Kiterjedt-spektrumú -laktamázt (ESBL) termelő Enterobacteriaceae törzsek genetikai vizsgálata Doktori (Ph.D.) tézisek Tóth Ákos Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola
Témavezető: Dr. Füzi Miklós, Dokt. Habil., egyetemi docens Hivatalos bírálók: Dr. Borsodi Andrea, egyetemi docens, Ph.D. Dr. Ongrádi József, egyetemi docens, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Prof. Dr. Ludwig Endre, egyetemi tanár Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Rókusz László, osztályvezető főorvos, Ph.D. Prof. Dr. Pénzes István, egyetemi tanár, MTA doktora
Budapest 2010
1. Bevezetés Az Enterobacteriaceae család tagjai világszerte a nozokómiális és területen szerzett infekciók egyik legfontosabb kórokozói. Ezekben az infekciókban az elsődlegesen alkalmazott antibiotikumok a -laktámok (főleg a széles-spektrumú cefalosporinok és a karbapenemek) és a fluorokinolonok. Azonban az utóbbi években egyre nagyobb arányban jelennek meg ezekkel az antibiotikumokkal szemben rezisztenciát mutató kórokozók Európában. A
széles-spektrumú
cefalosporinokkal
szembeni
szerzett
rezisztenciáért elsősorban a kiterjedt-spektrumú -laktamázok (ESBL) felelősek, melyek a karbapenemeken és a cefamicineken kívül minden más -laktámmal szemben rezisztenciát biztosítanak, és működésük gátolható laktamáz inhibitorokkal (pl. klavulánsav). Az ESBL-termelő Enterobacteriaceae törzsek okozta fertőzések a nem-ESBL-termelők okozta fertőzésekhez képest nagyobb mortalitással és megnövekedett terápiás költségekkel járnak. Az 1980-as évek elején történt első leírásuk óta világszerte nő az ESBL-ek elterjedtsége, és szinte az összes európai országban emelkedik arányuk az Enterobacteriaceae izolátumok körében - nemcsak kórházi, hanem a területi ellátásban is. Az 1990-es évek végéig a legtöbb leírt ESBL-gén az SHV és TEMtípusba tartozott, az ESBL-termelő törzsek főként nozokómiális járványokat okoztak – elsősorban intenzív terápiás osztályokon, és igen ritkán izoláltak ilyen izolátumokat közösségben szerzett infekciókból. Az ESBL-termelés elterjedtebb volt Klebsiella pneumoniae, mint Escherichia coli izolátumok
2
körében. Ez a helyzet mára jelentősen megváltozott, mivel az SHV és TEM helyett CTX-M-típusú enzimek váltak a vezető ESBL-típussá a legtöbb európai országban, és az ESBL-termelő E. coli csatlakozott előfordulásban a ESBL-termelő
K. pneumoniae
izolátumokhoz, Világszerte
növekvő
mértékben izolálják területen szerzett fertőzésekből ezeket a kórokozókat. Az
ESBL-termelő
izolátumok
számának
emelkedéséért
és
különösen a TEM-52, SHV-12 és CTX-M-15 ESBL-típusok terjedéséért a mobilis genetikai elemek, elsősorban konjugatív plazmidok, továbbá bizonyos klónok (pl. E. coli O25-ST131/B2) terjedése felelős. Az ESBL-termelő organizmusok általában egyéb antibiotikum rezisztenciát kódoló géneket (pl. kinolonok, aminoglikozidok, tetraciklinek és folsavszintézis gátlók) is hordoznak, ami ilyen fertőzések esetében jelentősen korlátozza a terápiás lehetőségeket. Magyarországon 1996-ban végezték az első vizsgálatokat az ESBL-termelő törzsek elterjedtségének felmérésére, és 1999-ben írták le az első ESBL-termelő K. pneumoniae törzs okozta járványt. Azonban átfogó, az egész országra kiterjedő tanulmányt nem végeztek. Munkám során az Országos Epidemiológiai Központban (OEK) működő ESBL-termelő Gram-negatív kórokozók Nemzeti Referencia Laboratóriumában (ESBL-NRL) az Enterobacteriaceae izolátumok által termelt különböző ESBL-típusok jellemzésére PCR alapú módszereket és a DNS szekvenálást vezettem be. Ezeket a módszereket alkalmazva ma már lehetőségünk van kimutatni és elemezni az ESBL és más antibiotikum rezisztencia géneket, valamint ezek genetikai környezetét. Továbbá a konjugációs és elektroporációs módszerek bevezetésével a rezisztencia determinánsok átvihetőségének vizsgálatára is lehetőségünk van.
