KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

GYOMAENDRŐD 2004

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”

( Szent-Györgyi Albert )

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ GONDOLATOK………………………………………………………… 8 I. ISKOLÁNKRÓL ……………………………………………………………………. 9 1. Iskolatörténet ………………………………………………………………………… 9 2. Erőforrások ………………………………………………………………………….. 9 2.1. Tanulói jellemzők ………………………………………………………………. 9 2.2. Személyi feltételek ……………………………………………………………… 10 2.3. Tárgyi feltételek ………………………………………………………………… 10 3. Pedagógiai törekvéseink……………………………………………………………… 10 II. NEVELÉSI PROGRAM…………………………………………………………… 12 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai…………………………………………………………………… 1.1. Oktató-nevelő munkánk alapelvei……………………………………………... 1.2. Oktató-nevelő munkánk cél- és feladatrendszere ……………………………… 1.2.1. Cél……………………………………………………………………….. 1.2.2. Feladat…………………………………………………………………… 1.3. Eszközök, eljárások…………………………………………………………….

12 12 12 12 13 13

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………………… 2.1. Cél……………………………………………………………………………… 2.2. Feladat…………………………………………………………………………. 2.3. Megvalósulást szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák…………. 2.4. Sikerkritérium………………………………………………………………….

15 15 15 16 20

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok……………………………………. 3.1. Cél…………………………………………………………………………….. 3.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink…………………. 3.3. A feladatok megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák………………………………………………………………………….. 3.4. Sikerkritérium………………………………………………………………….

21 21 21

4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység…. 4.1. Cél…………………………………………………………………………….. 4.2. Feladat………………………………………………………………………… 4.3. Módszerek…………………………………………………………………….. 4.4. A megvalósulás színterei……………………………………………………… 4.5. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdők beilleszkedését segítő folyamat fő tevékenységi formái……………………………………………… 4.6. A fejlesztés hatékonysága, értékelése…………………………………………

25 25 25 25 26

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység………………………. 5.1. Cél…………………………………………………………………………….. 5.2. Feladat……………………………………………………………………....... 5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának iskolai színterei………………….. 5.4. Sikerkritérium………………………………………………………………....

28 28 28 29 29

3

22 24

26 27

6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatok feladatok…………………………… 6.1. Cél…………………………………………………………………………….. 6.2. Feladat………………………………………………………………………… 6.3. A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei……………………………… 6.4. Kapcsolódó tevékenységek……………………………………………………. 6.5. Sikerkritérium………………………………………………………………….

30 30 30 31 31 32

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program……………… 7.1. Cél…………………………………………………………………………….. 7.2. Feladat………………………………………………………………………… 7.3. A megvalósítás keretei, eljárásai……………………………………………… 7.3.1. Iskolán belüli keretek…………………………………………………… 7.3.1.1. Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése………………………. 7.3.1.2. Előkészítő jelleggel beinduló, kislétszámú 1. osztály szervezése 7.3.1.3. Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások ………………….. . 7.3.1.4. Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások……………….. 7.3.1.5. Képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja……………………………………………………… 7.3.1.6. Napközi, tanulószoba………………………………………… 7.3.1.7. Szabadidős tevékenységek…………………………………… 7.3.2. Iskolán kívüli keretek………………………………………………… 7.3.3. Egyéb keretek………………………………………………………… 7.4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése………………………………………… 7.5. Sikerkritérium…………………………………………………………………

33 33 33 34 34 34 34 34 35

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység……………………………… 8.1. Cél…………………………………………………………………………….. 8.2. Feladat………………………………………………………………………… 8.3. Alkalmazott módszerek………………………………………………………. 8.4. A hátrányos helyzet kezelésének színterei……………………………………. 8.5. Sikerkritérium…………………………………………………………………

37 37 37 38 38 38

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke…………………………………………………

40

10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei…………………………………………………. 10.1. Cél…………………………………………………………………………… 10.2. Feladat ………………………………………………………………………. 10.3. Szülővel, közösséggel való együttműködés formái ………………………… 10.4. A megvalósulás színterei……………………………………………………. 10.5. Együttműködés a tanulói közösséggel………………………………………. 10.6. A megvalósulás színterei……………………………………………………. 10.7. Sikerkritérium………………………………………………………………..

41 41 41 41 42 42 42 42

11. Egészségnevelési program………………………………………………………. 11.1. Cél ……………………………………………………………………….. 11.2. Feladat…………………………………………………………………….... 11.3. Az egészségnevelés színterei………………………………………………. 11.4. Módszerek, eljárások………………………………………………………..

43 43 43 43 44

4

35 35 35 35 36 36 36

11.5. Sikerkritérium……………………………………………………………… 12. Környezeti nevelési program…………………………………………………….. 12.1. Helyzetelemzés…………………………………………………………….. 12.1.1. Előélet, hagyományok……………………………………………… 12.1.2. Iskolai környezet…………………………………………………… 12.2. Célmeghatározás……………………………………………………………. 12.3. Feladatok……………………………………………………………………. 12.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ( színterek )………………………….. 12.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások………………………………. 12.4.2. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások………………………………………………………………… 12.5. Módszerek………………………………………………………………….. 12.6. Sikerkritérium………………………………………………………………

44 45 45 45 45 46 46 47 47 47 47 47

13. Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok végrehajtásának programja.. 13.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja…………………………………………. 13.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei………………………………. 13.3. Megvalósulást szolgáló módszertani eljárások……………………………. 13.4. Megvalósulást szolgáló tevékenységi formák……………………………... 13.5. Fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemeinek megjelenése az egyes tantárgyakban………………………………………………………………….

49 49 49 49 50

III. HELYI TANTERVEK…………………………………………………………..

51

1. Alkalmazott tantervek és óraszámok………………………………………………. 1.1. Iskolánk egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás………………………………………………….. 1.2. Kötelező óraszámok alakulása a tantervek és törvényi rendelkezések alapján..

51 51 51

2. Tantárgyi rendszer és óraterv tantervenként………………………………………... 2.1. 1-4. évfolyam………………………………………………………………….. 2.2. 5-8. évfolyam………………………………………………………………….. 2.3. Modulok oktatása……………………………………………………………… 2.4. Szabadon tervezhető órakeret felhasználása…………………………………… 2.5.Választható tantárgyak…………………………………………………………. 2.5.1. Angol nyelv……………………………………………………………… 2.5.2. Testnevelés, Matematika …………………………………………………

52 52 53 54 54 54 54 52

50

3. Alkalmazott tantervek alapján a helyi kötelező óraszámok alakulása tanévenként… 56 3.1. Kötelező tantárgyak heti óraszáma……………………………………………. 56 3.2. Kötelező és választott tantárgyak heti óraszáma………………………………. 56 4. Évfolyamonkénti felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám alakulása tanévenként………………………………………………………………………. 57 4.1. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2004/2005. tanévre………………………………………………… 57 4.2. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2005/2006. tanévre ……………………………………………….. 58

5

4.3. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2006/2007. tanévre……………………………………………….. 4.4. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2007/2008-as tanévtől ……………………………………………. 4.4.1. Az egyéni foglalkozások %-os aránya, s ennek megfelelően a heti óraszám…………………………………………………………………. 4.4.2. Felhasználható órakeret összesen, és a számított pedagógus létszám egy osztályra vetítve………………………………………………………….

59 60 60 60

5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei……………………………………………………………………………

61

6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételi…………………………………… 6.1. 4-8. évfolyam ………………………………………………………………… 6.2. Magántanuló …………………………………………………………………. 6.3. 1-3. évfolyam ………………………………………………………………… 6.4. Sajátos nevelési igényű tanulók………………………………………………. 6.5. Moduláris oktatás……………………………………………………………...

62 62 62 63 63 63

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének, a tanuló értékelésének és minősítésének követelményei, formája…………………………………………. 7.1. Cél……………………………………………………………………………. 7.2. A beszámoltatás, az ismeretek, számonkérésének követelményei, formái, minősítés ……………………………………………………………………… 7.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése……………………………... 7.2.2. Moduláris oktatás értékelése, minősítése ……………………………… 7.2.3. Választható és emelt szintű tantárgyak értékelése……………………… 7.3. Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai………………… 7.3.1. Formái ………………………………………………………………….. 7.3.2. Rendje…………………………………………………………………… 7.3.3. Korlátai………………………………………………………………….. 7.3.4. Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya……………………………………………………. 7.4. Az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása………………………………………………………………… 7.4.1. Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei………………………………… 7.4.2. Házi feladatok korlátai ………………………………………………... 7.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése 1-8. évfolyamon………………………………………………………………………. 7.5.1. A tanulók magatartása…………………………………………………... 7.5.2. A tanuló szorgalma………………………………………………………

70 70 71

IV. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK…………….

73

1. A pedagógiai program érvényességi ideje…………………………………………. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata…………………………………. 3. A pedagógiai program módosítása ………………………………………………… 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ……………………………………

73 73 73 74

6

64 64 64 67 67 67 67 67 68 68 69 69 69 70

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA………. 75

MELLÉKLETEK……………………………………………………………………. 76 1. sz. melléklet:

Helyi tanterv 1-4. évfolyam

2. sz. melléklet:

Helyi tanterv 5-8. évfolyam

3. sz. melléklet:

Választható és emelt szintű tantárgyak helyi tanterve

4. sz. melléklet:

Úszásoktatás (moduláris oktatás) 3. évfolyam testnevelés tantárgy keretében

5. sz. melléklet:

Német nemzetiségi nyelvoktató program

6. sz. melléklet:

Kislétszámú 1. osztály programja

7. sz. melléklet:

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programjai

8. sz. melléklet:

Környezeti nevelési program

9. sz. melléklet:

Egészségnevelési program

10. sz.melléklet:

A tanulók fizikai állapotának mérése

11. sz. melléklet:

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

12. sz. melléklet:

Képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja

13. sz. melléklet:

Értékelőlapok a tanulók teljesítményének szöveges értékeléséhez

7

BEVEZETŐ GONDOLATOK

Iskolánk, a gyomaendrődi Kis Bálint Általános iskola általánosan képző, komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógiát megvalósító 8 évfolyamos általános iskola.

Nevelő-oktató munkánk során a tanítás-tanulás folyamatában a dinamikusan változó jövőre és egy állandó, egészséges küzdelemre kívánjuk felkészíteni tanulóinkat azáltal, hogy megtanítjuk őket tanulni, gondolkodni, a szerzett tudást sokoldalúan alkalmazni. Olyan hasznosítható ismeretekkel szeretnénk útjára indítani a felnövekvő nemzedéket, amelyekre folyamatosan és sok irányból lehet építeni. Pedagógiai munkánk középpontjában tanulóink tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll, ennek érdekében: - tanulóink egyéni adottságaihoz igazodó alapkészségek fejlesztésére és tárgyi tudásuk elmélyítésére, - eredményes tanulási technikák megismertetésére és alkalmazására, - hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatására, - tehetségek felismerésére, kibontakoztatására, - kommunikációs- és viselkedéskultúrájuk fejlesztésére, - közéletiségre nevelésre, - egészség- és környezetkultúra fejlesztésére törekszünk.

Feladatellátásunk során a minőség feltételrendszerének megteremtésére, és a minőségnek, mint elvárásnak a teljesítésére törekszünk oktatási rendszerünk egészét és benne a személyeket érintően egyaránt.

Gyomaendrőd, 2004. május 10.

________________________

P.H.

Fülöp Istvánné igazgató

8

I. ISKOLÁNKRÓL 1. ISKOLATÖRTÉNET A gyomai településen a helyi 8 osztályos általános iskola története az 1948-as államosítással kezdődött. 1951-ben alapították meg a fiúiskolát, melyből később 1. Sz. Általános Iskola, valamint a lányiskolát, melyből a 2. Sz. Általános Iskola lett. Mindkét iskola magas színvonalú nevelő-oktató munkát végzett, önálló arculattal rendelkezett. A két önálló iskola 1995-ben összevonásra került, jogutódként a 2. Sz. Általános Iskola folytatta az alapfokú oktatást. Az óvodai ellátás fenntartói szintű átszervezése kapcsán egy tagóvodát az iskolánkhoz csatoltak 1999-ben. A három egységből összetevődő intézmény 2001-ben elérkezettnek látta az időt, hogy új nevet vegyen fel, Kis Bálint rektor-tanító nevét. 2004. júniusában ismételt szerkezeti változás következik be az intézményben, az óvodai nevelés -mint feladatellátás-, megszűnik.

2. ERŐFORRÁSOK 2.1. Tanulói jellemzők: Tanulóink létszáma jelenleg 702 fő, 30 tanulócsoporttal. A napközis ellátást 15 csoportban veszik igénybe diákjaink. Az intézményi étkeztetésben közel 500 tanuló részesül. Sajátos nevelési igényű 38 gyermek, többségüknek részképesség zavara van. További 46 tanuló tanulási-, beilleszkedési- vagy magatartási nehézségekkel küzd. Diákjaink közel 35%-a csonka családban él, valamint közel 30%-uk hátrányos helyzetű ezen , belül 9,7 % halmozottan hátrányos helyzetű. A szocializációs nehézségek miatt egyre több a magatartási zavarral küzdő gyermek. Növekvő tendenciát mutat a túlkoros tanulók száma is, ez azonban többnyire abból adódik, hogy az első osztályt közel 8 évesen kezdik a gyerekek. Diákjaink döntő többsége értéknek tekinti a tudást, a hatékony ismeretanyag-elsajátítás belső igényükké válik. Szívesen kapcsolódnak be a szakköri és tehetséggondozó foglalkozásokba, eredményesen vesznek részt a különböző versenyeken, pályázatokon. Végzős tanulóink szinte mindegyike továbbtanul, többségük valamelyik helyi középiskolában.

