KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS- FEJLESZTÉSI-INTÉZKEDÉSI TERV

DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSFEJLESZTÉSI-INTÉZKEDÉSI TERV (5-8 éves középtávú terv)

Aktualizált: 2009.október

Dél-Dunántúli Régió

Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás A társulás tagjai Attala község Csibrák község Csikóstőttős község Dalmand község Dombóvár város Döbrököz község Gyulaj község Jágónak község Kapospula község Kaposszekcső község Kocsola község Kurd község Lápafő község Nak község Szakcs község Várong község

7200 Dombóvár Bezerédj u. 14. Tel.: 74/565-075 Fax: 74465-428 e-mail: [email protected]

A DOMBÓVÁRI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI TERVE 5-8 ÉVES KÖZÉPTÁVÚ TERV 2009. október

Tartalomjegyzék I. 1. 1.1. 1.1.2. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.4.1. 2.4.2. 2.4.3. 2.4.4. 2.4.5. 2.4.6. 2.5. 2.5.1. 2.5.2. 2.5.3. 2.5.4. 2.6. 2.6.1. 2.6.2. 2.6.3. 2.6.4. 2.7. 2.8. 2.9. 3. 3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.2. 3.2.1.

HELYZETFELTÁRÁS................................................................................................... 3 Alapvető gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok ................................................ 3 Demográfiai adatok......................................................................................................... 3 A kistérség településein élők iskolázottsága .................................................................... 7 Gazdasági aktivitás a kistérségben .................................................................................. 8 A munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatottak néhány jellemzője a kistérségben. ......... 9 A települések elérhetősége, közlekedés ......................................................................... 13 A kistérség településeinek szociális problémái .............................................................. 13 Közoktatási intézmények a kistérségben ....................................................................... 15 Kötelező és önként vállalt közoktatási feladatok ellátásának módja a kistérségben…......17 A Dombóvári Kistérség területén működő közoktatási intézmények.............................. 12 Közoktatási intézmények finanszírozása ....................................................................... 14 A bölcsődei és óvodai feladatellátás jellemzői a kistérségben ........................................ 25 A bölcsődei és óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei ............................ 25 Bejárók, a gyermekcsoportok társadalmi összetétele ....... ………………………………18 Intézményi létszámok, férőhelyek ...... …………………………………………………..21 Épületállomány, infrastrukturális felszereltség ...... ……………………………………...24 A bölcsődei és óvodai alkalmazottak............................................................................. 37 Programkínálat.............................................................................................................. 40 Általános és középiskolai, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben ........... 42 Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei.......................................................... 42 Bejárók, a gyermekek összetétele .................................................................................. 47 Intézményi létszámok ................................................................................................... 50 A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban .................................. 55 A feladatellátás fizikai jellemzői ................................................................................... 40 Az iskolaépületek jellemzői, eszközellátottság .............................................................. 40 Alkalmazottak............................................................................................................... 43 Programkínálat.............................................................................................................. 65 Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................ 73 Szakszolgálatok ............................................................................................................ 74 Szakmai szolgáltatás ..................................................................................................... 76 Szükségletek: fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban ...................................................................................... 77 Az iskolai szolgáltatások eredményessége ..................................................................... 78 Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében........................................... 78 Olvasás, szövegértés ..................................................................................................... 78 Matematika, logikus gondolkodás ................................................................................. 83 A hozott (családi) érték index........................................................................................ 90 A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytől való eltérés) ................................ 93 Eredményesség a versenyek tükrében............................................................................ 94 Alapfokú oktatás ........................................................................................................... 94

1

3.2.2. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.4 3.5. II. 1. 2. 3. 4.

Középiskolák ................................................................................................................ 96 Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében ......................................................... 99 Alapfokú oktatás ........................................................................................................... 99 Középiskolák .............................................................................................................. 101 Eredményesség az érettségin ....................................................................................... 105 Felsőoktatás ................................................................................................................ 107 A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI ........................................ 108 A Dombóvári kistérség közoktatási helyzete ............................................................... 108 A célok rendszere........................................................................................................ 109 A fejlesztési célú beavatkozások ................................................................................. 109 A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiához ................................................................................................................. 110 III. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 (2015) ......................................... 111 1. Keretfeltételek ............................................................................................................ 111 1.1. Oktatáspolitikai követelmények .................................................................................. 111 1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia ................................................................... 111 1.1.2. 2006-os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban ............................................. 112 1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja ..................................... 115 1.1.4. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (OKÉV) ............... 118 1.1.5. A közoktatás fejlesztését megalapozó helyi tervek, stratégiák ..................................... 121 1.2. Fejlesztési források körvonalai .................................................................................... 123 1.2.1. Az ÚMFT operatív programjai .................................................................................... 123 1.2.2. Megyei és egyéb források ........................................................................................... 126 1.2.3. Esélyegyenlőség: halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek 126 2. Szakmai megújulás a kistérségben .............................................................................. 127 2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban ................................................... 127 2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség intézményeiben ........................................................................................................... 133 2.3. A megújulás szükségessége a szakképzés területén .......... …………………………….149 2.4. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevő lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás .................................................. 152 2.4.1. A pedagógiai szakszolgálat feladatai, ellátásuk ........................................................... 152 2.4.2. Pedagógiai szakmai szolgáltatás .................................................................................. 153 2.5. Javaslat a közoktatási feladatellátás minőségirányításának kialakítására ...................... 153 2.6. Közös irányelvek a külső értékelések számára (fenntartói értékelés) ........................... 155 3. Építményi és műszaki fejlesztések, berendezések, járművek ....................................... 157 4. Tervezői állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúrára és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan ................................................................................................................ 172 5. Nyomon követés és értékelés ...................................................................................... 190 MELLÉKLETEK ......................................................................................................................... 1. A közoktatási intézmények részletes bemutatkozása ................................................... 191 2. Adattáblák, táblázatok, grafikonok .............................................................................. 210 3. Demográfiai adatok..................................................................................................... 247 Forrásjegyzék ......................................................................................................................... 268

2

I.

HELYZETFELTÁRÁS 1. Alapvető gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok 1.1. Demográfiai adatok A dombóvári kistérség Dombóvár központ mellett további 15 települést foglal magába. Az 509 km2-en elterülő térség közepes népsűrűségűnek számít a megye kistérségeit tekintve. A községek közel fele (7 település) 1000 főnél kisebb aprófalvak közé tartozik, 1999 főnél nagyobb településként csupán 1 település (Döbrököz) található a térségben. A népesség 59 %a él a kistérség központjában, Dombóváron. Megvizsgálva a kistérségben a lakosságszámának alakulását1 az elmúlt 16 évben, megállapítható, hogy 1990-1993 között a lakosságszáma kismértékben csökkent. A KSH adatokból kitűnik, hogy a lakosságszám csökkenése ezen időszakban a térség centrumában jelentős. Ennek oka a 70-es években a városba telepített leányvállalatok 1990-ben való hirtelen megszűnésében kereshető. Számottevőbb a lakosság számának csökkenése 1995 után. Vizsgálva az adatokat kitűnik, hogy a térségközpontban a csökkenés mérséklődött, ugyanakkor jelentős mértékű csökkenés érződik a kistérség településein is. A természetes fogyás (születés-halálozás aránya) a kistérség területein felerősödik, emellett a településekről való elvándorlás is jellemzővé válik (ebben az időszakban kezdődött el a mezőgazdaságban a privatizáció és a szerkezeti átalakulás). 1997 és 2007 között további – csaknem egyenletes – csökkenés mutatkozik a lakosság számában. Számottevőbb a csökkenés 2008 és 2009-ben. Településenként vizsgálva a lakosságszámának csökkenését megállapítható, hogy a térségközpontban is jelentősebb csökkenés figyelhető meg. A kistérség korfája2 jól mutatja, hogy a 62-80 év közöttiek száma magas. A demográfiai adatok magyarázhatók azzal, hogy a kistérség lakossága mind természetes, mind pedig migrációs úton folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az élve születések és halálozások száma 1996-2006 közötti időszakot vizsgálva negatív: A legkedvezőbben az aprófalvakban alakult az élve születési arányszám, közülük is kiemelkedik a Lápafő és Csibrák. A községek átlagánál több gyermek született Gyulajon és Kocsolán, itt azonban magasabbak a halálozási mutatók. Az 500-999 fős településeken az élve születési arányszámok és az 1000 lakosra jutó halálozások száma is jóval meghaladja a kistérség átlagát. Kiemelkedik közülük magas halálozási mutatójával Attala. A Fejlesztési terv elkészítése óta lényeges változás a kistérség korfájában nem mutatható ki. A kistérségben változatlanul negatív az élve születési/halálozási mutató. Az élve születések száma Dombóváron csökkent lényegesen 2006-2009 között. A kistérség települései közül Kaposszekcsőn, Döbröközön emelkedett az élve születettek száma a fenti időszakban. A kistérségbe történő bevándorlás és az innen való elvándorlás aránya hasonlóan negatív tendenciát mutat. Az 500 főnél kisebb aprófalvakban különösen nagy szerepet játszik a migrációs fogyás. Közülük is kiemelkedik Lápafő és Csibrák, melyekben az 1000 lakosra jutó elvándorlás többszöröse a kistérségi átlagnak, de magas Várong mutatója is. Az elvándorlás oka a munkalehetőség megszűnése, a gazdasági recesszió, melyet a térségközpontban keletkező vállalkozások sem tudtak kompenzálni. A demográfiai folyamatokra a lakosságszám csökkenése, a népesség átlagéletkorának emelkedése mellett a lakosság rossz egészségügyi állapota is jellemző.

1 2

Lásd: 2. melléklet 1 ábra Lásd: 2. melléklet 2. ábra

3

A kistérség településeiről- a KSH adatok alapján a körzetközpontba való bevándorlás figyelhető meg, ezért megvizsgáltuk a 7-14 éves korosztály esetében az iskolába járási szokásokat: A 7-14 éves korosztály reprezentációja a községi iskolákban (fő) 200 180

172

160

179 147

153 143

140

145

141 134

115

120

143 128 136

103

100 80

121

72

66

54

60 40

30

33

20

10 Nak

Kurd

Kocsola

Kaposszekcső

Gyulaj

Döbrököz

Dalmand

Csikóstőttős

Attala

Csibrák

14

0

Szakcs

19

Oszlopok: 7-14 évesek 2006-ban Vonal: Községi iskolákban tanulók

Forrás: Oszlopok BM adatbázis, vonal 2006. októberi OM statisztika

A kistérség 16 településéből 2006 októberében 11 településen működött iskola. Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Nak településeken csak alsó-tagozatosok ellátása történt helyben. Ezen települések intézményfenntartó társulásban oldják meg a felső tagozatosok oktatását. Jágónak, Kapospula, Lápafő, Várong községekben nem működik iskola a településen. Lápafő, Várong, Nak, Szakcs, Jágónak pedig Kaposszekcső gesztorságával működő intézményfenntartó társulásban vesz részt (Nak település emellett a Dombóvári József Attila ÁMK gesztorságával működő intézményfenntartó társulásnak is tagintézménye). Attala, Kapospula Dombóvár város iskoláinak gesztorságával működő intézményfenntartó társulás tagintézménye. A grafikon mutatja, hogy az önálló iskolák esetén jellemzőbb, de az intézményfenntartó társulások gesztorintézményénél is előfordul, hogy a korcsoporti létszám magasabb, mint az intézményekben tanulók száma. Az eltérés magyarázható azzal, hogy Dombóváron 8 osztályos gimnázium működik, ahova a községi iskolákban kiválóan teljesítő tanulók is kérik felvételüket. Az eltérés oka lehet az is, szakértői vélemény alapján néhány tanuló a térségközpontban működő megyei fenntartású speciális általános iskolába jár. A községekről Dombóvárra bejövő tanulók segítségével normatíva többlethez jutnak a dombóvári intézmények, mely az intézményeknek előnyös. Megjegyezzük azonban, hogy Dombóvár városának Képviselőtestülete 2006 júniusában tárgyalta az intézményfenntartó

4

társulások finanszírozási gondjairól szóló előterjesztést, melyben kimutatásra került, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben a fenntartónak jelentősen ki kell egészíteni a normatíva és a községi hozzájárulás mellett az intézmény költségvetését. A 7-14 éves korosztály reprezentációja a községi iskolákban 2008-2009 300

267 250

192

200

150

138

136 125

133

100

65 50

27 17 0 Attala

Csíkóstőttős

Dalmand

Döbrököz

Gyulaj

Kaposszekcső

Kocsola

Kurd

Szakcs

A Közoktatás Fejlesztési Terv elkészülte óta Csibrák és Nak településeken nem működik iskola (az oktatás a kurdi illetve a szakcsi gesztor intézményben történik). Dalmand településen csak az alsó tagozatosok tanítása történik helyben. A térség településein érzékelhető gyerekszám fogyása miatt becsültük a 3-14 évesek számának várható alakulását a térség községeiben 2010-ben, valamint a felső tagozatos korúak várható számát.

5

A 3-14 éves korosztály számának várható alakulása 2006-2010 között a községekben (2006 = 100%) 100

90

80

70

60

7-10 éves 11-14 éves

40

30

20

10

Forrás: BM adatbázis

Várong

Szakcs

Nak

Lápafő

Kurd

Kocsola

Kaposszekcső

Kapospula

Jágónak

Gyulaj

Döbrököz

Dalmand

Csikóstőttős

Csibrák

0 Attala

%

3-6 éves 50

A 2010-re becsült adatok azt támasztják alá, hogy a fenntartók helyesen döntöttek, amikor intézményfenntartó társulásokat hoztak létre (Kurd-Csibrák, Szakcs-Nak-LápafőVárong, Kaposszekcső-Jágónak-Csikóstőttős, Dombóvár Belvárosi Általános IskolaKapospula-Attala-Nak, Dombóvár József ÁMK-Nak-Attala-Dalmand). A demográfiai adatok vizsgálatából kitűnik, hogy kistérségi szinten az óvodai és alapfokú oktatási szinten ellátott gyermekek száma csökkenő tendenciát mutat, kismértékű javulás csak 2012. után jelezhető előre. Az óvodai ellátás területén az érintett települések közül Dombóváron növekszik a 4-6 éves korú gyermekek száma, míg a községekben átlagosan 8 %-os csökkenést mutatnak az adatok. Az átlagot meghaladó mértékben csökken várhatóan Döbröközön a gyermekek száma, míg Attalában 26 %-os csökkenéssel éri el az egy csoportban optimálisan nevelhető létszámot. A kistérségi tendenciával ellentétben növekszik az óvodások száma Kocsolán (23 %), Gyulajon (14%) és Dalmandon (6%). Az általános iskola alsó tagozatán kistérségi és városi szinten egyaránt csökken a tanulólétszám, ezen belül átlagot meghaladó mértékben Attalában (14 %), Kurd-Csibrákon (15 %), Szakcs-Kocsolán (22%), Gyulajon (24%), várható a csökkenés. Ezzel szemben Kaposszekcső-Jágónakon jelentős emelkedés jelezhető előre (26%). Átlagosan 16 %-kal csökken kistérségi szinten a felső tagozatosok létszáma, ezen belül Dombóváron az átlagtál nagyobb mértékű csökkenés jelezhető előre (24 %). A várható létszámok alakulása is alátámasztja, hogy további szervezeti átalakulásokra is szükség lesz. A kistérségben a fenntartók egy része előrelátóan, elkezdte a tárgyalásokat az összefogás alapján létrejövő átalakulásokról. A Fejlesztési Terv felülvizsgálatának

6

időpontjában önálló intézményként már csak Gyulaj község működteti iskoláját. Kocsola csatlakozott a Szakcsi Intézményfenntartó Társuláshoz. 2007/2008-as tanévtől Döbrököz az Apáczai Csere János Szakközépiskolával egységes intézményként működteti iskoláját. 2009. augusztus 1-vel pedig a térség létre hozta a legnagyobb oktatási hálózatát, integrált intézményként. Nyolc település (Dombóvár, Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Nak) intézményfenntartó társulásban működteti oktatási intézményeit.(bölcsőde, óvodák, alapfokú oktatási intézmények, középfokú oktatási intézmény, alapfokú művészetoktatási intézmény, kollégium) Az intézmény neve: Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Apáczai Oktatási Központ) A térségközpontban és a kistérségben német, horvát, szerb, román, ukrán kisebbség mellett jelentős számú, a cigány kisebbséghez tartozó lakos él. A cigány népességben az alábbi cigány csoportok vannak jelen és különböztetik meg magukat: beás, magyar cigány (romungro és zenész), kolompár vagy oláh cigány, csurári (vándor iparos oláhcigány), de élnek a kistérségben Romániából áttelepült cigányok is. A cigány lakosok korfája eltér a kistérség lakosságára általában jellemzőktől. A cigány lakosság körében ugyanis alacsonyabb az idősek száma (melynek oka a cigány lakosok rossz egészségi állapota és az ebből következő magas halálozási arány). Az ellátórendszer kiépítése során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a cigány lakosok körében a biológiai és a szociális életkor (házasságkötés, családalapítás, öregség értelmezése) eltérő. A migráció a cigány kisebbség körében gyakoribb, mint a kistérség egyéb lakosainak vonatkozásában. 1.1.2. A kistérség településein élők iskolázottsága Az elmúlt évtizedben a megyei mutatókhoz hasonlóan a Dombóvári kistérségben is javultak az iskolázottsági mutatók3, csökkent az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettségűek népességen belüli aránya, miközben nőtt a közép- és felsőfokú iskolai végzetséggel rendelkezőké. A kistérség népességének iskolázottsági mutatói a megyei átlagokhoz közelítenek. Magasabb (a legalább) az általános iskola 8. évfolyamát befejezettek aránya. A magasabb befejezett iskolai végzettséggel rendelkezők aránya ugyanakkor elmarad a megyei átlagtól, a többi kistérség mutatójához képest pedig közepesnek mondható. A kistérségben az idősebb népesség 86,4 százalékának volt legalább befejezett általános iskolai végzettsége, fél százalékponttal többnek, mint a megyében összességben. A dombóváriak mutatója (89,7%) jóval meghaladja a kistérség községeinek átlagát (81,4%), a megye kilenc városát tekintve pedig a harmadik legkedvezőbb. Az 1000 fősnél kisebb falvak közül Várong és Nak mutatója a legrosszabb, itt a 15 éves és idősebbek több mint egynegyedének nincs meg még az alapfokú végzettsége sem. Az 1000 főnél nagyobb települések közül pedig Gyulaj mutatója rendkívül alacsony, a megfelelő korú népesség háromtizede el sem kezdte, vagy nem fejezte be az általános iskolát, de Kocsolán és Szakcson is a népesség egynegyedét teszi ki ez a kör. Kiemelkedően magas ugyanakkor a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Kaposszekcsőn (90,4%). A 18 évesek vagy ennél idősebbek 27,9 százaléka rendelkezik legalább érettségivel is a kistérségben, 1,3 százalékponttal kevesebben, mint a megyében összességében. Dombóvár népességének 35,5 százaléka szerezte meg az érettségit, a kistérség községeiben élőknél mintegy kétszer többen (16,9%), a megye többi városa közül a harmadik legkedvezőbb mutatójú település. A községek átlaga ugyanakkor a legkedvezőtlenebb a megyében.

3

Lásd: 2. melléklet 3. ábra

7

Igen alacsony az érettségizettek aránya (8,8%) az aprófalvakban, és a nagyobb községek közül Gyulajon, Kocsolán és Döbröközön (10,2; 11,4; 13,6%). Az átlagosnál kedvezőbb az arány ugyanakkor Kapospulán és Kaposszekcsőn, ahol a 27 százalékot is meghaladja. A 25 éves vagy ennél idősebb népesség 7,4 százaléka fejezte be eredményesen tanulmányait és kapott oklevelet felsőfokú oktatási intézményben, a megyei mutatónál 1,6 százalékponttal kevesebb. A dombóvári arány a megye többi városához képest közepesnek mondható, 9,8 százalék szerzett felsőfokú végzettséget, a községekénél 2,5-szer többen (4,0%). Az elmúlt években emelkedett valamelyest a kistérségben élő diplomások száma.

1.2. Gazdasági aktivitás a kistérségben A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele4 a megyei átlaghoz hasonló képet mutat a Dombóvári kistérségben a legutóbbi népszámláláskor: a gazdaságilag aktívak a népesség 38, az inaktívak 62 százalékát tették ki. 2009. május 20-ai munkaerő-piaci adatok szerint a munkavállalói korú népesség kistérség lakosságának 66,47 % (alacsonyabb a megyei és az országos átlagnál), a gazdaságilag aktív népesség a lakosság 40,88%-át teszi ki. 2008 – hoz képest a gazdaságilag aktívak/inaktívak aránya romlott, 1,1% ponttal kevesebb a gazdaságilag aktív népesség aránya. Az aktivitás szintje a térség központjában – Dombóváron – volt a legkedvezőbb, ahol 42:58 arányban oszlott meg a lakónépesség gazdasági aktivitás szerint. Ugyanakkor itt is jellemző, hogy az aktív korúak (15-59 évesek) az előbb említettnél jóval magasabb hányadot képviselnek a népességen belül (59 százalék), a gyermekkorúak és időskorúak (0-14 évesek és a 60 éven felüliek) pedig együttesen, lényegesen alacsonyabb (41 százalékos) hányadot. Tehát az aktív korban lévők nagy hányada már inaktív gazdaságilag. A községekben összességében a dombóvárinál kedvezőtlenebb volt az aktivitási összetétel 33:67, annak ellenére, hogy a népesség korcsoport szerinti összetétele megegyezik a kistérségi központéval. A kistérség településeire bontva a legfrissebb adatok alapján a gazdaságilag aktív lakónépesség aránya Kaposszekcsőn a legkedvezőbb (44%), melyet követ Dalmand és harmadik a térségközpont Dombóvár. A térségben az aktív népesség körében a munkanélküliség magasabb (11%), a foglalkoztatási arány (89%) pedig alacsonyabb a megyei átlagnál. Dombóváron a foglalkoztatottak aránya (90%) valamelyest meghaladta a kistérségi átlagot, a községekben viszont alacsonyabb volt annál (átlagosan 86%). A törpefalvakban a foglalkoztatottság nem érte el a 80 százalékot, a munkanélküliségi ráta viszont 20-40 százalék között mozog. 2009 májusára a regisztrált munkanélküliek/ gazdaságilag aktív népesség becsült száma mutató a kistérségben 19,5%-ra nőtt. A községek közül kiemelkedően magas Várongon (50,8%), Gyulajon (45,3), Lápafőn (41%), Szakcson (39,9%) A népszámláláskor a kistérség népességének több mint hattized részét (21.900 főt) regisztráltuk gazdaságilag inaktívként. A megye többi kistérségéhez viszonyítva ez utóbbi arányok nagyjából hasonlóak. Az inaktív keresők legnagyobb hányada (85%) nyugdíjas illetve járadékban részesülő személy, fennmaradó részük többségében gyermekgondozás (nevelés) címén részsült ellátásban. Az eltartottak (9.400 fő) hattized részét nappali tagozatos (alap-, közép-, vagy felsőfokú intézményben) tanulók, négytized részét egyéb eltartottak (pl. háztartásbeliek) tették ki. Ez utóbbi arányok is átlagosnak tekinthetők. A foglalkoztatottakra háruló eltartási kötelezettség mutatója a kistérség egészét tekintve viszonylag magas volt, 100 foglalkoztatottnak 182 gazdaságilag inaktív személy eltartásáról 4


8

kellett gondoskodnia, míg a megye átlag 172 fő. Térségen belül a mutató jelentősen differenciált. A térség központjában, Dombóváron volt a legkedvezőbb a helyzet, ahol 100 foglalkoztatottra 155 inaktív személy jutott, ezzel szemben a községekben átlagosan 233 fő. A legkirívóbb példa erre Gyulaj és Szakcs, ahol 434 illetve 367 személy eltartási terhe nehezedett 100 foglalkoztatottra, a hasonló (1000-1999 fős) népességkategóriában regisztrált 220-szal szemben. A térség különböző nagyságkategóriába sorolt településeinek átlagos eltartási mutatója valamennyi csoportban kedvezőtlenebb volt a megye hasonló lélekszámú településeinek átlagánál. 100 foglalkoztatottnak- 2008-ban- 249 gazdaságilag inaktív személy eltartásáról kellett gondoskodnia. A községek közül Várongon 261, Lápafőn 342, Szakcson 273 gazdaságilag inaktív jut 100 fő foglalkoztatottra. 1.2.1. A munkaerő-piaci helyzet és a foglalkoztatottak néhány jellemzője a kistérségben. A térség mezőgazdasági és ipari szerkezetében az 1990-es évek elején a foglalkoztatás szempontjából jelentős változások következtek be, mely a térség munkaerő-piaci helyzetét rendkívül előnytelenül befolyásolta. Ennek köszönhető az a szomorú rekord, hogy a térség először érte el (1991-ben) a 10% feletti munka-nélküliségi mutatót, mely érték alá azóta sem sikerült menni. 1997-ben a sok hátrányos helyzetű település és a magas munkanélküliségi mutató miatt a településfejlesztési szempontból a térség megkapta a kedvezményezett címet (106/1997.(VI. 18.) sz. Kormányrendelet). A 2006. márciusi adatokhoz képest a regisztrált munkanélküliek számának növekedése jellemző. A nyilvántartott munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség arányának változását a diagram mutatja be.

9

Forrás: Tolna Megyei Munkaügyi Központ

A regisztrált munkanélküliek és a gazdaságilag aktív népesség arányának változása a kistérség településein 2008-2009

60 50

49,2

47 40,7

39,5

39,2

40

40,2 36,4

30,8

29,7

30,1

30 22,2 18,6

20

14,5

12,1

20 17,1

36,1 32,8

24,2

22

24,1 20,8

37,5

34,3 31 24,1

16,8

14,9 11,7

10,5

13,5 10

10 0 Várong

Szakcs

Nak

Lápafő

Kurd

Kocsola

Kaposszekcső

Kapospula

Jágónak

Gyulaj

Döbrököz

Dombóvár

Dalmand

Csikóstőttős

Csibrák

Attala

2008 szeptember 2009 április

Forrás: Munkaerő-piaci adat

A térség munkaerő-piaci helyzetének romlását az is jelzi, hogy a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet szerint a leghátrányosabb helyzetben lévő települések között a 16 kistérségi település közül 12 szerepel. Ebből 11 község – a kivétel Csikóstőttős- munkanélkülisége legalább 1,75-szerese az országos átlagnak. A dombóvári kistérségben csökkenő tendenciát mutat a tartós, azaz a munkaügyi nyilvántartásban legalább egy éve folyamatosan szereplő álláskeresők száma. A csökkenés abból adódik, hogy 2009 első hónapjaiban nagyon megemelkedett a munkaügyi

10

nyilvántartásba belépők száma. A tartósan álláskeresők száma egy éve 730-750 körül mozog, miközben a regisztrált álláskeresők száma 2200 főről pár hónap alatt 2700 főre emelkedett. Az életkori adatok5 elemzéséből kitűnik, hogy legmagasabb a munkanélküliek száma a 30-50 év közötti korosztály esetén. Ha a 30-50 év közötti életkorban levő munkanélküli létszámot nemenként vizsgáljuk megállapítható, hogy a női munkanélküliek száma magasabb, mint az ugyanolyan életkorban levő férfiaké (férfiak: 22,03%, nők: 25,90%), ugyanakkor az 50-70 év közötti időtartamban a férfi munkanélküliek száma magasabb, mint a női munkanélküliek száma (férfiak: 11%, nők: 9,04%). Ez utóbbi mutató arra enged következtetni, hogy a nők a jelenlegi jogszabályok alapján lehetséges előnyugdíj lehetőségével élnek. A munkaerő-piaci legfrissebb adatok is bizonyítják, hogy a munkanélküliek száma továbbra is magas a 30-50 év közötti korosztály esetén. A 21-25 éves korosztályban a munkanélküliek száma 2088 –hoz képest is növekedett. A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy szinte teljesen azonos (pár fő eltéréssel) a nyilvántartásban szereplő álláskeresők között a férfiak és a nők száma. A munkaügyi kirendeltség adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők között 1349 férfi és 1354 nő szerepel. A Munkaügyi Központ adatszolgáltatása alapján a regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség alapján a következő megoszlást mutatják. A nyilvántartott munkanélküliek iskolai végzettség szerint


5


11

A nyilvántartott munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása Egyetem ; 0,60%

Technikum; 2,60%

Gim názium ; 5,00% Főiskola; 1,30%

8 általánosnál kevesebb; 5,40%

Szakközépiskola; 13,70% Szakiskola; 1,50%

8 általános; 39,40% Szakm unkásképző; 30,50%

Forrás: Munkaerő-piaci adat 2009. május

A 8 általános és a szakmunkás végzettségű munkanélküliek közel azonos száma, és az összes regisztrált munkanélküliek számához viszonyított magas aránya is megerősíti azokat a megállapításokat, hogy a helyi piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó szakképzés, a helyi intézményekben folyó alternatív módszereket alkalmazó felnőttképzés a kistérség munkaerő-piaci helyzetének pozitív változásához elkerülhetetlen. A Fejlesztési Terv felülvizsgálatának időpontjában keletkezett munkaerő-piaci adatok összevetéséből kitűnik, hogy kedvezőtlen változás (növekedés) figyelhető meg szinte valamennyi végzettség esetén. Különösen kedvezőtlen változás állapítható meg a szakközépiskolai illetve főiskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők számában. A nyilvántartott szakmunkás képesítéssel rendelkezők számában jelentősebb, a szakiskolai végzettségűeknél kisebb mértékű csökkenés tapasztalható csökkenés. A munkaképes lakosságra az aluliskolázottság jellemző, komoly problémát jelent a szakképzés strukturális korszerűtlensége. Különösen kevés a szakképzett minőségi munkaerő az új típusú egészségipar, a turizmus és az agrárágazat területén. Az idősebb korosztály már nem nyitott az átképzés irányába. Az elhelyezkedett munkavállalók nem tudnak tartósan megmaradni a foglalkoztatásban. A munkanélküliek számára ideiglenes megoldást a közmunkaprogramok jelentenek. A romák munkakultúrája nincs összhangban a piaci elvárásokkal. Szükséges az alkalmazkodóképességük javítása, szakképzésük, jövőképük lehetőségeinek feltárása. A Dombóvári kistérségben a foglalkoztatottak nemek szerinti összetétele megyeihez hasonló: a férfiak aránya 55, a nőké 45 százalék. Dombóváron az átlagosnál több a nő a foglalkoztatottak között, amely az itt összpontosuló, elsősorban női munkaerőt foglalkoztató oktatási, egészségügyi, közigazgatási intézményeknek köszönhető. A legkisebb településeken a legnagyobb a nemek közti különbség: 2/3:1/3 a férfiak javára. A Dombóvári kistérségben foglalkoztatottaknak 31,5 százaléka folytatott szellemi (vezető, értelmiségi vagy egyéb szellemi) tevékenységet a vizsgált időpontban, amely arány a kistérségek közötti összehasonlításban a Tamási és a Bonyhádi körzet után a harmadik legalacsonyabb. Térségen belül az átlagtól jelentős eltérések mutatkoztak: az egyetlen városban 37, a községekben átlagosan 21 százalékot tett ki a szellemi munkát végzők hányada. Az aprófalvakban élők közül csupán minden kilencedik végzett szellemi munkát, az 1000-1999 fős településeken viszont már csaknem minden ötödik.

12

A térség munkavállalói között a fizikai foglalkozásúak gyakoribbak a megyei átlagnál (68%). Ezen belül az ipari, építőipari munkát végzők hányada itt a legalacsonyabb a kistérségek közül, a szolgáltatási foglalkozásúaké viszont a legmagasabb (15%). Az egyéb szakképzettséget nem igénylő (8%) és a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak (5%) részesedése átlagosnak mondható. 1.2.2. A települések elérhetősége, közlekedés A kistérség központja, Dombóvár, közlekedés-földrajzi szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. Közlekedése jól kapcsolódik az országos rendszerekhez. A DélDunántúl egyik kiemelt vasúti csomópontja városunkban található. A Budapest–Pécs és a Budapest–Kaposvár–Gyékényes–Nagykanizsa fővonalak csatlakozási, illetve elágazási pontja. A főváros IC vonatokkal két órán belül elérhető. A közúti közlekedésben a 61. sz. út összeköttetést biztosít Nagykanizsán, Letenyén keresztül Horvátországba, és tovább Olaszországba, Dunaföldváron keresztül pedig az Alföldre. Jelentős még a Pécsre vezető 611. sz. út is. A városon belül a helyi járatú közlekedés megoldott, 25 km-en belül 8 viszonylatban szállítanak évről-évre 1,6-1,7 millió utast. A kistérség 15 településéről közúton jól megközelíthető a térségközpont. Problémát okoz viszont a pusztajellegű településekről (Szilfás, Nagykonda, Kiskonda, Szarvasd, Alsóleperd, Mászlony) és néhány kistelepülését (Várong, Lápafő) a városba utazás, mert ezekből a helységekből a Volán Rt. csak néhány járatot üzemeltet. Bár a város vasúti csomópont, a kistérség településeiről a vasúton való közlekedés csak néhány település vonatkozásában lehetséges (Döbrököz, Kurd, Csibrák, Kaposszekcső, Csikóstőttős).

1.3. A kistérség településeinek szociális problémái Magas a munkanélküliek, ezen belül a tartós munkanélküliek száma (kiemelten magas az arány a cigány lakosok körében). Kérdőíves és interjúval készült felmérések adatai alapján a munkanélküliek szociális jellemzői élethelyzetük alapján: - fogyatékkal élők, egészségkárosodottak: 83 fő (3,8%) - adósságkezelésbe bevonhatóak (közüzemi díjtartozók): 600 fő Dombóvár területén (27,3%) - aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek: 509 fő (23%) - életviteli problémákkal küzdők: 677 fő (30,8%) - családi konfliktusokkal küszködők: 379 fő (17,3%) - pszichiátriai és szenvedély-betegek és hozzátartozóik: 41 fő (1,9%) - jogi tanácsot igénylők köre: 123 fő (5,6%) - családon belüli erőszak áldozatai: 128 fő (5,9%) - információt és ügyintézési segítséget igénylők köre: 1.156 fő (53%) - anyagi-megélhetési nehézségekkel küzdők: 1.440 fő (65,5%) A szociális ellátórendszereknél (elsősorban a családsegítő szolgálatnál) megjelenő munkanélküliek nagy része regisztrált, azonban pl. 2005-ben 94 olyan klienssel foglalkoztak a kistérségben, aki semmilyen regisztrációban nem szerepelt, látens munkanélküli volt. Az esetek túlnyomó többségében több probléma együttes előfordulása jellemző: 1.173 fő (53,4%) A munkanélküli, hátrányos helyzetű, aluliskolázott réteg életkörülményei rosszak, becsülhetően 70%-ban létfenntartási problémákkal küzdenek. A többszörös hátránnyal küzdők érdekérvényesítő képessége alacsony, önismeretük hiányos, emiatt önbecsülésük is

13

gyenge. Az információ hiány, és kapcsolatteremtő hiányosságaik miatt lemorzsolódásuk veszélye nagy. Az információáramlás hiánya elsősorban a falvakban élő lakosságot hozza hátrányos helyzetbe. Körükben általában megjelenik a devianciák valamelyike, mely tovább mélyíti a szakadékot az egyén, a család és a társadalom között, fennállása esetén az egész mikrokörnyezetre hatással van. A munkaerő-piaci kulcskompetenciák hiánya miatt ennek a jelentős rétegnek foglalkoztathatósági esélyei csökkennek. Sok az alkalmi (fekete és szürke) munkából élő alacsony jövedelmű, elszegényedő lakos. A magas és tartós munkanélküliség egy kistérségben közvetlenül is hozzájárul a helyi lakosok társadalmi kirekesztettségéhez, a szegénység növekedéséhez. A tartós munkanélküliek jelentős szociális terhet jelentenek az önkormányzatok számára, emellett munkaerejük társadalmi haszna csekély. A közmunka, közcélú munka értékét a helyi társadalom nem ismeri el. Alacsony a helyi közösség toleranciája. A társadalmi jövedelmek aránya magasabb, mint a munkajövedelmeké (megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők száma is magas). A jövedelemforrások összetételében a térség kedvezőtlen helyzete tükröződik vissza. A munkajövedelmek aránya kisebb a társadalmi jövedelmeknél, mint az országos átlag. A megváltozott munkaképességű, kis nyugdíjból vagy szociális járadékból élők körében gyakori az eladósodás a „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ adósságkezelési szolgáltatásának adatai is ezt támasztják alá. A társadalmi jövedelmek legnagyobb felét a nyugdíjak teszik ki. Az ellátottak zöme saját jogú nyugdíjas, de jelentős a rokkantnyugdíjasok aránya. Közülük számos a kisnyugdíjas. A településeken élő jelentős számú cigány család anyagi helyzete aggasztó. Az önkormányzatok megtapasztalták, hogy jelentős részük életmódjául választotta a segélyből élést. A szociális támogatásokhoz beadott kérelmek tanúsága szerint a térségben is jellemző, hogy a lakosság jövedelmének magas hányadát fordítja a napi életvitellel kapcsolatos kiadásokra. Az önkormányzatok szociális ügyintézőitől beszerzett adatok elemzéséből az is kitűnik, hogy a kistérségben is gyakori az, hogy egy család több ellátást is igénybe vesz, emellett még tetemes adósságot is felhalmoz. A pénzbeli ellátások között legnagyobb kiadási tételt az önkormányzatok költségvetésében a gyermekvédelmi ellátások, valamint az egészségi állapottal összefüggő támogatások, ellátások teszik ki (pl. ápolási díj, közgyógyászati-ellátás, mozgáskorlátozott ellátás). A jövedelem kiegészítő ellátások között az átmeneti segély és a lakásfenntartási támogatás a legnagyobb mértékű. Ellátási igényt vetnek fel a társadalmi problémák (alkoholizmus, drogfogyasztás, dohányzás, bűnözés). A parlament 2008. december 15-én fogadta el a szociális és foglalkoztatási törvények módosításait, melyek megteremtették az „Út a munkához” program jogszabályi hátterét. Ez a változás paradigmaváltást jelentett a szociális segélyezésben. A kistérség települési önkormányzatai 2009. március 31-ig felülvizsgálták a rendszeres szociális segélyezetti kört, megtörtént a rendelkezésre állási támogatások megállapítása, elkészültek a közfoglalkoztatási tervek. A kistérség önkormányzatai kiemelt célnak tekintették, hogy a munkára képes személyek fokozottan vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, a 35 év alatti, 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkező álláskeresők pedig képzésben.

14

2. Közoktatási intézmények a kistérségben 2.1. Kötelező és önként vállalt közoktatási feladatok ellátásának módja a kistérségben (2009. szeptember 1.) Intézmény típusok Települések Bölcsőde

Attala

Csikóstőttős

Gyulaj

Jágónak

Kapospula

József Attila ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulási formában

József Attila ÁMK alsó tagozatos ál. Isk. Attala 1-4 évf. JAÁMK Dombóvár 5-8 évf. Kurd-Csibrák Intézményfennt artó társulásban Apáczai Oktatási Központ Kaposszekcsői ált isk. telephelye Intézményfennt artó társulásban József Attila ÁMK alsó tagozatos ál. Isk. Dalmand 14 évf. JAÁMK Dombóvár 5-8 évf. 1.Apáczai Oktatási Központ ált. iskolái Intézményfennt artó társulásban 2.József Attila ÁMK ált iskolái Intézményfennt artó társulásban 3.Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola Apáczai Oktatási Központ Egységes Iskola ált iskolája Intézményfennt artó társulásban Önálló intézmény Apáczai Oktatási Központ Kaposszekcsői ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Apáczai Oktatási Központ

József Attila ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulási formában

Dalmand

Döbrököz

Ált.iskola

Kurd-Csibrák Intézméynfenntartó társulási formában Apáczai Oktatási Központ Óvodája Intézményfenntartó társulásban

Csibrák

Dombóvár

Óvoda

Apáczai Oktatási Központ intézmény egysége látja el a feladatot

1.Apáczai Oktatási Központ óvodái intézményfenntartó társulásban 2.József Attila ÁMK óvodái intézményfenntartó társulásban 3.”Margaréta” Református Óvoda

Apáczai Oktatási Központ óvodája Intézményfenntartó társulásban

Önálló intézmény Apáczai Oktatási Központ Kaposszekcsői óvodája Intézményfenntartó társulásban Nagyberki Óvoda és Általános Iskola Intézményfenntartó

Szakiskola

516. számú Ipari Szakképző Iskola látja el a feladatot

15

Szakközépiskola

1. 516. számú Ipari Szakképző Iskola 2.Apáczai Oktatási Központ 3. Illyés Gyula Gimnázium Látják el a feladatot

Gimnázium

Kollégium

1. Illyés Gyula Gimnázium látja el a feladatot

1. 516. számú Ipari Szakképző Iskola 2.Apáczai Oktatási Központ 3. Illyés Gyula Gimnázium látják el a feladatot

Integ-rált intézmény

Apáczai Oktatási Központ látja el a feladatot

társulásban

Kaposszekcső

Apáczai Oktatási Központ óvodája Intézményfenntartó társulásban

Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Kurd-Csibrák óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban Szakcsi ÁMK óvodája Intézményfenntartó társulásban

Kocsola

Kurd

Lápafő

Nak

Szakcs

Várong

Belvárosi ált.iskolája Intézményfennt artó társulásban Apáczai Oktatási Központ ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Kurd-Csibrák ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban Szakcsi ÁMK ált. iskolája Intézményfennt artó társulásban

2.2. A Dombóvári Kistérség területén működő közoktatási intézmények 2007. szeptember 1.

Társulás neve

Székhely A társulás Az intézmény intézmény/ intézményének fenntartója intézmény neve neve

Intézményegységei

Tagintézményei

Dombóvár, Kapospula, Attala, Nak

1

Dombóvár Nak, Attala, Kapospula Közoktatási Intézményi Társulása

Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatás i Intézmény

Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Társulás Művészetoktatás i Intézmény

Dombóvár, Dalmand, Attala, Nak

2

József Attila Általános Iskola Dombóvár Százszorszép József Attila Óvoda Általános Dombóvár Művelődési Közösségi Központ Ház Dombóvár

József Attila Általános Művelődési Dombóvár, Központ Attala, Nak, (Dombóvár, Dalmand Attala, Nak, Társulás Közoktatási Dalmand Intézményfenn Önkormányzato tartó Társulása k Társulásaként Működő Intézmény)

Alsótagozatos Általános Iskola Attala Napköziotthonos Óvoda Attala Napköziotthonos Óvoda Nak Általános Iskola és Óvoda Dalmand

16

Dombóvár Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend Magyar Tartománya

Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatás i Intézmény Tolna Megyei Móra Ferenc Önkormányzat Általános Iskola Dombóvár Illyés Gyula Város Gimnázium, Önkormányzata Szakközépiskola és Kollégium Dombóvár 516. sz. Ipari Város Szakképző Önkormányzata Iskola és Kollégium Dombóvári Margaréta Református Református Egyházközség Óvoda és a Tolnai Református Egyházmegye Dombóvár és „Reménység” Környéke Napközi Otthon Többcélú Kistérségi Társulás

3

4

5

6

7

8

Dombóvár, Döbrököz

9

Dombóvár Város és Döbrököz Község Közoktatási Intézményfenn tartó Társulása

Apáczai Csere János Általános és Középiskola, Társulás Alapfokú Művészetoktatás i Intézmény és Kollégium

Dombóvár Város és Döbrököz Szivárvány 10 Község Óvoda Közoktatási Bölcsőde Intézményfenn tartó Társulása

Apáczai Csere János Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatás i Intézmény és Kollégium

Szivárvány Óvoda Bölcsőde

és Társulás

és

Apáczai Csere János Középiskola és Kollégium

Szivárvány Székhelyóvo da Intézményeg ység Erzsébet Óvodai Intézményeg ység Bezerédj Amália Óvodai Intézményeg ység Bölcsődei Intézményeg ység

Kapospula 11

Kapospula Napsugár Óvoda Község Önkormányzata

17

Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Döbrököz

Döbröközi Tagóvoda Szőlőhegyi Tagóvoda (működése szünetel)

Szakcs, Kocsola, Várong, Lápafő, Nak Szakcs, Kocsola, Nak, Lápafő, Általános Várong, Művelődési 12 Községek Központ Szakcs Közoktatási Intézményi Társulás

Általános Általános Iskola Iskola Szakcs és Óvoda Kocsola Általános Művelődési Központ Szakcs

Társulás

Napköziottho nos Óvoda Szakcs Könyvtár Szakcs

Kaposszekcső, Csikóstőttős, Jágónak Kaposszekcs ői Óvoda és Csikóstőttősi Általános Tagiskola Iskola Általános Kaposszekcsői Óvoda és Iskolája Általános Iskola Kaposszekcs ői Óvoda és Csikóstőttősi Általános Tagóvoda Iskola Óvodája

Kaposszekcsői Óvoda és Általános Kaposszekcsői Iskola Óvoda és Társulás 13 Intézményirán Általános Iskola yító és Fenntartó Társulás

Kurd, Csibrák Körzeti Általános Iskola és Óvoda Általános Körzeti Iskolája Kurd Általános Iskola Körzeti és Óvoda Kurd Általános Iskola és Óvoda Óvodája Kurd

„Kurd” és Körzeti „Csibrák” Általános Iskola Társulás 14 Közoktatási és Óvoda Kurd Intézményi Társulás

Gyulaj

15

Általános Iskola és Óvoda Általános Galló József Iskolája Gyulaj Község Általános Iskola Gyulaj Önkormányzata és Óvoda Általános Iskola és Óvoda Óvodája Gyulaj

Forrás: Fenntartói adatok

18

2. Közoktatási intézmények a kistérségben 2.2. A Dombóvári Kistérség területén működő közoktatási intézmények 2009. szeptember 1.

Társulás neve

Atársulás intézményének neve

Székhely Az intézmény intézmény/ fenntartója intézmény neve

Intézményegységei

Tagintézményei

Dombóvár,Attala,Kaposszekcső,Csikóstőttős,Jágónak,Döbrököz,Kapospula,Nak

1

Dombóvár,Att ala,Kaposszekc ső,Csikóstőttős, Jágónak,Döbrö köz,Kapospula, Nak Közoktatási Intézményi Társulása

Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatá si Intézmény és Kollégium (Apáczai Oktatási Központ APOK)

Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Társulás Intézmény és Kollégium (Apáczai Oktatási Központ APOK)

1.Bölcsődei intézményeg ység (nem közoktatási intézmény) 2.Óvodai intézményeg ység 3.Kollégiumi intézményeg ység 4.Alapfokú Művészetokt atási intézményeg ység 5.Egységes iskola: -Döbröközi feladatellátási hely 1-8 évfolyam -Dombóvári feladatellátási hely 9-14 évfolyam

1. Szívárvány Óvodai Tagintézmény 2.Dombóvár Erzsébet Óvodai Tagintézmény 3.Dombóvár Bezerédj Amália Óvodai Tagintézmény 4.Dombóvár Döbröközi Óvodai Tagintézmény 5.Kaposszekcsői Óvodai Tagintézmény -Csikóstőttősi Óvodai Telephely 6.Belvárosi Általános Iskolai Tagintézménye 7.Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézménye -Csikóstőttősi Iskolai Telephely

Dombóvár, Dalmand, Attala

2

Dombóvár, Attala, Dalmand Közoktatási Intézményfenn tartó Társulása

József Attila Általános József Attila Iskola Általános Dombóvár Művelődési Százszorszép Központ Óvoda Dombóvár

József Attila Általános Művelődési Társulás Központ (Dombóvár, Attala, Dalmand Önkormányzatok

19

Alsó Tagozatos Általános Iskola Attala Alsó Tagozatos Általános Iskola Dalmand

Társulásaként Működő Intézmény)

Közösségi Ház Dombóvár

Napközi Otthonos Óvoda Attala Napközi Otthonos Óvoda Dalmand

Dombóvár Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend Magyar Tartománya

Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatá si Intézmény Tolna Megyei Móra Ferenc Önkormányzat Általános Iskola Dombóvár Illyés Gyula Város Gimnázium, Önkormányzata Szakközépiskol a és Kollégium Dombóvár 516. sz. Ipari Város Szakképző Önkormányzata Iskola és Kollégium Dombóvári Margaréta Református Református Egyházközség Óvoda és a Tolnai Református Egyházmegye Dombóvár és „Reménység” Környéke Napközi Otthon Többcélú és Fejlesztő Kistérségi Iskola Társulás

3

4

5

6

7

8

Kapospula Kapospula Napsugár Község Óvoda Önkormányzata (Nagyberki Ált.Iskola Óvodához társult)

9.

és

Szakcs, Kocsola, Várong, Lápafő, Nak Szakcs, Kocsola, Nak, Lápafő, Általános Várong, Művelődési 10 Községek Központ Szakcs Közoktatási Intézményi Társulás

Általános Iskola Szakcs Napközi Otthonos Általános Óvoda Művelődési Központ Szakcs Szakcs

Társulás

Napközi Otthonos Óvoda Nak

Kurd, Csibrák

20

Általános Iskola és Óvoda Iskolája Kocsola

Általános Iskola és Óvoda Óvodája Kocsola

Körzeti Általános Iskola és Óvoda Általános Iskolája Körzeti Általános Iskola Kurd és Óvoda Kurd Körzeti Általános Iskola és Óvoda Óvodája Kurd

„Kurd” és Körzeti Általános „Csibrák” Iskola és Óvoda Társulás 11 Közoktatási Kurd Intézményi Társulás

Gyulaj

12

Általános Iskola és Óvoda Általános Galló József Iskolája Gyulaj Község Általános Iskola Gyulaj Önkormányzata és Óvoda Általános Iskola és Óvoda Óvodája Gyulaj

Forrás: Fenntartói adatok

2.3. Közoktatási intézmények finanszírozása A települési önkormányzatok számára az oktatási intézmények fenntartása a normatív támogatás folyamatos csökkenése, és a gyermeklétszám fokozatos fogyása miatt egyre nagyobb terhet jelent. A közoktatási feladatok normatív támogatása egyre csökkenő tendenciát mutat. Ezen csak kis mértékben és csak átmenetileg enyhített a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása és a Társulás közoktatási feladatellátása. A Társuláson keresztül az intézményfenntartó társulásban működő oktatási intézmények kötött felhasználású normatívára jogosultak az intézménybe bejáró gyermekek, tanulók és a községi tagintézményi létszám után. A normatív támogatások csökkentése mellett a költségvetési törvények egyre inkább szigorították az átlaglétszám feltételeket is. A közoktatási intézmények – szintén csak átmeneti megoldásként – erre a nemzetiségi oktatás bevezetésével reagáltak, hiszen a közoktatási törvény a nemzetiségi osztályok létszámára jelentősen enyhébb követelményeket szab. A Többcélú Társulás 2005-ben elkészítette a közoktatási törvény által előírt Kistérségi Közoktatási Intézkedési Tervet. A tervben, a középpontban az esélyegyenlőség megteremtése és – az önkormányzatok igényei alapján – a költséghatékonyabb működtetés megoldása szerepelt. A 2006. évi költségvetési adatok és a 2007. évi költségvetésben tervezett kiadások és bevételek adataiból képzett mutatószám: az egy gyermekre, tanulóra vetített kiadás egyértelműen jelezte az önkormányzatok számára, hogy mely intézményeik tekintetében van szükség strukturális átalakításra a költséghatékonyság szempontjából.

21

Létszám (fő) Oktatási intézmény

József Attila int. fennt Belvárosi int.fennt. Szivárvány Óvoda Kaposszekcső int.fennt.

Tervezett költségvetési kiadás intézményre (eFt)

1 óvodásra + iskolásra jutó költség (eFt)

1 óvodás -ra jutó költség (eFt)

1 iskolásra jutó költség (eFt)

Önkormányzati hozzájárulás össz. (eFt)

528

494

189.499

223

518

152.150

196

83.649

203

óvoda

iskola

219

631

430.719

506

776

401.984

518

209.251

507

507

412

Önkormányzati hozzájárulás 1 ó.+isk. (eFt)

75

212

163.588

569

547

578

37.091

129

Szakcs int. fennt.

39

143

104.803

575

803

513

34.110

187

Kurd int. fennt.

52

141

106.542

552

604

531

37.891

196

Kocsola

50

134

104.204

566

470

621

46.000

250

Döbrököz

73

152

127.373

595

318

714

61.072

288

Gyulaj

54

141

118.561

608

610

604

31.000

158

Kapospula

21

10.482

449

449

3.868

184

JAÁMK és tagintézményei Dalmand

35

103

83.230

603

638

591

39.149

283

Nak

16

11

22.930

849

746

999

14.108

522

Attala

29

21

28.310

566

502

654

12.891

257

139

496

296.249

467

482

457

123.351

194

JAÁMK

Összesen 219 631 430.719 506 528 494 (850) Forrás: Települési önkormányzatok költségvetési adatai 2007. február 21.

22

189.499

Létszám (fő) Oktatási intézmény

Tényleges költségvetési kiadás intézményre (eFt)

1 gyermekre jutó költség

Önkormányzati hozzájárulás össz. (eFt)

Önkormányzati hozzájárulás 1 gyermekre

óvoda

iskola

212

594

437.738

543.099

185.088

229.637

-

708

391.271

552.642

166.769

235.549

449

-

205.962

458.713

53.906

120.058

82

219

160.103

531.904

39.789

132.189

Szakcs int. fennt.

107

267

233.079

725.783

87.750

234.625

Kurd int. fennt.

44

133

118.601

670.062

58.438

330.158

Apáczai Döbrököz int.fennt.

-

138

77.423

561,036

28.764

183.210

Gyulaj

46

136

112.097

615.917

39.199

215.379

József Attila int. fennt. Belvárosi int.fennt. Szivárvány Óvoda int.fennt. Kaposszekcső int.fennt.

JAÁMK és tagintézményei Dalmand

37

65

84.819

815.567

35.317

346.245

Attala

29

17

27.893

606,369

7.579

164.760

JAÁMK Dombóvár

146

512

314.258

477,595

137.872

209.531

Szivárvány Óvoda és tagintézményei Szivárvány Dombóvári tagintézményei Döbrököz

375

178.567

476,178

51.498

137.328

74

27.395

370,202

2.408

32.540

81.570

574,436

18.589

242.964

39.430 Össz. isk+óvo. 109.000 3.079

1.194.84

29.316

888.363

615.819 139.954

38.364 1.481

216.745 67.318

Szakcsi ÁMK és tagintézményei Szakcs Iskola Szakcs Óvoda Kocsola Iskola Kocsola Óvoda Naki Óvoda

142 33 125 52 22

Kaposszekcsői Óvoda és Iskola és telephelyei

23

Kaposszekcsői 45 20.630 458,444 6.054 Óvoda Kaposszekcsői 192 103.236 537,687 24.685 Iskola Csikóstőttősi 37 17.746 505,405 2,784 Óvoda Csikóstőttősi 27 18.491 684,852 6.266 Iskola Forrás: Települési önkormányzatok költségvetési adatai 2008 évi adatok.

134,533 128,568 75,243 232,074

Az önkormányzatok a normatíván felül az oktatási intézmény finanszírozásához átlagosan a teljes költség 36%-át teszik hozzá. Az átlagnál nagyobb arányban járulnak hozzá a fenntartók a dombóvári székhelyű intézményfenntartó társulás intézményegységeinek működtetéséhez, ami a községi tagintézmények magasabb működtetési költségeiből adódik. A 2006/2007-es tanévben még önállóan, nem intézményfenntartó társulás tagjaként működő intézmények kiadásai és az önkormányzati hozzájárulás is kiugró mértékű. Egy főre jutó költségek a dombóvári kistérség oktatási intézményeiben 2007. február 15. (eFt)

658 Gyulaj

600

Döbrököz

566

Kocsola

552

Kurdi intézm ényfenntartó társulás

583

Szakcsi intézm ényfenntartó társulás

569

Kaposszekcs ői intézm ényfenntartó társulás

518

Belvárosi intézm ényfenntartó társulás

506

József Attila intézm ényfenntartó társulás

0

100

200

300

400

500

600

700

eFt/fő

Forrás: Települési önkormányzatok költségvetési adatai 2007. február 21.

Finanszírozási problémák miatt az intézmények fenntartói a következő intézményi szerkezeti változásokról döntöttek a 2006/2007-es tanévre vonatkozóan: - Dalmand Község Önkormányzata az 1-2, 3-4 iskolai osztályok összevonását határozta el 2007. szeptember 1-jétől. - Attala Község Önkormányzata 1-4 évfolyamos összevont osztályban működteti tovább iskoláját 2007 szeptemberétől. - Nak Önkormányzata úgy döntött, hogy szeptember1-jétől alsó tagozatos iskoláját megszünteti. A 4. évfolyamos korú gyerekek (3 fő) a szakcsi székhellyel működő intézményfenntartó társulásban tanulnak tovább. 24

- A fenntartó döntése szerint 2006. szeptembertől a jágónaki óvoda, mint a Kaposszekcső székhelyű intézményfenntartó társulás tagintézménye megszűnt. Az önkormányzat a 6 gyermek ellátását a kaposszekcsői önkormányzat óvodájával oldja meg. - Lápafő Önkormányzata 2007-ben szintén megszüntette óvodáját. A gyermekek ellátását a naki, illetve a szakcsi óvodában oldja meg az önkormányzat. - A jelenleg önállóan működő kocsolai oktatási intézmény fenntartója a tagintézményként való további működtetéséről döntött a szakcsi székhelyű intézményfenntartó társulásban. - A Kurd székhelyű intézményfenntartó társulás vonatkozásában a fenntartók az oktatást egy telephelyen oldják meg 2007. szeptembertől, mivel megszűnik a csibráki kihelyezett óvodai és iskolai csoport. A tanulók szállítását a fenntartó iskolabusszal oldja meg. - A korábban önállóan működő döbröközi intézmény a fenntartó önkormányzat szándéka szerint a 2007/2008-as tanévtől – mint egységes iskola – a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola tagintézményeként, az óvoda pedig a dombóvári Szivárvány Óvodához társulva, tagóvodaként működik tovább a korábbi két telephely helyett egy telephelyen. Az intézmények fenntartói a következő intézményi változásokról döntöttek a 2009/2010-es tanévre vonatkozóan: - Dalmand Község Önkormányzata az iskola felső tagozatát a dombóvári József Attila ÁMK-ba helyezte át. - Kapospula Önkormányzata 2008. szeptember 1-jétől a Nagyberki Általános Iskola és Óvoda Intézménnyel társult, óvodája társulásban fenntartott lett. - 2009. augusztus 1-jétől 8 település önkormányzata (Dombóvár, Kaposszekcső, Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Kapospula, Nak, Jágónak) létrehozta az Apáczai Oktatási Központot, és intézményfenntartó társulásban működteti oktatási intézményeit (bölcsőde, óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények, alapfokú művészetoktatási intézmény és kollégium).

2.4. A bölcsődei és óvodai feladatellátás jellemzői a kistérségben 2.4.1. A bölcsődei és óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei Dombóváron működik a kistérség egyetlen bölcsődéje, melyet 2007. augusztus 31-ig a Jóléti Szolgáltató Kht. tartott fenn. Az intézmény a bölcsődei feladatok ellátása során fogadja a városban és a községekben lakó gyerekeket is. 2007 szeptemberétől a bölcsőde szervezetileg a Szivárvány Óvodához kerül, fenntartását az önkormányzat látja el. A 2006/2007. tanévben a kistérséghez tartozó 15 Dombóvár környéki település közül 13 rendelkezik óvodával. Dombóváron 3 intézmény, 6 telephelyen, összesen 25 csoportban látja el az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat. A városi óvodák jelentős részben (21 csoport) önkormányzati fenntartásúak, kivétel a Margaréta Református Óvoda (4 csoport) amelyet az egyház (Dombóvári Református Egyházközség és a Tolnai Református Egyházmegye) tart fenn. A legnagyobb intézmény a Szivárvány Óvoda, amely három óvoda integrálásával jött létre, a legkisebb a teljes önállósággal rendelkező egyházi fenntartású óvoda. A JAÁMK keretei között több óvoda működik, egyetlen városi óvodája a Százszorszép Óvoda, fenntartója a négy települési önkormányzat által létrehozott intézményfenntartó társulás. A 13 községben összesen 23 óvodai csoport működik.

25

A kistérség óvodái közül legnagyobb arányban vannak az iskolával közös intézményszervezetben működők6. A 3 önálló óvodaszervezet között méretüket tekintve jelentős különbség van. A Szivárvány Óvoda 15 csoportos, integrált intézmény, a kapospulai pedig 1 csoportos óvoda. Jágónakon 2006 augusztusáig volt óvoda, ma a gyerekeket az intézményfenntartó társulás kaposszekcsői óvodája látja el (az alacsony gyereklétszám miatt a 2007/2008-as tanévben Lápafő óvodása Szakcsra, Csibrák óvodásai Kurdra járnak). A községek óvodái közül 9 esetében a több település együttműködésével létrehozott intézményfenntartó társulás, 4 óvodánál az adott település önkormányzata látja el a fenntartói feladatokat (Kapospula, Kocsola, Gyulaj, Döbrököz). Települési önkormányzat működteti a 4 óvodai egységből álló Szivárvány Óvodát is (a 2007/2008-as tanévben létszámhiány miatt a Szőlőhegyi Tagóvoda működése szünetel). 2008. augusztus 31-vel a Szőlőhegyi Tagóvoda megszünt. Az óvodai intézményfenntartás módja a kistérségben 2006. szeptember

Óvodák száma

Intézményfenntartás módja Önkormányzat Társulás 8 10

Egyház 1


Egyház 1

2007. szeptember

Óvodák száma

Forrás: Fenntartói statisztikai adatok 2009. szeptember

Óvodák száma


Egyház 1

Forrás: Fenntartói statisztikai adatok

A 2007/2008-as tanévben a kistérség óvodáinak jelentős részét már intézményfenntartó társulás működteti. Jelentős változás, hogy 2007 szeptemberétől létrejött a Dombóvár Város és Döbrököz Község Közoktatási Intézményfenntartó Társulásaként a Szivárvány Óvoda és Bölcsőde (5 intézményegység). 2009. augusztus 1-jétől az új integrált oktatási hálózat létrejöttével változás történt az óvodák fenntartása tekintetében, a kaposszekcsői és csikóstőttősi óvodák is az új intézményfenntartásba kerültek. A kapospulai óvoda a Nagyberki Általános Iskola és Óvodai intézményéhez társult, a gyulaji óvoda önálló fenntartású, míg a többi intézményfenntartó társulás keretében működik. 2.4.2. Bejárók, a gyermekcsoportok társadalmi összetétele A bölcsődében a vizsgált időszakban a bejáró gyerekek száma viszonylag magas volt. A gyerekek elsősorban a városhoz közeli településekről jártak be (Kapospula, Kaposszekcső, Mágocs, Bikal). Az adatokból kitűnik, hogy igény van a községekben is bölcsődei ellátásra, 6


26

mely szolgáltatást elsősorban a városban dolgozó szülők vesznek igénybe. 2008-tól a dombóvári önkormányzat döntése értelmében a bölcsőde nem lát el vidéki gyerekeket. Bejáró gyerekek számának alakulása a bölcsődében

Év 2005 2006 2007 2008 2009

Bölcsődés gyerekek száma 58 62 82 72 70

Bejáró gyerekek száma 16 18 22 0 0

Bejáró aránya 28% 29% 27% 0% 0%

gyerekek


A dombóvári óvodákban a bejáró gyerekek száma az elmúlt években meghaladta az 50 főt. A községek közül Kaposszekcsőről (a Liget lakótelepről, mely Dombóvártól és Kaposszekcsőtől hasonló távolságra van) és Kapospulából érkezett a legtöbb gyerek. A szülők egy része menetrend szerinti autóbusszal, többségük pedig autóval hozza a gyerekeket naponta óvodába. A bejáró óvodás gyerekek száma és aránya a kistérségben Bejáró gyermekek Óvodások száma Településtípus Tanév száma aránya szerint (fő)

Város

Község

Kistérség összesen

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010

(fő) 53 57 40 31 18 16 26 29 37 39 69 83 69 68 57

641 645 621 637 620 460 435 433 439 497 1101 1080 1054 1076 1086

(bejáró/óvodás) 8% 9% 6% 5% 3% 3% 6% 7% 8% 8% 6% 8% 7% 6% 5%


A dombóvári óvodák választásának leggyakoribb oka a város közelsége illetve a szülők munkahelye, ügyintézési és egyéb programja, amely többnyire a városhoz kapcsolódik. Többen, bár Dombóvárról kiköltöztek, de családi kapcsolataik mégis a városhoz köti őket. A dombóvári óvodák esetében a bejárók száma és aránya a 2007/2008-as tanévben jelentősen csökken. A város közigazgatási határain belül lévő pusztákról 15 körüli gyerek érkezik a

27

városi óvodákba a vizsgált időszakban (Mászlony, Szilfás). A gyerekek jelentős része menetrend szerinti autóbusszal utazik, az önkormányzat által biztosított kísérővel. A községek óvodáinál folyamatos növekvő tendencia mutatkozik a bejáró gyerekek számával és arányával kapcsolatban. A következő óvodákba csak a székhely településről járnak gyerekek: Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Kocsola, Nak. Az előzőekben bemutatott tendencia egyrészt a dombóvári óvodai körzetek módosításának, másrészt az egyes községekben megszűnő óvodák gyerekeinek más település óvodáiba történő áthelyezésének a következménye. A bölcsődei és óvodai csoportok társadalmi összetételét a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő és a sajátos nevelési igényű gyerekek száma és aránya alapján mutatjuk be. A bölcsődében a hátrányos helyzetű gyerekek aránya a vizsgált időszakban 20% alatti. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül 2005-ben 14, 2006-ban 9 gyerek. A sajátos nevelési igényű gyerekek száma folyamatos csökkenést mutat. A bölcsődében akkor voltak többen a sajátos nevelési igényű gyerekek, amikor a bölcsőde épületében működött a korai fejlesztő. A kistérség óvodái közül a veszélyeztetett gyerekek aránya legmagasabb Gyulajon, ahol meghaladja a 70%-ot, Kocsolán 10%, a többi településen 1-2 gyerek. Az óvodások esetében a hátrányos helyzettel kapcsolatos adatok teljes körűen nem állnak rendelkezésünkre. Ennek oka valószínűleg a fogalomértelmezési bizonytalanság. A meglévő adatokat azonban jelzés értékűnek tekinthetjük, mivel a legnagyobb városi óvoda (Szivárvány Óvoda) és a leginkább hátrányos helyzetű lakosság összetétellel rendelkező települések óvodáinak adatai ismertek (Gyulaj, Szakcs). A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről a 2007/2008-as tanévben becsült adatok állnak rendelkezésünkre. A hátrányos helyzetű gyerekek aránya jóval nagyobb a községek óvodáiban, mint Dombóváron. Ennek oka az lehet, hogy elindult a lakosság szegényebb rétegének városból való kiköltözése, a falvakban pedig jellemző a lakosság bizonyos rétegének elvándorlása, az elszegényesedés. Így a lakosság összetétele néhány kistelepülés kivételével (Kapospula) jelentősen megváltozott az elmúlt években. Az értékek Dombóváron és a községekben is közel állandó arányt mutatnak a vizsgált időszakban. Gyulajon a roma lakosság aránya kiemelkedően magas.

