Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola

Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola Kleine Quelle Deutsche Nationalitäten Grundschule A „ e l é P rá o k i g ó l a d b r e h , z s v t h i a o s á m u s á l t r é a k : k n . z s ” A „ d i v é l m r e s i K o f n á r i é : z k A . e h t í S ( g é z ö k o á d i f ó l e s c u n y n h c v ü t k n e b z r i s é l m o a v t s I i y s t z e d i n ,t é f „ a ü ö k l á ) n m , ” s á y n r ö z l e j h b g o b y l e o a d u t s n m g t s m l ő e k n ü g é l m e z s b r z s b ö á e l é ” , t k e d n i r o f : ö i a d n b k á s é t d s i s n a r t á k

Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai hitvallásunk: „Akkor élsz, ha másokért élsz.” (Széchenyi István)

Perbál, 2010. Bors Andrea Igazgató

1

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja............................................................................6

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények és rendeletek alapján készült__________________________________________6 1. 2. A szervezeti és működési szabályzat tartalma és szabályozási köre ___6 _______________________________________________________________6 2. Az iskola adatai......................................................................................................................7 3. A működés rendje.................................................................................................................11

3.1. A tanév rendje_______________________________________________11 3.2. Az intézmény nyitva tartása____________________________________12 3.3. Az intézményi felügyelet rendszabályai__________________________12 3.4. Az intézmény munkarendje____________________________________13 3.4.1. Munkarend....................................................................................................................................................13 3.4.2. A vezetők intézményben való tartózkodása..................................................................................................13 3.4.3. A pedagógusok munkarendje........................................................................................................................13 3.4.4. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendje......................................................................14 3.4.5. A tanulók munkarendje.................................................................................................................................14

3.5. A tanítási időkeret rendje______________________________________14 4. Tanórán kívüli foglalkozások..............................................................................................16

4.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje___________________________16 4.2. A napközis és a tanulószobai foglalkozások_______________________17 4.3. Szakkörök___________________________________________________17 4.4. A mindennapos testnevelés és a sportkör_________________________17 4.5. Reklámtevékenység___________________________________________18 4.6. Diákigazolvány_______________________________________________18 5. Egyéb munkakörök, megbízások, tisztségek.......................................................................18

5.1. Iskolatitkár__________________________________________________18 ____________________________________________________________19 5.2. Diákmozgalmat segítő tanár____________________________________19 5.3. Intézményi munkavédelmi megbízott ____________________________19 5.4. Intézményi tűzvédelmi megbízott_______________________________19 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje...........................................................20 7. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával....................................................................................................................................21 8. Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái............................21

8.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei_________________21

2

8.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje_____________________21 8.3. Az intézményvezető___________________________________________22 8.4. Az intézményvezető jogköre____________________________________22 8.5. Vezetői feladatkörök és hatáskörök______________________________22 8.6. Az intézményvezető felelőssége_________________________________23 8.7. A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége________________________23 8.7.1. Az igazgatóhelyettes ....................................................................................................................................23 8.7.2. Az élelmezésvezető.......................................................................................................................................24

8.8. A vezetői helyettesítés rendje___________________________________25 9. Az intézmény vezetősége......................................................................................................25

9.1. A kibővített intézményvezetés __________________________________25 9.2. A vezetők kapcsolattartási rendje_______________________________25 9.3. Az intézmény szervezeti felépítése, szerkezete_____________________25 9.4. Vezetői munkamegosztás, feladatok átruházása___________________26 10. Az intézményi közösségek kapcsolattartásának a rendje..................................................26

10.1. Közalkalmazottak___________________________________________26 10.2. Az alkalmazotti közösségek jogai_______________________________26 10.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje_____________26 11. A nevelőtestület..................................................................................................................27

11.1. A nevelőtestület döntési jogköre_______________________________27 11.2. A nevelőtestület véleményezési joga____________________________28 11.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása________________________28 11.4. A nevelőtestület értekezletei___________________________________28 11.4.1. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések........................28 11.4.2. A tanév rendes értekezletei.........................................................................................................................29

11.5. A szakmai munkaközösségek__________________________________30 11.6. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre átruházott jogai________31 12. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje............................................................32

12.1. A Diákönkormányzat és működése_____________________________32 13. A vezetők és a Szülői Szervezet közti kapcsolattartás rendje............................................32

13.1. A Szülői Szervezet __________________________________________32 13.2. A Szülői Szervezettel való kapcsolattartás tartalma és módja_______33 13.2.1. Szülő és pedagógus együttműködésének formái.........................................................................................33 13.2.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje .........................................................................................................34

13.3. A szülőkkel való együttműködés fejlesztésével kapcsolatos feladatok_35 3

13.4. Különös közzétételi lista tartalma______________________________35 14. Külső kapcsolatok rendszere.............................................................................................35

14.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja_____________________35 14.2. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel_________36 14.3. Gyermekvédelmi tevékenység_________________________________36 14.4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása___________36 15. Ünnepek, megemlékezések rendje, és a hagyomány ápolásával kapcsolatos feladatok. 37 16. Intézményi védő-óvó előírások..........................................................................................38

16.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan___________________________________________________38 16.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén___________39 17. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők.....................................40 18. Iskolai könyvtár működési rendje.....................................................................................40

18.1. A könyvtár fenntartása és felügyelete___________________________40 18.2. A könyvtár feladatai_________________________________________40 19. A Konyha működési rendje ...............................................................................................43 20. Gazdálkodás.......................................................................................................................43

______________________________________________________________43 21. A munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelőssége..........................................................43 22. A pedagógus jutalmazásának, erkölcsi elismerésének lehetőségei, alapelvei, formái....44 23. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség...............................................................................45 24. A létesítmények és berendezések használati rendje..........................................................46

24.1. Az épület használati rendje___________________________________46 24.2. Az iskola helyiségeinek a használati rendje______________________47 25. Egyéb rendelkezések..........................................................................................................47

25.1. Tankönyvrendelés szabályai___________________________________47 25.2. Nyilatkozattétel, nyilvánosság_________________________________49 25.3. Fakultatív hittan oktatás az iskolában__________________________49 25.4. Iratkezelés_________________________________________________49 26. Az iskolai dokumentumok elhelyezésének rendje, a dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatási formák.................................................................................................................49 27. Az SZMSZ mellékletei.......................................................................................................51 Záró rendelkezések .................................................................................................................52

4

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények és rendeletek alapján készült • • • • • •

• •

• • • •

• •

• • • •

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi XXI. Törvény: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról (továbbiakban: Áht.) 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 138/1992. kormányrendelet a Kjt végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. kormányrendelet a Kjt végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel) 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 11/1994. MKM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről 1997. évi LVIII. törvény: A gazdasági reklámtevékenységről 217/1998. kormányrendelet: Az államháztartás működési rendjéről 132/2000. kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről 24/2000. OM rendelet: A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről 37/2001. OM rendelet a katasztrófa elleni védekezésről 3/2002. OM rendelet: A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 335/2005 kormányrendelet: Az államháztartás működési rendjéről

1. 2. A szervezeti és működési szabályzat tartalma és szabályozási köre A törvényi jogszabályok érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, és az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola nevelőtestülete a közoktatási törvény 39.§ (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: - A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza: a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/ 1994. (VI.8.) MKM

5

rendelet, - az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet, - és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára tekintettel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá b) a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. - A szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. - A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. - A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartattatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. - A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a./ az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg helyettese – munkáltatói jogkörben eljárva – hozhat intézkedést, b./ a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, c./ A szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét.

2. Az iskola adatai 1. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPADATAI A költségvetési szerv neve: Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola Kleine-Quelle Deutsche Nationalitäten Grundschule A költségvetési szerv rövid neve: Általános Iskola A költségvetési szerv székhelye: 2074. Perbál, Hősök tere 2. Telephelye: nincs OM azonosító: 032448 Alapító okirat kelte:. 1993. 10. 19. Alapító okirat száma: 55/93 Alapítás időpontja: 1993. 10. 19. A költségvetési szerv alapítójának neve: Perbál Község Önkormányzat A költségvetési szerv alapítójának címe: 2074. Perbál, Fő u. 6. Működési területe: Perbál község közigazgatási területe Közfeladata: Közoktatási feladatokat ellátó közintézmény Az intézmény típusa: Általános Iskola

6

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv, pénzügyi, gazdasági feladatait külön megállapodás alapján a Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el Adószáma: Törzsszáma: Perbál Község Önkormányzat: 690715 Statisztikai számjel: 16797570-8520-322-13 Jogállása: alaptevékenységére vonatkozóan önálló jogi személy Szakágazat száma: 852010 Telefon: 26-370 036 Email cím: [email protected] 2. IRÁNYÍTÓ ÉS FENNTARTÓ SZERVE Az intézmény fenntartójának neve: Perbál Község Önkormányzat Az intézmény fenntartójának székhelye: 2074. Perbál, Fő u. 6. Az intézmény felügyeleti szerve Törvényességi felügyelet: Perbál Község Önkormányzat jegyzője Szakmai és gazdasági felügyelet: Perbál Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV TÍPUS SZERINTI BESOROLÁSA Tevékenység jellege alapján: Közszolgáltató szerv Közszolgáltató szerv fajtája alapján: Közoktatási közintézmény Közoktatási tv. szerint: Általános Iskola A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 26. §-a szerinti általános iskolában folyó alapfokú nevelés-oktatás. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Továbbá ugyanezen törvény 30. §-a szerint a sajátos nevelési igényű gyermek, tanulók különleges gondozás keretében, az állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesíti attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése és oktatása osztályban, a többi tanulóval együtt történik. A közoktatásról szóló törvény 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet szerint az iskola ellátja a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást a kiadott irányelvek figyelembevételével. 4. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV TEVÉKENYSÉGE 4.1 Költségvetési szerv alaptevékenysége a. Alaptevékenység megnevezése Alapfokú oktatás Az oktatás első szintje általános iskolai oktatás alsó tagozat 1-4. évfolyama Német nemzetiségi nyelv és kultúra oktatása az alapfok első szintjén Alapfokú oktatásban a tanulók napközi otthoni, tanulószobai és tanítási időn kívüli ellátása Általános középfokú oktatás Általános alapoktatás befejező része az általános iskolai oktatás felső tagozat 58. évfolyama Német nemzetiségi nyelv és kultúra oktatása az általános alapoktatás befejező foka Általános középfokú oktatásban a tanulók napközi otthoni, tanulószobai és tanítási időn kívüli ellátása

