KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2008. szeptember 11-én megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből ----------------------------------------------------------------------------------------------SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 108/2008. (IX.11.) határozata a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciójának elfogadásáról A Megyei Közgyűlés 1.
egyetért és elfogadja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepcióját (a továbbiakban Ifjúsági Koncepció) a melléklet szerint;
2.
felhatalmazza a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságát, hogy az Ifjúsági Koncepció megvalósulását figyelemmel kísérje, abban szervesen részt vegyen, és egyeztetéseket folytasson az Ifjúsági Koncepcióban megjelölt intézmények, szervezetek, önkormányzatok vezetőivel. Határidő: folyamatos
Felelős: Ifjúsági és Sportbizottság elnöke
A határozatot kapják: 1. Ifjúsági és Sportbizottság elnöke, Helyben 2. Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetői, Helyben 3. Megyei Önkormányzati Hivatal Önkormányzati és Jogi Osztálya (a közlönyben történő közzététel céljából), Helyben Nyíregyháza, 2008. szeptember 11.
SESZTÁK OSZKÁR a közgyűlés elnöke
DR. BORBÉLY KÁROLY megyei főjegyző
Melléklet 108/2008. (IX.11.) határozathoz
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓJA
TARTALOM
1. Bevezetés
2.o.
2. A koncepció jogforrása
3.o.
3. Helyzetértékelés
5.o.
3.1. A megyei ifjúságkutatás tematikája 3.2. Az ifjúságkutatás főbb következtetései
4. Célkitűzések 4.1. Vertikális célok 4.2. Horizontális célok 4.2.1. Oktatás, Pályakezdés 4.2.2. Kultúra 4.2.3. Testkultúra 4.2.4. Egészségügy, Gyermekvédelem 4.2.5. Szociális helyzet, Munkanélküliség
5. Összegzés
7.o. 8.o. 9.o. 9.o. 9.o. 9.o. 10.o. 11.o. 11.o. 14.o. 16.o.
Mellékletek: 1. sz. melléklet: Fiatalok a megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyzetkép Kutatási Beszámoló (2006-os ifjúságkutatás összegzése) Készítette: Nyíregyházi Főiskola Neveléstudományi és Szociálpedagógiai Tanszéke és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2. sz. melléklet: Szabocs-Szatmár-Bereg megyei fiatalok helyzete (2006-os ifjúságkutatás kérdőív)
2
1. Bevezetés A gyermek és ifjúság érték. Érték a család, a település és az állam számára, valamennyiünk számára. Fontos gyermekeink testi és lelki egészsége, ami nem más, mint jövőnk, a nemzet egészsége. Ez akkor valósítható meg, ha a megyék és azok települései felelősséget éreznek saját és a felnövekvő nemzedék testi, lelki, valamint morális egészségéért, és ezért tenni is hajlandóak. Az elmúlt másfél, két évtized meghatározó társadalmi, gazdasági és demográfiai változásai a gyermek és ifjúsági korosztály helyzetét is megváltoztatták. A fiatalok életterét adó tényezők - a család, az iskola, a települési környezet, a különböző intézmények, civil szervezetek, a munkahely, a baráti társaságok - adják a változások tereit. Módosult a norma és értékrendszerük, szabadidő- és sporttevékenységhez kapcsolódó igényük, politikához való viszonyuk. Megváltozott a fiatalok iskolai és foglalkoztatási életútja, mobilitási lehetősége. A változásokkal egy időben átrendeződtek azok az intézmények is, amelyek az ifjúsági korosztályt befogadják és támogatják. A koncepció olyan tervezet, elképzelés, amelyre a társadalom folyamatos változása miatt az ifjúság jogos érdekérvényesítése és szerepvállalása érdekében van szükség. Az ifjúságról való felelősségteljes gondolkodás alapja, hogy velük, mint komplex jelenséggel, a fiatalokkal, mint önálló társadalmi csoporttal számol. Az őket érintő kérdésekbe nemcsak bevonja őket, de a döntéshozatali mechanizmusból sem hagyja ki érdekképviseleti szerveit. E koncepció elkészítésénél a legfontosabb feltárni azt, hogy hogyan viszonyuljunk a megyében élő ifjak élethelyzeteihez, hogyan határozzuk meg szerepüket a megye életében. E területek segítése szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat környezetükben, és bekapcsolódjanak az aktív társadalmi életbe. A fiatalok általános szükségletei: − elemi szükségletek (család, táplálkozás, lakás, ruházat, egészséges természeti és normális társadalmi környezet) − tanulás, szellemi-, testi fejlődés − szakma, hivatás megszerzése − pályaválasztás, elhelyezkedés, munkavégzés − családalapítás − önálló lakáshoz jutás − megélhetés, tisztes jövedelem − társas élet, kapcsolatok, a szabadidő tartalmas eltöltése, rekreáció, regenerálódás − politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életben való részvétel, szerepvállalás A fent említett szükségletek sorrendje egyénenként változó, ezért a területi egységekre és korosztályokra jellemző problémákat kell meghatározni. Ez alapján határozzuk meg a feladatokat és munkamegosztást, hogy kinek és milyen mértékben kell segíteni a szükségletek kielégítését.
3
A különböző felmérési módszerekkel feltárt konkrét, és helyi szükségletek megállapítása alapvető feladat, hiszen ez alapján kapunk képet a célterületekről, a szükséges javításokról valamint a meglévő és alkalmazandó eszközökről, forrásokról. Az ifjúsági terület szerteágazó volta és a koncepcióban felölelt időszak nagysága miatt a felmerülő problémák, igények és az ezekhez kapcsolódó területeket 4 fő részre célszerű bontani: − − − − −
oktatás, pályakezdés kultúra testkultúra egészségügy, gyermekvédelem szociális helyzet, munkanélküliség
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója, valamint a hozzá kapcsolódó cselekvési terv a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele, továbbá olyan döntéshozatali elvek, irányok meghatározására ad lehetőséget, amely megvalósítása során a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók és a fejlődési tendenciák továbbra is biztosíthatók.
2. A koncepció jogforrása Az Önkormányzatok tevékenységét helyi ifjúsági feladataikra vonatkozóan az Alkotmány, a különböző európai dokumentumok, és az önkormányzati törvény rögzíti, vagy írja körül. Az önkormányzati ifjúságpolitika legmagasabb szintű jogforrása jelenleg az Alkotmány, amely, többek között kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi az ifjúság érdekeit, valamint azt, hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Több ENSZ egyezmény - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezmény és az Európai Bizottság Fehér Könyve is meghatároz olyan elveket és jogokat, amelyek érvényesüléséhez szükséges az önkormányzatok támogató közege is. Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án New Yorkban fogadta el, a közel egy év múlva már hatályba is lépett, Gyermekek jogairól szóló egyezményt. A Magyar Országgyűlés az egyezményt az 1991. évi LXIV. törvénnyel ratifikálta, amely így a hazai jogrend részévé vált. A dokumentum legnagyobb eredménye, hogy átfogóan rendezi a gyermekek jogait. A résztvevő államok kötelezettséget vállaltak ezen szabályok betartására, valamint arra, hogy az ennek érdekében tett intézkedésekről ötévenként jelentésben tájékoztatják a szintén az Egyezmény által létrehozott Gyermek Jogainak Bizottságát. Az Egyezmény a legalapvetőbb jogokat tartalmazza, ezek közé tartozik, hogy a gyermeknek joga van a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez. 4
A helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági tevékenységének közvetlen jogforrása az 1990. évi LXV. törvény. Az 1990-ben hatályba lépett önkormányzati törvény még nem sorolta be az ifjúságpolitika feladatait a kötelezően ellátandó helyi tevékenységek sorába, hanem csak ennek egyes fontos részterületeit jelölte meg. A megyei önkormányzatok számára sajátosan értelmezhető tennivalót jelentett az a törvényi meghatározás, mely szerint „köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhető”. Így tehát, köteles gondoskodni: a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;” Azt, hogy a megyei önkormányzat a fent említett feladatok ellátását vállalja, befolyásolja a helyi társadalom szerkezete, a népesség összetétele, a települések adottságai, fejlettsége és egyéb más körülmények is. Az önkormányzati törvény 1994. évi módosítását követően a települési önkormányzatok helyi közszolgáltatásaként sorolja fel a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást. E jogszabály a helyi önkormányzatok kötelességeként fogalmazza meg, hogy együttműködnek a civil szerveződésekkel és támogatják azok munkáját. A hivatkozott törvény 70. § (1) bekezdés a) pontja a megyei önkormányzatoknak ugyanakkor kötelező tennivalóként jelölte meg a „gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok” ellátását. Pontosította és bővítette a megyei önkormányzat területi szerepkörét, megerősítette felelősségét a szélesedő ellátó feladatokkal kapcsolatban, ugyanakkor normatívát nem rendelt a feladat végrehajtásához. A gyermek és ifjúsági területre vonatkoznak továbbá az úgynevezett ágazati törvények is, mint például az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, vagy a kulturális javak védelméről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, a sportról szóló 2000. évi LXLV. törvény. Az ifjúságpolitikai intézményrendszert meghatározó további jogszabályok: a 113/1999. (VII.16.) sz. Kormány rendelet az ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatásköréről és a 2/1999. (IX.24.) sz. ISM rendelet a Gyermek és ifjúsági Alapprogram és a Regionális Irodák működéséről. A jogszabályi háttér vázlatos bemutatásából is következik azon alapvetés, miszerint a megyei és települési önkormányzatoknál az ifjúsági ügykör kezelése speciális szemléletet igényel. Az önkormányzati törvényben megfogalmazottak rugalmas kerete, a feladat tartalma és ellátásának formája is szükségessé teszi az önkormányzatok számára a gyermek és ifjúsági koncepció kidolgozását, az intézményrendszer tevékenységének koordinációját, az önkormányzatok együttműködését, az érdekképviseletekkel, (civil) ifjúsági szervezetekkel, diákönkormányzatokkal, hallgatói önkormányzatokkal való partneri viszony kialakítását.
