KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2012. október 4-én megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből ------------------------------------------------------------------------------------------------SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 75/2012. (X.4.) önkormányzati határozata a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatairól
A Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzat területfejlesztési feladatairól szóló tájékoztatót megtárgyalta, s az abban foglaltakat tudomásul vette.
A határozatot kapják: Megyei Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei, Helyben
Nyíregyháza, 2012. október 4.
SESZTÁK OSZKÁR a közgyűlés elnöke
DR. FAZEKAS JÁNOS megyei főjegyző
1. sz. melléklet A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Hivatal által használt, területfejlesztést érintő jogszabályok jegyzéke 1.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2.) A területfejlesztéssel és a területrendezéssel módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény
összefüggő
egyes
törvények
3.) 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 4.) Jelenleg érvényben lévő OTK (97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 5.) Megyei Területrendezési Terv (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének 19/2011.(XII.1.) önkormányzati rendelete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területrendezési Terve elfogadásáról) 6.) 51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól 7.) 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 8.) 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról 9.) 35/2011. (VII. 7.) NFM rendelet a területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatokat szolgáló előirányzat felhasználásának részletes szabályairól 10.) 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól 11.) 85/2009. (IV. 10.) Korm. rendelet az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól 12.) 122/2010. (IV. 20.) Korm. rendelet a 2010. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásáról 13.) 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről
1. sz. melléklet
14.) 67/2012 (IV. 5.) Korm. rendelet az egyes kormányrendeletek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő módosításáról és hatályon kívül helyezéséről 15.) 129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet a Szociálpolitikai Tanács összetételéről, szervezetéről és működéséről
A területfejlesztést érintő egyéb, használandó dokumentumok 1.) Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez 2012 2.) Útmutatás a megyei helyzetértékelések elkészítéséhez 2012
2. számú melléklet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye POZICIONÁLÁS Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország északkeleti részén helyezkedik el, az ukrán, román, szlovák határ mentén. Az alapvetően alföldi
jellegű
megye
természeti-táji
igen
változatos
adottságokkal
bír.
Településhálózatára jellemző az aprófalvas és
tanyás
térségek
magas
aránya.
Geopolitikai helyzetéből adódóan meghatározóak a határ menti együttműködési kapcsolatok, a közlekedési infrastruktúra jól kiépült, határ menti területei ugyanakkor a szomszéd országokba átnyúló összefüggő perifériát alkotnak. Gazdaságának szerkezetét a kisvállalkozások magas aránya, illetve a kevéssé technológia intenzív, ezért alacsony jövedelemtermelő képességű iparágak jellemzik. Nagyon fontos szerepet
tölt
be
a
mezőgazdaság
(elsősorban
a
gyümölcstermesztés).
A
munkanélküliségi ráta itt a legmagasabb, a foglalkoztatás pedig a második legalacsonyabb. Jellemző az elvándorlás, a vállalkozások megszűnése és a forráshiányos önkormányzatok magas száma és a roma népesség magas aránya. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK • Kis-és és középvállalkozások megerősítése, a feldolgozószektor fejlesztése. • Az
energiahatékonyság,
az
energiaforrások
racionális
felhasználásának
támogatása, új és megújuló energiaforrások alkalmazásának előmozdítása, energiadiverzifikáció támogatása, a megye adottságaihoz igazodva az új és a megújuló energia hasznosíthatóságának elősegítése. • A falusi önellátó gazdálkodásra épülő életforma támogatása. • A megyében megtermelt hungarikumok hagyományos feldolgozása, értékesítése és elterjesztése. • Tanyás és aprófalvas térségek fejlesztése. • A kedvező geopolitikai helyzetben rejlő potenciál jobb kihasználása, határon átnyúló együttműködések ösztönzése (pl. Nyíregyháza-Szatmárnémeti). • Nyíregyháza kapu szerepének erősítése, turisztikai és logisztikai szolgáltatások fejlesztése.
