kölcsön ügyletek esetében. Hatályos: február 01

1 5. számú melléklet Általános Szerződési Szabályok Fogyasztóknak nyújtott deviza alapú hitel/kölcsön ügyletek esetében Hatályos: 2015. február 01.

A fenti hiteliktatószámú hitelügyletre vonatkozó egyedi szerződésben (továbbiakban: Szerződés) nevezett Adós kijelenti, hogy a jelen Általános Szerződési Szabályokban (továbbiakban: ÁSZSZ) foglalt általános szerződési feltételeket megismerte, ezen feltételeket megtárgyalás és közös értelmezés után magára nézve kötelező érvényűnek tekinti, és az ÁSZSZ rendelkezéseit annak aláírásával elfogadja. Jelen ÁSZSZ hatálya nem terjed ki a fogyasztóknak nyújtott jelzáloghitelekre, fizetési számlához kapcsolódó számlahitelre és a hitelkártya hitelre.. A Hungária Takarék Takarékszövetkezet rövidített névvel Hungária Takarék. (székhely: 7150 Bonyhád, Szabadság tér 9.; cégjegyzékszám: 17-02-000588; tevékenységi engedély száma: H-EN-I-947/2013) továbbiakban: Takarék) csatlakozott a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexhez, melynek szabályait magára nézve kötelezőnek ismeri el, és a jelen ÁSZSZ-ben foglalt jogait azzal összhangban gyakorolja és kötelezettségeit annak megfelelően teljesíti.

1. Szerződésben használt fogalmak: A jelen ÁSZSZ-ben és azon Szerződésekben, amelyeknek a jelen ÁSZSZ részét képezi, az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak:

1.1. Adós:

az a Fogyasztónak minősülő természetes személy, aki a Takarékkal kölcsönszerződést köt.

1.2. Alapkamat: egy adott ország (vagy monetáris unió) jegybankja által - meghatározott időközönként megállapított irányadó kamat, amely befolyásolja a banki kamatok mértékét is. 1.3. Általános tájékoztató: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (továbbiakban Fhtv.) mellékletében meghatározott tartalmú, a Takarék által az adott Terméknek az Ügyfél számára ajánlott, személyre szabott a Szerződés induló feltételeit tartalmazó tájékozatót. 1.4. ÁSZSZ: jelenti a jelen Általános Szerződési Feltételeket. 1.5. Biztosítéknyújtó: jelenti a hitel/kölcsön biztosítékát nyújtó, a Takarékkal biztosítéki szerződést kötő készfizető kezest valamint a zálogkötelezettet. 1.6. Esedékesség: az Adós Szerződés szerinti fizetési kötelezettségeire meghatározott teljesítési nap, ideértve a törlesztő részletek, kamatok, díjak, költségek megfizetésére előírt fizetési határnapot. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja – eltérő megállapodás hiányában – az ezt követő első munkanap. 1.7. EURIBOR: "Euro Interbank Offered Rate" azaz Európai irányadó bankközi kamatláb, melyet az eurózóna határain belül a bankok közötti műveletekben alkalmaznak. Az EURIBOR referencia kamatlábként működik, értékét a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé egy meghatározott eljárásnak megfelelően minden nap délelőtt 11 órakor. 1.8. Felügyelet, Felügyeleti hatóság: a Magyar Nemzeti Bank (röviden: MNB; székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.). 1.9. Fizetési számla: a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát és a pénzforgalmi számlát is. 1.10. Fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés: olyan a Takarék és a Számlatulajdonos között létrejött fizetési számlához kapcsolódó Számlahitel valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen ÁSZSZ-el együtt, amellyel a Takarék a fogyasztó fizetési számlájának egyenlegét meghaladó összeget bocsát a fogyasztó rendelkezésére.

Hatályos: 2015. február 01.

2 1.11. Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. 1.12. Fogyasztói árindex: egy adott ország háztartásainak átlagos fogyasztására jellemző olyan mutatószám, amely a fogyasztói árak időbeli alakulását mutatja meg meghatározott időszakra – jellemzően 1 évre – vonatkozóan. 1.13. Hirdetmény/Kondíciós lista: az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentum, melyben az adott Szerződés alapján a Takarék által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek. 1.14. Hitelelszámolási számla: a Takarék által az Adós részére nyitott azon számla, melyre az Adós a Kölcsönt a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és részletekben törleszti, amennyiben az Adós nem rendelkezik a Takaréknál fizetési számlával. 1.15. Hitelkamat: a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg. 1.16. Hitelkeret: a Hitelkeret szerződés alapján a Takarék által a Számlatulajdonos fizetési számláján rendelkezésére bocsátott összeg, melynek terhére és erejéig a Takarék Kölcsönt nyújt a Számlatulajdonosnak. 1.17. Hitelkeret Szerződés: a Takarék és a Számlatulajdonos között létrejött fizetési számlához kapcsolódó Számlahitel szerződés, valamennyi mellékletével, az aktuális Hirdetménnyel és a jelen ÁSZSZ-kal egyetemben. 1.18. Hitel (teljes) díja: a Takarék által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a fogyasztó a hitelszerződés kapcsán megfizet. 1.19.

Honlap: jelenti a www.hungariatakarek.hu weboldalt.

1.20.

Hpt.: jelenti a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt.

1.21. Jelzáloghitel: a Fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitelt/kölcsönt. 1.22.

Kamat: jelenti az Ügyleti Kamatot és a Késedelmi Kamatot.