3
2. Célkitűzések 1. 2002-2003 között Magyarországon izolált ESBL-termelő Enterobacteriaceae izolátumok hordozta SHV-gének jellemzése és az eredmények összehasonlítása a környező országok adataival. 2. 2002-2003 között, különböző Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC)
járványokat
okozó
ESBL-termelő
Klebsiella
spp.
törzsek
epidemiológiai kapcsolatainak felderítése és a törzsek által termelt ESBL-k, valamint az ezeket hordozó plazmidok vizsgálata. 3. 2003-ban az OEK-ba beküldött ciprofloxacin rezisztens, CTXM-termelő K. pneumoniae nozokómiális izolátumok jellemzése és 2005-ben izolált CTX-M-termelő K. pneumoniae izolátumok átfogó molekuláris vizsgálata 4. Enterális Baktériumok Fágtipizálási Nemzeti Referencia Laboratóriumába mintákból
(EFT-NRL)
származó
2000-2004
nem-tifoid
között
Salmonella
beérkezett, enterica
humán
izolátumok
szisztematikus szűrése ESBL-termelés irányában és a izolátumok jellemzése molekuláris módszerekkel. 5. 2006-2007 során, az ország egész területéről gyűjtött humán klinikai és állati mintákból származó ESBL-termelő E. coli izolátumok jellemzése, és a két törzsgyűjtemény genetikai hátterének összehasonlítása.
4
3. Módszerek Baktérium törzsek Vizsgálataink körébe vont izolátumok jelentős része az OEK ESBL-NRL-be
megerősítésre
és
további
vizsgálatokra
érkezett
törzsgyűjteményből származott. Az állati eredetű E. coli izolátumokat az Országos Állategészségügyi Intézet, míg a S. enterica törzseket az OEK EFT-NRL-a gyűjtötte. A Magyarországon elterjedt SHV-típusú ESBL-ek vizsgálatához 35 Enterobacteriaceae izolátumot választottunk ki 252 ESBL-termelő izolátum közül, melyeket 2002-2003 között küldött be az OEK-be 25 mikrobiológiai laboratórium. Megyénként (14 megye és Budapest) 1-3 izolátumot tartalmazott a vizsgált gyűjtemény. Továbbá, a vizsgálat időszakában bejelentett
nozokómiális
járványokból
csak
egy-egy
izolátumot
választottunk ki. Az
SHV-típusú
ESBL-termelő
Klebsiella
spp.
molekuláris
epidemiológiai vizsgálatához 126 izolátumot választottunk ki 5 hazai kórház PIC-aiban 2002-2003-ban, illetve 1998-ban lezajlott járványokból. A ciprofloxacin rezisztens, CTX-M-termelő K. pneumoniae átfogó molekuláris és epidemiológiai vizsgálatát 17 2003-ból származó, illetve 196 2005-ből származó izolátumon végeztük el. Az izolátumokat 35 hazai kórházban izolálták.
5
A nem-tifoid S. enterica izolátumok ESBL-termelésének felmérése során 13962 izolátumot vizsgáltunk meg, melyeket az OEK EFT-NRL-ban gyűjtöttek. 2006-2007 során 113 ESBL-termelő E.coli klinikai izolátumot küldtek be az OEK-ba további vizsgálatok céljából. Ezek közül 45 izolátumot (21 egészségügyi intézményből) választottunk ki molekuláris tipizálásra és egyéb genetikai vizsgálatokhoz. Ezeket az izolátumokat hasonlítottuk össze a 2006-2007 során, az ország egész területéről származó állati eredetű, ESBL-termelő E. coli izolátumokkal. Identifikálás biokémiai módszerekkel és antibiotikum érzékenységi vizsgálatok Az izolátumokat AIP20E, ID32E (bioMerieux) vagy Micronaut E (Genzyme Virotech GmBH) rendszerekkel identifikáltuk. Az E. coli és S. enterica izolátumok szerotipizálását standard