KLASSZIKUS MAGYAR IRODALOM ( )

KLASSZIKUS MAGYAR IRODALOM (1790–1850) BANMA 3120, BALMA 3134, BALMA 3135 MINDEN TEMATIKÁM – ILLETVE DOLGOZATMINTÁK ÉS CÍMLEÍRÁSI ÚTMUTATÓ – LETÖLHETŐAZ ALÁBBI WEBHELYRŐL: www.bdtf.hu/konyvtar/tematika.htm

Mottó: Orbán Ottó GONDOLATOK EGY SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP SZÖVEGSZERKESZTŐ PROGRAMJÁNAK MEMÓRIÁJÁBA ELMENTVE Hová lépsz most, gondold meg, Időutazó, a tizenkilencedik század hírhedett balekjai közé, a honfikörbe, ahol a hímsoviniszta macho férfiak tiszte a rendrakás a világ dolgai közt, miközben a fennkölt eszmék úgy szállonganak fürtös fejük körül akár a pipafüst… De röhöghetünk-e elődeink romantikus túlzásain? A stílusukon példának okáért? „A csillagászat egy vak koldusasszony condráin méri a világokat?” – Naná – vigyorgunk –, nem csak koldusasszony, hanem még vak is! – A költészet mindig is nagyon értett ehhez: látomást lobbantani ésszerűalku helyett. Hanem egy őrült világban mi az, hogy ésszerű? És másfél évszázaddal több csalódás bölcsebbé tesz-e? Előre megy-e a világ vagy hátra? Vagy épp egyhelyben áll? Vagy egy adott pont körül kering? Vagy hullámként mozog? Egy-két emberöltő, és láthattunk kipukkadni két utópiát is… Két világháború, százmillió halott. Az emberfaj sárkányfog vetemény. A termőtalajt ezután előírás szerint bőven trágyázzuk tudományos kreativitással, s kihajt a történelem szerencsevirága; lottón húzzák ki, pusztít-e, teremt-e? Minden kor megtermi a maga szörnyeit: Hitlert, Caligulát, embernyúzó asszír királyokat (ez nem költői kép: szép asszír szokás volt elevenen megnyúzni a hadifoglyokat) – a rossz mindig logikusan következik a világszerkezetből, a jó viszont mindig szabálytalan, kavics a fogaskerekek közt, géphiba…

–2– Szavakban, költészetben, szappanbuborékban reménytelenül reménykedőknek, mi dolgunk egy legújabb extrákkal szerelt és minden eddiginél tökéletesebb világban, hol hallani már a gének énekét? Kimondani, amit elődeink, a balgák és balekok már annyiszor kimondtak, a hagyományos, közép-európai „mégis”-t? Világnagy éjszaka. A rádióban Ekhnáton himnusza szól: fordítsd felénk fénylőorcádat, Napvilág! (Megjelent a szerzőOstromgyűrű ben címűkötetében 2002-ben.)

AZ ELŐADÁSOK TÉMÁI/KOLLOKVIUMI TÉTELEK 1. Magyar irodalom – világirodalom; a korszakolás problematikája 2. Metaforizáció a magyar költészetben Csokonaitól Petőfiig 3. A magyar romantika világképe és beszédmódja 4. Fazekas Lúdas Matyija mint archetípus – a korszak magyar irodalmi hőstípusai 5. Csokonai műfajai, modernsége – A Magánossághoz 6. A Bánk bán alapkérdései ma 7. Kölcsey: etikum és esztétikum – költészettörténeti paradigmaváltás életművében 8. A Berzsenyi-beszédmód poétikája és értékviszonyai 9. A költői utóélet problematikája Berzsenyi példáján; Levéltöredék barátnémhoz 10. Egy magyar romantikus világképe: Vörösmarty életműve, költészetének irányai 11. Petőfi recepciója és kultusza a XX. században – különös tekintettel az általános és középiskolai tankönyvek közvetítette kánonra 12. A korszak magyar prózájának stílusmodulációi (Fogságom naplója, Abafi)