1.23. Kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Takarék által nem befolyásolható, tőle független, valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám. A kamatváltoztatási mutatót és a számítási módszertant a Magyar Nemzeti Bank a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően honlapján közzétette (www.mnb.hu). A Takarék által alkalmazott mutató a Szerződésben kerül meghatározásra. 1.24. Kamatfelár: az az éves százalékban kifejezett érték, mely a referenciakamattal (kamatbázis) összeadva alkotja az Ügyleti Kamatot. Az induló kamatfelár az Adóssal való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel, a Takarék belső szabályzatában rögzített árazási elveinek megfelelően kerül meghatározásra. 1.25. Kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató, amely a Szerződésben kerül meghatározásra. A kamatfelár-változtatási mutató valamely referenciakamat vagy referenciahozam változását fejezi ki a bázis időszakhoz mérten, amely megmutatja, hogy a referencia-kamatlábon felüli kamatrész milyen mértékben változtatható. A kamatfelár-változtatási mutatót és a számítási módszertant (forintra és idegen devizára egyaránt) az MNB teszi közzé honlapján (www.mnb.hu). A Takarék által alkalmazott mutató a Szerződésben kerül meghatározásra. 1.26. Kamatfizetési nap: a Szerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap/negyedév utolsó napját jelenti. Amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanapra esik, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül. 1.27. Kamatforduló: a következő kamatperiódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. Referenciakamatlábhoz kötött kamatozású Szerződés esetén, a referencia-kamatláb mértékét a Szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként a Kamatperiódus első napját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja a Takarék. A legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Ügyleti Kamat esetén az új Kamatperiódus első napja.


3 1.28. Kamatperiódus: az a Szerződésben meghatározott időtartam, amely alatt a kamat mértéke egyoldalúan a Takarék által nem változtatható meg. Az első kamatperiódus a kölcsön folyósítása napján kezdődik és a folyósítás napját követő első kamatfordulóig tart, illetve minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és a következő kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a kölcsön lejáratának napján végződik. 1.29. Kölcsön: a Kölcsönszerződésben megjelölt, a Takarék által az Adósnak visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott pénzösszeget, továbbá a Hitelkeret terhére és erejéig a Takarék által a Számlatulajdonosnak nyújtott összeget. 1.30. Központi hitelinformációs rendszer (KHR): olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. 1.31. LIBOR: „London Interbank Offered Rate” azaz londoni bankközi kamatláb, amit a londoni tőkepiacon a bankok közötti műveletekben alkalmaznak. A LIBOR referencia kamatlábként működik, mértékét elsősorban a hitelpiaci keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg. Azt az éves kamatlábat jelenti, amelyet az adott kamatperiódusra, illetve kamatozó időszakra, az adott devizában, az adott kamatperiódus vagy kamatozó időszak kezdő napját megelőző második banki munkanapon londoni idő szerint délelőtt 11.00 órakor a Reuters monitor ISDA (International Swap Dealers Association) oldalán jegyeznek. 1.32. Magatartási Kódex: a piaci önszabályozás keretében létrehozott megállapodás és szabályegyüttes, amely lakosság részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás (hitel/kölcsön, pénzügyi lízing) tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. 1.33. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori irányadó kamatláb, amelynek mértékére a Takaréknak nincs ráhatása. A Takarék által a forintban nyújtott hitel/kölcsönök esetében alkalmazott referencia-kamatláb a belföldi bankközi pénzpiacon hivatalosan elfogadott BUBOR kamatláb. A különböző futamidejű BUBOR-ok közül az adott ügyletre alkalmazandót - a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt két nappal érvényes BUBOR jegyzés alapján - a Szerződés tartalmazza. A különböző futamidejű BUBOR-ok napi jegyzési értékét a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzéteszi. 1.34. Rögzített (fix) hitelkamat: a Szerződésben, annak megkötésekor meghatározott, a teljes futamidőre vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamat. A hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Szerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került. 1.35. Számlatulajdonos: az a Fogyasztónak minősülő természetes személy, aki a Takarékkal Hitelkeretilletve Kölcsönszerződés. 1.36. Szerződés: a Kölcsönszerződés és a Hirdetménnyel és a jelen ÁSZSZ-kal együtt.

Hitelkeret

Szerződés,

azok

valamennyi

mellékletével

a

1.37. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az Adós számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. 1.38. Teljes hiteldíj mutató (THM): a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékában 1 kifejezve. A THM számításánál a Takarék – az arra vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a fogyasztó a hitel/kölcsönszerződés kapcsán megfizet. 1.39. THM maximum: A Takarék részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM 2 plafont) . A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. 1.40.

Ügyfél jelenti az Adóst, a Számlatulajdonost, és a Biztosítéknyújtót.

1.41.

Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak.

1

A THM számítására a 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az irányadó. A THM maximális mértékére vonatkozóan a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 17/A. § előírásai az irányadóak. 2


4

2. A felszámítható hiteldíjak (kamatok, díjak, költségek) Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Szerződésben meghatározott ügyleti kamatot, valamint a Szerződésben és – eltérő megállapodás hiányában - az ÁSZSZben meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket.