7

Szakfeladat száma 2009. évi 801 214

805 113 801 214

805 113

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása Diákétkeztetés

801 214

Munkahelyi étkezés

552 411

Terem bérbeadás alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége Intézményi vagyon működtetése

701 015

Alaptevékenység megnevezése

Szakfeladat száma 2010. január 1jétől

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

852011 852021 852012 852022 852013 852023 855911 855912

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Alaptevékenység megnevezése

552 323

801 214

Szakfeladat száma 2010. január 1jétől

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése Fejlesztő felkészítés Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

855913 855914 855915 855916 856013 856099 890111

4. 2 Költségvetési szerv kisegítő tevékenysége: Kiegészítő, kisegítő tevékenység megnevezése

Szakfeladat száma 2009. évi

Diákétkeztetés Munkahelyi étkeztetés Terem bérbeadás Intézményi vagyon működtetése

552 323 552 411 701 015 801 214

Kisegítő tevékenység megnevezése

Szakfeladat száma 2010. január 1-től

Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

562913 562917 931204 682002

5. MAXIMÁLIS TANULÓLÉTSZÁM: 200 fő Iskolai nevelés maximális létszám Évfolyamok száma: Tagozat megnevezése:

8 évfolyam nappali 8

1-4. évfolyam 31 fő/osztály 5-8. évfolyam 36 fő/osztály 6. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VEZETŐJÉRE, FOGLALKOZTATOTTJAIRA VONATKOZÓ JOGVISZONY 4.1. Az intézmény vezetőjét Perbál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázat útján határozott időre bízza meg, a közalkalmazottak jogállásáról a szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése alapján. A vezető felett a munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja. 4.2. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a Munka törvénykönyvéről szóló módosított 1992. évi XXII. törvény szerint. 4.3. Az intézményt határozatlan időre hozták létre. 7. A FELADATELLÁTÁST RENDELKEZÉSI JOG

SZOLGÁLÓ

VAGYON,

VAGYON

FELETTI

Az intézmény feladatainak ellátásához biztosított vagyon: Ingatlanvagyon: 4. HRSZ: Területe: 2934 m² 6. HRSZ: Területe: 1825 m² A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésére áll a székhelyen lévő ingatlan, a rajta található iskolaépülettel, melyet az iskola ingyenesen használ feladatának ellátása érdekében, továbbá a benne lévő berendezéssel és szakmai felszereléssel. Az intézmény épülete az önkormányzati törzsvagyon része, korlátozottan forgalomképes, azzal az önkormányzat a mindenkor hatályos vagyonrendeletében foglaltak szerint rendelkezik. Az iskola a rendelkezésre álló vagyontárgyakat az intézmény nevelő-oktató feladatainak ellátásához szabadon felhasználhatja. Rendelkezik egyéb állóeszközökkel, vagyontárgyakkal, ingóságokkal a mindenkori éves költségvetés alapján megállapított vagyonleltár szerint. 8. AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE A mindenkori kinevezett intézményvezető, illetve annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó. Aláírási joga az intézményvezetőnek van, távollétében a megbízott helyettesnek.

9. Intézményi adatok - Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló bankszámlaszám: Számlavezető bank neve és címe: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt bankszámlaszáma: 10402142 – 49565050 – 49511006 - Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait az igazgató látja el, az ellenőrzést végző személy jogállását és feladatait a belső ellenőrzési szabályzat határozza meg. - A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát és a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a melléklet tartalmazza. Reklámtevékenységre vonatkozó előírások: Tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az 9

egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. - Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: - az igazgató, az igazgató helyettesek és az iskolatitkár - Kiadványozási (aláírási) és pecsételési jogkör: A kiadványozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet külön szabályzatban meghatározott módon átruházhat. A körbélyegzőt az iskola igazgatója, a vezető helyettesek, és az iskolatitkár használhatja. Hivatalos iratokon aláírási joggal az igazgató rendelkezik. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével az igazgató ír alá. Távolléte esetén az igazgatóhelyettes rendelkezik aláírási joggal. A hosszú bélyegző használatára jogosultak: iskolaigazgató, vezető helyettesek és az iskolatitkár. A bélyegzők zárt helyen való elhelyezéséről és őrzéséről az igazgató és helyettese gondoskodik. A bélyegzőt eltűnése esetén érvényteleníttetni kell. Az érvényteleníttetést meg kell jelentetni az Oktatási Közlönyben. - A bélyegzők lenyomatai: Körbélyegző

Hosszú bélyegző

3. A működés rendje 3.1. A tanév rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31.-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait az igazgató készíti el a nevelőtestület javaslatai alapján, s a nevelőtestület fogadja el és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti, helyi) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét, - a gyermekek fizikai állapotát felmérő (évi 2 alkalom) vizsgálata időpontját. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni, illetve a honlapra fel kell tenni. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

10

3.2. Az intézmény nyitva tartása Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7 órától 17 óráig tart nyitva. Tanítási időben a tanulók hivatalos ügyeinek intézése az irodában történik 8 óra és 16 óra között. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről, az iskolai hirdetőkről szerezhetnek tudomást. A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 8 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, ez alól kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgató helyettes tehet. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek időtartama egységesen: Alsó tagozat és Felső tagozat 1. szünet 20 perc 2. szünet 10 perc 3. szünet 15 perc 4. szünet 15 perc 5. szünet 15 perc Minden szünet ideje alatt – a tanulók egészsége érdekében – a tantermeket szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!

3.3. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza.

11

Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti időszakra is. A tanítás nélküli munkanapokon szülői igény alapján tartunk gyermekfelügyeletet. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait a Házirend tartalmazza.

3.4. Az intézmény munkarendje 3.4.1. Munkarend Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezetőség készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető-helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 3.4.2. A vezetők intézményben való tartózkodása Az iskola nyitva tartási idején belül 7.3o és 16 óra között az igazgató és helyettesei közül legalább egy vezető - beosztás szerint - az iskolában tartózkodik. A szünidei ügyeleti napokon mindig van felelős vezető az iskolában, aki intézkedési jogkörrel rendelkezik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettese közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a helyettesítési rend szerint benntartózkodó vezető, vagy a nevelőtestület rangidős pedagógusa jogosult. 3.4.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettesek állapítják meg - intézményvezetői iránymutatás szerint. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyelet kezdésére, munkára kész állapotban kell megjelennie. 7 órától kijelölt helyen, az ebédlőben várakozhatnak a tanulók 7.30-ig, utána az udvaron, illetve rossz idő esetén a tantermekben. A tanulók felügyeletét az ügyeletes pedagógus látja el. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. A pedagógus kérésére a gyermeke után járó pótszabadság („mamanap”) kiadását főállású közalkalmazott részére az igazgató biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a helyettesítéshez szükséges információkat (tananyag, tankönyv) az igazgatóhelyettesnek eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók előmenetelét.

12

A pedagógusok munkarendjét, kötelességeit és munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet tanév elején az igazgató készít el. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását a lehető legkorábban jelentenie kell a közvetlen felettesének, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a kijelölést az intézményvezető adja, - a vezető-helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 3.4.4. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottaknak munkakezdésükre munkára kész állapotban kell megjelenniük, távolmaradásukról a lehető legkorábban értesíteniük kell az intézményvezetőt. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottainak munkarendjét a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg a zavartalan működés érdekében. Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelőoktató munkát: 1 fő könyvtáros, 1 fő iskolatitkár, 2 fő takarítónő. 6 fő konyhai dolgozó. 3.4.5. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Házirend határozza meg.

