Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrőd Fő út b osztály. Színek

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda 6.b osztály

Gyomaendrőd Fő út 181.

Színek A színek olyan természetesen hozzátartoznak az életünkhöz, hogy teljesen természetesnek tartjuk létezésüket a környezetünkben. Az ilyen dolgok általában csak akkor tűnnek fel nekünk, ha valami rendellenességet tapasztalunk. Azt mondják, „Sötétben minden macska fekete.” Ezért kezdtünk azon gondolkodni, a fénynek mi köze a színekhez? Utána olvastunk, hogy a fehér fény, amely például a Napból is érkezik, igazából több összetevőből áll. Ezeket akkor láthatjuk, ha esőfüggönyre esik a fénysugár, és szivárvány keletkezik. A fénytöréssel tehát elővarázsolhatjuk a színeket. Első kísérletünkhöz egy prizmára lett volna szükségünk, ehelyett egy hatszögletű lekvárosüveget használtunk. Amikor végre napsütéses időjárás volt, egy fekete kartonba vágott keskeny résen át ráengedtük a fényt az üvegre, amit megtöltöttünk vízzel. Az oldallapjai 60°os szögeket zárt be egymással. A szivárvány színeit kaptuk meg az egyik oldallapnál. A kísérlet ellentétével is megpróbálkoztunk, vagyis az alapszíneket összeadva megpróbáltuk visszanyerni a fehéret. Nagyon vigyázni kellett, hogy minél tisztább színeket találjunk a színes papírjaink között. Ezekből egy hatszínű színkorongot készítettünk, amelyet meg lehetett pörgetni. A pörgés során nem igazán fehér, inkább szürke színt kaptunk. A tökéletesség attól függ, milyenek a felhasznált színes lapok. Informatikából már tanultuk, hogy a fényes képpontok három alapszínből születnek: vörösből, zöldből, kékből. A rajzprogramban arról is meggyőződhettünk, melyik színárnyalat milyen mennyiségben tartalmazza az összetevőket. Az egyik érdekesség: a citromsárga vörösből és zöldből áll össze. A televízió, a monitor, a szkenner is vörös, zöld és kék összetevőkkel dolgozik. Kíváncsiak voltunk, miért ezek az alapszínek. A választ a biológiában találtuk meg. Ugyanis a színek érzékelésének másik oldala a szemünkben keresendő. A szemben sok millió érzéksejt van, ezeket két nagy csoportra, a pálcikákra és a csapokra osztják. A pálcikák a fényérzékelésért felelősek, nagyon érzékenyek. A csapok nem ennyire érzékenyek, de ezek segítenek a színek érzékelésében. A vörös, a zöld és a kék színeket érzékelik, ugyanúgy, mint a körülöttünk lévő eszközök. Mindez nagyon személyes, egyéni élmény, mindenki másképp éli meg. Úgy mondják: egy érzet. Igazából tanult dolog is, hiszen kicsi korunkban tanítgattak minket, amikor megnevezték nekünk a színeket, és utána nekünk is azonosítanunk kellett ezeket más képeken. Viszont azt vettük észre, hogy bizonyos színárnyalatokat az emberek más színként nevezhetnek meg. Főleg a kék és zöld színek adnak okot vitára, bizonyos falak színét teszteltük társainkkal és felnőttekkel is. Az átmeneti árnyalatokat bizonyos emberek kék, mások zöld színnek nevezték.