3. számú melléklet Az NFM‐nek a megyei önkormányzatokkal és a regionális fejlesztési ügynökségekkel ‐ a területfejlesztési tervezési feladatok kapcsán ‐ kötött szerződésének időterve
31 32 33 34 35 36 37 38 39 Feladat/határidő (hét) 1. változat véglegesítése (helyzetelemzés 2012.09.30 elkészül)* NGM és NFM (RFÜ bevonásával) az elérhető dokumentumokat ellenőrzi NGM‐NFM egyeztet a megyékkel Véglegesítés A helyzetértékelések ‐ Korm. rendelet szerinti ‐ megyei közgyűlésekhez történő benyújtása és elfogadása * megyei visszajelzések alapján ‐ amennyiben szükséges ‐ a 37. héten egyeztetés
40 41 42 43 44 45 46 47
48
2012.10.15
2012.10.31
2012.11.15
2012.11.30
4. számú melléklet
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési irányai 2014-2020 [szakmai vitaanyag]
Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bekezdése szerint „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” Az új közigazgatási struktúra részeként tehát gyökeresen átalakul a megyék funkciója: korábbi feladataik nagyrészt megszűnnek, területfejlesztési koordinációs szerepük viszont jelentősen megerősödik. A törvény alapján a területfejlesztés vált a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladatává. Ebben a helyzetben, amelyik megye időben és tudatosan kezdi el a felkészülést az új helyzetre, versenyelőnyhöz juthat, de legalábbis nem kerül behozhatatlan versenyhátrányba a többi megyével szemben. A legfontosabb konkrét kihívások ezen a területen - amelyekre mindenképpen reagálni szükséges - az alábbiakban összegezhetőek: •
Jelenleg még nem ismertek minden részletükben az új funkció pontos keretei;
•
Nemzeti szinten elkezdődött a tervezés a 2014-2020-as európai uniós finanszírozási időszakhoz kapcsolódóan. A vélemények, javaslatok megfogalmazására csak nagyon rövid határidőkkel lesz lehetőség. Következésképpen térségi érdekérvényesítésre csak proaktív módon lesz lehetőség.
•
Térségi szinten kialakult egy ex-lex állapot: a regionális intézményrendszer már nem fókuszál a tervezésre, a megyei intézményrendszer még csak most kezdi el az aktív munkát. Ha nem sikerül felgyorsítani a megyei tervezést, az azt a kockázatot rejti magában, hogy a mozgástér rendkívüli mértékben beszűkül, a források felosztását kizárólag nemzeti / minisztériumi érdekek határozhatják meg. Mindezek fényében fontos, hogy noha a keretek még sok tekintetben nem megfelelően tisztázottak, megyei szinten gyorsan elkezdődjön az aktív tervezési munka, és az érintett megyei szereplők, szakemberek bevonásával megfogalmazódjanak a legfontosabb fejlesztési szükségletek és kijelölésre kerüljenek a megye fő fejlesztési irányai. Jelen dokumentum célja, hogy gondolatébresztő munkaanyagként elindítsa a megyei szintű tervezési folyamatot, inputot jelentsen a közös gondolkodáshoz.
2
Keretek, kontextus A megye helyzete dióhéjban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetére alapvetően a kettősség a jellemző. Egyfelől viszonylag jó elhelyezkedéséből adódóan nyitott a nemzetközi kapcsolatok irányába, ami lehetőséget teremt a jövőbeni potenciálok kihasználására is. Emellett a belső adottságai is kedvezőek a termelési tapasztalat, illetve a nagy tömegben rendelkezésre álló, képezhető munkaerő szempontjából. Másfelől azonban a kedvező tulajdonságai ellenére, mégis az ország fejlettségi centrum területeitől és az EU 27 átlagtól való egyre fokozódó lemaradás jellemzi a megyét. Köszönhető ez a nem versenyképes gazdasági struktúrának, valamint a foglalkoztatottság kedvezőtlen alakulásának. A 2000-es évektől megfigyelt adatok alapján egyértelműen látható, hogy nem sikerült a felzárkózás az országos, illetve EU 27 átlaghoz, sőt tovább nőtt a különbség. Ez elmondható mind az egy főre jutó GDP esetében, mind pedig a munkanélküliségi ráta alakulása kapcsán: mindkét mutató esetében 2005-től kezdődően indult el nagyobb mértékű leszakadás az ország fejlettebb térségeihez képest, és ez a tendencia jelenleg is tart. A gazdasági aktivitás is a legalacsonyabbak között található megyei szinten, a lakosság nagy része szorult ki a munkaerőpiacról. Látható tehát, hogy a kedvezőnek mutatkozó egyes paraméterek ellenére a megye helyzetét konzerválni látszik az elégtelen gazdasági szerkezete, mely így képtelen kihasználni a rendelkezésre álló munkaerőt. Tovább rontja a helyzetet, hogy a megyei székhelyű vállalkozások, és szervezetek tőkeszegénysége mellett a terület nem tud igazán vonzó lenni a külső befektetések, beruházások számára, így az alacsony jövedelemtermő iparágak jelenléte a legjellemzőbb. Ezt, az egyébként egyre jobban kialakuló, önszerveződés nem tudja ellensúlyozni, és a rossz image sem teszi vonzóbbá a térséget a működő tőkebefektetések számára. Továbbra is nagy jelentőséggel bír a mezőgazdaság a térségben: nagy tapasztalattal rendelkezik a zöldség-gyümölcstermesztés terén. A társadalom állapota kapcsán elmondható, hogy a születéskor várható élettartam és az átlagos életkor jelenleg is elmarad az országos átlagtól, és az elvándorlók száma is itt az egyik legmagasabb. Összességében tehát a különbségek növekedése jellemző a megyére, mind országos, mind pedig EU-s vonatkozásban, ami már stabil negatív tendenciának tekinthető.
