KÖKÖNYÖSI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KÖKÖNYÖSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KOMLÓ 2013.

TARTALOMJEGYZÉK I.AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................ 9 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................................................... 9 I.2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI EGYSÉGEI ......................................... 11 1.4 Szervezeti felépítés .............................................................................................................................................. 11 I.3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK BÉLYEGZŐ-HASZNÁLATA: ................................................................... 12 I.3.1. Gimnázium ................................................................................................................................................... 13 I.3.2. Szakközépiskola ........................................................................................................................................... 14 I.3.3. Szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola és kollégium .................................................................. 14 I.3.4. Kollégium ..................................................................................................................................................... 15 I.3.5. Gagarin Általános Iskola .............................................................................................................................. 15 I.3.6. Magyarszék Általános Iskola ....................................................................................................................... 16 I.3.7. Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola ..................................................................................................... 17 I.4 A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK 19 1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ................................................................................. 19 2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ........................................................................................ 19

II. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .............. 21 II.1.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE .................................................................................................................... 21 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre ........................................................................................... 22 1. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ........................................................................................ 22 II.1.2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK VEZETŐI – IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐK TAGINTÉZMÉNYVEZETŐK ...................................................................................................................... 23 II.1.4 A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS, A VEZETŐI TESTÜLET, AZ IGAZGATÓTANÁCS ..................................................................................................................................... 27 II.1.4.1. Vezetők közötti kapcsolattartás, a vezetői testület ................................................................................... 27 II.1.4.2. Igazgatótanács ......................................................................................................................................... 28 II.1.4.3. Intézményi tanács .................................................................................................................................... 28 II.1.5. SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, NEVELŐTESTÜLET ÉS ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGI ÉRTEKEZLET ..................................................................................... 30 II.1.5.1. Nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet ............................................................................... 30 II.2. A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE ............................................................................................... 31 II.3. A VEZETŐK ÉS AZ INTÉZMÉNYI SZÉK, VALAMINT A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE.................................................................................................................. 31 Az intézményi tanács ............................................................................................................................................. 33 II.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ...................................................... 33 II.5. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA ........................... 34 II.6. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA ........................................................ 37

2

III. A MŰKÖDÉS RENDJE .......................................................................................... 37 III.1. A NYITVA TARTÁS, A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ................................................................................................................ 37 III.2. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE ......................................................................................................................................... 37 III.3. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 38 III.4. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................................ 38 III.5. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BE- ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ...... 38 III.6. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE .................................... 39 III.7. INTÉZMÉNYI VÉDŐ- ÉS ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ........................................................................................ 39 III.8. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .............................. 39 III.9. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ............................................................................. 40

IV. SZERVEZETI SZABÁLYOZÁSOK ......................................................................... 42 IV.1. KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉS IRÁNTI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI .............................. 42 IV.2. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ..................................................... 42 IV.3. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INTÉZMÉNYI DIÁKSPORTKÖRREL (DSK), A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ...................................................... 42 IV.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE, A DIÁKÖNYKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK ....................................................................................... 42 IV.5. A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK ÉS RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE, FORMÁJA......................................................................................... 43 IV.6. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ...................................................................... 44 IV.7. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI .............................. 45 IV.8. TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS SZABÁLYAI ......................................................... 45 IV.9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ................................................................... 46 IV.10. TÁJÉKOZTATÁS A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, AZ SZMSZ-RŐL, A HÁZIRENDRŐL, A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMRÓL, A DOKUMENTUMOK ELHELYEZÉSE ......................... 47 IV.11. RENDJE

A HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS IDŐPONTJÁT ÉS HELYÉT BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁS 47

IV.12. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI ........................ 47 IV.13. ANYAGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI ........................................................................ 48 IV.14. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI, SZABÁLYAI ................................................................................... 48

3

IV.15. A SZAK- ÉS SZAKMAI KÉPZÉS, GYAKORLATI OKTATÁS SZABÁLYAI .................................... 48 IV.16. A VIZSGÁK SZABÁLYOZÁSA ................................................................................................................. 48 IV.16.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ....................................................................................................... 48 IV.16.2. ÍRÁSBELI VIZSGA ............................................................................................................................... 50 IV.16.3. SZÓBELI VIZSGA ................................................................................................................................. 53 IV.16.4. A VIZSGA BEFEJEZÉSE ...................................................................................................................... 54 IV.17. IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG ..................................................................................................... 55 IV.18. A PANASZKEZELÉS RENDSZERE ......................................................................................................... 56 IV. 19. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .................................................................................................... 57 IV.20. AZ INTÉZMÉNY NEM PEAGÓGÓGUS DOLGOZÓINAK MUNKARENDJE ................................. 58 IV.21. A KÖZALKALMAOTTAK KÁRTÉRÍTÉSI, ANYAGI FELELŐSSÉGE ............................................ 58 IV.22. A SZABADSÁG ÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK RENDJE ......................................................................... 59

V. INTÉZMÉNYEGYSÉGI, TAGINTÉZMÉNYI SZABÁLYOZÁSOK ............................ 60 V.1. AZ EGYSÉGES ISKOLA GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI ................................................................................................ 60 V.1.2. IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ ............................................................................................... 60 V.1.3. A TAGINTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES FELADATAI .................................................................. 60 V.1.4. A GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ FELADATA ............................................................................................. 61 V.1.5. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ....................................................... 62 V.2 AZ IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTESÍTÉSI RENDJE ......................................... 63 V.3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ....................................................... 63 V.4. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA ........................... 64 V.5. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA ...................................................... 64 A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS ........................................................................................................ 65 A tagintézmény könyvtárának működési rendje. ............................................................................................. 65 ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ...................................... 66 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI .............................................................. 66 DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERVEZŐDÉS, DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE .................................................. 69

V.2. AZ EGYSÉGES ISKOLA SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI ................................................................................................ 70 V.2.1. IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ ............................................................................................... 70 V.2.2. AZ IGAZGATÓHELYETTES JOGKÖRE, FELADATAI ...................................................................... 70

4

V.2.3. A GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ-VEZETŐ JOGKÖRE, FELADATAI..................................... 71 V.2.3. A GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ FELADATA: ............................................................................................ 72 V.2.4. A GONDNOK FELADATAI: ...................................................................................................................... 73 V.2.6. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI .................................................................................. 74 V.2.8. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ........................................................................................................ 75 V.2.5. AZ IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ HELYETTESÍTÉSI RENDJE .................................... 77 V.2.6. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE .................................................... 77 V.2.7. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA ......................... 78 V.2.8. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA ................................................... 79 V.2.9. A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS ............................................................................................. 80 V.2.10. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, A DOLGOZÓK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE ............. 80 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ..................................................................... 83 V.2.11. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ............................................................... 83 V.2.10. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ......................... 84 V.2.11. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI .................................................. 85 V.2.12. ELISMERHETŐ TÁVOLLÉTEK ............................................................................................................ 87 V.2.13. DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERVEZŐDÉS, DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA RENDJE ...................................... 88

V.3. AZ EGYSÉGES ISKOLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI ................................................. 89 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ................................................................. 89 A tagintézmény gazdálkodásának jellemzői ..................................................................................................... 90 2. A tagintézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre .............................................................................. 90 3. A tagintézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ................................................................................ 92 1. Az intézmény vezetője: TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ .................................................................................. 94 2. A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre........................................... 101 2.1 Tagintézmény-vezető szakmai helyettese ............................................................................................... 102 2.2 Tagintézmény-vezető nevelési helyettese ............................................................................................... 104 2.3 Kollégiumvezető (2013. szeptember 1.-től) ............................................................................................ 106 A tagintézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje .................................................................. 107 Az iskolaközösség ............................................................................................................................................ 107 A munkavállalói közösség .............................................................................................................................. 108 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .............................................................................................. 111 A szakmai munkaközösségek tevékenysége .................................................................................................... 112 A szülői munkaközösség ................................................................................................................................ 114 Az iskolaszék .................................................................................................................................................... 116 A diákönkormányzat (Ifjúsági Diákunió) ................................................................................................... 117 Az osztályközösségek ...................................................................................................................................... 118 A külső kapcsolatok formái és rendje ............................................................................................................... 121

5

A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ................................................................................. 123 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ................................................................. 126 A nyitva tartás 128 A könyvtár nyitvatartási rendje ........................................................................................................................ 130 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ............................................................. 131 Az iskolában tartózkodás rendje ...................................................................................................................... 131 Rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők ................................................................ 133 Az intézmény munkarendje ............................................................................................................................... 135 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .................................................................................... 135 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ......................................................................................... 135 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje .................................................................... 140 A pedagógiai munka ellenőrzése ...................................................................................................................... 141 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai ................................................................. 145

V.4. AZ EGYSÉGES ISKOLA – ALAPFOKÚ KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ – GAGARIN ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI .............................................................................................. 175 I.2. A TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA ....................................................... 175 II.2. A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE .............................................................................................. 175 II.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ..................................................... 176 III. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE .............................................................................................. 178 A TAGINTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSA 178 III.1.1. A TANULÓK FOGADÁSA ................................................................................................................... 179

III.1.

III.2. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE ....................................................................................................................................... 179 III.5. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 179 III.7 INTÉZMÉNYI VÉDŐ- ÉS ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ........................................................................................ 180 IV.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKSZERVEZETI FORMÁI ................................................ 182 IV.11. FAKULTATÍV HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS ........................................................................................ 184 IV.19. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE ................................................................................................. 184

V.5. AZ EGYSÉGES ISKOLA – ALAPFOKÚ KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ – MAGYARSZÉKI ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI .............................................................................................. 186 1. A TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE .................................................................................... 186 1.1 A tagintézmény vezetője ............................................................................................................................... 186 1.2 Az igazgató tagintézmény - vezető közvetlen munkatársának feladat- és hatásköre ................................. 187 1.3 A tagintézmény vezetősége ............................................................................................................................ 187 1.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzése ......................................................................................................... 188 2. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ...................... 191

6

2.1 A törvényes működés alapdokumentumai.................................................................................................... 191 2.2 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ..................................................................... 191 3. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ................................................................................................. 192 3.3 A tagintézmény intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ............................................................. 193 3. 4 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ..................................................................................... 193 3.5 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások .................................................................................. 195 3.7 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ................................................................. 196 3.9 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama .................................................................................. 196 4.6 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ............................................................................. 199 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE .............................................................................. 199 6. A TANÍTÁSI ÓRÁKON KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ......................................................................... 200 7. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 202 8. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ........................................ 203 10.1 A dohányzással kapcsolatos előírások ........................................................................................................ 204 12. A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS .................................................. 205 RÉSZLETES SZABÁLYAI.............................................................................................................................. 205 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .................................................................................................. 208 2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .................................................................................................. 209 3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .................................................................................................. 211 4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .................................................................................................. 212 5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez .................................................................................................. 213 13. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 214

V.6. AZ ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI .............................................................................................. 215 Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola jellemzői, jogállása ...................................................................... 215 II.1.2. A MŰVÉSZETI ISKOLA VEZETÉSE ..................................................................................................... 215 II.1.4. A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS .................................................................................. 216 II.1.5. SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, NEVELŐTESTÜLET ÉS ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGI ÉRTEKEZLET ................................................................................... 217 II.1.5.1. Nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet ............................................................................. 217 II.2. A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE .................................................................................... 220 II.3. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐI SZERVEZETTEL ............................................................................ 220 II.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ..................................................... 221 II.6. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI ............................................................................ 221 III.1. A NYITVA TARTÁS ÉS A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE ............................. 223 III.1.1. AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE .................................................................................... 223 III.2. A BELÉPÉS ÉS BENTARTÓZKODÁS RENDJE .................................................................................... 224 III.3. ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK .............................. 225 III.5. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .......................... 226 III.7. BIZTONSÁGI ÉS ÓVÓ RENDSZABÁLYOK .......................................................................................... 226

7

IV.1. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ....................................................................................... 226 IV.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI ............................................... 227 IV.16 AZ OSZTÁLYOZÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS EGYEDI SZABÁLYAI .................................................... 227 IV. 19. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .................................................................................................. 229 IV. 23 EGYÉB RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................... 230 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................... 232

VII. MELLÉKLETEK .................................................................................................. 234 1. sz. melléklet:

234

A Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseit meghatározó hatályos jogszabályok ............................. 234 2. sz. melléklet:

236

KÖKÖNYÖSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA tankönyvellátási szabályzata ............................. 236 3. sz. melléklet: Az iskolai tankönyvellátás általános folyamata az adott tanévet követő tanévre .................. 244 4. sz. melléklet: A normatív támogatásban részesülő diákok kölcsönzéssel átvett tankönyveinek visszahozatali rendje ...................................................................................................................................... 249 5.sz. melléklet: IGÉNYLŐLAP TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁSHOZ .............................................. 250 6.számú melléklet

A tanulóknak és szülőknek kiosztott tankönyvi igénylőlap mintája .............................. 252

8

I.AZ INTÉZMÉNY ADATAI KÖKÖNYÖSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Neve:

A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy átfogó jelleggel szabályozza az intézmény törvényes működési rendjét, a feladatrendszerek, tevékenységkörök, kapcsolati rendszerek összességét. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, az intézmény könyvtárában nyitvatartási időben, továbbá az intézmény honlapján. 9

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban résztvevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására szintén a nevelőtestület jogosult az iskolaszék és az intézményben működő diákszervezet véleményének kikérése után, a fenntartó egyetértésével.

10

I.2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI EGYSÉGEI 1.4 Szervezeti felépítés Intézményegységek, tagintézmények, telephelyek, feladat-ellátási helyek: KÖKÖNYÖSI OKTATÁSI KÖZPONT SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

INTÉZMÉNYI TANÁCS SZÜLŐI KÖZÖSSÉG

IGAZGATÓTANÁCS

FŐIGAZGATÓ

VEZETŐ TESTÜLETI

DIÁKÖNKORMÁNYZAT

EGYSÉGES ISKOLA

KÖZÉPFOKÚ

GIMNÁZIUM

SZAKKÖZÉPISKOLA

ALAPFOKÚ

SZAKKÉPZŐ ÉS KOLLÉGIUM

GAGARIN ÁLT. ISK.

EFAMI

MAGYARSZÉK ÁLT. ISK.

11

I.2.1 A Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola élén főigazgató áll, aki egyben az Egységes Iskola intézményegység-vezetője, akit vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terhel. I.2.2 Az egységes iskola középfokú és alapfokú közoktatási feladatokat lát el. Az egységes iskola intézményegység középfokú feladatot ellátó tagintézményeit – gimnázium, szakközépiskola, szakképző iskola és kollégium – a középfokú intézményegységvezető-helyettes vezeti, aki egyben a gimnázium igazgató tagintézmény-vezetője, akit vagyonnyilatkozattételi kötelezettség terhel. Az egységes iskola intézményegységen belül az alapfokú közoktatási feladatokat két általános iskolai tagintézmény látja el, ezeket az alapfokú intézményegységvezető-helyettes felügyeli, aki a Gagarin Általános Iskola igazgató tagintézmény-vezetője, akit vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terhel. A tagintézmények élén igazgatói címet viselő tagintézmény-vezetők állnak, akik a Szervezeti és Működési Szabályzatban a vezetőkre megállapított feladatrendszer és hatáskör keretében végzik munkájukat. A Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményen belül működő Kollégium szervezeti egység irányítását kollégiumvezető látja el. I.2.3 Az intézmény főigazgató vezetője, az intézményegység-vezetők, az igazgató tagintézményvezetők megbízása magasabb vezetői megbízásnak minősül. Megbízásukra csak pályázati eljárás keretében kerülhet sor. A intézményegységvezető-helyettesi és a tagintézményvezető-helyettesi megbízás vezetői megbízásnak minősül, melyre pályázat kiírása nem kötelező. I.2.5 Az EFAMI intézményegységet igazgató címet viselő intézményegység-vezető irányítja.

I.3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK BÉLYEGZŐ-HASZNÁLATA: Az intézményben használatos bélyegzőkről, a használók köréről, a bélyegzők nyilvántartásáról a nyilvántartás vezetésével megbízott személyről, továbbá a bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, cseréjéről és az évenkénti egyszeri leltározásáról az intézményvezető dönt. A bélyegzőt írásban átvevők személyesen felelősek a bélyegző megőrzéséért. A közokiratokon, a tanügyigazgatási dokumentumokon és az Államháztartási törvény által előírt kötelező bélyegzőhasználatát előíró dokumentumok tekintetében az alábbi bélyegzők használhatók az intézményben: Körbélyegzők kizárólagos használatra 1-1 db.: A főigazgató kizárólagos használatára: Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *1* KOMLÓ A fenti bélyegzővel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, illetve a jogról való lemondást is tartalmazhat. A pénztáros kizárólagos használatára: Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *1/2* KOMLÓ Hosszú bélyegző 3 db.:

Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *1* Használatára a főigazgató, a titkárságvezető, a pénztáros és az élelmezésvezető jogosult. I.3.1. Gimnázium „Teljes” bélyegzők, körbélyegzők 1-1 db.: kizárólagos használatára jogosultak: igazgató, iskolatitkár, az érettségi vizsgabizottság bélyegzőjének használatára a jegyző is. Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *2* KOMLÓ Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottság *2* KOMLÓ Hosszú bélyegzők 1-1 db.: Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *2* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottság 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *2* „Rövid bélyegzők” 1-1 db. A körbélyegző kizárólagos használatára jogosultak: az igazgató és az iskolatitkár. Kör: Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnázium 7300 Komló Gorkij u. 2. *2* Hosszú: Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnázium 7300 Komló Gorkij u. 2. *2*

13

I.3.2. Szakközépiskola „Teljes” bélyegzők, körbélyegzők 1-1 db.: Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *3* KOMLÓ Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottság *3* KOMLÓ Kizárólagos használatra az igazgató és az érettségi vizsgabizottság jegyzője jogosult Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Szakmai Vizsgabizottság *3* KOMLÓ Kizárólagos használatára az igazgató és a vizsgabizottság jegyzője jogosult Hosszú bélyegzők 1-1 db.: Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *3* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottság 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *3* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Szakmai Vizsgabizottság 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *3* „Rövid bélyegzők” 1-1 db Kör: Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *3* Gazdasági ügyintéző és igazgató jogosult a kizárólagos használatra Hosszú: Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *3* Gazdasági ügyintéző és igazgató jogosult a kizárólagos használatra

I.3.3. Szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola és kollégium „Teljes” bélyegzők, körbélyegzők 1-1 db.: Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *4* KOMLÓ

Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottság *4* KOMLÓ Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Szakmai Vizsgabizottság *4* KOMLÓ Hosszú bélyegzők 1-1 db.: Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *4* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Érettségi Vizsga Vizsgabizottság 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *4* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Mellett Működő Szakmai Vizsgabizottság 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *4* „Rövid bélyegzők” 1-1 db.: Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kör: Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium 7300 Komló Ságvári u. 1. *4* Hosszú: Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium 7300 Komló Ságvári u. 1. *4* I.3.4. Kollégium „Rövid bélyegzők” 1-1 db. Kizárólagos használatukra a kollégiumvezető jogosult Kör: Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium 7300 Komló Ságvári u. 1. *5* Hosszú: Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium 7300 Komló Ságvári u. 1. *5* I.3.5. Gagarin Általános Iskola „Teljes” bélyegzők, körbélyegzők. Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult 15

Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *5/1* KOMLÓ Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *5/2* KOMLÓ Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *5/3* KOMLÓ Hosszú bélyegzők 1-1 db. Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *5/1* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *5/2* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *5/3* „Rövid bélyegzők” 1-1 db.: Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kör: Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *5/1* Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *5/2* Hosszú: Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *5* Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *5/1* Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *5/2* I.3.6. Magyarszék Általános Iskola „Teljes” bélyegzők, körbélyegző. Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *6* KOMLÓ Hosszú bélyegzők 1-1 db. Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult

16

Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *6/1* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *6/2* „Rövid bélyegzők” 1-1 db.: Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kör:

Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *6/1* Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *6/2*

Hosszú: Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *6/1* Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *6/2* I.3.7. Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola „Teljes” bélyegzők, körbélyegző. Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *7/1* KOMLÓ Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola *7/2* KOMLÓ Hosszú bélyegzők 1-1 db. Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *7/1* Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 7300 KOMLÓ Alkotmány u. 2. *7/2* „Rövid bélyegzők” 1-1 db.: Kizárólagos használatra az igazgató és iskolatitkár jogosult Kör: Kökönyösi Szakközépiskola Erkel Ferenc, Alapfokú Művészeti Iskola *7/1* KOMLÓ 48-as tér 7 Kökönyösi Szakközépiskola Erkel Ferenc, Alapfokú Művészeti Iskola *7/1* KOMLÓ 48-as tér 7 17

Hosszú: Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *7/1* Kökönyösi Szakközépiskola 7300 Komló Alkotmány u. 2. *7/2* Kökönyösi Szakközépiskola Erkel Ferenc, Művészeti Iskola *7/1* KOMLÓ 48-as tér 7 Kökönyösi Szakközépiskola Erkel Ferenc, Művészeti Iskola *7/2* KOMLÓ 48-as tér 7

18

I.4 A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK 1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ komlói tankerületének keretein belül önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik. A gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége a köznevelési törvény, az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok, és az Intézményfenntartó Központ belső ügyrendjére vonatkozó előírások szerint, a Kökönyösi Oktatási Központ főigazgatója valamint a megyei és járási tankerületi vezető irányítása, és ellenőrzése mellett az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett zajlik. Az intézmény gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Komló járási szervezete látja el. A tagintézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást nem folytat, és a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Komló Város Önkormányzata gyakorolja. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII törvény (a továbbiakban: átadási törvény) értelmében azonban az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint vagyonkezelésre az Önkormányzat (Komló Város Önkormányzata 188/2012. (XII.14.) sz. határozata értelmében) átadta az Intézményfenntartó Központ számára. Az Önkormányzat az intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon a szerződés időtartama alatt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg. A KIK a használatába álló ingó és ingatlanvagyont harmadik személy részére használatba vagy bérbe nem adhatja, nem terhelheti meg, és nem idegenítheti el. A tagintézményben található kollégium és a tálalókonyha működtetése a Komló Város Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet irányítása alá került, a közfeladat jellege miatt. A tagintézmény ingóságaira és ingatlanaira vonatkozó további rendelkezéseket a Komló város Önkormányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között létrejött vagyonkezelési, illetve használati szerződés tartalmazza. A tagintézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról rendszeresen beszámolót ad a főigazgatónak és a tankerület vezetőjének, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni, vagy egyéb módon hasznosítani. A Komló Város Önkormányzata Gazdasági Ellátó Szervezetének működtetésében álló épületrészek tekintetében a szervezet vezetőjének engedélye szükséges. 2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel, így minden gazdálkodással kapcsolatos feladat az intézmény fenntartóját terheli. Azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata a költségvetés megtervezése, annak végrehajtása, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása. Ennek megfelelően az intézmény gazdálkodása, kiemelten a költségvetés végrehajtása, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével történik. Az intézmény a fenntartó rendelkezése alapján kincstári rendszerben gazdálkodik, melynek 19

szabályozása szintén a fenntartó feladata. Az intézmény a térítési díjak beszedésére, és a házipénztár kezelésére jogosult. Az intézménynek gazdasági alkalmazottja nincs. A tagintézmény kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés, igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. A teljesítés igazolása a főigazgató feladat, a kötelezettségvállalás és utalványozás joga a tankerület vezetőjét illeti meg. Az intézmény a fenntartó rendelkezése alapján kincstári rendszerben gazdálkodik. Egyéb különleges előírásokat, feltételeket, sajátos gazdálkodási szabályokat a fenntartó állapíthat meg. Az intézmény gazdálkodásának belső rendje, kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével az intézményvezető feladata. A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél a főigazgató határozza meg. Az előbbiek részletes szabályait a gazdasági szervezet feladat- és hatáskörét szabályozó „Együttműködési megállapodás” tartalmazza. A kiadmányozási jog Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; - a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; - az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; - a közbenső intézkedéseket; - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

Távollétében megbízás alapján kiadmányozási joga van a helyettesítési rendben megjelölt személyeknek: az egységes iskola középfokú intézményegységvezető-helyettesének, illetve az alapfokú intézményegységvezető-helyettesnek.

20

II. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS, A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE II.1.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE

A Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) jogi személyiségű szervezeti egységeként működik. Az intézmény élén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghatározott időre kinevezett főigazgató áll. A főigazgató munkáját igazgatótanács és a vezetői testület segíti. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény főigazgatója. A médiában, illetve a nyilvánosság előtt a KLIK-et az elnök vagy az általa meghatalmazott munkatárs képviseli. A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést követően a) a tankerület szakmai működését, a tankerület illetékességi területén levő intézmények működését, fenntartását érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban a tankerületi igazgató; b) az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezető; c) a projektek végrehajtásával kapcsolatban a projektvezető jogosult a médiában nyilatkozni. A főigazgató munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályai által előírtak szerint végzi. Felel a szakszerű és törvényes működésért, a helyi oktatáspolitikai igényeknek megvalósításáért, a színvonalas pedagógiai munka az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosításáért. Alapvető felelőssége, feladatai: Az intézmény vezetése körében az intézményvezető - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást;

- szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából.

Költségvetéssel kapcsolatos feladatai: Az intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásáért a tankerületi igazgató a felelős. Az intézmény működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásáról – amennyiben a KLIK a működtető – a tankerületi igazgatónak kell gondoskodnia, amelyben az intézmény vezetője a legfőbb operatív segítője.

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre A gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége a köznevelési törvény, az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok, és az Intézményfenntartó Központ belső ügyrendjére vonatkozó előírások szerint, a Kökönyösi Szakközépiskola főigazgatója valamint a megyei és járási tankerületi vezető irányítása, és ellenőrzése mellett az tagintézmények igazgatóinak vezetői felelőssége mellett zajlik. Az tagintézmények gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Komló járási szervezete látja el. A tagintézmények a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást nem folytatnak, és a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhatnak. A vagyongazdálkodás szabályait a 2012. évi CLXXXVIII. számú törvény tartalmazza, amely az önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételét szabályozza. A tagintézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról rendszeresen beszámolót ad a főigazgatónak és a tankerület vezetőjének, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni, vagy egyéb módon hasznosítani. A Komló Város Önkormányzata Gazdasági Ellátó Szervezetének működtetésében álló épületrészek tekintetében a szervezet vezetőjének engedélye szükséges. 1. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel, így minden gazdálkodással kapcsolatos feladat az intézmény fenntartóját terheli. Azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata a költségvetés megtervezése, annak végrehajtása, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása. Ennek megfelelően az intézmény gazdálkodása, kiemelten a költségvetés végrehajtása, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével történik. Az intézmény a fenntartó rendelkezése alapján kincstári rendszerben gazdálkodik, melynek szabályozása szintén a fenntartó feladata. Az intézmény a térítési díjak beszedésére, és a házipénztár kezelésére jogosult. Az intézménynek gazdasági alkalmazottja nincs. A tagintézmény kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés, igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. A teljesítés igazolása a főigazgató feladat, a kötelezettségvállalás és utalványozás joga a tankerület vezetőjét illeti meg. 22

Közvetlen munkakapcsolatok: A kapcsolattartás és információáramlás tankerületen belüli eljárásrendjét a központi szerv iránymutatása alapján a tankerületi igazgató határozza meg. A főigazgató vezetési feladatait a tankerület vezetővel, az intézményegység-vezetőkkel, tagintézmény-vezetőkkel együtt gyakorolja. A munka- és felelősség megosztásról munkaköri leírásban rendelkeznek. Együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét megóvják, minden lényeges eseményről, ügyről egymást kölcsönösen tájékoztassák.

A főigazgató szoros kapcsolatot tart továbbá az iskolán belül: - az igazgatótanáccsal, - az intézményi tanáccsal, - a vezetői testülettel, - az iskolai diákképviselőkkel, - szülői szervezettel, - a közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezetekkel - az iskolaszékkel, az iskolán kívül: - a fenntartóval, - a kistérség településeinek önkormányzataival, - a szülőkkel, (egyéni fogadóórák formájában), - az iskola érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával, - a térségben működő iskolákkal, - a megyei középfokú tanintézetekkel (a tanulók beiskolázásának érdekében), - iskolát támogató helyi társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, az iskolaorvossal, - a kisebbségi önkormányzatokkal.

II.1.2. AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEK VEZETŐI – IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNYVEZETŐK - TAGINTÉZMÉNYVEZETŐK A szervezeti struktúrából és hierarchiából eredően az intézményegységek vezetői, a fenntartói határozattal igazgatói címet kapott tagintézmény-vezetők, és a tagintézmény-vezetők azonos jog- és hatáskörrel rendelkeznek. Jog- és hatáskörük – az SZMSZ egyéb hatáskört kiterjesztő szabályozása kivételével – csak az adott intézményegységre, illetve tagintézményre terjed ki. Az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési sorrendben az igazgatót – távollétében - helyettesítik. A munkakör célja: Az intézményegység, tagintézmény egyéni felelősségű irányítása, a szakszerű és törvényes működés, a helyi oktatáspolitikai igényeknek megfelelő, színvonalas pedagógiai munka az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosítása. 23

Alapvető felelősségek, feladatok: Felelősséggel tartoznak a fenntartónak, a főigazgatónak, az igazgatótanácsnak, és a nevelőtestületnek a Köznevelési törvényben, rendeletekben és az iskolai szabályzatokban számára meghatározott feladatok ellátásáért, valamint az intézményegység más felelős tagjai által vezetett munkaterületek felügyeletéért. Alapvető feladatuk a pedagógiai irányítás. A pedagógiai irányítás feladatait a Köznevelési törvény határozza meg: - az intézményegység, tagintézmény nevelőtestületének vezetése, - a nevelő-oktatómunka irányítása és ellenőrzése, - a szakmai feladatok irányítása és ellenőrzése. Az intézményegység-vezető, az igazgató tagintézmény-vezető, tagintézményvezető a központi tantervi előírásoknak és a helyi társadalom igényeinek figyelembevételével, a nevelőtestülettel együtt részt vesz az intézmény pedagógiai-nevelési programjának kialakításában, gondoskodik annak megvalósításáról, az eredményesség és hatékonyság tervszerű és rendszeres ellenőrzéséről. Felelősségi körében gondoskodik a nevelő-oktatómunka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről, a demokratikus iskolai légkör kialakításáról. Az intézményegység-vezető, az igazgató tagintézmény-vezető, a tagintézmény-vezető – vezetőtársaival munkamegosztásban – tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a nevelő-oktató, valamint a szakszolgálati munkát, de vannak feladatai a végrehajtás területén is. Így: - Elkészíti az intézményegység, tagintézmény munkatervi javaslatát. - Részt vesz az intézmény pedagógiai-nevelési programjának kialakításában. - A munkaközösség-vezetők javaslatai alapján jóváhagyja a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, a foglalkozási terveket, a szakköri munkaterveket. - A nevelőtestület véleményezési jogkörének és az SZMSZ, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat előírásainak megfelelően megbízza a munkáját segítő vezetőket és felelősöket, és elkészíti a tantárgyfelosztást (ami tartalmazza az osztályfőnökök beosztását is). - Előterjeszti a Házirend tervezetét, gondoskodik annak az erre jogosult fórumokon (nevelőtestület, iskolaszék, diákönkormányzat) megvitatásáról és egyetértéssel való elfogadásáról. - Szorgalmazza a nevelési szempontból fokozott törődést igénylő (hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és a tehetséges) tanulók, gyermeke megfelelő foglalkoztatását szolgáló eljárásokat. - Irányítja és figyelemmel kíséri a tanulói, gyermeki közösségek életét, fejlődését, elősegíti szabadidejük kulturált eltöltését. - Biztosítja az intézményegység, tagintézmény tanulói, gyermeki és felnőtt közösségeinek demokratikus jogait. - Gondoskodik az intézményegység nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről, biztosítja a nevelőtestületi döntések megfelelő előkészítését, az intézményen belüli információáramlást. Biztosítja, hogy valamennyi nevelő, szakalkalmazott megismerje a legfontosabb központi és iskolai dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak, szellemének érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását. 24

-

-

-

-

Támogatja a pedagógusok, szakalkalmazottak tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását. Vezetőtársaival meghatározott munkamegosztás szerint ellenőrzi a felelősök munkáját. A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások az óvodai foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelők egyetértésével végzett, tőlük bekért felmérések és beszámolók, valamint folyamatos megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő-oktató munka színvonalának és eredményességének alakulását. Az elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján félévkor és a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor külön is értékeli a nevelőtestület munkáját, az értékelést velük elfogadtatja. A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző dolgozókat az iskola belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával jegyzőkönyvi dicséretben, pénzjutalomban, béremelésben részesítheti, kitüntetésre felterjesztheti. Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról.

Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető: -

Elkészíti az intézményegység, tagintézmény munkaerő gazdálkodási tervét, annak alapján a betöltetlen állásokat jelzi a főigazgatónak. A nevelőtestület véleményének kikérésével megbízza helyettesét. Elkészíti, az intézményegység, tagintézmény vezetőségével és a pedagógusokkal egyezteti a nevelők és a különböző felelősök munkaköri leírását, s ha szükséges, módosítja azokat. Ellenőrzi a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartások vezetését. Megbízza a pedagógiai –nevelési programban feltüntetett felelősöket. Felelősségi körébe tartozik egy olyan nevelőtestületi légkör kialakítása, amelyben minden pedagógus, szakalkalmazott – a kötelező érvényű törvények és belső szabályzatok betartásával – a pedagógiai program szellemében alkotó értelmiségi munkát végezhet. Ennek érdekében törekszik az intézményegység, tagintézmény dolgozóinak alapos megismerésére, fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére, ezáltal a tanulók személyiségének épülését szolgáló viszony kialakítására.

Hivatali vezetőként: -

-

Szervezi az intézményegység, tagintézmény ügyviteli munkáját a mindenkori érvényes jogszabályok szerint. Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott és intézkedik a tanév közben érkezett rendeletek tantestületben való megismertetéséről és végrehajtásáról. A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá érkezett, tanulókat, gyermekeket érintő kérésekre.

Költségvetéssel kapcsolatos feladatai: - A gazdasági év elejére adatokat szolgáltat az intézmény költségvetésének elkészítéséhez. 25

-

Az elfogadott költségvetés alapján szervezi a munkát. Az év folyamán rendszeresen figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítését, felkészül a szükséges módosításokra. Folyamatosan gondoskodik a költségvetés ismeretében az intézmény takarékos gazdálkodásáról.

Közvetlen munkakapcsolatok: Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető vezetési feladatait a helyettessel, helyetteseivel együtt gyakorolja. A munka- és felelősség megosztásról munkaköri leírásban rendelkeznek. Helyetteseivel közösen elkészített rend szerint tartózkodik az intézményegységben. Együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét megóvják, minden lényeges eseményről, ügyről egymást kölcsönösen tájékoztassák. Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető szoros kapcsolatot tart továbbá az iskolán belül: - a főigazgatóval, - az igazgatótanáccsal, - a vezetői testülettel, - a diákönkormányzattal, - a szülői közösséggel - a szakmai munkaközösségekkel, - a szakszervezetekkel az iskolán kívül: - a szülőkkel, (szülői értekezletek, egyéni fogadóórák formájában), - az intézmény (intézményegység, tagintézmény) érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával, - a térségben működő más Köznevelési és közművelődési intézményekkel, - a gyermekvédelmi, családvédelmi szolgálatokkal - a megyei középfokú tanintézetekkel (a tanulók beiskolázásának érdekében), - az intézményt támogató helyi társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, az iskolaorvossal. - a Gyermekjóléti Szolgálattal. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: – a gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, – esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, – a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézmény minden tagintézményében való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, – előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére A kapcsolattartás módját és formáját a tagintézmények, intézményegységek gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei által összeállított éves munkaterv tartalmazza.

26

Hatáskör: Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető döntési hatáskörébe tartozik a felnőtt dolgozókra vonatkozóan: - a pedagógusok, szakalkalmazottak munkabeosztása, tantárgyfelosztása, - a nevelők egyéni órarend-összeállítási kérelme, - az intézményegységben, tagintézményben fegyelmi eljárás indítása, - rendkívüli, esetenkénti feladatok, megbízások kiadása. A tanulókra vonatkozóan: - az intézményegységbe, tagintézménybe felvett tanulók, gyermekek osztályokba/csoportokba való beosztása, tanulószobába történő felvétele, - döntés a tanulók iskolai szervezett étkeztetésben való részvételéről, - a tanulók felmentése a kötelező iskolai foglalkozások látogatása alól, vagy mentesítése egyes tantárgyak tanulása alól (ha a tanuló egyéni adottságai, helyzete ezt indokolttá teszi), - tantervi követelményeinek egy tanévben való teljesítése; - A tanulói fegyelmi eljárást megelőző eljárás lefolytatása. Az intézményegység-vezető, az igazgató tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető az intézmény-egység, tagintézmény képviseletében – a pénzügyi kötelezettség- vállalás kivételével teljes aláírási jogkörrel rendelkezik, amely kiterjed a tanügyigazgatásban közokiratként vezetett, ill. kiállított dokumentumokra is. II.1.4 A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS, A VEZETŐI TESTÜLET, AZ IGAZGATÓTANÁCS II.1.4.1. Vezetők közötti kapcsolattartás, a vezetői testület a. Az intézményegység-vezetők, igazgató tagintézmény-vezetők, a tagintézmény-vezetők és a kollégium vezetője a rendszeres kapcsolattartás és információáramlás optimalizálása érdekében un. vezetői testületet működtetnek. A vezetői testület jogállását tekintve a főigazgató mellett működő szakmai tanácsadó testület, amelynek fő feladata az intézmény szakmai munkájának összehangolása, a döntés-előkészítés, javaslat tétel, konzultáció. Üléseit havonta tartja, de szükség esetén bármikor összehívható. A testület összehívását bárki kezdeményezheti, de az összehívás joga a főigazgatót illeti meg. A vezetői testület üléseiről emlékeztető készül. b. A vezetői testület javaslatai a törvényesség határain belül kötik a főigazgatót. A javaslatokról a jelenlévők nyílt szavazással, szótöbbséggel döntenek, amelyek a törvényesség határain belül kötik a főigazgatót. A döntések meghozatalánál a főigazgató utoljára szavaz. A főigazgató a vezetői testület véleményét köteles kikérni a vezetői pályázatok elbírálásakor, valamint a költségvetést érintő kérdésekben. c. Véleményét ki kell kérni az intézményi költségvetés tervezésekor, az SZMSZ módosításakor, a munkaerő-gazdálkodási tervről. d. Az intézményegység vezetők közvetlenül is tarthatnak egymással kapcsolatot.

27

II.1.4.2. Igazgatótanács Az Igazgatótanács a tagintézmények azonos számú képviselőjéből áll, akik megbízása öt évre szól. Az Igazgatótanács tagjait az intézményegységek munkavállalói titkos szavazással választják. Az Igazgatótanács első ülésen megválasztja vezetőjét. Az Igazgatótanács ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vesznek:  az intézmény főigazgatója,  az intézményegység-vezetők,  az igazgató tagintézmény-vezetők,  a tagintézmény-vezetők,  a kollégium vezetője  valamint a KLIK igazgatója Az igazgatótanács: a. véleményezési jogot gyakorol: - a magasabb vezetői megbízások, kinevezések kérdésében. b. beszámoltatási jog: - a Köznevelési feladatot ellátó intézményegységek évente kötelesek beszámolni az ifjúság/gyermekvédelem helyzetéről. Ügyrendje: Az Igazgatótanács üléseit évente legalább két alkalommal tartja, de össze kell hívni két napon belül, ha azt bármelyik tagja, vagy a főigazgató kéri. Az igazgatótanács üléseiről emlékeztető készül. Az Igazgatótanács összehívásáról a főigazgató gondoskodik. Döntéshozatali eljárása: Az Igazgatótanács döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, aki mindig utoljára szavaz. Az Igazgatótanács tagjai saját személyüket érintő kérdésben nem szavazhatnak. II.1.4.3. Intézményi tanács A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény –2012. szeptember 1-től hatályos –73. §(3) bekezdése a következőkről rendelkezik: Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható

létre.

Az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni.