9

2.2. Személyi feltételek: A nevelő-oktató munkát 60 fő pedagógus végzi és 24 technikai dolgozó segíti. A tantestületet szakképzett, innovatív pedagógusok alkotják. A szakos ellátottság teljeskörű. A nevelők többsége az alapképesítésen túl rendelkezik kiegészítő, speciális képzettséggel, tanfolyami végzettséggel. Két fő kivételével minden kolléga teljesítette a 120 órás továbbképzést. Öt fő szakvizsgát tett, további egy fő jelenleg teljesíti a szakvizsgához szükséges tanulmányait. Három fő másoddiplomás képzésen vesz részt. A modulok oktatásához szükséges szakképesítéssel is rendelkeznek a nevelők. A tovább- és önképzéseken túl a munkatársak innovatív tevékenysége a módszertani fejlesztésre is kiterjed, így többek között multimédiás tananyag és oktatóprogramok kidolgozására.

2.3. Tárgyi feltételek: Jelenleg a nevelő-oktató munka 4 különálló telephelyen folyik, valamint az 5. telephelyen a napközi konyha üzemel. Meglévő épületeink régiek, nem oktatási célra épültek, műszaki állaguk nagyon leromlott. Szaktantermi rendszer - kivétel a számítástechnika szaktanterem - nem biztosított. Tornatermünk nem szabványos, szociális helyiségei hiányoznak. Tantermeink bútorzatának részbeni cseréje a közelmúltban megtörtént, valamint a szemléltetéshez szükséges eszköztárunk is bővült. Mindemellett további fejlesztések szükségesek.

3. PEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEINK A szakmai feladatokat ellátó kollektívánk nyitott a korszerű törekvésekre, így az elmúlt időszakban megvalósult: - magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyak magasabb óraszámban történő oktatása, - informatikai ismeretek tantárgyi rendszerű, bontott csoportos oktatása korszerű internet elérhetőséggel rendelkező szaktanteremben, - angol nyelv oktatása 1. évfolyamtól egy osztályban felmenő rendszerben, 4. évfolyamtól emelt szintű oktatásban, - 7-8. évfolyamokon az angol és német nyelv bontott csoportos oktatása, nyelvvizsgára történő előkészítő foglalkozások biztosítása, - részképességzavarral küzdő tanulók integrált ellátása, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus és pszichológus foglalkoztatásával, - halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítése, - felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások kiterjesztése, mely következtében nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladó, valamint az érettségit adó intézményekben továbbtanuló tanulóink száma, jelentősen bővülnek a szaktárgyi versenyeredményeink,

10

- COMENIUS 2000 Minőségbiztosítási program I. intézményi modelljének, a partnerközpontú működés megvalósításának továbbfejlesztése, - országos mérésekbe történő bekapcsolódás a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja révén, - széleskörű, hatékony ifjúságvédelmi tevékenység, drogprevenció, egészség- és környezetkultúra fejlesztése, - jelentős nevelési színtérbővítés a diákönkormányzat működésével, - szervezeti kultúra fejlesztése, arculatformálás ( Kis Bálint Napok, Bálint-napi fordított nap, iskolaújság, iskolarádió, címer, emléktábla, emlékterem, emlékversenyek…)

11

II. NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. Oktató-nevelő munkánk alapelvei: Olyan iskolai légkör teremtése, amelyben: - tanulóink személyiségét tiszteletben tartjuk, - tanulóinkat a másság elfogadására neveljük, s velük szemben mi sem teszünk hátrányos megkülönböztetést, - építő jellegű emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk a tanulóközösségben, tanári közösségben és a szülőkkel. Oktató-nevelő munkánk során fontosnak tartjuk: - az alapkészségek kialakítását, folyamatos mélyítését, - olyan korszerű ismeretek nyújtását, amely a mindennapi életben való boldogulásukat szolgálja, - az ismeretszerzés folyamatának megismertetését, a tanulókat képessé tenni az önálló ismeretszerzésre, - megismertetni és megszerettetni tanulóinkkal szűkebb és tágabb környezetünket, hazánkat, - olyan életszemlélet és életvitel kialakítását, amelyben fontos a testi és lelki egészség megőrzése. Értékek: amelyek elfogadása és követése a céljaink elérését szolgálják. Legfontosabb érték a testi és lelki egészség birtokában tevékenykedő gyermek, akit a következő tulajdonságok jellemeznek: - humánum - tolerancia - nyitottság - méltóság - önismeret - segítőkészség - önállóság - felelősségtudat - igényesség - szolidaritás - megfelelő kommunikációs készség

1.2. Oktató-nevelő munkánk cél- és feladatrendszere: 1.2.1. Cél: Kiemelt célnak tekintjük, hogy tanulóink megismerjék és fogadják el az általános emberi értékeket és nemzeti érzelmeket, melyet feléjük az iskola is közvetít, ezért céljaink:

12

- megismertetni a tanulókat a XXI. század modern tanítási tartalmával, annak építő felhasználásával, - megismertetni tanulóinkat szülőföldjükkel, szűkebb és tágabb lakókörnyezetükkel, annak történelmével, természeti szépségével, - képességüknek és érdeklődésüknek megfelelően olyan információkhoz ( hasznos ismeretekhez) juttatni őket, amelyek segítik továbbtanulásukat és boldogulásukat, - személyiségüket úgy fejleszteni, hogy kialakuljon helyes önismeretük, legyenek nyitottak más emberek elfogadására, - megismertetni és elfogadtatni velük a testi és lelki egészség megtartásának fontosságát.

1.2.2 Feladat: Céljainkból eredő feladatok: - Az alapkészségek képesség szerinti elsajátításának biztosítása. - Az indulási hátrányok csökkentése, a tehetségesek további fejlesztése. - A tanulók személyiségének fejlesztése: - a gondolkodási és problémamegoldó képességük fejlesztése, - a kommunikációs kultúra kialakítása, fejlesztése, - a tanulási vágy felkeltése, fejlesztése, - az önálló és folyamatos ismeretszerzés képességének kialakítása. - A XXI. század megköveteli az idegen nyelv és informatika oktatását, ezért: a szülői és tanulói igényeknek megfelelően emelt óraszámú nyelv és informatika oktatást biztosítunk. - Megismertetni és megszerettetni tanulóinkkal szűkebb és tágabb hazájuk történelmét, természeti szépségét. Megfelelő tisztelet igényének kialakítása a szülők, társak iránt. - Feladatunk, hogy tanulóink megismerjék és mindennapjaikban alkalmazzák azokat az ismereteket, amelyek a test és lélek egészségének megóvását szolgálják. - Feladatunk felkészíteni tanulóinkat a sikeres iskola- és pályaválasztásra. - Az iskolába járó tanulókat a környezet szépségének felismerésére, s a megóvás fontosságára neveljük.

1.3. Eszközök, eljárások: - Az iskolába beiratkozott tanulók alapkészségeinek kialakítását szakmailag jól felkészült tanítók végzik. Változatos módszereket alkalmazva keresik az eredményességhez vezető utat. Ezt szolgálják a pedagógus továbbképzések. A számolás és olvasás alapkészségének kialakítására a szabadon felhasználható órakeretből plusz órát biztosítunk. - Iskolánk felvállalta a tanulási hátránnyal indulók és sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. A törvény által biztosított óraszámban fejlesztő pedagógusok foglalkoznak a tanulókkal. A tehetséggondozást tanórán, szakkörön és egyéni foglalkozásokon is biztosítjuk. Kiemelt terület: - egészségre nevelés, ( test és lélek harmonikus fejlesztése ) 13

- érzelmi nevelés, értelmi képesség fejlesztése, - szociális fejlesztés, közösségi életre nevelés. - A XXI. századi európai elvárásnak megfelelően már 1. osztálytól csoportbontásban tanulhatják a tanulók az angol nyelvet, 5. évfolyamtól az informatikát. - A testi és lelki egészség megóvásának fontosságát segítő iskolai programok: - mindennapos testnevelés megvalósítása, - tömegsport és versenysport biztosítása, - gyógytestnevelés biztosítása, - úszásoktatás felvállalása, - tehetséges sportolók fejlesztése, ( torna, atlétika, kézilabda ) - kapcsolódás a CSIVIT programba, - iskolai étkeztetés biztosítása, - DADA program indítása, - drogprevenciós program működtetése, - egyéni döntés alapján kirándulások szervezése, erdei iskolai programba történő bekapcsolódás. -

A helyes önismeret és a helyes önálló ismeretszerzés folyamatának kialakítását a személyiségfejlesztő program tartalmazza. A 8. osztályos tanulók pályaválasztási tanácsadását az iskolalátogatások, üzemlátogatások, a személyre szabott pályaterv készítése segítik.

- A környezet megismertetését, a ragaszkodás kialakítását szolgálják: - azok az iskolai rendezvények, amelyeknek állandó aktív résztvevői a szülők, - az iskola névadó ünnepségének rendezvénysorozata, ahol a város vezetői, szülők és tanulók együtt ünnepelnek. - Az igényes környezet kialakítását szolgálják: - ügyeleti rendszerünk, ( védnökségi területvállalás ) - jól működő felelősi rendszer kialakítása, ( házirend ) - A környezet szeretetét, megóvását segítik a kirándulások, túrák, akadályversenyek, országjárás, múzeumlátogatás, pályázatok készítése, melyek a megismerésre, a meglévő értékek megóvására nevelnek. Ezért is került címerünkre a Hármas-Körös.

14

„Minden gyermek egy megismerhetetlen csoda - maga a jövő” ( ismeretlen fordítás angolból)

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Személyiség: belső feltételeknek, öröklött adottságoknak az egyénen belül - külső hatásrakialakult egyszeri, megismételhetetlen integrációja.

2.1. Cél: - a test és lélek harmonikus fejlesztése, - szocializációs folyamatok elősegítése, - műveltségi alapok feltételrendszerének megteremtése, az alapok továbbépítése.

2.2. Feladat: -

-

Megismertetni a tanulókat azokkal a helyes cselekvésre késztető motívumokkal, amelyek biológiai szükségletüket, viselkedésüket, vágyaikat, meggyőződésüket, előítéletüket irányítják. A test és lélek életkornak és egyéni adottságnak megfelelő harmonikus fejlesztése. Kialakítani az egyén szociális döntését befolyásoló értékrendet, illetve nevelni ennek elfogadására. Megteremteni a műveltségi alapokat az értelmi képesség fejlesztésére.

15

2.3. Megvalósulást szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: Fejlesztési terület

Megvalósulás formája, színtere, módszere Pedagógiai tevékenység Bevezető szakasz

Kezdő szakasz

Alapozó szakasz

Fejlesztő szakasz

Egészséges és kulturált életmódra nevelés:

A test és lélek fejlesztése

- megismertetni a tanulókat a meg- - személyes példamutatás - balesetek megelőzőse felelő - betegségek megelőzése, rendszeres orvosi vizsgálat - biológiai szükséglettel - napirend tervezés, iskolai étkeztetés ← gyógytestnevelés → - mozgás szükséglettel - mindennapos testnevelés - tömegsport, versenysport→ - káros szenvedélyek hatásai←DADA program val - drogprevenciós program→ - önvédelemre nevelés - szuverenitás megtartására neve- érvelés, cáfolás lés - DÖK-ben végzett munka - önálló véleményÖnbizalom, önbecsülés képességé- osztályközösségben végzett munka alkotás nek fejlesztése: - iskolai és osztályrendezvények - reális teljesítményértékelésre nevelés

- állandó, megbízható értékelési rendszer iskolai szintű alkalmazása, eredmények folyamatos értékelése

- személyes képességek fejlesztése

- fejlesztő foglalkozások, szakkörök→ - differenciált tanórai foglalkozások → - fejlesztő foglalkozások, szakkörök

- speciális kompetenciák fejlesztése

16

- szakköri foglalkozások ←

IPR programjai

→

Fejlesztési terület

Megvalósulás formája, színtere, módszere Pedagógiai tevékenység Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Kötelező és nem kötelező tanítási órán, órákon fontos:

Fejlesztő szakasz

Szociális fejlesztés:

Szocializációs

az egyén döntését befolyásoló szoci- - a megfelelő szokások kialakítása ( Házirend ) ális értékrend kialakítása - a tanító pozitív példája - beszélgetés - szociális képesség fejlesztése - beilleszkedés segítése

folyama- kötődés képességének fejlesztése tok

csellengők felkarolása - szociometria - osztályrendezvények, kirándulások, - névadó ünnepség - iskolai rendezvények - családi kapcsolatok ápolása, tisztelet a másik ember iránt

fejlesztése

- közösségi, társadalmi létre való képesség fejlesztése

- vitakészség fejlesztése → elfogadás, - megértés fejlesztése →

- értelmi és érzelmi életük fejlesztése - negatív érzelmek elleni harc ( irigység, sértődés, intrika )

- érdekérvényesítő képesség fejlesztése

17

← IPR programjai → - hetesek - ügyeletesek - DÖK felelősök - feladatvégzésének számonkérése, értékelése - erkölcsi fogalmak és szabályok megismertetése - morális gondolkodás

Fejlesztési terület

Megvalósulás formája, színtere, módszere Pedagógiai tevékenység Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz Kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eljárások:

alapok

Értelmi fejlesztés: ( tanulási motívumok megismertetése ) - megismerési vágy felkeltése -

feltétel-

- felfedezési vágy felkeltése

- élményt nyújtó tanítási folyamat, felfedeztető tanulás szervezése - problémamegoldó tevékenység tanítási órákon - rendszeres könyvtárlátogatás, az önművelés fejlesztése