módszerekkel végeztük el. Az antibiotikum érzékenységi vizsgálatokat korongdiffúziós módszerekkel a Clinical and Laboratory Standards Institute (CLSI) ajánlásai szerint végeztük. Az antibiotikumok minimális gátló koncentrációját (MIC) Eteszttel (AB Biodisk), illetve agarhigításos módszerrel végeztük a gyártó és a CLSI ajánlásai szerint. Az ESBL-termelés megerősítését kombinált korong teszttel (MAST), ESBL Eteszttel (AB Biodisk), illetve módosított kétkorong szinergizmus teszttel végeztük. Molekuláris módszerek
6
Kiválasztott
izolátumokon
PCR
(polimeráz
lánc
reakció)
módszerrel vizsgáltuk többféle antibiotikum rezisztencia gén jelenlétét: laktám rezisztenciát kódoló gének (blaCTX-M, blaSHV, blaTEM, blaOXA-1-like), tetraciklin rezisztenciát kódoló gének (tet(A), tet(B), tet(C)), aminoglikozid rezisztenciát kódoló gének (aac-(3)-IIa, aac-(6’)-Ib), kinolon rezisztenciát kódoló gének (qnrA, qnrB, qnrS), valamint inszerciós elemeket (IS26 and ISEcp1). Az E. coli filogenetikai csoportjainak, illetve az O25-ST131 nemzetközi klón meghatározását különböző multiplex PCR-kal végeztük. A plazmid DNS tisztítását és a gél elektroforézist Kado és Liu módszerével végeztük. Konjugációs
és
elektroporációs
kísérleteket
is
végeztünk
kiválasztott izolátumokon. A fingerpriting vizsgálatokhoz a plazmid DNS-t QIAprep Spin Miniprep Kit-el (Qiagen) nyertük ki a transzkonjugánsokból és elektroporánsokból, majd ezeket PstI restrikciós endonukleázzal emésztettük, és gél elektroforézissel detektáltuk a mintázatokat 0,7% agarózban 110V-on 2 óra futattás után. A giráz és topoizomeráz IV egyes alegységeit kódoló gyrA és parC génekben a kinolon rezisztenciát meghatározó régiókban (QRDR) történt változásokat szekvenálással azonosítottuk a kiválasztott CTX-M-15-termelő K. pneumoniae izolátumokban. A pulzáltatott-mezejű gélelektroforézist (PFGE) a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) strandardizált PFGE protokollja alapján végeztük. A PFGE mintázatok hasonlóságát Dice koefficienssel jellemeztük, a cluster analízis UPGMA („unweighted pair group method with arithmetic averages”) módszerrel készült.
7
A multi-lókusz szekvencia tipizálást (MLST) kiválasztott CTX-M15-termelő K. pneumoniae izolátumokon végeztük el a publikált módszer alapján. Az allél szekvenciákat és a szekvencia típusokat (ST) a http://pubmlst.org/kpneumoniae honlapon azonosítottuk.
4. Eredmények SHV-típusú ESBL-ek elterjedtsége és földrajzi megoszlása Magyarországon, 2002-2003 A 252 ESBL-termelő izolátumból 232 (92,1%) hordozott SHVtípusú ESBL gént. Az SHV-típusú ESBL gént hordozó törzsek közül 35-t választottunk ki további vizsgálatokra a következő megoszlásban: K. pneumoniae (n=21), Klebsiella oxytoca (n=6), Serratia marcescens (n=3), E. coli (n=3) and Enterobacter cloacae (n=2). Két domináns SHV-típusú ESBL-t azonosítottunk: 28 törzsben SHV-5 és 6 törzsben SHV-2a volt. Továbbá egy törzs hordozta a blaSHV-12 gént. Hazai járványokból származó SHV-típusú ESBL-termelő Klebsiella spp. epidemiológiája, 2002-2003 Öt hazai kórház PIC-aiban 1998, 2002 és 2003-ban lezajlott hét járványból
izolált
126
ESBL-termelő
Klebsiella
spp.