3.5. A tanítási időkeret rendje A feladat-ellátási terv készítése, tartalma: A pedagógus munkabeosztását feladat-ellátási tervben félévente az iskola igazgatója határozza meg. A feladat-ellátási tervben kell meghatározni: - a tanítási órák megtartását, - az iskolában eltöltendő időt, az iskolában elvégzendő feladatokkal együtt, - az iskolán kívül végzendő feladatokat. A feladat-ellátási tervnek összhangban kell lennie a tantárgyfelosztásban szereplő órák számával, valamint a munkaköri leírásban meghatározott heti feladat-ellátási időbeosztással. A feladat-ellátási tervet félévente az iskola tantestülete elfogadja, mely az iskolai munkaterv részét képezi. A pedagógus munkáját kéthavi időkeretben végzi. A munkaidő heti 40 óra, amely magában foglalja a tanítási órák szakszerű megtartását, az iskolában elvégzendő egyéb, a munkaköri leírásban részletezett feladatokat, az iskolán kívül ellátott tanítással és az iskolai munkával összefüggő feladatokat. A kéthavi tanítási időkeret vezetése Az iskola nevelői kéthavi tanítási időkeretben teljesítik tanítási kötelezettségüket: - a tantárgyfelosztás, - a feladat ellátási tervben meghatározottak, - az iskolai órarend szerint. A) Tanítási időkeret: tanórán belüli és tanórán kívüli foglalkozások összessége a) tanórán belüli foglalkozások (tantárgyfelosztásban a kötelező órába beszámítható): - tanórák, 13

- könyvtári órák, - kötelező sport - órakedvezmények b) tanórán kívüli foglalkozások: szakkör, tanulószoba, napközi, sportkör B) A munkaidő tanítással le nem kötött részében végzett munka: (Adminisztrálni nem kell!) a) A pedagógus tanórára való felkészülése: otthoni felkészülés, tanítási segédanyagok készítése, fénymásolás b) Egyéb munkaköri feladatok: - helyben végzendő: adminisztrációs feladatok (napló, törzslap, bizonyítvány stb. pontos vezetése) - a munkatervben és a feladat-ellátási tervben szereplő rendezvények szervezése, versenyekre való felkészítés, színházlátogatás, osztálykirándulás, valamint nyári táborok szervezési és lebonyolítási feladatai c) Egyéni differenciált felkészítés Az iskola nevelői a tanítási órák megtartásáról külön kimutatást vezetnek a mellékleten. Itt jelölik naponta órák szerint: - a tanulók számára kötelezően megtartott órákat, - a tanulók számára nem kötelezően megtartott órákat, - a tanórán kívüli foglalkozásokat, szakköröket A kimutatásban szereplő óráknak egyeznie kell a haladási naplóban beírt órákkal. A nevelő kéthavi tanítási időkeretét az alábbi képlet alapján számoljuk: Munkakörre kötelező heti tanítási óra osztva 5-tel, szorozva a két hónap tanítási napjainak számával. /kötelező óra/ 5 x 2 havi tanítási napok száma = 2 havi tanítási időkeret. A pedagógus napi kötelező óráját összesíteni kell a tanítási időkeret mellékletén. A napi tanítási órákat át kell vezetni a munkaidőkeret elszámolásra is. Igazolt hiányzás esetén naponta a munkakörre megállapított heti kötelező óra órakedvezménnyel csökkentett 1/5-öd része ismerhető el, illetve a munkanapon a nevelő órarendje szerinti kötelező óra. Ezt az óraszámot is át kell vezetni a munkaidőkeret nyilvántartó lapra. Csak a ténylegesen megtartott órát lehet figyelembe venni minden nevelő tanítási időkeretének elszámolásánál! Tanítási időkeret elszámolása A második hónap utolsó tanítási napján a tanítási időkeret kimutatást az iskola igazgatója összegyűjti. A nevelők ténylegesen megtartott óráját veszi figyelembe az összesítésnél. A megtartott órák számát összehasonlítja a tanítási időkeretben meghatározott órák számával. Amennyiben a nevelő nem éri el az időkeretben meghatározott óraszámot, nem lehet tanítási túlórát elszámolni. Amennyiben a nevelő annyi órát tartott, amennyit a tanítási időkeret előír, nem lehet tanítási túlórát elszámolni. Amennyiben a tanítási órák száma meghaladja a tanítási időkertben meghatározottat, akkor az intézmény vezetőjének meg kell győződnie a tanítási órák megtartásáról, és el kell számolnia a nevelő részére tanítási túlóraként. A tanítási túlóra kiszámításának képlete:

14

A nevelő alapbére / (a munkakörre megállapított kötelező óra X 4,33) = 1 óra díja. A tanítási időkeret elszámolását tanévenként össze kell gyűjteni irattárban 5 évig szükséges megőrizni. Az iskola igazgatója kimutatja a nevelő teljesítmény mutatóját az alábbi képlet alapján Teljesített kéthavi tanítási időkeret osztva a nevelő számára megállapított kéthavi időkerettel szorozva 100-al. (Összes megtartott óra/előírt időkeret X 100 = teljesítménymutató.) A munkaidőkeret elszámolás és az időkeret elszámolás (mellékletek) nyomtatványait az iskola nevelőinek névsora szerint lefűzve, a igazgatói irodában kell elhelyezni. Azt onnan kivinni csak az intézmény vezetője és a helyettese jogosult. Működési rend a tanítási szünetekben A tanítási szünetek alatt a nyitva tartás szünetel. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. Az intézmény a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként meghatározza és meghirdeti. A szorgalmi idő előkészítése augusztus 15.-től kezdődik és augusztus 31.-ig tart. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető és igazgatóhelyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik. Nyilvántartás és kulcshasználat, biztonsági berendezés Az épület kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza, az általános iskola gondnokságán. Az iskola kulcsainak használatát az intézmény kulcsnyilvántartása tartalmazza. Az épületekben lévő biztonsági berendezést, riasztót azok a személyek kezelik, akik az általános iskola bejárati kulcsával, és a berendezés kezeléséhez szükséges kódszámmal rendelkeznek.

4. Tanórán kívüli foglalkozások 4.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, a felvételt nyert tanulók számára a foglalkozásokon való részvétel kötelező és ingyenes. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az

15

igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Az iskolában, térítés ellenében, az igazgató engedélyével tarthatók egyéb tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök. Az igazgató és a foglalkozást tartó pedagógus, vagy egyéb személy, megállapodásban rögzítik a feltételeket. Az iskolában tartott egyéb foglalkozásokra, a foglalkozást tartó személyekre, és a foglalkozásokat látogató tanulók számára is kötelező az iskola Házirendje, SZMSZ, és a Pedagógiai Program betartása.

4.2. A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői írásos igények, és a létszámkeretek függvényében biztosítja a tanulók napközi otthonos és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni. A napközis és a tanulószobai foglalkozások idejét és rendjét a házirend tartalmazza. A napközis és tanulószobai foglalkozások rendje: A fenti szolgáltatásokat igénybe vevő tanulók kötelessége: - Az iskola házirendje szerint viselkedni, annak előírásait betartani, illetve a csoport többi tagjával is betartatni, - A tanítás befejezése után a kijelölt gyülekező-teremben tartózkodni, - A felelősi megbízást jól végrehajtani, - Képességei szerint tanulni, a tanítási órákra lelkiismeretesen felkészülni, - A foglalkozás befejeztével a tanteremben rendet tenni, - A megállapított térítési díjat pontosan, az esetenként érvényes időben befizetni, - Egyéni tisztasági felszerelést hozni. A napközis szolgáltatásokat igénybe vevő tanulók joga: Javaslatot tenni: - a napi és heti tervre - a csoport tisztségviselőire - a kulturális programokra (napközi esetén) Véleményt mondani: - a heti értékeléskor, - megfelelő hangnemben bármely témában a csoport vezetőjének.

4.3. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szakkörökre beiratkozott tanulóknak a foglalkozásokra kötelező járni. Iskolánkban biztosított szakkörök, délutáni foglalkozások: matematika, magyar, és német előkészítők, ECDL vizsga előkészítő, rajz, kézműves, dráma, énekkar, stb…

4.4. A mindennapos testnevelés és a sportkör A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat tömegsport keretén belül tart a testnevelő tanár. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése között jó a kapcsolattartás. Tanév elején történnek az egyeztetések. A sportköri tevékenységről és a sportversenyekről félévente egy alkalommal beszámol a testnevelő tanár. Az iskolai sportkör működése a KT 52.§-a és 34/2001. (IX.14.) OM-ISM együttes rendeletben szabályozottak szerint működik. Az első – negyedik évfolyamon: 16

- a heti három testnevelés óra - felmenő rendszerben heti óra néptánc (A testnevelés órák terhére) - a többi tanítási napon a játékos, egészségfejlesztő testmozgás - úszás - sportköri foglalkozások Az ötödik – nyolcadik évfolyamon: - a heti két és fél testnevelés óra - az iskolai sportkör foglalkozásai - úszás - a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások A napközi otthonban: - játékos egészségfejlesztő testmozgás

4.5. Reklámtevékenység Az iskolaigazgató felel annak eldöntéséért, hogy milyen reklámhordozót enged be az intézménybe és tesz hozzáférhetővé. Nem jelenhet meg az iskolában olyan reklámhordozó, amelyik: - veszélyezteti a tanulók erkölcsi fejlődését, - személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogot sért, - erőszakra buzdít, - a személyes, vagy közbiztonságot, környezetet, természetet károsító magatartásra ösztönöz, vagy félelemérzetet kelt, - a tanuló fizikai, szellemi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja. Tilos közzétenni a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámokat is. Az intézmény területén reklámtevékenységet a jogszabályok betartásával, csak a tanulók fejlődésének elősegítése érdekében lehet folytatni. Bármilyen reklámtevékenység az intézményvezető írásbeli engedélyével lehetséges.

4.6. Diákigazolvány A Diákigazolványok és az azzal kapcsolatos nyomtatványok átvétele és tárolása, a térítési díj begyűjtése, az érvényesítés, a Diákigazolvány kiadása és bevonása, és a nyilvántartás vezetésének rendje az iskolatitkár feladata. A Diákigazolványok kiállítását és kiadását a mindenkori törvényi rendelkezések szerint végezzük. Az adminisztrációs és ügyintézési feladatokért az iskolatitkár a felelős a munkaköri leírásában és a Házirendben szabályozott módon. Új Diákigazolvány és az ideiglenes diákigazolvány kiadásakor eljárási díjat kell fizetni csekken vagy készpénzben a házipénztárba.

5. Egyéb munkakörök, megbízások, tisztségek 5.1. Iskolatitkár Munkáját az igazgató megbízása alapján az igazgatóhelyettes irányításával végzi. Közvetlen segítséget nyújt az iskola működőképességének fenntartásában. Koordinálja a beérkező- és a

17

kimenő információkat, kezeli a levelezést, az oktatási dokumentumokat, nyilvántartásokat, végzi a tanügy-igazgatási adatszolgáltatást.