3
„EU 2020 stratégia” A megyei koncepció kialakításakor elsődlegesen a megyei problémákat, kihívásokat és adottságokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor, mivel a 2014-2020-as időszakban fejlesztési célokra (hasonlóan a 20072014 közötti időszakra) főként az EU strukturális alapjaiból állnak majd rendelkezésre várhatóan források, az Európai Uniós célok, keretek nem hagyhatóak figyelmen kívül. Az Európai Unió válaszul a környezeti kihívásokra az ”Európa 2020” stratégiát alkotta meg. A stratégia szerint Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel, csak ebben az esetben képes kilábalni a válságból. A stratégia központi célkitűzése egy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság kialakítása, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. Az ”Európa 2020” a 21. század európai szociális piacgazdaságának képét festi elénk. Az ”Európa 2020” három, egymást kölcsönösen erősítő prioritást tart szem előtt: •
Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.
•
Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.
•
Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.
A stratégia az EU-nak meghatározta azt is, hogy hová kellene eljutnia 2020-ra. Ennek megfelelően a Bizottság a következő kiemelt uniós célokat javasolja: •
A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie.
•
Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.
•
Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését).
•
Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.
•
20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. E célok kapcsolódnak egymáshoz, és az átfogó siker szempontjából döntő jelentőségűek. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az „Európa 2020” stratégiát, a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitűzéseket bontsák le olyan nemzeti célkitűzésekre és intézkedésekre, melyeknek megvalósítását a strukturális alapok forrásai társfinanszírozhatják. Ennek érdekében ún. tematikus célkitűzéseket is javasolnak, amelyekből a tagállamoknak választaniuk kell fejlesztési terveik kidolgozása során.
4
Ezek a következők: •
Kutatás és innováció
•
Információs és kommunikációs technológiák (IKT)
•
Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége
•
Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé
•
Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és -kezelés
•
Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság
•
Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megoldások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire
•
Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása
•
A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás
•
Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás
•
Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése
A jelenleg érvényes megyei stratégia A jelenleg érvényben lévő megyei fejlesztési stratégia 2006 szeptemberében született meg. Tartalmát tekintve a 2007-2013-as tervezési ciklusra vonatkozó célokat és prioritásokat fogalmazza meg. Az alábbiakban összefoglalóan tekintjük át a stratégia legfontosabb megállapításait.
Jövőkép Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a stratégiai elhelyezkedésből származó előnyökre, a megye belső adottságaira épülő versenyképes gazdaság a tradicionális értékek megőrzésével, a fenntartható fejlődés alapelvének érvényesítésével biztosítja a lakosság magas szintű életminőségét, a tervezhető, kiszámítható jövő jegyében.
•
Minden fejlesztés végcélja a jó és javuló életminőség biztosítása, melynek alapja egy erős és nemzetközileg is versenyképes gazdaság
•
Legfontosabb kitörési pont a megye elhelyezkedése lehet
•
A gazdasági fejlesztés mellett külön figyelemmel kell lenni a természeti és kulturális értékek megtartására is
Hosszú távú cél A megye életminőségének folyamatos javítása.