- játékszeretet fejlesztése

- fejlesztő játékok tanulása, játékosság megtartása - dramatizálás - folyamatos modellezés - modellezés, kísérletezés - iskolai rendezvények szervezése: - folyamatos tevékenykedtetés „Ki mit tud?, farsang, vetélkedők ← IPR programjai → - a szorongás és az - kitörési pont keresése agresszió feloldása ( ki - miben jó megtalálása ) - önismeret, önkritika, önértékelés fejlesztése - konfliktusok pozitív irányú feloldása osztályfőnöki órák, továbbtanulási lehetőségek megismerése, - pályaterv készítés →

Műveltségbeli

rendsze-

megfelelő motiválás a tanítási órákon → megfelelő taneszköz választás → életkornak megfelelő tanítási módszerek alkalmazása pozitív tanulási élményhez juttatás →

→ → → →

rének megterem-

- alkotás, tevékenykedtetés biztosítása

tése, tovább-

- szélsőséges teljesítményorientáltság kiküszöbölése

építése - tanulás értelmének bemutatása

18

Megvalósulás formája, színtere, módszere

Fejlesztési terület

Pedagógiai tevékenység

Élet-

Értelmi képesség fejlesztése:

kornak megfelelő tanulási

Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz Kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon alkalmazott módszerek, eljárások:

- megismerési folyamat célirányos - megfigyelés szervezése - modellezés - modellezés - életkornak megfelelő jelrendszer alkalmazása - kognitív kommunikáció fejleszté- - értő olvasás tanítása, lényegkiemelés, se - szövegértés folyamatos fejlesztése, vázlatkészítés - szövegtanulás

- bizonyítás - értékelés

- ábrák, modellek értelmezése

- vázlat készítése

stratégiák - gondolkodási képesség fejlesztése megismertetése - tanulási képesség fejlesztése

- megtapasztalás az ismeretszerzésben - mérések - csoportosítás, összehasonlítás, rendszeres szabályok felismerése

- elemzés - osztályozás - általánosítás - felfedező tanulás szervezése

- életkornak megfelelő szemléltetés a tanítási folyamatnak megfelelően - kiválasztott taneszköz használat ( szótár ) térkép, atlasz

19

2.4. Sikerkritérium: Személyiségfejlesztő tevékenységünket akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóink a 8. évfolyam végére képesek lesznek legalább 80%-ban: - elsajátítani az alapvető tanulási módszereket, technikákat, - a középiskolai követelményeknek megfelelni, - rendelkeznek biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, - határozott elképzeléssel bírnak közelebbi és távolabbi céljaikról, - ismerik, és belső igényből fakadóan követik az alapvető erkölcsi, etikai normákat, - környezettudatos magatartás, életvitel alapnormáit ismerik és betartják.

20

„Senki sem különálló sziget: Minden ember rész a kontinensből” ( Jolen Donue )

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az iskola célja a személyiségfejlesztés, amely az érzelem kiművelése mellett, a gyermek önmaga és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését jelenti.

3.1. Cél: - A közösségi élet olyan szervezeti formáinak kialakítása, amelyek az egyén fejlődését is segítik. - A fejlődő személyiség alakítása - önalakítása a közösségi élet feltételei között. - Olyan változatos sokszínű tevékenységi formák biztosítása, melyekben alakulhatnak, fejlődhetnek a személyiség értékes tulajdonságai ( aktivitás, önállóság, kitartás, szervezőkészség, kreativitás, érdeklődés ).

3.2. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása ( osztály, iskola, napközi, szakkör, sportkör, énekkar, DÖK, IPR programok, stb. ), ezek életének tudatos, tervszerű nevelői irányítása, fejlesztése. Tanulóközösségek fejlesztése, tanulók életkori fejlettségének figyelembevételével: segítő életmódra nevelés, szociális értékrend fejlesztése, kommunikációs képesség és kötődés képességének fejlesztése. Az önkormányzás képességének kialakítása: - közösségeinkben nevelői segítséggel a célkitűzés képességének kialakítása, - a célok eléréséért összehangolt tevékenykedtetés kialakítása, - az elvégzett munka reális értékelésének képessége, - az öntevékenység biztosítása, - csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség kialakítása, fejlesztése, - érdekérvényesítő képesség, együttműködés képességének kialakítása, fejlesztése. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: - közösségeinket irányító pedagógusaink legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése, folyamatos megszervezése, ellenőrzése, értékelése, - alapvető feladatunk a közösség tagjainak bevonása a tevékenységekbe, - alkotó, önmegvalósító aktivitásuk kiaknázása, - pozitív tapasztalatok gyűjtésének segítése magatartási és viselkedési formákhoz, - tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása, az együttműködés megtanulása.

21

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: - a közösségre jellemző, összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, - formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása (szimbólumok, hagyományok, tárgyak, dokumentumok, akciók, rendezvények ). A jól szervezett és irányított közösség formálja tagjainak egész személyiségét, értelmi, érzelmi, akarati tényezőit egyaránt.

3.3. A feladatok megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák: A tanulók közösségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási - tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Osztályfőnöki és etika óráink a jellemformálás kiváló alkalmai. A szaktárgyi órák szintén jó színterei a közösség és az egyén fejlesztésének. Iskolánkban a nevelési és oktatási célok megvalósítását tanórán kívüli tevékenységek is segítik. A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt élmények a közösségfejlesztés meghatározó területei. Minden foglalkozás, akció, rendezvény egyéni és közösségi fejlesztési lehetőséget kínál. Ezeket tanulóink érdeklődése, igényei, szükségletei szerint szervezzük. Tartásukat a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a pedagógus szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik.

Hagyományőrző tevékenységünk: Iskolánk hagyományinak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, intézményünk jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége. Nemzeti ünnepek, megemlékezések a nemzeti identitástudatot fejlesztik, hazaszeretetet mélyítik. Helyi hagyományaink, a közösségi élet formálását, közös cselekvés örömét szolgálják, egymás tiszteletére nevelnek. - Fontos feladatunk iskolánk névadójának, Kis Bálint emlékének ápolása. Ezt szolgálja: Bálint-Valentin napi kavalkád, Kis Bálint Napok rendezvénysorozata. - Szimbólumaink ismerete ( iskolazászló; jelvény; könyvjelző; ünnepi öltözetünk: fekete alj, fehér felső; emléktábla; iskolarádió ). Iskolánk pedagógusáról elnevezett emlékterem, emlékünnepség, emlékverseny (évente)

Iskolai ünnepségeink, megemlékezéseink: -

évnyitó-, évzáró ünepség, 8. osztályosok ballagása, megemlékezés nemzeti ünnepeinkről, Kis Bálint Napok, karácsonyi iskolai szintű ünnepség ( ünnepi készülődés, együttünneplés ), - aradi vértanúk emléknapja.

22

Városi ünnepi megemlékezésen veszünk részt, ill. ünnepi műsort adunk: - 1956. október 23-a, - 1848. március 15-ei évforduló.

Osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: - farsang, - húsvét, - pünkösd.

Iskolai életünk hagyományai: Iskolai sport- és tanulmányi versenyek, pályázatok, emlékverseny, iskolarádió, iskolaújság, ügyeleti rendünk, védnökségi terület.

Közösségi akciók, rendezvények: Papírgyűjtés, akadályverseny, egy DÖK nap, testvériskolai kapcsolat, 1. osztályosok köszöntése tanévnyitón, nyugdíjba vonulók köszöntése, év végi kiállítás, alapítványi bál, legjobban dolgozók tanév végi jutalmazása ( pedagógus, tanuló), suli-bulik, kirándulás ( pedagógus, tanulóközösség ).

Tárgyi hagyományok, dokumentumok: -

vendégkönyv, sulinapló, oklevelek, kupák, érmek, iskolapóló, iskolaújság, iskolanévadó életútjának állandó kiállítása, „Gyermekekért” Alapítványunk.

Diákönkormányzat: A tanulói közösség hivatalos szervezete, a tanulók érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli- és szabadidős tevékenységének segítésére működik iskolánkban. Munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből (3 fő) álló Diáktanács, illetve a közülük megválasztott Diákbizottság irányítja. Tevékenységét az igazgató által megbízott nevelők segítik. A DÖK által vesznek részt a tanulók életük irányításában, problémáik, feladataik megoldásában. A közösségi élet szervezője a DÖK, részt vesz a feladatok végrehajtásában, ellenőrzésében. Legfőbb eszköz és módszer a tanulóközösségének fejlesztésében. Hagyományaink közösség-összetartó erővel bírnak: Bálint-Valentin napi kavalkád; játékdélutánok, ügyes kezek délutánja, DÖK-nap, Suli-bulik, Honlap, Sulirádió, Suliújság, pályázatok, versenyek, Leg-díj.

23

Diákközgyűlésünk -évente egy alkalommal- a munkatervben rögzített időpontban kerül megrendezésre. A tanulók tájékozódó és tájékoztató fóruma. Feladatkörét a DÖK - SZMSZ tartalmazza.

A közösségfejlesztés színterei még: IPR program foglalkozásai, napközis foglalkozás, szakkör, énekkar, sportköri foglalkozás, könyvtári foglalkozás, tehetséggondozó foglalkozás, versenyek, vetélkedők, bemutatók, könyvtár látogatása, iskolarádió működtetése, iskolaújság szerkesztése, iskolai létesítmények, eszközök közös használata ( közös videózás, menza buli ). Az osztálykirándulások, az erdei iskolai programban való részvétel, valamint a kiállítások, múzeumok és művészeti előadások látogatása önkéntes, az iskolai tananyagtartalmak elsajátításának nem képezik részét, színtereit. Az ezirányú programok felmerülő költségét a szülők állják, így a részvétel önkéntes, előzetes egyeztetést igényel az osztályfőnök és a szülők között.

3.4. Sikerkritérium: A közösséget formáló tevékenységünk akkor sikeres, ha: - a tanulók jól érzik magukat az iskolai és osztályközösségben, - ha az őket érintő kérdésekben véleményüket kinyilvánítják, ha bátran kezdeményeznek, - iskolai és osztályrendezvényeken aktívan vesznek részt, - ötleteikkel gazdagítják iskolai rendezvényeinket, ápolják hagyományainkat, - példamutató magatartásukkal, megfelelő beszédkultúrával formálják közösségüket.

24

„Aki az átlagos neveléssel nem nevelhető, az lehet nevelhetetlen, de lehet a nevelés sajátos eszközével nevelhető is…” ( Dr. Illyés Sándor )

4. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Beilleszkedési, magatartási nehézség, zavar az általános társadalmi normáktól eltérő viselkedés.

4.1. Cél: Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket a tanulókat az „együttélésre”, együttműködésre. A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk megelőzése.

4.2. Feladat: - A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése, a vezető tüneteik kiválasztása. - Lehetőség szerint a kiváltó okok kiderítése. - Az érzelmi kapcsolatok kialakulásának és fejlesztésének, a kapcsolattartási készségek elmélyítésének segítése. - A tanulóinkban az önismeret, az önértékelés, és a pozitív énkép megjelenési igényének kialakítása. - Olyan környezet kialakítása, amely alkalmas az el- és befogadásra, együttműködésre. - A beilleszkedést segítő szükséges feltételeket biztosítsa célirányos szakemberképzéssel: fejlesztőpedagógus, logopédus, gyógypedagógus, iskolapszichológus. - A fejlesztéshez szükséges helyiség eszközeinek, felszereltségének bővítése.

4.3. Módszerek: - Biztonságot nyújtó, megértő környezet kialakítása. - Következetes, megfelelő határokat szabó korrekciós nevelés. - Együttműködés a tanuló szűkebb és tágabb környezetében fellelhető segítő erőkkel: nevelési tanácsadó, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, szociális munkások, ifjúságvédelmi felelős. - Szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés. - Közös játék, közös munkavégzés fejlesztő hatásának kihasználása. - Konfliktus helyzetekben az osztályközösség pozitív erejének alkalmazása.

25

4.4. A megvalósulás színterei: -

iskola, osztályközösség, tanórák, osztályfőnöki órák, napközi, tanulószoba, rehabilitációs célú egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások egyéni terv szerint, felzárkóztató jellegű foglalkozások egyéni terv szerint, szakkörök, különösen a készségtantárgyak köréből, szabadidős foglalkozások, reggeli beszélgető-körök, családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek.

4.5. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdők beilleszkedését segítő folyamat fő tevékenységi formái: - csoportmunka, - a vezető/kezelendő fő tünetekre célzott fejlesztő - oktató - gondozó programok megtervezése, a programok végigvezetése és értékelése, - kompenzáló, gyógyító tevékenység ( pl.: figyelemzavar esetén ), - hiánypótló, felzárkóztató tevékenység ( pl.: iskolai teljesítménybeli probléma ), - preferáló, megerősítő tevékenység ( pl.: önértékelési zavaroknál ), - viselkedésbefolyásoló tevékenység ( pl.: alkalmazkodási-, beilleszkedési gondoknál félénkség vagy agresszivitás ), - tanácskozó jellegű tevékenység ( szűkebb- tágabb környezetre irányuló ), - elfogadás, elfogadtatás, türelem, tolerancia, - megértő, elfogadó attitűd, pozitív megerősítés, - érzelmi biztonság, az állandóság biztosításának, a biztonságérzet kifejlődésének segítése, - azoknak a témaköröknek a beépítése, amelyekkel segíthetjük szocializációjukat ( egészséges életmód különös hangsúllyal ), - differenciált, érdeklődési körhöz kapcsolódó tanulásirányítás, - személyre szóló, konkrét, előremutató szöveges értékelés, - amennyiben indokolt a tanuló felmentést kaphat egyes tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alól.

