Kísérleti tankönyv
Magyar nyelv 7.
Magyar nyelv szintagma
reklám
gondolkodás alany jelző
állítmány televízió
tárgy
határozó eszmecsere
„Az, hogy anyanyelvemen írok, nem fogalmazás, hanem a lélek lélegzése, a legközvetlenebb közlés, szabad úszás, ösztön és élet.” Kosztolányi Dezső
Magyar nyelv Tankönyv
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.01.1. „A” változat és 2.2.01.2. „B” változat, továbbá az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak. Tananyagfejlesztő: Thomán Angéla, Tóth László Vezető szerkesztő: Dr. Baranyai Katalin Szerkesztő: Vitéz Annamária Tudományos szakmai szakértő: Sz. Dr. Hegedűs Rita Pedagógiai szakértő: M. Tóth Katalin Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona, Ecsedi Gabriella Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Pintér Tamás, Törőcsik Katalin, Székely Ernő Fotók: 123RF, Fortepan/114. oldal; 115. oldal: Szepesi György 1949 Debrecen, fotós: Kovács Márton Ernő; 118. oldal: fotós: Vass Károly; 119. oldal: Bálint Ágnes 1964, fotós: Lippay Ágnes A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-818-9 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501010701 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella Terjedelem: 12,87 (A/5) ív, tömeg: 252 gramm 1. kiadás, 2015 A kísérleti tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Európai Szociális Alap
Kedves Hetedikes Diák! Köszöntünk téged a hetedik osztályban! A magyar nyelv tantárgyat ebben a tanévben ebből a tankönyvből fogod tanulni, ezért először ismerj meg néhány hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban! A könyv összesen öt fejezetből áll. Az ezeken belüli leckék mind hasonló felépítésűek. • Az ismereteket nyújtó szövegrészek előtti kérdésekkel felelevenítheted eddigi tudásodat, vagy Bemelegítő agytornát végezhetsz. Ezek segítenek ráhangolódni a tananyagra. • A leckékben vastaggal kiemelve a fő fogalmakat olvashatod, amelyek többsége a Fogalomtárban is szerepel, magyarázatukkal együtt. • Helyenként olvashatsz különféle Tanulási jó tanácsokat, amelyek nemcsak e tantárgy megértésében segítenek, hanem bármely ismeretanyag elsajátításánál hasznosak lehetnek. • A leckék szövege után találsz néhány feladatot, amelyeket a füzetben vagy szóban oldhatsz meg, egyénileg vagy csoportosan. • A leckék végén érdekes anyanyelvi játékokat próbálhatsz ki, de ha van kedved, pallérozhatod az elmédet is a Talentum megjelölésű feladatokkal. • A fejezetek végén rövid összefoglalók, vagy a főbb fogalmakat és összefüggéseket tartalmazó fürtábrák találhatók. Ezek is segítenek az ismeretek rendszerezésében. A könyvhöz tartozó munkafüzet feladatainak segítségével elmélyítheted tudásodat, alkalmazhatod a frissen megszerzett ismereteket. Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes! Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk? • A figyelmes olvasás során minden részletre oda tudsz figyelni. • A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod, amikor már olvastad a szöveget, most csak átismétled. • Az áttekintő olvasás során előzetesen tájékozódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg. • A kereső olvasáskor csak bizonyos információkat keresel a szövegben. Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv? • Olvasd át a tartalomjegyzéket! • Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén! • Nézd át, és gondold át, hogyan és miért következnek egymás után a fejezetek! • Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz! Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön! • Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne menj tovább, hanem keresd meg a jelentését a fogalomtárban, egy szótárban vagy az interneten! • Fogalmazd meg kérdések formájában, amit nem értesz!
• Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé válik a hozzájuk tartozó szöveg! • Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána más magyarázatnak az interneten, lexikonokban! • Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél segítséget, személyes magyarázatot! Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan megjegyezni, akkor foglalkozz vele külön is! • Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben! • Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb dolgokról! • Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fejből is! Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, összegezz, értékelj! • Gyűjtsd össze, melyek voltak a legérdekesebb információk számodra! • Gondold át, miért fontos számodra az új tudás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani! • Szedd össze, milyen korábbi ismeretek, tapasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész tanulása közben! • Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni az anyaggal kapcsolatban!
Eredményes tanulást kívánnak a könyv szerzői és szerkesztői!
Tartalom 1. ISMÉTLÉS: MIT TANULTÁL EDDIG? (Tóth László)
Bevezetés, tanulásmódszertan ..................... Alapszófajok – Az ige ................................. Alapszófajok – A főnév és a melléknév ........ Alapszófajok – A számnév és a határozószók ...................... Alapszófajok – Az igenevek és a névmások ......................... A viszonyszók ........................................... A mondatszók ............................................ Összefoglalás – Mit tanultál eddig? .............
8 9 12 15 17 20 22 24
2. SZÓKAPCSOLATOK, SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMÁK (Tóth László)
Mi a szintagma? Mi nem az? ....................... Az alárendelő szintagmák jellemzői, a bővítmények típusai................................. A mellérendelő szintagmák jellemzői, típusai........................................................ A szintagmacsoportok ................................ Összefoglalás – A szintagmák ....................
26 29 32 34 36
3. MONDATOK, MONDATTAN (Tóth László)
A mondattan alapjai I. ................................ 38 A mondattan alapjai II. ............................... 41 Az állítmány .............................................. 44 Az állítmány fogalma, szófaji jellemzői ...................................... 44 Az állítmány szerkezete és szerkezeti típusai ................................. 46 Az állítmány elemzése ............................. 48 Az alany..................................................... 51 Az alany fogalma, szófaji jellemzői............ 51 Az alany elemzése ................................... 53 Az alany fajtái ......................................... 56 Az állítmány és az alany kapcsolata, egyeztetésük .......................................... 58 A tárgy ...................................................... 60 A tárgy fogalma, szófaji jellemzői ............ 60 A tárgy elemzése ..................................... 62 A tárgy fajtái ........................................... 65 Részösszefoglalás – A mondattan alapjai, az állítmány, az alany és a tárgy................... 68
6
A határozók ............................................. A határozó fogalma, szófaji jellemzői ..... A határozó elemzése .............................. A határozók fajtái I. (hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fokés mértékhatározók) .............................. A határozók fajtái II. (eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-, hasonlító határozók) .............................. A határozók fajtái III. (társ-, eszköz-, részeshatározók) ............. A jelző ..................................................... A jelző fogalma, jellemzői, fajtái ............ A minőség-, mennyiség- és birtokos jelző szófaja, elemzésük ......................... A mutató névmási kijelölő jelzők elemzése ..................................... Összefoglalás – Mondattan .......................
69 69 72
75
77 79 82 82 85 88 90
4. AZ EGYSZERŰ MONDAT (Tóth László) Az értelmező ........................................... 92 Az egyszerű mondat szerkezete ................ 95 Az egyszerű mondat elemzése (gyakorlás) ............................................... 97 Az egyszerű mondatok helyesírása ............ 99 Összefoglalás – Szintagmák, egyszerű mondatok .................................. 102 5. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ (Thomán Angéla)
A kommunikációtól a tömegkommunikációig .......................... A média .................................................. A rádió ................................................... A televízió ............................................... A reklámok .............................................. A világháló .............................................. Légy óvatos a monitor előtt! ..................... Összefoglalás – Kommunikáció és tömegkommunikáció ........................... Fogalomtár .............................................. Ráadás – Grammatika, szókapcsolatok...... Helyesírási kisokos ................................... Médiaműfajok ......................................... Infokommunikációs eszközök ................... Tanári elsősegély ......................................
106 110 114 118 122 126 129 133 134 136 139 141 142 143
1. ISMÉTLÉS: MIT TANULTÁL EDDIG?
7
Bevezetés, tanulásmódszertan ÚTMUTATÓ A TANKÖNYV HASZNÁLATÁHOZ 1. A leckékben szereplő példák (és tanárod) segítségével fedezd fel az új ismeretet. Minden, amiről tanulunk, ott van már a fejedben, hiszen magyar az anyanyelved. Ez óriási segítség. 2. Az ismétlő leckéket alaposan tanulmányozd végig! 3. Helyezz nagy hangsúlyt a gyakorlásra! Alkoss a példákhoz, mintaelemzésekhez hasonlókat, ebből tanulsz a legtöbbet. 4. A tanulás, feladatmegoldás során készülő ábrákat, mondatelemzéseket jól olvashatóan, szellősen, nagy méretben készítsd el a füzetedben! 5. Az írásbeli feladatoknál, gyakorlásnál, ábrák, elemzések készítésénél használj színeket! A színek használata segít abban, hogy jobban megértsd az összefüggéseket. A legjobb az, ha a visszatérő dolgokat mindig ugyanazzal a színnel jelölöd. 6. A tudásod ellenőrzése során mindig üres lapra dolgozz, mintha dolgozatot írnál. Gondolatébresztő vagy Bemelegítő agytorna A leckék elején található Gondolatébresztő kérdéseire válaszolva felelevenítheted d a lecke anyagához szükséges eddigi ismereteidet. A Bemelegítő agytorna gyakorlatai latai játékosan segítenek ráhangolódni a tananyagra.
FONTOS! A kiemelten fontos információk a Fontos keretben kaptak helyet, ezeket mindenképpen jegyezd meg! A leckék szövegében a vastag betűs kiemelésekkel szintén a fontos, megjegyzendő fogalmakat jelöltük. Gondolatgyűjtő Az ismeretanyag végén található Gondolatgyűjtőben a lecke anyagának öszszegzését segítő kérdésekre válaszolhatsz.
Helyenként olvashatsz különféle Tanulási jó tanácsokat, melyek nemcsak e tantárgy megértésében segítenek, hanem bármely ismeretanyag elsajátításánál hasznosak lehetnek.
A leckék szövege után találsz FELADATOK-at, amelyeket a füzetben vagy szóban oldhatsz meg, egyénileg vagy csoportosan. TALENTUM A leckék végén érdekes anyanyelvi játékok bukkannak fel, próbáld ki őket! Ha van kedved, pallérozhatod az elmédet is a Talentum feladataival.
8
Alapszófajok – Az ige Gondolatébresztő Ebben a tanévben a mondatelemzéssel fogsz megismerkedni. Ahhoz, hogy ez valóban jól menjen, érdemes átismételned és rendszerezned, hogy eddig mit tanultál a szófajokról és a hozzájuk kapcsolódó toldalékokról. A mondatelemzéshez fontos, hogy biztonsággal felismerd a mondatban szereplő szófajokat. Elevenítsd fel a szófajokról az eddig tanultakat!
AZ IGE Elsőként az igét vegyük szemügyre!
cselekv
ő
tő
kijelen
Az igék jelentésük alapján cselekvést (mos, fest), szenvedő igenemek IGE igemódok feltételes történést (hajlik), létezést (volt, lesz), állapotot műveltető fels ó zólít (didereg) fejeznek ki. Ezt a jelentést az igékből hat ó bővíthetőség igeidők sza vis képzett más szófajok is megtartják: mosni, hajtá vő rgy jö as lás, didergő. Hogy biztos legyél egy szó szófajában, n tárg jele ytal a jelentése mellett alaki tulajdonságait is figyean múlt lembe kell venned, azaz meg kell nézned, milyen jelek és ragok kapcsolódhatnak hozzá. AZ IGE JELEI, RAGJAI Egy igéhez mindig öt nyelvtani jelentés tartozik: idő, mód, szám, személy, tárgyhatározottság. Ezeket jelek és ragok mutatják az igén. A jelen időnek nincs hangzó jele. Ezt így szoktuk jelölni: Ø (leül-Ø, dalolgat-Ø). A múlt idő jelei: -t/-tt (leül-t, dalolgat-ott). A jövő időt a magyar nyelv nem toldalékkal fejezi ki. A jelen idejű ige mellett határozószavakkal utalunk a jövő időre: Majd kitakarítom a szobát.; Holnap moziba megyek. A jövő időt kifejezhetjük fog segédigés, öszszetett igealakkal is: le fog ülni, dalolgatni fogok. A kijelentő módnak sincs hangzó jele: Ø (leülök-Ø, dalolgattál-Ø). A felszólító mód jele a -j, de még sok más változata van, ráadásul a -j teljesen hasonulhat is (ül-j, jö-jj, e-gy-él, hi-ggy, fus-s, vigyáz-z). A feltételes mód jelei jelen időben: -na/-ne, -ná/-né (leül-ne, dalolgat-ná); múlt időben a múlt idejű igéhez egy volna segédige járul, összetett igealakot alkotnak: leül-t-ünk vol-na, dalolgat-ott vol-na. Figyeld meg, hogy a magyar igéknek mindhárom időben lehet kijelentő módjuk, ám feltételes módjuk csak jelen és múlt időben, felszólító módjuk pedig csak jelen időben! A számot és a személyt az igei személyragok fejezik ki. Lehet egyes vagy többes szám, és lehet első, második és harmadik személy (E/1.: leülö-k, T/3.: dalolgatt-ák, E/3.: leült-Ø, T/1.: dalogatná-nk). Biztosan emlékszel, hogy a magyar igeragozásnak két nagy rendszere van: általános és határozott. A tárgyhatározottságot ez a kétféle ragozás mutatja, mégpedig az igei személyragok segítségével. Az igék gyakran utalnak arra, amin vagy akin végzik a cselekvést: fát vág, gyereket lát. Ezt tárgynak nevezzük. A magyar nyelv különlegessége, hogy az igei személyraggal nemcsak a cselekvő számára és személyére tud utalni, hanem a tárgyra is.
9
A beszélővel vagy a hallgatóval nem azonos tárgy 3. személyű, a beszélő számára már ismert tárgy határozott. A 3. személyű, határozott tárgyakra (őt, őket, a gyereket, az ételt, Tamást stb.) határozott ragozással utalunk: lát-om őt, kér-ed az ételt. Minden más esetben az ige általános ragozású. Az alábbi táblázatban láthatod részletesen: TÁRGY nem állhat az ige mellett
IGERAGOZÁS általános: hajl-ok, vakaróz-unk
1. vagy 2. személyű, határozott
általános: engem kérdez-el, titeket vár-nak
3. személyű, határozatlan
általános: lát-ok egy gyereket, ételt kér-ek
3. személyű, határozott
határozott: lát-om őt, kér-ed az ételt
FONTOS! Ha egy igealak után az azt névmást tesszük, és jó mondatot kapunk, akkor az igealak határozott ragozású. Ha rossz lesz a mondatunk, akkor általános ragozású.
IGEKÉPZŐK Ahhoz, hogy biztonsággal felismerd a mondatban az igéket, segítségedre lehetnek az igeképzők is, amelyek új szót hoznak létre, ahogy a nevük mutatja: igét. Ilyenekkel találkoztál akkor is, amikor tavaly az igenemekről tanultál. Műveltető igék képzője: -tat/-tet (olvas-tat-ja), -at/-et (megnéz-et), visszaható igeképző: -kod/-ked/-köd, -koz/-kez/-köz (mosa-kod-ik, öltöz-köd-ik, szárít-koz-ik). (Az -ik igei személyrag, nem a képző része.) Még sok más igeképző is van, néhány példa: tan-ít, dalol-gat, leül-het stb.
FONTOS! Az igén mindig ott van mind az öt nyelvtani jelentés. Ha nincs meg mind az öt tulajdonság, akkor a szó nem ige. Például a futnom szónak van száma és személye is (E/1.), de nincs ideje, módja, tárgyhatározottsága, vagyis nem ige. Az összetett igealakok (ki fog esni, dalolgatott volna) több szóból állnak, de egy szóalaknak számítanak, elemzéskor majd egy egységként tekintünk rájuk!
Képzelj el két teljesen egyforma füzetet! Ahhoz, hogy megkülönböztesd őket, elegendő csupán az egyikre matricát ragasztanod, a másikon a matrica hiánya lesz a jel. Pontosan ilyen az is, amikor a nyelvben valaminek nincsen hangzó jele. A jelen időnek például azért nem kell hangzó jel, mivel a múlt időnek van ilyen. Leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy a jelen időnek az a jele, hogy nincs jele. Ilyenkor a Ø jelet használjuk. Ezt zéró szóelemnek nevezzük.
10
Gondolatgyűjtő Készítsd el a füzetedben a zuhan és a felejt igék ragozásait minden lehetséges módban és időben! A mód- és időjeleket, illetve az igei személyragokat kötőjellel kapcsold a szótövekhez!
FELADATOK 1. Válogasd ki a következő szövegből az igéket, írd ki őket a füzetedbe, és állapítsd
meg mind az öt rajtuk lévő nyelvtani jelentést! Zalán és Annamária az óvodában ismerkedtek meg. Általános iskolában szerettek volna egymás mellé ülni, de a tanító néni Palit ültette Zalán mellé. Hamarosan mindketten megkedvelték Palit, és elválaszthatatlan barátokká váltak. Ekkor még nem tudták, hogy 5. osztályban érkezni fog Piroska, aki szintén a baráti körük tagja lesz. Most mindannyian 7. osztályba járnak, sokat kirándulnak, és már tervezgetik a továbbtanulást.
2. Beszéljétek meg, milyen szófajú szó a futnom! 3. Képezz igéket a következő főnevekből! Írd le őket a füzetedbe, és tedd őket fel-
szólító módba, egyes szám, 2. személybe mindkét ragozásban! gereblye, dob, só, dísz SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Játszd el némán! A játék során szólásokat, közmondásokat kell némán elmutogatnod a társaidnak. A játékot lehet egyéni mutogatással játszani – ekkor mindenki maga találja ki a feladványt, és mutogatja el az egész osztálynak. Változat: lehet csoportosan is játszani. Lehetőleg sok-sok igét tartalmazó szólást, közmondást találjatok ki!
11
Alapszófajok – A főnév és a melléknév Gondolatébresztő Gyűjtsetek két perc alatt (a padtársatokkal közösen vagy néhány fős csoportban) a képpel kapcsolatban főneveket és mellékneveket a füzetben!
A
Amikor az alapszófajokat tanultad, a névszókkal is megismerkedtél. Közülük elsőként mindig a főnevet említik. Jelentésük alapján élőlényeket (cinke), élettelen tárgyakat, dolgokat (gerenda, fűtés), elvont fogalmakat (igazság) neveznek meg. Lehetnek köznevek (arckrém) és tulajdonnevek (Nivea). Mivel a főnevek toldalékaik segítségével különféle szerepeket kapnak a mondatban, a főnevek felismeréséhez alaki tulajdonságaikat is ismerned kell. A FŐNÉV JELEI A főnevek állhatnak egyes vagy többes számban. Az egyes számnak nincs (hangzó) jele: Ø, a többes szám jele: -k (autó-Ø, autó-k; könyv-Ø, könyv-ek; pad-Ø, pad-ok). A birtokos szerkezetekben szereplő főnevek sokféle jelet kaphatnak. Egy ilyen szerkezetben mindig van egy birtokos és egy birtok: a lány(nak a) szoknyája – birtokos: a lány, birtok: szoknya. A birtokra lehet utalni a birtokosra tett toldalékkal. Ezt az -é birtokjellel lehet kifejezni: a lány-é, a festő-é. A birtokosra utaló jeleket birtokos személyjeleknek hívjuk, ezeket a birtokot jelentő főnévre tesszük (E/1.: hajó-m, E/3.: hajó-ja, T/1.: hajó-nk). Ha egy birtokot jelölő főnevet többes számba akarsz tenni, akkor azt birtoktöbbesítő jellel fejezheted ki: -i/-ai/-ei/-jai/-jei (cipő-i, lány-ai, könyv-ei, kert-jei, pad-jai). A FŐNÉV RAGJAI A főnevekhez járuló ragok az esetragok. Háromféle esetet különböztetünk meg: alanyeset, tárgyeset, határozói eset. – Az alanyeset ragja zéró szóelem: Ø (A festő-Ø dolgozik.; A kutyánk-Ø ugat.). – A tárgyeset ragja: -t (Eszem a dinnyé-t.). – A határozói eseteket különféle határozóragokkal vagy névutókkal fejezheted ki: (város-ban, szemek-be, kezé-ből, könyvünk-ön, székei-ről, füzet-re, házá-nál, fák-tól, ész-hez, felhők-ig, szomszéd-nak, pilótá-vá, erő-vel, igazság-ért, pad alatt, ház előtt). FŐNÉVKÉPZŐK A főnevek mondatbeli felismerésében a főnévképzők is segíthetnek. Néhány sűrűbben előforduló képző: ír-ás, bátor-ság, siet-ség, jog-ász, erd-ész, hagy-omány, létesít-mény, jár-da, fiú-cska, legény-ke stb.
12
FŐNÉV
FONTOS!
A tulajdonnév különleges része a nyelvnek, valójában nem főnév, csak főnévként viselkedik. Mit jelent ez? Ha megnézed a tulajdonneveket, találsz köztük több szóból állókat is (Magyar Nemzeti Bank, Petőfi Sándor, Széchenyi István Általános Iskola stb.), amelyeket nem vehetünk egy szónak, hiszen szókapcsolatok. Konkrét szófaja viszont csak szavaknak lehet, szókapcsolatoknak nem. Amikor azonban ezek a szerkezetek mondatba kerülnek, egy szóként és ráadásul főnévként viselkednek, hiszen toldalékokat mindig csak az utolsó részükre tehetsz (Bemegyek a Magyar Nemzeti Bankba. – Olvastam egy verset Petőfi Sándortól. – A Széchenyi István Általános Iskolát felújítják.). A tulajdonneveket a mondatban mindig egy egységnek és főnévi természetűnek tekintjük.
A MELLÉKNÉV A melléknév szintén alapszófaj, és a névszók közé tartozik. Jelentésük alapján élőlények és élettelen dolgok, jelenségek külső és belső tulajdonságát, állapotát, hovatartozását fejezik ki (szép lány, rémisztő vihar, városi autó, fejedelmi vacsora). A jelentés persze itt sem elég, a mellékneveknél is érdemes átismételned, hogy milyen toldalékokat kaphatnak. A MELLÉKNÉV JELEI Bizonyára emlékszel, hogy a melléknevek közül sok fokozható. Az alapfoknak nincs (hangzó) jele: -Ø (nagy-Ø), a középfok jele: -bb (nagy-obb), a felsőfok jele: leg-...-bb (leg-nagy-obb). A túlzófok jele pedig: legesleg-...-bb (legeslegnagy-obb). Az alapfokú melléknév kivételével mindegyik kaphat még kiemelőjelet (-ik) is: nagyobb-ik, legnagyobb-ik, legeslegnagyobb-ik. Nem minden melléknév fokozása értelmes, a néma, égszínkék, diónyi például ilyen. Próbáld ki! A MELLÉKNÉV RAGJAI Ahogy a főnevekhez, úgy a melléknevekhez is járulhatnak határozóragok: -n/-an/-en (enyhé-n, vidám-an, dühös-en); -lag/-leg (egyhangú-lag, külső-leg), -ul/-ül (hangtalan-ul, kegyetlen-ül). MELLÉKNÉVKÉPZŐK A melléknevek felismerését a melléknévképzők is segíthetik. Néhány példa: fá-s, méz-es, feled-ékeny, készül-etlen, fejleszt-hető, balaton-i, tenyér-nyi stb. FONTOS!
A melléknevek a főnevekhez kapcsolódó összes toldalékot megkaphatják. Ilyenkor azonban már nem melléknevek, hanem főnevek: szófajt váltottak. Például a következő mondatokban szereplő zöld szó nem melléknév, hanem főnév, hiszen már a főnév (pad) helyett áll. Ott van két pad. A zöldet választom. A zöldre ülök. A zöldhöz támaszkodom. A melléknév pusztán névelővel ellátva már főnévvé válik. Kedvencem a zöld.
13
Gondolatgyűjtő Padtársaddal csoportosítsátok a Gondolatébresztőben az óra elején gyűjtött főneveket és mellékneveket többféleképpen, különböző szempontok szerint! Ne csak nyelvtani szempontokban gondolkozzatok!
FELADATOK 1. Alkoss mondatokat a füzetedben, használd fel a határozói esetekre példaként ho-
zott határozóragos főneveket és a melléknévképzős szavakat! 2. Főnév vagy melléknév? Foglald az alábbi szavakat mondatba! Dolgozz a füzeted-
ben! MAGYAR
GYÜMÖLCSÖS
3. Építs ragos mellékneveket a következő szóelemekből! Írj velük mondatokat a fü-
zetedbe! -en
rettentő-
szem-
egyedi-
feketé-
-n
házi-
-ül
-os
kedv-
-es
-telen
-leg
-lag
4. Vajon mit jelentenek a következő szavak? Van köztük különbség? Beszéljétek
meg, alkossatok velük mondatokat! bensőleg–belsőleg
TÁRSASJÁTÉK Párkereső Készítsetek 2-2 szókártyát! Az egyikre írjatok egy toldalékos főnevet vagy melléknevet, a másikra pedig a „képletét”! Például: nadrágokat – főnév, többes számú, tárgyragos. Gyűjtsétek össze a szókártyákat, majd mindenki húzzon egyet, és keressétek meg a párotokat! Sorban olvassa fel mindenki a szókártyájára írtakat, amelyre a párja jelentkezzen!
14
Alapszófajok – A számnév és a határozószók Gondolatébresztő LY LY ZET ZET ZET ZET LET LET LET LET LET ÁÁÁÁÁÁR Hogyan kapcsolódnak ezek a betűrejtvények a mai óra témájához?
Bemelegítő agytorna A játék nagyon egyszerű, csak egy kis koncentrációt igényel. Számokat kell mondani ni egytől, növekvő sorrendben. A hármast és a hetest tartalmazó szót nem szabad kimonon dani. A három helyett a PIFF, a hét helyett a PUFF szót szabad csak kiejteni.
A SZÁMNÉV Ez a szófaj a melléknevek testvérének tekinthető. Szintén alapszófaj, azon belül a névszókhoz tartozik. Jelentése alapján élőlények és élettelen dolgok, jelenségek, fogalmak mennyiségét, sorrendiségét vagy törtrészét fejezi ki (három ló, harmadik sor, egyharmad rész). Lehet határozatlan (sok, kevés stb.) vagy határozott (százötvenegy, tizedik). A mennyiséget pontosan megnevező számneveket tőszámnévnek, a sorrendiséget megnevezőket sorszámnévnek, a törtrészt megnevezőket törtszámnévnek hívjuk. A SZÁMNÉV JELEI A számnevek általában nem kapnak jeleket, de néhány határozatlan számnév fokozható: több, legtöbb, kevesebb, legkevesebb. Némelyik kiemelőjelet is kaphat: kevesebb-ik. A SZÁMNÉV RAGJAI A melléknevekhez járuló határozóragok közül megkaphatják az -n/-an/-en ragot (kette-n, sok-an, tíz-en), illetve csak a számnevekhez járulhat a -szor/-szer/-ször rag (sok-szor, két-szer, több-ször). SZÁMNÉVKÉPZŐK A sorszámneveket sorszámnévképzővel alkotjuk: -dik (nyolcadik, sok-adik); a törtszámneveket törtszámnévképzővel: -d (kette-d, harm-ad, öt-öd). A -szor/-szer/-ször ragból és melléknévképzőkből alakult képzők: -szori/-szeri/-szöri (hat-szori, öt-szöri), -szoros/-szeres/-szörös (hat-szoros, öt-szörös).
FONTOS! Ahogy a melléknevek, úgy a számnevek is megkaphatják a főnevek toldalékait. Ilyenkor természetesen már szófajt váltottak: főnevek lettek (egy főnév helyére álltak). Figyeld meg az öt szót a következő mondatokban! Ötöt kérek! Ötre nálad leszek. Az öt nagyobb, mint a három.
A HATÁROZÓSZÓK Szintén az alapszófajok közé soroljuk a határozószót. A szavaknak e sajátos csoportja a cselekvés, történés, létezés, állapot körülményére utal. Ez a körülmény lehet hely (bent van), idő (reggel jött), szám (gyakran fut), fok/mérték (túl okos), állapot (egyedül él), mód (hirtelen cselekedett).
15
A HATÁROZÓSZÓK JELEI Néhány határozószó fokozható: elé – elébb – legelébb; közel – közelebb – legközelebb; hamar – hamarabb – leghamarabb; korán – korábban – legkorábban stb. A HATÁROZÓSZÓK RAGJAI Bizonyos határozószók határozóragokat vehetnek föl: rég-en, alul-ról, hátul-ra, mostan-tól stb.
FONTOS! A határozószók felismerése nem egyszerű feladat. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy hasonló a jelentéstípusuk, mint a határozóragos főneveknek és mellékneveknek. Ne keverd össze őket! A fenti példák mellé egy-egy ragos főnevet vagy melléknevet tettünk, figyeld meg a hasonlóságot: bent/házban van; reggel/ötkor jött; gyakran/kétszer fut; túl/nagyon okos; egyedül/szomorúan él; hirtelen/gondatlanul cselekedett. – A határozószók főnévként is viselkedhetnek: holnapra eljön (itt határozószó); a holnapra készül (itt főnév).
Gondolatgyűjtő Mit fejez ki a számnév? Mondj példákat is! Milyen körülményekre utalnak a határozószók? Példákkal is támaszd alá állításod!
FELADATOK 1. Válaszd ki a következő szövegből a számneveket és a határozószókat, és írd ki
őket a füzetedbe! Ha van rajtuk toldalék, nevezd meg azokat is! Pali tegnap háromszor ült fel a körhintára, Annamária kétszer. Zalán gyakran integetett nekik, de ő nem ült fel, mert harmadik osztályban rosszul lett rajta. Közben Piroska hasztalan hívta őket, nem hallották. Negyed hatig engedték el őket, de csak sokára értek haza. 2. Egyet mondok, kettő lesz belőle. Mit jelent ez a szólás? Mikor mondhatjuk?
Gyűjts még olyan szólásokat a füzetedbe, amelyekben számnév szerepel! TÁRSASJÁTÉK Szófordító Álljatok körbe (nagy létszám esetén két csoportot is alkothattok)! Sorban egymás után mindenki mond egy számnevet (valamilyen toldalékos formában). Balra haladva kezdjétek! Egy idő után valaki dobbant, ekkor megfordul az irány, a jobbra esőnek már határozószóval kell folytatni a sort. Újabb dobbantás után ismét irányváltás és számnévmondás következik. És így tovább.
16
Alapszófajok – Az igenevek és a névmások Gondolatébresztő zizegni, nevetni, zenélni, zokni, zongorázni Melyik a kakukktojás? Miért?
AZ IGENEVEK Az igenév, ahogy neve is mutatja, egyszerre két alapszófaj tulajdonságait hordozza. Átmenetet képez az ige és a főnév között (főnévi igenév), az ige és a melléknév között (melléknévi igenév), illetve az ige és a határozószó között (határozói igenév), ezért átmeneti szófajnak is hívják. A mondatelemzés miatt nagyon fontos, hogy biztonsággal fölismerd az igeneveket! Az igeneveket igékből hozzuk létre képzők segítségével. – A főnévi igenevet a -ni/-nni képzőkkel (fut-ni, men-ni, ve-nni). – A folyamatos melléknévi igenevet -ó/-ő képzőkkel (fut-ó ember, almát szed-ő lány), a befejezett melléknévi igenevet -t/-tt képzőkkel (kékre mázol-t kapu, kőből épít-ett ház), a beálló melléknévi igenevet -andó/-endő képzőkkel (megírandó feladat, megnéz-endő színdarab). – A határozói igenevet -va/-ve, -ván/-vén képzőkkel (olvas-va, tép-ve, olvas-ván, tép-vén). AZ IGENEVEK TOLDALÉKAI A határozói igenév nem kaphat toldalékot. A melléknévi igenevek a melléknevekhez hasonlóan főnévvé válva megkaphatják a főnevek toldalékait (futók, mázoltat stb.). A főnévi igenév igenévi személyragokat kaphat, melyek a szám és a személy nyelvtani jelentését hordozzák. Előttük a főnévi igenév képzője egészen lerövidülhet: fut-n-om, fut-n-od, fut-ni-a, fut-n-unk, fut-n-otok, fut-ni-uk. Ezeket a ragozott alakokat nem szabad összekeverni az igékkel! FONTOS! Ha nem vagy biztos benne, hogy igével vagy igenévvel van-e dolgod, próbáld megváltoztatni a módját vagy az idejét. Ez csak az ige esetében sikerülhet.
A NÉVMÁSOK A névmások az alapszófajok helyettesítő szófajai. Csak főnevet helyettesíthet: • személyes (ők), • birtokos (övé), • visszaható (magam), • kölcsönös névmás (egymás).
17
Főnevet, melléknevet, számnevet és határozószót is helyettesíthet: • mutató (az, ez), • kérdő (ki?, mikor?), • általános (mindenki), • határozatlan (valaki), • vonatkozó névmás (aki).
A NÉVMÁSOK TOLDALÉKAI A névmások az általuk helyettesített szófajok toldalékait vehetik föl. A főnevet helyettesítők a főnév jeleit és ragjait: ők-et, enyém-re, magam-hoz, egymás-é-i, ez-t, ki-hez, akármi-kor, valaki-é, amely-et stb. Előfordulhatnak szokatlan alakok is, a személyes névmás alakjait például érdemes nagyon alaposan megjegyezni, hogy felismerd majd őket a mondatban! Alanyesetben: én, te, ő, mi, ti, ők. Tárgyesetben: engem, téged, őt, minket, titeket, őket. Határozói esetekben a határozóragok a névmások elején tűnnek fel. (Hogy ez miért van, arról majd 12. osztályban fogsz tanulni.) Például: bennem, rólad, hozzá, tőlünk, nektek, velük. Ezek elé mindig odateheted a személyes névmás alapalakját, így könnyebben felismerheted: énbennem, mitőlünk stb. A melléknevet helyettesítő névmások többnyire csak főnévként vesznek föl ragokat: ilyen-ek, olyan-ra, milyen-nek stb. A számnevet helyettesítők a számnév ragjait, képzőit veszik föl: ennyi-en, annyiszor, mennyi-en, hány-szoros, ahány-ad, bárhány-adik stb. A határozószókat helyettesítő névmások végén általában határozóragok jelenhetnek meg: ott-an, mikor-ra, sehogy-an stb.
FONTOS!
A mondatelemzésnél figyelned kell majd, hogy a mutató és vonatkozó névmásokat ne keverd össze! Egy apró trükk mindig segíteni fog: ha a vonatkozó névmás „elejéről levágod” az a-t, kérdő névmást kapsz: ami → mi, amekkora → mekkora, amióta → mióta stb. A mutató névmással ezt nem lehet megcsinálni. Próbáld ki!
Gondolatgyűjtő Készíts a füzetedbe egy-egy összefoglaló fürtábrát az igenevek és a névmások fajtáiról!
18
FELADATOK 1. Írd ki a füzetedbe a következő rövid szöveg igeneveit, névmásait! Minél ponto-
sabban határozd meg őket! A kertre hajló fák ágai alatt Annamária épp valamilyen regényt olvasott, amikor Pali átkiabált hozzá. Közben a frissen festett kerítésre támaszkodott, Annamária már csak annyit tudott mondani: – Vigyá...zz! – Aztán Pali összekent kezeire nézve fölnevetett: – Milyen színes egyéniség lettél! – Pali is szeretett volna valamilyen vicces dolgot mondani, végül csak egyetértően mosolygott. Mire Annamária az udvar végében álló fészerből kihozta a festékoldót, Pali már a fa alatt maradt regénybe mélyedt. – Milyen érdekes ez a könyv! – mondta. – Már a bevezető is annyira leköti az ember figyelmét! – Bizony – mondta Annamária –, akárhová is megyek, ezt a könyvet mindig magammal viszem. De ha szeretnéd, kölcsönadom neked.