2.1. Eseti Igazolások, Számlaegyenlegek Díja: az Adós kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díjat, ide nem értve a Takarék által az Adós részére díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség mentesen kiállítandó törlesztési táblázatot. 2.2. Előtörlesztési Díj: a Szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és a Hirdetményben meghatározott mértékben, a Takaréknál az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, objektíve indokolt költségek megtérítésére szolgáló, az Ügyfél által a Takaréknek megfizetendő díj. 2.3. Éves Zárlati Díj: a Takarék által az Ügyfél részére megnyitott hitelszámla után, és a hitelszámlán fennálló tőketartozás összege százalékában megállapításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott mértékű díj, mely minden naptári év Hirdetményben megjelölt napján esedékes. 2.4. Folyósítási díj: a Szerződésben a folyósított kölcsön/ igénybevett hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű, a Takaréknál a folyósítással közvetlenül összefüggésben felmerülő eljárási és adminisztrációs költségek megtérítésére szolgáló díj. Megfizetése az első folyósítással illetve az aktuális lehívással egyidejűleg esedékes. Megfizetése - eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik, hogy a Takarék az aktuális lehívás összegét a folyósítási díj összegével csökkenti. Mértékére eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó, azonban értéke nem lehet magasabb a folyósított összeg 1 %-ánál és nem haladhatja meg a 200.000 Ftot. 2.5. Hitelképesség vizsgálati díj: A Takarék – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem alapján elvégzendő hitelképesség vizsgálati eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a kérelmezett hitel/kölcsönösszeg százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitelképesség vizsgálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor (illetve folyószámlahitel esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén nem visszatérítendő. 2.6. Késedelmi Kamat: az a Szerződésben és a Hirdetményben meghatározott mértékű kamat, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Takaréknak meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. 2.7. Rendelkezésre tartási díj: a Szerződésben az Adós rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész /kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó, azonban nem lehet magasabb a százalékban meghatározott ügyleti kamat 50%ánál. 2.8. Rendkívüli Levelezési díj: az Ügyfél kérésére, az Ügyfél részére a jogszabály vagy a Szerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Takarék által felszámításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott összegű díja. A törlesztési táblázat megküldéséhez kapcsolódóan a Takarék rendkívüli levelezési díjat nem számít fel. 2.9. Rendkívüli Ügyintézési díj: a Hirdetményben meghatározott összegű, az Ügyfél által a kérésére, a jogszabály vagy a Szerződés rendelkezése alapján történő normál ügyintézést meghaladó, de szerződésmódosítást nem igénylő, egyedi ügyintézéskor (halasztás, és egyéb esetekben) fizetendő díj. 2.10. Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Szerződés illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Takarék szerződésmódosítási díjat számít fel,


5 kivéve a Takarék által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket, valamint a lakáscélú jelzáloghitel futamidejének meghosszabbítását. Mértéke szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra, megfizetése legkésőbb a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő jogszabályi rendelkezés illetve megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó. 2.11. Ügyleti kamat: A Szerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely egyedi kamatként vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia-kamatláb (kamatbázis) és az egyedileg meghatározott Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Referencia-kamatlábhoz kötött kamat a referencia kamat változásához igazodóan kamatperiódusonként automatikusan változik, Kamatperióduson belül rögzített. A Szerződésben a Takarék a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti kamatperiódusra irányadó Referencia-kamatláb, és annak megfelelően a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet. Az Ügyleti Kamatot a Takarék a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Takarék az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Szerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Szerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Takarék az Adós nála vezetett fizetési számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.

3.

A kölcsönök (teljes) hiteldíjának meghatározása

3.1. A fogyasztónak nyújtott hitel/-kölcsön teljes hiteldíj mutatója – a 3.2. pontban meghatározott kivétellel - a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. 3.2. Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, vagy a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. 3.3. A teljes hiteldíj mutató mértékére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásánál az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. 3.4. A Takarék a deviza hitelek kamatát referencia kamathoz kötötten, referencia kamat + kamatfelár alkalmazásával állapítja meg. A deviza hitelek aktuális alkalmazott kamatát a Takarék Hirdetményben teszi közzé.

4.

Alkalmazott árfolyamok:

4.1. A deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) jelzáloghitelszerződés esetében a kölcsön folyósításakor a kölcsön, az esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint a devizában felmerülő bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása a folyósítás illetve a törlesztés napján jegyzett MNB hivatalos alapján, díjmentesen történik. 4.2. A 4.1. pont szerinti rendelkezést nem kell alkalmazni arra az esetre, ha a folyósításra és/vagy a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor. 4.3. A Takarék csak a devizában felmerült költséget/díjat számíthatja fel devizában, minden egyéb díj/költség megfizetése forintban fizetendő.


6

5.

Egyoldalú szerződésmódosítás

5.1. A Takarék az Adós számára hátrányosan kizárólag a Szerződésben megállapított hitelkamatot, kamatfelárat, költséget és díjat módosíthatja egyoldalúan. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Adós számára hátrányosan nem módosítható. 5.2. Az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Takarék. 5.3. Ha a Szerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Takarék ezt - a szerződéses kötelezettsége részeként - a Szerződésben foglalt szabályok betartásával az Adós javára mindenkor érvényesíti. 5.4. A Takarék a Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Szerződés esetén a referencia-kamatláb mértékét a Szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként, a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. 5.5. A Takarék a Szerződés futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a) a hitelkamatot legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, b) a kamatfelárat legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. 5.6. Ha a Takarék a 5.5. pont szerinti kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelárváltoztatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja 5.7. A Szerződés kamatfeltételeinek módosítása esetén a Takarék - a 5.8 pont szerinti kivétellel - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón tájékoztatja az Adóst a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 5.8. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Takarék az Adóst rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról. 5.9. A Takarék a Szerződésben megállapodott költségeket azok felmerülésekor, a díjakat pedig évente egy alkalommal április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja. A Szerződésben megállapodott díjakat a Takarék legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult megemelni. 5.10. Díj vagy költség módosítás esetén a módosítást a Takarék a hatálybalépést megelőző legalább 30 nappal feladott postai küldeményben, vagy más a Szerződésben meghatározott Tartós Adathordozón közli a fogyasztóval a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a 4.7.b) pontja szerinti tájékoztatást 5.11. Ha a Szerződés eltérően nem rendelkezik a Takarék az ÁSZSZ 4.1 pont szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal értesíti az Adóst a Szerződésben meghatározott módon. 5.12. A Takarék az Adós számára nem hátrányosan bármikor módosíthatja egyoldalúan az Adóssal kötött Szerződés feltételeit. 5.13. A 4.2 – 4.8 és a 4.10 pontban írt szabályok nem vonatkoznak fizetési számlához kapcsolódó Számlahitelre.