28

Az érdekelt közösségek arányosan, egyenlő létszámú küldöttet delegálnak az intézményi tanácsba. [A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2013. évi CXXXVII. törvény 5. § (1) bekezdése által megállapított 73. §-ának (4) bekezdése] Az intézményi tanács jogállása: Az intézményi tanács jogi személy, melyről az Oktatási Hivatal közhitelesnek minősülő hatósági nyilvántartást vezet. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására. Ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak (OH) jóváhagyásra. Ügyrendjének a Hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a Hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az Nkt. 73. §(6) bekezdése kimondja, hogy az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. (Ez a már meglévő iskolai alapítványok működését nem érinti!) Székhelye azonos az intézmény székhelyével. Elnöke csak az lehet, aki – életvitelszerűen – az intézmény székhelyének településén lakik. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanács dönt: működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben (elsősorban a szakmai munka vonatkozásában, melyet konkretizálni lehet a szervezeti és működési szabályzatban). 29

Az iskolaszék, annak hiányában a szülői szervezet kikéri az intézményi tanács álláspontját arról a legmagasabb összegről, amelyet az iskola által szervezett nem kötelező programoknál a tanulóktól kérhet. A iskolában folyó fakultatív hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az intézményi tanács véleményét. A nevelőtestületet össze kell hívni, ha az intézményi tanács kezdeményezi. Az intézményi tanácshoz címzett leveleket felbontás nélkül továbbítani kell az intézményi tanácshoz. Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét: a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves iskolai munkaterv elfogadása, a köznevelési szerződés megkötése előtt.

II.1.5. SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, NEVELŐTESTÜLET ÉS ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGI ÉRTEKEZLET Az intézmény szervezeti egységei szoros kapcsolatban állnak egymással. Az intézményegységek közötti kapcsolattartást a főigazgató folyamatosan ellenőrzi. A kapcsolattartás az alábbiak szerint történik: - Az intézményegység-vezetők, igazgató tagintézmény-vezetők, tagintézmény-vezetők egymással a napi működés érdekében közvetlenül is szoros kapcsolatot tartanak. - Az intézményegység-vezetők, igazgató tagintézmény-vezetők, tagintézmény-vezetők szoros kapcsolatot tartanak fenn a hozzájuk tartozó szakmai, ill. tantárgyi munkaközösségek vezetőivel, de azok irányítását az intézményegység-vezetőhelyettesek, tagintézményvezetőhelyettesek végzik. - Az intézményegység-vezetőhelyettesek, a tagintézmény-vezetőhelyettesek a hozzájuk tartozó munkaközösségek értekezletein rendszeresen részt vesznek. II.1.5.1. Nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet Az intézmény földrajzi elhelyezkedése, térbeli kiterjedése miatt a nevelőtestületi és alkalmazotti közösség összehívása tekintetében a lehető legszélesebb körben az intézményegységekhez, illetve tagintézményekhez rendeli a nevelőtestület és alkalmazotti közösség által gyakorolható jogköröket. Az intézmény össznevelőtestületi és közalkalmazotti közösségi értekezleteit kizárólag olyan jogkörök gyakorlása esetén kell összehívni, amelyek gyakorlását a hatályos Köznevelési 30

törvény kizárólagos nevelőtestületi jogkörként határozza meg, átruházásukra nem ad lehetőséget. Minden más jogkör az intézményegységek, illetve tagintézmények nevelőtestületét és alkalmazotti közösségét illeti meg.

II.2. A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE a.

b.

c.

A főigazgatót – akadályoztatása esetén – az intézet irányításával kapcsolatos felelősség fenntartása mellett, teljes jogkörrel (a munkáltatói és bérgazdálkodói jogkör kivételével) a középfokú intézményegység-vezetőhelyettes, az ő akadályoztatása esetén az alapfokú intézményegység-vezető helyettesíti. Amennyiben ő is távol van, akkor az életkor szerinti rangidős igazgató tagintézmény-vezető látja el helyettesítési feladatokat, aki azonban kizárólag az élet- és vagyonvédelem, valamint a tanulók halaszthatatlan ügyeivel kapcsolatban intézkedhet. A főigazgatót – tartós távolléte esetén – külön jegyzőkönyvi megbízással, az irányítással kapcsolatos felelősség átvállalásával, a fenti sorrendben meghatározott vezetők helyettesítik. Az intézményegységek és tagintézmények belső helyettesítési rendjét az SZMSZ külön fejezetben szabályozza.

II.3. A VEZETŐK ÉS AZ INTÉZMÉNYI SZÉK, VALAMINT A SZÜLŐI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézményben – az érdekeltek egyhangú döntése alapján – egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szülői szervezet hozható létre. A szülői szervezet működési rendjét önmaga határozza meg. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az intézményi szülői szervezet a Köznevelési feladatot ellátó intézményegységekben, tagintézményekben – a sajátos és eltérő pedagógiai, nevelési feladatok figyelembe vételével, az egységes intézményi szülői szervezetbe integrálódva – intézményegységi, illetve tagintézményi szülői szerveződéseket hozhatnak létre, amelyek az egységes szülői szervezet iránymutatásával és éves munkatervének figyelembe vételével fejtik ki tevékenységüket. . A szülői szerveződés véleményt nyilváníthat az intézményegység, tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Kt. és egyéb jogszabályokban biztosított jogok mellett az SZMSZ a következő ügyekben ruházza fel az intézményi szülői szervezetet, valamint a tagintézményekben szerveződő szülői közösségeket javaslattételi, véleményezési és egyetértési joggal. Javaslattételi jog – az iskola életével kapcsolatos minden kérdésben – az éves iskolai munkaterv programja, feladatai – nem kötelező tanórai foglalkozások szervezése – a tanulók jutalmazása, kitüntetése – az iskola irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletet stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében 31

Véleményezési jog – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben – az iskolai hagyományos programok, rendezvények esetében – a tanév helyi rendjével kapcsolatban – az iskolai éves munkaterv, a tanév végén értékelő beszámoló kapcsán – a hit és vallásoktatás helyszíne, időpontja – a gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről való érdemi tájékoztatás rendje, formái – az iskola pedagógiai programjáról, SZMSZ-éről, Házirendjéről való tájékozódás (tájékoztatás) rendje, formái, időpontja – az iskola irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezlet stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében

Egyetértési jog – a tanév helyi rendjének meghatározásakor a szülőket érintő programokkal kapcsolatban – minden olyan iskolai döntésnél, melyből a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. Az intézmény vezetése a szülői szervezet képviselőjével szükség szerint megbeszéléseket, egyeztetéseket tart. A szülői szervezet képviselőjét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelőtestületi értekezletek véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. A szülői szervezet, valamint az intézményi szülői szerveződések az intézmény helyiségeit, berendezéseit (telefon, fax, számítógép, fénymásoló stb.) az intézmény vezetőjével vagy helyetteseivel történő egyeztetés után térítésmentesen használhatja, kizárólagosan az intézményi ügyekkel kapcsolatos, a szülői szervezet hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása céljából, a nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosítása mellett. Az intézmény kiemelten támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek a nevelő-oktató munka eredményességét, a pedagógiai program színvonalasabb megvalósítását, az intézménnyel kapcsolatos alapítványok vagyonának gyarapítását célozzák. Az intézményi szülő szervezettel a kapcsolatot közvetlenül a főigazgató tartja, míg az intézményegységekben, tagintézményekben szerveződő szülői közösségekkel az intézményegység-vezetők, illetve tagintézmény-vezetők tartják a kapcsolatot. Az intézmény szülői szervezete és az intézményegységek, tagintézmények szülői szerveződései az éves munkaterv javaslatait véleményezés céljából megküldi egymásnak, végrehajtásuk során együttműködnek. A főigazgató, intézményegység-vezetők, igazgató tagintézmény-vezetők, tagintézményvezetők kötelesek biztosítani, hogy az intézményben működő szülői szervezet, szülői szerveződések a Köznevelési törvényben biztosított jogaikat gyakorolhassák, a működésükhöz szükséges feltételekkel rendelkezzenek Amennyiben az intézményben intézményi szék felállításáról döntenek a Köznevelési törvényben erre felhatalmazást kapott érintettek, úgy az: a. véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, 32

b. biztosítani kell, hogy a Köznevelési törvényben meghatározott esetekben gyakorolni tudja a döntési, egyetértési és javaslattevő jogkörét, c. működési rendjéről, munkaprogramjáról tájékoztatja az intézmény főigazgatóját. Az iskolaszékkel a főigazgató tartja a kapcsolatot. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. II.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Ellenőrzésre jogosultak: főigazgató, intézményegység-vezető, intézményegységvezetőhelyettes, igazgató tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető, tagintézményvezetőhelyettes, tanszak, ill. munkaközösség vezető. Az ellenőrzésre jogosultak ellenőrzési feladatai: Az intézményvezetés folyamatos korszerűsítésének egyik legfőbb eleme az ellenőrzés színvonalának, tudatosságának és hatékonyságának növelése. A vezetői ellenőrzés nem merülhet ki az óralátogatással. Az óralátogatások mennyiségi növelése helyett az ellenőrzés tartalmi és módszerbeli gyengéinek feltárására, az ellenőrzés feladatainak tudatosabb és konkrétabb megállapítására és hatékonyabb módszerek alkalmazására van szükség. Az ellenőrzést ne önmagában, hanem a vezetés egyéb funkcióival szerves egységben szemléljük, azaz a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, ellenőrzését, értékelését és minősítését. A vezetői ellenőrzés célja: közvetlen információk szerzése, tények megismerése. Pedagógiai ellenőrzésre jogosultak: a főigazgató, az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezető. Az előbbiek felkérésére (az ellenőrzési tervben előre meghatározva), utasítására eseti jellegű ellenőrzési jogot gyakorolhatnak a munkaközösség-vezetők, a kollégium vezetője. Az ellenőrzés területei és tartalma: Az intézetben folyó oktató, nevelő, szakképzési, szakszolgálati tevékenység ellenőrzését az főigazgatója irányítja. A főigazgató a tanév rendjében meghatározza az adott év kiemelt ellenőrzési feladatait, területeit, súlyozását. Az intézményegységek, a tagintézmények vezetői ennek alapján tanévenként két alkalommal – szeptemberben és februárban –félévre szóló ellenőrzési tervet készítenek az intézményi ellenőrzési tervre, és az előző félév során szerzett tapasztalatokra alapozva. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a tantestület tudomására kell hozni. A szakmai munkaközösségek vezetői e jogkörüket órakedvezményük terhére gyakorolják. E tevékenységükről félévente beszámolnak az intézményegység-vezetőnek. 33

II.5. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA Az intézmény közösségeinek jogkörei: A.) Közalkalmazotti közösség: A közalkalmazotti közösség az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint a közös igazgatáson belüli érdekérvényesítés lehetőségeit a jogszabályok (Mtv., Kjt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződés rögzíti. A fenntartó az alábbi döntései előtt köteles az alkalmazotti közösség véleményét kikérni. - Intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltozása, nevének megállapítása. - Költségvetésének megállapítása és módosítása. - A főigazgató megbízásával és megbízatásának visszavonásával összefüggő döntése előtt. - Az alkalmazotti közösség véleményét értekezlet keretében nyilvánítja ki, határozatképességéhez a közalkalmazotti létszám felének jelenléte szükséges, határozatai érvényességéhez a jelenlévők szavazatainak 50 % + 1 fő szavazata szükséges. B.) Az intézményegységek, tagintézmények közalkalmazotti közössége: Véleményét ki kell kérni: - Intézményegység vezető, igazgató tagintézmény-vezető megbízásáról és megbízás viszszavonásáról. - Intézményegység, tagintézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltozása, nevének megállapítása előtt. Az intézményegység közössége véleményét értekezlet keretében nyilvánítja ki. C.) Nevelőtestület: A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. § alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési - oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. Az intézmény össznevelőtestületi és összalkalmazotti közösségi értekezleteit kizárólag olyan jogkörök gyakorlása esetén kell összehívni, amelyek gyakorlását a hatályos Köznevelési törvény kizárólagos nevelőtestületi jogkörként határozza meg, átruházásukra nem ad lehetőséget. Minden más jogkör az intézményegységek, illetve tagintézmények nevelőtestületét és alkalmazotti közösségét illeti meg. Az intézmény nevelőtestületének tagja valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű szakalkalmazott. A intézmény nevelőtestülete döntési jogkörébe tartozik a Köznevelési törvényben kizárólagosan – nem átruházható jogkörként – meghatározott feladatok ellátása, különösen: - a pedagógiai-nevelési program elfogadása 34

- a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása - az intézményi Házirend elfogadása - intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása, - a pedagógiai program, valamint Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása. Az intézményegység, tagintézmény nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik a Köznevelési törvényben a nevelőtestület részéről átruházható jogkörként meghatározott feladatok, különösen: - az intézményegység, tagintézmény éves munkatervének elfogadása, - az intézményegység, tagintézmény munkáját átfogó elemzések, beszámolók elfogadása, - nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - az intézményegység, igazgató tagintézmény-vezető vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - azt intézményegység, tagintézmény helyiségének használatba való átengedése, - osztályozó vizsga letételének engedélyezése, megtagadása mulasztás esetén, - az intézményi tankönyvellátás rendjéről való döntés, - véleménynyilvánítás joga, - tanulókkal szembeni fegyelmi jogkör gyakorlása, - valamennyi olyan kérdésre kiterjed, amely az intézményegység működésével kapcsolatos, - ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, valamint az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során ill. az vezetőhelyettesi megbízás, ill. annak visszavonása előtt. Minden szintre (intézményi, intézményegységi, tagintézményi) vonatkozó eljárási szabályok: - Rendkívüli értekezletet kell összehívni a különböző közösségek tagjainak egyharmada azt írásban kéri, ill. az intézmény főigazgatója vagy a vezetői testület, az igazgatótanács azt indokoltnak tartja. Ha az intézményi szék, a szülők közössége illetve a diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. - Az értekezlet akkor határozatképes, ha az adott közösség tagjainak több mint 50 %-a jelen van. - A testületek döntéseiket – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A szavazatok egyenlősége esetén az főigazgató (intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető) szavazat dönt, aki mindig utolsónak szavaz. - A közösségek értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet megválasztott (ill. állandó jelleggel megbízott) jegyzőkönyvvezetőn túl két, az ülésen mindvégig jelenlévőnek aláírásával kell hitelesíteni. Az értekezletet a főigazgató (intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető) javaslatára megbízott személy vezeti le. Nevelőtestületi jogkörök gyakorlásának módja: Határozatképes az intézmény, az intézményegység, a tagintézmény nevelőtestülete, ha az intézményegységben pedagógus állományban foglalkoztatottak legalább fele 35

jelen van. Átruházott hatáskör estén az intézményegység, tagintézmény nevelőtestülete a jog- és hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményegységek nevelőtestületei különkülön – a határozatképesség szabályainak megtartásával döntenek. Az intézményben (intézményegységben, tagintézményben) meghozott határozatokról készült jegyzőkönyvek alapján a szavazati arányok figyelembe vételével a döntést a főigazgató (intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető) megszövegezi. A határozat akkor érvényes, ha azt a határozathozatal szintjén a határozathozatalban résztvevő, pedagógus állományban foglalkoztatott dolgozók fele + 1 fő támogatta. A meghozott és írásban rögzített nevelőtestületi határozatot az adott szervezeti egység vezetője köteles hirdetmény formájában is közzé tenni. Az összintézményi nevelőtestületi határozatokat minden intézményegységben, tagintézményben közzé kell tenni. A Bármely szervezeti szinten meghozott nevelőtestületi határozat: – a közzététel napján lép hatályba. – évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni, törni a meghozatal évével, valamint jelölni a közzététel dátumát, valamint a szervezeti egység jelzésével ( pl.: 1/2009. (09. 15) Gimnázium nevelőtestület) – az adott évben hozott nevelőtestületi határozatokat emelkedő sorszámozással folyamatosan le kell fűzni az adott szervezeti egységben, valamint az intézmény főigazgatói titkárságán is el kell helyezni. – nevelőtestületi határozatok főigazgatói titkárságán (irattárában) elhelyezett példányok 20 évig nem selejtezhető. Az intézményegységek nevelőtestületeinek feladatkörébe tartozó ügyek átruházásának rendjéről az SZMSZ intézményegységekkel foglalkozó fejezetei, illetve ad hoc határozatai rendelkeznek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az intézmény, intézményegység, tagintézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a főigazgató segítségével az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető és a nevelőtestületek választott képviselői útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: a szakmai munkaközösségek munkaértekezletei a különböző értekezletek. Az intézmény, intézményegység, tagintézmény vezetői az aktuális feladatokról a tanáriban, vezetői titkárságon elhelyezett hirdetőtáblán, nevelőtestületi értekezleteken, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők, a szakalkalmazottak kérdéseiket, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján is közölhetik a vezetői testülettel, az igazgatótanáccsal. A szakmai munkaközössége működésének szabályait az intézményegységek SZMSZ-ei részletesen tartalmazzák.

36

II.6. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA a. A fenntartóval való kapcsolattartásra a főigazgató vagy az általa megbízott személy jogosult. b. A főigazgató gondoskodik a megyei társintézetekkel az igazgatói munkaközösségekkel fenntartott kapcsolatokról. c. Az intézményegységi, tagintézményi szinteken történő kapcsolattartást az SZMSZ intézményegység fejezetei tartalmazzák.

III. A MŰKÖDÉS RENDJE III.1. A NYITVA TARTÁS, A VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE - Az intézményi feladatok ellátása intézmény-egységekben, tagintézményekben történik. Az intézményegységek, tagintézmények működése az intézményegységi, tagintézményi fejezetekben (továbbiakban „egyedi szabályozás” fejezetei) kerül szabályozásra. - Az intézményegységek, tagintézmények épületei szorgalmi időszakban munkanapokon, a tanulók számára a helyi igényeknek, foglalkoztatásnak megfelelően tartanak nyitva (továbbiakban: nyitva tartás). Ennek szabályozására az egyedi szabályozás fejezeteiben kerül sor. Az intézmény főigazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az intézmény tanítás nélküli munkanapokon – a diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel való egyeztetésnek megfelelően – gondoskodik a tanulók felügyeletéről. A nyitva tartási időn kívüli intézmény használat rendjét az intézményegységek, tagintézmények önállóan határozzák meg. - Az áthallgatás biztosítása érdekében mindhárom középfokú Köznevelési feladatot ellátó tagintézményben törekedni kell arra, hogy a szerdán és csütörtökön 1430-kor kezdődő foglalkozások előtt a tanulók számára legalább egy óra pihenő idő biztosított legyen. - A vezetők intézményben tartózkodása: a vezetői ügyelet rendjét a mindenkori éves munkatervben kell rögzíteni. III.2. BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE Az intézménnyel tanulói vagy dolgozói jogviszonyban nem álló személyek csak a portás illetve az ügyeletes tanuló tudtával – ügyintézés céljából - jöhetnek be az épületbe. a.) A portás, ill. az ügyeletes tanuló az erre a célra rendszeresített füzetbe beírja a belépő nevét, a belépés és a kilépés időpontját, valamint azt, hogy kihez jött. Az intézmény helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl – és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján lehet átengedni akkor, ha ez az intézmény bármely épületében tartott foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A használat átengedésről a vezetői testület véleményének kikérés után a főigazgató dönt. b.) Az intézmény tanulói a diákigazolvány bemutatásával igazolják az iskolához tartozásukat és jöhetnek be az épületbe. Ha nincs diákigazolványuk, azt pótolni kell. 37

III.3. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK Szabályozásuk a tagintézmények eltérő szabályozási fejezeteiben történik. III.4. A TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A tanuló tanítási óráról való mulasztását az órát tartó tanár az osztálynaplóba, gyakorlati oktatásról való mulasztását a szakoktató a csoportnaplóba, majd onnan az osztálynaplóba jegyzi be következő hónap 5. napjáig. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szakoktató jogosult. Mulasztás igazolható: - ellenőrzőbe bejegyzett orvosi igazolással (a rendelőben való indokolt megjelenés elfogadható igazolás), amelyet a szülő is aláírt; - a szülő által előre, az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel, amely nem haladhatja meg egy tanévben a három napot; - iskolai, társadalmi, sport vagy kulturális rendezvényen való részvétellel, melyre előzőleg engedélyt kapott az osztályfőnöktől, szakoktatótól. Az ilyen esetben egy napot meghaladó távollétet az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető engedélyezhet; - az igazolást a tanulónak a hiányzást követő osztályfőnöki órán be kell mutatnia, ill. le kell adnia; - a szülő vagy a gyám köteles 2 napon belül bejelenteni a tanuló osztályfőnökének és szakoktatójának, ha gyermeke beteg. A bejelentés történhet telefonon, levélben vagy személyesen; - igazolatlan mulasztásnak minősül a hiányzás, ha a tanuló nem tud felmutatni orvosi, szülői vagy a fentiekben felsorolt igazolást. - a tanóráról való késéseket a Köznevelési törvény és végrehajtási rendelete alapján kell kiszámítani - a gyakorlati oktatásról való hiányzást a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. III.5. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BE- ÉS VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A fenntartó rendeletében megállapított térítési díjakat minden hónapban a kihirdetett időpontban az iskola pénztárába be kell fizetni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő második naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondást telefonon, vagy személyesen lehet megtenni. Kollégista tanulók esetében a kollégium rendelkezései az irányadók. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket a fenntartó rendelete állapítja meg. A tandíjak befizetése a hatályos jogszabályok alapján történik.

38

III.6. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE a.

b. c.

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi, aki hetente meghatározott időben foglalkozik tanulóinkkal. Minden tanév első félévében a 9. osztályos tanulók szűrésére kerül sor – előre egyeztetett időpontban. Az ifjúsági védőnő – a felvilágosítási előadásokon túl – minden héten meghatározott időben áll a tanulók rendelkezésére. A tanuló és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok - A nevelési-oktatási intézmény területén minden pedagógus (felnőtt) feladata a tanulók egészsége és testi épsége megóvása, valamint a balesetek megelőzése érdekében, hogy a munkaterületén fokozott figyelemmel kísérje az esetleg előforduló baleseti veszélyforrásokat és azt a közvetlen felettesének jelezze. - A tanulókat egészségük és testi épségük védelmében meg kell ismertetni a tanórai, a tanórán kívüli, az óraközi szünetekben elvárható magatartásformákkal. Különös tekintettel a tartózkodási helyek veszélyforrásaira (tanterem, folyosó, ebédlő, udvar, kollégium). - Az elvárásokat a házirendben (intézményegységi, tagintézményi, kollégiumi szinten) kell leszabályozni, az első tanítási héten azokat ismertetni, az osztályfőnök és kollégiumi nevelők által. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell, s azt az osztályfőnök, ill. nevelők leadják a munkavédelmi szakembernek. Az ismertetést minden tanév elején meg kell ismételni, s dokumentálni kell. - Minden balesetet a „Munkahelyi baleseti naplóban” rögzíteni kell értelemszerűen. - A baleset tényét az a pedagógus (felnőtt) köteles rögzíteni, aki a tanuló felügyeletével meg van bízva (óraadó tanár, ügyeletes tanár, ebédlő ügyeletes, nevelő). - A három napon túl gyógyuló tanulóbalesetet az iskola munkavédelmi vezetőjének jelenteni kell, aki a balesetet kivizsgálja, jegyzőkönyvezi. - Súlyos baleset esetén (halál, érzékszerv elvesztése, csonkolás, stb.) értesíteni kell azonnal, a helyszín változatlanul hagyása mellett. - az oktatási intézmény vezetőjét, - a munkavédelmi szakembert. - Minden tanulóbalesetet követően a tanulócsoporttal (tágabb, szűkebb közösséggel) a balesetet, annak okát, megelőzési lehetőségét meg kell beszélni. Ez az osztályfőnök feladata.

III.7. INTÉZMÉNYI VÉDŐ- ÉS ÓVÓ ELŐÍRÁSOK a. b.

Minden dolgozóval és tanulóval munkába állásakor, ill. tanév kezdéskor meg kell ismertetni a tűzvédelmi előírásokat, a tűzriadó tervet, a menekülési útvonalat. Gondoskodni kell a munkavédelmi szabályzat megismertetéséről és az abban foglaltak betartatásáról.

III.8. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan külső ok miatt a nevelési, oktatási intézmény biztonságos, rendeltetésszerű működtetése nem biztosítható, illetőleg az intézkedés elmaradása jelen39

tős veszéllyel, helyrehozhatatlan kárral járna. A rendkívüli szünet elrendelésekor a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint kell eljárni. Bombariadó esetén szükséges teendők:  A bejelentésről azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét, vagy az épületben tartózkodó legmagasabb beosztású vezetőt.  A vezető azonnal értesíti az illetékes rendőrkapitányságot, és intézkedésük alapján jár el.  A tűzszerészek megérkezéséig meg kell szerezni a szükséges ismereteket: ismerni kell az épület főbb jellemzőit (szintek, padlás, pince); az intézményben lévő létszámot (osztálynapló bejegyzése alapján); - az intézményben található veszélyes anyagok helyét, mennyiségét, tárolási módját; közmű létesítmények helyét.  Az alábbi feladatok maradéktalan elvégzésére kell ügyelni: - táskát, felszerelést mindenki vigye magával; - ajtókat, ablakokat ki kell nyitni a hatás csökkentése érdekében; - az eredményt osztályonként közöljük a tanító tanár útján.  Az iskolákban tanulók és a dolgozók bombariadó esetén hazamehetnek – az elmaradt órákat a soron következő szombati napon pótoljuk. A többi intézmény helyi szabályozás szerint jár el.  A katasztrófa helyzetről tájékoztatni kell a fenntartót. III.9. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

1

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

40

III. 10. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag a tagintézmény-vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:



az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.



Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.



Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a tagintézményvezetőhelyettesek) férhetnek hozzá.

41

IV. SZERVEZETI SZABÁLYOZÁSOK

IV.1. KOLLÉGIUMI ELHELYEZÉS IRÁNTI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁNAK ELVEI    

Kollégiumunkban elsősorban az iskolánkkal tanulói jogviszonyban álló tanulókat helyezzük el. Szabad férőhely esetén a városban lévő iskolák tanulói is elhelyezést nyerhetnek. A felvételi kérelmek elbírálását a kollégiumvezető, a tanuló DÖK képviselője és a kollégiumi nevelőtestület egy tagjából álló bizottság végzi. Az elbírálásnál elsődlegesen a jelentkező lakhelyét és szociális helyzetét kell figyelembe venni.

IV.2. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI A tanulók az intézmény bármely tanórán kívüli foglalkozását jogosultak igénybe venni, az adott intézményegységi, tagintézményi munkarendben meghatározottak szerint. IV.3. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INTÉZMÉNYI DIÁKSPORTKÖRREL (DSK), A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI A tanulók mindennapi testedzési lehetősége részben a tanórákon, részben a tömegsport, ill. a sportköri foglalkozásokon biztosított. A hét minden napján intézményegységenként, tagintézményenként legalább egy tömegsport foglalkozást kell az órarendbe beállítani. IV.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE, A DIÁKÖNYKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK Intézményi szinten az intézményegységek, tagintézmények diákönkormányzati vezetőiből diákképviseleti szerv működik, mely folyamatosan kapcsolatot tart az igazgatóval. A diákönkormányzati szervek az intézményegységekben, tagintézményekben működhetnek. Minden működő intézményegységi, tagintézményi diákönkormányzati szerveződés 1-1 tagot delegál az intézményi diákönkormányzatba. Az intézményi diákképviseleti szerv, valamint az intézményegységek, tagintézmények diákönkormányzati szervei ellátják a tanulók érdekképviseletét. A diákképviselet és a diákönkormányzatok a jogszabályokban meghatározott jogkörökkel rendelkeznek, tevékenységüket saját SZMSZ-ük alapján folytatják. A diákönkormányzat jogosítványait - a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint - annak tisztségviselői érvényesítik.

Évente legalább egy alkalommal, intézményegységenként, tagintézményenként össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető a felelős. - A diákönkormányzat a gyűlések megtartására, eszközeinek elhelyezésére az intézményegységek, tagintézmények vezetőitől erre külön kijelölt helyet vehetnek igénybe. Szükség esetén többet is. - A diákönkormányzat az iskola berendezéseit térítésmentesen használhatja. - Az intézményegységben, tagintézmények lévő gépek (pl. fénymásoló, számítógép, stb.) használata során a helyi előírások az irányadók. - A diákújság fénymásolását csak az erre kijelölt személy végezheti el. Az újság vagy egyéb program anyagának elkészítéséhez külön megállapodás alapján a diákönkormányzat igénybe vehet számítástechnikai vagy egyéb eszközt is (pl. nyomtató, stb.). A diákújság kiadásáért – mivel a diákönkormányzat nem jogi személy – felelős kiadóként a diákönkormányzat munkáját segítő tanár a felelős. A diákújságban a véleménynyilvánítás csak akkor korlátozható, ha az sérti a Magyar Köztársaság jogszabályaiban meghatározott normákat, különösen az emberi méltóságot, az adatvédelmet, valamint a személyiségi jogokat. - A tagintézmény a diákönkormányzat működéséhez szükség esetén, vagy törvényi előírás alapján költségvetési támogatást biztosít. - A diákönkormányzat a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve. Munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti. Munkáját a szervezeti élettel kapcsolatos kérdésekben önállóan, más kérdésekben az intézményegység vezetőjével, tantestületével és a szülői munkaközösséggel együttműködve végzi. Jogkörét a Köznevelési törvényben meghatározottak alapján gyakorolja, azokban nem korlátozható. Érdek- és véleménykülönbség esetén a Köznevelési törvényben meghatározott egyeztetési eljárást kötelező lefolytatni. - A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

IV.5. A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK ÉS RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE, FORMÁJA A tanuló polgárjogi jogkövetkezménnyel járó jognyilatkozatot csak a Ptk-ban meghatározottak szerint tehet. A tanuló tanulói jogviszonyából eredően fegyelmi, illetve büntetőjogi jogkövetkezménnyel is járó jognyilatkozatot csak törvényes képviselőjének, illetve annak igazolt meghatalmazottja jelenlétében tehet. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőtestülettel, a nevelőkkel, a diákönkormányzatokkal, a diákképviselettel. Az intézményi diákképviselet az intézményegységi, tagintézményi diákönkormányzatok vezetőiből álló testület. Rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval. A tájékoztatás közvetlen fóruma az intézményegységi, tagintézményi diákközgyűlés, melyet évente két alkalommal kell tartani. 43

Osztálygyűlések összehívása szükség szerint történik. A tanulók képviseletét biztosítani kell a diákszociális, valamint a tanuló fegyelmi ügyeket elbíráló bizottságban. A diákságot érintő kérdésekben a diákképviselők jelenlétét az intézményi vezetőtestületi, az intézményegységi, tagintézményi vezetői, illetve nevelőtestületi értekezleteken biztosítani kell. Szükség esetén a diákképviselők részt vehetnek az osztály szülői értekezleten. Az iskolaszékbe az intézményi diákönkormányzat egy-egy főt delegál. A szülők és a tanulók tájékoztatására az iskolai dokumentumok az intézmény központi épületében található könyvtárban, az intézményegységek, tagintézmények könyvtárainak nyitvatartási ideje alatt, valamint az adott település könyvtárban megtekinthetők. Az intézmény központi honlapjára az intézményi, intézményegységi, tagintézményi dokumentumokat fel kell tenni. A tanulónak és a szülőnek joga van ahhoz is, hogy a dokumentumokba való betekintésen túl szóbeli tájékoztatást, illetve felvilágosítást kapjon. A tájékoztatáskérést legalább egy héttel korábban be kell jelenteni az intézményegységek, tagintézmények titkárságán. IV.6. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A.) A tanulóközösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy gyakorlati munkájában elért jó eredményeket jutalmazni lehet. A pedagógusnak kötelessége, hogy dicséretével, elismerésével fokozza a tanulók szorgalmát, kezdeményezőkészségét. B.) A kiemelkedő csoportos munkát jutalomkirándulással, színházlátogatással csoportos jutalomban lehet részesíteni. a.) Az egyéni teljesítmények értékelésének formái: b.) osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói dicséret, c.) igazgatói dicséret, intézményegység-vezetői dicséret, d.) nevelőtestületi dicséret. A „b-c” pontban adott dicséreteket az igazgató a közösség előtt, írásban adja át a tanulónak. Az élenjáró, egyéni teljesítmények könyvjutalommal, tárgyjutalommal, bel- és külföldi jutalomüdüléssel is elismerhetők. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért utolsó éves tanuló, ill. aki közösségi cselekedetével elismerést szerzett az iskola közösségének miniszteri dicséretre javasolható. (Az elismerés módja lehet továbbá az intézményegység által alapított „díj” is.) C.) Az évfolyam legjobb tanulója, sportolója, a kiemelkedő DÖK és kulturális munkát végzők elismerésére a tanévzáró ünnepélyen kerül sor a szülők jelenlétében. Az intézményegység által alapított „díj” és egyéb kitüntetések átadása az intézményegységi napok keretében történik. D.) Az elismerések odaítélését kezdeményezheti: - a tantestület bármely tagja, - a nevelőtestület, - az igazgató, - a diákönkormányzat, - a gazdálkodó szerv vezetője, - az iskolaszék tagjai. Dicséretek, elismerések bejegyzése 44

Az ellenőrző könyvbe: dicséret könyvjutalom tárgyjutalom Az osztálynaplóba valamennyi elismerést be kell jegyezni. IV.7. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI A.) Az a tanuló, aki a házirenddel, iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. B.) A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. C.) A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: - szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, - írásbeli intés, - megbízatás visszavonása. D.) Fegyelmező intézkedések köréből figyelmeztetést a nevelő testület minden tagja adhat, ez történhet szóban vagy írásban. Az írásbeli figyelmeztetést a tanuló ellenőrző könyvébe be kell írni. E.) A fegyelmező intézkedések és a hozzájuk rendelt következmények: a. Szóbeli figyelmeztetés legfeljebb 3 igazolatlan óra mulasztása esetén b. Osztályfőnöki figyelmeztetést a házirend kisebb mérvű be nem tartásáért, ha az igazolatlan órák száma eléri a 4-et, ha a tanulmányi munkában jelentős rontás lép fel. c. Szaktanári figyelmeztetés a szaktanártól, ha rendbontást okoz az órán; ha durva, trágár szavakat használ; ha közösséget sértő magatartást tanúsít. d. Osztályfőnöki intőt kaphat: ha az osztályfőnöki, ill. szaktanári figyelmeztetést kiváltó vétkek ismétlődnek, ha szándékosan kárt okoz másoknak, ha a mulasztott órák száma eléri a 9-et. e. Igazgató intést kaphat: a házirend többszöri súlyos és vétkes megszegéséért, ha az igazolatlan órák száma eléri a 15-öt. F.) Ha a tanuló iskolai kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, vagy a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása 30 órát meghaladja, ellene fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Az iskolai és a gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás szabályait jogszabály tartalmazza. IV.8. TANKÖNYVRENDELÉS, TANKÖNYVELLÁTÁS SZABÁLYAI A.) Az intézményi tankönyvellátás a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint történik. A végrehajtás során gondoskodni kell arról, hogy az érintettek jogai ne sérüljenek, különös tekintettel a tájékoztatási kötelezettségre. A vonatkozó jogszabályokban nem rendezett kérdésekben az alábbiak az irányadók: B.) A tankönyvrendelés intézményegységenként, tagintézményenként történik, az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető által megbízott tankönyvfelelős útján. C.) A tankönyvjegyzék megjelenése után a szakterületért felelős tagintézmény-vezető helyettes a szakmai munkaközösség-vezetők bevonásával – a várható beiskolázási létszám és az előző évben használt, esetleg megmaradt tankönyvek figyelembe vételével – meghatározza a 45

legszükségesebb könyvek fajtáit és darabszámát és ezt megadja a tankönyvfelelősnek, illetve a gazdasági csoportvezetőnek. A tankönyvellátás szabályai: (melléklet szerint) IV.9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE Az intézmény tanulói jogosultak bármelyik intézményegységi, tagintézményi könyvtár használatára – a helyi szabályok figyelembevételével. A.)

Az iskolai könyvtár alapkövetelményei: – a könyvtár egy olyan terem, amely alkalmas a könyvek szabadpolcos elhelyezésre. Mindegyik intézményegységben lehetőség van egy osztály egyidejű foglalkoztatására a könyvtárban. Az iskolai könyvtár feladatai - gyűjtemények folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról; - tanórai foglalkozások tartása - egyéni és csoportos, helyben történő könyv és dokumentum-használat biztosítása; - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését; - tanórán kívüli foglalkoztatások tartása; - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása; - közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában; - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében.

B.)

Az iskolai könyvtár működése: - Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és pedagógusok igényeinek figyelembe- vételével kell fejleszteni. - Az intézet számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely nyilvántartást kell vezetni. - Az iskolai könyvtár használói az intézet pedagógusai, dolgozói és tanulói. - A beiratkozás a kölcsönző füzetbe történő bevezetéssel valósul meg. Beiratkozáskor rögzíteni kell a kölcsönző nevét (tanuló esetében osztályát, osztályfőnökét) születési helyét, lakcímét. - A kölcsönzött dokumentum átvételét és a könyvtárhasználat szabályainak tudomásul vételét aláírásával igazolja a kölcsönző. - A szolgáltatás ingyenes. A kölcsönzési idő 30 nap, amely meghosszabbítható. - A kölcsönzési idő lejárta után a vissza nem szolgáltatott vagy megrongált dokumentumot ki kell fizetni.

C.)

A könyvtár működési ideje: - órarend szerinti heti 22 óra kölcsönzési idő (minden tanévkezdéskor, szept. 15-ig kell elkészíteni), - heti 10 óra könyvtárrendezés, 46

- heti 8 óra kapcsolattartás más könyvtárakkal, könyvesboltokkal, dokumentumok beszerzése. - A könyvtár, a kölcsönzés, a meghatározott feladatok elvégzéséért a mindenkorikönyvtáros-tanár a felelős. IV.10. TÁJÉKOZTATÁS A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL, AZ SZMSZ-RŐL, A HÁZIRENDRŐL, A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMRÓL, A DOKUMENTUMOK ELHELYEZÉSE Az iskola dokumentumait – pedagógiai-nevelési program, Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy példányát a tanári szobákban ki kell függeszteni, amelyet kérésre átolvasás céljából a tanulók, ill. szülők rendelkezésére kell bocsátani. Továbbá a szülők és a tanulók tájékoztatására az iskolai dokumentumok az intézmény központi épületében található könyvtárban, az intézményegységek, tagintézmények könyvtárainak nyitvatartási ideje alatt, valamint az adott település könyvtárban megtekinthetők. Az intézmény központi honlapjára az intézményi, intézményegységi, tagintézményi dokumentumokat fel kell tenni. A tanulónak és a szülőnek joga van ahhoz is, hogy a dokumentumokba való betekintésen túl szóbeli tájékoztatást, illetve felvilágosítást kapjon. A tájékoztatáskérést legalább egy héttel korábban be kell jelenteni az intézményegységek, tagintézmények titkárságán.

IV.11. A HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS IDŐPONTJÁT ÉS HELYÉT BIZTOSÍTÓ ELJÁRÁS RENDJE Az intézményben a vallásgyakorlás biztosított, amelynek keretében a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásban való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a vallásoktatás foglalkozásaihoz termet biztosít, az intézmény órarendjéhez igazodva. Az intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben nem elkötelezett. A 2011. évi CXC. törvény 3. § (3) Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt.

