Kisebbségi Hírlevél s z á m JOGI INFORMÁCIÓK 2 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI 10 HAZAI HÍREK 12 KÜLFÖLDI HÍREK 26

JOGI INFORMÁCIÓK

2

Jogszabályváltozások ........................................................ 2 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei ...... 7

A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI 10 Németh Erika battonyai látogatása ............................ 10 Látogatás Pécsett és Szegeden ................................ 10 Még lehet pályázni a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretre……………………………………14

HAZAI HÍREK

12

Sólyom: támogatni kell a kisebbségeket .................... 12 Szili Katalin: legyen párbeszéd az önkormányzati rendszerről ................................................................. 13 Törvénymódosítás az esélyegyenlőség növeléséért . 13 A közmunkaprogramokat támogatja a kormány......... 14 Magyar elnöke lett az ENSZ kisebbségi fórumának .. 15 Vannak-e közigazgatási hivatalok?............................ 16 Egységes lesz a közigazgatási informatika................ 17 Lépj egyet előre program, újabb szakasz: csaknem 15 ezer támogatott .......................................................... 17 Kiss Péter: erősíteni kell a szakképzést..................... 18 Közös kulturális intézetet alapítottak a V4-ek ............ 19 Júniusban ülésezett a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság ....................................................... 19 100 tehetséges kisdiák utazik Szlovákiába az OKM támogatásával ............................................................ 20 Horvát–magyar kormányülés lesz Pécsett................. 20 Ülésezett a horvát-magyar vegyes bizottság………...23 Kiss Péter és Dusan Caplovic találkozója………...….23 A szlovén és a magyar közlekedési miniszter avatott utat Lentiben .............................................................. 21 Ősszel találkoznak a magyar és a román püspökök.. 22 Magyarországi Lengyelség Napja.............................. 23 Szlovák nemzetiségi fesztivál Kerepesen .................. 24 Új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten ................... 24

Kisebbségi Hírlevél 2 0 0 8 .

6 .

s z á m

KÜLFÖLDI HÍREK

Brüsszel mindent kész beáldozni a szerződésért – Európa vezetőt akar ................................................... 26 Az EU szociális ügyeket felkarolva akar közeledni az emberekhez ............................................................... 27 Már Párizs vezeti az EU-t........................................... 28 Budapest első uniós ügynöksége: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ............................ 29 Lisszaboni szerződés: nincs egységes V4-álláspont . 29 Hatékonyabb uniós külpolitikát szorgalmaz az Európai Parlament ................................................................... 30 A magyar uniós elnökség alatt légiesülhetnek Románia határai ........................................................................ 31 Uniós támogatásra váró projektek ............................. 31 Jönnek a kétoldalú kiírások........................................ 32 "Együtt - Sokfélén" konferencia - letölthető hanganyagok.............................................................. 33 A kultúrák közötti párbeszéd európai éve - júniusi programok .................................................................. 34

ROMA HÍREK

© Miniszterelnöki Hivatal

26

35

Szerbia vette át a Roma évtized program elnökségét35 Összefoglaló a Roma Integráció Évtizede Program magyar elnökségi időszakáról.................................... 36 Konferencia a lakhatási szegregáció visszaszorítására tett kormányzati intézkedésekről................................ 37 Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat Békés megyében ....................................................... 38 Rendőrségi ösztöndíj cigány fiataloknak.................... 38 Sansz Elysées Esélyegyenlőségi - Művészeti Fesztivál ................................................................................... 39 A mai roma fiatalok nem szívesen vallják saját nemzetiségüket .......................................................... 40

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

41

Hazai pályázatok ........................................................ 41 Pályázati eredmények ................................................ 47

JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK

49

Az MMI KL felhívásai ................................................. 49 Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás ................ 50

ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK

52

JOGI INFORMÁCIÓK Jogszabályváltozások Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról A jogszabály száma és címe: 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról A jogszabály lényege: A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez Az általános iskola, köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A kijelölt iskola a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába fel, illetve át kell venni. A jogszabály további részei az osztályindítás, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felvételére vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Hatálybalépés: 2008. június 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 89. szám, (2008. június 18.) A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája cigány nyelvekre történő kiterjesztéséről A jogszabály száma és címe: 2008. évi XLIII. törvény a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történő kiterjesztéséről A jogszabály lényege: Az Országgyűlés a törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (a továbbiakban: Karta) 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történő kiterjesztésére. Az Országgyűlés a cigány (romani és beás) nyelvek vonatkozásában vállalt kötelezettségeket a törvénnyel kihirdeti. Hatálybalépés: 2008. június 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 94. szám, (2008. június 27.) Az Útravaló Ösztöndíjprogramról A jogszabály száma és címe: 155/2008. (VI. 6.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról

A jogszabály lényege: Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében pályázhat az a Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló magyar állampolgár vagy külföldi állampolgár, 1. aki halmozottan hátrányos helyzetű vagy 2. családba fogadott vagy 3. átmeneti nevelésbe vett 4. vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy 5. utógondozásban vagy 6. utógondozói ellátásban részesül vagy 6. hátrányos helyzetű, és abban a tanévben, amelyre az ösztöndíj vonatkozik, - érettségit adó képzésben 9-12. évfolyamon, - illetve 6 vagy 8 évfolyammal működő középiskolában 7-12. évfolyamon - vagy két tanítási nyelvű oktatásban 9-13. évfolyamon - vagy nyelvi előkészítő évfolyamon 9-13. évfolyamon tanul. Az esélyegyenlőségi ösztöndíjakra a tanuló és a mentor közösen, közös pályázati űrlap benyújtásával pályázhat. Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében a mentor feladata, hogy segítse a tanulót a tanulásban és a pályaválasztásban. Az Út a tudományhoz alprogramban a Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézmény pályázhat a keretei között működő egy vagy több kutatócsoport által megvalósítandó kutatási programmal. Hatálybalépés: 2008. június 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 85. szám, (2008. június 6.) A 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól A jogszabály száma és címe: 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól A jogszabály lényege: A célelőirányzatból nyújtott támogatások rendeltetése: a) társadalmi felelősségvállalás, közösségépítés elősegítése; b) térségi és helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések támogatása; c) lakosság életminőségének javítása; d) területfejlesztési és fejlesztési típusú együttműködések támogatása; e) JESSICA típusú mintaprojektek megvalósítása; f) a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségekben gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek megoldását segítő, foglalkoztatási kötelezettséggel járó beruházások megvalósítása; g) kormányhatározatban rögzített válsághelyzetek megoldása. A pályázatokat 2008. július 15-ig, a regionális fejlesztési lehet személyesen vagy postai úton benyújtani. A jogszabály tartalmazza: • a pályázati felhívások nyilvántartásba vételére, közzétételére vonatkozó szabályozást, • a támogatás nyújtásának általános feltételeit, támogatás formáit. • a decentralizált pályázati rendszer keretében támogatásban részesíthető célokat. • A központi pályázati rendszer keretein belül támogatható célokat • A kiemelt térségek összehangolt fejlesztési programjainak támogatási céljait Hatálybalépés: 2008. május 29. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 79. szám, (2008. május 26.)

3

A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Tanács 2003. február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről A jogszabály száma és címe: 144/2008. (V. 22.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Tanács 2003. február 18-i, 343/2003/EK rendeletének alkalmazása érdekében történő együttműködésről szóló, 2007. november 14-én, Nagyszebenben aláírt Közigazgatási Megállapodás kihirdetéséről A jogszabály lényege: A felek egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem vizsgálatáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó eljárási feltételek és eljárási szabályok egyszerűsítésére megállapodást kötöttek. A felek illetékes hatóságai, a Magyar Köztársaságban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, míg Romániában a Belügy- és Közigazgatási Reformért Felelős Minisztérium. A magyar Szerződő Fél részéről a BÁH Menekültügyi Igazgatóság Dublini Koordinációs Osztálya, a román Szerződő Fél részéről az RBH Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság Dublini és Eurodac Osztálya folytatja le a dublini eljárást. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 77. szám, (2008. május 22.) A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről A jogszabály száma és címe: 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről A jogszabály lényege: A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) gazdaságpolitikáért, b) iparügyekért, c) kereskedelemért, d) külgazdaságért, e) területfejlesztésért és területrendezésért, f) településfejlesztésért és településrendezésért, g) építésügyért, h) fejlesztéspolitikáért felelős tagja. Felelős a nemzeti fejlesztési terv elkészítéséért és megvalósulásának nyomon követéséért, meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit és a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtását, ellátja a védelmi felkészüléssel kapcsolatos feladatokat. Hatálybalépés: 2008. május 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 74. szám, (2008. május 14.)

A XXI. Nemzeti Sportstratégia végrehajtásának 2008-2009. évekre vonatkozó cselekvési programjáról A jogszabály száma és címe: 1030/2008. (V. 16.) Korm. határozat a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat végrehajtásának 2008-2009. évekre vonatkozó cselekvési programjáról A jogszabály lényege: A cselekvési programban meghatározott célok: 1. A létesítményfejlesztéssel összefüggő feladatok, gondoskodni kell a strandsportágak támogatási programjának kialakításáról és megvalósításáról.

4

2. A sport humánerőforrás, tudományos és információs bázisának fejlesztésével összefüggő feladatok, gondoskodni kell az edzői háttér biztosítására irányuló Patrónus program folytatásáról. 3. A szabadidősport fejlesztésével összefüggő feladatok szerint gondoskodni kell a lakossági testmozgás feltételeinek javítását célzó, a sportlétesítmények ingyenes használatát támogató Tárt kapus létesítmények program folytatásáról. 4. A versenysport és utánpótlás-nevelés minőségi fejlesztésével összefüggő feladatok. 5. A sport területi kapcsolatrendszerének fejlesztésével összefüggő feladatok, gondoskodni kell a 6-14 éves korosztályt érintő komplex kistérségi táboroztatási program, az 50 éves és az a feletti korosztályt érintő kistérségi szenior sport program, valamint a komplex kistérségi szabadidősport program folytatásáról és továbbfejlesztéséről. Hatálybalépés: 2008. május 17. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 75. szám, (2008. május 16.) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A jogszabály száma és címe: 62/2008. (V. 29.) OGY határozat, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról A jogszabály lényege: Az Országgyűlés a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Hatálybalépés: 2008. május 30. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 79. szám, (2008. május 26.) A Nemzeti Tehetség Programról A jogszabály száma és címe: 78/2008. (VI. 13.) OGY határozat a Nemzeti Tehetség Programról A jogszabály lényege: Magyarország gazdasági kibontakozása az EU Lisszaboni Stratégiájával összhangban a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. A Magyar Országgyűlés szükségesnek tartja - a tehetségek felkutatásának és fejlesztésének segítésére, a Nemzeti Tehetség Program létrehozását; - a további források bevonása, hatékony felhasználása érdekében a Nemzeti Tehetség Alap létesítését; - a Nemzeti Tehetség Program működésének nyomon követése, segítése érdekében Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozását. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 1. a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum összetételére és feladatrendszerére vonatkozó javaslatát 2008. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, 2. dolgozza ki a Nemzeti Tehetség Programot, és szakmai egyeztetést követően 2008. szeptember 30ig terjessze az Országgyűlés elé, 3. a Nemzeti Tehetség Alap forrásrendszerére és működésére vonatkozó javaslatát a szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően 2008. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, 4. kétévente készítsen jelentést a Nemzeti Tehetség Program helyzetéről, a fejlesztés feladatairól. Hatálybalépés: 2008. június 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 87. szám, (2008. június 13.)

5

6

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa hírei "A romák részvétele a felsőoktatásban" A Jedlik Ányos kutatási program eddig elért eredményeit mutatták be "A romák részvétele a felsőoktatásban" című műhelybeszélgetésen, melynek moderátora dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos volt. A romák részvétele a felsőoktatásban címmel rendezték meg azt a műhelybeszélgetést, mely a Jedlik Ányos kutatási program esélyegyenlőséggel kapcsolatos továbbképzés eddigi eredményeiről számolt be. Dr. Kállai Ernő, a rendezvény nyitó előadásában elmondta, hogy a programnak köszönhetően az elmúlt években egyre több tanuló jelentkezett a felsőoktatási intézményekben olyan kurzusokra, melyek a roma kisebbség kultúráját, életét mutatják be. A romológiával foglalkozó tárgyak segíthetik a kisebbségi jogok és az esélyegyenlőség érvényesülését is a felsőoktatásban. A rendezvényen bemutatásra került a spanyol José Eugenio Abako Alcalde könyve is, Cigány gyerekek az iskolában címmel, mely a Nyitott Könyvműhely gondozásában jelent meg.

Az ombudsman első beszámolójának országgyűlési vitája Az országgyűlés 2008. május 26-án a kisebbségi biztos beszámolóját egyhangú 366 szavazattal elfogadta. A parlamenti vita lefolyásáról részletesen lásd: http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=38&p_izon=5015 Dr. Kállai Ernő ombudsman beszámolóját „A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről" címmel J/5015 számon tárgyalta az Országgyűlés. Bizottsági meghallgatásra öt esetben került sor. Az Oktatási és tudományos bizottság, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság valamint az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság általános vitára ajánlotta a beszámolót, amelyre 2008. május 21-én került sor a Parlamentben. Elöljáróban Dr. Kállai Ernő kisebbségi biztos néhány kérdéskört hangsúlyozottan kiemelve összefoglalta a tavalyi évet értékelő beszámolót. Az egyik ilyen kérdés a kisebbségi ombudsman hatáskörének bővítési igénye volt a hátrányos megkülönböztetés, vagy a képzés, és a mediáció terén - amely nagyban elősegítené a kisebbségi jogok érvényesítését. A bizottsági beszámolók során a képviselők részéről többször felmerültek olyan kérdések, amelyeket a kisebbségi biztos hatáskör hiányában nem vizsgálhat. A kisebbségi biztos szerint új, aktívabb ombudsmani szerepfelfogása szerint ki kell lépni a "Nádor utcai kisebbségvédelem bűvköréből". Mivel a panaszok döntő többsége a fővárosból érkezik, fontosnak tartotta megteremteni annak lehetőségét, hogy minden megyében a panaszosok személyesen is panaszt tehessenek. A panaszügyek és a hivatalból megkezdett vizsgálatok száma Kállai Ernő hivatalba lépése óta megnőtt, az érintett szervek pedig az eddiginél nagyobb, 85 százalékban fogadták el a kisebbségi ombudsman ajánlásait. A kisebbségi biztos szóvá tette azt is, hogy 18 évvel a rendszerváltás után a parlament még mindig nem döntött a kisebbségek országgyűlési képviseletének kérdésében, holott ezt jogszabályok rögzítik. A II. Kisebbségi Kerekasztalba tömörült 13 kisebbség kidolgozott egy olyan, minden kisebbség által elfogadott koncepciót, amelynek központi elve, hogy mind a 13 kisebbség számára reális esélyt adjon az országgyűlési képviselet megszerzésére. A koncepciót már megkapta az illetékes szakállamtitkár, de válasz még nem jött rá. A kisebbségi oktatás kérdéskörét - a csörögi esetet felidézve -, azért emelte ki a kisebbségi biztos, mert az önkormányzatok egy része nem szívesen társul olyan önkormányzatokkal, ahol sok cigány tanul, vagy tanulna. Itt az önkormányzati autonómia és a gyermekek ingyenes alapfokú oktatáshoz való joga közti ellenmondásra kell a parlamentnek megoldást találni. Kállai Ernő szerint elképzelhető lenne az is, hogy ha

az említett esetekben nincs lehetőség az oktatási kötelezettség teljesítésére, akkor a kistérséget A gyűlöletbeszéd problémája kapcsán a kisebbségi biztos szerint egyaránt szükség van a társadalmi fellépésre és a jogalkotási eszközökre. Ezzel kapcsolatban Kállai Ernő megjegyezte: sajnálatos módon nem tudta kifejteni a polgári törvénykönyvvel, illetve a büntető törvénykönyvvel kapcsolatos gyűlöletbeszéd elleni javaslatait. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár a kormány képviseletében elmondta, hogy a társadalom állapota szükségessé teszi a parlamenti biztosok ellenőrző funkcióját, ugyanakkor az országgyűlési biztosok a kormány munkáját is segítik, amikor felhívják a figyelmet az állami szervek működésének problematikus elemeire. Vezérszónoki hozzászólásában Teleki László, az MSZP képviselője, arról beszélt, hogy olyan légkört kell kialakítani, amelyben egy kisebbséghez tartozó ember jól érzi magát Magyarországon. Hozzátette: mind a magyarországi cigány, mind a más kisebbséghez tartozók "színt" jelentenek az országnak. Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy különösen az oktatás és a foglalkoztatás terén jelenik meg a cigányokat érintő diszkrimináció. Farkas Flórián fideszes vezérszónok hozzászólásában szintén a cigányság helyzetével foglalkozott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatóságok sokszor hátrányosan bánnak a cigányokkal, ezért üdvözlik a kisebbségi ombudsmannak a cigányság helyzetének orvoslására irányuló elképzeléseit, így azt a javaslatát, hogy a kormány kezdeményezze: jöjjön létre önálló romaügyi igazgatóság az Európai Unióban. Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka szerint az állampolgári jogokhoz hasonlóan a kisebbségi jogok megszerzéséért, ill. gyakorlásáért is meg kell küzdeniük az érintetteknek. "Nem hagyhatjuk sorsára a roma közösséget" - mondta a kereszténydemokrata képviselő, aki úgy vélte, hogy az államnak igenis van felelőssége, nem vonulhat ki bizonyos területekről, többek között az oktatás és a lakhatás biztosításából. A szónok úgy vélekedett, az igény mellett a magyar alkotmányos rendszerben lehetőség is van a kisebbségek kulturális autonómiájára, és törekedni kell a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtésére. Gusztos Péter SZDSZ-es vezérszónok szerint a kisebbségi biztos hivatala az elmúlt években sajátos konkurenciát kapott, mely „A nép ügyvédje program"-ban, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóságban jelenik meg. A képviselő szerint így jelentkezik is egy kis "elszívó hatás", de ez hosszú távon nem jelent hatásköri problémát. A kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatban elmondta, hogy álláspontja szerint itt egy igazi dilemmával állnak szemben, mert valamennyien szeretnék megoldani ezt a kérdést. Jó lenne, ha a kisebbségeknek parlamenti képviseletük lehetne, de komoly problémaként merül fel a mindenkori kormány stabilitáshoz szükséges parlamenti többség megteremtése, ha legkevesebb 13, de akár 20 kisebbségi képviselőt be kell illeszteni a magyar parlamenti rendszerbe. Emellett nehéz megfelelni a kisebbségek támasztotta kettős feltételrendszernek, mely szerint a kisebbségek képviselői a parlament teljes jogú tagjai legyenek, de eközben könnyített feltételekkel jussanak be. A képviselő hangsúlyozottan utalt a roma kisebbség szegregációjára az oktatási rendszerben, amit a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémájának nevezett. Véleménye szerint a magyar parlament "meglehetősen szégyenlősen" foglalkozik szegregáció problémával. A következő években egyre élesebbé válhat az ellentét kisebbség és többség között, ami akár erőszakos cselekményekhez is vezethet. Pettkó András, az MDF vezérszónoka kitért arra, hogy hiányzik a kisebbségi törvény hatálya alól a 13 nemzeti és etnikai kisebbségen túl a nem magyar állampolgárok sérelmére elkövetett hátrányos megkülönböztetés, illetve a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni fellépés lehetősége. A képviselő üdvözölte, hogy 15 év után ismét létrejött a II. Kisebbségi Kerekasztalt, valamint hogy a kisebbségi jogok biztosa újjáélesztette a civil szférával való kapcsolattartást is. Gusztos Péterhez hasonlóan kiemelte, hogy az oktatásügyben elsősorban az iskolák összevonása, bezárása és a szegregáció jelent problémát. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a nem európai uniós tagállamokban szerzett diplomák elismerése problémákat okoz. Göndör István (MSZP) szerint a kisebbségi lét olyan speciális helyzet, amit csak különleges szabályokkal lehet kezelni. A kérdés az, hogy a parlamenti többséget alkotók képesek-e engedményeket tenni annak