izolátumot
vizsgálatunk meg. A törzsek mindegyike multirezisztens volt, azonban ciprofloxacinnal szemben érzékenységet mutattak. A PFGE vizsgálat 10 különböző genetikai klón jelenlétét mutatta ki, amelyből 10 bizonyult
8
epidémiásnak az érintett PIC-kban. Mindegyik izolátum különböző plazmidokat hordozott (2,3-228 kb mérettartományban), ami 12 különböző plazmidprofilt jelentett. A szekvencia analízis három epidémiás (EC) klónban blaSHV-5 és három EC-ban blaSHV-2a ESBL-gén jelenlétét mutatta ki. Az izolátumok többségében egy kb. 90 kb nagyságú plazmid kódolta a blaSHV ESBL-géneket. A transzkonjugánsokból származó plazmidok PstI enzimmel történt emésztése azonos vagy nagyon hasonló mintázatokat mutatott a kilenc blaSHV-5-hordozó R-plazmidnál és a két blaSHV-2a hordozó R plazmidnál, melyek egymástól földrajzilag távol eső PIC-kból származtak. CTX-M-15-termelő K. pneumoniae molekuláris epidemiológiája Magyarországon Az első 17 ciprofloxacin rezisztens, CTX-M-15 termelő K. pneumoniae izolátumot, melyek mind a Magyar Epidémiás Klónhoz (HEC) tartozott, 2003-ban azonosítottuk. 2005-ben
196
ciprofloxacin
rezisztens,
CTX-M-15-termelő
izolátumot, melyet 35 egészségügyi intézményben izoláltak, vetettünk alá átfogó molekuláris vizsgálatoknak. A PFGE vizsgálattal három epidémiás klón jelenlétét igazoltuk, ahol 129 izolátum a korábban már leírt HEC-hez (N pulzotípus (PT)), 46 izolátum az EC II-hoz (R PT) és 21 izolátum az EC III-hoz (S PT) tartozott. A transzkonjugánsokból és transzformánsokból származó plazmid DNS PstI enzimmel történt emésztése azt mutatta, hogy a különböző ECkban különböző restrikciós mintázatú plazmidok voltak. A szekvencia analízis alapján mindhárom EC-ból származó plazmid hordozta a blaCTX-M-
9
15,
blaOXA-1, aac(6’)-Ib-cr és aac(3)-IIa géneket; utóbbi gén hiányzott a HEC
gentamicin
érzékeny
izolátumaiból
származó
transzkonjugánsokból.
Kizárólag a S PT transzformánsaiból származó 50 kb nagyságú nemkonjugálható plazmid hordozta a blaTEM-1 gént és csak itt volt kimutatható az ISEcp1 a blaCTX-M-15 gén környezetében. tet(A) és tet(C) géneket a HEC-ből származó 90 és 140 kb nagyságú plazmidokon mutattunk ki. A GyrA és ParC QRDR-jának szekvencia analízise alapján a HEC és az S PT izolátumok GyrA QRDR-ében két aminosav cserét (Ser83→Phe és Asp87→Ala), valamint a ParC-ben egy aminosavcserét (Ser80→Ile) mutattunk ki. Az R PT-ba tartozó izolátumoknál mindkét génnél egy-egy aminosavszintű
változást okozó
mutációt
határoztunk
meg (GyrA
Ser83→Ile, ParC Ser80→Ile). Az MLST három szekvencia típust igazolt: ST15 (HEC), ST11 (S PT) és ST147 (R PT), melyek megfeleltek a PFGE clustereknek. Humán mintákból izolált, ESBL-termelő S. enterica törzsek vizsgálata Magyarországon, 2000-2004 A vizsgált 13692 nem-tifoid S. enterica izolátumból 14 S. Typhimurium és 1 S. Enteritidis izolátum bizonyult ESBL-termelőnek. A többi megvizsgált szerotípus (S. Infantis, S. Hadar, S. Saintpaul, S. Blockley and S. Panama) között nem volt ESBL-termelő izolátum. Két izolátum kivételével, melyek vizelet és hemokultúra mintából származtak, az összes törzset széklet mintából izolálták. Az egyetlen ESBL-termelő S. Enteritidis izolátum blaSHV-5 gént hordozott. A 14 S. Typhimurium izolátumból három volt SHV-5-termelő. Ezek az izolátumok blaTEM-1 gént is hordoztak. A
10
további 11 S. Typhimurium izolátum blaCTX-M ESBL-gént hordozott, amelyből 8 izolátumban blaCTX-M-5, míg háromban blaCTX-M-15 gén volt. Utóbbiak közül kettő blaTEM-1 pozitív is volt. Mindegyik CTX-M-pozitív izolátumban kimutatható volt az ISEcp1 elem is. A blaCTX-M-5 gén egy kb. 7 kb méretű konjugatív plazmidon, míg a blaCTX-M-15 egy kb. 90 kb méretű konjugatív plazmidon kódolódott. A PFGE alapján a blaCTX-M-hordozó magyar izolátumok, valamint a Magyarországon ápolt ukrán betegekből származó izolátumok 83%-os hasonlósági szinten egy clusterbe tartoztak. Humán és állati mintákból izolált ESBL-termelő E. coli molekuláris