KKV-k technológia fejlesztési célú beruházás támogatási alintézkedés (GVOP ) értékelése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS

KKV-k technológia fejlesztési célú beruházás támogatási alintézkedés (GVOP 2.1.1.) értékelése

NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV 2004-2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM 2. PRIORITÁS: KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE 2.1.1. ALINTÉZKEDÉS: A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MŰSZAKI-TECHNOLÓGIAI HÁTTERÉNEK FEJLESZTÉSE

ÉRTÉKELŐ JELENTÉS

2010. március 31.


TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................................... 4 EXECUTIVE SUMMARY ................................................................................................................................ 10 I. AZ ÉRTÉKELÉS HÁTTERE ........................................................................................................................... 16 I.1. Előzmények – a beszerzés háttere ............................................................................................................. 16 I.2. A szerződéses feladat ................................................................................................................................. 16 I.3. Az értékelés tárgyát képező „GVOP 2.1.1. Kis- és közép-vállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése” (al)intézkedés rövid bemutatása .................................................................................................. 17 II. AZ ÉRTÉKELÉS JELLEMZŐI: ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK, VIZSGÁLÓDÁSI TERÜLETEK........................................ 21 II.1. Az értékelés célja....................................................................................................................................... 21 II.2. Az értékelés hipotézisei ............................................................................................................................. 21 II.1.1. Relevancia.......................................................................................................................................... 22 II.2.2. Szándékolt hatások............................................................................................................................ 22 II.2.3. Nem szándékolt hatások.................................................................................................................... 24 II.2.4. Az intézményrendszer célszerűsége................................................................................................... 25 II.2.5. Pályázói elégedettség ........................................................................................................................ 26 III. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA............................................................................................................... 27 IV. HIPOTÉZISVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ÉS AZOK INTERPRETÁCIÓJA ........................................................... 34 IV.1. Relevancia ................................................................................................................................................ 34 IV.1.1. Illeszkedés a szakpolitikához ............................................................................................................ 34 IV.1.2. Illeszkedés a pályázói igényekhez..................................................................................................... 36 IV.1.3. A vissza nem térítendő támogatás hatásossága.............................................................................. 36 IV.2. Szándékolt hatások .................................................................................................................................. 38 IV.2.1. Módszertan-áttekintés ..................................................................................................................... 38 IV.2.2. A támogatás szándékolt hatásai, számszerűsítve ............................................................................ 41 IV.3. Nem szándékolt hatások .......................................................................................................................... 50 IV.3.1. Pozitív nem szándékolt hatások ....................................................................................................... 50 IV.3.2. Negatív nem szándékolt hatások ..................................................................................................... 52 IV.4. Az intézményrendszer célszerűsége ........................................................................................................ 54 IV.4.1. A pályázati konstrukció által kijelölt célcsoport megtalálása .......................................................... 54 IV.4.2. A végrehajtási folyamatok kiszámíthatósága .................................................................................. 55 IV.4.3. A fenntartási kötelezettség megítélése ............................................................................................ 58 IV.5. Pályázói elégedettség............................................................................................................................... 59 IV.5.1. A GVOP 2.1.1. pályázatainak általános megítélése.......................................................................... 59 IV.5.2. A GVOP 2.1.1. pályázat illeszkedése a pályázói igényekhez ............................................................. 60

2


V. AZ ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK EGYÉRTELMŰ MEGVÁLASZOLÁSA .................................................................. 62 V.1. Relevancia és indokoltság ......................................................................................................................... 62 V.2. Szándékolt hatások ................................................................................................................................... 63 V.3. Nem szándékolt hatások ........................................................................................................................... 64 V.4. Intézményrendszer célszerűsége .............................................................................................................. 65 V.5. Pályázói elégedettség................................................................................................................................ 66 VI. ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK A BEAVATKOZÁS EREDMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA ....................................... 67 VI.1. Az eredmények összegzése, értékelő megállapítások ............................................................................. 67 VI.2. Az eredmények korábbi értékelések tükrében ........................................................................................ 70 VI.3. Javaslatok az intézkedés hatásosságának javítására................................................................................ 72 VII. MELLÉKLETEK........................................................................................................................................ 76 A DOKUMENTUMELEMZÉS EREDMÉNYEI ..................................................................................................... 77 A KKV-FEJLESZTÉSI BEAVATKOZÁSOK STRATÉGIAI HÁTTERE............................................................................................ 78 A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM ÉS A GVOP 2.1.1. INTÉZKEDÉS PÁLYÁZATI DOKUMENTUMAINAK ÁTTEKINTÉSE ................................................................................................................................ 84

HÁTTÉRELEMZÉSEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA ............................................................................. 99 A KKV-K MAGYARORSZÁGI HITELPIACÁNAK ÉRETTSÉGE, JELLEMZŐI............................................................................. 100 A KKV-K TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSOK ÁLTALÁNOS INDOKAI............................................................. 106 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ HAZAI ÁLLAMI ESZKÖZÖK ÁTTEKINTÉSE..................... 112 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK UNIÓS FORRÁSOKRA ALAPOZOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK PÉLDÁI A 2000-2006 IDŐSZAKBAN................................................................................................................................................................... 122 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK HATÁSA A VÁLLALATOK TELJESÍTMÉNYÉRE ............................................................................ 125

KÉRDŐÍVES ELEMZÉS EREDMÉNYEI ................................................................................................................. 142 A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA ..................................................................................... 166 PÁLYÁZÓI INTERJÚKRÓL KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................ 193 AZ ALINTÉZKEDÉS KIDOLGOZÁSÁBAN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK DÖNTÉSHOZÓIVAL FOLYTATOTT INTERJÚK..................................................................................................... 199 GRAFIKONOK A VÉGREHAJTÁSRÓL.................................................................................................................. 200

3


VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az értékelés háttere A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. augusztus – 2010. március közötti időszakban elvégeztette a GVOP 2.1.1. „Mikro-, kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztése” alintézkedés független szakértői csoport által történő, az alintézkedés által elért eredményekre fókuszáló értékelését azzal a céllal, hogy az értékelés megállapításai és az értékelők javaslatai hozzájárulhassanak a GOP 2. prioritásának 2011-2013 évi akciótervébe foglalt hasonló konstrukciók eredményességének javításához.

Az értékelt (al)intézkedés Az értékelés tárgyát képező GVOP 2.1.1. „Mikro-, kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztése” című alintézkedés fejlődőképes mikro-, kis- és középvállalkozások gép- és eszközbeszerzéseihez, épület-fejlesztéseihez, valamint licensz és know-how vásárlásaihoz kapcsolódóan biztosított 1-25 millió Ft-ig terjedő, maximum 50%-os vissza nem térítendő támogatást. 2004-2006 között, 4 pályázati forduló keretében 9.036 pályázat érkezett összesen 7.076 pályázótól, a 3.526 IH által támogatott projektből 2.738-at valósított meg 2530 támogatott vállalkozás, összesen 32.456 millió Ft megítélt és kifizetett támogatás mellett.

Az értékelés során vizsgált témakörök Az értékelés célja elsősorban az intézkedés által elért eredmények és hatások kimutatása, számszerűsítése volt, továbbá vizsgáltuk a végrehajtó intézményrendszer hozzájárulását az eredmények eléréséhez és javaslatokat fogalmaztunk meg, javítandó a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését elősegíteni hivatott szakpolitikai eszköztár eredményességét és a beavatkozások minőségét. Vizsgáltuk az intézkedés (szakpolitikai) relevanciáját és indokoltságát; a támogatás eredményeként a vállalkozások teljesítménymutatóiban (beruházások, árbevétel, hozzáadott érték, export-intenzitás, hosszú lejáratú kötelezettségek, foglalkoztatás) megragadható változásokat, számszerűsítettük az (al)intézkedés szándékolt hatásait; az intézkedés kidolgozói és megvalósításában közreműködők által nem szándékolt, de az (al)intézkedéshez köthető pozitív (pályázói aktivitás növekedése, szándékolt hatások érvényesülése a nem támogatott pályázók körében) és negatív (holtteher-veszteség, kereskedelmi banki hitelek állami támogatások által történő helyettesítése) hatásait; a végrehajtási rendszer célszerűségét, az eredmények megvalósulásához való hozzájárulását; a pályázók elégedettségét.

Módszertan Vizsgálódásunk során áttekintettük a hazai és Uniós KKV-fejlesztési stratégiákat és programokat, valamint a vizsgált intézkedés és operatív program dokumentumait, továbbá metaelemzést

4


végeztünk az értékelési kérdések tekintetében releváns tanulmányokra, kutatási beszámolókra és tudományos publikációkra alapozva. Elemeztük az intézkedés végrehajtási (EMIR) adatait. A támogatás szándékolt és nem szándékolt hatásait a támogatás ténye és a vállalkozások fejlődése közötti oksági kapcsolat megragadására és támogatás hatásainak mérésére alkalmas (ökonometriai) módszerekkel, kontrollcsoport alkalmazásával vizsgáltuk a támogatott és nem támogatott vállalkozások (2002-2007 évi vállalkozás-soros pénzügyi adatainak) nagy panel mintáján. Interjúkat készítettünk az intézkedés kidolgozói és végrehajtói körében, valamint 9 nyertes és 6 nem nyertes pályázót is megkérdeztünk személyes keretek között a támogatási konstrukcióval kapcsolatos véleményéről, attitűdjéről. A pályázók kérdőíves megkérdezésének eredményeként 503 kitöltött kérdőív információi segítettek megválaszolni az adatokon nem tesztelhető hipotéziseinket, valamint árnyalni az adatelemzés megállapításait. Az értékelés elsősorban a támogatott vállalkozások fejlődése és a támogatás közötti oksági kapcsolatok kimutatására és a szándékolt (és nem szándékolt) hatások számszerűsítésére irányult. Az eredmények tükrében vizsgáltuk az intézményrendszer célszerűségét, azaz a hatások eléréséhez való hozzájárulását, elsősorban a kiválasztási mechanizmus eredményességére koncentrálva.

Eredmények Szakpolitikai relevancia és indokoltság A GVOP 2.1.1. intézkedés olyan vállalkozások számára folyósít támogatást, amelyek nem szembesülnek a támogatás szükségességét indokoló tőkéhez jutási korlátokkal. Így a beavatkozást megalapozó érvelés alapján adódó szándékolt, és a megvalósult beavatkozás között inkonzisztencia adódik. Az intézkedés hatásossága így megkérdőjelezhető, amennyiben nem arra a vállalkozási körre alkalmazzuk, mint amelynek problémáit az megoldani hivatott. Bár e helyen kell megemlíteni, az eredményt nem magyarázza, hogy a GVOP 2.1.1. (al)intézedés tervezésének időszakában hiányzott a KKV fejlesztés célját, célcsoportjait, valamint állami és nem állami, szabályozási és alternatív pénzügyi eszközeit konzisztens keretbe foglaltan definiáló hazai szakpolitikai háttér. Szándékolt hatások A támogatás ösztönözte és megnövelte a (fizikai tőkébe és immateriális javakba történő) beruházásokat. A támogatott vállalatok előrehozták beruházásaikat és átlagosan tárgyi eszközállományuk 34%-ának megfelelő (tehát igen jelentős) mértékű többletberuházást valósítottak meg. A (támogatott többlet)beruházás megvalósítása után azonban visszafogták a támogatás előtti években a KKV-átlagot jelentősen meghaladó beruházási aktivitásukat és a nem pályázó, nem támogatott vállalatokra jellemzőnél is kevesebbet ruháztak be. A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében nyújtott támogatás nem tud hozzájárulni a pályázás előtt az átlagot jelentősen meghaladó árbevétel- illetve hozzáadott érték növekedési dinamikával jellemezhető vállalkozói kör növekedéséhez, növekedési ütemének javításához. Nincs a támogatásnak kimutatható hatása az export-árbevétel alakulására sem.

5


A támogatás – illetve vélelmezhetően a támogatás igénybevételéhez kapcsolt adminisztratív kényszer – hatására nő a támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma, ugyanakkor a foglalkoztatott-létszám növekedése mellett is javul termelésük (elvi) hatékonysága. Ezt a hatékonyság-javulást azonban nem tudták „készpénzre váltani” (azaz növelni árbevételüket és/vagy a hozzáadott értéküket) a támogatott vállalatok, ami arra utal, hogy a foglalkoztatottak létszámának növelése gazdaságilag nem volt indokolt. Az utófinanszírozással folyósított támogatást a nyertes pályázók leginkább nem a vállalkozáshoz köthető beruházásra, vásárlásokra, illetve a támogatott projekthez felvett hitel törlesztésére fordították, jóval kisebb azok aránya, akik újabb beruházások, fejlesztések finanszírozásához használták fel az így folyósított összegeket. Nem szándékolt hatások A pályázó, de nem támogatott vállalkozások is jelentős arányban megvalósították a pályázatban foglalt beruházásaikat, de beruházási aktivitásuk lecsökken az előrehozott beruházás után. Az immateriális javak állományában egyszeri és igen kis mértékű (többlet)növekedés is megfigyelhető a nem pályázók körében. A nem támogatott pályázók által megtermelt hozzáadott érték és árbevétel szintje nem változik, azok növekedésének üteme azonban a nem pályázókat jellemző átlagos növekedési ütem alá csökken a beruházásukat követően. Az export árbevétel vonatkozásában nem találunk érdemi hatást. Jelentősen megnő a nem támogatott pályázók hosszú lejáratú kötelezettség állománya a beruházás okán, ami közvetett bizonyítékul szolgál arra is, hogy a támogatott vállalkozások is kaptak volna hitelt támogatással megvalósított beruházásukhoz. A kedvezményezettek az alintézkedés támogatásával megvalósuló projektekhez felhasznált magánforrás 66%-át, az összes beruházási összeg 35%-át támogatás hiányában is beruházták volna. A támogatásnak ezen része azonban nem holtteher-veszteségként (ahogy – meglátásunk szerint tévesen – sokan azonosítják a támogatott beruházások ezen részét), hanem állami újraelosztásként értelmezendő. Holtteher-veszteséget csupán a támogatás nélkül is megvalósítandó beruházásokra folyósított támogatások elosztásához kapcsolódó intézményi, végrehajtási költségek, és a támogatások finanszírozásához összegyűjtött adók okoznak, valamint ha a pályázók támogatás esetén drágább projekteket valósítanak meg, mint támogatás nélkül tennék (a holtteher-veszteség csak az a – nehezen számszerűsíthető – összeg, amennyivel drágább projektet valósítanak meg a pályázók támogatással, mint támogatás nélkül). A GVOP 2.1.1. (al)intézkedés költségvetése nem haladja meg a kereskedelmi banki KKVhitelállomány 1%-át, így nem valószínűsíthető, hogy az intézkedés a KKV-hitelek piacán érezhető és jelentős hitel-kiszorítási hatást gyakorolt volna, amely visszafogná a KKV-hitelpiac növekedését és ezzel párhuzamosan a KKV-k hitelhez jutási költségeinek, valamint a hitel árának – pl: méretgazdaságossági okokra visszavezethető – folyamatos csökkenését. Ugyanakkor amennyiben az intézkedés a prudensen működő, legkevésbé kockázatos beruházásokat megvalósító KKV-kat támogatja és ezáltal csökkenti az általuk igényelt hitelek állományát, a KKV hitelek átlagos kockázatának és a hitelek kamatának a relatív növekedését eredményezheti.

6


A végrehajtás célszerűsége A pályázati alkalmassági feltételek az átlagosnál jóval nagyobb és az átlagot meghaladó ütemben és mértékben növekedő KKV-kat azonosítottak célcsoportként. A pályázatok elbírálása során a pályázás előtti években a legdinamikusabban növekedő, leginkább export-orientált vállalkozások – a jók közül is a legjobbak – részesültek támogatásban. Ez a kimenet megfelel a pályázati kiírás elvárásainak, ugyanakkor inkonzisztencia vélelmezhető a támogatás eredeti célját tekintve. Az intézkedést végrehajtó intézményrendszer a forrásokat céljuknak megfelelően használta fel, azokból a támogatott KKV-k műszaki-technológiai fejlesztési beruházásokat valósítottak meg. A támogatáshoz kapcsolódó magántőkés beruházásokra vonatkozó, számszerűen is megfogalmazott elvárás teljesült. E tekintetben a végrehajtási rendszerrel kapcsolatosan megfogalmazható alapvető elvárásoknak az IH és a KSZ megfelelt. A pályázat-elbírálási, szerződéskötési és kifizetési folyamatok tekintetében az IH és a KSZ azonban alulmúlta saját maga számára határidők formájában megfogalmazott elvárásait, a szerződéskötés késlekedése miatt több IH által támogatott pályázó is visszalépett a támogatás felhasználásától. Az intézkedés elvárt eredményei – eltekintve a többletberuházástól – nem valósultak meg, e jelenség kapcsán felmerül és vélelmezhető, hogy az intézkedés eredményszintű céljainak konkrétabb megfogalmazása segíthette volna az eredményeket nagyban befolyásoló projektszelekciót. Ezt azonban már az intézkedés kidolgozásánál érvényre kell juttatni, ugyanis egyértelmű (számszerűen megfogalmazott) elvárások hiányában nem kérhetőek számon a végrehajtási rendszeren a nem definiálható tartalmú és mértékű (pl: KKV-k piaci pozíciójának javulása) eredmény-elvárások. Pályázói elégedettség A pályázati konstrukció illeszkedett a pályázói igényekhez: a támogatott projektekhez szükséges, de nem támogatható tevékenységek költségeinek a támogatott projekt költségvetéséhez viszonyított arányát a pályázók többsége nem érezte jelentősnek, a választ adó kedvezményezettek 73%-nál e költségek nagysága 2 millió Ft alatt maradt. Bár magas (22%) a támogatás megítélése után a támogatást nem lehívó visszalépők aránya, a pályázók döntő többsége (átlagosan 70%-a) jelenlegi tapasztalatai és információi ismeretében is újra pályázna a GVOP 2.1.1. konstrukció keretében, ami a pályázat pályázók körében mért sikerességének legőszintébb indikátora.

Javaslatok Megállapításainkat összegezve kijelenthetjük, hogy a támogatások eredményeként jelentős többlet-beruházást valósítottak meg a támogatott KKV-k, ami alapvetően technológiájuk modernizálására, fejlesztésére irányult. Megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy a GVOP 2.1.1. alintézkedés keretében megvalósított formában a vissza nem térítendő beruházási támogatások nem ösztönzik a vállalkozások piaci részesedésének és hozzáadott értékének növekedését. Kívánatos ezért átgondolni, lehetséges-e és ha igen, milyen változtatások szükségesek ahhoz, hogy a KKV-k beruházásaihoz folyósított vissza nem térítendő támogatás hatékonyan és eredményesen járulhasson hozzá a KKV-k fejlődéséhez. Három – egymást nem kizáró – alternatívára teszünk javaslatot.

7


1.) a vissza nem térítendő támogatások kiterjesztése a KKV-k szélesebb körére Normatív, újraelosztási jelleggel (a GOP 2.1.1./A konstrukció gyakorlatilag így működik) és a támogatottak körének kiszélesítésével több KKV számára folyósítható támogatás, ugyanakkor ez csak alacsonyabb támogatási intenzitás és összeg mellett valósítható meg. Alacsonyabb támogatási intenzitás mellett kevésbé torzulnak a KKV-k beruházási döntései, ami egyértelműen előnyös lehet annak ismeretében, hogy a GVOP 2.1.1. esetében az előrehozott beruházások együtt jártak a beruházási aktivitás későbbi visszafogásával. Kisebb támogatások esetén – és amennyiben a forrásokhoz való hozzáférés kiszámítható (folyamatos, vagy rendszeres periódusokkal jellemzett) - nem valószínűsíthető, hogy a KKV-k előrehozzák beruházásaikat. A támogatás célcsoportját képező KKV-k fejlesztéseiket így döntő részben hitelből finanszírozzák, ezért a támogatás leginkább a hitel költségeihez való állami hozzájárulásként lesz értelmezhető. Így ösztönözhető a KKV-k hitelfelvétele, ami segíti a KKV-hitelpiac további fejlődését és a méretgazdaságosságon, valamint az állami támogatás, mint kiegészítő finanszírozás okán adódó hitelkockázat-csökkenésen keresztül a hitelek árának csökkenéséhez vezethet. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a minden KKV számára hozzáférhető állami támogatás beépül a befektetések megtérülésére irányuló várakozásokba (javítja a megtérülést), és akár növekedést is indukál a kamatokban (ugyanis magasabb hitelárak mellett is megtérülő marad adott befektetés), így az állami támogatás végül – a magasabb hitelárakon keresztül – a bankok nyereségeként csapódik le. 2.) a vissza nem térítendő támogatások célzottabb és célcsoport-specifikusabb alkalmazása A GVOP 2.1.1. és a GOP 2.1. konstrukcióinak kidolgozása során a KKV-k támogatása önmagában jelent meg, mint cél. Sem a célcsoport szűkítésére, sem a támogatásoktól elvárható eredményekre – és ebből adódóan a pályázatok kiválasztási mechanizmusának finomhangolására – vonatkozóan nem adódott szakpolitikai iránymutatás. Emiatt nem várhatunk és nem is látunk érdemi eredményeket. A gazdasági szerkezet alakítására irányuló, a jelenleginél határozottabb gazdaságpolitikai, vagy konkrét szakmapolitikai szándék esetén megfogalmazásra kerülhetnek olyan célok, amelyek megvalósításához elengedhetetlen KKV-k egy jól körülhatárolható csoportjának egyértelmű célok mentén történő támogatása. Világosan definiált, a korábbi gyakorlatot jellemzőnél szűkebb célcsoport számára nyílhatna így mód specifikusabb támogatási konstrukciókat kidolgozni és ajánlani. Az egyes projekteknek a támogatási cél megvalósulásához való hozzájárulása jobban specifikálható és értékelhető lenne, ami növelné a támogatás hasznosulásának valószínűségét. A támogatás személyre szabásával, adott (szakpolitikai stratégiák által kiemelt) célcsoportok igényeihez jobban illeszkedő, ágazati beruházás-mértéket és megtérülési jellemzőket figyelembe véve kidolgozott, de csak kisebb célcsoport számára hozzáférhető támogatási konstrukciók esetén valószínűsíthető a fejlesztési források eredményesebb felhasználása. A támogatható célokat és célcsoportokat tehát ágazati stratégiákból levezetve kell és kívánatos meghatározni, ezek hiányában csupán kis léptékű, kísérleti konstrukciók indítása lehetséges egyegy szakpolitikai relevanciájú kiemelt célcsoport számára. 3.) a vissza nem térítendő beruházási támogatások alternatíváinak előtérbe helyezése A hazai KKV-fejlesztési politika több, a vissza nem térítendő támogatásokkal párhuzamosan elérhető pénzügyi konstrukcióval (pl: hitelgarancia, támogatott hitelek, stb.) segíti a KKV-k fejlesztési forrásokhoz jutását. Nem ismert azonban e konstrukciók eredményessége és hatékonysága, ezért nem megítélhető, hogy adott nagyságrendű forrásallokáció milyen eszközök

8


mellett eredményezheti adott célcsoport körében a szándékolt cél elérését hatékonyabban (adott nagyságrendű eredmény kisebb összegből valósítható meg), vagy eredményesebben (adott pénzösszegből nagyobb eredmény érhető el). Ezért kívánatos megvizsgálni a vissza nem térítendő támogatások alternatíváit jelentő pénzügyi konstrukciók eredményességét és hatékonyságát is. Az eredmények tükrében – amennyiben alternatív eszközök hatékonyabban, vagy eredményesebben járulnak hozzá ugyanakkora nagyságrendű, technológiai modernizációs célú fejlesztés megvalósításához, vagy ugyanakkora forrásból tényleges növekedési hatásokat tudnak felmutatni a célcsoportjuk körében – kívánatos lehet újragondolni a vissza nem térítendő támogatás, mint eszköz súlyát és szerepét a KKV-k fejlődését elősegítő szakpolitikai eszköztárban. A támogatott KKV-k nem tudták megfelelően kihasználni megnövekedett volumenű és/vagy minőségű termelési kapacitásaiban rejlő lehetőségeket piaci pozícióik javítására, árbevételük és/vagy hozzáadott értékük növelésére. Elképzelhető, hogy nem beruházási, hanem humán kapacitások és/vagy know-how jellegű fejlesztések – pl: szervezeti fejlesztés, vállalatirányítás, marketing, stb. – támogatásával inkább megvalósulhatnak a KKV-któl elvárt, piaci pozícióik javítására és növekedésükre vonatkozó célok. Ezt erősíti, hogy a támogatások vizsgált célcsoportja képes fejlesztéseit külső forrásokból finanszírozni, és inkább a fejlesztésekben rejlő lehetőségek kihasználásában mutathatóak ki hiányosságok.

9


EXECUTIVE SUMMARY Background of the evaluation In the period between August 2009 and March 2010 the National Development Agency had the ECOP 2.1.1. “Development of the technological background of micro, small and medium-sized enterprises” measure evaluated by a team of independent evaluators. The evaluation focussed on the results achieved by the measure. Its main findings and the evaluators’ proposals contribute to increasing the effectiveness of future similar measures, especially of the EDOP’s 2011-2013 action plan.

The evaluated measure The evaluated measure entitled ECOP 2.1.1. “Development of the technological background of micro, small and medium-sized enterprises” provided a maximum of 50% non-refundable support amounting to HUF 1-25 million for purchase of machines, equipments, licence and know-how and the (re)construction of buildings of developing micro, small and medium-sized enterprises. Between 2004-2006, in the frame of 4 application rounds, 9,036 applications were submitted by a total of 7,076 applicants. The Managing Authority decided to support 3,526 projects, 2,738 of them were realised by 2,530 beneficiaries, with a total amount of disbursed support of HUF 32,456 million.

Scope of the evaluation The primary aim of the evaluation was to demonstrate the results achieved by the intervention and measure its – intended and unintended - impacts. We also examined to what extent the implementing institutional system contributed to the results being achieved. We have made proposals to improve the quality of future interventions and the efficiency of the policymeasures aimed at promoting the development of micro, small and medium-sized enterprises. We examined the (policy) relevance and justification of the measure; the changes in the performance indicators of the supported enterprises (investments, sales revenue, added value, export intensity, long-term liabilities, employment) resulting from the support, and we measured desired impacts of the intervention; the positive (increasing applicant’s activity, assertion of desired impacts among non-granted applicants) and negative (deadweight loss, replacement of commercial bank loans by state supports) unintended impacts, related to the measure; the expediency of the implementation system, its contribution to the achievement of the results; the applicants’ satisfaction.

10


Methodology We studied local and European Union SME development strategies and programs as well as the documents of the examined measure and operational programme, and we performed a metaanalysis based on studies, research papers and scientific publications relevant from the aspect of the evaluation. We analysed the measure implementation data. We examined the intended and undesired impacts of the support on a large panel sample of supported and not-supported enterprises (2002-2007 enterprise financial data). We identified causality between the fact of receiving support and the development of the supported enterprises and measured the effects of the support on the performance of the beneficiaries using a well-defined control group. We made interviews with the parties elaborating and implementing the measure, and in the scope of personal conversations we asked 9 supported and 6 not-supported applicants about their opinion on and attitude towards the system of supports. As a result of a survey among the applicants we had the information of 503 filled-in questionnaires to help us answer our hypotheses and to help us refine the statements based on the data analysis. Primarily the evaluation was aimed at identifying causality between the development of the supported enterprises and the support, and measuring the intended (and unintended) impacts. On the basis of the results we examined the expediency of the institutional system, concentrating on the effectiveness of the selection mechanism first of all.

Results Policy relevance and justification The ECOP 2.1.1. measure provided support for enterprises that do not encounter difficulties obtaining capital that would justify the necessity of the support. As a result of this, on the basis of the argumentation justifying the intervention, there is inconsistency between the desired and the realised intervention. In this way the efficiency of the measure can be questioned, if it is not applied to the group of enterprises whose problems it is supposed to solve. Although we must mention it here, the result is not explained by that during the planning period of the ECOP 2.1.1. (sub)measure there was no domestic policy providing a consistent definition of the goals, target groups, regulation, state-support and alternative financial tools for SME development. Intended impacts The support encouraged and increased investments (into physical capital and immaterial assets). The beneficiaries brought forward their investments and realised extra investments amounting to 34% of their tangible asset portfolio on average (which is very significant). However, after realising (supported extra) investments they reduced their investment activity (which significantly exceeded the SME average in the years before receiving support), and they invested even less than non-applying, non-granted companies. The non-refundable support granted in the scope of the ECOP 2.1.1. measure is unable to contribute to fostering beneficiaries’ development in terms of increasing the growth-dynamics

11


of their sales revenue and added value (that exceeded the average before applying for support). The support has no effect on the development of export sales revenue either. As a result of the support – or presumably as a result of the administrative prescription related to the use of the support – the number of employees of the granted enterprises increases and so does the (potential) efficiency of their production at the same time. However, the granted companies could not “cash in” this improvement in efficiency (there is a decrease in sales revenue and/or added value per employee), which indicates that increasing the number of employees was not economically justified. Support disbursed via subsequent financing was used rather for purchases that are not related to the company, or for repayment of loans. The proportion of those beneficiaries who used the amounts disbursed in this way for financing further investments, developments is much lower. Undesired impacts A significant proportion of non-supported applicants also realised their investments, but their investment activity drops following the investment brought forward. In the portfolio of immaterial assets a single and very slight (extra) increase can also be observed among parties not applying. The level of added value and sales revenue achieved by non-supported applicants does not change, but after the investment their rate of increase drops below the average rate of increase characteristic of parties not applying. In respect of export sales revenue we did not observe any impact. Non-supported applicants’ portfolio of long-term liabilities significantly increases as a result of the investment, which is indirect evidence of that granted enterprises would have also received loans for their investment realised with the support. Beneficiaries would have invested 66% of their own, private sources, 35% of the total investment amount even in the lack of the support. However, this part of the support is not to be interpreted as deadweight loss (as this part of the supported investment is often – but improperly – identified) but rather as state redistribution. Deadweight loss is caused rather by institutional, implementation costs related to the distribution of supports and by taxes collected for financing the grants, and if the applicants realise more expensive projects with the support than they would have without the support (deadweight loss is only the amount – difficult to express in numbers – by which amount the applicants realise a more expensive project with than without support). The budget of the ECOP 2.1.1. measure remains below 1% of the commercial bank SME credit portfolio. So it is not likely that the measure had a significant crowding-out effect that can affect the market of SME credits, slowing down the increase of the SME credit market and at the same time the continuous decreasing of the costs of receiving SME credit or the price of the credit, e.g. due to reasons of economies of scale. At the same time, if the measure supports prudently operating SME-s realising the least risky investments and by this it reduces the portfolio of credits demanded by them, it may result in the relative increase of the average risk of SME credits and the interest of the credits.

12


The contribution of the implementation system to the results The application eligibility conditions have identified SME-s that are much larger than average and that are growing at an above-average extent and rate as the target group. During the evaluation of the applications those enterprises that were growing at the most dynamic rate in the years before the year of the application and that were the most export-oriented – the best of the best – were granted support. This outcome complies with the expectations of the call for applications, but an inconsistency may be presumed as regards the original goal of the support. The institutional system implementing the measure used the resources in accordance with their goal, from them the SME-s realised technological development investments. The expectation, also expressed in numbers, relating to the private capital investments connected to the grants was realised. In this respect the MA and the IB complied with the fundamental expectations conceived in connection with the implementation system. With respect to the project proposals’ evaluation, contract conclusion and disbursement processes the MA and the IB, however, failed to meet the expectations they set for themselves in the form of deadlines. Due to delays in concluding contracts several applicants supported by the MA withdrew their applications for the use of the support. The expected results – with the exception of the extra investments – were not realised, in connection with this phenomenon it occurs and it may be presumed that a more concrete setting of the result-level goals (indicators) of the measure would have helped the project selection, which has a great influence on the results. This, however, must be implemented when elaborating the measure, as in the lack of clear expectations (also stated in terms of concrete figures) result expectations with undefined content and degree (e.g. market position improvement of SME-s) cannot be called to account in the implementation system. Applicants’ satisfaction The call for proposals conformed with the applicant demands: the majority of the applicants did not find the proportion of the costs of non-supportable activities to be significant, 73% of responding beneficiaries said these costs had remained under HUF 2 million. Although the proportion of applicants not withdrawing the support after it had been awarded was high (22%), the large majority of applicants (70% on average) would apply again in the scope of the ECOP 2.1.1. construction in the knowledge of their current experience and information, which is the most honest indicator of the success of the scheme among the applicants.

Proposals Summarising our results we can state that as a result of the grants the beneficiary SME-s realised significant extra investments, which were basically aimed at the modernisation and development of their technology. We can also state that the non-refundable investment grants realised in the scope of the ECOP 2.1.1. measure do not encourage growth of the market share or of the added value of the enterprises. It is desirable, therefore, to rethink whether it is possible to make changes and what changes would be required for the non-refundable support disbursed for the investments of the SME-s to effectively and successfully contribute to the development of the SME-s. We have made proposals for three – non-mutually exclusive – alternatives.

13


1.) the extension of non-refundable grants to a wider range of SME-s In a standard, redistributive form (the EDOP 2.1.1./A measure works in this way in practice) and with the widening of the scope of beneficiaries support can be awarded to more SME-s, however, this can only be realised with a lower support intensity and amount. With lower support intensity the investment decisions of SME-s are distorted to a lesser extent, which could be obviously advantageous in the knowledge of that in the case of the ECOP 2.1.1. investments brought forward involve the later restraint of investment activity. In the case of smaller grants – and if access to sources is predictable (continuous or characterised by regular periods) – it is improbable that SME-s will bring forward their investments. Therefore, the large majority of the support target group SME-s finance their developments from credit, so the support can be rather interpreted as state contribution to the costs of the credit. In this way SME-s can be encouraged to take on loans, which will aid the further development of the SME credit market, and through the economies of scales and the credit risk reduction due to the state support as supplementary finance this may lead to a reduction in the cost of credit. On the other hand, we cannot exclude that state support accessible to all SME-s will be accommodated into the expectations directed at the return on the investments (improving return), and may even induce an increase of the interest rates (as even with higher credit prices given investments remain viable), therefore, in the end the state support precipitates out as profit for the banks – via the higher credit prices. 2.) the more targeted and more target-group-specific use of non-refundable grants During the elaboration of the ECOP 2.1.1. and the EDOP 2.1. measures, the support of SME-s on its own appeared as goal. No policy-guidelines were given with respect to the focussed target group nor with respect to the results expected from the grants – and due to this nor with respect to the fine tuning of the application selection mechanism. Consequentially, we cannot expect nor do we see any real results. In the case of a more decisive economic policy than at present aimed at the transformation of the structure of the economy or a concrete political intent, goals could be identified the realisation of which would demand that a well-defined group of SME-s be supported towards the achieving of clear set objectives. In this way it would be possible to elaborate and offer more specific grant constructions for a clearly defined target group that is narrower than that of past practices. The contribution towards the realisation of the support goal of the individual projects could be more efficiently specified and evaluated, which would increase the probability of the effectiveness of the grant. With the customisation of support and in the case of support constructions that are better adapted to the demands of the given target groups (highlighted by policies, strategies) and drafted taking into consideration sector investment degree and return characteristics but which are only accessible to a smaller target group more successful use of development sources could be achievable. Therefore, it is essential and desirable to identify the goals and target groups that can be supported derived from sector strategies, in the lack of these it will only be possible to launch small scale, pilot constructions for one of two highlighted target groups that have political relevance. 3.) putting the alternatives to non-refundable investment grants into the foreground Domestic SME development policy helps SME-s gain access to development sources with a financial construction (e.g. credit guarantee, supported loans, etc.) that is available in parallel

14


with non-refundable grants. However, the effectiveness and efficiency of such constructions is not known, so it is not possible to determine those means with which a given size of source allocation can result in the intended goal being reached within the scope of a given target group more efficiently (a given size of result is achievable from a smaller amount) or more effectively (a greater result is achievable from a given amount of funding). Therefore, it is desirable to examine both the effectiveness and efficiency of the financial constructions that represent the alternatives to non-refundable grants. In the light of the results – if alternative means contribute more effectively or efficiently to the realisation of a technological modernisation development of the same scale or from the same amount of sources actual growth effects can be shown within their target group – it could be desirable to rethink the weight and role of non-refundable grants within the range of politicy instruments available aimed at the development of SME-s. The supported SME-s were unable to appropriately exploit the opportunities within production capacities of increase capacity and/or quality for the improvement of their market position, to increase their turnover and/or their added value. It is possible that it is not the support of investment but HR capacity and/or know-how developments – e.g. organisational development, enterprise resource planning, marketing, etc. – that would result in the realisation of the goals expected from SME-s relating to market position improvement and growth. This is strengthened by that the examined target group for the grants is able to finance its development from external sources and it is the exploitation of the opportunities within the developments where deficiencies can be seen.

15


I. AZ ÉRTÉKELÉS HÁTTERE I.1. Elızmények – a beszerzés háttere Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2008. november 27-i számában megjelent, „Keretmegállapodások értékelési feladatok ellátására” tárgyú, TED 2008/S 231-307340 számon lefolytatott közösségi közbeszerzési eljárás eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), mint Ajánlatkérő 6 nyertes ajánlattevővel, köztük az AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft alkotta konzorciummal (vezeti és képviseli: AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft) írt alá 4 év határozott időtartamra szóló keretmegállapodást (NFÜ 32/2009 számmal) „Keretmegállapodások kötése értékelési feladatok ellátására - 3. rész” (gazdaságitársadalmi fejlesztés) tárgyban 2009. március 20-án. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Ajánlatkérő, a keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás második részében a „Gazdasági-társadalmi fejlesztés” részen belül a keretmegállapodásban részes ajánlattevők részére 2009. június 30-án közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küldött meg „KKV-k technológia fejlesztési célú beruházás támogatási alintézkedés (GVOP 2.1.1.) értékelése” tárgyban. Ajánlatkérő a feladat ellátására az AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft alkotta konzorciummal (vezeti és képviseli: AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft), mint vállalkozóval (továbbiakban: Vállalkozó) kötött szerződést, mint az Ajánlatkérő számára legkedvezőbb (legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó) érvényes ajánlatot benyújtó, keretmegállapodásban részes ajánlattevővel. A feladatvégzésre vonatkozó szerződés megkötésére 2009. augusztus 19-én került sor.

I.2. A szerzıdéses feladat A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azért végeztette el a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 2.1.1 alintézkedésében („Mikro- kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztése”) kiírt négy pályázati kiírás eredményeinek és hatásainak független értékelő csoport által megvalósított, tényszerű, adatokon alapuló vizsgálatát, hogy eredményein, illetve további (belföldi és külföldi) szakirodalomban fellelhető tapasztalatokon alapuló, értékelő megállapítások javaslatok szülessenek az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) 2. prioritása keretében a jövőben lebonyolítandó állami beavatkozások eredményesebbé és hatékonyabbá tételének megalapozása érdekében. Az értékelési feladat az alábbi fő témakörök vizsgálatára koncentrálódik: Volt-e, van-e az intézkedésnek hatása (az intézkedésben megfogalmazott célok és a vállalatok eredményessége szempontjából értelmezett hatások vizsgálata)? Az intézkedés valós igényekre kínál-e megoldást és azt megfelelő módon teszi-e? Milyen szükséges és/vagy kívánatos változtatási irányok lehetősége merül fel? Az értékelés – az ajánlattételi felhívásban megfogalmazott és ajánlatkérővel folytatott egyeztetés során pontosított hipotézisek mentén – megvizsgálta a kimutatható és megalapozottan az 16


alintézkedéshez köthető eredményeket, továbbá az alintézkedés végrehajtásának célszerűségét és minőségét. A hipotézisvizsgálat eredményei alapján értékelő megállapítások születtek a fent említett vizsgálandó témakörökben, illetve javaslatok kerültek megfogalmazásra, amelyeket jelen dokumentum tesz közzé.

I.3. Az értékelés tárgyát képezı „GVOP 2.1.1. Kis- és középvállalkozások mőszaki-technológiai hátterének fejlesztése” (al)intézkedés rövid bemutatása1 A GVOP 2.1.1. (al)intézkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv2 (2004-2006) keretében a gazdaságfejlesztési tevékenységeket támogatni hivatott Gazdasági Versenyképesség Operatív Program3 (2004-2006) részeként került megvalósításra. Az intézkedés indokoltsága: A GVOP kis- és középvállalkozások4 (KKV-k) fejlesztése (2.) prioritásának megvalósítását elősegíteni hivatott műszaki-technológiai fejlesztési (2.1.) intézkedés szükségességét a Programkiegészítő Dokumentumban (PKD) megfogalmazott módon indokoló probléma: „A kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsony: a GDP-ből való részesedésük csak 45% annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 60%-ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. Ugyancsak jelentős a hazai KKV szektor termelékenységének nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása. A kis- és középvállalati szektor alacsony hatékonyságának, és termelékenységének egyik fő oka, hogy a vállalkozások jelentős hányada technológiailag elavult termelő-berendezésekkel rendelkezik, vagyona javarészt a privatizáció során szerzett ingatlanokban és technológiailag elavult termelő-berendezésekben testesül meg.” Az intézkedés célja: A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztése (2.) prioritásának megvalósítását elősegíteni hivatott műszaki-technológiai fejlesztési (2.1.) intézkedésének célja: „A vállalkozások modernizációja és technikai, technológiai fejlesztése, különös tekintettel a feldolgozóipar területén működő mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV). A KKV-k nemzetközi versenyképességét szolgáló új termékek kifejlesztésének, csúcstechnológia bevezetésének és a modernizációt eredményező innovatív eljárások elterjedésének, alkalmazásának támogatása.” A pályázati konstrukció célja (pályázati útmutató alapján): Az (al)intézkedés céljainak elérését biztosítani hivatott pályázati konstrukció pályázati útmutatóiban megfogalmazott célja:

1

A programról és az intézkedésről az I. MELLÉKLET ad részletesebb bemutatást. http://www.nfu.hu/nemzeti_fejlesztesi_terv 3 http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok 4 3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

2

17


„A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai fejlesztése. Ennek érdekében célul tűzzük ki a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítását, technológiai, infrastrukturális korszerűsítését, innovatív képességük növelését.” Az intézkedés rövid bemutatása: Támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás Támogatás típusa: kis és középvállalkozásoknak (KKV) nyújtott (beruházási) támogatás Támogatás összege: 1 - 25 millió Ft Támogatás aránya: maximum 50% Saját forrás aránya: minimum 25% Támogatható tevékenységek: műszaki gépek, berendezések beszerzése (a pénzügyi lízing megengedett) és/vagy termeléshez/kereskedelemhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó ingatlan építése, bővítése, átalakítása és/vagy licensz/know-how vásárlása. Az (al)intézkedés beavatkozási logikája:

Kiinduló állapot

Eszköz (input)

Közvetlen eredmény (output)

Közvetett eredmény (result)

Hatás (impact)

KKV-k nem, vagy kedvezőtlen feltételekkel jutnak tőkéhez beruházásaik finanszírozásához

Vissza nem térítendő tőkejuttatás juttatása KKV-k számára fejlesztéseik megvalósításához

KKV-k többlet-fejlesztést valósítanak meg (gépbeszerzés, technológiai fejlesztés, építés, know-how és licensz)

Támogatott KKV-k jobban növekednek (árbevétel, hozzáadott-érték, foglalkoztatás)

KKV-k többlet-növekedése hozzájárul a nemzetgazdaság (GDP, foglalkoztatás) növekedéséhez

A GVOP 2.1.1. (al)intézkedés beavatkozási logikája

Kedvezményezettek (támogatásra jogosultak): Magyarországi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, 18


szövetkezetek, egyéni vállalkozók, amelyek KKV-nak minősülnek. (Kivételt képeznek – nem támogathatóak – azok a vállalkozások, amelyek nettó árbevételének több mint 50 %-át mezőgazdasági tevékenység teszi ki, valamint a pályázati kiírások útmutatóiban meghatározott körbe tartozó kézművesipari tevékenységet végző vállalkozások.) Számszerűen megfogalmazott célok (indikátorok): Eredeti (2004. dec. 14-én elfogadott PKD alapján) 1.) Támogatott KKV-k száma (output): 1.800-1.900 db 2.) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokban (eredmény): 36-37 mrd Ft* * Az MB 2004. dec. 14-ig ülésén elfogadott PKD a 2.1. intézkedés mindkét komponensére együttesen határozott meg 42 mrd Ft-ot. Ha a forrás-megosztás (87% vs. 13%) arányait alkalmazzuk az elvárt magánbefektetés indikátor esetén, akkor a 2.1.1. komponens támogatott vállalataitól kb. 36,5mrd Ft értékű közvetlen magánberuházás várható el.

Módosított* (a Monitoring Bizottság 2009. szept. 29-i ülésén elfogadott PKD alapján) 1.) Támogatott KKV-k száma (output): 3.000-3.100 db 2.) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokban (eredmény): 50 mrd Ft * Az NFÜ honlapján az eredeti, az OP-val együttesen kidolgozott és a Monitoring Bizottság (MB) által 2004. dec. 14-én elfogadott PKD érhető el, ami az eredeti tervezői elgondolásokat mutatja. A 2005. szept. 29-i MB-ülésen 5,865 mrd Ft értékű forrás-átcsoportosítás történt (a 2. prioritás négy további intézkedésének keretéből) a 2.1.1 komponenshez, ezzel párhuzamosan az elvárt indikátor-értékek is módosultak: a támogatott vállalkozások elvárt száma is 3.000-3.100-ra nőtt, 55mrd Ft-ra a támogatott vállalatokban megvalósuló közvetlen magánbefektetés. Megváltoztak az intézkedésen belüli arányok is a 2.1.1. komponens javára, amely immár a források 91%-át hivatott lekötni. Ily módon – követve az előzőekben alkalmazott arányosítást – a 2.1.1. komponens a 2.1. intézkedés keretében támogatott vállalkozások által megvalósított magánberuházások 91%-ának megfelelő, 50 mrd Ft értékű magánberuházást hivatott elérni.

Pályázói aktivitás és támogatások: A GVOP 2.1.1. (al)intézkedésre 107,4 millió Euró, megközelítőleg 27,4 milliárd Ft kiosztandó támogatást allokált PKD eredetileg, majd a Monitoring Bizottság 2005. szeptember 29-i ülésén ez további 5,865 mrd Ft-tal került kiegészítésre. A végrehajtás közel 3 éve során 4 pályázati kiírás meghirdetésére került sor, amelynek eredményeit (pályázók és támogatás) az 1. és 2. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Pályázók és eredményességük a GVOP 2.1.1. intézkedés pályázati fordulóiban Pályázati forduló Kategória 2004 2005/1 2005/2 2006 Összesen Regisztrációs elutasítás / formai ellenőrzés sincs 6 2 14 0 22 IH értékelés nélkül visszalépett 6 11 6 3 26 Formai szempontok miatt elutasított 1.525 615 244 226 2.610 IH elutasított 127 1.015 664 1.046 2.852 IH támogatott 1.689 675 668 494 3.526 IH támogatott, visszalépett 385 142 168 93 788 IH támogatott, projektjét megvalósította 1.304 533 500 401 2.738 Összes benyújtott 3.353 2.318 1.596 1.769 9.036 Forrás: EMIR, 2009. június 30-i állapot

19


2. táblázat: Pályázók és eredmények a GVOP 2.1.1. intézkedés pályázati fordulóiban Pályázati forduló Kategória 2004 2005/1 2005/2 2006 Összesen Igényelt támogatás (millió Ft), összesen 40 942 22 813 14 339 17 267 95 361 IH által megítélt támogatás (millió Ft), összesen 20 727 8 056 7 101 6 135 35 757* Megvalósult projektek támogatása (millió Ft), összesen 15 840 6 376 5 325 4 915 32 456** Igényelt támogatás (millió Ft), átlag IH által megítélt támogatás (millió Ft), átlag Megvalósult projektek támogatása (millió Ft), átlag

12,21 12,27 12,15

9,84 11,94 11,96

8,98 10,63 10,65

9,76 12,42 12,26

10,55 11,92 11,85

Forrás: EMIR, 2009. június 30-i állapot * Az egyes pályázati fordulók során IH-támogatott vállalkozások közül többen visszaléptek a szerződéskötés előtt, vagy a megítélthez képest alacsonyabb értékű projektet valósítottak meg, így a megítéltnél kisebb támogatási összegre szerződtek, emiatt források szabadultak fel a következő fordulókhoz (a megítélt forrásoknak akár 10%a is felszabadult 1-1 forduló után), ezért az összesen megítélt összeg alacsonyabb, mint az egyes fordulókban megítélt támogatások összege. **A kedvezményezetteknek ténylegesen kifizetett támogatások összege.

A fentiekben bemutatott (al)intézkedés és az arra pályázó vállalkozások képezik tehát az értékelés fókuszát, célcsoportját.

20


II. AZ ÉRTÉKELÉS JELLEMZİI: ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK, VIZSGÁLÓDÁSI TERÜLETEK II.1. Az értékelés célja A lefolytatott értékelés stratégiai jellegű, az intézkedés kidolgozói által elvárt célok, eredmények megvalósulásának vizsgálatára irányul (a támogatott projektek megvalósulása után, utólagosan). Az értékelés ezért elsősorban a támogatott vállalkozások fejlődése és a támogatás közötti oksági kapcsolatok kimutatására, az intézkedés kidolgozói által szándékolt beavatkozási logika érvényesülésének vizsgálatára és a beazonosított hatások számszerűsítésére törekedtünk, majd ennek tükrében vizsgáltuk az intézményrendszer célszerűségét, azaz a hatások eléréséhez való hozzájárulását, elsősorban a kiválasztási mechanizmus eredményességére koncentrálva. A GVOP 2.1.1. intézkedés 2004 és 2006 között megvalósuló pályázati konstrukciói keretében pályázó és támogatott vállalkozások körében, utólagosan, a támogatott projektek megvalósítása utáni időszakban vizsgáltuk az intézkedés szándékolt hatásait. Beazonosítottuk és vizsgáltuk továbbá intézkedés bizonyos (pozitív és negatív) nem szándékolt hatásait is, valamint értékeltük a pályázók és támogatott projektek kiválasztási – szelekciós – mechanizmusát. Az értékelés során az ajánlattételi felhívásban megfogalmazott, valamint Megrendelővel és az értékelés főbb érintettjeivel (intézkedés kidolgozói és végrehajtói) folytatott egyeztetések során pontosított, illetve kiegészített értékelési kérdések vizsgálatára törekedtünk. Az értékelési kérdésekből hipotéziseket (olyan állítások, amelyek helyessége egyértelmű igen/nem válaszokkal megállapítható) fogalmaztuk meg és az egyes hipotézisekhez egyenként rendeltük hozzá az azok egyértelmű elfogadásához/cáfolatához vezető információkat biztosító vizsgálati eszközöket. Eredményeink alapján megállapításokat fogalmaztunk meg az intézkedés kidolgozói által elvárt eredmények megvalósulását és ehhez kapcsolódóan az intézményrendszer célszerűségét illetően, majd javaslatokat fogalmazunk meg, elősegítendő a KKV-k fejlődését elősegíteni hivatott jövőbeli szakpolitikai beavatkozások eredményességének növelését.

II.2. Az értékelés hipotézisei Az értékelés során vizsgálandó kérdéseket az alábbi témakörök mentén csoportosítottuk: 1.) Relevancia 2.) Szándékolt hatások 3.) Nem szándékolt hatások 4.) Intézményrendszer célszerűsége (hatások eléréséhez való hozzájárulása) 5.) Pályázói elégedettség

21


E témakörök mentén (az intézkedés kidolgozói által megfogalmazott elvárások és további releváns szakmai szempontok alapján) hipotéziseket fogalmazunk meg, majd a vizsgálat során e hipotéziseket igazoltuk, vagy vetettük el. A hipotéziseket mindig úgy fogalmaztuk meg, hogy az ún. nullhipotézis (amelynek igazságát bizonyítani kívánjuk) az intézkedés kidolgozóinak elvárásait, vagy további szakmai szempontok alapján kedvező kimenetet jelölje. II.1.1. Relevancia

Az értékelt (al)intézkedést akkor tekinthetjük relevánsnak, amennyiben a releváns szakpolitika által kiemelt, létező és jelentős probléma megoldására irányul; célja és célcsoportja, valamint alkalmazott eszközei tekintetében illeszkedik a releváns szakpolitikához, illetve annak releváns stratégiáihoz; eszköztára megfelelő a kijelölt cél eléréséhez. A szakpolitikai illeszkedést a programdokumentumok (GVOP és PKD), az intézkedés dokumentumai (pályázati felhívás és útmutató), valamint az intézkedés kidolgozásának időszakában a KKV fejlesztési stratégia szerepét betöltő további szakpolitikai dokumentumok5 tükrében vizsgáltuk. Arra kerestünk választ, hogy az intézkedés hozzá kívánt-e járulni a „magasabb” szintű szakpolitikai célok megvalósulásához és e hozzájárulást a releváns szakpolitikához illeszkedő (célra és célcsoportra fókuszáltan) módon és eszközökkel kívánta-e megvalósítani. Ugyanakkor azt is vissza kívántuk igazolni, hogy az intézkedés szükségességét indokoló problémát leíró helyzetelemzés megállapításai nem vesztették-e aktualitásukat az intézkedés végrehajtásának időszakában (ezzel visszacsatolunk az intézkedés környezetét meghatározó szakpolitikára is). Ennek érdekében arra is választ kerestünk (és találtunk), hogy az intézkedés szükségességét és célszerűségét indokoló kiinduló állapotra vonatkozó feltételezés (ti. a KKV-k fejlődésének egyik legjelentősebb korlátja a korszerű eszközállomány hiányában megragadható alultőkésítettségük, amelyen a KKV-k azért nem tudnak felülkerekedni, mert nem, vagy csak kedvezőtlen feltételekkel jutnak a fejlődésük szempontjából meghatározó fejlesztéseik finanszírozását biztosító tőkéhez a pénzügyi piacon) helytálló-e aktuális tudásunk alapján. Az intézkedés során alkalmazott eszköz relevanciáját, az intézkedés céljainak elérésére való alkalmasságát is értékeltük a hazai szakpolitika által ismert és alkalmazott eszköztár tükrében. II.2.2. Szándékolt hatások

Az értékelt (al)intézkedés megvalósulásától annak kidolgozói és végrehajtói az alábbi célok teljesülését várták: KKV-k nemzetközi versenyképességének növekedése; innovatív képességének javulása.

5

A GVOP tervezésének időszakában a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 2003-2006 tekinthető a kis- és középvállalkozás fejlesztés hazai stratégiai dokumentumának, továbbá jól láttatja a szakpolitikai irányokat a KKV-k helyzetét monitorozó, évente megjelenő „A kis- és középvállalkozások helyzete” című kiadvány. 22


A dokumentumokból azonban nem derül ki, hogy 1. mily módon, milyen hatásmechanizmus (oksági lánc) eredményeként vélelmezték a kidolgozók a „nemzetközi versenyképesség”, valamint az „innovatív képesség” célok megvalósulását, illetve azt sem, hogy 2. mit értenek pontosan „nemzetközi versenyképesség”, illetve „innovatív képesség” alatt. A PKD csupán a „támogatott vállalkozások száma” és e vállalkozások által a támogatott projektekhez kapcsolódóan (saját forrásból) megvalósított „magántőkés beruházás” tekintetében határozott meg szemszerű és a konstrukció által teljesítendő célértékeket. Azt nem definiálta, hogyan függnek össze ezen mutatók a fenti célokkal. Szintén hiányzik a pályázati dokumentációban említett és a kedvezményezettek által kötelezően vállalandó foglalkoztatás-növekedési kötelezettség (amelynek létjogosultságát, illetve az elvárható létszám-növekedés nagyságát egyetlen dokumentum sem alapozza meg) és a fent megfogalmazott célok közötti kapcsolat tisztázása. A pályázati adatlapok ugyanakkor megkövetelik egy több évre előretekintő és különböző, a versenyképességgel kapcsolatba hozható mutatók (árbevétel, hozzáadott érték, export árbevétel) tekintetében számszerű célokat megfogalmazó üzleti terv bemutatását, amely alapját képezte a projektekhez kapcsolódó támogatás megítélését megelőző értékelésnek. Ezért az intézkedésben megfogalmazott célok teljesülését a pályázati adatlap üzleti tervében a fejlesztési projekt eredményeként várt pozitív változásokat megragadó indikátorokban azonosítottuk. Ennek megfelelően azt vizsgáltuk, hogy a támogatás igénybevételének eredményeként többletberuházásokat valósítottak-e meg a támogatott vállalkozások hozzájuk hasonló, de támogatást igénybe nem vevő vállalkozásoknál; a támogatás igénybevételének eredményeként jobban növekedtek-e a támogatott vállalkozások hozzájuk hasonló, de támogatást igénybe nem vevő vállalkozásoknál; a támogatás igénybevételének eredményeként hozzájutottak-e többlet hitelfinanszírozáshoz a támogatott vállalkozások hozzájuk hasonló, de támogatást igénybe nem vevő vállalkozásokhoz viszonyítva? E választás helyességét támasztja alá a GVOP egyes beavatkozásainak céljait megalapozó helyzetelemzés KKV szektorra vonatkozó fejezete, amely a KKV-k növekedésének korlátait – elavult technológiára visszavezethető – alacsony termelékenységgel és alacsony exportáló képességgel, valamint a növekedéshez elengedhetetlen technológiai modernizációt szolgáló fejlesztések finanszírozásához szükséges kereskedelmi banki hitelekhez való hozzájutás nehézségeivel indokolta. A GVOP értelmében ugyanis az értékelt intézkedés e korlátok felszámolását és ezáltal a KKV-k növekedési lehetőségeinek kihasználását tűzi ki célul. A többletberuházást elsősorban a tárgyi eszköz állomány támogatás hatásához köthető változásában ragadtuk meg. A vállalkozás rendelkezésére álló technológia minőségét és a vállalat termelékenységét nagyban javító beruházások valósulhattak meg emellett az immateriális javak területén, így a tárgyi eszközök mellett az immateriális javak állományának változásában megragadható hatásokat is számszerűsítettük.

23


A tárgyi eszközök állományában a támogatás hatására bekövetkezett változást a program költségvetésével összevetve egyfajta „multiplikátor” hatást is számszerűsítettünk, azaz meghatároztuk, hogy egységnyi támogatás mekkora többletberuházást generál. A növekedés szempontjából releváns és vizsgált mutatók: nettó árbevétel, hozzáadott érték, export árbevétel (nettó árbevételhez viszonyított arány)6, foglalkoztatottak száma. Külön érdemesnek tartottuk vizsgálni, hogy a támogatott KKV-k nagyobb arányban vettek-e igénybe hitelt a támogatott projekt megvalósításához, mint hozzájuk minden tekintetben hasonló nem támogatott vállalkozások, ugyanis ha ez teljesül, a konstrukció (közvetetten is) hozzájárul a KKV-k hitelhez jutásához, a növekedés korlátját jelentő tőkéhez jutási korlátok7 csökkentéséhez.

II.2.3. Nem szándékolt hatások

Az (al)intézkedés megvalósítása során érvényre juthatott több olyan hatás is, amelyet az (al)intézkedés kidolgozói és végrehajtói nem kívántak kifejezetten érvényre juttatni az intézkedés megvalósítása által (nem szerepeltek az explicit módon megfogalmazott célok között), ám e hatások – pozitívan, vagy negatívan – befolyásolhatták az intézkedés céljainak megvalósulását. A nem szándékolt hatások közül – az intézkedés céljait tekintve – pozitívan értékelhetjük az alábbiak jelenlétét, érvényesülését: pályázói aktivitás növekedése (a pályázó vállalkozások – függetlenül a pályázat eredményétől – más vállalkozásoknál jobban megismerhették a pályázati rendszert és ezért más vállalkozásoknál nagyobb aktivitást mutathattak további pályázati konstrukciók keretében történő pályázás tekintetében); nem nyertes pályázók beruházási aktivitásának növekedése (a nem nyertes pályázók a támogatás hiányában is megvalósíthattak többletfejlesztést, mivel a pályázathoz kapcsolódó projekt-előkészítés során más vállalkozásoknál jobban megismerhették a finanszírozás alternatív lehetőségeit és jobb információkra alapozva megbizonyosodhattak tervezett fejlesztésük szükségességéről és várható eredményességéről); stratégiai- és projektszemlélet erősödése (a pályázati lehetőségek rákényszeríthették a vállalatokat fejlesztési céljaik megfogalmazására, fejlesztéseik tervezésére, a fejlesztések projektek formájában történő előkészítésére, ami javíthatta működésük kiszámíthatóságát és fejlesztéseik megvalósításának valószínűségét).

6

A GVOP helyzetértékelésének KKV szektorra vonatkozó fejezete kiemeli, hogy a „a magyar kis- és középvállalkozások exportáló képessége alacsony” és ez „korlátozza növekedési esélyeiket. (GVOP, 22. old) 7 A GVOP helyzetértékelésének KKV szektorra vonatkozó fejezete kiemeli, hogy „a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada alultőkésített. A tőkéhez jutás a KKV-k számára nehéz, a szektornak folyósítandó hitelezés a bankok számára túl kockázatos, illetve a túl kicsi hitel- és számlaforgalom miatt nem jövedelmező. A vállalkozások 70%-a hitel nélkül gazdálkodik.” Így a hitelhez jutás elősegítése is releváns eredménye lehet a konstrukciónak. 24


Nem zárhatjuk ki, hogy az intézkedés megvalósítása (az intézkedés kidolgozói és végrehajtói által nem szándékoltan megvalósuló) negatív hatásokat is generált, amelyeket az intézkedés kidolgozói nem tudtak megfelelően számbavenni és előrejelezni az intézkedés kidolgozása során, vagy az intézkedés végrehajtói nem tudtak megfelelően redukálni, illetve kiküszöbölni a megvalósítás során. Ilyen negatív hatások lehetnek az alábbiak: a támogatás újraelosztás jelleggel került felhasználásra (a támogatott beruházások egy része támogatás nélkül is megvalósult volna8 – e jelenség vizsgálatával számszerűsíteni tudjuk a nem az elvárt hatékonysággal/hatásossággal felhasznált források nagyságát, ezáltal értékelni tudjuk az intézkedés tartalmi fejlesztésében, javításában rejlő potenciált); a támogatás helyettesíti a kereskedelmi banki hiteleket (a támogatott KKV-k támogatás nélkül is megvalósítandó fejlesztéseiket potenciálisan – részben vagy egészében – kereskedelmi banki hitellel finanszírozták volna, a támogatási miatt azonban e kereskedelmi banki hitel egy része nem került folyósításra). II.2.4. Az intézményrendszer célszerősége

Az (al)intézkedés céljainak megvalósulását jelentősen befolyásolhatta az azt megvalósítani hivatott intézményrendszer által alkalmazott kiválasztási mechanizmus. A pályázati feltételek elve szelektálhatták a támogatható vállalkozásokat, majd a pályázók (ön)szelekciója ragadható meg annak tényében, hogy az elvileg alkalmas pályázóknak csupán egy része pályázott ténylegesen. Így az elbírálás során a megcélzott vállalkozói körnek már elve csak egy redukált csoportjából érkező fejlesztési projekt-elképzelésekhez ítélhető meg támogatás (a projektkiválasztási szelekciós folyamat során). A támogatott vállalkozások tehát egy 3 lépcsős szelekciós mechanizmus eredményeként kerülnek kiválasztásra, a szelekciós folyamat bármely lépésének hiányosságai oda vezethetnek, hogy a konstrukció „célt téveszt”, ugyanakkor a szelekciós mechanizmus finomhangolásával a konstrukció eredményessége – elvben – javítható. A szelekciós folyamatot tehát az alábbi 3 lépésben érdemes vizsgálni: A pályázati feltételek által biztosított szelekció akkor megfelelő, ha a pályázati feltételek a leginkább fejlődőképes KKV-k (ez az intézkedésben megfogalmazott célcsoport) körét jelölik ki. A pályázók önszelekciója a pályázat benyújtásának tényén keresztül érvényesül és a konstrukció, illetve a végrehajtási rendszer hibájára utal, ha nem érkezik a (pályázati feltételek által meghatározott megfelelő nagyságú és tulajdonságú, pályázásra alkalmas) vállalkozások köréből elegendő, elvárt számú pályázat, illetve a pályázaton való részvétel szempontjából alkalmas vállalkozások közül nem a leginkább fejlődőképesek nyújtanak be pályázatot.