A kollokviumon az alább felsorolt (vagy máshonnan vett) szakirodalomból minden tétellel kapcsolatban legalább három szöveg(részlet) ismerete szükséges – összesen, a 12 tételre értendően tehát mintegy 300 oldalnyi szakszövegről kell tudni referálni. Az egy vizsgatételre vonatkozó 20-30 oldalnyi szakszöveg nem állítható össze csak a két tankönyv anyagából; legalább egy szakszövegnek máshonnan kell származnia. A vizsgán elsősorban és mindenekelőtt a problémacentrikus tételkifejtésre figyeljenek! Felkészülési időnincs, egy perc koncentráció után kell beszélniük.

–3–

SZAKIRODALOM

T ANKÖNYVEK FŰZFA Balázs, Klasszicizmus, romantika, realizmus az irodalomban, Bp., Önkonet, 2000. Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006 (részletek). A JÁNLOTT SZAKIRODALOM A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Budapest, Kijárat, 2001. A magyar irodalom története, főszerk. SŐTÉR István, Bp., Akadémiai, 1964–1966. ARATÓ László, Kölcsey Ferenc: Hymnus = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 445–454. A Rom, szerk. FÜZI Izabella, ODORICS Ferenc, Bp.–Szeged, Gondolat, Pompeji, 2003 (deKON KÖNYVek). A romantika enciklopédiája, Bp., Corvina, 1990. Az irodalom elméletei I–V, szerk. THOMKA Beáta, Pécs Jelenkor, 1997-tő l BAHTYIN, Mihail, A szerzőés a hő s, Bp., Gond-Cura Alapítvány, 2004. BAKCSI György, Goncsarov: Oblomov = Uő ., Öt orosz regény, Bp., Tankönyvkiadó, 1989. BALASSA Péter, Mérték és mértéktelenség Vörösmarty költő i világában (Az emberek) = B. P., Törésfolyamatok, Debrecen, Csokonai, 2001 (Alföld könyvek), 17–28. BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel, Bp., Korona, 2001. BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel: A közelítőtél = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 436–444. BEKE József, A „Bánk bán” nyelvérő l (Archaizál-e Katona?), Holmi, 2006/9, 1201–1207. BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, 2. kiad., Bp., Balassi, 1995. BÍRÓ Ferenc, Katona József, Bp., Balassi, 2002. BÍRÓ Ferenc, A Bánk bánról = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 794–801. BODROGI Ferenc Máté, Pánharmónia – a Poétai harmonistika és az „egyezményesek” = Normakövetés és normaszegés 19. századi elméletekben és mű fajokban, szerk. IMRE László, GÖNCZY Monika, Debrecen, 2005 (Studia Litteraria), 7–26. BOKÁNYI Péter, A nyugat-pannon irodalmi régió = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 921–927. BOROSS Balázs, A hiány teljessége („Töredékesség” és narrativitás Vörösmarty A’ Délszigetében) = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költő iség problémái a 18–19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 277–293 (Dayka könyvek). CSETRI Lajos, Nem sokaság hanem lélek. Berzsenyi-tanulmányok, Bp., Szépirodalmi, 1986. DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költő je, Debrecen, Csokonai, 1993. DEBRECZENI Attila, Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 428–435. ECO, Umberto, Nyitott mű , Budapest, Európa, 1998. EISEMANN György, A folytatódó romantika, Bp., k. n., 1999 (Orpheusz Könyvek). EISEMANN György, Nemzeti sztereotípiák mint történelmi allegóriák a romantikus és a modern magyar lírában = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 218–225. Filológia. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, Bp., Universitas, 2003. Folytonosság vagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának idő szerűkérdései, szerk. DEBRECENI Attila, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1996 (Csokonai könyvtár). FRIED István, A posztmodern Pető fi, Budapest, Ister, 2001. FŰZFA Balázs, Miért szép, Celldömölk, Pauz–Westermann, 1997 és 1998 2. HANKISS Elemér, A népdaltól az abszurd drámáig, Bp., Magvető, 1969 (Elvek és utak).