•

Feladatai • az iskolai ügyiratok elkészítése, iktatása, sokszorosítása, postázása, irattári elhelyezése, • határidős feladatok számontartása,, • a tanulók felvételével kapcsolatos adat- és iratkezelés, • a tanulók iskolai nyilvántartásának kezelése, • iskolai okmányok, nyomtatványok beszerzésének irányítása, • statisztikai adatszolgáltatások lebonyolítása, • bizonyítvány másodlatok kiadása, beíratás előkészítése, lebonyolítása.

• •

Felelős • a rábízott feladatok jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, maradéktalan megvalósításáért, • a határidők betartásáért az iskola és a fenntartó közötti zökkenőmentes kapcsolat biztosításáért, az intézményi dokumentumok, nyilvántartások naprakész gondozásáért, az adatkezelési előírások betartásáért.

5.2. Diákmozgalmat segítő tanár Feladata a Diákönkormányzat munkájának segítése, koordinálása; a különböző évfolyamokon, osztályokban folyó tanulóközösségi tevékenység segítése, a diákok javaslatainak, kritikáinak érvényre juttatása. Tevékenységét az igazgatóhelyettes irányításával végzi.

5.3. Intézményi munkavédelmi megbízott Feladatai • az igazgató megbízása alapján az intézményben az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtésének elősegítése, • az intézmény munkavédelmi szabályzatában rögzítettek végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése, • a munkaterületét érintő új törvények, rendeletek és jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése. • • •

Felelős az intézmény munkavédelmi feladatainak ellátásáért, a nyilvántartások és adatszolgáltatások naprakész vezetéséért, a területén bekövetkező jogszabályi változások betartásáért és betartatásáért.

5.4. Intézményi tűzvédelmi megbízott Feladatai • az igazgató megbízása alapján a tűzvédelem és tűzesetek megelőzése érdekében végzett munka minőségének folyamatos javítása az intézményben, • az intézmény tűzvédelmi szabályzatában foglaltak végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése,

18

• a munkaterületét érintő új törvények, rendeletek és jogszabályok folyamatos figyelemmel kísérése. Felelős • • •

az intézmény tűzvédelmi és tűzmegelőzési helyzetének színvonaláért, a nyilvántartás és adatszolgáltatások naprakész vezetéséért, a területén bekövetkező jogszabályi változások betartásáért és betartatásáért.

6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje A belső ellenőrzésnek a feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, a szakmai munka erősségeinek és gyenge pontjainak feltárása, továbbá pedagógiai munka személyi és tárgyi feltételeinek figyelemmel kísérése, optimalizálása. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét és ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az intézmény igazgatójának, mint a belső ellenőrzés irányítójának az ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az intézmény összes alkalmazottjára és munkavégzésükre, valamint a teljes működésre. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját területen végzi. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyakkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az iskola igazgatója készíti el a kibővített iskolavezetés és a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzést végző nevét, az ellenőrzés célját, területeit, tartalmát, módszereit, határidejét és az ütemtervét az éves Munkaterv és az Ellenőrzési ütemterv tartalmazza. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató, illetőleg illetékes helyettesei (igazgató helyettes, élelmezésvezető) felelnek. Az egyes szakterületek ellenőrzésében és irányításában a szakmai munkaközösségek vezetői is részt vesznek. A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. A rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség. A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkájának értékelésére sor kerüljön. A vezetői ellenőrzés módszerei, eszközei Beszámoltatás a feladatok teljesítéséről, és az intézkedések végrehajtásáról (rendszeres v. eseti formában), tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés területei: naplók, egyéb adminisztráció, tájékoztató füzet, határidők betartása, óralátogatás

19

Hiányosságok észlelése esetén az ellenőrzés következménye figyelmeztetés lehet. Először szóbeli, majd írásbeli figyelmezetés. Az ellenőrzés végén realizáló megbeszélésen szükséges összegezni a pozitív és negatív tapasztalatokat. A megbeszélésen az intézmény vezetője és az érdekeltek (ellenőrző és ellenőrzött) minden esetben részt vesznek. Meg kell adni minden résztvevőnek a véleménynyilvánítás lehetőségét. A belső ellenőrzés tapasztalatairól az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei a tanévzáró nevelési értekezleten beszámolnak. E tapasztalatokra alapozva készül a következő tanév ellenőrzési terve, megállapítva, hogy az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében milyen intézkedések megtétele szükséges.

7. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Az épületbe lépő szülőket, látogatókat az irodához kell kísérni, mely az ügyeletes feladata. Részletes szabályozása a házirendben megtalálható. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az utolsó tanítási napon jól látható helyre ki kell függeszteni a szülők és tanulók tájékoztatása érdekében. Az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben.

8. Vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái 8.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Szervezeti egységek: - 1-4. évfolyamos alsó tagozat - 5-8. évfolyamos felső tagozat - Iskolai konyha - Iskolai és nyilvános könyvtár

8.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az alsó és felső tagozatos tanítók, tanárok a 20

tanári szobában találkoznak. Az iskolai konyha biztosítja a munkahelyi étkeztetést. Az iskolai könyvtáros állandó kapcsolatban áll a pedagógusokkal, biztosítja a könyvtári órákat.

8.3. Az intézményvezető Az iskola igazgatója Az igazgató önálló munkáltatói joggal és bérgazdálkodási joggal rendelkezik. Az igazgató jogállását a magasabb vezetőbeosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Ktv. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető jogkörébe utalt és át nem ruházható feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá utalványozás. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként az ügyek meghatározott körében az igazgatóhelyettesekre, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

8.4. Az intézményvezető jogköre Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: -

-

a nevelőtestület vezetése a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése a munkáltatói jogkör gyakorlása a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása az önkormányzattal, a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, a tanulóbaleset megelőzés irányítása a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe a tankönyvrendelés felülvizsgálata.

8.5. Vezetői feladatkörök és hatáskörök Az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok: - személyi ügyek, munkáltatói jogok - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe - egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében - rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható - képviseli az intézményt.

21

8.6. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője (igazgatója) – a közoktatási törvénynek megfelelően – személyében felelős az alábbiakért: - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő-oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyerekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért - az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért - a felvétellel, átvétellel, továbbá a tanulói jogviszony Kt. 75.§ szerinti megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos eljárás, döntés jogszerűségéért, - a pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, - az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés, kottakiadvány-rendelés lebonyolításáért, - a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, - az intézmény tanügy-igazgatási munkájáért, ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért, az adattovábbításra vonatkozó előírások érvényesítéséért, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervvel illetve a Diákfórummal való együttműködés - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, b) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény alkalmazottai felett, szerződik a szükséges szolgáltatásokra, megbízásokat ad a szükséges ügyekben. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségnek. c) Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, illetve jelen szabályzat nem utal más hatáskörébe. d) Képviseli az intézményt, képviselettel igazgatóhelyettest, szakmai munkaközösség-vezetőt, esetenként más pedagógust is megbízhat. Az intézményvezető megbízása A fenntartó pályázat útján választja és bízza meg az igazgatót intézményvezetői feladatokkal. A Kt. 55 § (4) alapján az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan - e törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

8.7. A vezető-helyettesek jogköre és felelőssége 8.7.1. Az igazgatóhelyettes Vezetői megbízását az igazgatótól kapja. Kötelező óraszámát a közoktatási törvény állapítja meg. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett az igazgatóval együttműködve látja el. A felelőssége kiterjed a 22

munkaköri leírásában található feladatkörére, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. A beszámolási kötelezettsége kiterjed a pedagógiai munkára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreinek fenntartott hatásköröket is. Tartós távolétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az igazgatóhelyettes részletes feladatait az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza. a) Közreműködik a szervezeti ábrán feltüntetett feladatmegosztás szerint: - az iskolai hagyományok megőrzésével összefüggő feladatokban, - a pedagógus-továbbképzéssel és a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokban, - a tankönyvrendeléshez kapcsolódó vezetői feladatokban. b) Ellátja: - a szertári állomány kezelésének ellenőrzését, - a naplók, a leltárak, a nyilvántartások és az elszámolások vezetésének, az iratok kezelésének, a dokumentációk megőrzésének ellenőrzését, - versenyek, bemutatók szervezését, - a hiányzó pedagógus helyettesítőinek kijelölését, Az igazgató helyettes megbízásával kapcsolatos rendelkezések Az intézményvezető feladatait a vezetőhelyettesek közreműködésével látja el. A Kjt végrehajásáról szóló 138/1992. (X.8.) korm. rendeletben módosultak a magasabb vezetői munkakörre vonatkozó előírások. A helyettes vezető is magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg ilyen megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. A 2007. évi CLII. Törvény rendelkezései szerint az igazgatóhelyettesre is vonatkozik a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség 8.7.2. Az élelmezésvezető A vezető beosztás ellátásával megbízott élelmezésvezető vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett az igazgatóval együttműködve látja el. A felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörére, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Az élelmezésvezető feladatköre - élelmezési normák meghatározása - Élelmezési térítési díjak megállapítása, beszedése, elszámolása - Egyéb működéshez szükséges anyagok beszerzése, elszámolása, költségek elszámolása, költségvetés előkészítése. Az élelmezésvezető hatásköre Az igazgató utasítása szerint végzi vezetői munkáját. Feladatköréhez tartozik a konyha felügyelete, a konyhai dolgozók irányítása. Az élelmezésvezetőt távolléte estén a szakács látja el az irányítási feladatokat. HACCP minőségbiztosítási rendszer szerint működik a konyha. Az élelmezésvezető beszámolási kötelezettsége Kiterjed az iskolai konyha működtetésére, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Vezető helyettesként felügyeli az egyéb

23

technikai dolgozókat; takarítókat, gondnokot és iskolatitkárt. Az igazgató és helyettese akadályoztatása esetén, a helyettesítési rend szerint ellátja a vezetők helyettesítését. Az igazgató és helyettese tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreinek fenntartott hatásköröket is. Tartós távolétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Az élelmezésvezető részletes feladatait az SZMSZ melléklete szerinti munkaköri leírás tartalmazza.