28

Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek aránya a kistérségben 60%

51%

50% 46%

50%

35%

40% 30%

24%

23%

33%

36%

26%

20% 10% 0%

2005- 2006- 2007- 2005- 2006- 2007- 2005- 2006- 20072006 2007 2008 2006 2007 2008 2006 2007 2008 Városi óvodák

Községi óvodák


Forrás: 2005., 2006. októberi OM statisztikák, 2007/2008-as becsült adatok

Forrás: 2005., 2006., 2007., 2008., 2009.októberi OM statisztikák

29

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvodások aránya kistérségi szinten 40% körüli a vizsgált időszakban. A községek óvodáiban a gyerekek több mint 50%-a kapja a támogatást, a dombóvári óvodákban a támogatottak aránya jóval alacsonyabb. Az adatok elsősorban a családok anyagi helyzetéről adnak képet, de a rossz anyagi helyzet a legtöbbször szociális hátránnyal is együtt jár. A gyerekek közel 100%-a étkezik az óvodákban. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek az intézményekben térítés nélkül étkeznek. A hátrányos helyzetű, a roma, a veszélyeztetett gyerekeken kívül pedagógiai szempontból több figyelmet igénylő gyerekek a sajátos nevelési igényű és a magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdők. Magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek a következő óvodákban vannak az adott időszakban: Szivárvány Óvoda Erzsébet Óvodai Intézményegység, Döbrököz, Gyulaj. Sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését ellátó óvodák a következők: Szivárvány Óvoda, Gyulaj, Kapospula, Kocsola, Kurd. Az integrált nevelésben részesülő gyerekek között van középsúlyos értelmi fogyatékos, nagyothalló, vak, mozgássérült, beszédfogyatékos, súlyos magatartási és tanulási zavarral küzdő. 2.4.3.Intézményi létszámok, férőhelyek A bölcsődei férőhelyek és beíratott gyerekek számának alakulása

Év 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

Férőhely (fő) 40 40 50 50 50

Beíratott gyermekek (fő) 58 62 82 72 70


A bölcsődei gyereklétszám a vizsgált időszakban igen magas volt. Ez a tény is mutatja, hogy tartósan van igény a bölcsődei ellátás iránt a kistérségben. Az adatok szerint elsősorban a 1,5 évnél idősebb gyerekeket íratják be a szülők a bölcsődébe. A gyerekek napi jelenléte természetesen eltér a beírt csoportlétszámoktól, hiszen a korosztály sajátossága, hogy náluk gyakrabban fordulnak elő különféle betegségek, így a hiányzási arány viszonylag nagy. A bölcsőde kihasználtsága a napi jelenléti regisztrációs lapok alapján jónak mondható a 2006. és 2007. évben.

30

Bölcsődei csoportátlagok (fő/csoport) 16,0

15,2 14,5

13,7

14,0

12,4

12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0

2005

2006

2007

2008



A kistérség óvodáiban nevelt gyerekek száma meghaladja az 1000 főt. A vizsgált három tanévben folyamatos csökkenés figyelhető meg a gyerekek létszámának alakulásában. A városi óvodák létszáma 20 fővel csökkent, a városkörnyéki óvodáké 27 fővel. Az óvodai csoportok számának alakulása a kistérségben

Tanév 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010.

Csoport 48 48 45 44 44

Forrás: 2005., 2006, 2007., 2008., 2009. októberi OM statisztikák

31

Óvodások számának alak ulása a k istérségben (fő)

1200

1101

1080

1054

20052006

20062007

20072008

1000 800

641

645

621

600

460

435

433

20052006

20062007

20072008

400 200 0 20052006

20062007 Városi óvodák

20072008

Községi óvodák




A városi óvodáknál a csoportok átlaglétszáma enyhén csökkent, de így is jelentősen meghaladja az országos átlagot (22,3 fő). A községi óvodákban az átlaglétszám növekedése figyelhető meg, aminek oka a csoportok számának csökkenése. A kistérségben az egy csoportra jutó gyerekek száma magasabb az országos átlagnál.

32

Óvodai csoportátlagok a kistérségben (fő/csoportok száma) 30,0

26,7

25,8

25,9 23,4

25,0

23,0

24,0

21,7 20,0

19,8

20,0

15,0

10,0

5,0

0,0 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2005-2006 2006-2007 2007-2008 Városi óvodák

Községi óvodák




A dombóvári óvodákban a fenntartó a törvény adta lehetőséggel élt és 20%-kal megemelte a férőhelyek számát a 2006/2007-os tanévben. A férőhelyek növekedése tehát nem bővítéssel történt. A férőhelyek növelése természetesen jelentősen befolyásolja az óvodák kihasználtsággal kapcsolatos mutatóinak alakulását. A községi óvodáknál a létszám csökkenéshez bizonyos mértékű férőhelycsökkentés is kapcsolódott.

33

Az óvodák kihasználtsága a 2006. évi októberi adatok alapján

Összes létszám Település/ intézmény

Kihasználtság Összes Férőhely (összes Óvodások óvodai SNI (fő) létszám/ száma létszám óvodások férőhely) (fő) (óvodás+SNI óvodás)

Szivárvány Székhely 174 Óvoda Bezerédj Amália 110 Intézményegység Erzsébet 91 Intézményegység Szőlőhegyi Tagóvoda

21

Margaréta Református 110 Óvoda JAÁMK Százszorszép Óvoda 139 Város összesen 645 29 Attala 10 Csibrák 32 Csikóstőttős 35 Dalmand 67 Döbrököz 54 Gyulaj Jágónak 21 Kapospula 43 Kaposszekcső 50 Kocsola 42 Kurd 7 Lápafő 16 Nak 29 Szakcs Községek összesen 435 Kistérség összesen 1080

3

177

180

98%

2

112

120

93%

1

92

110

84%

0

21

30

70%

2

112

120

93%

0 8

139 653 29 10 33 36 68 56

170 730 25 25 50 50 75 70

82% 89% 116% 40% 66% 72% 91% 80%

22 43 50 42 7 16 30 442 1095

25 50 50 50 25 25 50 545 1245

88% 86% 100% 84% 28% 64% 60% 81% 88%

1 1 1 2 1

0 1 7 15


34

Az óvodák kihasználtsága a 2009. évi októberi adatok alapján Összes létszám Település/ intézmény

Óvodások száma (fő)

Apáczai Oktatási Központ Szivárvány 166 Székhely Óvoda Bezerédj Amália Intézményegység 105 Erzsébet Intézményegység 92 Margaréta Református 118 Óvoda JAÁMK Óvoda

Kihasználtság Összes óvodai Férőhely (összes SNI (fő) létszám/ létszám óvodások férőhely) (óvodás+SNI óvodás)

1

167

180

93%

1

106

120

88%

2

94

110

85%

0

118

120

98%

139 620 26

4 8 0

143 628 26

170 700 35

84% 90% 74%

42 46 70 52

3 1 1 1

45 47 71 53

50 50 75 75

90% 94% 95% 71%

20 43 50 43

1 0 1 0

21 43 51 43

25 50 50 50

84% 86% 102% 86%

25 40 466 1086

0 2 10 18

25 42 476 1104

25 50 535 1235

100% 84% 89% 89%

Százszorszép

Város összesen Attala Csibrák Csikóstőttős Dalmand Döbrököz Gyulaj Jágónak Kapospula Kaposszekcső Kocsola Kurd Lápafő Nak Szakcs Községek összesen Kistérség összesen

Forrás: 2009. októberi OM statisztikák

A városi óvodák kihasználtsági mutatója a 2006. októberi adatok szerint igen változó, 70% (Szőlőhegyi Tagóvoda) és 98% (Szivárvány Székhelyóvoda) közötti. A városi óvodák kihasználtsága a 2007. évi becsült adatok alapján valamennyi óvodában 80% fölött van (a Szőlőhegyi Tagóvoda működése szünetel). A mutatók elemzésénél figyelembe kell venni az előbbiekben leírt férőhelynövelő intézkedést, így a városi és a községi óvodák adatai nem összehasonlíthatók.

35

A községi óvodákban a kihasználtság még nagyobb különbséget mutat, a legalacsonyabb a 28% (Lápafő), a legmagasabb a 116% (Attala). A vizsgált adatok az október 1-i állapotokat mutatják, a tanév közben felvett gyerekek száma azonban tovább javítja a mutatókat. Nem éri el a községi óvodák közül a 80%-os kihasználtságot a csibráki (40%), a Csikóstőttősi (66%), a dalmandi (72%), a naki (64%) és a szakcsi (60%) óvoda. A gyermeklétszám csökkenése leginkább azoknál az egycsoportos óvodáknál jelentkezik, amelyek alacsony lakosság számú településen vannak, így őket fenyegeti leginkább az óvoda megszűnésének veszélye. A kistérség valamennyi óvodájának fizikai kapacitáskihasználtsága 100%-os. Az óvodák az esetleges csoportbezárás esetén az üres csoportszobákat fejlesztő- illetve tornaszobává alakították át, így a funkciójuk megváltozott. 2.4.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség A bölcsőde 1975-ben épült, nagyobb felújításra nem került sor az épülettel kapcsolatban. Az épületben 6 csoportszoba található és főzőkonyha is működik. Az óvodaépületek közül a Szivárvány Óvoda Erzsébet Óvodai Intézményegységének épülete a legrégebbi, a Bezerédj Amália Óvodai Intézményegységé a legújabb. A kistérség minden óvodája 30 évnél régebben épült, de több még korábban. Az épületek felújítására kevés a pénz, így állapotuk többségében leromlott, teljes felújításra lenne szükség. A következő óvodáknál történt nagyobb méretű felújítás: · a JAÁMK Százszorszép Óvodájánál részleges ROP pályázati támogatással · a Szivárvány Óvoda Erzsébet Óvodai Intézményegységének teljes felújítása 2005-ben készült ROP pályázati támogatással · a kapospulai óvoda épületének felújítását a település önkormányzata végezte · a Margaréta Óvodában tornaszoba létesítése a hozzá tartozó helyiségekkel (szertár, mosdók, öltözők) A bölcsőde eszközfelszerelése igen gyenge. Hiányoznak a megfelelő bútorok, nagyon kevés a játék, az udvar szinte üres. Az eszköz- és felszerelésjegyzék által előírt helyiségekkel maradéktalanul egyik óvoda sem rendelkezik a kistérségben. A városi óvodák közül a Szivárvány Óvoda intézményegységei rendelkeznek a helyiségek tekintetében a legkedvezőbb feltételekkel. A Szivárvány Székhely Óvoda uszodája és sószobája kivételesen jó lehetőségeket biztosít. A községi óvodák közül Kapospula óvodája rendelkezik a legtöbb helyiséggel (fejlesztő szoba, tornaszoba, ebédlő, szertár).A kistérség óvodái közül mindössze a Szivárvány Óvoda két intézményegységében működik főzőkonyha, a többiben melegítőkonyha van, ahova az ételt úgy szállítják. Az óvodák az eszközellátottság terén igen változatos képet mutatnak. A legjobban ellátottak a városi óvodák, de ezekben is nagyobb mértékű fejlesztésre lenne szükség. A községi óvodák többségének eszközellátottsága alacsony színvonalú. A hiányzó eszközök között van bútor, felszerelés, játék, fejlesztő eszközök, mozgásfejlesztő eszközök, udvari játékok. Az óvodák többségénél az udvari felszerelések nem felelnek meg a szabványoknak, előfordulnak még balesetveszélyes játékok is. Számítógéppel a városi óvodák mindegyike rendelkezik, közülük kettőben a gyerekek is használják. Internet elérhetősége csak a városi óvodáknak van. A digitális technika eszközeivel a Szivárvány Óvoda és a JAÁMK Százszorszép Óvodája rendelkezik, mindkettő a HEFOP 3.1.3 pályázati támogatás segítségével fejlesztette feltételeit. A községi óvodák közül csak háromnak van számítógépe: Kocsolán a gyerekek számára is rendelkezésre áll.

36

Majdnem az összes óvodában van TV és videó. A kistérségben az óvodapedagógusok 57%ának van informatikai ismerete, tudja használni a számítógépet. Ez az arány a városi óvodákban magasabb, 62%, a községekben alacsonyabb. 2.4.5. A bölcsődei és óvodai alkalmazottak A bölcsődei alkalmazottak létszámának vizsgálatakor láthatjuk, hogy a gondozónők száma a gyerekekéhez igazodva növekedett. Az egy gondozónőre jutó gyerekek száma így is igen magas, ami a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodó személyes bánásmód alkalmazását nehezíti. A más munkakörben dolgozó bölcsődei alkalmazottak (konyhai dolgozók, adminisztrátor, takarító, karbantartó) létszámának változása csökkenő tendenciát mutat az adott időszakban. Ezt befolyásolta a bölcsődét működtető Jóléti Kht. foglalkoztatást támogató programokban való részvételi lehetőségének alakulása. A gondozónők számának és az egy gondozónőre jutó bölcsődések számának alakulása (fő) 14

12 12

12

11

gondozónők száma

10 10

8

6,8 5,8

6

6,3

5,6

egy gondozónőre jutó gyermekek száma

4

2

0

2005

2006

2007

2008


2009-ben az egy gondozónőre jutó gyermekek aránya 5,8 (12 gondozónő, 70 gyermek). A vezető és a gondozónők 75%-a megfelelő képesítéssel rendelkezik, a hiányzó képesítés megszerzése a három kisegítő gondozónőnél folyamatban van. Három gondozónőnek van speciális végzettsége is. A vezető tereptanári végzettséggel is rendelkezik, így a helyi szakközépiskolában folyó képzésben bölcsődei gyakorlatvezetőként vesz részt. A gyógypedagógiai asszisztensi végzettséggel rendelkező gondozónő a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásának szakszerű segítője, a gyermekvédelemi ügyintéző képzést elvégző kolléganő pedig a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat is ellátja. A kistérségben három óvoda élén áll magasabb vezető: Dombóváron - Szivárvány Óvoda (15 csoport), - Margaréta Református Óvoda (4 csoport), Kapospulai Napsugár Óvoda (1 csoport).

37

A községek iskola-óvoda illetve ÁMK intézményi szervezetben működő óvodáinál előfordul, hogy az óvodában nincs szakmai vezető. A vezetők végzettség szerinti megoszlása: Dombóváron - egyetem 1 fő, szakvizsga 4 fő (Szivárvány és Százszorszép Óvoda); községi óvodákban - szakvizsga 3 fő. Óvodapedagógusok létszámának alakulása a kistérségben

96 95 96 95 94

92

93 92 91 90 2005/2006

2006/2007

2007/2008


38


A kistérségben az óvodapedagógusok száma folyamatosan csökken, de a 2008-as évtől kezdődően stagnálónak tűnik, a csökkenés megállni látszik. Az egy óvónőre jutó gyerekek száma pedig nő. Ez a szám a dombóvári óvodáknál jelentősen meghaladja az országos átlagot (10,6), de kistérségi szinten is magasabb ennél. Az előző mutatók arra utalnak, hogy az óvodákban a zsúfoltság nő, ami kedvezőtlen feltételt jelent a színvonalas nevelőmunkához. Meg kell említeni itt azt a tényt is, hogy az óvodák egy részében a csoportszobák mérete nem felel meg ilyen létszámú gyerek megfelelő ellátásához. Egyre több azoknak az óvodáknak a száma, amelyekben minden csoport egész napos nyitva tartással működik, de nem biztosított a csoportonkénti két óvodapedagógus. Az óvodapedagógusok közül Dombóváron 1, a községi óvodákban 7 középfokú, a többiek felsőfokú illetve főiskolai végzettséggel rendelkeznek. A szakvizsgázott óvodapedagógusok száma a városi óvodákban magasabb, mint a községekben. Az óvodapedagógusok szakmai felkészültségének egyik mutatója a meglévő speciális képzettségek (német nemzetiségi óvodapedagógus). Az óvodák fejlesztő munkáját jelentősen segíti, hogy több fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, drámapedagógus végzettségű óvodapedagógus dolgozik az intézményekben. Az óvónők ezen kívül többféle tanfolyami végzettséget szereztek, ami a legnagyobb óvoda esetében (Szivárvány Óvoda) a legszélesebb körű, hiszen itt a továbbképzésre fordítható keretet teljes egészében az óvodapedagógusok képzésére fordítják.

39

Tanfolyami végzettségek: · zeneterápia · szenzo-motoros fejlesztés · alapozó terápia · tartásjavító torna · beszédfejlesztő pedagógus · Sindelar program · fejlesztő pedagógia · kompetencia-alapú oktatás – óvodai nevelés · drámapedagógia · pályázat író · projektmenedzser ismeretek Az előbbiek alapján látható, hogy az óvodák a lehetőségeik szerint igyekeztek felkészülni az új kihívásokra szakmai tudásuk fejlesztésével. (integrált nevelés, új módszerek alkalmazása, fejlesztő munka hatékonyságának növelése, problémával küzdő gyerekek megsegítése). Az előbbiek alapján megállapíthatjuk, hogy a kistérség óvodáiban jól felkészült óvodapedagógusok dolgoznak. A kistérség óvodáiban az óvodapedagógusokon kívül a nevelőmunkát segítő dajkák vannak nagyobb számban, a legtöbb óvodában csoportonként 1 fő. A más munkakörben dolgozó munkatársak általában nem csak az óvodában végeznek munkát többcélú intézmények esetén. (karbantartó). Az 1-2 csoportos óvodákban lévő melegítőkonyhában a legtöbb esetben nincs külön személyzet, a dajkák látják el a feladatot. A Szivárvány Óvodában lévő konyhák üzemeltetése és a dolgozók alkalmazása az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet feladatkörébe tartozik. 2.4.6. Programkínálat A bölcsőde elsősorban azoknak a 3 éven aluli gyerekeknek a napközbeni ellátását, gondozását, nevelését végzi, akiknek a szülei dolgoznak. Az intézmény évek óta felvállalja a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését, gondozását. Az étel allergiás gyerekek számára speciális étrendet biztosítanak. A bölcsőde egészségvédelmi, egészségnevelési funkciót is betölt, megvalósul a gyerekek rendszeres orvosi felügyelete. A szülők számára lehetőséget adnak a bölcsődei tevékenységek megismerésére. A kistérség óvodái helyi nevelési programjuk alapján végzik nevelőmunkájukat, melyet minden intézményben az adott feltételek és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja figyelembevételével a nevelőközösségek dolgoztak ki. Az ÓNOAP-ban meghatározott gyermekközpontú alapelvek, célok, feladatok, a gyermeki tevékenységi formák, az óvodai élet megszervezésére vonatkozó útmutatások minden helyi programban megtalálhatók. Ennek lényege: a gyermeki személyiség fejlesztése az életkori, az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével történik, sokszínű tevékenységi lehetőség biztosításával, elsősorban játékon keresztül, a gyerekek érdeklődésére építve, egyéni bánásmód alkalmazásával, különböző szervezeti keretben, az ennek megvalósításához szükséges fejlesztő környezetben. Az óvodák programkínálatát a helyi sajátos igények és a speciális feltételek kiemelése teszi sokszínűvé. A városi minden óvodája lehetőséget biztosít egy-egy csoportjában a kétnyelvű német nemzetiségi nevelésnek Annak ellenére, hogy a német nemzetiségi lakosság

40

aránya nem nagy a városban, a program iránt érdeklődés van. A nemzetiségi nyelv és kultúra átadása játékos módszerekkel történik ezekben a csoportokban. A cigány kultúra átadása történik és a hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelését is ellátják az Erzsébet Óvodai Intézményegységben és a gyulaji óvodában. (Ezekben az óvodákban a gyerekek között nagyobb a roma és a hátrányos helyzetű gyerekek aránya) A Szivárvány Óvoda és a JAÁMK Százszorszép Óvodája a HEFOP 3.1.3 pályázati támogatással részt vesz a kompetencia alapú nevelés programjának adaptálásában. A program segíti az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a szükséges kompetenciák megalapozását. A kistérség óvodáiban megjelenő egyéb speciális program: - egészségprogram valósul meg a Szivárvány Székhely Óvodában - a környezeti nevelést helyezik a középpontba a Bezerédj Amália Óvodai Intézményegységben, a kaposszekcsői és a kapospulai óvodában - a néphagyományok, a néptánc hangsúlyosan jelenik meg a JAÁMK Százszorszép Óvodájának programjában és Kurdon - nyelvi alapozó játék Kurdon - keresztyén nevelési program a Margaréta Óvodában A városi óvodák mindegyike és néhány községi óvoda is biztosítja a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését. A város minden óvodája lehetőséget biztosít a hitoktatásra igény szerint. A Szivárvány és Százszorszép Óvodában az új módszerek alkalmazása is a program része. (mozgásterápia, drámapedagógia) Mindkét módszer jól alkalmazható a problémával küzdő és a tehetséges gyerekek fejlesztésében egyaránt. A drámapedagógia terén a Szivárvány Óvoda kiadványt készített saját gyakorlata bemutatására, amit pályázati támogatással eljuttatott az ország 200 óvodájába. A Szivárvány Óvoda uszodájában 30 éve eredményesen folyik az óvodás gyerekek vízhez szoktatása és úszás tanítása, melyben a város és a város környék óvodásai is részt vesznek. A kistérség óvodái rendszeresen szerveznek kirándulásokat, bábszínházat a gyerekeknek. Sok óvodás rendszeresen részt vesz rajz pályázatokon, városi és községi programokon az óvodával. A JAÁMK Százszorszép Óvodája által szervezett kistérségi óvodai néptánc-és népi játék találkozó bemutatkozási és találkozási lehetőséget biztosít a gyerekcsoportok számára. A dombóvári óvodákban 80% a vegyes életkorú csoportok aránya, a községekben közel 100%. Ennek a csoportszervezési formának a gyakoriságát egyrészt pedagógiai szempontok, másrészt a kiegyenlített csoportlétszámok biztosítása indokolja a nagyobb óvodáknál, az 1-2 csoportosoknál nincs lehetőség a kor szerinti csoportok létrehozására. A vegyes életkorú csoportok dominálnak országos viszonylatban is. A kistérség óvodáinak szakmai együttműködését segíti a 2004-től működő Térségi óvodavezetői munkaközösség. A munkaközösség rendszeres találkozási lehetőséget biztosít a vezetők számára, amely segíti az információhoz jutást, egymás munkájának a megismerését, valamint összefogja a kistérség óvodai szakembereit. A kistérség óvodapedagógusainak évente továbbképzéseket szervez, sikeres hagyományos programja a Térségi óvodai konferencia. Ennek programjában külső szakemberek előadásai valamint óvodai gyakorlati bemutatók is szerepelnek. A szervezett programok ingyenesek, könnyen elérhetőek a kistérség minden óvodapedagógusa számára.

41

2.5Általános és középiskolai, szakképzési, kollégiumi feladatellátás a kistérségben 2.5.1Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei A Dombóvári Kistérség területén működő közoktatási intézmények 2007. szeptember 1.

Település

Intézmény

Dombóvár Kapospula Attala Nak

Belvárosi Általános Intézmény

Dombóvár Dalmand Attala Nak

József Attila Általános Művelődési Központ Intézményegységei József Attila ÁMK Általános Iskolája Dombóvár József Attila ÁMK Százszorszép Óvodája Dombóvár Tagintézmények: Alsótagozatos Általános Iskola Attala Napköziothonos Óvoda Attala Napköziotthonos Óvoda Nak Általános Iskola és Óvoda Dalmand

Iskola

és

Alapfokú

Művészetoktatási

Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános- Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (egyházi fennt.: Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend Magyar Tartománya)

Dombóvár

Móra Ferenc Általános Iskola (megyei fennt.) Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Dombóvár Város és Döbrököz Község Közoktatási Intézményfenntartó Társulása – Apáczai Csere János Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Margaréta Református Óvoda

Kapospula

Dombóvár Város és Döbrököz Község Közoktatási Intézményfenntartó Társulása – Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Intézményegységei: Szivárvány Székhely Óvoda -Erzsébet Óvodai Intézményegység -Bezerédj Amália Óvodai Intézményegység -Döbröközi Tagóvoda -Bölcsődei Intézményegység „Reménység” Napközi Otthon Többcélú, szociális és közoktatási feladatokat ellátó intézmény Napsugár Óvoda

(egyházi fennt.: Dombóvári Református Egyházközség és a Tolnai Református Egyházmegye)

42

Általános Művelődési Központ Szakcs Intézményegységei: Szakcs - Általános Iskola (székhely) Kocsola - Napköziotthonos Óvoda Nak - Könyvtár Lápafő Tagintézménye: Várong -Általános Iskola és Óvoda Kocsola Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola Intézményegységei: -Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola – (8 évfolyamos ált. isk. Kaposszekcső (székhely int.)) -Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola (óvoda) Csikóstőttős Tagintézmények: Jágónak -Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola Csikóstőttősi Tagiskolája -Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola Csikóstőttősi Tagóvodája -Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola Jágónaki Tagóvodája Körzeti Általános Iskola és Óvoda Intézményegységei: Kurd -Körzeti Általános Iskola és Óvoda – (8 osztályos ált. isk. (székhely Csibrák int.)) -Körzeti Általános Iskola és Óvoda – (napköziotthonos óvoda)

Gyulaj

Galló József Általános Iskola és Óvoda Intézményegységei: -Általános Iskola és Óvoda Gyulaj (8 évfolyamos ált. isk. (székhely int.)) -Általános iskola és Óvoda Gyulaj (óvoda)

2.5.1.Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei A Dombóvári Kistérség területén működő közoktatási intézmények 2009. augusztus 1.

Település

Intézmény

Dombóvár Attala Kaposszekcső Csikóstőttős Jágónak Döbrököz Kapospula Nak

Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kollégium Intézményegységei: Bölcsődei intézményegység ( nem közoktatási intézmény) Óvodai intézményegység Kollégiumi intézményegység Alapfokú Művészetoktatási intézményegység Egységes iskola: Döbröközi feladat-ellátási hely 1-8 évfolyam Dombóvári feladat-ellátási hely 9-14 évfolyam Tagintézményei: Szívárvány Óvodai Tagintézmény Dombóvár Erzsébet Óvodai Tagintézmény Dombóvár Bezerédj Amália Óvodai Tagintézmény Dombóvár

43

és és

Dombóvár Dalmand Attala

Dombóvár

Döbröközi Óvodai Tagintézmény Kaposszekcsői Óvodai Tagintézmény Csikóstőttősi Óvodai Telephely Belvárosi Általános Iskolai Tagintézménye Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézménye Csikóstőttősi Iskolai Telephely József Attila Általános Művelődési Központ Intézményegységei József Attila ÁMK Általános Iskolája Dombóvár József Attila ÁMK Százszorszép Óvodája Dombóvár Tagintézmények: Alsó tagozatos Általános Iskola Attala Napközi otthonos Óvoda Attala Általános Iskola és Óvoda Dalmand Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (egyházi fennt: Római Unióhoz Tartozó Szent Orsolya Rend Magyar Tartománya)

Móra Ferenc Általános Iskola (megyei fennt.) Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 516.sz.Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Margaréta Református Óvoda (egyházi fennt.:Dombóvári Református Egyházközség)

„Reménység” Napközi Otthon és Fejlesztő iskola Többcélú szociális és közoktatási feladatokat ellátó Intézmény

Kapospula

Napsugár Óvoda (Nagyberki Általános Iskola és Óvodahoz társult)

Szakcs Kocsola Nak Lápafő Várong

Általános Művelődési Központ Szakcs Intézményegységei - Általános Iskola (székhely) - Napköziotthonos Óvoda Tagintézménye: - Általános Iskola és Óvoda Kocsola - Napköziotthonos Tagóvoda Nak

44

Kurd Csibrák

Gyulaj

Várong Lápafő

Körzeti Általános Iskola és Óvoda Intézményegységei: - Körzeti Általános Iskola és Óvoda -/Kurd Községi Önkormányzat Közig. Területén működő 8 osztályos ált. isk. (székhely int.)/ - Körzeti Általános Iskola és Óvoda- (Kurd Községi Önkormányzat Közig. Területén működő napköziotthonos óvoda) Galló József Általános Iskola és Óvoda Intézményegységei: - Általános Iskola és Óvoda Gyulaj / Gyulaj Községi Önkormányzat közig. területén működő 8 évfolyamos ált. isk. (székhely int.)/ - Általános Iskola és Óvoda Gyulaj ( Gyulaj Községi Önkormányzat közig. területén működő óvoda) Nincs közoktatási intézménye Nincs közoktatási intézménye

Dombóvár Város, Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső és Nak Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása 2009. augusztus 1-jei hatállyal létrehozta az Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégiumot (rövidített nevén Apáczai Oktatási Központ). Az Apáczai Oktatási Központ 5 intézményegységből és 2 általános iskolai tagintézményből áll. A 2009. augusztus 1-jétől létrejövő Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (rövidített nevén Apáczai Oktatási Központ) szervezeti felépítése.

45

Apáczai Oktatási Központ Bölcsődei intézményegység (nem közoktatási intézmény)

Óvodai intézményegység Szivárvány Óvodai Tagintézmény Erzsébet Óvodai Tagintézmény Bezerédj A. Óvodai Tagintézmény Döbröközi Óvodai Tagintézmény Kaposszekcsői Óvodai Tagintézmény

Belvárosi Általános Iskolai Tagintézménye

Csikóstöttősi telephelye

Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézmény Csikóstöttősi telephelye

Egységes iskola Döbröközi feladat-ellátási hely – 1-8. évf. Dombóvári feladat-ellátási hely – 9-14. évf.

Kollégiumi intézményegység Alapfokú művészetoktatási intézményegység

46

2.5.2Bejárók, a gyermekek összetétele Alapfokú oktatás A városi intézményekbe bejárók száma7 összességében lassú csökkenést mutat, amely azt jelzi, hogy a kistelepülések iskoláinak fenntartói nem támogatják tanulóik más település iskoláiba történő bejárását. A bejárók száma a város iskoláiban nagy különbségeket mutat, az iskolák jellegéből és beiskolázási körzetéből adódóan. A kistelepülések iskolái közül azoknál jelentős a bejárók száma, ahol a környezetükben lévő települések iskolái megszűntek, illetve társulásban működnek. Alacsony a bejárók száma Döbröközön, Gyulajon és Kocsolán, mert ezek még önálló intézmények, elsősorban települési feladatot látnak el. Igen magas az arány Kaposszekcső, Kurd és Szakcs esetében, ahol intézményfenntartó társulás központjaként működik már az iskola. A bejárás elsősorban menetrendszerű autóbuszjárattal történik, kevéssé jellemző az egyéni bejárás (Dombóvár), az iskolabusz (Csibrák), illetve a falugondnoki busszal történő utaztatás (Dalmand). A hátrányos helyzetű tanulók száma8 a város iskoláiban összességében emelkedő tendenciát mutat. Az emelkedés a Belvárosi Iskolában számottevő (24-34%), stagnálás jellemzi a József Attila Iskolát, a Móra Iskola tartósan magas számú hátrányos helyzetű tanulót tanít (60-87%). A kistérség iskoláiban a hátrányos helyzetű tanulók száma emelkedést mutat, amely a lakosság szociális helyzetéből, a munkanélküliek magas számából, ennek következtében a lakosság elszegényedéséből, illetve egyes településeken a roma lakosság magas létszámából adódik. A kistelepülések iskoláiban a hátrányos helyzetű tanulók száma a létszámcsökkenés ellenére nem csökkent, arányaiban emelkedik. Különösen magas a hátrányos helyzetű tanulók száma Kocsola és Gyulaj esetében (78%, 94%). A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma városi szinten emelkedést mutat, kistelepülési szinten nincs különösebb változás. Ezen számadatok nem biztos, hogy fedik a teljes valóságot, mivel a szülők, önkéntes nyilatkozatain alapulnak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára szervezhető képességkibontakoztató, illetve integrációs oktatásban részt vevők száma városi szinten alacsony, fejlesztő tevékenység csak a József Attila Iskolában valósult meg. A kistelepüléseken képesség-kibontakoztató oktatás Gyulajon, Kurdon és Szakcson is van, viszonylag alacsony létszámmal. Integrációs fejlesztést Kaposszekcső és Kurd iskolájában több éve, Kocsolán és Szakcson az elmúlt tanévtől szerveznek. A veszélyeztetett tanulók létszáma városi szinten csökken, a kistelepülések iskoláiban nem mutat számottevő változást. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság által kiszűrt SNI-s gyermekek9 jelentős része (2/3) a városi illetve a kistelepülési iskolákban is integrált oktatásban részesül, amelyet a törvény által előírt óraszámban fejlesztőpedagógusok, logopédusok, mozgásterapeuták, illetve művészet-terapeuták végeznek iskolai keretekben. Az SNI-s tanulók fennmaradó (1/3) része a városban működő Móra Iskolában tanul, mely megyei fenntartású intézmény, ahol az enyhe fokban értelmi fogyatékos és középsúlyos fogyatékosok nevelése történik. Ebből következően a városban jelen van a szegregált oktatás. Kiemelendő, hogy ebből az intézményből biztosított a tanulók továbbhaladása, mivel hozzáértő gyógypedagógiai és fejlesztőpedagógiai ismeretekkel rendelkező nevelők segítik őket. 7

Lásd: 2. melléklet 22. ábra Lásd: 2. melléklet 23. ábra 9 Lásd: 2. melléklet 24. ábra 8

47

A kistelepülési iskolák közül Gyulajon az enyhén értelmi fogyatékosok együtt tanulnak társaikkal, (ez a tanulólétszám 15%-a), míg kisebb arány jellemzi Szakcsot, Kaposszekcsőt és Kurdot. A szakértői vizsgálatokon kiszűrt, tanulási és magatartási nehézséggel küzdők száma városi szinten stagnálást mutat, bár ezen tanulók száma emelkedett a Belvárosi Iskolában. Az SNI-sek létszáma összességében lassú csökkenést mutat, százalékos megoszlásuk nem mutat változást. A kistelepülések iskoláiban magas azoknak a tanulóknak a száma, akik valamilyen speciális problémával küszködnek. Igen magas az SNI-sek száma (25%) Gyulajon. A gyermekek családban történő megfelelő nevelését az állam különböző formában támogatja. A pénzbeni ellátások közé tartozik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény10, melyet az önkormányzatok biztosítanak. Kiemelkedően magas számban részesülnek ebben a támogatásban a Móra Iskola tanulói, sokan kapnak támogatást a Belvárosi Iskolában, városi szinten legkevesebben a József Attila Iskolában veszik igénybe. Nagyon nagy különbséget mutat a 2005/2006-os tanévhez viszonyítva a 2006/2007-es tanév adata, mivel közel négyszeresére nőtt a gyermekvédelmi támogatást igénybevevők száma. Ehhez képest a 2007/2008-as tanévben némi csökkenés mutatkozik. A kistelepülések közül Döbröközön, Gyulajon, Szakcson és Kocsolán jelentős számú rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló van. Csikóstőttősön, Kaposszekcsőn és Kurdon is nagy számban igénylik ezt a támogatást. Középiskolák Városi szinten a bejáró tanulók aránya11 a vizsgált 3 évben folyamatosan növekszik (41, 41, 43 %). Intézményi szinten ez a tendencia leginkább az 516. sz. Ipari Szakképző Iskolában figyelhető meg, míg a másik két iskolában kevésbé. Ennek az elsődleges oka az, hogy az intézmények a sikeres beiskolázás érdekében egyre nagyobb területen fejtenek ki propagandát, és így növelik az iskolák vonzáskörzetét. A 2008/2009. tanévben az 516. sz. Ipari Szakképző Iskolában a csökkenő tanulólétszámmal párhuzamosan 45 %-ról 41 %-ra csökkent, az Apáczai Szakközépiskolában stagnált, míg a gimnáziumban lényegesen, 38-ról 47 %-ra nőtt a bejáró diákok aránya Ezzel párhuzamosan nálunk is megfigyelhető az az országos tapasztalat, hogy a tanulók kényelmi szempontból kevésbé veszik igénybe a kollégiumi szolgáltatást, és vállalják inkább a napi rendszeres bejárást. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók számának megállapítása több okból is nehéz feladat: - az adatok egy részéről információval a települések jegyzői hivatala rendelkezik - másik része a szülők önbevallásán alapul - a veszélyeztetett kategória szociális és gyermekvédelmi kérdéseket érint, és távoli településekről érkező diákok esetében az iskolának nincs mindig rálátása a tanulóra és annak családi hátterére (a diákok sok esetben ezt titkolják is) Ezek miatt a fenti adatok több esetben csak becslésen alapulnak. A legtöbb problémás tanuló a családok társadalmi helyzetéből adódóan az 516. sz. Ipari Szakképző Iskolába jár, de a 2 másik középiskolában is jelenlévő probléma, és sajnos számuk mind a 3 helyen emelkedő tendenciát mutat. Ez a folyamat megfelel annak a sajnálatos ténynek, hogy egyre nagyobb számban vannak egzisztenciálisan leszakadó családok. 10 11

Lásd: 2. melléklet 25. ábra Lásd: 2. melléklet 26. ábra

48

A hátrányos helyzetű középiskolai tanulók százalékos megoszlása a 3 középiskola között a 2006/2007-es tanévben

10% 10%

80% Illyés

Apáczai

516. ISZI


A 2008/2009. tanévre már mindhárom iskola pontosabb adatokkal rendelkezik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóira vonatkozóan. Ezekről ebben az évben már nagyon pontos nyilvántartást vezettek. Így ebben a tanévben már árnyaltabb a kép a 3 középiskola között, de továbbra is az 516. sz. Ipari Szakképző Iskolában tanul a hátrányos helyzetű középiskolás diákok 58 %-a. A gimnázium és az Apáczai Szakközépiskola közel egyenlő arányban osztozik a fennmaradó 40 %-nyi hátrányos helyzetű tanulón A hátrányos helyzetű középiskolai tanulók százalékos megoszlása a 3 középiskola között a 2008/2009-es tanévben 22%

58% 20% Illyés

Apáczai

Forrás: 2008. októberi OM statisztika

49

516. ISZI

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók száma mindhárom helyen évről évre emelkedik, ami elsődlegesen a települési önkormányzatok számára jelent többletterhet. A sajátos nevelési igényű tanulók számára habilitációs, rehabilitációs foglalkozását a 2006/2007-es tanévtől szervezi hivatalosan mindhárom intézmény. Az ezt megelőző tanévben az 516. ISZI-ben tartottak ilyen jellegű foglakozásokat. A tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye alapján ezen tanulók száma a 2006/2007-es tanévig folyamatosan emelkedett. Az iskolák tanulóifjúságának átlagosan ma már 3 %-a SNI-is. A legtöbb sajátos nevelési igényű tanuló az 516. sz. Ipari Szakképző Iskolában tanul ahol az arányuk évről évre emelkedik: o 2007/2008-ban 2,5 % o 2008/2009-ben 5,9 % o 2009/2010-ben 6,7 % (tervezet) A két szakképző iskolában a sajátos nevelési igényűek közül elsősorban dyslexiás, dysgraphiás, dyscalkuliás tanulókkal foglakoznak, míg a gimnázium az elmúlt két tanévben már felvállalta a vakok és nagyothallók oktatását is. 2.5.3. Intézményi létszámok Alapfokú oktatás A Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (a továbbiakban Belvárosi Iskola), illetve a József Attila Általános Művelődési Központ Általános Iskolájában (továbbiakban József Attila Iskola) megfigyelhető a tanulólétszám csökkenése, amely elsősorban a demográfiai helyzetből adódik. Ez a csökkenés különösen a 2005/2006-os és a 2006/2007-es tanévi létszámokat összehasonlítva jelentős. A csökkenés üteme az elmúlt évtől lassulni látszik. A Szent Orsolya Rendi Gárdonyi Géza Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (a továbbiakban Gárdonyi Iskola) esetében nem tapasztalható ez a tendencia, melynek magyarázata lehet az, hogy teljes városi és városkörnyéki beiskolázási körzettel rendelkezik, egyházi fenntartású, és évfolyamonként egy-egy osztályt indít, magas létszámmal. A Móra Ferenc Általános Iskola (továbbiakban Móra Iskola), amely megyei fenntartású, és létszáma attól függ, hogy a TMÖPSZ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága (továbbiakban Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság) hány tanulót helyez az iskolába.

50

Intézményi létszámok alakulása a városban 1000 889 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2005 2006

777

775

533

496

487

244

246

252 113

2006 2007

2007 2005 2008 2006

Belvárosi Általános Iskola

2006 2007

2007 2005 2008 2006

József Attila Iskola

2006 2007

2007 2008

Gárdonyi Géza Iskola



51

110

2005 2006 2006 2007

91 2007 2008

Móra Ferenc Iskola

Intézményi létszámok alakulása a községekben (fő) 200 184 180

179

182 152

160

151

145

143 133

140

148

141

142

134 132

143

134 128

146

131

120 100 80 60 40

40 20

33 17

14

2005 2006

2006 2007

34

0

0

Csibrák

2007 2008

2005 2006

2006 2007

Csikóstőttős

2007 2008

2005 2006

2006 2007

Döbrököz

2007 2008

2005 2006

2006 2007

Gyulaj

20072005 20082006

2006 2007

2007 2008

Kaposszekcső

2005 2006

2006 2007

2007 2008

Kocsola


Forrás: 2005., 2006., 2007., 2008., 2009. októberi OM statisztikák

52

2005 2006

2006 2007 Kurd

2007 2008

2005 2006

2006 2007 2007 2008

Szakcs

Az elmúlt években, elsősorban a tanulólétszámok csökkenése miatt sorra alakultak a kistérségben intézményfenntartó társulások (Dombóvár Nak, Attala, Kapospula Közoktatási Intézményi Társulása; Dombóvár, Attala, Nak, Dalmand Közoktatási Intézményfenntartó Társulása; Dombóvár Város és Döbrököz Község Közoktatási Intézményfenntartó Társulása; „Kurd” és „Csibrák” Közoktatási Intézményi Társulás), melyek fenntartása elodázta az egyre alacsonyabb létszámmal működő kisiskolák bezárását. Intézményi szinten a József Attila ÁMK létszámcsökkenése a tagintézményekben (Attala, Nak, Dalmand) tapasztalható drasztikus tanulószám csökkenés miatt mutatkozik. Különösen gondot jelent ez Attalában, ahol három év alatt 20%-kal csökkent a tanulólétszám, és ahol a jelenlegi létszám a teljes alsó tagozatot jelenti. Ettől a tanévtől Nakon a drasztikus létszámcsökkenés miatt megszűnt az iskola alsó tagozata is. Gyulaj és Szakcs kivételével a többi kistelepülésen is csökkent a tanulólétszám, ami újabb intézményfenntartó társulások alakulását, illetve az eddig önálló kisiskolák társulásokhoz csatlakozását eredményezheti. Kurd, Szakcs és Döbrököz iskoláiban az alsó tagozatosok száma emelkedést mutat, ami pozitív változásokat generálhat. Országosan az egy tanulócsoportra jutó tanulólétszám12 az alsó tagozaton 20,4, felső tagozaton 21,6. A Belvárosi Iskola és a József Attila Iskoláiban ezek a mutatók felette vannak az országos átlagnak, amely köszönhető annak is, hogy tanulócsoportok összevonása miatt a kisebb létszámú osztályokból nagyobb létszámú osztályokat hoztak létre. A Gárdonyi Géza Iskolában a mutatók felette vannak az országos átlagnak, mivel évfolyamonként egy-egy, maximális létszámú osztályt indít. A Móra Iskolában, mivel csak SNI-s tanulókat tanítanak, más átlagadatok jellemzők, és ezeket figyelembe véve elérik, illetve meghaladják az országos átlagot. A kistelepülések iskoláinak csoportátlaga többnyire megfelel az országos átlagnak, kiemelkedik átlag feletti értékeivel Kaposszekcső. Speciális programjai miatt (roma nemzetiségi oktatás, SNI tanulók magas száma) Gyulaj átlagértékei alacsonyabbak, az ilyen típusú iskolával szemben támasztott követelményeknek megfelelő. A város iskoláinak kapacitáskihasználtsága 13 megfelelő, valamennyi intézményben 80% fölött van. A községi iskolákban14 elég nagy különbségek tapasztalhatók. A legalacsonyabb a kapacitáskihasználtság Attalában (43%), a legmagasabb Szakcson (101%). Több település iskolája sem éri el a 80%-ot: Nak (50%), Dalmand (63%), Csikóstőttős (52%) és Kocsola (79%).

12

Lásd: 2. melléklet 27. ábra Lásd: 2. melléklet 28. és 30. ábra 14 Lásd: 2. melléklet 29. és 30. ábra 13

53

Középiskolák A középiskolák tanulólétszámának alakulása a 2005/2006, 2006/2007, 2007/2008, 2008/2009 és a 2009/2010-es tanévekbe

Forrás: 2005., 2006. 2007.2008. októberi OM statisztikák, 2009/2010-es becsült adatok

Dombóvár középiskoláinak összes tanulólétszáma a vizsgált 3 évben stabilnak tekinthető, 2500 fő körüli tanulólétszámmal. A 2007/2008-as tanév tervezett adatai a jelenlegi számok tükrében most még némi visszaesést mutatnak, de az október 1-i statisztikai létszám városi szinten valószínűsíthetően el fogja érni a 2005. évi statisztikai létszámot. Ennek az a magyarázata, hogy az 516. sz. Ipari Szakképző Iskolában még a tanév kezdetén, szeptemberben is igen nagy a beiratkozók létszáma, hisz az általános iskolákban augusztus végére derül ki, hogy kik azok a 8. évfolyamosok, akik sikeres pótvizsgát tettek, s tovább léphetnek a középfokú oktatásba, illetve akiket nem vettek fel a választott középiskolába. Ezek a tanulók a gyenge képességük miatt többnyire a kötelező felvételre kijelölt 516. sz. Ipari Szakképző Iskolába érkeznek. Az általános iskolákban évek óta csökkenő tanulólétszám igazán a 2007. évi beiskolázásoknál éreztette először hatását a dombóvári 2 szakképző iskolában (Apáczai; 516. sz. ISZI), ahol egyértelmű létszámcsökkenés tapasztalható. Ezzel szemben a gimnázium tanulólétszáma a 2007/2008-as tanévig folyamatosan emelkedett.Országos probléma, hogy egyre alacsonyabb felkészültséggel kerülnek be a tanulók a középiskolákba. Ez a folyamat a gimnáziumot is érinti: ezek a tanulók az érettségit adó oktatásban jelennek meg egyre nagyobb számban, és így csökken a szakképzésben résztvevők száma. Ez a folyamat azonban még nem tekinthető szélsőségesnek Dombóváron, s összességében megállapítható, hogy jelenleg mindhárom középiskola kezelni tudja a demográfiai csökkenést. Az első jelentős középiskolai tanulólétszám csökkenést a 2008/2009. tanévben lehetett tapasztalni, ami a következő tanévekben még tovább fog romlani.

54

Az iskolák tanulólétszámának megtartásában számos tényező közrejátszik: - növekvő intézményi marketing - a beiskolázási körzet fokozatos szélesítése - növekvő képzési idő: a tankötelezettség 16-ról 18 évre emelkedett; a szakképző évfolyamokon a szakmák jelentős részénél a képzési idő 2-ről 3 évre módosult; nyelvi előkészítő évfolyamok indítása - az élethosszig tartó tanulás jegyében a két szakképző iskola képzési kínálatában évrőlévre nagyobb szerepet kap a felnőttoktatás és a felnőttképzés Az iskolák tanulócsoportjainak száma követi a tanulólétszámok alakulását, a gimnáziumban növekedett, a másik két intézményben némileg csökkent ezek száma. Az egy tanulócsoportra jutó diákok száma az elmúlt évek átlagában az 516. ISZI-ben a legmagasabb, hiszen minden évben 31 fő körül alakult. A gimnáziumban ez az érték szintén jelentősen növekedett, s az idei tanévre megközelítette ugyanezt az értéket. Az Apáczaiban jóval alacsonyabb szinten, 25 fő körül stabilizálódott az átlagos csoportlétszám. Mindhárom iskola igyekszik a lehetőségekhez képest a leginkább költséghatékonyan működni, ezért dolgoznak igen magas csoportlétszámokkal. A 2008/2009-es tanév csökkenő tanulólétszáma az iskolák egy tanulócsoportra jutó diáklétszámában is megmutatkozott. A két középiskola átlagos tanulócsoport létszáma 25 fő körül mozgott, míg a gimnáziumé még meghaladta a 29 főt. 2.5.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban Alapfokú oktatás Az iskola szakmai és pedagógiai munkájának egyik fokmérője lehet a tanév végi minősítések közül a kitűnők és a bukások, bukottak aránya. A város iskoláiban a kitűnő tanulók száma az elmúlt két évben radikális csökkenést mutat. A jelentős negatív irányú változást eredményezheti a bevezetett szöveges értékelés, amely nem teszi lehetővé ezt a minősítést, illetve a tanulási kedv, az alulmotiváltság, a tudás értékének csökkenése és a tantervi követelmények szigorúbb betartatása is az okok közé sorolható. A kistelepülések iskoláiban is igen alacsony a kitűnők száma. A javítóvizsgára (1 vagy 2 tantárgyból elégtelen) utaltak száma kistérségi szinten viszonylag magas, az évismétlőké ehhez képest kevesebb, a tanulólétszám töredéke. A továbbhaladás15 a kistérségben egyik iskolában sem mutat jelentős problémákat. Gyulajon nincs évismétlő. Nagyon alacsony ez a szám Kurdon. Kocsolán és Szakcson több az évismétlő, de ez sem jelentős. Középiskolák Az iskolák jellegéből adódik az eltérő tanulmányi eredmény16. A legjobb eredményekkel az Illyés Gimnázium büszkélkedhet. Ezt bizonyítja a kitűnő tanulók magas aránya, különösen a nyolcosztályos tagozat esetében. Ez különösen annak fényében tekinthető nagyszerűnek, hogy az iskola nem tud válogatni a felveendő tanulók közül, s a szülői-családi háttér sem különbözik relevánsan a másik tagozattól. A négy évfolyamos képzésben a nyolcosztályosokhoz képest gyengébb eredményt tud az intézmény felmutatni, de a másik két középiskolához viszonyítva ez is jobb eredményt mutat.

15 16

Lásd: 2. melléklet 30.-31. ábra Lásd: 2. melléklet 32. ábra

55

Tanulmányi szempontból a legrosszabb a helyzet az 516. Ipari Szakképző Iskolában van, ahol az összes tanuló létszámához viszonyítva elenyésző a kitűnők száma. Az előbbi helyzet ellentétes képét mutatja az elégtelen osztályzatot kapott tanulók aránya. Kiemelkedően magas a bukások száma az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola 9. és 10. évfolyamán, de hasonlóak a problémák az Apáczai Szakközépiskolában is e két évfolyamon. Ez mindkét intézményben jelentős lemorzsolódást is eredményez. Az elégtelen osztályzatoz kapott tanulók százalékos megoszlása a 3 középiskolában a 2006/2007. tanévben

Forrás: Intézményi statisztikák

A tantárgyi bukásokhoz hasonlóan az 516. sz. Ipari Szakképző Iskolában a legnagyobb az évismétlésre bukott tanulók aránya.


Kiemelkedően magas a 9. évfolyam évismétlőinek aránya, amely főleg azzal magyarázható, hogy ezek a diákok rendkívül alacsony ismeretszinttel érkeznek ide, igen sokan közülük a szövegértési és a matematikai alapkompetenciákkal sem rendelkeznek.

56

Ugyanakkor ezeknek a diákoknak is kötelező középiskolában továbbtanulni, az iskola pedig köteles a számukra felvételt biztosítani. Mivel eddig 16 éves korig voltak tankötelesek a diákok, ezek a tanulók a későbbiekben – főleg 11. és e feletti évfolyamokon –, jelentős részben kiestek a közoktatásból, tehát eredményeik nem rontották a felsőbb évfolyamok statisztikáit. Ezek a bukási és lemorzsolódási arányok a 2008/2009-es tanévben lényegesen nem változtak, csak évfolyamok közötti eltolódás figyelhető meg. Az évismétlésre bukott tanulók aránya a 2008/2009. tanévbe

2.6. A feladatellátás fizikai jellemzői 2.6.3.

Az iskolaépületek jellemzői, eszközellátottság

Alapfokú oktatás A város iskolái többségében régi épületekben működnek. Ezen épületek felének felújítása az elmúlt években megtörtént, a másik fele felújításra vár. A legfiatalabb épület, a Belvárosi Hunyadi téri épülete teljes körű felújítást igényel. Felújítás éve Intézmény Belvárosi Általános Iskola Hunyadi tér 23. Szabadság u. 27. Szabadság u. 14. Bezerédj u.2/b József Attila Iskola Móra Iskola

Építés éve Teljes Részben Kissé (100%) (40-60%) (20-30%) 1982 1903 1910 1914 1928 1942

57

2005-2006 2004 2005 2005 2005 1999

2002

A kistelepülések iskolái is többségében régi épületekben működnek. Kocsolán és Gyulajon történt felújítás, bővítés 2006-ban, illetve 2007-ben. Felújítás éve Település

Építés éve

Döbrököz Gyulaj Kaposszekcső Kocsola Kurd Szakcs

1907 1948/1776 1905/2000 1960/1991 1936/1940 1959

Teljes (100%)

Részben (40-60%)

2007 2000 2006

2002 2003 1995 2002 1992

Kissé (20-30%) 2000/2004 2005

2007,2008

Az iskolaépület mellett fontos a kiszolgáló termek megléte. Tornateremmel mindegyik dombóvári és kistérségi iskola rendelkezik. Különösen jó helyzetben van – ami a tornatermek számát illeti - a Belvárosi Iskola, mivel mindkét nagy telephelyén található tornaterem, melyek „befogadóképessége” optimális, hisz akár két osztály együttes tanítására is alkalmasak. Építési évüket tekintve „fiatalok” (Hunyadi téri 1982-ben, az Ivanich utcai 1991ben épült). Bár az iskola az elmúlt években mindig gondot fordított a karbantartásukra, de az anyagi lehetőségek korlátozottak voltak. Mára, különösen az Ivanich utcai tornateremnél sok hiányosság tapasztalható: „libeg” a parketta, beázik a tető, vizesblokkok, bútorzat, nyílászárók felújításra szorulnak. A tornacsarnok térelválasztó függönye sem tölti be funkcióját. Az udvari futópálya környékén a vízelvezetést is meg kellene oldani, valamint hiányos a telek körüli kerítés. Mindezek megvalósulása esetén az eddig is nagy kihasználtsággal működő terem még jobban betölthetné szerepét. Heti rendszerességgel a következő foglalkozások vannak: 24 alsós testnevelés óra, gyógytestnevelés 4 alkalommal, 18 óra társastánc, felsős fociedzés, karate 3 alkalommal, labdarúgó utánpótlás edzése 2-szer, gimnáziumi osztályok testnevelési órái 12 órában. Alkalmankénti programok: délutáni alsós sportprogramok, versenyek, alsós farsang, társastánc bemutatók.

58

Az intézmények fizikai kapacitáskihasználtsága a 2006. évi statisztika alapján

Település, intézmény

Fizikai kapacitásTanulócsoportok Osztálytermek kihasználtság (tanulócsoport-szám/ száma száma tanterem-szám)

Belvárosi Iskola

34

34

100%


21

23

91%


8

8

100%

Móra Iskola

9

12

75%

Város összesen Attala Nak Dalmand Csibrák Csikóstőttős Döbrököz Gyulaj Kaposszekcső Kocsola Kurd Szakcs

72 2 1 6 1 2 8 8 8 8 8 8

77 2 1 8 1 3 8 9 9 8 8 8

94% 100% 100% 75% 100% 67% 100% 89% 89% 100% 100% 100%

Községek összesen

60

65

92%


132

142

93%

Forrás: 2006. évi októberi OM statisztika

59

Az intézmények fizikai kapacitáskihasználtsága a 2009. évi statisztika alapján


Fizikai kapacitásTanulócsoportok Osztálytermek kihasználtság (tanulócsoport-szám/ száma száma tanterem-szám)

Belvárosi Iskola

28

31

90%


22

22

100%


8

8

100%

Móra Iskola

7

12

58%

Város összesen Attala Dalmand Csikóstőttős Döbrököz Gyulaj Kaposszekcső Kocsola Kurd Szakcs

65 1 2 2 8 8 8 8 8 8

74 2 8 3 8 10 9 8 8 8

88% 50% 25% 67% 100% 80% 89% 100% 100% 100%


53

64

83%


118

138

86%

Forrás: 2009. évi októberi OM statisztika

A könyvtár, mint fontos nevelőeszköz és helyszín, szintén rendelkezésére áll mindegyik városi iskola diákjainak. A kistelepülések közül Csikóstőttősön, Döbröközön és Kurdon nincs iskolai könyvtár. Szaktantermek kialakítására mindegyik település iskolájában sor került. Az egy tanteremre jutó tanulók száma igen változatos képet mutat. A város ún. nagy iskoláiban 23 fő, ami igen magasnak mondható. A József Attila ÁMK tagintézményeiben ez a szám jóval alacsonyabb (8-10 fő). Főzőkonyhája egyedül a József Attila Iskolának van, de működtetését a fenntartó vállalkozónak adta. Melegítőkonyha van a Belvárosi Iskola két telephelyén, melyek közül az egyik kiszolgálja a Móra Iskola diákjait is. A József Attila ÁMK dalmandi tagintézményének konyháját is főzőkonyhaként újították fel, Attalában és Nakon melegítőkonyha működik. A többi kistelepülés iskoláinak mindegyikében van főzőkonyha. Ezek fenntartása az önkormányzatokra jelentős terhet ró. A pedagógiai-szakmai munkához nélkülözhetetlen eszközök beszerzése a hivatalos eszközjegyzék alapján 2008-ig folyamatosan történik. Egyéb fejlesztő-, sport-, udvari- és informatikai eszközökre mindegyik iskolának szüksége lenne. A kisiskolák eszközellátottsága átlagos színvonalú, az elmúlt évek pályázatai segítségével eszközállományukat gyarapították. A hagyományos eszközök mellett egyre inkább elterjednek az oktatásban azok a technikai, elsősorban elektronikus eszközök17, melyek a tanulási folyamatot segítik (E-oktatás), illetve 17


60

kiegészítik (tanórák megörökítése, programok, rendezvények dokumentálása, tanulók fejlődésének nyomon követése, stb.). Ily módon növekedett a notebook-ok, projektorok, interaktív táblák, digitális kamerák száma18. Számítógépes szaktanterem és Internet-elérés a város iskoláiban van, de a gépállomány egy része nem mondható korszerűnek. A számítógépek száma elég alacsonynak mondható a Belvárosi Iskolában, - ennek megfelelően az Internet-hozzáférés is - ha figyelembe vesszük, hogy ebben az iskolában a legmagasabb a tanulólétszám. A József Attila Iskola a ROP-2.3.1. sz. pályázatának köszönhetően korszerű számítógépekkel felszerelt szaktanteremmel rendelkezik. Az egy számítógépre jutó tanulók száma jelzi a tanulók által használt számítógépek hiányát (átlagosan 14 fő/gép). A kistelepülések iskoláiban a számítógépek száma megfelelőnek mondható, viszont a gépek nagy része elavult. Az egy gépre jutó tanulók száma átlagosan 9 fő, ami a dombóvári adatokhoz képest jónak mondható.

Forrás: intézményi statisztikák

Középiskolák Az iskolaépületek általános jellemzője, hogy állapotuk felújításra ill. korszerűsítésre szorul. Az utóbbi évek szűkös anyagi forrásai minimális felújítást engedtek mindhárom intézmény esetében. Fontos mutató a tantermek száma és a tanulólétszám alapján kiszámított egy osztályteremre jutó tanulószám. Ebben a tekintetben legjobb helyzetben az Apáczai, legrosszabban az 516. s. Ipari Szakképző Iskola van. A szaktantermek száma mindenhol megfelelő, de kevés a csoportbontásra alkalmas terem. Ennek a problémának a kezelése

18


61

különösen fontos lenne, elsősorban a nyelvoktatás miatt. Szükségtanterem a korábbi években csak az 516. s. ISZI volt, de ez a helyzet mára már megoldódott. Mindegyik intézmény egyetlen könyvtárral és tornateremmel rendelkezik, ezek esetében szintén fontos lenne az állománybővítés ill. a felújítás. A konyhák kapcsán a gimnáziumban történt komoly változás, a főzőkonyha a 2007/2008-as tanévtől melegítő konyhaként működik (lásd: 2.3.2.). A középiskolák közül – informatikai és audiovizuális eszköz19eiket tekintve – a legfelszereltebb az Apáczai Középiskola. Itt a gépek számának egyenletes növekedése tapasztalható. Ennek hátterében az iskola egyik profilját adó informatika szak, ill. a pályázatokon való aktív részvétel áll. A legrosszabb a helyzet a gimnáziumban, ahol nemcsak 8-9 tanuló jut egy gépre, de a folyamatos, egyenletes fejlesztés is hiányzik. Pozitív tendencia, hogy az Internet-hálózatot mára mindegyik középiskolában kiépítették. Szintén fejlődésnek értékelhető, hogy a hálózatot a tanárok, ill. a tanulók többsége használja is. Egyéb technikai eszközökkel (notebook, nyomtató, DVD-lejátszó) mindegyik intézmény rendelkezik, a legtöbb az Apáczai Középiskolában található. A technikai eszközök számának növekedése szintén a pályázatokon való részvételre vezethető vissza. A középiskolák infrastrukturális fejlesztése rendkívül kis mértékű volt az elmúlt években. Sajnálatos tény, hogy sok esetben teljes korszerűsítésre lenne szükség (Apáczai Kollégium, 516. sz. Ipari Szakképző Iskola Kollégium, Illyés Gimnázium épülete, tornaterme), de minimális fejlesztés valósult csak meg. A kötelező eszközlista alapján az intézmények mindegyikében hiányosságokat tapasztalhatunk. A tantermek többsége az adott létszámhoz viszonyítva kicsi, a felszereltségük hiányos, sok esetben gondot jelent e tanulói padok minősége és nagysága, a világítás szinte mindenhol teljes korszerűsítésre szorul. Még nagyobb hiányosságok vannak a kollégiumok esetében, a legrosszabb helyzetbe a 2007/2008-as tanév kezdésekor az Apáczai Középiskola került, ahol a nyári csőtörés következtében egy épületszárny teljesen használhatatlanná vált. 2.6.4.

Alkalmazottak

Alapfokú oktatás Az iskolai alkalmazottak és pedagógusok létszámával összefüggő kérdés a pedagógusok összetétele, képzettsége. Képesítés szempontjából a város iskoláiban dolgozó összes pedagógus rendelkezik pedagógusdiplomával, és nagy számban rendelkeznek speciális szakirányú képestéssel, szakvizsgával is. Egyetemi végzettségű viszonylag kevés van, hiszen általános iskolában nem követelmény ez a végzettségi szint. A kistelepüléseken megfelelő számú pedagógus dolgozik. Döbröközön, Kaposszekcsőn, és Kurdon tanítanak még pedagógus diplomával rendelkező, de nem a szükséges szakra képesített tanárok. Ez főként a kis óraszámú tantárgyakra (kémia, biológia, ének, rajz) és a nyelvek tanítására jellemző. A pedagóguslétszám a tanulólétszám és csoportlétszám csökkenése miatt, valamint a kötelező pedagógus óraszám emelkedésének következtében − a kistérségben – drasztikus csökkenést mutat.

19


62

A kistérség pedagógusai számos egyéb végzettséggel, szakképesítéssel, tanfolyami végzettséggel rendelkeznek: - informatikai, számítástechnikai - erdei iskolai program szervezői - gyógytestnevelés - drogkoordinátori - fejlesztőpedagógusi - közoktatás-vezetői - mérés- értékelésmetodikai - drámapedagógiai - zenekari karnagyi - művelődésszervezői - minőségbiztosítási - pedagógusmesterségre felkészítés - dyslexia-prevenció - néptánc oktatói - kompetencia-alapú oktatás (szövegértés-, matematika-, óvodai-, életpálya-építési-, szociális-életviteli kompetenciaterülten) - SDT (elektronikus tananyagfejlesztés- és használat) - tanulásszervezési módszertani (projektpedagógia, kooperatív technikák, differenciálás) - integrációs együttnevelési - projektmenedzseri Pedagógus létszám alakulása a kistérségben 307 298 310 300 290

267

280 270 260 250 240 2005/2006.

2006/2007.

2007/2008.


63


A dombóvári önkormányzati fenntartású iskolákban a gazdasági feladatokat a 2007/2008-as tanévtől az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet látja el, ezért gazdasági dolgozó ezekben az intézményekben nincs. Középiskolák A városi középiskolák alkalmazottai, pedagógusai közül a vezető beosztásúak megfelelő végzettséggel rendelkeznek. Örvendetes tény, hogy a magasabb vezetőkön túl az igazgatóhelyettesek is általában rendelkeznek szakvizsgával. Az iskolák képzési struktúrájának megfelelően a gimnáziumban a legmagasabb az egyetemi végzettségűek aránya (75% az idei tanévben), hiszen a jogszabály ezt írja elő, míg a másik két középiskolában igen fontos szerepet játszik a szakképzés, ahol már jóval több főiskolai végzettségű dolgozik (az Apáczai Középiskolában 60 %, míg az 516. ISZI-ben 37,5 % az egyetemi diplomások aránya). Fontos megjegyezni, hogy az 516. ISZI adatánál ebben a százalékos értékben a szakoktatók nem szerepelnek.

Az egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok számának alakulása a 3 középiskolában a 2007/2008. tanévben Forrás: 2007/2008-as becsült adatok

64

Az 516. Ipari Szakképző Iskolában az idei tanévben 21 szakoktató vesz részt a szakiskolai oktatásban, közülük azonban csak 14 % rendelkezik főiskolai végzettséggel, a többieknek középiskolai végzettsége van. Mindhárom középiskola a hétéves továbbképzési tervét úgy alakítja, hogy a pedagógusai rendelkezzenek a közoktatási törvényben előírt végzettséggel. A városban bekövetkezett 2007. évi intézményi átszervezések miatt az önállóan gazdálkodó intézmények részben önállóan gazdálkodóvá váltak, ezért a gazdálkodást segítő munkatársak az idei tanévtől kezdve már nem az iskolák alkalmazásában állnak. (Kivétel az 516. Ipari Szakképző Iskolában 1 fő.) Az iskolai adminisztrációt az 516. Ipari Szakképző Iskolában 2, a másik kettő középiskolában 1-1 fő segíti. A technikai dolgozók létszáma az elmúlt két tanévben jelentősen nem változott. A középiskolai étkeztetés területén 2007 nyarán bekövetkezett intézményi átszervezés hatására (a gimnáziumi főzőkonyha melegítő konyhává alakult, s az étkeztetést beszállítással az 516. Ipari Szakképző Iskola biztosítja) a gimnáziumban csökkent, míg az 516. Ipari Szakképző Iskolában nőtt a technikai dolgozók létszáma. Ezekben az adatokban érdemi változás nem történt a 2008/2009. tanévben. 2.6.5.

Programkínálat

Alapfokú oktatás A programkínálat sokszínűsége az iskola vonzereje szempontjából döntő kérdés. A városban és a kistérségben élő német nemzetiségi származású lakosság igényeiből adódik, hogy a tanulók számottevő része tanulja a német nemzetiségi nyelvet, melyet a város két iskolájában (Belvárosi Iskola, József Attila Iskola), illetve Kurdon tanítanak. Megfigyelhető, hogy a szülők közül egyre többen választják ezt a nyelvtanulási formát, annak ellenére, hogy a városban a német nemzetiségi lakosok száma nem túl magas. A városi Német Kisebbségi Önkormányzat is támogatja ezt a tagozatot, ezen kívül Dombóvár szoros testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a németországi van Kernen városával. A József Attila Iskola testvériskolai kapcsolatot ápol a Bad Mergentheimi Kopernikus Realschule-val. A gyerekeknek így lehetőségük van külföldön nyelvgyakorlásra, valamint részt venni a Balaton partján nyaranta szervezett német nyelvi táborban, ahol az aktív élő nyelv gyakorlására van lehetőség. A kötelező idegen nyelv tanulása a 4. évfolyamtól kezdődik. A német mellett az angol nyelvet is választhatják a gyerekek. A német nyelvet választók száma – valószínű, hogy elsősorban a német nemzetiségi nyelvoktatásnak köszönhetően – az utóbbi években csökkent. Az angol nyelv iránti érdeklődés változatlannak mondható. Ha az összehasonlításnál figyelembe vesszük a német nemzetiségi nyelvet tanulók létszámát is, akkor a német nyelvet összességében jelenleg még mindig sokkal többen tanulják, mint az angolt.