8

Fontos megjegyeznünk, hogy a támogatási konstrukciót vizsgáló elemzések többsége – meglátásunk szerint tévesen – ugyanezen kategóriát azonosítja a támogatások által okozott holtteher-veszteségként. Mivel ezen beruházás-mennyiség támogatás nélkül is megvalósult volna, az ezen beruházásokhoz folyósított támogatás nem tekintendő „elveszett”, illetve „feleslegesen kifizetett” támogatásnak, hiszen a támogatottak szempontjából szükséges, gazdaságilag indokolt beruházások megvalósításához nyújtott támogatásról van szó, csupán az a specialitásuk, hogy azokat nem a vállalat, hanem az állam finanszírozza. Meglátásunk szerint holtteher-veszteségként a megvalósult beruházások értékének csupán azon része értelmezhető, amelyet a vállalat a támogatás hiányában nem valósított volna meg. A holtteher-veszteség nagysága jellege miatt sajnos nem számszerűsíthető megbízhatóan, ugyanakkor tanúbizonyságot nyerhetünk jelenlétére pl. kérdőíves megkérdezéssel. 25


A benyújtott pályázatok szelekcióját a Közreműködő Szervezet által megvalósított értékelési és kiválasztási mechanizmus biztosítja, helyes működését jelzi, amennyiben a támogatott vállalatok jobban teljesítenek, mint a nem pályázó vállalatok teljesítettek volna a támogatás elnyerése esetén.

A fenti 3 lépés mentén azt vizsgáltuk, hogy a pályázatok kiválasztásának kritériumai és értékelési rendszere a leginkább az (al)intézkedés céljai megvalósításához megfelelő vállalkozásokat választotta-e ki? Ezen felül vizsgáljuk, hogy az intézményi folyamatok esetleges problémái – pl: támogatási szerződés megkötésének elhúzódása – hatással bírtak-e a támogatott projektek megvalósításának sikerességére és ezen keresztül az elvárt eredmények megvalósulására. II.2.5. Pályázói elégedettség

A pályázói elégedettséget a pályázási folyamathoz kapcsolódó benyomásokon keresztül vizsgáltuk, a kérdőívben megfogalmazott, valamint a pályázókkal folytatott mélyinterjúk során feltett kérdésekre adott válaszok értékeléséből származó információkra alapozottan. Az összes pályázó esetében rákérdeztünk az elégedettség egyik legfőbb indikátorára, az újbóli pályázásra irányuló szándék meglétére. Jóllehet az (al)intézkedés relevanciájának vizsgálata szempontjából is van jelentősége, az elégedettség értékeléséhez is fontos információt szolgáltat a nyertesektől a pályázat adta lehetőségek (elszámolható költségek köre) és a pályázói igények közötti összhang vizsgálata. Ezzel információt nyertünk arra a kérdésre, hogy a pályázók által megvalósítani szándékolt beruházások és azok hátterében álló célok egybeestek-e a pályázati konstrukciót kidolgozó tervezők és a konstrukciót megvalósító intézményrendszer szándékaival.

26


III. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA Az értékelés során az alábbi módszertani eszközöket alkalmaztuk:

dokumentumelemzés o program és intézkedés áttekintése, jellemzők megismerése; o releváns hazai stratégiák áttekintése és az intézkedés illeszkedésének vizsgálata.

szakpolitikai

háttérelemzések o támogatási konstrukció (eszköz) indokoltságának megállapítása; o hasonló támogatási eszközök eredményeire, hatásaira és tapasztalataira vonatkozó nemzetközi összehasonlítás.

mélyinterjúk pályázókkal o 9 támogatott és a projektet megvalósító pályázó; o 6 pályázó, de nem támogatott, vagy a projektet nem megvalósító pályázó.

mélyinterjúk az intézkedés kidolgozóival és végrehajtóival o intézkedés kidolgozásáért és megvalósításáért felelős szervezet (IH) vezetője (GOP IH – Kocsis Magdolna); o jelenleg hasonló konstrukciók végrehajtásában résztvevő szervezet vezetője (MAG Zrt – Novák Csaba, aki egyben a GVOP IH egykori vezetője is); o intézkedés megvalósításában közreműködő szervezet programvégrehajtás során illetékes döntéshozója (MVF Zrt – Kovács Tamás, aki jelenleg a Közlekedési Integrált Közreműködő Szervezet munkatársa); o a KKV-fejlesztésekért felelős szakpolitika-alkotó szervezet (NFGM) illetékes vezetője (Kállay László).

pályázók kérdőíves megkérdezése o elektronikus, interneten elérhető önkitöltős kérdőív, külön kérdés-blokkokkal a nem támogatott pályázók, a támogatott ám visszalépett pályázók és a támogatott pályázók számára; o kérdőív kitöltésére felkérő levelet és emlékeztető levelet küldött a MAG Zrt az összes e-mailben elérhető (kb. 4.500) pályázó számára; o 503 kitöltött kérdőív.

adatelemzés o a pályázatkezelési és támogatás-menedzsment rendszer célszerűségének vizsgálata (monitoring adatok alapján); o elvárt és megvalósult (PKD-ben definiált indikátorokkal mért) eredmények értékelése (monitoring adatok); o kiválasztási mechanizmus célszerűségének értékelése a támogatott vállalkozások fő jellemzői alapján (vállalati és EMIR adatok kapcsolt adatbázisa alapján).

hatásvizsgálat (kettős könyvvitelt vezető vállalatokra vonatkozó gazdálkodási adatok és támogatási adatok kapcsolt panel adatbázisán).

pénzügyi

és 27


o szándékolt hatások (tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások, bruttó hozzáadott érték, árbevétel, export árbevétel, hitelfelvétel, foglalkoztatás növekedése) számszerűsítése; o nem szándékolt pozitív (pl: pályázói aktivitás, beruházás-generálás) és negatív (pl: újraelosztás) hatások megragadása, számszerűsítése. A hatásvizsgálat néhány jellemzője: Módszertan: A támogatás ténye és a vállalati teljesítményváltozók értékeinek alakulása közötti okság létezése áll a vizsgálat fókuszában, vállalati teljesítménymutatókat és támogatási adatokat tartalmazó panel adatbázisokra specifikált regressziós becslésekkel a tényellentétes (támogatás nélküli esetet feltételező) állapothoz hasonlítottuk a támogatás eredményeként adódó hatásokat, nagy hangsúlyt fektetve a megfelelő (értsd: a támogatott vállalkozásokhoz minden, a támogatásban részesülés tényét meghatározó jellemző mentén azonosnak, vagy nagyon hasonlónak tekinthető vállalkozásokból álló) kontrollcsoportot kiválasztására; a vállalati teljesítményváltozók támogatás előtti és azt követő alakulásának időbeli profilját is vizsgálatuk, arra törekedve, hogy láttassuk a támogatás hatásainak időbeli alakulását és fenntarthatóságát; a hatások számszerűsítésére törekedtünk. A többi módszertani elem a hatásvizsgálat módszereivel nem vizsgálható hipotézisek vizsgálatához hivatott információt szolgáltatni, vagy a hatásvizsgálat megállapításainak árnyalását szolgálja. A hatásvizsgálathoz felhasznált adatok: Magyarországon bejegyzett és működő vállalkozások pénzügyi (beszámolók és adóbevallások) adatai (2002-2007 illetve 2004-2007 időszakra), illetve az I. NFT és ÚMFT pályázóinak és a nyerteseinek EMIR-ben rögzített releváns adatai (20042008 időszakra); a vizsgálathoz felhasznált IRM adatbázis tisztítás után kizárólag az alábbi vállalkozói körre vonatkozó adatokat tartalmaz: o kettős könyvvitelt vezető KKV-k, o olyan ágazatok, ahol működnek pályázó vállalatok, o 1 millió Ft-nál nagyobb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások, a vizsgálathoz felhasznált IRM adatbázisban (ágazati termelői árindexek alapján) 2002 évi összehasonlító árakra deflált értékek szerepelnek.

A vizsgálati hipotézisek és az azok teszteléséhez használt módszertani eszközök kapcsolatát az alábbi táblázat mutatja be.

28


3. táblázat: Az értékelési kérdések, a belőlük formált hipotézisek és az azok vizsgálatához alkalmazandó módszertan áttekintése.

KÉRDÉS RELEVANCIA Az intézkedés illeszkedett-e a szakpolitikához? Az intézkedés szakpolitikai szempontból releváns célt valósít-e meg? (Olyan KKV-knak nyújt-e támogatást, akik nem, vagy csak rossz feltételekkel jutnának kereskedelmi banki hitelhez?) A támogatási konstrukció célkitűzései és a kedvezményezettek fejlesztési elképzelései (projekt tervei) egybeestek-e? A vissza nem térítendő beruházási támogatás-e a legmegfelelőbb eszköz a KKV-k fejlődésének elősegítéséhez?

KÓD

R1

HIPOTÉZIS Az intézkedés céljai és célcsoportja tekintetében illeszkedik a releváns szakpolitikai célokhoz.

Interjú

tervezők

Dokumentum elemzés

R3

R4

Kérdőíves megkérdezés

Adatelemzés

Hatásvizsgálat

stratégiai dokumentumok

tanulmányok

pályázók

R2

Metaelemzés

IRM-EMIR adatok

A támogatás célcsoportját képező KKV-k nem kap(ná)nak kereskedelmi banki hitelt. Az elszámolható költségek tárgya és meghatározott arányai illeszkedtek a pályázók által megvalósított projektekhez. Nemzetközi tapasztalatok alapján a vissza nem térítendő beruházási támogatás hatásos eszköz a KKV-k fejlődésének elősegítésére.

pályázók

tervezők

GVOP félidei értékelés

pályázók

tanulmányok

SZÁNDÉKOLT HATÁSOK Megvalósítottak-e többletberuházást (a tárgyi eszközállomány változásában megragadható módon) a támogatott KKV-k?

A támogatáshoz jutás pozitívan hatotte a pályázók kereskedelmi banki hitelhez jutására?

H1

H2

A támogatott vállalatok többletberuházást valósítottak meg a pályázat tárgyát képező projekt megvalósításának évében, a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázó, de nem támogatott vállalkozásokhoz viszonyítva. A támogatott vállalkozások nagyobb mértékű kereskedelmi banki hitelekhez jutottak a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítása utáni években, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető pályázó, de nem nyertes vállalkozások.

IRM-EMIR IRM-EMIR adatok adatok

pályázók


29


Nagyobb export-intenzitás jellemzi-e a támogatott KKV-ket?

Nagyobb mértékben nőtt-e a támogatott vállalkozások árbevétele?

Nagyobb hozzáadott értéket valósítanak-e meg a támogatott KKV-k?

Nagyobb intenzitással nőtt-e a támogatott KKV-k foglalkoztatottainak létszáma? A pályázás eredményeként nőtt-e a technológia minősége szempontjából meghatározó szellemi tulajdon (immateriális javak állománya) a támogatott vállalkozásoknál?

H3

H4

H5

H6

H7

A támogatott vállalatok nagyobb arányú (nettó árbevételhez viszonyított) export árbevételt realizáltak a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítása utáni években, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozások. A támogatott vállalatok nettó árbevétele nagyobb mértékben nőtt a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítását követő években az azt megelőző év árbevételéhez viszonyítva, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozások nettó árbevétele. A támogatott vállalatok által megtermelt hozzáadott érték a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítását követő években nagyobb mértékben nőtt, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték. A támogatott vállalatok foglalkoztatottainak száma a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítását követő években nagyobb mértékben nőtt, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma. A támogatott vállalatok esetében nagyobb mértékben nőtt az immateriális javak állománya a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítása utáni években, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalatok esetében.




APEHEMIR adatok

APEHEMIR adatok


30


Bevezettek-e új technológiai eljárásokat, megvalósult-e innováció a fejlesztések eredményeként?

H8

A támogatott vállalatok legalább 60%-a új technológiai eljárásokat vezetett be, vagy új termék előállításához szükséges technológiai fejlesztést valósított meg

N1

A támogatott vállalkozások sikeresebben pályáztak (nagyobb valószínűséggel nyertek támogatást) a GOP hasonló konstrukciói keretében?

IRM-EMIR adatok

N2

A támogatott vállalkozások nagyobb valószínűséggel nyertek más NFT-s konstrukciók keretében A támogatott vállalkozások nagyobb valószínűséggel nyertek GOP 2.1.1-től különböző ÚMFT-s konstrukciók keretében A pályázó, de nem támogatott vállalatok többletberuházást valósítottak meg a pályázat benyújtásának évében a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, de nem pályázó vállalkozásokhoz viszonyítva. A pályázó, de nem támogatott vállalatok export árbevétele szignifikánsan nőtt a pályázat benyújtását követő években a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, de nem pályázó vállalkozásokhoz viszonyítva. A pályázó, de nem támogatott vállalatok nettó árbevétele szignifikánsan nőtt a pályázat benyújtását követő években a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, de nem pályázó vállalkozásokhoz viszonyítva.

IRM-EMIR adatok

pályázók

pályázók

NEM SZÁNDÉKOLT HATÁSOK Hozzájárult-e a GVOP 2.1.1. intézkedés keretében történő pályázás a GOP pályázatain való sikeres pályázáshoz? Hozzájárult-e a GVOP 2.1.1. intézkedés keretében történő pályázás más NFT-s pályázatokon való sikeres szerepléshez? Hozzájárult-e a GVOP 2.1.1. intézkedés keretében történő pályázás más, ÚMFT-s (nem GOP 2.1.1.) pályázatokon való sikeres szerepléshez? A pályázó, de nem támogatott vállalkozások esetében kimutatható-e szignifikáns többletberuházás a nem pályázó vállalkozásokhoz képest? A pályázó, de nem támogatott vállalkozások esetében kimutatható-e szignifikáns változás az exportintenzitásban a nem pályázó vállalkozásokhoz képest? A pályázó, de nem támogatott vállalkozások esetében kimutatható-e szignifikáns árbevétel-növekedés a projekt megvalósítása után a nem pályázó vállalkozásokhoz képest

N3

N4

N5

N6

IRM-EMIR adatok

IRM-EMIR adatok

IRM-EMIR adatok

IRM-EMIR adatok

31


Nagyobb költségvetésű projekteket valósítanak-e meg a kedvezményezettek, mint a nem nyertes pályázók? A pályázás ténye önmagában pozitívan hat a vállalkozások stratégiai gondolkodásának fejlődésére és a fejlesztési tevékenység tervezésére. Adódik-e jelentős holtteher-veszteség az intézkedés kapcsán. Azonosíthatunk-e jelentős helyettesítési hatást (kereskedelmi banki hitelek helyettesítése) az intézkedés kapcsán.

N7

A pályázó, de nem támogatott vállalkozások által a pályázat benyújtásának évében, vagy az azt követő évben megvalósított beruházások (projektek átlagos mérete, a tárgyi eszköz állomány változásában megragadva) értéke szignifikánsan kisebb, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonló kedvezményezett vállalatok által megvalósított beruházások nagysága.

N9

A pályázó vállalkozások nagyobb valószínűséggel tervezik fejlesztéseiket a pályázati rendszer eredményeként. A holtteher veszteség nagysága meghaladja az intézkedés teljes költségvetésének 25%-át

N10

Az intézkedés által kifizetett támogatások összege nem haladja a KKV-k számára nyújtott kereskedelmi banki hitelek összegének 10%-át.

N8

IRM-EMIR adatok

pályázók

pályázók

pályázók IRM-EMIR adatok

pályázók

IRM-EMIR adatok

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER CÉLSZERŰSÉGE A konstrukció tényleges célcsoportja (legfejlődőképesebb vállalkozások) számára érhető-e el a pályázati feltételek alapján a konstrukció által biztosított támogatás? (pályázati jogosultsági feltételek által megvalósuló szelekció) Számottevő-e a pályázók önszelekciója? (A pályázó cégek különböznek-e valamely megfigyelt jellemzőjük mentén a pályázni jogosult, de nem pályázó cégektől?) Van-e beazonosítható eredménye a pályázatok értékelése alapján történő kiválasztásnak?

A pályázati feltételek a – pályázás előtt is – legdinamikusabban fejlődő vállalkozások körét jelölik ki.

IRMEMIR adatok

Sz1

Sz2

Sz3

A pályázati feltételek által kijelölt (támogatandó) vállalkozások és a pályázatot benyújtó vállalkozások között nincs az eredményességük, vagy az azt meghatározó szempontok mentén kimutatható érdemi (szignifikáns) eltérés. A pályázó nyertes és nem nyertes vállalkozások között a nyerést meghatározó szempontok mentén van kimutatható (szignifikáns) különbözőség.

IRMEMIR adatok IRMEMIR adatok 32


A támogatott pályázók egy bizonyos körének visszalépése befolyásolja-e érdemben a konstrukció által elérhető eredményeket? Eltér-e (legalább 90 nappal) a támogatott projektek megvalósításának (kezdés és lezárás) tervezett és tényleges időpontja a kedvezményezettek jelentős része esetében? A kedvezményezettek által megvalósított projektek esetén a pályázatban megjelölt tervezett megvalósítási ütemezéshez kapcsolódóan tapasztalható "csúszás" összefüggésbe hozható-e a támogatási döntés elhúzódásával? Nehézséget okoz-e a pályázóknak az 5 éves fenntartási kötelezettség?

Sz4

A pályázó, de nem támogatott és a nyertes, de visszalépő vállalatok nem különböznek szignifikánsan főbb releváns jellemzőik mentén.

V1

A kedvezményezettek a támogatott projekteket az eredetileg (a pályázat benyújtásakor) tervezett ütemezéssel tudták végrehajtani

V3

A támogatott projektek megvalósításának tervezett és tényleges időpontja közötti eltérés nem függ össze a támogatás megítélésének és/vagy a támogatási szerződés megkötésének esetleges „csúszásával”. A pályázók számára nem okoz nehézséget az 5 éves fenntartási kötelezettségben foglaltak teljesítése

E1

A pályázók többségének nem merültek fel a támogatott projekt költségvetését 20%-kal meghaladó nem támogatható költségei.

V2

IRMEMIR adatok

EMIR adatok

végrehajtás

EMIR adatok

pályázók

pályázók

pályázók

pályázók

pályázók

pályázók

pályázók

pályázók

PÁLYÁZÓI ELÉGEDETTSÉG Támogatási konstrukció célkitűzései és a kedvezményezettek célkitűzései (projekt tervei) egybeestek-e?

E2 A pályázók megfelelőnek ítélték a támogatást folyósító intézményrendszert?

E3

A pályázók többsége pályázna újra. A pályázók többsége nem fogalmazott meg negatív észrevételt, problémát a pályázást bonyolító és a támogatott projekt megvalósításában közreműködő szervezettel kapcsolatban.

33


IV.

HIPOTÉZISVIZSGÁLAT INTERPRETÁCIÓJA

EREDMÉNYEI

ÉS

AZOK

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az értékelési kérdések megválaszolására irányuló vizsgálódásunk eredményeit, a vizsgált témakörökhöz rendelten.

IV.1. Relevancia Az intézkedés relevanciáját az alábbi szempontok mentén vizsgáltuk: az intézkedés céljának és célcsoportjának a releváns szakpolitikához való illeszkedése; a konstrukció illeszkedése támogatható tevékenységek tekintetében a pályázói igényekhez; a vissza nem térítendő támogatás a KKV fejlesztés effektív, eredményes eszköze-e? IV.1.1. Illeszkedés a szakpolitikához

A kis- és középvállalkozások fejlesztésének hazai szakpolitikai hátterét a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 2003-2006 (SZVP) biztosította a GVOP tervezésének és megvalósításának időszakában. Az SZVP a KKV-k gazdaságban és foglalkoztatásban betöltött jelentős szerepét említi, mint fejlesztésük alapjául szolgáló indokot, célként pedig a versenyképességük növelését, az erőforrásokhoz való hozzáférésük javítását és az EU KKV támogatási forrásainak igénybevételéhez szükséges feltételek megteremtését jelöli ki. Az SZVP a fenti célokat a beruházásokat ösztönző adókedvezmények, a modernizációt és fejlesztést elősegítő pályázatok, a pénzpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférést segítő hitel- és garanciakonstrukciók, valamint európai unós felkészítő programok mint eszközök alkalmazásával kívánja elérni. Az SZVP prioritásként emeli ki teljesítményelvet, azaz a növekedésorientált KKV-k fejlesztését. A GVOP 2.1.1. szakpolitikai illeszkedése tehát biztosított mind a célcsoport (fejlődésre képes KKV-k), mind az eszköz (modernizációt és fejlesztést elősegítő pályázat) tekintetében.

Felhívjuk azonban a figyelmet egy inkonzisztencia lehetőségére, amely jelentősen befolyásolhatja az intézkedés célszerűségét, megváltoztathatja indokoltságának értelmezését. A GVOP helyzetelemzése oksági kapcsolatot alapít a mikro- kis és közévállalkozások alultőkésítettsége, mint termelékenységük és export-orientációjuk tekintetében az Uniós átlaghoz képest megfigyelhető elmaradást magyarázó jelenség és a KKV-k fejlődéséhez szükséges beruházások külső forrásokra alapozott finanszírozását biztosító kereskedelmi banki

34


hitelekhez való hozzáférés relatív nehézségei között. A GVOP – összhangban a szakpolitikai stratégiaként értelmezhető SZVP-vel – ezen piaci kudarcként értelmezett probléma megoldására irányozza elő a mikro-, kis és középvállalkozások számára folyósítandó vissza nem térítendő támogatásokat. A GVOP azt várja ezen eszköz alkalmazásától, hogy a támogatásban részesülő KKV-k fejlődését és növekedését gátoló tőkéhez jutási akadályokat elhárítva a támogatás a támogatott vállalatok főbb teljesítménymutatóiban (árbevétel, hozzáadott érték, export) többletnövekedést generál. A GVOP 2.1.1. az OP és a PKD szintjén – összhangban a stratégiát megtestesítő SZVP-vel – a fejlődésre képes KKV-kat jelöli ki a technológiai modernizációt és azon keresztül a KKV-k teljesítményének növelését elősegíteni hivatott vissza nem térítendő támogatások célcsoportjaként. Ám sem az SZVP, sem az OP nem definiálja egyértelműen fejlődőképesség fogalmát, ezért a GVOP 2.1.1. pályázati kiírásainak kidolgozók – önkényesen – a fejlődési képességet a KKV-átlagot jóval meghaladó múltbeli fejlődési teljesítménnyel azonosítják. A „fejlődőképes” KKV-kat tehát a pályázati dokumentumok kidolgozói a „legdinamikusabban fejlődő” KKV-kkal azonosítják, nem fordítva kellő figyelmet arra az inkonzisztenciára, hogy a miközben a támogatás szükségességének – az OP-ban is megfogalmazott – indoka a KKV-k növekedését akadályozó tőkéhez jutási nehézségek áthidalása, a GVOP 2.1.1. pályázati dokumentumok által meghatározott effektív célcsoportját az átlag feletti növekedési dinamika mellett az átlagot jóval meghaladó hosszú lejáratú kötelezettség-állomány is jellemzi. Tehát a célcsoportra nem jellemző az a probléma, ami elvileg a beavatkozás – támogatás – szükségességét indokolja. A 4. és 5. táblázatban közölt adatok meggyőzően bizonyítják, hogy a GVOP 2.1.1. (al)intézkedés effektív célcsoportját kijelölő pályázati részvételi feltételek olyan vállalkozói kört definiálnak, amely – azon túl, hogy az átlagot jóval meghaladó mérettel és fejlődési dinamikával jellemezhető – már a pályázás előtt is, a KKV-átlagok jóval meghaladó arányban (kb. 60%) és összeggel finanszírozta fejlesztéseit külső forrásokból. 4. táblázat: Leíró statisztikák a főbb vállalati teljesítménymutatókra, IRM és EMIR adatbázisok alapján Nettó árbevétel Év Összes KKV Pályázók

Hosszú hosszú lej. lejáratú köt.-gel Hozzáadott Export Exportálók kötelezett- rendelkezők Immateriális érték árbevétel aránya ségek aránya javak

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft

%

ezer Ft

%

ezer Ft

2002

113473

23157

4377

4%

8984

38%

653

2007

88911

19781

4795

3%

8610

37%

631

2002

273038

52847

17534

11%

14886

58%

1235

2007

302133

61692

31523

13%

28062

68%

2217

Nem nyertesek

2002

243500

44719

11817

8%

15494

56%

1197

2007

264490

49869

20551

10%

27802

66%

1961

Nyertesek

2002

305336

61726

23785

14%

14220

60%

1276

2007

341784

74141

43081

17%

28336

69%

2487

2002

318894

64338

27325

15%

14369

60%

1392

77866

49239

17%

28040

70%

2745

Nyert, megvalósította

2007 352153 Forrás: IRM és EMIR adatbázisok, saját kalkulációk

35


5. táblázat: Leíró statisztikák a főbb vállalati teljesítménymutatókra, APEH és EMIR adatbázisok alapján

Év Összes KKV Pályázók

Foglalkoztatottak száma

A termelés tőkeintenzitása (1 foglalkoztatottra jutó tőkeállomány)

Munkatermelékenység (1 foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték)

fő

ezer Ft

ezer Ft

2004

5,7

4284

2282

2007

5,7

4501

2419

2004

13,9

5020

2693

2007

15,7

5683

2572

2004

13,6

4518

2346

2007

14,4

5460

2452

2004

14,3

5571

3075

2007 17,2 Forrás: APEH és EMIR adatbázisok, saját kalkulációk

5929

2704

Nem nyertesek Nyertesek

A GVOP 2.1.1. intézkedés olyan vállalkozások számára folyósít támogatást, amelyek nem szembesülnek a támogatás szükségességét indokoló tőkéhez jutási korlátokkal. Így a beavatkozást megalapozó érvelés és a beavatkozás tényleges megvalósulása között inkonzisztencia adódik.

IV.1.2. Illeszkedés a pályázói igényekhez

Mind a pályázókkal folytatott interjúk, mind a pályázók kérdőíves megkérdezése azt igazolja, hogy a vizsgált támogatási konstrukció megfelelően határolta körül a támogatandó beruházások megvalósítása kapcsán felmerülő költségeket. A mélyinterjú keretében megkérdezett 9 nyertes pályázó közül 3 említette, hogy merültek fel nem támogatható költségei a projekt megvalósítása során, ezek nagyságrendjét azonban nem ítélték számottevőnek. A kérdőíves megkérdezés során a válaszadó nyertes pályázók többsége említést tett arról, hogy merültek fel a projekt kapcsán nem támogatható (nem elszámolható) költségei, ezek nagyságát azonban a projekt teljes költségvetéséhez képest elhanyagolhatónak értékelték. A nyertes válaszadók 42%-ánál a megvalósított projekt költségvetésének 10%-a alatt, 74%-uknál 25% alatt maradt az el nem számolható költségek aránya, továbbá a pályázók 72%-a 2 millió Ft alatti összegű el nem számolható költségről számolt be. A fentiek tükrében kimondható, hogy a konstrukció illeszkedett a pályázói igényekhez.

IV.1.3. A vissza nem térítendı támogatás hatásossága

A kis- és középvállalkozások számára nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat vizsgáló kutatás egyelőre gyerekcipőben jár. Jelentős számú publikáció számol be a vállalati teljesítmény

36


alakulását különböző vállalati tulajdonságok és környezeti feltételek mentén vizsgáló kutatás eredményeiről, ám igen kevés megbízható, azaz hatásvizsgálati módszertant tudományos igényességgel alkalmazó (és ennek tükrében referált tudományos folyóiratban publikált) kutatási eredmény ismeretes a vissza nem térítendő támogatások hatásosságáról. A néhány, referált nemzetközi folyóiratban közzétett eredmény ugyanazon kutatócsoporttól származik, akik Írországi vállalatoknak nyújtott különféle vissza nem térítendő állami támogatások hatásait vizsgálják és bizonyítják azok eredményességét több dimenzióban is. Írországban az állami támogatáspolitika pozitívan befolyásolja a vállalatok termelékenységét (különösen az effektív likviditási korlátokkal rendelkező vállalkozások termelékenysége javul a támogatások hatására), növeli túlélési esélyeiket (ez a versenyképesség egy alternatív interpretációjaként is értelmezhető), a támogatás hatására nő a támogatott vállalatoknál dolgozó foglalkoztatottak száma (jóllehet e hatás csak időleges és számottevő eltérések azonosíthatóak a külföldi és hazai tulajdon mentén). Nem mutatható ki effektív pozitív hatás a támogatás okán a támogatott írországi vállalkozások export-aktivitásában, ugyanakkor Írországban (is) jellemző, hogy a beruházások egy jelentős hányada támogatás nélkül is megvalósult volna. A bemutatott írországi támogatáspolitikát vizsgáló kutatás eredményei azonban korlátozottan alkalmazhatók a GVOP 2.1.1. alintézkedésre, ugyanis az írországi vizsgálat kiterjedt az összes vállalat számára nyújtott összes állami támogatásra és 15 évnél is hosszabb időszakot vizsgált. Jóllehet az írországi példa azt bizonyítja, hogy lehet effektív az aktív állami támogatáspolitika, ugyanakkor egyetlen ország példájára alapozva ez nem fogalmazható meg általános érvényű kijelentésként. A vállalatok számára folyósított állami támogatások eredményességének, hatásosságának (hatásvizsgálatokon alapuló kutatásokra alapozottan történő) elmélyültebb megismerésére tehát még várni kell. Ugyanakkor jelen értékelés (amelynek hatásvizsgálati módszertana megfelel a tudományos kutatásokkal szemben támasztott minden követelménynek) önmagában fontos hozzáadott értéket képvisel az állami támogatások és a vállalati teljesítmény közötti oksági kapcsolatok feltárására irányuló közgazdasági vizsgálódásban. Írországban a támogatás jobban hatott a vállalati teljesítményre (hatékonyság és növekedés) az effektív likviditási korlátokkal, fejlesztéseikhez kapcsolódó finanszírozási problémákkal szembesülő vállalkozások esetében. A GVOP 2.1.1. intézkedés kedvezményezettjeit azonban – a 4. és 5. táblázatban prezentáltak alapján – kevéssé jellemzik a fejlesztéseik finanszírozásához szükséges tőkéhez jutási és finanszírozási korlátok, ezért az írországi eredményeknél alacsonyabb hatást várunk. Kérdéses továbbá, hogy a finanszírozási korlátok áthidalására kidolgozott és a támogatott vállalkozások fejlődését ezen keresztül segíteni szándékozó beavatkozási konstrukció elérheti-e célját, hiszen a támogatások – a 4. és 5. táblázatban prezentáltak alapján – nem annak a célcsoportnak kerülnek folyósításra, amelynek megsegítésére a konstrukció ki lett dolgozva. Egyetlen pozitív (írországi) példa alapján nem jelenthetjük ki általános érvénnyel, hogy a vissza nem térítendő beruházási támogatás hatásos eszköz a kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítésére. A támogatás szükségességét indokoló finanszírozási forráshoz jutási nehézségek nem jellemzőek a GVOP 2.1.1. konstrukció által elért pályázói körre, így a finanszírozási korlátok leküzdésére kidolgozott konstrukció hatásossága megkérdőjelezhető, amennyiben nem arra a vállalkozási körre alkalmazzuk, mint amelynek problémáit az megoldani hivatott.

37


IV.2. Szándékolt hatások IV.2.1. Módszertan-áttekintés

A GVOP 2.1.1. alintézkedés szándékolt hatásait a II.2.2. fejezetben azonosítottuk és részleteztük, elsősorban e hatások vizsgálatára irányult a jelen értékelési projekt fókusza. A hatásvizsgálat során az alábbi célokat tűztük ki: a támogatás ténye és a vállalati teljesítménymutatókban bekövetkező oksági kapcsolat létezésének beazonosítása, a támogatás vállalati teljesítménymutatókra gyakorolt hatásának számszerűsítése, a hatás nagyságának beazonosítása, a támogatás hatására a vállalati teljesítménymutatókban bekövetkezett változások időbeli alakulásának megragadása, a hatás időbeli lefutásának és fenntarthatóságának megfigyelése. A hatásvizsgálatunk a GVOP 2.1.1. intézkedés egyes fordulóiban pályázatot benyújtó szervezetek pályázási és támogatási adatait tartalmazó EMIR adatbázis (2009. június 30-i állapot) és az összes Magyarországon működő, kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozás 2002-2007 évi mérleg és eredménykimutatás adatait tartalmazó IRM adatbázis felhasználásával előállított elemzési panel adatbázison alapul. Ez az adatbázis biztosítja, hogy a pályázó/támogatott vállalatok teljesítménymutatóinak alakulását azokhoz minden tekintetben hasonló nem pályázó/támogatott vállalatok (kontroll csoport) teljesítménymutatóival vethessük össze, továbbá lehetővé teszi a pályázó és/vagy támogatott vállalatok teljesítményének pályázás/támogatás előtti és azt követő években, évenként történő megfigyelését, azaz a hatások időbeli alakulásának nyomon követését is. A hatásvizsgálathoz az oksági kapcsolat beazonosítását és a hatás nagyságának számszerűsítését egyaránt biztosító ökonometriai módszertant (elsősorban panel adatbázisra specifikált regressziós becsléseket) alkalmaztunk, amelyet alább röviden bemutatunk. Célunk annak kiszámítása, hogy a támogatásnak, mint „kezelésnek” milyen átlagos hatása van a kezelt vállalatok (Y-nal jelölt) teljesítményére (Y_it: a _-sal jelölt helyre behelyettesíthető első index azt mutatja, hogy kapott-e támogatást a vállalat – értéke 1, ha kapott, 0, ha nem kapott –, i a vállalatot, t pedig a megfigyelés időpontját jelöli). Y1it tehát az i-edik (támogatott) vállalat t évi árbevétele, hozzáadott értéke, H beruházásai (tárgyi eszközállomány, A kezelt illetve immateriális javak állománya), T HATÁS Á export árbevételének aránya a nettó S árbevételen belül, stb., Y0it kontroll ugyanezen teljesítménymutatókat jelöli, ha a vállalat nem nyert támogatást. ? A vizsgálni kívánt kérdés tehát, hogy mennyiben tér el a vállalati teljesítményt megragadó eredményváltozó (Y) értéke a

t-3

t-2

t-1

t0

t+1

t+2

t+3

ido

1. ábra: A támogatás hatása, kontrollcsoporttal

38


támogatás után attól az értéktől, amelyet akkor vett volna fel, ha a vállalat nem kapott volna támogatást. Ezért célunk, hogy megbecsüljük a melléklet (1.) ábrán „HATÁS”-ként jelzett ∆i=Y1it-Y0it különbség értékét (valamint vizsgáljuk azt, hogy az szignifikánsan különbözik-e 0-tól, azaz a hatás ténylegesen létezik-e). Mivel egy vállalat nem lehet ugyanazon időpontban egyszerre támogatott és nem támogatott, a mérni kívánt hatás csupán gondolati szinten létezik. (Ez a társadalomtudományos kutatás hátránya a természettudományos kutatással szemben, utóbbinál ugyanis lehetőség van ugyanolyan alanyokkal ugyanazon környezetben a kísérletet megismételni, illetve egy-egy paraméter változásából eredő hatásokat megismételt kísérletek során megmérni.) Ugyanakkor – eléggé hasonló vállalatok esetén – feltételezhetjük, hogy a támogatott („kezelt”) vállalatok teljesítménye úgy alakult volna a támogatás elmaradása esetén, mint ahogyan hozzájuk minden – a támogatás elnyerése szempontjából lényeges – tekintetben hasonlónak tekinthető („kontroll”) vállalatok teljesítménye alakult. A támogatás hatása ezért megegyezik a nem támogatott („kontroll”) vállalatok és a támogatott („kezelt”) vállalatok teljesítménymutatóinak a támogatás időpontja után kialakuló különbségével. A fenti különbség számszerűsítésére és a különbség szignifikanciájának (azaz a hatás létezésének) vizsgálatára regressziós becslést alkalmazunk, amely identifikálja (azonosítja) a támogatás ténye és a vállalati teljesítménymutatók változásában megfigyelt hatások közötti oksági kapcsolatot. Becslési eljárásunk lehetővé teszi, hogy a támogatás tényét befolyásolni képes további (a teljesítményváltozótól különböző) megfigyelt változó (pl: a vállalat mérete, iparága, területi elhelyezkedése, stb.) értékének alakulására kontrollálva elkülöníthessük és kiszűrhessük azok különbözőségei és a teljesítményváltozó értéke közötti lehetséges összefüggések hatásait a megfigyelni kívánt teljesítményváltozó értékének támogatás hatására bekövetkezett változásából. Ily módon a támogatás tényleges hatását azonosítjuk az egymáshoz – a támogatásban részesülés szempontjából is – ténylegesen hasonló támogatott („kezelt”) és nem támogatott („kontroll”) vállalatok teljesítményében megragadható különbségben. A fentiek értelmében a hatás megragadására irányuló regressziós elemzés során kontrollálunk ezekre a változókra, és a következő egyenletet becsüljük meg: (1) Yit = α + βXit + ∆Tit + ε melyben Xi foglalja magában a teljesítményre ható teljesítményváltozótól különböző megfigyelt (pl: a vállalat mérete, iparága, területi elhelyezkedése stb.) változókat, Tit mutatja, hogy részesült-e támogatásban az adott vállalat (Tit=1, ha támogatást nyert az i-edik vállalat, 0 egyébként), ∆ becsült értéke pedig megmutatja a támogatás átlagos kezelési hatását. Ez a regresszió jelenti elemzésünk kiindulópontját. Amennyiben behelyettesítjük a különböző vizsgálni kívánt teljesítményváltozókat ebbe az egyenletbe (Y jelentheti az árbevételt, hozzáadott értéket, foglalkoztatást, stb.), tesztelni tudjuk azt, hogy a támogatás statisztikailag szignifikáns hatással van-e a vizsgált változókra, azaz igazak-e a hatásokkal kapcsolatban megfogalmazott hipotéziseink. Előfordulhat azonban, hogy a nem támogatott vállalatok (kontroll)csoportja eredetileg gyengébben teljesített, mint a kezelt vállalatok. Amennyiben ezt nem vesszük figyelembe, a kezelt és kontroll csoport támogatás utáni teljesítményét egyszerűen összevetve, tévesen belemérjük a hatásba a két csoport teljesítménye között eleve meglévő különbségeket. Ezt kezelendő, számszerűsítjük a

H A T Á S

HATÁS

kezelt

kontroll

kezelt

t-3

t-2

t-1

t0

t+1

t+2

t+3

ido

2. ábra: A támogatás hatása, kontrollcsoporttal, sz elekció nélkül

39


kezelt és kontroll csoport teljesítményében eleve meglévő különbségeket is és (mint azt a mellékelt ábra is mutatja) a támogatás hatását már ezen eredetileg is fennálló (a szaggatott vonallal jelölt nyilak által jelzett) különbségektől tisztítottan mérjük. Mivel a pályázati feltételek eleve megszűrik a vállalkozásokat, kívánatos a pályázni tudó, illetve pályázó vállalatok körét megkülönböztetni a többi vállalattól. A támogatás hatását ezért csak a pályázni képes vállalatok eleve jobb teljesítményéhez képest értelmezzük. A pályázókat tehát kiemeljük a többi vállalat közül (egy kétértékű változóval: Pit =1, ha pályázott a vállalat, 0 egyébként), majd egy újabb kétértékű változóval (Tit = 1, ha támogatás nyert a vállalat, 0 egyébként) kiemeljük a pályázók köréből a nyerteseket és ebben a pályázó-nyertes összehasonlításban folytatjuk le az elemzést. Az (1) egyenletbe – azt kiegészítve – beemeljük tehát a támogatás feltételeként értelmezhető és a teljesítménymutatókban előzetesen, a pályázás előtti időszakban megragadható különbségeket magyarázó szelekciós tényező, a pályázás tényét jelző Pit kétértékű változót. (2) Yit = α + βXit + ∆Tit + δPit + ε E változó δ paramétere megmutatja, hogy különbözik-e (és ha igen, milyen mértékben) szignifikánsan főbb teljesítménymutatóinak értékében a pályázói kör a nem pályázóktól, ugyanakkor az így specifikált egyenletben a ∆ paraméter immáron torzítatlanul becsüli a támogatás tényleges hatását. A fenti specifikációk alkalmasak mind a megfigyelni kívánt vállalati teljesítményváltozók adott évben jellemző szintjének változására, mind azok megfigyelt években jellemző növekedési dinamikájának (az előző évben és a megfigyelt évében jellemző értékek %-os különbsége, amelyet az ábrákon a teljesítményváltozó növekedési ütemét jelző meredekségnél „?” jelez) változására gyakorolt hatásának mérésére. Az előzőekben jelzett specifikációk a támogatás ténye (éve) és a megfigyelési időszak vége között a megfigyelt vállalati teljesítménymutatókban bekövetkezett átlagos változást számszerűsítik. Ugyanakkor a támogatás hatása különböző módon érvényesülhet a támogatásban részesülés után (a hatások időbeli alakulásának az előzőekben feltételezetthez képest néhány – A, B, C – lehetséges alternatív profilját szemlélteti a A mellékelt ábra. Az ábra alapján látható, hogy a (2) specifikációval H C becsült átlagos hatásra adódó A B ugyanazon érték hátterében T ? HATÁS? különböző hatás-profilok állhatnak. Á S Ez a hatások időbeli fenntarthatósága szempontjából kontroll kezelt ? kardinális jelentőséggel bír számunkra. Ezért a támogatás utáni években egyenként vizsgáljuk a támogatás hatásainak a vizsgált vállalati teljesítményváltozók t-3 t-2 t-1 t0 t+1 t+2 t+3 ido változásának dinamikájára gyakorolt hatását. 3. ábra: A támogatás hatásának idobeli alakulása, kontrollcsoporttal Ezt a (3) specifikációba foglalt, a támogatottságot jelző kétértékű változót (Dit) vállalatok szintjén szétbontjuk a támogatás utáni 1., 2. és 3. éveket jelző kétértékű változó-szettre (Dit+1 , Dit+2 , Dit+3 ) és ezeket a változókat helyettesítjük be egyenletünkbe. Feltételezve, hogy a kontroll csoport (akik a pályázók) esetében is vélelmezhető a hatások időbeli alakulásának nem lineáris profilja, az ezt jelző Pit változót is hasonlóképpen bontjuk meg Pit+1 , Pit+2 , Pit+3 változókra (3) Yit = α + βXit + ∆1Tit+1 + ∆2Tit+2 + ∆3Tit+3 + δ1Pit+1 + δ2Pit+2 + δ3Pit+3 + ε

40


Ily módon jól, megbízhatóan tudjuk megbecsülni a támogatás hatásának időbeli alakulását, ezáltal visszacsatolást kapunk a hatások időbeli fenntarthatóságáról.

A támogatás hatásait tehát a fentiekben bemutatott 2. és 3. specifikáció mentén mértük meg, elsőként a támogatás átlagos (a támogatott projekt megvalósítása és a megfigyelési időszak vége közötti időszakban értelmezett) hatását számszerűsítve az egyes vállalati teljesítménymutatókra, majd a hatás alakulásának időbeli profilját is megmutatva ugyanazon teljesítménymutatók tekintetében. IV.2.2. A támogatás szándékolt hatásai, számszerősítve

IV.2.2.1. A támogatás átlagos hatásai A pályázaton való részvétel feltételei elve az átlagosnál jobb teljesítményű vállalatokat jelöltek ki (ezt a 4. és 5. táblázatban foglaltak bizonyítják), ezért a támogatás hatásainak mérése során a támogatott vállalatokat (pontosabban azok teljesítménymutatóinak alakulását) csak a pályázókkal – közülük is csak a támogatottakhoz leginkább hasonlónak tekinthető pályázó vállalatokkal – vetettük össze. A 6. táblázatban a (2) specifikációval futtatott becslés eredményeit prezentáljuk. Érdeklődésünk középpontjában a támogatott vállalatok támogatás utáni többletteljesítményét jelző „Támogatás után” nevű változó regressziós koefficiensei állnak, amelyek %-osan értelmezhető hatásnagyságot mutatnak. A „Támogatott” kétértékű változó regressziós koefficiensei a pályázó (de nem nyertes) és támogatott vállalatok teljesítményében elve (már a pályázás előtt is) meglévő különbségeket mutatják, a „Pályázó” kétértékű változó koefficiensei a pályázók és nem pályázók átlagos pályázás előtti időszakra jellemző teljesítmény-különbségét számszerűsítik. Mivel a pályázók esetében vélelmezhető a pályázatban foglalt projekt támogatás hiányában történő megvalósítása, a (nem támogatott) pályázók teljesítményének a pályázat benyújtása utáni alakulását is számszerűsítjük, azt a „pályázás után” kétértékű változó koefficiensei jellemzik. 6. táblázat: A támogatás hatása az egyes vállalati teljesítménymutatók szintjének alakulására (IRM és EMIR adatbázisok alapján) Hosszú Immateriális Tárgyi Nettó Hozzáadott Export lejáratú javak eszköz árbevétel érték kötelezettségek 0,274*** 0,049*** 0,066*** 0,178 0,044 0,090 Támogatás után szt. hiba

(0,035)

(0,017)

(0,024)

(0,171)

(0,052)

(0, 070)

Támogatott

0,206***

0,080***

0,192***

0,023

0,108***

0,147***

(0,026)

(0,013)

(0,018)

(0,125)

(0,039)

(0,050)

0,459***

0,007

-0,005

-0,316**

0,309***

0,090*

szt. hiba

Pályázás után szt. hiba

Pályázó szt. hiba

R

2

(0,026)

(0,011)

(0,017)

(0,137)

(0,037)

0,051

0,516***

0,131***

0,154***

0,222**

0,273***

0,445***

(0,019)

(0,009)

(0,013)

(0,101)

(0,028)

(0,036)

0,432

0,925

0,657

0,285

0,263

0,163

Megjegyzés: Az összes függő változó logaritmusban szerepel a modellben, így az eredmények (koefficiensek) által mutatott hatások %-os formában értelmezhetők. A közölt sztenderd hibák robosztusak. Minden becslés kiszűri az eredményekből a vállalatok területi elhelyezkedésére (megye, településméret), iparági jellemzőire (2jegyű TEÁOR kódok), illetve méretbeli különbözőségére visszavezethető hatásokat, valamint a szelekciós torzítást. ***; **; * rendre 99%-os, 95%-os, illetve 90%-os szignifikancia szintet jelöl.

41


A 6. táblázatban közölt eredmények azt mutatják, hogy a pályázó (nem nyertes) vállalatok eleve és jelentősen jobban teljesítettek a többi vállalatnál már a pályázást megelőző időszakban is, minden megfigyelt mutató tekintetében. A tipikus (nem nyertes) pályázó átlagosan 52%-kal nagyobb tárgyi eszköz állománnyal rendelkezik, mint a nem pályázók, de más tekintetben (ágazati hovatartozás, vállalatméret, területi jellemzők, stb.) hozzá hasonló vállalkozások, árbevétele 13%-kal, hozzáadott értéke 15%-kal haladja meg átlagosan a nem pályázókét, 22%-kal nagyobb az export bevétel aránya a nettó árbevételen belül, 27%-kal magasabb a hosszú lejáratú kötelezettségeinek adott időpontban jellemző értéke, 45%-kal magasabb immateriális javainak értéke. A 6. táblázat visszaigazolja a 4. és 5. táblázatban közölt leíró statisztikák alapján megfogalmazott feltételezést, miszerint a támogatott vállalatok eleve a „jók között is a legjobbak” voltak, a pályázóknál is jobban teljesítettek a pályázást megelőző időszakokban az export árbevétel nettó árbevételen belüli arányának kivételével – ahol nem figyelhető meg különbség – minden más teljesítménymutató tekintetében: 21%-kal volt magasabb a tárgyi eszközállományuk a pályázókra jellemzőnél, 8%-kal több árbevételt, 19%-kal magasabb hozzáadott értéket állítottak elő, 11%-kal nagyobb hosszú lejáratú kötelezettség állománnyal és 15%-kal magasabb értékű immateriális javakkal rendelkeztek. A támogatás hatását a megfigyelt teljesítményváltozók szintjére a „Támogatás után” változó regressziós koefficiensei mutatják. Becslésünk szerint a támogatás hatására összességében 27%kal lett magasabb a megfigyelt (támogatott projekt megvalósítása és a 2007 közötti) időszakban a kedvezményezettek tárgyi eszközeinek állománya, árbevételük értéke 5%-kal, az általuk megtermelt hozzáadott érték összege 7%-kal magasabb, mintha nem részesültek volna támogatásban. A többi teljesítményváltozó (export-aránya a nettó árbevételen belül, hosszú lejáratú kötelezettségek összege, immateriális javak értéke) nagyságának alakulására nem gyakorolt hatást a támogatás. Kiemelendő, hogy a pályázó, de nem nyertes vállalkozások körében is azonosítunk a pályázás eredményeként megfigyelhető hatásokat, amelyeket a „Pályázás után” kétértékű változó koefficiensei számszerűsítenek. A nem nyertes pályázók tárgyi eszköz állománya 46%-kal növekedett meg a pályázás után, 9%-kal nőtt az immateriális javak állománya, 31%-kal a hosszú lejáratú kötelezettség állomány (vagyis a nem nyertes pályázók hitelt vettek fel beruházásaik megvalósításához), csökkenés mutatkozik ugyanakkor az export árbevétel értékében. Árbevétel és hozzáadott érték tekintetében nem figyelünk meg hatást a nem támogatott pályázók körében. A támogatásnak a nem pályázó vállalkozásokhoz viszonyított hatása a „Pályázás után” és a „Támogatás után” változók koefficiensei értékeinek összeadásával adódik. A 4. és 5. táblázat azt is láttatta, hogy a pályázó és támogatott vállalatok teljesítménymutatóinak értéke dinamikusabban nőtt a megfigyelt időszakban, mint a nem pályázó, illetve pályázó nem nyertes vállalatoké. Amennyiben a támogatástól nem csupán egyszeri, hanem a támogatott vállalkozások teljesítménymutatói értékének növekedési dinamikájában is kimutatható tartós növekedési hatást várunk, meg kell vizsgálni a növekedési ütem és a támogatás közötti oksági kapcsolat létét és nagyságát is. Az egyes teljesítmény-mutatók szintjében évről-évre bekövetkező változást %-osan kifejező növekedési ütem támogatás hatására történő – 2. specifikációban bemutatott módon becsült – változását mutatja be a 7. táblázat, amelynek közölt eredményeit az alábbiak szerint interpretálhatjuk. A pályázó vállalkozások szinte minden vizsgált teljesítménymutató (kivéve az export-árbevétel – azaz az export-intenzitás – nettó árbevételhez viszonyított arányának növekedését) tekintetében

42


a nem pályázókat meghaladó ütemű növekedéssel jellemezhetőek, tőlük azonban nem különböznek szignifikánsan a támogatott vállalkozások (sem gyorsabb, sem lassabb ütemű növekedés nem jellemző körükben, kivéve az immateriális javak esetében kimutatható 9%-os többlet-növekedést) a támogatást megelőző időszakban. 7. táblázat: A támogatás hatása az egyes vállalati teljesítménymutatók növekedési ütemének alakulására (IRM és EMIR adatbázisok alapján) Hosszú Immateriális Tárgyi Nettó Hozzáadott Export lejáratú javak eszköz árbevétel érték kötelezettségek 0, 063*** 0,019 0,009 -0,031 0,070 0,011 Támogatás után szt. hiba

Támogatott szt. hiba


Pályázó szt. hiba

R2

(0, 021)

(0, 015)

(0, 021)

(0, 116)

(0,050)

(0,055)

0,011

0,015

0, 028

0,121

-0,031

0,087**

(0,017)

(0,012)

(0, 017)

(0, 082)

(0,042)

(0,044)

0,003

-0,071***

-0,065***

-0,144

-0,050

-0,008

(0,015)

(0,011)

(0,015)

(0,096)

(0,034)

(0,040)

0,083***

0,023***

0,034***

0,081

0,125***

0,084***

(0,013)

(0,008)

(0,012)

(0,063)

(0,029)

(0,031)

0,025

0,051

0,013

0,020

0,011

0,013


A támogatás csupán a tárgyi eszközállomány növekedésének intenzitását javította kis mértékben (6%-os növekedési többletet figyelünk meg), más teljesítménymutató esetében nincs kimutatható különbség támogatott és nem támogatott pályázó vállalkozások között. Említésre érdemes azonban, hogy a nem támogatott pályázóknál a pályázat tárgyát képező beruházás hatására csökkent mind az árbevétel, mind a hozzáadott érték növekedésének üteme, intenzitása, így – mivel a támogatottak nem különböznek szignifikánsan a pályázók e csoportjától – a támogatottak körében is az említett két mutató növekedési ütemének enyhe csökkenése jellemző a pályázás után, összevetve azt a nem pályázók árbevételének évről-évre történő növekedésének ütemével. A 7. táblázatban foglalt eredmények alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a pályázó vállalatok eleve nagyobb ütemben növelték tárgyi eszközeik állományát (többet ruháztak be), mint a nem pályázók, a támogatás eredményeként a támogatott vállalatok beruházási aktivitása tovább erősödött, a pályázó vállalatok árbevételének és hozzáadott értéknek évről-évre jellemző átlagos növekedése kis mértékben (rendre 2, illetve 3%-kal) meghaladja a nem pályázó vállalatoknál megfigyelhető növekedési ütemet, ugyanakkor a pályázat tárgyát képező beruházás megvalósítása után ez a növekedési ütem átlagosan 7-7%-kal visszaesik a nem támogatott pályázók körében és ettől nem különbözik szignifikánsan a támogatottakra jellemző növekedési dinamika sem, vagyis a támogatásnak nincs szignifikáns hatása az árbevétel, illetve a hozzáadott érték növekedési dinamikájának javítására,

43


az export intenzitás növekedési dinamikája tekintetében sem a nyertes, sem a nem nyertes pályázók nem különböztek a nem pályázóktól és a pályázás ténye, vagy a támogatás sem változtatott ezen; a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya a pályázók esetében évről-évre az átlagot meghaladó mértékben nőtt a pályázás előtti időszakban, ugyanakkor e mutató értékének alakulása nem játszott szerepet a támogatott vállalatok kiválasztása során, de nem is hat a támogatás a hosszú lejáratú kötelezettség állomány növekedési ütemétnek alakulására a támogatott projekt megvalósítása után (a pályázók körében sem figyelhető meg hatás, azaz a támogatott és nem támogatott pályázók nem különböznek e tekintetben); immateriális javaik állományát az átlagnál intenzívebben növelő vállalkozások pályáztak, közülük az azt legdinamikusabban növelő vállalkozások nyertek támogatás, azonban a támogatás nem változtatott az immateriális javakba történő beruházások intenzitásán.

Jelen fejezet módszertani leírásánál részletesen bemutatott regressziós egyenletet ún. fixhatásokkal kiegészítve lehetőségünk nyílik kontrollálni a támogatott vállalatok nem megfigyelt heterogenitásából eredő hatásokra is (jelen fejezet módszertani leírásában bemutatott (2) specifikációt kiegészítjük a következők szerint: Yit = α + βXit + ∆Tit + δPit + ηi + ε,

ahol η a hibatagban az i-edik vállalat nem megfigyelt jellemzőire visszavezethető részt ragadja meg), így a támogatás hatásai pontosabban becsülhetők. A támogatott és nem támogatott pályázók teljesítménymutatói szintjében, illetve növekedésük dinamikájában a támogatás/pályázás utáni, a támogatás/pályázás hatására bekövetkező változásokat mutatja a 8. táblázat. 8. táblázat: A támogatás hatása az egyes vállalati teljesítménymutatókra (IRM és EMIR adatbázisok alapján) Hosszú ImmateTárgyi Nettó Hozzáadott Export lejáratú riális eszköz árbevétel érték kötelezettjavak ségek támogatás után, koeff. 0,240*** 0,059*** 0,065*** 0,288*** 0,062 0,313*** szint pályázás után, szint

szt. hiba

(0,027) 0,519*** (0,020)

(0,012) 0,077*** (0,008)

(0,019) 0,061*** (0,014)

(0,128) -0,075 (0,107)

(0,053) 0,446*** (0,040)

0,053

0,647

0,304

0,060

0,018

0,043

koeff.

0,101***

0,008

0,019

0,158

0,095

0,141*

szt. hiba

(0,026) 0,038* (0.019)

(0,016) -0,069*** (0,012)

(0,024) -0,065*** (0,018)

(0,161) -0,169 (0,141)

(0,067) 0.048 (0,050)

(0,072) 0,067 (0,055)

0,015

0,190

0,053

0,014

0,012

0,017

koeff. szt. hiba

R2 támogatás után, növekedési ütem pályázás után, növekedési ütem

koeff. szt. hiba 2

R

(0,070)

0,327*** (0,051)

Megjegyzés: Az összes függő változó logaritmusban szerepel a modellben, így az eredmények (koefficiensek) által mutatott hatások %-os formában értelmezhetők. A közölt sztenderd hibák robosztusak. Minden becslés kiszűri az eredményekből vállalatok területi elhelyezkedésére (megye, településméret), iparági jellemzőire (2jegyű TEÁOR kódok), illetve méretbeli különbözőségére visszavezethető, valamint a vállalatok egyéb nem megfigyelt heterogenitásából adódó lehetséges hatásokat, valamint a szelekciós torzítást. ***; **; * rendre 99%-os, 95%-os, illetve 90%-os szignifikancia szintet jelöl.

44


Becsléseink a korábbiakkal konzisztens eredményeket adnak, a hatások nagyságában nem látszanak nagyságrendi különbségek, a támogatott vállalkozások tárgyi eszköz állományának szintje nagyobb lesz, mint a szintén beruházó és a tárgyi eszköz állományt jelentős mértékben növelő nem támogatott pályázóké, kis mértékű pozitív hatás mutatkozik az árbevétel és a hozzáadott érték szintjében, ugyanakkor a növekedési dinamikában a pályázókat általánosan jellemző romlást nem tudja ellensúlyozni a támogatás, a hosszú lejáratú kötelezettségeknek csak a szintje nő és az is csak a nem támogatott pályázók körében, ugyanakkor a fix hatásokra kontrollált becslés szignifikáns növekedést mutat mind az export-intenzitás, mind az immateriális javak állományában, sőt, utóbbi növekedési ütemében is.

A kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások adóbevallási adatai és a pályázási információkat együttesen tartalmazó APEH-EMIR adatbázis tartalmaz kizárólag a vállalatok foglalkoztatottainak számára vonatkozó adatokat, amelyek mentén lehetséges a támogatás foglalkoztatásnövekedésre gyakorolt hatását, illetve munkatermelékenységi dimenziók mentén megragadható hatásait vizsgálni. Sajnos ugyanakkor ez az adatbázis korlátozott lehetőséget biztosít a hatásvizsgálat elvégzésére, ugyanis nem tartalmaz sem a megfigyelt vállalkozások területi elhelyezkedésére, sem azok ágazati hovatartozására vonatkozó információkat9, sem pedig a vállalkozások pályázás előtti teljesítményére vonatkozó információkat, így nem képezhető megfelelő kontrollcsoport a támogatott vállalkozásokhoz, ennek hiányában a hatásokat torzítottan becsüljük (és a torzításnak sem a mértéke, sem az iránya nem ismert). A 9. táblázatban bemutatott eredmények a módszertan-áttekintésnél bemutatott 2. specifikációhoz hasonló, a 8. táblázatban prezentált eredmények alapjául is szolgáló ún. fix-hatás becsléssel születtek, amely lehetőséget biztosít az adott vállalkozások teljesítménymutatóiban a támogatás hatására végbemenő hatások pontosabb megragadására (ugyanis e módszer kiszűri a vállalatok nem megfigyelt heterogenitásának a teljesítménymutatóra gyakorolt hatását), ellenben ezen eredményeknél nem nyílt lehetőség megfelelő kontroll-változók felhasználására, ezért az eredmények (tekintettel torzítottságukra) fenntartással kezelendőek. A rendelkezésre álló adatokon elvégzett becslés alapján az látszik, hogy a támogatás pozitívan hatott a foglakoztatásra, valamint a foglalkoztatott-létszám növekedést meghaladó mértékben és arányban nőtt a tárgyi eszköz állomány, amelynek eredményeként javult a vállalkozások munkatermelékenységét (illetve az általánosabban értelmezett vállalati termelékenységet) jellemző mutató (tárgyi eszközök egy foglalkoztatottra jutó nagysága) értéke.

9

E két igen fontos információ ismeretének hiányában nincs lehetőségünk megfelelő kontroll csoport kialakítására (könnyen előfordulhat, hogy pl. egy Budapesten működő szolgáltató vállalkozást - pl: fodrász, ügyvéd - egy Battonyán működő eszközigényes, ellenben kevésbé humántőke igényes termelést folytató feldolgozóipari vállalkozással hasonlítunk össze), így a mért hatás torzított lesz és a torzítás iránya és nagysága nem is becsülhető.

45


9. táblázat: A támogatás hatása a foglalkoztatásra és a munkatermelékenységi mutatókra (APEHEMIR adatbázis alapján) Foglalkoztatottak Árbevétel/ Hozzáadott érték/ Tárgyi eszközök/ száma foglalkoztatottak foglalkoztatottak foglalkoztatottak Támogatás után R2

2,524***

-0.133***

-0.131***

0,488***

(0,196)

(0,013)

(0,017)

(0,025)

0.038

0.316

0.095

0.014

Megjegyzés: Az összes függő változó logaritmusban szerepel a modellben, így az eredmények (koefficiensek) által mutatott hatások %-os formában értelmezhetők. A közölt sztenderd hibák robosztusak. A becslés kiszűri az eredményekből a vállalatok méretbeli különbségéből és a vállalatok nem megfigyelt heterogenitásából adódó (fix) hatásokat, DE a becslés nem kontrollál vállalatok területi elhelyezkedésére (megye, településméret) és iparági jellemzőire (2jegyű TEÁOR kódok) visszavezethető lehetséges hatásokra. *** 99%-os szignifikancia szintet jelöl.

