmus és tempó, - előadásmód, - a zenei stílus és előírások megvalósítása, - memória, - alkalmazkodóképesség, - állóképesség. A szolfézs írásbeli értékelésének szempontjai - teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; - fogalmazás (műelemzés): információtartalom; a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya; a felhasznált irodalom színvonala, mennyisége; eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás; - dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szolfézs szóbeli vizsga értékelésének szempontjai: - általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete); - zenetörténeti tájékozottság; - stílusismeret; - formai ismeretek; - népzenei ismeretek (népdalelemzés); - intonáció; - lapról olvasási készség; - tájékozódás a zenei műfajok között. A művészeti alapvizsga részei Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat szolfézs írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 122

Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, főtárgy „A” tagozat: szolfézs. A szóbeli vizsga időtartama 10 perc. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, főtárgy „B” tagozat: szolfézs. A szóbeli vizsga időtartama 10 perc. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtárgy „A” tagozat: főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama: 10-20 perc. Hangszer főtárgy „B” tagozat: főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama: 15-25 perc A művészeti alapvizsga követelményei: klasszikus balett A vizsga részei A vizsga gyakorlati és elméleti vizsgából áll. A vizsga tantárgya és időtartama Klasszikus balett 45 perc A vizsga tartalma Rúdgyakorlatok – Technikailag emelkedő nehézségi fokú, több gyakorlatból álló, egymást követő gyakorlatsorok a rúdnál (plié, battement tendu, battement tendu jeté, rond de jambe par terre, fondu, frappé, adagio, grand battement jeté gyakorlatok) Középgyakorlatok – Különböző dinamikájú, a tananyagban előírt elemekből álló gyakorlatok, gyakorlatsorok középen (battement tendu, jeté, fondu, adagio, grand battement jeté gyakorlatok, a pózok alkalmazásával) Allegro – Kis ugrások egyszerű kombinációk formájában (temps levé sauté, petit 123

changement, petit échappé, assemblé, petit jeté, sissonne simple, glissade alkalmazásával) Nagy ugrás (sissonne fermée) Tourok Forgások középen és diagonálban (egy tour sur le cou –de– pied II. IV. V. pozícióból, tour sur place középen, tour pas de bourrée diagonálban) választhatóan A bemutatott gyakorlatok nevének felismerése és értelmezése A vizsga értékelése: – A gyakorlatok értelmezése és pontos bemutatása – Technikai biztonság – Koordinált, esztétikus előadásmód – A gyakorlatok zenével összehangolt kivitelezése – Fegyelmezett együttműködés a csoportos munkában MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA - Néptánc Elméleti vizsga Folklorisztika, népi ének tantárgyak: Egyéni, szóbeli vizsga A vizsga ideje max. 10 perc A vizsga felépítése 1. Jeles napok, ünnepi szokások, különös tekintettel nagy ünnepeinkre (karácsony, húsvét). 2. Az emberélet fordulói (születés, házasság, halál). 3. Népdaléneklés, népi játék eljátszása, elmondása 1. Jeles napok, ünnepi szokások: A vizsgázó legyen tisztában azzal, hogy melyik nagy ünnepkör mikor kezdődik, meddig tart Tudja az ünnepkörhöz tartozó főbb szokásokat, jeles napokat. a.) A vizsgázó eldöntheti, hogy a karácsonyi vagy a húsvéti ünnepkörről beszél. Mondja el, mikor kezdődik az ünnepkör és meddig tart. Sorolja fel a jelentősebb napokat és népszokásokat, eseményeket az ünnepkörön belül. A legjelentősebb dátummal is jelölje. b.) A vizsgabizottság a nem választott ünnepkörből kérdéseket tesz fel. (Húsvéti ünnepkör választásakor a karácsonyi, karácsonyi ünnepkör választásakor a húsvéti ünnepkörből) c.) A vizsgázó kiválaszt egy nem a nagy ünnepkörökhöz tartozó jeles napot és annak legfőbb 124

jellemzőit néhány mondatban összefoglalja. 2.Az emberélet fordulói: A vizsgázó ismerje a születés, házasság, halál körül zajló szokásokat, fogalmakat. A vizsgabizottság bármelyik témakörből összesen kettő kérdést tesz fel. Hiányos, nem kielégítő válasz esetén további kérdéseket is feltehet. 3. Népdal, népi játék a.) Két népdal eléneklése, az oktató által meghatározott 10 népdal közül. b.) Két népi játék elmondása, adott esetben eléneklése, eljátszása az oktató által meghatározott 10 gyermekjáték közül. Nem kielégítő előadásmód, hiányos szöveg, folyamat esetén másik népdal, játék kerül kijelölésre. Gyakorlati vizsga Feltételek: Egyéni és /vagy páros formában történik A vizsga ideje max. 10 perc, mely a táncokhoz tartozó folklorisztikát is magában foglalja (az adott tájegység tánctípusai, táncok elnevezései, viselete) A vizsgázó legalább 4 tájegység táncanyagát ismerje. A vizsgázó az oktatója jóváhagyásával a tanult tájegységek tánctrendjeiből kiválaszthat hármat. A 4. kötelezően somogyi kell, hogy legyen. A táncokat improvizatív szinten a tájegységre jellemző lépésanyaggal, stílusban, formában egyénileg vagy adott esetben párban max. 2 perc időegység alatt kell a vizsgabizottság előtt eltáncolni. A vizsga felépítése: 1.) Szabadon választott tánctípus eltáncolása a választott tájegység táncai közül. 2.) A vizsgabizottság által kijelölt tánctípus eltáncolása a választott tájegység táncai közül. 3.) Kötelező (somogyi) tánctípus eltáncolása a somogyi táncrendből, melyet a vizsgabizottság határoz meg. 4.) A vizsgázó a szabadon választott tájegység tánc folklorisztikájáról, népviseletéről beszél néhány mondatban. 5.) A vizsgabizottság felmerülő kérdései (Egy - egy improvizáció időtartama max. 2 perc). Szabadon választott tánc: A választható tájegységek: Rábaköz Sárköz Dél-alföld Szatmár Mezőség (Szék) 125

Páros tánc esetén a csoport többi vizsgázójából kell a párt meghatározni. A kisegítő táncos teljesítményét a vizsgabizottság figyelmen kívül hagyhatja vagy figyelembe veheti a kisegítő táncos javára, annak vizsgázásakor. A vizsgabizottság által kijelölt tánc: A vizsgabizottság dönti el, hogy a maradék két táncrendből mely tánctípust (csak egyet) kell eltáncolni. (Páros tánc esetén, a szabadon választott táncnál leírtak érvényesek.) A vizsgabizottság határozza meg, hogy a somogyi táncrendből melyik tánctípust kell eltáncolni. (Páros tánc esetén, a szabadon választott táncnál leírtak érvényesek. A vizsgázók az alakalomhoz és a gyakorlati vizsgához illő öltözetben (lányok: szoknya, karaktercipő, fiúk: sötét nadrág, fehér ing, tánccipő vagy csizma) jelenjenek meg a vizsgán. Záróvizsga szabályzat a néptánc tanszak továbbképző számára Elméleti vizsga Tánctörténet: írásbeli vizsga (teszt és esszé) a vizsga ideje 90 perc Tánctörténet: Követelmények: A tánctörténet főbb korszakai, a tánc társadalmi szerepének változásai: A tánc és a rítusok, vallások (őskor, ókor) A tánc és a szórakozás, a tánc és reprezentáció (ókor, középkor, reneszánsz, barokk) A színpadi táncművészet kialakulása (udvari balett) A magyar tánc: A néptánc együttesek kialakulása Gyöngyös bokréta Neves néptánc együttesek, koreográfusok, koreográfiák Magyarországon. A vizsga menete: 1. Írásbeli vizsga: formája: teszt időtartam: 45 perc Az elméleti és gyakorlati vizsganaptól eltérő napon, az igazgató által kijelölt helyen és időben, felügyelő tanárok segítségével történik. A tesztet a felkészítő tanár segítségével a vizsgabizottság állítja össze (a szakértő nélkül). A tesztkérdések a tánctörténet főbb korszakinak mind három résztémakörét érintik. A teszt formája: egyszeres választás többszörös választás Javítás: a javítókat az igazgató jelöli ki. A javító bármely szaktanár lehet, kivéve a vizsgázó osztály szaktanárát. A javított dolgozatokra a javító szaktanár érdemjegyet javasol, melyet (a dolgozatok szemrevételezése után) a szakértő és a vizsgabizottság elnöke hagy jóvá. Értékelés: 126

A javítókulcs alapján elért pontszámok határozzák meg az érdemjegyet. A ponthatárokat az igazgató és a szaktanár határozza meg. Az elégséges eléréséhez minimum 40%-ot teljesíteni kell. 2. Írásbeli vizsga: formája esszé időtartama: 45 perc Az elméleti és gyakorlati vizsganaptól eltérő napon az igazgató által kijelölt helyen és időben az írásbeli vizsga teszt mérésével egy időben történik. A vizsga menete: A vizsgabizottság a felsorolt témák közül meghatároz kettőt, melyből a vizsgázó kiválaszt. A vizsgázó a választott témát írásban kifejti. Javítás: A vizsga 1. részében leírtak szerint történi. Értékelés: Az adott témához szorosan vagy kevésbé szorosan, de kötődő tartalom alapján a szaktanár javasol egy érdemjegyet, melyet a szakértő és a vizsgabizottság elnöke hagy jóvá a dolgozat szemrevételezését követően. A tánctörténet vizsgajegyét a teszt és az esszé érdemjegyeinek átlaga adja.