5
Specifikus célok Fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés (versenyképes gazdaság; humán, fizikai infrastruktúra kiépítése) Magas foglalkoztatási szint (foglalkoztatási szint, jövedelemtermő képesség növelése) Szociális biztonság (életminőség növelése)
Prioritások a kapcsolódó alprogramokkal 1. Versenyképes gazdaság 1.1. A közlekedési és virtuális elérhetőség javítása 1.2. Fejlődésre képes struktúra kialakítása 1.3. Fenntartható turizmus kiépítése
2. Központban az ember 2.1. A lakosság egészségügyi állapotának javítása 2.2. A szociális és gyermekvédelmi helyzet javítása 2.3. A lakosság képzettségi szintjének növelése 2.4. Kulturális-közösségi fejlesztések
3. Élhető környezet 3.1. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése 3.2. A természeti értékek, természeti erőforrások védelme 3.3. Az energiagazdálkodás fejlesztése 3.4. Település-, és vidékfejlesztés
4. Horizontális intézkedések
6
Kihívások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének számos kihívással kell szembenéznie. Ezek pontos számbavétele, felmérése és elemzése része kell legyen a koncepcióalkotási folyamatnak, hiszen csak ez biztosíthatja a megfelelő megalapozottságot. Ugyanakkor már most láthatóak azok a meghatározó jelentőségű kihívások, amelyekre a megyének valamilyen formában válaszokat kell találnia. Ezek a következők: •
Noha a megye kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik (bizonyos agrártermékek esetében), a rendszerváltás óta nem sikerült ezeket az adottságokat kamatoztatni és egy versenyképes, húzóágazatként működő agrárgazdaságot megteremteni. A megye mezőgazdasága folyamatosan értékesítési gondokkal küzd, a helyi (megyei) feldolgozás alacsony szintű. Mivel a megyében az ipari fejlődés is korlátozott és pontszerű volt, ez a megyei gazdaság egészének gyengeségét eredményezte.
•
A világgazdasági válság a megyét kiemelten sújtja: az amúgy is alacsony szintű belső fogyasztás tovább zsugorodik, a megyei vállalkozások egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a globálisan is csökkenő fogyasztás és erősödő verseny nyomán.
•
Szintén globális kihívás a klímaváltozás és az energiaválság – azért kiemelt jelentőségűek mégis a megye szempontjából, mert egyszerre jelentenek fokozott veszélyt és lehetőséget is. Veszélyt jelentenek azért, mert a gazdagabb térségek sokkal eredményesebben tudnak felkészülni a várható negatív hatásokra, mely a megye további leszakadásához vezethet. Lehetőséget pedig azért kínálnak, mert a megyében – köszönhetően alacsonyabb szintű fejlettségének is – relatíve alacsony az energiafogyasztás, és kedvezőek az alternatív energia előállításának a feltételei.
•
Végül pedig a megyében egyre növekvő mértékű problémát jelent az inaktív, halmozottan hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli rétegek magas aránya. Legalább egy részüket vissza kell vezetni a munkaerőpiacra, azonban erre ma már csak a nyílt munkaerőpiacra alapozva nincs reális lehetőség, miközben pedig egyre növekvő, már-már elviselhetetlen mértékű szociális problémát jelentenek a megyei települések számára, különösen a perifériás térségekben.
7
Alapelvek Bármilyen fejlesztési koncepció kialakítása során szem előtt kell tartani bizonyos alapelveket, alapértékeket, amelyek meghatározzák a célok kijelölését és különösen pedig a konkrét beavatkozások megfogalmazását. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében ezek az alapelvek – figyelembe véve a megye helyzetét, adottságait és a környezeti kihívásokat – a következők: •
Fókusz, értékválasztás. Az elmúlt közel 20 év megyei (és országos) területfejlesztési erőfeszítései rávilágítottak arra, hogy a „mindent fejleszteni kell” megközelítés a források elaprózásához vezet, és nem jár eredménnyel. Határozottan ki kell tudni mondani, hogy a fejlesztési beavatkozások mely területekre fókuszálnak. Ez ezért nehéz, mert ezzel egyben azt is kimondjuk, hogy mely területekre nem kívánunk koncentrálni (és közpénzeket fordítani), azonban enélkül a fejlesztési tervek kívánságlistákká degradálódnak.
