KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK 9. SZ. MELLÉKLETE
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
GYOMAENDRŐD 2008
„Az ember számára a leghasznosabb egy másik ember." ( Grotius )
1. Bevezető 1.1. Általános bevezető Iskolánk felvállalta a kompetencia alapú oktatást, melynek tananyagrendszerét a kiadott vonatkozó Programtervben foglaltak alapján közvetítjük, a pályázati programban vállaltaknak megfelelően, felmenő rendszerben folyamatosan kiterjesztve. Ezzel valamennyi tanulónk számára biztosítjuk a tanulási és cselekvési képességek fejlesztését, a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételét biztosító kulcskompetenciák fejlesztését. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink esélyteremtését és hátránykompenzálását az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával biztosítjuk. A kulcskompetenciák fejlesztésével, az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával igyekszünk kompenzálni az eltérő szociális háttérből, a tanulási-, beilleszkedési- és magatartási nehézségből vagy zavarból, illetve mentális problémából adódódó hiányosságokat, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű, a roma származású és a sajátos nevelési igényű tanulóinkra. Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, "az élethez szükséges erőforrásnak" tekinti, amely egyben társadalmi befektetés is. "Az egészség a legdrágább kincsünk" - szoktuk mondani, s ez valójában így is van. Ezért fontos az egészségnevelés, egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb célja az életmód megváltoztatása. Korunk betegségeinek rizikó tényezői nagyrészt az életmóddal áll összefüggésben, amely így messzemenőkig kihat a születéskor várható élettartamra is. Az életmód komplex módon befolyásolja egészségi állapotunkat. Az egészségfejlesztés az iskolában is fontos feladat, hiszen hosszú éveken át jelentős népességcsoport kapcsolódik az iskolához. A gyerekek felfogóképessége nemcsak életkoruk szerint változik, hanem aszerint is, hogy milyen befolyások érik éppen. Ezért az egészségfejlesztést spirálszerűen felépítve, az előző ismeretekre alapozva az életkornak megfelelő készségeket, képességeket figyelembe véve célszerű megvalósítani. Egészségnevelésre minden gyereknek szüksége van, hisz e tevékenység szerves része az életre való felkészítésüknek, mert magában foglalja a következőket: • segít megismerni a szervezetünk működését • pozitív személyi és szociális kapcsolat kiépítését 2
• • • • • • • • •
segít az érzések kifejezésében figyelmeztet bizonyos magatartásformák veszélyeire igyekszik az egészségtelen szakásokat bemutatni és azok következményeit helyes viselkedésre, és fegyelemre szoktat készségeket alakít ki, melyekkel képessé válnak a tanulók tudatos döntés meghozatalára megtanít a jó közérzet magatartására, a "nem" mondására bebizonyítja, milyen csodálatos az emberi szervezet, amit nem szabad veszélyeztetni felvilágosítást ad a helyi szolgáltatásokról és az igénybevétel módjáról felkészít a szülői feladatokra
Az egészségnevelés célja a gyermek és ifjúsági korosztályoknál egy hangsúlyozottan megelőző jellegű folyamatosan végzett egészségfejlesztés. Egészségmegőrzés szempontjából fontos: • helyes napirenden alapuló életritmus • a táplálkozás • családi és kortárskapcsolatok • a környezet védelme • az aktív életmód, a sport • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásainak ismerete • a személyes higiénia. 1.1. Törvényi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§. (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és az egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat. További feladatokat határoznak meg a 96/2000. (XII.11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása”, valamint az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 38.§. (1) bekezdése. Vonatkozó, szabályozó az iskola egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet 2-es és 3-as sz. melléklete, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. Mindezek a jogi szabályozók meghatározzák az iskolák kötelezettségeit, a tanulók egészségnevelésének fejlesztése érdekében. 1.2. Helyzetkép, helyzetelemzés A mindenkori helyzetkép kialakításához szükség van az évenkénti tanév kezdetekor lefolytatott vizsgálatra.