IV.12. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATHATÓ REKLÁMTEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI Az intézmény egységeiben a reklámtevékenység kizárólag akkor megengedett, ha a reklám a diákok részére szól: - az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 47

- megengedett továbbá, hogy az intézmény egyes tevékenységének vagy az intézmény által szervezett programoknak a reklámozása kerüljenek A reklámok az intézmény jó hírnevét, mások személyiségi jogait nem sérthetik. IV.13. ANYAGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI A tanulók anyagi kártérítési kötelezettségénél a Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a Ptk. szerint kell eljárni. IV.14. A FELNŐTTOKTATÁS FORMÁI, SZABÁLYAI - Iskolánkban – a Köznevelési törvénynek megfelelően – gimnáziumi és szakközépiskolai felnőttoktatási tagozat működik. a. A felnőttoktatási területen a 16-20 évesek részére nappali oktatás munkarendje szerinti oktatást szervezünk. b. A 20 évnél idősebbek, ill. a munkahellyel rendelkezők részére esti és levelező oktatási munkarend szerinti osztályt is szervezünk. - Részt veszünk a városunk ill. kistérség munkanélküli lakóinak képzésében, átképzésében. IV.15. A SZAK- ÉS SZAKMAI KÉPZÉS, GYAKORLATI OKTATÁS SZABÁLYAI Lásd: szabályozása az intézményegységek eltérő szabályozásánál. IV.16. A VIZSGÁK SZABÁLYOZÁSA IV.16.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ A VIZSGASZABÁLYZAT HATÁLYA 1. E vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az intézmény nappali és esti tagozatán az – osztályozó vizsga – különbözeti vizsga – javítóvizsga esetén. 2. A fenti vizsgákat csak a vizsgára utalás időpontjában érvényes tantervi követelmények alapján lehet tenni. 2.§ A VIZSGÁK CÉLJA A vizsgák célja annak megállapítása, hogy a jelölt rendelkezik-e az adott tantárgy tantervi követelményeiben meghatározott ismeretekkel. 3.§ A VIZSGÁK TANTÁRGYAI ÉS FORMÁI 1. Az osztályozó- és javítóvizsgákkal kapcsolatos előírásokat a vonatkozó jogszabályok alapján a tantestület határozza meg. A Köznevelési törvényben biztosított jogával élve a tanuló függet48

len vizsgabizottság előtti vizsgát kérhet, melynek eredményét a tanuló továbbhaladása szempontjából el kell fogadni. 2. A különbözeti vizsga tantárgyait – az óratervek összevetése alapján – az intézményegységvezető, igazgató tagintézmény-vezető, tartalmát a helyi tanterv keretei között a nevelőtestület határozza meg. 3. A vizsgákon a tantárgyakból írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni attól függően, hogy a 100/1997 (VI.13.) Korm. rendelet a középszintű érettségi vizsgánál milyen formát határoz meg. 4.§ A VIZSGÁK HELYE 1. A tanulmányok alatti vizsgát abban az intézményegységben teheti a tanuló, amelyikben tanulmányait folytatta. 2. A tanulói jogviszonyának megszűnését követően, a volt tanuló is abban az intézményegységben teheti le elmaradt vizsgáit, amelyben tanulmányait végezte. 5.§ A VIZSGÁK IDEJE 1. Különbözeti vizsga szeptember 15. és szeptember 30., február 15. és február 28. közötti időben szervezhető. 2. Beszámoltató vizsga november 15. és november 30. és április 15. és április 30. közötti időben szervezhető. 3. Javítóvizsga augusztus 20. és 30. közötti időben, illetve különbözeti és beszámoló vizsga esetén 3 hónapon belül szervezhető. 4. Osztályozó vizsgát a tanév végén június 15. és június 25. közötti időben, illetve a javítóvizsgával azonos időpontban kell szervezni. 5. Az intézményegység-vezető engedélyezheti, hogy a tanuló az 1-4. bek. szerint, eltérő időben tegyen vizsgát. 6.§ A VIZSGABIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE 1. Tanulmányok alatti vizsgát 3 tagú vizsgabizottság előtt kell tenni. 2. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az intézményegység-vezető, igazgató tagintézményvezető bízza meg. 3. A vizsgán elkövetett szabálytalanság kérdésében az intézményegység vezetőjéből, és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – tanárból álló, 3 tagú bizottság dönt.

49

7.§ A VIZSGABIZOTTSÁG ELNÖKE 1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsgák szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) Meggyőződik arról, hogy a vizsgázó teljesítette a vizsga letételéhez előírt feltételeket, és szükség esetén kezdeményezi a vizsgáról való kizárását annak, aki nem teljesítette azokat. b) Eljárást kezdeményez a főjegyzőnél, ha a vizsga törvényes megtartása ezt szükségessé teszi. c) Vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit. d) Átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat és a szabályzatban foglaltak szerint aláírja az iratait. e) A vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 2.

Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. 8.§ AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐ, IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ

1. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát, az intézményegység-vezető, igazgató tagintézményvezető készíti elő. Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető felel a vizsga törvényes előkészítéséért, zavartalan lebonyolításáért. Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető feladata különösen: a) Dönt minden olyan vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a szabályzat nem utal más jogkörébe. b) Kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik helyettesítésről. c) Gondoskodik arról, hogy a vizsgára jelentkezők, a vizsgabizottság tagjai, a felügyelő tanárok megismerhessék a vizsgaszabályzatot, a vizsga lebonyolításának rendjét. d) Ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását. e) Megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, ellenőrzi a törzslapok és bizonyítványok egyeztetését, aláírja és aláírattatja a vizsga iratait. f) Minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni. 2.

3. Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető feladatainak ellátásában közreműködhet az intézményegység-vezető megbízása alapján helyettese, vagy más megbízottja. 4. Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető nem lehet vizsgáztató tanár abban a bizottságban, amelynek tekintetében ellátja az e paragrafusban meghatározott feladatokat. Amennyiben vizsgáztatói feladatot lát el, helyettesítésről a (3.) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni. IV.16.2. ÍRÁSBELI VIZSGA 9.§ AZ ÍRÁSBELI VIZSGÁK TÉTELEI 1. Az írásbeli vizsgák kitűzésének időpontja után a kérdező tanár – a tantervi követelmények figyelembevételével – tételsort állít össze, amelyet az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető hagy jóvá. 50

2. A tantárgy jellegétől, illetve a feladatsortól függően a megoldást is mellékelni kell, amelyet jóváhagyás után külön borítékban kell elhelyezni. 10.§ AZ ÍRÁSBELI VIZSGA RENDJE 1. A vizsgateremben az ülésrendet, a vizsganap kezdetekor felügyelő tanár – az előzetes csoportbeosztás szerint – úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2. A vizsganap kezdetekor az intézményegység-vezető a felügyelő tanár jelenlétében minden vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A tétel kihirdetésekor a vizsgázók közül, csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen. 3.

A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

4. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező intézményegység bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon, tétellapon (továbbiakban: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. 5. Íróeszközökről és a szükséges segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak; azokat egymás között nem cserélhetik. 6. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett lapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. 7. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához a rendelkezésre álló maximális idő vizsgatárgyanként a) 60 perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelv illetve célnyelv használata esetén 90 perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatárgy esetén 90 perc. 8. Ha az írásbeli vizsgát bármely esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 9. A Köznevelésról szóló törvény alapján a vizsgázó kérésére az intézményegység-vezető engedélye alapján a) a 7. bekezdésben meghatározott időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok alatt alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 10. Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább 60 perc időt kell a vizsgázó részére biztosítani. 11. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe. 51

12. Az írásbeli feladatok megoldására adott idő után a vizsgázó a megoldást tartalmazó feladatlapot, valamennyi átvett és üresen maradt, valamint piszkozatot tartalmazó lapot átadja a felügyelő tanárnak s távozik a teremből. 13. A felügyelő tanár az átvett feladatlapon, valamint a jegyzőkönyvben feljegyzi és aláírja a befejezés időpontját. Az üresen maradt lapot áthúzza és aláírásával látja el. 14. Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. 15. Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető az írásbeli vizsga befejezését követően, haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az intézményegység-vezetője és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 16. Ha a vizsgázó írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótvizsgát tehet. 17. Ha a vizsgázó a vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet. 18. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 19. A írásbeli vizsga feladatlapjait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető tintával megjelöli, röviden értékeli a kidolgozott megoldás erényeit és fogyatékosságait, és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 20. Ha a szaktanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra és értesíti az intézményegység-vezetőt. 21. Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el akkor a bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázók javítóvizsgára utasíthatja, c) a vizsgázók valamennyi vizsgatárgy írásbeli részéből javítóvizsgára utasítja. 22. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

52

IV.16.3. SZÓBELI VIZSGA 11.§ A SZÓBELI VIZSGA RENDJE 1.

A szóbeli vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este 18 óráig tarthat.

2. A vizsgázónak legalább 30 perccel korábban meg kell jelenni a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.

A vizsgacsoport legfeljebb 6 vizsgázóból állhat.

4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatárgyanként húz tételt és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközeiről a kérdező tanár gondoskodik. 5.

A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a kérdező tanártól segítséget kaphat. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 7. Minden vizsgázónak vizsgatárgyanként legalább 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzeteket készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama 10 percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt. 9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. 10. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság tagjai rávezetik az általuk javasolt értékelést az osztályozó ívre. 11. Azt követően, hogy a vizsganapon valamennyi vizsgáztató befejezte a vizsgáztatást, előzetesen értékelni kell az aznapon vizsgázók teljesítményét. A javasolt értékelést az elnök által vezetett osztályozó ívre rá kell írni. 12. A Köznevelésról szóló törvény alapján a vizsgázók kérésére az intézményegység-vezető engedélye alapján: a) az e szabályzat előírtak szerint a meghatározott gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 13. Ha a vizsgázó szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, felügyelő tanár felügyelete mellett készíti el a dolgozatát. A dolgozat elkészítésére 53

30 percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó, vagy a vizsgázók kérésére a kérdező tanár felolvassa. 14. Ha a vizsgázónak a Köznevelésről szóló törvény alapján engedélyezték, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése után legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell adni. A pihenőidő alatt a vizsgaterem nem hagyható el. 15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét igénybe veszi meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsgajegyzőkönyvben fel kell tüntetni. 16. Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető a szóbeli vizsga szünetében, vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és titkára továbbá, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 17. Ha a vizsgázó fel nem róható okból a vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel távozik, ill. a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát – ha erre lehetőség van, intézményegység-vezetői engedéllyel – az adott napon vagy az adott vizsgaidőszak másik napján, illetve ha erre nincs mód másik vizsgaidőszakban, pótlóvizsgát tehet. 18. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül távozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet. 19. A 17. bekezdés alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos, vagy gondatlan magatartására. IV.16.4. A VIZSGA BEFEJEZÉSE 12.§ AZ EREDMÉNYEK MEGÁLLAPÍTÁSA 1. A vizsgázók vizsgatárgyanként elért eredményeit a jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen fokozatok valamelyikével kell minősíteni, az írásbeli és szóbeli vizsgán kapott osztályzatok egybevetésével. 2. Ha a vizsgázó valamely tantárgyból elégtelen írásbeli dolgozata miatt szóbeli vizsgát is tett, a végső minősítést az írásbeli és a szóbeli vizsga teljesítményének egybevetésével kell megállapítani, de az adott vizsgatárgyból közepesnél jobb minősítést nem kaphat. 54

3. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán valamely tantárgyból póttételt húzott, annak bármely szintű kifejtése esetén sem kaphat közepesnél jobb minősítést. 4.

A vizsgázó azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből elégtelen minősítést kapott, javítóvizsgát tehet.

IV.17. IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG A.) Az ifjúságvédelem feladatait a gyermekjóléti szolgálattal szoros együttműködésben az ifjúságvédelmi felelősök látják el. - A tanulókat és szüleiket ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatni kell az illetékes ifjúságvédelmi felelős személyéről, tartózkodási helyéről. - A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök segítik az iskola pedagógusainak ezirányú munkáját. - Felkeresi az osztályokat, tájékoztatja a tanulókat, milyen problémával hol, milyen időpontban kereshetik fel, továbbá az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó szervet találnak. - Veszélyeztetett tanulók esetében családlátogatáson feltárják a veszélyeztetettség okát és megteszik a szükséges intézkedést. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezik támogatás biztosítását az illetékes települési önkormányzatnál. - Közzéteszik jól látható helyen a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét. B.) Intézményi feladatok - Az iskolának és kollégiumának kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, ill. a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. - A beiskolázott tanulók között a hátrányos, veszélyeztetett helyzetűek felmérése (állami gondozott, szipós, dogos, alkoholt fogyasztó, dohányzó, munkanélküli szülők). - Tanévkezdési bemutatkozás osztályonként – az ifjúságvédelmi felelős részéről. - Az osztályfőnökök tájékoztassák osztályaikat az ifjúságvédelemről, kihez forduljanak probléma esetén. - A külső kapcsolatok további tartása, erősítése: - A megyei önkormányzat családvédelmi és egészségügyi osztályával, valamint a települési önkormányzatok szakigazgatási szerveivel, a rendőrséggel, művelődési házzal, szórakozó helyekkel. A cél: Minden pedagógus, intézeti dolgozó és az ifjúságvédelmi felelős részére az, hogy a problémás fiatalok személyiségét nevelési ráhatással, példamutatással, szüntelen odafigyeléssel jó irányban megváltoztassuk.

55

IV.18. A PANASZKEZELÉS RENDSZERE Panaszos: Panaszosnak tekintünk mindenkit, aki kapcsolatban van velünk, akinek magatartása, véleménye kihat intézményünk eredményességére. Ezért legfontosabb célunk diákjaink, azok szülei, dolgozóink, külső partnereink elégedettségét kivívni. Elégedetté őket csak akkor tehetjük, ha pontosan tudjuk, hogy mivel elégedetlenek. Az panaszkezelés célja: 1. A reklamációra okot adó alkalmak minimalizálása. 2. A megismert panaszok számának maximalizálása. A reklamációkezelés helye a szervezetben Nincs külön szervezeti egység, amelynek kizárólagos funkciója lenne a panaszok szakszerű kezelése. A panaszkezelési funkció telepítését meghatározó vezérelvünk, hogy mindenki, aki kapcsolatba kerül, vagy kerülhet a panaszossal, felkészült legyen az aktuális reklamáció szakszerű kezelésére. Ennek megfelelően a működéshez kapcsolódó minden munkatársnak kötelessége az aktuális panasz meghallgatása, fogadása és a panasszal kapcsolatos intézkedések megtétele. Ez jelenthet információ-továbbítást a megfelelő döntési szintre, vagy a probléma megoldását saját hatáskörben. A panasz intézése A panaszt fogadó számára tilos:  a türelmetlenség,  az udvariatlanság,  a mellébeszélés,  a hibák másra fogása,  az panaszos hibáztatása,  az illetékesség hiányára való hivatkozás,  a küldözgetés,  a kioktatás,  a vitatkozás,  be nem tartható ígéretek adása! A panasz, észrevétel intézése közben mindenkinek szem előtt kell tartania, hogy a panasz önkéntes segítség a panaszostól, amire alapozva teljesebben tudjuk igényeit kielégíteni, s ezzel elkötelezettebb partnerünkké tesszük. Ezért mindenki, aki panaszt, észrevételt intéz,  köszönjön meg minden észrevételt,  vállalja el és kérjen elnézést a hibáért,  tájékoztassa az ügyfelet, hogy észrevétele miben segíti szolgáltatásunk javítását,  tegyen lépéseket azonnal, a hiba kijavítására,  ellenőrizze, hogy az ügyfél elégedett-e a megoldással!

56

Az ügyfélpanaszok összegyűjtési, feldolgozási rendszere Az ügyfélpanaszok titokban tartásához komoly érdeke fűződik mindenkinek, akinek hibáira, hiányosságaira irányítja a vezetés figyelmét. Ezért biztosítjuk a panaszok felszínre kerülését segítő semleges környezetet. Az intézményegységekben panaszládákat helyeztünk el. IV. 19. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE – A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény rögzíti. A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatainak leírását a munkaköri leírásuk tartalmazza. – A Köznevelési törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból áll. A tanórán kívül kötelezően ellátandó feladatok körét a Köznevelési törvény határozza meg. Az intézményegységben, tagintézményben a kötelező órán kívüli benntartózkodás rendjét a szervezeti egységek vezetői határozzák meg. – A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmények vezetői, az intézményegységek vezetői állapítják meg az órarendjének, illetve a csoportfoglalkozások függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál a tagintézmények, intézményegységek feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményben működő érdekképviseletek, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. – A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. – A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, haladási ütemtervét, foglalkozási tervét munkahelyi vezetőjéhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár/óvodapedagógus biztosíthassa a tanulók/gyermekek számára a tanmenet/foglalkozási terv szerinti előrehaladást. – Rendkívül indokolt esetben a pedagógus szervezeti egység vezetőjétől kérhet engedélyt legalább két nappal korábban a tanóra (foglalkozás) elcserélésére. – A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. – A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegység, a tagintézmény vezetője adja helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. – A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen érdemjegyekkel értékelje, valamint számukra a számszerű érdemjegyeken és osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdeké57

ben elvégzendő feladatokról. A kollégiumi nevelőtanárok eltérő munkarendjét a kollégiumi intézményegység eltérő szabályozása tartalmazza. – A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint 2013. szeptember 1-jétől több olyan változás történik, amely alapvetően befolyásolja a pedagógusok mindennapjait. Ilyen az előmeneteli rendszer, az új bértábla, és az új munkaidő beosztási rendszer is.

IV.20. AZ INTÉZMÉNY NEM PEAGÓGÓGUS DOLGOZÓINAK MUNKARENDJE 

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a nem pedagógus közalkalmazottak munkáltatójával egyeztetve a megfelelő jogszabályok betartásával az adott szervezeti egység vezetője állapítja meg a zavartalan működés érdekében. Munkaköri leírásukat a szervezeti egység vezetője készíti el, ezek az SZMSZ …sz. mellékletében található munkaköri meghatározások alapján. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a szervezeti egységek vezetői tesznek javaslatot az intézményen belüli napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.



A napi munkaidő megváltoztatása, a rendkívüli munkavégzés elrendelése a szervezeti egység vezetőjének írásos utasításával történik.

IV.21. A KÖZALKALMAOTTAK KÁRTÉRÍTÉSI, ANYAGI FELELŐSSÉGE – Az intézmény valamennyi dolgozója anyagilag is felelős a gépek, eszközök, szakkönyvek megóvásáért, a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatáért. – A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. – Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. – A közalkalmazott vétkességre való tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a viszszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandó őrzésre, kizárólagos használatra vagy kezelésre, jegyzék vagy elismervény alapján vett át. – Amennyiben a kárt többen okozták a fenti feltételek esetében, munkabérük arányában felelnek. A kár összegének meghatározásánál a Munka törvénykönyve az irányadó. – Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés közben bekövetkezett kárért vétkességre való tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. – Az intézmény a munkába járáshoz használt járművek őrzését nem biztosítja, az esetleges károkért felelősséget nem vállal.

58

IV.22. A SZABADSÁG ÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK RENDJE Valamennyi dolgozó szabadságával kapcsolatos szabályokat a Munka törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák. Fizetés nélküli szabadság A munkavállaló kérésére a főigazgató fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezheti. Az engedély megadása, vagy megtagadása a főigazgató kizárólagos mérlegelési hatáskörébe tartozik. Tanulmányi szabadság A tanulmányi szabadsággal kapcsolatos kérdésekben a Munka törvénykönyve és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók. A tanulmányi szabadságot a szervezeti egység vezetője állapítja meg a továbbtanuló által benyújtott, a képzőhely által kiadott tanrend alapján. A nyilvántartást a tagintézmények végzik. A tanulmányi szabadságon lévő helyettesítésének adminisztrálása az erre a célra rendszeresített helyettesítési füzetbe történik. A szabadság nyilvántartása A szabadság kiírása és nyilvántartása szabadságos könyv segítségével a tagintézményekben történik. Érvényesíteni csak a szervezeti egység vezetőjének aláírása után lehet. Tanév közbeni szabadság igénybevétele Pedagógusok esetében a teljes szabadság kiadására elsősorban az iskolai szünetekben kerülhet sor. Indokolt esetben a szervezeti egység vezetőjének engedélyével, tanév közben, meghatározott esetekben és időtartamban, maximum 3 nap vehető igénybe.

59

V. INTÉZMÉNYEGYSÉGI, TAGINTÉZMÉNYI SZABÁLYOZÁSOK V.1. AZ EGYSÉGES ISKOLA GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI V.1.2. IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ Utasítási és rendelkezési joggal bír a tanügyigazgatás, tanulói jogviszony kérdésében, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységekre a pedagógus munkakörben tevékenykedő dolgozókra. Feladata: -

-

-

Az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, takarékos gazdálkodás. Az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetése. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése. A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. Szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktatást, megbízza az osztályfőnököket. Elkészítteti és ellenőrzi a tanmeneteket. Ellenőrzi a tanítási órákat és korrepetálásokat, valamint az osztályfőnöki órákat. Ellenőrzi az oktatás rendjét, fegyelmét, tisztaságát. Segíti az osztályfőnöki munkaközösség munkáját. Szervezi a beiskolázási tevékenységet, a tanulók felvételét, áthelyezését. Gondoskodik a tanulók év közbeni áthelyezésének ügyintézéséről. Gondoskodik a jogszabályokban előírt munkaügyi nyilvántartás vezetéséről. Engedélyezi a szabadságot, javasolja a rendkívüli szabadságot. Szervezi, irányítja, ellenőrzi a gimnáziumi oktatást, az érettségi vizsgákat. Gondoskodik az előre meghatározott költségvetés keretéig az oktatástechnikai eszközök utánpótlásáról, a fenntartóval együttműködve. Dönt az oktatási segédeszközök beszerzésének fontossági sorrendjéről és a biztosított keret mértékéig kezdeményezi beszerzésüket a munkaközösség-vezetők egyetértésével. Gondoskodik mindennemű adatszolgáltatásról az érvényben lévő előírásoknak megfelelően. Aláírási és körbélyegző használati joggal rendelkezik.

V.1.3. A TAGINTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES FELADATAI Munkakör megnevezése: pedagógus Munkahely neve, címe: Kökönyösi Szakközépiskola Kinevező: Kökönyösi Szakközépiskola Főigazgatója A munkavégzés konkrét helye: Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnázium, 7300 Komló, Alkotmány u. 2.

Munkaidő: heti 22 óra, mely a következőképpen oszlik meg: heti 11 órában a szakórája megtartása és 11 órában az alábbi feladatok elvégzése: 1. Mint az igazgató közvetlen munkatársa segíti az igazgatót a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásában. 2. Előkészíti, és az igazgatóval egyezteti a tagintézmény rövidtávú feladatait, annak végrehajtásában a szóbeli megegyezés alapján jár el. 3. Figyelemmel kíséri a munkaközösségek és szaktanárok munkáját. 4. Figyelemmel kíséri a tanórán kívüli foglalkozások rendjét. 5. Részt vesz a tanulók iskolán kívüli kulturális tevékenységének szervezésében. 6. Intézkedik az órarend karbantartásáról, a hiányzó tanárok helyettesítéséről, a tanulókat érintő orvosi vizsgálatok megszervezéséről. 7. A pedagógusok felett az igazgató megbízása alapján gyakorolja a fegyelmi és anyagi felelősségre vonási jogkört, de ezekben az igazgató előzetes hozzájárulása szükséges. 8. A technikai, kisegítő személyzettel kapcsolatos problémáknál a gazdasági ügyintézővel konzultál. 9. Ünnepélyek, tanulmányi versenyek szervezését, lebonyolítását irányítja. 10. Az iskolai munkával kapcsolatos dokumentumokat ellenőrzi, felügyel arra, hogy az adminisztráció megfeleljen az elvégzett munkának. 11. A túlórákat és helyettesítéseket a KLIK által kért időpontra készíti el. 12. Az igazgatóval egyeztetett terv alapján részt vállal a nevelési valamint a tanévközi és tanév végi értekezletek anyagának összeállításában, az értekezletek levezetésében. 13. Az igazgatóval egyeztetett megbeszélés alapján irányítja és szervezi az érettségik zavartalan lebonyolítását. Jogosult a szakmai teljesítés igazolására. 14. Részt vesz a beiskolázási tevékenységben. 15. Gondoskodik mindennemű adatszolgáltatásról az érvényben lévő előírásoknak megfelelően. 16. Az igazgató távollétében aláírási joggal rendelkezik, melyre jogosult. 17. A felsoroltakon kívül munkaköri kötelessége az igazgató és a felügyeleti szervek útmutatásainak, utasításainak betartása. 18. Az igazgatóhelyettes és az igazgató kötelessége, hogy intézkedéseiket összehangolják, az iskolai élet minden fontos eseményéről kölcsönösen tájékoztassák egymást.

V.1.4. A GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ FELADATA -

-

Feladatkörébe tartozik az iskola számviteli ügyeinek intézése, számlák továbbítása a KLIK felé, a gazdasági irattár kezelése. Végzi az összes dolgozó nem bér jellegű személyi juttatásaival kapcsolatos ügyintézést. Ellátja a rendkívüli túlóra (helyettesítés), a betegállomány, GYES, GYED és gyermekszabadság, normál szabadságok adminisztrációját. Elvégzi a pénztárosi munkát A beérkező számlák záradékolásáról és továbbításáról gondoskodik. Kiállítja az esetleg jelentkező kimenő készpénzes számlákat, gondoskodik a készpénz egyszámlára történő feladásáról. Nyilvántartja, kiírja a szabadságokat, elkészíti a szabadságolási ütemtervet. 61

- Elkészíti a megbízási, vállalkozási szerződéseket, együttműködési megállapodásokat, majd aláírás után eljuttatja a KLIK-nek. - Gondoskodik a meglévő bérleti szerződések díjainak aktualizálásáról, tartozás esetén annak behajtásáról, ennek sikertelensége esetén az ügy jogi útra tereléséről és a szerződés felmondásáról. - A leltározásokat a „Leltározási Ütemterv”-ben foglaltak szerint végzi. - Jogosult a szakmai teljesítés igazolására az “Útravaló Programban”. - Szakmai teljesítőként a tárgyi eszközt kezelő személlyel az üzembehelyezési jegyzőkönyvben az átvételt elismerteti. - Az SZJA-val kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok összerendezésében aktívan közreműködik. - Vezeti az étkezési nyilvántartási naplót, beszedi a térítési díjakat, határidőre elkészíti a feladást. Az élelmezésvezető felé a szükséges létszámot lejelenti, a havi adagösszesítőt leigazolja. - Az osztályfőnökök közreműködésével összegyűjti a diáksportra befizetett költségtérítéseket, osztályonként nyilvántartást vezet a tanulók által befizetett összegről, figyelemmel kíséri a tartozásokat. - Elkészíti és továbbítja minden hónapban a „munkából való távolmaradás” jelentés dokumentációját. Feladást készít az új alkalmazásokról. - Feladást készít a pedagógusok és technikai dolgozók változó béréről. - Adatokat szolgáltat a likvidtervhez. - Kezeli a technikai dolgozók személyi adatait, gondoskodik azok naprakész állapotban létéről.

V.1.5. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS A.

A szervezeti egységek vezetői – külön meghatározott rendben– vezetői értekezleteken hangolják össze tevékenységüket.

B.

Az osztályfőnökök a kollégiumban lakó tanulókat negyedévenként látogassák meg.

C.

A szülői szerveződést a tagintézmény-vezető félévenként tájékoztatja az iskola életéről.

D. A szülői szerveződésnek véleményezési joga van az SZMSZ és a Házirend elfogadásakor. E. A tagintézményi szülői szerveződés a mindenkori szülői szerveződés-vezetőt delegálja az intézményi szervezetbe. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendjét a Házirend tartalmazza a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján.

62

V.2 AZ IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTESÍTÉSI RENDJE Az tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén – a tagintézmény irányításával kapcsolatos felelősség fenntartása mellett – őt teljes jogkörrel a tagintézmény-vezető helyettes helyettesíti. Amennyiben ő is távol van, akkor a tantestületből kijelölt személy a helyettes. V.3. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A. A tagintézmény-vezetés ellenőrzési feladatai Az iskolavezetés folyamatos korszerűsítésének egyik legfőbb eleme az ellenőrzés színvonalának, tudatosságának és hatékonyságának növelése. A vezetői ellenőrzés nem merülhet ki az óralátogatással. Az ellenőrzést ne önmagában, hanem a vezetés egyéb funkcióival szerves egységben szemléljük, beleértve a nevelőoktató munka tervezését, szervezését, ellenőrzését, értékelését és minősítését. A vezetői ellenőrzés célja: közvetlen információk szerzése, tények megismerése. Az ellenőrzésnek a tanév helyi rendjét szabályozó iskolai munkatervből kell kiindulnia. B. Az ellenőrzés területei és tartalma Az intézetben folyó képzési tevékenység ellenőrzését a tagintézmény vezetője irányítja. Tanévenként két alkalommal – szeptemberben és februárban kell félévre szóló ellenőrzési tervet készíteni az előző félév során szerzett tapasztalatok alapján. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzési tapasztalatokat a tantestület tudomására kell hozni. a. Tanítási órák, osztályfőnöki órák Minden alkalommal figyelmet kell fordítani: - a tanulók órán tanúsított magatartására, - a nevelőnek a tanulókkal való kapcsolatára, órájának légkörére, - a tanterem rendjére, tisztaságára. A látogatások alkalmával esetenként vizsgálni kell, pl.: - a tanulói tudásszint mérés- és értékelés módját, az erre fordított időt, - az adott házi feladat mennyiségének, kijelölésének módját, a megoldáshoz nyújtott segítséget, az útmutatás mennyiségét és mélységét, - az anyag tárgyalásához használt bemutató, szemléltető és technikai eszközöket, - a tanmenetben rögzített oktatási anyag időrendben való tárgyalását, - a rendelkezésre álló idővel való gazdálkodást (az óra főbb részeire fordított időt), - milyen mértékben sikerült a tanulókat aktivizálni. b. Komplex ellenőrzés során vizsgálni kell - a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkájában az egységes eljárások érvényesülését, - az oktatási eszközök használatának mértékét, 63

- a kínálkozó nevelési lehetőségek kihasználását - az osztály napi, heti leterhelését, - a kapott házi feladatok mennyiségét, - a tanuló otthoni kötelező elfoglaltságát és szabadidejének mennyiségét. c. Tömegsport foglalkozások, szakosztályi munkák - a foglalkozások időben történő megtartása, azok tartalma - a foglalkoztatott tanulók létszáma. d. Tartós tanszerek megőrzése Könyvek, munkafüzetek megóvásának mértéke. Mekkora gondot fordít az osztályfőnök a tanszerek megóvásának ellenőrzésére? V.4. A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK ÁTRUHÁZÁSA A. A tagintézmény nevelőtestülete saját döntési jogkörének gyakorlását az alábbi esetekben az adott osztályban tanító tanárok közösségére ruházza át: a. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása b. A tanulók osztályozó vizsgára bocsátásának engedélyezése. A nevelőtestület véleményezési jogkörének gyakorlását az alábbi esetekben a munkaközösségekre ruházza át:

szakmai

a. A tantárgyfelosztás elkészítése és módosítása. b. Egyes pedagógusok külön feladattal való megbízásának elbírálása. V.5. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA a. A gyermekjóléti szolgálattal - az ifjúságvédelmi felelős b.

Az iskola-egészségügyi szolgálattal - az ifjúsági védőnő közreműködésével a tagintézmény-vezető helyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője

c.

A megyei társintézetekkel, országos, regionális szervezetekkel - az igazgató, tagintézmény-vezető

d. Helyi általános iskolákkal - a tagintézmény-vezető vagy helyettese részt vesz a városi igazgatói munkaközösség értekezletein; - iskolánk részt vesz a pályaválasztási szülői értekezleteken; 64

- nyílt napokon az általános iskolák tanulói meglátogatják iskolánkat. A gimnáziumi tagintézmény testvériskolai kapcsolatot tart fenn az erdélyi Baróti Szabó Dávidról elnevezett iskolával. A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS A tanítás helye az iskola épülete, sportudvara, valamint az Alkotmány utca 2. sz. alatti épület. Elméleti oktatás a.

A nyitva tartást – órarend szerint 7.15- 15.45-ig terjedő időszakon belül kell tartani. A délelőtti oktatás 8 órakor kezdődik és 15.45 óráig tart. Egy tanítási óra 45 perc. Az egyes tanítási órákat délelőtt 15 perces tanítási szünet követi. A tanárok és a tanulók a tanítási óra kezdete előtt legalább 10 perccel legyenek az iskolában. A vidékről bejáró tanulók a közlekedési eszköz beérkezése és a tanítás kezdete közötti időt az iskola folyosóin, ill. termeiben tölthetik.

b.

Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. A szünetek rendjéről a kijelölt ügyeletes tanár gondoskodik.

c.

A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy az órát más módon zavarni nem szabad. (Rendkívüli esetben az ügyeletes vezető kivételt tehet.)

d. e.

Délutáni foglalkozások csak tanári felügyelet mellett tarthatók. A vezetők munkaideje 700-15-ig tart. Az ügyeletes vezető külön beosztás szerint 1530-ig tartózkodik a tagintézményben.

A tagintézmény könyvtárának működési rendje. A napi/heti nyitvatartási időt minden tanév elején rögzíteni kell az éves munkatervben, és azt a könyvtárhasználók számára elérhető fórumokon (faliújság, iskolai honlap) nyilvánossá kell tenni. A könyvtár nyitva tartása: Hétfő 8.00-15.00

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

8.00-15.00

8.00-15.00

8.00-15.00

8.00-15.00

A könyvtárhasználati órák, egyéb tanórákon kívüli foglalkozások stb. ideje alatt a könyvtár nem látogatható, a kölcsönzés szünetel.

65

ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA - A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek: a. Az iskola működésével kapcsolatos rendezvények - tanévnyitó, tanévzáró ünnepély - szalagavató ünnepély - ballagás - egyéb kulturális és sportrendezvények. b. Állami (nemzeti) ünnepek c. A névadó személyéhez kötődő megemlékezések d. Az iskola képzésével összefüggő speciális rendezvények - Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az iskola hírnevének öregbítését. - Az első tanítási napon tanévnyitó iskolagyűlést, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepélyt kell tartani. - Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját a rendezésért felelős közösséget és a nevelőtestületi tagokat a munkaterv, ill. ütemterv tartalmazza. - Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Meghívandók köre: fenntartó, intézményegységek, szülői munkaközösség, iskolaszék, gazdálkodó szervek képviselői, stb. - A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI A.A tanulók részvétele A tanulók tanórán kívül iskolai keretek között, vagy az iskola irányításával iskolán kívül folyó tevékenységekben vehetnek részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoport, sportegyesület, stb.) munkájában – amennyiben az oktatási időt is érinti – az osztályfőnök javaslata alapján csak a tagintézmény-vezető engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes.

66

B. Kezdeményezők köre A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a DÖK, a nevelőtestület, a DSK, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá más, - az iskolán kívül működő szervek, szervezetek kezdeményezhetik.

C.Tanórán kívüli tevékenységek köre a. Felzárkóztató foglalkozások Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján kerül az ütemterv kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. b. Versenyekre készítő foglalkozások A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.

c. Szakköri, diákköri foglalkozások A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt a tagintézmény-vezető, hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt –akit a tagintézmény-vezető bíz meg – szakköri naplót vezet az előírások szerint. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. d. Klub-foglalkozások Osztály, diákkör, stb. kérheti meghatározott időre valamelyik osztálytermet - alkalmi programja lebonyolítására. A programokat úgy kell szervezni, hogy az a tanítást ne zavarja. e. Kirándulások, színház, tárlat, múzeum, stb. látogatása Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak a tagintézmény-vezető előzetes engedélyével szervezhető. A tanév elején a tervezett osztálykirándulások időpontját az osztályfőnöki tanmenetben fel kell tüntetni. A tanulmányi kirándulás, az üzemek és kulturális intézmények látogatása az iskolai munkatervek, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves részt. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösségekkel közösen a tanulók és a szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak figyelembevételével kell megtervezni és szervezni. Az iskola által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 25 tanulónként legalább egy 67

főt. A kirándulásokra vinni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljük. f. Külföldi utazások tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai Tanulóknak tanítási idő alatt, vagy azon kívül, közalkalmazottaknak a szorgalmi időben minden egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja külföldi tanulmányok folytatása, tanulmányút, továbbképzésen, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel, a tagintézmény-vezető engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal a tagintézmény-vezetőnek írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell: a külföldön tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanáraik nevét. A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára az alkalmazottak részére a szabadságot, a tanulók részére a tanításból való távolmaradást a tagintézmény-vezető az érvényes jogszabályok, a KSz és az SZMSZ rendelkezései szerint jogosult engedélyezni. A tagintézmény-vezető szorgalmi időben történő külföldi távollétéhez a munkáltató engedélye szükséges. g. Sportkör Az iskolában működő diáksportkör (DSK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. A mindennapi testedzés formái: Heti 3 testnevelés óra, hetente 2 óra tömegsport, gyógytestnevelés, DÖK tevékenység.

68

DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERVEZŐDÉS, DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE A.A diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal kell összehívni. Az összehívását a DÖK képviselője, elnöke vagy a tagintézmény-vezető is kezdeményezheti. A közgyűlés előre meghatározott napirendi pontok szerint működik, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a jogkörét és működési rendjét. B. A diákfórum vagy panaszfórum szükség esetén bármikor összehívható a diákképviselők, vagy a diákönkormányzat kezdeményezésére. Itt a diákok közvetlenül vagy képviselőik által mondhatják el problémájukat, véleményüket az iskolai élettel kapcsolatban, a tagintézmény vezetőinek. C. A diákönkormányzat havonta tartandó gyűléseire szükség esetén a tagintézmény-vezető, vagy távollétében a helyettes is meghívható tanácskozói joggal. A diákönkormányzat összehívásáról az elnöke, távollétében a helyettese, vagy képviselője gondoskodik. D.A tanévzáró értekezleten (a munkarendben foglaltak alapján) évente egy alkalommal, a diákönkormányzat képviselője vagy elnöke, illetve segítő tanára tájékoztatást ad a diákok helyzetéről, a tapasztalatokat megosztja a vezetőséggel, és javaslatokat fogalmazhat meg, ami az iskolai élet javítását, a tanítás-tanulási folyamat hatékonyságát célozza meg. E. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat diákönkormányzat a tagintézmény vezetésével, a programok megtartása előtt egyezteti. A menet közben felmerült pénzügyi vagy egyéb problémákat közösen küszöbölik ki a felek. F. A nevelőtestületi értekezletre meghívható a diákönkormányzat egy képviselője (az ülés megtartása előtt legalább tizenöt nappal), ahol a jogszabályokban meghatározott esetekben, a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési jogát gyakorolhatja. G.Osztályszinten vagy diákköri szinten is a felek a kapcsolatok bővítésére törekednek. Az adott diákkör (pl. iskolaújság), szakkör vagy más csoport belső szabályzata tartalmazhat további formákat is. Aláírók: igazgató tagintézmény-vezető,

tagintézmény szülői szervezete, tagintézmény DÖK

69

V.2. AZ EGYSÉGES ISKOLA SZAKKÖZÉPISKOLAI TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI V.2.1. IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ Utasítási és rendelkezési joggal bír a tanügyigazgatás, tanulói jogviszony kérdésében, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységekre a pedagógus és nem pedagógus munkakörben tevékenykedő dolgozókra. Feladata:  Szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktatást, megbízza az osztályfőnököket.  Elkészíti az éves munkaprogramot és ellenőrzési tervet.  Elkészítteti és ellenőrzi a tanmeneteket. Ellenőrzi a tanítási órákat és korrepetálásokat, valamint az osztályfőnöki órákat, gyakorlati oktatást.  Ellenőrzi az oktatás rendjét, fegyelmét, tisztaságát.  Segíti az osztályfőnöki munkaközösség munkáját.  Szervezi a beiskolázási tevékenységet, a tanulók felvételét, áthelyezését. Gondoskodik a tanulók év közbeni áthelyezésének ügyintézéséről.  Gondoskodik a jogszabályokban előírt munkaügyi nyilvántartás vezetéséről.  Engedélyezi a szabadságot, javasolja a rendkívüli szabadságot.  Szervezi, irányítja, ellenőrzi a szakközépiskolai oktatást, a szakmai és érettségi vizsgákat.  Gondoskodik az előre meghatározott szakmai keretéig az iskolai rendezvényekre fordítható összegek felhasználásáról, az oktatástechnikai eszközök utánpótlásáról, afőigazgatóval, KLIK igazgatójával együttműködve. Dönt az oktatási segédeszközök beszerzésének fontossági sorrendjéről és a biztosított keret mértékéig kezdeményezi beszerzésüket a munkaközösség-vezetők egyetértésével.  Gondoskodik mindennemű adatszolgáltatásról az érvényben lévő előírásoknak megfelelően.  Aláírási és körbélyegző használati joggal rendelkezik. V.2.2. AZ IGAZGATÓHELYETTES JOGKÖRE, FELADATAI Feladata:  A munkája tervszerű végzése érdekében munkaterületére éves munkaprogramot és ellenőrzési tervet készít, és azt beterjeszti jóváhagyásra a tagintézmény-vezetőnek.  Munkaterületéről rendszeresen szóbeli tájékoztatót ad az igazgatónak. Rendkívüli eseményről azonnal beszámol az igazgatónak.  Szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktatást, valamint az érettségi vizsgákat. Elkészíti, vagy elkészítteti a tagintézmény órarendjét.  Elkészítteti és ellenőrzi a közismereti tantárgyak tanmeneteit.  Irányítja a kompetencia alapú oktatást.  Javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére a tagintézményi diákszerveződés véleményének meghallgatásával.