Gyakorlati vizsga Feltételek: Egyéni és/vagy páros formában történik A vizsga ideje maximum 15 perc, mely a táncokhoz tartozó folklorisztikát is magában foglalja (az adott tájegység tánctípusai a táncok elnevezései, táncrendek, viseletek) A vizsgázó mind három nagy dialektus területről legalább két-két táncanyagot (a teljes táncrendet) ismerjen. A vizsga felépítése: 1.) A vizsgázó az oktatója jóváhagyásával mind három dialektusból kiválasztja két-két tájegység vagy falu (táncát) táncanyagát. 2.) A választott 6 táncrendből a vizsgázó kiválaszt egy Dunai egy Tiszai és egy Keleti dialektushoz tartozó táncrendet, a táncrendekből egy - egy tánctípust. 3.) E három tánctípust szabadon, maximum 2-2 perces időtartamban improvizatív módon eltáncolja vizsgabizottság előtt. 4.) A táncrendek többi táncát szóban felsorolja. Elmondja, hogy a választott tánctípus a táncrendben hol foglal helyet. 5.) A vizsgabizottság a folklorisztikához tartozó kérdéseket is feltehet. (pl. egyes táncok speciális elnevezései, kik táncolják? Milyen formában?) 6.) A vizsgabizottság a vizsgázó által meghatározott táncrendekből 127

kiválaszthat még egy-egy tánctípust, melyet a vizsgázó improvizatív módon egyénileg vagy pár segítségével egy-egy perces időtartamban eltáncol a vizsgabizottság előtt. 7.) A vizsgabizottság a maradék három meghatározott, de nem választott táncrendből kiválaszt egye, melyből a vizsgázó bármelyik tánctípust eltáncolhatja. 8.) A táncokat improvizatív szinten a tájegységre jellemző stílusban, lépésanyaggal, formában kell eltáncolni. A vizsga menete: A szabadon választott tánctípusok eltáncolása a különböző dialektus területekről, tájegységekről.(Páros tánc esetében a csoport többi vizsgázójából kell a párt kijelölni. A kisegítő táncos teljesítményét a vizsgabizottság figyelembe veheti a kisegítő táncos javára, annak vizsgázásakor.) - 6perc a. Az eltáncolt táncok táncrendbe való beillesztése szóban. b. Folklorisztikai kérdések (indokolt esetben) - 3 perc A vizsgabizottság által meghatározott tánctípusok eltáncolása (a vizsgázó által megadott Tájegységek táncanyagából) - 3perc A vizsgabizottság által meghatározott tájegység (aldialektus) táncrendjének felsorolása. - 1 perc A vizsgabizottság által meghatározott tájegység táncrendjéből a vizsgázó által választott tánctípus eltáncolása. - 1 perc A vizsgabizottság felmerülő kérdései. Értékelés: Az eltáncolt táncok lépésanyaga, stílusossága, az improvizáció felépítése, a szóbeli részek tartalma alapján, a vizsgabizottság közös döntést hoz az eredményre vonatkozóan. Kétes esetben a szakértő döntése mérvadó.

MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA - Képzőművészet A rajz – festés - mintázás és a különböző tanszakok műhelygyakorlat tantárgyainak alapvizsgája gyakorlati vizsgákból, a népművészet alapvizsgája szóbeli vizsgákból áll. 128

A vizsga tantárgyai: Az alapfokú évfolyamot elvégző, vizsgára jelentkező tanuló az alapvizsgán a főtárgyból és kötelező tárgyból: rajz - festés - mintázásból és műhelygyakorlatból, illetve önkéntes választás alapján, ezeken felül a szabadon választható tárgyból is tehet vizsgát, ha a vizsgáztatási követelmények teljesítésére felkészült. A szabadon választható tantárgy vizsgatárgynak csak akkor választható, ha a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Rajz – festés - mintázás: A vizsga gyakorlati, időtartama: 90 perc Műhelygyakorlat tantárgyai: Grafika és festészet: A vizsga gyakorlati, időtartama maximum 180 perc - rajzi, tervezési feladat 50 perc - grafikakészítés 130 perc

MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA - Képzőművészet A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Grafika és festészet műhelygyakorlat – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. 1. A grafika és festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: 129

A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás vagy sorozat, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített elbeszélő képi alkotás vagy sorozat, – díszlet– és jelmeztervek, – murália vagy annak részlete. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv vagy sorozat. 2. A grafika és festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a grafika és festészet nagy stíluskorszakai, – a grafika és festészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a grafika és festészet anyagai, eszközei, műfajai, – a grafika és festészet műfajában alkalmazott technikák, – az elkészített tervek és művek bemutatása, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése: – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, – tervezői, kivitelező készség, – színtani és formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a grafika és festészet technikáinak és eljárásainak alkalmazási szintje, – a felületalakítás módja, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. 130

A szóbeli vizsga értékelése: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség. Pedagógiai Szakszolgálat A Szakszolgálat öndefiníciója A jó szeretet ismérve az, hogy a gyermek is úgy érzi: szeretik. A jó szeretet cselekszik, de nem beavatkozó, hanem melléálló módon. A gyereket igyekszik megismerni és így alkalmazkodni hozzá. Elfogadja olyannak, amilyen, a meglévő képességeket fejleszti, alkalmazkodik az elvárásaival. Nem állítja a gyereket sem egyéniségéhez, sem korához képest teljesíthetetlen feladatok elé. …A gyermeket igyekszik megérteni. Minden helyzetben belebújik kicsit a gyerek bőrébe, mit érezhet, mit miért tesz, mi mozgatja? Mindezek után igyekszik segíteni őt a nehézségeken minél kevesebb szenvedéssel átjutni.” Dr. Fülöp Zsuzsanna A Szakszolgálat logopédiai tanárok, gyógytestnevelő tanárok munkaközössége, akik a megkésett/akadályozott beszédfejlődés, artikulációs és kommunikációs zavarok, írás, olvasás zavarok, orrhangzósság, hangképzési rendellenességek, hadarás, dadogás, értelmi és más fogyatékosságok következményeként fellépő beszédhibák, illetve beszédzavarok szűrésével, vizsgálatával, megelőzésével és korrekciójával illetve a mozgásszervi és belgyógyászati panasszal gyógytestnevelésre utaltak egészségszintjének megőrzésével, a deformitások javításával foglalkoznak. A Pedagógiai Szakszolgálat működési területe: Makó és Kistérsége önkormányzati fenntartású óvodáiban, általános iskoláiban, utazó szakemberek /logopédus, gyógytestnevelő/ biztosításával pedagógiai szakszolgálati feladatot lát el. Jogszabályi meghatározás: 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 35. § (5) „A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása.” 131

1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 35. § (8) „A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.” Intézetünk tagjai szakmai tevékenységük során gyógypedagógusként, logopédusként és gyógytestnevelőként tudatosan elkötelezettek, ismerik és betartják szakmai felelősségük köreit és határait, tiszteletben tartják kezeltjeik emberi méltóságát. Az esetleg létrejövő kötődést vagy a terápiás helyzetből adódó függőséget semmiféle előny megszerzésére nem használják fel. Titoktartási kötelezettségük van mindazon információkra, amelyeket a kezelttől, vagy a kezeltről szereznek írásban, szóban. A Szakszolgálatnál folyó nevelő-oktató munka céja, feladata, alapelvei A gyógytestnevelés és logopédiai fejlesztés célja: a gyógytestnevelés sajátos eszközeivel elősegítse a mozgásszervi és belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utaltak egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával. - a szív és a keringési szervek munkaképességének növelésével alkalmassá tegye a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére - megfelelő testi-lelki egészség kialakítása - a sport, a mozgás szeretete, életformává válásának segítése - a nyelvi elmaradás korrekciója: a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése; - a környezet megismerése: az analizáló, szintetizáló, lényegkiemelő készségek fejlesztése; - nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása; - a verbális és nonverbális kommunikáció, valamint önkifejezés mozgásba ágyazott fejlesztése; - a mozgás, beszéd és gondolkodás ritmusának kialakítása, összerendezése; - a mozgás és zene emocionális hatásán keresztül az önszemélyiség ritmusos harmonizálása, az önkifejező készség és kreativitás fejlesztése; - a kialakult beszédhiba javítása, az aktív, passzív szókincs bővítése és a grammatikailag helyes kifejező, összefüggő beszéd tanítása; - segítse elő a gyermek önmegismerését, önmagáról alkotott képének felépítését; 132

- az alapkultúrtechnikák elsajátítását megalapozó vizuális, megfigyelő és elemző készség fejlesztése; - A beszédhibás, részképesség-zavarral küzdő gyermeket képessé tegye a beszéd, olvasás, írás eszközszintű használatára. A gyógytestnevelés és logopédiai fejlesztés feladata: A fejlesztés elsődleges feladata a képesség- és személyiségfejlesztés, nem feladatunk a korrepetálás. Elvünk, hogy elsődlegesen nem a tüneteket, hanem az okot (beszédszervi ügyetlenség, hallásfigyelem gyengeség, beszédészlelésbeszédmegértés zavar, szóritmus –érzékelési zavar, formaérzékelési zavar, téri tájékozódás zavara, grafomotoros ügyetlenség) kell megszüntetni. Amennyiben az okokat sikerül megszüntetni, vagy legalábbis enyhíteni, a tünetek (beszédhiba, írás- olvasászavar) is könnyebben megszüntethető, javítható. Ebből következő feladataink: - speciális mozgásanyag feldolgozásával biztosítsa a tanulók testi nevelését. - tegye ezt olyan mértékben, hogy egészségük, fizikai képességeik fejlesztésével, mozgáskészségük alakításával a normál testnevelésben való részvételre előkészítse őket - ha ez nem lehetséges, akkor egészségszintjüket, mozgáskészségüket, teljesítőképességüket a legmagasabb szintre emelje és tartósítsa. - a mozgásigény felkeltése, kielégítése, prevenció. - a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési készségének elősegítése; - a megismerési vágy felkeltése; - összefüggések észrevetetése, az asszociációs képesség fejlesztése; - a kreativitás és absztraháló képesség fejlesztése; - a percepció fejlesztése; - beszédindítás; - az érzelmi feszültségek oldása; - a kommunikáció fejlesztése, újjáépítése; - interperszonális kapcsolatok fejlesztése; - nonverbális kifejezőeszközök fejlesztése; - a beszéd folytonosságának fejlesztése; - a mozgás ritmikus összehangolása a beszéd verbális és nonverbális elemeivel; - az artikulációs mozgások ügyesítése; - hallási figyelem fejlesztése; - az izomtónus szabályozás fejlesztése; - a helyes légzéstechnika kialakítása; - a magyar nyelv normáinak megfelelő hangképzés kialakítása; 133

a magyar nyelv grammatikai rendszerének készségszintre emelése; az összefüggő szöveges beszéltetés előkészítése; a testrészek tudatosítása; a téri helyzetek, viszonylatok észlelésének kialakítása; a bal-jobb irányok megkülönböztetése, a lateralitás fejlesztése; szem- kéz koordinációjának fejlesztése; az alakállandóság kialakítása; az alak-háttér felfogás fejlesztése; a vizuális megfigyelő- és elemző készség fejlesztése (vizuális memória, ritmus, időrendiség); - vizuális helyzet, pozíció felismerése. -

A fejlesztés alapelvei: - olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, a speciális szükségleteket, az egyéni képességet; - egyéni, kiscsoportos formában történő fejlesztés a gyermek fejlődési - ritmusához alkalmazkodó lépésekben; - a személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése; - a fokozatosság elvének szem előtt tartása korszerű ismeretek nyújtása, a képességek, készségek fejlesztése. Logopédiai szűrések, vizsgálatok - Minden tanév szeptemberében szűrővizsgálatokat végzünk az óvodák nagycsoportjaiban és az általános iskolák első osztályaiban. A szűrés elsősorban az artikulációs zavarok és a diszlexia veszélyeztetettség feltárására irányul A többi óvodai csoportban, iskolai évfolyamon - a szülő vagy az óvoda/iskola kérésére igény szerint folyamatosan végzünk vizsgálatokat, minden, a szakmánk körébe tartozó esetben, előjegyzés alapján; - Minden tanév januárjától – tanítói, szülői kérésre – az általános iskolák első évfolyamaiban a diszlexia-veszélyeztetettség vizsgálata folyik; - A szűrés és vizsgálat alapján - a logopédus javaslatára - a szülő beleegyezésével és kérésére a gyermek további részletes logopédiai vizsgálaton vehet részt. A vizsgálat eredményei alapján beszédhiba vagy részképesség-zavar, a szakértői bizottság vizsgálata alapján pedig beszédfogyatékosság állapítható meg; - A logopédus minden hozzáforduló gyermeket megvizsgál, a szülőt tanáccsal látja el; - A terápia folyamán szükség szerint folyamatdiagnózissal történik a gyermek státuszának megállapítása. 134