epidemiológiája Magyarországon, 2006-2007 A humán eredetű törzsek többsége kettőnél több antibiotikum csoporttal szemben volt rezisztens, míg az állati eredetű törzseknek csak a 30%-a mutatott hasonló szintű rezisztenciát. A humán törzsek között több ESBL-típust is azonosítottunk (SHV2, -5, CTX-M-1), de a leggyakoribb a CTX-M-15 volt. Az állati eredetű törzsekben CTX-M-1, CTX-M-32 és SHV-2 ESBL gének hordozását igazoltuk. A 45 humán törzs közül 36-t a B2 és D filogenetikai csoportokba lehetett besorolni, amelyekbe a virulens, extra-intesztinális fertőzéseket okozó E. coli törzsek tartoznak. Összesen 9 humán törzs tartozott a kommenzalista A (6/45) és B1 (3/45) filogenetikai csoportokhoz. Ezzel szemben az állati eredetű izolátumok közül 15 tartozott az A (9/18) és B1
11
(6/18) csoportokhoz, és csak három (sertés, borjú és naposcsibe eredetű) izolátum a D csoporthoz. A humán törzsek közel fele (19/45) tartozott az O25-ST131/B2 nemzetközi klónhoz, míg 9 izolátum az O15/D szerotípushoz. Előbbi izolátumokat 12, utóbbit hét egészségügyi intézetben izolálták. A 18 állati eredetű izolátum közül 16 volt nem-szerotipizálható, egy borjútól származó izolátum O162, és egy másik O8 szerotípusba tartozott. A
humán
izolátumoknál
22
különböző
PT-t
lehetett
megkülönböztetni: 18 O25-ST131/B2 klónba tartozó izolátum az EC003 clusterbe, míg a nyolc O15/D törzs két közeli rokonságot mutató clusterbe (EC026 és EC027) volt besorolható. A 18 állati eredetű izolátum összesen 11 PT-ba volt sorolható. Nem volt olyan PT, ami humán és állati eredetű izolátumokat is tartalmazott.
12
5. Következtetések SHV-típusú ESBL-ek elterjedtsége és földrajzi megoszlása Magyarországon, 2002-2003 Ez volt az első vizsgálat Magyarországon, ahol az ESBL-gének típusának meghatározását DNS szekvenálással végeztük, ami a -laktamáz gének pontos meghatározását tette lehetővé. Eredményeink azt mutatták, hogy az Európában legelterjedtebb három
SHV-típusú
ESBL-génből
kettő
(SHV-5
és
SHV-2a)
Magyarországon is elterjedt volt a vizsgálat időszakában. Az SHV-típusú ESBL-k földrajzi elterjedése meglehetősen világos képet mutatott Magyarországon 2002-2003-ban. Az SHV-5 az ország nyugati és középső területén egyedüliként, míg a déli megyékben SHV-2aval együtt volt jelen. Ezzel szemben az SHV-2a egyedüliként csak az ország déli és keleti régióiban volt kimutatható. Eredményeink alapján elmondható, hogy elsősorban két SHV-gén (SHV-5 és SHV-2a) volt felelős az SHV-típusú ESBL-termelő patogének okozta nozokómiális fertőzések számának emelkedéséért Magyarországon 2002-2003-ban.
13
Hazai járványokból származó SHV-típusú ESBL-termelő Klebsiella spp. epidemiológiája, 2002-2003 Eredményeink azt mutatták, hogy az öt különböző kórházban leírt hét vizsgált járványt 10 epidemiológiailag független klón okozta. Egyik EC sem jelent meg két különböző kórházban. Ezekből az eredményekből következik, hogy az SHV-termelő Klebsiella spp. törzsek klonális terjedése egy kórházra korlátozódott, és az SHV-típusú ESBL-gének széleskörű elterjedésében nem játszott ak jelentős szerepet. Azonban, az ESBL-hordozó plazmidok méretének és emésztési mintázatának hasonlósága igazolta, hogy epidémiás R-plazmidok többszöri átvitele volt felelős a hazai ESBL-járványok számának emelkedésért. CTX-M-15-termelő K. pneumoniae molekuláris epidemiológiája Magyarországon 2003-ban nem volt meglepő a CTX-M-15 enzim K. pneumoniaeban való hazai megjelenése, mivel Európában akkor már elterjedt volt ez az ESBL-típus az Enterobacteriaceae család fajaiban. A CTX-M-15-termelő K. pneumoniae EC (HEC) első leírása után két évvel a ciprofloxacin rezisztens, CTX-M-15-termelő K. pneumoniae országos szintű elterjedését tapasztaltuk. 2005-ben az ország egész területéről az OEK-ba beküldött CTX-M-termelő K. pneumoniae izolátumok 97%-a volt magas szinten ciprofloxacin rezisztens és CTX-M-15-termelő, melyek összesen három stabil epidémiás klónhoz tartoztak (ST11, ST15, ST147).