1



Van egy olyan jelenség, ami fiúknál fordul elő: a színtévesztés, vagy színvakság. Érdekes, hogy az anyák hordozzák a hibás gént, de fiúk esetében lesz tünete. Az ilyen emberek nem látják a mellékelt ábrán a 25-ös számot. Születésüktől fennáll ez a „betegség”. Leggyakoribb a vörös és zöld szín tévesztése. Csak elképzelni tudjuk, hogy milyennek láthatják ezek az emberek a világot. Agyunk két, nagyjából szimmetrikus féltekéből áll. Mindegyik félteke a test ellenoldali felét irányítja, és onnan kap információkat. Tehát a bal agyfél a jobb kezet irányítja, és a tőlünk jobbra lévő tárgyakat észleli. A két félteke információ feldolgozó képessége is eltérő. A jobb agyfélteke felelős a színek érzékeléséért, a bal agyfélteke az olvasásért. A karotinhoz nagyon hasonló szerkezetű molekulát használja szemünk a fény felfogására, melyhez a szem a hasonló szerkezetű A-vitaminból jut hozzá. Ezért okoz az A-vitamin hiánya szürkületi vakságot. Az eltérő világlátás, színlátás jó példája a sok különleges festmény, amely évszázadok alatt született. A kémia szempontjából az élő természet rengeteg színárnyalatát mindössze háromféle vegyülettípus kialakulása, kölcsönhatása és bomlása okozza. Ezek a karotinoidok, porfirinek és flavonoidok. A karotinoidok okozzák például az árvácska, a pitypang virágjának, a sárgarigó és a kanári tollának, a homár páncéljának a színét. A sárgarépa festékanyaga a karotin mellett a vegyületcsoport egyik legismertebb tagja a likopin. Likopin legnagyobb mennyiségben a paradicsomban van, de kevesebb található a csipkebogyóban, a görögdinnyében és más gyümölcsökben is. Ez a vegyület felelős a piros színért. A legtöbb virág és gyümölcs a színét a flavonoidoknak köszönheti. A flavon sárgára színez, a növények vörös, kék, bordó és ibolya színét pedig az antociánok okozzák. A közeg pH-jától függően változtatják szerkezetüket és ennélfogva a színüket is. Ugyanaz a vegyület, amely savas közegben piros, lúgos közeg esetén kék, adja a vörös rózsa és a kék búzavirág színét. Csodálkozunk azon, ha a tavaly még kék jácint a következő évben vörös színű virágot hoz. A magyarázat egyszerű. Ha a hangyák véletlenül tartósan a jácint hagymája körül vernek tanyát, akkor a hangyasavval savanyított talaj a színekért felelős molekulában szerkezeti változást idézhet elő. A kertészek ilyen módon a legváltozatosabb színű virágokat állíthatják elő, például megfelelő sókat a talajba keverve, mélyen beavatkozhatnak a természet munkájába. (Fizikai Szemle 2007/4. 142.o.) (A) Így látjuk mi a virágot. (B) A virág ultraibolya fényben. (C) A virág a méh szemével (bejelölve a szemecskék határvonalát). (D) A méh agya valószínűleg "eltünteti" a facetták határvonalait Az állatok színlátására vonatkozó vizsgálatok hasonlóak az emberéhez. A legtöbb állat nem lát színeket. A bika is csak azért támad a vörös anyagra, mert lengetik előtte, és nem azért, mert vörös. A rovarok esetén a színlátás a virágok és a fajtársak felismeréséhez szükséges érzék. Elektromos mérések szerint a házi méhek színérzékenységi csúcsa a sötét ibolya egyik árnyalatában van, a számunkra még látható ibolyaszín határán. A vörös szín azonban számukra nem létezik. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy akkor mire jó a vörös virágok színe. Ultraibolya fényre érzékeny kamerákkal kimutatták, hogy a virágok a rovarok számára más ruhát öltenek: különleges ultraibolya mintájuk van, amit mi nem, de a rovarok jól látnak. 2