A termelés hatékonyságának mutatójában kimutatható növekedés ellenére nem nő, hanem csökken mind az egy dolgozó által megtermelt árbevétel, mind a hozzáadott érték a támogatás hatására, ami arra enged következtetni, hogy a vállalkozásoknak a támogatás lehívásához szükséges többlet-foglalkoztatási kötelezettsége meghaladta a gazdaságilag indokolt létszámnövelést. Ugyanakkor az is látható, hogy a támogatott vállalkozások – bár a támogatott fejlesztés eredményeképpen kapacitásuk és termelési hatékonyságuk egyszerre javul – nem képesek kihasználni és „készpénzre váltani” a jelentősen javult termelési feltételeikben rejlő lehetőségeket. A vállalkozásokat különböző szempontok mentén (ágazat, területi elhelyezkedés, igényelt támogatási összeg) csoportokba rendezve és e csoportoknál a hatások heterogenitását, azaz az összes pályázót jellemző átlagos hatástól való eltéréseit vizsgálva gyenge bizonyítékokat találunk arra vonatkozóan, hogy a kereskedett termékeket gyártó ágazatokban tevékenykedő támogatott vállalatok árbevételének nagysága (szint) nagyobb mértékben nő, tárgyi eszköz állományuk alakulásában pedig azért mutatkozik látszólagos elmaradás, mivel a nem kereskedett termékeket előállító ágazatok jellemzően kevésbé tőkeigényes termelést folytatnak, így összegszerűen e beruházások bizonyosan meghaladták a nem kereskedett ágazatokra jellemző nagyságot, a high-tech termékeket előállító ágazatokban tevékenykedő vállalatok árbevételének nagyságában bekövetkező növekedés is felülmúlja a támogatás után a nem high-tech termékeket előállító ágazatokban tevékenykedő vállalatok árbevételének növekedését, de más tekintetben nem látunk különbözőséget, a 2004 után pályázó és támogatott vállalkozások jellemzően nagyobb mértékű beruházásokat valósítottak meg és körükben jelentősebb árbevétel-növekedés azonosítható – a jelenség összefüggésbe hozható a maximális támogatási intenzitás 3. és 4. pályázati fordulóra történő jelentősebb lecsökkentésével, azaz a kisebb támogatás nagyobb ösztönző erővel bírhat, a nagyobb (50.000 lakost meghaladó) településeken tevékenykedő vállalkozások esetében a támogatás nagyobb hatással bírt a tárgyi eszközök állományának (szintjének), valamint a hozzáadott érték növekedésére (ebben azonban közrejátszhat a KözépMagyarország régió felfelé torzító hatása, ugyanis), a budapesti és pest megyei támogatottak többet ruháztak be és hozzáadott értékük is nagyobb mértékben nőtt a támogatás után, mint más régiókban tevékenykedő

46


pályázóknál (keleti és nyugati régiókban tevékenykedő vállalkozások esetében nincs kimutatható különbség). Az így mért különbözőségeket fenntartással kell kezelnünk, ugyanis (a hatásvizsgálatunk eredményeit bemutató melléklet táblázatai között prezentált) eredményeinket mélyrehatóbban elemezve nem látszik bizonyítottnak, hogy bármely csoport körében közgazdasági értelemben is releváns nagyságú és az összes nyertes pályázóra jellemző átlagos hatástól konzisztensen eltérő pozitív szándékolt hatás lenne valószínűsíthető10. A támogatás hatására tehát egyértelmű növekedés mutatkozik a tárgyi eszközökbe történő beruházás mértékét és a beruházási aktivitás intenzitását illetően, ellenben a támogatás nem tudja enyhíteni az árbevétel és a hozzáadott érték növekedési ütemének a pályázók körében általánosan jellemző csökkenését. További vizsgált teljesítménymutató esetében nem ennyire egyértelmű a kép, ugyanis a fixhatásokra kontrollált becslés mutat szignifikáns oksági kapcsolatot (pozitív hatást) azonosít az export intenzitás szintje és a támogatás ténye között, továbbá (szemben a hatást nem mutató OLS becslés eredményeivel) pozitív hatást jelez az immateriális javak állományának és növekedési dinamikájának alakulásában. A támogatás – illetve vélelmezhetően a támogatás igénybevételéhez kapcsolt adminisztratív kényszer – hatására nő a támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma, ugyanakkor a foglalkoztatott-létszám növekedése mellett is javul termelésük hatékonysága. A támogatott vállalkozások azonban nem tudják kihasználni a támogatás eredményezte többlet-kapacitást, nem tudják a jobb termelési feltételek adta lehetőségeiket „készpénzre” (azaz árbevételre és hozzáadott értékre) váltani.

IV.2.2.2. A támogatás hatásainak dinamikája, időbeli lefutása A 6-8 táblázatokban a támogatások átlagos, a támogatott projekt megvalósítása és a megfigyelési időszak vége (2007) közötti idő (maximum 3 év) során lezajló hatások átlagát ragadtuk és mértük meg. Mint azt a módszertani leírás 3. ábrája, valamint a hatás lehetséges időbeli lefutásának profiljára vonatkozó részét kiemelő 4. ábra is szemlélteti, a mért hatás időbeli profilját fontos beazonosítanunk, ugyanis ugyanakkorának mért átlagos hatás hátterében különböző profilú és

H A T Á S

A

B

C

t-1

t0

t+1

t+2

t+3 IDO

4. ábra: A támogatás hatásának idobeli alakulása (ido-profilok) 10

Jelen tanulmány kereteit meghaladja annak vizsgálata, hogy beazonosítható-e olyan, több szempont által körülhatárolható vállalkozás-csoport a támogatottak között, amelynek körében konzisztens növekedést eredményezett volna a támogatás valamely, növekedést és/vagy piaci részesedés növelését megragadó célváltozó értékében. Nem elképzelhetetlen, de nem is valószínű, hogy a támogatott vállalatok egyes kisebb (különböző szempontok kombinációi mentén definiált) csoportjait szisztematikusan megvizsgálva beazonosíthatóak pozitív (és hasonlóképpen akár negatív) hatások is, ugyanakkor e vizsgálat eredményeinek megbízhatósága (a becslések hatékonyságát veszélyeztető, várhatóan kis mintaelemszámok miatt) kérdésesnek tűnik.

47


így hosszú távon különböző módon interpretálható eredmények állhatnak. A 4. ábrán jól látható, hogy bár az „A”, „B” és „C” jelű hatás-lefutási profilok a megfigyelt 3 év vonatkozásában ugyanazt az (azonos meredekségű vastag vonallal jelölt) átlagos értéket eredményezik, hosszú távon csupán az „A” jelű profil esetében azonosíthatunk fenntartható pozitív hatást, amely a megfigyelt teljesítmény-mutató növekedési ütemében – az egyenes meredekségében – megragadható stabil többletet jelent. A „B” jelű profil egyszeri kiugró érték után a t0 (azaz esetünkben a támogatási időpontja) előtti időszakot jellemzőnél visszafogottabb növekedést eredményez, hosszabb távon (már a 4. évben) a megfigyelt teljesítmény-mutató támogatás nélkül adódó (vastag szaggatott vonallal jelölt, előrejelzett) értéke meghaladná támogatás eredményeként kialakuló értéket. Kezdetben dinamikus de gyorsan lecsengő növekedést szimbolizál a „C” profil, amelynek eredménye hosszabb távon hasonló a „B” jelű profiléhoz, azaz a vizsgált teljesítménymutató támogatás hiányában adódó előrejelzett szintnél alacsonyabb szintet vetít előre, amely vélelmezhetően már a megfigyelési időszak utáni évben is megfigyelhető lenne. A 10. táblázat a támogatott projekt megvalósítása utáni években a támogatott vállalatok megfigyelt teljesítménymutatói (a 4. ábrán bemutatott profilokat szemléltető görbék adott évi meredekségével értelmezett) növekedési ütemének időbeli alakulására futtatott becslések eredményeit mutatja be. 10. táblázat: A pályázás és a támogatás célváltozókban azonosított hatásainak időbeli lefutása az összes pályázó és a nyertesek körében (IRM és EMIR adatok alapján) Tárgyi Hosszú eszközlejáratú állomány kötelezett- Immateriális Nettó Hozzáadott változás árbevétel érték ségek javak Export üteme változása változása változása változása változása 0, 173*** -0, 014 0, 020 0, 223 0, 102 0, 088 T0

Támogatottak T+1 T+2 T+3

(0, 033)

(0, 018)

(0, 030)

(0, 198)

(0, 083)

(0, 086)

0, 053*

0, 028

0, 029

0, 001

0, 047

0, 235*** (0, 089)

(0, 030)

(0, 021)

(0, 030)

(0, 224)

(0, 077)

0, 056*

0, 034

0, 016

0, 228

0, 149*

0, 107

(0, 032)

(0, 023)

(0, 035)

(0, 227)

(0, 086)

(0, 101)

0, 063

-0, 025

-0, 041

0, 106

0, 264**

0, 151

(0, 043)

(0, 033)

(0, 051)

(0, 385)

(0, 117)

(0, 147)

-0, 046**

-0, 281

0, 171***

0, 124*

T0

0, 169*** -0, 037*** (0, 024)

(0, 014)

(0, 022)

(0, 172)

(0, 059)

(0, 065)

T+1

-0, 051**

-0, 088***

-0, 091***

0, 017

-0, 013

0, 025

(0, 023)

(0, 015)

(0, 022)

(0, 203)

(0, 056)

(0, 066)

-0, 071***

-0, 133

-0, 171***

-0, 018

(0, 026)

(0, 198)

(0, 065)

(0, 078)

-0, 041

0, 084

-0, 215**

0, 017

(0, 038)

(0, 329)

(0, 089)

(0, 115)

Pályázók T+2

-0, 096*** -0, 109*** (0, 026)

T+3

(0, 018)

-0, 112*** -0, 091*** (0, 035)

(0, 026)

Megjegyzés: Az összes függő változó logaritmusban szerepel a modellben, így az eredmények (koefficiensek) által mutatott hatások %-os formában értelmezhetők. A közölt sztenderd hibák robosztusak. Minden becslés kiszűri az eredményekből a vállalatok területi elhelyezkedésére (megye, településméret), iparági jellemzőire (2jegyű TEÁOR kódok), illetve méretbeli különbözőségére visszavezethető, valamint a vállalatok egyéb nem megfigyelt heterogenitásából adódó lehetséges hatásokat, valamint a szelekciós torzítást. ***; **; * rendre 99%-os, 95%-os, illetve 90%-os szignifikancia szintet jelöl.

48


A támogatásnak a megfigyelt teljesítménymutatók növekedési ütemében a nem nyertes pályázók jellemző növekedési ütemét meghaladó és kimutatható hatása a tárgyi eszközállomány, a hosszú lejáratú kötelezettségek, valamint az immateriális javak állományának változásánál ragadható meg. A támogatás a tárgyi eszközök állományának növekedési ütemére jelentős, de időszakos hatást gyakorol, a támogatott projekt megvalósítása után 2-3 évvel elvész a növekedési többlet és a növekedési ütem „visszakonvergál” az eredetileg jellemző „normális” szintre. A hosszú távú kötelezettség-állomány növekedése tekintetében kismértékű és időben késleltetve (a támogatott projekt megvalósítását követő 3. évben) jelentkező pozitív hatás azonosítható. Mivel a növekményt a pályázó, de nem nyertesek viszonylatában értelmezzük és esetükben ugyanazon két évben hasonló nagyságrendű csökkenést tapasztalunk az immateriális javak állományának növekedésében, a támogatottaknál mért hatás nagysága 0, azaz gyakorlatilag (a nem pályázók átlagához viszonyítva) nem létezik. Az immateriális javak esetében a támogatott projekt megvalósítását követő évben mutatható ki egyszeri, ám jelentős és szignifikáns változás. Az átlagos hatások megmérésre irányuló, alternatív specifikációkkal megvalósított korábbi becsléseink 6-8. táblázatban bemutatott eredményeivel azonban csak az immateriális javakra gyakorolt hatás konzisztens. A támogatás tehát jelentős hatást gyakorol a tárgyi eszköz állomány növekedésére, a hatás azonban időben előrehaladva elhal és a tárgyi eszközállomány növelésének üteme a támogatottak körében visszakonvergál a nem támogatottakra jellemző alacsonyabb növekedési ütemre. A támogatás egyszeri, de jelentős hatást gyakorol az immateriális javak állományának növekedési ütemére. Más teljesítménymutatók növekedési dinamikáját nem befolyásolja érdemben a támogatás, így a támogatás nem ellensúlyozza a nem támogatott pályázók árbevételének és hozzáadott értékének növekedési ütemében a pályázás után megfigyelhető visszaesést sem.

IV.2.2.3. Beruházás-ösztönzési hatás A vállalatok többletberuházásaira számított együtthatóból meg tudjuk becsülni, hogy összesen mekkora többletberuházás jött létre az intézkedés hatására. Az így adódó számot összevetve a program költségvetésével, becsülhető a támogatás „multiplikátor” hatása, vagyis az a szám, amely megmutatja, hogy átlagosan mekkora többletberuházást generál adott mennyiségű támogatás. A teljes többletberuházás becsléséhez a támogatás beruházásokra gyakorolt hatásának becsléséből indulhatunk ki. Erre legmegbízhatóbb becslésünk a hatás időbeli lefutását mutató 9. táblázatból származik. E szerint a támogatás évében 17,3 százalékos, az azt követő évben11 pedig 5,3 százalékos többlet beruházási arányt figyelhetünk meg a pályázó, de nem nyertes vállalatokhoz viszonyítva. Mivel magyarázó változónk a tőkeállomány változásának logaritmusát mutatja, mértékegysége a tőkeállomány százaléka. A vállalatok tőkeállománya minden évben ismert, így ezekből a számokból 12 ha minden vállalat tőkeállományát megszorozzuk az együtthatókkal - kiszámítható a becsült teljes többlet-beruházás. A nem pályázó vállalatokkal összevetve valamivel nagyobb, 37,4 %-os nagyságú többlet-beruházási hatás adódik a pályázás évében és további 0,4 százalék a pályázást követő évben. 11

A beruházást 2 év alatt meg kellett valósítani és a projektet le kellett zárni. Figyelembe kell venni, hogy a második év százalékos növekedése az első évben megnövelt tőkeállományhoz adódik hozzá. Így a két év extra beruházása 23,52 %. 12

49


A GVOP 2.1.1 intézkedés keretében összesen 21,5 milliárd forint támogatás került odaítélésre az elemzési adatbázisunkban szereplő vállalatoknak, amelyek összesen 45,4 milliárd forint elfogadott összköltségű projekt megvalósítását kezdték meg. Számításaink szerint a létrejött többletberuházás 29,6 milliárd forint, amelynek értéke jelentősen magasabb összeg, mint az állami támogatás összege. A GVOP 2.1.1. beruházási multiplikátor hatása (egységnyi állami beruházásra jutó többletberuházás) ennek tükrében 1,38, ami jelentős hatásnak tekinthető. A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében megítélt támogatás 138%-ának megfelelő – igen jelentős – többletberuházás valósult meg magánforrásból.

IV.3. Nem szándékolt hatások A támogatási konstrukciónak pozitív és negatív nem szándékolt hatásait is azonosítottuk, az alábbiak szerint. Pozitív: a pályázói aktivitás és sikeresség tekintetében várt lehetséges pozitív hatások: a pályázók sikeresebb szereplése az NFT más pályázatain; a pályázók sikeresebb szereplése a GOP 2.1. konstrukciókon; a pályázók sikeresebb szereplése további ÚMFT-s pályázatokon. az intézkedés elvárt hatásainak teljesülése támogatás nélkül: többlet beruházás (tárgyi eszközök és immateriális javak tekintetében); export-intenzitás (export árbevétel aránya a nettó árbevételben); árbevétel-növekedés; Negatív újraelosztás és holtteher veszteség a kereskedelmi banki hitelek helyettesítése IV.3.1. Pozitív nem szándékolt hatások

IV.3.1.1. Pályázói aktivitás A GVOP 2.1.1. intézkedésre pályázatot benyújtó 7.076 vállalkozásból 220 két alkalommal, 19 pedig 3 alkalommal is nyert támogatást. A GVOP 2.1.1. (al)intézkedéshez leginkább hasonlónak tekinthető GOP 2.1. és KMOP 1.2. konstrukciókra a 2007 évi indításuk és 2009. június 3013. között 7.494 vállalkozás nyújtott be pályázatot, közülük 1.302 nyert támogatást, 104-en két alkalommal, 4-en pedig 3 alkalommal. A GVOP 2.1.1. keretében pályázók 20%-a (1.400 vállalkozás, közülük 828 nyertes) nyújtott be pályázatot GOP 2.1. vagy KMOP 1.2. konstrukciókra, 18%-uk (245-en) nyert támogatást. Az összes GVOP 2.1.1.-re pályázó kevesebb, mint 4%-a nyert tehát újra támogatást a GOP (illetve KMOP) hasonló konstrukcióiból, így sem a korábbi pályázási aktivitás pozitív hatásaira nem következtetünk, sem az ún. „pályázatfüggőség” kialakulásának nem látjuk bizonyítékát.

13

Ez az időpont az elemzéshez felhasznált adatok EMIR-ből történő lekérdezésének időpontja, egyben elemzési horizontunk vége.

50


Regressziós becslésekkel is vizsgáltuk a GVOP 2.1.1. keretében történő pályázás/nyerés és a GOP 2.1. / KMOP 1.2. konstrukciókon, illetve további I. NFT-s, vagy ÚMFT-s pályázatokon való szereplés közötti oksági összefüggéseket. Azt kívántuk mérni, hogy befolyásolja-e jelentősen a GVOP 2.1.1. keretében történő pályázás és/vagy nyerés a GVOP 2.1.1.-re pályázók más I. NFT-s, GOP 2.1. (vagy KMOP 1.2.) intézkedés, illetve egyéb ÚMFT-s pályázatokon való részvételi aktivitását és sikerességét. 11. táblázat: A GVOP 2.1.1. intézkedésre történő pályázás és más pályázati konstrukciók keretében mutatott pályázói aktivitás és sikeresség közötti összefüggés Más Más Más NFT-s NFT-s Más ÚMFT ÚMFT GOP 2.1 GOP 2.1. pályázat pályázat pályázat pályázat GVOP 211-re pályázó 0,008 0,011 0,010*** 0,011** 0,002* 0,002 (0,013)

GVOP211-ből támogatott

(0,018)

(0,004)

(0,005)

(0,001)

(0,002)

-0,005

-0,002

-0,000

(0,021)

(0,005)

(0,002)

Megjegyzés: valószínűségi – probit – becslések; kontroll változók: év, megye, iparág, településméret és vállalatméret-kategóriák; ***; **; * rendre 99%-os, 95%-os, illetve 90%-os szignifikancia szintet jelöl.

A 11. táblázatban foglalt eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a GVOP 2.1.1. (al)intézkedés pályázatain való részvétel igen kis mértékben14 (1%-kal növelve a pályázás valószínűségét), de elősegítette a további NFT-s pályázatokon (és csakis az azokon) való részvételt, mindez összefügghet azzal, hogy a gépbeszerzéshez kapcsolódó betanítás, oktatás támogatására csak a GVOP 2.1.1. nyertesei pályázhattak a HEFOP egyik konstrukciója keretében. A GVOP 2.1.1. konstrukcióra történő korábbi pályázás vagy sikeresség nem befolyásolta más (GOP 2.1., vagy egyéb ÚMFT-s) pályázatokon történő indulás, vagy nyerés valószínűségét. IV.3.1.2. Elvárt hatások teljesülése a támogatás hiányában A támogatási konstrukció kidolgozó által megfogalmazott és a pályázat keretében történő támogatás esetén a kedvezményezettektől elvárt eredmények közül az előző fejezetben már azonosítottunk néhányat. Mivel a szándékolt hatások vizsgálata feltételezte a nem támogatott pályázó körben kimutatható hatások elkülönítését, e hatások a 6., 7., és 9. táblázatokban kerültek prezentálásra, ezért e fejezetben csak röviden összefoglaljuk azokat.

a nem támogatott pályázók igen nagy arányban megvalósították (részben vagy teljes egészében) a pályázat tárgyát képező beruházást, így a pályázatnak pozitív hatása azonosítható a nem nyertes pályázók (tárgyi eszköz állomány növekedésében megragadható) beruházási aktivitására is, ugyanakkor a nem nyertes pályázókra pályázás előtt jellemző átlagon felüli beruházási aktivitás a pályázat tárgyát képező (tárgyi eszköz) beruházások megvalósítása után nem nőtt tovább, előrehozott beruházásaikat nem követték újabb, a nem pályázók átlagos beruházási ütemével jellemzett beruházásokat meghaladó volumenű fejlesztések, sőt, a beruházási aktivitás csökkenését tapasztaljuk körükben,

14

Ez az 1%-os valószínűség-többlet statisztikailag szignifikáns, ugyanakkor közgazdasági szempontból nem számottevő hatást mutat.

51


egyszeri, ám igen enyhe növekedés figyelhető meg a nem támogatott pályázók immateriális javainak állományában, a nem támogatott pályázók árbevétele és az általuk előállított hozzáadott érték nagysága nem változott, ugyanakkor azok növekedési ütemében csökkenés adódott a pályázás eredményeként; nincs kimutatható hatás a pályázás ténye és a pályázók export-intenzitásának alakulása között, a hosszú lejáratú kötelezettségek állományában egyszeri de jelentős változás figyelhető meg, a későbbi (GOP, ÚMFT) pályázói aktivitást és sikerességet nem befolyásolta a korábbi pályázás.

A GVOP 2.1.1. intézkedés pályázataira pályázatot benyújtók kis – szinte elhanyagolható – mértékben aktívabbak voltak más NFT-s pályázatokon (1%-kal nagyobb valószínűséggel pályáztak más hasonló vállalkozásokhoz viszonyítva), más konstrukciók vonatkozásában értelmezett pályázati aktivitásra, vagy a pályázatok bármely konstrukció keretében jellemző sikerességére a GVOP 2.1.1. keretében történő pályázás, illetve nyerés nem gyakorolt hatást. A nem pályázóknál eleve nagyobb tárgyi eszköz állománnyal rendelkező, nagyobb árbevételt hozzáadott értéket előállító, export-intenzívebb termelést megvalósító pályázók között a nem nyertesek is jellemzően megvalósították a pályázat tárgyát képező projekteket, bár többletberuházásaik volumene némiképp elmarad a támogatottakra jellemzőtől, de így is jelentős. Az immateriális javak tekintetében kis mértékű többletet látunk. Az export-intenzitásra nem gyakorolt hatást a pályázás, ugyanakkor az árbevétel és a hozzáadott érték volumenét nem, növekedési ütemét azonban negatívan befolyásolja a pályázás.

IV.3.2. Negatív nem szándékolt hatások

IV.3.2.1. Újraelosztás vs. holtteher veszteség A támogatott beruházásokat megvalósító vállalkozások korábbi beruházási aktivitására alapozott – támogatás hiányában megvalósuló – beruházási előrejelzéseink szerint 15,8 milliárd forintnyi beruházás – azaz a magánforrásból megvalósított beruházások 66%-a, az összes beruházás 35%-a – megvalósult volna a pályázat és támogatás nélkül is. Fontos megjegyeznünk, hogy a támogatási konstrukciót vizsgáló elemzések többsége – meglátásunk szerint tévesen – e kategóriát azonosítja a támogatások által okozott holtteherveszteségként. Mivel ezen beruházás-mennyiség támogatás nélkül is megvalósult volna, az ezen beruházásokhoz folyósított támogatás nem tekintendő „elveszett”, illetve „feleslegesen kifizetett” támogatásnak, hiszen a támogatottak szempontjából szükséges, gazdaságilag indokolt beruházások megvalósításához nyújtott támogatásról van szó. Az ilyen beruházásokra fordított támogatás leginkább újraelosztásként értelmezendő hiszen nem a vállalkozók, hanem az állam finanszírozta ezeket a beruházásokat. Holtteher veszteségként legfeljebb a támogatások megítéléséhez és felhasználásuk adminisztrációjához kapcsolódó végrehajtási költség azonosítható, továbbá a holtteher veszteséget okozhatnak ezen felül az intézkedés keretében elosztott hazai költségvetési forrásokból származó támogatások forrásaihoz szükséges adók.

52


Meglátásunk szerint holtteher-veszteségként a megvalósult beruházásoknak csupán azon része értelmezhető, amelyet a vállalat a támogatás hiányában nem valósított volna meg15. A holtteherveszteség nagysága nehezen számszerűsíthető megbízhatóan, ugyanakkor jelenlétére kérdőíves megkérdezésünk is tanúbizonyságot ad: a nyertes vállalkozások 6,62 %-a megjelölte, hogy a támogatott beruházást a támogatás hiányában a pályázatban szereplő tartalommal, de az ott megjelöltnél alacsonyabb költségvetéssel valósította volna meg (jóllehet nem tudjuk bizonyosan, hogy e költségek mekkora hányadát teszi ki a gyakorta igénybevett pályázatkészítési szolgáltatás sikerdíja). 12. táblázat: Megvalósította (volna) projektjét támogatás nélkül is?

Igen, azonos tartalommal, azonos költségvetéssel Igen, azonos tartalommal, kisebb költségvetéssel Igen, csökkentett tartalommal, kisebb költségvetéssel Részben, olcsóbb technológiát vett volna Részben, kisebb projekt részeként Nem Nem válaszolt Válaszolt (258)

Nyert és megvalósította % 6,62 6,62 0,95 11,36 5,99 20,5 47,95 165

Nyert, de visszalépett % 0,93 0,62 0,00 0,62 0,00 1,56 96,26 12

Nem nyert % 6,18 1.93 0.77 4,63 2,70 15,05 68,74 81

IV.3.2.2. A támogatás kereskedelmi banki hiteleket helyettesítő jellege A pályázók gazdálkodási jellemzőit és kereskedelmi banki hitelhez jutási esélyeiket (megfigyelhető ismérveik alapján) vizsgálva megállapítható, hogy a pályázók nagy arányban és jó feltételekkel vehetnének igénybe kereskedelmi banki hitelfinanszírozást fejlesztéseikhez. A pályázás érdemi motivációja – racionálisan cselekvő vállalkozásokat feltételezve – a pályázó vállalkozások esetén nem a forrás-szükségletben, a fejlesztés finanszírozásához szükséges forráshoz jutás nehézségében keresendő (ezt bizonyítja, hogy a legtöbb esetben a nem nyertes pályázók is megvalósítják a pályázat tárgyát képező beruházást, illetve az is alátámasztja, hogy a pályázók 60%-a rendelkezett már a pályázást évekkel megelőzően is jelentős, átlagot meghaladó hosszú lejáratú kötelezettség-állománnyal), hanem a cél a - banki finanszírozással összevetve olcsóbb (gyakorlatilag ingyenes) alternatív fejlesztés-finanszírozási lehetőség megszerzése. Ez a jelenség arra utal, hogy jelen van a kereskedelmi banki hitelek állami támogatásokkal történő helyettesítése azon pályázói körnél, amely nem szembesülne a kereskedelmi banki forráshoz jutás nehézségeivel. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a GVOP 2.1.1. pályázati konstrukció keretében 2004 és 2006 között összesen 35,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás került megítélésre, ennél kevesebb, összesen 32,5 milliárd forint a támogatott projekteket ténylegesen megvalósító kedvezményezettek számára kifizetett támogatás nagysága. Ez a 3 év alatt megítélt támogatási összeg nagyságrendjét tekintve a teljes 2006 évi kereskedelmi banki KKV beruházási hitelállomány 1%-ának felel meg. Ez alapján nem valószínűsíthető, hogy e támogatás-mennyiség

15

Illetve amelyek a pályázás hiányában nem merültek volna fel, ilyen például a pályázatkészítés költsége.

53


érezhető hatást gyakorolna a kereskedelmi banki hitelpiac alakulására, fejlődésére a kereskedelmi banki hitelek helyett alternatív fejlesztés-finanszírozási források felkínálásával. Ellenben számolni kell azzal a jelenséggel, hogy amennyiben a támogatás a leginkább prudensen működő, legkevésbé kockázatos beruházásokat megvalósító KKV-kat éri el és az általuk igényelt hitelek állományát csökkeni, a KKV hitelek átlagos kockázatának és – ezzel arányosan – a hitelek kamatának a relatív növekedését eredményezheti. A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében odaítélt támogatások jelentős részben olyan projekteket támogatnak, amelyek üzletileg indokoltak, gazdaságilag racionálisak, de támogatás nélkül is megvalósultak volna. Az összes kedvezményezett által a támogatott projektekhez felhasznált magánforrás 66%-át kitevő, a támogatásokkal együttesen megvalósított beruházások 35%-ának megfelelő összeg támogatás hiányában is beruházásra került volna. Ez a nagyságrend konzisztens korábbi értékelések hasonló számításaival, ugyanakkor ez az összeg nem azonosítható teljes mértékben holtteher-veszteségként, annak nagyságát jóval kisebbre becsüljük. A támogatás leginkább állami újraelosztás-jelleget ölt. A támogatásnak kétségkívül van kereskedelmi banki hiteleket helyettesítő hatása – a vállalkozások alternatív finanszírozási forrásként tekintenek a támogatásra – ugyanakkor volumenét tekintve a GVOP 2.1.1. keretében folyósított támogatás a KKV-k adott évi kereskedelmi banki hitelállományának 1%-ának megfelelő összegre tehető, így érdemi piactorzító, piacbefolyásoló hatása nem valószínűsíthető, de ugyanakkor a támogatások hatásaival kapcsolatos elvárásokat is ezzel arányosan kell megfogalmazni, átgondolni.

IV.4. Az intézményrendszer célszerősége Az intézményrendszer célszerűségét 3 dimenzió mentén értékeltük a pályázati konstrukció célcsoportjának megtalálása és a pályázat-kiválasztási szelekció megfelelősége, a végrehajtási folyamatok (különösképpen a pályázat-elbírálás és szerződéskötés) kiszámíthatósága, a fenntartási kötelezettsége teljesülése. IV.4.1. A pályázati konstrukció által kijelölt célcsoport megtalálása

A GVOP-ban és a PKD-ben nem kellően definiált és lehatárolt célcsoportot („fejlődőképes KKVk”) a pályázati részvételi feltételek meghatározásával a pályázati kiírásokban és a pályázatértékelési kritériumok véglegesítése során konkretizálták – és egyben szűkítették is – az intézkedés kidolgozói és végrehajtói. A pályázati részvételi feltételek által kijelölt vállalkozói kör eltér az intézkedés cél-meghatározásában célcsoportként definiált a szakpolitikával konzisztens célcsoporttól („fejlődőképes KKV-k”), ugyanis az intézkedés kidolgozói a fejlődőképességet a pályázás előtti legdinamikusabb fejlődési pályában vélték megragadni, a fejlődőképes KKV-kat így azonosították a „pályázás előtt legdinamikusabban fejlődő KKV-kel”. A pályázati feltételek kellően szűkítették a pályázói kört, hogy a rendelkezésre álló források megítéléséhez biztosított legyen a lehetőség a pályázók közötti szelektálásra, ugyanakkor ne haladja meg sokszorosan a pályázók száma a támogatható vállalkozások számát (felesleges

54


terheket róva ezzel mind a pályázatot kidolgozó vállalkozói körre, mind az azokat kezelő és elbíráló intézményrendszerre). A pályázatok értékelése során megragadható a pályázók pályázást megelőző teljesítményének hangsúlyos értékelése, a különböző teljesítménymutatóik tekintetében az átlagnál jelentősen jobban teljesítő (nagyobb tárgyi eszköz állomány, árbevétel, foglalkoztatott-létszám) pályázók közül is a leginkább növekedő (árbevétel és/vagy hozzáadott érték tekintetében a pályázás előtt a pályázók átlagát meghaladó növekedést mutató) pályázók részesülnek támogatásban. A(z NFÜ honlapján nyilvánosan hozzáférhető) PKD-ban a támogatásban részesítettek számára és a támogatott projektek megvalósításához felhasználandó magánforrás volumenére számszerűen megfogalmazott célok alapvetően teljesültek. Az intézkedést végrehajtó intézményrendszer tehát alapvetően jól vizsgázott a pályázati konstrukciók végrehajtása során, ugyanis a pályázati kiírásban meghatározott célcsoportot találta meg, és a pályázók közül a leginkább növekedésorientált, múltbeli teljesítményük alapján a legdinamikusabban fejlődő vállalkozásokat részesítette támogatásban, a Programkiegészítő Dokumentumban meghatározott célértékeket (minimum 3.000 támogatott KKV, illetve minimum 50 milliárd Ft magántőkéből megvalósuló fejlesztés) részben teljesítette, hiszen a támogatott vállalkozások összesen 54,3 milliárd Ft fejlesztést valósítottak meg saját tőkéből, ugyanakkor az előirányozott támogatási keretből – a támogatott pályázók jelentős mértékű visszalépése okán – csak 2.700 vállalkozást sikerült támogatásban részesíteni, azon eredmények, amelyre – pl: szerződéses viszony keretében – közvetlen ráhatása volt, a pályázóknál megvalósultak és az eredményekben érezhetőek (ilyen pl. a tárgyi eszközökbe történő többletberuházás, vagy a támogatott vállalkozások által kötelezően megvalósítandó többletfoglalkoztatás). Nem zárható ki, hogy az elvárt hatások jobban érvényesülhettek volna, amennyiben az intézkedés dokumentumaiban meghatározott „fejlődőképes KKV”-k körét, mint célcsoportot nem szűkítik a pályázati feltételek a „múltban dinamikusan fejlődő KKV-k”re. A célcsoport tágabb, illetve a fejlődőképesség alternatív mutatókra alapozott értelmezésével a KKV-k olyan köre lett volna elérhető, amely tényleges nehézségekkel szembesül fejlesztései finanszírozása tekintetében, ugyanakkor a tervezett fejlesztések finanszírozásához való hozzájárulással kiaknázható a benne rejlő – nem múltbeli gazdálkodási adatokra alapozott, hanem a pályázó vállalkozás és/vagy a pályázat tárgyát képező projekt részletesebb értékelésével azonosítható – fejlődési potenciál. A pozitív képet tovább árnyalja, hogy igen magas, (22%) azon pályázók aránya, amelyek visszaléptek a támogatott projekt megvalósításától, jóllehet a támogatás megítélésre került számukra. IV.4.2. A végrehajtási folyamatok kiszámíthatósága

A végrehajtási rendszer működését illetően több szempontból is jelentős hiányosságokat fedezhetünk fel, azonban csak a pályázott projektek megvalósulása és az eredményeik érvényre jutása szempontjából releváns két problémát – a benyújtott pályázatokra vonatkozó támogatási döntés meghozatalának, valamint a szerződéskötés elhúzódásának időigényét – vizsgáljuk és értékeljük részletesebben. Értékeljük még az 5 éves fenntartási kötelezettség indokoltságát is.

55


IV.4.2.1. a pályázatok elbírálásának – és a támogatási döntés meghozatalának– elhúzódása A megkérdezett pályázók többsége hangsúlyozta a pályázat elbírálására fordított idő csökkentésének szükségességét, amely érthető elvárásnak tűnik az alábbi ábrán bemutatott átfutási idők ismeretében.

Átfutási idők az összes benyújtott pályázatra 200 150 100

183

175

155

143

129 85

50

23

80

74

69

68

40

26

24

77

0 2004

2005/1

2005/2

2006

összesen

Formai és jogosultsági ellenőrzés és a benyújtás közötti időtartam átlaga Tartalmi értékelés és a benyújtás közötti időtartam átlaga IH döntés és a benyújtás közötti időtartam átlaga

5. ábra: A támogatási döntés meghozatalának időszükséglete

A pályázat benyújtása és az IH döntés között eltelt idő – hiába történt a mérhető vállalati teljesítmény-mutatók szerepét előtérbe helyező egyszerűsítés az értékelési rendszerben, hiába tanulhattak előző fordulók rossz gyakorlataiból a végrehajtásban közreműködők – nem hogy csökkent volna, hanem egyenesen nőtt fordulóról fordulóra, miközben csökkent a beérkező pályázatok száma. Az 5. ábra alapján elmondható, hogy a KSZ hatáskörébe sorolt pályázatértékelés jellemzően megtörtént az eljárásrendi elvárásként meghatározott 90 napon belül, ugyanakkor az IH döntés meghozataláig gyakran még egyszer akkora idő telt el. A rendeletben meghatározott átfutási időket szemléltető 6. ábra jól mutatja, hogy a KSZ hatáskörébe sorolható pályázat-befogadási és értékelési procedúrára 90 nap állt rendelkezésre, és ezt a KSZ minden forduló esetén a rendeletnek megfelelő határidőkkel teljesítette is. Ugyanakkor az IH döntés meghozatalának maximális átfutási idejére nem határozott meg a rendelet határidőt, így az IH döntés meghozataláig gyakran telt el több idő, mint amennyi idő alatt a KSZ elvégezte a pályázat befogadásához, hiánypótlásához, formai és tartalmi értékeléséhez kapcsolódó feladatait.

56


A strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználására előírt határidők Pályázat benyújtása 15 nap hiánypótlás

15 nap

15 nap*

60 nap*

Pályázat befogadása vagy elutasítása

Döntés

* hiánypótlás esetén a hiánypótlás beérkezésétől számítva Számla benyújtása

60 nap

Kifizetés

6. ábra: Átfutási idők (Forrás: 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet)

A támogatási döntés meghozatalának időigénye egyfajta szűrő lehet, amely a tényleges piaci igények kielégítéséhez szükséges, sürgősen megvalósítandó, ugyanakkor támogatás nélkül is megtérülő projekteket kiszelektálja (önszelekció) a pályázatok köréből. De a hosszadalmas döntési procedúra esetén aktualitásukat veszthetik olyan fejlesztési projektek is, amelyek tényleges vállalati fejlesztési szükségletre alapozottan, de csak támogatással lettek volna megvalósíthatóak, így az intézkedés céljai mentén igazán támogatandó projektek és pályázók köre esik ki az elért és támogatott célcsoportból. Amennyiben tudatosan hosszadalmas a döntési procedúra, azt vélelmezhetjük, hogy az IH és a KSZ az előbbi típusú projektek kiszelektálását helyezi előtérbe, szemben a tényleges célcsoporthoz sorolandó projektek támogatásával, ami racionális döntés részéről, hiszen az előbbi típusú projektek aránya és így a támogatás nélkül is megvalósuló projektekhez folyósított támogatás volumene még nagyobb lenne rövidebb elbírálási idő esetén. IV.4.2.2. a támogatott projektek megvalósításának időbeli csúszása A projektek megkezdésének a pályázatban feltűntetett tervezett és a kezdés tényleges időpontja között – a támogatási döntés, majd a szerződéskötési folyamat elhúzódására visszavezethető okok miatt – jelentős eltérések mutathatók ki. Bár a tervezett és tényleges kezdési időpontok közötti időkülönbség 7. ábrán is bemutatott csökkenése a szerződéskötéshez szükséges idő csökkenését sejteti, nem bizonyos, hogy ennek hátterében csak a KSZ-nek azon törekvése állna, hogy a szerződéskötés felgyorsításával kompenzálja a támogatási döntés elhúzódása okán adódó időveszteséget. Valószínűsíthető, hogy a negyedik fordulóra a pályázók már kiismerve az elbírálási és szerződéskötési folyamat nehézségeit projektjeik kezdési időpontjának meghatározásakor alkalmazkodtak az igen hosszadalmas pályázat elbírálási folyamathoz és a pályázat benyújtásától számított 150-200 napon túli időpontot jelöltek meg a projekt tervezett kezdési dátumaként.

57


Tényleges és tervezett kezdés és befejezés közötti átlagos eltérések (IH támogatottak) 250

216

200 161

156

150 100

95

99

101 79 48

39

50

-2

0 2004

2005/1

2005/2

2006

összesen

-50 Tényleges és tervezett kezdés közötti eltérés átlaga Tényleges és tervezett befejezés közötti eltérés átlaga

7. ábra: A támogatott projektek csúszása

A támogatási szerződés megkötésének 90 napot meghaladó időigénye, azaz a szerződés megkötésének elhúzódása – amellyel együtt a pályázat benyújtásától számított 8 hónapot is meghaladhatta a támogatás tényének és feltételeinek végérvényes rögzítése – szerepet játszott a pályázók visszalépésében16. Nem kedvezett a pályázóknak a KSZ a támogatások kifizetésére vonatkozó határidők betartása tekintetében sem, ugyanis az Állami Számvevőszék 2006-os, az I. NFT végrehajtásáról készített jelentésében foglalt felmérés szerint a támogatás kifizetésére vonatkozó határidőt minden vizsgált projekt esetében jelentősen átlépték. (A GVOP 1., 2., és 4. prioritása keretében támogatott és a felmérés keretében vizsgált projektek esetében a kifizetés-igénylési dokumentumok KSZ által történt átvételétől a tényleges kifizetésig a rendeletben előírt – és a 6. ábrán is jelzett – 60 napot átlagosan 175 nappal haladta meg a kifizetéshez szükséges idő.)

IV.4.3. A fenntartási kötelezettség megítélése

Az 5 éves fenntartási kötelezettséget többen és több szempontból kifogásolták. Az interjúk során a pályázók egy része a beszerzett csúcstechnológiát képviselő termelőeszközök gyorsabb avulásával indokolta az 5 éves fenntartási és elidegenítési kötelezettség irracionalitását, mások a foglalkoztatási kötelezettség szempontjából fogalmaztak meg bírálatot, ti. a hatékonyságot növelő technológiai modernizáció és a foglalkoztatás növelés között alapvető és sok ágazatban feloldhatatlan különbségek feszülnek, így a támogatással megvalósuló beruházás eredményeként adódó hatékonyság-növelést dekompenzálja a foglalkoztatási kötelezettség (ezt támasztja alá a szándékölt hatások számszerűsítésének eredményeit bemutató fejezet 9. táblázatában prezentált, a támogatás eredményeként adódó munkahatékonyság-romlás is). 16

Ezen kijelentésünket a tervezett projektkezdés és a pályázat megvalósításától való visszalépés közötti oksági összefüggést identifikáló regressziós becslés eredményeire alapozzuk (a számítások a hatásvizsgálat eredményeit prezentáló mellékletben tekinthetők meg).

58


A kérdőíves megkérdezésre választ adó nyertes pályázók 2/3-a azt felelte azonban, hogy számára nem okozott nehézséget az 5 éves fenntartási kötelezettségben foglaltak teljesítése, a mélyinterjú keretében megkérdezett 9 nyertes pályázó közül pedig csak ketten említették, hogy nehézséget okozott volna a vállalat foglalkoztatási kötelezettség teljesítése. Ugyanakkor az interjú keretében megkérdezett pályázók többsége túlzó mértékűnek és feleslegesnek találta a támogatás lehívásához felajánlandó és a fenntartási időszak során folyamatosan fenntartott biztosítékok mértékét, ezek helyett inkább az ellenőrzéseket preferálnák.

Az intézményrendszer (újra)definiálta és a „pályázás előtt legdinamikusabb fejlődést felmutató KKV-k” körére szűkítette a szakpolitikában nem eléggé világosan megjelölt „fejlődőképes KKV-k” célcsoportot, ami inkonzisztenciára enged következtetni és a szándékolt hatások hiányát is magyarázhatja. A számszerűen megfogalmazott célok alapvetően teljesültek, ugyanakkor azok nem eredmény, hanem pusztán output-szintű célok voltak. Az 5 éves fenntartási kötelezettség – bár a megkérdezett pályázók többsége vitatja annak realisztikusságát és létjogosultságát – nem jelentett érdemi nehézséget a pályázók számára. A pályázat-elbírálási, szerződéskötési és kifizetési folyamatok tekintetében az IH és a KSZ alulmúlta saját maga számára határidők formájában megfogalmazott elvárásait, a támogatási szerződések megkötésének csúszása hozzájárult támogatott pályázók visszalépéséhez.

IV.5. Pályázói elégedettség A pályázói elégedettséget két dimenzió mentén vizsgáltuk: általános vélemény: pályázna-e újra ugyanezen konstrukció keretében, illetve megfelelőnek találta-e az elszámolható költségek összetételt projektjéhez. IV.5.1. A GVOP 2.1.1. pályázatainak általános megítélése

A pályázók többsége kielégítőnek találta a tájékoztatást és – sikerességi státuszukkal arányosan – 80-90%-ban arról számolnak be, hogy számukra teljes mértékben, vagy nagyrészt világos volt, milyen feltételek mentén bírálják el pályázatát. 13. táblázat: Ha lehetősége lenne ugyanezen (GVOP 2.1.1.) pályázat keretében pályázni, pályázna-e újra? (minden pályázó) Nyert és Nyert, de megvalósította visszalépett Nem nyert Összesen % % % % Igen Nem Nem válaszolt ÖSSZESEN Válaszolt (427)

73,19 13,56 13,25 100,00 275

57,14 25,00 17,86 100,00 23

70,25 11,39 18,35 100,00 129

70,00 13,24 16,76 100,00 427

59


A pályázók alapvetően pozitívan ítélték meg a vizsgált pályázati konstrukciót, ugyanis általánosságban a megkérdezettek 70%-a pályázna újra.

IV.5.2. A GVOP 2.1.1. pályázat illeszkedése a pályázói igényekhez 14. táblázat: Milyen összegű nem elszámolható költségei merültek fel a támogatott projekt megvalósítása során? (csak nyertes válaszadók) IH által megítélt támogatás Nem elszámolható költségek nagysága <2 mio Ft 2-5 mio Ft 5-10 mio Ft >10mio Ft Összesen % % % % % <1 mio Ft 1-2 mio Ft 2-5 mio Ft >5 mio Ft Nem volt ilyen költség Nem válaszolt ÖSSZESEN Válaszolt (122)

33,33 12,50 0,00 0,00 0,00 54,17 100,00 11

22,22 4,76 3,17 1,59 4,76 63,49 100,00 23

16,90 9,86 2,82 2,82 2,82 64,79 100,00 25

16,40 11,67 5,99 2,21 2,21 61,51 100,00 122

11,32 15,09 9,43 2,52 1,26 60,38 100,00 63

Bár szinte minden válaszadó nyertes pályázó említést tett arról, hogy merültek fel a projekt kapcsán nem elszámolható költségei, ezek nagysága elhanyagolható a projekt teljes költségvetéséhez képest. A nyertes válaszadók 70%-uknál 20% alatt maradt az el nem számolható költségek aránya, ezt árnyalja, hogy a pályázók 72%-a 2 millió Ft alatti összegű el nem számolható költségről számolt be és csupán 6%-uk esetében haladták meg az el nem számolható költségek az 5 millió Ft-ot. A kérdőíves megkérdezésen választ adó pályázók többsége eljárásrendi egyszerűsítést, az elbírálási idő rövidítését és érthetőbb pályázati kiírások közzétételét szorgalmazta, de jelentős azok aránya, akik folyamatosan nyitott pályázati kiírások mellett szeretnének pályázni és rövidebb szerződéskötési idővel kötnének szerződést, valamint rövidebb fenntartási időt követelnének meg. 15. táblázat: Melyek azok a legfontosabb dolgok, amin változtatna, ha Ön lenne a pályázatkezeléssel foglalkozó szervezet (MVF Kht, MAG Zrt) vezetője és feladata lenne a pályáztatás és támogatás-kifizetés pályázóbarátságának javítása? (többet is választhat) nyertes és megvalósította visszalépett nem nyert Válasz % % % érthetőbb kiírások folyamatosan nyitott pályázatok pályázói igények jobb felmérése egyszerűbb eljárások közérthetőbb tájékoztatás elbírálási idő rövidítése

9,85 6,40 3,63 14,05 4,78 11,47

1,56 1,87 0,93 4,05 0,31 1,56

19,3 13,51 6,95 20,84 10,42 18,14

60


elbírálási szempontok nyilvánossá tétele pályázat utólagos módosításának lehetősége több ellenőrzés, helyszíni szemle szaktanácsadás a pályázati dokumentáció kidolgozásához fenntartási időszak rövidítése szerződéskötési idő rövidítése pályázati célok módosítása egyéb Nem válaszolt Válaszolt (276)

6,88 4,59 1,53 2,10 8,60 7,65 5,93 2,10 42,90 181

1,56 1,56 0,93 0,31 1,56 1,56 2,18 0,62 53,57 13

14,67 13,51 4,25 6,56 7,72 13,51 11,96 5,40 48,10 82

A pályázók (főként az interjúk során) előremutató javaslatként fogalmazták meg, hogy kívánatos lenne a pályázatokat folyamatosan nyitva tartani, hogy jobban tervezhessék fejlesztési tevékenységüket és ne kampányszerűen kelljen a pályázati kiírásokhoz igazodva megvalósítani fejlesztéseiket, a támogatást alaposabb helyszíni ellenőrzések lefolytatása után, a pályázók és azok szükségleteinek jobb megismerése alapján kellene megítélni, kívánatos lenne, ha a különböző pályázók eltérő igényei – pl. elszámolható költségek belső arányai – jobban érvényesülhetnének a pályázatoknál, emiatt célcsoportspecifikusabb pályázati kiírásokra lenne szükség.

A pályázók alapvetően elégedettek a pályázati konstrukcióval, az elszámolható költségei tekintetében alapvetően illeszkedik igényeikhez. A pályázók döntő többsége pályázna újra ugyanezen pályázati konstrukcióra, amennyiben módjukban állna, többségében az elbírálási és szerződéskötési időt rövidítenék és eljárásrendi egyszerűsítéseket valósítanának meg.

61


V. AZ ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK EGYÉRTELMŐ MEGVÁLASZOLÁSA V.1. Relevancia és indokoltság A GVOP 2.1.1. (al)intézkedés a fejlődésre képes kis- és középvállalkozások számára technológiai fejlesztést, modernizálást eredményező beruházásaikhoz nyújtott támogatással kívánta orvosolni a (GVOP helyzetelemzése szerint) a KKV-k fejlődési lehetőségeinek kihasználását akadályozó és növekedésüket visszafogó tőkéhez jutási nehézségét. Az intézkedés expliciten megjelölt, pályázati alkalmassági feltételekkel körülhatárolt és támogatott célcsoportjánál azonban nem azonosíthatóak a fejlesztések finanszírozásához szükséges külső források bevonására, hitel megszerzésére vonatkozó nehézségek. Ez arra vezethető vissza, hogy az intézkedés kidolgozóinak nem biztosított megfelelő iránymutatást a háttér-stratégia a „fejlődőképes” KKV-k definíciójának megalkotására. A pályázati feltételek meghatározása során a „fejlődőképes KKV”-t a „pályázás előtt az átlagnál dinamikusabban fejlődő KKV”-ként értelmezték annak megalkotói, e vállalkozás-csoport azonban nem szembesül a támogatást indokoló tőkéhez jutási problémával, ugyanis e KKV-k jellemzően fejlődésüket biztosító beruházásaikat már korábban is hitelből finanszírozták. Az intézkedés alkalmassági feltételei által kijelölt „dinamikusan fejlődő KKV” célcsoport és a szakpolitika által kijelölt „fejlődőképes KKV” célcsoport között tehát nem egyértelmű az azonosság. A pályázó és támogatott KKV-k megfelelnek tehát a támogatási konstrukció kidolgozói által megfogalmazott feltételeknek, ám vélelmezhető az inkonzisztencia az intézkedésnek a szakpolitika-alkotók által elképzelt (tőkéhez jutási nehézségekkel küzdő KKVk) és a pályázat által definiált célcsoportja között. A támogatási konstrukcióban megfogalmazott fejlesztési célok és a fejlesztésekhez szükséges támogatható tevékenységek (elszámolható költségek) köre összhangban van a pályázók igényeivel. De mivel a GVOP 2.1.1. intézkedés keretében alkalmazott eszköz a fejlesztések finanszírozását biztosító külső forrásokhoz jutási nehézségekkel szembesülő KKV-k számára hivatott segítséget nyújtani, annak megfelelősége, eredményessége kérdéses egy olyan támogatott csoport esetében, amelynél nem jelent tényleges problémát a forráshoz jutás.

VIZSGÁLT TÉMAKÖR: RELEVANCIA ÉS INDOKOLTSÁG támogatás indokoltsága (a pályázat által kijelölt célcsoport vonatkozásában) intézkedés (pályázati alkalmassági feltételek) által kijelölt célcsoport megtalálása pályázói igényekkel való összhang eszköz megfelelősége az elérni kívánt cél megvalósítására

Hatás jellege --++ +++ --

jelmagyarázat: +++, ---: jelentősnek értékelhető pozitív, illetve negatív hatás ++, --: mérsékelt pozitív, illetve negatív hatás +, - : jelentősnek nem nevezhető, inkább pozitív/negatív irányú hatás 0: nincs hatás/oksági kapcsolat

62


V.2. Szándékolt hatások A pályázók jellemzően az átlagos KKV-nál nagyobb tárgyi eszköz állománnyal és immateriális javakkal rendelkeznek, magasabb az árbevételük, hozzáadott értékük és többet exportálnak, az átlagot jelentősen meghaladó hosszú lejáratú kötelezettség-állománnyal rendelkeznek. A támogatott vállalkozások e jellemzőinek értékei a pályázók átlagát is meghaladják (az exportintenzitás kivételével). A pályázók tehát a legjobban teljesítő KKV-k közül kerülnek ki, közöttük is a legjobbak legjobbjai kerülnek támogatásra. A támogatás hatására jelentősen nő a támogatásban részesített vállalkozások által megvalósított beruházások volumene, egységnyi támogatás 1,38 egységnyi (tárgyi eszköz állományban megragadható) magánberuházást generált. A támogatás beruházásra gyakorolt hatása azonban nem fenntartható, a támogatás igénybevétele utáni években a támogatottak beruházási aktivitását átlagos dinamika jellemzi. Az immateriális javakba történő beruházások esetében is csupán egyszeri alkalommal jelentkező többlet azonosítható a támogatottak körében. A beruházások finanszírozásához nem vesznek fel többlet-hitelt a kedvezményezettek. A támogatás nem járul hozzá az árbevétel és a hozzáadott érték növekedéséhez, továbbá nem tudja enyhíteni az árbevétel és a hozzáadott érték növekedési ütemének a pályázók körében általánosan jellemző csökkenését. A támogatás – illetve vélelmezhetően a támogatás igénybevételéhez kapcsolt adminisztratív kényszer – hatására nő a támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma, ugyanakkor a foglalkoztatott-létszám növekedése mellett is javul termelésük (elvi) hatékonysága. A támogatott vállalkozások azonban nem tudják kihasználni a támogatás eredményezte többletkapacitást, nem tudják a jobb termelési feltételek adta lehetőségeiket „készpénzre” (azaz árbevételre és hozzáadott értékre) váltani.

VIZSGÁLT TÉMAKÖR: SZÁNDÉKOLT HATÁSOK tárgyi eszköz állomány növekedése immateriális javak állományának növekedése beruházási multiplikátor hatás árbevétel növekedése hozzáadott érték növekedése export árbevétel növekedése támogatott KKV-k hitelfelvételének növekedése foglalkoztatás-növekedés termelés hatékonyságának növekedése

Hatás jellege +++ ++ +++ 0 + + ++

jelmagyarázat: +++, ---: jelentősnek értékelhető pozitív, illetve negatív hatás ++, --: mérsékelt pozitív, illetve negatív hatás +, - : jelentősnek nem nevezhető (pl: statisztikailag szignifikáns, de elhanyagolható mértékű), inkább pozitív/negatív irányú hatás 0: nincs hatás

63


V.3. Nem szándékolt hatások A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében pályázók kis – szinte elhanyagolható – mértékben aktívabbak voltak más NFT-s pályázatokon (1%-kal nagyobb valószínűséggel pályáztak más hasonló vállalkozásokhoz viszonyítva, ez statisztikailag szignifikáns, de mértékét tekintve érdeminek nem nevezhető különbség), más konstrukciók vonatkozásában értelmezett pályázati aktivitásra, vagy a pályázatok bármely konstrukció keretében jellemző sikerességére a GVOP 2.1.1. keretében történő pályázás, illetve nyerés nem gyakorolt hatást. A GVOP 2.1.1. keretében pályázók 20%-a nyújtott be pályázatot a GOP/KMOP hasonló konstrukcióira. A nem pályázóknál eleve nagyobb tárgyi eszköz állománnyal rendelkező, nagyobb árbevételt és hozzáadott értéket előállító, export-intenzívebben termelő pályázók között a nem nyertesek is többségükben megvalósították a pályázat tárgyát képező projekteket, többletberuházásaik volumene némiképp elmarad a támogatottakra jellemzőtől, de így is jelentős. Az immateriális javak tekintetében kis mértékű többletet látunk. Az export-intenzitásra nem gyakorolt hatást a pályázás, ugyanakkor az árbevétel és a hozzáadott érték volumenét nem, azok növekedési ütemét viszont negatívan befolyásolja a pályázás. A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében odaítélt támogatások jelentős részben olyan projekteket támogatnak, amelyek üzletileg indokoltak, gazdaságilag racionálisak, de támogatás nélkül is megvalósultak volna. Az összes kedvezményezett által a támogatott projektekhez felhasznált magánforrás 66%-át kitevő, a támogatásokkal együttesen megvalósított beruházások 35%-ának megfelelő összeg támogatás hiányában is beruházásra került volna. Ez a nagyságrend konzisztens korábbi értékelések hasonló számításaival, ugyanakkor ez az összeg nem azonosítható teljes mértékben holtteher-veszteségként, annak nagyságát jóval kisebbre becsüljük. A támogatás leginkább állami újraelosztás-jelleget ölt. A támogatásnak kétségkívül van kereskedelmi banki hiteleket helyettesítő hatása – a vállalkozások alternatív finanszírozási forrásként tekintenek a támogatásra – ugyanakkor volumenét tekintve a GVOP 2.1.1. keretében folyósított támogatás a KKV-k adott évi kereskedelmi banki hitelállományának 1%-ának megfelelő összegre tehető, így érdemi piactorzító, piacbefolyásoló hatása nem valószínűsíthető, de ugyanakkor a támogatások hatásaival kapcsolatos elvárásokat is ezzel arányosan kell megfogalmazni, átgondolni.

VIZSGÁLT TÉMAKÖR: NEM SZÁNDÉKOLT HATÁSOK (+) pályázói aktivitás növekedése más I. NFT pályázatokon (+) pályázói aktivitás növekedése GOP-os vagy más ÚMFT-s pályázatokon (+) nem támogatott pályázók beruházási aktivitásának növekedése (+) árbevétel növekedése (+) export intenzitás növekedése (-) újraelosztás-jelleg (-) kereskedelmi banki hitel helyettesítése

Hatás jellege 0 0 ++ 0 --


64


V.4. Intézményrendszer célszerősége Az intézményrendszer mérsékelten tekinthető sikeresnek az intézkedésben kijelölt és támogatandó célcsoport beazonosításában. Az intézményrendszer saját definíciót alkalmazott a célcsoportra, amely azonban nem feltétlenül fedi le a szakpolitika által támogatni kívánt és az intézkedés dokumentumaiban megfogalmazott „fejlődőképes KKV-k” csoportját – a pályázati feltételek „pályázás előtt legdinamikusabban fejlődő KKV”-ket azonosítanak. Az intézkedést végrehajtók tehát az általuk értelmezett célcsoportot jól megtalálták, e sikert árnyalja azonban, hogy az intézkedés kidolgozói által meghatározott alkalmassági feltételek által körülhatárolt KKV-kör és az intézkedés eredeti (szakpolitika által legitimált) célcsoportja nem feleltethető meg egyértelműen. A Monitoring Bizottság 2005. szept. 29-i ülésén 5,865 mrd Ft többletforrást csoportosított át a GVOP 2.1.1. intézkedéshez, ezzel párhuzamosan 3000 támogatott vállalkozásra és 50 mrd Ft magántőkés beruházásra módosultak az elvárt végrehajtási teljesítményindikátorok értékei (1800 támogatott vállalkozásról és 42 mrd Ft magánberuházásról). Ezen megnövekedett elvárásokat a végrehajtási intézményrendszer nagyrészt teljesítette, a megnövekedett támogatási összeg 90%-ot meghaladó mértékben kifizetésre került, az elvárt magántőkés beruházások megvalósultak, pusztán a támogatott vállalkozások száma múlta alul az elvárásokat mintegy 10%-kal (ennek hátterében az IH-támogatott vállalkozások nagyarányú visszalépése áll, eredetileg a célindikátorban megfogalmazott értéket meghaladó, 3.526 vállalkozás nyert támogatást). A pályázat-elbírálási, szerződéskötési és kifizetési folyamatok tekintetében az IH és a KSZ alulmúlta saját maga számára határidők formájában megfogalmazott elvárásait, a támogatási szerződések megkötésének csúszása hozzájárult támogatott pályázók visszalépéséhez. Az 5 éves fenntartási kötelezettség – bár a megkérdezett pályázók többsége vitatja annak realisztikusságát és létjogosultságát – nem jelentett érdemi nehézséget a pályázók számára.

VIZSGÁLT TÉMAKÖR: INTÉZMÉNYRENDSZER CÉLSZERŰSÉGE legdinamikusabban fejlődő KKV-k pályázhattak-e? * legdinamikusabban fejlődő KKV-k pályáztak-e? * legdinamikusabban fejlődő KKV-k részesültek-e támogatásban? * kedvezményezettek a tervezett ütemezéssel tudták végrehajtani projektjeiket a kedvezményezetteknek nem okoz nehézséget az 5 éves fenntartási kötelezettség

Hatás jellege ++ +++ +++ --++


* a „legdinamikusabban fejlődő KKV-k” alatt az intézkedés kidolgozói által értelmezett és az intézkedés pályázói alkalmassági feltételei alapján definiált célcsoportot értjük, ami nem feltétlenül azonos az intézkedés dokumentumaiban meghatározott „fejlődőképes KKV”-kel.

65


V.5. Pályázói elégedettség A pályázók alapvetően elégedettek a pályázati konstrukcióval, az elszámolható költségei tekintetében alapvetően illeszkedik a pályázói igényekhez. A pályázók döntő többsége pályázna újra ugyanezen pályázati konstrukcióra, amennyiben módjukban állna, többségében az elbírálási és szerződéskötési időt rövidítenék és eljárásrendi egyszerűsítéseket valósítanának meg.

VIZSGÁLT TÉMAKÖR: PÁLYÁZÓI ELÉGEDETTSÉG a pályázók többsége ugyanazon feltételek mellett (ma is) pályázna újra a támogatható tevékenységek (elszámolható költségek) köre megfelelő a pályázók többsége nem fogalmazott meg negatív véleményt a KSZ kapcsán

Hatás jellege ++ ++ ++


66


VI.

ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK EREDMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA

A

BEAVATKOZÁS

VI.1. Az eredmények összegzése, értékelı megállapítások Szakpolitikai relevancia A támogatási konstrukció tervezésében irányadó Uniós KKV-fejlesztési szakpolitikát az új irányok keresése jellemezte a GVOP tervezésének időszakában, hiányzott továbbá a KKV fejlesztés célját, célcsoportjait, valamint állami és nem állami, szabályozási és alternatív pénzügyi eszközeit konzisztens keretbe foglaltan definiáló hazai szakpolitikai háttér is. A GVOP 2.1.1. alintézkedés igen általánosan megfogalmazott célja és célcsoportja gyakorlatilag megegyezik a KKV fejlesztésnek kereteket adó Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban meghatározottakkal, ami biztosítja az intézkedés konzisztenciáját. Ugyanakkor a pályázati kiírásokban érvényre juttatott célcsoport-definíció és az eredetileg meghatározott célcsoport között inkonzisztencia adódik. A programot átható, ám túlzottan ambíciózus elképzelés a hazai KKV-fejlesztési célok megvalósítását egyetlen, relatíve kis költségvetésű programra (a GVOP 2.1.1. alintézkedés) alapozni azon feltételezés mellett, hogy a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programban, valamint a GVOP helyzetelemzésében leírt komplex és sokrétű problémakör megoldásának a beruházásokhoz nyújtott vissza nem térítendő támogatás önmagában elégséges és a legmegfelelőbb eszköze. Indokoltság A GVOP helyzetelemzése oksági kapcsolatot alapít a mikro-, kis- és közévállalkozások alultőkésítettsége (mint termelékenységük és export-orientációjuk tekintetében az Uniós átlaghoz képest megfigyelhető elmaradást magyarázó jelenség) és a KKV-k fejlődéséhez szükséges beruházások külső forrásokra alapozott finanszírozását biztosító kereskedelmi banki hitelekhez való hozzáférés relatív nehézségei között. A GVOP e jelenséget piaci kudarcként azonosítja, ami indokolja az állami beavatkozást. Ugyanakkor a GVOP 2.1.1. (al)intézkedés) pályázati részvételi feltételei olyan vállalkozói kört jelölnek ki, amelynek jellemzően már a pályázás előtt is a KKV-átlagot jóval meghaladó mértékben finanszírozta fejlesztéseit külső forrásokból. Jóllehet nem megállapítható, hogy az így kijelölt „fejlődésre képes” (vagy inkább „dinamikusan fejlődő”) vállalkozói körnek szüksége lett volna további külső finanszírozási forrásokra, ez a jelenség a beavatkozást megalapozó érvelés és a beavatkozás tényleges tartalma közötti inkonzisztenciára hívja fel a figyelmet. Hiányzik továbbá a program és az intézkedés dokumentumaiból a kedvezményezettek (az intézkedés céljaival nem konzisztens és szakmai érvekkel is nehezen alátámasztható) többletfoglalkoztatási kötelezettségének a megalapozása, indoklása. Szándékolt hatások A támogatott vállalkozások előrehozták beruházásaikat és átlagosan tárgyi eszköz állományuk 34%-ának megfelelő, tehát igen jelentős mértékű többletberuházást valósítottak meg a támogatás eredményeként. Ugyanakkor e (támogatott többlet)beruházás megvalósítása után

67


visszafogták a támogatás előtti években a KKV-átlagot jelentősen meghaladó beruházási aktivitásukat és a nem pályázó, nem támogatott vállalatokra jellemzőnél is kevesebbet ruháztak be. A fizikai tőkébe történő beruházás mellett a támogatás hatására a támogatott vállalatok immateriális javainak állományában is egyszeri, ám igen kismértékű többletnövekedést azonosítunk. Egységnyi támogatás átlagosan jelentős, 1,38 egységnyi többlet-magánberuházást generál (az a magánberuházás-mennyiség, ami támogatás hiányában nem valósult volna meg.) A támogatott vállalatok árbevétele és az általuk megtermelt hozzáadott érték kis mértékben, 5, illetve 6%-kal haladja meg azt a szintet, amelyet a támogatás hiányában értek volna el ugyanazon vállalatok. Nem javítja ellenben a támogatás e teljesítménymutatók növekedési ütemét, vagyis a támogatás hatásai (hasonlóan a beruházásnál tapasztaltakkal) nem fenntarthatóak. A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében nyújtott támogatás tehát nem tud hozzájárulni a pályázás előtt az átlagot jelentősen meghaladó árbevétel- illetve hozzáadott érték növekedési dinamikával jellemezhető vállalkozói kör növekedéséhez, növekedési ütemének javításához. Az export árbevétel alakulását, sem a fejlesztésekhez felhasznált külső források (hosszú lejáratú kötelezettségek) igénybevételének jellemzőit (mértékét, vagy növekedési ütemét) nem befolyásolja a támogatás. A foglalkoztatás kismértékű növekedése azonosítható a támogatott KKV-k esetében, átlagosan 1,85 fővel nő a foglalkoztatottak száma. A vállalati termelés hatékonyságát jelző „egy foglalkoztatottra jutó tőkeállomány” mutató a foglalkoztatás-növekedés mellett is javul, azaz a támogatott KKV-k tőkeállomány-növekedése volumenében és jelentőségében meghaladja a munkaerő-állomány növekedését. Ezt a hatékonyság-javulást azonban nem tudták kihasználni a támogatott vállalatok, ami a termelést jellemző munkahatékonysági mutatók (egy foglalkoztatottra jutó árbevétel, illetve hozzáadott érték) romlásában ragadható meg. Mindez arra utal, hogy a foglalkoztatottak létszámának növelése gazdaságilag nem volt indokolt, csupán a támogatás igénybevételéhez szabott feltételek teljesítése miatt történt meg. Nem szándékolt hatások A pályázó, de nem támogatott vállalkozások is jelentős arányban megvalósították (előrehozták) a pályázatban foglalt beruházásaikat, a – nem pályázóknál eleve nagyobb értékű – tárgyi eszköz állományuk 17%-ának megfelelő mértékű többletberuházást mérünk körükben. Ugyanakkor a pályázást megelőzően a nem pályázókét meghaladó átlagos beruházási aktivitásuk a fejlesztés megvalósítása után lecsökken az előrehozott beruházás után, a nem pályázókra jellemző – átlagos – szintre. Az immateriális javak állományában történő egyszeri és igen kis mértékű (többlet)növekedés jellemző a nem pályázók körében. A támogatott vállalkozásokkal ellentétben jelentősen megnő a nem támogatott pályázók hosszú lejáratú kötelezettség állománya a beruházás okán, tehát a nem támogatott pályázók hitel igénybevételével valósítják meg beruházásaikat. Ez egyben közvetett bizonyítékul szolgál arra is, hogy a támogatott vállalkozások is kaptak volna hitelt támogatással megvalósított beruházásukhoz. A nem támogatott pályázók által megtermelt hozzáadott érték és árbevétel szintje nem változik, azok növekedésének üteme azonban a nem pályázókat jellemző átlagos növekedési ütem alá csökken a beruházásukat követően. Az export árbevétel vonatkozásában nem találunk érdemi hatást. A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében történő pályázás nem növeli a más I. NFT-s vagy ÚMFT-s (ideértve a GVOP 2.1.1.-hez hasonló GOP 2.1., illetve KMOP 1.2. konstrukciókat is konstrukciók keretében történő pályázás valószínűségét és a sikerességre sincs hatása. 68


Az utófinanszírozással folyósított támogatást a nyertes pályázók leginkább nem a vállalkozáshoz köthető beruházásra, vásárlásokra, illetve a támogatott projekthez felvett hitel törlesztésére fordították, jóval kisebb azok aránya, akik újabb beruházások, fejlesztések finanszírozásához használták fel az így folyósított összegeket. A kedvezményezettek az alintézkedés támogatásával megvalósuló projektekhez felhasznált magánforrás 66%-át, az összes beruházás 35%-át támogatás hiányában is beruházták volna. A támogatásnak ezen része hatékony, gazdaságilag indokolt, üzletileg szükséges beruházások finanszírozásához került odaítélésre, így nem holtteher-veszteségként értelmezendő (ahogy – meglátásunk szerint tévesen – sokan azonosítják a támogatott beruházások ezen részét), hanem állami újraelosztásként. A GVOP 2.1.1. intézkedés dokumentumai nem szolgáltatnak egyértelmű megalapozást arra vonatkozóan, hogy milyen elvek mentén zajlik az újraelosztás, azaz miért finanszírozza az állam egyes pályázók olyan projektjeit, amelyek támogatás hiányában is megvalósultak volna, miközben más pályázók hasonló projektjeihez nem biztosít állami finanszírozást. (Jelezzük ugyanakkor, hogy a GVOP 2.1.1. intézkedés pályázatait követő GOP 2.1.1./A konstrukció automatikus kiválasztási rendszere megfelelő válasznak bizonyul felvetésünkre.) Holtteher-veszteséget csupán a támogatás nélkül is megvalósítandó beruházásokra folyósított támogatások elosztásához kapcsolódó intézményi, végrehajtási költségek, és a támogatások finanszírozásához kapcsolódóan összegyűjtött adók okoznak, valamint az a valószínűsíthető jelenség, hogy a pályázók támogatás esetén drágább projekteket valósítanak meg, mint támogatás nélkül tennék (a holtteher-veszteség csak az a – nehezen számszerűsíthető – összeg, amennyivel drágább projektet valósítanak meg a pályázók támogatással, mint támogatás nélkül). Amennyiben lehetséges volt, a(z egyébként hitelképes) pályázók támogatást vettek igénybe fejlesztéseikhez és csak akkor vettek fel nagyobb mértékben hitelt, ha nem került számukra megítélésre támogatás – mindez a támogatások kereskedelmi banki hiteleket helyettesítő hatását bizonyítja. Ugyanakkor a KKV-k számára folyósított kereskedelmi banki hitelek állományával összevetve a GVOP 2.1.1. (al)intézkedés keretében folyósított összes támogatás elenyésző (az éves KKV-hitelállomány 1%-a alatti) nagyságrendet képvisel. Ezért nem valószínűsíthető, hogy a GVOP 2.1.1. intézkedés a KKV-hitelek piacán érezhető és jelentős hitelkiszorítási hatást gyakorolt volna, amely visszafogná a KKV-hitelpiac növekedését és ezzel párhuzamosan a KKV-k hitelhez jutási költségeinek, valamint a hitel árának – pl: méretgazdaságossági okokra visszavezethető – folyamatos csökkenését. Ugyanakkor számolni kell azzal a jelenséggel, hogy amennyiben a támogatás a leginkább prudensen működő, legkevésbé kockázatos beruházásokat megvalósító KKV-kat éri el és az általuk igényelt hitelek állományát csökkeni, a KKV hitelek átlagos kockázatának és – ezzel arányosan – a hitelek kamatának a relatív növekedését eredményezheti. Mivel a GVOP 2.1.1. keretében folyósított támogatások összege elhanyagolható a teljes KKVszektor beruházásaihoz viszonyítva, jelentős és a KKV-k aggregált teljesítménymutatói szintjén is megragadható változás nem várható az (al)intézkedéstől (ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a támogatottak körében ne várhatnánk hatást). A végrehajtás célszerűsége Az (al)intézkedés végrehajtása során sikerült effektív kiválasztási mechanizmussal a pályázati dokumentumokban kijelölt célcsoportot (a pályázás előtt legdinamikusabban fejlődő KKV-kat) megragadni és körükben a konstrukció tervezői által megfogalmazott elvárásokat (műszakitechnológiai fejlesztés) érvényre juttatni. Ellenben a pályázati dokumentumok és az azokban foglalt kiválasztási, alkalmassági kritériumok által kijelölt célcsoport és a GVOP szintjén 69


értelmezett célcsoport („fejlődőképes KKV-k”) nem feleltethető meg egyértelműen. A pályázati alkalmassági feltételek által kijelölt, az átlagosnál jóval nagyobb tárgyi eszköz állománnyal és hosszú lejáratú kötelezettség állománnyal rendelkező, több főt foglalkoztató és magasabb hozzáadott értéket előállító pályázói körből a pályázatok elbírálása során az árbevételüket és hozzáadott értéküket a pályázás előtti években a legdinamikusabban növelő, leginkább exportorientált vállalkozások projektjei kerültek kiválasztásra és támogatásra. A pályázók a vállalt beruházásokat megvalósították, a támogatás – annak kidolgozói által megfogalmazott elvárásoknak megfelelően – a támogatott KKV-k műszaki-technológiai fejlesztését eredményező beruházásokhoz került folyósításra. A végrehajtási rendszer (IH és KSZ) felelőssége az intézkedés tervezése során számszerűen megfogalmazott végrehajtási célok és a kedvezményezettekkel kötött támogatási szerződésben rögzített (főként fizikai) eredmények (outputok) megvalósít(tat)ásáig terjed. E számszerűen megfogalmazott elvárások alapvetően teljesültek: a 2005-ben megnövelt keretösszeg lekötésre, majd 90%-ot meghaladó mértékben kifizetésre került, az elvárt magántőkés beruházások megvalósultak, a pályázók a támogatást szabályosan használták fel. Így kimondhatjuk, hogy a konstrukció végrehajtásával kapcsolatosan az IH-val és a Közreműködő Szervezettel kapcsolatos alapvető elvárásoknak a végrehajtási rendszer megfelelt. Említésre méltó problémát jelentett azonban a támogatási döntés meghozatalának, illetve a támogatási szerződések megkötésének indokolatlan elhúzódása, amely több esetben a kedvezményezetteknek a támogatott projekt megvalósításától való visszalépéséhez vezetett és ami jelentős részben magyarázza, hogy az IH által támogatott pályázók 22%-a nem kötötte meg a támogatási szerződést. A konstrukció tervezői által vélelmezhetően elvárt, ám nem kellőképpen konkretizált és számszerűen nem megfogalmazott célok (pl: KKV-k piaci pozíciójának javulása) azonban nem valósultak meg. E jelenség az intézkedés céljainak további konkretizálására és a célok elérésére alkalmazott eszközök alapvető átgondolására ösztönöz. Pályázói elégedettség A pályázati konstrukció illeszkedett a pályázói igényekhez: a támogatott projektekhez szükséges, de nem támogatható tevékenységek költségeinek a támogatott projekt költségvetéséhez viszonyított arányát a pályázók többsége nem érezte jelentősnek, a választ adó kedvezményezettek 73%-nál e költségek nagysága 2 millió Ft alatt maradt. Bár magas (22%) a támogatás megítélése után a támogatást nem lehívó visszalépők aránya, a pályázók döntő többsége (átlagosan a választ adók 84%-a, a visszalépők 70%-a) jelenlegi tapasztalatai és információi ismeretében is újra pályázna a GVOP 2.1.1. konstrukció keretében, ami a pályázat pályázók körében mért sikerességének legőszintébb indikátora.

VI.2. Az eredmények korábbi értékelések tükrében Értékelésünket megelőzően két olyan értékelés is készült, amelyek megállapításaira érdemes reflektálnunk, jóllehet azok fókuszukat és időzítésüket tekintve különböztek jelen értékeléstől. A GVOP közbenső értékelése a program végrehajtásának 2004-2005 időszakára irányult és a teljes programot vizsgálata átfogóan, egyaránt törekedve a végrehajtás számára hasznosítható közvetlen visszacsatolások és a program stratégiáját érintő megállapítások megfogalmazására. Béres Attila 2008-ban készült hatásvizsgálata pedig kizárólag a támogatások beruházási aktivitásra és árbevétel-növekedésre gyakorolt hatását vizsgálta.

70


A GVOP közbenső (félidei) értékelése hangsúlyozza, hogy a GVOP forrásait piaci kudarcok kezelését célzó intézkedésekre kívánatos fordítani, ugyanakkor felveti, hogy a 2.1.1. intézkedés esetében ez a cél vélelmezhetően nem érvényesül (ám nem tisztázza, hogy azért, mert az intézkedés indokát adó piaci kudarcot tételezi mitikus jelenségnek, vagy mert az intézkedés által elért célcsoport szempontjából nem létezik a piaci kudarc és a pályázók nem szembesülnek tőkéhez jutási nehézségekkel); a 28. oldalon kiemeli, hogy „valamilyen szinten holtteher-hatásról beszélhetünk olyan vállalati fejlesztéseknél, amelyeket a pályázó megvalósított volna a GVOP forrásai nélkül is: azaz saját erőből, illetve hitelből”, majd közli, hogy a 2. prioritás vonatkozásában a válaszadók 18%-a említette csupán, hogy támogatás nélkül nem valósította volna meg a pályázat tárgyát képező projektet; visszaigazolta a pályázati konstrukciót kidolgozók foglalkoztatás-növekedésre vonatkozó elvárását, hangsúlyozva azt, hogy a „nyílt pályázati rendszerben megvalósított, nem igazán stratégiai alapokon nyugvó beruházásösztönző programok (…) esetében a munkahelyteremtésnek nagy hangsúlyt kell kapnia”, továbbá kiemelte, hogy érdemes számításba venni a foglalkoztatás-növekedéssel járó többletköltségek és az állami transzfer nagysága közötti arányosságot; javaslatként fogalmazza meg a támogatások célcsoportját képező KKV-k szegmentálását, valamint a tömeges pályáztatás esetén egy markáns (és objektív) projektteljesítmény alapú kiválasztást. Értékelésünk utólag szolgáltatnak tanúbizonyságot arra, hogy a pályázat célcsoportjaként azonosított pályázók nem szembesültek a tőkéhez jutás nehézségeivel. Visszaigazoljuk utólagosan is azt a megállapítást, hogy a támogatott projektek többségében támogatás nélkül is megvalósultak volna, ugyanakkor jelezzük, hogy a holtteher-veszteség fogalmilag nem azonosítható teljes mértékben a támogatás hiányában is megvalósuló beruházásokra fordított állami támogatások nagyságával. Vitatjuk azonban a foglalkoztatás-növekedésre vonatkozó kötelező vállalások indokoltságát. A GVOP 2.1.1. keretében folyósított támogatás technológiai modernizációt céloz, ami – a munkahatékonyság technológiai háttérrel támogatott növekedése okán – akár munkahelyeket válthat ki, vagy azonos dolgozói létszám mellett is megnövelheti a termelési kapacitást, így a támogatás céljával ellentétes következményekhez, a támogatott fejlesztéssel elérhető termelési hatékonyság javulásának képezhet gátat. Eredményeink azt mutatják, a kötelező előírás okán a vállalkozások bővítik dolgozói létszámukat, ugyanakkor az ebből adódó kapacitás-bővítési lehetőségeket már nem tudják kihasználni. Ezért nem tartjuk indokoltnak a technológiai fejlesztést eredményező beruházások támogatásának többlet-foglalkoztatásra irányuló vállalásokkal való összekapcsolását. Egyetértünk ugyanakkor a támogatások célcsoportjának – alapos vizsgálódás utáni szegmentálásra alapozott - tudatosabb kijelölésével és szűkítésével történő meghatározására irányuló javaslattal.

Béres Attila 2002-2007 időszakra vonatkozó, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások körében lefolytatott hatásvizsgálata megállapítja, hogy

71


a pályázó vállalkozások átlagosan mind nettó árbevétel, mind tárgyi eszköz állomány tekintetében nagyobbak voltak és gyorsabban növekedtek már a támogatási időszak előtt is, mint a nem pályázók; a kiválasztási mechanizmus preferálta a biztosabb háttérrel és stabilan növekvő eszközállománnyal rendelkező vállalkozásokat; a támogatás (kb. 14 mrd Ft nagyságrendű) többletberuházást generált, a beruházások növekedési ütemét azonban nem tudta tartósan és pozitívan befolyásolni; a támogatás nem hat az árbevétel alakulására; a támogatott beruházások 29-67% közötti arányban valósultak volna meg támogatás nélkül;

Értékelésünk eredményei alapvetően összhangban vannak Béres Attila hatásvizsgálatával. Visszaigazoljuk a kiválasztási mechanizmus effektivitását, a pályázás generálta (és a támogatás által növelt) többletberuházásokat, illetve az árbevétel-növekedésre gyakorolt hatás hiányát. Az eredményekben megfigyelhető – nem mérvadó – számszerű eltérések (pl: 15,8 mrd Ft-nyi többletberuházást mérünk 14,3 mrd Ft helyett) az adatok általunk megvalósított alaposabb tisztítása és a kontrollcsoport körültekintőbb kiválasztása miatt adódnak. Nagyságrendjét tekintve azonos (67% vs. 66%) a magánforrásból megvalósított beruházások azon része, amely olyan beruházásokat finanszírozott, amelyek támogatás nélkül is megvalósultak volna.

Értékelésünk tehát a legtöbb esetben visszaigazolta a pályázati konstrukció által generált várható hatásokra vonatkozó, korábbi értékelések és szakértők által megfogalmazott megállapítások megalapozottságát. Ugyanakkor e vizsgálat több, eddig nem elemzett területen szolgáltat jó minőségű módszertanok alkalmazásával meghatározott és megbízható eredményeket a konstrukció szándékolt és nem szándékolt hatásait illetően, továbbá – reflektálva az eredményekre – határozott javaslatot tesz a GVOP 2.1.1. intézkedés keretében megvalósított intézkedéshez hasonló konstrukciók átgondolására.

VI.3. Javaslatok az intézkedés hatásosságának javítására Értékelésünk egyike azon kevés vizsgálatnak, amely fejlesztéspolitikai beavatkozások eredményeinek és hatásainak számszerűsítésére irányul, azzal a céllal, hogy jövőbeli hasonló beavatkozások eredményességének javításához hasznos információkat, visszacsatolásokat szolgáltasson az intézkedést kidolgozó szakpolitikusok és végrehajtásában közreműködők számára. Megállapításainkat összegezve kijelenthetjük, hogy a GVOP 2.1.1. alintézkedés alapvetően a tervezői és szakpolitika-alkotói szándéknak megfelelően került végrehajtásra, a támogatások eredményeként jelentős többlet-beruházást valósítottak meg a támogatott KKV-k, ami eszközállományuk, technológiájuk modernizálására, fejlesztésére irányult. Megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy a GVOP 2.1.1. alintézkedés keretében megvalósított formában a vissza nem térítendő beruházási támogatások nem ösztönzik a vállalkozások piaci részesedésének és hozzáadott értékének növekedését az elvárt módon és mértékben. Kívánatos ezért átgondolni, lehetséges-e és ha igen, milyen változtatások szükségesek ahhoz, hogy a KKV-k fejlődését elősegíteni hivatott szakpolitika széles eszköztárának ezen eleme is hatékonyan és eredményesen járulhasson hozzá a KKV-k fejlődéséhez. E helyen kell megjegyezni, hogy e jelentés elkészítésekor még zajlik a KKV fejlesztés céljait, beavatkozási területeit (célcsoportjait) és eszközrendszerét meghatározó kis- és középvállalkozás fejlesztési stratégia átdolgozását

72


megalapozó értékelés, amely várhatóan pozícionálja a vissza nem térítendő támogatást, mint KKV-fejlesztési eszközt a KKV-fejlesztés eszköztárában. Eredményeink alapján így 3 – egymást nem kizáró – alternatívát javasolunk megfontolásra, amelyek előnyeit és veszélyeit röviden bemutatjuk. 1.) a vissza nem térítendő támogatások kiterjesztése a KKV-k szélesebb körére A KKV-kör beruházásaihoz folyósított vissza nem térítendő támogatások tekintetében értelmezett abszorpciós képessége szinte korlátlan. A pályázási aktivitást – az alkalmassági feltételeken túl – nagyban befolyásolják a támogatás lehívásának adminisztratív akadályai (átfutási idő) és a kötelező vállalások nagyságrendje; szinte azonos, vagy szigorúbb alkalmassági feltételek mellett is nő a pályázási kedv, ha lecsökken a forráshoz jutás időigénye, illetve enyhébb kötelező vállalások kerülnek meghatározásra, erre ad bizonyítékot a GOP2.1.1/A konstrukció. Mivel a vissza nem térítendő beruházási támogatások a GOP-ban a GVOP 2.1.1. intézkedést jellemzőnél is kevésbé célzottan, leginkább normatívan és újraelosztási jelleggel kerülnek odaítélésre, felmerül a KKV-k támogatáshoz való hozzáférésének – a GOP 2.1. konstrukcióknál jelenleg alkalmazottnál is jelentősebb mértékű – általánosabbá tétele, a támogatottak körének kiszélesítése, ami ugyanakkor együtt jár az igényelhető támogatási összeg és hányad jelentős mértékű csökkentésével. Alacsonyabb támogatási intenzitás mellett kevésbé torzulnak a KKV-k beruházási döntései, ezért nem valószínűsíthető, hogy a KKV-k a jelentős mértékű támogatás megszerzésének okán (a GVOP 2.1.1. esetében tapasztalt módon és indokolatlan mértékben) előrehoznák beruházásaikat, amennyiben a forrásokhoz való hozzáférés (pályázatok elérhetősége) kiszámítható (folyamatos, vagy rendszeres periódusokkal jellemzett). Mivel a támogatás célcsoportját képező KKV-k fejlesztéseiket hitelből finanszírozzák, a támogatás leginkább a hitel költségeihez való állami hozzájárulásként lesz értelmezhető. Ezzel ösztönözhető a KKV-k hitelfelvétele, ami elősegítheti a KKV-hitelpiac további fejlődését és (1) a méretgazdaságosság és (2) a kisebb kockázatú, állami támogatással megvalósuló beruházások okán adódó hitelkockázat-csökkenésen keresztül a hitelek árának csökkenéséhez vezethet. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a túlzottan általános, minden KKV számára hozzáférhető állami támogatást a KKV-k és a bankok is adottságnak tekintik majd. A „lehívható” támogatás beépülhet a befektetések megtérülésére irányuló várakozásokba (javítja a megtérülést) és – nem kellően versenyző KKV-hitelpiac esetén, ahol a kínálati oldal szereplői képesek az árak befolyásolására – a beruházások jobb megtérülési mutatói nem eredményezik a hitelárak csökkenését, sőt, akár növekedést is indukálnak a kamatokban (ugyanis magasabb hitelárak mellett is megtérülő marad adott befektetés) és az állami támogatás végül – a magasabb hitelárakon keresztül – a bankok nyereségeként csapódik le. 2.) a vissza nem térítendő támogatások célzottabb és célcsoport-specifikusabb alkalmazása A gazdasági szerkezet alakítására irányuló, a jelenleginél határozottabb gazdaságpolitikai, vagy konkrét szakmapolitikai szándék esetén indokolttá válhat KKV-k bizonyos körének priorizálása és megfogalmazásra kerülhetnek olyan célok, amelyek megvalósításához elengedhetetlen KKV-k egy bizonyos jól körülhatárolható csoportjának egyértelmű célok mentén történő támogatása. Világosan definiált, a korábbi éveket jellemzőnél szűkebb célcsoport számára nyílik így mód specifikusabb támogatási konstrukciókat kidolgozni és ajánlani, az egyes projekteknek a támogatási cél megvalósulásához való hozzájárulása jobban specifikálható és értékelhető, ami növeli a támogatás hasznosulásának valószínűségét.

73


Sem a GVOP 2.1.1., sem a GOP 2.1. konstrukcióinak kidolgozása során nem volt jellemző ilyen specifikus célokat megfogalmazó, priorizált célcsoportokat definiáló gazdaságpolitikai törekvés, a KKV-k támogatása önmagában jelent meg, mint szakpolitikai cél. Jelen értékelés eredményei láttatják, hogy egyértelműen definiált célok hiányában a vissza nem térítendő támogatástól nem várható el, hogy hozzájáruljanak a KKV-k árbevételének, piaci pozícióinak, vagy hozzáadott értékének növekedéséhez. Ugyanakkor – mint azt a pályázók maguk is említették – a támogatás személyre szabásával, adott (szakpolitikai stratégiák által kiemelt) célcsoportok igényeihez jobban illeszkedő, ágazati beruházás-mértéket és megtérülési jellemzőket figyelembe véve kidolgozott, de csak kisebb célcsoport számára hozzáférhető támogatási konstrukciók esetén elképzelhető a fejlesztési források eredményesebb felhasználása. A célcsoport-specifikus igényekhez jobban illeszkedő konstrukciók esetében lehetséges és kívánatos is más támogatási forrássokkal, kapcsolódó és támogatható célokkal való szinergiák lehetőségének feltárása és azok érvényesítése. A támogatható célokat és célcsoportokat tehát ágazati stratégiákból levezetve kell és lehet meghatározni, ezek hiányában csupán kis léptékű, kísérleti konstrukciók indítása lehetséges egyegy szakpolitikai relevanciájú kiemelt célcsoport számára, miközben párhuzamosan futhat a jelenlegi, vagy az 1.) javaslatban megfogalmazott, a jelenleginél is szélesebb körű támogatási rendszer, vagy az átalakításra is kerülhet az alábbiak szerint. 3.) a vissza nem térítendő támogatások alternatíváinak előtérbe helyezése Nem feledkezhetünk el arról, hogy a GVOP 2.1.1. támogatási konstrukció egy átfogó, többféle eszközt alkalmazó KKV-fejlesztési politika egyik – és távolról sem legnagyobb költségvetésű – eszköze. A hazai KKV-fejlesztési politika több, a vissza nem térítendő támogatásokkal párhuzamosan elérhető pénzügyi konstrukcióval (pl: hitelgarancia, támogatott hitelek, stb.) segíti a KKV-k fejlesztési forrásokhoz jutását. E konstrukciók eredményességére és hatékonyságára vonatkozó információk jelen értékelés elvégzésének időpontjában nem állnak az értékelők rendelkezésére, ezért nem megítélhető, hogy adott nagyságrendű forrásallokáció milyen eszközök mellett eredményezheti adott célcsoport körében a szándékolt cél elérését hatékonyabban (adott nagyságrendű eredmény kisebb összegből valósítható meg), vagy eredményesebben (adott pénzösszegből nagyobb eredmény érhető el). Ezért kívánatos megvizsgálni a vissza nem térítendő támogatások alternatíváit jelentő pénzügyi konstrukciók eredményességét és hatékonyságát is (a vizsgálatot kis- és középvállalkozás fejlesztési stratégia jelen értékeléssel párhuzamosan zajló értékelésének keretében lenne kívánatos elvégezni). A vissza nem térítendő támogatásokkal párhuzamosan elérhető és a KKV-fejlesztési politika eszköztárába sorolt pénzügyi konstrukciókra (amelyek rövid bemutatását a mellékletek között találja az olvasó) fordított állami források nagyságrendje jelentősen meghaladja a GVOP 2.1.1. intézkedés forrásait. Ezen eszközök céljuk és célcsoportjuk tekintetében több esetben átfednek, adott KKV-k gyakran válogathatnak a beruházásukhoz igénybevehető támogatás-formák között, miközben mások (pl: a GVOP 2.1.1. célcsportjaként eredetileg azonosított fejlődőképes, de korábbi életúttal még nemigen rendelkező KKV-k ugyanúgy kiszorulnak az eredetileg őket segíteni hivatott állami eszközök biztosította finanszírozásból, mint a banki hitelek igénybevételének lehetőségéből). Ez a helyzet ugyanakkor jó lehetőséget teremt a vizsgálódásra, hiszen vélelmezhető ugyanolyan típusú vállalkozások és hasonló projektek különböző állami finanszírozási konstrukciókban való megjelenése, ami összehasonlíthatóvá teszi az egyes eszközök eredményességét, hatásosságát. Sürgető ezért egy olyan egységes KKV-finanszírozási adatbázis összeállítása, amely panel formába rendezett KKV-khez rendeli hozzá azok állami támogatási adatait, ideértve az adó- és egyéb kedvezményeket, juttatásokat, vissza nem térítendő állami támogatásokat, állami finanszírozású hitel(kamat)támogatásokat, állami garanciaszolgáltatást és további állami szerepvállalást. Az

74


adatbázisnak minimálisan tartalmaznia kell továbbá a KKV-k (egyébiránt nyilvános) beszámolóadatait, tulajdonosaik jellemzését (állami, önkormányzati, külföldi magán, hazai magán, MFB tulajdonrész, stb.), foglalkoztatottaik számát (minimálisan kategóriákba rendezetten), alapításuk évét és (amennyiben működésük megszűnt) megszűnésük okát. Egy, a fentiekben leírtaknak megfelelően összeállított, legalább az elmúlt 10 évre visszamenőlegesen információkat tartalmazó adatbázis kimutathatóvá és mérhetővé teszi a KKV-támogatási politika eredményeit, megragadhatóak lesznek az egyes támogatás-típusok közötti szinergiák, egymásra épülő támogatások fokozott hatásai, ugyanakkor összehasonlíthatóak lesznek adott típusú vállalati körnek folyósított különböző támogatási formák eredményei is. Ezáltal lehetségessé válik tények alapján tervezni az egyes eszközök felhasználását, újra lehet gondolni a nem kellően hatékony beavatkozási eszközök alternatív felhasználási lehetőségeit és célcsoportjait, hatékonyabban lehet meghatározni az egyes eszközök közötti forrásallokációt, szimulációkkal előre lehet jelezni egy-egy KKV-szegmens különböző eszközökkel történő támogatásának hatásait, így a beavatkozások célzottabbak, hatásosabbak és hatékonyabbak lehetnek, a támogatandó KKV-k körében jobban körülhatárolt célcsoportokat lehet definiálni és ki lehet választani az azokhoz leginkább illeszkedő támogatási eszközt. Az Írországi példa jól mutatja, hogy az állami támogatási eszközök tudatos alkalmazásával hosszú távon pozitív hatásokat érhet el a szakpolitika. De a felsorolt lehetőségek csak akkor válnak valóra, ha részletesen megvizsgáljuk az egyes eszközök eredményességét külön-külön és együttesen is. A vissza nem térítendő támogatások és adókedvezményeken túl különösképpen érdemes vizsgálni az SZVP által definiált (és azóta is különböző formákban továbbélő), fejlődésük különböző szakaszában lévő vállalkozások számára folyamatos és kiszámítható állami segítséget nyújtó négylépcsős hitelprogram (beruházást- és forgóeszköz hitelt biztosító Mikrohitel, a forgóeszközhitelt nyújtó Széchenyi-kártya, a beruházási hiteleket biztosító Midihitel és Európa Hitel) beavatkozásait, valamint további támogatott hiteleket (pl: Econova, Partner, egyéb MFBhitelek), a garanciakonstrukciókat.

Az eredmények tükrében – amennyiben alternatív eszközök hatékonyabban, vagy eredményesebben járulnak hozzá ugyanakkora nagyságrendű, technológiai modernizációs célú fejlesztés megvalósításához, vagy ugyanakkora forrásból tényleges növekedési hatásokat tudnak felmutatni a célcsoportjuk körében – kívánatos lehet újragondolni a vissza nem térítendő támogatás, mint eszköz súlyát és szerepét a KKV-k fejlődését elősegítő szakpolitikai eszköztárban. Nem zárhatjuk ki továbbá, hogy nem beruházási, hanem humán kapacitások és/vagy know-how jellegű fejlesztések– pl: szervezeti fejlesztés, vállalatirányítás, marketing, stb. – támogatásával inkább megvalósulhatnak a KKV-któl elvárt, piaci pozíciók javítására és növekedésre vonatkozó célok. Ezt erősíti, hogy a támogatott fejlesztéseket a kedvezményezettek többsége eleve megvalósította volna, továbbá a támogatások célcsoportja képes fejlesztéseit külső forrásokból finanszírozni, és inkább a fejlesztésekben rejlő lehetőségek kihasználásában mutathatóak ki hiányosságok. Bizonyos azonban, hogy – alternatívákkal való összevetéstől függetlenül – kívánatos átgondolni a KKV-knak nyújtott vissza nem térítendő támogatások célját és szerepét, mindenekelőtt kívánatos átértékelni ezen eszköz alkalmazásától elvárható – a GVOP esetében igen abícizózus – eredményeket és realisztikus elvárásokat kell megfogalmazni.

75


VII. Mellékletek Dokumentumelemzés összefoglalása - KKV fejlesztés stratégiai háttere - GVOP 2.1.1. intézkedés bemutatása, a pályázati útmutatókban foglalt változások és az értékelési rendszer változásai Háttérelemzések összefoglalása - KKV hitelpiac fejlettsége - A KKV-fejlesztés hazai eszközei - A végrehajtási rendszer elemzése - KKV-k problémái EU-ban és Magyarországon és lehetséges eszközök - Hatások Írországban – tanulmány-összefoglalás Kérdőíves felmérés és eredményeinek bemutatása Hatásvizsgálat és eredményeinek részletesebb bemutatása Összefoglaló a pályázókkal folytatott interjúkról Áttekintés a konstrukció kidolgozásában és végrehajtásában közreműködő interjúalanyokkal folytatott interjúkról Az elemzés során felhasznált (de a jelentésben nem publikált) adatelemzések grafikonjai

76


A DOKUMENTUMELEMZÉS EREDMÉNYEI

77


A KKV-FEJLESZTÉSI BEAVATKOZÁSOK STRATÉGIAI HÁTTERE Uniós stratégiai háttér: a Lisszaboni Folyamat és a Liszaboni Stratégia Az Európai Unió nagy ívű stratégiai céljait és a koordinációs mechanizmusról szóló elképzeléseit 2000-ben, az EU állam- és kormányfőinek lisszaboni csúcsértekezletén indította útjára. Az ún. Lisszaboni Folyamat 2010-ig tart. A célkitűzések lényegét a csúcsértekezlet Elnöki Közleményében rögzítették. „Az Unió a következő évtizedre azt az új stratégiai célt tűzte maga elé, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás-alapú társadalma legyen, amely fenntartható gazdasági növekedést, több és jobb minőségű munkahelyet, valamint nagyobb társadalmi kohéziót képes biztosítani. Ezen cél eléréséhez átfogó stratégiára van szükség, amely az alábbi célok elérésére irányul: • tudásalapú gazdaságra és társadalomra való átállás előkészítése az információs társadalomra és K+F-re irányuló jobb politikákkal, a versenyképesség és innováció érdekében fokozott strukturális reformmal, valamint a belső piac kitöltésével; • az európai modell modernizálása, befektetés az emberekbe és küzdelem a társadalmi kirekesztés ellen; • az egészséges gazdaság és a kedvező növekedési kilátások fenntartása, egy megfelelő makrogazdasági politikai intézkedéscsomag alkalmazásával.17” A Lisszaboni Stratégia 2010-ig az alábbi témakörökben fogalmaz meg célokat: • versenyképességet ösztönző reformok • kutatás, fejlesztés, innováció és infokommunikáció • foglalkoztatés és képzés • társadalmi kohézió • természeti környezet védelme A Liszaboni Stratégia átfogó céljai: 1.) Az EU-nak a világ legversenyképesebb18 és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-ig 2.) Biztosítani kell az évi átlagosan 3%-os gazdasági növekedést, amely 20 millió új munkahely létesítését teszi lehetővé 2010-ig A Liszaboni Stratégia versenyképesség témaköréhez kapcsolódó tematikus céljai 1. A versenyképesség javítása 1.1. Liberalizálás 1.1.1. Telekommunikáció és közszolgáltatások

17

Saját fordítás Az Elnökségi Közlemény nem definiálja a versenyképesség fogalmát. A Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott versenyképesség fogalmát a nemzetközileg elfogadott mutatószám, az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson kifejezett) GDP mérheti. 18

78


•

Növelni kell a versenyt a telekommunikációs piacon és csökkenteni az árakat (különösen az Internethez való hozzáférés díját) • Liberalizálni kell a gáz és az elektromos áram piacát 1.1.2. Közlekedés és szállítás • Növelni kell a versenyt a vasúti szolgáltatásokban • 2004-re ki kell alakítani az európai .egységes égboltot. (Single European sky) 1.1.3. Pénzügyi szolgáltatások • 2005-re sikeresen le kell zárni a Pénzügyi Szolgáltatások Akciótervét • A szolgáltatások terén ki kell alakítani az egységes piacot 1.2. Vállalatok 1.2.1. Új vállalkozások alapításának környezete • Ki kell dolgozni a vállalatok és vállalkozások támogatásának programját • Ki kell dolgozni, és alkalmazni kell a kis üzleti vállalkozások európai chartáját 1.2.2. A szabályozás okozta terhek csökkentése • Egyszerűsíteni kell az EU szabályozási környezetét, hogy a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkenjenek • 2002-re a tagállamoknak át kell venniük az EU direktívák 98,5 százalékát. 1.2.3. Állami támogatások és versenypolitika • Elő kell segíteni a versenyt és csökkenteni az iparnak juttatott állami támogatást • A közbeszerzési szabályokat meg kell újítani és a közbeszerzést hozzáférhetővé tenni a kis- és középvállalatok számára Átfogó és megalapozott, intézkedéseire bontott stratégiai dokumentum azonban sosem született a 2000-ben megfogalmazott elképzelésekről. A Lisszaboni Folyamat egészen 2003-ig a közvélemény, de a közgazdászok nagy része számára is jóformán ismeretlen volt. 2003-ban két értékelés hívta fel a figyelmet a 2000-ben megfogalmazott célkitűzésekre, de leginkább a megfogalmazott célok nem teljesüléséből származó „kudarcra”. Az egyik a neves közgazdászok és politológus kutatók által összeállított Sapir Jelentés (2003), másik a politikusok, vállalatvezetők, szakszervezeti vezetők és kutatók által írt Kok Jelentés (2003) volt. Az André Sapir által vezetett Független Magasszintű Munkacsoport An Agenda for a Growing Europe című jelentése arra fókuszál, hogy az EU miért teljesít növekedési lehetőségei alatt (és leginkább a túlhaladott intézményrendszert, téves makrogazdasági beavatkozásokat és a EU irányítási rendszerének gyengeségeit emeli ki), majd javaslatokat fogalmaz meg – a lehetőségek kihasználását biztosítandó – a makrogazdasági politika és a Kohéziós Politika módosítására, valamint a fókuszáltabb célkitűzések megfogalmazására. A Jelentés több javaslatot fogalmaz meg az irányítás és az alkalmazott eszközök javítására vonatkozóan, valamint indítványozza – komoly ellenérzést kiváltva – az EU költségvetésének újragondolását. A Wim Kok vezette Magasszintű Csoport a Sapir Jelentéshez képest jóval kevesebb kritikát fogalmaz meg a Lisszaboni Stratégia lényegére vonatkozóan, inkább a végrehajtással kapcsolatban jelöl meg problémákat a Jobs, jobs, jobs – Creating more employment in Europe című tanulmányában. A dokumentum javaslata, hogy a Liszaboni Stratégia a jövőben 2 fő célra, a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás bővítésére fókuszáljon. E célok eléréséhez az alábbiaknak kell megfelelnie • a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása,

79


• • •

minél több ember, potenciális munkavállaló bevonása a munkaerő-piacra, a humán-tőkébe történő beruházás fokozása és eredményesebbé tétele, hatékonyabb kormányzással, a szükséges reformok hatékonyabb megvalósítása.

Kifejezetten a KKV-politikára fókuszált ajánlásokat is tartalmaz a Kok Jelentés, miszerint a tagállamoknak az alábbi lépéseket szükséges megtenniük azért, hogy minél több új vállalkozás és új munkahely jöhessen létre: • a vállalkozások indítását és működését megnehezítő adminisztratív szabályozási korlátok csökkentése, • segítségnyújtás, tanácsadás induló vállalkozások és KKV-k részére a humánerőforrásmenedzsment és pénzügyi kockázatmenedzsment témákban, • a pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása induló vállalkozások és KKV-k részére, • a vállalkozói kultúra kialakulásának és elterjedésének ösztönzése. Európában „a 2000-es ígéretes indulást követően a foglalkoztatási növekedés hirtelen lelassult, míg a termelékenységi növekedés az egész időszakot tekintve csalódást okozott, ami részben annak köszönhető, hogy nem használták ki teljes mértékben a tudásalapú gazdaság, valamint az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) által kínált előnyöket. Noha a gyenge gazdasági teljesítmény részben a világgazdaság lelassulásának tudható be, többet kell tenni annak érdekében, hogy Európában a növekedési képesség és a foglalkoztatás szintje emelkedjen.” (COM, 2005b) – jelentette ki a félidei eredményekkel kapcsolatban a Bizottság, a 2005-ben közzétett, 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásában.

KKV fejlesztési stratégia az Unióban Az Európai Tanács a Lisszaboni Folyamat célkitűzéseinek megfogalmazásával összhangban, 2000ben tette közzé a Kisvállalatok Európa Chartáját, mely a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló kiemelkedő jelentőségű európai dokumentum. A charta stratégiai iránymutatásként szolgál, egyben a tagállamok számára eszközrendszert ír elő. „A feladatok között bár megtalálhatók a hagyományos értelemben vett állami támogatások is, azok elsősorban a vállalkozói környezet javítását elősegítő intézkedések. Fő cselekvési irányokként a vállalkozói ismeretek oktatását, az olcsóbb és gyorsabb indulást, a jobb törvénykezést és szabályozást, a szakmai ismeretek biztosítását, az online hozzáférés javítását, az egységes piac jobb kihasználását, az adó- és pénzügyeket, a kisvállalatok technológiai teljesítményének erősítését, sikeres e-üzleti modell és legmagasabb szintű kisvállalati támogatás kidolgozását, valamint a kisvállalati érdekek erősebb, hatékonyabb képviseletének kialakítását tűzte ki célul uniós és nemzeti szinten.” (GKM, 2007) A Charta valójában a Lisszaboni Folyamat célkitűzéseinek lebontása kis- és középvállalkozói szintre. A végrehajtást és a Liszaboni Stratégiában foglalt célok elérését elősegítendő a Bizottság kiadott két közleményt: 1.) „Modern KKV-politika a növekedésért és foglalkoztatásért” (2005)

80


A vállalkozástok fejlődését elősegíteni hivatott (szakpolitikai) beavatkozási eszközök alkalmazásához teremt egységes kereteket. Javaslatokat fogalmaz meg a szabályozás és adminisztráció csökkentésére, a vállalkozói kultúra ösztönzésére és a KKV-k segítésére a finanszírozáshoz és képzéshez jutásuk, valamint az európai és más nemzetközi piacokhoz való hozzáférésük tekintetében 2.) „A vállalkozói készségek előmozdítása az oktatás és tanulás révén” (2006) Javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozói kultúra oktatási rendszerben történő ösztönzésére és terjesztésére. A Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program (Multiannual Programme for Enterprise and Entrepreneurship, and in Particular for Small and Medium-sized Enterprises (SMEs) 2001– 2005) tekinthető a 2001-2005-ös időszakra szóló KKV-fejlesztési irányokat kijelölő érdemi dokumentumnak, amely az alábbi célok eléréséhez hivatott kereteket teremteni: • vállalkozás-ösztönzés, • üzleti környezet fejlesztése, • szolgáltatások a vállalkozások hatékonyságának, termelékenységének javítására, • vállalkozások felkészítése az EU bővítés okán várható kihívásokra. A 2000-es charta után, 2005 novemberében – a lisszaboni célkitűzésekkel együtt – megújításra került az Európai Unió KKV-stratégiája. A Bizottság megújult, korszerűsített állami támogatási politikája kevesebb és célzottabb állami támogatást irányoz elő (fő szabályként tiltja a közvetlen egyedi támogatásokat), ezzel párhuzamosan ösztönzi az adminisztratív és üzleti környezet kiszámíthatóságának és az eljárások hatékonyságának javítását, jobb végrehajtást és átláthatóságot vizionál, továbbá fontos eleme az Unió és a tagállamok közötti felelősségmegosztás.

KKV fejlesztési stratégia Magyarországon A kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányuló állami beavatkozások stratégiai kereteit a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 2003-2006 jelölte ki a GVOP tervezési időszakában, amelynek a KKV-fejlesztéshez kapcsolódó lényegi elemeit az alábbiakban ismertetjük: Fő cél: • a vállalkozások versenyképességének növelése, • a KKV-k felkészítése az EU integrációra, • az erőforrásokhoz való hozzáférés, a hátrányos helyzetű területeken élők és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása, • az EU KKV-támogatási támogatási forrásainak igénybevételéhez szükséges feltételek megteremtése. Elvek: „a vissza nem térítendő támogatások helyett az adófizetők pénzének hatékonyabb hasznosulását elősegítő, szélesebb kör által igénybe vehető támogatási formák (adókedvezmények, kedvezményes hitel- és garanciakonstrukciók) kerüljenek előtérbe” Prioritások: • teljesítményelv érvényesítése (növekedésorientált KKV-k fejlesztése),

81


•

kis- és középvállalkozások EU csatlakozásra és az EU források fogadására történő felkészítése, • erőforrásokhoz való hozzáférés esélyének növelése, • vállalkozóbarát szabályozási környezet. Eszközök: • (a beruházásokat ösztönző) adókedvezmények, • (a modernizációt, fejlesztést) elősegítő pályázatok, • (a pénzpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférést segítő) hitel- és garanciakonstrukciók, • az európai uniós felkészítő programok. A KKV-törvény: A Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény teremtette meg és szabályozza a mai napig a KKV-t támogathatóságának egységes kereteit. A törvény egyértelműen definiálja a KKV-kategóriát és a támogathatóság általánosan alkalmazandó szabályait. A törvény a KKV fejlesztést ösztönző stratégia céljainak eléréséhez a támogathatóság egységes kereteinek kialakításával járul hozzá.

GVOP kapcsolódása az EU célkitűzéseihez A fentiekből látható, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) keretében kidolgozásra kerülő Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (és a hazai Uniós forrásokon alapuló fejlesztéspolitika általában) egy olyan időszakban került kidolgozásra, amikor jelentős átalakuláson mentek keresztül az Uniós prioritások. 2003-ra megkérdőjeleződött számos korábbi Uniós iránymutatás és gyakorlat helyessége, ugyanakkor, távolinak tűnhetett az újabb irányok kijelöléséről szóló Uniós szintű döntés. Így a Kisvállalatok Európa Chartája szolgált iránymutatásként a Nemzeti Fejlesztési Terv alkotói számára is. „A Kisvállalkozások Európai Chartájának prioritásai alapján a Nemzeti Fejlesztési Terv céljai: a technológiai megújulás támogatása, a KKV-k számára hozzáférhető üzleti szolgáltatások fejlesztése, a marketing támogatása, a helyi gazdasági fejlődés erősítése az alacsony foglalkoztatottsággal rendelkező régiókban, az innovációs és vállalkozói készségek fejlesztése és a tudás- és technológia-transzfer elősegítése” (NFT, 2004) Az NFT egyik specifikus célja – a Lisszaboni Folyamat célrendszeréből levezetve – a gazdasági versenyképesség növelése. Ennek alapvető feltétele a termelékenység javítása. Ezt elsősorban a termelőszféra támogatásával, a vállalkozások versenyképességének javításával kívánja elérni a program. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program céljai: 1. A tudásgazdaság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése 2. A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése 3. A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program azokra a területekre kívánja összpontosítani a rendelkezésre álló támogatásokat, amelyek a vállalkozások (és tágabban értelmezve a gazdaság) fejlődésének olyan szűk keresztmetszetét képezik, amelyeket pusztán magánforrásokból nem

82


volna lehetséges megszüntetni. E kontextusban egyfajta piaci kudarcként értelmezi a GVOP a KKV-k tőkéhez jutási korlátait és kívánja – többek között – e korlátok csökkentésével is ösztönözni a gazdaság – és benne a KKV-k – fejlődését.

GVOP kapcsolódása a hazai stratégiához A GVOP KKV-fejlesztésre irányuló céljai a hazai KKV fejlesztési stratégiával összhangban kerültek kialakításra, kiemelt szerepet biztosítva a fejlődőképes KKV-knak, ösztönözve és segítve azok fejlődését az erőforrásokhoz való hozzáférésen keresztül.

Felhasznált Irodalom: 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 1213/2002. (XII. 23.) Korm. határozat A magyar Kormány középtávú kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégiáját a 2003-2006 időszakban megtestesítő Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 2003-2006 elfogadásáról CEC [2003]: Jobs, jobs, jobs: Creating more employment in Europe. Report of the Employment Task Force chaired by Wim Kok, Commission of European Communities, Brussels, November 2003 COM [2005] 24: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért - A lisszaboni stratégia új kezdete, Közlemény az Európai Tanács tavaszi ülésszakának, Brüsszel, 2005.02.02., Az Európai Közösségek Bizottsága, Barroso elnök közleménye egyetértésben Verheugen alelnökkel COM [2005b] 0299: Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására – közösségi stratégiai iránymutatások a 2007-2013 közötti időszakra, Brüsszel, 2005.07.05., Az Európai Közösségek Bizottsága Gács János [2005]: A Lisszaboni Folyamat: Rejtélyek, elméleti problémák és gyakorlati nehézségek, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Műhelytanulmányok, 2005/1 GKM [2007]: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013 GKM [2007b]: Beszámoló a 2006. évben a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozott pályázatokról, valamint a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról, valamint a vállalkozói kultúra fejlődését elősegítő, és az európai uniós felzárkóztató programokról KPMG, PricewaterhouseCoopers, Fitzpatrick Associates [2006]: A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) közbenső értékelése, 9. Kötet, Projektzáró Dokumentum, v2.0, 2006. április 11. Leskó Tamás [2007]: Kormányzati programok a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, előadás Murray, A. [2003]: The Lisbon Scorecard III - The status of economic reform in the enlarging EU. CER Working Paper, London: Centre for European Reform 46 Murray, A. [2004]: The Lisbon Scorecard IV - The status of economic reform in the enlarging EU. CER Working Paper, London: Centre for European Reform, March 2004 Sapir, A. et al. [2003]: An Agenda for a Growing Europe – Making the European System Deliver. Report of an Independent High-Level Study Group established on the initiative of the President of the European Commission, Commission of the European Communities, Brussels, July 2003 Working towards a New Europe: The role and achievements of Europe’s regional policy, 2004-2009 (Europe, 2004) http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/impact/pdf/legacy_2009_en.pdf

83


A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM ÉS A GVOP 2.1.1. INTÉZKEDÉS PÁLYÁZATI DOKUMENTUMAINAK ÁTTEKINTÉSE Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006 A Nemzeti Fejlesztési Terv általános célkitűzése az ország EU átlagához képest meglévő (egy főre jutó jövedelemben mért) fejlettségbeli lemaradásának mérséklése. Ennek alapvető feltétele a gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennálló magas növekedési üteme. A magyar gazdaság teljesítményének növeléséhez elengedhetetlen egy versenyképesebb, az egységes piacon is jól teljesítő gazdaság.

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Az NFT egyik specifikus célja a gazdasági versenyképesség növelése. Ennek alapvető feltétele a termelékenység javítása. Ezt elsősorban a termelőszféra támogatásával, a vállalkozások versenyképességének javításával kívánja elérni a program. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program azokra a területekre kívánja összpontosítani a rendelkezésre álló támogatásokat, amelyek a vállalkozások, a gazdaság fejlődésének olyan szűk keresztmetszetét képezik, amelyeket pusztán magánforrásokból nem volna lehetséges megszüntetni. GVOP céljai: 1. A tudásgazdaság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése Fő cél a tudásgazdaság megalapozása, a tudás- és technológiaintenzív termelés feltételeinek megteremtése. Ehhez az e-gazdaság és e–kereskedelem, valamint az elektronikus közigazgatás fejlesztése, valamint a gazdaságban, azaz konkrét termékekben, technológiákban hasznosuló K+F tevékenység támogatása, vállalati K+F támogatása szükséges. 2. A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése Cél a magas hozzáadott-értékű tevékenységek megjelenésének, megtartásának és a hazai gazdaságba való beágyazódásának elősegítése. A magas hozzáadott-értékű tevékenységek letelepedése nyomán új munkahelyek keletkeznek, és új növekedési pólusok jönnek létre. A beruházások közvetlen, célzott támogatása mellett a feltételek megteremtése (tudásbázis fejlesztése, megfelelő üzleti infrastruktúra és szolgáltatások biztosítása, vonzó szabályozási környezet megteremtése) szükséges. 3. A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével Cél a KKV-k korszerűsítése.

84


GVPOP indikátorok → A nemzetgazdasági szinten kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított összeg (GERD) GDPhez viszonyított aránya 2004 és 2006 között 15%-kal nő. → A KKV-szektor termelékenysége a 2003. évi szinthez képest 10%-kal nő 2006-ig → Az Operatív Program támogatásai nyomán 22.000 új munkahely jön létre

A GVOP stratégiája A magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez a program négy területen járul hozzá: 1. A tudásalapú gazdaság kialakítása az innováció és a technológiai fejlesztés előtérbe állításával. 2. A hálózatépítés, az együttműködések, az integráció és a vállalatközi kapcsolatok előmozdítása. 3. Olyan regionális központok kialakulásának elősegítése, amelyek súlyuknál fogva növekedési pólusonként hatnak, és agglomerációs előnyöket érhetnek el. 4. A menedzsment, a vállalatvezetés színvonalának javítása a gazdaság minden szintjén, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A 2. prioritás hozzájárulása a program területeihez: Terület

KKV-k fejlesztése

Technológiai fejlesztés és innováció

+++

Hálózatépítés

+++

Regionális növekedési pólusok Menedzsment

+ +++

GVOP 2. prioritás A GVOP szempontjából mérvadó KKV-fejlesztési célok •

• •

a növekedő és erősödő kis- és középvállalkozások stabilitásának elősegítése, technológiai modernizációja, az esélyegyenlőség megteremtése a helyi és a külpiacokon folyó versenyben, a vállalkozások piacra-jutásának elősegítése, a vállalatirányítás és szakmakultúra, a vállalkozói ismeretek, képességek fejlesztése, valamint a KKV-k helyi gazdaságfejlesztő hatásának és foglakoztatási képességének kibontakoztatása.

A kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia tehát a KKV-k gazdasági teljesítményhez való hozzájárulásának növelésére, a fejlődési, innovációs potenciáljuk javítására, valamint a vállalkozói kultúra és együttműködések fejlesztésére koncentrál.

85


GVOP 2. prioritás célja: a gazdaság dualitást kiváltó okainak csökkentése. Indokoltság: •

KKV-k alacsony hatékonysága (GDP-ből való részesedésük 45%, ellenben a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 60%-ának ad munkát) • A KKV-k termelékenységi lemaradás a nagyvállalatokkal szemben. A hatékonyság és a termelékenység alacsony szintje arra vezethető vissza, hogy a vállalatok jelentős hányada elavult termelő-berendezésekkel rendelkezik, valamint nagy részük nem tud megfelelni az EU által támasztott minőségügyi követelményeknek.

Specifikus célok: • • •

a vállalkozások technológiájának, műszaki-technológiai menedzsmentjének fejlesztése, új, innovatív eljárások bevezetésének támogatása, a vállalkozások sikeres működéséhez szükséges alapvető és speciális ismeretek és készségek elterjesztése, kis- és középvállalkozások közötti összefogásban rejlő előnyök kihasználása érdekében a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulásának, a beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges fejlesztések támogatása.

A GVOP 2. prioritás számszerűsített céljai → A támogatott beruházások értéke: a fejlesztés megvalósulását követő 5 éven belül 370 millió euró értékű megvalósult beruházás → A támogatott vállalatok értékesítésének növekedése: a fejlesztés megvalósulását követő 5 éven belül 460 millió euró többlet-árbevétel → A foglalkoztatás növekedése: A támogatott vállalkozások foglalkoztatotti létszáma a 2003. évi szinthez képest 12.000 fővel nő 2006-ig → A KKV szektor termelékenységének növekedése: A szektor termelékenysége a 2003. évi szinthez képest 10%-kal nő 2006-ig → A KKV szektor növekedése: A KKV-szektor részesedése a GDP-ből a 2003. évi szinthez képest 1 százalékponttal nőjön 2006-ig.

A GVOP 2. prioritás intézkedései 2.1. A kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 2.3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban

86


Intézkedések 2.1. A KKV-k műszakitechnológiai hátterének fejlesztése 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 2.3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban

Leírás Fejlődési potenciállal rendelkező KKV-k technológiai korszerűsítése, innovatív képességük növelése, műszakitechnológiai menedzsmentjük fejlesztése. Minőségirányítási rendszerek bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása. A KKV-k működésükhöz szükséges alapinformációk, jogi, számviteli, pénzügyi, stb. tanácsadás. Tanácsadói díj támogatása. Vállalkozások közötti együttműködés kialakítása, bővítése, a hálózat infrastruktúrájának, közös termelőkapacitásainak kiépítése és fejlesztése. A beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges fejlesztések támogatása.

Forrás % 14

Forrás millió € 80

6

32

8

48

28 160 Összesen GVOP 2. Prioritás Összesen GVOP 100 572 A kiegészítő magánberuházás várható összege a teljes 2. prioritás esetében kb. 160 millió euró.

A 2.1. intézkedés célja: •

•

Fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, versenyképességének javítása technológiai korszerűsítésük, innovatív képességük növelése által. A vállalkozások műszaki-technológiai menedzsmentjének fejlesztése, a vállalkozások hatékonyságának, az innováció vezérelte gazdaságfejlődési pályára való átállás feltételeinek biztosítása. minőségi menedzsment kialakítása, a minőségi szemlélet erősítése, a nemzetközi szabványoknak való megfelelés, az Európai Unió jogi szabályozásnak megfelelő irányítási rendszer bevezetésének és tanúsíttatásának támogatásával.

Alintézkedések: 2.1.1. A vállalkozások modernizációja és technikai, technológiai fejlesztése, különös tekintettel a feldolgozóipar területén működő mikro-, kis- és középvállalkozásokra. A KKV-k nemzetközi versenyképességét szolgáló új termékek kifejlesztésének, csúcstechnológia bevezetésének és a modernizációt eredményező innovatív eljárások elterjedésének, alkalmazásának támogatása. 2.1.2. Az ISO 9001 minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása Várható hatás: •

•

Az intézkedés a technikai korszerűsítés támogatásával elősegíti az egyéb (pl. vállalatvezetési) tekintetben fejlődésre alkalmas vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességének javulását, javítja piaci pozícióikat, beszállítóvá válási esélyeiket, növeli export- és foglalkoztatási képességüket, valamint az innováció és a magasabb minőségi követelményeknek való megfelelés által javítja a fogyasztók számára elérhető termékek és szolgáltatások színvonalát. 87


GVOP 2.1.1. alintézkedés: KKV-k műszaki-technológiai támogatása

fejlesztésének

Célcsoport: kedvezményezettek lehetnek: Magyarországi székhelyű, • jogi személyiségű gazdasági társaságok, • jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, • szövetkezetek, • egyéni vállalkozók, amelyek KKV-nak minősülnek. Kivételt képeznek azok a vállalkozások, amelyek nettó árbevételének több mint 50 %-át mezőgazdasági tevékenység teszi ki és a Melléklet 3. fejezetében felsorolt kézművesipari tevékenységeket végző vállalkozások. Támogatható tevékenységek: • műszaki gépek, berendezések beszerzése (a pénzügyi lízing megengedett) és/vagy • termeléshez/kereskedelemhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó ingatlan építését, bővítése és/vagy • licensz/know-how vásárlása. Támogatás formája: Támogatás típusa: Támogatás összege: Támogatás aránya: Saját forrás aránya:

vissza nem térítendő támogatás Kis és középvállalkozásoknak nyújtott (beruházási) támogatás min. 1, max 25 millió Ft max. 50% min. 25%

Elvárt output: • csúcstechnológia bevezetése • innovatív eljárások alkalmazása Elvárt hatás: • a KKV-k nemzetközi versenyképességének foglalkoztatás, hozzáadott érték), • innovatív eljárások elterjedése

növekedése

(beruházás,

árbevétel,

Jogosultsági kritériumok: Általános feltételek: • támogatás kizárólag a fent említett támogatható tevékenységekre adható • Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amely a környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg • A támogatást a pályázat benyújtását megelőzően megkezdett projektre nem lehet igényelni • Nem adható támogatás az Európai Közösséget létrehozó szerződés (konszolidált verzió, 1997) 1. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek termelésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységekhez

88


Speciális feltételek: • Gépbeszerzés esetén legfeljebb 3 éves használt gép beszerzése támogatható • A fejlesztések meg kell feleljenek a vonatkozó környezetvédelmi szabályozásnak és az Európai Unió irányelveinek. • A megvalósítandó projekt keretében ingatlan- és/vagy üzletrészvásárlás nem támogatható. • A beruházásnak két éven belül meg kell valósulnia. • Nem adható fejlesztési támogatás: o mezőgazdasági fejlesztéshez; o informatikai fejlesztésekhez; o gépjármű beszerzéséhez; o irodabútor/berendezés vásárláshoz o saját előállítású gépekhez, vagy saját kivitelezésű építéshez; o 50 ezer forint értékhatár alatti tárgyi eszközök beszerzése; o Iroda építés költsége; o kereskedelmi szálláshely fejlesztése és a hozzá kapcsolódó gép, berendezés felszerelés beszerzése; o fizikai közérzetet javító szolgáltatás, szépségápolás, szolárium; o amennyiben a támogatható projekt franchise-hálózathoz kapcsolódik, csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha a franchise-rendszergazda az Európai Unió területén bejegyzett vállalkozás. A pályázat vonatkozásában a mesterlicenc tulajdonosa (mesterfranchise vállalkozás) nem tekinthető franchiserendszergazdának • A pályázó vállalja, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően öt évig folyamatosan fenntartja és működteti • A kedvezményezett a támogatott projekthez saját forrást biztosít, amely a beruházás legalább 25%-át teszi ki, és amely semmilyen állami támogatást nem tartalmazhat Kiválasztási kritériumok: Általános kritériumok: • Kapcsolódás a GVOP, és a KKV-fejlesztési prioritás céljaihoz • A pályázó pénzügyi helyzete, gazdálkodása • A projekt kidolgozottsága • A költségvetés realitása • Előnyben részesül a környezetvédelmi szempontokat fokozottan érvényesítő pályázat • Előnyben részesül az esélyegyenlőségi szempontokat fokozottan érvényesítő pályázat Speciális kritériumok: • Új termék, szolgáltatás bevezetése, új technológia alkalmazása • Üzleti terv realitása. • Hozzáadott érték. • Előnyben részesül az a projekt, amely iparjogvédelmi oltalom alatt álló termék/eljárás bevezetéséhez kapcsolódik. • Előnyben részesül az a pályázó, aki a projektjét ipari park területén valósítja meg. • Munkahelyteremtés Közreműködő szervezet: Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.