14
Humán mintákból izolált, ESBL-termelő S. enterica törzsek vizsgálata Magyarországon, 2000-2004 Vizsgálataink eredménye további bizonyítékokat szolgáltatott a CTX-M-termelő S. Typhimurium terjedéséről Európában. A blaCTX-M-5, blaCTX-M-15, blaSHV-5 gének előfordulását S. Typhimurium izolátumokban, valamint
a
blaSHV-5
gén
megjelenését
S.
Enteritidis-ben
először
dokumentáltuk Magyarországon. A blaCTX-M-5 hordozó plazmid szekvencia analízise valamint az ukrán és a magyar S. Typhimurium izolátumok PFGE vizsgálatának eredményei arra utaltak, hogy ezek és az orosz, fehérorosz és lett izolátumok között összefüggés lehette, melyeknél szintén egy nagyon hasonló kisméretű plazmid kódolta a blaCTX-M-5 gént. További vizsgálatokat igényel azonban annak tisztázása, hogy egyetlen CTX-M-termelő S. Typhimurium klón terjedt-e el Kelet-Közép-Európában. Humán és állati mintákból izolált ESBL-termelő E. coli molekuláris epidemiológiája Magyarországon, 2006-2007 Elvégeztük az ESBL-termelő, humán és állati mintákból izolált E. coli
törzsek
első
átfogó
molekuláris
epidemiológiai
vizsgálatát
Magyarországon. A humán mintákból izolált, ciprofloxacin rezisztens, CTX-M-15termelő E. coli O25-ST131/B2 és O15/D klónok széleskörű elterjedését igazoltuk a magyar egészségügyi intézményekben.
15
A többi európai ország eredményeihez hasonlóan az állati eredetű ESBL-termelő
törzsekben
blaCTX-M-1,
blaCTX-M-32 és
blaSHV-2 gének
előfordulását írtuk le. A PFGE vizsgálatok alapján klonális kapcsolat az állati és humán eredetű törzsek között nem volt bizonyítható. Eredményeink arra engednek következtetni, hogy 2006 és 2007 között izolált állati eredetű, ESBL-termelő E. coli törzsek nem okoztak nozokómiális fertőzéseket. További vizsgálatok szükségesek azonban annak eldöntésére, hogy előfordulhatnak-e azonos genetikai klónok háziállatokban illetve területen szerzett infekciókban.
16
6. Saját publikációk listája A disszertációval kapcsolatos publikációk jegyzéke
Damjanova I, Tóth Á. (2004) ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae és Klebsiella oxytoca járvány törzsek molekuláris-epidemiológiai tipizálása. Mikrobiológiai Körlevél, 4: 3 sz. Tóth Á, Gacs M, Márialigeti K, Cech G, Füzi M. (2005) Occurence and regional distribution of SHV-type extended-spectrum -lactamases in Hungary. Eur J Clin Microbiol Infect Dis, 24: 284-287 IF: 2,061 Tóth Á, Damjanova I. (2005) CTX-M-típusú kiterjedt-spektrumú laktamáz (ESBL) termelő Klebsiella pneumoniae törzsek előfordulása Magyarországon. Mikrobiológiai Körlevél, 5: 2 sz. Damjanova I, Tóth Á, Pászti J, Bauerfeind A, Füzi M. (2006) Nationwide spread of clonally related CTX-M-15-producing multidrug-resistant Klebsiella pneumoniae in Hungary. Eur J Clin Microbiol Infect Dis, 25:75278. IF: 2,33 Glatz K, Tóth Á, Pászti J. (2007) Emergence of SHV-2a producing Enterobacter cloacae in Hungary. Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica, 54: 151–158.