8

érdekében, hogy a kisebbségek megjelenjenek a parlamentben. A kisebbségek egy korábbi álláspontját felidézve azt mondta, hogy a 13 kisebbség számára fontosabb az, hogy beülhessenek a parlamenti patkóba, és ott elmondhassák a véleményüket, mint hogy szavazzanak. Teleki László (MSZP) emlékeztetett, hogy a parlamentnek van egy határozata, miszerint vissza fogják hozni azt a törvényi szabályozást, amely lehetővé teszi a kedvezményes mandátumok bevezetését. Ezzel kapcsolatban Farkas Flórián (Fidesz) megjegyezte, hogy a kormánypártok azt ígérték, támogatni fogják a kedvezményes mandátumról szóló javaslatot, majd később napirendre sem vették. Dr. Kállai Ernő ombudsman a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, örül, hogy felvetették a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését, és azt kérte, hogy legyen egy szándéknyilatkozat erről. Utalt arra, hogy részletes kidolgozott koncepció van a képviselet biztosítására, amelyet a mostani parlamenti rendszerben képzeltek el. Az ombudsman szerint az alkotmány sem zárja ki a kedvezményes mandátum bevezetését. A hatáskörbővítéssel kapcsolatban elmondta, hogy számos esetben nincs hatásköre vizsgálódni, például a média területén. Hatáskörének bővítése nem járna az egységes rendszer felborításával - folytatta -, mivel a magyar ombudsmani rendszer nem követi a skandináv modellt, így jelenleg is különböző hatásköreik vannak a biztosoknak. Törvényellenes a szociális segélyek közmunkához kötése Törvényellenes a monoki és a hozzá csatlakozott települési önkormányzatok azon döntése, mely szerint közmunkához kötik a segélyek kifizetését - állapította meg Dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vizsgálata. A dokumentum megnyitása új ablakban. Justitia Regnorum Fundamentum-díj Balogh Attilának Balogh Attila újságírót tüntette ki az idén a Justitia Regnorum Fundamentum-díjjal Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Az országgyűlési biztosok e díjat évente ítélik oda olyan személyeknek, akik az emberi és állampolgári jogok, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme, illetve az információs szabadság és az adatvédelem terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű eredményt értek el, vagy jelentősen hozzájárultak ilyen eredmény eléréséhez. Forrás: www.obh.hu

9

A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Németh Erika battonyai látogatása A Szerb Országos Önkormányzat elnöke, Alexov Ljubomir meghívására Battonyán tett látogatást 2008. június 25-én a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának vezetője. A Békés megyei városban Németh Erika főigazgató konzultációt folytatott a helyi szerb és román közösség képviselőivel, a kisebbségi önkormányzataik vezetőivel, valamint Battonya polgármesterével, dr. Karsai József országgyűlési képviselővel és Kreszta Trajánnal, a város alpolgármesterével, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata elnökével. Battonyai útja során Németh Erika látogatást tett a városban a közelmúltban átadott román nemzetiségi óvodában, amelynek szomszédságában az új általános iskola is épül. A beruházás megvalósításához az oktatási szaktárca nyújt költségvetési támogatást, Románia kormánya pedig a nemzetiségi intézmény berendezéséhez ígért támogatást. A battonyai román oktatási intézményekben tett látogatást követően a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója a helyi szerb nemzetiségi óvoda és iskola vezetőivel is tárgyalt. Battonyán e napokban rendezik meg a szerb anyanyelvi iskolai tábort. Az idei évben immár 17. alkalommal találkoznak itt magyarországi romániai és szerbiai diákok és pedagógusok. Az ifjúsági tábor megvalósításához a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány nyújtott költségvetési támogatást.

Látogatás Pécsett és Szegeden A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály a fejlesztéspolitika területén szeretne eredményeket elérni a kisebbségek tekintetében, ezért felvette a kapcsolatot a régiókkal. Ennek következményeként Németh Erika főigazgató asszony 2008. június 24-én tájékozódó megbeszélést folytatott a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökével Feigli Ferenc úrral, valamint a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatójával Márton György úrral. Valamint a Dél Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőjével. A találkozó célja: - közvetlen kapcsolatfelvétel, - tájékozódás a térségben élő kisebbségek pályázati aktivitásáról, lehetőségeikről - a partnerek figyelmének felkeltése a kisebbségpolitikai szempontokra - tájékozódás a jövőbeni lehetőségekről - kontakt személyek megnevezése a jövőbeni partneri együttműködés érdekében - esetleges konkrét ügyekben információkérés (Mecseknádasd) A Dél-Dunántúli RFT elnökével Feigli Ferenc úrral a megbeszélés első, markáns témája a hazai cigányság helyzetének megvitatása volt. Véleménye szerint a jelenlegi közmunka programok nem segítik a cigányság helyzetének javítását. A jövőben olyan programokat kellene működtetni, amelyeknek legalább 3 évre történő meghosszabbításával vissza lehetne vezetni a cigány embereket a munka világába. Ugyan az OCÖ delegált tagot a 19 fős Tanácsba, aki ennek ellenére nem vesz részt az üléseken. A Tanács ülései nyilvánosak, tehát minden érdeklődő - így a térségben élő kisebbségek képviselői is - részt vehetnek a munkában! Feigl úr tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy most készülnek el az elmúlt két év tapasztalatai és jelenleg kidolgozás alatt vannak a következő két évre vonatkozó akciótervek, melyek meghatározzák a regionális fejlesztések 2009-2010 évi irányait. Ezek az akciótervek, várhatóan augusztus folyamán kerülnek fel a honlapjukra, s a társadalmasítás keretében, mindenki elmondhatja a véleményét, kifejtheti javaslatait.

10

Lehetőségeket lát továbbá a határon átnyúló együttműködésekben. Elmondta, hogy a horvátok mindenben szeretnének együttműködni a Dél-Dunántúli Régióval (a legjobb lehetőségek a gyógyfürdők kapcsán kínálkoznak). Végezetül kölcsönösen tájékoztatták egymást a kontakt személyekről, akik a jövőben kapcsolatot tartanak az RFT és a Főosztály között. Megbeszélést folytattak még Márton György úrral is, aki a 300 főt foglalkoztató Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatójával. Márton úr arról a térségben futó programokról tájékoztatta NEKF-t. Ezek a ROP, TÁMOP, TIOP és az ESZA által meghirdetett pályázatok. A pályázatok, és azok eljárási rendjei mind nyilvános adatok, melyek a honlapjukon megtekinthetők. A beérkező véleményeket mind figyelembe veszik. Régiós szinten a Tervezési Bizottságokban vannak állandó civil meghívottak. Amennyiben a kisebbségek képviselő részt kívánnak venni a munkában, úgy erre nekik is lehetőségük van. A további kapcsolat érdekében megadták azon munkatársuk nevét, elérhetőségét, akivel rendszeres kapcsolatot tudnánk munkatársi szinten tartani. A jövőben a hazai kisebbségek tekintetében a következő teendők vannak: 1. Rendszeres kapcsolat tartás az Ügynökségek munkatársaival. Hírlevelünkben, illetve szokásos csatornáinkon keresztül folyamatosan fel kell hívni a kisebbségek figyelmét, a pályázati kiírásokra, lehetőségekre. 2. A következő két év akcióterveinek véleményezni lehetőségére szintén fel kell hívnunk, mind a Főosztály munkatársainak, mind a kisebbségi szereplőknek a figyelmét. 3. Végig kel gondolni azt a lehetőséget, miszerint a kormányzat nyisson egy külön forrást az önerő biztosítására. 4. Az NFÜ szakembereivel a már meglévő kapcsolatokon túl végig kell beszélni azon lehetőségeket, melyek beépíthetők a pályázati célokba a hazai kisebbségek érdekében. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőjét Balogh László urat hivatalomban fogadtam június 25-én. A megbeszélésen a fentieknek megfelelően Balogh úr is tájékoztatott az általa vezetett munkaszervezet tevékenységéről, itt 134 fő dolgozik, a régió 25 kistérségéből 5 hátrányos helyzetű. A helyzet jellemzőjeként leszögezte, hogy mind a kompetencia, mind a tudás kisebb a hátrányos helyzetű régiókban és ebből már most az látszik, hogy a pályázatok nem hogy segítik a felzárkózást, épp ellenkezőleg: tovább mélyítik a szakadékot. Maga a pályáztatás rendszere ugyan átlátható, tisztességes, de sajnos a fentiek miatt nem igazságos. Ő is, lehetőségként, a régióban élő kisebbségek számára a határon átnyúló programokban történő részvételt látja lehetséges megoldásnak. Szintén felhívta a figyelmet a most készülő Akciótervekre és azok véleményezésére. Németh Erika főigazgató a közeljövőben tervezi az Észak Alföldi Régió és az Észak Magyarországi Régió felkeresését és fontosnak tartja rendszeres munkakapcsolat elindítását, valamint az akciótervek társadalmi vitára bocsátásáig átfogó képet kell kialakítani a Regionális Fejlesztési Tanácsok és Ügynökségek munkájáról.

Még lehet pályázni a kisebbségi koordinációs és intervenciós keretre Még lehet pályázni a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága kisebbségi célú pályázatára. A kisebbségi koordinációs és intervenciós támogatásokkal kapcsolatos pályázati felhívás és adatlap a honlapunkon elérhető. A kérelmek kizárólag pályázati adatlapon nyújthatók be. Az intervenciós kérelmek előterjesztésére, a rendelkezésre álló keretösszeg folyamatos felhasználása függvényében, legkésőbb 2008. november 15-éig van lehetőség. Pályázati adatlap az alábbi helyen tölthető el: http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&sub_category=157 Forrás: www.nek.gov.hu

11

HAZAI HÍREK Sólyom: támogatni kell a kisebbségeket A kulturális nemzet fogalmát szeretné elfogadottá tenni Sólyom László, aki szerint minden kisebbségnek jár a támogatás. A köztársasági elnök, aki a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban nyilatkozott magyar újságíróknak vasárnap programja zárásaként, észt, finn és orosz kollégájával részt vett a finnugor népek V. világkongresszusán. Az államalkotó három finnugor nemzet államfője vasárnap felavatták a "barátság fáját": a város központjában álló, fémből készült, fa alakú alkotás minden ága egy-egy finnugor népet, népcsoportot jelképez. Kérdésre válaszolva elmondta: a négy elnök azért volt jelen a tanácskozáson, hogy politikai súlyával támogatást nyújtson. A világkongresszus szombat esti hivatalos megnyitóján elmondott beszédében felvetett problémákat, és ezt a résztvevők jól fogadták. Sólyom László szombaton úgy fogalmazott, hogy a kultúraváltás elkerülhetetlen. A kérdés az, hogy hogyan tudják ezt megoldani a kis népek úgy, hogy ne legyen belőle kultúravesztés - mondta az államfő, hangsúlyozva, hogy a kulturális sokféleséget értékként akarja megőrizni a világ, és a finnugor világmozgalomnak támaszul kell szolgálnia a kis népek nehéz teendőihez. Utalt arra, hogy "a Magyarországon kívül élő többmilliós nemzetrészeinket tekintve szintén a beolvadás, a nyelvvesztés rémével nézünk szembe, szintén átéljük a kisebbségi, s ezen belül még inkább a szórványlét nehézségeit". Számunkra is alapvető kérdés az anyanyelvi iskoláztatás, az anyanyelv használata a hivatalokban és bíróságokon; általában a kisebbségi nyelv és a többségi államnyelv tudásának, tanításának és használatának viszonya. Úgy ítéli meg, hogy a hasonló problémával küszködő finnugor népek javát is szolgálhatják azok a magyar erőfeszítések, amelyek a kisebbségi jogok kollektív jogként való elismerését célozzák a nemzetközi jogban és az Európai Unióban. E téren bíztató fejleménynek tekinti Sólyom László, hogy az EU-orosz párbeszéd szerves része lett a finnugor kisebbségek helyzete. Az államfő vasárnapi nyilatkozatában rámutatott: minden kisebbségnek jár a támogatás. A különbséget abban látja, hogy a magyaroknak van egy anyaországa, amelyre támaszkodhat, amely védi őket. Az oroszországi finnugoroknak viszont nincs ilyen, "ezért jó, hogy mögöttük vagyunk, most már az Európai Unióban is". Szerencsés dolognak tartja Sólyom László azt is, hogy a finnugor kérdés évek óta része az orosz-magyar kapcsolatoknak. Az észt elnök szombat esti beszédről szólva úgy vélte, hogy Toomas Hendrik Ilves nyilván abban a szellemben beszélt, amely az orosz-észt viszony jellemzi. Dmitrij Medvegyev orosz elnök beszédének fényében azonban Sólyom Lászlót meglepte Konsztantyin Koszacsovnak, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottsága elnökének heves reagálása. "Nyilván az orosz politikai életben is különböző irányzatok vannak" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy ő maga a határon túli magyarok kifejezést nem szokta használni, hanem a magyar nemzet Magyarországon kívül élő részei kifejezést. Nagyon fontosnak tartja, hogy a kulturális nemzet fogalmát szeretné elfogadottá tenni. Abban pedig mindegy, hogy ki milyen állampolgár és hol él, a saját identitása, a magyar nemzethez való tartozása a lényeg - mondta Sólyom László. Forrás: Híradó.hu

12

Szili Katalin: legyen párbeszéd az önkormányzati rendszerről Az önkormányzati rendszer felülvizsgálatáról folytatandó, párthovatartozástól független párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke pénteken a Megyei Jogú Városok Szövetsége éves közgyűlésén a Tolna megyei Tengelicen. Kívánatos cél, hogy legyen párbeszéd a polgármesterek, a kormányzat és a politikai aktorok között arról, hogy távlatosan milyen önkormányzati rendszert szeretnénk kialakítani - mondta Szili Katalin. Végérvényesen pontot kellene tenni azoknak a vitáknak a végére, amelyek a régió, a megye, a kistérségek, a helyi települési önkormányzatok szerepéről szólnak tette hozzá. Hangsúlyozta: meg kell teremteni a fejlesztésekkel kapcsolatos rendszert, a decentralizált szervek szerepének egyensúlyát. A parlament elnöke az önkormányzati rendszer felülvizsgálatának kérdését szorosan összekapcsolta az önkormányzatok működéséhez szükséges államháztartási reform megfogalmazásával, a központi kormányzat és a dekoncentrált állami szervek egyensúlyának megteremtésével. Úgy vélte, az önkormányzati rendszer megerősítéséhez finomításra van szükség az államháztartáson belül. Miközben megállapította, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszak alatt az önkormányzati rendszer kiállta a próbát, megfogalmazta a hiányosságokat is, többek között a közigazgatás széttagoltságát, koordinálatlanságát. Szili Katalin legfontosabb problémaként a rendszer kohézióját biztosítani képes középszint hiányát jelölte meg. Leszögezte: nem megyeellenes és a regionális rendszer számára nem földrajzi kérdés, hanem tartalmi. A házelnök előadását követő hozzászólások során Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere úgy vélte: "ezerszer megfogalmazott tézisek" ezek, amelyek megvalósítása mindig ellenállásba ütközött, csak lényegtelen dolgokban tudtak megállapodni. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke leszögezte: mindaddig nem történik változás, amíg az önkormányzati és parlamenti választási ciklusok együttmozgását nem sikerül megszakítani. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere csatlakozott Kósa Lajos véleményéhez, mint mondta, erre most van a legjobb alkalom. Javasolta, hogy kétszer ötéves ciklusra bízzák meg az önkormányzatokat. Közbevetőleg megjegyezte: most egyetértésre lehetne jutni, mivel nem valószínű, hogy 2010-ben a szocialisták "agyon fogják magukat nyerni". Ezzel kapcsolatban az MTI megkérdezte Szili Katalin véleményét. "Érdekes felvetés volt, számomra is új. Azt gondolom, hogyha ezt a Megyei Jogú Városok Szövetsége kezdeményezi, biztosan lesz visszhangja - válaszolta a parlament elnöke. A közgyűlés az Állami Számvevőszék főigazgatójának előadásával folytatódott a megyei jogú városok gazdálkodásának tapasztalatairól. Szombaton elnöki beszámolót, a 2007. évi pénzügyi jelentést és a 2008. évi gazdálkodás előterjesztését hallgatják meg a polgármesterek. Forrás: MTI

Törvénymódosítás az esélyegyenlőség növeléséért A Parlament által elfogadott törvénymódosítás megteremti a jogi kereteket ahhoz, hogy minden gyermek, minden tanuló lehetőséget kapjon a sikeres iskolakezdéshez és az iskola sikeres befejezéséhez – tudatta az OBJEKTÍV Hírügynökséggel az OKM sajtóirodája. A törvénymódosítás alapján új többcélú intézmény létrehozására nyílik lehetőség azokon a településeken ahol az alacsony gyermeklétszám miatt nincs lehetőség önálló bölcsődei csoport, önálló óvodai csoport kialakítására. Az új intézmény az egységes óvoda-bölcsőde, amely befogadhatja az óvodás gyermekek mellett a két évesnél idősebb bölcsődés korú gyermekeket is. A sikeres iskolakezdés előfeltétele, hogy a gyermek minél hosszabb ideig óvodába járjon. A gyakorlat azt

13

igazolja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, az átlagosnál szegényebb szociális helyzetben lévő családokból, ahol a szülők iskolázottsága is alacsony a gyermekek nem, vagy csak rövid ideig járnak az óvodába. A javaslat bevezeti az óvodáztatási segélyt, amelyre akkor válik jogosulttá a szülő, ha halmozottan hátrányos helyzetű gyermekét három vagy négy éves korában beíratja az óvodába. Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kaptak azok az esetek, amikor a tanuló erőszakos magatartása megzavarta az iskola életét, lehetetlenné tette tanulótársai részére a nyugodt tanulást. Az új rendelkezések alapján a szülő kötelezhető arra, hogy ilyen esetben vigye el gyermekét az iskolapszichológushoz és vegye igénybe gyermeke a részére ajánlott fejlesztő foglalkozásokat. A törvénymódosítás nem érintette az iskoláknak azt a jogát és kötelezettségét, hogy indokolt esetben kérje a családvédelemmel foglalkozó szervek, a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek, legsúlyosabb esetben az ügyészség, a rendőrség segítségét. Az elmúlt évben nem egy esetben okozott problémát, hogy meghatározott településen nem biztosítják az óvodai szolgáltatás igénybevételét, illetve nincs olyan általános iskola, amely ellátná az úgynevezett kötelező felvételi feladatokat. Az Oktatási Hivatal arra kap felhatalmazást a törvényben, hogy kijelölje azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amelyik nem tagadhatja meg a gyermek, illetve a tanuló felvételét. A kijelölés költségeit annak az önkormányzatnak kell megfizetnie, amelyik nem gondoskodott az óvodai nevelés, illetve az iskolai oktatás megszervezéséről. Az Oktatási Hivatal megállapíthatja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét, ha hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ilyen döntést a Hivatal a szülő kérelmére hozhat. A javaslat elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt arra, hogy meghozza azokat a szükséges intézkedéseket, megalkossa azt a rendeletet, amely biztosítja, hogy azok a pedagógusok, akik átlagon felüli teljesítményt nyújtanak nagyobb jövedelemre tegyenek szert. Ugyancsak a Kormány szabályozhatja a törvény új felhatalmazása alapján a pályakezdő pedagógusok átlagostól eltérő díjazását. Forrás: Objektívhír.hu

A közmunkaprogramokat támogatja a kormány Hárompontos segélyezési csomagot készít a kormány az állástalanok segítésére. Első pontként arra ösztönöznék az önkormányzatokat, hogy a forrásaikat segélyezés helyett közmunkaprogramokra fordítsák. A munkanélküliek csak akkor kaphatnának segélyt, ha képzésen vesznek részt. A dobogókői MSZP-tanácskozás fő kérdése a szociális rendszer átalakítása volt, ezen belül is elsősorban a szociális segélyezés rendszerének szükséges korrekciója. Általános egyetértés volt abban, hogy érdemi pontokon szükséges módosítani a szociális segélyezési rendszert - összegezte a megbeszélést Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy három javaslatot fogadtak el. Segély helyett közmunkaprogram? Az első szerint a pénzügyi támogatások átalakításával arra kell ösztönözni az önkormányzatokat, hogy a rendelkezésre álló forrásokat segélyezés helyett közmunkaprogramokra fordítsák. Gyurcsány Ferenc kiemelte: az önkormányzatok a szabályozás miatt jelenleg abban érdekeltek, hogy az egyszerűbb utat válasszák és segélyt adjanak a közmunkaprogramok szervezése helyett. A cél, hogy a segélyezettek találjanak munkát a közfoglalkoztatásban. Képzésért segély A második elképzelés alapján a fiatal munkanélküliek csak akkor kaphatnának segélyt, ha képzésen vesznek részt. A segélyezettek negyven százaléka tizen- és huszonéves, számukra kötelező lenne a