2. Gyűjts a füzetbe olyan címeket (regény, vers, zenemű), amelyekben valamilyen
igenév szerepel!
SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Én-te-ő Bizonyára tanultok valamilyen idegen nyelvet. Két perc alatt gyűjtsetek össze egyénileg minél többféle névmást jelentő szót abból a nyelvből, amelyet tanultok (nem csak főnevet helyettesítőt lehet)! Ezután felváltva olvassatok fel egy-egy idegen nyelvű szót! A többieknek ki kell találniuk a magyar megfelelőjét. Akiét öt másodperc után senki sem találja ki, az kap egy jutalompontot. Érdemes tehát minél nehezebbeket feladni. Nehezíthetitek a játékot más idegen nyelvek bevonásával is.
19
A viszonyszók Gondolatébresztő Hogyan viszonyultok a viszonyszókhoz? Mire utalhat a kifejezés? Milyen viszonyban állhatnak a szavak egymással?
Az alapszófajok után ebben a leckében a viszonyszókat ismételjük át, ez a második nagy szófaji osztály. Mit is jelent, mire utal a „viszony” ezeknek a szavaknak a nevében? Gondolj a szótőre és a toldalékra! A házban szó jelentése a benne lévő két szóelem, a szótő (ház-) és a toldalék (-ban) jelentéséből épül fel. A szótőnek fogalmi jelentése van, azaz önállóan is van jelentése, amelyet könnyen el tudsz magyarázni, jól meg tudsz fogalmazni. A toldalékoknak is van jelentésük, de az nem önálló, hiszen mindig csak egy szótővel összekapcsolódva tud megjelenni. Éppen ezért a toldalékok jelentését önmagukban nehéz elmagyarázni, a jelentésük csak a szótővel való viszonyukból derül ki: a -ban például helyviszonyt, a -kor időviszonyt (hatkor) fejez ki. A toldalékoknak viszonyjelentésük van. JELLEMZŐI A viszonyszók jelentése szintén viszonyjelentés. Éppen ezért nem fordulnak elő önállóan, más szavakhoz kapcsolódnak. Vannak köztük a toldalékokhoz hasonlóak, ezek a toldalékértékű viszonyszók, a többi viszonyszó nem toldalékértékű. FAJTÁI A toldalékértékű viszonyszók más szavakkal összekapcsolódnak, velük összetett szóalakot alkotnak. • segédigék → összetett igealakokban: adni fogok, futottam volna → összetett állítmányban: szerencsés vagyok (Erről később tanulunk.) • névutók: híd alatt, 2008 óta • névutómelléknevek: híd alatti • igekötők: megtalál, add el, át akarom rendezni A nem toldalékértékű viszonyszók is más szavakhoz kapcsolódnak, de az így létrejött szókapcsolatok nem összetett szóalakok. • névelők: a ház, az ég, egy madár • kötőszók: ház és kert; jó, de gyönge • tagadószók, tiltószók: nem tudja, nem szabad, ne mondd • partikulák: csak mentem, Zalán is, de jó, épp elérte, főleg te, pont ő, szereted-e A partikulák a módosítószókhoz hasonlítanak, legtöbbször egy szóra vonatkoznak, jelentéstartalmuk csekély, semmiféle kérdésre nem válaszolnak: Őt ugyan hívhatod! Siess már! Hiszen tudod.
FONTOS! A viszonyszókat alaposan ismerned kell, hogy már a mondatelemzés előtt meghatározhasd, mely szavakkal kapcsolódnak össze!
20
Gondolatgyűjtő Mire utal a viszonyszó kifejezés? Milyen fajtáit különböztetjük meg?
FELADATOK 1. Gyűjtsd ki a füzetedbe a következő szövegből a viszonyszókat, csoportosítsd őket
fajtájuk szerint! Határozd meg, melyik szóhoz kapcsolódnak! A két gyümölcsfa közötti függőágyban mintha aludna valaki… Biztosan Zalán az, már az ebédnél is álmos volt. Nem fogom felébreszteni, pedig jó lenne, ha segítene rendet tenni a garázsablak előtti tárolóban. Ráadásul ki kellene onnan hozni egy padot is, és azt Annamáriával nem bírom el! Fölkeltsem vagy ne keltsem föl? Hm… megvárom Annamáriát, majd együtt döntjük el.
2. Na, ne!
„Megmutatnád a házi feladatodat?” Utasítsd el a kérést anélkül, hogy használnád a nem tagadószót és a ne tiltószót! Játsszátok el a jelenetet a padtársaddal! 3. Játssz a partikulákkal!
Mi a különbség a kétféle „persze” jelentése között az alábbi mondatokban? Érzékeltesd a kiejtéssel is! Másold le a füzetedbe a mondatokat, majd keresd meg és húzd alá egy vonallal a beszélgetést árnyaló partikulát, és jelöld két vonallal a mondatszót! Gyűjts még hasonló szavakat, foglald mondatba, „játszd el”! a) Felkészültél az órára? – Persze! b) Az órára persze már megint nem készültél fel! JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Elölről – hátulról Számos olyan szavunk van, amely elölről és hátulról is olvasható, azonban másmás jelentésű kifejezést kapunk eredményül. Pl.: elölről végtag – hátulról mulatság. A megoldás: láb – bál. Találd ki ezek után az alábbi szópárokat, majd alkoss hasonlókat! 1. elölről háziállat – hátulról rombol, pusztít; 2. elölről festmény – hátulról, aki kenyeret süt; 3. elölről szúrófegyver – hátulról vörös; 4. elölről kiálló vaddisznófog – hátulról himlő helye; 5. elölről mozgatószerv – hátulról filmszínház; 6. elölről mogorva, zord – hátulról épületmaradványok; 7. elölről valakinek vagy valaminek a megnevezésére szolgáló kifejezés – hátulról öreg, aggastyán; 8. elölről a száj része – hátulról étel diáknyelven.
21
A mondatszók Bemelegítő agytorna Számoljatok 100-tól visszafelé! Az ötös szám helyett azt kell mondani, hogy: bumm, m, a hetes szám helyett, hogy: durr.
A harmadik nagy szófaji osztály. Ha alaposan megnézed az elnevezést, rögtön rájöhetsz a lényegre: olyan szavakról van szó, amelyek önállóan mondatot alkothatnak. Nem kell melléjük más szót tenni, egyszavas mondatok. Önálló mondatként vagy összetett mondatok tagmondataiként fordulnak elő. (Az összetett mondatokról majd 8. osztályban tanulunk.)
A MONDATSZÓK CSOPORTJAI 1. Indulatszók: érzelmeket, érzeteket fejeznek ki: aj, jaj, ah, hű, ó, óh, juj, fuj, ujjé, jé, brr. 2. Interakciós mondatszók: az emberi kommunikációt jellemző szavak, amelyek utalnak a beszélők közti kapcsolatra (helló, szia, csaó), segítik a társalgást (ühüm, ja, aha, nos, ugye, persze), kifejezik a beszélők akaratát (hé, pszt, nesze), rámutatnak valamely dologra vagy szóra (íme, lám). (Az interakció szó jelentése: kölcsönös viszony.) 3. Módosítószók: a beszélő véleményét, hozzáállását fejezik ki. Önállóan is állhatnak, de mondatba is kerülhetnek. Mondatba kerülve azonban nem kapcsolódnak össze a mondat egyetlen szavával sem. Például: feltehetőleg, bizonyára, alighanem, nyilván, valószínűleg. 4. Hangutánzó mondatszók: állati vagy emberi hangokat, természeti hangokat, hangélményeket rögzítenek. Sok általánosan használt szó tartozik ide, például: gá-gá, miaú, nyihaha, durr, bumm, cupp, hapci, oá. Természetesen egyénileg is lehet ilyen szavakat alkotni. Ha idézetként használod őket, más szófajokká változnak, például főnévvé: Egy óriási bumm hallatszott! A mondatszók nem épülnek bele a mondat szerkezetébe, mivel maguk is mondatok. Nem kapnak toldalékokat, alakjuk nem változik a mondatban.
FONTOS!
A mondatba került módosítószók felismerését megkönynyíti, hogy ezeket kissé átalakítva sokszor ki lehet emelni a mondatból. Így: Feltehetőleg moziban volt. → Feltehető, hogy moziban volt. Bizonyosan késni fog. → Bizonyos, hogy késni fog. Biztosan eljön. → Biztos, hogy eljön. Valószínűleg tudja. → Valószínű, hogy tudja.
22
Gondolatgyűjtő Fogalmazzátok meg kreatívan a mondatszókról tanultakat öt mondatban úgy, hogy mondatszókat is szőjetek a feleletbe!
FELADATOK 1. Beszélgessetek párokban! Tegyetek fel egymásnak felváltva kérdéseket! A válasz-
ba csempésszetek bele egy-egy módosítószót! 2. Kreatív írás. Írjatok magatokról öt-tíz mondatot a füzetetekbe! Az önjellemzést
tegyétek érdekesebbé, hangulatosabbá különböző mondatszók alkalmazásával! 3. Írj a megadott helyzetre egy párbeszédet a füzetedbe, amelyben kizárólag mon-
datszók szerepelhetnek! A helyzet befejezése rátok van bízva! en állnak egy jó prédára várva.
A szavannán az oroszlánvadászok lesb
4. Milyen hangutánzó mondatszók jutnak eszedbe az alábbi képekről?
a)
b
c)
d)
e)
f)
TALENTUM Találd ki, melyik szóra gondoltunk a definíció alapján! Egy betűt egy vonal (kétjegyű betűt két vonal) jelöl. szó_ _ _ Valamely ének- vagy zenedarab előadásánál különböző hangfekvések (pl. szoprán). szó_ _ _ Emelvényre kiállva, hallgatóság előtt beszélő személy. szó_ _ _ _ Olyan személy, aki az általa képviselt cég vagy párt üzeneteit továbbítja az újságíróknak. Szó_ _ _ Vörösmarty híres ódája. szó_ _ _ _ _ _ Dühös vita. szó_ _ Öntet, például salátán.
23
Összefoglalás – Mit tanultál eddig?
24
2. SZÓKAPCSOLATOK, SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMÁK
25
Mi a szintagma? Mi nem az? Bemelegítő agytorna Alkossatok két csapatot! Az egyik csapat mondjon egy két szóból álló kapcsolatot, t, amelyre a másik csapat egy toldalékos szóval válaszoljon! (pl. asztal alatt — asztalnál, l ál sárga autót — sárgát, Péter és Pál — Péterék/ők) Változat: az egyik csapat találjon ki egy hosszú mondatot! A másik csapatnak ezt kell leegyszerűsítenie egy-két szavas mondattá. (Pl.: A havas téli éjszakában ősrégi, megbízható barátom leghűségesebb társával benyitott a nyikorgó ajtón a környék egyetlen házába. – Benyitottak.) Figyeljétek meg, mit vesztettünk és mit nyertünk az egyszerűsítés során!
SZÓKAPCSOLATOK Amikor mondatokat alkotsz, elég lehet egy szó is. Persze a legtöbb mondat több szóból áll. A több szóból álló mondatokban a szavak összekapcsolódnak, szókapcsolatok jönnek létre. Akárcsak a következő mondatban: Annamária és Zalán almát szednek. Legalább két szókapcsolatot biztosan találsz: 1. Annamária és Zalán, 2. almát szednek. Az első példában az és kötőszó kapcsolja össze a két tulajdonnevet: Annamária és Zalán. Az ilyeneket egyelőre „öszszekötős” szókapcsolatnak hívjuk. A második példában viszont a szókapcsolat egyik tagja „irányítja” a másikat. Ezt abból veheted észre, hogy az „irányító” szóból rá lehet kérdezni a másik szóra. Így: Mit szednek? → Almát szednek. (A szednek szó „irányítja” az almát szót.) Az ilyeneket egyelőre „irányítós” szókapcsolatnak nevezzük.
SZÓSZERKEZETEK, SZINTAGMÁK Az „összekötős” és az „irányítós” szókapcsolatokat nyelvtani szabályok hozzák létre, tehát ezek a szókapcsolatok nyelvtani szókapcsolatok. A nyelvtani szókapcsolatokat röviden szószerkezetnek nevezzük. Az „összekötés” és az „irányítás” valójában olyan szabályok a nyelvünkben, amelyek a mondatok létrehozásában vesznek részt. Az ilyen szabályokat idegen szóval szintaktikai szabályoknak hívják, az általuk létrejövő szószerkezeteket pedig szintagmának. A szintagmákban legalább két szó kapcsolódik össze, ezek a szintagma tagjai. VISZONYSZÓS SZÓSZERKEZETEK A toldalékértékű viszonyszók egy másik szóval együtt egyetlen szóalakot hoznak létre ( fa alól ). Hasonló ez a szótő és a toldalék kapcsolatához, csak nem olyan szoros, nem is írjuk egybe őket. Ezek is nyelvtani szókapcsolatok, azaz szószerkezetek, de nem szintagmák! A viszonyszós szószerkezetek a mondatban egy szintagmának a tagjai lesznek.
26
VISZONYSZÓS
A nem toldalékértékű viszonyszós szókapcsolatok nem nyelvtani szókapcsolatok, azaz még szószerkezetnek sem hívhatjuk őket. A mondatban ezek is egy szintagmának a tagjai lesznek, de a bennük lévő viszonyszót nem számítjuk bele a szintagmába. A kötőszavak esetében a kötőszó az utána álló szóval alkot viszonyszós szókapcsolatot: (ház) és kert, ( jó) de gyönge. Hogy jobban megértsd, figyeld meg a következő mondatot! Fa alól szedik az almát. Ebben a mondatban az almát kapott egy névelőt: ez egy viszonyszós szókapcsolat. Az almát egy „irányítós” szintagma tagja a mondatban: Mit szednek? → Almát. A névelő azonban nem része a szintagmának: (az) almát – szedik. A fa alól egy főnév és egy névutó kapcsolata, ez egy viszonyszós szószerkezet. Egy „irányítós” szintagma tagja lett a mondatban a viszonyszóval együtt: Honnan szedik? → Fa alól szedik. A névutó a szintagma része: fa alól – szedik. SZÓKAPCSOLATOK
FONTOS!
A szintagma tehát olyan szószerkezet (azaz nyelvtani szókapcsolat), amelynek legalább két tagja van. Tagjai lehetnek szavak vagy viszonyszós szószerkezetek. A viszonyszós szókapcsolatok viszonyszavai nem lehetnek a szintagmák tagjai.
Gondolatgyűjtő
27
FELADATOK 1. Sok olyan szólása van nyelvünknek, amelyet anélkül használunk, hogy elgondol-
kodnánk eredeti jelentésén. Próbálj az alábbi szólások keletkezésére – szabadon engedve fantáziádat – magyarázatot adni! Nézz utána, honnan származnak! Keresd meg bennük a szintagmákat! sok van a rovásán
kötélnek áll
nem fenékig tejfel
kilóg a lóláb
2. Válogasd ki a következő szövegből a szókapcsolatokat, és csoportosítsd őket
a füzetedbe! Zalán mindig szerencsés volt. Még ötödikben történt, hogy egy őszi délután Palival és Annamáriával kerékpároztak. A vasúti híd alatt majdnem kilyukasztotta az első kerekét egy rozsdás szög. Meg is történt volna, de fél centivel elkerülte. Palinak bezzeg nem sikerült elkerülnie a bajt! 3. Keress olyan összetett szavakat, melyek szintagmából alakultak ki!
Például: bút felejt → búfelejtő 4. Mondatbővítés. Egészítsd ki minél több elemmel a következő mondatokat úgy,
hogy egyszerű mondatok maradjanak! Emelj ki az általad írt mondatból néhány tanult szókapcsolati formát! Dolgozz a füzetedbe! Elmentünk.
Szánkózni fogunk.
JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Lánc-lánc-szintagmalánc Alkossatok padtársaddal közösen szintagmákat! A játék lényege, hogy az adott szintagma utolsó tagjával kezdődjön a következő szószerkezet! Versenyezzetek, melyik pár tudja a legtöbb tagból álló láncot összeállítani három perc alatt! Pl.: Pista ír ír barátaink barátaink megérkeztek megérkeztek épségben – stb.
28
Az alárendelő szintagmák jellemzői, a bővítmények típusai Gondolatébresztő Találd ki, ki vagyok én! „Folyton fürkészem a terepet. Előfordulhat, hogy nem látom tisztán a dolgokat. Fényem féltve őrzött kincs.”
Az előző leckében találkoztál az „irányítós” szintagmával. A következő mondatban két ilyen szintagma is van: Annamária várja Zalánt. A RÁKÉRDEZÉS Az „irányítós” szintagmák felismerését a rákérdezés segíti. A két „irányítós” szintagmánk: Annamária várja, illetve várja Zalánt. Az „irányítós” szintagmáknak mindig csak két tagjuk van: irányító tag és irányított tag. A rákérdezés során annak a tagnak a helyére, amelyre rákérdezünk, teszünk egy kérdő névmást, utána pedig azt a tagot tesszük, amelyből kérdezünk: Ki várja? → Annamária várja. Kit vár? → Zalánt várja. Mindkét szintagmában a várja szó az „irányító”, mert ebből a szóból tudsz rákérdezni a másikra. Az irányító tag (várja) a kérdésben és a válaszban is szerepel. A válasz pedig mindig a teljes szintagma. Nagyon fontos, hogy a rákérdezés mindig ugyanúgy két tagból álljon, mint az „irányítós” szintagma! Ezért nem jó rákérdezés a következő: Mit csinál Annamária? → Annamária vár. Olyan, mintha az Annamária lenne az irányító tag, de ez nem igaz, hiszen a szintagma kéttagú, viszont a kérdés háromtagú volt! Az Annamária tagból nyelvtani értelemben nem lehet rákérdezni a vár szóra! ALÁRENDELŐ SZINTAGMA Az „irányítós” szintagma tagjai nem egyenrangúak, amit az is mutat, hogy csak az irányító tagból tudsz rákérdezni az irányított tagra, fordítva nem. Az irányító tagot alaptagnak, az irányított tagot bővítménynek nevezzük. A bővítmény az alaptagnak van alárendelve, az „irányítós” szintagma igazi neve: alárendelő szintagma. A szintagmát ábrázolhatod is, ilyenkor a bővítményt mindig az alaptag alá írd, és egy vonallal kösd össze: várja ALAPTAG várja Annamária
BŐVÍTMÉNY
Zalánt
29
várja
A két rajzot egyesítheted:
ALAPTAG
Annamária Zalánt BŐVÍTMÉNYEK A rajzból is láthatod, hogy a várja egyszerre két bővítménnyel rendelkezik. Kaphat-e még további bővítményeket? Természetesen! Annamária nagyon várja Zalánt a pályaudvaron. Hogyan várja? → Nagyon várja. Hol várja? → (A) pályaudvaron várja. (A névelő nem a szintagma része!) várja Annamária
nagyon
Zalánt
(a) pályaudvaron
A BŐVÍTMÉNYEK TÍPUSAI Most már négy bővítménye is van a várja szónak, azonban ezek közül csak kettő az, amely az alaptag (várja) jelentéséhez nagyon szorosan hozzátartozik: valaki/valami – vár – valakit/valamit. Ez a két bővítmény a vár(ja) szó mellől sosem hiányozhat: Annamária – várja – Zalánt. Az ilyen bővítményeket kötött bővítménynek, vagy másképp vonzatnak nevezzük. Az alaptag jelentéséhez szorosan hozzátartoznak, és mindig megjelennek mellette. A másik két bővítmény nem ilyen, sem a nagyon, sem a pályaudvaron nem tartozik hozzá szorosan az alaptag jelentéséhez, ezért el is maradhatnak mellőle: szabad bővítmények. Gondolatgyűjtő Mi segíti az „irányítós” szintagma felismerését? Milyen bővítményekkel bővíthető az alaptag?
FELADATOK 1. A fenti példamondat alapján ábrázold a füzetedben az alábbi mondatok bővítmé-
nyeit! Mi később akartunk kirándulni! Nőnapra vegyél édesanyádnak virágot! A bátrak elnyerik szerencséjüket. A tóparton egy ház várta a vendégeket.
30
2. Egészítsd ki a füzetedben a megadott alaptagot a fentiekhez hasonlóan!
játszik – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? beszélgetünk – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? olvas – Ki? Mit? Kivel? Hol? Hogyan? Mivel? 3. Figyeld meg a következő mondatok alárendelő szintagmáit, írd le a füzetedbe,
hogyan kérdeznél a bennük lévő bővítményekre! Ezután te is írj a füzetedbe ezek mintájára mondatokat, írd le a rákérdezéseket, és készíts ábrákat! Pali ma meglátogatja a nagymamáját.
Annamária hangosan kiabált le az erkélyről.
meglátogatja
Pali
kiabált le
(a) nagymamáját.
ma
Annamária
hangosan
(az) erkélyrĴl.
Zalán nem hallott a jetiről. (nem) hallott
(a) jetirĴl.
Zalán
Egy repülőgép bújt ki a felhők közül. bújt ki
(egy) repülĴgép
(a) felhĴk közül.
4. Találj ki egy hosszú mondatot, amelyet könnyen lehet tovább bővíteni! Írd le
a füzetedbe! SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Hol, milyen beszédhelyzetben használnád a következő üdvözlést és rövidített formáit? Gyűjts te is hasonló üdvözléseket! Jó napot kívánok!
Jó napot!
Napot!
Hallottad már a „kisztihand” kifejezést? Nézz utána, mit jelent! Hogyan mondanád más szavakkal?
31
A mellérendelő szintagmák jellemzői, típusai Gondolatébresztő Haverok, buli, Fanta! Milyen szintagma?
MELLÉRENDELŐ SZINTAGMA Korábban már találkoztál egy „összekötős” szintagmával: Annamária és Zalán. A két tulajdonnevet egy kötőszó kapcsolja egybe. Az ilyen szintagmákban az összekapcsolódó tagok közti viszonyt rákérdezéssel nem tudod megállapítani, mégpedig azért, mert a tagok egyenrangúak. Ilyenkor az első tag mellé egy másikat rendelünk, az igazi nevük épp ezért: mellérendelő szintagma. A mellérendelő szintagmának kettőnél több tagja is lehet, pl.: gyors és energikus, sőt kirobbanó. A tagok között kötőszó nélkül is létrejöhet mellérendelés: ház, kert, kutya. A MELLÉRENDELŐ SZINTAGMA TÍPUSAI Egy ilyen szintagma felépítésében sokféle kötőszó részt vehet, és ezeket a tagok közt létrejövő kapcsolat tartalma alapján szokták csoportosítani. Öt fajtájuk ismeretes, a kötőszókat pirossal jelöltük.
Keressük meg együtt a következő mondatban a szintagmákat! Zalán a pályaudvaron vagy a boltban keresi Palit és Annamáriát. Az első lépés mindig a viszonyszós szókapcsolatok és szószerkezetek megtalálása: a pályaudvaron, a boltban. Ezután már keresheted a szintagmákat! Két mellérendelő szintagmát is tartalmaz a mondat: (a) pályaudvaron vagy (a) boltban, Palit és Annamáriát. Ábrázolva: (a) pályaudvaron ~ (a) boltban Palit — Annamáriát Ebben a mondatban a mellérendelő szintagmák alárendelő szintagmákkal kapcsolódnak össze úgy, hogy a mellérendelő szintagmák tagjai egy alárendelő szintagma bővítményei is egyben:
32
Hol keresi? → (A) pályaudvaron vagy (a) Kit keres? → Palit és Annamáriát keresi. boltban keresi. keresi
(a) pályaudvaron
keresi
(a) boltban
Palit
Annamáriát
A mondatban van még egy alárendelő szintagma: Zalán keresi. Ki keresi? → Zalán keresi. A három ábra egyesítve: keresi
keresi
Zalán
Zalán
(a) pályaudvaron
(a) boltban
Palit
Annamáriát
Gondolatgyűjtő Írjatok fel egy-egy cédulára szókapcsolatokat mind az öt fajtából, majd rakjátok össze! Ezután válogassátok szét közösen!
FELADATOK – GYAKORLÁS Pali látta, hallotta, felismerte Zalánt a pálya- Ha a mellérendelő szintagmát egyetlen udvaron egységként tekintem, az ábra egyszerűbbé válik: látta
hallotta
felismerte
látta
hallotta
felismerte ʕ
Pali
Zalánt
(a) pályaudvaron
Pali
Zalánt
(a) pályaudvaron
TÁRSASJÁTÉK Kitalálós Válassz ki az osztályteremben körülnézve egy tetszőleges tárgyat, olyat, amelyet padtársat is láthat, észrevehet! Ha megvan, vigyázz, nehogy padtársad már a tekintetedből rájöjjön, vajon mire esett a választásod – azt ugyanis a leírásod alapján kell kikövetkeztetnie. Közölj a tárgy helyzetéről, alakjáról, illetve egyéb jellemzőiről rövid, tömör információkat minél több mellérendelő kötőszó használatával! Pl.: A fal mellett van, de nem a jobb oldalon, hanem inkább az ajtó közelében, tehát egészen hátul, de ez persze csak nézőpont kérdése. Stb. Mérjétek az időt is! Vajon melyikőtöknek sikerül nehezebb feladványt kitalálni?
33
A szintagmacsoportok Bemelegítő agytorna Találd meg azt a szót, amely az első szóval utótagként, a második szóval pedig előőtagként összetett szót alkothat. Pl.: jég - … - pók. Megoldás: madár szarka - …- tartó; madár - … - szín; konyha - …- sült; gyöngy - … - szem; gólya - … - harang
A szintagmák a mondatban összekapcsolódnak egymással, és így nagyobb egységek, szintagmacsoportok jönnek létre. Ezekben legalább három tag szerepel. A szintagmacsoportok legfontosabb típusai: szintagmalánc, szintagmabokor, szintagmasor. SZINTAGMALÁNC Ha az alárendelő szintagma bővítménye alaptagja lesz egy újabb bővítménynek, akkor a két alárendelő szintagma láncszerűen kapcsolódott össze, ez a szintagmalánc. Könnyen megértheted, ha megfigyeled a következő példákat: mélyen alvó ember Milyen ember? → Alvó ember. Hogyan alvó? → Mélyen alvó. alaptag
nagyon finom kenyeret enni Mit enni? → Kenyeret enni. Milyen kenyeret? → Finom kenyeret. Mennyire finom? → Nagyon finom.
ember
alaptag bővítmény
alvó
enni
alaptag bővítmény kenyeret
mélyen
alaptag
bővítmény alaptag bővítmény
finom
bővítmény
nagyon
SZINTAGMABOKOR Ha két vagy több alárendelő szintagma alaptagja azonos, szintagmabokorról beszélünk. Figyeld meg a példát: Virágot ültet a kertben. Mit ültet? → Virágot ültet. Hol ültet? → (A) kertben ültet.
Zalán fürgén mászik le a szikláról Ki mászik le? → Zalán mászik le. Hogyan mászik le? → Fürgén mászik le. Honnan mászik le? → (A) szikláról mászik le. mászik le
ültet
virágot
34
(a) kertben
Zalán
fürgén
(a)szikláról
SZINTAGMASOR Ha több mellérendelő szintagma kapcsolódik össze, szintagmasorról beszélünk. A szintagmasorban lehetnek egyforma szintagmák, de különfélék is összekapcsolódhatnak. Előfordulhat, hogy bizonyos tagok szorosabban összetartoznak, ezeket szögletes zárójellel jelöljük. okos, ügyes és bátor Pali és Zalán, azaz a barátaim gyorsan vagy lassan és unalmasan
ábrázolva: okos — ügyes — bátor ábrázolva: [Pali — Zalán] → (a) barátaim ábrázolva: gyorsan ~ [lassan — unalmasan]
Gondolatgyűjtő Milyen szintagmacsoportokkal ismerkedtetek meg? Mi a különbség a szintagmalánc és a szintagmasor között? Készítsetek, rajzoljatok szemléletes ábrákat, amelyek megkönnyítik a tanulást!
FELADATOK 1. Határozd meg, hogy a következő mondatok milyen szintagmacsoportokra állí-
tanak példát, majd elemezd is a példákat aszerint, hogy mi az alaptag, és mi az ahhoz kapcsolódó bővítmény! ényfejtésre. Annamária mostanság rákapott a rejtv A keserűen síró kislányt vigasztalja.
Piroska keserűen, szívszaggatóan sírt.
táskáját. Nagy lendülettel a sarokba dobta a
2. Keress minél több olyan könyvcímet, amely egyben szintagmasor is!
Pl.: Büszkeség és balítélet JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Költögető Válasszatok közös megegyezéssel egy nagyobb témát (például: ősz), majd alakítsatok három csoportot! Írjatok cetlikre egy-egy a témához tartalmában vagy hangulatában kapcsolódó szót: az egyik csoport tagjai egy-egy főnevet, a másik csoport tagjai egy-egy igét, míg a harmadikba tartozók egy-egy melléknevet! Ha mindenki elkészült, válasszatok magatoknak párt a másik két csoportból, és a közös szavaitokból készítsetek egy szintagmát! A szavakat szabadon toldalékolhatjátok, elláthatjátok képzőkkel. Ha mindenki elkészült, olvassátok össze a szintagmáitokat! Jegyezzétek is le az így kapott közös költeményt!
35
Összefoglalás – A szintagmák
36
3. MONDATOK, MONDATTAN
37
A mondattan alapjai I. Gondolatébresztő Gyűjtsetek olyan szavakat, amelyekben a mond szóelem szerepel!
MI A MONDAT? Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni, de az biztos, hogy a mondat egy vagy több szóból áll, és jellemző hanglejtése van. Ha a nyelv szavait és szabályait nézzük, akkor a mondat az ezekből felépülő legnagyobb egység. Ha viszont a nyelvi kommunikáció felől nézzük, akkor a mondat a legkisebb egység, hiszen mondatokból építjük fel nyelvi kommunikációnkat. MIT VIZSGÁL A MONDATTAN? A mondattan általában ilyenféle kérdésekre próbál meg válaszolni: • Hogyan kapcsolódnak össze a mondatot felépítő szavak, szintagmák, szintagmacsoportok? • Milyen szerepet kapnak a mondatba került szavak? • Milyen szabályok alakítják ki a mondatba került szavak sorrendjét? • Hogyan lesz több mondatból egy összetett mondat? (A fenti kérdések közül az utolsóval majd 8. osztályban foglalkozunk.) A MONDATRÉSZEK A múlt tanévben a szavakat szófaji csoportokba soroltátok, minden szóról megmondtátok, milyen szófaja van. Amikor mondatot elemzünk, a mondatot felépítő szintagmákat vizsgáljuk. Azt viszont már tudjátok, hogy a szintagmákban nemcsak puszta szavak, hanem több szóból álló egységek, például viszonyszós szószerkezetek is lehetnek. A szintagmákat felépítő egységeket mondatrésznek nevezzük. Mondatrészek lehetnek: • alapszófajú szavak, • viszonyszós szószerkezetek, • viszonyszós szókapcsolatok alapszófajú szavai. A mondatrészek a mondatban különféle szerepet kaphatnak. Ezek a mondatrészi szerepek, amelyekkel hamarosan bővebben foglalkozunk.
38
FONTOS! Három dolog, amire figyelned kell: • Ahhoz, hogy a mondatrészek szerepét később biztonsággal megállapíthasd, tudnod kell, mely szavak számítanak mondatrésznek egy mondatban. Mielőtt egy mondat elemzéséhez hozzáfognál, vizsgáld meg, hogy vannak-e benne viszonyszós szószerkezetek és viszonyszós szókapcsolatok! Ezeket a mondat fölött jelöld! ! – A viszonyszós szószerkezeteket ezzel a jellel kapcsold össze: ! – A viszonyszós szókapcsolatokat pedig ilyennel: • Amikor ábrázolod a szintagmákat, a viszonyszós szókapcsolatok viszonyszavait ezután is tedd zárójelbe, hogy jól lehessen látni: nem számítanak bele a szintagmát alkotó egységbe. • Az ábrázolásnál mindig ügyelj arra, hogy az ábra kövesse a mondat szórendjét!
Gondolatgyűjtő Mi a mondat? Határozzátok meg a fogalmat „másképpen”! A meghatározásokat kezdjétek a szó betűivel, azaz a M O N D A T betűkkel!
FELADATOK – GYAKORLÁS Figyeld meg az alábbi példamondatokban a viszonyszós szószerkezetek és a viszonyszós szókapcsolatok jelölését, valamint a mondat ábrázolásának módját! (Az első két ábrában a szaggatott vonalak azt jelzik, hogy az ábrába került szavak lehetőleg a mondat megfelelő részei fölé kerüljenek!)
(a) férfi
megette Mi
te v
tt e
m
ett
me
g?
Ki e
lé lt Ho
? élt Ki
b)
?
élt
eg ?
a)
(a) levest
Pali
n lye ? Mi est lev
(egy) házban
ízletes (A ) férfi határozott névelĘ
(egy) házban élt. határozatlan névelĘ ʕ
Pali megette (az) ízletes levest.
határozott névelĘ ʕ
39
c)
d)
pihent volna a? voln ent pih r o Mik
nt he pi Ki
üldögélnek
a? ln vo
teleken (a) kályha elĴtt
n lye Mi en? ek tel
zord
Tanítás után Annamária pihent volna.
Zord teleken (a )kályha elĴtt üldögélnek.
összetett igealak
ʕ
ʕ
f)
e)
szeretne
nem mentek el Ho
r ze
K
k
el?
tagadószó mellérendelĘ szintagma
ʕ
elváló igekötĘ ʕ
ʕ
(egy) jégkrémet
Zalán szeretne (egy) csokit (vagy)(egy) jégkrémet.
Pali (és) Piroska (nem) mentek el(a)kirándulásra. kötĘszó
e?
(egy) csokit
Zalán
(a) kirándulásra
Piroska
retn
?
te
sze
ne et
is
m
en
Mit
er sz
Pali
?
e
ne
m
it
l? l? nt e te me en em m n i K m ne Ki
e tn
M
vá
névutó
határozott névelĘ
ʕ
ʕ
? ek ln gé ö ld lü Ho
or Mik
tanítás után Annamária
névutó
k? lne ögé üld
határozott névelĘ
határozatlan névelĘ
kötĘszó
ʕ
ʕ
ʕ
határozatlan névelĘ
mellérendelĘ szintagma
g)
megrendezik zik
ta
Mió
de ren
évben
2010 óta
?
? meg
y án ? H ben v é
g or e ik m M zik de en
Mi
tr en d
ez
ne
km eg
?
r
(az) állatvásárokat (is)
minden 2010 óta minden évben megrendezik (az) állatvásárokat (is). névutó ʕ
határozott névelĘ ʕ
partikula ʕ
TALENTUM Mese-mese-mátka Találomra válassz ki egy oldalt egy szótárból! Tíz perc alatt írj egy lehetőleg öszszefüggő rövid történetet úgy, hogy a mondatokat a kiválasztott oldalon található címszavakból szerkeszted össze!
40
A mondattan alapjai II. Gondolatébresztő Mi lenne, ha csak kijelentő mondatokban tudnánk beszélni? Próbáljátok ki! Játsszátok el a következő szituációt csak kijelentő mondatokkal: meleged van, és csak XY elég magas az ablak kinyitásához.