–4– HANKISS Elemér, Az irodalmi műmint komplex modell, Bp., Magvető, 1985 (Elvek és utak). HÁRS Endre, Én – túl a nyelven. Irodalom, antropológia, kultúra, Bp.,–Szeged, Gondolat–Pompeji, 2004. HORVÁTH János, A magyar irodalom fejlő déstörténete, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1976. HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség (sok kiadásban elérhető ) HORVÁTH János, Pető fi Sándor, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1922. HORVÁTH János, Tanulmányok I–II., Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1997 (Csokonai könyvtár). HORVÁTH Károly, A romantika értékrendszere, Bp., Balassi, 1997. IMRE László, Mű fajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1996. IMRE László, A posztmodern: egy régi-új beszédmód, Alföld, 2003/2, 40–45. Irodalmi kánon és kanonizáció, szerk. ROHONYI Zoltán, Bp., Osiris K. – Láthatatlan Kollégium, 2001. Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006. JAUSS, Hans Robert, Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, BP., Osiris, 1999 (Osiris könyvtár). KERÉNYI Ferenc, Pető fi Sándor, Budapest, Elektra Kiadóház, 2002. KOSZTOLÁNYI Dezső, Lenni vagy nem lenni, Kairosz, 1999 (hasonmás kiadás). KOVÁCS Gábor, Kettő s metaforizáció Vörösmarty Mihály Ábránd címűversében = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költő iség problémái a 18–19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 268–276 (Dayka könyvek). KULIN Ferenc, Közelítések a reformkorhoz. Tanulmányok, Bp., Magvető, 1986.

KULCSÁR SZABÓ Ernő, Hatástörténet és metahistória (Hozzáférhető -e a történetiség?) = file:///C:/Documents%20and%20Settings/Bal%E1zs/Asztal/KSZE.htm

Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai, szerk. KOVÁCS Árpád, V. GILBERT Edit, Pécs, JPTE Egyetemi, 1994. LÁNG Gusztáv, Kiskatedra, Szombathely, Vas Megyei Pedagógiai Intézet, 1992. LEHOTA János, A nemzeti tudat drámája, Nagykanizsa, 1997 (Pannon Tükör Könyvek). LOTMAN, J. M.: Szöveg, modell típus, Budapest, Gondolat, 1993. LOTMAN, Jurij, Kultúra és intellektus, ford., szerk., elő szó SZITÁR Katalin, Bp., Argumentum, 2002 (Diszkurzívák). LUKÁCSY Sándor, A hazudni büszke író. Válogatott tanulmányok, Pécs, Jelenkor, 1995. MAÁR Judit, A drámai és az elbeszélőszöveg szemantikai vizsgálata, Bp., Akadémiai, 1995. MARGÓCSY István, Pető fi Sándor, Bp., Korona, 1999. MARGÓCSY István, A király mulat. Fejedelmi csábítás a magyar romantikában, 2000, 2004/9, 56–72. MARGÓCSY István = Pető fi és a romantika = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 270–286. MEZEI Balázs, „Fénynek hajlékát romjaiban látni” Vörösmarty Mihály: A Rom = Az elbeszélés módozatai, szerk. JÓZAN I., KULCSÁR SZ. E., SZEGEDY-M. M., Bp., Osiris, 2003, 130–146. MILBACHER Róbert, „…te pogány Anakreón”. Pető fi és a magyar irodalomrendszer karnevalizációjának kísérlete = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Bp., Kijárat, 2001, 145–162. MILBACHER Róbert, Isteni Sángyim! Bájdús Jankóm! Lelkem, fattyam! = Z. KOVÁCS ZOLTÁN, M. R., A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris– Pompeji, 2001, 76–102 (deKON KÖNYVek). MILBACHER Róbert, A szelíd farkas és a bárányos róka. Pető fi esete Vörösmartyval meg a babérral = Z. KOVÁCS Zoltán, M. R., A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris–Pompeji, 2001, 122–147 (deKON KÖNYVek). „Mit jelent a suttogásod?” A romantika: eszmék, világkép, poétika, szerk. NAGY Imre és MERÉNYI Annamária, Pécs, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2002 (Pannónia könyvek). NAGY Imre, Ágistól Bánkig, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2001 (Pannónia Könyvek). NAGY Imre, Nemzet és egyéniség (Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái), Bp., Argumentum, 1993. Narratívák I–II, szerk. THOMKA Beáta, Bp., Kijárat, 1998. NÉMETH László, Berzsenyi Dániel, Bp., Szépirodalmi, 1986. Nemzeti olvasókönyv, szerk. LUKÁCSY Sándor, Bp., Gondolat, 1988. ONDER Csaba, Hagyományozódó olvasatlanság. A Parainesis avagy az oráció nemes popularitása =