65

Idegen nyelv tanulása a városban 423

450 366

400 350

324 318 290

300

259 252

249

258

250 200 150 100

53

50

41

55

40

54

54

0 német nemzetiségi

német 2005/2006

német emelt 2006/2007

angol

angol emelt

2007/2008


Napközis ellátásra elsősorban az alsó tagozatban van igény, és szinte az összes gyermek részt vesz ebben az ellátásban. A szülők biztosítottnak érzik a gyermek felkészülését, a folyamatos pedagógus felügyeletet és segítséget. Felső tagozatban önállóbbnak gondolják gyermeküket, kevésbé igénylik a napközit, illetve a gyermekek nagyon sokféle egyéb fogalakozásra járnak (sport, szakkör, zeneiskola, stb.), így nem lenne biztosított rendszeres részvételük a napközis foglalkozásokon. Sokkal nagyobb önállóságot várnak tőlük a szülők is, amit a gyerekek nem mindig valósítanak meg, sokuknak továbbra is nagy szükségük lenne a szervezett délutáni tanulásra. A város iskoláiban van felső tagozatos napközi vagy tanulószoba, de az igény csökkenő tendenciát mutat. A kistelepülések iskoláiban, az alsó tagozatban minden településen 2 napközis csoport működik, a felső tagozatban már több helyen csak egy összevont csoport, vagy tanulószoba biztosítja az ellátást. A választható tanórai foglalkozások20on a tanulók kiscsoportos formában, közvetlenebb tanár-diák kapcsolatban tevékenykedhetnek. Különösen nagy a jelentősége akkor, amikor felzárkóztatásról vagy fejlesztő foglalkozásról van szó. A kétszemélyes kapcsolat jobb lehetőséget biztosít a hiányosságok feltárására. A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon körülbelül ugyanannyian vesznek részt a tanulók, míg a fejlesztő órákon a tanulók kisebb hányada. Egy iskola egyéni arculata fontos tényező lehet az iskolaválasztás szempontjából. A mai merevnek mondható körzethatárok miatt rákényszerülnek az iskolák-, és remélhetően azért is, mert fontosnak tartják a sokszínű, személyiségközpontú nevelést-, hogy többféle programot kínáljanak, emelt óraszámban tanítsanak tantárgyakat, illetve egyéni, csak az iskolára jellemző tevékenységformákat vezessenek be. Érdemes megemlíteni a városban 50 éves múlttal rendelkező ének-zene tagozatot, amely a Belvárosi Általános Iskolában működik. Városunknak – a megyében elsőként, országosan az elsők között – 1958-ban alakult meg az első ének-zene tagozatú osztály. Ez természetesen nem volt előzmény nélküli. A század húszas éveitől fokozatosan erősödő zenei kultúrája volt Dombóvárnak. Éveken keresztül Kodály Zoltán személyesen is részese volt 20


66

zenei életünknek. Az ő koncepciója alapján kezdődött el az általános iskolás korú gyerekek zenei nevelése. „A napi éneklés a napi torna mellett a gyermek testét, lelkét egyaránt fejleszti”. Ebből a gondolatból született meg a mindennapos énekóra. A mai iskolai órakeret erre már nem ad lehetőséget, az óraszámok lecsökkentek és az ének-zene oktatás szerkezete mára az alábbiak szerint alakult: - elsőtől nyolcadik osztályig emelt óraszám (1-2. osztály heti 4 óra; 3-4. osztály heti 3 óra) - elsőtől nyolcadik osztályig heti 1 óra néptánc - elsőtől hangszertanulás: furulya - harmadik osztálytól egyéni hangszertanulás a Zeneművészeti Iskolában - harmadik-negyedik osztályban heti 2 óra kórusfoglalkozás a Kicsinyek kórusában - ötödiktől nyolcadikig heti 2 óra kóruspróba a Nagykórusban - zenei pályára (középiskolába) felkészülés esetén heti 2 óra szolfézs A kistérségben az alapfokú művészetoktatás és zeneművészeti képzés központja Dombóvár. Először a hangszeres képzés indult el, majd kibővült táncművészeti tagozattal. Jelenleg a Belvárosi Iskola tagintézménye, de kihelyezett oktatás folyik a József Attila Iskolában is, valamint a kistérség teljes területéről vannak diákjai. Az iskola zeneművészeti ágai: szolfézs, zongora, hegedű, furulya, fuvola, klarinét, kürt, trombita, dob, kamarazene. Az elmúlt években átlag 300 növendék tanult ezeken a szakokon. Létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az iskola növendékei az iskolai, városi rendezvények rendszeres szereplői, és a térség zenei találkozóinak résztvevői. A versenylehetőségeket is kihasználják; így az elmúlt években eredményesen szerepeltek megyei szolfézsversenyen (két első, három második, egy harmadik hely), megyei zongoraversenyen (első és harmadik hely, és különdíj), gitárversenyen (harmadik hely). Bizonyítja felkészültségüket, hogy országos megmérettetésekre is eljutottak, s büszkék lehetünk az országos kürtversenyen elért harmadik helyre, valamint az országos „Hangjáték” műveltségi versenyen elért megosztott első helyezésre. Nemcsak egyéni, szólista formában foglalkoznak hangszeres zenével, van az iskolának egy fúvószenekara és két kamaraegyüttese is. Ők is aktív résztvevői a város és városkörnyéki rendezvényeknek és versenyeknek (Tamási Kamarazenei Találkozó, Tolna megyei négykezes zongoratalálkozó) A táncművészeti képzés társastánc kategóriában folyik, melynek időtartama 6 év Három csoportban (kezdő, középhaladó, haladó) folyik az oktatás. Beiskolázási „körzete” Dombóvár város és a teljes kistérség, így Kurdról, Döbröközről és Kaposszekcsőről is vannak növendékei az iskolának. Bemutatóik, táncversenyeik szép és érdekes színfoltot jelentenek az iskola és a város életében. A továbblépés lehetőségét biztosítja, hogy megalakult a városban a Dombóvári Táncsport Egyesület, ahol a legtehetségesebb, illetve az alapképzésből kikerülő növendékek folytathatják tevékenységüket. Testnevelés tagozat a József Attila Iskolában és a Gárdonyi Géza iskolában működik. Matematika tagozatot a Belvárosi és a József Attila iskola mondhat magáénak. Emelt óraszámú német és angol nyelv tanítása folyik a József Attila Iskolában, Kurdon (német) és Szakcson (angol). Informatikát emelt óraszámban Kurdon tanítanak. A városi iskolákon kívül Csikóstőttősön és Kaposszekcsőn van német nemzetiségi nyelvoktatás. Rendszeresen szervez erdei iskolát a Belvárosi Iskola. Tanulóikkal minden évben részt vesznek szervezett erdei iskolai programon a Belvárosi Iskola, Kurd, Döbrököz és Dalmand tanulói. Néptánc oktatás sok iskola programkínálatában megtalálható, tanórai és tanórán kívüli keretben egyaránt: Belvárosi Iskola, József Attila Iskola, Attala, Csikóstőttős, Kurd, Szakcs és 67

Döbrököz. ISK minden iskolában működik, ezzel biztosítva a tanulók mindennapos mozgásigényét. Az iskolák specialitásai: - ÖKO-iskola (Belvárosi Iskola) - erdei iskola (Belvárosi Iskola, Kurd, Dalmand) - kompetencia-alapú oktatás (József Attila Iskola, Gyulaj) - integrációs nevelés/képesség-kibontakoztató (József Attila Iskola, Gyulaj, Kocsola, Kurd) - néptánc (Belvárosi Iskola, József Attila Iskola, Attala, Gyulaj, Döbrököz, Kurd, Szakcs, Csikóstőttős) - képesség-kibontakoztató program (József Attila Iskola, Gyulaj) - beás nyelv oktatása (Gyulaj) - cigány népismeret (Gyulaj) - olvasó osztály (Móra Iskola) - rajztábor (Belvárosi Iskola) A kistérségben Dombóvár a zeneművészeti képzés központja, a század elejére visszanyúló múltja van. Köztudott, hogy Kodály Zoltán felesége dombóvári volt, e családi kötődése miatt figyelemmel kísérte az itt folyó zenei nevelés alakulását. Jelenleg a Zeneiskola a Belvárosi Iskola intézményegysége, de kihelyezett oktatást folytat a József Attila Iskolában is. Ezen felül a Gárdonyi Géza Iskolában is folyik zeneművészeti képzés. A Zeneiskola művészeti ágai: szolfézs, hegedű, furulya, zongora, fuvola, klarinét, kürt, trombita, kamarazene. Évente 300 növendék tanul ezen szakokon. Nemcsak egyéni szólista formában foglalkoznak zenével, hanem van fúvószenekara és két kamaraegyüttese is az iskolának. Ők a városi rendezvények aktív résztvevői. A környéken szervezett zenei programok és versenyek rendszeres fellépői és eredményes szereplői. Különösen eredményesek a szólisták, országos helyezésekkel is büszkélkedhetnek (szolfézs, zongora, kürt). A táncművészeti képzés társastánc kategóriában történik. Munkájuk eredményességét több országos dobogós helyezés jelzi. A kistérség többi helységére nem jellemző az aktív zeneművészeti oktatás, de több településen van néptánc csoport (Attala, Csikóstőttős, Kocsola, Kurd, Szakcs), amely elsősorban a falu hagyományaira épít, megőrizve népi sajátságaikat.

Középiskolák A város középiskolái különböző lehetőségeket, programokat kínálnak tanulóiknak. Nemzetiségi oktatásban a város középiskolái közül az Illyés Gimnázium vesz részt a nyolcosztályos tagozaton. 2007/2008-as tanévre már 8 tanulócsoporttal indult a képzés, 20042005-ben 95 tanulóval, 2005/2006-ban 112 tanulóval, 2007/2008-ban127 tanulóval. Az emelkedő tendenciát az idegen nyelvek iránti fokozott érdeklődés és a magas óraszámok magyarázzák. Mindhárom középiskola étkezési lehetőséget biztosít tanulóinak. A tanulólétszámhoz viszonyítva a gimnáziumban étkeznek legtöbben, bár ez is csökkenő tendenciát mutat. Ennek egyik oka lehet, hogy a gimnáziumban 2007. szeptemberétől megszűnik a főzőkonyha, ez az arány előreláthatólag még tovább csökken, a másik ok pedig, hogy egyre több olyan tanuló jön az iskolába, aki megélhetési nehézséggel küzd.

68

A legkevesebb tanuló az 516-os Ipari Szakképző Iskolában ebédel, azok is kollégisták. Ennek egyik okát az ebéd magas térítési költségében látjuk. A tanulók egy része nem engedheti meg, hogy az iskolai ebédet kifizesse, másik része pedig inkább az egészségtelen étkezést választja. Az Apáczai Középiskolában a százalékos arány alig mutat változást. Napköziotthonos ellátás a város középiskolái közül csak a gimnáziumban van, a nyolcosztályos tagozat 5. és 6. osztályában évenként 2-2 csoporttal. A szolgáltatást igénybevevők száma majdnem az osztálylétszámnak felel meg. Ez mutatja, hogy komoly igény van erre a szolgáltatásra. Mindhárom középiskolának van kollégiuma. A gimnáziumi kollégium emelkedő létszáma (kb. 80%-os kihasználtság) a szolgáltatás és programok színvonalának emelkedésével magyarázható. A diákotthon háromszintes épület. Az első szinten a konyha, étkező és a közösségi helyiségek, a második és harmadik szinten tanulók, lakószobák és mosdók találhatók. A mosdók és a második emeleti szobák nagymértékben megfelelnek a mai kor követelményeinek. A szabadidőben magas színvonalú programokat szerveznek, de jó lehetőség van a tanulásra is. A kollégiumban is van informatika-terem és internet-hozzáférés. A tanulók mindennapos testedzése is biztosított (edzőterem és az udvaron pályák). Rossz idő esetén bemehetnek a tanulók a tornaterembe is. Az Apáczai Középiskolában a kollégiumba felvehetők száma 160-ról 120-ra csökkent, mivel az épület egy része csőtörés következtében megsüllyedt. A kollégium különben is komoly felújításra szorul, már nem felel meg a mai kor követelményeinek. A tanulólétszámhoz viszonyítva a kollégisták száma az 516-os Ipari Szakképző Iskolában a legalacsonyabb. A 2.2.2 pontban leírtak, és a kollégium állapota miatt a tanulók inkább a megerőltetőbb bejárást választják. A kollégium felújítása itt sem halogatható tovább. Az iskolák arculatát színesíti az ott tanulható nyelvek sora. Ma nagyon divatos és aktuális az iskolák idegennyelv-kínálatáról beszélni. A város középiskoláiban összesen öt idegen nyelvet oktatnak. Német nyelvet 3 év távlatában egyre kevesebben tanulnak (a nyelvet 1-3 órában tanuló diákok száma nő, míg a 4 vagy több órában tanulóké csökken), míg az angol nyelv iránti érdeklődés egyre nagyobb (a nyelvet 1-3 órában tanulók száma csökken, míg a 4 vagy több órában tanulóké nő). Ez a társadalmi elvárásnak megfelelő. Kötelező tanórákon kívül felzárkóztató, fejlesztő és tehetséggondozó foglalkozást is tartanak a középiskolák. Az iskolák jellegéből adódóan a gimnáziumban a legkevesebb a felzárkóztató foglalkozás, míg a tehetséggondozás a legtöbb az iskola tanulólétszámára vetítve. Az 516-os Ipari Szakképző Iskolában pedig ez fordítva van. Mindhárom középiskolánál megjelenik egy kiugró adat: a 2006/2007-es tanévben magas volt nem kötelező tanórai foglalkozások száma. Ennek oka, hogy ebben a tanévben a munkáltató elrendelhetett heti 2 óra tanórán kívüli foglalkozást a heti munkaidő-keret terhére, s ezzel a lehetőséggel mindhárom középiskola igazgatója élt is. Mivel ezt a 2007/2008-as tanévben eltörölték, ennek következtében ezek az órák óhatatlanul csökkennek, illetve elmaradnak, hiszen az intézmény ezeket nem tudja tovább finanszírozni, sőt a pályázati lehetőségek is megszűntek. A középiskolák egyéni arculatát még a speciális képzések erősítik.

69

Az Illyés Gyula Gimnáziumban 4 évfolyamos, 8 évfolyamos, nyelvi előkészítő (5 évfolyamos) és idegenforgalmi ügyintéző OKJ-s képzés folyik. Az idegen nyelvek közül nemzetiségi németet csak a nyolc évfolyamos tagozaton tanítanak fél osztállyal. Az osztályok másik felében angol a diákok számára tanított idegen nyelv már ötödiktől magas óraszámban, azaz emelt szinten. Ez a tanrend kedvez a nyelvtanulásnak is, hiszen nem párhuzamosan tanulják a németet és az angolt. A nyolc évfolyamosok 9.-ben kezdik a másik idegen nyelvet tanulni. Sok tanuló választotta az utóbbi tanévekben a németen és az angolon kívül az olaszt és örvendetes módon újabban az oroszt. A négy évfolyamos osztályok között van matematikát, számítástechnikát emelt óraszámban tanuló fél osztály. Nagy az érdeklődés ez iránt a képzés iránt, hisz megfelel a modern idők elvárásainak, a 12. osztály végén már programoznak a tanulók, ezzel hosszú távon a munkaerőpiacon is nagyobb sikerrel vannak jelen. A humán tárgyak iránt érdeklődőknek lehetőségük van a magyar nyelvet, az irodalmat és a történelmet magasabb óraszámban tanulni. Ezt az ún. humán osztályban tehetik. Itt 9-10.-ben emelt óraszámban tanítják ezeket a tárgyakat, 11-12.-ben pedig az ún. emelt szinten folytathatják tanulmányaikat. Az emelt szinten tanított tantárgyak száma jóval meghaladja a jogszabályban előírt minimális értéket. A kötelező érettségi tárgyakat általában 2-2 csoporttal indítjuk, ezen kívül választható tárgyként a gyerekek földrajzot, biológiát, kémiát, fizikát, idegen nyelveket és informatikát is választanak nagy számban. Ezeken kívül az iskola érettségi felkészítést biztosít egyéb tárgyakból is. Ide tartozik a rajz, az ének és a testnevelés. Nyelvi előkészítő osztályt (5 évfolyamos képzés) már negyedik éve indít az iskola ½ osztály angol, ½ osztály német nyelvvel. Az angolt kezdő szintről, a németet haladó szintről kezdhetik tanulni a diákok. Az angol nyelvet kistérségi szinten is kevés iskolában oktatják, ezért volt teljesen indokolt ezt a nyelvet kezdő szintű képzésként indítani. Az előkészítő osztályba járók az elsőként választott idegen nyelvet heti 11 órában, a másodikként választottat heti 3 órában sajátítják el, ezen kívül heti 4 órában számítástechnikát tanulnak. Az a cél, hogy ECDL vizsgát is tegyenek az első év végére. Az OKJ-s képzés átmeneti iskolatípus, 1 éves oktatással. Először ügyintéző – titkárképzés indult az intézményben már több mint egy évtizede. Az ide jelentkezők informatikát, gyorsés gépírást, jogi és gazdasági ismereteket sajátíthattak el. Ezeket nemcsak ebben a szakmában, hanem máshol is hasznosíthatták. Ezzel a képesítéssel a végzettek magas arányban el tudtak helyezkedni. 2007/2008-as tanévben idegenforgalmi- ügyintéző OKJ-s szakot indítottak Ez nagyon aktuális, hiszen beleillik a városfejlesztési koncepcióba is. Az itt tanuló diákok is magas óraszámban tanulják a gazdasági ismereteket, a gyors- és gépírást és az idegen nyelveket. Az érdeklődést az mutatja, hogy magas létszámmal indulhatott a képzés. Az iskola tudatosan vállalja fel a sajátos nevelési igényű tanulókat oktatását. Az akadálymentesítést a középiskolák közül először a gimnáziumban valósítják meg, elkészültek az ehhez szükséges műszaki tervek. Vak, hallássérült, beszédhibával élő tanuló is jár a gimnáziumba. Rajtuk kívül a dyslexiás, dysgráfiás tanulóknak külön kedvezményt biztosít az iskola a különböző vizsgák (pl. érettségi) egyes részeiben. Az iskola épülete öreg, de patinás. Alapvetően jó állapotban van, bizonyos részei felújításra szorulnak (pl. nyílászárók, berendezés). Különlegessé teszi a két secco, amikre a gyerekek is büszkék. Méltó hátteret adnak számos iskolai ünnepségnek.

70

Az épületben 40000 kötetes, hangulatos könyvtár is van olvasószobával. Ez jó szakirodalmi hátteret biztosít az iskolában folyó munkának. Az épület alagsorában helyezkedik el két számítástechnika terem. Minden diáknak lehetősége van arra, hogy használhassa a gépeket és az internetet. Az iskola ezekre a létesítményeire és a környezet szépségére nagyon büszke. Parkosított udvarukban meteorológiai állomás és földrajzi gyakorlókert is van. Ezt órákon rendszeresen használják a tanárok. Az Apáczai Csere János Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium arculatának egyik legjellemzőbb vonása a folyamatos megújulás. A múltban is jellemző volt ez a tendencia, de a jelent és a jövőt is ez határozza meg. A 2007/2008-as tanév indításához képest a 2008/2009-es tanév beiskolázási terve szintén szemlélteti a változást. A 2007/2008-as tanévben nyelvi előkészítő (angol, német), közlekedési, közgazdasági és informatika tagozaton kezdhették meg tanulmányaikat a tanulók, a jövőben azonban már gimnáziumi osztályt is választhatnak belügyi szakiránnyal. Az iskola a szakképzés országos átalakításához igazodva indítja OKJ-s képzéseit is. Nagy átalakulást eredményezett az egységes iskolává válás is, ennek lehetőségeit minden területen igyekszik kihasználni az intézmény. (lásd: művészeti oktatás-rendezvények, ünnepségek szervezése kapcsán). A folyamatos megújulásra való törekvést bizonyítja a kompetencia alapú oktatásban, az ún. TIOK módszerben való részvétel. Ezen a területen nemcsak indítóként szerepelt az iskola, hanem követő osztályokat is felvállalt és felvállal. A magyar nyelv és irodalom (szövegértés és szövegalkotás), valamint a matematika tantárgy esetében teljes óraszámban, a történelem, földrajz, biológia, idegen nyelvek tekintetében a teljes óraszám egy bizonyos hányadában folyik ilyen jellegű oktatás. A módszerhez alkalmazkodva 3 tanterem berendezése átalakult. Az intézmény profiljából adódóan meghatározó az informatikai háttér, az eszközellátottság ebben a tekintetben kiemelkedő. Az iskolában 8 számítógépes szaktanterem működik, a kollégisták számára is biztosított a délutáni foglalkozások lehetősége. Az Apáczai jellemző vonása az is, hogy folyamatosan igyekszik tanulói igényeit a tanórákon kívül is kielégíteni. Ezt a célt szolgálják azok a rendezvények, amelyeken a tanulók szívesen és nagy létszámban vesznek részt. Hagyománya van az Apáczais napok programsorozatának, évente két alkalommal szervez az iskola festménykiállítást, de rendkívül aktív a színjátszókör tevékenysége is. A diákönkormányzat minden hónapban programokat kínál a szabadidő hasznos eltöltésére. A tanulók rendszeres látogatói a kaposvári színház előadásainak is. Az Apáczai Alapítvány új kezdeményezése-hagyományteremtő célzattal évente olyan bál szervezése, ahol volt diákok, szülők és pedagógusok találkozhatnak. A 2006/2007-es indító rendezvény sikere bizonyíték arra, hogy fontosak ezek a találkozások. Az intézmény az egészséges életre való nevelést is fontosnak tartja, ennek keretében a sport is meghatározó szerepet játszik. A testnevelő tanárok aktív munkáját bizonyítják a versenyeredmények. A sportolási lehetőséget délutánonként a kollégisták is kihasználják. Az iskola arculatának legfőbb jellemzője: színvonalas oktatás a legjobb atmoszférában. Az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium egyéni arculatát a szakképzés határozza meg. Az intézmény a beiskolázási kínálatát fokozatosan igazítja a társadalmi és a munkaerőpiaci igényekhez és elvárásokhoz. Évről évre az alábbi szakmacsoportokba hirdetnek beiskolázást:

71

Elektrotechnika-elektronika; Építészet; Faipar; Gépészet; Informatika; Könnyűipar; Szociális szolgáltatás; Vendéglátás-idegenforgalom; Környezetvédelem-vízgazdálkodás. Ez utóbbi szakmacsoportban - a Magyarország EU-s csatlakozását követően jelentkező munkaerő-szükséglet hatására - az iskola a 2006/2007. tanévtől kezdve indít tanulócsoportokat. Az iskola saját tanműhellyel rendelkezik, ahol a gyakorlaton lévő tanulók produktív munkát végeznek, s az általik előállított ruhaipari, fémipari termékeket az iskola értékesíti. Az OKJ-s gyakorlatukat töltő diákok a szakoktatók koordinálásával gyakran végeznek olyan kisipari munkákat, melyeket a város lakossága, illetve az önkormányzat rendel meg: pl. Az iskola főzőkonyhái tankonyhaként is üzemelnek. Ezek biztosítják a gyakorlati helyet a szakács és pincér tanulók számára, s egyben gyakorlati helyként is szolgálnak. A gyakorlatukat itt töltő diákok hozzájárulnak a napi kb. 1000 ebéd előállításához, hiszen az iskola konyhái biztosítják a város közétkeztetésének nagy részét, ellátva ezzel két középiskolát, egy általános iskolát és a város polgármesteri hivatalát. Az iskolához tancukrászda is tartozik, ahol a cukrász tanulók által előállított sütemények képezik a tankonyhák által naponta megfőzött 1000 adag ebédhez a desszertet. Jelenleg a szakképzés országosan nagy átalakításon, korszerűsítésen megy keresztül. Ez a folyamat ebben az intézményben is megfigyelhető. A szakiskolai képzés, valamint a szakképzés megújítása érdekében az iskola sikeresen csatlakozott 2004-ben a Kaposvári székhellyel, dombóvári és szigetvári konzorciumi tagokkal működő Kaposvár – Dombóvár Szigetvár Térségi Integrált Szakképző Központhoz (TISZK). Mint TISZK-es iskola 2004 óta jelentős átalakuláson megy keresztül az 516. sz. ISZI. Az intézmény területén épületbővítést- és korszerűsítést hajtottak végre, valamint több szakmában el kellett kezdeni a moduláris oktatást. A jövőben az egyik kaposvári iskolában létrehozott TISZK központ vállalja fel, hogy a társult iskolákban tanulói diákok részére moduláris jelleggel oktat olyan gyakorlati tantárgyakat a faipar és a gépészet területén, amelyre azoknak nincs meg a szükséges eszközállományuk. A szakképzés színvonalának emelése érdekében az országban több szakképző iskolában 2003-tól elindult a Szakiskolai Fejlesztési Program. Ekkor az 516. sz. ISZI nem került be a sikeresen pályázó intézmények közé, 2005-ben viszont pályázatukkal nyertek, s bekerültek a Szakiskolai Fejlesztési Program II-be (SZFP II). A Szakiskolai Fejlesztési Program II. elindításával az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel karöltve a szakképzési stratégiában megfogalmazott elvárásoknak úgy akar megfelelni, hogy az SZFP I-ben létrehozott, konkrét fejlesztési eredmények felhasználásával egy olyan programot valósít meg, amely rugalmasan képes reagálni mind a gazdasági élet (a munkaerőpiac szereplői), mind a szakképzésben tevékenykedők igényeire, alkalmazkodni tud a demográfiai változásokhoz és a szakképzést érintő regionális sajátosságokhoz. Az SZFP II. program keretében az iskola szakiskolai osztályaiban bevezették a projekt alapú oktatást. A tanulás-tanítási folyamatban pedig az elsődleges hangsúlyt a diákok kompetenciák fejlesztésére fordítják. Szintén e program keretében az intézmény a 2006/2007. tanévtől kezdve felzárkóztató évfolyamot indít azoknak a 15. életévüket betöltött diákoknak, akik nem végezték el az általános iskola mind a 8 osztályát. Azoknak a tanulóknak, akik rendelkeznek 7. osztályos bizonyítvánnyal, 10 hónapos, azoknak pedig, akik 7 osztálynál kevesebb évfolyamot végeztek el az általános iskolában, 20 hónapos reintegrációs képzés keretében nyílik lehetőségük arra,

72

hogy elsajátítsák azokat a legfontosabb bekapcsolódhatnak a szakképzésbe.

kompetenciákat,

melyek

birtokában

Az iskola az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a sajátos nevelési igényű tanulók számára heti 4,5 órában habilitáció, rehabilitációs foglalkozást biztosít annak érdekében, hogy a dyslexiás, dysgraphiás, dyscalkuliás tanulók is ugyanolyan eredménnyel végezgessék el a középiskolát, mint a hasonló tanulási problémákkal nem küzdő diáktársaik. Az iskolában speciális lehetőségként kínálják - s a térségben igen nagy igény mutatkozik - a szakmával rendelkező, de még a 22. életévüket be nem töltött fiatalok számára a 2 éves, intenzív, érettségi vizsgára felkészítő képzést. Az itt tanuló diákok a 11. és a 12. évfolyam keretében átismétlik és kibővítik a szakiskola 9.–10. évfolyamának tananyagát, és elsajátítják a 11. és 12. évfolyam követelményeit. Így annak ellenére sikeresen futhatnak neki az érettséginek, hogy a szakiskola 10. évfolyamát követő 3 éves OKJ-s képzés alatt szinte alig tanultak közismereti tantárgyat. A szerteágazó intézményi profilból adódóan az iskolában a tanítás „A”–„B” hetes ciklusokban folyik, s mivel jelentős létszámú felnőttet is oktatnak és képeznek az intézményben, ezért a hét minden napján egész napos oktatás valósul meg. Ez utóbbi az iskola jobb kihasználását eredményezi, s mindez hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény évről évre növelni tudja a saját bevételét. Az iskola igen fontosnak tartja a környezeti nevelést és a diákok környezettudatos szemléletének kialakítását. Ennek jegyében az iskola 2005-től ökoiskolaként is működik.Művészeti képzést az intézményen belül egyik középiskola sem biztosít tanulóinak. 2.6.6.

Tanórán kívüli foglalkozások

Alapfokú oktatás A tanórai tanuláson és napközis foglalkozásokon kívül fontos lehet egy iskola megítélésében a tanórán kívüli foglakozások kínálata is. Ezeken, a kistérség iskoláinak tanulói magas arányban vesznek részt. A tehetségek gondozása igen fontos és pozitív töltést adó része a nevelőmunkának, eredménye pedig mércéje is egy iskola eredményességének. Az iskolák sokféle választható programot kínálnak tanítványaiknak, ezzel is színesítve az iskola palettáját, biztosítva az egyéni érdeklődés igényeit. Legmagasabb arányban sportfoglalkozásokon, iskolai sportkörön vesznek részt tanulóink. Öröm, hogy még mindig ezt választják legtöbben, mert az élet egyéb területein egyre kevesebb a lehetőség és kedv ilyen jellegű tevékenységre. Sajnos a tanulók nagy rész passzív kikapcsolódási formákat választ, pl. számítógép, televízió. Jól látható az is, hogy az óraszámok csökkenése miatt évről-évre sokkal kevesebb lett ezeknek a foglalkozásoknak, így a benne résztvevőknek is az aránya. Minden iskola fontosnak tartja, hogy tanulóit még több tudással vértezze fel, ezért nagyon népszerűek a szakkörök is, bár az óraszámcsökkenés itt is nyomot hagy. Örömre ad okot, hogy a művészeti tevékenységen résztvevők aránya emelkedik, egyre több iskola (önkormányzat) tartja fontosnak néphagyományaink ápolását. Elgondolkodtató, hogy a „Kodályi hagyomány” miért nem érvényesül a kistérségben, miért van olyan kevés iskolában énekkar.

73

Tanórán kívüli foglalkozások 25% 25 %

20 %

2005/2006 2006/2007 2007/2008

20%

16%

17%

14%

15 %

11% 8%

10 %

6%

5%

5 %

2% 1%

0 %

Szakkör, érdeklődési kör

Művészeti csoport

Iskolai sportkör

1%

Énekka r


Középiskolák Tanórán kívüli foglalkozást az intézmények csak a fenntartó által biztosított óraszámkeretből tudják megvalósítani. A gimnázium és az Apáczai Középiskola a közalapítványi pályázati pénzből tudta biztosítani a tehetséges tanulók versenyfelkészítését. A gimnáziumnak a profiljából adódóan elsődleges célja a felsőoktatásra való felkészítés, ezért a fenntartó által meghatározott órakeret nagy részét emelt szintű oktatásra fordítja. A maradék órakertből iskolai sportkört és énekkart működtet. A másik két középiskola a maradék órakeretének terhére szakköröket szervez. Az ezeken részt vett tanulók száma mutatja nyitottságukat. Mindhárom középiskola fontosnak tartja az egészségnevelést, ezért nagy számban biztosít iskolai sportköri foglakozásokat.

2.7. Szakszolgálatok Alapfokú oktatás A dombóvári kistérségben a pedagógiai szakszolgáltatásokat döntő részben a kistérségi társulás szervezi és finanszírozza. A szakszolgálati faladatok tényleges ellátását két megyei önkormányzati intézmény, két dombóvári önkormányzati intézmény és a kistérségi társulás intézménye végzi. Ezek közül a két dombóvári fenntartású intézmény tevékenységét a város finanszírozza, a többit a kistérségi társulás.

74

A pedagógiai szakszolgálat intézményei a kistérségben

X

X

Fejlesztő felkészítés

Megyei Önk. Megyei Önk. Kistérségi Társ. Dombóvár Város Dombóvár Város

Korai gondozás

Móra Ferenc Isk. Dombóvár Nevelési Tanácsadó Dombóvár Reménység Napközi Otthon Dombóvár Belvárosi Iskola Dombóvár József A. Iskola Dombóvár Forrás: Fenntartói adatok

Nevelési tanácsadás

Fenntartó

Gyógytestnevelés

Intézmény

Logopédia

Feladat

X

X

X X X

A gyógytestnevelést a szakszolgálat a kistérség valamennyi önálló intézménnyel rendelkező településén (Dombóváron, Döbröközön, Gyulajon Kaposszekcsőn, Kocsolán, Kurdon, Szakcson), valamint a tagintézmény Attalában és Dalmandon biztosítja az általános iskolai tanulóknak, Három tanév feladatellátásából megállapíthatjuk, hogy míg Dombóváron a tanulók 10%-a veszi igénybe a szolgáltatást, addig a városkörnyéki települések tanulóinak 20 %-a. A logopédiai ellátást az óvodák és az általános iskolák körében egyaránt vizsgálhatjuk. Az alábbi településeken helyben biztosított a logopédiai ellátás az óvodások részére, és ahol iskola is van, ott az iskolásoknak is: Attala, Csikóstőttős, Dalmand, Dombóvár, Döbrököz, Gyulaj, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd. A szakcsi gyermekek ellátása Kocsolán történik, mivel Szakcson nincsenek meg a szükséges tárgyi feltételek. A 2007/2008-as tanévre sikerült a személyi feltételeket úgy biztosítani, hogy a teljes lefedettség mellet ma már kisebb gyermekcsoportokkal kell foglalkozniuk a logopédusoknak. Ez már nagyban segíti a minőségi munkavégzést. Az általános iskolákban a jelen tanévre sikerült biztosítani valamennyi rászoruló tanuló logopédiai ellátását. A nevelési tanácsadó működése az óvodákban és az iskolákban egyaránt a dombóvári gyermekek ellátásának túlsúlyát mutatja. Míg az óvodákban a nagycsoportosok és a középső csoportosok szűrése, az általános iskolákban az első osztályosok csoportos szűrése minden dombóvári gyermek számára biztosított, addig a városkörnyéki gyermekek ellátása esetleges. A terápiás fejlesztés már közel azonos arányban valósul meg a dombóvári és a városkörnyéki tanulók körében. A korai gondozást a Reménység Napközi Otthon telephelyén (Dombóváron) látják el a szakemberek. A fejlesztő felkészítés is ugyanott történik egy csoportban. 2009. augusztus 1-jével a Reménység Napközi Otthonban fejlesztő iskolai intézményegységet hozott létre a fenntartó. Egy csoportban 6 gyermek oktató-nevelő munkája folyik.

75

2.8. Szakmai szolgáltatás Alapfokú oktatás Az óvodák visszajelzéseiből kiderül, hogy csak a városi óvodák vettek igénybe szakmai szolgáltatást a vizsgált időszakban (Szivárvány Óvoda, JAÁMK Százszorszép Óvodája). A szolgáltatást a Szivárvány Óvodában a következő témák feldolgozásához vették igénybe: Gordon, konfliktus kezelő tréning vezetése, mérés, értékelés az óvodában. Mindkét óvoda mentori segítséget kért a kompetencia alapú nevelés programjának adaptálásához. Az óvodák a szolgáltatást a KE CSVM PFK Pedagógus-továbbképző és Szolgáltató Intézettől és a Tolna Megyei Pedagógiai Intézettől vásárolták meg. A községek óvodáiban dolgozó óvodapedagógusoknak a szakmai fejlődéséhez kevés feltétel biztosított, melynek oka az anyagi lehetőségek és az információ hiánya. Az évek óta működő térségi óvodavezetői munkaközösségnek a következő időszakban is fontos szerepe lesz abban, hogy segítse az új információkat eljuttatni az óvodákba. A kistérség intézményeinek szakmai megújulása, közös minőségcélok kialakítása és elfogadása azt is magával hozza, hogy az erre való felkészülés tervszerű és koordinált legyen. Ezzel a szakmai szolgáltatások igénybevétele hatékonnyá és költségtakarékossá válhat. A szakmai megújulás részeként célszerű megalakítani a kistérségi szakmai munkaközösségeket. Ez kiemelten fontos azoknak a szakoknak az esetében, amelyekben intézményenként csak egy-egy pedagógus dolgozik. A számadatokból kitűnik, hogy amíg a dombóvári általános iskolák mindegyike igénybe veszi a szakmai szolgáltatásokat, a városkörnyéki települések intézményeinek kétharmada nem él a lehetőséggel. Az igénybevett szolgáltatások tartalmi elemei sokrétűek. Megtalálhatók köztük tantárgyimódszertani kérdések, nevelési témák, szaktanácsadói, szakértői segítség igénybevétele részfeladatok megoldásához. A szolgáltatók között egyaránt szerepelnek az önkormányzati, egyházi, illetve vállalkozói szolgáltató intézetek, egyetemi oktatók, egyéni szakértők. Középiskolák A 3 középiskola közül az elmúlt 3 tanévben csak az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola vett igénybe szakmai szolgáltatást. Az ezekhez szükséges pénzügyi fedezetet a TISZK és SZFP II. pályázatokból biztosították. Az SZFP II. keretében biztosított szakmai szolgáltatások: · · · · · · · ·

ECDL képzés 8 pedagógus részére 52 órás angol nyelvi képzés 8 pedagógus részére 7 fő 3 hetes külföldi nyelvtanfolyamon vett részt (4 fő német és 3 fő angol nyelvterületen) 5 pedagógus 30 órás képzésben vett részt mérés-értékelés témakörben 12 pedagógus 30 órás képzésben vett részt differenciált fejlesztés módszertana témakörben 12 pedagógus 30 órás képzésben vett részt konfliktuskezelési technikák témakörben 12 pedagógus 30 órás képzésben vett részt kooperatív technikák témakörben 12 pedagógus 30 órás képzésben vett részt projektoktatás módszereinek alkalmazása témakörben

76

A TISZK keretében biztosított szakmai szolgáltatások: · · · · · · · · · · ·

2 pedagógus részére 30 órás képzésben kommunikáció fejlesztés módszertana 2 pedagógus részére 30 órás képzésben projekt oktatás módszertana 2 pedagógus részére 30 órás képzésben tanulás tanításának módszertana 1 pedagógus részére 15 órás képzésben külső gyakorlati oktatásvezetők pedagógiaimódszertani képzése 3 pedagógus részére 60 órás képzésben modulrendszerű oktatás 1 pedagógus részére 30 órás önismereti fejlesztés módszertani oktatása 4 pedagógus részére 30 órás képzésben szakoktatók pedagógiai módszertani fejlesztése 1 pedagógus részére 40 órás képzésben differenciált és személyre szabott oktatás módszertana 2 pedagógus részére 60 órás képzésben projekt módszer az oktatásban 2 pedagógus részére 60 órás képzésben tanácsadói kompetenciák fejlesztése 45 pedagógus részére 30 órás képzésben informatikai és multimédiás eszközök használata kezdő, középhaladó, haladó szinten

2.9. Szükségletek: fenntartói, szülői, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban Alapfokú oktatás A vizsgált tíz általános iskola közül kilencben a Comenius 2000 I. intézményi modellje működik. Egy intézménynek saját intézményi minőségirányítási program21ja van. A partneri igény- és elégedettségmérés gyakorisága az egyes intézmények esetében változó. Négy intézmény mindhárom tanévben végzett mérést, öt intézmény csak egy, vagy két alkalommal, míg egy intézmény egyáltalán nem mért. Az iskolák megítélése intézményenként változó. Annyi azonban leszűrhető, hogy a pedagógiai-szakmai kérdések megítélése általában pozitív, míg a tanulói magatartás és a tárgyi feltételek körében vannak inkább negatív megítélések. Középiskolák Mindhárom intézmény esetében találkozunk alkalmazott minőségirányítási rendszerrel. A két szakképző intézmény mind a Comenius, mind az ISO rendszerét alkalmazta ill. alkalmazza. Az ISO az Apáczaiban 2001-ben, az 516-os ISZI-ben 2003-ban kezdődött. A gimnáziumban 2003 óta találkozunk minőségirányítással. Ezek keretében rendszeresen végeznek igényfelméréseket tanári, tanulói és szülői körben. Az eredményeket minden esetben értékelik, hasznosítják annak tapasztalatait.

21


77

3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége 3.1.

Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében

Országos kompetenciamérés Magyarországon eddig négy alkalommal történt, 2001 őszén az ötödik és a kilencedik évfolyamon, 2003 tavaszán a hatodik és a tizedik évfolyamon, 2004 májusában a hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamos tanulók körében, 2006 májusában pedig már négy évfolyamon: negyedikben, hatodikban, nyolcadikban és tizedikben. Fő célnak az iskolák mérési-értékelési kultúrájának fejlesztését tűzték ki, továbbá az iskolai önértékeléshez és annak módszertani hátteréhez való segítségnyújtást, valamint hogy az új teszttartalmak és értékelési eljárások új tartalmi-fejlesztési igényeket közvetítsenek az iskolák felé. A mérés hatása leginkább abban nyilvánulhat meg, hogy minden iskola számára lehetővé válik a központilag feldolgozott adatok alapján saját intézményük tanulói teljesítményének elemzése, az országosan kialakuló eredményekhez és mutatókhoz viszonyított értékelése. Az intézményeknek azonban saját helyzetük diagnosztizálása után képeseknek kell lenniük intézkedéseiket megtervezni és megvalósítani. A mérés a közoktatás minőségének javításában és a tartalmi pedagógiai munka fejlesztésének területén akkor lehet nagy hatású, ha az intézmények, az egyes tanárok, és a fenntartók képesek megfelelő módon alkalmazni ezt az eszközt. Az alábbiakban a két kompetenciaterület eredményeit ismertetjük intézményenként, összevetve a kistérségi és országos adatokkal. Az elemzéshez a 2003. 2004. és 2006. évi mérési eredményeket használtuk fel. Az áttekinthetőség kedvéért a három mérés adatainak átlagát vettük, külön az általános iskola 6., 8. évfolyamára, és külön a középiskolák 10 évfolyamára vetítve. A kistérségi átlag számításának alapja az általános iskolák teljesítménye, melybe nem számítottuk bele a 8 évfolyamos gimnázium és a Móra Ferenc Iskola tanulóinak eredményét. Annak érdekében, hogy egyes intézményeken belül a különböző településeken működő tagintézmények teljesítménye is értékelhető és összehasonlítható legyen, ezért az elért eredményeket a telephelyek szerint mutatjuk be.

3.1.1. Olvasás, szövegértés A kompetenciamérés azt vizsgálta, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely további fejlődésükhöz nélkülözhetetlen, a felmérés tesztjei alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítésére, hanem életszerű problémák, helyzetek megoldására irányultak. Ezért a tesztek a mindennapok jellemző helyzeteire és problémáira koncentrált, és a hétköznapi életből ismert gyakori feladatokat tartalmazott (pl. megrendelőszelvény kitöltése, hirdetés szövegének értelmezése vagy vásárlás, utazás, főzés, személyes pénzügyek intézése). A szövegértési teszt elbeszélő, magyarázó és dokumentum típusú szövegeihez kapcsolódó feladatok megoldásakor a tanulóknak műveletek sorát kellett végrehajtaniuk a konkrét információ visszakeresésétől a szöveg értelmének átfogó megértésén át a szöveg tartalmára és formájára való reflektálásig. A felhasznált szövegek között prózarészletek és különböző dokumentumfajták – például: listák, nyomtatványok – szerepeltek.

78

Forrás: OKÉV adatok

A negyedik évfolyamos tanulók szövegértési mérési eredményeiből látszik, hogy az országos átlagot 8 feladatellátási hely eredménye eléri, ebből 3 iskola/ tagintézmény teljesítménye ezt jelentősen meghaladja. A kistérségi átlagot (amely az országos átlagnál magasabban alakult)a feladatellátási helyek 61 %-a érte el, ami jó teljesítménynek értékelhető. Az eredmények közül kiemelkedik a József Attila ÁMK attalai tagintézményének teljesítménye (83,5). A több telephellyel, illetve tagintézménnyel működő intézményekre jellemző, hogy azokon a telephelyeken, ahol egy tanulócsoportban kevés (20 fő alatt) gyerek tanul a negyedik évfolyamos mérésen ezek a tanulócsoportok jobban teljesítettek, mint a nagy osztálylétszámmal működő székhely intézmények tanulói (pl. József Attila ÁMK esetében valamennyi községi osztály, kaposszekcsői iskola csikóstőttősi tagintézménye)

2007. évi mérés rendelkezésre álló adatai 4. osztály 100

69,75

75

68,5

67,85

72 64

65

50 25 0 ÁMK Dombóvár

Attala

Dalmand

79

Belvárosi

Kaposszekcső

Csikóstőttős

2008. évi mérés rendelkezésre álló adatai 4. osztály 100

69,75

67,85

68,5

71,8

75 50 25 0 ÁMK Dombóvár

Attala

Dalmand

Belvárosi

Az utolsó két évben a 4. évfolyamos kompetenciamérés eredményei nem minden intézmény esetében állnak rendelkezésre. A nem központilag javított dolgozatok eredményét a Közoktatás Információs Rendszerébe történő feltöltés után ismerhetjük meg. Mivel ez nem kötelező az intézmények számára, az eredmények nem teljes körűek.

80


A 6-8. évfolyamos mérések eredményei alapján megállapítható, hogy a kistérségi átlag (amely csak az általános iskolák adatait tartalmazza, kivéve a Móra Ferenc iskolát), kissé alacsonyabban alakul, mint a valamennyi intézmény eredményét tartalmazó országosa átlag. A kistérségi átlag alatt a feladatellátási helyek 54 %-a teljesített. Az országos átlagnál öt intézmény teljesített jobban, közülük is kiemelkedik az egyházi fenntartású Gárdonyi iskola és Illyés Gyula Gimnázium 8 évfolyamos tagozatának teljesítménye. Azzal együtt, hogy ez utóbbi intézményekben magas felvételi követelmények teljesítése esetén kerülhet be a tanuló, ez a teljesítmény nagyon jónak mondható. A legalacsonyabb átlageredményt a szakcsi tanulók érték el, bár esetükben meg kell jegyezni, hogy a 2004. évi 6. évfolyamos mérés adata az átlagot jelentősen csökkenti (ekkor az elvárthoz képest -173-mal kevesebbet teljesítettek). Rendkívül változó teljesítményt nyújtott a 2007-2008. év mérése során a gyulaji iskola. A kiemelkedő 2007. évi mérési eredményt nem követte hasonló teljesítmény, ezért nem

81

beszélhetünk egyértelműen javulásról. Szintén változó eredményt ért el a kaposszekcsői iskola, ahol a tanulói összetétel és a családi háttérindex minimális változása a teljesítményben erőteljesen éreztette hatását.



A 10. évfolyamos mérési adatok a szelektív iskolaválasztásnak megfelelően alakultak. A jobb családi háttérindexszel rendelkező tanulók jelentős része gimnáziumba jár, ennek eredménye a valamennyi 10. évfolyamos osztály adatát tartalmazó országos átlagnál szignifikánsan jobb. A gimnáziumnál jelentősen kevesebb pontot ért el átlagosan az Apáczai Csere János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, de eredménye még így is az országos átlag fölött van. A város két szakközépiskolája közül az alacsonyabb családi háttérindexszel rendelkező tanulók többsége jár az 516. sz. Ipariba, teljesítményük (arányosan a háttérindex alakulásával) jóval alacsonyabb, mint a másik iskolák teljesítményei, vagy az országos átlag. Az országosan és helyileg is a legkisebb motivációval rendelkező tanulók választják továbbtanulási célként a szakiskolai képzést, a legalacsonyabb teljesítmény is ebben a képzési formában mutatható ki. A dombóvári szakiskolások teljesítménye az országos (valamennyi 10. évfolyamos tanuló eredményét tartalmazó) átlagtól elmarad, és szignifikánsan nem jobb, mint a szakiskolák országos átlaga. Szövegértési képességszintek A kompetenciamérésben szövegértési képességük és eszköztudásuk alapján négy képességszintbe sorolták a tanulókat. A képességszintek a képességek egyfajta hierarchiáját jelzik. Azok a tanulók, akik elérnek egy szintet, természetesen nem csupán az azon a szinten elvárható képességekkel rendelkeznek, hanem az alsóbb szintekhez tartozó képességeknek is

82

a birtokában vannak. Ilyen módon a képességskálát végül 5 részre osztották, amely négy képességszint mellett az „1. szint alatti” tanulókat is tartalmazza. Ők a teszten elért eredményeik alapján még az 1. szint követelményeinek sem tettek eleget. Legtöbb 1. képességszint alatti tanulót a szakcsi iskolában látunk. Az átlagos teljesítménnyel arányosan a legtöbb 1. képességszint alatti és 1. képességszintű tanuló azokban az intézményekben van, amelyek a 4.-6.-8. évfolyamos méréseken az átlagnál gyengébben szerepeltek. A legtöbb gyenge szövegértési kompetenciával rendelkező tanuló a 6.-8. évfolyamok tekintetében a dalmandi és a szakcsi iskolában van, melyek közül a szakcsi a 4. évfolyamos mérésen is gyenge teljesítményt nyújtott. A legtöbb 4. képességszintű tanuló a 8 évfolyamos gimnáziumban, a Gárdonyiban, a kurdi iskolában és a József Attila ÁMK székhely intézményében van. Az intézmények eredménye megfelel a tőlük elvárt, átlagnál kissé magasabb családi háttérindexnek megfelelő teljesítménynek. A 10. évfolyamosok esetében a legtöbb gyenge szövegértési kompetenciával rendelkező tanuló a szakiskolai osztályokban van, az országos szakiskolai adatokkal megközelítően azonos arányban. A 4. képességszintű tanulók száma ebben az iskolatípusban az országos átlagot jóval meghaladja. Az adatok alapján megállapítható, hogy a dombóvári szakiskola 10. évfolyamos tanulóinak 85 %-a 1. képességszintű, vagy az alatti szövegértési kompetenciával rendelkezik, olvasási teljesítménye nem megfelelő ahhoz, hogy az így megszerzett információkat megtanulható, értelmezhető szövegként kezelje. A szakközépiskolák átlagánál magasabb az 1. képességszint alatti tanulók aránya, és jelentősen magasabb az 1. képességszintű tanulók száma az 516. sz. Ipariban. Saját intézménytípusa átlagától valamennyi képességszint tekintetében jobb adatokkal rendelkezik az Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (mérési eredménye tartalmazza a 6. és 8. évfolyamos osztályok adatait is), és az Apáczai Csere János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás A matematikateszt is azokat a készségeket, képességeket vizsgálta, amelyek megmutatják, hogyan tudják a tanulók matematikai tudásukat felhasználni a mindennapokban. Például képesek-e kapott adatok alapján előzetes terveket, kalkulációkat készíteni, önállóan megoldani pénzügyi feladatokat, és eligazodnak-e a médiában megjelenő információk között (táblázatok, grafikonok, diagramok önálló értelmezése, egy adott jelenség többféle ábrázolásának integratív értelmezése). A mindennapokban ugyanis viszonylag ritkán kell tisztán matematikai problémákat megoldanunk, a matematikai ismereteket többnyire praktikus helyzetekben alkalmazzuk. A tesztben szereplő feladatok megoldása különböző nehézségű és bonyolultságú műveletek elvégzését igényelte. A tesztek összeállításában az is szempontként szerepelt, hogy a feladatok a matematika minél szélesebb területét lefedjék, és az egyes tartalmi területek a vizsgált évfolyamok sajátosságainak megfelelő arányban jelenjenek meg.

83


A matematikai alapműveletek körében a 4. évfolyamosok teljesítménye (13 iskola vagy feladatellátási hely) nem jelentősen, de alacsonyabb az országos átlagnál. Az országos átlagnál rosszabb teljesítményt nyújtott az iskolák/ feladatellátási helyek 61 %-a. A legjobb eredményt (a szövegértéshez hasonlóan) a kurdi, naki, attalai és a József Attila ÁMK dombóvári iskolája, valamint a Gárdonyi Iskola érte el. A kistérségben legalacsonyabb pontszáma van Gyulajnak és Szakcsnak. E két település háttérmutatói több vonatkozásban is a tanulók hátrányos helyzetét jelzik: a mérés során felállított családi háttérindex itt a legrosszabb, a tanulók motivációindexe a kistérség egészét tekintve itt a legalacsonyabb.


84


A 6.-8. évfolyamos eredmények esetében a kistérség átlag (amely az objektív összehasonlítás érdekében szintén nem tartalmazza a 8. évfolyamos gimnázium és a speciális tantervű Móra iskola eredményét), kissé elmarad az országos átlagtól. Az intézmények közül 5 nem érte el a kistérségi átlagot. Legalacsonyabb teljesítményt Kocsola, Kaposszekcső és Szakcs érte, el, kissé jobb eredményt mutat a dalmandi, döbröközi és gyulaji tanulók teljesítménye. Az iskolák közül legjobb, az országos átlagnál magasabb teljesítményt nyújtották a kisgimnazisták, a Gárdonyi Iskola, a József Attila ÁMK dombóvári iskolája és a kurdi iskola. 22 Elért eredmények matematika 10. osztály 579 600

496

501 500

458

382

400 300 200

Illyés gimnázium Apáczai Szakközépiskola 516. sz. ISzI szakközép 516. sz. ISzI szakiskola Országos átlag


22

Az OKÉV által rendelkezésünkre bocsátott fenntartói jelentés a kurdi iskolára vonatkozóan csak a 2003. évi mérésre vonatkozóan tartalmaz a háttérindex alapján elvárt teljesítményt.

85


A 10. évfolyamosok eredménye hasonló képet mutat, mint szövegértés tekintetében: a középfokú beiskolázás szelektív jellege az országos átlag és a tényleges teljesítmények alapján világosan látszik. Matematikai képességszintek A képességszintek kialakítása a mérések során hasonló módon történt, mint a szövegértés tekintetében. Az 1. szinten álló tanulók képesek voltak egyszerű, ismerős kontextusú feladatokat megoldani, el tudták végezni a jól begyakorolt számításokat, műveleteket, és fel tudták idézni a legalapvetőbb matematikai tényeket, tulajdonságokat. A 2. szinten állók képesek voltak arra, hogy az egyszerűbb szituációban megjelenő problémákat átlássák, az ismerős eljárásokat, algoritmusokat, képleteket megfelelően alkalmazzák, egyszerű adatokat megjelenítsenek, ábrázoljanak, valamint egyszerű műveleteket végrehajtsanak a különbözőképpen (pl. táblázatosan, grafikonon) megjelenített adatokkal. A 3. szintbe sorolt diákok képesek voltak bizonyos szituációk matematikai értelmezésére és a probléma megoldásához szükséges megfelelő stratégia kiválasztására, A 4. szinten a tanulók képesek voltak önálló matematikai modell megalkotására összetett problémák esetében is, és rendelkeztek az általánosítás képességével. Ismereteiket magabiztosan alkalmazták újszerű probléma megoldásában, és értelmezni tudták a különböző reprezentációkat. Logikusan érveltek, és a probléma megoldásával kapcsolatos gondolataikat, értelmezéseiket megfelelően tudták kommunikálni. A 6. és 8. évfolyamos tanulók körében a dalmandi, gyulaji, kocsolai, döbröközi és szakcsi iskolában jelentős számban, a Gárdonyiban és az Illyés Gyula Gimnázium 8 évfolyamos tagozatán egyáltalán nem volt 1. képességszint alatti tanuló. Elgondolkodtató, hogy míg a 2004-es felmérés szerint országosan a tanulók 40 %-a teljesített maximum 1. képességszinten, addig a kistérségben a 11 feladatellátási helyből 9 eredménye ennél rosszabb. A 4. képességszintű tanulók aránya 3 intézmény esetében haladja meg a 10 %-ot (Döbrököz, Gárdonyi, Illyés), amely minden szempontból továbbgondolásra érdemes: ekkora lemaradás a 4. évfolyamosok eredményei tekintetében nem tapasztalható, az átlagtól való ekkora mértékű eltérés oka a felső tagozatos tanulmányok sikertelenségében keresendő. A 10. évfolyamos tanulók képességstruktúrája az 1. képességszint alatti és 1. képességszintű tanulók esetében jobb, mint az országos átlag. Nincs ebbe a kategóriába tartozó tanulója az Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumnak és a többi képességszint esetében a tanulók aránya jobb, mint az országos és az iskolatípus átlaga. Szakközépiskoláink esetében az Apáczai Csere János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban és az 516. sz. Ipariban kissé meghaladja az országos és az iskolatípus átlagát.

86

Az 1. képességszintű tanulók száma csak az Apáczai Csere János Szakközépiskolában kevesebb, mint az iskolatípus átlaga, csekély mértékben ugyan, de még a gimnáziumi tanulók esetében is meghaladja azt. Ennek oka, hogy Dombóváron az utóbbi években növekedett meg a gimnáziumi oktatás iránti igény, a gimnázium tanulólétszámának emelkedésével nem nőtt arányosan a beiskolázási körzet, a megfelelő osztálylétszámok érdekében a korábban eredménytelenül jelentkezők is jó eséllyel jelentkeznek. A gimnáziumban és az Apáczai Csere János Szakközépiskolában nem éri el a 40 %-ot azoknak a tanulóknak az aránya, akik 1. vagy 1. képességszint alatt teljesítettek. Az országos átlagnál szignifikánsan több a 4. képességszintű tanulók aránya a gimnáziumban és az Apáczai Szakközépiskolában.

87

Az elért eredmények tendenciája


Az elért eredmények tendenciája


A 6. és 8. évfolyamok átlagos eredményeit bemutató ábra alapján megállapítható, hogy a kistérség általános iskolái közül átlagosan jó teljesítményt a kisgimnazisták, a Gárdonyi iskolásai, valamint a kurdi és a dombóvári általános iskolások nyújtottak. Valamennyi mérés alkalmával alacsony kompetenciaszintet mutatott a szakcsi, dalmandi, döbröközi és a gyulaji

88

iskola. Esetükben a képességszintek aránya, és a családi háttérindex is az országos átlagnál gyengébb. A kistérség átlaga 2003. és 2004. és 2007. évben kicsivel az országos átlag alatt alakult, 2006 és 2008. években az elmaradás nagyobb mértékű. A kistérség általános iskolái az egymást követő mérések alkalmával évfolyamonként és mérési területenként változó eredményt értek el, még a nagyon magas szinten teljesítő Gárdonyi iskolások teljesítménye is szignifikáns eltéréseket mutat, és azonos intézményen belül is jelentős különbségek figyelhetők meg az egyes évfolyamok és kompetenciaterületek között, pl. a döbröközi iskola 8. évfolyamán a 2006. évi mérés alkalmával matematikából jól, szövegértésből gyengén teljesítettek a tanulók.



A 10. évfolyamos középiskolások teljesítménye iskolatípusonként jellemző képet mutat: a gimnazisták eredményei kiegyensúlyozottak és az országos átlagot jóval meghaladják, az Apáczai szakközépiskolásainak teljesítménye a háttérindex változatlansága mellett emelkedő tendenciát jelez. Az 516. sz. Ipari szakközépiskolásainak teljesítménye jelentősen elmarad az országos átlagtól, és évfolyamonként, valamit mérési területenként is változó képet mutat. A szakiskolások háttérindexe szintén nem változott, emellett a teljesítményük egyre jobb: a

89

2003. évi mérés alkalmával még az elért pontszámuk elmaradt az elvárttól, a 2006. évi mérésen már jelentősen túlteljesítették azt. Összességében megállapítható, hogy a dombóvári kistérség általános iskolái/feladatellátási helyei 54 %-ának átlagos teljesítménye rendszeresen elmaradt az iskolatípusra megállapított, valamennyi iskola eredményét tartalmazó országos átlagtól, és 45 %-a nem érte el a csak általános iskolák adatait tartalmazó kistérségi átlagot. Főként ez utóbbi tény a fenntartók és nevelőtestületek számára mindenképpen jelzésértékű: az ott tanuló diákok motivációs háttere (mint későbbiekben látható) átlagon aluli, a nevelő—oktató munkába fektetett energia ellenére a tanulók teljesítménye elmaradt a várttól. Közülük több intézmény is nagy hangsúlyt fektet a tanulók felzárkóztatására, a tanórán kívüli foglalkozások keretében szervezett hátránykompenzálásra, de ennek hatékonysága érdekében valószínűleg a megfelelő módszerek megválasztására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A 10. évfolyamos tanulók eredményéből az országos adatokkal párhuzamosan megállapítható, hogy teljesítményük az iskolatípus átlagához hasonló, az országos átlagot a jobb motivációs háttérrel és jobb egyéni képességekkel rendelkező gimnazisták és az Apáczai szakközépiskolásai rendszeresen elérik, sőt meghaladják azt, míg az 516. sz. Ipari diákjai mind a szakközépiskolában., mind a szakiskolában ettől jelentősen elmaradnak. Az eredmények javítására és a tanulók kompetencia szintjének emelésére mindhárom intézmény törekszik: Az Illyés Gimnázium elsősorban a tehetséggondozás terén tett erőfeszítéseket, az Apáczai Szakközépiskola a kompetencia alapú oktatás bevezetésével igyekszik még jobb eredményeket elérni, míg a leghátrányosabb helyzetben lévő tanulókat oktató 516. sz. Ipari a módszertani kultúrájának bővítésére, a diákok felkészültségbeli hiányosságainak kompenzálására fektet nagy hangsúlyt. 3.1.3. A hozott (családi) érték index A kutatások által igazoltan a tanulói eredményesség legfontosabb determináló tényezője a családi háttér. Az országos kompetenciamérés minden évben vizsgálta a tanulók hátterének meghatározó elemeit (szülők iskolai végzettsége, anyagi helyzet, információhordozókhoz való hozzáférés, otthoni tanulást segítő eszközök, valamint a településtípus, stb.), amelyek alapján meghatározták a tanulók szocioökonómiai státuszát. Ennek rögzítése egy 0 átlagú skálán történt, melyen a negatív tartományában az átlag alatti, pozitív tartományában az átlagnál jobb családi háttérrel rendelkező tanulók helyezkedtek el. A hozott érték-index (HÉI) megalkotásának célja a tanuló otthoni szociális és tanulási körülményeinek jellemzése volt úgy, hogy az index minél jobban magyarázza a teszten elért eredményeket. Az index elkészítéséhez a diákok által kitöltött négyoldalas háttérkérdőívet vettük alapul. A kérdőív a diákok teljesítményét erősen befolyásoló háttértényezőkre irányuló kérdéseket tartalmazott.

90

Hozott érték index 2006. Dalmand

1 0,75 0,5 0,25 0 -0,25 -0,5 -0,75 -1 -1,25 -1,5 -1,75 -2

0,65 0,3

Döbrököz

0,75 0,55

Gyulaj Kaposszekcső Kocsola Kurd

-0,1

-0,2

-0,3 -0,7 -0,6

Szakcs

-0,25 Belvárosi -0,4

-0,3

ÁMK Dombóvár

-0,6

Gárdonyi

-0,9

Illyés 8 évf.

-1

Illyés Gimnázium Apáczai Szakközépiskola 516. sz- ISZI szakközépiskola 516. sz. Ipari szakiskola

-1,7

Kistérségi átlag



A kistérségi iskolások adatait tartalmazó átlag valamennyi vizsgált évben a negatív tartományba esik, amely jelzi, hogy a települések lakosságának szociokulturális mutatója a tanulási motiváció szempontjából kedvezőtlenebb, mint az átlag. Ezen belül jóval átlag alatti (-0,6 - -1,7 tartományban) a gyulaji, szakcsi, kocsolai, valamint a döbröközi és dalmandi tanulók státusza, kicsivel az átlag alatti a József Attila ÁMK dombóvári tanulóinak, valamint a kurdi és a kaposszekcsői tanulóknak a mutatója. A dombóvári iskolák közül legjobb háttérindexszel az Illyés gimnázium és a Gárdonyi iskola tanulói rendelkeznek, kissé átlag feletti a Belvárosi iskola diákjainak mutatója. A 8 évfolyamos gimnáziumi képzés évente a városi általános iskolákból átlagosan 3-4 tanulót emel ki a legjobb képességűek közül, ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy az általános iskolák ban csak egyfajta szelekciós mechanizmussal szelektált, az „eredetinél” rosszabb motivációs szinttel rendelkező gyerekek lennének jelen.

91

Legrosszabb mutatója Gyulaj község tanulóinak van, ahol az országos átlagot jóval meghaladó a hátrányos és halmozottan hátrányos, roma népességhez tartozó tanulók aránya, jelentős a munkanélküliség. Az iskola e rendkívül nehéz feladattal úgy birkózott meg, hogy a kompetencia mérések során egyes évfolyamain jelentősen meghaladta a teljesítmény az elvártat, a három év átlagában pozitív eredményt tudhat magáénak. A felzárkóztató és hátránykompenzáló tevékenység az intézményben folyó pedagógiai munka erőssége és fő jellemzője. A 10. évfolyamos tanulók háttérindexe az előzőekben elemzett eredményeknek megfelelően alakult. A középfokú iskolák beiskolázási körzete jelentősen meghaladja a kistérség határait, ezért a tanulókra megállapított háttérmutató nem csak a kistérség megfelelő életkorú populációjának értékét jelzik. A legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkező, a családi háttér által legmotiváltabb tanulók választják továbbtanulási célként a gimnáziumot, háttérindexük mind a 8, mind a 4 évfolyamos képzésben országos átlagnál jóval magasabb. Szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulóink családi háttere differenciált: az Apáczaiba jelentkezők értéke az átlagtól kissé elmarad, tőlük alacsonyabb mutatót kaptak az 516. sz. Ipari szakközépiskolásai. Országos és helyi viszonylatban is a legkevésbé jó szocioökonómiai háttérrel rendelkeznek, és a legkevésbé tanulásra motiváló környezetből érkeznek a szakiskolai tanulók. Az előzőekben bemutatott eredmények alapján látható, hogy átlagnál jobb teljesítmény azokban az iskolákban realizálódott, ahol a tanulók háttérindexe átlag körüli, vagy a feletti volt. Az alacsony mutatóval rendelkező intézmények teljesítményét azonban nem determinálta ennyire a hozott érték index: közülük több mérés alkalmával, több intézmény jelentősen az elvárt felett teljesített (pl. 2004. 8. évfolyam szövegértés területén Gyulaj; 2004. évi mérés 6. évfolyam matematika területén Szakcs), ugyanakkor más kompetenciaterületen, másik mérés alkalmával ugyanezek az intézmények jelentős elmaradást is mutattak az elvárthoz képest. (pl. 2004. szövegértés Szakcs -173 pont) Meg kell jegyezni, hogy a háttérindex mértékének megállapítása a felmérés körülményeinek ismeretében nem tekinthető teljesen irányadónak: önkéntes bevalláson alapult, amelynek valóságtartalma nem igazolt, a kérdőívek kitöltése és visszaküldése több iskola esetében nem volt teljes körű, így ezeknek az iskoláknak a jelentése egyes években nem tartalmazott erre vonatkozó adatot. A kistérségi átlagot a dalmandi, gyulaji, szakcsi és kocsolai, valamint az 516. sz. ISZI szakiskolás tanulóira megállapított érték jelentősen lehúzta. A községek a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékén is szerepelnek, ugyanakkor közülük a 2006/2007. tanév végéig önállóan tartotta fenn 1-8 évfolyammal működő intézményét Gyulaj és Kocsola. Ennek oka egyrészt a településszerkezetben, valamint az infrastruktúra kiépítettségében kereshető (pl. közúti megközelíthetőség, helyközi közlekedés korlátozottsága, színvonala, stb.). Szakcs intézménye ugyaneddig az időpontig 2 másik településsel közösen, intézményfenntartó társulásban működött. (A társult települések közül csak Lápafőn 2007. szeptemberig működött óvodai intézményegység)

92

3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytől való eltérés) Az intézmények által elért teljesítménynek az előbbiekben vázolt hozott indexhez viszonyított értékét az elmúlt évek gyakorlatában, mint „hozzáadott pedagógiai értéket” szokás nevezni. Mitől függ egy tanuló és egy intézmény teljesítménye? Iskola hatékonysága, tanárok felkészültsége, intelligencia, tanulási képesség, otthoni körülmények, anyagi és kulturális háttér, szülő iskolai végzettsége, értékrendje, olvasási szokások, otthoni tanulást segítő eszközök, iskolai attitűd, továbbtanulási ambíciók stb. A kompetenciamérés ezeknek az összetevőknek többségét önkéntes kérdőív segítségével vizsgálta, azonban a kapott eredményekből nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. Az adatszolgáltatás önkéntes és nem teljes körű jellege miatt az iskolák hozzáadott pedagógiai értékének pontosabb és megbízhatóbb meghatározásához folyamatos, ismétlődő megfigyelések szükségesek, a mérések együttes elemzése és a trendek nyomon követése vezethet az iskolák helyzetének pontosabb meghatározásához. A továbbiakban az iskolák teljesítményét az elvárt eredménytől való eltérés átlaga alapján elemezzük, melyben valamennyi intézmény, és a székhelyen kívüli telephelyek tanulóinak három mérés során teljesített átlaga szerepel.