14

képzés, ha szociális segélyt szeretnének. Ez jelentheti az általános iskola befejezését éppúgy, mint a szakmatanulást - tette hozzá Gyurcsány Ferenc. A harmadik pont szerint a minimálbér és a segély legmagasabb összegét távolítani kell egymástól. Így az érintetteknek érdemesebb lesz inkább munkát találni a segély helyett - mondta a miniszterelnök. Ennek két módja van: vagy a minimálbért elemik, vagy a segély összegét csökkentik. Hogy a kormány melyik megoldást támogatja, nem derült ki a miniszterelnök beszédéből. Megvan rá a pénz A három javaslatot nyáron dolgozzák ki részletesen, ősszel dönthet róluk a kormány, illetve a parlament. Gyurcsány Ferenc azt mondta, az elképzelések megvalósításához nem lesz szükség további forrásokra, az Új Magyarország Fejlesztési Terv erre szánt pénzeit lehet majd felhasználni. Az elképzelésekről konzultálnak majd a szociális szakma képviselőivel, a társadalmi partnerekkel és az önkormányzatokkal is. A miniszterelnök szerint személyre, családra szóló egyedi szolgáltatásokat kell nyújtani az álláskeresőknek, és erre képessé kell tenni a családsegító szolgálatokat és a munkaügyi központokat. Mint elhangzott, a világban több hasonló modell van, egyebek mellett a mexikói és a brit. Egyre több pénz közmunkára Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta: jelenleg tízszer annyi állami pénz jut közmunkára, mint 2000 és 2002 között, és az összeg évről-évre emelkedik. Ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb intézkedés szerinte az, hogy a kiemelt nagyberuházásoknál a foglalkoztatottak tíz százalékának hátrányos helyzetűnek kell lennie, vagy hátrányos helyzetű térségből kell érkeznie. Gyurcsány Ferenc pénteken a találkozó előtt arról beszélt, hogy a szociális tárca a tervek szerint negyedévente 120 óra "valódi munkát" biztosítana az állástalanoknak. Ez nem jelenti azt, hogy a segélyért dolgozni kell, hiszen az új rendszer munkaviszonyt jelentene. Az elképzelések szerint a munkát nem feltétlenül az önkormányzatok biztosítanák, magáncégeket is bevonnának a programba. Adókedvezményben is gondolkodnak A kormányfő arról is beszélt, hogy egyszerűbb adórendszerre, kevesebb adókedvezményre van szükség Magyarországon. Bejelentette, hogy a kormány átfogó gazdasági egyeztető fórumot hoz létre, a kormányönkormányzat egyeztető fórum mintájára. A fórum célja, hogy konzultációt biztosítson a gazdasági élet, az üzleti szféra szereplői és a kormány között. A pénteki kormányzati egyeztetés ebben a hónapban már a második volt: legutóbb június 10-én és 11-én egyeztetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, szocialista pártelnök az MSZP elnökségével, parlamenti frakcióvezetésével, a kormánytagokkal és az államtitkárokkal. A találkozó szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlott az egyik dobogókői szállodában. A politikusokat teljesen elzárták az újságírók elől, a sajtó munkatársai csak egy külön épületben dolgozhattak. Forrás: MTI

Magyar elnöke lett az ENSZ kisebbségi fórumának Mohácsi Viktória (SZDSZ) európai parlamenti képviselőt nevezte ki az újonnan létrehozott Kisebbségi Fórum első elnökévé az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa - jelentette be a képviselő asszony brüsszeli közleményben pénteken. A Kisebbségi Fórum megalakításáról a tanács tavaly hozott határozatot. A testület célja, hogy lehetőséget biztosítson a párbeszéd elősegítésére és az együttműködésre a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos kérdésekben. Az első ülésre 2008. szeptember 4-5-én kerül sor. Forrás: MTI

15

Vannak-e közigazgatási hivatalok? Alkotmánysértő a regionális közigazgatási hivatalok felállítása - mondta ki tavaly az AB. A pártok közti megegyezés hiányában viszont ma senki nem tudja, hol legyenek a hivatalok. Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly ősszel állapította meg, hogy az önkormányzati törvénynek a közigazgatási hivatalok felállításáról rendelkező pontját alkotmányellenesen módosították, ezért azt idén június végi hatállyal megsemmisítették. Egyes szakértők úgy vélik, hogy júliustól, tehát az e szerveket alapító rendelkezés hatályon kívül helyezésének időpontjától kezdve a hivatalok jogilag nem is léteznek. Kormányzati források viszont állítják: miután a döntés a feladat- és hatásköröket nem érintette, a munka zavartalanul folytatódhat. A hivatalok dolga egyebek mellett a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete és a területi államigazgatási szervek ellenőrzése. Emellett itt bírálják el számos elsőfokú közigazgatási határozat például az építési engedélyek vagy a szociális segélyek, illetve a helyhatóság által kiszabott bírságok ellen benyújtott fellebbezéseket. E hivatalok nélkül leállnának az örökbefogadási és az állampolgársági ügyek, s külföldiek sem vásárolhatnának Magyarországon ingatlant. Miután évente legalább nyolcvankilencvenezer különféle hatósági döntésről van szó, az intézmény léte korántsem jogelméleti kérdés. "A közigazgatási hivatalok államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szervek" - így szól a már csak néhány hétig hatályos passzus. A korábbi szabályozás még fővárosi és megyei hivatalokról szólt, ám azt 2006-ban feles törvénnyel módosították, utat nyitva a regionális átszervezés előtt: tavaly januártól a korábbi fővárosi és tizenkilenc megyei közigazgatási hivatal helyett hét regionális hivatal, illetve - Pest megye kivételével - megyei kirendeltségek működnek. Ezt a rendelkezést az alkotmánybírák azért kifogásolták, mert az önkormányzati törvény megváltoztatásához a képviselők kétharmadának támogatására van szükség. Az ellenzék már a tervezet benyújtásakor jelezte aggályait, ám a kabinet arra hivatkozott, hogy egy ugyancsak 2006-ban elfogadott alkotmánymódosítás szerint államigazgatási szervek elnevezésének korrekciójához elég az egyszerű többség. Ezzel szemben az AB úgy látta, hogy a hivataloknak ezúttal nemcsak a neve változott, hanem a hatásköre is, ez pedig önkormányzati jogokat érinthet, tehát a jogszabályt csak minősített többséggel módosíthatták volna. Az AB kimondta azt is: "mivel a regionális közigazgatási hivatalok létrehozása, illetőleg létrehozásuk törvényi alapjainak megteremtése 2/3-os többséggel elfogadott törvényi szabályozást igényelt volna", a hivatalok működéséről szóló kormányrendelet szintén semmis. Így július 1-jétől a hivatalok léte kétszeresen is kérdéses: attól kezdve az önkormányzati törvényben nem marad rendelkezés e szervek státusáról, és hiányzik a működésükről szóló jogszabály is. Ez utóbbit a kormány könynyen pótolhatja, hiszen több mint három hete van egy új rendelet kibocsátására. Az AB-határozat indoklásában meghatározott feltételeknek is eleget tehetnek azzal, ha a regionális hivatalok helyett - amelyek felállítása elől a parlament feles többséggel bontotta le a törvényi gátakat - egyszerűen visszaállítják a megyei és a fővárosi hivatalokat. De ezzel még nem teremtik meg azt a "2/3-os többséggel elfogadott törvényi szabályozást", amely e szervezetek létének alapja lenne. Így elég abszurd a helyzet, mert egyes vélemények szerint előfordulhat, hogy valaki az önkormányzati törvényre hivatkozva - például egy perben - akár a közigazgatási hivatalok létét is kétségbe vonja. Az "intézményesítő szabály" hiánya a szervet önmagában nem teszi nem létezővé, hiszen a hatásköreit számos törvény tartalmazza - állítják mások. Azt azonban senki nem vitatja, hogy az állapot tarthatatlan. A kabinet azonban önmaga nehezen tud jó megoldást találni - hívják fel a figyelmet egy új szempontra -, mert júliustól hiányzik a hivatalok felállításának jogalapja, ezért a működésükről szóló új kormányrendeletet sem lesz mire építeni. Tehát akár megtartják a jelenlegi regionális hivatalokat, akár visszatérnek a korábbi megyei szervezeti rendszerhez, mindkét megoldás támadható. A kormány a tavaszi parlamenti ülésszak legvégéig keresi a konszenzus lehetőségét, ám ha nincs megegyezés, "kényszerpálya alakul ki, amelyre a kormány alkotmányos megoldást kell hogy találjon" közölték kérdésünkre az Önkormányzati Minisztériumban. Állítják, hogy minden helyzetre kész szakmai alternatívával rendelkeznek, a további részletekről azonban egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Azt azonban hangsúlyozzák: senkinek nem lehet érdeke, hogy a hivatalok működését ellehetetlenítse. Forrás: Népszabadság

16

Egységes lesz a közigazgatási informatika Az év végére elkészülnek az elektronikus közigazgatási szolgáltatások továbbfejlesztését szolgáló szabványok, követelmények és módszertani útmutatók. Az így létrejövő keretrendszer alkalmazása további döntés nyomán - 140 közigazgatási intézmény számára válhat kötelezővé az informatikai fejlesztések során. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai Központja által vezetett konzorcium nyerte az elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítására kiírt, nettó 641 millió forint értékű közbeszerzési eljárást - közölte pénteken Baja Ferenc közigazgatási informatikáért felelős kormánybiztos és Bálint Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának Főigazgatója. Az év végére lezárul a projekt A pályázat dokumentációját hatan vették fel, végül azonban csak egy jelentkező adott le pályamunkát. A nyertes konzorcium tagja még a szabványtárat elkészítő CompLex Kiadó Kft., a projektvezetésért és a minőségbiztosításért felelős Hendra Kft., a biztonsági előírásokat kidolgozó HunGuard Kft., a projektmenedzsment-módszertant kidolgozó, valamint a tesztkörnyezetet biztosító Kopint-Datorg Zrt., továbbá az interoperabilitási és biztonsági követelményeket elkészítő Stratis Kft. A projekt befejezésének határideje 2008. december 31. A kiemelt projekt támogatási szerződését aláírták, fejlesztéseit 897 millió forint európai uniós és hazai társfinanszírozásban hajtják végre. A fejlesztés kedvezményezettje a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Államtitkársága. Kiemelt cél a rendszerek átjárhatósága Az E-kormányzat 2005 stratégia céljai - az EU által meghatározott 20 leggyakrabban használt elektronikus közigazgatási szolgáltatás kifejlesztése - Magyarországon 2005 végére jó színvonalon megvalósult. A rendszerek azonban nem tették lehetővé a további fejlődést, a vizsgálatok szerint azért, mert a hiányzott a különböző ágazati rendszerek közötti interoperatibilitás. Ezért az i2010 nevű eközigazgatási stratégia kiemelt célként kezelni a rendszerek között interoperatibilitás fejlesztését. Alapvető feladat, hogy az elektronikus közszolgáltatásokhoz szabványokat, keretrendszereket, módszertani útmutatókat és eljárásrendeket dolgozzanak ki, amelyek alkalmazása egy további döntés nyomán kötelezővé válhat a közigazgatási informatikai fejlesztéseket megvalósító mintegy 140 intézménynek. A keretrendszer legalább 2000 önkormányzat számára is útmutatóként szolgálhat. Az Államreform operatív program „Elektronikus közigazgatási keretrendszer kialakítása" kiemelt projektjében kidolgozott szabványokat egy, az összes fejlesztő által elérhető szabványtárban teszik majd közzé. Mivel a későbbi projektek résztvevőinek alkalmazniuk kell az e-közigazgatási keretrendszer előírásait, ezért a projektmenedzsment-módszertan és a szakmai monitoringrendszer kialakítása is a projekt részét képezi. A projektről részletes információkat olvashat az Elektronikuskormányzat-központ háttéranyagában. Forrás: Magyarország.hu

Lépj egyet előre program, újabb szakasz: csaknem 15 ezer támogatott Már csaknem 15 ezren nyertek el támogatást a Lépj egyet előre program újabb, az idén januárban indított szakaszában, a program összesen 22 ezer személy ingyenes képzését finanszírozza - tájékoztatták a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál az MTI-t. A további 7 ezer képzési helyre több mint 20 ezer jelentkező közül választják ki azokat, akik részt vehetnek a programban. Számít a jelentkezések beérkezési sorrendje, illetve az, hogy milyen szakmát választ a jelentkező. A képzéseket az első szakaszhoz hasonlóan csak olyan szakmáknál támogatják, amelyekre szükség van az adott régióban. Több szakmára, így például élelmiszer- és vegyiáru-eladóra, szociális gondozóra,

17

ápolóra, biztonsági őrre, takarítóra, kereskedőre, nehézgépkezelőre már eddig is annyi volt a jelentkező szinte az összes régióban, hogy ezekre nem vesznek fel újabb támogatottakat. Ugyanakkor több más szakmára az egész országban alig van jelentkező. Ilyen például a hegesztő, a kőműves, az ácsállványozó, a forgácsoló. Ezekre a szakmákra országszerte további támogatások nyerhetők el. A Lépj egyet előre program első szakaszában 2006 februárja és 2007 vége között 15.661, döntő részben szakképzetlen személy jutott ingyenesen az adott térség munkaerőpiacán keresett szakmához. Az első szakaszhoz 4,8 milliárd forintot használtak fel, a jelenlegi újabb szakaszra a következő két évben 10,6 milliárd forint fordítható. A tervek szerint a második szakasz keretében 22 ezren szerezhetnek a munkaerőpiacon keresett szakképesítést. A program mindkét szakaszának finanszírozásában szerepet vállalt az Európai Unió. A jelenlegi második szakasz külön is ösztönzi a csak nyolc általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezőket a szakmai vagy felzárkóztató képzését. Az ilyen képzettségi szintnél minden 150 órányi tanfolyami idő után a minimálbér nagyságú ösztöndíjban részesülhetnek a jelentkezők. Ez anyagi alapot ad arra, hogy alkalmi munka helyett a tanfolyamon vegyenek részt. Azok, akik az alapfokú iskolánál magasabb végzettséggel rendelkeznek, csak a tanfolyamok végén, sikeres vizsga esetén jogosultak az ösztöndíjra. A második szakaszban olyan, szakképzettséggel már rendelkező személyek is jelentkezhetnek, akiknek a szakmája elavult, ezért piacképesebb szakmát szeretnének elsajátítani. Felsőfokú végzettségűek képzését viszont a program nem támogatja. A képzésekre a tanfolyamokat szervező képző intézményeknél lehetett jelentkezni, a jelentkezéseket ezek az intézmények juttatták el a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz. A program tanfolyamai általában azért sikeresebbek a többi képzésnél, mert egyrészt a jelentkezés nem követel meg bonyolult adminisztrációt, másrészt a szervezők az átlagosnál jobban igazodnak a résztvevők időbeosztási és egyéb igényeihez. Forrás: MTI

Kiss Péter: erősíteni kell a szakképzést Magyarországon a vállalkozások 11 százaléka nem talál megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerőt, s ha ez a helyzet megváltozna, 7 százalékponttal nőhetne a foglalkoztatottság mértéke mondta Kiss Péter. A kancelláriaminiszter szerint vissza kell adni a fizikai szakmák társadalmi megbecsülését. A kancelláriaminiszter szerint Magyarországon jelenleg a vállalkozások 11 százaléka nem talál megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkaerőt, s ha ez a helyzet megváltozna, 7 százalékponttal nőhetne a foglalkoztatottság mértéke. Kiss Péter erről a szakképzési évadzárón beszélt csütörtökön a Parlamentben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a Miniszterelnöki Hivatallal (MeH) közösen rendezte a szakképzési évadzárót azért, hogy hozzájáruljanak a fizikai szakmák társadalmi megbecsültségének javításához, és népszerűsítsék a szakmunkáspálya-modellt. A rendezvényen Kiss Péter kancelláriaminiszter és Parragh László, az MKIK elnöke emléklapokat adott át a 15 szakmában megrendezett Szakma Kiváló Tanulója országos verseny helyezettjeinek és felkészítő tanáraiknak. A miniszter elmondta: az ország versenyképessége szempontjából egyre nagyobb jelentősége van a szakképzésnek, amelybe - a munkaerő- piaci igényeknek megfelelő képzés érdekében - bevonták a gazdaság szereplőit is. Parragh László elmondta, hogy a kamara által rendezett szakmunkás tanulmányi versenyen az idén 15 szakmában 145 tanuló versengett mintegy 66 szakképző iskolából. A Szakma Kiváló Tanulója verseny

18

döntőjét, a Szakma Sztár Fesztivált mintegy 10 ezren keresték fel. A versenyt további kilenc szakmával bővítve jövőre is megrendezi a kamara. Forrás: MTI

Közös kulturális intézetet alapítottak a V4-ek A csehországi Olmützben 2012-re készül el a Visegrádi Négyek közös kulturális intézete, amelynek alapításáról pénteken állapodtak meg a V4-ek kulturális minisztereinek találkozóján. Közös kulturális intézetet alapítottak Visegrádi Fórum néven a V4-ek; az erről szóló dokumentumot a négy ország kulturális minisztereinek találkozóján, pénteken a csehországi Olmützben írták alá - közölte a magyar szaktárcát képviselő Csák Ferenc. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára elmondta, a Visegrádi Fórum, vagyis a közös kulturális intézet feladata lesz, hogy a négy ország történelmi és kulturális örökségét, valamint kortárs művészetét bemutassa. Az intézet székhelye Olmützben lesz, és 2012-re készül el, de az ünnepélyes megnyitót 2013-ban tartják, akkor, amikor Csehország az Európai Unió soros elnöke lesz. A tanácskozáson átadták a plzeni Nemzetközi Fesztiválszínháznak a Visegrád-díjat, mivel a színház vállalt feladatához méltóan folyamatosan bemutatja a V4-ek országainak színpadi repertoárját, beleértve a kortárs szerzőket is. Növekedhet a visegrádi alap költségvetése Csák Ferenc tájékoztatása szerint az olmützi találkozón tárgyaltak Gyurcsány Ferenc kormányfő azon javaslatáról, hogy növeljék a Nemzetközi Visegrád Alap költségvetését. Ez azért lenne fontos, hogy jusson támogatás mind a négy országban és a szomszédos államokban működő, állami feladatokat átvállaló civil szervezeteknek. Az alap költségvetésének emelésével növelhető lenne a Kelet- és NyugatBalkánról, valamint Kelet-Európából a visegrádi országokba érkező ösztöndíjasok létszáma is - jegyezte meg az államtitkár. A spanyolok felé nyitnak a visegrádiak Az olmützi találkozón a résztvevők támogatták azt a cseh javaslatot, hogy a V4-ek vegyék föl a kapcsolatot a spanyol nyelvterület országaival. A magyar kulturális tárca a nyitás mellett van, mert amúgy is szándékában áll oktatási és kulturális szakdiplomatát küldeni Spanyolországba mondta el az államtitkár. Forrás: MTI

Júniusban ülésezett a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság Június 10-én Pozsonyban, a Külügyminisztérium épületében került sor a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság VIII. ülésére. Az ülésen a szlovák-magyar viszony áttekintésén túl a pilisszentkereszti Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, a Pilisi Szlovákok Egyesülete, valamint Regionális Kulturális Központ ügye is szóba került. További fontos egyeztetési pont volt a két ország közös uniós pályázatai a turistaforgalom élénkítése érdekében. Már a legutóbbi egyeztetésen szó volt a két ország busz- és vonatmenetrendjének összehangolásáról. Sem Szlovákia, sem pedig Magyarország nem gyengíti a jövőben a területén élő kisebbségek jogait és a fennálló satus quot. Mindezt a Szlovák-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság pozsonyi ülésén résztvevő

19

szakértők szögezték le. A vegyesbizottság szlovákiai társelnöke Miroslav Mojžita, magyarországi pedig Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Sikernek könyvelték el, hogy a Szlovák Köztársaság megoldást talált a Pátria Rádió sugárzásával kapcsolatos jelenlegi problémákra, a Magyar Köztársaság pedig a pilisszentkereszti Szlovák Ház körüli gondokat fogja orvosolni. A vegyes bizottság egyúttal értékelte a 2003-ban a nemzetiségek kölcsönös támogatásáról kötött 14 pontos megállapodás betartását a kultúra területén. Az elfogadott értékelés szerint a kölcsönös támogatás lehetőségét mindkét fél intenzíven kihasználja. Ugyanakkor a szlovák fél arra kéri magyar partnerét, hogy Magyarország ne részesítse individuális szociális támogatásban a Szlovákiában élő magyar kisebbséget, továbbá azt szeretné, ha a magyar oldalról érkező, a művelődésre és az oktatásra szánt támogatás az eddigi gyakorlattól eltérően személyre szabottabban történne. A szlovák-magyar vegyes bizottság a két ország közti, a jószomszédi kapcsolatokról és az együttműködésről szóló megállapodás értelmében jött létre 1995 márciusában. Forrás: Felvidék.ma