A gerincesek között a halak és a hüllők egyes fajai biztosan jó, a madarak kitűnő színlátók. Azon fajok színes látásához, amelyek a párkeresés időszakában ragyogó színeikkel vonják magukra a másik nem figyelmét, kétség sem férhet. A madarak retinájában csak színérző csapok vannak, ami jelentősen javítja a látásukat, hiszen a színes részletek megkülönböztetése óriási segítséget nyújt számukra. A békák és a gőték a legújabb vizsgálatok szerint ugyancsak különbséget tesznek a színek között, de a zöld színre érzékenyebbek, mint a kékre. A sárga és a vörös hullámhosszakat nem képesek megkülönböztetni egymástól. A színek jelentése A szakemberek szerint környezetünk, ruháink és munkaeszközeink színének módosításáva l megváltoztatható az agyban felfogott fényenergia, és ez segíthet fizikai és érzelmi problémákon. A színekkel való gyógyítás leghíresebb képviselője az angol Théo Gimbel. Mindannyian tapasztaljuk, hogy a különböző színek különféle hangulatokat váltanak ki belőlünk. A színterápiában a színek gyógyító, élénkítő hatásait használjuk ki. A színek gyógyító és közérzetjavító hatása megsokszorozódik a színterápia használatával. Pótolja az elveszett energiát, javítja a memóriát és az ellenálló képességet, oldja a stresszt, enyhíti az emésztési panaszokat, élénkít, frissít, fiatalít. A piros a vér, és a tűz színe, így gyakran a háborúval, veszéllyel, erővel társítják, de megjelenik a szerelem, a vágy, a szenvedély kifejezőjeként is. A piros egy nagyon érzelmes, gazdag szín, felgyorsítja az ember belső folyamatait, növeli a légzésszámot, és emeli a vérnyomást. Nagyon látható szín, ezért lettek pirosak a stoptáblák és a tűzoltó felszerelések. A piros szín növeli a bátorságot, ezért található meg számos ország nemzeti zászlaján. A piros előtérbe hozza a képeket, és a szövegeket. A narancssárga ötvözi a piros által sugalmazott energiát és a sárga boldogságát. Általában az örömmel, napfénnyel és a trópusokkal kötik össze. A narancssárga a lelkesedést, az elragadtatást, a boldogságot, a kreativitást, az elhatározottságot, a vonzerőt, a sikert, a bátorítást fejezi ki. Az emberi szem számára a narancssárga egy nagyon meleg szín, így a forróság érzetét kelti, de nem olyan agresszív, mint a piros. A narancssárga növeli az agyba jutó oxigén mennyiségét, élénkítő hatású és növeli a szellemi aktivitást. Az ősz és az aratás színe. A címertanban a narancssárga az erő és a kitartás szimbóluma. A sárga a napsütés színe. Az örömmel, a boldogsággal, az értelemmel és az energiával szokás összekapcsolni. A sárga meleg hatást, boldogságot kelt, elősegíti a mentális aktivitást, és erőt ad. A sárga gyakran ételt jelent. Világos, csupasz egy igazi figyelemfelkeltő, épp ezért festik a Taxikat sárgára. Ha túl sokat használják, a sárga már zavaró is lehet; például a kisbabák többet sírnak egy sárga szobában. A sárga a legfeltűnőbb egy fekete háttér előtt, ezért is használják figyelmeztetéseknél ezt a színkombinációt. A címertanban a sárga a díszességet és hűséget jelzi. Később a gyávaság szimbólumává vált. A zöld a természet színe. Ez szimbolizálja fejlődést, harmóniát, szemtelenséget, és a termékenységet. Erős érzelmi összefüggés van a zöld szín és a biztonság között. A sötétzöldet rendszerint a pénzzel társítják. A zöldnek nagyszerű nyugtató ereje van. A legpihentetőbb szín az emberi szem számára; javítja a látványt. A zöld állandóságot és állóképességet sugalmaz. Néha a zöld a tapasztalat hiányát fejezi ki, a példa kedvéért: a kezdőket gyakran zöldfülűnek szoktuk nevezni. A zöld ellentéte a pirosnak, biztonsági eszközöknél; például ez a színe a szabad átkelésnek az úttesten. A kék az ég és a tenger színe. A kékről gyakran a biztonságra és a stabilitásra gondolunk. Ez a szín szimbolizálja a reményt, a hűséget, a bölcsességet, a bizalmat, az intelligenciát, a becsületet, az igazságot és a mennyet. Ez a lassú emberi anyagcsere és nyugodt eredmény eljárásának színe. A kékről erősen asszociálunk a békességre és a nyugalomra. A címertanban, a kék használható az áhítat és a nyíltság szimbolizálására. 3