5
3. Helyzetértékelés Az ifjúság helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni az országos, sőt európai társadalmi és demográfiai folyamatokat. Országunk népessége csökken, továbbá a nyugat-európai államok többségéhez hasonlóan folyamatosan emelkedik az első házasságkötési életkor. Növekszik a házasságon kívüli (élettársi) kapcsolatban élők száma, és egyre gyakoribbak a válások. Tudomásul kell venni a társadalmi mobilitás meghatározó szerepét az ifjúság lehetőségeinek feltérképezésekor, és az európai integráció erősödő hatásait sem szabad figyelmen kívül hagyni. Gyenge a megye megtartó ereje, sokan más megye városaiba mennek tanulni, dolgozni. Még akik szeretnek itt élni, azok többsége is a jövőjüket más megyében, országban képzelik el. Éppen ezért a legnagyobb kihívás az ifjúság helyben tartása, a megye, a települések népességének megtartása, növelése. Ma általános tendencia, hogy a fiatalok egyre korábban válnak a fogyasztói társadalom aktív tagjaivá, illetve hosszabb ideig szerepelnek eltartottként, még akkor is, ha időszakonként és időlegesen munkát vállalnak. A gazdasági aktivitás, a munkaerőpiaci beilleszkedés több évvel kitolódott, ami részben az oktatási rendszer reformjainak, részben a társadalmi folyamatok változásának köszönhető. Ifjúságszociológiai megközelítésből így az ifjúsági korosztályt a középiskolás kortól a „felnőtté válásig” - 14-30 éves korig - határozzuk meg. A 2006. évi KSH adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljes népessége 576 054 fő volt, Nyíregyháza város kivételével a megye 228 települését vizsgálva. Mivel tanulmányunk egy speciális csoport, a 14-30 éves fiatalok élethelyzetével, problémáival foglalkozik, tovább kellett szűkítenünk a kört. A vizsgált populáció a 2006. évi adatok szerint 126.621 fő volt, amiben enyhe férfitöbbletet tapasztalhatunk – 51% a férfinépesség aránya. Nem hagyhatók figyelmen kívül továbbá azok a demográfiai előrejelzések, melyek a családok egyre kisebb gyermekvállalási hajlandóságát, egyre kevesebb testvérszámot prognosztizálnak, tehát a gyereklétszám erőteljes csökkenésére utalnak. Az alábbi táblázatban az ifjúsági korcsoport létszámának alakulását mutatjuk be a 2001 és 2006 közötti időszakban. 1. táblázat: Az ifjúsági korcsoportok számának alakulása SzabolcsSzatmár-Bereg megyében 2001-2006 között Életkori csoportok
2001
2002
2003
2004
2006
-14
118.049 fő
115.813 fő
113.199 fő
110.985 fő
106.348 fő
15-29
136.310 fő
135.180 fő
133.830 fő
131.160 fő
126.621 fő
30-39
77.875 fő 78.676 fő 79.796 fő 81.874 fő 85.061 fő
Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyvei 2001, 2002, 2003, 2004, 2006. 6
Az adatokból jól látszik, hogy 2006-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 14 év alattiak száma öt év alatt 10%-kal csökkent. Az összesített létszámadatokból kitűnik, hogy a 15-39 éves fiatal korosztály száma az összehasonlítás alapját képező négy évben nem mutat olyan drasztikus csökkenést, mint a fiatalabb korosztályé. Ez a csökkenés a következő években lesz érzékelhető, amikor a jelenleg gyermekkorú korosztály az ifjú korcsoportba ér. Mégis az elemzett negatív demográfiai folyamatok ellenére Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendkívül fiatalos összetételű, különösen az országos értékekkel összehasonlítva. 2. táblázat: A gyermek és fiatalkorúak aránya Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében és országosan (%) Megye
Ország
14 év alatt
18.2
15.6
14-30 év között
24.5
21.4
25-30 év között
8.8
8.3
(Az országos adatok forrása: Népmozgalom. Végleges adatok – 2004. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2005.)
Mind a gyermek, mind a fiatalkorúak esetében 3 százalékos többlet figyelhető meg megyénkben az országos arányokhoz képest, mely jól tükrözi azt a korábbi folyamatot, hogy a születések száma a megyében jelentősen meghaladta az ország más régióiban mért adatokat. Érdemes a korosztályos összetételt kistérségi szinten is megvizsgálni, mert a megyei átlagérték mögött több különbség is rejtőzik.
1. diagram A 14 év alatti korosztályok aránya a megye kistérségeiben. (%) Ibrány-Nagyhalász
20,3
Baktalórántházi kistérség
20,1
Nyírbátori kistérség
19,7
Nagykállói kistérség
18,6
Kisvárdai kistérség
18,5
Mátészalkai kistérség
18,3 18,1
Fehérgyarmati kistérség
18,1
Tiszavasvári kistérség Vásárosnaményi kistérség
17,4 17,1
Csengeri kistérség Nyíregyházi kistérség
16,5 0
5
10
7
15
20
25
í 2. diagram A 14-30 év közötti korosztályok aránya a megye kistérségeiben. (%) Kisvárdai kistérség
25,9 25,7
Nagykállói kistérség
25,5
Ibrány-Nagyhalász
25,1
Nyíregyházi kistérség
24,8
Mátészalkai kistérség Tiszavasvári kistérség
24,5 23,9
Nyírbátori kistérség
23,7
Baktalórántházi kistérség Fehérgyarmati kistérség
22,6
Csengeri kistérség
21,5
Vásárosnaményi kistérség
21,2 0
5
10
15
20
25
30
(Megjegyzés: Kisvárda kistérség és Záhony kistérség a diagramokon együtt szerepel) A 14-30 év közötti korosztály aránya minden egyes kistérség esetében meghaladja a 20 százalékot, ugyanakkor a gyermekkorosztály arányaival szemben jelentős „átrendeződés” következett be a térségek sorrendjét tekintve, egyedül a Csengeri kistérség foglal el hasonló pozíciót (kilencedik, illetve tizedik).
3.1. A megyei ifjúságkutatás tematikája Ahhoz, hogy feltárhassuk az ifjúság szükségleteit és azok kielégítésének szintjeit, szükség van komplex ifjúságkutatásra. A helyi ifjúságkutatás mindenkor alapját képezi az ifjúsági koncepciónak és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei ifjúságkutatás főbb vizsgálati pontjai: 1. Települési alapadatok 2. Tanulás/munkavállalás 3. Kultúra, kulturális programok, szabadidő 5. Társadalmi aktivitás (önkormányzati döntések, határozatok) 6. Támogatási formák 7. Érdekképviselet 8. Végzettség, munkalehetőség, munkanélküliség 9. Menni vagy maradni, jövőtervezés 10. A fejlődés elősegítésének lehetőségei
8
A vizsgálat a megye 229 települését érintette, 229 postán kiküldött kérdőívből (2.sz. melléklet) állt, amelyből 206 érkezett vissza, melyek közül mindegyik feldolgozható, értékelhető volt. A visszaküldési arány így 89.9 százalékos, ami igen ritka a hasonló módon lebonyolított felmérések esetében. A kutatás eredményei ez alapján minden szempontból reprezentatívnak minősíthetőek, szinte teljes körűnek tekinthetők. A vizsgálat a megyében tanuló vagy dolgozó 15-30 éves fiatalokra vonatkozóan készült. Struktúrájában iskoláztatási, munkaerőpiaci, lakásstatisztikai és egészségügyi adatokkal számolt. Épített a megye területi egységeire: az adatgyűjtést a kistérségeken belül is elvégezte, a zárótanulmányban figyelembe vette a kistérségi ifjúsági kutatásokat.
3.2. Az ifjúságkutatás tapasztalatai főbb következtetései 1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő vidéki fiatalok életét leginkább befolyásoló, megoldatlan probléma a munkalehetőségek szűkös volta, rossz közlekedési lehetőségek, így alacsony mobilitási lehetőség. 2. Ez generálja a jelenlegi lakóhely elhagyást, az elvándorlást. 3. Beszűkültek a társas érintkezés területei, illetve diszfunkcionálisak a közösségi színterek. Szükség lenne közösségi terekre, ifjúsági klubokra, hogy a fiatalok legkedveltebb szórakozási lehetőségei ne a gyorséttermek, plázák, bevásárlóközpontok legyenek. 4. A közösségi helyszínek hiánya nagymértékben befolyásolja a civil szerveződések létrejöttét. 5. Szükség lenne olyan tenni vágyó emberekre, akik hajlandók, és képesek civil szervezetek megszervezésére, és működtetésére. 6. Az önkormányzatok tesznek bizonyos erőfeszítéseket a településen élő fiatalok megtartására, azonban eszközeik korlátozottak. 7. Kevés példától eltekintve nem megoldott az önkormányzatokon belül az ifjúságpolitika ügye, az ifjúság intézményesült képviselete. A kapcsolat sok helyen ad hoc jellegű, a személyes ismeretség dominál. 8. Ifjúságpolitikára sajnos kevés állami forrás jut. 9. Külföldi kapcsolatokban, testvérvárosi együttműködésekben kevés tétel irányul az ifjúságpolitikára, így a fiatalok nincsenek kellő képen motiválva arra, hogy részt vegyenek ezen együttműködés szorosabbá tételében, megerősítésében. A jelenlegi helyzet értékeléséhez, az ifjúságkutatáson túl ismerni kell a megye ifjúsági életéhez kötődő jelenlegi szervezeti kereteket, a szervezetek működését, állapotát (önkormányzati-, egyházi intézmények, civil szervezetek). Az ifjúság közvetlen helyzetének elemezéséhez hasonlóan a szervezeti kereteket is folyamatosan figyelemmel kell kísérni a cselekvési terv felülvizsgálata érdekében.
9
4. Célkitűzések 4.1. Vertikális célok: 4.1.1. Az önkormányzat és az ifjúsági civil szektor kapcsolatainak intézményesítése. 4.1.2. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek működésének stabilizálása, a hatékonyabb működés elősegítése. 4.1.3. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek egymás közötti együttműködésének erősítése. 4.1.4. Az ifjúsági feladatokat ellátó szervezetek bevonása a közfeladatok ellátásába.
4.2. Horizontális célok 4.2.1. Oktatás, pályakezdés 2006/2007. tanévben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 253 általános iskola működött, közülük leggyakoribbak a falusi iskolák (58,8%), igen magas az aránya azoknak a fiataloknak, akik a 14-22 éves korosztályból még az általános iskolában tanulnak 7072 fő. Közülük kerülnek ki azok, akik az általános iskola szintjén megrekednek, valamint onnan lemorzsolódnak. Ők nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé. Az általános iskolák száma és a tanulói létszám is az eltelt másfél évtizedben csökkent a megyében. Az 59. 981 általános iskolai tanulóból gyógypedagógiai oktatásban részesül a tanulói létszám 3%-a. Az iskolák infrastrukturális felszereltségéről az iskolák 7,2%-a kiválóan ellátott, jónak tekinthető az iskolák 44,9%-a, közepes infrastruktúrával rendelkezik az iskolák 36%a. Gyenge infrastrukturális színvonalat 7 iskola jelzett. 2006-ig alapfokú művészetoktatást 29 intézmény végzett a megyében 416 feladatellátási helyen, így a megye közoktatási intézményeiben tanuló diákok egyharmada részesült alapfokú művészeti oktatásban. 2006-ban történt törvényi változások során jelentősen csökkent az alapfokú művészeti oktatást végző intézmények száma, így a diákok létszáma is megcsappant. A szakmunkásképző intézmények megszűnését követően emelkedett a megyében a középfokon, az érettségit nyújtó iskolatípusokban (gimnáziumokban és szakközépiskolákban) továbbtanulók száma, és növekedett az érettségit is adó középiskolai képzés jelentősége. Szakiskolai és speciális szakiskolai nevelést és oktatást ellátó intézményekben tanító pedagógusok száma a 2001/2002. tanévhez viszonyítva nőtt. Az utóbbi évek adataiból kiderül, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igen sok fiatal vesz részt OKJ-s programokban. A fiatalok legnagyobb számban a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció terén szereznek OKJ-s képesítést. Ebben szerepet játszhat a megye település-földrajzi elhelyezkedése, a keleti, északkeleti határon túli területekkel folytatott egyre intenzívebbé váló kereskedelem élénkülő szerepe. A második, legtöbb tanuló által választott szakmaterület a vendéglátás és idegenforgalom, mely a megyében fejlődésnek indult falusi turizmus, a
10
szabolcsi, szatmári, beregi vidék megismertetésének erősödő szándékát alapul véve, reményekre ad okot. Az informatikának a népszerűsége az információs társadalom felértékelődésével nyilvánvaló. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a főként agrártermelésre alkalmas vidéken élő fiatalok körében az agrokultúra kínálta szakképzési lehetőség az ötödik helyen szerepel. A közgazdaságtant, a művészetet, a közművelődést és a kommunikációt középfokon közel azonos arányban igyekeznek elsajátítani. A megyében nincs olyan fiatal, aki a nyomdaiparban kívánna OKJ-s végzettséget szerezni. Viszonylag kevés a közlekedésipart választók száma is, ahogyan a szociális szolgáltatások és az oktatás esetében is. A szociális területen szakember hiány mutatkozik, nemcsak a felső, hanem a középfokú végzettséggel rendelkezők körében. A tanulmányaikat megkezdett tanulóknak mindössze 40%-a tett sikeres szakmai vizsgát. A 2006/2007. tanévben a megyében hét felsőoktatási intézmény működött, ebből öt más megyei székhelyű felsőoktatási intézmény megyénkbe kihelyezett tagozata. Az oktatási intézményekben végzetteket vizsgálva azt találjuk, hogy az általános iskola 8 évfolyamát végzettek száma 7 673 fő volt a 2006/2007. tanévben, az érettségizettek száma 5 700, egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek száma 15 589. A friss diplomások közel fele végzett nappali tagozaton. Az általános iskola elvégzése után a tanulók 2%-a semmilyen irányban nem tanul tovább. A továbbtanulók legnagyobb arányban (36%) a szakközépiskolát választották, majd a gyakorisági sorban a gimnáziumok következnek 32%-kal. A felsőfokú szakképzés a gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulók körében sem népszerű, a tanulók mintegy 4,%-a választotta ezt a továbbtanulási irányt. Az oktatási rendszerünk szelektív jellegét igazolja, miszerint a diákok felsőoktatásban elfoglalt helyét már a középiskola választása is döntően meghatározza. Ahhoz, hogy a megszerzett ismeret ne váljon használhatatlan tudássá, fontos, hogy a fiatalok képesek legyenek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez, tisztában legyenek a piac elvárásaival, ehhez igazodva válasszanak képzési területet, a település- és gazdaságfejlesztés során a döntéshozók pedig vegyék számításba a korszerű tudással, ismeretekkel rendelkező fiatalokat, mint a humánerőforrás bázisát.