8.8. A vezetői helyettesítés rendje Tanítási időben az iskola igazgatója vagy igazgatóhelyettese az intézményben tartózkodik. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén helyettese, annak távolléte esetén az élelmezésvezető, annak távolléte esetén a felsős, vagy az alsós munkaközösség-vezető, egyéb esetekben az igazgató által megbízott munkatársa helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

9. Az intézmény vezetősége A vezetői munka összehangolása érdekében az iskola igazgatójának vezetésével (pl: havi rendszerességgel vagy szükséglet szerint) vezetői értekezletet kell tartani, melyen minden vezető köteles részt venni.

9.1. A kibővített intézményvezetés Tagjai az igazgató, az igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazotti tanács vezetője és a gyermekszervezet támogatására felkért felnőtt támogatója. A fenti vezetői kör indokolt esetben speciális külső vagy belső szakértő bevonásával bővülhet. Tanácskozásaira indokolt esetben a Szülői Szervezet vezetője vagy tagjai is meghívhatók. A kibővített intézményvezetés, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak.

9.2. A vezetők kapcsolattartási rendje A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők a vezetői értekezleten beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel is. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket.

9.3. Az intézmény szervezeti felépítése, szerkezete Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Feladata az iskolán kívüli kapcsolattartás is. (pl. önkormányzat, intézmények, alapítvány, szülői szervezet stb.) Közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettes, élelmezésvezető, illetve az iskolatitkár Képviselő – testület, Önkormányzat 24

Igazgató – Külső kapcsolattartás igazgatóhelyettes Könyvtár

munkaközösség-vezetők

élelmezésvezető iskolatitkár

pedagógusok

konyhai dolgozók, takarítók, gondnok

9.4. Vezetői munkamegosztás, feladatok átruházása A vezetők közötti munkamegosztás lineáris szervezeti felépítést jelent, ahol egyértelműek, világosak az alá-fölé rendeltségi viszonyok, másrészt funkcionális munkamegosztást is. A feladatokat azok természete szerint osztja meg az igazgató a vezető helyettesekkel. A vezető helyettesek egy-egy szakterületért felelősek, de a személyi kérdések az igazgatóhoz tartoznak.

10. Az intézményi közösségek kapcsolattartásának a rendje 10.1. Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott.

10.2. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösség joga az intézményi minőségirányítási program elfogadása.

10.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott 25

közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

11. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestületnek tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása; ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. A nevelőtestület véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési javaslattételi jogkörét a Ktv. 56-57. §-a, a Vhr. 29 §-a, valamint a módosított 13/ 1986 (08.01.) M M. r. 44-46 §-ai határozzák meg. A nevelőtestület döntésit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

11.1. A nevelőtestület döntési jogköre A Kt. 57. § (1) szerint a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a) a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása; g) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; h) az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

26

i) jogszabályban meghatározott más ügyek.

11.2. A nevelőtestület véleményezési joga A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; pl. a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, beruházási és fejlesztési tervek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesi megbízás visszavonása előtt.

11.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, szülői szervezetre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál.

11.4. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart feladata ellátása érdekében. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület értekezleteit az igazgató vezeti. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. 11.4.1. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai programot, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát. Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. Amennyiben a tantestület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendel el. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni. Az értekezlet jegyzőkönyvét egy tanár vezeti. A jegyzőkönyvet, az értekezletet követő három munkanapot követően el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért 2 tanár írja alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a 27

nevelőtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják. 11.4.2. A tanév rendes értekezletei Tanévnyitó értekezlet Augusztus utolsó hetében, illetve szeptember első hetében az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról. Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb félévzárás után 15 nappal kell megtartani a félévi értekezletet. Ezen az igazgató vagy helyettese elemzi az első félév munkáját és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. Tanévzáró értekezlet Tartható az utolsó tanítási napot követően, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató – az igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők véleményének figyelembevételével – elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezleteket kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően, a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. Rendkívüli értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Alkalmazotti értekezlet Az intézmény valamennyi dolgozójának együttműködési színtere. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az alkalmazotti közösség értekezletét össze kell hívni: - a közoktatásról szóló törvény 102.§-ának (3) bekezdésében írt fenntartói döntések előtt az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos fenntartói intézkedések tervezésének véleményezése, valamint

28

- az intézmény minőségirányítási programja véleményezése céljából. Az intézmény igazgatója dönthet úgy, hogy más ügyben is összehívja az alkalmazotti közösséget. A tantestületi értekezleteken a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól csak – alapos indok esetén – az igazgató adhat felmentést. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. Félévi és év végi osztályozó értekezlet, esetenként munkaértekezlet Félévkor és tanév végén a nevelőtestület osztályozó értekezletet tart, melyen egyeztetik a tanulók magatartás és szorgalom jegyeit.

11.5. A szakmai munkaközösségek Kt. 58. § (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A törvény erősíti az intézményi belső ellenőrzés rendjét. A szakmai munkaközösségek alkalmasak arra, hogy figyelemmel kísérjék a szakterületükön folyó munkát, segítsék az intézményvezetőt a belső ellenőrzésben. A szakmai munkaközösség közreműködhet az intézménybe belépő új pedagógus munkájának segítésében. E jogköre azonban más pedagógus tekintetében is érvényesülhet. A munkaközösség célja az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjainak javaslatára a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására az intézményvezető munkaközösség-vezetőt bíz meg. A szakmai munkaközösségek feladata a magas színvonalú munkavégzés érdekében: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására - szervezi a pedagógusok továbbképzését - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét - összeállítja a vizsgák (osztályozó, javító, helyi stb.) feladatait és tételsorait - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi és egyéb versenyeket - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat - kiválasztja az iskolában használható taneszközöket, tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és tanévek szerint). A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a

29

munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. További feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást, és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé - összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját - beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésre, közalkalmazotti átsorolásra A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében - Alsóból a felsőbe való átmenet, egyeztetések - Műsorok, közös iskolai programok szervezése, szakmai együttműködés - Szakmai megbeszélések, tapasztalatcserék, esetmegbeszélések - Napi kapcsolatban, amely megnyilvánul: Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén – a felelős vezető-helyettes tudtával – úgynevezett nevelői osztályértekezletet, mikro-értekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük.

11.6. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre átruházott jogai A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházhatja át az alábbi jogköröket: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel - jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel - határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése A szakmai munkaközösség-vezető az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleteken számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A feladatokkal megbízott dolgozó köteles határidőre elvégezni a rá bízott feladatot és arról írásban vagy szóban az igazgatónak beszámolni. A feladatok elvégzéséhez a határidő meghosszabbítását az igazgatótól engedélyeztetheti. A határidőre el nem végzett feladatok szóbeli majd írásbeli figyelmeztetéssel járnak. Amennyiben a határidőt meghaladóan három hónap múlva sem végezte el a feladatát a dolgozó, fegyelmi eljárás indítható ellene.

30

12. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege indokolja.

12.1. A Diákönkormányzat és működése A Diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, küldöttet delegálnak az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosít a diákönkormányzat működéséhez költségeket. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a egy a tanulók javaslatai alapján kijelölt tanár segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzatot segítő tanár folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat támogatására felkért segítő tanár a tágabb értelemben vett intézményvezetés tagja.

13. A vezetők és a Szülői Szervezet közti kapcsolattartás rendje 13.1. A Szülői Szervezet Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet, közösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az 31

írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintő napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezete részére az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. A Szülői Szervezet részére biztosított jogok Az iskola szülői szervezete véleményezési jogkört gyakorol a Ktv. vonatkozó bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján. Véleményezési joga van: - a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, - a házirend megállapításában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - az iskola és család kapcsolattartási rendjének kialakításában Egyetértési joga van: - tájékoztatás ideje, formája, lehetősége a pedagógiai programról, a MIP-ről, SZMSZ-ről, házirendről - az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjéről (melléklet) - a tankönyvellátás helyi rendjéről

13.2. A Szülői Szervezettel való kapcsolattartás tartalma és módja A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő kezdeményezéseket segíti. A Szülői Szervezet véleményét, javaslatát a Szülői Szervezet vezetői, vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői választmányt az intézményvezető az éves munkatervében rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A választmány megbízottja tanévenként egyszer számol be a nevelőtestületnek a szülői választmány munkájáról. A kapcsolattartás egyéb formái: Nyílt hét, szülői fórum, ünnepségek, iskolai rendezvények, versenyekre, fellépésekre való szülői kíséret, alkalmi beszélgetések, fogadó óra, szülői értekezletek. 13.2.1. Szülő és pedagógus együttműködésének formái Az intézmény a közoktatási törvény 13. és 14.§-ának megfelelően a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, faliújságon kifüggesztett az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák); valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a gyerekek tájékoztató füzetébe). A szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató új nevelőket is.