3
Közegészségügyi normatívák betartásának helyzete: - ÁNTSZ közegészségügyi ellenőrzései (tanterem, mellékhelyiségek, közterületek), - iskola egészségügyi szolgálat helyzete (kapcsolat az iskolai védőnői szolgálattal), - a pedagógusok, védőnő, iskolaorvos, szülő együttműködésének hatékonysága (tanulók fizikai állóképességének felmérése, általános orvosi, fogorvosi szűrővizsgálatok, adott évfolyamon kötelező védőoltások), - a pedagógiai munkával összefüggő mentálhigiénés ártalmak felülvizsgálata, - egészségügyi szempontok érvényesülése a korszerű oktatási eszközök használatakor (pl.: világítás, életkornak megfelelő tantermi berendezések), - tartáshibák, gerincártalmak megelőzése (ülésrend időszakonkénti váltása), - az egészséget fenntartó testnevelés prioritása (mindennapos testnevelés lehetősége, rendszeres testedzés, játéklehetőség), - egészséggel kapcsolatos ismeretek, az egészséges életmódra nevelés helyzete (osztályfőnök, szaktanár, védőnő, iskolaorvos megkérdezésével), - életmód elemek (helyes táplálkozás, öltözködés, tisztálkodás, programsorozatok). A fenti értékek, mutatók felülvizsgálata és az ebből következő elemzés - értékelés ad kiindulópontot a tanév egészségnevelésével kapcsolatos konkrét tennivalóihoz. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök
2. Az intézmény alapelvei, céljai Az egészségfejlesztés konkrét, adott tanévre szóló céljait és feladatait mindig a helyzetfeltárás elemzéséből kiindulva kell megfogalmazni.
3. Az egészségnevelés feladatai, módszerei 3.1. Feladataink az egészségnevelés, egészségfejlesztés megvalósításában 3.1.1. A tantestület egésze által elfogadott egészségfejlesztő politika beépítése a mindennapi iskolai gyakorlatba, tantárgyi programokba, tanmenetekbe, osztályfőnöki munkatervekbe, tanórán kívüli programok terveibe. 3.1.2. Az intézményünkben olyan egészségfejlesztő környezet megteremtése, melyben minden munkaközösség a maga területén részt vesz a fejlesztő munkában. 3.1.3. Intézményünk szolgáltatási rendszerében olyan egységes szemlélet alapján működő gyakorlat kialakítása, amely hozzájárul az egészség megőrzéséhez, fejlesztéséhez. Pl.: - iskolai étkeztetés - napközis, tanulószobai ellátás - iskolai testedzés 3.1.4. A kapcsolatok formáinak és tartalmának bővítése, hatékonyságának fokozása érdekében új módszerek kialakítása: - az iskolai egészségügyi szolgálattal, - a családsegítő szolgálattal, nevelési tanácsadóval, 4
- a családokkal, - az ÁNTSZ megyei szervezetével. 3.2. Az egészségnevelés területén alkalmazott módszerek 3.2.1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A módszer lényege az előadáson, szóróanyagon alapuló ismertnyújtás. Alkalmazását, pl.: tanítási órákon össze kell kapcsolni a tanulók aktív részvételére ösztönző módszerrel, mivel a tanuló csak információ befogadó, passzív résztvevője a fejlesztésnek. 3.2.2. Szituációs játék A tanulók bevonása élményszerűvé teszi az ismeret feldolgozását, bár bizonyos ismeretet feltételez a tanulóktól. 3.2.3. Kísérletezés, vizsgálódás, kutatómunka E módszer az összefüggések feltárására, az okok keresésére alkalmas. Közösségfejlesztő hatását is érvényesíthetjük, ha csoportmunkában végzik a tanulók. 3.2.4. Rizikócsoportos megközelítés Ez a módszer a szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent, így ki lehet dolgozni a betegség megelőző programot pl.: gyógytestnevelés. 