4.2.2. Kultúra A művelődés az egész életen át tartó személyiségfejlesztés egyik fontos eszköze, amely része a társadalmi, gazdasági fejlődésnek. A kulturális és művelődési szolgáltatások biztosítása elsősorban az önkormányzatok felelőssége. Az ifjúságszocializációnak a legjelentősebb iskolán kívüli területei a művelődési házak, a könyvtárak, a sport és a turizmus. A 10-19 éves korosztály nagyobb számban használják a művelődési központok és a könyvtárak szolgáltatásait, mint a 25-29 évesek. Minél fiatalabb korosztályt nézünk, annál nagyobb arányban találunk kulturális intézménybe látogatókat: az iskolák szervezésében könnyebben vehetnek részt a fiatalok pl. szervezett színház-, múzeumlátogatásokon. Ahhoz, hogy egy ország, egy megye hagyományait, kultúráját megőrizze, az ifjak tevékenykedésének is köszönhető. Erre ösztönözni kell a fiatalokat.
11
Fontos, hogy minél több fiatalt vonzzon magához egy adott kulturális intézmény, érezzék magukat ott jól a fiatalok, az intézményen keresztül kapcsolódjanak be az adott megye kulturális életébe, a felnövekvő nemzedék a kultúrán keresztül is kötődjön az adott megyéhez, művelődési és szórakozási lehetőségei itt segítsék a felnőtté válását, személyiségének kiteljesedését. Ezek az intézmények fejleszthetik az igényt a szabadidő eltöltésének tartalmasabb módjaira, mert a kulturális rendezvények nem csupán a szellem és a test táplálékaként foghatók fel, hanem mint prevenció, mint alternatíva a nem kívánt időtöltési formákkal szemben.
4.2.3. Testkultúra A megyében, az általános iskolákban 205 Iskolai Sportkör, 24 Diáksport Egyesület, a középiskolákban 44 Iskolai Sportkör és 5 Diáksport Egyesület tevékenykedik. Jelenleg a megyében 223 tagszervezet működik, ebben 85842 fő érintett. A tanulók rendszeresen részt vesznek a diákolimpiai, az országos és a megyei versenyeken. A megyei elődöntőkbe és döntőkbe a körzeti versenyeken keresztül jutnak be a diákok. 2005. január 1-től az iskolák és a diáksportszervezetek a honlapon keresztül juthatnak hozzá a diáksporttal kapcsolatos információkhoz, értesülhetnek a megyei versenykiírásokról, programokról, eredményekről. Diáksport Bizottságok a megyében a következő helyeken működnek: Fehérgyarmat, Ibrány, Kisvárda, Mátészalka, Napkor, Nyírbátor, Nyíregyháza, Tiszavasvári és Vásárosnamény. Sajnos ez kevés, el kellene érni, hogy a megye városaiban, az adott város vonzáskörét is gondozó sportegyesület jöjjön létre. Valamennyi Diáksport Bizottság szervezi és koordinálja egy - egy adott "kistérség" diáksport versenyrendszerét, segíti a diáksport szervezetek tevékenységét. Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében működik Megyei Diáksport Tanács, mint társadalmi szervezet, amely együttműködve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés által alapított Spori Sport Közalapítvánnyal, ellátja a megyei diáksport és utánpótlás - neveléssel kapcsolatos feladatokat, segíti és fejleszti a diáksport és diákturizmus feltételrendszerét.
4.2.4. Egészségügy, gyermek- és ifjúságvédelem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2006-ban 262 háziorvosi praxis működött. A védőnői körzetek száma 297. Egyre nehezebb az ellátást megoldani a városoktól távoli kisközségekben, hátrányos helyzetű területeken, iskolákban. A megyében ifjúsági orvos és főállású iskolaorvos csak a nagyobb városokban dolgozik. A települések többségében az iskoláskorúak ellátását a házi gyermekorvos vagy háziorvos, illetve a rutinvizsgálatokat a védőnők egyedül végzik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ÁNTSZ Egészségfejlesztő Osztálya foglalkozik az iskoláskorúak állapot-felmérésével, az iskolai étkeztetéssel, az egészséges büfék
12
hálózatának kidolgozásával, a szűrések szerepével és az arra való mozgósítással, fejlesztő tréningekkel, a drog és a szenvedélyek elleni prevencióval. Közismert tény, hogy a fiatalkorúak, a 15-25 év közötti korosztály a legveszélyeztetettebb. A káros szenvedélyek kialakulásának útját a fiatalabbak dohányzással és alkoholfogyasztással kezdik. Később egyre gyakoribb hangulatjavító az alkohol-gyógyszer kombináció, a füves-cigaretta, a diszkódrog majd a kemény drogok. Ez a tendencia megyénkben is tapasztalható, de a veszélyesebb keménydrogok a jóval magasabb költségvonzatuk, és nehezebb hozzáférhetőségük miatt itt az ország észak-keleti részén sokkal ritkábban fordulnak elő. A drog sajnálatos módon ott van szinte minden iskolában. Már az alsó tagozatos gyermekek között is vannak dohányzók és eseti alkoholfogyasztók, a serdülők jelentős része pedig már szinte minden anyagot kipróbál. A táblázatból látható, hogy a megyében élő fiatalok közül milyen mértékű a drogfogyasztás. 3. táblázat: A középiskolás korosztály kapcsolata a droggal A kipróbálás gyakorisága Gimnázium Szakközépiskola
Szakmunkásképző
Egyszer kipróbálta
9,7%
6,8%
16,9%
Alkalmi fogyasztó
12,8%
8,7%
17,7%
Rendszeres fogyasztó
1,3%
1,5%
4,2%
Még nem próbálta
76,2%
83,0%
61,2%
„Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében” címmel központi célirányos programtervezet látott napvilágot. Ennek irányelveire alapozva az utóbbi években Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, jelentős problémakezelő megmozdulások történtek. A szervezett programok közül a DADA program (Dohányzás, Alkohol, Drog, Aids) a rendőrség figyelemre méltó, egészséges életmódra nevelő programja a legsikeresebbek között említhető, amely legszélesebb körben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iskoláiba is eljutott. A gyermek- és ifjúságvédelemmel való foglalkozás kötelező feladata az önkormányzatoknak. Az új gyermek- és ifjúságvédelmi törvény célja elsődlegesen a családok támogatása és a veszélyeztetettség csökkentése. A szándék arra irányul, hogy az önkormányzatok, a hivatásos és civil szervezetek a megelőző és segítő, ellátó tevékenységükhöz garanciákat kapjanak. A gyermekek védelmének rendszerében fontos feladatot látnak el az egészségügyi és szociális intézmények (pl. háziorvosi, védőnői, családsegítő szolgálat), valamint más ágazatokhoz tartozó szervek, különösen oktatási-nevelési intézmények, rendőrség, ügyészség. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességét tekintve egyike a legmagasabb roma populációval bíró megyéknek. A népességben észlelhető demográfiai átmenet eredményeképpen a megyében tovább fog emelkedni a roma fiatalok száma a hasonló korú népességben. A roma népesség hátrányát tovább fokozza, hogy az országos arányt meghaladó módon a roma népesség több, mint 70%-a községekben lakik, ahol a teljes populáció 18,7%-át teszi ki. A megyében élő cigány népesség foglalkoztatási adatai elmaradnak
13
a romák körében mért országos átlagtól, a települési hátrányok, a nem megfelelő iskola, illetve oktatási rendszer e hátrányokat tovább fokozzák. A cigány származású magyar állampolgárok körében a megyében még napjainkban is elterjedt, hogy egy háztartásban többen laknak. A megyében élő roma háztartások háromnegyede él házaspárral és nyolctizede gyerekével együtt. A magyarországi cigányság demográfiai viszonyrendszere tehát igen nagymértékben különbözik a többségi társadalométól, ami számos szociális-társadalmi problémát hordoz magában, nem egyszer az esélyegyenlőség megteremtését is akadályozza. Az esélyegyenlőtlenségek reprodukciójának egyik közismert és szembetűnő példája az oktatási rendszerben fedezhető fel. A hazai és megyei cigányság jelenlegi helyzetéből való „kitörésére” az oktatási rendszer nyújt lehetőséget. Az adatok szerint a szakmunkásképző iskolák elvégzését preferálják a cigány tanulók és szüleik is, mely oktatási intézmények csupán olyan tudást, készséget és képességeket adnak a tanulóknak, melyekkel csak alacsony egzisztenciával járó státuszokat tudnak betölteni. A roma tanulók lemorzsolódása nemcsak a felsőoktatási intézményekben magas, hanem sajnos már a szakmunkásképzőkben is. A tapasztalatok szerint csak az első iskolai év után figyelhető meg nagyobb mértékű lemorzsolódás, aki azonban az első év után is megtartja tanulói jogviszonyát, az valószínűleg be is fogja fejezni tanulmányait. Magas a megyében élő cigány fiatalok közül azok száma, akik rokkantsági, illetve öregségi nyugdíjban, jövedelempótló támogatásban, munkanélküli járadékban részesülnek. Míg a tanulók és átképzésre járók aránya csak 2,6% volt. Állandó állása csak minden tizenhatodiknak van. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén 1997-ben 65 szegregált cigánytelep volt, ez a szám 2003-ra már 71-re növekedett. Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a megyénkben élő, kirekesztett cigányok főként a kisebb településeken, illetve tanyákon, telepeken élnek. Megyénkben jelentősen megnőtt az előző évekhez képest a fogyatékkal élők száma. A megye népességének 2,4%-a fogyatékkal élő fiatal. Ezen ifjúsági csoport száma a fogyatékkal élő népesség 9,6%-a. A fiatalok közül többen élnek községekben, így helyzetüket a települési egyenlőtlenségek rontják. Megyénkben összes háztartásának 13,6%-ban fordul elő fogyatékkal élő személy. Mivel a községekben korlátozottabbak a munkavállalási lehetőségek, nehezebben elérhetőek az egészségügyi, a rehabilitációs szolgáltatások, az iskola nehezebben tudja biztosítani az integrált oktatás feltételeit, a sajátos nevelési igényű tanulót megillető többletellátást, szolgáltatásokat. Megyénkben a falun élő fogyatékkal élő fiatalok iskolázottsága a legalacsonyabb, körükben legproblémásabb a tanulmányok esetleges későbbi folytatása, hisz 49%-uknak nincs befejezett alapiskolai végzettsége sem. Kedvező, hogy a családban élők száma valamivel több, mint akik intézetben nevelkednek. Az intézetben élők létszáma sajnos az országos adatokhoz képest igen magas. Úgy tűnik, hogy többségük olyan intézetben él, melynek nem kifejezetten profilja a fogyatékkal élők szakszerű ellátása. Megyénk 15 évesnél idősebb korcsoportjában elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulók közel fele tizedik évfolyamon kilép az iskolarendszerből. A középiskolai végzettséget szerző sajátos nevelési igényű tanulók aránya húsz százalékra becsülhető, és enyhén növekszik a középfokba belépő sajátos nevelési igényű tanulók aránya is megyénkben.