A bíbor összekapcsolható a kék stabilitásával és a vörös energiájával. A bíbort a magasztossághoz kötjük. Ez szimbolizálja az erőt, a nemességet, a luxust és a becsvágyat. Ez a szín átadja a vagyon és a pazarlás érzését. Egy közvélemény kutatás szerint, a kamasz gyerekeknek majdnem 75%-a, jobban kedveli a bíbort, mint az összes többi színt. Nagyon kivételes szín a természetben; néhány ember szerint erőltetett. A fehér színnel kapcsolatban a fényre, a jóságra, az áratlanságra, az egyszerűségre gondolunk. Leginkább a tökéletesség színéhez társítjuk. Ezek mellett a fehér szín a biztonságot, egyszerűséget és tisztaságot is szimbolizálja. A feketével ellentétben leginkább pozitív jelentése van. Sikeres kezdetet is jelenthet. A címertanban a fehér jelentése a hűség, kötelességtudás és egyszerűség. A fekete színről az erőre, az eleganciára, a halálra, a gonoszra és a rejtélyre asszociálnak az emberek. A fekete egy rejtélyes szín, gyakran van negatív jelentése is (fekete lista, fekete humor, fekete halál: pestis). Amikor valaki kiválasztja a ruhatárából azokat a ruhákat, amiket aznap szeretne felvenni, sokszor nem is gondolja, hogy a választott színek egyrészt tükrözni fogják lelkiállapotát, másrészt vissza is hatnak hangulatára, érzéseire. Kulturális szempontok is befolyásolják, milyen színből készülhet egy ruha (például a katonák keki színű viseletének rejtő funkciója van, vagy a bíbor szín a katolikus egyházi emberek viseleteként rangbéli üzenetet is hordoz), illetve nagyon sokszor az illem határozza meg, milyen szín viselhető és milyen nem. A vörös jelentése más kultúrákban: Kína = szerencse; a menyasszonyi ruha is lehet piros. A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy megóv a démonoktól és a veszélyektől. Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek. A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától. Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba. Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel. India: tisztaság; keleti kultúrák: a piros a fehérrel együtt az öröm színe. A kék jelentése más kultúrákban: Kína = halhatatlanság; Hindu kultúrák = Krishna színe. A sárga jelentése más kultúrákban: Ázsia = szent, uralkodó. A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe. Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett. A mandala a kozmosz illetve különféle istenek hindu vagy buddhista vallási ábrázolása. Elkészítési folyamata maga is egyfajta meditatív szertartás. A szó, az ősi indiai szent nyelvből, a szanszkritból származik, jelentése: kör, ív, körszelet, korong. Alapelemei a geometrikus formák, a kör, a négyzet, és a többi sokszög. A mandalában a kör jelképezi a szellemiséget, a négyzet az anyagi világot, a színek pedig érzelmekkel töltik fel ezeket a területeket. A mandala színeinek jelentése: Fehér: megkönnyebbülés, tökéletesedés, együttérzés, nyugalom. Fekete: titok, megérzés, belátás, újjászületés. Szürke: lelki gyógyulás, szelídség, szeretet, hűség. Sárga: barátságosság, fogékonyság, természet, intelligencia. Kék: elégedettség, ellazulás, harmónia. Tűzpiros: rettenthetetlenség, hatalom, változás, szerelem. Bíbor: emberszeretet, idealizmus, bölcsesség.