3.2.5. Kortárshatások az egészségfejlesztében A középiskolás tanulókat szeretnénk bevonni segítőként a munkába, hisz a kortársaknak jelentős befolyása, véleményformáló hatása van. A 7.-8. évfolyamos tanulók körében a káros szenvedélyek megelőzése, AIDS prevenció és a szexuális kultúra fejlesztése témakörökben, beszélgetés, vitafórum keretében. 3.2.6. Színtér programok Olyan kezdemény meghonosítása, amely kihat az egész iskola életére. Ilyen a gyermekek étkezésében az étrendre való odafigyelés, ami az egészséges táplálkozást biztosítja. 3.2.7. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok Ezt a módszert a társszervezetekkel közösen tudjuk megvalósítani, pl.: családsegítő központtal közösen szervezett szülői fórumok, családi napok, így összehangolva végezzük a nevelőmunkát, és érvényesülhet komplex jellege. 3.2.8. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok után Az egészségnevelés területén az alábbi témaköröket tanórákon és egyéb foglalkozásokon dolgozzuk fel az 1-4. évfolyamon: Közlekedési nevelés: környezetismeret és technika órákon, DADA program a rendőrség szervezésében. Erőszakmentes konfliktuskezelés: magyar nyelv és irodalom órákon, DADA foglalkozásokon. Egészséges táplálkozás és egészséges környezet: környezetismeret és technika rajz, ének, magyar nyelv és irodalom órákon. 5
A fenti témákat módszertanilag irodalmi művek elemzése során bábjátékok, szituációs helyzetek teremtésével, drámajátékok, rajzok segítségével, valamint a tanórákon túl a szabadidős programokban oldják meg a pedagógusok.
4. Az egészségnevelés színterei 4.1. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulni ahhoz, hogy a tanulók ösztönzést és tudást szerezzenek az „Egészséges életvitel” lehetőségeinek a felismeréséhez, választásához. Ezért fontos, hogy az ehhez történő beállítódások konkrét tevékenységben alapozódjanak meg. Ennek értelmében az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, oktatás-nevelési folyamatába kell beépülnie. Ilyen lényeges területek: - egészségi állapotuk ismerete, - az egészség fenntartásához szükséges életmódbeli ismeretek: - testmozgás, - táplálkozás, - párkapcsolatok, szexualitás személyes krízishelyzetek és kezelésük felismerése, - szenvedélybetegségek elkerülése, - az egészséges környezet jelentősége. Ezek a területek - az életkori sajátosságokat, képességeket figyelembe véve - épülnek be a tantervi programokba. 4.1.1. Tanórai foglalkozások A tanítási órák programjaiba beépített témák: - egészséges táplálkozás témái, - szenvedélybetegekkel foglalkozó témák, - szexuális felvilágosítás - nevelés, családtervezés, AIDS prevenció, - elsősegélynyújtás, - személyi, környezeti higiénia, - környezeti ártalmak (környezetszennyezés, zaj, hulladékkezelés), - személyes biztonság (közlekedés), - testedzés, testtartás. A fenti témák az egyes tantárgyak tananyagtartalmaihoz igazodva jelenik meg a tantárgyi programokban illetve a tanmenetekben. Kiemelten foglalkozik az egészségnevelés feladataival és annak megvalósításával az egészségtan 6. és 8. évfolyam, a biológia 7.,8. évfolyam, a technika-életvitel, testnevelés tantárgy és az osztályfőnöki órák témaköréből az „egészséges élet”. A tantárgyak helyi tanterveiben ill. a tanmenetekben történő megjelenítését és megvalósítását a munkaközösség-vezetők ellenőrzik. 4.1.2. Iskolaszervezési teendők az egészségnevelés érdekében