14
A megye gyermekvédelmi rendszerének átalakításáról a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermekvédelmi Intézményrendszerének Átalakítási Terve intézkedett a 2001-2006. évekre. Ebben a következő célok kerültek meghatározásra: a meglévő Gyermekotthonok komfortosítása, minőségi felújítása, a lakásotthoni elhelyezések biztosítása a jelenleg többcélú intézményekben elhelyezett gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók részére, így tiszta profilú intézmények létrehozása, a nevelőszülő hálózat folyamatos fejlesztése, speciális nevelőszülők képzésével a paletta szélesítése, erősíteni kell a vérszerinti családba való visszajutás lehetőségét, valamint az örökbeadások számának növelését. Megyénkben nem jobb az érdekérvényesítés, érdekképviselet helyzete, mint az ország más területén, annak ellenére, hogy vannak kedvező tapasztalatok is, mint a diákpolgármester megválasztása, vagy a Nyír-Diák Egyesület működése. Fontos, hogy a fiatalok tanulják meg az érdekegyeztetés, érdekérvényesítés megfelelő formáit és sikeres eljárásmódjait, fejlesszék állampolgári képességeiket. Gyermek- és ifjúsági önkormányzat 34 (az önkormányzatok 16.5 %-a), Érdekegyeztető fórum mindössze 7 településen működik. Hasonló a helyzet a diákparlament esetében is, szintén 7 településen található.
4.2.5. Szociális helyzet, munkanélküliség A fiatalokat és családjukat érő kedvezőtlen gazdasági, környezeti hatások, a munkanélküliség, a napi megélhetési gondok, a létbizonytalanság, a képzés és a tartalmas szabadidős tevékenységek hiánya a deviáns magatartási formák elterjedésének kedveznek, amelyet mutat a drog és kábítószer, élvezeti cikkek rohamos terjedése, a fiatalkori bűnözés számszerű növekedése. A munkába állás és az otthonteremtés, családalapítás összefügg. Ezek legfőbb forrása a munkából származó jövedelem. Mindezeket tovább nehezítik a megye és a régió hátrányos helyzetéből adódó sajátosságok és azok negatív hatásai. A tömeges méretű munkanélküliség legkorábban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelent meg, és máig a legkritikusabb foglalkoztatási helyzetben lévő térség maradt. A megyei keresetek mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabbak az országosnál. Ebben többek között a megye gazdasági teljesítőképességének szintje, struktúrája, de a képzetlenebb munkaerő nagyobb súlya is szerepet játszik. Az itt élő fiatalok munkaerő-piaci pozícióját azonban leginkább az határozza meg, hogy a válság itt mélyebb, a munkaerő-piaci harcok kiélezettebbek. A fiatalok nagy számban vesznek részt képzéseken, átképzéseken, a felvevőpiac azonban továbbra is gyenge. Az elmúlt évtized strukturális átalakulása a munkaerő-piac drámai változását eredményezte. A munkanélküliség gyors megjelenése és növekedése a fiatalokat is érintette. 2001-től a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája újból emelkedni kezdett, valamint nagy kihívásként szembe kellett nézni a diplomás fiatalok munkanélküliségi rátájának emelkedésével is. Megyénk lassúbb ütemű gazdasági fejlődése a foglalkoztatottak arányának csökkenését eredményezte. A munkanélküli státuszba újonnan belépők 55%-a pályakezdő fiatal volt. Ők az összes munkanélküliek 13%-át tették ki. A munkanélküli
15
fiatalok között kiemelkedően magas a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a szakmunkások aránya. Az előző évekhez képest növekedett a diplomás pályakezdő munkanélküliek száma is. 3. diagram: A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása kirendeltségenként 113 110 505
621
453
141 124
1010
955
1976
2662
807
91 97
Főiskola, egyetem Gimnázium Szakm.k., szakisk. Szakk.isk., techn. Legfeljebb 8 ált. isk.
20% 0%
136 103 535
1177 1922
40%
298 275
1024
1685 295
60%
221 314
1165
1810 2858
80%
995
1893
232 253
1261
330 510
111
433 441
3496
100%
Kisvárda
Nagykálló Fehérgyarmat Nyírbátor Tiszavasvári Nyíregyháza Csenger Mátészalka Baktalórántháza Vásárosnamény
(Megjegyzés: Kisvárda kistérség és Záhony kistérség a diagramokon együtt szerepel) A pályakezdő munkanélküliek helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nőtt azoknak a száma, akik rövid foglalkoztatás után ismételten munkanélkülivé váltak. A visszatérő eseteket vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a nagykállói és a nyíregyházi körzetekben emelkedett legnagyobb mértékben az ismételten munkanélkülivé váló pályakezdők száma. A pályakezdő munkanélküli fiatalok aránya a megye kedvezőtlen gazdasági státusza, az oktatás tömegesedése miatt és a munkanélküliség kezelésére álló erőforrások szűkössége miatt várhatóan tovább emelkedik. Az elmúlt év munkaerő-piaci helyzetét elemezve azonban szükséges megjegyezni, hogy a csökkenő munkaerő kereslet ellenére a sikeres munkába helyezések száma fölülmúlta az előző évit. A fiatalkori bűnelkövetésnek komoly társadalmi gyökerei vannak. A munkanélküliségből eredő kilátástalanság, a szegénység és gazdagság közötti hatalmas gradiens, a másoknál tapasztalt jólét, a munka értékének devalválódása, az ügyeskedő haszonszerzés és az árubőség gerjeszti a kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok bűnözésbe torkolló feszültségeit. A bűnelkövetők között a 15-25 éves korosztály a népességmegoszláshoz képest felülreprezentált, és közel felük vagyon elleni bűncselekményt követ el. A bűncselekményekben aktív fiatalok nem kapcsolódnak már az iskolarendszerhez, nincsenek határozott képzési, foglalkozási motivációik és az iskolában rossz tanulók voltak, többségük évismétlő volt. A vertikális és horizontális célok megvalósítása valamennyi ágazatban és szakterületen az ifjúsági korosztály érdekeit és össztársadalmi érdeket szolgálnak.
16
5. Összegzés A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2008-2013. elfogadása fontos eszköze annak, hogy a megyei önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait hatékonyan lássa el. A koncepció lehetőséget ad a szemléletváltásra, és részterületeken történő továbblépésre. Módosítani időközönként nem csak lehetséges, de szükséges is a kulturális-társadalmi, gazdasági és jogi változások miatt. A koncepcióban megfogalmazott kritériumok figyelembevételével indokolt és szükséges volt elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a konkrét feladatokat, hozzárendelhető forrásokat, a felelősöket. A meghozott döntések akkor érik el céljukat, ha a megye ifjúságának helyzete visszatérően komplexen kerül megvizsgálásra. Az ifjúsági koncepció megvalósítása csakis különböző szintű együttműködésekkel, aktív partneri viszonyban valósítható meg, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk a közös munkára, a feladatok megosztására. Az ifjúsági feladatokat az önkormányzat intézményeinek, szakembereinek a közreműködésével és a civil szervezetekkel együttműködve kell megvalósítani. Az ifjúságsegítés fontossága érdekében törekedni kell arra, hogy mind a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Közgyűlésében, illetve szervezeti egységeiben, mind a hivatal struktúrájában helye és szerepe legyen a szakterületnek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ifjúsági Koncepciója 2008-2013 olyan stratégiai terv, amely – figyelembe véve az országos és európai uniós folyamatokat – a megyében élő fiatalok életminőségének javítására irányul az elkövetkező években.
17
Cselekvési terv 2008-2013 A fiatalok életét hátrányosan befolyásoló hatások csökkentésére konkrét intézkedéseket kell tenni, hiszen a veszélyek egyértelműek. A cselekvési program, amely elkészült, segítheti a fiatalok egészséges fejlődését, a tanulási folyamat és szabadidő eltöltésének támogatását, hiszen ezeken keresztül alapozhatják meg saját sikeres részvételüket majd a családalapítás, pályakezdés időszakában.