89


Monitoring mutatók: Output: Támogatott KKV-k száma 2008-ban: 1800-1900 db Eredmény: Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokban 2008-ban:42 milliárd Ft

90


Pályázati útmutatók összehasonlítása Szempont

2004

2005/1

2005/2

2006

cél

A magyar mikro-, kisés műszakiközépvállalkozások technológiai fejlesztése. Ennek érdekében célul tűzzük ki a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítását, technológiai, infrastrukturális korszerűsítését, innovatív képességük növelését.

A magyar mikro-, kisés középvállalkozások műszakitechnológiai fejlesztése. Ennek érdekében célul tűzzük ki a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítását, technológiai, infrastrukturális korszerűsítését, innovatív képességük növelését.

A magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai fejlesztése. Ennek érdekében célul tűzzük ki a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítását, technológiai, infrastrukturális korszerűsítését, innovatív képességének növelését.

A magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállalkozások műszakitechnológiai fejlesztése. Ennek érdekében célul tűzzük ki a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítását, technológiai korszerűsítését, innovatív képességének növelését.

célcsoport

fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások

a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások



alkalmassági kritériumok

Pályázhatnak a magyarországi székhelyű, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő




gazdasági társaságok,

szövetkezetek,

egyéni vállalkozók,

amelyek megfelelnek feltételeknek:

a) összes

az

alábbi

foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb és

gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat),



szövetkezetek,

szövetkezetek,

szövetkezetek,




91


b) éves

c)

nettó árbevétele legfeljebb 40 millió euró (10489 millió forint), vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió euró (7080 millió forint); egyéni vállalkozó esetén az utolsó személyi jövedelemadóbevallásban szereplő összes bevétele nem haladja meg a 40 millió eurót (10489 millió forintot), továbbá abban az állam, az önkormányzat vagy az a) és b) pont szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – különkülön és együttesen sem haladja meg a 25 %-ot.

Az a) és b) pontban megjelölt mutatókat a jóváhagyott utolsó éves beszámoló vagy SZJA-bevallás alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. A b) pontban megjelölt mutatók a Magyar Nemzeti Bank 2003. december 31-én érvényes deviza árfolyamán (262,23 Ft/euró) kerültek átszámításra.

amelyek megfelelnek feltételeknek:

az

alábbi

d) összes

foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb és

e) éves

f)

nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró (????? millió forint), vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró (???? millió forint); egyéni vállalkozó esetén az utolsó személyi jövedelemadóbevallásban szereplő összes bevétele nem haladja meg az 50 millió eurót (???? millió forintot), továbbá abban az állam, az önkormányzat vagy az a) és b) pont szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – különkülön és együttesen sem haladja meg a 25 %-ot.

amelyek kis- és középvállalkozásnak minősülnek. A kisés középvállalkozások meghatározását a Projekt adatlap 7.5 pontja (KKV Nyilatkozat) ismerteti részletesen.

amelyek kis- és középvállalkozásnak minősülnek. A kisés középvállalkozások meghatározását a Projekt adatlap 7.5 pontja (KKV Nyilatkozat) ismerteti részletesen.

Az a) és b) pontban megjelölt mutatókat a jóváhagyott utolsó éves beszámoló vagy SZJA-bevallás alapján kell meghatározni. Amennyiben a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

92


támogatás mértéke támogatható tevékenységek

max 50% max 25 millió Ft

A b) pontban megjelölt mutatók a Magyar Nemzeti Bank 2004. december 31-én érvényes deviza árfolyamán (??? Ft/euró) kerültek átszámításra. max 50% max 25 millió Ft NEM ELSZÁMOLHATÓ: - Telekhatáron infrastruktúraépítés, modernizáció

belüli

- Átépítés - Nem gyártási jellegű know-how licenc vásárlása - Pályázatkészítés beszúrt: „A támogatható költségeken belül az ingatlan építés/bővítés aránya maximum 70 % lehet”

max 35% max 25 millió Ft Elszámolható: • Telekhatáron belüli infrastruktúraépítés, • Termeléshez/kereskedelemhez /szolgáltatáshoz kapcsolódó ingatlan építés, bővítés: o Már meglévő 150 m2 alatti önálló kereskedelmi üzlethelyiség esetén felújítás és korszerűsítés is. o Felhasznált anyagok, munkadíj költsége

max 35% max 25 millió Ft NEM ELSZÁMOLHATÓ: Ingatlan építés, bővítés, korszerűsítés, átalakítás, átépítés, felújítás költsége

„Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a pályázó a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja felhasználni”

Nem adható fejlesztési támogatás:

93


- ingatlan korszerűsítéshez, felújításhoz; - kis értékű (50 ezer forint értékhatár altti) tárgyi eszköz beszerzéséhez; - irodagép vásárlásához, - kereskedelmi szálláshely fejlesztéséhez és a hozzá kapcsolódó gép, berendezés, felszerelés beszerzéséhez; - iroda építés költségeihez; - fodrászat, szépségápolás és fizikai közérzetet javító szolgáltatás fejlesztéséhez; - gyorsétterem fejlesztéséhez; - gépjárműkereskedelmi tevékenység, gépjárműjavítás és üzemanyag-kereskedelem fejlesztéséhez; - humán-egészségügyi, állategészségügyi és szociális ellátás fejlesztéséhez;

elbírálás, pontozás

„Nem kaphat támogatást, aki, vagy amely a ? számú mellékletben felsorolt hagyományos kézműipari tevékenységet végzi főtevékenységként” törölt: A pályázat formai hiányossága esetén az MVf Kht. a pályázót

beszúrt: Amennyiben a pályázó valamely mellékletet nem csatolta és/vagy

94


kizárólag írásban, egyszeri alkalommal megfelelő, de maximum 15 naptári napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel.

biztosíték

bankgarancia/kezesi kötelezvény jelzálogszerződés

forrás várható projektszám beérkezett pályázatok száma nyertes pályázatok száma

6400 millió Ft 400-450 db

bankgarancia jelzálogszerződés

valamelyik csatolt melléklet nem felel meg a Pályázati Útmutató XV. pontjában előírtaknak, akkor az MVf Kht. a pályázót kizárólag írásban, egyszeri alkalommal megfelelő, de maximum 15 naptári napos határidő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel. a) jelzálog ingatlanra, (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelező) b) jelzálogjog ingóságra, c) bankgarancia, d) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, f) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény

6300 millió Ft 600-650 db

a) jelzálog ingatlanra (ha az Ámr. szerint egyébként nem kötelező), vagy b) jelzálogjog ingóságra (10 millió forintot meg nem haladó támogatási összeg esetén), vagy c) bankgarancia, vagy d) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, vagy e) garanciaszervezet által vállalt kezesség, vagy f) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény 4000 millió Ft 550

3353

2318

1596

1769

1689

675

668

494

95


A célcsoport és a pályázók köre nem változott. A várható projektszámot csak 2004-ben becsülték nagyon alul (400-450 várható projekttel szemben 1689 projekt kapott IH támogató döntést). A támogatható tevékenységek körében lényeges változás látható. A 2005-ös első fordulóban kikerültek az elszámolható költségek közül a telekhatáron belüli (és kívüli) infrastruktúraépítéshez, az ingatlan korszerűsítéshez és felújításhoz, a kis értékű tárgyi eszköz beszerzéshez, az irodagép vásárláshoz, a kereskedelmi szálláshely fejlesztéshez, az irodaépítéshez, a fodrászat, szépségápolás és fizikai közérzetjavító szolgáltatás fejlesztéshez, gyorsétterem fejlesztéshez, gépjárműkereskedelmi tevékenység, gépjárműjavítás és üzemanyag-kereskedelem fejlesztéséhez, humán-egészségügyi, állat-egészségügyi és szociális ellátás fejlesztéséhez kapcsolódó költségek. Kizárásra kerültek a pályázók köréből a hagyományos kézműipari tevékenységet végző vállalkozások. Később, a 2005-ös második fordulóban a telekhatáron belüli infrastruktúraépítés és a már meglévő 150 m2 alatti önálló kereskedelmi üzlethelyiség esetén a felújítás és a korszerűsítés visszakerült a támogatható tevékenységek köré. 2006-ra az infrastruktúraépítés és az ingatlan építés, bővítés, korszerűsítés, átalakítás, átépítés, felújítás kikerültek a támogatható tevékenységek köréből. A 2005-ös második fordulótól a támogatás mértéke maximum 35% lett, az addigi 50% helyett.

96


Az elbírálási szempontrendszer Szempont

Maximálisan adható pontszám 2004

Maximálisan adható pontszám 2005/1

Maximálisan adható pontszám 2005/2

Maximálisan adható pontszám 2006

I. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KOCKÁZATA 1.

Kapcsolódik-e a GVOP Kis- és középvállalkozások fejlesztése prioritásának céljaihoz, megfelel-e a pályázati feltételeknek? Igen Nem

2.

A projekt költségvetése reális és takarékos módon került-e összeállításra?

5. 6.

Igen Nem A projekt koncepció kidolgozottsága Az üzleti terv realitása A projekt végrehajtás ütemezésének realitása

3.

A vállalkozás működésének időtartama

4.

A pályázó gazdálkodása Nyereségesség Egy főre eső nyereség Egy főre eső árbevétel Árbevétel növekedés Egy főre eső hozzáadott érték Árbevételarányos hozzáadott érték

Előzetes feltétel Értékelhető Elutasítandó

Előzetes feltétel

Előzetes feltétel

Előzetes feltétel

Előzetes feltétel

Előzetes feltétel

Értékelhető Elutasítandó



10 pont nem szempont 5 pont

10 pont nem szempont nem szempont

5 pont

5 pont

10 pont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont

25 pont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont

6pont 6pont 6pont 6pont nem szempont nem szempont II. A PÁLYÁZAT ÜZLETI, PIACI KOCKÁZATA 5 pont

5 pont

45 pont 50 pont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont III. A PROJEKT TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HASZNOSSÁGA

97


7.

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Munkahelyteremtés Területi versenyképesség 85/2004. (IV. 19.) Kormányrendelet alapján A projekt megvalósulásának helye nem elmaradott/mérsékelten elmaradott/jelentősen elmaradott terület Új technológiai eljárás bevezetése/ új piacra történő belépés Új termék Új technológiai eljárás Csúcstechnológia Hozzáadott érték növekmény Környezetvédelmi megfelelőség / Környezeti fenntarthatóság Esélyegyenlőség érvényesülése Iparjogvédelmi oltalom Ipari parkok

15 pont nem szempont



nem szempont

nem szempont

nem szempont

nem szempont 10 pont 10 pont 4 pont 15 pont 5 pont 5 pont 3 pont 3 pont 100 pont

nem szempont 5 pont 10 pont nem szempont 15 pont 5 pont 5 pont 3 pont 2 pont 100 pont

10 pont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont 5 pont 5 pont 5 pont 3 pont 100 pont

10 pont nem szempont nem szempont nem szempont nem szempont 5 pont 5 pont 5 pont 3 pont 100 pont

40 pont

60 pont

60 pont

60 pont

nem szempont 5 pont

Maximálisan adható összpontszám: Minimálisan elérendő pontszám

98


HÁTTÉRELEMZÉSEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA

99


A KKV-K MAGYARORSZÁGI HITELPIACÁNAK ÉRETTSÉGE, JELLEMZŐI A KKV hitelpiac nagysága, érettsége Magyarországon19 A KKV szektor számára nyújtott hitelállomány 2009 második negyedévében 3489 milliárd forintot tett ki, amelyből közel azonos aránnyal részesednek a mikro- (32,82%), kis- (32,76%) és a középvállalatok (34,42%). Bár a 2000-es évek elejétől 2007-ig a KKV hitelek jelentős növekedést mutattak (az éves átlagos növekedési ütem 19,1%-os), 2008 első negyedévétől kezdődően ez a növekedés stagnálásba, majd 2009 második negyedévére csökkenésbe fordult. A csökkenés fő kiváltó oka egyes hitelintézetek forráshiánya, illetve ezen intézmények A KKV hitelek állománya, mrd Ft. kivonulása a kockázatosabbnak 4000 ítélt KKV szektorból. A 3500 nagybankok fele csökkentette 3000 érezhető mértékben a KKV szektor felé fennálló 2500 hitelállományát, a többi 2000 Közép intézmény pedig ezen 1500 Kis hitelállománynak csupán egy 1000 Mikro kisebb részét finanszírozta. 500 Összességében a bankszektor 0 óvatosabban bánik a KKV szektorral a likviditási válság után, ám ez nem jelenti azt, hogy a KKV szektor egyáltalán nem jutna hitelhez.

1. ábra: A részvénytársasági hitelintézetek által a KKV-k számára 1 folyósított hitelállomány

A KKV hitelpiac fejlettségét mutató egyik mérőszám a teljes hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya. Ez a mutató Magyarország esetében nem haladja meg a 15%-ot, amely kevesebb, mint fele az EU15 országok azonos mutatószámának. A magyarországi KKV-kra jellemző, hogy a bankképességük jelentősen elmarad az EU átlagától. A 2009 első félévi KKV hitelügyletek száma mintegy 33%-át teszi ki a teljes KKV20 állománynak, vagyis a magyarországi KKV-k 67% nem rendelkezik banki hitellel. A Flash Barometer 2009-es felmérése alapján21 a magyarországi vállalatok 19%-a találta a legjelentősebb problémájának a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutást, amely eredménnyel a felmérésben szereplő 27 EU tagország, valamint Horvátország, Izland és Norvégia csoportból a felső harmadba tartozik.

év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009Q2*

arány 8,38% 8,14% 9,49% 10,70% 12,72% 13,21% 14,36% 14,21% 13,18%

1. táblázat: KKV hitelállomány a GDP %-ában * Az évközi GDP adat az MNB 2009es GDP előrejelzéséből interpolálva

19

Az elemzés elkészítésében részt vett Öcsi Béla, a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt vezérigazgatóhelyettese. 20 A teljes KKV állomány számítása a KSH cégtár 200902-es adatbázis alapján történt, a 8-as és 9-es árbevétel kategóriába eső, illetve a legalább 81-es alkalmazottak száma kategóriába eső vállalat kiszűrésével. 21 SME’s Access to Finance 2009, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/data/index_en.htm

100


A KKV-k számára kihelyezett hitelek csekély részét alkotják a kifejezetten beruházási hitelek (2008 negyedik negyedévben az éven túl folyósított hitelek 13,6% volt csak beruházási hitel). Az éven túli hitelek aránya jelentősen lecsökkent 2009 második negyedévére, vagyis a KKV-k jelentős részben rövid lejáratú hitelből finanszírozzák magukat, amely finanszírozási kockázatot jelent számukra.

Átlagos vállalati hitelkamatlábak nemzetközi összehasonlításban A KKV hitelkamatlábak22 nemzetközi összehasonlításra alapvetően az euró alapú vállalati hitelek alkalmasak. A magyarországi vállalatok által fizetett átlagos Hosszú lejáratú (1-5 éves) vállalati hitelkamatláb az 1-5 éves lejáratú hitelek után közel azonos pályán hitelek kamatlába mozog, mint az azonos lejáratú 10,00 osztrák és szlovák hitelek. Fontos 9,00 azonban megemlíteni, hogy míg 8,00 7,00 Ausztria és Szlovákia már az euró 6,00 övezet része, a magyar vállalatok Szlovákia 5,00 továbbra is árfolyamkockázattal 4,00 Magyarország szembesülnek euróban 3,00 Románia denominált hitelek felvételekor. 2,00 Ausztia A romániai vállalatok azonos 1,00 0,00 lejáratú hiteleik után fizetett kamata mintegy 200 bázisponttal meghaladja ezen három országot, amely elsősorban a kockázati felárral magyarázható.

2. ábra: KKV-hitelek kamatai nemzetközi összehasonlításban

Az euróban denominált vállalati folyószámlahitelek hasonló tendenciát mutatnak, azonban a nemzetközi helyzet stabilizálódásával a magyarországi vállalatok folyószámlahitel kamatlába mintegy 100 bázisponttal magasabban kezd stabilizálódni az osztrák és a szlovák kamatokhoz viszonyítva.

A KKV-k számára szolgáltató kereskedelmi banki hitelpiac fejlődése A 2000-es évek elején a magyarországi kereskedelmi bankok fokozódó érdeklődést fordítottak a KKV hitelpiac felé. Ennek okai elsősorban a következőkben keresendők:23 • A nagyvállalati ügyfélkörben erős volt a verseny, melynek következtében a haszonkulcs és a növekedési potenciál jelentősen lecsökkent ezen szegmensben. 22

A szlovák kamatlábadatok forrása: Národná banka Slovenska, http://www.nbs.sk/en/statistics/money-andbanking-statistics/interest-rate-statistics/banking-interest-rates-statistics-loans; A román kamatlábadatok forrása: Banca Naţională a României, http://www.bnro.ro/Statistics-report-1124.aspx; Az osztrák adatok forrása: Oesterreichische Nationalbank, http://www.oenb.at/en/stat_melders/datenangebot/zinssaetze/zinssaetze/erlaeuterung_28.jsp#tcm:16-5114 23 Forrás: Csubák, Tibor Krisztián (2004) Kis- és középvállalkozások finanszírozása Magyarországon. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola; http://phd.lib.unicorvinus.hu/165/

101


• •

A KKV-k egyre nagyobb arányban megbízhatóan működtek, a szektor jövedelmezősége javult Számos KKV teljes vagyonával felel kötelezettségeiért, amely érzékenyebbé teszi őket a biztosítékok elvesztésére, amely tényező javítja a visszafizetési fegyelmet.

A KKV-k felé történő nyitás dinamikus növekedést eredményezett: a KKV hitelállomány 2001 és 2007 között majdnem megháromszorozódott, amely évi 19,1%-os növekedésnek felel meg. A legjelentősebb növekedés a mikró- és a kisvállalati szegmensben figyelhető meg: ugyanezen időszak alatt a mikrovállalatok hitelállománya megháromszorozódott, a kisvállalati hitelek állománya pedig majdnem négyszeresére emelkedett. A KKV hitelek jelentőségének felértékelődését is mutatja a teljes vállalati hitelállományhoz viszonyított súlya: 2001 végén ez az arány még 39,6%-ot tett ki, míg 2007 végére 56,6%-ra nőtt. A KKV-k számára az egyes években folyósított hitelek lejárat szerinti megbontása azonban rámutat a KKV szektor továbbra is kiszolgáltatott helyzetére: túlsúlyban vannak az éven belüli hitelek (mintegy 2/3 – 1/3 arányban, de 2009 félévre már 80%-ban), amelyek meghosszabbítása gyakran rulírozó jelleggel történt. A gazdasági válság hazánkba történő begyűrűzésével, a hitelezési feltételek szigorításával a KKV-k kevésbé képesek hozzáférni a banki forrásokhoz – megfigyelhető az a tendencia, hogy a bankok a kockázati tolerancia csökkenésével a KKV hiteleiket kifuttatták. Jól mutatja ezt a folyamatot az is, hogy 2009 első félévére mintegy harmadára esett vissza az éven túli folyósítás. 2007-től kezdődően a KKV hitelállomány növekedése megtorpant, majd 2009 első félévére már csökkenésbe ment át. Az éven túli folyósítások nagyobb részben devizában történtek, amely jelentős árfolyamkockázatot jelent a nem exportőr KKV-k számára. 2008 végén a banki devizaforrások jelenetős mértékben beszűkültek, amely magyarázatot ad arra, hogy az éven túli devizahitelek folyósítása miért esett nagyobb mértékben vissza 2009 elejére, mint az éven túli forinthiteleké.

Adott évi KKV hitel folyósítások devizanem és lejárat szerinti megoszlása 4 500,000 4 000,000 3 500,000 3 000,000 2 500,000 2 000,000 1 500,000 1 000,000 500,000 0,000

3. ábra: KKV hitelek összege devizanem és lejárat szerint

Éven túli - deviza Éven túli - forint Éven belüli - deviza Éven belüli - forint

24

A magyarországi KKV hitelpiac érettségét jelző mutatók a KKV hitelek aránya a GDP-hez viszonyítva, valamint a hitellel rendelkező vállalatok aránya az összes magyarországi KKV-n belül (KKV hitelpiaci penetráció). Az előbbi mutató 13-14% körül mozgott az utóbbi három évben, míg az utóbbi körülbelül 33% körül mozog: vagyis a magyarországi KKV-k kétharmada nem rendelkezik banki hitellel. Magyarország ezen mutatói jelentősen elmaradnak az Európai Uniós átlaghoz képest. Itt azonban fontos megemlíteni, hogy a mikro- és kisvállalkozások esetében gyakori, hogy a vállalkozás céljaira a vállalkozás tagjai személyesen vesznek fel lakossági hitelt, és ezt forgatják be 24

Forrás: A PSZÁF által felügyelet szektorok adatainak idősora–részvénytársasági hitelintézetek (http://www.pszaf.hu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/idosorok?pagenum=1), A 2009Q2-es adat az összehasonlíthatóság érdekében lineáris extrapolációval évesítésre került

102


vállalkozásukba – ugyanis gyakran a vállalkozás nem rendelkezik hiteles hiteltörténettel, így a vállalkozás tagjainak hitelképességének lakossági minősítéssel történő vizsgálata egyszerűbb a bank szempontjából. A lakossági hiteleken belül a KKV-k által ténylegesen felhasznált hitelek mennyiségéről azonban nem elérhető statisztikai adat. A KKV hitelszerződések száma 2001-től 2007-ig mintegy két és félszeresére növekedett. A legnagyobb dinamikát a mikroszegmens mutatta: a 6 év alatt ezen szegmens számára folyósított hitelek száma megháromszorozódott – vagyis a mikrovállalati hitelpenetráció jelentős mértékben növekedett (bár ezen szegmensben még így is alacsony maradt – a közel 600 ezer mikrovállalkozás 20%-a rendelkezik banki hitellel jelenleg). 2007 óta a KKV hitelszerződések száma stagnált, jelentős visszaesés csak a középvállalati szegmensben figyelhető meg: 2008 év vége és 2009 első féléve között ezen vállalati szegmens hitelszerződésének darabszáma 16.293-ról 11.656-ra csökkent (amely majdnem 25 százalékos csökkenést jelent).

A KKV hitelszerződések darabszáma 200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0

A KKV hitelek állománya, mrd Ft. 4000 3500 3000 2500

Közép

2000

Közép

Kis

1500

Kis

Mikro

1000

Mikro

500 0

4. ábra: KKV hitelszerződések darabszáma és a KKV hitelek összege vállalatméret szerint

25

A KKV hitelek állományának változásában a legjelentősebben dinamikát a kisvállalkozások mutatták 2001 és 2007 között. 2009 első félévben a teljes KKV hitelállomány azonban 7,5%-al csökkent az előző év végéhez viszonyítva. Mivel a hitelszerződések darabszáma alig csökken ezen időszak alatt, így elmondható, hogy a csökkenés az átlagos folyósított hitelállománynak csökkenésének tudható be: ez a teljes KKV állományra 21.450.000-ről 20.400.000-re csökkent.

A KKV-k számára nyújtott banki hitelek feltételeinek alakulása Az utóbbi két év vállalati hitelkamatlábak pályáján végigtekintve két időszak különböztethető meg: egy 2008. szeptember előtti viszonylag nyugodt, stabil időszak, majd a Lehmann Brothers csődjét követően jelentősen megugró forinthitel kamatlábak és csökkenő devizahitel kamatlábak időszaka. Bár 2008. szeptember óta a devizahitelek kamatlába csökkenő tendenciát mutat, nem szabad elfelejteni, hogy a forint 2008 szeptembere óta jelentősen gyengült (2009 októberére 12,1%-al26), 25

Forrás: A PSZÁF által felügyelet szektorok adatainak idősora – részvénytársasági hitelintézetek (http://www.pszaf.hu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/idosorok?pagenum=1). A 2003-as és 2004-es hitelszerződések darabszámáról adatot a PSZÁF nem közölt, így az ezen időszakokhoz rendelt adat számítása lineáris interpolációval történt 26 Forrás: MNB devizaárfolyamok - http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_statisztikai_idosorok

103


amely a nagytöbbségében forint árbevétellel rendelkező KKV-k által fizetett kamatokat jelentősen megdrágította. Szakértői becslés alapján a KKV hitelkamatok jelenleg portfóliószinten egy kicsivel több, mint 100 bázisponttal haladják meg a nagyvállalati hitelkamatokat. Kis és mikrovállalatok esetén ez a felár elérheti a 200-400 bázispontot is, ennek mértéke jelentős mértékben konstrukciófüggő. A lokális kockázati felárak alacsonyabbak, mint a romániaiak, a visegrádi országokkal ellenben egy szinten mozog.

A KKV-k – főként a kis- és mikrovállalkozások - jelentős készpénzforgalma megbízhatatlanná teszi mind a vállalkozások beszámolóit, mind a vállalkozások számlatörténetéből nyerhető információkat, így a KKV hitelek elsősorban eszközalapú hitelek.

Átlagos vállalati hitellkamatlában 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00

Folyószámlahitel - forint

Folyószámlahitel - euró

Egyéb hitel - forint

5. ábra: átlagos vállalati hitelkamatlábak hiteltípus és devizanem szerint

27

Egyéb hitel - euró

27

Forrás: Magyar Nemzeti Bank statisztikák http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=hu0901_vallalkozoi_HUF és http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=hu0901_vallalkozoi_eur

104


A KKV-k számára nyújtott támogatások hatása a banki hitelek piacára A 2004 és 2006 között az I. Nemzeti fejlesztési terv keretében a KKV-k számára juttatott támogatások mintegy 190 milliárd forintot tettek ki28, amely 6,1% a teljes 2006-os KKV hitelállománynak. A KKV hitelek piacán a beruházási hitelek teljes hitelállományhoz viszonyított aránya 2009 félévkor 27,4%, az újonnan folyósított hitel mindössze körülbelül 6%-a beruházási hitel. Ez nemzetközi összehasonlításban - ahol inkább a fele-fele megoszlás a tipikus - alacsonynak mondható, bár a válság hatására jelentős mértékben megnövekedett az átstrukturálás céljából nyújtott, refinanszírozási célú hitel. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a rövidtávon megújított folyószámlahitelek elszámolástechnikailag többször is számbavételre kerülnek egy év alatt. A KKV-k számára juttatott vissza nem térítendő támogatások alapvetően csak kis mértékben szorítják ki a bankok KKV hiteleit, ugyanis a vállalatok többsége nem azért pályázik a támogatások elnyerésére, mivel forrásra van szüksége, hanem azért, mert így gyakorlatilag ingyen forráshoz jut. Számos KKV nem 6. ábra KKV hitelek megoszlása az EU-ban Forrás: http://www.ecb.int/pub/pdf/mobu/mb201003en.pdf

28

valósítaná meg tervezett beruházását, ha nem jutna vissza nem térítendő támogatáshoz.

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - http://www.nfu.hu/content/923

105


A KKV-K TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSOK ÁLTALÁNOS INDOKAI A KKV-k növekedésének legfőbb akadályai Számos kategorizálása létezik a KKV-k növekedését akadályozó tényezőknek. A GKI a mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételeiről szóló tanulmányában (2009) számos szakirodalmi forrást felsorol a KKV-n növekedését befolyásoló tényezők csoportosítása témájában: egyes szerzők a cég rendelkezésére álló eszközök szerepét hangsúlyozzák, mások a hatótényezők négy típusát különböztetik meg (ezek: a tulajdonos növekedési motivációja, szakértelme, a rendelkezésre álló erőforrások jellemzői és a kereslet). Több szerző emeli ki a külső tényezők fontosságát: hol az iparágon belüli verseny, a szállítók és vevők tevékenységei, az új belépők és a helyettesítő termékek fenyegetései (Porter), hol a gazdasági szabályozás eltérései (pl. innovációt célzó támogatások), esetleg a gazdaság fizikai infrastruktúrájának minőségi eltérései, különböző adminisztratív és közterhei, üzleti etikája, a vezetők képességei és tudása magyarázzák a kis- és közepes vállalatok különböző növekedési ütemét, hatékonyságbeli különbségeit. Jelen tanulmányban az Európai Bizottság által 2003-ban kiadott, az európai KKV-k helyzetét bemutató Observatory of European SMEs tanulmány kategorizálása mentén mutatjuk be a KKV-k növekedésének főbb akadályait, illetve az arra adott gazdaságpolitikai válaszokat. A 2003-as Observatory of European SMEs összefoglalja 19 európai ország tapasztalatai alapján a KKVk növekedésének legfőbb akadályait és az azok megoldására hivatott európai módszereket. Az ENSR29 Enterprise Survey során, 2002-ben végzett vizsgálatban az üzleti teljesítményük legfőbb akadályának bemutatásakor a kis- és középvállalatok legnagyobb része a kereslethiányt jelölte meg korlátként (37%), azonban a képzett munkaerő hiánya (13%) és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés nehézsége (10%), csakúgy, mint az adminisztratív akadályok (9%), szintén fontos problémát jelentenek. A politikaalkotók számára a képzett munkaerő hiánya és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés nehézsége a leginkább releváns, mivel a kereslethiány kevésbé politikai kérdés, inkább a kedvezőtlen gazdasági klíma közvetlen eredménye. A fenti problémák kezelésére a vállalatok részéről a kompetenciafejlesztés és a banki kölcsön ill. hitel a leggyakoribb üzleti stratégia. A következőkben a pénzügyi korlátok, a kompetenciahiány, a vállalatok közötti együttműködés hiányának természetére, ezen problémákra adható gazdaságpolitikai válaszokra, beavatkozástípusokra térünk ki, valamint említést teszünk a nemzetköziesedés és az innováció kérdéskörére is.

Pénzügyi korlátok A 2003-as Observatory of European SMEs szerint a KKV-k növekedésének egyik legfőbb akadálya az, hogy nehezebben jutnak pénzügyi forrásokhoz, mint a nagyvállalatok, mind a saját tőke, mind az adósság finanszírozása tekintetében. Az ENSR felmérés eredményei szerint az európai bankok mintegy 60%-a igényelt kölcsönt a megelőző 3 évben, 83%-uk meg is kapta azt. A kérelmezők 13%-át utasította el a bank. Az elutasítás három

29

European Network for SME Research 106


leggyakoribb oka az elegendő biztosíték30 hiánya, az üzleti teljesítmény elégtelensége31, illetve a banknak nyújtott információ nem megfelelő volta. (Említésre méltó, hogy a válaszadó KKV-k nagy része válaszolta az „egyéb ok” opciót.) Főként a mikro- és a fiatal vállalakozások, akik még nem tudták bizonyítani eredményességüket, találják nehéznek a bank által kért biztosítékok felmutatását. A bankok számára pedig meglehetősen kockázatos így kölcsönt nyújtani. Erre a problémára lehet megoldás a garancia konstrukciók általi támogatás, ahol a kockázat a garanciaszervezet és a bank között megoszlik, így csökken a bank kockázata. Többféle garancia konstrukció létezik: •

kölcsönös garanciaszövetségek: KKV-k, üzleti szövetségek vagy kamarák, esetleg bankok, partnerségben igénylik a kölcsönt, így jobb pozícióba kerülnek a bankkal szemben.

•

garancialapok: többnyire közpénzből, regionális vagy nemzeti hatóságok által finanszírozott kezességvállalás vagy közvetlenül a KKV-ra, vagy a kölcsönös garanciaszövetségre.

A KKV-k támogatásának Európában több formája terjedt el 2003-ra, pl. a garanciaszövetségek, kockázatitőke-befektetések vagy a beruházások és tanácsadási szolgáltatások egy részének támogatása. Az Európai Beruházási Alap (EIF) több garanciakonstrukció keretében, közvetlenül vagy közvetetten vállalt garanciát 2003-ban: általában a nemzeti szervezetek veszteségeinek 50%-a erejéig, ha azok a nagyobb kockázatú KKV-kba fektettek. Európában általában speciális célcsoportoknak szóltak a pénzügyi támogatások, mint pl. induló vállalkozások (start-up), innováció vagy technológiaorientált vállalkozások, vagy nők által vezetett vállalkozások (pl. Luxembourg, Norvégia, Spanyolország). A kezességvállalás legtöbbször célhoz kötött: pl. vállalkozásindítás, nemzetköziesedés. Franciaországban például a PCE („Pret a la Creation d’Entreprise”, azaz kölcsön vállalkozás indításához) 2000-ben alakult meg, maximum 8000 eurós kölcsönnel támogatva a nagyon kis cégek alapítását. Németországban a mikrohitel programot 2003 októberében indították el, amely maximum 25000 euró kölcsönt nyújtott, fix 8,5 %-os kamatláb mellett, 5 éves lejárattal. A több elérhető támogatás ellenére a 2003-as felmérés eredménye azt mutatta, hogy az európai vállalatok 96%-a igényelte volna az Európai Unió vagy a nemzeti kormányok nagyobb aktivitását ezen a téren. A leggyakrabban felmerült igények a következők voltak: •

A garanciakonstrukciókhoz való könnyebb hozzáférés

•

Regionális fejlesztési bankok kialakításának szükségessége

•

Pénzügyi információkhoz/tanácsadáshoz való könnyebb hozzáférés

•

Segítség a pénzügyi pályázatokhoz

Az Observatory of European SMEs 2003 kiemeli, hogy KKV-k kb. 14%-ának nincs tudomása az igénybe vehető garanciatámogatásokról, 70%-ának – saját bevallása szerint – nincs szüksége pénzügyi támogatásra. Sokan nem gondolják, hogy a támogatások javíthatnának pénzügyi helyzetükön.

30

A bankok által elfogadott biztosítékok közül a leggyakoribb a jelzálog, felmerül ezen kívül több KKV-nél a személyes takarékbetétkönyv, mint biztosíték. A készletek általában a bankok számára nem elfogadott biztosítékok. 31 Alacsony saját tőke arány; alacsony vagy negatív adózás, kamatfizetés és rendkívüli tételek előtti eredmény (EBIT); elégtelen likviditás

107


Kompetenciafejlesztés A humán erőforrás jelentőségét mind az országok, mind az üzleti szereplők a gazdasági növekedés és a versenyképesség kulcsfontosságú motorjának tartják. Az európai KKV-k több, mint fele kulcsfontosságú vállalati stratégiai elemként kezeli, mintegy 40%-a szükségesnek tartja a cégen belüli kompetenciák fejlesztését, az új technológiákra (főként IKT), a változó szervezeti struktúrákra, a növekvő nemzetközi piacokra, a toborzási nehézségekre, az öregedő népességre, a képzési rendszer hiányosságaira hivatkozva (2002-es ENSR felmérés). A kompetenciafejlesztés történhet házon belül, vagy házon kívüli forrásból. A házon belüli fejlesztés formái

A házon kívüli fejlesztés forrásai

Expók/vásárok látogatása Saját munkaerő által szeminárium, konferencia

Munkaerőfelvétel tartott

Külső tréner által tartott szeminárium, konferencia

képzés, Auditorok, bank Tanácsadók képzés, Ügyfelek és/vagy beszállítók

Tanulmányi kirándulás Cégen belüli vagy cégek közötti rotáció Mentorálás Szakmai anyag olvasása Tanácsadókkal való együttműködés belső kompetenciafejlesztésre

Más vállalkozások Képzőközpontok/egyetemek Üzleti és kereskedelmi szövetségek Közigazgatási hivatalok Egyéb szereplők

Belső találkozók szervezése a tudásmegosztás érdekében A képzés és oktatás területén számos nemzeti jó gyakorlatot is említ az Observatory of European SMEs 2003. A jó gyakorlatok egyik csoportja a továbbképzést és folyamatos külső trénerek alkalmazását tartalmazza, a munkavállalók vagy vezetők részére (pl. Izlandon a „Step Ahead” program, vagy pár görög intézkedés). Pár esetben az intézkedések mind pénzügyi, mint tanácsadói segítséget nyújtanak. Sok tanácsadó abban segít, hogy a munkavállaló fel tudja mérni, milyen képzésre van szüksége. Több intézkedés arra helyezi a hangsúlyt, hogy ösztönözzön vállalkozói hálózatokat, hogy azok saját igényeikre testreszabott képzéseket alkalmazzanak (pl. az ír Skillnets kezdeményezés). Végül, többen a „virtuális” képzési módszereket preferálják (pl. a német Mercur intézkedés), vagy azokat támogatják, akik először kívánnak alkalmazottaik számára képzést bevezetni (pl. az osztrák „Alkalmazotti képzés fejlesztésének támogatása a kis- és középvállalatoknál”). A jó gyakorlatok másik csoportja külső tanácsadásra helyezi a hangsúlyt. Számos esetben a támogatás a tanácsadói szolgáltatások egy részét fedezi (pl. a belga „tanácsadás voucher”), míg máshol maga a tanácsadási szolgáltatás nyújtása az intézkedés (pl. Portugália, spanyol PIPE 2000 program). Több intézkedés a vállalkozások közötti hálózatok kialakítását ösztönzi, a tapasztalatok megosztására (pl. a finn „Nemzeti Munkahelyi Fejlesztő Program”, vagy a norvég FRAM program). Harmadik csoportba azt sorolhatjuk, akik vállalkozói hálózatokat alakítottak ki a tapasztalat megosztása érdekében. Itt a nagyobb vállalatok mintegy „keresztapaként”, megosztják személyes tudásukat és szakmai tapasztalatukat gyakorlatok vagy nem-formális képzések keretében (a francia

108


„Szakmai tapasztalatok érvényesítése” intézkedés, az olasz „Foglalkoztatás ösztönzése „ törvény, a holland „Szerzett tudás elismerése” intézkedés).

Együttműködés Együttműködésnek az Observatory of European SMEs 2003 azt a független KKV-k vagy partnerek között létrejött interakciót nevezi, amely speciális cél érdekében jön létre, és tovább tart, mint egyetlen feladat végigvitele. A KKV-k leginkább marketingcsatornák kialakításáért, széles termékkínálat biztosításáért működnek együtt más KKV-kkal. A kooperáció leggyakoribb célja, oka (sorrendben) az új és nagyobb piacok szerzése, szélesebb termékkínálat, know-how-hoz és technológiához való hozzáférés, pótlólagos termelőkapacitás, csökkentett költségek. A munkaerőhöz és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést említették a legritkábban a megkérdezettek. Az együttműködés okait az Observatory of European SMEs 2003 – faktor analízis alapján – három csoportba osztja: •

Általános erőforrások (tőkéhez, munkaerőhöz való hozzáférés)

•

Értékteremtő folyamat (pótlólagos termelőkapacitás, know-how-hoz és technológiához való hozzáférés, szélesebb termékkínálat)

•

Értékteremtő tevékenység outputjának szétterítése (új és nagyobb piachoz való hozzáférés)

A KKV-k 39%-a attól fél, hogy más KKV-kkal való együttműködés során elvesztené függetlenségét. 16% a megfelelő partner hiányát látja legfőbb akadálynak, 15% érzékeny információk felfedésétől tart. Az európai KKV-k 12%-a kockázatosnak tartja az együttműködést, másik 12% adózási és jogi akadályokra hivatkozva nem kooperál. Csupán 3% jelölte a nyelvi és kulturális különbségeket a legfontosabb problémának. Érdekes tény, hogy 25% nem látja akadályát az együttműködésnek. (A fenti arányok hasonlóak mind a kooperáló, mind a nem kooperáló KKV-knál.) A támogatási programoknak négy csoportját különbözteti meg a tanulmány: •

Támogatások, azaz költségcsökkentés a programok által meghatározott területen

•

Tanácsadás, azaz szakértői tanácsadás és kompetenciatranszfer a vállalat felé

•

Találkozóhely, azaz a KKV részére helybiztosítás a potenciális partnerekkel való találkozáshoz

•

Helyiség, azaz a mindennapos működéshez szükséges helyiség biztosítása, gyakran a tanácsadással és a találkozóhellyel kombinálva

A fenti csoportok alapján az ENSR felmérés azt mutatta ki, hogy a támogatásokat alkalmazzák leggyakrabban (18 db intézkedés), a tanácsadás (15 db intézkedés) ugyancsak elég gyakran szerepel az európai intézkedések (összesen 37 vizsgált intézkedés) között.

Nemzetköziesedés A 2003-as ENSR vállalatközi felmérés vizsgálta a KKV-k nemzetközi piacra lépésének formáit, motivációit, a nemzetközi piacra lépés versenyképességre gyakorolt hatását, valamint a KKV-k problémáit a nemzetköziesedés során.

109


A KKV-k nemzetköziesedésének több indoka, motivációja lehet, mely indokok két csoportba oszthatók. Az első az ellátási lánchoz köthető indokok csoportja, ide tartozik a piacszerzés (új termékek piacra dobása vagy a belföldi piac növekvő versenye miatt), illetve a beszállítószerzés (költségcsökkentési okokból). A másik motivációs csoport inkább stratégiai jellegű ösztönzőket tartalmaz, mint a nemzetközi kompetenciák és erőforrások szerzése (technológia, know-how), a nemzetközi üzleti partnerek szerzése, illetve a pénzügyi forrás/tőke szerzése külföldről. Az ENSR kutatás rávilágított, hogy a nemzetköziesedés legfőbb indoka a csupán exportáló és a külföldön leányvállalattal rendelkező vagy több módon nemzetköziesedő csoport számára az új piacok szerzése, piacbővítés. Azoknak, akik csak importálnak, a piacszerzésen kívül a know-how-hoz és a technológiához való hozzáférés, valamint a helyi piac magas termelési költségei is számottevő motivációs tényezők. A nemzetköziesedés legfőbb belső akadályaként a felmérés a nemzetközi piacra lépés magas költségeit mutatta ki. A KKV-k számára ezen kívül problémát jelent a stratégia és a személyes kompetencia hiánya is. Említésre méltó, hogy a nemzetközi piacra lépett cégek 30%-a nem jelölt meg belső akadályt, a nem nemzetköziesedett cégek 59%-a ellenben nem is gondolt nemzetközi piacra lépésre. A nemzetköziesedés támogatásának számos módja van az Európai Unióban, a 2003-as Observatory of European SMEs szerint. Ezek: •

Információ o Általános információs szolgáltatások o Internetes felület

•

Promóció o Külföldi kereskedelmi vásárokon való megjelenés támogatása

•

Pénzügyi támogatás o Pl. exporthitel, export/kockázat biztosítás (export/risk insurance) vagy biztosíték (guarantee) o FDI hitel, nemzetköziesedés támogató szubvenció o Adókedvezmény

•

Befelé irányuló befektetések támogatása (FDI információ vagy pénzügyi támogatás)

•

Tanácsadás (egyéni tanácsadás az export vagy külföldi leányvállalatok kialakítására, kompetenciafejlesztés, partnerközvetítés, jogi tanácsadás)

Széles körben alkalmazott módszer az export támogatása. A Világbank számításai szerint (Lederman – Olarreaga-Payton, 2006) egy dollárnyi export támogatás 30 dollárnyi exportnövekedést eredményez. A támogatási gyakorlatot ugyanakkor általában mégsem elsősorban ezzel a magas hatékonysággal, hanem a kkv-k nemzetgazdasági kulcsszerepével indokolják.

Innováció Egyre nagyobb jelentőségűnek ítélik a gazdaságpolitikák és a közgazdaságtani elméletek a vállalati innovációt. A GKI 2009-es tanulmánya rávilágít az ún. európai paradoxonra. Eszerint bár az EU-ban a legtöbb tudományterületen világszínvonalú kutatóhelyek, kutatások és kutatók találhatók, azok gyakorlati alkalmazása nem mutat kiemelkedő teljesítményt. Kedvezőtlenek a szabadalmi

110


statisztikák, valamint az új termékek és technológiák bevezetésének gyakoriságára vonatkozó adatok. Közép-Kelet_Európában a GKI (2009) tanulmánya szerint az európai paradoxon még szélsőségesebb, mint az Unióban általában. A magyarországi magánszféra innovációs tevékenységét jellemzi, hogy a vállalati K+F kiadások több, mint 70%-a nagyvállalatok kiadása. A hazai innovációs tevékenység köztudottan gyér, de kimondottan kevés a KKV-k körében. Az innovációk kis számának több oka lehet (GKI, 2009): •

Szűkös a képzett vállalati szakemberek kínálata.

•

Nehezen elérhetők az innovációs információk. (Jellemző, hogy legtöbb innovatív vállalatunk nem integrálódik a környezetébe, „sziget”-ként működik) A vállalatok közti együttműködés ritka, a klaszterek fejletlenek.

•

Túl kockázatosak a ráfordítások megtérülései, nehéz a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hazai érvényesítése.

•

Az innováció finanszírozása problémákba ütközik (saját forrás, bankhitel hiánya, szigorú feltételek, túlzott adminisztráció stb.).

Felhasznált irodalom GKI Gazdaságkutató Intézet [2009]: A mikro-, kis és közepes vállalatok növekedésének feltételei – Andrási, dr. Borsi, Farkas, Némethné, dr. Papanek, Viszt Lederman, D. - Olarreaga, M. - Payton, L. [2006]: Export promotion agencies: what works and what doesn't. Policy Research Working Paper Series 4044, The World Bank European Commission, Enterprise Directorate-General: Observatory of European SMEs 2003/2 – SMEs and access to finance European Commission, Enterprise Directorate-General: Observatory of European SMEs 2003/3 – SMEs and the liberalisation of network industries European Commission, Enterprise Directorate-General: Observatory of European SMEs 2003/4 – Internationalisation of SMEs European Commission, Enterprise Directorate-General: Observatory of European SMEs 2003/5 – SMEs and coopearation European Commission, Enterprise Directorate-General: Observatory of European SMEs 2003/6 – The impact os EU enlargement on European SMEs European Commission, Enterprise Directorate-General: Observatory of European SMEs 2003/7 – SMEs is Europe European Commission, Enterprise Directorate-General: Observatory of European SMEs 2003 – ENSR Enterprise Survey 2003

111


KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ HAZAI ÁLLAMI BEAVATKOZÁSI ESZKÖZÖK ÁTTEKINTÉSE

I. KKV-támogatás indokoltsága A GKI 2008-as Versenyképességi Évkönyve szerint Magyarországon egyedülálló a kis- és középvállalatok nagyvállalatokéhoz viszonyított elmaradása a hatékonyság tekintetében, sőt, a különbség 2000-hez képest nőtt 2008-ra.

3. ábra: A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága, 200832

A magyarországi KKV-k európai uniós társaikhoz képest is hátrányban vannak a hozzáadott érték vállalatméret szerinti megoszlása tekintetében, ugyanakkor a munkavállalók nagyobb hányadát foglalkoztatják, mint az uniós KKV-k.

32

Forrás: GKI, 2008; World Competitiveness Yearbook 2008

112


1. táblázat: Az Európai Unió (EU-25) és Mo. vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója33 (%) EU-2003, Mo.-2003 A vállalkozások számának megoszlása Foglalkoztatottak megoszlása

számának

Árbevétel megoszlása Hozzáadott érték megoszlása

EU-25

mikro 91,5

kis 7,3

közép 1,1

KKV 99,8

nagy 0,2

összes 100,0

Mo.

94,7

4,4

0,7

99,8

0,2

100,0

EU-25

29,8

20,8

16,5

67,1

32,9

100,0

Mo.

35,9

18,6

16,2

70,7

29,2

100,0

EU-25

19,4

19,3

19,2

57,9

41,9

100,0

Mo.

21,1

19,0

18,6

58,7

48,2

100,0

EU-25

20,5

19,1

17,8

57,4

42,7

100,0

Mo.

17,2

16,2

18,4

51,8

48,2

100,0

A 2003-2006-os Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) a KKV-k gazdaságban és foglalkoztatottságban játszott kiemelkedő szerepével indokolja a támogatás szükségességét, valamint azzal a ténnyel, hogy az európai uniós csatlakozás közeledtével alapvetően megváltoztak a feladatok és ezzel párhuzamosan a támogatási rendszerrel szembeni követelmények, továbbá hiányzott egy önálló KKV fejlesztési program. A KKV-k támogatásának fő célja az SZVP-n belül: • • • •

vállalkozások versenyképességének növelése, EU integrációra való felkészítés, az erőforrásokhoz való hozzáférés, a hátrányos helyzetű területek, társadalmi csoportok esélyegyenlőségének javítása, az EU kis- és középvállalkozás támogatási forrásainak igénybevételéhez szükséges feltételek megteremtése.

Ezt árnyalandó, felhívjuk a figyelmet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, majd Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által nagy vállalati mintán rendszeresen végzett felmérésének eredményére, amely szerint a KKV-k működését sokkal jelentősebben megnehezítik az adó- és TBterhek, illetve a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, mint a finanszírozási problémák. 2. táblázat: A vállalkozók által összeállított rangsor a növekedést gátló legfőbb akadályra vonatkozóan (100 pontos skálán) Átlagos érték

Tényezőcsoport*

1999

2003

2005

2007

Szabályozás

63

63

64

70

Piaci környezet

53

51

53

49

Finanszírozás

30

26

27

36

Inputok

13

13

12

11

*Szabályozás: adózási- és társadalombiztosítási terhek, gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága

33

Forrás: SMEs and entrepreneurship in the EU, Statistics in focus 24/2006

113


Piaci környezet: erős, tisztességtelen verseny, nem elegendő megrendelés Finanszírozás: tőkehiány, hitelhiány, fizetési késedelmek Inputok: kapacitások korszerűtlensége, beszerzési nehézségek, munkaerőhiány Az egyéb akadályozó tényezőket és a korrupciót a felmérés figyelmen kívül hagyta.

Forrás: GKM, 2007

A 2007-2013-as időszakra szóló KKV stratégia a KKV-k nagyvállalatokhoz képest mutatkozó lemaradását a következő okokra vezeti vissza: • • • • •

egyes szektorokban mutatkozó méretgazdaságossági problémák, innovációs kapacitás gyenge, nehéz a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, alacsony a KKV-k technológiai és IKT felszereltségi színvonala, hiányosak a vezetői, piaci, kereskedelmi, marketing, HR, pénzügyi és IT ismeretek, készségek, illetve korlátozott az együttműködési készség.

Fontos látnunk, hogy ez a stratégia is kiemelt helyen kezel a KKV-k forráshoz jutási problémáit, és a technológiai fejletlenséget, ugyanakkor nem pontosítja, hogy a KKV-k mely körét érintik ezek a problémák és melyeken nem.

I.2. KKV támogatás eszközrendszere 2003-2006 között A KKV-k támogatása pénzügyi szolgáltatási konstrukciókkal, pályázatokkal, egyéb külső finanszírozási lehetőségekkel valósult meg 2003 és 2006 között. Kiírásra kerültek nemzeti központi költségvetési forrásból finanszírozott pályázatok, valamint az Európai Unió forrásaiból és magyar társfinanszírozásból támogatott pályázatok. A Magyar Fejlesztési Bank forrásaira épülve hitelkonstrukciók váltak elérhetővé, továbbá garanciaintézmények nyújtottak pénzügyi szolgáltatásokat. Elérhetővé váltak speciális finanszírozási formák (pl. mikrohitelezés), és elterjedtek egyéb külső finanszírozási lehetőségek is, mint hitelpiac, faktoring, forfeting, fejlesztési és kockázati tőke, lízing, üzleti angyalok. A KKV-k 2003 és 2006 között elkülönített állami pénzalapból, vállalkozási célelőirányzatból és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatokból kaphattak támogatást. A vállalkozói célelőirányzatból a következő formákban lehetett támogatást nyújtani: visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, azaz vissza nem térítendő támogatás; vissza nem térítendő kamattámogatás; garanciadíj támogatás; faktoring-díj, illetve lízingdíj-támogatás. Egy adott KKV egyidejűleg több támogatási formában is részesülhetett. (GKM, 2007c)

I.3. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 2003-2006 A program eszköztára a vissza nem térítendő pályázatokon kívül adókedvezményekből, négy lépcsős hitelprogramból, garanciakonstrukciókból és egyéb eszközökből állt. (KKKVTF, 2003) A. Adókedvezmények

114


B. Vissza nem térítendő pályázatok a) 2003-ban 12, 2004-ben és 2005-ben 4-4, 2006-ban 3 pályázati konstrukció (2003-ban A feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások c. SZVP-2003-1 kódszámú konstrukcióra 3 Mrd Ft keret jutott. 2004-től ez a konstrukció megszűnt) b) 2004-től, a GVOP megjelenésével lényegesen lecsökkent a KKV-k támogatására szolgáló, hazai finanszírozású, vissza nem térítendő támogatások köre. C. Négylépcsős hitelprogram: 1. Mikrohitel: még nem bankképes mikrovállalkozások számára nyújtott hitelkeret, melynek segítségével a mikrovállalkozások kamattámogatással, garanciavállalással olcsóbb hitelhez juthatnak. 2. Széchenyi Kártya: KKV-k kamattámogatott, szabad felhasználású forgóeszköz hitele a legalább egy éves vállalkozók részére (2002 óta) 3. Midihitel: mikro- és kisvállalkozások számára 3-10 millió Ft-os hosszú távú fejlesztési hitel (2005 januárjától a felső határ 25 millió Ft) 4. Európa Hitel (Európai Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram): a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kedvezményes kamatozású hitel 80 Mrd Ft keret erejéig, beruházási elképzeléseik megvalósítására • Felkészítő fokozat: Roma Hitel: hátrányos helyzetben lévő roma vállalkozók számára kialakított speciális hitel, 500-700 ezer Ft összegben D. Garanciakonstrukciók A vállalkozások munkahelyteremtő beruházásaihoz nyújt egyszerűbb hitelhez jutási lehetőséget. E. Egyéb eszközök a) Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program (MAP) forrásaihoz való hozzáférés b) Lánchíd Faktoring Program 2004-ben a támogatott hitelek kiegészültek az Econova, illetve a Partner hitelekkel. 2005 januárjában a GKM döntése értelmében a Mikrohitel kondícióinak módosítására került sor. 2005-ben került sor a Mikrohitel Plusz bevezetésére.

I.4. Egyéb programok, pályázatok 2004-ben indult a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program is, melynek keretében a GKM 4 turisztikai pályázatot hirdetett meg. Az innovációt és a kutatás-fejlesztés támogatta 2003-tól a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. 2003-2004-ben hirdette meg a Külügyminisztérium a Kereskedelemfejlesztési Pályázatot. 2005-ben az ITDH-hoz került át a pályázatok kezelése, akkortól az ITDH Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Tanácsadás Célelőirányzat forrásaiból. 2004 végén megszületett a Szülőföld Alap, amely állami segítséget kínál a gazdaságfejlesztés területén a magyar vállalkozók nemzetközivé válását elősegítő termékek igénybevételére. Fontos pénzpiaci szereplő a Magyar Fejlesztési Bank. Az MFB hitelprogramokkal (Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitelprogram 2003-2004, Európa Terv Projekt-kiegészítő

115


Hitelprogram a Strukturális Alapok pályázataihoz 2004, Regionális Infrastruktúra és Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 2003-2004, Econova Hitelprogram 2004, Partner Hitelprogram 2004, Mikrohitel Plusz Program 2005-től, Egészségügyi Fejlesztési és Beruházási Hitelprogram 20032004, Beszállítói Hitel, Környezetvédelmi hitelek stb.) és tőkebefektetési programokkal (Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Tőkebefektetési Program, Egyedi Tőkebefektetések) állt a hazai kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Az MFB-n kívül az alábbi állami kockázati tőketársaságok álltak a KKV-k rendelkezésére: Corvinus Rt., Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt., Beszállítói Befektető Rt., Informatikai Kockázati Tőkealapkezelő Rt.. A Magyar Export-Import Bank Rt. hitelkonstrukciókat és egyéb szolgáltatásokat kínált.

I.5. Hazai finanszírozású KKV támogatások összefoglaló táblázata Az alábbi táblázat mutatja a 2003-2006 között, a KKV-k számára elérhető programokat, azok forrását illetve eszközeit. Látszik, hogy számos program működött párhuzamosan, hasonló eszközökkel. Egyszerre több Célelőirányzat és Alap nyújtott támogatást a kis- és középvállalati szektor számára. Ezen programok és eszközök összehangolása stratégiai szinten nem történt meg, ezért tűzte ki célul a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program is, hogy egy önálló KKV fejlesztési program hiányát orvosolja. 1. táblázat: Hazai finanszírozású KKV támogatások, 2003-2006 (Forrás: SZVP beszámolók, KKV éves jelentések) Program

Forrás

Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program

Eszközök

Év

34

Kisés Középvállalkozói Célelőirányzat;

pályázatok, VNT

Szülőföld Alap

Négylépcsős hitelprogram kedvezményes hitelkonstrukciók

20032006

kamattámogatás, VNT –

Garanciakonstrukciók Egyéb (pl. vállalkozói kultúra fejlesztése, EU felzárkózást segítő programok, Lánchíd Faktoring) – pályázatok VNT, állami kamattámogatás Széchenyi Turizmusfejlesztési Program

Turisztikai Célelőirányzat

pályázatok, VNT

20042005

és

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

pályázatok, VNT

20042006

A magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatása

Magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzat

pályázatok, VNT

20032006

Kereskedelemfejlesztési Pályázat

Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat / ITDH Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési

pályázatok, VNT

20032006

Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

34

VNT: Vissza nem térítendő; VT: Visszatérítendő

116


Tanácsadás Célelőirányzat SMART Hungary Beruházásösztönzési Program

Beruházásösztönzési Célelőirányzat, Nemzeti Beruházásösztönzési Célelőirányzat

pályázatok, VNT

Tőzsdei bevezetésre készülő vállalkozások támogatása

Vállalkozási Célelőirányzatok

pályázatok, VNT

20052006

Nemzeti Energiatakarékossági Program

Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása Célelőirányzat

pályázatok, VNT

20032006

Kisés Középvállalkozói Célelőirányzat

állami kockázati tőke

20032006

Munkaerő-piaci Alap

pályázatok, VNT/VT

20032006

kockázati befektetések foglalkoztatási, támogatások

tőkeképzési

20032006

kamattámogatás

I.6. 2003-2006 közötti időszak KKV-fejlesztési forrásai A célelőirányzatok közül a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat jelentős forrásokkal rendelkezett 2003-ban, majd az európai uniós források megjelenésével azonban a forrás lényegesen lecsökkent. A fent említett célelőirányzatok költségvetése a 2003-2007-es időszakban az alábbiak szerint alakult: 2003 Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat Beruházásösztönzési Célelőirányzat Nemzeti Beruházásösztönzési Célelőirányzat ITDH Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Tanácsadás Célelőirányzat Külgazdaság Fejlesztési Célelőirányzat

2004

2005

2006

(mrd Ft) 2007

20,0 15,6 -

10,5 10,6 -

3,6 9,5 -

3,71 4,66 3,13

3,26 38,0 1,0

-

-

-

2,38

-

-

-

-

2,855 Forrás: GKM, 2007c

Összehasonlításként az előzőleg bemutatott hazai célelőirányzatok forrásaihoz, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004-2006-os forrásait az alábbi táblázat mutatja: (mrd Ft)

EU Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

Hazai közösségi

109,4

45,2

Összes közösségi 154,6

Beruházásösztönzés

25,2

10,7

35,9

Kis- és középvállalkozások fejlesztése

30,6

12,8

43,4

Kutatás-fejlesztés és innováció

25,2

9,4

34,5

Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés

24,1

10,9

35,0

117


A fejlesztési tőke-finanszírozási források közül a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott állami kockázati és innovációs tőkeforrások voltak a legjelentősebbek 2005-ban és 2006-ban. 2. táblázat: Állami kockázati és innovációs tőkeforrások KKV-knak

Szervezetek Magyar Fejlesztési Bank Rt. Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. Beszállítói Befektető Zrt. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. Informatikai Kockázati Tőkealap Corvinus Kockázati Tőkealap Start Garancia Alap Regionális Fejlesztési Holding Zrt. Hitelgarancia Zrt. (saját tőke)

Rendelkezésre álló tőke, Mrd Ft 2005 2006 40 7-8 1,9 1,8 1,6 5,0 2,3 22,9

40 5,0 1,9 1,0 0,3 4,0 4,8 2,3 24,5 Forrás: GKM, 2007c

Felhasznált irodalom GKI Gazdaságkutató Intézet [2008]: Versenyképességi Évkönyv 2008 GKM [2004]: Beszámoló a 2003. évi Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozott pályázatokról, valamint a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról GKM [2005]: A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés, 2003-2004 GKM [2005b]: Beszámoló a 2004. évben a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a kisés középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozott pályázatokról, valamint a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról, valamint az európai uniós felkészítő programokról GKM [2006]: Beszámoló a 2005. évben a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozott pályázatokról, valamint a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról, valamint az európai uniós felkészítő programokról GKM [2007]: A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája 2007-2013 GKM [2007b]: Beszámoló a 2006. évben a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében a kisés középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozott pályázatokról, valamint a vállalkozók pénzügyi forrásokhoz való hozzájutását segítő konstrukciókról, valamint a vállalkozói kultúra fejlődését elősegítő, és az európai uniós felzárkóztató programokról GKM [2007c]: A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés, 2005-2006 KKV Támogatási Főosztály [2003]: Összefoglaló a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program céljairól, prioritásairól, a megvalósítást szolgáló eszközökről és az eddig megtett intézkedésekről NFGM [2007]: A kis- és középvállalkozások helyzete, Éves jelentés, 2007

118


II. A FONTOSABB, RELEVÁNS PROGRAMOK RÉSZLETES BEMUTATÁSA II.1 . Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program pályázatai: 2003-ban meghirdetett pályázatok (összes keret 11.657 millió Ft) SZVP-2003-1

a feldolgozóiparban működő mikro- és kisvállalkozások modernizációját és technológiafejlesztését szolgáló beruházások támogatása

SZVP-2003-2

a kis- és középvállalkozások részére a korszerű vállalatirányítási rendszerek támogatása

SZVP-2003-3

a mikro- és kisvállalkozások piaci versenyképességét javító üzleti tanácsadói szolgáltatások támogatása

SZVP-2003-4

az európai uniós követelményeknek való megfelelés szakma-specifikus oktatással, információs eszközök készítésével, terjesztésével történő támogatása

SZVP-2003-5

a mikro-, kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységét javító támogatásra

SZVP-2003-6

a mikro-, kis- és középvállalkozások közötti hálózatépítés támogatása

SZVP-2003-7

a mikro-, kis- és középvállalkozások részére minőségirányítási rendszer bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása

SZVP-2003-8

a mikro- és kisvállalkozások Interneten való megjelenésének támogatása

SZVP-2003-9

a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseit segítő kamattámogatás

SZVP-2003-10

a belföldi közúti fuvarozásterületén működő mikro-, kis és középvállalkozások támogatása

SZVP-2003-11

a kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató üzlethelyiségek korszerűsítésének, bővítésének támogatása

SZVP-2003-R

a hazai roma mikro- és kisvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatása

Eredmény: „A 2003. évben a 12 db pályázati kiírás keretében beérkezett pályázatok száma 7.550 db, a beérkezett pályázatok által igényelt támogatási összeg 21,8 Mrd Ft volt. A beérkezettekből 5.287 db (70,5 %) került befogadásra. Az 5.287 db befogadott pályázat igényelt támogatási összege 14,7 Mrd Ft-ot tett ki. A befogadott pályázatokból 4.851 esetben (92 %) született támogató döntés. A megítélt támogatás összege meghaladta a 12 Mrd Ft volt, amely az igényelt támogatási összeg 82 %-át jelenti.” (GKM, 2004) 2004-ben meghirdetett pályázatok (összes keret 573 millió Ft) SZVP-2004-I

a Mikro- és kisvállalkozások Interneten való megjelenésének támogatása

SZVP-2004-O

háziorvosi működtetési jog megvásárlását vagy az egészségügyi közszolgáltatás nyújtását segítő kamattámogatás

119


SZVP-2004-R

a hazai roma mikro-, kisvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatása

SZVP-2004-T

a mikro-, kis- és középvállalkozások találmányai külföldi iparjogvédelmi oltalmának és értékesítésének támogatása

Eredmény: „Összességében a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program a pályázatok, hitel- és tőke, valamint a felzárkóztató programok révén mintegy 320 000 vállalkozás fejlődéséhez járult hozzá 2004-ben. Az SZVP keretében megjelent pályázatokon keresztül 2004-ben 865 vállalkozó kapott vissza nem térítendő támogatást 536 millió forint értékben, a hitel- és tőkeprogramokból több mint 19 830 vállalkozó részesült 170,6 milliárd forint összegben az európai uniós felkészítő és felzárkóztató programok pedig mintegy 300 000 vállalkozót értek el.” (GKM, 2005b)

2005-ben meghirdetett pályázatok (összes keret 670 millió Ft) SZVP-2005-I

a Mikro- és kisvállalkozások Interneten való megjelenésének támogatása

SZVP-2005-O


SZVP-2005-R


SZVP-2005-T


Eredmény: „Összességében 2005-ben a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében megjelent pályázatokon keresztül több, mint 900 vállalkozó kapott vissza nem térítendő támogatást 535 millió forint értékben. Az állami támogatásokkal működtetett hitel-, faktoring és tőkeprogramokat több, mint 23 500 vállalkozó vette igénybe 170,5 milliárd forint összegben az európai uniós felzárkóztató programok több mint 9 000 vállalkozót értek el, 13 szakmában 49 európai uniós szabvány jelent meg magyar nyelven, szakma- és témaspecifikus kiadványok 300 000 példányban jelentek meg a vállalkozások részére.” (GKM, 2006) 2006-ban meghirdetett pályázatok (összes keret 325 millió Ft) SZVP-2006-O


SZVP-2006-R


SZVP-2006-T


Eredmény: „2006-ban a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében megjelent pályázatokon keresztül 83 vállalkozó kapott vissza nem térítendő támogatást közel 263 millió forint összegben.” (GKM, 2007b)

120


Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat (KKC) Támogatásban részesülhetnek: • •

Kis- és középvállalkozások Egyes programok megvalósításában közreműködő szervezetek

Fő cél: •

Kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése

Támogatásban részesíthetők azok a programok, amelyek célja: • •

• • • • • • • • • • • • • • • • •

a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtése, a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését, KKV-k vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése, műszaki-gazdasági, az üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, értékelése és terjesztése, a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása, a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása, a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése, az innovációs képesség fejlesztése, a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése, a KKV-k közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése, a KKV-k egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai, vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése, az adminisztratív terhek csökkentése, az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása (tagdíj és társfinanszírozás), a KKV-k fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése, lebonyolítása, a KKV-k fejlesztési stratégiáját megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítése, alapszintű és emelt szintű tanácsadás a KKV-k részére, a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése, a szellemi tulajdon védelmének elősegítése, a piaci információkhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének biztosítása.