100 tehetséges kisdiák utazik Szlovákiába az OKM támogatásával „Kodály álma, hogy legyen a zene mindenkié, a gyermekek és a kórusok által valósulhat meg leginkább" mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter, aki személyesen kívánt jó utat az Andor Ilona ÉnekZenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola kórusának, amely három napos tanulmánykirándulásra indult Szlovákiába. 100 fős gyermekkórus a tárca Kodály országa című rendezvénysorozatán nyerte el a lehetőséget arra, hogy felkeressék Kodály Zoltán életének fontos helyszíneit. Tíz hazai és egy szlovákiai magyar városban járt a Kodály országa című rendezvénysorozat 2007. október 13. és december 1. között. Kecskeméten, Szolnokon, Sopronban, Győrött, Pécsett, Szegeden, Nyíregyházán, Miskolcon, Galántán, Székesfehérváron és Budapesten 46 együttes csaknem 1600 fellépője tett meg mindent azért, hogy megvalósuljon Kodály Zoltán álma: „Legyen a zene mindenkié!" A rendezvénysorozat záróállomásán a fellépő kórusok között kisorsolták azt a három napos utat, amelynek résztvevői Kodály életútjának fontosabb állomásait keresik fel a Felvidéken. A szerencse az Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Iskola diákjainak kedvezett. A százfős kórus a tárca által finanszírozott három napos kiránduláson ellátogat Galántára, Nagyszombatra, Pozsonyba; Bajmócra és Besztercebányára. Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztérium

Horvát–magyar kormányülés lesz Pécsett Pécsett szeptember 4-én tartják a következő, harmadik magyar–horvát együttes kormányülést – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szerdán. A tanácskozáson az aktuális ügyek mellett a témák között bizonyára szerepelni fog, hogy Horvátország hamarosan csatlakozik a NATO-hoz. Gémesi Ferenc elmondta, hogy a kormányülést követően a tervek szerint a két miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és Ivo Sanader felavatja a pécsi Miroslav Krleza horvát iskola felújított épületét. A magyar és a horvát kormány eddig kétszer tartott együttes ülést: először 2006 januárjában Budapesten, majd tavaly májusban Zágrábban. Forrás: MTI

20

Ülésezett a Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság A Magyar-Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság 2008. július 2-án Budapesten tartotta soron következő, X. ülését. A Bizottság magyar tagozatát Gémesi Ferenc szakállamtitkár, a horvát tagozatot Mirjana VidovićBohanec, a horvát Külügy- és Európai Integrációs Minisztérium helyettes államtitkára vezette. Az ülés napirendjén a magyarországi horvát kisebbség és a horvátországi magyar nemzeti közösség kulturális, oktatási, önkormányzati ügyei, az általuk lakott régiók gazdasági, infrastrukturális fejlesztésének kérdései szerepelnek. Az aláírt jegyzőkönyvben a felek egyetértettek abban, hogy a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság által aláírt Kisebbségvédelmi egyezmény magas szinten biztosítja a magyar, illetve a horvát kisebbségi közösség hagyományainak, kulturális értékeinek és történelmi örökségének megőrzését, és ezzel hozzájárul nemzeti azonosságtudatuk kiteljesítéséhez. A jegyzőkönyvben szereplő ajánlások között, az elkövetkező időszakra vonatkozóan megtalálhatóak a mindkét kisebbséget érintő kiemelt feladatok. Egyebek mellett megjelennek fejlesztési (útépítések, ingatlanvásárlás, épület hasznosítás), oktatási (eszéki és pécsi egyetemek együttműködése, diplomák kölcsönös elismerése, eszéki, pécsi, hercegszántói és szentpéterfai intézmények beruházásai) és a kulturális (Magyarországi Horvát Keresztény Gyűjtemény, Pécsi Horvát Színház, közösségi házak létrehozása) területet érintő legfontosabb feladatok. A KVB rendkívül fontosnak tartja, hogy a két ország – nagy számban határ menti megyékben élő – kisebbségei éljenek az Európai Unió által rendelkezésre bocsátandó források igénybevételével, ezért nagy súlyt helyez a tájékoztatásra, a kisebbségek bevonására a tervezési és végrehajtási folyamatokba. A tervezett oktatási és kulturális beruházások finanszírozásánál törekedni kell a pályázati források minél szélesebb körű bevonására. A felek megegyeztek abban, hogy a Bizottság következő ülését 2009-ben Horvátországban tartják. Forrás: nek.gov.hu

Kiss Péter és Dusan Caplovic találkozója A miniszterelnökök hivatalos találkozóját megelőzően több olyan, a bizalmi viszonyokat építő informális megbeszélésre kerül sor, amelyek elvezetnek egy legmagasabb szintű tárgyaláshoz - mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter szombaton Pilisszántón, miután találkozott Dusan Caplovic szlovák miniszterelnökhelyettessel. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője és szlovák partnere a Magyarországi Szlovákok Napja alkalmából találkozott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Dusan Caplovic hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a politikusok még inkább megértsék egymást és elősegítsék a Duna mindkét oldalán az állampolgárok jobb életét. Ezáltal a kisebbségeink jólétét is elősegíthetjük - tette hozzá. A szlovák miniszterelnök-helyettes elmondta: a szlovák kormány kisebbségekkel és etnikumokkal foglakozó tanácsa határozata alapján levelet írnak valamennyi szlovák kiadónak a földrajzi nevek kétnyelvű használatáról a tankönyvekben és a segédanyagokban. Leszögezte: "mindketten azért vagyunk itt, hogy kezet adjunk egymásnak és ne a médián át üzengessünk olyan dolgokat, amelyek az emberi elmének ellentmondanak." Dusan Caplovic igen hasznosnak nevezte a találkozót és meghívta Kiss Pétert Szlovákiába a Szent István ünnepek alakalmából egy hasonló megbeszélésre. Kiss Péter elmondta: a legutóbbi miniszterelnöki találkozón a felek 14 pontban állapodtak meg a két országot érintő közös fejlesztésekről. Ezek a célkitűzések időarányosan teljesültek. A fejlesztések között

21

szerepelnek az Ipoly hidak, a Kassa-Miskolc autópálya építésének előkészítése, valamint mindaz a közös feladat, ami összeköthet bennünket fizikailag is - mondta a kancelláriaminiszter. A két politikus részt vett a helyi katolikus templomban a Magyarországi Szlovákok Napja alkalmából tartott ünnepi szertartáson. Forrás: MTI

A szlovén és a magyar közlekedési miniszter avatott utat Lentiben A másfél kilométer hosszú, 60 millió forintos költséggel felújított Sugár utat avatta fel Lentiben csütörtökön a szlovén és a magyar közlekedési miniszter. Szabó Pál, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca vezetője az átadáson azt mondta: mindössze 1.500 méter hosszú útról van szó, mégis az a jelentősége, hogy a kamionforgalomtól rendkívül terhelt 75ös és 86-os főutat köti össze. Kifejtette, hogy az uniós csatlakozás, majd a schengeni határok megszűnése óta drasztikus mértékben nőtt Lenti környékén a közeli szlovén átkelő miatti teherforgalom. A legutóbbi mérések szerint naponta 4.200 kamion halad át a térségben, ezért arra törekednek a szakemberek, hogy lehetőleg fizetős útvonalakra tereljék a forgalmat a túlterhelt utakról. Az MTI kérdésére a miniszter elmondta: az önkormányzat kérésének megfelelően keresik a megoldást, hogy hatóságilag kitiltsák a teherjárműveket a most átadott útszakaszról is. Nógrádi László, Lenti polgármestere arról beszélt, hogy a nyáron átadják Szlovéniában a Lendvát elkerülő autósztrádát, így a Koperbe, Triesztbe vagy Fiuméba (Rijeka) igyekvő teherszállítmányok számára még vonzóbb lehet közbeeső állomásként Lenti. Ennek nemcsak a kárát "szeretnék" elszenvedni a térségben élők, de gazdasági hasznot is remélnek a növekvő forgalomból. Szabó Pál és Radovan Zerjav szlovén közlekedési miniszter az útavató utáni megbeszéléseken a két ország határmenti térségének közlekedési gondjairól, valamint a Lenti és Lendva közötti vasútvonal újbóli kiépítésének elképzeléseiről is tárgyalt. Forrás: MTI

Ősszel találkoznak a magyar és a román püspökök Ősszel Budapesten találkoznak a magyar és a román püspökök erről a két püspöki konferencia állapodott meg - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) üléséről tartott csütörtöki sajtótájékoztatón Német László, az MKPK titkára. Az MKPK titkára történelminek nevezte az eseményt, utalva arra, hogy a két testület még soha nem találkozott egymással. Mint mondta, a találkozón előreláthatóan foglalkoznak többi között a Romániában élő csángók magyar nyelvű lelkipásztori gondozásával. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kedden és szerdán tartott nyári rendes ülésén megemlékezett az 1948. június 3-án Pócspetriben történtekről és az egyházi iskolák hatvan évvel ezelőtti államosításáról. A pócspetri ügy az államosítás előkészítését szolgálta. A több ezer katolikus oktatási intézmény államosítása nagy veszteséget okozott a keresztény nevelésnek, amelynek következményei ma is érezhetők - közölte Német László. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen hatvan éve a hívek katolikus iskolájuk megmaradása mellett demonstráltak, azt követően, hogy bejelentették, a kormány beterjeszti az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. A plébános felhívására az esti litánia után a tömeg a községháza elé vonult, ahol a kisközség képviselő-testülete az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. Néhányan megkíséreltek bejutni az ülésre, ezt két rendőr próbálta megakadályozni. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült,

22

majd az egyik rendőr csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, s a golyó a rendőrt halálra sebezte. Az esetet gyilkosságnak minősítették és a bűntettel a jegyzőt és a plébánost vádolták meg, majd koncepciós perben a falu jegyzőjét halálra ítélték, a plébános pedig több évre börtönbe került. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke a sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, hogy az egyházi iskolák államosításának 60. évfordulója alkalmából tudományos történészkonferenciát szervez szeptember 3-án a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány. Itt szó lesz a Pócspetriben történtekről és az itteni események hatásáról a katolikus oktatásra. A konferencia anyagából tanulmánykötetet terveznek kiadni. Pócspetrivel kapcsolatban Erdő Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi iskolák államosítására is a lelki kiengesztelődés jegyében kell gondolni. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az egyházi iskolák a társadalom számára értékhordozó szerepet vállalnak - tette hozzá. Német László hangsúlyozta, az egyház a rendszerváltozás után újból aktívan részt vesz a köz- és felsőoktatásban, melynek keretében nem csak tudást, hanem erkölcsi nevelést ad és keresztény értékeket is közvetít. Megjegyezte, a hiányzó erkölcsi nevelés az országos szinten is ismertté vált, utóbbi időkben bekövetkezett erőszakos iskolai cselekményekhez vezethet. Az MKPK ülésén szó esett arról is, hogy a szlovák és a magyar püspöki konferenciák szeretnék előmozdítani a két nép kiengesztelődését; ennek jegyében került sor 2006. június 29-én Esztergomban a testületek elnökeinek ünnepélyes levélváltására és a közös szentmisére. Az esemény második évfordulóján, június 28-án a szlovák és a magyar püspökök, magyarországi és szlovákiai szlovákok és magyarok együtt zarándokolnak a mátraverebély-szentkúti kegyhelyre a búcsújáróhely ferences szerzeteseinek kezdeményezésére - mondta Német László. A konferencia továbbá döntött Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának egyházmegyei elindításáról, miután meghallgatta Márfi Gyula veszprémi érsek beszámolóját. Német László emlékeztetett arra, hogy Bódi Mária Magdolnát szovjet katonák lőtték le a II. világháborúban, miután erőszakoskodásuknak ellenállt. Forrás: MTI

Magyarországi Lengyelség Napja 2008. június 21-én az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat a Magyarországi Lengyelség Napja alkalmából ünnepséget rendezett. A rendezvény 15 órakor a Gellérthegyi Sziklakápolnában szentmisével kezdődött. A rendezvény fővédnökségét Bogdan Borusewicz, a Lengyel Köztársaság Szenátusának elnöke vállalta. Az ünnepségre meghívást kapott dr. Göncz Kinga külügyminiszter, akinek üdvözlő levelét dr. Molnár Imre, külügyminisztérium lengyel referense tolmácsolta. A levél felolvasása után Joanna Stempinska, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete mondott ünnepi köszöntőt. Ezt követően Molnárné Sagun Mónika, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben áttekintette a magyar és a lengyel nép történelmének közös kapcsolódási pontjait, valamint a sok ponton érintkező kulturális eseményeket. Kiemelte az ifjúság támogatásának és segítésének fontosságát és külön kihangsúlyozta a közös történelem megismertetésének előtérbe helyezését. Külön köszöntötték a kerek évfordulójukat ünneplő magyarországi szervezeteket: a 100 éves a Kőbányai Lengyel Templomot, az 50 éves Bem József Kulturális Egyesületet, a 20 éves Székesfehérvári Polónia Klubot, a10 éves Wysocki Lengyel Hagyományőrző Légiót és a Magyar Rádió Lengyel Szerkesztőségét. Ezt követően kitüntetések átadására került sor, melyeket Molnárné Sagun Mónika nyújtott át. A Szent László díjat Andrzej Przewoźnik államtitkár, a Harc és Vértanúság Emlékhelyeit Gondozó Tanács főtitkára kapta. A Magyarországi Lengyelekért díjban Eugeniusz Korek, a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület elnökhelyettese, dr. Bakonyi Istvánné magyarországi lengyel turisztikai képviselő és Andrzej Polak, a"TV Polonia" magyarországi tudósítója részesült.

23

Az ünnepség záró rendezvénye Lengyelország legismertebb folk-rock együttese, a Zakopower nagysikerű koncertje volt. Forrás: polonia.hu

Szlovák nemzetiségi fesztivál Kerepesen A Kerepesi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szombaton nemzetiségi fesztivált tart, melyre a határon túlról is várnak vendégeket – közölte a főszervező csütörtökön. Kiss Károly elmondta, hogy a 866 éves Pest megyei településen több mint 300 éve szlovákok is élnek, akik nagy súlyt fektetnek a hagyományok őrzésére. Ennek jegyében rendezik meg az egész napos kulturális eseményt, amelyre a szlovákiai Alsóbodok és Csehi falvakból is érkeznek meghívottak. A jó hangulatról a Trubacs fúvószenészek gondoskodnak, s egy helytörténeti kiállítás is nyílik az ünnep alkalmából – tette hozzá. A fesztiválon főzőversenyt is tartanak, ahol a szlovák ízek mellett a Kerepesen szintén nagy számban élő svábok és a cigányság jellegzetes ételeivel is megismerkedhet a közönség. Itt megkóstolhatják majd az érdeklődők például a szlovák brdovcát, ami egyfajta csigatészta, és az azzal készült csirkepaprikást, az eredeti cigánypecsenyét, valamint a svábok savanyú káposztáját. Este Lakodalom van a mi utcánkban címmel egy hangulatos utcabált is tartanak a templom közelében – jegyezte meg Kiss Károly. Forrás:MTI

Új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten Új Szlovák Ház épül Pilisszentkereszten a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a szlovák országos kisebbségi önkormányzat szerdai megállapodása értelmében - közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter az ATV híradójával csütörtökön. Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az MTI-nek elmondta: az év végére, nagyjából 80 millió forintból épülhet fel az Új Szlovák Ház. A pilisszentkereszti képviselőtestület március végén döntött arról, hogy a szlovák kisebbségi önkormányzat irodáját másik épületbe költöztetik. Kiss Péter hangsúlyozta, a tervek szerint évente 100 millió forintot fordítanak hasonló ügyekre. Gémesi Ferenc az MTI-nek elmondta, Pilisszentkereszten regionális szlovák központ jön létre, amely helyet ad a szlovák civil szervezeteknek és a helyi szlovák kisebbségi önkormányzatnak. Az ügyből politikai vita kerekedett Magyarország és Szlovákia között. Vizsgálatot indított a kisebbségi ombudsman is, aki azt állapította meg, hogy törvénytelen volt a pilisszentkereszti önkormányzat döntése, ezért annak visszavonását kérte a képviselő-testülettől. Sólyom László köztársasági elnök is járt a helyszínen, hogy közvetítsen az ügyben. Forrás: MTI

Kisebbségi ételek fesztiválja A nemzetközi konyha különleges fogásai és az igazi magyar ételek egyaránt megkóstolhatók voltak június 14-én, a Városháza Parkban, az I. Gasztro Fesztiválon. A rendezvény - amelynek célja az volt, hogy a Magyarországon élő számos kisebbség lehetőséget kapjon konyhaművészete bemutatására - az elképzelések szerint később a belföldi turizmus egyik kiemelkedő rendezvényévé válhat - remélik a szervezők.

24

A különböző nemzetek ételeit híres éttermek séfjei készítették el. Az ételek mellett egy-egy ország jellegzetes röviditalából is kortyolhatott a látogató, ezért a fesztivál szlogenje így hangzott: egyen egy nagyot, igyon egy rövidet! A külhoni fogásokat kínáló éttermekhez, illetve a fesztiválhoz a budapesti nemzeti idegenforgalmi hivatalok is csatlakoztak, így a helyszínen válogathattak a látogatók a legkülönfélébb úti célok között is. A gasztronómiai meglepetéseken kívül érdekes zenei programok - szambashow, brazil ritmusok, török népzene - is várták az érdeklődőket. Péntek este a dzsessz egyik legkiválóbb magyarországi csapata, a Harcsa Veronika Quartet lépett fel, de hasonló élményt ígért a Sárik Péter trió és a Sunset együttes is. A gyerekeknek a Napszínház társulata ígért felhőtlen szórakozást. Június 22-én este a Fabula Rasa adott koncertet. Forrás: MTI