Különös figyelmet fordítunk: - a gyermek egészségügyi körülményeire ( eszik-e rendszeresen, tisztálkodás, öltözködés, stb.), - családi, iskolai sérelmekre, bántalmazásokra, - hiányzások, mulasztások mennyiségére, okaira, - arra, hogy a káros szenvedélyek kipróbálásra kerültek-e? ( alkohol, dohányzás, drogfogyasztás ), - szabadidő hasznos eltöltésére, - a számukra biztosított foglalkozásokon való rendszeres megjelenésre.

26

4.6. A fejlesztés hatékonysága, értékelés: -

dokumentumelemzések: fejlesztő foglalkozások, magatartási-tanulmányi produktumok, beilleszkedés, kapcsolatok elemzése, beszélgetés a gyerekkel, társakkal, pedagógusokkal, szülőkkel, segítő környezettel, felmérések elemzése, amely a tanulóknál a káros szenvedélyek kipróbálását méri ( drogprevenciós program ), - háromhavonkénti értékelő megbeszélés (IPR programba bevont tanulók esetében).

27

„…nem megrekedni, nem másolni, nem egy vágányon csikorogni, hanem egy életen át alkotni, állandóan megújulni, egyre magasabbra jutni.” ( Gorkij )

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Tehetség azon tanulói képességek összessége, amelyek a tanulót az átlagos szinttől magasabb teljesítmény elérésére teszik képessé.

5.1. Cél: Iskolánk valamennyi pedagógusának célja, hogy az általunk nevelt tanulókat azokon a területeken, amelyeken az átlagos követelményszintet meghaladó teljesítmény elérésére képesek - tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, vagy a tanuló érdeklődésének megfelelő egyéni foglalkozáson - megfelelő pedagógiai irányítással újabb ismeretekhez juttassuk, személyiségüket, képességeiket folyamatosan fejlesszük.

5.2. Feladatok: A tehetség azonosítása / feltárása, azért jelent külön feladatot, mert a jó tanuló gyermek nem mindig azonos a tehetségessel. A könnyen felismerhető iskolai tehetség ( az a tanuló, aki a jó eredmény mellett kitűnik magas színvonalú ismeretelsajátítási készség ) mellett nehezebben ismerhető fel a produktív ( alkotó ) tehetség, gyermekkorban ennek csak az előjelei vannak meg. A tehetség azonosítás ill. felismerés kiindulása lehet: - elemezzük, megfigyeljük a tanulók eredményeit, eredményességeit. A tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk szervezése, használata: - speciális tehetségmérő teszteket alkalmazunk, - kérdőívekkel mérjük a szabadidős tevékenység igényét. A tehetség felismerését követően pedagógiai munkánkat úgy szervezzük, hogy megvalósuljon a tehetség iskolai fejlesztése: az iskolai tehetségfejlesztést szolgálják a következő tevékenységek: - egyéni 1-3 fős tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk, - differenciált tanórai foglalkozásokat tartunk, - szakköri foglalkozásokat szervezünk, - csoportbontást alkalmazunk, - emelt szintű tantárgyi oktatást szervezünk, - középiskolai előkészítő foglalkozásokat tartunk, - szorgalmazzuk a projektoktatás elterjedését, - felkészítjük tanulóinkat pályázatokra, versenyekre,

28

- célirányosan fejlesztjük az iskolai tehetséggondozást szolgáló információhordozókat. A tehetségfejlesztés iskolán kívül: az iskolai foglalkozásokon túl a tehetség kibontakoztatását, fejlesztését szolgálja: - osztálykirándulások, erdei iskolák szervezése, - szakköri kirándulások, - valamint a más- ill. társintézmények versenyeibe, programjaiba való bekapcsolódás, a kitekintés, a megmérettetés.

5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának iskolai színterei: A tehetség azonosítását szolgáló tevékenységünk: A tanulók iskolai tehetségének felismerése: - tudatos, tervezett tanulói munka elemzése, - az első osztályosok „mérése”, - folyamatos kapcsolat tartása az óvodákkal, - sportversenyek szervezése, eredmények értékelése. Az alkotó tehetség felismerésére: - iskolai rajzverseny - kiállítás szervezése, - „Ügyes kezek” program szervezése, - Kis Bálint Napok vers, mese, prózaíró pályázat, - napköziben változatos szabadidős programok szervezése. A tehetség iskolai fejlesztését szolgáló tevékenység: - egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére; pályázatokon, versenyeken való eredményes szereplés segítése; a foglalkozásokat egyes tantárgyi tehetségek fejlesztésére szervezzük, - differenciált tanórai foglalkozás szervezése és vezetése, - lehetőség szerint alkalmazzuk a csoportbontást is a tehetséggondozásban, a személyes kapcsolat, az egyéni törődés így jobban megvalósítható; nyelvoktatásban angolból az 1. osztálytól, más nyelvi csoportoknál 7-8. osztályban alkalmazzuk a bontást, - 7-8. évfolyamokon nyelvvizsga-előkészítő foglalkozások biztosítása, - lehetőség van - igény szerint - a német nemzetiségi nyelvoktatásra, de emelt óraszámú matematika és testnevelés oktatás választására is, - a középiskolai előkészítő foglalkozásokat a 8. osztályos tehetséges tanulóinknak szervezünk magyarból és matematikából, - pályázatokon, versenyeken való részvétel.

5.4. Sikerkritérium: Tehetséggondozó munkánk hatékonyságát jelzi, ha: - az induló szakköri létszámokból nincs indokolatlan lemorzsolódás ( a szakkörök 12 fővel indulnak ), - az éves eredményeket ( pályázatokon, versenyeken elért helyezéseket ) hasonlítva az előző év megfelelő eredményeihez, nem tapasztalunk visszaesést, - tanulóink újabb területeken bizonyítják tehetségüket.

29

„ Nézz hosszan egy gyermekarcra és látni fogod, ha van sors, hát nagyon korán elkezdődik.” ( Ancsel Éva )

6. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kísérését, gondozásukat; valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítményében jelentős negatív változás következik be. Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Hátrányos helyzetű: az a gyermek, akinek életmódja és életkörülményei a társadalom nagy részénél lényegesen kedvezőtlenebbek - akit a jegyző védelembe vett, vagy aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.

Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatásainak következtében egyre nagyobb szerepet kap az iskola, hiszen a keletkezett problémák befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedésüket; társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Így megnőtt az ifjúságvédelem jelentősége is.

6.1. Cél: Korunk veszélyforrásaival szemben tanulóink személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítélethozatalra, a negatív jelenségek elutasítására. A gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. segítségnyújtás annak megszüntetésében betartva a titoktartási kötelezettség előírásait.

6.2. Feladat: -

ön- és társismeret fejlesztése, reális énkép kialakítása, társas kapcsolatok pozitív irányba történő változtatása, devianciák csökkentése, évente a veszélyeztetett- és hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartásba vétele veszélyeztető okok feltárása (Felderítő-lap),

30

- törekvés a veszélyeztető körülmények felszámolására, legalábbis ezek csökkentésére, - pedagógusaink el- és befogadó szemléletének formálása, hogy alkalmasak legyenek a problémák kezelésére (SNI-s tanulók integrációja, IPR-s tanulók felkészítése), - egészségnevelési, mentálhigiénés és drogprevenciós programok indítása, - minden olyan veszélyeztető ok csökkentése, amely a tanulók fejlődését zavarja. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn: - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - védőnővel, - iskolaorvossal, - vöröskereszttel, - rendőrséggel, - polgármesteri hivatallal; annak gyámügyi és szociális osztályával, - a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, - az iskolai DÖK-kel.

6.3. A megvalósítás módja, eljárásai, tevékenységei: - közvetlen kapcsolattartás a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekkel és szüleikkel - osztályfőnökökön keresztül; ha szükséges családlátogatás, tanácsadás, fogadóóra, - szülők figyelmének felhívása, ha megváltozott a gyermek: magatartása, tanulmányi munkája, társaikhoz, felnőttekhez való viszonya, - fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése, indulási hátrány csökkentése, tehetséggondozó foglalkozások szervezése, - differenciált oktatás és képességfejlesztés, - pályaválasztás segítése, - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvétel, - szabadidős programokon való részvétel biztosítása, - törekvés a tanulók szociális helyzetének javítására: segélyek, természetbeni juttatások, - az iskolai étkeztetés lehetőségének biztosítása, - napközis vagy tanulószobai foglalkozásokon való részvétel lehetősége.

6.4. Kapcsolódó tevékenységek: A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat iskolánkban az ifjúságvédelmi felelős koordinálja, szervezi. Az ifjúságvédelem az IPR program megvalósításában meghatározó szerepet vállal. A gyermekek és szüleik minden tanév elején írásban értesülnek az ifjúságvédelmi felelős fogadó idejéről, helyéről, valamint arról, hogy milyen problémával fordulhatnak felé.

31

Iskolánk tanulóifjúságának egészséges életmódra neveléséhez, drogprevenciós tevékenységéhez drogstratégia, drogprevenciós program, valamint az egészségnevelési program tartalmazza ezirányú feladatainkat.

6.5. Sikerkritérium: A gyermek és ifjúságvédelem területén végzett munkánk akkor sikeres, ha: - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által nyilvántartott tanulók rendszeresen járnak iskolába, - nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma, ezáltal csökken a 8. évfolyamot el nem végző tanulók száma, - párbeszédet tudunk kialakítani valamennyi érintett szülővel, - az iskolai igazolatlan hiányzások száma csökken, - a tanulók igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat, napközis foglalkozásokat, - a tankötelezettséget teljesíti minden tanuló, - a tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják.

32

„időnként a szürkének látszó kavicsból is előtűnhet a drágakő csillogása” ( Czeizel Endre )

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Tanulási kudarcnak kitett az a tanuló, aki valamely részképesség hiánya -a pszichés fejlődés zavara- miatt, vagy évismétlő, vagy valamely tantárgyból különleges gondoskodás nélkül a tantárgyi követelményeket nem tudja teljesíteni.

7.1. Cél: - Tanulási kudarcnak kitett tanulóinknak általános iskola teljes létszámú osztályaiban történő fejlesztése, nevelése. - Szükségletüknek megfelelő ellátás biztosítása. - Egyénhez igazodó, rugalmasabb szellemű tanórai keret alkalmazása. - Az eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása, különböző stratégiák megismertetése, egyénre szabott tanulási módszerek alkalmazása. - Reális önismeret és énkép kialakítása.

7.2. Feladat: - Felmérni a tanulási kudarcnak kitett tanulók létszámát, s azokat a területeket, melyeken felzárkóztatásuk szükséges. - Iskolába lépéskor felmérni azokat a képességeket, amelyek fontosak az iskoláztatás folyamán. - Megfigyelni és célirányosan áttekinteni a tanulói produktumokat. - Rendszeresen beszélgetni a legalapvetőbb szokásokról ( szülőkkel, gyerekekkel ). - Időben felismerni a tanulási kudarcok okait. - Pedagógiai eszközökkel törekedünk a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására. - Visszaállítani tanulóink önbecsülését, bebizonyítani, hogy ők is tudnak eredményesek lenni. - Olyan környezetet kialakítani, ahol nem kell félniük a kudarctól. - Az elért legkisebb eredményt is számon kell tartani - így maga a tanuló is nyomon tudja követni önmaga fejlődését. - Olyan ismeretet közvetíteni a tanuló felé, olyan gyakorlati megközelítéssel, amelyről nem kell bizonygatni, hogy szüksége van rá. - Egyéni képességekhez igazodó aktív, cselekedtető, korszerű információhordozókat szükséges használnunk - Pozitív szociális magatartásmintákat szükséges közvetítenünk minden helyzetben.

33

7.3. A megvalósítás keretei, eljárásai: 7.3.1. Iskolán belüli keretek: 7.3.1.1. Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése: - Differenciált tanulásirányítás és differenciált házi feladatok adása - minden pedagógus részéről. - Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva. - A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. - Kompenzáló eszközök használata igény szerint.

7.3.1.2. Előkészítő jelleggel beinduló, kislétszámú 1. osztály szervezése: - Az 1. évfolyam követelményeinek teljesítéséhez hosszabb idősáv biztosítása. - Az 1. évfolyam két tanévre történő széthúzása, melyben az iskolai fejlesztés, nevelésoktatás első éve kiemelten: - intenzív prevenció, - szakszerű funkciófejlesztés, - pszichés gondozás, - megfelelő motiváció és feladattudat kialakításának időszaka. Jellemző a gyógypedagógiai korrekciós - kompenzáló - terápiás módszerekkel irányított tanulási folyamat. Differenciált tanulásirányítás, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés. ( Részletesen kidolgozott program a 6.sz. mellékletben. )

7.3.1.3. Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: - a törvény által biztosított heti óraszámban, - egyéni fejlesztési terv alapján, - egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában végezzük. A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztés területei: 1. Mozgásfejlesztés: - nagymozgások, - finommozgások. 2. Testsémafejlesztés 3. Téri tájékozódás, szerialitás 4. Percepciófejlesztés: - vizuális, - auditív, - taktilis, - kinesztetikus. 5. Verbális fejlesztés

34

6. Pszichikus funkciók fejlesztése: - emlékezet, - figyelem, - gondolkodás. 7. Tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása. Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása. ( Részletesen kidolgozott program a 7. sz. mellékletben. )

7.3.1.4. Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások: - Kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, tanítók és szaktanárok irányításával. - Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása. - Egyéni- és kiscsoportos hiányok pótlása, esetleg újratanítása a fejlesztő-feltételek felzárkóztatásra szoruló elsajátítása, valamint a követelményrendszer eredménytelen elsajátítása miatt. - Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés). - Önálló tanulás fejlesztése.

7.3.1.5. Képesség-kibontakoztató foglalkoztatás, integrációs felkészítés programja: Részletesen lásd: 12. sz. mellékletben

7.3.1.6. Napközi, tanulószoba: -

Páros, csoportos tanulási technikák alkalmazása. A sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása. Sorrend, időbeosztás, önellenőrzési, javítási módok megtanítása. Képességfejlesztő játékok szervezése.