A MONDATFAJTÁK A beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát szokás megkülönböztetni: kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító, felkiáltó. Írásban a kijelentő mondat végére pontot, a kérdő mondat végére kérdőjelet, az óhajtó, felszólító és felkiáltó mondatok végére pedig felkiáltójelet teszünk. A kijelentő mondat • tényt közöl (Elfogyott a pénzem.), • vagy lehetőségre utal (Ehetnék egy kis sajtot.). A kérdő mondatok fajtái: • Eldöntendő kérdés, ilyenkor a felelet igenlés vagy tagadás: Szereted a sóskafőzeléket? (Igen. / Nem.) • Kiegészítendő kérdés, ilyenkor a mondatban mindig van kérdő névmás, a felelet pedig egy mondatrész vagy egy szintagma: Mikor jöttök? (Négykor.) • A nyitott kérdés ehhez hasonló, de sokkal hosszabb választ igényel: Hogyan lehet kijavítani a csőtörést? (Elmagyarázom: …) • Választó kérdés: Tejföllel vagy lekvárral kéred a lángost? (Tejföllel. / Lekvárral. / Mindkettővel. / Egyikkel sem.) Az óhajtó mondatokban lévő ige kétféle lehet: • Feltételes módú, és a mondat tartalmazza a bár, bárcsak, csak, vajha, ha partikulákat: Bárcsak levinné valaki a szemetet! • Felszólító módú, de a mondat kívánságot fejez ki: Gyógyulj meg!; Hadd legyen az övé! A felszólító mondat mindig közvetlenül szól valakihez, jellemzői: • Igéje felszólító módban van: Engedd el a papagájt!; Vegyetek kenyeret! • A felszólítás főnévi igenévvel is kifejezhető: Felállni! A felkiáltó mondatban lehetnek: • indulatszók vagy interakciós mondatszók: Fuj!; Szia!; Íme! • de, olyan, annyira, úgy szavak: De jó!; Olyan cuki! • Felkiáltó mondattá válhat a kijelentő mondat, ha érzelmi hangsúlyozást kap: Megjött apa! SZÓREND (TOPIK ÉS KOMMENT) A mondatokat szerkezetük alapján is lehet csoportosítani. Erről részletesen a 95. oldalon kezdődő leckében tanulunk majd. A magyar mondatoknak ugyanakkor van egy fontos tulajdonsága, amelyet már most érdemes megfigyelned.
41
Oszd két részre a következő mondatokat úgy, hogy beleteszed a mondatokba a bezzeg szót! Zalán megette a levest. Pali és Piroska almát esznek. Az éhes fiúnak hiányzik egy szendvics. A rettentően erős királyfi legyőzte a sárkányt. A mondatnak ez a két fontos része: a topik és a komment. A topik a mondat témája, erről lesz szó. A komment a topikról szóló állítás, megjegyzés. Például: T[A város] K[alszik]. Ha beleteszed a mondatba a bezzeg szót, az általában a két rész közé kerül: [A város] bezzeg [alszik]. TOPIK
KOMMENT
Zalán
megette a levest.
Pali és Piroska
almát esznek.
Az éhes fiúnak
hiányzik egy szendvics.
A rettentően erős királyfi
legyőzte a sárkányt.
A négy példamondat a hangsúlyozás szempontjából semleges, azaz egyik részére sem esik különösen nagy hangsúly. Az alaphangsúlyt ׀jellel jelölve: ׀ Zalán ׀megette a ׀levest. ׀ Pali és ׀Piroska ׀almát ׀esznek. Az ׀éhes fiúnak ׀hiányzik egy ׀szendvics. A ׀rettentően erős királyfi ׀legyőzte a ׀sárkányt. Ha viszont megváltoztatod a szórendet úgy, hogy a mondat egyik részét szembeállítod valamivel, megjelenik a mondatban egy különösen hangsúlyos rész: ׀ Zalán a ׀׀levest ette meg. (És nem mást evett meg.) Az ׀éhes fiúnak egy ׀׀szendvics hiányzik. (És nem más.) A ׀rettentően erős királyfi a ׀׀sárkányt győzte le. (És nem mást.) Ezt a különösen hangsúlyos részt fókusznak nevezzük. Ha van a mondatban fókusz, akkor a komment élén, mindig a ragozott ige előtt áll. Ez annyira szigorú szabály a magyar mondatokban, hogy még az ige igekötőjére is vonatkozik! Figyeld meg, hogy az első és a harmadik mondatban még az igekötők is „eltűntek” az ige elől. A mondatot pusztán a hangsúlyok megváltoztatásával is fókuszossá teheted: ׀ Pali és ׀Piroska ׀׀almát esznek. (És nem mást.) Gondolatgyűjtő Készítsétek el a mai óra szerkezeti vázlatát! (Minél kevesebb szöveggel, de annál több ábrával, jellel.)
42
FELADATOK 1. „Egyetértés” játék. Dolgozzatok párban a füzetetekbe!
– Fogalmazzatok meg két kijelentő mondatot a mai óráról! – Fogalmazzatok meg két kérdést a léggömbbel kapcsolatban! (Próbáljatok olyan kérdéseket kitalálni, amely másoknak nem jut eszébe!) – Fejezzétek ki két felkiáltó mondattal jelenlegi hangulatotokat! – Írjatok két óhajtó mondatot, amelyekben a vágyaitokat fogalmazzátok meg! 2. A bezzeg szó segítségével állapítsd meg a következő mondatok topik-komment
szerkezetét, a füzetbe lemásolva jelöld őket úgy, ahogy a leckében láttad! A hangsúlyozástól függően egy mondatnál több megoldás is lehet. A mondatban fontos a szavak sorrendje. A mondatban a szavak sorrendje fontos. Fontos a szavak sorrendje a mondatban. A szavak sorrendje fontos a mondatban.
A vonat az alagútból kiért a nyílt pályára. A vonat az alagútból ért ki a nyílt pályára. A nyílt pályára ért ki a vonat az alagútból.
TÁRSASJÁTÉK Fekete, fehér, igen, nem A játékvezető sorban mindenkinek kérdéseket tesz fel. A válaszban nem szabad szerepelnie a cím szavainak. Pl.: – Szeretsz moziba járni? – Szeretek. – Kérsz egy puszit? – Adjál. Aki kimondja a tiltott szó egyikét, zálogot ad.
43
Az állítmány Az állítmány fogalma, szófaji jellemzői Gondolatébresztő Vitassátok meg, melyik szófajt tartjátok a legfontosabbnak, a „legerősebbnek”! Véleményeteket indokoljátok is!
Ha a legfontosabb szófajokat kellene felsoúszkál rolnod, bizonyára az igével kezdenéd. Ha egy mondatban van ige, akkor mindig az lesz a mondat „központja”. Vegyük például a Zalán Zalán jókedvńen (a) medencében. jókedvűen úszkál a medencében mondatot! Ha elvégzed a rákérdezéseket, és ábrázolod a benne lévő szintagmákat, a fenti szintagmabokrot kapod. A szintagmabokrunk egyben egy egész mondat elemzési ábrája is. Az ilyen ábrákat ágrajznak hívják. Az ágrajza mutatja, hogy a mondatban az úszkál ige „uralkodik”, nem bővítménye semminek, viszont neki több bővítménye is lehet. A mondatnak ezt a központi részét állítmánynak nevezzük, az úszkál ige a mondat állítmánya.
AZ ÁLLÍTMÁNY SZÓFAJA Az ige a mondatban mindig állítmány lesz: Paliék kerékpároznak. Zalán szeretne moziba menni. Annamária virágot szed a mezőn. Az igén kívül a névszók (főnév, melléknév, számnév, névmás) is lehetnek állítmányok, de ezeknek van egy „nagy hiányosságuk”! Nem tudják kifejezni azt az öt nyelvtani jelentést, amely az igékre jellemző (idő, mód, szám, személy, tárgyhatározottság). Ezek nélkül azonban nem lehetnek állítmányok, ezért ilyenkor „melléjük áll” egy olyan ige, amely segít nekik kifejezni ezeket a jelentéseket! Figyeld meg, hogyan lesz állítmány a következő mondatokban a vadász, a bátor és az első szó. Az édesapám régen vadász volt. Bátor legyél a versenyen! A csoportban első vagy.
44
Láthatod, hogy a névszó csak úgy tud állítmány lenni, ha egy ige „segít” neki ebben. Ezt az igét segédigének nevezzük. A segédige viszonyszó, a névszóval együtt viszonyszós szószerkezetet alkot. Ez a szószerkezet lesz a mondat állítmánya. Segédigei szerepet általában a létige szokott „vállalni”. Ilyenkor a névszó+segédige a mondat „központja”.
FONTOS!
Ne felejtsd el, hogy az igéknek összetett alakjai is vannak! Gyűjtsd össze, hány alakja van a létige tövének! Ha ez megvan, írd le a ragozásukat a füzetedbe, az összetett alakokat zölddel karikázd be!
Gondolatgyűjtő Mondjatok igaz állításokat az állítmánnyal kapcsolatban!
FELADATOK 1. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy az ige más módban és más időben legyen! Írd le
a füzetedbe!
Zalán úszkál.
Kijelentő mód, múlt idő: Kijelentő mód, jövő idő: Feltételes mód, jelen idő:
Feltételes mód, múlt idő: Felszólító mód:
2. Alakítsd át a mondatot úgy, hogy a segédige más módban és más időben legyen!
Írd le a füzetedbe!
Zalán úszó.
Kijelentő mód, múlt idő: Kijelentő mód, jövő idő: Feltételes mód, jelen idő:
Feltételes l mód, múlt idő: Felszólító mód:
SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Fordító Tudod-e, mit állítunk arról a személyről, aki: lándzsát tör valaki mellett
magas lóról beszél valakivel pálcát tör valaki felett
ló szólásokat? ólá k t? T t ld padtársadat dt Ismersz te is hasonló Teszteld is! Találj ki neki három, a fentiekhez hasonló szólásfeladványt!
45
Az állítmány szerkezete és szerkezeti típusai Gondolatébresztő „Fényesebb a láncnál a kard./Jobban ékesíti a kart.” Honnan való az idézet? A mai órán mondattani szempontból is megvizsgáljuk.
IGEI ÁLLÍTMÁNY Láthattad, hogy az igéknek állítmányi szerepük lesz a mondatban. Ilyenkor igei állítmányról beszélünk. Igei állítmány lehet az ige bármely alakja, az összetett alakok és az igekötősek is. A létige is lehet igei állítmány. a) Pali és Zalán egész délután beszélgettek. d) Beszélgessetek inkább délután! b) Annamáriáék pihentek volna. e) Szeretnétek most beszélgetni? c) Ti délelőtt fogtok beszélgetni? f) Akkor beszéljétek meg a feladatokat! g) Legyetek ötre otthon! NÉVSZÓI-IGEI ÁLLÍTMÁNY Azt is láttad, hogy a névszóknak is lehet állítmányi szerepük, de csak segédigével együtt. Ilyenkor névszói-igei állítmányról beszélünk. (Hívják összetett állítmánynak is.) Figyelj rá, hogy a segédige viszonyszó, amikor a létige segédigei szerepben van, akkor már nem létige, hanem „csak” segédige! A létige bármely alakja lehet segédige! A következő mondatban a büszke melléknév lesz az állítmány úgy, hogy egy segédige kapcsolódik hozzá: Piroska büszke lesz a bizonyítványára. Kapcsoljuk a büszke melléknévhez az összes lehetséges létigei alakot: NÉVSZÓ büszke
büszkék
SEGÉDIGE vagyok
voltam
leszek
lettem
lettem volna
legyek
vagy
voltál
leszel
lettél
lettél volna
legyél/légy
van Ø
volt
lesz
lett
lett volna
legyen
vagyunk
voltunk
leszünk
lettünk
lettünk volna
legyünk
vagytok
voltatok
lesztek
lettetek
lettetek volna
legyetek
vannak Ø
voltak
lesznek
lettek
lettek volna
legyenek
Biztosan te is úgy gondolod, hogy itt ( jelen idő, E/3. és T/3.) a névszó önállóan állítmány, hiszen az a két segédige nem is jelenik meg mellette. Fókuszba kerülve azonban megjelenik a mondat elején. Ilyenkor nincs topik, a mondat a fókusszal, vagyis a segédigével kezdődik, például: Van annyira büszke! Tehát a van és vannak segédigék inkább olyan szavak a szerkezetben, amelyek csak ritkán bukkannak elő. Amikor nem látszanak, a zéró szóelemekhez hasonlítanak, ezért is jelöljük őket ilyenkor Ø-val. Ha átalakítjuk a mondatot úgy, hogy közben a zöld sorban lévő bármelyik többi segédigét használjuk, az megkönnyíti a „nem látszó” segédige felismerését: a) Annamária mindig óvatos Ø. Annamária mindig óvatos volt. b) Azok a biciklik sokkal szebbek Ø! Azok a biciklik sokkal szebbek lesznek. c) Ők fáradtak Ø? Ők fáradtak lettek?
46
A segédige megkaphatja a -het képzőt: NÉVSZÓ büszke
büszkék
SEGÉDIGE lehetek
lehettem
lehettem volna
lehessek
lehetsz
lehettél
lehettél volna
lehess(él)
lehet
lehetett
lehetett volna
lehessen
lehetünk
lehettünk
lehettünk volna
lehessünk
lehettek
lehettetek
lehettetek volna
lehessetek
lehetnek
lehettek
lehettek volna
lehessenek
AZ ÁLLÍTMÁNY HALMOZÁSA Egy mondatban több állítmányt is összefűzhetünk, ilyenkor az állítmányok mellérendelő szintagmát alkotnak. Mindkét állítmánytípust lehet halmozni, akár különféléket is össze lehet kapcsolni. a) Pali olvas és ír. c) Zalán fut, tehát izzad. b) Annamária bátor Ø, de felelőtlen Ø. d) Piroska beteg Ø vagy elutazott. Gondolatgyűjtő Mit tudtok elmondani a Gondolatébresztőben szereplő idézet állítmányairól?
FELADATOK 1. Ábrázold ágrajzzal a lecke példamondatait a füzetedben! A rajzokban még ne
használd az Á rövidítést! 2. Miért csalafinta a történet? Keresd meg a hamisságokat, majd az állítmányokat!
De jó is volt a nyári kajaktúra! Kora reggel szálltunk vízre Baján, estére lecsurogtunk Dunaújvárosig. Útközben gyönyörködtünk a tájban. Különleges növényzetet láttunk a Duna és a Tisza összefolyásánál. Vacsorára a Dunából frissen kifogott tonhalból készítettünk halászlét. Nagyon finom volt. Délután elhajóztunk Dobó István vára mellett. Úgy elfáradtam, hogy hiába vettem elő este a sátorban Fekete István Kincskereső kisködmön című könyvét, az első két oldal után elaludtam. Jó lenne jövő nyáron is útra kelni! SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Mi maradt le az elejéről? Egészítsd ki a hasonlatokat szóban! 1. …, mint az ágyú. 2. …, mint a ma született bárály. 3. …, mint a nádszál. 4. …, mint a fehér holló. Találj ki te is ugyanilyen felépítésű egyedi, találó hasonlatokat a mindennapi életeddel kapcsolatosan, amelyek akár közhasználatba is kerülhetnének!
47
Az állítmány elemzése Gondolatébresztő Mi a közös ezekben a mondatokban: Szevasz! Pali! Jó ég! Kedves Tanár úr! Hahó, fiúk! No, és ők? Futás befelé!
Mivel az állítmány nem lehet bővítmény, ezért nem lehet nyelvtani értelemben rákérdezni. Más típusú rákérdezéssel viszont nagy a veszélye, hogy elrontanád az elemzést, ezért ilyeneket ne használj! A mondatelemzést mindig a következő kérdéssel kezdd:
VAN-E IGE A MONDATBAN?
AZ ÁLLÍTMÁNY JELEI Az állítmányt az ágrajzokban ezentúl Á-val rövidítjük, de a típusait egyéb jelekkel is elkülönítjük. • Az igei állítmány jele: Á. • A névszói-igei állítmány jele: Á (a névszó megelőzi a segédigét a mondatban, pl.: Piroska szomorú volt.), N I Á (a segédige megelőzi a névszót a mondatban, pl.: Piroska volt szomorú.). I N • A zéró segédigés névszói-igei állítmány jele: NÁØ. Figyeld meg a fenti példamondatok elemzését!
48
Mit
t? él ög ld ü l Ho
sze
Á
tek
Ki ve lf og
já ts za
dje
öss
ze?
Ki
Ki
? élt ög üld
c) Á
ni ?
b)
Á
fo g
a)
Zalán (egy) tisztáson
(a) szemetet
Zalán (egy) tisztáson üldögélt.
d)
f)
le gy et ek ?
Á
n?
va
a lv
M ik or
Ho
Zalán (egy) erdĴben
otthon
Tízkor
Zalán (egy) erdĴben van.
Tízkor legyetek otthon!
lehet.
üljetek
kirándul.
Á
l Ho
k tte le
a? ln vo
Mi k
let te k
(a) kiscicák
(a) fadobozban
(A) fadobozban lettek volna (a )kiscicák?
i)
NÁ I
? rú mo zo lt s o v Ki
k te ye eg rl o ik M
Piroska
vo ln a?
pihentek volna
h)
g)
velük?
foglalkozott volna
? ek et gy le ol H
Ki
n?
ij fog játszani
Vegyétek föl
e)
Á
velük
ij
Szedjétek össze(a)szemetet!
biciklizett. evett.
já ts za ni ?
? ak os nt po
I
N
ÁN
k Mi
k te let
lna vo
ÁI
k? té ke fe
(a) cicák
Holnap
Piroska szomorú volt.
Holnap legyetek pontosak!
viszonyszós szószerkezet
(A) cicák feketék lettek volna? összetett igealak: ez a segédige!
j) N
Á0
k) N
Mi Pa lié ?
(a) gyerek
(a) könyv Palié 0( a)könyv? Palié lesz
o
át
b Ki
Á0
r?
k yi el M
? ek er gy
l) N
Á0
Mik sze líd ek ?
(a) szarvasok Szelídek 0(a)szarvasok?
szomszéd
Szelídek voltak
(A) szomszéd gyerek bátor 0.
bátor volt. bátor lehetett volna.
Gondolatgyűjtő Foglaljátok össze az állítmányról tanultakat! Használjátok fel az Á L L Í T M Á N Y betűit!
49
FELADATOK 1. Mikszáth köszöntője
A mosolygó élet távol legyen tőled minden mi jó vagyon kerüljön de nagyon
kísérje léptedet a gyászemlékezet hogy szívedbe’ légyen a keserv és szégyen!
Mikszáth Kálmán ezt az Újévi köszöntőt küldte egyszer barátainak. Sokan megsértődtek. Volt rá okuk? Ábrázold ágrajzzal a füzetedben a köszöntő első mondatát! 2. Szócsere
Fejezd ki a megadott szavakat egy rokon értelmű szóval! Dolgozz a füzetedbe! Fiatal fa csak e-vel: Kevély, önhitt csak ö-vel: Lézeng csak e-vel: Beszél csak e-vel: Etet csak á-val: Hegycsúcs csak o-val: Étel csak e-vel: Válassz ki három szót, és foglald mondatba! Az egyik mondatodnak készítsd el az ágrajzát is a füzetedbe!
JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Hallottad már ezeket a szókapcsolatokat? Még nem? De azért ismerősek? A hétköznapi beszédben, de akár a sajtóban vagy tévéműsorokban is előfordulhatnak a lentiekhez hasonló, figyelmetlenségből adódó vagy szándékos viccként megalkotott szókapcsolat-keveredések. Felismered, melyik két-két szólás vegyül az egyes példákban? Írd le a füzetedbe! Tapodtat sem lehet látni. . oga vasf idő az tte Elrepült fele Ne már, ez már lerágott lemez! Készítsetek ti magatok is ilyesféle összevonásokat! Tegyétek velük próbára osztálytársaitok tudását!
50
Az alany Az alany fogalma, szófaji jellemzői Gondolatébresztő Ismerős a régi dal? „Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó.” Nálatok ki mit csinál este? Milyen tevékenység kötődik családtagjaidhoz?
Az alany kifejezéssel már találkoztál, amikor Á (úszkál) az alanyesetről olvastál a 12. oldalon. Alanyesete a főneveknek van, és egy alanyesetű főnév alkalmas is arra, hogy alany legyen a Zalán (a) medencében. mondatban. Az alanyra vonatkozik a mondat állítmánya. Az állítmányból alanyesetű kérdő névmásokkal kérdezhetsz rá az alanyra. Például a Zalán úszkál a medencében mondatban: Ki úszkál? → Zalán úszkál. Tehát a mondat alanya: Zalán. Az alany és az állítmány alárendelő szintagmát alkot. Az alany a mondat állítmányának kötött bővítménye, azaz vonzata. Ebből az következik, hogy egy állítmánynak mindig van alanya. (Kivételek persze mindig akadnak, ezekről később tanulunk.)
AZ ALANY SZÓFAJA ÉS ALAKJA Jegyezd meg, hogy az alany főnév vagy főnévi értékű szó lehet. A „főnévi értékű” ezt jelenti: olyan szavak, amelyek főnévként viselkednek a mondatban. Ilyen szófaj a főnevet helyettesítő névmás és a főnévi igenév. A mondatban főnévi értékű lehet sok más szófaj is, például az alkalmilag főnévvé vált melléknevek, számnevek, melléknévi igenevek vagy épp mondatszók. Segít az alany felismerésében, ha megfigyeled az alakját, vagyis azt, hogy milyen toldalékokat kaphat. Ha egy főnév alany a mondatban, akkor jellemző az alakjára, hogy: • alanyesetben van, nem lehet rajta viszonyrag: Az autó száguld. • lehetnek rajta jelek: a többes szám jele (Az autók száguldanak.), birtokos személyjel (Az autónk száguld.), birtokjel (Palié elromlott.), birtoktöbbesítő jel (Az autóink száguldanak.; Paliéi elromlottak.).
51
A főnevet helyettesítő névmások alanyként ugyanezeket a toldalékokat vehetik fel: Kiáltott valaki. – Azok csöngettek be. – Elromolhat bárkié. Stb. Alanyként a főnévi értékű, alkalmilag főnévvé vált szófajok szintén ugyanilyen toldalékokat kaphatnak: • melléknév főnévként: A kék tetszik.; A városiak győztek. • számnév főnévként: Jobb volt a harmadiké.; A negyedikeseink következnek. • melléknévi igenév főnévként: Elfáradtak a futók. • mondatszó főnévként: Egy jaj hallatszott. A főnévi igenév nem kaphat főnévi toldalékokat, viszont alanyként is megkaphatja a rá jellemző személyragokat: Felesleges lenne várnom. – Futnod kell. – Sikerült bejutnunk. Személyrag nélkül általános jelentése van, mindenkire vonatkozik: Nem illik hangoskodni. – Tilos volt hiányozni. Gondolatgyűjtő Foglald össze a füzetedben mit jelent a „főnévi értékű”! Próbáld meg kiegészíteni példákkal is a meghatározásodat!
FELADATOK 1. Foglald mondatba az alábbi szavakat úgy, hogy az alany szerepét töltsék be! Dol-
gozz a füzetedbe! zöldséges
zöldek
magyarok
2. Melyik mit jelent: okosok vagy okosak?
Alkoss mondatokat mindkét alakkal a füzetedbe! JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Intarzia Az intarziás bútor olyan bútort jelent, amelyben más anyagból készült berakások, ún. intarziák vannak. Az intarzia a nyelvi rejtvényekben is gyakori eszköz, például amikor a válasz – például egy tulajdonnév – intarziaszerűen benne rejtőzik: Ki szónokolt a konferencián? (Ferenc) Keresd meg a mondatok alanyát! Ki csomagolta be az ajándékot? Ki ültette a liliomot? Ki volt a tanóra zavarója? Ki nem volt soha kizsákmányoló? Találjatok ki hasonló, intarziás rejtvényeket!
52
Az alany elemzése Gondolatébresztő „Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.” No de mi koppan? Mi hallgat el? Mit gondolsz, miért nincs jelölve a verssorban? Vagy mégis jelölve van talán valahogy? Ha szükséges, idézd fel Arany János Családi kör című versének első versszakát!
Ha a mondatelemzés első lépései után (viszonyszós szószerkezetek és szókapcsolatok jelölése) már megtaláltad az állítmányt, a következő lépés mindig az alany megkeresése. Az alanyt rákérdezéssel találhatod meg. Pali festi a kerítést. Á 1. viszonyszós szókapcsolat: a kerítést 2. igei állítmány: festi A (a) kerítést 3. Ki festi? → Pali festi. 4. alany: Pali (tulajdonnév) Pali festi a kerítést. 5. Mit fest? →(A) kerítést festi. Nincsenek a könyvben egyszarvúk. 1. viszonyszós szókapcsolat: a könyvben Á 2. igei állítmány: nincsenek (a létige tagadása: „nem vannak”) A (a) könyvben 3. Mik nincsenek? → Egyszarvúk nincsenek. 4. alany: egyszarvúk (többes számú főnév) Nincsenek a könyvben egyszarvúk. 5. Hol nincsenek? → (A) könyvben nincsenek. Azoké jobb. Á 1. viszonyszós szószerkezet: jobb Ø (teszt: jobb volt) 2. névszói-igei állítmány: jobb Ø A 3. Mi jobb? → Azoké jobb. 4. alany: azoké (mutató névmás) Azoké jobb 0. N
0
Amikor az alany főnévi igenév, azt tapasztalod, hogy nem lehet a megszokott módon rákérdezni. Ilyenkor a főnévi igenevet érdemes „gondolatban” átalakítani -ás/-és képzős főnévvé, hogy rá tudj kérdezni. A főnévi igenév alany lesz a következő igei állítmányok mellett: kell, lehet, sikerül, illik. Ügyelj rá, hogy ilyenkor ne kérdezz rá a főnévi igenévre így: Mit kell/lehet/ sikerül/illik? Ezek a kérdések ugyanis valójában háromtagúak: Mit kell csinálni? Rákérdezni viszont csak kéttagú kérdéssel szabad! Á Futnod kell. 1. igei állítmány: kell A 2. Mi kell? → Futnod (= a futásod) kell. Futnod kell. 3. alany: futnod
53
Nem sikerült megoldanunk. Á 1. viszonyszós szókapcsolat: nem sikerült 2. igei állítmány: (nem) sikerült A 3. Mi nem sikerült? → Megoldanunk (= a megoldásunk) nem sikerült. Nem sikerült megoldanunk. 4. alany: megoldanunk A főnévi igenév alany lehet a névszói-igei állítmányok mellett is. Az állítmányok névszói része általában értékelő tartalmú melléknév: jó, rossz, tilos, szabad, helyes, fontos, fölösleges, muszáj stb. Á Jó lesz síelni. 1. viszonyszós szószerkezet: jó lesz (teszt: jó van) A 2. névszói-igei állítmány: jó lesz 3. Mi lesz jó? → Síelni (= a síelés) lesz jó. Jó lesz síelni. 4. alany: síelni Nem fölösleges készülnötök. 1. viszonyszós szókapcsolat: nem fölösleges Á 2. viszonyszós szószerkezet: fölösleges Ø (teszt: fölösleges volt) A 3. névszói-igei állítmány: fölösleges Ø Nem fölösleges 0 készülnötök. 4. Mi nem fölösleges? → Készülnötök (= a készülésetek) nem fölösleges. 5. alany: készülnötök N
N
I
0
AZ ALANY HALMOZÁSA A halmozott állítmányhoz hasonlóan az alanyt is lehet halmozni. Ilyenkor az alanyok mellérendelő szintagmát alkotnak. Pali és Annamária bicikliznek. Az enyém, a tiéd és az övé működik. Muszáj volt kidobni vagy megjavítani. Á
Á
A
A
Pali és Annamária bicikliznek.
N
A
A
A
Az enyém, a tiéd és az övé mńködik.
ÁI
A
A
Muszáj volt kidobni vagy megjavítani.
AMIKOR HIÁNYZIK AZ ALANY Azt mondtuk, hogy az állítmánynak mindig van alanya. Akad azonban néhány igei állítmány, amely mellé a mondatban nem tudsz alanyt tenni: villámlik, tavaszodik, pirkad stb. Van néhány olyan is, amely mellé odateheted az alanyt, de ez nem kötelező: esik (az eső/a hó), beborul (az ég) stb. Biztosan észrevetted, hogy a felsorolt igék mindegyike az időjárással kapcsolatos.
54
Fentieken kívül is előfordulhat, hogy az elemzés során úgy tűnik: nincsen alany. Az állítmányokban lévő igék és segédigék személyragjai jelzik az alany számát és személyét. Ha az alany személyes névmás lenne, akkor azokat a magyar nyelvben általában elhagyjuk a mondatból: (Én) Kimegyek.; (Te) Olvasni fogsz.; (Ő) MosogatØ.; (Mi) Kirándultunk volna.; (Ti) Erősek lesztek.; (Ők) Táncolnak. Az alanyra ilyenkor az ige személyragja utal, az alany tehát nem hiányzik, csak épp nem a mondat szerkezetében jelenik meg, hanem egy szóelem, az igei személyrag utal rá. Ráadásul a mondatok mindig szituációban, szövegkörnyezetben helyezkednek el, ezért az ilyen „hiányzó, rejtett” alanyok általában egy másik mondatban megtalálhatók: Annamária a konyhában van. (Annamária) Mosogat. Ha nyomatékosítani szeretnénk az alanyt, akkor természetesen a személyes névmás is megjelenik a mondatban, a mondat fókusza lesz, különösen nagy hangsúly esik rá: ׀׀Én megyek ki. ׀׀Te fogsz olvasni. ׀׀Mi kirándultunk volna. ׀׀Ti lesztek erősek. Mondatelemzésnél csak azokat az alanyokat kell az ágrajzban ábrázolnod, amelyek a mondatban is szerepelnek. Gondolatgyűjtő Gondold át, hogy az általad tanult idegen nyelvben is elrejtőzhet-e az alany, vagy meg kell jelennie az állítmány mellett! Hasonlítsatok össze néhány magyar és idegen nyelvű mondatot!
FELADATOK 1. Ki vagyok én?
Úgy elrohanok, hogy észre sem veszed. Folyton elmúlóban vagyok. Járásommal a meteorológusok foglalkoznak. 2. Okos enged, szamár szenved. Mit jelent ez a közmondás? Ez a mondat összetett: két
mondatból áll. Keresd meg a tagmondatok alanyát! TALENTUM T
A
K
A
R
A
D
O
M
A
K
O
N
O
K
A
M
O
D
A
R
A
K
A
T
Láttál már bűvös négyzetet? Ezt a szójátékot már az ókori rómaiak is játszották, de a későbbiekben is közkedvelt maradt. Az itt látható négyzetet Arany János készítette: Figyeld meg jól a felépítését! Miben rejlik a négyzet bűvereje? Ha van kedved, próbálj te is bűvös négyzetet készíteni! Nézz utána, mit jelent az adoma szó! Írj egy példamondatot a füzetedbe, amelynek alanya az adoma!
55
Az alany fajtái Gondolatébresztő Mi a különbség szerinted a következő mondatok között: A kislány megérti. Egy kislány megérti. Az ember megérti?
A nyelvekben fontos szempont a határozottság és határozatlanság kérdése. Az ige ragozásában, illetve a névmásoknál is találkoztál már ezzel a szemponttal. A mondatok alanyait is csoportosíthatjuk így. Beszélünk határozott, határozatlan és általános alanyról.
HATÁROZOTT ALANY Ebben az esetben pontosan tudod, hogy az alany mi(k)re, vagy ki(k)re vonatkozik. A határozott alany lehet: • tulajdonnév – Piroska öltözködik. • határozott névelős főnév – A kert szép.; A virágaim kinyíltak. • személyes névmás – Te jössz?; Mi a boltban voltunk.; Ők feleseltek. (Ne felejtsd el, hogy ezek az alanyok elhagyhatók a mondatból!) • mutató névmás – Az kell.; Ez jó lesz. • HATÁROZATLAN ALANY Ebben az esetben nem tudhatod pontosan, hogy az alany mi(k)re vagy ki(k)re vonatkozik. A határozatlan alany lehet: • határozatlan névelős főnév – Egy felhő közeleg. • határozatlan névmás – Valaki kiáltott.; Valamik leestek a polcról. • számneves főnév – Három lány csöngetett be.; Sok kutya kóborol. • névelő nélküli főnév – Felhő közeleg.; Fiúk kiabálnak az utcán. Határozatlan a mondatból hiányzó alany, amikor többes szám, harmadik személyű személyes névmás fejezné ki, de a szituációból, a szövegkörnyezetből nem tudjuk pontosan „kideríteni”: (Ők) Kifosztották a bankot.; (Ők) Megtalálták az eltűnt kisfiút.
ÁLTALÁNOS ALANY Ebben az esetben az alanyt azért nem ismerheted pontosan, mert nem fontos, hogy kire vagy mire vonatkozik. Bárki(k)re, bármi(k)re, mindenre vagy mindenkire vonatkozhat, de ellentétükre is: semmire vagy senkire. Az általános alany lehet: • határozott névelős, általános jelentésű főnév – A világ tiszteli.; Az ember halandó.; Felhördült az ország. • általános névmás – Bárki megértheti.; Semmi sem veszhet el.; Minden csodálatos. Általános a mondatból hiányzó alany, amikor személyes névmás fejezné ki, és általánosan vonatkozhat bárkire, vagy épp mindenkire: (Te) Lassan járj, tovább érsz!; (Mi) Védjük a természetet!; (Ti) Vágyjatok többre!; (Ők) Zalánnak nevezik.
56
Gondolatgyűjtő Olvasd el még egyszer a hiányzó határozatlan alanyra vonatkozó példákat: Kifosztották a bankot. Megtalálták az eltűnt kisfiút. Hol, milyen helyeken találkozhatsz te is gyakran hasonló felépítésű mondatokkal? Mit gondolsz, miért van ez így? Gyűjts te is néhány példát!
FELADATOK 1. Keressétek meg az ismeretterjesztő szöveg mondatainak alanyait! Tegyetek fel
kérdéseket a szöveggel kapcsolatosan! Ki? Mi? „A tiszavirág a kérészek rendjébe tartozó, 8–12 centiméter hosszú, színpompás rovar. Szárnyfesztávolsága eléri a 6–7 centimétert. A víz felszínére rakja a petéit. Lesüllyed a tó fenekére, és ott fúrja a földbe magát. A lárvák elsősorban folyami sziklák alatt élnek. A kifejlett állat közismerten rövid életű. Innen származik a szólás: kérészéletű. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. Főleg tavaszi és nyár eleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik, és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar.” (Forrás: Wikipédia)
SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Szemtelenségek Fordítsd vissza a lenti meghatározásokat szólássá! Mindegyikben szerepeljen a szem szó! . Nem helyesel valamit. Nem túl bizalomgerjesztő a kinézete Nagyon éhes.
Egyszerre örül és szomorkodik.
Felpanaszol valamit.
57
Az állítmány és alany kapcsolata, egyeztetésük Gondolatébresztő Idézzétek fel, mit is jelent a szintagma szó! Milyen típusai vannak?