7 6.

Törlesztés

6.1. Az Adós a kölcsön összegét és járulékait (kamat, díj, költség) a Szerződésben meghatározott teljesítési időpontokban és törlesztési összegekben tartozik megfizetni. Ha valamely fizetési kötelezettség esedékessége olyan napra esik, amely nem banki munkanap, akkor a teljesítés napja az ezt követő első banki munkanap. 6.2. Az Adós fizetési kötelezettségét - eltérő megállapodás hiányában - a Szerződésben feltüntetett fizetési számlájáról köteles teljesíteni, ennek megfelelően köteles a fizetési számláját legalább a Szerződés szerint esedékes összeg erejéig feltölteni legkésőbb az esedékesség napjáig. 6.3. A devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a törlesztőrészlet forintban meghatározott összegének - ideértve az elő-, illetve végtörlesztés összegét is - kiszámítása az 4. pontban írt árfolyamok alkalmazásával történik. 6.4. Az Adósnak – előzetes igénybejelentés alapján - lehetősége van a deviza alapú hitel- vagy kölcsön forint hitellé történő átváltására, devizában való egyösszegű törlesztésére, illetve hitelkiváltásra. 6.5. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékot, hogy a Takaréknál vezetett bármely fizetési számláját a Szerződés szerint bármely esedékes összeggel megterhelje az Adós ez irányú további külön rendelkezése (felhatalmazása) nélkül is.

7.

Előtörlesztés

7.1. Az Adós a Takarékhoz intézett, erre irányuló írásbeli nyilatkozattal bármikor jogosult a Kölcsön és járulékai teljes, vagy részleges előtörlesztésére. 7.2. Előtörlesztés esetén a Takarék csökkenti a Kölcsön teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Kölcsönszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó Ügyleti Kamattal és az azon kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással. 7.3. Amennyiben az előtörlesztés összege nem elegendő a teljes fennálló le nem járt tartozás kiegyenlítésére, az előtörlesztés összegéből először a befizetés napjáig felmerült költséget, majd a Kamatot kell elszámolni, és csak az ezt követően fennmaradt összeget lehet tőke előtörlesztésre fordítani. 7.4. Az előtörlesztett összeg alapján az előtörlesztést követő hónaptól esedékes törlesztő részletek összege – ha a felek eltérően nem állapodnak meg – újraszámításra kerül. 7.5. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a Kölcsönszerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarék - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal. 7.6. Előtörlesztésnél a Takarék Szerződésmódosítási Díjat nem számít fel. 7.7. A Takarék az Adós részleges vagy teljes előtörlesztése esetén az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére az alábbi korlátozásokkal jogosult, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor az Ügyleti Kamat rögzített:  ezen, az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet meghaladja;  ezen, az Adós által megtérítendő költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg fél százalékát, ha az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartam az egy évet nem haladja meg;  ezen, az Adós által megtérítendő költségek nem haladhatják meg az előtörlesztés időpontja és a Kölcsön szerződés szerinti lejáratának időpontja közötti időtartamra az Adós által fizetendő Ügyleti Kamat összegét az előtörlesztés időpontjában érvényes feltételek figyelembevételével;  szabad felhasználású jelzáloghitel előtörlesztése esetén az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg két százalékát;  Lakáscélú jelzáloghitel előtörlesztése esetén az érvényesített költségek mértéke nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 1%-ét, kivéve, ha a teljes vagy részleges előtörlesztés –részben vagy egészben- más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik.


8 7.8. A Takarék nem jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos, és objektíve indokolt költségeinek Adós általi megtérítésére, ha  az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt;  tizenkét hónap alatt egy alkalommal az Adós által teljesített előtörlesztés összege nem haladja meg a kettőszázezer forintot;  lakáscélú jelzáloghitel szerződéskötés hatályba lépésétől számított 24 hónapot követő első részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) esetében, kivéve, ha a) az előtörlesztés más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy  az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.

8.