32

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, a munkaközösség vezetője, az osztályfőnök a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

A szülők egyéni tájékoztatása Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről a fogadóóráin. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő, a szülő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülőkkel, szülői közösséggel való kapcsolattartás formái: - Szülői Szervezet ülései, megbeszélései - szülői értekezletek, fogadóórák - nyílt tanítási napok, órák - iskolai és osztályszintű rendezvények - pályaválasztási tanácsadás - előadások szervezése szakemberek közreműködésével - meglévő hagyományok ápolása és bővítése 13.2.2. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Iskolánk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetekbe. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról havonta, tanulmányi előmeneteléről folyamatosan. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. A közoktatási törvény 70. § (3) bekezdése értelmében az első-harmadik évfolyamon és a negyedik évfolyam félévekor szöveges minősítéssel kell kifejezni a tanuló tanulmányi munkáját. Ezeken az évfolyamokon a szöveges értékelésben negyedévenként tájékoztatják írásban a szülőket gyermekeik előmeneteléről. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelnie kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A pedagógusok kötelesek a tanulóra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni; a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztás napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. A szülői panaszok kezelése A szülők észrevételeiket, javaslataikat szóban, vagy írásban a házirendben szabályozottak alapján először az osztályfőnökkel kell egyeztessék. Ezt követően az intézmény vezetőjéhez

33

fordulhatnak. Az iskola igazgatója 30 napon belül az írásban benyújtott panaszokra, észrevételekre írásban válaszol.

13.3. A szülőkkel való együttműködés fejlesztésével kapcsolatos feladatok a) A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. b) A szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskola egészének életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről. Szülői értekezletek témái lehetnének. c) A szülők kéréseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé tanévenként egy-két alkalommal. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet lehet tartani osztálykeretben vagy iskolai szinten.

13.4. Különös közzétételi lista tartalma A lista személyes adatokat nem tartalmazhat. A listát közzé tesszük a honlapon, faliújságon. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 8. Iskolai tanév helyi rendje 9. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma

14. Külső kapcsolatok rendszere 14.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, az intézmény működése, a gyerekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel az igazgató vagy megbízottja útján. A kapcsolattartás formái, módja: - közös értekezletek tartása - szakmai előadásokon, fórumokon való részvétel - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása - közös ünnepélyek, rendezvények - intézményi rendezvények - hivatalos ügyintézés, levélben, telefonon. Rendszeres külső kapcsolatok Iskolánk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart fenn számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a közös fenntartásban működő intézményekhez.

34

14.2. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel -

A fenntartó önkormányzattal A német kisebbségi önkormányzattal A szlovák kisebbségi önkormányzattal A közösségi házzal A fenntartó által finanszírozott óvodával Gyermekjóléti szolgálattal Nevelési tanácsadóval Az egészségügyi intézménnyel Középfokú oktatási intézményekkel Az iskolát patronáló intézményekkel és más jogi személyekkel Történelmi egyházakkal Sportegyesületekkel Szülői Szervezettel

A kapcsolattartás formáit, módszereit és időpontját az intézmény éves munkatervében és a minőségirányítási programban határoztuk meg.

14.3. Gyermekvédelmi tevékenység 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, 6. § szerint: Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól, illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Ha további intézkedésre van szükség, a nevelési-oktatási intézmény megkeresésére a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a nevelési-oktatási intézmény a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét, feladatát a pedagógiai program tartalmazza. E feladatok ellátásáért az intézmény vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős útján tart kapcsolatot a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a nevelési tanácsadóval. Az iskolának keresnie kell a kapcsolatteremtés lehetőségét, és meg kell találnia azt a formát, amelynek keretei között kölcsönösen tájékoztatják tapasztalataikról a gyermekjóléti szolgálat munkatársait. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az iskola tanulóinak egészséges és biztonságos fejlődése megvalósuljon. Ha az iskola a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az igazgató gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

14.4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

35

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a háziorvos rendszeres szűrést végez az alábbiak szerint: -

tanévenként egyszer a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzése fogászati szűrés évente egyszer tüdőszűrés évente egyszer belgyógyászati szűrés évente egyszer (szemészet) a tanulók fizikai állapotának mérése évente két alkalommal a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata kötelező védőoltások beadása tanulók a védőnő irányítása alatt higiéniai-tisztasági szűrővizsgálata rendszeresen, illetve szükség szerint megtörténik.

A vizsgálatok ideje alatt nevelői felügyeletet az intézmény igazgatója biztosít. Az iskolaegészségügyi ellátásról a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet intézkedéseit kell figyelembe venni.

15. Ünnepek, megemlékezések rendje, és a hagyomány ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli. Az iskola rendezvényei: Vagy iskolai, vagy osztály szintű rendezvényeket tartunk az éves munkatervben tervezettek alapján: - tanévnyitó és tanévzáró ünnepély - Kis-forrás Iskolanapok - október 6.-i megemlékezés - Márton nap - Mikulás - Karácsony - Farsang - Gyermeknap - Német nemzetiségi est - Pedagógusnap - Ballagás Nemzeti ünnepek, megemlékezések Az Iskolai ünnepélyek iskola életének különösen szép alkalmai. Színt, változatosságot, izgalmat jelenthetnek a tanítási napok sorában. Szolgálják az értelmi, és érzelmi nevelést, de a hazafias nevelést is. Az iskolai ünnepségek egyéni arculatot adnak az iskolának, és megmozgatják az iskola valamennyi tanárát, tanulóját és a község lakóit 36

A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepeink előtt: - március 15. - október 23. A hagyományápolás külsőségei, feladatai Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. A tanulóknak ünneplő ruhában kell megjelenni a vizsgákon. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolással kapcsolatos teendőket, időpontokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyek, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és tanulók számára – a képességeiket és rátermettségüket figyelembe véve – egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

16. Intézményi védő-óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

16.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnöknek feltétlenül foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat - a házirend balesetvédelmi előírásait - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülés rendjét 37

természeti

katasztrófa)

-

a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban

Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, rendkívüli események után és a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőknek visszakérdezéssel meg kell győződniük arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (fizika, kémia, technika, testnevelés) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.

16.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az elsősegélynyújtó doboz helye a tanári szobában van. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulói balesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény esetén biztosítja a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

38

Füstmentes iskola Iskolánk egész területén tilos a dohányzás!

17. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Az intézményben, a tűzvédelmi szabályzatban meghatározottak szerinti menekülő útvonalakat állandóan akadálymentesen kell hagyni. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény épületében évente legalább egyszer el kell gyakorolni. Bomba, vagy ismeretlen eredetű, gyanús idegen tárgy észlelése esetén az iskola épületét minden bent tartózkodónak azonnal el kell hagynia. A kivonulási rend ugyanaz, mint tűzriadó esetén. A bombariadóval kapcsolatos teendőket a helyszínen tartózkodó vezető köteles irányítani a védelmi tervben meghatározottak alapján. A bombariadót a vezető a rendőrségnek az alábbi adatok közlésével jelenti: - az intézmény neve, pontos címe - emberélet van-e veszélyben - a vélt bomba által veszélyeztetett épületek, - a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma és a bejelentés időpontja. A bombariadóról minden esetben értesíteni kell a fenntartót, és értelemszerűen az intézményvezetőt. Az iskola házirendjében meghatározzuk azokat a védő - óvó előírásokat, melyek egészségük és testi épségük védelme érdekében a tanulóknak az iskolában tartózkodás során meg kell tartaniuk. A bombariadó miatt elmaradt órákat pótolni kell az igazgató utasítása alapján.

18. Iskolai könyvtár működési rendje 18.1. A könyvtár fenntartása és felügyelete Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is ellát. A fenntartó e feladatkörében gondoskodik a könyvtár zavartalan, folyamatos működéséről, biztosítja a megfelelő munkakörülményeket és az állományvédelem feltételeit. Kinevezi a könyvtár vezetőjét, meghatározza munkaköri feladatait. Gondoskodik a rendszeres nyitva tartásról. A költségvetés összeállításakor tekintetbe veszi a könyvtári munka tárgyi feltételeinek javításához szükséges fejlesztési igényeket. A tervszerű állományépítés érdekében beszerzési keretet biztosít és jóváhagyja a dokumentumok vásárlását.

18.2. A könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár feladata A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása; e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez

39

be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Tájékoztatás az iskola dokumentumairól A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása Könyvtári dokumentumok kölcsönzése Tájékoztatás nyújtás más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése A könyvtár alaptevékenységei: - Az iskolai oktató és nevelőmunka, valamint a tanulók ismeretszerzésének segítése érdekében iskolai könyvtár működik, mely általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtári szolgáltatást is nyújt a település lakossága részére. - Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, és rendelkezésre bocsátja; - Tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól; - Biztosítja a könyvtári dokumentumok helyben használatát és kölcsönzését; valamint a könyvtáros tanár (tanító) közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megtartását. - Lehetővé teszi más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. A könyvtár állományalakítása A könyvtár az alapfeladataihoz és az olvasók igényeihez igazodva folyamatosan, tervszerűen gondozza állományát: szakszerű gyarapítással és apasztással. Az állománygyarapítás önálló beszerzéssel történik. A gyűjtemény vásárlás, pályázatírás és ajándékozás formájában gyarapszik. A részletes állományalakítást a Gyűjtőköri Szabályzat tartalmazza. (SZMSZ melléklete) Az állomány elhelyezése A könyvállományt szabadpolcon, a nem hagyományos dokumentumokat a számukra rendszeresített tároló állványokon vagy szekrényekben helyezzük el. Az állomány tagolódása: - Kézikönyvtár és olvasótermi állomány. A gyűjteménybe az alapállományon kívül el kell helyezni minden olyan mű egy példányát, amelyet gyakran kérnek helyben használatra. Ez az állományrész csak külön szabályozás alapján kölcsönözhető ki; - Ismeretterjesztő- és szakirodalom; - Szépirodalom: kötetei betűrendbe sorolva találhatók. Külön kiemelve bizonyos állományrészek. (pl. kötelező olvasmányok, különböző sorozatok); - Gyermek- és ifjúsági irodalom: szerzői betűrendben helyezzük el, de egyes állományrészek itt is kiemelve találhatók. (pl. mesék, versek, állattörténetek); - Nem hagyományos dokumentumok témakörönként gyűjtendők. A könyvtáros munkarendje A könyvtáros tanár kötelező órájában biztosítja az iskolai könyvtár nyitva tartását és a könyvtárhasználati órák megtartását. A könyvtár minden nap nyitva tart. Mivel az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is ellát, a községi könyvtári nyitva tartásban biztosítani kell, hogy a felnőtt lakosság számára is elérhető legyen a könyvtári nyitva tartás.