Ahogy már tanultad: az alany és állítmány alárendelő szintagmát alkot. Az alárendelő szintagmákat a bővítmény mondatrészi szerepe alapján szoktuk elnevezni, az alany és állítmány kapcsolata tehát alanyos szintagma. Ez nyelvtani viszony, amit a rákérdezés is bizonyít. Az alany és állítmány szavakat először a logika tudománya használta. A logika művelői szerint a mondat alanya az, amiről állítunk valamit, a mondat állítmánya az, amit állítunk. Ez logikai viszony. (A logikában a mondatban szereplő állítást predikátumnak, az alany és állítmány kapcsolatát predikatív viszonynak nevezik.) NYELVTANI VAGY LOGIKAI VISZONY? Az alany és állítmány nyelvtani és logikai szerkezete megegyezhet, de nagyon különbözhet is. A nyelvtani állítmány nem azonos a logikai állítmánnyal, a nyelvtani alany nem ugyanaz, mint a logikai alany. A vár kőből épült.
nyelvtani alany: vár logikai alany: a vár
nyelvtani állítmány: épült logikai állítmány: kőből épült
Nekem melegem van. nyelvtani alany: melegem logikai alany: nekem
nyelvtani állítmány: van logikai állítmány: melegem van
El kell olvasnunk.
nyelvtani állítmány: kell logikai állítmány: el kell olvasnunk
nyelvtani alany: elolvasnunk logikai alany: (nekünk)
ALANY ÉS ÁLLÍTMÁNY EGYEZTETÉSE Beszéljétek meg, mi a baj a következő mondatokkal: Te fürdetjük a kutyát. – A szomszédok örül. – A fiúk szorgalmas voltak. – A réten ezer virágok tündökölnek. Az alany és állítmány nyelvtani kapcsolatát mutatja, hogy számban és személyben egyeztetned kell őket: vagyis az állítmány alakját az alany számához és személyéhez kell igazítanod. Névszói-igei állítmány esetén a névszó számát is egyeztetned kell az alannyal. Például: te – egyes számú, második személyű alany → Te fürdeted a kutyát. szomszédok – T/3.-ű alany → A szomszédok örülnek. fiúk – T/3.-ű alany → A fiúk szorgalmasak voltak. Az alanyhoz kapcsolódó számneveket nem szabad figyelembe venni: ezer virág – A réten ezer virág tündököl.
58
Az állítmány számbeli és személybeli egyeztetési szabályaitól bizonyos esetekben eltérhetsz, sőt néha több jó „megoldás” is lehet. Ha például egyes számú alanyok vannak a mondatban, az alanyok többességét is figyelembe vehetjük, az állítmányt ilyenkor többes számba is tehetjük. Az alaki egyeztetés helyett ilyenkor úgynevezett értelmi egyeztetést használunk. Figyeljétek meg az alábbi példákat, és beszéljétek meg, miért térünk el bennük az egyeztetés alapszabályától! Zalán és Pali kirándul. – Zalán és Pali kirándulnak. Annamária és Piroska veszekszik egymással. – Annamária és Piroska veszekszenek egymással. Három könyv, valamint csokik hevernek az asztalon. Piroska és én hívtuk meg a vendégeket. Az Egyesült Államok felkészült a választásra. Mi a legjobb osztály vagyunk! (Ti) Tiszta sár vagytok! A rögbimérkőzést az Esztergomi Vitézek nyerte meg. Gondolatgyűjtő Járj utána, mit jelent a logika szó! Nézd meg, milyen sokféle megközelítése lehet! Te milyen embert neveznél logikusan gondolkodónak? És milyen gondolatot logikusnak?
FELADATOK 1. Magyarázd meg, mit jelentenek az alábbi szólások, közmondások! lik. A lónak négy lába van, mégis megbot
Ajándék lónak ne nézd a fogát! Magas lóról beszél. Ha ló nincs, szamár is jó.
Kilóg a lóláb.
Húzza a lóbőrt.
rt) Közös lónak túros (kisebesedett, feltö
a háta.
2. Keresd meg az alanyt a fenti mondatokban! Miért van legtöbb esetben általános
alany a szólásokban, közmondásokban? SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Minden jó, ha LÓ a vége! Keressetek -ló végződésű szavakat! Alkossatok velük mondatokat! Ügyeljetek az alany és az állítmány egyeztetésére!
59
A tárgy A tárgy fogalma, szófaji jellemzői Gondolatébresztő Nehogy már a farok csóválja a kutyát! Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát! Ismersz te is ezekhez hasonló, tréfás szólásokat? Sorolj fel néhányat! Mi a humor forrása ezekben a mondatokban?
A harmadik mondatrészi szerep, amelyet megismerÁ (nézik) hetsz: a tárgy. Ennek természetesen semmi köze a hétköznapi tárgy szóhoz, amely mindenféle dolgot je(a) filmet lenthet. Itt másról van szó. Talán már hallottad ezt a A (Zalánék) kifejezést: a megbeszélés tárgya. Itt a tárgy valami ilyesmit jelent: amit megbeszélünk. A következő mondatban is található egy tárgyesetű főnév, amelyre az igei állítmány jelentése irányul: Zalánék nézik a filmet. Egy tárgyesetű kérdő névmással tudsz rákérdezni: Mit néznek? → (A) filmet nézik. A mondat állítmánya igei, a benne lévő ige tárgyas, és a tárgyas igéknek mindig vonzata a tárgy. A tárgyra a kérdő névmások tárgyragos alakjaival kérdezhetsz: Kit?, Mit?, Kiket?, Miket?, Milyet?, Milyeneket?, Mekkorát?, Hányat?, Mennyit? stb. Ha a tárgyas igéből igenevet képzünk (pl.: néz → néző, ás → ásni), a tárgy vonzatként emellett is megjelenik: filmet néző, kertet ásni stb.
A TÁRGY SZÓFAJA ÉS ALAKJA A tárgy hasonlít az alanyhoz abban, hogy a tárgy szófaja is főnév vagy főnévi értékű szó. A tárgy felismerésében szintén fontos, hogy megfigyeld az alakját, a toldalékolását. Ha egy főnév tárgy a mondatban, akkor jellemző rá, hogy: • tárgyesetben van, a tárgy ragja van rajta: Az autót vezetem. • a tárgyrag előtt lehetnek rajta jelek: Az autókat / Az autónkat / Paliét / Paliéit szerelik.
60
• néhány birtokos személyjel után a tárgy ragja elmaradhat: Add fel a kabátom(at)! A főnevet helyettesítő névmások tárgyként ugyanezeket a toldalékokat vehetik fel: Várt valakit.; Azokat meghívta.; Elviheti bárkiét.; stb. Néhány névmás tárgyrag nélkül is lehet tárgy: Látsz engem?; Látlak téged!; Hogy érzed magad? Tárgyként a főnévi értékű egyéb szófajok szintén megkapják a tárgyeset ragját: Melléknév: A kéket választom.; A városiakat legyőzték. Számnév: Kérem a harmadikat!; A negyedikeseinket kitüntették.; Sokat kértél. Melléknévi igenév: Futókat edz.; A meghívottakat kínálja. Mondatszó: Egy jajt hallott. A főnévi igenév tárgyként nem kaphat tárgyragot, sőt általában személyragokat sem kap: Szeretnék várni.; Futni akartok?; Elkezdték volna kifaragni. Gondolatgyűjtő Nem mind tárgyrag, ami fénylik! Olvasd el az alábbi minidialógust! – Hozd már el Margit a pályaudvarról, légy szíves! – Jól van, mindjárt, csak veszek kabát! Próbáltál már úgy beszélni, hogy a -t végződésű főneveket tárgyragos főnévként kezelted? Próbáld ki padtársaddal, játsszatok egy kicsit a tárgyakkal!
FELADATOK 1. Az alábbi csalimese fiú- és lányneveket rejt. Keresd meg ezeket!
E mesebeli rénszarvas kapálta másnak a földjét. Sokan nagyon szívesen hallgatták, miközben tíz halász lógatott hálókat a tóba. A vezérhalász kérte rézfúvósok fölvonulását is, de azok ott óhatatlanul megfáztak volna, ezért nem jöttek. Érthető, hogy a halász kiabál: intő példa ez mindenkinek. Írd ki a füzetedbe a mondatokban lévő tárgyakat!
TALENTUM Találjatok ki ti is olyan csalimesét, amelyben nevek rejtőznek el! Olvassátok fel az osztálynak! Ki tud hallás után minél több nevet megtalálni?
61
A tárgy elemzése Gondolatébresztő Tekintsd át, hogy mit tanultál az előző leckében a tárgy mondatbeli elemzéséről!
A mondatelemezés eddigi lépéseit nem feledve most a tárgy szerepében álló szavakat fogjuk elemezni. Ha a rákérdezés során a kérdő névmás végén ott van a tárgyeset ragja, akkor biztosan tárgyra kérdeztél rá. Pali festi a kerítést. 1. viszonyszós szókapcsolat: a kerítést 2. igei állítmány: festi 3. Ki festi? → Pali festi. 4. alany: Pali 5. Mit fest? →(A) kerítést festi. 6. tárgy: kerítést (főnév) Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe. 1. viszonyszós szókapcsolat: a könyvbe 2. igei állítmány: rajzolt 3. Ki rajzolt? → Zalán rajzolt. 4. alany: Zalán 5. Miket rajzolt? → Egyszarvúkat rajzolt. 6. tárgy: egyszarvúkat (többes számú főnév) 7. Hová rajzolt? → (A) könyvbe rajzolt. Azokét tedd be a pad alá! 1. viszonyszós szókapcsolat: a pad 2. viszonyszós szószerkezet: tedd be, pad alá 3. igei állítmány: tedd be 4. (a rejtett alanyt a igei személyrag mutatja: te) Ezt nem kell az ágrajzba felvenned. 5. Mit tegyél be? → Azokét tedd be! 6. tárgy: azokét (mutató névmás) 7. Hová tedd be? → (A) pad alá tedd be!
Á
T
A
Pali festi a kerítést.
Á
A
T
(a) könyvbe
Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe.
Á
T
(a) pad alá
Azokét tedd be a pad alá!
Mivel a főnévi igenéven tárgyrag nem lehet, segíthet, ha a főnévi igenevet most is átalakítod „gondolatban” -ás/-és képzős főnévvé. Ha már gyakorlott leszel, nem lesz erre szükséged, hiszen a főnévi igenévi tárgy válaszol a rákérdezésre.
62
Budapestre akarsz futni? 1. igei állítmány: akarsz 2. (a rejtett alanyt a igei személyrag mutatja: te) Ezt nem kell az ágrajzba felvenned. 3. Mit akarsz? → Futni (=a futást) akarsz (akarod). 4. tárgy: futni 5. Hová futni? → Budapestre futni.
Á T Budapestre Budapestre akarsz futni?
Könnyen elronthatod az elemzést, ha így kérdezel: hová akarsz? Ekkor a Budapestre szót az igei állítmány bővítményeként rajzolod be az ágrajzba, ez viszont nem jó. A főnévi igenév tárgy lesz a következő igei állítmányok mellett: tud, akar, szeret, kíván, bír, mer, kezd. Én nem szeretném megoldani a feladatot. 1. viszonyszós szókapcsolatok: nem szeretném, a feladatot 2. igei állítmány: (nem) szeretném Á 3. Ki (nem) szeretné? Én (nem) szeretném. 4. alany: én T A 5. Mit nem szeretnék? → Megoldani T (=a megoldást) nem szeretném. Én nem szeretném megoldani a feladatot. 6. tárgy: megoldani 7. Mit megoldani? → (A) feladatot megoldani. 8. tárgy: feladatot
A TÁRGY HALMOZÁSA A mellérendelő szintagmát alkotó tárgyak esetén halmozott tárgyról beszélünk. Pali Annamáriát és a barátnőjét kérdezgeti. Füzetet vagy könyvet hozzak? Á
Á
A
T
T
T
T
Füzetet vagy könyvet hozzak?
Pali Annamáriát és a barátnĴjét kérdezgeti.
Piroska tudott futni és győzni. Á
A
T
T
Piroska tudott futni és gyĴzni.
63
Gondolatgyűjtő Készíts gondolattérképet a füzetedbe, amellyel összefoglalod, mit tudsz már korábbról a főnévi igenevekről, illetve mivel egészültek ki most a vonatkozó ismereteid!
FELADATOK 1. Írj a fenti példákhoz hasonló mondatokat a füzetedbe, elemezd őket, és rajzold
meg az ágrajzukat is! 2. Meséljetek magatokról egymásnak! Társaitok közben jegyzeteljenek! Néhány
mondatot írjatok le, és elemezzétek! 3. Elemezd a következő mondatokat szóban!
Miben hasonlítanak? Szeretnék mindent megkérdezni. Jó lenne sokat úszni. Látom a virágot kinyílni.
4. Elemezd a következő párbeszéd mondatait a füzetedben!
– Gyönyörű pulóvereket láttam a kirakatban. Szeretném ráérősen megnézni és felpróbálni a boltban. – Melyiket kéred? – A sárgát és a kéket is megveszem.
JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Mennyire ismered alaposan a vegyjeleket? A következő mondatokban a tárgyak helyén részben vagy egészben vegyjelek állnak. Kitalálod, vajon milyen tárgyak rejtőztek a rövidítések mögé? ? Nahát, mégis megkaptad a zse-B-át . Az Ag-neműt tisztítani kész rémálom Jól ismered Te-Cu-várost? Jaj, elsodorta a szél a kisha-I!
64
Remélem, kihúztad a Fe-alót! Aki korán kel, Au-at lel.
A tárgy fajtái Gondolatébresztő Gondold át, mit is fejeznek ki a következő összetételek: lábszárvédő, államalapító, haszonleső, irodalomkedvelő, hangutánzó! Hogy fordítanád át őket tárgyas szerkezetekre?
IRÁNYTÁRGY – EREDMÉNYTÁRGY A tárgyat csoportosíthatjuk az alaptagja jelentése alapján. A tárgy alaptagja egy tárgyas ige vagy egy tárgyas igéből képzett igenév. Ha az alaptagban kifejezett cselekvés egy olyan tárgyra irányul, amely már a cselekvés előtt létezett, iránytárgyról beszélünk: fát vág, kutyát oktatni, falat festő.
Ha a tárgy az alaptagban kifejezett cselekvés eredményeként jön létre, eredménytárgyról beszélünk: pulóvert köt, süteményt sütve, falat épít.
Helyezd mondatokba a példaként szolgáló szintagmákat, és írd le ezeket a füzetedbe, elemezd és készíts ágrajzot!
HATÁROZOTT
Ha a tárgy határozott, a beszélők pontosan tudják, hogy mi(k)re vagy ki(k)re vonatkozik. A határozott főnévi tárgy ilyenkor lehet tulajdonnév (Zalánt várom.), határozott névelős főnév (Látod a felhőket?), birtokos személyjeles főnév (Hajukat fújta a szél.), birtokjeles főnév (Apáét kérem.). A személyes névmási tárgyak is határozottak: engem, téged, őt, minket, titeket, őket. Ha a tárgy határozatlan, a beszélők nem tudhatják pontosan, hogy mi(k)re vagy ki(k)re vonatkozik. A határozatlan főnévi tárgy lehet névelőtlen (Teát kérek.), határozatlan névelős (Egy felhőt nézel.). Névmások közül a kérdő, a vonatkozó és a hatáÉS HATÁROZATLAN TÁRGY
65
rozatlan névmási tárgyak mindig határozatlanok: Mit mondasz?; Amit csak kérsz.; Valakit várok. Az általános névmási tárgyak a mindet és a valamennyit kivételével szintén határozatlanok: Mindenkit felhívok. Határozatlan még a melléknévi mutató névmás: Ilyet választunk. Figyeld meg a fenti példákban szereplő igék ragozását! A tárgy határozottsága vagy határozatlansága meghatározza az igei alaptag ragozását. Erről már az igeragozás átismétlésénél volt szó, nézd át újra! Segítségül használhatod a következő folyamatábrát is!
Ha a mondatban a halmozott tárgy egyik tagja határozott, míg a másik határozatlan, az ige ragozása a hozzá közelebbi tárgyhoz igazodik: Annamáriát és egy lányt jelölnek ki a feladatra. – Az ige az egy lányt tárgyhoz igazodik: általános ragozású. Egy lányt és Annamáriát jelölik ki a feladatra. – Az ige az Annamáriát tárgyhoz igazodik: határozott ragozású. Gondolatgyűjtő Magyarázd el egy általad tanult idegen nyelven beszélő ember számára, mikor használja a -lak/-lek és mikor az -ok/-ek/-ök ragokat!
66
FELADATOK 1. Milyen fajta tárgyak találhatók a szövegben? Gyűjtsd ki a füzetedbe!
Zalán meghívta Annamáriát moziba. A lány indulás előtt evett egy keveset, így Zalán fél órát várt rá. A film előtt bejárták a várost. Szeretnek sétálni. Mivel hűvös volt az idő, kabátot, sapkát és sálat is vettek. Nem akartak elkésni, így gyakran nézték az időt. Csak egy filmet néztek meg, bármennyit is szeretett volna Annamária. Mozi után is sétáltak egy jót.
2. Párokba rendeződve döntsétek el, hogy melyik igealakkal jók a mondatok! Dön-
téseteket beszéljétek meg, indokoljátok is! A jó mondatokat írjátok le a füzetekbe! tekbe! a) Egy szomszédot és Annamáriát érint/érinti a dolog. b)
c)
egkérdeztek.
Őt és még valakit megkérdezték/m
k/kérem. Valamennyit, de nem olyan sokat kére
A SZAVAKON TÚL Tudod-e, milyen foglalkozást jelölnek az alábbi mesterségek? Magyarázd el, mit csinálnak! Például: mészáros – húsokat dolgoz fel tímár csizmadia gombkötő
molnár
vincellér bognár
borbély
67
Részösszefoglalás A mondattan alapjai, az állítmány, az alany és a tárgy
68
A határozók A határozó fogalma, szófaji jellemzői Gondolatébresztő Meséld el padtársadnak, milyen útvonalon és milyen hangulatban jöttél ma iskolába! Igyekezz minél pontosabban és szemléletesebben fogalmazni!
FOGALMA A határozók az alaptagjuk jelentéséhez kapcsolódó különféle körülményeket jelölik. Ezek a körülmények igen sokféle jelentéstípusba sorolhatók be. Kifejezhetsz vele például helyet: moziba megy, időt: estig maradunk, állapotot: betegen feküdt, és még sok-sok másféle körülményt is. A határozó mint szó valószínűleg azokat a szófajokat juttatja legelőször az eszedbe, amelyek nevei tartalmazzák ezt a szót: határozószó, határozószókat helyettesítő névmások, határozói igenév. Ne felejtsd el azonban, hogy ezek szófajok, amiről viszont most tanulunk, az egy újabb mondatrészi szerep. Később se keverd össze őket! A határozó mint mondatrészi szerep legegyszerűbben úgy érthető meg, ha a főnév határozói esetére gondolsz. Egy alanyesetű főnév alany, egy tárgyesetű főnév tárgy, egy határozói esetű főnév pedig határozó lesz a mondatban. (A határozók azonban nem csak főnevek lehetnek.) A határozói eseteket a főneveken különféle határozóragokkal fejezzük ki. A Zalán úszkál a medencében mondatban is van egy ilyen szó: medencében. Határozóragos kérdő névmással kérÁ (úszkál) dezhetsz rá: Miben úszkál? → (A) medencében úszkál. (Természetesen használhatod a hol? kérdő névmást is, csak azon nem látszik a határozórag.) (a) medencében A (Zalán) A medencében határozó tehát az igei állítmányhoz kapcsolódik, annak szabad bővítménye. A határozók kétféleképpen jelenhetnek meg a mondatban: • igékhez, illetve igenevekhez kapcsolódva: medencében úszkál, kezéhez ér, Szentendrén született, lassan sétáló, hajnalban ébredve stb. • névszókhoz (főnév, melléknév, számnév, névmás) és határozószókhoz kapcsolódva: himnusz (az) emberhez, nagyon okos, kétszer öt, teljesen olyan, korán reggel stb.
69
A HATÁROZÓK SZÓFAJA ÉS ALAKJA A határozó szófaji szempontból a legváltozatosabb mondatrész. Lehet: • határozóragos vagy névutós főnév, illetve főnévi névmás: a földre lépett, a műhely előtt találkoztak, abban bízva • határozóragos melléknév vagy melléknévi névmás: szépen ír, olyanná lett (olyan+vá) • határozóragos számnév vagy számnévi névmás: hárman lesznek, annyiszor mondtad • főnévi igenév: zuhanyozni ment, festetni készül • határozói igenév: ülve fogadta, énekelve gyülekeznek • határozószó vagy határozószói névmás: bent van; reggel jött; gyakran fut; egyedül él; ott tanul • főnévvé vált mondatszó: nem válaszolt a hellóra Gondolatgyűjtő Foglald össze hat mondatban a leckét!
FELADATOK 1. Hány határozó van a következő mondatokban? Elemezd és ábrázold a mondatok
szerkezetét a füzetedben! verebek a bokorban. Hajnalban kedvetlenül csipogtak a Jókedvűen indultunk sétálni. szorogtak a kastély felé.
Kimerülten, de rendíthetetlenül ván
Bízom benned és Piroskában.
2. A pillanatnyi időjárási jelenségeket írd körül határozókkal néhány mondatban! 3. Kérdezz rá a kiemelt szavakra! Írd le a használt kérdőszavakat a füzetbe, és jelöld
rajtuk a határozóragokat színes ceruzával! Kettőtől kezdődik az énekkar. Nagy üstben főzzük a szilvalekvárt. Mogyoróval ízesítjük a csokoládét. Céljainkért sokszor áldozatot kell hozni. Barátnőimmel ma moziba megyek.
70
4. Olvassátok el Zalán barátnőjének írt levelét!
„Hazám határait hátrahagyva, három hétig hajókáztam. Hetedikén, hétfőn hárman Hédivel, Hugóval (holland házaspár), Hágából Helsinkibe hajóztunk. Hédi horgolt, hímzett. Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott. Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónakként himbálták. Huszonharmadikán hangversenyen Händel, Haydn hegedűversenyét hallgattuk. Havazik Helsinkiben, Hágában. Hó hull háztetőkre, hidakra, halpiacokra. Hőmérőnk higanyszála hajnalban húszig húzódik. Háromnegyed hétkor hosszan hangzik Helsinki harangszava. Hangulatos hotelünk helyiségeiben, hálószobáiban hintaszékek, heverők háziszőttesekkel. Hideg hétköznapokon holdfénynél hógolyózunk, hokizunk. Hosszú hontalanságomból húsvétra hazaérkezem hozzátok Hevesre helikopterrel vagy hajóval.”
Keresd meg, és írd ki a füzetedbe a határozókat! Tegyél fel kérdéseket a határozóval kifejezett eseményekre!
TALENTUM Zalán leveléhez hasonlóan találjatok ki új történetet más kezdőbetűkkel! Olvassatok fel néhány megoldást, és értékeljétek, kié lett a legszellemesebb!
71
A határozó elemzése Gondolatébresztő Idézd fel, milyen kérdőszókkal tudunk rákérdezni egy-egy határozóra! Hány kérdőszót tudsz összegyűjteni egy perc alatt?
Mivel a határozók nagyon sokféle alakban fordulhatnak elő, különösen fontos, hogy nagyon figyelj a rákérdezésben szereplő kérdő névmásra. Ha a kérdő névmás határozóragos vagy névutós, akkor biztosan határozóra kérdeztél rá. Annamária kitartóan készül a vizsgára. Á 1. viszonyszós szókapcsolat: a vizsgára 2. igei állítmány: készül A H H 3. Ki készül? → Annamária készül. 4. alany: Annamária Annamária kitartóan készül a vizsgára. 5. Hogyan készül? → Kitartóan készül. 6. határozó: kitartóan (ragos melléknév) 7. Mire készül? → (A) vizsgára készül. 8. határozó: vizsgára (ragos főnév) Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe. Á 1. viszonyszós szókapcsolat: a könyvbe 2. igei állítmány: rajzolt T H A 3. Ki rajzolt? → Zalán rajzolt. 4. alany: Zalán Zalán egyszarvúkat rajzolt a könyvbe. 5. Miket rajzolt? → Egyszarvúkat rajzolt. 6. tárgy: egyszarvúkat 7. Hová rajzolt? → (A) könyvbe rajzolt. 8. határozó: könyvbe (ragos főnév) Az üdítőket tedd be a pad alá! Á 1. viszonyszós szókapcsolat: az üdítőket, a pad 2. viszonyszós szószerkezet: tedd be, pad alá H T 3. igei állítmány: tedd be 4. (a rejtett alanyt a igei személyrag mutatja: te) Az üdítĴket tedd be a pad alá! Ezt nem kell az ágrajzba felvenned. 5. Mit tegyél be? → (Az) üdítőket tedd be! 6. tárgy: üdítőket 7. Hová tedd be? → (A) pad alá tedd be! 8. határozó: pad alá (névutós főnév) A névutó itt éppen „annyit ér”, mint egy határozórag.
72
A főnévi igenév -ás/-és képzős főnévvé való átalakítása a határozó esetében is segítséget jelenthet. De a legfontosabb, hogy ilyenkor is figyeld a kérdő névmás alakját! Készülsz Budapestre utazni? Á 1. igei állítmány: készülsz 2. (a rejtett alanyt a igei személyrag mutatja: te) H Ezt nem kell az ágrajzba felvenned. H Készülsz Budapestre utazni? 3. Mire készülsz? → Utazni (=az utazásra) készülsz. 4. határozó: utazni (főnévi igenév) 5. Hová utazni? → Budapestre utazni. 6. határozó: Budapestre (határozóragos tulajdonnév) (Ha úgy kérdezel: hová készülsz?, akkor elrontod az elemzést.) Te nem igyekszel megérteni a feladatot. 1. viszonyszós szókapcsolatok: nem igyekszel, a feladatot 2. igei állítmány: (nem) igyekszel Á 3. Ki (nem) igyekszik? Te (nem) igyekszel. H 4. alany: te A 5. Mire (nem) igyekszel? → T Megérteni (=a megértésre) nem igyekszel. Te nem igyekszel megérteni a feladatot. 6. határozó: megérteni 7. Mit megérteni? → (A) feladatot megérteni. 8. tárgy: feladatot A HATÁROZÓK HALMOZÁSA A mellérendelő szintagmát alkotó határozók esetén halmozott határozóról beszélünk. Á Zalán a postán és a rendelő előtt kereste Annamáriát. A
T
H
H
Zalán a postán és a rendelĴ elĴtt kereste Annamáriát. Ho l ker este?
H ol k
ereste?
Reggel vagy délelőtt fog megérkezni a megyegyűlésre?
Á
H
H
H
Reggel vagy délelĴtt fog megérkezni a megyegyńlésre. Mi ko r
Ho
fog m egérkezni?
vá
fog megérkezni?
73
A kunyhóban egy tündér élt magányosan, tehát szomorúan. Á
H
A
H
H
A kunyhóban egy tündér élt magányosan, tehát szomorúan. Hol élt?
Hogy élt? an
lt? Hogyan é
Gondolatgyűjtő Mit gondolsz, meddig lehet halmozni a határozókat? Alkoss egy olyan mondatot, amelyben legalább hét határozó van!
FELADATOK 1. Írj a fenti példákhoz hasonló mondatokat a füzetedbe, elemezd őket, és rajzold
meg az ágrajzukat is!
2. Zalán – múlt órai – leveléből válassz három mondatot, amelyben halmozott ha-
tározó található, és elemezd ezeket! 3. Nem mindegy! kedvel – kedvvel
könyvel – könyvvel
Foglald mondatba a szavakat! Milyen mondatrészek szerepét töltik be? Dolgozz a füzetedbe!
A SZAVAKON TÚL Vásárló az eladónak: „Szeretném felpróbálni a piros ruhát a kirakatban.” – Mire az eladó: „Rendben, ha akarja, de van próbafülkénk is.” Vizsgáld meg a régi viccet mondattanilag! Hogyan tudnád elemezni a vásárló mondatát?
74
A határozók fajtái I. (hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok- és mértékhatározók) Gondolatébresztő Szerinted mit határoznak meg a következő határozók: látogatóba, betegen, ötször, gyermekkorában, asztalon, délben, sokszor, butítólag, ügyesen? Hogyan tudnád a példákat csoportosítani?
Már az eddigi példákból is láthattad, hogy a határozók milyen változatos alakban állhatnak a mondatban. Elemzésük során a biztos támpontot a rákérdezés jelenti. A határozók ugyanakkor jelentésük felől is megközelíthetők. A legtöbb határozó jelentése valamilyen körülményt fejez ki, ezeket figyelembe véve szokták csoportosítani a határozókat. Fontos tudatosítanunk, hogy a mondat szerkezete szempontjából valójában mindegy, hogy egy határozó melyik jelentéscsoportba tartozik. Mivel azonban a mondat szerkezetét kutatva a mondat jelentéséhez is közelebb jutunk, egyáltalán nem haszontalan, ha megismerkedsz a legfontosabb határozói csoportokkal. (A határozóragokat és a névutókat vastagabb betűvel nyomtattuk.) HELYHATÁROZÓK Figyeld meg: berohan az épületbe, az anyjától jött, Budapesten járt, megfürdött a folyóban, az asztal alá esett, a kertig szaladt, ott van, abba tettem. A kiemelt határozók az alaptag jelentésének helyét fejezik ki. A helyhatározók jellemző rákérdezései: hol?; honnan?; hová?; meddig?; merre?; miben?; mibe? stb. Jele: Hhely. IDŐHATÁROZÓK Figyeld meg: kiskorában tanulta, holnapig eláll, 2004 óta ismerik egymást, este jött, júniustól kapható, reggelente fut, éjfél felé elaludt, hatkor találkozunk. A kiemelt határozók az alaptag jelentésének időbeli körülményét fejezik ki: időpontra, időtartamra, kezdetre és befejezésre utalnak. Az időhatározók jellemző rákérdezései: mikor?; meddig?; mióta?; mettől?; hánykor? stb. Jele: Hidő. SZÁMHATÁROZÓK Figyeld meg: kétszer hívtuk, annyiszor kerested, harmadszor csengetett be, negyedszerre már sikerült, gyakran el fogtok késni, néha énekelünk. Ezek a kiemelt határozók hasonlítanak az időhatározókhoz, mert ezek is az alaptag jelentésének idejére vonatkoznak, de most a határozók időbeli ismétlést fejeznek ki. A számhatározók jellemző rákérdezései: hányszor?; hányadszor?; mennyiszer?; hányadszorra? stb. Jele: Hszám. ÁLLAPOTHATÁROZÓK Figyeld meg: fáradtan jött be, vidáman beszélget, betegen fekszik. Itt az -an/-en ragos határozók az ige alanyának állapotát fejezik ki: Zalán fáradtan jött be → Zalán fáradt. Ezek az állapothatározók. Hasonlók ehhez: gyanúba keverték (→ gyanús); fagyottan találták (→ megfagyott); eszméletén kívül volt (→ eszméletlen); orvosként dolgozott (→ orvos volt); hanyatt esett. Hogy valaki vagy valami milyen állapotban van, milyen állapotból kerül ki, illetve milyen állapotba kerül, azt az állapothatározó fejezi ki a mondatban. Jellemző rákérdezése: hogyan? Segíthet még az elemzésben, ha így kérdezel: milyen állapotba/állapotban? Jele: Háll.
75
MÓDHATÁROZÓK Figyeld meg: rosszul játszottak, házilag készítette el, titokban találkoztok, részletre vettétek, szorgalommal tanulja, szó nélkül megcsinálta, leereszkedően szólt hozzá, futva érkezett, így akarom, valahogyan elintézte. A kiemelt határozók azt fejezik ki, hogy az alaptag jelentése milyen módon történik, megy végbe. A módhatározók jellemző rákérdezése: hogyan? Segíthet még az elemzésben, ha így kérdezel: milyen módon? Jele: Hmód. FOK- ÉS MÉRTÉKHATÁROZÓK Figyeld meg: kissé fáradt, porig lerombolták, végleg elhagyta, mélyre ástak, ezerszer jobb, két góllal nyertek, piszkosul nehéz, átlagon felül teljesített. A kiemelt határozók az alaptag jelentésében foglaltak erősségét, fokát, mértékét fejezik ki. A fok- és mértékhatározók jellemző rákérdezése: mennyire? Segíthet még az elemzésben, ha így kérdezel: milyen mértékben? Jele: Hf-m. Gondolatgyűjtő Gondold végig, hogy az általad tanult idegen nyelvben milyen eszközökkel fejezik ki a határozókat! Vannak-e ragos főnevek?
FELADATOK 1. Állapítsd meg, milyen határozók találhatók Zalán „Hazám határait…” kezdetű
levelében, a 71. oldalon! Találj ki olyan mondatokat, amelyekben a hiányzó határozófajták szerepelnek! Írd le a füzetedbe! 2. Milyen határozó szerepel az alábbi mondatokban? Állapítsd meg, majd fogalmazd
is meg a saját szavaiddal a kifejezés jelentését! Másold le, és töltsd ki a füzetedben a sorokat! cseberből-vederbe jut → (kettős) helyhatározó → nem jut előbbre szájról-szájra jár → → egyik napról a másikra él → → sebbel-lobbal csinálta meg → → felibe-harmadába végezte el → → A SZAVAKON TÚL Mennyi az annyi? Lentebb régebben használatos mértékegységeket találsz. Melyikről hallottál már? Mit gondolsz, miért nem, vagy csak ritkán használatosak ma már ezek a mértékegységek? Járj utána, mire vonatkoznak, majd sorold őket kategóriákba! A füzetedbe dolgozz! rőf, font, akó, arasz, uncia, sing, icce, lat, pint, öl, meszely
76
A határozók fajtái II. (eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-, hasonlító határozók) Gondolatébresztő Figyeld meg a határozók jelentését az alábbi szólásokban, közmondásokban! Fából vaskarika. – Füstté válik. – Sok hűhó semmiért. – A cinege is örül a tökmagnak. – A méznél is édesebb.
Ebben a leckében a határozók további fajtáival ismerkedhetsz meg. EREDETHATÁROZÓK Figyeld meg: parázsból éleszti, nagyapámtól örököltem, innen került ki. A kiemelt határozók azt jelölik meg, hogy valaki vagy valami honnan ered. Az eredethatározó jellemző rákérdezései: miből?; mitől?; honnan? Jele: Het. EREDMÉNYHATÁROZÓK Figyeld meg: hamuvá ég, orvossá lesz, apróra vág, romba dől, kinevezték igazgatónak. A kiemelt határozók azt jelölik meg, hogy valaki vagy valami mivé, milyenné válik. Az eredményhatározó jellemző rákérdezései: mivé?; milyenné? Jele: Heny. CÉLHATÁROZÓK Figyeld meg: a győzelemért dolgozik, csokiért ment, vacsorára hív, előkészül a főzéshez, a pályázat végett jött. A kiemelt határozók valakinek vagy valaminek a célját jelölik meg. A célhatározó jellemző rákérdezései: miért?; mi célból?; mi végett? Jele: Hcél. OKHATÁROZÓK Figyeld meg: örült a győzelemnek, a kávétól pörög, a sértés miatt hagyta el, kényszerből cselekszik, valamiért bánkódik. A kiemelt határozók valaminek az okát jelölik meg. Az okhatározó jellemző rákérdezései: miért?; mi okból?; mi miatt? Jele: Hok.