Fizetési késedelem

8.1. A Takarék az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Szerződésben, ÁSZSZ-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni. 8.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben az esedékesség/lejárat napjára fizetési kötelezettségét a Szerződés szerint nem tejesíti, illetve a törlesztéshez szükséges forint fedezetet az esedékesség/lejárat napjára fizetési számláján nem biztosítja, úgy az ezt követő naptól a Takarék a lejárt kölcsön és hiteldíj tartozás (kamat, díj, költség) összege után késedelmi kamatot számít fel. A késedelmi kamat mértéke nem haladhatja meg a Szerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint az adott kölcsönre vonatkozó THM korlát. 8.3. A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a Takarék az Adós nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel. 8.4. A Takarék az Adósnak a késedelembe esést követően írásban fizetési felszólítást küld, melyben közli a lejárt megfizetendő tartozás összegét, a késedelmi kamat mértékét, és tájékoztatást arról, hogy amennyiben az Adós a felszólításban megjelölt határidőre sem teljesít, a késedelmi kamat felszámításán kívül a nem fizetés mely egyéb jogkövetkezményei kerülhetnek alkalmazásra. 8.5. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni. A Takarék a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után késedelmi kamatot felszámítani. 8.6. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben fizetési kötelezettségeit az esedékesség napján nem, vagy csak részben teljesíti, a Takarék jogosult az Adós előzetes értesítése nélkül az Adós bármely, Takaréknál vezetett fizetési számláját a lejárt összeg erejéig megterhelni, azaz a lejárt követelést beszámítás útján kiegyenlíteni. 8.7. Az Adós tudomásul veszi, hogy a lejárt kölcsön összegének az Adós bármely fizetési számlájáról történő beszedésével összefüggésben felmerült összes többletköltség kizárólag az Adóst terheli. 8.8. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben fizetési kötelezettségeinek az esedékesség napján nem tesz eleget, a Takarék –amennyiben a Szerződésben a biztosítéki körben készfizető kezes bevonásra került- a Kezest a késedelem fennállásának harmadik napján a késedelem tényéről, a fennálló és a lejárt (késedelmes) követelés összegéről írásban értesíti.

9.

Elállási jog

9.1. Az Adós jogosult a Szerződéstől, annak aláírása napjától számított 14 napon belül, indokolás nélkül elállni, amennyiben a Kölcsön folyósítására még nem került sor. Az Adós a Szerződést az aláírásának napjától számított 14 napon belül díjmentesen felmondhatja, amennyiben a Kölcsönt a Takarék már folyósította. 9.2. Az Adós előző bekezdésben foglalt elállási/felmondási jogát határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amennyiben az erre vonatkozó nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Takaréknak elküldi. 9.3. Az Adós a felmondásra vonatkozó nyilatkozatának Takarék részére történt elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a felvett Kölcsön összegét, valamint a Kölcsön folyósításának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a vonatkozó szerződés szerint megállapított Ügyleti Kamatot a Takaréknak megfizetni.


9 9.4. Az Ügyfél elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a Kölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Takarék által vagy egy harmadik fél és a Takarék előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

10. A Szerződés megszüntetése 10.1. A Szerződés megszüntetése az Adós részéről: 10.1.1. Ha az új kamatperiódusban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az Adósra hátrányosan változik, az Adós jogosult a Szerződés költség- és díjmentes felmondására. Az Adósnak a Felmondást a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal közölnie kell a Takarékszövetkezettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy az Adós fennálló teljes tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Takaréknek megfizesse. 10.1.2. Ha az Adós írásban a Szerződést nem mondja fel, vagy a Szerződés az előbbiek szerint nem tekintendő felmondottnak, úgy a módosítást az Adós által elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarék az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű Ügyeleti Kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított Ügyleti Kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti. 10.1.3.

9.2.

Az Adós a határozatlan idejű hitelszerződést bármikor felmondhatja egy hónapos felmondási idővel.

A Szerződés megszüntetése a Takarék részéről.

9.2.1. A Takarék jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a) az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós a felszólítás ellenére nem nyújt megfelelő biztosítékot; b) az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy jövedelemi,vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse; c) az Adós a Takarékot megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; d) az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Takaréknak adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Takarékot bármely egyéb módon megtéveszti; e) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; f) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; g) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Takarék felszólítására nem egészíti ki; h) az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulaszt megfizetni, és azt a Takarék által az Adósnak megküldött felszólításra sem teljesíti; i) az Ügyfél más, a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott súlyos szerződésszegést követ el; j) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban meghatározott egyéb esetekben. 9.2.2. Felmondási okot jelentő egyéb súlyos szerződésszegésnek minősül, ha az Ügyfél a) a Szerződésben foglalt, és a szerződésszerű teljesítés szempontjából lényeges kötelezettségének - így különösen fizetési kötelezettségének - esedékességkor nem tesz eleget; b) a Takaréknál vagy más pénzügyi intézménynél fennálló tartozását a kölcsönigénylésen nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntette fel; c) a Szerződésben vagy az Üzletszabályzatban ekként meghatározott egyéb tények, események, körülmények. 9.2.3. A Szerződés azonnali hatályú felmondása esetén az Ügyfél a felmondás időpontjában még fennálló teljes tartozása esedékessé válik, és azt köteles a Takaréknak egy összegben haladéktalanul megfizetni. 9.2.4. Az Ügyfél a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékot, hogy a Szerződés felmondása esetén a felmondás időpontjában még fennálló tartozásának összegével a Takaréknál vezetett bármely számláját külön megbízása nélkül a Takarék a jelen rendelkezés alapján megterhelje.