6
Gondoskodás az osztálytermek szellőztetéséről. Felelős: osztályfőnök, szaktanár Tájékozódás a tanulók tanulását befolyásoló egészségi állapotáról, részképességzavarokról, az ezzel kapcsolatos feladatok megjelenítése az iskolai dokumentumokban. Felelős: igazgatóhelyettes Az osztálytermek berendezése, világítása feleljen meg a tanulók egészségének megőrzését szolgáló feltételeknek. Felelős: igazgatóhelyettes, gazdasági igazgatóhelyettes Ülésrendek kialakítása, változtatása a tanulók egyéni problémáihoz igazodva (rövidlátás, hallászavar, stb.). Felelős: osztályfőnök A napi munkarend, órarend kialakításánál az intézmény figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, mozgásigényét, terhelhetőségét. A napi munkarendbe beépül a mindennapi testedzés. Felelős: igazgató 4.1.3. Tanítási órákon kívüli iskolai programok A tanítási órákon kívül az egészségnevelés érdekében intézményünk az alábbi programok szervezését tartja fontosnak: Hulladékgyűjtés Tanévenként egy alkalommal szervezett formában lehetőséget biztosítunk a tanulóknak arra, hogy környezetükből a használt papírt összegyűjtsék, s az adott napon az adott időpontig az iskolában leadják. Ezzel a tiszta környezet, a takarékos gazdálkodás iránti igényüket fejlesztjük. Napközis foglalkozás A szaktanárok és a tanítók közötti együttműködés lehetővé teszi, hogy a tanórai programokat a délutáni foglalkozások kiegészítsék. Ilyen lehetőségek: - az elméleti ismeretek gyakorlati elmélyítése (szerepjátékok gyakorlása), - testmozgást szolgáló játékok, - szabadtéri játékok, sportfoglalkozások. Kirándulások, túrák sportrendezvények Az adott, konkrét célon túl ezek a foglalkozások az egészség fejlesztését is szolgálják, ezért ezek megszervezésénél az egészségnevelési célok, feladatok beépítésére és megvalósítására is figyelemmel kell lennie a szaktanároknak és az osztályfőnököknek. Kis Bálint rendezvénysorozat E napokon az alsó és felső tagozatos tanulók számára szervezünk elméleti és gyakorlati jellegű foglalkozásokat. A programsorozat célja, hogy minél több gyermeket bevonjunk az aktív részvételt igénylő foglalkozásokba. Tájékoztató fórumok Szülők számára szervezett fórum, valamely aktuális témában ad a szülők számára segítséget, gyermeke testi-lelki egészségének fejlesztéséhez. 7
Ennek formája lehet osztály,- vagy iskolaszintű, ahol meghívott szakember (iskolaorvos, nevelési tanácsadó) tart előadást. Szakmai tanácskozások A pedagógusok számára, felkészültségük szinten tartása érdekében szervezett programok. A tanulók számára szintén szakemberek bevonásával szervezünk foglalkozásokat: - osztályfőnöki órákra (DADA program keretében bűnmegelőzési szakember, DROG prevenció keretében védőnő, iskolapszichológus, párkapcsolatok, szexualitás, mentálhigiénés szakember tart előadást).
Témaév A 2005/2006-os tanévtől az egészségfejlesztés érdekében az egész tanévre áthúzódó „Környezetünk és egészségünk” elnevezésű programunkat szeretnénk hagyománnyá fejleszteni. Minden hónapban egy-egy feladat adásával szeretnénk az osztályokat bevonni a tevékenységbe. Év végén értékelnénk és jutalmaznánk az osztályok szereplését.