40

A könyvtáros feladatai - A könyvtárhasználó adatainak (név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, személyi igazolvány vagy útlevél száma) nyilvántartásba vétele – a személyes adatok védelme; - A dokumentumok nyilvántartásba vétele; - Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartások (beiratkozási napló, munkanapló, törzslapos/füzetes kölcsönzés) naprakész vezetése; - Rend tartása a szabadpolcos térben; az olvasó tájékozódásának megkönnyítése (választók, feliratok elhelyezésével a polcokon); - A késedelmes olvasók figyelemmel kísérése, felszólítása; - Az elveszett és megrongált dokumentumok árának megtéríttetése; - Az elhasználódott, de pótolhatatlan könyvek újraköttetése; - Az előjegyzett dokumentumok beérkezéséről értesítés küldése az olvasónak; - Az olvasók eligazodásának, tájékozódásának, önálló könyvtárhasználatának segítése; - Kívánságfüzet vezetése a könyvtári gyűjtemény kiegészítése, a hiányok pótlása érdekében; - Az olvasók által keresett – az állományból még hiányzó – dokumentumok beszerzése; - Éves statisztikai adatszolgáltatás az ágazati minisztérium által elrendelt módon és időben. A könyvtáros feladatait részletesen a munkaköri leírása tartalmazza. Könyvtárhasználók köre A könyvtár szolgáltatásait csak a beiratkozott olvasók vehetik igénybe. Beiratkozás módja, adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanévben folyamatosan, egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár /tanító tudomására kell hozni. A könyvtárhasználat szabályai, nyitva tartás és kölcsönzés ideje A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár / tanító közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros tanárral /tanítóval egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós könyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 3 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. A könyvtár a Házirendben szabályozottak szerint tart nyitva. Kártérítés A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a képviselő-testület határozza meg, melyet a Könyvtárhasználati szabályzat tartalmaz. A könyvtár telephellyel való kapcsolattartás rendje Intézményünk székhelyén kívül, a Közösségi Ház épületében lévő telephelyen működtetjük az iskolai és nyilvános könyvtárat. A telephelyen dolgozó pedagógus létszám: 1 fő. A telephelyen dolgozó pedagógus tanít a székhelyen is, így állandó kapcsolatban áll az iskola

41

vezetésével. A székhelyen készül fel az órákra, készítik el a szakmai anyagot; pl. fénymásolás, stb., állandó kapcsolatot tart a telephely épületének vezetőjével, tájékoztatja az igazgatót az aktuális változásokról, programokról. A pedagógusok és a tanulók betartják a telephely épületére vonatkozó szabályokat, előírásokat; pl. intézményi óvó, védő előírások, tűzvédelmi és egyéb szabályok, valamint a művészeti iskola szabályzatait, előírásait. A telephelyen ki kell függeszteni intézményünk házirendjét.

19. A Konyha működési rendje Az iskolai konyha a gazdasági évre meghatározott költségvetés szerint működik. A konyha tevékenysége: - óvodáskorú gyermekek étkeztetése - iskoláskorú gyermekek étkeztetése - pedagógusok étkeztetése - technikai dolgozók étkeztetése - hivatali dolgozók étkeztetése - vendégek étkeztetése Konyhai dolgozók: - 1 fő élelmezésvezető - 1 fő szakács - 4 fő konyhai dolgozó Munkarend – munkaköri leírás szerint Munkaidő: Napi 8 óra Feladatkör: Nyersanyag beszerzés, raktározás, előkészítés, elkészítés, főzés, adagolás – kiosztás, mosogatás, takarítás, elszámolás.

20. Gazdálkodás Az iskola önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó intézmény. Bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező, maradványi érdekeltségű költségvetési szerv, melynek gazdasági, pénzügyi feladatait Perbál Község Polgármesteri Hivatala látja el. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az Önkormányzattal kötött Megállapodás tartalmazza a munkamegosztást és a felelősségi köröket.

21. A munkavállaló fegyelmi és kártérítési felelőssége Ha a munkavállaló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás lefolytatását és a kiszabható fegyelmi büntetések formáját a közoktatási törvény és a Kjt. szabályozza. A Munka Törvénykönyve 166.§ értelmében a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 42

22. A pedagógus jutalmazásának, erkölcsi elismerésének lehetőségei, alapelvei, formái Jutalmazás a kiemelkedően eredményes munkáért, illetve bizonyos részfeladatok, minőségirányítási, fejlesztési feladatok ellátásának színvonalas teljesítéséért adható. Ezek lehetnek: Címek adományozása A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén munkatársi, főmunkatársi, tanácsosi, főtanácsosi címeket adományozhat, melynek megítéléséről a Kjt 39.§ (3) bekezdése és intézményünk Közalkalmazotti megállapodásának 5.2. pontja rendelkezik. Várakozási idő csökkentése A közalkalmazotti előmeneteli rendszerben a várakozási idő csökkenthető a hétévenkénti továbbképzési kötelezettség teljesítésével illetve kiemelkedő munkavégzés, munkateljesítmény értékelésével. A közalkalmazottak munkájának értékelési szempontjait a Minőségirányítási Program (IMIP) tartalmazza. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A Közoktatási tv. 118.§-ának (10) bekezdésében meghatározott kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítés jár annak a közalkalmazottnak, aki a mérési, értékelési, minőségfejlesztő munkában a törvényben meghatározott módon részt vesz. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre, havonta illetve évente egy alkalommal történő felosztásban. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megállapítható: - tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével, - átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért az intézmény és az alkalmazott közötti előzetes megállapodás szerint, - az intézményi minőségfejlesztési szervezet munkájában való részvételért a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II. 15.) OM rendelet és az intézményi minőségirányítási program szerint. A munkavállalók munkájának értékelési és elismerési szempontjait a Minőségirányítási Program tartalmazza. - A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset- kiegészítést egy nevelési évre kell meghatározni. Kétéves közalkalmazotti jogviszony fennállása az intézményben

43

Szaktanári munka, ill. megbízások kiemelkedő teljesítése, pl. bemutató órák, előadások megtartása, pályakezdők segítése, mentori munka Szakmai munka megújítása, pályázatok, publikációk Továbbképzésben való részvétel a 120 órás jogszabályi meghatározáson túl. Kiemelkedő tehetséggondozás, versenyeredmények Az oktatás területén végzett eredményes felzárkóztatás Közösségi munkában vállalt feladatok magas színvonalon történő teljesítése Példás munkafegyelem Kiemelkedő teljesítmény nyújtása a pedagógiai program, ill. az éves munkaterv céljainak megvalósításában A tanulók hasznos szabadidős, ill. sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában való részt vállalás Eredményes foglalkozás a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal Az iskola és a család kapcsolatának eredményes ápolása. Az osztályfőnöki nevelőmunkában közösségteremtő tevékenységben való eredményes részvétel. Példamutató pedagógus magatartás. A minőségi és többletmunka elismerésének szükséges fórumai: az iskola közösségének javaslata a vezetőség véleménye (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők véleménye) igazgatói javaslat, illetve döntés A teljesítménypótlék A munkáltató és a beosztott pedagógus – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – a munkaszerződésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy tanítási évnél, és határozatlan időre is szólhat. A beosztott pedagógus részére – a végzett munkával arányos – teljesítménypótlék jár. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg (a továbbiakban: számítási alap) alapján, a közoktatásról szóló törvény 1.sz. mellékletének negyedik részében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani. Teljesítménypótlék alkalmazása esetén további tanítás elrendelésére csak kormányrendeletben meghatározott, különösen indokolt esetben kerülhet sor. A fentieken túl teljesítménypótlék a munkaszerződés vagy a közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történő módosításával megállapítható a közoktatási törvény 1.sz. mellékletének negyedik részében meghatározott pótlék és órakedvezmény helyett, továbbá vezetői többletfeladatok ellátásáért. A teljesítménypótlék meghatározásának elveit kollektív szerződés hiányában a Közalkalmazotti megállapodás szabályozza

23. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. törvény értelmében a jogszabály hatálya a következő közalkalmazottakra terjed ki: Vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek: - az igazgató - az igazgatót helyettesítő igazgatóhelyettes

44

A vagyonnyilatkozatok őrzése: a személyi anyag mellett önállóan elkülönítve, zárt helyen történik. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: törvény) 26. § (3) bekezdése szerint az e törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett első alkalommal 2008. június 30-ig tesz vagyonnyilatkozatot. A vagyonnyilatkozatot a fenntartónál, a páncélszekrényben tárolja az intézmény.