–5– Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költő iség problémái a 18–19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 13–32 (Dayka könyvek). OROSZ Magdolna, „Az elbeszélés fonala”. Narráció, intertextualitás, intermedialitás, Bp., Gondolat, 2003. OROSZ László, A niklai remete és a kecskeméti fiskális, Bp., Krónika Nova, 2000. OROSZ László, A Bánk bán értelmezéseinek története, Bp., Krónika Nova, 1999. OTTLIK Géza, A regényrő l = O. G., Próza, Bp., Magvető, 1980, 184–200. OTTLIK Géza, Körkérdés Jézusról = O. G., Próza, Bp., Magvető, 1980, 213–214. Remény s emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferencrő l, Bp., Kölcsey Társaság, 1990. ROHONYI Zoltán, A magyar romantika kezdetei, Bukarest, Kriterion, 1975. Romantika: világkép, mű vészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-M. M., HAJDÚ P., Bp., Osiris, 2001. SÁNDOR Iván, Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán, Pécs, Jelenkor, 1993. SŐTÉR István, Werthertő l Szilveszterig, Bp., Szépirodalmi, 1976. SPIRÓ György, A közép-kelet-európai dráma, Bp., Magvető , 1986. SZABÓ Magda, A legutolsó bordal: A vén czigány = SZ. M., A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmartyköltemények, Bp., Argumentum, 1996, 179–199 SZAUDER József, Kölcsey Ferenc, Bp., Művelt Nép, 1955. SZAUDER József, A romantika útján, Bp., Szépirodalmi, 1961. SZAUDER József, Az estve és Az álom. Felvilágosodás és klasszicizmus, Bp., Szépirodalmi, 1970. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Világkép és stílus, Bp., Magvető , 1980. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Újraértelmezések, Bp., Korona Nova, 2000. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, „Minta a sző nyegen.” A mű értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A műbefejezettségének ábrándja: töredékszerű ség Vörösmarty költészetében = Hang és szöveg, szerk. BEDNANICS Gábor, BENGI László, KULCSÁR SZABÓ Ernő, SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 2003, 62–71. SZERB Antal, Magyar irodalomtörténet (sok kiadásban elérhető) SZERB Antal, A világirodalom története (sok kiadásban elérhető) SZIGETHY Gábor, Csongor álma, Szombathely, Savaria University Press, 2001 (Bár könyvek). SZIGETHY Gábor, Reform, kor, társaink, Szombathely, Savaria University Press, 2004 (Isis könyvek). SZILÁGYI Domokos, Kortársunk, Arany János = Sz. D., Élnem adjatok, Bukarest, Kriterion, 1990. SZILÁGYI Zsófia, Féllábú ólomkatona vagy levélnehezék? (A hiba az irodalmi mű ben) = SZ. Zs., A féllábú ólomkatona. Irodalmi mű -hibák, Pozsony, Kalligram, 2005, 17–32. SZILI József, Arany hogy istenül… (Az Arany-líra posztmodernsége), Bp., Argumentum, 1996 (Irodalomtörténeti füzetek). SZILI József, A nemzeti versidom öntudata a János vitéz és a Toldi versnyelvében = A szó élete – Tanulmányok a hatvanéves Kovács Árpád tiszteletére, szerk.: SZITÁR Katalin, Budapest, Argumentum, 2004, 291–305. SZÖRÉNYI László, „Multaddal valamit kezdeni”. Tanulmányok, Bp., Magvető, 1989. SZÖRÉNYI László, „Álmaim is voltak, voltak…” (Tanulmámyok a XIX. századi magyar irodalomról), Bp., Akadémiai, 2004, 16–90. TAXNER-TÓTH Ernő, Kölcsey és a magyar világ, Bp., Akadémiai, 1992. TAXNER-TÓTH Ernő , Rend, kételyek, nyugtalanság: A Csongor és Tünde kérdései, Bp., Argumentum, 1993. Tények és legendák – tárgyak és ereklyék, szerk. KALLA Zsuzsa, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1994. THOMKA Beáta, A pillanat formái, Újvidék, Forum, 1986 THOMKA Beáta, Térlátás, belsőtáj, tartam = A századvég szellemi körképe, szerk. SÁNDOR Iván és mtsai, Jelenkor, Pécs, 1995, 299–330. THOMKA Beáta, Beszél egy hang, Bp., Kijárat, 2001. TVERDOTA György, Irodalmi kultusz = Irodalomtanítás harmadik évezredben, fő szerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 836–843. Újragondolni a romantikát, szerk. HANSÁGI Ágnes, HERMANN Zoltán, Bp., Kijárat, 2003. USZPENSZKIJ, Borisz, A kompozíció poétikája, Bp., Európa Könyvkiadó, 1984. VADERNA Gábor, A temető kert költő je. Sztoicizmus és epikureizmus Berzsenyi Dániel költészetében = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költő iség problémái a 18–19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 177209 (Dayka könyvek). Vörösmarty és a romantika, szerk. TAKÁTS József, Pécs, Mű vészetek háza, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet [2001?]. (Különösen: KAPPANYOS András, Az avantgárd Vörösmarty, 149–157; MILBACHER Róbert, Az Elő szó filológiájának bizonytalanságáról, 179–193.)