8
„A test szent ruha. Az első és az utolsó ruhád. Ez az, amiben elhagyod az életet, és ezt tisztelettel kell kezelni.” ( Martha Gualom )
MINDENNAPOS TESTNEVELÉS PROGRAMJA Előzmények Iskolánk egészségnevelési programjának része az iskolaegészségügyi szakszolgálattal fenntartott szoros kapcsolat. A tanulók rendszeresen részt vesznek egészségügyi szűrővizsgálatokon, orvosi vizsgálaton, fogorvosi ellenőrzéseken. Az utóbbi idők szűrővizsgálatai alapján derült ki, hogy igen magas azoknak a gyerekeknek a száma, akiknél különböző tartási rendellenességet állapítottak meg. Sok a lúdtalpas, a hanyag tartású tanuló, de vannak olyanok is, akiknél már komolyabb torzulások ( skolózis, kifózis ill. lordózis ) vannak, vagy ezek jelei vehetők észre. Ezek a problémák a civilizációs ártalmakra - rossz testtartás ülésnél, járás közben, mozgásszegény életmód - vezethetők vissza. Iskolánk a mindennapos testnevelés keretein belül felvállalja, hogy a felvetett problémákra prevenciós programot dolgoz ki és alkalmazásával javítja a tanulóink egészségi állapotát. Mindez a Kt. 52.§. (10) bekezdésében foglaltak alapján. A mindennapos testnevelés azt jelenti, hogy a napi, rendszeres testmozgás elvégzésével a tanulók az egészséges testi fejlődés, testi műveltség (ismeret, jártasság, készség, képesség) birtokába jussanak. Ezáltal csökkenjenek, illetve megelőzhetők legyenek a különböző testalkati torzulások. Feladatok - a szervezet arányos fejlesztésének elősegítése - a gerinc és a test statikai rendszerének megőrzése - a törzsizomzat fejlesztése - az alsó- és felső végtag sokoldalú fejlesztése - az egészségi állapot romlásának megelőzése - a deformitásokkal szembeni ellenállás kialakítása - a meglévő deformitások javítása, korrigálása - a koordinációs készségek javítása, fejlesztése - az izomzat karbantartása nyújtó- és lazító gyakorlatok alkalmazásával - a játékosság megőrzése az életkornak megfelelően A célok elérésének stratégiája A testnevelési órákon kívül iskolánkban a következő módon szeretnénk megvalósítani az 1-4. évfolyamon a prevenciós programot. Azokon a napokon, amelyeken az egyes osztályoknak nincs testnevelés órája naponta 2x15 perces időszakban nevelői irányítással végeznének feladatsorokat.
9
A rendszer struktúrája a következőképpen alakul Reggel ¾ 8 – 8.00 óra között ( 15 perc ) LÚDTALPJAVÍTÓ GYAKORLATOK Délben az utolsó tanítási órák után ( 15 perc ) TARTÁSJAVÍTÓ GERINC ILLETVE NYÚJTÓ GYAKORLATOK A nevelők munkájához 5-6 gyakorlatból álló feladatsorokat készítünk, amelyek az előzetes felkészülést elősegítik. ( A feladatsor mindkét gyakorlattípushoz mellékelve. ) A feladatok a tantermekben végezhetők ( padban, padon kívül ). Az eredményesség mérése A rendszer eredményességét csak hosszabb idő elteltével tudjuk lemérni. Ezekre az egészségügyi szűrővizsgálatok alkalmával nyílik lehetőség. A tanulókról vezetett orvosi kartonról leolvasható lesz, hogy egyik évtől a másikig milyen állapotváltozás következik be. Eredményesnek tekinthető ha: - az egészséges tartású gyermek állapota nem változik, - a kóros tünetek javuló tendenciát mutatnak, - a kóros állapotban további romlás nem tapasztalható.
10
Feladatsor a gerinc tartásjavítására ( hanyagtartás ) 1. Ülj egyenesen a padban! Talp a talajon, kezek lazán a test mellett. Nyújtsd előre a kezedet, szorítsd ökölbe! Közben emelkedjen a talpad lábujjhegyre, majd sarokra! 2. Belégzéskor a karokat oldalirányon keresztül keresztezd a fej felett! Kilégzés közben ereszd le a karjaidat! 3. Belégzés közben oldalsó tartáson át kulcsold össze az ujjaidat a tarkón és enyhén húzd hátra a könyöködet! Kilégzés közben ereszd le a kezed! 4. Belégzésnél kulcsold össze a kezedet a hátad mögött! A könyöködet enyhén húzd hátra! Kilégzés közben lazítsd el a karjaidat! 5. Belégzésnél nyújtsd oldalsó középtartásba a karod, majd húzd hátra! 6. Kapaszkodj a pad ülőkéjébe! Belégzés közben emeld a lábad vízszintes helyzetig! Rövid ideig tartsd a levegőt, majd kilégzés közben engedd le a lábad! Feladatsor a lúdtalp kezelésére 1. Helyben járással járj lábujjhegyen! 2. Helyben járással járj mackójárással! ( a lábujjakat behajlítva „talpökölbe” szorítva ) 3. A padban ülve lábujjhegyen sétálj előre, amíg a sarkadat a levegőben tudod tartani, majd tedd le a sarkad és lépegess vissza! 4. Lábujjaid közé fogjál egy ceruzát! ( Mindkét talpaddal végezd! ) Csinálj úgy, mintha kötnél és a ceruza lenne a kötőtű! 5. Próbálj egy papírzsebkendőt darabokra tépni a lábujjaiddal! 6. Hajlított lábujjakkal nézd meg a talpad ( fordítsd össze a talpat ), majd legyezőszerűen terpeszd szét a lábujjaidat! Iskolások számára kidolgozott egészségmegőrző oktatási program, mely szorosan kapcsolódik a gyermekek testnevelési órájának részeként rendszeresen végzendő speciális mozgásanyaghoz. A program célja, hogy hozzájáruljon a gerinc és a statikai rendszer egészségének megőrzéséhez.