Logopédiai felvétel: - A logopédus a beszédhiba típusa és súlyossága, a gyermek életkora, a kezelés várható időtartama alapján állapítja meg a felvétel sorrendjét; - A fel nem vett gyermekeket előjegyzésbe veszi; - A „beszédhibája megszűnt”, „tünetmentes”, vagy „kimaradt” minősítéssel elbocsátott tanuló helyét az előjegyzési listáról tölti be; - A logopédus a gyermekeket a beszédhiba típusa, súlyossága és az életkor szerint lehetőleg homogén tanórai foglalkozási csoportokba osztja (létszám: 1-5 fő); A terápia adminisztrációja: - A logopédus a gyermekek vizsgálatát vizsgálati űrlapokkal dokumentálja; - A vizsgálati órán, illetve az óvodai és iskolai beszédszűrésen megvizsgált beszédhibás gyermekeket a fogalmi naplóban tartja nyilván; - A felvett beszédhibás gyermekek a munkanaplóba is bevezetésre kerülnek, a logopédus ebben a naplóban rögzíti a tanítási órán végzett beszédjavítás anyagát; - A beszédhibás gyermekeket félévkor és év végén írásbeli minősítésben részesíti; Beszédhibák, alkalmazott terápiák, minősítések Pöszeség A pöszeség a kiejtés tisztaságának zavara. Óvodás, illetve kisiskolás korban fordul elő leggyakrabban, az életkor előrehaladtával csökken az előfordulási aránya. Kezelésének javasolt időpontja a már betöltött 5. életév, illetve nagycsoportos óvodás kor. Diffúz pöszeség esetén ennél korábban is megkezdődhet a terápia. A logopédus kompetenciája annak eldöntése, hogy mikortól kezdi a terápiát az adott gyermekkel. Tünetei: - hanghelyettesítés: a gyermek az adott hangot más hanggal helyettesíti: Pl.: kakas-tatas, sajt-szajt, róka-jóka; - hangtorzítás: a gyermek a hangot helytelenül, torzítva képezi, pl.: a sziszegő hangok esetében kidugja a nyelvét a fogsora között; - hangkihagyás: bizonyos hangokat nem ejt a gyermek, hó-ó, lapát-lapá, medve-meve. A hibás hangok száma szerint általános és részleges pöszeségről beszélhetünk. Az általános pöszék beszéde a környezet számára csaknem érthetetlen, általában 10-15 hangot érint, a mássalhangzók nagy részét és néhány magánhangzót is. 135

Ebben az esetben a hibás beszéd a gyermek beiskolázását is akadályozhatja. A részleges pöszeség csak bizonyos hangokra, vagy hangcsoportokra vonatkozik. A leggyakoribb artikulációs hibák a sziszegők (sz, z, c, s, zs, cs) helytelen ejtése, valamint az „r” hang kiejtésének nehézsége. Ezen kívül előfordulhat zöngétlenítés (b-p, d-t, g-k), amelyet megnövekedett orrmandula, enyhébb hallássérülés is okozhat, de előfordulhat, hogy pusztán képzésbeli rendellenességről van szó. Gyakran fordul még elő a zárt orrhangzós képzés (mb, n-d), melynek hátterében leggyakrabban szintén az orrmandula, ill. allergia, gyakori náthás, hurutos megbetegedés áll. Ezért ilyenkor javasoljuk a gyermek hallásvizsgálatát, illetve fül-orr-gégészeti vizsgálatát. Szabálytalan fogsor, harapási rendellenesség esetén fogászati vizsgálat is javasolt. Egyes gyermekeknél lenőtt nyelvfékkel is találkozunk, amely különösen az l, r hangok kialakítását akadályozza. Ilyen esetben szükség van a nyelvfék felmetszésére. Amikor a vizsgálatok nem mutatnak ki szervi eltéréseket, csak egyszerű működéses, vagy funkcionális pöszeségről beszélünk. A pöszeség hátterében mozgásos ügyetlenség is állhat. A pösze gyermekeknek gyakran darabos a mozgásuk, mackós a járásuk, ügyetlenül futnak, ugranak, nem tudnak összetett mozgássorokat végrehajtani. Nem jó a kézügyességük, nem, vagy nehezen képesek apró, finommozgások kivitelezésére, szem-kéz koordinációjuk összerendezésére, ilyen esetben a hangképzés javítását megelőzően, vagy ezzel párhuzamosan a nagymozgások fejlesztésére is szükség van. A pöszeség kialakulásában a környezet is szerepet játszhat. Amennyiben a gyermek pösze beszédét a család utánozza, vagy a szülők, testvér hangképzése is hibás és a gyermek ezt utánozza, nem alakulnak ki a gyermeknél a tiszta beszédhangok.

Terápia Cél: A diszlália javításának célja, hogy a logopédus tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő artikulációt alakítson ki, amely zavartalanul épül be a gyermek folyamatos, spontán hangos beszédébe. Feladatok: - Általános és részletes logopédiai vizsgálat, szükség esetén szakorvosi, illetve pszichológiai vizsgálatokra utalás, - A vizsgálati eredmények elemzése, az összefüggések értelmezése, ezek alapján az egyéni terápiás terv meghatározása, - Az egyes beszédhangok előkészítése, fejlesztése/kialakítása, rögzítése és automatizálása, a spontán folyamatos beszédszintig bezárólag,

136

- A beszédhibával együtt járó esetleges nyelvi-grammatikai zavarok korrigálása, a beszéd általános fejlesztése, a diszlexia szempontjából veszélyeztetett gyermekeknél prevenciós munka. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: - A mozgáskészség komplex fejlesztését szolgáló gyakorlatok, - A beszédhallás fejlesztése, az auditív emlékezet gyakorlatai (hangminőségek differenciálása, a felsoroltak utánzása), - A hallási megkülönböztető képesség fejlesztése. A hang jel funkciójának tudatosítása, - Fonémadifferenciálási gyakorlatok, - Vizuális, taktilis és kinesztéziás értékelési gyakorlatok (háttérképességek fejlesztése), - A beszédhangok fejlesztése, kialakítása (utánzás – indirekt – direkt módszer), - A kialakított hangok rögzítése (mozgáskoordinációt is bevonva) izoláltan, ciklikus sorokban, „tiszta” hangkapcsolatokat tartalmazó szavakban, szavakban: elején, végén, belül, és mássalhangzó-kapcsolatokban külön is gyakoroltatva. - A kialakított hang automatizálása (játékos tanulási szituációban) mondatokban, szövegben (mondóka, ének, vers, prózai szöveg), spontán beszédben (kérdés-felelet, elbeszélés – jelen, múlt, jövő idősíkokban, társalgás különböző kommunikációs funkciókban, szituációs játékok), aciklikus sorokban, „tiszta” hangkapcsolatokat tartalmazó szavakban. Értékelés, minősítés: A diszlália javítására irányuló logopédiai munka eredményét a gyermek beszédének önmagához viszonyított javulásával értékeljük a következőképpen: Tünetmentes: a gyermek beszédhibája megszűnt, beszéde tiszta, érhető, nyelvtanilag is helyes a spontán beszédben is. Lényegesen javult: a kijavítandó hangok 80-90 %-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag helyes. Spontán beszédben még fejlődnie kell. Részben javult: a kijavítandó hangok 40-50 %-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat.

137

Keveset javult: a kijavítandó hangok 20-30 %-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat. Nem javult: a gyermek beszédében a felvételi szinthez képest nincs számottevő, értékelhető pozitív változás. Eszközök: - munkafüzetek, füzet, tükör, a logopédiai táska képanyaga, lottók, memóriák a fejlesztendő hangokra, eseményképek, szívószál, gyertya, buborékfújó, színes pálcikák, korongok, magnó, kazetták. Megkésett beszédfejlődés Megkésett beszédfejlődésről akkor beszélünk, ha a gyermek beszédfejlődése három éves kor után indul meg a központi idegrendszer és a hallás épsége ellenére. Hátterében örökletesség, szülési sérülés, az idegrendszer érésének késése és negatív környezeti hatások húzódhatnak meg. Az esetek nagy részében a beszéd megindulásakor súlyos kifejezésbeli nehézségek mutatkoznak. Általában jó passzív szókincs, beszédértés mellett fejletlen aktív szókincs jellemzi őket. Értelmi szintjük, gondolkodásuk, figyelmük, emlékezetük, környezethez való alkalmazkodásuk életkoruknak megfelelő. Egyes kivételes esetekben a gyermek hosszú hallgatás után hirtelen életkorának megfelelő színvonalon kezd el beszélni. Tünetei: - csökkent beszédkészség már a gagyogás időszakában; - kevesebb hangot hallat és nem figyel eléggé a környezet hangjaira; - még 3 éves kor körül sem kezd el beszélni; - megreked a beszédfejlődés 4-5 éves korban, csak a közvetlen környezetében élők nevére (papa, mama), illetve állatok nevére, igen-nem szavakra korlátozódik; - szócsonkításokkal, szótöredékekkel, hangutánzó szavakkal, dajkaszavakkal fejezi ki magát: maci-ma, kutya-vau vau; - csak magánhangzókat használ, - nincsenek mondatai, nem használ ragokat; - mutogatással fejezi ki magát; - feltűnően gyenge zenei képesség és ritmusérzék jellemzi; - nem szívesen hallgat mesét, nem köti le a figyelmét. Fontos, hogy a szülő felfigyeljen a figyelmeztető jelekre, s minél előbb vigye el gyermekét logopédiai tanácsadásra. A pontos diagnózis érdekében elengedhetetlen a gyermek neurológiai, pszichológiai és hallásvizsgálata. Terápia Cél: - A beszédkedv felkeltése, szinten tartása, 138

- A beszéd kifejező, közlő funkciójának fejlesztése, - A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerősítése, - Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzők) az életkori sajátosságoknak megfelelő megalapozása. Feladatok: Tanácsadás szülőnek (a gyermek két és fél, hároméves korában). Három és fél, négyéves korban (előkészítő szakasz) - A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsőzetes kiépítése, - A beszédre irányuló figyelem fejlesztése, - A mozgások speciális fejlesztése, - Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése. A logopédiai foglalkozás szakaszai: - A beszédészlelés és megértés fejlesztése, - Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása, - A gondolkodás és a figyelem fejlesztése, - A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése, - A mondatformák kialakítása, bővítése, - A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) - A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok, - Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai, - Hangutánzó gyakorlatok, - Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok, - A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai, - A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai, - A szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai, - Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok. Értékelés, minősítés: Tünetmentes: szókincse, verbális kommunikációja életkorának és intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Verbális kommunikációja korának megfelelő. Közlése nyelvtanilag megfelelő. Beszédére részleges pöszeség jellemző. További adekvát logopédiai terápia szükséges. Lényegesen javult: beszédére az általános pöszeség vagy dadogás jellemző. Szókincse korának megfelelő. Önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal. Nagymozgásai kielégítők, az artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában lehetnek még nehézségei. Részben javult: logopédiai előkészítésre és a logopédiai foglalkozásra alkalmas. Általános pösze vagy dadogó. Beszéde alig érthető, zöngés mássalhangzókat nem képez. Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Beszédmegértése hiányos. 139