7.3.1.7. Szabadidős tevékenységek - Reggeli beszélgető-kör tartása. - Szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése. - Személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése minden pedagógus közreműködésével.

7.3.2. Iskolán kívüli keretek: Amennyiben szükséges a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása ( Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ideggondozó, Pályaválasztási Tanácsadó ). Egészségügyi rehabilitáció: gyermekneurológiai-, fül-orr-gégészeti-, szemészeti-, érzékszervi gyógyítás, gyógytestnevelés, gyógyúszás. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, szülővel.

35

7.3.3. Egyéb keretek: -

kollégák hozzáállása, pedagógus - továbbképzés, szakemberek felkérése - utazótanári szolgáltatás, kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal, tanulótársak, családok, a többi szülő pozitív és támogató hozzáállása, tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása, szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, játékokkal felszerelt fejlesztő terem.

7.4. A fejlesztés hatékonysága, értékelése: - tesztek újrafelvétele, - kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságoknál, - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése ( felmérések, napló, füzetek stb. ), - folyamatos megfigyelés, - beszélgetés a gyerekkel, szülővel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, - a további feladatok megjelölése.

7.5 Sikerkritérium: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programunk akkor sikeres, ha: - a tanulási kudarcnak kitett tanulóink is rendszeresen járnak iskolába, - szüleik elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik, - a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, - a tanulók a legkisebb eredménynek is örülnek s igényük a további fejlődés, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják.

36

„A nevelő munkája olyan kertészethez hasonlatos, aki különféle növényeket ápol. Valamennyit a neki megfelelő módon kell ápolni, különben sohasem fejlődnek ki teljesen.” (Abdu L-Buhá)

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG „Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló: az, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, feltéve, hogy a szülő a gyermek, tanuló után rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.” [ Ktv. 121.§. (1) 14. pont ] Intézményi szinten hátrányos helyzetű tanulóknak tekintjük a segítő tevékenység szempontjából azon diákjainkat is, akiket különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődésükben. Hátrányos lehet a gyermek: - személyiségéből eredő okok miatt, - egészségügyi okok miatt, - szociális okok miatt: - túl szigorú nevelés, - túlzottan megengedő nevelés, - túl elfoglalt szülő, - ingerszegény környezet, - a család alacsony igényszintje miatt, - a szülők iskolázatlansága, ill. alacsony iskolázottsága miatt, - a szülők munkanélkülisége miatt.

8.1. Cél: Célunk olyan fiatalok nevelése 8. évfolyam végére, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre, akik képessé válnak a társadalom kihívásaihoz való alkalmazkodásra, akik képesek felelősségteljes döntések meghozatalára.

8.2. Feladat: A hátrányos helyzet feltárására irányuló pedagógiai tevékenység: - információk gyűjtése a tanulóról az előző nevelő részéről, - a tanuló körülményeinek megismerése: folyamatos kapcsolattartás Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, - hátrányos helyzetet feltáró „Felderítő lap” vezetése.

37

a

szülővel,

A hátrányos helyzet megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység feladatai: - törekedni a hátrányos helyzetet kiváltó okok mérséklésére, - kezdeményezni a rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, - folyamatosan együttműködni a gyermekvédelmi intézményekkel, - megismerni a család gyermeknevelési szokásait s közelíteni azt a társadalmi elvárásokhoz, - az iskola egészségnevelési programjának elfogadtatása a tanulóval és szülővel, egyaránt, - olyan környezet kialakítása, amely ösztönző hatással lesz a tisztaságra, annak megőrzésére, és az egészséges életmód kialakítására, - azon pályázati lehetőségek kihasználása, amelyekkel segíthetjük a rászoruló családokat, - felhívni a szülők figyelmét az egészséges iskolai étkeztetés lehetőségére.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink számára - a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából – kidolgozott IPR programot a 12. sz. melléklet: Integrációs és képesség-kibontakoztató program tartalmazza.

8.3. Alkalmazott módszerek: - differenciált tanulásszervezés tanítás, - megértő, elfogadó pedagógus magatartás, - befogadó környezet, - tájékoztatás az ifjúság-veszélyeztető tényezőkről és annak káros következményeiről ( DADA, drogprevenciós program, IPR program, felvilágosító előadások ), - tanácsadás szervezése a szülők és tanulók számára.

8.4. A hátrányos helyzet kezelésének színterei: - tanítási órák, - napközis foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - szabadidős programok, - kirándulások, táborozások.

8.5. Sikerkritérium: A hátrányos helyzetet enyhítő tevékenységünk akkor sikeres, ha: - minden hátrányos helyzetben lévő tanuló rendszeresen jár iskolába,

38

- nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, - csökken az iskolai rendszerből a 8. általánost elvégzése előtt kikerülő hátrányos helyzetű tanulók száma, - szüleik folyamatosan érdeklődnek gyermekük iskolai munkája iránt, - a tanulók rendszeresen részt vesznek felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon, - igénybe veszik az iskolai étkeztetést és a napközis szolgáltatást, - elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyek kipróbálásától, - az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják.

39

9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a 11. sz. melléklet tartalmazza.

40

„Az embernek, mert célja nagy. Hát kell a másik ember, csak szépen összefogva hát.” ( Schiller )

10. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Az együttműködés olyan folyamat, melynek során a közös cél elérése csak feladatmegosztással érhető el. Az iskolai nevelő-oktató munka eredményességének alapfeltétele, hogy a folyamatban résztvevő partnerek ( szülők, tanulók, pedagógusok ) együttműködjenek. Ennek a kapcsolatnak a kialakítása, tartalmassá tétele, erősítése kiemelt feladat.

10.1. Cél: A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében a nevelési eljárások elfogadtatása a szülőkkel. Őszinteségen, megértésen alapuló kapcsolat kialakítása a tanulókkal, szülőkkel.

10.2. Feladat: - tájékoztassuk a szülőket: nevelési céljainkról; alkalmazott eljárásokról, módszerekről, mindennapjainkról, - tegyük kapcsolatainkat tartalmassá; erősítsük fokozatosan, javítsuk folyamatosan azokat - kérjük ki a szülők és tanulók véleményét az őket is érintő iskolai döntésekben, - biztosítsunk alkalmat arra, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékeny résztvevői legyenek intézményünk életének, - mérjük fel partnereink igényeit, hogy elvárásaiknak eredményesen meg tudjunk felelni.

10.3. Szülővel, közösséggel való együttműködés formái: Szervezeti formák: - intézményi szülői munkaközösség, - osztály szülői munkaközösség, - „Gyermekekért” intézményi alapítvány működtetése, - szülői értekezlet, családlátogatás, fogadó óra tartása, értékelő megbeszélések, - a szülők folyamatos tájékoztatása gyermekük tanulmányi eredményéről és az iskolai élet eseményeiről, - nyílt tanítási nap, - kulturális rendezvények, - sportrendezvények.

41

10.4. A megvalósulás színterei: - a Kis Bálint Napok rendezvényeinek szervezésébe bevonjuk a szülőket, - az iskolai „Menza-bulik” rendezéséhez kérjük a szülők segítségét, - osztálykirándulások, táboroztatások alkalmával igénybe vesszük a kísérő szülők segítségét, - szülők bevonásával történik a papírgyűjtés, alapítványi bálak szervezése, iskolaújság szerkesztése, - kulturális rendezvények, versenyek anyagi segítése, - pályaválasztási szülőértekezlet, szülők és pedagógusok együttműködése a sikeres továbbtanulás érdekében,

10.5. Együttműködés a tanulói közösséggel: Szervezeti formái: -

osztályközösségek, diákönkormányzat, napközis közösségek, szakköri közösségek.

10.6. A megvalósulás színterei: - igazgatói tájékoztatás: diákgyűlésen, iskolaújságban és diáktanács gyűlésen, - DÖK segítő pedagógus tájékoztatója: diákgyűlésen, faliújságon, iskolarádióban, iskolaújságban, - osztályfőnökök tájékoztatója: osztályfőnöki órákon folyamatosan, - szakkörvezetők, foglalkozásvezetők tájékoztatói.

10.7. Sikerkritérium: - megvalósul a tartalmasabb sokoldalú együttműködés tanulók, pedagógusok, szülők kapcsolatában, - szülők és tanulók aktív kezdeményezők az együttműködési lehetőségek bővítésében, elismerik egymás eredményeit, - megértő, közvetlen légkör alakul ki minden közösségben.

42

„Ha az embert olyannak vesszük, amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyannak vesszük, amilyennek lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne.” (Goethe)

11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Egészségfejlesztés alatt azt a folyamatot értjük, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására ill. arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert, egészségük felett. Az egészség nem más, mint a betegség hiánya; jóllét, a létnek, az életnek a minőségét bemutató fogalom.

11.1. Cél: Tanítványaink sajátítsák el az egészséges életmód igényét, az ehhez vezető technikákat és módszereket, és egészségesen edzett, erős, munkára képes, kiegyensúlyozott felnőttek legyenek.

11.2. Feladat: - Megismertetni, és elfogadtatni a tanulókkal az egészséges életmód fontosságát: alvásszükséglet, táplálkozás, személyi és környezeti tisztaság. - A testi és lelki egészség harmóniájának megteremtése. - Életkoruknak megfelelően a tanulói napirend és házirend betartása, a szükséges pihenőidő biztosítása. - Kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, egészségügyi szolgálattal, és szakszolgálatokkal. - A tantestület pozitív példamutatással segítse a tanulók egészségnevelését. - A DÖK és osztályközösségek vállaljanak szerepet tagjaik egészséges életmódjának kialakításában. - Egy jól működő kapcsolatban a szülők is erősítsék meg azt az egészségtudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván. - A napközi konyha és büfé által biztosított kínálat feleljen meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. - Az egészséges életmódra nevelés érdekében - a szabadidős foglalkozásokon - is használjuk ki szűkebb és tágabb környezetünk lehetőségeit: osztály és iskolai kirándulások, táborozások, erdei iskolák.

11.3. Az egészségnevelés színterei: - tanítási órák: kiemelten az természetismeret, testnevelés,

egészségtan,

43

etika,

osztályfőnöki,

emberismeret,

- tanórán kívüli foglalkozások: tömegsport, versenysport rendezvényei; felzárkóztató, és fejlesztő foglalkozások, - mindennapos testnevelés, - gyógytestnevelés, - kirándulások, akadályversenyek, - Kis Bálint Napi rendezvények: DADA, drogprevenciós programok, - kulturális programok.

11.4. Módszerek, eljárások: - megfelelő testgyakorlatok alkalmazása, - megfelelő egészségügyi feltételek megteremtése és használata, - a játék egészségnevelő szerepének kihasználása ( jellemformálás, állóképesség javítása.

11.5. Sikerkritérium: Egészségnevelési programunk akkor eredményes ha: - a tanulók elsajátítják és követik azokat a szokásokat, amelyek az egészségük megőrzését szolgálják, - lelki egészségük megóvása érdekében kialakul megfelelő önismeretük, társas kapcsolatuk, egészséges teljesítményorientáltságuk, - az őket veszélyeztető káros hatásoktól elhatárolódnak.

A részletes Egészségnevelési programot a 9. sz. melléklet tartalmazza.

44

”Ha már kivágtad az utolsó fát, kifogtad az utolsó halat, megmérgezted az utolsó folyót, akkor rá fogsz jönni, hogy a pénz nem ehető.” ( indián közmondás ) „A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.”

12. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. ( KöNKomP, 2004 ) „A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” ( IUCN, 1970 )

12.1. Helyzetelemzés: 12.1.1. Előélet, hagyományok: Iskolánk környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenysége: - az iskola valamennyi tanulóját és a szülői közösségeket mozgósító papírgyűjtés, - az évenként megrendezésre kerülő környezetvédelmi verseny, - Kis Bálint Napok akadályversenyei, - „Környezetvédelmi kommandó” működtetése, - nyári táboroztatás, - környezetvédelmi szakkör működtetése, - a kötelező tanítási órák idetartozó témáinak kiemelt figyelemmel kísérése, - pályázatokba való bekapcsolódás.

12.1.2. Iskolai környezet: - Épület és berendezés: színes dekorációk, faliújságok, gyermekrajzok, virágok teszik barátságossá a tantermeket, folyosókat. - A tanulók étkeztetése kulturált körülmények között történik, ügyelve az egészséges táplálkozás megvalósítására. - Az iskolai büfé nyitvatartási ideje és árukészlete segíti az egészséges táplálkozási szokások kialakítását. - Az óraközi szüneteket és a délutáni szabadidőt zárt iskolaudvarban tölthetik a gyerekek, ahol betonozott és parkosított részt is kialakítottunk.

45

12.2. Célmeghatározás: Egyetemes célok: - az élethosszig tartó tanulás megalapozása, - az oktatási esélyegyenlőség megteremtése, - az oktatás minőségének fejlesztése, - a pedagógus szakma fejlődésének céltudatos irányítása, - az IKT ( Információs és Kommunikációs Technológiák ) alkalmazásának fejlesztése, - az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, - elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT ). - kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé, - érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, - bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Az iskola jövőképének része: - a belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt, - diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, - csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük, - diákjaink aktív, kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos elterjesztésében a településen,

12.3. Feladatok: - A helyi tantervben műveltségi területként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket. - Projektek kidolgozása (pl. „Belefulladunk a hulladékba!”, „Egy pohár víz”, „Védeni kell.”) - Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában. - Tisztasági őrjárat szervezése ( diákönkormányzat ). Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése - egyelőre csak papír - folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása. - A tanulók környezetvédelmi munkájának ellenőrzése. Mérések, számítások, következtetések - és ezek közlése a „Suli-tükör” című iskolaújság ill. iskolarádió „zöld” rovatában. - Részvétel az Oktatóközpont programjain, pályázatain; a természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a „Jeles napokra”. - Faültetés, téli madáretetés. - „Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, videóanyag és CD-k beszerzése. Internet-hozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban és iskolaújságban „zöld” rovat nyitása.