I. Megyei szintű feladatok, célok Az ifjúsági feladatok az ágazati intézményrendszer feladatellátásával, állami, önkormányzati, civil és non-profit szervezetek szerepvállalásával valósulhat meg. 1. Az ifjúsági korosztály tekintetében óriási szerepe van a hatékony és hiteles kommunikációnak, ezért biztosítani kell a megfelelő információáramlást a korosztály és más társadalmi csoportok között. A kommunikáció tudatos fejlesztésével hatékonyabbá kell tenni az együttműködést a rendelkezésre álló intézményekkel, szervezetek, tartalomszolgáltatókkal. Fontos feladat a közművelődési szervezetek hálózatának, megyei intézmények, teleházak hálózatának összekapcsolása. Internetes szolgáltatások, közösségi hozzáférések biztosítása és fejlesztése, speciális, térségi adatbázisok létrehozása. Felelősök: - Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Együttműködők: - Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda - civil szervezetek - kistérségi társulások - önkormányzatok Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: - pályázatok
18
Ifjúsági
és
2. A fiatal korosztály testi, lelki egészségének a védelmében fejleszteni kell a kommunikációt az ifjúsági szervezetek, oktatási intézmények, valamint az egészségügyi és szociális szervezetek között. Ennek eszközei: fórumok, adatbázisok, rendezvénynaptár. Felelősök: - Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottsága
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - civil szervezetek - kistérségi társulások - önkormányzatok - Művelődési és Oktatási Bizottság - közoktatási intézmények - egészségügyi és szociális szervezetek Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: pályázatok 3. Egészségnevelés erősítése, mivel a sportolás alternatívát nyújt a káros szenvedélyekkel szemben és az egészségmegőrzés szempontjából is fontos. Kiemelt feladat a testkultúra fejlesztése, a sport (tömegsport) népszerűsítése, a sportolásra nevelés, amelyet egyrészt a közoktatási intézményekkel, illetve sportszervezetekkel való szorosabb együttműködéssel lehet elérni. Felelősök: - Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottsága
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Diáksport Szövetség - közoktatási intézményekkel - sportszervezetek Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: pályázatok, Költségvetési rendelet 5. számú melléklet C/4 ifjúsági és sport feladatok támogatása 4. Fel kell tárni az ifjúság művelődési igényeit. Érdeklődésüknek megfelelő klubok, szakkörök működéséhez elsősorban a művelődési központok a könyvtárak és teleházak a legalkalmasabb szervezeti formák. Az ismeretterjesztés területén az ifjúság érdeklődésének és problémafelvetésének megfelelően kerekasztalok, előadások szervezése szakemberek segítségével. Például:
19
Felelős: -
drogprevenciós előadások szervezésében való közreműködés a megye fiataljai számára egészséges életmódra nevelő versenyek szervezése mentálhigéné a környezet védelme iránti felelősségre nevelő programok, előadások, versenyek szervezése ifjúsági találkozó szervezése ifjúsági érdekvédelemről, ifjúság demokratikus jogainak biztosításáról felsőoktatás helyzetéről informáló rendezvények szervezése Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - Oktatási és Kulturális Bizottság - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat - megyében működő környezetvédelmi szervezetek - oktatási, szociális intézmények - önkormányzatok - megyei diák önkormányzat - közművelődési intézmények - civil szervezetek - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Diáksport Szövetség - szakemberek Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: pályázatok 5. A művelődési házak a fiatalok igényeihez, életkori sajátosságukhoz és gondolkodásmódjukhoz olyan színházi és könnyűzenei programokat szervezzenek, melyek kulturális értékeket hordoznak Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Együttműködők: - Oktatási, Kulturális Bizottság - önkormányzatok ifjúsági felelősei - megyei önkormányzat ifjúsági felelős - közművelődési intézmények - civil szervezetek Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: pályázatok, támogatások
20
Önkormányzat
Ifjúsági
és
6. Az intézményekben működő diákönkormányzatok az érdekegyeztetés, érdekérvényesítési fellépés első lépcsőfokai, amelyeket támogatni és segíteni kell. A cél az, hogy ezen ifjúsági szervezeteknek egymással, illetve más ifjúsági szervezetekkel történő együttműködése, kommunikációjának javuljon. Együttműködés, megfelelő kommunikáció kialakítása a diákönkormányzatok, önkormányzat, megyei önkormányzat között. Ehhez biztosítani kell a legmegfelelőbb kommunikációs csatornákat. Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyermek és Ifjúsági Diák Önkormányzat - Oktatási, Kulturális Bizottság - szabolcs-szatmár-bereg megyei diákönkormányzatok - szabolcs-szatmár-bereg megyében működő érdekegyeztető fórumok - szabolcs-szatmár-bereg megyei önkormányzatok Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: nem szükséges 7. Fontos feladat, hogy a fiatalok vegyenek részt a megye közéletben, s szervesen épüljenek be annak döntéshozatali folyamatába. Az önkormányzat bevonja a fiatalokat az őket érintő döntések előkészítésének folyamataiba, lehetőséget ad számukra a vélemény-nyilvánításra, javaslattételre. Bátorítani kell a megye önkormányzatait, hogy tevékenykedjenek a településükön élő fiatalok érdekében, melynek első lépése lehet, hogy településükön hozzanak létre Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatot, s ezzel ösztönözzék az ifjakat, hogy az őket érint döntések aktív részesei, előkészítői legyenek Illetve támogatni kell a már működő települési szintű gyermek- és ifjúsági önkormányzatok, helyi és térségi érdekképviseleti fórumok, ifjúsági tanácsok tevékenységét. Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Együttműködők: - önkormányzatok - megyei gyermek és ifjúsági önkormányzatok Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: nem szükséges
21
Ifjúsági
és
8. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Gyermek szervezetének fejlesztése, stabilizálása. Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
és
Ifjúsági
Önkormányzat
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat - kistérségi ifjúsági referens - közoktatási intézmények vezetői - diákönkormányzatok Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: nem szükséges 9. Az ifjúsági vezetők képzése legyen folyamatos feladat, melynek költségeire az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács által kiírt pályázati lehetőségek által pályázni lehet. Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: pályázatok 10. A hasznos szabadidő eltöltése érdekében elengedhetetlen egy településen működő Ifjúsági ház létrehozása és azok megyei szinten történő összefogása, összekapcsolása, a megfelelő információáramlás érdekében. Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Együttműködők: - települési önkormányzatok Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: pályázati forrás, civil szervezetek támogatása
22
Ifjúsági
és
11. Ifjúsággal kapcsolatban álló civil szervezetekkel kapcsolattartás, és annak szorosabbá tétele Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - civil szervezetek - kistérségi ifjúsági referens, - önkormányzati ifjúsági referens Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: nem szükséges 12. Külföldi kapcsolatokban, testvérvárosi együttműködésekben kevés tétel irányul az ifjúságpolitikára, így a fiatalok nincsenek kellő képen motiválva arra, hogy részt vegyenek ebben a tevékenységi körben. Testvér-települési kapcsolatok, határmenti együttműködések ifjúságpolitikai tartalommal bővítése. Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottsága
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - Európai Integrációs és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága - önkormányzatok Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: nem szükséges 13. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kisebbségi fiatalok és a magyar fiatalok között egyre erőteljesebben kiéleződik az ellentét. Segítő programok kidolgozására van szükség a fiatalok szegregációjának, a cigány és nem cigány fiatalok közötti konfrontálódás megelőzésére. Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - Oktatási Kulturális Bizottság, - Cigány Kisebbségi Önkormányzat, - Egyházügyi, Idősügyi és Társadalmi Kapcsolatok és Kisebbségi Bizottság
23
Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: nem szükséges 14. Több figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élő fiatalok társadalomba történő fokozottabb beilleszkedésére. Olyan programok kidolgozására van szükség, amely a fogyatékkal élő és egészséges fiatalok kapcsolatát szorosabbá teszi, segíti az elfogadást. Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
és
Együttműködők: - Oktatási Kulturális Bizottság, - civil szervezetek - Egyházügyi, Idősügyi és Társadalmi Kapcsolatok és Kisebbségi Bizottság Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: nem szükséges 15. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok ifjúsági feladatokat ellátó munkatársaival együttműködő kapcsolat kialakítása, annak szorosabbá tétele. Tréningek, kerekasztal megbeszélések, konferenciák szervezése Felelős: -
Szabolcs-Szatmár-Bereg Sportbizottság,
Megyei
Önkormányzat
Ifjúsági
Együttműködők: - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatai, - Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: pályázatok 16. Pályázati lehetőségek folyamatos figyelése, kihasználása. Felelősök: - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Ifjúsági munkatárs Együttműködők: - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat
24
és
-
Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda
Határidő: folyamatos Hozzárendelt forrás: nem szükséges
II. Kistérségi és települési szintű feladatok Ajánlások települési önkormányzatok számára Javaslatok a többcélú kistérségi társulások számára Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, a fenti célok érdekében illetve az alábbi feladatok minél hatékonyabb ellátása érdekében együttműködésre, összehangolásra ösztönözi a megye területén működő kistérségi társulásokat és települési önkormányzatokat. − Az önkormányzatok közművelődési intézményeikben ingyenesen vagy kedvezményesen biztosítanak helyet az ifjúsági szervezetek összejöveteleihez, rendezvényeihez. − Az önkormányzatok saját ingatlanjaikban ingyenesen biztosítanak helyet az ifjúsági információs és tanácsadó irodák, ifjúsági információs pontok működéséhez. − Bocsássák a fiatalok rendelkezésére az intézmények ifjúsági tereit (ÁMK, Kultúrház, Faluház, iskola, tábor stb.), sportpályáit tanítási időn kívül is (egyedi feltételek mellett). − Az önkormányzatok tulajdonában lévő kihasználatlan közösségi és sportterek, a megfelelő biztosítékokat tartalmazó szerződéssel kerüljenek az ifjúságot segítő helyi szervezetek gondozásába, s így rajtuk keresztül a fiatalok rendszeres használatába. − Kezdeményezzék és támogassák a közterületi ifjúsági szolgáltatások, közösségfejlesztő tevékenységek beindítását, működtetését. − Segíteni kell egymás ifjúsági programjainak megvalósulását, valamint az együttműködés célját szolgáló pályázatokat. − Segítsék egymás szakmai programjait, képzéseit, pályázatait, az ifjúsági célú cselekvési tervek illetve koncepciók kidolgozását, elkészítését. Ezen feladatok elvégzésébe vonják be a kistérségi és helyi ifjúsági fórumokat, érdekegyeztető szervezeteket. − A települési önkormányzatok és kistérségi társulások, saját ifjúsági feladataik ellátása során vegyék figyelembe a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ifjúsági 25
Koncepciót 2008-2013, és működjenek együtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat ifjúsági feladatait ellátó szervezetekkel (SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Ifjúsági és Sport Bizottság, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat). Nyíregyháza, 2008. szeptember 11.
26
1. számú melléklet
Fiatalok a megyében Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyzetkép Kutatási Beszámoló 2006 Összegzés Készítette: Nyíregyházi Főiskola Neveléstudományi és Szociálpedagógiai Tanszéke Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke •
A demográfiai helyzetre vonatkozó vizsgálatok megerősítik, hogy a megyében is egyre erőteljesebbé váltak a nemzetközi és hazai szinten jellemző folyamatok, mint az idősek arányának növekedése, illetve a születések számának csökkenéséből adódóan a gyermekés ifjúkorú generációk létszámának és arányának csökkenése. Ugyanakkor a demográfiai előrejelzések alapján jól látható, hogy a megye hosszú időre megőrzi majd az összehasonlításban is fiatalos korstruktúráját, így kifejezetten szükséges egy megyei ifjúságpolitikai koncepció kidolgozása. Magyarországon demográfiai krízis van. Jelentősen nő az idősebbek, a 65 év felettiek összlakosságra vetített számaránya, míg a fiataloké csökken. A fiatalok esetében a házasságkötési arányszámok folyamatosan csökkennek, egyre gyakoribbak a válások fiatal korban, egyre kevesebb gyermeket vállalnak, magas a terhesség-megszakítások száma, és folyamatosan alakulnak át a családés háztartásszerkezetek. Mindezek a változások a következő társadalmi tényekre vezethetők vissza: nő az iskolázottság a fiatalok körében, egyre több időt töltenek az iskolában, egyre karrier-centrikusabbak. Megindult a fiatalok körében a külföldre vándorlás, a külföldi munkaerőpiacon való részvétel. Mindezzel együtt jár az ifjúsági életszakasz kitolódása, egyre későbbre tolódik a munkába állás, a családalapítás és a gyermekvállalás időszaka.
•
Egy részletesen kidolgozott, és hosszabb távra szóló elképzelés természetesen nem képes meggátolni a demográfiai fordulatot, de lassíthatja, ha a gyermekvállalás és gyermeknevelés feltételrendszerét könnyebbé teszi.
1
-
Ehhez szükség lenne - különösen a több szempontból is hátrányos helyzetűnek minősíthető megyei kistérségek esetében - települési és kistérségi intézményfejlesztésre. Ennek keretében segíteni kell, hogy minden településen, vagy legalább mikrotérségi szinten minden településre vonatkozóan váljon teljes körűvé a Gyermekjóléti szolgálatok, illetve a családsegítés intézményrendszerének, valamint a védőnői szolgálatnak a tevékenysége.
-
Az egészségügyi - szociális ellátórendszer bővítésével és felhasználásával olyan speciális, települési, vagy kistérségi szintű támogató programok is elindíthatóak, melyek a (fiatal) kisgyermekes családok helyzetét tudnák javítani, illetve segítséget tudnának adni a családok problémáinak megoldásában.
-
Hasonló módon lehet fejleszteni a közoktatási és közművelődési intézményrendszert is, mivel több önkormányzat jelezte, hogy nincs, vagy kevés a fiatalok számára elérhető kultúrálódási és szórakozási lehetőség.
•
A jövedelmi-foglalkoztatottsági helyzetre vonatkozó adatok a megye - hazai összehasonlításban is - rossz helyzetére világítanak rá. Ebben a tekintetben nem meglepő, hogy a gyermekszegénység aránya is magasabb a megyében, mint országosan.
•
A tanulásra és önképzésre fordított idő növekedése arra utal, hogy a megyében élő családok és fiatalok a hátrányos helyzetből való kitörés egyik alapvető feltételének a tanulást, képzést, továbbtanulást gondolják.
-
Ebből következően bővíteni kell, lehet a gyermek- és ifjúsági célú támogatások körét, hiszen a megyében több olyan önkormányzatot is találunk, amely a főbb támogatási formák mellett számos egyéb támogatási formát biztosíthatna a fiatal korosztály számára.