•
Belső erőforrások mobilizálása. Csak külső forrásokra, támogatásokra támaszkodva a megye kilábalása nem lehetséges. A koncepciónak, a fejlesztési programok megvalósításának a lehető legnagyobb mértékben építenie kell a belső erőforrások mobilizálásra. Ennek számos lényeges vonatkozása van: o
A koncepcióalkotás során a helyben rendelkezésre álló szaktudásra és ismeretekre kell támaszkodni;
o
Fel kell mérni is hatékonyan hasznosítani kell a megye kedvező adottságait;
o
Ösztönözni kell a helyi fogyasztást – a megyében minél nagyobb mértékben használjunk megyei termékeket és szolgáltatásokat a kívülről érkezők helyett;
o
A megyébe érkező külső források minél nagyobb részét kell a megyében tartani: megyei vállalkozókat, szállítókat és szolgáltatókat kell bevonni a fejlesztési projektek előkészítésébe és megvalósításába a lehető legnagyobb mértékben (természetesen az ésszerűség és jogszerűség keretei közt).
•
Extenzív helyett intenzív fejlesztések. A rendszerváltás óta eltelt időszakban szinte valamennyi olyan alapvető infrastrukturális feltétel megteremtődött, amely alapja lehet a megye fejlődésének, kilábalásának. Vannak ugyan még hiányosságok, azonban a hangsúlyt most már azokra az intenzív fejlesztésekre kell fordítani, amelyek ezekre a feltételekre építve hozzájárulhatnak a megye versenyképességének erősítéséhez, további leszakadásának megállításához. Megtérülő beruházások, hatékonyabb projektek, több és jobban átgondolt szoft projekt – ezek mind elemei az intenzív fejlesztési megközelítésnek.
•
Integrált megközelítés. Azt is megtanulhattuk, hogy az egyedi projektek és programok nem jelentenek adekvát választ a problémákra. Megoldást csak az integrált, egymásra épülő, egymást erősítő
8
beavatkozások jelenthetnek. Éppen ezért az integrált megközelítés követendő alapelv projekt, program és koncepció szinten egyaránt. •
Gazdaságfejlesztési orientáció. A 2007-2014-es időszakban a fejlesztési források jelentős része az önkormányzatok fejlesztéseit támogatták, melyeknek csak nagyon közvetett gazdaságfejlesztési hatásai voltak. Ezzel szemben a 2014-2020 közötti időszakban fontos alapelv a gazdaságfejlesztési orientáció – azaz a fejlesztések minél nagyobb részének kell hozzájárulnia a megyei gazdaság fejlesztéséhez.
•
Környezet- és klímabarát, energiahatékony fejlesztések. Az energiahatékonyság és klímaváltozás hatásainak csökkentése nem ágazati kérdés, hanem olyan alapelv, amelynek minden fejlesztés megvalósulása során érvényesülnie kell. Valamennyi fejlesztést úgy kell megvalósítani, hogy energiahatékonyan működjön, minél nagyobb mértékben hasznosítson megújuló energiát és lehetőleg klímasemleges legyen.
•
Illeszkedés az „EU 2020” célokhoz. Az Európa 2020 stratégia számos, a megye számára is releváns tematikus célkitűzéseket fogalmaz meg. Ráadásul – ahogyan arra már korábban rámutattunk – a fejlesztések forrásai 2014-2020 között túlnyomórészt a strukturális alapokból származhatnak. Ennek megfelelően a megyei koncepció céljait és prioritásait mindenképpen ésszerű módon kell illeszteni az EU 2020 célokhoz.