46

12.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ( színterek): 12.4.1. Hagyományos tanórai foglalkozások: - az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei, - a tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel. 12.4.2. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások: -

erdei iskola, tábor, tanulmányi kirándulás, akadályverseny, városismereti játék, iskolakert, játékok ( pl. drámajáték ), kézműves foglalkozások ( főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira ), „akciók” ( pl. vetélkedők, pályázatok, újságkészítés, kiállítás rendezése, interjú, faültetés, kutatómunka ), „látogatás” ( pl. múzeum, szeméttelep, tanya, gyárak: HENKEL, nyomda, Mamut ), versenyek, szakkörök, iskolazöldítés, témanap, témahét ( virág, szivárvány, víz, kő, stb. ), „DÖK-nap”, „jeles napok”, projektek ( pl. savas eső, lekvárfőzés ).

12.5. Módszerek: -

játékok modellezés riport módszer terepgyakorlati módszerek aktív, kreatív munka művészi kifejezés csoportos asszociációs feladatok könyvtári, adattári kutatás

12.6. Sikerkritériumok: - Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg az alábbiakban: - átdolgozott tanmenetek; - több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

47

- A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben. - A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és szemlélettel, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. - Javul az iskolai tisztaság. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken a szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék. - Az Oktatóközpont rendezvényein egyre többen vesznek részt, másokat is beszervezve. - Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld, és annak értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabjához, és átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. - Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást „sürög-forog” a könyvtárban, ír cikket, tudja használni a szakirodalmat. Benevezünk versenyekre.

A részletes Környezeti nevelési programot a 8. sz. melléklet tartalmazza.

48

13. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK PROGRAMJA

13.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: -

tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, ökológiai fogyasztóvédelem, környezettudatos magatartás, fenntartható fogyasztás ( környezeti károsító hatások csökkentése a fogyasztás fenntartása mellett ), - preventív, megelőző fogyasztóvédelem.

13.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: állampolgári társadalmi } kompetenciák fejlesztése cselekvési - értékek formálása: - szükséglet és kínálat elkülönítése, - egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - természeti értékek védelme. - fogyasztás során: - tájékozódási képesség fejlesztése, - döntési helyzet felismerése, - felkészülés a döntésre. - megismertetni a tanulókkal: - piac, marketing, reklám, - a minőség és biztonság, - gazdaságosság, - takarékosság szerepét.

13.3. Megvalósítást szolgáló módszertani eljárások: -

kritikus gondolkodás fejlesztése, egyéni és csoportos döntéshozás képességének fejlesztése, helyes fogyasztói szokások kialakítása, tudatos fogyasztóvá nevelés.

49

13.4. Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák: -

piacok, üzletek, bevásárlóközpontok látogatása, „felmérés” készítése a család vásárlási szokásairól, a kapott adatok értékelése, különböző áruk kísérő szövegének gyűjtése, elemzése, értelmezése, média, reklámfigyelő szolgálat szervezése, fórumszervezés-témája: reklámkritika, EU-s, országos, helyi fogyasztóvédelmi szabályozás figyelemmel kísérése, szituációs játékok: vásárlói magatartás, eladói magatartás,

13.5. Fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemeinek megjelenése az egyes tantárgyakban: Történelem:

EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, reklámtörténet.

Magyar:

Reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák a reklámban, reklámszövegírás.

Földrajz:

Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások.

Idegen nyelv:

Az adott nyelvterület jellemző fogyasztási szokásainak megismerése.

Biológia:

Génmódosított élelmiszerek (GMO) táplálkozási kiegészítők és divatkapcsolata, egészséges táplálkozás.

Kémia:

Élelmiszerbiztonság, adalékanyagok, (E-számok), vegyszerek és egészség kapcsolata, kozmetikumok szerepe.

Fizika:

Mérőeszközök, mérés.

Informatika:

Elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia.

Médiaismeret:

A reklám képi nyelve és hatásai.

Rajz:

Reklámértelmezés, lényeglátás és reklámhatás értelmezése.

50

III. HELYI TANTERVEK 1. ALKALMAZOTT TANTERVEK ÉS ÓRASZÁMOK 1.1. Iskolánk egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Tanév

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2004/05

NAT

CS

K

K

CS

CS

K

K

2005/06

NAT

NAT

CS

K

CS

CS

CS

K

2006/07

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

CS

2007/08

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

CS

2008/09

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

CS

2009/10

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

CS

2010/11

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

CS

2011/12

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

Magyarázat: K:

Kerettantervhez készített, 2001-ben bevezetett helyi tanterv.

CS:

2003. évi költségvetési tv. 103.§. (4) bekezdésében előírt óraszám csökkentés alapján felülvizsgált, 2001-ben bevezetett helyi tanterv.

NAT: 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003, valamint az OM által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv. 1.2. Kötelező óraszámok alakulása a tantervek és törvényi rendelkezés alapján: Évfolyam Tanterv

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

K

( 2001)

20

20

22,5

22,5

25

25

27,5

27,5

CS

( 2003 )

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

NAT ( 2004 )

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

51

2. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRATERV TANTERVENKÉNT 2.1. 1-4. évfolyam: Évfolyam – tantervenkénti óraterv Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

K

CS

NAT

K

CS

NAT

K

CS

NAT

K

CS

NAT

8,5 4,5 1 1 1,5 1 2,5

8,5 4,5 1 1 1,5 1 2,5

8,5 4 1 1 1,5 1 3

8,5 4,5 1 1 2 1 2

8,5 4,5 1 1 1,5 1 2,5

8 4,5 1 1 1,5 1 3

8,5 4,5 2 2 2 1 2,5

8 4 1,5 1,5 1,5 1 2,5

7,5 4 1,5 1,5 1,5 1 3

7,5 3 3,5 2 1,5 1,5 1 2,5

7,5 3 3,5 2 1,5 1,5 1 2,5

7 3 3 2 1 1,5 1 1 3

20

20

20

20

20

20

22,5

20

20

22,5

22,5

22,5

Angol nyelv

-

-

2

-

-

2

-

-

2

-

-

-

Emelt szintű angol nyelv

2

2

-

2

2

-

2

2

-

2

2

2(+3)

Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Informatika Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen: Választható tantárgyak

Megjegyzés: tartalmazza.

Az I. és II. félév óraszámainak részletes bontását tanévenként a tantárgyfelosztás és órarendkészítés előtt kiadott óraterv

52

2.2. 5-8. évfolyam: Évfolyam -tantervenkénti óraterv Tantárgyak Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Tánc- és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalomism. etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanítási órák Száma Választható tantárgyak Emelt szintű angol nyelv Emelt szintű matematika Emelt szintű testnevelés

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

K

CS

NAT

K

CS

NAT

K

CS

NAT

K

CS

NAT

4,5 3 2 4,5 1 2 1 1,5 1 2,5 1 0,5 0,5 -

4 3 2 4 0,5 2 1 1 0,5 2,5 1 0,5 0,5 -

4 3 2 4 0,5 2 1 1 0,5 2,5 1 0,5 0,5 -

4,5 3 2 3,5 1,5 2 1 1,5 1 2,5 1 0,5 0,5 0,5

4 3 2 3 1 2 1 1 0,5 2,5 1 0,5 0,5 0,5

4 3 2 3 1 2 1 1 0,5 2,5 1 0,5 0,5 0,5

4,5 3 2 3,5 1 2 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1 1 -

4 3 2 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 1 0,5 -

4 3 2 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5 1 -

4,5 3 2 3,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2 1 1 0,5

4 3 2 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 0,5 0,5 0,5

4 3 2 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5 0,5 0,5

25

22,5

22,5

25

22,5

22,5

27,5

25

25

27,5

25

25

2 (+3) 2 (+4,5) 2 (+2,5)

2 (+3) 2 (+4) 2 (+2,5)

2 (+3) 2 (+4) 2 (+2,5)

2 (+3) 2 (+3,5) 2 (+2,5)

2 (+3) 2 (+3) 2 (+2,5)

2 (+3) 2 (+3) 2 (+2,5)

2 (+3) 2 (+3,5) 2 (+2)

2 (+3) 2 (+3) 2 (+2)

2 (+3) 2 (+3) 2 (+2,5 )

2 (+3) 2 (+3,5) 2 (+2)

2 (+3) 2 (+3) 2 (+2)

2 (+3) 2 (+3) 2 (+2,5 )

Megjegyzés: Az I. és II. félév óraszámainak részletes bontását tanévenként a tantárgyfelosztás és órarendkészítés előtt kiadott óraterv tartalmaz

53

2.3. Modulok oktatása Iskolánkban az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantervi modulokat önálló tantárgyanként oktatjuk, az óratervben feltüntetett módon és óraszámban. Az önálló tantárgyi rendszerű modulok értékelése és minősítése, valamint beszámításuk az évfolyam sikeres befejezéséhez a valamennyi kötelező tantárgynál meghatározott módon történik. Az évi 18,5 órában oktatott modultárgy egy féléves blokkban valósul meg.

2.4. Szabadon tervezhető órakeret felhasználása Az 1. és 2. évfolyamon rendelkezésre álló 18,5 órával a matematika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyak óraszámát emeljük meg: 1. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát heti 0,5 órával,

2. évfolyam:

matematika tantárgy óraszámát heti 0,5 órával.

Ezzel is erősíteni kívánjuk a bevezető szakaszban az intézményünkben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveiben meghatározott alapkészségek fejlesztését.

2.5. Választható tantárgyak Iskolánkban a választható tantárgyak keretében biztosítjuk tanulóink számára egyéni jelentkezés és nyilatkozat alapján a mindenkori igények és lehetőségek függvényében: - 1-8. évfolyamon: - 5-8. évfolyamokon:

angol nyelv, matematika, testnevelés.

2.5.1. Angol nyelv: 1-3. évfolyamon elkezdett korai nyelvoktatás tanévente egy osztályban indul. Feltételei: - szülő írásbeli kérelme, - képességvizsgálat eredményessége, - egy teljes osztálylétszám, - személyi és tárgyi feltételek megléte. Képességvizsgálat: - területei: - beszédhangok tiszta képzése, - szövegalkotási képesség és - aktív szókincs megfigyelése.

54

- vizsgálatot végző csoport tagjai: - angol nyelvszakos tanár - igazgatóhelyettes - osztálytanító - időpont: beíratást követő 1 hónapon belül 4. évfolyamtól emelt szintű nyelvoktatásként folytatódik csoportbontásban speciális tanterv alapján, egy osztályban.

2.5.2. Testnevelés, matematika: A testnevelés és matematika emelt szintű óraszámban történő oktatása 5-8. évfolyamon évente egy osztályban speciális tanterv alapján történik. Feltételei: - szülő írásbeli kérelme, - alkalmassági vizsga, - egy teljes osztálylétszám, - személyi és tárgyi feltételek megléte. Az alkalmassági vizsgálatot a testnevelési, illetve a természettudományi munkaközösség állítja össze és bonyolítja le.

55

3. ALKALMAZOTT TANTERVEK ALAPJÁN A HETI KÖTELEZŐ ÓRASZÁMOK ALAKULÁSA TANÉVENKÉNT 3.1. Kötelező tantárgyak heti óraszáma: Évfolyam/ óraszám Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2004/2005

20

20

22,5

22,5

22,5

22,5

27,5

27,5

2005/2006

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

27,5

2006/2007

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2007/2008

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2008/2009

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2009/2010

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2010/2011

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

2011/2012

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

3.2. Kötelező és választott tantárgyak heti óraszáma:

Évfolyam/ óraszám Tanév

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2004/2005

22

22

24,5

24,5

24,5

24,5

29,5

29,5

2005/2006

22

22

22

24,5

24,5

24,5

27

29,5

2006/2007

22

22

22

24,5

24,5

24,5

27

27

2007/2008

22

22

22

24,5

24,5

24,5

27

27

2008/2009

22

22

22

24,5

24,5

24,5

27

27

2009/2010

22

22

22

24,5

24,5

24,5

27

27

2010/2011

22

22

22

24,5

24,5

24,5

27

27

2011/2012

22

22

22

24,5

24,5

24,5

27

27

56

4. ÉVFOLYAMONKÉNT FELHASZNÁLHATÓ IDŐKERET ÉS SZÁMÍTOTT PEDAGÓGUSLÉTSZÁM ALAKULÁSA TANÉVENKÉNT 4.1. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2004/2005. tanévre

Ssz. Megnevezés/évfolyam 1. A kötelező tanórai foglalkozás heti óraszáma a Ktv. 52.§. (3) alapján 2. Szorzó Választható tanórai foglalkozások heti óra3. száma az 1. sor százalékában, Ktv. 52.§. (7) Választható tanórai foglalkozás heti órakeret 4. ( 1.sor x 2.sor x 3 sor ) Az egyéni foglalkozás heti óraszáma az 1. sor 5. százalékában Ktv. 52.§. (11/c) 6. Az egyéni foglalkozás heti óraszáma Ped. terv.-re biztosított időkeret az 1. sor szá7. zalékában Ktv. 1.sz. m. Harmadik rész II.7. 8. Pedagógiai tevékenységre biztosított időkeret A kötelező tanórai fogl.-ok időkeretén túl a Ktv. 9. alapján felhasználható órakeret A Ktv. alapján felhasználható összes órakeret 10. ( 1.sor + 9. sor ) A beosztott pedagógus munkakörre megállapított 11. heti kötelező óraszám 12.