121


KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK UNIÓS FORRÁSOKRA ALAPOZOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK PÉLDÁI A 2000-2006 IDŐSZAKBAN Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia több NUTS2 régióból állt, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia csupán egyből. Minden több NUTS2 régióból álló, 2004-ben belépő tagországban készültek ágazati jellegű operatív programok (Csehország 4, Lengyelország 5, Magyarország 4, Szlovákia 3+1). A 4 ország közül csak Szlovákiában nem készült regionális operatív program. Csehországban és Szlovákiában a fővárosi régió fejlettségi szintje alapján már nem volt jogosult az 1. Célkitűzés szerinti támogatásokra, ezért ezekre a régiókra külön 2. ill. 3. Célkitűzés szerinti egységes programozási dokumentumokat dolgoztak ki. (Perger, 2009)

Csehország 2004 decemberében Csehországban a kis- és középvállalkozások az összes vállalkozásnak 99,85%-át tették ki, a szektor a foglalkoztatottak 61,5%-át tudta magáénak. 2003-ban a KKV-k a GDP 35%-át termelték meg, és az export 34,3%-át adták. 2005-ben 7 állami finanszírozású nemzeti program támogatta a KKV-kat, mely programokra 2005-2006-ra 550 millió CZK-t különített el az állam. 9 program a Strukturális Alapok társfinanszírozásában valósult meg. A nemzeti programok forrásait elsősorban olyan tevékenységekre lehetett költeni, melyeket a Strukturális Alapokból nem lehetett finanszírozni. A közösségi programok alapját a Multiannual Programme for enterprises and entrepreneurship adta. A KKV-k finanszírozásának egyik fő célja exportjuk és a nemzetközi versenyképességük növelése volt, valamint azon feltételek megteremtése, melyekkel a külföldi piacokon eredményesen helyt tudnak állni. Ezen célok eléréséhez támogatták a cseh cégek külpiaci megjelenését, jelenlétét, valamint direkt nemzetközi marketing tevékenységüket. Segítették ezen túl az export területén a kooperációt. A vállalkozások indításának, a működésének adminisztratív akadályait leépítő folyamat végigvitelét is kulcsfontosságúnak tartották. (NRP, 2005)

Szlovákia 2004-2006 között Szlovákia Nemzeti Fejlesztési Tervében regionális operatív programok keretében jutott a Strukturális Alapok által nyújtott támogatásokhoz: az 1. Célkitűzés szerinti régióba tartozott Pozsony kivételével az összes régió, míg a 2. Célkitűzés szerinti régiónak minősült a Pozsony régió. A Multi-Regionális Operatív Programok (1. Célkitűzés) keretében, az Ipar és Szolgáltatás (Industry and Services) ROP-ra 151 211 ezer euró jutott. Az Ipar és Szolgáltatás program elsődleges célja az ipar és a szolgáltatások versenyképességének növelése termelőkapacitás fejlesztésével és (főként a KKV-k esetében) munkahelyteremtéssel, fókuszálva az új technológiákra és a tudásalapú társadalomra, az infrastruktúra, K+F, kooperáció, technológiatranszfer, megújuló energiák, energiahatékonyság támogatásával. A program másik prioritása a turizmus fejlesztése. Az Ipar és Szolgáltatás programon belül külön célként jelent meg a KKV-k versenyképességének növelése, új technológiák bevezetésével és implementálásával. A Pozsony régióra vonatkozó ROP a KKV-k fejlesztésére (főként pénzügyi és technikai szolgáltatások), vállalkozók támogatására (ipari parkok, innovációs központok, technológiai parkok), turizmusra, örökségvédelemre koncentrált. 2004-2006 között erre a célra 37 168 ezer eurót allokáltak. (Nemec et al., 2008; EC, 2004-6)

122


Lengyelország A 2004-2006 közötti lengyel Nemzeti Fejlesztési Tervben 7 db operatív program jelölte ki az EU-s források felhasználásának irányait. Ezek közül a Gazdasági Versenyképesség Fejlesztése Operatív Program a második legnagyobb közösségi költségvetéssel (1300 millió euro) rendelkezett. Ezen program prioritásai a vállalkozói kultúra és az innováció ösztönzése, valamint a vállalatok versenyképességének növelése volt az egységes európai piacon. Az alábbi beavatkozások tartoztak a fenti prioritásokhoz: 1. prioritás: A tudásalapú gazdaság üzleti környezetének fejlesztése 1.1. Vállalkozások támogatásának intézményrendszerének megerősítése (30,8 millió euro35) 1.2. Vállalkozások beruházásainak külső finanszírozásához való hozzáférés javítása (174 millió euro) 1.3. Vállalkozások fejlődéséhez szükséges kedvező feltételek kialakítása (138,9 millió euro) 1.4. Kutatás-fejlesztési tevékenység és a gazdaság együttműködésének megerősítése (88,85 millió euro) 1.5. Vállalkozók információs elérhetőségének és on-line közigazgatási szolgáltatásoknak javítása (114,9 millió euro) 2. prioritás: Közvetlen támogatás a vállalkozások részére 2.1. KKV-k versenyképességének növelése tanácsadási tevékenységgel (13,3 millió euro) 2.2. KKV-k termelési és technológiai versenyképességének növelése (253,57 millió euro) 2.3. KKV-k versenyképességének növelése beruházások által (261,1 millió euro) 2.4. Környezetvédelmi standardokhoz történő adaptáció segítése (155,37 millió euro) A 2.2. beavatkozás (KKV-k termelési és technológiai versenyképességének növelése) 2.2.1-es alintézkedése (Vállalkozások induló beruházásainak támogatása) induló vagy működő vállalkozások – a termelői és a szolgáltató szektorban egyaránt –, a termék, termelés vagy termelési folyamat nagymértékű változtatását és új munkahelyeket eredményező beruházásait támogatta, maximum 65%-os támogatási intenzitással. Az alintézkedés nagyvállalatokat is támogatott (50%-os támogatási intenzitás mellett), de alapvetően KKV-kra fókuszált. A cél új munkahelyek kialakítása, vállalati beruházás növekedése, a vállalatok technológiájának modernizációja, minőség és munkatermelékenység növekedése, termékkínálat szélesedése volt. A 2.1.1 alintézkedés ERFA hozzájárulása 56,2 millió euró volt a nagyvállalatok, 168,2 millió euró a KKV-k részére. A 2.3. beavatkozás (KKV-k versenyképességének növelése beruházások által) ugyancsak támogatta a KKV-k – jelentős termék vagy termelési folyamat változást eredményező – modernizációját, de ezen kívül támogatta még közös beruházási projektek megvalósítását, kutatási eredmények és/vagy ipari tulajdonjog beszerzését, IKT bevezetését és alkalmazását, valamint technológiák és termékek EU direktívákhoz való igazítását. A maximális támogatási intenzitás 50% volt. A beavatkozás a KKV-k versenyképességének növelését, termék- és technológiai kínálatának modernizációját, a KKV-k profitabilitásának és innovációjának növelését, új munkahelyek kialakítását, K+F szektor és KKV-k közötti együttműködés növelését tűzte ki célul.

35

Minden összeg az ERDF hozzájárulást jelzi

123


A Government Policy Guidelines for Small and Medium-Sized Enterprises from 2003 to 2006 foglalta össze a lengyel KKV-knak nyújtott kormányzati támogatások intézkedéseit. A KKV-támogatások lényege az volt, hogy ösztönözze azok gazdasági aktivitását, így növekedjen a foglalkoztatás és a versenyképesség. A célok elérésének eszközéül jogi, szervezeti, informatikai intézkedések, képzés és pénzügyi eszközök szolgálnak, az alábbi területeken: •

Vállalkozások fejlesztését elősegítő intézkedések támogatása

•

Jogi és adminisztratív környezet fejlesztése

•

KKV szektor intézményrendszerének fejlesztése

•

Vállalatok konszolidációjának és nemzetközi tevékenységének ösztönzése

Írország 2000-2006 között Írországban Nemzeti Fejlesztési Terv jelölte ki az EU források felhasználásainak irányait, területeit. A Déli és Keleti Regionális Operatív Program Helyi Vállalkozásfejlesztés alprogramján belül a Mikrovállalkozások beavatkozás két alintézkedést tartalmazott: Különféle pénzügyi beavatkozások, Vállalakozói kultúra és képességfejlesztés. A Különféle pénzügyi beavatkozások alintézkedés keretében a mikrovállalkozások projekt-specifikus ill. foglalkoztatási támogatást kaphattak, valamint támogatást megvalósíthatósági tanulmány készítésére, 50%-os támogatás mellett. Az alintézkedés célja a kevésbé fejlett régiók munkalehetőségeinek növelése, a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés, a mikrovállalkozások bázisának növelése és erősítése, a hagyományos vagy hanyatló gazdasági szektoroktól való függés csökkentése, a nemzeti versenyképesség javítása, a mikrovállalkozások foglalkoztatási és hozzáadottérték növelő képességének növelése volt. A beérkezett pályázatok értékelése során a holtteherveszteség vagy kiszorító hatás potenciális mértékét figyelembe vették. A Vállalakozói kultúra és képességfejlesztés alintézkedés célja a személyek és vállalatok vállalakozói képességének fejlesztése közép- és felsőoktatásban résztvevő diákok célzott képzése, vállalkozók mentorálása, valamint a mikrovállalkozások részére vezetői képességek fejlesztésére szolgáló tréningtechnikák bevezetése által. Az alintézkedés hozzájárul a regionális különbségek csökkenéséhez, a munkanélküliek és a nők foglalkoztatásának növeléséhez, a mikrovállalkozások bázisának növeléséhez, a mikrovállalkozások foglalkoztatási és hozzáadott-érték növelő képességének növeléséhez.

124


ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK HATÁSA A VÁLLALATOK TELJESÍTMÉNYÉRE EMPRIIKUS EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE Béres Attila 2008-as hatásvizsgálatában a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolóinak nettó árbevétel és a tárgyi eszközök adatait vizsgálva, párosításos és párosítás nélküli különbségek különbsége típusú regresszióval vizsgálta azt, hogy a GVOP 2.1.1. alintézkedés pályázati rendszerében résztvevő vállalkozások beruházásai és növekedése hogyan alakult a részvétel eredményeként. Az adatok vizsgálata során láthatóvá vált, hogy a pályázati rendszerben részt vevő vállalkozások átlagosan mind nettó árbevétel, mind tárgyi eszköz adatait tekintve nagyobbak voltak és gyorsabban növekedtek már a támogatási időszak előtt is. Feltételezhetjük, hogy „volt egy kiválasztási mechanizmus a pályázati rendszerben, a biztosabb anyagi hátérrel és stabilan növekvő eszközállománnyal rendelkező vállalkozásokat preferálta. Ez adódik azokból a feltételekből, amelyeket a pályázati rendszer a pályázókkal szemben támasztott (pl. a vállalat által adandó garanciák, önrész, a projekt 5 éves fenntartási kötelezettsége, stb.). Ezeknek a stabil háttérrel rendelkező vállalkozások jobban meg tudtak felelni.” A két modellel készített regressziós vizsgálat eredményei némiképp eltértek egymástól (pályázatban való részvétel hatása a tárgyi eszköz növekedésére, holtteher-veszteség mértéke), azonban mindkét modell eredményei arra engednek következtetni, hogy a támogatási rendszerben résztvevők – azaz pályázók – számára általában többletberuházást generált a pályázaton való részvétel. •

„A párosítás nélküli modell szignifikáns pozitív hatást mutatott a pályázatban résztvevő vállalkozásoknál a tárgyi eszközök növekedése területén, mind a nyertes, mind a nem nyertes vállalkozásoknál. A nettó árbevétel tekintetében a regresszió csak a 2005-ös pályázatban résztvevő vállalkozásoknál mutatott szignifikáns pozitív hatást a kontroll csoporthoz képest.” A párosításos modell eredményei szerint „a tárgyi eszközöknél a támogatást elnyerteknél a támogatás évében nyílik az olló a kezelt és a kontroll csoport átlaga között, aztán nagyjából visszaáll a kontroll csoport növekedési ütemére.”

•

Mindkét modell eredményei arra engednek következtetni, hogy „a támogatások a támogatás nélküli állapothoz képest többletberuházást generáltak”, a modellek azonban eltérnek a hatás mértékében.

•

Egyik modell sem nem mutatott ki szignifikáns eredményeket a támogatások nettó árbevételre gyakorolt hatására (kivéve a 2005-ös pályázóknál a párosítás nélküli modellben), de lehetséges, hogy a hatás csak hosszabb távon mutatható ki..

•

Mindkét modell eredményei szerint „azok a vállalkozások, amelyek pályáztak, de végül nem kaptak támogatást, megvalósították a tervezett beruházásaik egy részét.” A párosítás nélküli modell szerint „a kontrollcsoporthoz képest a támogatásokat levonva összesen mintegy 14,3 Mrd forintnyi saját erőből megvalósult beruházás keletkezett. Azaz a [...] ’holtteherveszteség’ ebben az értelemben körülbelül 29%-ra tehető.” A párosításos modell eredményei szerint „a kontrollcsoporthoz képest a támogatásokat levonva összesen csak mintegy 3,5 Mrd forintnyi saját erőből megvalósult extra beruházás keletkezett. Azaz a ’holtteherveszteség’ már körülbelül 67%-ra tehető, ami jóval több, mint a párosítás nélküli modell esetén. Ez nagyságrendileg egybeesik a GVOP közbenső értékesében szereplő aránnyal.”

125


Girma, Görg és Strobl The effects of government grants on plant survival: A micro-econometric analysis c. elemzésükben Írország példáján vizsgálták az állami támogatások hatását vizsgálja a gyáriparban. A 2006-os elemzés azt vizsgálja, hogy az egyösszegű támogatások hogyan befolyásolták a támogatásban részesült üzemek túlélési esélyét. A téma több szempontból fontos. Egyrészt egyes üzemek bezárása nagy mértékben csökkenti a munkahelyek számát, másrészt az üzemek bezárása ill. további működése döntően befolyásolja egy ország/terület versenyképességét. Fontos ezért megvizsgálni, hogy mi az üzemek bezárásának vagy további működésének mozgatórugója. Az elemzés az alábbi adatbázisokat használta: •

Az ipari fejlődéséért felelős állami ügynökség, a Forfás által gyűjtött adatbázis – Forfás Employment Survey (FES), 1972-től (100%-os válaszadással): o

tulajdonos nemzetisége,

o

ágazat,

o

kezdőév,

o

foglalkoztatottak száma évente

Start-up-nak minősül, aki az első évben rendelkezik pozitív létszámmal. Kilépett, akinek a létszáma elérte a nullát. Külföldi, akinek min. 50 %-os külföldi tulajdonosaránya van. (Írországban majdnem minden betelepülő cég zöldmezős beruházással települt be.) •

•

Irish Economy Expenditure (IEE) Survey, 1983-1998 (min. 20 főt foglalkoztató üzemek 6080%-áról gyűjtött adatok – ha egy üzem bekerül az adatbázisba, akkor is vizsgálják, ha közben a létszáma 20 alá esett): o

kibocsátás,

o

export,

o

foglalkoztatottak száma,

o

összes bérköltség.

Forfás adata: o

Éves adatok az összes kifizetett támogatásról 1972-től (kifizetés éve, kifizetés összege üzemenként)

Az előző vizsgálatokkal ellentétben ezen tanulmány nemcsak egy programra koncentrál, hanem az üzemeknek adott összes állami támogatást veszi alapul. Az elemzés két vállalatcsoportot különböztet meg: hazai (azaz ír) és külföldi multinacionális cégeket. A tanulmány feltételezi, hogy a multinacionális cégek alacsonyabb pénzügyi korlátokkal rendelkeznek, mint a hazai cégek, így túlélésük kevésbé függ ösztönzőktől. Továbbá feltételezi, hogy a multinacionális cégek kilépési költségei nagyobbak, mint a hazaiaké. Az elemzés az ún. „prospensity score matching” módszert alkalmazza a támogatásban részesült üzemek egy megfelelő kontrafaktuálisának meghatározásához. Ezután egy valószínűségi modellt becsülnek az üzemek túlélésére a kezelt és párosított nem kezelt üzemek mintáján. A nem támogatottak között vannak, akik nem nyertek és akik nem is pályáztak. A tanulmány ezeket nem különbözteti meg. y: az üzem valószínűsége a túlélésre

126


t+s időszakban i üzem számára a támogatás okozati hatása:

Ahol

i üzem (log) kilépési valószínűsége t+s időpontban, s>=0;

és

az üzem kilépésének valószínűsége, ha az üzem nem kapott volna támogatást.

Az alapvető probléma az, hogy a

nem megfigyelhető.

A támogatásban részesült üzemeknél a támogatás általános hatása:

Azt a hatást, amit a támogatásban részesültek érzékelhettek volna, ha nem kapják meg a támogatást (utolsó tag), a támogatást soha nem kapottak kilépési valószínűségével becslik. Meg kell határozni egy jó kontrollcsoportot, amellyel jól tudjuk becsülni a kontrafaktuálist. A „prospensity score matching” technika szolgál a megfelelő kontrafaktuális becslésére. A párosítás lényege, hogy minden támogatást kapott üzemhez minden időpillanatban rendelnek egy támogatást nem kapottat úgy, hogy az utóbbi valószínűségi mintáját tudják vizsgálni és így tudnak generálni egy kontrafaktuálist a támogatásban részesült üzemekhez. A „prospensity score”-t probit modell alkalmazásával becslik, ahol a kontroll változók: •

GRANT: 0-1 dummy a t-1 és t-2 években kapott támogatásra

•

FOREIGN: dummy arra, hogy az üzem külföldi-e

•

AGE: évben mért üzeméletkor

•

SIZE: méret, a foglalkoztatás logaritmusában mérve

•

WAGE: egy dolgozóra eső bérköltség

•

LAB.PROD: i üzem egy dolgozóra eső kibocsátása, az átlagos iparági egy főre eső termelés arányában

•

EXP/SALES: exportintenzitás, az export a bevétel arányában

•

REGIOND: dummy, értéke 1, ha a cég nem kijelölt régióban van

•

Idő dummyk

•

Négy karakteres iparág dummyk

A késleltetett támogatás a korábbi sikeres pályázásokkal lehet kapcsolatban. A bérek és a munkatermelékenység feltételezhetően korrelál a technológia intenzitással és a dolgozók képzettségi szintjével. Az év és a méret potenciális proxy a cég átlagos iparági eredményességének és a pénzügyi korlátok valószínűségének becslésére. Az export intenzitás méri a cég nemzetközi versenyképességét. Az iparág, tulajdon és regionális dummyk mérik a politikaalkotók támogatási preferenciáit.

127


A „prospensity score” eredményeit az alábbi táblázat mutatja:

Miután azonosították a párokat, a támogatás kilépési valószínűségre okozott hatásának vizsgálata céljából a párosított üzemekhez valószínűségi modellt becsülnek. Az alkalmazott modell a „Cox proportional hazard” modell

y(t): valószínűségi tényező (hazard függvény); ennél a mértéknél lép ki a piacról az üzem, feltéve, hogy t-1 időszakban túlélt y(0): bázis valószínűségi tényező, amikor minden együttható 0 X: a (kezelt) üzem és az iparág azon jellemzői által képzett vektor, melyek hatnak az üzem túlélésére GRANT: dummy, amely jelzi, hogy az üzem kapott-e az adott évben támogatást SIZE, FOREIGN, SEGR változókat beépítették X vektorba. SEGR: iparági növekedés (foglalkoztatás-növekedés)

128


Annak a valószínűsége, hogy egy üzem 10 évig fennmarad, a támogatást nem kapott üzemeknél 70%, míg azoknál, akik bármikor a 15 éves időszakban kaptak támogatást, 75%.

129


„Cox proportional hazard” modell eredményei (első oszlop): •

Csak a méret tűnik statisztikailag szignifikáns tényezőnek: nagyobb üzemek ceteris paribus nagyobb eséllyel élnek túl, mint a kisebbek

•

A támogatás túlélésre gyakorolt hatása vizsgálatakor azt találták, hogy a valószínűségi változó statisztikailag szignifikáns és kisebb, mint 1. Ez azt sejteti, hogy a támogatás hatására kevésbé zárnak be az üzemek.

•

Az, hogy egy üzem külföldi vagy sem, nincs hatással a túlélési valószínűségére. Fontos azonban látni, hogy egy multinacionális cég kilépése sokszor azt jelenti, hogy inkább áthelyezi a kapacitását más ország(ok)ba, nem pedig végleg kilép a piacról.

További vizsgálatok: •

A módszert és a vizsgálatot az a kritika érheti, hogy csak a támogatás kapás tényét, nem a nagyságát vizsgálták. Erre elvégezték a vizsgálatot a támogatás nagyságával is. Az új változó: GRANT_AMT, azaz log grant amount (a támogatás nagyságának logaritmusa). Az eredmény a fenti táblázat második oszlopában található. E szerint a támogatás nagysága pozitív hatással van az üzemek túlélési valószínűségére.

•

1987/1988-ban változás történt a politikában, mely hatással volt az iparági fejlődésre. Ennek a hatásnak a vizsgálatára bevezettek egy dummyt az 1987 utáni időszakra (POLICY_D). Az eredmények a harmadik oszlopban látszanak. Az 1987 utáni időszakra nőtt a támogatás hatása a túlélési rátára. Egy lehetséges magyarázat erre, hogy a politika a változtatás után célzottabb és hatékonyabb lett.

•

Politikai motivációk miatt a választások előtti időszakban megugorhatott a támogatási kedv. A választások előtti évben az új ELECTION_D dummy 1, máskor 0. Eredmények az utolsó oszlopban látszanak. Az eredmények nem mutatnak plusz hatást a támogatás és a túlélés között a választásokat megelőző évben.

További robosztusság vizsgálatok: Mivel az IEE-től vett adatok csak a nagy vállalatok adatait tartalmazzák, nem igazán reprezentatív a minta. Ennek kiküszöbölésére a FES adatait használták az IEE helyett, ebben az adatbázisban azonban jóval kevesebb adat volt, így a párosítás várhatóan nem olyan sikeres, mint a másik adatbázis esetében. Először az IEE adatokkal a lehetséges változókra (kor, méret, tulajdon dummy, iparági növekedés, idő dummyk, kijelölt régiók dummy) futtatták végig a párosításos folyamatot. Így csak a támogatásban részesültek 59%-át tudták megbecsülni.

130


A hazard modellt újra lefuttatták az új párosításos mintán. Eredmények a fenti táblázat első oszlopában találhatók. Továbbra is, általánosságban van pozitív hatása a támogatásoknak, ez a hatás azonban alacsonyabb a külföldi vállalatok esetében, mint a hazaiaknál. A FES adatokkal (akik sosem foglalkoztattak 19-nél több főt), ugyanezen változókkal a párosítást elvégezték. A Kaplan-Meier túlélési valószínűségeket meghatározták a támogatást kapottakra és a nem kapottakra. A kilépési ráta – mint várható volt – nagyobb, mint a nagy cégekre vonatkozó vizsgálat során kapott eredmény.

131


Az ezek után lefuttatott valószínűségi modell eredményeit a második oszlop tartalmazza. Az általános pozitív hatás továbbra is fennáll, de most nincs jelentősége a nemzetiségnek. Ezután azt vizsgálták, hogy vajon állandó, nem megfigyelhető tényezők befolyásolják-e az eredményeket. Mivel a „Cox proportional” modell nem alkalmas nem megfigyelhető változók kezelésére, ezért alternatív módot választottak a vizsgálatra. Egy egyszerű probit modellel kísérleteztek, ugyanazokkal a változókkal, mint a „Cox proportional” modell esetében, kivéve a kor változót. Az eredmények a harmadik oszlopban láthatók. Ugyanúgy, a támogatás pozitív hatással van a túlélési valószínűségre. Ezután egy véletlen hatású probit modellt futtattak le (random effects probit model), amely a nem megfigyelhető idő változót véletlennek veszi. Az eredmények a negyedik oszlopban láthatók. Látható, hogy a becsült együtthatók és statisztikai szignifikanciájuk hasonló a szimpla probit modelléhez. Ez azt sugallja, hogy az idő tényezők nem befolyásolják az eredményeket. További problémát jelentett, hogy sok üzem több támogatást kapott a megfigyelt élete során. Az azonban nem volt lehetséges, hogy csak azokat vizsgálják, akik az első támogatást kapták. A robosztusság vizsgálatához két úton indultak el. Először, újra elvégezték a párosítást. Az egyik csoportba kerültek, akik valaha kaptak támogatást, a másikba, akik sosem. Ehhez az egész FES adatbázist használták, mivel az IEE mintában szinte minden üzem kapott legalább egyszer támogatást. A probit eredmények a negyedik oszlopban láthatók, a „Cox proportional” modell eredményei az ötödik oszlopban. Látható, hogy a túlélési ráta tekintetében sem a támogatás változó, sem annak a FOREIGN változóval való összekapcsolása (interakciós tag) nem statisztikailag szignifikáns. Mindazonáltal, a támogatás hatásának hiánya mögött az is áll, hogy nagy a korreláció a támogatás dummy és az interakciós tag között (a korrelációs együttható ezen két változó között 0,86). Ezért kivették a mintából a kölcsönhatás tényezőt, ahogy ez a hatodik oszlopban látszik. Így statisztikailag szignifikáns együtthatót kaptak a grant dummyra, ami azt feltételezi, hogy azon üzemek, amelyek valaha kaptak támogatást, nagyobb eséllyel élnek túl, mint azok, akik soha sem kaptak.

132


Végül, utolsó ellenőrzésként, a párosításos probit modellt újra lefuttatták a késleltetett támogatás változók kizárásával. Ezzel a többi magyarázó változó szignifikancia szintje megemelkedett. Mindazonáltal a túlélési eredmények ezen párosításos minta alapján (hetedik oszlop) nem mutatnak minőségi különbséget az előző eredményekhez képest. Következtetések: Ugyan sok kormány nyújt pénzügyi segítséget a cégeknek, eme „stratégia” hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok nemcsak szórványosak, de vegyesek is. Ebben a tanulmányban arra kerestek választ, hogy a támogatást nyújtó rendszer az ír gyáriparban sikeres volt-e az üzemek teljesítményének növelésében, melyet a túlélési valószínűségükben mérnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a támogatások általánosságban segítettek a helyi üzemeknek, hogy tovább működjenek Írországban. A hatás kifejezetten erős a hazai tulajdonú cégeknél. Ellenben annak a bizonyítéka, hogy a támogatás hatására a multinacionális cégek kevésbé zárták be termelőegységüket Írországban, sokkal kevésbé meggyőző. A politikát illetően a kutatás arra az eredményre jutott, hogy a támogatás hatékony formája lehet a vállalat teljesítményének növelésében, főként a hazai cégek esetében. A támogatások két úton lehetnek hatékonyak: pénzügyi korlátok elhárításában és új technológiák adaptálásában. A pénzügyi korlátok és a támogatások közötti kapcsolat megállapítása az adott adatokkal elég nehéz, ennél jobb adatbázisra van szükség a megfelelő vizsgálathoz.

Girma, Görg és Strobl The effect of government grants on plant level productivity c. tanulmányában írországi üzemek adatait felhasználva vizsgálják, hogy a kormányzati támogatások hogyan serkentik a termelékenység növekedést. A tanulmány arra az eredményre jutott, hogy csak azon támogatások növelik a teljes tényező-termelékenységet, melyek termelékenység növelő tevékenységeket támogatnak. A pénzügyi korlátokkal küzdő üzemek profitálnak leginkább a támogatásokból. A kormányok világszerte jelentős mértékű támogatásokat adnak vállalatoknak abból a megfontolásból, hogy ezzel segítenek azok pénzügyi korlátainak leküzdésében, illetve új technológiák adoptálásában. Ez a tanulmány a kormányzati támogatások helyi üzemek termelékenységére gyakorolt hatását vizsgálja üzemszintű adatok felhasználásával, az írországi gyáriparban. A tanulmány minden támogatást figyelembe vesz, nem csak egyes programokéit. A felhasznált adatbázis: •

Irish Economy Expenditure Survey (IEE): éves felmérés a minimum 20 főt foglalkoztató üzemekről (nem feltétlen esnek ki a rendszerből, akik e létszám alá csökkennek). Kb. 60-80%os a lefedettség a megcélzott populáció körében. Az adatok: hozzáadott érték, alaptőke, foglalkoztatás, export, félkésztermékek, összes hosszú lejáratú kötelezettség, saját tőke állomány az 1992-1998-as időszakra.

Az IEE adatokat az üzemek teljes tényező termelékenységének vizsgálatára használják, Levinsohn és Petrin féle parametrikus megközelítés alapján. Az IEE és a Forfás adatbázisok összevetésével a támogatást nyújtó programokat kategorizálták aszerint, hogy potenciálisan mennyire ösztönzik az üzem termelékenységét: K+F, technológia beszerzés, tőke és képzés. Az összes többi támogatás (pl. foglalkoztatás fenntartás, bérek, megvalósíthatósági tanulmány, lízing) a nem-produktív kategóriába került.

133


A kutatás csak a hazai üzemeket vizsgálta. Így 1087 hazai üzem adatai kerültek az elemzésbe, 4251 megfigyeléssel, az 1992-1998-as időszakban.

A fenti táblázat mutatja az teljes tényező-termelékenység (TFP) összefoglaló statisztikáit. Látható, hogy a támogatásban nem részesültek átlagosan magasabb tényező-termelékenységgel rendelkeznek, mint a támogatásban részesültek. Az átlagos támogatásméret 86.000 euro volt, a termelékenységet ösztönző programoknál ez az átlag magasabb volt. Ökonometriai eredmények:

TFP: teljes tényező-termelékenység GRANT: támogatás kifizetések X: további változók : dummyk €: hibatag A legkisebb négyzetek módszer (OLS) használata problémásnak tűnik. Egyrészt azért, mert a támogató hatóságok bizonyos kritériumok szerint szelektálhatnak a pályázók között. Továbbá az is valószínű, hogy a már termelékenyebb cégek jobb projektötlettel állnak elő, így nagyobb eséllyel nyernek támogatást. A fenti mintavételi problémának a kiküszöbölésére és az üzemspecifikus fix hatások megfigyelésére a GMM rendszer becslést használták, Blundell és Bond alapján. Az alábbi táblázat mutatja az eredményeket:

134


Az első oszlopban látható annak az eredménye, amikor az összes támogatást összevonva kezelték, minden évben. A támogatásoknak így nincs szignifikáns hatásuk az ír üzemek termelékenységére. Ez az eredmény akkor sem változik (második oszlop), ha bevonunk további potenciális magyarázó változót: üzem életkora, méret (foglalkoztatottak számának logaritmusa), export intenzitás (a kibocsátás mértéke), importált inputok százaléka. Csak az életkor van szignifikáns hatással a termelékenységre: az idősebb üzemek termelékenyebbek, mint a fiatalabbak. A harmadik oszlopban a támogatásokat kategorizálták aszerint, hogy közvetlen hatással vannak-e a termelékenységre (a fenti csoportosítás szerint). Csak azok a támogatások, melyek közvetlen termelékenységnövelők, fejtenek ki szignifikáns pozitív hatást a teljes tényezőtermelékenységre. Ez látható a negyedik oszlopban. A piaci kudarcok létezése az egyik magyarázat arra, hogy miért van szükség kormányzati támogatásra. Az érvelés szerint a magánszféra nem biztosít megfelelő finanszírozást a cégek számára ahhoz, hogy azok – hatékonysági szempontból – „optimálisan” működjenek. Ezen érv vizsgálatára a kutatás során kiszámolták az üzemek adósság-saját tőke arányát (DER). Eredmények az ötödik oszlopban láthatók: minél erősebb egy üzem pénzügyi korlátja, annál inkább ér el termelékenységnövelő hatást a támogatás. Ha összehasonlítjuk az egységnyi termelékenységnövelő támogatás növekedés hatását a nulla adósság-saját tőke állománnyal rendelkező üzemeknél és az átlagos adósság-saját tőke állománnyal (0,54) rendelkező üzemeknél, azt látjuk, hogy az utóbbiak 2,8%-kal nagyobb teljes tényező-termelékenység növekedést realizáltak.

135


Az ötödik oszlopban szereplő eredmények lineáris pénzügyi korlátokat feltételeznek. További vizsgálatok során bevezettek egy új változót – a támogatás és adósság-saját tőke arány négyzetét. Az eredményeket a hatodik oszlop mutatja. Pozitív együtthatót látunk a lineáris tagnál és negatívat a négyzetesnél. Más szóval, a termelékenységnövelő támogatások hatása először növekedik a pénzügyi korlátok növekedésével, majd egy pont után az adósság-saját tőke arány további növekedésével csökken a hatás. Ez a fordulópont ott van, ahol az adósság-saját tőke arány 100%. A mintának csak elhanyagolhatóan kis részének esetében következik be ez a váltás.

Girma et al. Creating jobs through public subsidies: An empirical analysis c. tanulmányában a kormányzati támogatások munkakeresletre gyakorolt hatását vizsgálta, az ír gyáripar üzemi szintű adatai alapján. A vizsgálat arra kereste a választ, hogy mekkora lett volna a támogatásban részesült üzem foglalkoztatottsági szintje, ha nem kapott volna támogatást. Ez nem megfigyelhető, ezért sok tanulmány e hiányzó „kontrafaktuális” kezelésére szubjektív értékelésekre hagyatkozott. A kutatás három adatbázisra támaszkodott: •

Az ipari fejlődéséért felelős állami ügynökség, a Forfás által gyűjtött adatbázis – Forfás Employment Survey (FES), 1972-től: o

tulajdonos nemzetisége,

o

ágazat,

o

kezdőév,

o

foglalkoztatottak száma évente

Külföldi, akinek min. 50 %-os külföldi tulajdonosaránya van. (Írországban majdnem minden betelepülő cég zöldmezős beruházással települt be.) •

•

Irish Economy Expenditure (IEE) Survey, 1983-1998 (min. 20 főt foglalkoztató üzemek 6080%-áról gyűjtött adatok – ha egy üzem bekerül az adatbázisba, akkor is vizsgálják, ha közben a létszáma 20 alá esett): o

termelés,

o

foglalkoztatottak száma,

o

összes bérköltség,

o

időtől függetlenül tulajdonos nemzetisége, ágazat.

Forfás adata: o

Éves adatok az összes kifizetett támogatásról 1972-től (kifizetés éve, kifizetés összege üzemenként)

Az ökonometriai vizsgálathoz a Forfás által rendelkezésre bocsátott támogatás-adatokat használták a támogatásban részesülő üzemek megkülönböztetésére, a többi változóra az IEE adatait használták. Így, a minta a minimum 20 főt foglalkoztató cégek adatait tartalmazza, 1983-től 1998-ig. A minta reprezentativitását mutatja az első táblázat:

136


A minta az összes üzem 16,2%-át tartalmazza, és az ír gyáripar összes megfigyelésének 11,6%-át. A külföldi cégek felülreprezentáltak, és a minta átlagos üzemmérete mintegy négyszerese a populáció átlagos foglalkoztatási szintjének. A nagy üzemek populációjával összevetve viszont azt látjuk, hogy a minta reprezentatív. Ökonometriai vizsgálat: Nickell (1987) alapján a következő dinamikus munkakeresleti függvényt becsülték i üzemre t évre:

l: foglalkoztatás (log) w: egy fő bérköltsége (log) y: kibocsátás (log) g: az összes kapott támogatás (log) A potenciális endogenitás kiküszöbölésére a Blundell és Bond (1998) által kifejlesztett „GMM systems estimator” módszert használták. Az instrumentumok érvényességének teszteléséhez a Sargan tesztet alkalmazták. Az összefoglaló statisztikákat az alábbi táblázat tartalmazza:

A pénzügyi segítséget kapó vállalatok átlagosan 618 000 euró támogatást kaptak, átlagosan 132 főt foglalkoztattak, akik évente 21 000 eurót kerestek. A támogatásban részesült üzemek 23 milliárd euró értékben termeltek. Akik támogatásban részesültek, átlagosan 13 000 eurónyi támogatást kaptak vállalt plusz foglalkoztatottanként (G/LA). A 0,94-es ∆L/LA arány mutatja, hogy a legtöbb

137


támogatásban részesült üzem megközelítette foglalkoztatásra vonatkozó vállalását. Azt ellenben nem tudjuk, hogy vajon támogatás nélkül is ennyi munkahelyet teremtettek volna. A GMM regresszió eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Az első oszlopban találhatók az eredményei a késleltetett foglalkoztatással, bérköltséggel és termeléssel becsült regressziónak. Az endogenitást a becslés figyelembe veszi. A nagyobb bérek csökkentik, a nagyobb termelés növeli a munkakeresletet. A második oszlop tartalmazza a támogatás változót is, endogenitásának figyelembe vétele nélkül. Az együttható nem szignifikáns, ami azt sejteti, hogy a pénzügyi támogatás a mintában szereplő üzemeknél általában nem volt hatásos pótlólagos munkahelyek teremtésében. Mivel a támogatás vélhetően nem exogén változó, ezért instrumentális változót kellett alkalmazni. Ennek eredményei a harmadik oszlopban láthatók. Az együttható így már szignifikáns lett, mely azt sejteti, hogy a pénzügyi segítség növelte a foglalkoztatást az ír üzemekben. Megjegyzendő, hogy a statisztikai szignifikancia változása az endogenitás ellenőrzése után azt sugallja, hogy nagyobb cégek nagyobb támogatást kapnak. A tanulmány készítőinek feltételezése szerint a munkahelyek egy része megszűnik, amint a támogatás elköltésre került, ill. ha azt már kifizetődő megtartani. Ennek vizsgálatára 5 további

138


változót vettek be: a támogatást megelőző 5 év késleltetett támogatásait. Ez több, mint megkétszerezi a jelen támogatás együtthatóját (utolsó oszlop). Csak a t-2 tag szignifikáns, ami azt jelzi, hogy az üzemek a legnagyobb mértékben a támogatás évében növelik munkaerő-állományukat, majd a következő növelést kb. két év elmúltával hajtják végre. A külföldi és hazai üzemekre külön kiszámított átlagokat a negyedik, az elvégzett regressziós vizsgálatok eredményeit az ötödik táblázat mutatja.

A külföldi üzemek átlagosan nagyobbak és több bért fizetnek, mint a hazaiak. A külföldi üzemeknél az átlagos támogatásnagyság jóval nagyobb, mint a hazaiaknál, emellett azonban a vállalt többletfoglalkoztatás is nagyobb.

139


Az első és a negyedik oszlop eredményei azt jelzik, hogy a külföldi cégeknél a munkakereslet érzékenyebb a bérek és a termelés változására, mint a hazaiaknál. A második és az ötödik oszlop eredményei a megelőző 5 év támogatásait is figyelembe veszik. A külföldi üzemekre azt találták, hogy azoknál a támogatás csökkenő pozitív hatással van a munkahelyteremtésre, a támogatást követő évig. A hazai üzemeknél ellenben három évig tart a szignifikáns pozitív hatás, a negyedik évre a teremtett munkahelyek egy részét megszüntetik. A hazai üzemeknél átlagosan 11 994 eurót kell költeni minden plusz munkahelyért. A külföldieknél 48 625 euró támogatás szükséges egy pótlólagos munkahely kialakításához. A támogatások a fentieken túl hatással lehetnek a foglalkoztatásra a cégindítások ösztönzésén keresztül is. Feltételezés szerint ha a támogatások a cégindításokon keresztül fontos szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, akkor munkahelyteremtő hatásuk a cégindulások első éveiben nagyobbak. Ennek vizsgálatára bevezettek egy START dummyt, mely 1 az üzemek első négy évében és 0 az azt követő években. Az eredményeket a harmadik és a hatodik oszlop tartalmazza. A hazai

140


üzemeknél nincs külön foglalkoztatás-növelési hatása a támogatásoknak az első négy évben, a külföldieknél van. Következtetések: A támogatások hatására jobban nőtt a foglalkoztatás Írországban, mintha nem lettek volna támogatások. A külföldi és a hazai üzemek foglalkoztatási döntései között különbséget mutatott ki a vizsgálat a támogatásokra adott reakciók tekintetében: a külföldiek több pótlólagos munkahelyet teremtenek támogatáseurónként. Egy egyszerű költség-haszon modellel a vizsgálat azt találta, hogy a támogatások költségeinek nagy része megtérül a foglalkoztatási tovagyűrűző hatással. A vizsgálathoz pár megjegyzést tesznek az elemzők: •

Nem szabad elfelejteni, hogy az írországi támogatások hivatalosan más cégtevékenységekre kerültek odaítélésre: tőkefelhalmozás, K+F stb.

•

További empirikus kutatások eredményei mutatják a támogatások pozitív hatását az üzemek túlélésére, termelékenységére, K+F és képzési kiadásaira.

•

A támogatások abban is fontos szerepet játszhattak, hogy nemcsak az országba vonzották a multinacionális cégeket, de tevékenységük természetére és területére is hatással voltak, mely további tovagyűrűző hatásokat eredményezett a hazai ipar számára.

•

Fontos megjegyezni, hogy a kutatás a nagyobb cégek adatait használta fel, így csak a nagyobb cégekre vonatkozó megállapításokat tesz. Lehinan (2004) bemutatja egy kérdőíves felmérés alapján, hogy a kisebb cégeknél a támogatásnak kisebb holtteher-hatása van, mint a nagyobbaknál.

Görg, Henry és Strobl Grant support and exporting activity c. tanulmányában a kormányzati támogatások és az export aktivitás közötti kapcsolatot vizsgálta a minimum 20 főt foglalkoztató ír feldolgozóipari cégek körében. A nem-paraméterezett párosításos módszert (non-parametric matching procedure) a különbségek különbsége becsléssel kombinálva végezték el a vizsgálatot. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a támogatások elég nagyok, ösztönözhetik a már exportáló cégeket, hogy hatékonyabban versenyezzenek a nemzetközi piacon. Azonban kevés bizonyítékot találtak arra, hogy a támogatások ösztönöznék a nem exportáló vállalatokat az exportálásra, vagy arra, hogy a támogatások visszavonása nemzetközi piacról történő kivonulást eredményezne.

141


KÉRDİÍVES ELEMZÉS LEÍRÁSA ÉS TÁBLÁZATAI

142


A PÁLYÁZÓK KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉSE A pályázók kérdőíves megkérdezésének célja A GVOP 2.1.1. intézkedés értékeléséhez elengedhetetlen, a pályázók benyomását és véleményét kifejező információk összegyűjtésének céljából lehetőséget biztosítottunk a pályázóknak, hogy feleletválasztós és nyitott kérdéseket is tartalmazó önkitöltős kérdőív kitöltésével osszák meg a pályázással és a támogatás igénybevételével kapcsolatos tapasztalataikat. A kérdőíves megkérdezés célja egyrészt az értékelési kérdések megválaszolásához szükséges és ezzel az eszközzel eredményesen összegyűjthető információk megszerzése, másrészt az értékelés során alkalmazott más módszertanok által implikált eredmények árnyalása alternatív információszerzési módszer eredményeként nyert információkkal és ily módon helytállóbb megállapítások és megalapozottabb javaslatok megfogalmazása. A kérdőíves megkérdezés elsődleges információforrásként szolgált az alábbi témakörökben: - a pályázati rendszerrel (információ-szolgáltatás megfelelősége, pályázat-értékelés pályázói elfogadottsága, fenntartási kötelezettség szükségessége) kapcsolatos attitűd, benyomások összegyűjtése; - a pályázati cél és a pályázói igények közötti összhang (nem támogatható, de szükséges tevékenységek vs. elszámolható költségek köre) értékelése; - fenntartási kötelezettség; - a támogatásként folyósított összeg felhasználása. Alternatív információforrásként: - a támogatás igénybevétele és a fejlesztés megvalósulása közötti kapcsolat értékelése; - a pályázók és nyertesek pályázást megelőző fejlesztési aktivitásának és esetleges finanszírozási problémáinak feltárása; - változtatási, ésszerűsítési javaslatok megfogalmazása.

A pályázók kérdőíves megkérdezésének folyamata Az értékelési feladat-meghatározásban, valamint a projekt indító jelentésben foglalt értékelési kérdések megválaszolásához szükségesnek bizonyult a pályázók kérdőíves megkérdezése. A kérdőíves megkérdezés eredményeként megválaszolandó értékelési kérdések körét, az azokból formált hipotéziseket és a hipotézis-vizsgálathoz alkalmas információt biztosító kérdőívet Megrendelővel, illetve az értékelés további érintettjeivel több körben egyeztettük, a lekérdezést minden szereplő egyetértésének kinyilvánítása után, a Projekt Irányító Bizottság (PIB) jóváhagyásával folytattuk le, a PIB által elfogadott körben és módon. A kérdőív 15-20 perc alatt kitölthető önkitöltős kérdőívet állítottunk össze, azzal a céllal, hogy a pályázók közvetlen megkérdezésével megbízható és más formában nem megszerezhető információkat nyerjünk a Projekt Indító Jelentésben megjelölt hipotézisek vizsgálatához és a releváns értékelési kérdések megválaszolásához. Külön kérdőívet szerkesztettünk a nyertes és projektjét megvalósító, a nyertes ám a támogatás igénybevételétől visszalépő, valamint a nem nyertes pályázók számára. A kérdőívek tartalmaztak egy 18 kérdésből álló általános, minden pályázó számára egységes kérdés-

143


blokkot, valamint az adott pályázó-típus szempontjából releváns további, specifikus kérdéseket. A kérdőíveket a lekérdezés előtt Megrendelővel, valamint a MAG Zrt és az NFGM kollégáival is több körben egyeztettük, majd kis mintán teszteltük, mielőtt a pályázók számára elérhetővé tettük. A kérdőív kitöltő Web-es felület A kérdőív internetes kitöltését biztosítandó „gvop211.ertekeles.anycode.hu” címen elérhető kérdőívkitöltő felületet hoztunk létre, amely 2009. november 5-től állt nyitva a pályázók számára, hogy a MAG Zrt-től kapott felkérő levélben megadott kód segítségével belépjenek a kitöltő felületre és megválaszolják a kérdéseket. A válaszok adatbázisban kerültek rögzítésre, amelyet a kérdőív-kitöltés lezárása után statisztikai programcsomag segítségével elemezhető formátumba hoztunk és elemeztünk. A pályázók megkeresése és a válaszadás A kérdőív kitöltését segítő Web-es felület elkészülte után a MAG Zrt. 2009. november 5-7. között az EMIR kapcsolati adatbázisában szereplő pályázói e-mail címeken elérhető összes pályázó36 számára levelet küldött, amelyben a MAG Zrt felkéri a pályázókat a „gvop211.ertekeles.anycode.hu” címen elérhető kérdőív kitöltésére. A felkérő levél tájékoztatta a pályázókat a megkérdezés céljáról, továbbá tartalmazta a pályázók kitöltő felületre történő belépéséhez szükséges belépési kódját is. 2009. november 18-án a MAG Zrt emlékeztető levelet küldött a pályázóknak, amelyben tájékoztatja őket a kitöltési határidő 2009. november 25-ig történt meghosszabbításáról, egyben ismételten kéri közreműködésüket a kérdőív kitöltésében. Az emlékeztető levélben megadott határidőig 426 pályázó töltötte ki értékelhetően a kérdőívet, ezért a kitöltő felületet továbbra is nyitva hagytuk és telefonos megkeresést folytattunk mindaddig, amíg végül 2010. január 6-n, 503 értékelhetően kitöltött kérdőív37 birtokában lezárhattuk a kitöltő felületet. Adatbázisunkban 317 nyertes, 158 elutasított és 28 a támogatott projekt megvalósításától visszalépő, ám eredetileg támogatott pályázó válaszai kerültek rögzítésre.

A pályázók kérdőíves megkérdezésének eredményei Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a kérdőívet kitöltő pályázók válaszai alapján az egyes kérdéscsoportokhoz kapcsolódó eredményeket, főbb megállapításokat. A közölt eredmények reprezentatívnak tekinthetők a teljes pályázói populációra. Az eredmények tematikus bemutatása után konklúziókat fogalmazunk meg és kiemeljük az értékelés szempontjából legfontosabb megállapításainkat.

36

A GVOP 2.1.1. alintézkedés keretében beérkezett 9.036 pályázatot összesen 7.076 vállalkozás nyújtotta be. Az EMIR-ben azonban nem több mint 4.600 pályázó esetében találtunk rögzítve e-mail címet, közülük 1.500-at némileg meghaladó számú pályázó esetében a rögzített e-mail címen nem volt elérhető a pályázó, illetve nem működött az e-mail cím. Így végül összesen 3.100 pályázó számára sikerült a MAG Zrt-nek megküldeni a kérdőív kitöltésére irányuló felkérést. 37 Az 503 kitöltött kérdőívvel az összes pályázóra vetítve 7%-os, a megkeresett és a kérdőív kitöltésére felkért pályázók körére vetítve 16%-os válaszadási arányt sikerült elérnünk, ami az alkalmazott technika (önkitöltős kérdőív, levélben történő felkérés) esetén igen jó eredmény!

144


I.) A pályázati rendszerrel kapcsolatos attitűd Információszolgáltatás A pályázók többsége pozitívan emlékezik vissza a pályázathoz kapcsolódó információszolgáltatásra. A „megfelelő”, „alapvetően megfelelő” és „nem megfelelő”kategóriák mentén adott válaszok alapján jellemzően 10% alatti a határozottan negatív véleményt, elégedetlenséget megfogalmazók aránya, és a nem nyertes pályázók esetében is többszörösen meghaladja az elégedetlenek arányát a teljes megelégedést kifejező válaszok aránya. Leginkább a pályázati útmutatóval voltak megelégedve a pályázók.

Pályázati folyamat és kiválasztás A pályázók 2/3-a számára világos volt, milyen utat jár be pályázata a benyújtástól a támogatási döntésig, kb. 1/5 azok aránya, akik számára nem volt világos, milyen folyamaton megy végig pályázat a támogatási döntés meghozataláig és kihirdetéséig. A pályázók közel ¼-ének emlékei szerint Világos volt-e, hogy milyen TARTALMI teljes mértékben, közel felének nagyobb szempontok alapján ítélik meg a támogatást? részben világos volt, hogy milyen tartalmi szempontok alapján döntenek nem nyert pályázatáról, csupán 13%-ban fogalmaztak visszalépett meg negatív véleményt a döntési nyert mechanizmussal szemben és a válaszok jellegében nem mutatkozik igazán érdemi 0% 20% 40% 60% 80% 100% eltérés a pályázat eredményessége szerint, Teljesen világos volt Nagyrészt világos volt bár a nyertesek jellemzően Nem volt világos Nem válaszolt elégedettebbek. Általános ítélet: „Pályázna-e újra?” A pályázat minőségének legfontosabb indikátora az, hogy a pályázók jelenlegi tudásuk, tapasztalataik birtokában pályáznának-e újra ugyanazon feltételekkel, ugyanazon pályázati konstrukció keretében. A nyertes és nem nyertes pályázók kb. ¾-e újra pályázna, de a visszalépőknek is több mint fele válaszolt igennel az újrapályázásra vonatkozó kérdésre.

Pályázna-e újra? nem nyert

visszalépett

nyert 0%

20% igen

40% nem

60%

80%

100%

nem válaszolt

II. Pályázói igények és támogatói célok összhangja A támogatható tevékenységek és elszámolható költségek köre által definiált támogatói cél és a pályázói igények közötti összhang igen jónak mondható. A pályázóknak csupán 6%-a számol be 2-5 millió Ft közötti, 2%-a 5millió Ft-ot meghaladó el nem számolható költségről. A válaszadók döntő többségénél 2 millió Ft alatt maradt az el nem számolható költségek nagysága, továbbá a válaszadók

145


közel fele elhanyagolhatónak értékeli a nem elszámolható költségek arányát a projekt költségvetéséhez viszonyítva. A támogatás igénybevételéhez (pályázatkészítés, biztosíték, kötelezettségek teljesítése) mekkora, a támogatott projekt keretében nem elszámolható költségei merültek fel? (CSAK NYERTESEK) sorok: költségek / 2-5 5-10 10 millió oszlopok: támogatási összeg <2 millió Ft millió Ft millió Ft Ft felett Összesen 1 millió Ft alatt 33,33 22,22 16,90 11,32 16,40 1-2 millió Ft között 12,5 4,76 9,86 15,09 11,67 2-5 millió Ft között 0 3,17 2,82 9,43 5,99 5 millió Ft felett 0 1,59 2,82 2,52 2,21 Nem merültek fel ilyen költségek 0 4,76 2,82 1,26 2,21 Nem válaszolt 54,17 63,49 64,79 60,38 61,51 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Válaszolt 11 23 25 63 122 Megfelelő volt-e az elszámolható költségek köre a projekthez? (24. kérdés, CSAK NYERTESEK) Összesen Igen, a pályázat keretében minden, a fejlesztéshez kapcsolódó költséget el tudtam számolni és tudtam hozzá támogatást igényelni Nem, a projekt megvalósításához szükséges fontos költség-elemeket nem tudtam elszámolni és nem tudtam hozzájuk támogatást igényelni, mert nem tartoztak az elszámolható költségek közé A pályázatban nem elszámolható, de a fejlesztési projekthez tartozó költségek nagyságrendje elhanyagolható volt a projekt teljes költségvetéséhez viszonyítva Nem válaszolt

11,04

Összesen Válaszolt

100,00 117

7,57

18,30 63,09

A pályázók leginkább az új gépek használatához szükséges oktatás, betanítás, illetve az alkalmazottak képzése, valamint a projekt előkészítés során felmerülő költségek, tevékenységek támogathatóságát hiányolták a projektek tartalmi elemek közül, ugyanakkor hangsúlyos a piackutatás, marketing, illetve az informatikai fejlesztések támogathatóságának hiánya miatt éreztetett elégedetlenség is. Legtöbben azonban a pályázatkészítés költségeinek támogathatóságát látnák szívesen.

146


Sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek szükségesek voltak a GVOP 2.1.1. pályázata tárgyát képező projektje megvalósításához, de a velük kapcsolatos költségekhez nem igényelhetett támogatást! (többet is választhat) (12. kérdés) Nyert és Nyert, de megvalósította visszalépett Nem nyert Összesen % % % % új gépek használatához betanítás, oktatás 29,02 25,00 32,28 30,66 alkalmazottak képzése az új termékek gyártásához, új technológia működtetéséhez 19,87 17,86 22,15 21,09 informatikai eszközök beszerzése 20,19 14,29 18,99 18,94 informatikai hálózat fejlesztése 19,87 14,29 12,66 14,99 honlap fejlesztése 16,40 14,29 16,46 16,25 szervezetfejlesztési tanácsadás 8,52 21,43 6,96 8,69 folyamatszervezés, irányítási rendszerek bevezetése 9,46 10,71 6,33 7,66 piackutatás, marketing, reklám 23,34 14,29 19,62 20,28 tervezés, előkészítés 23,03 42,86 25,32 26,15 pályázatkészítés 35,02 42,86 39,87 38,66 projektmenedzsment 13,25 17,86 13,92 14,06 egyéb 6,62 3,57 1,90 3,48 Nem válaszolt 25,87 32,14 29,75 27,44 ÖSSZESEN 100,00 100,00 100,00 100,00 Válaszolt 235 19 111 365

III.) Fenntartási kötelezettség A választ adó nyertes pályázók többsége (jóllehet a nyerteseknek csupán 1/3-a válaszolt erre a kérdésre) nem érezte problémásnak az 5 éves fenntartási kötelezettséget, 32%-uk érezte csupán terhesnek azt. Ugyanezen válaszadóknak kevesebb, mint 1/3-a kérelmezett szerződésmódosítást, többségükben sikerrel. IV.) Az utólagos finanszírozással kifizetett támogatás felhasználása Az utófinanszírozással kifizetett támogatás önmagában, a beruházások utólagos finanszírozása okán ösztönözheti a támogatott vállalatok beruházási aktivitását, amennyiben az utófinanszírozással a beruházás megvalósítása után kifizetett támogatási összeget újabb beruházásokhoz használják fel a pályázók. Rákérdeztünk ezért az utófinanszírozással kifizetett összegek hasznosítására. A válaszadó nyertesek többségében a támogatott fejlesztés finanszírozásához igénybevett hitel törlesztésére, illetve a vállalkozás más okból felhalmozódott korábbi tartozásainak törlesztésére használták fel. 6% említette önerős, 5% pályázati támogatással megvalósuló újabb fejlesztéshez való felhasználást. Minden felsorolt lehetőségnél többen említették azonban, hogy nem a vállalkozáshoz köthető beruházásra, vásárlásra fordították az utófinanszírozással kifizetett összeget.

147


A támogatás végső elszámolásakor az utolsó részlet önök részére történő kifizetése után a megkapott pénzösszeget végül mire fordították? (TÖBB VÁLASZ, 32. kérdés, csak nyertesek) Összesen újabb, önerőből megvalósuló technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre

6,62

újabb, pályázati támogatással megvalósuló technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre újabb, pályázati támogatás nélküli, hitel- vagy lízingfinanszírozással megvalósított technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre

4,73 2,21

a támogatott projekt finanszírozását biztosító hitel törlesztésére szellemi termék, szoftver vásárlására a vállalkozás épületeinek felújítására, bővítésére a vállalkozás korábbról felhalmozódott tartozásainak kiegyenlítésére nem a vállalkozáshoz köthető beruházásra, vásárlásra pénzügyi befektetésre jegyzett tőke emelésére tartalék képzésére kötelezettségek (szállítói tartozások) visszafizetésére egyéb Nem válaszotl Válaszolt

10,41 2,21 3,15 5,36 11,99 2,84 0,00 1,26 0,00 3,15 67,82 112,00

V.) A pályázók jellemzői: fejlesztési aktivitás és finanszírozási gyakorlat A pályázók több mint 50%-a már valósított meg a pályázást megelőzően gépbeszerzési, vagy technológiai fejlesztési projektet, átlagosan 19%-uk 10 millió Ft feletti összköltséggel. A fejlesztés és a hitelfelvétel közötti kapcsolatot leíró jelentős és szignifikáns korreláció arra utal, hogy a fejlesztési projektek többségében hitel, vagy lízingfinanszírozás igénybevételével valósultak meg. Volt-e 100%-ban önerőből finanszírozott (és nem támogatott) gépbeszerzési, vagy más technológia-fejlesztési projektje a pályázás előtt? (7. kérdés) Nyert és Nyert, de Összesen megvalósította visszalépett Nem nyert % % % % Igen, több is, amiből 1 Igen, több is, amiből legalább egy minimum nettó 10 millió Ft értékű volt 18,93 10,71 13,92 15,16 Igen, több is, mind nettó 10 millió forint érték alatt 29,65 39,29 30,38 30,94 Igen, egy, és az a nettó 10 millió forint értéket meghaladta 2,52 3,57 4,43 3,78 Igen, egy, és az nem haladta meg a nettó 10 millió forint értéket 10,73 7,14 12,03 11,21 Nem volt

16,72

21,43

18,35

18,13

Nem válaszolt

21,45

17,86

20,89

20,79

ÖSSZESEN Válaszolt

100,00

100,00 125

100,00 397

100,00 249

23

148


Volt-e hitel igénybevételével megvalósított, vagy lízingelt gépbeszerzési, vagy más technológia-fejlesztési projektje a pályázás előtt? (8. kérdés) Nyert és megvalósította %

Nyert, de visszalépett %

Nem nyert %

Összesen %

14,20 13,88

17,86 21,43

11,39 18,99

12,81 17,65

5,99

10,71

8,23

7,77

Igen, egy, és az nem haladta meg a nettó 10 millió forint értéket

8,52

0,00

8,23

7,60

Nem volt

35,65

28,57

32,91

33,36

Nem válaszolt

21,77

21,43

20,25

20,81

ÖSSZESEN Válaszolt

100,00

100,00 126

100,00 396

Igen, több is, amiből 1 Igen, több is, amiből legalább egy minimum nettó 10 millió Ft értékű volt Igen, több is, mind nettó 10 millió forint érték alatt Igen, egy, és az a nettó 10 millió forint értéket meghaladta

22

Volt-e a GVOP 2.1.1 pályázatot megelızıen állami támogatással megvalósított projektje?

%

A pályázók közel ¼-e már sikeresen pályázott és fejlesztett állami támogatással, mielőtt pályázatot nyújtott volna be a GVOP 2.1.1. alintézkedés keretében. A korábbi pályázati sikeresség nem befolyásolta érdemben a GVOP 2.1.1. pályázat eredményességét, ugyanakkor a korábbi pályázatokon sikertelenül szereplők jelentős arányban szerepeltek sikertelenül a GVOP 2.1.1. pályázatain is.

100,00 248

35 30 25 20 15 10 5 0 nyert pályázott, nyert

visszalépett

nem nyert

pályázott, nem nyert

A nyertesek 32%-a említette, hogy megvalósította volna támogatás nélkül is projektjét azonos, vagy kisebb tartalommal, ebből 6,6% válaszolta azt, hogy ugyanazon projektet kisebb költségvetéssel valósította volna meg! Ugyanakkor érdemes kiemelten kezelni e kérdésnél, hogy csupán a nyertesek 20%-a, a nem támogatottaknak pedig csak 15%-a adott határozott nemleges választ arra a kérdésre, hogy „Megvalósította (volna) projektjét támogatás nélkül is?”, ugyanakkor átlagosan több mint 50%ban nem válaszoltak a megkérdezettek a kérdésre.