10

11. Biztosítékok; az Adós kötelezettségvállalásai 11.1. Az Adós fizetési kötelezettségei biztosítékául a Szerződésben meghatározott fedezetek – azaz Szerződést biztosító mellékkötelezettségek – szolgálnak, melyek érvényesítésének módját és következményeit a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező biztosítéki szerződések – a továbbiakban: Biztosítéki Szerződés/ek - tartalmazzák. 11.2. Az Adós köteles a Szerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló, a Takarék zálogjogával terhelt ingatlan vagyonra (továbbiakban: fedezeti vagyontárgy) új, de legalább a kölcsön forintban kifejezett induló összege és három hónapra számított járulékai összegének megfelelő értékére vagyonbiztosítási szerződést kötni. A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést az Adós a Szerződés aláírását megelőzően köteles a Takarék rendelkezésére bocsátani. A Takarék értesíti a biztosító társaságot arról, hogy a fedezeti vagyontárgyon zálogjoga van, és erre tekintettel a fedezeti vagyontárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a biztosított vagyontárgy helyébe lép vagy a hitelfedezet kiegészítésére szolgál. A biztosító társaság az értesítést követően a biztosítási szerződés alapján kifizetendő összeget kizárólag a zálogjogosult részére teljesítheti. 11.3. A Takarék zálogjogával terhelt vagyontárgy helyébe lépő biztosítási összeg, kártérítés, kártalanítás vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés felett a Takarékot a Szerződésből eredően az Adóssal szemben fennálló követelése biztosítékául óvadéki jog illeti meg, a fennálló követelést meghaladó összeg az Adóst illetve a Biztosítéknyújtót illeti. 11.4. Az Adós illetve a Biztosítéknyújtó kérésére a Takarék a biztosítékul szolgáló fedezeti vagyontárgy helyébe lépett biztosítási összeget a fedezeti vagyontárgy helyreállítása céljából akkor engedi ki az óvadékból, ha ez a Takarék Adóssal szembeni követelése kielégítését nem veszélyezteti, és a fedezeti vagyontárgy helyreállítását az Adós illetve Biztosítéknyújtó számlával igazolja. Amennyiben a káresemény következtében a fedezeti vagyontárgy megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a Takarék jogosult az Adóssal szemben a Szerződést felmondani, és a biztosítási összeget - elszámolási kötelezettséggel - a felmondással lejárttá tett követelése törlesztésére fordítani. 11.5. Az Adós felhatalmazza a Takarékot, hogy a biztosítási díj fizetését és a biztosítási szerződés fennállását az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse, akár a Szerződés biztosítónak történő megküldésével. Az Adós köteles a biztosítási jogviszonyt a kölcsön teljes visszafizetéséig fenntartani, és annak fennállását, valamint a Takarék felszólítására a biztosítási díj megfizetésének rendszerességét folyamatosan igazolni. 11.6. Ingatlanfedezet esetén az ingatlan kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a biztosítékul szolgáló ingatlan helyébe lép. 11.7. Az Adós kijelenti, hogy az általa eddig felvett, illetve a jövőben felvételre kerülő hitelek biztosítékai nem nyújtanak kedvezőbb pénzügyi vagy jogi helyzetet más hitelezőknek, mint amilyet az Adós a Szerződésben a Takarék számára biztosít. 11.8. Az Adós kijelenti, hogy a hitel futamideje alatt a hitel/kölcsön biztosítékul szolgáló ingatlant – kivéve, ha a Takarék ehhez kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja, vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negativ pledge - negatív biztosítéki záradék). 11.9. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőben a Szerződés szerinti kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt – a Takarék írásbeli hozzájárulásával – más, harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyet a Szerződés alapján a Takaréknak nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a Takarék számára is egyidejűleg írásban felajánlja (pari passu – egyenrangúsági záradék). 11.10. Amennyiben a biztosítékok értékében a hitel/kölcsön futamideje alatt 10%-ot elérő fedezeti értékcsökkenés következik be, a Takarék a hitel/kölcsön fedezettségének helyreállítására további fedezetek nyújtására szólíthatja fel az Adóst. Amennyiben az Adós a Takarék felszólítására a hitel/kölcsön fedezeteit nem egészíti ki, a Takarékot megilleti az azonnali hatályú felmondás joga. 11.11. Ha a kölcsön biztosítékaként felajánlott bármely vagyontárgyat érintően végrehajtási eljárás indul vagy végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra, illetve ha a biztosítéknyújtóval szemben csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeznek, akkor a Takarék jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Szerződésből eredő teljes követelését lejárttá tenni.