17
Tóth Á, Nógrády N, Fekete P, Pászti J, Füzi M. (2007) Extended-spectrum -lactamase producing Salmonella enterica strains isolated from humans in Hungary, between 2000-2004. J Antimicrob Chemother, 59: 579-582. IF: 4,038 Damjanova I, Tóth Á, Pászti J, Jakab M, Milch H, Bauerfeind A, Füzi M. (2007) Epidemiology of SHV-type -lactamase producing Klebsiella spp. strains from outbreaks in five geographically distant Hungarian Neonatal Intensive Care Units: widespread of epidemic R-plasmids. Int J Antimicrobial Agents, 29: 665-671. IF: 2,338 Damjanova I, Tóth Á, Pászti J, Hajbel-Vékony G, Jakab M, Berta J, Milch H, Füzi M. (2008) Expansion and countrywide dissemination of ST11, ST15 and ST147 ciprofloxacin-resistant CTX-M-15-type -lactamase-producing Klebsiella pneumoniae epidemic clones in Hungary in 2005—the new ‘MRSAs’? J Antimicrob Chemother,. 62: 978-985. IF: 4,328 Hajdu Á, Böröcz K, Dandárné Csabai Cs, Bauer E, Tirczka T, Tóth Á, Damjanova I, Pászti J, Hajbel-Vékony G, Németh I. (2009) ESBL-termelő Gram-negatív baktériumok okozta nozokómiális járvány kivizsgálása koraszülött osztályon epidemiológiai és mikrobiológiai módszerekkel. Infektológia és klinikai mikrobiológia, XVI évf 1-2. szám: 20-23.
18
A disszertáció témájához nem kapcsolodó publikációk jegyzéke Tóth Á, Füzi M. (2003) A Klebsiella oxytoca törzsek K1 /OXY/ tipusú beta-laktamáz termelése. Mikrobiológiai Körlevél, 3: 2 sz. Füzi M, Tóth Á. (2003) Az entrobacterek és klebsiellák természetes laktám rezisztenciája. Mikrobiológiai Körlevél, 3: 2.
Tóth Á. (2004) A 2003. évi OEK bakteriológiai surveillance adatok elemzése. E. coli és Klebsiella spp. Mikrobiológiai Körlevél, 4: 3.
Tóth Á. (2004) Néhány újabb szempont az ESBL termelés vizsgálatához. Mikrobiológiai Körlevél, 4: 1 sz.
Gacs M, Tóth Á, Tirczka T, Végh Zs. (2005) Az OEK Bakteriológiai Surveillance 2004. első félévi adatainak elemzése: methicillin rezisztens Staphylococcus aureus. Mikrobiológiai Körlevél, 5: 1 sz Tóth Á, Gacs M. (2005) A makrolid rezisztens Staphylococcus aureus clindamycin rezisztenciája. Mikrobiológiai Körlevél, 5: 1 sz. Nógrády N, Gadó I, Tóth Á, Pászti J. (2005) Antibiotic resistance and class 1 integron patterns of non-typhoidal human Salmonella serotypes isolated in Hungary in 2002 and 2003. Int J Antimicrobial Agents, 26: 126-132. IF: 2,428
19
Tóth Á, Ungvári E, Gacs M. (2006) Magyarországon izolált közösségben szerzett CA-MRSA gyanús izolátumok mikrobiológiai sajátosságai. Mikrobiológiai Körlevél, 6: 1 sz. Tóth Á, Gacs M: (2006) Új terápiás lehetőségek az MRSA-val vívott harcban: Láthatáron egy új széles spektrumú béta-laktám antibiotikum. Mikrobiológiai Körlevél, 6: 3 sz. Tóth Á, Gacs M, Végh Zs. (2006) Klebsiella pneumoniae és Escherichia coli izolátumok antibiotikum érzékenysége az
OEK
Antibiotikum
Rezisztencia Surveillance 2005. évi adatai alapján. Mikrobiológiai Körlevél, 6: 4 sz. Kispál Gy, Tóth Á, Szeberin Z, Violka M, Gacs M, Füzi M. (2007) Fatális kimenetelű szepszist okozó, vancomycinnel szemben mérsékelt szintű heterorezisztenciát mutató Staphylococcus aureus (h-VISA) első izolálása Magyarországon. Mikrobiológiai Körlevél, 7: 4 sz.