FONTOS! Az ok időben mindig megelőzi az okozatot. Az ok- és célhatározó felismerésében segíthet, ha megfigyeled, hogy megelőzik-e az alaptagjukban kifejezett cselekvést, történést, vagy pedig követik. Az okhatározók megelőzik, a célhatározók viszont követik.
TEKINTETHATÁROZÓK Figyeld meg: termetre megfelelő, szellemileg ép, az egészségre ártalmas, szépnek szép. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy az alaptagjuk jelentése milyen szempontból érvényes: a termetét tekintve megfelelő, a szellemét tekintve ép, az egészségre nézve ártalmas, a szépséget tekintve szép. Rákérdezéskor sokféle kérdő névmást használhatsz, de érdemes az ilyen kérdéseket is alkalmazni: mire nézve?; milyen szempontból? Jele: Htek. HASONLÍTÓ HATÁROZÓK Figyeld meg: a narancsnál finomabb (a banán), a többieknél később (érkezett), okosabb nála. A kiemelt határozók azt jelölik, akihez vagy amihez 77
hasonlítunk valakit vagy valamit. A hasonlító határozó alaptagja középfokú melléknév (esetleg számnév vagy határozószó). Jellemző rákérdezése: minél? Jele: Hhas. Gondolatgyűjtő Milyen határozókat ismertél eddig? Milyen új határozókkal ismerkedtél meg ebben a leckében?
FELADATOK – GYAKORLÁS Á
Piroska és Pali egy várat épített fakockákból. A
Het
T
A
Piroska és Pali egy várat épített fakockákból.
et
A háború alatt tervei semmivé lettek.
Kitartóan harcolj a győzelemért!
Á
A
H idĘ
H eny
A háború alatt tervei semmivé lettek. idĘ
eny
Á
Hmód
Hcél
Kitartóan harcolj a gyĴzelemért! mód
cél
TÁRSASJÁTÉK Ismeritek a Beugró című műsor Váltóláz nevű feladatát? A résztvevők egy előre megadott helyzetet dolgoznak fel, miközben a játékvezetőtől újabb és újabb utasításokat kapnak arra vonatkozóan, hogy hogyan alakítsák tovább a játékot. Írjatok fel A/4-es lapokra nagybetűkkel, jól láthatóan különböző módhatározókat (pl. bájosan, dühödten, kimérten stb.). Válasszatok egy játékvezetőt, aki ezekkel a táblákkal fogja irányítani a szereplőket, akik a következő jelenetek egyikét játsszák: – Anya és gyereke beszélgetnek, a gyerek házibulit szeretne szervezni, míg a szülők elutaznak. Az anya hallani sem akar róla. – Szállodában recepciós és vendég beszélgetése: a vendég állítása szerint ő semmit nem fogyasztott a minibárból, éppen ezért fizetni sem hajlandó érte. A recepciós viszont ezt másként látja.
78
A határozók fajtái III. (társ-, eszköz-, részeshatározók) Gondolatébresztő Ki vagyok én? „Egy életen át hajszolom magam. Nincsenek ütőim, mégis dobolok. Nélkülem nem élet az élet. Teljes csendben már csak én vagyok hallható.”
TÁRSHATÁROZÓK Figyeld meg: kirándul a barátjával, vitatkozik valakivel, családostul érkezett, a testvérével együtt takarít. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy valaki vagy valami kinek vagy minek a társaságában van, volt vagy lesz. A társhatározó jellemző rákérdezései: kivel (együtt)?; mivel (együtt)? Jele: Htárs. ESZKÖZHATÁROZÓK Figyeld meg: süteménnyel kínálta, kalapáccsal üti, zongorán játszik, a testvére által ismeri. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy milyen eszközzel megy végbe az alaptagban megjelölt cselekvés, történés. Az eszközhatározó jellemző rákérdezései: mivel?; ki/mi által? Jele: Heszk.
FONTOS!
Előfordulhat, hogy elbizonytalanodsz, hogy társ- vagy eszközhatározó van-e a mondatban. A társhatározót általában át tudod alakítani és kötőszós, mellérendelő szintagmává. Például így: a szomszéddal kirándulok → a szomszéd és én kirándulunk. Az eszközhatározót viszont nem tudod ilyen módon átalakítani, mert az átalakított szerkezet vagy nem értelmes, vagy nem ugyanazt jelenti, mint az eredeti. Például: tollal írok → ∗a toll és én írunk; Zolival küldöm → ∗Zoli és én küldjük.
RÉSZESHATÁROZÓK Figyeld meg: neked hasznos, a barátjának adta, nekem nincs (kutyám), anyám számára vettem, Pali részére küldik. A kiemelt határozók azt jelölik, hogy az alaptagban megjelölt cselekvés, történés kinek vagy minek a részére megy végbe. A részeshatározó jellemző rákérdezései: kinek?; minek?; kinek a számára? Jele: Hrész. Zalán nyáron Palival kirándult a hegyekbe. Á
A
H idĘ
H társ
Hhely
Zalán nyáron Palival kirándult a hegyekbe. idĘ
társ
hely
79
Annamária egy csavarhúzóval fogja megszerelni a kapcsolót? Á
A
T
H eszk
Annamária egy csavarhúzóval fogja megszerelni a kapcsolót? eszk
Nekem nem kell venned semmit! Á A Hrész
T
Nekem nem kell venned semmit! rész
A
HATÁROZÓK IRÁNYHÁRMASSÁGA A határozókra jellemző az úgynevezett irányhármasság. Ezt legkönnyebben a helyhatározókkal kapcsolatban értheted meg, amelyek kifejezhetik, hogy a cselekvés honnan indul ki, hol megy végbe, és hová (vagy merre/meddig) tart. Az időhatározóknál ugyanez így fest: mióta? – mikor? – meddig? A határozók az irányhármasság szerint kifejezhetnek előzményt, tartamot vagy végpontot. Az előzményhatározó a cselekvés előtti, a tartamhatározó a cselekvés közbeni, a véghatározó a cselekvés utáni körülményekre utal. Nem minden határozótípusnál teljes a háromirányúság. Az alábbi táblázatban néhány fontosabb határozó irányhármasságát figyelheted meg.
hely idő állapot eredet-eredmény ok-cél
ELŐZMÉNYHATÁROZÓK
TARTAMHATÁROZÓK
VÉGHATÁROZÓK
szobából (jön)
szobában (van)
szobába (megy)
négytől (hívja)
négykor (hívja)
négyig (hívja)
a betegségből (kilábal)
riadtan (kiált)
mosolyba (csomagolja)
fából (készült)
—
tündérré (változott)
a feladattól (megijedt)
—
(harcol) a győzelemért
Gondolatgyűjtő Milyen új határozókkal ismerkedtél meg ebben a leckében? Mit jelent a határozók irányhármassága? Készíts összefoglaló táblázatot vagy ágábrát a füzetbe a határozókról a következő szempontok szerint: fajta, kérdés, jelölés, kifejezőeszköz, példák!
80
FELADATOK 1. Elemezzétek a Gondolatébresztő „Ki vagyok én?” mondatait!
Milyen határozók találhatók bennük? 2. Válogasd ki a határozókat a következő szövegből, állapítsd meg a típusukat!
Reggel a vekker hangos berregéssel ébresztette a fiúkat. Pali még tegnap megbeszélte Zalánnal, hogy ma ajándékkal kedveskednek a lányoknak. Elindultak a kiserdő felé, mert a mellette lévő réten nagyon szép mezei virágok nyíltak. Az úton énekekkel szórakoztatták magukat. Rengeteg virággal értek haza, ezekből sok szép csokrot kötöttek. A virágok hatalmas sikert arattak az osztályban, mindenkinek jutott belőle.
3. Elemezd a következő mondatokat a füzetedben! Ezután alakítsd át a mondatokat
úgy, hogy a társhatározókat eszközhatározókra, az eszközhatározókat pedig társhatározókra cseréled le. Palival javították meg a bicikliket. Előadásokkal neveztek a versenyre. Egy kötéllel húzták ki a vízből. A testvérével utazott el Debrecenbe. 4. Lehet az alanynak határozója? Ha nem, indokold, ha igen, írj példát a füzetedbe!
A SZAVAKON TÚL Sétálunk, sétálunk Gondolj egy mód- vagy egy állapothatározóra, de ne áruld el társaidnak, mi jár a fejedben! Hadd találják ki ők, mire gondolhattál! A feladat mindössze annyi, hogy menj végig az osztálytermen abban az állapotban, illetve olyan módon, amire gondoltál! Törekedj rá, hogy mozdulataiddal, tempóddal, mimikáddal minél hitelesebben ábrázold a választott hangulatot!
81
A jelző A jelző fogalma, jellemzői, fajtái Gondolatébresztő Piros csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb. Hangosan ismételjétek a nyelvtörőt! Törekedjetek a tökéletes kiejtésre!
Az ötödik mondatrészi szerep, amelyet megismersz: a jelző. A jelzők általában szabad bővítmények, főnevekhez kapcsolódnak. A Zalán visszatért az ódon házhoz mondatban az ódon a házhoz főnév bővítménye, így kérdezhetsz rá: Milyen házhoz? → (Az) ódon házhoz. Zalán visszatért (az) ódon házhoz. Á
Hhely
A ódon
Zalán visszatért az ódon házhoz.
hely
A jelző ebben a mondatban az alaptag (ház) minőségét fejezte ki. A jelző ezenkívül az alaptag mennyiségét, birtokosát is kifejezheti, de lehet kijelölő szerepe is.
A jelzőknek négy fajtája van: minőségjelző, mennyiségjelző, mutató névmási kijelölő jelző, birtokos jelző. A jelző alaptagját szokás így nevezni: jelzett szó. A magyar nyelvben a jelző általában megelőzi a jelzett szót. MINŐSÉGJELZŐ Figyeld meg: okos diák, furfangos ember, zöld függöny, lemenő nap, pad alatti könyv. A minőségjelző a jelzett szó valamely minőségi tulajdonságát, ismertetőjegyét fejezi ki. Jellemző rákérdezése: milyen? Jele: Jmi. Bizonyos minőségjelzők kijelölő szereppel rendelkeznek, egyetlen egyedre korlátozzák a jelzett szó jelentését: hajnali gyors (az összes gyorsvonat közül a hajnalban induló gyors), Kati húgom (húgaim közül a Kati nevű). Jellemző rákérdezése: melyik? A kijelölő szerepű minőségjelző jele: Jmiki.
82
MENNYISÉGJELZŐ Figyeld meg: öt diák, rengeteg ember, annyi függöny, bármennyi kenyér. A mennyiségjelző a jelzett szó valamely mennyiségi tulajdonságát, ismertetőjegyét fejezi ki. A mennyiségjelző jelzett szava mindig egyes számban van. Jellemző rákérdezése: mennyi?; hány? Jele: Jme. A mennyiségjelzőnek is lehet kijelölő szerepe: első oldal, hetedik sor, akárhányadik fejezet. Jellemző rákérdezése: hányadik? A kijelölő szerepű mennyiségjelző jele: Jmeki. MUTATÓ NÉVMÁSI KIJELÖLŐ JELZŐ Figyeld meg: ez a diák, azokat az embereket, ebben a helyzetben, azokhoz a fákhoz. A mutató névmási jelző egyszerű rámutatással szűkíti le a jelzett szó jelentéskörét, azaz mindig kijelölő szerepű. Ezeket a jelzőket mindig egyeztetni kell a jelzett szóval számban és esetben: az-ok-at az ember-ek-et. Jellemző rákérdezése: melyik? Jele: Jmuki. BIRTOKOS JELZŐ Figyeld meg: a diák padja – a diáknak a padja, az utca széle – az utcának a széle, Pali könyve – Palinak a könyve. A birtokos jelzős szintagmák alaptagját birtoknak, bővítményét birtokosnak nevezzük: pad (birtok) – diák (birtokos). A birtokon mindig van birtokos személyjel: pad-ja, szél-e, könyv-e. A birtokos személyjeles főnévnek pedig vonzata a birtokos jelző. A birtokos jelzős szerkezet lehet rövid: apa kalapja vagy hosszú: apának a kalapja. Jellemző rákérdezése: kinek a...?; minek a...? A birtokos jelző jele: Jbi. Gondolatgyűjtő Hány fajta jelzőt különböztetünk meg? Mit fejeznek ki? Hogyan kérdezünk a jelzőkre? Hogyan jelöljük a mondatban? Milyen jelzőt tartalmaz az óra eleji nyelvtörő?
FELADATOK 1. Válogasd ki a következő szövegből a jelzőket, határozd meg a típusukat! Dolgozz
a füzetedben! Szomorú fellegek gyülekeztek azon a hajnalon. Az éjszakai műszakból hazatérők sietve szedték a lábukat a buszmegálló irányába. A gyár parkolójában már néhányan várakoztak, a busz késett. Körülbelül tíz perccel később komótosan kanyarodott be, a sofőr kinyitotta az első ajtót, szigorú szemekkel vizslatta a felszállók igazolványait. Rados kezében nagyapja régi kalapja. Utolsóként szállt fel, a nyikorgó ajtók becsukódtak mögötte. A jobb oldali, második székre ült le, szemben Erdős Tivadar, az esztergályosoktól. Múlt héten találkoztak utoljára. Egymásra néztek szótlanul, a busz közben lassan elhagyta a szürke tömbházakat. Aztán rákezdett az álmosító, októberi eső.
83
2. Figyeld meg a következő ágrajzokat! Találj ki hasonló felépítésű mondatokat és
készítsd el az ágrajzukat a füzetedben! a)
b)
Á A
Á
Hhely
J mi
Hhely
J miki
Az okos diák felszállt a hajnali gyorsra. mi
miki
c) N
A
J meki
Akárhányadik fejezetben is lehet az a történet. meki
hely
ÁI
J muki
d)
hely
muki
Á T
A
J mi
J miki
Hhely J bi
Annamária szorgalmas diák volt. mi
Azokat az embereket hívd meg Annamária bulijába! A jelzĘ az állítmány névszói részét bĘvíti.
bi
miki
hely
3. Készítsd el a füzetbe a jelzők összefoglaló táblázatát az alábbi felosztás szerint: FAJTA
KÉRDÉS, JELÖLÉS
KIFEJEZŐESZKÖZ
PÉLDÁK
SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Kakukktojás Keresd meg minden sorban azt a szót, amely nem szinonimája a másik háromnak, jelentése ugyanakkor összefügg, hasonló! körülményes, precíz, pedáns, alapos os agyafúrt, rafinált, tapasztalt, furfang
okos, eszes, tanult, jó eszű rászed, félrevezet, becsap, hiteget
nc zabolátlan, féktelen, vehemens, külö
Válassz ki minden sorból egy szót, majd felhasználásukkal írj egy pár mondatos, de kerek történetet a füzetedbe!
84
A minőség-, mennyiségés birtokos jelző szófaja, elemzésük Gondolatébresztő Fekete bikapata kopog a pepita patika kövezetén. Öt ördög görget görbe úton görgő gömbbé gömbölyödött öt görögdinnyét. Bemelegítésként mondogassátok a nyelvtörőket! Óra végére elemezni is tudjátok ezeket.
A MINŐSÉGJELZŐ SZÓFAJA A mondatban általában melléknevek vagy melléknévi értékű szófajok lesznek minőségjelzők, ritkábban főnevek is lehetnek: • melléknév – okos diák, furfangos ember, zöld függöny • melléknévi igenév – lemenő nap, szakadt ing • névutó-melléknév – pad alatti könyv, rét melletti patak • melléknévi névmás – ilyen út, olyan kérés • főnév – szomszéd gyerek, Duna folyó A MENNYISÉGJELZŐ SZÓFAJA A mondatban általában számnevek vagy számnévi értékű szófajok lesznek minőségjelzők, ritkábban főnevek is lehetnek: • számnév – öt diák, rengeteg ember, első helyezett • számnévi névmás – annyi alma, valamennyi búza • főnév – egy csapat őz A BIRTOKOS JELZŐ SZÓFAJA A mondatban főnevek és főnévi értékű szavak lesznek birtokos jelzők: • főnév – a diák padja, a repülő szárnya • főnévi névmás – a mi ügyünk, azoknak a kertje • főnevesült szófajok – a jó szinonimája • főnévi igenév – ideje indulni (Minek van ideje? → Az indulásnak.) Az egykedvű Pali komótosan festi a zöld kerítést. 1. viszonyszós szókapcsolat: az Pali, a kerítést 2. igei állítmány: festi Á 3. Ki festi? → Pali festi. A Háll T 4. alany: Pali J mi J mi 5. Mit fest? →(A) kerítést festi. 6. tárgy: kerítést Az egykedvń Pali komótosan festi a zöld kerítést. 7. Milyen Pali? → Egykedvű Pali. 8. minőségjelző: egykedvű (melléknév) 9. Hogyan/Milyen állapotban festi? → Komótosan festi. 10. állapothatározó: komótosan 11. Milyen kerítést? → (A) zöld kerítést. 12. minőségjelző: zöld (melléknév) mi
áll
mi
85
A meggondolatlan Zalán három egyszarvút rajzolt a könyvtári könyvbe. 1. viszonyszós szókapcsolat: a könyvbe 2. igei állítmány: rajzolt 3. Ki rajzolt? → Zalán rajzolt. 4. alany: Zalán 5. Miket rajzolt? → Egyszarvúkat rajzolt. 6. tárgy: egyszarvúkat 7. Hová rajzolt? → (A) könyvbe rajzolt. 8. helyhatározó: könyvbe 9. Hány egyszarvút? → Három egyszarvút. 10. mennyiségjelző: három 11. Melyik könyvbe? → (A) könyvtári könyvbe. 12. kijelölő szerepű minőségjelző: könyvtári Á A
Hhely
T
J mi
J me
J miki
A meggondolatlan Zalán három egyszarvút rajzolt a könyvtári könyvbe. me
mi
miki
hely
Gondolatgyűjtő Milyen szófajú szavak lehetnek jelzők a mondatban? Milyen jelzők találhatók a nyelvtörőkben? Lehet-e olyan mondatot alkotni, ahol minőség-, mennyiség- és birtokos jelző láncot alkot, vagy legalább kettő egymásnak alárendeltje?
FELADATOK 1. A következő mondatok ágrajzait segítségül használva készítsd el a mondatok
elemzését bemutató lépéseket a füzetedbe! A fenti leckében látottak szerint járj el! Annamária szerette volna kölcsönkérni Zalán biciklijét. Á A
T T
Annamária szerette volna kölcsönkérni Zalán biciklijét. bi
b ir
86
toko
el s személyj
A tisztás szélén lakott a vasorrú bába testvére. Á Hhely
A
J bi
J bi
J mi A tisztás szélén lakott a vasorrú bába testvére. bi
bi rto
bi
mi
hely
l
bir
kos személyje
toko s
jel személy
Az erdei tónak a mélyén tisztább, de hidegebb a víz. N
Hhely
Á0
N
Á0 A
J bi J miki Az erdei tónak a mélyén tisztább 0, de hidegebb 0 a víz. miki
bi
bir
toko s
hely
jel személy
2. Figyeld meg a következő szóláncot! Minden láncszem egy jelzős szintagma. Pá-
rosával alkossatok hasonlókat ti is, olvassátok fel egymásnak az osztályban! harapós kutya — kutya hideg — hideg reggeli — reggeli köd 3. Keress költői jelzőket az általad tanult versekben! Mi az alaptagjuk?
Keresd ki a minőségjelzői szószerkezeteket! Néhány megoldást írj le a füzetedbe! 4. Válassz utóneved kezdőbetűjével azonos jelzőket magadnak és társaidnak, amik
valamilyen szempontból jellemeznek titeket! Pl.: futó Fruzsi, álmos Áron.
JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Klikkelj! Gyűjts minél több nyelvtörőt! Először azokat jegyezd le, amelyeket magadtól is ismersz, azután az interneten folytasd a keresést!
87
A mutató névmási kijelölő jelzők elemzése Gondolatébresztő Milyen egyeztetéseket fedeztél fel eddig a magyar nyelvben? A tanult idegen nyelvben milyen egyeztetések vannak?
Már láttad, hogy a mutató névmás lehet jelző, és hogy egyeztetni kell a jelzett szóval. Ez az egyeztetés vonatkozik a jelzett szó (az alaptag) ragjára, névutójára, a többes szám jelére és a birtokjelre. Fontos megjegyezni, hogy a jelzett szó előtt mindig feltűnik a határozott névelő. A mutató névmási kijelölő jelzőkre a melyik kérdő névmással kérdezz rá! Figyeld meg a következő mondatok elemzését, gondold végig egyesével az elemzési lépéseket! Ebben az évben a család lemondott a szokásos utazásról. Á HidĘ
H
A
J muki
J mi
Ebben az évben a család lemondott a szokásos utazásról. mi
idĘ
muki
Annamária ezt a fiút bízta meg a kert rendbetételével. Á A
H
T J muki
J bi
Annamária ezt a fiút bízta meg a kert rendbetételével. muki
bi
Öröm volt beszélgetni azokkal az emberekkel. N
ÁI A Htárs J muki
Öröm volt beszélgetni azokkal az emberekkel. muki
88
társ
Sikerült megszereznem annak az írónak a könyvét! Á A T J bi J muki Sikerült megszereznem annak az írónak a könyvét! muki
bi
Gondolatgyűjtő Milyen közös vonásokat találsz a mutató névmási kijelölő jelző és a határozók között?
FELADATOK 1. Fejezd be a mondatokat a füzetedben! Arra a könyvre gondoltam, …
Annak a lánynak a macskája tűnt el,
…
Erre a könyvre gondoltam, …
Ennek a lánynak a macskája tűnt el,
…
Milyen beszédhelyzetet tudnál elképzelni a mondatokhoz attól függően, hogy közelítő vagy távolító rámutatás van benne?
JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Keress homofón (azonos hangzású) szavakból álló szópárokat az alábbi mondatok kiegészítésére! (Egy kétszavas kifejezést és egy szót állítottunk párba. Pl.: csend ül – csendül.) A megoldásokat írd le a füzetedbe! Ha szórsz …… , biztosan szebb is, ízletesebb is lesz az a sütemény, de azt a …… most már kapcsold ki, mert a saját szavamat sem hallom! Azért világos most is annak a plébániának az ablaka, mert a ….. egész este, amíg a ….. el nem fogy. Keresd meg a mai órán tanult jelzőfajtát is a mondatokban!
89
Összefoglalás – Mondattan
90
4. AZ EGYSZERŰ MONDAT
91
Az értelmező Gondolatébresztő Mátyás, az igazságos / Blaha Lujza, a nemzet csalogánya / Semmelweis, az anyák megmentője / XIV. Lajos, a Napkirály / Hunyadi, a törökverő. Mi a közös bennük?
Ebben a leckében nem egy új mondatrésszel ismerkedhetsz meg, az értelmező ugyanis nem mondatrészi szerep. Inkább olyan különleges pluszszerep, amely többféle mondatrésznek is lehet. JELLEMZŐK Figyeld meg a következő mondatpárt! Vizsgáld meg, milyen változások történtek a második mondatban az első mondathoz képest! Kérsz egy finommi tortát? – Kérsz egy tortát, finomat? Amint látod, a második mondatban a finom a tortát szó után áll, és megkapta ennek az alaptagnak az esetragját, egy tárgyragot: finom-at, sőt ugyanúgy egyes számban is van. (Többes számban például így lenne: Kérsz tortákat, finomakat?) Ez természetesen azt jelenti, hogy a finomat szó egy főnév. Jelentése is módosult egy picit, hiszen már nemcsak a torta minőségére utal, hanem ki is emeli ezt a tulajdonságot azzal, hogy az eredeti alaptagja után került. Ha felolvasod a második mondatot, a tortát és a finomat szavak között szünetet tartasz, írásban pedig vesszőt teszel közéjük. A finomat mondatrészi szerepe már nem jelző, hiszen tárgyesetben van, és ha rákérdezel, az is kiderül, hogy a kérsz ige bővítménye: Milyet kérsz? Finomat kérsz. Tehát a finomat és a tortát is tárgy, de van köztük kapcsolat: a finomat szó értelmezi, pontosítja a tortát szót. ÖSSZEFOGLALVA Az értelmező az értelmezett szó után áll, azt „utólag” értelmezi, pontosítja. Beszédben Á szünet van köztük, írásban vessző. Az értelmező az T T ért értelmezett szóval számban és esetben egyezik. Szófajuk, mondatrészi szerepük ugyanaz. Ugyanazt az Kérsz egy tortát, finomat? ért alaptagot bővítik, és egymással is kapcsolatban állnak, az értelmezős szószerkezet ezért leginkább a mellérendelő szintagmákhoz hasonlít. Vannak olyan értelmezők is, amelyek nem hozhatók összefüggésbe jelzős szerkezetekkel. Például: Á Pali meglátogatta Zalánt, a barátját. A
T
T ért
Pali meglátogatta Zalánt, a barátját.
ért
92
A mondatban két tárgy van, a második értelmezi az elsőt. Az értelmező és az értelmezett szó kapcsolatából kiderül: Zalán nem más, mint Pali barátja. Az ilyen szerkezeteket meg is fordíthatod: Pali meglátogatta a barátját, Zalánt. Két határozó is értelmezői viszonyba kerülhet, ilyenkor az értelmező az értelmezett szó jelentését pontosítja, szűkíti: Az úr Budapestre, a minisztériumba utazik. – Budapestre, egészen pontosan: a minisztériumba Á
Hh
Hh
A
ért
Az úr Budapestre, a minisztériumba utazik. h ért
h
Holnap, hétfőn indulunk kirándulni. – holnap, egészen pontosan: hétfőn Á
Hi
Hi
H cél
ért
Holnap, hétfĴn indulunk kirándulni. i
i
cél
ért
Gondolatgyűjtő A lecke alapján hány fajta értelmező van? A példák közül melyik értelmezős szerkezetet lehet átalakítani alany-állítmányi szintagmává?
FELADATOK – GYAKORLÁS 1. Figyeld meg a következő két mondat elemzését!
A mesekönyvem, az első, a húgomnál lehet. 1. Igei állítmány: lehet 2. Alany: Mi lehet? → (A) mesekönyvem lehet. 3. Értelmezői alany: Mi (Melyik) lehet? → (Az) első lehet. 4. Helyhatározó: Hol lehet? → (A) húgomnál lehet. Á
A
A ért
Hh
A mesekönyvem, az elsĴ, a húgomnál lehet. ért
h
93
Kérd kölcsön a kerékpárt, Paliét! 1. Igei állítmány: kérd kölcsön (igekötős ige) 2. Tárgy: Mit kérj kölcsön? → (A) kerékpárt kérd kölcsön. 3. Értelmezői tárgy: Mit (Melyiket) kérj kölcsön? → Paliét kérd kölcsön. Á
T
T ért
Kérd kölcsön a kerékpárt, Paliét!
ért
2. Elemezd aláhúzással és ágrajzzal a következő mondatokat a füzetedben!
Igyál vizet, sokat! Jégkrémet kérek, négyet! Az út, a kanyargós, a völgybe vezetett. A házakba, az út mentiekbe, befolyt a víz. Vegyél a tálból, abból! Szomszédom, a polgármester, korán indul munkába. Londonba, a fővárosba utazom. Bent, a szobában hagytam a lemezeket. Zalánt fent, az emeleten találod. 3. A következő versikékből hiányoznak az értelmezők. Találjátok ki, majd írjátok le
a teljes mondatot a füzetetekbe! Kérsz teát, ? Ittam már eleget.
Testvérét, elküldte halért.
Járt bent, a . Titokban, sutyiban.
Hát Pali, add rám a kabátom.
4. Készíts öt megjegyzésből álló „puskát” a füzetbe, amelyben kiemeled az értelme-
zőről tanult legfontosabb tudnivalókat! JÁTÉKOS ANYANYELVÜNK Alakítsd át a 2. feladat mondatait úgy, hogy az értelmező az értelmezett szó kezdőbetűjével kezdődjön! Például: Igyál vizet, vegyszermenteset! Az út, az újjáépített, a völgybe vezetett.
94
Az egyszerű mondat szerkezete Gondolatébresztő „Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni.” (Illyés Gyula) Egyetértesz ezzel a megállapítással?
MILYEN AZ EGYSZERŰ MONDAT? Ebben a tanévben az egyszerű mondatok elemzésével ismerkedtél meg. Az egyszerű mondatokat arról ismerheted fel, hogy ezekben csak egyetlen alany-állítmányi szintagma van: Zalán olvas egy könyvet. Természetesen mellérendeléssel egyetlen alany-állítmányi szintagmában is szerepelhet több alany vagy több állítmány: Zalán és Pali olvasnak egy könyvet. – Zalán olvas és ír. Egyszerű mondatnak tartjuk viszont azokat a mondatokat is, amelyekből az alany vagy az állítmány, vagy akár mindkettő hiányzik. Utóbbiak miatt érdemes egy kicsit részletesebben is megvizsgálni az egyszerű mondatok szerkezet szerinti típusait.
SZERKEZETI TÍPUSAI Ha egy egyszerű mondatban van állítmány, a mondat tagolt: Egy lány közeledik. Az alanytalan mondatok szintén tagoltak: Esteledik. Ha egy egyszerű mondatból hiányzik az állítmány, és nem is kell bele, a mondat tagolatlan: Jaj! Amikor egy tagolt mondatban az állítmány mellett csak vonzatok állnak, a mondat szerkezete minimális. Úgy is elképzelheted, hogy a minimális mondatban csak annyi bővítmény van, amennyi feltétlenül szükséges: Zalán egy könyvet ad Annamáriának. Ha egy tagolt mondatban szabad bővítmények is vannak, a mondat bővített: Zalán ma egy izgalmas könyvet ad Annamáriának. Ha egy tagolatlan mondatban van szintagma, a mondat szerkesztett: Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát! Ha nincs benne még szintagma sem, a mondat szerkesztetlen: Jaj!; Hm?; Reccs!
ÖSSZEFOGLALVA
95
Gondolatgyűjtő Vedd elő kedvenc regényedet, nyisd ki a kedvenc részednél! Gyűjts ki innen példákat az egyszerű mondat fajtáira, az előző oldali ábra szerint csoportosítva!
FELADATOK 1. Csoportosítsd a következő beszélgetés mondatait a tanult szempontok szerint a
füzetedben! – Tavaszodik! A kertben gyönyörű virágok nyílnak. – Örülök nekik. – A fáról csiripelés hallatszik. – Ó! Kedves fecskék! Visszatértetek? – Brr! Az esték még hűvösek. 2. Hogyan fejeznéd be a következő mondatot, hogy végül egyszerű mondatot kapj?
Írj három példát a füzetedbe! Zalán tudja… 3. Alkoss egyszerű mondatokat a következő „képletek” alapján! Írd le a füzetedbe!
Ellenőrizzétek egymás mondatait úgy, hogy padtársatokkal füzetet cseréltek! a)
c) A – A + Á + Á + Hhely
A+Á
b) d)
Á
A+Á+T
e) A + Hidő + Jmi + T + Á + Hrész
TÁRSASJÁTÉK Egyszerű jelenet Alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Minden csoport írjon össze 10-10 egyszerű mondatot egy papírra (nem fontos összefüggniük, és lehetnek viccesek). A csoportok cseréljék ki egymás között a papírokat. Minden csoport találjon ki egy olyan jelenetet, melyben csak a kapott mondatokat mondhatják ki, akkor amikor akarják. Adjátok elő a jeleneteket egymásnak!
96
Az egyszerű mondat elemzése (gyakorlás) 1. Elemezd aláhúzással az alábbi mondatokat a füzetedben, majd párosítsd a monda-
tokat az ágrajzokkal! 1.) A piacon gyakran volt kapható külsőre szép, de íztelen gyümölcs. 2.) Ne vágd ki a diófa melletti bokrokat és cserjéket! 3.) Kitartóbb munkával, szorgalommal lehettél volna győztese is a tegnapi versenynek. 4.) Szeretnél moziba menni szombaton vagy vasárnap? 5.) A szép és igaz szavak az ellenséget is kibékítik. 6.) Annamária és Piroska sokkal hamarabb megérkeztek az iskola évzárójára. 7.) A fák alatt, árnyékban szoktak hűsölni a strandra járó vendégek. 8.) A hegyekbe vezető turistautakat a rossz idő miatt lezárták. 9.) Nem lenne jobb az udvaron kirázni a takarókat? 10.) Bátraké a szerencse. 11.) Hajnalban, tehát álmosan érkezett meg a csapat a vasútállomás bejáratához. 12.) Azt a piros pulóvert édesanyjától kapta tavaly, karácsonykor. 13.) A múzeum lépcsőjéről az emberek nem láthatták az utcai eseményeket. 14.) Báthori Gábor erkölcsöt, törvényt, kötelességet és tisztességet nem ismerő zsarnok lett. 15.) A múlt hónapban Zalán Palival ellenőrizte le a kiserdő madáretetőit. 16.) Légy kedves az emberekhez! 17.) A kevesebb néha több. 18.) Sok bába közt elvész a gyerek. 19.) Egy ódon könyvben olvasták Szindbád, az utazó történetét. 20.) Bárki elvállalhatta volna ennek a színdarabnak a rendezését. a) N
b)
Á0
N
Jmi
A A
e)
f)
H áll
A
A
Hh Jbi
g)
Jbi Jmuki
Hh
T
T
Jbi
Jmiki
Á T
Hh
Hh
h)
Á
T
A
Á
Hi
A
H f/m
Á
d)
Á
T T T T
Á Hi
c)
ÁI
A Jmi
ért
Hh
T
H et
Hi
Hi
ért
Jmuki Jmi
97
i) I
j)
ÁN
I
Jmi
Hrész
n) Hh Hi
Á
r)
Á
T
Jmi
Jmi
Jbi
Jh
T A
Á0
Hh
p) Hi
H ok
Hh
Jm
Á
A H tek
Jmi
Hh
T
A
Jbi
Jmi
T
H társ Jbi
t)
ÁN
H szám
Hh
A
Jmiki
ért
I
Á
A
Jme
s)
H szám
A
T
Á
T
Jmi
Hi
q)
N
Hh
o)
Á
T Hh
l)
ÁN A
Jmiki
Á
Jmi
I
J bi
H eszk H eszk
m)
k)
ÁN
Jmiki
2. Illesszétek össze az alábbi mondatrészleteket úgy, hogy megkapjátok az elrej-
tett 11 közmondást! Készítsétek el a közmondások mondatrészi elemzését aláhúzással és ágrajzzal a füzetbe! két bőrt nem lehet lehúzni.
maga felé hajlik a keze.
nem jó játszani. Varjú a varjúnak A tűzzel A rest
Ebül szerzett jószág Kutyából nem
azóta a Dunán.
lesz szalonna.
Sok víz lefolyt
a damaszkuszi utat. kétszer fárad.
Sötétben minden nem vájja ki a szemét.
túros a háta. (túros=sebes) tehén fekete.
Minden szentnek
ebül vész el.
Egy rókáról Közös lónak
SZÓKINCSGYARAPÍTÓ Szedj össze tíz olyan szólást, közmondást, melyek egy szóval/szókapcsolattal is helyettesíthetők! Írd fel külön-külön cédulára a szólást és a jelentését! Keverd össze és add oda padtársadnak, ezzel egy időben ő is adja oda neked a saját feladványait! Rajtjelre kezdjétek el összerakni a párokat! Ki végez hamarabb?