11
Naponta mindössze 2x15 percet kell szánni a leírt programok megvalósítására. A leírt gyakorlatok alkalmazása segít a mindennapos testnevelés megvalósításában. A négy évfolyam lehetőségei ugyanazok, a nehézségi fok figyelembevételével. Évszakok szerint csoportosítottam a feladatokat. A variációk lehetősége óriási, a pedagógusra bízva a választást. Évszakokra bontva: Ősz Reggeli mozgás: Légzőgyakorlatok Gerinctorna Hajlékonysági gyakorlatok Tartásjavító torna Lúdtalp torna Reggeli torna a szabadban Torna zenére Streching Tél Reggel: Légzőgyakorlatok Gerinctorna Hajlékonysági gyakorlatok Tartásjavító torna Lúdtalp torna Tantermi zenés reggeli torna Tavasz Reggel: Légzőgyakorlatok Gerinctorna Hajlékonysági gyakorlatok Tartásjavító torna Lúdtalp torna Reggeli torna a szabadban, zenére
Utolsó tanítási óra után: Szabadtéri játékok Futó- fogójátékok Sor- és váltóversenyek Relaxációs eljárások Streching Labdajátékok Egészségügyi séta Népi játékok Utolsó óra után: Tantermi játékok Téli játékok Relaxációs eljárások Séta friss levegőn Streching
Utolsó tanítási óra után: Szabadtéri játékok Fogójátékok Sor- és váltóversenyek Séta Labdajátékok Streching
Egy-két feladat részletezve: Légzőgyakorlatok: A fáradtság leküzdésére és az anyagcserefolyamat aktiválására a következő tradicionális és egyszerűen elvégezhető légzőgyakorlatok ajánlatosak: Yoga légzőgyakorlat Álljon vigyázzállásba, lélegezzen be mélyen az orrán keresztül, tartsa a levegőt a tüdejében, hajoljon le és fújja ki lassan, alaposan a levegőt, felsőtestével előrehajolva majd nyitott szájon keresztül.
12
Ezután egyenesedjen újra ki, tegyen néhány térdhajlást, majd kezdje a gyakorlatot elölről és ismételje meg néhányszor. Buddhista légzőgyakorlat Üljön kiegyenesedett felsőtesttel és kinyújtott lábakkal, kinyújtott karját tegye vízszintes helyzetbe, lélegezzen az orrán keresztül és tartsa tüdejében a levegőt. Hajoljon felsőtestével előre, de lábai maradjanak kinyújtva. Ameddig bírja, tartsa meg ezt a helyzetet. Ezután felsőtestével egyenesedjen újra ki, szájon keresztül alaposan lélegezzen ki. Ezt a gyakorlatot ismételje meg néhányszor. A napi vitalizáló programba a légzőgyakorlatokat vagy csak ezek egyikét javasolt, beékelni. A gyakorlatok időpontjául a legajánlatosabb a reggel, de napközben is. Pl. Fáradtság esetén is végezhető, de semmi esetre sem teli gyomorral.
Gyomaendrőd, 2008. május 24.
P.H.
13
_______________________ Fülöp Istvánné intézményvezető