            

      

Az igazgató tagintézmény-vezetővel történt egyeztetés alapján ellenőrzési tervet készít, ellenőrzi a tanórákat, korrepetálásokat, valamint az osztályfőnöki órákat. Ellenőrzi az oktatás rendjét, fegyelmét, tisztaságát. Elkészíti a tanári ügyeleti beosztást. Gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről, vezeti a helyettesítési naplót. Figyelemmel kíséri a tanórán kívüli foglalkozások rendjét. Részt vesz a tanulók iskolán kívüli kulturális tevékenységének szervezésében. Intézkedik a tanulókat érintő orvosi vizsgálatok megszervezéséről. Ünnepélyek, tanulmányi versenyek szervezését, lebonyolítását irányítja. Az iskolai munkával kapcsolatos dokumentumokat ellenőrzi, felügyel arra, hogy az adminisztráció megfeleljen az elvégzett munkának. A túlórákat számfejti, és a helyettesítéseket elkészíti. Az igazgatóval egyeztetett terv alapján részt vállal a nevelési valamint a tanévközi és tanév végi értekezletek anyagának összeállításában, az értekezletek levezetésében Felelős a pedagógusok szakmai fejlődéséért. Munkaköri változás, kérelem, kitüntetés esetén elkészíti a tanárok minősítését. Javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók béremelésére, jutalmazására. Segítséget nyújt a szaktantermek, szertárak fejlesztéséhez, szemléltetőeszköz készítéséhez. Segítséget nyújt a tárgyi feltételek fejlesztési terveinek készítéséhez. Dönt az oktatási segédeszközök beszerzésének fontossági sorrendjéről, és a biztosított keret mértékéig kezdeményezi beszerzésüket irányítási területén, a munkaközösség-vezetők egyetértésével. Gondoskodik a munkaközösségek megalakításáról, segíti és ellenőrzi tevékenységüket. A munkaközösségeken keresztül gondoskodik területén a balesetmentes munkavégzés feltételeiről, a balesetek nyilvántartásáról. Szervezi, irányítja a tantárgyi háziversenyeket, a megyei és országos versenyre való felkészítést a munkaközösségek bevonásával. Gondoskodik a megyei, területi versenyekre való nevezésről, irányítja az intézetben lebonyolítandó versenyeket. Segíti a szülői munkaközösség munkáját. Teljes jogkörrel képviseli a tagintézmény-vezetőt a fegyelmi ügyekben (tanulók esetében). Kezeli a dolgozók személyi adatait, gondoskodik azok naprakész állapotban létéről. Segíti a végzős tanulók továbbtanulását (szakképzés, felsőfokú képzés). . Kötelezettségvállalási aláírási joggal rendelkezik. Aláírási és körbélyegző használati joggal rendelkezik.

V.2.3. A GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ-VEZETŐ JOGKÖRE, FELADATAI A gyakorlati oktatás-vezető egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős a szervezeti felépítésben meghatározott területek munkájáért. Feladata:  A munkája tervszerű végzése érdekében munkaterületére éves munkaprogramot és ellenőrzési tervet készít, és azt beterjeszti jóváhagyásra a tagintézmény-vezetőnek.  Munkaterületéről rendszeresen szóbeli tájékoztatót ad az igazgatónak. Rendkívüli eseményről azonnal beszámol az igazgatónak. 71

     

      

Szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakmai oktatást, valamint a szakmai vizsgákat. Elkészíti, vagy elkészítteti a tagintézmény órarendjét. Elkészítteti és ellenőrzi a szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó órák, valamint a szakképzésben az elméleti és gyakorlati oktatás tanmeneteit. Az igazgató tagintézmény-vezetővel történt egyeztetés alapján ellenőrzési tervet készít, ellenőrzi a szakmai tanórákat, korrepetálásokat, valamint a szakmai gyakorlatokat. Ellenőrzi az oktatás rendjét, fegyelmét, tisztaságát. Felelős a szakmai képzésben közreműködő pedagógusok szakmai fejlődéséért. Munkaköri változás, kérelem, kitüntetés esetén elkészíti a tanárok minősítését. Javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók béremelésére, jutalmazására. Segítséget nyújt a szaktantermek, szertárak fejlesztéséhez, szemléltetőeszköz készítéséhez. Segítséget nyújt a tárgyi feltételek fejlesztési terveinek készítéséhez. Dönt az oktatási segédeszközök beszerzésének fontossági sorrendjéről, és a biztosított keret mértékéig kezdeményezi beszerzésüket irányítási területén, a munkaközösség-vezetők egyetértésével. Gondoskodik a munkaközösségek megalakításáról, segíti és ellenőrzi tevékenységüket. A munkaközösségeken keresztül gondoskodik területén a balesetmentes munkavégzés feltételeiről, a balesetek nyilvántartásáról. Szervezi, irányítja a szakmai háziversenyeket, a megyei és országos versenyre való felkészítést a munkaközösségek bevonásával. Gondoskodik a megyei, területi szakmai versenyekre való nevezésről, irányítja az intézetben lebonyolítandó versenyeket. Segíti a szülői munkaközösség munkáját. Teljes jogkörrel képviseli a tagintézmény-vezetőt a fegyelmi ügyekben (tanulók esetében). Segíti a végzős tanulók továbbtanulását (szakképzés, felsőfokú képzés). Kapcsolatot tart a szakképzés irányítás-szervezés szereplőivel. Megszervezi az összefüggő szakmai gyakorlatot a szakképzési évfolyamokon. Kötelezettségvállalási aláírási joggal rendelkezik. Aláírási és körbélyegző használati joggal rendelkezik. V.2.3. A GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ FELADATA:

-

-

Feladatkörébe tartozik az iskola számviteli ügyeinek intézése, számlák továbbítása a KLIK felé, a gazdasági irattár kezelése. Végzi az összes dolgozó nem bér jellegű személyi juttatásaival kapcsolatos ügyintézést. Ellátja a rendkívüli túlóra (helyettesítés), a betegállomány, GYES, GYED és gyermekszabadság, normál szabadságok adminisztrációját. Elvégzi a pénztárosi munkát A beérkező számlák záradékolásáról és továbbításáról gondoskodik. Kiállítja az esetleg jelentkező kimenő készpénzes számlákat, gondoskodik a készpénz egyszámlára történő feladásáról. Nyilvántartja, kiírja a szabadságokat, elkészíti a szabadságolási ütemtervet. Elkészíti a megbízási, vállalkozási szerződéseket, együttműködési megállapodásokat, majd aláírás után eljuttatja a KLIK-nek.

72

- Gondoskodik a meglévő bérleti szerződések díjainak aktualizálásáról, tartozás esetén annak behajtásáról, ennek sikertelensége esetén az ügy jogi útra tereléséről és a szerződés felmondásáról. - A leltározásokat a „Leltározási Ütemterv”-ben foglaltak szerint végzi. - Jogosult a szakmai teljesítés igazolására az “Útravaló Programban”. - Szakmai teljesítőként a tárgyi eszközt kezelő személlyel az üzembehelyezési jegyzőkönyvben az átvételt elismerteti. - Az SZJA-val kapcsolatos igazolások, nyilatkozatok összerendezésében aktívan közreműködik. - Vezeti az étkezési nyilvántartási naplót, beszedi a térítési díjakat, határidőre elkészíti a feladást. Az élelmezésvezető felé a szükséges létszámot lejelenti, a havi adagösszesítőt leigazolja. - Az osztályfőnökök közreműködésével összegyűjti a diáksportra befizetett költségtérítéseket, osztályonként nyilvántartást vezet a tanulók által befizetett összegről, figyelemmel kíséri a tartozásokat. - Elkészíti és továbbítja minden hónapban a „munkából való távolmaradás” jelentés dokumentációját. Feladást készít az új alkalmazásokról. - Feladást készít a pedagógusok és technikai dolgozók változó béréről. - Adatokat szolgáltat a likvidtervhez. - Kezeli a technikai dolgozók személyi adatait, gondoskodik azok naprakész állapotban létéről. V.2.4. A GONDNOK FELADATAI: - Irányítja a technikai dolgozókat. - Gondoskodik arról, hogy a különféle iskolai eseményeken (ballagás, érettségi, osztálytalálkozó) megfelelő számú technikai személyzet rendelkezésre álljon. - Megoldja a technikai dolgozók hiányzása esetén azok helyettesítését. - A munka-és védőruha analitikus nyilvántartását vezeti. - Gondoskodik arról, hogy időben megfelelő mennyiségű tisztítószer, irodaszer, egyéb anyag rendelkezésre álljon. - Vezeti az orvosi alkalmassági vizsgálatok nyilvántartását, gondoskodik arról, hogy a dolgozók a lejárat időpontjában újabb alkalmassági vizsgálaton megjelenjenek. - ÁNTSZ ellenőrzéskor az ellenőrző szerv rendelkezésére áll (tantermek ellenőrzése). Az év végi leltározásokba besegít. Javaslatot tesz az épületek, berendezések távlati és következő évi felújítási terveire. A jóváhagyott felújítási tervekhez kivitelezőket keres. Ellenőrzi a kiadott karbantartási feladatok elvégzését, az anyagok felhasználását. Intézkedik az észlelt rongálások felderítéséről és a károk megtéríttetéséről. A kezelésében lévő készletért anyagilag és büntetőjogilag felel. A szakközépiskolában ellátja a gondnoki teendőket.

73

V.2.6. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

 a tanítási órákra való felkészülés,  tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint kell végeznie.  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a tanórákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kapcsolódó dokumentumokat elkészítése  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, szakmai, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével, felzárkóztatásával kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,

74

 az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélyek, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvények szervezése  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek, a teremőri feladatok ellátása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

V.2.8. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. A tanulmányi munka figyelemmel kísérése a) Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. b) Legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal az ellenőrző útján értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. c) Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése a) Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. b) Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. c) Az első igazolatlan hiányzás esetén hivatalos formában értesíti a tanuló szüleit és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire. d.) Folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat.

75

Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység a) Osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; az osztályozó naplóból még hónap végén is hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár és az igazgatóhelyettes figyelmét. b) Ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése. c) A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. d) Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. e) A pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. f) Anyakönyvek kitöltése és vezetése. g) Érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése. h) Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra. Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők a) Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját. b) A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. c) Az első osztályfőnöki órán vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület "őket érintő határozatairól. d) Az osztály diáktitkára révén az osztályfőnöki órákon tájékoztatja az osztályt a diák önkormányzati határozatokról, tevékenységekről. e) Elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek a) Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. b) A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó,, szalagavató, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát. c)A szabadidő-szervező segítségével megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat. 76

Szülőkkel való kapcsolattartás a) Egy évben legalább két szülői értekezletet tart. b) Szükség esetén családlátogatást végez. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel.

V.2.5. AZ IGAZGATÓ TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ HELYETTESÍTÉSI RENDJE Az igazgató tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén – a tagintézmény irányításával kapcsolatos felelősség fenntartása mellett – őt teljes jogkörrel az igazgató helyettes, vagy gyakorlati oktatásvezető helyettesíti. Amennyiben ő is távol van, akkor az osztályfőnöki munkaközösség vezetője a helyettes. A helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.  az igazgató helyettese számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát.  az igazgató helyettese számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát.  a gondnok számára az ügyviteli és technikai alkalmazottak beosztásának, szabadságolási rendjének megállapítását. V.2.6. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A vezetés ellenőrzési feladatai Az iskolavezetés folyamatos korszerűsítésének egyik legfőbb eleme az ellenőrzés színvonalának, tudatosságának és hatékonyságának növelése. A vezetői ellenőrzés nem merülhet ki az óralátogatással. Az ellenőrzést ne önmagában, hanem a vezetés egyéb funkcióival szerves egységben szemléljük, beleértve a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, ellenőrzését, értékelését és minősítését. A vezetői ellenőrzés célja: közvetlen információk szerzése, tények megismerése. Az ellenőrzésnek a tanév helyi rendjét szabályozó iskolai munkatervből kell kiindulnia. Az ellenőrzés területei és tartalma a.) Tanítási órák, osztályfőnöki órák Minden alkalommal figyelmet kell fordítani: - a tanulók órán tanúsított magatartására, 77

-

-

a nevelőnek a tanulókkal való kapcsolatára, órájának légkörére, a tanterem rendjére, tisztaságára. A látogatások alkalmával esetenként vizsgálni kell, pl.: a tanulói tudásszint mérés- és értékelés módját, az erre fordított időt, az adott házi feladat mennyiségének, kijelölésének módját, a megoldáshoz nyújtott segítséget, az útmutatás mennyiségét és mélységét, az anyag tárgyalásához használt bemutató, szemléltető és technikai eszközöket, a tanmenetben rögzített oktatási anyag, időrendben való tárgyalását, a rendelkezésre álló idővel való gazdálkodást (az óra főbb részeire fordított időt), milyen mértékben sikerült a tanulókat aktivizálni. b.) A komplex ellenőrzés során vizsgálni kell:

-

a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkájában az egységes eljárások érvényesülését, az oktatási eszközök használatának mértékét, egy évfolyamon, azonos tantárgyat oktató pedagógusok tanmeneti ütemtől és egymástól való eltérését, a kínálkozó nevelési lehetőségek kihasználását az osztály napi, heti leterhelését, a kapott házi feladatok mennyiségét, a tanuló otthoni kötelező elfoglaltságát és szabadidejének mennyiségét. c.) Tömegsport foglalkozások, szakosztályi munkák

- a foglalkozások időben történő megtartása, azok tartalma - a foglalkoztatott tanulók létszáma. d.) Tartós tanszerek megőrzése Könyvek, munkafüzetek megóvásának mértéke. V.2.7. A NEVELŐTESTÜLET ÁTRUHÁZÁSA

FELADATKÖRÉBE

TARTOZÓ

ÜGYEK

A. A tagintézmény nevelőtestülete saját döntési jogkörének gyakorlását az alábbi esetekben az adott osztályban tanító tanárok közösségére ruházza át: a. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása b. A tanulók osztályozó vizsgára bocsátásának engedélyezése. B. A nevelőtestület véleményezési jogkörének gyakorlását az alábbi esetekben a szakmai munkaközösségekre ruházza át: a. A tantárgyfelosztás javaslatának elkészítése. b. Egyes pedagógusok külön feladattal való megbízásának elbírálása.

78

V.2.8. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA A fenntartóval való kapcsolattartásra a főigazgató, a tagintézmény-vezető vagy az általa megbízott személy jogosult. A tagintézmény vezetője köteles rendszeresen és haladéktalanul tájékoztatni az intézmény fenntartóját minden az SZMSZ-ben rögzített, a fenntartó hatáskörébe tartozó ügyben. A tagintézmény szerteágazó külső kapcsolatrendszerrel bír, melyen belül kiemelt szerepe van az oktatással, neveléssel kapcsolatos partnereknek. A gyermekjóléti szolgálattal  az ifjúságvédelmi felelős 2. Az iskola-egészségügyi szolgálattal  az ifjúsági védőnő közreműködésével a tagintézmény-vezető helyettes és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője 3. A gyakorlati képzést folytató vállalkozókkal szervezetekkel  együttműködési megállapodást kötünk, melynek keretén belül szorosan együttműködünk a tanulók minőségi képzése érdekében  az iskolavezetőség tagjai rendszeresen informálódnak a diákok szakmai fejlődéséről  az iskolavezetőség rendszeresen felkeresik a munkáltatókat, felméri igényeiket, lehetőségéhez mérten eleget tesz kéréseinek 4. Kamarákkal, szakképesítésért felelős szervezetekkel A szakképzési törvény szerint a szakmai érdekképviseleti szervek, a kamarák felelősek a szakképzés elméleti és gyakorlati hátterének biztosításáért. Ennek megfelelően:  a szakmai vizsgán képviselőt küldenek  egymás rendezvényein – meghívás esetén – kölcsönösen részt veszünk,  a szakmai kamarák képviselői felelnek a tanulószerződések nyilvántartásáért  a szakmai kamarák képviselői felelnek a gyakorlati képzést nyújtó vállalkozások, vállalatok akkreditálásáért, szakmai ellenőrzéséért 5. A megyei, regionális és országos társintézetekkel  a tagintézmény vezetősége rendszeresen képviseli iskolánkat és érdekeinket minden fórumon  együttműködünk a tanulók áthelyezése esetén  vetélkedők, versenyek szervezése 1.

6. Helyi általános iskolákkal  részt veszünk az iskolák pályaválasztási szülői értekezletein  nyílt napokon és sok közös vetélkedőn, programjainkon részt vesznek az általános iskolák tanulói. 7. Pedagógiai szakszolgálattal, Pedagógiai intézettel az iskolavezetés rendszeres kapcsolatot tart  az SNI-s, BTM-es tanulók állapotával, kötelező fejlesztésével kapcsolatban,  illetve az erre vonatkozó dokumentumok beszerzése, kiállítása érdekében. 8. Komló város  a tagintézmény vezetője a város minden fórumán képviseli az intézmény valamint az intézménybe járó diákság érdekeit 79

V.2.9. A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS A tanítás helye az intézményegység épülete, sport és gyakorló területe, valamint a gyakorlati oktatás céljára kijelölt taniroda. Elméleti oktatás a. A nyitva tartás – órarend szerint – 700–1530-ig terjedő időszakban történik. (Portaszolgálat 700 - 1900 között van.) A délelőtti oktatás 745 órakor kezdődik és 1530 óráig tart. Egy tanítási óra 45 perc. Az egyes tanítási órákat délelőtt 15 perces – tanítási naponként egy alkalommal 20 perces ebédszünet közbeiktatásával kell megtartani. A tanárok és a tanulók a tanítási óra kezdete előtt legalább 10 perccel legyenek az intézményben. A vidékről bejáró tanulók a közlekedési eszköz beérkezése és a tanítás kezdete közötti időt az épület alagsorában tölthetik. b. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. A tanulók a szaktantermekben csak tanári felügyelet mellett, vagy osztályfőnöki engedéllyel tartózkodhatnak. Saját tanteremben a szünetekben is tartózkodhatnak a tanulók. A szünetek rendjére a kijelölt ügyeletes tanár a beosztott tanulókkal vigyáz. c. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy az órát más módon zavarni nem szabad. (Rendkívüli esetben az ügyeletes vezető kivételt tehet.) d. Délutáni foglalkozások csak tanári felügyelet mellett tarthatók. Gyakorlati oktatás a. A gyakorlati oktatás a tanirodában folyik. b. A gyakorlati oktatás a számítógépes szaktantermekben folyik. c. A gyakorlati oktatás az egészségügyi szaktanteremben zajlik. d. Külső helyszíneken is szervezünk szakmai gyakorlati órákat, és nyári összefüggő szakmai gyakorlatot, általában szakmai együttműködési megállapodások révén komlói költségvetési szervekkel, vagy gazdálkodó szervezetekkel. A gazdálkodó szervezeteknél folytatandó gyakorlati képzés kezdetének, ill. befejezésének alkalmazkodni kell a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez, azonban ekkor sem haladhatja meg a törvényben rögzített napi munkaidőt. V.2.10. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, A DOLGOZÓK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása e.

A tagintézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.00 és 16.00 óra között, pénteken 7.00 és 15.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 80

A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június és augusztus hónap kivételével – heti 32 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatainak leírását a munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozások, emelt szintű érettségire készítő foglalkozások, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) elrendelt túlmunka A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, 81

f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y)

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  

kötelező óraszámban ellátott feladatok mindegyike a fentebb meghatározott tevékenységek, kivéve az a, g, l, p, r,w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a fentebb meghatározott tevékenységek közül az a, g, l, p, r, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. A pedagógus munkrendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető, és a helyettesei állapítják meg az órarendjének, illetve egyéb feladatköreinek függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál a tagintézmények, intézményegységek feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményben működő érdekképviseletek, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. 82

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.10 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon. Rendkívüli esetben a pedagógus a tagintézémény-vezetőtől vagy helyetteseitől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézmény-vezetője adja helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása, illetve a fenntartó jóváhagyása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében a tagintézmény-vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat a tagintézmény-vezető és a gondnok közösen készítik el. V.2.11. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Egy oktatási intézményen belül az oktató-nevelő munka hatékonyságához elengedhetetlen az adott munkaközösség tagjainak folyamatos együttműködése. Az együttműködés munkaformáit és annak gyakoriságát nagymértékben meghatározza a tanév rendje, illetve az adott tanévben az iskola valamennyi oktató-nevelő munkát folytató dolgozójára háruló feladatok sokasága. Adott tanév során az együttműködés legfontosabb állomásai:

83

1. A tanórák elosztásának átgondolása, az adott tanévben várható feladatok kiosztása az iskolavezetés irányításával – alakuló értekezlet 2. A munkaközösség-vezető által elkészített éves munkaterv megvitatása – munkaközösségi megbeszélés 3. Az előző év érettségi eredményeinek áttekintése, a tanórákon folyó oktató-nevelő munka módszertanának elemzése és átgondolása – munkaközösségi megbeszélés 4. Óralátogatás (félévente egyszer a mk. valamennyi tagjának legalább egy óráján (mk.vezető + iskolavezetés) 5. A félévzáró osztályozó konferenciát követően a féléves eredmények értékelése (munkaközösségi megbeszélés) 6. Az adott évben esedékes érettségi vizsga előkészítése – tételsorok elkészítése és aktualizálása az érettségi vizsga változásainak nyomon követésével (munkaközösségi megbeszélés) 7. Az írásbeli érettségi vizsgák megoldó kulcsainak nyilvánosságra hozását követően mk. egyeztetés az egységes értékelés megvalósulása érdekében 8. A tanévzáró osztályozó konferenciát követően az egész éves eredmények értékelése (munkaközösségi megbeszélés) 9. A szóbeli érettségi vizsgákat követően az érettségi vizsga eredmények értékelése, illetve a tanév eredményeinek értékelése – a munkaközösség-vezető által készített éves értékelés megvitatása (mk. megbeszélés) 10. Az éves értékelés tükrében a következő tanév, valamint a pótvizsgák előkészítése

V.2.10. ÜNNEPÉLYEK, ÁPOLÁSA

MEGEMLÉKEZÉSEK

RENDJE,

HAGYOMÁNYOK

- A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek: a. A tagintézmény működésével kapcsolatos rendezvények tanévnyitó, tanévzáró ünnepély szalagavató ünnepély ballagás egyéb kulturális és sportrendezvények. b. Állami (nemzeti) ünnepek c. A volt névadó személyéhez kötődő megemlékezések: Kazinczy-napok 84

d. -

-

A tagintézmény képzésével összefüggő speciális rendezvények Az ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő a tagintézmény hírnevének öregbítését. Az első tanítási napon tanévnyitó iskolagyűlést, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepélyt kell tartani. Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját a rendezésért felelős közösséget és a nevelőtestületi tagokat a munkaterv, ill. ütemterv tartalmazza. Az ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Meghívandók köre: fenntartó, intézményegységek, szülői munkaközösség, iskolaszék, gazdálkodó szervek képviselői, stb. A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi. V.2.11. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI

A.) A tanulók részvétele Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény-vezető és helyetteserögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni A tanulók tanórán kívül iskolai keretek között, vagy az iskola irányításával iskolán kívül folyótevékenységekben vehetnek részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoport, sportegyesület, stb.) munkájában – amennyiben az oktatási időt is érinti – az osztályfőnök javaslata alapján csak a tagintézmény-vezető engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. B.) Kezdeményezők köre A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a DÖK, a nevelőtestület, a DSK, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá más – az iskolán kívül működő – szervek, szervezetek kezdeményezhetik. C.) Tanórán kívüli tevékenységek köre  Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösségvezetők javaslata alapján kerül az ütemterv kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak.  Érettségi, szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat: Elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni.  Szakköri, diákköri foglalkozások A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és 1-2 órán át tartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szak85

kör működési rendjét a tagság készíti el és azt az tagintézmény-vezető hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt – akit az tagintézmény-vezető bíz meg – szakköri naplót vezet az előírások szerint. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg.  Emelt szintű érettségire készítő foglalkozások A tanulók igényei szerint tantárgyakból biztosítjuk legalább 6 fő jelentkezése esetén. Szabadon választott kötelező tanórai foglalkozásnak minősül. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát.  Klub-foglalkozások A klubban a klubvezető irányításával és a szervezésével lehet rendezvényeket tartani. Osztály, diákkör, stb. kérheti meghatározott időre a klubhelyiséget alkalmi programja lebonyolítására. A programokat úgy kell szervezni, hogy az a tanítást ne zavarja.  Kirándulások, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása  Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak a tagintézmény-vezető előzetes engedélyével szervezhető. A tanév elején a tervezett osztálykirándulások időpontját az osztályfőnöki tanmenetben fel kell tüntetni. A tanulmányi kirándulás, az üzemek és kulturális intézmények látogatása az iskolai munkatervek, továbbá az osztályfőnökök és a tanárok tanmenetének szerves része. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösséggel közösen a tanulók és a szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak figyelembevételével kell megtervezni és szervezni. Az iskola által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de legalább kettő főt.  A kirándulásokra vinni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljük.  Külföldi utazások tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai  Tanulóknak tanítási idő alatt, vagy azon kívül, közalkalmazottaknak a szorgalmi időben minden egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja külföldi tanulmányok folytatása, tanulmányút, továbbképzésen, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel, az intézményegység-vezető engedélye szükséges.  A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal a tagintézményvezetőnek írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell: a külföldön tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanáraik nevét.  A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára az alkalmazottak részére a szabadságot, a tanulók részére a tanításból való távolmaradást a tagintézmény-vezető az érvényes jogszabályok és az SZMSZ rendelkezései szerint jogosult engedélyezni.  A tagintézmény-vezető szorgalmi időben történő külföldi távollétéhez a munkáltató engedélye szükséges. 86

 Sportkör Az iskolában működő diáksportkör (DSK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sport eszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához.  Versenyek, vetélkedők A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők az azokon való részvétel önkéntes. Céljuk a diákok képességeinek készségeinek fejlesztése az egyéni érdekérvényesítési készség, vagy a csapatszellem növelése. A meghirdetett helyi, regionális vagy országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.  Énekkar, zenekar Sajátos diákkörként működik a többi középiskolai tagintézménnyel közösen, vezetője az főigazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és más kulturális rendezvények színvonalának emelését is szolgálja. V.2.12. ELISMERHETŐ TÁVOLLÉTEK Távollétek: a Munka törvénykönyve 151. § (2) bekezdésében meghatározottak. Elismerhető távolléti időnek számít tagintézményünkben: közalkalmazotti továbbképzés, továbbtanulás, szakmai konferencia, tapasztalatcsere, tanulmányi, és sportversenyeken való részvétel, tanulmányi kirándulás, tanulók orvosi vizsgálatra kísérése, vizsganapok, vizsgára való felkészülési idő, a közalkalmazott gyermeke ballagásának napja, hivatalos értekezlet.

87

V.2.13. DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERVEZŐDÉS, DIÁKKÉPVISELŐK, VALAMINT AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA RENDJE A.)

B.)

C.)

D.)

E.)

A tagintézményi diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal kell összehívni. Az összehívását a DÖK képviselője, elnöke vagy a tagintézmény-vezető is kezdeményezheti. A közgyűlés előre meghatározott napirendi pontok szerint működik, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a jogkörét és működési rendjét. A diákfórum vagy panaszfórum szükség esetén bármikor összehívható a diákképviselők, vagy a diákönkormányzat kezdeményezésére. Itt a diákok közvetlenül vagy képviselőik által mondhatják el problémájukat, véleményüket az iskolai élettel kapcsolatban, az intézményegység vezetőinek. A diákönkormányzat havonta tartandó gyűléseire szükség esetén a tagintézmény-vezető, vagy távollétében a gyakorlati oktatásvezető is meghívható tanácskozási joggal. A diákönkormányzat összehívásáról az elnöke, távollétében a helyettese, vagy képviselője gondoskodik. A tanévzáró értekezleten (a munkarendben foglaltak alapján) évente egy alkalommal, a diákönkormányzat képviselője vagy elnöke, illetve segítő tanára tájékoztatást ad a diákok helyzetéről, a tapasztalatokat megosztja a vezetőséggel, és javaslatokat fogalmazhat meg, ami az iskolai élet javítását, a tanítás-tanulási folyamat hatékonyságát célozza meg. A nevelőtestületi értekezletre meghívható a diákönkormányzat egy képviselője (az ülés megtartása előtt legalább tizenöt nappal), ahol a jogszabályokban meghatározott esetekben, a diákönkormányzat egyetértési és véleményezési jogát gyakorolhatja.

………………………………

……………………………….. ……………………………

igazgató tagintézmény-vezető,

tagintézmény szülői szervezete,

tagintézmény DÖK

88

V.3. AZ EGYSÉGES ISKOLA SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 1. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy átfogó jelleggel szabályozza az intézmény törvényes működési rendjét, a feladatrendszerek, tevékenységkörök, kapcsolati rendszerek összességét. 2. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:       

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, az intézmény könyvtárában nyitvatartási időben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 1-jei határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban résztvevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Módosítására szintén a nevelőtestület jogosult az iskolaszék és az intézményben működő diákszervezet (Ifjúsági Diákunió) véleményének kikérése után, szükség estén a fenntartó egyetértésével. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje 89

Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz. Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok 853121

Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)

853124

Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)

853211

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

853212

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

853221

Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

853222

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

855921

Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

931204

Diáksport

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

562917

Munkahelyi étkeztetés

682000

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

890443

Egyéb közfoglalkoztatás

A tagintézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. A tagintézmény gazdálkodásának jellemzői 2. A tagintézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az tagintézmény a Klebelsberg Intézményfenntrató Központ komlói tankerületének keretein belül önálló gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik. A gazdálkodással kapcsola90

tos tevékenysége a köznevelési törvény, az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok, és az Intézményfenntartó Központ belső ügyrendjére vonatkozó előírások szerint, a Kökönyösi Oktatási Központ főigazgatója valamint a megyei és járási tankerületi vezető irányítása, és ellenőrzése mellett az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett zajlik. A tagintézmény gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Komló járási szervezete látja el. A tagintézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást nem folytat, és a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. A tagintézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Komló Város Önkormányzata gyakorolja. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII törvény (a továbbiakban: átadási törvény) értelmében azonban az intézmény székhelyét képező épületet, a telket és a feladatellátáshoz szükséges ingóságokat (berendezéseket, felszereléseket, taneszközöket, informatikai eszközöket) leltár szerint vagyonkezelésre az Önkormányzat (Komló Város Önkormányzata 188/2012. (XII.14.) sz. határozata értelmében) átadta az Intézményfenntartó Központ számára. Az Önkormányzat az intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon a szerződés időtartama alatt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg. A KIK a használatába álló ingó és ingatlanvagyont harmadik személy részére használatba vagy bérbe nem adhatja, nem terhelheti meg, és nem idegenítheti el. A tagintézményben található kollégium és a tálalókonyha működtetése a Komló Város Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet irányítása alá került, a közfeladat jellege miatt. A tagintézmény ingóságaira és ingatlanaira vonatkozó további rendelkezéseket a Komló város Önkormányzata és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ között létrejött vagyonkezelési, illetve használati szerződés tartalmazza. A tagintézmény vezetője a rábízott vagyon felhasználásáról rendszeresen beszámolót ad a főigazgatónak és a tankerület vezetőjének, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az alaptevékenység sérelme nélkül a fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni, vagy egyéb módon hasznosítani. A Komló Város Önkormányzata Gazdasági Ellátó Szervezetének működtetésében álló épületrészek tekintetében a szervezet vezetőjének engedélye szükséges. 91

3. A tagintézmény gazdálkodási feladatainak ellátása A tagintézmény nem rendelkezik önálló gazdálkodási jogkörrel, így minden gazdálkodással kapcsolatos feladat az intézmény fenntartóját terheli. Azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata a költségvetés megtervezése, annak végrehajtása, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok ellátása. Ennek megfelelően a tagintézmény gazdálkodása, kiemelten a költségvetés végrehajtása, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével történik. Az intézmény a fenntartó rendelkezése alapján kincstári rendszerben gazdálkodik, melynek szabályozása szintén a fenntartó feladata. Az intézmény a térítési díjak beszedésére, és a házipénztár kezelésére jogosult. Az intézménynek gazdasági alkalmazottja nincs. A tagintézmény kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés, igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. A teljesítés igazolása a főigazgató feladat, a kötelezettségvállalás és utalványozás joga a tankerület vezetőjét illeti meg.

92

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI EGYSÉGEI

A Kökönyösi Oktatási Központ Szakközépiskola Nagy László Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A tagintézmény szervezeti felépítése Tagintézmény-vezető Tagintézmény- vezető szakmai helyettes

Tagintézmény- vezető nevelési helyettes iskolatitkár

munkaközösség vezetők szakmai elméleti tanárok szakoktatók speciális szakiskola tanárok karbantartó

pedagógiai asszisztens portások

kollégium vezető kollégiumi nevelők

könyvtáros takarítók sofőr

munkaközösség vezetők közismereti tanárok

93

1. Az intézmény vezetője: TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ A szervezeti struktúrából és hierarchiából eredően a tagintézmény vezetője, fenntartói egyetértéssel igazgatói címet kapott tagintézmény-vezető. Jog- és hatásköre – az SZMSZ egyéb hatáskört kiterjesztő szabályozása kivételével – csak az adott tagintézményre terjed ki. Utasítási és rendelkezési joggal bír a tanügyigazgatás, tanulói jogviszony kérdésében, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységekre a pedagógus és nem pedagógus munkakörben tevékenykedő dolgozókra. Az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési sorrendben az igazgatót – távollétében - helyettesítik. A helyettesítési jog nem tartalmazza a munkáltatói és bérgazdálkodói jogköröket. A tagintézmény dolgozói felett a főigazgatótól átvett jogkörként az utasítási és a fegyelmi jogkört gyakorol. Korlátozott aláírási és körbélyegző használati joggal rendelkezik.

A munkakör célja:

A tagintézmény egyéni felelősségű irányítása, a szakszerű és törvényes működés, a helyi oktatáspolitikai igényeknek megfelelő, színvonalas pedagógiai munka az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosítása.

Alapvető felelősségek, feladatok:

Felelősséggel tartozik a fenntartónak, a főigazgatónak, az igazgatótanácsnak, és a nevelőtestületnek a Köznevelési törvényben, rendeletekben és az iskolai szabályzatokban számára meghatározott feladatok ellátásáért, valamint az intézményegység más felelős tagjai által vezetett munkaterületek felügyeletéért. 94

Alapvető feladata a pedagógiai irányítás, de a munkakörében foglalkoznia kell a főigazgató által átadott személyzeti-munkáltatói, gazdálkodási és adminisztratív (tanügyigazgatási, hivatali) feladatokkal is. A pedagógiai irányítás feladatait a Köznevelési törvény határozza meg: - tagintézmény nevelőtestületének vezetése - a nevelő-oktatómunka irányítása és ellenőrzése, - a szakmai feladatok irányítása és ellenőrzése. A tagintézmény-vezető a központi tantervi előírásoknak és a helyi társadalom igényeinek figyelembevételével, a nevelőtestülettel együtt részt vesz az intézmény pedagógiainevelési programjának kialakításában, gondoskodik annak megvalósításáról, az eredményesség és hatékonyság tervszerű és rendszeres ellenőrzéséről. Felelősségi körében gondoskodik a nevelő-oktatómunka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről, a demokratikus iskolai légkör kialakításáról. A tagintézmény-vezető – vezetőtársaival munkamegosztásban – tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a nevelő-oktató, valamint a szakszolgálati munkát, de vannak feladatai a végrehajtás területén is. Így: -

Elkészíti az intézményegység, tagintézmény munkatervi javaslatát.

-

A munkaközösség-vezetők javaslatai alapján jóváhagyja a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket, a foglalkozási terveket, a szakköri munkaterveket.

-

Részt vesz az intézmény pedagógiai-nevelési programjának kialakításában.

-

A nevelőtestület véleményezési jogkörének és az SZMSZ, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat előírásainak megfelelően megbízza a munkáját segítő vezetőket és felelősöket, és elkészíti a tantárgyfelosztást (ami tartalmazza az osztályfőnökök beosztását is).

-

Előterjeszti a Házirend tervezetét, gondoskodik annak az erre jogosult fórumokon (nevelőtestület, iskolaszék, diákönkormányzat) megvitatásáról és a törvényi előírásnak megfelelő elfogadásáról.

95

-

Szervezi a beiskolázási tevékenységet, a tanulók felvételét, áthelyezését. Gondoskodik a tanulók év közbeni áthelyezésének ügyintézéséről.

-

Szorgalmazza a nevelési szempontból fokozott törődést igénylő (hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavaros, speciális nevelési igényű és a tehetséges) tanulók, gyermekek megfelelő foglalkoztatását szolgáló eljárásokat.

-

Irányítja, és figyelemmel kíséri a tanulói, gyermeki közösségek életét, fejlődését, elősegíti szabadidejük kulturált eltöltését.

-

Biztosítja a tagintézmény tanulói, gyermeki és felnőtt közösségeinek demokratikus jogait.

-

Szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktatást, megbízza az osztályfőnököket. Elkészítteti és ellenőrzi a tanmeneteket. Ellenőrzi a tanítási órákat és korrepetálásokat, valamint az osztályfőnöki órákat.

-

Ellenőrzi az oktatás rendjét, fegyelmét, tisztaságát.

-

Segíti az osztályfőnöki munkaközösség munkáját

-

Gondoskodik az intézményegység nevelőtestületi értekezletek megszervezéséről, biztosítja a nevelőtestületi döntések megfelelő előkészítését, az intézményen belüli információáramlást. Biztosítja, hogy valamennyi nevelő, szakalkalmazott megismerje a legfontosabb központi és iskolai dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak, szellemének érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását.

-

Támogatja a pedagógusok, szakalkalmazottak tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását.

-

Vezetőtársaival meghatározott munkamegosztás szerint ellenőrzi a felelősök munkáját.

-

Szervezi, irányítja, ellenőrzi a szakiskolai és szakközépiskolai oktatást, a szakmai és érettségi vizsgákat.

-

Gondoskodik az előre meghatározott költségvetés keretéig az oktatástechnikai eszközök utánpótlásáról, a fenntartóval együttműködve. Dönt az oktatási segédeszközök beszerzésének fontossági sorrendjéről és a biztosított keret mértékéig, kezdeményezi beszerzésüket a munkaközösség-vezetők egyetértésével.

-

A munkáltató felé kezdeményezi a szabadságot, javasolja a rendkívüli szabadságot.

96

-

A tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelők egyetértésével végzett, tőlük bekért felmérések és beszámolók, valamint folyamatos megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő-oktató munka színvonalának és eredményességének alakulását.

-

Az elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján félévkor és a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor külön is értékeli a nevelőtestület munkáját, az értékelést velük elfogadtatja.

-

Gondoskodik a jogszabályokban előírt munkaügyi nyilvántartás vezetéséről.

-

Gondoskodik mindennemű adatszolgáltatásról az érvényben lévő előírásoknak megfelelően.

-

A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző dolgozókat az iskola belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával jegyzőkönyvi dicséretben, pénzjutalomban, béremelésben részesítheti, kitüntetésre felterjesztheti.

-

Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonásáról.

Átvett személyzeti-munkáltatói feladatok: A tagintézmény-vezető, mint munkáltató: -

Elkészíti az intézményegység, tagintézmény munkaerő gazdálkodási tervét, annak alapján a betöltetlen állásokat jelzi a főigazgatónak és a tankerület vezetőjének.

-

A nevelőtestület véleményének kikérésével megbízza helyettesét.

-

Elkészíti, az intézményegység, tagintézmény vezetőségével és a pedagógusokkal egyezteti a nevelők és a különböző felelősök munkaköri leírását, s ha szükséges, módosítja azokat.

-

Ellenőrzi a dolgozók munkaviszonyával kapcsolatos nyilvántartások vezetését.

-

Megbízza a pedagógiai –nevelési programban feltüntetett felelősöket. Felelősségi körébe tartozik egy olyan nevelőtestületi légkör kialakítása, amelyben minden pedagógus, szakalkalmazott – a kötelező érvényű törvények és belső szabályzatok betartásával – a pedagógiai program szellemében alkotó értelmiségi munkát végezhet. Ennek érdekében törekszik a tagintézmény dolgozóinak alapos megismerésé97

re, fejlődésük elősegítésére és elismerésére, a nevelőtestületben az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére, ezáltal a tanulók személyiségének épülését szolgáló viszony kialakítására. Hivatali vezetőként: -

Szervezi az intézményegység, tagintézmény ügyviteli munkáját a mindenkori érvényes jogszabályok szerint.

-

Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott és intézkedik a tanév közben érkezett rendeletek tantestületben való megismertetéséről és végrehajtásáról.

-

A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá érkezett, tanulókat, gyermekeket érintő kérésekre.

Költségvetéssel kapcsolatos feladatai: -

A gazdasági év elejére adatokat szolgáltat az intézmény költségvetésének elkészítéséhez.

-

Az elfogadott költségvetés alapján szervezi a munkát.

-

Az év folyamán rendszeresen figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítését, felkészül a szükséges módosításokra.

-

Folyamatosan gondoskodik a költségvetés ismeretében az intézmény takarékos gazdálkodásáról.