149


Megvalósította (volna) projektjét támogatás nélkül is? (nyertes: 25. kérdés, nem nyert/visszalépett: 21. kérdés)

Igen, azonos tartalommal, azonos költségvetéssel Igen, azonos tartalommal, kisebb költségvetéssel Igen, csökkentett tartalommal, kisebb költségvetéssel Részben, olcsóbb technológiát vett volna Részben, kisebb projekt részeként Nem Nem válaszolt válaszolt (258)

Nyert és megvalósította % 6,62 6,62 0,95 11,36 5,99 20,5 47,95 165

Nyert, de visszalépett % 0,93 0,62 0,00 0,62 0,00 1,56 57,14 12

Nem nyert % 6,18 1.93 0.77 4,63 2,70 15,05 68,74 81

VI.) Eredmények A támogatott projektek eredményei A pályázók több mint 1/3-a vezetett be, vagy kívánt bevezetni új technológiai eljárást a pályázatában szereplő projekt keretében, ennél is nagyobb arányban szándékoztak termelési kapacitásukat bővíteni. Nagy arányban említették a pályázók továbbá, hogy termelési költségeiket kívánták csökkenteni, termékeik minőségét javítani, avagy a termelési körülményeket kedvezőbbé tenni a fejlesztéssel. Ugyanakkor átlagosan 10% alatti (a nyertesek esetében 12%) azon pályázók aránya, akik határozottan említették, hogy új termék előállításához szükséges technológia beszerzését kívánták megvalósítani. Ez alapján azt vélelmezhetjük, hogy inkább az olcsóbb és nagyobb volumenű termelést, illetve jobb minőségű termék előállítását biztosító kapacitás megteremtésére irányultak a pályázott projektek, ám azok hátterében ritkán azonosítható prompt piaci igény, megrendelői megfelelési kényszer. Mire irányult a pályázatban szereplő fejlesztés? (több választ is megjelölhet) (14. kérdés) Nyert és Nyert, de megvalósította visszalépett Nem nyert % % % Új technológiai eljárás bevezetésére irányult 35,65 35,71 35,44 Új termékek előállításához szükséges technológiai háttér megteremtésére irányult 12,62 3,57 6,96 Termelési kapacitás növelésére irányult 39,75 35,71 37,97 Termelési költségek csökkentésére irányult 20,19 17,86 20,25 Termelés eredményeként előállított termékek minőségének javítására irányult 21,14 28,57 27,22 Termelés körülményeinek javítására (jobb épület, jobb gép, stb.) irányult 24,29 32,14 27,85 Nem válaszolt 26,81 28,57 25,13 Válaszolt 232 20 118

Összesen % 35,53 8,38 38,31 20,02 25,49 27,14 26,44 370

Innovatív képesség javulása A nyertes pályázók mintegy 20%-ánál azonosíthatunk a pályázást megelőzően is innovációs aktivitást, hasonló arányban valósítanak meg innovációs projekteket a nyertesek a pályázás után is. Döntően

150


azok a pályázók innoválnak a támogatás után, amelyek előtte is jelentős innovációs aktivitást tanúsítottak, igen csekély azon vállalkozások aránya, amelyek a támogatást megelőzően nem folytattak innovációs aktivitást, ellenben a támogatás után igen, de ezek esetében sem bizonyított a támogatás ténye és az innovációs aktivitás növekedése közötti oksági kapcsolat. Volt-e a GVOP 2.1.1 pályázat beadása ELŐTT/UTÁN innovációra (azaz új termék, új termelési eljárás, vagy új technológia kifejlesztésére és termelésbe állítására) irányuló eredményesen lezárult ÖNÁLLÓ projektje? Igen, több is Igen, egy Nem volt volt Sor: pályázat előtt , Oszlop: pályázat után Nem volt válaszolt Összesen Igen, több is volt (%) 58,53 14,72 20,55 6,21 100,00 Igen, egy volt (%) 4,84 19,71 74,48 0,97 100,00 Nem volt (%) 3,03 9,39 86,88 0,70 100,00 Nem válaszolt (%) 0,25 0,00 2,05 97,70 100,00 Összesen 8,40 7,47 46,24 37,89 100,00 Válaszolt 319 Volt-e a GVOP 2.1.1 pályázat beadása ELŐTT/UTÁN innovációra (azaz új termék, új termelési eljárás, vagy új technológia kifejlesztésére és termelésbe állítására) irányuló eredményesen lezárult ÖNÁLLÓ projektje? Igen, több is Igen, egy Nem Sor: pályázat előtt , Oszlop: pályázat után volt volt Nem volt válaszolt Összesen Igen, több is volt (%) 78,29 22,13 4,99 1,84 11,23 Igen, egy volt (%) 5,69 26,07 15,91 0,25 9,88 Nem volt (%) 14,88 51,80 77,43 0,76 41,21 Nem válaszolt (%) 1,14 0,00 1,67 37,15 37,68 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Válaszolt 319

Árbevétel-növekedés és piaci helyzet javulása A választ adó nyertes pályázók döntő többsége arról számol be, hogy a támogatott projekt megvalósításának eredményeként árbevétele jelentősen nőtt, ugyanakkor a válaszadóknak csak 22%-a jelölt meg 20%-nál nagyobb nominális árbevétel-növekedést. A választ adó nyertes pályázók 61%-ának meglátása szerint a támogatás hatására javult piaci helyzete. A választ adók 1/3- a említi, hogy vállalatának eredményessége javult annak ellenére, hogy piaci környezete romlott. Kevesen említik (kb. 10%), hogy a támogatott projekt megvalósításának eredményeként a vállalat hitelképessége javult volna.

VII.) Változtatási, ésszerűsítési javaslatok A pályázók leginkább a pályázás eljárásrendjét egyszerűsítenék és az elbírálási időt rövidítenék. Minthogy csak a nem nyertes pályázók körében gyakori említésű, ezért fenntartással kezelendő, változtatási javaslatok motiválják a kiírások érthetőbb megfogalmazását, a pályázatok utólagos módosításának lehetőségét, avagy a folyamatosan nyitott pályázati kiírásokat.

151


Melyek azok a legfontosabb dolgok, amin változtatna, ha Ön lenne a pályázat-kezeléssel foglalkozó szervezet (MVF Kht, MAG Zrt) vezetője és feladata lenne a pályáztatás és támogatás-kifizetés pályázóbarátságának javítása? (ny33, wk24/vk24 - többet is választhat) Válasz érthetőbb kiírások folyamatosan nyitott pályázatok pályázói igények jobb felmérése egyszerűbb eljárások közérthetőbb tájékoztatás elbírálási idő rövidítése elbírálási szempontok nyilvánossá tétele pályázat utólagos módosításának lehetősége több ellenőrzés, helyszíni szemle szaktanácsadás a pályázati dokumentáció kidolgozásához fenntartási időszak rövidítése szerződéskötési idő rövidítése pályázati célok módosítása egyéb Nem válaszolt Válaszok

nyertes

visszalépett

nem nyert

%

%

%

9,85 6,40 3,63 14,05 4,78 11,47 6,88 4,59 1,53 2,10 8,60 7,65 5,93 2,10 42,90 181

1,56 1,87 0,93 4,05 0,31 1,56 1,56 1,56 0,93 0,31 1,56 1,56 2,18 0,62 53,57 13

19,3 13,51 6,95 20,84 10,42 18,14 14,67 13,51 4,25 6,56 7,72 13,51 11,96 5,40 48,10 82

VIII.) ÖSSZEGZÉS A pályázók kérdőíves megkérdezése alapvetően eredményesnek tekinthető, ugyanis a kérdőíves lekérdezés megfelelő minőségű információkat szolgáltatott a más módszerekkel nem vizsgálható hipotézisek megválaszolásához, továbbá széleskörű és színes eredményeivel több ponton is hozzájárul más módszerekkel nyert eredmények árnyalásához. A kérdőíves vizsgálat alapján elmondhatjuk, hogy a pályázati kiírás és a pályázói igények közötti összhang biztosított volt, a pályázóknál nem merültek fel érdemi nagyságrendű nem elszámolható költségek, ezek is nagyobb részt a pályázatkészítés okán merültek fel. A pályázók elégedettek az intézményrendszer működésével (a tájékoztatással és a pályázat-elbírálási folyamat átláthatóságával), nem számoltak be aránytalanságokról az 5 éves fenntartási kötelezettség kapcsán sem és többségükben pályáznának újra jelenlegi tudásuk és tapasztalataik alapján a GVOP 2.1.1. konstrukció eredeti feltételei mellett is. A pályázók többsége korábban is jelentős fejlesztési aktivitást mutatott, többségében hitellel finanszírozták beruházásaikat, jelentős azok aránya, akik a GVOP 2.1.1. konstrukció megjelenése előtt is pályáztak és nyertek állami támogatást fejlesztéseikhez. A támogatott fejlesztésekkel kapcsolatosan csak kevés vállalat nyilatkozta, hogy a támogatás elmaradása esetén nem valósítanák azt meg változatlan, vagy módosított tartalommal. Eredmények tekintetében a pályázók többség úgy véli, a támogatás hozzájárult árbevételének növekedéséhez és piaci helyzetének javulásához. A választ adó kedvezményezettek többsége kapacitást bővített a támogatott projekt keretében az olcsóbb termelés, vagy jobb minőségű termék előállításához szükséges feltételek megteremtése érdekében, bár kevés vélelmezhető a fejlesztések megvalósítását sürgető tényleges piaci kényszer. A pályázók innovációs aktivitásra nem gyakorolt érdemi hatást a támogatás – a korábban is innovatív vállalatok fenntartották ezirányú aktivitásukat,

152


pusztán a támogatás hatására (értsd: más külső, piaci motiváció nélkül) azonban nem valósult meg innováció. Az utófinanszírozással kifizetett támogatást csak kis arányban használták fel újabb – önerős, vagy támogatott – fejlesztések finanszírozására a pályázók.

153


A KÉRDŐÍV KÉRDŐÍV KITÖLTŐ HONLAP – BEKÖSZÖNŐ SZÖVEG KÉRDŐÍV A KKV-K TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI CÉLÚ BERUHÁZÁS TÁMOGATÁSA KERETÉBEN 2004-2006 KÖZÖTT MEGHIRDETETT (GVOP 2.1.1.) PÁLYÁZAT EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Tisztelt Pályázó! Köszöntjük a GVOP 2.1.1. pályázati konstrukcióhoz kapcsolódó kérdőíves felmérés honlapján. A MAG Zrt. a pályázók kérdőíves megkérdezése keretében szeretné megismerni pályázók GVOP 2.1.1. pályázati konstrukcióval kapcsolatos véleményét, továbbá fel szeretné mérni és összegezni a támogatások eredményét, valamint fényt deríteni azokra az elemekre, amelyek a pályázók számára nehézséget okoztak a pályázás során. Örömünkre szolgál, hogy Ön a kérdőív kitöltésével hozzájárul ahhoz, hogy a 2010-től elérhető, gépbeszerzési és technológiai fejlesztési projektekhez támogatást biztosító pályázatok a korábbi rossz tapasztalatok kiküszöbölésére és a jó gyakorlatok továbbvitelére törekedve kerülhessenek kiírásra. Kérjük, a MAG Zrt-től kapott levelében szereplő 5 jegyű azonosító kódot és jelszót szíveskedjen az alábbi bejelentkező ablakban megadni, majd a „Belépés” gomb megnyomásával továbblépni a kérdőív kitöltő felületre. ______________________________________________ Tisztelt Pályázó! Ön sikeresen belépett a GVOP 2.1.1. pályázati konstrukcióhoz kapcsolódó kérdőíves felmérés elektronikus kérdőív-kitöltő felületére. Kérjük, a következő kérdéseket szíveskedjen megválaszolni úgy, hogy az egyes kérdésekhez kapcsolódóan az Ön véleményéhez legközelebb álló választ megjelöli. Bizonyos kérdések esetén több válasz is adható, ezt szövegesen jeleztük a kérdés megfogalmazása után, ahol ez nincs kiemelve, ott kérjük, 1 választ jelöljön meg. Véleményét saját szavaival is kifejtheti azoknál a nyitott kérdéseknél, ahol ezt jelezzük. Az egyes kérdések megválaszolása után a kérdés felett található zöld nyíllal léphet a következő kérdésre. Ha egy korábban már megválaszolt kérdésre adott válaszát módosítani szeretné, a kérdés felett található zöld balra nyíllal léphet vissza. Kérjük, böngészője „vissza” gombját NE használja. Esetenként előfordulhat, hogy néhány másodpercet várni kell a következő kérdés megjelenésére. A kérdőív kitöltése 12-15 percet vesz igénybe. Amennyiben nem sikerül végig kitöltenie a kérdőívet, kérjük, hogy a kérdőív jobb felső sarkában lévő Kilépés ikonra kattintva lépjen ki és NE a böngésző bezárásával! A kérdőív kitöltésével kapcsolatos kérdéseivel kérjük, forduljon bizalommal munkanapokon, 9.00 – 16.00 között a kérdőíves felmérés lebonyolításában közreműködő EXPANZIÓ Kft munkatársához az alábbi elérhetőségen: Gákovics Dorka: 06-1-411-1933 Együttműködése megtisztelő számunkra. Reméljük, hozzá tudunk járulni cége sikeres fejlődéséhez azzal, hogy e felmérés tapasztalatait felhasználjuk a majdani pályázati konstrukciók kialakítása során. Erről a lapról a képernyő tetején található zöld nyíllal léphet tovább a kérdésekre.

154


ÁLTALÁNOS BLOKK – MINDEN PÁLYÁZÓ SZÁMÁRA 1. Megfelelő tájékoztatást kapott-e a pályázati feltételekről és a pályázat benyújtásához szükséges tennivalókról? (kérjük, jelölje meg megfelelő cellát) tájékoztatás forrása

Igen, megfelelő volt a tájékoztatás

Alapvetően igen, bár nem minden esetben volt kellően érthető, eléggé világos a tájékoztatás

Nem, a tájékoztatás nem volt megfelelő

Nem tudtam, hogy van ilyen tájékoztatási lehetőség

pályázati útmutató pályázati tájékoztató honlap ügyfélszolgálat levelezés a pályázat kiírójával 2. Világos volt-e Ön számára, hogy milyen TARTALMI szempontok mentén bírálják el pályázatát és ítélik meg a támogatást? € Igen, teljes mértékben világos volt, hogy milyen szempontok alapján döntenek. € Igen, nagyrészt világos volt, hogy milyen szempontok alapján döntenek. € Nem volt világos, hogy mi alapján döntöttek 3. Világos volt-e az Ön számára a pályázat sorsa, útja a benyújtás után, a támogatási döntés kihirdetéséig? € Igen, teljes mértékben ismert, világos volt. € Igen, nagyrészt világos volt. € Nem volt világos. 4. Ha lehetősége lenne ugyanezen (GVOP 2.1.1.) pályázat keretében pályázni, pályázna-e újra? € igen € nem, mert ….. 5. A szükséges saját forrást (azaz a támogatáson felüli összeget) miből kívánta előteremteni? (többet is választhat) € a vállalkozás számláján lévő pénz, számlapénz € a vállalkozás megtakarításainak (pl: lekötött betét, értékpapír) felhasználásával € bankhitel € lízing € tagi kölcsön € egyéb, éspedig:……. 6. Milyen biztosítékot kívánt felajánlani a támogatás lehívásához? (többet is választhat)

155


€ € € € €

ingatlan jelzálog ingó jelzálog bankgarancia egyéb, éspedig… nem tudtam, hogy biztosítékot kell felajánlani

7. Volt-e 100%-ban önerőből finanszírozott (és nem támogatott) gépbeszerzési, vagy más technológia-fejlesztési projektje a pályázás előtt? € Igen, több is, amiből legalább egy minimum nettó 10 millió Ft értékű volt € Igen, több is, mind nettó 10 millió forint érték alatt € Igen, egy, és az a nettó 10 millió forint értéket meghaladta € Igen, egy, és az nem haladta meg a nettó 10 millió forint értéket € Nem volt 8. Volt-e hitel igénybevételével megvalósított, vagy lízingelt gépbeszerzési, vagy más technológia-fejlesztési projektje a pályázás előtt? € Igen, több is, amiből legalább egy minimum nettó 10 millió Ft értékű volt € Igen, több is, mind nettó 10 millió forint érték alatt € Igen, egy, és az a nettó 10 millió forint értéket meghaladta € Igen, egy, és az nem haladta meg a nettó 10 millió forint értéket € Nem volt 9. Volt-e részben vagy egészben állami támogatásból (pl.: Széchenyi Terv / Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program, Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, stb.) megvalósított gépbeszerzési, vagy más technológia-fejlesztési projektje a pályázás előtt? € Igen, több is, amiből legalább egy minimum nettó 10 millió Ft értékű volt € Igen, több is, mind nettó 10 millió forint érték alatt € Igen, egy, és az a nettó 10 millió forint értéket meghaladta € Igen, egy, és az nem haladta meg a nettó 10 millió forint értéket € Nem volt, mert pályáztam, de nem nyertem támogatást € Nem volt, nem is pályáztam € Nem tudtam, hogy volt ilyen lehetőség 10.Volt-e a Mikrohitel Program keretében felvett hitelből megvalósított gépbeszerzési, vagy más technológia-fejlesztési projektje a pályázás előtt? € Igen, több is, amiből legalább egy minimum nettó 10 millió Ft értékű volt € Igen, több is, mind nettó 10 millió forint érték alatt € Igen, egy, és az a nettó 10 millió forint értéket meghaladta € Igen egy, és az nem haladta meg a nettó 10 millió forint értéket € Nem volt, mert igényeltem, de nem ítéltek meg Mikrohitelt € Nem volt, nem is igényeltem Mikrohitelt € Nem tudtam róla, hogy van ilyen lehetőség 11.Mióta tervezte a GVOP 2.1.1. pályázata tárgyát képező gépbeszerzést, fejlesztést? € Már hosszabb ideje (több éve) szerettük volna megvalósítani € A pályázat előtt kb. 1 évvel merült fel a fejlesztés igénye € A pályázati lehetőség alapján alakítottuk ki a fejlesztési elképzeléseket

156


12.Sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek szükségesek voltak a GVOP 2.1.1. pályázata tárgyát képező projektje megvalósításához, de a velük kapcsolatos költségekhez nem igényelhetett támogatást! (többet is választhat) € új gépek használatához betanítás, oktatás € alkalmazottak képzése az új termékek gyártásához, új technológia működtetéséhez € informatikai eszközök beszerzése € informatikai hálózat fejlesztése € honlap fejlesztése € szervezetfejlesztési tanácsadás € folyamatszervezés, (minőség)irányítási rendszerek bevezetése € piackutatás, marketing, reklám € tervezés, előkészítés € pályázatkészítés € projektmenedzsment € egyéb, éspedig:…………………. 13.Megpróbálták-e a pályázat benyújtása előtt a tervezett fejlesztést saját erőből, hitel igénybevételével, vagy lízinggel megvalósítani? € Igen, és volt is hitelígérvényünk, illetve lízing szerződés megkötésére lehetőségünk, de nem valósítottuk meg, mert:……………………………… € Igen, de a pályázati kiírás megjelenéséig nem sikerült hitelt, vagy lízingfinanszírozást kapni € Nem, mert nem akartunk hitelt felvenni € Nem, mert nem akartuk a lízingdíj fizetési kötelezettséget vállalni € Nem, mert korábban már elutasították a hitelkérelmünket € Nem, mert korábban már elutasították lízingkérelmünket € Nem, mert nem tudtunk a lízingfeltételekben megállapodni € Nem, mert úgy gondoltuk, nem kapnánk hitelt, illetve lízingfinanszírozást. € Nem, a pályázati lehetőséget megelőzően nem gondolkodtunk fejlesztésben

14.A pályázatban szereplő fejlesztés (több választ is megjelölhet) € Új technológiai eljárás bevezetésére irányult € Új termékek előállításához szükséges technológiai háttér megteremtésére irányult € Termelési kapacitás növelésére irányult € Termelési költségek csökkentésére irányult € Termelés eredményeként előállított termékek minőségének javítására irányult € Termelés körülményeinek javítására (jobb épület, jobb gép stb.) irányult € egyéb:……………

15.Részt-vett-e az utóbbi években MÁS CÉGEKKEL, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL EGYÜTTMŰKÖDVE valamilyen KUTATÁS-FEJLESZTÉSI, vagy INNOVÁCIÓRA IRÁNYULÓ projektben? (többet is választhat) € igen, 2002-ben € igen, 2003-ban € igen, 2004-ben € igen, 2005-ben

157


€ € € €

igen, 2006-ban igen, 2007-ben igen, 2008-ban nem volt ilyen

16.Ha nem, ennek mi az oka? (több választ is megjelölhet) € nem vagyok érdekelt az innovációban, fejlesztésben € nincs tőkém innovációra € nincs kapcsolatrendszerem € nem ismertek számomra a más cégekkel, oktatási intézményekkel megvalósítható innovációs lehetőségeket támogató pályázatok € nincs időm a pályázatok figyelésére € úgy érzem, nem nekem szólnak az innovációk támogatására kiírt pályázatok € egyéb ok miatt:………………………. 17.Volt-e a GVOP 2.1.1. pályázat beadása ELŐTT innovációra (azaz új termék, új termelési eljárás, vagy új technológia kifejlesztésére és termelésbe állítására) irányuló eredményesen lezárult ÖNÁLLÓ projektje? € igen, több is volt € igen, egy € nem 18.Volt-e a GVOP 2.1.1 pályázat beadása UTÁN innovációra (azaz új termék, új termelési eljárás, vagy új technológia kifejlesztésére és termelésbe állítására) irányuló eredményesen lezárult ÖNÁLLÓ projektje? € igen, több is volt € igen, egy € nem

Eredményesség alapján ugrás a következő kérdésre

158


ELUTASÍTOTTAK 19.Miért utasították el pályázatát? € Jogosultság hiányában € Formai hiba miatt € Értékelés alapján nem ítéltek meg támogatást € Nem tudom, mert nem kaptam róla megfelelő tájékoztatást € Egyéb, éspedig…. 20.Nyújtott-e be újabb pályázatot a GVOP 2.1.1. pályázati kiírás újabb köreiben? € Igen, benyújtottam, ugyanarra a projektre, de nem nyert € Igen, benyújtottam ugyanarra a projektre és nyert € Igen, benyújtottam, más projektre de nem nyert € Igen, benyújtottam más projektre és nyert a pályázat € Nem nyújtottam be, mert már megvalósítottam más forrásból azt a projektet, amire pályáztam € Nem nyújtottam be, mert aktualitását vesztette a projekt € Nem nyújtottam be, mert a projektet a pályázat befogadását követően megkezdtem, így nem volt lehetőségem újabb benyújtásra € Nem nyújtottam be, mert mire megtudtam a pályázat eredményét, nem volt lehetőség újabb pályázat benyújtására 21.Megvalósította-e projektjét támogatás nélkül is? € Igen, ugyanazzal a tartalommal és ugyanakkora költségvetéssel € Igen, ugyanazzal a tartalommal, de kisebb költségvetéssel € Igen, egy nagyobb költségvetésű, nagyobb beruházás részeként € Részben, mivel más, olcsóbb gépet, technológiát szereztem be € Részben, mivel nem valósítottam meg bizonyos, a pályázatban foglalt fejlesztéseket € Nem 22.Ha részben valósította meg projektjét, mert nem valósított meg bizonyos fejlesztéseket, melyeket nem sikerült megvalósítania? ……………………………………………………………………………………………………………….. (EZ CSAK AKKOR LEGYEN LÁTHATÓ, HA A „Részben, mivel nem valósítottam meg bizonyos, a pályázatban foglalt fejlesztéseket” VÁLASZT JELÖLI MEG) 23.Ha megvalósította projektjét támogatás nélkül is, azt milyen forrásból tette? (több válasz is lehetséges) € a vállalkozás számláján lévő pénz, számlapénz € a vállalkozás megtakarításainak (pl: lekötött betét, értékpapír) felhasználásával € bankhitel € lízing € tagi kölcsön € Egyéb külső forrásból:...................

159


24.Melyek azok a legfontosabb dolgok, amin változtatna, ha Ön lenne a pályázat-kezeléssel foglalkozó szervezet (MVF Kht, MAG Zrt) vezetője és feladata lenne a pályáztatás és támogatás-kifizetés pályázóbarátságának javítása? (többet is választhat) € Rövidebb, közérthetőbb pályázati kiírások € Folyamatosan nyitott pályázatok € Egy-egy pályázói kör igényeinek pontosabb felmérése és kisebb pályázói kör részére kiírt, célcsoport-specifikusabb pályázatok € Bürokrácia csökkentése, egyszerűbb eljárások bevezetése € Pontosabb, közérthetőbb tájékoztatás a pályázati lehetőségekről € Az elbírálási idő rövidítése € Az elbírálási szempontok nyilvánossá tétele, átlátható bírálati folyamat € Lehetőség a benyújtott pályázat tartalmának utólagos módosítására € Több helyszíni szemle és ellenőrzés a támogatások jobb felhasználása érdekében € Alaposabb szaktanácsadás a pályázatkészítéshez és a fejlesztési projekt kidolgozásához € Fenntartási időszak rövidítése € A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges idő rövidítése € A pályázati célok módosítása (pl.: a termelékenységet növelő fejlesztéshez ne kapcsolódjon foglalkoztatás-növelési, illetve fenntartási kötelezettség) € Egyéb, éspedig …..

160


NYERTESEK, DE VISSZALÉPTEK 25.A pályázati folyamat melyik szakaszában lépett vissza? € a támogatási szerződés megkötése előtt € a támogatási szerződés megkötése után, de a fejlesztések megvalósítása előtt € a támogatási szerződés megkötése és a fejlesztések megvalósítása után, de a támogatás-kifizetési igénylés(ek) benyújtása előtt € a támogatási szerződés megkötése, a fejlesztések megvalósítása és támogatáskifizetési igénylés benyújtása után € záró elszámolás benyújtása után € támogatás lehívása után, fenntartási időszakban € egyéb, éspedig…. 26.Mi volt a pályázat tárgyát képező projekt megvalósításától való visszalépésének oka? (többet is választhat) € Nem állt rendelkezésre a megfelelő saját pénzből finanszírozandó önerő € Nem kaptam hitelt a támogatáson felüli saját forrás finanszírozásához € A beruházást megvalósítottam a támogatási szerződés megkötése előtt és már nem volt szükségem a támogatásra € A támogatási döntés késlekedése miatt a projekt aktualitását vesztette € A szerződéskötés késlekedése miatt a projekt aktualitását vesztette € Változtak az üzleti lehetőségek és a fejlesztés tárgytalanná vált € Nem tudtam a szükséges biztosítékot rendelkezésre bocsátani € Nem tudtam a szerződéskötéshez szükséges igazolásokat beszerezni € A támogatási szerződést megkötöttem, de nem tudtam elszámolni és lehívni a támogatást € Elszámoltam és lehívtam a támogatást, de nem tudtam a vállalásokat teljesíteni € Azért léptem vissza, hogy a még meg nem kezdett projektemmel pályázhassak egy nagyobb támogatási összeget nyújtó pályázatban € Egyéb, éspedig…… 27.Megvalósította-e projektjét támogatás nélkül is? € Igen, ugyanazzal a tartalommal és ugyanakkora költségvetéssel € Igen, ugyanazzal a tartalommal, de kisebb költségvetéssel € igen, egy nagyobb költségvetésű, nagyobb beruházás részeként € Részben, mivel más, olcsóbb gépet, technológiát szereztem be € Részben, mivel nem valósítottam meg bizonyos, a pályázatban foglalt fejlesztéseket € Nem 28.Ha részben valósította meg projektjét, mert nem valósított meg bizonyos fejlesztéseket, melyeket nem sikerült megvalósítania? ……………………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………………..

161


29.Ha megvalósította projektjét támogatás nélkül is, azt milyen forrásból tette? (több válasz is lehetséges) € a vállalkozás számláján lévő pénz, számlapénz € a vállalkozás megtakarításainak (pl: lekötött betét, értékpapír) felhasználásával € bankhitel € lízing € tagi kölcsön € Egyéb külső forrásból:................... 30.Melyek azok a legfontosabb dolgok, amin változtatna, ha Ön lenne a pályázat-kezeléssel foglalkozó szervezet (MVF Kht, MAG Zrt) vezetője és feladata lenne a pályáztatás és támogatás-kifizetés pályázóbarátságának javítása? (többet is választhat) € Rövidebb, közérthetőbb pályázati kiírások € Folyamatosan nyitott pályázatok € Egy-egy pályázói kör igényeinek pontosabb felmérése és kisebb pályázói kör részére kiírt, célcsoport-specifikusabb pályázatok € Bürokrácia csökkentése, egyszerűbb eljárások bevezetése € Pontosabb, közérthetőbb tájékoztatás a pályázati lehetőségekről € Az elbírálási idő rövidítése € Az elbírálási szempontok nyilvánossá tétele, átlátható bírálati folyamat € Lehetőség a benyújtott pályázat tartalmának utólagos módosítására € Több helyszíni szemle és ellenőrzés a támogatások jobb felhasználása érdekében € Alaposabb szaktanácsadás a pályázatkészítéshez és a fejlesztési projekt kidolgozásához € Fenntartási időszak rövidítése € A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges idő rövidítése € A pályázati célok módosítása (pl.: a termelékenységet növelő fejlesztéshez ne kapcsolódjon foglalkoztatás-növelési, illetve fenntartási kötelezettség) € Egyéb, éspedig …..

162


NYERTESEK

18. A támogatás igénybevételéhez (pályázatkészítés, biztosíték, kötelezettségek teljesítése) mekkora, a támogatott projekt keretében nem elszámolható költségei merültek fel? € 1 000 000 Ft-nál kevesebb € 1 000 001 - 2 000 000 Ft € 2 000 001 - 5 000 000 Ft € 5 millió Ft-nál több € Nem merültek fel ilyen költségek 19. Jelentett-e. jelent-e problémát az 5 éves fenntartási kötelezettség? € Igen € Nem 19.1. Ha igen miért? ……….. 20. Kérelmezett-e 2009. előtt szerződésmódosítást a fenntartási kötelezettségben tett vállalások csökkentésére? € Igen, egy alkalommal, és a módosítás megtörtént € Igen, egy alkalommal, de a módosítási kérelmet elutasították € Igen, több alkalommal, és legalább egyszer sikeresen € Igen, több alkalommal, de mindig sikertelenül € Nem € Nem tudtam, hogy lehet ilyet kérelmezni 21. Élt-e az enyhítések adta lehetőséggel? € Igen € Nem € Nem tudott arról, hogy volt ilyen lehetőség 22. Megfelelő volt-e az elszámolható költségek köre a projekthez? € Igen, a pályázat keretében minden, a fejlesztéshez kapcsolódó költséget el tudtam számolni és tudtam hozzá támogatást igényelni € Nem, a projekt megvalósításához szükséges fontos költség-elemeket nem tudtam elszámolni és nem tudtam hozzájuk támogatást igényelni, mert nem tartoztak az elszámolható költségek közé € A pályázatban nem elszámolható, de a fejlesztési projekthez tartozó költségek nagyságrendje elhanyagolható volt a projekt teljes költségvetéséhez viszonyítva. € A projekt kapcsán felmerülő minden költségem elszámolható és támogatható volt 23. Megvalósította volna projektjét támogatás nélkül is? € Igen, ugyanazzal a tartalommal és ugyanakkora költségvetéssel € Igen, ugyanazzal a tartalommal, de kisebb költségvetéssel € igen, egy nagyobb költségvetésű, nagyobb beruházás részeként € Részben, mivel más, olcsóbb gépet, technológiát szereztem volna be € Részben, mivel nem valósítottam volna meg bizonyos, a pályázatban foglalt fejlesztéseket

163


€ Nem 24. .Ha támogatás nélkül csak részben valósította volna meg projektjét, milyen fejlesztéseket nem valósított volna meg? ……………………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………………………..

25. Vállalkozásának nettó árbevétele a projekt megvalósítását követő 2 évben € Több mint 20%-kal nőtt € 10 - 20% közötti mértékben nőtt € 1,01 – 9,99 % közötti mértékben nőtt € Alapvetően nem változott (+/- 1%) € 1 - 10% közötti mértékben csökkent € Több mint 10%-kal csökkent 26. Van-e jelenleg vagy a támogatott projekt megvalósítását követően volt-e hitelből finanszírozott (vagy lízingelt) gépbeszerzési, vagy más jelentős fejlesztési projektje? € igen € nem 27. Hogyan ítéli meg vállalkozása jelenlegi helyzetét? (több válasz is lehetséges) € A GVOP 2.1.1. támogatással megvalósított projekt eredményeként a vállalkozás piaci helyzete javult € A GVOP 2.1.1. támogatással megvalósított projekt eredményeként a vállalkozás hitelképessége javult € A GVOP 2.1.1. támogatással megvalósított projekt a vállalkozás helyzetén nem változtatott € A GVOP 2.1.1. támogatással megvalósított projekt hatására ugyan nőtt a vállalkozás eredménye, de a piaci környezet miatt romlott a vállalkozás piaci helyzete € A GVOP 2.1.1. támogatással megvalósított projekt hatására ugyan nőtt a vállalkozás eredménye, de a piaci környezet miatt romlott a vállalkozás hitelképessége € A GVOP 2.1.1. támogatással megvalósított projekt a vállalkozás helyzetét rontotta 28. Jelölje meg azt a 3 problémát, ami az Ön számára a legkomolyabb nehézséget jelentette a támogatott projekt megvalósítása során? € az elszámoláshoz kapcsolódó adminisztráció € az utólagos finanszírozás € a kifizetések késlekedése € a biztosíték € a szükséges önerő biztosítása € a bankhitel megszerzése € egyéb:………………..

29. Milyen forrásból előlegezte meg az utófinanszírozás keretében később megkapott támogatást? (többet is választhat)

164


€ € € € € €

támogatási előleg önerő bankhitel lízing tagi kölcsön egyéb, éspedig…..

30. A támogatás végső elszámolásakor az utolsó részlet önök részére történő kifizetése után a megkapott pénzösszeget végül mire fordították? (több válasz is lehetséges) € újabb, önerőből megvalósuló technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre € újabb, pályázati támogatással megvalósuló technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre € újabb, pályázati támogatás nélküli, hitel- vagy lízingfinanszírozással megvalósított technológiai fejlesztésre, eszközbeszerzésre € a támogatott projekt finanszírozását biztosító hitel törlesztésére € szellemi termék, szoftver vásárlására € a vállalkozás épületeinek felújítására, bővítésére € a vállalkozás korábbról felhalmozódott tartozásainak kiegyenlítésére € anyagbeszerzésre, forgóeszköz-beszerzésre € a vállalkozással kapcsolatos egyéb költségek fedezésére, éspedig:…………………………………. € nem a vállalkozáshoz köthető beruházásra, vásárlásra € pénzügyi befektetésre € jegyzett tőke emelésére € tartalék képzésére € kötelezettségek (szállítói tartozások) visszafizetésére € egyéb:……………………………………………………. 31. Melyek azok a legfontosabb dolgok, amin változtatna, ha Ön lenne a pályázat-kezeléssel foglalkozó szervezet (MVF Kht, MAG Zrt) vezetője és feladata lenne a pályáztatás és támogatás-kifizetés pályázóbarátságának javítása? (többet is választhat) € Rövidebb, közérthetőbb pályázati kiírások € Folyamatosan nyitott pályázatok € Egy-egy pályázói kör igényeinek pontosabb felmérése és kisebb pályázói kör részére kiírt, célcsoport-specifikusabb pályázatok € Bürokrácia csökkentése, egyszerűbb eljárások bevezetése € Pontosabb, közérthetőbb tájékoztatás a pályázati lehetőségekről € Az elbírálási idő rövidítése € Az elbírálási szempontok nyilvánossá tétele, átlátható bírálati folyamat € Lehetőség a benyújtott pályázat tartalmának utólagos módosítására € Több helyszíni szemle és ellenőrzés a támogatások jobb felhasználása érdekében € Alaposabb szaktanácsadás a pályázatkészítéshez és a fejlesztési projekt kidolgozásához € Fenntartási időszak rövidítése € A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges idő rövidítése € A pályázati célok módosítása (pl.: a termelékenységet növelő fejlesztéshez ne kapcsolódjon foglalkoztatás-növelési, illetve fenntartási kötelezettség) € Egyéb, éspedig ….. 165


A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

166


GVOP 2.1.1 alintézkedés hatásainak statisztikai-ökonometriai vizsgálata Alább mutatjuk be a GVOP 2.1.1 alintézkedés hatásainak statisztikai-ökonometriai vizsgálatát. Az első fejezetben bemutatjuk a felhasznált adatbázisokat. A második fejezetben leírjuk a felmerülő ökonometriai problémákat, és bemutatjuk az empirikus modellt. A harmadik fejezet a becslések fő eredményeit tartalmazza, és az utolsó fejezetben elemezzük, hogy melyik hipotézisek támaszthatók alá vagy vethetők el a becslések alapján.

Az adatok és az elemzési adatbázisok rövid bemutatása A hatásvizsgálat során arra törekedünk, hogy a támogatott vállalatoknál a támogatás eredményeként adódó TÖBBLETteljesítményt ragadjuk meg és számszerűsíthessük, azaz a teljesítményben csak a támogatás hatására adódó növekmény, változást mutassuk ki. Ehhez szükséges, hogy megismerjük azt a teljesítményt, amelyet a támogatott vállalkozás a támogatás elmaradása esetén (kontrafaktuális, azaz tényellentétes állapot) ért volna el. E teljesítmény számszerűsítéséhez a támogatott vállalatokhoz minden tekintetben hasonló de nem támogatott vállalatok teljesítményének alakulását vesszük alapul, azt feltételezve, hogy hozzájuk nagyon hasonló ütemben fejlődtek volna a támogatott vállalatok a támogatás elmaradása esetén. Ezért a hatásvizsgálathoz – a tényellentétes állapot megbecsüléséhez – szükségünk van elegendő nem támogatott, ám a támogatott vállalkozásokhoz minden (a támogatásban részesülés szempontjából meghatározó szempontból) releváns jellemzője mentén hasonló vállalat adataira is. Ezért a hatásvizsgálathoz olyan integrált és anonim adatbázisokat alkalmazunk, amelyek tartalmazzák mind a támogatott vállalatok főbb teljesítménymutatóinak adatait, mind a hozzájuk hasonló de nem támogatott vállalatok teljesítménymutatóit a támogatásban részesülés előtti és a támogatás utáni időszakra is. Egyik adatbázis (IRM-EMIR) a társas vállalkozások éves beszámolóinak (mérleg és eredménykimutatás) 2002-2007 évi pénzügyi adatain felül tartalmaz információt a pályázó vállalkozásokról (pályázás időpontja, pályázott összeg, elutasítás időpontja), valamint a támogatott vállalkozások fontosabb támogatási adatait (támogató döntés időpontja, támogatási összeg, megvalósította-e a támogatott projektet és lehívta-e hozzá a támogatást, mikor kezdődött és fejeződött be ténylegesen a támogatott projekt) is. A másik adatbázis (APEH-EMIR) a társas vállalkozások adóbevallási adatai mellett a pályázó vállalatok által pályázott összegre, a pályázás évére, valamint a megítélt támogatásra vonatkozó információkat tartalmat, nem ismert azonban, hogy a támogatott vállalatok ténylegesen megvalósították-e a támogatott beruházást és ahhoz lehívták-e a támogatást. A mérleg és eredménykimutatás adatokat tartalmazó IRM-EMIR adatbázis előnye, hogy tartalmaz a vállalatok ágazati hovatartozására (TEÁOR kódok első két számjegye) és székhelyük területi elhelyezkedésére (megye és településméret) vonatkozó információkat, így biztosítható, hogy egymáshoz kellően hasonló támogatott és kontroll-vállalatok kerülhessenek összehasonlításra. Az IRM-EMIR adatbázis hasznos tulajdonsága továbbá, hogy megismerhető a vállalatok pályázás előtti években mutatott teljesítménye is és ezért a pályázást megelőző teljesítmény tükrében vizsgálható a támogatás hatása. Hátránya ennek az adatbázisnak ugyanakkor, hogy nem tartalmaz a vállalatok foglalkoztatottaira vonatkozó információkat, így a vállalat-méret kategóriák csak az árbevétel és/vagy saját tőke adatok alapján képezhetőek, továbbá nem vizsgálható a támogatás foglalkoztatásra gyakorolt hatása. További nehézséget okoz a vizsgálat szempontjából, hogy az egyes vállalatok eltérő struktúrájú beszámolót készítenek, ezért bizonyos kategóriák (pl: pénzügyi műveletek ráfordításai)

167


csak a pályázó/támogatott vállalatoknak csak bizonyos köre esetében ismertek, ezért azokat nem tudjuk teljes körben és általános érvényűen vizsgálni. A vizsgálatunkhoz felhasznált másik, a társas vállalkozások adóbevallási adatait és a pályázásukra vonatozó információkat is tartalmazó APEH-EMIR kapcsolt adatbázisban megtaláljuk a vállalatoknál adott évben teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók éves átlagos statisztikai állományi létszámára vonatozó információkat, ellenben ez az adatbázis nem tartalmaz sem ágazati, sem a székhely területi elhelyezkedésére vonatkozó információkat, továbbá az első pályázási évet megelőző időszaki teljesítmény sem megismerhető a támogatott és/vagy hozzájuk hasonló nem támogatott vállalatokra vonatkozóan, így – a pályázó/támogatott vállalatok szelekciójából adódó torzítások kiszűrésével megbízható és pontos eredményeket biztosító – hatásvizsgálatra csak korlátozottan alkalmas. Ezért elemzésünk elsősorban az IRM-adatbázison alapul, és csak leíró, korrelációkat mutató jelleggel mutatunk be az APEH-ből származó, a foglalkoztatottak számát is felhasználó eredményeket. Mindkét elemzési adatbázist anonim módon bocsátotta rendelkezésre az NFÜ, ugyanakkor az egyes vállalatok évenkénti jellemzőinek adatait panelbe rendezve tartalmazza, így különösen alkalmasak a hatásvizsgálatra. A pályázási és támogatási adatokat 2009. június 30-i dátummal bezárólag tartalmazzák az adatbázisok, míg a vállalati teljesítménymutatók a 2007. december 31-i értékekkel bezárólag ismertek. Az adatbázisokban nem minden társas vállalkozás jelenik meg, ez egyrészt a beszámolók/adóbevallások elektronikus rögzítésének elmaradására (ennek az APEH esetében kisebb a valószínűsége), másrészt anonimizálási megfontolásokra vezethető vissza. Ugyanakkor a pályázó társas vállalkozások több, mint 2/3-a megjelenik az IRM-EMIR adatbázisban, 88%-a az APEH-EMIR adatbázisban, ami kellően nagy számú vállalati megfigyelést jelent és biztosítja a hatékony mintanagyságot a hatásvizsgálat lefolytatásához. Annak veszélye azonban mindkét adtabázis esetében fennáll, hogy a vállalatok adókötelezettségük csökkentése céljából nem pontos adatokat nyújtanak be. További probléma lehet, hogy az azonos reál-tevékenységhez tartozó – és esetleg adóoptimalizálás céljából létrehozott – cégcsoportok tagjait sem tudjuk összekötni. Az empirikus elemzés előtt jelentős mértékben tisztítottuk az adatbázisokat. Erre két okból volt szükség: egyrészt az adathibák kiszűréséhez, másrészt ahhoz, hogy a pályázókhoz hasonló vállalatok maradjanak benne az elemzésben. Mind az IRM-EMIR, mind az APEH-EMIR adatbázis esetében hasonló lépéseket használtunk, és arra törekedtünk, hogy – ahol lehet – pontosan ugyanígy tisztítsuk a két adatbázist. Kihagytuk az elemzésből az olyan vállalatokat, amelyeknek az árbevétele vagy a hozzáadott értéke hiányzott valamelyik évben. Ugyanígy kimaradtak azok is, amelyek teljesítménye (árbevétele vagy hozzáadott értéke) valamelyik évben több mint tízszeresére növekedett, ami könnyen lehet adathiba következménye. Nem hagytuk ki viszont azokat a vállalatokat, amelyek a megalakulásukat követő évben bővítették tevékenységüket ilyen mértékben. Ezeknek a cégeknek az esetében csak az első évet zártuk ki az elemzésből, mert a kezdő cégek termelésének első évi felfutása nem hasonlítható össze a már tipikusan régebben működő vállalatok növekedésével. Kizártuk az olyan vállalkozásokat is, amelyek nettó árbevétele nem érte el az 1 millió forintot, mert ezek tipikusan más profilúak, mint a tipikus KKV-k. Hasonló okokból nem hagytuk benne a mintában azokat a vállalatokat, amelyek 2004 után jöttek létre, vagy kikerültek a vizsgált időszakban a mintából. Nem szerepeltettük az elemzésben azokat a vállalatokat sem, amelyeknek saját tőkéje bármelyik évben negatív volt. Az IRM-EMIR adatbázis esetében kizártuk az olyan iparágakban működő vállalatokat is, amelyben egyetlen pályázó sem volt. Három pályázó az adatbázis szerint a mezőgazdaságban működik. Ezeket a vállalatokat kizártuk az elemzésből, mert nem tudhatjuk, hogy a mezőgazdasági tevékenység mellett

168


milyen arányban végzi azt a tevékenységet, amelyre pályázott. Az APEH-EMIR adatbázis sajnos nem tartalmazza a vállalatok iparági besorolását, így ezt a tisztítási lépést az APEH-adatok esetében nem tudtuk elvégezni. Végül, az elemzést a GVOP 211 pályázat célcsoportjára, a KKV szektorra korlátoztuk, az adatbázisban csak e vállalati méretkategóriához sorolható cégeket tartottunk meg. Az IRM-EMIR esetében csak az árbevétel és a tőkeállomány alapján tudtuk kiválogatni a KKV-ket, míg az APEH-EMIR adatbázis esetében a létszám kritériumot is figyelembe vettük. A szigorú tisztítás hatására a mintában lévő vállalatok száma jelentősen lecsökkent, viszont elég nagy maradt: az IRM-ben eredetileg szereplő 323 ezer vállalatból 65.500 felel meg kritériumainknak. Az APEH adatbázisban – elsősorban az iparági információ hiánya miatt - az eredetileg 416.500 vállalatból kicsit több mint 100 ezer KKV maradt a mintában. Ez a különbség felhívja figyelmünket arra a problémára, hogy az APEH adatbázisban sok olyan cég is szerepel, amihez hasonló tevékenységet egyetlen pályázó sem végez. Elemzésünk alapját a mérlegbeszámoló fő változói képezik. Minden mérlegbeszámoló tartalmazza a nettó árbevételt, valamint exportáló vállalatok esetében az export árbevételt. Az adatok szintén tartalmazzák az immateriális javak állományát, a vállalat tárgyi eszközeit és hosszú lejáratú forrásait. A hozzáadott értéket olyan módon határoztuk meg, hogy a nettó árbevételből levontuk az anyagjellegű költségeket és ezt korrigáltuk a saját termelésű készletek állományváltozásával az olyan vállalatoknál, ahol ez utóbbi adat rendelkezésre állt. Ezeket a változókat, valamint a mérlegbeszámolóból rendelkezésre álló többi nominális változót 2-számjegyű iparág-specifikus - KSH által publikált - deflátorokkal defláltuk. A mérlegbeszámolók nem tartalmaznak beruházási adatokat, ezért a tárgyi eszközök állományváltozását értelmeztük nettó beruházásként, a bruttó beruházást pedig a nettó beruházás és az értékcsökkenés összegeként kaptuk meg. A foglalkoztatottak számát az APEH adatbázis tartalmazza. Ez az adat a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számát mutatja meg. A foglalkoztatottak számának ismerete lehetővé teszi a vállalati hatékonyságot jellemző mutatók kiszámítását is. A termelékenységet két eszközzel mértük: az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték (munkatermelékenység) és az egy alkalmazottra jutó árbevétel segítségével. A vállalat technológiájának tőkeintenzitását mutatja az egy alkalmazottra jutó tőkeállomány. Kontrollváltozóként az IRM-EMIR-adatbázis esetében bináris változók csoportjait is használtuk, az egyenletekben szerepeltetünk 2-számjegyű iparág bináris változókat, év bináris változókat, megye bináris változókat, vállalatméretet (árbevétel kvintiliseit) megmutató bináris változókat és településméret változókat.38 Az APEH-EMIR-adatbázis esetében csak a vállalatméretre vonatkozó kontroll-változókat tudtunk alkalmazni, az IRM-EMIR adatbázison folytatott becslésnél alkalmazott további szempontok mentén kívánatos kontroll-változók alkalmazásához sajnos nem álltak rendelkezésre adatok. A pályázati adatok alapján a vállalatokat négy fő csoportba soroltuk. Pályázó az a vállalat, amelyik pályázatot nyújtott be a GVOP 211 kiírásra. Nyertes az a vállalat, amelyiknek pályázatát támogatta az Irányító Hatóság. Nyert és visszalépett az a vállalat, amelynek pályázata támogatás nyert, de visszalépett a támogatási igénybevételétől. Végül nyert és a projektet megvalósította az a cég, amelyik az adatok szerint ténylegesen lezárta a projektet. Az egyes kategóriákban sorolható megfigyelések számosságáról az 1. táblázat ad információt. Az elemzés során használt főbb változók leíró statisztikáit a 4. és a 3. táblázat tartalmazza.

38

Itt a kategóriák: 0-1000; 1001-20000; 21000-50000; 51000-1millió és >1 millió lakos.

169


Empirikus specifikáció Az értékelés során fő célunk annak megállapítása, hogy a támogatás oksági hatással jár-e a vállalatok teljesítményére, vagyis gyorsabban nő-e a vállalat teljesítménye a támogatás igénybevétele után, mint amennyivel a támogatás hiányában növekedett volna. Sajnos a tényellentétes helyzetet nem tudjuk megfigyelni: egy vállalat vagy kapott támogatást, vagy nem. Ezért legjobb lehetőségünk az, hogy a támogatásban részesített („kezelt”) vállalatokat teljesítményük alakulása tekintetében a hozzájuk leginkább hasonló, de nem támogatott („kontroll”) vállalatokkal hasonlítjuk össze. Ehhez két megközelítést használunk. A regressziós megközelítésben megbecsüljük azt, hogy a vállalati jellemzők milyen összefüggésben állnak a teljesítménnyel, és a vállalatok jellemzőire „kontrolálva” kiszűrjük az eltérések – köztük a támogatás, mint kezelés – hatását. A másik megközelítésben párosítjuk a vállalatokat, és minden vállalatot a hozzá legközelebb álló cégekkel hasonlítunk össze.39 Az elemzés egyik fő kérdése az, hogy a vállalatok teljesítményét befolyásoló fontos változók közül mindet meg tudjuk-e figyelni, pontosabban mekkora a szerepe a nem megfigyelt heterogenitásnak. Természetesen a társadalmi folyamatokban mindig jelen van a nem megfigyelt heterogenitás. Ez azonban csak akkor jelent problémát a becslés során, ha összefügg azzal is, hogy melyik vállalat pályázott, illetve nyert el támogatást. Tegyük fel például, hogy a vállalat vezetőinek motiváltságát nem tudjuk megfigyelni. Ha a magasabb motiváltság jobb teljesítményhez és magasabb pályázási valószínűséghez is vezet, akkor a pályázás hatását túlbecsülhetjük, mert a becsült együttható tartalmazhatja a nagyobb motiváltság hatását is. A nem megfigyelt heterogenitás kezelésének egyik eszköze a (fix hatással történő) panelbecslés, amely képes kiszűrni az időben változatlan nem megfigyelt heterogenitást. Kiinduló specifikációnk a következő:

a vállalati teljesítményt jellemző változó (például a ahol a vállalatokat, az időszakokat jelöli. vállalat árbevétele), pedig a vállalati kontrolváltozók vektora (iparág, település, vállalatméret, év stb.). mutatja meg ezek hatását a függő változóra. A változó a modell kulcsváltozója, egy bináris változó, amely csak akkor vesz fel 1 értéket, ha az vállalat nyert, és megkapta a támogatást (vagyis a nyertes vállalatokra 0 a támogatás éve előtt, és 1 utána, egyébként 0). Mivel ezen változó értéke csak a támogatott vállalatokra 1, a változó koefficiense azt mutatja meg, hogy mennyivel nagyobb a támogatott vállalatok teljesítménye, mint a nem támogatott hasonló vállalatok hasonló mutatója. a modell hibatagja. Ezt a specifikációt alkalmazva a támogatás hatásának megragadására azt feltételezzük, hogy a támogatott és nem támogatott vállalatok teljesítménye megegyezett a támogatás előtti időszakokban, majd a támogatás hatására egyszerre megnő a támogatásban részesült vállalatok vizsgált teljesítmény-mutatója (a hozzájuk hasonló vállalatokat jellemző teljesítmény-mutató értékéhez viszonyítva) és utána ez a teljesítmény-különbség állandó nagyságú marad. A teljesítmény-alakulásra vonatkozó feltételezést szemlélteti a következő ábra, ahol a támogatott fejlesztés megvalósításának éve 0, ez előtt a támogatott és a nem támogatott vállalat teljesítménye hasonló mértékben növekszik, a támogatás viszont megnöveli a támogatott vállalat teljesítményét. 39

A gazdaságpolitikai hatások értékelésének módszereit részletesen áttekinti Imbens, Guido W., and Jeffrey M. Wooldridge. [2009] "Recent Developments in the Econometrics of Program Evaluation." Journal of Economic Literature, 47(1): 5–86.

170


H A T Á S

HATÁS

kezelt

kontroll

t-3

t-2

t-1

t0

t+1

t+2

t+3

idı

1. ábra: A támogatás hatása a kontrollcsoporthoz viszonyítva

A teljesítményt megragadhatjuk adott teljesítmény-változó (pl: árbevétel) szintjében, vagy annak növekedési dinamikájában. Előbbi esetben a fenti ábra Y tengelyén jelölt szint nagyságában megragadható és a támogatás hatására bekövetkező különbséget mutatja. Utóbbi esetben a kezelt vállalat teljesítmény-mutatója növekedési ütemében (azaz a teljesítmény alakulását leíró görbe alábbi ábrán kérdőjelekkel jelölt meredekségében) a támogatás hatására bekövetkezett változást számszerűsíti. A támogatás hatására adott teljesítményváltozó értékének növekedési dinamikájának változása úgy ragadható meg, ha a teljesítménymutató növekedési ütemének a támogatás hiányában jellemző értékét (az alábbi ábrán pontozott vonallal jelölt, a támogatás nélküli állapotot szemléltető teljesítménygörbe ?-lel jelölt meredeksége) kivonjuk a teljesítménymutató támogatás után jellemző növekedési üteméből (amelyet az alábbi ábrán az „A”, illetve „B” görbék meredeksége jelez). Az „A”-val jelölt hatás esetében a dinamikában 0 a különbség, míg a „B”-vel jelölt hatás esetén a dinamika különbsége – és így

értéke pozitív.

B

H A T Á S

? ? kontroll

A

?

t-3

t-2

t-1

t0

t+1

t+2

t+3

idı

2. ábra: A támogatás hatása szintben és dinamikában

171


A hatás időbeli dinamikája A támogatás hatására bekövetkező egyszeri teljesítménynövekedést és stabilan fennmaradó állandó teljesítmény-különbséget feltételező specifikáció nem az elképzelhető legjobb specifikáció, amennyiben feltételezhető, hogy a támogatás hatása nem állandó időben (például az új gép beszerzése után időbe kerül, amíg a vállalat megszerzi azokat a piacokat, amelyeken megnövekedett kapacitását kihasználhatja). Ha a hatás ilyen értelemben dinamikus, akkor az egyetlen változó helyett több bináris változót is szerepeltethetünk a modellben, amelyek rendre akkor vesznek fel 1 értéket, ha a vállalat 1, 2, 3 stb. éve kapta meg a támogatást. Ebben az esetben az alábbiak szerinti egyenletet kívánatos megbecsülni:

Ebben a specifikációban a paraméter azt mutatja meg, hogy adott évben az 1 évvel korábban támogatott projektet megvalósító vállalatok teljesítménye mennyivel magasabb, mint a nem támogatott hasonló vállalatoké, a további paraméterek rendre a támogatott projekt megvalósítása utáni 2., illetve 3. évben jellemző hatást mutatják. Ez a rugalmasabb függvényforma lehetőséget teremt ezért a hatás fenntarthatóságára irányuló hipotézisek tesztelésére is. Ha , akkor a támogatott projekt megvalósítása utáni években egyre nagyobb a támogatott vállalat megfigyelt teljesítményváltozójának értéke, azaz a támogatás hatása időben , elhúzódva jelentkezik és csak több év alatt ragadhatjuk meg a teljes hatást. Ha viszont akkor a támogatás hatása csak ideiglenesen érvényesül, és egy idő után az új beruházásból származó teljesítmény-többlet elvész. Fontos látnunk, hogy adott teljesítménymutató szintjében bekövetkező növekvő különbségek egyben annak növekedési ütemében megragadható különbség növekedését is indukálják, illetve ennek az ellenkezője is igaz. Ha , akkor (az előző ábrákon és specifikációban is jellemzett) állandó hatásról beszélhetünk, ami szintek esetén egyszeri növekedést jelent, ugyanakkor ha a növekedési dinamikát egyaránt indikálhat az eredeti növekedési dinamikánál magasabb (pozitív becsüljük, koefficiens), illetve alacsonyabb (negatív koefficiensek) növekedési ütemet, vagy – az alábbi ábrán „A”-val jelzett – 0 különbséget. B

H A T Á S

A

D C E

t-3

t-2

t-1

t0

t+1

kontroll

t+2

t+3

idı

3. ábra: A támogatás hatása szintben és dinamikában

172


Szelekció és a szelekciós torzítás kiszűrése panel modellben Kiemelten vizsgálandó a nem megfigyelt heterogenitás kérdése. Könnyen lehet, hogy a pályázó vállalatok vezetői – a pályázástól eltekintve – is jobban vezetik vállalatukat, ezért a támogatás nélkül is nagyobb teljesítményt nyújtottak volna az ő vállalataik, mint az összehasonlítás alapjául szolgáló kontroll-vállalatok. Az adatok panelszerkezete lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk, milyen teljesítményt nyújtottak a támogatott cégek a támogatott projekt megkezdése előtt, így vizsgálható a szelekció: azért teljesítenek-e jobban a támogatott cégek a támogatás után, mert eleve nagyobb teljesítményre képesek, vagy a fejlesztés pozitív hatásai jutnak érvényre a megfigyelt nagyobb teljesítményben. Ezt a kérdést úgy vizsgálhatjuk meg, hogy a támogatás utáni hatást mérő változók mellett szerepeltetünk a modellben egy olyan bináris változót, amely minden évben 1 értéket vesz fel a nyertes vállalatok esetében ( ):

paraméterek értelmezése ugyanaz, mint az előző esetben, viszont azt mutatja meg, hogy A mennyivel nyújtottak jobb teljesítményt a pályázó vállalatok a pályázás előtt hasonló megfigyelhető jellemzőkkel leírható társaiknál. Ha , akkor szelekció van jelen: a magasabb teljesítményű vállalatok nagyobb valószínűséggel pályáznak, vagy kapnak támogatást. Annak elkülönítésére, hogy a szelekció a pályázás vagy a támogatás elnyerése során jelentkezik, szerepeltethetünk modellünkben egy olyan változót is, amelynek értéke mindig 1 a pályázó vállalatok esetében (akár nyertesek, akár vesztesek). Ha ennek együtthatója pozitív, az azt jelenti, hogy a pályázás során jelentkezik szelekció. Ha egy ilyen specifikációban , az azt mutatja, hogy a nyertesek jobb teljesítményt nyújtanak a nem nyertes pályázóknál már a támogatás előtt is, vagyis a támogatásról szóló döntés során a jobban működő vállalatokat részesíti előnyben a támogató. A következő ábra mutatja azt a helyzetet, amikor vállalati teljesítményre:

, és a támogatás tartós hatással van a

támogatott (kezelt)

H A T Á S

HATÁS

kontroll

pályázó

nem pályázó t-3

t-2

t-1

t0

t+1

t+2

t+3

idı

4. ábra: A támogatás hatása, kontrollcsoporttal, szelekciós torzítás nélkül

173


Fix-hatás modellek Az eddig bemutatott modellek lehetővé teszik, hogy a vállalatok közötti megfigyelhető különbségekre kontroláljunk; az ilyen változókat tartalmazza az vektor. Mivel azonban az adatbázisban megfigyelhető változók köre meglehetősen szűk, könnyen lehet, hogy a modell nem képes leírni a vállalatok teljesítmény-különbségeit meghatározó összes hatást. Ezt nevezzük a nem megfigyelt vállalati heterogenitás problémájának, amelyet a következőképpen írhatunk fel:

az időben változatlan vállalati fix hatás, pedig az egyes Ebben a specifikációban 40 időszakokban a vállalatot érő idioszinkratikus sokk. A nem megfigyelt heterogenitás kezelésének leginkább elterjedt módja annak kihasználása, hogy az adatbázis panelszerkezetének köszönhetően ugyanazt a vállalatot több időszakban is megfigyelhetjük. Az időben változatlan vállalati fix hatást eltávolíthatjuk az egyenletből differenciálással vagy a még inkább elterjedt fix hatás panelbecsléssel. Ezek a becslési eljárások a támogatás hatását egy megfigyelt vállalat teljesítményének változásaiból azonosítják, ami kiszűri az időben állandó vállalati heterogenitást. Ennek az a költsége, hogy a fix hatás becslés a rendelkezésre álló információnak csak egy részét használja fel. Az olyan változók hatását, amelyek egy-egy vállalat esetében időben változatlanok, nem lehet fix hatás modellel megbecsülni. Ezért itt azt nem tudjuk vizsgálni, hogy a pályázók mennyivel termelékenyebbek a teljes időszakban, csak azt, hogy a támogatás hogyan változtatta meg a vállalatok teljesítményét (támogatás után változó). Hatás-becslés párosításos eljárással A hatás azonosítására használjuk a párosításos (propensity score matching) módszert is, amely két lépésben folytatható le. Az első lépésben azt modellezzük (logit modellel), hogy mekkora eséllyel számíthat egy-egy vállalat támogatásra és a támogatási esély tekintetében jellemző (propensity score) értékeket rendelünk a vállalatokhoz. A második lépésben minden vállalatot összepárosítjuk a támogatás valószínűsége szempontjából hozzá leginkább hasonló (kellően közeli propensity score értékekkel rendelkező) vállalatokkal és megvizsgáljuk, hogy a támogatott vállalat a vizsgált teljesítmény-mutató tekintetében gyorsabban növekszik-e azoknál. Az általunk használt eljárásban a támogatott vállalatokat a hozzájuk támogatásban részesülési esély tekintetében legközelebb álló 5 vállalat megfigyelt teljesítménymutatójának átlagos értékével hasonlítjuk össze. Meg kell azonban említeni ennek a módszernek azt a korlátját, hogy csak a megfigyelhető változók mentén képes kezelni a szelekciót és nem kezeli a nem megfigyelt heterogenitást.

40

A panelmodellek könnyen érhető leírását tartalmazza Wooldridge, Jeffrey M. 2006: Introductory Econometrics, South-Western, 13-14 fejezete.