11 11.12. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékot arra, hogy amennyiben a Szerződés szerinti lejáratkor még fennálló tartozását a Takaréknak nem fizeti meg, a pénzforgalomról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott, elsőbbséggel teljesítendő fizetési megbízásokat (hatósági átutalás, átutalási végzés) követően, de minden más fizetési megbízást megelőzően a Takarék a tartozás összegével bármelyik, a Szerződésben megjelölt forint/deviza fizetési számláját beszedési megbízás alkalmazásával megterhelje. 11.13. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a más Pénzintézetnél vezetett számlái vonatkozásában a számlavezető Pénzintézet által elfogadott formában a Takarék részére a Szerződés megkötésével egyidejűleg, általa aláírva átadja a Szerződésben megjelölt fizetési számlái ellen a beszedési megbízás benyújtására felhatalmazó – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható - nyilatkozatait. 11.14. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig csak a Takarék haladéktalan, írásbeli tájékoztatása mellett nyit újabb fizetési számlát. Vállalja továbbá, hogy e fizetési számlák tekintetében a Takarékot, mint beszedési megbízás benyújtására jogosultat bejelenti a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak, és az ezt igazoló, a számlavezető által befogadott – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható – felhatalmazó nyilatkozatát a számla megnyitását követő 5 (öt) munkanapon belül eljuttatja a Takarékhoz. 11.15. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésből eredő teljes tartozásainak kiegyenlítéséig a Takarék hozzájárulása nélkül nem ad harmadik személynek (Pénzintézetnek, gazdálkodó szervezetnek, egyéb jogi- vagy nem jogi személynek, vagy természetes személynek) felhatalmazást beszedési megbízás benyújtására a Takaréknál vezetett fizetési számláira. 11.16. A Szerződéshez kapcsolódó, jelen pontban meghatározott biztosítékokra és a felhatalmazásokra vonatkozóan az Adós által vállalt kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarék jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni. 12. Ellenőrzés 12.1. A Takarék jogosult Adós fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen az Adós jövedelmi- vagyoni-, pénzügyi helyzetére vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az Adós Takarék általi minősítése elvégezhető, teherviselő képessége megítélhető és fizetőképességének alakulása nyomon követhető. 12.2. Az Adós köteles a Takarékot haladéktalanul, írásban tájékoztatni a szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettségvállalásáról, amely fizetőképességét alapvetően befolyásolja. 12.3. Az Adós a Szerződés aláírásával egyidejűleg külön teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazza a Takarékot, hogy a Szerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó, vám és jövedék (NAV), társadalombiztosítási (TB), tartozásairól az illetékes hatóságoktól minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül információt kérhessen, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a megkeresett hatóság - az Adós minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül - az általa nyilvántartott Adós tartozásokról adatot szolgáltasson a Takarék részére. 12.4. A Takarékot megilleti az Adós, illetve biztosítékot nyújtó harmadik személy által nyújtott fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga. 12.5. Az Adós a Takarék fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja:  Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékot, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében rendelje meg, és –szükség esetén- a lakóingatlan piaci értékét legalább háromévente, lakóingatlannak nem minősülő ingatlan piaci értékét legalább évente egyszer, jelentős változásoknak kitett ingatlanpiac esetén ennél gyakrabban felülvizsgálja, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós – amennyiben a felek Szerződésben másképp nem állapodnak meg – az értékbecslés költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján az értékbecslőnek határidőben megfizeti. Ha az Adós az értékbecslés díját megfizeti, jogosult az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét megismerni, és annak egy példányát megtartani.  Az Adós a Takarék felhívására évente legfeljebb két alkalommal köteles saját költségére a biztosítékul szolgáló ingatlanokról az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó tulajdoni lap hiteles másolatát becsatolni. Amennyiben a Takarék felhívására ezen dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, úgy az Adós felhatalmazza a Takarékot, hogy a tulajdoni lap hiteles másolata beszerzéséről gondoskodjon, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós tudomásul veszi, hogy a beszerzés költsége annak felmerülésekor azonnal esedékessé válik, és a Takarék az


12 esedékes költségek összegével jogosult megterhelni az Adós nála vezetett fizetési számláját vagy az Adós nevén megnyitott Takaréki hitel-elszámolási technikai számlát. Amennyiben az Adós a fedezetellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit írásbeli felszólításra sem teljesíti, az a Szerződés azonnali hatályú felmondására ad jogalapot.

13. Tájékoztatási kötelezettségek 13.1. A Takarék a hitelszerződés fennállása alatt az Adós kérésére tájékoztatást ad a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettség-mentesen. 13.2. A törlesztési táblázat a törlesztő részletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamat és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha a hitelkamat mértéke nem rögzített, vagy a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a hitelszerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek. 13.3. A hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a hitelező a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal köteles tájékoztatni a fogyasztót a) az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, b) a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. 13.4. A kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal kell a fogyasztóval közölni a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét és a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Takarék a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett hirdetményben tájékoztatja az Adóst a referencia-kamatláb változásáról. 13.5. Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Takarékot az alábbi tények és események bekövetkezéséről, a hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról: a) végrehajtási eljárás kezdeményezése az Adós ellen; b) ha a biztosítékot nem az Adós, hanem harmadik személy - biztosítéknyújtó - nyújtja, a Szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási-, csőd- vagy felszámolási eljárásról; c) bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az Adós számára az Adós Takarékkal szemben fennálló kölcsöntartozásának 10%-át (tíz százalékát) meghaladó fizetési kötelezettséget ír elő; d) bármely, az Adóssal, illetve a biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről; e) az Adós teherviselő képességét befolyásoló körülményekben, jövedelmi, vagyoni, pénzügyi helyzetében bekövetkezett változásokról f) az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Takarékkal, amennyiben az Adós erről tudomást szerez; g) az Adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről; h) az Adós Szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról; i) a Takarék és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül; j) az Adós 11.2. pontban foglalt kötelezettségvállalásairól. Az Adós jelen pontban írt tájékoztatási kötelezettségei elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarék jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.


13 14. Központi Hitelinformációs Rendszer 14.1. A Szerződés aláírásával az Adós megerősíti, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszerről szóló - a Szerződés elválaszthatatlan részét képező 4. számú mellékletben foglalt - tájékoztatást a Szerződés megkötését megelőzően megismerte és annak tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatot (1. számú melléklet) a szerződéskötés előtt aláírta.

15. Kézbesítési szabályok 15.1. A Felek az egymáshoz intézett nyilatkozatokat írásban kötelesek megtenni, és az egymásnak megküldendő nyilatkozatokat, értesítéseket, tájékoztatásokat stb. - amennyiben a Szerződés vagy a jelen ÁSZSZ eltérően nem rendelkezik - postai úton, közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral) vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra. 15.2. Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett cím minősül. 15.3. A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést a) a Takarék esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette; b) Ügyfél esetében a vele együtt élő, cselekvőképes, közeli hozzátartozója vagy élettársa tette. 15.4. A Takarék jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás. 15.5. Az 14.4 pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a tudomásszerzés időpontja a) ha nem kereste jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanap, b) ha „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlésének napja, c) ha „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza, a visszakézbesítés napja. 15.6. A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek. 15.7. Egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást. 15.8. A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felek értesítést vagy dokumentumot küldenek egymás részére. 15.9. A Takarék a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Takarék a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.