Közvetlen munkakapcsolatok: A tagintézmény-vezető vezetési feladatait a helyetteseivel együtt gyakorolja. A munkaés felelősség megosztásról munkaköri leírásban rendelkeznek. Helyetteseivel közösen elkészített rend szerint tartózkodik az intézményegységben. Együttesen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét megóvják, minden lényeges eseményről, ügyről egymást kölcsönösen tájékoztassák.

98

Az intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető, tagintézmény-vezető szoros kapcsolatot tart továbbá az intézményen belül: -

a főigazgatóval,

-

az igazgatótanáccsal,

-

a vezetői testülettel,

-

a diákönkormányzattal,

-

a szülői közösséggel

-

a szakmai munkaközösségekkel,

-

a szakszervezetekkel

az iskolán kívül: -

a járási tankerület vezetőjével

-

a megyei tankerület vezetőjével

-

a szakmai oktatásban érintett kormányhivatalokkal, intézményekkel

-

a szakképzésben partnerként érintett szervezetekkel

-

a szülőkkel, (szülői értekezletek, egyéni fogadóórák formájában),

-

az intézmény (intézményegység, tagintézmény) érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával,

-

a térségben működő más Köznevelési és közművelődési intézményekkel,

-

a gyermekvédelmi, családvédelmi szolgálatokkal

-

az intézményt támogató helyi társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, az iskolaorvossal.

-

a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Hatáskör: Az tagintézmény-vezető döntési hatáskörébe tartozik a felnőtt dolgozókra vonatkozóan: -

a pedagógusok, szakalkalmazottak munkabeosztása, tantárgyfelosztása,

-

a nevelők egyéni órarend-összeállítási kérelme,

-

az intézményegységben, tagintézményben fegyelmi eljárás indítása,

-

rendkívüli, esetenkénti feladatok, megbízások kiadása.

99

A tanulókra vonatkozóan: -

az intézményegységbe, tagintézménybe felvett tanulók, gyermekek osztályokba/csoportokba való beosztása, tanulószobába történő felvétele,

-

döntés a tanulók iskolai szervezett étkeztetésben való részvételéről,

-

a tanulók felmentése a kötelező iskolai foglalkozások látogatása alól, vagy mentesítése egyes tantárgyak tanulása alól (ha a tanuló egyéni adottságai, helyzete ezt indokolttá teszi),

-

tantervi követelményeinek egy tanévben való teljesítése;

-

A tanulói fegyelmi eljárást megelőző eljárás lefolytatása.

A tagintézmény-vezető a tagintézmény képviseletében korlátozott aláírási jogkörrel rendelkezik, kivéve a tanügyigazgatásban közokiratként vezetett, ill. kiállított dokumentumok aláírása. Az tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A.)

A tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén – a tagintézmény irányításával kapcsolatos felelősség fenntartása mellett – őt teljes jogkörrel a szakmai helyettese helyettesíti. Amennyiben a szakmai helyettese is távol van, akkor a nevelési helyettes helyettesíti a tagintézmény-vezetőt, mindhárom távolléte esetén a műszaki munkaközösségvezető, illetve a természettudományi munkaközösség-vezető a helyettes.

B.)

A tagintézmény-vezető tartós távolléte esetén – fenti sorrendben – külön jegyzőkönyvi megbízással megbízott vezető helyettes a tagintézmény irányításával kapcsolatos felelősség átvállalásával helyettesíti a tagintézmény-vezetőt. A helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírá-

sukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 100

A tagintézmény-vezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. 

a tagintézmény-vezető szakmai helyettese számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,



a tagintézmény-vezető nevelési helyettese számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,,



az iskolatitkár számára az ügyviteli és technikai alkalmazottak beosztásának, szabadságolási rendjének megállapítását.

2. A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre A tagintézmény-vezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai: 

tagintézményvezető-helyettesek,



kollégumvezető (2013. szeptember 1.-től)

A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató kéri fel és bízza meg. A tagintézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre

alkalmazott

pedagógusa

kaphat,

a

megbízás

határozott

időre

szól.

Az

igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk 101

bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. 2.1 Tagintézmény-vezető szakmai helyettese A tagintézmény-vezető egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős a szervezeti felépítésben meghatározott területek munkájáért. Munkáját gyakorlati oktatásvezető beosztásban végzi. 2013. szeptember 1.-től más beosztásban.

Feladata: - A munka tervszerű végzése érdekében éves munkaprogramot és ellenőrzési tervet készít, melyet a tagintézmény-vezetőnek jóváhagyásra előterjeszt. - Munkaterületéről kéthetenként szóbeli tájékoztatást ad a vezetői értekezleten, félévenként beszámolót készít a tagintézmény-vezető által megadott szempontok alapján. Rendkívüli eseményről azonnal jelentést ad. - Szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakelméleti és a gyakorlati oktatást, szakmai vizsgákat és a szakelméletet tanító osztályfőnökök munkáját. - Kialakítja a tanulócsoportokat, osztályokat, a tagintézmény-vezető nevelési helyettesével közösen javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére, az iskolaszék és a DÖK véleményének meghallgatásával. - Szervezi, irányítja és ellenőrzi a tanműhelyek tevékenységét. - Ellenőrzi az egyedi munkahelyen lévő tanulók oktatását, gondoskodik a havi érdemjegyének és hiányzások adminisztrálásáról. - Ellenőrzi, irányítja a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat. - A munkaközösség-vezetők bevonásával elkészíti a tantárgyfelosztást, az órarendet. Elkészítteti és ellenőrzi a szakelméleti, valamint a gyakorlati oktatás tanmeneteit. Beütemezi a szakmai tantárgyak korrepetálását. - Ellenőrzi az elméleti oktatás rendjét, fegyelmét, tisztaságát. Gondoskodik a tulajdonvédelemről. 102

- Felelős beosztottai szakmai fejlődéséért, valamint a tagintézmény működése során végzendő közös feladatok arányos vállalásáért. - Munkaköri változás, kérelem, kitüntetés esetén elkészíti beosztottai minősítését. Javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók bérelemelésére, jutalmazására. - Engedélyezi beosztottai 1-3 napig terjedő távolmaradását, sport, és egyéb kikérés, tanulmányi szabadság és fizetett szabadság esetén. - Irányítási területén gondoskodik az oktatás tárgyi feltételeiről, elkészíti a fejlesztési tervet. Segítséget nyújt a szaktantermek, szertárak fejlesztéséhez, szemléltetőeszközök készítéséhez. Dönt az oktatási segédeszközök beszerzésének fontossági sorrendjéről és a biztosított keret mértékéig, kezdeményezi beszerzését a munkaközösségvezetők egyetértésével. - Gondoskodik a szakmai munkaközösségek megalakításáról, segíti és ellenőrzi tevékenységüket. A munkaközösségeken keresztül gondoskodik területén a balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtéséről, a balesetek nyilvántartásáról. - Szervezi, irányítja a Szakma Kiváló Tanulója elméleti és gyakorlati versenyeket. - Szervezi, irányítja, segíti az intézményegység innovációs tevékenységét. - Segíti, ellenőrzi a videó-stúdió munkáját, gondoskodik az előre meghatározott költségvetési keretig az oktatástechnikai eszközök utánpótlásáról. - Aláírási joggal rendelkezik. - Szervezi a szakképzési hozzájárulás begyűjtését, gondoskodik felhasználásról. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tart a Pannon Szakképzés Szervezési Társulással. - Szervezi és irányítja a tagintézmény pályaválasztási tevékenységét. Emellett ellátja a speciális szakiskola vezetői feladatait is. Ezen belül: A munka tervszerű végzéséhez éves munkaprogramot és féléves ellenőrzési tervet készít. Feladata: Elkészíti a területén dolgozó kollégák által szolgáltatott adatok alapján - a szakmunkásvizsgák ütemtervét, - a nevelőtestületi értekezletek szakmai elméleti anyagát, - az év eleji, a félévi statisztikai jelentéseket. 103

Szervezi és irányítja területén - a szakmai és elméleti tárgyak oktatását, - a tanulók év eleji és év közbeni kihelyezését. Gondoskodik - a tantermek, szertárak tárgyi feltételeinek fejlesztéséről, - a tantárgyi és szakmunkásvizsgák szakmai elméleti és gyakorlati tételeinek összeállításáról, - a szakmunkásvizsgák szervezésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Felelős - a területéhez tartozó szakmai és elméleti tanárok túlóradíjának elszámolásáért, - a pályázatok elkészítéséért, - beosztottai szakmai fejlődéséért. - Munkaköri változás, kérelem, kitüntetés esetén elkészíti beosztottai minősítését. - Elkészítteti a tanításhoz szükséges dokumentumokat. - Kapcsolatot tart a gazdálkodó szervek vezetőivel. 2.2 Tagintézmény-vezető nevelési helyettese A tagintézmény-vezető egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős a szervezeti felépítésben meghatározott területek munkájáért. Munkáját jelenleg tanár beosztásban heti 11 órában végzi, majd 2013. szeptember 1-től tagintézményvezető-helyettesként. Feladata: - A munkája tervszerű végzése érdekében munkaterületére éves munkaprogramot és ellenőrzési tervet készít és azt jóváhagyásra a tagintézmény-vezetőnek beterjeszti. - Munkaterületéről rendszerint szóbeli tájékoztatót ad a vezetői értekezleten, félévenként írásos beszámolót készít a tagintézmény-vezető által megadott szempontok alapján. - Rendkívüli eseményről azonnal beszámol a tagintézmény-vezetőnek. 104

- Szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakközépiskolai és a közismereti oktatást, valamint az érettségi vizsgákat. - Javaslatot tesz a közismereti oktatásban résztvevő osztályfőnökök személyére az iskolaszék és a DÖK véleményének meghallgatásával. - Szervezi, irányítja és ellenőrzi a felnőttoktatási tagozat nappali és esti munkarend szerinti oktatását. - Beütemezi a közismereti tantárgyak korrepetálását. Elkészítteti és ellenőrzi a szakközépiskolai és közismereti oktatás tanmeneteit. Ellenőrzi a területéhez tartozó tanórákat, korrepetálásokat, valamint az osztályfőnöki órákat. - Ellenőrzi az elméleti oktatás rendjét, fegyelmét, tisztaságát. - Részt vesz intézet Házirendjének elkészítésében, a diákönkormányzati szervezettel egyeztetve. Elkészíti a tanári és tanulói ügyeleti beosztást. - Felelős beosztottai szakmai fejlődéséért. Munkaköri változás, kérelem, kitüntetés esetén elkészíti beosztottai minősítését. Javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó dolgozók bérelemelésére, jutalmazására. - Engedélyezi beosztottai 1-3 napi távolmaradását sport- és egyéb kikérés, tanulmányi szabadság és fizetett szabadság esetén. - Segítséget nyújt a szaktantermek, szertárak fejlesztéséhez, szemléltetőeszköz készítéséhez. Segítséget nyújt a tárgyi feltételek fejlesztési terveinek készítéséhez. Dönt az oktatási segédeszközök beszerzésének fontossági sorrendjéről és a biztosított keret mértékéig kezdeményezi beszerzésüket irányítási területén, a munkaközösség-vezetők egyetértésével. - Gondoskodik a tantárgyi és a kollégiumi munkaközösségek megalakításáról, segíti és ellenőrzi tevékenységüket. A munkaközösségeken keresztül gondoskodik területén a balesetmentes munkavégzés feltételeiről, a balesetek nyilvántartásáról. - Segíti az osztályfőnöki munkaközösség munkáját. - Szervezi, irányítja a tantárgyi háziversenyeket, a megyei, regionális és országos versenyre való felkészítést a munkaközösségek bevonásával. Gondoskodik a megyei, regionális, országos versenyekre való nevezésről, irányítja az intézetben lebonyolítandó megyei versenyeket. - Segíti az intézet kulturális tevékenységét, a kulturális nevelőtanár munkáját. 105

- Segíti a szülői munkaközösség munkáját. - Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját. Emellett jelenleg ellátja a kollégiumvezető feladatait is. Ezen belül: A munka tervszerű végzéséhez éves munkaprogramot és féléves ellenőrzési tervet készít. A tagintézmény-vezető egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős a szervezeti felépítésben meghatározott terület munkájáért. Feladata: a. Elkészíti a területén dolgozó kollégák által szolgáltatott adatok alapján - a kollégiumi nevelői értekezletek szakmai anyagát, - az év eleji, a félévi statisztikai jelentéseket. b. Felelős - a kollégiumi beiskolázásért - a kollégiumban folyó nevelőmunkáért - a területéhez tartozó nevelők túlóradíjának elszámolásáért, - a pályázatok elkészítéséért, - beosztottai szakmai fejlődéséért, - a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért. c. Ellenőrzi a kollégiumi nevelőtanárok munkáját. d. Munkaköri változás, kérelem, kitüntetés esetén elkészíti beosztottai minősítését. e. Elkészíti a kollégium működéséhez szükséges dokumentumokat. f. Kapcsolatot tart a kollégium működtetéséért felelős gazdasági szervezet vezetőjével.

2.3 Kollégiumvezető (2013. szeptember 1.-től) A munka tervszerű végzéséhez éves munkaprogramot és féléves ellenőrzési tervet készít. A tagintézmény-vezető egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős a szervezeti felépítésben meghatározott terület munkájáért. 106

Feladata: a. Elkészíti területén - a kollégiumi nevelői értekezletek szakmai anyagát, - az év eleji, a félévi statisztikai jelentéseket. b. Felelős - a kollégiumi beiskolázásért - a kollégiumban folyó nevelőmunkáért - a területéhez tartozó nevelők túlóradíjának elszámolásáért, - a pályázatok elkészítéséért, - beosztottai szakmai fejlődéséért, - a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért. c. Ellenőrzi a kollégiumi nevelőtanárok munkáját. d. Munkaköri változás, kérelem, kitüntetés esetén elkészíti beosztottai minősítését. e. Elkészíti a kollégium működéséhez szükséges dokumentumokat.

A tagintézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. A tagintézmény-vezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: 

munkavállalói közösségek



szakmai munkaközösségek,



szülői munkaközösség,



iskolaszék,



diákönkormányzat,



osztályközösségek. 107

A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

A munkavállalói közösségek jogkörei: Közalkalmazotti közösség: A közalkalmazotti közösség az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint a közös igazgatáson belüli érdekérvényesítés lehetőségeit a jogszabályok (Mtv., Kjt. és az ezekhez kapcsolódó rendeletek) rögzítik. A fenntartónak a tagintézmény közalkalmazotti közössége véleményét ki kell kérni: - tagintézmény-vezető megbízásáról és megbízás visszavonásáról. - a tagintézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltozása, nevének megállapítása előtt. Az intézményegység közössége véleményét értekezlet keretében nyilvánítja ki. Nevelőtestület: Tagintézményi nevelőtestületi gyűlés A tagintézmény nevelőtestületének tagja az adott intézményegységben pedagógus munkakört betöltő alkalmazott, valamint az oktató-nevelőmunkát közvetlenül vezető felsőfokú végzettségű szakalkalmazott. A tagintézmény nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik a Köznevelési törvényben a nevelőtestület részéről átruházható jogkörként meghatározott feladatok, különösen: - a tagintézmény éves munkatervének elfogadása, - a tagintézmény munkáját átfogó elemzések, beszámolók elfogadása, 108

- nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elfogadása, -a tagintézmény-vezető vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - osztályozó vizsga letételének engedélyezése, megtagadása mulasztás esetén, - az intézményi tankönyvellátás rendjéről való döntés, - tanulókkal szembeni fegyelmi jogkör gyakorlása, - a továbbképzési program elfogadásáról, - véleménynyilvánítás joga, valamennyi olyan kérdésre kiterjed, amely az intézményegység működésével kapcsolatos, - ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, valamint az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során ill. az vezetőhelyettesi megbízás, ill. annak visszavonása előtt. Eljárási szabályok: - Rendkívüli értekezletet kell összehívni a különböző közösségek tagjainak egyharmada azt írásban kéri, ill. az intézmény főigazgatója vagy a vezetői testület, az igazgatótanács azt indokoltnak tartja. Ha az intézményi szék, a szülők közössége illetve a diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. - Az értekezlet akkor határozatképes, ha az adott közösség tagjainak több mint 50 %-a jelen van. - A testületek döntéseiket – ha erről magasabb jogszabály másként nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák. A szavazatok egyenlősége esetén a tagintézmény-vezető szavazat dönt, aki mindig utolsónak szavaz. - A közösségek értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet megválasztott (ill. állandó jelleggel megbízott) jegyzőkönyvvezetőn túl két, az ülésen mindvégig jelenlévőnek aláírásával kell hitelesíteni. Az értekezletet a tagintézmény-vezető javaslatára megbízott személy vezeti le. A meghozott és írásban rögzített nevelőtestületi határozatot az adott szervezeti egység vezetője köteles hirdetmény formájában is közzé tenni. 109

A Bármely szervezeti szinten meghozott nevelőtestületi határozat: – a közzététel napján lép hatályba. – évenként folyamatos sorszámozással kell ellátni, törni a meghozatal évével, valamint jelölni a közzététel dátumát, valamint a szervezeti egység jelzésével ( pl.: 1/2009. (09. 15) Szakiskolai nevelőtestület) – az adott évben hozott nevelőtestületi határozatokat emelkedő sorszámozással folyamatosan le kell fűzni az adott szervezeti egységben, valamint az intézmény főigazgatói titkárságán is el kell helyezni. – nevelőtestületi határozatok főigazgatói titkárságán (irattárában) elhelyezett példányok 20 évig nem selejtezhető. A tagintézmény nevelőtestületének feladatkörébe tartozó ügyek átruházásának rendjéről az SZMSZ a következőképp rendelkezik: 

A tagintézmény nevelőtestület döntési jogkörének gyakorlását az alábbi esetekben az adott osztályban tanító tanárok – szakoktatók, és nevelők közösségére ruházza át.

a. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása b A tanulók osztályozó vizsgára bocsátásának engedélyezése mulasztás esetén. c. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés 

A tagintézmény nevelőtestület véleményezési jogkörének gyakorlását az alábbi esetekben a szakmai munkaközösségekre ruházza át:

a. A tantárgyfelosztás elkészítése és módosítása. b. Egyes pedagógusok külön feladattal való megbízásának elbírálása. 

Az átruházott döntési jogkörök ellátásával a félévi és év végi tantestületi értekezleten az érintett területvezető, ill. a fegyelmi bizottság elnöke beszámol.

110

A tagintézmény vezetői az aktuális feladatokról a tanáriban, vezetői titkárságon elhelyezett hirdetőtáblán, nevelőtestületi értekezleteken, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők, a szakalkalmazottak kérdéseiket, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján is közölhetik a vezetői testülettel, az igazgatótanáccsal.

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösség alapfeladata továbbá a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az intézmény oktatási- nevelési munkájában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. Az intézményben öt munkaközösség működik: humán, természettudományos, műszaki, kollégiumi és osztályfőnöki munkaközösség. A szakmai munkaközösség tagjai évente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb 1 éves határozott időtartamra a tagintézmény-vezető jogköre. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább negyedévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség 111

munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.



A tagintézmény-vezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.



Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.



Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.



Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.



Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.



Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

 Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. 

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak 112



Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.



Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. A tagintézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.



A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.



Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.



Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.



véleményezik a továbbképzési tervet.



Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Összeállítják az intézmény számára az osztályozó, javító vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.



Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.



Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.



Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 113

A tagintézmény-vezető szoros kapcsolatot tart fenn a hozzá tartozó szakmai, ill. tantárgyi munkaközösségek vezetőivel, de azok irányítását a tagintézményvezető-helyettesek végzik. A tagintézmény-vezető helyettesek a hozzájuk tartozó munkaközösségek értekezletein rendszeresen részt vesznek.

A szülői munkaközösség A köznevelési törvény 73. § szerint az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A tagintézmény-vezető kötelesek biztosítani, hogy az intézményben működő szülői szervezet a köznevelési törvényben biztosított jogaikat gyakorolhassák, a működésükhöz szükséges feltételekkel rendelkezzenek. -

A szülői szervezet működési rendjét önmaga határozza meg.

-

A szülői szervezet véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

-

A szülői szervezetet a tagiskola-vezetés rendszeresen tájékoztatja az iskola életéről.

Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt a tagintézmény-vezető bízza meg egy tanév időtartamra. A SzM vezetősé114

gével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért a tagintézmény-vezető felelős. A Köznevelési tv. és egyéb jogszabályokban biztosított jogok mellett az SZMSZ a következő ügyekben ruházza fel az intézményi szülői szervezetet, valamint a tagintézményekben szerveződő szülői közösségeket javaslattételi, véleményezési és egyetértési joggal. Javaslattételi jog – az iskola életével kapcsolatos minden kérdésben – az éves iskolai munkaterv programja, feladatai – nem kötelező tanórai foglalkozások szervezése – a tanulók jutalmazása, kitüntetése – a szülői érdekeket érintő döntések esetében az iskola irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletet stb.) Véleményezési jog – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben – az iskolai hagyományos programok, rendezvények esetében – a tanév helyi rendjével kapcsolatban – az iskolai éves munkaterv, a tanév végén értékelő beszámoló kapcsán – a hit és vallásoktatás helyszíne, időpontja – a gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről való érdemi tájékoztatás rendje, formái – az iskola pedagógiai programjáról, SZMSZ-éről, Házirendjéről való tájékozódás (tájékoztatás) rendje, formái, időpontja – az iskola irányításának fórumain (kibővített vezetőségi ülés, nevelőtestületi, munkaközösségi értekezlet stb.) a szülői érdekeket érintő döntések esetében Egyetértési jog – a tanév helyi rendjének meghatározásakor a szülőket érintő programokkal kapcsolatban 115

– minden olyan iskolai döntésnél, melyből a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. A szülői szervezet képviselőjét az intézmény kiemelt rendezvényeire és a nevelőtestületi értekezletek véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalására meg kell hívni. A szülői szervezet, valamint az intézményi szülői szerveződések az intézmény helyiségeit, berendezéseit (telefon, fax, számítógép, fénymásoló stb.) az intézmény vezetőjével vagy helyetteseivel történő egyeztetés után térítésmentesen használhatja, kizárólagosan az intézményi ügyekkel kapcsolatos, a szülői szervezet hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtása céljából, a nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosítása mellett. Az intézmény kiemelten támogatja azokat a kezdeményezéseket, melyek a nevelőoktató munka eredményességét, a pedagógiai program színvonalasabb megvalósítását, az intézménnyel kapcsolatos alapítványok vagyonának gyarapítását célozzák.

Az iskolaszék A köznevelési törvény szerint az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Tagintézményünk esetében az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,  tisztségviselőinek megválasztása,  az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben a tagintézmény-vezető, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van:  a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz-szabályok elfogadásakor. 116

Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,  a házirend elfogadásakor, Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás a tagintézmény kötelessége. A diákönkormányzat (Ifjúsági Diákunió) A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. A szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szabályzatot az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. Élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diáktisztviselők állnak. A működéséhez szükséges feltételeket a tagintézmény-vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a tagintézmény-vezető nevelési helyettessel való egyeztetés után felügyelet mellett, térítésmentesen használhatja. A tagintézmény a diákönkormányzat működéséhez szükség esetén, vagy törvényi előírás alapján lehetőségéhez mérten költségvetési támogatást biztosíthat. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a tagintézmény-vezető vagy a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi.

117

Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni 

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért a tagintézmény-vezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A diákújság vagy egyéb program anyagának elkészítéséhez külön megállapodás alapján a diákönkormányzat igénybe vehet számítástechnikai vagy egyéb eszközt is (pl. nyomtató, stb.). A diákújság kiadásáért – mivel a diákönkormányzat nem jogi személy – felelős kiadóként a diákönkormányzat munkáját segítő tanár a felelős. A diákújságban a véleménynyilvánítás csak akkor korlátozható, ha az sérti a Magyar Köztársaság jogszabályaiban meghatározott normákat, különösen az emberi méltóságot, az adatvédelmet, valamint a személyiségi jogokat. A tagintézményi diákönkormányzati szerveződés 1 tagot delegál az intézményi diákönkormányzatba. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: 

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, 118



döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – a tagintézmény- vezető bízza meg minden tanév júniusában. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza:

AZ OSZTÁLYFŐNÖK MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Munkáját az alapdokumentumokban meghatározottak, valamint az iskolavezetés iránymutatásai alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője, a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki:  Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását.  Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli.  Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, osztályszülői értekezletet tart.  Az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.  Figyelemmel kíséri a tanulók megjelenését a kötelező orvosi szűrővizsgálatokon.  Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is tartja. 

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét.

 Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzatokkal, szülőkkel, szülői választmánnyal, segíti őket feladataik végrehajtásában.

119

 Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti.  Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók segítésére, figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket és helyzetüket. Szorosan együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel és a Gyermekjóléti Szolgálattal.  Figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak tanórán kívüli elfoglaltságát.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt.  A tanügyi adatokat rendszeresen ellenőrzi és frissíti.  A tanulmányi munka félévi és év végi zárása előtt egy hónappal értesíti a bukásra álló tanulók szüleit.  A tanulói hiányzásokkal kapcsolatban a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatja az érintetteket. 

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

 Elősegíti osztálya tanulóinak az intézmény kulturális és szabadidős tevékenységébe történő bekapcsolódását.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri ezekhez az osztályközösség véleményét.  Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapozottá, a realitásokkal összhangban levővé tenni.  Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában.  Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, az életkori adottságokra tekintettel folyamatosan követi és ellenőrzi azokat (alapítvány, DSK, költségtérítés a szakképzésben).  Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel.  Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel az alkalomnak megfelelő megjelenésükre, és a kulturált viselkedésükre.

120

A külső kapcsolatok formái és rendje A fenntartóval való kapcsolattartásra a főigazgató, a tagintézmény-vezető vagy az általa megbízott személy jogosult. A tagintézmény vezetője köteles rendszeresen és haladéktalanul tájékoztatni az intézmény fenntartóját minden az SZMSZ-ben rögzített, a fenntartó hatáskörébe tartozó ügyben. A tagintézmény szerteágazó külső kapcsolatrendszerrel bír, melyen belül kiemelt szerepe van az oktatással, neveléssel kapcsolatos partnereknek. A szakképzéssel, gyakorlati oktatással és szakmai vizsgáztatással kapcsolatos ügyekben a tagintézmény-vezető szakmai helyettese, a közismereti, tanügyigazgatási és vizsgáztatással kapcsolatos ügyekben tagintézmény-vezető nevelési helyettese illetékes. A megyei és országos társszervezetekkel való kapcsolattartás a tagintézmény vezetőségének a feladata. a.

A kollégiumi ellátásban részesülő tanulók esetén - az osztályfőnök rendszeresen szolgáltatnak információt a kollégiumi nevelőnek a tanuló és tanulmányi eredményeivel kapcsolatban - a kollégiumi nevelők rendszeresen informálják az osztályfőnököt a tanuló magatartásával, szorgalmával és közösségi munkájával kapcsolatban

b.

A gyakorlati képzést folytató vállalkozókkal, szervezetekkel - együttműködési megállapodást kötünk, melynek keretén belül szorosan együttműködünk a tanulók minőségi képzése érdekében - együttműködünk a diákok és a cégek elvárásainak is megfelelő gyakorlati helyek kiválasztásánál - az iskolavezetőség tagjai rendszeresen informálódnak a diákok tanulmányi fejlődéséről - az iskolavezetőség rendszeresen felkeresik a munkáltatókat, felméri igényeiket, lehetőségéhez mérten eleget tesz kéréseinek - közvetítőként lépünk fel a munkáltató és a diák közti vitás esetekben

121

- a munkáltató havi rendszerességgel (minden hó 5.-ig) szükség esetén azonnal adatokat szolgáltat az alkalmazásában álló tanulók hiányzásairól, tanulmányi előmeneteléről és viselkedéséről az osztályfőnököknek. c. Kamarák A szakképzési törvény szerint a szakmai érdekképviseleti szervek, a kamarák felelősek a szakképzés elméleti és gyakorlati hátterének biztosításáért. Ennek megfelelően: - a szakmai vizsgán a kamara képviselteti magát - egymás rendezvényein – meghívás esetén – kölcsönösen részt veszünk, - a szakmai kamarák képviselői felelnek a tanulószerződések nyilvántartásáért - a szakmai kamarák képviselői felelnek a gyakorlati képzést nyújtó vállalkozások, vállalatok akkreditálásáért, szakmai ellenőrzéséért - a tagintézmény-vezető szakmai helyettese rendszeresen tart kapcsolatot a kamara helyi és megyei szervezetével d. A megyei, regionális és országos társintézetekkel -

a tagintézmény vezetősége rendszeresen képviseli iskolánkat és érdekeinket

minden fórumon -

együttműködünk a tanulók áthelyezése esetén

e. Helyi általános iskolák -

részt veszünk a pályaválasztási szülői értekezleteken

-

nyílt napokon az általános iskolák tanulói meglátogatják tagintézményünket

f. Pedagógiai szakszolgálat -

a tagintézmény-vezető nevelési helyettese valamint az osztályfőnökök rendszeresen tartanak kapcsolatot az SNI-s BTM-es tanulók állapotával, kötelező fejlesztésével kapcsolatban, illetve az erre vonatkozó dokumentumok beszerzése, kiállítása érdekében

122

g. Komló város - a tagintézmény vezetője a város minden fórumán képviseli az intézmény, valamint az intézménybe járó diákság érdekeit - a város a tagintézménnyel szorosan együttműködve részt vesz a helyi munkaerő utánpótlás biztosításában 

Külföldi kapcsolatok a. Német kapcsolat -

kölcsönös tanulói látogatások, tapasztalatcserék

-

tanulók szakmai gyakorlati lehetősége

b. Erdélyi, Kárpátaljai kapcsolat -

nemzetközi környezetvédelmi tábor szervezése a Honismereti és Városszépítő Egyesülettel együttműködve.

A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából a tagintézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet a tagintézmény-vezető hívhat össze. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – a saját maga által választott időben – heti rendszerességgel tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legalább 45 perc. A fogadóórák időpontjai az intézmény honlapján is megtalálhatóak. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpontegyeztetés után kerülhet sor. 123

A szülők írásbeli tájékoztatása A tagintézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a papír alapú és 2013 szeptemberétől a digitális napló, valamint az ellenőrző vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel levélben, telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök az ellenőrzőbe, majd 2013 szeptember 1-től a digitális naplóba tett bejegyzés, levél vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző, majd 2013.szeptember 1.-től digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő legközelebbi tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot kell adni. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan három témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (kivéve, ha előre tisztázásra kerülnek a különböző értékelési szempontok) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 15 munkanapot követő első szakóráig el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani, addig újabb egész osztályt érintő 15 percnél hosszabb írásbeli számonkérés nem lehet.

124

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában, illetve az iskola honlapján kell a diákság tudomására hozni. Bármelyik diákunknak lehetősége van arra, hogy a diákszervezeten keresztül aláírásával ellátott, a tagintézmény vezetőségéhez intézendő kérdéseit, felvetéseit, javaslatait benyújtsa, ezekre 30 napon belül választ kapjon az arra illetékes személytől. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: 

alapító okirat,



pedagógiai program,



minőségirányítási program,



szervezeti és működési szabályzat,



házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói irodában, a helyettesi irodában és a könyvtárban szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor elérhetővé tesszük.

125

A tagintézmény működési rendje Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  az alapító okirat  a szervezeti és működési szabályzat  a pedagógiai program  a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

-

egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.

126



Az iskola helyi tantervét,2 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.



Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.



Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

 a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a középszintű érettségi vizsga témaköreit.  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot az igazgató fogadj el fenntartó jóváhagyásával a többletigények tekintetében. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, a helyettesi irodában, a könyvtárban, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

2

2013. Szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.

127

Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje -

A vezetők intézményben tartózkodása: a vezetői ügyelet rendjét a mindenkori éves munkatervben kell rögzíteni.

A nyitva tartás A tanítás helye a tagintézmény épülete, sport és gyakorló területe, valamint a gyakorlati oktatás céljára kijelölt tanműhelyek, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezetek telephelye. A tagintézmény épületei szorgalmi időszakban, munkanapokon, a tanulók számára a helyi igényeknek, foglalkoztatásnak megfelelően 6:00 tól 22:00 ig tart nyitva.

Elméleti oktatás a.

A nyitva tartás – órarend szerint – 600– 1600-ig terjedő időszakban történik. Az oktatás 730 órakor kezdődik és 1600 óráig tart. Egy tanítási óra 45 perc. Az egyes tanítási órá128

kat délelőtt 10 perces – tanítási naponként két alkalommal 15 perces, 1205 –től 20 perces ebédszünet közbeiktatásával kell megtartani. A délutáni órák között 5 perces szünetek tartandók. b.

A tanárok és a tanulók a tanítási óra kezdete előtt legalább 10 perccel legyenek az iskolában. A vidékről bejáró tanulók a közlekedési eszköz beérkezése és a tanítás kezdete közötti időt az iskola ebédlőjében tölthetik.

c.

Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. A tanulók a tanteremben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. A szünetek rendjére a kijelölt ügyeletes tanár a beosztott tanulókkal gondoskodik.

d.

A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy az órát más módon zavarni nem szabad. (Rendkívüli esetben a tagintézmény-vezető kivételt tehet.)

Gyakorlati oktatás a.

A gyakorlati oktatás a tanműhelyekben 600 órakor kezdődik és 1300, ill. 1400 óráig tart. Délutános műszak esetén 1300 órától 2000 óráig tart a foglalkozás (a szünetek időpontját a tanműhelyi házirend tartalmazza).

b.

A gazdálkodó szervezeteknél folytatandó gyakorlati képzés kezdetének, ill. befejezésének alkalmazkodni kell a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez, azonban ekkor sem haladhatja meg a törvényben rögzített napi munkaidőt. (SzT. 22.§).

Az elméleti és a gyakorlati oktatást hetenkénti váltással, vagy a gyakorlati és közismereti oktatási napok hetenként kombinálásával kell megszervezni.

Az intézmény főigazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az intézmény tanítás nélküli munkanapokon szükség esetén – a diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel való egyeztetésnek megfelelően – gondoskodik a tanulók felügyeletéről.

129

A könyvtár nyitvatartási rendje A tagintézmény tanulói jogosultak bármelyik intézményi könyvtár használatára – a helyi szabályok figyelembevételével. KÖNYVTÁRI NYITVA TARTÁS kedd: 8:00 – 14:30 csütörtök: 8:00 – 14:30 péntek: 8:00 – 12:00

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása - A tanítási év során felmerülő megemlékezések, ünnepélyek, hagyományőrző rendezvények az alkalom jellegétől függően lehetnek: a. A tagintézmény működésével kapcsolatos rendezvények: - tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, - szalagavató ünnepély, - ballagás, - egyéb kulturális és sportrendezvények. - diáknap b.

Állami (nemzeti) ünnepek.

c. A tagintézmény képzésével összefüggő speciális rendezvények. d. Az iskolai ünnepélyek és megemlékezések tartalmukban és külsőségeikben szolgálják a nevelési célokat, segítsék elő az intézményegység hírnevének öregbítését.

- Az első tanítási napot megelőzően – az általános munkaidőn kívüli időpontban – tanévnyitó, az utolsó tanítási napot követő héten pedig tanévzáró ünnepélyt kell tartani.

130

- Az ünnepélyek helyét, időpontját, megrendezésének módját a rendezésért felelős közösséget és a nevelőtestületi tagokat a munkaterv, ill. ütemterv tartalmazza. - A tagintézmény ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelező. Meghívandók köre: szülői munkaközösség, gazdálkodó szervek képviselői, stb. - A megtartott ünnepélyeket, megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolában tartózkodás rendje Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

-

-

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,

-

a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,

-

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

-

az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

Az intézmény tanulói a diákigazolvány, bemutatásával igazolják az iskolához tartozásukat és jöhetnek be az épületbe. Ha nincs diákigazolványuk azt pótolni kell.

-

Az intézmény tanulói az intézményt tanítási időben csak a tagintézmény-vezető aláírásával ellátott állandó, vagy az osztályfőnök által aláírt ideiglenes kilépési engedély felmutatásával hagyhatja el.

-

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, tanműhelyeit stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják.

-

A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára.

-

A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára egyaránt kötelező. 131

-

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

-

A diákönkormányzat saját irodáját, az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – a tagintézmény-vezető nevelési helyettesével való egyeztetés után – szabadon használhatja.

-

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató írásbeli engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet, melyet a portás köteles ellenőrizni.

A nyitva tartási időn kívüli intézmény használat rendjét tagintézmény vezetője önállóan határozza meg, és engedélyezi. Az intézménnyel tanulói vagy dolgozói jogviszonyban nem álló személyek csak a portás tudtával – ügyintézés céljából, és annak időtartamára - léphetnek be az épületbe. -

A portás, az erre a célra rendszeresített füzetbe beírja a belépő nevét, a belépés és a kilépés időpontját, valamint azt, hogy kihez jött. Az intézmény helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl – és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján lehet átengedni, akkor ha ez az intézmény bármely épületében tartott foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A használat átengedésről a vezetői testület véleményének kikérés után a főigazgató dönt.

Az iskola nyitvatartási idején kívüli időszakban a következők érvényesek: - Az iskola nyitvatartási idején kívüli edzések és egyéb foglalkozások felügyeletét a foglalkozás-vezetők látják el. - A fémipari alapképzésben résztvevő tanulók az iskolához tartozó különbejáratú műhelybe csak a szakoktató jelenlétében léphetnek be. Az oktatást és a tanuló felügyeletét a fémipari szakoktató látja el. - A faipari képzésben résztvevő tanulók a műhelybe csak szakoktató jelenlétében léphetnek be, az oktatást és a tanuló felügyeletét a faipari szakoktató látja el. 132

- A kereskedelmi oktatásban részt vevők a kereskedelmi kabinetbe, a tanboltba, a pénztárgép terembe csak szakoktató jelenlétében léphetnek be, az oktatást és a tanuló felügyeletét a kereskedelmi szakoktató látja el. - A szabó gyakorlati képzésben résztvevők csak a szakoktató vezetésével mehetnek át az iskola épületén a tanműhelybe. Az oktatást és a tanulók felügyeletét a műszaki munkaközösség szakoktatója látja el.

Rendkívüli események, bombariadó esetén szükséges teendők A tagintézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan külső ok miatt a nevelési, oktatási intézmény biztonságos, rendeltetésszerű működtetése nem biztosítható, illetőleg az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, helyrehozhatatlan kárral járna. A rendkívüli szünet elrendelésekor a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint kell eljárni. Tűzriadó esetén az intézmény minden dolgozóján a Tűz és Balesetvédelmi Szabályzatban rögzítetteknek megfelelően köteles eljárni. A szabályzat tartalmát minden év szeptemberében, az első osztályfőnöki órák keretében köteles mindenki megismerni, és ettől kezdve betartani. Minden évben legalább egy próba tűzriadót kell tartani, a helyes magatartási formák kialakítása és rögzítése érdekében. hiányosságok, szabálytalanságok tapasztalása esetén a próba tűzriadót meg kell ismételni. Bombariadó esetén a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő teendők szükségesek: . 

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét, vagy az épületben tartózkodó legmagasabb beosztású vezetőt.



Az értesített vezető vagy dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót 133



A vezető azonnal értesíti az illetékes rendőrkapitányságot, tűzoltóságot és utasításuk alapján jár el.



A bombariadó közzététele a tűzjelző rendszer szándékos beindításával történik



Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya és az iskola előtti park. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.



A tűzszerészek megérkezéséig meg kell szerezni a szükséges ismereteket: ismerni kell az épület főbb jellemzőit (szintek, padlás, pin-

ce);

az intézményben lévő létszámot (osztálynapló bejegyzése

alapján);

az intézményben található veszélyes anyagok helyét, meny-

-

nyiségét, tárolási módját; közmű létesítmények helyét.



Az alábbi feladatok maradéktalan elvégzésére kell ügyelni: -

táskát, felszerelést mindenki vigye magával;

-

ajtókat, ablakokat ki kell nyitni a hatás csökkentése érdekében; az eredményt osztályonként közöljük a tanító tanár útján.



Az iskolákban tanulók és a dolgozók bombariadó esetén hazamehetnek – az elmaradt órákat a soron következő szombati napon pótoljuk.



Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről.