-
Szükséges, hogy a továbbtanulást segítve bővüljön az ösztöndíj jellegű támogatások köre, illetve a tehetséggondozást segítő programok száma és összehangoltsága, beleértve ebbe a távoktatás módszertanát és lehetőségeit is. Szükséges lenne a tehetséggondozás számára egy
mentorhálózat
kialakítása,
amelyben
előzetesen
kiképzett
pedagógusok,
szociálpedagógusok, segítő szakemberek vennének részt megyei, illetve kistérségi szinten. Erre nagyon alkalmas lenne a teleházak hálózatának további fejlesztése, melyek jelenlegi szolgáltatási körét is érdemes bővíteni, így intézményi bázisai lehetnek a legkülönfélébb rendezvényeknek, tanfolyamoknak, továbbképzéseknek, versenyeknek, távoktatási programoknak, amelyeknek általános igényét több település is megfogalmazta. -
Egy ifjúsági hálózat kialakításában elsődlegesen azokra az önkormányzatokra, településekre lehet elsőként számítani, ahol már működnek ifjúsági szervezetek, dolgozik 2
ifjúsági
referens,
kialakultak
az
ifjúsági
érdekképviseletek
szervezeti
formái.
Segítségükkel, illetve aktív közreműködésükkel megyei, illetve kistérségi szintű ifjúsági rendezvények,
találkozók,
közreműködhetnek
a
fesztiválok
megyei
is
szervezhetővé
ifjúságpolitikai
válhatnak,
célkitűzések
képviselőik
megfogalmazásában,
megvalósításában. •
A megyére jellemző elvándorlási adatok azt bizonyítják, hogy főleg a fiatalabb korosztályok tagjai, illetve az aktív korú és gyermekes családok hagyják el a megyét. Az elvándorlás megakadályozására már több program is indult a megyében, pl. a diplomás munkaerő megtartása érdekében.
-
Feltétlenül szükséges a hasonló céllal kialakított programok további fejlesztése és bővítése, illetve a máshol végzett diplomás, korszerű szakismerettel rendelkező munkaerő „visszacsábítása”, akár célzott, munkahely támogató programok kialakításával.
•
Megyénk lassúbb ütemű gazdasági fejlődése a foglalkoztatottak arányának csökkenését eredményezte. A munkanélküli státuszba újonnan belépők 55%-a pályakezdő fiatal volt, akik az összes munkanélküliek 13%-át tették ki. A frissen végzett fiatalok megjelenésével a 15- 29 éves korcsoport munkanélküliségi rátája 15,3 %. A munkanélküli fiatalok között kiemelkedően magas a legfeljebb nyolc osztályt végzettek és a szakmunkások aránya. A megváltozott munkaerő-piaci követelmények között a lépéstartás és a korrekció csak azon fiataloknak adatik meg, akik felkészültek a folyamatos tanulásra. Az utóbbi években növekedett a diplomás pályakezdő munkanélküliek száma és azok aránya is, akik rövid foglalkoztatás után ismételten munkanélkülivé váltak.
•
A Megyei Munkaügyi Központ stratégiájának célja a munkába helyezés elősegítésén keresztül a megyéből származó diplomás fiatalok megtartása volt. A non-profit ügyintézők és menedzserek a képzés után civil ügyintézőkként segítik a munkanélküliek elhelyezkedését, illetve pályázatokat írnak és uniós támogatásokat hívnak le.
-
A pályakezdő munkanélküli fiatalok aránya a megye kedvezőtlen gazdasági státusza, és az oktatás tömegesedése miatt és a munkanélküliség kezelésére álló erőforrások szűkössége miatt várhatóan tovább emelkedik.
-
A jelenleg sikeresen működő programok mellett a diplomás munkanélküliség csökkentése érdekében kívánatos lenne a gyakornoki állások megteremtését célzó programok bevezetése.
•
Az állástalan fiatalok iskolai végzettség szerinti összetételét elemezve megállapítható, hogy a foglalkoztatás fontos elemévé vált a képzettség. A megyei munkaerő- piaci helyzet
3
javítása
érdekében
az
oktatás-képzés
fejlesztése
a
gazdaságpolitikai
célokkal
összehangoltan történt. Ezt szolgálták az oktatás különböző szintjein történt szerkezeti és tartalmi átalakítások. E mellett fontos szerepet kaptak a fiatalok munkaerő-piaci integrálását segítő programok is. -
Az integrációt elősegítendő ki kell szélesíteni a diákmunka-lehetőségeket a szükséges munkatapasztalat megszerzéséhez.
•
Az iskolai egész napos ellátásra a családoknak és a gyerekeknek egyaránt szüksége van, mint biztonságot nyújtó, hátránykompenzáló, a gyermek személyiség- és közösségi fejlesztését elősegítő nevelési lehetőségre.
•
Az alapfokú művészeti oktatást végző iskolák több száz feladat-ellátási helyen a megye különböző intézményeiben a gyerekek és fiatalok egyharmadát vonják be elsősorban tánc, zene és képzőművészeti programjaikba. Feltételezhető, hogy a nevelés-oktatási intézményekben különféle tanórán kívüli formák (pl. szakkörök) feladatát egészítik ki ezáltal az alapfokú művészeti iskolák. Klienseik körében tapasztalható népszerűségüket annak is köszönhetik, hogy a jelzett művészeti ágakat „helybe viszik”.
-
Javasolható
ezen
intézmények
szakmai
hatékonyságát
tovább
növelő,
segítő
lehetőségeket feltáró empirikus vizsgálatok végzése. •
A 21. század elején a magyarországi munkaerő-piac egyre nagyobb mértékben az érettségire épülő szakképzést igényli, ezért mind szakmai, gazdasági, társadalmi feltételeit meg kell teremteni annak, hogy e téren a megye elérje legalább az országos átlagot. Ez nagyban hozzájárulhat a megye, a régió eredményes fejlődéséhez. Az érettségizettek megyei arányának következő évtizedben bekövetkező növekedése egyben a helyi felsőoktatási beiskolázás bázisának növekedését is jelentheti egyben, megkövetelve olyan felsőoktatási programok indítását, melyek szintén a régió versenyképességét erősítik.
•
Korábbi vizsgálatok is felhívták a figyelmet arra, hogy a regionális hátrányok összekapcsolódnak települési hátrányokkal, s ezek együttes előfordulása növeli az iskolai lemorzsolódást.
-
Így a regionális fejlesztésekben határozottabban szükséges hangsúlyozni az oktatás minőségének, az iskolák pedagógiai kultúrájának javítására irányuló elképzeléseket.
•
A fiatalok nemzetközi kapcsolatainak és nyelvtudásának vizsgálata során megállapítást nyert, hogy Magyarországon igen gyenge az emberek idegennyelv-tudása. Akik beszélnek valamilyen nyelvet, azok közül hazánkban a fővárosi fiatalok angolul, az idősebbek és a 4
vidékiek pedig inkább németül tudnak. Az idegen nyelvek ismeretének hiánya leginkább a fiatalság számára jelent gondot, mert ez az a generáció, amely esetében az idegennyelvhasználat kihat a továbbtanulásra, illetve a munkaerő-piaci részvételre. További probléma, hogy jelentős különbségek vannak a halmozottan hátrányos tanulói csoportok és a kedvezőbb körülményeket magukénak tudhatók idegennyelv-tanulási lehetőségei között. Annak ellenére, hogy a magyar fiatalok nem nagyon beszélnek idegen nyelveket, a magyar diákoknak nagy része szívesen folytatná tanulmányait külföldön vagy dolgozna kint pár hónapig, vagy akár pár évig is. -
Nem odázható el a megye fiataljainak szisztematikus és rétegzett tanulmányozása, így a 15-29 éves korosztály nemzetközi kapcsolatainak vizsgálata. Megválaszolandók olyan kérdések, mint milyen mértékű és jellegű kapcsolatot tartanak fent külföldi kortársaikkal, illetve megfordultak-e már külföldön és mennyi ideig voltak kint, milyen céllal? Vizsgálni kellene a nemzetközi kapcsolatok keretében az ösztöndíjak, iskolai csereprogramok
(tanévközi,
szünidei),
külföldi
diák-fogadás,
testvérvárosi
–
testvériskolai kapcsolatok, munkavállalás külföldön, nemzetközi konferenciákon való részvétel, nemzetközi szervezetekben való tagság, közös célokért való küzdés nemzetközi szinten, levelezés külföldi fiatalokkal, sporttalálkozók, zenei fesztiválok, egyéb közös programok tartalmát, feltételeit. -
Szükséges továbbá az ifjúság idegen nyelvi tájékozottságának, tanulási motivációjának vizsgálata is (milyen nyelveket beszélnek, milyen szinten, milyen nyelveket szeretnének elsajátítani, milyen nyelvekre van szükség szerintük a leginkább, tudják-e használni az eddig tanultakat, tudnak-e kommunikálni nemzetközi színtéren), ami előfeltétele a külföldi társakkal való kapcsolattartásnak.
•
Az 1997-es gyermekvédelmi törvény a megyei ellátó rendszert is új alapokra helyezte. Nagy erőkkel folyt az az átalakító munka, mely a gyermekjóléti szolgálatok felállításával a megye településeinek 79%-át érintette. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyan „csak” 6 településen nincs hozzáférés az alapellátáshoz, de a gyermekjólléti szolgálatok 78%-a csak „egyszemélyes”, ami a megkövetelt szakmai színvonal rovására megy.
-
Ennek megfelelően javasolható, hogy a gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférést a minden településen való biztosításon túl - ki kell egészíteni a szakmailag megfelelő működési feltételek (tárgyi és személyi) biztosításával.
•
A gyermekjóléti alapellátásban a gondozásba és védelembe vett gyermekek számának folyamatos emelkedése a prevenció szükségességét emeli ki. Ugyanezt támasztja alá a különböző gondoskodási formákba kerülők életkora is. 5
-
Szükséges a családi napközi intézményének népszerűsítése, a hozzáférés biztosítása, a bölcsődék befogadó képességének növelése, a védőnői szolgálat, az óvoda és az általános iskola alsó tagozatának gyermekvédelmi tevékenységének hatékonyságnövelése.
•
A megye népességének 2,4%-a fogyatékkal élő fiatal. A fogyatékos fiatalok létszáma a fogyatékos népesség 9,6%-a. A fogyatékos fiatalok közül jelentősen többen élnek községekben, így helyzetüket a társadalmi térszerveződési, települési egyenlőtlenségek is rontják. Megyénkben a megyeszékhelyen élők aránya relatíve magas, ez sok tekintetben kedvező. Így oktatási, egészségügyi ellátásuk jobban biztosított, számos szolgáltatást könnyebben elérhetnek, munkavállalási lehetőségeik relatíve kedvezőbbek.
-
A fogyatékosság típusa szerinti speciális, célzott egészségügyi ellátás racionálisabb megszervezése, a fogyatékossági típus gyakoriságához illesztett foglalkoztatási, átképzési kínálat tervezése lehetnek azok a szempontok, melyeknél indokolt azok koncentráltabb térségi, települési előfordulását figyelembe venni.
•
Megyénk összes háztartásának 13,6%-ban fordul elő fogyatékos személy. Kedvező, hogy valamivel több azon fogyatékosok száma, akik családban élnek. Az intézetben élő fogyatékos fiatalok létszáma magas az országos adatokhoz képest, s úgy tűnik, hogy többségük olyan intézetben él, melynek nem kifejezetten profilja a fogyatékosok szakszerű ellátása. A fogyatékosok területi arányszámával nincsenek összhangban ezen intézmények kapacitásai, s ez feszültségeket okoz.
-
A fogyatékos gyermekkorúak, fiatalok térségenkénti létszámának várható alakulását érdemes figyelembe venni a szakszerű ellátást biztosító intézményi férőhelyek tervezésénél, fenntartásánál.
•
Mivel a fogyatékosok napközbeni ellátását biztosító intézmény működtetését csak 30000 lakos fölött írja elő az önkormányzatok számára a törvény, a kistelepülésen élő családokban nevelkedő fogyatékos fiatalok napközbeni ellátása nem megoldott.
-
Célszerű lenne a napközi otthoni ellátást szélesíteni, különösen a községekben. A fogyatékos fiatalok időleges (alkalomszerű) ellátását biztosító, mobilabb rendszer kiépítése nagyon hasznos lehetne (pl. szakképzett asszisztensek, esetleg krízisszálló).