A kistérség általános és középiskoláinak eredménye az elvárthoz képest összességében pozitív mérleget mutat. Általános iskolák körében a mérések során rendelkezésünkre álló adatbázis alapján szinte valamennyi eredménye elmarad a várttól a dalmandi iskolának. Többnyire negatív mérleggel zárta a méréseket a döbröközi, kocsolai, szakcsi iskola. Jelzésértékű a fenntartó önkormányzat és az iskola számára, hogy matematika eredményei minden esetben elmaradnak az elvárttól a kaposszekcsői iskolának, szövegértésből szerény mértékben, de minden esetben túlteljesítette 93

azt. A negatív tartományban elhelyezkedő általános iskolák közül szélsőséges eredmények születtek a döbröközi, kocsolai, szakcsi iskolákban: az elvárttól való elmaradás és egyes évfolyamok esetében a túlteljesítés 100 pont, Szakcs esetében a 2004. évi mérésen matematikából 300 (!!) pontnyi eltérést mutat. Szinte valamennyi mérés alkalmával az elvárt eredményt túlteljesítették a kurdi, gyulaji tanulók és a József Attila ÁMK dombóvári iskolásai, valamint a Gárdonyi Iskola és az Illyés gimnázium 8. osztályos tanulói. A kistérségi átlagot az általános iskolák 54 %-a érte el, ami jó eredményként értékelhető, ugyanakkor az alulteljesítő iskolákban további fenntartói és intézményi erőfeszítéseket kell tenni a sikertelenség okainak feltárására, és a felzárkóztatás eredményességének fokozására. A 2005/2006. tanév végéig ehhez az iskolák jelentős központi támogatást nem vettek igénybe, a kompetencia alapú oktatást egyik gyengén teljesítő iskola sem vezette be. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát tekintve Gyulaj és Kocsola, valamint Szakcs községek vannak a legnehezebb helyzetben, integrációs és képességkibontakoztató nevelés keretein belül igyekeznek a nevelő és oktató munka eredményességén javítani. A középiskolák esetében a jobb (kistérségi átlagban a legjobb) szociokulturális háttérből érkező gimnazisták az elvárt magas szintet is túlteljesítették, az iskola a maga eszközeivel eredményesen készíti fel a tanulóit a megmérettetésekre. Átlagnál gyengébb háttérmutatóval rendelkeznek az Apáczai szakközépiskolásai, az iskola ennek ellenére szinte a gimnáziuméval azonos mértékben emelte tanulóinak teljesítményét az elvárthoz képest. Legrosszabb, átlag alatti háttérmutatóval rendelkeznek az 516. sz. Ipari diákjai, akik közül a szakközépiskolások teljesítménye rendszeresen elmaradt az elvárttól, a szakiskolásoké emelkedő tendenciát mutat, de mindkettő átlaga a negatív tartományba esik, tehát az iskola nem képes ellensúlyozni a mérések során feltárt családi háttérmutató hiányosságait. Az intézmények vezetése és a fenntartók számára számára a fenti eredmények újra igazolják azt az országosan ismert tényt, hogy iskolarendszerünk szegregáló jellegű, nem képes kompenzálni az otthoni háttérből eredő különbségeket, sőt egyes intézmények és intézménytípusok tekintetében – az országosan igazolt adatokkal párhuzamosan- még fel is erősíti azokat. A dombóvári kistérség számára a lemaradók, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, és az oktatás eredményességének fokozása a következő évek oktatáspolitikájának elsődleges, megoldásra váró kérdése. A megvalósítás feltétele, hogy fenntartói összefogással a minőségi oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosított legyen valamennyi, a kistérségben tanuló diák számára.

3.2.

Eredményesség a versenyek tükrében

3.2.1. Alapfokú oktatás Tanulmányi versenyek A tehetséggondozás nagyon következetes munkája, - melyet a pedagógusok lelkesen és felelősséggel végeznek – a versenyeredmények tükrében jeleníthető meg leginkább. Ezt erősíti a szakköri munka, mely főleg az elmúlt tanévben lehetett igen szerteágazó, óraszámában pedig magas, az elrendelhető ingyenes órák terhére. A városi iskolák nagyobb tanulói létszámából, a szakkörök és tehetséggondozó foglalkozások szélesebb lehetőségeiből is következhet, hogy a versenyeken eredményesebben szerepelnek diákjaik. De a kistérség iskolái is igyekeznek részt venni, sokszor leküzdve az utazás, utaztatás nehézségeit. Közülük kiemelkedőnek mondható Kurd, elsősorban a tantárgyi versenyeken elért eredményeivel, illetve Kocsola sportversenyeken elért helyezéseivel.

94

Forrás: intézményi adatok

Valamennyi iskola fontosnak tartja a versenyeken való részvételt, hiszen a tehetséggondozás egyik nagyon eredményes, a diák számára is sok sikerélményt és további motivációt jelentő lehetőségről van szó. Az intézmények által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy valamennyi intézmény többszintű versenyeztetéssel igyekszik a tanulóit és a felkészítő tanárokat a lehető legjobb eredményig eljuttatni, vállalva az ezzel járó szervezési, finanszírozási teendőket. A tanulmányi versenyek egyfajta erőpróbát jelentenek a diákoknak, ahol felkészültségüket, tudásukat hasonló adottságokkal rendelkező intézmények tanulóival mérhetik össze. A kistérség általános iskoláinak 40 %-a országos szintű versenyen nem vett részt az elmúlt három évben, egy intézmény pedig (Döbrököz) csak megyei szintű versenyekre nevezte tanulóit. Az iskolák mindegyike részt vett megyei szintű versengésen, országos eredményekkel az iskolák 60 %-a büszkélkedhet. Eredményesség szempontjából kiemelkedő a József Attila ÁMK és a kurdi iskola teljesítménye, akik arányaiban a legtöbb országos helyezést érték el, valamint a dombóvári Móra Ferenc Iskola, ahol a sérült tanulók a számukra kiírt országos szintű megmérettetéseken nagyon jó eredménnyel vettek részt

95

Sportversenyek Sportversenyek eredményei az általános iskolákban az elmúlt három évben

4% 4% 0% 31%

10%

körzeti/ területi 1-3. hely megyei 1-3. hely megyei 4-6. hely

9% országos 1-3. hely országos 4-6. hely országos 7-10. hely nemzetközi 1-3. hely

42% Forrás: intézményi adatok

3.2.2. Középiskolák Tanulmányi versenyek A középiskolai munka eredményességi mutatói között a továbbtanulásban és elhelyezkedésben elért eredmények mellett a tanulók versenyeken elért teljesítménye is fémjelzi az intézményben folyó nevelő-oktató munkát.

Forrás: Intézményi adatok

Az Illyés Gimnázium a legeredményesebb a tanulmányi versenyeken, bár korlátozottan tud biztosítani óraszámot tanulmányi versenyfelkészítésre, a tanárok önként és eredményesen dolgoznak a diákokkal. Az OKTV-re (Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny) minden 96

évben több tucatnyi tanuló jelentkezik, közülük évek óta kb.10 fő a második fordulóba is bejut. Rendszeresen van döntős helyezést elérő diák is általában földrajzból, idegen nyelvekből, matematikából, fizikából. Matematikából 5-8. évfolyamig a Zrínyi Ilona és a Bátaszéki Matematika Versenyen voltak döntős helyezésű tanulók, melyek országos szintű megmérettetések. A 9-12. évfolyam számára Arany Dániel Matematika Versenyt rendeznek, ahol a tanulók gyakran bekerülnek az első 10 közé. Fizikából az országos Mikola Versenyen is kiemelkedően szerepeltek diákjaink. Történelemből a pannonhalmi apátság által szervezett országos Cultura Nostra versenysorozatban háromszor is dobogós helyezésű csapata volt az intézménynek. Sajnos a gimnáziumba is egyre több gyenge képességű tanuló kerül, ezért egyre csökken a versenyre eredményesen felkészíthető tanulók száma. A versenyeztetés ezen kívül is egyre problémásabb, hiszen ez egyre magasabb és egyre nehezebben kigazdálkodható költséget jelent az intézménynek. Az Apáczai Középiskola képzési profiljából adódóan tanulói elsősorban szakmai tanulmányi versenyeken vesznek részt. Az OSZTV, SZÉTV versenyekre való felkészítésnek már hagyománya van az intézményben. Az utóbbi években legsikeresebben a postai és a közlekedési területen szerepeltek a tanulók. Az informatika tagozat diákjai legsikeresebben a Neumann János programozó versenyen indultak. Az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola versenyeredményei az előző két iskolával szemben szerényebb képet mutatnak. Az intézmény szakképzési profiljához igazodva minden évben indítanak az SZKTV-n és az OSZTV- tanulókat, akik közül a faipari és az építőipari szakmákban az elmúlt években a döntőbe is bejutottak néhányan. A 2006/2007. tanévben a festő szakmában olyan helyezést ért el egy diák, hogy mentesítették a szakmai vizsga alól, és a versenyeredménye alapján már áprilisban megkapta a szakmunkás bizonyítványát. Festő és kőműves szakmákban minden évben rendeznek nemzetközi szakmai versenyt. Itt a legsikeresebbek a 2006/2007. tanévben voltak az iskola diákjai, amikor a 4-6. helyezéseket szerezték meg a fiatal szakember jelöltek. A szakközépiskolás tanulók részére megrendezett szakmai versenyen évről évre a humán szakmacsoportban tanuló diákok jutnak el az országos döntőig. A 2005/2006. tanévben egy diák országos 3., míg egy fő országos 7. helyezést ért el, s ezzel mentesültek az új típusú középszintű érettségi vizsga letételétől. Mindez egyben azt is jelentette, hogy a versenyeredményük beszámítása alapján bekerültek egy-egy felsőoktatási intézménybe. A humán szaktárgyi versenyeken is indít az iskola tanulókat, de itt szerényebb eredmények születnek. Csak ritkán - mint például a 2005/2006. tanévben - jutnak el a diákok az országos döntőig és a dobogós helyezésekig.

97

Sportversenyek

Forrás: intézményi adatok

A középiskolák életében fontos közösségkovácsoló erő a sportversenyeken való részvétel, és az egyéni és csapatsportokban elért eredmény jelzi a tanulók aktivitását is. Az Illyés Gimnázium sporteredményei általában úszásból, atlétikából és kosárlabdából adódnak. Országos diákolimpiai döntős helyezések jelzik ezeket a sikereket. Büszkék lehetnek arra, hogy egyik tanulójuk kétszer is elnyerte a „Magyar Köztársaság jó tanulója, jó sportolója” címet. Az iskola egyéb, nem tantárgyi versenyeken is indít tanulókat, ezek közül az Európai Unióról szóló Schuman Versenyen értek el diákok többször országos döntős helyezést. A Mező Ferenc olimpiatörténeti verseny legutóbbi két döntőjében szintén országosan előkelő helyet (2. és 4.) értek el a gimnázium diákjai. Az Apáczai Középiskola életében mindig fontos szerepet játszott a sport, a testnevelő tanárok számára meghatározó feladat a versenyekre való felkészítés. A megyei és országos eredményeket elsődlegesen a kosárlabda és a kézilabda területén szerezték a tanulók. A rendszeres sikerek a folyamatos felkészítő munkát bizonyítják. Az 516. sz. Ipari Szakképző Iskolában legjelentősebb eredményt a sportversenyeken érik el az iskola diákjai. Atlétikából minden évben 2-3 országos, pontszerző helyet érnek el az itt felkészített tanulók, de a megyei kézilabda tornákon is szép eredményekkel szerepelnek az iskola csapatai.

98

3.3.

Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében

3.3.1. Alapfokú oktatás Az elmúlt három évben Dombóváron és a kistérségben 1004 tanuló fejezte be a 8. osztályt. Mivel jól követhető a továbbtanulás rendszere (középiskolák visszajelzik a felvett tanulók nevét) pontosnak mondhatóak a továbbhaladás irányai. Általánosságban megállapítható, hogy városi és kistérségi szinten a tanulók és szüleik valamilyen szakma felé orientálódva választanak iskolát. Sokan, a végzősök 47%-a szakközépiskolába megy, - fontos tehát az érettségi -, mert itt további képzéssel szakmai képesítést is szerezhet. Szakiskolába 28% megy, ami magasabb arányt mutat, mint a gimnáziumot választóké (25%). Ennek oka lehet az, hogy a nyolcosztályos gimnázium már 4. évfolyamról „elviszi” a jó tanulókat, tehát a négyosztályos képzésre már kevesebben mennek. Kiemelendő, hogy a Móra minden tanulója továbbhaladt, és kikerülve a szegregált oktatásból, a szakiskolában folytatták tanulmányaikat. A kistérség általános iskoláiban a végzős tanulók a következők szerint választottak az elmúlt években továbbtanulási célként középiskolát:


A kistérségben a legtöbb végzős tanuló a kurdi, kocsolai és a három dombóvári általános iskolából jelentkezett és nyert felvételt a gimnáziumba. Legtöbben az egyházi fenntartású általános iskolából mennek a helyi gimnáziumba, átlagosan a tanulók több mint fele nyer felvételt ide, ami az iskola eredményes felkészítő munkájáról tanúskodik. A rendelkezésünkre álló adatok nem tartalmazzák azokat a tanulókat, akik a 4. osztály elvégzése után 5. évfolyamtól a gimnázium 8 évfolyamos tagozatán tanulnak tovább. A gimnázium statisztikája szerint az 5. évfolyamos osztályok 55-60 %-a a három dombóvári általános iskola tanulói közül kerül ki. Ennek ismeretében érthető, hogy az általános iskola befejezését követően miért vidéki iskolában (Kurd) az egyik legmagasabb a gimnáziumot választók aránya. Legkisebb arányban a szakcsi iskolások választják a gimnáziumot továbbtanulási célként, amely az iskola tanulóinak tanulmányi és kompetenciamérési eredményeivel magyarázható. A szakcsi diákok háttérindexe ebben az esetben is alátámasztja azt a tényt, hogy az iskolaválasztásban már megfigyelhető egyfajta szelekciós mechanizmus.

99

A szakközépiskola a kistérségben a legnépszerűbb középfokú iskolatípus, a legmagasabb arányban a gyulaji és a József Attila dombóvári diákjai, valamint a Belvárosi és a Gárdonyi iskola tanulói választják. Első látásra ellentmondásosnak tűnik, hogy a kistérségben a legjobb, és a legrosszabb háttérindexű iskolákban ennyire népszerű ez az iskolatípus. Ha az iskoláknak az elvárt szinthez képest nyújtott teljesítményét vizsgáljuk, az adatok azt támasztják alá, hogy a magas „hozzáadott értékkel” rendelkező iskolák képesek az átlagnál rosszabb családi háttérből és szociokulturális környezetből érkező diákok hátrányait ellensúlyozni, és érvényre juttatni az egyéni képességeket. A kistérség többi iskolája is összességében magas létszámmal képviselteti magát a két dombóvári szakközépiskola tanulói létszámában, arányát tekintve azonban nem ez a típus a meghatározó. A szakiskolai képzésre legnagyobb arányban azokból az általános iskolákból jelentkeznek a tanulók, ahol az átlagnál rosszabb a hozott érték átlaga, és a tanulók egyéni képessége és érdeklődése a szakiskolai képzés sikerességét vélelmezi: Szakcs, Kaposszekcső, Kocsola, Döbrököz. Szintén magas arányban, a végzős tanulólétszám mintegy 30 százalékában jelentkeznek a tanulók a kurdi iskolából az 516. sz. Ipariba. Ezt a jelentős létszámot nem indokolja sem az átlagnál kissé alacsonyabb háttérmutató, sem az iskola által elért teljesítmény (átlagosan 24,5 ponttal teljesítette túl az elvártat), az adatok mögött az egyéni képességstruktúra és a tanulási motiváció szintje feltételezhető. A kistérség általános iskoláiban az utóbbi 3 év átlagában két intézményben, a kocsolai és a döbröközi iskolában voltak olyan tanulók, akik a 8. évfolyam befejezését követően, teljesítve tankötelezettségüket kiléptek az iskolarendszerű oktatásból. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre arra vonatkozó adat, hogy a későbbiekben kérték-e felvételüket az iskolarendszerű szakképzésbe. Az ilyen tanulóknak az iskolarendszerben történő megtartása az egyéni életút és a társadalom iskolázottsága, valamint a potenciális munkaerővé válás szempontjából fontos lenne. A tankötelezettség korhatárának 18 évre emelkedésével ez a probléma a következő tanévekben abban a formában érinti az oktatási intézményeket, hogy csak a tanuló képességeinek és érdeklődésének, valamint a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzésben való részvétel garantálhatja a tanulók sikeres munkavállalását, társadalmi integrációját.

100

3.3.2. Középiskolák Az utóbbi 6 vizsgált tanévben Dombóvár középiskoláiban 2084 tanuló fejezte be a középiskolai tanulmányait és tett érettségi vizsgát az alábbiak szerint:


Az intézmények által rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján az érettségi évében a végzős tanulók jelentős aránya nyer felvételt felsőoktatási intézmény államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésére. Az évek előre haladtával csökken az egyetemek, főiskolák nappali tagozatára, költségtérítéses képzésre felvett diákok száma, mivel egyre kevesebben tudják ezt megfizetni. Összességében pedig növekszik a felsőoktatásban továbbtanuló diákok részaránya.

101


Gimnázium A három középfokú iskola közül a gimnázium feladata a felsőoktatásra való felkészítés. 2004től tekintve 10 fővel emelkedett a végzősök létszáma. Az érettségi átlaga természetesen ebben az iskolatípusban a legmagasabb, hiszen a felvételi pontokba beleszámít az érettségi átlaga is. Mivel a végzősöknek nagy százaléka jelentkezik egyetemre, főiskolára, a diákok érdekeltek abban, hogy jobban felkészüljenek a megmérettetésre, így a képességeik mellett a tanulási ambícióiknak is köszönhető, hogy az érettségi átlaga meghaladja a 4,0-t. A végzős tanulók a gimnáziumban első helyen az államilag finanszírozott szakokat jelölik meg, s többségüknek ez sikerül is (jelentkezők 89%). Ez az arány még emelkedett 2006-ban. A felsőfokú szakképzésre jelentkezők száma is növekedett. Főleg azok a tanulók jelentkeznek ide, akik gyengébb eredménnyel végeztek. Ez a folyamat annak is köszönhető, hogy az elmúlt években a fejkvótaszerzési kényszer miatt a kevésbé jó felkészültségű diákok közül is többen felvételt nyertek az intézménybe. Mivel a felvételi eljárás során a nyelvvizsgára is pontokat kapnak a tanulók, ezért egyre több tanuló tesz középfokú „C” típusú nyelvvizsgát. 2006-ra közel a végzősök 67%-a élt ezzel a lehetőséggel. A tanulók igyekeznek megszerezni még középiskolás korukban a nyelvvizsgát, hiszen diplomát e nélkül már nem lehet szerezni, s a felsőoktatásban jóval kevesebb lehetőségük lesz anyagi ellenszolgáltatás nélkül az idegen nyelvek elsajátítására.

102

Gimnázium végzős tanulói között közép vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezők aránya a befejező évfolyam létszámának százalékában.

Forrás Intézményi adatok

Gimnázium végzős tanulói között közép vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezők aránya a befejező évfolyam létszámának százalékában

Forrás Intézményi adatok

A matematika – informatika emelt óraszámú csoportból a továbbtanulók nagyrészt a műszaki pályát választják, a legtöbben Budapesten, Pécsett tanulnak. Ezen kívül sokan mennek az ELTE Állam- és Jogtudományi, Bölcsészettudományi és Természettudományi Karára. Nagyon népszerű a pécsi egyetem többi kara is, egyre több az orvosi karra és az egészségügyi főiskolai karra jelentkezők száma is. A közgazdasági szakirány is vonzó a diákok számára a feltételezett kiváló jövőbeni anyagi egzisztencia reményében. Néhány tanuló a tanítóképzőket, illetve az agrár ágazatot is választja. Sok gimnazista az idegen nyelveket akarja jobban megismerni, így a német, angol, illetve olasz szakra jelentkezik az említett egyetemeken kívül még a veszprémi egyetemre. Apáczai Csere János Középiskola Az Apáczai Középiskola továbbtanuló diákjai a középiskola befejezése után elsősorban a főiskolai képzést célozzák meg (átlagosan a felvettek 75 %-a), a továbbtanulók többsége a műszaki irányt választja (Pécs, Győr, Dunaújváros). A közgazdasági tagozaton végzett tanulók jelentős része próbálkozik ezen a vonalon továbbtanulni (közgazdasági egyetem, számviteli főiskola, gazdasági főiskola). A továbbtanulás terén azért lehetetlen vállalkozás pontos adatot megadni, mert a tanulók sok esetben nem jeleznek vissza a felvételi eredményről.

103

Nem áll távol néhány tanulótól a humán érdeklődés sem. A tanítóképző mellett történelem, illetve magyar szakra is jelentkeztek. Az utóbbi években többen felvételiztek testnevelés szakra is. A felvettek átlagosan 45 %-a a költségtérítéses képzésre nyer felvételt. A felsőfokú szakképzésben a végzettek átlagosan 3 %-a kezdi meg tanulmányait ebben a képzési formában, közülük többen a képzés befejezését követően –immár többletpontok birtokában- újra benyújtják jelentkezésüket a felsőoktatási intézmények szakirányú szakjaira. Mivel ebben az iskolatípusban a tanulóknak sok a heti óraszámuk, sokkal kisebb lehetőségük van érettségi előtt letenni a nyelvvizsgát valamelyik idegen nyelvből. A végzősök 2,5 – 3 %-a rendelkezik a középiskolai tanulmányok befejezésekor „C” típusú közép vagy felsőfokú nyelvvizsgával, amely az intézmény felkészítő tevékenysége mellet a szülői háttér eredménye is. Az iskola 2004-től folytat oktatást nyelvi előkészítő évfolyamon, a többi osztály tanulói emelt óraszámban nem tanulnak nyelvet, így a vizsgált évfolyamok esetében az iskolai nyelvórák mellett a nyelvvizsga követelményeinek teljesítéséhez egyéb, iskolán kívüli felkészítésre is szükség volt 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium A legmagasabb a végzősök száma az 516-os ISZI-ben, de mivel az intézmény elsődleges feladata szakmát adni a tanulók kezébe, ezért a végzősöknek csak közel harmada tesz érettségit, a többiek pedig szakmai vizsgát. Mivel többségében ebbe az iskolába mennek a leggyengébb tanulók, ezért a nyelvvizsgák száma elenyésző. Az 516. sz. Ipari Iskola képzési profiljából és intézménytípusából következően ebből az iskolából kevesen választják továbbtanulási célként a felsőoktatást, évente a 3-4 érettségiző osztályból és a végzős érettségi utáni OKJ-ból átlag 10-15 fő tanul tovább a felsőoktatásban. A felvettek átlagosan 80 %-a főiskolai képzésben kezdi meg tanulmányait. Az egyetemre felvett tanulók (mintegy 20 %) gazdasági-műszaki és humán tudományterületekre egyaránt jelentkeznek. Az intézmény számára rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a felsősoktatásba felvett tanulók jelentős hányada (80 %) államilag finanszírozott képzésben vesz részt. Ennek oka elsősorban a tanulók szociális hátterében áll: ebben az iskolában többnyire átlagosnál rosszabb szociális háttérrel rendelkező tanulókat találunk, akiknek egyéni teljesítménye nagy valószínűséggel nem elegendő az államilag finanszírozott képzésbe való bejutáshoz, a családi háttér viszont nem képes finanszírozni a költségtérítéses képzés kiadásait. Ez indokolja, hogy a felsőfokú szakképzésbe felvett tanulók száma átlagosan másfélszerese a költségtérítéses felsőoktatási képzésben résztvevők számának. A végzős tanulók között az előzőkben említett okokra visszavezethetően nagyon kevés a közép vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezők száma (évente 1-2 fő). A humán tagozatos osztályból az elmúlt években szociális munkásnak, mentőtisztnek, óvónőnek jelentkezett egy-egy tanuló. Az esti tagozatos, érettségivel rendelkezők gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztensnek, gyógyszertári asszisztensnek, röntgenasszisztensnek, valamint csecsemő- és kisgyermekgondozó ápolónak jelentkeznek a felsőfokú szakképzésbe. Az elektronikai szakcsoportos osztályból és az érettségi utáni OKJ-csopotokból a pécsi egyetem műszaki főiskolai karára informatikusnak, illetve gépészmérnöknek jelentkeztek sikeresen a diákok, s ugyanezen szakokra Kaposvárra is járnak jelenleg. A soproni egyetem faipari szakára is felvették az iskola egyik volt tanulóját, aki jelenleg már tanárként dolgozik az iskolában. Többen járnak a dunaújvárosi főiskolai karra, s informatikusként tanulnak. Ugyanitt végezték el az iskola volt tanulói közül többen a könnyűipari szakirányt.

104

3.4. Eredményesség az érettségin A középiskolai tanulmányok lezárása és az oktatási rendszerben való továbbhaladás szempontjából kiemelt jelentősége van az érettségi vizsgán nyújtott teljesítménynek. Az intézményekben az elmúlt három évben az alábbi átlageredmények születtek:

2004. 2005. 2006. 2007 2008 2009

Illyés Gimnázium 4,36 4,42 4,21 4,15 4,16 4,06

Apáczai Szakközépiskola 3,7 3,6 3,7 3,6 3,62 3,6

516. sz. Ipari 2,9 2,7 2,7 2,8 2,7 2,9

Az Illyés Gimnázium diákjai rendszeresen és kiegyensúlyozottan jó teljesítményt nyújtottak az érettségi vizsgák alkalmával, mely az iskola profiljából adódóan rendkívüli fontosságú a tanulók továbbhaladása szempontjából. A vizsgált években az érettségizők közül kettő fő kapott elégtelen érdemjegyet (érettségizők 0,2 %-a), és a többi iskolához képest lényegesen kevesebb az elégséges jegyek száma. (2009-ben 0,01 %) Az Apáczai szakközépiskolásai ennél gyengébb átlagot érnek el, de szintén kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtanak, az elégtelen érdemjegyek aránya nem jelentős, az összes érettségi vizsga 0,9 %-a. (2009-ben 1,6 %) Az 516. sz. Ipari diákjai jóval gyengébb és kevésbé kiegyensúlyozott átlagteljesítményt értek el, az elégtelen érdemjegyek száma az előző két iskoláénál jelentősebb, mintegy 4,4 % arányt mutat. (2009-ben 2,8 %) A számadatok nem magyarázzák azt a tényt, hogy a 2005. évben nyújtott egyik legalacsonyabb érettségi átlageredmény elérésekor nagyságrendekkel kevesebb volt az elégtelen osztályzatok száma, mint ez előző, vagy a következő évben.


105

Az intézmények teljesítménye közötti eltérések az érettségi tárgyak eredményében is kimutathatók. A közismereti tárgyakból a Gimnáziumban évről évre jó eredményt érnek el a diákok, ugyanezekből a tárgyakból az Apáczai szakközépiskolásai változó teljesítményt mutatnak: magyarból rendszeresen gyengén, történelemből középszinten gyengén, emelt szinten nagyon jól teljesítettek. Matematika tárgyból emelt és középszinten közepes, egy évben emelt szinten nagyon jó eredménnyel zárták a vizsgát. Az 516. sz. Ipariban a közismereti tárgyakból gyenge eredmények születtek az érettségin. A szakmai vizsgák átlaga jelentősen nem emelte az érettségi jegyek átlagát. Nyelvi vizsgák tekintetében az előzőekkel azonos a sorrend, azonban az adatok alapján megállapítható, hogy az Apáczai és az 516. sz. Ipari esetében a német nyelvi érettségire való felkészülés közel fél érdemjeggyel jobb jegyet eredményezett, mint angol nyelvből. A szakmai tárgyakból tett érettségi vizsgák eredménye –annak ellenére, hogy választott tárgyról van szó-, nem emelte egyik szakképző intézmény esetében sem az átlagot. Míg az 516. sz. Ipariban kicsivel jobb jegyek születtek ezekből a tárgyakból, mint a kötelezőkből, addig az Apáczaiban az egyik leggyengébb eredményt itt érték el a tanulók. Arról nincs információnk, hogy ezeknek a vizsgaeredményeknek a felvételi pontszámokba való beszámítását kérték-e a tanulók.


Az érettségi vizsga típusait külön-külön vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az előrehozott és „rendes” időben tett emelt szintű érettségi vizsgák eredménye sokkal jobb, mint a középszintűé. Ebben szerepe van annak is, hogy 2006-ban utoljára volt lehetőségük a diákoknak arra, hogy a középfokú „C” típusú nyelvvizsga eredményének bemutatásával jeles emelt szintű érettségi jegyet kapjanak, amely nagymértékben emelte az átlageredményeket. Az intézmények emelt szintű eredményét a vizsgált 3 évben az Illyésben 466, az Apáczaiban 81, míg az 516. sz. Ipariban 7 tanuló érdemjegye adja, amely jelzi, hogy a továbbtanulás szempontjából szükséges többletpontok elérésében a tanulók mekkora aránya érdekelt. A

106

2009. évi érettségi időszakban az Illyés Gimnáziumban már csak 57, az Apáczaiban 6 tanuló tett előrehozott érettségi vizsgát, ami arányában jóval kevesebb az előző éviekhez képest. A várakozásoknak megfelelően az előre hozott, többségükben a középiskola 4 évfolyamának követelményeit a tanulmányok befejezése előtt teljesítő tanulók középszintű érettségi eredménye a gimnázium és az Apáczai esetében kismértékben jobbak, mint a rendes középszintű vizsgán szerzett jegyek. Ugyanebben az érettségi vizsgatípusban az 516. sz. Ipari tanulóinak teljesítménye elmarad a rendes időben tett vizsga eredményétől. Ennek oka, hogy elsősorban azok a gyengébb képességű tanulók tettek ebben az intézményben ilyen típusú érettségit, akik valamelyik tárgyból nem teljesítették a vizsgára bocsátás feltételeit, és a többi tárgyból tett vizsgájuk előrehozott érettséginek számít.

3.5.

Felsőoktatás

Mindhárom középiskola próbálja tartani a kapcsolatot a felsőoktatással, az odakerülő diákokkal, illetve a végzősökkel. Mivel a gimnázium tanítja magas óraszámban a közismereti tárgyakat, és ebbe az iskolába mennek többségében a jobb tanulók, ezért a továbbtanulásra jelentkezők választásai is nagyon színesek. A tanulók is nagy számban térnek vissza hospitálni, gyakorló tanítást végezni, vagy éppen a gimnáziumban szeretnének tanítani. A tantestület 2/3-a ebben a gimnáziumban érettségizett. Szívesen visszajöttek tanítani is. Ezen kívül, ha segíteni kell valamiben az iskolának, nyugodtan kérhetik a vezetők az itt végzetteket, általában nagyon hálásak az itt kapott tudásért. Az Apáczaiban is pozitív tendenciát látnak abban a tekintetben, hogy egyre több a visszajáró diák. Sokan csak ismerősöket keresnek, de egyre több a konkrét céllal érkező tanuló (hospitálás, tanítási gyakorlat, szakdolgozat írása). Az 516-os ISZI-ben jelenleg is 5 olyan informatikatanár dolgozik, akik ott végezték el a középiskolát. Ott is voltak iskolai gyakorlaton. Egyik Sopronban végzett faipari tanár is az 516-os ISZI-t választotta munkahelyéül. De a vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportban is 3-4 szakoktató oda járt középiskolába.

107

II.

A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI

1. A Dombóvári kistérség közoktatási helyzete ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK o A kistelepülések elöregedő népessége

o Korábban kialakított intézményi társulások, integrált intézmények

o Finanszírozási nehézségek a fenntartásban

o Alapfokú művészeti oktatás

o Nem minden intézményre kiterjedően formalizált, tervszerű az együttműködés a kistérségben

o Innovációs hajlam o Helyben meglévő pedagógiai szakszolgálati tevékenység

o A hagyományos pedagógiai módszertani kultúra túlsúlya

o A közoktatás modernizációjának ügyében elkötelezett fenntartók

o Az épületállomány egy része sürgősen felújításra szorul

o Teljes közoktatási paletta…

o Modern eszközök hiánya illetve egyenetlen eloszlása LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

o Gazdaságosan működtethető integrált oktatási centrumok létrehozása, a már meglévő társulások továbbfejlesztésével

o Nem sikerül megállítani a kistelepülések negatív demográfiai, migrációs folyamatait o A finanszírozást ellehetetlenítő forráshiány

o Összehangolt, tervszerű működés kialakítása a teljes intézményi struktúrára vonatkozóan

o A valódi együttműködést ellehetetlenítő bizalmatlanság és egyéni érdekek

o Pályázati lehetőségek maximális kihasználása o Esélyegyenlőség… o Versenyképes tudás… o Felsőoktatási kapcsolat fejlesztése…

108

2. A célok rendszere Esélyegyenlőséget biztosító, mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból korszerű oktatás megteremtése Ø Az életben való beválást, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítést középpontba helyező oktatási rendszer kialakítása § A kulcskompetenciák fejlesztését középpontba helyező pedagógiai programok létrehozása és működtetése § Az oktatás minden érintettjére kiterjedő együttműködés kialakítása § XXI. századi szintű infrastrukturális feltételek megteremtése Ø Mindenki számára hozzáférhető minőségi oktatás, és szakmai szolgáltatás biztosítása § Az intézményi hálózat racionalizálása § Rugalmasan működő, az igényekhez igazodó szakmai szolgáltatási rendszer kifejlesztése § Infrastrukturális fejlesztések Ø Gazdaságosan és hatékonyan működtethető intézményhálózat kialakítása. § Integrált, együttműködő intézményi hálózat kialakítása § A fenntarthatóságot középpontba helyező modernizáció, infrastrukturális fejlesztések § Új szervezeti struktúrák kialakítása, a tervszerű, összehangolt működés kialakítása érdekében

3. A fejlesztési célú beavatkozások Ø Az életben való beválást, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítést középpontba helyező oktatási rendszer kialakítása § Tervszerű együttműködés kialakítása szakmai szolgáltatókkal § Az egyes iskolarendszerű, és iskolarendszeren kívüli intézmények közötti együttműködés formális színterének kialakítása § Tervszerű együttműködés kialakítása a felsőoktatással § Intenzív, tudatosan tervezett továbbképzési program kialakítása § Az intézményi terek korszerű pedagógiai módszerekhez igazodó átalakítása § A korszerű pedagógiai módszereket segítő eszközrendszer kialakítása és működtetése Ø Mindenki számára azonos minőségben hozzáférhető oktatás, és szakmai szolgáltatás biztosítása. § Pedagógiai szakszolgáltatások elérhetőségének biztosítása az intézményeken belül § Intézmény hálózat racionalizálása, intézményi integrációk létrehozásával a településhálózathoz, és a demográfiai adatokhoz igazodva § Infrastrukturális fejlesztések, az integrált intézményhálózat létrehozásának érdekében § Egységes minőségirányítási rendszer kialakítása Ø Gazdaságosan és hatékonyan működtethető intézményhálózat kialakítása. § Intézményi hálózat racionalizálása, intézményi integrációk létrehozásával a településhálózathoz, és a demográfiai adatokhoz igazodva

109

§ § § §

Infrastrukturális fejlesztések a jogszabályi előírásoknak megfelelően, gazdaságosan fenntartható, energiatakarékos, környezetbarát technológiák alkalmazásával és bevezetésével Szervezetfejlesztés, a racionális, tervszerű, gazdaságos működést elősegítő, külső és belső együttműködésre képes szervezetek kiépítése Kistérségi rövid, és középtávú Humánerőforrás terv készítése A működtetést segítő továbbképzési terv és rendszer kialakítása

4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a régiós közoktatás-fejlesztési stratégiához A Dél-dunántúli Humán közszolgáltatások fejlesztése Stratégiai Fejlesztési Program (HSFP) a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség a Dél-Dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája (2007-2013) (DDKFS) c. dokumentum pedig az OKÉV (a jelenlegi Oktatási Hivatal jogelődje) Dél-Dunántúli Regionális Igazgatóságának megbízásából készült. Jelen fejlesztési terv fejlesztési célú beavatkozásai az alábbi pontokon illeszkednek a két stratégiai tervdokumentum prioritásaihoz: Ø Az életben való beválást, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítést középpontba helyező oktatási rendszer kialakítása · Biztosítsa a szektorba fektetett szakmai munka hatékony hasznosulását, hosszú távú tudást és kompetenciákat eredményezzen (HSFP) · Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok elterjesztésének támogatása, ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése. (DDKFS) Ø Mindenki számára azonos minőségben hozzáférhető oktatás, és szakmai szolgáltatás biztosítása. · Tegye lehetővé a legfrissebb pedagógiai módszerek és a tudás minden oktatási intézményhez való eljutását úgy, hogy e tekintetben a területi különbségek minimálisak legyenek (HSFP) · Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira (DDKFS) · Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek (DDKFS) Ø Gazdaságosan és hatékonyan működtethető intézményhálózat kialakítása. · Biztosítsa az erőforrások, köztük a munkaerő és a pénzügyi források optimális elosztását, egyúttal a gazdasági hatékonyságot úgy, hogy közben javuljon az infrastruktúra, a tudás és a szolgáltatások (köztük a speciális szolgáltatások) elérhetősége (HSFP) · Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel mikrotérségi központokra. (DDKFS) · Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira (DDKFS)

110

III. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013 (2015) 1. Keretfeltételek 1.1.

Oktatáspolitikai követelmények

1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia

Az Oktatási Minisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája (2004) hét fejlesztési területet határoz meg: 1. Az oktatás eredményessége és az alapvető készségek fejlesztése, melynek fontosságára az elmúlt évek nemzetközi felmérései világítottak rá. 2. Az esélyegyenlőség biztosítása. A PISA felmérések eredményei felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar iskolák közti jelentős eredménykülönbségek közvetlen összefüggésben állnak a tanulók szociális helyzetével, a településtípussal, azzal, hogy az iskola mely régióban, faluban vagy városban található. 3. Az oktatás minőségének biztosítása és ennek értékelése. Az oktatáspolitika lépéseket kíván tenni a pedagógus szakma helyzetének javítása, a tanári pálya presztízsének emelése érdekében is. 4. Az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának folyamatosan erősödik az igény a társadalom különböző rétegeiben.

elterjesztésére

5. A tárgyi feltételek biztosítása. A hazai közoktatási intézmények többsége felújításra szorul, az épületek, berendezések állapota nem felel meg az európai normáknak. 6. Az idegen nyelvtanuláshoz szükséges eszközállomány az iskolák nagy részében – főként a kistelepüléseken – elégtelen. 7. A közoktatás hatékonyságának biztosítása és irányításának javítása. A magyar oktatási rendszer – az oktatás eredményességéhez viszonyítva – jellemzően alacsony hatékonysággal használja fel a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat. A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról (2005) c. stratégiai dokumentum kiemelt célja a tudásalapú társadalom eszközeinek kialakítása, fejlesztése. A stratégiában megfogalmazott prioritások: 1. Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése, 2. Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése, 3. Új kormányzási módszerek és közpolitikai eljárások alkalmazása, 4. Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése, valamint 5. Az oktatás, képzés minőségének javítása. A megfogalmazott célok elérését segítő kiemelt beavatkozási területek az alábbiak: alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban, azaz a kompetenciaalapú oktatás megvalósítása; széles és gazdag kínálat a szakképzésben, a felsőoktatásban és a

111

felnőttkori tanulásban; folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek; pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés; az informális és nem-formális tanulás elismerése; a hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása; és újfajta tanítási/tanulási kultúra meghonosítása. 1.1.2. 2006-os és 2007-es törvényi változások a közoktatásban A közoktatási intézmények tekintetében A 2006. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. – a továbbiakban 2006. évi LXXI tv. –, 5.§ (1) /. szerint: „Az általános iskolának 8 évfolyama van.” Az új szabályozás alapján a 8 évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák csak tagiskolaként 8 évfolyamos, szerkezetváltó osztályokkal működő gimnázium vagy egységes iskola tagiskolájaként működhetnek a továbbiakban. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben – az alapító okiratban meghatározottak ellenére – egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon. A 2006/2007. tanévtől kezdődően kell vizsgálni azt, hogy indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, azaz 15 főt. Ennél a számításnál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni. Azaz, szemben a többcélú kiegészítő normatívára való jogosultság számításakor alkalmazott létszám-kategóriákkal, a sajátos nevelési igényű gyerekek nem két, hanem egy tanulónak számítanak. A fenntartónak 2008. augusztus 31-ig kell gondoskodnia a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok iskolafenntartás nélkül történő megoldásáról /2006. évi LXXI tv. 18. § (3)/. A mennyiben a helyi önkormányzat a meghatározottak szerint nem tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, az Oktatási Hivatal (az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont jogutód intézménye) engedélyével tovább működtetheti az iskolát. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az általános iskola székhelye szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a megyei közigazgatási hivatal bevonásával dönt. A továbbműködési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehetett benyújtani /2006 évi LXXI tv. 18. § (3)/. Ugyanakkor megmaradnak az anyanyelvű, kétnyelvű, illetve a nyelvoktató kisebbségi oktatást folytató iskolák kedvezményei. Ezekben az intézményekben a 7. illetve 8. osztály akkor is fenntartható, ha azt legalább nyolc azonos kisebbséghez tartozó szülő írásban kérte. Ezekben az osztályokban a tanulói létszám 8 fő alá csökkenése esetében kell az intézménynek tagintézménnyé válnia, amely kötelezettség alól az OH felmentést adhat. A módosított oktatási törvény a többcélú közoktatási intézmények körében a 33. § alatt felsorolt szervezeti lehetőségeket23 kettővel kibővíti: a d) egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézménnyel és e) az egységes pedagógiai szakszolgálatot 23

A többcélú intézmény lehet a) egységes vagy összetett iskola, b) közös igazgatású intézmény illetve c) ÁMK

112

ellátó intézménnyel. /2006. évi LXXI tv. 8. § (1)/. Az egységes iskola fogalmát tágítja a törvény. Az egységes iskola és az összetett iskola meghatározását két mozzanattal tovább bővíti a rendelkezés: az egységes iskola 12 vagy 13 évfolyammal is működhet – a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az egységes középiskola az alapozó szakaszon (56. évfolyam) folyó oktatást nem szakrendszerű oktatásként is megszervezheti. Ha az egységes iskola az általános iskola mellett középfokú intézményi feladatok közül legalább egyet ellát, úgy biztosítania kell a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, és ennek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell. Az egységes iskolának át kell dolgoznia pedagógiai programját oly módon, hogy a továbbhaladás feltételeit a 2007/2008-as tanévtől kezdve biztosítani tudja. /2006. évi LXXI tv. 18. § (6)/. Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző pedagógiai szakszolgálatot egységes intézményként lát el. Az intézmény – a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok kivételével – részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat működtetésében, a gyógytestnevelés ellátásában. A többcélú közoktatási intézmény, ha általános iskolai feladatok mellett középfokú intézményi feladatok közül legalább egyet ellát, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben kell részesíteni. A mérés-értékelési rendszer tekintetében A módosított törvény szerint: a méréseknek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás 4., 6., 8. és 10. évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. /2006 évi LXXI tv. 16.§ (5)/. Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét az OKM honlapján közzé kell tenni. Az OKM a 2008/2009-es tanévtől kezdődően köteles az értékelések hozzáférhetőségéről gondoskodni. Az intézményeknek a minőségirányítási programban (IMIP) figyelembe kell venniük az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület évente értékeli a program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit – ezeket és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján nyilvánosságra kell hozni. /2006 évi LXXI. tv. 9.§ (11)/. A közoktatási intézményeknek az új jogszabály alapján első ízben a 2008/2009-es évet kell értékelniük, s 2007. március 31-ig kell megküldeniük a fenntartónak minőségirányítási programjaikat jóváhagyás céljából. /2006. évi LXXI. tv. 18.§ (5)/. Az OH minden fenntartónak megküldi az országos mérés, értékelés eredményeit és köteles felhívni a fenntartó figyelmét, amennyiben az eredmények alapján indokolt valamelyik iskolában az intézkedése. Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, hogy készítsen intézkedési tervet. Az iskola a felhívástól számított három hónapon belül megküldi intézkedési tervét a fenntartónak. Az intézkedési terv a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézkedési terv készítése során fel kell tárni az okokat, amelyek a lemaradáshoz vezettek, és meg kell határozni a

113

megszüntetésükhöz szükséges intézkedéseket és az ezek végrehajtásához szükséges iskolafejlesztési programot. Ha a következő évi országos mérés, értékelés eredménye szerint sem éri el a meghatározott minimumot, az OH felhívja a fenntartót, hogy három hónapon belül készítsen intézkedési tervet. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez és végrehajtásához pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe venni. Az intézkedési terv az OH jóváhagyásával válik érvényessé. Az OH hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását. /2006 évi LXXI. tv. 16.§ (7)/ Első ízben a 2006/2007. évi országos mérés, értékelés alapján lehet a fenntartó figyelmét felhívni arra, hogy intézkedés megtételére van szükség. /2006. évi LXXI. tv. 18.§ (5)/. A fenntartók tekintetében A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet készíteni a megyei fejlesztési terv figyelembe vételével. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat kötelező feladatait milyen módon látja el, illetve, hogy milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. /2006 évi LXXI. tv. 85. § (4)/. Az új szabályozás az előbbieket egy elemmel egészíti ki: „Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket.” /2006 évi LXXI. tv.15.§ (4)/. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévente felülvizsgálja. Nem kell az önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve – települések szerinti bontásban – tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Az idegennyelv-oktatás tekintetében A módosított közoktatási törvény a Kt 11. §-a, a tanuló jogai között felsorolt lehetőségek közé beemeli az angol nyelv oktatását is, ezzel az eddigi meghatározatlan célnyelvű kötelező idegen nyelvoktatás a hazai oktatási rendszerben az angol nyelv oktatására tért át. /2006. évi LXXI. tv. 3.§/. Ez a rendelkezés a középiskolákra ró ilyen irányú kötelezettséget. A törvény más rendelkezései a nyelvi előkészítő évfolyam illetve – ha a jelentkezők létszáma alapján indokolt – a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályának megszervezését teszi kötelezővé a gimnáziumok és a szakközépiskolák számára. A nyelvi előkészítő évfolyam több középiskola tanulóiból is megszervezhető. (2006 évi LXXI. tv. 6-7.§). A pedagógusok munkaideje és tanítási óraszáma tekintetében A 2006/2007-es tanévben a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál többet taníthasson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. /2006. évi LXXI. tv. 18.§ (8)/. A pedagógusok kötelező óráit megemelték a 2006-os LXXI tv. 1. sz. mellékletében: az óvodapedagógusok 32, a nem szaktanítást végző tanítók és a szaktanítást végző tanítók és tanárok egyaránt 22 órát kell tanítsanak. (2006. évi. LXXI. tv.20.§).

114

A pedagógus kötelező óráját az óvodában és az iskolában a gyerekekkel és a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak továbbá a szakkörök, versenyek, más tanórán kívüli foglalkozások megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek. A pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak munkáját oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus heti kötelező óraszáma alapján az egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg /2006. évi LXXI. tv. 20.§ (2)/. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, értékeli a tanulók teljesítményét, elvégzi a kapcsolódó ügyviteli tevékenységeket, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, stb. /2006 évi LXXI. tv. 20. § (3)/. A munkáltató elrendeli, hogy a pedagógus – a rendes munkaidőn belül, a munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül – többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. /2006. évi LXXI. tv. 19.§ (4)/. Az intézmény vezetője elkészíti a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelezőórabeosztását és megküldi a fenntartónak. A fenntartó és az intézményvezetők közösen áttekintik az órabeosztást, és kirendelés keretében történő foglalkoztatás szabályainak alkalmazásával biztosítják az ellátatlanul maradt feladatok végrehajtását. A kirendelés ideje egy tanítási évben nem haladhatja meg a 190 tanítási órát. /2006. évi LXXI. tv. 20.§. (5)/. 1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja A program oktatásüggyel foglalkozó része a régió hosszú távú, 2020-ig megvalósítandó alapvető közoktatási stratégiai céljaként a következőt határozza meg: Az oktatás egészére vonatkozóan mindenki számára elérhető, magas szolgáltatási minőséget biztosító, a gazdaság fejlődéséhez alkalmazkodó, azzal rugalmas kapcsolatot fenntartó, gazdaságosan működő oktatási ellátó rendszer kiépítése. Ezen belül: Az alap- és középfokú oktatás körében regionális szinten olyan összehangolt pedagógiai szolgáltatási háttér által támogatott, integráltan működő intézményhálózat létrehozása, amely biztosítja a diákok számára az azonos szintű infrastruktúrához, tudáshoz és pedagógiai szolgáltatásokhoz, szakszolgálathoz való hozzáférést. Olyan felnőttképzési rendszer kialakítása, amely az átalakuló és fejlődő gazdaság gyorsan változó munkaerőigényéből fakadó felnőtt humán erő-fejlesztési és átképzési feladatokhoz, a munkaerő piaci igényekhez gyorsan, rugalmasan tud igazodni. A régió felsőoktatása európai színvonalú, a gazdasággal szoros, strukturált kapcsolatokat fenntartó, a regionális gazdaság fejlődésére mérhető hatást gyakorló, egymással együttműködő intézményekbe koncentrált, egyes – mindenekelőtt az életminőséghez

115

kapcsolódó környezet-, egészség- és kulturális iparhoz kapcsolódó szakterületeken – európai szinten is kiemelkedő eredmények elérésére legyen. A közoktatás regionális fejlesztési koncepciója a HSFP-ben Az alapfokú oktatás terén a legfontosabb, hogy a tanulók ott kapják meg a magasabb szintű oktatási szolgáltatást, ahol a legközelebb igénybe tudják venni. Az erőforrások koncentrálása a régió középső területein kívánatos, (somogyi, tolnai kistérségek), a dél baranyai kistérségekben, ahol jelentős koncentráció van már, a fejlesztés tartalmi elemeire kell helyezni a hangsúlyt: oktatási programok, humán erőforrás képzése. A régió egészének területén sürgető azoknak az oktatási épületeknek a felújítása és modernizációja, ahol a kihasználtság hosszabb távon biztosított. Ezen a képzési szinten merül fel a legmarkánsabban a pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok vidéki elérhetőségének kérdése, e szolgáltatásoknak az oktatás hatékonyságát befolyásoló szerepe, az oktatás és nevelés szakmai színvonalának egyenletességi problémája, a kistelepülések intézményfenntartó képességének kritikus kérdése és a megszűnt iskolák miatt a bejáró tanulók közlekedésének rendszere, az infrastruktúra elérhetősége. A felsorolt területeket kivétel nélkül a jelentősen különböző elérhetőség és színvonal jellemzi, ami a demokrácia, az alkotmányosság és az oktatási törvény alapkérdéseit veti fel. A régió társadalmi-gazdasági lesüllyedésének megakadályozásában az iskolarendszer alapvető szerepet játszik, a legmélyrehatóbb szemléletváltást az alapfokú oktatásban lerakott alapoktól remélhetjük. Intézkedési tervek 1. Intézkedés: Regionális Pedagógiai Fejlesztési és Információs Hálózat létrehozása, szakmai-tartalmi, szervezeti és erőforrás rendszerének kialakítása Az intézkedés célja: A régió egészének közoktatási rendszerét adekvátan támogató, területi szintekre tagolt, minden intézmény számára elérhető fejlesztési, módszertani, és szakmai szolgáltatási hálózat kiépítése. 2. Intézkedés: Integrált közoktatási központok hálózatának kialakítása a régióban Az intézkedés céljai Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közművelődési és egészségügyi intézményekkel. Az integrált központok fizikailag megközelíthetők, bennük a hozzá kapcsolódó intézmények munkamegosztása révén a lehető legtöbb, és legmagasabb minőségű szolgáltatást tudják nyújtani a gyermekeknek. E szolgáltatási központok a racionális szervezés és az igényekre építő tervezés következtében költség-hatékonyan működtethetők. A központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttműködő intézmények a kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedik, ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetők. Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidős terek esetében az EU szabványoknak.

116

3. Intézkedés: a régió munkaerő piaci igényeihez, szakmakultúrájához igazodó TISZKhálózat létrehozása Az intézkedés céljai A társadalmi kohéziót elősegítő, a szakképzésben érintettek közötti új együttműködési, irányítási, fejlesztési, értékelési módszerek elterjesztése a szakképzésben, amely képes költség-hatékonyan és rugalmasan reagálni a helyi munkaerő-piaci igényekre, s mint kistérségi szövetségi rendszerben szervezett intézményhálózat módot ad a regionális szintű szakképzési beiskolázási tervezés és menedzselés beindítására. 4. Intézkedés: az ÁFSZ által összehangolt, a térségi munkaerő piaci igényekhez igazodó szakképzés-fejlesztés megvalósítása Az intézkedés céljai A TISZK-ek hálózata által képviselendő szakmastruktúra ismeretének hiányában feltételezhető, hogy nem minden szakmában sikerül lefedni a régió igényeit. A jelenlegi helyzetben a területi eloszlást, a szakmastruktúrát és a kapacitásokat illetően hiányzik az összhang. Arra számítunk, hogy a kevésbé technikaigényes, szűkebb piaci kört érintő és a helyi munkaerő piaci igényekhez szorosabban kötődő szakmákban megmarad az ÁFSZ által összehangolandó szakképző intézmények szerepe. Várható, hogy az ágazati fejlesztési források a TISZK-ekre koncentrálódnak, így a fenntartói körben, a helyi érdekek és fenntarthatósági korlátok figyelembe vétele mellett kapacitáscsökkenésre kell számítani. Célszerű a kistérségi, mikrotérségi integrált humán szolgáltató központok körébe integrálni ezeket a szervezeteket azért is, mert a szakképzés gyakran a gimnáziumi oktatással közös intézményben jelenik meg. Az integráció azonban feltételezhetően nem valósítható meg zavartalanul az egyes tárcák, alapítványok által fenntartott, vállalkozások által támogatott intézmények esetében. A fejlesztési igények támogatására ez esetben a ROP keretében nyílhat mód, így különösen nagy figyelmet szükséges fordítani a valóságos piaci igények érvényesülésének. 5. Intézkedés: A régió stratégiai céljaihoz való hozzájárulás a környezetfejlesztés, a tudásvezérelt gazdasági versenyképesség és az életminőség fejlesztése terén Az intézkedés céljai Az intézkedés célja, hogy a régió környezetipari növekedési pólusához kapcsolódva valósítsanak meg olyan fejlesztéseket a célcsoport tagjai, amelynek révén a régió gazdasági versenyképessége és életminősége javul úgy, hogy néhány területen ez európai mércével is kiemelkedő eredményeket hoz. A fejlesztések a felsőoktatási kutatást, fejlesztést és innovációt, a képzést, az ezeket, kiszolgáló infrastruktúrát és a célcsoport közötti együttműködés fejlesztését kell szolgálják. Az intézkedésnek további célja, hogy mind a közvetlen érintett felsőoktatási, mind az együttműködő gazdasági-társadalmi szférában kialakítson – részben a már meglévő tudásra és anyagi erőforrásokra alapozva – egy olyan új tudásbázist, amely az egész régió markáns megkülönböztető kompetenciájaként értékelhető. 6. Intézkedés: A pedagógiai/nevelési programok közötti kooperáció megteremtése, a regionális pedagógiai és oktatási ellátás pedagógiai kutatási hátterének biztosítása Az intézkedés céljai Az intézkedés célja, hogy a felsőoktatási pedagógiai/pedagógiai szolgáltatási bázis biztosítson folyamatos szakmai támogatást a Regionális Pedagógiai Fejlesztő, Szolgáltató és Információs Központ számára közös kutatási–fejlesztési–innovációs tevékenység végzése által.

117

7. Intézkedés: A felsőoktatási infrastruktúra helyi, valós, integrált (humán) igényeket megjelenítő fejlesztése Az intézkedés céljai Az intézkedéssel az a cél, hogy a felsőoktatási infrastruktúra olyan irányú fejlesztése történjen meg az elkövetkező időszakban, amelynek segítségével fennmarad a régió felsőoktatásának kiemelkedő szerepe mind a régió gazdasági életében, mind az ország felsőoktatási szereplői között. Ehhez fenn kell tartani, illetve fejleszteni kell infrastrukturális oldalról is azokat a képességeket, amelyek ezt a kialakult vonzerőt minden képzési kínálati irányban fenntartják, sőt, erősítik. 1.1.4. A Dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési stratégiája 2007-2013 (OKÉV) A dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztési céljai a régió gazdasági, társadalmi, településszerkezeti, intézményhálózati és demográfiai jellemzői alapján az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. és az Oktatási Minisztérium Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiája céljainak és prioritásainak figyelembevételével kerültek meghatározásra. A dokumentumban felvázolt Jövőkép A dél-dunántúli régió közoktatás-fejlesztésében tervezési és megvalósítási szinten egyaránt együttműködik az állami és önkormányzati oktatásirányítás, valamint a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztés. A régióban fejlődik az oktatásirányítás minősége, a kistérségi és települési önkormányzatok körében egyaránt a szükséges mértékben növekszik az irányítás területén megfelelő szakértelemmel rendelkezők száma, amelynek eredményeképpen javul a közoktatási-irányítás és a közoktatási feladatellátás színvonala. Valamennyi kisgyermek lakóhelyén, vagy annak közvetlen közelében hozzájut az óvodai neveléshez hároméves korától kezdve az iskolába lépés időpontjáig. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek, valamint a roma családok számára teljes körűvé válik az óvodai ellátás biztosítása, az igénybevevők köre jelentős mértékben növekszik. Az önkormányzatok együttműködésével az óvodai nevelésben és az általános iskolai oktatásban megvalósuló intézményintegráció következtében olyan intézményhálózat alakul ki, amely mind az aprófalvas, mind az ettől eltérő településszerkezetű térségekben hosszútávon képes biztosítani a gyermekek, tanulók beiskolázását és előrehaladását. Azon gyermekek és tanulók számára, akik nem saját lakóhelyükön jutnak hozzá az óvodai és az általános iskolai ellátáshoz kiterjedt és összehangolt iskolabusz hálózat áll rendelkezésre. Az aprófalvas dél-baranyai, belső-somogyi és tolnai térségben kiemelkedően, a régió egészében jelentős mértékben javul a feladatellátó intézmények infrastruktúrája, rendelkezésre állnak a sikeres oktatáshoz szükséges korszerű eszközök és felszerelések. A demográfiai, valamint a közoktatás-fejlesztési folyamatokból következően kialakulnak kistérségenként azok a mikrotérségi centrumok, amelyek hosszútávon képesek biztosítani az eredményes és hatékony alapfokú oktatást. A kistérségek és a megyei önkormányzatok együttműködésével valamennyi tanuló számára biztosított a teljes tankötelezettség ideje alatt a tanulási út. A közoktatási rendszerhez a régió munkaerőpiaci igényeinek lehető legnagyobb mértékben megfelelő szakképzési kínálat áll rendelkezésre, amelyben kiemelkedő szerepet játszanak a gyakorlati képzés megszervezését és lebonyolítását végző Térségi Integrált Szakképzési

118

Központok. A szakképzési kínálatot kiegészíti a munkaerőpiaci igényeknek nem megfelelő végzettséggel rendelkezők számára lehetőséget biztosító ún. második esélyt kínáló képzési formák, amelyek a régiót alkotó mindhárom megyében, ezen belül elsősorban a megyeszékhelyeken és a kistérségi központokban, egymással összehangolt képzési struktúrával állnak rendelkezésre. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók fejlődését regionális szinten kidolgozott iskolafejlesztési program segíti, amelyben meghatározó szerepe van a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban a roma tanulók, a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének, a szegregáció csökkentésének, felszámolásának, ugyanakkor speciális program segíti a roma többségű, vagy kizárólag romák által lakott településeken a tanulók általános iskolai előrehaladását, valamint középiskolai beiskolázását és előrehaladását. Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek folyamatos javítása következtében régió egész területén elterjed mind az általános mind a középiskolák körében a kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása, gazdagodik a pedagógusok módszertani kultúrája, amelynek következtében javul a tanulók tanulási eredményessége, növekszik a munkaerőpiacon történő sikeres megjelenésük esélye. A Dél-Dunántúl nemzeti és etnikai kisebbségei, horvátok, szerbek, németek, romák önálló és a többségi nemzettel közös intézményeikben megőrzik kisebbségi kultúrájukat, anyanyelvüket, hagyományaikat, egymással, a többségi nemzet tagjaival harmonikusan együtt élve segítik e történelmileg sokszínű kultúrájú régió fejlődését. A többségi nemzet intézményeiben a tanulók megismerik a területileg velük együtt élő kisebbségek kultúrájának, történetének, hagyományainak legfontosabb elemeit, megbecsülik értékeit. A közoktatási feladatellátást, a nevelési-oktatási intézmények működését hatékony és színvonalas állami, önkormányzati szak- és szakmai szolgáltató rendszer segíti, amely megyei és regionális szinten a meglévő intézményhálózat koordinált együttműködésén, kistérségi szinten új többcélú intézmények létrehozásán, azoknak a kistérségi irányítással valamint a megyei regionális szolgáltatókkal való együttműködésén alapul. A regionális stratégiai célok megvalósítását szolgáló középtávú fejlesztési célok rendszere Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, gyermekeire, tanulóira · Óvodafejlesztés · Alapfokú oktatási intézmények integrációjának támogatása · Középiskolai kollégiumok szakmai fejlesztése · 12 évfolyamos egységes iskola hálózat kialakítása a kistérségi, illetve mikrotérségi központokban · A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában · A tartósan kórházi kezelésre szoruló tanulók fejlesztése érdekében a régióban egészségügyi intézmények keretében működő nevelési-oktatási intézmények létrehozása · A többi tanulóval együtt nem nevelhető, képzési kötelezettségű gyermekek nevelését, oktatását ellátó intézmények fejlesztése · A bejáró tanulók biztonságos közlekedésének biztosítása érdekében összehangolt iskolabusz hálózat kialakítása és működtetése

119

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra · Óvodaépületek építése, felújítása fejlesztése · Iskolaépületek építése felújítása, fejlesztése · A mikrotérségi központokban multifunkcionális, közoktatási, közművelődési, szociális és egészségügyi feladatok ellátására is alkalmas intézmények kialakítása · A 21. századi iskola eszközszükségletének, ezen belül a korszerű infokommunikációs eszközök biztosítása A régió közoktatási humánerőforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt · Kistérségi foglalkoztatási és helyettesítési rendszer kialakítása · A települési és kistérségi közoktatás irányításában résztvevők képzése és továbbképzése · Középtávú regionális pedagógusképzési és továbbképzési terv kialakítása és megvalósítása · A gyermek- és a tanulólétszám csökkenése miatt feleslegessé váló pedagógusok felnőttképzésbe vagy szociális ellátásba való bevonása · A szülők és az intézmények társadalmi környezete tájékozódását és tájékoztatását segítő rendszer fejlesztése Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetővé tevő intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése · A kompetencia alapú oktatási programcsomagok felhasználásának regionális szintű kiterjesztése az alap és a középfokú intézmények körében egyaránt · Hatékony tanulásszervezési eljárások és módszerek minél szélesebb körű elterjesztése a régió nevelési-oktatási intézményei körében · Az idegen nyelv tanítás feltételeinek javítása · A közismereti oktatás fejlesztése a szakközépiskolákban és szakiskolákban · A környezettudatos szemlélet kialakítása és fejlesztése a régió nevelési-oktatási intézményeiben · A tehetségsegítés programjának kidolgozása és megvalósítása Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése · Az együttnevelést megvalósító iskolafejlesztési program kialakítása és elterjesztése · A szegregált településeken lévő roma többségű, vagy teljes mértékben roma tanulókból álló alapfokú intézmények nevelési, pedagógiai programjának fejlesztése A régió speciális munkaerőpiaci jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával · Regionális szakképzési stratégia kialakítása a területfejlesztéssel és a közoktatásfejlesztéssel összhangban Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek · A tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságok regionális tevékenységének összehangolása, eljárásrendjük egységesítése · Egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények kialakítása a kistérségi központokban · A régió pedagógiai szakmai szolgáltatási rendszerének kialakítása

120

1.1.5. A közoktatás fejlesztését megalapozó helyi tervek, stratégiák A közoktatási fejlesztési tervben megfogalmazott magas szolgáltatási minőséget biztosító, a szakmai megújulást előtérbe helyező, integráltan, hatékonyan működtethető, a gazdaság igényeihez rugalmasan illeszthető kistérségi oktatási rendszer kialakításának célja a dombóvári kistérség és Dombóvár város tervezési dokumentumaiban is megjelenik. A 2004-2006-os időszakra vonatkozó Közös Jövő program eredményeit felülvizsgálva készült el a 2007-2013 közötti időszak fejlesztési elképzeléseit magában foglaló, „FORRÁS PROGRAM” címet viselő fejlesztési terv. A program a következő átfogó célkitűzéseket fogalmazta meg: A HELYBEN ÉLŐK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA többek között a komplex társadalmi, gazdasági problémákkal küzdő, kis lakosságszámú települések karakterisztikus fejlődési lehetőségeinek kihasználásával (hagyományokra épülő szabadidő, kulturális tevékenységek, a természeti, környezeti értékek kihasználása, téli turizmus lehetőségei), valamint a közszolgáltatások hatékonyságának növelésével, hozzáférhetőségének javításával. Támogató eszközök kialakítása és intézkedések végrehajtása A VERSENYKÉPESSÉG FOKOZÁSA érdekében, a fenntarthatóság szem előtt tartásával, a térségközpont és a kistelepülések egymásra épülő fejlődése, ÚJ SZERKEZETŰ GAZDASÁG MEGTEREMTÉSE érdekében. FELJŐDŐ, FEJLESZTHETŐ ÉS FENNTARTHATÓ SZOCIÁLIS, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI SZFÉRA. A Program az ágazatokra vonatkozó fejlesztési elképzeléseket különböző „színű” forrásokba gyűjtötte össze. A közoktatási intézmények fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket a „kék forrás” Program tartalmazza, kiemelve az oktatási intézmények szakmai megújuláson alapuló modernizációját, a kistérségben működő iskolák specialitásait, valamint a korszerű info-kommunikációs technológiák alkalmazását. Térség közoktatást érintő infrastrukturális fejlesztései korántsem öncélúak: az induló beruházások kapcsolódnak azokhoz a már folyamatban lévő szakmai programokhoz, melyekre már jelentős EU-s támogatást kapott a kistérség és amelyek célja a használható tudás megszerzése, az iskolai kudarcok csökkentése, a hátrányok leküzdése és ezáltal a kihívásokra választ adni tudó, versenyképes munkavállalói réteg felnevelése. Dombóvár városa 2006-ban fogadta el a „2555 Nap” című fejlesztési programját, a 2007-2013-as időszakra szóló 7 éves cselekvési tervét. A Program a „Város a gyermekeknek” célkitűzésen belül kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőség megteremtésére, a színvonalas oktatás biztosítására, amelynek keretén belül bölcsődei, közoktatás-intézményi felújítási program indul. Kiemelt terület a szakmai tevékenység fejlesztése, az idegennyelv-oktatás modernizációja, az informatikai tudás megalapozása, a természet és környezet tudatos formálásának elsajátítása, a figyelemfelhívás a mozgás, a testedzés szükségességére. amely elengedhetetlen feltétele az „ép testben ép lélek” szellemiség erősítésének. A terv ösztönzi a minőségfejlesztést, a piacképes szakképzést, a többcélú intézmények működését. A „2555 Nap” Programja a következő főbb intézkedéseket fogalmazta meg az oktatásnevelés területén: - A nevelés-oktatás szakpolitikai meghatározójaként Oktatási Kerekasztal létrehozása a nevelés-oktatás színvonalának emelése, az elért eredmények megőrzése,

121

a piacképes tudás korszerű közvetítése, a szakképzés irányvonalának meghatározása és az esélykülönbségek csökkentése érdekében. A közoktatási feladatellátás minden szintjét megjelenítő testület Dombóvár város területén a közoktatás elsődleges szakmapolitikai fóruma. - Oktatásszervezés a többcélú társulás keretében, kistérségi együttműködés A nevelés-oktatás területén a komplex kistérség lényege, hogy a többcélú társulás vezetésével a kistérség egészére vonatkozóan történjen a nevelés-oktatás tervezése, szervezése. A kistérségi együttműködés az intézményi struktúra közös tervezhetőségén túl számos előnnyel, fejlesztési lehetőséggel jár, mint például a pedagógus-munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása. - Tanügy-igazgatási tevékenység megerősítése Főleg a kistelepülések képviselő-testületei és jegyzői számára jelent gondot a tanügyigazgatási feladatellátás megszervezése, ellenőrzése. Az oktatás területén a kistérségi társulás legfontosabb szerepe kell legyen, hogy a közoktatás feladatainak jogszerű ellátásához és a szakmai szempontok érvényesüléséhez a települési önkormányzatoknak, jegyzőknek, intézményfenntartóknak szakmai segítséget adjon. - Esélyegyenlőtlenség mérséklése az óvodától az érettségiig speciális támogatási rendszer kidolgozásával és az oktatási intézmények egyedi pedagógiai programjához (Egészség Program, Ökoiskola program) igazított intézményi modernizációval Az esélyegyenlőség napjainkban arról a jogos és fontos igényről szól, minden gyereknek, függetlenül attól, hogy hova született, azonos esélye legyen a helyfoglalásra a társadalmi ranglétrán. Kijelenthetjük, hogy magát az esélyegyenlőtlenséget sokszor maguk az oktatási intézmények hozzák létre, s ennek majdani következménye a fiatalok munkaerőpiacról történő mind nagyobb arányban való kiszorulása. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell biztosítani, amely azt jelenti, hogy minden segítséget meg kell kapnia képessége, tehetsége kibontakozásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. Ez jelenti azt egyrészt, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt senki ne legyen hátrányosan megkülönböztetett, másrészt azt, hogy Minden gyermeket, tanulót a lakóhelyéhez közeli, olyan intézménybe kell felvenni, amely felkészült erre a feladatra személyi, tárgyi, és módszertani tekintetben. Az átfogó terveken kívül számos más, speciális célcsoporttal, illetve területtel foglalkozó ágazati koncepcióban is megjelennek az oktatási intézményekkel szemben támasztott speciális követelmények, kiemelt irányok: - A foglalkoztatási stratégiában a szakképzés rendszerének átgondolása (TISZK), a munka világában való érvényesülést segítő ismeretek oktatása, vállalkozói készségek fejlesztése; - Az egészségügy területén az egészségtudatos nevelés és prevenciós programok tantervbe, pedagógiai programba építése; - A szociális szolgáltatásszervezés területén a családsegítés, gyermekvédelem és az oktatási intézmények kapcsolatának erősítése; - A természet- és környezetvédelem területén Dombóvár jelentős természeti értékeinek oktatási célú bemutatása, hasznosítása, a Belvárosi Általános Iskola és AMI „ökoiskola” programjának támogatása

122

- A kulturális koncepcióban a diákszínjátszás, a drámapedagógiai nevelés, a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 Programhoz való kapcsolódás; - A sport, testkultúra, egészségtudatos nevelés területén diáksport tevékenység fejlesztése és az utánpótlás nevelése kiemelten a labdarúgás, kosárlabda, atlétika és úszás területén; - Ifjúsági területen olyan iskolai projekteknek a létrejöttének és működésének támogatása, amelyek elősegítik azt, hogy a gyermekek és fiatalok beilleszkedjenek és szerepet vállaljanak a közösségi és iskolai életben, megismerjék és elsajátítsák az emberi és állampolgári érvényesülés feltételeit, konvertálható tudást szerezzenek, képesek legyenek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez; - A bűnmegelőzési koncepcióban a sértetté, áldozattá válás megelőzése érdekében bűnmegelőzési programok kidolgozása, olyan jelzőrendszer kialakítása, mely a bűnelkövetővé válás kockázatait igyekszik minimálisra csökkenteni, hatékonyan kezelni.