98
Az egyszerű mondatok helyesírása Gondolatébresztő A nyelv állandóan változik. Mi a véleményetek, vajon egyszerűsödik vagy inkább bonyolultabbá válik a nyelvünk?
A mai magyar helyesírás hosszú történelmi folyamat eredménye. Az első helyesírási szabályzat 1832-ből való. A Magyar Tudományos Akadémia időről időre megújította, jelenleg a 11. van érvényben. (Várhatóan 2015-ben jelenik meg az AkH. 12. kiadása, melyben a korábbihoz képest lesz jó néhány változás.) A magyar helyesírás betűíró, hangjelölő: legkisebb egységei hangokat jelölő betűk. Az akadémiai helyesírás négy alapelvet ismer el.
HELYESÍRÁSI ALAPELVEK 1. A kiejtés elve: A kiejtés szerinti írásmód elve azt jelenti, hogy a magyar nyelvben a szóelemek – a szótő és a toldalék – írásformáját a kiejtésnek megfelelően rögzítjük. Például: ír, nézni, háromszor. (A j és ly eredetileg különböző hangok voltak, kettős jelölésüket a hagyomány őrizte meg.) Az igényes, művelt köznyelvet veszi alapul. Alakváltozatok. Vannak olyan szavaink, amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata helyes. Például: fel – föl, hova – hová, csepeg – csöpög, kinn – kint, foltoz – foldoz, higgy – higgyél. 2. A szóelemzés elve: A szóelemző írás akkor érvényesül, amikor a szavakban a szóelemek hangalakja a kiejtésben megváltozik: amikor a szó egészét másképp mondjuk ki, mint a szóelemeket külön-külön. Például: víz+szint ejtése: [víszszint] írása: vízszint; azon+ban ejtése: [azomban] írása: azonban; egész+ség ejtése: [egésség] írása: egészség 3. A hagyomány elve: Helyesírásunk bizonyos esetekben – a régies írású családnevek és az ly-os szavak írásakor – a hagyományt követi. Például: Széchenyi [ejtsd: szécsényi], Batthyány [e.: battyányi], Dessewffy [e.: dezsőfi], karvaly, gólya. Nyelvünkben ma már nincs meg a régi ly hang, írásunk azonban megtartotta az ly [e.: ellipszilon] betűt, ezért számos szóban hagyományosan -ly a -j hang jele. Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk, lyukban, lyukból, lyukak, lyuggat, lyukad, lyukaszt, lyukas stb. Névmásokban: ily, ilyen, mely, amely, mily, milyen, oly, olyan, amelyik stb. 4. Az egyszerűsítés elve: Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. – Többjegyű betűk kettőzésekor: loccsan, meggy, hosszú. – Három azonos mássalhangzó találkozásakor: orra (= orr+ra), Mariannal (Mariann+nal). – A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre, az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre: Szakáll-lal, Hermann-nál, balett-táncos.
99
Bár nem számítják a négy alapelv közé, az értelemtükröztetés a magyar helyesírás másik fő jellemzője. Mit is jelent ez? Azt, hogy helyesírásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből. Az írás egyes eszközeinek (például a kisbetű-nagybetű, a különírás-egybeírás) értelmi szerepe is van: a nagy kezdőbetű például arra szolgál, hogy a tulajdonneveket megkülönböztessük a köznevektől. (A kisbetűs farkas szó köznév, állatnév, míg a nagybetűs Farkas tulajdonnév, családnév vagy utónév.) Az értelemtükröztetésre főként a különírás-egybeírás területén láthatunk sok példát. Bizonyos kifejezések mást jelentenek egybe-, illetve különírva. (A magyartanár magyar irodalmat és nyelvtant oktató tanár, a magyar tanár pedig olyan tanár, aki magyar nemzetiségű.) Boldog újévet vagy új évet! Mindkét forma helyes. Hogyan lehetséges ez? Bár nagyon hasonló a jelentés, de nem teljesen ugyanaz (ezért is a kétféle írásmód). Ha boldog újévet kívánunk, voltaképpen boldog január elsejét kívánunk. Ha azonban a teljes évre kívánjuk a boldogságot, inkább boldog új évet kívánjunk. A földrajzi nevek esetében is megfigyelhető az értelemtükröztetés. Ez nem nyelvtani típusú, hanem a névadás okaira utal. A Margit-sziget például a szigetet jelöli, míg a Margitsziget Budapest egyik városrészére utal. Lássunk néhány gyakori helyesírási problémát! • Játssza az eszét. Mi okoz nehézséget ennek a kifejezésnek az írásakor? Melyik alapelvet követjük? • Az igekötő helytelen használata: Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: Megtudom az okát. De! Meg tudom fejteni. • -d, -dd személyrag a felszólító módú határozott ragozású, E/2. rövidebb formában: írd, nézd; sződd, edd, idd stb. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad, szőjed, egyed, igyad stb. Pl.: Zalán gyakran küld SMS-t barátjának. De! Küldd tovább az üzenetet! • A szóvégi -u, -ú, -ü, -ű helytelen használata: Melyik alak helyes: falu vagy falú? Amennyiben bizonytalanok vagytok, segítségül hívhatjátok A magyar helyesírás szabályait, amely online is elérhető a helyesiras.mta.hu portálon. A MONDATOKAT ZÁRÓ ÍRÁSJELEK Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. • Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van. • Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni. • Az egyszerű felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?!; Ezt már nem!!!; Igazán?? stb. AZ ÉRTELMEZŐVEL KAPCSOLATOS ÍRÁSJELEK Az értelmezős szerkezetben mind az értelmezettre, mind az értelmezőre külön hangsúly esik. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Pali, Zalán barátja rúgta a legtöbb gólt a mai meccsen.
100
Ha az értelmező után is szünet van a beszédben, mögéje is vesszőt tehetünk: Zalán, a született kétbalkezes, hokizni tanul. Az olyan szavakat vagy szókapcsolatokat, amelyeket a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba, tehetjük vesszők, gondolatjelek vagy zárójelek közé: Annamária, sajnos, nem tudott elmenni a koncertre. Figyeljünk meg néhány – az értelmezővel kapcsolatos – írásjelhasználati esetet! Figyeljünk meg néhány (az értelmezővel kapcsolatos) írásjelhasználati esetet!
A magyar nyelv alapjainak elsajátításához, a helyesírási hibák elkerülésére a legjobb módszer az olvasás! FELADATOK 1. Nem mindegy! Külön vagy egybe? A kétféle írásmód jól szemlélteti a jelentés-
különbséget. Foglald mondatba a párokat, lehetőleg a két alak egyazon egyszerű mondatba kerüljön! hozzátartozó – hozzá tartozó ezermester – ezer mester előzősáv – előző sáv hosszútávú – hosszú távú háromszög – három szög fekvőrendőr – fekvő rendőr 2. Nem mindegy! Rövid vagy hosszú?
Foglald mondatba az áru és árú szavakat! A két alak egyazon egyszerű mondatba is kerülhet. Foglald mondatba a mond és mondd igéket! 3. Mi a különbség a kötőjel és a nagykötőjel között? Figyeld meg az alábbi példákat!
Olvasd el A magyar helyesírás szabályai című kiadvány 179. és 263. pontját is! angol – magyar szótár a 34 – 42. oldalakon Kossuth – Görgey vita Ford – 350
A SZAVAKON TÚL Az írott szövegekben gyakran használjuk még az alábbi írásjeleket, szimbólumokat is: +, -, x, /, =, %
Tudod-e, mikor használjuk ezeket? Keress példát a tankönyvben ezekre! Milyen – az írásjelekéhez hasonló funkciójú – szimbólumokat ismersz még?
101
Összefoglalás – Szintagmák, egyszerű mondatok A következő feladatok segítenek abban, hogy a szintagmákról és az egyszerű mondatokról tanultakat rendszerezd. Mindig törekedj arra, hogy minél több példával illusztráld a válaszaidat! Jó, ha a válaszokat le is írod a füzetedbe. 1. Milyen nézőpontból számít a nyelvben a mondat a legnagyobb, illetve a legkisebb
egységnek? 2. Mit jelentenek pontosan a következő fogalmak?
szókapcsolat, szószerkezet, szintagma, mondatrész 3. Milyen különbségek és hasonlóságok vannak a mellérendelő és alárendelő szin-
tagmák között? 4. Milyen szintagmacsoportokról tanultál? Jellemezd őket! 5. A magyar mondat két fő része a topik és a komment. Magyarázd el a két rész vi-
szonyát! Melyikhez tartozhat a fókusz? 6. Hányféle mondatrészt ismersz? Hogyan találod meg őket a mondatban? 7. Milyen szófajuk lehet az egyes mondatrészeknek? Készíts táblázatot! 8. Milyen főbb típusai vannak az alanynak és a tárgynak? 9. Hányféle határozót ismersz? 10. Mit jelent a határozók irányhármassága? 11. Hányféle jelzőt ismersz? Jellemezd őket: mi bennük a közös, mi bennük az eltérő? 12. Mi az értelmező fő szerepe, mely mondatrészek lehetnek értelmezői szerepben? 13. Milyen szórendi tulajdonság jellemzi az értelmezőket? 14. Hogyan épülhet föl az egyszerű mondat szerkezete, és ezek alapján milyen főbb
típusait tudod elkülöníteni?
102
Bizonyára emlékszel, hogy A mondattan alapjai II. leckében (41. oldal) tanultál a magyar egyszerű mondat két fontos részéről, a topikról és a kommentről. Most, hogy az egyszerű mondatok mondatrészi elemzésével megismerkedtél, lehetőség nyílik arra, hogy az elemzésben ezt a korábbi ismeretet is felhasználd. Itt különösen fontos, hogy az ágrajzodban a szórendet pontosan jelöld. Figyeld meg a következő mondatok elemzését! Az első mondat semleges hangsúlyozású, míg a másodikban megjelenik a fókuszhangsúly, a harmadikban pedig még a szórend is megváltozik. TOPIK
Á
KOMMENT
H hely
A J miki
Az emberek a falu melletti mezĴn dolgoztak. miki
TOPIK
hely
Á
KOMMENT
A
FÓKUSZ
H hely
J miki Az emberek a falu melletti mezĴn dolgoztak. miki
hely
(A falu melletti mezĘn, és nem máshol.) A fókusz különleges, nagy hangsúlyának a jele. ʕ ʕ
TOPIK
KOMMENT
H hely J miki
Á
A FÓKUSZ
A falu melletti mezĴn az emberek dolgoztak. miki
hely
(Az emberek, és nem mások.)
103
FELADATOK 1. Hasonlóképpen elemezd a következő mondatokat a füzetedben! A mondatokat
át is alakíthatod a szórend megváltoztatásával, és úgy is, hogy fókuszba teszel bizonyos részeket. Próbálgasd a nyelvünknek ezt a lehetőségét, közben gondolkodj azon, hogyan változik meg a mondat jelentése a változtatások hatására! 1. Annamária síelni szeretne. 2. Zalán és a rettenthetetlen erőművész tortát sütöttek. 3. A versenyen jól szereplő osztálynak jár egy szabadnap. 4. A tudása miatt magabiztos lány is szerepelt az előadáson. 2. Alkoss háromféle bővített mondatot a képekről, az alábbiak szerint:
1. semleges hangsúlyozású, 2. jelenjen meg a fókuszhangsúly a szórend változatlanul hagyásával, 3. jelenjen meg a fókuszhangsúly a szórend megváltoztatásával! Írd le a füzetedbe a mondatokat, majd olvasd fel helyes hangsúlyozással! Szorgalmi: Az egyikhez készíts ágrajzot és jelöld a topik, komment és fókusz részeket a 103. oldali ábrákhoz hasonlóan! a) b)
104
c)
d)
e)
f)
5. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ
105
A kommunikációtól a tömegkommunikációig Gondolatébresztő Idézzétek fel, mit is tanultatok a kommunikációról! Mi a kommunikáció? Miért ezt a kifejezést használjuk? Miért nem magyar szót használunk? Hogyan mondanátok más szóval? Miért kommunikálunk?
EGY KÜLÖNLEGES KÖZLÉSFOLYAMAT
Címmeditáció
A kommunikáció átjárja az életünket. Haa 1. Mi jut eszetekbe a kommuniSMS-t küldünk, ha csetelünk, ha különle-kációról? ges frizuránkkal lázadunk, az mind kom-munikáció. A közlésfolyamatok azonÍrjátok a táblára - csillag alakban nem egyformán szembeötlőek. Van, ban - a kommunikáció szó köré amikor észre sem vesszük, hogy közölazokat a fogalmakat, amelyek tünk valamit a másik emberrel: csak ő eszetekbe jutnak róla. vette észre, hogy furán néztünk rá, akaratlanul is kifejeztük a közömbösségün2.Milyen kérdésekre vártok ket vagy az ellenszenvünket. Abban is választ a téma kapcsán a mai különböznek a közlésfolyamatok, hogy órán? közvetlenül adjuk-e át a mondandót, az üzenetet (átkiáltva a másik padsorba), vagy közvetetten (telefonálással). S abban is más és más a közlés módja, hogy egy emberrel beszélgetünk, l k vagy éppenséggell százak k előtt l szavalunk az évnyitón.
A klasszikus kommunikáció során a szerepek folyamatosan cserélődnek. Nézz utána, hogy az egyes kommunikációs elemekre milyen más elnevezéseket használnak a mindennapokban és a különféle kommunikációval foglalkozó cikkekben!
A tömegkommunikáció olyan közlésfolyamat, amelyben közvetett módon jut el a hír a vevőhöz, befogadóhoz (a televízió, a rádió, az internet útján), s emellett jellemzője az is, hogy nagyon sok emberhez, akár vevők, befogadók millióihoz jut el egyidejűleg ugyanaz a közlés (például amit egy nagy forgalmú hírportál kitesz az oldalára). A tömegkommunikáció tehát egészen más, mint a folyosói beszélgetés. Tudományágak kutatásai alapján formálják meg működtetését a szakértők, előre eltervezetten teszik közzé a hírműsorokat, hatalmas stábok dolgoznak a filmek megal-
106
kotásán, s emellett a szándék is sokkal bonyolultabb, mint egy személyközi beszélgetésben. A tömegkommunikációnak sokkal nagyobb a tétje – azt is mondhatjuk, óriási a tétje. Emberek millióinak, egész nemzedékeknek az értékrendjét, szokásrendjét, viselkedését befolyásolhatja a tömegkommunikáció. Politikai rendszereket támogathat vagy dönthet meg, választások kimenetelét módosíthatja, és nagyvállalatok sokaságát juttathatja milliárdos bevételhez vagy épp veszteséghez. A tömegkommunikáció eszközrendszerei (például az újságok és az elektronikus szolgáltatók, a hírügynökségek és a szerkesztőségek) nem elkülönülten léteznek, hanem egyetlen hatalmas masszaként fognak körül minket. Az utcán az óriásplakát adja tudtunkra az új divatot, este a tévéképernyőn ugyanez köszön vissza kihangosítva és mozgóképpé varázsolva, s a kedvenc közösségi oldalunkat megnyitva is szembejön velünk ugyanaz a reklám. Egybekapcsolódik és mindent átjár a tömegkommunikáció, épp ezért a hatásaira ugyanúgy fel kell készülnünk, mint a természeti jelenségek hatásaira. Ha a tengerbe merülünk, kell tudnunk úszni, ha a napfény ragyog körül minket, számolnunk kell a leégés veszélyével. Hasonlóan járja át életközegünket a tömegkommunikáció, így ennek szépségeivel és veszélyeivel is szükséges számolnunk. Annál is inkább, mert a folyosói beszélgetéssel szemben a tömegkommunikáció leginkább egyirányú, kevésbé van benne helye a visszajelzésnek. Nemigen üzenhetünk a tévétársaságnak, hogy hagyja abba a horrorfilmek sugárzását, mert időnként a kisöcsénk is megszerzi a távkapcsolót, s akkor egy héten át rémálmok gyötrik. Léteznek ugyan kiszavazós, betelefonálós műsorok, s az újságok szerkesztőségét is felhívhatjuk, ám a tömegkommunikáció annyival hatalmasabb az egyénnél, hogy nemigen érzékeli az esetleges üzeneteinket. Joggal kérdezhetjük tehát, valóban kommunikáció-e ez? Igen, oda kell sorolnunk, de nagyon különleges fajtája a kommunikációnak, hiszen ebben a közlésfolyamatban nekünk nem nagyon osztanak lapot. Beadják nekünk a műsoraikat, mint valami kanalas orvosságot. Tudnunk kell hát, mit eszünk – metaforikusan szólva – ha ide-oda kattintgatunk a neten. VESZÉLYES KOMMUNIKÁCIÓS FORMA Más metaforák is használatosak a tömegkommunikációról szóló beszélgetésekben, tanulmányokban. Most hármat ismerünk meg közülük: a zaj, a szűrő és az erősítő metaforáját. A zaj nem szó szerint értendő, hanem olyan zavaró tényezőként, amely akadályozza a megértést (mert például túlságosan tudományos nyelven beszél a műsorvezető). A szűrő metaforája arra utal, hogy a tévécsatornák esetleg manipulálhatják a közléseiket: bizonyos dolgokat el-
107
mondanak, az igazság más összetevőit azonban kiszűrik, elhallgatják. Végül az erősítő metaforája arra utal, hogy hazugság vagy elhallgatás nélkül is torzíthatja a tényeket a tömegkommunikáció azzal, hogy bizonyos adatokat nagy jelentőségűként tálal, másokat meg mellékesnek, „apró betűs” közlendőnek mutat be. A „zaj”, a zavaró tényező keletkezhet a kommunikációs csatornában, például akadozik az internet, de zajt okozhat a környezet, például beszélnek a hátam mögött, miközben egy filmet néznék. Fontos lehet a jelentésben rejlő zaj is, amikor például félreérthetően fogalmaz a hírolvasó, és nem derül ki, hogy a buszbaleset nálunk történt-e, vagy a világ másik felén. A nemkívánatos zajon kívül a tömegkommunikáció birtoklói és használói gyakran tudatosan alkalmaznak szűrőket is. A szűrés az a folyamat, amelyben előre eltüntetjük a kommunikációból a nemkívánatos elemeket. Ha például előre megbeszéli a család, hogy az érkező vendég előtt senki sem beszél majd a betegségéről, hanem úgy tesznek, mintha teljesen egészséges lenne, akkor a család szűrőt alkalmaz. Mit jelenthet ez a tömegkommunikációban? Ha egy csődbe ment utazási iroda vezetője szólal meg a híradóban, s a csődöt olyan kacifántos mondatokban és idegen szavakba burkoltan ismeri be, amelyeket a tévénézők egyáltalán nem képesek megérteni, akkor olyan szűrőt alkalmazott, amelynek köszönhetően elmondta az igazságot, s mégsem kellett kellemetlen vallomást tennie – vagyis kitűnően alkalmazta az értelmi szűrőt. Ami az erősítést illeti: már magának a tévének, a rádiónak, az internetnek a léte is az erősítés egyik eszköze: az emberekben mára kialakult az az akaratlan meggyőződés, hogy amiről a tömegkommunikációban szó van, az mindenképpen fontos dolog, vagy legalábbis ami igazán fontos, az bekerül a médiába. Miközben meglehet, hogy egy Dél-Amerikában elkövetett sikkasztás leleplezése egyáltalán nem fontos a mi életünk szempontjából, s mégis erről beszélünk a vonaton, mert ezt hallottuk a rádióban. Közben pedig a valójában fontos események (például, hogy egy új orvosi rendelő nyílik a közelünkben), mellékesnek tűnnek, és szóba se kerülnek, mert nem hangosította fel a tömegkommunikáció. VILÁGFALU Ha fel akarunk készülni a minket körülvevő tömegkommunikáció hatásaira, mint ahogyan napolajjal a napozásra, nem árt tudnunk, hogy mára olyan lett a hatalmas Föld bolygó, mintha egy faluvá – egy globális faluvá – zsugorodott volna. Azért falunak nevezzük, mert egy faluban régen is mindent tudtak egymásról az emberek (míg a nagyvárosokban nem). Ma már a sokmilliárd földlakó is mindent tudhat a másik földlakóról, ha éppen utána akar járni: elég, ha megnézi a Facebookoldalát, vagy rákeres a nevére. Igen ám, de ezzel a falusi mindentudás veszélyei és hátrányai is globálissá váltak. Ahogy a faluközösségben egy rosszindulatú híreszteléssel tönkre lehetett tenni valakit, úgy ma a világhálón elterjesztett hírekkel, pletykákkal is elkövethető az úgyne-
108
vezett karaktergyilkosság. Fontos tehát tudnunk, hogy internetes közlésekkel is meg lehet ölni valakit! Lehet, hogy csak viccnek szánunk egy posztot, közleményt, mégis bűncselekményt követünk el azáltal, hogy megsértjük az illető jó hírnevéhez való jogát. A becsületsértés, a személyiségi jogok megsértése sokszor fordul elő a közösségi oldalakon. Ügyeljünk az ilyesmi elkerülésére, mert akár büntetőjogi következménye is lehet – nem beszélve a másik embernek okozott jóvátehetetlen kárról, fájdalomról.
Gondolatgyűjtő Te hogyan, milyen csatornán kommunikálsz leggyakrabban ismerőseiddel? Ha külföldön tartózkodó családtagjaidat, ismerőseidet szeretnéd elérni, milyen lehetőségek közül választhatnál? Sorolj fel néhány konkrét példát!
FELADATOK 1. Külföldi szállodában
Képzeld el magad egy külföldi szálloda vendégeként. Valami fontosat akarsz közölni a portással, de sajnos nem beszéled jól az ország nyelvét. A mondandódat így csak testbeszéddel, illetve gesztusnyelvvel tudod kifejezni. A portás kérdéseit érted, a megjegyzéseire is tudsz reagálni. Lehetséges szituációk: − Kizártam magam a szobámból! Nincs véletlenül egy pótkulcsa, illetve kártyája? − Beleejtettem a nyakláncomat a fürdőkád lefolyójába. Tudna hívni egy szerelőt, aki kiszedi onnan? − Nem működik a lift. A 10. emeleten van a szobám, sok a csomagom, és egy óra múlva indul a repülőgépem.
TALENTUM • Hogyan magyaráznád el ezeket a kifejezéseket társaidnak: infokommunikációs eszközök, mobilkommunikáció, digitális technológia? Ha kell, keress rá a szavak jelentésére az interneten! • Átírt közmondás. Az alábbi „tudományos” szöveg egy közmondást rejt. Felismered? Állításunk szerint az a személy, aki a nap kezdeti szakaszában az egy főre eső átlagos időtartamhoz képest jelentősen rövidebb időt tölt az általában erre a célra rendszeresített bútorfelületen felvett fekvő helyzetben, százszázalékos biztonsággal rátalál az Au vegyjelű nemesfémre.
109
A média Gondolatébresztő Hogyan, milyen módon tudnak kommunikálni az emberek? Már az ősember is kommunikált? Hogyan kommunikáltak az indiánok? Milyen új kommunikációs formák jelentek meg századunkban?
KÖZVETÍTŐ
ESZKÖZRENDSZEREK A tömegkommunikációt szolgáló eszközrendszereket médiumoknak nevezzük, ezek együttesét, az egymással együttműködő és egész világunkat telesugárzó, életünket körbevevő médium összességet pedig médiának. A médián belül megkülönböztethetjük a nyomtatott médiumokat (könyvek, újságok) és az elektronikus médiumokat (tévé, rádió, internet). Az utóbbit pedig tovább osztályozhatjuk: hangzó (audiális) médium a rádió, képi (vizuális) médium a csak szöveget és képet adó honlap, végül pedig képihangzó (audiovizuális) médium a televízió, a film, a multimédiás honlap. Ezek között persze sok a keveredés és az átfedés: a nyomtatott magazinnak meglehet az online változata, a rádiók szerkesztőségében sokszor elhelyeznek webkamerát, a filmnek régen megvolt a némafilm változata, és így tovább. A közvetlen kommunikáción (a folyosói beszélgetésen) túllépő, egyidejűleg sok emberhez szóló s a technikai eszközök segítségével működő média-világ tehát nem mostanság kezdődött, hanem már a könyvnyomtatással megindult. Amikor az 1400as évek közepén Johannes Gutenberg tökéletesítette és üzemszerűvé tette a könyvnyomtatást, talán maga sem gondolta, hogy az egész világ beszédmódját átalakítja. Az 1600-as években azután elterjedtek az újságok, majd a világ eseményeit egészen gyorsan követni tudó hírlapok, napilapok is. A 20. század első felében megjelent a rádiózás, nem sok időre rá a televízió, az 1970-es évektől pedig az internet. Ma már nemcsak a lakásunk ajtajáig követ bennünket a média, hanem a szobáink terét is átjárják a rádióhullámok, sőt akár az ágyunkban is jelezhet az okostelefonunk, ha fontos hír érkezett. Mint a napfényben, úgy sütkérezhetünk a ránk zuhogó információs sugarakban – csak le ne égjen a bőrünk! ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKTELENSÉG A média alapvetően értékes, hasznos dolog, ugyanakkor hátrányai, veszélyei is vannak. Nem különbözik ebben az emberiség többi technikai újításától, hiszen az összes többi is előnyökkel-hátrányokkal járt. A vaskohászat nélkül se autónk, se kerékpárunk nem lenne – a sok füstkibocsátás ugyanakkor tönkretette az ózonpajzsot. A mosópor, a samponok nélkül hova is jutnánk – ott van ugyanakkor a másik serpenyőben a vizek szennyezése és a megannyi allergiánk, amit a szervezetünkbe jutó vegyszerek okoznak. Így van ez a médiumokkal is: szórakoztatnak, tudáshoz juttatnak, közelebb hoznak minket egymáshoz, miközben sok értéket el is pusztítanak.
110
A média által okozott egyik legnagyobb kár, hogy passzivitásra, tétlenségre, tespedésre is alkalmat ad. Amíg focimeccset nézünk, semmiképpen nem focizunk, a híreket mások értelmezik helyettünk, s mi átvesszük a gondolataikat ahelyett, hogy magunk gondolkodnánk. A filmek legnagyobb hátránya, hogy készen kapjuk a képeket, benyomásokat, miközben egy-egy regény olvasása közben magunk is aktívak vagyunk: mi alkotjuk meg a leírtak alapján a szereplő képét, elképzeljük a helyszínt, teremtő tevékenységet végzünk mi magunk is. Vannak tudósok, akik azért nem veszik egy kalap alá ebből a szempontból az összes médiumot. Forró médiumnak nevezik az internetet, ahol nemcsak 20-30 csatornából választhatunk, hanem a keresőszavakkal mi magunk irányíthatjuk, hogy mi legyen a téma, vagy például a videojátékokat, ahol reagálni, kezdeményezni kell, különösen a stratégiai szoftverek estében. De forró médium a könyv is, amelynek olvasásakor az alkotófolyamatban mi is részt veszünk. Ugyanakkor hideg médium a televízió, amit egészen passzívan nézünk, többé-kevésbé kiszolgáltatva a kínálatnak, vagy a rádió, ahol legfeljebb csatornát válthatunk, ennyi a mozgásterünk. A sok érték mellett az is hátránya a médiának, hogy a kevésbé értékes szórakozás felé vezeti a közönséget. Popkultúrának, populáris kultúrának nevezzük a népszerű, könnyen emészthető műsorkínálatot: a könnyűzenét az operával szemben, a kalandfilmet a társadalmi drámával szemben, a pletykarovatot az elemzésekkel szemben. Mindez arra vezethető vissza, hogy a médiumok a minél nagyobb érdeklődésben érdekeltek: a tévétársaság például annál drágábban adhatja el a reklámidőt, minél nagyobb a műsorainak a nézettsége. A közönség ugyanakkor elsősorban szórakoztatást vár a műsoroktól: akkor nézi, ha pihenteti. Ebből is ered a szórakozás szavunk: végre szétszórhatom a figyelmemet, nem kell koncentrálni, összpontosítani. Mivel a mai ipari társadalmakban több a szabadidő, mint mondjuk a középkorban volt, a szórakoztatás központi kérdéssé vált. A médiumok egyre „lazább”, könnyebben emészthető műsorokat adnak, a közönség mindjobban hozzászokik ehhez az ernyedt, kényelmes befogadáshoz, s az öngerjesztő folyamatban észrevétlenül haladunk a giccs felé. Mi a giccs? Értékesnek, szépnek mutatkozó dolog, amely azonban valójában üres, hamis, értéktelen. Sajnos a mai média szórakoztató műsorainak ez egyre inkább jellemzője. Ez azért is kártékony, mert megállíthatatlanul terjed, növekszik, minden mást kiszorít. A szórakoztatóipar termelői és a nézők, vevők, befogadók közösen kívánják a giccs terjesztését: a néző azért, mert könnyű kikapcsolódásra ad alkalmat, elengedheti magát, nem kell komplikált dolgokat értelmeznie, a műsorszolgáltató pedig azért, mert biztosan eladhatja a termékét, hiszen egy bonyolult gondolatvilágú filmet egyáltalán nem biztos, hogy annyian megnéznének. A giccs ezzel kiűzi a mé-
111
diából és az életből a másfajta művészetet: eltűnik a népművészet és a magas művészet, eltűnnek a mindennapi élet valós hősei. Időnként forgatnak ugyan róluk is filmet – vegyük például a repülés hősét, Charles Lindberghet, az űrrepülés hősét, Neil Armstrongot, a rasszizmus elleni küzdelem hősét, Martin Luther Kinget, vagy a magyarok Giccses vagy értékes? közül Széchenyi Istvánt, Apor Vilmos püspököt, Jelenet a Dr. Szöszi című filmből Teleki Pál miniszterelnököt –, talán egy százalé(2001/IMDb, Rendező: Robert Luketic, fsz.: Reese Witherspoon) kot tesz ki a média összesített műsoridejéből az ilyen típusú produkció. MÉDIATUDATOSSÁG A média tehát sok hátránnyal jár. Megtévesztő ismeretek juthatnak el hozzánk a „zaj”, a „szűrés” és az „erősítés” miatt, átjárja életünket a „hideg” közlésfolyamat, amelyben passzívak vagyunk, s emellett engedelmesen átadjuk magunkat a giccsnek. Ha fenn akarunk tartani magunkban valamennyi teret a tisztánlátásnak és a minőségi szórakozásnak is, elébe kell vágnunk mindezeknek a hatásoknak, tudnunk, értenünk kell, mi történik, amikor leülünk a monitor, a képernyő elé. Ezt nevezzük médiatudatosságnak. Olyan ez manapság, amilyen régen az írástudatlanság és az írástudás volt. A médiával szembeni írástudatlanság annyit jelent, hogy kiszolgáltatottan adjuk át az irányítást a médiumoknak. Ne legyünk ilyenek: vegyük számba, hogyan készülhetünk fel a minket érő hatásokra! Először is tudnunk kell: többféle nézőpont is létezik, s ha az adott hírműsor az egyik párt perspektívájából ismerteti az eseményeket, érdemes rákattintanunk egy másik híradóra is. Tudnunk kell azt is, hogy amit a média fontosnak mutat, az, könynyen meglehet, egyáltalán nem is fontos. Harmadszor: vajon minden fontos részletet elmondtak-e, vagy éppenséggel adagolják, szűrik nekünk az információkat? Negyedszer: nem érdemes-e időnként a kellemes, könnyű műsorról átváltanunk egy-egy órára valami komolyabb műfajra? Próba szerencse! Hátha azzal is meg tudunk barátkozni! Hátha rábeszélhetjük a barátunkat, hogy időnként ő is nézzen meg egy-egy művészfilmet, s így lesz valami közös titkunk, egy olyan szellemi „grund”, ami csak a miénk, a közös élményünk. Érdemes ezen elgondolkodni!
Tájékozódó olvasás Tájékozódás arról, mi vár rád az olvasás során. Vedd sorra az alcímeket, nézd meg az ábrákat, képeket, olvass bele itt-ott a szövegbe, hogy átfogó képet kapj az egészről!
112
Gondolatgyűjtő Gyűjtsd össze néhány napilap, hetilap és havilap címét! Gyűjts a televízióban és a rádióban sugárzott visszatérő műsorcímeket! Melyek szólnak a te korosztályodhoz?
FELADATOK 1. Készíts T-ábrát! Gyűjtsd össze a média előnyeit és káros hatásait a füzetbe! 2. Képzeljétek el, hogy fiatal szülők vagytok, döntenetek kell arról, mi vegye körül
a gyermekeiteket otthon! Pármunkában beszéljétek meg a hideg és forró média előnyeit és veszélyeit! a) Gyűjtsétek össze és írjátok fel egy papírlapra külön-külön az előnyöket és veszélyeket (legalább 3-3 érvet)! Keverjétek össze, majd válasszatok papírt! b) Próbáljátok meggyőzni a társatokat a szerepetek szerint! Mielőtt elkezdtek vitázni, rangsoroljátok magatoknak a felírtakat, ezek lesznek az érveitek a vitában! c) A kulturált vitatkozás szabályai szerint érveljetek a kezetekben levő lapra írt szavak mondatba foglalásával! Pl.: Azt gondolom, tévézéskor jobban lehet követni, mit hall és lát a gyerek. d) A társatok keresse a maga papírlapján az érvet, amellyel válaszol, vagy cáfolja, amit hallott. e) Szerepcsere a papírlapok cseréjével. f) Végül értékeljétek az érveket és az érvelést: mi volt könnyű, mi nehéz, hol bizonytalanodtatok el és miért? Jók, helytállóak voltak-e az érveitek, állításaitok? Megjegyzés: A vitatkozás csoportforgóban is folytatható: mindig újabb párok keletkeznek. Ebben az esetben csoportosan értékeljetek!
PROJEKTFELADAT Igaz–hamis Gyűjtsetek híreket egyénileg egy héten keresztül a különféle médiumokból! Néhányat „ferdítsetek el”, azaz változtassatok meg benne egy-egy tényt, nevet, adatot! Olvassátok fel egymásnak a valós és meghamisított híreket vegyesen úgy, hogy nem jelzitek, melyik melyik. A többieknek el kell választaniuk az igaz és hamis híreket. Kinek sikerül jobban megtéveszteni a többieket? Ki tudja jobban kiszűrni a hamis információkat?
113
A rádió Gondolatébresztő Szoktatok-e rádiót hallgatni a családban? Mely időpontokban, milyen műsorokat, ki hallgat? Van-e kedvenc rádióműsorod?