A beavatkozás lehetséges területei Összhangban az értékválasztás alapelvben megfogalmazottakkal, a koncepcióval szemben fontos elvárás, hogy világosan és minél konkrétabban jelöljön ki olyan beavatkozási területeket, amelyekre a 2014-2020as időszakban a fejlesztéseket (és a fejlesztési forrásokat) koncentrálni szükséges. Ezek pontos köre majd a tervezési folyamat eredményeképpen alakul ki, azonban előzetesen megfogalmazható néhány olyan terület, melyek figyelembe vétele mindenképpen indokolt. A javaslat megfogalmazásánál a fejlesztési alapelveket maximálisan figyelembe vettük. •
Környezetbarát mobilitás. A foglalkoztatási helyzet javításának egyik kulcsfeltétele, hogy a munkaerő eljusson a munkahelyekre. Nem várható, hogy a kistelepüléseken is jelentős mennyiségben munkahelyek keletkeznek, ezért fontos, hogy az emberek egyszerűen, olcsón (és természetesen a környezetet minél kevésbé terhelő módon) juthassanak el a városokba, gazdasági centrumokba. Ehhez szükséges a közösségi közlekedés fejlesztése, megfelelő szervezése, minél nagyobb mértékben történő átállítása alternatív energia használatára, valamint a környezetbarát egyéni (elsősorban kerékpáros) közlekedés kedvező feltételrendszerének kialakítása.
•
Alternatív energiatermelés és felhasználás elősegítése. Az alternatív / megújuló energia felhasználásának növelésével jelentősen csökkenthető mind a vállalkozások, mind a közszféra, mind pedig a háztartások „működési” költsége, és oldható a megye jelenleg erőteljes energiafüggősége,
9
kitettsége. Az energia helyben történő megtermelésének pedig jelentős közvetlen gazdaságélénkítő hatása is van. Fontos hogy a közszféra létesítmények minél nagyobb mértékben használjanak megújuló energiát és minél energiahatékonyabban működhessenek. A „piac” élénkítése érdekében fontos a megfelelő szabályozás, a kedvezmények és támogatások biztosítása a vállalkozások és a lakosság számára. Erősíteni szükséges az alternatív energia előállításának innovatív módjait. Fontos feladat a megyei környezetgazdákodási ipar feltételeinek a megteremtése (kiemelten a szilárd hulladékból előállítható alternatív energiára) •
Az élelmiszer-feldolgozás erősítése fókuszált módon. A megye egyes kedvező mezőgazdasági adottságainak megfelelő kihasználása érdekében fontos az élelmiszer-feldolgozó kapacitások fejlesztésének ösztönzése, a helyi feldolgozás erősítése – de fókuszált módon és komplexen (ide tartozik tehát a szükséges termelési kapacitás és az értékesítési lánc kialakítása, megszervezése is). Azokra a területekre célszerű koncentrálni, amelyek: o
A megyében megtermelt mezőgazdasági termékekre támaszkodnak;
o
Jelentős hozzáadott értéket generálnak;
o
Innováción, innovatív megoldásokon alapulnak;
o
Exportképes termékeket állítanak elő.
Mindezek alapján a zöldség-gyümölcs feldolgozásra célszerű fókuszálni a jövőben. •
Az értékteremtő szociális foglalkoztatás mechanizmusának kialakítása. A tartósan munkanélküliek jelentős részének visszavezetése a munkaerőpiacra egy lépésben nem lehetséges – szükség van olyan átmeneti megoldásra, ami ugródeszkát jelenthet a nyílt munkaerőpiac felé. Tekintettel azonban a probléma súlyára, nem egyszeri projektekre, hanem folyamatosan, hosszú távon működtethető mechanizmus kialakítására van szükség. A kialakítandó modellnek ezen kívül o
valódi értékteremtést és nem látszatfoglalkoztatást kell szolgálnia
o
olyan területekre kell koncentrálnia (szorítkoznia), amelyeket a vállalkozói szféra nem elégít ki;
o •
ezeket a programokat célszerű területileg is lehatárolni és specifikálni.
Leszakadó rétegek, ezen belül a romák felzárkóztatása. A megyében komoly, és folyamatosan növekvő problémát jelent a leszakadó rétegek, ezen belül is a roma lakosság helyzete. Ez nem csak foglalkoztatási, hanem lakhatási, oktatási, szociális és integrációs, stb. kérdés is, melyre komplex választ kell adni. Noha a leszakadó rétegek, ezen belül a romák helyzetének kezelése nem csak megyei kompetencia, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének egyrészt egyértelmű érdeke, hogy megfelelő megoldás szülessen, másrészt számos olyan kapcsolódó beavatkozás van, amely megyei szinten végezhető el leghatékonyabban.
10
Források: •
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE - EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
•
Útmutató- a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez-2012
•
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAMJA
11