Nógrády N, Tóth Á, Kostyák A, Pászti J, Nagy B. (2007) Emergence of multidrug-resistant clones of Salmonella Infantis in broiler chickens and humans in Hungary. J Antimicrob Chemoth. 60: 645-648. IF: 4,038 Conceicao T, Aires-de-Sousa M, Füzi M, Tóth Á, Pászti J, Ungvári E, van Leeuwen W, van Belkum A, Grundmann H, de Lencastre H. (2007)
20
Replacement of methicillin-resistant Staphylococcus aureus clones in Hungary over time: ten years surveillance study. Clin Microbiol Infect, 13: 971-979. IF: 2,98 Gacs M, Tóth Á. (2008) A Staphylococcus aureus vancomycinnel szembeni rezisztenciája. Epinfo, 15: 177-180. Tóth Á, Gacs M, Ungvári E. (2008) Multirezisztens, területen szerzett MRSA (CA-MRSA) törzsek gyakoribb előfordulása napjainkban. Epinfo, 15: 153-160. Ungvári E, Tóth Á, Gacs M. (2008) Újabb PVL-pozítív MRSA klónok megjelenése hazánkban. Mikrobiológiai Körlevél, 7: 12-17. Borbás K, Tóth Á, Tóth Sz, Szabó Zs, Herpay M. (2008) ESBL-termelő Shigella sonnei izolálásának és további vizsgálatának tapasztalatai. Mikrobiológiai Körlevél, 8: 3. sz. Tóth Á. (2008) Új szelektív és differenciáló táptalaj az ESBL-termelő Gram-negatív kórokozók szűréséhez. Mikrobiológiai Körlevél, 8: 3. sz. Tóth Á, Kispál Gy, Ungvári E, Violka M, Szeberin Z, Pászti J, Molnár K, Gacs M, Füzi M. (2008) First report of heterogeneously vancomycinintermediate Staphylococcus aureus (hVISA) causing fatal infection in Hungary. J Chemother, 20: 655-656. IF: 0,843
21
Kis Z, Treso B, Burian K, Endresz V, Pallinger E, Nagy A, Toth A, Takacs M, Falus A, Gonczol E. (2008) Expresion of bacterial genes and induction of INF- in human myeloid dendritic cells during persistent infection with Chlamydophila pneumoniae. FEMS Immun Medical Microbiol, 52: 324334. IF: 1,972
Szilágyi E, Füzi M, Böröcz K, Kurcz A, Tóth Á, Nagy K. (2009) Risk factors and outcomes for bloodstream infections with extended-spectrum lactamase-producing Klebsiella pneumoniae; findings of the nosocomial surveillance system in Hungary Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica, 56: 251–262. Tóth Á. (2009) A karbapenem rezisztens Klebsiella pneumoniae: Irodalmi összefoglalás és az első hazai izolálások eredményei. Mikrobiológiai Körlevél, 9: 1. sz. Tóth Á, Gacs M (2009). Az MRSA Referens Laboratórium ajánlása: A methicillin rezisztens Staphylococcus aureus glikopeptid érzékenységének vizsgálata. Mikrobiológiai Körlevél, 9: 1. sz Tóth Á, Damjanova I, Puskás E, Jánvári L, Farkas M, Dobák A, Böröcz K, Pászti J. (2009) KPC-2 karbapenemáz termelő Klebsiella pneumoniae ST258 klón megjelenése Magyaroszágon. Mikrobiológiai Körlevél, 9: 3. sz.
22
Tóth Á, Gacs M, Füzi M, Végh Zs. (2009) A Nemzeti Bakteriológiai Surveillance 2007. évi eredményei. Epinfo 16: 2. különszám: 37-55.
Tóth Á, Gacs M, Végh Zs (2009): A Nemzeti Bakteriológiai Surveillance 2008. évi eredményei, Epinfo 16: 4 különszám: 35-55. Damjanova I, Tóth Á, Hajbel-Vékony G, Tirczka T, Pászti J, Füzi M. (2009) ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae Nemzeti PFGE adatbázis. Infektológia és klinikai mikrobiológia, 16: 1-2. szám: 24-28.
Tóth Á, Damjanova I, Puskás E, Jánvári L, Farkas M, Dobák A, Böröcz K, Pászti J. (2010) Emergence of a colistin-resistant KPC-2-producing Klebsiella pneumoniae ST258 clone in Hungary. Eur J Clin Microbiol Infect Dis, 29: 765–767. IF (2009): 2,605 Kristóf K, Tóth Á, Damjanova I, Jánvári L, Konkoly-Thege M, Kocsis B, Koncan R, Cornaglia G, Szegő E, Nagy K, Szabó D. (2010) Identification of a blaVIM-4 gene in the internationally successful Klebsiella pneumoniae ST11 clone and in a Klebsiella oxytoca strain in Hungary. J Antimicrob Chemother. 65:1303-1305. IF (2009): 4,352 Szilágyi E, Füzi M, Damjanova I, Böröcz K, Szőnyi K, Tóth Á, Nagy K. (2010)
Investigation
of
extended-spectrum
23
beta-lactamase-producing
Klebsiella pneumoniae outbreaks in Hungary between 2005 and 2008. Acta Microbiol Immunol Hung, 57: 43-53.
24