25

KÜLFÖLDI HÍREK Brüsszel mindent kész beáldozni a szerződésért – Európa vezetőt akar A franciák és a németek nyomást gyakorolnak az írekre, hogy gondolják át még egyszer a lisszaboni szerződés kérdését, és tartsanak újabb népszavazást. A luxembourgi miniszterelnök egyenesen összeurópai referendumot szeretne rendezni, hogy a többek között uniós elnöki posztot létrehozó dokumentum még a 2009-es európai parlamenti választások előtt életbe lépjen. Az írek szerint a reformterveket csak úgy lehet megmenteni, ha országuk külön garanciákat és engedményeket kap. Miközben folyik a huzavona, az üzletvilág nagyágyúi és az EU olyan külső partnerei, mint Oroszország, úgy vélik, a helyzet azt sugallja: az unió nincs a helyzet magaslatán. Mások szerint viszont igenis működőképes, és nem okoz nagyobb érvágást a reformok elmaradása. Mivel az EU soros elnökségét Franciaország veszi át július 1-jétől, Nicolas Sarkozy úgy tűnik, küldetésének tartja az „EU megmentését". Több európai politikussal egyetértésben azt sürgeti, hogy minél előbb rendezzék az ír „nemek" ügyét, hogy a reformszerződés még a 2009-es európai parlamenti választások előtt életbe léphessen. Sarkozy Merkel kancellárasszonnyal együtt igyekezett nyomást gyakorolni Írországra és potenciális szövetségeseire azt sugallván, hogy az EU további bővítése véget érhet, ha a lisszaboni szerződés nem lép életbe. Az ír kormány az Európai Tanács következő, október 15i csúcstalálkozójáig dönthet arról, mikor és milyen lépéseket kíván tenni. Az elemzők szerint a népszavazás határozott eredményéből és a szavazók magas számából ítélve igen csekély esély van arra, hogy az írek igennel szavaznak legközelebb - valószínűleg már csak dacból sem tennék ezt meg. Egyesek jövő tavaszt rebesgetnek egy újabb lehetséges referendum időpontjaként, de az ír kormány szerint pozitív eredményre csak akkor lehet számítani, ha országuk garanciákat és engedményeket kap. Referendumra az íreknél egyébként azért van szükség, mert alkotmányuk szavazást ír elő minden olyan szerződést illetően, amely valamely jogkört európai hatáskörbe utalna át. Az igényelt garanciák közé tartozna az ország semlegességének megtartása arra az esetre, ha létrejönne egy európai fegyveres haderő, továbbá annak biztosítása, hogy az íreknek mindenképpen lehessen egy biztosa, illetve hogy maguk határozhassák meg a vállalati adókulcsokat és az abortusztörvényeket. „Az Európai Tanács nem határozott meg számunkra egy szigorú határidőt vagy egy B vagy C tervet" jelentette ki az ír kormány egyik hivatalnoka. „Ez igen megnehezítette volna a dolgunkat. Most arra várnak, hogy részletesen elemezzük, hogyan tovább". Egy újabb nem szavazat egyébként a briteket is válaszút elé állítaná: Gordon Brown-nak el kellene akkor döntenie, hogy az írek mellé áll-e, megakadályozva potenciális kiközösítésüket vagy leminősítésüket, vagy a németek és franciák mögé besorakozva ő is az integráció további mélyítését szorgalmazza. Mindeközben több neves európai cég aggodalmát fejezte ki, hogy az ír nem gyengíti az unió globális pozícióját a Közel-Kelettel, Oroszországgal és Ázsiával szemben. Szerintük a természeti erőforrásokért, különösen az olajért folyó küzdelemben Európa az ilyen jellegű huzavonákkal gyengíti a pozícióit a világpiacon Kínával vagy Amerikával szemben. Az osztrák ÖMV vezetője, Wolfgang Ruttenstorfer szerint például „nem jó, ha a németek és a franciák, meg az olaszok közvetlenül tárgyalnak az oroszokkal, a kazahokkal vagy más országokkal az energiakérdéseket illetően. Jobb lenne, ha közös európai fellépés és kapcsolatteremtés indulna be ezekkel az országokkal". Az Európa egyik legnagyobb vállalatának számító Siemens vezetője, Peter Löscher szerint a helyzet nem túl kedvező az üzletvilág számára. „Nagyon fontos lenne, hogy az EU erős legyen, de jelen pillanatban nem az. A szerződés alapvető lenne, de majd meglátjuk, mi lesz ebből". A világ második legnagyobb sportszerkereskedőjének, az Adidasnak a vezetője, Herbert Hainer úgy véli, a jelenlegi helyzet még nem az EU végét jelenti. „De cégünk, és az európai üzletemberek mindenképpen erős eurót és erős európai

piacot szeretnének". Hainer szerint az erős Európa hiánya árt az üzletnek az amerikai és az ázsiai piaccal való versenyben. Az unió vezetői közben tárgyalásokra készülődnek Oroszországgal is, amellyel egy 1997-es paktumot kívánnak felcserélni egy hosszú távú partnerségi megállapodással. Az orosz fél a mostani fejlemények láttán óvatos, ámbár némi élcet sem nélkülöző megállapításokat tett: „Őszintén remélem, hogy uniós partnereink kiutat találnak az újabb patthelyzetből" - nyilatkozta Vlagyimir Csizov, Oroszország uniós nagykövete a Financial Times-nak. „A helyzet nem egészen az EU erejéről tanúskodik, de természetesen szorosan nyomon követjük majd az eseményeket". Az EU és Oroszország egyébként egymáshoz viszonylag közeli álláspontokat képvisel a közel-keleti kérdéseket illetően, de például Koszovó függetlenségét illetően komoly nézeteltérés bontakozott ki, és néhány korábbi szovjet köztársaság, például Grúzia és Ukrajna kérdésében sem egységes az álláspont a két fél között. Csizov ugyanakkor hozzátette: „Készek vagyunk az EU-val tárgyalni, úgy, ahogy most van. Akár érvényes a lisszaboni szerződés, akár nem, az EU mindenesetre létezik. Persze, ha a szerződés hatályba lépne és világosabb lenne, hogy az unió hogyan is szerveződik, számunka is könnyebb lenne megállapodásról tárgyalni". Egyes elemzők szerint azonban ideje lenne elismerni, hogy a lisszaboni szerződésnek befellegzett. Az Economist című brit lap vezércikke szerint nem igaz az az érv, hogy az EU 27 tagállammal nem tud működni. Több tanulmány ugyanis arra mutatott rá, hogy a kibővített unió az utóbbi időben hatékonyabb volt, mint valaha. Ráadásul a lisszaboni szerződésben körvonalazott intézményi reformok 2014-nél vagy legkésőbb 2017-nél előbb amúgy sem lépnének érvénybe. Az elemzés szerint az EU-nak a szerződés helyett olyan sürgősebb ügyekre kellene koncentrálnia, mint az energiakérdés, a klímaváltozás, a bevándorlás, a későbbi bővítés és a külső partnerekkel, például Oroszországgal való kapcsolatépítés. Forrás: Hetek.online

Az EU szociális ügyeket felkarolva akar közeledni az emberekhez A szociális érzéketlensége miatt kapott vádakra válaszul, az EU a második félévben szociális kérdések egész lavináját tárgyalja. - Az (alkotmányszerződésre mondott) írországi "nem" után az EU-nak konkrétnak, emberközelinek, az emberek pártfogójának kell lennie. Van-e a haladás számára jobb terület, mint a szociális ügyek? - mondta a napokban Xavier Bertrand francia munkaügyi miniszter. Július elsején fél évre Franciaország veszi át az EU soros elnökségét Szlovéniától. A "szociális Európa" nem szerepel a francia elnökségi program élén, mindazonáltal számos új javaslatot kap az Európai Bizottságtól, írta az AFP hírügynökség vasárnap. Ezek között olyan témák szerepelnek, mint a betegek jogai az EU-n belüli külföldi egészségügyi ellátásban, harc a munkapiaci és azon kívüli megkülönböztetések ellen, az üzemi tanácsok működésének javítása az európai vállalatoknál, a cigányság életkörülményei, az általános társadalmi-szociális szolgáltatások. A 27 EU-tagállam eddig nem volt hajlamos megállapodni közös, akár csak minimális szociális normákban, ezügyben őrzik önállóságukat. Így aztán a már asztalon lévő bizottsági szabálytervezetek sem haladnak, mint például az a javaslat sem, hogy az alkalmazottak ne veszítsék el a kiegészítő nyugdíjhoz való jogukat, ha állást változtatnak, írta a hírügynökség. A brüsszeli bizottság elsősorban a piac szabadsága fölött őrködik, és ennek következményeit sokan a szemére hányják. "Az európai polgárok számára az EU a dolgozók jogaira támadó, a piacok Európájának alárendelt intézmény képében jelenik meg. Ez a felfogás kétségkívül az ír 'nem' egyik fontos oka", idézte az európai szakszervezeti szövetség (ETUC) álláspontját a hírügynökség. Tavaly novemberben az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso azzal háborította fel a "szociális

27

Európa" híveit, hogy kijelentette: haszontalan lenne közös, EU-szintű szabályozás az általános szociális szolgáltatások szerepének tisztázására. Márpedig a szolidaritáson alapuló közszolgáltatások védelme már a 2005-ös francia népszavazáson is nagy szerepet játszott az előző EU-alkotmányterv elvetésében. Hasonlóan feldühítette a szakszervezeteket az Európai Bíróság néhány nemrégi ítélete is, például azok, amelyek szerint a külföldi kiküldetésben dolgozókra nem feltétlenül vonatkoznak a fogadó országban érvényes kollektív szerződések. Egyelőre némi haladás mutatkozik az idénymunkások jogainak bővítésében, és nehéz kompromisszum alakul az uniós munkaügyi irányelvvel kapcsolatban, amely szerint a munkaidő felső határa általános szabály szerint továbbra is heti 48 óra lenne, de a munkáltató és a munkavállaló szerződéses megállapodása esetén 60 - ügyeleti munkakörökben 65 - órás munkahét is engedélyezhető lenne. (A magyar kormány nem ért egyet az uniós munkaidő-irányelvvel, így a magyar európai parlamenti képviselőknek is azt javasolja, hogy ne szavazzák meg az indítványt - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter két hete. A kormánynak az a szándéka, hogy a foglalkoztatásba bevontak számát és ne a munkaórák számát bővítse - tette hozzá). Forrás: MTI

Már Párizs vezeti az EU-t Franciaország rekordösszeget költött az uniós elnökségre, nagyszabású terveket szőtt, de az írek keresztülhúzták a számításait: a következő fél év is a lisszaboni szerződés okozta gondok megoldásáról fog szólni – írja a keddi Magyar Hírlap. "A lisszaboni szerződés írországi kudarca beárnyékolja a franciák terveinek jelentős részét. Franciaországnak most nagyon kreatívnak kell lennie, hogy megoldja a problémát. Ha ezt megteszi, az hatalmas siker lesz" – véli az Európai Tanács külkapcsolatokért felelős részlegének agytrösztje, Ulrike Guerot. A szakember szerint egyébként Párizsnak nem volt megfelelő PR-stratégiája az Európai Unió soros elnökségére (Franciaország ma veszi át a stafétát Szlovéniától), az egyetlen "eladható" ötletük az euromediterrán csúcstalálkozó volt. Nicolas Sarkozy francia elnök – aki egyébként is szívén viseli az úgynevezett Mediterrán Unió létrehozását – július 13-ára hívta össze az EU 27 tagállama és a Földközitenger partján fekvő országok vezetőit. A francia elnökség eredetileg négy főbb programcsomaggal, "pillérrel" készült a hathónapos elnökségre. Ezek közül az egyik az, hogy a klímavédelem javítására jelentős (tizenkét év alatt húszszázalékos) károsanyag-kibocsátási csökkenést szorgalmaznak. Erősíteni kívánják továbbá az európai katonai és védelmi összefogást – ellensúlyozva az észak-atlanti összefogáson belül az Egyesült Államok erejét –, valamint változásokat szeretnének elérni az uniós mezőgazdasági politikában. Az utóbbi hónapokban a középpontba került bevándorlás-politika alapos megvitatása is Sarkozy tervei között szerepel. Franciaország rekordösszeget, 190 millió eurót (több mint 45 milliárd forint) költött az uniós elnökségre és annak előkészületeire. Jean-Pierre Jouyet külügyminiszter szerint többek között az indokolja a hatalmas összeget, hogy az unió 27 tagú, így a rekordmértékű költekezés nem hasonlítható össze az évekkel ezelőtti büdzsékkel. Forrás: Echo TV

28

Budapest első uniós ügynöksége: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Az uniós tagországok versenyképességi ügyekben illetékes minisztereinek egyhangú döntése értelmében Budapesten lesz az uniós kutatóintézet (EIT) székhelye. Magyarország mellett szerdán (2008. június 18.) már csak Lengyelország versengett a székhelyért, mely ország végül szintén támogatásáról biztosította a magyar pályázatot. Az EIT létrehozásával az Európai Unió célja, hogy az innováció terén felzárkózzon a fő versenytársainak számító Egyesült Államokhoz és Japánhoz. A tervek szerint az egyetemekből, kutatóközpontokból és vállalatokból kiépülő hálózat az oktatás és a kutatás eredményesebbé tétele mellett vonzó munkalehetőséget teremtene a legkiválóbb európai tudósok számára is. A központ hét év alatt mintegy 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik majd, várhatóan 50-60 fős személyzettel kezdi meg működését. Első programjai minden bizonnyal a megújuló energiák és a klímaváltozás témakörében indulnak majd. A döntést hivatalos közleményben üdvözölte a magyar kormány. A közlemény szerint „a brüsszeli döntéssel hatalmas lépést tettünk közös nemzeti célunk elérése, a tudásalapú társadalom és a fejlett Magyarország megteremtése felé. Az EIT az európai innováció középpontja lesz: feladata az Unió tudományos életének irányítása, a kutatás-fejlesztés, az oktatás és az innováció összefogása. A koordinációs központ működése valószínűleg jelentős vonzerőt jelent majd a kutatásban és fejlesztésben érdekelt tőke számára, a hozzáadott érték arányának növelésével erősíti majd Magyarország versenyképességét. Az uniós intézmény székhelyének elnyerése jelentős szakmai és diplomáciai siker a magyar kormány és az egész nemzet számára” - írja a közlemény. Forrás: MTI

Lisszaboni szerződés: nincs egységes V4-álláspont Nincs egységes álláspontja a visegrádi csoport négy országának a lisszaboni szerződés jövőjéről azt követően, hogy Írország a múlt héten népszavazáson utasította el a dokumentumot. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint "nagyon nagy baj történt", aminek valószínűleg az lesz a következménye, hogy az Európai Unió hónapokon, sőt éveken át belső, intézményi kérdésekkel fog foglalkozni a fontosabb, konkrét problémák helyett. A kormányfő a "fontosabb" témák közé sorolta az élelmiszerárakat, az energetikát és a pénzügyi piacot. Hasonló véleményt fogalmazott meg Robert Fico szlovák kormányfő is. Szerinte a lisszaboni szerződés ugyan fontos, de a közvélemény számára vannak fontosabb dolgok is. "Ezek közül elsősorban az élelmiszer-, illetve a nyersanyagárak példátlan emelkedését kell megemlíteni. Úgy vélem, hogy a visegrádi négyeknek közösen szorgalmazniuk kell ezek megoldását" - jelentette ki Fico. Az ír véleményt "nagyon komolyan kell venni" Mirek Topolánek cseh kormányfő szerint viszont az ír véleményt "nagyon komolyan kell venni, és annak fényében kell keresni a megoldásokat". - Csehország azzal, hogy a szenátus az alkotmánybíróság elé vitte a lisszaboni szerződést, eldöntendő, nincs-e ellentétben a cseh alkotmánnyal, gyakorlatilag már korábban szintén leállította a ratifikációs folyamatot - fejtette ki Topolánek. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint a ratifikációs folyamatot nem lehet leállítani, s kompromisszumokra van szükség. "A szerződés ír elutasítása beszűkíti ugyan az uniós együttműködést, de kompromisszumos megoldást kell találni a ratifikációs folyamat folytatására" - fejtette ki. Folytatni kell az EU bővítését

29

Mind a négy kormányfő egyetértett abban, hogy a bonyodalmak ellenére is folytatni kell az EU bővítését. "Horvátországnak és Ukrajnának is ott a helye az EU-ban. De például Szerbiával is tárgyalni kell" jelentette ki Tusk, aki országa nevében egy évre átvette a csehektől a visegrádi csoport soros elnöki tisztségét. "A bővítés kérdése a lengyel elnökség egyik prioritása lesz" - mondta a kormányfő. A találkozó résztvevői áttekintették a Visegrádi Alap tevékenységét is, és támogatták annak kiszélesítését KeletEurópa, valamint a Nyugat-Balkán irányában. Forrás: MTI

Hatékonyabb uniós külpolitikát szorgalmaz az Európai Parlament Az EU szerepe a világban nem áll arányban a benne rejlő potenciállal és az európai közvélemény elvárásaival, mivel a tagállamok vonakodnak elfogadni az uniós külpolitika hatékonyságának és koherenciájának fokozására irányuló reformokat - áll abban a jelentésben, amelynek plenáris vitáját szerdán kezdte meg Brüsszelben az Európai Parlament (EP). A képviselők összevont vitában mondanak véleményt két olyan jelentésről, amelyek között a biztonságpolitika jelenti az összekötő kapcsot: a lengyel néppárti Jacek Saryusz-Wolski által készített dokumentum a közös külpolitikával, a német szocialista Helmut Kuhne anyaga pedig az európai védelmi politikával foglalkozik. A közös külpolitika hatékonyságának növelését szorgalmazó Saryusz-Wolski-jelentés üdvözli azt az előrelépést, amit e tekintetben - hatályba lépése után - a Lisszaboni Szerződés jelenthet. Úgy véli, hogy az új szerződés jelentősen megerősíti az unió külső fellépését és a nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepét. A szöveg kiemeli az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselői poszt, valamint az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának fontosságát. "Ha azt szeretnék, hogy az unió aktív részese és alakítója legyen a globális békének és stabilitásnak, akkor nélkülözhetetlen, hogy az összes szükséges eszköz a rendelkezésünkre álljon, de ennek eléréséhez megkerülhetetlen, hogy több politikai akarat legyen a tagállamok részéről" - fogalmazott a jelentésről folytatott vitában Dobolyi Alexandra szocialista EP-képviselő. A külpolitikai jelentés szerint az energiabiztonság külpolitikai dimenziójának jelentősége - beleértve az uniónak a labilis vagy nem demokratikus berendezkedésű országokból és térségekből származó energiától való függőségét - tovább fog erősödni. A jelentéstevő javasolja az energiaforrások és az energiaszállítási útvonalak fokozott diverzifikálását, valamint a nagyobb energiahatékonyságot és az EUtagállamok közötti szolidaritást az energiapolitika terén. A képviselők elé került szöveg elítéli, hogy "a tagállamok - anélkül, hogy erről egyeztetnének - az energiaellátásra vonatkozó kétoldalú megállapodásokat kötnek, amelyek sértik az EU egészének és a többi tagállamnak az érdekeit, és megkérdőjelezik stratégiai projektjeiket". A jelentés hangsúlyozza a tervezett Nabucco csővezetéknek az EU energiabiztonságát érintő stratégiai jelentőségét, és felszólítja az EU legfőbb végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, valamint a tagállamok kormányait képviselő Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb tegyen meg minden erőfeszítést a projekt sikeres végrehajtása érdekében. Ezzel kapcsolatban a plenáris vitában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője megjegyezte: a ma még nem létező közös energia-külpolitika fontos cél, "de a megvalósításáig is fűteni kell valamivel". Az unió közös fellépésével nagyban javulna külső alkupozíciója - folytatta -, de amíg ennek nem adottak a feltételei, a tagállamok Franciaországtól Olaszországig, Németországtól Bulgáriáig csak kétoldalú megállapodásokkal tudják biztosítani energiaellátásukat. "Nem a kétoldalú megállapodások miatt nincs közös energiapolitika, hanem a közös energiapolitika hiánya miatt kötnek a tagállamok kétoldalú megállapodásokat" - zárta felszólalását Tabajdi. A vitában szintén felszólaló Szent-Iványi István liberális EP-képviselő egyetértett az Európai Bizottság és a Tanács képviselőivel abban, hogy 2008-ban a Nyugat-Balkán stabilitása az EU első számú prioritása. A magyar liberális képviselő ugyanakkor kétségeit hangoztatta, hogy az EU és tagállamainak döntéshozói valóban levonták-e az ebből fakadó következtetéseket. Szent-Iványi szerint Koszovó jövője a közös kül- és biztonságpolitika működőképességének és hitelességének próbaköve. Aggodalomra ad okot - mondta -, hogy a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) és az EU koszovói rendőri-igazságügyi missziója (EULEX) közötti hatáskör-átadás ügyében a mai napig

30

nincsen megállapodás, és így az EU egyelőre nem tölti be azt a szerepet, amire a státusrendezés során kötelezettséget vállalt. "A Nyugat-Balkán egészét tekintve az EU politikájának három pilléren kell alapulnia: hiteles európai perspektíva, a csatlakozási feltételek szigorú számonkérése és következetesség. Nem szolgálja a térség stabilitását, ha rövid távú politikai megfontolásokból egyes államok esetében eltekintünk azoktól a feltételektől, amelyeket másokkal szemben korábban szigorúan érvényesítettünk. Hasonlóan helytelen az a politika, amelyik egyes államoknak olyan együttműködési formákat és kedvezményeket ígér, amelyeket mindeddig a térség más, az európai integrációban előrébb járó országainak nem ajánlott fel" - fogalmazott a magyar liberális EP-képviselő. Forrás: MTI

A magyar uniós elnökség alatt légiesülhetnek Románia határai A tervek szerint júliusban tárgyal a kormány arról, melyek legyenek a fő témái a 2011-es uniós elnökségnek – mondta Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára szerdán Budapesten. A külügyi szakember izgalmasnak nevezte a magyar elnökséget. A témák között lehet az unió versenyképességét, olajozottabb működését segítő lisszaboni szerződés megújítása, a 2014-gyel kezdődő időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a keleti szomszédságpolitika. Ha minden a tervek szerint alakul, Horvátország a magyar elnökség idején válhat a közösség tagjává, Románia és Bulgária pedig csatlakozhat a schengeni övezethez – mondta sajtóbeszélgetésen Iván. A szakállamtitkár szerint a spanyol–belga–magyar elnökségi trión belül a témákat tekintve a magyar fél év lesz a legizgalmasabb. Az unió soros elnöki tisztét Magyarország előtt Spanyolország és Belgium tölti be. A magyar uniós elnökségi stáb háromnegyede már megvan, az év végéig még kétszáz embert választanak ki a közigazgatásból és nyílt pályázatokon. Összesen hétszáz munkatárssal számolnak, emellett száz tartalék embert is keresnek – tette hozzá. Az elnökségi stáb mellett 300-400 szakértő dolgozik majd. A cél az, hogy 2010 elejére, a hármas elnökség kezdetére felálljon a magyar elnökségi stáb. A résztvevők képzése ősszel kezdődik nyelvoktatással, uniós ismeretek oktatásával és szakmai képzéssel – mondta a szakállamtitkár. Magyarországon a jelenlegi állás szerint nem lesz EU-csúcs, tíz-húsz informális miniszteri ülést azonban tartanak majd. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyibe kerül majd az EU-elnökség Magyarországnak, de az biztos, hogy tízmilliárdos nagyságrenddel kell számolni – mutatott rá a szakember. Iván hangsúlyozta, hogy az elnökségi felkészüléssel kapcsolatos kérdésekben ötpárti egyetértés van a magyar parlamentben. Forrás: MNO

Uniós támogatásra váró projektek Három magyarországi sztrádaprojekt biztató bemutatkozása uniós döntéshozók előtt Bécsben Kedvezően fogadták a brüsszeli döntéshozók az uniós támogatásra pályázó három autópálya-projekt tervét – tudtuk meg a tegnapi bécsi bemutatást követően Kende Gábortól. A Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet (KIKSZ) igazgatója elmondta: azért invitálták az osztrák fővárosba az Európai Bizottság Magyarországért felelős részlegének döntéshozóit és a projektgazda Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF), hogy a beruházásokat az EU döntéshozói mielőbb megismerjék, és ezzel felgyorsítsák az elbírálás folyamatát. Ha ugyanis további kérdések merülnek fel, azok tisztázásáig a jóváhagyási folyamat a tervezett három hónapos időtartamhoz képest elhúzódhat.