TÖRTÉNETE A rádiózás technikai hátterét a szerb származású amerikai feltaláló, Nikola Tesla (ejtsd: nikola teszla) teremtette meg 1896-ban, ám versenytársa, az olasz Marconi (ejtsd: márkóni) sikeresebben vitte be a köztudatba ugyanerre vonatkozó felismeréseit, ezért máig őt emlegetik a rádió feltalálójaként. S érdemes talán még egy harmadik nevet is megjegyeznünk: a kanadai Reginald Fessenden (ejtsd: redzsináld feszöndön) nevét. Ő Marconi eredményeiről hallva s az ő nyomdokain járva elsőként valósította meg a mai értelemben vett rádiózást. 1906 karácsonyán ő szolgáltatta az első zenés-szöveges rádióműsort, amit több száz mérföldre is hallottak a hajók rádiókészülékein: hegedűn játszott el egy karácsonyi dalt, fonográffelvételeket sugárzott, és felolvasott egy részt Lukács evangéliumából. A Tesla és Marconi megteremtette technikai alapvetés után tehát Fessenden kísérletével következett be elsőként az, amit ma műsorszórásnak nevezünk. A rádió elődjének feltalálásában Puskás Tivadarnak is nagy szerepe volt, aki 1892-ben szabadalmaztatta hazánkban legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót. Ez ugyan technikailag nem hasonlított a rádiós műsorszórásra, de médiatörténeti szempontból fontos állomás. Hazánkban a rendszeres rádiós műsorszórás 1925-ben indult meg. Ma már talán nem tulajdonítunk akkora jelentőséget a rádiózásnak, mint a tévének vagy az internetnek, a maga korában azonban igazi történelemformáló erőnek bizonyult. Mivel az 1930-as, 1940-es években igazi újdonságnak számított, s ugyanakkor már teljes mértékben kiépült, szinte minden háztartásba eljutott, erre az időszakra esik legnagyobb fokú politikai kiaknázása. Közismert, hogy Adolf Hitler és a német náci párt hatalomra jutásában óriási szerepe volt a rádiós propagandának: rendszeresen közvetítették harsány, parancsoló hangvételű, követelő stílusú szónoklatait, s ez kétségtelenül hozzájárult a torz eszmék elterjedéséhez. De a demokratikus erőket is segítette a rádió a háborús esztendőkben. Hogy tartsa a lelket a Hitlerrel küzdő amerikai népben, az akkori elnök, Roosevelt (ejtsd: rúzvelt) rendszeresen szólt a polgárokhoz, mégpedig nem szónoklatokkal, mint Hitler, hanem közvetlen stílusban, 1956-ban hallgatják a híreket egy óvóhelyen szinte magánemberként. Ezért is nevezték a
114
harminc alkalomból álló, évente kétszer-háromszor sorra kerülő adásokat kandalló előtti beszélgetéseknek – s mint kiderült, ezek Hitler harsánysága nélkül is meg tudták győzni az amerikai népet. Szintén jól mutatja a rádiózás egykori óriási hatását a legendás amerikai eset Orson Welles (ejtsd: orzon vellesz) 1938-as rádiójátékával (Világok harca). Bár a műsor megkezdése előtt többször is bemondták, hogy rádiójáték következik, olyan hitelesen jelenítették meg a marslakók támadását a műsorban, hogy kitört a pánik, s ezrek menekültek a városokból az idegenek elől. A hazai rádiózás történetének talán legnagyobb, ünnepi eseményei a magyar futball hőskorában zajló sportközvetítések voltak. A kor legendás riportere Szepesi György volt: olyan hihetetlen hangulatot tudott teremteni lelkes, szenvedélyes mondataival, hogy aki kép híján nem láthatta a meccset, az is szinte ott érezte magát a lelátón. Nem véletlen, hogy az Aranycsapat 12. játékosának is nevezték. Ő közvetítette a londoni hat-hármat is (magyar győzelem Szepesi György egy barátságos futballmérkőzést közvetít a londoni Wembley stadionban a 90 éve veretlen angol csapat felett). JELLEGZETESSÉGEI, TIPIKUS MŰSORAI A rádió előnye a nyomtatott médiával szemben, hogy gyorsabb tud lenni. Nincs nyomtatás és kiszállítás: a rádió szinte abban a percben bemondhatja a hírt, ahogy az esemény megtörténik. Még a tévézéssel szemben is van előnye a rádiónak, holott a mozgókép hiányát leküzdhetetlen hátránynak hihetnénk: autóvezetés közben, más, fontos elfoglaltság közben is rádiózhatunk, miközben a tévézés ilyen esetben túlságosan is elvonná a figyelmünket. A rádiózás jellegzetes műfajai, műsortípusai: hír, információ, krónika, zenei műsorok, beszélgetős műsorok, korosztályi, bizonyos rétegeknek szóló, művészeti, irodalmi, folytatásos műsorok, illetve hangjátékok. Csoportosíthatjuk a rádiócsatornákat is: megkülönböztethetünk közszolgálati és kereskedelmi csatornákat. Az előbbi állami fenntartású, és a profittermelés helyett elsődleges célja a minőségi tájékoztatás és kultúraközvetítés. Az utóbbi üzleti vállalkozás, amely elsősorban a közönséget vonzó műsorokhoz kapcsolt reklámokból nyeri a bevételeit. A ZENEIPAR A rádió egyik fő attrakciója a zeneközvetítés. Igaz, a mozgóképes klipek is vonzók, a tévécsatornák is sugároznak zenét, ám a dolog jellegénél fogva voltaképpen az is elég, ha halljuk a produkciót – ezért is vág a rádiók profiljába a zenei műsor.
115
Minderre nem kerülhetne sor, ha nem alakultak volna ki idők folyamán a modern hangrögzítő eszközök. Az első lépés ezen az úton Thomas Edison fonográfja volt, az emberi hang rögzítésére szolgáló első nagyszerű eszköz. Eleinte ezzel csak egy-két percnyi hangot tudtak felvenni, s azt is elég gyenge minőségben, sercegő hangokkal kísérve. Ki kellett találni, hogyan javítható a minőség, hogyan hosszabbítható a felvétel időtartama, és főleg: hogyan sokszorosítható az elkészített lemez. Minderre az 1930–1950-ig tartó évtizedekben került sor, ez az úgynevezett bakelitlemezek korszaka. Forradalmi újdonság volt a 20. század közepén a mágneses szalagra történő hangrögzítés. Először a német hírszerzés alkalmazta ezt az eszközt a lehallgatott beszélgetések rögzítésére, és a nagy mennyiségű adat tárolására. Ekkoriban jelent meg a nagylemez, az LP (long play), vagyis hosszabb lejátszási idővel dolgozó hanglemez is. A sztereó hangrögzítést és hangközvetítést az 1960-as években fedezték fel, és ugyanekkor terjedt el a felcsévélt magnószalag helyett a kompakt kazetta. A ma is használatos CD (compact disc) lézersugár-technológiával olvassa le a rögzített adatsort (1980-as évek), ami ismét forradalmasította a rögzített és sokszorosított hang értékesítését. Az internet elterjedésével ugyanakkor a CD-vásárlást háttérbe szorította a zenék letöltésének lehetősége. Zenei cédék forgalmazására szakosodott számos világvállalat ment tönkre az ingyenes (vagy akár fizetős, de így is egyszerűbbnek bizonyuló) letöltések miatt. Ma már ennek lehetősége csaknem teljes mértékben helyettesíti a fizikai adathordozók értékesítését-vásárlását. A legtöbb zenei üzlet és nagy értékesítési lánc bezárt, vagy drasztikusan lecsökkent a forgalma. A zene azonban nemcsak rádióadásoknak fontos összetevője, a filmipar is meszszemenően felhasználja például a hangulat kialakításában. A televíziós műsorok is használják a zenét: elsősorban a nyitási és zárási sávok esetében. Sok műsor indul zenei bejátszással, ami alatt csak képeket (például a műsorvezetőket) látjuk, s megint csak zenei motívum zárja az adott műsoregységet, rovatot. Gondolatgyűjtő Készítsetek folyamatábrát a rádiózás történetéről, fontos állomásairól – évszámokat és személyeket is feltüntetve!
116
FELADATOK 1. Beszéd, beszéd, beszéd …
Az alábbi szavak betűit – amelyek mind a beszél és kommunikál igék szinonimái – összekevertük. Össze tudod rakni a szavakat? Írd le a füzetedbe! Példa: Z E B L É S = BESZÉL UMLÁD ESEVGC
NOLZÓSOK SÉLEM KÁLSRUDI
ECEFGS RÁYAGMAZ
TOSGUT ERLÉFREET
2. Csoportosítsd a következő kommunikációs helyzeteket aszerint, hogy egy- vagy
kétirányúak-e! Bizonyos helyzetek mindkét esetre érvényesek lehetnek. beszélgetés a barátokkal, előadás a ragadozók életéről, iskolai felelet, viccmesélés, színházi előadás, órai tanári magyarázat, interjú, termékbemutató, televíziós közvetítés, rádióműsor
TALENTUM DJ kerestetik! Állítsatok össze kedvenc zeneszámaitokból egy max. 10 perces műsort a következő osztálybulira, mentsétek le a telefonotokra vagy egy adathordozóra! Játszszátok le, és kössétek össze valamilyen figyelemfelhívó szöveggel az egyes zeneszámokat! Szavazással válasszátok meg a legjobb DJ-t! (A szempontokat beszéljétek meg a bemutatkozások előtt!)
117
A televízió Gondolatébresztő Manipulál-e a média? Képes-e a tömegmédia és különösen a televízió manipulálni a közönségét?
VIRÁGZÁSA ÉS VISSZASZORULÁSA A televíziónak mint technikai eszköznek a feltalálásában perdöntő szerepe volt az 1920-as években egy magyar fizikusnak, Tihanyi Kálmánnak. A megoldandó technikai probléma a következő volt: a kamera által látott képet ahhoz, hogy rádióhullámokkal továbbítani lehessen, fel kellett bontani sok-sok képpontra. Ráadásul mivel nem csupán egy állóképről volt szó, hanem gyors egymásutánban lepergetett sok-sok képről, a képpontok letapogatására, „beolvasására” igen rövid idő volt: sietni kellett, hogy a gyors képpergetés a mozgókép hatását kelthesse. Tihanyi Kálmán találmánya abból állt, hogy a kamera lencséin át bejutó képet egy olyan üveglemezre vezette, amelyen (alig 10 x 12 cm-en) igen nagyszámú apró fényérzékelő pontot helyezett el. Mindegyik mozaikszemcse akkora töltést kapott, amekkora fénysűrűséget észlelt a kinti képnek megfelelően. Már csak ennek a töltésnek az erősségét kellett villámgyorsan letapogatni, ám ehhez a letapogatáshoz a korábbi kísérletekben szereplő mechanikus, mozgó alkatrész nyilván nem lehetett elég gyors és precíz. Ezért Tihanyi találmányában egy elektronsugár-nyaláb halad mozaikról mozaikra, s miközben leolvassa, egyúttal ki is süti őket, előkészítve az egyes fényérzékelő pontokat a következő kép fogadására. Minderre egyharmincad másodperce van a nyalábnak, s már jön is a következő képleolvasás, hogy elég gyorsan pereghessenek egymás után a film képkockái. A technikai nehézségek leküzdése után a televíziózás az 1930-as években indult, de fejlődését a második világháború megakasztotta, így igazán csak 1945 után terjedt el. Kezdetben fekete-fehér adások voltak, Tihanyi Kálmán megoldása ezt tudta lehetővé tenni. Rendszeres, nyilvános műsorral az angol BBC (ejtsd: bí-bí-szí) indult először, 1936-ban. Az Egyesült Államok pár évet késett, és a háború is nehezítette a fejlesztést, többek között ez az oka annak, hogy a CBS (ejtsd: szí-bí-esz) csak a második legnagyobb műsorszolgáltató a világon. 1950-es években megjelent a színes televízió, a század utolsó harmadában a műholdas sugárzás, és bármilyen apróságnak látszik is, nagyon is jelentősen változtatott a szokásokon a távkapcsoló elterjedése is. Ma viszont – az internet mellett – már visszaszorulóban van a televíziózás. Világviszonylatban tíz év Forgatás 1940-ben alatt felére csökkent a tévénézők száma.
118
Bálint Ágnes meseíró, a meséjéből készült a bábfilm szereplőivel (Cicamica és Böbebaba)
Öveges professzor érdekes kíséleteket mutatott be a televízióban
Magyarországon 1955-ben épült meg a budapesti, Széchenyi-hegyi, 60 méteres adótorony, a rendszeres adás pedig 1958-ban indult. Hosszú évtizedeken át szünnap volt a hétfő, ilyenkor csak az tudott tévét nézni, aki a nyugati határ közelében lakott, és fogni tudta az osztrák tévécsatornákat. A Magyar Televízió legendás mesesorozata volt a Mi újság a Futrinka utcában?. Ma is megnézhetjük az interneten Öveges József magával ragadó ismeretterjesztő műsorait a fizika rejtelmeiről, és rákereshetünk arra is, milyen volt az eredeti Esti mese felvezetője. De ezek a példák is azt mutatják, hogy ma már az internet esik elsőként az utunkba, s csak azután a tévéműsorok. TÉVÉS MŰFAJOK Hírműsorok tekintetében ma is sokan részesítik előnyben a tévéhíradókat az internetes hírportálokhoz képest, mert itt el is mesélik, ami a portálon csak olvasható. Az akciófilmeket, kalandfilmeket, romantikus vagy épp horrorfilmeket a közönség vegyesen keresi a tévében vagy az interneten, hiszen ezek legtöbbje le is tölthető. A szappanopera és a valóságshow ma is jellemzően televíziós műfaj, és tévétársaságok gyártatják az úgynevezett sitcom (szitkom – szituációs komédia) egyes darabjait is, amelyekkel érdemes lehet részletesebben is foglalkoznunk. A sitcom olyan vígjáték-sorozat, amely legalább heti gyakorisággal kerül adásba, s amelyet eredetileg a rádióműsorok készítői alkalmaztak. A televíziós sitcomok humoros párbeszédekből felépülő epizódjai állandó embertípusokkal dolgoznak, kerülik a nagyobb jellemváltozásokat, és állandó, hétköznapi helyszínen játszódnak, például a szereplők otthonában vagy munkahelyén. A műfaji elnevezést először 1951-ben használták, a hollywoodi I Love Lucy (áj láv luszi) című sorozat kapcsán. A sitcomok átlagos hossza huszonkét perc, amely a reklámblokkokkal együtt fél órát tesz ki. A bonyodalom ebben a műfajban a szereplők olyan problémáival kapcsolatos, amelyek az epizódon belül merülnek fel, és legtöbb esetben azon belül meg is oldódnak. Ritkaság, hogy a későbbi epizód egyáltalán utalna a korábbiakra. Tipikus karakterei közül a legfontosabb a valamilyen szempontból abnormális, a dolgokra mindig furcsán, szokatlanul reagáló csudabogár. Társa a minden ellen lázadó, mindig fejjel a falnak menő szereplő, valamint a bugyuta naiv, aki mindig le van maradva egy lépéssel, mindig mindent félreért, későn fog fel. Gyakoriak a valamilyen szempontból túlzó
119
karakterek is: például a nyíltságot, szókimondást túlzásba vivő őszinte, vagy az örök lúzer, aki annyira szerencsétlen, annyira vonzza a bajt, hogy már sajnálni sem tudjuk. E furcsa figurák konfliktusait meghökkentő látványelemek (furcsa öltözék, meglepő hajviselet) mellett nyelvi játékok, szóviccek egészítik ki, és tovább bonyolítja a helyzetet Jelenet az Agymenők című sitcomból a legváratlanabbul beállító külső szereplő (a szomszéd vagy a másutt élő nagymama). Gyakori helyzet a jóra törekvő, de rosszra vezető szándék is: problémát akarnak elhárítani, de csak még súlyosabbá teszik. Cselekményformáló erő a csupasz rosszindulat és a versengés, előnyszerzés szándéka: megelőzni a többieket, elhappolni, megszerezni előlük valamit. Ha pedig kifogy a forgatókönyvíró az ötletekből, mindig jól jöhet a csapat kiutaztatása egy számukra ismeretlen, új területre, helyzetbe. Technikai szempontból a sitcom műfaján belül három eljárás különböztethető meg. Van olyan sorozat, amelynek jeleneteit közönség jelenlétében veszik filmre, a közönség nevetését is rögzítve; a másik esetben konzervhangot, nevető-hangsávot csatolnak a felvételhez, a harmadik mindkettőt mellőzi. A SPORTMŰSOROK ÉRTÉKEI A sportműsorok hátránya, hogy csak a közönség egy részét kötik le: nagyobb arányban inkább a férfiak nézik a focimeccseket, a kosármérkőzéseket, a Forma-1 erőpróbák közvetítéseit. Ugyanakkor számos értékteremtő jellemzője is van a sportközvetítésnek, amelyek miatt a tévéműsorok közt kifejezetten értékesnek tarthatjuk ezeket. A sportközvetítések fő értéke, hogy kitalált szuperhősök helyett valódi emberek valóban hősies küzdelmét látjuk, ami csakugyan érték. Ugyancsak tiszteletreméltó a sportban, hogy komoly szabályrendszer szerint folyik a küzdelem, ami arra taníthat bennünket, hogy mégiscsak jók az életben a szabályok, sőt ezek nélkül a legjobbnak ígérkező tevékenységek is kudarcra vannak ítélve. Az is nagy előnye a sportközvetítésnek, hogy átjárót nyit az egyébként elszigetelt társadalmi osztályok között, hiszen műveltségtől, anyagi helyzettől, vallástól, származástól függetlenül mindenkit érdekelhet a sport. Így azután a sportrajongás lebonthatja a falakat ezen rétegek közt, és átjárót biztosíthat köztük – legalább egy focimeccs erejéig. Gondolatgyűjtő Miben látjátok a leglényegesebb különbséget a közszolgálati és a kereskedelmi műsorok között?
120
FELADATOK 1. Mi a kedvenc televíziós műsorod? Miért? Melyik műsortípusba sorolható?
Beszélgessetek róla! 2. Nézzetek utána, honnan ered a szappanopera kifejezés! 3. Műveltségi vetélkedő
Az alábbi szótagokból öt, hajdani televíziós vetélkedő címét állíthatjátok össze! I
JÁ
SEM
GYEN
MOS
A
O
LI
TÜK GAZ IS
BE
ÖN
MIL O
KEL
CSOL
TI
KAP
LI LE
LE
MUL
FE
MIL
TÉK MOS
TAM
TALENTUM Rejtőzködő filmcím Rövidítsd az alábbi szavakat, illetve fejtsd meg a betű- és számjeleket, majd mindezeket összeolvasva megkapod a filmtörténet egyik immár klasszikussá vált alkotásának címét! 5
OXIGÉN
SZABAD EURÓPA RÁDIÓ 500
NEW YORK
LITER 1 UBUL
TONNA
1
VOLT GRAMM
AMPER AMPER
TONNA
121
A reklámok Gondolatébresztő Melyik a kedvenc reklámod? Miért?
TÚLFOGYASZTÁS Ma már szinte kikerülhetetlenek a műsorok közé ékelt termékmegjelenítések, fizetett hirdetések, reklámok. Jelenlétük nem újdonság: a történelmi korokban is egyfajta reklám volt a bolt vagy fogadó falára kiszögezett cégér vagy a falragasz. Ma azonban ennél jóval többről van szó, hiszen a média sokszorosára növelte a reklám hatókörét, a kutatók pedig lélektani szempontból is képesek megalapozni a vonzónak szánt hirdetés hatásmechanizmusát. A hirdetések ma már alapvetően összekapcsolódtak a legelemibb gazdasági érdekekkel, és ennek megfelelően hatalmas összegeket mozgatnak meg. A vállalatok hajlandók remélt bevételüknek igen jelentős százalékát marketingre (azaz termékeik, szolgáltatásaik reklámozására, népszerűsítésére) fordítani, hiszen enélkül ma már jószerével semmit sem lehet jelentősebb mennyiségben eladni. Többek között azért váltak nélkülözhetetlenné a reklámok, mert a gazdasági növekedés csakis azzal érhető el, ha a társadalom évről évre többet fogyaszt, s ezzel együtt annál is többet, amennyire szüksége lenne valójában. Ezt túlfogyasztásnak nevezzük, és hatékony reklámok nélkül kevésbé idézhető elő. A kereskedelmi médiumokat egy-egy műsor esetén nem annak a minősége foglalkoztatja elsősorban, hanem előbb a várható, majd utólag a ténylegesen mért nézettsége. Fő célja, hogy értékesíthesse hirdetési helyeit, és minél hatékonyabban segítse a vállalkozások termékeinek vagy szolgáltatásainak eladását. Ahhoz, hogy ennek fejében megfelelő díjazást kérhessen, minél pontosabban meg kell mondania a reklámlehetőséget kereső cégnek, hogy hányan fogják nézni, hallgatni azt a műsort, vagy olvasni azt a cikket, amelyhez a reklámot kapcsolni tudja. Ehhez viszont ki kell szolgálnia a nézői ízlést, ami nem az igényesség, hanem a legegyszerűbb szórakoztatás felé tereli a kínálatot.
NEGATÍV ÉNKÉP, MEGSEBZETT ÖNBECSÜLÉS A reklámok legnagyobb negatívuma azonban nem a túlfogyasztásra ösztönzés, hanem az, hogy hamis képet festenek a világról például azzal, hogy a tökéletességet mindennapinak mutatják. Főként csinos nőkkel és jóképű férfiakkal forgatnak reklámot, így azután mindannyian úgy szeretnénk kinézni, ahogyan a sztárok és a reklámokban szereplő férfiak és nők. Mivel ezek az emberek alapvetően karcsúak, a vékony
122
emberek ideálképe idegesíti és nyugtalanítja az elhízottakat. Miközben a rákövetkező reklám pedig ajánlja a hizlaló ételeket, s így ördögi körbe kerülünk, amely szinte elkerülhetetlenné teszi a negatív énkép kialakulását. De még akik nincsenek elhízva, azok is elégedetlenek lesznek a külsejükkel, mert az nyilván nem versenyezhet a reklámokban szerepeltetett szupermodellekével. SZOCIÁLIS SZAKADÉK A reklámok (és általában a média, a világfalu-jelenség) további sajnálatos következménye, hogy az alacsony jövedelműek, ha akarják, ha nem, szembesülnek mások jómódjával, gazdagságával. Szegények és gazdagok mindig voltak, és feltehetőleg mindig is lesznek. A kommunizmus naiv társadalmi terve megbukott, mert kiderült, hogy az embereket csakis az képes munkára ösztönözni, ha ezáltal előrejutnak a társadalmi ranglétrán. Ezzel egyidejűleg másoknak le kell maradniuk, épp ez a piaci versengés lényege. Ilyen alapbeállítódás nyomán vagyoni egyenlőségről ábrándozni kár is lenne, a célunk sokkal inkább az lehet, hogy az elesetteket támogassuk, s a vagyoni különbségeket ne engedjük tovább nőni. Nem mindegy azonban, hogy csak tudok a másik ember gazdagságáról, vagy naponta rá is kényszerítenek, hogy nézegessem a luxusautóját, az ékszereit, a pazarlását. A média és a reklámok egyik nagy negatívuma ebben áll. A legszegényebbek is néznek tévét, s ott azt látják, hogy mások alig tudják elkölteni a pénzüket, jobbnál jobb ruhákban sétálnak fel-alá a reklámokban, s egyáltalán nincsenek olyan problémáik, mint nekik. Fiatalok, szépek és egészségesek, mindenben jobb nekik, mint nekem – ennek az érzésnek a kialakítása és napi bevésése semmiképpen nem tesz jót a társadalomnak és az egyénnek. A szociális szakadék is baj, de a közszemlére tett gazdagság még több kárt okoz. A REKLÁMOK HATÁSMECHANIZMUSA A jó reklám először érzelmeket vált ki a nézőben, erre „játszanak rá” a reklámkészítők. Humorral, szép emberekkel, környezettel, gyerekek, állatok szerepeltetésével, jó zenével. Sokadik találkozáskor „jut el a tudatunkig” az igazi üzenet, ekkor válthatja ki többek között ezeket a gondolatokat a nézőben, olvasóban: 1. Ha ez a cég képes rá, hogy ilyen nagy hatású médiumban hirdessen, és ilyen látványos klippel álljon elő, akkor bizonyára a terméke is jó, nem hiszem, hogy gagyi árut állítanának elő.
123
2. Ha ilyen elsöprő erejű reklámmal mutatják be a terméküket, aligha marad hatástalan a kampány. Így hát mindenki ezt fogja venni, s ha csak nekem nem lesz, különcként, csudabogárként néznek majd rám. 3. Ha nem is leszek olyan gazdag, szép és okos, mint ezek itt, a reklámban, azért valamiben hasonlítani fogok rájuk: én is olyan kocsival járok majd, mint ők. Sajnos bármennyire megtanultuk is a médiatudatosságot, bármilyen kritikusan nézzük is a reklámokat, teljesen mi sem fogjuk kivonni magunkat a hatásuk alól. Már csak azért sem, mert a fenti feltételezések egy része igaznak, megalapozottnak fog bizonyulni. Az a cég, amelyről még sosem hallottam egy szót sem, gyanúsabb, mint az erős, tekintélyes vállalat. Az is igaz (legalábbis részben), hogy néha butaság ellenállni a trendeknek. Megtehetem, hogy én csak azért sem köttetem be az internetet, de ez egy idő után ugyancsak megnehezíti majd a más emberekkel való kapcsolatteremtésemet. Végül az is igaz, hogy a részleges kiemelkedés is kiemelkedés. Tényleg van logika abban, hogy ha már lakást meg autót nem vehetek, legalább a telefonom legyen „menő”. Teljesen nem lehet tehát semlegesítenünk a reklámokat, és talán nem is kell. Lényegesebb, hogy mindig mérlegeljünk, és ha tényleg jó az ajánlat, csak akkor engedjük magunkat befolyásolni.
A reklámok sokszor építenek az asszociációs képességünkre. De az asszociációt használhatjuk emlékezetünk karbantartására is. A tanulás, a memorizálás szempontjából fontos, hogy két dolog között találjunk valamilyen kapcsolatot. Csupán szabadjára kell engedni a képzeletet, ösztönözni a szavak, a képek, az érzések spontán felbukkanását. Minél eredetibbek az asszociációink, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rögzülnek a memóriánkban a hozzájuk kapcsolódó tudásanyaggal együtt.
Gondolatgyűjtő Ismersz-e régi, klasszikussá vált magyar reklámfilmeket? Nézz meg néhányat az interneten! Miben változtak a mai reklámok a hajdaniakhoz képest?
124
FELADATOK 1. Mit gondoltok erről a reklámról? Mikor ké-
szülhetett? 2. A jó plakát nem mindenkinek tetszik, de minden-
kinek feltűnik. Mi a véleményetek erről a megállapításról? 3. Titkosírás
Fejtsd meg az alábbi Leonardo da Vinci-idézetet! Az egyes jelekhez tartozó betűk közül válaszd ki, melyik illik a megfelelő helyre! Könnyítésként néhány betűt előre beírtunk. A füzetedben dolgozz! ♥ ♫ ▼ ☼ A M D J O L V Ő Ó R Y U N S Z I T G
Értelmezzétek az idézetet! Hogyan kapcsolódik a kommunikáció témához? Mit tudtok Leonardo da Vinciről? 4. Tervezz reklámszlogent és reklámplakátot egy szerinted ideális iskolának!
Gyűjtsd össze és rangsorold, neked melyik az öt legfontosabb szempont, amely alapján gimnáziumot választanál! TALENTUM Készítsetek kedvcsinálót egy kötelező vagy ajánlott olvasmányhoz! A reklám különböző műfajai közül választhattok: sajtóreklám, plakát, rádióreklám, reklámfilm (technika hiányában jelenet formájában).
125
A világháló Gondolatébresztő „Tegyük fel, hogy van egy szigetünk, ahol szívesen látunk Mindenkit, mégsem léphet be Akárki, hiszen az odautat nem ismeri Bárki – aki odatalál, az már elindult a Senkiből Valaki felé.” (Lackfi János: Saját szag, lackfi-janos.hu, 2015-02-23) Keressetek 3-3 olyan személyes információt, amit szívesen megosztanátok egy közösségi oldalon, és amit szerintetek nem érdemes/szabad megosztani!
AZ INTERNET HŐSKORA Ha az internet születése érdekel bennünket, a hidegháborús időkig kell visszanyúlnunk, az 1960-as, 1970-es évekig, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió élesen szemben állt egymással. Az USA védelmi minisztériuma gondoskodni akart róla, hogy a terjedőben levő számítógépeket összekösse valamiféle hálózat, mégpedig olyan, amely nem egyetlen központból vezérelt, hanem akkor is működőképes marad, ha egyik vagy másik eleme valamilyen oknál fogva kiesik, használhatatlanná válik, netán megsemmisül. Ezzel a céllal kötötték össze az ARPANET nevű rendszer révén az egyetemek és a főbb intézmények számítógépeit. Később a fejlesztés különvált a katonai céloktól és intézményektől, és egy csapásra rendkívül vonzó lehetőséggé vált a civil élet számára. A dolog lényege azóta sem változott: a világháló révén megismerhetjük, amit mások megismerhetővé tesznek esetleg tőlünk ezer és ezer kilométerre a számítógépükön. Nem volt azonban kezdettől fogva kézenfekvő, ami ma természetesnek látszik. A napjainkban tapasztalható, kényelmünket szolgáló szolgáltatásokat, technikai eszközöket folyamatosan fejlesztették az 1960-as évektől kezdve. S ez a fejlődés még nem zárult le. Szinte minden nap újabb újdonság kerül a köztudatba, majd terjed el egyre szélesebb körben, ami valóban hasznos. Csak néhány állomás: Tim Berners-Lee (ejtsd: tim börnörsz-lí) alkotta meg az első honlapot, ő alakította ki a kattintható linkek rendszerét, és tőle ered az a bizonyos „www” rövidítés is, amit az internetes címek elé írunk (annyit jelent: World Wide Web, vagyis: világméretű háló, szövet). 2005-ben mutatta be az Apple az iTunes nevű online zenei szolgáltatást, 2006-ban indult a YouTube videomegosztó oldal. Az internet hozzáférhetővé válása után gomba módra szaporodtak Az Eniac az első programozható, elektronikus, digitális a hozzá csatlakozó szerverek és számítógép volt, 1946-ban készült el számítógépek, és egészen felfog126
hatatlan gyorsasággal terjedt el a net a világon, egészen felfoghatatlan számokat produkálva. 1994-ben kétmillió gép volt csatlakoztatva, 2000-ben már hetvenmillió, ma pedig csak annyit állíthatunk bizonyosan, hogy havonta 10-15%-kal nő az aktuális szám. A NETEZÉS HATÁSA A MINDENNAPOKRA Napjainkra az internet nemcsak elterjedt, hanem szinte nélkülözhetetlenné is vált. Innét érhetjük el a közlekedési menetrendek adatait, a híreket, a barátaink közleményeit, az időjárás-előrejelzést, egészségügyi tanácsokhoz juthatunk, ezen keresztül szinkronizálhatjuk a tabletjeinket, levelezhetünk, és így tovább. Jószerivel számba se vehetjük az internetes műfajokat, legfeljebb néhányat tudunk kilistázni közülük: keresők, blogok, e-könyvek, e-learning anyagok, videók, fotóalbumok, hírek, sport, időjárás, újságok és magazinok, rádió- és tévéállomások, adatbázisok, személyes oldalak, közösségi hálózatok, jogi dokumentumok, online áruházak, enciklopédiák, szótárak. A WEB2 – AMIKOR MI GYÁRTJUK A HÍREKET Beszélnünk kell a web2-ről is, amelynek már az elnevezése is mutatja, hogy valamiféleképpen a világháló második kiadásáról, második fejlődési szakaszáról van szó. Míg a fejlődés első szakaszában a tartalmakat elsősorban egyetemek, kutatóintézetek, állami szervek, gazdasági társaságok állították elő, a magánemberek pedig a közönség szerepét töltötték be, addig a web2 korszakában már mi magunk is jócskán termelünk tartalmakat. Ide tartoznak a blogok, amelyeket mi magunk írunk, a közösségi hálók, amelyeken saját magunk produkálunk és osztunk meg képeket, gondolatokat, kedvelt tartalmakat. És egyre többen képesek a profi honlaptervezésre is, jóformán eltüntetve a különbséget az intézményi közzétevők és a privát megosztók közt. A web2 eszközök a sok apró megosztással egy közös, kollektív tudást hoznak létre a világhálón, vagy másként fogalmazva: egy kibővített valóságot teremtenek. Immár nemcsak az a valóság létezik számomra, amelyet én magam megélek, nem is csak az a fantáziavilág, amelybe a filmek, regények repítenek, hanem az ismerőseim élete is az én valóságom részévé válik, amennyiben megosztják velem ennek dokumentumait, például a kirándulásuk képeit. Beszélhetünk a web2 kapcsán civil, önkiszolgáló, állampolgári újságírásról is. A bloggerek ugyanis nemcsak a magánéletükről írhatnak, vagy a személyes élményeikről, hanem adatokat közölhetnek és véleményt is formálhatnak a nagy társadalmi, politikai, gazdasági kérdésekről is, és bírálhatják a kormányokat, elA mai számítógépek jóval kisebbek elődeiknél terjeszthetnek valós vagy hamis híreket
127
a politikai élet szereplőiről, karaktergyilkosságot hajthatnak végre közszereplőkkel szemben, egyszóval a közélet hasznos vagy éppen kártékony alakítóivá válhatnak. A társas kapcsolatok és az információcsere technikai megtámogatása tehát a pénzemberek vagy politikai erők által működtetett média mellett ma már a magánembereknek is óriási hatalmat adhat. Amint képesek rá, hogy a nagy sokaság figyelmét felkeltsék és saját megosztásaikra irányítsák, a figyelem sokszorozódhat, a megosztások milliós számokat is elérhetnek, s akár kormányokat buktathat, vagy a profi média számára megvalósíthatatlan célkitűzéseket is valóra válthat a blogger. Gondolatgyűjtő Foglaljátok össze öt-öt mondatban a web2 lényegét! Mondandótokhoz először gyűjtsetek kulcsszavakat!
FELADATOK 1. Nézz utána a világhálón: ki találta fel a számítógépes egeret! Kinek a nevéhez fű-
ződik a @ jel használata az e-mail címekben? Mikor jelent meg az első wikipédia szócikk? Mióta létezik a Google? 2. Keress a világhálón olyan honlapokat, amelyek a lakóhelyedhez közeli világörök-
ségeket mutatják be! 3. A blog szó a web és a log szavakból keletkezett, és internetes naplót jelent. Írj a fü-
zetedbe egy blogbejegyzést a barátaidnak az elmúlt hét kiemelkedő eseményéről! Nézz utána a videoblog, hírblog, blogregény, haverblog, közösblog, politikai blog, elmélkedő blog jelentésének! Írj mindegyikre egy konkrét példát a füzetedbe!
TALENTUM Mi mindenre képes az internet!? Az alábbi link segítségével írjátok meg osztályotok karácsonyi dalát! Ne aggódjatok, rímelni fog! http://index.hu/2014/karacsony/ritmikus_quimbyfon/
128
Légy óvatos a monitor előtt! Gondolatébresztő Beszéljétek meg, kinek mit jelent a következő idézet: „Már meg is osztom, ha elmondom, / milyen e biztos, titkos otthon.” (Illyés Gyula: Haza a magasban)
IGAZ-E,
AMIT LÁTOK?