Egy osztályra számított pedagógus álláshely

NAT 1.

CS 2.

20 1

20 1

10%

K 3.

K 4.

22,5 22,5 0,8 0,8

2

1,8

1,8

6% 1,2

6% 1,2

6% 1,4

5% 1

5% 1

4,2

4,2

24,2

1,15

85

10% 10% 10%

2

21

CS 1-4. 5.

CS 6.

K 7.

K. 8.

22,5 22,5 27,5 27,5 1 1 0,8 0,8

5-8.

1-8.

100

185

25% 25% 30% 30% 7,6

5,6

5,6

6,6

6,6

24,4

32

6% 1,4

5,2

6% 1,4

6% 1,4

6% 1,7

6% 1,7

6,2

11,4

5% 1,1

5% 1,1

4,2

5% 1,1

5% 1,1

5% 1,4

5% 1,4

4,9

9,1

4,3

4,3

17

8,1

8,1

9,7

9,7

35,5

52,5

24,2 26,8 26,8

102

30,6 30,6 37,2 37,2 135,5 237,5

21

21

21

20

20

20

20

1,15 1,28 1,28 4,86 1,53 1,53 1,86 1,86

57

6,78

11,64

4.2. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2005/2006. tanévre

Ssz. Megnevezés/évfolyam 1. A kötelező tanórai foglalkozás heti óraszáma a Ktv. 52.§. (3) alapján 2. Szorzó Választható tanórai foglalkozások heti óra3. száma az 1. sor százalékában, Ktv. 52.§. (7) Választható tanórai foglalkozás heti óra- keret ( 4. 1.sor x 2.sor x 3 sor ) Az egyéni foglalkozás heti óraszáma az 1. sor 5. százalékában Ktv. 52.§. (11/c) 6. Az egyéni foglalkozás heti óraszáma Ped. terv.-re biztosított időkeret az 1.sor szá7. zalékában Ktv. 1.sz. m. Harmadik rész II.7. 8. Pedagógiai tevékenységre biztosított időkeret

11.

A kötelező tanórai fogl.-ok időkeretén túl a Ktv. alapján felhasználható órakeret A Ktv. alapján felhasználható összes órakeret ( 1.sor + 9. sor ) A beosztott pedagógus munkakörre megállapított heti kötelező óraszám

12.

Egy osztályra számított pedagógus álláshely

9. 10.

NAT NAT 1. 2.

CS 3.

K 4.

20 1

22,5 0,8

1-4.

CS 6.

CS 7.

K. 8.

22,5 22,5 1 1

25 1

27,5 0,8

5-8.

1-8.

97,5

180

20 1

20 1

10%

10%

2

2

2

1,8

7,8

5,6

5,6

7,5

6,6

25,3

33,1

7% 1,4

7% 1,4

7% 1,4

7% 1,6

5,8

7% 1,6

7% 1,6

7% 1,8

7% 1,9

6,9

12,7

5%

5%

5%

5%

5%

5%

5%

5%

1

1

1

1,1

4,1

1,1

1,1

1,3

1,4

4,9

9

4,4

4,4

4,4

4,5

17,7

8,3

8,3

10,6

9,9

37,1

54,8

24,4

24,4

24,4

27

100,2 30,8 30,8 35,6 37,4 134,6 234,8

21

21

21

21

1,16

1,16

58

82,5

CS 5.

10% 10%

1,16 1,29

25% 25% 30% 30%

20 4,77

20

20

20

1,54 1,54 1,78 1,87

6,73

11,5

4.3. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2006/2007. tanévre

Ssz. Megnevezés/évfolyam 1. A kötelező tanórai foglalkozás heti óraszáma a Ktv. 52.§. (3) alapján 2. Szorzó Választható tanórai foglalkozások heti óra3. száma az 1. sor százalékában, Ktv. 52.§. (7) Választható tanórai foglalkozás heti órakeret 4. ( 1.sor x 2.sor x 3 sor ) Az egyéni foglalkozás heti óraszáma az 1. sor 5. százalékában Ktv. 52.§. (11/c) 6. Az egyéni foglalkozás heti óraszáma Ped. tev.-re biztosított időkeret az 1. sor szá7. zalékában Ktv. 1.sz. m. Harmadik rész II.7. 8. Pedagógiai tevékenységre biztosított időkeret A kötelező tanórai fogl.-ok időkeretén túl a Ktv. 9. alapján felhasználható órakeret A Ktv. alapján felhasználható összes órakeret 10. ( 1.sor + 9. sor ) A beosztott pedagógus munkakörre megálla11. pított heti kötelező óraszám 12.

Egy osztályra számított pedagógus álláshely

NAT NAT NAT 1. 2. 3.

CS 4.

1-4.

CS 6.

CS 7.

CS 8.

22,5 22,5 1 1

25 1

25 1

5-8.

1-8.

95

177,5

20 1

20 1

20 1

22,5 1

10%

10%

10%

10%

2

2

2

2,3

8,3

5,6

5,6

7,5

7,5

26,2

34,5

8% 1,6

8% 1,6

8% 1,6

8% 1,8

6,6

8% 1,8

8% 1,8

8% 2

8% 2

7,6

14,2

5% 1

5% 1

5% 1

5% 1,1

4,1

5% 1,1

5% 1,1

5% 1,3

5% 1,3

4,8

8,9

4,6

4,6

4,6

5,2

19

8,5

8,5

10,8 10,8

38,6

57,6

24,6

24,6

24,6

27,7 101,5

31

31

35,8 35,8 133,6 235,1

21

21

21

21

20

20

1,17

1,17

1,17

1,32

59

82,5

CS 5.

25% 25% 30% 30%

4,83

20

20

1,55 1,55 1,79 1,79

6,68

11,51

4.4. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete a 2007/2008-as tanévtől Az óraszámok valamennyi évfolyamon lecsökkentek a törvényi rendelkezéseknek megfelelően. A felhasználható órakeret évente 1%-al nő a Ktv. 52.§. (10) bekezdése értelmében a 2010/2011-es tanévig a jelen rendelkezések értelmében. 4.4.1. Az egyéni foglalkozások %-os aránya, s ennek megfelelően a heti óraszám:

Tanév 2007/2008. 9%

%-os arány Évfolyamok Óraszám

1-3. 1,8

4-6. 2

7-8. 2,3

2008/2009. 10% 1-3. 2

4-6. 2,3

7-8. 2,5

2009/2010. 11% 1-3. 2,2

4-6. 2,5

7-8. 2,8

2010/2011. 12% 1-3. 2,4

4-6. 2,7

7-8. 3

4.4.2. Felhasználható órakeret összesen, és a számított pedagógus létszám egy osztályra vetítve: Évfolyamok Tanév/órakeret/ létszáma 2007/ 2008. 2008/ 2009. 2009/ 2010. 2010/ 2011.

Összes órakeret Létszám Összes órakeret Létszám Összes órakeret Létszám Összes órakeret

1. 24,8 1,18 25 1,19 25,2 1,20 25,4

2. 24,8 1,18 25 1,19 25,2 1,20 25,4

3. 24,8 1,18 25 1,19 25,2 1,20 25,4

4. 27,9 1,33 28,2 1,34 28,4 1,35 28,6

5. 31,2 1,56 31,5 1,57 31,7 1,59 31,9

6. 31,2 1,56 31,5 1,57 31,7 1,59 31,9

7. 36,1 1,80 36,3 1,81 36,6 1,83 36,8

8. 36,1 1,80 36,3 1,81 36,6 1,83 36,8

Létszám

1,21

1,21

1,21

1,36

1,59

1,59

1,84

1,84

60

5. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Iskolánkban a helyi tanterv tananyagtartalmának elsajátításához szükséges, kötelezően előírt taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg évfolyamonként és tantárgyanként, az SZMK véleményének kikérése mellett. A nyomtatott alapú taneszközök ( tankönyv, munkafüzet, térkép, stb. ) csak a miniszter által kiadott, hivatalos tankönyvjegyzékből választhatók. Egyéb nyomtatott alapú tanulmányi segédletek csak szülői kérésre, ill. egyeztetés mellett szerezhetőek be. A nyomtatott taneszközökön túl egyéb taneszközökre is szükség van: - testnevelés, - rajz és - technika tantárgyakból. Ezen eszközökre vonatkozóan alapmeghatározás történik, márkától, minőségtől, gyártótól függetlenül. A nyomtatott alapú és egyéb taneszközök beszerzésének anyagi határait az SZMK határozza meg, az előző tanév február havi értekezletén, -illetve a tankönyvrendeléshez igazodva- mely munkaközösségekre kötelező érvényű. A kötelezően előírt taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A kötelezően előírt taneszközökből iskolánk a szülőket szülői értekezleten tájékoztatja előző tanév februárjában, ill. májusában. ( 1-7. évfolyamon: február; leendő 1. évfolyamon: május hónapban.) A taneszközök kiválasztásának elvei: - a taneszköz feleljen meg iskolánk helyi tantervének, - az egyes taneszközök közül azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, - tantárgyanként, évfolyamonként és iskolai szinten összehangolt, - tanév közben az eszközök nem bővíthetők, nem módosíthatók.

61

6. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 6.1. 4-8. évfolyamon A 4-8. évfolyamokon valamennyi tanulónk csak akkor léphet magasabb évfolyamra, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek „A továbbhaladás feltételei” c. fejezeteiben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését nevelőink a tanulók évközbeni tanulmányi munkája (érdemjegyei) alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszerveznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Amennyiben a tanuló 4-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a kötelező tanévet megelőző augusztus hónap 20-31-ig terjedő időszakban ( előzetes értesítés alapján ) javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályozatok száma meghaladja a kettőt, évfolyamot ismételni köteles a tanuló. ( Különösen indokolt esetben a nevelőtestület döntése alapján javító vizsgát tehet ez esetben is a tanuló. ) A 4-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét. ( 250 órát meghaladó hiányzás esetén csak akkor tagadható meg az osztályozó vizsga lehetősége, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztásokét és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségeinek ). Amennyiben a tanuló a 4-8. évfolyamon egy adott tantárgyból a tanítási óra éves számából 30%-ot meghaladóan mulasztott, az adott tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni.

6.2. Magántanuló Magántanuló esetében a 4-8. évfolyamon a magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak a következő tantárgyakból kell osztályozó vizsgát tennie: 4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyamon:

magyar nyelv, magyar irodalom, matematika,

62

természetismeret, történelem. 7-8. évfolyamon:

6.3.

magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz.

1-3. évfolyam

Az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamra a tanuló, ha mulasztott óráinak száma meghaladja a 250 órát, és abból az igazolatlan mulasztások aránya a magasabb, valamint a nevelőtestület nemleges döntést hozott. Az előzőeken túlmenően 1-3. évfolyamon továbbá abban az esetben nem lép magasabb évfolyamra a tanuló, ha a szülő a tanév végi osztályozó értekezletet megelőzően írásban kérte az évfolyam megismétlését, és azt az iskola igazgatójának benyújtotta. Azt az első évfolyamos tanulót, aki szakvéleményben foglaltaknak megfelelően előkészítő évfolyamosnak minősül, a tanév végén nem kell minősíteni, a következő tanévben megismétli az első évfolyamot.

6.4. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása a többségi tanterv alapján folyik, így a továbbhaladás ( magasabb évfolyamra lépés ) feltétele megegyezik a 6.1. és a 6.2-ben foglaltakkal. Amennyiben a szakértői vélemény javaslatot tartalmaz valamely tantárgy minősítés alóli felmentésére, úgy annak alapján az igazgatói határozat értelmében a tanuló mentesül az adott tantárgy minősítése alól.

6.5. Moduláris oktatás A modulokat önálló, kötelező tantárgyként oktatjuk, ezért a továbbhaladási feltételei megegyeznek a 6.1. pont alatt leírtakkal.

63

„Fáradozásunk legnagyobb jutalma nem az, amit kapunk érte, hanem amivé válunk általa. ( John Ruskin )

7. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK, A TANULÓ ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSEINEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁJA 7.1. Cél: - tanulóink tárgyszerű, reális értékelése, - visszajelzés a szülőknek, a tanulóknak és az iskolának a tanuló ismereteiről, az esetleges hiányosságokról, - az önértékelés képességeinek kialakítása, - személyiség fejlesztése, - motivációs hatás biztosítása a jövőkép elérésében, - képességek szerinti igényének kialakítása. Iskolánk a nevelő-oktató munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését, valamint ezzel, egyenlő súllyal kísérjük figyelemmel neveltségi szintjük alakulását is. Tanulóink ellenőrzése kiterjed: - a helyi tantervben meghatározott fejlesztési és továbbhaladási feltételek teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre, - a tanulók magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére, - az iskolai és osztályközösségben végzett tevékenységére, - a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira.

7.2. A beszámoltatás, az ismeretek, számonkérésének követelményei, formái, minősítés Tanulóink tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmények hogyan viszonyulnak az iskolánk helyi tantervében előírt fejlesztési és továbbhaladási feltételekhez, követelményekhez. Emellett figyelembe vesszük azt is, hogy a tanulók képességei, eredményei hogyan változtak: fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük és értékeljük. Az ellenőrzés kiterjedhet az előző témaköröknél tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A testnevelés, tánc- és dráma tantárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük, minősítjük. Az ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyak ellenőrzése, minősítése elméleti és gyakorlati tevékenység alapján történik.