31

A 2007–08-as akciótervnek megfelelően három sztráda fejlesztésének támogatásáért pályázik Magyarország a Közlekedési operatív program (KÖZOP) keretében. Az M7-es Balatonkeresztúr– Nagykanizsa szakaszának építése a végéhez közeledik; az M0-s déli szektora tervezés alatt van; az M43as Szeged–Makó szakaszának kivitelezésére nemrég hirdettek nyertest a közbeszerzésen. A három projekt mintegy 220 milliárd forintos költségéhez 209 milliárdos (ebből 131 milliárd uniós) támogatást igényeltek. A 2006 végi beadás után felmerült költségeket lehet ugyanis csak dotálni – mondta Tompos Attila, a NIF igazgatója. A 2008. évi kivitelezői számlák fedezetét firtató kérdésünkre közölte: az azok kifizetéséhez szükséges mintegy 60 milliárd forintot az idei költségvetésben irányozták elő. Ezt az EU-s támogatás folyósítása után visszafizetik a büdzsébe. A tervek szerint a nyáron küldik ki az Európai Bizottsághoz a pályázati anyagot, így még a jövő évi költségvetés tervezéséig megszülethet a kedvező támogatási döntés. M7-es projekt Balatonkeresztúr–Nagykanizsa (35,5 km) Megvalósítás: 2006. szept.–2008. jún. Bruttó összköltség: 66 milliárd forint Igényelt bruttó támogatás: 55 milliárd forint Bruttó EU-dotáció: 28,9 milliárd forint Operatív programon belüli bruttó hazai forrás: 37,172 milliárd forint M43-as projekt Szeged–Makó (34,6 km) Megvalósítás: 2008. aug.–2011. nyár Bruttó összköltség: 79 milliárd forint Igényelt bruttó támog.: 79 milliárd forint Bruttó EU-szubvenció: 38,5 milliárd forint Operatív programon belüli bruttó hazai forrás: 40,5 milliárd forint M0-s projekt Az M1–M5 közötti déli szektor (25,7 km) Megvalósítás: 2008. aug.–2011. év vége Bruttó összköltség: 74,9 milliárd forint Igényelt bruttó támogatás: 74,9 Mrd Ft Bruttó EU-támogatás: 63,7 milliárd forint Operatív programon belüli bruttó hazai forrás: 11 milliárd forint Megjegyzés: nettó érték. Forrás: Világgazdaság

Jönnek a kétoldalú kiírások Közös pályázatok várhatók júniustól Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával Sorra felpörögnek a kétoldalú határ menti együttműködési programok. A Világgazdaság értesülése szerint júniusban megjelennek a Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával közös pályázatok. A pécsi monitoringbizottsági üléssel kedden beindított magyar–horvát program esetében szeptemberre várható a pályázati lehetőségek társadalmi egyeztetése és októberre a meghirdetése. Ausztriával egyelőre zajlik a kiírások előkészítése, és a meglévő nézetkülönbségek áthidalására hamarosan ugyancsak összehívják a monitoringbizottság ülését. Amint enyhülnek a Koszovó önállósodása körüli indulatok és a makropolitikai erőviszonyok lehetővé teszik Belgrádban, a Magyarország-Szerbia program is megnyílhat a pályázók előtt. Egyedül az Ukrajnával való határ menti kooperációról szóló operatív program brüsszeli jóváhagyásánál van csúszás; a döntést őszre ígérik az európai bizottsági illetékesek.

32

Fenntartható környezet, turizmus-, infrastruktúra-, gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés. Lényegében ezek a területek a tartópillérei a 2013-ig szóló határ menti együttműködési programoknak (VG, 2008. február 28., 5. oldal). Az EU kohéziós politikájának harmadik, európai területi együttműködés célkitűzése keretében Magyarország összesen hét határ menti, két transznacionális és négy interregionális programban vesz részt. A programok finanszírozását 85 százalékban az EU, 10 százalékban a részt vevő államok kormányzati hozzájárulása biztosítja, mindössze 5 százalékot kell fedeznie a kedvezményezettnek. A közösség belső határainál Magyarország részvételével megvalósuló kétoldalú együttműködésre több mint 512 millió euró, a külső határ menti kooperációs programokra pedig 171 millió euró áll rendelkezésre. A szakértők szerint pluszelismerést jelent, hogy a hét kétoldalú program közül ötnél Magyarországra, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre bízták az irányító hatósági feladatok ellátását. A magyar–szlovák program esetében első körben infrastruktúra-fejlesztési és környezetvédelmi projektjeikkel pályázhatnak eséllyel az érdeklődők támogatásra. A két fél az első felhívásokban a versenyjogilag kevésbé aggályos területekre kínál támogatási lehetőségeket, s csak az esztendő második felében hirdetik meg a gazdaságfejlesztési kiírásokat. A készülő magyar–román felhívásoknál ennél nagyobb lehet a pályázható fejlesztési kör: kiterjedhet a klaszterekre és más vállalkozói együttműködésekre, a kutatás-fejlesztés és innováció,valamint az oktatás és a foglalkoztatás területére is. A magyar–horvát programnál nagy hangsúlyt kap a Mura–Dráva–Duna menti természeti és rurális területek, valamint a turizmus fejlesztése. Gyakorlatilag mindegyik program fontosnak tartja a turistákat vonzó, fenntartható, természeti értékekben gazdag környezet kialakítását. Mire lehet pályázni? Forrás: VG-gyűjtés Határ menti üzleti/ klaszteregyüttműködésre Elérhetőség, határátkelés javítására Környezet- és természetvédelemre Kutatás-fejlesztésre, innovációra Közös turisztikai fejlesztésekre Egészségügyi kooperációra Közös veszélyelhárításra A kulturális örökség megőrzésére Közösségek közötti együttműködésre Forrás: Világgazdaság

"Együtt - Sokfélén" konferencia - letölthető hanganyagok A Külügyminisztérium által szervezett „EGYÜTT - SOKFÉLÉN” című konferencia az európai és középeurópai identitás kérdésével foglalkozott. A hazánk uniós csatlakozásának négy éves évfordulója alkalmából megrendezésre került esemény teljes hanganyaga, összefoglalója honlapunkról letölthető. Az immár hagyományosan az Országgyűlés Felsőházi termében rendezett esemény plenáris ülésén ismert közéleti személyiségek mondták el véleményüket az európai és magyar identitás kérdéseiről. A szekcióüléseken a résztvevők többek között hazánk esetleges elszigeteltségét vitatták meg, valamint azt is vizsgálták, létezik-e egyfajta közös, európai szemlélet, értékrend. Az Európai Kultúrák Közötti Párbeszéd Éve alkalmából tartott rendezvényen részt vett és beszédet mondott többek között Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke; Dr. Göncz Kinga, a Magyar Köztársaság külügyminisztere; Dr. Glatz Ferenc akadémikus; Kovács László, az Európai Bizottság magyar biztosa valamint Stjepan Mesic, a Horvát Köztársaság elnöke. A rendezvény teljes hangfelvétele, és az egyes beszédek külön is meghallgathatók alábbi oldalunkon: www.euvonal.hu/egyutt-sokfelen_konferencia

33

Forrás: EU vonal

A kultúrák közötti párbeszéd európai éve - júniusi programok A Zene Ünnepét és az Ars GEometrica 2008 nemzetközi találkozót is a kultúrák közötti párbeszéd európai éve jegyében rendezik meg az idén, így rengeteg koncert, nemzetközi gyermekkórus-fesztivál és kiállítások is szerepelnek az európai év magyarországi programjai között júniusban. A Zene Ünnepét minden évben az első nyári napon, június 21-én rendezik meg. Budapest belvárosában, a Városligetben és a város forgalmas közterületein a hagyományos komolyzenei, folk-, dzsessz-, és rockkoncertek mellett az idén - a Reneszánsz Évhez kapcsolódva - komoly szerepet kap majd a reneszánsz muzsika is, amelyet egyebek mellett táncházakban, térzeneként illetve egyházzenei koncerteken élvezhet a közönség. A Petőfi Csarnok a Fővárosi Önkormányzat megbízásából három éve szervezi és koordinálja a Zene Ünnepének budapesti eseményeit. A programok idén már délelőtt elkezdődnek, s a Múzeumok Éjszakájával való egybeesés lehetőséget teremt a két kiemelkedő esemény összehangolására olvasható a kultúrák közötti párbeszéd európai évének magyarországi kommunikációjával megbízott ügynökség közlésében. Június 20-án Pécs is megszervezi a Zene Ünnepét, melyen neves hazai és külföldi zenekarok lépnek fel, a város terein pedig különleges performanszokat nézhetnek meg az eseményre látogatók. Komlón június 20. és 22. között a XVIII. Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus-fesztivál eseményeire látogathat el a zenekedvelő közönség. A fesztiválon, amelynek díszvendége Kodály Zoltánné lesz, lengyel, szlovák, horvát és román kórusok vesznek részt, Magyarországot Kaposvár, Szolnok és Komló kórusai képviselik. Az Ars GEometrica 2008 nemzetközi találkozót és workshopot június 14. és 17. között rendezik Pécsett: a mindenki számára nyitott előadások mellett reprezentatív kiállítás, szabadtéri workshop, ismeretterjesztő előadások, koncertek, bemutatók, filmvetítések és interaktív játékok várják az érdeklődőket. A környezet és egészségkultúra idei pécsi évében a téma a Szerkezet és Környezet - Interakciók és Határátlépések a Művészetben és a Tudományban. A 2007-ben kedvező nemzetközi szakmai és közösségi visszhanggal elindított Pécs - Ars GEometrica (PAGE) program célja, hogy széles körben felhívja a figyelmet a művészetek és a tudományok művelői között zajló interakció eredményeire. Az Európai Bizottság 2008-at a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánította. A programsorozat - amelynek mottója: "Együtt a sokféleségben" - a kultúra és média, az oktatás és tudomány, a migráció, a kisebbségek, a többnyelvűség, a vallás, a munkahely, valamint az ifjúság témakörén keresztül próbálja elősegíteni egymás jobb megértését. Az évad magyarországi céljai között szerepel a kulturális sokszínűség - elsősorban a szomszédos országok és a határon túli magyarság - ünneplése, valamint a fiatalok és civil szervezetek bátorítása a programokban való részvételre. Forrás: MTI

34

ROMA HÍREK Szerbia vette át a Roma évtized program elnökségét Szűcs Erika szociális miniszter a Parlamentben ünnepélyesen átadta a Roma évtized program elnökségét Szerbiának. Hazánk azt javasolja a programban résztvevő országoknak, hogy csak a romák iskolai szegregációját csökkentő pályázatok, programok kapjanak támogatást. Magyarország esélyegyenlőség elvű támogatáspolitikát és közös európai romastratégia kialakítását javasolva átadta a Roma évtized program elnökségét Szerbiának a keddi budapesti bizottsági ülésen. A Parlamentben tartott rendezvényen Szűcs Erika esélyegyenlőségért felelős szociális és munkaügyi miniszter Božidar Djelić szerb miniszterelnök-helyettesnek adta át a kilenc ország részvételével 2005-ben indult program elnöki feladatait. Szerbia 2009. július elsejéig elnököl, majd azt Szlovákia veszi át. Új tagok a programban A 2015-ig tartó, kilenc közép- és kelet-európai ország összefogásával létrejött program vezetését tavaly július elsejétől látta el Magyarország, és ez idő alatt első lépéseként új résztvevőket hívtak meg a programba, így Bosznia-Hercegovina, Albánia és Spanyolország már hivatalosan jelezte csatlakozási szándékát. Szlovénia megfigyelőként vesz részt, s az UNICEF is jelezte, részt kíván venni a program megvalósításában. Szűcs Erika megemlítette: a magyar Országgyűlés tavaly június 25-én 341 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a roma integráció évtizede programról szóló határozatot, amely a négy fő prioritással - a roma lakosság oktatásával, foglalkoztatásával, egészségi állapotával és lakhatási helyzetével - foglalkozik, megjelölve e területeken az elérni kívánt célokat. Az intézkedésekről kétévente készítenek terveket, így a 2008-2009-es időszakról már döntött a kormány, és több tíz milliárd forintot fordítanak a programra - tette hozzá. Programok az iskolai szegregáció ellen Magyarországnak az az ajánlása a tagországok számára, hogy olyan, esélyegyenlőség elvű támogatáspolitikai rendszert vezessenek be, amelyet a régióban egyedül Magyarország alkalmazott. Ez azt jelenti, hogy csak azok a pályázatok, programok kapnak támogatást, amelyek biztosítják, hogy a romák iskolai és területi szegregációja csökken, illetve megszűnik. Božidar Djelić szerb miniszterelnök-helyettes azt mondta: abban bízik, hogy 2-3 héten belül megalakulhat az új szerb kormány, és szeptembertől kidolgozhatják roma programjaik stratégiáját. A fő prioritások - az oktatás, a lakhatás, az egészségügy és a foglalkoztatás - mellett egy horizontális kérdéssel, a valós európai érdekképviselettel kívánnak foglalkozni, ezért a roma civil szervezetek európai konföderációját szeretnék életre hívni - tette hozzá. Van parlamenti képviseletük a szerbiai romáknak A márciusi választások óta még hivatalban lévő szerb kormány képviselője a romák integrációja és érdekképviselete terén elért sikereikről beszámolva megemlítette: Szerbiában megoldott a romák parlamenti képviselete, bár megjegyezte, a legutóbbi választáson a pártok képviselői erejük megosztása miatt nem tudtak bejutni a törvényhozó testületbe. Szerbiában a 2002-es népszámlálási adatok szerint 100 ezer, szociológiai becslések szerint 800 ezer cigány él, míg az Európai Tanács 450 ezerre becsüli a romák lélekszámát.

A függetlenné vált Koszovóban élő romák lélekszáma eléri az 50 ezret. Óriási diszkrimináció a szerbek és a romák kiüldözése, de kompromisszumot kell találniuk. Nem lehet úgy megoldani a kérdést, hogy csak egy nemzetiség érdekeit firtatjuk - mondta Božidar Djelić, aki egyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a magyar kormány elismerte Koszovó függetlenségét. Forrás: MTI

Összefoglaló a Roma Integráció Évtizede Program magyar elnökségi időszakáról (2007. július 1. – 2008. június 30.) • Új országokat hívott meg, hogy vegyenek részt az evtized programban. Albánia, Bosznia-Hercegovina és Spanyolország már hivatalosan is jelezte, hogy csatlakozni kíván az évtized programhoz, míg Szlovénia megfigyelőként vesz részt. Az új országok mellett a nemzetközi szervezetek közül az UNICEF és az ENAR (Rasszizmus Elleni Európai Hálózat) is kifejezte szándékát, miszerint részt kívánnak venni az évtized program megvalósításában. • Magyarország ajánlást fogalmazott meg az évtized programban résztvevő országok számára, melyben javasolja az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika alkalmazását. Az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikát a régióban egyedül Magyarország alkalmazza az oktatás és városfejlesztés területén. Célja, hogy csak azok a pályázatok, programok kapjanak támogatást, amelyek biztosítják, hogy a romák iskolai és területi szegregációja csökken, illetve megszűnik. • Lépéseket tett az Európai Roma Stratégia kialakításával kapcsolatban. Ennek keretében a Nemzetközi Irányító Bizottság 2007. február 25-26-i ülésén felhívást tett közzé. A felhívás aláírói voltak: dr. Lamperth Mónika miniszter, dr. Göncz Kinga miniszter, Prof. Dr. Rita Süssmuth elnök, valamint Járóka Lívia, Lévai Katalin és Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselők. Felkérte az évtized programban résztvevő országokat, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz. Az Európai Bizottság figyelmét levélben hívta fel a közös európai fellépés szükségességére. • Események a magyar elnökség ideje alatt: o A Nemzetközi Irányító Bizottság ülésére összesen három alkalommal került sor: 2007. október 1-2., 2008. február 25-26. valamint 2008. június 24-25. o Két szakértői tanácskozást szervezése. A lakhatási megbeszélésre 2007. december 3-6-án, míg az anti-diszkriminációs tanácskozásra 2008. április 17-18-án került sor. A Roma Integráció Évtizede Program kilenc közép- és kelet-európai ország valamint nemzetközi szervezetek összefogásával létrejött, 2005 óta működő nemzetközi együttműködés. A Roma Integráció Évtizede Program célja, hogy felgyorsítsa a romák társadalmi és gazdasági integrációját és egyben hozzájáruljon a romákról alkotott kép pozitív irányú átalakulásához. Az évtized programban résztvevő országok vállalták, hogy saját gazdaság- és szociálpolitikájukkal összhangban - a közösen elfogadott keretek között - hosszú távú stratégiát fogalmaznak meg. Magyarországon az országgyűlés 2007. június 25-én egyhangúlag -ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló 68/2007 OGY határozatot. A stratégiai terv végrehajtására a kormány 2007. december 19-én fogadta el az 1105/2007 Korm. határozatot a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008–2009. évekre szóló kormányzati intézkedési tervről. Az intézkedések az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügy, az egyenlő bánásmód érvényesítése, valamint a kultúra, média és sport területén kerültek meghatározásra. Az évtized program elnökségét évente más ország látja el. 2007. július 1-jétől 2008. június 30-ig Magyarország töltötte be az elnöki pozíciót és Szerbia követi a sorban.