16. Egyéb rendelkezések 16.1. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazhatja a Takarékot, hogy a Szerződésbe foglalt kölcsön visszafizetésének végső időpontját legkésőbb a lejárat napját 5 nappal megelőzően postára adott nyilatkozatával egy ízben, legfeljebb 92 (kilencvenkettő) nappal meghosszabbítsa a kamat, díj, költség fizetési kötelezettségek Szerződésben meghatározott üteme fenntartása mellett, amennyiben az Adós a kölcsön meghosszabbítását, a Szerződés lejárata módosítását legalább 8 nappal megelőzően kezdeményezte, és azt írásban bejelentette a Takaréknak.


14 16.2. A Takarék előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül az Adós a Szerződésből eredő jogait másra nem engedményezheti, illetve kötelezettségeit tartozásátvállalás útján nem ruházhatja át. 16.3. A Takarék jogosult a Szerződésből eredő jogait az Adós előzetes engedélye nélkül részben vagy egészben engedményezni, átruházni. Az engedményezés megtörténtéről a Takarék az Adóst írásban tájékoztatja. 16.4. Amennyiben a Takarék nem érvényesít a Szerződés alapján őt megillető valamely jogot, vagy ilyen jog gyakorlásával késlekedik, vagy azokat csak részben gyakorolja, ez nem jelenti azt, hogy a Takarék erről a jogáról lemond. 16.5. A Takarék a Szerződés előkészítése és megkötése során az Adós azonosítását eredeti iratok, okmányok vagy ezek hiteles másolata alapján végzi, és jogosult azokról – az Adós kifejezett tiltása hiányában – másolatot készíteni. 16.6. A Szerződés – eltérő megállapodás hiányában - a szerződő felek általi együttes aláírás napján lép hatályba. 16.7. Amennyiben a Szerződésről idegen nyelvű példány is készül, akkor értelmezési vita esetén a Szerződés magyar nyelvű változata az irányadó. 16.8. Az ÁSZSZ rendelkezései mind az Adósra, mind a Takarékra nézve kötelezőek, de a Szerződésben azoktól kölcsönös egyetértéssel írásban el lehet térni amennyiben az nem ütközik a Magatartási Kódex illetve valamely jogszabály rendelkezéseibe. Ha a Szerződés egyedi rendelkezései és az ÁSZSZ-ben írt szerződési feltételek között eltérés van, úgy az egyedi szerződéses rendelkezések az irányadók. 16.9. A szerződő felek megállapodnak, hogy amennyiben a Szerződés nem kerül közokiratba foglalásra és a náluk lévő szerződési példányok között eltérés van, úgy a Takarék által őrzött példány rendelkezéseit fogadják el irányadónak. 16.10. A Szerződés aláírásával az Adós megerősíti, hogy a személyes adatait érintő adatkezelésre vonatkozó, a Szerződés mellékletét képező tájékoztatást a Szerződés megkötését megelőzően megismerte és annak tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatot a szerződéskötés előtt aláírta. 16.11. A Szerződés, az ÁSZSZ, valamint a Hirdetmény alatt a Szerződés aláírásakor hatályos szerződés, ÁSZSZ, valamint Hirdetmény illetve azoknak a Takarék által a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvénynek megfelelő módon végrehajtott egyoldalú, illetve a felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő. 16.12. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Szerződésből eredő vitáikat megkísérlik polgári peres eljáráson kívül, tárgyalásos úton rendezni. Ennek eredménytelensége esetén a Szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a fogyasztó a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testületnél kezdeményezett eljárás esetén a 3 millió Ft alatti ügyleti érték illetve az 1 millió Ft alatti fogyasztói követelések esetén a Takarék aláveti magát a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának. Az ezen értékhatárt meghaladó ügyletek illetve követelések esetén a Takarék a jogvita összes körülményeit mérlegelve dönt arról, hogy az eljárásnak aláveti-e magát.

Az Adós a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy a Takarék üzletszabályzatát, annak tartalmát megismerte és elfogadja. A jelen Általános Szerződési Szabályok elválaszthatatlan mellékletei: 1. számú melléklet: Nyilatkozat a KHR-re vonatkozóan természetes személy Ügyfél esetén 2. számú melléklet: Nyilatkozat Központi Hitelinformációs Rendszerben történő adatkezelésről 3. számú melléklet: Nyilatkozat Központi Hitelinformációs Rendszerben a szerződéses jogviszony megszűnését követő adatkezelési hozzájárulás visszavonásáról 4. számú melléklet: Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszer-re (a továbbiakban: KHR) irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, a KHR által kezelt adatok felhasználásáról, valamint az adatok átadásáról 5. számú melléklet: Nyilatkozat: KHR-ből átvett adatok tartalmáról és azok értékeléséről kapott tájékoztatásról. 6. számú melléklet: Adatkezelési tájékoztató 7. számú melléklet: Adatkezelési nyilatkozat 8. számú melléklet: Nyilatkozat behajtáshoz szükséges személyes adatok kiadásához 9. számú melléklet: Tájékoztató a túlzott eladósodás veszélyeiről 10. számú melléklet: Általános tájékoztató az ingatlan fedezetű hitelekről


15

Kelt: ……………..,

év

hó

........................................................ Adós

Előttünk, mint tanúk előtt: 1.) Név: Lakcím:

______________________ aláírás


nap

........................................................ Hungária Takarék aláíró neve aláíró neve beosztása beosztása

2.) Név: Lakcím: ______________________ aláírás

kölcsön ügyletek esetében. Hatályos: február 01

Recommend Documents