64

A többi tantárgy ellenőrzése, minősítése elméleti ismeretek és alkalmazás terén érvényesül. Egy-egy témakörön belül a tanulók munkáját szóban és írásban is ellenőrizzük, az egyes témakörök végén az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozattal a tantárgyaknak megfelelően. Tanulóink értékelése év közben: 1. évfolyamon:

minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

2-8. évfolyamon: minden tantárgy esetében érdemjeggyel értékelünk. Félévkor és tanév végén: 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 4. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: • kiválóan teljesített, • jól teljesített, • megfelelően teljesített, • felzárkóztatásra szorul. 4. évfolyam végén, valamint 5-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A szöveges értékeléshez értékelőlapokat használunk, lásd 13. sz. mellékletben. A 4. évfolyam végén és az 5-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló és közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az 5 fokozatú skálát alkalmazzuk. Szöveges és osztályzattal történő minősítés esetén is tantárgyanként dicséret adható a kimagasló teljesítmény elérésekor: - szöveges értékelésnél a „kiválóan teljesített”, - osztályzattal történő értékelésnél a „jeles” minősítés esetén, melyet szöveges értékelésnél félévkor és év végén a dicséretek között kell feltüntetni, érdemjeggyel történő értékeléskor: - félévkor: „D”-jelöléssel, - tanév végén: „jeles” minősítés helyett „kitűnő” minősítéssel az adott tantárgyak esetén. Az a tanuló, aki tanév végén valamennyi tantárgyból „jeles” és a tantárgyak több, mint fele „kitűnő” ( dicséretes ) nevelőtestületi dicséretben részesül. Tanulóink munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében tantárgyankénti érdemjegyek száma: - heti 1-2 órás tantárgyból minimum 5 jegy/félév - 3 vagy több órás tantárgyból minimum 8 jegy/félév.

65

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei osztályzatai, ill. szöveges minősítései a következőképp adhatók: A szöveges minősítés akkor: Kiválóan teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételit megbízhatóan tudását alkalmazni képes. Jól teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételit kevés hibával sajátította el, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Megfelelően teljesített: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Felzárkózatásra szorul: ha a tanuló a helyi tanterv fejlesztési feltételeit, minimálisan is alig teljesíti, kizárólag nevelői segítséggel vagy azzal sem képes önálló feladatvégzésre. Az érdemjegy, osztályzat akkor: Jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását önállóan alkalmazni is képes. Jó (4)

:

ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

Közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, gyakran nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Elégséges(2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimálisan, a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlenül szükséges ismereteit sajátította el, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen(1): ha a tanuló a tantervi követelmény minimum szintjét sem sajátította el, így nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétel szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes az önálló feladatvégzésre.

/ 2. évfolyamtól 4. évfolyam félévéig az érdemjegyek átváltása szöveges minősítésre félévkor és év végén: kiválóan teljesített : jeles (5) jól teljesített : jó (4) megfelelően teljesített: közepes (3) felzárkóztatásra szorul: elégséges (2) és elégtelen (1). /

66

7.2.1. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése: A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik a többségi tanterv alapján, így az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: - szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő ( írásbeli felelet, témazáró dolgozat ) számonkérés helyett; - tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; - tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. 7.2.2. Moduláris oktatás értékelése, minősítése: A modulokat önálló, kötelező tantárgyi rendszerben oktatjuk ( óratervben foglaltak szerint ), ezért az értékelésük és minősítésük megegyezik a többi tantárgyéval. 7.2.3. Választható és emelt szintű tantárgyak értékelése: A választható és emelt szintű tárgyak értékelése, minősítése a többi tantárggyal - az idegennyelv minősítésének törvényi korlátait figyelembe véve - megegyezik.

7.3. Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatás a tanulók ellenőrzésének, értékelésének szerves részét képezi. Célunk, hogy: - az írásbeli beszámoltatás járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, alakítsa önértékelő képességüket, - legyen tervszerű, rendszeres, - a mért tanulói teljesítmények ismeretében valósuljon meg a hiányosságok pótlása, a továbbhaladás útjának és a fejlesztés lehetőségeinek kidolgozása. 7.3.1. Formái: Év eleji felmérő dolgozat: Félévi felmérő dolgozat: Év végi felmérő dolgozat: Témazáró dolgozat:

az előző tanévben elsajátított ismereteket, készségeket, az előző időszakban elsajátított ismereteket, a kialakított készségeket méri, az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja,

67

Részösszefoglaló számonkérés: a témakör egy részének ismeretanyagát ellenőrzi, Írásbeli felelet: az előző 1-2 tanítási óra anyagát kéri számon. Tanórai önálló írásbeli munka Óra eleji tájékozódó jellegű írásbeli számonkérés Otthoni gyűjtőmunka és önálló feladatmegoldás Az írásbeli beszámolók lehetnek központilag kidolgozottak vagy a nevelő által készítettek. Megvalósíthatók teszt vagy esszé formájában.

7.3.2. Rendje: Az írásbeli beszámoltatás tervszerűen, folyamatosan történik. Törekszünk arra, hogy fejlesztő jellegű, változatos, sokoldalú, objektív legyen. Felmérő és témazáró dolgozatok írására a tanmenetben tervezetteknek megfelelően kerül sor. Felmérő és témazáró dolgozatok esetében legkésőbb a beszámoltatás előtt 2 tanítási órával közöljük a tanulókkal a dolgozatírás időpontját, megadjuk a felkészüléshez szükséges információkat. Részösszefoglaló dolgozat írását az előző órán jelezzük. Írásbeli feleletre előzetes bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az otthoni gyűjtőmunkát pontos, egyértelmű feladatmeghatározásokkal készítjük elő. A dolgozatokat a nevelő 2 héten belül kijavítja, értékeli. A tanulók tanulmányi munkájának teljesítményének egységes értékelése érdekében az év végi felmérések, valamint a témazáró dolgozatok, tesztek értékelésekor az elért teljesítmény ( pontszám ) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény:

Érdemjegy:

100-91% 90-76% 75-51% 50-34% 33- 0%

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1).

A tanulók a kijavított és kézhez kapott írásbeli munkákban lévő hibákat nevelői segítséggel korrigálják. A dolgozatírást követő javítás, megbeszélés során a nevelő útmutatást ad a hiányosságok pótlásához. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülők is megtekinthessék ( haza küldve vagy fogadóórán ).

7.3.3. Korlátai: A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók. 3-nál több írásbeli számonkérést nem tervezhetünk egy tanítási napra. A dolgozatok írásának időpontjával kapcsolatban az egy osztályban tanító pedagógusok működjenek együtt, figyelembe véve a tanulók jelzéseit is. Az osztálytermekben elhelyezett

68

naptárban a nevelők bejelölik a dolgozatírás időpontját, annak megnevezését ( formáját ), így az a tanulók számára is követhetővé válik, valamint betartható a korlátozó intézkedés. 7.3.4. Az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: Az írásbeli számonkérés előnyei, szerepe: - objektív, - követhető, - dokumentálható, - áttekinthető, - egyértelmű, - fejlesztő, mert önálló munkára épít, - biztosítja a korrekció lehetőségét. Az írásbeli számonkérések mellett törekszünk a szóbeli számonkérések megfelelő számára is ( fele- fele arány ). Írásbeli számonkérés súlya: - a felmérések, témazárók a félévi és év végi osztályzat, valamint a szöveges értékelés kialakításánál 2 jegynek számítanak, - a résztémakörök és írásbeli feleletek egy jegyként számíthatók be.

7.4. Az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása A házi feladat a tanítási órán elsajátított ismeretek, készségek otthoni gyakorlását, bevésését, alkalmazását szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét.

7.4.1. Szóbeli és írásbeli házi feladatok elvei: - eredményessége szempontjából szükséges az órán a megfelelő előkészítés, a kijelölt feladatok értelmezése, - a mindennapi tananyagon alapuljon, egyértelmű, önállóan megoldható legyen, - a ténye a füzetben vagy a leckekönyvben rögzítésre kerüljön, - az egységes feladatkijelölésnél az osztály átlagszintjét vesszük figyelembe, de lehetőség van képesség szerint differenciált feladatok adására is, - a szóbeli és írásbeli feladatok helyes aránya lényeges.

69

7.4.2. Házi feladatok korlátai: 1-8. évfolyamokon a tanulók hétvégére, tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot a szokásos, egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl.

7.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, minősítése 1-8. évfolyamon Első évfolyamon szöveges értékelést és minősítést alkalmazunk. Második évfolyamtól negyedik évfolyam félévéig tanév közben érdemjeggyel értékelünk ( 4 fokú skálának megfelelően ), félévkor és év végén szöveges minősítést végzünk. Negyedik évfolyam félévétől évközben érdemjeggyel értékelünk, félévkor és év végén osztályzattal minősítünk. 7.5.1. A tanuló magatartása: Példás (5), ha: - figyelembe veszi a közösség érdekeit, pozitív hatást gyakorol annak tagjaira, kezdeményez annak érdekében, - megtartja a házirendet, és ösztönöz is annak megtartására, - a követelmények teljesítését tudatosan vállalja, felelősséget vállal érte tanulótársai előtt is, szívesen, önként vállal feladatokat, s azokat teljesíti is, tevékenykedik a közösségért, másokat is erre ösztönöz, - igényes környezetére, megjelenése példamutató, másokat is ennek elfogadására buzdít, - segítőkész, buzdít, keresi és megtalálja a mások helyzetén való javítás módját, - viselkedése tanáraival és társaival szemben példamutató, megfelelő hangnemet tud használni, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4), ha: -

szívesen vesz részt a közösség életében, habár abban passzív, igyekszik betartani a házirendet, nem vét a közösség ellen, vitás kérdésekben passzív, de viselkedése nem ad okot panaszra, maga nem kezdeményez, nem vezet, de kiáll a helyes kezdeményezések mellett, fegyelmezett, de másokat nem ösztönöz erre, - a viselkedésre vonatkozó követelményeket megtartja, de a fegyelemsértő viselkedést közömbösen tudomásul veszi, - nincs írásbeli intője, vagy megrovása. Változó (3), ha: - tudatosan nem árt a közösségnek, de megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti, hajlamos a fegyelem megsértésére is, gyakran kezdeményezi azt, - a közösségben „sodródik”, - a társaihoz való viszonya, a közösségi tevékenységében való részvétele ingadozó, 70

-

társai iránt szimpátiája hullámzó, viselkedése tanáraival és tanulótársaival szemben gyakran udvariatlan, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van.

Rossz (2), ha: -

a követelményeket, elvárásokat általában megszegi, buzdít is erre, szándékosan árt a közösségnek, romboló hatással van rá, viselkedése nevelőivel szemben durva, hangvétele megengedhetetlen, a házirendet szándékosan megszegi, az iskola berendezéseiben szándékosan kárt okoz, több alkalommal igazolatlanul mulasztott, több osztályfőnöki intője, ill. ennél magasabb fokozatú büntetése van.

7.5.2. A tanuló szorgalma: Példás (5), ha: - egyéni képességeihez, körülményeihez mérten a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, az azokra való felkészülésben kötelességteljesítését kitartás és rendszeresség jellemzi, - aktív, szívesen vállal többlet feladatokat, s azokat maradéktalanul el is végzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - taneszközei tiszták, rendesek és ezeket az órákra mindig elhozza.

Jó (4), ha: - egyéni képességeihez, készségeihez, körülményeihez mérten viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3), ha: - egyéni képességeihez, készségeihez, körülményeihez mérten elmarad tanulmányi eredménye, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

71

Hanyag (2), ha: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten, vagy azon nem felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi és év végi osztályzata kettő vagy több tárgyból elégtelen.

A magatartás és szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte ( vagy megsértése ) szükséges. Az évfolyamokon a magatartás és szorgalom osztályzatokról az osztályfőnök dönt az érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők véleménye, ill. a nevelőtestület véleménye alapján. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, az osztályozó értekezleten.

72

IV. PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen program érvényességi ideje nyolc tanévre - azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig - szól.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a program teljes felülvizsgálatát, értékelését, és szükség szerint módosítani kell. A nevelőtestület felkéri az SZMK-t, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközössége, - az SZMK, - az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a DÖK segítő nevelő útján javasolhatják az igazgatónak.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

73

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - iskolaépületenként a nevelői szobában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola igazgatóhelyetteseinél.

Gyomaendrőd, 2004. május 10.

_________________________ Fülöp Istvánné igazgató

74

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 13. A pedagógiai programot az iskola diákönkormányzata a 2004. …………………………. hó ……… napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: ………………………………….. …………………………………………. Az iskolai diákönkormányzat vezetője

2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2004. ………………………… hó …….. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: ………………………………….. …………………………………………… az iskolai szülői munkaközösség elnöke

3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2004. ………………………..hó …… napján tartott értekezletén elfogadta.

Kelt: …………………………………… ……………………………………….. igazgató

4. A Kis Bálint Általános Iskola pedagógiai programját Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2004. ………………………….. hó …… napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: ………………………………….. ……………………………………… igazgató

75

PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI 1.sz. melléklet:

Helyi tanterv 1-4. évfolyamokra

2.sz. melléklet:

Helyi tanterv 5-8. évfolyamokra

3.sz. melléklet:

Választható és emelt szintű tantárgyak helyi tanterve

4.sz. melléklet:

Úszásoktatás – moduláris oktatás 3. évfolyam testnevelés tantárgy keretében

5.sz. melléklet:

Német kisebbségi nyelvoktató program

6.sz. melléklet:

Kislétszámú 1.osztály programja

7.sz. melléklet:

Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programjai

8.sz. melléklet:

Környezeti nevelési program

9.sz. melléklet:

Egészségnevelési program

10.sz. melléklet:

A tanulók fizikai állapotának mérése

11.sz. melléklet:

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

12.sz.melléklet:

Képesség-kibontakoztató programja

13.sz. melléklet:

Értékelőlapok a tanulók teljesítményének szöveges értékeléséhez

76

foglalkoztatás,

integrációs

felkészítés

77