4



Festékgyártás A mesteremberek ősidők óta kísérleteznek különféle vegyi anyagokkal, hogy festéket állítsanak elő. Hosszú ideig használtak mérgeket, amelyek feldolgozása, festéknek való használata veszélyes volt: ólom (fehér ill. vörös festékek alapanyaga, ez utóbbi a mínium); réz és arzén (zöld festékek anyaga, pl. méregzöld); kobalt és arzén (kobaltviola); higany és kén (a vörös cinóber összetevői). Az ókori kénsavgyártás mellékterméke egy sötétlilás árnyalatú vas-oxid festék, melyet az alkimisták is használtak. Nyomdafestékek A nyomdafestékeknek olyanoknak kell lenni, hogy nyomtatás után megszáradjanak a felületen, és szilárdan tapadjanak. Két alkotórészük van: színező és kötőanyag. A színezőanyagok, pigmentek a festékek színét adják, a kötőanyaggal oldódás nélkül keverednek, vízben nem oldódnak. Megkülönböztetünk szervetlen és szerves pigmenteket. Szervetlen pigmentek a földfestékek, ezek természetes állapotban található színezőanyagok. Színüket a földben található fémek oxidjaitól kapják. Ezeket bányásszák, mossák, őrlik, égetik. A szerves pigmentek a fekete festék alapját alkotják. A fekete fő alkotórésze a korom és a kence. A korom minősége az elégetett nyersanyagtól függően különböző. A kencék közül a legjobb minőségű a lenolaj kence, mely a levegővel érintkezve megszárad, ugyanakkor a belekevert festéket teljesen leköti. Ezzel hozzátapad a papírhoz. Testfestés A test, az arc, a haj festésére sokféle növényi festékanyagot használnak ma is a törzsi nép körében. A növényi főzeteket, bogyók, termések kisajtolt nedvét színes ásványi földdel, fagyantával és más kötőanyagokkal keverik. A sűrűn felkent festéknek, a színeknek, formáknak vallási jelentése lehet, és nem utolsó sorban védi a bőrt a mérges rovarok ellen. Napjainkban nagyon elterjedt a könnyen eltávolítható henna festés, és a maradandó tetoválás. A "henna" szó a növény arab nevéből származik, melynek kiejtése: hina. Ez a szó a muszlim kultúrkörökben női névként is szerepel. Jelentése: áldott. A henna egy virágos cserje, mely Afrika szubtrópusi területein, Dél-Ázsiában és ÉszakAusztráliában őshonos. 2-6 méter magasra nő meg. Egyszerű, ép szélű levelei átellenesen állnak. Virága apró, tölcsér alakú, méz illatú. A növényben található festő hatású anyag által a bőrt, hajat, körmöt, gyapjút, selymet narancsvörösre színezi. A színezőanyag-tartalom a levél részben a legmagasabb. Festőnövények A paraszti kultúrában nagy hagyománya van a növényekkel való festésnek. Az egyszerű emberek évszázadokon át gyűjtögették a tudásukat a festőnövényekkel kapcsolatban. Természetes eredetű textileket festhetünk festőnövénnyel. Ezeket először beavatjuk vagyis lúgos vízben kifőzzük. Az állati eredetű alapanyagok, mint a gyapjú, hernyóselyem könnyebben festhető, mint a növényi eredetű pamut, len, kender. Ezeket magasabb hőfokon, hosszabb ideig kell főzni. A növényekből egyszerű főzéssel oldhatjuk ki a festékanyagot pl.: bodza bogyója, festőmályva virágja. Bizonyos növényeknél hosszas erjesztés szükséges, például az indigó esetében. Zománcozott falú fazékba, átszűrt festőlébe nedvesen tesszük bele a textilt, és addig főzzük, míg megfelelő színű lesz. A színezés tartóssága függ a festőlé savhatásától. Gyapjú és selyem festésekor savat kell a festőlébe tenni, növényi alapanyagoknál konyhasót teszünk a festékhez, így tartósabb lesz a szín. A festőnövényeket mindig a megfelelő időszakban gyűjtötték be, majd szárították. Időnként a kertjükben is termesztették ezeket. A csalán fiatal levelei halványzöldre, a kutyatej sötét sárgára, a 5