Beszédfeladatokkal kapcsolatban gyakran elutasító, figyelme labilis. Nagymozgásait fejleszteni kell, finommotorikája teljesen indkoordinált. Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai előkészítő csoportban foglalkoztatható. A beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezdődött. A nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot. Nem javult: további logopédiai előkészítésre van szükséges. Beszéde nem indult meg. Figyelme a foglalkozásokon alig köthető le. Mozgása, magatartása lényegesen elmarad az életkori átlagtól. Eszközök: - Tárgyak, játékok, tárgydoboz. - A mozgás fejlesztését elősegítő eszközök - Hangszerek és hangzó anyagok, - Érzékelőjátékok, - Építőjátékok, - Bábfigurák, bábparaván, - Képsorozatok, - Képes beszédlottó, - Színes mesekönyvek, képes füzetek, - Magnetofon kazettákkal. Diszfázia A diszfázia jellemzője a normál nyelvelsajátítástól minőségileg és strukturálisan eltérő nyelvi fejlődés. Hátterében lassúbb agyi érés, organikus okok, öröklött tényezők állhatnak. Tünetei: - sivár gagyogás, - szó- és mondatalkotás, szó- és mondatmegértés lassú fejlődése; - lassan gyarapszik a szókincs; - értelmetlen, halandzsa beszéd, szómondatok, gyermeknyelvi szavak, töredékek használata; - hiányzik a szavak jelentésének ismerete; - a nyelvtani szabályok elsajátításának nehézségei; - helytelen nyelvi szerkezetek használata (diszgrammatizmus); - következetlen , centrális pöszeség, érthetetlenségig torzuló artikulációs zavarok; - hangátvetések, perszeverációk, rövidülések, betoldások; - szómegtalálási nehézség; - beszédfejlődésük stagnál, 6-8 éves korukban a nyelvi formák kialakulatlansága, alkalmazásának nehézségei miatt lényegében a beszédet, mint kommunikációs eszközt nem tudják használni;

140

- a fejlődés egyes részterületeinek elmaradása;(mozgás, figyelem, emlékezet szerialitás, észlelés); - gyakran együtt jár egyéb részképesség zavarokkal; - iskolás korban jelentkező maradványtünetek: olvasás és írás elsajátításának lassított üteme; - a nyelvi hátrány 9-10 éves korra egyenlítődik ki, illetve felnőttkorra is megmaradhat bizonyos fokú beszédgyengeség. Feltárása és a terápia tervezése komplex gyógypedagógiai vizsgálatokat igényel. Terápia Cél: - a kommunikáció fejlesztése, - a beszéd és a nyelvi készség fejlesztése, - az elmaradás korrekciója, - kognitív képességek fejlesztése. Feladatok: - A szenzoros és motoros funkciók fejlesztése, melyek megalapozzák és lehetővé teszik a beszéd és nyelvi zavarok terápiáját, - a gyermek szabad önkifejezésének, közlési vágyának, kapcsolatteremtési készségének elősegítése, - nyelvtani szabályok kialakítása, tudatosítása, - beszédészlelés-, beszédmegértés fejlesztése, - az analizáló, szintetizál, lényegkiemelő képesség fejlesztése. Tartalom: Eljárások, gyakorlatok: - Az artikuláció ügyesítése, hangutánzások, ciklizálás, - A percepció fejlesztése, - A beszédmegértés fejlesztése, instrukciók megértése, - Szókincs bővítés, mondatalkotás fejlesztése, nyelvtani szabályok tudatosítása, - mozgás-beszéd-ritmus koordinálása, - általános tájékozódóképesség fejlesztése, - főfogalom alá rendezés, - idői tájékozódás fejlesztése, - összefüggések felismerése. Értékelés, minősítés: Tünetmentes: szókincse, verbális és írásbeli kommunikációja életkorának, intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelő, beszéde tiszta, érthető. Beszédészlelési, beszédmegértési teljesítménye életkorának megfelelő. 141

Lényegesen javult: Képes az önkifejezésre, beszédére a részleges pöszeség jellemző, szókincse megközelíti az életkorában elvárt szintet, önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal, írásban helyesírási problémái vannak. Beszédészlelési, beszédmegértési teljesítmény max. 1 éves elmaradást mutat. Részben javult: Beszéde alakilag és tartalmilag is jelentősen elmarad az életkori szinttől. Általános pösze, beszédére a hangátvetések, betoldások, szótagcserék, kihagyások jellemzőek. Mondatalkotására jellemző a grammatikai hibák és helyesírási hibák magas száma. Nehezen érthető a beszéde. Beszédészlelése, beszédmegértése 2-3 éves elmaradást mutat. Keveset javult: Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintnek. Szókincse alacsony, modatalkotása nélkülözi a ragokat. Artikulációjára az általános pöszeség jellemző, szinte az érthetetlenségig torzul (kihagyás, betoldás, hangátvetés,helyettesítés, torzítás). Beszédészlelése, beszédmegértése 3 évnél nagyobb elmaradást mutat. Nem javult: Beszéde nem fejlődött a terápia megkezdése óta. Eszközök: Speciális vastag ceruzák, tollak, labdák, társasjátékok a szenzorium és a motorium fejlesztéséhez apró tárgyak, bábok, képes lottók, memóriák, dominók, eseményképek, képsorozatok. Beszédészlelés és beszédmegértés zavara (a terápiát a diszfázia terápia részeként alkalmazzuk) Az ép hallásra épülő beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikor a jelentés még nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a különböző beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetőleg sorozatát. A beszédészlelés alapszintjei: akusztikai, fonetikai és fonológiai észlelés. Részfolyamatai: szeriális, transzformációs, vizuális és ritmusészlelés, valamint a beszédhang-megkülönböztetés. A beszédmegértés nagyságrendileg a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik, majd a mondatok megértése és értelmezése következik. A szöveg értelmezése a legmagasabb szint, melynek során a hallott közlés megértésének következtében az emlékezetben korábban tárolt információk aktiválása is megtörténik. A teljes folyamatban a beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is tartalmazza. A beszéd-feldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Más szavakkal megfogalmazva: ha a gyermek az életkorának tartalmilag megfelelő verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások

142

egyértelmű feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszédmegértés zavara áll fenn. Diszfónia Hangképzési zavar, melyet a hang színének kóros elváltozása, elsősorban rekedtség és a hangteljesítmény lényeges csökkenése jellemez. Egyrészt szervi okokra vezethető vissza, másrészt oka lehet az élettanitól eltérő helytelen hangszervi működés, a helytelen hanghasználat, hangtúlerőltetés. A hangszalagok hosszú távú erőltetése másodlagos elváltozásokat okozhat hangszalagcsomók formájában. Ezek eltávolítása sokszor csak műtéti úton lehetséges. A kórkép kifejlődéséhez sokszor alkati tényezők is hozzájárulnak pl.: pszichés feszültség, túlzott temperamentum. Tünetei: - kaparó, szorító, nyomó, viszkető érzés a nyakon; - köhögés, krákogás, „gombóc-érzés”; - rekedt, préselt, fátyolos színezetű hang; - túl magas, illetve túl mély a gyermek hangja; - az erőltetett hangképzés következtében a nyakizmok megfeszülnek, a nyaki erek kiduzzadnak; - rossz légzéstechnika; - a hasfal merev tartása (kidomborodása vagy behúzása); - rendellenes hangképzés – feszítés, erőltetés; - sokat kiabál a gyermek; - időnként elhal a hangja, a hang levegőssé, erőtlenné válik; A logopédiai terápia megkezdése előtt nélkülözhetetlen a gyermek foniátriai vizsgálata. Terápia Cél: A diszfónia javításának célja, hogy a logopédus a kellemes, belső harmóniát közvetítő, esztétikai és kedvező pszichés hatást keltő tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely zavartalanul épül be a folyamatos, spontán hangos beszédbe. Feladatok: - A hangadás funkciójának foniátriai kivizsgálása, - Egyéni kezelési terv összeállítása, - Az optimális hangadási légzés kialakítása, - A test egészére kiterjedő laza izomtónus kialakítása, - A hangszalagrezgés finom megindítása, - Az egyénre jellemző alaphang kialakítása, - Az egyénre jellemző hangfekvés kialakítása. Tartalom 143

Eljárások, gyakorlatok: - A sóhajtó-hang megtanítása, - A kitartott zümmögés, - A manuális érzékeltetés, - Skálázás egyszerű dalok, versek szövegével, - Rezonancia-gyakorlatok a testen, - A hangerő gyakorlása, - Lágy hangindítás, hehezetes gyakorlatok, - Hangringatás, - Hangutánzó gyakorlatok, - Irányadás a hangnak – hangátvetés – elküldés – a hang visszahívása - dr. Balázs Boglárka diszfónia-terápiás módszerének alkalmazása, - Jancsóné Aranyossy Emőke diszfónia-terápiás módszerének alkalmazása, - Dalok és szövegek, - „Hang és csönd”, a minimális zönge megszólaltatása, - A hang négy paraméterének (időtartam, hangmagasság, hangerő, hangszín) automatizálása olvasásban és spontán beszédben. Értékelés, minősítés: Tünetmentes: a kezelés eredményeként helyreállt a beteg egyéni hangszíne, hangfekvése és a beszéd dallama. Lényegesen javult: a folyamatos beszéd gyakorlataiban érvényesül az egyéni hangszín, hangfekvés és dallam. Részben javult: az egész testre kiterjedő lazulás jellemzővé vált, a beszédlégzés gazdaságos, az alaphang állandó. A normális színezetű hangok beszédbe beépítése most történik. Keveset javult: a lazító és légző gyakorlatokat csak a beszédterápiás órákon képes végezni, az alaphang nem állandó. Nem javult: az izomtónus és a légzés változatlan, a hangképzés továbbra is préselten történik. Eszközök: A szokásos logopédiai kezelőhelyiség teljes felszereltséggel. Hangkeltő játékok, hangszerek (furulya, síp, xilofon, Orff-hangszerek, magnetofon, kazetták, video (kamera is). Megoldható mindez számítógéppel (zenei program, beszerelt kamera). Ez utóbbi a magnetofont is helyettesítheti. Disztonométer, orvosi fektető. Szó- és képkártyák, mondókák, versek, mesék, olvasmányok. Orrhangzós beszéd Jellemzője az élettani nazális rezonancia kóros megváltozása. Nyílt, zárt és kevert típusú orrhangzósságot különböztetünk meg. - Zárt orrhangzós beszéd