1.2.

Fejlesztési források körvonalai

1.2.1. Az ÚMFT operatív programjai Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai közül kettő érinti közvetlenül a közoktatást. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Regionális Operatív Programokban (ROP) megjelenő pályázati kiírásai olyan mértékű, és minőségű infrastruktúra fejlesztési és beruházási célokat tűznek ki a sikeres pályázók elé, amilyenek a magyar közoktatás történetében egyedülállóak. A pályázati feltételek, ennek megfelelően meglehetősen szigorúak, nem csak az elszámolás, és a tervezés szigorú kritériumai miatt, de a kiírásból egyértelműen kiderül, hogy a rendelkezésekre álló forrásokból, csak olyan beruházások támogathatók, amikkel kapcsolatban egyértelműen bizonyítható, hogy legalábbis stagnáló gyereklétszámmal működtethetők. Ez a szigorú feltétel is az intézményi integráció felé „tolja” a fenntartói gondolkodást. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), alapvető célja a közoktatás tekintetében, „az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése”. Az összes az operatív programhoz kapcsolódó dokumentum (így a ROP-ok is) ezt a fő célt a pedagógiai szakma megújításán, az esélyegyenlőség megteremtésén keresztül kívánják elérni. A pedagógiai szakmai megújulásban döntő szerepet kapnak a kompetencia alapú oktatás megteremtéséhez nélkülözhetetlen módszerek elterjesztése, és az azokhoz kapcsolódó eszközök beszerzése. Mindkét program (TIOP, TÁMOP) egymásra épül. Egyik a másik nélkül nem valósítható meg, nem csak az elvek, és célok, de a pályázati kiírások szintjén sem. A régiós szinten kiírásra került pályázatokban (Jelenleg a TIOP kiírása ismert.) a két program feltételrendszere összekapcsolódik. Nem lehet csak az egyikre pályázni. A Regionális Operatív Programok (ROP) fő motívumaikban az OKÉV stratégiák célrendszerét vették át. Minden régió elköteleződött az infrastrukturális beruházások és a szakmai-tartalmi fejlesztések összekapcsolása mellett.

123

Dél-dunántúli Régió Az egész életen át tartó tanulást, a változó környezethez való aktív alkalmazkodást az emberek számára az teszi lehetővé, ha rendelkeznek mindazokkal a kompetenciákkal, amelyek a tanuláshoz szükségesek, továbbá a tanulás iránti motivációjuk fennmaradt, illetve felkelthető. Mindezek kialakításában, elsajátításában és fenntartásában alapvető feladata és felelőssége van a közoktatás valamennyi intézményének. Az intézményeknek a tankötelezettség idejére eső nevelő-oktató munkája során minél eredményesebben szükséges közreműködniük a kulcskompetenciák fejlesztésben, ezért a pedagógusoknak rendelkezniük kell az ehhez szükséges tartalom és módszertan alkalmazására képes tudással, az intézményeknek pedig mindazokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik az eredményes működést. Mindezek az elvek a DDROP-ban az alábbi szerkezetben jelennek meg: · · · · · · · ·

A kompetencia alapú oktatási programcsomagok felhasználásának regionális szintű kiterjesztése az alap és a középfokú intézmények körében egyaránt Hatékony tanulásszervezési eljárások és módszerek minél szélesebb körű elterjesztése a régió nevelési-oktatási intézményei körében Az idegen nyelv tanítás feltételeinek javítása A közismereti oktatás fejlesztése a szakközépiskolákban és szakiskolákban A környezettudatos szemlélet kialakítása és fejlesztése a régió nevelési-oktatási intézményeiben A tehetségsegítés programjának kidolgozása és megvalósítása Az együttnevelést megvalósító iskolafejlesztési program kialakítása és elterjesztése A szegregált településeken lévő roma többségű, vagy teljes mértékben roma tanulókból álló alapfokú intézmények nevelési, pedagógiai programjának fejlesztése

A jelenleg ismert TIOP keretében kiírt „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” c. pályázat, a címéből adódóan, az intézményi integrációt támogatja. A megpályázható összegek nagyságrendje (egy pályázó esetében 20 és 1200 millió Ft között a kiírás különböző kritériumainak megfelelően) is arra „kényszeríti” a fenntartókat, hogy 5-10 évre előre gondolkodva, tervezve írják meg a pályázataikat. Ez az előre tervezés a pályázati dokumentációban konkrét feladatokban, konkrét tervezősablonokon is megjelenik. A DDROP-hoz kapcsolódó TÁMOP pályázati kiírás ugyan még nem jelent meg, de a jelenleg futó pályázat, már az erre vonatkozó, a TÁMOP-hoz kapcsolódó feltételek egy részét is tartalmazza. A központi programok elveinek megfelelően, nem lehet pályázni „csak” infrastruktúra beruházásra, már ebben a pályázatban el kell köteleznie magát a pályázónak a szakmai megújulás mellett. Az ebben a pályázatban nyertes pályázók viszont „szinte automatikusan” be tudnak kapcsolódni a TÁMOP-hoz kapcsolódó kiírásba. A Dél-Dunántúli kiírás specialitása, hogy a pályázatok benyújtást megelőzően el kell készíteni a középtávú (5-8 év) Kistérségi Közoktatás-fejlesztési Tervet (KKFT) ami nem egyezik meg a jogszabályban előírt intézkedési tervekkel. A KKFT egy konkrét stratégiai tervezési dokumentum, melynek elkészítése és a DDRFÜ által történő befogadása a pályázat beadásának alapkritériuma. Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése c. pályázati kiírás Alapvető cél: Mikrotérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenki szamara hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat kiépítése, az azonos minőségű szolgáltatás nyújtása és a

124

gazdaságos működtetés érdekében. Kiemelt cél a hosszú tavú működésre alkalmas közoktatási intézmények korszerűsítése, a helyi adottságok talaján létrejött, különböző jellegű helyi együttműködések révén a területi különbségek minimálisra csökkentése, valamint a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú tavú versenyképessége érdekében. Kétfordulós eljárás A rendelkezésre álló forrás: 10 285 millió Ft A pályázatok benyújtása 2007. szeptember 25-től, 2008. január 2-ig lehetséges. 1.2.2. Megyei és egyéb források A vonatkozó jogszabályok alapján létrejött megyei közalapítvány alapító okiratának célrendszerében is megjelenik a megyében működő közoktatási intézmények korszerű és hatékony, hálózatszerű működésének támogatása, a megyei intézményi struktúra- és funkcióváltoztatások segítése, a közoktatási célú fenntartói társulások és intézményszövetségek területi és térségi ellátói szerepének fokozása, ilyenek létrejöttének elősegítése. A területi és térségi célkitűzések megvalósíthatóságával összhangban lévő pedagógusképzés és továbbképzés segítése, korszerű személyi feltételrendszer kialakításának elősegítése. A Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány Tolna Megye Önkormányzata és Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata által 1996-ban létrehozott jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Fő feladata a Tolna megyében működő közoktatási intézmények korszerű és hatékony, hálózatszerű működésének támogatása, a megyei területi közoktatási együttműködésben cselekvően résztvevők szolgálata, a Tolna megyei közoktatási-feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben megfogalmazott célok és feladatok eredményes megvalósításának segítése. Ennek érdekében a Közalapítvány évente kiírt pályázatok útján támogatja közoktatási intézmények, társulások közoktatás-fejlesztési törekvéseit. A pályázatok kiírását, elbírálását, a szerződések megkötését, a pályázati célok megvalósulásának ellenőrzését a Felügyelő Bizottság útmutatásainak figyelembe vételével, szükség esetén szakértői vélemény felhasználásával a 9 tagú kuratórium végzi. 1.2.3. Esélyegyenlőség: halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyerekek Minden településnek meg kell tervezni, és végre kell hajtani a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Fenntartói (pl. többcélú kistérségi, mikrotérségi, intézményfenntartó, stb.) társulásoknak a társulásban résztvevő települési önkormányzatok összességére vonatkozóan egyetlen, Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet szükséges készíteniük. A közoktatási intézményeknek a települési, társulási intézkedési tervben rájuk vonatkozóan tervezett feladatok megvalósítását Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben kell kidolgozniuk. A Települési, társulási és intézményi intézkedési tervek elkészítéséhez a 40%-os „hátrányos helyzetű” arányú általános iskolával rendelkező intézmények részére az OKM szakértőt biztosít.

125

Regionális közoktatás-fejlesztési dokumentumok által meghatározott stratégiai célok, az esélyegyenlőség tekintetében · · · ·

Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira A szegregáció csökkentése, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése A régió speciális munkaerőpiaci jellemzőinek megfelelő szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával Korszerű, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

Az esélyegyenlőségi programhoz kapcsolható országos programok Útravaló Ösztöndíjprogram Az Útravaló Ösztöndíjprogram a Magyar Köztársaság által 2005-ben létrehozott, az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó pályázati lehetőség. A program átfogó célja az ösztöndíjrendszer megújítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása, melynek megvalósítására 4 alprogram által kínált pályázati lehetőségeken keresztül nyílik lehetőség. Célok Az ún. esélyegyenlőségi alprogramok célja a mélyszegénységben élő, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integráció az oktatási rendszeren keresztül. A program keretében a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű, az átmeneti nevelésbe vett, az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az utógondozói ellátott diákok támogatására nyílik lehetőség. · · · ·

Út a középiskolába alprogram célja az általános iskola 7. vagy 8. évfolyamát végző tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. Út az érettségihez alprogram célja a középiskolai tanulók támogatása tanulmányaik során a középiskola sikeres befejezése céljából. Út a szakmához alprogram célja a szakképzésben résztvevő, hiányszakmát tanuló diákok esetében megteremteni a kapcsolatot a munkaerőpiac és a beiskolázás között. Út a tudományhoz alprogram célja a természettudományos, műszaki és matematikai tehetségek gondozása.

Tempus Közalapítvány Az 1996-ban létrehozott Tempus Közalapítvány az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt működő, kiemelten közhasznú szervezet, amely az általa kezelt programokon keresztül a legnagyobb mértékű mobilitási programokat bonyolítja le Magyarországon. A Socrates program 2000-ben indult második szakaszának célja, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen a tudás: két kulcsfontosságú alapgondolata az élethosszig tart tanulás támogatása, illetve a "Tudás Európájának" megteremtése. A Socrates céljai: 126

· · · · ·

az oktatás európai dimenziójának fejlesztése az európai nyelvek ismeretének javítása az oktatási együttműködések és mobilitások elősegítése az oktatási újítások támogatása az egyenlő esélyek biztosítása az oktatás minden területén.

A Socrates 7 alprogramja: 1. Comenius: közoktatás 2. Erasmus: felsőoktatás 3. Grundtvig: felnőttoktatás és egyéb oktatási formák 4. Lingua: az európai nyelvek oktatása 5. Minerva: új információs és kommunikációs technológiák az oktatásban 6. Megfigyelés és újítások az európai oktatási rendszerekben és politikákban 7. Kiegészítő tevékenységek.

2. Szakmai megújulás a kistérségben 2.1.

Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban

A kistérség óvodáinak pályázati eredményei Beadott pályázatok Év

Dombóváron

2004 2005 2006 2007 2008 2009 Össz.

5 5 8 2 2 2 20

Város környéken 5 7 2 0 1 2 14

Nyertes pályázatok Kistérségben

Dombóváron

10 12 10 2 5 6 34

4 4 6 2 2 2 16

Város környéken 3 4 0 0 0 1 7

Kistérségben 7 8 6 2 3 4 23

A fenti adatok azt mutatják, hogy a pályázati aktivitás a kistérség legtöbb óvodájában jó. A nyertes pályázatok tekintetében a városi óvodák voltak eredményesebbek. A pályázat, mint anyagi forrás jelentős szerepet tölt be, hiszen általában ezek nyújtanak fejlesztési lehetőséget az óvodák számára, mert az intézményi költségvetésben erre nincs keret. A következő témákban adtak be pályázatot az óvodák: · környezeti nevelés, környezetvédelem; erdei óvodai program · továbbképzésen való részvétel támogatása · óvoda-család kapcsolata · informatikai továbbképzés támogatása · integrált nevelés (SNI, hátrányos helyzetű gyerekek) · eszközfejlesztés, udvari játékok korszerűsítése · épület felújítás · kompetencia alapú nevelés

127

Az elmúlt évek tapasztalata, hogy az óvodák számára elég kevés a pályázati lehetőség. A legtöbb óvoda számára elsősorban a megyei pályázatok az elérhetőek. A következő diagramon jól látszik, hogy az elnyert támogatások többsége ebből a forrásból származik. Az Eu-s pályázatok önálló elkészítésére egyedül a Szivárvány Óvoda vállalkozott, mert itt áll rendelkezésre az ehhez szükséges szakmai és informatikai háttér. A kis óvodákban ehhez nincsenek meg a feltételek. Dombóvár városban és kistérség településein működő oktatási intézmények vezetése évek óta él azzal a lehetőséggel, melyet a különböző pályáztató szervezet támogatásai nyújtanak. A térség központ és több település iskoláinak vezetése megragadta azokat a képzési lehetőségeket, ahol aktív, innovatív ötletekkel rendelkező kollégái a pályázatírás, pályázatmenedzselést tanulmányozhatta, gyakorolhatta. A kistérség oktatási intézményei által beadott, elnyert pályázatokat 2004-2009 közötti időszakban mutatjuk be a pályázati cél, a pályáztató szervezet tükrében.

128

A kistérség általános iskoláinak pályázati eredményei Pályázati támogatások a kistérség általános iskolái részére pályázati cél szerint 2004-2007

x

x x

x x x x

x

x

x x

x

x x

x

SZOR Gárdonyi Iskola

Szakcs

Móra Iskola

x x x x

x x x x x

Kocsola

Kaposszekcső

Kurd

x x x x x x x

Gyulaj

x x x x x

Döbrököz

Tehetséggondozás Erdei Iskola Egészségmegőrzés, sportprogram Túratáborozás Eszközbeszerzés Versenyek támogatása Pedagógus továbbképzés Felzárkóztatási program Művészeti tevékenység támogatása Kulturális programok Egyéb

József Attila ÁMK

Pályázati cél

Belvárosi Iskola

Iskolák vagy intézményfenntartó társulások neve

x

x

x

x x x

x x

x

x

Forrás: Intézményi adatok Pályázati támogatások a kistérség általános iskolái részére pályázati cél szerint 2004-2009

x

129

x x x

x

x

x x

x x

x x


x x x x

x x x x x

x

Szakcs

Móra Iskola

Kocsola

Kaposszekcső

Kurd

x x x x x x x

Gyulaj

x x x x x

Döbrököz

Tehetséggondozás Erdei Iskola Egészségmegőrzés, sportprogram Túratáborozás Eszközbeszerzés Versenyek támogatása Pedagógus továbbképzés Felzárkóztatási program

József Attila ÁMK

Pályázati cél

Belvárosi Iskola

Iskolák vagy intézményfenntartó társulások neve

x

x

x

Művészeti tevékenység támogatása Kulturális programok Egyéb

x

x x

x x x

x x

x

x

x


A táblázatból látható, hogy az általános iskolák vezetése nagy hangsúlyt fektet a tanulók szellemi, testi képességeinek fejlesztésére, a pedagógiai programokban megfogalmazott célok érdekében - forrásokat keres – az infrastruktúra és az eszközállomány, valamint a humán erőforrás fejlesztésére. Az iskolák eszközfejlesztésben informatikai eszközök, a szabadidő hasznos eltöltését, az egészségvédelmet szolgáló sportszerek és játékok mellett az idegen nyelv tanulását szolgáló eszközök, könyvek dominálnak. Az egyéb kategóriában jelentetjük meg az Arany János tehetséggondozó és az „Útravaló” pályázatokat. A kistérség általános iskoláiban elnyert pályázatok pályáztató szerinti bemutatása 2004-2007

X X

X X X X

130

X

X

X

X X

X

X

X

X


X

Szakcs

Móra Iskola

Gyulaj

X

Kurd

X X X X

Kocsola

X X X

Kaposszekcső

Megye Régió Ország Európa Egyéb Forrás: Intézményi adatok

Döbrököz

Belvárosi Iskola

Pályáztató

József Attila ÁMK

Iskolák vagy intézmény fenntartó társulások neve

A kistérség általános iskoláiban elnyert pályázatok pályáztató szerinti bemutatása 2004-2009

X X

X X X X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X


X

Szakcs

Móra Iskola

Gyulaj

Döbrököz X

Kurd

X X X X

Kocsola

X X X

Kaposszekcső

Megye Régió Ország Európa Egyéb

József Attila ÁMK

Pályáztató

Belvárosi Iskola

Iskolák vagy intézmény fenntartó társulások neve


Látható a táblázatból, hogy az iskolák kihasználták a Tolna Megyei Közoktatás Fejlesztési Alapítvány és Tolnai Megyei Önkormányzat pályázati lehetőségeit. Az országos pályázatok és az Eu-s pályázatok sikerei is mutatják, hogy a térség iskolái készültek a plusz források lehívására. A beadott 6 Eu-s pályázatból (Dombóvár Erzsébet óvoda és 5 térségi iskola) négy pályázat támogatás nyert. A pályázott célok: Erzsébet Óvoda: (ROP 2.3.1) hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelését segítő speciális program infrastrukturális fejlesztés. Dombóvári József A. ÁMK: (ROP 2.3.1) új kompetenciák elsajátítása az életen át tartó tanulásra. Kocsola Általános Iskola: (ROP 2.3.1) IKT alapú iskola felújítás sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelése Gyulaj Általános Iskola: (ROP 2.3.1) sajátos nevelésű igényű gyermekek együtt nevelését szolgáló program és infrastrukturális fejlesztés. A térség iskolái jelentős pénzforrással egészítették ki24 a forráshiányos önkormányzatok közoktatásra fordított költségvetési előirányzatait. A hátrányos helyzetű kistérség besorolást „élvező” kistérség települési önkormányzatai ugyanakkor – költségvetési nehézségei ellenére is biztosították a pályázatok önerejét. Az általános iskolákhoz hasonlóan a pályázatok jelentették a kistérség 3 középiskolájában is a jelentőséget a tehetséggondozást szolgáló eszköz és humánerőforrás fejlesztéshez.

24


131

A középiskolák pályázati eredményei Pályázati támogatások a középiskolák részére pályázati cél szerint 2004-2009 Iskolák neve Apáczai CS. J. Pályázati cél Középiskola Tehetséggondozás x Egészségmegőrzés, sportprogram, szabadidő Túratáborozás Eszközbeszerzés x Pedagógus továbbképzés x Felzárkóztatási program Munkaerő-piaci esélyteremtés egyéb Forrás: Intézményi adatok

Illyés Gyula Gimnázium x x x

x

516. sz. ISZI és Kollégium x x x x x x x x

A táblázat mutatja, hogy az általános iskolákhoz hasonló célokra pályáztak a középiskolák is. Kivételt képez az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, mely felvállalja a térségben a munkaerőpiacról kiszorult tartós munkanélküliek reintegrációját szolgáló komplex programok indítását. A középiskolákban elnyert pályázatok pályáztató szerinti bemutatása 2004-2009 Pályázató Megye Régió Ország Európa Egyéb Forrás: Intézményi adatok

Iskolák neve Apáczai CS. J. Illyés Gyula Szakközépiskola Gimnázium X X X

X X

516. sz. ISZI Kollégium X X X X X

és

A táblázat mutatja, hogy az általános iskolákhoz hasonló célokra pályáztak a középiskolák is. Kivételt képez az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, mely felvállalja a térségben a munkaerőpiacról kiszorult tartós munkanélküliek reintegrációját szolgáló komplex programok indítását. A középiskolákban elnyert pályázatok pályáztató szerinti bemutatása 2004-2009. Pályázató Megye Régió Ország Európa Egyéb Forrás: Intézményi adatok

Iskolák neve Apáczai CS. J. Illyés Gyula Szakközépiskola Gimnázium X X X

X X

132

516. sz. ISZI Kollégium X X X X X

és

Hasonlóan az általános iskolákhoz a megyei, országos pályázatok kínálta lehetőséggel mindhárom iskola él. Regionális és Eu-s pályázati sikere az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégiumnak van. Az iskola vezetése jó kapcsolatokat ápol a térségközpont civil szervezetivel, vállalkozóival. Konzorciumi partnerként több, a hátrányos helyzetű munkanélküliek fejlesztését szolgáló projekt tapasztalatait kihasználva jelentős támogatáshoz jutott Munkaerőpiaci Alapból, Eu-s forrásokból (EQUAL, HEFOP) A középiskolák menedzsmentje jelentős támogatást szerzett25 az infrastrukturális feltételek megteremtéséhez, újszerű a gazdaság igényéhez alkalmazkodó szakoktatás megteremtését szolgáló programok eszközállomány és humánerőforrás fejlesztéséhez. A megyei pályázatok26 általában kisebb költség igényű fejlesztések megvalósítására adnak lehetőséget. Több óvoda udvara, játék és fejlesztő eszközei bővültek ennek a segítségével. Néhány óvoda egyetlen pályázatot sem adott be a vizsgált időszakban. Ennek az információ hiánya lehet az egyik oka, de az is előfordulhat, hogy többcélú intézmény esetén pl. az iskola írta meg az adott pályázatot. A kistérségben elnyert támogatási összeg 83%-a a dombóvári óvodákhoz került. Ezek az óvodák nyertek el EU-s támogatást, aminek összege jóval magasabb, mint a megyei pályázatoké.

2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban A pedagógiai munka megújításának alapfeltétele egy olyan közös gondolkodásmód kialakítása, amelynek során a gyermeket óvodától kezdve az általános iskolán keresztül a középiskola évei alatt hasonló hatások érik, fejlődése, tanulmányai során azonos módszertani technikákat alkalmaznak, ezáltal hatékonyabbá válhat a tanulási folyamat. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az általános iskolában jól tanuló gyermek tanulmányi eredménye középiskolában visszaesik, vagy éppen fordítva, az általános iskolában gyengén szereplő tanuló középiskolában megtáltosodik. Mi állhat sok esetben ennek a hátterében? Egy olyan új környezet, amely doppingolja vagy éppen visszafogja a diákot. Ez a környezet pedig elsődlegesen az iskolai közeg, az iskola életének minden szintje (tanórák, tanórán kívüli tevékenységek, közösségi élet). Mindezek ismeretében célszerű a kérdést átfogóan vizsgálni, a pedagógiai munka megújításának lehetőségét óvodai-általános iskolai-középiskolai szinten együttesen átalakítani. Lehetőségek a megújulásra Milyen lehetőségek voltak és vannak ennek a kérdésnek a megoldására a kistérségben? A pedagógiai munka megújítását a társadalmi változások következtében az óvodával kapcsolatos új elvárások, a nevelőmunka hatékonyságának növelése iránti igény és az óvodák nevelési feltételeinek a különbözősége teszi leginkább szükségessé.

25 26

Lásd: 2. melléklet 53. ábra Lásd: 2. melléklet 54.-55. ábra

133

A pedagógiai megújítás a kistérség óvodáiban az óvoda funkcióinak megőrzésével, a szakmai önállóság érvényesülésének biztosításával, erősségeikre építve, az értékeket megőrizve lehet eredményes. Az óvodának meghatározó jelentősége van a 3-7 éves gyerekek nevelésében, személyiségfejlesztésében, a kompetenciák megalapozásában. Minden gyerek más, mások az igényei, egyéni fejlődési útjuk különböző. Az óvodai nevelőmunka sikeressége elsősorban attól függ, hogyan tudjuk megoldani azt az alapvető problémát, hogy minden gyerek a neki leginkább megfelelő fejlesztésben részesüljön az óvodákban. A pedagógiai munka megújítási folyamatában 2004-ben, 2005-ben és 2009-ben volt alkalma, és 2010-ben lesz alkalma az iskoláknak (óvodáknak) arra, hogy a kompetencia alapú oktatásba bekapcsolódjanak és teljes mértékben megújítsák oktatásukat. Dombóváron négy óvoda, egy általános és egy középiskola próbálta ki az NFT 1 program keretében kialakított, kompetenciafejlesztést középpontba helyező pedagógiai módszereket alkalmazó programcsomagokat. A 2009/10-es tanévben az NFT 2 program segítségével újabb óvodák, iskolák lépnek be a kompetencia alapú oktatásba. Az intézményekben jelenleg is alkalmazzák az új módszertani elveket, már követő osztályokban is. Milyen megújulást jelentett ez a változás? A korábban domináns frontális munka helyét átvette a csoportmunka, azaz a tanár szerepében történt változás. A pedagógus a háttérből szervez, irányít, és közben a tanulók dolgoznak, egy-egy feladat során összerakva a tudásukat egymástól tanulnak. A módszer új tanulási-tanítási technikákat alkalmaz, amelyek használatával a diákok rákényszerülnek az önálló gondolkodásra. A program megvalósítói egyöntetűen arról adnak számot, hogy pozitív fejlődési tendencia figyelhető meg a tanulók gondolkodásában, kreativitásuk is egyre fejlettebb. Mivel a programcsomagok nem a hagyományos értelemben vett tantárgyakhoz kötődnek, lásd: szövegértés-szövegalkotás, életvitel, szociális, ezért lehetőséget kínál a hagyományos tantárgyi struktúra megújításához is. Amennyiben a kompetencia alapú oktatás a kistérség minden intézményében bevezetésre kerülne, lehetőség lenne az előbb említett közös gondolkodás kialakítására. Ha a gyermekek fejlesztése óvodától kezdve ezen keretek között működne, hasonló hatások érnék őket, ugyanazon rendezőelv mentén szerveződne az oktatásuk, valószínűleg kevesebb törés és visszaesés lenne megfigyelhető az intézmények közti átmenet idején. Természetesen a módszer alkalmazásának vannak nem elhanyagolható fizikai velejárói. A speciális tankönyvcsomag illetve a termek berendezéséhez szükséges csoportmunkára is alkalmas padok és székek beszerzése alapfeltétel. A pedagógiai munka megújításának alapvető feltétele a továbbképzéseken való folyamatos részvétel, annak biztosítása, hogy a pedagógusok ne csak az előírt kötelezettségnek tegyenek eleget, hanem minél több lehetőséget kihasználjanak, illetve ne csak a tantárgyaikhoz szorosan kapcsolódó továbbképzéseken vegyenek részt. Fontos lenne minél több olyan továbbképzés szervezése, ahol az egymásra épülő intézmények (óvoda, általános iskola, középiskola) alaposan megismerhetnék egymás munkáját, elsajátíthatnák a horizontális-, hálózati tanulás, együttműködés technikáit. A kompetencia fejlesztő programok alkalmazásában részt vevő pedagógusok műveltségi területenként közös műhelyeket szervezhetnének, így is segítve az új módszertani kultúra elterjedését, multiplikációját. A pedagógiai munka megújulásában döntő szerepe van az osztályfőnöki szerepnek, valamint a tanórán kívüli tevékenységnek. Az osztályfőnököknek ebben komoly segítséget adhat a kompetencia alapú oktatás az erre elkészített programcsomagjaival, a közösségi élet szervezéséhez, a tanórán kívüli tevékenységek koordinálásához érdemes lenne átgondolni a programszervezők feladatait, szerepét.

134

A pedagógiai munka megújításának alapfeltétele egy olyan közös gondolkodásmód kialakítása, amelynek során a gyermeket az óvodától kezdve az általános iskolán keresztül a középiskola évei alatt hasonló hatások érik, fejlődése, tanulmányai során azonos módszertani technikákat alkalmaznak, ezáltal hatékonyabbá válhat a tanulási folyamat. Amikor javaslatokat fogalmazunk meg a pedagógiai munka megújítására, a kistérség adottságaiból, a térségi társadalmi-kulturális és gazdasági igényekből, a fenntartók és az intézmények szakmai elképzeléseiből, valamint a pedagógus szakma megújításának követelményeiből indulunk ki. Úgy véljük, hogy javaslataink nyomán a minőségi feladatellátásban bekövetkező változások csökkenteni fogják a teljesítményekben megmutatkozó problémákat, amelyek nem csak a kistérség intézményeit jellemzik. Az oktatási intézményekben folytatott gyakorlat megújításának egyik eleme lehet azoknak a pedagógiai, intézményi szakmai programokban megfogalmazott lehetőségeknek a alkalmazása, amelyek a helyi sajátosságok és intézményen kívüli feltételek kihasználása révén a tanulók sokoldalúságának fejlesztéséhez, életkoruknak és széles érdeklődési körüknek megfelelő ismeretek bővítéséhez járulnak hozzá. A kistérség alap és középfokú oktatási intézményei az alábbi, dombóvári intézmények által összegyűjtött lehetőségek közül választva színesíthetik az intézmény kínálatát, és segíthetik elő a pedagógiai programban foglalt céljaik megvalósulását:

135

Dombóvár Város oktatási intézményeinek pedagógiai programjában szereplő, a kistérség valamennyi közoktatási intézménye számára hasznosítható iskolán kívüli adottságok Apáczai Oktatási Központ Szivárvány Óvoda

Apáczai Oktatási Központ Belvárosi Ált. Iskola

József Attila ÁMK

Tanösvény

Környezeti nevelés

Biológia, földrajz, természetismeret tantárgyak témanapok keretében

Természetismeret, biológia testnevelés (akadályversenyek) tantárgykeretében, természetőr szakkör keretén belül

Tüskei tavak

Természeti környezeti nevelés

Madárvárta

Természetikörnyezeti nevelés

Természetismeret, biológia – Vízpart növény és állatvilága Biológia, Földrajz Mintakert, Szabadtéri foglalkoztató Erdei iskola Témanap

Tanulmányi séták (Madarak, növények megfigyelése Biológia, földrajz

Nordic Walking pálya Szigeterdő

Természeti környezet megismeréséhez

Szállásrét

Helytörténeti Múzeum

Apáczai Központ Óvoda Fekete

István

Történelem – szoborcsoport,helyi értékek Testnevelés, természetismeret, témanap TörténelemLakóhely ismerete, népszokások, történelmi ismeretek alapozása

Oktatási Apáczai Oktatási Központ Szivárvány Belvárosi Ált. Iskola: Magyar

–

író

516. sz. ISZI.

Környezetvédelmi techn. OKJ-s képzésben tanuló diákok több héten át tartó projekt keretében bejárták, feltérképezték, fényképekkel dokumentálták. Osztálykirándulások szervezése, túrázás

Biológia és földrajz, egészségvédelem, környezet és természetvédelemosztálykirándulások

-

Biológia

Természetismeret, testnevelés Magyar, történelem, rajz

kirándulás, túrázás

Testneveléstermészetismeret, biológia Történelem- magyar – lakóhely megismerése, népszokások

Kő és gyógynövény park kialakításában részvétel

József Attila ÁMK

516. sz. ISZI.

életének Magyar

és

136

Illyés Gy. Gimnázium

Környezetvédelmi képzésben részt vevők

Osztálykirándulások


Regionális

-

Biológia, környezet és természet és egészségvédelem

Történelem honismereti anyaggyűjtés

Magyar:

Apáczai Oktatási Központ Apáczai Középiskola Biológia kémia tantárgy Föld Napja alkalmával

–

Történelem honismeret

Apáczai Oktatási Központ Apáczai Középiskola

Múzeum

Városi Könyvtár

Német Közösségi Ház

Erdei iskolák

Színházak

Múzeumok

Intézményi sajátosságok

megismerése

természetismeret, biológia, az író élete és művei a Művészeti nevelés Kölcsönzés, könyvtári Magyar: részvétel foglalkozás, könyvtárhasználati rendezvényeken ismerete, vetélkedők, íróolvasó találkozók Német Kisebbségi Német nemzetiségi Önkormányzat programjain kulturális műsorok való részvétel: - szavaló és szövegmondó verseny, Márton Napi vetélkedő - Lampionos felvonulás, Húsvétváró Almamellék, Váralja, Pörböly, Lengyel, Óbánya, Patca, Pálköve, Almamellék Kondapatak-völgye Művelődési Ház Kaposvár, Pécs Dombóvár, Kaposvár Erkel Színház Dombóvár Művelődési Ház Pécs Dombóvári Művelődési Ház Múzeum, Szenna, Wosinszky Múzeum, Nemzeti Bányamúzeum Pécs, Szépművészeti Múzeum, Ópusztaszer, Mezőgazdasági Múzeum Szenna, (Tolna megye madárvilága Had, Budai Labirintus bemutatóterem), Mézeskalács Múzeum Szekszárd

irodalom anyaggyűjtés

Apáczai Oktatási Központ Szivárvány Óvoda

tételekhez

Magyar: Ismerkedés könyvtár használatával

Történelem: együttműködés, szakmai programokon, előadásokon Német nyelv: A közösségi ház kiállítása

Kaposvár

Franchise Kiállítás Corvinus Egyetem, Közlekedési Múzeum

Apáczai Oktatási Központ Belvárosi Ált. Iskola:

József Attila ÁMK

516. sz. ISZI.

Iskolán belül található: Mintakert, Szabadtéri tanterem, Madármúzeum, Gyógynövénykert, Komposztáló

Korcsolyázás: Kaposvár, Pécs, Kerékpártúrák

Környezetvédelmi (Levegő, víz talajvizsgálatok)

137

a


labor és

Földrajzi gyakorlókert Napállás vizsgáló, csapadékmérés, Madárbarát kert,

Apáczai Oktatási Központ Apáczai Középiskola Látogató központ MNB Tőzsdeklub Pécs Meteorológiai mérőállomás

Dombóvár város Önkormányzata által javasolt további helyi adottságok, helyszínek, melyek az oktatás elősegítésére szolgálnak: 1. Zeneiskola alatti pince: Ideális hely egy-egy közös rendezvény megtartására osztályok részére. Befogadóképessége: 30 fő. Kiszolgáló helyiségek rendelkezésre állnak: (mellékhelyiségek, bárpult stb.) A helyiség kulcsa a Polgármesteri Hivatal ifjúsági referenstől kérhető el. 2. JAM csarnok: Ifjúsági klubhelyiség Völgység- Hegyhát takarékklub (A klub foglalkozásain való részvétel kb. 7. osztálytól ajánlott. Bankismereti témák szerepelnek többek között a klub foglalkozásain.) Művésztelep: - Katatics Zsuzsa - Varga Gábor művészek műtermeiben való foglalkozásokon való részvétel. 3. Víztorony alatti terület: Alkalmas szabad INTERNET használatára. 4. Dombóvári képzőművészeti alkotások Dombóvár város területén található köztéri szobrok: Elsősorban rajz illetve képzőművészeti órák keretében nyílik lehetőség a város köztéri szobraival való ismerkedésre. -

48-as téri Aradi vértanúk szobra 56-os téri emlékmű Szent György szobor Tinódi Lantos Sebestyén szobra Világháborús emlékmű Hamulyák Alapítvány emlékműve Trianon emlékmű– Gyár utca II. világháborús emlékmű az Arany János téren Petőfi szobor Szent István és Szent Imre szobor Illyés Gyula emlékoszlop Fogadalmi liget szobra Szigeterdei Kossuth szoborcsoport

5.

Illyés Gyula Gimnázium földrajzi kertje: A 2007/2008. tanévtől áll rendelkezésére a város valamennyi oktatási intézményének.

6.

Tüskei madárvárta

7.

Béka-tó és környéke

8.

APOK Belvárosi Általános Iskola mintakertje

9.

Kertvárosi Gyöngyvirág körúti park

10.

Hulladékudvar: Szelektív használatának megismerése.

11.

Vasúti múzeumi kiállítás: Jelenleg a fűtőház területén található. Tervezett új helye: Természetőr bázis

és

veszélyes

138

hulladékgyűjtés,

préskonténer

12.

Majoros gyűjtemény lakótoronyban: A lakótoronyról egy 3- 4 oldalas ismertetőfüzet megjelentetése várható

13.

Zöld könyv videofilm:

14.

SPAR belső udvarán 4 m magas kandeláber iránytáblákkal

Dombóvár természeti értékeinek bemutatása.

Dombóvár egyedüli abban a világon, hogy a várostól 100 mérföldre 7 ország érhető el.

A fenti adottságok még jobb kihasználása érdekében az alábbi kiegészítő lehetőségekkel élhetnek az intézmények: 1. Tanösvény fejlesztése: Feladatsor kidolgozása alsó és felső tagozatos tanulók részére, amellyel még hatékonyabbá válik a tanösvény megismerése. 2. Nordic Walking pálya: Testnevelés órákra eszközök biztosítása, testnevelő tanároknak tanfolyam szervezése. 3. Szigeterdő: 2010-re nemzeti emlékhellyé kívánják nyilvánítani. A szoborcsoport restaurálása elengedhetetlen. 4. Helytörténeti Múzeum: Átalakítás előtt áll. Elsődleges feladata, hogy oktatási célokat szolgáljon. Elkészült a szabadtéri kemence, illetve tervezik szabadtéri pajta felállítását is. 5. Dombóvár oktatási intézményei minden tanév utolsó hétfőjén „Helytörténeti nap”ot tartanak, amelyen a város helyi jelentőségű kulturális és történelmi emlékeinek megismertetése, az ismeretanyag élményszerű feldolgozása történik. 6. Kneipp ösvény: egészségfejlesztő- és megőrző ösvény

139

A megújulás területei a helyzetelemzésből következően az alábbiak lehetnek: 1. A kistérség közoktatási intézményrendszerének átszervezése. 2. A pedagógiai szakmai munka megújítása 3. Kistérségi feladatellátás és együttműködés megerősítése. 4. Tudatos humánerőforrás tervezés és fejlesztés. 1. A kistérség közoktatási tervének - az országos, és a régiós fejlesztési tervekkel összhangban - legfontosabb része az intézményrendszer átszervezése. Az új struktúra kialakításának fontosságát az adja, hogy a demográfiai tendenciák, a megújuló szakmai követelmények, és a hatékony gazdálkodás kikényszeríti az integrált oktatási hálózatok és központok létrehozását. Javasoljuk az olyan intézményi struktúra létrehozását, amely A. képes megőrizni az egyes intézménytípusok és intézmények értékeit, eredményeit, ugyanakkor megoldást kínál a helyzetelemzés során feltárt problémák kezelésére, így különösen: · a tartósan alacsony osztálylétszámra a községi iskolákban · a folyamatosan tapasztalható létszámcsökkenésre a kistérség iskoláiban · lemorzsolódási arány csökkentésére a középfokú oktatási intézményekben · az esélyegyenlőség biztosítását nehezítő tényezőkre · esélyegyenlőségi terv kidolgozása a kistérség óvodái számára is · a tárgyi, infrastrukturális feltételek fejlesztését összehangoltan végzi, folyamatos eszközfejlesztést biztosít · a növekvő egyenlőtlenségekre és aránytalanságokra az intézmények méreteiben, feladataik összetettségében, vezetői struktúrájában · az inklúzív nevelési szemlélet megerősítésére, a befogadó intézménnyé válás feltételeinek kialakítására a kistérségben · munkaerő piaci igényekhez a jelenleginél jobban alkalmazkodó szakképzési struktúra kialakítására · a humán erőforrás problémáira · a fenntarthatóság veszélyeire B. támogatja az olyan fejlesztést és tartalmi átalakulást, amely · a nevelés és oktatás szereplőit hálózati típusú együttműködésre készteti · a kistérség területén működő óvodák, általános- és középiskolák integrált intézményekké alakulása nyomán segíti a nevelési-, pedagógiai munka összehangolását · a szervezeti integráció biztosíthatja a szakos pedagógus ellátottságot, és lehetőséget ad az alacsonyabb óraszámú szakokat tanító pedagógusok teljes munkaidőben történő alkalmazására · hozzájárul az iskolák közötti különbségek mérsékléséhez · javíthatja a pedagógus továbbképzés eddigi rendszerét, jobban szolgálva a kistérség igényeit · biztosíthatja kistérségi pedagógiai munkaközösségek működését C. elősegíti az országos és regionális stratégiák kiemelt céljainak megvalósulását:

140

· · · · · ·

törekvés integrált intézményi hálózat létrehozására az intézmények többcélúvá alakításával a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának fokozottabb érvényesítése a középfok és az alapfok egymásra épülésének adekvátabb biztosítása az oktatás esélyt teremtő szerepének erősítése az egész életen át tartó tanulás feltételeit megalapozó pedagógiai programok bevezetése

Lehetséges irányok: o olyan intézményi struktúra kialakítása, amely képes alkalmazkodni a demográfiai folyamatokból erdő kihívásokhoz o a tagintézmények szakmai önállóságát megőrző új iskolaközpontok létrehozása o kistérségi szintű együttműködéssel az intézmények közötti szoros kapcsolat o az intézményműködtetés valós igényekhez igazítása és a folyamatos fejlesztést biztosítani képes intézményi struktúra kialakítása o olyan iskolaközpontok létrehozása, melyek elősegítik a gazdaságos működést, a fizikai, pénzügyi és humán erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást és a szakmai feladatok eredményesebb teljesítését 2. A pedagógiai szakmai munka megújítása nem kevésbé fontos, mint a struktúra átalakítása. Az intézmények eredményessége bizonyos területeken felülvizsgálatra, beavatkozásra szorul. A pedagógiai munka megújítása elkerülhetetlen, az új kihívásokhoz történő alkalmazkodás nem várhat. A megújulás anyagi feltételeit biztosítani kell. Javasoljuk a pedagógiai szakmai munka megújítását oly módon, hogy az óvoda-iskola: A. képes legyen felkészíteni az egész életen át tartó tanulásra: · a kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése · az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztésének magalapozását középpontba helyező nevelési programok megismertetését és elterjesztését · az alapkészségek kialakítását és elsajátítását tartalmazó pedagógiai program alkalmazása · az információs, kommunikációs technológiák elsajátítása, az ún. IKT kompetenciák kialakítása · az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásának, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítése · az oktatási szintek egymásra épülésének adekvátabb biztosítása B. biztosítsa az esélyegyenlőséget: · egységes esélyegyenlőségi terv alkalmazása · az átlaghoz igazodó fejlesztést helyett a gyerekek fejlettségéhez igazodó fejlesztés · a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését segítő működő programok megismertetése és elterjesztése · a hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók integrációs felkészítése és fejlesztése · a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának fokozottabb érvényesítése · a szakszolgálati tevékenységek teljes kiterjesztése a kistérségben

141

· ·

a z iskolák közötti különbségek mérséklése egységes versenyrendszer kialakítása

C. az Óvodai (bölcsődei) Nevelés és a Nemzeti Alaptanterv céljainak és feladatainak megfelelő magas szintű pedagógiai munkát végezzen: · a pedagógusok módszertani kultúrájának javítása · az alapkompetenciák fejlesztését elősegítő tanulási környezet kialakítása · a gyerekek megismerésére épülő fejlesztési rendszer működtetéséhez az egyéni fejlődést nyomon követő program kistérségi szintű kidolgozása (bölcsőde-óvoda), továbbvitele az iskolába (egyéni tanulási út figyelemmel kísérése) · a játék, a mozgás, a játékba integrált tevékenységek, tapasztalat-, élményszerzés mint a legfőbb tanulási mód tudatosabb alkalmazása · minden intézmény nevelési programja tartalmazza sajátosságaiból adódó specialitásait · a differenciáló módszerek széles körű megismerése és alkalmazása · új módszerek beépítése az óvodai-iskolai programokba · az intézmények közötti szabályozott együttműködés kialakítása, az átmenetek zökkenőmentessége érdekében a nevelési rendszerek egymásra építése · az informatika és a hírközlés nyújtotta lehetőségek kihasználása · a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás, az utánpótlás nevelés feltételeinek biztosítása a kistérségben · környezettudatos szemlélet szerinti oktatás-nevelés kialakítása, fejlesztése · az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az intézményben működő egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása a szülők és a pedagógusok számára · az úszásoktatás teljes körű bevezetése a kistérségben · az alapfokú művészetoktatás biztosítása szélesebb területen · az intézmények határon átnyúló projektekben való részvételének kiszélesítése D. alkalmazzon egységes, minden területre kiterjedő értékelési rendszert · az intézményi és pedagógus teljesítmények egységes mérési, értékelési rendszerének kidolgozása, alkalmazása · az azonos minőségű óvodai-iskolai szolgáltatás biztosítása érdekében egységes minőségfejlesztési és értékelési rendszer kidolgozása, működtetése · a tanulói teljesítmények egységes mérési- értékelési rendszerének kialakítása, alkalmazása Lehetséges irányok: o az intézmény hatékony működését biztosító intézményi dokumentáció elkészítése o a szakmai működést biztosító egységes pedagógiai program o befogadó környezet kialakítása o megfelelő infrastruktúra kiépítése o a pedagógus továbbképzések hatékony, tervszerű bonyolítása o az iskolai folyamatok szabályozása o kistérségi szakmai együttműködések szervezése o egységes mérési-, ellenőrzési rendszer kialakítása o megfelelően működő szakértői, szaktanácsadói háttér biztosítása o az OKÉV mérések egységes értékelése o egységes pályázati rendszer működtetése

142

3. A kistérség közoktatási rendszerének átszervezését, a feladatellátás új intézményi struktúrában történő megvalósítását több tényező is indokolja. Talán az egyik legfontosabb tényező a finanszírozás. A normatív finanszírozás egyre kevésbé fedezi az intézmények fenntartásának költségeit, az önkormányzatok sem tudják kiegészíteni a normatívát, úgy, hogy intézményeik megfelelően finanszírozottak legyenek. Fontos szempont a csökkenő gyermeklétszám, mely elsősorban a kistelepülésekre jellemző. Az egységes pedagógiai elvek mentén szerveződő szakmai munka lehetővé teszi, hogy az integrált intézményhez csatlakozó kistelepülések tanulói helyben megkapják azokat a lehetőségeket, amelyekért eddig a városi iskolákba jártak. Az új kistérségi struktúra kialakítása fontos lépés lehet a problémák megoldásában. Javasoljuk a kistérségi közoktatási feladatellátás megszervezését oly módon, hogy: A. a kistelepülések önkormányzatainak intézmény-fenntartási költségei csökkenjenek: · kistérségi együttműködések kialakítása · megfelelő intézményi struktúrák felvázolása · a kistérség önkormányzatainak egyeztető fórumai · szakmai egyeztetések, tervek készítése B. a kistelepülések gyermeklétszám csökkenése ne idézze elő a kisiskolák bezárását: · adatgyűjtés és helyzetelemzés készítése, ismertetése · várható tendenciák felvázolása a települési önkormányzatoknak · megfelelő intézményi együttműködések, integrált intézmények, intézményi hálózatok kialakítása · a kistelepülések intézményeit úgy kell integrálni, hogy a létszámhatárok betartása biztosított legyen C. a kistelepülések gyermekei megfelelő színvonalú ellátásban részesüljenek: · megfelelő színvonalú oktatási intézményhez, hálózathoz, hálózati központhoz csatlakozás · az oktatási központok megfelelő eszközöket, szakmai munkát biztosítsanak a kistelepüléseken is · a nemzetiségi és kisebbségi oktatás biztosítása · a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítése speciális szakmai programokkal, intézményi háttérrel · a SNI, a fogyatékkal élő, illetve részképesség-hiányos tanulók megfelelő szakszolgálati és szakmai ellátása · az idegen nyelv oktatási feltételeinek biztosítása · a tehetséges tanulók megfelelő segítése tehetséggondozó programokkal, tanórai és tanórán kívüli keretben · alapfokú művészetoktatás biztosítása, kiterjesztése a kistérségben 4. A kistérség közoktatásának szükségessé váló átszervezése a térség iskoláinak alkalmazottait is érinti. A pedagógusok új helyzetek, illetve kihívások elé néznek, melyek megoldásában a szakmai megújulás elkerülhetetlen. Javasoljuk a humánerőforrás kistérségi szintű működtetését oly módon, hogy:

143

A. a kistérség valamennyi oktatási intézményében biztosított legyen a szakos ellátottság: · hatékony feladatellátás és munkaszervezés · a szakszolgálati működés időbeni lehetőségének növelése, a jelentkező igényekhez igazítása · az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás teljes körű biztosítása érdekében pedagógusok továbbképzésének támogatása · utazó pedagógusok alkalmazása a kötelező és nem kötelező tevékenységek és a szakszolgálati feladatok ellátásában · jól szervezett helyettesítési rendszer működtetése B. megfelelő szakmai munka biztosítása: · kistérségi szintű, a problémák összehangolt megoldását segítő továbbképzési terv kidolgozása · szakmai támasz biztosítása · szakmai szolgáltatást nyújtó bázis intézmény kialakítása, melynek feladatai - szakmai továbbképzések - tanácsadás - programfejlesztő munka szervezése - munkaközösség működtetése - kapcsolattartás szakmai szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel - gyakorló helyek biztosítása · pedagógusok szemléletváltása és az azon alapuló önértékelő munka · tartalmas együttműködést a kistérség iskolái között · a nem szakrendszerű oktatás bevezetése és működtetésének összehangolása · a kompetencia alapú és integrált oktatás módszertani és szemléleti alapjainak elsajátításához nélkülözhetetlen képzéseken való részvétel · a tapasztalatok megosztása iskolán belül és az iskolák között egyaránt · új módszerek kialakításához szakértői segítség igénybevétele · pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagítása (projektmódszer, csoportmunka, kooperatív tanulás, epocha, stb.) · beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek eredményes nevelése érdekében fejlesztő pedagógusi ismeretek elsajátításának biztosítása · a nevelési- és pedagógiai programok összhangja a továbbképzési programokkal és beiskolázási tervekkel · a gyermekvédelmi feladatok ellátásának segítése szakmai programokkal, továbbképzésekkel · mérési, értékelési szaktudás biztosítása · a pedagógusok képesek legyenek a Digitális Tudásbázist az oktatató-nevelő munkájukban felhasználni, az e-learning módszereket alkalmazni Értelemszerű feltétel, hogy az iskola-közi társulások, vagy az integrált oktatási hálózatok keretében történő összefogás elmélyítését meg kell, hogy előzze a települések közti együttműködési készség erősödése. Ugyanis csak erre az alapra építkezhetnek a közösen finanszírozott szolgáltatások, és az intézményfenntartói együttműködések.

144

Ezek szükségességét a helyzetelemzés adatai és a fent vázolt fejlesztési elképzelések együttesen indokolják. Az alábbi táblázat segíthet a jelenlegi helyzet és a várható változások értelmezésében. Jelenlegi állapot (2009. szeptember 1.) ATTALA § egy csoportos óvoda § 1 összevont (1-4.) osztályú iskola Mindkét intézmény a JA ÁMK tagintézménye

Előrejelzés

Veszélyek

A demográfiai adatok A szülők nem helyben alapján az óvoda járatják iskolába működése biztosítottnak gyermekeiket. látszik. Az iskola tanulólétszáma növekedhet.

CSIBRÁK § a településen nem működik óvoda, iskola § a gyermekek ellátása Kurdon történik CSIKÓSTŐTTŐS § az óvoda két csoporttal Az óvodáskorúak és működik iskoláskorúak száma § az alsó tagozatosok két enyhe növekedést mutat. összevont osztályban tanulnak § a településen nem működik felső tagozat § a felső tagozatosok ellátása Kaposszekcsőn történik DALMAND § az óvoda két csoporttal Az óvodáskorúak és működik iskoláskorúak létszáma § az iskola 1-4. egyaránt csökken. évfolyamokban, az alsó tagozatban összevont osztályokban működik, a felső tagozatos tanulók a székhelyintézménybe járnak Az intézmény a JA ÁMK tagintézménye DOMBÓVÁR § az óvodáskorúak ellátása Az óvodáskorúak három intézmény öt létszáma stagnáló. óvodájában 27 csoportban történik § az általános iskolásokat Az iskoláskorúak négy általános iskolai létszáma csökkenő. intézmény látja el 70 tanulócsoportban, valamint Középiskolai oktatásban létszáma az Illyés Gyula Gimnázium résztvevők 8 évfolyamos gimnáziumi összességében csökken tagozatán 4 ezen belül növekszik az tanulócsoportban. igény az érettségit adó § 3 többcélú intézmény lát el képzésre, és csökken a szakiskolai oktatásban gimnáziumi, szakközépiskolai és résztvevők száma szakiskolai feladatokat,

145

Az óvodai gyereklétszám miatt a csoportok számának csökkentése nem várható. Marad a két csoport

Megoldási lehetőségek A gyermekek helyben tartására intézkedések kidolgozása, elfogadtatása.

A gyermekek szállítása szervezett keretek között történjen. Integrált közoktatási hálózathoz való csatlakozás megtörtént.

Az óvoda továbbra is Az óvoda-iskola egy két csoporttal tud épületbe költöztetése. működni. A gyermekek

szállítása

Az alsó tagozatban az keretek összevont osztályok történik. működtetése megmarad.

szervezett között

A községekből egyre Integrált közoktatási több gyermek érkezik. hálózathoz való

csatlakozás megtörtént.

A középiskolában induló osztályok megfelelő feltöltöttsége érdekében a képzés színvonalának megfelelő bemeneti kompetenciák nem biztosítottak.

Oktatási struktúra átalakítása, képzési típusonként a felvételt a megfelelő bemeneti kompetenciák meglétéhez kell kötni, a szakképzés szerkezetét a

melyek beiskolázási körzete a kistérség határain átnyúlik

tényleges munkaerő piaci igényekhez kell igazítani.

DÖBRÖKÖZ § óvodája három csoporttal Az óvodáskorúak működik, az Apáczai létszáma csökkenést Oktatási Központ Óvodai mutat. Intézményegységének Az iskoláskorúak Óvodai tagintézménye létszámát tekintve § iskolája 8 osztállyal stagnálás után csökkenés működik az Apáczai várható Oktatási Központ Apáczai Egységes Iskola tagintézményeként GYULAJ § óvodája kettő csoporttal Az óvodáskorúak működik létszáma hullámzó. § iskolája 8 osztállyal Az iskoláskorúak működik létszáma stagnáló. Cigány kisebbségi programmal dolgozik. JÁGÓNAK § a településen nincs közoktatási intézmény § a gyermekek ellátása Kaposszekcsőn történik KAPOSPULA § egy csoportos óvoda Az óvodáskorúak száma működik Nagyberki stagnáló. Általános Iskola és Óvoda intézményéhez csatlakozott. Az iskoláskorúak Dombóvárra járnak K A PO S S Z E K C S Ő § két óvodai csoport látja el a Az óvodáskorúak jágónaki és kaposszekcsői létszáma stagnáló. óvodás gyermekeket Az alsó tagozatosok §8 évfolyamos iskola, száma stagnál. évfolyamonként egy-egy A felső tagozat létszáma osztállyal (bejárók: (a községekkel együtt Jágónakról alsó-felső, nézve) stagnáló. Csikóstőttősről felső tagozat) KOCSOLA § két óvodai csoporttal Az óvodáskorúak működik létszáma emelkedik. § 8 évfolyamos, 8 osztályos Az iskoláskorúak száma iskola stagnáló. § szakcsi intézményfenntartó társulás tagja. KURD § két óvodai csoporttal Az óvodáskorúak működik létszáma enyhén § 8 évfolyamos, 8 osztályos hullámzó. iskola Az iskoláskorúak A csibráki gyerekek ellátása létszáma csökkenő.

146

Az óvodában a csoportok száma csökken, amennyiben a létszám drasztikusan csökkenne.

Az integrált közoktatási hálózathoz való csatlakozás megtörtént

A nagyon alacsony osztálylétszámok nehezebben finanszírozhatók.

Meggondolandó társuláshoz, vagy integrált közoktatási hálózathoz csatlakozás.

A dombóvári óvodákba járatják a gyerekeket.

A gyermekek helyben tartására intézkedések.

Az óvodában férőhelybővítés szükséges. Az óvoda és az általános iskola az Apáczai Oktatási Központ tagintézménye lett.

Alacsony a felső tagozaton a létszám.

A szakcsi intézményfenntartó társuláshoz csatlakozott.

Az iskolai létszámcsökkenés miatt osztályösszevonásokra kerülhet sor.

Meggondolandó integrált közoktatási hálózathoz csatlakozás.

Kurdon történik. LÁPA FŐ § a településen nincs közoktatási intézmény § a gyermekek ellátása Szakcson történik NAK § egy óvodai csoporttal Az óvodáskorúak száma működik stagnáló. Az intézmény tagintézménye a szakcsi intézményfenntartó társulásnak. § az iskola megszűnt, az iskoláskorú gyerekek az Apáczai Oktatási Központ Belvárosi Ált.Isk. tagintézményébe járnak. SZAKCS § két óvodai csoporttal Az óvodáskorúak száma működő óvoda látja el a stagnáló. helyieken kívül Lápafő és Az iskolások száma a Várong óvodásait szakcsi, várongi, lápafői, § 8 évfolyamos 8 osztályos kocsolai és a naki iskolában történik a helyi, a létszámokat tekintve várongi, lápafői és a naki stagnáló. gyermekek ellátása Kocsola helyben látja el a gyermekeket.

A kevés gyerekre jutó normatíva nehézzé teszi a fenntartást.

Meggondolandó integrált közoktatási hálózathoz csatlakozás. Az óvodája csatlakozott szakcsi int.fenntartó társuláshoz.

A kevés gyerekre jutó normatíva nehézzé teszi a fenntartást. Az iskolában az alacsony létszám nehezítheti a fenntartást.

Az közoktatási létrehozására

integrált hálózat

Pályázatot adott be az intézmény, amely nem nyert. A következő pályázati kiírás feltételeinek azonban nem felel meg az int. fenntartó társulás.

VÁRONG § a településen nincs közoktatási intézmény § a gyermekek ellátása Szakcson történik

2.3.

A megújulás szükségessége a szakképzés területén

2008. januárjától változik a szak- és felnőttképzésre vonatkozó törvényi szabályozás, melynek célja a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében a szakképző intézmények és a fenntartói döntések integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző központok (TISZK) új koncepciója, a szakképzési kapacitásszabályozás törvényi hátterének megteremtése, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés rendszerének kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszerének kialakítása. A módosítás a szakképzés intézményeinek teljes körére kiterjedő, és a szakképzésben résztvevő intézmények létesítésének, fenntartásának és működtetésének teljes körű szabályozását érinti. A szakképzési reformprogram része az új térségi integrált szakképző központok (TISZK) létrehozása, amelyek magukban foglalják a szakképzés-szervezési társulást, a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény keretében történő fenntartását, a csak szakképzési évfolyammal és csak alapozó oktatással működő szakképző iskolák integrált szakképzési feladatellátását, és a szakképzés-szervezési társaságot is.

147

Szakképzés-szervezési társulás a szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre, a térségi integrált szakképző központ feladatai ellátásának legrugalmasabb formája, tekintettel arra, hogy az intézményfenntartókon kívül részt vehetnek a létrehozatalában a gazdasági szereplők és a felsőoktatási intézmények is. Változik a fejlesztési támogatás nyújtására és fogadására vonatkozó szabályozás. A módosítást követően kizárólag a térségi integrált szakképző központban résztvevő szakképzést folytató intézményekben folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható át a fejlesztési támogatás. Az intézményi támogatást - ahol ez lehetséges - felváltja a fenntartói finanszírozás. A törvény további korlátot szab a fejlesztési támogatás nyújtása tekintetében: csak azon fenntartónak, szakképzés-szervezési társulásnak, szakképzésszervezési társaságnak adható át a fejlesztési támogatás, amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő. A szakképzés-szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és a feladatátvételre a szakképzésszervezési társulás válik jogosulttá. A szakképzésre vonatkozó törvénymódosítás megteremti annak jogi kereteit, hogy a szakképzés feladatainak ellátása regionális szinten összehangolódjon. A szakképzés feladatainak regionális megszervezése keretében 2008. január 1. napjától a külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság közreműködik a munkaerő-piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban. A regionális fejlesztési és képzési bizottság összetételénél fogva alkalmas arra, hogy adott régión belül meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait. Ez a tevékenység akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszi a szakképzés minden lehetséges formáját, beleértve az iskolai rendszerű szakképzést, az iskolarendszeren kívüli szakképzést, a köz- és felsőoktatás intézményeiben folyó szakképzést. A következő költségvetési évtől hatályba lépő jogszabályi rendelkezések szükségessé teszik, hogy Dombóvár Város Önkormányzata átgondolja, és a törvényi rendelkezéseknek megfelelően működtesse a szakképző intézményeket. Az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola 2005. óta a Kaposvár-TISZK tagja, amely szervezet a törvényi rendelkezések szerint a jelenlegi működési formájában 2010-ig jogosult a szakképzés szervezésére és a fejlesztési hozzájárulása fogadására. Más szakképzés-szervezési társuláshoz való csatlakozás csak a pályázatban vállalt időtartam leteltét követően lehetséges. Az Apáczai Középiskola a jövőben akkor iskolázhat be a szakképzésbe (ideértve szakközépiskolai osztályokat és szakmákat), ha az új „TISZK” modellek valamelyikéhez csatlakozik. Önállóan ilyen szervezetet alakítani a 700 fős tanulólétszámmal Dombóvár Város Önkormányzata nem tud, mindenképpen szükséges a környező, szakképzésben érdekelt önkormányzatokkal való kapcsolat felvétele, és szakképzés-szervezési társuláshoz történő csatlakozás. Ennek keretében a valós igények alapján –a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntése nyomán- folytatódhat az Illyés Gimnáziumban az elméletigényes szakmák oktatása. Ez a szervezési forma teremtheti meg az alapját annak, hogy a kistérségben jelenleg folyó szakképzés a korábbinál jobban alkalmazkodjon a térség munkaerő piaci elvárásaihoz, és a tanulólétszám megoszlása arányaiban is kövesse a térség foglalkoztatási igényét és felvevőképességét.