-
Fontos feladatot látnak el az egyházak a fogyatékos fiatalok gondozását biztosító intézmények fenntartásában. Közreműködésükkel esetleg javítani lehetne a községekben élő fogyatékosok ellátását.
-
A községekben élő halmozottan sérült fiatalok utaztatását jobban kell szervezni és támogatni, mert a fejlesztő, rehabilitációs szolgáltatásokat nem tudják ennek hiányában igénybe venni a rászorultak. 6
-
Alternatív bentlakásos intézmények, egyfajta lakóotthonok létrehozását el kellene indítani, hogy biztosított legyen a fogyatékos fiatalok ellátása azt követően is, ha már családja nem tud róla gondoskodni.
•
Megyénkben a falun élő fogyatékos fiatalok iskolázottsága a legalacsonyabb, körükben legproblémásabb a tanulmányok esetleges későbbi folytatása, hisz 49%-uknak nincs befejezett alapiskolai végzettsége sem. Az iskolai végzettség települési mutatói pontosan megegyeznek az iskolák színvonalbeli különbségeinek települési jellemzőivel.
-
Az alapiskolai végzettség megszerzését biztosító, a sajátos oktatási igényű fiatalokra adaptált programok kidolgozását kiemelten támogatni kellene. Olyan, a nemzetközi gyakorlatban már meghonosodott, „második esélyt” nyújtó, a felnőttoktatás módszertanát követő projektekre lenne szükség, melyek az iskolából kimaradt, tankötelezettségi koron túli fogyatékos fiatalok továbbtanulási, s ugyanakkor munkaerő-piaci esélyeit is javítaná. A programokkal elsősorban a falun élő fogyatékosokat kellene elérni.
-
A fogyatékossági típusok különböző tanulási nehézségeket eredményezhetnek, ezért távoktatásban, rugalmasabb időkeretekben, kevesebb kontaktórát igénylő megoldásokban kellene gondolkodni. Az át-és továbbképzésbe be lehetne vonni pályakezdő szociálpedagógusokat, művelődés-szervezőket, pedagógusokat.
•
Megyénk 15 évesnél idősebb korcsoportjában a fogyatékkal élők, elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulók közel fele tizedik évfolyamon kilép az iskolarendszerből. A középiskolai végzettséget szerző sajátos nevelési igényű tanulók aránya húsz százalékra becsülhető, és enyhén növekszik a középfokba belépő sajátos nevelési igényű tanulók aránya is megyénkben.
-
Az érintett tanulócsoportok iskolai előrehaladásának mutatóit feltétlenül figyelembe kellene vennie egyrészt az intézménytípusok vezetőinek, másrészt az iskolarendszerű illetve az iskolarendszeren kívüli képzési formák kínálatának tervezésekor az érintetteknek. A „fogyatékos-oktatáspolitikai stratégia” számára jelzés értékű lehet mindez, hisz a szakiskolai, speciális szakiskolai kínálat bővítése minden térségben indokolt lehet.
-
Megyénkben közel évtizednyi tapasztalattal rendelkezik az integrált (inklúzív) nevelésről egy általános iskola. Kiválóan alkalmas lenne bázisiskolai szerep betöltésére. Segíthetné a középfokú intézményeket is abban, hogyan válhatnak valódi befogadó intézménnyé.
-
Célszerű lenne az általános iskoláknál már jól működő bázisiskolák mintájára, legalább egy középiskolában (különböző képzési fokozatok kialakításával) megteremteni az integrálás optimális feltételeit. 7
-
A szakiskolai, de különösen a speciális szakiskolai képzés szakmakínálatát szükséges lenne modernizálni, ezzel is növelni a sajátos nevelési igényű fiatalok nyílt munkaerőpiacra való bejutását. Az érintett speciális szakiskolák ilyen irányú innovációs tevékenységét szükség lenne ösztönözni, célirányos pályázatokkal segíteni.
•
A fogyatékos fiatalok iskolai végzettségének emelése nemcsak egyéni, de társadalmi érdek is. A stratégiai cél megvalósítása az iskolarendszeren belüli képzési formákkal és az iskolarendszeren kívüli képzési formákkal együttműködve valósulhatna meg.
-
Fokozatosan el kell érni, hogy a tankötelezettségi kort átlépő fogyatékos fiatalok nagyobb arányban jussanak legalább alapfokú végzettséghez. Ezzel párhuzamosan meg kell akadályozni az alacsony iskolai végzettség újratermelődését és ki kell dolgozni azt a rendszert, amely segítséget ad ahhoz, hogy a tankötelezettséget teljesítők legalább szakiskolai végzettséget szerezzenek.
-
A megye középiskolai intézményhálózatának képzési profilját célszerűen át kell tekinteni, s a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit mérlegelő, munkaerő-piaci esélyeiket jobban szolgáló képzési kínálatot kialakítani. A szakiskolai képzés reformja zajlik jelenleg, orientálni kellene az intézményeket, hogy fejlesztési elképzeléseikben a sajátos nevelési szükségleteket elismerjék.
-
A megye speciális szakiskolai hálózatának eddigi képzési tapasztalatait hasznosítva, profiljuk bővítésére, piacképesebb képzési kínálat kiépítésére volna szükség. Vállalatok, vállalkozások, mint munkáltatók bevonásával, a képzési idő további bővítésével, rugalmasabbá tételével lehetne a képzést jobban illeszteni a sajátos oktatási igényű (fogyatékos) fiatalokhoz.
•
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népességét tekintve egyike a legmagasabb roma populációval bíró megyéknek. A népességben észlelhető demográfiai átmenet eredményeképpen a megyében tovább fog emelkedni a roma fiatalok száma a hasonló korú népességben. A roma népesség hátrányát tovább fokozza, hogy az országos arányt meghaladó módon több, mint 70%-a községekben lakik, ahol a teljes populáció 18,7%-át teszik ki. A megyében élő roma népesség foglalkoztatási aránya elmarad a romák körében mért országos átlagtól, a települési hátrányok, a nem megfelelő iskola-, illetve oktatási rendszer e hátrányokat tovább fokozzák.
-
A kisebbségi önkormányzatok mindeddig nem tudtak stratégiai lépéseket tenni a roma ifjúság segítésében, és maguk a romák sem igazán bíznak saját érdekvédelmi és képviseleti szerveikben. Mindezen okok egyre inkább arra engednek következtetni, hogy a problémák települési szintű megoldása mellett egyre inkább térségi, regionális szinten 8
kell a roma ifjúság helyzetét vizsgálni, természetesen az érintettek bevonását sem nélkülözve. -
Központi és regionális együttműködésben - az Európai Unió forrásait is kihasználva - kell javítani a roma lakosság helyzetét úgy, hogy az egyes foglalkozatási programok részeként lehetőség legyen felnőttképzésre, átképzésre, szakmásító képzésekre. Ezekhez a programokhoz a kisközségekben lakó roma népességnek is hozzá kell férnie. A roma népesség foglalkoztatásának ingázással való megoldása több szempontból is aggályos lehet.
-
A többcélú kistérségi programok között kerüljön támogatásra a roma lakosság helyzetének feltérképezése. A szolgáltatás-tervezési koncepciókban jelenjenek meg intézkedési tervek az iskolarendszer fejlesztése, az oktatáshoz való hozzáférés jobb feltételeinek biztosítása és a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő(bb) hozzáférés érdekében. Így válhat hatékonyabbá az Európai Unió, a kormány által és mások által biztosított források hatékony helyi felhasználása.
-
Mindenképp fontos támogatni a cigány kisebbségi önkormányzatok helyi törekvéseit, különösen akkor, ha a helyi intézményekkel, vagy a helyi önkormányzattal együttműködve a közösséget érintő feladatok megoldásában kívánnak részt venni. Mindezen programok csak akkor lesznek képesek a megye roma ifjúságának reményteljes jövőt biztosítani, ha a magyar népesség egyre növekvő részét kitevő sajátos társadalmi hátrányokkal küzdő népcsoportot segítő programok megfelelő uniós és központi támogatásban is részesülhetnek.
•
A hazai és a megyei tapasztalatok is azt mutatják, hogy sem a pedagógusok, sem a tanulók, sem pedig a diákok nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal, a felmerülő problémák hátterében legtöbbször az információhiány áll.
-
Folytatni kell, és rendszeressé tenni azokat a kezdeményezéseket a megyében, melynek célja az oktatásügy különböző szereplőinek megismertetése az őket megillető jogokkal. Különösen erősíteni kell a diákvezetők képzését, mivel a kutatások tanulsága szerint ilyen jellegű ismereteik kevéssel múlják felül diáktársaik tudását. Hasonlóan nagy hangsúlyt kellene fektetni a pedagógusok képzésére, a diák és pedagógus jogok, valamint pedagógusetikai kérdések tisztázására.
•
A kutatási tapasztalatok szerint a pedagógusok egy részére jellemző, hogy előítéletesek, nem
rendelkeznek
olyan
készségekkel,
melyek
alkalmasak
a
hatékony
konfliktuskezelésre, eredményes kommunikációra, a tanulókkal való kooperációra, és önismeretük sem megfelelő szintű. 9
-
Célszerű lenne a tanártovábbképzések profilját bővíteni megyei szinten olyan tréningekkel, melyek egyfelől időkeretében és értékében (kreditpont), másfelől tartalmában alkalmasak e készségek alakítására, fejlesztésére. Ösztönző pályázatokat kellene kiírni pedagógusok és pedagógus kollektívák számára az általuk bevált módszerek megismertetésére, majd kiadványok, vagy „work-shopok” formájában való bemutatására.
•
Az ombudsmani jelentések évről-évre jelzik, hogy a legtöbb jogsérelem a sajátos nevelési igényű tanulókat és szüleiket éri az iskolákban. Vagy azért, mert az intézmények nem biztosítják számukra az őket megillető többletjogokat, vagy azért mert nem ismertetik a szülőkkel az eljárások menetét és annak következményeit. Az is gyakori, hogy főleg a magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében meg nem engedhető pedagógiai módszereket alkalmaznak a nevelők a tanulókkal szemben.
-
E szülői réteg számára célszerű lenne közérthető nyelven, hozzáférhető formában az alapinformációk közlése szórólapokon úgy, hogy azok minden intézményben megtalálhatók legyenek. Hasonló módon lehetne eljuttatni és hozzáférhetővé tenni a diákjogi, gyermekjogi ismereteket is, illetve kötelezni az intézményeket arra, hogy azok a házirenddel együtt jól látható helyen legyenek kitéve.
•
Gyakoriak az iskolákban, hogy a diákönkormányzatok működését korlátozzák, munkáját nem segítik, vagy formálissá teszik. A gyermekek érdekérvényesítő fórumain tett jogszerű véleményeket nem építik be az intézmény pedagógiai programjába, esetenként szankcionálják a más álláspontot megfogalmazó diákokat, diákcsoportokat.
-
Célszerű lenne egy megyei szintű kutatást tervezni a diákönkormányzatok helyzetének megismerésére. Pályázati lehetőségekkel lehetne ösztönözni (például projektek, tárgyi feltételek, programfinanszírozás, diákvezető-képzés) azok hatékonyabb működését. Fontos lenne az országosan kiépült diák-érdekképviselethez való kapcsolódási pontok további bővítése is.
•
A kutatások tanulsága szerint sok a jogszerűtlen pedagógiai eljárás az iskolákban, például, nem adnak meg törvény által garantált jogokat a sajátos nevelési igényű tanulóknak, főleg hiperaktív gyerekek esetében igyekeznek megszabadulni a tanulóktól vagy úgy, hogy magántanulói státuszúvá helyezik át, vagy úgy, hogy iskolaváltásra kényszerítik a szülőket. Az is gyakori, hogy jogszerűtlen fegyelmi eljárások elszenvedői a tanulók.