144

A gyermek a nazális hangokat szájhangokkal helyettesíti: m-n-ny helyett b-d-gy. Az orr átjárhatóságát anatómiai, vagy működésbeli okok akadályozzák, s kiejtéskor a levegő nem tud behatolni az orrüregbe (náthás beszéd). Okai: megnövekedett orrmandula, orrban fejlődött daganatok, orrsövény elhajlása, orrüregi nyálkahártya megvastagodása, átmenetileg a nátha ill. allergia. - Nyílt orrhangzós beszéd A gyermek a szájhangokat nazálisan képezi. Ilyen esetben anatómiai vagy működésbeli okok miatt hiányzik, vagy elégtelen a lágyszájpad által létrehozott zár, tehát hiányzik az orrüreg és a szájüreg közötti zárlat. Ennek következtében a levegő az orrüregbe akkor is behatol, amikor arra nincs szükség. Leginkább érezhető ez a magánhangzóknál, különösen az i és u hangoknál. Legkevésbé zavart az á hang kiejtése. Feltűnő a p-b,t-d,k-g torzulása, mert a gyermek a szükséges levegő sűrítésére, a zárlat felbontására képtelen. A sziszegő hangok és az f,v képzésekor zavaró, fúvó zörejt hallunk az orrban. Okai: ajak-szájpadhasadék, mandulaműtét utáni lágyszájpad rövidülés, lágyszájpad sérülése, bénulása. - Kevert orrhangzós beszéd Kevert orrhangzós beszéd esetén mind a nyílt, mind a zárt orrhangzósságot kiváltó okok egyidőben fordulnak elő, az orrhangok színtelenek lesznek, a szájhangok pedig nazális színezetűek. Az orrhangzós beszéd megszüntetésének, kezelésének első lépése mindenképpen orvosi feladat. Zárt orrhangzósság esetén meg kell szüntetni az akadályt pl.: orrmandula műtéti eltávolítása. Nyílt orrhangzósság esetén az ajakés szájpadhasadékokat műtétileg zárják, vagy műszájpadot helyeznek be. A hasadékok zárása többlépcsős folyamat, műtétek sorozatára van szükség. A kezelés ez utóbbi esetben team munkát igényel, melynek tagjai sebész, fogorvos, audiológus, foniáter, pszichológus és a logopédus. Terápia Cél: Gondozási keretben, team munkában a habilitáció minél tökéletesebb megvalósítása, ami esztétikai és funkcionális eredmény elérését egyaránt jelenti. Döntő jelentőségű azonban, hogy az orvosi, majd logopédiai habilitáció minél korábban megindulhasson. Lehetőség szerint el kell érni, hogy a gyermek külsejében esztétikailag elfogadhatóan, iskolaéretten és időben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. Mindezek zavartalan, magas szintű végzéséhez a gondozásban részt vevő logopédusnak tisztában kell lennie a hasadékosoknál megoldandó feladatok teljes skálájával. Feladatok:

145

A gondozás legideálisabb alapja a központi kataszterben rögzített számítógépes nyilvántartás, amely a születés utáni orvosi bejelentési kötelezettségre épülhetne. Ez tenné lehetővé a gondozási munka korai beindítását. - hallásvizsgálat, - primér műtétek, - fogszabályozás, - a nyelés rendezése (ma már a logopédiai munkának szerves része), - mozgásfejlesztés, - a beszéd-nyelvi fejlesztés a gondozás leglényegesebb része, amelynek a nyelv minden szintjére ki kell terjednie, - az egyéb rendellenességek rendezése az októl függően lehet orvosi, pszichológiai és logopédiai feladat. Tartalom: A habilitációban a logopédus legelső feladata a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, majd az intenzív, pösze-orrhangzós terápia beállítása, s végül az eredményektől függően az utógondozás. Ennek a folyamatnak a megismerését kívánja elsegíteni többféle eljárás bemutatása. A terápiás eljárások hatékony alkalmazása a beszédelsajátítást befolyásoló tényezők ismeretére alapozódik, amelyek az alábbiak: - az anatómiai viszonyok: hasadék kiterjedtsége, a fogazat állapota, - idegrendszeri sérülés, esetleges centrális károsodás, széleskörű tünetrendszerrel, - a hallás épsége, - az ajak, a nyelv, az orrgarat izomzatának fejlettsége, - a mozgásos koordinációs készség (nagy- és finommotorika területén), - a nyelés rendellenessége, - az aduditív percepció fejlettsége, - a mentális fejlettség szintje, - a familiáris tendenciák, - a gyermek kontaktuskészsége, feladattudata, feladattartása, motiváltsága, - a környezet szerepe, - a műtétek időpontja, - a korai fejlesztés időpontja vagy a terápia kezdete, - az esetleges hospitalizáltság, - a logopédus tudása. Eljárások, gyakorlatok: Tanácsadás, home tréning. Megelőzés/Korai fejlesztés: - R. Becker programjának célja: az 1,6-3,0 év közötti hasadékos kisgyermekek beszédfejlődésének elősegítése, a súlyos beszédhiba kialakulásának megelőzése és a csengőhang kialakítása. Gyakorlatok: - A légzésszabályozás gyakorlatai, 146

Az auditív differenciálás gyakorlatai, Vizuális orientációs gyakorlatok, Ajak- és nyelvgyakorlatok, Hehezetes és magánhangzó-gyakorlatok, Az életkor sajátosságaiból eredően a gyakorlás módja – egyéni és csoportos formában egyaránt – a felnőtt előmutatását követő utánmondás. - Wulff-féle terápia: a beszédlégző gyakorlatokat csak 3-6 hónappal, a hallásfejlesztést, a hangfejlesztést 4-8 hónappal, míg a hanggyakorlatokat 612 hónappal a műtét után javasolja elkezdeni. a) Előkészítő gyakorlatok Az úgynevezett aktív beszédszervek az ajak, szájpad, torok- és garatizmok aktivizálása a műtét előtt és után más-más gyakorlatokkal történik. b) Ajakgyakorlatok Végzésük fontos szempontja: az életkornak megfelelően játékosság, a gyakorlatok nehézségi fokának figyelembevétele, s az ajakmasszás időpontjának gondos megválasztása. c) Állkapocs-gyakorlatok Különböző nyelvizmok mobilizálását a pöszeség terápiájában alkalmazott nyelvgyakorlatokkal végezzük. Kiemelendők a helytelen (pszeudo, garat) képzés kiküszöbölését elősegítő – pl. a szájpadlást, műtött szájpadrészt és a garatizmokat aktivizáló – gyakorlatok. A megfelelő beszédlégzéshez szükséges izmok működésének rendezése. Külső és belső gégeizmok gyakorlatai. -

- Korai fejlesztés/intenzív terápia (Gerebenné Várbíró Katalin) Célja: a habilitációt végző team szakembereinek együttműködésével, az egyéni adottságok, a sérülés mértékének figyelembevételével lehetőleg (a pragmatikai szint kivételével) minden nyelvi szint kiépítését biztosítani. Az életkornak megfelelő kommunikációs készség birtoklásával pedig az orrhangzós gyermek egészséges személyiségfejlődését elősegíteni. Az elvégzendő feladatok: - Az artikulációs bázis fejlesztése, - Az előkészítő-alapozó kezelési szakasz, - Adatgyűjtés, vizsgálat, tanácsadás, - Előkészítő alapgyakorlatok, - Mozgásfejlesztő logopédiai előkészítés, - Az intenzív (műtét utáni) beszédjavító szakasz, - Egyéni kezelési terv. Logopédiai terápia: - Artikulációs mozgások fejlesztése, ajaktorna, légzéstorna, nyelvtorna, rezonancia-gyakorlatok, szájpadtorna, 147

- Szenzoros differenciálás, - Az anyanyelv helyes használata. A személyiségformálást főként a pozitív motiváció, a kitartás, a reális önértékelés, az együttműködési készség feltételének megvalósítása teszi lehetővé. A beszédhibás és környezete közötti pozitív kapcsolatok kialakítása is ezt szolgálja. - A zárt orrhangzós beszéd terápiája organikus ok fennállása esetén orvosi feladat. Funkcionális formánál a logopédiai gyakorlatok célja a lágyszájpad túlságosan feszes zárának lazítása, illetve a nazális rezonancia kifejlesztése. Prognózisa az organikus formánál jó. A funkcionális hátterű esetekben a logopédiai munka eredménye függ az intelligenciától, a beszédszervek ügyességétől, az akarattól, a kitartó gyakorlástól. A kevert típusú orrhangzós beszéd esetén főleg a nyílt komponens etiológiájának tisztázása a lényeges. Organikus ok megszüntetésének rendezése szakorvosi teendő. A funkcionális esetekben a nyílt orrhangzós színezetet logopédiai munkával kell megszüntetni. A prognózis az okok függvénye. Értékelés, minősítés: A diszláliához hasonlóan a logopédiai munka eredményét a gyermek beszédének önmagához viszonyított javulásával értékeljük: Tünetmentes: az élettani nazali rezonancia helyreállt és folyamatos, érthető beszéd jött létre. Lényegesen javult: beszéde érthetőség szempontjából jó. A kóros nazalitás csak 4-5 hangnál figyelhető meg. Részben javult: az organikus viszonyokhoz képest kialakult a megfelelő légzés, a hallási differenciáló készség is kiépült. Keveset javult: beszédlégzésnél a kilégzés általában még az orron keresztül történik. Nem javult: beszéde változatlan Eszközök: A beszédjavító készülék használatát főként orvosilag ellenjavalt, meghiúsult vagy hegesedés miatt sikertelen műtét esetén használjuk. De szóba jöhet pl. felnőttek nem operált szájpadhasadékának megoldásaként is. Az újabb készülék előnye, hogy a palatofaringeális izomzat működését ingerli velumparézis esetén, szájpadplasztika után). Garatba nyúló része szűkíti a velofaringeális nyílást, s ezáltal az orrhangzós színezetet csökkentő hatása van. Hatékonysága a tapasztalatok szerint megegyezik a garatlebenyével. Nem alkalmazható azoknál, akik öklendeznek tőle. A terápia során jól használhatók a pöszeségnél és megkésett beszédfejlesztésnél alkalmazott füzetek, lottók, memorik, fejlesztő játékok, kártyák.