148

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. július 7-től hatályos rendelkezése módosította a szakiskolai képzésre vonatkozó rendelkezéseket, és a szakképzés megkezdésének feltételeit. Ennek oka, hogy a szakiskola 9-10. évfolyamán folyó oktatás több szakmai szervezet, a gazdaság szereplői és az oktatás résztvevőinek véleménye szerint „zsákutcás” képzés. Itt érhető tetten a legtöbb igazolt és igazolatlan hiányzás, legnagyobb mértékű a lemorzsolódás, és a legtöbb az alulmotivált tanuló. A jelenlegi helyzet kialakulásának előzményei között mindenekelőtt társadalmi folyamatok kedvezőtlen változását, az egykori klasszikus szakmunkásképzés megszüntetését, és a tankötelezettség életkorának felemelését említik, emellett számos egyéni ok is befolyásolja a tanulási hajlandóságot és a szakképzésben való részvételi szándékot. A problémák megoldásának egyik lehetséges módja, hogy a szakképzés megkezdését a jelenleginél korábbi időpontban lehetővé teszi a jogi szabályozás. Célja, hogy a tanulók hamarabb találkozhassanak a szakmai elméleti és gyakorlati képzéssel. Ennek bevezetésével lerövidülhet a szakképzettség megszerzésének szakasza, csökkenhet a lemorzsolódás és a hiányzás aránya, a szakmaválasztás lehetőségével erősödik a tanulók motivációja. Fontos társadalmi-szociológiai előnye lehet annak a ténynek is, hogy a szakiskolai tanulók hamarabb kerülnek ki a munka világába. A szakiskolás tanulók köre hátterük, környezetük alapján a hátrányos helyzetű társadalmi réteget reprezentálja, így a korai pénzkereset igénye gyakran találkozik a szülői elvárásokkal. A törvény 27. §-ának új (4) bekezdése szerint a szakiskolai nevelés-oktatás azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamon a szakképzési követelményeknek és legalább a teljes képzési idő egyharmadában a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A módosítás a szakképzés tartalmát a gyakorlatorientáltság irányába mozdítja. Az új szabályozás szerint a szakiskola 9-10. évfolyamán az eddigi 40 % helyett a kötelező óraszám legfeljebb 50 %-ában pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint az OKJ szerinti szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat. Azoknak a tanulóknak, akik alternatív szakképzésben vesznek részt, a 9. évfolyamon továbbra is az iskolai tanműhelyben kell megszervezni a gyakorlati oktatást, azonban az eddiginél egy évvel korábban, a 10. évfolyam megkezdésétől köthetnek tanulószerződést, és vállalati körülmények között szerezhetnek tapasztalatot.

Az alábbi ábra szemlélteti a hagyományos és alternatív szakképzés tartalmi és ütemezési különbségeit:

149

Hagyományos szakképzés Előkészítő szakasz 9. évf.

Szakképzési évfolyamok

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

Felzárkóztató oktatás 4év 5 év Képzés idő OKJ szerint

tanulószerződés

Szakmai vizsga

Alternatív szakképzés Szakképzési évfolyamok

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

3 év 4 év Képzés idő OKJ szerint

tanulószerződés

Annak érdekében, hogy az alternatív szakképzés ne váljon zsákutcává, az itt szerzett ismeretek beszámíthatóságát akár további szakképzettség, akár érettségi vizsga megszerzése esetén a további jogszabály módosítások fogják kezelni.

150

Az alternatív szakképzés bevezetése a közoktatási törvény 27. § (4) bekezdése alapján az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium, mint kötelező felvételt biztosító iskola számára a tankötelezettség biztosítása érdekében kötelező, természetesen emellett továbbra is biztosítani kell a hagyományos szakiskolai oktatás feltételeit is a jelentkezők számára. Az előrehozott szakképzés bevezetését Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 292/2009. (IX.28.) Kt. sz. határozatában engedélyezte. 2010. január 1-jén lépett hatályba a hiány szakképesítést tanulók szakiskolai ösztöndíjáról szóló kormányrendelet, melynek célja, hogy a szakiskolai képzésben részt vevő, gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók támogatásban részesüljenek. A gazdaság által igényelt szakképesítéseket az Szht. szerint az RFKB határozza meg régiónként, minden év szeptember 30-ig, a következő tanévre vonatkozóan. Az ösztöndíjra a szakiskolában nappali rendszerű oktatásban a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanuló diákok jogosultak. Az ösztöndíjra a tanuló az első szakképzési évfolyam tanévének kezdő napjától az utolsó szakképzési évfolyamon a tanulmányokat lezáró, első szakmai vizsga letételére kijelölt hónap végéig jogosult. Az ösztöndíj mértéke · első szakképzési évfolyam első félévében egységesen 10 000 Ft/hó. · az első szakképzési évfolyam második félévétől kezdődően, és a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény a) 2,51 és 3,0 között van, az ösztöndíj mértéke 10 000 Ft/hó; b) 3,01 és 3,5 között van, az ösztöndíj mértéke 15 000 Ft/hó; c) 3,51 és 4,0 között van, az ösztöndíj mértéke 20 000 Ft/hó; d) 4,01 és 4,5 között van, az ösztöndíj mértéke 25 000 Ft/hó; e) 4,51 és 5,0 között van, az ösztöndíj mértéke 30 000 Ft/hó Az ösztöndíjat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet folyósítja a szakiskolák benyújtott kérelme alapján. A 2009/2010. tanév második félévére, és a 2010/2011. tanévre vonatkozóan a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság az alábbi hiányszakmákat állapította meg: - villanyszerelő - hegesztő - szerszámkészítő - ács-állványozó - gazda - kőműves - elektronikai műszerész - karosszéria lakatos - burkoló - gépi forgácsoló Ennek megfelelően az 516. sz. Ipariban a hiányszakmát tanuló ….. diák kaphat támogatást tanulmányai végéig, amely remélhetőleg hozzájárul a munkaerő piaci igények kielégítéséhez, a szakiskolai oktatás eredményességéhez és a lemorzsolódás csökkenéséhez.

151

2.4. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevő lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás A kistérség nevelési-oktatási intézményeiben elhatározott szakmai megújulás fontos segítői, támogatói lehetnek a pedagógiai szakszolgálat és a szakmai szolgáltatás intézményei, szervezetei. 2.4.1. A pedagógiai szakszolgálat feladatai, ellátásuk Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság nem működik a kistérségben, és megszervezése továbbra sem indokolt. Erősíteni kell azonban a kapcsolatot a megyei szakértői bizottsággal, annak érdekében, hogy egyetlen rászoruló gyermek sem kerüljön ki az ellátórendszer látóköréből. A gyógypedagógiai tanácsadás, a korai gondozás és a fejlesztő felkészítés feladatait a Reménység Napköziotthon továbbra is el tudja látni. Feladatuk kiegészíthető lenne a konduktív pedagógiai ellátással. A feladatellátás bővítését a községekben élő rászoruló gyermekek saját intézményükben, illetve családjukon belüli ellátásával lehet megoldani. Ennek feltételrendszerét az igényeknek megfelelően ki kell bővíteni, illetve meg kell teremteni (utazó gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, gépkocsi, mobil fejlesztő eszközök, pedagógus továbbképzés, stb.). A pedagógiai szakszolgálat további feladatait (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) célszerű lenne egy intézményre bízni. A Móra Ferenc Általános iskola alkalmas a feladat koordinálására, végzésére. A megoldás előnyei: o megszüntethetők azok az átfedések, melyek néha zavart okoznak az ellátórendszerben o egységes szakmai és gazdasági irányítás valósítható meg o biztosítható a rendelkezésre álló humán erőforrások optimális kihasználása o a nevelési tanácsadó szolgáltatásai a községekben lakó gyermekek, tanulók számára is elérhetővé válnak o minden gyermek, tanuló részére biztosítható a szükségleteinek megfelelő, jó minőségű szakszolgálati ellátás A pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásaival kapcsolatban célként fogalmazható meg, hogy a szolgáltatást a gyermek, a tanuló részére a lakóhelyén, illetve az őt ellátó nevelési-oktatási intézmény telephelyén lehessen biztosítani. Ennek a dombóvári kistérségben a humán erőforrás feltételei biztosítottak, illetve biztosíthatók. A tárgyi feltételek Dombóváron biztosítottak. A községekben, Kocsola és Kaposszekcső általános iskolája kivételével, hiányosak a feltételek az általános iskolákban és a községek valamennyi óvodájában. A magas színvonalú szakszolgálati feladatellátás érdekében biztosítani szükséges a környezeti feltételeket (fejlesztőtermek a községi általános iskolákban és óvodákban, tornaterem Szakcson) és a fejlesztéshez szükséges nem mobil eszközöket (logopédiai eszközök, sport- és mozgásfejlesztő eszközök, stb.). Meg kell oldani a községekbe járó szakemberek utaztatását (szakszolgálati gépkocsi).

152

2.4.2. Pedagógiai szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakmai szolgáltatásokat az intézmények illetve a fenntartók fizetség ellenében vehetik igénybe. A kistérség intézményeinek szervezeti és szakmai megújulása során számba kell venni azokat az intézményi és fenntartói igényeket, melyeket szakmai szolgáltatások megvásárlásával lehet kielégíteni. Az intézményeknek a jövőben célszerű a tanítás nélküli munkanapok egy részét koordinálniuk, hogy a közösen szervezett továbbképzéseken valamennyi nevelő részt vehessen. Ezek a továbbképzések nem csak a szakmai megújulás fórumai lehetnek, hanem a személyes szakmai kapcsolatok elmélyítői is. A pedagógiai szakmai szolgáltatók széles kínálatából célszerű kiválasztani azt a néhányat, melyek könnyen elérhetők, és kiváló szakmai minőséget nyújtanak. A dombóvári kistérségnek mások mellett a következő szolgáltatókkal érdemes szorosabb kapcsolatot kiépíteni: A Kaposvári Egyetem, mint tudásközpont eddig is több intézménynek volt partnere.. A Pallas Qualy-Co Kft. szintén nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szervezet, megyei képviselettel. Valamint a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, amely kiváló referenciákkal rendelkező szaktanácsadókkal segítheti a térség oktatási szakembereinek munkáját. A szakmai szolgáltatások célzott igénybevétele jelentősen hozzájárulhat az intézményi minőségcélok eléréséhez és a fenntartói ellenőrzés hatékonyságához.

2.5. Javaslat a kialakítására

közoktatási

feladatellátás

minőségirányításának

Az oktatás minőségének és eredményességének biztosítása és értékelése a fontos célok közé tartozik. Ezek szorosan hozzákapcsolódnak a hatékonyság kérdéséhez is, amely elsősorban a pénzügyi ráfordítások és az eredmények közötti kapcsolatra utal. Vita tárgya lehet az, hogy mit kell az oktatás eredményének tekinteni. E fogalom olyan eltérő dolgokra utalhat, mint például a tanulók tudásszintje, szocializáció sikeressége, az iskolarendszerből kilépők munkaerő- piaci esélyeinek biztosítása, (javítása) az egyén társadalmi érvényülési lehetősége. A kistérség helyzetelemzése kapcsán megállapítható, hogy a jelenlegi intézményi struktúra – főleg a financiális fenntarthatóság nehézségei miatt – átszervezése indokolt lehet. Ez vonja maga után, hogy a hatékonyság kérdése mellett foglalkozni kell az oktatás minőségének és eredményességének kistérségi céljaival. Kistérségi közoktatási minőségértékelés és minőségbiztosítás alapelvei 1. Olyan átlátható minőségértékelési rendszer létrehozása, amely a következő célokat követeli: · oly módon biztosítsa a minőségi oktatást, hogy közben elősegítse a társadalmi befogadást · őrizze meg az iskolai oktatásnak, mint élethosszig tartó tanulás megalapozójának a minőségét · bátorítsa az iskolai önértékelést úgy, hogy egyensúlyt tartson a külső és belső értékelés között

153

· · · ·

olyan minőségfejlesztő technikákat alkalmazzon, melyek elősegítik, hogy az iskolák alkalmazkodjanak a változó világ követelményeihez tegye világossá az önértékelés céljait, feltételeit, és összhangot biztosítson az egyéb szabályzási formákkal fejlessze a külső értékelést oly módon, hogy ezzel támogatja az iskolai önértékelést olyan külső képet adjon az iskoláról, kistérségről, mely a folyamatos fejlődést bátorítja (és nem korlátozódik egyszerű adminisztratív ellenőrzésre)

2. Bátorítsa és támogassa, hogy az érdekeltek, (tanárok, tanulók, vezetők, szülők és partnerek) bekapcsolódhassanak az iskolák külső és belső értékelésébe (az iskolák jobbításában való megoszlott felelősség). 3. Alkalmazzon a kistérség segítő minőségbiztosítási csoportot azzal a céllal, hogy az iskolák fejlődési képességét erősítő eszközök hatékonyan működjenek, és a legjobb gyakorlati példák és eszközök elterjedjenek. 4. Tegye lehetővé az iskolák egymástól való tanulási képességének kialakítását, menedzselését. Mindezen célokra építve feladata lehet az integrált iskolahálózatban részt vevő intézményeknek: · pedagógiai programjaik (helyi tanterv, nevelési terv) és minőségirányítási program összehangolása · közös minőségirányítási alapelvek kidolgozása, melynek tartalmaznia kell közös irányelveket, úgy, mint o közös irányelvek: intézményi belső minőségbiztosításra o közös irányelvek: intézményi külső minőségbiztosításra o közös irányelvek: minőségbiztosítási csoport működtetésére. Kistérségi szinten vagy szervezésben ellátandó feladatok: 1. tervezés (működési, fejlesztési és intézkedési tervek) 2. kistérségi minőségi irányítási program kidolgozása 3. közoktatási szolgáltatások minőségének biztosítása (mérés – értékelés – visszacsatolás – intézkedés) 4. pedagógiai programok összehangolása 5. szakmai munkaközösségek létrehozása kisebbségi szinten 6. szak- és szakmai szolgált. igénybevételének koordinálása 7. eszközhasználat koordinálása 8. szakos ellátás biztosítása (utazó pedagógus) 9. kistérségi versenyek lebonyolítása 10. kistérségi információs rendszer megszervezése A kistérségi közoktatási minőségbiztosítási terv kialakítása során az elmúlt időszak eredményeire, az iskolákban bevezetett minőségbiztosítási programokra építve kell elkezdeni a munkát. A jó és eredményesen működő intézményi programok folytatása, az egyéni arculathoz való igazodás, a sajátosságok megőrzésének lehetősége is fontos része kell, hogy legyen a kistérség minőségkoncepciójának. „Az ezer mérföldes út is az első lépéssel kezdődik.” - mondta egy kínai bölcs. Lehet, hogy ez az új, kistérségi, integrált iskolahálózat ennek az útnak a kezdő lépése lesz.

154

2.6.

Közös irányelvek a külső értékelések számára (fenntartói értékelés)

Külső értékelési eljárások céljának meghatározása A fenntartói külső értékelések céljának meghatározása az összehangolt önkormányzati és intézményi minőségirányítási programok alapján történjen. Cél az értékelési eljárásoknak és módszereinek – hatásvizsgálatot követő - rendszeres és következetes alkalmazása, amely hozzásegítheti a fenntartó(ka)t az intézmény szakmai, gazdálkodási és törvényességi feladatellátásnak teljes körű megismeréséhez, szakmai munkájának értékeléséhez. Intézményi minőségbiztosítási eljárások eredményének figyelembe vétele Valamennyi intézmény működtet minőségbiztosítási rendszert, amelynek eredményei a külső értékelések számára ismertek. Ezek kapjanak hangsúlyos szerepet a külső értékelésekben, az intézményi önértékelés épüljön be a fenntartó(k) értékelési rendszerébe. Értékelési folyamat célnak való megfelelése A fenntartói értékelés folyamatának kialakítása során törekedni kell arra, hogy az eljárásrend és a választott módszerek az értékelés céljának megfeleljenek, a mérés során kapott eredmények a megismerni kívánt folyamatokat és teljesítményt tükrözzék. A méréseket és értékeléseket végző munkatársak és szakértők rendelkezzenek megfelelő szakmai kompetenciával. Az intézmény-értékelés folyamatát és célját úgy kell megtervezni, hogy alkalmas legyen a pedagógiai munka eredményének elemzésére, és vegye figyelembe az intézmények különbségeit. Külső értékelésen alapuló döntések magalapozottsága A külső értékelések fenntartói döntést, vagy korábbi döntés módosítását eredményezhetik, amelyeknek összhangban kell állniuk a kitűzött célokkal, az intézményi önértékelés eredményével és a partneri elégedettségmérés tapasztalataival. A külső értékelést végző csoportnak, szervezetnek minden esetben biztosítania kell az eredmények megbízhatóságát. Az intézményértékelés a pedagógiai eredményeket a nevelési-pedagógiai programokban megfogalmazott célokhoz viszonyítsa. Értékelési folyamat eredményének nyilvánossága A külső értékelések eredményei igazolható, az értékelési folyamatban érdekelt valamennyi fél által ismert tényeken alapuljanak. Az értékelési jelentés közérthetően tartalmazza a feltárt tényeket, azokból levont következtetéseket, és a kitűzött minőségcélok elérése érdekében javasolt intézkedéseket. A fenntartói értékelést a fenntartó honlapján, ennek hiányában helyben szokásos módon valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetővé kell tenni. Értékelési ciklusok Az intézmények külső értékelése a folyamatok változásának és tendenciáinak követése érdekében rendszeres, előre meghatározott periódusonként ismétlődő legyen, és minden esetben terjedjen ki az előző értékelési ciklus lezárását követő időszakra. Az értékelési ciklus hosszának és az alkalmazott eljárásoknak a meghatározása az érintettek bevonásával történjen. Külső (fenntartói) értékelés utánkövetési eljárásai Az intézményértékelés fejlesztő célú legyen, biztosítsa az intézményi önfejlesztés lehetőségét. A visszacsatolások megvalósítása érdekében tett javaslatok és előírt intézkedési tervek megfogalmazása során meg kell határozni a követési eljárások időbeli ütemezését, módszereit, elérendő célját. A minőség javítása érdekében szükségesnek tartott intézkedések

155

végrehajtásának ellenőrzése minden esetben a közzétett és elvárt követő tevékenységre irányuljon. A külső értékelések tapasztalatainak rendszerbe foglalása, elemzése A kistérségi minőségbiztosítási csoport és értékelési rendszer felállításának célja, hogy a megállapítások alapján a fenntartói (és intézményi) ellenőrzés, mérés, értékelés a jövőben összehangoltan, tudatosan, tervezetten történjen. Ezzel érhető el, hogy az értékelési rendszer elemei koherens rendszert alkotnak, rendezettek, a közöttük levő kapcsolatok, összefüggések is leírhatók. A mérések tapasztalatainak és eredményeinek elemezésével vonhatók le azok a tanulságok, melyek konkrét fenntartói döntések előkészítését segíthetik. Ezeknek az elemzéseknek elsődleges célja nem az intézményi rangsor felállítása, hanem a jó gyakorlatok közzététele és terjesztése, valamint olyan értékelési kultúra kialakítása, amely a kistérség közoktatási feladatellátási rendszerére (vagy részterületeire) vonatkozó általános tapasztalatok megfogalmazásával segíti a minőség javítását, és a kistérségi oktatási koncepciók és fejlesztési elképzelések kialakítását. A kistérségi értékelési rendszer kialakításának célja, hogy a fenntartó elegendő információt kapjon a közoktatási intézmények működéséről ahhoz, hogy áttekinthessék o az intézményekben folyó tevékenységeket, a tevékenységek rendezettségét o az intézmények működésének eredményességéről o az intézmények hatékonyságáról. Az értékelés nem más, mint egy szisztematikus felmérés, ahol azt kutatjuk, kell-e változtatás. Fontos az értékelés szempontrendszerének kialakítása. A szempontrendszer kialakítását befolyásolja o az értékelés célja o az értékelés időbelisége (előzetes, folyamatos, utóértékelés) o az értékelés bonyolultsága (egyszeri vagy összetett). Az értékelési rendszer kialakításakor az értékelési folyamat megtervezéséhez a következőket kell számba venni: Rendelkezésre álló erőforrásokat: a.) célok struktúrája és ezek eléréséhez kapcsolódóan bekövetkező változások = ELVÁRT EREDMÉNY b.) értékeléssel kapcsolatos tapasztalatra szert tett eredmények c.) az értékelés típusának kiválasztása - összegző - alakító (folyamatkísérő, fejlesztő) d.) a már kialakult értékelési mechanizmusok Az értékelés tervezésének lépései: 1. Átfogó helyzetkép (bemeneti állapot) 2. Értékelendő területek meghatározása (kritériumok kijelölése) ( Pl.: eredményesség – ezt megelőző bemeneti – köztes és kimeneti kompetencia mérés, költségvetés felhasználása, dolgozók, erőforrás gazdálkodás, szakmai fejlődés, innováció, motiváció) 3. Indikátorok meghatározása

156

Cél: olyan eredménymérő eszköz felállítása, melyek alkalmasak skálaszerűen különbségek – folyamat esetén – a változások összevetésére Az indikátorok a következő követelményeknek feleljenek meg: · konkrét · mérhető · rendelkezésre álló · valóságszerű · időalapú 4. Adatok, információk gyűjtésére szolgáló eljárások meghatározása · munkatársak megkérdezése · külső szakértők megkérdezése · monitoring adatok · pénzügyi adatok és ezek elemzése · környezeti adatok elemzése · költséghaszon elemzések

3. Építményi és műszaki fejlesztések, berendezések, járművek Belvárosi Általános Iskola és Művészetoktatási Intézmény Az intézmény az utóbbi években történt átalakítások miatt ma 5 épületben működik. A Szabadság utca 25. szám alatti épület felújításon esett át a közelmúltban, így ott beruházásra nincs szükség. Problémát jelent viszont a zeneoktatás jelenlegi helyzete, mert a Szabadság u. 14. szám alatti épület nem tud megfelelni az oktatás követelményeinek. Képviselőtestületi döntés született annak áthelyezéséről a Bezerédj u. 2/b. alatti épületbe. A fejlesztés így 3 helyszínre koncentrálódik: 1) Hunyadi tér 35. szám alatti iskola főépület 2) Szabadság u. 25. szám alatti tornacsarnok (különálló épület) 3) Bezerédj u. 2/b. szám alatti zeneiskola Hunyadi tér 35. alatti főépület Az iskola 1981-ben épült. Akkor, és még nagyon hosszú ideig korszerű épületnek számított, de mára leromlott, korszerűsítésre szorul. A felújítás mellett kismértékű bővítés is szükségszerű, mert a technika termek most a Bezerédj utcai épületben vannak, az pedig csak a zeneiskola számára lesz kialakítva. Négy új tantermet kell létesíteni, a jelenlegi tantermek teljes mértékben ki vannak használva. A meglévő épület teljes rekonstrukcióra szorul, ami azt jelenti, hogy az épületszerkezetek kivételével mindenhez hozzá kell nyúlni. Meg kell oldani a lapostető szigetelését egy teljesen új rétegrend kialakításával, a vízelvezetés megfelelő megoldásával. A nyílászárókat ki kell cserélni – itt megjegyzendő, hogy az elmúlt években egyes részeken már történtek megfelelő korszerűsítések. Meg kell újítani az egész épület gépészeti rendszerét, villamos hálózatát. Ennek következménye, hogy sok helyen burkolatcserét is végre kell hajtani. Szükséges a strukturált hálózat, valamint egyéb gyengeáramú rendszerek kiépítése – tűzjelző, riasztó. A beruházás részét kell képezze egy eszközbeszerzés is, ami a korszerű oktatás elengedhetetlen feltétele. Alternatívaként meg kell vizsgálni egy zöldtető kialakításának lehetőségét, mert az illeszkedne az ökoiskola filozófiájába is.

157

Szabadság u. 25. alatti tornacsarnok Az épület héjazatát cserélni kell – síkpala fedés van. Ezzel együtt a fedélszék teherbíró képessége felülvizsgálandó. A vizesblokk gépészete, ezzel együtt a burkolatok is cserélendők. Különös figyelmet érdemel a csapadékvíz elvezetés megfelelő megoldása. A csarnokban fel kell újítani a fűtési rendszert és a sportpadlót. Az eszközök terén is szükséges az újítás. Egyrészt teremfoci játékra alkalmas módon kell kialakítani az épületet, másrészt a meglévő eszközállományt cserélni kell. Az ablakokat, mennyezeti fűtőtesteket meg kell védeni a labdával szemben. Bezerédj u. 2/b. alatti épület – Zeneiskola Az épületet bővíteni nem kell, a zeneoktatás céljára megfelelő átalakítások mellett alkalmas. Teljes korszerűsítésre és átalakításra szorul. Ki kell alakítani a megfelelő nagyságú tantermeket. Itt a teljeskörű felújítás mellett nagy jelentősége van az akusztikai tervezésnek is. A tetőszerkezetet felül kell vizsgálni, az esetleges javításokat el kell végezni. A héjazatot biztosan cserélni kell. A nyílászárók cseréje, gépészeti és elektromos hálózat kialakítása szintén fontos. A munkákkal együtt jár a belső burkolatcsere. Az épület udvarát úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen szabadtéri rendezvények megvalósítására is.

Farkas Attila Uszoda A városi uszoda 1973-ban létesült elsősorban a szabadidős és a versenysport igényeinek kielégítése céljából. A létesítmény fenntartója a Városi Tanács, majd Dombóvár Város Önkormányzata volt. Az épület belső terében egy 25 m-es, vízvisszafogatóval nem rendelkező medence került kialakításra, és a felhasználók számához képest csekély alapterületű szociális helyiségekből állt, melyet többször igyekezett a fenntartó felújítani. Ezek a rekonstrukciók átfogó korszerűsítést nem eredményeztek, elsősorban állagmegóvás volt a célja. 2003. évben az uszoda üzemeltetési feladatait a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. vette át, amely a működtetéshez és fejlesztéshez pályázati forrásokat továbbra sem tudott bevonni. A törvényi előírások értelmében a vízvisszaforgatóval nem rendelkező uszodai létesítmények 2005. április 30-ig működhettek, amennyiben a szükséges fejlesztéseket nem hajtották végre, az uszodát ebben az időpontban be kellett volna zárni. Dombóvár Város Önkormányzata ehhez a beruházáshoz 38,9 millió Ft támogatást nyert 2004. novemberében a Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanácstól, és ennek segítségével valósult meg a medence korszerűsítése. A fejlesztés keretében a vízvisszaforgató berendezés üzembe helyezése mellett a medenceburkolat és a zuhanyzók felújítását, szellőztető rendszer korszerűsítését végezték el, valamint a rossz állapotban lévő tetőszerkezet hibáit javították ki. Mindenképpen indokoltnak tartjuk, hogy a XXI. században minden általános iskolás gyerek szerezzen vízbiztonságot, és alapfokú tanulmányainak befejezésekor biztonsággal tudjon legalább egy úszásnemben úszni. Jelenleg az uszoda az iskolai úszásoktatás iránti igényeket korlátozottan ki tudja elégíteni, a versenysport igényeinek azonban többnyire nem felel meg. Az úszóegyesület versenyeket a létesítmény korlátozott befogadóképessége miatt nem tud szervezni, a medencetér nézők számára kialakított területtel nem rendelkezik, a öltözők és zuhanyzók mérete, felszereltsége a dombóvári úszókat is korlátozottan tudja kiszolgálni. A lakosság számára továbbra is csak az esti és hétvégi időszakban tudja a létesítmény használatát biztosítani. 158

A létesítmény az alapterület mérete és a beépítettsége miatt további, az úszáshoz kötődő és a szolgáltatások színvonalát emelő lehetőségeket (pl. megfelelő befogadóképességű helyiség szárazföldi edzések megtartására, berendezett konditerem) nem tud nyújtani, továbbá a jelenlegi medence kialakítása és gépészeti felszereltsége nem teszi lehetővé, hogy az óvodás korosztály úszásoktatását is biztosítani lehessen. Az igények ismeretében indokolt, hogy az úszás lehetőségét az eddigieken túl minőségi többletszolgáltatással, nyitva tartás bővítésével minél szélesebb rétegek számára biztosítani lehessen. Az úszómedence és a hozzá tartozó vízgépészet teljesen felújított, minden előírást kielégít. A problémát az épület szűkössége és az öltöző komfortfokozata jelenti. A medencetér épületén az előző években történtek felújítások, azonban ezek a beruházások nem kezelték egységes rendszerben az épületet. Cserére kerültek a nyílászárók, a csempeburkolat, szellőző berendezés lett felszerelve. Az épület szerkezetének felújítására a beruházások nem tértek ki, így a tető érintetlenül maradt. A mostani fejlesztést koncepció mentén szeretnénk végrehajtani. A medencét a hozzá tartozó gépészettel megtartjuk. Az épület tetőszerkezetét, héjazatát mindenképpen szükséges felújítani, ezért meggondolandó egyben a bővítés is, melyet nézőtér kialakítása céljából tervezünk. Alkalmanként úszóversenyek megrendezésére is sor kerül, de jelenleg közönséget nem tud fogadni az épület. Az edzésre, versenyekre érkezők számára komfortosabb öltözőt úgy tudunk biztosítani, ha annak nagyságát megnöveljük, a hozzá tartozó vizesblokkal együtt. A beruházás nem jelent nagy bővítést, de a meglévő falazatok nagy részének bontásával jár együtt. A létrejövő létesítmény olyan léptéket képviselne, melynek fenntartása a város számára nem jelentene többletterhet.

Apáczai Csere János Általános és Középiskola, AMI és Kollégium Kollégium Az Apáczai Középiskola képzési profilja a munkaerő-piaci igényekhez való folyamatos igazodás miatt népszerű, az odajelentkezők közül a kollégiumot igénylők száma folyamatosan nő. Az iskola alaptevékenysége biztosítja a kollégium kihasználtságát. A kollégium jelenlegi állapota az ott folyó szakmai munkát komoly mértékben hátráltatja. A szobák felszereltsége – részben helyhiány miatt – elavult és fejleszthetetlen, az emeletes ágyakon 20 m2-es szobákban 6-12 diák él. Van olyan szint, ahol 40-45 gyerekre mindössze két zuhanyzó jut, melyek gyakran használhatatlanok. A kollégiumi felügyeletet az ügyeletesi nevelői feladatok ellátását lehetetlenné teszi a folyosók, a szintek és szobák áttekinthetetlensége. Mindez sürgetővé teszi a kollégium rekonstrukcióját. Cél, hogy hatékonyan hasznosítható, szükséges számú és színvonalú kollégiumi férőhely legyen biztosítva a tervezett új kollégiumi szárny építésével, illetve a régi kollégiumi szárny rekonstrukciójával. A kollégium egyik szárnyának rekonstrukciójáról van szó, ami teljes körű tetőfelújítást, nyílászáró cserét, gépészeti – és elektromos hálózat felújítást, burkolatcserét foglal magában, mindemellett bútorbeszerzést is tartalmaz. A szobákat úgy kell kialakítani, hogy vizesblokkok is tartozzanak hozzájuk. Ez a nyári időszakban olcsóbb kategóriájú szálláshely szolgáltatást is lehetővé tesz. A beruházásba bele kell venni a konyha és étkező felújítását is, a mai kor követelményeinek megfelelő módon. A beruházásnak fontos részét képezné a szakkollégiumi termek kialakítása, ahol rendszeresen kerülhet sor tréningek, csoportfoglalkozások megtartására, mely a kollégiumi nevelés közoktatási törvényben is nevesített része. Ezekbe a termekbe mobil bútorzatot és oktatástechnikai segédeszközöket kell elhelyezni.

159

Iskola Döbrököz Az iskola épülete 1907-ben került átadásra. Azóta csak kisebb korszerűsítési átalakítások történtek. Cél a 100 éves épület mai kor követelményeinek megfelelő átalakítása, az építészeti értékek megőrzésével hozzájuk. Jelenlegi a tanulók elhelyezésére jelenleg 8 normál méretű és 3 kisméretű terem, 1 zeneterem, 2 számítástechnikai terem, szolgál. A nyelvoktatást biztosító termek nagyon kicsik, felszereltségük hiányos. A tantermek felszereltsége átlagos, az eszközpark és a bútorzat is folyamatos korszerűsítésre szorul. A vizesblokk elavult, a lefolyó rendszere napi gondokat okoz. A tornacsarnok kihasználtsága teljes: óvodai sportfoglalkozások, testnevelési órák, délutáni, esti, hétvégi programok, edzések az ifjúság és a felnőtt polgárok igényeit hivatott kielégíteni. A tornacsarnok a sporttevékenységeken túl különböző iskolai és községi kulturális rendezvények színtere is, ugyanis nincs más helyiség a nagyrendezvények megtartására. A tornacsarnokot padlózata javításra szorul. A műanyag padló burkolat több helyen szétnyílt, balesetveszélyes. A fűtés a magas beltér, a vasszerkezet, a szigetelés hiánya miatt gazdaságtalan. A vizesblokk itt is teljes felújításra szorul, a mosdók, zuhanyzók használhatatlanok. Az udvar parkosítása folyamatban van. Nagy gond az udvar vízelvezetése. Szükséges felújítások, tervek: - az épületek folyamatos karbantartása, a belső festési munkák elvégzése szükséges. A nyílászárók karbantartása, egy részének cseréje főként energiatakarékossági szempontból megoldandó - a világítótestek cseréje mindhárom épületben szintén időszerű korszerűsítési feladat - a vizesblokkok felújítása, korszerűsítése az iskolában és az óvodában is szükséges - az akadálymentesítés nem megoldott egyik épületben sem - egy megfelelő alapterületű zsibongó kialakítása a vizesblokkok áthelyezésével megoldható az iskola épületében - a két nyelvi szaktanterem bővítése, felszerelése fontos feladat - az iskola udvarának térkövezésével egyidejűleg a vízelvezetés problémája is megoldódna - további növények, fák – bokrok ültetése, a kicsiknek fajátékokkal felszerelt játszó park kialakítása szerepel a tervekben - felszereltséget korszerű bútorzat, nyelvi labor és multimédiás eszközök beszerzésével szükséges javítani Díszterem Belsőépítészeti felújításról van szó. A terem városunk fontos rendezvényeinek reprezentatív helyszíne, melyhez méltó környezetet szeretnénk biztosítani. A külsőségek mellett fontos szerepet kap az akusztikai, hangtechnikai kialakítás és a berendezések cseréje.

160

Illyés Gyula Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Az épület az 1920-as évek végén épült. Azóta cserére került a héjazat a közelmúltban, valamint jelenleg zajlik a vizesblokkok felújítása. Más felújítás az épületen nem történt. Elmondható, hogy az épületszerkezetek néhány kivételtől eltekintve nem is igényelnek felújítást. A külső nyílászárók cseréje, ezzel együtt egy homlokzat felújítás aktuális lenne. A fűtési rendszer elöregedett volta miatt a közeljövőben korszerűsítést kellene végrehajtani, ugyanígy az elektromos hálózaton is. Mivel iskoláról van szó, ezekkel együtt a strukturált hálózat kialakítása is időszerű lenne. Az akadálymentesítés nem megoldott, elsősorban pályázati forrásból történhetne az akadálymentesítés. Mindezek mellett az eszközállomány megfelelően tervezett felújítása fontos. Funkcionális átalakítás nem szükséges. Kollégium Az 1972-es tavaszi szünetre készült el a 84 főre tervezett új kollégium épülete. 1976 szeptemberében került sor a Gőgös Ignác Gimnázium és a Gyenis Antal Fiúkollégium összevonására. 1977-ben nagy változás történt, a kollégium koedukált lett. A mai kollégisták élete már sokban különbözik, ők már minden pénteken hazautazhatnak, a legjobbaknak nincs kötelező tanórájuk, minden este használhatják az iskola tornatermét, minden emeleten színes TV-készülék, a földszinti társalgóban video/DVD áll a diákok rendelkezésére. A kollégium férőhelyeinek száma 60, jelenleg 48 lakója van, ebből 7 diák jár másik iskolába –516. ISZI, Szent Orsolya Rendi Általános Iskola -. A korosztály széles, 10-22 éves korig terjed.

516. számú Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Ezen az épületen szinte teljes körű rekonstrukció végrehajtása szükséges. A lapostetőn állandó beázási problémák jelentkeznek. A nyílászárók, burkolatok, gépészeti és elektromos rendszer elöregedett. Szükség van a konyhatechnológia felújítására, egyéb oktatáshoz szükséges technológiai berendezések korszerűsítésére, cseréjére. A rekonstrukciót a szakképzés irányának meghatározásával, annak munkaerő piaci igényekhez történő igazításával összefüggésben felmerülő funkcionális igényeknek eleget téve kell végrehajtani. Kollégium A kollégium 1985 óta az iskola szerves részeként biztosítja a tanulóknak a konstruktív életvezetés elsajátításával a tanulás hátterét és a közösségi életbe való beilleszkedést. Befogadóképessége 120 fő, az elmúlt években a kollégisták létszáma 115-118 fő között volt, a kihasználtság megközelítette a 100%-ot. A diákok életkora nagyon eltérő a 14 évestől a 22 évesig, ami az iskola széles körű oktatási rendszerének köszönhető. Az épületben két számítástechnika termet alakítottak ki országos pályázat segítségével a lányok és a fiúk részére, amelyekben internet hozzáférés és egyéb multimédiás eszközök is a diákok rendelkezésére állnak.

161

Pályázatok révén fejlesztették a szobák felszerelését, ágybetéteket, éjjeli lámpákat vásároltak az ágyak fölé, de még így is sok eszközük elavult, cserére szorul. Szintén pályázat segítségével alakítottak ki egy közös társalgót, melyben diákjaik munkája is látszik, hisz a kőműves és festő tanulók segítségével hozták létre a helyiséget, melyet a pályázaton nyert biliárd asztallal, csocsóval, darts-sal és egyéb multimédiás eszközzel rendeztek be.

József Attila Általános Művelődési Központ Barátságos, tiszta, rendezett környezetet, a kor követelményeinek megfelelő fejlettségű és minőségű felszereléseket, speciális készségfejlesztő eszközöket, változatos motivációs tevékenységeket, játékos foglalkozásokat, fejlesztő programokat szeretnénk biztosítani, melyek segítségével pozitív irányba befolyásolhatjuk a gyermekek, tanulók motiváltságát. Az IKT segítségével újfajta tanulási, ismeretszerzési módszerekkel ismertetjük meg őket, bemutatva az információk ismeretének fontosságát, a hozzájutás sokféleségét, de kialakítva a képességet a szelektálásra, a gondolkodásra, kreatív problémamegoldásra. A fejlesztés az iskola és óvoda még fel nem újított épületrészek, burkolatok felújítását, cseréjét jelenti, illetve egy parkosított iskolaudvar kialakítását Távlati célunk a lapos tetők fölé egy sátortetős nagy, mobilizálható, többfunkciós közösségi tér kialakítása a szükséges kiszolgáló helyiségekkel együtt. Iskolánkban szeretnénk megteremteni annak lehetőségét, hogy tanulóink – az óvodában kapott alapokra építve – már első osztálytól szervezetten, változatos tevékenységek segítségével ismerkedjenek meg a magyar népművészettel, népkultúrával, szeresség meg azt, és később is legyen igényük annak művelésére. A fejlesztés az óvodában, iskolában a tárgyi környezet kialakítását, az eszközök beszerzését jelenti.

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Szivárvány Székhely Óvoda (Dombóvár Zrínyi u. 10.) Az épület több mint 30 éves, az elmúlt években megtörtént a lapos tető felújítása és a baleset veszélyes linóleum aljzat cseréje a csoportszobákban. Az épület további felújítást igényel, hogy a költség takarékosság és a gyerekek egészség védelmével kapcsolatos szempontok is érvényesüljenek. Korszerűsítésre szorul az elektromos hálózat, a világítás, a gyerekek látásának védelme miatt. A fűtési rendszer elavult, a nyílászárók rossz állapotúak, a mosdók szellőzése nem megoldott. A vizesblokkok, a burkolatok gyakran szorulnak javításra. Az épület külső szigetelése és vakolása is aktuális, teljes akadálymentesítése szükséges lenne. A terasz és az udvar egyéb beton felületei töredezettek, baleset veszélyesek. Az óvodai uszoda eredetileg csak a Székhely Óvoda gyerekei számára készült, azonban a város és a községek óvodásai is igénybe veszik. 2007-ben a működése szünetel a vízforgató hiánya miatt, aminek beépítése az év végéig megtörténik. Az uszoda szellőztetése és a páramentesítése nem megoldott. A külső óvodákból érkező gyerekek számára csak a folyosón tudnak öltözködési lehetőséget biztosítani. Az uszoda hosszú távú működése esetén az előbbi problémák megoldására is szükség lesz.

162

Bezerédj Amália Óvodai Intézményegység (Dombóvár Bezerédj u.33.) A közel 30 éves épület hasonló állapotban van, mint a Székhely Óvodáé és az akadály mentesítés itt sem megoldott. Az épület teljes korszerűsítést igényel. A leginkább felújításra szoruló részek: a mosdók, a burkolatok, a terasz és a beton felületek. Az óvodai egység nem rendelkezik tornaszobával, ennek kialakítására az épület bővítésével lesz lehetőség. Erzsébet Óvodai Intézményegység (Dombóvár Petőfi u. 27.) Az épület teljes felújítására, akadálymentesítésére 2005-ben került sor, így az teljesen korszerű, megfelel a kor követelményeinek. A bútorok, berendezések, udvari és beltéri mozgásfejlesztő eszközök valamint a játékok terén szükséges minden egységben az eszközfejlesztés. Bölcsődei Intézményegység (Dombóvár Kórház u.35.) A 32 éves épület teljes korszerűsítést igényel. Az elmúlt években csak kisebb felújításra került sor, amely egy mosdót érintett. A többi mosdóban és az épület más részein a burkolatok töredezettek, kopottak, a csoportszobák aljzata szakadozott. A nyílászárók nehezen zárhatók, így nagy hő veszteséget jelentenek. Az udvaron néhány régi, rossz állapotú játék van, amelyek helyett a szabványnak megfelelő biztonságos eszközök elhelyezése szükséges. A külső udvarrészen a parkolási gondokat néhány új parkoló hely kialakításával lehet megoldani. A csoportszobák és az öltözők bútorai rendkívül korszerűtlenek, közülük néhány balesetveszélyes, kevés és rossz minőségű játék biztosított a gyerekek számára. Döbröközi Tagóvoda (Döbrököz Ifjúság u.6.) Az épület felújításánál a legfontosabb a nyílászárók cseréje, és a mosdók korszerűsítése. A csoportszobák bútorai cserére szorulnak, kevés a játék és a foglalkozási eszköz a gyerekek számára, ezt bővíteni szükséges. Az udvari játékok többsége balesetveszélyes, ezeket fel kell újítani.

Margaréta Református Óvoda Építmény és műszaki fejlesztések: 1.) Az energiatakarékos működtetés - energiatakarékos fűtésrendszer kialakítása (gázkazánok cseréje) - nyílászárók cseréje hőszigeteltre - világítás korszerűsítése - épület külső falainak szigetelése - tetőtér szigetelése 2.) Az épület felújítása - az intézmény tetőzetének felújítása (cserép, lécek) - az épület külső vakolatának felújítása - lábazati szigetelés (az épület egy részénél) - gyermekcsoportok mosdójának felújítása 3.) Balesetmentes udvar kialakítása

163

- térburkolat, járdaépítés - csapadékvíz elvezetés - kerékpártároló kialakítása, közlekedési gyakorló pálya kialakítása 4.) Nevelés fejlesztésének elősegítése Fejlesztő, logopédiai szoba kialakítása (pince, vagy padlástérben)

Szent Orsolya Iskolaközpont Az iskola épületének bővítése könyvtárral, természettudományos tárgyak oktatására alkalmas teremmel, számítástechnika teremmel, hangszeres oktatótermekkel, kápolnával. Az iskola teljes tetőterének beépítése, az épületegyüttes akadálymentesítése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. Az iskolának maradéktalanul rendelkeznie kell a jogszabályban előírt helyiségekkel, valamint eleget kell tenni az akadálymentesítésnek is. Az épületnek minél magasabb szinten kell kiszolgálni a nagy létszámú osztályokat, remélve, hogy az iskolába irányuló túljelentkezés hosszú távon is megmarad.

Kaposszekcsői Óvoda és Általános iskola Kaposszekcsői Iskola A központi iskola utcafronti része 100 éves- eredetileg lakóháznak épült. Az épület elavult, falai nedvesek, dohosak. A tetőzet és az elektromos vezetékrendszer cserére szorul. Célszerű lenne a 2000. évi, eredeti terveknek megfelelően a teljes lebontás, új épületrész felépítése. Mi indokolja ezt a javaslatot? Ebben az épületrészben van az iskolai és községi könyvtár, a számítógépes terem, valamint egy tanterem. Az új épületrész lehetővé tenné a fenti feladatok ellátását-számítógéppark bővítését, valamint a könyvtár modernizálását, a gazdasági iroda és az irattár megfelelő körülmények közötti elhelyezését. · fontos a konyha és az ebédlő folyamatos fejlesztése · távlati terv az iskola udvarának komplexebbé tétele. Beszélgető sarkok, udvari játékok elhelyezése szükséges · a német nemzetiségi nyelvtanuláshoz szükséges egy nyelvi labor kialakítása · kiemelt feladat a Hagyományőrző Ifjúsági Fúvószenekar működésének biztosítása, valamint a gyermek néptánccsoport újjászervezése Kaposszekcsői Óvoda Kaposszekcső község önkormányzata a Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola intézményfenntartó társulása támogatásával újjá kívánja építeni a kaposszekcsői óvodát. Az intézmény jelenlegi állapotában nem felel meg a település igényének sem férőhely, sem az épület minősége szempontjából. Az óvoda épülete régi falusi lakásból kialakított, közel 100 éves épület. A ház alatti pincében egész évben áll a víz, így falai nedvesek, az épület vakolata omlik. A hozzátoldott vizesblokk is felnedvesedett, a gyermeklétszámhoz viszonyítva nem megfelelő méretű. Az elektromos vezetékek elavultak, nem szabványosak, a világítás nem megfelelő. A folyosók keskenyek, a gyermekek öltöztetése nagyon szűk helyen történik. Az óvoda férőhelye nem biztosítja a jelentkező gyermekek befogadását. Kaposszekcső község lélekszáma növekszik, egyre több család vállal három, sőt több gyermeket. Más településekről fiatal családok érkeznek és telepednek le.

164

A kaposszekcsői óvoda fogadja a jágónaki óvodáskorú gyermekeket is, mivel az ott működő óvoda bezárásra került 2006. szeptemberétől. A Kaposszekcsőhöz tartozó Liget lakótelepen kialakított lakásokba egyre több család költözik, az ott élők részéről is egyre nagyobb az igény az óvodáskorú gyermekek ellátására. Csikóstőttősi Iskola Az épület állaga a folyamatos felújítások ellenére romlik. · átfogó szigetelési, belső burkolati munkát szükséges elvégezni · az étkező bútorzatának, a tálalópult teljes cseréje szükséges · szükség van az osztálytermek bútorzatának cseréjére, beépített szekrények vásárlására · tervezett a fűtéskorszerűsítés és akadálymentesítés · az óvodával közös udvar játékokkal való bővítése, valamint az internet hozzáférés szintén fontos lenne Csikóstőttősi Óvoda A következő évek feladatai: · mindkét foglalkoztatóban gyermekméretű gyermekszekrények cseréje · szabványos játékok elhelyezése az udvaron

szekrények,

padok

beszerzése,

Körzeti Általános Iskola és Óvoda Kurd A kurdi Körzeti Általános Iskola és Óvoda épületeinek bővítése és felújítása (Alapfokú Oktatási Központ) elengedhetetlen az intézményben ellátott óvodáskorú gyermekek, valamint az általános iskolai tanulók megfelelő színvonalon való neveléséhez, oktatásához. Az intézmény felújítása úgy történjen, hogy az megfeleljen a befogadó óvoda, befogadó iskola szakmai, infrastrukturális követelményeinek. Az intézmény jelenleg 3 telephellyel működik. A tervezett intézmény-komplexum megvalósulása esetén ez kiváltható egy nagyobb, az alapfokú oktatásnak, sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozásnak, nemzetiségi nevelésnek és művészeti oktatásnak helyet és teret adó épülettel. Gazdasági hatások: a jelenlegi három épület összevonásával racionalizálhatók a működtetés költségei. A költséghatékony működtetést elősegíti a bővítéssel együtt megvalósuló energetikai felújítás és korszerűsítés. Mindezek eredményeként a fenntartó Önkormányzatok kisebb ráfordítással tudják működtetni az Intézményt. Társadalmi hatások: a kognitív képességek kibontakozását és az egymástól való tanulást elősegíti a közös térben, de mégis a szükséges saját térrel rendelkező együttnevelés. Az intézmény tanulóinak mintegy 18%-a sajátos nevelési igényű tanuló (közülük ketten középsúlyos mozgáskorlátozottak), számukra biztosítottá válik az eddig megkezdett integrációs nevelés, megteremtve az ehhez szükséges feltételeket (speciális eszközök, higiénés helyiségek, megközelíthetőség). Együttnevelésükkel mind a tanulók, mind a felnőtt társadalom befogadó képessége erősödik. Több éves tapasztalat, hogy az együttnevelés során az óvodás gyermekeknél, az általános iskolai tanulóknál erősödik a tolerancia és a felelősségtudat. A iskola pedagógiai sajátosságai (nemzetiségi oktatás ill. alapfokú művészeti oktatás) biztosítja, hogy minden tanuló iskolai és vitális sikerélményhez jusson.

165

Környezeti hatások: illeszkedve Kurd község Önkormányzatának középtávú fejlesztési tervéhez, a falu központjában kialakítandó, a falu képébe illeszkedő Alapfokú Oktatási Központ sokat javítana a faluképen. A megszüntetendő óvoda épület szép, de meglehetősen huzatos domboldalon található. Átköltöztetése a balesetveszélyen túl az óvodások egészségére is pozitív hatással lenne.

Általános Művelődési Központ Szakcs Az Általános Művelődési Központ több intézményegységet (óvodát, iskolát és közművelődési és könyvtári egységet), tagintézményt (óvoda, iskola) magában foglaló intézmény, mely a környező települések nevelési, oktatási, művelődési folyamatainak kiemelt színtere. Az intézmény részt vállal a helyi társadalom problémáinak, kihívásainak pedagógiai, művelődési eszközökkel történő megoldásában. Szakcs, Kocsola, Nak, Lápafő, Várong községek önkormányzatai által társulásban fenntartott Általános Művelődési Központban megvalósuló projekt a hátrányok csökkentését, az esélyegyenlőség biztosítását célozza. Az infrastrukturális fejlesztés eredményeként megvalósuló többfunkciós közösségi tér (teleház, tornaterem), a tagintézményben az óvoda épületének felújítása, az iskolai tornaterem padozat felújítása , az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzet kompenzálása, az egész életen át tartó tanulás, művelődés, sport és a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit teremti meg. A ,,Fejlesszünk, haladjunk, hogy MINDENKI célba érhessen!” szakmai program, a felépülő tornaterem, a teleházi szolgáltatások komplex módon, hatékonyan és hatásosan fogja segíteni a településeken (Szakcs, Kocsola, Nak, Várong, Lápafő) élő gyermekek, tanulók integrációját, csökkenti lemorzsolódásukat. Cél az, hogy a közoktatási rendszeren belüli előrejutásukat illetve társadalmi beilleszkedésüket elősegítsük az egymás megismerésével és az ennek érdekében folytatott közös tevékenységekkel a toleranciára, a másik tiszteletére . A létrejövő projektben a környezet akadálymentesítése lehetővé teszi a terek, épületek, helyiségek mindenki számára elérhetővé, használhatóvá tételét. A tornaterem kínálta lehetőséggel megvalósulhat a speciális mozgásfejlesztő programon, szabadidős tevékenységeken keresztül a hátrányok kompenzálása, amely beépül az intézmény nevelési-pedagógiai programjába. Az igények és szükségletek kielégítésének feltétele speciális szakember folyamatos jelenléte, ezáltal pályakezdő női munkaerő (testnevelő, mozgásterapeuta, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus) foglalkoztatása is megtörténhet. Megfigyelhető olyan tendencia, mely szerint az alacsonyabb képzettségű szülők nevelési szokásait jobban befolyásolják a gyermekek neméhez kapcsolódó sztereotípiák, s ennek hatásait a projekt célként kitűzve igyekszik kiegyenlíteni. A jelen intézmények nevelésénekoktatásának szocializációs hatása abban is kifejezésre jut, hogy milyen jellemző nemi szerepeket közvetít, s ez a fiúk és a lányok későbbi társadalmi pozícióira, életesélyeire is kihatással lesz. A tanulási nehézségek, zavarok korrekciója a pszichomotoros problémák oldása a mozgáskoordináció fejlesztésén keresztül valósulhat meg. A szabadidős sportrendezvények, a tornaterem, a teleház adta lehetőségek a társadalom valamennyi csoportja által elérhetővé válnak, megvalósulhat egy programszerű együttműködés a humán, szakmai-, és szakszolgáltatások között. Szakcs község a hátrányos helyzetű dombóvári kistérség egyik települése. A létrehozandó projektben megvalósítandó fejlesztések (infrastrukturális, szakmai) a nevelési-oktatási intézmények színvonalának növelését eredményezhetik, vonzóbbá téve ez által Szakcs és a környező települések lakosai számára az óvodát és az iskolát. Az intézmények fenntartója a jövőben a projekt megvalósulásával látja biztosítottnak a folyamatos gyermeklétszámnövekedést, mivel az ÁMK infrastrukturális állapota, az alkalmazottak hozzáértő szaktudása,

166

valamint a hátránykompenzáló integráló-differenciáló pedagógiai program terjesztése által versenyképessé válhatnak a környező települések óvodáival, iskoláival. A bevezetésre kerülő „Fejlesszünk, haladjunk, hogy MINDENKI célba érhessen!” elnevezésű szakmai program a helyi pedagógiai gyakorlatban még meg nem jelent elemek beépítésére (látens igények kielégítése), példaértékű kezdeményezésekre (speciális mozgásfejlesztő terápiák) ad lehetőséget. Mindezek a továbbtanulás és a fiatal korosztály munkaerőpiacra való kilépési esélyeinek javítását, zökkenőmentesebb átmenetét biztosítják. Az aktuális piaci kihívásokra reagálni képes, a változó munkakörülményekhez alkalmazkodni tudó munkaerő képzésének sikeressége attól függ, hogy a jelen intézményegység alkalmazottainak módszertani felkészültségét, a fejlesztést megvalósító eszközöket mennyire tudja biztosítani, az innovatív szolgáltatásokat milyen módon képes elérhetővé tenni a célcsoport számára.

Galló József Általános Iskola és Óvoda Gyulaj A megvalósítandó „BO-CSODA-ÓVODA” intézményi komplexum tartalma: · 4. csoportszoba, hozzátartozó öltözővel, mosdóval · nevelői szoba, és hozzá tartozó szociális helyiségek egészségügyi szoba, melegítőkonyha, zsibongó, raktárak · tornaszoba, fejlesztőszoba, fedett uszoda, és hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel · akadálymentesített komplexum Gyulaj Község Óvodája a falu közepén található. Az épület nagyon régi, még az 1800-as években épült, és már közel 100 éve óvodaként működik. Az épület fala tömésfal, és gyakran beázik, a falak nedvesek, egészségtelen a levegő. Az épület korszerűtlen, elosztása a gyerekek igényeinek nem megfelelő. 60 férőhelyen, 3 csoporttal működik. A gyermekek száma 60-70 között van, az előrejelzések alapján ez a létszám állandósul a jövőben is. A csoportszobák felújításra szorulnak. Öltöző nincs, erre a célra a közlekedő folyosót használják. 1 mosdó van, melyben 4 gyerek mosdó és 6 kézmosó van, emiatt sok a várakozási idő, a gondozási feladatok megoldása nehézkes, és a higiénés előírásoknak sem felel meg, a gyermekek intimszférájában zavarják egymást a használat közben. A szabványnak, előírásoknak megfelelő helyiségek biztosításával a gondozási, nevelési feladatokat megfelelően kerülnének ellátásra. Az ÁNTSZ követelményeinek megfelelő beteg szoba és melegítőkonyha kialakítása kötelező az intézményben. A nevelői szoba és hozzátartozó szociális helyiségek a munkaügyi előírásoknak kell, hogy megfeleljen. A zsibongó kialakítását a gyermeklétszám teszi indokolttá. Rossz idő esetén nincs olyan helyiség, ahol a gyermekek mozgásigényét ki tudják elégíteni, valamint elősegítené az óvoda és a szülői ház kapcsolatát, barátságos környezetben tudnák fogadni a szülőket és gyermekeiket. Ahhoz, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődhessen, tapasztalatszerzésre, változatos tevékenységekre, sok és intenzív mozgásra, mozgásos játékra van szüksége. A gyermek természetes mozgása és testi képességei az óvodás kor ideje alatt nagy fejlődésen megy át, amihez alapvető feladat a jó levegőjű tiszta környezet biztosítása, a gyermekek fejlettségére, mozgástapasztalatára épülő komplex nevelés. A megfelelő differenciálással lehetősége nyílik a gyermeknek a döntésre és választásra, a szabadjátékban, pedig az önkéntességre.

167

A fejlesztő szoba kialakítása lehetőséget biztosít gyógypedagógiai fejlesztésre is (logopédia, mozgásfejlesztés). Ehhez kapcsolódik a tornaszoba, az uszodával komplexen kezelve, amely változatos mozgáslehetőséget biztosítana a gyermekek számára. A „BO-CSODA-ÓVODA” létrehozását indokolja: 1 A szociális hátrány, a magatartási beilleszkedési nehézségek enyhítése fokozottan indokolttá teszi a korai fejlesztést. Ennek megvalósíthatóságát egy minicsoport létrehozásával szeretnék a pedagógusok megvalósítani. Érinti mindazokat a gyermekeket, akik 2. életévüket betöltötték, de nem óvodáskorúak. A halmozottan hátrányos helyzet okozta szociokulturális hátrányok, munkanélküliség (a községben 40 %,) helytelen életvezetés, a kilátástalan egészségügyi helyzet, az alacsony iskolázottság miatt a gyermekek szocializációja nagyon alacsony szintű. Kitörési pontot az iskoláztatás jelent, ennek alapja pedig az óvodai nevelés. 2. A gyermekek nagy hányada szociokulturális téren halmozottan hátrányos, több veszélyeztetett. A családok életmódjában az objektív feltételek hiánya illetve alacsony szintje meghatározza az életmód tartalmát, a családi tapasztalatok, tevékenységek, normák rendszerét, hiányát. Ez teszi indokolttá a fedett uszoda és hozzátartozó kiszolgáló helyiségek kialakítását. Az úszás lehetőségének biztosításával sokoldalú testi-lelki, akarati fejlesztési lehetőséget biztosíthatnak a gyermekek, részére, emellett nyitási lehetőséget jelent.

Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (a továbbiakban Apáczai Oktatási Központ) A 2009. augusztus 1-jével létrejövő Apáczai Oktatási Központ építményeinek műszaki színvonala jelenleg még megegyezik a fentiekben leírtakkal. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Programjától nyert közel 1,2 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásból 2010-2011-ben az intézmény több tagintézménye megújul, ill. átépítésre és felújításra kerül. ·

Kaposszekcsőn új óvoda épül

·

E pályázati forrásból 3 feladat-ellátási helyen a felújításon túl bővítést is végrehajtunk: Ø Belvárosi Általános Iskolai Tagintézmény főépülete Ø Kollégiumi Intézményegység Ø Az Egységes Iskola döbröközi feladat-ellátási helyének általános iskolája

·

Felújítással érintett intézményegységek, ill. tagintézmények Ø Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység részére átadott épület Ø Belvárosi Általános Iskolai Tagintézmény Szabadság utcai tornacsarnoka Ø Az Óvodai Intézményegység Kaposszekcsői Tagóvodájának Csikóstőttősi telephelye

168

1.

Belvárosi Általános Iskolai Tagintézmény Hunyadi tér 35. szám alatti főépülete

Az infrastrukturális fejlesztést követően megújul a főépület tornaterme. A tetőt szigetelik, és külső vízelvezetést készítenek. A főépület valamennyi nyílászáróját hőszigetelt, árnyékolt ablakokra cserélik. Tantermek új padlóburkolatot kapnak. Megújul az iskola teljes világítási- és központi fűtés rendszere. Valamennyi vizesblokkot felújítják, és új villámhárító rendszert kap az épület. Az iskola aulájából nyíló nyitott belső udvarából 132,82 m2 területet beépítenek, és a jövőben itt működik az ebédlő. A beépítésnek az a célja, hogy az iskola jelenlegi ebédlője átkerülhessen ebbe az újonnan kialakított épületrészbe. Így felszabadul a jelenlegi ebédlő, ahol belső átalakítással lehetőség nyílik 2 tanterem és egy raktár kialakítására. A bővítést az indokolja, hogy jelenleg az általános iskola két tanteremmel rendelkezik a Bezerédj u. 2/b épületben, amit a 20010/2011. tanévtől az önkormányzat az Apáczai Oktatási Központ Alapfokú Művészetoktatási Intézményegysége rendelkezésére bocsát. Pályázati forrásból az épületet átépíti, hogy megfeleljen a zeneoktatás feltételeinek is. Ezért ebben az épületben megszűnik az a két tanterem, amit jelenleg az általános iskola diákjai használnak technika tanteremként, és helyette két új tantermet kell kialakítani az általános iskola főépületében. A beruházást követően a tagintézmény már csak 2 különálló épületben, valamint a Szabadság utcai tornacsarnokban folytatja nevelő - oktató munkáját. A Szabadság utca 25. szám alatt üzemelő tornacsarnok Az épület tetőzetének teljes héjazatát cserélik. Megújul a homlokzat, felújítják a vizesblokkokat. A belső felújítás eredményeként a küzdőtér parketta borítását cserélik, felújítják a fűtésrendszert. A beruházást követően a tornacsarnok teremfoci játékra is alkalmassá válik.

2.

Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység

Ez az intézményegység a Bezerédj utca 2/b épületbe költözik. Ezt az épületet a fenti pályázati forrásból 2010. májusa – szeptembere között felújítják. Az épületet bővíteni nem kell, azonban teljesen át kell építeni annak érdekében, hogy zeneoktatásra alkalmassá váljon. Falak, nyílászárók áthelyezésével a jelenleginél kisebb és több tantermet hoznak létre. Ezen túl egy hangversenytermet, 2 kamaratermet és egy szolfézstermet alakítanak ki. Az épületben helyet kap egy tanári szoba és egy hangszerjavító műhely is. A pincében a táncoktatásban részt vevő növendékek részére vizesblokkot és öltözőt hoznak létre. Hangszigetelik az épületet és a tantermeket. Új nyílászárókat építenek be. Megújul az épület gépészeti, elektromos hálózata is.

169

3.

Kollégiumi Intézményegység

A kollégium épületének leány szárnya kerül teljes átépítésre, és felújításra. A belső átépítése során alaprajzilag nem bővül az épület, új területet nem építenek hozzá. A beruházásnak az a célja, hogy a kollégium tetőterét teljes értékű szintté bővítsék, azaz a tetőteret megemeljék, s így megfeleljen az újonnan kialakított épület a jelenleg hatályos építészeti jogszabályoknak. A mai tetőtér nem felel meg a jogszabályokban egy főre jutó légköbméter előírásoknak. Ezen túl a kollégiumi szobák ablakainak parapet magassága 180 cm, és emiatt gyakorlatilag nyithatatlanok az ablakok. Jelenleg a kollégium állapota és a lakhatási feltételek nagyon leromlottak. A szobák és vizesblokkok nem felelnek meg az alapvető lakhatási feltételeknek sem. E nagyon mostoha körülmények miatt a kollégium kihasználtsága nem kielégítő, mivel sok szülő ilyen körülmények közé nem engedi a gyermekét. A kollégium jelenlegi állapota rányomja bélyegét az iskola beiskolázására is, ui. azok a szülők, akiknek nem felel meg az iskola kollégiuma, azok nem csak más városi kollégiumba, de gyakran más iskolába is íratják be gyermeküket. Az átépítést követően 28 db 2 ágyas szobát alakítanak ki a jelenlegi 2-8 ágyas szobák helyett, valamint az akadálymentes megközelítése érdekében egy lift is beépítésre kerül. Minden 2 db 2 ágyas szobához tartozni fog egy vizesblokk a jelenlegi szárnyankénti, folyósonkénti egy vizesblokkal szemben. Az átépített kollégiumban olyan tanulószobákat hoznak létre, amelyek tematikus csoportfoglalkozásokra is alkalmasak. Ezen túl új melegítő- és teakonyha, valamint új nevelői szoba kerül kialakításra. A bővítés során kialakított új lány szárny kapacitás kihasználtsága: 56 fő. A fiú szárny kapacitás kihasználtsága nem változik az átépítést követően: 64 fő A kollégium férőhelyeinek száma 120 fő befogadására ad lehetőséget.

4.

Egységes Iskola Döbröközi Általános Iskolája

A 102 éves általános iskola belső felújítása valósul meg a vissza nem térítendő pályázati támogatásból. Megújul a teljes gépészeti rendszer, felújítják, és áthelyezik a vizesblokkokat. Az általános iskola épületének részleges belső felújításán túl 182,62 m2-rel bővül az épület. Az épület hátsó homlokzati részéhez (a főbejárattal szemközt) egy kiugró szárnyat építenek. A beépítésnek az a célja, hogy az új szárnyban a földszinten egy aulát alakítsanak ki, ami teret ad a közösségi rendezvényeknek. Itt kap helyet egy új tanterem, az akadálymentesített vizesblokk, az akadálymentesített hátsó bejárat, itt kerül beépítésre a lift is. E fölött, az emeleten egy könyvtártermet hoznak létre. Itt is kiépítenek egy akadálymentesített vizesblokkot, és az aula felett egy galériát alakítanak ki.

170

5.

Kaposszekcsői Óvodai Tagintézmény

Kaposszekcsőn a jelenlegi óvoda épületét lebontja az önkormányzat, és helyén egy teljesen új óvoda épül fel 2010-ben, amely megfelel a kor szakmai és építészeti követelményeinek egyaránt. Az épület 2 óvodai csoport számára ad elhelyezési lehetőséget. A csoportokból közvetlenül kijuthatnak a gyermekek az udvarra is. Az épületben helyet kap egy orvosi szoba, egy melegítő konyha, valamint egy étterem – tornaterem is. Az épületet akadálymentesen közelíthetik meg az azt igénybe vevő gyermekek, szülők, pedagógusok. Az épület tetőterében alakítják ki a kiszolgáló helyiségeket: mosókonyhát, szárító szobát.

6.

Kaposszekcsői Óvodai Tagintézmény Csikóstőttősi telephelye A pályázati forrásból a csikóstőttősi iskola – óvoda épületének óvodai szárnya újul meg.

Felújítják a 2 óvodai csoportszoba padlózatát, fűtéshálózatát. Átépítik a kiszolgáló helyiségeket és az étkezőt. Akadálymentesítik a tornaterem bejáratát. Ezen túl felújítják a tornateremhez tartozó vizesblokkokat is.