A katasztrófa helyzetről tájékoztatni kell a fenntartót. 134

Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A tagintézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.00 és 16.00 óra között, pénteken 7.00 és 15.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június és augusztus hónap kivételével – heti 32 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén (vizsgafelügyelet, rendezvények) elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

135

A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A pedagógusok munkakörébe tartozó feladatainak leírását a munkaköri leírásuk tartalmazza. TANÁRI MUNKAKÖRI SZAKOKTATÓI MUNKAKÖRI KOLL NEVELÖI MUNKAKÖRI A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: c) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, d) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak i) a tanítási órák megtartása j) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, k) osztályfőnöki feladatok ellátása, l) iskolai sportköri foglalkozások, m) énekkar, szakkörök vezetése, n) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), o) magántanuló felkészítésének segítése, p) elrendelt túlmunka A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is.

136

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket a tagintézmény-vezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők z) a tanítási órákra való felkészülés, aa) a tanulók dolgozatainak javítása, bb)a tanulók munkájának rendszeres értékelése, cc) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, dd)érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, ee) kísérletek összeállítása, ff) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, gg) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, hh)tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, ii) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, jj) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, kk) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, ll) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, mm)

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

nn)részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, oo) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, pp)a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, qq)tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, rr) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, ss) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tt) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, uu)részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, vv) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 137

ww)

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

xx) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 

kötelező óraszámban ellátott feladatok mindegyike



a fentebb meghatározott tevékenységek, kivéve az a, g, l, p, r,w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok: 

a fentebb meghatározott tevékenységek közül az a, g, l, p, r, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. A pedagógus munkarendje

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézményvezető, és a helyettesei állapítják meg az órarendjének, illetve egyéb feladatköreinek függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál a tagintézmények, intézményegységek feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézményben működő érdekképviseletek, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. 138

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.10 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen.

A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a titkárságon. Rendkívüli esetben a pedagógus a tagintézmény-vezetőtől vagy helyetteseitől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani.

A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézményvezetője adja helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása, illetve a fenntartó jóváhagyása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve.

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad-

139

jon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A kollégiumi nevelőtanárok eltérő munkarendjét a kollégiumi intézményegység eltérő szabályozása tartalmazza.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében a tagintézmény-vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat a tagintézmény-vezető és helyettesei közösen készítik el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a tagintézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. 140

A napi munkaidő megváltoztatása, a rendkívüli munkavégzés elrendelése az adminisztratív és technikai dolgozók esetében a tagintézmény-vezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. A felnőttoktatás formái Tagintézményünkben szakközépiskolai felnőttoktatás folyik, melynek keretein belül a tanulók 2 illetve 3 év alatt érettségi vizsgát tehetnek. A képzés nappali és esti munkarend szerint is történhet a jelentkezők igényeinek megfelelően. A felvétel feltétele, 3 éves képzés esetén szakma, illetve szakiskolai 9-10. osztályos végzettség, a 2013 ban indítandó 2 éves képzésen pedig OKJs szakma megléte.

A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézetben folyó szakképzési tevékenység ellenőrzését a tagintézmény-vezető irányítja az ő feladata az ellenőrzés megszervezése és végrehajtásának ellenőrzése. A hatékony és jogszerű működéshez azonban tervszerű és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az SZMSZ-be foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programja teremti meg. A tagintézmény-vezetés ellenőrzési feladatai Tanévenként két alkalommal – szeptemberben és februárban – kell félévre szóló ellenőrzési tervet készíteni az előző félév során szerzett tapasztalatok alapján. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a tantestület tudomására kell hozni. Az iskolavezetés folyamatos korszerűsítésének egyik legfőbb eleme az ellenőrzés színvonalának, tudatosságának és hatékonyságának növelése. A vezetői ellenőrzés nem merülhet ki az óralátogatással. Az óralátogatások mennyiségi növelése helyett az ellenőrzés tartalmai és módszerbeli gyengéinek feltárására, az el141

lenőrzés feladatainak tudatosabb és konkrétabb megállapítására és hatékonyabb módszerek alkalmazására van szükség. Az ellenőrzést ne önmagában, hanem a vezetés egyéb funkcióival szerves egységben szemléljük, azaz a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, ellenőrzését, értékelését és minősítését. A vezetői ellenőrzés célja: közvetlen információk szerzése, tények megismerése. Az ellenőrzésnek a tanév helyi rendjét szabályozó iskolai munkatervből kell kiindulni.

Az ellenőrzés területei és tartalma Az intézetben folyó szakképzési tevékenység ellenőrzését a tagintézmény-vezető irányítja. Tanévenként két alkalommal – szeptemberben és februárban – kell félévre szóló ellenőrzési tervet készíteni az előző félév során szerzett tapasztalatok alapján. Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzés során szerzett tapasztalatokat a tantestület tudomására kell hozni. a. Tanítási órák, osztályfőnöki órák Minden alkalommal figyelmet kell fordítani: - a tanulók órán tanúsított magatartására, - a nevelőnek a tanulókhoz való kapcsolatára, órájának légkörére, - a tanterem rendjére, tisztaságára. A látogatások alkalmával esetenként vizsgálni kell, pl.: - a tanulói tudásszint mérés- és értékelés módját, az erre fordított időt, az adott házi feladat mennyiségének, kijelölésének módját, a megoldáshoz nyújtott segítséget, az útmutatás mennyiségét és mélységét, - az anyag tárgyalásához használt bemutató, szemléltető és technikai eszközöket, - a tárgyalt szakelméleti anyagnak a szakmunkás gyakorlathoz való kapcsolatát, - a tanmenetben rögzített oktatási anyag, idő és sorrendben való tárgyalását, - a rendelkezésre álló idővel való gazdálkodást (az óra főbb részeire fordított időt), - milyen mértékben sikerült a tanulókat aktivizálni. 142

b. Komplex ellenőrzés során vizsgálni kell az adott - a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkájában milyen mértékben érvényesülnek egységes eljárások, - az oktatási eszközök használata milyen mértékű, - egy évfolyam egy tantárgyát oktató pedagógusok adott időszakában mennyire térnek el a tanmeneti anyag tárgyalásában egymástól, - a kínálkozó nevelési lehetőségek az anyag tárgyalása során milyen mértékben kerülnek felhasználásra, - egy tanulói osztály napi, heti leterhelésének vizsgálata, - a kapott házi feladatok mennyisége, - a tanuló otthoni kötelező elfoglaltsága, - a tanuló szabadidejének mennyisége, felhasználásának milyensége. c. Csoportos gyakorlati foglalkozás Minden alkalommal figyelmet kell fordítani a: - a munkahely rendjére, - a tanulóknak szerszámokkal, anyaggal való ellátottságára, a munkavédelmi oktatás tartalmára, - a tanulók tisztálkodási és étkezési lehetőségeire. Az egyes látogatások alkalmával esetenként vizsgálni kell: - a munka kezdetének időpontját, a tanulók és a szakoktatók megjelenését, a bevezető foglalkozás időpontját, az alkalmazott módszert, - a bevezető foglalkozás alkalmasnak bizonyult-e a gyakorlati munka előkészítésére, - a foglalkozás befejezésének időpontját, - volt-e befejező foglalkozás, értékelték-e a tanulók egyéni munkáját, - a tapasztalatokat összekapcsolták-e az elméleti ismeretekkel. d. Szakköri foglalkozások - a foglalkozások időben történő megtartása, az anyag feldolgozásának módja, - a foglalkoztatott tanulók létszáma, 143

- a tanulók aktivitása. e. Tömegsport foglalkozások, szakosztályi munkák - a foglalkozások időben történő megtartása, azok tartalma - a foglalkoztatott tanulók létszáma. f. A tanulók személyi tisztasága A diákönkormányzat közreműködésével kell vizsgálni, a fiatalok haj, kéz, testápolására megfelelő gondot fordítanak-e? Az osztályfőnökök, szakoktatók kellő figyelmet fordítanak-e erre a területre? g. Tanszerek megőrzése Könyvek, munkafüzetek megóvásának milyen a mértéke? Az osztályok tanulói bekötik- e ezeket? Mekkora gondot fordít az osztályfőnök a tanszerek, a tanulói ellenőrző megóvásának ellenőrzésére? h. Könyvtár Vizsgálni kell a látogatottságot, az egyes foglalkozásokon alkalmazott módszereket, azt, hogy milyen hatékonyan segítik a fiatalok kulturált szórakozását. i. Kollégiumban elhelyezett tanulók látogatása A kollégiumi ellátásban részesülő tanulók esetében vizsgálni kell az ott folyó pedagógiai munka és, a tanulók általános neveltségi szintjének növelésére irányuló törekvések ereményességét

j. Az elektronikus napló vezetése (tagintézmény-vezető, rendszergazda) A tagintézmény-vezetőnek illetve a rendszergazdának ellenőrizni kell az elektronikus napló zökkenőmentes üzemelését és az elektronikus dokumentumok rendszeres precíz vezetését

144

Figyelmet kell fordítani az osztályfőnökök, szakoktatók, nevelők kapcsolatára. Az ellenőrzési tervben rögzíteni kell, hogy az ellenőrzést végzők közül ki, mikor, milyen területet, mely személynél ellenőriz. Az ellenőrzést végzők tapasztalataikat minden esetben közlik a látogatott pedagógussal. Az esetleg kirívó, azonnali intézkedést kívánó problémákat szóban azonnal közlik az igazgatóval. Az általános tapasztalataikról az ellenőrzést végzők a félév, ill. a tanév végén az igazgató részére szóbeli, vagy írásbeli tájékoztatást készítenek. A tagintézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai (adható 2013.08.31 ig) A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésre vonatkozó elveket a Köznevelési törvény 118.§ (12) alapján készítette el a tagintézmény vezetője. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint –osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: 1 Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: 

sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,



órai munkáját magas színvonalon végzi,



eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a szakmai vizsgákra,



szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, 145



aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,



rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,



kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,



tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,



eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.

2 Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: 

részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,



részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,



részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában.

3 Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: 

következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és következetesen megköveteli,



eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, 

jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,



adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,

4 Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: 

rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,



érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,



részt vesz az iskola arculatának formálásában,



tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.



egyéni kezdeményezéseivel hozzájárul az intézmény hírnevének öregbítéséhez, arculatának színesítéséhez 146

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói is. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: 

az illető pedagógus fizetési besorolása,



címpótlékban való részesülése,



illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),



állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülés

Teljesítmény pótlék A teljesítmény pótlék alkalmazása tekintetében a Köznevelési törvény mellékleteinek negyedik részében (Teljesítménypótlék alkalmazása) található utasítások az irányadóak. 2013.08.31-ig a minimum százalékok érvényesek.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát a tagintézmény-vezető és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni A tanulók részvétele: -

A tanulók tanórán kívül iskolai keretek között, vagy az iskola irányításával iskolán kívül folyó tevékenységekben vehet részt. A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, vállalat (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoport, sportegyesület, stb.) munkájában – amennyiben az oktatási időt is érinti – 147

az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő beleegyezése szükséges. -

A tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes.

-

Kezdeményezők köre:

-

A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a DÖK, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, továbbá más, - az iskolán kívül működő szervek, szervezetek kezdeményezhetik.

Tanórán kívüli tevékenységek köre: a) Felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után a munkaközösség-vezetők javaslata alapján kerül az ütemterv kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. A szintvizsgára, szakmai, javító, osztályozó vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni. b) Szakköri, diákköri foglalkozások A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők és 1-2 órán áttartanak. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza a Munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt a tagintézmény-vezető hagyja jóvá. A szakkört irányító felnőtt dolgozó – akit az intézményegység-vezető bíz meg – szakköri naplót vezet az előírások szerint. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg.

148

c) Klub-foglalkozások A klubban a tagintézmény-vezető engedélyével, az intézmény alkalmazottjának irányításával és szervezésével programokat bonyolíthatnak le. Osztály, diákkör, stb. kérheti meghatározott időre a klubhelyiségeket alkalmi programjuk lebonyolítására. A programokat úgy kell szervezni, hogy az a tanítást ne zavarja.

d) Kirándulások, tanulmányutak, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása -

Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak a tagintézmény-vezető előzetes engedélyével szervezhető. A tanév elején a tervezett osztálykirándulások időpontját az osztályfőnöki tanmenetben fel kell tüntetni. A tanulmányi kirándulás, az a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösségekkel közösen a tanulók és a szülők elfogadható kéréseinek, javaslatainak figyelembevételével kell megtervezni és szervezni. Az iskola által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 10 tanulónként legalább egy főt, de minimum 2 főt. A kirándulásokra el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A kirándulások költségeit úgy kell megállapítani, hogy a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék.

e) Külföldi utazások tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai 

Tanítási idő alatt, vagy azon kívül a tanulók, szorgalmi időben a közalkalmazottak – minden olyan egyéni és csoportos utazáshoz, amelynek célja külföldön tanulmányok folytatása, tanulmányút, külföldi továbbképzésen, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel - a tagintézmény-vezetőjének engedélyét kérni kötelesek.



A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal a tagintézmény-vezetőnek 149

írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell: a külföldön tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanáraik nevét. 

A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára az alkalmazottak részére – amennyiben szükséges – a szabadságot, a tanulók részére a tanításból való távolmaradást a tagintézmény-vezető az érvényes jogszabályok, a KSz és az SZMSZ rendelkezései szerint jogosult engedélyezni.



A tagintézmény-vezető szorgalmi időben történő külföldi távollétéhez a munkáltató és fenntartó engedélye szüksége.

f) Versenyek, vetélkedők A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők az azokon való részvétel önkéntes. Céljuk a diákok képességeinek készségeinek fejlesztése az egyéni érdekérvényesítési készség, vagy a csapatszellem növelése. A meghirdetett helyi, regionális vagy országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. g) Énekkar Sajátos diákkörként működik a többi középiskolai tagintézménnyel közösen, vezetője a főigazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és más kulturális rendezvények színvonalának emelését is szolgálja.

150

A mindennapos testnevelés biztosítása A köznevelési törvénnyel összhangban, az intézményben tanulók mindennapi testedzési lehetősége részben a tanórákon, részben a tömegsport, ill. a sportköri foglalkozásokon biztosított. Ennek biztosítása érdekében a hét minden napján tagintézményenként legalább egy tömegsport foglalkozást kell az órarendbe beállítani. A.)

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési

törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) 2013. Szeptember 1.-től versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki, d) szakiskolai osztályoknál figyelembe véve az elméleti és gyakorlati órák számának megoszlását. e) a mindennapos testnevelés bevezetése felmenő rendszerben történik. A köznevelési törvénnyel összhangban, az intézményben tanulók mindennapi testedzési lehetősége részben a tanórákon, részben a tömegsport, ill. a sportköri foglalkozásokon biztosított. A hét 4 napján egy – egy tömegsport foglalkozás van az órarendbe beállítani. Mindennapos testedzés biztosítása: - órarend szerint 9. évfolyamon heti 5 óra, 151

-

szakképző évfolyamokon heti 1 óra, szakiskolai felsőbb évfolyamon és a nappali rendszerű felnőtt oktatásban heti 2 óra,

-

hétfő – csütörtök délután heti 4 óra,

(2013. szeptember 1.-től). -

heti kötelező 3 testnevelés óra,

-

heti 4 óra sportágaknak megfelelő foglalkozás heti 2-2 óra,

-

tömegsport szervezett foglalkozásai heti 2 - 2 óra.

A működő szakosztályok, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda. B.) Diáksportkör A tagintézményben működő diáksportkör (DSK) célja a tanulók fizikai, sportági képzése, edzése, egészségük megszilárdítása, a sportolási igény felkeltése, a sporteszközeivel hozzájárulni a tanulói személyiség alakításához. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. 

A diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel. A tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20ig nyilvánosságra hozza. Célja a tanulók felkészítése a sportversenyekre.



A külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával.



A kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek, mely foglalkozások a szakközépiskolai intézményegységben vannak.

152

Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör irányítója a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör irányítója napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. C.) Természetjárás Természetjáró csoportunk negyedévi gyakorisággal szervez gyalogos, autóbuszos túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára, ahol évente sok száz túranapot teljesítenek. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a városban működő szakosztályokkal. A kötelező egészségügyi ellátás biztosítása: Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást az Unimedker Kft.-n keresztül a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást a tagintézmény vezetője biztosítja az alábbi személyekkel: 

az iskolaorvos,



az iskolai védőnők,



az ÁNTSZ Komló városi tiszti-főorvosa

Az iskolaorvos 

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. 153



Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján), illetve a szakiskolába jelentkezők szakmai alkalmassági szűrővizsgálatát. Szakorvosi javaslat alapján szükség esetén dönt a testnevelés tantárgyi felmentésekről. Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Komló városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi.



Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti a tagintézmény vezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

Az iskolai védőnő 

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).



A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.



Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.



Heti rendszerességgel fogadóórát tart az iskola diákjai számára.



Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.



Munkaidejét az iskola tanulói és alkalmazottai számára egyaránt elérhető helyen kifüggeszti.



Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

154

Intézményi védő és óvó előírások 

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény öszszes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a tagintézmény-vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében, kollégiumi ellátás biztosítása érdekében.

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: –

a gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,

–

esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

–

a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézmény minden tagintézményében való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

–

előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére

A kapcsolattartás módját és formáját a tagintézmények, intézményegységek gyermekés ifjúságvédelmi felelősei által összeállított éves munkaterv tartalmazza. 

Minden dolgozóval és tanulóval munkába állásakor, ill. tanév kezdéskor meg kell ismertetni a tűzvédelmi előírásokat, a tűzriadó tervet, a menekülési útvonalat.



Gondoskodni kell a munkavédelmi szabályzat megismertetéséről és az abban foglaltak betartatásáról. Az elvárásokat a házirendben (intézményegységi, tagintézményi, kollégiumi szinten) illetve a tűz és balesetvédelmi tájékoztatóban kell leszabályozni, az első tanítási héten azokat ismertetni, az osztályfőnök és kollégiumi nevelők által. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell, s azt az osztályfőnök, 155

ill. nevelők leadják a munkavédelmi szakembernek. Az ismertetést minden tanév elején meg kell ismételni, s dokumentálni kell. 

Az ifjúságvédelem feladatait a gyermekjóléti szolgálattal szoros együttműködésben az ifjúságvédelmi felelősök látják el.



A tanulókat és szüleiket ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatni kell az illetékes ifjúságvédelmi felelős személyéről, tartózkodási helyéről.



A gyermek és ifjúságvédelmi felelősök segítik az iskola pedagógusainak ezirányú munkáját.



Felkeresi az osztályokat, tájékoztatja a tanulókat, milyen problémával hol, milyen időpontban kereshetik fel, továbbá az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó szervet találnak.



Veszélyeztetett tanulók esetében családlátogatáson feltárják a veszélyeztetettség okát és megteszik a szükséges intézkedést.



A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezik támogatás biztosítását az illetékes települési önkormányzatnál.



Közzéteszik jól látható helyen a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona) címét.

Intézményi feladatok 

Az iskolának és kollégiumának kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, ill. a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.



A beiskolázott tanulók között a hátrányos, veszélyeztetett helyzetűek felmérése (állami gondozott, szipós, dogos, alkoholt fogyasztó, dohányzó, munkanélküli szülők).



Tanévkezdési bemutatkozás osztályonként – az ifjúságvédelmi felelős részéről.



Az osztályfőnökök tájékoztassák osztályaikat az ifjúságvédelemről, kihez forduljanak probléma esetén. 156

A külső kapcsolatok további tartása, erősítése: A megyei önkormányzat családvédelmi és egészségügyi osztályával, valamint a települési önkormányzatok szakigazgatási szerveivel, a rendőrséggel, művelődési házzal, szórakozó helyekkel. A cél: Minden pedagógus, intézeti dolgozó és az ifjúságvédelmi felelős részére az, hogy a problémás fiatalok személyiségét nevelési ráhatással, példamutatással, szüntelen odafigyeléssel jó irányban megváltoztassuk. A tanuló és gyermekbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok 

A nevelési-oktatási intézmény területén minden pedagógus (felnőtt) feladata a tanulók egészsége és testi épsége megóvása, valamint a balesetek megelőzése érdekében, hogy a munkaterületén fokozott figyelemmel kísérje az esetleg előforduló baleseti veszélyforrásokat és azt a közvetlen felettesének jelezze.



A tanulókat egészségük és testi épségük védelmében meg kell ismertetni a tanórai, a tanórán kívüli, az óraközi szünetekben elvárható magatartásformákkal. Különös tekintettel a tartózkodási helyek veszélyforrásaira (tanterem, folyosó, ebédlő, udvar, kollégium).



Az elvárásokat a házirendben (tagintézményi, kollégiumi, műhely szinten) kell leszabályozni, az első tanítási héten azokat ismertetni, az osztályfőnök és kollégiumi nevelők által. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell, s azt az osztályfőnök, ill. nevelők leadják a munkavédelmi szakembernek. Az ismertetést minden tanév elején meg kell ismételni, s dokumentálni kell.



Minden balesetet a „Munkahelyi baleseti naplóban” rögzíteni kell értelemszerűen.



A baleset tényét az a pedagógus (felnőtt) köteles rögzíteni, aki a tanuló felügyeletével meg van bízva (óraadó tanár, ügyeletes tanár, ebédlő ügyeletes, nevelő).



A három napon túl gyógyuló tanulóbalesetet az iskola munkavédelmi vezetőjének jelenteni kell, aki a balesetet kivizsgálja, jegyzőkönyvezi.



Súlyos baleset esetén (halál, érzékszerv elvesztése, csonkolás, stb.) értesíteni kell azonnal, a helyszín változatlanul hagyása mellett. -

az oktatási intézmény vezetőjét,

-

a munkavédelmi szakembert. 157



Minden tanulóbalesetet követően a tanulócsoporttal (tágabb, szűkebb közösséggel) a balesetet, annak okát, megelőzési lehetőségét meg kell beszélni. Ez az osztályfőnök feladata.



szakorvosi ellátás szükségessége esetén a tanulót csak felügyelettel a szülők értesítése mellett lehet elengedni.

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag a tagintézmény-vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:



az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.



Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.



Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a tagintézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. 158

3. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 

Az iskolánkban 2013. szeptemberétől használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása a szolgáltató által biztosított szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.



Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.



Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

Tanulmányok alatti vizsgára való jelentkezés módja és időpontja 1. Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,

159

d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 

Az osztályozó vizsgák időpontját a az éves munkarend tartalmazza, mely elérhető az iskola honlapján és az iskola hirdető falán is kifüggesztésre kerül.



Amennyiben a vizsga a diák kérésére jön létre (előrehozott vizsga, független vizsga) ezirányú szándékát a tanuló a vizsgaidőpontok előtt legalább 20 nappal köteles írásban a tagintézmény-vezetőnek jelezni. amennyiben Amennyiben a vizsga Tagintézmény-vezetői határozattal jön létre (tantárgyi felmentés, rövidített tanulmányok, átvétel) a határozat tartalmazza a vizsgák pontos időpontját és a tanulónak nem kell külön jelentkeznie a vizsgára.



Amennyiben a vizsga a tantestület döntése alapján jön létre (mulasztás) a tanulót a döntésről az osztályfőnöke tájékoztatja, a tanulónak nem kell külön jelentkeuznie a vizsgára.



A vizsgabeosztás elkészítése és a vizsgabizottságok kijelölése a tagintézményvezető, és a tagintézmény-vezető nevelési helyettesének feladata.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 

A köznevelési tv. 37. és 58.§ valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg:



A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye 160

nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. 

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és törvényes képviselőjét írásos értesítés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.



A fegyelmi bizottság elnökét a tagintézmény-vezető bízza meg. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi bizottság tagja továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a tanuló osztályfőnöke.



Az elsőfokú határozat meghozatalát célzó fegyelmi tárgyalást (nevelőtestületi értekezlet) időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.



A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, törvényes képviselője, a fegyelmi bizottság tagjai, a diákszervezet kijelölt tagja, az intézmény vezetősége, a tanulót tanító tanárok továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.



A fegyelmi tárgyalásról ( nevelőtestületi értekezlet) és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni, és el kell juttatni az a tagintézmény vezetőjének és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak, törvényes képviselőjének.



A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

Egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Intézmé161

nyünkben a tantestület döntése és a több éves sikertelen gyakorlat alapján nem látjuk szükségességét az egyeztető eljárás intézményének. Tájékoztatás a pedagógiai programról az SZMSZ-ről, a házirendről, a minőségirányítási programról, és azok elhelyezéséről 

Az iskola dokumentumait – pedagógiai-nevelési program, Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy példányát a tanári szobákban ki kell függeszteni, amelyet kérésre átolvasás céljából a tanulók, ill. szülők rendelkezésére kell bocsátani. Továbbá a szülők és a tanulók tájékoztatására az iskolai dokumentumok az intézmény központi épületében található könyvtárban, a tagintézmények könyvtárainak nyitvatartási ideje alatt, valamint az adott település könyvtárban megtekinthetők. Az intézmény központi honlapjára az intézményi, intézményegységi, tagintézményi dokumentumokat fel kell tenni.



A tanulónak és a szülőnek joga van ahhoz is, hogy a dokumentumokba való betekintésen túl szóbeli tájékoztatást, illetve felvilágosítást kapjon. A tájékoztatáskérést legalább egy héttel korábban be kell jelenteni a tagintézmény titkárságán.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás 

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.



Ha az iskola a vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles az előállított terméket - kérelemre - a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni.



Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A tanulóknak kifizetett díj mértéke iskola számára kifizetet összegből az anyagköltség levonása 162

után fennmaradó összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskola igazgatója dönt. 

A díj pontos mértékéről a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 

Az intézmény egységeiben a reklámtevékenység kizárólag akkor megengedett, ha a reklám a diákok részére szól: -

az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.

-

megengedett továbbá, hogy az intézmény egyes tevékenységének vagy az intézmény által szervezett programoknak a reklámozása kerüljenek



A reklámok az intézmény jó hírnevét, mások személyiségi jogait nem sérthetik.

163

MELLÉKLET: Adatkezelési szabályzat Készült az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, és a köznevelési törvény 41. § alapján. 1. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok A köznevelési törvény 41. § szerint minden köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe (KIR) bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja: 

a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.



az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát



a tanuló: 164

a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok i) felvételivel kapcsolatos adatok, ii) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, iii) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, iv) a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, v) kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, vi) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, vii) a tanuló oktatási azonosító száma, viii) mérési azonosító, d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: i) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, ii) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, iii) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok, iv) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, v) a tanuló diákigazolványának sorszáma, vi) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, vii) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, viii) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, e) az országos mérés-értékelés adatai. Ezen fentebbi adatok - az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igaz-

165

gatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A köznevelési tv 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A tanuló adatai közül: 

a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére továbbítható



iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez továbbítható



neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapo166

tának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek részére továbbítható 

a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek továbbítható.



az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére továbbítható



a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz



az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható.



A gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között továbbítható



óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható



magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbítható



diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható

167



A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek (tankönyvtámogatás, kedvezményes kollégiumi díj, tandíj). E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A benyújtott dokumentumokat (vagy azok másolatát) az arra jogosult személy őrzi, a kedvezmény igénybevételére szóló kérelemhez csatolva.



A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.



A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.



A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.



Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.



Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véle168

ményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 

Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt (pl: felmérések) az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.



A tanulók fentebb felsorolt adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

Köznevelési Információs Rendszer (KIR) 

A KIR központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal.



A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be.



A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,

tanulói nyilvántartás a) aki óvodai jogviszonyban áll, b) aki tanulói jogviszonyban áll, alkalmazotti nyilvántartás c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 169



Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet, ennek biztosítása érdekében a KIR személyi nyilvántartása, valamint a felsőoktatási információs rendszer hallgatói és alkalmazotti személyi törzsének adatállománya összekapcsolható.



a tanulói nyilvántartásban a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát tartalmazza.



A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve 170

részére. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adatés lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 

A tanuló nevelési-oktatási intézményének megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése, valamint a nevelési-oktatási intézménnyel és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából a tanulói adatnyilvántartás a)-c), f)-h), j)-m) és o) pontjában foglalt adatok a rendőrség részére továbbíthatók.



Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, 171

h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 

Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.



Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére.



A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba



A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIRben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.



A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egés172

zségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 

Az adtakezelési szabályzatban foglaltakon kívül minden tekintetben a 2011. évi CXII.törvény előírásainak megfelelően kell eljárni a tanulók és alkalmazottak adatkezelése során.

Adattárolás szabályai: 

Az intézmény köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az adatkezelés során mindvégig biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét, illetve tevékenységi körében köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.



Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.



A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok - kivéve ha azt törvény lehetővé teszi - közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.



A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását; b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását; 173

c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják; d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe; e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön. 

Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

174

V.4. AZ EGYSÉGES ISKOLA – ALAPFOKÚ KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ – GAGARIN ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI I.2. A TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA Az igazgató tagintézmény-vezető utasítási és rendelkezési joggal bír a tanügyigazgatás, tanulói jogviszony kérdésében, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységekre a pedagógus és nem pedagógus munkakörben tevékenykedő dolgozókra. Az igazgató tagintézmény-vezető munkáját az igazgatóhelyettes segíti. Igazgatóhelyettes csak a tagintézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. A tagintézmény vezetősége A tagintézmény vezetőségének tagjai: igazgató tagintézmény-vezető igazgatóhelyettes a szakmai közösségek vezetői a közalkalmazotti tanács tagja(i) a diákönkormányzat felnőtt vezetője A tagintézmény vezetősége a tagintézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A tagintézmény-vezetőség megbeszéléseit az igazgató tagintézmény-vezető készíti elő és vezeti, ezekről emlékeztető készül. A tagintézmény dolgozói A tagintézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Komló Járási Tankerület vezetője alkalmazza. A tagintézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A tagintézmény szervezeti egységei alsó tagozat felső tagozat napközi otthon tanulószoba Az igazgató tagintézmény-vezető egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős a szervezeti felépítésben meghatározott területek munkájáért. II.2. A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSI RENDJE Az igazgató tagintézmény-vezetőt - távolléte esetén – az igazgatóhelyettes helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén az osztályfőnöki közösség szakmai vezetője jogosult intézkedésre (munkaidőben 730 – 1700), - korlátozott jogkörrel.

II.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

A belső ellenőrzés célja, hogy -

biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű, és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, jogi és gazdasági követelményektől való eltérést, megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat és mulasztásokat, biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot. Típusai: Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását. Célellenőrzés: egy adott részfeladat feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. Témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló összehasonlító vizsgálat. Célja: az általánosító következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. Kiemelt területei: a pedagógiai program feladatainak végrehajtása a helyi tanterv megvalósítása a munkatervi feladatok határidős megvalósítása a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata a dolgozók munkafegyelmének ellenőrzése a tanulók tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése a naplók, törzskönyvek, szakköri naplók folyamatos ellenőrzése a napközis, tanulószobai nevelőmunka hatékonysága a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatásának ellenőrzése a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása az OKÉV által meghatározott ellenőrzések elvégzése Az ellenőrzést követően értékelő megbeszélést kell tartani. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is be kell mutatni. A megbeszéléseken mindig rá kell mutatni: a hibák és mulasztások jellegére és a pozitívumokra, a rendszerbeli okokra, az előidéző körülményekre, a felelős személyekre. A megállapítások hasznosítására vonatkozó intézkedési javaslatokat az érintettekkel egyeztetni kell. 176

Az értékelő megbeszélésen az érintetteken kívül részt vesznek az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője. Az ellenőrzést követően az igazgatóhelyettes intézkedik: a hibák, hiányosságok kijavításáról a káros következmények ellensúlyozásáról a megelőzés feltételeinek biztosításáról a felelősség vizsgálatáról az igazgató és az érintett kollégák tájékoztatásáról a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről, a továbblépés lehetőségéről. A vezetői és hatásköri ellenőrzések A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettes, és a szakmai vezetők. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját is. Feladatai: Biztosítja az ellenőrzési rendszert. Meghatározza az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését. Elkészíti az ellenőrzési tervet. Megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését. Megtartja az értékelő megbeszéléseket. Elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. Dönt az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területén végzi. Vizsgálati területei: a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása a pedagógusok munkafegyelme a pedagógiai program megvalósítása (a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítása, a tanórák eredményessége, a tanulókkal való törődés, a felzárkóztató és tehetséggondozó programok megvalósítása) a pedagógusügyelet ellátása a határidők pontos betartása a gyermek- és ifjúságvédelmi munka A tagintézményi rendezvények lebonyolítása a tanügyi dokumentumok vezetése. A szakmai-vezetők az ellenőrzési feladatokat a szakmai tagjainál, a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Ellenőrzési feladataik: a tanterv színvonalas megvalósítása a tanmenetek elkészítése a szakmai munkaterv összeállítása és megvalósítása a tantárgyi versenyek megszervezése és lebonyolítása 177

Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják a tagintézmény-vezetést. Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban és írásban A pedagógiai munkát segítők értékelése: részletesen az IMIP tartalmazza

III. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE A tagintézmény általános rendje A főbejárat mellett címtáblát, az épület homlokzatán a nemzeti színű zászlót, a tantermekben Magyarország címerét kell elhelyezni. A tagintézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles: védeni a közösségi tulajdont, megőrizni a tagintézmény rendjét és tisztaságát, takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat rendeltetésszerűen használni a berendezéseket. III.1. A TAGINTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSA A tagintézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig 730 órától 1700 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt, kérelem alapján. A tagintézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani, - kivétel - az igazgatói engedéllyel megtartott rendezvények esete. A tagintézmény, a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti beosztást a bejárati ajtóra kell kitenni. A vezetők benntartózkodása A tagintézmény nyitvatartási idején belül reggel 730 és du. 1530 között az igazgató és a helyettesei közül valamelyik vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A 1530 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel a szükséges intézkedések megtételéért.

178

III.1.1. A TANULÓK FOGADÁSA A tanulók 745-től jó idő esetén az udvaron sorakozóval, rossz idő esetén a zsibongóban gyülekeznek a tanítás megkezdéséig. A napi tanítási idő általában 800 órától 1345 óráig tart a heti órarend alapján Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák 45 percesek. A tanítási órák látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák kezdésük után nem zavarhatók, kivételt csak az intézmény vezetői tehetnek. A folyosókon és az udvaron 730-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az óraközi szünetek 15 percesek. Az óraközi szünetet a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint a szabad levegőn, az udvaron töltik. III.2. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNNYEL JOGVISZONYBAN NEM ÁLLÓK RÉSZÉRE A belépők a földszinti zsibongóban kötelesek várakozni. III.5. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK a) Sporthagyományok Városi, városkörnyéki, megyei, és országos versenyeken való részvétel (atlétika, labdajátékok, asztalitenisz, torna, lövészet, sakk). Gagarin kézilabda teremkupa. Gyermeknapi tanár-diák sportjátékok. b) Tantárgyi versenyek szaktárgyi versenyek szépkiejtési verseny mesemondó verseny vers- és prózamondó verseny magyar és idegen nyelven daléneklési verseny Sulitudor Sulitudorka Rendezvények Föld napja Víz világnapja Madarak és fák napja Gyermeknap Luca nap Színházi bemutató (osztályok műsorai) Farsang - jelmezes felvonulás Gagarin nap (április) Állatok világnapja 179

Ünnepek március 15. anyák napja - május első hetében (osztálykeretben) ballagás: 8. osztályosok búcsúztatása bankett tanévzáró ünnepély (bizonyítványosztás) tanévnyitó ünnepély (új első osztályosok fogadása, köszöntése) október 6. - Aradi vértanúk - megemlékezés október 23. - Köztársaság napja karácsonyi ünnepély: igazgatói dicséretek kiosztása Mikulás Értékelési hagyományok módjai Kidolgozott értékelési rendszer alapján, a helyi Pedagógiai Programban leírtak szerint. A tagintézményi környezet alakításának hagyományai Belső: tantermek, szaktantermek, folyosók esztétikus dekorálása, díszítése. Külső: tagintézmény körletének megóvása, tisztán tartása, szemét, hulladék összeszedése, sportpályák védelme, karbantartása, fák és növények ültetése, állandó pótlása, madáretetők kihelyezése és gondozása. III.7 INTÉZMÉNYI VÉDŐ- ÉS ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A létesítmények és helyiségek használati rendje A tagintézmény épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használók felelősek: a tagintézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, a tagintézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, a tagintézmény SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott, előírások betartásáért. az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók a tagintézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak a tagintézmény igazgatója adhat felmentést. A tagintézmény épületében a tagintézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, várakozni a bejárati zsibongóban lehet. A tagintézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet. A tagintézmény helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben, külső igénylőnek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez a tagintézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A tagintézmény helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben.

180

Védő előírások Vagyonvédelmi okok miatt óraközi szünetekben és a tanítás befejezése után a termeket be kell zárni. Ugyancsak zárva kell tartani a tagintézmény üresen hagyott termeit: a tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. A tantermeket a tanítási óra előtt és után a tanórát tartó tanár nyitja és zárja. A bejárati ajtók nyitása és zárása a takarítók feladata a munkaidő kezdetén és végén

Az alkalmazottak és a tanulók helyiséghasználata Az intézményben tartózkodók az intézmény létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják az oktató-nevelő tevékenységet. Kötelesek mindenütt betartani a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt a tagintézmény igazgatójától írásban kell kérvényezni, a használati cél és időpont megjelölésével. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett tanórán kívüli foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani A tagintézmény munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A berendezések és felszerelések használata Az intézmény helyiségeinek berendezési tárgyait, felszereléseit nem szabad elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak, a leltárfelelős tudta nélkül. Ha a közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor azt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A bérbeadási rend A helyiségek, létesítmények, berendezések bérbeadásáról az igazgató dönt. A bérleti szerződésekben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját. A bérbeadási szerződéseket a GESZ köti. Karbantartás és kártérítés A karbantartó felelős a helyiségek balesetmentes használhatóságáért, az eszközök karbantartásáért. Az eszközök meghibásodásáról a iskolatitkárnak vagy a karbantartónak kell szólni. A javíthatatlan berendezéseket le kell selejtezni. Az épület felszerelésében és berendezésében okozott szándékos kárt a károkozónak meg kell térítenie.

181

A tagintézményi könyvtár működési rendje, helyi szabályozása A könyvtár kölcsönzési idejét és a könyvtáros-tanár heti óraszámát a fenntartó határozza meg tanévenként

IV.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKSZERVEZETI FORMÁI A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – a tagintézmény által szervezett – tanórán kívüli foglalkozások működnek: napközi otthon, tanulószoba, egyéb tanórán kívüli foglalkozások. A.) A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok a.) A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik, minden jelentkező tanulót felveszünk napközi otthonos csoportjainkba. Túljelentkezés esetén a maximális tanulólétszámig soroljuk be őket. Amennyiben a létszám a megengedett napközis csoport számot meghaladóra növekszik, kezdeményezzük a fenntartónál újabb csoport indítását. b.) A napközi otthon működésének rendjét az alsós nevelők szakmai közössége dolgozza ki az SZMSZ előírásai alapján és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje a tagintézményi tanulói házirend részét képezi. c.) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat. B.) Tanulószoba otthon működésére vonatkozó általános szabályok A tanulószoba szervezése (ha erre a szülők részéről igény van) a szülő írásbeli kérésére, beleegyezésével, az 5.- 8. évfolyamon történik. Amennyiben a tanulólétszám az előírt maximális csoportlétszámot meghaladja, kezdeményezzük a fenntartónál újabb csoport indítását. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik, heti 15 órában az erre a célra kijelölt tanteremben. A tanulószobai foglalkozást tartó tanárok feladata, hogy segítsék a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Különös gondot kell fordítani a lemaradó, a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók felzárkóztatására C.) Az iskolai étkeztetés szabályozása, a térítési díj befizetésének rendje Komló Város Önkormányzat rendelete szabályozza az intézményben – így az intézményegységben is – a fizetendő térítési díjak körét és kedvezmények mértékét. D.) Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok a.) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és 182

egy tanévre szól. A foglalkozásokról való távolmaradásra a tanórákra vonatkozó szabályok érvényesek. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését /a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát/ minden tanév elején A tagintézmény tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c.) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket, a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d.) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem a tagintézmény pedagógusa. D.1. Felzárkóztatás, tehetséggondozás A pedagógiai programban felsorolt lehetőségeket a törvényi rendelkezéseknek megfelelően biztosítjuk. D.2. Kirándulás, táborozás Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente két tanítási napon, az osztályuk számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek, szülői jóváhagyással. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. A tagintézmény nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók részére túrákat, kirándulásokat, és táborokat szervezhetnek, ahol a tanulók részvétele önkéntes, költségeiket a szülők fedezik. D.3. Versenyek, vetélkedők A tagintézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkacsoportok, illetve a szaktanárok a felelősek. D.4. A mindennapi testedzés A tagintézmény a tanulók számára a mindennapos testedzést a felmenő rendszerű heti 5 tanórai testnevelésórán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat a tagintézményi diáksportkör keretében kell megszervezni. Ezeken a tagintézmény minden tanulója jogosult részt venni. A tagintézményi diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját a tagintézmény igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti.