36

Konferencia a lakhatási szegregáció visszaszorítására tett kormányzati intézkedésekről A lakhatási szegregáció visszaszorítására tett kormányzati intézkedésekről tartottak ma konferenciát Budapesten, amelyet Korózs Lajos, a szociális tárca államtitkára nyitott meg. Magyarországon megközelítőleg százezer ember él telepszerű lakókörnyezetben, közel 500 telepen, amelyek jelentős számban kistelepülésen vagy azok közigazgatási határain kívül találhatóak. Az itt élőknek szembe kell nézniük az alapvető infrastruktúra hiányával, az alacsony iskolai végzettségből, a tartós munkanélküliségből és az élet több területén megjelenő diszkriminációból fakadó kirekesztettséggel. Jelenleg két, a lakhatási szegregáció felszámolására irányuló program működik Magyarországon. Az egyik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációját elősegítő programja. A másik a Regionális Operatív Program (ROP) város-rehabilitációs programokhoz kapcsolódó anti-szegregációs tervekben megfogalmazott, a városok által vállalt anti-szegregációs beavatkozások, amelyek megvalósítását a pályázók 2013-ig vállalják. 1. Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációs program A telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációs programja az elmúlt három évben 31 településen (Dencsháza, Domaháza, Egercsehi, Füzér, Füzérradvány, Galambok, Garabonc, Hangony, Hencida, Hidas, Kakucs, Kerecsend, Kiskunmajsa, Kisvaszar, Rudabánya, Sajóhídvég, Somogyapáti, Sóshartyán, Szentegát, Szentgál, Szomolya, Szúcs, Táska, Tiszabő, Tiszabura, Tornanádaska, Tunyogmatolcs, Uszka, Váralja, Vasboldogasszony, Zsámbok) indult el. A programot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008-ban 875 millió forinttal folytatja, a pályázat kiírására ez év júniusában kerül sor. Eddig az SZMM 2005 óta közel 3 milliárd forintot fordított erre a célra. A program fő célkitűzése, hogy a szegregáltnak tekintett területen élő lakosok körében és a település lakosságának egészében az alacsony státuszú emberek aránya azonos legyen. Ennek érdekében radikálisan csökkenteni kell az alacsony státuszú emberek számát és arányát a szegregált környezetben, amely az esetek többségében a szegregált környezet megszüntetésével érhető el. Ezzel egyidejűleg rendkívül fontos, hogy a társadalmi integrációt elősegítő képzési, foglalkoztatási és egészségügyi programelemek a lakhatási programmal egyidejűleg valósuljanak meg. Ez biztosítja az elért eredmények fenntarthatóságát. >> Kapcsolódó összefoglaló táblázat (pdf) 2. A ROP Funkcióbővítő és Integrált, szociális jellegű város-rehabilitációja A ROP Funkcióbővítő és Integrált, szociális jellegű város-rehabilitációs programokon való indulás feltételéül szabta a ROP Irányító Hatósága - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztálya javaslatára -, hogy egyrészt a pályázati programokban prioritást kapjon az alacsony státuszú lakosok által lakott településrészek rehabilitációja, integrációja, másrészt a pályázóknak kötelezően el kell készíteniük integrált városfejlesztési stratégiájukat, melynek része az anti-szegregációs terv. Az antiszegregációs terv helyzetelemzésből és programból áll. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az esélyegyenlőség biztosításának a különböző programok mentén. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a szaktárcákkal esélyegyenlőségi útmutatókat készített, mely segíti a pályázó önkormányzatokat és intézményeket az esélyegyenlőségi helyzetelemzésük és programjuk elkészítésében. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 27 főből álló anti-szegregációs szakértői hálózatot hozott létre, hogy a szakértők segítsék a terv elkészítését és aláírásukkal garantálják annak megfelelőségét. Ellenjegyzésük hiányában a települési önkormányzat nem indulhat a pályázaton. A minisztérium emellett szupervizori segítséget nyújt a szakértők részére, akik még pluszban kontrollálják a dokumentumot. A 2007-2008-as akciótervi időszakban 167 településen készül anti-szegregációs terv. A városok között van a 23 megyei jogú város, 79 húszezernél nagyobb és 55 húszezernél kisebb népességgel rendelkező település. Forrás: SZMM

37

Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat Békés megyében Szarvason, Békésen és Békéscsabán járt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium antidiszkriminációs hálózatának referense Dr. Horváth Karolina (romaügyi referens), valamint munkatársai, többek közt Dr. Lukácsi Krisztina, a Békés Megyei Igazságügyi Hivatal (Jogi Segítségnyújtó Szolgálat) osztályvezetője. (Hír6) A romák esélyegyenlőségének biztosítását célzó intézkedések körében az igazságügyi tárca 2001 októberétől működteti - az OCÖ-vel, illetve a kormányzati romapolitikáért felelős minisztériummal (SZMM), továbbá a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályával együttműködésben - a Roma Antidszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózatot. A hálózat olyan jogsegélyszolgálat, amely kifejezetten azokra az ügyekre terjed ki, ahol az ügyfelet roma származása miatt érte jogsérelem. E megbízás az ügyvédekkel jogi tanácsadásra, iratszerkesztésre, diszkriminációs ügyben perindításra, valamint bíróság előtti képviseletre terjed ki. Az ügyvéd a képviseletet szakmai meggyőződésének megfelelően látja el, a szolgáltatást ingyenesen nyújtja, az ügyféltől semmilyen juttatást nem fogadhat el. A hálózat munkatárasai 2006-2007. évben több mint 3000 alkalommal jártak el a panaszosok ügyeiben. A hálózathoz érkezett ügyek jellemzően munkajogi, polgárjogi és büntetőjogi esetek. 2001 óta több mint 9000 ügyük volt, de ennél jóval több lehet az ügyfélforgalom, megközelítőleg 18-19 ezer. 30 ügyvéd van jelenleg az országban és 45 településen tartanak ügyfélszolgálatot a hálózatban dolgozó ügyvédek. Az ügyvédek minden évben egy-két napos továbbképzésen vesznek részt. Az ügyfélfogadás pontos elérhetőségeiről az ügyfelek a minisztérium honlapján, illetve a tárca ingyenes, 24 órában elérhető zöld számának tárcsázásával is szerezhetnek információkat: 06-80-244-444. Az elérhetőségek olvashatóak az Országos Cigány Önkormányzat és a Romaweb honlapján is! Forrás: RomNet

Rendőrségi ösztöndíj cigány fiataloknak A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a hivatásos állomány utánpótlási bázisának szélesítése, a rendőri pálya választásának ösztönzése érdekében a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 2008. évben is meghirdette ösztöndíjpályázatát cigány származású fiataloknak. A pályázatot benyújtó fiatalok közül – a felméréseken elért objektív, és a személyes elbeszélgetések alapján kialakult eredmények alapján három cigány származású tanulóval kötött tanulmányi szerződést a rendőr-főkapitányság. Az ösztöndíjra és egyéb juttatásokra csak azok pályázhattak, akik a középiskola utolsó három évfolyamának valamelyikén – évismétlés nélkül – tanulnak, és elérik a legalább 3,5-ös tanulmányi átlagot. Emellett meg kell felelniük a fizikai, pszichikai alkalmasságukat érintő vizsgálatokon is, valamint életvitelüknek olyannak kell lenni, amely nem veszélyezteti a szolgálat törvényes és befolyástól mentes ellátását. A B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság a hátrányos helyzetű, középiskolás cigány származású fiatalok rendőrré válásának támogatására – kísérleti jelleggel – először 1996-ban írt ki pályázatot. Jelenleg 4 középiskolai tanulmányokat folytató fiatallal van érvényes ösztöndíjszerződése – közölte a főkapitányság. Forrás: MNO

38

Sansz Elysées Esélyegyenlőségi - Művészeti Fesztivál A Sansz Elysées Fesztiválon olyan nők, romák, fogyatékossággal élők, idősek és fiatalok mutatkozTak meg, akik átlépték árnyékaikat, és bemutatták nekünk is művészeti produkcióikat, kézműves termékeiket, erejüket, meggyőződésüket és kitartásukat. A nap házigazdája Soma volt. A Progress - „Együtt az egyenlőségért" program keretében az Erzsébetvárosi Önkormányzat a Törökfürdő Alapítvánnyal karöltve újabb rendhagyó eseményre készült, amelynek főszereplői most az esélyegyenlőségi szempontból védett csoportok. A Sansz Elysées Fesztivál egyaránt megszólította a nőket és férfiakat, a különböző etnikai kisebbségek tagjait, a fogyatékossággal élőket, időseket és fiatalokat egész napos programjaival, kiállításaival és vitáival június 7-én, a Madách téren. A Sansz Elysées „sugárútján" sétálgatva és programjai közül válogatva elgondolkodhattunk, valóban olyan befogadóak és toleránsak vagyunk-e, mint amilyennek gondoljuk magunkat. Attól, hogy átsegítünk egy vak embert az utcán, esetleg előreengedünk a forgóajtóban egy nőt, tényleg adunk-e valódi esélyt nap, mint nap a nálunk hátrányosabb helyzetűeknek, hogy egyenlőként éljenek közöttünk? A Sansz Elysées széles sugárútján sok mindenki elfér. A Sansz Elysées kiemelt főszereplői a NŐK voltak! A nők, akik akarnak, akik mernek, és akik egyre nagyobb teret követelnek ma már nemcsak a háztartásokban, hanem a munkahelyeken, a közéletben és a kultúrában is. A NŐERŐMŰBEN teljes gőzzel dolgoznak majd a reneszánsz nők, akik írva zenélnek, és áriázva verselnek. Marjai Judit „HALÁL A KONYHÁBAN" fotósorozata pedig egyértelműen bizonyította, hogy a konyhában még a legtehetségesebb asszonyok is könnyen elvéreznek. Végül Palya Bea csodálatos hangja és zenéje mentett meg minket a konyhaszekrények veszélyes világából. A Sansz Elysées lehetőséget ad roma művészeknek és szimpatizánsaiknak is a találkozásra. A Romano Drom, az Egri János Group, a Nomada pezsgése bizonyította, hogy a roma zene nélkül nem élet a városi élet, nem beszélve a Budapest Bár zenei időutazásáról, mely a 20-30-as évek Budapestjére repített. A RAGADJON A KULTÚRA! - aszfalttárlat és spontán festészet hozta közelebb a látogatókhoz a romák mindent elsöprő, mágikus színvilágát és világlátását. A „Van esély" pódiumon neves képviselőik vitatkoztak a siker bódító AROMÁjáról. A Sansz Elysées Fesztivál diadalívje és árkádjai alól a FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK sem maradhatnak ki. A NEMADOMFEL zenéjét hallgatva rájöttünk, hogy „csak" akarni kell. Mindig, mindenkor, minden körülmények között. A paralimpikonok, a fogyatékosságal élő erőművészek, a szájjal-lábbal festők, mindmind bebizonyítják, hogy semmilyen körülmények között sem áll meg az élet.... Sőt! Kitartással, szenvedéllyel még annál is többet elérhetünk! A SANSZ BAZÁR-ban az illatos gyertyákban, a merített papírokban, az erős szőnyegekben és szőttesekben gyönyörködhettünk, és biztos, hogy nem jutna eszünkbe, hogy ezeket mind autista, downszindrómás, értelmi fogyatékos, siket, vagy vak embertársaink készítették, ha nem látnánk őket a standok mögött. Ha más nem, akkor a siker mögött feszülő akarat az, ami végül is le kell, hogy rombolja az előítéleteket, meg kell, hogy nyissa az utat az elfogadás, befogadás, a harmonikus együttélés irányába. A Sansz Elysées Fesztiválon MINDENKI VALAKI, ezért közösen festjük meg Magyarország első esélyegyenlőségi- művészeti freskóját. A Sansz Elysées széles sugárutat nyit a sokszínűségnek. Megmutatja, hogy együtt vagyunk szépek, okosak, tehetségesek, szeretnivalók és erősek, ugyanakkor gyengék és sebezhetők, tudatlanok és csúnyák. Főszervezők: Erzsébetvárosi Önkormányzat és Törökfürdő Alapítvány Főtámogató: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Forrás: Nlcafe.hu

39

A mai roma fiatalok nem szívesen vallják saját nemzetiségüket A roma nyelv egyenjogúsítását és szabványosítását deklaráló nyilatkozatot írtak alá vasárnap Pozsonyban a Szlovákiában élő roma közösségek és a roma értelmiség képviselői. A dokumentumban leszögezik: a roma nyelv a szlovákiai roma közösségek anyanyelvi fejlődésének, műveltségük és kulturális örökségük megőrzésének eszköze, egyszersmind közérdek is. A szlovák kormány kisebbségi kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettese, Dusan Caplovic roma kérdésekben illetékes tanácsadója, Erika Adamová tájékoztatása szerint Szlovákiában 1971-ben rögzítették a roma nyelv helyesírásának szabályait, s ezzel kezdetét vette a nyelv szabályainak egyezményesítését célzó folyamat, melynek célja, hogy a mindennapok nyelvi gyakorlatában ennek megfelelően honosítsák meg a romák beszélt és írott nyelvét. Adamová szerint a roma nyelv szlovákiai fennmaradása e közel negyven évvel ezelőtti lépés nyomán elkezdődött folyamatnak köszönhető. Adamová nem számszerűsítette, hogy jelenleg hány szlovákiai iskolában folyik roma nyelvű oktatás. A SITA hírügynökségnek nyilatkozva mindössze annyit mondott, hogy "például némelyik alap-és középiskolán", így Kassán és Körmöcbányán (Kremnica) folyik roma nyelvű oktatás, s hogy "az érdeklődés egyelőre elégséges". Hozzátette azonban, hogy máig kevés a roma nyelv tanítására alkalmas oktató és nyelvész, ezért azt szorgalmazzák, hogy Szlovákiában a jövőben roma nyelvből is lehessen államvizsgázni. A roma nyelv szabványosítását célzó törekvések még az egykori Csehszlovákiába, az 1950-es évek elejére nyúlnak vissza, amikor "ma már elképzelhetetlen körülmények között egy maroknyi roma megtette az első lépéseket" - mondta a roma nyelvterület szakértője, Eva Davidová, aki sajnálatosnak tartja, hogy a mai roma fiatalok nem szívesen vallják saját nemzetiségüket. Dusan Caplovic, az aláírási ünnepség szónoka szerint a nyilatkozat a szlovákiai romák "sokoldalú fejlődése előtt nyitja meg az utat, mert a roma nyelvet a jövőben anyanyelvükként tanulhatják az iskolákon. Ezzel együtt az is fontos, hogy a romák a hivatalos szlovák államnyelven és további világnyelveken is tudjanak értekezni, mert ily módon növekszik majd annak lehetősége, hogy a munkaerőpiacon teljes mértékben érvényesüljenek" - foglalta össze a miniszterelnök-helyettes szavait a másik szlovák hírügynökség, a TASR. Forrás: MTI

40

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Hazai pályázatok „Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen” Kiíró: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Forrás: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/ Támogatás célja: Színházi nevelési program ingyenes, nyilvános bemutatása a pályázó intézményben vagy az általuk kijelölt helyszínen. A 2007/2008-as évadban a társulat két produkciója közül lehet választani: - Fogságban - színházi játék 7-8 évesek számára. A történet Andersen: A császár új ruhája c. meséjére épül és a hatalom, hatalmaskodás témakörét járja körül. - Csontketrec - színházi nevelési program 6-7-8. osztályos tanulók számára az otthon témájára. Pályázók köre: intézmények (köz- és felsőoktatási intézmények, civil szervezetek, projektek működtetői, szakmai táborok szervezői stb.), amelyeknél az előadások megtekintése - az érintett gyerekeken kívül az intézményben, programban részt vevő munkatársak szakmai fejlődését is szolgálhatja Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/e4dd5469ed7b2114c12573c5 0043755b?OpenDocument Érdeklődni lehet: http://www.kerekasztalszinhaz.hu/

„Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem) / KEOP - 6.3.0. - KMOP - 3.3.4.C” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: Az e-környezetvédelem programja alapvetően a központi és regionális környezetvédelmi szervek hatósági tevékenységére, illetőleg helyi önkormányzatok és az országos és területi civil szervezetek (NGO-k) támogatására terjed ki, míg tartalmi szempontból (horizontális fejlesztésként) a tartalomszolgáltatást, tájékoztatást (knowledge management és knowledge sharing) és a közösségi döntéshozatalban való társadalmi részvétel erősítését - a környezeti demokrácia fejlesztését tekinti elsődleges prioritásának. Pályázók köre: Központi költségvetési szervek és intézményeik; Helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye; Önkormányzati fejlesztési társulás; Többcélú kistérségi társulás; Országos és regionális hatókörű civil szervezetek Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/544 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés - korszerű intézményekben / TÁMOP-3.1.4/07/1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.gov.hu Támogatás célja: célja az uniós társfinanszírozással megvalósuló közoktatási infrastruktúra-fejlesztési programban résztvevő intézmények tartalmi, pedagógiai munkájának fejlesztése, hogy a fizikai környezet korszerűsítése új oktatási kultúra és tartalom fejlesztésével együtt valósuljon meg a minőségi oktatás és hozzáférés érdekében.

Pályázók köre: Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói: a) óvoda; b) általános iskola; c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) alapfokú művészetoktatási intézmény; f) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; g) diákotthon és kollégium valamint h) a 33. § (1) bekezdése szerinti többcélú intézmények Jelen kiírásra kötelező pályázatot benyújtania azoknak, akik bármely régió 2007-ben kiírt közoktatási infrastruktúra fejlesztési programjában kedvezményezettként részt vesznek. A TÁMOP 3.2.2 "A" komponensében (Területi együttműködések) pozitív támogatási döntéssel rendelkező főpályázók és a konzorciumok tagjai a TÁMOP-3.1.4/07/l kiírásra nem pályázhatnak, és erre irányuló kötelezettségük sincs Beadási határidő: A pályázatok benyújtása "A" célcsoport esetében 2008. február 5-től 2008. június 20ig, "B" célcsoport esetében 2008. május 16-tól 2008. november 30-ig lehetséges. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/content/542 Érdeklődni lehet: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal, Kereskedelmi, Turisztikai és Fogyasztói Érdekvédelmi Ügyosztály. E-mail: [email protected]; Tel.: 06/1/327-1098.

„Előkészítési tevékenységek támogatása a folyamatok felülvizsgálata és szervezetfejlesztés érdekében (Államreform operatív program) / ÁROP-2007/1.A.1” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: A pályázat alapvető célja azon előkészítő tevékenységek támogatása, amelyek megalapozzák a folyamatok megújítását és szervezetfejlesztést (vagyis az ÁROP 1. prioritási tengelyében foglaltak megvalósítását) elősegítő tervszerű, egyértelmű eredmények elérését célzó és költséghatékony fejlesztéseket. A pályázat célja, hogy megfelelően előkészített projektek kerüljenek végrehajtásra. Pályázók köre: - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. § (2) bekezdésében nevesített szervezetek (központi közigazgatási szervek); - a központi közigazgatási szervek területi szervei; - területi és települési önkormányzatok, az általuk alkotott társulások, illetve a többcélú kistérségi társulások; - az igazságszolgáltatási szervek; - testületi és kisebbségi önkormányzatok; - civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, érdekvédelmi szervezetek a pártok kivételével) és egyházak; valamint - tudományos és oktatási szervezetek Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/827 Érdeklődni lehet: az http://www.nfu.hu honlapon, illetve a 06 40/638-638 telefonszámon

42

„Biztos munka című program megvalósítása” Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: A hajléktalan emberek foglalkoztatásának elősegítése a fizetendő járulékok átvállalásával, munkába állási támogatással valamint a szociális munka személyi költségének illetve a program bonyolításával járó költségek támogatásával. Pályázók köre: A hajéktalan-ellátásban részt vevő természetes és jogi személyek, vagyis önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények valamint humán szolgáltatást végző nem állami szervezetek. Beadási határidő: Pályázni a rendelkezésre álló keret erejéig lehet. Pályázati csomag: http://www.hajlektalanokert.hu Érdeklődni lehet: Tel.: 06/1/261-7704 (Varga Dóra, Hajléktalanokért Közalapítvány), E-mail: [email protected] „Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási és szociális krízishelyzet elhárításának és megoldásának részbeni támogatása ” Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Magánszemélyeket érintő, veszélyeztető lakhatási (természeti csapás, elemi kár, életveszélyessé nyilvánított lakás) és szociális krízishelyzet elhárítása. Pályázók köre: Cigány kisebbségi önkormányzatok, települési önkormányzatok helyi cigány kisebbségi önkormányzattal vagy civil szervezettel együttműködve, valamint jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: http://www.macika.hu Érdeklődni lehet: Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1091 Budapest, Üllői út 47-49. Tel.: 06/1/455-9030 „Roma kisebbségi nevelésben, oktatásban felhasználható kutatások 2008. évi támogatása” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Forrás: www.okm.gov.hu Támogatás célja: A roma kisebbségi óvodai nevelés és iskolai nevelés-oktatás hatékonyságának elősegítése, a roma nyelv(ek), iskolai oktatásához segédanyagok készítése. Az óvodai anyanyelvi és kulturális nevelés, illetve az iskolai nyelvoktatás hatékonyságának javítása, a roma kultúrához való aktív kötődés elősegítése, az iskolás korosztály minél szélesebb rétege vegyen részt a roma kulturális tevékenységekben (hagyományőrzés, irodalom, zene- és táncművészet, képző-és iparművészet stb.). Pályázók köre: A fenti témák kidolgozására vállalkozó magyarországi kisebbségi kutatóintézetek, kutatócsoportokat működtető jogi személyek, romológiai tanszéket működtető állami és az állam által elismert felsőoktatási intézmények. Beadási határidő: 2008. július 30. Pályázati csomag: www.okmt.hu Érdeklődni lehet: A pályázatról további információ az OKM Támogatáskezelő Igazgatóságánál Iványi Szilviától (Tel.: 1- 301-3255) illetve szakmai információ az OKM Nemzetiségi Főosztályán Raduly Istvántól (Tel.: 1-473-7324) kérhető.