A DDOP-s pályázat keretében infrastrukturális intézményegységek és tagintézmények:

fejlesztéssel

nem

érintett

Ø Bölcsődei Intézményegység Az épület nagyon rossz állapota miatt gyakoriak a beázások. Az épület süllyed. Az állagmegóvás érdekében folyamatosan javítják a tetőt. Az épület teljes felújítása ma már elodázhatatlan, erre azonban csak más pályázati forrásból nyílhat lehetőség. Ø Óvodai Intézményegység Megvalósult infrastrukturális fejlesztések 2008-2009-ben Tagóvoda

Szivárvány

Uszoda

2008

- nyílászárók cseréje a (6) csoportszobákban

- vízforgató felszerelése

171

2009 - világítás korszerűsítése a csoportszobákban és a tornateremben - radiátorok cseréje a csoportszobákban, a mosdókban, a tornateremben és a zuhanyzóban - páramentesítés megoldása - világítás korszerűsítése

- radiátorok cseréje a csoportszobákban, a mosdókban - terasz teljes felújítása Bezerédj - öltöző (4) bútorok cseréje, falburkolat felszerelése - falburkolat felszerelése a - udvari kisház felújítása Erzsébet folyosóra - udvari vizes akna kialakítása Eszközfejlesztés a dombóvári óvodákban a HEFOP 3.1.3/B pályázati támogatásból (fejlesztő játékok, mozgásfejlesztő eszközök) Dombóvári óvodákban teljes körű gyermekfektető, szükség szerinti gyermek szék csere, udvari játékok felújítása. - nyílászárók szigetelése - tornaszoba kialakítása - a csoportszobai bútorok cseréje - csoportszobákban, öltözőkben (asztalok, székek, PVC burkolat csere gyermekfektetők, játéktároló Döbrököz polcok) - eszközfejlesztés (fénymásoló, - beépített tároló szekrények számítógép, játékok) - udvari játékok részleges felújítása - folyosóra falburkolat felszerelése Ø Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézmény Az iskolafelújítás 1. üteme 2000-ben elkészült. Ekkor az iskola hátsó szárnyát újították fel. Itt alakítottak ki 8 tantermet, vizesblokkokat, irodákat és szertárakat. A termekhez nagy aula és előterek csatlakoznak. Az iskola utcafronti része azonban továbbra is elavult, felújításra szorul. E területen a korábban leírtakhoz képest nem történt változás. Ø Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézmény Csikóstőttősi telephelye Az óvoda – iskola közös épületének iskolai épületszárnyát 2009-ben pályázati forrásból már felújították. Korszerű, a XXI. századi követelményeknek megfelelő, napkollektoros fűtésrendszert alakítottak ki. Felújították a tantermeket, a vizseblokkokat. A tantermekben új berendezési tárgyakat és iskolabútort helyeztek el. Ø Egységes Iskola Apáczai Csere János Középiskolája A korábbiakban leírtakhoz képest itt nem történt változás.

4. Tervezői állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúrára és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan A Kistérségi Közoktatás-fejlesztési Terv készítése: A Kistérségi Közoktatás-fejlesztési terv az eddigi tervezési dokumentumokkal szemben nem intézkedési terv jellegű, hanem fejlesztésorientált dokumentum. A terv 2005-ben a dombóvári kistérség egészére elkészült intézkedési terv adatait, elemzéseit alapul véve

172

készült, azonban míg a jogszabályban előírt terv tanügy-igazgatási jellegű, addig a fejlesztési terv a változó tanulási környezetre, az uniós és hazai megújuló közoktatási tartalmi igényekre, a hálózati típusú tanulásra és együttműködésre, a nyitott tanulási térre és környezetre jól reagáló, a kistérség közoktatási intézményei számára 5-8 éves időtávra tervezett dokumentum. A fejlesztési tervet a Többcélú Társulás feladata elkészíteni, megismertetni és egyeztetni a kistérség oktatási szereplőivel, fenntartóival. A tervezői csoport a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által meghatározott algoritmus mentén dolgozott. A 12 fős tervezői team az Ügynökség által meghatározott kompetenciákkal rendelkező szakemberek részvételével alakult meg. A tervezői csapatot közoktatási intézmény-típusonként (óvodabölcsőde, alapfokú oktatási intézmények, középfokú oktatási intézmények, szakszolgálati feladatellátás) állítottuk össze. A már meglévő, kialakult mikrotérségi-településcsoporti együttműködéseket alapul véve gyűjtötte be a szakértői team az adatokat. A Helyzetelemzés munkarész elkészítéséhez az oktatási intézmények statisztikai adatszolgáltatásait, az önkormányzati hivatalok által rendelkezésre bocsátott demográfiai táblákat vettük alapul. Ugyanakkor komplex kérdőíveket, adattáblákat készítettek a szakértők az intézmények és fenntartók számára, mely a létszámokra, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozó adatokon kívül az intézmények humán erőforrására, a továbbképzési adatokra és az infrastrukturális feltételekre is rákérdezett. Az elkészült dokumentum több szintű egyezetési folyamat keretében került pontosításra. Az egyeztetéseket településcsoportonként folytattuk le, a szakmai programok tekintetében részt vett a munkában a közoktatási szakmapolitika elsődleges fórumaként megalakult Dombóvári Oktatási Kerekasztal. A javaslat megfogalmazásának céljai: A tervezői csoport a dombóvári kistérségben egy esélyegyenlőséget biztosító, szakmai, infrastrukturális szempontból korszerű oktatási rendszer megteremtését tűzte ki célul javaslatai megfogalmazásával. A javaslat kialakításának az általános célokat átfogó hangsúlyos elemei a következők: - hálózatban, településcsoportokban való gondolkodás, mely a szakmai együttműködésen túl az intézmények erőforrásainak, speciális programjainak közös „hasznosításával” jár, - költséghatékony működtetés megteremtése az optimális és fenntartható szervezeti struktúra létrehozásával és közös humánerőforrás gazdálkodással, - a kialakult hálózatok szervezeti integrációjának megvalósítása új típusú feladatszervezési és intézményirányítási módszerek bevezetésével, - a pedagógiai szakmai munka megújítása annak érdekében, hogy a kistérség oktatási intézményeiből kikerülők azonos színvonalú tudásanyaggal rendelkezzenek, - az intézményekben folyó szakmai munka minőségének, eredményeinek egységes elvek mentén való ellenőrzése, mérése. A tervezőcsoport az alábbi célok érdekében javasolja a kistérségben a közoktatási feladatellátás új struktúrában történő biztosítását: - növekedjen a közoktatási intézmények működésének hatékonysága, eredményessége - biztosított legyen a minőségi színvonalú neveléshez-oktatáshoz való egyenlő hozzáférés esélye, valamennyi gyermek és tanuló számára

173

- a kialakítandó intézménystruktúra segítse elő az esélykülönbségek csökkenését, és az intézményválasztásban megnyilvánuló szelekciós mechanizmusok felszámolását - valamennyi közoktatási intézményben mérhetően növekedjen a „hozzáadott pedagógiai érték” - az új struktúrában történő feladatellátás járuljon hozzá a pedagógusok szakmai megújulásához, módszertani kultúrájuk fejlődéséhez, gazdagodásához. A javasolt új struktúra alapfeltételei: A fenti célok érdekében a dombóvári kistérség oktatási rendszerének hálózatos együttműködési rendszerét javasoljuk kialakítani. A kialakítandó integrált hálózatokban részt vevő településekre és intézményekre vonatkozóan általános követelményeket fogalmaztunk meg.

174

1.

Kistérségi, mikro-térségi alapon szervezett együttműködés A javasolt hálózat jól behatárolható központtal rendelkezzen. Ez Dombóvár esetében adott, hiszen a kistérség egyetlen városa hagyományosan központi szerepet tölt be. Megvizsgáltuk a lehetséges mikro-térségi alapú szerveződéseket is. A dombóvári kistérségben – a térség méreténél és egyközpontú jellegénél is fogva – nem alakultak ki „igazi” mikro-térségek. Csak településcsoportokról, település-párokról beszélhetünk, melyek speciális feladatot vállaló társulások kialakítása miatt jöttek létre. A térségben egy település-együttes jelenít meg szorosabb kapcsolatot: a Szakcs központtal működő településcsoport. Ezen kívül csak ún. település-párokról beszélhetünk, mint például Jágónak és Kaposszekcső, valamint Kurd és Csibrák. (Szakcs, Kocsola)

2.

Közoktatási feladatellátás széles körének ellátása, többcélú intézmény létrehozásának lehetősége A javaslat kiemelt célja az, hogy a közoktatási intézményrendszer egyes szintjeit elvégző, az oktatásból kikerülő gyermekek, tanulók a hálózatban részt vevő valamennyi intézmény esetében – függetlenül attól, hogy községi vagy városi intézményről van szó – jól megalapozott készségekkel, azonos színvonalú tudásanyaggal rendelkezzenek, így a gyermek, tanuló előmenetele, fejlődése a bölcsődétől egészen a középiskoláig jól kiszámítható, átlátható, minőségileg mérhető, ellenőrizhető legyen. A különböző szintű oktatási intézmények tantervei, pedagógiai programjai egymásra épülnek, az alapfokú és középfokú oktatási intézmények pedagógusai így pontosan tudják, hogy az intézménybe kerülő tanulók milyen kulcskompetenciák, tudás birtokában vagy éppen hiányában kezdik meg tanulmányaikat. 2009. augusztus 1-vel létrejött iskolahálózat ezt a célt szolgálja a bölcsödétől, óvodán át, az alapfokú és középfokú oktatáson keresztül, egészen a kollégiumi szolgáltatásig. Stabil gyermeklétszám, magas kapacitáskihasználtság A dombóvári kistérség lélekszáma, az óvodás és iskoláskorú gyermekek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A gyermeklétszám növekedése csak 2010-et követően prognosztizálható, addig a térség oktatási feladatellátását folyamatosan romló átlaglétszámok mellett kell megszervezni, fenntartani. A hálózatok kialakításánál célunk volt, hogy az integráció egészét tekintve a részt vevő települések és intézmények létszámai stabil növekedést mutassanak.

3.

Szakszolgálati feladatellátás teljes körű megoldása az integrációban részt vevő intézményekben A kistérség közoktatási intézményeiben 2004. szeptemberéig (a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásáig) a logopédiai ellátás az igényjogosult gyermekek/tanulók 0,02 %-át fedte le. Eddig az időpontig a gyógytestnevelés feladatait szervezett formában egy gyermek számára sem tudták a kistérség intézményei biztosítani. Jelenleg a Tolna Megyei Önkormányzat Móra Ferenc Általános Iskolája szervezi az ellátást a Többcélú Társulással kötött megállapodás alapján. A 2009. évi statisztika alapján elmondhatjuk, hogy jelenleg szinte teljes a lefedettség Az intézmény fenntartását a megyei önkormányzat hosszú távon nem tudja, nem kívánja vállalni. Amennyiben az intézmény megszűnik, vagy feladatellátása módosul, és nem tudja a jelenlegi ellátásokat biztosítani, az integrált intézmény keretén belül kell a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását megszervezni. 2009. januárban dönt Dombóvár Város Önkormányzata, a Móra Ferenc Általános Iskola átvételéről, illetve hogy mely intézményhez integrálható.

175

4.

A gyermekek, tanulók utaztatása megoldható a hálózatban részt vevő intézmények között, közlekedési kapcsolatok minősége Mivel a javasolt integrációs hálózatok meglévő együttműködésekre, már több éve működő intézményfenntartó társulási kapcsolatokra épülnek, a gyermekek, tanulók bejárása, közlekedése menetrend-szerinti járatokkal többségében már megoldott. A tervezői csoport és Társulás már korábban számításokat végzett Kurd-Csibrák-Gyulaj, valamint Szakcs térsége vonatkozásában a szervezett keretek közötti utaztatás megszervezéséről. Önálló iskolabusz működtetése az amúgy is forráshiányos önkormányzatok részéről nem megoldható, a települések inkább iskolabusz-szolgáltatás vásárlását vagy több feladatot is ellátó közösségi busz beszerzését tervezik. Nem történt meg az iskolabusz vásárlás, Kurd iskolája bérel iskolabuszt, amit maga tart fenn.

5.

A kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott pedagógiai program, az iskola óvoda szakmai munkájának ilyen irányba való fejlesztési lehetősége Az integrált oktatási hálózatot alkotó intézmények pedagógiai programjának megújítása nélkülözhetetlen. Szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása. A ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan fel kell váltania a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertannak: - módszertani változás (újfajta tanulásszervezési eljárások, kooperatív technikák, projektpedagógia, stb.) - a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének alkalmazása - nagy fontosságú az óvodás, kisiskolás korban elsajátított alapképességek és készségek fejlesztése továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak - a pedagógusok és az intézményvezetés felkészítése a kompetencia alapú oktatás elterjesztése érdekében

6.

„Egymást kiegészítő specialitások”, jól illeszthető pedagógiai programok, erőforrások A javasolt integrált oktatási hálózatot alkotó intézmények pedagógiai programjának összehangolhatónak kell lenniük, mint például: „ÖKO-iskola”- környezettudatos nevelés - egészségprogram összehangolása alapfokú művészetoktatás - drámapedagógia, színjátszás tanszak indítása - Pécs 2010 EKF program nemzetiségi oktatás vagy nyelvoktatás sporttevékenységek (labdarúgás utánpótlás, kosárlabda, úszásoktatás)

7.

Mindenki számára hozzáférhető tanórán kívüli foglalkozások körének bővítése A térség minden intézményének valamennyi egységében tanuló diák számára biztosítani kell az érdeklődésének, tehetségének, szükségleteinek megfelelő szakkörökön, foglalkozásokon való részvételét.

8.

„Optimális üzemméret” – méretgazdaságosság Az alapvetően közgazdaságtanból átvett szakszó – az optimális üzemméret fogalma – az oktatási intézmények működtetésének, az integrált hálózatok létrehozásának egyik legkényesebb pontja. A Regionális Fejlesztési Ügynökség által elvként megfogalmazott, maximum 12, önálló irányítással rendelkező intézményegységből álló hálózat/hálózatok kialakítására törekedett a szakértői csoport. A tapasztalatok azt mutatják, hogy önálló iskola hatékony fenntartására legalább 1500 fős település képes. Ez a tény legalább 4-5 település társulását teszi szükségessé. A javasolt hálózatok tagtelepülés száma 7 körül mozog. A kistérségi székhelyű oktatási hálózatok kialakításában a szakmai

176

együttműködésen túl szervezeti integrációra törekszünk. A létrejövő irányító szervezet és a feladatellátás szervezési módjának meghatározásában a tervezői csapat javaslata szerint a szakmai munka irányítása és a gazdasági irányítás szétválasztására kell törekedni, az integrált szervezet irányításában közgazdasági, menedzsment szemléletet érvényesítve.

2009. augusztus 1. A ”B”és a „C” integráció nem valósult meg.

177

Település

Jelenlegi ellátás Bölcsődei Óvodai ellátás nevelés

Általános iskolai oktatás 1-4. 5-8.

Középfokú oktatás

Alapfokú művészetoktatás

Közoktatási ellátás 5-8 éves terve Bölcsődei Óvodai Általános iskolai ellátás nevelés oktatás 1-4.

Dombóvár

x

X

X

X

X

Attala Kapospula Nak Szakcs Lápafő Várong Kocsola

-

X X X X X

X X X

X X

Dalmand

-

X

X

Kurd

-

X

Csibrák Gyulaj Döbrököz

-

Kaposszekcső Csikóstőttős

Jágónak

Középfokú oktatás

Alapfokú művészetoktatás

58. X

X

X - zeneművészei - táncművészet - színjátszás és dráma Valamennyi kistérségi intézmény tanulója számára

x

X

X

-

X zeneművészet táncművészet színjátszás -

-

X X X X X

X -

-

X

-

-

-

X

-

-

X

X

-

-

-

X

-

-

X X

X X

X X

-

-

X X

X X

-

-

X X

X X

X -

-

x zeneművészet -

X X X Összevont tanulócsoport X Összevont tanulócsoport X Összevont tanulócsoport X X

-

X X

X -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

X X Összevont tanulócsoport -

-

-

178

x zeneművészet x zeneművészet

A kistérség nevelési-oktatási feladatainak ellátását biztosító integrált oktatási hálózatok javasolt struktúrája, kialakításának ütemezése: 1.) Dombóvár-Csikóstőttős-Kaposszekcső-Jágónak-Döbrököz-Attala-Nak Kapospula települések részvételével biztosított ellátások az alábbi feladatellátási helyeken: Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, óvoda, napközi): Dombóvár, Csikóstőttős, Kaposszekcső, Döbrököz, Attala, Nak közigazgatási területén működő intézményegységekben bölcsőde Dombóvár óvoda Dombóvár, Döbrököz, Kaposszekcső, Csikóstőttős általános iskolai oktatás: Dombóvár, Csikóstőttős, Döbrököz Kaposszekcső közigazgatási területén működő intézményegységekben középfokú oktatás: Dombóvár közigazgatási területén működő intézményegységben (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) kollégium Dombóvár közigazgatási területén működő intézményegységben (Apáczai Kollégium) pedagógiai szakszolgálat: feladatellátás a Tolna Megyei Önkormányzattal kötött megállapodás alapján. kistérség egész területén a Móra Ferenc Általános Iskola ellátásában alapfokú művészetoktatás: dombóvári székhellyel működő intézményegységben, feladatellátás az integrált intézmény fenntartóinak közigazgatási területén

Kialakításának javasolt időpontja: 2008/2009 Megvalósult: 2009. augusztus 1-jével. A kialakított komplex intézményben, az eddigi keretekben biztosított ellátások folyamatossága mellett az alábbi feladatok felvállalását, és együttműködések kialakítását továbbra is szükségesnek tartjuk: -

-

-

-

-

a bölcsődei, óvodai ellátás egy intézmény keretében való működtetése szakmai együttműködés alapján a pedagógiai szakszolgálati feladatok teljes körű ellátása az integrációs hálózatban részt vevő valamennyi intézmény tekintetében (Móra Ferenc Általános Iskola, „Reménység” Napközi Otthon) alapfokú művészetoktatási tevékenységen belül a zenei oktatás szervezése az Apáczai Oktatási Központ Alapfokú Művészetoktatási intézményegységeként működő Zeneiskola bázisán drámapedagógia, diákszínjátszás bevezetése, tantervbe való beemelése – Dombóvár a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 Programhoz nemzetközi diákszínjátszó találkozó szervezésével kíván csatlakozni kollégiumi nevelés szervezése az integrált hálózaton belül a pályázati forrás bevonásával tervezett beruházások közös használata (sportlétesítményfelújítás) az Apáczai Oktatási Központ Belvárosi Általános Iskolai Tagintézménye ÖKOISKOLA Programjának kiterjesztése (közös környezeti nevelési programok, rendezvények, „Madárvárta”, erdei iskola) integrált pedagógiai rendszer (IPR) bevezetése valamennyi iskolai (általános és középiskolai) évfolyamon

179

-

-

a megkezdett kompetencia alapú nevelés-oktatás folytatása az Apáczai Oktatási Központ Óvodai Intézményegységének Szivárvány Óvodai Tagintézményében és az Apáczai Középiskolájában, az eredmények terjesztése az integrált intézmény más egységeiben valamennyi intézményegységben ki kell dolgozni, és egységesen biztosítani kell a tanulók számára a tanórán kívüli foglalkozások rendszerét, és az intézményen belüli áttanítás lehetőségének kihasználásával biztosítani kell a szakos ellátottságot

Dombóvár Város, Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Nak Községek Közoktatási Intézményfenntartó Társulása (rövidített neve: Kapos-menti Oktatási Társulás) Társulási Megállapodásban határoztak az Apáczai Oktatási Központ létrejöttéről. 2009. augusztus 1-jével megalakult az Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (rövid nevén Apáczai Oktatási Központ). Az újonnan létrejött többcélú, közös igazgatású közoktatási intézménynek 7 intézményegysége, illetve tagintézménye van. .Az intézmény főigazgatójának az Apáczai Oktatási Központ székhely intézményében (7200 Dombóvár, Arany János tér 21) alakítottak ki egy irodát. „A” integráció

2009.augusztus 1.

Az Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium szervezeti felépítése

180








2009. augusztus 1-vel létrejött új intézmény szervezeti felépítése. 2.) Szakcs, Várong, Lápafő, Nak, Kocsola részvételével biztosított mikrotérségi ellátások: Ø

Óvoda napközbeni ellátás:

Szakcs, Nak, Kocsola közigazgatási területén működő intézményegységekben

181

Ø

Általános iskolai oktatás:

Szakcs, Kocsola közigazgatási területén működő intézményegységekben

Kialakításának javasolt időpontja: 2008/2009. Kapospula intézményfenntartó társulást hozott létre óvodája fenntartására Nagyberki Község Önkormányzatával, így óvodája Nagyberki Általános Iskola és Óvoda tagintézményévé vált. A fenti települések intézményfenntartó társulást hoztak létre oktatási feladataik ellátására Szakcs község gesztorságával. A társulásban Szakcs község óvodája és általános iskolája, Kocsola község óvodája és általános iskolája, Nak község óvodája vesz részt. Lápafő és Várong községek óvodás-, és általános iskolás korú gyermekei a szakcsi oktatási intézményekbe járnak. A szakcsi intézményfenntartó társulás pályázatot nyújtott be, egy közoktatási integrált hálózat létrehozására, mely pályázat nem nyert, a mostani új pályázati kiírásnak azonban már nem felel meg a lakosságlétszám miatt. A szakcsi ÁMK-ból kivált a könyvtár, és az önkormányzat önállóan tartja fenn. A jelenlegi intézményfenntartó társulás csak szakmai együttműködést tartalmaz, nem céloz szervezeti integrációt, ennek megfelelően az együttműködés területei, és a megvalósításra vonatkozó szakértői javaslatok: Szaktárgyi munkaközösségek létrehozása, közös továbbképzések, szakmai szolgáltatások közös igénybevétele az intézménynek a bevezetésre tervezett szakmai programja szerint törekednie kell a helyi pedagógiai gyakorlat hiányosságainak megszüntetésére, a látens igények kielégítésére az intézmény az utazó szaktanári rendszer kialakításával teremtse meg a szakos ellátottság és a szakrendszerű helyettesítés lehetőségét a pályázati támogatásból tervezett infrastrukturális fejlesztés során megvalósítandó rekonstrukció és eszközbeszerzések az intézmény célrendszerével együtt teremtsék meg a bármilyen szempontból hátrányos helyzetben lévő gyermekek és tanulók esélykülönbsége csökkentésének lehetőségét az intézmény a kistérség más intézményeivel való kapcsolattartása és szakmai együttműködése során törekedjen a szolgáltatásbeli különbségek megszüntetésére, az azonos minőségű oktatáshoz való hozzáférés esélyének megteremtésére „B” integráció 2009. augusztus 1.

182

3.) Dombóvár, Dalmand, Kurd, Csibrák, Attala, Gyulaj részvételével biztosított ellátások – tervezet: Ø Ø Ø

óvoda, napközi ellátás:

Dombóvár, Dalmand, Kurd, Attala, Gyulaj közigazgatási területén működő intézményegységekben általános iskolai oktatás: Dombóvár, Dalmand, Kurd, Attala, Gyulaj közigazgatási területén működő intézményegységekben középfokú oktatás (gimnázium): Dombóvár közigazgatási területén működő intézményegységben

Kialakításának javasolt időpontja: 2010/2011 Az intézménynek valamennyi egysége a székhelytől való távolság miatt önálló irányítással rendelkezik, ami jelentősen megnöveli a tagintézmények számát. Ennek ellenére létszámadatait tekintve kezelhető egységet alkot. Tanuló és gyermeklétszáma a jelenlegi adatokkal számolva: Óvodás: 325 Általános iskolás: 913 Gimnáziumi tanuló: 628 Szakértői javaslatok az együttműködés és a feladatellátás megszervezésére: -

-

a kialakításra javasolt oktatási intézmény jelenleg kettő önállóan, és kettő társulásban fenntartott intézményként működik. Az integrált hálózatban történő működtetés feltétele, hogy a közös pedagógiai-művelődési programban a jelenlegi intézmények egyéni arculata, és a feladatellátás helyi sajátosságai megőrzésre kerüljenek, ugyanakkor a feladatellátás egységes színvonalát biztosítsák a települések gyermekeinek, tanulóinak. szaktárgyi munkaközösségek létrehozása, közös továbbképzések, szakmai szolgáltatások közös igénybevétele az intézmény az utazó szaktanári rendszer kialakításával teremtse meg a szakos ellátottság és a szakrendszerű helyettesítés lehetőségét

183

-

zeneoktatás iránti igény esetén a dombóvári székhellyel működő alapfokú művészetoktatási intézményegység számára minden tagintézményben meg kell teremteni a telephelyen történő feladatellátás lehetőségét

Amennyiben Gyulaj Község Önkormányzata tehervállaló képessége, valamint az intézmény kisebbségi oktatásban betöltött szerepének megőrzése miatt képes az intézményfenntartás feladatát egyedül vállalni, abban az esetben a gyulaji iskola és óvoda a sajátos feladatellátása miatt egy önálló intézmény keretében működhet. A kistérségben egyedül az 516. Sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégiumot a sokrétű feladatellátása, és a közoktatási rendszerben betöltött szerepe miatt javasoljuk önálló intézmény keretében működtetni, Fenntarthatósága érdekében – a munkaerő-piaci szükségletek figyelembevételével – a felnőttképzés, a munkaerő-piacról kivonultak integrációját elősegítő szolgáltatásnyújtás feltételeinek kidolgozását szükségesnek tartjuk.

184

„C” integráció

Jelenleg nincs koncepciója a településeknek arra, hogy ez az integráció 2010/2011. tanévben létre jöhessen.

185

INTEGRÁLT INTÉZMÉNY „A”

DOMBÓVÁR SZIVÁRVÁNY ÓVODA INTÉZMÉNY FENNTARTÓ TÁRSULÁS

SZAKSZOLGÁLATI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS

EGYSÉGES ISKOLA

JÁGÓNAK

CSIKÓSTŐTTŐS

I

I

NAK

B

KÖZÉPISKOLA

Ó

I

Ó

KAPOSSZEKCSŐ

BELVÁROSI INTÉZMÉNY FENNTARTÓ TÁRSULÁS

Ó

ATTALA KAPOSPULA

Ó

Ó

(1-4)

Ó

DÖBRÖKÖZ DÖBRÖKÖZ

I

Ó

186

INTEGRÁLT INTÉZMÉNY „B”

INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS KAPOSPULA

LÁPAFŐ SZAKCS

Ó NAK

I

KOCSOLA

Ó

Ó VÁRONG

I

187

Ó

INTEGRÁLT INTÉZMÉNY „C”

DOMBÓVÁR KÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS

INTÉZMÉNYFENNTARTÓ TÁRSULÁS

JAÁMK

CSIBRÁK

I

Ó

KÖZÖSSÉGI HÁZ

Ó

I

ATTALA

GYULAJ Ó

KÖZÉPISKOLA

Ó

KURD

I

I

DALMAND

Ó

I

I

Ó

188

I

„B” integráció. Kapospula nem csatlakozott a szakcsi központú integrált oktatási hálózathoz. „C” integráció: Jelenleg nincs koncepciója a településeknek az integrációra.

189

5. Nyomon követés és értékelés A DDKFS-ben megfogalmazott elvárások A stratégia megvalósítása – a fejlesztési programok és a szükséges erőforrások tervezése - folyamatos nyomon követést és értékelést tesz szükségessé. Ennek legfontosabb eszközei lehetnek: · ·

· · · · ·

A kiépítendő ágazati minőségértékelési rendszer keretei között elkészítendő rendszeres elemzések, azok régiós vonatkozásai A stratégia eredményességi céljaihoz rendelt, a célrendszerben kidolgozásra javasolt indikátorok számára rögzített referenciapontok időpontjában (2008-ben, 2010-ben, 2013-ban) elkészített időközi értékelő jelentés a stratégiában megfogalmazott célok teljesüléséről, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által tervezett régiós és ágazati koordinációs mechanizmus, illetve az általa gyűjtött információk, a DD stratégia támogató rendszerében jelezett testületek és koordinációs csoportok együttműködéséből és tevékenységéből kialakítandó értékelési elemek, Regionális közoktatási információs rendszer működtetése, Regionális szintű mérések, értékelések elvégzése, visszacsatolása, Monitoring program kidolgozása és folyamatos működtetése.

A KKFT szempontjából elsősorban az utolsó három pontot kell figyelembe vennünk, illetve terveznünk. Jelen KKFT II. főfejezetének 2.4. és 2.5. alfejezetében leírt irányelvek ennek megfelelően a régiós monitoring rendszer felállításának szükségességét, illetve alapelveit hivatottak megteremteni.

Jelen KKFT-t, a rendkívüli helyzetektől eltekintve (pályázati kiírások, jogszabályi változások, stb.) célszerű kétévente a tervezési időszakban értékelni, felülvizsgálni és legitimálni. Dombóvár, 2009.október 31.

190

1. Melléklet: A közoktatási intézmények részletes bemutatkozása 1.1. Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A dombóvári Belvárosi Iskola és AMI 2004-ben három intézmény összevonásával jött létre. Társadalmi és tanulási tapasztalatszerzési lehetőségek széles körét kívánják biztosítani diákjaik számára, figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket, igényeiket. Két speciális és két általános tanterv szerint haladó osztály van évfolyamonként. A nagy hagyományú ének-zene tagozat a zenei jártasságok, készségek, képességek, a hangszeres zenei ismeretek fejlesztésén túl, a néphagyományok (néptánc) őrzését is magas szinten végzi. A zenei tagozatos diákok idegen nyelvként angolt tanulnak. Német nemzetiségi osztályokba azokat a nemzetiségi elkötelezettség nélküli gyermekeket is várjuk, akik magas szintű nyelvoktatásban szeretnének részesülni. Cél, hogy a német anyanyelvi képzésen túl, a középiskolai nyelvi tagozatokra való felkészítés és az alapfokú nyelvvizsga lehetőségének megteremtése. Nemzetiségi (német) tánc és különböző nemzetiségi hagyományokból táplálkozó programok teszik színesebbé a nyelvtanulást. Az általános tagozatot választó gyermekek harmonikus fejlődését szolgálják a tehetséggondozó-, felzárkóztató-, képességfejlesztő programok, sportkörök, szakkörök A tanulók testi-lelki fejlődését jól segíti az iskola kitűnő adottságai: parkosított, füves udvar, környezetvédelmi mintakert, jól felszerelt játszóterek, könyvtár, szaktantermek, nyelvi labor, számítástechnika tantermek, jó akusztikával rendelkező aula, sportudvar, tornaterem, táncterem. Az intézmény Ivanich utcai tornaterménél sok hiányosság tapasztalható: „libeg” a parketta, beázik a tető, vizesblokkok, bútorzat, nyílászárók felújításra szorulnak. A tornacsarnok térelválasztó függönye sem tölti be funkcióját. Az udvari futópálya környékén a vízelvezetést is meg kellene oldani, valamint hiányos a telek körüli kerítés. Mindezek megvalósulása esetén az eddig is nagy kihasználtsággal működő terem még jobban betölthetné szerepét. Az iskolában működő 50 éves múlttal rendelkező ének-zene tagozat nagy múltú hagyományokkal rendelkezik. Városunknak – a megyében elsőként, országosan az elsők között – 1958-ban alakult meg az első ének-zene tagozatú osztály. Ez természetesen nem volt előzmény nélküli. A század húszas éveitől fokozatosan erősödő zenei kultúrája volt Dombóvárnak. Éveken keresztül Kodály Zoltán személyesen is részese volt zenei életünknek. Az ő koncepciója alapján kezdődött el az általános iskoláskorú gyerekek zenei nevelése. A kistérségben az alapfokú művészetoktatás és zeneművészeti képzés központja Dombóvár. Először a hangszeres képzés indult el, majd kibővült táncművészeti tagozattal. Jelenleg a Belvárosi Általános Iskola tagintézménye, de kihelyezett oktatás folyik a József Attila ÁMK Általános Iskolájában is, valamint a kistérség teljes területéről vannak diákjai. Az iskola zeneművészeti ágai: szolfézs, zongora, hegedű, furulya, fuvola, klarinét, kürt, trombita, dob, kamarazene. Az elmúlt években átlag 300 növendék tanult ezeken a szakokon. Létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az iskola növendékei az iskolai, városi rendezvények rendszeres szereplői, és a térség zenei találkozóinak résztvevői. A versenylehetőségeket is kihasználják; így az elmúlt években eredményesen szerepeltek megyei szolfézsversenyen. Nemcsak egyéni, szólista formában foglalkoznak hangszeres zenével, van az iskolának fúvószenekara és két kamaraegyüttese is. Ők is aktív résztvevői a város és városkörnyéki rendezvényeknek és versenyeknek (Tamási Kamarazenei Találkozó, Tolna megyei négykezes zongoratalálkozó) A táncművészeti képzés társastánc kategóriában folyik, melynek időtartama 6 év Három csoportban (kezdő, középhaladó, haladó) folyik az oktatás. Beiskolázási „körzete” Dombóvár város és a teljes kistérség, így Kurdról, Döbröközről és Kaposszekcsőről is vannak növendékei az iskolának. Bemutatóik, táncversenyeik szép és érdekes színfoltot jelentenek az iskola és a város életében. 191

A továbblépés lehetőségét biztosítja, hogy megalakult a városban a Dombóvári Táncsport Egyesület, ahol a legtehetségesebb, illetve az alapképzésből kikerülő növendékek folytathatják tevékenységüket. Ökoiskola, térségi ökoiskolai központ Az intézmény pedagógiai programjában kiemelt feladat a környezeti nevelés. Hitvallásuk: a rendszerszemlélet, a holisztikus látásmód, a környezetbarát életvitel, a konstruktív környezetharmonikus életvezetés, a környezet javainak mértéktartó felhasználása, a pozitív ökológiai szemlélet, a gyermekek tapasztalataira és kooperatív munkájára épülő élményközpontú környezetkép kialakítása. Az intézmény megfelel az ökoiskolákkal szemben támasztott pedagógiai elvárásoknak, biztosítják és megteremtették a feltételeit a kooperatív módszereknek, csapatmunkának és a technikai gazdasági elvárásoknak. Az elmúlt két évtized alatt kidolgozták és alkalmazták: - a környezetadekvát tereptanulmányok formáit (terepgyakorlat, terepmunka, környezetés természetvédelmi akciók, témanap, témahét, erdei iskola) - a szabadég-iskolai program intézményi feltételeit és színtereit: szaktantermek, múzeum, szakkönyvtár, oktatóközponti terem, madárvédelmi mintakert, iskolapark, intézményen kívüli bázishelyeket kijelöltük és elkészítettük a feldolgozáshoz szükséges oktatási anyagot – eredi iskolai munkafüzetek, feladatlapok - az erdei iskola programban három évfolyam vesz részt (4., 5., 6. évfolyam) - kidolgozták az intézmény hagyományteremtő és hagyományőrző zöld programjait és rendezvényeit (kiemelkedik ebből a „Madarak és fák napja” országos verseny meghirdetése, szervezése és lebonyolítása) - az intézményen belül működő oktatóközpont 1979 óta terepi ás akkreditált pedagógusképzést végez Az ökoiskola és szabadég-iskolai program megvalósítását biztosító külső partnereink: Herman Ottó Oktatóközpont, „Tolna megye természeti értékeiért” Alapítvány, KOKOSZ, MME, „Mókus suli” Oktatóközpont, Árpádtető, DDNP Oktatóközpont, Pécs

1.2. Farkas Attila Uszoda A városi uszoda 1973-ban létesült elsősorban a szabadidős és a versenysport igényeinek kielégítése céljából. A létesítmény fenntartója a Városi Tanács, majd Dombóvár Város Önkormányzata volt. Az épület belső terében egy 25 m-es, vízvisszafogatóval nem rendelkező medence került kialakításra, és a felhasználók számához képest csekély alapterületű szociális helyiségekből állt, melyet többször igyekezett a fenntartó felújítani. Ezek a rekonstrukciók átfogó korszerűsítést nem eredményeztek, elsősorban állagmegóvás volt a célja. Az önkormányzat mindig fontos feladatának tekintette az utánpótlás nevelést és a tehetséggondozást, a gyermekek egészséges életmódra nevelését, valamint a városban is egyre többen ismerték fel az önként vállalt, rendszeresen végzett szabadidősport tevékenység jelentőségét. Meg kellett teremteni annak lehetőségét, hogy minden évszakban széles rétegek tudjanak mozogni az egészségük érdekében. Mindezek érdekében az önkormányzat az uszoda tevékenységének szervezésével, a versenysport és az úszásoktatás feladatainak ellátásával 1996-ban az Illyés Gyula Gimnáziumot bízta meg. Az intézményi feladatellátás keretében kistérségi szinten került megszervezésre az általános iskolás korosztály úszásoktatása, és a Dombóvári Sportiskola, mint egyesületi úszószakosztály működtetése.

192

2003. évben az uszoda üzemeltetési feladatait a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. vette át, amely a működtetéshez és fejlesztéshez pályázati forrásokat továbbra sem tudott bevonni. A törvényi előírások értelmében a vízvisszaforgatóval nem rendelkező uszodai létesítmények 2005. április 30-ig működhettek, amennyiben a szükséges fejlesztéseket nem hajtották végre, az uszodát ebben az időpontban be kellett volna zárni. Dombóvár Város Önkormányzata ehhez a beruházáshoz 38,9 millió Ft támogatást nyert 2004. novemberében a Dél-Dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanácstól, és ennek segítségével valósult meg a medence korszerűsítése. A fejlesztés keretében a vízvisszaforgató berendezés üzembe helyezése mellett a medenceburkolat és a zuhanyzók felújítását, szellőztető rendszer korszerűsítését végezték el, valamint a rossz állapotban lévő tetőszerkezet hibáit javították ki. Az utóbbi években az uszoda magas kihasználtsággal működött, a délelőtti órákban a rendelkezésre álló időben az iskolások úszásoktatását végezték, délután edzéseket, tömegsport foglalkozásokat tartottak, és a lakosság számára csak az esti órákban és hétvégén tartották nyitva a létesítményt. Úszásoktatásban résztvevő tanulók száma Edzések heti óraszáma Tömegsport céljára igénybevett heti óraszáma

2005/2006. tanév Dombóvári: 575 Kistérségi: 225 21

2006/2007. tanév Dombóvári: 688 Kistérségi: 221 22

144

108

Az úszószakosztály országosan is kiemelkedő teljesítményt mondhat magáénak: 2006. évi kiemelkedő eredmények Minősítés: - „Ifjúsági aranyjelvény” – 4 fő Magyar Bajnokság: - Országos Gyermek Bajnokság 3. helyezés Vidékbajnokság: - Országos Vidékbajnokság 2.-3.-4.-6.-7.-8. helyezés - Országos Rövidpályás Vidékbajnokság 1-8. helyezés Nemzetközi versenyek: - XI. Nemzetközi Verseny 1-3. helyezés - XXVIII. Sipos Márton Nemzetközi Úszóverseny 1-3. helyezés Rangos hazai versenyek: - Dél-Dunántúli Régió bajnokság 1-3. helyezés Mindenképpen indokoltnak tartjuk, hogy a XXI. században minden általános iskolás gyerek szerezzen vízbiztonságot, és alapfokú tanulmányainak befejezésekor biztonsággal tudjon legalább egy úszásnemben úszni. Jelenleg az uszoda az iskolai úszásoktatás iránti igényeket korlátozottan ki tudja elégíteni, a versenysport igényeinek azonban többnyire nem felel meg. Az úszóegyesület versenyeket a létesítmény korlátozott befogadóképessége miatt nem tud szervezni, a medencetér nézők számára kialakított területtel nem rendelkezik, a öltözők és zuhanyzók mérete, felszereltsége a dombóvári úszókat is korlátozottan tudja kiszolgálni. A lakosság számára továbbra is csak az esti és hétvégi időszakban tudja a létesítmény használatát biztosítani. A létesítmény az alapterület mérete és a beépítettsége miatt további, az úszáshoz kötődő és a szolgáltatások színvonalát emelő lehetőségeket (pl. megfelelő befogadóképességű helyiség szárazföldi edzések megtartására, berendezett konditerem) nem tud nyújtani, továbbá a jelenlegi medence kialakítása és gépészeti felszereltsége nem teszi lehetővé, hogy az óvodás korosztály úszásoktatását is biztosítani lehessen. Az igények ismeretében indokolt, hogy az úszás lehetőségét az eddigieken túl minőségi többletszolgáltatással, nyitva tartás bővítésével minél szélesebb rétegek számára biztosítani lehessen.

193

1.3. József Attila Általános Művelődési Központ A dombóvári József Attila Általános Művelődési Központ integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. 2005/2006-os tanévtől egy felújított, korszerűbb esztétikusabb, biztonságosabb intézményként várja a gyermekeket. Személyi és tárgyi eszközök koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa a társult községek – Attala, Nak, Dalmand –, Dombóvár és Újdombóvár lakosságának az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó szükséges feltételeket, lehetőségeket. A József Attila ÁMK hét intézményegységből áll. A Százszorszép Óvodában tevékenységközpontú óvodai nevelés folyik. A hagyományos tevékenységeken kívül számtalan lehetőséget biztosít a gyermekeknek képességeik fejlesztésére. Óvodánk: – az érdeklődő gyermekeknek néptánc és ugrókötél foglalkozásokat tart – szülői igényeknek megfelelően, előkészítő jelleggel nemzetiségi német nyelvet tanít – a gyermekek kézügyességének fejlesztésére origami és barkács tevékenységeket szervez – gazdag programkínálattal igyekszik a szülőket bevonni a gyermekek tevékenységeibe – a kompetencia-alapú oktatás jegyében ezen program alapú csomagok segítségével kompetencia-alapú nevelés folyik Az óvoda hagyományos rendezvényei: § Ovinyitogató, ovinap § Óvodabál § Hangverseny § Játszóház § Kirándulások § Sportversenyek § Pünkösdölő § Területi néptánc- és népi játék találkozó § Táncház, stb. Az attalai óvodában tevékenységközpontú óvodai nevelés folyik. A hagyományos tevékenységeken kívül számtalan lehetőséget biztosít a gyermekeknek: - nevelési feladataik megvalósítása érdekében biztosítják a derűs, szeretetteljes, családias légkört – a családi nevelést kiegészítve – a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását - keresik a lehetőséget a szocializációs nehézségek csökkentésére, a kapcsolatteremtés, a kommunikáció biztonságának erősítésére - vegyes csoport lévén – biztosítják a gyermekek életkorának megfelelő életritmust, a folyamatos napirendet, kiemelten a szokásszabályok gyakorlási lehetőségének végzésére - biztosítják a sokoldalú tapasztalatszerzést, változatos tevékenységi lehetőségekkel, a differenciált fejlesztés lehetőségét a gyermekek egyéni fejlődési ütemének megfelelően A dalmandi óvodában is tevékenységközpontú óvodai nevelés folyik: o

o o o o o

kiemelkedő jelentőséget biztosítanak a tevékenységek rendszerének komplexitására, gyakorlat-centrikusság, a realitás dominál a gyermek személyiségfejlesztésének középpontba helyezésével a ma és a holnap felnőttjének a természeti és társadalmi környezetbe való beilleszkedését kívánja célként kitűzni maga elé a környezetben való tevékeny eligazodást, sőt aktív részvételt segítik elő a gyermekek ezirányú nevelésével cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel tanuljon, tapasztaljon, érzékeljen a gyermek és a valódi környezetben meglévő problémákkal foglalkozzon az udvar fákkal, növényekkel van betelepítve sporteszközökkel nagyon jól ellátott az óvoda 194

nevelési elveiben kiemelkedő: - gyermekközpontúság - nevelés elsődlegességének hangsúlyozása - nyugodt, meleg, szeretetteljes nevelési légkör - esztétikus környezet - gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése - esélyegyenlőség megteremtésére törekvés - elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra - a gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül - a gyermekek fejlődéséhez sürgetés mentes egyéni utak biztosítása - a gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér biztosítása, a gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése - a gyermek tisztelete, a gyermek jogainak érvényesítése - a gyermek mozgásigényének feltételek nélküli biztosítása - a külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése A naki óvodában is tevékenységközpontú óvodai nevelés folyik: o

kiemelkedő jelentőséget biztosítanak a tevékenységek rendszerének komplexitására, gyakorlat-centrikusság, a realitás dominál a gyermek személyiségfejlesztésének középpontba helyezésével o a ma és a holnap felnőttjének a természeti és társadalmi környezetbe való beilleszkedését kívánja célként kitűzni maga elé o a környezetben való tevékeny eligazodást, sőt aktív részvételt segítik elő a gyermekek ezirányú nevelésével o cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel tanuljon, tapasztaljon, érzékeljen a gyermek és a valódi környezetben meglévő problémákkal foglalkozzon o nevelési elveiben kiemelkedő: - gyermekközpontúság - nyugodt, meleg, szeretetteljes nevelési légkör - esztétikus környezet - gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése - esélyegyenlőség megteremtésére törekvés - elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra - a gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség keretein belül - a gyermek tisztelete, a gyermek jogainak érvényesítése - a gyermek mozgásigényének feltételek nélküli biztosítása Az attalai iskolában 4 évfolyamos, alsó tagozatos összevont oktatás folyik 1 osztályban: - a szülők és a gyerekek igényeihez igazodva lehetőséget biztosítunk a tanulók képességeinek kibontakoztatására, érdeklődésük kielégítésére a tantárgyi programok terén - a jól bevált hagyományokat követjük, de befogadói vagyunk az újításoknak - az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása - megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének saját értékeit - szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy az iskola és a szülő érezze közösek a céljaink érdekeink - személyes példamutatás, neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására - a 4. osztály elvégzése után minden tanuló képes legyen eredményesen folytatni az általános iskolai tanulmányait - jó kapcsolat az önkormányzattal, és más partnereinkkel - segítsünk gyermekeink természetes fejlődését A dalmandi iskolában általános iskolai oktatás folyik 1-8. évfolyamban: - kívánjuk a szabadságot, ami egyben az autonómiát, a különbség hangsúlyozását jelenti, de felelősséget is - fontosnak tartjuk a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi életet, a szolidaritást o

195

-

elengedhetetlennek érezzük az önismereten alapuló öntudatot, mely egyben a másik ember tiszteletét is jelenti - lényegesnek tartjuk a munka szeretetét, az igényességet, a szakszerűséget. –nagyra becsüljük a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát Az újdombóvári általános iskola nyolc évfolyamos, ahol alapfokú nevelés-oktatás folyik. Iskolánk: – az első évfolyamtól kezdve, az igényeknek megfelelően német nemzetiségi nyelvoktatást szervez tagozatos osztályban, vagy csoportban, nyelvoktató kisebbségi formában, ezt a tevékenységet a Német Kisebbségi Önkormányzat is támogatja – az első évfolyamtól kezdve a 8. évfolyamig testnevelés tagozatot (vagy csoportot) szervez, melyre a város minden területéről vesz fel gyermekeket, a jelentkezőknek alkalmassági felvételit szervezve – az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően matematika tagozatot szervez 5. osztálytól kezdődően, osztályban, vagy csoportban, 4. évfolyamban előkészítő jelleggel matematika szakkört indít, hetedik, nyolcadik osztályban felvételi előkészítőt tart – minden évfolyam normál osztályában nagy hangsúlyt fektet az alapkészségek, kompetenciák kialakítására, fejlesztésére – az idegen nyelv tanítását kötelező jelleggel 4. évfolyamban kezdi, de lehetőség van előkészítő jelleggel harmadik évfolyamtól idegen nyelv tanulására, ötödik évfolyamtól emelt óraszámú idegen nyelv tanulását biztosítja, hetedik, nyolcadik évfolyamban idegen nyelvi felvételi előkészítő foglalkozásokat szervez – a szükségleteknek, és lehetőségeknek megfelelően 7., 8. évfolyamban magyar nyelv, irodalom és matematika tantárgyakból nívócsoportos oktatást folytat – a 4., 6., 8. évfolyam végén házi vizsgát tartunk, illetve ennek tudjuk be az ugyanezen évfolyamokon megtartott országos, illetve megyei méréseket – részt veszünk a Világ-nyelv programban, melynek keretében idegen nyelvi tanulóközpontként működhetünk – 2005. szeptemberétől elkezdtük a kompetencia alapú oktatás bevezetését a ROP-os pályázat segítségével beszerzett eszközök, és a kidolgozott szakmai anyag segítségével – az e-oktatás bevezetéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak a ROP-os pályázat beszerzéseinek köszönhetően – 2006. szeptemberétől – egy HEFOP-3.1.3. – pályázat segítségével bevezetjük az 1. és 5. évfolyamokban – felmenő rendszerben – a kompetencia alapú oktatást a tanórák egy részében – az első és ötödik évfolyamokban indítva, felmenő rendszerben és programkövetéssel kompetencia-alapú oktatás folyik az alábbi kompetenciaterületeken: · szövegértés 1. és 5. évfolyamban és felmenő rendszerben · matematika 1. és 5. évfolyamban és felmenő rendszerben · szociális 1. évfolyamban és felmenő rendszerben · életpálya-építés 5. évfolyamban és felmenő rendszerben A Művészeti Iskola iskolánkban szolfézs csoportot működtet, és hangszeres zenét is tanít. Iskolánk munkájáról, tevékenységéről, programjairól, előadásairól, versenyekről gyakran olvashatunk tájékoztatást, cikkeket a városi, megyei lapokban. A dombóvári honlapon már található iskolánkról információ. Külföldi kapcsolatunk mindeddig jól működött, reméljük ezután is folytathatjuk közös programjainkat a németországi Bad Mergentheim város Kopernikusról elnevezett iskolájával, ahova évente 20-30 tanulónk látogatott, gyakorolva a német nyelvet. A Közösségi Ház tevékenységét szeretnénk úgy kiépíteni, hogy a városrész lakói, különös tekintettel a fiatalokra, nem csak a közéleti, hanem a szórakozási, szabadidős tevékenységeiket is itt tudják lebonyolítani.

196

1.4. Szivárvány Óvoda és Bölcsőde A dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde többcélú, részben önálló intézmény. (15 óvodai csoport és 5 bölcsődei) A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde széles program kínálatot biztosít a gyerekek számára azáltal, hogy óvodai egységei speciális programmal működnek. A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Erzsébet Óvodai Intézményegységében magyar nyelvű roma kisebbségi nevelés folyik, valamint a hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelését is ellátják. A német nemzetiségi kétnyelvű nevelés a játékos nyelvtanulást és a nemzetiségi kultúra megismerését segíti. Az óvodai egység ROP pályázati támogatással, kidolgozta és alkalmazza a hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelésének programját, amelyben nagy hangsúlyt fektetnek a szocializációra, a beszédfejlesztésre és megsegítő módszerek alkalmazására. A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Székhely Óvodájában az egészségprogram működik, az új módszerek alkalmazása is a program része. (mozgásterápia, drámapedagógia) Mindkét módszer jól alkalmazható a problémával küzdő és a tehetséges gyerekek fejlesztésében egyaránt. A drámapedagógia terén az óvoda kiadványt készített saját gyakorlata bemutatására, amit pályázati támogatással eljuttatott az ország 200 óvodájába. A környezeti nevelés, a környezetvédelem a Bezerédj Amália Óvodai Intézményegység és a Döbröközi Tagóvoda nevelési gyakorlatában hangsúlyos. A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde uszodájában 30 éve eredményesen folyik az óvodás gyerekek vízhez szoktatása és úszás tanítása, melyben a város és a város környék óvodásai is részt vesznek. (2006. december-2007. december között szünetel a működése) Az intézmény minden óvodai egységében lehetőséget biztosítunk a hitoktatásra igény szerint, ellátjuk a sajátos nevelési igényű gyerekek integrált nevelését.

Óvoda

Német nemzetiségi

Roma program

Integrált nevelés (SNI, hátr.ányos h.)

Egészségprogram

Környezeti nevelés pr.

Mozgásterápia

Kompetencia alapú nev.pr. Drámapedagógia

Hittan

úszás

A Szivárvány Óvoda és bölcsőde programkínálata

Szivárvány Székhely Ó. Bezerédj A. Ó.Ie. Erzsébet Ó.Ie. Döbröközi Tagó.

0 0 1 0

0 0 1 0

1 1 1 1

1 0 0 0

0 1 0 1

1 0 1 0

1 1 1 0

1 1 1 1

1 1 1 1

1 0 0 0

A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde egységeinek 1-1 csoportjában a HEFOP 3.1.3 pályázati támogatással részt veszünk a kompetencia alapú nevelés programjának adaptálásában. A program segíti az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a szükséges kompetenciák megalapozását. A bölcsőde intézményhez kerülésével a bölcsőde-óvoda átmenet zökkenőmentesebbé válik, javul a két intézmény típus közötti együttműködés.

1.5. Galló József Általános Iskola A gyulaji Galló József Általános Iskola és Óvoda gyermekei és tanulói többsége hátrányos helyzetű és/vagy roma származású. A roma és a magyar hagyományok tiszteletben tartásával, egy olyan szolgáltató befogadó típusú iskola került kialakításra az elmúlt években, melynek eredményeképpen gyermekeik létszáma folyamatosan nő. A 3 csoportos óvodában és a nyolc évfolyamos megújult iskolában folyik az oktató-nevelő munka. Az etnikai programon belül valósul meg a cigány népismereti nevelés, és beás nyelvoktatás is, melyhez kapcsolódóan egyedüli vállalkozásként az intézmény elkészítette a hozzákapcsolódó 197

nyelvkönyvet és munkafüzetet az OKM és JPTE anyagi, szakmai támogatásával. Az etnikai program egyik specialitása, hogy valamennyi gyermek számára a tanórákon hozzáférhetővé válik a roma kultúra. Magyarországon az elsők között kezdték alkalmazni az Integrált Pedagógiai Rendszert, nyertesei az Országos Integrációs Hálózat „bázisiskolai” projektjének. Ennek köszönhetően számtalan esetben keresik az intézményt, módszertani-szakmai segítséget kérve. Rendkívül szerteágazó délutáni szakkörökkel és egyéb képesség-kibontakoztató foglalkozásokkal, egyéni fejlesztéssel, az SNI tanulók integrált oktatásával segítik a tehetséges, vagy a lemaradó gyermekek fejlesztését. Így például, tanítanak angol nyelvet, működik kézműves szakkör, néptáncoktatás, furulya és gitároktatás, kiemelkedő eredményeket értek el a sport területén is. Az intézmény pedagógusai rendkívül változatos módszerek alkalmazásával teszik eredményesebbé oktató-nevelő munkájukat (kooperatív tanulásszervezés, drámapedagógia, projektmódszer). Az iskola felújításával lehetősége nyílt a gyermekeknek és pedagógusoknak egyaránt, hogy a legkorszerűbb IT eszközök alkalmazásával tegyék tartalmassá és érdekessé a tanórákat. Minden évben kiemelkedő rendezvényük a Dimbes Dombos Derby, melyet az idén már megyei szinten került megszervezésre.

1.6. Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola A Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola Kaposszekcső, Csikóstőttős, Jágónak települések által közösen fenntartott intézmény. Csikóstőttősön tagintézményként általános iskola (1.-4. évfolyam), valamint 2 csoportos óvoda működik. Kaposszekcsőn 1-8. évfolyamos általános iskola és 2 csoportos óvoda fogadja a gyermekeket. A hatékony működés érdekében Jágónak településen 2006/2007-es tanévtől kezdődően megszűnt az óvodai csoport. A két óvodai egység összehangolt, elfogadott Óvodai Nevelési Programmal rendelkezik. A kaposszekcsői óvoda jellegzetessége a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, barátságos, családias légkörben. Célunk olyan program megvalósítása, amely a differenciálást, az egyéni képességfejlesztést jelöli meg a fejlesztés eszközéül. 1. A differenciált fejlesztés hangsúlyosságának szükségességét indokolja: - továbbra is óvodánk fogadja az SNI-s gyerekeket, a fejlesztést fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus segíti - a Jágónakról érkező gyerekek szociális hátrányainak kompenzálása - az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése 2. A környezeti nevelés fontosságát hangsúlyozzuk, hiszen már óvodás korban kell megkezdenünk a környezetvédő, természetszerető ember személyiségének kialakítását: - a falusias jelleg erősítése hagyományok ápolásával - programunk felfogható évkörként is – az évszakok változása köré csoportosulnak a hagyományok és az ünnepek - állatok és növények megfigyelése természetes környezetben, madárkert kialakítása az udvaron - népi mesterségek megismerése (kapcsolat a helyi fazekassal) - kedvcsinálás az iskolai német nemzetiségi oktatáshoz játékos, dalos, verses foglalkoztatással a délutáni napirendbe építve - csatlakozunk a helyi német nemzetiség hagyományőrzéséhez (disznóölés, Márton nap) 3. Mozgásfejlesztés, amely szorosan kapcsolódik a környezeti neveléshez A nagy tágas udvar adta lehetőségek kihasználása kedvez a nagymozgások fejlesztéséhez. A megfelelő mozgásprogram készítésével nemcsak a fizikai, hanem az értelmi képességek is pozitív irányba alakíthatók. A nagyobb mozgásigényű gyerekeknek lehetőségük van részt venni a helyi fociedzéseken. 198

A csikóstőttősi óvodában gyermekközpontú, sokoldalú, harmonikus, differenciál fejlesztést alkalmazzuk a pedagógiai munkánk során, de nagyobb hangsúlyt fektetve a mozgásfejlesztésre és a környezeti nevelésre. 1. az óvodai kötelező testnevelés foglalkozásokon és a mindennapi testnevelésen kívül többféle mozgásos lehetőséget nyújtunk a gyerekeknek (három éve működik a foci, két éve a kosárlabda és a német nemzetiségi néptánc foglalkozás) 2. jó földrajzi és természeti adottságokkal rendelkező községünkben a külső világ tevékeny megismerése, a környezeti nevelés kerül előtérbe (különböző helyszíneken a konkrét megtapasztalást, a tapasztalatgyűjtést, az élménynyújtást fontos feladatnak tekintjük) 3. élményszegény környezetből érkező gyerekeknek a községen belül a természetes környezetben való megfigyelések, tapasztalatgyűjtések (Forrásvíz, „Cene-kút”, patakpart, erdei séták, rét, mező, kerti munkák, háziállatok, tehenészet), a városok közelségét kihasználva kisebb kirándulásokat tehetünk, ezáltal betekintést nyerünk a városi életbe is 4. óvodánk fogadja az sajátos nevelési igényű gyerekeket is, a fejlesztést jelenleg gyógypedagógus irányításával óvodapedagógus végzi. Iskolánk három község – Csikóstőttős, Jágónak, Kaposszekcső – közös fenntartású intézménye. A bejáró tanulók száma jelentős, mintegy 108 fő. Az intézmény két fő irányba kötelezte el magát: · az elsők között kezdték meg a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását, melyhez folyamatosan alakítják a tárgyi és személyi feltételeket · a sváb hagyományokkal rendelkező Kaposszekcső és Csikóstőttős településeken a sváb-német hagyományok megőrzése, a német nyelv felelevenítése (felmenő rendszerben német nemzetiségi csoportok indítása, nyelvi labor, nyelvi szaktantermek) Az általános iskola szakmai programja támaszkodik és ráépül az óvodák programjára. 1. Fontos, kiemelt helyet foglal el az iskola szakmai programjában a környezeti nevelés, a környezetvédelem. Ez beépül a tantervünkbe. Intézményünkben turisztikai szakkör működik, tanulóink rendszeres résztvevői az ilyen jellegű vetélkedőknek, ismeretterjesztéseknek. A szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékgazdálkodási ismeretek bővítése folyamatos és hosszútávú feladatokat ró pedagógusra, szülőre, gyerekre egyaránt. 2. Elsők között kezdtük meg a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását. E speciális feladatot folyamatosan erősítjük, tárgyi-személyi feltételeit javítjuk. Szoros egymásra épülés van az óvodában már elkezdett ilyen irányú tevékenységgel. Megfelelő szakember háttérrel rendelkezünk, pedagógusaink közül többen ebben az irányban képzelik el másoddiplomás továbbtanulásukat. 3. Az óvodában elkezdett játékos német nyelvtanulási foglalkozásokra épül az iskola német nemzetiségi nyelvoktatása. Községeinkben erős sváb hagyományok élnek, melyek továbbvitele igény a településeken lakók részéről. Iskolánk ezen igényeknek kíván megfelelni. A német nyelv oktatása mellett megismertetjük a tanulókkal a hagyományokat, szokásokat, ruházatot, életvitelt. A nyelvtanulás hatékonysága érdekében szükséges a nyelvtanárok folyamatos képzése, a tárgyi feltételek fejlesztése, nyelvi labor kialakítása, nyelvtanuláshoz szükséges CD-k, DVD-k beszerzése. Nyelvi táborokon, partnertelepülési kapcsolatokon, ösztöndíj programokon keresztül szeretnénk fejleszteni tanulóink tudását. 4. A korszerű oktatási formák fenntartják a tanulók érdeklődését, elősegítik a tanulás módjának megújítását. Az iskolaépület régi szárnyának részleges felújításával a számítástechnikai ismeretek tanításának bővítését, fejlesztését tervezzük. 5. A tanórán kívüli tevékenységek közül a német nemzetiségi hagyományokat őrző 25 éves Ifjúsági Fúvószenekar utánpótlásának biztosítása érdekében új alapokra helyeztük a zenei oktatást. Az alsós, zene iránt érdeklődő és tehetséges tanulók számára szakképzett zenepedagógust foglalkoztatunk. Mellette a gyakorlási lehetőségeket a műkedvelő eddigi 199

zenekarvezető közreműködésével biztosítjuk. Az elkövetkezendő évek létszámnövekedéséhez megfelelő szakemberek rendelkezésre állnak. 6. Évek óta működik, és jelentős létszámot mozgat a labdarúgó sportág intézményünkben. Óvodáskortól a 8. osztály befejezéséig biztosítjuk a rendszeres sportolást a fiúknak, de az érdeklődő lányoknak is. A heti 1-4 foglalkozáson mintegy 100 fő vesz részt. A körülmények javításával (műfüves 12 x 24 játéktér, 60 m-es futópálya rekontán borítása) szeretnénk a szakmai munka színvonalát is emelni és esetleg más sportágakat is indítani (atlétika). Tantestületünk véleménye, hogy az eddig működtetett és bevált programjainkat kell jól megvalósítani. A megújulásra való törekvés nemcsak külső, de belső kényszere is kell, hogy legyen egy jó tantestületnek.

1.7. Körzeti Általános Iskola és Óvoda A kurdi Körzeti Általános Iskola és Óvoda közös igazgatású többcélú intézmény, mely ellátja az óvodai nevelés és az alapfokú oktatás és nevelés feladatait. Fenntartója a csibráki és kurdi önkormányzatok által létrehozott közoktatási intézményfenntartó társulás. Beiskolázási körzete elsősorban Csibrák és Kurd települések, de járnak általános iskolai tanulók és óvodás gyermekek Döbröközről, Gyulajról és Hőgyészről is.. Az eltérő szociokultúrális hátérrel érkező gyerekek integrált nevelése izgalmas pedagógiai kihívás. Ellátják ezen kívül még a sajátos nevelési igényű gyerekek oktatását-nevelését, ezt logopédus és gyógytestnevelő is segíti. Jelenleg 24 sajátos nevelési igényű, valamint 2 mozgássérült gyermekkel foglalkoznak. A tanítási folyamaton túl, elősegítve a nevelési feladatok megvalósulását, számos szabadidős foglalkozást (néptánc oktatást, sportköröket, erdei iskolát, és az iskolai környezet elvárásához igazodva tűzoltó szakkört) szerveznek. A 2007/2008-as tanévtől kezdődően a kötséghatékony működtetés érdekében a csibráki telephellyel működő általános iskolai osztály (1-3. évfolyam), valamint az 1 csoportos óvoda gyermekei/tanulói a kurdi székhelyű intézményekben kerültek elhelyezésre.

1.8. Napsugár Óvoda A kapospulai Napsugár Óvoda egy vegyes életkorú gyermekcsoporttal működik. A folyamatos felújításoknak köszönhetően a gyermekek modern, jól felszerelt intézményben tölthetik napjaikat. Az épület akadálymentesített, ezáltal alkalmas mozgáskorlátozott gyermekek fogadására is. Nevelési programjukban kiemelt szerepet kap a mozgás, a környezeti nevelés, a fejlesztő pedagógiai elemek. A kis létszámú gyermek és alkalmazotti közösség előnye, hogy szeretetteljes, családias légkört tudnak biztosítani. 2009. szeptember 1-óta a Nagyberki Általános Iskola és Óvoda tagintézménye.

1.9. Általános Művelődési Központ A szakcsi Általános Művelődési Központ intézménye 2007. szeptemberétől a kocsolai Általános Iskolával és Óvodával, mint tagintézménnyel bővült. Általános iskolái Szakcs és Kocsola településeken egyaránt 8 évfolyammal, óvodái szintén a két feladatellátási helyen 2-2 gyermekcsoporttal működnek. Napi kapcsolat jellemzi az intézményi egységek közötti szakmai munkát, megtartva önállóságukat, mely szakmai sajátosságukból adódik. Az óvodával napi szakmai a kapcsolat, kiemelten az óvónők és az alsós tanítók között. Közös munkával készítik elő a beiskolázást, igyekeznek azonos elvekkel, módszerekkel könnyíteni az óvodából az iskolába lépés feltételeit. Mindezt segíti, hogy az alsós tanítók óvodapedagógusi végzettséggel is rendelkeznek. Iskolánk körzeti feladatokat ellátó iskola 8 évfolyammal, a település 200

egyetlen iskolája. A beiskolázott tanulók 4 községből járnak az iskolába â013 Szakcs, Lápafő, Várong, Nak. Az 1959-ben épület iskola, mely 1990-ben bővítésre került, megfelelő elhelyezést biztosított az eddigiekben és jelenleg a 150 fős tanulóközösség számára. Az iskola állaga közepes, nagyobb felújítást a későbbiekben a nyílászárók, a fűtés és világítás igényelnek. Az oktatáshoz szükséges eszközök (a nélkülözhetetlenek) rendelkezésünkre állnak, beszerzésük folyamatosan történik. A tanulók elhelyezésére jelenleg 8 tanterem, számítástechnikai terem, tornaszoba, technikai terem és gyakorlókert áll rendelkezésre. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére, sportolásra egy bitumenes udvar és egy füves sportpálya, egy kettős funkciójú könyvtár áll rendelkezésre, mely az iskolai és a községi könyvtári tevékenységet szolgálja. Folyamatosan történik a környezet parkosítása, rendezése. Az audiovizuális ellátottság a kor követelményeinek megfelelő. A számítástechnikai oktatáshoz szükséges eszközök korszerűek, további korszerűsítésük pályázatok útján folyamatos. Úgy gondoljuk, hogy meglévő körülményeink megfelelőek pedagógiai céljaink megvalósításához. Természetesen számolnunk kell a folyamatos elhasználódással, felújítással is. Az intézmény 2007/2008-as tanévben emelt óraszámú angol nyelv oktatását kezdte meg. Kapcsolatban állunk a Talentum Művészeti Iskolával , akiknek segítségével társastánc és népi hangszer (citera,furulya) oktatása folyik. Az Általános Művelődési Központ, mint a közoktatásügyi rendszer egy önálló egységének - a működésében ezért szükségszerűen fogalmazódnak meg különböző minőségi követelmények. Eleget tenni e követelményeknek nem csak azt jelenti, hogy az intézmény teljesíti saját küldetését, valamint a szaktárca és a fenntartó elvárásait, hanem azt is, hogy mindent megtesz hosszú távú jövőjének megalapozásáért.