183

A tagintézményi diáksportkör foglalkozásait a tanévenkénti tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez a tagintézmény biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem, a testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A sportfoglalkozásokat a testnevelő tanár a szakmai műhelyek vezetője által jóváhagyott tanmenet szerint tartja, amelyet szakköri naplóban köteles nyilvántartani. Az igazgatóhelyettes havi rendszerességgel ellenőriz. IV.11. FAKULTATÍV HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁS Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tagintézmény a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. IV.19. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE A pedagógusok teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával és a gyerekekkel való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a helyettesítés rendjét, ügyeleti rendjét az igazgatóhelyettes állapítja meg. A pedagógus köteles a munkakezdés előtt 15 perccel korábban megjelenni a munkahelyén. Az ügyeletes nevelőnek az ügyeletkezdés – 730 – előtt 5 perccel korábban kell érkeznie. . A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket a tanári szobában kell tartani. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, és 1615 óráig tart. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése a tagintézmény titkári irodájában történik 730 és 1530 között. A tagintézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők tudomására hozza. A pedagógusok felügyeleti rendszere, a dokumentálás módja Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat fokozottan kell érvényesíteni a tanulók esetében. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (tanórai foglalkozás, tanulmányi kirándulás stb.) életkoruknak megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell: az 1. tanórákon az adott tanévben, melyet a tanulók jegyzőkönyv aláírásával hitelesítenek, az osztálynaplóba bevezetésre kerül. Ha az iskolában a tanulók egészségét és testi épségét veszélyeztető helyzet áll elő, a tagintézmény igazgatója haladéktalanul intézkedik a veszélyhelyzet elhárítása érdekében. Az épületben és az udvaron tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat tanítási idő alatt. Óraközi szünetekben, étkeztetéskor, valamint a tanítás megkezdése előtt az ügyeletes pedagógusok látják el a felügyeletet. Tanórán vagy óraközi szünetben történő baleset esetén a szaktanár, 184

illetve az ügyeletes nevelő látja el a balesetet szenvedő tanulót, szükség esetén intézkedik a mentő kihívásáról, a szülő értesítéséről. IV.20. AZ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE Az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője határozza meg. Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. A szakmai vezetők javaslata alapján tanévenként a tagintézmény igazgatója készíti el a tantárgyfelosztást, amely tartalmazza: évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, a tanítandó tantárgyakat, a pedagógusok által megtartandó tanórákat és foglalkozásokat, mindezek intézményszintű összesítését. A heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán kell részt vennie. Az órarend készítésének szempontjai: a tanulócsoportok egyenletes terhelése, a csoportbontások végrehajthatósága, a tanórák egyenletes elosztása, a szaktantermek kihasználtsága. A heti (kétheti) órarendet a terembeosztás egészíti ki, amely a tanárok, foglalkozások pontos helyszínét tünteti fel. A pedagógus ügyeleti rend Célja: a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott tanulókért. A beosztás minden helyszínre két pedagógust nevez meg: az ügyeletes pedagógust és távollétére a helyettesítő ügyeletest. Ügyel a tanórán kívüli foglalkozások rendjére. (pl.: napközi, tanulószoba, szakkörök, sportkörök, sportközpont.) Távollétek: a Munka törvénykönyve 151. § (2) bekezdésében meghatározottak. Elismerhető távolléti időnek számít tagintézményünkben: közalkalmazotti továbbképzés, továbbtanulás, szakmai konferencia, tapasztalatcsere, tanulmányi, és sportversenyeken való részvétel, tanulmányi kirándulás, tanulók orvosi vizsgálatra kísérése, vizsganapok, vizsgára való felkészülési idő, a közalkalmazott gyermeke ballagásának napja, hivatalos értekezlet.

………………………………

……………………………….. ……………………………

igazgató tagintézmény-vezető,

tagintézmény szülői szervezete,

tagintézmény DÖK 185

V.5. AZ EGYSÉGES ISKOLA – ALAPFOKÚ KÖZNEVELÉSI FELADATOT ELLÁTÓ – MAGYARSZÉKI ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI 1. A TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1.1 A tagintézmény vezetője 1.1.1 A tagintézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. Utasítási és rendelkezési joggal bír a tanügyigazgatás, tanulói jogviszony kérdésében, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységekre a pedagógus és nem pedagógus munkakörben tevékenykedő dolgozókra. A tagintézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A tagintézmény vezetője jogosult a tagintézmény hivatalos képviseletére. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató tagintézmény - vezető és a tagintézmény - vezető helyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

5.1.1.2 Az igazgató tagintézmény - vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgató tagintézmény - vezetőt távollétében teljes joggal a tagintézmény - vezető helyettes helyettesíti.. A tagintézmény - vezető helyettes hatásköre az igazgató tagintézmény - vezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató tagintézmény - vezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a tagintézmény - vezető helyettesre. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. Mindkettőjük távolléte esetén a kijelölt pedagógus jogosult intézkedésre (munkaidőben 7:30 – 15:30 ), - korlátozott jogkörrel. Kijelölése a helyben szokásos módon, írásban történik. Az eseti megbízatást a tanári szobában a faliújságra kell kifüggeszteni.

1.1.3 Az igazgató tagintézmény - vezető által átadott feladat- és hatáskörök Az igazgató tagintézmény - vezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat a tagintézmény – vezető helyettes számára  

az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,

1.2 Az igazgató tagintézmény - vezető közvetlen munkatársának feladat- és hatásköre Az igazgató tagintézmény - vezető feladatait közvetlen munkatársa közreműködésével látja el. Az igazgató tagintézmény - vezető közvetlen munkatársa a tagintézmény - vezető helyettes. Az igazgató tagintézmény - vezető közvetlen munkatársa munkáját munkaköri leírása, valamint a tagintézmény - vezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az igazgató tagintézmény - vezető közvetlen munkatársa az igazgató tagintézmény - vezetőnek tartozik közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A tagintézmény – vezető helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató tagintézmény - vezető bízza meg. Tagintézmény - vezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A tagintézmény – vezető helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató tagintézmény - vezető által rá bízott feladatokért.

1.3 A tagintézmény vezetősége 1.3.1 A tagintézmény vezetőségének tagjai:  igazgató tagintézmény-vezető  tagintézmény – vezető helyettes  a diákönkormányzat felnőtt vezetője 1.3.2 A tagintézmény vezetősége a tagintézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A tagintézmény-vezetőség megbeszéléseit az igazgató tagintézmény-vezető készíti elő és vezeti, ezekről emlékeztető készül Az iskola vezetősége együttműködik a tagintézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató tagintézmény-vezető feladata. Az igazgató tagintézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.

187

1.4 A tagintézmény dolgozói A tagintézmény dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai, és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az intézmény főigazgatója alkalmazza. A tagintézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

1.5 . A tagintézmény szervezeti egységei    

alsó tagozat felső tagozat napközi otthon tanulószoba

Az igazgató tagintézmény-vezető felelős a szervezeti felépítésben meghatározott területek munkájáért. Utasítási és rendelkezési joga kiterjed a tanulófoglalkoztatás, tanügyigazgatás, tanulói jogviszony kérdésében az elméleti oktatás irányítóira, az ügyvitelben tevékenykedő dolgozókra, valamint az említett területek beosztott dolgozóira.

1.6 A pedagógiai munka belső ellenőrzése A tagintézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató tagintézmény-vezető feladata. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett a tagintézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint a pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  a tagintézmény – vezető helyettes,  az osztályfőnökök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A tagintézmény – vezető helyettes elsősorban munkaköri leírása, továbbá az igazgató tagintézmény – vezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató tagintézmény – vezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A belső ellenőrzés célja, hogy:  biztosítsa a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, 188

    

jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, jogi és gazdasági követelményektől való eltérést, megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat és mulasztásokat, biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi és munkaügyi előírások szerinti működését, vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosságot.

Típusai: Átfogó az ellenőrzés, ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását. Célellenőrzés: egy adott részfeladat feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. Témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló összehasonlító vizsgálat. Célja: az általánosító következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. Kiemelt területei:           

a pedagógiai program feladatainak végrehajtása a helyi tanterv megvalósítása a munkatervi feladatok határidős megvalósítása a nevelés-oktatás tartalmának, színvonalának viszonyítása a követelményekhez a pedagógusok szakmai és módszertani munkájának vizsgálata a dolgozók munkafegyelmének ellenőrzése a tanulók tudásának, képességeinek, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése a naplók, törzskönyvek, szakköri naplók folyamatos ellenőrzése a napközis, tanulószobai nevelőmunka hatékonysága a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatásának ellenőrzése a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató tagintézmény – vezető, tagintézmény – vezető helyettes ),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az ellenőrzést követően értékelő megbeszélést kell tartani. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is be kell mutatni. A megbeszéléseken mindig rá kell mutatni: a hibák és mu189

lasztások jellegére és a pozitívumokra, a rendszerbeli okokra, az előidéző körülményekre, a felelős személyekre. A megállapítások hasznosítására vonatkozó intézkedési javaslatokat az érintettekkel egyeztetni kell. Az értékelő megbeszélésen az érintetteken kívül részt vesznek az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője. Az ellenőrzést követően az igazgató tagintézmény-vezető és helyettese intézkedik:  a hibák, hiányosságok kijavításáról  a káros következmények ellensúlyozásáról  a megelőzés feltételeinek biztosításáról  a felelősség vizsgálatáról  az igazgató és az érintett kollégák tájékoztatásáról  a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismerésről, a továbblépés lehetőségéről.

A vezetői és hatásköri ellenőrzések A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató tagintézmény-vezető és a vezető helyettes. A vezető a tagintézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi a helyettese munkáját is.

Feladatai:       

Biztosítja az ellenőrzési rendszert. Meghatározza az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését. Elkészíti az ellenőrzési tervet. Megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését. Megtartja az értékelő megbeszéléseket. Elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. Dönt az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról.

A tagintézmény - vezető helyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területén végzi. Vizsgálati területei:    

a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok előírásainak betartása a pedagógusok munkafegyelme a pedagógiai program megvalósítása (a nevelési célok és a tantervi követelmények megvalósítása, a tanórák eredményessége, a tanulókkal való törődés, a felzárkóztató és tehetséggondozó programok megvalósítása) a pedagógus ügyelet ellátása 190

   

a határidők pontos betartása a gyermek- és ifjúságvédelmi munka a tagintézményi rendezvények lebonyolítása a tanügyi dokumentumok vezetése.

További ellenőrzési feladatok:  a tanterv színvonalas megvalósítása  a tanmenetek elkészítése  a szakmai munkaterv összeállítása és megvalósítása  a tantárgyi versenyek megszervezése és lebonyolítása Az ellenőrzés módszerei:    

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban és írásban

2. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 2.1 A törvényes működés alapdokumentumai A tagintézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  az alapító okirat  a szervezeti és működési szabályzat  a pedagógiai program  a házirend A tagintézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

2.2 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Az igazgató tagintézmény - vezető rendkívüli szünetet rendelhet el ( a főigazgatóval és a fenntartóval történő egyeztetés után), ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan külső ok miatt a nevelési, oktatási intézmény biztonságos, rendeltetésszerű működtetése nem biztosítható, illetőleg az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, helyrehozhatatlan kárral járna. A rendkívüli szünet elrendelésekor a törvényben meghatározottak szerint kell eljárni. 191

A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén szükséges teendők: 2.2.1 Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 2.2.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. 2.2.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni és a kijelölt helyen gyülekezni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 2.2.4 A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 2.2.5 Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.2.6 A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

3. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 3.1 A tagintézmény általános rendje A főbejárat mellett címtáblát, az épület homlokzatán a nemzeti színű zászlót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. A tagintézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  védeni a közösségi tulajdont,  megőrizni a tagintézmény rendjét és tisztaságát, takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal  eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint 192

 

betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat rendeltetésszerűen használni a berendezéseket.

3.2. A tagintézmény nyitva tartása A tagintézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7:00 órától 16:00 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató tagintézmény – vezető adhat engedélyt, kérelem alapján. A tagintézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani, - kivételt képeznek a vezetői engedéllyel megtartott rendezvények. A tagintézmény, a tanítási szünetekben külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tagintézmény-vezető tanévenként határozza meg. Az ügyeleti beosztást a bejárati ajtón jól látható módon feltünteti.

3.3 A tagintézmény intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A tagintézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek a tagintézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7:30 és 15:30 óra között az iskolában tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A 15:30 órakor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel a szükséges intézkedések megtételéért.

3. 4 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az iskola pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. 3.4.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: e) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, f) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 193

3.4.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a tanítási órák megtartása osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), v) magántanuló felkészítésének segítése, w) könyvtárosi feladatok. q) r) s) t) u)

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató tagintézmény – vezető ill. a helyettese rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 3.4.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők yy) a tanítási órákra való felkészülés, zz) a tanulók dolgozatainak javítása, aaa) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, bbb) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, ccc) különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, ddd) kísérletek összeállítása, eee) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, fff) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, ggg) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, hhh) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iii) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, jjj) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, kkk) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, lll) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, mmm) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, nnn) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, ooo) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, ppp) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, qqq) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, rrr) tanítás nélküli munkanapon az igazgató tagintézmény – vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, sss) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, 194

ttt) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, uuu) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, vvv) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

3.5 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 3.5.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató tagintézmény – vezető vagy a helyettese állapítja meg a tagintézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. 3.5.2 A pedagógus köteles 15 perccel első tanítási órája, foglalkozása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:30 óráig köteles jelenteni a tagintézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket a tanári szobában kell tartani. 3.5.3 A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, és 16:00 -ig tart. 3.5.4 A pedagógusok ügyeleti rendje: Fő szempont a tanulók biztonsága és az intézményi környezet megóvása. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert személyesen felelős a rábízott tanulókért. Az iskolában egyidejűleg 2 fő ügyeletes kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: Az iskola főépülete 7:10 – 8:00 -ig, a szünetekben az iskolaudvar, első szünetben az ebédlő. Rossz idő esetén az ügyeletesek a zsibongóban és a folyosón ügyelnek. Az ügyeletes nevelő ügyel a szakkörökre, sportkörökre, a buszra váró tanulókra, feladata a menetrendszerinti és az iskolabuszos járattal utazó gyerekek biztonságos buszra kisérésére. 3.5.5 Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése a tagintézmény titkári irodájában történik 7:30 és 15:30 között. A tagintézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató tagintézmény vezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők tudomására hozza. 3.5.6 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgató tagintézmény - vezetőtől vagy a helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató tagintézmény - vezető vagy a helyettes engedélyezi. 3.5.7 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató tagintézmény - vezető adja a helyettese javaslatainak meghallgatása után. 195

3.5.8 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

3.6 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. A tagintézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

3.7 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgató tagintézmény - vezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató tagintézmény - vezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató tagintézmény - vezető határozza meg.

3.8 A tanulók fogadása A tanulók 7:10 – tól saját osztálytermükben gyülekeznek a tanítás megkezdéséig, az ügyeletes pedagógusok felügyelete mellett.

3.9 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 3.9.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgató tagintézmény - vezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

196

3.9.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. Az igazgató tagintézmény - vezető szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. 3.9.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az iskola vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató tagintézmény – vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tagintézmény – vezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok a tagintézmény – vezető helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 3.9.4 Az óraközi szünetek rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek 5, 10 és15 percesek. Az óraközi szünetet a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint a szabad levegőn, az udvaron töltik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben.

3.10. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók belépése és benntartózkodási rendje A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve a fenntartó képviselőit) csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Portaszolgálat, beléptető rendszer hiányában a látogatók jövetelük célját az iskolatitkárnak kötelesek jelenteni, aki megteszi a szükséges lépéseket. Ez idő alatt a vendég az alsó zsibongóban köteles várakozni.

4. A TAGINTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSAI 4.1 A létesítmények és helyiségek használati rendje A tagintézmény épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használók felelősek:  a tagintézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért,  a tagintézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  a tagintézmény SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott, előírások betartásáért.  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók a tagintézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak a tagintézmény vezetője adhat felmentést. A tagintézmény épületében a tagintézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, várakozni a bejárati zsibongóban lehet. 197

A tagintézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató tagintézmény – vezetői engedélyével lehet. A tagintézmény helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben, külső igénylőnek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez a tagintézményi foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A tagintézmény helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgató tagintézmény – vezetővel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

4.2 Védő előírások Vagyonvédelmi okok miatt óraközi szünetekben és a tanítás befejezése után a termeket be kell zárni. Ugyancsak zárva kell tartani a tagintézmény üresen hagyott termeit: a tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. A tantermeket a tanítási óra előtt és után a tanórát tartó tanár nyitja és zárja. A bejárati ajtók nyitása és zárása a takarítók feladata a munkaidő kezdetén és végén.

4.3 Az alkalmazottak és a tanulók helyiséghasználata A tagintézményben tartózkodók az intézmény létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják az oktató-nevelő tevékenységet. Kötelesek mindenütt betartani a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha a tagintézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt a tagintézmény vezetőjétől kell kérni, a használati cél és időpont megjelölésével. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett tanórán kívüli foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani a tagintézmény munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

4. 4 A berendezések és felszerelések használata A tagintézmény helyiségeinek berendezési tárgyait, felszereléseit nem szabad elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak, a leltárfelelős tudta nélkül. Ha a közalkalmazott kölcsön szeretne venni egy berendezést, akkor azt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni.

4.5 Karbantartás és kártérítés A karbantartó felelős a helyiségek balesetmentes használhatóságáért, az eszközök karbantartásáért. Az eszközök meghibásodásáról a iskolatitkárnak, az iskola vezetőinek kell szólni. A javíthatatlan berendezéseket le kell selejtezni. 198

Az épület felszerelésében és berendezésében okozott szándékos kárt a károkozónak meg kell térítenie.

4.6 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató tagintézmény - vezető által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz ( A 2012/2013-as tanévben az 1. és az 5. évfolyamokon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be ) amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A heti három, órarendbe épített testnevelés tanórán felüli, további két óra testmozgást a tanulók úgy teljesítik, hogy az iskola által biztosított délutáni foglalkozások közül két órát kötelezően választanak, vagy: 

a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával

199



a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.

6. A TANÍTÁSI ÓRÁKON KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Tagintézményünkben a tanulók számára az alábbi – a tagintézmény által szervezett – tanórán kívüli foglalkozások működnek:  napközi otthon,  tanulószoba,  egyéb tanórán kívüli foglalkozások.

6.1 A napközi otthon és a tanulószoba felvételi rendje Iskolánk tanulóinak joga van a napközi otthonba és tanulószobára jelentkezni.      

A 1-4. évfolyamon napközis ellátást, 5-8. évfolyamon tanulószobai ellátást biztosít az iskola a tanulók részére. Minden tanév májusában az iskolatitkárnál kell írásban jelentkezni a következő tanévre. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni, illetve tanulószobai elhelyezését. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden felügyeletre szoruló gyermeket fel kell venni. A napközi otthonba és a tanulószobára történő felvétel a szülő kérésére történik. Amennyiben az iskola fenntartója által engedélyezett számú napközis, illetve tanulószobai csoportokban a tanulók létszáma meghaladná a közoktatási törvényben engedélyezett legmagasabb létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akik:  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők  nehéz szociális körülmények között élők  gyengébb tanulmányi eredményt elért tanulók 

A gyermek nem megfelelő közösségi viselkedése esetén javaslat tehető a tanuló ellátásból történő kizárására. Javaslattevők: - tagintézmény-vezető és helyettese - osztályfőnök - ifjúságvédelmi felelős - napközis nevelő - tanulószobás nevelő 

A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet, a napközis nevelő engedélyével.



A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt működik, heti 15 órában az erre a célra kijelölt tanteremben, az 5.- 6. - 7.- 8. osztályosok részére 200

.



A tanulószobai foglalkozást tartó tanárok feladata, hogy segítsék a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában. Különös gondot kell fordítani a lemaradó, a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók felzárkóztatására.

6.2 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató tagintézmény – vezető és helyettese rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A szakköri foglalkozásokról naplót kell vezetni. 6.2.1 Felzárkóztatás, tehetséggondozás A pedagógiai programban felsorolt lehetőségeket a törvényi rendelkezéseknek megfelelően biztosítjuk. 6.2.2. Kirándulás Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy tanítási napon, az osztályuk számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek, szülői jóváhagyással. A kirándulás tervezett idejét az éves munkatervben kell rögzíteni. A tagintézmény nevelői, szülői, az igazgató tagintézmény – vezető előzetes engedélyével a tanulók részére túrákat, kirándulásokat szervezhetnek, ahol a tanulók részvétele önkéntes.

6.2.3 Versenyek, vetélkedők A tagintézmény a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport- és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez, vagy a térségben meghirdetett versenyekre felkészít, versenyre kísér. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a felelősek.

6.2.4 Szakkörök 

énekkar



magyar néptánc



kézműves

201

6.2.5 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: 

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások és a gyógytestnevelés kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól.



A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését /a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát/ minden tanév elején a tagintézmény tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.



A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató tagintézmény- vezető bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem a tagintézmény pedagógusa.

7. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK 7.1 Rendezvények, megemlékezések Állatok világnapja Föld napja Víz világnapja Madarak és fák napja Zene világnapja Márton nap Farsang - jelmezes felvonulás Egészségnap Gyermeknap 7.2 Ünnepek tanévnyitó ünnepély október 6. október 23. karácsonyi ünnepély március 15. ballagás tanévzáró ünnepély 7.3 Tantárgyi versenyek mesemondó verseny magyar vers- és prózamondó verseny német vers- és prózamondó verseny helyesíró verseny

202

8. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 8.1 Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgató tagintézmény – vezetője biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnők,  fogorvos,  az ÁNTSZ tiszti-főorvosa.

8.2 Az igazgató tagintézmény – vezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti a tagintézmény vezetője, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden évben egyezteti az iskola vezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét kifüggeszti a tanári szobában.

8.3 A védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn a tagintézmény vezetőjével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

8.4 Fogászati ellátás A tanulók fogazatát évente két alkalommal fogorvos ellenőrzi. A fogászati szűrések időpontját a fogorvos az igazgató tagintézmény – vezetővel együttműködve határozza meg. 203

9. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA 

A gyermekjóléti szolgálattal - a gyermekvédelmi felelős feladata



Az iskola-egészségügyi szolgálattal - ( 8. pont )



A térség középiskoláival képviselőik részt vesznek a pályaválasztási szülői értekezleteinken nyílt napokon az általános iskolák tanulói meglátogatják az intézményeket. A környező települések óvodáival - óvoda – iskolai átmenetet elősegítő programokon, szülői értekezleteken való részvétel Civil szervezetekkel ( helyi nemzetiségi kisebbségi önkormányzatokkal, az iskola alapítványával ) – támogatásukkal, részvételükkel segítik az iskolában folyó szakmai - és közösségi munkát. Pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgálatokkal -

 



10. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK 10.1 A dohányzással kapcsolatos előírások Az épületben – ide értve az iskola udvarát és a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az iskolai és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. A tagintézmény munkavállalói, az iskolában tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. 10.2 A tagintézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem a tagintézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során a tagintézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

204

11. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 

  





  

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

12. A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti 205

megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  a tagintézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az igazgató tagintézmény - vezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – a tagintézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az iskola vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az iskola vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az iakola vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az igazgató tagintézmény - vezetőnek arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 206

12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1.

A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a nyitva tartás biztosítása. d) rendelkezik a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtárunk kapcsolatot tart a Csorba Győző Megyei - Városi Könyvtárral. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai a)gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, c) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, d) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára, e)a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, fejlesztése,

3.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

Az iskolai könyvtáros-tanár a következő feladatokat látja el:  közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok 207

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása  az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek kölcsönzése.  tartós tankönyvek kölcsönzése.  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata.  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  könyvtári órák tartása.  nevelők-oktató munkához szükséges dokumentumok beszerzése. A könyvtár használóinak köre, és a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek kölcsönzése térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár kettő tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett információkból tájékozódhatnak. A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban vannak elhelyezve: s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros látja el. 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata:

208

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 2.1 Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a nyolc évfolyamos általános oktatási képzés van. . Könyvtárunk típusa szerint az önkormányzat fenntartásában működik, korlátozottan nyilvános könyvtár ami az intézmény része. 2.2 . Földrajzi elhelyezkedése: az iskolánk tetőterében található. 2.3 Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráinkra. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtári órák megtartásra kerüljenek. 3. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, amely megőrzi, feltárja és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. 3.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör:  ifjúsági regények  általános lexikonok  enciklopédiák  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok  a nevelés, oktatás elméleteivel foglalkozó legfontosabb kézikönyvek  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek  pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana Mellék gyűjtőkör:  a tananyagon túli tájékozódást segítő művek  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok  a könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok pl. videokazetták 3.2 Tipológia / dokumentumtípusok: a)   b) 

Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv atlaszok Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)

2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 209

1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név  születési hely és idő  állandó lakhely  aláírás Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. 2. A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  csoportos használat, 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a külön gyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok. 2.2 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. Az iskolából távozó, tanulónak a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel csolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.

kap-

210

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje Heti két alkalommal összesen öt órában. 2.2 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 1.

A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 A dokumentum leírás szabályai A leírás szabályait szabványok rögzítik. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám  1.2 Raktári jelzetek

211

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv 4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 

23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amenynyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét.

212

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet,) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az öszszegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

213

13. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület az iskolai DÖK és a Szülői Munkaközösség véleményének kikérése után elfogadta.

2013. március ………..

...................................................... igazgató tagintézmény - vezető

214

V.6. AZ ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ELTÉRŐ SZABÁLYOZÁSAI

Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola jellemzői, jogállása az iskola alaptevékenysége:  Alapfokú művészetoktatás, melynek keretében művészeti nevelés és oktatás folyik, amely megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra.  Alapfokú művészetoktatási tevékenységet folytat 12 évfolyamon  Tehetséggondozási feladatokat lát el, valamint szakirányú továbbtanulásra készít fel.  Tevékenységét az Alapfokú Művészetoktatás követelményei és tantervei, a Pedagógiai Program, valamint a helyi tanterv alapján látja el.  Oktatást kiegészítő tevékenységet folytat (pedagógus továbbképzés, művészeti táborok, művészeti versenyek, zenei rendezvények szervezése). Az alapfokú művészeti iskola fenntartásában illetve támogatásában működő együttesek:  Bányász Fúvószenekar  Kispöndöly Néptáncegyüttes  Blues Taxi Szaxophone Band

II.1.2. A MŰVÉSZETI ISKOLA VEZETÉSE Az intézményegység (művészeti iskola) élén az igazgatói címet viselő intézményegység-vezető áll, aki utasítási és rendelkezési joggal bír a tanügyigazgatás, tanulói jogviszony kérdésében, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységekre a pedagógus és nem pedagógus munkakörben tevékenykedő dolgozókra. Az igazgató jogállását az intézményegység-vezetőkre vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgató a művészeti iskola vezetésben fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köznevelési törvény állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által az igazgató hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az igazgató (intézményegység-vezető) a.) felelős: - a művészeti iskola szakszerű és törvényes működéséért, - a takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a művészeti iskola ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási programjainak működéséért, - a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanulóbalesetek megelőzéséért,

b.) c.) d.) e.) f.) g.)

a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a művészeti iskola ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, a tanulmányok alatti vizsgák (művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) lebonyolításáért és rendjéért, a jogszabályok által az igazgatóhoz utalt feladatok ellátásáért; dönt a művészeti iskola működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe; képviseli a művészeti iskolát. Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, a művészeti iskola nevelőtestülete jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, a művészeti iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a szülői szervezettel való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok munkáltatói javaslattétele, a kötelezettségvállalás szakmai döntésekben, a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás, az Igazgató Tanács előtti képviselet. Közvetlenül irányítja az iskolatitkár munkáját. Rendkívüli alkalmazotti értekezlet összehívását az igazgató a vezetőséggel egyeztetve bármikor elrendelheti.

II.1.4. A VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS A művészeti iskola ügyeiben – rendszeresen megbeszélést tartanak: - az igazgató, - a munkaközösség vezetők (tanszakvezetők) Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a közalkalmazotti tanácsba delegált kollega is. A munkaközösség vezetők / tanszakvezetők A munkaközösség vezetők / tanszakvezető feladatai: -

Képviseli a tanszakot a művészeti iskola vezetősége felé, Irányítja a tanszak tevékenységét, Felel az éves munkatervének elkészítéséért, Tanszaki értekezletet hív össze, Segíti a pályakezdőket, Órákat látogat, naplókat ellenőriz, 216

-

Javaslatot tesz a tanárok jutalmazására, kitüntetésére. A munkaközösség vezető / tanszakvezető félévkor és tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról, Számon tartja, és értékeli a nevelők munkáját, eredményeit, Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat, elkészíti a vizsgajegyzőkönyvet, Képviseli a közösséget, Segíti a minőségirányítási munkát.

A művészeti iskolában munkaközösség vezetővel / tanszakvezetővel működő tanszakok:   

Zongora Szolfézs/fúvós Vonós/pengetős/vokális

A művészeti iskola vezetésének tagjai munkamegosztással, önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat. A döntések előtt konzultálnak az intézményegység-vezetővel. A megtett intézkedésekről és a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A tevékenység összehangolása és az információk átadása érdekében a művészeti iskola vezetésének tagjai rendszeresen tanácskoznak. Az igazgatónak pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A művészeti iskola vezetősége alkalomszerűen tanácskozik. Az ülések összehívása az intézményegység-vezető feladata. Az ülésre – a napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a szülői szervezet képviselője, illetve a magasabb vezető is. II.1.5. SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, NEVELŐTESTÜLET ÉS ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGI ÉRTEKEZLET II.1.5.1. Nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, nevelőtestületi és alkalmazotti közösségi értekezlet. A művészeti iskola pedagógiai, szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A tanév során tervezett nevelőtestületi értekezletek időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A nevelőtestületi értekezlet összehívásával, levezetésével kapcsolatos eljárási szabályok: Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: -

a pedagógiai program és módosításának elfogadására, a szervezeti és működési szabályzat módosítására és elfogadására, a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására, 217

a féléves munka értékelésére, a tanév pedagógiai munkájának értékelésére, a házirend elfogadására, a minőségirányítási program megvalósítására, az igazgatói pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, - valamennyi, a nevelőtestület döntési, véleményezési jogkörébe tartozó – át nem ruházott ügyben. Az éves munkaterv-javaslatot aláírásukkal terjesztik az igazgatóhoz. A nevelőtestületi értekezlet összehívását az igazgató rendeli el. -

A nevelőtestületi értekezlet határozatképessége: a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyek, valamint az igazgatóii megbízással kapcsolatos értekezlet esetén a közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok 2/3ának, - véleményezési jogkörbe tartozó ügyek esetében 50%-ának jelenléte szükséges. Érvényes a nevelőtestület határozata akkor, ha azt a jelenlévők legalább 50%-a elfogadja. -

3. Nevelői értekezlet Az alapfokú művészetoktatást végző pedagógusok szakmai fóruma a művészetoktatási nevelői értekezlet. Vezetője az igazgató. A nevelői értekezletek összehívásáról az igazgató gondoskodik. Jellege: munkaértekezlet, határoz és dönt azokban a kérdésekben, amelyek a folyamatos működéshez szükségesek. Napirendtől függően a nevelői értekezleteken részt vesz meghívás alapján a szülői szervezet képviselője. 4. Tanévnyitó értekezlet Augusztus utolsó hetében az igazgató által kijelölt napon a tantestület részére tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. 5. Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb január 31-ig kell megtartani. Ezen az igazgató elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. 6. Tanévzáró értekezlet Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató – a munkaközösségvezetők/tanszakvezetők véleményének figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. 7. Minőségirányítási program értekezlet 218

Aktuálisan felmerülő problémák megoldása kapcsán.

8. Rendkívüli értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A tantestületi értekezleteken a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak – alapos indok esetén – az igazgató adhat felmentést. 9. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az igazgató készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai programot, a SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek (tanszakvezetőknek), valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. A tanszakvezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközössége véleményét. Írásban továbbítja az igazgató a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló Szülői Munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait igazgató látja el. A tantestület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50%+1 fő tagja jelen van. Amennyiben a tantestület úgy dönt, az intézményegység-vezető titkos szavazást rendel el. Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A határozatokat sorszámozni, és azokat nyilvántartásba kell venni. Az értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vagy az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapot követően kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért 2 tanár írja alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint a művészeti iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják. Aki a művészeti iskolával munkaviszonyban, közalkalmazotti viszonyban áll, az alkalmazotti értekezletre, a nevelőtestület tagját a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. Azt, akinek a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szünetel, az alkalmazotti közösségi értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet határozatképességének meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni, amennyiben meghívás ellenére nem jelent meg.

219

II.2. A VEZETŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK RENDJE Az igazgató akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel a munkaközösség vezető / tanszakvezető helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését az intézményben legrégebben dolgozó munkaközösség vezető / tanszakvezető látja el. Az igazgató és a munkaközösség vezető / tanszakvezető egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a többi munkaközösség vezető / tanszakvezető feladata. Az igazgató, valamint a többi munkaközösség vezető / tanszakvezető egyidejű távolléte esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást, a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével – az iskolatitkár helyettesít. Az igazgató a munkaközösség vezető / tanszakvezetők egyidejű akadályoztatásakor esetenként másnak is adhat megbízást. A munkaközösség vezető / tanszakvezetők öt napot meghaladó helyettesítéséről az igazgató intézkedik.

II.3. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐI SZERVEZETTEL A szülői szervezet (közösség) intézményszintű képviselőjével az igazgató tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek (közösségnek) a szervezeti és működési szabályzat vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Ha a szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az igazgatónak kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az igazgatónak kell gondoskodnia. Ha a szülői szervezet a tanulói jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az igazgató gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. A szülői szervezet (közösség) intézményszintű képviselője részére az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad a művészeti iskola munkájáról. A tanszakok szülői közösségével a tanszakvezetők, illetve a szaktanárok tartanak kapcsolatot. A szülői szervezet (közösség) részére a jogszabályi előírásokon felül biztosított jogok: A Köznevelési törvény 59.§ (6) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezet (közösség) részére a következő jogokat biztosítja: A művészeti iskola intézményi szintű szülői szervezetbe delegált képviselője véleményezési jogkört gyakorol: - a szervezeti és működési szabályzatban a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában

220

II.4. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka ellenőrzése a tanszakok által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a munkaközösség vezető / tanszakvezetőkkel együtt. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a munkaközösség vezető / tanszakvezető és a szülői szervezet (közösség). A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató - a munkaközösség vezető / tanszakvezető a saját tanszakán. Az igazgató a művészeti iskolában folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. A munkaközösség vezető / tanszakvezetők az ellenőrzési feladatokat a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. Évente kettő átfogó beszámolót készítenek az igazgató részére (félév, évvége). Az ellenőrzés módszerei: - tanórák látogatása, - növendékhangverseny látogatása, - találkozók, területi válogatók látogatása - vizsgán való részvétel. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amellyel kapcsolatban az érintett pedagógus észrevételt tehet. Az óralátogatás célja nemcsak az ellenőrzés, hanem a segítségadás is. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit az igazgató és a munkaközösség vezető / tanszakvezetők értékelik. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait – a feladatok egyidejű meghatározásával – nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

II.6. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI A helyi irányítást ellátó szakigazgatási szervvel:   

A fő intézménnyel való kapcsolattartás szolgálati úton történik, kivéve, ha jogszabály vagy egyes esetekben a felettes szerv másként rendelkezik. A művészeti iskola dolgozói – a jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve – az igazgató útján fordulhatnak a felettes szervekhez. Az igazgató a hozzá benyújtott kérést – a véleményével, javaslataival együtt – 8 napon belül továbbítja. Az igazgató minden rendkívüli eseményről – 24 órán belül – jelentést tesz a főintézménynek. 221



A nevelő-oktató munkát tartósan akadályozó vagy váratlanul fellépő események (pl. járványos betegség, az épület súlyos, a működést zavaró vagy a tanítást szüneteltető megrongálódása stb.),  a társadalmi tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár, vagy hiány,  a dolgozók vagy a tanulók súlyosabb balesete, a művészeti iskola dolgozóinak súlyosabb fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonást igénylő cselekménye,  a dolgozókat és a tanulókat érintő minden olyan cselekmény, amellyel kapcsolatban az erre illetékes szervek eljárására vagy a sajtóban, rádióban, televízióban bírálatra kerülhet sor,  minden rendkívüli esemény, jelenség, amelyről a nevelő-oktató munkára gyakorolt hatása miatt – az igazgató megítélése szerint a felettes szervek tájékoztatása szükséges. Kapcsolat az iskolákkal, vállalatokkal, intézményekkel: A tanulók tanulmányainak zavartalan biztosítása, valamint művészeti tevékenységének elismertetése és megbecsülése végett az igazgató és tanárai tartsanak fent szoros kapcsolatot azokkal az iskolákkal ahonnan a tanulóin érkeznek. Az igazgató kapcsolatot tart az alábbi közművelődési intézményekkel:  Közösségek Háza  Könyvtár  Múzeum  Fúvószenekarok Szövetsége  Zeneiskolák Szövetsége  ZETA  Országos Pedagógiai Intézet  Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja  Megyei Művészeti Iskolák Szövetsége  Alapítványi és Magániskolák Egyesülete  Színház Az igazgató kapcsolatot tart a médiákkal (sajtó, helyi rádió, helyi televízió). E kapcsolatokat közvetlenül, vagy megbízottja útján alakítja ki és tartja fent. Külföldi kapcsolatok: Az művészeti iskola kapcsolatot kíván kiépíteni ki más országok művészeti iskoláival, művészeti csoportjaival. Cél:    

A művészeti iskolák működési feltételeinek kölcsönös megismerése, tanítási módszerek elsajátítása, néptánccsoportok megismerése kölcsönös hangversenyszervezés, 222



- diákok (szóló, kamaracsoportok, vonós, fúvószenekar) - tanári hangversenyek baráti kapcsolatok létrehozása.

III.1. A NYITVA TARTÁS ÉS A VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE 

A művészeti iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától 19.30 óráig tart nyitva. Tanári felügyeletet 12 órától 19 óráig tud a művészeti iskola biztosítani.  A művészeti iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények, próbák esetén a nyitva-tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.  A művészeti iskola nyitvatartási ideje alatt portaszolgálat működik.  A művészeti iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva.  A nyári szünetben irodai ügyeleti napokat kell tartani. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik.  A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben.  A művészeti iskola ünnepélyei, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul.  A nyári szünetben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak a művészeti iskolában. Rendkívüli események, pl. zenei táborok, szereplések, kurzusok esetén az igazgató adhat engedélyt a művészeti iskola nyitva tartására. A művészeti iskola tanítási idején belül, 12.00 órától 17.00 óráig az igazgató és helyettese közül egy vezetőnek vagy szaktanárnak az intézményben kell tartózkodnia. Az igazgató, valamint helyettese a megbízott munkaközösség vezető / tanszakvezető, illetve tanár felel a művészeti iskola működéséért. A reggeli nyitva tartás kezdetétől az igazgató beérkezéséig, valamint a vezető távozásától az intézmény zárásáig, az intézmény rendjéért az iskolatitkár, az igazgató helyettese, valamint a szervezett foglalkozást tartó pedagógus, és a portaszolgálat tartozik felelősséggel. III.1.1. AZ INTÉZMÉNYI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSE A művészeti iskola könyv, kotta, zeneműtár, hangszertár (továbbiakban könyvtár-eszköztár) a művészeti iskola nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja. Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár állományának tartalmaznia kell a nevelési-oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott kotta és zeneműveket, szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető kazetta, hanglemeztárral, videokazetta gyűjteménnyel stb.). A könyvtár állományának gyarapításáról, nyilvántartásáról, a kölcsönzés rendjének kialakításáról az igazgató és az iskolatitkár gondoskodik. A tanév végén a tanulóknak, a tanároknak bizonyítvány-osztás előtt tartozásukat rendezniük kell. A könyvek, kották kikölcsönzése a nyárra 223

meghosszabbítható. Az elveszett, vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, kottát, hanglemezt, eszközt stb. a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni. III.2. A BELÉPÉS ÉS BENTARTÓZKODÁS RENDJE A tanulók a művészeti iskola helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, valamint tanórán kívül gyakorlásra, igazgatói engedéllyel használhatják. A gyakorlási igény bejelentése írásban történik, melyet az igazgatóhoz kell benyújtani. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel.     