148

Dadogás A dadogás agyi eredetű, pszichogén beszédzavar, a beszéd folyamatosságának, összerendezettségének a zavara. Hátterében egy bonyolult pszichés tünet együttes húzódik meg, melynek vezető tünete a beszéd görcsös szaggatottsága, valamint a beszédritmus felbomlása. A dadogás tünetei már óvodás korban, a folyamatos beszéd kialakulásának idején jelentkeznek. Kiváltó oka legtöbbször valamilyen trauma. Kisgyermekekre jellemző, hogy többet akarnak mondani és gyorsabban szeretnék közölni mondanivalójukat, mint ahogyan azt szókincsük és még éretlen beszédmozgásuk lehetővé tenné. Ennek következtében gyakran ismétlik a szavakat, szótagokat. Ezt a jelenséget élettani dadogásnak nevezzük, melyet még nem tekintünk valódi dadogásnak. 2-3 hónap alatt el is múlik, ha azonban a tünetek tovább fennállnak, szakemberhez kell fordulni. Semmi esetre sem szabad azonban a gyermeket szidni, javítgatni, figyelmeztetni beszédhibájára, mert ennek következtében beszédfélelem alakulhat ki. Amennyiben a dadogás rögzül, a gyermek egész személyiségében zavart okoz. A dadogás elsősorban az érzékenyebb idegrendszerű gyermekek beszédhibája, nagyobbrészt a fiúk körében fordul elő. Valamilyen hirtelen jelentkező testi-lelki ráhatás, ijedtség, pszichés traumák következtében alakul ki. Okai: - örökletesség, hajlam, - születési vagy szülés utáni sérülés, - gyermekkori betegségek, - ijedtség, - az anya-gyermek kapcsolat gyengesége, - érzelmek, indulatok elfojtása pl. kistestvér születése miatti féltékenység, - szülők válása, - mások előtt való túlzott szerepeltetés okozta feszültség, - a családban előforduló dadogó beszédének utánzása, - balkezességről való erőszakos átszoktatás. Tünetei szerint megkülönböztetünk klónusos, tónusos és tono-klónusos dadogást. Klónusos dadogás: Enyhébb forma, jellemzője a szótagismétlés.pl.: ke-ke-kenyér. Tónusos dadogás: Ez a dadogás súlyosabb formája, melynek jellemzői: - görcsös megakadások, szünetek a beszédben, - együttmozgások, - szóismétlések( hol, hol, hol van a maci?), - a mondat egyes részeinek ismétlése (nekem is nekem is van), - szótagismétlések( né-né-nézd, mi-mi-mit rajztoltam), 149

- a kezdő hang megnyújtása( tttudod…, kkkérek…) - izzadás, kipirulás, - beszédfélelem. Tono-klónusos dadogás: Mindkét előző forma tünetei jellemzőek rá. A terápia nem csak a beszédre, hanem az egész személyiségre irányul. Legtöbbet az anya, a szülői ház tehet a dadogó gyermek érdekében a nyugodt, biztonságot adó, szeretetteljes családi légkör biztosításával, a gyermek iránt tanúsított maximális figyelemmel, türelemmel. Mindemellett a dadogó gyermek kezeléséhez team- munkára van szükség, ahol a szülő mellett az orvos, pszichológus, logopédus is közreműködik. Kezelése hosszadalmas, sokszor csekély eredménnyel jár.

Terápia Cél: A logopédus a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül alakítsa ki és rögzítse a folyamatos beszédet, az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempót és ritmust. Járuljon hozzá, hogy a kommunikációs zavar és az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek megszűnjenek. Feladatok: A feltárható okok, előzmények kiderítése. - Különböző szakemberekkel történő együttműködés kiépítése és megtartása az egész terápia folyamatában, - Egyéni terápia kialakítása. - A test, ezen belül elsősorban a beszédszervek izomzatának lazítása, laza izomműködés kialakítása. - A beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása. - A beszédszervi mozgások, légzés és hangadás koordinációjának kialakítása, - A teljesebb kommunikációt eredményező beszédhez szükséges motivációk megteremtése, - Önismeret és önértékelés fejlesztése. Tartalom: A kezelés tartalmát minden esetben a kezelt életkora határozza meg. Eljárások, gyakorlatok: - Beszédtechnikai módszerek, - Szuggesztió vagy hipnózis, - Relaxáció, - Viselkedésterápiák, - Kognitív terápia, - Feltáró pszichoterápia, - Komplex terápiák, 150

- Gyógyszeres kezelés Értékelés, minősítés: Tünetmentes: folyamatos, gördülékeny, helyes ritmusú, alakilag és tartalmilag is ép beszéd. Az izomtónus megfelelő, együttmozgás nincs. Lényegesen javult: a kezelt a számára biztonságos környezetben tünetmentesen, jól beszél. Az együttmozgások megszűntek, a beszédfélelem oldódott. Részben javult: tudatosan képes az ellazulásra, együttmozgások ritkán jelentkeznek. Kötött beszélgetésekben megakadások nincsenek. Keveset javult: az izmok tónusa feszes, görcsös. Az együttmozgások gyakorisága csökken. Vegetatív tünetek ritkán jelentkeznek. Nem javult: ellazulásra képtelen, az együttmozgásokban és a beszédállapotban nem történt változás. Eszközök: Technikai eszközök alkalmazása a dadogás terápiájában: - Metronóm, - Számítógépes beszédtréner, - Magnetofon, - Videofelvevő, videolejátszó. - Tárgyak, tárgysorozatok, - Képek, képsorozatok, - Képes lottók, dominók, társasjátékok, - Memory-játékok, - Bábok, bábfal, lemezek, maszkok, - Hangszerek, - Lemezjátszó, lemezek, CD-lejátszó, CD-k, - Írásvetítő, - Labdák, ugrókötelek, karikák, szalagok, kendők, stb., - Gyurma, papír festékek, ecsetek, ragasztó, színes ceruzák, filctollak, stb. Hadarás Szintén a beszéd folyamatosságának zavara, mely elsősorban a beszéd ütemének felgyorsulásában, a beszéd ritmusának rendszertelen váltakozásában nyilvánul meg. A hadarás gyakran már gyermekkorban jelentkezik, a pubertás idején rendszerint fokozódnak a tünetek. Egyes esetekben a dadogással együtt jelentkezik. A hadarók általában labilis idegrendszerűek, könnyen indulatba jönnek, elpirulnak. Gondolkodásuk is kapkodó, kusza. Beszédüket széles mozdulatokkal kísérik. A beszédbeli tünetek gyakran az írásban is megjelennek. A dadogókkal ellentétben a hadarók beszéde javul, ha figyelnek a beszédükre. Okai: Hátterében öröklött hajlam, családi halmozódás és a központi idegrendszer működési eltérése állhat. Általában gyengébb idegzetű, neurotikusabb

151

gyermekeknél alakul ki. Oka lehet még veleszületett beszédgyengeség is, melyet kedvezőtlen környezeti hatások is fokozhatnak. Tünetei: - kapkodó, szabálytalan légzés, - szótagelnyelés, torzítás, szavak, mondatok befejezetlensége, - pontatlan artikuláció, - a beszéd ritmusának felbomlása, - szótagok, szavak ismétlése; - hangsúly, dallam nélküli, monoton beszéd; - szótagolási nehézség; - gyenge helyesírás; - szegényes szókincs; - szórt figyelem; - koncentrációgyengeség. Kezelése hosszadalmas. A terápia a beszédre és a személyiségre egyaránt irányul. A kezelésben logopédus, orvos, pszichológus és a szülő közreműködése szükséges.

Terápia Cél: A hadarót nemcsak bevonni, hanem megtartani is nehéz a terápiában. A terápia típusának megválasztásakor vegyük figyelembe az életkort, a hadarás fajtáját, a tünetek kiterjedtségét, a hadaró személyiségét. Cél a tünetek tudatossá tétele, s a hadaró aktív bevonásával felszámolása vagy enyhítése. A terápia folyamán el kell érni, hogy a hadaró az ép beszédűekhez hasonlóan valósítsa meg a beszédfolyamat előkészítését és annak kivitelezését. A család – életkortól függő – bevonása a terápiába egyrészt a beszédzavar természetének megértését mozdítja elő, másrészt a személyiség rendezéséhez adhat segítséget. Feladatok: Fontos, hogy elérjük azt, hogy beszéd közben csak az éppen megformálandó gondolatra koncentráljon, annak ellenére, hogy további gondolatok tolulnak előtérbe, mert a közlés vágya erős. Ki kell alakítani a belső beszéd érettségének adott szintjét, amely ahhoz szükséges, hogy a mondanivaló kifejezésre késszé váljon. El kell érni a terápia során, hogy figyelmével a hadaró személy végigkísérje az egész folyamatot. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: Miután a hadaró nehezen képes figyelmét összpontosítani, az órák anyaga legyen mindig változatos, egy-egy gyakorlattípus idejét csak fokozatosan növeljük. 152

- A személyiség rendezése A logopédiai kezelésnek kell tartalmaznia azokat az elemeket, amelyek a fegyelmezettebb magatartás kiépülését célozzák. A személyiség rendezettségéhez elengedhetetlen a hadaró érdeklődésének reális mederbe terelése, a már elkezdett aktivitás, téma, munka befejezése előtt ne kezdjen bele újabba. A személyiség rendezése természetesen a terápia egészét áthatja, a figyelem-, a beszéd-, a mozgás- és a ritmusgyakorlatok rejtetten vagy egyértelműen ezt a célt is szolgálják. - A figyelem fejlesztése A figyelemkoncentráció kiépítése a terápia elsőrendű feladata. - A beszéd terápiája A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztésére egyaránt szükség van. Az előbbi korrekcióját beszédtechnikai eszközök felhasználásával érjük el. - A légzés rendezése A hangadásnál a lágy hangindításra kell törekedni. - Az artikuláció hibáinak rendezése - A beszédtempó csökkentése - A monotónia megszüntetése - A szókincs fejlesztése - A hadarók beszédének nyelvi rendezése - A mozgás és ritmus korrekciója Értékelés, minősítés: A prognózist sok pozitív és negatív tényező befolyásolhatja. A kezelés eredménye nagymértékben függ az intellektus, a jellem, a hadaró magatartása (a nyugtalanság rosszul befolyásolja a terápiát), a neuropszichológiai tünetek mennyiségétől. Ehhez feltétlenül hozzá kell venni az életkor szerepét. A beszédfejlődés idején fellépő ún. „fiziológiás” hadarás esetében kedvezőek a kilátások, az a gyermek érésével megszűnhet. Ebben döntő szerepe van a környezet nyugodt, segítő magatartásának, amely nem értékeli túl a zavart. Gyermekeknél egyébként is kedvezőbb a terápia kilátása, mivel a tünetek még nem rögződtek. Idősebb beszédhibásoknál értelemszerűen nehezebb a tünetek befolyásolása. Tünetmentes: az egyén képes az anyanyelv ritmusára, és teljesítésére, az erre vonatkozó készségek kialakultak. Lényegesen javult: a beszédre már a helyes ritmus, tempó és folyamatosság jellemző. Az önkontroll kialakult. Részben javult: képes a csökkent tempójú és ritmusú beszédre. A beszéd és gondolkodás kapcsolata megvalósult a közlésben, a beszédhiba tudatosult. Légzést a mondanivalónak megfelelően szabályozza. Keveset javult: az artikulációs torzítások megszűnőben vannak, a beszédhiba tudata kezd kialakulni. 153