24. A létesítmények és berendezések használati rendje 24.1. Az épület használati rendje Az épület főbejárata mellett címtáblát, zászlót, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékosodni, - a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A gondnok gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát a tanári szobában kell leadni. A tantermek zárását tanítási idő után és az épület nyitvatartási ideje után a technikai dolgozók ellenőrzik, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. Az intézményben tartózkodás rendje Szorgalmi időben az iskola reggel 7 órától 1 órás, pedagógus által vezetett felügyeletet tart a korán érkező tanulók számára. Továbbá tanulói és nevelői ügyeletet biztosít az óraközi szünetekben, nevelői ügyeletet az étkezés időtartama alatt. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét a házirend határozza meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelettel használhatják. Tanítási időn kívül csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli foglalkozásokon való részvétellel kapcsolatban a szülők a tájékoztató füzet, az ellenőrző könyv útján értesülnek. A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő-oktató munkát, és az intézmény egyéb feladatainak az ellátását.

45

Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával, a tűz- és munkavédelmi előírások, valamint a takarékossági szabályok betartásával kell használni. Az iskola rendjének, tisztaságának megtartása minden tanulóra, szülőre, dolgozóra és az esetenkénti külső használóra nézve kötelező. Az iskola területén keletkezett anyagi kárt a károkozónak meg kell térítenie. Az iskola nyitását reggel 7 órakor a gondnok végzi. Az intézményt 18 órakor a takarítók zárják. Záráskor a takarítóknak gondoskodniuk kell a biztonsági előírások betartásáról. (Áramtalanítás, gáz-termosztát lekapcsolása, vízcsapok, ajtó-ablakok zárás, stb.) Az iskola dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az iskola területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.

24.2. Az iskola helyiségeinek a használati rendje A tanulók az iskola helyiségeit, létesítményeit és berendezéseit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában a házirend betartásával. A számítástechnika teremben csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a tanulók. A technikai műhely használatát és rendjét a tanulók előtt kihirdetett és a teremben kifüggesztett külön szabályzat állapítja meg. A tornaterembe csak tiszta tornacipővel lehet belépni. A tanári szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésének, a nevelőtestületi értekezetek szintere. A tanári szobában tanuló és az iskolához tartozó külső személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat. A tanítási órát zavarni tilos! A tanítási órákon a tanulók között mobiltelefont nem lehet használni. Az iskola helyiségeit más, nem oktatási célra átengedni csak a tanulók távollétében, a fenntartó engedélyével lehet. Az iskola helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. Az iskola berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősségvállalást. Az iskola konyhájában a HACCP rendszer szabályai szerint folyik a munkavégzés. Az iskolai udvaron, a sportpályán testnevelés órát, szabadidős foglalkozást lehet tartani.

25. Egyéb rendelkezések 25.1. Tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés elkészítésének jogszabályban nem szabályozott kérdései (23/2004 OM r. 23. § (5) bek.) Az iskola igazgatója minden év november 15.-ig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, tovább hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. Az igazgató november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet, a diákönkormányzatot a felmérés eredményéről, és kikéri véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához..

46

A szülőket tájékoztatjuk arról, hogy várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre, és milyen feltételek esetén lehet ezeket igénybe venni. Az elsősök esetében a beiratkozás napjáig ezt a felmérést el kell végezni. A felmérés alapján az iskola megállapítja, hány tanulónak kell biztosítani a normatív kedvezményt. A kedvezményre való jogosultságot igazoló okiratot be kell mutatni. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Szükséges iratok: családi pótlék folyósításáról szólóigazolás tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat Az iskola további kedvezményeket nem tud nyújtani. Az igazgató minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőket. Az iskola minden év február 28.-ig elkészíti a tankönyv megrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadódnak, és a közoktatás információs rendszerének. A kiadó 30 napon belül elfogadja a rendeléseket, és azt visszaigazolja. Az iskola a visszaigazolást 5 napon belül elfogadja, ezzel a megrendelés véglegessé válik. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-ig küldhet a kiadódnak. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt a szülőknek lehetőséget adunk arra, hogy megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a Szülői Szervezet véleményezési joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy minden tankönyvet meg kíván-e vásárolni, vagy más módon, pl. használt tankönyvvel kívánja megoldani. A szülőket tájékoztatni kell a gyermekének osztályában használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az alsó tagozatban egy tanítási napon a 3 kg-ot nem haladhatja meg a könyvek súlya. A szülői munkaközösség állást foglal abban a kérdésben, melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett a tankönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A szakmai munkaközösségek minden év február 10-ig adnak véleményt a pedagógus által választott tankönyvről. A pedagógusok február 15-ig írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvekre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal, aki ezek megfelelő összesítésével 3 munkanapon belül aláírásra elkészíti a rendelést. Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a helyben szokásos módon közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, és meg kell határozni a feladatok végrehajtását. Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bízni azt a személyt, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A díjazás forrása a tankönyvforgalmazó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának átengedett összeg.

47

25.2. Nyilatkozattétel, nyilvánosság A televízió, a rádió és az írott sajtó munkatársainak adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat. - Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra és nyilatkozattételre az intézményvezető, vagy az általa kijelölt személy jogosult. - A közölt tények objektivitásáért, a szakszerűségért és pontosságért a nyilatkozó felel. - A nyilatkozat megtételekor tekintettel kell lenni az intézmény jó hírnevére és érdekeire. - Nem adható nyilatkozat folyamatban lévő ügyről, vagy olyan ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okoz. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható.

25.3. Fakultatív hittan oktatás az iskolában A nevelési-oktatási intézményben a tanulókat a lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság tiszteletben tartásával kell nevelni. (Ktv. 41. §.) Az iskolában a szülők és a gyermekek érdeklődése, igényei, szükségletei szerint nem kötelező jelleggel hittan oktatásban részesülhetnek. A hittan órákhoz az iskola termet biztosít az intézményi órarendhez igazodva. A hittan órát egyházi személy szervezi és vezeti.

25.4. Iratkezelés Az iratkezelés részletes szervezeti rendjét, Az iratkezelésre és az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat-és hatásköröket az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető: Igazgató Külső szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadmányként történő aláírására jogosult személyek: Igazgató, távolléte esetén: igazgató helyettes Az irattárból hivatalos használatra iratkölcsönzésre jogosult dolgozók: igazgató és vezető helyettesek

26.

Az

iskolai

dokumentumok

elhelyezésének

rendje,

a

dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatási formák Az iskola Pedagógiai Programját, Minőségirányítási Programját (IMIP), SZMSZ-ét és Házirendjét tájékoztatás és betekintés céljából az igazgatói irodában helyezzük el, ahol a szülők, pedagógusok és tanulók elolvashatják. Az iskolai honlapon ezeket a szabályzatokat, dokumentumokat közzé kell tenni. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az épületekből nem vihetik ki. Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten. A Házirendet nyomtatott formában minden tanuló (szülő) megkapja beiratkozáskor, a későbbiekben pedig módosításkor. A Házirend elhelyezése: - iskolaépület bejáratánál, - a tanári szobában és

48

- az osztálytermekben egy-egy példányban. A házirendről a szülők számára a tanév első szülői értekezletén, a tanulóknak az első osztályfőnöki órán adnak tájékoztatást az osztályfőnökök. Az iskolai Szülői Szervezet tájékoztatása az igazgató feladata. A szülők, tanulók a fogadóóra keretében az osztályfőnököktől, illetve az igazgatótól vagy annak helyettesétől tájékoztatást kérhetnek a Pedagógiai és Nevelési Programról, az SZMSZről és a Házirendről.

49

27. Az SZMSZ mellékletei Az SZMSZ mellékletei: - Iskolai és Községi Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat Ennek mellékletei: - Gyűjtőköri Szabályzat - Könyvtárhasználati Szabályzat - Könyvtári Házirend - Könyvtáros Munkaköri leírása - Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata (FEUVE Szabályzat) - Ellenőrzési nyomvonal - Szabálytalanságokkal kezelésének szabályzata - Kockázatkezelési szabályzat - Tankönyvrendelési Szabályzat - Adatkezelési Szabályzat - Munkaköri leírások - Bizonyítványba, anyakönyvbe alkalmazható záradékok - Kötelező nyilvántartások Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belső szabályzatok: - Pedagógiai és Nevelési Program (PNP) - Házirend - Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) - Belső ellenőrzési Szabályzat - Leltározási Szabályzat - Selejtezési Szabályzat - Pénzkezelési Szabályzat - Iratkezelési Szabályzat - Munkavédelmi Szabályzat - Tűzvédelmi Szabályzat - Szoftvervédelmi Szabályzat - DÖK SZMSZ - Gyakornoki Szabályzat

50

Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a közoktatási törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása 1.) A nevelőtestület a …………………………………………tartott nevelőtestületi értekezleten a Szervezeti és Működési Szabályzatot…………………………arányban elfogadta. Perbál, 2010.………………………… ………………………………………..

A nevelőtestület képviseletében

………………………………… Bors Andrea igazgató

2.) A Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának a Szülői Szervezetet érintő kérdéseivel a Szülői Szervezet egyetértését nyilvánította. Perbál, 2010………………………….

………………………………… A Szülői Szervezet elnöke

3.) A Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának a Diákönkormányzatot érintő kérdéseivel a Diákönkormányzat egyetértését nyilvánította. Perbál, 2010………………………….

………………………………… A DÖK elnöke

4.) A közoktatásról szóló módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 102. §. (11) bekezdése értelmében biztosított jogunknál fogva kijelentjük, hogy a perbáli Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának tartalmával a Német Kisebbségi Önkormányzat egyetért. Perbál, 2010………………………….

………………………………………..

Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke 5.) A Kis-forrás Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai és Nevelési Programját Perbál Község képviselő-testülete …………………………………….….határozatszámmal jóváhagyta. Perbál, 2010……………………………..

……………………………………… Polgármester

51