43

„Roma Mentor Projekt” Kiíró: BHIM RAO Egyesület; Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Forrás: www.pafi.hu Támogatás célja: A mentor foglalkozások költségeinek fedezése, mint például: kirándulás, kézműves foglalkozás, műhelymunka, táncos és zenés rendezvények, beszélgetések, meghívott előadókkal tervezett programok, versenyek és kísérleti programok, valamint a foglalkozások alatti étkezést. Az iskola vagy közösségi intézmény által kijelölt munkatárs (projektvezető) honoráriumának fedezése. Pályázók köre: A Roma Mentor Projektben pályázhatnak már létező iskolai osztályok, szakkörök, és gyerekcsoportok, vagy közösségi intézmények, nonprofit szervezetek gyerekcsoportjai. Beadási határidő: 2008. július 31. Pályázati csomag: http://bhimrao.hu Érdeklődni lehet: A pályázattal kapcsolatban további információt az alábbi elérhetőségeken kérhetnek: Glonczi Nikoletta, [email protected] Tel.: 30/455-7473; Káló Norbert, [email protected] Tel.: 70/369-3053

„ARCUSFEST Nemzetiségi Színházi Találkozón való részvétel támogatása” Kiíró: Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Forrás: www.mnekk.hu Támogatás célja: Pályázni az ARCUSFEST-re készülő anyanyelvű, a 2008. március 15-e után bemutatásra kerülő új színházi produkcióval/produkciókkal lehet. Pályázók köre: pályázhatnak azok a magyarországi nemzetiségi színházi életben folyamatosan aktív professzionális vagy amatőr színházak, színjátszó csoportok, vagy azok fenntartói, amelyek jogi személyiséggel rendelkeznek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Beadási határidő: 2008. augusztus 1. Pályázati csomag: www.mnekk.hu Érdeklődni lehet: Telefon/fax: (1) 321-7364, (1) 321-7370, (1) 321-3352, E-mail: [email protected]

„Európai Vállalkozás Díj” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Forrás: www.gkm.gov.hu Támogatás célja: - a vállalkozói tevékenységet előmozdító sikeres kezdeményezések kiválasztása és elismerése; a legjobb vállalkozási gyakorlatok bemutatása; a vállalkozók társadalomban játszott szerepének szélesebb körű megismertetése; a potenciális vállalkozók ösztönzése és inspirálása. Pályázók köre: intézkedéseket működtető helyi és regionális hatóságok, a lebonyolításukat végző közreműködő szervezetek, a köz- és magánszféra partnerségei (PPP) Beadási határidő: 2008. szeptember 30. Pályázati csomag: http://www.nfgm.gov.hu Érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály, Telefon: (1) 475-3442 „A roma származású munkanélküliek közoktatási intézményekben történő foglalkoztatása és képzése program hatásvizsgálatának elvégzése / 3243 RFK-KUT/2003” Kiíró: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Forrás: www.ofa.hu

44

Támogatás célja: Hatásvizsgálat, roma származásúak foglalkoztatása. A támogatott projektek hatásainak, eredményeinek átfogó vizsgálata, elemzése, értékelése a program által kitűzött célok megvalósulásának leírása, a kutatás megjelentetése. Pályázók köre: a 2004. évi CXXXIV. törvény szerint meghatározott kutatóhelyek, költségvetési kutatóhelyek, nonprofit kutatóhelyek Beadási határidő: 2008.07.15 Pályázati csomag: http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPalyazatok&WG_OID=PALf8bb408c68aec374e „A romák munkavállalását gátló tényezők kezelése a munkaerőpiacon támogatási program tesztelési programelemének támogatása / RSK/teszt/2007-7213” Kiíró: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Forrás: www.ofa.hu Támogatás célja: Az álláskereső romák munkaerőpiaci visszatérését segítő módszerek és eszközök tesztelése. Pályázók köre: Nonprofit szervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok, illetve azok által fenntartott intézményeinek a részvételével létrejött konzorciumok, amelyek rendelkeznek munkaerőpiaci problémák kezelése céljából létrejött aktív helyi partnerséggel, vagy van kellő érdeklődésük és beágyazottságuk arra, hogy rövid időn belül sikeres partnerségeket hozzanak létre Beadási határidő: 2008. 07. 18. Pályázati csomag: http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPalyazatok&WG_OID=PALf1601c2ec36b88817 „Kisebbségi pedagógus-továbbképzések 2008. évi támogatása” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága; Oktatási és Kulturális Minisztérium Forrás: www.okmt.hu Támogatás célja: . 1. A hazai kisebbségi oktatásban résztvevő pedagógusok részvételének támogatása az akkreditált népismereti, ill. nyelvi-módszertani továbbképzéseken. 2. Az országos kisebbségi önkormányzatok által az anyaországban szervezett pedagógus-továbbképző programok megvalósításának segítése. 3. Kétoldalú, tárcaközi egyezmény alapján Magyarországon megvalósuló kisebbségi pedagógustovábbképzések támogatása. 4. A közismereti tantárgyakat kisebbségi nyelven oktató pedagógusok számára szervezett szaknyelvi továbbképzések támogatása Pályázók köre: 1. az akkreditált nemzeti kisebbségi pedagógus-továbbképzést szervező felsőoktatási intézmények, illetve az a jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó (ha a tevékenységi köre erre feljogosítja), amely a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében megadott engedéllyel rendelkezik. 2. Közvetlen megállapodás alapján az anyaországban megvalósuló továbbképzést szervező országos kisebbségi önkormányzatok. 3. Kétoldalú, tárcaközi egyezmény alapján Magyarországon anyaországi előadókkal megvalósuló továbbképzést szervező országos kisebbségi önkormányzatok. 4. Anyaországi felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján legalább 5 fő kétnyelvű vagy két tannyelvű nemzetiségi iskolában közismereti tantárgyat kisebbségi nyelven oktató gyakorló pedagógus számára szemeszterenként legalább 40 óra elméleti képzést és 40 óra anyaországi hospitációt biztosító kisebbségi szaknyelvi továbbképzés szervezésére vállalkozó felsőoktatási intézmények, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok.

45

5. a romológiai ismereteket nyújtó akkreditált pedagógus-továbbképzést szervező jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó (ha a tevékenységi köre erre feljogosítja), amely a Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eljárás keretében megadott engedéllyel rendelkezik. Beadási határidő: 2007. 07. 20. Pályázati csomag: http://www.okmt.hu/?folderID=771 „A magyarországi nemzetiségi nevelésben, oktatásban felhasználható kutatások 2008. évi támogatása” Kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Forrás: www.okmt.hu Támogatás célja: A nemzetiségi óvodai nevelés és iskolai nevelés-oktatás hatékonyságának elősegítése. A magyarországi nemzetiségi népismeret oktatását segítő néprajzi sorozat kiadásának támogatása. Pályázók köre: - kisebbségi kutatóintézetek, - nemzetiségi kutatócsoportokat működtető jogi személyek, - nemzetiségi tanszéket (tanszéki csoportot) működtető állami és az állam által elismert felsőoktatási intézmények Beadási határidő: 2008. 07. 30. Pályázati csomag: http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/767f6c3e957e6df9c12572e7004a1842/36dcf64057c528bdc125746e 002cace5?OpenDocument „Működésképtelen önkormányzatok támogatása” Kiíró: Önkormányzat és Területfejlesztési Minisztérium Forrás: http://www.pafi.hu Támogatás célja: Az önkormányzatok feladatellátásának biztosítása. Pályázók köre: Települési önkormányzatok, melyeknek a működőképessége a költségvetési törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, továbbá a megyei önkormányzatoknak az önkormányzati és területfejlesztési miniszter visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást adhat, melyet célhoz, feladathoz is köthet. Beadási határidő: A kérelmek feldolgozása folyamatos, 4 ütemben zajlik, ezek határidejei 2008. június 15., szeptember 1., október 3 és november 28.. Pályázati csomag: http://www.bm.hu Érdeklődni lehet: http://www.bm.hu „TAMOP-3.3.2. Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatására” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu Támogatás célja: halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, alacsony óvodáztatási arányok javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, az oktatási diszkrimináció visszaszorítása… Pályázók köre: Jelen pályázati kiírásra kizárólag a “Konvergencia” célkitűzés alá eső régiók területén székhellyel rendelkező közoktatási intézményfenntartók pályázhatnak. Az 1993. évi LXXIX. törvény 3. § (2) bekezdésében felsorolt közoktatási intézmény fenntartók közül jelen pályázati felhívás keretében főpályázóként és konzorciumi tagként önkormányzatok (települési, megyei, kerületi, fővárosi), önkormányzati társulások, egyházak, non-profit szervezetek nyújthatnak be pályázatot. Főpályázóként a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20. § (1) szerinti alábbi nevelési-oktatási

46

intézmények fenntartói pályázhatnak: a) óvoda; b) általános iskola;c) szakiskola; d) gimnázium, szakközépiskola; e) többcélú intézmény. Konzorciumi pályázat esetén konzorciumi tagként pályázhatnak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti alábbi nevelési-oktatási intézmények fenntartói: a) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; b) diákotthon és kollégium Beadási határidő: 2008. május 20-tól a keret kimerüléséig, de legkésőbb 2008. szeptember 30-ig lehetséges. Pályázati csomag: http://www.nfu.hu/doc/1030

Pályázati eredmények

A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának pályázati hírlevele

2008. június 23.

KÖZOKTATÁSI PÁLYÁZATOK A magyarországi nemzetiségi és roma kisebbségi nevelésben-oktatásban felhasználható kutatások 2008. évi támogatása 2008. június 19.

Beadási határidő: 2008. július 30.

Kisebbségi pedagógus-továbbképzések 2008. évi támogatása 2008. június 19.

Beadási határidő: 2008. július 20.

KÖZMŰVELŐDÉSI PÁLYÁZATOK EREDMÉNYEI 2008. évi döntés a helyi önkormányzatok közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról 2008. június 16.

A Reneszánsz Év 2008 közművelődés, közgyűjteményi pályázatainak eredménye 2008. június 16.

KÖZGYŰJTEMÉNYI PÁLYÁZATOK EREDMÉNYEI A Reneszánsz Év 2008 közművelődés, közgyűjteményi pályázatainak eredménye 2008. június 16.

EU-S PÁLYÁZATOK

47

Európai Uniós pályázatok az OKM Támogatáskezelő Igazgatóságának honlapján

RENESZÁNSZ ÉV - 2008 PÁLYÁZATOK EREDMÉNYEI Tudományos pályázati eredmények - Reneszánsz Év 2008 2008. június 19.

"A reneszánsz a mai színház tükrében" című pályázat eredménye 2008. június 18.

"Reneszánsz túrák" pályázat eredménye 2008. június 16.

A Reneszánsz Év 2008 közművelődés, közgyűjteményi pályázatainak eredménye 2008. június 16.

48

JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Az MMI KL felhívásai I. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 2008. június 12.-én megrendezett nemzetiségi színházi műhelybeszélgetése fontos eredményt hozott: a kollokviumunkon határozatot hoztunk, hogy színházaink számára a jövőben minden lehetőséget megragadva igyekszünk egy közös képviseleti formában jobb, és előnyösebb, gazdaságilag biztonságosabb, tervezhető feltételrendszert kiharcolni – mind a kulturális kormányzat /OKM/, mind pedig a magyar színházi szakma irányában. Négy fős bizottságot bíztak meg a jelenlévő színházvezetők a közös ügyek intézésével: Jónás Judit, színművészt, a Cinka Panna Színház vezetőjét, Gergely László rendezőt, a Cervinus Teátrum művészeti vezetőjét, Lasztity Péró tanácstagot, a MNEKK színházi bizottsága tagját, és Frigyesi András rendezőt, a MMIKL referensét. E négy fős bizottság a tanácskozáson elhangzottaknak eleget téve, és mert a nyitottságot, a minél szélesebb bázis megteremtését fontosnak tartja, valamint a MMIKL nemzetiségi osztálya munkatervében is megjelölt feladatnak eleget téve a nemzetiségi adatbázis fejlesztéséhez és a nemzetiségi közművelődési kutatás keretében az Önök segítségét kéri, hogy országos önkormányzataikkal együttműködve saját nemzetiségeik amatőr és iskolai színjátszó csoportjainak nevét, címét, elérhetőségét, a csoport vezetőjének nevét, telefonszámát, s ha lehet, e-mail-címét bizottságunkhoz eljuttatni szíveskedjenek. Célunk, hogy a nemzetiségi kultúra megőrzésének és továbbfejlesztésének e fontos eleme, a színház minél teljesebb körű érdekvédelmet kaphasson. Ahhoz, hogy sikeresen tudjuk közös céljainkat képviselni, szükséges egy átfogó és alapos közös adatbázis elkészítése. E bázisba egyelőre teljeskörűen azokat a színházakat tudtuk felvenni, amelyek rendszeresen éltek a MNEKK vonatkozó pályázati lehetőségeivel, s az intézetben rendezett műhely-beszélgetéseken is részt vettek. (Listájuk mellékelve) A NKSzT következő ülésén Frigyesi András referálni fog a történtekről, s tisztelettel kérjük, ha lehet, addigra a kért listákat rajta keresztül ([email protected]) bizottságunkhoz eljuttatni szíveskedjenek. Munkánkhoz támogatásukat kérjük és fáradozásaikat előre is köszönjük. Tisztelettel: Frigyesi András

Gergely László

Jónás Judit

Lásztity Péró

II. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus pályázati kiírása a „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” kitüntető címre, melyet december 18-án, a Kisebbségek Napja alkalmából adnak át. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára díjat alapított kulturális tevékenységük elismeréséért „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) elnevezéssel. A díjjal emlékérem és díszoklevél jár.

Az elismerést olyan Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbséghez /bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik/ amelyek kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek tolerancián alapuló együttéléséhez. (Például: a kulturális közélet, a közművelődés, művészetek, nemzetiségi média, nemzetiségi kultúra mecénása, stb.) A díjak átadására évente egyszer a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek ünnepnapjához kötődően december 14-én kerül sor, melynek rangját az Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti lektorátus által rendezett Nemzetiségi Gála ünnepi programja is biztosítja. A díjak száma maximálisan mindösszesen 8 db lehet. A díjat – a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Kulturális Szakértői Tanács, valamint a Roma Kulturális Szakértői Tanács tagjainak javaslata alapján – a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója adományozza. A díjazásra szóló felhívás nyilvános. Közzétételre kerül a Kulturális Közlönyben, az MTI-ben, a Magyar Művelődési Intézet ERIKANET honlapján, a nemzetiségek.hu honlapon, a nemzetiségek országos folyóirataiban és nemzetiségi médiában. A díjazásra jelöltek felterjesztése az MMIKL nemzetiségi munkatársai által összeállított jelölőlapon valamint annak mellékleteként maximum 3 oldalnyi indoklással történik. A díj átadása laudátióhoz kötődik. Elbírálás szempontjai: • szakmai életút/életmű elismerése • adott nemzetiségi közösség folyamatos, tartós működése és a nemzetiség kultúrájában betöltött kiemelkedő tevékenysége • az anyanyelvi kultúra bemutatása és elismertetése Magyarországon illetve külföldön • nemzetközi kulturális kapcsolatok kialakítása, erősítése A felhívás és a jelölőlap letölthető a www.erikanet.hu honlapról vagy igényelhető a 225-6043; 225-6041 telefonszámon. A jelöléseket szíveskedjenek a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus címére (postai vagy elektronikus úton) legkésőbb 2008. szeptember 30-ig elküldeni: MMIKL „Nemzetiségi Gála” Lukács Mária szakreferens Budapest Corvin tér 8. 1011 E-mail : [email protected] A megadott határidő után beérkező javaslatokat nem áll módunkban figyelembe venni. Forrás: MMI KL

Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás FELHÍVÁS A Szegedi Tudományegyetem JGYPK Felnőttképzési Intézete és az Intézet koordinálásával működő Identitáskutató Műhely (www.jgypk.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/identitaskutato/index.html) Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás címmel tudományos konferenciát rendez. A tervezett program:

50

Nemzetiségi – nemzeti – európai identitás. Tematikai blokkok: 1. A mindennapi kultúra és a tradíciók szerepe az identitás megőrzésében 2. Az oktatás és a felnőttképzés identitáserősítő jelentősége 3. Az Európai Unió kulturális politikája és a kulturális identitás E három tematikai blokkba várjuk kutatók, oktatók és PhD-hallgatók jelentkezését. A legfeljebb 15 perces előadásokat megbeszélés követi. Jelentkezési határidő: 2008. szeptember 30. A jelentkezés a jelentkezési lap és az absztrakt elküldésével érvényes. A jelentkezési lap a www.jgypk.uszeged.hu/tanszek/kozmuv/identitaskutato/index.html honlapról letölthető és az [email protected] címre küldendő az absztrakttal együtt. Az absztraktot word formátumban, csatolt file-ként várjuk (terjedelem: max. 1.500 leütés). A konferencia programfüzetében szerepeltetendő absztraktok technikai szerkesztésének megkönnyítése érdekében kérjük, a jelentkezési laphoz mellékelt absztrakt formátumot alkalmazzák! Köszönjük. Regisztráció: Részvételi díj: előadók számára: 8.000 Ft csak résztvevői számára: 10.000 Ft. A díjat 2008. október 30-ig a jelentkezés visszaigazolásakor megadott számlaszámra kérjük utalni. A regisztrációs díj tartalmazza a kávészünetek és a fogadás költségeit. Szállásról a jelentkezési visszaigazoláskor csatolt lista segítségével mindenki önállóan gondoskodik. Információ: Dr. Újvári Edit e-mail: [email protected] Tel.: 62/474-255 / 17-es mellék SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 6723 Szeged Szilléri sgt 12. A konferencia anyagát pályázati támogatás esetén megjelentetjük. A konferencia ideje: 2008. NOVEMBER 12–13. Helye: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézet. 6723 Szeged, Szilléri sgt. 12.

51

ESEMÉNYEK, KÉPZÉSEK CíM Újpesti (Bp. IV. ker.) LKÖ lengyel nyelvi tábort szervez iskolások részére Velencén Lengyel Templomban fatimai istentiszteletet tartanak 100 Tagú Cigányzenekar Kamaraegyüttesének koncertje /XVII. Budafest Nyári Zenei Fesztivál/ Platán Galéria Szilágyi Lenke + Ireneusz Zjeżdżałka PÁRbeszéd 3. Szári Vasárnapi Sördélután /nemzetiségi/

HELYSZíN

IDőPONT

Velence

július 6-12.

Budapest, Hilton Dominikánus udvar

július 13

E-mail: [email protected]

július 10.,

Tel.: (1) 332-4816, (1) 3024290 E-mail: [email protected] WEB: www.viparts.hu

július 15.

1061 Budapest, Andrássy út 32.

RéSZLETEK E-mail: [email protected]

Tel.: (1) 331 39 11 július 11-ig

Szár július 13.

Német Kultúra Hete Nemzetközi Kórustalálkozó és Fúvóskoncert Derenken lengyelség évenkénti búcsúja Országos Kékfestő Fesztivál

9400 Sopron, Fő tér 1.

Az érdi LengyelMagyar Kulturális Egyesület ünnepséggel emlékezik meg annak az eseménynek a 482. évfordulójáról, hogy a lengyel segéderők csatlakoztak II. Lajos király Mohács alá induló seregéhez Branauer Stimmungsparade, Népzenei nagyrendezvény a régió számos kultúrcsoportja részvételével

Érd-Óvárosban lévő Szt. Mihály templomban

július 18.- július 20. Derenk

Tel.: (99) 524-048 Sopron és Környéke Német Kultúrklub Egyesület

július 20.

Nagynyárád július 26

Tel.: 72/517-100 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected]

július 26.

Szűr július 27

Tel.: 72/517-100 E-mail: [email protected]

52

Oktatási és Kulturális Minisztérium az Európa Tanáccsal együttműködésben "Roma Holokauszt" témakörben nemzetközi konferenciát szervez XX. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó és III. Maratoni Folkhétvége

Európai Ifjúsági Központ (1025 Budapest, Zivatar út 13) részvételi díj nincs, a konferencia nyelve magyar és angol.

július 31 - augusztus 3.

Eger

augusztus 4. -7.

Tel.: (36) 510-020, fax: (36) 510-029 E-mail: [email protected] WEB: www.ekmk.eu

Készítette: Zsezserán Anikó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya Miniszterelnöki Hivatal, http://www.nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=187

53