Nem javult: a beszéd üteme gyors, a ritmus teljesen felborult, a szavak egymásba folynak. A beszéd tartalmilag összefüggéstelen, agrammatikus. Eszközök: - képek, - rejtvények, - újságok, - magnó, - kazetták használata ajánlatos. Diszlexia/Diszgráfia A diszlexia az olvasás elsajátításának zavara. Diszharmónia az olvasás elsajátítására fordított idő, a gyermek intelligenciaszintje, valamint az eredmény között. Általában együtt jár az írás , helyesírás zavarával. Hátterében szerepet játszhat örökletesség, érési késés, a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérések. A diszgráfia az írás elsajátításának a zavara. Általában a diszlexia kísérő tünete, de önállóan is megjelenhet. Tünetek, veszélyeztetettségre utaló tényezők: Kisgyerekkorban: - megkésett beszédfejlődés, - súlyos, elhúzódó, pöszeség; - diszgrammatikus beszéd; - gyér szókincs; - kifejezésbeli elmaradás; - mozgásfejlődési elmaradás; - gyenge forma-felismerési készség; - iránytévesztés; - bal-jobb irányok megkülönböztetésének nehézsége, - téri tájékozódás zavara, - relációk elsajátításának nehézsége, - gyenge grafomotoros készség (nem szeret színezni, rajzolni); - helytelen ceruzafogás (marokra vagy háromujjasan, görcsösen); - a finommozgások kivitelezésének gyengesége (gyöngyfűzés, gombolás, cipőkötés), - pontatlan formamásolás; - gyenge kézügyesség; - ritmusérzék gyengesége; - automatikus sorok bevésésének nehézsége (napok, hónapok, napszakok); - figyelem, koncentráció hiánya; - gyenge monotonia tűrés, alkalmazkodás - magatartási, beilleszkedési problémák, Iskolások diszlexiára utaló tünetei: - nehezen megy a betűtanulás, több időre van szükség; - téveszti a betűket: - látási kép alapján: p-b-d 154

t-f-j h-n-m - hallás alapján:

v-f t-d

összeolvasási nehézségei vannak; lassú az olvasási tempó; szövegértési nehézségek, csúnya az íráskép; rossz a helyesírás; felcserél, kihagy betűket; nem tartja a szó és mondathatárokat; ékezeteket, írásjeleket hagy ki; iránytévesztés a műveletek végzésekor, vagy olvasásban, füzethasználatban / nem balról jobbra halad/ A pontos diagnózis érdekében hallásvizsgálatra, mozgásvizsgálatra, látásvizsgálatra, pszichológiai vizsgálatra, és a családi anamnézis elemzésére van szükség. Óvodáskorban diszlexia prevenciós, megelőző, felkészítő foglalkozásban kell részesülniük a veszélyeztetett gyermekeknek, iskolás korban pedig fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásban, ún. diszlexia reedukációban. -

Terápia Cél: Alakítsuk ki a tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő olvasás/írás jártasságát, készségét. Fejlesszük az olvasott szöveg pontos megértésének készségét, az írásbeli közlés helyességét, valamint a tanuló kifejezőképességét. Előzzük meg a kórképre épülő másodlagos tünetek kialakulását, illetve meglétük esetén csökkentsük azokat. Feladatok: - A probléma feltárása , a gyermek/tanuló vizsgálata, - a szókincs bővítése, kifejező beszéd javítása, - általános tájékozottság fejlesztése, - az olvasás/írás (számolás) előkészítése. Tartalom Eljárások, gyakorlatok: - Testséma kialakítása, a laterális dominanciára irányuló gyakorlatok, - Téri tájékozódás, térbeli viszonyokat kifejező fogalmak megismerése, alkalmazása, - Grafomotoros készséget fejlesztő gyakorlatok, - Hallási, látási, verbális figyelem-, emlékezet- és percepciófejlesztés, - Diszkriminációs készség fejlesztése, 155

- Beszédhangok és betűk társítása, tudatosítása, a hallási, látási és mozgásos érzékelési elemek összekapcsolása, - Az olvasás/írás iránti motiváció felkeltése és szinten tartása, az olvasás és írás megtanulásához szükséges képességek fejlesztése, - A betűk megtanítása, - Az összeolvasás megtanítása, - Az olvasott szövegek megértésének fejlesztése, - Betűk, szavak, mondatok, szövegek írása, a helyesírási szabályok alkalmazása, - Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, - A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, - Az olvasás/írás alkalmazása a kommunikáció és az ismeretszerzés folyamatában. Értékelés, minősítés: Kimaradt a gyermek/tanuló akkor, ha több mint három alkalommal való hiányzás után a szülőnek küldött értesítésre sem jelenik meg a foglalkozásokon. Az értesítést kézhezvételét követő második foglalkozási alkalomról való hiányzással gyermek/tanuló kimaradtnak tekinthető. Erre a szülő figyelmét a foglalkozások megkezdése előtt fel kell hívni, célszerű a váróhelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni. Nem minősíthető, ha a megtartott foglalkozások száma kevesebb, mint tíz. Ugyancsak nehéz minősíteni a fejlődést, ha magas a gyermek/tanuló hiányzásainak száma. Ha a fejlesztési ciklus alkalmainak felében vagy több mint felében a gyermek/tanuló hiányzott, akkor szintén nem minősíthető. Nem javult minősítést kap a gyermek/tanuló, ha nem alkalmazkodott a logopédiai foglalkozások rendjéhez, ha nem sajátította el a kezelések ütemét, nem tud bekapcsolódni a foglalkozások tevékenységeibe, nem javult szervezettségének és készültségének szintje, nem mutat érdeklődést az ismeretek iránt, és valóban nem is történt javulás az állapotában. Keveset javult minősítést adunk akkor, ha a gyermek/tanuló állapota nem javult, viszont előállt az alkalmazkodás, cselekvésszervezés és szabályozás kívánatos mértéke, ha motivált a foglalkozásokon való részvételben, feladatvállaló és feladatmegvalósító, ha tud az apró sikereknek örülni, ha érdeklődéssel vesz részt a feladatmegoldásokban, és közelesen várható az állapot egy vagy több területén változás. Részben javult minősítést adunk akkor, ha a megnevezett célterületek fejlesztése nyomán a működés javulásának mértéke vizsgálattal vagy becsléssel igazolható, ha a gyermek/tanuló környezete is visszajelzést ad a tapasztalt változásról.

156

Lényegesen javult minősítést adunk, ha gyermek/tanuló hiányosságai és elmaradásai több mint felerészben megszűntek vagy pótlódtak, ha a foglalkozások nyomán a teljesítményjavulást pedagógusai is észreveszik, és ez a pedagógiai értékelésben is megmutatkozik, ha a gyermek/tanuló személyisége rendezettebb lett. Tünetmentesség valóban elsődleges célja a foglalkozásoknak, de az olvasás-, írásfogyatékosság és –zavar maradványtünetei hosszan fennmaradnak, és a későbbi életkorban is akadályként felmerülnek. Az olvasás- és írásnehézség befolyásolása nem kizárólag logopédiai beavatkozással lehetséges, többnyire jól reagálnak az általános és komplex képességfejlesztésre is. Ha a gyermeket/tanulót környezete is segíti, akkor nagy esélye van arra, hogy tünetmentessé váljon. Eszközök: Tárgyak, tárgysorozatok, képek, képsorozatok. Betű-, szótag-, szótáblák. Írásvetítő, fóliák, magnetofon, metronóm, stopperóra számítógépes programok, fejlesztő játékok. A logopédiai fejlesztés intenzitása: A foglalkozások heti 1 alkalommal, órarend szerint folynak, a befogadó intézmény által biztosított helyiségben. Amennyiben a beszédhiba súlyossága, szakértői javaslat, nevelési tanácsadó véleménye több órát javasol, a fejlesztő órák ellátásáról az adott intézmény köteles gondoskodni egyéb szervezési forma /EGYMI, megbízási szerződés/igénybevételével. A gyógytestnevelés sajátosságai A gyógytestnevelés speciális módon ugyanazokat a feladatokat valósítja meg, mint a testnevelés, csak differenciáltan és egyénre szabottan. Megfelelő szakértelemmel mérlegelni kell, hogy a gyermekek elváltozásához és állapotához mérten mely képességek gyengék, melyeket kell erősíteni, fejleszteni. Ezeket célgimnasztikai és speciális mozgásanyag segítségével tudja megvalósítani: – mobilizáló, nyújtó, erősítő hatású gyakorlatok, – légzési-, relaxációs gyakorlatok, – táncos-zenés mozgásformák valamilyen elváltozáshoz kapcsolódva. Mozgásanyagát a gimnasztika, játék és sport különböző területéről választják. Kórformák: 1. A tartó- és mozgató rendszer elváltozásai (ferdenyak, lapocka magas állása, tartáshiba, tartási rendellenességek, gerincferdülés, Scheuermann-féle kyphosis, mellkas deformitások, hát-ágyéki rendellenességek, csípőizületi deformitások, 157

térd- és lábszárelváltozások, a lábboltozat és az alsó végtag elváltozásai). 2. Belgyógyászati és egyéb betegségek (szívbetegség, asztma, magas vérnyomás, vegetatív disztónia v. neurosis, elhízás, vékonyság, cukorbetegség, epilepszia, szemészeti elváltozások, csökkentlátás, sérülés utáni állapotok). Szűrés, gyógytestnevelésre utalás: Minden tanévben május 15-ig, és minden tanév elején /az új tanulók vizsgálata/ az iskolaorvos szűrést végez. Ha valamely gyermeknél mozgásszervi rendellenességet állapít meg, az óvodásnál tanácsolja, az iskolásnak kötelezően előírja a gyógytestnevelési fejlesztést, korrekciót. Az óvodavezető, iskolaigazgató elküldi a Logopédiai Intézetnek a gyógytestnevelésre utaltak névsorát. A könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés a kötelező tanórai foglalkozások részét képezik. Az iskolai testnevelés gyógytestnevelési kategóriái: – könnyített testnevelés: I. kategória – gyógytestnevelés: II. kategória Azok a tanulók kapják ezt a besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi, funkcionális állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelésre tartanak igényt. II. a – az orvos útmutatása szerint – testnevelés órán is részt vehetnek. II. b – csak gyógytestnevelésen vehetnek részt. – átmeneti vagy végleges felmentés testnevelés alól: III. kategória. A kategorizálás időtartama általában ½ - 1 év. Az indulási csoportokat, azok létszámkereteit a május 15-ig megtörtént szakorvosi vizsgálatok, valamint a tanév eleji orvosi vizsgálatok után a diagnózis ismeretében lehet kialakítani. Adminisztráció A gyógytestnevelési órán résztvevő gyermek/tanuló bevezetésre kerül a „Könnyített és gyógytestnevelési naplóba” A gyógytestnevelési órán részt vevő tanulókat a gyógytestnevelő érdemjeggyel értékeli, mindig a tanuló önmagához mért fejlődését figyeli. A naplóban diagnózis mellett a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, előző betegségeket, az aktuális állapotot, egyéni gyakorlatok eredményeit is fel kell tüntetnie. Az év végi eredményt megállapító orvosi vizsgálat alkalmával a naplóban rögzíteni kell a tanuló következő évi testnevelési kategóriába sorolását is. Ennek a nyilvántartásnak tükröznie kell a tanuló állapotában történt pozitív vagy negatív változást.