174


Eredmények Ex ante különbségek A 4. és 5. táblázat mutatja be az IRM-EMIR adatbázisból származó legfontosabb leíró statisztikákat. Ezek alapján a pályázó és nem pályázó vállalatok között a támogatás előtt is jelentős különbségek voltak: a pályázók nagyobbak voltak, nagyobb valószínűséggel exportáltak, rendelkeztek hosszú lejáratú forrásokkal és immateriális eszközökkel. Ezek a különbségek azt mutatják, hogy a pályázaton az eleve nagyobb, jobban teljesítő vállalatok szerepeltek jobban. A táblázat alapján azt is látjuk, hogy a pályázók gyorsabban növelték teljesítményüket 2002 és 2007 között, mint a nem pályázó KKV-k. A támogatott vállalatok és a nem támogatott pályázók között is megfigyelhetünk eleve meglévő különbségeket: a későbbi nyertesek már 2002-ben is nagyobbak voltak, és nagyobb valószínűséggel exportáltak, valamint immateriális eszközeik állománya is magasabb volt. Mindez bizonyítékul szolgál arra, hogy a pályázók közül az eleve sikeresebbek nyerték el a támogatást. A mutatók változása tekintetében igazoltnak tűnik, hogy a nyertesek árbevétele gyorsabban növekedett 2002 és 2007 között, mint a nem nyertes pályázóké, viszont a többi mutató esetében nem látható jelentős különbség a nyertes és nem nyertes pályázók között. Az APEH-EMIR adatbázis alapján hasonlóan jelentős különbségek figyelhetők meg a pályázók és a nem pályázók között. A pályázók nagyobbak, több embert foglalkoztatnak és termelékenyebbek voltak 2004-ben, mint a nem pályázók. A pályázó nyertesek és a többi pályázó között is megfigyelhetők ex ante különbségek. Az árbevétel, a hozzáadott érték hasonló mértékben változott átlagosan 2004 és 2007 között a pályázók és nem pályázók esetében. A táblázat megmutatja azonban azt is, hogy a nyertesek jobban növelték foglalkoztatottaik számát, mint a nem nyertes pályázók, viszont ezzel párhuzamosabban munkatermelékenységük több mint 10 százalékkal csökkent, miközben a nem nyertes pályázók munkatermelékenysége nehány százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Ez arra utal, hogy a nyerteseknél megfigyelhető foglalkoztatás bővüléssel nem tudott lépést tartani a kibocsátás növekedése, és így a vállalatok munkatermelékenysége csökkent. Mivel ezek a válllalatok a támogatás hatására tőkeállományukat is növelték, feltételezhető, hogy teljes tényező termelékenységük (TFP) még nagyobb arányban csökkent, mint a munkatermelékenységük. Hatások A 3. és 4. táblázatban mutatjuk be az IMR-EMIR adatbázison lefuttatott regressziók eredményét. A felső táblázatban prezentált eredmények alapját adó regresszióban a függő változó a különféle változók (értékének, szintjének) logaritmusa, az alsó táblázatban a függő változó a logaritmus változása, vagyis a teljesítményváltozók százalékos növekedése41. Mind a két esetben megbecsültük a modelleket a legkisebb négyzetek módszerével és fix hatásokkal is. A modellek a táblázatban szereplő változókon kívül tartalmazzák az év, megye, iparág, településméret és vállalatméret kontrollváltozókat is, amelyek eredményeit nem prezentáljuk. A modellek magyarázóereje megfelelőnek tekinthető. Eredményeink a következőképpen foglalhatók össze. A leíró adatokból levont következtetésekkel összhangban a regressziók a legtöbb változó szintje alapján erős szelekciót mutatnak: a pályázók tőkeállománya, árbevétele, hozzáadott értéke, export-intenzitása, hosszú lejáratú kötelezettségeinek és immateriális eszközeinek állománya eleve magasabb volt a pályázat előtt is, mint ezt a „pályázó” változó regressziós koefficienseinek szignifikanciája mutatja. A pályázó vállalatok azonban nem csak tőkeállományukban, hanem beruházásaikban is szignifikánsan különböztek a nem 41

Mivel a nettó beruházás a tőkeállomány logaritmusának változása, így ennek mértékegysége (megközelítőleg) az, hogy hány százalékkal változott meg a tőkeállomány.

175


pályázó vállalatoktól: a pályázó vállalatok már a pályázás előtt is gyorsabb ütemben növelték tőkeállományukat, mint a nem pályázó vállalatok és a nem pályázókra jellemző átlagot meghaladó növekedési dinamika mutatkozik az export intenzitás kivételével a többi megfigyelt teljesítményváltozónál is. A „támogatott” változó koefficienseinek értéke is szignifikáns az export-intenzitás kivételével, azt mutatva, hogy nyertes pályázók szisztematikusan különböznek a nem nyertesektől. Talán ennél is fontosabb megemlíteni, hogy a nyertes vállalatok a pályázás előtti években gyorsabban növekedtek, mint a nem nyertesek (különösen igaz ez a beruházások, árbevétel és hozzáadott érték esetében), ami jól láttatja a kiválasztási mechanizmus sajátosságát, miszerint az Irányító Hatóság a pályázást megelőzően is az átlagosnál gyorsabban növekvő vállalatokat választotta ki és részesítette támogatásban. Ez megerősíti azt az előzetes hipotézist, hogy a szelekciót mindenképpen figyelembe kell venni a modellezés során. A támogatás hatását a „támogatás után” változó mutatja. A eredmények megerősítik, hogy a nyertes pályázók szignifikánsan bővítették tárgyi eszközeik állományát a támogatás után. A differenciákon becsült eredmények azonban azt mutatják, hogy – figyelembe véve, hogy a nyertesek a támogatás előtt is gyorsabban növekedtek, mint más vállalatok – a támogatás nem gyorsította fel a többi teljesítménymutató növekedését. A nyertes vállalatok a támogatás előtt minden évben növelték előnyüket a kontrollcsoporthoz képest árbevétel és hozzáadott érték szempontjából, nagyobb ütemben ruháztak be fizikai javakba és szellemi tulajdonba. A támogatás után ezt az előnyt inkább csak megtartani tudták, de nem növelték tovább. A pályázó és nyertes vállalatok többlet-teljesítményének időbeli pályáját mutatja a 7. táblázat (valamint szemléltetési céllal az 4. ábra és a 5. ábra). A pályázó vállalatok a támogatás előtt is többet ruháztak be, és a támogatás évében nagyon jelentős (a tőkeállomány 17 százalékára rúgó) többletberuházást figyelhetünk meg körükben. A támogatottak további 17%-kal nagyobb arányú beruházást valósítanak meg a támogatás lehívásához kapcsolódóan. Azt látjuk, hogy a vállalatok támogatás nélkül is (részben) megvalósították a pályázatba foglalt beruházásokat. A hozzáadott érték tekintetében a támogatás éve előtt a pályázó vállalatok eleve gyorsabban növekedtek, mint a nem pályázók, utána azonban a pályázók átlagos növekedési üteme lelassult, a támogatás pedig nem tudott többlet-növekedést generálni. A támogatásnak a beruházásokra az első két évben van kimutatható hatása, emellett a hosszú lejáratú kötelezettségeknél időben elhúzódó növekedést, míg az immateriális javaknál egyszeri növekedést azonosítunk, a többi mutatóknál nem mutatható ki a támogatás szignifikáns hatása adott mutató növekedésére. A fenti regressziós elemzés alternatívájaként párosításos eljárással is megvizsgáltuk, hogy mennyiben különböznek a nyertesek más, hasonló vállalatoktól. A 6. táblázat első sora az összes KKV közül választ párt a nyerteseknek, a felső sor viszont csak a nem nyertes pályázók közül.42 Az eredmények megerősítik, hogy a nyertes pályázók többlet-beruházást hajtottak végre a pályázat évében. A matching modell azt is mutatja, hogy a nyertesek árbevétele is gyorsabban nőtt, mint más vállalatoké. A két modell közötti eltérést magyarázhatja az, hogy a párosításos modell feltehetőleg kevésbé képes megfogni a korábbi növekedésben rejlő heterogenitást, mint például a fix hatás modell. A vállalat kibocsátásának mérésén túl az APEH-EMIR adatbázis lehetővé teszi a foglalkoztatási hatások becslését is. Ezzel, mint korábban említettük, súlyos probléma az, hogy nem ismerjük a 42

A párosítás iparág, méret, megye, településtípus, év, tıkeállomány, árbevétel, és az elızı évi növekedés alapján történik. 176


vállalatok iparági besorolását, és ezért egymástól nagyon eltérő vállalatokat hasonlítunk össze. Ezért csak a fix hatás becslét mutatjuk be a változók szintjeire. A becslés szerint a foglalkoztatottak száma átlagosan közel 1,85-el nőtt meg a támogatott vállalatoknál a referenciacsoporthoz képest. Ez azonban, mint a leírós statisztikákból kiderült, nem járt együtt a kibocsátás hasonló arányú növekedésével, és így a munkatermelékenység csökkent. A beruházás hatására viszont az egy főre jutó tőkeállomány megnőtt. Az empirikus hatásvizsgálat során – megfelelő mintaméret esetén – lehetőségünk adódik arra, hogy interakciók segítségével elemezzük a megfigyelt hatás heterogenitását. Különböző dimenziók mentén vizsgáljuk ezt a 8. táblázatban, ahol minden modellt a fix hatások módszerével becsülünk meg. Először a kereskedett termékeket gyártó szektorokban működő vállalatokat hasonlítjuk össze a szolgáltatásokat előállítókkal és azt találjuk, hogy a két szektorban eltérő a támogatás hatása: a kereskedett szektorban – a kezdeti tőkeállományhoz képest – kisebb arányú volt a beruházás, de az árbevétel gyorsabban növekedett, mint a szolgáltatások területén. A kisebb beruházási arány csupán annak a következménye, hogy az iparban magasabb volt a tőkeállomány kiinduló szintje, a nagyobb árbevétel-növekedés azonban arra mutathat, hogy az iparban nagyobb a támogatás hatása a vállalati növekedésre. A második táblázatban prezentál eredmények alapjául szolgáló becsléshez technológiájuk alapján bontottuk az iparágakat – az Eurostat osztályozását felhasználva – high-tech és nem high-tech iparágakra43, az ily módon futtatott regressziók eredményei azt mutatják, hogy a high-tech szektorban a GVOP 2.1.1 támogatás nagyobb mértékben járult hozzá az árbevétel-növekedéshez (de csakis ahhoz), mint a kevésbé K+F-intenzív iparágakban. Az eredmények arra is utalnak, hogy a 2005-től kezdődő években pályázó vállalatok árbevételére erősebb hatást gyakorolt a pályázat, mint a 2004-ben pályázók árbevételére. Ez összefügghet azzal, hogy a pályázati szabályok megváltoztak a két időszak között (lecsökkent a támogatási intenzitás a 2005 és 2006 évi pályázati fordulókban és objektívebb lett az elbírálási rendszer). Végül a támogatás hatásának területi heterogenitását is megvizsgáltuk egyrészt a településméret mentén, másrészt regionális elhelyezkedés tekintetében. Az elemzés azt mutatja, hogy a nagyobb városokban szignifikánsan magasabb hozzáadott érték növekedésre került sor, mint a kisebb településeken. Ez azonban nem feltétlenül a támogatás eltérő hatását mutatja, hanem arra is utalhat, hogy az IH más kiválasztási eljárást folytatott a kisebb településeken. Ezt megerősíti az is, hogy – itt nem bemutatott – logit becsléseink azt mutatják, hogy a kisebb településekről szignifikánsan nagyobb arányban pályáztak, és nyertek is vállalatok hasonló társaikhoz képest. Az önszelekció tehát a nagyobb településeken erősebb lehetett, és ez vezethet az ily módon megkülönböztetett településtípusokon működő támogatott vállalkozások eredményeiben megragadható különbségekhez. A régiók szerinti bontásból az derül ki, hogy a Közép-Magyarországi régióban a támogatások szignifikánsan erősebb hatással voltak a vállalatok tőkeállományára és hozzáadott értékére, mint a többi régióban. Nyugat- és Kelet-Magyarország között nem mutatható ki szignifikáns különbség. A pályázás szándékolt hatásai mellett vizsgáltunk néhány nem szándékolt hatást is. A 9. táblázat azt mutatja, hogy a GVOP 2.1.1 pályázaton induló, illetve nyertes vállalatok nagyobb valószínűséggel pályáztak-e (és nyertek-e) hasonló pályázatokon (GOP 2.1, más NFT, más ÚMFT). Az eredmények azt 43

A high tech kategóriába a high tech és a medium high-tech iparágakat soroltuk. Az osztályozás megtalálható: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/Annexes/htec_esms_an3.pdf

177


mutatják, hogy a nyertes és nem nyertes vállalatok között nincs szignifikáns különbség, vagyis maga a pályázás ténye függ össze azzal, hogy a vállalat indul-e más pályázatokon. A különféle típusú pályázatok közül egyedül a más NFT pályázatok esetében kaptunk szignifikáns eredményt, ami arra utal, hogy a GVOP 2.1.1 pályázaton indulók gyakran más NFT pályázatokon is megpróbáltak támogatást szerezni tevékenységükhöz, ráadásul ez szignifikánsan többször sikerült nekik, mint más vállalatoknak. Végül, a végrehajtási intézményrendszer elemzéséhez a 10. táblázatban megvizsgáltuk, hogy milyen tényezőktől függ az, hogy visszalép-e egy vállalat a pályázat megnyerése után. Az eredmények azt mutatják, hogy az eljárás 90 napot meghaladó elhúzódása megnöveli a visszalépés valószínűségét, de a folyamat súlyos, 180 napnál hosszabb elhúzódása már nem növeli azt.44 Az eredmények arra is szolgáltatnak némi bizonyítékot, hogy a kisebb vállalatok kisebb valószínűséggel lépnek vissza, mint a nagyobbak.

Következtetések Az ökonometriai becslések lehetőséget nyújtanak a támogatások hatékonyságának elemzéséhez is. A többletberuházásra becsült együtthatóból meg tudjuk becsülni, hogy összesen mekkora többletberuházás jött létre az intézkedés hatására. Összehasonlítva ezt a program költségvetésével, meg tudjuk becsülni a támogatás „multiplikátor” hatását: mekkora többletberuházást generál adott mennyiségű támogatás. A teljes többletberuházás becsléséhez a támogatás beruházásokra gyakorolt hatásának becsléséből indulhatunk ki. Erre legmegbízhatóbb becslésünk a hatás időbeli lefutását mutató 5. táblázatból származik. E szerint a támogatás évében 17,3 százalékos, azt azt követő évben pedig 5,3 százalékos többlet beruházási arányt figyelhetünk meg a pályázó, de nem nyertes vállalatokhoz viszonyítva. Mivel magyarázó változónk a tőkeállomány változásának logaritmusát mutatja, mértékegysége a tőekállomány százaléka. A vállalatok tőkeállománya minden évben ismert, így ezekből a számokból kiszámítható a becsült teljes többlet-beruházás, ha minden vállalat tőkeállományát megszorozzuk az együtthatókkal.45 A nem pályázó vállalatokhoz képest a hatás valamivel nagyobb, 28,4 (a pályázás évében) és 0,4 százalék (a pályázást követő évben) Eredményeink a következők. A GVOP 2.1.1 intézkedés keretében összesen 21,5 milliárd forintot kaptak az összekapcsolt mintában szereplő vállalatok, és ebből összesen 45,4 milliárd forint elfogadott összköltségű projekt megvalósítását kezdték el. Számításaink szerint a létrejött többletberuházás 29,6 milliárd forint. A többletberuházás tehát jelentősen magasabb, mint az állami támogatás összege. A multiplikátor (egységnyi állami beruházásra jutó többletberuházás) 1,38. A becsült többletberuházás viszony alacsonyabb, mint a GVOP 2.1.1 program keretében végrehajtott projektek összértéke: becsléseink szerint a 45,4 milliárd forint értékű többletberuházásból 15,8 milliárd forintnyi megvalósult volna a program nélkül is. Megjegyezzük, hogy – véleményünk szerint – az olyan beruházások, amelyek amúgy is létrejöttek volna, nem tekinthetők a program holtteher-veszteségének. Ez újraelosztás, hiszen nem a vállalkozók, hanem az állam finanszírozta ezeket a beruházásokat; legfeljebb annyiban tekinthető holtteher-veszteségnek, amennyi végrehajtási költség kapcsolódik hozzá, illetve amekkora holtteher veszteséget a program forrásaihoz szükséges adók okoztak. A program fő holtteher vesztesége éppen a többletberuházás egy része; mégpedig az a része, amennyivel nagyobb költségű beruházást valósított meg a vállalkozó, mint amennyit ugyanezekért a gépekért magától fizetett volna. Ez ökonometriai módszerekkel – ilyen jellegű adatokon – nem elemezhető, kérdőíves felméréssel 44

Elképzelhető azonban, hogy sok vállalat meg az eredményhirdetés előtt visszalép, ha elhúzódik az eljárás, és ezért akik kivárják az eredményhirdetést, már kisebb eséllyel lépnek vissza. 45 Figyelembe kell venni, hogy a második év százalékos növekedése az első évben megnövelt tőkeállományhoz adódik hozzá. Így a két év extra beruházása 23,52 %.

178


azonban vizsgálható. A multiplikátor és a holtteher veszteség a programok hasznosságának nem független, de különböző mérőszáma. Az elemzés arra is lehetőséget nyújt, hogy megvizsgáljuk, mennyivel több magánforrást vontak be a programban résztvevő vállalkozások működésükbe, mint ha nem pályáztak volna. Ehhez megvizsgáltuk azt, hogy a pályázó vállalkozások milyen forrásokból finanszírozták többletberuházásukat. Itt nem közölt regressziók azt mutatják, hogy a többletberuházáshoz a vállalkozások nem vontak be többlet saját tőkét, az egészet idegen tőkéből finanszírozták (a 5. táblázat is mutatja a hosszú távú források jelentős növekedését). Mivel az előző számításból kiderül, hogy a többletberuházás mértéke 8,1 milliárd forinttal meghaladja az állami támogatás nagyságát, ez egyben azt is megmutatja, hogy a pályázó vállalkozások mennyivel több idegen tőkét vontak be, mint a program nélkül. Ez azonban nagyon kis részét teszi ki a KKV szektor idegen tőkéjének (a mintánkban a vállalkozások teljes hoszzú lejárítú kötelezettség-állománya közel 3000 milliárd Ft), és feltehetőleg nincs érdemi hatással más vállalkozások hitelhez jutási lehetőségeire. Végül, a következő táblázat mutatja be az értékelés hipotéziseiből kiindulva a következtetéseinket. Kérdés

Kód

RELEVANCIA Szakpolitikai szempontból releváns R2 célt valósít-e meg? (Az intézkedés ténylegesen olyan KKV-knak nyújt-e támogatást, akik nem, vagy csak rossz feltételekkel jutnának kereskedelmi banki hitelhez?)

SZÁNDÉKOLT HATÁSOK Megvalósítottak-e többletberuházást H1 (a tárgyi eszközállomány változásában megragadható módon) a támogatott KKV-k?

Hipotézis

Eredmény található

Vizsgálat eredménye

Támogatás célcsoportját képező KKV-k nem kap(ná)nak kereskedelmi banki hitelt.

A KKV-k kb. 40 százaléka rendelkezett hosszú lejáratú idegen tőkével. Az, nem derül ki, hogy többre is szükségük lett volna-e.

A támogatott vállalatok 4. ábra, többletberuházást valósítottak meg 5. táblázat, a pályázat tárgyát képező projekt megvalósításának évében, a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozásokhoz viszonyítva.

A pályázat évében szignifikáns többlet-beruházás figyelhető meg

6. táblázat

179


A támogatáshoz jutás pozitívan hatott- H2 e a pályázók kereskedelmi banki hitelhez jutására?

A támogatott vállalkozások nagyobb 5. táblázat, mértékű kereskedelmi banki hitelekhez jutottak, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető pályázó, de nem nyertes vállalkozások.

Nagyobb export-intenzitás jellemzi-e a H3 támogatott KKV-ket?

A támogatott vállalatok nagyobb 5. táblázat, arányú (nettó árbevételhez viszonyított) export árbevételt realizáltak a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítása utáni évben, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozások.

Nagyobb mértékben nőtt-e a H4 támogatott vállalkozások árbevétele?

A támogatott vállalatok nettó 5. ábra, árbevétele nagyobb mértékben nőtt 5. táblázat, a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítását követő évben az azt megelőző év árbevételéhez viszonyítva, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozások nettó árbevétele.

Nagyobb hozzáadott értéket H5 valósítanak-e meg a támogatott KKVk?

A támogatott vállalatok által 5. táblázat, megtermelt hozzáadott érték a pályázat tárgyát képező projekt megvalósítását követő évben nagyobb mértékben nőtt, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozások által megtermelt

A támogatott válallalatok hosszú távú kötelezettségei növekedésének üteme a támogatás után 23 évvel haladja meg az átlagot

6. táblázat Nem

6. táblázat Nem, sőt, inkább enyhe csökkenés valószínűsíthető.

6. táblázat Nem, sőt, inkább enyhe csökkenés valószínűsíthető.

180


hozzáadott érték.

6. táblázat Nagyobb intenzitással nőtt-e a H6 támogatott KKV-k foglalkoztatottainak létszáma?

A pályázás eredményeként nőtt-e a H7 technológia minősége szempontjából meghatározó szellemi tulajdon a támogatott vállalkozásoknál?

A támogatott vállalatok foglalkoztatottainak száma a 7. táblázat pályázat tárgyát képező projekt megvalósítását követő évben nagyobb mértékben nőtt, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma. A támogatott vállalatok esetében 5. táblázat, nagyobb mértékben nőtt az immateriális javak állománya, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, pályázatot benyújtó, de nem támogatott vállalatok esetében.

Igen

Igen

6. táblázat NEM SZÁNDÉKOLT HATÁSOK Hozzájárult-e a GVOP 2.1.1. intézkedés N1 keretében történő pályázás a GOP pályázatain való sikeres pályázáshoz?

Hozzájárult-e a GVOP 2.1.1. intézkedés N2 keretében történő pályázás más NFT-s pályázatokon való sikeres szerepléshez? Hozzájárult-e a GVOP 2.1.1. intézkedés N3 keretében történő pályázás más, ÚMFT-s (nem GOP 2.1.1.) pályázatokon való sikeres szerepléshez? A pályázó, de nem támogatott N4 vállalkozások esetében kimutatható-e szignifikáns többletberuházás a nem pályázó vállalkozásokhoz képest?

A támogatott vállalkozások sikeresebben pályáztak (nagyobb valószínűséggel nyertek támogatást) a GOP hasonló konstrukciói keretében? A támogatott vállalkozások nagyobb valószínűséggel nyertek más NFT-s konstrukciók keretében

Nem

A támogatott vállalkozások nagyobb valószínűséggel nyertek GOP 2.1.1től különböző ÚMFT-s konstrukciók keretében

Nem

A pályázó, de nem támogatott 4. ábra, támogatott vállalatok 5. táblázat, többletberuházást valósítottak meg a pályázat benyújtásának évében, vagy az azt követő évben a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, de nem pályázó vállalkozásokhoz viszonyítva.

Igen

Igen

181


6. táblázat A pályázó, de nem támogatott N5 vállalkozások esetében kimutatható-e szignifikáns változás az exportintenzitásban a nem pályázó vállalkozásokhoz képest?

A pályázó, de nem támogatott 5. táblázat, támogatott vállalatok export árbevétele szignifikánsan nőtt a pályázat benyújtását követő évben a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, de nem pályázó vállalkozásokhoz viszonyítva.

A pályázó, de nem támogatott N6 vállalkozások esetében kimutatható-e szignifikáns árbevétel-növekedés a projekt megvalósítása után a nem pályázó vállalkozásokhoz képest

A pályázó, de nem támogatott 5. táblázat, támogatott vállalatok nettó árbevétele szignifikánsan nőtt a pályázat benyújtását követő évben a hozzájuk minden tekintetben hasonlónak tekinthető, de nem pályázó vállalkozásokhoz viszonyítva.

Nagyobb költségvetésű projekteket N7 valósítanak-e meg a kedvezményezettek, mint a nem nyertes pályázók?

A pályázó, de nem támogatott 4. ábra, vállalkozások által a pályázat 5. táblázat, benyújtásának évében, vagy az azt követő évben megvalósított beruházások (projektek átlagos mérete - a tárgyi eszköz állomány változásában megragadva) értéke szignifikánsan kisebb, mint a hozzájuk minden tekintetben hasonló kedvezményezett vállalatok által megvalósított beruházások nagysága.

Nem

6. táblázat Nem

6. táblázat Igen

6. táblázat

182


Adódik-e jelentős holtteher-veszteség N9 az intézkedés kapcsán.

A holtteher veszteség nagysága Következ. meghaladja az intézkedés teljes költségvetésének 25%-át

Azonosíthatunk-e jelentős N10 helyettesítési hatást (kereskedelmi banki hitelek helyettesítése) az intézkedés kapcsán.

Az intézkedés által kifizetett Következteté Nem támogatások összege nem haladja a s KKV-k számára nyújtott kereskedelmi banki hitelek összegének 10%-át.

AZ INTÉZMÉNYRENDSZER CÉLSZERŰSÉGE A konstrukció tényleges célcsoportja Sz1 (legfejlődőképesebb vállalkozások) számára érhető-e el a pályázati feltételek alapján a konstrukció által biztosított támogatás? (pályázati jogosultsági feltételek által megvalósuló szelekció)

A pályázati feltételek a – pályázás 4. ábra, előtt is – legdinamikusabban fejlődő 5. ábra, vállalkozások körét jelölik ki.

Számottevő-e a pályázók Sz2 önszelekciója? (A pályázó cégek különböznek-e valamely megfigyelt jellemzőjük mentén a pályázni jogosult, de nem pályázó cégektől?)

A pályázati feltételek által kijelölt 4. ábra, (támogatandó) vállalkozások és a 5. ábra, pályázatot benyújtó vállalkozások között nincs az eredményességük, vagy az azt meghatározó szempontok mentén kimutatható érdemi (szignifikáns) eltérés.

Van-e beazonosítható eredménye a Sz3 pályázatok értékelése alapján történő kiválasztásnak?

A pályázó nyertes és nem nyertes 4. ábra, vállalkozások között a nyerést 5. ábra, meghatározó szempontok mentén van kimutatható (szignifikáns) különbözőség.

A támogatott pályázók egy bizonyos Sz4 körének visszalépése befolyásolja-e érdemben a konstrukció által elérhető eredményeket?

A pályázó, de nem támogatott és a nyertes, de visszalépő vállalatok nem különböznek szignifikánsan főbb releváns jellemzőik mentén.

10. táblázat

Nem

Igen, a pályázók korábban is gyorsabban növekedtek, többet ruháztak be, több hitelhez jutottak, nagyobb valószínűséggel exportáltak Igen, a pályázók korábban is gyorsabban növekedtek, többet ruháztak be, több hitelhez jutottak, nagyobb valószínűséggel exportáltak Igen, a támogatottak az export kivételével jobban teljesítenek a megfigyelt teljesítménmutat ók szerint, mint a pályázó de nem támogatott vállalkozások. A nagyobb válallatok nagyobb valószínűséggel lépnek vissza.

183


Ábrák és táblázatok 4. ábra

5. ábra

184


3. táblázat: Pályázatok és megfigyelések száma az eredeti és a tisztított, összekapcsolt adatbázisokban Pályázatok és megfigyelések száma az eredeti és a tisztított, összekapcsolt adatbázisban PÁLYÁZAT STÁTUSZA Összes benyújtott IH támogatott Visszalépett Megvalósította

Pályázatok száma 9.036 3.526 788 2.738

Pályázók (szervezetek Kettős és egyéni könyvvitelt vállalkozók) vezető pályázók száma száma 7.076 6.040 3.267 2.858 766 693 2.501 2.165

IRM-EMIR adatbázisban: kettős könyvvitelt vezető pályázók száma 4.046 1.839 467 1.372

APEH-EMIR adatbázisban: kettős könyvvitelt vezető pályázók száma 5.357 2.637

Forrás: EMIR, IRM-EMIR és APEH-EMIR adatbázisok, saját számítások

4. táblázat: Fontosabb változók leíró statisztikái az IRM-EMIR adatbázisban IRM-EMIR adatbázis fontosabb változóinak leíró statisztikái (logaritmusok) Megfigyelések száma

Átlag

Szórás

Minimum

Maximum

ln tárgyi eszközök ln árbevétel

333.458 333.411

8,28 10,19

2,09 1,58

-0,32 4,48

18,16 14,88

ln hozzáadott érték ln export árbevétel

321.958 11.070

8,89 9,96

1,46 2,36

-0,30 0,40

13,28 15,38

ln hosszú lejáratú kötelezettségek ln immateriális eszközök

126.014 124.132

8,33 4,61

1,74 2,15

-0,30 -0,64

17,48 16,93

Változó

Forrás: IRM-EMIR elemzési adatbázis alapján saját számítások

3. táblázat: Fontosabb változók leíró statisztikái az APEH-EMIR adatbázisban APEH-EMIR adatbázis fontosabb változóinak leíró statisztikái Megfigyelések száma

Átlag

Szórás

Min

Max

ln tárgyi eszközök ln árbevétel

448.938 448.938

7,99 9,94

2,00 1,42

-0,30 6,61

15,66 13,63

ln hozzáadott érték foglalkoztatottak

420.179 448.938

8,55 5,68

1,39 9,18

-0,30 1,00

12,05 249,00

Változó

Forrás: APEH-EMIR elemzési adatbázis alapján saját számítások

185


4. táblázat: Teljesítménymutatók átlagos értékeinek alakulása az IRM-EMIR adatbázisban Leíró statisztikák a főbb vállalati teljesítménymutatókra, IRM és EMIR adatbázisok alapján Nettó árbevétel Év Összes KKV Pályázók

Hosszú hosszú lej. lejáratú köt.-gel Hozzáadott Export Exportálók kötelezett- rendelkezők Immateriális érték árbevétel aránya ségek aránya javak

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft

%

ezer Ft

%

ezer Ft

2002

113.473

23.157

4.377

4%

8.984

38%

653

2007

88.911

19.781

4.795

3%

8.610

37%

631

2002

273.038

52.847

17.534

11%

14.886

58%

1.235

2007

302.133

61.692

31.523

13%

28.062

68%

2.217

Nem nyertesek

2002

243.500

44.719

11.817

8%

15.494

56%

1.197

2007

264.490

49.869

20.551

10%

27.802

66%

1.961

Nyertesek

2002

305.336

61.726

23.785

14%

14.220

60%

1.276

2007

341.784

74.141

43.081

17%

28.336

69%

2.487

2002

318.894

64.338

27.325

15%

14.369

60%

1.392

77.866

49.239

17%

28.040

70%

2.745

Nyert, megvalósította

2007 352.153 Forrás: IRM és EMIR adatbázisok, saját kalkulációk

5. táblázat: Teljesítménymutatók átlagos értékeinek alakulása az APEH-EMIR adatbázisban Leíró statisztikák a főbb vállalati teljesítménymutatókra, APEH és EMIR adatbázisok alapján

Év Összes KKV

2004

Foglalkoztatottak száma

A termelés tőkeintenzitása (1 foglalkoztatottra jutó tőkeállomány)

Munkatermelékenység (1 foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték)

fő

ezer Ft

ezer Ft

5,7

4.284

2.282

2007

5,7

4.501

2.419

Pályázók

2004

13,9

5.020

2.693

2007

15,7

5.683

2.572

Nem nyertesek

2004

13,6

4.518

2.346

2007

14,4

5.460

2.452

2004

14,3

5.571

3.075

2007 17,2 Forrás: APEH és EMIR adatbázisok, saját kalkulációk

5.929

2.704

Nyertesek

186


6. táblázat: Regressziós becslési eredmények az IRM-EMIR adatbázis alapján A támogatás hatása az egyes vállalati teljesítménymutatók szintjének alakulására (IRM és EMIR adatbázisok alapján), OLS és fix hatás becslésekkel Hosszú Immateriális Tárgyi Nettó Hozzáadott Export lejáratú javak eszköz árbevétel érték kötelezettségek 0,274*** 0,049*** 0,066*** 0,178 0,044 0,090 Támogatás után szt. hiba



(0,035)

(0,017)

(0,024)

(0,171)

(0,052)

(0, 070)

0,206***

0,080***

(0,026)

(0,013)

0,192***

0,023

0,108***

0,147***

(0,018)

(0,125)

(0,039)

(0,050)

0,459***

0,007

-0,005

-0,316**

0,309***

0,090*

(0,026)

(0,011)

(0,017)

(0,137)

(0,037)

0,051

0,516***

0,131***

0,154***

0,222**

0,273***

0,445***

szt. hiba

(0,019)

(0,009)

(0,013)

(0,101)

(0,028)

(0,036)

2

0,432

0,925

0,657

0,285

0,263

0,163

0,240***

0,059***

0,065***

0,288***

0,062

0,313***

(0,027) 0,519*** (0,020)

(0,012) 0,077*** (0,008)

(0,019) 0,061*** (0,014)

(0,128) -0,075 (0,107)

(0,053) 0,446*** (0,040)

0,327***

0,053

0,647

0,304

0,060

0,018

0,043

Pályázó R FIX HATÁS

Támogatás után szt. hiba Pályázás után szt. hiba

R2

(0,070) (0,051)


A támogatás hatása az egyes vállalati teljesítménymutatók növekedési ütemének alakulására (IRM és EMIR adatbázisok alapján), OLS és fix hatás becslésekkel Hosszú Immateriális Tárgyi Nettó Hozzáadott Export lejáratú javak eszköz árbevétel érték kötelezettségek 0, 063*** 0,019 0,009 -0,031 0,070 0,011 Támogatás után szt. hiba



(0, 015)

(0, 021)

(0, 116)

(0,050)

(0,055)

0,011

0,015

0, 028

0,121

-0,031

0,087**

(0,017)

(0,012)

(0, 017)

(0, 082)

(0,042)

(0,044)

0,003

-0,071***

-0,065***

-0,144

-0,050

-0,008

(0,015)

(0,011)

(0,015)

(0,096)

(0,034)

(0,040)

0,083***

0,023***

0,034***

0,081

0,125***

0,084***

szt. hiba

(0,013)

(0,008)

(0,012)

(0,063)

(0,029)

(0,031)

2

0,025

0,051

0,013

0,020

0,011

0,013

Pályázó R FIX HATÁS

Támogatás után szt. hiba Pályázás után szt. hiba

R

(0, 021)

2

0,101***

0,008

0,019

0,158

0,095

0,141*

(0,026) 0,038* (0.019)

(0,016) -0,069*** (0,012)

(0,024) -0,065*** (0,018)

(0,161) -0,169 (0,141)

(0,067) 0.048 (0,050)

(0,072) 0,067 (0,055)

0,015

0,190

0,053

0,014

0,012

0,017

187



5. táblázat: A támogatás hatásának időbeli lefutása A pályázás és a támogatás célváltozókban azonosított hatásainak időbeli lefutása az összes pályázó és a nyertesek körében (IRM és EMIR adatok alapján) Tárgyi Hosszú eszközlejáratú állomány Nettó Hozzáadott kötelezett- Immateriális változás árbevétel ségek érték Export javak üteme változása változása változása változása változása 0, 173*** -0, 014 0, 020 0, 223 0, 102 0, 088 T0

Támogatottak

T+1 T+2 T+3

Összes pályázó

(0, 033)

(0, 018)

(0, 030)

(0, 198)

(0, 083)

(0, 086)

0, 053*

0, 028

0, 029

0, 001

0, 047

0, 235***

(0, 030)

(0, 021)

(0, 030)

(0, 224)

(0, 077)

(0, 089)

0, 056*

0, 034

0, 016

0, 228

0, 149*

0, 107

(0, 032)

(0, 023)

(0, 035)

(0, 227)

(0, 086)

(0, 101)

0, 063

-0, 025

-0, 041

0, 106

0, 264**

0, 151

(0, 043)

(0, 033)

(0, 051)

(0, 385)

(0, 117)

(0, 147)

-0, 046**

-0, 281

0, 171***

0, 124*

T0

0, 169*** -0, 037*** (0, 024)

(0, 014)

(0, 022)

(0, 172)

(0, 059)

(0, 065)

T+1

-0, 051**

-0, 088***

-0, 091***

0, 017

-0, 013

0, 025

(0, 023)

(0, 015)

T+2

-0, 096*** -0, 109***

T+3

-0, 112*** -0, 091***

(0, 026)

(0, 018)

(0, 022)

(0, 203)

(0, 056)

(0, 066)

-0, 071***

-0, 133

-0, 171***

-0, 018

(0, 026)

(0, 198)

(0, 065)

(0, 078)

-0, 041

0, 084

-0, 215**

0, 017

(0, 035) (0, 026) (0, 038) (0, 329) (0, 089) (0, 115) Megjegyzés: Az összes függő változó logaritmusban szerepel a modellben, így az eredmények (koefficiensek) által mutatott hatások %-os formában értelmezhetők. A közölt sztenderd hibák robosztusak. Minden becslés kiszűri az eredményekből a vállalatok területi elhelyezkedésére (megye, településméret), iparági jellemzőire (2jegyű TEÁOR kódok), illetve méretbeli különbözőségére visszavezethető, valamint a vállalatok egyéb nem megfigyelt heterogenitásából adódó lehetséges hatásokat, valamint a szelekciós torzítást. ***; **; * rendre 99%-os, 95%-os, illetve 90%-os szignifikancia szintet jelöl.

188


6. táblázat: Az IRM-EMIR adatbázis párosított mintáján lefolytatott becslés eredményei

támogatottak vs. összes KKV

támogatottak vs. nem támogatott pályázók

Nettó beruházás

Árbevétel növekedése

Hozzáadott érték növekedése

Export növekedése

Hosszú lej. köt. növekedése

Immat. javak növekedése

0,480***

0,082***

0,069***

0,102

-0,057

0,194***

(0,032)

(0,017)

(0,021)

(0,156)

(0,046)

(0,061)

0,277*** (0,054)

0,134*** (0,013)

0,028 (0,038)

-0,139 (0,842)

-0,037 (0,079)

0,244** (0,106)

Megjegyzések: Az összes függő változó az eredeti változó logaritmusának változása a támogatást követő két évben osztva kettővel (vagyis éves átlagos növekedés). Minden regresszió tartalmaz év, megye, iparág, településméret és vállalatméret vakváltozókat. Az modellt az öt legközelebbi szomszéd felhasználásával becsültük, a STATA psmatch2 utasításával. Az első sorban a támogatottak és az összes KKV közötti különbségből azonosítjuk a hatást, a másodikban pedig a támogatottak és a pályázó, de nem támogatott vállalatok különbségéből. A közölt sztenderd hibákat bootstrap módszerrel számítottuk ki.

7. táblázat Regressziós eredmények az APEH-EMIR adatbázisból

Foglalkoztatottak Árbevétel/ Hozzáadott érték/ Tárgyi eszközök/ száma foglalkoztatottak foglalkoztatottak foglalkoztatottak Támogatás után R2

2,524***

-0.133***

-0.131***

0,488***

(0,196)

(0,013)

(0,017)

(0,025)

0.038

0.316

0.095

0.014

Megjegyzés: Az összes függő változó logaritmusban szerepel a modellben, így az eredmények (koefficiensek) által mutatott hatások %os formában értelmezhetők. A közölt sztenderd hibák robosztusak. A becslés kiszűri az eredményekből a vállalatok méretbeli különbségéből és a vállalatok nem megfigyelt heterogenitásából adódó (fix) hatásokat, DE a becslés nem kontrollál vállalatok területi elhelyezkedésére (megye, településméret) és iparági jellemzőire (2jegyű TEÁOR kódok) visszavezethető lehetséges hatásokra. *** 99%-os szignifikancia szintet jelöl.

8. táblázat: Interakciók hatása Kereskedett/nem kereskedett ágazati különbség

Támogatás után Támogatás után * kereskedett

Tárgyi eszközök

Árbevétel

Hozzáadott érték

Export

Hosszú lejáratú kötelezettségek

0,275***

0,041***

0, 063***

0, 170

0, 009***

0, 276***

(0,032)

(0, 013)

(0, 021)

(0, 169)

(0, 061)

(0, 079)

-0,107*** (0,037)

0, 042*** (0, 016)

-0, 002 (0, 025)

0, 045 (0, 157)

0, 123* (0, 071)

0, 094 (0, 095)

Immateriális javak

189


High-tech / nem high-tech ágazati különbség

Támogatás után Támogatás után * high-tech


Immateriális javak

Tárgyi eszközök

Árbevétel

Hozzáadott érték

Export

0, 244***

0, 054***

0, 062***

0, 290**

0, 067

0, 315***

(0, 028)

(0, 012)

(0, 019)

(0, 13)

(0, 054)

(0, 071)

-0, 056

0, 094***

0, 071

-0, 163

-0, 126

-0, 010

(0, 050)

(0, 028)

(0, 046)

(0, 183)

(0, 149)

(0, 161)

Immateriális javak

2004 évi pályázatok / 2004 utáni pályázatok közötti különbség

Támogatás után Támogatás után * 2004 után pályázó

Tárgyi eszközök

Árbevétel

Hozzáadott érték

Export


0.190*** (0.036)

0.030* (0.016)

0.050** (0.025)

0.230 (0.16)

0.031 (0.069)

0.237*** (0.091)

0.083**

0.052***

0.028

0.058

0.044

0.125

(0.038)

(0.017)

(0.026)

(0.155)

(0.074)

(0.098)

Immateriális javak

Nagy teleülések / kisebb települések közötti különbség

Támogatás után Támogatás után * 50000-nél több lakos

Tárgyi eszközök

Árbevétel

Hozzáadott érték

Export


0, 215***

0, 057***

0, 040*

0,320**

0,060

0, 292***

(0, 030)

(0, 013)

(0, 020)

(0, 139)

(0, 058)

(0, 078)

0, 078* (0, 040)

0, 016 (0, 017)

0, 083*** (0, 026)

-0, 055 (0, 151)

0, 015 (0, 078)

0, 030 (0, 098)

KELET/KÖZÉP/NYUGAT Magyarországról pályázók közötti különbség

Támogatás után Támogatás után * Kelet-Magyarország Támogatás után * Nyugat-Magyarország

Hozzáadott érték


Tárgyi eszközök

Árbevétel

0.183***

0.055***

0.028

0.120

0.113

0.191*

(0.039)

(0.017)

(0.026)

(0.149)

(0.078)

(0.098)

0.052 (0.047)

0.005 (0.020)

0.040 (0.032)

0.266 (0.171)

-0.015 (0.090)

0.135 (0.121)

0.097** (0.045)

0.012 (0.020)

0.062** (0.029)

0.164 (0.161)

-0.131 (0.091)

0.202* (0.113)

Export

Immateriális javak

Megjegyzések:

190


Az összes függő változó logaritmusban szerepel a modellben. Minden regresszió tartalmaz év és vállalatméret vakváltozókat. Minden becslés fix hatással történik. A pályázó vállalatoknál a pályázás éve változó a projekt megkezdésének évétől indul. A közölt sztenderd hibák robosztusak.

9. táblázat: A GVOP 2.1.1 pályázaton induló és nyertes vállalatok szereplése más pályázatokon A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében történő pályázás, illetve nyerés hatása más pályázati konstrukciók kertében történő pályázás valószínűségére GOP 2.1 GOP 2.1. Más NFT Más NFT Más ÚMFT Más ÚMFT Pályázó (gvop211)

0,008

0,011

0,010***

0,011**

0,002*

0,002

(0,013)

(0,018)

(0,004)

(0,005)

(0,001)

(0,002)

Támogatott (gvop211)

-0,005 (0,021)

-0,002 (0,005)

-0,000 (0,002)

Megjegyzések: A modelleket probittal becsültük. A táblázatban lévő paraméterek a mintaátlagnál vett marginális hatásokat mutatnak. Minden regresszió tartalmaz év, megye, iparág, településméret és vállalatméret vakváltozókat.

A GVOP 2.1.1. intézkedés keretében történő pályázás, illetve nyerés hatása más pályázati konstrukciók kertében történő nyerés valószínűségére GOP 2.1 GOP 2.1. Más NFT Más NFT Más ÚMFT Más ÚMFT Pályázó (gvop211) Támogatott (gvop211)

0,002

0,002

0,007***

0,010**

0,002

0,002

(0,001)

(0,001) -0,000

(0,003)

(0,004) -0,004

(0,001)

(0,001) -0,000

(0,001)

(0,004)

(0,001)

Megjegyzések: A modelleket probittal becsültük. A táblázatban lévő paraméterek a mintaátlagnál vett marginális hatásokat mutatnak. Minden regresszió tartalmaz év, megye, iparág, településméret és vállalatméret vakváltozókat.

191


10. táblázat: A végrehajtási folyamat elhúzódásának hatása a vállalatok visszalépési valószínűségére

Visszalépés valószínűsége Döntés>90 nap Döntés>180 nap árbevétel: 1 kvintilis árbevétel: 2 kvintilis árbevétel: 3 kvintilis árbevétel: 4 kvintilis

0,018*** (0,006) -0,031*** (0,005) -0,022*** (0,007) -0,010 (0,016) -0,004 (0,019) 0,006 (0,019)

Megjegyzések: A modellt probittal becsültük. A táblázatban lévő paraméterek a mintaátlagnál vett marginális hatásokat mutatnak. Minden regresszió tartalmaz év, megye, iparág, településméret és vállalatméret vakváltozókat. A visszalépés változó akkor egy, ha a vállalat nyert a pályázaton és ezután visszalépett. A döntés elhúzódását úgy mérjük, hogy hány nap telt el a pályázat beérkezése és az IH-döntés között.

192


PÁLYÁZÓI INTERJÚKRÓL KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÁS

193


Összefoglaló a GVOP 2.1.1. intézkedés értékeléséhez a pályázókkal készített mélyinterjúkról A feladat Az értékelési feladatkiírás és a Megrendelő által elfogadott Projekt Indító Jelentésben foglalt kiválasztási kritériumok szerint kiválasztott 9 nyertes és 6 nem nyertes (összesen 15) pályázóval46 készítettünk interjúkat47. A Dunától keletre, nyugatra és Közép-Magyarországon egyaránt 5-5 interjúalanyt kérdeztünk ki részletesen, akik mindhárom régióban nyertes és nem nyertes mikro- és kisvállalkozások, illetve nyertes középvállalkozások képviselői voltak. A 15 vállalkozásból 4 egyéni vállalkozó volt, a megkérdezettek közül 5 vállalkozás 2004-ben, 5 vállalkozás 2005-ben és további 5 vállalkozás 2006-ban nyújtotta be pályázatát. Az interjúk célja, hogy információt szolgáltasson elsősorban az alábbiakról: • • • • • •

Vannak-e finanszírozási forráshoz jutási nehézségei? Támogatás nélkül is megvalósította volna a projektet? Ha igen, csökkentett tartalommal, vagy pont ugyanúgy? Az elszámolható költségek köre lefedte-e a projekthez szükséges tételeket, vagy valamit "kifelejtettek" a pályázat kidolgozói? Milyen nehézségei voltak a végrehajtással? Elégedett-e, van-e olyan eredmény, amit a támogatás nélkül nem ért volna el (nyertes pályázó esetén)? Vesztes pályázó esetén: versenytársainak jelentett-e előnyt a támogatás?

A válaszok, témakörök szerint összegezve Forráshoz jutás A megkérdezett vállalkozások pályázatuk beadásánál legkevesebb egy évvel korábban, de többségükben hosszabb ideje tervezték már fejlesztésük megvalósítását. Belekezdeni forráshiány miatt nem tudtak, vagy pályázati támogatással kívánták megvalósítani tervüket és vártak a témához illő pályázatra. Bankhitel felvételével csak egyikük próbálkozott, ám a kondíciókat ő sem tartotta elfogadhatónak. A többiek meg sem próbálkoztak hitel felvételével, még ha kaptak is hitelajánlatokat a bankoktól, a kamatterhek „kigazdálkodását” nem vállalták. Néhányan a „féltünk a hiteltől” megfogalmazást is használták. Megvalósítás támogatás nélkül A 9 nyertes közül - állításuk szerint - mindannyian megvalósították volna fejlesztési elképzelésüket ketten csökkentett tartalommal - akkor is, ha nem nyernek támogatást. A 6 nem nyertes közül öten megvalósították pályázati projektjüket. Hárman azonos terjedelemben, ketten csökkentett tartalommal. Finanszírozásukhoz egyikük a saját forrás mellett géplízinget is igénybe vett (egy csökkentett terjedelmű projekthez), egy fejlesztéshez pedig sikerült egy másik támogatást elnyerni, a maradék három projektet saját forrásból valósították meg. 46 47

Az interjúalanyok felsorolása az összefoglaló végén található. Megrendelővel egyeztetett interjú-sablon alapján.

194


Költségek elszámolhatósága Az elszámolható költségek köre legtöbbször lefedte a projekthez szükséges tételeket, három esetben említették, hogy emlékezetük szerint nem állíthattak be mindent a költségvetésbe, viszont ebből csak egy hivatkozás volt megalapozott. Felkészültség A pályázatok benyújtásakor a 9 nyertes közül hatan nem számítottak arra, hogy a döntések a tapasztalt mértékben elhúzódhatnak. A kifizetéshez kapcsolódó elszámolási rendszerről öten alulinformáltnak vallották magukat, négyen viszont részben pályázatírókon keresztül kellő információt kaptak. A legtöbb információt a fenntartási kötelezettségről szerezték be, hatan állították, hogy pontosan tisztában voltak azzal, amire vállalkoztak. A nem nyertesek közül a döntések időigénye, az elszámolási rendszer és a fenntartási kötelezettség esetében is a többség, 4 vállalkozás, hite szerint tudatában volt annak, hogy mire számíthatnak, ketten nyilatkoztak arról, hogy nagyvonalakban ismerték csak a feltételeket. Biztosítékok, vállalások, fenntartás A pályázókkal szemben támasztott garancia elvárásokat, ill. a kötelező vállalásokat a nyertes pályázók mintegy fele szükségtelennek és aránytalannak tartotta. A támogatás utólagos fizetése és a korlátozott elidegenítési lehetőség mellett a beruházott javak önmagukban kellő garanciát jelentenek és túlzó a 120 %-os, 5 és fél éves garancia igény. Emellett a biztosíték felajánlás a megkérdezett nyertes pályázók több mint fele szerint nehezítette működésüket, vagy a más projektekhez fedezetként ajánlható ingatlanok tartós „lefoglalása” vagy pedig a bankoknak, közjegyzőknek fizetendő, magasnak ítélt díjak miatt. Nem volt egyedi vélemény, hogy ilyen feltételekkel csak az tud pályázni, akinek igazán nincs is szüksége rá. A garancia kiváltását segítheti egy vélemény szerint a szakszerű ellenőrzés és a hatékony szankciók bevezetése. A kötelező vállalásoknál különbséget tettek a kapacitásnövelő és a hatékonyságnövelő beruházások között. Előbbinél indokoltabbnak vélik a kötelező vállalásokat, tudva azt is, hogy a jelenlegi piaci viszonyok korlátozzák a növekedést, s jó, ha egy évre előre lehet látni az értékesítési lehetőségeket. Hatékonyságnövelő fejlesztésekkel viszont logikailag nem fér össze a többlet létszám foglalkoztatása, s az ilyen kötelezettségek kiskapuk kereséséhez, a hatékonyságnövelő fejlesztések és más folyamatok létszámkihatásainak nehezen ellenőrizhető összemosásához vezetnek. Az ötéves fenntartási kötelezettség olyan projekteknél, ahol a beszerzett gépek, berendezések avulása-elhasználódása gyors, versenyhátrányt okoz. Amíg a biztosíték nyújtása okozott nehézségeket, addig a támogatási szerződésekben vállalt foglalkoztatás indikátor értékek kilencből csak két esetben jelentettek nehézséget a válaszadó nyertes pályázóknak. Jelentések, elszámolások, kifizetések A projekt előrehaladási és -fenntartási jelentések elkészítését nem ítélték meg teherként a pályázók, jóllehet többen említették, hogy e jelentések elkészítését pályázatíró cégekre bízták. A kifizetésekhez kapcsolódó elszámolások készítése is érdemi nehézségek nélkül zajlott, alig volt szükségük a MAG Zrt. és elődje által nyújtott segítségre.

195


Maguk a fizetések az interjúvolt 9 KKV közül 5-nél késedelemmel történtek, ezek közt 3 kirívó, 1 éves vagy közel egyéves és egy féléves késés is előfordult. A kifizetés csúszásából származó nehézségeket a cégek szállítóikkal „együttműködve” meglepően jól kezelték, komolyabb következmények nélkül képesek voltak átvészelni a hosszabb időszakokat is. Elégedettség és eredmények Kilenc nyertes pályázóból nyolcan újra pályáznának ugyanazokkal a feltételekkel, ha vissza lehetne fordítani az idő kerekét. Hatan nyilatkozták azt a nyertesek közül, hogy összességében megfelelt igényeiknek a rendszer. A nem nyertes pályázók közül ketten tartották igényeikhez illőnek a rendszert, négyen viszont nem. (A változtatási javaslatokat összevonva az anyag későbbi részében szerepeltetjük.) Támogatásuk pozitív hatásait a nyertesek az alábbiakban látták: • • • • •

műszaki fejlődésük felgyorsult, előrehozhattak fejlesztéseket ; jobban helyt tudnak állni a versenyben, új piacokat és vevőket tudtak elérni; hatékonyabbak, nyereségesebbek lettek, vagy éppen fennmaradásukat segítette elő fejlesztésük támogatása; új szolgáltatásokat indíthattak be; országos ismertséget szereztek.

Az elnyert támogatás hátrányait a késedelmes kifizetésben, a többéves jelzálog kötöttségben és abban érzik, hogy a projekt megvalósításának elhúzódása esetén a szállítóik felé már vállalt elkötelezettség miatt eleshetnek, az időközben realizálódott árcsökkenéstől vagy továbbfejlesztett modellre átállástól. A megkérdezett vesztes pályázók nem rendelkeztek információval arról, hogy versenytársaiknak jelentett-e előnyt egy elnyert támogatás. GVOP vs. GOP A két program összevetéséből egyértelműen a GOP kerül ki győztesen. Jobbnak tartják, mert a gépet elfogadják fedezetként, a támogatási szerződéshez nem kell már VPOP, Környezetvédelmi Felügyelőség és nullás igazolás, nincs ill. telephely, létezik előleg, az elbírálás feltételrendszeréről van információ, van hiánypótlási lehetőség. Feleslegesnek érzik ugyanakkor, hogy egy hiánypótlás után újabb helyett már teljes anyagot kérnek. Érzékelik, hogy gyorsabb az elbírálási folyamat, kevesebb a késés a támogatás utalásánál. Kifogásolták viszont, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az elszámoláshoz nem kapnak kontaktszemélyt, valamint a letölthető nyomtatványok korszerűbb rendszerét is nehezményezték, mert figyelni kell a frissülési időpontokat. Emiatt többen figyelmeztető kör e-mailt szeretnének kapni a dokumentumokról, de a jelentések, elszámolások határideje előtt is. Pozitív fejleménynek tartják, hogy környezettanulmányra is érkeztek már pályázóhoz és azt, hogy a régiókra osztás miatt nem szükséges Budapestre utazni kis hibajavításért. Fejlesztés és Pályázat A megkérdezettek többsége évente, de legalább kétévente fejleszti technológiáját, bővíti kapacitását. Erre a piaci verseny és a jövedelmezőségi célok késztetik a vállalkozásokat. Az interjúk során többen megerősítették azt a kérdésbe is foglalt feltételezést, hogy a vissza nem térítendő támogatások miatt gyakrabban pályáznak további fejlesztésekre. Voltak, akik elutasított projektjükkel később ismét

196


próbálkoznak, újra megnyitott pályázaton. Mások új támogatási konstrukciót keresnek, s találnak is, vagy, ha nem „sürgős” a beruházás, kivárják, amíg megnyílik egy elképzelésükhöz illő pályázat. Ebből a kis mintából is hárman-négyen rendszeres pályázók.

A pályázók által megfogalmazott változtatási javaslatok A pályázók által megfogalmazott változtatási javaslatokat az alábbiakban foglaljuk össze, azokat 3 csoportba sorolva Átfogó javaslatok közé soroljuk a célok és eszközök változtatására irányulókat: • • • • • •

kívánatosabbak lennének a folyamatosan nyitott pályázatok, célszerű lenne állandóságot és kiszámíthatóságot belevinni a rendszerbe; hosszabb távra tervezhetőbbé kell tenni a jelenleg kiszámíthatatlanul megnyitott és bezárt pályázatokat; barnamezős iparterület rekultivációjára, energiaellátásra szóló pályázattal, vagy elszámolható költségekkel kellene bővíteni a lehetőségeket; jobb lenne, ha lehetőség nyílna személyre szabott projektekkel pályázni (ne mások által kitalált skatulyába kelljen beleférni); kívánatos az értékelési pontozási rendszer átalakítása, ugyanis nagyon különböző projektcélokat nem lehet ennyire sablonos rendszerben jól értékelni; jelenleg az kap támogatást, akinek nincs is rá szüksége, ezért kívánatos felülvizsgálni a támogatandók körét.

Átláthatóságot és ellenőrizhetőséget javító ötletek: • •

• •

kívánatos lenne szigorúbb ellenőrzés bevezetése az állami/pályázati pénzek felhasználásánál; előtérbe kellene helyezni az elbírálásnál, támogatás-megítélésnél a helyszíni vizsgálatokat, hogy jobban megismerhessék a beruházás mellett szóló helyi érveket és tudják, kinek és mire is adják a pénzt ténylegesen; átláthatóbbá kellene tenni az elbírálást; határozottabb fellépés szükséges a korrupció ellen, a felesleges közpénz kiadások csökkentéséért.

Ésszerűsítő, egyszerűsítő javaslatok, pl. • • • •

• • •

egyértelműbb ígérvényeket kell tenni és azokat be is kell tartani, nem csak a pályázókkal betartatni az elvárásokat; közérthetőbbé tenni a kiírásokat rövidíteni kell az elbírálási, szerződéskötési, elszámolás elfogadási, utalási időket; lehetővé kellene tenni, hogy a könyvelő által hitelesített teljesítési igazolás és a saját erő átutalásának igazolt megtörténte esetén a támogatás összegét MAG Zrt. utalja közvetlenül a szállítónak; kívánatos biztosítani az adatlapok elektronikus kitöltését (jelszavas védelemmel, beépített ellenőrzés mellett) és meg kell valósítani a teljesen digitális ügyintézést; a rendszer küldjön emlékeztető e-mailt a jelentési kötelezettségekről; gép-beruházásoknál a magas kihasználtság miatt relatív gyorsan elhasználódó eszközöknél 5 évről 2-3 évre kellene csökkenteni a fenntartási időszakot;

197


•

csökkenteni kell a bürokráciát, a sok esetben gyorsabb és hatékonyabb személyes ügyintézést is lehetővé kell tenni.

Pályázói interjúk interjúalanyai MEGÍTÉLT ELFOGADOTT PROJEKT TÁMOGATÁS ÖSSZKTS. HELYE

KAPCSOLATTARTÓ

PÁLYÁZÓ NEVE

NYERT

MIN.

FORD.

METAL-WORK 2003 Ipari és Kereskedelmi Kft.

nyertes

mikro

2004

22 521 505

45 043 010

Bonyhád

Apolló Nyomdaipari Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

nem nyertes

mikro

2006

0

0

Székesfehérvár

Hilcz és Fia Autókereskedelmi Kft.

–

nyertes

kis

2004

8 430 000

16 868 900

Kakasd

Hilcz Ádám ügyvezető

ÚJ DUNAWALL Tapétagyártó, Papírfeldolgozó és Kereskedő Kft.

nem nyertes

kis

2005/1

0

0

Leányvár

Kelenföldi László ügyvezető

Komáromi Kiadó Kft.

Nyomda

és

nyertes

közép

2004

11 274 446

33 515 000

Komárom

Kovács János ügyvezető ig.

Hartmayer vállalkozó

János

egyéni

nyertes

mikro

2004

4 120 000

8 240 000

Budaörs

Hartmayer János

Gamma Beton Szolgáltató Kft.

Ipari

nem nyertes

mikro

2004

0

0

Pilisvörösvár

RODEN Mérnöki Iroda Kft.

nyertes

kis

2005/1

24 711 129

70 603 226

Domoszlai György egyéni vállalkozó

nem nyertes

kis

2006

0

0

Z-FORM Szerszámgyártó és Alkalmazástechnikai Kft.

nyertes

közép

2005/1

16 939 370

Ragó Zsolt vállalkozó

egyéni

nyertes

mikro

2006

Pigniczki és Kereskedelmi Szolgáltató Bt.

Társa és

nem nyertes

mikro

2006

DEKGÉP Diósgyőri Egyedi és Kábelgyártó Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

nyertes

kis

Lehó Albin vállalkozó

egyéni

nem nyertes

QUALITE '96 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

nyertes

Baricz Attila Gábor ügyvezető Dombi József műszaki vezető

Kertészné Veiss Margit ügyvezető Budapest Trenka Sándor ügyvezető ig. Tura

Domoszlai György

48 398 200

Budapest

Zakariás Boldizsár ügyvezető ig.

5 591 168

15 974 766

Besenyőtelek

Ragó Zsolt

0

0

Kistelek

Pigniczki Sándor ügyvezető

2005/2

9 999 629

30 523 899

Miskolc

Iván Tamás ügyvezető ig.

kis

2005/2

0

0

Heves

Lehó Albin

közép

2006

11 160 000

31 888 410

Karcag

Závogyán Erzsébet pályázatíró

198


AZ ALINTÉZKEDÉS KIDOLGOZÁSÁBAN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK DÖNTÉSHOZÓIVAL FOLYTATOTT INTERJÚK INTERJÚALA NY NEVE Kocsis Magdolna

Dr. Novák Csaba

Dr. Kállay László

Kovács Tamás

INTERJÚ IDŐPONTJA

POZÍCIÓ

ÉRINTETTSÉG OKA, MÓDJA

főigazgató, Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A GVOP és annak utódja, a GOP végrehajtásáért felelős Irányító Hatóság vezetője.

ügyvezető igazgató MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (Közreműködő Szervezet)

A GVOP 2.1.1. alintézkedés kidolgozása időszakában a GVOP Irányító Hatóságának vezetője.

2009. okt 13.

A GVOP 2.1.1. intézkedés kedvezményezettjeivel kötött támogatási szerződéseket kezelő és a GVOP 2.1.1. intézkedés GOP-ból finanszírozott „utód-intézkedéseit” végrehajtó Közreműködő Szervezet felelős vezetője. A GVOP 2.1.1. alintézkedés és annak utód-intézkedései szakpolitikai hátterének kidolgozásáért felelős szakpolitika-alkotó szervezet kompetens szervezeti egységének vezetője.

2010. febr. 9.

A GOVP 2.1.1. intézkedés végrehajtásának időszakában az intézkedés Közreműködő Szervezetének (MVF Kht) felelős vezetője.

2010. febr 11.

főosztályvezető Vállalkozásfejlesztési főosztály, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

Vezérigazgató helyettes KIKSZ Közlekedési Integrált Közreműködő Szervezet

2009. szept 3.

2010. febr 25.

INTERJÚ CÉLJA hipotézisek pontosítása, egyeztetése eredmények és megállapítások megvitatása tervezési folyamat megismerése, vizsgálandó kérdések pontosítása, egyeztetése

eredmények és megállapítások megvitatása

2009. nov. 10

tervezési folyamat és a szakpolitikai háttér megismerése

2010. febr. 9. eredmények és megállapítások megvitatása eredmények és megállapítások megvitatása, végrehajtási folyamat értékelése

199


GRAFIKONOK A VÉGREHAJTÁSRÓL

200


201


202


203


204


205


206


207


208


209


210


211


212


213

KKV-k technológia fejlesztési célú beruházás támogatási alintézkedés (GVOP ) értékelése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS

Recommend Documents