•
Az ifjúságszocializáció területére vonatkozó vizsgálatokban a megye adottságai, az objektív feltételek kerültek számbevételre. A művelődés az egész életen át tartó 10
személyiségfejlesztés egyik fontos eszköze, amely része a társadalmi, gazdasági fejlődésnek. A kulturális és művelődési szolgáltatások biztosítása elsősorban az önkormányzatok
felelőssége.
A
lakosság
széleskörű
kulturális
és
szabadidős
tevékenységének kielégítése életkortól független, ebben a tevékenységben kell elhelyezni az ifjúságot érintő programokat is. -
Az intézmények tevékenységprofiljának megújításához fel kell tárni az ifjúság művelődési igényeit. Érdeklődésüknek megfelelő klubok szakkörök működéséhez elsősorban a művelődési központok és a könyvtárak alkalmas szervezeti formák. Az ismeretterjesztés területén az ifjúság érdeklődésének és problémafelvetésének megfelelő előadásokat kell szervezni. A fiatalokban meglévő természetes kompetencia igény kielégítéséhez vetélkedőket, versenyeket, kiállításokat célszerű szervezni.
-
A szabadidő hasznos eltöltéséhez lehetőséget kell teremteni a megfelelő szakmai háttér biztosításával. A művelődési házak a fiatalok igényeihez, életkori sajátosságukhoz és gondolkodásmódjukhoz olyan színházi és könnyűzenei programokat szervezzenek, melyek kulturális értékeket hordoznak. Fontos lehet a különböző extrém sportok gyakorlására alkalmas pályák kialakítása.
•
Az
emberi
tényezők
szerepének
számbavétele
során
megállapítható,
hogy
a
szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése alapvető célkitűzés. A családi nevelő hatások mellett az iskolára hárul a tematikus ismeretközlés és a kábítószerre vonatkozó helyes értékelő viszonyulások kialakítása. Ebben a tekintetben a pedagógusok felismerték beavatkozásuk jelentőségét. Elsősorban egyéni kezdeményezéssel folyamatosan bővítik ismereteiket. Szakkönyvek, szóróanyagok, továbbképzések, tréningek, célirányos programok közül válogatva készülhetnek fel, és készíthetik fel tanítványaikat a kábítószermentes életre. -
Megoldandó probléma, hogy a primer prevenció tudományosan megalapozott ismeretei csak lassú ütemben jutnak el a gyakorlati pedagógia színtereire. Hiányos a leendő pedagógusok felkészítése is. Mindkét irányban sürgős szemléletváltoztatásra van szükség, mert csak a beavatkozó kompetenciák megfelelő kiterjesztésétől várhatunk a mainál sokkal kifejezettebb eredményt.
-
Módszereket kell kidolgozni az ifjúság sokkal nagyobb arányú bevonására a drogmegelőzésbe. Elsősorban a középiskolás korosztályból olyan aktivisták kiképzésére van szükség, akik kortárssegítőként jól képzett prevenciós szakemberek irányítása mellett, közvetlen módon fejthetnék ki kedvező irányú szociális befolyásoló hatásukat.
11
-
Az iskolákban végzett mentálhigiénés munka eredményesebbé tételének eszközeként az egészségnevelés három szintjének a gyakorlatba történő közvetlen átvitele javasolható. Az egészségnevelés az egész intézmény szervezetét, infrastruktúráját érintő feladatként jelenjen meg és a NAT valamennyi műveltségterületében, az iskolák pedagógiai programjában konkrétan fogalmazódjanak meg; ahol a személyi feltételek lehetővé teszik, ott a helyi tantervben önállóan oktatott tárgyként jelenjen meg.
-
A fiatalkorúak bűnözésének csökkentése és a bűnmegelőzés szempontjából a következő feladatok emelhetők ki: a bűnözést keltő okok hatásának mérséklése; a sértetté válás csökkentése; a bűnözői életpálya kialakulásának megelőzése; a bűnelkövetési alkalmak csökkentése.
•
A megyében élő fiatalok helyzetének feltárása komplex kutatási programokat, helyzetelemzéseket kíván. Személyes találkozások során az adatgyűjtés módszerével lehetne megismerni a fiatalok véleményét jelenlegi helyzetükről, feltárni elvárásaikat, elképzelésüket jövőképükkel kapcsolatban. Számos terület még tisztázatlan, így szükség lenne további vizsgálatokra, többek között az alábbi témakörökben:
-
a fiatalok művelődési-szórakozási szokásai,
-
értékek, értékrendszerek és politikai attitűdök,
-
civil szervezetek helyzete, programjai, tevékenysége,
-
ifjúsági csoportok, civil szervezetek, önkormányzatok, oktatási intézmények hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere,
-
intézményrendszer ifjúságpolitikai programjai, elképzelései.
12
2. számú melléklet TELEPÜLÉSI KÉRDŐÍV
Település neve: ………………………………………………………………………………… Önkormányzat E-mail címe: …………………………………………………………………. Melyik kistérséghez tartozik? ………………………………………………………………….. Mennyi a település állandó lakcímmel bejelentett lakosságának a. összlétszáma ………. fő ebből: b. 14 év alatti korosztály ………. fő c. 14 - 30 éves kor közötti korosztály ………. fő d. illetve 25 - 30 éves kor közötti ………. fő Demográfiai adatok 2000. év Születések száma Halálozások száma
2001. év
2002. év
2003. év
2004. év
fő
fő
fő
fő
fő
fő
fő
fő
fő
fő
___________________________________________________________________________ 1. Milyen intézményi háttérrel rendelkezik a település?*** a.) köznevelési (óvoda, ált.iskola, középisk, egyéb:………………………………………..…….. ………………………………………………………………………………………………...) b.) közművelődési (könyvtár, művelődési, teleház, egyéb:………………………………………. ………………………………………………………………………………………………...) c.) szociális (gyermekjóléti szolgálat, egyéb:……………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………...) 2. a.) Milyen civil ifjúsági szervezetek működnek a településen, kik a vezetőik, elérhetőségük?** („Ifjúsági szervezet: az ifjúsági céllal bejegyzett társadalmi szervezet – ide nem értve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket, biztosító egyesületeket, vagy alapítványt”) /Ifj. Törvényjavaslat normaszövege alapján/ Ha kevés a táblázat, a felsorolás 1.sz. mellékletként csatolandó. Szervezet neve
Vezető
Cím, Tel., E-mail
2. b.) Milyen ifjúsági közösségek működnek a településen?** („Ifjúsági Közösség: gyermekek, illetve fiatalok jogi személyiséggel nem rendelkező, együttműködő csoportot alkotó közössége”.) /Ifj. Törvényjavaslat normaszövege alapján/ Ha kevés a táblázat, a felsorolás 2.sz. mellékletként csatolandó. Szervezet neve Vezető Cím, Tel., E-mail
2
3. Milyen intézményi keretei vannak az ifjúság szabadidő eltöltésének?* Művelődési ház igen nem
Teleház
igen
nem
Klubhelyiség
igen
nem
Kondicionáló terem
igen
nem
Megkapja-e az ifjúság rendezvényeire: a tornatermet?
igen
nem
a sportcsarnokot?
igen
nem
a művelődési házat?
igen
nem
Egyéb: …………………………………………………………………………………………. 4. Az önkormányzat a közelmúltban (2000-ig visszamenőleg) hozott-e ifjúsággal kapcsolatos döntéseket, határozatokat? igen
nem
Ha igen, milyen témában (szociális, oktatási, sport, kulturális területen)?** …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... Egyéb:…………………………………………………………………………………………... 5. Készült-e az ifjúság helyzetével kapcsolatban átfogó értékelés, vizsgálat (kutatás)? igen nem
3
6. Van-e nevesített, az ifjúság ügyeivel foglalkozó munkatárs/intézmény:* Önálló munkakörű ifjúsági referens
igen
nem
Csatolt munkakörben ifjúsági referens
igen
nem
Diákmunkát segítő nagykorú
igen
nem
Művelődési ház vezetője
igen
nem 0
Gyermekjóléti szolgálat
igen
nem
Iskolában ifjúságvédelmi felelős
igen
nem
Iskolai szabadidő szervező
igen
nem
Egyéb:…………………………………………………………………………………………... 7. Van-e a képviselő testületben 30 évnél fiatalabb tag?* igen
nem
Van-e a képviselő testületnek ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottsága?* igen
nem
Rendelkezik-e a települési önkormányzat ifjúsági koncepcióval?* nem igen
a településnek önálló koncepciója van mikrotérségi koncepció szerveződés tagjaként kistérségi koncepció szerveződés tagjaként most készül tervezzük
8. Rendelkezik-e az önkormányzat elkülönített ifjúsági alappal? igen
nem
Milyen további anyagi forrásokkal segítik az ifjúságot** …………………………………………………………………………………………………...
4
9. Az ifjúsági támogatások milyen formái vannak a településen?*** Tankönyvsegély Ösztöndíj: Telekvásárlási támogatás: Továbbtanulási támogatás: Albérleti támogatás: Nyelvvizsga támogatás: Kedvezményes lakáshitel: Üdülési támogatás: Egyéb:……………………………….
..…………… eFt /településen összesen ..…………… eFt " ..…………… eFt " ..…………… eFt " ..…………… eFt " ..…………… eFt " ..…………… eFt " …………….. eFt " …………….. eFt "
10.Működik-e települési -
gyermek- és ifjúsági önkormányzat,
-
érdekegyeztető fórum,
-
ifjúsági parlament,
-
diákparlament?***
11. Milyen munkalehetőségek adottak a településen a fiatalok számára (nagyvállalat, termelőszövetkezet, mezőgazdasági vállalkozás, kisüzem, egyéb)?** ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
12. A fiatalok a végzettségüknek megfelelő munkát látnak-e el?** ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 13. Milyen mértékű az ifjúsági munkanélküliség?** a.) 24 éves korig:
...…….. fő
b.) 25 - 30 éves kor között:
……….. fő
14. Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a fiatalok a településen maradjanak? (konkrét tevékenység megnevezése, tervezett időpont)** ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5
15. Milyen hagyományos (nagy) rendezvénye(i) vannak a településnek (pl. falunap, sütőtökfesztivál, lóverseny, stb.)?** ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 16. Üzemeltet-e az önkormányzat ifjúsági tábort? igen
nem
Ha a megyében igen, a település neve: ……………………………………………. A tábor férőhelyeinek száma: ........................... Fő Ha megyén kívül igen, akkor a helység neve: ……………………………………... A tábor férőhelyeinek száma: …………………Fő 17. Vannak-e a településnek nemzetközi kapcsolatai, s ha igen, kivel? *** igen nem ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Részt vesznek-e ifjúsági csereprogramban?* 18. Van-e a településen helyi újság,*
igen
nem
igen
nem
Van-e ifjúsági rovata?
igen
nem
Helyi televízióban ifjúsági műsor?*
igen
nem
igen
nem
igen igen igen igen
nem nem nem nem
19. Van-e Internet a településen?* a polgármesteri hivatalban az iskolában a művelődési házban teleházban?
Egyéb helyen:…………………………………………………………………………………
6
20/a. A településen élő felnőtt lakosság pénzzel, és/vagy önkéntes munkával vesz részt, az ifjúságot fejlesztő tevékenységben?** ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… b. Az alábbiak közül mely területen kérhet a fiatal, szakmai tanácsot?*** jogi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, továbbtanulási, munkaerő piaci. c. Mit tesz a település ifjúsága, a település fejlesztéséért?** ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 21. Mit vár el a település a fiataloktól, a helyi ifjúsági szervezetektől?** ………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 22. Miként értékeli az önkormányzat a fiatalok helyzetét a településükön?** ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 23. Mit vár a megyei önkormányzat ifjúsággal kapcsolatos feladatellátásától? ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… Köszönjük válaszait!
7