1.10. „Reménység” Napközi Otthon A dombóvári „Reménység” Napközi Otthon részben önálló többcélú intézmény szociális és oktatási feladatok ellátását végző intézmény, mely 2001. szeptemberében alakult. 2006 novemberétől egy minden igényt kielégítő, felújított, 800 m2 alapterületű épületrészben működik. Az otthon alaptevékenysége a Dombóvár és környékén fogyatékossággal élő gyermekek és fiatalok napközbeni ellátása, foglalkoztatása, korai fejlesztése és gondozása, valamint fejlesztő felkészítése. Az intézményben magasan képzett terápiás munkatársak és gondozók végzik munkájukat. A nappali ellátás mellett kiemelt feladata az otthonnak olyan komplex szolgáltatások biztosítása, amely lehetőséget teremt az önálló életvezetés kialakítására és a társadalmi integrációra. Az ellátást egyéni fejlesztési, gondozási és foglalkoztatási terv alapján végzi az intézmény, mely magában foglalja az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, szociális és foglalkoztatási rehabilitációt, ezen belül a munka- rehabilitáció és fejlesztő felkészítést. Az intézményben a rehabilitáció során kiemelt szerepet kapnak a különböző terápiák, melyek a fiatalok önértékelését és önbecsülését szolgálják. Különös figyelmet kap a gyógytorna, a bábterápia, zeneterápia és a gyógyterápia. Az intézményben 2002 óta korai gondozás és fejlesztő felkészítés is működés. A gondozás kiterjed mozgásfejlesztésre, zenepedagógiára, logopédiára, gyógytornára és gyógypedagógiára is. Tekintettel a 18 év alatti ellátottakra, az intézmény az oktatási tevékenység keretében ellátja a tanköteles korú gyermekek fogyatékosságuktól függő, egyéni és csoportos habilitációs, fejlesztő célú felkészítését, képzését és foglalkoztatását, továbbá korai fejlesztését és gondozását. A tanköteles korú ellátottak esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 30/A.§ értelmében 2010-től kötelező lesz a fejlesztő iskolai oktatásra való áttérés, amely heti 5 alkalommal, napi 4 órás fejlesztési feladatot jelent. A korai fejlesztésben részesülő gyermekek 2009. szeptember 1-vel váltak tanköteles korúvá, ezért a fejlesztő iskolai oktatásuk már 2009/2010. tanévtől esedékesé vált, így a fejlesztő iskolai oktatást 2009. szeptember 1-vel az intézmény bevezette. 201

1.11. Szent Orsolya Iskolaközpont A Dombóvári Szent Orsolya Iskolaközpont intézmény tulajdonosa 1996. óta a Római Unióhoz tartozó Szent Orsolya Rend Magyar Tartománya, aki 2005. augusztus 1-jétől a fenntartói jogokat is gyakorolja. Az iskola alapfeladata a harmonikus testi és lelki fejlődéshez, valamint a középfokú továbbtanuláshoz szükséges képességek kialakítása, az általános szintű műveltség megalapozása, a fiatalok egészséges életre való nevelése. Ennek megvalósításához a Katolikus Egyház tanításainak megfelelően kell eljárnunk. Elsődleges célunk az iskolába járó gyerekeknek a keresztény értékrend átadása. Meggyőződésünk, hogy erkölcsi és testi nevelés területén komoly feladatunk van. Ezért a testnevelést speciális tanterv szerint oktatjuk emelt óraszámban, ezáltal egészséges, harmonikusan fejlődő, fegyelmezett tanulók nevelésére törekszünk. Az intézmény zeneiskola működtetésének keretén belül lehetőséget nyújt a hangszeres zenetanulás személyiségfejlesztő hatásának felhasználására. Törekszünk biztonságot adó, szerető légkörben szépre, jóra, igazra nevelni, tanítani a gyermekeket.

1.12. Móra Ferenc Általános Iskola A Tolna Megyei Önkormányzat Móra Ferenc Általános Iskolája (7200 Dombóvár, Szabadság u. 18.) speciális általános iskola, tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekeket nevel, oktat. Az iskolába a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján vehetők fel a tanulók. Az iskola beiskolázási körzete Dombóvár és a városkörnyék, de a megyehatáron túlról is fogadhat tanulókat. 2004 óta az intézmény végzi a városkörnyéken a gyógytestnevelési, a teljes kistérségben pedig a logopédiai feladatokat is. Az iskola jelenlegi épülete, felszereltsége, berendezése jó feltételeket biztosít a nevelő-oktató munkához. A tizenkét tanterem mellett rendelkezésre áll technikaterem, számítástechnika szaktanterem, könyvtár, tanulókonyha, tornaszoba, szertárak, tároló helyiségek. A belső terek lehetővé teszik a szabadidő kulturált eltöltését, az aula a közös iskolai rendezvények helyszíne. A sportudvar a szabadtéri sportoknak és programoknak biztosít jó feltételeket. Az iskolában huszonegy pedagógus dolgozik. Szakmailag jól felkészültek, többségük két, három diplomával rendelkezik. A nevelőtestület tagjai elkötelezettek a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása iránt. A Pedagógiai programnak megfelelően az intézményben biztosított az informatika és az idegen nyelv oktatása, a logopédiai ellátás is. Több szakkör közül választhatnak a tanulók, és részt vehetnek a diáksportkör munkájában is. Az iskola újsága a „Móra Firka”, melyet a gyerekek írnak és szerkesztenek. A „Cinege Cipője Alapítvány” az intézmény tanulóinak szabadidős, és sportprogramjait támogatja.

1.13. Margaréta Református Óvoda A dombóvári Margaréta Református Óvoda fenntartója a Dombóvári Református Egyházközség és a Tolnai Református Egyházmegye. Felvételi körzetünk Dombóvár város egésze, illetve a város térsége. Csoportok száma: 4, ebből 1 csoportban kétnyelvű német nemzetiségi nevelést biztosítunk. Óvodánkba elsősorban azoknak a szülőknek a megkeresését várjuk, akik gyermekeiknek keresztyén szellemiségű nevelést szeretnének családias, szeretetteljes környezetben biztosítani, illetve elfogadják az óvodánk által képviselt értékeket. Óvodánk jól felszerelt új tornaszobával rendelkezik, ahol rossz idő esetén is sokat mozoghatnak, játszhatnak a gyermekek. Udvarunkon biztonságos fa mászókák, hinták, fedett homokozó változatos tevékenységre nyújt lehetőséget a gyermekeknek.

202

Neveléssel célunk, hogy a gyermekek képességeit oly módon fejlesszük, - figyelembe véve az életkorukat és egyéni fejlettségük fokát -, hogy az iskolakezdéshez szükséges képességekkel, érettséggel rendelkezzenek. Differenciált tevékenységekkel biztosítjuk a lassabban haladó, illetve a tehetséges gyermekek fejlesztését. Fontosnak tartjuk a hagyományok ápolását, városunk megismertetését, környezetünk szépségének megmutatását, óvását, a családdal való szoros együttműködést, közös programok szervezését. Óvodánkban rendszeresen látogatnak előadóművészek, gyermekszínházi előadásokat látogatunk. Az óvodás úszáson való részvételt biztosítjuk a gyermekeknek.

1.14. Apáczai Csere János Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium A 2007/2008-as tanévtől a döbröközi általános iskola egységes iskolaként működik a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskolával Apáczai Csere János Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium elnevezéssel. Az egységes iskola előnyeit az alábbiakban látják az ott dolgozó pedagógusok: · megoldódik az iskola szakos ellátottsága, amely a kevés óraszámban tanított tárgyaknál több éve problémát jelentett · az egyetemi diplomával rendelkező pedagógusok „áttanítanak” a középiskolai szakaszba, továbbkísérve ezzel tanítványaikat · a tanulók továbbhaladása az egymásra épülő tantervek által folyamatos · a pedagógusok közös szakmai munkaközösségekben dolgoznak együtt, amely az iskolai szakaszok közti átmenetet, az arra való felkészítést, valamint az egyéni szakmai fejlődést segíti elő · érettségire felkészítő 9-12. osztály indult szeptembertől Döbröközön A döbröközi iskola mindemellett megőrizte régi sajátosságait: · első osztálytól számítástechnikai tanítás folyik · angol és német nyelv oktatása folyik 3. évfolyamtól · a zeneiskolai tagozaton fúvós hangszeres oktatás történik, amelyet előkészít az első osztálytól harmadik osztályig tartó furulyaoktatás · erdei iskola kerül megszervezésre az 5.-6. osztályos tanulók részére · a hagyományőrző néptánccsoport utánpótlását az iskolai néptánccsoport biztosítja · a gyermekek programjait (színházlátogatás, úszásoktatás, kirándulás) a „Gyermekeinkért Alapítvány” támogatásával, valamint pályázati forrásokból tudjuk megvalósítani 2007-ben lesz az iskola fennállásának 100 éves évfordulója, melyet méltó rendezvénysorozattal kívánnak emlékezetessé tenni az ott dolgozó pedagógusok és ott tanuló diákok. Az épületek folyamatos karbantartása, a belső festési munkák elvégzése elengedhetetlen. A nyílászárók karbantartása, egy részének cseréje főként energiatakarékossági szempontból megoldandó. - A világítótestek cseréje mindhárom épületben szintén időszerű korszerűsítési feladat. - A vizesblokkok felújítása, korszerűsítése az iskolában és az óvodában is szükséges - Az akadálymentesítés nem megoldott egyik épületben sem - Egy megfelelő alapterületű zsibongó kialakítása a vizesblokkok áthelyezésével megoldható az iskola épületében. - A két nyelvi szaktanterem bővítése, felszerelése fontos feladat - Az iskola udvarának térkövezésével egyidejűleg a vízelvezetés problémája is megoldódna. További növények, fák – bokrok ültetése, a kicsiknek fajátékokkal felszerelt játszó park kialakítása szerepel a tervekben. - Felszereltséget korszerű bútorzat, nyelvi labor és multimédiás eszközök beszerzésével szükséges javítani

203

Kollégium A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja (46/2001. OM rendelet) alapján készített és 2004. szeptember 1-jétől érvényes Kollégiumi Alapprogramunk a helyi intézményi jellemzők között megállapítja, hogy a város három középiskolájának három kollégiuma közül a fenntartó kimutatása szerint az akkor még Apáczai Csere János Szakközépiskola Kollégiuma a legkihasználtabb, azóta ez a jellemző nem változott a férőhelyek és bentlakók arányát tekintve. Dombóvárnak a középiskolákat és kollégiumaikat érintő sajátossága még, hogy a mi középiskoláink nem csak városkörnyéki ill. kistérségi beiskolázású, hanem regionális, sőt országos, hiszen vannak olyan érettségi utáni szakképzéseink, amelyek vagy csak nálunk, vagy az országban a miénken kívül csupán egy-két helyen indulnak. Jelenlegi 9-12. évfolyamos kollégistáink között van szekszárdi, várdombi, paksi, sárpilisi, nagykanizsai; és nő azon 13.-15. évfolyamos kollégistáink aránya, akik ezekre az OKJ-s képzéseinkre jelentkeztek/jelentkeznek (Tapolcáról, Szigetvárról, Érdről, Budapestről ill. Debrecenből és környékéről vannak kollégistáink). Ez utóbbi 18-20 éves fiatalok már rendelkeznek összehasonlítási alappal a kollégiumi ellátás színvonalát illetően, tehát bár a jelenlegi kollégium megfelel az ellátási kötelezettségét tekintve a törvényi minimumnak, az oktatási piaci versenyben ennél többet kell nyújtani. A tervezett kollégiumi rekonstrukcióban az Európai Uniós kívánalmaknak megfelelő diákotthoni szociális ellátási színvonal mellett éppen a tervezett szakkollégiumi terem (termek) is külön szolgáltatást jelenthetnének. Kollégiumi Alapprogramunk kiemeli a speciális neveltetést igénylőkkel való külön foglalkozást is mint nevelőtestületünk biztosította szolgáltatást. Ez jelenti egyrészt a kollégiumunkba is egyre nagyobb számban kerülő szociokulturális hátrányokkal küzdőket (pl. csonkacsaládból érkezők); jelenti a hozzánk érkező és növekvő számú kisebbségekhez tartozó kollégistákat (a magukat romának vallók); és jelenti a szintén növekvő számú sajátos nevelési igényű tanulókat. Az Európai Uniós szabványnak megfelelő kollégiumi szociális ellátás pedig minden bizonnyal pozitív kitörési mintát adhatna a sajnos igen nagy szociokulturális hátránnyal érkező kollégistáinknak: 3-4 személyes szobákhoz tartozó külön vizesblokkokkal. A Kollégiumi Alapprogramunk is kimondja, hogy a kollégium egy nevelési egység, ahol mindenki nevel mindenkit: diák a diákot, nevelő a diákot és diák a nevelőt; természetesen ez utóbbi irányító funkciója mellett. Alapprogramunk az országos alapprogram mintájára (és a közoktatási törvény értelmében) megszabja, hogy a heti egy egyéni foglalkozás melletti heti két lehetséges csoportfoglalkozáson a csoport napi életén kívül milyen központi tematikát kell megtárgyalni 9 – 13. évfolyamon. Ez utóbbi foglalkozásokat nevezzük tematikus csoportfoglalkozásoknak (lehetséges évi 22 foglalkozás). Ezek megtartására – kooperatív módszerrel, tréning jelleggel – különösen fontosak lennének a mobil bútorzatú, a XXI. századnak megfelelő oktatástechnikai eszközökkel felszerelt szakkollégiumi termek. Kollégiumunk az 1990-es évek közepe óta szervezi a Tolna Megyei Kollégiumok Kulturális Diáktalálkozóját, e rendezvényeink az utóbbi alkalmakkor már regionálisak voltak pécsi, balatonboglári, székesfehérvári, stb. résztvevőkkel. Az iskola és kollégium tárgyi feltételeinek optimális kihasználtságát e rendezvények is elősegíthetnék. Mindezen a jövőbe mutató szükségleteken túl sürgetővé teszi a kollégium rekonstrukcióját az idei nyár (2007. augusztus közepe) csőtörése a kollégiumi épületszárnyban, ami miatt a fenntartó lezáratta a kollégium fiúszárnyát. Jelen pillanatban 124 férőhelyünk van a kollégiumban úgy, hogy az I. emeleti lányrészt megnyitottuk a fiúknak, és a II. emeleti lányrész maradt lány kollégistáinknak: a megmaradt 44 férőhelyen 42-en laknak – egy kivételével 8 személyes hálókban. Ez a zsúfoltság nemcsak a fizikai összezártság miatt okoz problémákat, hanem a zsúfoltsághoz képest négyzetesen megnőtt mentálhigiénés, pszichikai eltérések miatt is. Elismerendő ugyanakkor, hogy mind lány, mind fiú kollégistáink egyelőre türelemmel viselik ezt a kényelmetlen helyzetet.

204

Apáczai csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (a továbbiakban Apáczai Oktatási Központ) Az Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (rövidített nevén Apáczai Oktatási Központ) egy olyan 8 általános iskolai, 5 középiskolai, 12 alapfokú művészetoktatási és 3 szakképzési évfolyammal működő többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amelynek székhelye Dombóváron, az Arany János tér 21. szám alatt található. Itt működik az egységes iskola 9-14. évfolyama, valamint az integrált intézmény kollégiumi intézményegysége. Az egységes iskola általános iskolás diákjai – 18. évfolyamon – Döbröközön tanulnak. Az intézmény általános iskolai tagintézményei 2 feladat-ellátási helyen biztosítják az alapfokú oktatást 1-8. évfolyamokon: Dombóváron a Belvárosi Általános Iskolai-, valamint a Kaposszekcsői Általános Iskolai Tagintézményben. A kaposszekcsői tagiskola csikőstöttősi telephelyén 1-4. évfolyamos általános iskolai oktatás folyik. Az óvodai intézményegységen belül 5 tagóvoda üzemel – 3 Dombóváron, 1 Kaposszekcsőn és 1 Döbröközön. A csikóstöttősi óvodai csoport a Kaposszekcsői Óvodai Tagintézmény telephelye. Többcélú intézményünkön belül szociális feladatokat ellátó bölcsődei intézményegység is működik. Integrált intézményünk keretében alapfokú művészetoktatási intézményegység is megtalálható, ahol az érdeklődő diákok művészeti nevelése folyik 3 művészeti ágban: zeneművészet, táncművészet, szín- és bábművészet. Az Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet látja el. Ez az intézmény az alábbi jogelőd nevelési – oktatási intézmények integrációjával jött létre 2009. augusztus 1-jén: § §

§ §

Szivárvány Óvoda és Bölcsőde – Dombóvár Kaposszekcsői Óvoda és Általános Iskola - Csikóstöttősi Tagiskola - Óvoda Kaposszekcső - Óvoda Csikóstöttős Belvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Dombóvár Apáczai Csere János Egységes Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium – Dombóvár, Döbrököz

Az intézményegységek és tagintézmények az integrációt követően is tovább folytatják azt a szakmai munkát, amit 2009. augusztus 1-jét megelőzően végeztek.

205

Az Apáczai Csere János Bölcsőde, Óvoda, Általános és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium szervezeti felépítése








206

Az intézmény fenntartója: Az intézmény közös fenntartására társult önkormányzatok: Gesztor: Dombóvár Város Önkormányzata Székhely: 7200 Dombóvár, Szent István tér 1. Tag:

Attala Község Önkormányzata Székhely: 7252 Attala, Kossuth Lajos utca 15. Csikóstőttős Község Önkormányzata 7341 Csikóstőttős, Hunyadi tér 24. Döbrököz Község Önkormányzata 7228 Döbrököz, Páhy utca 45. Jágónak Község Önkormányzata 7362 Jágónak, Kossuth Lajos utca 22. Kapospula Község Önkormányzata 7251 Kapospula, Béke tér 21. Kaposszekcső Község Önkormányzata 7361 Kaposszekcső, Táncsics utca 30. Nak Község Önkormányzata 7215 Nak, Fő utca 127.

Az intézmény gyermek- és tanulólétszáma, ill. alkalmazottainak a száma a 2009. októberi statisztika alapján: Bölcsődei Intézményegység 5 csoport

51 gyermek

12 gondozónő

Óvodai Intézményegység 6 feladat-ellátási helyen

21 csoport

529 gyermek

41 21 dajka és 1 óvodapedagógus óvodatitkár

135 diák

13 pedagógus

Egységes Iskolai Intézményegység Ø Döbröközi Általános Iskolája 8 évfolyamon

8 tanulócsoport

Ø Apáczai Csere János Középiskolája Gimnáziumban

2 évfolyamon 2 osztály

64 diák

14 pedagógus 207

Szakközépiskolában

25 tanulócsoport

701 diák

45 pedagógus

Összesen

2 tanulócsoport

765 diák

59 pedagógus

Belvárosi Általános Iskolai Tagintézmény 8 évfolyamon

31 tanulócsoport 695 diák

67 pedagógus

Kaposszekcsői Általános Iskolai tagintézmény 8 évfolyamon

8 tanulócsoport

184 diák

17 pedagógus

Ø Csikóstőttősi Telephelye 4 évfolyamon

2 összevont tanulócsoport

31 diák

4 pedagógus

Kollégiumi Intézményegység 3 csoport

81 diák

3 kollégiumi nevelő

Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység Ø Dombóvári feladat-ellátási helyen Zeneművészeti ág

269 növendék

19 pedagógus

Táncművészeti ág

58 növendék

1 pedagógus

Szín- és bábművészeti ág

9 növendék

1 pedagógus

336 növendék

21 pedagógus

Összesen

Ø Döbröközi feladat-ellátási helyen Zeneművészeti ágban

26 növendék

1 pedagógus

208

51

bölcsődés

12

gondozónő

529

óvodás gyermek

41

óvónő

22

dajka, óvodatitkár

1045

általános iskolás diák

101

általános iskolában dolgozó pedagógus

765

középiskolás diák

59

középiskolában dolgozó pedagógus

362

művészetoktatásban tanuló

22

zenetanár

1

hangszerkarbantartó

81

kollégista

3

kollégiumi nevelő

60

technikai dolgozó

2833

gyermek és diák összesen

321

209

közalkalmazott összesen

A integráció

2. Melléklet: Adattáblák, táblázatok, grafikonok Dombóvár Szakszolgálati feladatellátás

Intézm. fennt. Jágónak

I

B

Középisk.

Ó Cs.tőttős

Ó

Ó

Ó

Kapospula

Nak

Döbrököz

Ó

I

Attala Döbrököz

(1-4) I

Ó

C integráció ó

B integráció

Kurd Intézm. fennt. Csibrák

Dombóvár JAÁMK

Intézm. fennt. Dalmand

I I

Belvárosi Intézm. fennt.

Ó

Kaposszekcső

I

Szivárvány Óvoda Intézm. fenntartó

Egységes Iskola

I Ó

Közép isk.

Ó

Intézm. fennt.

I

Nak Szakcs

I I

Attala

Ó

I (1-4)

I

Ó Kapospula

Ó

Kocsola

I

Közép isk.

Gyulaj

Ó

Ó

Ó

210

Várong

Ó

Ó

Lápafő

1. ábra:

A lakosságszám alakulása a kistérségben 1990-2006 között 36500 36068 35937

36000

35711 35532

35524 35431

35500

35314

35295 35157

35000

35127 34952

34541

34541

2000

34855

1999

lakosságszám

35598

34631

34576

34500

34000

Forrás: KSH Tolna Megyei Évkönyv 2006.

2. ábra: A kistérség lakosságának megoszlása életkori csoportonként


211

2006

2005

2004

2003

2002

2001

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

33500

3. ábra: Iskolázottsági mutatók a Dombóvári kistérségben, 2006. február 1.


4. ábra:

A nyilvántartott munkanélküliek életkori megoszlása 27,38% 25%

14,40%

13,79%

11,34% 6,20% 1,89%

15 -19

év

20 -24 kö zöt t

25 év

-29

kö z öt t

30 év

-39

kö zöt t


212

év

40 -49 kö zöt t

év

50 - 55 kö zöt t

56 - 71 év év kö kö zöt zöt t t

A nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti megoszlása 2009. április 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 60 év feletti

56-60 éves

213

51,55 éves


46-50 éves

41-45 éves

36-40 éves

31-35 éves

26-30 éves

21-25 éves

17-20 éves

0,00%

22. ábra: A kistérség általános iskoláiban pályázati támogatások összege 2004-2007 között Iskola neve Belvárosi i.f. József A. i.f. Döbrököz i. Gyulaj i. Kaposszek csői i.f Kocsolai i. Kurd i.f. Móra i. Szakcs i.f. SZOR Gárdonyi i.

Megyei 1.468.960

Igényelt támogatás Régió Ország 1.387.500 1.780.000

EU -

Megyei 1.468.960

Elnyert támogatás Régió Ország 1.387.500 2.050.000

EU -

Összesen elnyert 4.906460

2.863.000

-

2.400.000

120.000.000

2.561.000

-

2.215.216

120.000.000

124.776.216

690.000

-

370.000

-

690.000

-

370.000

-

1.060.000

1.600.000

-

6.000.000 600.000

158.000.000 25.444.000

1.196.000

-

6.000.000 545.000

158.000.000 -

164.000.000 1.741.000

527.000 810.000 1.189.960 3.600.000

-

1.640.000 2.731.000 2.400.000

25.444.000 34.956.450 153.000.000 -

474.000 710.000 752.000 -

-

1.640.000 2.585.000 -

25.444.000 3.000.000 -

25.918.000 2.350.000 3.337.000 3.000.000 -

23. ábra: Középiskolák elnyert összes támogatása 2004-2007 között Iskola Támogatás összege Megyei Régió Ország EU Apáczai Cs. J. SzkI. 1.257.000 23.941.515 Illyés Gyula Gimnázium 2.490.000 5.290.000 516. sz. ISZI és Kollégium 2.700.000 17.668.368 20.650.000 69.800.000

24. ábra: A z e ln y e r t tá m o g a tá s o k m e g o s z lá s a a k is té r s é g b e n 2 0 0 4 - 2 0 0 7 . (% )

9%

0%

13%

h e ly i m egyei

0%

r e g i o n á li s o rs z á g o s E U -s /n e m z e tk ö z i 78%


214

Összesen 25.198.513 7.780.000 110.818.368

22. ábra: Bejárók aránya az általános iskolákban az utóbbi három évben 40% 39%

Szakcs 18% 19%

Kurd Kocs ola

26%

1% 1% 0%

45%

Kapos s zekcs ő 1% 1% 1% 1% 1% 1%

Gyulaj Döbrököz

50% 49%

5% 6%

Csikós tőttős Cs ibrák

47%

0% 0% 0%

3%

Móra F. Ált.Is k. SZOR Gárdonyi G. Ált.Is k.

52% 0% 0% 0% 9% 9% 9%

Dalmand Nak Attala

59% 55%

0% 0% 0% 0%

Józs ef Attila Is kola

2007/2008

2006/2007

2005/2006

5% 5% 8% 7% 6% 14%

Belváros i Ált.Is k. és AMI

17% 16%

0%

10%

20%

215

30%

40%

50%

60%

265 110 63 70

34% 21% 13% 16% 14% 0% 0% 0%

252 113 110 91 1779 1629 1605 22 19 18 18 10 0 113 103 100 17 14 0 40 33 34 151 145 143 133 141

98 66 60 418 346 395 13 5 5 9 4

0% 87% 60% 66% 23% 21% 25% 59% 26% 28% 50% 40%

71%

23%

38%

9% 2% 5% 4% 6% 0% 0% 0%

26 22 64 98 122 0 3

45%

63 26 30 6 6

56% 25% 37% 30% 35% 43% 39%

10 9 9 68 79 104 104 132

25% 27% 26% 26% 45% 54% 57% 73% 78% 87% 94% 216

72 13 24 28

10 1 0 0 0 12 16 20 99 100

0% 0% 24% 24% 4% 6% 8% 0% 0% 17% 0% 0%

7%

16%

6%

23 30

3% 4%

31 1 1 1

4% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%

56 42 35 80 73 67

6% 3 0%

0% 0% 3% 10% 6% 0% 3% 0% 0% 0% 0% 8% 11% 11% 14% 74% 69% 71%

A három év átlaga

775 533 496 487 244 246

6% 6%

Veszélyeztetett tanulók aránya

2007/2008 2005/2006 József Attila 2006/2007 Iskola 2007/2008 2005/2006 SZOR Gárdonyi 2006/2007 Géza Általános Iskola 2007/2008 Móra Ferenc 2005/2006 Általános 2006/2007 Iskola 2007/2008 2005/2006 2006/2007 Város összesen 2007/2008 2005/2006 Attala 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Nak 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Dalmand 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Csibrák 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Csikóstőttős 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Döbrököz 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Gyulaj 2006/2007

29%

51 48

Veszélyeztetett

24% 28%


210 217

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya

889 777

Belvárosi Általános Iskola és AMI

Tanév

Halmozottan hátrányos helyzetű

Hátrányos helyzetű tanulók aránya

2005/2006 2006/2007

Település. Intézmény


Összes tanuló (fő)

Hátrányos helyzetű tanulók száma

23. ábra Többlet pedagógiai tevékenységet igénylő, szociálisan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók megoszlása

7 6 0 0 2 0 2 99 100

0% 50% 38% 38% 4% 4% 4% 0% 0% 0% 17% 0%

3%

42%

4%

0%

8%

0% 0% 0% 0% 41% 43% 42% 0% 0% 0% 0% 1% 0% 1% 1% 74% 71% 71%

2007/2008 2005/2006 Kaposszekcső 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 Kocsola 2007/2008 2005/2006 Kurd 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Szakcs 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Községek 2006/2007 összesen 2007/2008

148 184 179 182 152 134 132 142 128 131 134 143 146 1106 1049 1034

130 54 50 49 104 104 100 56 51 54 74 84 86 561 550 567

2005/2006

2885

2006/2007 2007/2008


88% 29% 28% 27% 68% 78% 76% 39% 40% 41% 55% 59% 59% 51% 52% 55%

90 2 2 3 59 64 58 19 25 22 36 40 50 228 247 256

61% 1% 1% 2% 39% 48% 44% 13% 20% 17% 27% 28% 34% 21% 24% 25%

979 34%

292

10%

2678

896 33% 35%

345

13% 12% 213

8% 8%

2639

962 36%

378

14%

8%

28%

74%

40%

58%

53%

1%

44%

17%

30%

23%

100 4 2 2 13 14 14 10 11 12 6 7 7 144 140 137

68% 2% 1% 1% 9% 10% 11% 7% 9% 9% 4% 5% 5% 13% 13% 13%

224

8%

204


2005/2006 Belvárosi Általános Iskola 2006/2007 és AMI 2007/2008 2005/2006 József Attila 2006/2007 Iskola 2007/2008 SZOR Gárdonyi 2005/2006 Géza Általános 2006/2007 Iskola 2007/2008 2005/2006 Móra Ferenc 2006/2007 Általános Iskola 2007/2008

889 777 775 533 496 487 244 246 252 113 110 91

33 57 65 42 32 40

113 110 91

217

4% 7% 6% 8% 8% 6% 8% 8% 0% 0% 0% 0% 100% 100% 100% 100%

51 45 42 25 29 28

113 110 91


Sajátos nevelési igényű tanulók aránya

Sajátos nevelési igényű



Tanév

Tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók aránya


Tanulási és magatartási nehézséggel küzdő

24. ábra Többlet pedagógiai tevékenységet igénylő, tanulási nehézséggel küzdő, általános iskolai tanulók megoszlása

6% 6% 6% 5% 5% 6% 5% 6% 0% 0% 0% 0% 100% 100% 100% 100%

1%

10%

8%

5%

13%

3 1

11% 11% 11% 10% 5% 0% 2% 0% 17% 10% 13%

0%

7 8 8 4 5

6% 8% 7% 8% 24% 36% 30%

0% 0% 0% 0% 8% 8% 8% 10% 0% 0% 5% 14% 23% 25% 23% 22% 26% 28% 27% 28% 0% 5% 2% 1% 3% 3% 3% 3% 9% 12% 11% 12%

2 1 1 5 6 3 33 36 36 18 13 15 5 5 5 16 18 19 4 5 5 98 98 92

5% 3% 4% 3% 3% 4% 3% 2% 25% 26% 25% 24% 10% 7% 8% 8% 3% 4% 4% 4% 11% 14% 13% 15% 3% 3% 3% 3% 9% 9% 9% 9%

2005/2006 2885 291 10% 287 11% 2006/2007 2678 323 12% 282 Kistérség összesen 2007/2008 2639 320 12% 253 Forrás: 2005., 2006. októberi OM statisztikák, 2007/2008-as becsült adatok

10% 11% 10% 10%

Város összesen Attala

Nak

Dalmand

Csibrák

Csikóstőttős

Döbrököz

Gyulaj

Kaposszekcső

Kocsola

Kurd

Szakcs


2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008

1779 1629 1605 22 19 18 18 10 0 113 103 100 17 14 0 40 33 34 151 145 143 133 141 148 184 179 182 152 134 132 142 128 131 134 143 146 1106 1049 1034

188 199 196 5 2 1 16

6 5 0 0 0 0 12 11 14 0 20 42 44 40 39 37 37 6 1 4 4 5 103 124 124

218

11% 12% 12% 12% 23% 0% 11% 11% 6% 160% 83% 0% 6% 5% 0% 0%

4%

189 184 161 1

25. ábra Általános iskolás korú tanulók szociális helyzetük szerint


Tanév


2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 József Attila Iskola 2006/2007 2007/2008 2005/2006 SZOR Gárdonyi Géza 2006/2007 Általános Iskola 2007/2008 2005/2006 Móra Ferenc 2006/2007 Általános Iskola 2007/2008 2005/2006 2006/2007 Város összesen 2007/2008 2005/2006 Attala 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Nak 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Dalmand 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Csibrák 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Csikóstőttős 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Döbrököz 2006/2007

889 777 775 533 496 487 244 246 252 113 110 91 1779 1629 1605 22


19 18 18 10 0 113 103 100 17 14 0 40 33 34 151 145

219

Rendszeres Rendszeres gyermekvédelmi gyermekvédelmi támogatásban támogatásban részesülők részesülő aránya 194 292 215 81 110 78 14 35 19 63 61 51 352 498 363 17 13 5 13 9 4 56 63 26 0 0 0 8 10 9 107 108

22% 38% 28% 15% 22% 16% 6% 14% 8% 56% 55% 56% 20% 31% 23% 77% 68% 28% 72% 90% 50% 61% 26% 0% 0% 20% 30% 26% 71% 74%


2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008

143 133 141 148 184 179 182 152 134 132 142 128 131 134 143 146 1106 1049 1034

109 0 0 111 56 65 53 0 0 95 72 47 63 0 0 93 329 315 568

76% 0% 0% 75% 30% 36% 29% 0% 0% 72% 51% 37% 48% 0% 0% 64% 30% 30% 55%


2005/2006 2006/2007 2007/2008

2885 2678 2639

681 813 931

24% 30% 35%

Gyulaj

Kaposszekcső

Kocsola

Kurd

Szakcs

Forrás: 2005., 2006. októberi OM statisztikák, 2007/2008-as becsült adatok 26. ábra: A középiskolák tanulólétszámának alakulása a bejáró tanulók százalékában a 2005/2006 – 2007/2008-as tanévek között

43 51

2007/2008

38

38

41 2006/2007

45

39

37

40 2005/2006

42

35 40

0

10

20

Illyés

Apáczai

220

30

40

516.

50

Városi átlag

60

%

Forrás: 2005., 2006. októberi OM statisztikák, 2007/2008-as becsült adatok 27. ábra: Az egy tanulócsoportra jutó tényleges tanulólétszám a kistérség általános iskoláiban

Település, Település, intézményIntézmény egység

Tanév

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 József Attila ÁMK 2006/2007 2007/2008 2005/2006 József 2006/2007 Attila Iskola 2007/2008 2005/2006 Attala 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Nak 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Dalmand 2006/2007 2007/2008 2005/2006 SZOR Gárdonyi Géza 2006/2007 Általános Iskola 2007/2008 2005/2006 Móra Ferenc Általános 2006/2007 Iskola 2007/2008 2005/2006 Város összesen 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Csibrák 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Csikóstőttős 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Döbrököz 2006/2007 2007/2008 Gyulaj 2005/2006 Belvárosi Általános Iskola és AMI

tanulóösszes fő/tanulócsoport tanuló csoport száma (alsó+felső) 37 34 33 34 30 26,5 22 21 21 2 2 1 2 1

889 777 775 686 628 605 533 496 487 22 19 18 18 10

24,0 22,9 23,5 20,2 20,9 22,8 24,2 23,6 23,2 11,0 9,5 18,0 9,0 10,0

8 6 4,5 8 8 8 11 9 8 78 72 70 1 1

113 103 100 244 246 252 113 110 91 1779 1629 1605 17 14 0 40 33 34 151 145 143 133

14,1 17,2 22,2 30,5 30,8 31,5 10,3 12,2 11,4 22,8 22,6 22,9 17,0 14,0

3 2 2 8 8 8 8 221

13,3 16,5 17,0 18,9 18,1 17,9 16,6

Kaposszekcső

Kocsola

Kurd

Szakcs



2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008

8 8 8 8 8 9 8 8 8 8 8 8 8 8 65 60 55,5 143 132 125,5

141 148 184 179 182 152 134 132 142 128 131 134 143 146 1106 1049 1034 2885 2695 2672

17,6 18,5 23,0 22,4 22,8 16,9 16,8 16,5 17,8 16,0 16,4 16,8 17,9 18,3 17,0 17,5 18,6 20,2 20,4 21,3

Forrás: 2005., 2006. októberi OM statisztikák, 2007/2008-as becsült adatok 28. ábra: A városi intézmények kihasználtsága a 2006. októberi adatok alapján

120%

Kihasználtság (összes létszám/férőhely) 96%

100%

Elvárt kihasználtság 87% 82%

80%

78% 73% 60%

40%

20%

0%



SZOR Gárdonyi Géza Általános Iskola

Móra Ferenc Általános Iskola

Város összesen


222

29. ábra: A községi intézmények kihasználtsága a 2006. októberi adatok alapján 120%

98% 100%

96% 81%

80%

76% 63%

60%

74%

70%

67%

73%

Kihasználtság (összes létszám/férőhely) Elvárt kihasználtság

48% 50% 40%

20%

28%

Kö Sz zs ak ég cs ek ös sz es en

Ku rd

yu la j os sz ek cs ő Ko cs ol a Ka p

G

kö z

s

D öb rö

őt tő

si kó st

si br ák C

C

an d D al m

N ak

At ta

la

0%


30. ábra: Kapacitáskihasználtság az általános iskolákban a 2006. évi októberi adatok alapján (összes tanuló/férőhely) Az intézmény férőhelye tanulók SNI összes az alapító Kihasználtság tényleges tanulók létszám okirat (összes száma száma (tanuló+SNI) szerint létszám/férőhely) Összes létszám

Település, intézmény Belvárosi Általános Iskola és AMI

777

45

822

1000

82%


496

29

525

672

78%

SZOR Gárdonyi Géza Általános Iskola

246

0

246

256

96%

Móra Ferenc Általános Iskola

110

110

150

73%

1813 19 11 111

2078 40 40 224

87% 48% 28% 50%

Város összesen Attala Nak Dalmand

1629 19 10 103

184 0 1 8

223

14 33 145 141 179 134 128 143

5 1 6 36 13 5 18 34

19 34 151 177 192 139 146 177

30 45 224 180 200 200 180 240

63% 76% 67% 98% 96% 70% 81% 74%


1049

127

1176

1603

73%


2678

311

2989

3681

81%

Csibrák Csikóstőttős Döbrököz Gyulaj Kaposszekcső Kocsola Kurd Szakcs

Forrás: 2006. októberi OM statisztikák, alapító okiratok

Belvárosi Általános Iskola és AMI József Attila Iskola SZOR Gárdonyi Géza Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Város összesen Attala Nak Dalmand

Évismétlésre bukott tanulók aránya

Évismétlésre bukott tanulók száma

Elégtelen osztályzatot kapott tanulók aránya

Elégtelen osztályzatot kapott

Tanév


Kitűnő tanulók aránya


Kitűnő tanulók száma

31. ábra: Általános iskolások tanulmányi eredményei

2005/2006

889

56

6%

22

2%

21

2%

2006/2007 2005/2006 2006/2007 2005/2006

777 533 496 244

28 48 28 0

4% 9% 6% 0%

18 2 9 0

2% 0% 2% 0%

14 0 5 0

2% 0% 1% 0%

2006/2007 2005/2006

246 113

0 3

0% 3%

0 2

0% 2%

0 6

0% 5%

2006/2007 2005/2006 2006/2007 2005/2006 2006/2007 2005/2006 2006/2007 2005/2006 2006/2007

110 1779 1629 22

3 107 59 1 0 0 0 3 0

3% 6% 4% 5% 0% 0% 0% 3% 0%

5 26 32 0 0 0 0 3 5

5% 1% 2% 0% 0% 0% 0% 3% 5%

4 27 23 0 0 0 0 0 0

4% 2% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0%

19 18 10 113 103

224

17 14 40 33 151 145 133 141 184 179 152 134 142 128 134 143 1106 1049 2885 2678

2005/2006 2006/2007 2005/2006 Csikóstőttős 2006/2007 2005/2006 Döbrököz 2006/2007 2005/2006 Gyulaj 2006/2007 2005/2006 Kaposszekcső 2006/2007 2005/2006 Kocsola 2006/2007 2005/2006 Kurd 2006/2007 2005/2006 Szakcs 2006/2007 2005/2006 Községek összesen 2006/2007 2005/2006 Kistérség összesen 2006/2007 Csibrák

0 0 2 1 8 11 0 0 7 2 8 4 8 7 10 11 33 24 140 83

0% 0% 5% 3% 5% 8% 0% 0% 4% 1% 5% 3% 6% 5% 7% 8% 3% 2% 5% 3%

0 0 0 0 6 12 0 0 3 4 25 18 4 3 14 19 46 44 72 76

0% 0% 0% 0% 4% 8% 0% 0% 2% 2% 16% 13% 3% 2% 10% 13% 4% 4% 2% 3%

0 0 0 0 1 4 0 0 2 1 9 12 2 1 10 3 23 17 50 40

0% 0% 0% 0% 1% 3% 0% 0% 1% 1% 6% 9% 1% 1% 7% 2% 2% 2% 2% 1%


32. ábra: Tanulmányi eredmények a városi és községi általános iskolákban 7% 6% 6% 5% 5% 4%

4%

4%

4% 3% 3%

3% 3% 2%

2%

2%

2%

2%

2% 2%

2% 1%

1%

1%

1% Évismétlésre bukott tanulók aránya

Elégtelen osztályzatot kapott tanulók aránya

Kitűnő tanulók aránya

0%

s ro Vá

06 20 / 05 20

s ro Vá

07 20 / 06 20

ek ég s z Kö

06 20 / 05 20

ek ég s z Kö

07 20 / 06 20 K

g sé ér t is

Forrás: 2005., 2006. októberi OM statisztikák, intézményi statisztikák

225

20

06 20 / 05 g sé ér t s Ki

0 20

07 20 / 6

Melléklet 33. ábra: A kitűnő tanulók százalékos megoszlása a 3 középiskolában a 2006/2007. tanévben

20

%

15

10 5 0

10. 11. évf. évf.

12. 13. évf. évf.

7,1

5,4

5,0

7,8

9,0

0

Apáczai

2,3

0,7

3,4

1,6

1,1

0

516. ISZI

1,0

0,0

0,8

0,0

1,3

0

Illyés

5. évf. 16

6. 7. évf. évf. 19

8. 9. évf. évf.

12

13

14. évf


34. ábra: Iskolai eszközök (számítógép és Internet-használat) az általános iskolákban

Település, Település, Intézmény intézményegység Belvárosi Általános Iskola és AMI

Tanév

2005/2006 2006/2007 2007/2008 József Attila ÁMK 2005/2006 összesen 2006/2007 2007/2008 József Attila 2005/2006 Iskola 2006/2007 2007/2008 Attala 2005/2006 2006/2007

Összes tanuló 889 777 775 686 646 605 533 496 487 22 19

SzámítóSzámítóEgy gépet gépek Számítógép számítógépre száma internettel használó jutó tanulók tanulók száma 43 32 316 21 35 35 255 22 41 35 260 19 65 62 307 11 72 70 326 9 73 73 310 8 50 47 11 11 51 51 10 10 56 56 9 9 1 1 22 22 2 2 10 10

226

2007/2008 Nak 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Dalmand 2005/2006 2006/2007 2007/2008 SZOR Gárdonyi Géza 2005/2006 Általános Iskola 2006/2007 2007/2008 Móra Ferenc Általános 2005/2006 Iskola 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Város összesen 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Csibrák 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Csikóstőttős 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Döbrököz 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Gyulaj 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Kaposszekcső 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Kocsola 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Kurd 2006/2007 2007/2008 2005/2006 Szakcs 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 Községek összesen 2007/2008 2005/2006 Kistérség összesen 2006/2007 2007/2008

18 18 10 0 113 121 100 244 246 252 113 110 91 1779 1629 1605 17 14 0 40 33 34 151 145 143 133 141 148 184 179 182 152 134 132 142 128 131 134 143 146 1106 1049 1034 2885 2695 2672


227

2 3 4

2 3 2

9 6 3

9 6 3

11 15 15 10 10 10 24 21 20 127 117 127 1 1

11 15 15 10 10 10 16 16 16 105 112 117

10 7 7 90 90 90 79 68 63 718 677 673

0

0

10 8 7 24 25 25 5 5 5 14 14 13 17 14

1 1 1 31 32 42 22 22 35 18 17 17 16 23 23 16 18 18 12 16 16 132 151 169 259 268 296

0 0 0 5 31 31 9 9 30 12 14 16 16 23 23 4 13 13 8 10 12 69 119 142 174 231 259

38 33 34 151 145 150 74 74 76 77 72 72 66 50 85 70 77 69 138 143 151 688 656 687 1406 1333 1360

40 33 34 5 5 3 6 6 4 10 11 11 10 6 6 9 7 7 11 9 9 8 7 6 11 10 9

35. ábra: Elektronikus eszközök száma kistérségi szinten 2007-ben

notebook 14%

int eraktív tábla 5%

p rojektor 12%

fény másoló 20%

digitális kamera 5% digit ális fény kép ez őgép 7%

DVD lejátszó 9%

video-kamera 5%


36. ábra: A középiskolák épületeiben található helyiségek számának alakulása a 2005/2006 - 2007/2008-as tanévek között

9 9 9

4 4 4

Szaktanterem

228

3 3 3

1 1 1

25

0 0 0

1 1

1 1 1

1 1 1

Ebédlő

0 0 0

36 30 27

1 1 1

melegítő

26 28 28

1 1 1

főző

778 747 713

3 3 4

Könyvtár

2005/2006 Apáczai Cs. J. Szakközépiskola 2006/2007 2007/2008

35 35

Tornaszoba

3 3 4

Tornaterem

8 8 7

Tanári szoba, szertár

2 2 2

Konyha

Egy osztályteremre jutó tanulószám

17 17 18

Csoportbontásra alkalmas terem

591 597 655

Illyés Gyula Gimnázium

Szükségtanterem

2005/2006 2006/2007 2007/2008

Intézmény

Osztályterem

Tanév

Tanulólétszám

Tantermek száma

1

1 1 1

0 0 0

2 2 2

516. sz. Ipari Szakképző Iskola Összesen

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2005/2006 2006/2007 2007/2008

1116 1171 1049 2485 2515 2417

17 17 21 60 62 67

2 2 0 4 4 2

11 12 12 28 29 28


229

5 5 5 12 12 13

66 69 50 41 41 36

6 6 7 12 12 14

1 1 1 3 3 3

0 0 0 0 0 0

1 1 1 3 3 3

2 2 2 4 4 3

2 2 3 2 2 4

4 4 5 7 7 8

Összesen

516. sz. Ipari Szakképző Isk. és Kollégium

Apáczai Cs. J. Szakközépiskola

Info. képesítéssel, ismeretekkel rendelk. Ped.

2

11

5

1

1

1

0

5

3

0

0

47

47

18

5

14

4

2

1

1

0

4

3

1

1

47

47

21

5

14

4

2

1

2

0

3

3

1

1

47

47

32

interaktív tábla

képesítettek aránya az összes pedagógus százalékában

Internetet az oktatásban használó pedagógusok

9,36

Pedagógusok száma

656

mobil

70

fix

70

projektor

655

8,53

fénymásoló

597

digitális kamera

7

digitális fényképezőgép

70

video-kamera

597

8,44

DVD lejátszó

591

videomagnó

70

nyomtató

70

számítógépből notebook

591

Egy számítógépre jutó tanulók

Számítógépet használó tanulók

2007/2008

Számítógép internettel

2006/2007

Számítógépek száma

Tanév 2005/2006

Összes tanuló

Illyés Gyula Gimnázium

Település intézmény

37. ábra: A középiskolák informatikai és audiovizuális eszközökkel való ellátottsága, a pedagógusok informatikai képzettsége a középiskolákban

38% 45% 68%

2005/2006

778 323 323

778 2,41

14

31

12

2

7

2

1

6

8

1

53

53

35

66%

2006/2007

747 394 394

747

1,9

26

39

9

2

6

3

2

8

9

1

50

50

40

80%

2007/2008

713 420 420

713

1,7

30

39

9

3

6

4

2

8

9

2

50

50

43

86%

90

823 7,15

5

24

3

2

1

1

1

3

5

0

0

95

85

30

32%

2006/2007 1171 171 160

843 6,85

5

24

3

3

1

1

1

3

5

0

3

95

95

55

58%

2007/2008 1049 190 190

821 5,52

7

30

3

4

1

3

2

4

7

0

3

95

95

55

58%

2005/2006 2485 549 483 2192 4,53

21

66

20

5

9

4

2

14

16

1

0 195

185

83

43%

2006/2007 2515 635 561 2187 3,96

36

77

16

7

8

5

3

15

17

2

4 192

192

116

60%

2007/2008 2417 680 680 2190 3,55

42

83

16

9

8

9

4

15

19

3

4 192

192

130

68%

2005/2006 1116 156

Forrás: 2005., 2006. októberi OM statisztikák, 2007/2008-as becsült adatok, intézményi statisztikák

230

V 40. ábra: Nem kötelező tanórai foglalkozásokon részt vevők megoszlása a kistérségben

Tehetséggondozó foglalkozás 42%

Felzárkóztató foglalkozás 41%

Fejlesztő foglalkozás 17%


231

52. ábra: A kistérség általános iskoláiban pályázati támogatások összege 2004-2007 között Iskola neve Belvárosi i.f. József A. i.f. Döbrököz i. Gyulaj i. Kaposszek csői i.f Kocsolai i. Kurd i.f. Móra i. Szakcs i.f. SZOR Gárdonyi i.

Megyei 1.468.960

Igényelt támogatás Régió Ország 1.387.500 1.780.000

EU -

Megyei 1.468.960

Elnyert támogatás Régió Ország 1.387.500 2.050.000

EU -

Összesen elnyert 4.906460

2.863.000

-

2.400.000

120.000.000

2.561.000

-

2.215.216

120.000.000

124.776.216

690.000

-

370.000

-

690.000

-

370.000

-

1.060.000

1.600.000

-

6.000.000 600.000

158.000.000 25.444.000

1.196.000

-

6.000.000 545.000

158.000.000 -

164.000.000 1.741.000

527.000 810.000 1.189.960 3.600.000

-

1.640.000 2.731.000 2.400.000

25.444.000 34.956.450 153.000.000 -

474.000 710.000 752.000 -

-

1.640.000 2.585.000 -

25.444.000 3.000.000 -

25.918.000 2.350.000 3.337.000 3.000.000 -

53. ábra: Középiskolák elnyert összes támogatása 2004-2007 között Iskola Támogatás összege Megyei Régió Ország EU Apáczai Cs. J. SzkI. 1.257.000 23.941.515 Illyés Gyula Gimnázium 2.490.000 5.290.000 516. sz. ISZI és Kollégium 2.700.000 17.668.368 20.650.000 69.800.000 54. ábra: A z e ln y e r t tá m o g a tá s o k m e g o s z lá s a a k is té r s é g b e n 2 0 0 4 - 2 0 0 7 . (% )

9%

0%

13%

h e ly i m egyei

0%

r e g i o n á li s o rs z á g o s E U -s /n e m z e tk ö z i 78%


232

Összesen 25.198.513 7.780.000 110.818.368

Demográfiai adatok (KSH adatok 2004. év december, 2009. év december)

11

12

13

17

18

0-18 éves összesen

4.

168 167 170 170 176 170 146 166 199 208 192 221

243

270 259 216 234 251

267

3893

Életkor 2004. december

Település 0 Dombóvár

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

14

15

16

Attala

6

8

9

5

7

8

5

10

8

9

12

5

10

8

6

11

7

6

5

145

Csibrák

3

2

1

2

3

1

2

3

3

2

2

2

5

4

5

12

5

2

4

68

Csikóstőttős

3

5

10

9

10

11

10

9

9

10

10

10

10

10

7

10

8

17

18

186

Dalmand

8

9

8

15

12

11

11

12

10

9

9

13

17

20

13

12

17

242

Döbrököz

15

16

15

12

15

28

17

25

20

18

13

26

19

20

17

23

27

23

28

377

Gyulaj

18

18

20

9

21

10

18

16

15

24

16

15

18

15

21

18

17

17

16

322

Jágónak

1

3

3

3

3

2

1

3

4

2

1

4

5

4

3

4

5

3

5

59

Kapospula

7

6

9

7

10

7

14

7

12

7

7

8

9

15

6

11

5

10

14

171

Kaposszekcső

14

11

15

17

16

16

15

16

10

15

12

13

15

19

17

19

20

25

16

301

17

9

20

13

18

17

16

12

19

22

19

16

14

15

19

22

28

29

338

Kurd

9

2

8

9

13

5

12

15

16

13

6

10

17

11

15

19

17

23

22

242

Lápafő

4

4

1

2

3

2

1

0

2

4

4

2

6

5

0

4

5

7

4

60

Nak

7

5

5

9

4

4

9

7

5

6

7

13

4

5

7

7

11

4

9

128

Szakcs

10

9

7

6

8

8

7

7

10

12

11

9

9

9

15

14

12

13

9

185

Várong

3

3

1

3

1

1

1

2

1

2

10

5

1

1

1

1

2

0

4

43

Kocsola

13

14


125 110 132 121 144 131 136 148 137 157 142 163


293

277 302 291 320 301 282 314 336 365 334

384

157 400

22

156 155 194 176 426 414

233

190 200

410 410 405 467

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

12. osztályos

4

11. osztályos

3

10. osztályos

2

9. osztályos

1

8. osztályos

0

7. osztályos

Életkor 2009. december

Település

Dombóvár

168

6. osztályos

5. osztályos

4. osztályos

3. osztályos

2. osztályos

1. osztályos

nagycsoportos

középső csoportos

kicsoportos

életkora alapján a közoktatásban

167 170 170 176 170 146 166 199 208 192 221 243 270 259 216 234 215 267

Attala

6

8

9

5

7

8

5

10

Csibrák

3

2

1

2

3

1

2

3

Csikóstőttős

3

5

10

9

10

11

10

Dalmand

8

9

8

15

12

11

Döbrököz

15

16

15

12

15

Gyulaj

18

18

20

9

9

12

5

10

8

6

11

7

6

5

3

2

2

2

5

4

5

12

5

2

4

9

9

10

10

10

10

10

7

10

8

17

18

11

12

10

14

9

9

13

17

20

22

13

12

17

28

17

25

20

18

13

26

19

20

17

23

27

23

28

10

18

16

15

24 16

15

18

15

21

18

17

17

16

Jágónak

1

3

3

3

3

2

1

3

4

2

1

4

5

4

3

4

5

3

5

Kapospula

7

6

9

7

10

7

14

7

12

7

7

8

9

15

6

11

5

10

14

Kaposszekcső

14

11

15

17

16

16

15

16

10

15

12

13

15

19

17

19

20

25

16

Kocsola

17

9

20

13

18

17

13

16

12

19

22

19

16

14

15

19

22

28

29

9

2

8

9

13

5

12

15

16

13

6

10

17

11

15

19

17

23

22

4

1

2

3

2

1

0

2

4

4

2

6

5

0

4

5

7

4

7

5

5

9

4

4

9

7

5

6

7

13

4

5

7

7

11

4

9

Szakcs

10

9

7

6

8

8

7

7

10

12

11

9

9

9

15

14

12

13

9

Várong

3

3

1

3

1

1

1

2

1

2

10

5

1

1

1

1

2

0

4

Kurd Lápafő Nak

Községek összesen Kistérség összesen

4

21

8

125

110 132 121 144 131 136 148 137 157 142 163 157 156 155 194 176 190 200

293

277 302 291 320 301 282 314 336 365 334 384 400 426 414 410 410 405 467

191

A 0-3 éves korú gyermekek számának várható alakulása Dombóváron (fő)

700

690

694 685

684

685

2007

2008

684

684

2010

2011

680

670

660

650 2006

2009

A 0-3 éves korú gyermekek számának várható alakulása a községekben (fő)

600 590 580 570 560 550

540 534

540

534

531

531

2009

2010

2011

528

530 520 510 500 2006

2007

2008

A 4-6 éves gyerm ekek szám ának (óvodás korúak) várható alakulása Dom bóváron (fő)

550

512

530

505

512

513

514

523

2010

2011

2012

504

510 490 470 450 430 410 390 370 350 2006

2007

2008

2009

A 4-6 éves gyermekek szám ának (óvodás k orúak ) várható alakulása a közs égekbe n (fő)

550 530 510 490 470 450

435

439

433 406

430

401

394

401

2010

2011

2012

410 390 370 350 2006

2007

2008

2009

251

Az általános iskolai oktatás 1-4. évfolyam án résztvevő gyermekek szám ának várható alakulása Dom bóváron (fő) 700

684 677

676

680

657

675

674

659

660 640 620 600 580 560 540 520 500 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Az általános iskolai oktatás 1-4. évfolyamán résztvevő gyermekek számának várható alakulása a községekben (fő) 700 680 660 640 620

595

600

587 577

578

574

580

579 560

560 540 520 500 2006

2007

2008

2009

252

2010

2011

2012

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Dombóváron (fő)

1650

1533 1550

1479 1400

1450

1400 1361

1332

1333

1361

1368

1360

1368

1369

2013

2014

2015

2016

2017

1350 1250 1150 1050 950 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Attalában (fő) 190 170 150 130 110 72 90

70

70

73

66

69

65

68

2011

2012

2013

70

65

61

61

55

2014

2015

2016

2017

50 30 10 2006

2007

2008

2009

2010

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Csibrákon (fő)

200 180 160 140 120 100 80 60 40

30

27

25

25

26

23

20 18

18

18

18

17

2013

2014

2015

2016

2017

20 0 2006

2007

2008

2009

2010

2011

253

2012

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Csikóstőttősön (fő) 190 170 150 130 110 90

72

74

74

76

2008

2009

2010

78

75

77

2011

2012

2013

72

74

72

2014

2015

2016

72

68

70 50 30 10 2006

2007

2017

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Dalmandon (fő) 190 170 150 130

115

117 108

108

110

97 91

92

2011

2012

95

95

94

96

2013

2014

2015

2016

96

90 70 50 30 10 2006

2007

2008

2009

2010

2017

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Döbröközön (fő) 210 172

171

190

171

177

176

165

164

161

170

156

150

150

137

133

2016

2017

130 110 90 70 50 30 10 2006

2007

2008

2009

2010

2011

254

2012

2013

2014

2015

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Gyulajon (fő) 190 170

147

144

150

139

139

133

135 129

134 127

129

129

129

2014

2015

2016

2017

130 110 90 70 50 30 10 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Jágónakon (fő) 190 170 150 130 110 90 70 50

30

28

28

28

24

30

24

25

23

22

24

24

24

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

10 2006

2007

2008

2009

2010

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Kapospulán (fő) 190 170 150 130 110 90

71

74

70

74

68

65

67

2010

2011

73

76

2013

2014

76

78

74

2015

2016

2017

70 50 30 10 2006

2007

2008

2009

255

2012

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Kaposszekcsőn (fő) 190 170 133

150 123

126

125

125

2006

2007

2008

2009

130

119

124

2010

2011

128

127

2012

2013

134

132

130

2015

2016

2017

110 90 70 50 30 10 2014

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Kocsolán (fő) 190 170 143 150

131

133 127

127

126

123

2008

2009

2010

2011

130

122

123

126

129

130

2013

2014

2015

2016

2017

110 90 70 50 30 10 2006

2007

2012

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Kurdon (fő) 190 170 150 130

121 107

110

100

100

94

94 88

86

87

90

86

81

2012

2013

2014

2015

2016

2017

90 70 50 30 10 2006

2007

2008

2009

2010

2011

256

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Lápafőn (fő)

200 180 160 140 120 100 80 60 40

27

30

24

24

21 18

18

15

13

13

15

16

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

20 0 2006

2007

2008

2009

2010

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Nakon (fő) 190 170 150 130 110 90 70

56

54

55

55

50

51 49

48

2011

2012

49

45

47

49

2014

2015

2016

2017

50 30 10 2006

2007

2008

2009

2010

2013

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Szakcson (fő) 190 170 150 130 110

93

91 77

90

77

76

74

72 68

64

60

59

57

2013

2014

2015

2016

2017

70 50 30 10 2006

2007

2008

2009

2010

2011

257

2012

Az 7-14 éves korú (általános iskolai oktatásban résztvevő) gyermekek számának várható alakulása Várongon (fő)

200 180 160 140 120 100 80 60 40 13 20

11

12

2007

2008

12

11

11

13

10

10

11

11

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

12

0 2006

2017

A középiskolai oktatásban résztvevő gyermekek számának várható alakulása a kistérségben (a 15-18 éves városi és községi gyerekek együtt) (fő) 2000 1739

1726

1734

1800

1625 1538

1488

1600 1398

1346 1272

1400

1234

1237

1263

2016

2017

1200 1000 800 600 400 200 0 2006

2007

2008

2009

2010

2011

258

2012

2013

2014

2015

A 4-6 é ve s k or ú gye rm e k e k (óvodás k orúak ) s zám ának várható alak ulás a (Kapos s ze k cs ő, Jágónak ) (fő)

100 90 80 70

61

60

61

59

58

57 55

60 50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A 4-6 éves korú gyermekek (óvodás korúak) szám ának várható alakulása (Csikóstőttős) (fő)

90 80 70 60 50 31

40

31

30

26

26

24

24

2010

2011

2012

30 20 10 2006

2007

2008

2009

A 4-6 é ve s k orú gye r m e k e k (óvodás kor úak) s zám ának vár ható alak ulás a Döbröközön (fő)

100 90 80

75 68

66

70

61

60 45 41

50

42

40 30 20 2006

2007

2008

2009

259

2010

2011

2012

A 4-6 é ve s k or ú gye rm e k e k (óvodás k orúak ) s zám ának várható alak ulás a (Kurd, Csibrák) (fő)

100 90 80 70 60 50

50

47

42

40

35

35

2009

2010

39

34

30 20 2006

2007

2008

2011

2012

A 4-6 é ve s k or ú gyer m e k e k (óvodás k orúak ) s zám ának várható alak ulás a (Szak cs , Lápafő, Várong) (fő)

100 90 80 70 60 50 40

34

31

32

32

32

2009

2010

32 31

30 20 2006

2007

2008

2011

2012

A 4-6 éves korú gyermekek (óvodás korúak) számának várható alakulása Kocsolán (fő)

100 90 80 70 60 50

50 43

43

43

2006

2007

2008

50

50

53

2010

2011

2012

40 30 20 2009

260

A 4-6 é ve s k or ú gye rm ek e k (óvodás k orúak ) s zám ának várható alak ulás a Gyulajon (fő)

100 90 80 70 60

56

51 49

48

47 44

50

39

40 30 20 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A 4-6 éves korú gyerm ekek (óvodás korúak) szám ának várható alakulása Kapospulán (fő)

80 70 60 50 40 31

31 28

29 26

30

28

28

20 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A 4-6 éve s korú gyerm ekek (óvodás korúak) szám ának várható alak ulása Nakon (fő)

95 85 75 65 55 45

31

35 25

18

17

19

17

2009

2010

18

18

2011

2012

15 5 2006

2007

2008

261

A 4-6 é ves k orú gyerm e ke k (óvodás k orúak ) s zám ának várható alakulás a Dalm andon (fő)

95 85 75 65 55 45

35 33

33

2007

2008

35

37

39

2009

2010

2011

37

35 25 15 5 2006

2012

A 4-6 éves korú gyer m ekek (óvodás kor úak) szám ának várható alakulása Attalában (fő)

95 85 75 65 55 45

31 26

35

25

21

22

2010

2011

23

18

25 15 5 2006

2007

2008

2009

2012

A 7-10 é ve s kor ú gye rm ek e k (als ó tagozatos ok ) s zám ának vár ható alak ulás a (Cs ik ós tőttős ) (fő)

100 90 80 70 60 50

39

36

36

42

40

37

2009

2010

39

40 30 20 2006

2007

2008

262

2011

2012

A 7-10 é ves k or ú gye rm e ke k (als ó tagozatos ok ) s zám ának vár ható alak ulás a (Kapos s ze k cs ő, Jágónak ) (fő)

100 90

78 71

80 70

65

81

82

73

67

60 50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A 7-10 é ves k or ú gye rm e ke k (als ó tagozatos ok ) s zám ának vár ható alak ulás a Döbrök özön (fő) 96

94

100 90

81

82

2006

2007

84

88 80

80 70 60 50 40 30 20 2008

2009

2010

2011

2012

A 7-10 éves korú gyermekek (alsó tagozatosok) szám ának várható alakulása (Kurd, Csibrák) (fő)

100 90 80 70

63

62 54

60

55

58 53

53

50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

263

2010

2011

2012

A 7-10 é ve s k orú gye r m e k e k (alsó tagozatos ok ) s zám ának várható alak ulás a (Szak cs , Várong, Nak , Lápafő)) (fő)

120 110 100

89

88

85

90

75

80

70 64

66

2011

2012

70 60 50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

2010

A 7-10 éves korú gyermekek (alsó tagozatosok) számának várható alakulása (Kocsola) (fő) 100 90 80

70 66

65

70

59

59 56

57

2011

2012

60 50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

2010

A 7-10 é ve s k orú gye r m e k e k (alsó tagozatos ok ) s zám ának várható alak ulás a Gyulajon (fő)

100 90 80

74

71

73

73

70

59

64 56

60 50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

264

2010

2011

2012

A 7-10 éves korú gye rm ek ek (als ó tagozatos ok ) szám ának vár ható alak ulása Attalában (fő)

100 90 80 70 60 50 40

41 36

37

2006

2007

37

34

32

31

2011

2012

30 20 2008

2009

2010

A 7-10 éves korú gyerm ekek (alsó tagozatosok) szám ának várható alakulása Dalmandon (fő)

95 85 75 65

51

55

48

45

47

46

2007

2008

2009

2010

47

43

45 35 25 15 5 2006

2011

2012

A 11-14 éves korú gyerm ekek (fels ő tagozatosok ) szám ának várható alakulása (Kaposszekcs ő, Jágónak, Csikóstőttős) (fő)

150 140 130

121

119

117

120

123 114

113 104

103

107

2010

2011

2012

110

121

115

114

100 90 80 70 60 50 2006

2007

2008

2009

265

2013

2014

2015

2016

2017

A 11-14 é ve s k orú gye rm e k ek (fels ő tagozatos ok ) s zám ának várható alakulás a Döbrök özön (fő)

120 110 100

91 84

83

90

83

81

82

2009

2010

2011

80 70 60 50 40 30 20 2006

2007

2008

A 11-14 é ve s k or ú gye rm e ke k (fels ő tagozatos ok ) s zám ának várható alakulás a (Kurd, Cs ibrák ) (fő)

120 110 100

89 80

90

72

80

72 62

70

54

60

55

50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A 11-14 éve s korú gyermeke k (fe lső tagozatosok) szá mának várható ala kulá sa (Szakcs, Várong, Nak, Lá pafő) (fő)

120 110

101

97 89

100

93

89

88 85

90 80 70 60 50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

266

2010

2011

2012

A 11-14 éves korú gyermekek (felső tagozatosok) számának várható alakulása (Kocsola) (fő)

120 110 100 90 80

73 67

70

68

68

70

62

66

60 50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

A 11-14 éves korú gyermekek (felső tagozatosok) számának várható alakulása Gyulajon (fő)

120 110 100 90 80

73

73

74 70

71

73

2011

2012

66

70 60 50 40 30 20 2006

2007

2008

2009

267

2010

Forrásjegyzék: OM statisztika 2005. október 1. OM statisztika 2006. október 1. KSH népesség-nyilvántartási adatok 2004. december KSH népesség-nyilvántartási adatok 2006. december KSH Tolna Megyei Évkönyv 2006. KSH Tolna Megyei Évkönyv 2007. Települési önkormányzatok költségvetési adatai 2007. február 21. Tolna Megyei Munkaügyi Központ foglalkoztatási adatbázisa 2005. BM adatbázis 2006. Dombóvári Kistérség közoktatási intézményeinek alapító okiratai 2006., 2007. Dombóvári Kistérség Önkormányzatainak statisztikai adatai 2006., 2007 Dombóvári Kistérség közoktatási intézményeinek intézményi statisztikái 2006., 2007. OKÉV adatbázis: Országos Kompetenciamérés intézményi adatai 2003. OKÉV adatbázis: Országos Kompetenciamérés intézményi adatai 2004. OKÉV adatbázis: Országos Kompetenciamérés intézményi adatai 2006.

268

KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁS- FEJLESZTÉSI-INTÉZKEDÉSI TERV

Recommend Documents