Sokszor keresünk fel honlapokat szórakozási céllal, máskor viszont komoly adatokat keresünk, például egy órai feladattal kapcsolatban, vagy projektmunkára, kiselőadásra készülve. Középiskolában, egyetemen vagy felnőtt korban még komolyabb kérdés lehet: megbízható-e a felkeresett weboldal, helyeseke, hitelesek-e a közlései, az adatai. Az egyes honlapok megbízhatóságát ugyanolyan kritikával és óvatossággal kell kezelnünk, ahogyan általában a média megnyilvánulásait. Most csupán néhány szempontot említünk azok közül, amelyeket kritikánk, vizsgálódásunk során alkalmazhatunk. 1. Kik beszélnek odaát? Jó esetben szerepelnie kell a honlapon valamiféle névjegynek vagy „Magunkról” menüpontnak. Érdemes megnéznünk, vajon kiderül-e, kik üzemeltetik a honlapot, s szakértői-e annak a témának, amelyről nyilatkoznak. Vannak bizonyos kötelező adatok, melyet muszáj feltüntetni a honlapokon. 2. Jól beszélnek-e? Néha elég szúrópróbaszerűen ellenőrizni, megbízhatók-e az adataik. Ha közölnek egy történelmi évszámot, néhány más honlapra is rákattinthatunk: ugyanazt mondják-e másutt is. Vagy akár a honlap saját szövegén belül is felfigyelhetünk önellentmondásra, következetlenségre, összevisszaságra. Árulkodó lehet a rossz stílus és nyelvhelyesség vagy a hibás helyesírás is. 3. Mikor mondták, amit mondtak? Lehet, hogy a honlap kitűnő minőségű – volt valamikor. Csakhogy egy ideje már nem frissítik, s az adatok, amiket közöl, elavultak. Ennek is érdemes utánanézni: vajon mikori dátumú közleményt olvasunk? Mikor volt érvényes, amit írnak? 4. Honnét nézik a dolgokat? Érzékenyebb témák (például egy személy minősítése) esetén érdemes utánagondolnunk, nem elfogult-e a honlap üzemeltetője, vagy akinek a közleményét olvassuk. Könnyen kiderülhet, hogy ellensége, haragosa annak, akiről ír. Ha nem tárgyilagos a szerző, hanem a maga elfogult nézőpontjából értékeli a dolgokat, nem biztos, hogy át kell vennünk az ellenszenvét.
129
5. Mások mit szólnak hozzá? Végül érdemes megnézni, fellelhető-e valamiféle referencia, vélemény a közlemény közzétevőjéről. Nagyon jó megoldás például a gyakorikerdesek.hu honlapon, hogy a kérdezők értékelhetik a válaszadók közleményeit. Így akár már nyolc-tíz értékelés alapján is eléggé világossá válik, jó válaszokat oszt-e meg az illető, vagy anélkül szól hozzá, hogy bármit is tudna a témáról. HA BELENÉZEK, ENGEM IS LÁTNAK A híres angol író, Tolkien nagy regényében, A Gyűrűk Urában szerepel egy bizonyos palantír: a gömb alakú látókő. Aki belenéz, az egész világot láthatja, az egészen távollevő dolgokat is közel hozza a mágikus kő. Sőt: a beletekintő kapcsolatba is léphet azokkal, akik ugyanilyen kövekkel, palantírokkal rendelkeznek: megoszthatják egymással a gondolataikat, kommunikálhatnak egymással. Olyan, mintha Tolkien az 1940-es években megjósolta volna a világhálót. A regényben azonban a palantírok egyáltalán nem veszélytelenek. Amikor a kíváncsiskodó Pippin hozzáférkőzik az egyikhez, a Sötét Úr, Sauron meglátja őt a saját kövén keresztül, megtudja, hol van, és kis híján elpusztítja. Ezt is hasonlíthatjuk az internethez, hisz arra is igaz: ha belenézünk, minket is látnak. Mit jelent ez? Az általunk küldött és fogadott információk szervereken futnak keresztül, nyomuk marad idegen számítógépeken, bármikor visszakereshető az egész tevékenységünk. Joggal mondja erre egy hetedikes: ugyan miért kémkednének utánam a titkosszolgálatok? És ebben igaza van. Ám tíz-húsz év múlva, ha például karriert fut be, és fontos ember lesz belőle, még mindig visszakereshető lesz, mire használta az internetet korábban. Természetesen szerteágazó törvények védik a személyiségi jogainkat, és további jogszabályok tiltják a jogosulatlan adatkezelést, mégis jó tudatában lennünk, hogy a „palantírba” nézve többé nem vagyunk láthatatlanok. Ez is hozzátartozik a médiatudatossághoz. ÚJ SZÓBELISÉG A interneten, a telefonon nap mint nap „beszélgetünk” ismerőseinkkel. A közösségi oldalakon megjegyzéseket fűzünk barátaink képeihez, bejegyzéseihez, közöljük véleményünket a napunkról, a vacsoráról, a kirándulásról, a buliról, ahol épp vagyunk. Az SMS-ben röviden, tömören,160 karakterben kell megfogalmazni sürgős üzeneteinket. A csetelés során gyorsan akarunk válaszolni, ezért rövidítünk, egyszerűsítünk, hangulatjeleket használunk. Ezeken a csatornákon nem veszi senki zokon, ha az általános helyesírási szabályokat is felrúgva, akár a nagy kezdőbetűket elhagyva, csupa rövidítéseket használva írunk. A lényeget megérti mindenki. Olyan, mintha élőbeszédben közölnénk a mondandónkat. De vigyázz! Ez a nyelvezet a klasszikus értelemben vett, igényes megfogalmazású írásbeliség-
130
hez képest csak látszólag írásbeli, valójában szóbeli. Mindezzel tehát addig nincs is probléma, amíg az iskolában, a fogalmazásod megírása során meg nem jelenik ugyanez az egyszerűsítés, amíg tisztában vagy a szabályokkal, és alkalmazod is azokat ott, ahol arra van szükség. Nem az a fontos, hogy körmondatokban kell fogalmazni egy SMS-ben, hanem hogy a helyén tudd kezelni a különböző közegekben elhangzott vagy leírt tartalmakat! Érdekes ugyanakkor, hogy visszafelé nem működik: amit írásban rövidítünk a karakterszám, az idő korlátja miatt, azokat a szavakat az élőbeszédben általában nem alkalmazzuk. Próbáld csak meg felolvasni a legutóbbi csetelésedet párbeszédszerűen! Valószínűleg szerkesztetlen mondatok, kimondhatatlan szavak, szókapcsolatok hangzanak el. Az élőbeszédben remélhetőleg még nem tartunk itt. TÁRVA-NYITVA AZ AJTÓ: TECHNIKAI VESZÉLYEK Minden internetes akciónk interakció: oda-vissza kétirányú az adatáramlás. Ezért mondhatjuk, hogy ilyenkor tárva-nyitva az ajtó, s nemkívánatos vendégek is bejöhetnek rajta. A Google keresőoldal tájékoztatója így foglalja össze a leggyakoribb fenyegetéseket: Reklámprogram: Olyan szoftver, amely automatikusan hirdetéseket játszik le, jelenít meg vagy tölt le egy számítógépen. Kémprogram: Olyan szoftver, amely információmorzsákat gyűjt a felhasználókról, azok tudta nélkül. Trójai-program: Destruktív szoftver, amely hasznos alkalmazásnak tűnik. A szoftver eleinte látszólag hasznos dolgot csinál, ám ehelyett információkat lop, vagy veszélyezteti számítógépét, mobileszközét. Vírus: Veszélyes számítógépes szoftver, amely megfertőzheti számítógépét és az azon lévő fájlokat. Féreg: Veszélyes számítógépes szoftver, amely automatikusan továbbterjedhet más számítógépekre. Adathalászat: Az adathalászat egy online csalás, amelynek során valaki bizalmas adatokat próbál kicsalni az áldozattól – például jelszavakat vagy bankkártyaadatokat. Az adathalászat tipikusan e-mailek, hirdetések vagy más kommunikáció, például azonnali üzenetek útján történik. Például valaki megpróbálhat az áldozatnak olyan e-mailt küldeni, amely látszólag az áldozat bankjától származik, és személyes adatokat kérnek benne.
131
Gondolatgyűjtő Dolgozd ki a füzetedben a válaszokat az alábbi kérdésekre: a) Mit jelent az írott-beszélt nyelv kifejezés? b) Foglald táblázatba, hogy milyen különbségek vannak az élőbeszéd és írott szöveg között! c) Keress szempontokat, miben különbözhet egy kézírással írt szöveg egy e-mailtől!
FELADATOK 1. Tudtad, hogy a távirányító nem csak a tévé bekapcsolá-
sára van kitalálva? Beszélgessetek róla, és vitassátok meg, mikor érdemes vagy indokolt kikapcsolni a tévét! 2. Válassz témát, és írj fogalmazást a következő két cím
valamelyikével a füzetedbe! a) Képzeld, álmomban visszarepültem ezer évet! vagy b) Képzeld, álmomban egész éjjel menekültem a tegnapi film miatt! 3. „Hogy mondjam el milyen nagyon szeretlek én ha bakker nem áll rendelkezésre
csak 160 karakter.” (Varró Dániel) Tervezz meghívót barátaidnak egy általad szervezett programra, összesen 160 karakterben!
PROJEKTFELADAT Nézz utána az interneten, hogy milyen internetes szűrőprogramok léteznek a gyerekek védelmében! Tanulmányozd az egyes korosztályokra vonatkozó információkat, szűrési lehetőségeket! Csinálj vázlatos ismertetőt papíron vagy számítógépes bemutató programmal A gyermekbarát internet címmel!
132
Összefoglalás – Kommunikáció és tömegkommunikáció
133
Fogalomtár ALAKI TULAJDONSÁG Azon jellemzők összessége, amikor egy szót abból a szempontból vizsgálunk, hogy milyen jelek és ragok kapcsolódhatnak hozzá. ALANY Az öt mondatrészi szerep egyike. Az állítmány vonzata. Az ágrajzokban A-val rövidítjük. Fajtái: határozott, határozatlan és általános alany. ALÁRENDELŐ SZINTAGMA Alaptagból és bővítményből áll. A bővítmény az alaptagnak van alárendelve („irányítós”). ÁLLÍTMÁNY Az öt mondatrészi szerep egyike. A mondat központi része, önállóan is alkothat mondatot, sokféleképpen bővíthető. Az ágrajzokban Á-val rövidítjük. Fajtái: igei, névszói-igei állítmány. BIRTOKOS SZEMÉLYJELEK A birtokosra utaló jelek, ezeket a birtokot jelentő főnévre teszszük. Ha egy birtokot jelölő főnevet többes számba akarunk tenni, akkor azt birtoktöbbesítő jellel fejezhetjük ki. BŐVÍTETT MONDAT Ha egy tagolt mondatban szabad bővítmények is vannak. BŐVÍTMÉNY Az alárendelő szintagma egyik tagja. Fajtái: kötött bővítmények (vonzat), szabad bővítmények. EGYSZERŰ MONDAT Csak egyetlen alany-állítmányi szintagma van benne. Van olyan egyszerű mondat, amelyből az alany vagy az állítmány, vagy akár mindkettő hiányzik. ELEKTRONIKUS MÉDIUMOK FAJTÁI a) hangzó (audiális) a rádió, b) képi (vizuális) a csak szöveget és képet adó honlap, c) képi-hangzó (audiovizuális) a televízió, a film, a multimédiás honlap. ÉRTELMEZŐ Az értelmezett szó után áll, azt „utólag” értelmezi, pontosítja. Beszédben szünet lehet köztük, írásban vessző. ESETRAGOK A főnevekhez járuló ragok (alanyeset, tárgyeset, határozói eset). HATÁROZÓ Az öt mondatrészi szerep egyike. Igék és igenevek, illetve névszók és határozószók bővítménye. Irányhármasság jellemzi. Az ágrajzokban H-val rövidítjük. Fajtái: hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok- és mérték-, eredet-, eredmény-, cél-, ok-, tekintet-, hasonlító-, társ-, eszköz-, részeshatározó. JELZŐ Az öt mondatrészi szerep egyike. Legtöbbször szabad bővítmény, főnevekhez kapcsolódik. Az ágrajzokban J-vel rövidítjük. Fajtái: minőség, mennyiség, mutató névmási kijelölő, birtokos jelző. KOMMENT A topikról szóló állítás, megjegyzés. MÉDIUMOK A tömegkommunikációt szolgáló eszközrendszerek. Ezek együttesét médiának nevezzük MÉDIUMOK FAJTÁI 1. nyomtatott médiumok: könyvek, újságok; 2. elektronikus médiumok: tévé, rádió, internet. MELLÉRENDELŐ SZINTAGMA A tagok egyenrangúak. Kötőszó nélkül is létrejöhet. Típusai: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó. MINIMÁLIS MONDAT Amikor egy tagolt mondatban az állítmány mellett csak vonzatok állnak. MONDAT Egy vagy több szóból áll, jellemző hanglejtése van. Ha a nyelv szavait és szabályait nézzük, akkor a mondat az ezekből felépülő legnagyobb egység. Ha viszont a nyelvi
134
kommunikáció felől nézzük, akkor a mondat a legkisebb egység, hiszen a mondatokból építjük fel nyelvi kommunikációnkat. MONDATFAJTÁK A beszélő szándéka szerint öt mondatfajtát szokás megkülönböztetni: kijelentő, kérdő, óhajtó, felszólító, felkiáltó. Írásban a kijelentő mondat végére pontot, a kérdő mondat végére kérdőjelet, az óhajtó, felszólító és felkiáltó mondatok végére pedig felkiáltójelet teszünk. MONDATRÉSZ A szintagmákat felépítő egységek neve. A mondatrészek a mondatban különféle szerepet kaphatnak. Ezek a mondatrészi szerepek. NEM NYELVTANI SZÓKAPCSOLAT Például a viszonyszós szókapcsolat, mely még szószerkezetnek sem nevezhető, mert tagjai nagyon lazán tartoznak csak egymáshoz. Viszonyszavuk nem a szintagma része. NYELVTANI SZÓKAPCSOLAT Röviden szószerkezet. Fajtái: viszonyszós szószerkezet, szintagma. PARTIKULÁK A módosítószókhoz hasonlítanak, legtöbbször egy szóra vonatkoznak, jelentéstartalmuk csekély, semmiféle kérdésre nem válaszolnak. REKLÁM Terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő termékmegjelenítések, fizetett hirdetések. SZERKESZTETLEN MONDAT Ha egy mondatban nincs még szintagma sem. SZERKESZTETT MONDAT Ha egy tagolatlan mondatban van szintagma. SZINTAGMA Olyan szószerkezet (azaz nyelvtani szókapcsolat), amelynek legalább két tagja van. Fajtái: alárendelő és mellérendelő. SZINTAGMACSOPORTOK A szintagmák összekapcsolódásával jönnek létre. Legalább három tagjuk van. Típusai: szintagmalánc, szintagmabokor, szintagmasor. SZINTAKTIKAI SZABÁLYOK Olyan szabályok a nyelvünkben, amelyeket a mondatok alkotásánál kell alkalmaznunk. Az általuk létrejövő szószerkezetek a szintagmák. SZÓKAPCSOLAT Amikor a több szóból álló mondatokban a szavak összekapcsolódnak, szókapcsolatok jönnek létre. Fajtái: nyelvtani és nem nyelvtani szókapcsolat. TAGOLATLAN EGYSZERŰ MONDAT Ha az egyszerű mondatból hiányzik az állítmány, és nem is kell bele. TAGOLT EGYSZERŰ MONDAT Ha az egyszerű mondatban van állítmány. Az alanytalan mondatok szintén tagoltak. TÁRGY Az öt mondatrészi szerep egyike. Egy tárgyas ige, vagy egy tárgyas igéből képzett igenév vonzata. Az ágrajzokban T-vel rövidítjük. Fajtái: iránytárgy, eredménytárgy, határozott és határozatlan tárgy. TOPIK A mondat témája, erről lesz szó. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Olyan közlésfolyamat, amelyben közvetett módon és egyszerre nagyon sok vevőhöz, befogadóhoz jut el a közlés, a hír. Például: a televízió, a rádió, az internet útján. VISZONYSZÓS SZÓSZERKEZET Nyelvtani szókapcsolat, azaz szószerkezet, de nem szintagma. Tagjai egy szóalaknak számítanak, viszonyszava a szintagma része. ZÉRÓ SZÓELEM Az a toldalék, melynek nincs hangzó jele. Jelölése: Ø.
135
Ráadás – Grammatika, szókapcsolatok 1. Az iskolai könyvtárba könyvek érkeztek. A könyvtáros, aki magyartanár a hete-
dikben, éppen nyelvtanóráról jött vissza. Megnézte a címeket, és a következőképpen helyezte el őket a polcon:
Koldus és királyfi (M. Twain) Emil és a detektívek (E. Kästner) Gergő és az álomfogók (Böszörményi Gyula)
A vadon szava (J. London) Az emlékek őre (L. Lawry) A Legyek Ura (W. Golding)
A hobbit (J. R. R. Tolkien) Az időgép (H.G.Wells)
A beszélő köntös (Mikszáth Kálmán) A nagyenyedi két fűzfa (Jókai Mór) A rejtelmes sziget (J. Verne) A néma revolverek (Rejtő Jenő)
Tom és Jerry
A Gyűrűk Ura
Barátok közt
a) Milyen szempontot követett az elrendezés során? b) Három filmes DVD is volt a csomagban, azok legalulra kerültek. Mit gondolsz, milyen meggondolás alapján, és jó helyre rakták-e őket? c) Milyen címkéket helyeznétek el az egyes oszlopok fölött?
136
2. Az alapos olvasás vagy egy szöveg titkai
a) Olvasd el alaposan, és adj címet a részletnek!
„Ez a tisztás volt a Kiserdő kellős közepe. Ilyenkor nyáron a legszebb hely széles e világon. A füve selymes, hívogató. Volt. Az utóbbi időben ugyanis mind több pucér folt kopárlott elő a fakuló pázsitszőnyeg alól. Körös-körül a fák dús lombúak és daliásak. Voltak. Mert mostanában ritkulni és sárgulni kezdett zöldjük, és itt-ott a valaha szálas hárs-, éger-, sziltörzsek meggörbültek, mintha titkos féreg foga rágná őket. A tisztás szélén két ősöreg tölgy állott, az egyikben kényelmes odú. Szépséges; bölcs, sokat megért tölgyek, melyeken nem fogott az idő, és nem fogott a Kiserdőt lassanként markába kaparintó rontás sem. Öröm volt rájuk nézni. Eddig. Mert most az egyik, hirtelen, minden látható ok nélkül... de hiszen már tudjuk.” (Békés Pál: A félőlény)
b) Milyen szavak utalnak a teljes mű címére a szövegben? c) Írd ki egy lapra a részlet három legszebb alárendelő szintagmáját és egy másikra a három legérdekesebb nem nyelvtani szókapcsolatot! Cserélj lapot a szomszédoddal, és ellenőrizzétek közösen a megoldásokat! Ha elakadtok, kérjetek segítséget! 3. Nyomozz az interneten, milyen előzménye van a szövegbeli „mintha titkos féreg
foga rágná” kifejezésnek a magyar költészetben! a) Hasonlítsd össze, mi a különbség az idézet új alakváltozatában! b) Mire utal a nyelvtani különbség az új felhasználásban? c) Emlékszel-e olyan idézetre, amelyet a felnőttek átvesznek, és kicsit átalakítva mondogatnak? 4. A meseregény következő soraiban fontos kérdések hangzanak el Porhany és Csu-
pánc beszélgetésében. a) Olvassátok fel párbeszédes szerkezetben megjelenítve, két szereplővel és elbeszélővel a részletet!
137
„– És mondd – kezdte óvatosan Porhany, míg vaksin, aggodalmasan körbepislogott –, azt is láttad, szóval, esetleg azt is, hogyan? – Mit hogyan? – érdeklődött álszent képpel Csupánc. Bár persze pontosan értette a kérdést. Gyanakvó óvatossággal járatták körül pillantásukat a rengetegen. – Nem láttad véletlenül, hogyan dőlt ki? Kitől, mitől, miképpen? Lesunyták a fejüket, lapos pillantásokkal méregették az erdő alját, időnként meg a magasba lestek. – Azt csak sejtem... – és Csupánc súgva visszadobta a kérdést: – Miért, mostanában ki döntöget errefelé fákat?”
b) Keresd meg, melyik mondatról beszélnek a szereplők! c) Milyen bővítményekre kérdez Porhany? Milyen bővítményekre kérdez Csupánc? d) Te hogyan kérdeznél ugyanezekre magyar nyelv órán, a tanultak szerint? e) Ha az előző bekezdést hozzáolvasod a párbeszédes részhez, miért lehetünk biztosak abban, hogy Csupánc érti, miről van szó?
138
Helyesírási kisokos 6:3, AVAGY MIKOR KELL KÖTŐJEL? – A SZÓTAGSZÁMLÁLÁS SZABÁLYAI Az összetételek szótagszámának megállapításakor a jelek és a ragok nem számítanak. Pl.: labdarúgócsapataitokkal és labdarúgó-bajnokság.
KÖNNYŰ, MINT AZ EGYSZEREGY!? Az -i nemcsak melléknévképző lehet, hanem többes számú birtokos személyjel is: egy szónak így – jelentéstől függően – kétféle lehet az írásmódja. Pl.: gépkocsivezetői (ha valakinek a sofőrjeiről van szó) (mivel itt a tő 6 szótag), de! gépkocsi-vezetői (ha melléknevet képezünk belőle, pl.: gépkocsi-vezetői állás (mivel itt a tő 7 szótagos). A kivétel próbára teszi a szabályt az alábbi estekben: Települések és településrészek neve: Balatonmáriafürdő (8 szótag), Régiakadémiatelep (9 szótag). Intézménynevek: Belügyminisztérium, Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem.
FELADATOK 1. Gyűjtsetek példákat a fenti esetekre! 2. Tegyetek rendet a hosszú utcanevekben! Írjátok le helyesen a füzetbe!
Kik voltak a névadók? adarutca józsijenősétánycsontvárykosztkativ kissjánosaltábornagyutcatersánszky
3. Gyűjtsetek az alábbiakhoz hasonló hosszú, értelmes magyar szavakat! (A szóban
ugyanaz a magánhangzó szerepeljen!) tapasztalatlanabbakat megfellebbezhetetlenebbeket korcsoportotokhoz körömpörköltötökhöz 4. A szépirodalmi művekben stílusélénkítés szándékával alkalmazott többszörös
mellérendelést halmozásnak nevezzük. Például: „Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl.” (Vörösmarty Mihály) Hol, melyik műben találkoztál ilyennel?
139
5. Milyen szituációkban fordulhatnak elő az alábbi mellérendelő szintagmák?
Játsszátok el! ő vagy én
most vagy soha
6. Fordítsátok le az eszperente nyelven megfogalmazott közmondásokat! Keresse-
tek benne szintagmákat! • Rengeteg rendes ember elhelyezkedhet egyetlen keskeny kereveten. • Verebet testfedezete, embert nem ellenfele jellemez. • Nem selyembe tekert testek tesznek embert. • Eszed legyen testednek ereje helyett. 7. Süss fel, nap! A közismert gyermekdal címét sajnos gyakran helytelenül írják.
Mire kell ügyelni? 8. Értelmezd az értelmezőt! Mi a különbség? Mátyás az igazságos
Mátyás, az igazságos
Jellemezzétek találó értelmező jelzős szerkezettel osztálytársaitokat! Kiről, miről mondjuk? Egészítsétek ki az alábbi értelmező jelzős szerkezeteket! …, a hunok királya …, Észak Velencéje …, a Balaton festője …, Európa kapuja 9. Szóhíd
Találd meg azt a szót, amely az első szóval utótagként, a második szóval pedig előtagként összetett szót alkothat. Például: gólya - … - harang. Megoldás: hír (gólyahír, hírharang) gyöngy - … - szem madár - … - szín jég - … - pók hat - … - szem szarka - … - tartó 10. Csupa ly. A mulya kölyök folyton nyavalyog az estélyen. A pehelysúlyú vetély-
társ kevélyen mosolyogva görkorcsolyázik a pályán. Alkossatok ti is olyan mondatokat, amelyekben ly-os szavak szerepelnek! 11. Nem mindegy!
a) Foglaljátok mondatba a szópárokat! b) Folytassátok a példák sorát! irt – írt, bor – bór ál – áll, épen – éppen buja – búja, bora – bóra bojt – bolyt, fojt – folyt
140
Médiaműfajok 1. Alkossatok hármas csoportokat! A csoport egyik tagja egy közszolgálati, a másik
tagja egy kereskedelmi, a harmadik tagja pedig egy tematikus televíziós csatorna szombati műsorrendjét állítsa össze! A csatornák nevét, a műsorok címeit ti találjátok ki! Ha úgy érzed, szükséges, meríts ötleteket a tévéújságból! Ha elkészültetek, hasonlítsátok össze munkáitokat az alábbi Venn-diagram segítségével!
2. Ismered az alábbi piktogramokat?
Manapság a televíziós műsorokat kategóriákba sorolják aszerint, hogy milyen korosztálynak (nem) ajánlott az adás megtekintése. Nézz utána, mire figyelmeztetnek az egyes jelölések! Rendezzetek disputaversenyt a korhatár-karikák hasznosságáról! 3. Végezz kutatást családod, illetve lehetőség szerint tágabb rokonságod tévénézési
szokásairól! Figyeld meg, mely műsorokat követik figyelemmel a szüleid és/vagy testvéreid; mely műsorokat nézi közösen a család; és melyek azok, amelyekről mindig elkapcsolnak! A kapott eredményekből állíts össze fontossági listákat, amelyeken az első helyet az a műsor foglalja el, amelyet ki nem hagyna a család/ a szüleid/a testvéred! Mik kerültek a listákra? Vesd össze eredményeidet a padtársadéival! 4. Előfordult már veled, hogy hiába keresgéltél a csatornák között, nem találtál
olyan programot, amelyet szívesen néztél volna? Vedd a kezedbe a dolgok irányítását, és vesd fel ötletedet az általad kiszemelt csatorna műsorszerkesztőségénél! Írj levelet a füzetedbe a műsorszerkesztőnek, amelyben kifejted, hogy: • te (vagy ti, ha az egész osztály nevében fogalmazod meg a leveledet) milyen típusú műsort látnának szívesen a csatornán; • hogyan képzeled el a műsort, mik lennének a jellegzetes elemei; • miért lenne érdekes ez a műsorszám akár a te korosztályod, akár a szélesebb közönség számára. Ne felejts el ügyelni a levél formai követelményeinek betartására!
141
Infokommunikációs eszközök PROJEKTFELADAT Az osztálykirándulásra nem lehet elég hamar elkezdeni a készülődést. Hogy a lehető legnagyobb élményben lehessen részetek, tájékozódjatok már most a lehetőségekről! Alkossatok legalább öt, de akár több kis csoportot! Minden csoport feladata egy osztálykirándulás megtervezése, valamely tetszőlegesen választott belföldi városba, üdülőhelyre. Közösen határozzátok meg az úti célt: a választásnál vegyétek figyelembe az osztály igényeit, a programlehetőségeket, a szálláslehetőséget, a távolságot stb. Ha sikerült döntést hozni, osszátok fel egymás között a résztémákat, a továbbiakban mindenkinek felelősséget kell vállalnia a saját témájáért, feladatáért. Minden csoportban legyen időfelelős is, aki arra vigyáz, hogy a csoport megfelelő ütemben dolgozzon. Ha az úti célt kijelöltétek, igyekezzetek minél több információt szerezni róla: keressetek olyan turisztikai, idegenforgalmi témájú tévéműsorokat (pl. a Spektrum csatornán), tematikus vagy személyes blogokat, online vagy nyomtatott magazinokat (pl. A Földgömb), amelyekben szó esik az általatok kijelölt célpontról! Adott esetben a település honlapján is tájékozódhattok. Nézzetek utána, milyen (konkrét) szálláslehetőségek vannak a választott helyszínen, illetve annak közelében! Ha van rá módotok, nézzétek meg, található-e a szállásról vélemény az interneten! Fogalmazzatok meg egy tízmondatos árajánlatkérő levelet, amelyben ismertetitek, mettől-meddig maradna az osztály, és hány fő érkezne a szállásra; illetve érdeklődtök a szobák számáról, felszereltségéről. Keressetek programlehetőségeket is a helyszínen! Kutassatok az interneten, és nézzetek körül a könyvtár folyóirat- és könyvállományában is! Gyűjtsetek képeket is a helyszínekről! Tervezzétek meg a kirándulás részletes programját, napi lebontásban! Ha mindennek utánajártatok, készítsetek egy hozzávetőleges költségvetést is a várható kiadásokról! A tervetek bemutatásához állítsatok össze egy úgynevezett portfóliót, amelybe az árajánlatkérő levelet, az esetlegesen fellelt véleményeket a szállásról, a programtervezetet, a várható kiadások listáját, és minden egyéb kiegészítő anyagot beletesztek. Ha minden információ a birtokotokban van már, és elkészült a portfólió is, készítsetek a terveteknek egy népszerűsítő plakátot! A plakát bármilyen szabadon választott technikával (kérjetek bátran segítséget tanáraitoktól, vagy keressetek az interneten kézműveskedéssel foglalkozó honlapokat!) készülhet, a cél, hogy minél frappánsabb és figyelemfelkeltőbb legyen! Tűzzetek ki egy időpontot, amikor minden csoport bemutatja a terveit! A bemutató előtt próbálgassátok, hogyan tudnátok legjobban „eladni” terveteket! Ha van rá lehetőségetek, készítsetek bemutatótokhoz egy öt-hat diából álló ppt-prezentációt is! A bemutató végén tartsatok szavazást, hogy melyik csoport terve nyerte el leginkább az osztály tetszését! Írjatok egy tudósítást a bemutatóról és a szavazásról az iskolaújságba!
142
Tanári elsősegély Kedves Kolléga! Az OFI hetedikeseknek szóló Magyar nyelv tankönyve számos változást hoz a hagyományos, funkcionális mondattan tanításában. Miért tartottuk ezt szükségesnek? Az utóbbi évtizedekben sok új eredmény jelent meg ezzel a modellel, főleg az egyszerű mondat elemzésével kapcsolatban. Ezeket a hazai tankönyvírás szinte teljesen figyelmen kívül hagyta, még azután is, hogy 2000-ben megjelent a Magyar Grammatika című egyetemi tankönyv (MGr.1), amely összefoglaló jellegénél fogva az addig felmerülő vitás kérdéseket is igyekezett bemutatni. Emellett sok olyan modell is született az elmúlt időben, amelyek nem funkcionális, hanem strukturális alapra építenek. E modelleknek jelenleg szinte semmilyen hatása nincs a közoktatásban, pedig lényeges ismereteket tártak föl a magyar mondat szerkezetére vonatkozóan. Ezek a szófaji csoportokkal dolgozó, strukturális elemzések ráirányították a figyelmet a magyar mondat topik-komment szerkezetére, a magyar mondat szórendjének fontosságára is. A szakemberek már régóta egyetértenek abban, hogy a hazai nyelvtantanítás komoly fejlesztésre szorul. A mondatelemzést illetően a gyökeresen új modellekre való áttérést gátolná az erre kiképzett tanárok hiánya, ezért a hagyományos modell megújítása jobb alternatívának tűnik. Világos, átlátható elemzési rendszert szerettünk volna, olyat, amellyel a diák a mondat minden eleméről tud valamit mondani. A mondatrészi szereppel nem rendelkező elemek korábban kívül estek az elemzésen, most ezeket a szókapcsolatok típusainak világosabb definiálásával és elkülönítésével bekapcsoljuk a vizsgálatba. Éppen ezért a mondatelemzés első lépése a nem szintagmatikus szókapcsolatok felmérése. A névelőket, a névutókat, a segédigéket, kötőszavakat stb. összekapcsoljuk a mondat szintagmát alkotó elemeivel. Ezt egy egyszerű jelöléssel a leírt mondat fölött jelöljük. Az elemzés következő lépése, hogy – ha van – megkeressük a mondat központi részének számító állítmányt. A mondatelemzés során igyekszünk a diákot minél inkább arra szoktatni, hogy a szófaji ismereteit, azon belül is elsősorban az alakiságra vonatkozókat használja az elemzés során. (Ezért is került a könyv elejére egy szokatlanul hosszú ismétlés, amelyben az alaki tulajdonságok kaptak hangsúlyt.) Az elemzés során fontosnak tartjuk a helyes rákérdezést. Mivel rákérdezni csak bővítményekre lehet, nem is használjuk az állítmányra való rákérdezést (Mit állítunk?). Ezt a rákérdezést gyakorlati okok miatt sem javasoljuk. A gyerekek nincsenek ugyanis tisztában az „állítás” logikai jelentésével (az állítmány eredetileg logikai fogalom), azt a hétköznapi szóhasználat szerint értik. Így állhat elő, hogy a Pista kezet mos. mondat esetében a Mit állítunk? kérdésre válaszként adódik a Mos / Kezet mos / 1 Keszler Borbála (szerk.): Magyar Grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
143
Pista kezet mos. is. A Mit állítunk? rákérdezéssel ráadásul az összetett (névszói-igei) állítmány elemzése is könnyen eltéveszthető: Okos volt. – Mit állítunk? Volt. A rákérdezés helyett az állítmány megkeresésének más módszerét követjük: az ige alaki felismerését, illetve a segédige tesztelését gyakoroltatjuk. A névszói állítmány terminusát – a MGr.-val szinkronban – nem tanítjuk, a névszói állítmányt a névszói-igei állítmány zéró segédigés alakjának tartjuk. Az állítmány bővítményeit, és azok bővítményeit stb. természetesen mi is rákérdezéssel elemeztük. A rákérdezést mindig teljes formában (kérdő névmás + alaptag) gyakoroltatjuk, ezt részletes példaanyaggal segítjük. Röviden bemutatjuk a magyar mondat topik-komment szerkezetét, majd a mondattani fejezetek végén visszatérünk rá, hogy megmutassuk, hogyan egészítheti ki egymást ez az ismeret és a hagyományos ágrajzos elemzés. Alapelv, hogy a mondat szerkezetét tükröző ágrajz a lehető legpontosabb legyen. Ennek érdekében: • Az ágrajzzal a mondat szórendjét követjük. Nem lehet egyforma az ágrajza a Peti bevásárol a boltban. és a Peti a boltban vásárol be. mondatoknak, hiszen ezek nem ugyanazt jelentik. Ez a szórendet követő ábrázolás lehetővé teszi, hogy a gyerekek a mondat topik-komment szerkezetét egy hagyományos ágrajzra is rávetíthessék. • A mondatrészek jelölésében megkülönböztetjük az igei, a névszói-igei és a zéró segédigés névszói-igei állítmányokat. • A kijelölő jelző helyett kijelölő szerepű jelzőkkel dolgozunk, ezt külön jelöltük is. • A jelzők típusainál tanítjuk a mutató névmási kijelölő jelzőt is, az ágrajzban is van jele. • A határozók jelentés szerinti típusait tárgyaljuk, bár a mondatelemzés szempontjából nem tartjuk lényeges kérdésnek. Az állandó határozót – összhangban a MGr.-val – nem tanítjuk, de az ott bevezetett aszemantikus határozót sem. • Az értelmezőt sokáig az értelmező jelző szinonimájaként használták. Ezt a gyakorlatot nem követjük, az értelmezőt olyan pozíciónak tartjuk, amelybe alany, tárgy, határozó és jelző is kerülhet. Ennélfogva – a MGr.-nak megfelelően – mondatrészi szerepét is másként tanítjuk és ezt a jelölésben is tükrözzük. Bízunk benne, hogy a tankönyvhöz később készülő módszertani segédlettel egyre többen kapnak majd kedvet ahhoz, hogy egy logikusabb, anyanyelvünkről pontosabb képet adó mondatelemzést tanítsanak. (A könyvben bevezetett változtatásokat éveken keresztül teszteltük a magyartanár-képzésben pozitív eredménnyel.) Jó munkát kíván a mondattani fejezetek írója: Tóth László
144