     

   

Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés, valamint igazgatói engedéllyel tartózkodhat. Külső látogatók az intézményben folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az intézményben. A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt a portáig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket ugyanígy lehet megvárni. Az intézménybe érkező külső személyeknek a portán jelentkezniük kell, közölniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. Az igazgató által engedélyezett rendezvények közönségét a kijelölt helyen kell fogadni. Az engedély (szerződés) tartalmazza a benntartózkodás szabályait, a vagyonvédelemre vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettséget. helyeken portaszolgálat biztosított. A művészeti iskolával jogviszonyban nem állók belépésére és benntartózkodására a székhelyen előírtak irányadók. A titkárság ügyintézésének rendjét az aulában kell kifüggeszteni. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell! A művészeti iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az intézmény munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A termek dekorálásáról a szaktanárok gondoskodnak. A szekrényeket zárva kell tartani. A szaktantermekben csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak tanulók. A termek zárása a szaktanárok feladata. A tanári szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való fel224

    

készülésének, a tanszaki értekezletek színtere, valamint a naplók tárolási helye. A tanári szobában tanuló és a művészeti iskolához nem tartozó külső személy nem tartózkodhat. A tantermek, ablakok zárásáért, az elektromos eszközök áramtalanításáért, a tanítás befejezésekor a tanár felel. A művészeti iskola hivatali helyiségeinek zárásáért, ablakok, ajtók bezárásáért, az elektromos eszközök áramtalanításáért a helyiséget a munkarend szerint utolsónak elhagyó dolgozók felelnek. A tantermek és egyéb helyiségek takarítás utáni zárásáért a takarító felelős. A kulcsokat a portán kell elhelyezni, és onnan lehet felvenni

III.3. ÜNNEPÉLYEK, HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK          

A művészeti iskola névadójának Erkel Ferencnek – szültésének és halálának kerek évfordulói alkalmából ünnepi megemlékezés és hangverseny rendezése. Évente a nyári szünetben zenei tábort szervezünk a zeneiskola zenekarai és kamaracsoportjai és művészeti csoportjai részére. Évenként több alkalommal növendékhangversenyeket tartunk, ahol a kiemelkedőbb növendékek szerepelnek. Tanszakonként kamara hangversenyeket rendezünk, ahol az átlag képességű növendékek is szerepelnek. Zenei világnap – hangverseny a város művészeti csoportjainak bevonásával. Cecília nap-kor tanári hangversenyt szervezünk. Iskolánk volt növendékei részére biztosítunk szereplési lehetőséget. A pályán induló fiatal művészek részére szereplési lehetőséget biztosítunk. A művészeti iskolában tanuló hangszeres és énekes növendékeknek évente legalább egy alkalommal (kötelező jelleggel) a szülők és hozzátartozók részére – hangversenyen kell szerepelniük a művészeti iskola hangverseny-termében. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkaterv alapján dolgozzuk ki.

Zenei versenyek Szakmai versenyeken (nemzetközi, országos, regionális, megyei) az a növendék vehet részt, akit a tanszak javasol. Az igazgató és a tanszak tanárai előzetes meghallgatást tartanak. A meghallgatás után döntenek arról, hogy ki képviseli az adott versenyen intézményünket. A meghallgatás első időpontja kettő hét a verseny selejtezője előtt. „Az év zongoristája” cím elnyerésének módja Király Csaba által alapított díj. „Az év tanulója” cím elnyerésének módja

225

III.5. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendelete szabályozza az intézményben – így az intézményegységben is – a fizetendő térítési díjak körét és kedvezmények mértékét. A tanár a tájékoztató (ellenőrző) füzeten keresztül tájékoztatja a szülőket és felnőtt növendékeket – minimum három héttel a befizetés határideje előtt – a térítési díj mértékéről, és annak befizetésének időpontjáról. A befizetés az iskolatitkárnál történik. Azok a növendékek, akik nem fizetik be a térítési díjat nem vizsgázhatnak, bizonyítványt nem kaphatnak, tanulói jogviszonyuk megszűnik. III.7. BIZTONSÁGI ÉS ÓVÓ RENDSZABÁLYOK A művészeti iskola vagyonvédelme miatt a portás az épület hátsó ajtaját a délelőtti órákban köteles zárva tartani. Ugyancsak vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani a nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket és egyéb helyiségeket. A bezárt termek kulcsát a portásnak kell leadni. A portásnak kötelessége a leadott kulcsokat megőrizni, illetve elzárni. A tantermek, mellékhelyiségek zárását (ajtó, ablak, villany, elektromos berendezések) tanítási idő után, valamint az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, akinek az épület lezárása után kötelessége a riasztóberendezést bekapcsolni. A főépületben lévő biztonsági berendezést azok a személyek kezelik, akik az iskola bejárati kulcsával rendelkeznek. Tűzriadó, bombariadó esetén a tűzoltóság, a rendőrség azonnali értesítésével az épületet azonnal ki kell üríteni a tűzrendészeti házirendben foglaltak szerint. IV.1. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Felvételi vizsgának számít a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, melynek célja a tárgyi tudás, tudásszint megmérettetése. A felvételi vizsgák idejét és módját az éves munkatervben határozzuk meg, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató, - a felvételi bizottság, a munkaközösség vezető / tanszakvezetők javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve – dönt. A felvétel eredményét írásban az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel, gondozójukkal (a továbbiakban szülő) közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. A felvételi idejéről és helyéről az óvodákat, iskolákat írásban, a lakosságot pedig újsághirdetés útján tájékoztatjuk. A beiratkozás a tanév végén, az EFAMI - nap utáni napokon történik. A beírást a kijelölt bizottság végzi. A felvett és beiratkozott növendékek az intézménnyel tanulói jogviszonyban állnak. Ha a tanuló a művészeti iskola magasabb évfolyamára kér felvételt a jelent226

kezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezése alapján. Más művészeti iskolából jövő növendék részére szintfelmérő meghallgatást kell tartani. Az adott tanszak dönt az osztályba sorolásról. A munkaközösség vezető / tanszakvezetőnek erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet irattárazni kell. A döntésről a szülőket értesíteni kell. A szülő aláírásával hitelesíti a jegyzőkönyvet. A művészeti iskola megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait a művészeti iskola házirendje tartalmazza. IV.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI -

tanulmányi, szakmai (intézményi, iskolák közötti, területi, országos) kulturális verseny, intézmények közötti versenyek, diáknap, tanulmányi kirándulás, kulturális rendezvény, művészeti alkotótábor.

Érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhető. Tanulmányi kirándulásnak minősül a zenei versenyeken, bemutatókon való részvétel, hangversenyek, operaelőadások, múzeumok, táncművészeti előadások látogatása. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 10 tanulónként legalább egy főt. Ha a tanulók szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell a szaktanárok részvételét. A zenekar, a néptánccsoport, a művészeti tábor vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a néptánccsoport, a zenekar és a művészeti tábor működéséért. A néptánccsoport és zenekar szerepléseit, külső fellépéseit az igazgató engedélyezi. A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar, zenekar, kamaracsoportok, szólisták eredményes szereplését az egész művészeti iskola közössége megismerje. IV.16 AZ OSZTÁLYOZÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS EGYEDI SZABÁLYAI A tanulók munkáját – kivéve a hangszeres és művészeti előképző tanulóit – félévkor és a tanév végén osztályozni kell. 227

Félévkor és tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőből, valamint tanév végén szolfézsból, zeneelméletből és zeneirodalomból, bizottság előtt beszámolót kell tenni. A bizottság elnöke az intézményegység-vezető vagy megbízottja (munkaközösség vezető / tanszakvezető). A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. Egész évi munkája alapján kell osztályozni a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3át, kivéve ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, az anyakönyvbe (törzslap) és a bizonyítványba szó megjelöléssel és számjeggyel, illetve hangszeres és művészeti előképző zenekar, kamarazene, kötelező zongora tantárgy esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. A tanuló valamely kötelező tantárgy tanulása alól, ha felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapban és bizonyítványában, az osztályzat rovatban „fm” rövidítéssel kell jelezni. 3. Szorgalom A főtárgyi és a szolfézstanulásban tanúsított szorgalmat havonként, folyamatosan értékelni kell. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, a tanév végén pedig a naplóba, a törzslapba, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. 4. Az évközi osztályzatok A tanév folyamán a tanulók munkáját ún. részjegyekkel, havonta egy alkalommal pedig átlagjegyekkel osztályozhatjuk. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen. 5. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató javaslatára a főigazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. A 228

tanulóknak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. A kérelmet legkésőbb május 10-ig lehet a főigazgatóhoz benyújtani. 6. Felsőbb osztályba lépés A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés, vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni. 7. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát nem tudja elvégezni, tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathatja. Az igazgató a szaktanár meghallgatása alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. IV. 19. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE

A nevelőtestület, feladatai és jogai A nevelőtestület a művészeti iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a művészeti iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. Pedagógiai program megvalósítása A minőségirányítási programban való aktív részvétel. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden – a művészeti iskolát érintő ügyben. Munkarend A pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A művészeti iskola zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét, az intézményben való benntartózkodás rendjét a hatályos jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. Munkaidő: heti 40 óra Kötelező óraszám: heti 22 óra A művészeti iskola munkájának megtervezése A művészeti iskola munkatervét az igazgató és a tanszakvezetők a felettes szervek intézkedéseinek, valamint a nevelőtestület határozatainak és javaslatainak figyelembevételével készíti el. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. Az igazgató a munkaterv /naptári terv/ egy-egy példányát a főigazgatónak küldi meg.

229

Tantárgyfelosztás Az igazgató az október 1-jei állapotnak megfelelően állítja össze. Biztosítani kell a „B” tagozatos növendékek megfelelő szintű szakmai felkészítését. Biztosítani kell a korrepetíciós órákat. Anyagi lehetőség függvényében engedélyezni és támogatni kell a tehetséggondozási órákat. A tanulónak tanév közben más tanárhoz való beosztását az igazgató az indokok meghallgatása után – pedagógiai szempontok figyelembevételével – a munkaközösség vezető / tanszakvezető véleményének meghallgatása után engedélyezheti, illetőleg rendelheti el. Az órapótlás eljárási szabályai Ha az órát pótolni kell, az alábbi eljárás követendő:     

Az elmaradt óra pótlásának időpontját az érintett növendékekkel közölni kell. Az új időpontot a növendék ellenőrzőjébe be kell vezetni. A bejegyzést a szülővel láttamoztatni kell. Az órák pótlását az erre a célra rendszeresített űrlapon kell vezetni. A tanórák cserélését az igazgató engedélyezi.

IV. 23 EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az épület rendje Az épület főbejárata felett címtáblát, az utcafronti zászlótartón a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlaját kell elhelyezni. A létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. A művészeti iskola minden dolgozója felelős:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,  a művészeti iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékosságért,  a tűz, a bombariadó és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A hangversenyterem használata A hangversenytermet csak tanári felügyelet mellett lehet használni. Tanítási időn túl csak igazgatói engedéllyel lehet a terembe tartózkodni. A hangversenytermet foglalkozások, gyakorlás, illetve koncert után kulccsal be kell zárni. A kulcs a portán van elhelyezve. A próbák egyeztetését célszerű a nagytermi naplóban, órarendben rögzíteni. A teremhasználat után a portásnak kötelessége az ablakokat bezárni, a világítást lekapcsolni, a zongorát bezárni, valamint az elektromos eszközöket áramtalanítani. A fentiek betartása a teremhasználók részére is kötelező. A hangversenyteremben a próbák alatt csak a legszükségesebb világítást lehet bekapcsolni.

230

Kiviteli engedély A termekben, szaktermekben elhelyezett tárgyak, eszközök használata csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha a tanár kölcsönbe szeretne venni egy művészeti iskolai berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és anyagi felelősségéről elismerést kell aláírnia. Kiviteli engedélyt csak az igazgató adhat. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az iskolatitkári irodában kell leadni és iktatni. A tantermek, termek, helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a tanteremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Az eszközök, hangszerek, berendezések, tartozékok meghibásodását a használónak (tanár, diák) kötelessége azonnal az iskolatitkár tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket, hangszereket – külön jogszabály alapján selejtezni kell. Ha a művészeti iskolát kár érte, az intézményegység-vezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt a művészeti iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha a tanuló kártérítési felelőssége megállapítható, a tanulót, illetőleg a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani. A művészeti iskola tulajdonát képező hangszerben okozott szándékos károkozást a károkozónak meg kell térítenie. A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg. Elveszett hangszert folyó áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú hangszerrel pótolni, annak, aki a hangszert elvesztette (tanár, diák, alkalmazott). Nyitva tartás, kulcshasználat, egyéb előírások Az épületek kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a portás adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra.     

A művészeti iskola védő, óvó előírásait – bombariadó esetén szükséges teendőket a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. A művészeti iskola kottatárral és zenei könyvtárral rendelkezik. A szülők és a diákok a Szervezeti és Működési Szabályzatról és a Pedagógiai programról az igazgatói fogadóóra idején kaphatnak tájékoztatást. Igazgatói utasítás a titkárság működési rendjéről (bejárati ajtón és a titkári iroda ajtaján van kihelyezve. Közzétételi szabályzat– a portán és a tanári szobában van elhelyezve. ………………………………

………………………………..

igazgató, intézményegység-vezető

intézményegység szülői szervezete 231

VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. A Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégiuma, Alapfokú Művészeti Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a közalkalmazotti közösség 2013. március 25-én elfogadta. Az iskola fenntartójának a jóváhagyását, annak megérkezését követően a Szervezeti és Működési Szabályzathoz csatolni kell. Komló, ……………..

………………….. főigazgató

A Diákönkormányzat egyhangú szavazással az SZMSZ-t és annak 1-6 számú mellékletét megtárgyalta, a tanulókra, gyermekekre vonatkozó rendelkezések tekintetében kifogást nem emelt, elfogadásra javasolja. Komló, ………………………..

A Szülői Szervezet egyhangú szavazással az SZMSZ-t és annak 1-6 számú mellékletét megtárgyalta kifogást nem emelt, elfogadásra javasolja. Komló, ………………………

A kisebbségi önkormányzatok a SZMSZ-t és annak és annak 1-6 számú mellékletét megtárgyalták, rendelkezései tekintetében kifogást nem emeltek. Komló, ……………………………..

Az intézményi nevelőtestület az SZMSZ-t a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat támogató véleményét is ismerve, a 2013. március 25- én megtartott nevelőtestületi értekezletén a Kökönyösi Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadta. Komló, …………………….

…………………………………. Főigazgató

233

VII. MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: A Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseit meghatározó hatályos jogszabályok: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjérõl



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (MK 2011/162) 2. 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 99. szám 3. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (MK 2012/112) 4. 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról. (Magyar Közlöny, 2012. 65.sz.) 5. 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. In: Magyar Közlöny, 2012. 66.sz. 6. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (Mk 2012/115) 7. 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 8. 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 9. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (MK 2011/160) 10. 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénymódosításáról (MK 2012. évi 74. szám) 11. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (MK 2011/139) 12. 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 13. 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet A 2012/2013. tanév rendjéről. M.K.2012. 69.sz. 14. Tanévkezdő kiadvány a 2012/2013-as tanévre 15. 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról 16. Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (MK 2011/165) 17. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények

állami fenntartásba vételéről (2012.évi CLXXXVIII. törvény) 18. "Gyakorlati normatíva" kormányrendelet (280/2011.) 19. Követelménymodulokról szóló kormányrendelet (217/2012.) 20. Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet - 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 21. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény

235

2. sz. melléklet: KÖKÖNYÖSI ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA tankönyvellátási szabályzata Az iskolai tankönyvellátás törvényi háttere:      

az 1993. évi LXXIX. törvény a Köznevelésról, a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról, a 40/2007. (XII. 22.) OKM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról, az adott évre szóló központi költségvetési törvény.

Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás intézményegységi, tagintézményi szinten önállóan, de a jelen szabályozás alapján egységesen történik. Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban a főigazgató által megbízott tankönyvfelelős(ök) (Lásd később!) látja(ák) el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség kikérésével évente az iskola főigazgatója állapítja meg. Tájékoztatási kötelezettség Az iskola írásban értesíti, illetve a honlapon (iskolai dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata. Ennek során azonban a Köznevelési törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani, amely szerint: a pedagógus olyan tankönyvet választhat, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint valamennyi tanulónak biztosítható. Mivel az állami hozzájárulást csak a tankönyvjegyzékre felvett tankönyvek után lehet igénybe venni, ezért az iskolai oktatásban kizárólag a tankönyvjegyzéken szereplő tankönyvet lehet használni. Ezért a

pedagógus feladata, hogy a tantárgyához szükséges tankönyvet a www.kir.hu oldalán elérhető tankönyvjegyzékből (www.tankonyv.info.hu) kiválassza. A kiválasztott tankönyveket munkaközösségenként összesítve átadják az iskolai tankönyvfelelős(ök)nek A normatív kedvezményben részesülők tankönyvellátása A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy - amennyiben lehetőség van rá - kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön. A tankönyvellátásban érintett tagintézmények vezetői minden évben felmérik a kedvezményt igénylőket aszerint, hogy mennyi a normatív támogatásra jogosultak száma, és hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzést, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket (az iskolai szülői szervezetet) arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van további kedvezmények nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni /40/2007. (XII. 22.) OKM rendelet 13. § (1) bekezdés/. Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. A törvény szerint ennek két formája lehet: 1. Az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a ta-

nuló megkapja a tankönyveit. Az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt tankönyv a tanuló tulajdonába kerül. 2. Az iskola kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Ebben az esetben a

tankönyv az iskola tulajdona, a tanuló csak használja azt. Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátás a kettő kombinációjával valósul meg. A tankönyvtámogatásban részesülő tanulók birtokába kerülnek azok a tankönyvek, amelyekbe a tankönyv típusából eredően folyamatosan dolgoznak, beleírnak a diákok (pl. munkafüzetek, munkatankönyvek stb.). A többi tankönyvet pedig az iskolától kölcsönzött tankönyvként kapják meg a tanulók (Lásd „Fogalomtár”!) (A tankönyvek visszahozatalának ütemezését külön melléklet tartalmazza). A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Igénybejelentés, a jogosultság igazolása A tanuló illetve a szülő az iskolában - a család szociális vagy anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. 237

Az igénylést minden év november 15-ig, az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igénybejelentő lapot, valamint az ingyenesség feltételeiről szóló tájékoztatást a diákok legalább 15 nappal a benyújtási határidő előtt írásban megkapják, illetve az iskola honlapjáról letölthetők. Az igény bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat. Iskolánkban a tankönyvtámogatáshoz szükséges igénylőlapok kiosztását és beszedését az ifjúságvédelmi felelős(ök) végzik az osztályfőnökökkel együttműködve. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a tanuló illetve a szülő igazolja a jogosultságot az alábbiak szerint:  

  

tartósan beteg (szakorvos igazolja), sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja).

Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell -

tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében,

-

sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a Köznevelésról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kötelező, de az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét a tagintézmény rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be (iskolaváltás) az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt. 238

Az iskola további kedvezményeket állapíthat meg – lehetőségeihez mérten - az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. Iskolánk ezt - amennyiben még marad lehetősége – a könyvtárból való kölcsönzéssel tudja nyújtani. A jogosultságról az iskola főigazgatója dönt. A könyvtári állomány bővítése A jogszabályok szerint az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. /2001. évi XXXVII. törvény 7. § (4)/ A tankönyvek beszerzése A szülő anyagi helyzetétől függően köteles biztosítani a gyermeke oktatásához szükséges tankönyveket, de nem kötelezhető arra, hogy minden esetben új tankönyveket szerezzen be. A tankönyvek beszerzése előtt a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke részére mely tankönyveket kívánja megvásárolni. Ezért iskolánk a szerző, a cím, a raktári szám (kiadói kód) és az ár megjelölésével listát ad ki számára azokról a tankönyvekről, amelyek elengedetlenül szükségesek a gyermek oktatásához. A tankönyvrendelést az iskola főigazgatója által megbízott tankönyvfelelősök készítik el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését és az összegyűjtött tanulói tankönyvigénylést követően. A tankönyvforgalmazó (tankönyvterjesztő) Intézményünkben az iskolai tankönyvellátásban tankönyvforgalmazó vesz részt. /2001.XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8/B § (2)/ Tankönyvellátási szerződés olyan tankönyvforgalmazóval köthető, amelyik a kiadótól kapott igazolás alapján rendelkezik a tankönyv forgalmazásának jogával és tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének. (Lásd még „Fogalomtár”!) A tankönyvforgalmazó (tankönyvterjesztő) feladatai: (A tankönyvforgalmazó feladatait részletesen, pontosan a tankönyvellátási szerződés határozza meg.) • Biztosítja, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. • Névre szólóan összeállítja a tanulók tankönyvcsomagjait. • Tájékoztatja az iskolát a tankönyv értékesítésének helyéről, idejéről. • Ha az iskolai tankönyvellátást nem az iskolában szervezik meg, akkor biztosítania kell a tankönyv-értékesítés elkülönített megszervezését (a szerződésben maghatározott módon). • Folyamatosan tartja a kapcsolatot az iskola képviselőjével (tankönyvfelelős). Az iskola feladatai: - hogy a forgalmazónak átadja a tanulók adatait a tankönyvek tanulókra lebontott címlistájával együtt, 239

- tájékoztatja a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a tankönyv értékesítésének helyéről, idejéről, - a tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint helyet biztosít az értékesítéshez, ill. a tankönyvek biztonságos őrzéséhez. Tankönyvfelelős Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért a főigazgató a felelős. Ő bízza meg a tankönyv-értékesítésben közreműködő személy(eke)t (tankönyvfelelős/ök), aki/k részt vesz(nek) a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok ellátásában. Iskolánk speciális helyzetéből adódóan (több telephelyen működik és a tagintézmények képzési profilja is eltérő), célszerű tagintézményenként tankönyvfelelőst kijelölni. Az ő feladatuk a közös (összintézményi) tankönyvrendelés elkészítése (is). A tankönyvfelelősök feladatai: 







A tagintézmények ifjúságvédelmi felelősei minden év november 15-ig kötelesek a kedvezményekkel kapcsolatos tanulói igényeket felmérni. A felmérés alapján megállapítják, hogy hány tanulónak kell biztosítani a normatív kedvezményt, és az adatokat írásos formában átadják a tankönyvfelelősöknek és a tagintézmény vezetőknek. A tankönyvfelelősök az adatok ismeretében az iskolai könyvtárosokkal együttműködve felmérik, hogy hány tanulónak áll rendelkezésre tankönyv a könyvtárban. A munkaközösségek által összesített tankönyvlisták alapján elkészítik a tanulói tankönyvigénylőlapokat osztályok szerinti bontásban. A lista kiadása minden tanuló részére az oktatáshoz szükséges tankönyvekről a szerző, a cím, a raktári szám (kiadói kód) és az ár megjelölésével. A szülők által aláírt tanulói igénylőlapok alapján a tankönyvrendelés elkészítése minden tanév február 15-ig (alaprendelés), a felvételt nyert tanulók beiratkozása után a módosított rendelés elkészítése június 30-ig történik. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a tankönyvforgalmazó képviselőjével (tankönyvterjesztővel).

240

Fogalomtár Általános hozzájárulás (normatíva) = az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összege, amely felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére (általános hozzájárulás) Ingyenes tankönyvellátás (normatív kedvezmény) = igénylés esetén köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek:  tartósan beteg (szakorvos igazolja),  testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,  pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott /pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar/ (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja),  három- vagy többgyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja),  nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja),  rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja). A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként az iskolának el kell fogadnia a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Iskolaváltás esetén az osztályfőnök jelzi a tankönyvfelelősnek és az ifjúságvédelmi felelősnek, ha az osztályba tanév közben új tanuló érkezik. Az ifjúságvédelmi felelős az ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásra vonatkozó igénylőlapot átadja a tanulónak, illetve szülőjének, aki azt 3 (három) munkanapon belül visszajuttatja az ifjúságvédelmi felelősnek a szükséges igazolások bemutatásával egyidejűleg. Az ifjúságvédelmi felelős jelzi az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultságot a tankönyvfelelősnek. 1. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulóknak a tankönyveket az iskola köteles biztosítani kölcsönzéssel, a napköziben vagy a tanulószobán elhelyezett tankönyvek helybeni használatra való rendelkezésre bocsátásával. 2. Ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanuló esetén a tankönyvfelelős a szülővel történő egyeztetés után átadja a tankönyvterjesztő elérhetőségét a szülőnek, aki megrendeli a szükséges tankönyveket és munkafüzeteket a tankönyvterjesztőtől. Tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Iskolaváltás esetén a távozó tanuló számára kiállított iskolai igazolás teszi lehetővé a tankönyvvásárlást az új helyen. Kedvezményes tankönyvellátás (további kedvezmény) = az iskola további kedvezményeket állapíthat meg – lehetőségeihez mérten - az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. A jogosultságról az iskola igazgatója dönt.

A tanuló (szülő) az iskolában – a rászorultsági jogcímek figyelembevételével, továbbá a család anyagi helyzetétől függően – ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Az igényt az igénylőlap értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. Az igénylőlapot az iskolában kapja kézhez minden tanuló, s minden év november 15-ig kell visszajuttatni. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles később a bejelentett igényt kielégíteni. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell, de az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét a tagintézmény ifjúságvédelmi felelőse rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, a fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. Kölcsönzött tankönyv = az iskola könyvtárába beleltározott tartós tankönyvek kölcsönzése a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A kiskorú tanuló szülője, ill. a nagykorú tanuló köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. A kölcsönzött könyvek épségéért a könyvek értékének: az 1. év végén 75 %-kal, a 2. év végén 50 %-kal, a 3. év végén 25 %-kal, a 4. év végén 0 %-kal felel. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A nem tartós használatra készült tankönyveket a raktárban elkülönített egységként, tantárgyanként és évfolyamonként csoportosítva tartjuk. Azokat a munkafüzeteket, feladatlapokat, munkatankönyveket, amelyekbe évközben beleírnak a tanulók, azokat nem szedjük vissza, mert nem lehet a következő évben kiadni. Normatíva = lásd. Általános hozzájárulás Tankönyv = nyomtatott formában megjelent, illetve elektronikus adathordozón rögzített kiadvány, könyv, imprimatúra, az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag nyilvánítható /40/2007. (XII. 22.) OKM rendelet/. A tankönyv borítóján vagy a belső címoldalon, jól látható módon fel kell tüntetni a tankönyvvé nyilvánítás tényét, a jogerős határozat számát, időpontját. Tankönyvfelelős = Az iskolában az a személy, aki a tankönyvforgalmazóval (annak képviselőjével) a kapcsolatot, és a tankönyvellátás feladatainak iskolára háruló részét szervezi, lebonyolítja (pl. tanulói igénylőlapok elkészítése, szétosztása, összesítése stb.) Tankönyvforgalmazó (tankönyvterjesztő) = Az a jogi személy (kiadó, kereskedelmi cég), amellyel az iskola szerződést köt a tankönyvellátási feladatok egy részének átadásáról. Olyan 242

tankönyvforgalmazóval köthető szerződés, amely tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének. A tankönyvellátási szerződéstartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, azzal a megkötéssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell - többek között -, hogy a szerződés mely tanév(ek)re szól, az iskola tankönyvfelelősének és a tankönyvforgalmazó képviselőjének a nevét. /2001. évi XXXVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8/B § (1)/ Tartós tankönyv (a tankönyvpiaci törvény szerint) = az a tankönyv (szöveggyűjtemény, atlasz, szótár, kislexikon, tankönyv, amely megjelenhet papíron vagy elektronikus adathordozón is), amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több éven keresztül használják, feltéve, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vállalja - atlasz esetén legalább 3 évre, tankönyv, szöveggyűjtemény, szótár, kislexikon esetén legalább 5 évre - a tankönyv változatlan kiadását. /2007. évi XCVIII. törvény 7.§ (4)/ Mellékletek: Az iskolai tankönyvellátás folyamata 2009/2010-es tanévre A normatív támogatásban részesülő diákok kölcsönzéssel átvett tankönyveinek visszahozatali rendje Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz A tanulóknak és szülőknek kiosztott tankönyvi igénylőlap mintája Komló, 2009………………………

……………………………… főigazgató

243

3. sz. melléklet: Az iskolai tankönyvellátás általános folyamata az adott tanévet követő tanévre Az ütemterv elkészítése Határidő: adott tanév. október 30. Felelős: intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető Tartalma: az adott tanév tankönyvfelelős felkérése és a tankönyvellátási feladatainak megtervezése Tankönyv támogatási igények felmérése /40/2007. (XII. 22) OKM rendelet Határidő: adott tanév. november 15. Felelősök: ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök Tartalma: A központi támogatásból ingyenes tankönyvhöz jutók számának felmérése, szülői nyilatkozat bekérése, igazolások bemutatása A felmérés eredményéről a nevelőtestület, szülői szervezet, diákönkormányzat tájékoztatása /40/2007. (XII. 22) OKM rendelet Határidő: adott tanév november 30. Felelős: igazgató Tájékoztatás /40/2007. (XII. 22) OKM rendelet Határidő: adott tanév. december 15. Felelős: intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető Tartalma: a nevelőtestület meghatározza a tankönyvtámogatás módját, értesíti a szülőt. A munkaközösségi tankönyvigények felmérése Határidő: adott tanév. január 15. Felelős: munkaközösség-vezetők és tankönyvfelelős Tartalma: A munkaközösség vezetők elkészítik osztályokra és tantárgyakra bontva azon tankönyvek listáit, melyet a diákok megrendelhetnek a következő tanévre. A tankönyvforgalmazóval való szerződéskötés Határidő: adott tanév január 31. Felelős: intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető Tartalma: a főigazgató – a vezetői testület meghallgatásával – szerződést köt a tankönyvellátást végző tankönyvforgalmazóval (tankönyvterjesztővel). A diákok tankönyvigényeinek felmérése Határidő: adott tanév január 31. Felelősök: tankönyvfelelősök, osztályfőnökök

244

Tartalma: a tagintézmény tankönyvfelelőse minden diáknak rendelési listát készít a szerző, a cím, a raktári szám (kiadói kód) és az ár megjelölésével a következő tanévre, melyen a diák és szülő aláírással jelzi igényét. Az iskola tankönyvrendelésének elkészítése (alaprendelés) /40/2007. (XII. 22) OKM rendelet Határidő: adott tanév február 15. Felelősök: az iskola tankönyvfelelősei Tartalma: a tankönyvfelelős a tanári tankönyvigénylések alapján elkészíti az iskola előzetes tankönyvrendelését és megküldi a tankönyvterjesztőnek és az Oktatási Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak, valamint Köznevelés információs rendszerének (KIR). Ebben figyelembe veszi az induló osztályok tankönyvigényét is (becsült adat). Az induló osztályok esetében a támogatási illetve a tankönyvigények felmérése Határidő: adott tanév április 30. (postázás) Felelősök: az iskola tankönyvfelelőse Tartalma: a beiskolázási eredmények ismeretében a felvételt nyert diákok megrendelőlapot és nyilatkozati űrlapot kapnak (postai levél útján). A lapok az 2., illetve 7. ponttal azonosak, és a felvett diákoknak legkésőbb a beiratkozásig azt vissza kell juttatniuk. A tanulók által kölcsönzött tankönyvek visszavétele Határidő: az érettségiző tanulók esetén: Adott tanév április 30. – nem érettségi tantárgyak könyvei, a szóbeli érettségi megkezdése előtti nap - az érettségi tantárgyak könyvei, a többi diáknak: az utolsó tanítási nap (azoknak a tantárgyaknak a könyvei, melyeknek tárgyalását abban az évben befejezték) Felelősök: intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető, iskolai könyvtáros, osztályfőnökök Tartalma: a tankönyvtámogatásban részesülő tanulóknál levő kölcsönzött tankönyvek visszaszedése. A megrongált könyvek megtérítése. Az iskola tankönyvrendelésének módosítása Határidő: 2009. június 30. Felelősök: a tagintézmény tankönyvfelelőse Tartalma: a felvételt nyert tanulók beiratkozását az iskola tankönyvfelelőse az induló osztályok tankönyvrendelésének, a visszaszedett tartós tankönyvek számának ismeretében véglegesíti az iskola tankönyvrendelését, melyet megküld a szerződött tankönyvterjesztőnek. Az diákok értesítése a tankönyvátvételi időpontról Határidő: adott tanév június 15. Felelősök: tankönyvterjesztő, tankönyvfelelősök, osztályfőnökök 245

Tartalma: a tankönyvterjesztő értesíti a tagintézményt, a szülőket és a tanulókat a tankönyvárusítás helyéről, módjáról, a tankönyvcsomagok várható áráról. Az értesítőket a diákok a bizonyítványukkal együtt, illetve az új diákok a beiratkozáskor kapják kézhez. A megrendelt tankönyvek fogadása, őrzése és kiosztása Határidő: adott tanév. augusztus vége (a tanév megkezdése napjáig!) Felelősök: tankönyvterjesztő, intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető, helyettesek Tartalma: a tankönyvterjesztő személyre szólóan összekészíti a megrendelt tankönyveket, s a meghatározott napokon kiosztja azokat. Biztosítania kell az évnyitó előtti tankönyvátvételt, mert a normatív támogatásban részesülő diákok tartós tankönyveit az iskolai könyvtárba be kell vételezni. A tartós tankönyvek nyilvántartásba vétele, kölcsönzése Határidő: adott tanévet követő tanév (továbbiakban: aktuális tanév) szeptember-október Felelősök: könyvtáros, tankönyvfelelősök Tartalma: a normatív támogatásban részesülő tanulók tartós tankönyveinek nyilvántartásba vétele és kölcsönzése. A pótrendelések lebonyolítása Határidő: adott tanévet követő tanév (továbbiakban: aktuális tanév). szeptember 5-ig Felelősök: a tagintézmény tankönyvfelelőse Tartalma: az indokolt pótrendeléseket a tankönyvfelelős felveszi és továbbítja tankönyvterjesztő (tankönyvforgalmazó) felé, majd a megérkezett könyveket eljuttatja a megrendelőknek.

16. Elszámolás a forgalmazóval Határidő: a mindenkori szerződés szerint Felelős: intézményegység-vezető, igazgató tagintézmény-vezető, tankönyvterjesztő, tankönyvfelelős Tartalma: a szerződésben rögzítettek szerint

17. A tanév során felmerülő tankönyvigények teljesítése Határidő: folyamatos Felelős: tankönyvterjesztő, tankönyvfelelős, osztályfőnök, iskolai könyvtáros Tartalma: a tanév közben érkező tanulók tankönyvvel való ellátása aszerint, hogy jogosult-e normatív kedvezményre vagy sem

246

Az iskolai tankönyvellátás kronológiai sorrendje

x

x

A felvételt nyert diákoknak a tankönyvtámogatási és április 30. megrendelőlap kipostázása A bejövő osztályok igénylőa beiratkozás lapjainak, rendelőlapjainak napjáig összegyűjtése

x

x

x

x

x

x

x

x

A munkaközösség-vezetők nek a tankönyvrendeléshez január eleje szükséges táblázat kiosztása

A szülők megismertetése a tankönyvlistával, a tanulói tankönyvrendelő lapok január 31. összegyűjtése Tankönyvrendelés február 15. elkészítése

x

x

A könyvtárban, tankönyvraktárban meglévő tannovember 30. könyvek számbavétele

A táblázatok leadási határjanuár 15. ideje (munkaközösségektől) A főigazgató szerződést köt január 31. a tankönyvterjesztővel

x

x

A tanulói tankönyvtámogatás igénylőlap leadási határnovember 15. ideje, összesítése

A felmérés eredményéről tájékoztatás adása a fenntartónak, szülőnek, nevelőtestületnek, szülői november 30. szerv.-nek, diákönk.-nak Tankönyvtámogatás december 15. módja, szülők értesítése

Osztályfőnök

Könyvtáros

Tankönyvfelelős

Diáktanács

Szülői munkaköz.

Szakmai munkaközösség

x

Tantestület

x

Ifjúságvédelmi felelős

Az adott tanév tankönyvellátási ütemtervoktóber 30. ének elkészítése Igénylőlapok elkészítése, október 30. sokszorosítása november eleje Tankönyvfelelős kijelölése

GESZ

Feladat megnevezése

Tagintézmény vezető

Időpont

Főgazgató

A feladatot ellátó intézmény, személy

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

április 30-tól az utolsó tanítási A tanulók által kölcsönzött napig tankönyvek visszavétele Szülők tájékoztatása a június 15. tankönyvek átvételéről A tankönyvrendelés módojúnius 30. sítása Aktuális tanév Tankönyvek fogadása és szeptember eleje árusítása szeptember - Tartós tankönyvek október leltározása, kölcsönzése szeptember 5. Pótrendelés szerződés szerint Elszámolás Tájékoztatás a tankönyvév eleji szülői kölcsönzés rendjéről, a értekezlet kártérítés módjáról

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x x

x

Tanév közbeni folyamatos tankönyvellátás

x

x

x

x

x

………………………………… főigazgató

248

4. sz. melléklet: A normatív támogatásban részesülő diákok kölcsönzéssel átvett tankönyveinek visszahozatali rendje

Kötelező érettségi tantárgyak: Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika

a szóbeli érettségi vizsga megkezdése előtti napig középfokon

Történelem

a tanév utolsó tanítási napján alapfokon

Idegen nyelv Választott tantárgy Egyéb tantárgyak: Földrajz Biológia Kémia Fizika Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Társadalomismeret

a tantárgy befejezésének évében az utolsó tanítási napig

Tanulásmódszertan Informatika Ének Szakmai tantárgyak

A megrongált vagy elvesztett tankönyvet a tanuló köteles megtéríteni. A visszafizetés mértéke az értékcsökkenés figyelembevételével kerül kiszámlázásra. (Lásd „Fogalomtár: Kölcsönzött tankönyv”!)

249

5.sz. melléklet: IGÉNYLŐLAP TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁSHOZ Intézmény neve:

KÖKÖNYÖSI OKTATÁSI KÖZPONT ÓVODÁJA, ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATA Címe: 7300 Komló, Alkotmány u. 2.

OM azonosító: ………………… Leadási határidő: A tanuló neve: ………………………………………… osztálya ………..tanévben:……….. lakcíme: ….…………….…................................................................................................. azonosító iratának a száma (diákigazolvány):…………………………………… A szülő (gondviselő) adatai: neve: ……………….………..……….………………………… lakcíme:………….……….……………………………………………………………… azonosító iratának a száma (személyi igazolvány): ……………..…….……………………

I. NORMATÍV KEDVEZMÉNY (INGYENES TANKÖNYVTÁMOGATÁS) IRÁNTI IGÉNY Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8..§. (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmények igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül:** A tanuló a) tartósan beteg (szakorvos igazolja), b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), d) három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja). c)

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. A feltételek teljesítését tanúsító igazolást az ingyenes tankönyvek átvételekor bemutatom. Kelt:…………………………………….. …………………………………….. szülő (gondviselő) aláírása

II. IGÉNYLÉS TOVÁBBI KEDVEZMÉNYEKRE* Alulírott – fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvek rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jogosult. Kelt: ……………………………………… ………………………………………….. szülő (gondviselő) aláírása) /Az iskola tölti ki!/ A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem** Kelt:…………………………………….. ………………………………………….. az iskola igazgatója E kedvezmények körét, feltételeit, az igénylés módját, az igény elbírálásának elveit az iskola határozza meg. Az ingyenes tankönyvtámogatásra jogosultak ilyen formában nem kaphatnak további támogatást. **A megfelelő szöveg aláhúzandó.

6.számú melléklet A tanulóknak és szülőknek kiosztott tankönyvi igénylőlap mintája Tankönyvigénylés a ………….. tanévre

A tanuló neve: Osztály: Tisztelt Szülő! Kérem, hogy az alábbi tankönyvlistán szereplő könyvek megrendeléséről legyen szíves nyilatkozni! Amennyiben a tankönyvet kéri, akkor a rendelt példány oszlopba egy X-t vagy 1-t írjon. Ha az adott raktári számú tankönyvet nem kéri (egyénileg szerzi be vagy a rendelkezésére áll már), akkor "-" jelet rakjon a könyv adatait követően a rendelt példány oszlopába! A tankönyvek árai tájékoztató jellegűek. Tantárgy

Dátum:

Raktári szám

Szerző

Cím

A szülő/gondviselő aláírása:

Kiadó

Rendelt Ár (Ft) példány