–6– ZÁKÁNY TÓTH Péter, Az ideális olvasó megkonstruálása. A Kölcsey-olvasás önéletrajzisága mint önmegerő sítődiskurzus = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költő iség problémái a 18–19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 33–65 (Dayka könyvek). Z. KOVÁCS Zoltán, A Vanitatum vanitas, a romantikus irónia és az irodalomtörténet szomorúsága = Z. K. Z., MILBACHER Róbert, A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris–Pompeji, 2001, 22–75 (deKON KÖNYVek). Z. KOVÁCS Zoltán, Mérlegelés vagy megértés. A Gondolatok a könyvtárban (történeti) (olvasásának) allegorizmusáról = Z. K. Z., MILBACHER Róbert, A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris–Pompeji, 2001, 103–121 (deKON KÖNYVek). Továbbá az élményközpontú irodalomtanítási program könyvei: Irodalomtankönyv ma, szerk. FŰZFA Balázs, Bp., Pont, 2002. KAMARÁS István, Olvasó a határon, Bp.–Szombathely, Pont–Savaria University Press, 2002. DRUZSIN Ferenc, A nevetés költészete, Bp., Pont Kiadó, 2003. Irodalomtanítás a világ kilenc oktatás rendszerében, szerk. GORDON GYŐRI János, Pont–Savaria University Press, 2003. Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát-medencében, Bp.–Szombathely, Pont–Savaria University Press, 2003. A megértés felé, szerk. FŰZFA Balázs, Bp., Pont, 2003.

A művek olvasásához gondozott szövegeket, ha lehetséges, kritikai kiadásokat használjunk!

Szombathely, 2007. szeptember 18. Jó munkát kívánok!

Dr. Fű zfa Balázs PhD fő iskolai docens