mézgás éger feketére, cserszömörce bogyói vörösre, kérge sárgára, a festő pipitér sárgára, gilisztaűző varádics zöldessárgára, az aranyvesző sárgászöldes színekre, a bodza termése liláskékre, a kökény rózsaszínre, a csipkebogyó vörösesbarnára, a dió barnára festi az alapanyagot. Ételszínezés Ártalmatlan ételszínezékek: a sáfrányos szeklice a húslevesnek, a tésztáknak szép sárga színt ad. A sütemények cukormázait a bodza, a fagyal bogyóival, szederrel, áfonyával, céklával, vöröskáposztával színezhetjük. Sajnos ma sok mesterséges színezéket használunk, jó lenne újra visszatérni a természetes eredetűekre. Napjainkban gyakori téma, hogy sok festék ártalmas az egészségre, és ezeket betiltják. Főleg az élelmiszerekben, gyermekjátékoknál, mindennapi használati tárgyaknál használt festékek ezek. Összetett színnevek Színnév fontos információ. A pigment- és festéknevek nagy része kémiai nevet visel, mely azt jelzi, miből készült a festőanyag. A drága alapanyagok neve mindig feltűnik a festék nevében (pl. kadmiumsárga), mert ez megmagyarázza a magas árat. Ezzel ellentétben a mérget tartalmazó festékek szinte mindig fantázianevekkel szerepelnek, és számos névváltozatuk (álnevük) van, mert a gyártók így rejtik el a kellemetlen információt. Legjobb példa erre a rendkívül veszélyes festék, a schweinfurti zöld (réz és arzén összetevőkből áll, ma már nem gyártják), melynek kb. 80 névváltozata volt ismert. A festékek nevének fontos szerepe van a művészetekben és az iparban. A művész számára nemcsak a festék színárnyalata érdekes, hanem kémiai összetétele is, mert abból tudni lehet, melyik mivel keverhető, és ezt az információt a kémiai színnév pontosabban kifejezi, mint valamilyen fantázianév. Például a (tiszta) cinóber és a kadmiumvörös színében alig különbözik egymástól, de tudni kell, hogy a kadmiumfesték nem érintkezhet a réz- és ólomtartalmú pigmentekkel, míg a cinóber igen, de ez utóbbi a kalciumot (meszet) nem bírja. veszélyes színek

cinóber

schweinfurti zöld

kobaltviola

cyan

Nyelvünk gazdagsága: színárnyalatok Vérvörös, borvörös, fűzöld, égszínkék, hófehér, koromfekete, falfehér, rozsdabarna, ezüstkék, törtfehér, füstszínű, ciánkék, bíborvörös, hupikék, krémszín, mustársárga, fahéjszínű, farmerkék, élénkpiros, búzakék, indigó, törökpiros, bóluszvörös, vörhenyes, molnárkék, patyolatfehér, rekettyesárga, szurfűszín, permetkék, vadgalambkék, parasztrózsaszín, gálickék, rezedazöld, szederjes, berzsenyvörös, rubinvörös, smaragdzöld, zafírkék, kénsárga, antimonsárga, habánkék, aloezöld, aranysárga, padlizsánlila, gesztenyebarna, pasztellkék, bauxitvörös, kobaltkék, kobaltviola, míniumvörös, ólomfehér, napsárga, skótzöld, skótvörös, türkizkék, csontfehér, négerbarna, kókuszfehér, pávakék, egérszürke, ibolyalila, csokoládébarna, opálkék, sajtsárga, téglavörös, lángvörös, matrózkék, sárkányvörös, bársonyvörös, babérzöld, chilivörös, citruszöld, datolyabarna, dinnyezöld, éjkék, felhőfehér, halálfekete, halottfehér, hamuszürke, higanyszürke, homokbarna, homoksárga, holdezüst, hullámkék, iszapszürke, jégkék, kaktuszzöld, lagúnakék, méregzöld, mentazöld, levélzöld, orgonalila, sófehér, salétromsárga stb.

6



Forrás: Türk Péter: Könyvkötés, SKANDI-WALD Könyvkiadó Kft, Bp. 1996 Kemendi Ágnes: Festőnövények, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1989 USBORN Enciklopédia gyerekeknek USBORN Természettudományi kisenciklopédia Brian Williams: Tudomány és technika, Elektra Kiadóház www.tutorial.hu www.lelkititkaink.hu http://hu.netlog.com http://kapu.cc/php/main.php?tart=cikkek&primary_id=2040 http://homepage.mac.com/dtrapp/Elements/color.html) http://hu.wikipedia.org/ www.fuszeraruhaz.hu

7

Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda Gyomaendrőd Fő út b osztály. Színek

Recommend Documents