Mozgásanyag, foglalkoztatás A diagnózis ismeretében, sérülés-specifikusan a gyógy testnevelő kijelöli az elsajátítandó mozgásanyagot és az ellenjavallt testgyakorlatokat, meghatározza a módszereket, eszközöket. 158

Elsősorban a betegség stagnáló vagy előrehaladó volta, a mozgásállapot és az életkor határozza meg a végrehajtandó feladatokat az egyes gyermek sajátos körülményeit figyelembe véve (személyre szabottan), akár délutáni, otthoni feladatként is. A feladatokat, a fejlődés lépéseit meg kell tervezni, a várt fejlődés bekövetkezésének idejét csak valószínűsíteni lehet. A gyógytestnevelés ötvöz néhány sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó gyógyító, a motoros képességek fejlesztését célzó pedagógiai eljárást, néhány terápiás eljárást illetve azok elemeit (pl.: Ayres-, Bobath-, Alapozó terápia, Delecato, sérülésspecifikusan adaptált testnevelési mozgásanyag, játék). Foglalkoztatási színterek: órarend szerinti szárazföldi, tornatermi órák és ha sikerül megszervezni /uszodai hely biztosítása, szülői beleegyezés, utazás/úszásórák. A gyógytestnevelés megszervezése max. 16 fős csoportokban történik, heti 1 alkalommal és a befogadó intézmény által biztosított helyen./tornaterem, tornaszoba, fejlesztő szoba, csoportszoba/ Megvalósítása: – Az óvodásoknál elsődleges megelőzésként csoportos foglalkozás: mozgáskoordináció, testséma kialakítása, testtartás javítása, térben való tájékozódás, irányok gyakorlása. – Iskolásoknál a gyógytestnevelés mozgásanyaga, gyakorlatanyaga a korrekciót és a szintentartást, komplex fejlesztést szolgál. Értékelés: Az értékelés szempontjai állapottól függően: – órán való aktív együttműködés, feladatokhoz való pozitív hozzáállás (akaraterő, önfegyelem) – saját diagnózis tudatosítása – a gyakorlatok hatásának, értelmének megismerése. – játékos utánzó gyakorlatokkal, később szóbeli utasításra pontos kivitelezés (egészen az önálló ütemezésig) – az egyéni- és házi feladat gyakorlatok helyes végrehajtása (a pontos megfogalmazásig), kitartás, önértékelés, önellenőrzés, – legalább egy kéziszer eszközszintű használata pl.: labda, – kísérletek a légzés-mozgás, a lazítás elsajátítása mindezek egyéni képességeknek megfelelően. Taneszközök: – nyomtatott taneszközök (tanulói segédletek, oktatási célú ábrák egyéni gyakorlatokhoz, úszáshoz), – auditív és vizuális információhordozók (hangszalagok, CD a zenéhez, lejátszó, videofilmek mozgássorozatokról), – kéziszerek (ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, karika, különböző méretű 159

gumi- vagy műanyag labdák, kislabda, 1-4 kg-s tömött labdák, 1 és 2 kg-s kézi súlyzók, tépőzáras súlyzók, fitt-ball labdák különböző méretben), – sportszerek, játékeszközök (2 ill. 4 m-es tornapad, bordásfal, domború bordásfal, talajszőnyeg, filcszőnyeg, mászórúd, mászókötél, lengőkötél, húzókötél, szabadtéri függőszertartó állvány és mászóállvány, zsámoly, szekrény, gyűrű, nyújtó, váltóbot, kislabda, kosárlabda és kosárlabdaállvány gyűrűvel, kézilabda, röplabda és röplabdaállvány hálóval, tollas ütő és tollasháló, tollaslabdák, asztalitenisz asztal hálóval, ütők és labdák, kerékpár, uszodai felszerelések: úszódeszka, úszópárna, labdák, úszókockák, pályaelválasztó kötél, vízilabda, vízilabdakapu hálóval, békauszony, tenyérellenállás, rögzítő gumik, vízi járda, polifom) – egyéb felszerelések (színes szalagok és trikók, testsúlymérő, mentőláda) – nevelői segédletek (módszertani kiadványok, gyakorlatgyűjtemények, gyógytestnevelési szakkönyvek, szakmai lapok A gyógytestnevelés órák felépítése Hasonló az általános testnevelési órákéhoz. Bevezető rész: bemelegítés, általános átmozgatás. Fő rész: speciális gyógytestnevelési feladatok megvalósítása – javító gyakorlatok összeállított rendszer szerint. Befejező rész: levezetés a terhelés fokozatos csökkentésével. A Szakszolgálat kapcsolatrendszere Az Intézet széleskörű kapcsolatrendszert tart fenn az alábbi partnerekkel: Befogadó óvodák, általános iskolák vezetői, pedagógusai. Napi kapcsolat a kezelt gyermekek nevelőivel , szüleivel Nevelési Tanácsadó, EGYMI Makó Csongrád Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehab. Biz. Beszédjavító Intézet Országos vizsgálóállomása ELTE Bárczi G. Gyógypedagógiai. Kar Testnevelési Egyetem Pedagógiai szakszolgálatok /Szarvas, Hódmezővásárhely, Csongrád Szakorvosok, védőnők.

A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei: A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását a jogszabályi környezet megváltozása miatt, az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. 160

A módosítások elfogadása a törvényi rendelkezések értelmében a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik, igazgató hagyja jóvá. A módosításokat , ha többletköltséget jelent a fenntartó hagyja jóvá a nevelőtestület elfogadó határozata és felkért szakértő javaslata alapján.

A pedagógiai program nyilvánossága: Az iskola a pedagógiai programját jóváhagyás után a szülők és a diákok részére is nyilvánosságra hozza és felteszi az iskola honlapjára, megkönnyítve ez által a tájékozódást, illetve az iskolaválasztást. A Pedagógiai Program egy-egy példánya a fenntartónál, az iskola irattárában, az igazgatóságnál, és az iskola könyvtárában kerül elhelyezésre, illetve az iskola számítógépes hálózatán a tanárok számra elérhető.

161

Legitimációs záradék: A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat Március 29.-i ülésén véleményezte, és elfogadta. Makó 2013.március 29. Busa Boglárka Iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot az iskola szülői szervezete március 29.-i ülésén véleményezte, és elfogadta. Makó, 2013.március 29. Szénási Anita Iskolai SZMK elnöke 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület március 29 .-i tantestületi értekezletén véleményezte, és elfogadta. Makó 2013.március 29. Dr. Nagyné Zombori Margit intézményvezető 4. A pedagógiai programot a KLIK Makói Tankerület Igazgatójaként jóváhagyom. Makó 2013. ………………………………….. Tankerületi igazgató

162

2013. augusztus 29-én a tanévnyitó értekezleten a következő kiegészítést fogadta el a tantestület a helyi tantervvel kapcsolatban.

1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint a 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

Évfolyam

Tantárgy

Választott kerettanterv

1-4. évfolyam

Ének-zene

A változat

5-8. évfolyam

Magyar

nyelv

és B változat

irodalom 5-8. évfolyam

Matematika

B változat

5-8. évfolyam

Fizika

A változat

5-8. évfolyam

Kémia

A változat

5-8. évfolyam

Ének-zene

A változat

5-8. évfolyam

Biológia-egészségtan

A változat

163

2. A kötelező, kötelezően választandó, szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Óratervek (a 2013/2014-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben)

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1-4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető óra Tanórai rendelkezésre álló időkeret Tantárgyi engedélyezett többletórakeret Maximális tanórai időkeret Tervezhető további időkeret (szaktárgyi és egyéb foglalkozások) Engedélyezett időkeret Nkt. 27 § (5)

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 7 0 4 1 1 2 2 1 5 2 25

7 0 4 1 1 2 2 1 5 2 25

6 0 4 1 1 2 2 1 5 3 25

6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

2

2

2

2

27

27

27

29

25

25

25

26

52

52

52

55

1

1

1

1

164

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5-8. évfolyamon

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit- és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret / Tánc és dráma Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető óra Tanórai rendelkezésre álló időkeret Tantárgyi engedélyezett többletórakeret Maximális tanórai keret Tervezhető további időkeret (szaktárgyi és egyéb foglalkozások) Engedélyezett időkeret Nkt. 27. § (5)

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 4 3 4

4 3 3

3 3 3

4 3 3

2

2

2

2

1 2 1 1

1 2 1 1

1 2 2 1 1 1 1

1 1 1 2 2 1 1

1

-

-

-

1 5 1 2

1 1 5 1 3

1 1 5 1 3

1 5 1 3

28

28

31

31

3

3

4

4

31

31

35

35

20

20

21

21

51

51

56

56

1

1

1

1

Iskolánkban az ötödik évfolyamon a Bartók épületben Hon- és népismeret az Almási épületben a Tánc és dráma tantárgyakat oktatjuk.

165

Szabadon tervezhető órakeret A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több időjusson:

Bartók épület 1-4. évfolyam Tantárgy Ének zene

1. évfolyam + 2 óra








1. a + 2 óra

2.a + 2 óra

3. a + 2 óra

4. a + 2 óra

Tantárgy 1. b Testnevelés + 1 óra Magyar nyelv és irodalom +1 óra

2.b + 1 óra

3. b + 1 óra

4. b + 1 óra

+ 1 óra

+ 1 óra

+ 1 óra




2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

5-6. évfolyam Tantárgy Ének zene Almási épület 1-4. évfolyam Tantárgy Informatika

5-6. évfolyam Tantárgy Informatika


Királyhegyes / Nagyér Tantárgy 1. évfolyam Magyar nyelv

166

és irodalom

+ 1 óra

+ 1óra

+ 1 óra

+ 1 óra

Matematika

+ 1 óra

+ 1 óra

+ 1 óra

+ 1 óra

A tantárgyi engedélyezett többletórakeret és a tervezhető további időkeret felhasználása A tanulók számára heti kötelező tanórák, kötelezően választandó tanórai foglalkozások, valamint a csoportbontásokra fordított órák és az osztályok számára engedélyezett heti időkeret óraszáma különbözetéből származó időkeret biztosítható a tanórán kívüli más foglalkozás, de csak a heti időkeretet meg nem haladó mértékig. A tanórákon túli foglalkozásokkal célunk, hogy lehetővé tegyük mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás

sajátos

tevékenységeit,

így

támogatva

a

képességfejlesztés

hatékonypedagógiai eljárásait. Intézményünkben a következő lehetőségeket biztosítjuk tanulóink számára a fent nevezett időkeret terhére: tanulószoba szakköri foglalkozás sportkör fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások IKT eszközök használata felvételire felkészítő foglalkozás differenciált oktatás csoportbontásban való oktatás idegen nyelv oktatása énekkar

167

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Makói Tankerülete Makói Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Recommend Documents